<!DOCTYPE html PUBLIC "yes" "xhtml1-strict.dtd">
<html xmlns="http://www.w3.org/1999/xhtml">
<!--GENDOC2XHTML # converter_version: 1.2.14-->
  <head>
    <title>2024-12-202412T104202202460-00-TRA-DOC-HU-ARRET-T-0246-22-202408910-07_00</title>
    <meta content="text/html; charset=utf-8" http-equiv="Content-Type"/>
    <meta content="" name="Gendoc_DGTGeneratedDate"/>
    <meta content="0" name="MSIP_Label_6bd9ddd1-4d20-43f6-abfa-fc3c07406f94_ContentBits"/>
    <meta content="Commission Use" name="MSIP_Label_6bd9ddd1-4d20-43f6-abfa-fc3c07406f94_Name"/>
    <meta content="hu-HU" name="Gendoc_Lang"/>
    <meta content="" name="Gendoc_GenerationDate"/>
    <meta content="" name="IsFlattened"/>
    <meta content="1" name="NumProc"/>
    <meta content="1" name="EP_Mention"/>
    <meta content="Final" name="Gendoc_EditionType"/>
    <meta content="0001" name="Gendoc_CaseNumberSuite"/>
    <meta content="7/02/2025 11:55:57" name="Gendoc_LastVerificationDate"/>
    <meta content="" name="Gendoc_ProcedureNumber"/>
    <meta content="Publication intégrale au Rec ou RecFP, mention Rec" name="Mention"/>
    <meta content="hu" name="Gendoc_LangCode"/>
    <meta content="ARR" name="TypeDoc"/>
    <meta content="9Xvmfv6wFV1sUCf477dgA3V5QGu06CMk52qwhqR3kV7ejaOOUG9QoVX+Ka4tGlGQa2lbKax8csqFQSRJ2hVsgMGEwCADUEfkkYeByKaIFXzXrpcbmLtYo0X0ISQebFkUmkZqQpQrYEyGLevohGbyI0meDhoop0k9QW+yT0SDvvk=" name="GenDocUID"/>
    <meta content="P" name="TypeProc"/>
    <meta content="" name="CreateCustomParts"/>
    <meta content="" name="Gendoc_GendocTemplateSubType"/>
    <meta content="OK" name="ReadyToPublish"/>
    <meta content="emn" name="Gendoc_User"/>
    <meta content="" name="EP_Mode"/>
    <meta content="" name="Gendoc_DGTGenerated"/>
    <meta content="" name="Gendoc_Vademecum"/>
    <meta content="true" name="MSIP_Label_6bd9ddd1-4d20-43f6-abfa-fc3c07406f94_Enabled"/>
    <meta content="9827ee34-50ed-4212-9991-b7faa5a0ac86" name="MSIP_Label_6bd9ddd1-4d20-43f6-abfa-fc3c07406f94_ActionId"/>
    <meta content="0246" name="NumeroOrdre"/>
    <meta content="2022" name="Annee"/>
    <meta content="P" name="Gendoc_ProcedureType"/>
    <meta content="" name="EP_Version"/>
    <meta content="HU" name="Langue"/>
    <meta content="emn" name="Gendoc_DGTGeneratedUser"/>
    <meta content="b24c8b06-522c-46fe-9080-70926f8dddb1" name="MSIP_Label_6bd9ddd1-4d20-43f6-abfa-fc3c07406f94_SiteId"/>
    <meta content="FAST_document_go_green" name="Gendoc_LastVerificationStatus"/>
    <meta content="ARR_T" name="Gendoc_GendocTemplateType"/>
    <meta content="TRUE" name="WithoutAuthorBlockFlatP"/>
    <meta content="GenDoc 21-01-25 10:19:29" name="Created"/>
    <meta content="" name="Canevas3_Vademecum"/>
    <meta content="2025-02-04T09:20:09Z" name="MSIP_Label_6bd9ddd1-4d20-43f6-abfa-fc3c07406f94_SetDate"/>
    <meta content="TRUE" name="WithoutAuthorBlock"/>
    <meta content="" name="Gendoc_CaseYear"/>
    <meta content="false" name="Generation_In_Progress"/>
    <meta content="Public" name="Version"/>
    <meta content="T" name="Juridiction"/>
    <meta content="a1b5f5c02f0d4cd9b89c3efc74023996" name="DocumentIdentifier"/>
    <meta content="0246" name="Gendoc_CaseNumber"/>
    <meta content="ImportedWithoutSource" name="SdlIdentifier"/>
    <meta content="false" name="TOC_Vademecum"/>
    <meta content="RD" name="NatureAff"/>
    <meta content="RD" name="Gendoc_CaseNature"/>
    <meta content="0001" name="NumSuite"/>
    <meta content="T" name="Gendoc_Juridiction"/>
    <meta content="Standard" name="MSIP_Label_6bd9ddd1-4d20-43f6-abfa-fc3c07406f94_Method"/>
  </head>
  <body>
    <div style="header">
      <div id="rId24" style="first"/>
      <div id="rId20" style="even">2024. 12. 04‑i ítélet – T‑246/22. sz. ügy</div>
      <div id="rId21" style="default">PGTEX Morocco kontra Bizottság</div>
    </div>
    <p class="C19Centre" id="para-1" title="page-1">
      A TÖRVÉNYSZÉK ÍTÉLETE (kibővített tizedik tanács)
    </p>
    <p class="C19Centre" id="para-2" title="page-1">
      2024. december 4. (<span class="note footnote notemarker">
<a id="c-1" href="#t-1">*</a>
</span>)
    </p>
    <p class="C71Indicateur" id="para-3" title="page-1">
      „Támogatások – A Kínából származó egyes szőtt vagy tűzött üvegrost szövetek behozatalára kivetett végleges kiegyenlítő vámok kiterjesztése a Marokkóban feladott ilyen termékek behozatalára – Kijátszásellenes vizsgálat – Az intézkedések kijátszása – EK–Marokkó euro‑mediterrán társulási megállapodás – Az (EU) 2016/1037 rendelet 33. cikkének a) pontja – Hatáskörrel való visszaélés – A kijátszás megállapításának feltételei – A 2016/1037 rendelet 23. cikkének (3) bekezdése – Olyan gyakorlat, eljárás vagy munka eredményeként eredő változás, amelynek a vám kivetésén kívül semmilyen más megfelelő magyarázata vagy gazdasági indoka nincs – Összeszerelési műveletek – Befejezési műveletek – A »hozzáadott érték« fogalma – Továbbra is támogatásban részesülő importált hasonló termék vagy annak részei – Téves jogalkalmazás – Nyilvánvaló értékelési hiba – A hátrányos megkülönböztetés tilalmának elve – Egyenlő bánásmód – A megfelelő ügyintézés elve – A 2016/1037 rendelet 28. cikkének (1) és (3) bekezdése – A rendelkezésre álló tények felhasználása”
    </p>
    <p class="C02AlineaAltA" id="para-4" title="page-1">
      A T‑246/22. sz. ügyben,
    </p>
    <p class="C02AlineaAltA" id="para-5" title="page-1">
      a PGTEX Morocco (székhelye: Tanger [Marokkó], képviselik: P. Vander Schueren, E. Gergondet és A. Nosowicz ügyvédek)
    </p>
    <p class="C72Alineadroite" id="para-6" title="page-1">
      felperes,
    </p>
    <p class="C02AlineaAltA" id="para-7" title="page-1">
      támogatja:
    </p>
    <p class="C02AlineaAltA" id="para-8" title="page-1">
      az LM Wind Power A/S (székhelye: Kolding [Dánia], képviselik: B. Servais és V. Crochet ügyvédek)
    </p>
    <p class="C72Alineadroite" id="para-9" title="page-1">
      beavatkozó fél,
    </p>
    <p class="C02AlineaAltA" id="para-10" title="page-1">
      az Európai Bizottság (képviselik: G. Luengo és J. Zieliński, meghatalmazotti minőségben)
    </p>
    <p class="C72Alineadroite" id="para-11" title="page-1">
      alperes ellen,
    </p>
    <p class="C02AlineaAltA" id="para-12" title="page-1">
      támogatja:
    </p>
    <p class="C02AlineaAltA" id="para-13" title="page-1">
      a Tech Fab Europe eV (székhelye: Frankfurt am Main [Németország], képviselik: L. Ruessmann és J. Beck ügyvédek)
    </p>
    <p class="C72Alineadroite" id="para-14" title="page-1">
      beavatkozó fél,
    </p>
    <p class="C19Centre" id="para-15" title="page-1">
      A TÖRVÉNYSZÉK (kibővített tizedik tanács),
    </p>
    <p class="C02AlineaAltA" id="para-16" title="page-1">
      tagjai: O. Porchia elnök (előadó), M. Jaeger, L. Madise, P. Nihoul és S. Verschuur bírák,
    </p>
    <p class="C02AlineaAltA" id="para-17" title="page-1">
      hivatalvezető: I. Kurme tanácsos,
    </p>
    <p class="C02AlineaAltA" id="para-18" title="page-1">
      tekintettel az eljárás írásbeli szakaszára,
    </p>
    <p class="C02AlineaAltA" id="para-19" title="page-1">
      tekintettel a 2024. január 16‑i tárgyalásra,
    </p>
    <p class="C02AlineaAltA" id="para-20" title="page-1">
      meghozta a következő
    </p>
    <p class="C75Debutdesmotifs" id="para-21" title="page-1">
      Ítéletet
    </p>
    <table cellpadding="0" cellspacing="0" border="0" width="100%">
<col width="5%"/>
<col width="95%"/>
<tr>
<td valign="top">
<p class="count">1</p>
</td>
<td valign="top">
<p class="normal">Az EUMSZ 263. cikken alapuló keresetével a felperes, a PGTEX Morocco a Kínai Népköztársaságból (a továbbiakban: Kína) származó egyes szőtt és/vagy tűzött üvegrost szövetek behozatalára vonatkozóan az (EU) 2020/776 végrehajtási rendelettel bevezetett kiegyenlítő vámnak a Marokkóban feladott, akár Marokkóból származóként, akár nem ilyenként bejelentett egyes szőtt és/vagy tűzött üvegrost szövetek behozatalára történő kiterjesztéséről, valamint az (EU) 2020/776 végrehajtási rendelettel bevezetett kiegyenlítő intézkedéseknek a [helyesen: az Egyiptomból származó,] Marokkóban feladott, akár Marokkóból származóként, akár nem ilyenként bejelentett egyes szőtt és/vagy tűzött üvegrost szövetek behozatalával megvalósított esetleges kijátszására vonatkozó vizsgálat megszüntetéséről szóló, 2022. február 24‑i (EU) 2022/301 bizottsági végrehajtási rendelet (HL 2022. L 46., 31. o.; a továbbiakban: megtámadott végrehajtási rendelet) megsemmisítését kéri.</p>
</td>
</tr>
</table>
    <table cellpadding="0" cellspacing="0" border="0" width="100%">
<col width="5%"/>
<col width="95%"/>
<tr>
<td valign="top">
<p class="count">I.</p>
</td>
<td valign="top">
<p class="normal">A jogvita előzményei</p>
</td>
</tr>
</table>
    <table cellpadding="0" cellspacing="0" border="0" width="100%">
<col width="5%"/>
<col width="95%"/>
<tr>
<td valign="top">
<p class="count">2</p>
</td>
<td valign="top">
<p class="normal">A felperes marokkói jog szerinti társaság, amelynek székhelye a Tangerben (Marokkó) található szabadkereskedelmi övezetben van, és amely a kínai PGTEX vállalatcsoporthoz tartozik, egyes szőtt és/vagy tűzött üvegrost szövetek (a továbbiakban: üvegrost szövetek) exportáló gyártója, amelyeket többek között az Európai Unióba exportál.</p>
</td>
</tr>
</table>
    <table cellpadding="0" cellspacing="0" border="0" width="100%">
<col width="5%"/>
<col width="95%"/>
<tr>
<td valign="top">
<p class="count">3</p>
</td>
<td valign="top">
<p class="normal">Az üvegrost szövetek folytonosüvegrost szál előfonatból és/vagy fonalból (a továbbiakban: üvegrostszál előfonat) készült szőtt és/vagy tűzött szövetek, beleértve a más elemeket tartalmazót is, de kivéve az impregnált vagy előimpregnált termékeket, valamint a hosszában és szélességében egyaránt 1,8 mm‑nél nagyobb szemnagyságú, 35 gramm per négyzetméternél (g/m2) nagyobb tömegű hálószöveteket. E termékeket széles körben alkalmazzák például szélturbinák lapátjainak gyártásában, csónakok, teherautók és sporteszközök gyártásában, valamint csőrehabilitációs rendszerekben.</p>
</td>
</tr>
</table>
    <table cellpadding="0" cellspacing="0" border="0" width="100%">
<col width="5%"/>
<col width="95%"/>
<tr>
<td valign="top">
<p class="count">4</p>
</td>
<td valign="top">
<p class="normal">2019. május 16‑án az Európai Bizottság az Európai Unióban tagsággal nem rendelkező országokból érkező támogatott behozatallal szembeni védelemről szóló, 2016. június 8‑i (EU) 2016/1037 európai parlamenti és tanácsi rendelet (HL 2016. L 176., 55. o.; a továbbiakban: szubvencióellenes alaprendelet) 10. cikke alapján szubvencióellenes vizsgálatot indított a Kínából és Egyiptomból származó üvegrost szövetek Unióba történő behozatalára vonatkozóan (a továbbiakban: szubvencióellenes vizsgálat).</p>
</td>
</tr>
</table>
    <table cellpadding="0" cellspacing="0" border="0" width="100%">
<col width="5%"/>
<col width="95%"/>
<tr>
<td valign="top">
<p class="count">5</p>
</td>
<td valign="top">
<p class="normal">A szubvencióellenes vizsgálat végén a Bizottság elfogadta a Kínai Népköztársaságból és az Egyiptomból származó egyes szőtt és/vagy tűzött üvegrost szövetek behozatalára vonatkozó végleges kiegyenlítő vámok kivetéséről és a Kínai Népköztársaságból és az Egyiptomból származó egyes szőtt és/vagy tűzött üvegrost szövetek behozatalára vonatkozó végleges dömpingellenes vám kivetéséről szóló (EU) 2020/492 bizottsági végrehajtási rendelet módosításáról szóló, 2020. június 12‑i (EU) 2020/776 végrehajtási rendeletet (HL 2020. L 189., 1. o.). E végrehajtási rendelettel a Bizottság 30,7%‑os dömpingellenes maradványvámot vetett ki a Kínából származó üvegrost szövetek behozatalára.</p>
</td>
</tr>
</table>
    <table cellpadding="0" cellspacing="0" border="0" width="100%">
<col width="5%"/>
<col width="95%"/>
<tr>
<td valign="top">
<p class="count">6</p>
</td>
<td valign="top">
<p class="normal">2021. május 19‑én a Bizottsághoz a szubvencióellenes alaprendelet 23. cikkének (4) bekezdése és 24. cikkének (5) bekezdése alapján kérelmet nyújtottak be, hogy vizsgálja ki a Kínából és Egyiptomból származó üvegrost szövetekre vonatkozóan bevezetett kiegyenlítő intézkedések lehetséges kijátszását, valamint vezessen be nyilvántartásbavételi kötelezettséget e behozatalokra vonatkozóan.</p>
</td>
</tr>
</table>
    <table cellpadding="0" cellspacing="0" border="0" width="100%">
<col width="5%"/>
<col width="95%"/>
<tr>
<td valign="top">
<p class="count">7</p>
</td>
<td valign="top">
<p class="normal">A szóban forgó kérelmet a Bizottságot támogató Tech‑Fab Europe eV, az üvegrostszövet gyártók uniós szövetsége nyújtotta be.</p>
</td>
</tr>
</table>
    <table cellpadding="0" cellspacing="0" border="0" width="100%">
<col width="5%"/>
<col width="95%"/>
<tr>
<td valign="top">
<p class="count">8</p>
</td>
<td valign="top">
<p class="normal">Minthogy a tagállamok tájékoztatását követően megállapítást nyert, hogy elegendő bizonyíték áll rendelkezésre a szubvencióellenes alaprendelet 23. cikke szerinti vizsgálat (a továbbiakban: kijátszásellenes vizsgálat) megindításához, a Bizottság elfogadta a Kínai Népköztársaságból és az Egyiptomból származó egyes szőtt és/vagy tűzött üvegrost szövetek behozatalára vonatkozóan az (EU) 2020/776 végrehajtási rendelettel bevezetett kiegyenlítő intézkedéseknek a Marokkóban feladott, akár Marokkóból származóként, akár nem ilyenként bejelentett egyes szőtt és/vagy tűzött üvegrost szövetek behozatalával megvalósított esetleges kijátszására vonatkozó vizsgálat megindításáról, valamint az érintett behozatalokra vonatkozó nyilvántartásbavételi kötelezettség bevezetéséről szóló 2021. május 28‑i (EU) 2021/863 bizottsági végrehajtási rendeletet (HL 2021. L 190., 76. o.).</p>
</td>
</tr>
</table>
    <table cellpadding="0" cellspacing="0" border="0" width="100%">
<col width="5%"/>
<col width="95%"/>
<tr>
<td valign="top">
<p class="count">9</p>
</td>
<td valign="top">
<p class="normal">A kijátszásellenes vizsgálat által lefedett időszak 2019. január 1‑jétől 2020. december 31‑ig tartott (a továbbiakban: vizsgálati időszak). 2019 előtt nem volt jelentős mennyiségű a Marokkóból érkező üvegrostszövet‑behozatal az Unióba. A Bizottság a vizsgálati időszak tekintetében adatokat gyűjtött többek között a kereskedelem szerkezetének az érintett termékre vonatkozó kiegyenlítő intézkedések bevezetését követő állítólagos megváltozására, valamint a vám kivetésén kívül semmilyen más megfelelő magyarázattal vagy gazdasági indokkal nem magyarázható gyakorlat, eljárás vagy munka meglétére vonatkozóan. A Bizottság a 2020. január 1‑jétől 2020. december 31‑ig tartó időszak (a továbbiakban: adatszolgáltatási időszak) tekintetében további adatokat gyűjtött annak vizsgálata érdekében, hogy a behozatal az árak és/vagy a mennyiségek tekintetében aláássa‑e a hatályban lévő intézkedések javító hatását, valamint hogy fennállt‑e támogatás.</p>
</td>
</tr>
</table>
    <table cellpadding="0" cellspacing="0" border="0" width="100%">
<col width="5%"/>
<col width="95%"/>
<tr>
<td valign="top">
<p class="count">10</p>
</td>
<td valign="top">
<p class="normal">A kijátszásellenes vizsgálat során a felperesből és kapcsolt kínai vállalataiból – nevezetesen a PGTEX China Co., Ltd‑ből (a továbbiakban: PGTEX China) és a Chongqing Polycomp International Corporationből (CPIC) – álló PGTEX‑csoport a vállalatok számára mentesség iránti kitöltött formanyomtatványt (a továbbiakban: mentesség iránti kérelem) nyújtott be. A PGTEX China kitöltötte az exportáló gyártóknak szóló kérelmet is. Az említett csoport 2021. szeptember 8‑án válaszolt a Bizottság által 2021. augusztus 13‑án küldött hiánypótlás iránti kérelemre (a továbbiakban: a hiánypótlás iránti kérelemre adott válasz).</p>
</td>
</tr>
</table>
    <table cellpadding="0" cellspacing="0" border="0" width="100%">
<col width="5%"/>
<col width="95%"/>
<tr>
<td valign="top">
<p class="count">11</p>
</td>
<td valign="top">
<p class="normal">2021. október 5‑i levelében a Bizottság tájékoztatta a felperest azon szándékáról, hogy a szubvencióellenes alaprendelet 28. cikke alapján rendelkezésre álló tényekre támaszkodik. A felperes 2021. október 12‑én válaszolt e levélre (a továbbiakban: a 28. cikkel kapcsolatos levélre adott válasz).</p>
</td>
</tr>
</table>
    <table cellpadding="0" cellspacing="0" border="0" width="100%">
<col width="5%"/>
<col width="95%"/>
<tr>
<td valign="top">
<p class="count">12</p>
</td>
<td valign="top">
<p class="normal">2021. október 15‑én a felperes további információkat nyújtott be annak bizonyítása érdekében, hogy a Marokkóban végrehajtott átalakítás nem minősíthető összeszerelési műveletnek, és az önmagában gazdasági szempontból indokolt (a továbbiakban: kiegészítő dokumentáció).</p>
</td>
</tr>
</table>
    <table cellpadding="0" cellspacing="0" border="0" width="100%">
<col width="5%"/>
<col width="95%"/>
<tr>
<td valign="top">
<p class="count">13</p>
</td>
<td valign="top">
<p class="normal">A Bizottság 2021. december 20‑án ismertette általános tájékoztatóját (a továbbiakban: ÁT), amelyben javasolta a Kínából és az Egyiptomból származó üvegrost szövetek behozatalára alkalmazandó kiegyenlítő intézkedések kiterjesztését a Marokkóban feladott üvegrost szövetek behozatalára is, és elutasította a felperes e vámok alóli mentesség iránti kérelmét. 2022. január 7‑én a felperes benyújtotta az ÁT‑re vonatkozó észrevételeit (a továbbiakban: az ÁT‑re vonatkozó észrevételek).</p>
</td>
</tr>
</table>
    <table cellpadding="0" cellspacing="0" border="0" width="100%">
<col width="5%"/>
<col width="95%"/>
<tr>
<td valign="top">
<p class="count">14</p>
</td>
<td valign="top">
<p class="normal">Ezzel egyidejűleg a felperes 2021. december 29‑én kérte a meghallgató tisztviselő beavatkozását, mivel úgy vélte, hogy az ÁT – a rendelkezésre álló tényeket rá alkalmazva – nem adott választ a 28. cikkel kapcsolatos levélre adott válaszban megfogalmazott észrevételekre. 2022. január 10‑én a Bizottsággal, január 12‑én pedig a meghallgató tisztviselővel meghallgatásra került sor. E tisztviselő 2022. január 25‑én nyújtotta be a jelentését (a továbbiakban: a meghallgató tisztviselő jelentése).</p>
</td>
</tr>
</table>
    <table cellpadding="0" cellspacing="0" border="0" width="100%">
<col width="5%"/>
<col width="95%"/>
<tr>
<td valign="top">
<p class="count">15</p>
</td>
<td valign="top">
<p class="normal">A Bizottság 2022. február 24‑én elfogadta a megtámadott végrehajtási rendeletet.</p>
</td>
</tr>
</table>
    <table cellpadding="0" cellspacing="0" border="0" width="100%">
<col width="5%"/>
<col width="95%"/>
<tr>
<td valign="top">
<p class="count">II.</p>
</td>
<td valign="top">
<p class="normal">A felek kérelmei</p>
</td>
</tr>
</table>
    <table cellpadding="0" cellspacing="0" border="0" width="100%">
<col width="5%"/>
<col width="95%"/>
<tr>
<td valign="top">
<p class="count">16</p>
</td>
<td valign="top">
<p class="normal">A felperes azt kéri, hogy a Törvényszék:</p>
</td>
</tr>
</table>
    <table cellpadding="0" cellspacing="0" border="0" width="100%">
<col width="5%"/>
<col width="95%"/>
<tr>
<td valign="top">
<p class="count">–</p>
</td>
<td valign="top">
<p class="normal">az őt érintő részében semmisítse meg a megtámadott végrehajtási rendeletet;</p>
</td>
</tr>
</table>
    <table cellpadding="0" cellspacing="0" border="0" width="100%">
<col width="5%"/>
<col width="95%"/>
<tr>
<td valign="top">
<p class="count">–</p>
</td>
<td valign="top">
<p class="normal">a Bizottságot kötelezze a költségek viselésére.</p>
</td>
</tr>
</table>
    <table cellpadding="0" cellspacing="0" border="0" width="100%">
<col width="5%"/>
<col width="95%"/>
<tr>
<td valign="top">
<p class="count">17</p>
</td>
<td valign="top">
<p class="normal">A felperest támogató beavatkozó fél, az LM Wind Power A/S azt kéri, hogy a Törvényszék:</p>
</td>
</tr>
</table>
    <table cellpadding="0" cellspacing="0" border="0" width="100%">
<col width="5%"/>
<col width="95%"/>
<tr>
<td valign="top">
<p class="count">–</p>
</td>
<td valign="top">
<p class="normal">adjon helyt a keresetnek;</p>
</td>
</tr>
</table>
    <table cellpadding="0" cellspacing="0" border="0" width="100%">
<col width="5%"/>
<col width="95%"/>
<tr>
<td valign="top">
<p class="count">–</p>
</td>
<td valign="top">
<p class="normal">a Bizottságot kötelezze a beavatkozásával kapcsolatos költségek viselésére.</p>
</td>
</tr>
</table>
    <table cellpadding="0" cellspacing="0" border="0" width="100%">
<col width="5%"/>
<col width="95%"/>
<tr>
<td valign="top">
<p class="count">18</p>
</td>
<td valign="top">
<p class="normal">A Bizottság azt kéri, hogy a Törvényszék:</p>
</td>
</tr>
</table>
    <table cellpadding="0" cellspacing="0" border="0" width="100%">
<col width="5%"/>
<col width="95%"/>
<tr>
<td valign="top">
<p class="count">–</p>
</td>
<td valign="top">
<p class="normal">a keresetet mint megalapozatlant utasítsa el;</p>
</td>
</tr>
</table>
    <table cellpadding="0" cellspacing="0" border="0" width="100%">
<col width="5%"/>
<col width="95%"/>
<tr>
<td valign="top">
<p class="count">–</p>
</td>
<td valign="top">
<p class="normal">a felperest kötelezze a költségek viselésére.</p>
</td>
</tr>
</table>
    <table cellpadding="0" cellspacing="0" border="0" width="100%">
<col width="5%"/>
<col width="95%"/>
<tr>
<td valign="top">
<p class="count">19</p>
</td>
<td valign="top">
<p class="normal">A Bizottságot támogató beavatkozó fél azt kéri, hogy a Törvényszék:</p>
</td>
</tr>
</table>
    <table cellpadding="0" cellspacing="0" border="0" width="100%">
<col width="5%"/>
<col width="95%"/>
<tr>
<td valign="top">
<p class="count">–</p>
</td>
<td valign="top">
<p class="normal">utasítsa el a keresetet;</p>
</td>
</tr>
</table>
    <table cellpadding="0" cellspacing="0" border="0" width="100%">
<col width="5%"/>
<col width="95%"/>
<tr>
<td valign="top">
<p class="count">–</p>
</td>
<td valign="top">
<p class="normal">a felperest kötelezze a beavatkozásával kapcsolatos költségek viselésére.</p>
</td>
</tr>
</table>
    <table cellpadding="0" cellspacing="0" border="0" width="100%">
<col width="5%"/>
<col width="95%"/>
<tr>
<td valign="top">
<p class="count">III.</p>
</td>
<td valign="top">
<p class="normal">A jogkérdésről</p>
</td>
</tr>
</table>
    <table cellpadding="0" cellspacing="0" border="0" width="100%">
<col width="5%"/>
<col width="95%"/>
<tr>
<td valign="top">
<p class="count">20</p>
</td>
<td valign="top">
<p class="normal">A jelen kereset alátámasztása érdekében a felperes öt jogalapra hivatkozik, amelyek alapja a következő:</p>
</td>
</tr>
</table>
    <table cellpadding="0" cellspacing="0" border="0" width="100%">
<col width="5%"/>
<col width="95%"/>
<tr>
<td valign="top">
<p class="count">–</p>
</td>
<td valign="top">
<p class="normal">először is az egyrészről az Európai Közösségek és azok tagállamai, és másrészről a Marokkói Királyság közötti társulás létrehozásáról szóló, módosított euro‑mediterrán megállapodás (HL 2000. L 70., 2. o.; a továbbiakban: társulási megállapodás) megsértése, a szubvencióellenes alaprendelet 33. cikke a) pontjának megsértése, valamint hatáskörrel való visszaélés, mivel a megtámadott végrehajtási rendelet kiegyenlítő vámokat ír elő az általa exportált üvegrost szövetekre azok preferenciális marokkói származására tekintet nélkül;</p>
</td>
</tr>
</table>
    <table cellpadding="0" cellspacing="0" border="0" width="100%">
<col width="5%"/>
<col width="95%"/>
<tr>
<td valign="top">
<p class="count">–</p>
</td>
<td valign="top">
<p class="normal">másodszor a rendelkezésre álló tények felhasználását illetően az indokolási kötelezettség megsértése, a védelemhez való jog és a megfelelő ügyintézéshez való jog megsértése, nyilvánvaló értékelési hibák, valamint a szubvencióellenes alaprendelet 28. cikke (1) és (3) bekezdésének megsértése;</p>
</td>
</tr>
</table>
    <table cellpadding="0" cellspacing="0" border="0" width="100%">
<col width="5%"/>
<col width="95%"/>
<tr>
<td valign="top">
<p class="count">–</p>
</td>
<td valign="top">
<p class="normal">harmadszor nyilvánvaló értékelési hibák és a szubvencióellenes alaprendelet 23. cikke (3) bekezdésének megsértése, amennyiben a Bizottság úgy ítélte meg, hogy a felperes marokkói gyártóüzeme létrehozásának a kiegyenlítő vámok kivetésén kívül nincs megfelelő magyarázata és gazdasági indoka, valamint a megfelelő ügyintézéshez való jog megsértése, amennyiben a Bizottság nem vizsgálta meg gondosan és pártatlanul az adott ügy valamennyi releváns elemét;</p>
</td>
</tr>
</table>
    <table cellpadding="0" cellspacing="0" border="0" width="100%">
<col width="5%"/>
<col width="95%"/>
<tr>
<td valign="top">
<p class="count">–</p>
</td>
<td valign="top">
<p class="normal">negyedszer nyilvánvaló értékelési hibák, valamint a szubvencióellenes alaprendelet 23. cikke (3) bekezdésének megsértése, a hátrányos megkülönböztetés tilalma és az egyenlő bánásmód elvének megsértése, valamint a megfelelő ügyintézéshez való jog megsértésére alapított jogalap, amennyiben a Bizottság arra a következtetésre jutott, hogy a Marokkóban zajló gyártási folyamat összeszerelési műveletnek minősül;</p>
</td>
</tr>
</table>
    <table cellpadding="0" cellspacing="0" border="0" width="100%">
<col width="5%"/>
<col width="95%"/>
<tr>
<td valign="top">
<p class="count">–</p>
</td>
<td valign="top">
<p class="normal">ötödször nyilvánvaló értékelési hibák és a szubvencióellenes alaprendelet 23. cikke (3) bekezdésének megsértése, amennyiben a Bizottság úgy ítélte meg, hogy a Marokkóból exportált üvegrost szövetek továbbra is részesülnek a kínai üvegrostszövet‑gyártók részére nyújtott szubvenciókban.</p>
</td>
</tr>
</table>
    <table cellpadding="0" cellspacing="0" border="0" width="100%">
<col width="5%"/>
<col width="95%"/>
<tr>
<td valign="top">
<p class="count">21</p>
</td>
<td valign="top">
<p class="normal">Először az első, a harmadik, a negyedik és az ötödik jogalapot, majd ezt követően adott esetben a második jogalapot kell megvizsgálni.</p>
</td>
</tr>
</table>
    <table cellpadding="0" cellspacing="0" border="0" width="100%">
<col width="5%"/>
<col width="95%"/>
<tr>
<td valign="top">
<p class="count">A.</p>
</td>
<td valign="top">
<p class="normal">Az első jogalapról</p>
</td>
</tr>
</table>
    <table cellpadding="0" cellspacing="0" border="0" width="100%">
<col width="5%"/>
<col width="95%"/>
<tr>
<td valign="top">
<p class="count">22</p>
</td>
<td valign="top">
<p class="normal">Az első jogalap alátámasztására a felperes, akárcsak az őt támogató beavatkozó fél, lényegében három kifogást hoz fel.</p>
</td>
</tr>
</table>
    <table cellpadding="0" cellspacing="0" border="0" width="100%">
<col width="5%"/>
<col width="95%"/>
<tr>
<td valign="top">
<p class="count">23</p>
</td>
<td valign="top">
<p class="normal">Első kifogásával a felperes előzetesen azt állítja, hogy az általa gyártott üvegrost szöveteket a társulási megállapodás alkalmazandó szabályai szerint Marokkóból „származónak” kell tekinteni. Az említett üvegrost szövetek preferenciális származását megerősíti a marokkói hatóságok által a társulási megállapodás 4. jegyzőkönyve 16. és 17. cikkének megfelelően kiállított származási igazolás, nevezetesen az EUR.1 bizonyítványok, amelyek érvényességét a marokkói vámhatóság megerősítette. Egyébiránt e preferenciális származás nem vitatott.</p>
</td>
</tr>
</table>
    <table cellpadding="0" cellspacing="0" border="0" width="100%">
<col width="5%"/>
<col width="95%"/>
<tr>
<td valign="top">
<p class="count">24</p>
</td>
<td valign="top">
<p class="normal">Ennélfogva a megtámadott végrehajtási rendelet – azáltal, hogy a felperes marokkói preferenciális származású üvegrost szöveteinek behozatalára a kiegyenlítő vámokat a kijátszásellenes vizsgálat, és nem a szubvencióellenes vizsgálat végén vetette ki – megsértette a társulási megállapodás 9. cikkét, amely tiltja a vámok és azokkal azonos hatású díjak, és ennek következtében kiegyenlítő vámok ilyen termékekre történő kivetését. E tilalom alól nincs olyan kivétel, amelyre a Bizottság akként hivatkozhatna, mint ami „határozott védelmet nyújt”.</p>
</td>
</tr>
</table>
    <table cellpadding="0" cellspacing="0" border="0" width="100%">
<col width="5%"/>
<col width="95%"/>
<tr>
<td valign="top">
<p class="count">25</p>
</td>
<td valign="top">
<p class="normal">A felperes szerint a társulási megállapodás ratifikálásával az Unió kötelezettséget vállalt arra, hogy a saját jogszabályaitól függetlenül a Marokkóból „származó” behozatalra nem vet ki kiegyenlítő vámot. Mindenesetre az Unió által kötött nemzetközi megállapodásoknak a másodlagos uniós joggal szembeni elsőbbsége miatt az utóbbi szövegét amennyire lehet, úgy kell értelmezni, hogy az összhangban legyen e megállapodásokkal (1996. szeptember 10‑i Bizottság kontra Németország ítélet, C‑61/94, EU:C:1996:313, 52. pont). A Bizottság tehát nem értelmezheti úgy a másodlagos uniós jog puszta létezését, hogy az igazolja a társulási megállapodás keretében tett kötelezettségvállalások figyelmen kívül hagyását.</p>
</td>
</tr>
</table>
    <table cellpadding="0" cellspacing="0" border="0" width="100%">
<col width="5%"/>
<col width="95%"/>
<tr>
<td valign="top">
<p class="count">26</p>
</td>
<td valign="top">
<p class="normal">Második kifogásával a felperes arra hivatkozik, hogy a megtámadott végrehajtási rendelet sérti a szubvencióellenes alaprendelet 33. cikkének a) pontját, mivel kiegyenlítő vámokat vezet be a Marokkóból „származó” behozatalra, mellőzve a társulási megállapodásban előírt különös szabályok alkalmazását.</p>
</td>
</tr>
</table>
    <table cellpadding="0" cellspacing="0" border="0" width="100%">
<col width="5%"/>
<col width="95%"/>
<tr>
<td valign="top">
<p class="count">27</p>
</td>
<td valign="top">
<p class="normal">Harmadik kifogásával a felperes előadja, hogy a megtámadott végrehajtási rendelet hatáskörrel való visszaélést valósít meg, mivel egyetlen célja a társulási megállapodás 36. és azt követői cikkeiben az állami támogatások tekintetében kifejezetten előírt eljárás megkerülése. Álláspontja szerint az említett végrehajtási rendelet szerint előnyhöz jutott a kapcsolt nyersanyagszállítói részére nyújtott támogatások révén. Úgy véli, hogy a Bizottságnak a részére nyújtott állami támogatások vagy szubvenciók megállapításakor a társulási megállapodás 36. cikkére kellett volna hivatkoznia. Ebből azt a következtetést vonja le, hogy a Bizottság azáltal, hogy elkerülte ezt az eljárást, és egyoldalúan fogadta el ezt a végrehajtási rendeletet, amely azzal az indokkal ír elő korrekciós intézkedéseket, hogy „állami támogatásban” részesült, visszaélt a hatáskörével.</p>
</td>
</tr>
</table>
    <table cellpadding="0" cellspacing="0" border="0" width="100%">
<col width="5%"/>
<col width="95%"/>
<tr>
<td valign="top">
<p class="count">28</p>
</td>
<td valign="top">
<p class="normal">Végül e tekintetben a felperes hozzáteszi, hogy bár a Bizottság által a megtámadott végrehajtási rendelet elfogadásával követett cél az volt, hogy biztosítsa a Kínából származó üvegrost szövetek behozatalára kivetett intézkedések hatékonyságát, e végrehajtási rendelet a társulási megállapodás 9. cikkét és a szubvencióellenes alaprendelet 33. cikkét megsértve vámokat és azokkal azonos hatású díjakat vet ki a Marokkóból származó üvegrost szövetek behozatalára.</p>
</td>
</tr>
</table>
    <table cellpadding="0" cellspacing="0" border="0" width="100%">
<col width="5%"/>
<col width="95%"/>
<tr>
<td valign="top">
<p class="count">29</p>
</td>
<td valign="top">
<p class="normal">A Bizottság az őt támogató beavatkozó félhez hasonlóan vitatja a felperes érveit.</p>
</td>
</tr>
</table>
    <table cellpadding="0" cellspacing="0" border="0" width="100%">
<col width="5%"/>
<col width="95%"/>
<tr>
<td valign="top">
<p class="count">1.</p>
</td>
<td valign="top">
<p class="normal">Előzetes észrevételek</p>
</td>
</tr>
</table>
    <table cellpadding="0" cellspacing="0" border="0" width="100%">
<col width="5%"/>
<col width="95%"/>
<tr>
<td valign="top">
<p class="count">a)</p>
</td>
<td valign="top">
<p class="normal">A társulási megállapodásról</p>
</td>
</tr>
</table>
    <table cellpadding="0" cellspacing="0" border="0" width="100%">
<col width="5%"/>
<col width="95%"/>
<tr>
<td valign="top">
<p class="count">30</p>
</td>
<td valign="top">
<p class="normal">Az egyrészről az Európai Közösségek és azok tagállamai, és másrészről a Marokkói Királyság közötti társulás létrehozásáról szóló euro‑mediterrán megállapodást 1996. február 26‑án Brüsszelben kötötték, és az Európai Közösségek nevében az egyrészről az Európai Közösségek és azok tagállamai, és másrészről a Marokkói Királyság közötti társulást létrehozó euro‑mediterrán megállapodás megkötéséről szóló, 2000. január 24‑i 2000/204/EK, ESZAK tanácsi és bizottsági határozat (HL 2000. L 70., 1. o.; magyar nyelvű különkiadás 11. fejezet, 33. kötet, 175. o.; helyesbítés: HL 2018. L 308., 51. o.) hagyta jóvá. Az említett megállapodás a 96. cikke értelmében 2000. március 1‑jén lépett hatályba, amint az az Európai Közösségek Hivatalos Lapjában közzétett tájékoztatásból (HL 2000. L 70., 228. o.) kitűnik.</p>
</td>
</tr>
</table>
    <table cellpadding="0" cellspacing="0" border="0" width="100%">
<col width="5%"/>
<col width="95%"/>
<tr>
<td valign="top">
<p class="count">31</p>
</td>
<td valign="top">
<p class="normal">Az 1. cikkének (1) bekezdése alapján a társulási megállapodás társulást hoz létre egyrészről az Európai Közösség, az Európai Szén és Acélközösség (a Marokkóval kötött társulási megállapodás ezeket együtt „Közösségnek” nevezi) és tagállamaik, másrészről pedig a Marokkói Királyság között.</p>
</td>
</tr>
</table>
    <table cellpadding="0" cellspacing="0" border="0" width="100%">
<col width="5%"/>
<col width="95%"/>
<tr>
<td valign="top">
<p class="count">32</p>
</td>
<td valign="top">
<p class="normal">A társulási megállapodás 1. cikke (2) bekezdésének második franciabekezdése szerint e megállapodás célja többek között az, hogy megteremtse „a feltételeket az áruk, szolgáltatások és tőke kereskedelmének fokozatos liberalizálásához” [nem hivatalos fordítás].</p>
</td>
</tr>
</table>
    <table cellpadding="0" cellspacing="0" border="0" width="100%">
<col width="5%"/>
<col width="95%"/>
<tr>
<td valign="top">
<p class="count">33</p>
</td>
<td valign="top">
<p class="normal">Így a társulási megállapodásnak az áruk szabad mozgására vonatkozó II. címében szereplő 6. cikke úgy rendelkezik, hogy „[a] Közösség és Marokkó az e megállapodás hatálybalépésétől számított legfeljebb tizenkét éves átmeneti időszak alatt fokozatosan szabadkereskedelmi területet hoz létre, az alábbiakban meghatározott feltételek és az 1994. évi Általános Vám‑ és Kereskedelmi Egyezmény, valamint egyéb, a Kereskedelmi Világszervezetet (WTO) létrehozó megállapodáshoz csatolt, más többoldalú árukereskedelmi megállapodások […] rendelkezéseinek megfelelően” [nem hivatalos fordítás].</p>
</td>
</tr>
</table>
    <table cellpadding="0" cellspacing="0" border="0" width="100%">
<col width="5%"/>
<col width="95%"/>
<tr>
<td valign="top">
<p class="count">34</p>
</td>
<td valign="top">
<p class="normal">E célból a társulási megállapodás 9. cikke, amely e megállapodás II. címe I. fejezetének címével összhangban az ipari termékekre vonatkozik, úgy rendelkezik, hogy „[a] Marokkóból származó termékek vámmentesen és azonos hatású díjak nélkül hozhatók be a Közösségbe” [nem hivatalos fordítás].</p>
</td>
</tr>
</table>
    <table cellpadding="0" cellspacing="0" border="0" width="100%">
<col width="5%"/>
<col width="95%"/>
<tr>
<td valign="top">
<p class="count">35</p>
</td>
<td valign="top">
<p class="normal">Amint azt a társulási megállapodás 29. cikke kifejti, e megállapodás II. címének alkalmazásában a „származó termék” fogalmát és az ahhoz kapcsolódó igazgatási együttműködés módszereit a megállapodás 4. jegyzőkönyve állapítja meg.</p>
</td>
</tr>
</table>
    <table cellpadding="0" cellspacing="0" border="0" width="100%">
<col width="5%"/>
<col width="95%"/>
<tr>
<td valign="top">
<p class="count">36</p>
</td>
<td valign="top">
<p class="normal">Ezenkívül a társulási megállapodás IV. címének „Verseny és egyéb gazdasági rendelkezések” [nem hivatalos fordítás] című II. fejezetében a 36. cikk (1) bekezdése úgy rendelkezik, hogy „[e] megállapodás megfelelő működésével összeegyeztethetetlenek a következők, amennyiben érinthetik a Közösség és Marokkó közötti kereskedelmet: | […] minden olyan állami támogatás, amely torzítja a versenyt, vagy ennek torzításával fenyeget azáltal, hogy előnyben részesít egyes vállalkozásokat vagy egyes áruk termelését, azoknak az eseteknek a kivételével, amelyekben megengedett az eltérés az Európai Szén‑ és Acélközösséget létrehozó szerződés értelmében” [nem hivatalos fordítás].</p>
</td>
</tr>
</table>
    <table cellpadding="0" cellspacing="0" border="0" width="100%">
<col width="5%"/>
<col width="95%"/>
<tr>
<td valign="top">
<p class="count">b)</p>
</td>
<td valign="top">
<p class="normal">A szubvencióellenes intézkedések kijátszására vonatkozó uniós szabályozásról</p>
</td>
</tr>
</table>
    <table cellpadding="0" cellspacing="0" border="0" width="100%">
<col width="5%"/>
<col width="95%"/>
<tr>
<td valign="top">
<p class="count">37</p>
</td>
<td valign="top">
<p class="normal">A szubvencióellenes alaprendelet 23. cikkében előírt, a szubvencióellenes intézkedések kijátszására vonatkozó uniós szabályozás bizonyos feltételek mellett lehetővé teszi az intézmények számára, hogy a valamely harmadik országból származó termék behozatalára kivetett szubvencióellenes vámokat a szubvencióellenes intézkedések kijátszásának elkerülése érdekében kiterjesszék többek között egy másik országból származó hasonló termékek behozatalára.</p>
</td>
</tr>
</table>
    <table cellpadding="0" cellspacing="0" border="0" width="100%">
<col width="5%"/>
<col width="95%"/>
<tr>
<td valign="top">
<p class="count">38</p>
</td>
<td valign="top">
<p class="normal">A szubvencióellenes alaprendeletnek a „Kijátszás” című 23. cikke konkrétan a következőképpen szól:</p>
</td>
</tr>
</table>
    <p class="C02AlineaAltA" id="para-80" title="page-8">
      „(1) Az e rendelet alapján kivetett kiegyenlítő vámok kiterjeszthetők a hasonló, nem vagy csak kis mértékben módosított termékek harmadik országokból érkező behozatalára, vagy a hasonló, kis mértékben módosított termékeknek az intézkedések hatálya alá tartozó országból érkező behozatalára, illetve a termék részeinek behozatalára, ha a hatályban levő intézkedéseket kiját[s]szák.
    </p>
    <p class="C02AlineaAltA" id="para-81" title="page-8">
      (2) A 15. cikk (2) bekezdésével összhangban kivetett maradék kiegyenlítő vámot nem meghaladó kiegyenlítő vámot ki lehet terjeszteni az intézkedések hatálya alá tartozó országokban található olyan vállalkozástól érkező behozatalra, amely egyedi vámban részesül, ha a hatályban levő intézkedéseket kiját[s]szák.
    </p>
    <p class="C02AlineaAltA" id="para-82" title="page-8">
      (3) A kijátszás a harmadik országok és az Unió, vagy az intézkedések hatálya alá tartozó ország egyes vállalkozásai és az Unió közötti kereskedelem szerkezetének olyan megváltozását jelenti, amely olyan gyakorlat, eljárás vagy munka eredményeként áll elő, amelynek a vám kivetésén kívül semmilyen más megfelelő magyarázata és gazdasági indoka nincs, továbbá amelynek hatása a hasonló termékek árait és/vagy mennyiségét illetően bizonyítottan kárt okoz vagy aláássa a vám javító hatását, továbbá az importált hasonló termék és/vagy annak részei továbbra is támogatásban részesülnek.
    </p>
    <p class="C02AlineaAltA" id="para-83" title="page-8">
      Az első albekezdésben említett gyakorlat, eljárás vagy munka magában foglalja többek között:
    </p>
    <p class="C09Marge0avecretrait" id="para-84" title="page-8">
      a) az érintett termék olyan, kismértékű módosítását, amelynek következtében a termék olyan vámkódex alá tartozik, amely rendszerint nem tartozik az intézkedések hatálya alá, amennyiben a módosítás nem változtatja meg a termék alapvető tulajdonságait;
    </p>
    <p class="C09Marge0avecretrait" id="para-85" title="page-9">
      b) az intézkedések hatálya alá tartozó termékek harmadik országokon keresztül való fuvarozását;
    </p>
    <p class="C09Marge0avecretrait" id="para-86" title="page-9">
      c) az intézkedések hatálya alá tartozó országokban a kereskedelem szerkezetének és a kereskedelmi csatornáknak az exportőrök és gyártók/termelők által történő átszervezését, amelynek célja, hogy az exportőrök és gyártók/termelők termékeiket a gyártók/termelők termékeire alkalmazandó vámnál alacsonyabb, egyedi vámtétel fizetésére kötelezett gyártókon/termelőkön keresztül exportálják az Unióba.”
    </p>
    <table cellpadding="0" cellspacing="0" border="0" width="100%">
<col width="5%"/>
<col width="95%"/>
<tr>
<td valign="top">
<p class="count">39</p>
</td>
<td valign="top">
<p class="normal">A szubvencióellenes alaprendelet (18) preambulumbekezdéséből kitűnik, hogy e rendelkezést azzal az indokkal fogadták el, hogy „[a]nnak ellenére, hogy a támogatásokról szóló megállapodás még nem tartalmaz a kiegyenlítő intézkedések kijátszásával kapcsolatos rendelkezéseket, az ilyen kijátszás lehetősége fennáll, hasonló – jóllehet nem azonos – módon, mint a dömpingellenes intézkedések kijátszásának lehetősége”. A jelenlegi gazdasági helyzetben ugyanis, amelyet a nemzetközi kereskedelem fokozódó globalizációja jellemez, és amely egyre több vállalkozásnak biztosít lehetőséget arra, hogy különböző országokba helyezze ki az áruk termelését, egyre fontosabb, hogy az Unió olyan piacvédelmi eszközökkel rendelkezzen, amelyek képesek hatékonyan reagálni az ilyen kereskedelmi környezet által támasztott kihívásokra, hatékony védelmet biztosítva az uniós gazdasági ágazat számára a dömpingelt termékek behozatalával szemben. Ezen eszközök között a Bizottság által elfogadott kiegyenlítő intézkedések hatékonyságának biztosítása terén fontos szerepet játszanak a kijátszásellenes szabályok (lásd ebben az értelemben analógia útján: Pitruzzella főtanácsnok Bizottság kontra Kolachi Raj Industrial ügyre vonatkozó indítványa, C‑709/17 P, EU:C:2019:303, 1. és 73. pont).</p>
</td>
</tr>
</table>
    <table cellpadding="0" cellspacing="0" border="0" width="100%">
<col width="5%"/>
<col width="95%"/>
<tr>
<td valign="top">
<p class="count">2.</p>
</td>
<td valign="top">
<p class="normal">Az első, a társulási megállapodás megsértésére, a szubvencióellenes alaprendelet 33. cikke a) pontjának megsértésére és hatáskörrel való visszaélésre alapított jogalap megalapozottságáról, mivel a megtámadott végrehajtási rendelet anélkül ír elő kiegyenlítő vámokat a felperes által az Unióba exportált üvegrost szövetekkel szemben, hogy tekintetbe venné azok preferenciális marokkói származását</p>
</td>
</tr>
</table>
    <table cellpadding="0" cellspacing="0" border="0" width="100%">
<col width="5%"/>
<col width="95%"/>
<tr>
<td valign="top">
<p class="count">40</p>
</td>
<td valign="top">
<p class="normal">A jelen ügyben e jogalap megválaszolása érdekében lényegében azt kell meghatározni, hogy a Bizottság alkalmazhatta‑e a szubvencióellenes alaprendelet 23. cikkében előírt kijátszásellenes szabályokat a valamely harmadik országból (a jelen esetben Kínából) származó termék behozatalára kivetett kiegyenlítő vámoknak a többek között egy másik országból (a jelen esetben Marokkóból) származó hasonló termékek behozatalára való kiterjesztése érdekében, figyelmen kívül hagyva azt, hogy az Unió a Marokkói Királysággal társulási megállapodást írt alá.</p>
</td>
</tr>
</table>
    <table cellpadding="0" cellspacing="0" border="0" width="100%">
<col width="5%"/>
<col width="95%"/>
<tr>
<td valign="top">
<p class="count">41</p>
</td>
<td valign="top">
<p class="normal">Először is meg kell állapítani, hogy amint az a fenti 37. pontban kiemelésre került, a szubvencióellenes alaprendelet 23. cikke bizonyos feltételek mellett lehetővé teszi az intézmények számára, hogy a valamely harmadik országból származó termék behozatalára kivetett kiegyenlítő vámokat a szubvencióellenes intézkedések kijátszásának elkerülése érdekében kiterjesszék többek között egy másik országból származó hasonló termékek behozatalára.</p>
</td>
</tr>
</table>
    <table cellpadding="0" cellspacing="0" border="0" width="100%">
<col width="5%"/>
<col width="95%"/>
<tr>
<td valign="top">
<p class="count">42</p>
</td>
<td valign="top">
<p class="normal">Az ítélkezési gyakorlat szerint továbbá a kiegyenlítő vám kiterjesztéséről szóló rendelet egyetlen célja e vám hatékonyságának biztosítása és kijátszásának elkerülése, következésképpen a végleges kiegyenlítő vám kiterjesztésére irányuló intézkedés csak kiegészítő jellegű az e vámot bevezető elsődleges aktushoz viszonyítva, és védi a végleges intézkedések hatékony alkalmazását (lásd ebben az értelemben: 2019. szeptember 12‑i Bizottság kontra Kolachi Raj Industrial ítélet, C‑709/17 P, EU:C:2019:717, 96. pont, valamint az ott hivatkozott ítélkezési gyakorlat).</p>
</td>
</tr>
</table>
    <table cellpadding="0" cellspacing="0" border="0" width="100%">
<col width="5%"/>
<col width="95%"/>
<tr>
<td valign="top">
<p class="count">43</p>
</td>
<td valign="top">
<p class="normal">Másodszor hangsúlyozni kell, hogy – amint az a fenti 31–34. pontban említett rendelkezésekből kitűnik – a társulási megállapodás célja az Unió és Marokkó közötti szabadkereskedelmi terület fokozatos létrehozása. E megállapodást ugyanis az áruk Unió és Marokkó közötti szabad mozgásának – többek között a vámok és az azokkal azonos hatású díjak eltörlésével történő – előmozdítása érdekében kötötték.</p>
</td>
</tr>
</table>
    <table cellpadding="0" cellspacing="0" border="0" width="100%">
<col width="5%"/>
<col width="95%"/>
<tr>
<td valign="top">
<p class="count">44</p>
</td>
<td valign="top">
<p class="normal">Így a társulási megállapodás és a szubvencióellenes alaprendelet 23. cikke az Unió kereskedelempolitikájának két olyan eszköze, amelyek eltérő céloknak és logikának felelnek meg. Ugyanis, míg az első a Marokkóból származó áruk Unión belüli szabad mozgásának előmozdítására irányuló együttműködési eszköz, a második olyan kereskedelemvédelmi eszköz, amelynek célja azon tisztességtelen kereskedelmi gyakorlatok szankcionálása, amelyek sérthetik a harmadik országokkal szemben már hatályban lévő szubvencióellenes intézkedések hatékonyságát.</p>
</td>
</tr>
</table>
    <table cellpadding="0" cellspacing="0" border="0" width="100%">
<col width="5%"/>
<col width="95%"/>
<tr>
<td valign="top">
<p class="count">45</p>
</td>
<td valign="top">
<p class="normal">A jelen ügyben a Bizottság – mivel úgy ítélte meg, hogy a PGTEX‑csoport a Kínából származó üvegrost szövetek behozatalára a 2020/776 végrehajtási rendelettel kivetett kiegyenlítő vám megkerülésére irányuló gyakorlatot vezetett be Marokkóban – a megtámadott végrehajtási rendelettel kiterjesztette az említett kiegyenlítő vámot a Marokkóban feladott üvegrost szövetekre is. Egyébiránt az így kiterjesztett vámot, amelynek egyetlen célja a Kínai Népköztársasággal szemben kivetett kiegyenlítő vám hatékonyságának biztosítása, nem különböztethető meg ez utóbbitól, amelyet kiegészít (lásd ebben az értelemben és analógia útján: 2005. november 8‑i Jersey Produce Marketing Organisation ítélet, C‑293/02, EU:C:2005:664, 70. pont).</p>
</td>
</tr>
</table>
    <table cellpadding="0" cellspacing="0" border="0" width="100%">
<col width="5%"/>
<col width="95%"/>
<tr>
<td valign="top">
<p class="count">46</p>
</td>
<td valign="top">
<p class="normal">Így a Bizottság megtámadott végrehajtási rendelete a PGTEX‑csoport kínai vállalkozásaira irányul, hogy azokat megakadályozza abban, hogy az Unióval társulási megállapodást kötő Marokkói Királyság területére hivatkozzanak annak érdekében, hogy kivonják magukat az üvegrost szövetek kínai behozatalára kivetett kiegyenlítő vám alól.</p>
</td>
</tr>
</table>
    <table cellpadding="0" cellspacing="0" border="0" width="100%">
<col width="5%"/>
<col width="95%"/>
<tr>
<td valign="top">
<p class="count">47</p>
</td>
<td valign="top">
<p class="normal">Ebben az értelemben meg kell jegyezni, hogy a társulási megállapodás nem tartalmaz olyan rendelkezést, amely megtiltaná, hogy az említett megállapodásban részes felek kijátszásellenes intézkedéseket fogadjanak el. Ennélfogva a fenti 46. pontban említett magatartásokhoz hasonló magatartások esetén e megállapodás nem akadályozza meg az Uniót annak megvizsgálásában, hogy a szubvencióellenes alaprendelet 23. cikkének valamennyi alkalmazási feltétele teljesül‑e, és ezt követően, amennyiben megállapítja, hogy az említett feltételek ténylegesen teljesülnek, kijátszásellenes intézkedéseket alkalmazzon az említett magatartások megakadályozása érdekében.</p>
</td>
</tr>
</table>
    <table cellpadding="0" cellspacing="0" border="0" width="100%">
<col width="5%"/>
<col width="95%"/>
<tr>
<td valign="top">
<p class="count">48</p>
</td>
<td valign="top">
<p class="normal">Az ettől eltérő értelmezés megfoszthatná az Uniót egy olyan kereskedelemvédelmi eszköztől, amely alapvető fontosságú az uniós gazdasági ágazat hatékony védelmének biztosításához, és Marokkót olyan „szabad területté” alakíthatná át, amelyben a gazdasági szereplők a szubvencióellenes intézkedések kijátszására irányuló bármilyen műveletet végrehajthatnának, ami a jelen ügyben ellentétes lenne a Marokkói Királyság és az Unió által a társulási megállapodás keretében tett kölcsönös kötelezettségvállalásokkal.</p>
</td>
</tr>
</table>
    <table cellpadding="0" cellspacing="0" border="0" width="100%">
<col width="5%"/>
<col width="95%"/>
<tr>
<td valign="top">
<p class="count">49</p>
</td>
<td valign="top">
<p class="normal">Ezért a fentiekre tekintettel meg kell állapítani, hogy a Bizottság alkalmazhatta a szubvencióellenes alaprendelet 23. cikkében előírt kijátszásellenes szabályokat, és így az első jogalapot el kell utasítani.</p>
</td>
</tr>
</table>
    <table cellpadding="0" cellspacing="0" border="0" width="100%">
<col width="5%"/>
<col width="95%"/>
<tr>
<td valign="top">
<p class="count">B.</p>
</td>
<td valign="top">
<p class="normal">A harmadik, a negyedik és az ötödik jogalapról</p>
</td>
</tr>
</table>
    <table cellpadding="0" cellspacing="0" border="0" width="100%">
<col width="5%"/>
<col width="95%"/>
<tr>
<td valign="top">
<p class="count">50</p>
</td>
<td valign="top">
<p class="normal">A kereset e jogalapjai a szubvencióellenes alaprendelet 23. cikkének a jelen ügybeli alkalmazására vonatkozó feltételek értékelésére vonatkoznak.</p>
</td>
</tr>
</table>
    <table cellpadding="0" cellspacing="0" border="0" width="100%">
<col width="5%"/>
<col width="95%"/>
<tr>
<td valign="top">
<p class="count">51</p>
</td>
<td valign="top">
<p class="normal">E tekintetben emlékeztetni kell arra, hogy – amint az a megtámadott végrehajtási rendelet (32) preambulumbekezdéséből kitűnik – a szubvencióellenes alaprendelet 23. cikke (3) bekezdésének megfelelően a Bizottság a jelen ügyben a kijátszás fennállását vizsgálta, és egymást követően megvizsgálta:</p>
</td>
</tr>
</table>
    <table cellpadding="0" cellspacing="0" border="0" width="100%">
<col width="5%"/>
<col width="95%"/>
<tr>
<td valign="top">
<p class="count">–</p>
</td>
<td valign="top">
<p class="normal">megváltozott‑e a harmadik országok (Kína, Egyiptom és Marokkó) és az Unió közötti kereskedelem szerkezete (az első feltétel);</p>
</td>
</tr>
</table>
    <table cellpadding="0" cellspacing="0" border="0" width="100%">
<col width="5%"/>
<col width="95%"/>
<tr>
<td valign="top">
<p class="count">–</p>
</td>
<td valign="top">
<p class="normal">ez a változás olyan gyakorlat, eljárás vagy munka eredményeként állt‑e elő, amelynek a vám kivetésén kívül semmilyen más megfelelő magyarázata vagy gazdasági indoka nem volt (a második feltétel);</p>
</td>
</tr>
</table>
    <table cellpadding="0" cellspacing="0" border="0" width="100%">
<col width="5%"/>
<col width="95%"/>
<tr>
<td valign="top">
<p class="count">–</p>
</td>
<td valign="top">
<p class="normal">e változás hatása a hasonló termék árait vagy mennyiségét illetően bizonyítottan kárt okozott‑e, illetőleg aláásta‑e a vám javító hatását (a harmadik feltétel) és az importált hasonló termék vagy annak részei továbbra is támogatásban részesültek‑e (a negyedik feltétel).</p>
</td>
</tr>
</table>
    <table cellpadding="0" cellspacing="0" border="0" width="100%">
<col width="5%"/>
<col width="95%"/>
<tr>
<td valign="top">
<p class="count">52</p>
</td>
<td valign="top">
<p class="normal">A jelen ügyben a megtámadott végrehajtási rendelet (33) preambulumbekezdésében a Bizottság megállapította, hogy „[a szubvencióellenes] alaprendelet 23. cikke (3) bekezdésének második albekezdése nem sorolja fel kifejezetten az összeszerelési műveleteket olyan gyakorlatként, eljárásként vagy munkaként, amely kijátszásnak minősül”, hozzátéve azonban, hogy „[ezen albekezdés] kifejezetten a »többek között« kifejezést használja, ami azt jelenti, hogy nem kimerítő jelleggel felsorolja az intézkedések lehetséges kijátszását megvalósító gyakorlatait”, és „[k]övetkezésképpen kiterjed a szóban forgó cikkben kifejezetten fel nem sorolt egyéb, kijátszást megvalósító gyakorlatokra is, mint például az összeszerelési műveletekre”. Ezért, „mivel a kérelmező által a [vizsgálat megindítása iránti kérelemben] szolgáltatott bizonyítékok marokkói összeszerelési tevékenységeket jeleztek, a Bizottság a [szóban forgó második feltétel vizsgálata keretében] azt […] elemezte, hogy teljesülnek‑e a[z (EU) 2016/1036 rendelet] 13. cikkének (2) bekezdésében szereplő feltételek, különösképpen, hogy […] az összeszerelési művelet a szubvencióellenes vizsgálat megindítása óta vagy közvetlenül azelőtt indult‑e, illetve növekedett‑e jelentősen meg, […] a kérdéses alkatrészek az intézkedések hatálya alá tartozó országból származnak‑e, valamint […] az alkatrészek az összeszerelt termék alkatrészei összértékének 60 vagy annál nagyobb százalékát teszik‑e ki, és a behozott alkatrészekhez az összeszerelési vagy a befejezési művelet során hozzáadott érték magasabb volt‑e a gyártási költség 25%‑ánál.”</p>
</td>
</tr>
</table>
    <table cellpadding="0" cellspacing="0" border="0" width="100%">
<col width="5%"/>
<col width="95%"/>
<tr>
<td valign="top">
<p class="count">53</p>
</td>
<td valign="top">
<p class="normal">A jelen ügyben a felperes nem vitatja a fenti 51. pontban említett első és harmadik feltétel vizsgálatát. Az ugyanezen pontban említett második és negyedik feltétel vizsgálatát ellenben vitatja.</p>
</td>
</tr>
</table>
    <table cellpadding="0" cellspacing="0" border="0" width="100%">
<col width="5%"/>
<col width="95%"/>
<tr>
<td valign="top">
<p class="count">1.</p>
</td>
<td valign="top">
<p class="normal">Előzetes észrevételek</p>
</td>
</tr>
</table>
    <table cellpadding="0" cellspacing="0" border="0" width="100%">
<col width="5%"/>
<col width="95%"/>
<tr>
<td valign="top">
<p class="count">54</p>
</td>
<td valign="top">
<p class="normal">Emlékeztetni kell arra, hogy az állandó ítélkezési gyakorlat szerint a közös kereskedelempolitika és különösen a kereskedelempolitikai védintézkedések területén az uniós intézmények széles mérlegelési jogkörrel rendelkeznek az általuk vizsgálandó gazdasági, politikai és jogi helyzetek összetettségéből adódóan. Az ilyen értékelés bírósági felülvizsgálatát illetően annak így az eljárási szabályok betartásának, a vitatott módszer végrehajtásához kiválasztott tényadatok tényszerű pontosságának, az ezen tényadatok értékelése során elkövetett nyilvánvaló hiba kizárásának, illetve a hatáskörrel való visszaélés kizárásának ellenőrzésére kell korlátozódnia (lásd: 2017. január 26‑i Maxcom kontra Chin Haur Indonesia ítélet, C‑247/15 P, C‑253/15 P és C‑259/15 P, EU:C:2017:61, 54. pont, valamint az ott hivatkozott ítélkezési gyakorlat).</p>
</td>
</tr>
</table>
    <table cellpadding="0" cellspacing="0" border="0" width="100%">
<col width="5%"/>
<col width="95%"/>
<tr>
<td valign="top">
<p class="count">2.</p>
</td>
<td valign="top">
<p class="normal">A harmadik, a nyilvánvaló értékelési hibák és a szubvencióellenes alaprendelet 23. cikke (3) bekezdésének megsértésére (amennyiben a Bizottság úgy ítélte meg, hogy a felperes marokkói gyártóüzeme létrehozásának a kiegyenlítő vámok kivetésén kívül nincs megfelelő magyarázata és gazdasági indoka), valamint a megfelelő ügyintézéshez való jog megsértésére (amennyiben a Bizottság nem vizsgálta meg gondosan és pártatlanul az adott ügy valamennyi releváns elemét) alapított jogalap megalapozottságáról</p>
</td>
</tr>
</table>
    <table cellpadding="0" cellspacing="0" border="0" width="100%">
<col width="5%"/>
<col width="95%"/>
<tr>
<td valign="top">
<p class="count">55</p>
</td>
<td valign="top">
<p class="normal">A jelen jogalap lényegében két részre oszlik.</p>
</td>
</tr>
</table>
    <table cellpadding="0" cellspacing="0" border="0" width="100%">
<col width="5%"/>
<col width="95%"/>
<tr>
<td valign="top">
<p class="count">56</p>
</td>
<td valign="top">
<p class="normal">Az első részben a felperes – csakúgy, mint az őt támogató beavatkozó fél – először is arra hivatkozik, hogy a megtámadott végrehajtási rendelet nyilvánvaló értékelési hibákon alapul, és sérti a szubvencióellenes alaprendelet 23. cikkének (3) bekezdését, amennyiben a Bizottság arra a következtetésre jutott, hogy a kiegyenlítő vámok kivetésén kívül nincs megfelelő magyarázat és gazdasági indok sem arra, hogy a felperes Marokkóban gyártóüzemet hozott létre.</p>
</td>
</tr>
</table>
    <table cellpadding="0" cellspacing="0" border="0" width="100%">
<col width="5%"/>
<col width="95%"/>
<tr>
<td valign="top">
<p class="count">57</p>
</td>
<td valign="top">
<p class="normal">A felperes először is azt állítja, hogy a kijátszásellenes vizsgálat során részletesen kifejtette és bizonyította, hogy a marokkói gyártóüzemének létrehozása gazdaságilag alátámasztott és indokolt volt. Álláspontja szerint ezen üzem létrehozása többek között a PGTEX‑csoport által jóval korábban kidolgozott bővítési tervből ered, amely csoportnak tagja. E terv előírta [bizalmas] (<span class="note footnote notemarker">
<a id="c-2" href="#t-2">1</a>
</span>). Úgy véli, hogy a Bizottság tisztán időbeli korrelációt alkalmazott az arra utaló egyértelmű és szilárd bizonyítékok figyelmen kívül hagyása céljából, hogy a marokkói gyártóüzem létrehozására vonatkozó döntés gazdasági és logisztikai szempontokon, nem pedig a dömpingellenes és szubvencióellenes vizsgálatok megindításán alapult. Hozzáteszi, hogy a Bizottság figyelmen kívül hagyta azokat a bizonyítékokat is, amelyeket annak magyarázatára nyújtott be, hogy miért késleltette a marokkói gyártóüzemének létrehozását [bizalmas].</p>
</td>
</tr>
</table>
    <table cellpadding="0" cellspacing="0" border="0" width="100%">
<col width="5%"/>
<col width="95%"/>
<tr>
<td valign="top">
<p class="count">58</p>
</td>
<td valign="top">
<p class="normal">Másodszor a felperes arra hivatkozik, hogy bár a gyártóüzemét 2019 októberében Marokkóban létesítette, annak létrehozását több előzetes szakasz előzte meg, ami azt mutatja, hogy az említett üzem létesítésére vonatkozó döntésre jóval a vizsgálatok megindítása előtt sor került, és e létrehozásnak nem célja, és nem is tárgya az uniós kereskedelempolitikai védintézkedések megkerülése. Közelebbről, álláspontja szerint a marokkói gyártóüzem létrehozására vonatkozó döntést [bizalmas] hozták meg.</p>
</td>
</tr>
</table>
    <table cellpadding="0" cellspacing="0" border="0" width="100%">
<col width="5%"/>
<col width="95%"/>
<tr>
<td valign="top">
<p class="count">59</p>
</td>
<td valign="top">
<p class="normal">Harmadszor a felperes azt állítja, hogy a Bizottság hibát követett el, amikor elutasította a beavatkozó fél azon érvét, amely szerint a marokkói gyártóüzemét [bizalmas] kiszolgálására hozták létre. A kiegészítő dokumentáció ugyanis megerősíti, hogy már [bizalmas] hónapban sor került a marokkói üzem létesítésével kapcsolatos megbeszélésekre, többek között egy fontos helyi ügyfél ellátása céljából. A felperes azt is pontosítja, hogy az ÁT‑ről szóló 2021. január 10‑i meghallgatáson kifejtette, hogy a marokkói üzem létesítésének célja az volt, hogy reagáljon a [bizalmas] iránti kereslet növekedésére, valamint az adatszolgáltatási időszak egy kezdeti szakasznak felelt meg, és e szakaszt érintette a Covid19‑világjárvány, amely késedelmeket okozott a marokkói üzem minősítési és auditálási eljárásában.</p>
</td>
</tr>
</table>
    <table cellpadding="0" cellspacing="0" border="0" width="100%">
<col width="5%"/>
<col width="95%"/>
<tr>
<td valign="top">
<p class="count">60</p>
</td>
<td valign="top">
<p class="normal">Negyedszer a felperes azt állítja, hogy a megtámadott végrehajtási rendelet tévesen állítja, hogy a PGTEX China 2019. évi éves jelentése kifejezetten megerősíti, hogy a dömpingellenes vámok esetleges kivetése volt az oka a marokkói gyártóüzeme létesítésének. A felperes szerint az említett jelentés értelmében gyártóüzemét nem csupán abból a célból hozta létre, hogy „aktívan reagáljon az EU [Kínai Népköztársasággal] szembeni dömpingellenes vizsgálatára”, hanem abból a célból is, hogy „tovább optimalizálja és kiigazítsa a nemzetközivé válásra vonatkozó stratégiáját, megszilárdítsa és növelje a termékek piaci részesedését Európában és az Egyesült Államokban, kielégítse a fogyasztói keresletet és védje a fogyasztói kínálatot”. E jelentés tehát nem a „kijátszásra”, hanem a dömpingellenes vizsgálatra való „reagálásra” utal, amelyeket a „nemzetközivé válásra vonatkozó stratégia”, a „fogyasztói kereslet” és „a fogyasztói kínálat védelme” indokol. A felperes azt állítja, hogy a szóban forgó jelentés így arra irányul, hogy megnyugtassa a befektetőket, és jelezze számukra, hogy rá nem vonatkoznak dömpingellenes, illetve kiegyenlítő intézkedések, mivel a PGTEX‑csoport tervei szerint az uniós piacot egy marokkói üzemen keresztül fogják ellátni.</p>
</td>
</tr>
</table>
    <table cellpadding="0" cellspacing="0" border="0" width="100%">
<col width="5%"/>
<col width="95%"/>
<tr>
<td valign="top">
<p class="count">61</p>
</td>
<td valign="top">
<p class="normal">E tekintetben a felperest támogató beavatkozó fél hozzáteszi, hogy a szubvencióellenes alaprendelet 23. cikkében szereplő, „amelynek a vám kivetésén kívül semmilyen más megfelelő magyarázata és gazdasági indoka nincs” fordulatból az következik, hogy a vám kivetésének kell a szóban forgó gyakorlat, eljárás vagy munka elsődleges – ha nem az egyetlen – okának lennie. Nem elegendő ugyanis, ha a vám kivetésének a gyakorlat, az eljárás vagy a munka az egyik oka. Bizonyítani kell, hogy más lehetséges gazdasági okok vagy indokok nem elégségesek, így a vám kivetésének a gyakorlat, az eljárás vagy a munka az elsődleges oka.</p>
</td>
</tr>
</table>
    <table cellpadding="0" cellspacing="0" border="0" width="100%">
<col width="5%"/>
<col width="95%"/>
<tr>
<td valign="top">
<p class="count">62</p>
</td>
<td valign="top">
<p class="normal">Egyébiránt a felperest támogató beavatkozó fél arra hivatkozik, hogy a felperes nem az egyetlen olyan vállalkozás, amely a szélerőmű gyártók ellátása érdekében telepedett le Marokkóban. Álláspontja szerint a társulási megállapodásnak köszönhetően a Marokkóból származó, Unióba irányuló behozatalokra nem vonatkoznak vámok, míg a Kínából származó üvegrost szövetek behozatalára akár 7%‑os hagyományos vámtételek vonatkoznak. Így Marokkó kedvezőbb helyzetben van Kínánál ahhoz, hogy üvegrost szöveteket gyártson és exportáljon az Unióba. Ezért a felperes marokkói gyártóüzemének létrehozására a szubvencióellenes vizsgálat megindításától függetlenül került sor, abból a célból, hogy reagálhasson az üvegrost szövetek egyre jelentősebb marokkói keresletére, és anélkül láthassa el az Uniót, hogy hagyományos vámok vonatkoznának rá. Ennélfogva a felperest támogató beavatkozó fél szerint a felperes marokkói gyártóüzemének létrehozására a vámok kivetésén kívül más megfelelő magyarázat vagy gazdasági indok is fennállt, mivel ezen üzemet akkor is létrehozták volna, ha a Kínából származó üvegrost szövetek behozatalára vonatkozóan nem indítanak szubvencióellenes vizsgálatot.</p>
</td>
</tr>
</table>
    <table cellpadding="0" cellspacing="0" border="0" width="100%">
<col width="5%"/>
<col width="95%"/>
<tr>
<td valign="top">
<p class="count">63</p>
</td>
<td valign="top">
<p class="normal">A második részben a felperes előadja, hogy a megtámadott végrehajtási rendelet sérti a megfelelő ügyintézéshez való jogot, mivel a Bizottság nem vizsgálta meg gondosan és pártatlanul a jelen ügy valamennyi releváns körülményét, és különösen mivel először is megtagadta az azt bizonyító dokumentumok figyelembevételét, hogy a felperes marokkói gyártóüzemének létrehozását már jóval a dömpingellenes vagy kiegyenlítő vizsgálat megindítása előtt tervezték, másodszor elutasította a marokkói hatóságok arra vonatkozó észrevételeit, hogy az említett hatóságokkal már [bizalmas] felvették a kapcsolatot, így az megelőzte a vizsgálatok megindítását, harmadszor elutasította az őt támogató beavatkozó fél által előadott érveket, valamint az ügy iratainak más olyan elemeit, amelyek bizonyítják, hogy a marokkói üzemét [bizalmas] kiszolgálására hozták létre, negyedszer pedig helytelenül elemezte a PGTEX China 2019. évi éves jelentését.</p>
</td>
</tr>
</table>
    <table cellpadding="0" cellspacing="0" border="0" width="100%">
<col width="5%"/>
<col width="95%"/>
<tr>
<td valign="top">
<p class="count">64</p>
</td>
<td valign="top">
<p class="normal">A Bizottság az őt támogató beavatkozó félhez hasonlóan vitatja a felperes érveit.</p>
</td>
</tr>
</table>
    <table cellpadding="0" cellspacing="0" border="0" width="100%">
<col width="5%"/>
<col width="95%"/>
<tr>
<td valign="top">
<p class="count">65</p>
</td>
<td valign="top">
<p class="normal">E jogalap két részének egymást követő vizsgálata előtt fel kell idézni, hogyan értékelte a Bizottság a kijátszás fennállásának megállapításához szükséges második feltétel (lásd a fenti 50. pontot) a jelen ügyben. Különösen be kell röviden mutatni a megtámadott végrehajtási rendelet azon preambulumbekezdéseit, amelyekben a Bizottság úgy ítélte meg, hogy a kiegyenlítő vámok kivetésén kívül nincs megfelelő magyarázat vagy gazdasági indok a felperes marokkói gyártóüzemének létrehozására.</p>
</td>
</tr>
</table>
    <table cellpadding="0" cellspacing="0" border="0" width="100%">
<col width="5%"/>
<col width="95%"/>
<tr>
<td valign="top">
<p class="count">a)</p>
</td>
<td valign="top">
<p class="normal">Annak értékeléséről, hogy a kiegyenlítő vámoknak a megtámadott végrehajtási rendeletben történő kivetésén kívül nincs megfelelő magyarázat vagy gazdasági indok a felperes marokkói gyártóüzemének létrehozására</p>
</td>
</tr>
</table>
    <table cellpadding="0" cellspacing="0" border="0" width="100%">
<col width="5%"/>
<col width="95%"/>
<tr>
<td valign="top">
<p class="count">66</p>
</td>
<td valign="top">
<p class="normal">Miután a megtámadott végrehajtási rendelet (61) preambulumbekezdésében a Bizottság megállapította, hogy „[a]z üvegrost szövetek Marokkóból az Unióba irányuló kivitelének növekedése [a szubvencióellenes] alaprendelet 23. cikkének (3) bekezdése értelmében változást jelent a Marokkó és az Unió közötti kereskedelem szerkezetében, valamint 2020‑ban az üvegrost előfonatok Marokkóba irányuló kínai exportjának 2019‑hez viszonyított jelentős növekedése mellett”, az említett végrehajtási rendelet (62) preambulumbekezdésében emlékeztetett arra, hogy „[a szubvencióellenes] alaprendelet 23. cikkének (3) bekezdése előírja, hogy a kereskedelem szerkezetének megváltozása olyan gyakorlat, eljárás vagy munka eredményeként áll elő, melynek a vám kivetésén kívül semmilyen más megfelelő magyarázata vagy gazdasági indoka nincs.”</p>
</td>
</tr>
</table>
    <table cellpadding="0" cellspacing="0" border="0" width="100%">
<col width="5%"/>
<col width="95%"/>
<tr>
<td valign="top">
<p class="count">67</p>
</td>
<td valign="top">
<p class="normal">Így a Bizottság a felperes marokkói gyártóüzemének létrehozása vonatkozásában megvizsgálta a kijátszás fennállásának megállapításához szükséges második feltételt.</p>
</td>
</tr>
</table>
    <table cellpadding="0" cellspacing="0" border="0" width="100%">
<col width="5%"/>
<col width="95%"/>
<tr>
<td valign="top">
<p class="count">68</p>
</td>
<td valign="top">
<p class="normal">E tekintetben a megtámadott végrehajtási rendelet (64) preambulumbekezdésében a Bizottság megállapította, hogy „[a] marokkói hatóságok […] beadványa szerint a PGTEX‑csoporttal a marokkói üzem létesítésére vonatkozó első kapcsolatfelvételre 2019. március 20‑án, egy hónappal a[…] dömpingellenes vizsgálat megindítása után és két hónappal a [szubvencióellenes vizsgálat] megindítása előtt került sor”, hogy [a felperest] 2019. október 2‑án hozták létre, körülbelül 5 hónappal a szubvencióellenes vizsgálat megindítása után”, és hogy „[e]z az időbeli egybeesés arra utal [a Bizottság szerint], hogy a vámok esetleges kivetése volt az oka a [felperes] létrehozásának.”</p>
</td>
</tr>
</table>
    <table cellpadding="0" cellspacing="0" border="0" width="100%">
<col width="5%"/>
<col width="95%"/>
<tr>
<td valign="top">
<p class="count">69</p>
</td>
<td valign="top">
<p class="normal">A megtámadott végrehajtási rendelet (65) preambulumbekezdésében a Bizottság hozzátette, hogy „[a felperes] által benyújtott értékesítési jegyzék alapján 2020‑ban [ez utóbbi valamennyi exportértékesítése az uniós piacra irányult, míg 2020‑as termelésének csak kis töredékét értékesítették belföldön”, és hogy „[e]mellett 2020‑ban valamennyi exportértékesítését olyan egyedi [helyesen: uniós] vevőknek értékesítették, amelyek [helyesen: amelyeknek] a múltban a PGTEX China szállított.” Ez alapján jutott arra a következtetésre a Bizottság, hogy „a vámok esetleges kivetése volt az oka a [felperes] létrehozásának”, amely feltevést „erős [helyesen: kifejezetten] megerősítette a PGTEX China 2019. évi éves jelentése.”</p>
</td>
</tr>
</table>
    <table cellpadding="0" cellspacing="0" border="0" width="100%">
<col width="5%"/>
<col width="95%"/>
<tr>
<td valign="top">
<p class="count">70</p>
</td>
<td valign="top">
<p class="normal">Ezenfelül a megtámadott végrehajtási rendelet (67) preambulumbekezdésében a Bizottság elutasította a PGTEX‑csoport által előadott azon érvet, amely szerint a felperes létrehozásának megfelelő magyarázata és gazdasági indoka van. E tekintetben többek között megjegyezte, hogy „a PGTEX‑csoport által 2021. október 15‑én benyújtott dokumentáció azt mutatta, hogy [az említett] csoport jóval a [szubvencióellenes] vizsgálat megindítása előtt értékeli, hogy melyik országban kíván vállalatot alapítani”, és hogy [k]ülönböző lehetséges országokat vettek figyelembe, köztük Marokkót is”. Ugyanakkor a Bizottság álláspontja szerint ez nem változtat azon, hogy a felperest „végül 2019. október 2‑án, körülbelül 7 hónappal az [említett] vizsgálat megindítása után hozták létre” és „[e]z az időbeli egybeesés arra utalt, hogy [e] vizsgálat volt az oka a [felperes] létrehozásának, „[e]zt a marokkói hatóságok nyilatkozata is megerősítette, amely szerint 2019. március 20‑án, közvetlenül [a szóban forgó] vizsgálat megindítását követően vették fel a kapcsolatot a PGTEX‑szel egy üzem létesítése céljából”, és [e]z azt mutatta, hogy a marokkói hatóságokkal egy vállalat Marokkóban történő létrehozása érdekében folytatott hivatalos kapcsolatfelvétel 2019 márciusára nyúlik vissza, amely közvetlenül [ugyanezen] vizsgálat megindítását követően történt.”</p>
</td>
</tr>
</table>
    <table cellpadding="0" cellspacing="0" border="0" width="100%">
<col width="5%"/>
<col width="95%"/>
<tr>
<td valign="top">
<p class="count">71</p>
</td>
<td valign="top">
<p class="normal">Végül a megtámadott végrehajtási rendelet (69) preambulumbekezdésében a Bizottság elutasította a felperest támogató beavatkozó fél azon érvét, amely szerint a PGTEX‑csoport [bizalmas] kiszolgálására hozta létre marokkói üzemét, és ezen üzem létrehozásnak a vámok elkerülésén kívül más gazdasági indoka nem volt. E tekintetben egyrészt hivatkozott a PGTEX China 2019. évi éves jelentéséhez hasonló azon bizonyítékokra, amelyek szerint a hatályos kiegyenlítő vámokon kívül nem volt gazdasági indoka az említett üzem létesítésének, másrészt pedig hangsúlyozta, hogy a felperes valamennyi exportértékesítése az Unióba irányult, és termelésének csak kis részét értékesítették Marokkóban.</p>
</td>
</tr>
</table>
    <table cellpadding="0" cellspacing="0" border="0" width="100%">
<col width="5%"/>
<col width="95%"/>
<tr>
<td valign="top">
<p class="count">72</p>
</td>
<td valign="top">
<p class="normal">A fentiekre tekintettel a megtámadott végrehajtási rendelet (70) preambulumbekezdésében a Bizottság arra a következtetésre jutott, hogy „a [kijátszásellenes] vizsgálatból nem derült ki, hogy a marokkói gyártóüzem létesítésére a jelenleg hatályban levő [kiegyenlítő] vámok fizetésének elkerülésén kívül más megfelelő magyarázat vagy gazdasági indok lenne.”</p>
</td>
</tr>
</table>
    <table cellpadding="0" cellspacing="0" border="0" width="100%">
<col width="5%"/>
<col width="95%"/>
<tr>
<td valign="top">
<p class="count">b)</p>
</td>
<td valign="top">
<p class="normal">Az első, nyilvánvaló értékelési hibákra és a szubvencióellenes alaprendelet 23. cikke (3) bekezdésének megsértésére alapított részről, amennyiben a Bizottság arra a következtetésre jutott, hogy a kiegyenlítő vámok kivetésén kívül nincs megfelelő magyarázat vagy gazdasági indok a felperes marokkói gyártóüzemének létrehozására</p>
</td>
</tr>
</table>
    <table cellpadding="0" cellspacing="0" border="0" width="100%">
<col width="5%"/>
<col width="95%"/>
<tr>
<td valign="top">
<p class="count">73</p>
</td>
<td valign="top">
<p class="normal">A felperes vitatja a megtámadott végrehajtási rendelet (70) preambulumbekezdésében szereplő következtetést (lásd a fenti 72. pontot), lényegében azzal érvelve, hogy a vizsgálat során részletesen kifejtette és bizonyította, hogy a marokkói üvegrostszövet‑gyártóüzeme létrehozásának – a hatályos kereskedelmi védintézkedések megkerülésén kívül – egyéb magyarázata és gazdasági indoka is volt. Úgy véli, hogy a Bizottság tisztán időbeli korrelációt alkalmazott annak érdekében, hogy figyelmen kívül hagyja az arra utaló egyértelmű és szilárd bizonyítékokat, hogy a marokkói gyártóüzem létrehozására vonatkozó döntés gazdasági és logisztikai szempontokon, nem pedig a szubvencióellenes vizsgálat megindításán alapult.</p>
</td>
</tr>
</table>
    <table cellpadding="0" cellspacing="0" border="0" width="100%">
<col width="5%"/>
<col width="95%"/>
<tr>
<td valign="top">
<p class="count">74</p>
</td>
<td valign="top">
<p class="normal">Ami a felperes marokkói gyártóüzeme létrehozásának időpontját illeti, először is meg kell állapítani, hogy – amint azt a Bizottság helyesen állítja – a felperes által szolgáltatott bizonyítékok, vagyis a PGTEX, a CPIC és az ügyfelek által [bizalmas] között váltott elektronikus levelek azt mutatják – amint azt egyébként maga a felperes is elismeri –, hogy Marokkót és más országokat is alkalmas helyszínnek tekintettek egy üzem létrehozása szempontjából. Márpedig, amint azt a felperes a tárgyaláson megerősítette, ezen információcserékből nem tűnik ki, hogy [bizalmas] között, vagyis a szubvencióellenes vizsgálat megindítását megelőzően tényleges döntés született volna arról, hogy a felperes marokkói gyártóüzemét létrehozzák. Ehhez hasonlóan a CPIC vezetőinek a marokkói, [bizalmas]‑ban tett látogatást követő levélváltása nem utal arra, hogy [bizalmas] ilyen gyártóüzem létrehozásáról szóló döntés született volna. Különösen meg kell jegyezni, hogy a kiegészítő dokumentáció mellékletében benyújtott, [bizalmas] keltezésű „végrehajthatósági tanulmány” csak a CPIC marokkói beruházásait értékelő találkozókra vonatkozó belső feljegyzés. Ebből a dokumentumból nem derül ki, hogy a marokkói gyártóüzem létrehozására vonatkozó döntést ebben az időszakban hozták volna meg.</p>
</td>
</tr>
</table>
    <table cellpadding="0" cellspacing="0" border="0" width="100%">
<col width="5%"/>
<col width="95%"/>
<tr>
<td valign="top">
<p class="count">75</p>
</td>
<td valign="top">
<p class="normal">Másodszor, a marokkói hatóságok észrevételeiből egyértelműen kitűnik, hogy „[a felperest] 2019 októberében hozták létre”. Bár kétségtelen, hogy az említett hatóságok hangsúlyozzák, hogy –‑ mint minden vállalkozásalapítást – a felperes gyártóüzemének létrehozására irányuló folyamatot is „több előzetes szakasz előzött meg, így például olyan megvalósíthatósági tanulmányok, amelyek igazolják, hogy a PGTEX üzem létrehozására vonatkozó döntése jóval megelőzte az intézkedések bevezetését, és nem volt célja vagy tárgya az [Unió] kereskedelmi védintézkedéseinek megkerülése”, továbbá „a PGTEX és [e hatóságok] között a PGTEX marokkói üzemének létesítése tárgyában fennálló kapcsolat 2019. március 20‑tól, vagyis közvetlenül a [dömpingellenes vizsgálat megindítását] követő időponttól áll fenn.” Ennélfogva a Bizottság nem követett el nyilvánvaló mérlegelési hibát, amikor a megtámadott végrehajtási rendelet (67) preambulumbekezdésében megállapította, hogy „[az ugyanazon] hatóságokkal egy vállalat Marokkóban történő létrehozása érdekében folytatott hivatalos kapcsolatfelvétel 2019 márciusára nyúlik vissza, amely közvetlenül az [említett] vizsgálat megindítását követően történt.”</p>
</td>
</tr>
</table>
    <table cellpadding="0" cellspacing="0" border="0" width="100%">
<col width="5%"/>
<col width="95%"/>
<tr>
<td valign="top">
<p class="count">76</p>
</td>
<td valign="top">
<p class="normal">Harmadszor a felperes által annak magyarázata érdekében előadott érvek, hogy marokkói gyártóüzemének létrehozásával miért késlekedett 2019 októberéig (lásd a fenti 57. pontot), csak megerősítik a Bizottság azon következtetését, amely szerint e gyártóüzem létesítését öt hónappal a szubvencióellenes vizsgálat megindítását követően fejezték be.</p>
</td>
</tr>
</table>
    <table cellpadding="0" cellspacing="0" border="0" width="100%">
<col width="5%"/>
<col width="95%"/>
<tr>
<td valign="top">
<p class="count">77</p>
</td>
<td valign="top">
<p class="normal">Következésképpen, amint azt a Bizottság a megtámadott végrehajtási rendelet (67) preambulumbekezdésében helyesen megállapította, időbeli egybeesés áll fenn a szubvencióellenes vizsgálat megindítása és a felperes marokkói gyártóüzemének létrehozása között. Márpedig az ilyen időbeli egybeesés az ítélkezési gyakorlat szerint igazolhatja azt a vélelmet, amely szerint valamely gyártóüzem exportáló országban történő létesítésének célja a kereskedelempolitikai intézkedések alkalmazásának elkerülése (lásd ebben az értelemben: 1989. december 13‑i Brother International ítélet, C‑26/88, EU:C:1989:637, 29. pont).</p>
</td>
</tr>
</table>
    <table cellpadding="0" cellspacing="0" border="0" width="100%">
<col width="5%"/>
<col width="95%"/>
<tr>
<td valign="top">
<p class="count">78</p>
</td>
<td valign="top">
<p class="normal">Az ítélkezési gyakorlatból az is kitűnik, hogy következésképpen ilyen időbeli egybeesés esetén az érintett gazdasági szereplőnek kell bizonyítania, hogy a szóban forgó intézkedések következményei alóli mentesülés szándékán kívül más észszerű oka volt annak, hogy abban az országban hozta létre a gyártóüzemet, ahonnan a termékeket exportálja (lásd ebben az értelemben: 1989. december 13‑i Brother International ítélet, C‑26/88, EU:C:1989:637, 29. pont).</p>
</td>
</tr>
</table>
    <table cellpadding="0" cellspacing="0" border="0" width="100%">
<col width="5%"/>
<col width="95%"/>
<tr>
<td valign="top">
<p class="count">79</p>
</td>
<td valign="top">
<p class="normal">E tekintetben a felperes lényegében azt állítja, hogy a marokkói gyártóüzeme létrehozásának célja a PGTEX‑csoport által jóval korábban kidolgozott bővítési terv megvalósítása volt, amelynek a felperes is tagja, [bizalmas]. Ezen üzem létrehozásának különösen egy fontos helyi ügyfél kiszolgálása volt a célja, általában pedig az, hogy megfeleljen a [bizalmas] keresletnövekedésnek. Következésképpen a Bizottság tévedett, amikor elutasította a felperest támogató beavatkozó fél azon érvét, amely szerint az említett csoport a marokkói üzemét [bizalmas] kiszolgálása céljából hozta létre.</p>
</td>
</tr>
</table>
    <table cellpadding="0" cellspacing="0" border="0" width="100%">
<col width="5%"/>
<col width="95%"/>
<tr>
<td valign="top">
<p class="count">80</p>
</td>
<td valign="top">
<p class="normal">Egyébiránt a fenti 79. pontban szereplő állítások bizonyítása érdekében a felperes egyrészt a CPIC‑vel és az ügyfelekkel folytatott levelezésére, valamint a kiegészítő dokumentációhoz csatolt, a PGTEX‑csoport [bizalmas] vonatkozó bővítési tervének bemutatására, másrészt az ÁT tárgyában 2021. január 10‑én tartott meghallgatás során bemutatott diákra hivatkozik.</p>
</td>
</tr>
</table>
    <table cellpadding="0" cellspacing="0" border="0" width="100%">
<col width="5%"/>
<col width="95%"/>
<tr>
<td valign="top">
<p class="count">81</p>
</td>
<td valign="top">
<p class="normal">Ugyanakkor e tekintetben egyrészt rá kell mutatni arra, hogy a felperes által a kiegészítő dokumentációhoz csatolt levelezés nem tartalmaz semmilyen utalást a PGTEX‑csoport [bizalmas] valódi bővítési tervére. Amint ugyanis a fenti 74. pontban kiemelésre került, ez a levelezés egyszerűen azt bizonyítja, hogy Marokkót, valamint más országokat is üzem létesítésére alkalmas helynek tekintettek.</p>
</td>
</tr>
</table>
    <table cellpadding="0" cellspacing="0" border="0" width="100%">
<col width="5%"/>
<col width="95%"/>
<tr>
<td valign="top">
<p class="count">82</p>
</td>
<td valign="top">
<p class="normal">Másrészt, még ha feltételezzük is, hogy a PGTEX‑csoport [bizalmas] bővítési tervének bemutatása bizonyíthatja, hogy ténylegesen e tervet hajtották végre, ez nem elegendő annak bizonyításához, hogy egy ilyen terv Marokkóra is kiterjedt. A felperes ugyanis nem nyújtott be az említett csoport marokkói terjeszkedési terveire vonatkozó dokumentumot. Amint ugyanis azt a tárgyaláson megerősítette a felperes, az ÁT tárgyában 2021. január 10‑én tartott meghallgatás során bemutatott diák egyáltalán nem bizonyítják a szóban forgó terv megvalósítását, hanem a felperes egyszerű, alá nem támasztott azon állítását tartalmazzák, amely szerint üzemének Marokkóban való létrehozása [bizalmas].</p>
</td>
</tr>
</table>
    <table cellpadding="0" cellspacing="0" border="0" width="100%">
<col width="5%"/>
<col width="95%"/>
<tr>
<td valign="top">
<p class="count">83</p>
</td>
<td valign="top">
<p class="normal">Ezenkívül hangsúlyozni kell, hogy a felperes nem vitatja azokat a bizonyítékokat, amelyekre a Bizottság azon érv elutasításakor támaszkodott, amely szerint a PGTEX‑csoport azzal a céllal hozta létre üzemét Marokkóban, hogy kiszolgálja a [bizalmas] piacokat. Közelebbről, a felperes nem vitatja a megtámadott végrehajtási rendelet (65) preambulumbekezdésében szereplő azon megállapítást, amely szerint az „által[a] benyújtott értékesítési jegyzék alapján 2020‑ban […] valamennyi exportértékesítése az uniós piacra irányult, míg 2020‑as termelésének csak kis töredékét értékesítették [a marokkói piacon].”</p>
</td>
</tr>
</table>
    <table cellpadding="0" cellspacing="0" border="0" width="100%">
<col width="5%"/>
<col width="95%"/>
<tr>
<td valign="top">
<p class="count">84</p>
</td>
<td valign="top">
<p class="normal">Hasonlóképpen, a felperes azon állítása, amely szerint a PGTEX China 2019. évi éves jelentése mutatja, hogy a marokkói gyártóüzemét nem csupán abból a célból létesítette, hogy „aktívan reagáljon az EU [Kínai Népköztársasággal] szembeni szubvencióellenes vizsgálatára” hanem hogy „tovább optimalizálja és kiigazítsa a nemzetközivé válásra vonatkozó stratégiáját”, nem mond ellent a Bizottság azon megállapításának, amely szerint azért határozták el említett gyártóüzem létrehozását, hogy aktívan reagáljanak a Kínával szembeni uniós szubvencióellenes vizsgálatra. Ez az állítás a fenti 78. pontban hivatkozott ítélkezési gyakorlatnak megfelelően nem elegendő ahhoz, hogy bizonyítsa, hogy a szóban forgó szubvencióellenes intézkedések elkerülésének szándékán kívül más észszerű magyarázata van annak, hogy a felperes Marokkóban hozta létre üzemét.</p>
</td>
</tr>
</table>
    <table cellpadding="0" cellspacing="0" border="0" width="100%">
<col width="5%"/>
<col width="95%"/>
<tr>
<td valign="top">
<p class="count">85</p>
</td>
<td valign="top">
<p class="normal">Ennélfogva meg kell állapítani, hogy a felperesnek nem sikerült megcáfolnia a Bizottságnak a megtámadott végrehajtási rendelet (70) preambulumbekezdésében szereplő azon következtetését, amely szerint „a [kijátszásellenes] vizsgálatból nem derült ki, hogy a marokkói gyártóüzem létesítésére a jelenleg hatályban levő [kiegyenlítő] vámok fizetésének elkerülésén kívül más megfelelő magyarázat vagy gazdasági indok lenne.”</p>
</td>
</tr>
</table>
    <table cellpadding="0" cellspacing="0" border="0" width="100%">
<col width="5%"/>
<col width="95%"/>
<tr>
<td valign="top">
<p class="count">86</p>
</td>
<td valign="top">
<p class="normal">Következésképpen a felperes nem kifogásolhatja, hogy a Bizottság nyilvánvaló értékelési hibát követett el, és azt sem, hogy megsértette a szubvencióellenes alaprendelet 23. cikkének (3) bekezdését.</p>
</td>
</tr>
</table>
    <table cellpadding="0" cellspacing="0" border="0" width="100%">
<col width="5%"/>
<col width="95%"/>
<tr>
<td valign="top">
<p class="count">87</p>
</td>
<td valign="top">
<p class="normal">Ezért e részt mint megalapozatlant el kell utasítani.</p>
</td>
</tr>
</table>
    <table cellpadding="0" cellspacing="0" border="0" width="100%">
<col width="5%"/>
<col width="95%"/>
<tr>
<td valign="top">
<p class="count">c)</p>
</td>
<td valign="top">
<p class="normal">A második, a gondos ügyintézéshez való jog megsértésére alapított részről, amennyiben a Bizottság nem vizsgálta meg gondosan és pártatlanul az adott ügy valamennyi releváns körülményét</p>
</td>
</tr>
</table>
    <table cellpadding="0" cellspacing="0" border="0" width="100%">
<col width="5%"/>
<col width="95%"/>
<tr>
<td valign="top">
<p class="count">88</p>
</td>
<td valign="top">
<p class="normal">A felperes azt kifogásolja, hogy a Bizottság nem vizsgálta meg gondosan és pártatlanul a jelen ügy valamennyi releváns körülményét. E tekintetben emlékeztetni kell arra, hogy az állandó ítélkezési gyakorlat szerint a kereskedelempolitikai védintézkedések területén, ahol az Unió intézményei széles mérlegelési jogkörrel rendelkeznek (lásd a fenti 54. pontot) az uniós jogrend által a közigazgatási eljárásokban biztosított garanciák tiszteletben tartásának még nagyobb jelentősége van. E garanciák közé tartozik különösen a hatáskörrel rendelkező intézmények azon kötelezettsége, hogy gondosan és részrehajlás nélkül megvizsgálják az adott ügy minden lényeges elemét (lásd: 2012. május 24‑i JBF Rak kontra Tanács ítélet, T‑555/10, nem tették közzé, EU:T:2012:262, 112. pont, valamint az ott hivatkozott ítélkezési gyakorlat).</p>
</td>
</tr>
</table>
    <table cellpadding="0" cellspacing="0" border="0" width="100%">
<col width="5%"/>
<col width="95%"/>
<tr>
<td valign="top">
<p class="count">89</p>
</td>
<td valign="top">
<p class="normal">E tekintetben a harmadik jogalap első részének elemzéséből kitűnik, hogy először is sem a felperes által benyújtott dokumentumok, sem a marokkói hatóságok észrevételei nem bizonyítják, hogy a felperes marokkói gyártóüzemének létrehozását már jóval a Kínai Népköztársasággal szembeni szubvencióellenes vizsgálat megindítása előtt tervbe vették; másodszor a Bizottság nem követett el hibát, amikor elutasította a felperest támogató beavatkozó fél által előadott azon érvet, amely szerint a PGTEX‑csoport azzal a céllal hozta létre a marokkói üzemét, hogy a [bizalmas] piacokat kiszolgálja, és ezen üzem létesítésének nem volt más gazdasági indoka, mint a kiegyenlítő vámok elkerülésére irányuló szándék, harmadszor pedig a Bizottság helyesen elemezte a PGTEX China 2019. évi éves jelentését.</p>
</td>
</tr>
</table>
    <table cellpadding="0" cellspacing="0" border="0" width="100%">
<col width="5%"/>
<col width="95%"/>
<tr>
<td valign="top">
<p class="count">90</p>
</td>
<td valign="top">
<p class="normal">E körülmények között a felperes nem hivatkozhat érvényesen arra, hogy a Bizottság nem tett eleget azon kötelezettségének, hogy gondosan és pártatlanul vizsgálja meg az adott ügy valamennyi releváns körülményét.</p>
</td>
</tr>
</table>
    <table cellpadding="0" cellspacing="0" border="0" width="100%">
<col width="5%"/>
<col width="95%"/>
<tr>
<td valign="top">
<p class="count">91</p>
</td>
<td valign="top">
<p class="normal">Ennélfogva a jelen részt, valamint a harmadik jogalapot teljes egészében el kell utasítani.</p>
</td>
</tr>
</table>
    <table cellpadding="0" cellspacing="0" border="0" width="100%">
<col width="5%"/>
<col width="95%"/>
<tr>
<td valign="top">
<p class="count">3.</p>
</td>
<td valign="top">
<p class="normal">A negyedik, a nyilvánvaló értékelési hibákra, a megfelelő ügyintézéshez való jog, a hátrányos megkülönböztetés tilalma és az egyenlő bánásmód elvének megsértésére, valamint a szubvencióellenes alaprendelet 23. cikke (3) bekezdésének megsértésére alapított jogalap megalapozottságáról, amennyiben a Bizottság arra a következtetésre jutott, hogy a felperes által Marokkóban végzett gyártási folyamat összeszerelési műveletnek minősül</p>
</td>
</tr>
</table>
    <table cellpadding="0" cellspacing="0" border="0" width="100%">
<col width="5%"/>
<col width="95%"/>
<tr>
<td valign="top">
<p class="count">92</p>
</td>
<td valign="top">
<p class="normal">A jelen jogalap három részre osztható.</p>
</td>
</tr>
</table>
    <table cellpadding="0" cellspacing="0" border="0" width="100%">
<col width="5%"/>
<col width="95%"/>
<tr>
<td valign="top">
<p class="count">93</p>
</td>
<td valign="top">
<p class="normal">Az első részben a felperes lényegében az Európai Unióban tagsággal nem rendelkező országokból érkező dömpingelt behozatallal szembeni védelemről szóló, 2016. június 8‑i (EU) 2016/1036 európai parlamenti és tanácsi rendelet (HL 2016. L 176., 21. o.; a továbbiakban: dömpingellenes alaprendelet) 13. cikkében említett „összeszerelési művelet” fogalmának a szubvencióellenes alaprendelet 23. cikke (3) bekezdése második albekezdésének hatálya alá vonását vitatja. A második részben a felperes a Marokkóban végzett, a dömpingellenes alaprendelet 13. cikkének (2) bekezdése értelmében vett összeszerelési műveletek fennállását vitatja. Végül a harmadik részben a Bizottságnak az ez utóbbi rendelet 13. cikke (2) bekezdésének b) pontja értelmében vett hozzáadott értékre vonatkozó kritérium értékelését vitatja.</p>
</td>
</tr>
</table>
    <table cellpadding="0" cellspacing="0" border="0" width="100%">
<col width="5%"/>
<col width="95%"/>
<tr>
<td valign="top">
<p class="count">a)</p>
</td>
<td valign="top">
<p class="normal">Az első, a nyilvánvaló értékelési hibákra, valamint a szubvencióellenes alaprendelet 23. cikke (3) bekezdésének megsértésére alapított rész megalapozottságáról, amennyiben a Bizottság a dömpingellenes alaprendelet 13. cikkének (2) bekezdésében szereplő „összeszerelési művelet” fogalmát analógia útján alkalmazta</p>
</td>
</tr>
</table>
    <table cellpadding="0" cellspacing="0" border="0" width="100%">
<col width="5%"/>
<col width="95%"/>
<tr>
<td valign="top">
<p class="count">94</p>
</td>
<td valign="top">
<p class="normal">Először is a felperes, akárcsak az őt támogató beavatkozó fél, arra hivatkozik, hogy a szubvencióellenes alaprendelet 23. cikke (3) bekezdése második albekezdésének – amely nem említi az összeszerelési műveleteket – és a dömpingellenes alaprendelet 13. cikke (1) bekezdése negyedik albekezdésének – amely kifejezetten említi a fenti műveleteket – szövege közötti különbség nem egyszerű mulasztásból ered, és nem tekinthető jelentéktelennek. Álláspontja szerint, ha az uniós jogalkotónak az lett volna a szándéka, hogy a szubvencióellenes alaprendelet 23. cikke (3) bekezdésének második albekezdésében említett gyakorlat, eljárás vagy munka az összeszerelési műveletekre is kiterjedjen, azt kifejezetten jelezte volna, amint azt a dömpingellenes alaprendelet 13. cikke (1) bekezdésének negyedik albekezdésében megtette. Ezt a tudatos mulasztást tehát úgy kell tekinteni, mint amely kizárja azt a következtetést, hogy a kiegyenlítő intézkedések összeszerelési műveletek révén „kijátszhatók”.</p>
</td>
</tr>
</table>
    <table cellpadding="0" cellspacing="0" border="0" width="100%">
<col width="5%"/>
<col width="95%"/>
<tr>
<td valign="top">
<p class="count">95</p>
</td>
<td valign="top">
<p class="normal">Egyébiránt a felperes szerint az a tény, hogy a szubvencióellenes alaprendelet 23. cikke (3) bekezdésének második albekezdése a „többek között” kifejezést használja, nem jelenti azt, hogy e rendelkezés kiterjedhet az összeszerelési műveletekből eredő állítólagos kijátszási gyakorlatokra. Ezt az alaprendeletet és a dömpingellenes alaprendeletet a Bizottság javaslata alapján ugyanazon a napon fogadták el. Emellett az Európai Parlament a két szöveg tekintetében ugyanazt az előadót jelölte ki, és a Tanács szintjén ugyanaz az elnökség volt felelős mindkét szövegért. Mindenesetre a felperes szerint a dömpingellenes és a szubvencióellenes kijátszásra vonatkozó szabályok közötti különbség egyetlen, a korábbi dömpingellenes és szubvencióellenes alapvető szabályokat módosító rendeletből, nevezetesen az Európai Közösségben tagsággal nem rendelkező országokból érkező dömpingelt behozatallal szembeni védelemről szóló 384/96/EK rendelet, és az Európai Közösségben tagsággal nem rendelkező országokból érkező támogatott behozatallal szembeni védelemről szóló 2026/97/EK rendelet módosításáról szóló, 2004. március 8‑i 461/2004/EK tanácsi rendeletből (HL 2004. L 77., 12. o.; magyar nyelvű különkiadás 11. fejezet, 10. kötet, 150. o.) ered. Következésképpen ezt a különbséget figyelembe kell venni.</p>
</td>
</tr>
</table>
    <table cellpadding="0" cellspacing="0" border="0" width="100%">
<col width="5%"/>
<col width="95%"/>
<tr>
<td valign="top">
<p class="count">96</p>
</td>
<td valign="top">
<p class="normal">Másodszor, a felperes azt állítja, hogy a kiegyenlítő vámok hatályának a származást biztosító összeszerelési műveletek miatt történő kiterjesztése azt jelentené, hogy e vámokat olyan támogatásokra alkalmaznák, amelyeket sem a származási ország, sem az exportáló ország nem nyújtott. Álláspontja szerint a megtámadott végrehajtási rendelet például kiegyenlítő vámokat vet ki azokra a termékekre, amelyeket inkább Kína támogatott, nem pedig azok származási és exportáló országa, azaz Marokkó.</p>
</td>
</tr>
</table>
    <table cellpadding="0" cellspacing="0" border="0" width="100%">
<col width="5%"/>
<col width="95%"/>
<tr>
<td valign="top">
<p class="count">97</p>
</td>
<td valign="top">
<p class="normal">Az a jogi követelmény, amely szerint a kompenzációhoz a támogatásokat a származási vagy az exportáló országnak kell nyújtania, önmagában igazolja a dömpingellenes alaprendelet 13. cikke (2) bekezdésének és a szubvencióellenes alaprendelet 23. cikke (3) bekezdésének eltérő megfogalmazását. Az intézkedések hatálya alá tartozó országban a kismértékű módosítások, az átrakodás vagy az értékesítési láncok átszervezése (azaz a szubvencióellenes alaprendelet és a dömpingellenes alaprendelet hatálya alá tartozó kijátszásra irányuló gyakorlat, eljárás vagy munka) nem eredményezne változást a termékek származási vagy exportáló országában, ellentétben az összeszerelési műveletekkel (azaz a dömpingellenes alaprendelet hatálya alá tartozó kijátszásra irányuló gyakorlattal, eljárással vagy munkával).</p>
</td>
</tr>
</table>
    <table cellpadding="0" cellspacing="0" border="0" width="100%">
<col width="5%"/>
<col width="95%"/>
<tr>
<td valign="top">
<p class="count">98</p>
</td>
<td valign="top">
<p class="normal">A dömpingellenes alaprendelet 13. cikke (2) bekezdésének és a szubvencióellenes alaprendelet 23. cikke (3) bekezdésének eltérő szövegét tehát a két jogi aktus eltérő célkitűzései is igazolják, ami azt jelenti, hogy a dömpingellenes alaprendelet 13. cikkének (2) bekezdésében előírt, az összeszerelési műveletekre vonatkozó szabály nem alkalmazható analógia útján a szubvencióellenes alaprendelet 23. cikkének (3) bekezdésére.</p>
</td>
</tr>
</table>
    <table cellpadding="0" cellspacing="0" border="0" width="100%">
<col width="5%"/>
<col width="95%"/>
<tr>
<td valign="top">
<p class="count">99</p>
</td>
<td valign="top">
<p class="normal">Pusztán az a tény azonban, hogy a kijátszásellenes rendelkezés célja az intézkedések hatékonyságának biztosítása, nem teszi lehetővé sem a Bizottság, sem a Törvényszék számára, hogy uniós jogalkotóvá váljon, és a szubvencióellenes alaprendelet szövegét az összeszerelési műveletekre is kiterjedően módosítsa. Egyetlen oka van annak, hogy ezen ügyletekre nem vonatkozik a szubvencióellenes alaprendelet 23. cikke (3) bekezdésének második albekezdése, nevezetesen az, hogy a dömpingellenes alaprendelet 13. cikkében foglaltakkal ellentétben az alkatrészekre és a hozzáadott értékre vonatkozó kritériumokat lehetetlen lenne megfelelően alkalmazni. A származási országban az alkatrészek vonatkozásában nyújtott támogatások ugyanis jelentősen csökkenthetik ezek értékét, és hatástalanná tehetik az alkatrészek összértékének 60%‑ában meghatározott kritériumot.</p>
</td>
</tr>
</table>
    <table cellpadding="0" cellspacing="0" border="0" width="100%">
<col width="5%"/>
<col width="95%"/>
<tr>
<td valign="top">
<p class="count">100</p>
</td>
<td valign="top">
<p class="normal">Következésképpen, mivel a szubvencióellenes alaprendelet 23. cikke (3) bekezdésének szövege kizárja az összeszerelési műveleteket, és mivel ezekre az analógia útján történő bármilyen kiterjesztés ellentétes lenne a szubvencióellenes alaprendelet összefüggéseivel és célkitűzéseivel, az összeszerelési műveletekre vonatkozóan a dömpingellenes alaprendelet 13. cikkének (2) bekezdésében meghatározott kritérium nem alkalmazható analógia útján a kiegyenlítő vámok kijátszásának megállapításához. Egyébként is indokolatlan az alkatrészek összértékére (60%) és a hozzáadott értékre (25%) vonatkozó kritériumok analógia útján történő alkalmazása.</p>
</td>
</tr>
</table>
    <table cellpadding="0" cellspacing="0" border="0" width="100%">
<col width="5%"/>
<col width="95%"/>
<tr>
<td valign="top">
<p class="count">101</p>
</td>
<td valign="top">
<p class="normal">Harmadszor, a felperes meglepetését fejezi ki amiatt, hogy a Bizottság, amely a két alaprendeletre irányuló javaslat kezdeményezője, és amely megfogalmazta a dömpingellenes alaprendelet 13. cikkét, illetve a szubvencióellenes alaprendelet 23. cikkét, nem nyújtott be egyetlen, e szövegek keletkezésére vonatkozó dokumentumot sem, amelyben megjelölte volna azokat az okokat, amelyek miatt az összeszerelési műveleteket kihagyták a szubvencióellenes alaprendelet 23. cikkének szövegéből. Ezért azt kéri, hogy a Törvényszék pervezető intézkedés elfogadásával szerezze be e dokumentumokat.</p>
</td>
</tr>
</table>
    <table cellpadding="0" cellspacing="0" border="0" width="100%">
<col width="5%"/>
<col width="95%"/>
<tr>
<td valign="top">
<p class="count">102</p>
</td>
<td valign="top">
<p class="normal">A Bizottság az őt támogató beavatkozó félhez hasonlóan vitatja a felperes érveit.</p>
</td>
</tr>
</table>
    <table cellpadding="0" cellspacing="0" border="0" width="100%">
<col width="5%"/>
<col width="95%"/>
<tr>
<td valign="top">
<p class="count">103</p>
</td>
<td valign="top">
<p class="normal">A jelen résszel a felperes lényegében a Bizottság által a megtámadott végrehajtási rendelet (33) preambulumbekezdésében kifejtett megfontolásokat kívánja vitatni (lásd a fenti 52. pontot). Különösen azt kifogásolja, hogy a Bizottság, annak ellenére, hogy az összeszerelési műveletek nem szerepelnek kifejezetten azon gyakorlatok, eljárások vagy munka között, amelyek a dömpingellenes alaprendelet 13. cikke (1) bekezdésének negyedik albekezdése szerint a szubvencióellenes intézkedések kijátszásának minősülnek, az e rendelkezésben szereplő „összeszerelési művelet” fogalmát alkalmazta annak értékelése során, hogy a jelen ügyben a szubvencióellenes alaprendelet 23. cikke (3) bekezdésének második albekezdése értelmében kijátszás történt‑e.</p>
</td>
</tr>
</table>
    <table cellpadding="0" cellspacing="0" border="0" width="100%">
<col width="5%"/>
<col width="95%"/>
<tr>
<td valign="top">
<p class="count">104</p>
</td>
<td valign="top">
<p class="normal">E tekintetben emlékeztetni kell arra, hogy a dömpingellenes alaprendelet 13. cikke (1) bekezdése negyedik albekezdésének szövege a következő:</p>
</td>
</tr>
</table>
    <p class="C02AlineaAltA" id="para-165" title="page-23">
      „A harmadik albekezdésben említett gyakorlat, eljárás vagy munka magában foglalja többek között:
    </p>
    <p class="C09Marge0avecretrait" id="para-166" title="page-23">
      a) az érintett termék olyan, kismértékű módosítását, amelynek következtében a termék olyan vámkódok alá tartozik, amely rendszerint nem tartozik az intézkedések hatálya alá, amennyiben a módosítás nem változtatja meg a termék alapvető tulajdonságait;
    </p>
    <p class="C09Marge0avecretrait" id="para-167" title="page-23">
      b) az intézkedések hatálya alá tartozó termékek harmadik országokon keresztül való szállítását;
    </p>
    <p class="C09Marge0avecretrait" id="para-168" title="page-23">
      c) az intézkedések hatálya alá tartozó országokban a kereskedelem szerkezetének és a kereskedelmi csatornáknak az exportőrök és gyártók/termelők által történő átszervezését, amelynek célja, hogy az exportőrök és gyártók/termelők termékeiket a gyártók/termelők termékeire alkalmazandó vámnál alacsonyabb, egyedi vámtétel fizetésére kötelezett gyártókon/termelőkön keresztül exportálják;
    </p>
    <p class="C09Marge0avecretrait" id="para-169" title="page-24">
      d) továbbá a (2) bekezdés szerinti körülmények között az alkatrészeknek az Unióban vagy egy harmadik országban történő összeszerelésére irányuló összeszerelési tevékenységet.”
    </p>
    <table cellpadding="0" cellspacing="0" border="0" width="100%">
<col width="5%"/>
<col width="95%"/>
<tr>
<td valign="top">
<p class="count">105</p>
</td>
<td valign="top">
<p class="normal">Ezzel szemben a szubvencióellenes alaprendelet 23. cikke (3) bekezdése második albekezdésének szövege a következő:</p>
</td>
</tr>
</table>
    <p class="C02AlineaAltA" id="para-171" title="page-24">
      „Az első albekezdésben említett gyakorlat, eljárás vagy munka magában foglalja többek között:
    </p>
    <p class="C09Marge0avecretrait" id="para-172" title="page-24">
      a) az érintett termék olyan, kis mértékű módosítását, amelynek következtében a termék olyan vámkódex alá tartozik, amely rendszerint nem tartozik az intézkedések hatálya alá, amennyiben a módosítás nem változtatja meg a termék alapvető tulajdonságait;
    </p>
    <p class="C09Marge0avecretrait" id="para-173" title="page-24">
      b) az intézkedések hatálya alá tartozó termékek harmadik országokon keresztül való fuvarozását;
    </p>
    <p class="C09Marge0avecretrait" id="para-174" title="page-24">
      c) az intézkedések hatálya alá tartozó országokban a kereskedelem szerkezetének és a kereskedelmi csatornáknak az exportőrök és gyártók/termelők által történő átszervezését, amelynek célja, hogy az exportőrök és gyártók/termelők termékeiket a gyártók/termelők termékeire alkalmazandó vámnál alacsonyabb, egyedi vámtétel fizetésére kötelezett gyártókon/termelőkön keresztül exportálják az Unióba.”
    </p>
    <table cellpadding="0" cellspacing="0" border="0" width="100%">
<col width="5%"/>
<col width="95%"/>
<tr>
<td valign="top">
<p class="count">106</p>
</td>
<td valign="top">
<p class="normal">A dömpingellenes alaprendelet 13. cikke (1) bekezdése negyedik albekezdésének és a szubvencióellenes alaprendelet 23. cikke (3) bekezdése második albekezdésének szövegéből kitűnik, hogy – amint azt a Bizottság a megtámadott végrehajtási rendelet (33) preambulumbekezdésében elismeri – a szubvencióellenes alaprendelet 23. cikke (3) bekezdésének második albekezdése nem sorolja fel kifejezetten az összeszerelési műveleteket olyan gyakorlatként, eljárásként vagy munkaként, amely kijátszásnak minősül.</p>
</td>
</tr>
</table>
    <table cellpadding="0" cellspacing="0" border="0" width="100%">
<col width="5%"/>
<col width="95%"/>
<tr>
<td valign="top">
<p class="count">107</p>
</td>
<td valign="top">
<p class="normal">Ugyanakkor az, hogy a szubvencióellenes alaprendelet 23. cikke (3) bekezdésének második albekezdése egyáltalán nem utal az összeszerelési műveletekre, nem jelenti azt, hogy – amint azt a felperes állítja – az uniós jogalkotó ki kívánta volna zárni az összeszerelési műveleteket e cikk hatálya alól.</p>
</td>
</tr>
</table>
    <table cellpadding="0" cellspacing="0" border="0" width="100%">
<col width="5%"/>
<col width="95%"/>
<tr>
<td valign="top">
<p class="count">108</p>
</td>
<td valign="top">
<p class="normal">Mivel ugyanis a szubvencióellenes alaprendelet 23. cikke (3) bekezdésének második albekezdése kifejezetten a „többek között” kifejezést használja – a Bizottságnak a megtámadott végrehajtási rendelet (33) preambulumbekezdésében szereplő véleményével egyezően – meg kell állapítani, hogy e cikk a lehetséges kijátszási gyakorlatok nem kimerítő listáját tartalmazza. Ennélfogva az említett cikk (3) bekezdésének második albekezdése kiterjedhet az intézkedések kijátszására irányuló egyéb olyan gyakorlatokra – például az összeszerelési műveletekre – is, amelyeket a szóban forgó cikk kifejezetten nem említ.</p>
</td>
</tr>
</table>
    <table cellpadding="0" cellspacing="0" border="0" width="100%">
<col width="5%"/>
<col width="95%"/>
<tr>
<td valign="top">
<p class="count">109</p>
</td>
<td valign="top">
<p class="normal">Ezt az értelmezést megerősíti az az ítélkezési gyakorlat, amely szerint a dömpingellenes alaprendelet 13. cikke (1) bekezdésének negyedik albekezdése az első albekezdésben említett gyakorlatok, eljárások vagy munkák nem kimerítő felsorolását tartalmazza, és amely szerint a különböző típusú kijátszásra irányuló gyakorlatok csak példálózó jelleggel kerültek feltüntetésre, amint azt a „többek között” kifejezés is mutatja (lásd ebben az értelemben: 2018. április 19‑i Asia Leader International [Cambodia] kontra Bizottság ítélet, T‑462/15, EU:T:2018:196, 56. pont).</p>
</td>
</tr>
</table>
    <table cellpadding="0" cellspacing="0" border="0" width="100%">
<col width="5%"/>
<col width="95%"/>
<tr>
<td valign="top">
<p class="count">110</p>
</td>
<td valign="top">
<p class="normal">Az ilyen értelmezést, amely megfelel szubvencióellenes alaprendelet 23. cikke mögött meghúzódó célnak, vagyis a hatályos szubvencióellenes intézkedések hatékonyságának biztosítására irányuló célkitűzésnek (lásd a fenti 42. pontot), nem kérdőjelezhetik meg a felperes által előadott további érvek.</p>
</td>
</tr>
</table>
    <table cellpadding="0" cellspacing="0" border="0" width="100%">
<col width="5%"/>
<col width="95%"/>
<tr>
<td valign="top">
<p class="count">111</p>
</td>
<td valign="top">
<p class="normal">Mindenekelőtt, ami a felperes azon érvét illeti, amely szerint a dömpingellenes alaprendeletet és a szubvencióellenes alaprendeletet ugyanazon a napon fogadták el és hirdették ki, így a szubvencióellenes alaprendelet 23. cikke (3) bekezdésének második albekezdésében az összeszerelési műveletekre való hivatkozás hiánya nem értelmezhető egyszerű mulasztásként, meg kell állapítani, hogy a felperes állításával ellentétben a dömpingellenes alaprendelet 13. cikkének és a szubvencióellenes alaprendelet 23. cikkének szövege közötti különbség a jelenlegi rendeletek elődjeit képező dömpingellenes és szubvencióellenes rendeletekre, nevezetesen az Európai Közösségben tagsággal nem rendelkező országokból érkező dömpingelt behozatallal szembeni védelemről szóló, 1995. december 22‑i 384/96/EK tanácsi rendeletre (HL 1996. L 56., 1. o.; magyar nyelvű különkiadás 11. fejezet, 10. kötet, 45. o.), illetve az Európai Közösségben tagsággal nem rendelkező országokból érkező támogatott behozatallal szembeni védelemről szóló, 1997. október 6‑i 2026/97/EK tanácsi rendeletre (HL 1997. L 288., 1. o.; magyar nyelvű különkiadás 11. fejezet, 10. kötet, 367. o.) vezethető vissza.</p>
</td>
</tr>
</table>
    <table cellpadding="0" cellspacing="0" border="0" width="100%">
<col width="5%"/>
<col width="95%"/>
<tr>
<td valign="top">
<p class="count">112</p>
</td>
<td valign="top">
<p class="normal">Ezért az a körülmény, hogy a dömpingellenes alaprendelet 13. cikke (1) bekezdésének negyedik albekezdését és a szubvencióellenes alaprendelet 23. cikke (3) bekezdésének második albekezdését eltérő időszakokban és összefüggésekben alkották és szövegezték meg, magyarázhatja a szövegük közötti különbséget.</p>
</td>
</tr>
</table>
    <table cellpadding="0" cellspacing="0" border="0" width="100%">
<col width="5%"/>
<col width="95%"/>
<tr>
<td valign="top">
<p class="count">113</p>
</td>
<td valign="top">
<p class="normal">Mindenesetre, amint az a fenti 108. pontban megállapításra került, a szubvencióellenes alaprendelet 23. cikke (3) bekezdésének második albekezdésében szereplő „többek között” kifejezés értelmezhető úgy, hogy az összeszerelési műveletek e cikk hatálya alá tartozhatnak, és hogy a dömpingellenes alaprendelet 13. cikkének (2) bekezdése alkalmazható abban az esetben, ha bizonyítást nyer, hogy a szubvencióellenes intézkedéseket ilyen ügyletek révén kijátsszák, amit egyébiránt a szubvencióellenes alaprendelet (18) preambulumbekezdése is megerősít (lásd a fenti 39. pontot).</p>
</td>
</tr>
</table>
    <table cellpadding="0" cellspacing="0" border="0" width="100%">
<col width="5%"/>
<col width="95%"/>
<tr>
<td valign="top">
<p class="count">114</p>
</td>
<td valign="top">
<p class="normal">Ezt követően a felperes azon érvét illetően, amely szerint az összeszerelési műveleteknek a szubvencióellenes alaprendelet 23. cikkének hatálya alól történő kizárását lényegében az igazolja, hogy az ezzel ellentétes megoldás a kiegyenlítő vámok olyan támogatásokra történő alkalmazását eredményezné, amelyeket sem a származási ország, sem az exportáló ország nem nyújtott, hangsúlyozni kell, hogy a jelen ügyben – ellentétben azzal, amit a felperes állítani kíván –, a Bizottság célja nem a Marokkó által nyújtott támogatások kompenzációja, hanem az, hogy – miután megállapította, hogy az üvegrost előfonatok Kínában több támogatásban részesültek, és az említett fonatokat a felperes saját üvegrost szöveteinek előállítása érdekében Marokkóban szerelte össze vagy fejezte be – a Kínából származó üvegrost szövetekre már alkalmazott kiegyenlítő intézkedéseket kiterjessze a Marokkóból származó üvegrost szövetekre is.</p>
</td>
</tr>
</table>
    <table cellpadding="0" cellspacing="0" border="0" width="100%">
<col width="5%"/>
<col width="95%"/>
<tr>
<td valign="top">
<p class="count">115</p>
</td>
<td valign="top">
<p class="normal">Végül, ami a felperes azon érvét illeti, amely szerint az összeszerelési műveleteknek a szubvencióellenes alaprendelet 23. cikke (3) bekezdésének második albekezdéséből való kihagyását az igazolja, hogy ezek kihagyása nélkül az alkatrészekre és a hozzáadott értékre vonatkozó kritériumokat lehetetlen lenne megfelelően alkalmazni, a Bizottsághoz hasonlóan elegendő megállapítani, hogy a felperes sem beadványaiban, sem a tárgyaláson nem fejtette ki, hogy a származási országban az alkatrészeket megillető támogatások miért csökkenthetik jelentősen azok értékét, és miért tehetik hatástalanná az alkatrészek összértékének 60%‑ában meghatározott kritériumot.</p>
</td>
</tr>
</table>
    <table cellpadding="0" cellspacing="0" border="0" width="100%">
<col width="5%"/>
<col width="95%"/>
<tr>
<td valign="top">
<p class="count">116</p>
</td>
<td valign="top">
<p class="normal">Következésképpen meg kell állapítani, hogy a Bizottság nem követett el nyilvánvaló értékelési hibát, és nem sértette meg a szubvencióellenes alaprendelet 23. cikkének (3) bekezdését, amikor e rendelkezést kiterjesztette az összeszerelési műveletekre, és a dömpingellenes alaprendelet 13. cikkének (2) bekezdésében említett feltételekre hivatkozott annak értékelése érdekében, hogy a jelen ügyben fennáll‑e a hatályos szubvencióellenes intézkedések kijátszása.</p>
</td>
</tr>
</table>
    <table cellpadding="0" cellspacing="0" border="0" width="100%">
<col width="5%"/>
<col width="95%"/>
<tr>
<td valign="top">
<p class="count">117</p>
</td>
<td valign="top">
<p class="normal">Így a jelen részt el kell utasítani, anélkül hogy határozni kellene a felperes által előterjesztett pervezető intézkedés iránti kérelemről (lásd a fenti 101. pontot).</p>
</td>
</tr>
</table>
    <table cellpadding="0" cellspacing="0" border="0" width="100%">
<col width="5%"/>
<col width="95%"/>
<tr>
<td valign="top">
<p class="count">b)</p>
</td>
<td valign="top">
<p class="normal">A második, a nyilvánvaló értékelési hibákra, valamint a szubvencióellenes alaprendelet 23. cikke (3) bekezdésének megsértésére, továbbá a megfelelő ügyintézéshez való jog megsértésére alapított rész megalapozottságáról, amennyiben a Bizottság arra a következtetésre jutott, hogy a felperes által Marokkóban végzett gyártási folyamat összeszerelési műveletnek minősül</p>
</td>
</tr>
</table>
    <table cellpadding="0" cellspacing="0" border="0" width="100%">
<col width="5%"/>
<col width="95%"/>
<tr>
<td valign="top">
<p class="count">118</p>
</td>
<td valign="top">
<p class="normal">A felperes az őt támogató beavatkozóhoz hasonlóan vitatja a Bizottságnak a megtámadott végrehajtási rendelet (76), (77) és (79) preambulumbekezdésében szereplő azon megállapítását, amely szerint az üvegrost szöveteket a kínai anyavállalatától vásárolt üvegrost előfonatokból Marokkóban állítja elő „varrás‑kötési folyamattal”, nevezetesen egy olyan befejezési művelet révén, amely a dömpingellenes alaprendelet 13. cikke értelmében vett „összeszerelési műveletek” fogalmába tartozik.</p>
</td>
</tr>
</table>
    <table cellpadding="0" cellspacing="0" border="0" width="100%">
<col width="5%"/>
<col width="95%"/>
<tr>
<td valign="top">
<p class="count">119</p>
</td>
<td valign="top">
<p class="normal">A felperes ezzel kapcsolatban előzetesen a gyártási folyamat jellegét és a Marokkóban folytatott egyéb tevékenységeket ismerteti. Különösen kifejti, hogy az üvegrost szöveteket Marokkóban varrás‑kötési folyamattal nem színezett előfonatból gyártják, és az előfonat, illetve az üvegrost szövet két különböző termék, amelyek összetétele, tulajdonságai és végfelhasználása különböző, és két teljesen eltérő ágazatnak felel meg; az üvegrostszövet‑gyártás folyamata különböző szakaszokból áll, amelyeket gondosan kell megtervezni és ütemezni ahhoz, hogy a különleges felhasználásukhoz szükséges jellemzőket megszerezzék; az üvegrost szövetek gyártása során ellenőrzik a tervezést, a terméktanúsítást, a gyártást és a felszereléseket, valamint mintavételes vizsgálatoknak vetik alá a folyamatot annak érdekében, hogy megfeleljenek a vevők szigorú követelményeinek, mivel az üvegrost szöveteket a gyakorlatban az egyes ügyfelek igényeinek megfelelően gyártják; az üvegrost szövetek előállítása speciális berendezéseket és szakértelmet, valamint olyan különleges képzést igényel, amely túlmutat az egyszerű összeszerelési műveleteken, és amely az üvegrost szövetek sajátos felhasználásaira tekintettel elengedhetetlen; és azon súlyos hibák felsorolása, amelyek miatt az üvegrost szöveteket az ügyfelek nem tudják felhasználni, tanúsítja az üvegrostszövet gyártási folyamat összetettségét.</p>
</td>
</tr>
</table>
    <table cellpadding="0" cellspacing="0" border="0" width="100%">
<col width="5%"/>
<col width="95%"/>
<tr>
<td valign="top">
<p class="count">120</p>
</td>
<td valign="top">
<p class="normal">Így a felperes szerint a Bizottság hibát követett el, amikor a megtámadott végrehajtási rendelet (79) preambulumbekezdésében a marokkói üvegrostszövet gyártási folyamatot és az ahhoz kapcsolódó tevékenységeket a [dömpingellenes] alaprendelet 13. cikke értelmében vett összeszerelési műveletek körébe tartozó befejezési műveletként határozta meg. A felperes úgy véli, hogy bár a két fogalmat nem szabad összekeverni, az említett gyártási folyamat nem minősül sem összeszerelési, sem befejezési műveletnek.</p>
</td>
</tr>
</table>
    <table cellpadding="0" cellspacing="0" border="0" width="100%">
<col width="5%"/>
<col width="95%"/>
<tr>
<td valign="top">
<p class="count">121</p>
</td>
<td valign="top">
<p class="normal">E tekintetben először is azt állítja, hogy a Bizottság hibát követett el, amikor az „összeszerelési művelet” fogalmát az „befejezési művelet” fogalmával azonosította. Álláspontja szerint ezek különböző fogalmak, mivel a dömpingellenes alaprendeletben – amelyben szerepelnek – a „vagy” kötőszó választja el ezeket, amely vagylagosságot jelez. Így nem lehet arra következtetni, hogy a dömpingellenes alaprendelet 13. cikke (2) bekezdésének meghatározása egységesen alkalmazandó az összeszerelési és a befejtési műveletekre.</p>
</td>
</tr>
</table>
    <table cellpadding="0" cellspacing="0" border="0" width="100%">
<col width="5%"/>
<col width="95%"/>
<tr>
<td valign="top">
<p class="count">122</p>
</td>
<td valign="top">
<p class="normal">Másodszor a felperes azt állítja, hogy mivel az „összeszerelés” alatt olyan „folyamatot” kell érteni, „amelynek során egy gép vagy egy mű alkotóelemeit összerakják”, az üvegrostszövet gyártási folyamat és az ahhoz kapcsolódó tevékenységek jóval túlmutatnak az elemek puszta összeillesztésén, így nem minősíthető összeszerelési műveletnek.</p>
</td>
</tr>
</table>
    <table cellpadding="0" cellspacing="0" border="0" width="100%">
<col width="5%"/>
<col width="95%"/>
<tr>
<td valign="top">
<p class="count">123</p>
</td>
<td valign="top">
<p class="normal">Harmadszor, a felperes szerint, még ha feltételezzük is, hogy a dömpingellenes alaprendelet 13. cikkének (2) bekezdése alkalmazandó a befejezési műveletekre, a Bizottság a megtámadott végrehajtási rendeletben tévesen állapította meg, hogy a felperes által végzett tevékenységek befejezési műveletek, azaz valaminek a befejezésére irányuló tevékenységeknek minősülnek. Hangsúlyozza, hogy nem pusztán üvegrost szövetté alakítja az előfonatokat. Állítása szerint épp ellenkezőleg, az előfonatból egy teljesen új terméket hoz létre, amelynek fizikai és műszaki jellemzői, végfelhasználása és tarifális besorolása különböző. Konkrétan, az üvegrost szövetek marokkói gyártási folyamata hasonló a pamutszövetek pamutfonalból történő gyártási folyamatához, de utóbbi folyamat egyszerűbb az üvegrostszövet gyártásétól. Az előfonatokat ugyanis ugyanúgy összevarrják és kötik, mint a pamutszövetek előállítására szolgáló pamutszálakat. Ehhez hasonlóan, mivel ezek a szövetek nem egyszerűen „befejezett” pamutszálak, az üvegrost szövetek sem egyszerű „befejezett” előfonatok, hanem egy komplex gyártási folyamat eredményei, amely speciális berendezéseket és szakértelmet követel meg. Egyébiránt az „előfonat” és az „üvegrost szövet” alapvetően eltérő jellegét elismeri – a Kínából és Egyiptomból származó üvegrost szövetek behozatalára vonatkozóan 2019‑ben benyújtott dömpingellenes panaszban – az uniós gazdasági ágazat, valamint – az előfonatokkal és az üvegrost szövetekkel szembeni kereskedelempolitikai védintézkedések bevezetése révén – maga a Bizottság is.</p>
</td>
</tr>
</table>
    <table cellpadding="0" cellspacing="0" border="0" width="100%">
<col width="5%"/>
<col width="95%"/>
<tr>
<td valign="top">
<p class="count">124</p>
</td>
<td valign="top">
<p class="normal">A Bizottság az őt támogató beavatkozó félhez hasonlóan vitatja a felperes érveit.</p>
</td>
</tr>
</table>
    <table cellpadding="0" cellspacing="0" border="0" width="100%">
<col width="5%"/>
<col width="95%"/>
<tr>
<td valign="top">
<p class="count">125</p>
</td>
<td valign="top">
<p class="normal">A jelen ügyben a megtámadott végrehajtási rendelet (76) preambulumbekezdésében a Bizottság megállapította, hogy „[a]z üvegrost szövetek előállításának fő nyersanyaga az üvegrost előfonat”, hogy „[a felperes] a vele kapcsolatban álló kínai anyavállalatától vásárolta meg az általa használt üvegrost előfonatok 100%‑át”, hogy „[e]zeket az üvegrost előfonatokat a Marokkóban végrehajtott varrás‑kötési folyamattal – amely egy befejezési művelet – üvegrost szövetté alakították át”, és hogy „[a felperes] által benyújtott információk szerint az üvegrost előfonatok az összeszerelt [vagy] befejezett termék alkatrészei összértékének közel 100%‑át teszik ki a dömpingellenes alaprendelet 13. cikke (2) bekezdésének b) pontja értelmében.”</p>
</td>
</tr>
</table>
    <table cellpadding="0" cellspacing="0" border="0" width="100%">
<col width="5%"/>
<col width="95%"/>
<tr>
<td valign="top">
<p class="count">126</p>
</td>
<td valign="top">
<p class="normal">A megtámadott végrehajtási rendelet (77) preambulumbekezdésében a Bizottság így arra a következtetésre jutott, hogy „a Marokkóban zajló folyamat befejezési művelet (összeszerelési művelet), és hogy a dömpingellenes alaprendelet 13. cikke (2) bekezdésének b) pontjában meghatározott 60%‑os kritérium – [a szubvencióellenes] alaprendelet 23. cikke (3) bekezdésének szövegezésére tekintettel analógia útján alkalmazva, a [megtámadott végrehajtási rendelet] (33) preambulumbekezdésben kifejtettek szerint – teljesült.”</p>
</td>
</tr>
</table>
    <table cellpadding="0" cellspacing="0" border="0" width="100%">
<col width="5%"/>
<col width="95%"/>
<tr>
<td valign="top">
<p class="count">127</p>
</td>
<td valign="top">
<p class="normal">Ezenkívül a megtámadott végrehajtási rendelet (79) preambulumbekezdésében a Bizottság pontosította, hogy „[a] fenti (76) preambulumbekezdésben ismertetett gyakorlat olyan befejezési műveletnek tekinthető, amely [a dömpingellenes] alaprendelet 13. cikke szerinti összeszerelési műveletek fogalmába tartozik.”</p>
</td>
</tr>
</table>
    <table cellpadding="0" cellspacing="0" border="0" width="100%">
<col width="5%"/>
<col width="95%"/>
<tr>
<td valign="top">
<p class="count">128</p>
</td>
<td valign="top">
<p class="normal">Emlékeztetni kell továbbá arra, hogy a dömpingellenes alaprendelet 13. cikke (1) bekezdésének negyedik albekezdése szerint „[a] harmadik albekezdésben említett gyakorlat, eljárás vagy munka magában foglalja többek között [és az intézkedések kijátszásának minősülhet] a (2) bekezdés szerinti körülmények között az alkatrészeknek az Unióban vagy egy harmadik országban történő összeszerelésére irányuló összeszerelési tevékenységet.”</p>
</td>
</tr>
</table>
    <table cellpadding="0" cellspacing="0" border="0" width="100%">
<col width="5%"/>
<col width="95%"/>
<tr>
<td valign="top">
<p class="count">129</p>
</td>
<td valign="top">
<p class="normal">A dömpingellenes alaprendelet 13. cikke (2) bekezdése szerint „[a]z Unióban vagy egy harmadik országban történő összeszerelési tevékenység akkor minősül a hatályban levő intézkedések kijátszásának, ha […] az alkatrészek az összeszerelt termék alkatrészei összértékének 60 vagy annál nagyobb százalékát teszik ki, azzal a kivétellel, hogy semmilyen esetben nem tekinthető kijátszásnak, ha a behozott alkatrészekhez az összeszerelési vagy a befejezési művelet során hozzáadott érték magasabb az előállítási költség 25%‑ánál”.</p>
</td>
</tr>
</table>
    <table cellpadding="0" cellspacing="0" border="0" width="100%">
<col width="5%"/>
<col width="95%"/>
<tr>
<td valign="top">
<p class="count">130</p>
</td>
<td valign="top">
<p class="normal">A jelen ügyben meg kell vizsgálni, hogy az „összeszerelési műveletek” fogalmát – a Bizottság és az őt támogató beavatkozó fél javaslatának megfelelően – olyan tágan kell‑e értelmezni, amely magában foglalhatja a befejezési műveleteket is, vagy – amint azt a felperes javasolja – olyan megszorító értelmezést kell e adni, amely szerint ez utóbbi műveletek nem tartoznak az „összeszerelési művelet” fogalmába.</p>
</td>
</tr>
</table>
    <table cellpadding="0" cellspacing="0" border="0" width="100%">
<col width="5%"/>
<col width="95%"/>
<tr>
<td valign="top">
<p class="count">131</p>
</td>
<td valign="top">
<p class="normal">E tekintetben meg kell állapítani, hogy – amint azt a Bizottság hangsúlyozza – a dömpingellenes alaprendelet nem határozza meg sem az „összeszerelési művelet”, sem pedig a „befejezési művelet” fogalmát. Azt sem pontosítja, hogy ez utóbbi műveletek az „összeszerelési műveletek” fogalmába tartoznak‑e.</p>
</td>
</tr>
</table>
    <table cellpadding="0" cellspacing="0" border="0" width="100%">
<col width="5%"/>
<col width="95%"/>
<tr>
<td valign="top">
<p class="count">132</p>
</td>
<td valign="top">
<p class="normal">Márpedig az állandó ítélkezési gyakorlat értelmében valamely uniós jogi rendelkezés értelmezéséhez nemcsak annak kifejezéseit, hanem szövegkörnyezetét, és annak a szabályozásnak a célkitűzéseit is figyelembe kell venni, amelynek az részét képezi (lásd: 2019. szeptember 12‑i Bizottság kontra Kolachi Raj Industrial ítélet, C‑709/17 P, EU:C:2019:717, 82. pont, valamint az ott hivatkozott ítélkezési gyakorlat).</p>
</td>
</tr>
</table>
    <table cellpadding="0" cellspacing="0" border="0" width="100%">
<col width="5%"/>
<col width="95%"/>
<tr>
<td valign="top">
<p class="count">133</p>
</td>
<td valign="top">
<p class="normal">A szövegkörnyezetet illetően meg kell állapítani, hogy az „összeszerelési műveletektől” eltérően a „befejezési műveletek” nem szerepelnek a dömpingellenes alaprendelet 13. cikke (1) bekezdésének negyedik albekezdésében felsorolt azon gyakorlat, eljárás vagy munka között, amely ugyanezen rendelet 13. cikke (1) bekezdésének harmadik albekezdése értelmében az intézkedések kijátszásának minősülhet.</p>
</td>
</tr>
</table>
    <table cellpadding="0" cellspacing="0" border="0" width="100%">
<col width="5%"/>
<col width="95%"/>
<tr>
<td valign="top">
<p class="count">134</p>
</td>
<td valign="top">
<p class="normal">Ugyanakkor a „befejezés” fogalma, amely – amint azt a tárgyaláson megerősítették – az intézkedések kijátszása elleni uniós szabályozás önálló fogalma, a dömpingellenes alaprendelet 13. cikke (2) bekezdésének b) pontjában szerepel, amely szerint kizárt a kijátszás fennállása, „ha a behozott alkatrészekhez az összeszerelési vagy a befejezési művelet során hozzáadott érték magasabb az előállítási költség 25%‑ánál”. Egyébiránt e tekintetben hangsúlyozni kell, hogy a dömpingellenes alaprendelet egyetlen más rendelkezése sem utal a befejezési műveletekre.</p>
</td>
</tr>
</table>
    <table cellpadding="0" cellspacing="0" border="0" width="100%">
<col width="5%"/>
<col width="95%"/>
<tr>
<td valign="top">
<p class="count">135</p>
</td>
<td valign="top">
<p class="normal">Márpedig a befejezésre a dömpingellenes alaprendelet 13. cikke (2) bekezdésének b) pontjában – vagyis e rendelkezés azon részében, amely meghatározza azokat a feltételeket, amelyek alapján valamely összeszerelési műveletet a hatályban lévő intézkedések kijátszásának kell tekinteni – tett hivatkozás a Bizottság azon álláspontja mellett szól, amely szerint a befejezési műveletek az említett rendelet 13. cikke (2) bekezdésének hatálya alá tartoznak. A befejezési műveletek ugyanis értelmezhetők az összeszerelési műveletek egyik fajtájaként.</p>
</td>
</tr>
</table>
    <table cellpadding="0" cellspacing="0" border="0" width="100%">
<col width="5%"/>
<col width="95%"/>
<tr>
<td valign="top">
<p class="count">136</p>
</td>
<td valign="top">
<p class="normal">Egyrészt ez az értelmezés megfelel az intézkedések kijátszására vonatkozó uniós szabályozás által követett célnak, azaz az Unió által elfogadott szubvencióellenes intézkedések hatékonyságának biztosítására és ezen intézkedések kijátszásának elkerülésére irányuló célkitűzésnek (lásd a fenti 42. pontot). Másrészt ezt megerősíti az a körülmény, hogy – amint az a Bíróság ítélkezési gyakorlatából kitűnik – a jogalkotó széles mozgásteret kívánt hagyni az uniós intézmények számára a kijátszási műveletek meghatározását illetően (lásd ebben az értelemben: 2014. szeptember 4‑i Simon, Evers &amp; Co. ítélet, C‑21/13, EU:C:2014:2154, 48. pont).</p>
</td>
</tr>
</table>
    <table cellpadding="0" cellspacing="0" border="0" width="100%">
<col width="5%"/>
<col width="95%"/>
<tr>
<td valign="top">
<p class="count">137</p>
</td>
<td valign="top">
<p class="normal">Egyébiránt ezt az értelmezést nem kérdőjelezheti meg a felperes azon állítása, amely szerint a „befejezési műveletek” fogalma nem azonos az „összeszerelési műveletek” fogalmával, mivel a dömpingellenes alaprendeletben említett és a „vagy” kötőszóval elválasztott két fogalom, az „összeszerelés” és a „befejezés” fogalma eltérő. Igaz ugyan, hogy a szóban forgó két fogalom eltérő, amint azt a „vagy” kötőszó használata is megerősíti (lásd ebben az értelemben: 2013. május 17‑i Trelleborg Industrie és Trelleborg kontra Bizottság ítélet, T‑147/09 és T‑148/09, EU:T:2013:259, 83. pont), ez azonban nem zárja ki, hogy a „befejezés” fogalmát úgy lehessen tekinteni, amely az „összeszerelés” fogalmába tartozhat, és ennélfogva nem zárható ki annak elismerése, hogy a befejezési műveletek az említett rendelet 13. cikkének (2) bekezdése értelmében vett összeszerelési műveletek körébe tartozhatnak. Egyébiránt az ítélkezési gyakorlat szerint az „összeszerelés” fogalma alá a műveletek sokfélesége tartozik (1989. december 13‑i Brother International ítélet, C‑26/88, EU:C:1989:637, 20. pont).</p>
</td>
</tr>
</table>
    <table cellpadding="0" cellspacing="0" border="0" width="100%">
<col width="5%"/>
<col width="95%"/>
<tr>
<td valign="top">
<p class="count">138</p>
</td>
<td valign="top">
<p class="normal">Következésképpen meg kell állapítani, hogy a dömpingellenes alaprendelet 13. cikke mind az „összeszerelési műveletekre”, mind pedig a „befejezési műveletekre” alkalmazandó, mivel ez utóbbiak az előbbiek egyik fajtáját képezik.</p>
</td>
</tr>
</table>
    <table cellpadding="0" cellspacing="0" border="0" width="100%">
<col width="5%"/>
<col width="95%"/>
<tr>
<td valign="top">
<p class="count">139</p>
</td>
<td valign="top">
<p class="normal">E pontosítást követően meg kell vizsgálni, hogy a jelen ügyben a felperes által Marokkóban végzett varrás‑kötési folyamat minősíthető‑e – amint az a megtámadott végrehajtási rendelet (76), (77) és (79) preambulumbekezdésében szerepel – „olyan befejezési műveletnek […], amely [a dömpingellenes] alaprendelet 13. cikke szerinti összeszerelési műveletek fogalmába tartozik” (lásd a fenti 125–127. pontot).</p>
</td>
</tr>
</table>
    <table cellpadding="0" cellspacing="0" border="0" width="100%">
<col width="5%"/>
<col width="95%"/>
<tr>
<td valign="top">
<p class="count">140</p>
</td>
<td valign="top">
<p class="normal">A felperes vitatja ezt a minősítést. E tekintetben, amint az a fenti 122. pontban felidézésre került, azt állítja, hogy az üvegrost szövetek Marokkóban zajló gyártási folyamata és az ahhoz kapcsolódó tevékenységek jóval túlmutatnak az elemek puszta egyesítésén (vagy az összeszerelésen) és a befejezési műveleten. Különösen azt hangsúlyozza mindenekelőtt, hogy nem pusztán kiegészíti az előfonatok üvegrost szövetté való átalakítását, hanem az előfonatból egy teljesen új terméket hoz létre, amelynek fizikai és műszaki jellemzői, végfelhasználása és tarifális besorolása is más. Azt állítja továbbá, hogy az üvegrost szövetek nem egyszerű „befejezett” előfonatok, hanem egy több szakaszból álló összetett gyártási folyamat eredményei, amely speciális berendezéseket és szakértelmet, valamint különleges képzést igényel. Végül az üvegrost szöveteket az egyes ügyfelek igényeinek megfelelően gyártják, és azon súlyos hibáknak a felsorolása, amelyek miatt az ügyfelek nem tudják azokat felhasználni, tanúsítja a gyártási folyamat összetettségét.</p>
</td>
</tr>
</table>
    <table cellpadding="0" cellspacing="0" border="0" width="100%">
<col width="5%"/>
<col width="95%"/>
<tr>
<td valign="top">
<p class="count">141</p>
</td>
<td valign="top">
<p class="normal">Legelőször is meg kell állapítani, hogy a dömpingellenes alaprendelet nem ír elő – magának az eljárásnak az összetettségének hiányán alapuló – általános kritériumot ahhoz, hogy valamely összeszerelési művelet az e rendelet 13. cikke (1) bekezdésének harmadik albekezdése értelmében az intézkedések kijátszásának minősüljön. E cikk (2) bekezdésében szerepelnek azok a körülmények, amelyek esetén az Unióban vagy egy harmadik országban zajló összeszerelési tevékenység a hatályos intézkedések kijátszásának minősül, és e bekezdés az intézkedések által érintett országból származó, felhasznált alkatrészek arányára és az érintett művelet által az ilyen alkatrészekhez hozzáadott értékre utal.</p>
</td>
</tr>
</table>
    <table cellpadding="0" cellspacing="0" border="0" width="100%">
<col width="5%"/>
<col width="95%"/>
<tr>
<td valign="top">
<p class="count">142</p>
</td>
<td valign="top">
<p class="normal">Következésképpen, amint azt a Bizottság helyesen hangsúlyozza, a felperes által hivatkozott körülmények – még ha bizonyítást is nyernének –, amelyek szerint az üvegrost szövet olyan új termék, amelynek fizikai és műszaki jellemzői, végfelhasználása és tarifális besorolása eltérő, csakúgy mint az a tény, hogy az üvegrost szövet olyan összetett, többlépcsős gyártási folyamat eredménye, amely speciális berendezéseket és szakértelmet, valamint különleges képzést igényel, nem befolyásolják a Marokkóban zajló üvegrostszövet gyártási folyamat összeszerelési vagy befejezési műveletnek való minősítését. Ugyanez vonatkozik azon körülményekre is, amelyek szerint az üvegrost szöveteket különböző iparágakban különböző célokra használják fel, és igen hosszú listája van azon esetleges hibáknak, amelyek e szöveteket használhatatlanná tehetik az ügyfelek számára, és azokat az egyes ügyfelek igényeinek megfelelően gyártják, akik egyébként alapos ellenőrzés alá vetik a tervezést és a terméktanúsítást.</p>
</td>
</tr>
</table>
    <table cellpadding="0" cellspacing="0" border="0" width="100%">
<col width="5%"/>
<col width="95%"/>
<tr>
<td valign="top">
<p class="count">143</p>
</td>
<td valign="top">
<p class="normal">Ennélfogva a Bizottság nem követett el nyilvánvaló értékelési hibát és nem sértette meg a dömpingellenes alaprendelet 13. cikkének (1) és (2) bekezdését sem, amikor a felperes által Marokkóban végzett műveleteket inkább a „befejezés”, semmint az „összeszerelés” fogalma szempontjából elemezte, és amikor úgy ítélte meg, hogy a felperes által Marokkóban végzett tevékenységek befejezési műveletek voltak. Végül a felperes által előterjesztett bizonyítékok nem teszik lehetővé a gondos ügyintézés elve megsértésének megállapítását.</p>
</td>
</tr>
</table>
    <table cellpadding="0" cellspacing="0" border="0" width="100%">
<col width="5%"/>
<col width="95%"/>
<tr>
<td valign="top">
<p class="count">144</p>
</td>
<td valign="top">
<p class="normal">Következésképpen a jelen részt mint megalapozatlant el kell utasítani.</p>
</td>
</tr>
</table>
    <table cellpadding="0" cellspacing="0" border="0" width="100%">
<col width="5%"/>
<col width="95%"/>
<tr>
<td valign="top">
<p class="count">c)</p>
</td>
<td valign="top">
<p class="normal">A harmadik, az összeszerelési műveletek hozzáadott értéke küszöbértékének értékelése során elkövetett nyilvánvaló mérlegelési hibákra, a szubvencióellenes alaprendelet 23. cikke (3) bekezdésének megsértésére, a megfelelő ügyintézéshez való jog, valamint a hátrányos megkülönböztetés tilalma és az egyenlő bánásmód elvének megsértésére alapított részről</p>
</td>
</tr>
</table>
    <table cellpadding="0" cellspacing="0" border="0" width="100%">
<col width="5%"/>
<col width="95%"/>
<tr>
<td valign="top">
<p class="count">145</p>
</td>
<td valign="top">
<p class="normal">A negyedik jogalap e részének alátámasztására a felperes lényegében három kifogást hoz fel.</p>
</td>
</tr>
</table>
    <table cellpadding="0" cellspacing="0" border="0" width="100%">
<col width="5%"/>
<col width="95%"/>
<tr>
<td valign="top">
<p class="count">146</p>
</td>
<td valign="top">
<p class="normal">Első kifogásában a felperes arra hivatkozik, hogy a megtámadott végrehajtási rendelet nyilvánvaló értékelési hibákat tartalmaz, és sérti a szubvencióellenes alaprendelet 23. cikkének (3) bekezdését, amennyiben a dömpingellenes alaprendelet 13. cikke (2) bekezdésének b) pontja értelmében vett, a behozott alkatrészekhez hozzáadott érték küszöbértékének értékelése során a felperes állandó költségeit, különösen az értékcsökkenési és a bérleti költségeket a kapacitáskihasználás mértéke alapján igazítja ki.</p>
</td>
</tr>
</table>
    <table cellpadding="0" cellspacing="0" border="0" width="100%">
<col width="5%"/>
<col width="95%"/>
<tr>
<td valign="top">
<p class="count">147</p>
</td>
<td valign="top">
<p class="normal">A felperes először is arra hivatkozik, hogy az állandó költségeknek a kapacitáskihasználás tükrözése érdekében történő kiigazítása jogilag nem megengedett és ténybelileg téves.</p>
</td>
</tr>
</table>
    <table cellpadding="0" cellspacing="0" border="0" width="100%">
<col width="5%"/>
<col width="95%"/>
<tr>
<td valign="top">
<p class="count">148</p>
</td>
<td valign="top">
<p class="normal">Egyrészt a felperes előadja, hogy nincs olyan jogi rendelkezés, amely lehetővé tenné a Bizottság számára, hogy a kapacitáskihasználás mértékéhez igazítsa az állandó költségeket. Közelebbről, a felperes szerint az állandó költségeknek a kapacitáskihasználás alapján történő kiigazítása nem koherens, mivel az állandó költségek fogalmilag nem függnek a gyártott mennyiségtől vagy a kapacitáskihasználtságtól. Így a Bizottság által végzett kiigazítás ellentétes az „állandó költségek” jól megalapozott számviteli meghatározásával, és torzítja a hozzáadott érték kiszámítását.</p>
</td>
</tr>
</table>
    <table cellpadding="0" cellspacing="0" border="0" width="100%">
<col width="5%"/>
<col width="95%"/>
<tr>
<td valign="top">
<p class="count">149</p>
</td>
<td valign="top">
<p class="normal">Válaszában a felperes a „hozzáadott érték” fogalmának a Bizottság által javasolt értelmezését is vitatja, figyelembe véve a dömpingellenes alaprendelet 13. cikke (2) bekezdése b) pontjának szövegkörnyezetét és célját. Mindenekelőtt arra hivatkozik, hogy az említett fogalom az előállítási „költség” fogalmának keretébe illeszkedik, amely az említett rendelkezés ugyanezen mondatában szerepel. Mivel ez utóbbi fogalmat a dömpingellenes alaprendelet 2. cikke meghatározza, e rendelet 13. cikke (2) bekezdésének b) pontjával összefüggésben a „költségekre” való utalás azt jelenti, hogy a „hozzáadott érték” és a „felmerülő költségek” fogalma azonos, és a felmerülő költségek hozzáadott érték címén történő kiigazítása csak az említett rendelet 2. cikkének (5) bekezdése alapján végezhető el. Márpedig a felperes szerint e cikk nem ír elő kiigazítást, ha a költségeket olyan nyilvántartott adatok alapján számítják ki, amelyeket az adott ország általánosan elfogadott számviteli elveivel összhangban állapítottak meg, és amelyek megfelelő módon tükrözik az érintett termék előállításával és eladásával összefüggő költségeket, még akkor is, ha e költségek a tényleges kapacitáskihasználásra tekintettel alacsonynak vagy magasnak tűnnek. Ugyanez a tilalom vonatkozik a hozzáadott értékre is, amely a költségek fogalmi körébe tartozik.</p>
</td>
</tr>
</table>
    <table cellpadding="0" cellspacing="0" border="0" width="100%">
<col width="5%"/>
<col width="95%"/>
<tr>
<td valign="top">
<p class="count">150</p>
</td>
<td valign="top">
<p class="normal">Másrészt a felperes azt állítja, hogy ténybeli szempontból sem volt indokolt az állandó költségek kiigazítása. Úgy véli, hogy e módszerrel csak akkor lehetne teljes mértékben figyelembe venni az értékcsökkenési és a bérleti költségeket, ha teljes kapacitását kihasználná, ami a gyakorlatban soha nem érhető el, és az értékcsökkenési költséget azért igazították ki, mert nem lehetett figyelembe venni azon üvegrostszövet‑gépek értékcsökkenési költségét, amelyek 2020‑ban egyáltalán nem üzemeltek. Hozzáteszi, hogy a Bizottság által a megtámadott végrehajtási rendelet (84) preambulumbekezdésében az állandó költségek kiigazítása érdekében előadott igazolást nem támasztják alá a tények, mivel nem állította, hogy gépei 300 napon keresztül üzemeltek. Álláspontja szerint az üvegrostszövet gépek értékcsökkenésére csak a beszerelésük időpontjától kezdődően és kizárólag a használatuk időtartama alatt kerülhetett sor. A felperes azt állítja, hogy a Bizottsággal általa közölt értékcsökkenési költség tehát azt a tényleges időszakot tükrözi, amely alatt az üvegrostszövet gépeket használták, és azok értéke csökkent.</p>
</td>
</tr>
</table>
    <table cellpadding="0" cellspacing="0" border="0" width="100%">
<col width="5%"/>
<col width="95%"/>
<tr>
<td valign="top">
<p class="count">151</p>
</td>
<td valign="top">
<p class="normal">Másodszor a felperes azzal érvel, hogy nem volt ok arra, hogy az „üzem – 2. szakasz” bérleti költségeit kizárják a hozzáadott érték kiszámításakor figyelembe vett bérleti költségekből, mivel ezen üzem [bizalmas], az általa gyártott egyetlen terméket tartalmazta. Ennélfogva úgy véli, hogy mivel az „üzem – 1. szakaszt” és az „üzem – 2. szakaszt” az érintett termék előállítására használták fel, nem volt ok kizárni az „üzem – 2. szakasz” bérleti költségeit. Véleménye szerint az összes bérleti költség hozzájárul a végtermék hozzáadott értékéhez.</p>
</td>
</tr>
</table>
    <table cellpadding="0" cellspacing="0" border="0" width="100%">
<col width="5%"/>
<col width="95%"/>
<tr>
<td valign="top">
<p class="count">152</p>
</td>
<td valign="top">
<p class="normal">Harmadszor a felperes azt állítja, hogy a Bizottság téves indokok alapján utasította el a hozzáadott érték számításának általa javasolt három különböző módszerét. Nyilvánvaló értékelési hibán alapul különösen az, hogy az első módszert a megtámadott végrehajtási rendelet (86) preambulumbekezdésében kifejtett okok miatti elutasította. E tekintetben a felperes rámutat arra, hogy magyarázatot adott arra, hogy eredetileg miért nem márciust jelölte meg a termelés első hónapjaként. Így a Bizottság nem rendelkezett bizonyítékokkal a benyújtott adatok vitatására. A második és a harmadik módszert illetően a felperes előadja, hogy a Bizottság által alkalmazott [bizalmas] kapacitáskihasználtsági arányt a teljes kapacitása alapján határozta meg, figyelembe véve az összes üvegrostszövet gépet, és különösen azokat, amelyek 2020‑ban egyáltalán nem üzemeltek. Ezért álláspontja szerint ezen arány valójában kevésbé reprezentatív a 2020. év egészére vonatkozó kapacitáskihasználást illetően. Azt állítja tehát, hogy a Bizottság saját módszerének megkérdőjelezése nélkül nem utasíthatta volna el az általa javasolt megoldásokat azzal az indokkal, hogy azok nem reprezentatívak a 2020. évi teljes kapacitáskihasználási arány tekintetében.</p>
</td>
</tr>
</table>
    <table cellpadding="0" cellspacing="0" border="0" width="100%">
<col width="5%"/>
<col width="95%"/>
<tr>
<td valign="top">
<p class="count">153</p>
</td>
<td valign="top">
<p class="normal">Második kifogásában a felperes előadja, hogy hátrányosan megkülönböztető az állandó költségeknek a kapacitásfelhasználás tükrözése érdekében a [bizalmas] értékcsökkenési és az „üzem – 1. szakasz” bérleti költségeinek alkalmazásával történő kiigazítása. Lényegében azt rója fel a Bizottságnak, hogy hátrányos megkülönböztetést tett közte és az uniós gazdasági ágazat között azáltal, hogy az eredeti vizsgálatban az irányár kiszámítása során nem igazította ki ezen ipar termelési költségét, annak ellenére, hogy az említett ágazat kapacitáskihasználtsága a vizsgálati időszakban alacsony volt.</p>
</td>
</tr>
</table>
    <table cellpadding="0" cellspacing="0" border="0" width="100%">
<col width="5%"/>
<col width="95%"/>
<tr>
<td valign="top">
<p class="count">154</p>
</td>
<td valign="top">
<p class="normal">Harmadik kifogásával a felperes előadja, hogy a megtámadott végrehajtási rendelet sérti a megfelelő ügyintézéshez való jogát, mivel nem vizsgálja meg gondosan és pártatlanul a jelen ügy valamennyi releváns elemét, és a költségeket a gépek használatára és a bérleti költségekre vonatkozóan adott magyarázatok figyelembevétele nélkül igazítja ki.</p>
</td>
</tr>
</table>
    <table cellpadding="0" cellspacing="0" border="0" width="100%">
<col width="5%"/>
<col width="95%"/>
<tr>
<td valign="top">
<p class="count">155</p>
</td>
<td valign="top">
<p class="normal">A Bizottság az őt támogató beavatkozó félhez hasonlóan vitatja a felperes érveit.</p>
</td>
</tr>
</table>
    <table cellpadding="0" cellspacing="0" border="0" width="100%">
<col width="5%"/>
<col width="95%"/>
<tr>
<td valign="top">
<p class="count">156</p>
</td>
<td valign="top">
<p class="normal">A jelen rész lényegében a dömpingellenes alaprendelet 13. cikke (2) bekezdésének b) pontja értelmében vett összeszerelési vagy befejezési művelet során behozott alkatrészekhez hozzáadott érték meghatározására vonatkozik.</p>
</td>
</tr>
</table>
    <table cellpadding="0" cellspacing="0" border="0" width="100%">
<col width="5%"/>
<col width="95%"/>
<tr>
<td valign="top">
<p class="count">157</p>
</td>
<td valign="top">
<p class="normal">A dömpingellenes alaprendelet 13. cikke (2) bekezdésének b) pontja szerint „semmilyen esetben nem tekinthető kijátszásnak, ha a behozott alkatrészekhez az összeszerelési vagy a befejezési művelet során hozzáadott érték magasabb az előállítási költség 25%‑ánál”.</p>
</td>
</tr>
</table>
    <table cellpadding="0" cellspacing="0" border="0" width="100%">
<col width="5%"/>
<col width="95%"/>
<tr>
<td valign="top">
<p class="count">158</p>
</td>
<td valign="top">
<p class="normal">A felperes által a jelen rész alátámasztására felhozott három kifogás vizsgálata előtt emlékeztetni kell a megtámadott végrehajtási rendelet releváns preambulumbekezdéseire.</p>
</td>
</tr>
</table>
    <table cellpadding="0" cellspacing="0" border="0" width="100%">
<col width="5%"/>
<col width="95%"/>
<tr>
<td valign="top">
<p class="count">1)</p>
</td>
<td valign="top">
<p class="normal">A hozzáadott értéknek a megtámadott végrehajtási rendeletben szereplő kiszámításáról</p>
</td>
</tr>
</table>
    <table cellpadding="0" cellspacing="0" border="0" width="100%">
<col width="5%"/>
<col width="95%"/>
<tr>
<td valign="top">
<p class="count">159</p>
</td>
<td valign="top">
<p class="normal">A megtámadott végrehajtási rendelet (80) preambulumbekezdésében a Bizottság emlékeztetett arra, hogy a felperes szerint „a hozzáadott értéke meghaladná a 25%‑os küszöbértéket”. E tekintetben pontosította, hogy „[a] hozzáadott érték kiszámításának [a felperes által használt] két fő költségeleme az értékcsökkenési költség és a bérleti díj volt, amelyek [a felperes] által a mentességi kérelemben benyújtott, az adatszolgáltatási időszakra vonatkozó pénzügyi adatok részét képezték”.</p>
</td>
</tr>
</table>
    <table cellpadding="0" cellspacing="0" border="0" width="100%">
<col width="5%"/>
<col width="95%"/>
<tr>
<td valign="top">
<p class="count">i)</p>
</td>
<td valign="top">
<p class="normal">Az értékcsökkenési költségről</p>
</td>
</tr>
</table>
    <table cellpadding="0" cellspacing="0" border="0" width="100%">
<col width="5%"/>
<col width="95%"/>
<tr>
<td valign="top">
<p class="count">160</p>
</td>
<td valign="top">
<p class="normal">Az értékcsökkenési költséget illetően, amint az a megtámadott végrehajtási rendelet (81) preambulumbekezdéséből kitűnik, a felperes arra hivatkozott, hogy „a telephelyén tíznél kevesebb üvegrostszövet‑gépet szereltek fel, és e gépek mindegyike a 2020. évi 360 napból 300 napon át üzemelt”. Így „[a]z adatszolgáltatási időszakra vonatkozó értékcsökkenési összeget a következő három elem alapján számította ki: a beszerzési érték, 9,5% értékcsökkenési százalékként a becsült hasznos élettartam figyelembevétele érdekében a fent említett 300 üzemelési nap, összesen 360 nap”.</p>
</td>
</tr>
</table>
    <table cellpadding="0" cellspacing="0" border="0" width="100%">
<col width="5%"/>
<col width="95%"/>
<tr>
<td valign="top">
<p class="count">161</p>
</td>
<td valign="top">
<p class="normal">A megtámadott végrehajtási rendelet (82) preambulumbekezdéséből kitűnik, hogy a Bizottság vitatta azt, ahogyan a felperes a dömpingellenes alaprendelet 13. cikke (2) bekezdésének b) pontja szerinti hozzáadott érték kiszámításához az értékcsökkenési költséget kiszámította.</p>
</td>
</tr>
</table>
    <table cellpadding="0" cellspacing="0" border="0" width="100%">
<col width="5%"/>
<col width="95%"/>
<tr>
<td valign="top">
<p class="count">162</p>
</td>
<td valign="top">
<p class="normal">E tekintetben a megtámadott végrehajtási rendelet (82) preambulumbekezdése a következőket állapítja meg:</p>
</td>
</tr>
</table>
    <p class="C02AlineaAltA" id="para-236" title="page-35">
      „[A]z a tény, hogy az értékcsökkenési összeg kiszámításához 300 napot vettek figyelembe, elfogadható lehet a nemzetközi számviteli standardok szerint, de a [felperes] által a hozzáadott értékre vonatkozóan végzett számítások különböző okokból a kiszámított értékcsökkenési összeget túlbecsülték. Először is […] az üvegrostszövet‑gépek kapacitáskihasználása (a kg‑ban kifejezett tényleges termelés és a kg‑ban kifejezett tényleges termelési kapacitás hányadosa) 2020‑ban alacsony volt. A termelési kapacitás alacsony kihasználtsága miatt a Bizottság a bejelentett értékcsökkenési költséget ezért túlbecsültnek találta. Másodszor, az üvegrostszövet‑gépek közül négyet csak 2019 novemberében szállítottak Sanghajból Tangerbe, így azok 2020‑ban nem üzemelhettek 300 napig, figyelembe véve a Sanghaj és Tanger közötti szállítási időt, valamint az említett 4 üvegrostszövet‑gép kirakodásához, telepítéséhez és teszteléséhez szükséges időtartamot. Harmadszor, a [felperes] a mentesség iránti kérelmében azt állította, hogy a termelés csak 2020 áprilisában kezdődött meg. Ha ez így lenne, az egyes beépített üvegrostszövet‑gépek teljes működési ideje legfeljebb 270 nap lehet (2020 áprilisától 2020 decemberéig), még akkor is, ha nem veszik figyelembe a szükséges karbantartásból, a szabadnapokból és az ünnepnapokból eredő leállások által okozott nem üzemképes időt. Ennek eredményeként a Bizottság arra a következtetésre jutott, hogy a hozzáadott érték kiszámításához figyelembe veendő értékcsökkenési költségnek jóval alacsonyabbnak kell lennie a [felperes] által kiszámított értékcsökkenési költségnél.”
    </p>
    <table cellpadding="0" cellspacing="0" border="0" width="100%">
<col width="5%"/>
<col width="95%"/>
<tr>
<td valign="top">
<p class="count">163</p>
</td>
<td valign="top">
<p class="normal">A megtámadott végrehajtási rendelet (85) és (86) preambulumbekezdéséből kitűnik, hogy a Bizottság a PGTEX‑csoport által javasolt három alternatív módszer alkalmazását is elutasította, nevezetesen:</p>
</td>
</tr>
</table>
    <table cellpadding="0" cellspacing="0" border="0" width="100%">
<col width="5%"/>
<col width="95%"/>
<tr>
<td valign="top">
<p class="count">–</p>
</td>
<td valign="top">
<p class="normal">a kapacitás kiigazítása annak érdekében, hogy tükrözze azokat a hónapokat, amelyek során az érintett üvegrostszövet gépek nem üzemeltek,</p>
</td>
</tr>
</table>
    <table cellpadding="0" cellspacing="0" border="0" width="100%">
<col width="5%"/>
<col width="95%"/>
<tr>
<td valign="top">
<p class="count">–</p>
</td>
<td valign="top">
<p class="normal">csak a 2020. decemberi költségadatok használata, azaz a vizsgálati időszak azon hónapja, amelyben a legtöbb üvegrostszövet gép működött, kivéve a [bizalmas] gépet,</p>
</td>
</tr>
</table>
    <table cellpadding="0" cellspacing="0" border="0" width="100%">
<col width="5%"/>
<col width="95%"/>
<tr>
<td valign="top">
<p class="count">–</p>
</td>
<td valign="top">
<p class="normal">a 2020 júliusa és decembere közötti költségadatok felhasználása, mivel [bizalmas].</p>
</td>
</tr>
</table>
    <table cellpadding="0" cellspacing="0" border="0" width="100%">
<col width="5%"/>
<col width="95%"/>
<tr>
<td valign="top">
<p class="count">164</p>
</td>
<td valign="top">
<p class="normal">E tekintetben a megtámadott végrehajtási rendelet (86) preambulumbekezdése a következőket állapítja meg:</p>
</td>
</tr>
</table>
    <table cellpadding="0" cellspacing="0" border="0" width="100%">
<col width="5%"/>
<col width="95%"/>
<tr>
<td valign="top">
<p class="count">–</p>
</td>
<td valign="top">
<p class="normal">„A [felperes] a 2021. október 12‑i levél 7.2. mellékletében nem említette a 2020. márciusi hónapot termelési hónapként. [Ez utóbbi] első alkalommal 2021. október 12‑én állította, hogy 2020 márciusában termelésre került sor, de ezt a 2020. márciusi termelést csak 2020 áprilisának termelési adatai között könyvelték. Ez azt jelenti, hogy a Bizottság nem zárhatott ki egyéb hibákat és/vagy késedelmeket a havi termelés könyvelésében […];</p>
</td>
</tr>
</table>
    <table cellpadding="0" cellspacing="0" border="0" width="100%">
<col width="5%"/>
<col width="95%"/>
<tr>
<td valign="top">
<p class="count">–</p>
</td>
<td valign="top">
<p class="normal">A Bizottság nem tudta elfogadni a csak a 2020. decemberi költségadatok felhasználását sem, mivel a 2020. decemberi kapacitáskihasználási arány nem volt reprezentatív a teljes 2020. évi kapacitáskihasználási arány tekintetében.</p>
</td>
</tr>
</table>
    <table cellpadding="0" cellspacing="0" border="0" width="100%">
<col width="5%"/>
<col width="95%"/>
<tr>
<td valign="top">
<p class="count">–</p>
</td>
<td valign="top">
<p class="normal">A 2020 júliusa és decembere közötti időszakra vonatkozó költségadatok felhasználása sem volt elfogadható a második javasolt alternatívában említett ugyanazon okból sem[: a] 2020. július és december közötti időszakra vonatkozó kapacitáskihasználási arány nem volt reprezentatív a teljes 2020. évi kapacitáskihasználási arány tekintetében.”</p>
</td>
</tr>
</table>
    <table cellpadding="0" cellspacing="0" border="0" width="100%">
<col width="5%"/>
<col width="95%"/>
<tr>
<td valign="top">
<p class="count">165</p>
</td>
<td valign="top">
<p class="normal">A megtámadott végrehajtási rendelet (86) preambulumbekezdésében a Bizottság ezért arra a következtetésre jutott, hogy „a teljes 2020‑ra vonatkozó kapacitáskihasználási arány volt a legmegfelelőbb mutató a teljes mértékben elkönyvelt értékcsökkenési ráta észszerű módon történő csökkentésére a hozzáadott érték számításának keretében”.</p>
</td>
</tr>
</table>
    <table cellpadding="0" cellspacing="0" border="0" width="100%">
<col width="5%"/>
<col width="95%"/>
<tr>
<td valign="top">
<p class="count">ii)</p>
</td>
<td valign="top">
<p class="normal">A bérleti költségről</p>
</td>
</tr>
</table>
    <table cellpadding="0" cellspacing="0" border="0" width="100%">
<col width="5%"/>
<col width="95%"/>
<tr>
<td valign="top">
<p class="count">166</p>
</td>
<td valign="top">
<p class="normal">A bérleti költséget illetően a Bizottság a megtámadott végrehajtási rendelet (91) preambulumbekezdésében a következőket állapította meg:</p>
</td>
</tr>
</table>
    <p class="C02AlineaAltA" id="para-248" title="page-37">
      „[A felperes] a 2020‑ban felmerült jelentős bérleti költségek ellenére sem nyújtotta be a bérleti szerződéseit a mentesség iránti kérelemben adott válaszában. A mentesség iránti kérelemben arról tájékoztatta a Bizottságot, hogy az összes üvegrostszövet‑gépét egyetlen helyszínen szerelte fel (üzem – 1. szakasz). Kezdetben azt állította, hogy csak egy üzemet bérelt, mivel kijelentette, hogy »csak egy gyártási hellyel rendelkezik«, annak ellenére, hogy a mentességi kérelemben feltett kérdés szerint meg kell adni valamennyi gyártóüzemének címét. Ezt követően azonban a [felperes] két bérleti szerződést nyújtott be a Bizottság hiánypótlásra felszólító levelére válaszul, jelezve, hogy a [felperes] az adatszolgáltatási időszakban két különböző ingatlantulajdonostól két különálló telephelyet bérelt. Mivel a [felperes] korábban a mentesség iránti kérelmében azt állította, hogy a 2020‑ban működő üvegrostszövet‑gépeket e két bérelt üzem közül csak az egyikben szerelték fel, a második üzem (üzem – 2. szakasz) 2020‑ban felmerült bérleti díjának összegét ki kellett volna zárni a bérleti költségből és a hozzáadott értékből. Ezen túlmenően a Bizottság az alacsony kapacitáskihasználás miatt a hozzáadott értékre vonatkozó számításában nem tudta elfogadni az üzem 1. szakaszának teljes bérleti költségét sem, mivel azt nem használták ki teljes mértékben, hiszen az üvegrostszövet‑gépek 2020 első negyedévében nem folytattak termelést, és 2020 többi negyedévében nem üzemeltek teljes kapacitással. A bejelentett teljes bérleti költséget a Bizottság a fenti okok miatt nem fogadta el.”
    </p>
    <table cellpadding="0" cellspacing="0" border="0" width="100%">
<col width="5%"/>
<col width="95%"/>
<tr>
<td valign="top">
<p class="count">167</p>
</td>
<td valign="top">
<p class="normal">A Bizottság előtt a PGTEX‑csoport azt állította, hogy a Bizottság nyilvánvaló értékelési hibákat követett el, és megsértette a dömpingellenes alaprendelet 13. cikkének (2) bekezdését, mivel nem vette figyelembe a teljes bérleti költséget (a megtámadott végrehajtási rendelet (92) preambulumbekezdése).</p>
</td>
</tr>
</table>
    <table cellpadding="0" cellspacing="0" border="0" width="100%">
<col width="5%"/>
<col width="95%"/>
<tr>
<td valign="top">
<p class="count">168</p>
</td>
<td valign="top">
<p class="normal">Ugyanakkor, amint az a megtámadott végrehajtási rendelet (93) preambulumbekezdéséből kitűnik, „[a] Bizottság a PGTEX‑csoport által a vizsgálat során tett alábbi állítások alapján elutasította ezt a felvetést”. Az ugyanis a következőket tartalmazza:</p>
</td>
</tr>
</table>
    <p class="C02AlineaAltA" id="para-251" title="page-37">
      „Először is a […] hiánypótlásra felszólító levélre adott válaszában a PGTEX‑csoport csak az üzemre – az 1. szakaszra – hivatkozott [bizalmas]. Másodszor, a […] hiánypótlásra felszólító levélre adott válaszában […] azt állította, hogy a 2020‑ban üzemelő üvegrostszövet‑gépek mindegyike az üzem 1. szakaszában található. Következésképpen a Bizottság azt a következtetést vonta le, hogy e 2020‑ban működő gépek egyike sem található az üzem 2. szakaszában. Ezt a PGTEX‑csoport hiánypótlásra adott válaszában tett egyéb nyilatkozatok is megerősítették.”
    </p>
    <table cellpadding="0" cellspacing="0" border="0" width="100%">
<col width="5%"/>
<col width="95%"/>
<tr>
<td valign="top">
<p class="count">169</p>
</td>
<td valign="top">
<p class="normal">Ennélfogva a megtámadott végrehajtási rendelet (94) preambulumbekezdésében a Bizottság arra a következtetésre jutott, hogy „[a] bejelentett értékcsökkenési és bérleti költségeknek a fent ismertetett problémák figyelembevételével történő kiigazítása az így megállapított átlagos hozzáadott érték az adatszolgáltatási időszakban a dömpingellenes alaprendelet 13. cikke (2) bekezdésének b) pontjában meghatározott 25%‑os küszöbérték alatt volt”, és hogy „néhány más költségtételt is túlbecsültek, de nem igazítottak ki, mivel az ilyen kiigazításoknak a hozzáadott érték még alacsonyabb százalékát eredményezték volna.”</p>
</td>
</tr>
</table>
    <table cellpadding="0" cellspacing="0" border="0" width="100%">
<col width="5%"/>
<col width="95%"/>
<tr>
<td valign="top">
<p class="count">2)</p>
</td>
<td valign="top">
<p class="normal">Az első, a nyilvánvaló értékelési hibákra és a dömpingellenes alaprendelet 13. cikke (2) bekezdése b) pontjának megsértésére alapított kifogásról</p>
</td>
</tr>
</table>
    <table cellpadding="0" cellspacing="0" border="0" width="100%">
<col width="5%"/>
<col width="95%"/>
<tr>
<td valign="top">
<p class="count">170</p>
</td>
<td valign="top">
<p class="normal">A jelen kifogás lényegében azt az előzetes kérdést veti fel, hogyan kell meghatározni a dömpingellenes alaprendelet 13. cikke (2) bekezdésének b) pontja értelmében vett hozzáadott értéket, és ennek meghatározásához a Bizottságnak figyelembe kell‑e vennie az összeszerelési vagy befejezési műveleteket végző vállalkozás által elszámolt költségeket, vagy azokat a vállalkozás tényleges termelési kapacitására figyelemmel kiigazíthatja‑e.</p>
</td>
</tr>
</table>
    <table cellpadding="0" cellspacing="0" border="0" width="100%">
<col width="5%"/>
<col width="95%"/>
<tr>
<td valign="top">
<p class="count">171</p>
</td>
<td valign="top">
<p class="normal">E tekintetben emlékeztetni kell arra, hogy a dömpingellenes alaprendelet nem tartalmazza a „hozzáadott érték” fogalmának meghatározását.</p>
</td>
</tr>
</table>
    <table cellpadding="0" cellspacing="0" border="0" width="100%">
<col width="5%"/>
<col width="95%"/>
<tr>
<td valign="top">
<p class="count">172</p>
</td>
<td valign="top">
<p class="normal">A jelen ügyben, noha a felek egyetértenek abban, hogy a dömpingellenes alaprendelet 13. cikke (2) bekezdésének b) pontja értelmében vett hozzáadott értéket úgy határozzák meg, mint amely az összeszerelési vagy a befejezési művelet eredményeként létrejött termék értékéhez hozzájárul, nem értenek egyet abban a kérdésben, hogy az említett fogalom megegyezik‑e a „felmerülő költségek” vagy akár az „elszámolt költségek” fogalmával, vagy eltér attól. Konkrétan, míg a felperes úgy véli, hogy a „hozzáadott érték” és a „felmerülő költségek” fogalma azonos, és a felmerülő költségek hozzáadott érték címén történő kiigazítása csak a dömpingellenes alaprendelet 2. cikkének (5) bekezdésében foglalt indokok alapján végezhető el, amely rendelkezés azonban nem írja elő kiigazítási kritériumként a termelési kapacitás kihasználtságának arányát, a Bizottság ezzel szemben azt állítja, hogy a „hozzáadott érték” fogalma eltér a „felmerülő költségek” fogalmától, és e rendelet 13. cikke (2) bekezdése b) pontjának mind a célja, mind pedig a szövege megköveteli az elszámolt állandó költségek kiigazítását a behozott alkatrészek hozzáadott értékének beszámítása érdekében, különösen abban az esetben, ha a kapacitáskihasználás különösen alacsony.</p>
</td>
</tr>
</table>
    <table cellpadding="0" cellspacing="0" border="0" width="100%">
<col width="5%"/>
<col width="95%"/>
<tr>
<td valign="top">
<p class="count">173</p>
</td>
<td valign="top">
<p class="normal">Amint az a fenti 132. pontban felidézésre került, az állandó ítélkezési gyakorlat értelmében valamely uniós jogi rendelkezés értelmezéséhez nemcsak annak kifejezéseit, hanem szövegkörnyezetét, és annak a szabályozásnak a célkitűzéseit is figyelembe kell venni, amelynek az részét képezi (lásd: 2019. szeptember 12‑i Bizottság kontra Kolachi Raj Industrial ítélet, C‑709/17 P, EU:C:2019:717, 82. pont, valamint az ott hivatkozott ítélkezési gyakorlat).</p>
</td>
</tr>
</table>
    <table cellpadding="0" cellspacing="0" border="0" width="100%">
<col width="5%"/>
<col width="95%"/>
<tr>
<td valign="top">
<p class="count">174</p>
</td>
<td valign="top">
<p class="normal">A jelen ügyben a dömpingellenes alaprendelet 13. cikke (2) bekezdésének b) pontjából kitűnik, hogy a Bizottságnak arról kell határoznia, hogy „a behozott alkatrészekhez az összeszerelési vagy a befejezési művelet során hozzáadott érték magasabb az előállítási költség 25%‑ánál”.</p>
</td>
</tr>
</table>
    <table cellpadding="0" cellspacing="0" border="0" width="100%">
<col width="5%"/>
<col width="95%"/>
<tr>
<td valign="top">
<p class="count">175</p>
</td>
<td valign="top">
<p class="normal">Márpedig az a körülmény, hogy a „költség” kifejezés a dömpingellenes alaprendelet 13. cikke (2) bekezdése b) pontjának ugyanazon mondatában szerepel, mint a „hozzáadott érték”, nem elegendő annak megállapításához, hogy – amint azt a felperes állítja – a „hozzáadott érték” és a „felmerülő költségek” fogalma megegyezik, és az említett rendelkezés értelmében vett „hozzáadott érték” kiszámításakor figyelembe veendő előállítási költségek kizárólag az ugyanezen rendelet 2. cikkének (5) bekezdésében említett okokból és az ott előírt feltételek alapján igazíthatók ki.</p>
</td>
</tr>
</table>
    <table cellpadding="0" cellspacing="0" border="0" width="100%">
<col width="5%"/>
<col width="95%"/>
<tr>
<td valign="top">
<p class="count">176</p>
</td>
<td valign="top">
<p class="normal">Egyrészt ugyanis a felperes által javasolt értelmezés nem veszi figyelembe azt, hogy bár az Unió a dömpingellenes alaprendelet 2. cikkének (5) bekezdésével az Általános Vám‑ és Kereskedelmi Egyezmény (GATT) 1994. VI. cikkének végrehajtásáról szóló egyezmény (HL 1994. L 336., 103. o.; magyar nyelvű különkiadás: 11. fejezet, 21. kötet, 189. o.) 2.2.1.1. cikkében foglalt különleges kötelezettségeket kívánta teljesíteni (lásd ebben az értelemben: 2013. február 7‑i Acron kontra Tanács ítélet, T‑118/10, nem tették közzé, EU:T:2013:67, 66. pont), az e rendelet 13. cikkében foglalt, a kijátszásra vonatkozó uniós szabályozás ezzel szemben nem az említett kódexen alapul, így azt az uniós jog különös szabályozási rendszerének kell tekinteni.</p>
</td>
</tr>
</table>
    <table cellpadding="0" cellspacing="0" border="0" width="100%">
<col width="5%"/>
<col width="95%"/>
<tr>
<td valign="top">
<p class="count">177</p>
</td>
<td valign="top">
<p class="normal">Így a dömpingellenes alaprendelet 13. cikke (2) bekezdése b) pontjának ugyanezen rendelet más rendelkezései – mint például e rendelet 2. cikkének (5) bekezdése, amely a GATT VI. cikkének végrehajtásáról szóló egyezményben foglalt különös kötelezettségek uniós jogba való átültetésének minősül – fényében történő értelmezését más igazolással kell alátámasztani, mint az azon az egyszerű körülményen alapuló értelmezés, hogy az „előállítási költség” kifejezés ugyanabban a mondatban szerepel, mint a „hozzáadott érték” kifejezés.</p>
</td>
</tr>
</table>
    <table cellpadding="0" cellspacing="0" border="0" width="100%">
<col width="5%"/>
<col width="95%"/>
<tr>
<td valign="top">
<p class="count">178</p>
</td>
<td valign="top">
<p class="normal">Másrészt a felperes által javasolt értelmezés nem felel meg a dömpingellenes alaprendelet 23. cikkében foglalt kijátszásellenes szabályozás alapjául szolgáló célnak, azaz az Unió által elfogadott kiegyenlítő intézkedések hatékonyságának biztosítására és ezen intézkedések kijátszásának elkerülésére irányuló célkitűzésnek (lásd a fenti 42. pontot). A jelen ügyben a felpereséhez hasonló helyzetben ugyanis, amikor az értékcsökkenési költséget a teljes adatszolgáltatási időszak, vagyis a 2020‑as év során a [bizalmas] összes üvegrostszövet‑gép maximális elméleti működése alapján számították ki és számolták el, holott ebben az időszakban az üvegrostszövet‑gépek valójában csak kapacitásuk [bizalmas] működtek, az így elszámolt értékcsökkenési költség nem felel meg teljes mértékben a behozott alkatrészekhez hozzáadott értéknek. Így az értékcsökkenési költségeknek – a gépek alacsony kapacitáskihasználásának figyelembevétele érdekében történő – kiigazítására vonatkozó lehetőség kizárása végső soron lehetővé tenné a vállalkozás számára, hogy megnövelje a behozott alkatrészekhez hozzáadott értéket. A használaton kívüli gép ugyanis olyan értékcsökkenési költségeket keletkeztet, amelyeket elszámolnak ugyan, de nem jelentenek hozzáadott értéket az összeszerelési vagy befejezési műveletek során behozott alkatrészekhez.</p>
</td>
</tr>
</table>
    <table cellpadding="0" cellspacing="0" border="0" width="100%">
<col width="5%"/>
<col width="95%"/>
<tr>
<td valign="top">
<p class="count">179</p>
</td>
<td valign="top">
<p class="normal">Ennélfogva a dömpingellenes alaprendelet 13. cikkének kontextusa és célja azt követeli meg, hogy a hozzáadott érték kiszámítása során kizárólag az üvegrost szövetek tényleges előállításához kapcsolódó költségeket, illetve csak az adatszolgáltatási időszak során ténylegesen behozott alkatrészek előállításához ténylegesen használt gépek működésével összefüggő értékcsökkenési és bérleti költségeket vegyék figyelembe.</p>
</td>
</tr>
</table>
    <table cellpadding="0" cellspacing="0" border="0" width="100%">
<col width="5%"/>
<col width="95%"/>
<tr>
<td valign="top">
<p class="count">180</p>
</td>
<td valign="top">
<p class="normal">E pontosítást követően meg kell határozni, hogy az értékcsökkenési és bérleti költségeknek a Bizottság által a jelen ügyben elvégzett kiigazítása nyilvánvaló mérlegelési hibát tartalmaz‑e.</p>
</td>
</tr>
</table>
    <table cellpadding="0" cellspacing="0" border="0" width="100%">
<col width="5%"/>
<col width="95%"/>
<tr>
<td valign="top">
<p class="count">181</p>
</td>
<td valign="top">
<p class="normal">Amint azt a felperes a tárgyaláson pontosította, azt rója fel a Bizottságnak, hogy úgy igazította ki az általa a Bizottsággal közölt értékcsökkenési és bérleti költségeket, hogy a teljes 2020. évre [bizalmas] kapacitáskihasználási arányt alkalmazott.</p>
</td>
</tr>
</table>
    <table cellpadding="0" cellspacing="0" border="0" width="100%">
<col width="5%"/>
<col width="95%"/>
<tr>
<td valign="top">
<p class="count">182</p>
</td>
<td valign="top">
<p class="normal">A felperes szerint, ha az értékcsökkenési és bérleti költségek Bizottság általi kiigazításának célja az lett volna, hogy tükrözze az üvegrostszövet‑gépek tényleges használatát, ezen arány nem felel meg ennek a célnak, mivel azt a felperes összes ilyen gépének maximális elméleti kapacitása alapján határozták meg, beleértve azokat is, amelyek nem voltak használatban. A felperes ezért úgy véli, hogy ha a Bizottság ki kívánta volna igazítani a költségeket, figyelembe kellett volna vennie az általa benyújtott értékcsökkenési költségek számításának más módszereit, és különösen az első módszert, amelyben lényegében a költségek kiigazítását az adatszolgáltatási időszak azon hónapjainak figyelembevétele alapján javasolja, amelyek során az egyes üvegrostszövet gépek ténylegesen működtek.</p>
</td>
</tr>
</table>
    <table cellpadding="0" cellspacing="0" border="0" width="100%">
<col width="5%"/>
<col width="95%"/>
<tr>
<td valign="top">
<p class="count">183</p>
</td>
<td valign="top">
<p class="normal">E tekintetben először is ki kell emelni, hogy – amint a fenti 54. pontban felidézésre került – az állandó ítélkezési gyakorlat szerint a közös kereskedelempolitika és különösen a kereskedelempolitikai védintézkedések területén az uniós intézmények széles mérlegelési jogkörrel rendelkeznek az általuk vizsgálandó gazdasági, politikai és jogi helyzetek összetettségéből adódóan. Az ilyen értékelés bírósági felülvizsgálatát illetően annak így az eljárási szabályok betartásának, a vitatott módszer végrehajtásához kiválasztott tényadatok tényszerű pontosságának, az e tényadatok értékelése során elkövetett nyilvánvaló hiba kizárásának, illetve a hatáskörrel való visszaélés kizárásának ellenőrzésére kell korlátozódnia.</p>
</td>
</tr>
</table>
    <table cellpadding="0" cellspacing="0" border="0" width="100%">
<col width="5%"/>
<col width="95%"/>
<tr>
<td valign="top">
<p class="count">184</p>
</td>
<td valign="top">
<p class="normal">Másodszor, amint az a megtámadott végrehajtási rendelet (81) preambulumbekezdéséből kitűnik (lásd a fenti 160. pontot) a felperes által a Bizottsággal közölt értékcsökkenési költség a gépei maximális elméleti kapacitásán alapult. E tekintetben pontosítani kell, hogy bár a felperes a keresetlevélben azt állítja, hogy az általa a Bizottsággal közölt értékcsökkenési költség az üvegrostszövet‑gépek használatának és értékcsökkenésének tényleges időtartamán alapul, semmilyen bizonyítékot nem terjeszt elő ezen állítás alátámasztására. Az ügy iratainak bizonyos elemei egyébként pedig ellentmondanak ennek az állításnak. Egyrészt ugyanis ez utóbbi állítás kevéssé tűnik hihetőnek a 28. cikkel kapcsolatos levélre adott válaszban szereplő megállapítás fényében, amely szerint a felperes „nem tartotta nyilván azon napok számát, amelyeken [az üvegrostszövet‑]gépek üzemeltek”. Másrészt maga a felperes is ellentmond ezen állításnak, mivel a keresetlevélben elismeri, hogy az üvegrostszövet‑gyártással kapcsolatban 2020‑ban ténylegesen felmerülő állandó költségeit „a Marokkóban általánosan elfogadott számviteli elvekkel összhangban számolta el”, és „[a Bizottság] ezt egyáltalán nem vitatja, hanem elismeri, hogy »a számítás alapjaként 300 nap figyelembevétele a nemzetközi számviteli standardok alapján is elfogadható lehet«”.</p>
</td>
</tr>
</table>
    <table cellpadding="0" cellspacing="0" border="0" width="100%">
<col width="5%"/>
<col width="95%"/>
<tr>
<td valign="top">
<p class="count">185</p>
</td>
<td valign="top">
<p class="normal">Harmadszor, a Bizottság állításának megfelelően az összes [bizalmas] üvegrostszövet‑gépnek a teljes adatszolgáltatási időszak alatti maximális elméleti működése alapján kiszámított értékcsökkenési költség csak akkor tekinthető a behozott alkatrészekhez hozzáadott értéknek, ha a gépek a teljes említett időszak alatt ténylegesen a maximális elméleti kapacitásukon működtek, ami azonban a jelen ügyben a megtámadott végrehajtási rendelet (82) preambulumbekezdésében kifejtett okok miatt nem állt fenn (lásd a fenti 162. pontot), különösen azért, mert ez az időszak a felperes gyártóüzeme beindítási szakaszának felelt meg.</p>
</td>
</tr>
</table>
    <table cellpadding="0" cellspacing="0" border="0" width="100%">
<col width="5%"/>
<col width="95%"/>
<tr>
<td valign="top">
<p class="count">186</p>
</td>
<td valign="top">
<p class="normal">Így a Bizottság – mivel úgy ítélte meg, hogy a felperes által szolgáltatott értékcsökkenési és bérleti költségek nem tükrözhették hitelesen a behozott alkatrészekhez hozzáadott értéket – kiigazította az említett költségeket. E célból a felperes által közölt és nem vitatott kapacitáskihasználási arányt alkalmazta (a megtámadott végrehajtási rendelet (84) és (86) preambulumbekezdése).</p>
</td>
</tr>
</table>
    <table cellpadding="0" cellspacing="0" border="0" width="100%">
<col width="5%"/>
<col width="95%"/>
<tr>
<td valign="top">
<p class="count">187</p>
</td>
<td valign="top">
<p class="normal">Márpedig a felperes állításával szemben, és amint arra a Bizottság helyesen rámutat, mivel a Bizottság által az maximális elméleti kapacitás alapján kiszámított értékcsökkenési költséget és a kapacitáskihasználást is azonos számú üvegrostszövet‑gép alapján számították ki, úgy, mintha azok a teljes adatszolgáltatási időszak alatt működtek volna, az egyik számításnak a másik kiigazítására való felhasználása nem minősül ténybeli tévedésnek.</p>
</td>
</tr>
</table>
    <table cellpadding="0" cellspacing="0" border="0" width="100%">
<col width="5%"/>
<col width="95%"/>
<tr>
<td valign="top">
<p class="count">188</p>
</td>
<td valign="top">
<p class="normal">Egyébiránt a hozzáadottérték‑számításnak a felperes által a Bizottság számára javasolt három másik módszere sem tette lehetővé, hogy jobban tükrözze a behozott alkatrészekhez hozzáadott értéket.</p>
</td>
</tr>
</table>
    <table cellpadding="0" cellspacing="0" border="0" width="100%">
<col width="5%"/>
<col width="95%"/>
<tr>
<td valign="top">
<p class="count">189</p>
</td>
<td valign="top">
<p class="normal">E tekintetben elegendő azt kiemelni, hogy az első hozzáadottérték számítási módszerével a felperes azt javasolta a Bizottságnak, hogy azon hónapok számát figyelembe véve igazítsa ki a legfeljebb 12 hónapos működési időszak alapján kiszámított értékcsökkenési költséget, amelyek során az egyes gépek 2020‑ban ténylegesen működtek. Márpedig ahhoz, hogy ez a módszer pontosan tükrözze a behozott alkatrészekhez ténylegesen hozzáadott értéket, az szükséges, hogy az értékcsökkenési költségeket azon hónapok száma alapján számítsák ki, amikor a gépeket tényleges használták, és nem pedig 12 hónap alapján, ahogyan azt a felperes a számításában azt javasolta, amihez egyébként tudni kellene azt, hogy az említett gépeket hány hónapban használták ténylegesen.</p>
</td>
</tr>
</table>
    <table cellpadding="0" cellspacing="0" border="0" width="100%">
<col width="5%"/>
<col width="95%"/>
<tr>
<td valign="top">
<p class="count">190</p>
</td>
<td valign="top">
<p class="normal">Ugyanakkor a megtámadott végrehajtási rendelet (86) preambulumbekezdésének első franciabekezdéséből, valamint az iratokból kitűnik, hogy a 2020. márciusi termelést a felperes csak a 2020. áprilisi termelési adataiban könyvelte. Ennélfogva az áprilisra vonatkozó havi termelési adatok nem felelnek meg e hónap tényleges termelésének, mivel az áprilisi termelés egy részére valójában márciusban került sor.</p>
</td>
</tr>
</table>
    <table cellpadding="0" cellspacing="0" border="0" width="100%">
<col width="5%"/>
<col width="95%"/>
<tr>
<td valign="top">
<p class="count">191</p>
</td>
<td valign="top">
<p class="normal">Így, mivel a felperes által szolgáltatott havi termelési adatok alapján nem tudható meg teljes bizonyossággal az, hogy az adatszolgáltatási időszak során mely hónapokban használták ténylegesen az üvegrostszövet‑gépeket, a Bizottság jogosan utasította el a felperes által javasolt első hozzáadottérték‑számítási módszert.</p>
</td>
</tr>
</table>
    <table cellpadding="0" cellspacing="0" border="0" width="100%">
<col width="5%"/>
<col width="95%"/>
<tr>
<td valign="top">
<p class="count">192</p>
</td>
<td valign="top">
<p class="normal">A hozzáadottérték‑számítás második, a 2020. decemberi költségekre vonatkozó adatok felhasználására irányuló módszert, illetve a harmadik, a 2020. július és december közötti időszak költségeire vonatkozó adatok felhasználására irányuló módszert illetően meg kell állapítani, hogy mivel a Bizottság egyértelműen jelezte, hogy a vizsgálat az adatszolgáltatási időszakként meghatározott 2020. naptári év egészére vonatkozik, egy hónapos időszak (nevezetesen december) vagy egy hat hónapos (2020. július és december közötti) időszak alapulvétele nem lehet reprezentatív a 2020. év tizenkét hónapjában folytatott tevékenységeket tekintve, és nem teszi lehetővé, hogy kitöltse a hézagot az értékcsökkenési költségeknek a maximális elméleti kapacitás alapján egy vagy hat hónapra történő számítási módja és a gépek tényleges termelékenysége, azaz a beépített alkatrészekhez hozzáadott érték között.</p>
</td>
</tr>
</table>
    <table cellpadding="0" cellspacing="0" border="0" width="100%">
<col width="5%"/>
<col width="95%"/>
<tr>
<td valign="top">
<p class="count">193</p>
</td>
<td valign="top">
<p class="normal">A fenti megfontolások összességére tekintettel meg kell állapítani, hogy a Bizottság nem követett el nyilvánvaló mérlegelési hibát és nem sértette meg a dömpingellenes alaprendelet 13. cikkét, amikor a felperes által kiszámított értékcsökkenési költségeket a tényleges kapacitás adatszolgáltatási időszak alatti kihasználtságának figyelembevételével kiigazította, és elutasította a felperes által a hozzáadott érték kiszámítására javasolt három másik módszert.</p>
</td>
</tr>
</table>
    <table cellpadding="0" cellspacing="0" border="0" width="100%">
<col width="5%"/>
<col width="95%"/>
<tr>
<td valign="top">
<p class="count">194</p>
</td>
<td valign="top">
<p class="normal">E következtetést nem kérdőjelezheti meg a felperes arra alapított érve, hogy nem volt ok kizárni az „üzem – 2. szakasz” bérleti költségeit a hozzáadott érték kiszámításához figyelembe vett bérleti költségekből (lásd a fenti 151. pontot). Meg kell ugyanis állapítani, hogy – amint az a megtámadott végrehajtási rendelet (93) preambulumbekezdéséből kitűnik (lásd a fenti 168. pontot) – a 2020‑ban működő üvegrostszövet‑gépek mindegyike „üzem – 1. szakaszban” volt, és – amint azt a felperes a tárgyaláson elismerte – az üvegrostszövet‑gépeket csak 2020 után helyezték „üzem – 2. szakaszba”.</p>
</td>
</tr>
</table>
    <table cellpadding="0" cellspacing="0" border="0" width="100%">
<col width="5%"/>
<col width="95%"/>
<tr>
<td valign="top">
<p class="count">195</p>
</td>
<td valign="top">
<p class="normal">Ezenkívül a felperes maga is elismeri, hogy az „üzem – 2. szakasz” terve [bizalmas] jelenlétét jelzi. Egyébiránt e tekintetben a tárgyaláson a Bizottság pontosította – anélkül, hogy a felperes ezt vitatta volna –, hogy a felperes soha nem állította, hogy az üvegrost szövetet ténylegesen [bizalmas].</p>
</td>
</tr>
</table>
    <table cellpadding="0" cellspacing="0" border="0" width="100%">
<col width="5%"/>
<col width="95%"/>
<tr>
<td valign="top">
<p class="count">196</p>
</td>
<td valign="top">
<p class="normal">Ennélfogva a Bizottság megállapíthatta, hogy ezen „üzem – 2. szakaszban” semmilyen valódi gyártási tevékenységet nem folytattak, így az utóbbihoz kapcsolódó bérleti költségek nem jelentettek a behozott alkatrészekhez hozzáadott értéket. Mivel ugyanis az ilyen költségek nem az üvegrost szövetek tényleges gyártásához kapcsolódnak, a fenti 179. pontban kifejtett okból azok nem vehetők figyelembe a hozzáadott érték kiszámítása során.</p>
</td>
</tr>
</table>
    <table cellpadding="0" cellspacing="0" border="0" width="100%">
<col width="5%"/>
<col width="95%"/>
<tr>
<td valign="top">
<p class="count">197</p>
</td>
<td valign="top">
<p class="normal">Így meg kell állapítani, hogy a Bizottság nem követett el nyilvánvaló mérlegelési hibát, amikor kizárta az „üzem – 2. szakasz” bérleti költségeit a hozzáadott érték kiszámításához figyelembe vett bérleti költségekből.</p>
</td>
</tr>
</table>
    <table cellpadding="0" cellspacing="0" border="0" width="100%">
<col width="5%"/>
<col width="95%"/>
<tr>
<td valign="top">
<p class="count">198</p>
</td>
<td valign="top">
<p class="normal">Következésképpen a fentiek összességére tekintettel a jelen kifogást el kell utasítani.</p>
</td>
</tr>
</table>
    <table cellpadding="0" cellspacing="0" border="0" width="100%">
<col width="5%"/>
<col width="95%"/>
<tr>
<td valign="top">
<p class="count">3)</p>
</td>
<td valign="top">
<p class="normal">A második, a hátrányos megkülönböztetés tilalma és az egyenlő bánásmód elvének megsértésére alapított kifogásról</p>
</td>
</tr>
</table>
    <table cellpadding="0" cellspacing="0" border="0" width="100%">
<col width="5%"/>
<col width="95%"/>
<tr>
<td valign="top">
<p class="count">199</p>
</td>
<td valign="top">
<p class="normal">A felperes lényegében előadja, hogy az állandó költségek kiigazítása, amelyet a Bizottság az „üzem – 1. szakaszra” vonatkozó [bizalmas] értékcsökkenési és bérleti költségeket alkalmazva annak érdekében végzett, hogy tükrözze a kapacitáskihasználást, hátrányosan megkülönböztető a Bizottság által ab szubvencióellenes vizsgálat során az uniós gazdasági ágazatot érintő kárkülönbözet kiszámítása során végzett kiigazításhoz képest (lásd a fenti 153. pontot).</p>
</td>
</tr>
</table>
    <table cellpadding="0" cellspacing="0" border="0" width="100%">
<col width="5%"/>
<col width="95%"/>
<tr>
<td valign="top">
<p class="count">200</p>
</td>
<td valign="top">
<p class="normal">E tekintetben előzetesen meg kell állapítani, hogy az állandó ítélkezési gyakorlat szerint az egyenlő bánásmód elvének és a hátrányos megkülönböztetés tilalmának tiszteletben tartása megköveteli, hogy az összehasonlítható helyzeteket ne kezeljék eltérően, és az eltérő helyzeteket ne kezeljék ugyanúgy, hacsak az ilyen bánásmód objektíven nem igazolható (lásd: 2007. december 13‑i Asda Stores ítélet, C‑372/06, EU:C:2007:787, 62. pont, valamint az ott hivatkozott ítélkezési gyakorlat).</p>
</td>
</tr>
</table>
    <table cellpadding="0" cellspacing="0" border="0" width="100%">
<col width="5%"/>
<col width="95%"/>
<tr>
<td valign="top">
<p class="count">201</p>
</td>
<td valign="top">
<p class="normal">A jelen ügyben a felperes szerint a Bizottság hátrányos megkülönböztetést tett közte és az uniós gazdasági ágazat között, mivel a szubvencióellenes vizsgálatban a kárkülönbözet irányár alapján történő kiszámítása során nem igazította ki a felperes előállítási költségét annak ellenére, hogy a termelési kapacitás kihasználtságának alacsony szintjét állapította meg, míg a megtámadott végrehajtási rendelet keretében a Bizottság ilyen kiigazítást végzett a hozzáadott érték meghatározása céljából.</p>
</td>
</tr>
</table>
    <table cellpadding="0" cellspacing="0" border="0" width="100%">
<col width="5%"/>
<col width="95%"/>
<tr>
<td valign="top">
<p class="count">202</p>
</td>
<td valign="top">
<p class="normal">E tekintetben meg kell állapítani, hogy eltérő összefüggésben és célból kerül sor az előállítási költségeknek egyrészt az uniós gazdasági ágazatot a támogatott behozatal következtében ért kárkülönbözet kiszámítása során való figyelembevételére, másrészt a dömpingellenes alaprendelet 13. cikke (2) bekezdésének b) pontja értelmében vett, az összeszerelési vagy a befejezési művelet során behozott alkatrészekhez hozzáadott érték kiszámításához annak megállapítása céljából történő figyelembevételére, hogy sor került‑e a szubvencióellenes intézkedések kijátszására; így a jelen kifogás megfelelő alátámasztása érdekében a felperesnek ki kellett volna fejtenie, hogy a Bizottság azáltal, hogy e költségeket eltérő módon vette figyelembe, hogyan sértette meg a hátrányos megkülönböztetés tilalmának és az egyenlő bánásmódnak az elvét. A felperes azonban e tekintetben nem szolgált elegendő magyarázattal, mivel lényegében azon állításra szorítkozik, hogy semmi nem indokolja azt, hogy eltérően értékeljék az uniós gazdasági ágazat helyzetét egy szubvencióellenes vizsgálatban és a kijátszásellenes vizsgálatban a saját helyzetét, valamint a dömpingellenes alaprendeletben említett költség csak egységesen határozható meg.</p>
</td>
</tr>
</table>
    <table cellpadding="0" cellspacing="0" border="0" width="100%">
<col width="5%"/>
<col width="95%"/>
<tr>
<td valign="top">
<p class="count">203</p>
</td>
<td valign="top">
<p class="normal">Következésképpen a jelen kifogást el kell utasítani.</p>
</td>
</tr>
</table>
    <table cellpadding="0" cellspacing="0" border="0" width="100%">
<col width="5%"/>
<col width="95%"/>
<tr>
<td valign="top">
<p class="count">4)</p>
</td>
<td valign="top">
<p class="normal">A harmadik, a gondos ügyintézéshez való jog megsértésére alapított kifogásról</p>
</td>
</tr>
</table>
    <table cellpadding="0" cellspacing="0" border="0" width="100%">
<col width="5%"/>
<col width="95%"/>
<tr>
<td valign="top">
<p class="count">204</p>
</td>
<td valign="top">
<p class="normal">Ami a jelen kifogást illeti, a többi kifogásnak a fenti 170–203. pontban szereplő elemzéséből kitűnik, hogy a felperes állításával szemben a Bizottság gondosan és pártatlanul vizsgálta meg a jelen ügy valamennyi releváns körülményét, és a felperes által a gépek használatára és a bérleti költségekre vonatkozóan adott magyarázatokat figyelembe véve igazította ki a költségeket.</p>
</td>
</tr>
</table>
    <table cellpadding="0" cellspacing="0" border="0" width="100%">
<col width="5%"/>
<col width="95%"/>
<tr>
<td valign="top">
<p class="count">205</p>
</td>
<td valign="top">
<p class="normal">Így a jelen kifogást el kell utasítani.</p>
</td>
</tr>
</table>
    <table cellpadding="0" cellspacing="0" border="0" width="100%">
<col width="5%"/>
<col width="95%"/>
<tr>
<td valign="top">
<p class="count">d)</p>
</td>
<td valign="top">
<p class="normal">Végkövetkeztetés</p>
</td>
</tr>
</table>
    <table cellpadding="0" cellspacing="0" border="0" width="100%">
<col width="5%"/>
<col width="95%"/>
<tr>
<td valign="top">
<p class="count">206</p>
</td>
<td valign="top">
<p class="normal">Mivel a felperes által a jelen rész alátámasztása érdekében felhozott valamennyi kifogás elutasításra került, az említett részt, és így a negyedik jogalapot teljes egészében el kell utasítani.</p>
</td>
</tr>
</table>
    <table cellpadding="0" cellspacing="0" border="0" width="100%">
<col width="5%"/>
<col width="95%"/>
<tr>
<td valign="top">
<p class="count">4.</p>
</td>
<td valign="top">
<p class="normal">Az ötödik, a nyilvánvaló mérlegelési hibákra és a szubvencióellenes alaprendelet 23. cikke (3) bekezdésének megsértésére alapított jogalap megalapozottságáról, amennyiben a Bizottság úgy ítélte meg, hogy a Marokkóból exportált üvegrost szövetek továbbra is részesülnek a kínai üvegrostszövet‑gyártók részére nyújtott támogatásokban</p>
</td>
</tr>
</table>
    <table cellpadding="0" cellspacing="0" border="0" width="100%">
<col width="5%"/>
<col width="95%"/>
<tr>
<td valign="top">
<p class="count">207</p>
</td>
<td valign="top">
<p class="normal">A felperes lényegében a Bizottságnak a megtámadott végrehajtási rendelet (102)–(105) preambulumbekezdésében szereplő azon állításait vitatja, amelyek a kijátszás fennállásának megállapításához szükséges negyedik feltétel értékelésére irányulnak (lásd a fenti 50. pontot), vagyis azt az állítást, amely szerint a szubvencióellenes alaprendelet 23. cikke (3) bekezdésének megfelelően „az importált hasonló termék [vagy] annak részei továbbra is részesülnek a támogatásból”.</p>
</td>
</tr>
</table>
    <table cellpadding="0" cellspacing="0" border="0" width="100%">
<col width="5%"/>
<col width="95%"/>
<tr>
<td valign="top">
<p class="count">208</p>
</td>
<td valign="top">
<p class="normal">E célból a felperes először is arra hivatkozik, hogy a Bizottság által a megtámadott végrehajtási rendelet (102) preambulumbekezdésében említett 2020/776 végrehajtási rendelet nem a PGTEX China által szolgáltatott előfonatok és fonalak támogatására vonatkozott, hanem egy másik termék, az üvegrost szövetek támogatására. A 2020/776 végrehajtási rendeletben tett megállapítások tehát csak annyiban érvényesek, amennyiben az üvegrost szövetekre vonatkoznak, az előfonatokra és fonalakra vonatkozóan viszont nem. Ebben az esetben nincs olyan „támogatás”, amelyben a PGTEX China részesíthette volna a felperest.</p>
</td>
</tr>
</table>
    <table cellpadding="0" cellspacing="0" border="0" width="100%">
<col width="5%"/>
<col width="95%"/>
<tr>
<td valign="top">
<p class="count">209</p>
</td>
<td valign="top">
<p class="normal">Másodszor, a felperes előadja, hogy az összeszerelési műveletek nem tartoznak a szubvencióellenes alaprendelet hatálya alá, mivel azok nem vezethetnek a származási vagy exportáló ország által nyújtott olyan támogatáshoz, amelyből az állítólagosan kijátszás tárgyát képező termék részesülne. Ez azzal a ténnyel függ össze, hogy minden kiegyenlíthető támogatást annak az országnak kell nyújtani, ahol az összeszerelési műveletekre sor kerül (a jelen esetben a Marokkói Királyság), vagy amelyből az összeszerelt termékeket exportálják (a jelen esetben szintén a Marokkói Királyság). Az a kérdés, hogy „a [szubvencióellenes] alaprendelet 23. cikkének (3) bekezdése [kiterjed‑e] az összeszerelési műveletek[re is]”, nem releváns, mivel a támogatások csak akkor kompenzálhatók, ha azokat a származási vagy az exportáló ország nyújtotta.</p>
</td>
</tr>
</table>
    <table cellpadding="0" cellspacing="0" border="0" width="100%">
<col width="5%"/>
<col width="95%"/>
<tr>
<td valign="top">
<p class="count">210</p>
</td>
<td valign="top">
<p class="normal">Harmadszor a felperes azt állítja, hogy semmilyen jogi alap nem teszi lehetővé annak megállapítását, hogy a támogatásoknak az egymással kapcsolatban álló felek közötti továbbgyűrűzése jogszerűen vélelmezhető. A Kereskedelmi Világszervezet (WTO) Fellebbezési Testülete által az „Egyesült Államok – Végleges kiegyenlítő vám meghatározása egyes Kanadából származó puhafák tekintetében” ügyre vonatkozóan készített 2004. január 19‑i jelentésnek (WT/DS257/AB/R, a továbbiakban: a WTO Fellebbezési Testületének jelentése) a megtámadott végrehajtási rendeletben való felhasználása nem alkalmas e vélelem megalapozására. A felperes szerint az említett jelentés egy olyan különleges esetre vonatkozik, amelyben a nyersanyag után járó támogatásból származó gazdasági előnyt átruházzák a feldolgozott termékre. Ez a helyzet teljes mértékben eltér az üvegrost szövetek helyzetétől, amelyek esetében nincs bizonyíték arra, hogy a nyersanyag (vagyis az előfonatok) támogatásban részesült.</p>
</td>
</tr>
</table>
    <table cellpadding="0" cellspacing="0" border="0" width="100%">
<col width="5%"/>
<col width="95%"/>
<tr>
<td valign="top">
<p class="count">211</p>
</td>
<td valign="top">
<p class="normal">Ezenkívül a felperes szerint a Bizottság csak részlegesen értelmezi a WTO Fellebbezési Testületének jelentését, amely megállapítja, hogy „[a]mennyiben a nyersanyag termelői és a feldolgozott termékek gyártói a szokásos piaci feltételek mellett végzik tevékenységüket, a nyersanyag vonatkozásában nyújtott támogatásból eredő előnyöknek a közvetlen kedvezményezettekről a közvetett downstream kedvezményezettekre történő átszállása nem vélelmezhető egyszerűen; azt a vizsgálatot végző hatóságnak kell megállapítania.” A felperes pontosítja, hogy a jelen ügyben a PGTEX Chinától való beszerzései és a PGTEX China által a CPIC‑től történő beszerzés a szokásos piaci feltételek mellett történt, amint azt a felperes egyértelműen bizonyította.</p>
</td>
</tr>
</table>
    <table cellpadding="0" cellspacing="0" border="0" width="100%">
<col width="5%"/>
<col width="95%"/>
<tr>
<td valign="top">
<p class="count">212</p>
</td>
<td valign="top">
<p class="normal">Végül a felperes azt állítja, hogy a kijátszásellenes vizsgálat tényei nem támasztják alá azt az állítást, amely szerint a PGTEX China „a vizsgálati időszakban más vevőkhöz képest alacsonyabb árakat […] számlázott neki”. Az az állítás sem megalapozott, amely szerint a továbbhárítás nem csak a nyersanyagok árszintjén keresztül, hanem más módon is megvalósulhatott volna, például kezelési költség felszámításával. A Bizottság állításai tehát egyszerűen csak elméletiek.</p>
</td>
</tr>
</table>
    <table cellpadding="0" cellspacing="0" border="0" width="100%">
<col width="5%"/>
<col width="95%"/>
<tr>
<td valign="top">
<p class="count">213</p>
</td>
<td valign="top">
<p class="normal">A Bizottság az őt támogató beavatkozó félhez hasonlóan vitatja a felperes érveit.</p>
</td>
</tr>
</table>
    <table cellpadding="0" cellspacing="0" border="0" width="100%">
<col width="5%"/>
<col width="95%"/>
<tr>
<td valign="top">
<p class="count">214</p>
</td>
<td valign="top">
<p class="normal">Előzetesen emlékeztetni kell arra, hogy a megtámadott végrehajtási rendelet (102)–(105) preambulumbekezdésében a Bizottság a következőket állapította meg:</p>
</td>
</tr>
</table>
    <p class="C02AlineaAltA" id="para-303" title="page-46">
      „Az (EU) 2020/776 bizottsági végrehajtási rendeletben foglaltak szerint a kínai exportáló gyártókról kiderült, hogy a Kínai Népköztársaság kormánya, valamint regionális és helyi önkormányzatok által biztosított számos támogatási rendszer előnyét élvezik. E tekintetben megállapítást nyert, hogy a PGTEX China és a CPIC számos támogatási rendszerből is részesül, például kedvezményes hitelkamatokból, támogatási programokból és adókedvezményekből.
    </p>
    <p class="C02AlineaAltA" id="para-304" title="page-46">
      E vizsgálat során nem állt rendelkezésre olyan új információ, amely megkérdőjelezné az eredeti támogatási vizsgálat azon következtetését, hogy az ilyen támogatási rendszerek már ne lennének érvényben.
    </p>
    <p class="C02AlineaAltA" id="para-305" title="page-46">
      A [felperes] a vele kapcsolatban álló kínai anyavállalatától, a PGTEX Chinától vásárolta meg az általa használt üvegrost előfonatok 100%‑át, amely vállalat azokat a CPIC‑től, az üvegrost előfonatok gyártójától vásárolta.
    </p>
    <p class="C02AlineaAltA" id="para-306" title="page-46">
      Jogilag vélelmezhető a támogatásoknak az egymással kapcsolatban álló felek közötti továbbgyűrűzése, különösen akkor, ha a vele kapcsolatban álló downstream vállalat összeszerelte és exportálta a végterméket az Unióba. Ebben az esetben, mivel a PGTEX China és a [felperes] üvegrost szöveteket gyárt és exportál, és a CPIC által gyártott üvegrost előfonatokat használ, a számukra nyújtott kiegyenlíthető támogatások összegének figyelembe kell vennie azt a tényt, hogy a közöttük fennálló kapcsolat miatt képesek ezeket a kedvezményeket a számukra megfelelő módon az Unióba exportált érintett termékre is áthárítani.”
    </p>
    <table cellpadding="0" cellspacing="0" border="0" width="100%">
<col width="5%"/>
<col width="95%"/>
<tr>
<td valign="top">
<p class="count">215</p>
</td>
<td valign="top">
<p class="normal">A Bizottság így a megtámadott végrehajtási rendelet (106) preambulumbekezdésében megállapította, hogy a szubvencióellenes alaprendelet 23. cikke (3) bekezdésének megfelelően „az importált hasonló termék és/vagy annak részei továbbra is részesülnek a támogatásból”.</p>
</td>
</tr>
</table>
    <table cellpadding="0" cellspacing="0" border="0" width="100%">
<col width="5%"/>
<col width="95%"/>
<tr>
<td valign="top">
<p class="count">216</p>
</td>
<td valign="top">
<p class="normal">Egyébiránt a megtámadott végrehajtási rendelet (107) preambulumbekezdésében a Bizottság vitatta a PGTEX‑csoport azon érveit, amelyek szerint „nincs bizonyíték arra, hogy a Marokkóból származó üvegrostszövet‑behozatal […] miatt továbbra is részesül a kínai üvegrostszövet‑gyártóknak nyújtott támogatásokból”.</p>
</td>
</tr>
</table>
    <table cellpadding="0" cellspacing="0" border="0" width="100%">
<col width="5%"/>
<col width="95%"/>
<tr>
<td valign="top">
<p class="count">217</p>
</td>
<td valign="top">
<p class="normal">E tekintetben a megtámadott végrehajtási rendelet (108) preambulumbekezdésében a Bizottság a következőket fejtette ki:</p>
</td>
</tr>
</table>
    <p class="C02AlineaAltA" id="para-310" title="page-47">
      „Először is, még ha a[…] szubvencióellenes vizsgálat elsősorban az üvegrost szövetek támogatására vonatkozott is, a PGTEX‑csoport teljes mértékben együttműködött e vizsgálat során. E tekintetben a[…] szubvencióellenes vizsgálatból kiderült, hogy mind a CPIC, mind a PGTEX China, amelyek kapcsolatban állnak a [felperessel] támogatásban részesült a kínai kormánytól. Másodszor, amint az a [megtámadott végrehajtási rendelet] (33) preambulumbekezdésben már említésre került, a[szubvencióellenes] alaprendelet 23. cikkének (3) bekezdése egyéb, kijátszást megvalósító gyakorlatokra is kiterjed, amelyeket az említett cikk nem sorol fel kifejezetten, mint például az összeszerelési műveletek. Harmadszor, a[z említett végrehajtási rendelet] (105) preambulumbekezdésben kifejtettek szerint jogilag vélelmezhető a támogatásoknak az egymással kapcsolatban álló felek közötti továbbgyűrűzése, különösen akkor, ha a velük kapcsolatban álló downstream vállalat összeszerelte és exportálta a végterméket az Unióba. Ezenkívül az egymással kapcsolatban álló vállalatokra való továbbhárítás számos módon (például bizonyos kezelési díjak felszámításával) történhet, és nem feltétlenül korlátozódik az alapanyagok ügyfeleknek felszámított árszintjére. Mindenesetre az üvegrost előfonatok és ‑fonalak árainak a [formanyomtatványra] a PGTEX China által adott válaszokon alapuló összehasonlítása azt mutatta, hogy a PGTEX China a vizsgálati időszak alatt alacsonyabb árakat alkalmazott a [felperessel] szemben, mint más vevők esetében”.
    </p>
    <table cellpadding="0" cellspacing="0" border="0" width="100%">
<col width="5%"/>
<col width="95%"/>
<tr>
<td valign="top">
<p class="count">218</p>
</td>
<td valign="top">
<p class="normal">A jelen ügyben a felperes lényegében három kifogásra hivatkozva vitatja ezt az értékelést. Az első kifogásban azt állítja, hogy a 2020/776 végrehajtási rendelet nem az üvegrost előfonatokra, hanem az üvegrost szövetekre vonatkozik, így a jelen ügyben nem vélelmezhető az üvegrost előfonatok javára nyújtott támogatás átruházása. Második kifogásában úgy véli, hogy a szubvenciók csak akkor képezhetik kiegyenlítő intézkedések tárgyát, ha az említett támogatásokat a származási vagy az exportáló ország nyújtotta, ami a jelen ügyben nem állt fenn. A harmadik kifogással úgy véli, hogy nincs olyan jogalap, amely lehetővé tenné annak megállapítását, hogy jogilag vélelmezhető a támogatásoknak az egymással kapcsolatban álló felek közötti továbbgyűrűzése, és a jelen ügyben a felperes kapcsolt feleivel Kínában folytatott ügyletek a szokásos piaci feltételek mellett zajlottak.</p>
</td>
</tr>
</table>
    <table cellpadding="0" cellspacing="0" border="0" width="100%">
<col width="5%"/>
<col width="95%"/>
<tr>
<td valign="top">
<p class="count">219</p>
</td>
<td valign="top">
<p class="normal">Az első kifogást illetően hangsúlyozni kell, hogy a felperes nem vitatja a megtámadott végrehajtási rendelet (102) preambulumbekezdésében szereplő azon állítást, amely szerint a 2020/776 végrehajtási rendeletben foglaltak szerint „a kínai exportáló [gyártók] […] a Kínai Népköztársaság kormánya, valamint regionális és helyi önkormányzatok által biztosított számos támogatási rendszer előnyét élvezik”, sem az azt az állítást, amely szerint „a PGTEX China és a CPIC számos támogatási rendszerből is részesül, például kedvezményes hitelkamatokból, támogatási programokból és adókedvezményekből”.</p>
</td>
</tr>
</table>
    <table cellpadding="0" cellspacing="0" border="0" width="100%">
<col width="5%"/>
<col width="95%"/>
<tr>
<td valign="top">
<p class="count">220</p>
</td>
<td valign="top">
<p class="normal">A felperes nem vitatja a Bizottság azon érvét sem, amely szerint a 2020/776 végrehajtási rendeletnek az üvegrost szövetek támogatására vonatkozó megállapításait felhasználták a Kínai Népköztársaságból származó folytonosüvegrostszál termékek behozatalára vonatkozó végleges kiegyenlítő vámnak az (EU) 2016/1037 európai parlamenti és tanácsi rendelet 18. cikke szerinti hatályvesztési felülvizsgálatot követő kivetéséről szóló, 2021. február 24‑i (EU) 2021/328 bizottsági végrehajtási rendeletben (HL 2021. L 65., 1. o.). Márpedig e rendeletben a Bizottság kifejezetten megállapította a támogatások fenntartását valamennyi kínai üvegrost előfonat exportáló gyártója tekintetében, beleértve a felperessel kapcsolatban álló kínai vállalkozásokat is. A 2021/328 végrehajtási rendelet (43) preambulumbekezdéséből ugyanis kitűnik, hogy „[a] Bizottság azonban fel tudta használni az üvegrost szövetekről szóló [2020/776 végrehajtási] rendelet ténymegállapításait, és úgy ítélte meg, hogy ezek a ténymegállapítások a felülvizsgálati időszak alatt a folytonosüvegrostszál termékek kínai exportáló gyártóira is alkalmazhatók voltak”. E tekintetben különösen ugyanezen végrehajtási rendelet (44) preambulumbekezdésében a Bizottság pontosította, hogy „a vizsgált támogatási gyakorlatok egyike sem kapcsolódott közvetlenül az üvegrost szövetek gyártásához vagy exportjához, hanem inkább olyan támogatások voltak, amelyek a folytonosüvegrostszál termékeket is előállító kínai vállalat vagy vállalatcsoport egészének kedveztek”, és hogy „[a] Bizottság ezért az üvegrost szövetekkel kapcsolatos vizsgálat során először meghatározta az exportáló gyártó által kapott gazdasági előnyöket, majd ezen előnyöket az exportáló gyártó által értékesített összes terméken (beleértve a[z üvegrost előfonatokat] is) realizált teljes forgalmára részarányosan felosztotta”.</p>
</td>
</tr>
</table>
    <table cellpadding="0" cellspacing="0" border="0" width="100%">
<col width="5%"/>
<col width="95%"/>
<tr>
<td valign="top">
<p class="count">221</p>
</td>
<td valign="top">
<p class="normal">Egyébiránt e tekintetben hangsúlyozni kell, hogy a felperes nem terjeszt elő a Bizottság azon állításának megkérdőjelezésére irányuló bizonyítékokat, amely szerint a kínai kormány által nyújtott támogatások, amelyek fennállását a 2020/776 végrehajtási rendelet megállapította, az egész PGTEX‑csoport teljes termelése számára gazdasági előnyt jelentettek, legyen szó akár üvegrost szövetekről, akár üvegrost előfonatokról.</p>
</td>
</tr>
</table>
    <table cellpadding="0" cellspacing="0" border="0" width="100%">
<col width="5%"/>
<col width="95%"/>
<tr>
<td valign="top">
<p class="count">222</p>
</td>
<td valign="top">
<p class="normal">Ennélfogva a felperes nem hivatkozhat arra, hogy a Bizottság által a 2020/776 végrehajtási rendeletben végzett értékelések csak annyiban érvényesek, amennyiben az üvegrost szövetekre, nem pedig az üvegrost előfonatokra vonatkoznak.</p>
</td>
</tr>
</table>
    <table cellpadding="0" cellspacing="0" border="0" width="100%">
<col width="5%"/>
<col width="95%"/>
<tr>
<td valign="top">
<p class="count">223</p>
</td>
<td valign="top">
<p class="normal">A második kifogást illetően meg kell állapítani, hogy – amint az a fenti 114. pontban megállapításra került – a jelen ügyben a felperes állításával ellentétben a Bizottság célja nem a Marokkó által nyújtott támogatások kompenzációja, hanem annak megállapítását követően, hogy az üvegrost előfonatok Kínában több támogatásban részesültek, és hogy az említett fonatokat a felperes saját üvegrost szöveteinek előállítása érdekében Marokkóban szerelte össze vagy fejezte be, annak biztosítása, hogy az üvegrost szövetek támogatásban részesülő kínai behozatalára megállapított kiegyenlítő intézkedéseket ne kerüljék meg.</p>
</td>
</tr>
</table>
    <table cellpadding="0" cellspacing="0" border="0" width="100%">
<col width="5%"/>
<col width="95%"/>
<tr>
<td valign="top">
<p class="count">224</p>
</td>
<td valign="top">
<p class="normal">A harmadik kifogást illetően meg kell jegyezni, hogy a megtámadott végrehajtási rendelet (105) preambulumbekezdésében a Bizottság megállapította, hogy „[j]ogilag vélelmezhető a támogatásoknak az egymással kapcsolatban álló felek közötti továbbgyűrűzése, különösen akkor, ha a vele kapcsolatban álló downstream vállalat összeszerelte és exportálta a végterméket az Unióba”.</p>
</td>
</tr>
</table>
    <table cellpadding="0" cellspacing="0" border="0" width="100%">
<col width="5%"/>
<col width="95%"/>
<tr>
<td valign="top">
<p class="count">225</p>
</td>
<td valign="top">
<p class="normal">E tekintetben emlékeztetni kell arra, hogy a megtámadott végrehajtási rendeletben a Bizottság a szóban forgó jogi vélelmet többek között a WTO Fellebbezési Testülete jelentésének 146. pontjára alapítja. Márpedig, amint azt a Törvényszék megállapította, az említett pontból kitűnik, hogy a vizsgálattal megbízott hatóságnak bizonyítania kell, hogy a közvetlenül a nyersanyagtermelőknek nyújtott pénzügyi hozzájárulásból származó előnyt legalábbis részben a vizsgálat tárgyát képező feldolgozott termék gyártóira ruházták át, amennyiben a nyersanyag termelői és downstream feldolgozói a szokásos piaci feltételek mellett végzik a tevékenységüket (2023. március 1‑jei Hengshi Egypt Fiberglass Fabrics és Jushi Egypt for Fiberglass Industry kontra Bizottság ítélet, T‑480/20, fellebbezés alatt, EU:T:2023:90, 56. pont). A Bizottság ebből azt a következtetést vonta le, hogy a kapcsolat vállalatok esetében a támogatások továbbhárítása jogszerűen vélelmezhető, különösen akkor, ha a downstream társaság szerelte össze a végterméket, és exportálta azt az Unióba.</p>
</td>
</tr>
</table>
    <table cellpadding="0" cellspacing="0" border="0" width="100%">
<col width="5%"/>
<col width="95%"/>
<tr>
<td valign="top">
<p class="count">226</p>
</td>
<td valign="top">
<p class="normal">E következtetés megkérdőjelezése érdekében a felperes egyrészt lényegében arra hivatkozik, hogy a jelen ügyben hiányzik az arra vonatkozó bizonyíték, hogy az üvegrost szövetek alapanyaga, vagyis az üvegrost előfonat támogatásban részesült, így az ilyen támogatás továbbhárítása jogilag nem vélelmezhető. Másrészt azt állítja, hogy bizonyította, hogy a PGTEX Chinától való beszerzéseire, valamint ez utóbbi CPIC‑től való beszerzéseire a szokásos piaci feltételek mellett került sor.</p>
</td>
</tr>
</table>
    <table cellpadding="0" cellspacing="0" border="0" width="100%">
<col width="5%"/>
<col width="95%"/>
<tr>
<td valign="top">
<p class="count">227</p>
</td>
<td valign="top">
<p class="normal">Ugyanakkor egyrészt a WTO Fellebbezési Testülete jelentésének relevanciájára vonatkozó kérdés vizsgálata nélkül, magának az első kifogásnak a vizsgálatából kitűnik, hogy a Bizottság bizonyította – anélkül, hogy ezt a felperes vitatta volna –, hogy az üvegrost szövetek előállításához felhasznált nyersanyag támogatásban részesült (lásd a fenti 219–222. pontot).</p>
</td>
</tr>
</table>
    <table cellpadding="0" cellspacing="0" border="0" width="100%">
<col width="5%"/>
<col width="95%"/>
<tr>
<td valign="top">
<p class="count">228</p>
</td>
<td valign="top">
<p class="normal">Másrészt, amint azt a Bizottság megjegyzi – anélkül hogy ezt a felperes vitatta volna –, a PGTEX China‑nak az előzetes ellenőrző levélre adott, az ellenkérelemhez csatolt válaszából kitűnik, hogy a felperesnek kiszámlázott eladási árak mindig alacsonyabbak voltak a független vevőknek felszámított áraknál. Az említett válaszból ugyanis kitűnik, hogy „az előfonatok és fonalak viszonteladása nem a PGTEX China fő tevékenysége, így [ez utóbbinak] nem áll szándékában e viszonteladásból hasznot húzni, és e viszonteladás tekintetében nem kell »piaci árat« meghatároznia”, „[a]z ilyen nyersanyagoknak [a felperes] részére történő viszonteladása során a PGTEX China hozzáadja a becsült fuvarköltségeket a CPIC részére a transzferár meghatározása céljából felszámított vételárhoz, mivel a PGTEX China vállalja e nyersanyagok Marokkóba történő szállítását”, és „[a]z ilyen nyersanyagok független vevők részére történő viszonteladásakor, mivel alkalomszerűen történő értékesítésről van szó, a vevők magasabb árat fogadhattak el”.</p>
</td>
</tr>
</table>
    <table cellpadding="0" cellspacing="0" border="0" width="100%">
<col width="5%"/>
<col width="95%"/>
<tr>
<td valign="top">
<p class="count">229</p>
</td>
<td valign="top">
<p class="normal">Ennélfogva a Bizottság helyesen támaszkodott a szóban forgó támogatások továbbgyűrűzésének jogi vélelmére annak megállapítása érdekében, hogy a jelen ügyben teljesült a kijátszás fennállásának megállapításához szükséges negyedik feltétel.</p>
</td>
</tr>
</table>
    <table cellpadding="0" cellspacing="0" border="0" width="100%">
<col width="5%"/>
<col width="95%"/>
<tr>
<td valign="top">
<p class="count">230</p>
</td>
<td valign="top">
<p class="normal">Így a fentiekre tekintettel a felperes róhatja fel a Bizottságnak, hogy nyilvánvaló mérlegelési hibát követett el, vagy megsértette a szubvencióellenes alaprendelet 23. cikkének (3) bekezdését, amikor úgy ítélte meg, hogy a Marokkóból az Unióba exportált üvegrost szövetek továbbra is részesültek a kínai üvegrostszövet‑gyártóknak nyújtott támogatásokban.</p>
</td>
</tr>
</table>
    <table cellpadding="0" cellspacing="0" border="0" width="100%">
<col width="5%"/>
<col width="95%"/>
<tr>
<td valign="top">
<p class="count">231</p>
</td>
<td valign="top">
<p class="normal">Következésképpen az ötödik jogalapot el kell utasítani.</p>
</td>
</tr>
</table>
    <table cellpadding="0" cellspacing="0" border="0" width="100%">
<col width="5%"/>
<col width="95%"/>
<tr>
<td valign="top">
<p class="count">C.</p>
</td>
<td valign="top">
<p class="normal">A második, a rendelkezésre álló tények felhasználása tekintetében az indokolási kötelezettség megsértésére, a védelemhez való jog és a megfelelő ügyintézéshez való jog megsértésére, nyilvánvaló értékelési hibákra és a szubvencióellenes alaprendelet 28. cikke (1) és (3) bekezdésének megsértésre alapított jogalapról</p>
</td>
</tr>
</table>
    <table cellpadding="0" cellspacing="0" border="0" width="100%">
<col width="5%"/>
<col width="95%"/>
<tr>
<td valign="top">
<p class="count">232</p>
</td>
<td valign="top">
<p class="normal">A jelen jogalap két részre oszlik. Az első részben a felperes azt állítja, hogy a Bizottság a rá vonatkozóan rendelkezésre álló tények alkalmazásával megsértette az indokolási kötelezettséget, a védelemhez való jogot és a megfelelő ügyintézéshez való jogot. A második részben arra hivatkozik, hogy a megtámadott végrehajtási rendelet nyilvánvaló értékelési hibákon alapul, és az említett tények alkalmazását illetően sérti a szubvencióellenes alaprendelet 28. cikkének (1) és (3) bekezdését.</p>
</td>
</tr>
</table>
    <table cellpadding="0" cellspacing="0" border="0" width="100%">
<col width="5%"/>
<col width="95%"/>
<tr>
<td valign="top">
<p class="count">233</p>
</td>
<td valign="top">
<p class="normal">Az első rész alátámasztása érdekében a felperes lényegében három kifogásra hivatkozik.</p>
</td>
</tr>
</table>
    <table cellpadding="0" cellspacing="0" border="0" width="100%">
<col width="5%"/>
<col width="95%"/>
<tr>
<td valign="top">
<p class="count">234</p>
</td>
<td valign="top">
<p class="normal">Az első kifogással a felperes azt állítja, hogy a Bizottság azáltal, hogy a 28. cikkel kapcsolatos levélre adott válaszban és az ÁT‑re vonatkozó észrevételeiben minden magyarázat nélkül elutasította az általa benyújtott bizonyítékokat, megsértette az indokolási kötelezettséget a rendelkezésre álló tények alkalmazását illetően. E tekintetben hangsúlyozza, hogy a megtámadott végrehajtási rendelet (38) preambulumbekezdésében említett minden egyes pontra adott válaszai ellenére az említett levélben, az ÁT‑ben, valamint e végrehajtási rendeletben szereplő állítások változatlanok maradtak.</p>
</td>
</tr>
</table>
    <table cellpadding="0" cellspacing="0" border="0" width="100%">
<col width="5%"/>
<col width="95%"/>
<tr>
<td valign="top">
<p class="count">235</p>
</td>
<td valign="top">
<p class="normal">Egyébiránt a válaszban a felperes arra hivatkozik, hogy a Bizottság által az ellenkérelemben – megtámadott végrehajtási rendeletben követett megközelítés magyarázata érdekében – előadott indokok újak, tehát elfogadhatatlanok, mivel nem szerepelnek e végrehajtási rendeletben.</p>
</td>
</tr>
</table>
    <table cellpadding="0" cellspacing="0" border="0" width="100%">
<col width="5%"/>
<col width="95%"/>
<tr>
<td valign="top">
<p class="count">236</p>
</td>
<td valign="top">
<p class="normal">Második kifogásával a felperes azt állítja, hogy nem volt lehetősége megérteni azon okokat, amelyek miatt a Bizottság úgy döntött, hogy a rendelkezésre álló tényeket alkalmazza, és nem kapott lehetőséget arra sem, hogy e tárgyban ténylegesen észrevételeket tegyen, így a megtámadott végrehajtási rendelet sérti a védelemhez való jogát.</p>
</td>
</tr>
</table>
    <table cellpadding="0" cellspacing="0" border="0" width="100%">
<col width="5%"/>
<col width="95%"/>
<tr>
<td valign="top">
<p class="count">237</p>
</td>
<td valign="top">
<p class="normal">Harmadik kifogásában a felperes azt állítja, hogy a megtámadott végrehajtási rendelet sérti a megfelelő ügyintézéshez való jogot, amely arra kötelezi a hatáskörrel rendelkező intézményt, hogy gondosan és pártatlanul vizsgálja meg az adott ügy valamennyi releváns körülményét. Álláspontja szerint e végrehajtási rendeletben a Bizottság nem vette figyelembe a 28. cikkel kapcsolatos levélre adott válaszban és az ÁT‑re vonatkozó észrevételeiben közölt információkat.</p>
</td>
</tr>
</table>
    <table cellpadding="0" cellspacing="0" border="0" width="100%">
<col width="5%"/>
<col width="95%"/>
<tr>
<td valign="top">
<p class="count">238</p>
</td>
<td valign="top">
<p class="normal">A második rész alátámasztása érdekében a felperes azt állítja, hogy a Bizottság nyilvánvaló értékelési hibákat követett el, amikor a megtámadott végrehajtási rendeletben úgy ítélte meg, hogy a felperes nem szolgáltatta a szubvencióellenes alaprendelet 28. cikkének (1) bekezdése értelmében vett „szükséges információkat”.</p>
</td>
</tr>
</table>
    <table cellpadding="0" cellspacing="0" border="0" width="100%">
<col width="5%"/>
<col width="95%"/>
<tr>
<td valign="top">
<p class="count">239</p>
</td>
<td valign="top">
<p class="normal">Először is a felperes előadja, hogy valamennyi kért információval kapcsolatban felvilágosítással szolgált.</p>
</td>
</tr>
</table>
    <table cellpadding="0" cellspacing="0" border="0" width="100%">
<col width="5%"/>
<col width="95%"/>
<tr>
<td valign="top">
<p class="count">240</p>
</td>
<td valign="top">
<p class="normal">Másodszor a felperes arra hivatkozik, hogy a megtámadott végrehajtási rendelet (38) preambulumbekezdésében említett információk nem minősíthetők a szubvencióellenes alaprendelet 28. cikkének (1) bekezdése és az ítélkezési gyakorlat értelmében szükségesnek. Álláspontja szerint ezeket az információkat a Bizottság más módon is megszerezhette volna, és látogatásokkal és távoli ellenőrzésekkel is ellenőrizhette volna azokat.</p>
</td>
</tr>
</table>
    <table cellpadding="0" cellspacing="0" border="0" width="100%">
<col width="5%"/>
<col width="95%"/>
<tr>
<td valign="top">
<p class="count">241</p>
</td>
<td valign="top">
<p class="normal">Harmadszor a felperes azt állítja, hogy a megtámadott végrehajtási rendelet sérti a szubvencióellenes alaprendelet 28. cikkének (3) bekezdését, mivel a Bizottság pusztán azon az alapon döntött a rendelkezésre álló tények alkalmazásáról, hogy a felperes által szolgáltatott információk nem voltak a legjobb minőségűek. Kifejti, hogy még ha ezeket az információkat nem is lehet a „legjobb minőségűeknek” tekinteni, ez nem lenne elegendő indok ezek alkalmazáshoz. Hozzáteszi, hogy a Bizottság azáltal, hogy az említett rendelet 28. cikke (1) bekezdésének alkalmazása mellett döntött, figyelmen kívül hagyta a gyártási költségekre vonatkozóan általa közölt adatok egy részét, és többek között a gyártás kezdő időpontjára vonatkozóan a rendelkezésre álló tényeket használta fel, miközben kizárólag a közölt adatok megbízhatóságával kapcsolatos kétség esetén kellett volna a Bizottságnak e rendelet 28. cikkének (3) bekezdését alkalmaznia, tehát ez utóbbi adatokat el kellett volna fogadnia.</p>
</td>
</tr>
</table>
    <table cellpadding="0" cellspacing="0" border="0" width="100%">
<col width="5%"/>
<col width="95%"/>
<tr>
<td valign="top">
<p class="count">242</p>
</td>
<td valign="top">
<p class="normal">A Bizottság az őt támogató beavatkozó félhez hasonlóan úgy véli, hogy a jelen jogalap teljes egészében hatástalan, illetve mindenesetre megalapozatlan.</p>
</td>
</tr>
</table>
    <table cellpadding="0" cellspacing="0" border="0" width="100%">
<col width="5%"/>
<col width="95%"/>
<tr>
<td valign="top">
<p class="count">243</p>
</td>
<td valign="top">
<p class="normal">A második jogalap hatástalan jellegének alátámasztása érdekében a Bizottság előadja, hogy a kijátszásellenes vizsgálat során azért indította meg az eljárást a szubvencióellenes alaprendelet 28. cikke alapján, mert a megtámadott végrehajtási rendelet (38) preambulumbekezdésére vonatkozó információk alapján átrakodásra lehet következtetni, de végül a felperes által szolgáltatott információk hiányos és ellentmondásos jellegére tekintettel elutasította ezen átrakodás bizonyításának lehetőségét, és az összeszerelés vagy a befejezés bizonyítására összpontosított. Rámutat arra, hogy e bizonyítás céljából az Eurostattól származó egyes statisztikai adatok és a felperes saját adatai kivételével nem a szubvencióellenes alaprendelet 28. cikke szerinti rendelkezésre álló tényeket használta fel, amit ugyanakkor a felperes nem vitat.</p>
</td>
</tr>
</table>
    <table cellpadding="0" cellspacing="0" border="0" width="100%">
<col width="5%"/>
<col width="95%"/>
<tr>
<td valign="top">
<p class="count">244</p>
</td>
<td valign="top">
<p class="normal">Előzetesen emlékeztetni kell arra, hogy a szubvencióellenes alaprendelet 23. cikkének (4) bekezdése alapján a Bizottság feladata, hogy vizsgálatot indítson olyan bizonyítékok alapján, amelyekből prima facie megállapítható a kijátszási gyakorlat. Ha az e vizsgálat során feltárt tények alapján megállapítható ilyen kijátszás fennállása, a Bizottság javaslatot tesz a Tanácsnak a szubvencióellenes intézkedések kiterjesztésére (lásd ebben az értelemben: 2014. szeptember 4‑i Simon, Evers &amp; Co. ítélet, C‑21/13, EU:C:2014:2154, 31. pont).</p>
</td>
</tr>
</table>
    <table cellpadding="0" cellspacing="0" border="0" width="100%">
<col width="5%"/>
<col width="95%"/>
<tr>
<td valign="top">
<p class="count">245</p>
</td>
<td valign="top">
<p class="normal">Mindazonáltal a szubvencióellenes alaprendelet egyetlen rendelkezése sem ruház a Bizottságra a kijátszás fennállásának vizsgálata keretében olyan hatáskört, amely lehetővé tenné számára, hogy arra kényszerítse a panasszal érintett gyártókat vagy exportőröket, hogy vegyenek részt a vizsgálatban, vagy hogy szolgáltassanak információkat. A Bizottság tehát a szükséges információk szolgáltatása tekintetében az érdekelt felek önkéntes együttműködésére van utalva (lásd ebben az értelemben: 2014. szeptember 4‑i Simon, Evers &amp; Co. ítélet, C‑21/13, EU:C:2014:2154, 32. pont).</p>
</td>
</tr>
</table>
    <table cellpadding="0" cellspacing="0" border="0" width="100%">
<col width="5%"/>
<col width="95%"/>
<tr>
<td valign="top">
<p class="count">246</p>
</td>
<td valign="top">
<p class="normal">Ezen okból kifolyólag rendelkezett az uniós jogalkotó úgy a szubvencióellenes alaprendelet 28. cikkének (1) bekezdésében, hogy ha az érdekelt felek bármelyike megtagadja a szükséges információkhoz való hozzáférést, vagy azokat nem szolgáltatja, illetve ha a vizsgálatot jelentősen hátráltatja, a rendelkezésre álló tények alapján átmeneti vagy végleges, megerősítő vagy nemleges ténymegállapítások tehetők (lásd ebben az értelemben: 2014. szeptember 4‑i Simon, Evers &amp; Co. ítélet, C‑21/13, EU:C:2014:2154, 33. pont).</p>
</td>
</tr>
</table>
    <table cellpadding="0" cellspacing="0" border="0" width="100%">
<col width="5%"/>
<col width="95%"/>
<tr>
<td valign="top">
<p class="count">247</p>
</td>
<td valign="top">
<p class="normal">Egyébiránt az ítélkezési gyakorlat pontosította, hogy a szubvencióellenes alaprendelet 28. cikkének (1) bekezdése a rendelkezésre álló tényeknek az intézmények általi, egy vagy több érdekelt félre jellemző adatok rovására történő felhasználására vonatkozik (lásd ebben az értelemben: 2015. április 30‑i VTZ és társai kontra Tanács ítélet, T‑432/12, nem tették közzé, EU:T:2015:248, 35. pont, valamint az ott hivatkozott ítélkezési gyakorlat).</p>
</td>
</tr>
</table>
    <table cellpadding="0" cellspacing="0" border="0" width="100%">
<col width="5%"/>
<col width="95%"/>
<tr>
<td valign="top">
<p class="count">248</p>
</td>
<td valign="top">
<p class="normal">A megtámadott végrehajtási rendelet (38) preambulumbekezdése szerint továbbá:</p>
</td>
</tr>
</table>
    <p class="C02AlineaAltA" id="para-343" title="page-52">
      „[A Bizottság szerint] a [felperes] és két kapcsolt kínai vállalata […] [mentesség iránti kérelemre] – és ideértve a [hiánypótlás iránti kérelemre] – adott válaszait a következő okok miatt hiányosnak találták:
    </p>
    <table cellpadding="0" cellspacing="0" border="0" width="100%">
<col width="5%"/>
<col width="95%"/>
<tr>
<td valign="top">
<p class="count">–</p>
</td>
<td valign="top">
<p class="normal">|a felperes| nem nyújtotta be a mentesség iránti kérelemben előírt követelményeket. Különösen [bizalmas] értékesítési ügylet esetében nem nyújtotta be a szükséges igazoló dokumentumokat. Ennek következtében a Bizottság nem tudta ellenőrizni azt az állítást, hogy a [felperes] csak 2020 áprilisában kezdte meg a gyártását;</p>
</td>
</tr>
</table>
    <table cellpadding="0" cellspacing="0" border="0" width="100%">
<col width="5%"/>
<col width="95%"/>
<tr>
<td valign="top">
<p class="count">–</p>
</td>
<td valign="top">
<p class="normal">[e]zen kívül annak ellenére, hogy a Bizottság részletes magyarázatot kért a hiányzó értékesítési számlaszámokra, csak a hiányzó értékesítési számának általános magyarázata érkezett. A Bizottság azt is megállapította, hogy az adatszolgáltatási időszak értékesítési listában szereplő teljes árbevétele eltér a 2020. évi kötelező beszámolójában szereplőtől. A Bizottság ezért nem tudta megerősíteni az Unióba irányuló, bejelentett exportértékesítési volument. E tekintetben a Bizottság azt is megjegyezte, hogy az [Eurostat] importstatisztikái szerint a bejelentett exportértékesítések magasabbak voltak, mint a Marokkóból az Unióba irányuló teljes behozatal, és hogy a [felperes] volt az egyetlen ismert marokkói gyártó, amely a vizsgált terméket az Unióba exportálta;</p>
</td>
</tr>
</table>
    <table cellpadding="0" cellspacing="0" border="0" width="100%">
<col width="5%"/>
<col width="95%"/>
<tr>
<td valign="top">
<p class="count">–</p>
</td>
<td valign="top">
<p class="normal">[e]llentmondásos információkat nyújtottak be a [felperesnél] történő gyártás megkezdésének tényleges időpontjáról is. A termelés megkezdésének 2020. évi tényleges időpontjára vonatkozó információkra azért volt szükség, hogy megállapítsák a felmerült jelentős költségek (például az értékcsökkenési és bérleti költségek) azon arányát, amely az érintett termék gyártásának tulajdonítható;</p>
</td>
</tr>
</table>
    <table cellpadding="0" cellspacing="0" border="0" width="100%">
<col width="5%"/>
<col width="95%"/>
<tr>
<td valign="top">
<p class="count">–</p>
</td>
<td valign="top">
<p class="normal">[e]zenkívül a hiánypótlásra adott válaszban nem adtak kielégítő magyarázatot a termelési volumen 2020. júliusi jelentős növekedésének okairól, amely [bizalmas] magasabb volt, mint az előző, 2020. júniusi termelési volumen, annak ellenére, hogy a villamosenergia‑fogyasztás mindkét hónapban többé‑kevésbé azonos volt;</p>
</td>
</tr>
</table>
    <table cellpadding="0" cellspacing="0" border="0" width="100%">
<col width="5%"/>
<col width="95%"/>
<tr>
<td valign="top">
<p class="count">–</p>
</td>
<td valign="top">
<p class="normal">[a] PGTEX China nem szolgáltatott a [GTS‑től] kért információkat a CPIC‑től való beszerzéseiről és a [felperes] részére történt értékesítéseiről.”</p>
</td>
</tr>
</table>
    <table cellpadding="0" cellspacing="0" border="0" width="100%">
<col width="5%"/>
<col width="95%"/>
<tr>
<td valign="top">
<p class="count">249</p>
</td>
<td valign="top">
<p class="normal">Következésképpen, amint az a megtámadott végrehajtási rendelet (39) preambulumbekezdéséből kitűnik, a Bizottság a [szubvencióellenes] alaprendelet 28. cikkének (4) bekezdésével összhangban 2021. október 5‑én tájékoztatta a PGTEX‑csoportot, hogy az említett végrehajtási rendelet (38) preambulumbekezdésében ismertetett elemek nem kimerítő listája az említett cikk alkalmazásához és a rendelkezésre álló tények felhasználásához vezethet. Felkérte továbbá az említett csoportot, hogy tegye meg észrevételeit e cikk esetleges alkalmazásával kapcsolatban.</p>
</td>
</tr>
</table>
    <table cellpadding="0" cellspacing="0" border="0" width="100%">
<col width="5%"/>
<col width="95%"/>
<tr>
<td valign="top">
<p class="count">250</p>
</td>
<td valign="top">
<p class="normal">Amint az a megtámadott végrehajtási rendelet (41) preambulumbekezdéséből kitűnik, a Bizottság „elemezte a PGTEX‑csoport 2021. október 12‑i levelében benyújtott információkat és dokumentumokat”, és „arra a következtetésre jutott, hogy a 2021. október 5‑i levelében felvetett legtöbb elem tekintetében nem nyújtottak be sem kielégítő válaszokat, sem meggyőző igazoló dokumentumokat.”</p>
</td>
</tr>
</table>
    <table cellpadding="0" cellspacing="0" border="0" width="100%">
<col width="5%"/>
<col width="95%"/>
<tr>
<td valign="top">
<p class="count">251</p>
</td>
<td valign="top">
<p class="normal">Ennélfogva, amint az a megtámadott végrehajtási rendelet (42) preambulumbekezdéséből kitűnik, „a Bizottság úgy ítélte meg, hogy a PGTEX‑csoport által biztosított információk részben hiányosak és félrevezetőek voltak, így azokra a Bizottság nem támaszkodhatott teljes mértékben”, mindazonáltal „nem hagyta teljes mértékben figyelmen kívül [az említett] csoport által benyújtott adatokat, és elemzésének kiindulópontjaként [az e] csoport által benyújtott értékesítési és költségadatokat felhasználta.”</p>
</td>
</tr>
</table>
    <table cellpadding="0" cellspacing="0" border="0" width="100%">
<col width="5%"/>
<col width="95%"/>
<tr>
<td valign="top">
<p class="count">252</p>
</td>
<td valign="top">
<p class="normal">Ezenkívül a megtámadott végrehajtási rendelet (43) preambulumbekezdésében a Bizottság kifejtette, hogy „[a szubvencióellenes] alaprendelet 28. cikke (1) bekezdésének első mondatával és 28. cikke (5) bekezdésével összhangban […] kiegészítette a PGTEX csoport által benyújtott adatokat adatbázisokból, többek között a Globális Kereskedelmi Atlaszból (Global Trade Atlas, a továbbiakban: GTA) kinyert adatokkal […]. A Bizottság a behozatali adatokat az Eurostattól kérte le, és a GTA‑t a Kínából és Egyiptomból Marokkóba exportált üvegrost előfonatok exportvolumenének meghatározásához használta”.</p>
</td>
</tr>
</table>
    <table cellpadding="0" cellspacing="0" border="0" width="100%">
<col width="5%"/>
<col width="95%"/>
<tr>
<td valign="top">
<p class="count">253</p>
</td>
<td valign="top">
<p class="normal">Így a megtámadott végrehajtási rendelet (38) preambulumbekezdésének és (43) preambulumbekezdésének együttes olvasatából kitűnik, hogy a Bizottság az Eurostattól származó behozatali adatokat, valamint a Global Trade Atlas (GTA) adatbázisból származó, a Kínából és Egyiptomból Marokkóba irányuló üvegszál előfonatok exportvolumenére vonatkozó adatokat használta fel arra, hogy orvosolja a felperes által közölt információk megbízhatóságának hiányosságait az Unióba irányuló, bejelentett exportértékesítési volumen tekintetében, amely az említett végrehajtási rendelet (38) preambulumbekezdésében kérdéses. A Bizottság többek között ezeket a statisztikai adatokat használta fel annak meghatározásához, hogy a kereskedelem szerkezete megváltozott‑e a jelen ügyben.</p>
</td>
</tr>
</table>
    <table cellpadding="0" cellspacing="0" border="0" width="100%">
<col width="5%"/>
<col width="95%"/>
<tr>
<td valign="top">
<p class="count">254</p>
</td>
<td valign="top">
<p class="normal">A megtámadott végrehajtási rendelet (42) preambulumbekezdéséből az is kitűnik, hogy a PGTEX‑csoport által továbbított adatokat nem hagyta figyelmen kívül a Bizottság, hanem az általa közölt értékesítési és költségadatokat használta fel elemzésének kiindulópontjaként (lásd a fenti 251. pontot).</p>
</td>
</tr>
</table>
    <table cellpadding="0" cellspacing="0" border="0" width="100%">
<col width="5%"/>
<col width="95%"/>
<tr>
<td valign="top">
<p class="count">255</p>
</td>
<td valign="top">
<p class="normal">A jelen ügyben a felperes nem vitatja a szubvencióellenes alaprendelet 28. cikkének (1) bekezdése értelmében a Bizottság által felhasznált, rendelkezésre álló tényeket. Így konkrétan, az Eurostattól és a GTA adatbázisból származó azon adatokat illetően, amelyeket a Bizottság azon következtetés levonásához használt, hogy a jelen ügyben a kereskedelem szerkezete megváltozott, a felperes a beadványaiban nem hoz fel egyetlen olyan érvet sem, amely kifejezetten ezen adatok megbízhatóságát cáfolná. Csupán azt állítja ugyanis, hogy a megtámadott végrehajtási rendelet (86) preambulumbekezdésében a Bizottság éppen az említett végrehajtási rendelet (38) preambulumbekezdésében előadott érvekre támaszkodva utasította el a termelés kezdő időpontjaként a márciust, következésképpen pedig az értékcsökkenési költségek számításának első másik módszerét.</p>
</td>
</tr>
</table>
    <table cellpadding="0" cellspacing="0" border="0" width="100%">
<col width="5%"/>
<col width="95%"/>
<tr>
<td valign="top">
<p class="count">256</p>
</td>
<td valign="top">
<p class="normal">A negyedik jogalap harmadik részének vizsgálatából azonban kitűnik (lásd a fenti 189–191. pontot), hogy a Bizottság nem a szubvencióellenes alaprendelet 28. cikkének (1) bekezdése alapján rendelkezésre álló tényekre támaszkodva utasította el az értékcsökkenési költségek számításának első másik módszerét, hanem azzal az indokkal, hogy a felperes által elszámolt havi termelési adatok nem mindig feleltek meg a havi tényleges termelésnek, és nem tekinthetők megbízhatónak.</p>
</td>
</tr>
</table>
    <table cellpadding="0" cellspacing="0" border="0" width="100%">
<col width="5%"/>
<col width="95%"/>
<tr>
<td valign="top">
<p class="count">257</p>
</td>
<td valign="top">
<p class="normal">Egyébiránt a tárgyaláson feltett kérdésre válaszolva a felperes nem terjesztett elő a Bizottság által a szubvencióellenes alaprendelet 28. cikkének (1) bekezdése alapján felhasznált, rendelkezésre álló tények vitatására irányuló egyéb érveket, így nem hivatkozhat arra, hogy e rendelkezés alkalmazása sérti a helyzetét.</p>
</td>
</tr>
</table>
    <table cellpadding="0" cellspacing="0" border="0" width="100%">
<col width="5%"/>
<col width="95%"/>
<tr>
<td valign="top">
<p class="count">258</p>
</td>
<td valign="top">
<p class="normal">Ezért a második jogalapot mint hatástalant el kell utasítani, anélkül hogy vizsgálni kellene az e jogalap alátámasztása érdekében felhozott részek megalapozottságát.</p>
</td>
</tr>
</table>
    <table cellpadding="0" cellspacing="0" border="0" width="100%">
<col width="5%"/>
<col width="95%"/>
<tr>
<td valign="top">
<p class="count">259</p>
</td>
<td valign="top">
<p class="normal">A fentiek összességére tekintettel a keresetet teljes egészében el kell utasítani.</p>
</td>
</tr>
</table>
    <table cellpadding="0" cellspacing="0" border="0" width="100%">
<col width="5%"/>
<col width="95%"/>
<tr>
<td valign="top">
<p class="count">IV.</p>
</td>
<td valign="top">
<p class="normal">A költségekről</p>
</td>
</tr>
</table>
    <table cellpadding="0" cellspacing="0" border="0" width="100%">
<col width="5%"/>
<col width="95%"/>
<tr>
<td valign="top">
<p class="count">260</p>
</td>
<td valign="top">
<p class="normal">A Törvényszék eljárási szabályzata 134. cikkének (1) bekezdése alapján a Törvényszék a pervesztes felet kötelezi a költségek viselésére, ha a pernyertes fél ezt kérte. A felperest, mivel pervesztes lett, a Bizottság kérelmének megfelelően kötelezni kell a saját költségeinek viselésén kívül az ez utóbbi részéről felmerült költségek viselésére.</p>
</td>
</tr>
</table>
    <table cellpadding="0" cellspacing="0" border="0" width="100%">
<col width="5%"/>
<col width="95%"/>
<tr>
<td valign="top">
<p class="count">261</p>
</td>
<td valign="top">
<p class="normal">Az eljárási szabályzat 138. cikkének (3) bekezdése alapján a beavatkozó felek maguk viselik saját költségeiket.</p>
</td>
</tr>
</table>
    <p class="C41DispositifIntroduction" id="para-363" title="page-55">
      A fenti indokok alapján
    </p>
    <p class="C19Centre" id="para-364" title="page-55">
      A TÖRVÉNYSZÉK (kibővített tizedik tanács)
    </p>
    <p class="C02AlineaAltA" id="para-365" title="page-55">
      a következőképpen határozott:
    </p>
    <table cellpadding="0" cellspacing="0" border="0" width="100%">
<col width="5%"/>
<col width="95%"/>
<tr>
<td valign="top">
<p class="count">1)</p>
</td>
<td valign="top">
<p class="normal">A Törvényszék a keresetet elutasítja.</p>
</td>
</tr>
</table>
    <table cellpadding="0" cellspacing="0" border="0" width="100%">
<col width="5%"/>
<col width="95%"/>
<tr>
<td valign="top">
<p class="count">2)</p>
</td>
<td valign="top">
<p class="normal">A PGTEX Morocco saját költségein felül viseli az Európai Bizottság részéről felmerült költségeket is.</p>
</td>
</tr>
</table>
    <table cellpadding="0" cellspacing="0" border="0" width="100%">
<col width="5%"/>
<col width="95%"/>
<tr>
<td valign="top">
<p class="count">3)</p>
</td>
<td valign="top">
<p class="normal">Az LM Wind Power A/S és a Tech‑Fab Europe eV maga viseli saját költségeit.</p>
</td>
</tr>
</table>
    <div class="signatures">
<p class="C77SignaturesComposition" id="para-369" title="page-55">
<span class="signatory">Porchia</span>
<span class="signatory_separator"> </span>
<span class="signatory">Jaeger</span>
<span class="signatory_separator"> </span>
<span class="signatory">Madise</span>
</p>
<p class="C77SignaturesComposition" id="para-370" title="page-55">
<span class="signatory">Nihoul</span>
<span class="signatory_separator"> </span>
<span class="signatory_separator"> </span>
<span class="signatory">Verschuur</span>
</p>
<p class="C77SignaturesAlinea" id="para-371" title="page-55">
<span class="signatory">Kihirdetve Luxembourgban, a 2024. december 4</span>
<span class="signatory">‑</span>
<span class="signatory">i nyilvános ülésen.</span>
</p>
<p class="C77Signatures" id="para-372" title="page-55">
<span class="signatory">Aláírások</span>
</p>
</div>
    
    
    
    <div class="toc">
<p class="C19Centre" id="para-373" title="page-55">
<span>Tartalomjegyzék</span>
</p>
<p class="CTOC1" id="para-374" title="page-55">
<span>I. A jogvita előzményei </span>
<span>2</span>
</p>
<p class="CTOC1" id="para-375" title="page-55">
<span>II. A felek kérelmei </span>
<span>5</span>
</p>
<p class="CTOC1" id="para-376" title="page-55">
<span>III. A jogkérdésről </span>
<span>5</span>
</p>
<p class="CTOC2" id="para-377" title="page-55">
<span>A. Az első jogalapról </span>
<span>6</span>
</p>
<p class="CTOC3" id="para-378" title="page-55">
<span>1. Előzetes észrevételek </span>
<span>8</span>
</p>
<p class="CTOC4" id="para-379" title="page-55">
<span>a) A társulási megállapodásról </span>
<span>8</span>
</p>
<p class="CTOC4" id="para-380" title="page-55">
<span>b) A szubvencióellenes intézkedések kijátszására vonatkozó uniós szabályozásról </span>
<span>9</span>
</p>
<p class="CTOC3" id="para-381" title="page-55">
<span>2. Az első, a társulási megállapodás megsértésére, a szubvencióellenes alaprendelet 33. cikke a) pontjának megsértésére és hatáskörrel való visszaélésre alapított jogalap megalapozottságáról, mivel a megtámadott végrehajtási rendelet anélkül ír elő kiegyenlítő vámokat a felperes által az Unióba exportált üvegrost szövetekkel szemben, hogy tekintetbe venné azok preferenciális marokkói származását </span>
<span>10</span>
</p>
<p class="CTOC2" id="para-382" title="page-55">
<span>B. A harmadik, a negyedik és az ötödik jogalapról </span>
<span>12</span>
</p>
<p class="CTOC3" id="para-383" title="page-55">
<span>1. Előzetes észrevételek </span>
<span>13</span>
</p>
<p class="CTOC3" id="para-384" title="page-55">
<span>2. A harmadik, a nyilvánvaló értékelési hibák és a szubvencióellenes alaprendelet 23. cikke (3) bekezdésének megsértésére (amennyiben a Bizottság úgy ítélte meg, hogy a felperes marokkói gyártóüzeme létrehozásának a kiegyenlítő vámok kivetésén kívül nincs megfelelő magyarázata és gazdasági indoka), valamint a megfelelő ügyintézéshez való jog megsértésére (amennyiben a Bizottság nem vizsgálta meg gondosan és pártatlanul az adott ügy valamennyi releváns elemét) alapított jogalap megalapozottságáról 1</span>
<span>3</span>
</p>
<p class="CTOC4" id="para-385" title="page-55">
<span>a) Annak értékeléséről, hogy a kiegyenlítő vámoknak a megtámadott végrehajtási rendeletben történő kivetésén kívül nincs megfelelő magyarázat vagy gazdasági indok a felperes marokkói gyártóüzemének létrehozására </span>
<span>16</span>
</p>
<p class="CTOC4" id="para-386" title="page-55">
<span>b) Az első, nyilvánvaló értékelési hibákra és a szubvencióellenes alaprendelet 23. cikke (3) bekezdésének megsértésére alapított részről, amennyiben a Bizottság arra a következtetésre jutott, hogy a kiegyenlítő vámok kivetésén kívül nincs megfelelő magyarázat vagy gazdasági indok a felperes marokkói gyártóüzemének létrehozására </span>
<span>18</span>
</p>
<p class="CTOC4" id="para-387" title="page-55">
<span>c) A második, a gondos ügyintézéshez való jog megsértésére alapított részről, amennyiben a Bizottság nem vizsgálta meg gondosan és pártatlanul az adott ügy valamennyi releváns körülményét </span>
<span>21</span>
</p>
<p class="CTOC3" id="para-388" title="page-56">
<span>3. A negyedik, a nyilvánvaló értékelési hibákra, a megfelelő ügyintézéshez való jog, a hátrányos megkülönböztetés tilalma és az egyenlő bánásmód elvének megsértésére, valamint a szubvencióellenes alaprendelet 23. cikke (3) bekezdésének megsértésére alapított jogalap megalapozottságáról, amennyiben a Bizottság arra a következtetésre jutott, hogy a felperes által Marokkóban végzett gyártási folyamat összeszerelési műveletnek minősül </span>
<span>21</span>
</p>
<p class="CTOC4" id="para-389" title="page-56">
<span>a) Az első, a nyilvánvaló értékelési hibákra, valamint a szubvencióellenes alaprendelet 23. cikke (3) bekezdésének megsértésére alapított rész megalapozottságáról, amennyiben a Bizottság a dömpingellenes alaprendelet 13. cikkének (2) bekezdésében szereplő „összeszerelési művelet” fogalmát analógia útján alkalmazta </span>
<span>22</span>
</p>
<p class="CTOC4" id="para-390" title="page-56">
<span>b) A második, a nyilvánvaló értékelési hibákra, valamint a szubvencióellenes alaprendelet 23. cikke (3) bekezdésének megsértésére, továbbá a megfelelő ügyintézéshez való jog megsértésére alapított rész megalapozottságáról, amennyiben a Bizottság arra a következtetésre jutott, hogy a felperes által Marokkóban végzett gyártási folyamat összeszerelési műveletnek minősül </span>
<span>27</span>
</p>
<p class="CTOC4" id="para-391" title="page-56">
<span>c) A harmadik, az összeszerelési műveletek hozzáadott értéke küszöbértékének értékelése során elkövetett nyilvánvaló mérlegelési hibákra, a szubvencióellenes alaprendelet 23. cikke (3) bekezdésének megsértésére, a megfelelő ügyintézéshez való jog, valamint a hátrányos megkülönböztetés tilalma és az egyenlő bánásmód elvének megsértésére alapított részről </span>
<span>33</span>
</p>
<p class="CTOC5" id="para-392" title="page-56">
<span>1) A hozzáadott értéknek a megtámadott végrehajtási rendeletben szereplő kiszámításáról </span>
<span>35</span>
</p>
<p class="CTOC6" id="para-393" title="page-56">
<span>i) Az értékcsökkenési költségről </span>
<span>35</span>
</p>
<p class="CTOC6" id="para-394" title="page-56">
<span>ii) A bérleti költségről </span>
<span>37</span>
</p>
<p class="CTOC5" id="para-395" title="page-56">
<span>2) Az első, a nyilvánvaló értékelési hibákra és a dömpingellenes alaprendelet 13. cikke (2) bekezdése b) pontjának megsértésére alapított kifogásról </span>
<span>38</span>
</p>
<p class="CTOC5" id="para-396" title="page-56">
<span>3) A második, a hátrányos megkülönböztetés tilalma és az egyenlő bánásmód elvének megsértésére alapított kifogásról </span>
<span>44</span>
</p>
<p class="CTOC5" id="para-397" title="page-56">
<span>4) A harmadik, a gondos ügyintézéshez való jog megsértésére alapított kifogásról </span>
<span>45</span>
</p>
<p class="CTOC4" id="para-398" title="page-56">
<span>d) Végkövetkeztetés </span>
<span>45</span>
</p>
<p class="CTOC3" id="para-399" title="page-56">
<span>4. Az ötödik, a nyilvánvaló mérlegelési hibákra és a szubvencióellenes alaprendelet 23. cikke (3) bekezdésének megsértésére alapított jogalap megalapozottságáról, amennyiben a Bizottság úgy ítélte meg, hogy a Marokkóból exportált üvegrost szövetek továbbra is részesülnek a kínai üvegrostszövet‑gyártók részére nyújtott támogatásokban </span>
<span>45</span>
</p>
<p class="CTOC2" id="para-400" title="page-56">
<span>C. A második, a rendelkezésre álló tények felhasználása tekintetében az indokolási kötelezettség megsértésére, a védelemhez való jog és a megfelelő ügyintézéshez való jog megsértésére, nyilvánvaló értékelési hibákra és a szubvencióellenes alaprendelet 28. cikke (1) és (3) bekezdésének megsértésre alapított jogalapról </span>
<span>51</span>
</p>
<p class="CTOC1" id="para-401" title="page-56">
<span>IV. A költségekről </span>
<span>56</span>
</p>
<p class="C19Centre" id="para-402" title="page-1">
<span/>
</p>
</div>
    
    
    
    
    
    
    
    
    
    
    
    
    
    
    
    
    
    
    
    
    
    
    
    
    
    
    
    
    
    <div/>
  <hr class="note"/>
<p class="note footnote">(<span class="note footnote notemarker">
<a id="t-1" href="#c-1">*</a>
</span>) Az eljárás nyelve: angol.</p>
<p class="note footnote">(<span class="note footnote notemarker">
<a id="t-2" href="#c-2">1</a>
</span>) Kitakart bizalmas adatok.</p>
</body>
</html>
