EURÓPAI BIZOTTSÁG

Brüsszel, 2025.7.15.

COM(2025) 414 final

2025/0229(NLE)

Javaslat

A TANÁCS RENDELETE

az európai nagy teljesítményű számítástechnikával foglalkozó közös vállalkozás létrehozásáról és az (EU) 2018/1488 rendelet hatályon kívül helyezéséről szóló, 2021. július 13-i (EU) 2021/1173 tanácsi rendelet módosításáról

INDOKOLÁS

1.A JAVASLAT HÁTTERE

•A javaslat indokai és céljai

Amióta 2021-ben elfogadták az (EU) 2021/1173 tanácsi rendeletet, a mesterséges intelligencia (MI) területén hatalmas technikai fejlődés ment végbe, és az MI világszerte kulcsfontosságú stratégiai jelentőséggel bíró, egyszersmind rendkívül versengő területté vált. Különösen a nagy általános célú MI-modellek jelentek meg a gazdasági versenyképesség és az innováció létfontosságú mozgatórugóiként. Kulcsfontosságúvá váltak a különböző ágazatok termelékenységének növelésében és a teljes értékláncok átalakításában, ezáltal meghatározva a gazdasági érték jövőbeli megragadását. A következő generációs élvonalbeli MI-modellek képességei várhatóan ugrásszerűen megnőnek, az emberi képességekkel versengő, rendkívül összetett és változatos feladatok megoldására képes általános mesterséges intelligencia (AGI) felé haladva. Azok a régiók, amelyek képesek ezeket a mesterségesintelligencia-modelleket nagy léptékben kifejleszteni és végrehajtani, vezető szerepet fognak játszani a globális innovációban, és elsőrangú tehetségeket vonzanak majd. Ugyanakkor a tudomány és az ipar élvonalában álló ágazatok – például a biotechnológia, az éghajlat, a gépjárműipari mesterséges intelligencia és az űrkutatás – jelentős számítástechnikai erőforrásokat igényelnek a mesterséges intelligencián alapuló nagyobb tudományos felfedezések és ipari innovációk elvégzéséhez.

A mesterséges intelligenciával kapcsolatos innovációs csomag 2024. februári elfogadását 3 követően 2024 júniusában módosították az (EU) 2021/1173 rendeletet, amely létrehozta az EuroHPC közös vállalkozás tevékenységeinek új pillérét, lehetővé téve számára, hogy MI-gyárakat szerezzen be, korszerűsítsen és működtessen.

Ezen európai MI-gyárak közül a legfejlettebbek mintegy 25 000 fejlett MI-processzorral rendelkező szuperszámítógépekkel lesznek felszerelve, amelyek csak közepes hatótávolságú MI-modellek kifejlesztését teszik lehetővé. Ezért jelentős beruházásokra van szükség ahhoz, hogy Európa számítástechnikai kapacitásai magasabb szintre emelkedjenek.

A Bizottság 2025. április 9-én elindította az MI-kontinensre vonatkozó cselekvési tervet 4 5 , amelynek célja, hogy Európa globális vezető szerepet töltsön be a mesterséges intelligencia területén. E stratégia egyik alappillére a fejlett MI-modellek tanítására szolgáló, egész Európára kiterjedő infrastruktúra fellendítése, amely a 2024-es MI-gyárak koncepcióját a következő szintre emeli.

A következő generációs élvonalbeli MI-modellek fejlesztéséhez várhatóan nagy méretű létesítményekre lesz szükség, amelyek legalább háromszor-négyszer annyival rendelkeznek a legfejlettebb MI-processzorokból, mint a legerősebb MI-gyárak, figyelembe véve ugyanakkor a teljesítménykapacitást, valamint az energia- és a vízhatékonyságot és a körforgásos jelleget. Képesek lesznek nagyon nagy méretű MI-modellek és -alkalmazások kifejlesztésére, tanítására és alkalmazására példátlan mértékben (pl. több százbillió paraméteres nagyságrendű MI-modellek).

Az MI-óriásgyárak világszínvonalú MI-számítási infrastruktúrát fognak biztosítani az európai kutatók, vállalkozók, a közszféra és az iparágak számára. Meg kell erősíteniük az európai ipart, lehetővé kell tenniük teljesen új MI-megoldások kifejlesztését, és a versenyképességi iránytűvel 6 összhangban biztosítaniuk kell az EU mint MI-kontinens versenyképességét és szuverenitását. Az ipari szereplőkkel az MI-óriásgyárakba való közös befektetés iránti közérdek az európai mesterségesintelligencia-számítási infrastruktúra bővítése és megerősítése annak érdekében, hogy a tudományos, állami és ipari felhasználásra szánt MI-modellek és -alkalmazások következő generációját Európában ki lehessen fejleszteni, végre lehessen hajtani és alkalmazni lehessen. Az MI-gyárakhoz hasonlóan az MI-óriásgyárak is nyitva állnak majd a kutatók, a közszféra érdekelt felei, az induló innovatív vállalkozások és az ipar előtt a tagállamokban, meghatározott hozzáférési feltételek mellett.

Az (EU) 2021/1173 rendelet meglévő mechanizmusai ma még nem rendelkeznek teljes mértékben az MI-óriásgyárak létrehozásának támogatásához szükséges eszközökkel. Ezért célzott módosításra van szükség annak érdekében, hogy az EuroHPC közös vállalkozás rendelkezzen az ahhoz szükséges jogalappal, hogy teljesíteni tudja az MI-óriásgyárak európai létrehozásával kapcsolatos kötelezettségvállalásokat. A módosítás továbbá kifejezetten felhatalmazza a közös vállalkozást arra, hogy az MI-óriásgyárak megvalósítására irányuló tevékenységeket végezzen, ugyanakkor alkalmazkodjon azok sajátosságaihoz is.

A módosítás lehetőséget kínál a kvantumtechnológiákkal kapcsolatos stratégiai rendelkezések bevezetésére is, összhangban az európai kvantumstratégiával. A kvantumtechnológiák – köztük a kvantum-számítástechnika, -kommunikáció, -érzékelés és -metrológia – stratégiai területként jelennek meg az Unió számára, és potenciálisan átalakíthatják a kulcsfontosságú iparágakat és társadalmi alkalmazásokat, valamint jelentős hatást gyakorolhatnak az Unió ipari versenyképességére és technológiai szuverenitására. Az Unió jelentős beruházásokat hajtott végre ezen a területen. Most még jobban össze kell hangolni és végre kell hajtani a páneurópai kvantumkutatási, innovációs és iparosítási menetrendet, amely kiaknázza a meglévő erősségeket, és összehangolja az erőfeszítéseket a közös prioritások mentén. Európa számára egyre fontosabb, hogy tudományos kiválóságát és innovációs potenciálját valós piaci lehetőségekké alakítsa, és ezáltal hozzájáruljon a versenyképességi iránytű célkitűzéseihez.

Ez a módosítás megerősíti az EuroHPC közös vállalkozás kvantumtechnológiákkal kapcsolatos jelenlegi megbízatását a következők érdekében:

·egy teljes európai kvantum-ökoszisztéma fejlesztésének támogatása, amely kiterjed a kutatásra, az innovációra, az infrastruktúra kiépítésére, a készségekre és az ipari képességekre,

·szinergiák biztosítása a kvantum- és a klasszikus HPC-infrastruktúrák között, különösen a hibrid rendszerek, szimulációk és társfejlesztési platformok esetében,

·Európa technológiai szuverenitásának előmozdítása a kvantumtámogató komponensek képességeinek megerősítése és a kritikus területeken fennálló függőségek csökkentése révén.

•Összhang a szabályozási terület jelenlegi rendelkezéseivel

E javaslat célja, hogy kiterjessze az (EU) 2024/1732 tanácsi rendelet hatályát annak érdekében, hogy az Unió reagálni tudjon az új technológiai fejleményekre és stratégiai szükségletekre, nevezetesen a mesterséges intelligenciára optimalizált számítási kapacitás jelentős növelésére Európában, valamint hogy összehangolja a tagállamokat a kvantumtechnológiák közös prioritásaival azáltal, hogy orvosolja a kvantumprogramoknak az Unió országai közötti jelenlegi széttagoltságát.

•Összhang az Unió egyéb szakpolitikáival

2.JOGALAP, SZUBSZIDIARITÁS ÉS ARÁNYOSSÁG

•Jogalap

A közös vállalkozásra irányuló kezdeményezés jogalapja az Európai Unió működéséről szóló szerződés 187. cikke és 188. cikkének első bekezdése.

•Szubszidiaritás (nem kizárólagos hatáskör esetén)

•Arányosság

A javasolt módosítás összhangban van az arányosságnak az Európai Unióról szóló szerződés 5. cikkének (4) bekezdésében kifejtett elvével.

•A jogi aktus típusának megválasztása

Az Unió részvételével létrejövő közös vállalkozás létrehozása és működtetése tanácsi rendelet elfogadását teszi szükségessé, amelynek módosítására most teszünk javaslatot.

3.AZ UTÓLAGOS ÉRTÉKELÉSEK, AZ ÉRDEKELT FELEKKEL FOLYTATOTT KONZULTÁCIÓK ÉS A HATÁSVIZSGÁLATOK EREDMÉNYEI

•A jelenleg hatályban lévő jogszabályok utólagos értékelése / célravezetőségi vizsgálata

•Az érdekelt felekkel folytatott konzultációk

Az MI-óriásgyárakra vonatkozó módosítások céljából széles körű konzultációra került sor az érdekelt felekkel:

–vita az EuroHPC-ben részt vevő államokkal az EuroHPC irányító testületében,

–strukturált megbeszélések a kezdeményezés szempontjából releváns kulcsfontosságú állami és magánszereplőkkel, többek között kormányzati képviselőkkel, uniós és nemzetközi vállalatokkal, valamint magán- és közfinanszírozási intézményekkel, például az Európai Beruházási Bank Csoporttal,

–a 2025. április 9-től június 20-ig tartó, részvételi szándék kifejezésére való felhívás. Ez a felhívás Európa-szerte ötleteket gyűjtött, segítve a potenciális konzorciumok azonosítását, és összegyűjtve az MI-óriásgyárak fejlesztése keretének finomításához szükséges ismereteket.

Az EuroHPC közös vállalkozást a mesterséges intelligencia és a kvantum területén való fellépésre már most is felhatalmazó rendelet módosításainak igen célzott jellege miatt nincs szükség hatásvizsgálat elvégzésére.  

A kvantumtechnológiák esetében a módosítás az európai kvantumtechnológiai stratégia előkészítésének részeként lefolytatott nyilvános véleményezési felhívás során összegyűjtött információkat tükrözi.

Ez az Európai Bizottság által indított konzultáció az érdekelt felek széles körétől – többek között a kutatási szervezetektől, az ipar képviselőitől, a nemzeti hatóságoktól és a civil társadalomtól – gyűjtött információkat, és rávilágított az összehangolt uniós fellépés fontosságára az átfogó kvantum-ökoszisztéma fejlesztésének támogatása érdekében. A kiemelt prioritások közé tartoznak a következők: hosszú távú kutatási beruházások, infrastruktúrafejlesztés, készségek és oktatás, ipari bevezetés és nemzetközi együttműködés.

További inputok is érkeztek az alábbi két csatornán keresztül:

–vita a kvantumtechnológiai koordinációs (szakértői) csoport 7 képviselőivel, amelyben valamennyi tagállam részt vesz,

–intenzív együttműködés az összes tagállamból a kvantumtechnológiai koordinációs csoport koordinálásával létrehozott szakértői munkacsoportokkal. A szakértői munkacsoportok jelentést 8 adtak ki, amelyben ismertették a kvantumtechnológiák európai fejlesztését vezérlő közös stratégiai prioritásokat és ajánlásokat.

Ezek az inputok hozzájárultak a kvantumtechnológiák e módosításba való bevonásához, biztosítva a koherenciát az érdekelt felek elvárásaival és az Unió digitális technológiákra vonatkozó tágabb stratégiai irányításával.

4.KÖLTSÉGVETÉSI VONZATOK

5.EGYÉB ELEMEK

•A javaslat egyes rendelkezéseinek részletes magyarázata

Ez a módosítás a mesterséges intelligencia területén az eredeti rendelet 2021. évi hatálybalépése és az előző, 2024. évi módosítás óta bekövetkezett jelentős technológiai fejleményekre reagál.

Ezeket a fejleményeket a rendelet módosított cikkei tükrözik. A 2. cikk (3d) bekezdése ismerteti az MI-óriásgyár fogalommeghatározását.

A 3. cikk (2) bekezdésének h) pontja ismerteti az MI-óriásgyárak létrehozásának támogatására irányuló új célkitűzését, támogatva a rendkívül versenyképes és innovatív mesterségesintelligencia-ökoszisztéma továbbfejlesztését az Unióban.

A 4. cikk (1) bekezdésének i) pontja meghatározza a közös vállalkozás új, MI-óriásgyárra vonatkozó tevékenységi pillérét.

Az 5. cikk úgy módosul, hogy tükrözze az uniós pénzügyi hozzájárulás növelését és felhasználását.

A 12b. cikk célja, hogy szabályozza az MI-óriásgyárak elhelyezkedését, az MI-óriásgyárak befogadására törekvő köz-magán konzorciumok jogosultsági feltételeit, az MI-óriásgyárak létrehozásához hozzájáruló, az Unió és az EuroHPC-ben részt vevő államok pénzeszközeinek arányára és feltételeire vonatkozó szabályokat, az MI-óriásgyárak kiválasztására vonatkozó értékelési kritériumokat, a nyilvános hozzáférési időre vonatkozó kritériumokat stb.

A 16. cikk (1) bekezdése úgy módosul, hogy lehetővé tegye az EuroHPC szuperszámítógépek polgári és biztonsági alkalmazásokban való használatát.

A módosítás figyelembe fogja venni az európai kvantumstratégiának az EuroHPC közös vállalkozás általi végrehajtását is.

A szöveg egy új fogalommeghatározással egészül ki (2. cikk, 19a. pont), amely bevezeti a „nemzeti kvantumkompetencia-központ” fogalmát, amely egy részt vevő országban székhellyel rendelkező olyan jogi személy vagy konzorcium, amely kvantumtechnológiákhoz, eszközökhöz, szolgáltatásokhoz és infrastruktúrákhoz biztosít hozzáférést. E központok célja az ipar, a tudományos élet és a közigazgatás felhasználóinak támogatása, valamint a készségfejlesztés, a képzés, a hálózatépítés és a kvantumtechnológiával kapcsolatos tájékoztatási tevékenységek előmozdítása.

A 3. cikk (1) bekezdése oly módon módosul, hogy bemutatja a közös vállalkozásnak a keresletorientált és felhasználóvezérelt, innovatív és versenyképes szuperszámítógépes rendszerek és kvantumrendszerek fejlesztésének és elterjedésének támogatására irányuló aktualizált küldetését. A 3. cikk (2) bekezdésének fa) pontja ismerteti a közös vállalkozás azon új célkitűzését, hogy támogassa a kvantumtechnológiákkal kapcsolatos legkorszerűbb tudományos és alkalmazott kutatást és innovációt.

A módosítás a 4. cikk (1) bekezdését egy új j) ponttal egészíti ki, amely létrehozza a kvantumtechnológiákra vonatkozó pillért, amely a teljes európai kvantum-ökoszisztémával foglalkozik, beleértve a kvantumszámítást, -szimulációt, -kommunikációt, -érzékelést és -metrológiát.

Az intézkedések hatálya a következőkre terjed ki:

·tudományos kutatás és technológiai innováció a kvantumterületeken,

·a kvantumtechnológiák iparosítása és kapacitásbővítése, beleértve az induló vállalkozások és a diszruptív innováció támogatását,

·a nemzeti kvantumkompetencia-központok hálózatának fejlesztése, a kvantumalkalmazások elterjedése a stratégiai ágazatokban, valamint szabványosítás,

·készségfejlesztés és mobilitás, az erős és befogadó kvantummunkaerő előmozdítása,

·az Unió külpolitikájával összehangolt nemzetközi együttműködés.

Annak érdekében, hogy segítse az EuroHPC közös vállalkozást a kvantumstratégia végrehajtásában, a melléklet 4. cikke bevezeti a kvantumstratégiai tanácsadó csoport fogalmát, és ugyanezen melléklet 14b. cikke részletezi a kvantumstratégiai tanácsadó csoporttól elvárt feladatokat.

2025/0229 (NLE)

Javaslat

A TANÁCS RENDELETE

az európai nagy teljesítményű számítástechnikával foglalkozó közös vállalkozás létrehozásáról és az (EU) 2018/1488 rendelet hatályon kívül helyezéséről szóló, 2021. július 13-i (EU) 2021/1173 tanácsi rendelet módosításáról

AZ EURÓPAI UNIÓ TANÁCSA,

tekintettel az Európai Unió működéséről szóló szerződésre és különösen annak 187. cikkére és 188. cikkének első bekezdésére,

tekintettel az Európai Bizottság javaslatára,

tekintettel az Európai Parlament véleményére 9 ,

tekintettel az Európai Gazdasági és Szociális Bizottság véleményére 10 ,

mivel:

(1)A mesterséges intelligenciára vonatkozó harmonizált szabályok megállapításáról szóló (EU) 2024/1689 európai parlamenti és tanácsi rendelet (a mesterséges intelligenciáról szóló jogszabály) célja a belső piac működésének javítása azáltal, hogy egységes jogi keretet hoz létre különösen a mesterséges intelligencia uniós értékekkel összhangban történő fejlesztésére, forgalmazására és használatára vonatkozóan.

(2)Amióta 2021-ben elfogadták az (EU) 2021/1173 tanácsi rendeletet, a mesterséges intelligencia (MI) területén hatalmas technikai fejlődés ment végbe, és az MI világszerte nagy stratégiai jelentőséggel bíró, egyszersmind vitatott területté vált. Az Európai Unió élen jár a mesterséges intelligenciával kapcsolatos, felelős innováció támogatására irányuló erőfeszítésekben azáltal, hogy iránymutatást nyújt az innovációhoz, védőintézkedéseket hoz létre és fejleszti a globális kormányzást.

(3)Megjelentek a nagy általános célú MI-modellek a gazdasági versenyképesség és az innováció létfontosságú mozgatórugóiként. Kulcsfontosságúvá váltak a különböző ágazatok termelékenységének növelésében és a teljes értékláncok átalakításában, ezáltal meghatározva a jövőbeli gazdasági értékteremtést. A következő generációs élvonalbeli MI-modellek képességei várhatóan ugrásszerűen megnőnek, az emberi képességekkel versengő, rendkívül összetett és változatos feladatok megoldására képes általános mesterséges intelligencia (AGI) felé haladva. Azok a régiók, amelyek képesek ezeket a mesterségesintelligencia-modelleket nagy léptékben kifejleszteni és végrehajtani, vezető szerepet fognak játszani a globális innovációban, és elsőrangú tehetségeket vonzanak majd. Ugyanakkor a tudomány és az ipar élvonalában álló ágazatok – például a biotechnológia, az éghajlat, a gépjárműipar, a védelem, a világűr és az űrkutatás – jelentős számítástechnikai erőforrásokat igényelnek a mesterséges intelligencián alapuló nagyobb tudományos felfedezések és ipari innovációk elvégzéséhez. Az e tevékenységek és más uniós programok – például az uniós űrprogram – által végzett tevékenységek közötti szinergiákat ki kell aknázni, az Unió és tagállamai stratégiai érdekeinek védelmét szolgáló megfelelő biztosítékok mellett.

(4)A legfejlettebb európai MI-gyárak mintegy 25 000 fejlett MI-processzorral rendelkező szuperszámítógépekkel lesznek felszerelve, amelyek csak közepes hatótávolságú MI-modellek kifejlesztését teszik lehetővé. Ezért jelentős beruházásokra van szükség ahhoz, hogy Európa számítástechnikai kapacitásai magasabb szintre emelkedjenek.

(5)A Bizottság 2025. április 9-én elindította az MI-kontinensre vonatkozó cselekvési tervet 11 , amelynek célja, hogy az Unió globális vezető szerepet töltsön be a mesterséges intelligencia területén. E stratégia egyik alappillére a fejlett MI-modellek tanítására szolgáló, egész Európára kiterjedő infrastruktúra fellendítése, amely a 2024-es MI-gyárak koncepcióját a következő szintre emeli.

(6)A következő generációs élvonalbeli MI-modellek fejlesztéséhez várhatóan nagy méretű létesítményekre lesz szükség, amelyek legalább háromszor-négyszer annyival rendelkeznek a legfejlettebb MI-processzorokból, mint a legerősebb MI-gyárak, figyelembe véve ugyanakkor a teljesítménykapacitást, valamint az energia- és a vízhatékonyságot és a körforgásos jelleget. Az (EU) 2021/1173 rendelet meglévő mechanizmusai ma még nem rendelkeznek az MI-óriásgyárak létrehozásának és működésének támogatásához szükséges eszközökkel. Ezért célzott módosításra van szükség annak érdekében, hogy az Európai Nagy Teljesítményű Számítástechnika Közös Vállalkozás (a továbbiakban: közös vállalkozás) rendelkezzen az ahhoz szükséges jogalappal, hogy teljesíteni tudja az MI-óriásgyárak európai létrehozásával kapcsolatos kötelezettségvállalásokat.

(7)Az Unió tudományos és technológiai alapjainak megerősítése egyre fontosabb az Unió hosszú távú versenyképessége és stratégiai autonómiája szempontjából. A mesterséges intelligencia ugyanis felgyorsíthatja a tudományos felfedezést és javítja a kutatási képességeket valamennyi területen. Ezért alapvető fontosságú, hogy az MI magán- és állami felhasználói, különösen a kkv-k és a növekvő innovatív vállalkozások az Unión belül világszínvonalú szuper-számítástechnikai infrastruktúrákból részesüljenek annak érdekében, hogy fenntartsák és előmozdítsák Európa vezető szerepét a kutatás és az innováció terén.

(8)Az Európai Bizottság 2025. január 29-én elfogadott versenyképességi iránytűje a stratégiai technológiákat, köztük a kvantumtechnológiákat és a nagy teljesítményű számítástechnikát határozza meg Európa technológiai szuverenitásának, gazdasági rezilienciájának és globális vezető szerepének alapvető pilléreiként. Az iránytű hangsúlyozza, hogy összehangolt beruházásokra és ökoszisztéma-fejlesztésre van szükség a kutatás, az infrastruktúra, az ipar és a készségek terén az Unió versenyképességének e területeken történő megerősítése érdekében.

(9)Ezt kiegészítve a 2025 júliusában elfogadandó európai kvantumstratégia átfogó keretet határoz meg a kvantumkutatás, az innováció, az iparosítás, valamint a kvantumtechnológiák és -infrastruktúrák bevezetésének felgyorsítására. Célja egy fenntartható és versenyképes kvantum-ökoszisztéma kiépítése, amely kiterjed a számítástechnikára, a kommunikációra, az érzékelésre és a metrológiára, nagy hangsúlyt fektetve a készségfejlesztésre és a nemzetközi együttműködésre.

(10)Tekintettel e kezdeményezés szakpolitikai jelentőségére, a Horizont Európából, a Digitális Európa programból és az Európai Hálózatfinanszírozási Eszközből eredetileg elkülönített összegeket – a rendelkezésre álló költségvetési források függvényében – növelni kell annak érdekében, hogy az Unió elérhesse célkitűzését.

(11)Tekintettel a terület gyors technológiai fejlődésére és a mesterséges intelligenciára vonatkozó uniós szakpolitika kiigazítására, az elkövetkező években jelentős további uniós finanszírozásra lehet szükség az MI-óriásgyárak számára. Ezt a konkrét szakpolitikai környezetet figyelembe véve lehetővé kell tenni, hogy a közös vállalkozás az 5. cikk (1) bekezdésében meghatározott összegeket meghaladó további uniós finanszírozással rendelkezzen. Az ilyen kiegészítő hozzájárulást a közös vállalkozás Uniótól eltérő tagjainak legalább azonos mértékben ki kell egészíteniük.

(12)Annak érdekében, hogy Unió-szerte felgyorsítsák az MI-óriásgyárak fejlesztését, a tagállamok dönthetnek úgy, hogy a Helyreállítási és Rezilienciaépítési Eszköz (RRF) keretében fennmaradó allokációikat az MI-óriásgyárakhoz való nemzeti hozzájárulásaik finanszírozására használják fel. E célból a tagállamok számára lehetővé kell tenni, hogy hozzájárulást nyújtsanak a közös vállalkozásnak az MI-óriásgyárakra irányuló projektek támogatása céljából.

(13)Lehetővé kell tenni az 5. cikk (1) bekezdésében fel nem sorolt egyéb programokból származó, MI-óriásgyárakhoz való további uniós hozzájárulásokat is, egyedi ad hoc hozzájárulási megállapodások aláírása révén, a közös vállalkozás egy vagy több, az Uniótól eltérő tagja arányos hozzájárulásának függvényében. A megfelelő hozzájárulási megállapodásoknak a Bizottság vonatkozó munkaprogramjával összhangban tartalmazniuk kell a megbízott források tervezett felhasználásának egyértelmű leírását, valamint a végrehajtás ütemtervét,

ELFOGADTA EZT A RENDELETET:

1. cikk

Az (EU) 2021/1173 rendelet a következőképpen módosul:

1.A 2. cikk a következőképpen módosul:

2.A szöveg a következő 3c. alponttal egészül ki:

3c.    „mesterségesintelligencia-óriásgyár” vagy „MI-óriásgyár”: a nagyon nagy méretű MI-modellek és -alkalmazások teljes életciklusának – fejlesztés, betanítás, finomhangolás és nagy léptékű statisztikai következtetés – kezeléséhez elegendő kapacitással rendelkező, a technika állásának megfelelő, nagy méretű létesítmény, amely egy olyan szuper-számítástechnikai szolgáltatási infrastruktúrát biztosít, amely mesterséges intelligenciára optimalizált számítástechnikai kapacitásból, támogató adatközpont-infrastruktúrából (beleértve a nagy kapacitású tárolást és hálózatépítést), célzott biztonságos felhőalapú felhasználói hozzáférési környezetekből és a fejlett műveleteihez szükséges speciális biztonságos MI-orientált támogatási szolgáltatásokból áll, és amelyet környezeti szempontból fenntartható energiaellátási rendszer támogat.

3.A szöveg a következő 3d. alponttal egészül ki:

3d.    „mesterségesintelligencia-óriásgyárkonzorcium” vagy „MI-óriásgyárkonzorcium”: az Unióban megfelelően bejegyzett jogi személyek társulása, amelyek konzorciumba tömörülnek egy MI-óriásgyár létrehozása és működtetése céljából, és meghatározzák e szervezetek szerepét és felelősségi körét az MI-óriásgyár élettartamára, vagy egy MI-óriásgyár létrehozása és működtetése céljából létrehozott új jogalany, amely bármely tagállamban elismert jogi formával rendelkezik. Az MI-óriásgyárkonzorciumot legalább ötéves időtartamra kell létrehozni. E konzorciumok magánpartnerei közül egy vagy több részt vehet a közös vállalkozás magánszektorbeli tagjaiban.

4.A szöveg a következő 3e. alponttal egészül ki:

3e. „az MI-óriásgyár koordinátora”: az Unióban megfelelően bejegyzett és a letelepedés helye szerinti tagállam joga szerint érvényesen létező jogalany, amely jogi felhatalmazással rendelkezik az MI-óriásgyárkonzorcium képviseletére, és jogképességgel és felhatalmazással rendelkezik az MI-óriásgyár üzemeltetési megállapodásának megkötésére, végrehajtására és teljesítésére; az MI-óriásgyár koordinátora az Unióban rendelkezik székhellyel, és közvetlenül vagy közvetve, tulajdonosi érdekeltségen keresztül vagy az (EU) 2024/1624 rendelet IV. fejezetében és a vonatkozó uniós versenyjogi elvekben meghatározott egyéb módon az Unióban letelepedett jogi személyek vagy természetes személyek ellenőrzése alatt áll. A koordinátor lehet olyan meglévő üzemeltető szervezet is, amely egy részt vevő államot képvisel, azaz amely egy tagállam vagy részt vevő államok üzemeltetési konzorciuma.

5.A szöveg a következő 3f. alponttal egészül ki:

3f. „az MI-óriásgyárra vonatkozó üzemeltetési megállapodás”: a közös vállalkozás és az MI-óriásgyár koordinátora közötti igazgatási megállapodás egy MI-óriásgyár üzemeltetésére és működtetésére.

6.A szöveg a következő 3g. alponttal egészül ki:

3g. „MI-óriásgyárat üzemeltető szervezet”: olyan jogalany, amelyet az MI-óriásgyárkonzorcium kijelölt arra, hogy egy MI-óriásgyárat és az ahhoz kapcsolódó szolgáltatásokat üzemeltesse és működtesse, és amely valamely olyan részt vevő államban telepedett le, amely tagállam.

7.A szöveg a következő 3h. alponttal egészül ki:

3h. „MI-óriásgyárra irányuló együttműködési megállapodás”: a közös vállalkozás és egy harmadik ország közötti megállapodás, amely meghatározza az adott harmadik országban letelepedett jogi személyek vagy természetes személyek közvetlen vagy közvetett, tulajdonosi érdekeltségen keresztül vagy más módon történő ellenőrzése alatt álló jogalanyok MI-óriásgyárakhoz való hozzáférésének a feltételeit.

8.A szöveg a következő 19a. alponttal egészül ki:

19a. „nemzeti kvantumkompetencia-központ”: valamely részt vevő államban letelepedett jogalany vagy jogalanyokból álló konzorcium, amely ipari felhasználók – többek között kkv-k, tudományos körök és közigazgatási szervek – számára igény szerint hozzáférést biztosít kvantumtechnológiákhoz, -eszközökhöz, -alkalmazásokhoz és -szolgáltatásokhoz, valamint nemzeti vagy európai kvantuminfrastruktúrákhoz, továbbá szakértelmet, készségeket, képzést, hálózatépítést és tájékoztatást kínál.

9.A 3. cikk a következőképpen módosul:

10.Az (1) bekezdés helyébe a következő szöveg lép:

A közös vállalkozás küldetése egy világszínvonalú, egyesített, biztonságos és fokozottan összekapcsolt szuper-számítástechnikai és kvantum-számítástechnikai szolgáltatás- és adatinfrastruktúra ökoszisztémájának kifejlesztése, üzembe helyezése, bővítése és fenntartása az Unióban. Előmozdítja továbbá a keresletorientált és felhasználóközpontú, innovatív és versenyképes szuper-számítástechnikai kvantumtechnológiák és rendszerek kifejlesztését és használatát egy olyan ellátási lánc mentén, amely biztosítani fogja a zavarok kockázatát csökkentő alkotóelemeket, technológiákat és ismereteket, valamint az ilyen rendszerekre optimalizált alkalmazások széles skálájának kifejlesztését; emellett kiterjeszti e szuper-számítástechnikai infrastruktúra használatát nagy számú állami és magánfelhasználóra, valamint támogatja a kettős átállás és az európai tudomány és ipar számára szükséges kulcskompetenciák fejlesztését.

11.A (2) bekezdés a következő fa) ponttal egészül ki:

fa) a kvantumtechnológiákkal kapcsolatos legkorszerűbb tudományos és alkalmazott kutatás és innováció, a laboratóriumról a gyárra való átállásuk, valamint világszínvonalú kvantuminfrastruktúrákba való bevezetésük, elterjedésük és integrációjuk támogatása egy dinamikus, innovatív és reziliens kvantum-ökoszisztéma Unió-szerte történő kiépítése, valamint az Unió tudományos és ipari vezető szerepének, versenyképességének, stratégiai autonómiájának és technológiai szuverenitásának a kvantum-számítástechnika, -kommunikáció és -érzékelés terén történő biztosítása érdekében.

12.A (2) bekezdés h) pontja helyébe a következő szöveg lép:

h) a mesterségesintelligencia-gyárak fejlesztése és üzemeltetése, valamint az MI-óriásgyárak és szolgáltatásaik létrehozásának és az azokhoz való hozzáférésnek a támogatása, támogatva a rendkívül versenyképes és innovatív mesterségesintelligencia-ökoszisztéma Unión belüli továbbfejlesztését.

13.A (3) bekezdés helyébe a következő szöveg lép:

A közös vállalkozásnak a szuperszámítógépek beszerzésekor hozzá kell járulnia az Unió érdekeinek megóvásához, valamint támogatnia kell a nagy teljesítményű számítástechnika és kvantumtechnológiák, rendszerek és alkalmazások fejlesztését és hasznosítását. A közös vállalkozásnak lehetővé kell tennie a világszínvonalú szuperszámítógépek kooperatív tervezésen alapuló beszerzését, egyúttal szavatolnia kell a beszerzett technológiák és rendszerek ellátási láncának biztonságát. A közös vállalkozásnak hozzá kell járulnia az Unió stratégiai autonómiájához, támogatnia kell az európai nagy teljesítményű számítástechnikai és kvantumtechnológiai ellátási láncot erősítő technológiák és alkalmazások fejlesztését, valamint elő kell mozdítania ezek olyan rendszerekbe való beépítését, amelyek számos tudományos, társadalmi, környezetvédelmi, ipari és biztonsági felhasználási igényt kielégítenek.

14.A 4. cikk a következőképpen módosul:

15.A (1) bekezdés a következő i) ponttal egészül ki:

i) Az MI-óriásgyárakra vonatkozó pillér, amely az MI-óriásgyárak olyan tevékenységeire terjed ki, amelyek működésük során kapcsolódhatnak a mesterségesintelligencia-gyárak EuroHPC hálózatához, hogy biztosítsák a zökkenőmentes integrációt és tudásmegosztást a mesterséges intelligencia európai ökoszisztémájában; ez a pillér a következő tevékenységeket foglalja magában:

i.világszínvonalú mesterségesintelligencia-számítási infrastruktúra biztosítása európai kutatók, vállalkozók és iparágak számára;

ii.új mesterségesintelligencia-megoldások kifejlesztésének lehetővé tétele valamennyi köz- és magánszektorban; valamint

iii.az Unió mint a mesterséges intelligencia kontinense versenyképességének és szuverenitásának biztosítása.

16.Az (1) bekezdés a következő j) ponttal egészül ki:

j) A kvantumtechnológiákra vonatkozó pillér, amely teljes kvantum-ökoszisztémát és a kvantum-számítástechnika és -szimuláció, a kvantumkommunikáció, valamint a kvantumérzékelés és -metrológia alkalmazási területeit kezeli, biztosítva a kvantumellátási lánc és az alaptechnológiák biztonságát és rezilienciáját. A tevékenységek többek között a következőkre terjednek ki:

a) tudományos és technológiai kutatás és innováció: a kvantumtudomány és -technológia területén a kutatási kiválóság előmozdítása;

b) laboratóriumról gyárra való átállás és ökoszisztéma-fejlesztés: a legkorszerűbb kvantuminfrastruktúrák fejlesztésének és telepítésének támogatása, a kvantumtechnológiák iparosításának előmozdítása a kvantumalkalmazások elterjedésének támogatása révén a kulcsfontosságú állami és ipari ágazatokban, biztosítva az előrelépések valós alkalmazásokba való átültetését valamennyi kvantumterületen, beleértve a vezető piacok fejlesztését is, az európai és nemzetközi szabványok előmozdítása, valamint a nemzeti kvantumkompetencia-központok fejlesztésének és hálózatba szervezésének támogatása Európa-szerte;

c) szakértelem és tehetség: versenyképes és inkluzív kvantumkutatási és mérnöki munkaerő kialakítása összehangolt oktatási, képzési és mobilitási kezdeményezések révén, a kvantummal kapcsolatos kulcsfontosságú tudományágakban és műszaki területeken;

d) nemzetközi együttműködés: nemzetközi együttműködés kialakítása a kvantumtechnológiák terén a globális tudományos és társadalmi kihívások megoldása érdekében, az Unió külpolitikai célkitűzéseivel és nemzetközi kötelezettségvállalásaival összhangban.

17.Az 5. cikk a következőképpen módosul:

18.Az (1) bekezdés helyébe a következő szöveg lép:

A közös vállalkozásnak nyújtott uniós pénzügyi hozzájárulás – beleértve az EGT-előirányzatokat is – legfeljebb 3 972 300 000 EUR, amelyből legfeljebb 92 000 000 EUR különíthető el igazgatási költségekre, azzal a feltétellel, hogy az Unió pénzügyi hozzájárulásának fent említett összege legalább megegyezik a részt vevő államok hozzájárulásának összegével; az említett hozzájárulás indikatív módon a következőképpen oszlik meg:

a)legfeljebb 1 660 000 000 EUR a Horizont Európából;

b)legfeljebb 2 012 300 000 EUR a Digitális Európa programból;

c)legfeljebb 300 000 000 EUR az Európai Hálózatfinanszírozási Eszközből.

19.Az (1) bekezdés új albekezdéssel egészül ki:

A Horizont Európából, a Digitális Európa programból és az Európai Hálózatfinanszírozási Eszközből származó további források kiegészíthetik az első albekezdésben említett uniós hozzájárulást, feltéve, hogy a kiegészítő összegekhez legalább a közös vállalkozás egy vagy több, az Uniótól eltérő tagjának hozzájárulása társul. Az ilyen kiegészítő uniós hozzájárulást kizárólag a 4. cikk (1) bekezdésének i) pontjában említett pillérre lehet fordítani. Ezeket a kiegészítő forrásokat nem kell figyelembe venni az Unió maximális pénzügyi hozzájárulásának kiszámításakor.

20.A (3) bekezdés helyébe a következő szöveg lép:

Az e cikk (1) bekezdésében említettektől eltérő és azokat kiegészítő uniós programokból a közös vállalkozás számára további források különíthetők el a 4. cikkben említett tevékenységek pilléreinek támogatására, a 4. cikk (1) bekezdésének a) pontjában említett tevékenységek kivételével. Ezeket a kiegészítő forrásokat nem kell figyelembe venni az Unió maximális pénzügyi hozzájárulásának kiszámításakor.

21.A cikk új (4a) bekezdéssel egészül ki:

Az e cikk (3) és (4) bekezdésével összhangban a közös vállalkozásra bízott hozzájárulásokra az (EU, Euratom) 2024/2509 rendelet 158. cikkében foglalt követelmények alkalmazandók. Amennyiben ezek a kiegészítő uniós hozzájárulások a 4. cikk (1) bekezdésének i) pontjában említett pillérhez kapcsolódnak, az Uniótól eltérő egy vagy több tag az uniós hozzájárulások összegével arányos kiegészítő hozzájárulást nyújt.

22.A (6) bekezdés törlésre kerül.

23.A (7) bekezdés törlésre kerül.

24.A (8) bekezdés törlésre kerül.

25.A rendelet a következő 12b. cikkel egészül ki:

„12b. cikk”

Mesterségesintelligencia-óriásgyár

(1)Az MI-óriásgyárnak valamely tagállamban kell lennie. Az MI-óriásgyárat az Unió és egy vagy több tagállam közötti partnerségnek kell pénzügyileg támogatnia, amelyet egy közös vállalkozás és egy MI-óriásgyárkonzorcium képvisel, amely magában foglalhat egy vagy több infrastruktúra-szolgáltatót, és amelyet jogilag az MI-óriásgyár koordinátora képvisel.

(2)A részt nem vevő államokból származó jogalanyok MI-óriásgyárkonzorciumban való részvétele korlátozások vagy kizárás tárgyát képezheti, amennyiben az ilyen részvétel ellentétes az Unió stratégiai eszközeivel, érdekeivel, autonómiájával vagy biztonságával. Az (EU) 2021/695 rendelettel, az (EU) 2021/694 rendelettel és az (EU) 2021/1153 rendelettel összhangban az MI-óriásgyárkonzorcium kiválasztására irányuló, részvételi szándék kifejezésére való felhívás az említett konzorciumban való részvételt a részt vevő államokban vagy a Horizont Európa keretprogram, a Digitális Európa program és bármely későbbi releváns uniós finanszírozási program meghatározott társult országaiban, illetve a részt vevő államokon kívül más harmadik országokban letelepedett jogalanyokra korlátozhatja. Az e bekezdésben említett korlátozások és kizárások elvben nem alkalmazandók azokra a harmadik országokban letelepedett jogalanyokra, amelyek MI-óriásgyárra vonatkozó együttműködési megállapodást vagy hasonló megállapodást írtak alá az Unióval. Az MI-óriásgyár kiválasztására vonatkozó, részvételi szándék kifejezésére való felhívás meghatározhatja, hogy más harmadik országbeli jogalanyok is jogosultak lehetnek a részvételre, feltéve, hogy megfelelnek az Unió és a tagállamok biztonsági érdekeinek védelme, valamint a minősített dokumentumokra vonatkozó információk védelmének biztosítása érdekében az említett jogalanyok által teljesítendő követelményeknek. Az említett követelményeket a munkaprogramban kell meghatározni.

(3)Az MI-óriásgyárkonzorcium számára biztosítani kell, hogy kifejezetten rendelkezésre álljon egy megfelelő igazoló dokumentum, amely igazolja az MI-óriásgyár üzemeltető szervezetének székhelye szerinti tagállam vagy az MI-óriásgyárkonzorcium részt vevő államai illetékes hatóságainak elkötelezettségét.

(4)Az 5. cikkben említett uniós pénzügyi hozzájárulás az MI-óriásgyár teljes számítási infrastruktúrájának tőkekiadásaira (CAPEX) vonatkozó beruházások legfeljebb 17 %-ára vagy a CAPEX bérelt kapacitásával egyenértékű, az MI-óriásgyárhoz való hozzáférési idő előre egyeztetett garantált megvásárlására nyújtható. Egy vagy több részt vevő államnak legalább az uniós hozzájárulással megegyező hozzájárulást kell tennie. Az MI-óriásgyárra vonatkozó fennmaradó beruházást és annak működési kiadásait (OPEX) az MI-óriásgyárkonzorcium fedezi.

(5)Előfordulhat, hogy egy kiválasztott MI-gyár kapacitása jelentősen bővül, és MI-óriásgyárrá válik. Ebben az esetben az ezen MI-gyárhoz már nyújtott uniós pénzügyi támogatást bele kell számítani az MI-óriásgyár számítástechnikai infrastruktúrájának CAPEX-éhez való uniós hozzájárulásba. A 10. cikkben említett, MI-gyárra vonatkozó üzemeltetési megállapodást adott esetben ennek megfelelően módosítani kell. Az érintett MI-gyárba történő, az MI-óriásgyárrá válást célzó további beruházásokat, valamint az MI-óriásgyár működési kiadásait (OPEX) az MI-óriásgyárkonzorciumnak kell fedeznie.

(6)Azok a részt vevő államok, amelyek tagállamok, a közös vállalkozással közös megegyezéssel teljes egészében vagy részben továbbíthatják önkéntes hozzájárulásaikat – beleértve az e cikk (4) bekezdésében említetteket és az azokon felüli bármely más hozzájárulást – egy adott MI-óriásgyár számára a közös vállalkozáson keresztül, amely ezt követően kezeli és a nevükben folyósítja ezeket a pénzeszközöket a kijelölt MI-órásgyárnak.

(7)A közös vállalkozás tulajdonolja az MI-óriásgyár számítási infrastruktúrájának a (4) és (5) bekezdésben meghatározott uniós hozzájárulásnak megfelelő részét. E tulajdonjog vagy a (4) bekezdésben említett bérelt kapacitás időtartamának az MI-óriásgyár működésének megkezdésétől számított legalább öt évnek kell lennie, és azt az MI-óriásgyárra vonatkozó üzemeltetési megállapodásban kell részletesebben meghatározni. Ezt az időtartamot meg kell hosszabbítani az MI-óriásgyár számítási infrastruktúrájának jelentős korszerűsítése esetén. A közös vállalkozásnak az alapokmány 23. cikkének (4) bekezdésében említettek szerinti végelszámolás sérelme nélkül ezt a tulajdonjogot az MI-óriásgyárra vonatkozó üzemeltetési megállapodással összhangban kell átruházni, vagy az MI-óriásgyárra vonatkozó üzemeltetési megállapodásban meghatározott feltételek mellett meg kell hosszabbítani egy megállapodás szerinti időtartamra. A tulajdonjog MI-óriásgyárkonzorciumra történő átruházása esetén az MI-óriásgyár számítási infrastruktúrájának maradványértékét az Unió számára egyenértékű hozzáférési jogokká kell átalakítani. Ha az üzemeltetési megállapodás szerint nem ruházzák át a tulajdonjogot az MI-óriásgyárkonzorciumra, de döntés születik a leszerelésről, a vonatkozó költségeket az MI-óriásgyárkonzorcium viseli.

(8)Az Unió és a részt vevő államok MI-óriásgyárhoz való hozzáférési jogainak közvetlenül arányosaknak kell lenniük az MI-óriásgyár számítási infrastruktúrájának CAPEX-éhez való pénzügyi hozzájárulásukkal, vagy az MI-óriásgyárhoz való hozzáférési idő előzetesen elfogadott garantált megvásárlásával.

(9)A közös vállalkozás irányító testülete határozza meg a következőket:

a)az MI-óriásgyárakhoz való uniós hozzáférési idő feltételei;

b)az MI-óriásgyárakhoz való hozzáférés feltételeire vonatkozó különös szabályok, amelyek az Unió számára stratégiai fontosságúnak minősülő projektek és tevékenységek hozzáférési idejének kiosztására vonatkoznak.

(10)Az Unió hozzáférési idejére vonatkozó feltételeknek a (9) bekezdés szerinti meghatározásakor az irányító testület biztosítja, hogy a hozzáférés:

a)valamely tagállamban vagy a Digitális Európa programhoz, a Horizont Európához vagy az Európai Hálózatfinanszírozási Eszközhöz társult harmadik országban lakóhellyel rendelkező, letelepedett vagy ott található felhasználóknak legyen odaítélhető;

b)ingyenes legyen a közjogi intézmények felhasználói számára. E hozzáférési időt az ipari felhasználók számára is ingyenesen kell biztosítani a Horizont Európa, a Digitális Európa program vagy a Hálózatfinanszírozási Eszköz által finanszírozott, valamint a Horizont Európa vagy a Digitális Európa program keretében kiválósági pecsétet elnyert kutatási és innovációs tevekénységekkel összefüggő alkalmazások, továbbá adott esetben a kkv-k és növekvő innovatív vállalkozások magáncélú innovációs tevékenységei esetében;

c)tartalmazza a kifejezetten az EU által finanszírozott kutatási projektek számára elkülönített számítási forrásokat, biztosítva a garantált rendelkezésre állást és az ütemezési prioritást.

(11)Az irányító testület nyomon követi az Unió hozzáférési idejének a (10) bekezdés a) pontjában meghatározott különböző típusú felhasználókra eső részét. Abban az esetben, ha a hozzáférési idő különböző típusú felhasználók közötti aránya és a kereslet között jelentős kiegyenlítetlenség áll fenn, a Bizottság megteszi a megfelelő korrekciós intézkedéseket ennek kezelésére.

(12)Az Unió vagy a részt vevő államok hozzájárulásaira olyan feltételek vonatkoznak, amelyek biztosítják az Unió stratégiai érdekeinek védelmét. Az e bekezdésben említett egyedi feltételeket a közös vállalkozás és az MI-óriásgyárkonzorcium között létrejött, kifejezetten a mesterséges intelligencia befogadására vonatkozó megállapodásban kell meghatározni. Az MI-óriásgyárra vonatkozó üzemeltetési megállapodásra az uniós jog az irányadó, amelyet az olyan kérdések tekintetében, amelyekről ez a rendelet vagy más uniós jogi aktusok nem rendelkeznek, kiegészít annak a tagállamnak a joga, amelyben az üzemeltető szervezet székhellyel rendelkezik. Az MI-óriásgyárra vonatkozó üzemeltetési megállapodás:

a)részletesen meghatározza az MI-óriásgyár tulajdonosi és irányítási struktúráját;

b)az Unió stratégiai eszközeinek, érdekeinek, autonómiájának vagy biztonságának védelme érdekében olyan rendelkezéseket tartalmaz, amelyek biztosítják az MI-óriásgyár Unió általi hatékony vizsgálatát és ellenőrzését;

c)meghatározza az Unió, a részt vevő államok, valamint az MI-óriásgyárkonzorcium köz- és/vagy magánpartnerei által nyújtott pénzügyi hozzájárulásokat, beleértve adott esetben a (8) bekezdésben említett, az MI-óriásgyárhoz való garantált hozzáférési időt és annak időtartamát;

d)adott esetben meghatározza az MI-óriásgyárkonzorcium és az InvestEU közötti egyedi beruházási megállapodások által szabályozott uniós beruházásokból eredő bármely egyéb uniós érdeket;

e)meghatározza az MI-óriásgyár nem uniós felhasználóira vonatkozó jogosultsági feltételeket; nekik a (2) bekezdésben meghatározott támogathatósági feltételekkel megegyező feltételeknek kell megfelelniük;

f)meghatározza az uniós felhasználók hozzáférésére vonatkozó részletes feltételeket és az MI-óriásgyár szolgáltatásaihoz való hozzáférési időre vonatkozó elszámolási szabályokat;

g)meghatározza a közös vállalkozás felhasználóinak az MI-óriásgyár üzemeltetése során nyújtott szolgáltatás minőségét, az MI-óriásgyárra vonatkozó üzemeltetési megállapodásban foglalt szolgáltatási szintre vonatkozó megállapodásban meghatározottak szerint;

h)meghatározza az MI-óriásgyár adatai és számítási infrastruktúrája beszerzésének, üzemeltetésének és felhasználásának módozatait, beleértve adott esetben a közszféra felhasználói igényeit is; amennyiben az MI-óriásgyárkonzorcium egy vagy több technológiai infrastruktúra-szolgáltatót is magában foglal, az MI-óriásgyárra vonatkozó üzemeltetési megállapodásnak tartalmaznia kell az e beszállítókra vonatkozó fokozott összeférhetetlenségi biztosítékok nyújtását;

i)meghatározza adott esetben a (7) bekezdésben említett tulajdonjog-átruházás feltételeit;

j)adott esetben részletesen ismerteti a tulajdonjog vagy az előzetesen elfogadott garantált megvásárolt hozzáférési idő meghosszabbítását, valamint adott esetben az MI-óriásgyár fokozatos kivezetésének feltételeit;

k)adott esetben meghatározza az MI-óriásgyár üzemeltetésére vonatkozó felelősségi feltételeket;

l)tartalmazza az MI-óriásgyár üzemeltető szervezetének azon kötelezettségét, hogy minden év január 31-ig ellenőrzési jelentést és adatokat nyújtson be az irányító testülethez az előző pénzügyi évre vonatkozó uniós hozzáférési idő felhasználásáról;

m)tartalmazza az EUMSZ 272. cikkével összhangban választott bírósági kikötést, amely szerint az Európai Unió Bírósága rendelkezik joghatósággal az üzemeltetési megállapodás hatálya alá tartozó minden kérdésben.

(13)Az MI-óriásgyár magában foglal egy, a Bizottság és a részt vevő államok képviselőiből álló, az adott MI-óriásgyár számára közfinanszírozást nyújtó, nyilvános vezetési testületet. Az MI-óriásgyárkonzorcium irányítási és működési autonómiájának sérelme nélkül, valamint a közfinanszírozást alátámasztó közérdekű célkitűzésekkel való összhang biztosítása érdekében a következő elemekhez a kijelölt közigazgatási szerv kifejezett előzetes jóváhagyása szükséges:

a)harmadik országbeli szervezetekkel kötendő olyan javasolt hozzáférési megállapodások, amelyek aggályokat vethetnek fel az Unió stratégiai eszközeivel, érdekeivel, autonómiájával vagy biztonságával kapcsolatban;

b)a jogi és pénzügyi struktúrában vagy ellenőrzésben bekövetkező, az Unió vagy a részt vevő államok érdekeit érintő jelentős változások, például az MI-óriásgyárak végső tulajdonlásának vagy ellenőrzésének megváltozása, a kritikus eszközök Unión kívülre történő áthelyezése vagy jelentős pénzügyi szerkezetátalakítási döntések;

c)jelentős változás az MI-óriásgyárak stratégiai céljában.

(14)A részvételi szándék kifejezésére való felhívást követően az MI-óriásgyárkonzorciumot a közös vállalkozás irányító testülete tisztességes és átlátható eljárás keretében választja ki egy független szakértőkből álló testület és az irányító testület által az értékelésre kijelölt akkreditált pénzügyi intézmény támogatásával, többek között a következő kritériumok alapján:

a)Technikai értékelés:

1.a pályázat célkitűzései és technikai minősége;

2.a munkaterv minősége;

3.a fizikai, informatikai és hálózati infrastruktúra minősége;

4.fenntarthatóság és energiahatékonyság;

5.konzorciumi tapasztalat és know-how hasonló nagy méretű létesítmények létrehozása terén.

b)Potenciális hatás:

1.a szolgáltatás minősége, beleértve a biztonságot és a megbízhatóságot;

2.az európai MI-ökoszisztémára gyakorolt hatás;

3.uniós hozzáadott érték.

c)Pénzügyi kivitelezhetőség:

1.a részt vevő államok és az MI-óriásgyárkonzorcium beruházási kötelezettségvállalásai;

2.a javasolt üzleti modell minősége és pénzügyi életképessége (beleértve a kijelölt akkreditált pénzügyi intézmény által elvégzendő átvilágítást).

(15)Amennyiben a konzorcium nem foglal magában egy vagy több technológiaiinfrastruktúra-szolgáltatót, az MI-óriásgyár beszállítóit az MI-óriásgyárkonzorciumnak kell kiválasztania olyan tisztességes és átlátható kiírási feltételek alapján, amelyek figyelembe veszik az Unió által a részvételi szándék kifejezésére való felhívásban megadott és az MI-óriásgyárra vonatkozó üzemeltetési megállapodásban részletesebben meghatározott általános rendszerspecifikációkat és különösen a közszféra felhasználói igényeit. A kiválasztásnak tisztességes, nyílt és átlátható kritériumokon kell alapulnia, továbbá biztosítania kell az uniós hozzáadott értéket, és foglalkoznia kell az ellátási lánc biztonságával és rezilienciájával. A nyertes ajánlattevőknek meg kell felelniük a (2) bekezdésben meghatározott alkalmassági feltételeknek.

(16)A közös vállalkozás keretszerződéseket köthet alapvető és nagy keresletű összetevők, például fejlett MI-processzorok biztosítására. Az MI-óriásgyárkonzorciumok felhasználhatják az e bekezdésben említett keretszerződéseket közbeszerzéseikhez.

26.A 16. cikk a következőképpen módosul:

27.Az (1) bekezdés helyébe a következő szöveg lép:

A 17. cikk (9) bekezdésének sérelme nélkül, az EuroHPC szuperszámítógépek használata nyitva áll a köz- és magánszektorbeli felhasználók előtt. Az ipari felhasználásra alkalmas EuroHPC szuperszámítógépek kivételével e szuperszámítógépek használata elsősorban a közfinanszírozású programok kutatási és innovációs céljait, a közszektorbeli alkalmazásokat, valamint adott esetben a kkv-k magáncélú innovációs tevékenységeit szolgálja.

Melléklet

A melléklet a következőképpen módosul:

28.A melléklet 3. cikke a következőképpen módosul:

29.A (2) bekezdés a következőképpen módosul:

A tagállamok és a Horizont Európához vagy a Digitális Európa programhoz társult harmadik országok a közös vállalkozás tagjai közé való felvételi kérelmüket az irányító testületnek nyújtják be. A jelentkező országok írásban elfogadják az alapokmányt és a közös vállalkozás működésére irányadó bármely más rendelkezést. Emellett ismertetik a közös vállalkozás tagjai közé való felvételi kérelmük indokait, és jelzik, hogy nemzeti szuper-számítástechnikai vagy kvantumtechnológiai stratégiájukat miként hangolják össze a közös vállalkozás célkitűzéseivel. Az irányító testület a kérelem elbírálásakor értékeli, hogy a jelentkező ország mennyire érintett és milyen potenciális hozzáadott értéket képvisel a közös vállalkozás küldetésének teljesítése és céljainak elérése tekintetében, és a kérelem jóváhagyása előtt további pontosításokat kérhet a pályázattal kapcsolatban.

30.A melléklet 4. cikke a következőképpen módosul:

31.Az (1) bekezdés a következő d) ponttal egészül ki:

d)a kvantumstratégiai tanácsadó csoport.

32.A melléklet 5. cikke a következőképpen módosul:

33.A szöveg a következő (3) bekezdéssel egészül ki:

(3) A tevékenységek kvantumpillére tekintetében a részt vevő államok kijelölnek egy képviselőt a kvantumtechnológiák területén illetékes hatóságaik részéről.

34.A melléklet 6. cikke a következőképpen módosul:

35.A szöveg a következő (5a) bekezdéssel egészül ki:

(5a) Az alapokmány 7. cikkének (4a) bekezdésében említett feladatok tekintetében a részt vevő államok szavazati jogait minden egyes MI-óriásgyár vonatkozásában az MI-óriásgyárra vonatkozó üzemeltetési megállapodás lejártáig lekötött pénzügyi hozzájárulásaik és az adott MI-óriásgyárhoz nyújtott természetbeni hozzájárulásaik arányában kell elosztani; a természetbeni hozzájárulásokat csak akkor lehet figyelembe venni, ha azokat egy független szakértő vagy könyvvizsgáló előzetesen igazolta.

E bekezdés alkalmazása során az irányító testületnek a határozatait az összes szavazat legalább 75 %-os többségével kell meghoznia, a távollévő tagok szavazatait is beleértve.

36.A (6) bekezdés a következőképpen módosul:

(6) Az ezen alapokmány 7. cikkének (5) bekezdésében, 7. cikkének (5a) bekezdésében, 7. cikkének (6) bekezdésében és 7. cikkének (7) bekezdésében említett feladatok tekintetében az irányító testület a határozatait két szakaszban hozza meg.

37.A melléklet 7. cikke a következőképpen módosul:

38.A szöveg a következő (4a) bekezdéssel egészül ki:

(4a) Az irányító testület az e rendelet 12b. cikkében említett MI-óriásgyárakkal kapcsolatban a következő feladatokat látja el:

a)megvitatja és elfogadja a többéves stratégiai programnak az ezen alapokmány 18. cikkének (1) bekezdésében említett, az MI-óriásgyár létrehozásához kapcsolódó részét;

b)megvitatja és elfogadja az éves munkaprogramnak azt a részét, amely az MI-óriásgyárak létrehozásához, valamint az MI-óriásgyárak kiválasztásához és a vonatkozó költségbecslésekhez kapcsolódik;

c)az éves munkaprogrammal összhangban jóváhagyja a részvételi szándék kifejezésére való felhívások közzétételét;

d)jóváhagyja az MI-óriásgyárakat létrehozó és üzemeltető MI-óriásgyárkonzorciumok kiválasztását;

e)meghatározza az MI-óriásgyárakhoz való uniós hozzáférési idő feltételeit;

f) jóváhagyja a finanszírozásra kiválasztott MI-óriásgyár létrehozásával kapcsolatos ajánlatokat;

g)jóváhagyja az EuroHPC közös vállalkozás által az MI-óriásgyárak alapvető és nagy keresletű összetevőinek biztosítására létrehozott keretszerződéseket.

39.A szöveg a következő (5a) bekezdéssel egészül ki:

(5a)    A tevékenységek kvantumpillérére ezen alapokmány 7. cikke (5) bekezdésének rendelkezéseit kell alkalmazni, kivéve a kvantumszámítógépek beszerzésével és üzemeltetésével kapcsolatos tevékenységeket, amelyek esetében ezen alapokmány 7. cikke (4) bekezdésének rendelkezései alkalmazandók.

40.A melléklet 10. cikke a következőképpen módosul:

41.Az (1) bekezdés a következőképpen módosul:

Az ipari és tudományos tanácsadó testület a kutatási és innovációs tanácsadó csoportból, az infrastrukturális tanácsadó csoportból és a kvantumstratégiai tanácsadó csoportból áll.

42.A szöveg a következő (7) bekezdéssel egészül ki:

(7)    A kvantumstratégiai tanácsadó csoport legfeljebb 12 tagból állhat, akik közül legfeljebb hat tagot a magánszektorbeli tagok neveznek ki – figyelembe véve a közös vállalkozás tekintetében tett kötelezettségvállalásaikat –, legfeljebb hatot pedig az irányító testület nevez ki az ezen alapokmány 7. cikke (3) bekezdésének k) pontjával összhangban.

43.A szöveg a következő 12a. cikkel egészül ki:

12a. cikk

A kvantumstratégiai tanácsadó csoport működése

(1)A kvantumstratégiai tanácsadó csoport évente legalább két alkalommal ülésezik.

(2)A kvantumstratégiai tanácsadó csoport szükség esetén munkacsoportokat hozhat létre egy vagy több tag átfogó koordinálása mellett.

(3)A kvantumstratégiai tanácsadó csoport megválasztja elnökét.

(4)A kvantumstratégiai tanácsadó csoport elfogadja saját eljárási szabályzatát, beleértve a tanácsadó csoportot képviselő tagszervezetek kinevezését és kinevezésük időtartamát is.

44.A szöveg a következő 14a. cikkel egészül ki:

14a. cikk

A kvantumstratégiai tanácsadó csoport feladatai

(1)A kvantumstratégiai tanácsadó csoport:

a)elkészíti az ezen alapokmány 20. cikkében említett többéves stratégiai program tervezetéhez a kvantumtechnológiai tevékenységeket illetően nyújtandó hozzájárulását, és azt a tudományos, iparági és szakpolitikai igények változásával összhangban rendszeresen aktualizálja;

b)nyilvános konzultációkat szervez, amelyek nyitva állnak minden, a kvantumtechnológiák területén aktív magán- és közszektorbeli érdekelt fél előtt, azzal a céllal, hogy tájékoztassa ezeket a feleket a többéves stratégiai program tervezetéről, valamint a kvantumtechnológiai munkaprogramban az adott évre tervezett kapcsolódó tevékenységekről, és visszajelzéseket gyűjtsön tőlük ezekkel kapcsolatban;

c)a többéves stratégiai program tervezetéhez nyújtandó, az (1) bekezdésben említett hozzájárulás a következőket foglalja magában:

d)a kvantumtechnológiák fejlesztésére és elterjedésére, valamint az európai digitális ökoszisztémába való integrálásukra irányuló stratégiai kutatási, innovációs, telepítési és infrastrukturális prioritások az Unió rezilienciájának, technológiai szuverenitásának és stratégiai autonómiájának támogatása érdekében, figyelembe véve ugyanakkor az ilyen technológiákban rejlő kettős felhasználási potenciált;

e)potenciális nemzetközi együttműködési tevékenységek a kvantumtechnológiák terén, amelyek hozzáadott értéket teremtenek és kölcsönös érdeket képviselnek, ugyanakkor biztosítják az uniós értékekkel és biztonsági érdekekkel való összhangot;

f)képzési, oktatási és munkaerő-fejlesztési prioritások a kulcskompetenciák és a kvantumtechnológiák készséghiányának kezelése érdekében, beleértve a biztonsági szempontból érzékeny alkalmazásokkal kapcsolatos tudatosságot is;

g)kvantuminfrastruktúrák beszerzése, telepítése és üzemeltetése, beleértve a nagy teljesítményű számítástechnikai infrastruktúrák és más digitális infrastruktúrák, például a kvantumkommunikáció és a kvantumérzékelés összekapcsolását és egyesítését;

h)a kvantumtechnológiák területén a kapacitásépítésre, az interoperabilitásra, a szabványosításra és a biztonságra vonatkozó intézkedések, különös tekintettel a kettős felhasználású kockázatokra és az Unió stratégiai eszközeinek, érdekeinek, autonómiájának vagy biztonságának védelmére.

45.A melléklet 16. cikke a következőképpen módosul:

A közös vállalkozás költségvetési kötelezettségvállalásai éves részletekre oszthatók. 2025 januárjától a fennmaradó évek kumulatív költségvetésének legalább 20 %-a már nem fedezhető éves részletekből.

40. cikk

Ez a rendelet az Európai Unió Hivatalos Lapjában való kihirdetését követő huszadik napon lép hatályba.

Ez a rendelet teljes egészében kötelező és közvetlenül alkalmazandó valamennyi tagállamban.

Kelt Brüsszelben, -án/-én.

PÉNZÜGYI ÉS DIGITÁLIS KIMUTATÁS

1.A JAVASLAT/KEZDEMÉNYEZÉS FŐBB ADATAI3

1.1.A javaslat/kezdeményezés címe3

1.2.Az érintett szakpolitikai terület(ek)3

1.3.Célkitűzés(ek)3

1.3.1.Általános célkitűzés(ek)3

1.3.2.Konkrét célkitűzés(ek)3

1.3.3.Várható eredmény(ek) és hatás(ok)3

1.3.4.Teljesítménymutatók3

1.4.A javaslat/kezdeményezés tárgya:4

1.5.A javaslat/kezdeményezés indoklása4

1.5.1.Rövid vagy hosszú távon kielégítendő szükséglet(ek) a kezdeményezés végrehajtásának részletes ütemtervével4

1.5.2.Az uniós részvételből származó hozzáadott érték (adódhat többek között a koordinációból eredő előnyökből, a jogbiztonságból, a fokozott hatékonyságból vagy a kiegészítő jellegből). E szakaszban „az uniós részvételből származó hozzáadott érték” azt az uniós fellépésből adódó értéket jelenti, amely többletként jelentkezik ahhoz az értékhez képest, amely a tagállamok egyedüli fellépése esetén jött volna létre.4

1.5.3.Hasonló korábbi tapasztalatok tanulsága4

1.5.4.A többéves pénzügyi kerettel való összeegyeztethetőség és lehetséges szinergiák egyéb megfelelő eszközökkel5

1.5.5.A rendelkezésre álló különböző finanszírozási lehetőségek értékelése, ideértve az átcsoportosítási lehetőségeket is5

1.6.A javaslat/kezdeményezés és az abból származó pénzügyi hatás időtartama6

1.7.Tervezett költségvetés-végrehajtási módszer(ek)6

2.IRÁNYÍTÁSI INTÉZKEDÉSEK8

2.1.A nyomon követésre és a jelentéstételre vonatkozó rendelkezések8

2.2.Irányítási és kontrollrendszer(ek)8

2.2.1.A költségvetés-végrehajtási módszer(ek)nek, a finanszírozás-végrehajtási mechanizmus(ok)nak, a kifizetési feltételeknek és a javasolt kontrollstratégiának az indokolása8

2.2.2.Az azonosított kockázatokkal és a csökkentésükre létrehozott belső kontrollrendszerekkel kapcsolatos információk8

2.2.3.A kontrollok költséghatékonyságának becslése (a kontroll költségeinek és az érintett forrásoknak az aránya) és indokolása, valamint a hibakockázat várható szintjeinek értékelése (kifizetéskor és záráskor)8

2.3.A csalások és a szabálytalanságok megelőzésére irányuló intézkedések9

3.A JAVASLAT/KEZDEMÉNYEZÉS BECSÜLT PÉNZÜGYI HATÁSA10

3.1.A többéves pénzügyi keret érintett fejezete(i) és a költségvetés érintett kiadási sora(i)10

3.2.A javaslatnak az előirányzatokra gyakorolt becsült pénzügyi hatása12

3.2.1.Az operatív előirányzatokra gyakorolt becsült hatás összefoglalása12

3.2.1.1.A megszavazott költségvetésből származó előirányzatok12

3.2.1.2.Külső címzett bevételekből származó előirányzatok17

3.2.2.Operatív előirányzatokból finanszírozott becsült kimenet22

3.2.3.Az igazgatási előirányzatokra gyakorolt becsült hatás összefoglalása24

3.2.3.1. A megszavazott költségvetésből származó előirányzatok24

3.2.3.2.Külső címzett bevételekből származó előirányzatok24

3.2.3.3.Előirányzatok összesen24

3.2.4.Becsült humánerőforrás-szükségletek25

3.2.4.1.A megszavazott költségvetésből finanszírozott25

3.2.4.2.Külső címzett bevételekből finanszírozott26

3.2.4.3.Becsült humánerőforrás-szükségletek összesen26

3.2.5.A digitális technológiával kapcsolatos beruházásokra gyakorolt becsült hatás áttekintése28

3.2.6.A jelenlegi többéves pénzügyi kerettel való összeegyeztethetőség28

3.2.7.Harmadik felek finanszírozási hozzájárulása28

3.3.Becsült bevételi hatás29

4.Digitális vetületek29

4.1.Digitális vonatkozású követelmények30

4.2.Adatok30

4.3.Digitális megoldások31

4.4.Interoperabilitási értékelés31

4.5.A digitális végrehajtást támogató intézkedések32

1.A JAVASLAT/KEZDEMÉNYEZÉS FŐBB ADATAI 

1.1.A javaslat/kezdeményezés címe

1.2.Az érintett szakpolitikai terület(ek) 

1.3.Célkitűzés(ek)

1.3.1.Általános célkitűzés(ek)

1.3.2.Konkrét célkitűzés(ek)

1.3.3.Várható eredmény(ek) és hatás(ok)

Tüntesse fel, milyen hatásokat gyakorolhat a javaslat/kezdeményezés a kedvezményezettekre/célcsoportokra.

1.3.4.Teljesítménymutatók

Határozza meg az előrehaladás és az eredmények nyomon követésére szolgáló mutatókat.

1.4.A javaslat/kezdeményezés tárgya: 

 új intézkedés, 

 kísérleti projektet / előkészítő intézkedést követő új intézkedés 12 , 

 meglévő intézkedés meghosszabbítása, 

 egy vagy több intézkedés összevonása vagy átalakítása egy másik/új intézkedéssé.

1.5.A javaslat/kezdeményezés indoklása 

1.5.1.Rövid vagy hosszú távon kielégítendő szükséglet(ek) a kezdeményezés végrehajtásának részletes ütemtervével

1.5.2.Az uniós részvételből származó hozzáadott érték (adódhat többek között a koordinációból eredő előnyökből, a jogbiztonságból, a fokozott hatékonyságból vagy a kiegészítő jellegből). E szakaszban „az uniós részvételből származó hozzáadott érték” azt az uniós fellépésből adódó értéket jelenti, amely többletként jelentkezik ahhoz az értékhez képest, amely a tagállamok egyedüli fellépése esetén jött volna létre.

1.5.3.Hasonló korábbi tapasztalatok tanulsága

1.5.4.A többéves pénzügyi kerettel való összeegyeztethetőség és lehetséges szinergiák egyéb megfelelő eszközökkel

1.5.5.A rendelkezésre álló különböző finanszírozási lehetőségek értékelése, ideértve az átcsoportosítási lehetőségeket is

1.6.A javaslat/kezdeményezés és az abból származó pénzügyi hatás időtartama

Határozott időtartam

–    2021. január 1. és 2033. december 31. között hatályos,

–    pénzügyi hatás: 2021-től 2027-ig a kötelezettségvállalási előirányzatok esetében és 2021-től 2033-ig a kifizetési előirányzatok esetében.

 Határozatlan időtartam

–beindítási időszak: ÉÉÉÉ-tól/-től ÉÉÉÉ-ig,

–azt követően: rendes ütemű végrehajtás.

1.7.Tervezett költségvetés-végrehajtási módszer(ek) 13   

 Közvetlen irányítás a Bizottság által

– a Bizottság szervezeti egységein keresztül, ideértve az uniós küldöttségek személyzetét,

–    végrehajtó ügynökségen keresztül.

 Megosztott irányítás a tagállamokkal

 Közvetett irányítás a költségvetés végrehajtásával kapcsolatos feladatoknak a következőkre történő átruházásával:

– harmadik országok vagy az általuk kijelölt szervek,

– nemzetközi szervezetek és ügynökségeik (nevezze meg),

– az Európai Beruházási Bank és az Európai Beruházási Alap,

– a költségvetési rendelet 70. és 71. cikkében említett szervek,

– közjogi szervek,

– magánjog alapján működő, közfeladatot ellátó szervek, amennyiben megfelelő pénzügyi garanciákkal rendelkeznek,

– valamely tagállam magánjoga alapján működő, köz- és magánszféra közötti partnerség végrehajtásával megbízott és megfelelő pénzügyi garanciákkal rendelkező szervek,

– az Európai Unióról szóló szerződés V. címének értelmében a közös kül- és biztonságpolitika terén konkrét fellépések végrehajtásával megbízott, és a vonatkozó alap-jogiaktusban ekként megjelölt szervek vagy személyek,

–valamely tagállamban létrehozott, valamely tagállam magánjoga vagy uniós jog alapján működő szervek, amelyek az ágazatspecifikus szabályokkal összhangban megbízást kaphatnak uniós források vagy költségvetési biztosítékok végrehajtására, amennyiben e szervek közjogi szervek vagy közfeladatot ellátó magánjogi intézmények ellenőrzése alá tartoznak, és az ellenőrző szerv által vállalt egyetemleges felelősség formáját öltő vagy azzal egyenértékű pénzügyi garanciával rendelkeznek, amely pénzügyi garancia minden intézkedés esetében az uniós támogatás maximális összegére korlátozódhat.

Megjegyzések

2.IRÁNYÍTÁSI INTÉZKEDÉSEK 

2.1.A nyomon követésre és a jelentéstételre vonatkozó rendelkezések 

2.2.Irányítási és kontrollrendszer(ek) 

2.2.1.A költségvetés-végrehajtási módszer(ek)nek, a finanszírozás-végrehajtási mechanizmus(ok)nak, a kifizetési feltételeknek és a javasolt kontrollstratégiának az indokolása

2.2.2.Az azonosított kockázatokkal és a csökkentésükre létrehozott belső kontrollrendszerekkel kapcsolatos információk

2.2.3.A kontrollok költséghatékonyságának becslése (a kontroll költségeinek és az érintett forrásoknak az aránya) és indokolása, valamint a hibakockázat várható szintjeinek értékelése (kifizetéskor és záráskor) 

2.3.A csalások és a szabálytalanságok megelőzésére irányuló intézkedések 

3.A JAVASLAT/KEZDEMÉNYEZÉS BECSÜLT PÉNZÜGYI HATÁSA

3.1.A többéves pénzügyi keret érintett fejezete(i) és a költségvetés érintett kiadási sora(i) 

·Meglévő költségvetési sorok

A többéves pénzügyi keret fejezetei, azon belül pedig a költségvetési sorok sorrendjében.

3.2.A javaslatnak az előirányzatokra gyakorolt becsült pénzügyi hatása 

3.2.1.Az operatív előirányzatokra gyakorolt becsült hatás összefoglalása 

–    A javaslat/kezdeményezés nem vonja maga után operatív előirányzatok felhasználását.

–A javaslat/kezdeményezés az alábbi operatív előirányzatok felhasználását vonja maga után.

3.2.1.1.A megszavazott költségvetésből származó előirányzatok, beleértve az EFTA-előirányzatokat is

millió EUR (három tizedesjegyig)

A javaslat nem növeli a 2021–2027-es időszakra vonatkozó többéves pénzügyi keret 1. fejezetében programozott kiadások teljes szintjét. Az EuroHPC közös vállalkozás számára nyújtott kiegészítő uniós hozzájárulást, beleértve az EFTA-t is, a Horizont Európa programból, a Digitális Európa programból és az Európai Hálózatfinanszírozási Eszköz digitális programjából (CEF – Digital) fogják összevonni.

Ezt a kiegészítő hozzájárulást a következők finanszírozzák:

i.a Digitális Európa program jelenlegi keretének belső átcsoportosítása;

ii.a Horizont Európa program jelenlegi keretének belső átcsoportosítása;

iii.a Hálózatfinanszírozási Eszköz digitális ága jelenlegi keretének belső átcsoportosítása.

Az alábbi összefoglaló táblázatok teljes áttekintést nyújtanak az összes finanszírozási forrásról.

millió EUR (három tizedesjegyig)

====================================================================================================

Uniós hozzájárulás az EuroHPC közös vállalkozáshoz

millió EUR (három tizedesjegyig)

[1]    A HE- és DEP-cselekvések igazgatására. A teljes munkaidős egyenértékben kifejezett költségek az TA és az AC alkalmazottak átlagos éves költsége (152 000 EUR, illetve 82 000 EUR) alapján kerülnek meghatározásra.

millió EUR (három tizedesjegyig)

3.2.2.Operatív előirányzatokból finanszírozott becsült kimenet (decentralizált ügynökségek esetében nem kell kitölteni)

Kötelezettségvállalási előirányzatok, millió EUR (három tizedesjegyig)

3.2.3.Az igazgatási előirányzatokra gyakorolt becsült hatás összefoglalása 

–    A javaslat/kezdeményezés nem vonja maga után további igazgatási jellegű előirányzatok felhasználását.

–    A javaslat/kezdeményezés az alábbi igazgatási jellegű előirányzatok felhasználását vonja maga után.

3.2.3.1. A megszavazott költségvetésből származó előirányzatok

A humánerőforrással és más igazgatási jellegű kiadásokkal kapcsolatos előirányzat-igényeket az adott főigazgatóság rendelkezésére álló, az intézkedés irányításához rendelt előirányzatokkal és/vagy az adott főigazgatóságon belüli átcsoportosítással kell teljesíteni. A források – a költségvetési korlátok betartása mellett – szükség esetén kiegészíthetők az éves elosztási eljárás keretében adott esetben az irányító főigazgatósághoz rendelt további allokációkkal.

3.2.4.Becsült humánerőforrás-szükségletek 

– A javaslat/kezdeményezés nem igényel humánerőforrást.

–A javaslat/kezdeményezés az alábbi humánerőforrás-igénnyel jár.

3.2.4.1.A Bizottság humánerőforrásaira gyakorolt becsült hatás – A megszavazott költségvetésből finanszírozva

A becsléseket teljes munkaidős egyenértékben (FTE) kell kifejezni 22

Figyelembe véve a 7. fejezet általánosságban véve nehéz helyzetét, mind a személyzet, mind az előirányzatok szintje tekintetében, a humánerőforrás-igényeknek a főigazgatósághoz tartozó, már az intézkedés irányításához rendelt és/vagy a főigazgatóságon vagy a Bizottság más szolgálatain belül átcsoportosított személyzettel kell eleget tenni.

A javaslat végrehajtásához szükséges személyzet (teljes munkaidős egyenértékben):

A következők által elvégzendő feladatok leírása:

3.2.4.2.A közös vállalkozás humánerőforrásaira gyakorolt becsült hatás – A megszavazott költségvetésből finanszírozva

A közös vállalkozás nem tartalmaz további humánerőforrás-követelményeket. Az alábbiakban csak referenciaként szerepelnek az előző munkaerő-felmérésben említett humánerőforrás-követelmények.

3.2.5.A digitális technológiával kapcsolatos beruházásokra gyakorolt becsült hatás áttekintése

Kötelező: a javaslat/kezdeményezés által érintett, digitális technológiával kapcsolatos beruházásokra vonatkozó legjobb becslést fel kell tüntetni az alábbi táblázatban.

Kivételes esetben a 7. fejezethez tartozó előirányzatokat – amennyiben azokra a javaslat/kezdeményezés végrehajtásához szükség van –, a kijelölt sorban kell feltüntetni.

Az 1–6. fejezethez tartozó előirányzatokat „operatív programokkal kapcsolatos szakpolitikai informatikai kiadások”-ként kell feltüntetni. Ez a kiadás a kezdeményezés végrehajtásához közvetlenül kapcsolódó informatikai platformok/eszközök újrafelhasználására/vásárlására/fejlesztésére és az azokhoz kapcsolódó beruházásokra (pl. engedélyek, tanulmányok, adattárolás stb.) felhasználandó operatív költségvetést takarja. Az e táblázatban megadott információknak összhangban kell lenniük a 4. szakaszban („Digitális vetületek”) bemutatott részletes információkkal.

3.2.6.A jelenlegi többéves pénzügyi kerettel való összeegyeztethetőség 

A javaslat/kezdeményezés:

–    teljes mértékben finanszírozható a többéves pénzügyi keret érintett fejezetén belüli átcsoportosítás révén.

millió EUR (három tizedesjegyig)

3.2.7.Harmadik felek finanszírozási hozzájárulása 

A javaslat/kezdeményezés:

–    nem irányoz elő harmadik felek általi társfinanszírozást,

–    előirányoz harmadik felek általi társfinanszírozást az alábbi becslések szerint:

A részt vevő államoknak legalább az 5. cikk (1) bekezdésének első albekezdésében említett uniós hozzájárulásnak megfelelő összeget kell biztosítaniuk.

 
3.3.    Becsült bevételi hatás 

–A javaslatnak/kezdeményezésnek nincs pénzügyi hatása a bevételre.

–    A javaslatnak/kezdeményezésnek van pénzügyi hatása:

–    a saját forrásokra,

–    az egyéb bevételekre,

–    adja meg, hogy a bevétel kiadási sorokhoz van-e rendelve.

millió EUR (három tizedesjegyig)

A címzett bevételek esetében tüntesse fel az érintett kiadáshoz tartozó költségvetési sor(oka)t.

Egyéb megjegyzések (pl. a bevételi hatás számítására használt módszer/képlet vagy egyéb más információ).

4.Digitális vetületek

4.1.Digitális vonatkozású követelmények

4.2.Adatok

4.3.Digitális megoldások

4.4.Interoperabilitási értékelés

4.5.A digitális végrehajtást támogató intézkedések

(1)    A Tanács (EU) 2018/1488 rendelete (2018. szeptember 28.) az európai nagy teljesítményű számítástechnika közös vállalkozás létrehozásáról (HL L 252., 2018.10.8., 1. o.).    

(2)    A Tanács (EU) 2021/1173 rendelete (2021. július 13.) az európai nagy teljesítményű számítástechnikával foglalkozó közös vállalkozás létrehozásáról és az (EU) 2018/1488 rendelet hatályon kívül helyezéséről (HL L 256., 2021.7.19., 3. o.).    

(3)    https://digital-strategy.ec.europa.eu/en/news/commission-launches-ai-innovation-package-support-artificial-intelligence-startups-and-smes.

(4)    A Bizottság közleménye az Európai Parlamentnek, a Tanácsnak, az Európai Gazdasági és Szociális Bizottságnak és a Régiók Bizottságának – „MI-kontinens” cselekvési terv, COM(2025) 165 final.        

(5)     A Tanács (EU) 2024/1732 rendelete .

(6)    https://commission.europa.eu/topics/eu-competitiveness/competitiveness-compass_hu.

(7)     https://ec.europa.eu/transparency/expert-groups-register/screen/expert-groups/consult?lang=hu&groupID=3629.

(8)    https://digital-strategy.ec.europa.eu/en/library/shaping-european-strategy-quantum-technology-main-orientations-and-recommendations.

(9)    HL C , ., . o.

(10)    HL C […], […]., […]. o.

(11)     https://digital-strategy.ec.europa.eu/en/news/commission-sets-course-europes-ai-leadership-ambitious-ai-continent-action-plan .

(12)    A költségvetési rendelet 58. cikke (2) bekezdésének a) vagy b) pontja szerint.

(13)    Az egyes költségvetés-végrehajtási módszerek ismertetése, valamint a költségvetési rendeletre való megfelelő hivatkozások megtalálhatók a BUDGpedia oldalon: https://myintracomm.ec.europa.eu/corp/budget/financial-rules/budget-implementation/Pages/implementation-methods.aspx .

(14)    A Tanács 2185/96/Euratom, EK rendelete (1996. november 11.) az Európai Közösségek pénzügyi érdekeinek csalással és egyéb szabálytalanságokkal szembeni védelmében a Bizottság által végzett helyszíni ellenőrzésekről és vizsgálatokról (HL L 292., 1996.11.15., 2. o.).

(15)    Az Európai Parlament és a Tanács 883/2013/EU, Euratom rendelete (2013. szeptember 11.) az Európai Csalás Elleni Hivatal (OLAF) által lefolytatott vizsgálatokról, valamint az 1073/1999/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet és az 1074/1999/Euratom tanácsi rendelet hatályon kívül helyezéséről (HL L 248., 2013.9.18., 1. o.).

(16)    diff. = differenciált előirányzatok / nem diff. = nem differenciált előirányzatok.

(17)    EFTA: Európai Szabadkereskedelmi Társulás.

(18)    Tagjelölt országok és adott esetben a nyugat-balkáni potenciális tagjelöltek.

(19)    A szükséges előirányzatokat a megfelelő BUDGpedia weboldalon elérhető éves átlagos költségadatok alapján kell meghatározni.

(20)    A kimenetek a nyújtandó termékek és szolgáltatások (pl. finanszírozott diákcserék száma, épített utak hossza kilométerben stb.).

(21)    Az 1.3.2. „Konkrét célkitűzés(ek)” szakaszban leírtak szerint.

(22)    Kérjük, a táblázat alatt jelezze, hogy a teljes munkaidős egyenértékben megadott humánerőforrás-szükségletből hány teljes munkaidős egyenérték van már most a tevékenység irányításához rendelve és/vagy hány csoportosítható át az Ön főigazgatóságán belül, valamint adja meg a nettó humánerőforrás-igényt.

(23)    A tradicionális saját források (vámok, cukorilletékek) tekintetében nettó összeget kell megadni, amely a beszedési költségekre levont 20 %-kal csökkentett bruttó összegnek felel meg.