A BIZOTTSÁG 142/2011/EU RENDELETE
(2011. február 25.)
a nem emberi fogyasztásra szánt állati melléktermékekre és a belőlük származó termékekre vonatkozó egészségügyi szabályok megállapításáról szóló 1069/2009/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet végrehajtásáról, valamint a 97/78/EK tanácsi irányelvnek az egyes minták és tételek határon történő állat-egészségügyi ellenőrzése alóli, az irányelv szerinti mentesítése tekintetében történő végrehajtásáról
(EGT-vonatkozású szöveg)
I.
FEJEZET
ÁLTALÁNOS RENDELKEZÉSEK
1. cikk
Tárgy és hatály
Ez a rendelet végrehajtó intézkedéseket állapít meg a következőkre vonatkozóan:
az 1069/2009/EK rendeletben az állati melléktermékekre és az azokból származó termékekre vonatkozóan megállapított köz- és állat-egészségügyi szabályok;
a 97/78/EK irányelv 16. cikke (1) bekezdésének e) és f) pontjának megfelelően a határállomásokon végzett állat-egészségügyi ellenőrzések alól mentesített egyes minták és tételek.
2. cikk
Fogalommeghatározások
E rendelet alkalmazásában az I. mellékletben meghatározott fogalommeghatározásokat kell alkalmazni.
3. cikk
Egyes származtatott termékek előállítási láncának végpontja
Az 1069/2009/EK rendelet 5. cikke (2) bekezdésének megfelelően a következő származtatott termékek korlátozás nélkül forgalomba hozhatók, kivéve a behozatalt:
biodízel, amely teljesíti a IV. melléklet IV. fejezete 3. szakaszának 2. pontja b) alpontjában a származtatott termékek ártalmatlanítására és felhasználására vonatkozóan meghatározott követelményeket;
kedvtelésből tartott állatok feldolgozott eledele, amely teljesíti a XIII. melléklet II. fejezete 7. szakaszának a) pontjában a kedvtelésből tartott állatok feldolgozott eledelére vonatkozóan meghatározott különleges követelményeket;
műcsont, amely teljesíti a XIII. melléklet II. fejezete 7. szakaszának b) pontjában a műcsontra vonatkozóan meghatározott különleges követelményeket;
patás állatok nyersbőre és irhája, amely teljesíti a XIII. melléklet V. fejezetének C. pontjában az adott termékek végpontjára vonatkozóan meghatározott különleges követelményeket;
gyapjú és szőr, amely teljesíti a XIII. melléklet VII. fejezetének B. pontjában az adott termékek végpontjára vonatkozóan meghatározott különleges követelményeket;
toll és pihe, amely teljesíti a XIII. melléklet VII. fejezetének C. pontjában az adott termékek végpontjára vonatkozóan meghatározott különleges követelményeket;
prém, mely teljesíti az adott termékre vonatkozó végpontra a XIII. melléklet VIII. fejezetében meghatározott egyedi feltételeket;
gyógyszergyártásra használt halolaj, mely teljesíti az adott termékre vonatkozó végpontra a XIII. melléklet XIII. fejezetében meghatározott egyedi feltételeket;
benzin és üzemanyagok, melyek megfelelnek a megújuló üzemanyagok előállításához használt, többlépcsős katalitikus eljárásra a IV. melléklet IV. fejezete 3. szakasza 2. pontjának c) alpontjában meghatározott egyedi feltételeknek;
kiolvasztott zsírokból származó olajkémiai termékek, amelyek megfelelnek a XIII. melléklet XI. fejezetében meghatározott követelményeknek;
megújuló dízelolaj, megújuló sugárhajtómű-üzemanyag, megújuló propán és megújuló benzin, melyek teljesítik a megújuló üzemanyagok előállításához használt többlépcsős katalitikus eljárás termékei tekintetében a IV. melléklet IV. fejezetének 3. szakasza 2. f) pontjában meghatározott egyedi feltételeket.
4. cikk
Súlyos fertőző betegségek
A Szárazföldi Állatok Egészségügyi Kódexe 2010. évi kiadásának 1.2.3. cikkében, valamint a Víziállatok Egészségügyi Kódexe 2010. évi kiadásának 1.3. fejezetében az OIE által felsorolt betegségek súlyos fertőző betegségnek tekintendők az általános állat-egészségügyi korlátozások szempontjából, összhangban az 1069/2009/EK rendelet 6. cikke (1) bekezdése b) pontjának ii. alpontjában foglaltakkal.
II.
FEJEZET
AZ ÁLLATI MELLÉKTERMÉKEK ÉS AZ AZOKBÓL SZÁRMAZÓ TERMÉKEK ÁRTALMATLANÍTÁSA ÉS FELHASZNÁLÁSA
5. cikk
Az állati melléktermékek és az azokból származó termékek felhasználásának korlátozásai
6. cikk
Ártalmatlanítás égetéssel, ártalmatlanítás vagy hasznosítás együttégetéssel és éghető tüzelőanyagként való felhasználás
Az illetékes hatóság biztosítja, hogy az állati melléktermékek és az azokból származó termékek égetésére és együttégetésére kizárólag az alábbi létesítményekben kerülhet sor:
olyan égető művekben és együttégető művekben, amelyek erre engedélyt kaptak a 2000/76/EK irányelvnek megfelelően; vagy
a 2000/76/EK irányelv szerint nem engedélyköteles üzemek esetében olyan hulladékégető és hulladék-együttégető művekben, amelyeket az illetékes hatóság jóváhagyott állati melléktermékek és az azokból származó termékek égetéssel történő ártalmatlanítására, illetve – hulladék esetében – együttégetéssel történő ártalmatlanítására vagy hasznosítására, az 1069/2009/EK rendelet 24. cikke (1) bekezdésének b) vagy c) pontjában foglaltaknak megfelelően.
Az illetékes hatóság kizárólag az alábbi feltételekkel engedélyezi az állati melléktermékek és az azokból származó termékek éghető tüzelőanyagként történő felhasználását a (6) bekezdésben említett tüzelőberendezésekben:
a tüzelőberendezések a III. melléklet V. fejezetének hatálya alá tartoznak;
a tüzelőberendezések megfelelnek a III. melléklet IV. és V. fejezetében előírt általános feltételeknek és egyedi követelményeknek;
igazgatási eljárások vannak folyamatban annak biztosítására, hogy a tüzelőberendezés engedélyezésére vonatkozó követelményeket évente ellenőrzik.
A haszonállatoktól származó trágya vagy hús- és csontliszt tüzelőanyagként történő, a III. melléklet V. fejezetében meghatározottak szerinti felhasználására az e cikk 7. pontjában említetteken felül az alábbi szabályok alkalmazandók:
az üzemeltető által az illetékes hatósághoz az 1069/2009/EK rendelet 24. cikke (1) bekezdése d) pontjának megfelelően benyújtott, engedélyezés iránti kérelemnek tartalmaznia kell a tagállamok illetékes hatóságai által vagy a tagállamok illetékes hatóságai által jóváhagyott szakmai szervezet által igazolt bizonyítékot arra vonatkozóan, hogy a tüzelőberendezés, amelyben tüzelőanyagként haszonállatoktól származó trágyát vagy hús- és csontlisztet használnak fel, megfelel az e rendelet III. melléklete V. fejezete B. szakaszának 3. pontjában a trágyára vonatkozóan és D. szakaszának a hús- és csontlisztre vonatkozóan, valamint B. szakaszának 4. és 5. pontjában mindkét tüzelőanyagra vonatkozóan meghatározott követelményeknek, a tagállamok illetékes hatóságainak a III. melléklet V. fejezete C. szakaszának 4. pontjában foglalt bizonyos rendelkezéseknek való megfeleléstől való eltérés engedélyezése lehetőségének sérelme nélkül;
az 1069/2009/EK rendelet 44. cikkében előírt engedélyezési eljárás nem zárható le mindaddig, amíg a tagállamok illetékes hatóságai vagy a tagállamok illetékes hatóságai által jóváhagyott szakmai szervezetek el nem végeztek legalább két egymást követő ellenőrzést – beleértve a szükséges hőmérséklet- és kibocsátásméréseket – a tüzelőberendezés működésének első hat hónapja során, amely ellenőrzések közül az egyiknek előre nem bejelentettnek kell lennie. Amennyiben ezen ellenőrzések eredményei azt mutatják, hogy teljesülnek az e rendelet III. melléklete V. fejezete B. szakaszának 3., 4. és 5. pontjában a trágyára vonatkozóan, az adott fejezet D. szakaszában a hús- és csontlisztre vonatkozóan, valamint adott esetben az adott fejezet C. szakaszának 4. pontjában vagy D. szakaszának 5. pontjában meghatározott követelmények, teljes körű jóváhagyás adható;
a hús- és csontlisztnek az e rendelet III. melléklete V. fejezetének A., B. és C. szakaszában említett tüzelőberendezésekben történő égetése nem engedélyezett.
7. cikk
Az 1. és a 3. kategóriába tartozó egyes anyagok hulladéklerakóban történő ártalmatlanítása
Az 1069/2009/EK rendelet 12. cikkétől és 14. cikke c) pontjától eltérően az illetékes hatóság engedélyezheti az alábbi, az 1. és a 3. kategóriába tartozó anyagok engedélyezett hulladéklerakóban történő ártalmatlanítását:
a kedvtelésből tartott állatoknak szánt importált eledel vagy a kedvtelésből tartott állatoknak szánt, importált anyagokból gyártott eledel esetében az 1. kategóriába tartozó, az 1069/2009/EK rendelet 8. cikke c) pontjában említett anyag;
az 1069/2009/EK rendelet 10. cikke f) és g) pontjában említett, 3. kategóriába tartozó anyag, feltéve hogy:
ezek az anyagok nem kerültek érintkezésbe a fenti rendelet 8. és 9. cikkében, valamint a 10. cikke a)–e) és h)–p) pontjaiban említett állati melléktermékek bármelyikével;
az ártalmatlanításukról szóló döntés időpontjában:
ezeknek az anyagoknak az ártalmatlanítása nem jelent köz- vagy állat-egészségügyi kockázatot.
8. cikk
A feldolgozóüzemekre és egyéb létesítményekre vonatkozó követelmények
Az üzemeltetőknek biztosítaniuk kell, hogy az irányításuk alatt álló feldolgozó üzemek és egyéb létesítmények megfelelnek a IV. melléklet I. fejezetében meghatározott alábbi követelményeknek:
az 1. szakaszban meghatározott, a feldolgozásra vonatkozó általános feltételek;
a 2. szakaszban a szennyvízkezelésre vonatkozóan meghatározott követelmények;
a 3. szakaszban az 1. és 2. kategóriába tartozó anyagok feldolgozására vonatkozóan meghatározott egyedi követelmények;
a 4. szakaszban a 3. kategóriába tartozó anyagok feldolgozására vonatkozóan meghatározott egyedi követelmények.
9. cikk
A feldolgozóüzemekre és egyéb létesítményekre vonatkozó higiéniai és feldolgozási követelmények
Az üzemeltetőknek biztosítaniuk kell, hogy az irányításuk alatt álló létesítmények és üzemek megfelelnek a IV. mellékletben meghatározott alábbi követelményeknek:
a II. fejezetben meghatározott higiéniai és feldolgozási követelmények;
a III. fejezetben meghatározott szabvány feldolgozási módszerek, feltéve hogy a létesítményben vagy üzemben ilyen módszereket használnak;
a IV fejezetben meghatározott alternatív feldolgozási módszerek, feltéve hogy a létesítményben vagy üzemben ilyen módszereket használnak.
10. cikk
Az állati melléktermékek és az azokból származó termékek biogázzá történő átalakítására és komposztálására vonatkozó követelmények
Az üzemeltetőknek biztosítaniuk kell, hogy az irányításuk alatt álló létesítmények és üzemek megfelelnek az V. mellékletben az állati melléktermékek és a származtatott temékek bizogázzá történő átalakítására vagy komposztálására vonatkozó alábbi követelményeknek:
az I. fejezetben a biogáz- és komposztálóüzemekre vonatkozóan meghatározott követelmények;
a II. fejezetben a biogáz- és komposztálóüzemekre vonatkozóan meghatározott higiéniai követelmények;
a III. fejezet 1. szakaszában meghatározott szabvány átalakítási paraméterek;
a III. fejezet 3. szakaszában az emésztési maradványokra és komposztra vonatkozóan meghatározott előírások.
III.
FEJEZET
ELTÉRÉSEK AZ 1069/2009/EK RENDELET EGYES RENDELKEZÉSEITŐL
11. cikk
A kutatási és diagnosztikai mintákra vonatkozó különleges szabályok
Az illetékes hatóságnak különösen azt kell biztosítania, hogy az üzemeltetők megfelelnek a VI. melléklet I. fejezetében meghatározott követelményeknek.
Az üzemeltetők elszállíthatnak egy másik tagállamba az alábbi állati melléktermékekből és azokból származó termékekből álló kutatási és diagnosztikai mintákat anélkül, hogy tájékoztatnák – az 1069/2009/EK rendelet 48. cikkének (1) bekezdésével összhangban – az adott tagállam illetékes hatóságát, illetve anélkül, hogy a rendeltetés helye szerinti tagállam illetékes hatósága tájékoztatást kapna a TRACES rendszeren keresztül, és vállalná – az említett rendelet 48. cikkének (1) és (3) bekezdésével összhangban – a szállítmány átvételét:
az 1. és a 2. kategóriába tartozó anyagok, valamint az 1. és a 2. kategóriába tartozó anyagokból nyert hús- és csontliszt vagy állati zsír;
feldolgozott állati fehérje.
12. cikk
A kereskedelmi mintákra és kiállítási tárgyakra vonatkozó különleges szabályok
Az illetékes hatóságnak különösen azt kell biztosítania, hogy az üzemeltetők megfelelnek a VI. melléklet I. fejezete 1. szakaszának 2., 3. és 4. pontjában meghatározott követelményeknek.
Az üzemeltetők elszállíthatnak egy másik tagállamba az alábbi állati melléktermékekből és azokból származó termékekből álló kereskedelmi mintákat anélkül, hogy tájékoztatnák – az 1069/2009/EK rendelet 48. cikkének (1) bekezdésével összhangban – az adott tagállam illetékes hatóságát, illetve anélkül, hogy a rendeltetés helye szerinti tagállam illetékes hatósága tájékoztatást kapna a TRACES rendszeren keresztül, és vállalná – az említett rendelet 48. cikkének (1) és (3) bekezdésével összhangban – a szállítmány átvételét:
az 1. és a 2. kategóriába tartozó anyagok, valamint az 1. és a 2. kategóriába tartozó anyagokból nyert hús- és csontliszt vagy állati zsír;
feldolgozott állati fehérje.
13. cikk
A takarmányozásra vonatkozó különleges szabályok
Az üzemeltetők a következő állatok takarmányozására felhasználhatnak a 2. kategóriába tartozó anyagot – feltéve, hogy az adott anyag nem az emberre vagy az állatokra átvihető betegség jelenléte vagy feltételezett jelenléte miatt leölt vagy elhullott állatokból származik –, azzal a feltétellel, hogy az teljesíti a VI. melléklet II. fejezetének 1. szakaszában meghatározott általános követelményeket, valamint az illetékes hatóság által meghatározott esetleges egyéb feltételeket:
állatkerti állatok;
prémes állatok;
elismert kennelekből származó kutyák vagy vadászkutyafalkák;
állatmenhelyeken tartott kutyák és macskák;
horgászcsalinak használt légylárvák és férgek;
cirkuszi állatok.
Az üzemeltetők a következő állatok takarmányozására felhasználhatnak a 3. kategóriába tartozó anyagot azzal a feltétellel, hogy az teljesíti a VI. melléklet II. fejezetének 1. szakaszában meghatározott általános követelményeket, valamint az illetékes hatóság által meghatározott esetleges egyéb feltételeket:
állatkerti állatok;
prémes állatok;
elismert kennelekből származó kutyák vagy vadászkutyafalkák;
állatmenhelyeken tartott kutyák és macskák;
horgászcsalinak használt légylárvák és férgek;
cirkuszi állatok.
14. cikk
Egyes állatfajok etetése etetőkben és etetőkön kívül, valamint állatkertekben
Az illetékes hatóság engedélyezheti az 1. kategóriába tartozó, elhullott állatok teljes testéből vagy testrészeiből álló, meghatározott kockázatú anyagot tartalmazó anyag etetés céljára történő felhasználását:
a természetes élőhelyükön élő, veszélyeztetett vagy védett dögevő madárfajok és más fajok etetőhelyeken történő etetésére a biodiverzitás előmozdítása érdekében, a VI. melléklet II. fejezetének 2. szakaszában meghatározott feltételek teljesítése esetén;
a VI. melléklet II. fejezete 2. szakasza 1a) pontjában említett vadon élő állatok etetőhelyeken kívül történő etetésére, adott esetben az elhullott állatok előzetes összegyűjtése nélkül, az említett fejezet 3. szakaszában meghatározott feltételek teljesítése esetén.
15. cikk
Az összegyűjtésre és ártalmatlanításra vonatkozó különleges szabályok
Ha az illetékes hatóság az 1069/2009/EK rendelet 19. cikke (1) bekezdésének a), b), c), e) és f) pontjában meghatározott eltéréssel engedélyezi az állati melléktermékek ártalmatlanítását, az ártalmatlanításnak meg kell felelnie a VI. melléklet III. fejezetében meghatározott következő különleges szabályoknak:
az 1. szakaszban az állati melléktermékekre vonatkozóan meghatározott különleges ártalmatlanítási szabályok;
a 2. szakaszban az állati melléktermékek távoli területeken történő elégetésére és elföldelésére vonatkozóan meghatározott szabályok;
a 3. szakaszban a méhek és méhészeti melléktermékek elégetésére és elföldelésére vonatkozóan meghatározott szabályok.
Az 1069/2009/EK rendelet 14. cikkétől eltérve a tagállamok engedélyezhetik az ugyanazon rendelet 10. cikkének f) pontjában említett, 3. kategóriába tartozó anyagok kis mennyiségben, a szóban forgó rendelet 19. cikke (1) bekezdésének d) pontjában említett módszerrel történő összegyűjtését, szállítását és ártalmatlanítását, amennyiben az e rendelet VI. mellékletének IV. fejezete szerinti egyéb ártalmatlanítási módszerekre vonatkozó követelmények teljesülnek.
IV.
FEJEZET
ALTERNATÍV MÓDSZEREK ENGEDÉLYEZÉSE
16. cikk
Az alternatív módszerek engedélyezése iránti kérelemre vonatkozó formai követelmények
V.
FEJEZET
ÖSSZEGYŰJTÉS, SZÁLLÍTÁS, AZONOSÍTÁS ÉS NYOMON KÖVETHETŐSÉG
17. cikk
A kereskedelmi okmányokra és egészségügyi bizonyítványokra, az azonosításra, az állati melléktermékek összegyűjtésére és szállítására, valamint a nyomon követhetőségre vonatkozó követelmények
Az üzemeltetőknek gondoskodniuk kell arról, hogy az állati melléktermékek és az azokból származó termékek:
megfelelnek a VIII. melléklet I. és II. fejezetében az összegyűjtésre, szállításra és azonosításra vonatkozóan meghatározott követelményeknek;
szállítása kereskedelmi okmányok vagy egészségügyi bizonyítványok kíséretében történik a VIII. melléklet III. fejezetében meghatározott követelményeknek megfelelően.
VI.
FEJEZET
LÉTESÍTMÉNYEK ÉS ÜZEMEK NYILVÁNTARTÁSBA VÉTELE ÉS ENGEDÉLYEZÉSE
18. cikk
Az állati melléktermékeket ugyanazon a telephelyen kezelő egy vagy több létesítmény vagy üzem engedélyezésére vonatkozó követelmények
Az illetékes hatóság engedélyt adhat az ugyanazon a telephelyen állati melléktermékeket kezelő egynél több létesítménynek vagy üzemnek, feltéve hogy ezek elhelyezkedése, valamint a létesítményekben vagy üzemekben az állati melléktermékek és az azokból származó termékek kezelése kizárja a köz- és állat-egészségügyi kockázatok terjedését a létesítmények vagy üzemek között.
19. cikk
Állati melléktermékeket és azokból származó termékeket kezelő egyes engedélyezett létesítményekre és üzemekre vonatkozó követelmények
Az üzemeltetőknek biztosítaniuk kell, hogy az irányításuk alatt álló, az illetékes hatóság által engedélyezett létesítmények és üzemek megfelelnek e rendelet IX. mellékletének alábbi fejezeteiben meghatározott követelményeknek, amennyiben az 1069/2009/EK rendelet 24. cikke (1) bekezdésében említett alábbi tevékenységek közül egyet vagy többet végeznek:
I. fejezet, amennyiben kedvtelésből tartott állatoknak szánt eledelt állítanak elő az említett rendelet 24. cikke (1) bekezdése e) pontjában említetteknek megfelelően;
II. fejezet, amennyiben állati melléktermékeket tárolnak az említett rendelet 24. cikke cikk (1) bekezdése i) pontjában említetteknek megfelelően, vagy amennyiben az összegyűjtés után állati melléktermékeket kezelnek az említett rendelet 24. cikke (1) bekezdése h) pontjában említett alábbi műveletekkel:
válogatás;
darabolás;
hűtés;
fagyasztás;
sózás;
egyéb eljárásokkal történő tartósítás;
nyersbőr és irha eltávolítása vagy különleges fertőzési veszélyt jelentő anyagok eltávolítása;
állati melléktermékek kezelésével járó műveletek, amelyeket az uniós állat-egészségügyi szabályokban meghatározott kötelezettségek betartásával végeznek;
biogázzá/komposzttá történő átalakításra szánt állati melléktermékek higienizálása/pasztőrözése egy másik létesítményben vagy üzemben e rendelet V. mellékletével összhangban végzett ilyen átalakítás vagy komposztálás előtt;
szitálás;
a 3. kategóriába tartozó anyagokat érintő fázisátmeneti eljárások, például:
III. fejezet, amennyiben az említett rendelet 24. cikke (1) bekezdésének j) pontja szerinti bizonyos célokra szánt, származtatott termékeket tárolnak;
V. fejezet, amennyiben a gazdaságban állati melléktermékeket tárolnak az említett rendelet 24. cikke (1) bekezdése h) vagy i) pontjának megfelelően, feltéve, hogy a feldolgozatlan állati melléktermékeket a későbbiekben az említett rendelet 4. cikkében említettek szerint ártalmatlanítják;
Amennyiben a b) pont i–vii. és xi. alpontjában említett műveletekre az 1069/2009/EK rendelet 26. cikkének (1) bekezdésében említett, a szóban forgó anyagokat létrehozó engedélyezett létesítmény vagy üzem területén kerül sor, az illetékes hatóság az említett rendelet 23. cikke szerinti nyilvántartásba vétel vagy a rendelet 24. cikke (1) bekezdésének h) pontja szerinti engedélyezés hiányában is engedélyezheti a műveletet, feltéve, hogy az állati melléktermékeket az 1069/2009/EK rendelettel összhangban tárolják, szállítják és ártalmatlanítják, illetve feldolgozatlan állati melléktermékként használják fel.
20. cikk
Egyes, állati melléktermékeket és azokból származó termékeket kezelő, nyilvántartásba vett létesítményekre és üzemekre vonatkozó követelmények
Az 1. és a 2. bekezdés nem vonatkozik:
azokra az engedéllyel rendelkező üzemeltetőkre, akik az állati melléktermékek és az azokból származó termékek szállítását kiegészítő tevékenységként végzik;
azokra az üzemeltetőkre, akiket a 183/2005/EK rendeletnek megfelelően szállítási tevékenységet végzőként nyilvántartásba vettek.
Az illetékes hatóság mentesítheti az alábbi üzemeltetőket az 1069/2009/EK rendelet 23. cikke (1) bekezdésének a) pontjában említett értesítési kötelezettség alól:
az e rendelet XIII. mellékletének VI. fejezetében említett vadásztrófeákat és egyéb preparátumokat saját, illetve nem kereskedelmi célokra kezelő vagy előállító üzemeltetők;
kutatási és diagnosztikai mintákat oktatási célból kezelő vagy ártalmatlanító üzemeltetők;
száraz, kezeletlen gyapjút és szőrt szállító üzemeltetők, amennyiben az áruk biztonságos, zárt csomagolásban vannak és a kórokozók terjedését megakadályozó körülmények között közvetlenül egy, a takarmányláncon kívüli célokra szánt származtatott termékeket előállító üzembe, vagy köztes műveleteket végző üzembe szállítják őket;
azok az üzemeltetők, amelyek csak kis mennyiségben használnak az 1069/2009/EK rendelet 9. és 10. cikkében említett, 2. és a 3. kategóriába tartozó anyagokat vagy azokból származó termékeket, és a termékeket a régión belül a helyi piacon közvetlenül értékesítik a végfelhasználóknak vagy a helyi kiskereskedelmi egységeknek, továbbá tevékenységükről az illetékes hatóság megállapította, hogy az nem hordozza súlyos, emberre vagy állatra nézve fertőző betegség terjedésének kockázatát; ez a pont abban az esetben nem alkalmazandó, ha ezen anyagokat prémes állatoktól különböző haszonállatok takarmányozására használják;
a szerves trágyák vagy talajjavítók azon felhasználói, amelyek ezeket az anyagokat haszonállatokat nem tartó létesítményekben használják;
a legfeljebb 50 kg-os, eladásra kész kiskereskedelmi csomagolásban kizárólag a takarmány- és élelmiszerláncon kívüli felhasználások céljára szerves trágyákat vagy talajjavítókat kezelő és forgalmazó üzemeltetők.
20a. cikk
A tagállami létesítmények, üzemek és üzemeltetők jegyzékei
Az adott tagállam illetékes hatósága biztosítja, hogy az 1069/2009/EK rendelet 47. cikke (1) bekezdésének első albekezdésében említett létesítmények, üzemek és üzemeltetők naprakész jegyzékei:
a Bizottság honlapján ( 1 ) közzétett részletes technikai leírásnak megfelelően készüljenek;
legkésőbb 2021. október 31-ig bevitelre kerüljenek a TRACES rendszerbe, vagy legkésőbb ettől az időponttól kezdődően hozzáférhetők legyenek a TRACES rendszeren keresztül.
VII.
FEJEZET
FORGALOMBA HOZATAL
21. cikk
Haszonállatok (a prémes állatok kivételével) takarmányozására szánt állati melléktermékek és azokból származó termékek feldolgozása és forgalomba hozatala
Az üzemeltetőknek meg kell felelniük a prémes állatoktól eltérő haszonállatok takarmányozására szánt állati melléktermékek és az azokból származó termékek forgalomba hozatalára (a behozatal kivételével) vonatkozóan az ►C2 1069/2009/EK rendelet ◄ 31. cikkének (2) bekezdésében foglaltaknak megfelelően e rendelet X. mellékletében meghatározott alábbi követelményeknek:
az I. fejezetben a feldolgozásra és forgalomba hozatalra vonatkozóan meghatározott általános követelmények;
a II. fejezetben a feldolgozott állati fehérjékre és egyéb származtatott termékekre vonatkozóan meghatározott egyedi követelményeknek;
a III. fejezetben az egyes haleledelekre és horgászcsalikra vonatkozóan meghatározott követelményeknek.
22. cikk
Szerves trágyák és talajjavító szerek forgalomba hozatala és felhasználása
A következők forgalomba hozatalára nem vonatkoznak állat-egészségügyi feltételek:
vadon élő tengeri madarak ürüléke, amelyet az Unióban gyűjtöttek be, vagy harmadik országokból importáltak;
eladásra kész termesztőközeg – az importált termesztőközegek kivételével – a következő anyagtartalommal:
a 3. kategóriába tartozó anyagból, illetve a 2. kategóriába tartozó anyagból (a feldolgozott trágya kivételével) származtatott termékek esetében kevesebb mint 5 térfogatszázalék;
kevesebb mint 50 térfogatszázalék feldolgozott trágya.
23. cikk
Köztes termékek
Az e rendelet XII. mellékletének 3. pontjában említett létesítménybe vagy üzembe szállított köztes termékek az 1069/2009/EK rendelet XII. mellékletének 3. pontja és e rendelet szerint további korlátozások nélkül kezelhetők, feltéve hogy:
a létesítmény vagy üzem megfelelő, az emberre vagy állatokra átvihető betegségek terjedését megakadályozó lehetőségekkel rendelkezik a köztes termékek fogadására.
a köztes termékek nem hordozzák az emberre vagy állatokra átvihető betegségek terjedésének kockázatát a köztes termékekben lévő állati mellékterméken végzett tisztítási eljárás vagy egyéb kezelések miatt, a köztes termékekben az állati melléktermékek koncentrációja miatt, illetve a köztes termékek kezelésére irányuló megfelelő biológiai biztonsági intézkedések miatt;
a létesítményben vagy üzemben nyilvántartást vezetnek az átvett anyagok mennyiségéről és – adott esetben – ezek kategóriájáról, valamint arról a létesítményről, üzemről vagy üzemeltetőről, amelynek a termékeket leszállították, és
a fel nem használt köztes termékeket és a létesítményből vagy üzemből származó egyéb felesleges termékeket – például a lejárt termékeket – az 1069/2009/EK rendeletnek megfelelően ártalmatlanítják.
24. cikk
Kedvtelésből tartott állatok eledele és egyéb származtatott termékek
VIII.
FEJEZET
BEHOZATAL, TRANZITFORGALOM ÉS KIVITEL
25. cikk
Az állati melléktermékek és az azokból származó termékek behozatala, tranzitforgalma és kivitele
Az alábbi állati melléktermékek Unióba történő behozatalát és az Unión átmenő tranzitszállítását meg kell tiltani:
feldolgozatlan trágya;
kezeletlen toll, tollrészek és pihe;
lép formában lévő méhviasz.
Az alábbiak Unióba történő behozatalára és Unión átmenő tranzitszállítására vonatkozóan nem kell semmilyen állat-egészségügyi feltételt alkalmazni:
ipari mosásnak alávetett, vagy elfogadhatatlan kockázatokat kizáró más módszerrel kezelt gyapjú és szőr;
18 °C-os környezeti hőmérsékleten, 55 %-os páratartalom mellett legalább két napig szárított prémek;
sertésféléktől különböző állatoktól származó gyapjú és szőr, amelyet a gyapjú és a szőr többszöri, vizes, szappanos és nátrium- vagy kálium-hidroxidos medencébe történő merítésével végzett ipari mosással kezeltek;
sertésféléktől különböző állatok gyapja és szőre, amelyet közvetlenül olyan üzembe szállítanak, ahol gyapjú- és szőralapú származtatott termékeket készítenek a textilipar számára, és amelyet a következő módszerek legalább egyikével kezeltek:
száraz, és biztonságosan lezárt csomagolásba zárt, sertésféléktől különböző állatoktól származó gyapjú és szőr, amelyet olyan üzembe való szállításra szánnak, ahol gyapjú- és szőralapú származtatott termékeket készítenek a textilipar számára, és amely megfelel valamennyi alábbi követelménynek:
legalább 21 nappal az Unióba történő behozatal előtt állították elő, és az állatokat olyan harmadik országban vagy harmadik országbeli régióban tartották, amely(et)
a XV. melléklet 21. fejezetében megadott minta szerinti importőri nyilatkozata kísér;
az üzemeltető bemutatta a 2009/821/EK bizottsági határozat I. mellékletében felsorolt egyik engedélyezett uniós állat-egészségügyi határállomáson, ahol a 97/78/EK irányelv 4. cikkének (3) bekezdése szerinti okmányellenőrzésen kielégítő eredményt adott.
Az üzemeltetőknek meg kell felelniük az egyes állati melléktermékek és azokból származó termékek Unióba történő behozatalára és az Unión átmenő tranzitszállítására vonatkozóan, az 1069/2009/EK rendelet 41. cikkének (3) bekezdésének és 42. cikkének megfelelően az e rendelet XIV. mellékletében meghatározott alábbi egyedi követelményeknek:
az említett melléklet I. fejezetében a 3. kategóriába tartozó anyagoknak és származtatott termékeknek a takarmányláncban történő felhasználás – kivéve a kedvtelésből tartott állatok eledele előállítását – céljából történő behozatalára és tranzitszállítására vonatkozóan meghatározott egyedi követelmények;
az említett melléklet II. fejezetében az állati melléktermékeknek és az azokból származó termékeknek a haszonállatok takarmányláncán kívüli felhasználás céljából történő behozatalára és tranzitszállítására vonatkozóan meghatározott egyedi követelmények;
az említett melléklet VI. fejezetében az Unióból származó és a valamely harmadik országba történő beléptetés elutasítását követően az Unióba visszatérő állati melléktermékekre és az azokból származó termékekre vonatkozóan meghatározott egyedi követelmények.
26. cikk
Egyes 1. kategóriába tartozó anyagok forgalomba hozatala, beleértve a behozatalt és a kivitelt
Az illetékes hatóság engedélyezheti a 96/22/EK irányelv 1. cikke (2) bekezdésének d) pontjában vagy a 96/23/EK irányelv 2. cikkének b) pontjában meghatározott illegális kezelésnek alávetett állatokból származó nyersbőrnek és irhának, kérődző állatok zsigereinek – béltartalommal együtt vagy anélkül –, valamint gerincoszlopot és koponyát tartalmazó csontok és csonttermékek forgalomba hozatalát, beleértve a behozatalt és a kivitelt, feltéve hogy azok megfelelnek az alábbi követelményeknek:
az említett anyagok nem lehetnek az alábbi állatokból származó, az 1. kategóriába tartozó anyagok:
a 999/2001/EK rendelettel összhangban TSE-fertőzöttségre gyanús állatok;
olyan állatok, amelyek esetében a TSE jelenléte hivatalos megerősítést nyert;
TSE felszámolására irányuló intézkedések keretében leölt állatok;
az említett anyagokat nem szánhatják az alábbi célok egyikére sem:
takarmányozás;
olyan talajban történő alkalmazás, amelyből haszonállatokat takarmányoznak;
az alábbiak előállítása:
a behozott anyagokat címkével kell ellátni, és az anyagoknak meg kell felelniük az e rendelet XIV. melléklete IV. fejezetének 1. szakaszában az állati melléktermékek bizonyos szállítására vonatkozóan meghatározott egyedi követelményeknek;
az anyagokat a nemzeti jogszabályokban az állat-egészségügyi bizonyítványra vonatkozóan meghatározott követelményeknek megfelelően kell behozni;
a valamely tagállamból származó és a valamely harmadik országba történő beléptetés megtagadása után az adott tagállamba visszatérő anyagoknak meg kell felelniük a XIV. melléklet VI. fejezetében meghatározott egyedi követelményeknek.
27. cikk
Kutatási és diagnosztikai minták behozatala és tranzitforgalma
E feltételeknek tartalmaznia kell legalább a következőket:
a szállítmány beléptetését előzetesen engedélyeznie kell a rendeltetés helye szerinti tagállam illetékes hatóságának; és
a szállítmányt az Unióba történő belépés helyétől közvetlenül az engedéllyel rendelkező felhasználóhoz kell küldeni.
▼M18 —————
28. cikk
Kereskedelmi minták és kiállítási tárgyak behozatala és tranzitforgalma
29. cikk
Az állati melléktermékeknek az Orosz Föderáció területei között történő szállítására vonatkozó egyedi követelmények
Az illetékes hatóságnak engedélyeznie kell a közvetlenül vagy egy másik harmadik országon keresztül az Orosz Föderációból érkező, illetve oda tartó, állati melléktermékeket tartalmazó szállítmányok Unión keresztül történő közúti vagy vasúti szállítását a 2009/821/EK határozat I. mellékletében felsorolt, engedélyezett uniós állat-egészségügyi határállomások között, feltéve hogy az alábbi feltételek teljesülnek:
a szállítmány az Unióba történő belépés helye szerinti állat-egészségügyi határállomáson az illetékes hatóság állatorvosi szolgálata által, sorozatszámmal ellátott plombával van lezárva.
▼M19 —————
29a. cikk
A Bosznia-Hercegovinából érkező, harmadik országokba szállítandó állati melléktermékek Horvátországon áthaladó tranzitforgalmára vonatkozó egyedi követelmények
Az alábbi feltételek teljesülése esetén engedélyezni kell a Bosznia-Hercegovinából érkező, állati melléktermékeket és azokból származó termékeket tartalmazó szállítmányoknak az Unión keresztül harmadik országokba történő közúti szállítását közvetlenül Nova Sela és Ploče állat-egészségügyi határállomások között:
a hatósági állatorvos a szállítmányt a belépés szerinti állat-egészségügyi határállomáson sorozatszámmal ellátott vámzárral látta el.
▼M19 —————
30. cikk
Harmadik országokban lévő létesítmények és üzemek jegyzékei
A harmadik országokban lévő létesítmények és üzemek jegyzékeit be kell vinni a TRACES rendszerbe a Bizottság honlapján közzétett technikai feltételeknek megfelelően.
A jegyzékeket rendszeresen frissíteni kell.
Ez a cikk nem alkalmazandó az Orosz Föderáció területéről érkező és területére szánt állati melléktermékek szállítmányainak a 29. cikkben említett egyedi szállításaira, valamint a Bosznia-Hercegovinából érkező és harmadik országokba szánt állati melléktermékek és az azokból származó termékek szállítmányainak a 29a. cikkben említett szállításaira.
31. cikk
A behozatalhoz és tranzitforgalomhoz szükséges egészségügyi bizonyítványok és nyilatkozatok mintái
Az Unióba történő behozatalra vagy az Unión átmenő tranzitszállításra szánt állati melléktermékek és azokból származó termékek szállítmányait az e rendelet XV. mellékletében meghatározott mintáknak megfelelő egészségügyi bizonyítványoknak és nyilatkozatoknak kell kísérniük az Unióba történő belépés helyén, ahol a 97/78/EK irányelvben meghatározott állat-egészségügyi ellenőrzéseket elvégzik.
Az első albekezdéstől eltérve az Unióból származó és a harmadik országba történő beléptetés elutasítását követően az Unióba visszatérő állati melléktermékeknek és azokból származó termékeknek meg kell felelniük a XIV. melléklet VI. fejezetében meghatározott egyedi követelményeknek.
IX
FEJEZET
HATÓSÁGI ELLENŐRZÉSEK
32. cikk
Hatósági ellenőrzések
Ezeket az intézkedéseket a 882/2004/EK rendelet 3. cikkében megállapított hatósági ellenőrzési elvekkel összhangban kell megtenni.
Az illetékes hatóságnak az 1069/2009/EK rendelet 45. cikkének (1) bekezdésében említett alábbi hatósági ellenőrzéseket kell elvégeznie, az e rendelet XVI. Mellékletében meghatározott követelményeknek megfelelően.
a feldolgozóüzemek hatósági ellenőrzése az I. fejezetben foglaltaknak megfelelően;
állati melléktermékek és az azokból származó termékek kezelésével járó egyéb tevékenységek hatósági ellenőrzése a III. fejezet 1–9. szakaszaiban foglaltaknak megfelelően.
Amennyiben az illetékes hatóság plombát helyez a rendeltetési helyre szállítandó szállítmányra, tájékoztatnia kell erről a rendeltetés helye szerinti illetékes hatóságot.
33. cikk
Üzemek és létesítmények újraengedélyezése az ideiglenes engedély megadása után
X.
FEJEZET
ZÁRÓ RENDELKEZÉSEK
34. cikk
Egyes állati melléktermékek és azokból származó termékek forgalomba hozatalának köz- és állat-egészségügyi okokból történő korlátozása
Az illetékes hatóság nem tilthatja meg és nem korlátozhatja az alábbi állati melléktermékek és azokból származó termékek forgalomba hozatalát köz- vagy állat-egészségügyi okokból, kivéve az uniós jogszabályokban, és különösen az 1069/2009/EK rendeletben és az e rendeletben megállapított szabályokat:
az e rendelet X. mellékletének II. fejezetében említett feldolgozott állati fehérje és egyéb származtatott termékek;
az e rendelet XIII. mellékletében említett, kedvtelésből tartott állatok eledele és egyéb származtatott termékek;
az e rendeletben említetteknek megfelelően az Unióba behozott vagy az Unión átszállított állati melléktermékek és azokból származó termékek.
35. cikk
Hatályon kívül helyezés
A következő jogi aktusok hatályukat vesztik:
811/2003/EK rendelet;
2003/322/EK határozat;
2003/324/EK határozat;
878/2004/EK rendelet;
2004/407/EK határozat;
79/2005/EK rendelet;
92/2005/EK rendelet;
181/2006/EK rendelet;
197/2006/EK rendelet;
1192/2006/EK rendelet;
2007/2006/EK rendelet.
36. cikk
Átmeneti intézkedések
Egy 2011. december 31-ig tartó átmeneti időszak alatt az üzemeltetők forgalomba hozhatják a 2011. március 4. előtt az 1774/2002/EK és a 181/2006/EK rendeletnek megfelelően előállított szerves trágyákat és talajjavító szereket:
feltéve, hogy ezeket a következő anyagok valamelyikéből állították elő:
a 2. kategóriába tartozó anyagból származó hús- és csontliszt;
feldolgozott állati fehérje;
jóllehet azokat nem keverték össze olyan összetevővel, amely kizárja a keverék takarmányozásra történő későbbi felhasználását.
▼M9 —————
37. cikk
Ez a rendelet az Európai Unió Hivatalos Lapjában történő kihirdetését követő huszadik napon lép hatályba.
Ezt a rendeletet 2011. március 4-től kell alkalmazni.
Ez a rendelet teljes egészében kötelező és közvetlenül alkalmazandó valamennyi tagállamban.
I. MELLÉKLET
A 2. CIKKBEN HIVATKOZOTT FOGALOMMEGHATÁROZÁSOK
E rendelet alkalmazásában:
|
1. |
„prémes állatok” : a prémjükért tartott vagy tenyésztett, nem emberi fogyasztásra szánt állatok; |
|
2. |
„vér” : friss teljes vér; |
|
3. |
„takarmányanyag” : a 767/2009/EK rendelet 3. cikke (2) bekezdésének g) pontjában meghatározott, állati eredetű takarmányanyagok, beleértve a feldolgozott állati fehérjéket, vértermékeket, kiolvasztott zsírokat, tojástermékeket, halolajat, zsírszármazékokat, kollagént, zselatint és hidrolizált fehérjéket, dikalcium-foszfátot, trikalcium-foszfátot, tejet, tejalapú termékeket, tejből származó termékeket, kolosztrumot, kolosztrumtartalmú termékeket, valamint centrifuga- vagy szeparátoriszapot; |
|
4. |
„vértermékek” : vérből vagy vérfrakciókból nyert termékek – a vérliszt kivételével –; idetartozik a szárított/fagyasztott/folyékony plazma, a szárított teljes vér, a szárított/fagyasztott/folyékony vörösvérsejtek vagy ezek frakciói és keverékei; |
|
5. |
„feldolgozott állati fehérje” : a teljes egészében a 3. kategóriába tartozó anyagból nyert állati fehérje (beleértve a vérlisztet és a hallisztet), amelyet a X. melléklet II. fejezetének 1. szakaszának megfelelően kezeltek annak érdekében, hogy takarmányanyagként vagy egyéb, takarmányokban – beleértve a kedvtelésből tartott állatok eledelét – vagy szerves trágyákban, valamint talajjavító szerekben történő közvetlen felhasználásra alkalmassá váljanak; azonban nem tartoznak ide a vértermékek, a tej, a tejalapú termékek, a tejből származó termékek, a kolosztrum, a kolosztrumtartalmú termékek, a centrifuga- vagy szeparátoriszap, a zselatin, a hidrolizált fehérjék és a dikalcium-foszfát, a tojás és a tojástermékek – beleértve a tojáshéjat –, a trikalcium-foszfát és a kollagén; |
|
6. |
„vérliszt” : vér vagy vérfrakciók hőkezeléséből a X. melléklet II. fejezetének 1. szakaszával összhangban nyert, feldolgozott állati fehérje; |
|
7. |
„halliszt” : víziállatokból – a tengeri emlősöket kivéve – származó feldolgozott állati fehérje, ideértve tenyésztett vízi gerincteleneket, köztük a 2006/88/EK tanácsi irányelv ( 3 ) 3. cikke (1) bekezdésének e) pontjában említetteket, valamint az Asterias rubens fajhoz tartozó, puhatestű-tenyésztési területen gyűjtött tengeri csillagokat; |
|
8. |
„ kiolvasztott zsírok” : olyan zsírok, amelyek vagy:
a)
állati melléktermékek feldolgozásából, vagy
b)
emberi fogyasztásra szánt olyan termékekből származnak, amelyeket az üzemeltető emberi fogyasztástól eltérő célokra szánt; |
|
9. |
„halolaj” : víziállatok – a tengeri emlősöket kivéve – feldolgozásából származó olaj, ideértve tenyésztett vízi gerincteleneket, köztük a 2006/88/EK irányelv 3. cikke (1) bekezdésének e) pontjában említetteket, valamint az Asterias rubens fajhoz tartozó, puhatestű-tenyésztési területen gyűjtött tengeri csillagokat, vagy olyan, emberi fogyasztás céljából feldolgozott halakból nyert olaj, amelyet az üzemeltető az emberi fogyasztástól eltérő célokra szánt; |
|
10. |
„méhészeti melléktermék” : nem emberi fogyasztásra szánt méz, méhviasz, méhpempő, méhszurok vagy virágpor; |
|
11. |
„kollagén” : állatok irhájából, nyersbőréből, csontjaiból és inaiból nyert fehérjealapú termékek; |
|
12. |
„zselatin” : természetes és oldható – zselésítő vagy nem zselésítő – fehérje, amelyet az állatok csontjaiból, nyersbőréből és irhájából, inaiból és ínhüvelyeiből származó kollagén részleges hidrolízisével nyernek; |
|
13. |
„töpörtyű” : fehérjetartalmú nyerszsír-olvasztási maradvány, a zsír és a víz részleges szétválasztását követően; |
|
14. |
„hidrolizált fehérjék” : az állati melléktermékek hidrolízise útján nyert polipeptidek, peptidek és aminosavak, valamint ezek keverékei; |
|
15. |
„fehér víz” : tej, tejalapú termékek vagy azokból származó termékek és víz keveréke, amelyet a tejfeldolgozó berendezések és eszközök – beleértve a tejtermékek tárolására használt edényeket – átöblítése során gyűjtenek össze azok tisztítása és fertőtlenítése előtt; |
|
16. |
„kedvtelésből tartott állatok konzervált eledele” : kedvtelésből tartott állatok légmentesen zárt tárolóedényben lévő hőkezelt eledele; |
|
17. |
„műcsont” : a kedvtelésből tartott állatok számára patás állatok cserzetlen nyersbőréből és irhájából vagy más állati eredetű anyagból – rágcsálás céljára – készített termékek; |
|
18. |
„ízesítő belsőségek” : állati eredetű folyékony vagy dehidratált származtatott termékek, amelyeket a kedvtelésből tartott állatok eledele ízletességének növelésére használnak; |
|
19. |
„ kedvtelésből tartott állatok eledele” : a 24. cikk (2) bekezdésében meghatározott anyagoktól eltérő olyan eledel, amelyet kedvtelésből tartott állatok etetésére használnak, valamint állati melléktermékekből vagy azokból származó termékekből álló műcsont, amely
a)
a 3. kategóriába tartozó, az 1069/2009/EK rendelet 10. cikkének n), o) és p) pontjában meghatározott anyagoktól eltérő anyagokat tartalmaz, valamint
b)
a 96/22/EK irányelv 1. cikke (2) bekezdésének d) pontjában vagy a 96/23/EK irányelv 2. cikkének b) pontjában meghatározott törvénytelen kezelésnek alávetett állatokból származó állati melléktermékekből álló, az 1. kategóriába tartozó importált anyagot tartalmazhat; |
|
20. |
„kedvtelésből tartott állatok feldolgozott eledele” : a kedvtelésből tartott állatok nyers eledelének kivételével olyan kedvtelésből tartott állatok eledele, amelyet a XIII. melléklet II. fejezetének 3. pontjával összhangban dolgoztak fel; |
|
21. |
„kedvtelésből tartott állatok nyers eledele” : kedvtelésből tartott állatok olyan eledele, amely bizonyos, a 3. kategóriába tartozó anyagokat tartalmaz, és amely hűtésen vagy fagyasztáson kívül semmilyen egyéb tartósítási eljáráson nem ment keresztül; |
|
22. |
„étkezési hulladék” : az éttermekben, vendéglátó-ipari egységekben és konyhákon – a központi konyhákat és a háztartások konyháit is beleértve – keletkező valamennyi étkezési hulladék, beleértve a használt sütőolajat; |
|
23. |
„emésztési maradványok” : állati melléktermékek biogázzá alakításából származó maradványok, ideértve a folyékony frakciókat is; |
|
24. |
„emésztőtraktus-tartalom” : az emlősök és a laposmellű futómadarak emésztőtraktusának tartalma; |
|
25. |
„zsírszármazékok” : olyan kiolvasztott zsírokból nyert termékek, amelyek feldolgozása – az 1. vagy 2. kategóriába tartozó anyagból származó kiolvasztott zsírok esetében – a XIII. melléklet XI. fejezetének megfelelően történt; |
|
26. |
►C2 „guanó” ◄ : denevérek és vadon élő tengeri madarak ürülékéből összegyűjtött, nem mineralizált természetes termék; |
|
27. |
„hús- és csontliszt” : 1. vagy 2. kategóriába tartozó anyagok a IV. melléklet III. fejezetében meghatározott feldolgozási módszerek valamelyikének megfelelő feldolgozásából nyert állati fehérje; |
|
28. |
„ kezelt nyersbőr és irha” : kezeletlen nyersbőrből és irhából származó termékek – kivéve a műcsontot –, amelyeket:
a)
kiszárítottak;
b)
az elszállítást megelőzően legalább 14 napon keresztül száraz vagy nedves sózással kezeltek;
c)
legalább hét napon keresztül sóztak tengeri sóban 2 % nátrium-karbonát hozzáadása mellett;
d)
legalább 42 napig legalább 20 °C hőmérsékleten szárítottak; vagy
e)
a cserzéstől eltérő eljárással tartósítottak; |
|
29. |
„kezeletlen nyersbőr és irha” : az összes bőr- és bőr alatti szövet, amelyet a daraboláson, hűtésen vagy fagyasztáson kívül nem vetettek alá semmilyen kezelésnek; |
|
30. |
„ kezeletlen tollak és tollrészek” : tollak és tollrészek, kivéve azokat a tollakat és tollrészeket, amelyeket:
a)
gőzsugárral kezeltek, vagy
b)
az elfogadhatatlan kockázatok fennmaradását megakadályozó egyéb módszerrel kezeltek; |
|
31. |
„ kezeletlen gyapjú” : gyapjú, kivéve az olyan gyapjút, amely(et):
a)
ipari mosásnak vetettek alá;
b)
cserzésből nyertek;
c)
az elfogadhatatlan kockázatok fennmaradását megakadályozó egyéb módszerrel kezeltek;
d)
sertésféléktől különböző állatokból származik és a gyapjú többszöri, vizes, szappanos és nátrium- vagy kálium-hidroxidos medencébe történő merítésével végzett ipari mosásnak vetettek alá; vagy
e)
sertésféléktől különböző állatokból származik, és közvetlenül olyan üzembe történő szállításra szánnak, ahol gyapjúalapú származtatott termékeket állítanak elő a textilipar számára, és amelyet a következő módszerek legalább egyikével kezeltek:
i.
vegyi depiláció oltott mésszel vagy nátrium-szulfiddal;
ii.
hermetikusan zárt kamrában, legalább 24 órán keresztül végzett formaldehides fertőtlenítés;
iii.
ipari mosás a gyapjú vízben oldható, 60–70 °C-on tartott tisztítószerbe történő merítésével;
iv.
8 napon át 37 °C-on, 28 napon át 18 °C-on vagy 120 napon át 4 °C-on történő tárolás, amely a szállítási időszakot is magában foglalhatja; |
|
32. |
„ kezeletlen szőr” : szőr, kivéve az olyan szőrt, amely(et):
a)
ipari mosásnak vetettek alá;
b)
cserzésből nyertek;
c)
az elfogadhatatlan kockázatok fennmaradását megakadályozó egyéb módszerrel kezeltek;
d)
sertésféléktől különböző állatokból származnak, és a szőr többszöri, vizes, szappanos és nátrium- vagy kálium-hidroxidos medencébe történő merítésével végzett ipari mosásnak vetettek alá; vagy
e)
sertésféléktől különböző állatokból származik, és közvetlenül olyan üzembe történő szállításra szánnak, ahol szőralapú származtatott termékeket állítanak elő a textilipar számára, és amelyet a következő módszerek legalább egyikével kezeltek:
i.
vegyi depiláció oltott mésszel vagy nátrium-szulfiddal;
ii.
hermetikusan zárt kamrában, legalább 24 órán keresztül végzett formaldehides fertőtlenítés;
iii.
ipari tisztítás a szőr vízben oldható, 60–70 °C-on tartott tisztítószerbe történő merítésével;
iv.
8 napon át 37 °C-on, 28 napon át 18 °C-on vagy 120 napon át 4 °C-on történő tárolás, amely a szállítási időszakot is magában foglalhatja; |
|
33. |
„ kezeletlen sertéssörte” : olyan sertéssörte, kivéve azt a sertésszőrt, amelyet:
a)
gyári mosásnak vetettek alá;
b)
cserzésből nyertek; vagy
c)
az elfogadhatatlan kockázatok fennmaradását megakadályozó egyéb módszerrel kezeltek; |
|
34. |
„kiállítási tárgy” : kiállításokra vagy egyéb művészeti tevékenységekre szánt állati melléktermékek vagy az azokból származó termékek; |
|
35. |
„ köztes termék” : származtatott termék:
a)
amelyet gyógyszerek, állatgyógyászati készítmények, emberi vagy állatgyógyászati felhasználású orvostechnikai eszközök, aktív beültethető orvostechnikai eszközök, emberi vagy állatgyógyászati felhasználású in vitro diagnosztikai orvostechnikai eszközök, laboratóriumi reagensek vagy kozmetikai termékek előállításához szükséges felhasználásokra szántak, a következő módon:
i.
a gyártási folyamatban vagy a késztermék előállításának utolsó szakaszában használt anyagként;
ii.
a gyártási folyamat során végzett validáláshoz vagy ellenőrzéshez; vagy
iii.
a késztermék minőségének ellenőrzése során;
b)
amelynek tervezési, átalakítási és gyártási szakasza kellő mértékben előrehaladott ahhoz, hogy a termék származtatott terméknek minősüljön, és az anyag közvetlenül vagy egy termék összetevőjeként alkalmas legyen az a) pontban említett célokra;
c)
amely azonban még további gyártási vagy átalakítási lépéseket – mint például összekeverés, bevonás, összeállítás vagy csomagolás – igényel ahhoz, hogy alkalmassá váljon a gyógyszerként, állatgyógyászati készítményként, emberi vagy állatgyógyászati felhasználású orvostechnikai eszközként, aktív beültethető orvostechnikai eszközként, emberi vagy állatgyógyászati felhasználású in vitro diagnosztikai orvostechnikai eszközként, laboratóriumi reagensként vagy kozmetikai termékként történő forgalomba hozatalra, illetve használatbavételre; |
|
36. |
„laboratóriumi reagens” : állati melléktermékeket vagy azokból származó termékeket tartalmazó csomagolt, használatra kész termék, amelyet – akár önmagában, akár nem állati eredetű anyagokkal kombinálva – reagensként vagy reagenstermékként, kalibrálószerként vagy kontrollanyagként történő konkrét laboratóriumi felhasználásra szánnak egyéb anyagok kimutatásához, méréséhez, vizsgálatához vagy előállításához; |
|
37. |
„in vitro diagnózishoz használt termék” : vérterméket vagy egyéb állati mellékterméket tartalmazó csomagolt, használatra kész termék, amelyet – akár önmagában, akár kombinálva – reagensként, reagenstermékként, kalibrálószerként, készletként vagy bármilyen más rendszerként emberi vagy állati eredetű minták in vitro vizsgálatához használnak, kizárólagosan vagy lényegét tekintve az élettani állapot, egészségi állapot, betegség vagy genetikai rendellenesség diagnosztizálására, illetve a biztonságosság és a reagensekkel való összeférhetőség meghatározására; nem tartoznak ide a donortól származó szervek vagy vér; |
|
38. |
„kutatási és diagnosztikai minták” : a következő célokra szánt állati melléktermékek és azokból származó termékek: a tudományos és technológiai fejlődés érdekében történő diagnosztikai tevékenységek vagy elemzés, illetve oktatási és kutatási tevékenységek keretében történő vizsgálat; |
|
39. |
„kereskedelmi minták” : állati melléktermékek vagy származtatott termékek, amelyeket az illetékes hatóság által az 1069/2009/EK rendelet 17. cikkének (1) bekezdése értelmében engedélyezett konkrét vizsgálatokhoz vagy elemzésekhez használnak egy-egy gyártási folyamat végrehajtása – ideértve az állati melléktermékek vagy származtatott termékek feldolgozását is –, valamint takarmányanyagok, kedvtelésből tartott állatok eledele vagy egyéb származtatott termékek kifejlesztése, továbbá gépek és berendezések tesztelése céljára; |
|
40. |
„együttégetés” : az állati melléktermékek vagy az azokból származó termékek – amennyiben ez hulladék – együttégető műben történő hasznosítása vagy ártalmatlanítása; |
|
41. |
„eltüzelés” : az állati melléktermékek vagy az azokból származó termékek – amennyiben ezek nem hulladékok – energiaértékének felhasználása érdekében tüzelőanyag oxidálásával járó folyamat; |
|
42. |
„hulladékégetés” : állati melléktermékek vagy az azokból származó termékek hulladékként, a 2000/76/EK irányelv 3. cikkének 4. pontjában meghatározott hulladékégető műben történő ártalmatlanítása; |
|
43. |
„égetési és együttégetési maradékanyagok” : a 2000/76/EK irányelv 3. cikkének 13. pontjában meghatározott bármely maradékanyag, amely állati melléktermékeket és azokból származó termékeket kezelő égető- vagy együttégető művekben keletkezik; |
|
44. |
„színkódolás” : egyes színeknek a VIII. melléklet II. fejezetének 1c) pontja szerinti módszeres használata információszolgáltatás céljából az e rendeletben meghatározottak szerint, a csomagolás, a tároló- vagy szállítóeszköz felületén, vagy felületének egy részén, illetve a rajta található címkén vagy jelölésen; |
|
45. |
„köztes műveletek” : a 19. cikk b) pontjában meghatározott, a tárolástól eltérő műveletek; |
|
46. |
„cserzés” : bőrök keményítése növényi cserzőanyagokkal, krómsókkal vagy egyéb olyan anyagokkal, mint az alumíniumsók, vassók, szilíciumsók, aldehidek és kinonok, illetve más szintetikus keményítőanyagok; |
|
47. |
„taxidermia” : állatbőrök élethű hatást biztosító kikészítésének, kitömésének és montírozásának művészete, amelynek eredményeként a montírozott bőr nem terjeszt elfogadhatatlan köz- és állat-egészségügyi kockázatokat; |
|
48. |
„kereskedelem” : az Európai Unió működéséről szóló szerződésben meghatározott, tagállamok közötti árukereskedelem; |
|
49. |
„feldolgozási módszerek” : a IV. melléklet III. és IV. fejezetében felsorolt módszerek; |
|
50. |
„gyártási tétel” : egyetlen üzemben egységes előállítási paraméterek – például az anyagok eredete – felhasználásával előállított termelési egység vagy – amennyiben azokat egymás után folyamatosan állítják elő és szállítási egységként együtt tárolják – több ilyen egység; |
|
51. |
„légmentesen zárt tárolóedény” : a mikroorganizmusok bejutásának megakadályozására szánt tárolóedény; |
|
52. |
„biogázüzem” : olyan üzem, amelyben az állati melléktermékek vagy az azokból származó termékek legalább egy részét képezik annak az anyagnak, amelynek biológiai lebontása anaerob körülmények között történik; |
|
53. |
„gyűjtőközpontok” : az 1069/2009/EK rendelet 18. cikkének (1) bekezdésében említett állati takarmányozására szánt, az ugyanazon cikkben említett állati melléktermékeket gyűjtő létesítmények, kivéve a feldolgozóüzemeket; |
|
54. |
„komposztálóüzem” : olyan üzem, amelyben az állati melléktermékek vagy az azokból származó termékek legalább egy részét képezik annak az anyagnak, amelynek biológiai lebontása aerob körülmények között történik; |
|
55. |
„együttégető mű” : a 2000/76/EK irányelv 3. cikke 5. pontjában meghatározott, bármely helyhez kötött vagy mobil berendezés, amelynek elsődleges célja az energiatermelés vagy anyagi termékek előállítása; |
|
56. |
„hulladékégető mű” : a 2000/76/EK irányelv 3. cikkének 4. pontjában meghatározott bármely helyhez kötött vagy mobil műszaki egység és berendezés, amely a hulladék hőkezelésére szolgál; |
|
57. |
„kedvtelésből tartott állatok eledelét előállító üzem” : olyan telephely vagy létesítmény, ahol az 1069/2009/EK rendelet 24. cikke (1) bekezdésének e) pontjában említett, kedvtelésből tartott állatoknak szánt eledelt vagy ízesítő belsőségeket állítanak elő; |
|
58. |
„feldolgozóüzem” : az 1069/2009/EK rendelet 24. cikke (1) bekezdésének a) pontjában említett, állati melléktermékeket feldolgozó telephely vagy létesítmény, amelyben a IV. melléklettel és/vagy a X. melléklettel összhangban állati melléktermékeket dolgoznak fel; |
|
59. |
„termesztőközeg” : a helyi talajtól eltérő olyan anyagok, például virágföld, amelyekben növényeket vagy gombát termesztenek, és amelyet a helyi talajtól függetlenül használnak; |
|
60. |
„technológiai higiéniai kritérium” : a gyártástechnológia elfogadható működését jelző kritérium. E kritérium nem vonatkozik a már forgalomba hozott termékekre. A kritérium meghatározza azt az indikatív szennyezettségi értéket, amely felett korrekciós intézkedésekre van szükség annak érdekében, hogy a gyártási folyamat higiéniája megfeleljen a takarmánybiztonság általános követelményeinek; |
|
61. |
„rovarürülék” : tenyésztett rovarokból, a táptalajból, tenyésztett rovarok részeiből, elpusztult petékből álló ürülékkeverék, amely legfeljebb 5 térfogatszázalékban és legfeljebb 3 tömegszázalékban tartalmaz elpusztult tenyésztett rovarokat. |
II. MELLÉKLET
AZ ÁLLATI MELLÉKTERMÉKEK FELHASZNÁLÁSÁNAK KORLÁTOZÁSA
I. FEJEZET
Prémes állatok fajon belüli újrahasznosítása
1. Észtországban, Lettországban és Finnországban a következő prémes állatok takarmányozhatók a IV. melléklet III. fejezetével összhangban feldolgozott hús- és csontliszttel és egyéb termékekkel, amelyek ugyanazon fajhoz tartozó egyedek testéből vagy testrészeiből származnak:
róka (Vulpes vulpes és Alopex lagopus);
nyestkutya (Nyctereutes procyonides).
2. Észtországban és Lettországban az amerikai nyérc (Mustela vison) fajhoz tartozó prémes állatok takarmányozhatók a IV. melléklet III. fejezetében meghatározott feldolgozási módszerekkel feldolgozott hús- és csontliszttel és egyéb termékekkel, amelyek ugyanazon fajhoz tartozó egyedek testéből vagy testrészeiből származnak.
3. Az 1. és 2. pontban említett takarmányozás a következő feltételek mellett történik:
A takarmányozás kizárólag olyan gazdaságokban történhet, amelyek(et):
az illetékes hatóság nyilvántartásba vett olyan dokumentumokkal alátámasztott kérelem alapján, amelyek igazolják azt, hogy nincs ok feltételezni TSE-ágens jelenlétét a kérelemben meghatározott fajok populációjában;
megfelelő, a prémes állatokban a fertőző szivacsos agyvelőbántalmak (TSE) jelenlétét figyelő helyszíni rendszert működtetnek, amely magába foglalja a TSE kiszűrését célzó rendszeres laboratóriumi mintavizsgálatokat;
megfelelő biztosítékokat nyújtanak arra vonatkozóan, hogy ezekből az állatokból vagy utódaikból származó, a IV. melléklet III. fejezetével összhangban feldolgozott állati melléktermékek, hús- és csontliszt, vagy egyéb termékek nem kerülhetnek be a prémes állatoktól eltérő állatok táplálék- vagy takarmányláncába;
az ismeretek szerint nem kerültek kapcsolatba olyan gazdasággal, ahol feltételezték vagy megerősítették a TSE előfordulását;
nyilvántartásba vett üzemeltetője biztosítja, hogy:
A gazdaság üzemeltetője biztosítja, hogy az egy állatfajból származó és ugyanazon faj takarmányozására szánt hús- és csontliszt vagy egyéb termékeket kötelezően:
az 1069/2009/EK rendelet 24. cikke (1) bekezdésének a) pontja szerint engedélyezett feldolgozóüzemben, kizárólag az e rendelet IV. mellékletének III. fejezetében meghatározott 1–5. feldolgozási módszerekkel vagy a 7. feldolgozási módszerrel dolgozták fel;
prém előállítása céljából leölt egészséges állatokból állították elő.
Amennyiben a gazdaság az ismeretek szerint vagy feltételezhetően érintkezésbe került olyan gazdasággal, ahol feltételezték vagy megerősítették a TSE előfordulását, a gazdaság üzemeltetője köteles haladéktalanul:
értesíteni az illetékes hatóságot arról, hogy ilyen érintkezés történt;
leállítani a prémes állatok elszállítását bármely rendeltetési helyre, kivéve ha azt az illetékes hatóság írásban engedélyezi.
II. FEJEZET
Haszonállatok zöld takarmánnyal való ellátása
Az alábbi feltételek vonatkoznak a haszonállatok zöld takarmánnyal való ellátására – ami történhet legeltetéssel vagy vágott takarmány felhasználásával –, feltéve hogy az adott legelőn szerves trágyát vagy talajjavító szereket alkalmaztak:
Az 1069/2009/EK rendelet 11. cikke (1) bekezdésének c) pontjában meghatározott legalább 21 napos várakozási időt kötelezően betartották;
Kizárólag olyan szerves trágyákat és talajjavító szereket alkalmaztak, amelyek megfelelnek az 1069/2009/EK rendelet 32. cikkének (1) és (2) bekezdésében, valamint az e rendelet XI. melléklete II. fejezetének.
A fenti feltételeket azonban nem kell alkalmazni, ha kizárólag az alábbi szerves trágyákat vagy talajjavító szereket alkalmazták az adott területen:
trágya és ►C2 guanó; ◄
emésztőtraktus-tartalom, tej, tejalapú termékek, tejből származó termékek, kolosztrum és kolosztrum tartalmú termékek, amelyek az illetékes hatóság véleménye szerint nem hordozzák valamely súlyos állatbetegség terjedésének kockázatát.
III. MELLÉKLET
ÁRTALMATLANÍTÁS, HASZNOSÍTÁS ÉS TÜZELŐANYAGKÉNT VALÓ FELHASZNÁLÁS
I. FEJEZET
AZ ÉGETÉSRE ÉS EGYÜTTÉGETÉSRE VONATKOZÓ ÁLTALÁNOS KÖVETELMÉNYEK
1. szakasz
Általános feltételek
1. Az e rendelet 6. cikke (1) bekezdésének b) pontjában említett hulladékégető művek és hulladék-együttégető művek üzemeltetőinek biztosítaniuk kell, hogy az ellenőrzésük alatt álló létesítményekben teljesülnek az alábbi higiéniai feltételek:
Az állati melléktermékeket és az azokból származó termékeket megérkezésük után, az illetékes hatóság által meghatározott feltételeknek megfelelően, a lehető leghamarabb ártalmatlanítani kell. Az ártalmatlanításig ezeket a termékeket az illetékes hatóság által meghatározott feltételeknek megfelelően kell tárolni.
A hulladékégető és a hulladék-együttégető művekben megfelelő intézkedéseket kell hozni a tároló-és szállítóeszközök tisztítására és fertőtlenítésére, így különösen azon a kijelölt területen, ahol a szennyvizet az uniós jogszabályokkal összhangban, a szennyeződés kockázatának megelőzése érdekében ártalmatlanítják.
A hulladékégető és a hulladék-együttégető műveknek jó vízelvezetésű, szilárd alapon kell elhelyezkedniük.
A hulladékégető- és a hulladék-együttégető művekben megfelelő intézkedéseket kell tenni a kártevők, például rovarok, rágcsálók és madarak elleni védekezés érdekében. E célra kártevők elleni dokumentált védekezési tervet kell alkalmazni.
A személyzet számára biztosítani kell a személyes higiéniát szolgáló megfelelő létesítményeket, így például a mellékhelyiségeket, öltözőket és mosdókagylókat, ha a fertőződés kockázatának megelőzése miatt van ezekre szükség.
A létesítmény minden részére vonatkozóan tisztítási eljárásokat kell kidolgozni és dokumentálni. A tisztításhoz megfelelő felszerelést és tisztítószereket kell biztosítani.
A higiéniai ellenőrzésnek ki kell terjednie a környezet és a berendezések rendszeres ellenőrzésére. Az ellenőrzések ütemtervét és eredményeit dokumentálni kell és legalább 2 évig meg kell őrizni.
2. A hulladékégető vagy hulladék-együttégető mű üzemeltetőjének minden szükséges, az állati melléktermékek vagy az azokból származó termékek fogadásával kapcsolatos óvintézkedést meg kell tennie a közvetlen egészségügyi és állat-egészségügyi kockázatok megelőzése vagy lehető legnagyobb mértékű csökkentése érdekében.
3. Az állatok nem kerülhetnek kapcsolatba a hulladékégető vagy a hulladék-együttégető művel, az égetésre vagy együttégetésre szánt állati melléktermékekkel és az azokból származó termékekkel, illetve az állati melléktermékek égetése vagy együttégetése során keletkező hamuval.
4. Ha a hulladékégető vagy hulladék-együttégető mű állattartó gazdaság területén helyezkedik el:
a hulladékégető vagy hulladék-együttégető berendezést és az állatokat, valamint takarmányukat és almukat fizikailag teljesen el kell különíteni, szükség esetén kerítéssel;
a felszerelést teljes mértékben az égetőmű üzemeltetésének kell szentelni, és a gazdaságban máshol nem szabad használni, vagy adott esetben, az ilyen használat előtt meg kell tisztítani és fertőtleníteni kell;
az égetőműben dolgozó személyzet tagjainak felsőruházatot és lábbelit kell váltaniuk, mielőtt az állatállományt vagy az állatállomány takarmányát kezelik.
5. Az égetésre vagy együttégetésre szánt állati melléktermékeket és az azokból származó termékeket, valamint a hamut fedett, megfelelő azonosítóval ellátott és – adott esetben – szivárgásmentes tárolóedényekben kell tárolni.
6. A nem teljesen elégett állati melléktermékeket újra kell égetni vagy – az engedélyezett hulladéklerakóban történő elhelyezés kivételével – egyéb módon kell ártalmatlanítani az 1069/2009/EK rendelet 12. 13. és 14. cikkei közül a vonatkozó cikknek megfelelően.
2. szakasz
Üzemeltetési feltételek
A hulladékégető vagy hulladék-együttégető műveket úgy kell kialakítani, felszerelni, megépíteni és üzemeltetni, hogy a folyamatból származó gáz hőmérséklete ellenőrzött és egyenletes módon, még a legkedvezőtlenebb körülmények között is legalább 2 másodpercig 850 °C-ra vagy 0,2 másodpercig 1 100 °C-ra hevüljön; a mérést – az illetékes hatóság engedélye szerint – az égető- vagy együttégető kamra belső fala közelében vagy annak más reprezentatív pontján kell végezni.
3. szakasz
Égetési és együttégetési maradékanyagok
1. Az égetési és együttégetési maradékanyagok mennyiségét és ártalmasságát a lehető legkisebbre kell csökkenteni. A maradékanyagokat – adott esetben – a vonatkozó uniós jogszabályoknak megfelelően közvetlenül a hulladékégető vagy hulladék-együttégető műben vagy azon kívül kell hasznosítani vagy egy engedélyezett hulladéklerakóban kell ártalmatlanítani.
2. A száraz maradékanyagok – beleértve a port – szállítását és közbenső tárolását úgy kell végezni, hogy meg lehessen akadályozni a szétszóródásukat a környezetben, pl. zárt tárolóeszközökben.
4. szakasz
A hőmérséklet és egyéb paraméterek mérése
1. A hulladékégetési és hulladék-együttégetési folyamathoz tartozó paraméterek és körülmények figyelemmel kíséréséhez különböző technikákat kell alkalmazni.
2. Az illetékes hatóság által kiadott engedélyben vagy az ahhoz csatolt feltételekben meg kell állapítani a hőmérséklet mérésére vonatkozó követelményeket.
3. Az automata megfigyelőberendezések működését ellenőrzésnek és évenkénti felügyeleti vizsgálatnak kell alávetni.
4. A hőmérséklet-mérési eredményeket úgy kell nyilvántartani és bemutatni, hogy az illetékes hatóság – az általa meghatározott eljárásokkal összhangban – ellenőrizhesse az e rendelet szerint engedélyezett működési feltételek betartását.
5. szakasz
Rendellenes üzemelés
A hulladékégető vagy hulladék-együttégető művek üzemzavar vagy rendellenes üzemelése esetén az üzemeltetőnek a lehető leghamarabb csökkentenie kell vagy le kell állítania az üzemelést mindaddig, amíg a rendes üzemelés újra nem indítható.
II. FEJEZET
NAGYTELJESÍTMÉNYŰ HULLADÉKÉGETŐ ÉS HULLADÉK-EGYÜTTÉGETŐ MŰVEK
1. szakasz
Különleges üzemelési feltételek
A kizárólag állati melléktermékeket és az azokból származó termékeket kezelő, óránként több mint 50 kg teljesítménnyel rendelkező hulladékégető vagy hulladék-együttégető művek (nagyteljesítményű üzemek), amelyeknek a 2000/76/EK irányelv szerint nem kell működési engedéllyel rendelkeznie, a következő feltételeknek kell megfelelnie:
Az üzemek valamennyi sorát legalább egy segédégetővel kell felszerelni. Ezen égetőnek automatikusan be kell kapcsolnia akkor, ha az égési levegő utolsó befújását követően az égési gázok hőmérséklete 850 °C, illetve 1 100 °C alá esik (az adott üzemnek megfelelően). Használni kell továbbá az üzem tevékenységének megkezdése és leállítása során is annak biztosítása érdekében, hogy a 850 °C-os, illetve 1 100 °C hőmérséklet állandó legyen e műveletek teljes időtartama alatt és mindaddig, amíg elégetetlen anyag található az égető- vagy együttégető kamrában.
Amennyiben állati melléktermékeket vagy azokból származó termékeket juttatnak a folyamatos üzemeléssel működtetett égető- vagy együttégető kamrába, akkor az üzemnek olyan automata rendszerrel kell rendelkeznie, amely megakadályozza az állati melléktermékek és az azokból származó termékek bejutását a tevékenység megkezdésekor és utána a 850 °C-os, illetve 1 100 °C hőmérséklet eléréséig; továbbá minden esetben, amikor a hőmérséklet lecsökken.
Az üzemeltetőnek úgy kell üzemeltetnie a hulladékégető művet, hogy az égési folyamat végén a salak és a tűztéri hamu összes szerves széntartalma kisebb legyen, mint 3 %, vagy az izzítási veszteség kevesebb legyen, mint az anyag szárazanyag-tartalmának 5 %-a. Szükség esetén megfelelő előkezelési eljárásokat kell alkalmazni.
2. szakasz
Vízelvezetés
1. A nagyteljesítményű üzemek területeit – az állati melléktermékek tárolására szolgáló területeket is beleértve – úgy kell kialakítani, hogy meg lehessen akadályozni a szennyezőanyagok engedély nélküli vagy véletlenszerű kijutását a talajba, a felszíni vizekbe és a talajvízbe.
2. Tárolókapacitásról kell gondoskodni az üzem területéről elfolyó szennyezett esővíz, illetve a túlfolyásból vagy a tűzoltási műveletekből származó szennyezett víz számára.
Az üzemeltetőnek szükség esetén biztosítania kell, hogy az ilyen esővizet és vizet meg lehet vizsgálni és az elvezetés előtt kezelni lehet, ha szükséges.
III. FEJEZET
KISTELJESÍTMÉNYŰ HULLADÉKÉGETŐ ÉS HULLADÉK-EGYÜTTÉGETŐ MŰVEK
A kizárólag állati melléktermékeket és az azokból származó termékeket kezelő, óránként vagy gyártási tételenként kevesebb mint 50 kg maximális teljesítménnyel rendelkező hulladékégető és hulladék-együttégető műveket (kisteljesítményű üzemek), amelyeknek a 2000/76/EK irányelv szerint nem kell működési engedéllyel rendelkeznie:
kizárólag a következő anyagok ártalmatlanítására lehet használni:
az 1069/2009/EK rendelet 8. cikke a) pontjának iii. alpontjában említett, elhullott, kedvtelésből tartott állatok;
az említett rendelet 8. cikkének b), e) és f) pontjában említett, 1. kategóriába tartozó anyagok, a 9. cikkben említett, 2. kategóriába tartozó anyagok, valamint a 10. cikkben említett, 3. kategóriába tartozó anyagok; valamint
amennyiben az adott tagállam engedélyezi, egyedileg azonosított, elhullott lófélék, amelyek olyan gazdaságokból származnak, amelyek sem a 2009/156/EK irányelv 4. cikkének (5) bekezdése szerinti, sem 5. cikke szerinti korlátozások tárgyát nem képezik;
amennyiben a kisteljesítményű hulladékégető vagy hulladék-együttégető műben az 1069/2009/EK rendelet 8. cikkének b) pontjában meghatározott, 1. kategóriába tartozó anyagokat égetnek, segédégetővel kell felszerelni;
úgy kell üzemeltetni, hogy az állati melléktermékek teljes mértékben hamuvá alakuljanak.
IV. FEJEZET
ÁLLATI MELLÉKTERMÉKEK ÉS AZOKBÓL SZÁRMAZÓ TERMÉKEK TÜZELŐANYAGKÉNT VALÓ FELHASZNÁLÁSÁRA VONATKOZÓ ÁLTALÁNOS KÖVETELMÉNYEK
1. szakasz
Állati melléktermékek és azokból származó termékek éghető tüzelőanyagként való felhasználására vonatkozó általános követelmények
1. A 6. cikk (6) bekezdésében említett tüzelőberendezések üzemeltetőinek biztosítaniuk kell, hogy az irányításuk alatt lévő tüzelőberendezések teljesítsék az alábbi feltételeket:
A tüzelőanyagként való felhasználásra szánt állati melléktermékeket és azokból származó termékeket a lehető legrövidebb időn belül fel kell használni erre a célra vagy felhasználásukig biztonságosan kell tárolni őket.
A tüzelőberendezések esetében megfelelő intézkedéseknek kell érvényben kell lenniük, amelyek biztosítják, hogy a tároló-és szállítóeszközök tisztítását és fertőtlenítését a telephely olyan kijelölt területén végzik, ahonnan a szennyvizet az uniós jogszabályoknak megfelelően összegyűjteni és ártalmatlanítani lehet a környezetszennyezés kockázatának elkerülése érdekében.
Az első albekezdésben meghatározott követelményektől eltérve a kiolvasztott zsírok szállítására használt tároló- és szállítóeszközök tisztítását és fertőtlenítését el lehet végezni a berakodás helyén vagy pedig az 1069/2009/EK rendelet értelmében engedélyezett vagy nyilvántartásba vett bármely más telephelyen.
A tüzelőberendezéseknek jó vízelvezetésű, szilárd alapon kell elhelyezkedniük.
A tüzelőberendezések esetében megfelelő intézkedéseknek kell érvényben lenniük a kártevők elleni védekezés érdekében. E célra kártevők elleni dokumentált védekezési tervet kell alkalmazni.
A személyzet számára biztosítani kell a személyes higiéniát szolgáló megfelelő létesítményeket, így például a mellékhelyiségeket, öltözőket és mosdókagylókat, hogy megelőzzék a gazdaságban tartott állatok, vagy ezen állatoknak szánt takarmány kezelésére szolgáló berendezések újrafertőződésének kockázatát.
A tüzelőberendezés minden részére vonatkozóan tisztítási és fertőtlenítési eljárásokat kell kidolgozni és dokumentálni. A tisztításhoz megfelelő felszerelést és tisztítószereket kell biztosítani.
A higiéniai ellenőrzésnek ki kell terjednie a környezet és a berendezések rendszeres ellenőrzésére. Az ellenőrzések ütemtervét és eredményeit dokumentálni kell és legalább 2 évig meg kell őrizni.
Amennyiben engedélyezett vagy nyilvántartásba vett élelmiszer- vagy takarmányfeldolgozó üzemben helyhez kötött belső égésű motorokban tüzelőanyagként kiolvasztott zsírt használnak, az élelmiszer vagy a takarmány ugyanezen a helyen történő feldolgozásának szigorúan elkülönített módon kell történnie.
2. A tüzelőberendezések üzemeltetőinek minden szükséges, az állati melléktermékek vagy az azokból származó termékek fogadásával kapcsolatos óvintézkedést meg kell tenniük az egészségügyi és állat-egészségügyi, valamint környezeti kockázatok megelőzése vagy lehető legnagyobb mértékű csökkentése érdekében.
3. Az állatok nem kerülhetnek kapcsolatba a tüzelőberendezéssel, az eltüzelésre szánt állati melléktermékekkel és az azokból származó termékekkel, illetve az eltüzelés során keletkező hamuval.
4. Amennyiben a tüzelőberendezés élelmiszertermelő fajhoz tartozó állatokat tartó üzem területén található:
gondoskodni kell a tüzelőberendezés, illetve az állatok, valamint takarmányuk és almuk teljes mértékű fizikai elkülönítéséről;
a felszereléseket teljes mértékben a tüzelőberendezés üzemeltetésének kell szentelni, és az üzemben máshol nem szabad használni, kivéve, ha azt az ilyen használat előtt hatékonyan megtisztították és fertőtlenítették;
a tüzelőberendezés személyzetének felsőruházatot és lábbelit kell váltaniuk és biztosítaniuk kell a személyes higiéniát mielőtt az ezen üzemben, vagy bármely más üzemben lévő állatokat, takarmányukat vagy almukat kezelik.
5. A tüzelőanyagként való eltüzelésre váró állati melléktermékeket és a tüzelés maradékanyagait zárt és fedett kijelölt helyen vagy fedett szivárgásmentes tartályokban kell tárolni.
6. Az állati melléktermék vagy a belőlük származó termékek eltüzelését olyan feltételek mellett kell végezni, amelyek megakadályozzák az állati takarmányok keresztszennyeződését.
2. szakasz
A tüzelőberendezések üzemeltetési feltételei
1. A tüzelőberendezéseket úgy kell tervezni, megépíteni, felszerelni és üzemeltetni, hogy még a legkedvezőtlenebb körülmények között is az állati melléktermékek és a belőlük származó termékek legalább 2 másodpercen keresztül 850 °C-on, vagy legalább 0,2 másodpercig 1 100 °C-on legyenek kezelve.
2. Az eljárásból származó gáz hőmérsékletét ellenőrzött és egyenletes módon 2 másodpercig 850 °C-os, vagy 0,2 másodpercig 1 100 °C-os hőmérsékletre kell emelni.
A hőmérsékletet – az illetékes hatóság engedélye alapján – a belső fal közelében vagy az égéstér valamely más reprezentatív pontján kell mérni.
3. Automata technikákat kell alkalmazni a tüzelési folyamattal kapcsolatos paraméterek és feltételek nyomon követésére.
4. A hőmérséklet-mérési eredményeket úgy kell automatikusan nyilvántartani és bemutatni, hogy az illetékes hatóság – az általa meghatározott eljárásokkal összhangban – ellenőrizhesse az 1. és a 2. pontban említett engedélyezett működési feltételek betartását.
5. A tüzelőberendezés üzemeltetőjének biztosítania kell azt, hogy a tüzelőanyag olyan módon égjen el, hogy a salak és a tűztéri hamu teljes szervesszén-tartalma kisebb legyen mint 3 %, vagy az izzítási veszteség kevesebb legyen, mint az említett anyag szárazanyag tartalmának 5 %-a.
3. szakasz
Az égéstermékek
1. Az égéstermékek mennyiségét és káros hatását a lehető legkisebbre kell csökkenteni. Az ilyen égéstermékeket újra kell hasznosítani, vagy amennyiben ez nem lehetséges, a megfelelő uniós jogszabályok szerint kell ártalmatlanítani vagy felhasználni.
2. A szárazmaradékok – beleértve a port is – szállítását és közbenső tárolását zárt tartályokban kell végezni, vagy olyan más módon, amely megakadályozza a környezetben való szétszóródásukat.
4. szakasz
Üzemzavar vagy a normálistól eltérő üzemeltetési feltételek
1. A tüzelőberendezést el kell látni olyan berendezéssel, amely biztosítja az üzemelés leállását üzemzavar vagy a normálistól eltérő üzemelés esetén mindaddig, amíg a normális üzemelés helyre nem áll.
2. A nem megfelelő mértékben eltüzelt állati melléktermékeket és belőlük származó termékeket újra el kell tüzelni vagy az 1069/2009/EK rendelet 12., 13. és 14. cikkében említett, az engedélyezett hulladéklerakókban való ártalmatlanítási módszertől eltérő módon, ártalmatlanítani kell.
V. FEJEZET
A TÜZELŐBERENDEZÉSKÉNT HASZNÁLHATÓ ÜZEMEK ÉS AZ OTT HASZNÁLHATÓ TÜZELŐANYAGOK, VALAMINT AZ ÜZEMEK MEGHATÁROZOTT TÍPUSÁRA VONATKOZÓ KÜLÖNLEGES KÖVETELMÉNYEK
A. Helyhez kötött belső égésű motorok
1. Kiindulási anyag
Ehhez a folyamathoz az összes kategóriájú állati melléktermékből származó zsírfrakció használható, ha teljesíti az alábbi feltételeket:
ha nem a 853/2004/EK rendelet III. melléklete VIII. vagy XII. szakaszának megfelelően előállított halolajat, illetve kiolvasztott zsiradékot használnak fel, az állati melléktermékekből származó zsírfrakciót először fel kell dolgozni az alábbiak felhasználásával:
az 1. vagy a 2. zsírfrakció-kategóriába tartozó anyagok esetében az 1–5. feldolgozási módszerek valamelyikével, a IV. melléklet III. fejezetében foglaltaknak megfelelően.
Amennyiben ezt a zsírt az illetékes hatóság által engedélyezett nem mellőzhető, zárt szállítórendszerben távolították el a feldolgozó üzemből azonnali közvetlen égetésre, nincs szükség a VIII. melléklet V. fejezetének 1. pontjában említett, glicerin-triheptanoáttal (GTH) való tartós megjelölésre;
a 3. kategória anyagaihoz tartozó zsírfrakció esetében az 1–5. feldolgozási módszerek valamelyikével vagy a 7. feldolgozási módszerrel, a IV. melléklet III. fejezetében foglaltaknak megfelelően;
halból származó anyag esetében az 1–7. módszerekkel a IV. melléklet III. fejezetében foglaltaknak megfelelően;
a zsírfrakciót külön kell választani a fehérjétől, és a másik üzemben történő eltüzelésre szánt, kérődző állatokból származó zsír esetében el kell távolítani a 0,15 tömegszázalékot meghaladó oldhatatlan szennyeződéseket.
2. Módszerek:
Az állati zsírnak helyhez kötött belső égésű motorokban tüzelőanyagként való elégetését az alábbi módon kell végezni:
az 1.a) és b) pontokban említett zsírfrakciókat az alábbi módon kell elégetni:
a IV. fejezet 2. szakaszának 1. pontjában meghatározott feltételek alapján; vagy
olyan, az illetékes hatóság által engedélyezett folyamatparaméterek alkalmazásával, amelyekkel az i. alpontban meghatározottal megegyező eredmény érhető el;
az állati zsíron kívül más állati eredetű anyag elégetését nem szabad engedélyezni;
az 1. kategóriából vagy a 2. kategóriából nyert kiolvasztott zsírokat, amelyeket a 852/2004/EK, a 853/2004/EK és a 183/2005/EK rendeletnek megfelelően nyilvántartásba vett vagy engedélyezett telephelyeken vagy nyilvános helyeken tüzelnek el, az 1. feldolgozási módszerrel kell feldolgozni, a IV. melléklet III. fejezetében foglaltaknak megfelelően;
az állati zsír égetését a környezetvédelemre vonatkozó uniós jogszabályokkal összhangban kell végezni, különös figyelemmel az e jogszabályokban meghatározott szabványokra és követelményekre, valamint a károsanyag-kibocsátások szabályozásának és ellenőrzésének elérhető legjobb technikáira vonatkozó követelményekre.
3. Üzemelési feltételek:
A IV. fejezet 2. szakaszának 2. pontjában meghatározott követelményektől eltérve, a környezetvédelmi ügyekért felelős illetékes hatóság engedélyezheti az olyan egyéb folyamatparamétereken alapuló követelményeket, amelyek azonos környezeti eredményt biztosítanak.
B. Olyan, mezőgazdasági üzemben lévő tüzelőberendezések, amelyekben baromfitrágyát használnak tüzelőanyagként
1. Az üzem típusa:
Olyan, mezőgazdasági üzemben lévő tüzelőberendezések, amelyeknek a névleges bemenő hőteljesítménye nem haladja meg az 5 MW-t.
2. Kiindulási anyag és cél
Kizárólag az 1069/2009/EK rendelet 9. cikkének a) pontjában említett nem feldolgozott baromfitrágya, amelyet éghető tüzelőanyagként használnak fel az 3–5. pontban meghatározott követelményeknek megfelelően.
Az 1. pontban említett mezőgazdasági üzemben lévő tüzelőberendezésben nem használhatók tüzelőanyagként az egyéb állati melléktermékek vagy a belőlük származó termékek és más fajok trágyája, vagy amelyek az üzemen kívül keletkeztek.
3. A baromfitrágyára vonatkozó különleges követelmények annak éghető tüzelőanyagként való felhasználása esetén:
A trágyát élelmiszer-termelő állatokat tartó üzemben biztonságosan, zárt tárolóhelyen kell tárolni, a további kezelések szükségességének csökkentése és a más területekkel való keresztszennyeződés elkerülése érdekében.
A mezőgazdasági üzemben lévő tüzelőberendezésnek az alábbi felszereltséggel kell rendelkeznie:
automata tüzelőanyag-kezelő rendszer, amely a tüzelőanyagot további kezelés nélkül közvetlenül az égéstérbe helyezi;
egy támasztóégő, amelyet indításkor és leállításkor használnak a IV. fejezet 2. szakaszának 2. pontjában meghatározott hőmérsékleti követelmények betartásának biztosítására e működések során minden esetben és mindaddig, amíg elégetetlen anyag található az égéstérben.
4. Kibocsátási határértékek és nyomonkövetési követelmények:
A kén-dioxid, a nitrogén-oxidok kibocsátása (vagyis a nitrogén-monoxid és a nitrogén-dioxid együttes mennyiségének nitrogén-dioxidban kifejezett összege) és a por kibocsátása nem haladhatja meg az alábbi kibocsátási határértékeket, amelyeket mg/Nm3-ben 273,15 K hőmérsékleten, 101,3 kPa nyomáson 11 százalékos oxigéntartalom mellett határoztak meg, a hulladékgázok vízpára-tartalommal történt korrekcióját követően:
|
Káros anyag |
Kibocsátási határérték (mg/Nm3) |
|
Kén-dioxid |
50 |
|
Nitrogén-oxidok (NO2) |
200 |
|
Por |
10 |
A mezőgazdasági üzemben lévő tüzelőberendezés üzemeltetője legalább évente méréseket végez a kén-dioxid, a nitrogén-oxidok és a por kimutatására.
Az első albekezdésben említett mérések alternatívájaként egyéb, az illetékes hatóság által ellenőrzött és jóváhagyott eljárások is alkalmazhatók a kén-dioxid-kibocsátás meghatározására.
A nyomon követést az üzemeltető által vagy nevében a CEN-szabványoknak megfelelően kell elvégezni. Amennyiben nem áll rendelkezésre megfelelő CEN-szabvány, olyan ISO-szabványokat, országos vagy egyéb nemzetközi szabványokat kell figyelembe venni, amelyek az adatszolgáltatást ezzel tudományos szempontból egyenértékű minőségben tudják biztosítani.
Valamennyi eredményt megfelelő módon kell rögzíteni, feldolgozni és bemutatni, hogy az illetékes hatóság ellenőrizhesse a kibocsátási határértékek betartását.
Azon tüzelőberendezések esetében, amelyek mezőgazdasági üzemben találhatók, és amelyekben a kibocsátási határértékek betartása céljából másodlagos kibocsátáscsökkentő berendezést alkalmaznak, az említett kibocsátáscsökkentő berendezés hatékony működését folyamatosan nyomon kell követni, és az így kapott adatokat rögzíteni kell.
Az a) pontban említett kibocsátási határértékek be nem tartása esetén, vagy amennyiben egy mezőgazdasági üzemben lévő tüzelőberendezés nem teljesíti a IV. fejezet 2. szakasza 1. pontjában meghatározott követelményeket, az üzemeltetőknek haladéktalanul tájékoztatniuk kell az illetékes hatóságot, és intézkedéseket kell tenniük annak érdekében, hogy a tüzelőberendezés a követelményeket a lehető legrövidebb időn belül újból teljesítse. Amennyiben a követelmények újbóli teljesítése nem lehetséges, az illetékes hatóság felfüggeszti a tüzelőberendezés üzemeltetését, és visszavonja engedélyét.
5. Módosítások az üzemeltetésben és leállások:
Az üzemeltető a módosítás elvégzését megelőzően legalább egy hónappal értesíti az illetékes hatóságot a mezőgazdasági üzemben lévő tüzelőberendezés minden olyan tervezett módosításáról, amely hatással lehet annak kibocsátására.
Az üzemeltető meghozza a szükséges intézkedéseket annak biztosítására, hogy a mezőgazdasági üzemben lévő tüzelőberendezés esetében az üzemzavarok fennállásának időtartama, valamint az indítási és leállítási időszakok a lehető legrövidebbek legyenek. A másodlagos kibocsátáscsökkentő berendezések üzemzavara vagy üzemképtelensége esetén az üzemeltető azonnal értesíti az illetékes hatóságot.
C. Olyan tüzelőberendezések, amelyekben a B. szakaszban meghatározott baromfitrágyától eltérő, haszonállatoktól származó trágyát használnak tüzelőanyagként
1. Az üzem típusa:
Olyan tüzelőberendezések, amelyeknek a névleges bemenő hőteljesítménye nem haladja meg az 50 MW-ot.
2. Kiindulási anyag
Kizárólag a B. szakaszban meghatározott baromfitrágyától eltérő, haszonállatoktól származó trágya, amelyet tüzelőanyagként használnak fel a 3. pontban meghatározott követelményeknek megfelelően.
Az 1. pontban említett tüzelőberendezésben nem használhatók tüzelőanyagként egyéb állati melléktermékek vagy azokból származó termékek. A B. szakaszban meghatározott baromfitrágyától eltekintve az üzemen kívül keletkezett, haszonállatoktól származó trágya nem kerülhet érintkezésbe haszonállatokkal.
3. Módszerek:
Azon tüzelőberendezéseknek, amelyekben a B. szakaszban meghatározott baromfitrágyától eltérő, haszonállatoktól származó trágyát használnak éghető tüzelőanyagként, meg kell felelniük a B. szakasz 3., 4. és 5. pontjában meghatározott követelményeknek.
4. Eltérés és átmeneti időszak:
A tagállam környezetvédelmi ügyekért felelős illetékes hatósága:
a B. szakasz 3. pontjának b) ii. alpontjától eltérve a 2017. augusztus 2-án üzemben lévő tüzelőberendezések számára további maximum 6 éves időszakot engedélyezhet arra, hogy e rendelet III. melléklete IV. fejezete 2. szakaszának 2. pontjában foglalt követelményeknek megfeleljenek.
a B. szakasz 4. pontjától eltérve engedélyezheti a légszennyező részecskék 50 mg/m3-t meg nem haladó kibocsátását olyan tüzelőberendezések esetében, amelyek névleges bemenő hőteljesítménye nem haladja meg az 5 MW-ot.
a B. szakasz 3. pontjának b) i. alpontjától eltérve engedélyezheti a lótrágya kézi elhelyezését tüzelőanyagként az égéstérben olyan tüzelőberendezések esetében, amelyek névleges bemenő hőteljesítménye nem haladja meg a 0,5 MW-ot.
D. Olyan tüzelőberendezések, amelyekben hús- és csontlisztet használnak tüzelőanyagként
Az üzem típusa:
Olyan tüzelőberendezések, amelyeknek a névleges bemenő hőteljesítménye nem haladja meg az 50 MW-ot.
Kiindulási anyag:
1. és 2. kategóriába tartozó anyagokból származó hús- és csontliszt, amelyet tüzelőanyagként használnak a 3. pontban meghatározott követelményeknek megfelelően önmagában, vagy hús- és csontliszt, kiolvasztott zsír és trágya keverékeként.
A tüzelőanyagként használt hús- és csontlisztre vonatkozó egyedi követelmények:
a hús- és csontlisztet a tüzelőberendezésben biztonságosan, állatok által nem hozzáférhető, zárt tárolóban kell tárolni, és az nem szállítható el egy másik rendeltetési helyre, hacsak az illetékes hatóság azt nem engedélyezi üzemzavar vagy rendellenes üzemelés esetén;
a tüzelőberendezésnek az alábbi felszereltséggel kell rendelkeznie:
automata vagy folyamatos tüzelőanyag-kezelő rendszer, amely a tüzelőanyagot további kezelés nélkül közvetlenül az égetőkamrába helyezi;
egy támasztóégő, amelyet indításkor és leállításkor használnak a IV. fejezet 2. szakaszának 2. pontjában meghatározott hőmérsékleti követelmények betartásának biztosítására e működések során minden esetben és mindaddig, amíg elégetetlen anyag található az égéstérben.
Módszerek:
Azon tüzelőberendezéseknek, amelyekben 1. vagy 2. kategóriába tartozó anyagokból származó hús- és csontlisztet használnak tüzelőanyagként, meg kell felelniük a IV. fejezetben megállapított általános követelményeknek és az e fejezet B. szakaszának 4. és 5. pontjában meghatározott egyedi követelményeknek.
Eltérés és átmeneti időszak:
A 3b. pont ii. alpontjától eltérve a környezetvédelemért felelős illetékes tagállami hatóság a 2020. június 3-án üzemelő tüzelőberendezések esetében egy további, legfeljebb 4 éves időszakot engedélyezhet a IV. fejezet 2. szakasza 2. pontjának második bekezdésében foglaltaknak való megfelelés teljesítésére.
IV. MELLÉKLET
FELDOLGOZÁS
I. FEJEZET
A FELDOLGOZÓÜZEMEKRE, VALAMINT BIZONYOS EGYÉB ÜZEMEKRE ÉS LÉTESÍTMÉNYEKRE VONATKOZÓ KÖVETELMÉNYEK
1. szakasz
Általános feltételek
1. A feldolgozóüzemeknek meg kell felelniük az alábbiakban meghatározott, nyomással történő sterilizálással, illetve az 1069/2009/EK rendelet 15. cikke (1) bekezdésének b) pontjában említett feldolgozási módszerekkel történő feldolgozás követelményeinek:
A feldolgozóüzemek nem lehetnek a vágóhidakkal vagy a 852/2004/EK rendeletnek vagy a 853/2004/EK rendeletnek megfelelően engedélyezett vagy nyilvántartásba vett egyéb létesítményekkel azonos területen, kivéve ha az állat- és közegészségügyi kockázatok, amelyek az ilyen vágóhidakról vagy egyéb létesítményekből származó állati melléktermékek feldolgozásából erednek, legalább az alábbi feltételek teljesítése révén mérsékelhetők:
a feldolgozóüzemnek a vágóhídtól vagy egyéb létesítménytől fizikailag elkülönített helyen kell lennie; amenynyiben szükséges, a feldolgozó üzemnek a vágóhídtól vagy egyéb létesítménytől teljes mértékben elkülönített épületben kell lennie;
a feldolgozóüzemben a következőket kell telepíteni és működtetni:
megfelelő megelőző intézkedéseket kell hozni annak érdekében, hogy a feldolgozóüzemben és a vágóhídon vagy egyéb létesítményben foglalkoztatott személyzet tevékenysége ne növelje a kockázatot;
jogosulatlan személyek vagy állatok nem juthatnak be a feldolgozóüzembe.
A 3. kategóriába tartozó anyagokat feldolgozó üzemek esetében az i–iv. pontoktól eltérően, az illetékes hatóság az e pontokban előírtak helyett egyéb olyan feltételeket is engedélyezhet, amelyek a köz- és állategészségügyi kockázatok mérséklését szolgálják, beleértve a 852/2004/EK rendeletnek vagy a 853/2004/EK rendeletnek megfelelően engedélyezett vagy nyilvántartásba vett, nem a kérdéses területen található létesítményekből származó, a 3. kategóriába tartozó anyagok feldolgozásából eredő kockázatokat is.
Az 1069/2009/EK rendelet 52. cikkének (1) bekezdésében említett Élelmiszerlánc- és Állat-egészségügyi Állandó Bizottság munkájának keretében a tagállamok tájékoztatják a Bizottságot és a többi tagállamot, amennyiben az illetékes hatóságuk ezt az eltérést alkalmazza.
A feldolgozóüzemben megfelelően elkülönített tiszta és szennyezett övezetnek kell lennie. A szennyezett övezetnek körzetnek fedett térrel kell rendelkeznie az állati melléktermékek átvételéhez, és olyan kialakításúnak kell lennie, hogy az könnyen tisztítható és fertőtleníthető legyen. A padlót úgy kell kialakítani, hogy megkönnyítse a folyadékok elvezetését.
A feldolgozóüzemben megfelelő lehetőségeket, így mellékhelyiségeket, öltözőket és mosdókagylókat kell biztosítani a személyzet számára;
A feldolgozóüzemnek elegendő forróvíz- és gőztermelő kapacitással kell rendelkeznie az állati melléktermékek feldolgozásához;
A szennyezett övezetet – amennyiben szükséges – az állati melléktermékek méretének csökkentésére szolgáló berendezéssel és a felaprított állati melléktermékeknek a feldolgozóegységbe történő betöltését végző berendezéssel kell felszerelni;
Amennyiben hőkezelésre van szükség, ott valamennyi berendezést fel kell szerelni:
a hőmérsékletet az idő és – amennyiben az alkalmazott feldolgozási eljáráshoz szükséges – a kritikus pontokon a nyomás függvényében ellenőrző mérőberendezéssel;
adatrögzítő készülékekkel, amelyek a fenti mérések eredményeit folyamatosan rögzítik úgy, hogy azok elérhetőek maradnak az ellenőrzések és a hatósági ellenőrzések céljára;
megfelelő biztonsági rendszerrel az elégtelen hevítés megakadályozására;
Annak elkerülése érdekében, hogy a beérkező állati melléktermékek újrafertőzzék az azokból származó terméket, egyértelműen el kell különíteni a feldolgozásra beszállított anyag kirakodási területét és az adott termék feldolgozására, valamint a származtatott termék tárolására szolgáló területeket.
2. A feldolgozóüzemnek megfelelő létesítményekkel kell rendelkeznie az állati melléktermékek átvételére szolgáló tárolóeszközök vagy konténerek és – a hajók kivételével – a szállítóeszközök tisztításához és fertőtlenítéséhez.
3. Megfelelő lehetőségnek kell rendelkezésre állnia a feldolgozóüzem szennyezett övezetének elhagyásakor a járművek kerekeinek és adott esetben egyéb alkatrészeinek fertőtlenítéséhez.
4. Valamennyi feldolgozóüzemnek szennyvízelvezető rendszerrel kell rendelkeznie, amely megfelel az illetékes hatóság által az uniós jogszabályok szerint meghatározott követelményeknek.
5. A feldolgozóüzemnek saját laboratóriummal kell rendelkeznie, vagy egy külső laboratórium szolgáltatásait kell igénybe vennie. A laboratórium felszereltségének elegendőnek kell lennie a szükséges elemzések elvégzéséhez, és az illetékes hatóság engedélyével kell rendelkeznie, amely engedélyt a laboratóriumnak ezen elemzések elvégzéséhez szükséges képességének értékelése alapján adják ki. A laboratóriumot továbbá nemzetközileg elismert szabványok szerint kell akkreditáltatni, vagy azt az illetékes hatóságnak rendszeresen ellenőriznie kell annak értékelése céljából, hogy képes-e a fent említett elemzések elvégzésére.
6. Ha egy kockázatértékelés szerint a kezelt termékek mennyisége alapján az illetékes hatóság rendszeres vagy állandó jelenlétére van szükség, akkor a feldolgozóüzemeknek az ellenőrzést végző szerv kizárólagos használatára szánt, megfelelően felszerelt, zárható helyiséggel kell rendelkezniük.
2. szakasz
Szennyvízkezelés
1. Az 1. kategóriába tartozó anyagokat feldolgozó üzemeknek és egyéb létesítményeknek, amelyekben különleges fertőzési veszélyt jelentő anyagot távolítanak el, a vágóhidaknak és a 2. kategóriába tartozó anyagokat feldolgozó üzemeknek a szennyvízkezelés első lépéseként működtetniük kell egy előkezelési eljárást az állati anyagok visszatartására és összegyűjtésére.
Az előkezelési eljárás során használt berendezésnek a folyamat alvízoldali végén szagelzáró szifonokat vagy egy legfeljebb 6 mm-es pórusméretű szűrővel vagy hálóval ellátott rácsot vagy hasonló rendszereket kell tartalmaznia, amely biztosítja, hogy a rajta áthaladó szennyvízben lévő szilárd részecskék mérete nem haladja meg a 6 mm-t.
2. Az 1. pontban említett létesítményekből származó szennyvíznek be kell lépnie az előkezelési eljárásba, amely biztosítja, hogy az eljárás során az összes szennyvizet átszűrik, mielőtt elvezetik a létesítményből. Nem kerülhet sor darálásra, aprításra, vagy bármely egyéb feldolgozásra vagy nyomáshasználatra, amely elősegíthetné a szilárd állati anyag előkezelési eljáráson való átjutását.
3. ►C2 Az 1. pontban említett létesítményekben az előkezelési eljárásban visszatartott minden állati anyagot az 1. kategóriába vagy – adott esetben – a 2. kategóriába tartozó anyagként kell összegyűjteni és szállítani, és az 1069/2009/EK rendeletnek megfelelően kell ártalmatlanítani. ◄
4. ►C2 Az 1. pontban említett létesítményekben az előkezelési eljáráson áthaladt szennyvizet, valamint az állati melléktermékeket kezelő vagy feldolgozó egyéb létesítményekből származó szennyvizet az e rendelet szerinti korlátozások nélkül, az uniós jogszabályoknak megfelelően kell kezelni. ◄
5. A 4. pontban megállapított követelményeken túlmenően, az illetékes hatóság kötelezheti az üzemeltetőket arra, hogy a feldolgozóüzemek szennyezett övezetében, valamint az 1. vagy a 2. kategóriába tartozó anyagokon köztes műveleteket végző, illetve az 1. vagy a 2. kategóriába tartozó anyagokat tároló üzemekben vagy létesítményekben keletkező szennyvizet olyan feltételek mellett kezeljék, amelyek biztosítják a kórokozók jelenlétéből származó kockázatokat.
6. Az 1–5. pontok sérelme nélkül, az állati melléktermékeket – beleértve a vért és a tejet–, illetve az ezekből származó termékeket – tilos a szennyvíz áramában ártalmatlanítani.
Ugyanakkor a centrifuga- vagy szeparátoriszapból álló, 3. kategóriába tartozó anyag a szennyvíz áramában ártalmatlanítható, feltéve hogy alávetették az e rendelet X. melléklete II. fejezetének 4. szakasza III. részében a centrifuga- vagy szeparátoriszapra vonatkozóan meghatározott kezelések egyikének.
3. szakasz
Az 1. és a 2. kategóriába tartozó anyagok feldolgozására vonatkozó egyedi követelmények
Az 1. kategóriába és a 2. kategóriába tartozó anyagokat feldolgozó üzemeket úgy kell kialakítani, hogy az 1. kategóriába tartozó anyagokat teljesen el lehessen különíteni a 2. kategóriába tartozó anyagoktól, a nyersanyagok átvételétől kezdve a keletkező származtatott termék elszállításáig, kivéve ha 1. kategóriába tartozó anyag és 2. kategóriába tartozó anyag keverékét az 1. kategóriába tartozó anyagként dolgoznak fel.
4. szakasz
A 3. kategóriába tartozó anyagok feldolgozására vonatkozó egyedi követelmények
Az 1. szakaszban meghatározott általános feltételek mellett az alábbi követelményeket kell alkalmazni:
A 3. kategóriába tartozó anyagokat feldolgozó üzemek nem lehetnek az 1. kategóriába vagy a 2. kategóriába tartozó anyagokat feldolgozó üzemekkel azonos telephelyen, kivéve ha teljesen elkülönített épületben vannak.
Az illetékes hatóság azonban engedélyezheti a 3. kategóriába tartozó anyagok feldolgozását az 1. kategóriába vagy a 2. kategóriába tartozó anyagok kezelésének vagy feldolgozásának helyéül szolgáló telephelyen, feltéve hogy megakadályozzák a keresztszennyeződést:
a létesítmény, különösen az átvétel helyének kialakításával, és a nyersanyagok további kezelésével;
a feldolgozáshoz használt berendezések kialakításával és működtetésével, ideértve a külön feldolgozósorok vagy tisztítási eljárások kialakítását és működtetését, amelyek kizárják az esetleges köz- és állat-egészségügyi kockázatok terjedését.
a végtermékek ideiglenes tárolására szolgáló területek kialakításával és működtetésével.
A 3. kategóriába tartozó anyagot kezelő feldolgozóüzemekben olyan berendezést kell működtetni – feltéve, hogy azokban takarmányozásra szánt anyagokat dolgoznak fel –, amely ellenőrzi az idegen testek, így például csomagolóanyagok vagy fémdarabok jelenlétét az állati melléktermékekben vagy az abból származó termékekben. Ezeket az idegen testeket a feldolgozás előtt vagy közben el kell távolítani.
II. FEJEZET
HIGIÉNIAI ÉS FELDOLGOZÁSI KÖVETELMÉNYEK
1. szakasz
Általános higiéniai követelmények
Az 1069/2009/EK rendelet 25. cikkében meghatározott általános higiéniai követelmények mellett a feldolgozóüzemekben kártevők elleni dokumentált védekezési tervet kell alkalmazni az említett rendelet 25. cikke (1) bekezdésének c) pontjában említett, a kártevők – például rovarok, rágcsálók és madarak – elleni védekezést szolgáló intézkedések végrehajtása céljából.
2. szakasz
Általános feldolgozási követelmények
1. Pontosan kalibrált mérő-/adatrögzítő eszközöket kell használni a feldolgozási körülmények folyamatos figyelemmel kíséréséhez. A mérő-/adatrögzítő eszközök kalibrálásának dátumát fel kell jegyezni
2. Azon anyagokat, amelyek a meghatározott hőkezelésen esetleg nem estek át – például a tevékenység kezdetekor bekövetkezett elfolyás vagy a kazánok szivárgása miatt –, újra hőkezelés alá kell vetni, vagy össze kell gyűjteni és újra fel kell dolgozni vagy ártalmatlanítani kell az 1069/2009/EK rendeletnek megfelelően.
3. szakasz
Feldolgozási módszerek az 1. és a 2. kategóriába tartozó anyagokhoz
Ha az illetékes hatóság nem írja elő nyomáson történő sterilizálás alkalmazását (1. módszer), az 1. és a 2. kategóriába tartozó anyagokat a III. fejezetben említett 2., 3., 4. vagy 5. feldolgozási módszerekkel összhangban kell feldolgozni.
4. szakasz
A 3. kategóriába tartozó anyagok feldolgozása
1. A III. fejezetben megadott valamennyi feldolgozási módszer vonatkozásában ki kell jelölni azokat a kritikus ellenőrzési pontokat, amelyek meghatározzák a feldolgozás során alkalmazott hőkezelések mértékét:
a nyersanyag részecskenagysága;
a hőkezelési folyamat során elért hőmérséklet;
adott esetben a nyersanyagon alkalmazott nyomás;
a hőkezelési folyamat időtartama vagy – folyamatos rendszer esetében – az adagolás üteme. Valamennyi érvényes kritikus ellenőrzési ponttal kapcsolatban meg kell határozni a feldolgozásra vonatkozó minimális előírásokat.
2. Olyan kémiai kezelések esetén, amelyeket az illetékes hatóság a III. fejezet G. pontjának megfelelően a 7. feldolgozási módszerként engedélyezett, az alkalmazott kémiai kezelések mértékét meghatározó kritikus ellenőrzési pontok tartalmazzák az elért pH-kiigazítást.
3. Legalább két éven át nyilvántartást kell vezetni annak bemutatására, hogy minden egyes kritikus ellenőrzési pont esetében alkalmazzák a folyamatra vonatkozó minimális értékeket.
4. A 3. kategóriába tartozó anyagokat az 1–5. vagy a 7. feldolgozási módszer valamelyikével, illetve – víziállatokból származó anyagok esetében – az 1–7. feldolgozási módszer valamelyikével dolgozzák fel az e melléklet III. fejezetében foglaltaknak megfelelően.
III. FEJEZET
SZABVÁNY FELDOLGOZÁSI MÓDSZEREK
A. 1. feldolgozási módszer (nyomással történő sterilizálás)
Aprítás
1. Ha a feldolgozandó állati melléktermékek részecskenagysága meghaladja az 50 millimétert, az állati melléktermékek méretét megfelelő berendezés segítségével úgy kell csökkenteni, hogy az aprítást követően a részecskenagyság ne haladja meg az 50 millimétert. A berendezés hatékonyságát naponta kell ellenőrizni, és állapotát fel kell jegyezni. Ha az ellenőrzések 50 milliméternél nagyobb részecskék jelenlétét mutatják, a folyamatot le kell állítani, és a berendezést a folyamat újrakezdése előtt meg kell javítani.
Időtartam, hőmérséklet és nyomás
2. Azokat az állati melléktermékeket, amelyek részecskenagysága nem haladja meg az 50 millimétert, legalább 20 percen keresztül folyamatosan 133 °C-ot meghaladó belső hőmérsékletre kell hevíteni legalább 3 bar értékű (abszolút) nyomáson. A nyomást a sterilizálókamrában lévő összes levegő kiszívásával és gőzzel való helyettesítésével kell előidézni („telített gőz”); a hőkezelés egyedüli folyamatként vagy folyamat előtti vagy utáni sterilizációs fázisként alkalmazható.
3. A feldolgozás történhet gyártási tételenként vagy folyamatos rendszerben.
B. 2. feldolgozási módszer
Aprítás
1. Ha a feldolgozandó állati melléktermékek részecskenagysága meghaladja a 150 millimétert, az állati melléktermékek méretét megfelelő berendezés segítségével úgy kell csökkenteni, hogy az aprítást követően a részecskenagyság ne haladja meg az 150 millimétert. A berendezés hatékonyságát naponta kell ellenőrizni, és állapotát fel kell jegyezni. Ha az ellenőrzések 150 milliméternél nagyobb részecskék jelenlétét mutatják, a folyamatot le kell állítani, és a berendezést a folyamat újrakezdése előtt meg kell javítani.
Időtartam, hőmérséklet és nyomás
2. Az aprítást követően az állati melléktermékeket legalább 125 percen keresztül 100 °C-ot meghaladó belső hőmérsékletre, legalább 120 percen keresztül 110 °C-ot meghaladó belső hőmérsékletre és legalább 50 percen keresztül 120 °C-ot meghaladó belső hőmérsékletre kell hevíteni.
A belső hőmérsékleteket folyamatosan vagy a megadott időtartamok egyidejű kombinációja révén lehet elérni.
3. A feldolgozást gyártási tételenként kell végezni.
C. 3. feldolgozási módszer
Aprítás
1. Ha a feldolgozandó állati melléktermékek részecskenagysága meghaladja az 30 millimétert, az állati melléktermékek méretét megfelelő berendezés segítségével úgy kell csökkenteni, hogy az aprítást követően a részecskenagyság ne haladja meg az 30 millimétert. A berendezés hatékonyságát naponta kell ellenőrizni, és állapotát fel kell jegyezni. Ha az ellenőrzések 30 milliméternél nagyobb részecskék jelenlétét mutatják, a folyamatot le kell állítani, és a berendezést a folyamat újrakezdése előtt meg kell javítani.
Időtartam, hőmérséklet és nyomás
2. Az aprítást követően az állati melléktermékeket legalább 95 percen keresztül 100 °C-ot meghaladó belső hőmérsékletre, legalább 55 percen keresztül 110 °C-ot meghaladó belső hőmérsékletre és legalább 13 percen keresztül 120 °C-ot meghaladó belső hőmérsékletre kell hevíteni.
A belső hőmérsékleteket folyamatosan vagy a megadott időtartamok egyidejű kombinációja révén lehet elérni.
3. A feldolgozás történhet gyártási tételenként vagy folyamatos rendszerben.
D. 4. feldolgozási módszer
Aprítás
1. Ha a feldolgozandó állati melléktermékek részecskenagysága meghaladja az 30 millimétert, az állati melléktermékek méretét megfelelő berendezés segítségével úgy kell csökkenteni, hogy az aprítást követően a részecskenagyság ne haladja meg az 30 millimétert. A berendezés hatékonyságát naponta kell ellenőrizni, és állapotát fel kell jegyezni. Ha az ellenőrzések 30 milliméternél nagyobb részecskék jelenlétét mutatják, a folyamatot le kell állítani, és a berendezést a folyamat újrakezdése előtt meg kell javítani.
Időtartam, hőmérséklet és nyomás
2. Az aprítást követően az állati melléktermékeket zsír hozzáadása mellett egy edénybe kell helyezni és legalább 16 percen keresztül 100 °C-ot meghaladó belső hőmérsékletre, legalább 13 percen keresztül 110 °C-ot meghaladó belső hőmérsékletre, legalább 8 percen keresztül 120 °C-ot meghaladó belső hőmérsékletre és legalább 3 percen keresztül 130 °C-ot meghaladó belső hőmérsékletre kell hevíteni.
A belső hőmérsékleteket folyamatosan vagy a megadott időtartamok egyidejű kombinációja révén lehet elérni.
3. A feldolgozás történhet gyártási tételenként vagy folyamatos rendszerben.
E. 5. feldolgozási módszer
Aprítás
1. Ha a feldolgozandó állati melléktermékek részecskenagysága meghaladja az 20 millimétert, az állati melléktermékek méretét megfelelő berendezés segítségével úgy kell csökkenteni, hogy az aprítást követően a részecskenagyság ne haladja meg az 20 millimétert. A berendezés hatékonyságát naponta kell ellenőrizni, és állapotát fel kell jegyezni. Ha az ellenőrzések 20 milliméternél nagyobb részecskék jelenlétét mutatják, a folyamatot le kell állítani, és a berendezést a folyamat újrakezdése előtt meg kell javítani.
Időtartam, hőmérséklet és nyomás
2. Az aprítást követően az állati melléktermékeket a koaguláció megtörténtéig kell hevíteni, majd össze kell préselni, hogy a fehérjeszerű anyagból a zsír és a víz távozni tudjon. Ezután a fehérjeszerű anyagot legalább 120 percen keresztül 80 °C-ot meghaladó belső hőmérsékletre és legalább 60 percen keresztül 100 °C-ot meghaladó belső hőmérsékletre kell hevíteni.
A belső hőmérsékleteket folyamatosan vagy a megadott időtartamok egyidejű kombinációja révén lehet elérni.
3. A feldolgozás történhet gyártási tételenként vagy folyamatos rendszerben.
F. 6. feldolgozási módszer (kizárólag a 3. kategóriába tartozó, víziállatokból vagy vízi gerinctelenekből származó állati melléktermékekhez)
Aprítás
1. Az állati melléktermékeket a következőknél nem nagyobb részecskenagyságra kell csökkenteni:
50 mm-re a 2. pont a) alpontjának megfelelő hőkezelés esetén; vagy
30 mm-re a 2. pont b) alpontjának megfelelő hőkezelés esetén.
Ezután hangyasavval kell azokat összekeverni, hogy a pH-érték 4,0 vagy ennél alacsonyabb értékre csökkenjen. A további kezeléstől függően a keveréket 24 órán át kell tárolni.
Időtartam, hőmérséklet és nyomás
2. Az aprítás után a keveréket hevíteni kell:
legalább 60 percen keresztül legalább 90 °C-os belső hőmérsékletre; vagy
legalább 60 percen keresztül legalább 70 °C-os belső hőmérsékletre.
Folyamatos áramlást biztosító rendszer használata esetén a termék alakulását a hőmérséklet-átalakítóban az elmozdulást korlátozó gépi utasításokkal kell szabályozni úgy, hogy a hőkezelési művelet végére a termék egy olyan cikluson menjen keresztül, amely mind az időre, mind a hőmérsékletre vonatkozó követelményeknek megfelel.
3. A feldolgozás történhet gyártási tételenként vagy folyamatos rendszerben.
G. 7. feldolgozási módszer
1. Az illetékes hatóság által engedélyezett bármely olyan feldolgozási módszer, amely esetében az üzemeltető igazolta az említett hatóság előtt, hogy:
a kiinduláshoz használt anyagban azonosították a lényeges veszélyeket az anyag eredete szempontjából, valamint a lehetséges kockázatokat azon tagállam, terület vagy övezet állat-egészségügyi helyzete szempontjából, ahol a módszert alkalmazzák;
a feldolgozási módszerrel a fent említett veszélyek olyan mértékűre csökkenthetők, hogy már nem hordoznak jelentős köz- és állat-egészségügyi kockázatot;
a késztermékből 30 gyártási napon keresztül naponta mintát vettek, és azok megfeleltek az alábbi mikrobiológiai szabványoknak:
Az anyagból közvetlenül a hőkezelést követően vett minták:
Clostridium perfringens 1 g termékben nem mutatható ki
Az anyagból tárolás közben vagy annak végén vett minták:
ahol:
|
n |
= |
a vizsgálandó minták száma; |
|
m |
= |
a baktériumok számának küszöbértéke; az eredmény akkor tekinthető kielégítőnek, ha a baktériumok száma az összes mintában nem több, mint m; |
|
M |
= |
a baktériumok számának maximális értéke; az eredmény akkor tekinthető nem kielégítőnek, ha a baktériumok száma egy vagy több mintában M vagy ennél nagyobb; és |
|
c |
= |
azon minták száma, amelyeknél a baktériumok száma m és M között lehet; a minta még akkor is elfogadhatónak tekinthető, ha a baktériumok száma a többi mintában m vagy ennél kisebb. |
2. A kritikus ellenőrzési pontokra vonatkozó azon részleteket, amelyek esetében az egyes feldolgozóüzemek kielégítő módon teljesítik a mikrobiológiai szabványokat, fel kell jegyezni és meg kell őrizni, hogy az üzemeltető és az illetékes hatóság figyelemmel kísérhesse a feldolgozóüzem működését. Különösen a részecskenagyságra és – adott esetben– a kritikus hőmérsékletre, az abszolút időre, a nyomás alakulására, a nyersanyag adagolásának és a zsír újrafelhasználásának ütemére vonatkozó adatokat kell feljegyezni és figyelemmel kísérni.
3. Az 1. ponttól eltérve, az illetékes hatóság engedélyezheti azon feldolgozási módszerek alkalmazását, amelyeket e rendelet alkalmazásának bevezetése előtt, az 1774/2002/EK rendelet V. mellékletének III. fejezetével összhangban engedélyeztek.
4. Az illetékes hatóságnak véglegesen vagy átmenetileg fel kell függesztenie az 1. és a 3. pontban említett feldolgozási módszereket, ha bizonyítékot szerez arra, hogy az 1. pont a) vagy b) alpontjában említett körülmények bármelyike lényegesen megváltozott.
5. Az illetékes hatóságnak kérésre tájékoztatnia kell egy másik tagállam illetékes hatóságát egy engedélyezett feldolgozási módszerrel kapcsolatos, az 1. és 2. pont szerint rendelkezésére álló információról.
IV. FEJEZET
ALTERNATÍV FELDOLGOZÁSI MÓDSZEREK
1. szakasz
Általános rendelkezések
1. Az 1. és a 2. kategóriába tartozó anyagok feldolgozásából származó anyagokat tartós módon meg kell jelölni a VIII. melléklet V. fejezetében az egyes származó termékek megjelölésére vonatkozóan meghatározott követelményekkel összhangban.
Nincs szükség ilyen megjelölésre a 2. szakaszban említett alábbi anyagok esetében:
a D. ponttal összhangban előállított biodízel;
a H. pontban említett hidrolizált anyagok;
az I. pontnak megfelelően előállított égetett mész felhasználásával készült sertés- és baromfitrágya-keverékek;
az 1. és a 2. kategóriába tartozó anyagokból a J. és az L. pontnak megfelelően kiolvasztott zsírokból előállított megújuló üzemanyagok.
2. Egy adott tagállam illetékes hatósága a hatósági ellenőrzések eredményeit kérésre egy másik tagállam illetékes hatóságának rendelkezésére bocsátja, amennyiben egy alternatív módszert először alkalmaznak az adott tagállamban, az új alternatív módszer bevezetésének megkönnyítése érdekében.
2. szakasz
Feldolgozási szabályok
A. Az alkalikus hidrolízis folyamata
1. A kiinduláshoz használt anyag
Ehhez a folyamathoz bármely kategóriájú állati melléktermék felhasználható.
2. Feldolgozási módszer
Az alkalikus hidrolízist az alábbi feldolgozási szabályok szerint végzik:
Nátrium-hidroxid- (NaOH) vagy kálium-hidroxid- (KOH) oldatot (vagy annak kombinációját) kell használni olyan mennyiségben, amely biztosítja a lebontásra váró állati melléktermékek tömegével, típusával és összetételével megközelítőleg azonos moláris mennyiséget.
Az állati melléktermékeknek a bázist semlegesítő magas zsírtartalma esetén a hozzáadott bázist ki kell igazítani az említett moláris egyenértékűség elérése érdekében.
Az állati melléktermékeket ötvözött acél tárolóedénybe kell helyezni. A lúg kimért mennyiségét szilárd formában vagy az a) pontban említett oldatként kell hozzáadni.
Az edényt le kell zárni, és az állati melléktermékek és a lúg elegyét legalább 150 °C-os belső hőmérsékletre kell hevíteni legalább 4 bar (abszolút) nyomáson, legalább:
megszakítás nélkül három órán keresztül;
Az 1069/2009/EK rendelet 8. cikke a) pontjának i. és ii. alpontjában említett állati melléktermékek kezelése esetében megszakítás nélkül hat órán keresztül.
Az 1. kategóriába tartozó, TSE felszámolására irányuló intézkedések keretében leölt állatokból – amelyek vagy TSE-vizsgálatot nem igénylő kérődző állatok, vagy a 999/2001/EK rendelet 6. cikke (1) bekezdésének megfelelően negatív vizsgálati eredményt mutató kérődző állatok – származó anyagok azonban az e szakasz 2. pontjának c) alpontja ii. alpontjának megfelelően feldolgozhatók; vagy
a hal vagy baromfi eredetű anyagokból álló állati melléktermékek esetében megszakítás nélkül egy órán keresztül.
A folyamatot szakaszos rendszerben kell végezni, és az edényben található anyagot folyamatosan keverni kell a lebontási folyamat elősegítése érdekében addig, amíg a szövetek feloszlanak, a csontok és fogak pedig meglágyulnak; és
Az állati melléktermékeket úgy kell kezelni, hogy az időtartamra, a hőmérsékletre és a nyomásra vonatkozó követelmények egyszerre teljesüljenek.
B. A magas nyomású, magas hőmérsékletű hidrolízis folyamata
1. A kiinduláshoz használt anyag
Ehhez a folyamathoz a 2. és a 3. kategóriába tartozó anyagok használhatók.
2. Feldolgozási módszer
A magas nyomású, magas hőmérsékletű hidrolízist az alábbi feldolgozási szabályok szerint végzik:
Az állati melléktermékeket legalább 180 °C-os belső hőmérsékletre kell hevíteni megszakítás nélkül legalább 40 percen keresztül, legalább 12 bar (abszolút) nyomáson úgy, hogy közvetett módon gőzt alkalmaznak a biolitikus reaktorban;
A folyamatot szakaszos rendszerben kell végezni, és az edényben lévő anyagot folyamatosan keverni kell; és
Az állati melléktermékeket úgy kell kezelni, hogy az időtartamra, a hőmérsékletre és a nyomásra vonatkozó követelmények egyszerre teljesüljenek.
C. Magas nyomású hidrolízis biogáz eljárás
1. A kiinduláshoz használt anyag
Ehhez a folyamathoz bármely kategóriájú állati melléktermék felhasználható.
2. Feldolgozási módszer
A magas nyomású hidrolízis biogáz eljárást az alábbi feldolgozási szabályok szerint végzik:
Az állati melléktermékeket először egy engedélyezett feldolgozóüzemben, a III. fejezetben meghatározott 1. feldolgozási módszerrel (nyomáson történő sterilizálás) fel kell dolgozni;
Az a) pontban említett folyamatot követően a zsírtalanított anyagokat legalább 20 percen keresztül legalább 220 °C-on, legalább 25 bar (abszolút) nyomáson kell kezelni, majd egy kétlépcsős eljárásban hevíteni, először közvetlen gőzbefecskendezéssel, majd közvetett módon egy koaxiális hőcserélőben;
A folyamatot szakaszos vagy folyamatos rendszerben kell végezni, és az anyagot folyamatosan keverni kell;
Az állati melléktermékeket úgy kell kezelni, hogy az időtartamra, a hőmérsékletre és a nyomásra vonatkozó követelmények egyszerre teljesüljenek; és
Az így kapott anyagot ezután vízzel össze kell keverni és egy biogázreaktorban légmentesen erjeszteni (biogázzá történő átalakítás);
A kiinduláshoz használt, 1. kategóriába tartozó anyag esetében a teljes folyamatnak ugyanazon a helyszínen és zárt rendszerben kell végbemennie, és a folyamat során előállított biogázt ugyanabban az üzemben legalább 900 °C-on gyorsan el kell ►C2 tüzelni ◄ , majd gyorsan le kell hűteni („kioltás”).
D. Biodízel-előállítási eljárás
1. A kiinduláshoz használt anyag
Ehhez az eljáráshoz bármely kategóriájú állati melléktermékből nyert zsírfrakció felhasználható.
2. Feldolgozási módszer
A biodízel-előállítást az alábbi feldolgozási szabályok szerint végzik:
Ha nem a 853/2004/EK rendelet III. melléklete VIII. vagy XII. szakaszának megfelelően előállított halolajat vagy kiolvasztott zsírt használnak, az állati melléktermékekből nyert zsírfrakciót először fel kell dolgozni:
az 1. vagy a 2. kategóriába tartozó anyagok esetében az 1. feldolgozási módszerrel (nyomáson történő sterilizálás), a III. fejezetben foglaltaknak megfelelően; és
a 3. kategóriába tartozó anyagok esetében az 1–5. feldolgozási módszerek valamelyikével vagy a 7. feldolgozási módszerrel, illetve halból származó anyag esetében az 1–7. módszerekkel a III. fejezetben foglaltaknak megfelelően;
A feldolgozott zsírt ezután tovább kell kezelni az alábbi módszerek egyikével:
egy eljárással, melynek során a feldolgozott zsírt külön kell választani a fehérjétől, és kérődző állatokból származó zsír esetében a 0,15 % tömegszázalékot meghaladó oldhatatlan szennyeződéseket el kell távolítani, majd a feldolgozott zsírt észterifikálásnak és transz-észterifikálásnak kell alávetni.
A 3. kategóriájú anyagokból származó feldolgozott zsír esetében azonban nincs szükség észterifikálásra. Az észterifikáláshoz a pH értéket kénsav (H2SO4) vagy azzal egyenértékű sav hozzáadásával 1-nél alacsonyabbra kell csökkenteni, és az elegyet legalább két órán keresztül 72 °C-ra kell hevíteni intenzív keverés mellett.
A transz-észterifikálást a pH érték körülbelül 14-re történő emelésével kell végrehajtani kálium-hidroxiddal vagy azzal egyenértékű bázissal, 35 °C és 50 °C közötti hőmérsékleten, legalább 15 percen keresztül. A transzészterifikálást a fenti körülmények között új alapoldat felhasználásával kétszer kell elvégezni. Ezt a folyamatot a termékek finomításának kell követnie, melynek során 150 °C-on történő vákuumdesztillációt is kell alkalmazni; a folyamat végén biodízel keletkezik.
egyenértékű folyamatparamétereket alkalmazó, az illetékes hatóság által engedélyezett eljárással.
E. Brookes gázosítási eljárás
1. A kiinduláshoz használt anyag
Ehhez a folyamathoz a 2. és a 3. kategóriába tartozó anyagok használhatók.
2. Feldolgozási módszer
A Brookes gázosítási eljárást az alábbi feldolgozási szabályok szerint végzik:
Az utánégető kamrát természetes gázzal kell felhevíteni;
Az állati melléktermékeket a gázosító elsődleges kamrájába kell betölteni, és az ajtót be kell zárni. Az elsődleges kamrában nem lehetnek égetők, ehelyett a kamrát az alatta elhelyezkedő utánégető kamrájából átvezetett hővel kell fűteni. Az elsődleges kamrába csupán a főajtóra szerelt három szívószelepen át lehet levegőt beengedni a folyamat hatékonyságának fokozása céljából.
Az állati melléktermékeket komplex szénhidrogénné kell párologtatni, és a keletkező gázoknak az elsődleges kamrából egy a hátsó fal tetején található szűk nyíláson keresztül az elegyítő és hőbontó zónába kell átjutnia, ahol azoknak alkotóelemeikre kell bomlaniuk. Végül a gázoknak az utánégető kamrába kell kerülniük, ahol azokat többletlevegő jelenlétében természetes gázzal fűtött égető lángjában kell elégetni.
Valamennyi feldolgozási egységnek két égetőből és két másodlagos ventilátorból kell állnia arra az esetre, ha az egyik égető vagy ventilátor meghibásodna. A másodlagos kamrát úgy kell kialakítani, hogy bármely tüzelési feltétel mellett legalább 850 °C-on történő és legalább két másodpercig tartó tartózkodási időt biztosítson.
A másodlagos kamrát elhagyva a kiáramló gázoknak egy a kürtő alapzatán elhelyezkedő barometrikus áramlásszabályzón kell áthaladniuk, amely – az elsődleges és másodlagos kamrákban állandó nyomást fenntartva – lehűti és a környezeti levegővel hígítja azokat.
A folyamatot 24 órás ciklusban kell végezni, amely magában foglalja a betöltést, a feldolgozást, a lehűtést és a hamu eltávolítását. A ciklus végén az elsődleges kamrából a visszamaradt hamut vákuumextrahálással zárt tasakokba kell összegyűjteni, amelyeket ezután biztonsági zárral kell ellátni az elszállítás előtt;
Az állati melléktermékektől eltérő termékek gázosítását nem szabad engedélyezni.
F. Állati zsír ►C2 eltüzelése ◄ hőtermelő kazánban
1. A kiinduláshoz használt anyag
Ehhez a folyamathoz a bármely kategóriába tartozó állati melléktermékekből nyert zsírfrakció felhasználható.
2. Feldolgozási módszer
Az állati zsír hőtermelő kazánban történő ►C2 eltüzelését ◄ az alábbi feldolgozási szabályok szerint kell végezni:
Ha nem a 853/2004/EK rendelet III. melléklete VIII. vagy XII. szakaszának megfelelően előállított halolajat vagy kiolvasztott zsírt használnak, az állati melléktermékekből származó zsírfrakciót először fel kell dolgozni:
más üzemben történő ►C2 eltüzelésre ◄ szánt, 1. és 2. kategóriába tartozó anyagok zsírfrakciója esetén,
ugyanazon üzemben történő ►C2 eltüzelésre ◄ szánt, az 1. és 2. kategóriába tartozó anyagok, valamint a 3. kategóriába tartozó anyagok esetében, az 1–5. vagy a 7. feldolgozási módszerek valamelyikével; halból származó anyagok esetében a III. fejezetben meghatározott 1–7. feldolgozási módszerekkel;
A zsírfrakciót külön kell választani a fehérjétől, és a másik üzemben történő ►C2 eltüzelésre ◄ szánt, kérődző állatokból származó zsír esetében el kell távolítani a 0,15 % tömegszázalékot meghaladó oldhatatlan szennyeződéseket;
Az a) és b) pontban említett eljárást követően a zsírt:
gőzkazánban el kell párologtatni, majd legalább 0,2 másodpercen keresztül, legalább 1 100 °C hőmérsékleten el kell ►C2 tüzelni ◄ ; vagy
az illetékes hatóság által engedélyezett, egyenértékű folyamatparaméterekkel meghatározott eljárással fel kell dolgozni;
Az állati zsíron kívül más állati eredetű anyag ►C2 eltüzelését ◄ nem szabad engedélyezni;
Annak érdekében, hogy a folyamat során nyert energia felhasználható legyen az állati hulladékok kiolvasztására szolgáló eljárásokban, az 1. és 2. kategóriába tartozó anyagokból nyert zsír ►C2 eltüzelését ◄ ugyanabban az üzemben kell végezni, amelyben a zsírt nyerték. Az illetékes hatóság engedélyezheti azonban, hogy a kérdéses zsírt ►C2 eltüzelés ◄ céljából más üzemekbe szállítsák, feltéve hogy:
a célüzem rendelkezik ►C2 eltüzelési ◄ engedéllyel;
az ugyanazon telephelyen lévő, engedélyezett üzemben végzett élelmiszer- és takarmányfeldolgozás szigorúan elkülönített módon történik;
Az ►C2 eltüzelést ◄ a környezetvédelemre vonatkozó uniós jogszabályokkal összhangban kell végezni, különös figyelemmel az e jogszabályokban a károsanyag-kibocsátások szabályozásának és ellenőrzésének elérhető legjobb technikáira vonatkozó szabályokra.
G. Bioüzemanyagok termo-mechanikai előállítási folyamata
1. A kiinduláshoz használt anyag
Ehhez a folyamathoz trágya és emésztőtraktus-tartalom, valamint a 3. kategóriába tartozó anyagok használhatók fel.
2. Feldolgozási módszer
A bioüzemanyagok termo-mechanikai előállítását az alábbi feldolgozási szabályok szerint végzik:
Az állati melléktermékeket konverterbe kell betölteni, majd 80 °C hőmérsékleten nyolc órán át kell kezelni. Ezalatt az anyagot megfelelő mechanikai koptatógéppel folyamatosan zsugorítani kell.
Ezt követően az anyagot 100 °C hőmérsékleten legalább két órán át kell kezelni.
A kapott anyag részecskenagysága nem haladhatja meg a 20 millimétert.
Az állati melléktermékeket oly módon kell kezelni, hogy az a) és b) pontban az időtartamra, a hőmérsékletre és a nyomásra vonatkozóan meghatározott követelmények egyidejűleg teljesüljenek;
Az anyag hőkezelése során a bioüzemanyag feletti légtérből az elpárolgott vizet folyamatosan ki kell vonni és rozsdamentes acélból készült kondenzátoron keresztül el kell vezetni. A kondenzátumot 70 °C hőmérsékleten, legalább egy órán át kell tárolni a szennyvízként történő elvezetés előtt;
Az anyag hőkezelését követően a konverterből kapott bioüzemanyagot ki kell vezetni, majd teljesen fedett és reteszelt szállítószalagon automatikusan az azonos telephelyen lévő hulladékégetőbe vagy hulladék-együttégetőbe kell továbbítani.
A feldolgozást szakaszos rendszerben kell végezni.
▼M9 —————
I. Sertés- és baromfitrágya mésszel történő kezelése
1. Kiindulási anyagok:
Ehhez az eljáráshoz az 1069/2009/EK rendelet 9. cikkének a) pontja szerint sertés- és baromfitrágya használható.
2. Feldolgozási módszer
a) A trágya szárazanyag-tartalmát az „Iszapjellemzők. A szárazmaradék és a víztartalom meghatározása” CEN EN 12880:2000 szabvány ( 4 ) szerinti módszerrel kell meghatározni.
Ezen eljárás során a szárazanyag-tartalomnak 15 % és 70 % között kell lennie.
b) A hozzáadandó mész mennyiségét úgy kell meghatározni, hogy az f) pontban megadott idő-hőmérséklet kombinációk egyike megvalósuljon.
c) A feldolgozandó állati melléktermékek részecskenagysága nem haladhatja meg a 12 mm-t.
Szükség esetén a maximális részecskenagyságra kell csökkenteni a trágyarészecskék méretét.
d) A trágyát kevesebb mint 6 perc reakcióidejű, közepestől nagy reakcióképességű dolomitikus mésszel (CaOMgO) kell összekeverni a 40 °C hőmérséklet-emelkedés eléréséhez a CEN EN 459-2:2002 szabvány ( 5 ) szerinti módszernek megfelelő, 5.10 reakcióképességi vizsgálat kritériumaként.
A keverést két összehangolt, egyenként két csavarral rendelkező keverővel kell végezni.
Mindkét keverő a következő feltételeknek kell, hogy eleget tegyen:
a csavar átmérője 0,55 m, a csavar hossza pedig 3,5 m.
30 kW teljesítményű, a csavar forgási sebessége pedig 156 rpm;
kezelési kapacitása 10 tonna/óra.
Az átlagos keverési időnek körülbelül két percnek kell lennie.
e) A keveréket legalább hat óra hosszáig kell keverni és legalább két tonnának kell képződnie.
f) A keverékbe bevezetendő ellenőrzési pontokon folyamatos méréseket kell végezni annak bizonyításához, hogy a keverék a következő időtartamok és vonatkozó hőmérsékletek esetén eléri a legalább 12 pH értéket:
60 °C 60 percig; vagy
70 °C 30 percig.
g) A feldolgozást kötegelt módban kell végezni.
h) Egy HACCP-elveken alapuló, állandó írásbeli eljárást kell bevezetni.
i) Az üzemeltetők az alábbi követelményeknek megfelelő validáláson keresztül bebizonyíthatják az illetékes hatóságnak, hogy a d) pontban leírttól eltérő keverőkészüléket vagy az égetett mész helyett dolomitikus mészt (CaOMgO) használó eljárás legalább olyan hatékony mint az a)–h) pontokban meghatározott eljárás.
A validálásnak eleget kell tennie a következőknek:
J. A megújuló üzemanyagok előállításához használt, többlépcsős katalitikus eljárás
1. Kiindulási anyagok:
a) Ezen eljáráshoz a következő anyagok használhatók:
a 2. kategóriába tartozó anyagokból származó kiolvasztott zsírok, melyeket az 1. feldolgozási módszer (nyomással történő sterilizálás) alkalmazásával dolgoztak fel;
halolaj vagy a 3. kategóriába tartozó anyagokból származó kiolvasztott zsírok, melyeket a következők alkalmazásával dolgoztak fel:
halolaj vagy a 853/2004/EK rendelet III. melléklete VIII. vagy XII. szakaszának megfelelően előállított kiolvasztott zsírok.
b) Az 1. kategóriába tartozó anyagokból származó kiolvasztott zsírok felhasználása tilos ebben az eljárásban.
2. Feldolgozási módszer
a) A kiolvasztott zsírt az alábbiakból álló előkezelésnek kell alávetni:
a centrifugált anyagok agyagszűrőn keresztül történő átvezetéssel való fehérítése;
a visszamaradó oldhatatlan szennyőzésedek eltávolítása szűréssel.
b) Az előkezelt anyagokat egy hidro-deoxigénezési, majd izomerizációs lépésből álló, többlépcsős katalitikus eljárásnak kell alávetni.
Az anyagokat legalább 20 bar nyomásnak kell kitenni legalább 250 °C-on, legalább 20 percig.
K. A halakból származó anyagok silózása
1. Kiindulási anyagok
Ezen eljáráshoz kizárólag a víziállatokból nyert következő melléktermékek használhatók:
az 1069/2009/EK rendelet 9. cikke f) pontjának i. és iii. alpontjában említett, 2. kategóriába tartozó anyagok;
3. kategóriába tartozó anyagok.
2. Feldolgozási módszer
2.1. A kezelendő anyagokat akvakultúra-gazdaságokban és élelmiszer-feldolgozó létesítményekben naponta és indokolatlan késedelem nélkül be kell gyűjteni, le kell őrölni vagy fel kell aprítani, majd legfeljebb 4-es pH-értéken hangyasavval vagy a takarmányokra vonatkozó jogszabályok által engedélyezett más szerves savval silózni kell. Az eredményül kapott halszilázs egy olyan szuszpenzió, amely az endogén enzimek által a hozzáadott sav jelenlétében cseppfolyósított víziállatrészekből áll. A víziállatok fehérjéit az enzimeknek és a savnak kisebb, oldható egységekre kell lebontaniuk a mikrobiális romlás megelőzése érdekében. A silózott anyagot a feldolgozóüzembe szállítják.
2.2. A feldolgozóüzemben a víziállatokból nyert silózott anyagot csöveken keresztül zárt tárolótartályokba kell vezetni. A hőkezelés elvégzése előtt az inkubációs időnek legalább 24 órának kell lennie, a pH-érték pedig legfeljebb 4 lehet. A hőkezelést csak akkor lehet elkezdeni, ha a víziállatokból álló szilázs pH-értéke legfeljebb 4, szemcsenagysága pedig legfeljebb 10 mm lehet, mely utóbbit az üzemben végzett szűréssel vagy mállasztással kell elérni. Feldolgozás során a szilázst először 85 °C fölé kell hevíteni, majd egy hőszigetelt tartályban 25 percig inkubálni kell, hogy a halakból származó anyag hőmérséklete egyenletesen 85 °C legyen. A folyamatnak tartályokkal és vezetékekkel rendelkező, zárt gyártósoron kell zajlania.
2.3. Az engedély megadása előtt az illetékes hatóságnak értékelni kell az üzemeltető 1069/2009/EK rendelet 29. cikkének (1)–(3) bekezdésében említett, állandó írásos eljárását.
L. A megújuló üzemanyagok előállításához használt, többlépcsős katalitikus hidrogénezés
1. A kiinduláshoz használt anyag
Ezen eljáráshoz a következő anyagok használhatók:
az 1. kategóriába tartozó anyagokból származó kiolvasztott zsírok, melyeket az 1. feldolgozási módszer (nyomással történő sterilizálás) alkalmazásával dolgoztak fel;
az e szakasz J. 1. a) pontjának megfelelő kiolvasztott zsírok és halolaj.
2. Feldolgozási módszer
A kiolvasztott zsírt előkezelésnek kell alávetni, amely legalább a kiindulási anyag (kiolvasztott zsír is) derítőszer jelenlétében savval végzett derítéséből áll, majd filtrálással el kell távolítani a használt derítőszert és a nem oldható szennyeződéseket.
Ez előtt el lehet végezni a kiolvasztott zsír gyantamentesítését savas és/vagy lúgos oldattal, hogy a kiolvasztott zsírból gyantaképzéssel és centrifugálással eltávolítsák a szennyeződéseket;
Az előkezelt anyagokat hidrogénezési eljárásnak kell alávetni, amelynek lépései a következő sorrendben a katalitikus hidrogénezés, a kilevegőztetés és az izomerizáció.
Az anyagokat legalább 30 bar nyomásnak kell kitenni legalább 265 °C-on, legalább 20 percen keresztül.
3. szakasz
Állati melléktermékekből származó termékek ártalmatlanítása és felhasználása
1. Az alábbi anyagokból nyert termékeket:
az 1. kategóriába tartozó anyagok esetében:
az 1069/2009/EK rendelet 12. cikkének a) és b) pontjának megfelelően ártalmatlanítják;
engedélyezett hulladéklerakóban történő elföldeléssel ártalmatlanítják;
biogázzá alakítják. Ebben az esetben az emésztési maradványokat az i. és ii. alpontok szerint kell ártalmatlanítani, kivéve, ha az anyag a 2. pont a) vagy b) pontjában meghatározott feldolgozásból származik, ahol a maradványokat a 2.a) vagy a 2.b) pontok iii. alpontjában foglalt feltételek szerint fel lehet használni; vagy
tovább kezelik és takarmányozástól eltérő felhasználásra szánt zsírszármazékokat állítanak elő.
a 2. és 3. kategóriába tartozó anyagok esetében:
az 1. a) pont i. vagy ii. alpontjának megfelelően ártalmatlanították, előzetes feldolgozással vagy anélkül, az 1069/2009/EK rendelet 13. cikkének a) és b) pontjában és 14. cikkének a) és b) pontjában foglaltak szerint;
tovább kezelik és takarmányozástól eltérő felhasználásra szánt zsírszármazékokat állítanak elő;
szerves trágyaként vagy talajjavító szerként alkalmazzák; vagy
komposztálják vagy biogázzá alakítják.
2. Ha az anyagokat:
a 2. szakasz A. pontjában meghatározott alkalikus hidrolízisből nyerték, azokat biogázüzemben át lehet alakítani, ezután legalább 900 °C hőmérsékleten gyorsan ►C2 eltüzelni ◄ , majd gyorsan lehűteni („kioltás”); amennyiben kiinduláskor az 1069/2009/EK rendelet 8. cikkének a) és b) pontjában említett anyagot használtak, a biogázzá való átalakítás ugyanazon a telephelyen történik, mint a feldolgozás, zárt rendszerben;
a biodízel-előállítási eljárás során nyerték:
biodízel és a biodízel desztillációjából származó maradékanyagok esetében tüzelőanyagként felhasználhatók e rendelet szerinti korlátozások nélkül (végpont);
kálium-szulfát esetében, talajban való közvetlen alkalmazásra, vagy a talajban alkalmazott származtatott termékek előállítására;
az 1. vagy a 2. kategóriába tartozó anyagból származó glicerin esetében, amelyet a III. fejezetben meghatározott 1. feldolgozási módszer szerint dolgoztak fel, az:
a 3. kategóriába tartozó anyagokból származó glicerin esetében:
a megújuló üzemanyagok előállításához használt, többlépcsős katalitikus eljárás:
benzin és az eljárásból származó más üzemanyagok esetében üzemanyagként felhasználhatók az e rendelet szerinti korlátozások nélkül (végpont);
a fehérítésből származó, használt agyag és a 2. szakasz J(2) a) pontjában említett előkezelési eljárásból származó iszap esetében:
a sertés- és baromfitrágya mésszel kezelt keverékét feldolgozott trágyaként lehet használni a földeken;
A halakból származó anyagok silózásával nyert készterméket fel lehet használni:
a 2. kategóriába tartozó anyagok esetében az 1069/2009/EK rendelet 13. cikkének a)–d) pontjaiban, valamint g)–i) pontjaiban említett célokra további feldolgozás nélkül vagy az említett rendelet 18. cikkében, illetve 36. cikke a) pontjának ii. alpontjában említett állatoknak szánt takarmányként; vagy
a 3. kategóriába tartozó anyagok esetében az 1069/2009/EK rendelet 14. cikkében említett célokra;
a megújuló üzemanyagok előállításához használt többlépcsős katalitikus hidrogénezéssel nyerték:
az eljárásból származó megújuló dízelolaj, megújuló sugárhajtómű-üzemanyag, megújuló propán és megújuló benzin üzemanyagként felhasználható az e rendelet szerinti korlátozások nélkül (végpont);
a 2. szakasz L. 2. a) pontjában említett előkezelési eljárásból származó gyantamaradék és használt derítőszer esetén:
3. A 2. pontban szereplő állati melléktermékektől és azokból származó termékektől eltérő olyan hulladékot, amelyek állati melléktermékek e szakasz szerinti feldolgozása során keletkeznek, – mint például iszap, szűrőkben fennmaradt anyagok, hamu és emésztési maradványok – az 1069/2009/EK rendeletnek és e rendeletnek megfelelően kell ártalmatlanítani.
V. MELLÉKLET
ÁLLATI MELLÉKTERMÉKEK ÉS AZ AZOKBÓL SZÁRMAZÓ TERMÉKEK BIOGÁZZÁ TÖRTÉNŐ ÁTALAKÍTÁSA ÉS KOMPOSZTÁLÁSA
I. FEJEZET
AZ ÜZEMEKRE VONATKOZÓ KÖVETELMÉNYEK
1. szakasz
Biogázüzemek
1. A biogázüzemeket az alábbiakkal rendelkező, nem mellőzhető pasztőröző/higienizáló egységgel kell felszerelni az állati melléktermékekhez vagy azokból származó termékekhez, melyek részecskenagysága legfeljebb 12 mm lehet az egységbe történő bekerülés előtt:
berendezések annak figyelemmel kíséréséhez, hogy az egységben lévő hőmérséklet egy óra alatt eléri a 70 °C-ot;
adatrögzítő készülékek az a) pontban említett ellenőrző mérések eredményeinek folyamatos nyilvántartásához; és
megfelelő rendszer az elégtelen hevítés megelőzéséhez.
2. Az 1. ponttól eltérve, a pasztőröző/higienizáló egység nem kötelező az olyan biogázüzemekben, amelyek csak a következő anyagok átalakítását végzik:
A 2. kategóriába tartozó, a IV. melléklet III. fejezetében meghatározott 1. feldolgozási módszerrel feldolgozott anyagok;
A 3. kategóriába tartozó, a IV. melléklet III. fejezetében meghatározott 1–5. vagy 7. feldolgozási módszer valamelyikével, illetve – víziállatokból származó anyagok esetében – az 1–7. feldolgozási módszerek valamelyikével feldolgozott anyagok;
A 3. kategóriába tartozó, egy másik engedélyezett üzemben pasztőrözött/higienizált anyagok;
állati melléktermékek, amelyek az 1069/2009/EK rendelet 13. cikke f) pontjának és e rendeletnek megfelelően feldolgozás nélkül alkalmazhatók talajban, amennyiben az illetékes hatóság úgy ítéli meg, hogy azok nem hordozzák valamely, emberre vagy állatra nézve fertőző súlyos betegség terjedésének kockázatát;
a IV. melléklet IV. fejezete 2. szakaszának A. pontjában meghatározott alkalikus hidrolízisnek alávetett állati melléktermékek;
a következő állati melléktermékek, ha az illetékes hatóság engedélyezi:
az 1069/2009/EK rendelet 10. cikke f) pontjában említett állati melléktermékek, amelyeket alávetettek a 852/2004/EK rendelet 2. cikke (1) bekezdésének m) pontjában meghatározott feldolgozási eljárásnak, amikor azokat az emberi fogyasztástól eltérő célokra szánják.
az 1069/2009/EK rendelet 10. cikkének g) pontjában említett állati melléktermékek; vagy
biogázzá alakított állati melléktermékek, amennyiben az emésztési maradványokat e rendeletnek megfelelően később komposztálják, feldolgozzák vagy ártalmatlanítják.
3. Amennyiben a biogázüzem haszonállatok tartására szolgáló létesítményben vagy annak közelében helyezkedik el, és nem csak az ott tartott állatokból származó trágyát, tejet vagy kolosztrumot használ fel, akkor a biogázüzemnek az ilyen állatok tartására szolgáló területtől távol kell elhelyezkednie.
Ezt a távolságot úgy kell meghatározni, hogy meg lehessen előzni az emberre és állatokra átvihető betegség biogázüzemből történő terjedésének elfogadhatatlan kockázatát.
Minden esetben fizikailag teljesen el kell különíteni a biogázüzemet és az állatokat, valamint takarmányukat és almukat, szükség esetén kerítéssel.
4. Valamennyi biogázüzemnek saját laboratóriummal kell rendelkeznie, vagy egy külső laboratóriumot kell igénybe vennie. A laboratóriumnak a szükséges elemzések elvégzéséhez kellő felszereltséggel és az illetékes hatóság engedélyével, továbbá nemzetközileg elismert szabványok szerinti akkreditációval kell rendelkeznie, vagy azt az illetékes hatóságnak rendszeresen ellenőriznie kell.
2. szakasz
Komposztálóüzemek
1. A komposztálóüzemeket az alábbiakkal rendelkező, nem mellőzhető zárt komposztálóreaktorral vagy komposztálóterülettel kell ellátni az üzembe bekerülő állati melléktermékekhez vagy azokból származó termékekhez, továbbá a következőkel kell felszerelni:
berendezések a hőmérsékletnek az idő függvényében történő figyelemmel kíséréséhez;
adatrögzítő készülékek az a) pontban említett ellenőrző mérések eredményeinek – szükség esetén – folyamatos nyilvántartásához;
megfelelő biztonsági rendszerrel az elégtelen hevítés megakadályozására.
2. Az 1. ponttól eltérve, más típusú komposztálórendszerek is engedélyezhetők, feltéve hogy:
azokat úgy működtetik, hogy a rendszerben lévő összes anyag esetében teljesülnek az előírt idő- és hőmérsékleti paraméterek, és adott esetben a paraméterek folyamatos figyelemmel kísérése is; vagy
kizárólag az 1. szakasz 2. pontjában említett anyagok átalakítását végzik; és
megfelelnek e rendelet összes többi vonatkozó követelményének.
3. Amennyiben a komposztálóüzem haszonállatok tartására szolgáló létesítményben vagy annak közelében helyezkedik el, és nem csak az ott tartott állatokból származó trágyát, tejet vagy kolosztrumot használ fel, akkor a komposztálóüzemnek az ilyen állatok tartására szolgáló területtől távol kell elhelyezkednie.
Ezt a távolságot úgy kell meghatározni, hogy meg lehessen előzni az emberre és állatokra átvihető betegségek komposztálóüzemből történő terjedésének elfogadhatatlan kockázatát.
Minden esetben fizikailag teljesen el kell különíteni a komposztálóüzemet és az állatokat, valamint takarmányukat és almukat, szükség esetén kerítéssel.
4. Valamennyi komposztálóüzemnek saját laboratóriummal kell rendelkeznie, vagy egy külső laboratóriumot kell igénybe vennie. A laboratóriumnak a szükséges elemzések elvégzéséhez kellő felszereltséggel és az illetékes hatóság engedélyével, továbbá nemzetközileg elismert szabványok szerinti akkreditációval kell rendelkeznie, vagy azt az illetékes hatóságnak rendszeresen ellenőriznie kell.
II. FEJEZET
A BIOGÁZ- ÉS KOMPOSZTÁLÓÜZEMEKRE VONATKOZÓ HIGIÉNIAI KÖVETELMÉNYEK
1. Az állati melléktermékeket a lehető leghamarabb át kell alakítani, miután megérkeznek a biogáz- vagy komposztálóüzembe. Kezelésükig azokat megfelelően kell tárolni.
2. A kezeletlen anyag szállításához használt tároló-, gyűjtő- és szállítóeszközök tisztítását és fertőtlenítését egy erre kijelölt területen kell végezni.
A terület elhelyezkedésének, illetve kialakításának olyannak kell lennie, hogy meg lehessen előzni a kezelt termékek fertőződésének kockázatát.
3. Rendszeres védőintézkedéseket kell tenni a madarak, rágcsálók, rovarok vagy egyéb kártevők ellen.
E célra kártevők elleni dokumentált védekezési tervet kell alkalmazni.
4. A létesítmény minden részére vonatkozóan tisztítási eljárásokat kell kidolgozni és dokumentálni. A tisztításhoz megfelelő felszerelést és tisztítószereket kell biztosítani.
5. A higiéniai ellenőrzésnek ki kell terjednie a környezet és a berendezések rendszeres ellenőrzésére. Az ellenőrzések ütemtervét és eredményeit dokumentálni kell.
6. A berendezéseket és felszereléseket jó állapotban kell tartani, a mérőberendezéseket rendszeres időközönként kalibrálni kell.
7. Az emésztési maradványokat a biogáz- vagy komposztálóüzemben úgy kell kezelni és tárolni, hogy meg lehessen előzni az újrafertőződést.
III. FEJEZET
AZ ÁTALAKÍTÁSRA VONATKOZÓ PARAMÉTEREK
1. szakasz
Szabvány átalakítási paraméterek
1. A pasztőröző/higienizáló egységgel felszerelt biogázüzemben nyersanyagként felhasznált, 3. kategóriába tartozó anyagra az alábbi minimumkövetelményeket kell alkalmazni:
a részecskék maximális mérete az egységbe történő bekerülés előtt: 12 mm;
valamennyi, az egységben található anyag minimális hőmérséklete: 70 °C; és
az egységben megszakítás nélkül eltöltött minimális idő: 60 perc.
A 3. kategóriába tartozó tej, tejalapú termékek, tejből származó termékek, kolosztrum és kolosztrumtartalmú termékek azonban pasztőrözés/higienizálás nélkül felhasználhatók nyersanyagként a biogázüzemekben, ha az illetékes hatóság nem véli úgy, hogy azok valamely, emberre vagy állatra fertőző súlyos betegség terjedésének kockázatát hordozzák.
Az e pont b) és c) alpontjában meghatározott minimumkövetelményeket alkalmazni kell azokra a 2. kategóriába tartozó anyagra is, amely az 1069/2009/EK rendelet 13. cikke e) pontjának ii. alpontjában meghatározott előzetes feldolgozás nélkül kerülnek be a biogázüzembe.
2. A komposztálóüzemekben nyersanyagként felhasznált, 3. kategóriába tartozó anyagra az alábbi minimumkövetelményeket kell alkalmazni:
a részecskék maximális mérete a komposztálóreaktorba történő bekerülés előtt: 12 mm;
valamennyi, a reaktorban található anyag minimális hőmérséklete: 70 °C; és
a reaktorban megszakítás nélkül eltöltött minimális idő: 60 perc.
Az e pont b) és c) alpontjában meghatározott minimumkövetelményeket alkalmazni kell azokra a 2. kategóriába tartozó anyagra is, amelyet az 1069/2009/EK rendelet 13. cikke e) pontjának ii. alpontjában meghatározott előzetes feldolgozás nélkül komposztálnak.
2. szakasz
A biogáz- és komposztálóüzemekre vonatkozó alternatív átalakítási paraméterek
1. Az illetékes hatóság engedélyezheti az I. fejezet 1. szakaszának 1. pontjában meghatározott paraméterektől, valamint a szabvány átalakítási paraméterektől eltérő paraméterek alkalmazását, feltéve hogy az ilyen alkalmazás engedélyezését kérelmező üzemeltető igazolja, hogy az adott paraméterekkel megfelelően csökkenthetők a biológiai kockázatok. Ennek az igazolásnak magában kell foglalnia egy validálási eljárást is, amelyet az alábbi követelményeknek megfelelően kell lefolytatni:
A lehetséges veszélyek – beleértve a kiindulási anyagok hatását – azonosítása és elemzése az átalakítás feltételeinek és paramétereinek teljes körű leírása alapján;
Kockázatértékelés, amely felméri, hogyan teljesülnek az a) pontban említett specifikus átalakítási feltételek a gyakorlatban rendes, illetve rendkívüli körülmények között;
A tervezett folyamat validálása az életképesség/fertőzőképesség csökkenésének az alábbi tényezők tekintetében történő mérése révén:
endogén indikátorszervezetek tekintetében az olyan folyamat során, ahol az indikátor:
az alapanyagba egy megfelelő vizsgálati testben bejuttatott, jól meghatározott tesztorganizmus vagy -vírus tekintetében az expozíciós időtartam alatt.
A tervezett folyamatra vonatkozóan a c) pontban említett validálásnak be kell bizonyítania, hogy a folyamat eredményeként megvalósulnak az általános kockázatcsökkentéssel kapcsolatos következő célok:
termikus és kémiai folyamatok esetében:
a kémiai folyamatoknál a fentieken kívül még:
Teljes körű ellenőrzési program kidolgozása, beleértve a c) pontban említett folyamat működésének felügyeletére irányuló eljárásokat is.
Az ellenőrzési programban rögzített releváns folyamatparamétereknek az üzem működtetése során történő folyamatos nyomon követését és felügyeletét biztosító intézkedések.
A biogáz- és komposztálóüzemekben alkalmazott releváns folyamatparaméterekre, illetve egyéb kritikus ellenőrzési pontokra vonatkozó adatokat rögzíteni és kezelni kell annak érdekében, hogy a tulajdonos, az üzemeltető – vagy ezek valamelyikének képviselője –, valamint az illetékes hatóság nyomon tudja követni az üzem működését.
A nyilvántartásokat az üzemeltetőnek kérésre az illetékes hatóság rendelkezésére kell bocsátania. Az e pont értelmében engedélyezett folyamatokra vonatkozó információkat kérésre a Bizottság rendelkezésére kell bocsátani.
2. Az 1. ponttól eltérve, az 1069/2009/EK rendelet 15. cikke (2) bekezdésének a) pontja ii. alpontjában említett szabályok elfogadásáig az illetékes hatóság engedélyezheti az e fejezetben meghatározottaktól eltérő egyedi követelmények használatát, feltéve hogy azok azonos hatást biztosítanak a kórokozók visszaszorításának tekintetében, az alábbi anyagok esetében:
a biogáz- vagy komposztálóüzemben egyedüli állati melléktermékként használt ►C2 étkezési hulladék ◄ ; és
►C2 étkezési hulladék ◄ és az alábbi anyagok keverékei:
trágya;
az emésztőtraktustól elválasztott emésztőtraktus-tartalom;
tej;
tejalapú termékek;
tejből származó termékek;
kolosztrum;
kolosztrumtartalmú termékek;
tojás;
tojástermékek;
az 1069/2009/EK rendelet 10. cikkének f) pontjában említett állati melléktermékek, amelyek átestek a 852/2004/EK rendelet 2. cikke (1) bekezdésének m) pontjában meghatározott feldolgozási eljáráson;
a 2. b) pontban említett állati melléktermékek és a nem állati eredetű melléktermékekből nyert anyagok keveréke.
3. Amennyiben a biogáz- vagy komposztálóüzemben csak a 2. pont b) alpontjában említett anyagokat vagy az 1069/2009/EK rendelet 10. cikkének g) pontjában említett származtatott termékeket kezelik kiindulási anyagként, akkor az illetékes hatóság engedélyezheti az e fejezetben megadottaktól eltérő egyedi követelmények alkalmazását, feltéve hogy:
az illetékes hatóság úgy véli, hogy az említett anyagok nem hordozzák emberre vagy állatra fertőző súlyos betegség terjedésének kockázatát;
az illetékes hatóság úgy véli, hogy az emésztési maradványok vagy a komposzt feldolgozatlan anyagok, és arra kötelezi az üzemeltetőket, hogy az 1069/2009/EK rendeletnek és e rendeletnek megfelelően kezeljék azokat, illetve az élelmiszer-hulladékokból nyert komposztot vagy emésztési maradványokat a környezetvédelmi jogszabályoknak megfelelően hasznosítsák vagy ártalmatlanítsák.
4. Az üzemeltetők forgalomba hozhatnak olyan emésztési maradványokat, amelyeket az illetékes hatóság által engedélyezett paraméterek szerint állítottak elő:
az 1. pontnak megfelelően;
a 2. és 3. pontnak megfelelően, kizárólag azokban a tagállamokban, ahol az adott paramétereket engedélyezték.
3. szakasz
Az emésztési maradványokra és komposztra vonatkozó szabályok
1.
Az emésztési maradványokból vagy a komposztból a biogázüzemben történő átalakítás vagy a komposztálóüzemben történő komposztálás során vagy közvetlenül azt követően, a folyamat figyelemmel kísérése céljából vett reprezentatív mintáknak az alábbi szabványoknak kell megfelelniük:
valamint
Az emésztési maradványokból vagy komposztból a tárolás során vagy az onnan történő kiszállításkor vett reprezentatív mintáknak az alábbi szabványoknak kell megfelelniük:
Salmonella: 25 g-ban nem mutatható ki: n = 5; c = 0; m = 0; M = 0
Ahol az a) vagy b) pont esetében:
|
n |
= |
a vizsgálandó minták száma; |
|
m |
= |
a baktériumok számának küszöbértéke; az eredmény akkor tekinthető kielégítőnek, ha a baktériumok száma az összes mintában nem több, mint m; |
|
M |
= |
a baktériumok számának maximális értéke; az eredmény akkor tekinthető nem kielégítőnek, ha a baktériumok száma egy vagy több mintában M vagy ennél nagyobb; és |
|
c |
= |
azon minták száma, amelyeknél a baktériumok száma m és M között lehet; a minta még akkor is elfogadhatónak tekinthető, ha a baktériumok száma a többi mintában m vagy ennél kisebb. |
2. A 2. szakasz 3. pontjának b) alpontjában említettek kivételével az olyan emésztési maradványokat és komposztot, amelyek nem felelnek meg az e szakaszban meghatározott követelményeknek, újra átalakításnak vagy komposztálásnak kell alávetni, illetve a Salmonella esetében azokat az illetékes hatóság utasításainak megfelelően kell kezelni vagy ártalmatlanítani.
3. Ha állati melléktermékeket biogázzá alakítanak át, vagy nem állati eredetű anyagokkal együtt komposztálnak, az illetékes hatóság engedélyezheti az üzemeltetők számára, hogy adott esetben az I. fejezet 1. szakasza 1. pontjának a) alpontjában említett pasztőrözést vagy a 2. szakasz 1. pontjában említett komposztálást követően és a nem állati eredetű anyagokkal való keverést megelőzően reprezentatív mintákat vegyenek szükség szerint az állati melléktermékek átalakítása vagy komposztálása hatékonyságának ellenőrzése céljából.
VI. MELLÉKLET
A KUTATÁSRA, TAKARMÁNYOZÁSRA, ÖSSZEGYŰJTÉSRE ÉS ÁRTALMATLANÍTÁSRA VONATKOZÓ KÜLÖNLEGES SZABÁLYOK
I. FEJEZET
A KUTATÁSI ÉS EGYÉB CÉLOKRA SZÁNT MINTÁKRA VONATKOZÓ KÜLÖNLEGES SZABÁLYOK
1. szakasz
Kutatási és diagnosztikai minták
1. Az üzemeltetőknek biztosítaniuk kell, hogy a kutatási és diagnosztikai minták szállítmányait kereskedelmi okmány kíséri, amelyben meg kell adni a következő adatokat:
az anyag és az anyagot adó állatfaj megnevezése;
az anyag kategóriája;
az anyag mennyisége;
az anyag származási helye és küldési helye;
a feladó neve és címe;
a címzett és/vagy felhasználó neve és címe.
2. A kutatási és diagnosztikai mintákat kezelő felhasználóknak minden szükséges intézkedést meg kell tenniük az emberre vagy állatokra átvihető betegségek terjedésének megelőzése érdekében az idő alatt, amíg az ellenőrzésük alatt álló anyagokat kezelik, különösképpen a helyes laboratóriumi gyakorlat alkalmazásával.
3. Meg kell tiltani a kutatási és diagnosztikai minták későbbi felhasználását az I. melléklet 38. pontjában említett céloktól eltérő célokra.
4. A kutatási mintákat és az azok felhasználásából származó minden terméket – kivéve, ha azokat hivatkozás céljából őrzik meg – ártalmatlanítani kell:
hulladékként égetéssel vagy együttégetéssel;
az 1069/2009/EK rendelet 8. cikke a) pontjának iv. alpontjában, c) és d) pontjában, 9. cikkében és 10 cikkében említett azon állati melléktermékek vagy azokból származó termékek esetében, amelyek sejttenyészetek, laboratóriumi készletek vagy laboratóriumi minták részét képezik, legalább a gőzös autoklávok validált módszerével egyenértékű körülmények között végzett kezeléssel ( 7 ) és ezt követően hulladékként vagy szennyvízként történő ártalmatlanítással, a vonatkozó uniós jogszabályokkal összhangban.
nyomáson történő sterilizálással, majd ezt követően az 1069/2009/EK rendelet 12., 13. és 14. cikkének megfelelő ártalmatlanítással vagy felhasználással.
5. A kutatási és diagnosztikai mintákat kezelő felhasználóknak nyilvántartást kell vezetniük az ilyen minták szállítmányairól.
A nyilvántartásnak tartalmaznia kell az 1. pontban említett információkat, valamint a minták és az esetleges származtatott termékek ártalmatlanításának dátumát és módszerét.
6. Az 1., 4. és 5 ponttól eltérve, az illetékes hatóság elfogadhatja az oktatási célokra szánt kutatási és diagnosztikai minták kezelését és ártalmatlanítását olyan egyéb feltételek mellett, amelyek megakadályozzák az elfogadhatatlan köz- és állat-egészségügyi kockázatok keletkezését.
2. szakasz
Kereskedelmi minták és kiállítási tárgyak
1. A kereskedelmi minták és kiállítási tárgyak szállítása, felhasználása és ártalmatlanítása kizárólag az 1. szakasz 1–4. és 6. pontjával összhangban történhet.
2. A kereskedelmi mintákat – kivéve, ha azokat hivatkozás céljából őrzik meg – a konkrét vizsgálatok vagy elemzések befejezése után:
vissza kell küldeni a származási hely szerinti tagállamba;
egy másik tagállamba vagy harmadik országba kell küldeni, ha azt a rendeltetési hely szerinti tagállam vagy harmadik ország illetékes hatósága előzetesen engedélyezte; vagy
az 1069/2009/EK rendelet 12–14. cikkeinek megfelelően ártalmatlanítani kell vagy fel kell használni.
3. A kiállítás vagy a művészeti tevékenység befejezése után a kiállítási tárgyakat vissza kell küldeni a származási hely szerinti tagállamba, vagy a 2. pontnak megfelelően el kell szállítani vagy ártalmatlanítani kell.
II. FEJEZET
KÜLÖNLEGES TAKARMÁNYOZÁSI SZABÁLYOK
1. szakasz
Általános követelmények
Az 1069/2009/EK rendelet 18. cikkének (1) bekezdésében említett, a 2. és a 3. kategóriába tartozó anyagok felhasználhatók az említett cikk (1) bekezdésének a), b), d), f), g) és h) pontjában említett állatok takarmányozására, feltéve, hogy azok – az említett rendelet 18. cikkének (1) bekezdésével összhangban az illetékes hatóság által esetleg megállapított feltételeken túl – legalább a következő feltételeknek megfelelnek:
Az állati melléktermékeket a VIII. melléklet I. fejezetének 1. és 3. szakaszával összhangban a felhasználókhoz vagy gyűjtőközpontokba szállítják.
A gyűjtőközpontokat az illetékes hatóságnak nyilvántartásba kell vennie, feltéve hogy:
azok megfelelnek a IX. melléklet II. fejezetében a köztes műveleteket végző üzemekre vonatkozóan meghatározott követelményeknek; és
megfelelő lehetőségekkel rendelkeznek a fel nem használt anyag megsemmisítéséhez, illetve engedélyezett feldolgozóüzembe vagy engedélyezett hulladékégető vagy hulladék-együttégető műbe – e rendelettel összhangban – történő elküldéséhez.
A tagállamok engedélyezhetik a 2. kategóriába tartozó anyagokat feldolgozó üzemek gyűjtőközpontként történő használatát.
Az anyag – a víziállatokból és vízi gerinctelenekből származó állati melléktermékek kivételével – végfelhasználók részére történő szállítását végző gyűjtőközpontok üzemeltetőinek biztosítaniuk kell, hogy az anyag az alábbi kezelések valamelyikén esik át:
denaturálás színezőanyagot tartalmazó oldattal; az oldatnak olyan koncentráltságúnak kell lennie, hogy a kezelt anyag elszíneződése jól látható legyen és ne tűnjön el a színezett anyag fagyasztása vagy hűtése során, továbbá az említett oldatnak az anyag valamennyi darabjának teljes felületét érnie kell, vagy az anyag oldatba történő belemerítése vagy annak az oldatra történő rápermetezése vagy arra más módon történő felvitele útján;
sterilizálás nyomás alatti főzéssel vagy gőzöléssel mindaddig, amíg az anyag valamennyi darabja át nem fő; vagy
az adott üzemeltetőért felelős illetékes hatóság által engedélyezett bármely egyéb kezelés.
2. szakasz
Egyes fajok takarmányozása etetőhelyeken
1. Az illetékes hatóság engedélyezheti az 1069/2009/EK rendelet 18. cikke (2) bekezdésének b) pontjában említett, 1. kategóriába tartozó anyag felhasználását az alábbi veszélyeztetett vagy védett állatfajok etetőkben történő takarmányozására az alábbi feltételekkel:
Az anyagot a következő állatfajok takarmányozására kell használni:
az alábbi dögevő madárfajok valamelyike a megadott tagállamokban:
|
Országkód |
Tagállam |
Állatfaj |
|
|
Hétköznapi elnevezés |
Latin név |
||
|
BG |
Bulgária |
saskeselyű barátkeselyű dögkeselyű fakókeselyű szirti sas parlagi sas réti sas barna kánya vörös kánya |
Gypaetus barbatus Aegypius monachus Neophron percnopterus Gyps fulvus Aquila chrysaetos Aquila helíaca Haliaeetus albicilla Milvus migrans Milvus milvus |
|
EL |
Görögország |
saskeselyű barátkeselyű dögkeselyű fakókeselyű szirti sas parlagi sas réti sas barna kánya |
Gypaetus barbatus Aegypius monachus Neophron percnopterus Gyps fulvus Aquila chrysaetos Aquila heliaca Haliaeetus albicilla Milvus migrans |
|
ES |
Spanyolország |
saskeselyű barátkeselyű dögkeselyű fakókeselyű szirti sas ibériai sas barna kánya vörös kánya |
Gypaetus barbatus Aegypius monachus Neophron percnopterus Gyps fulvus Aquila chrysaetos Aquila adalberti Milvus migrans Milvus milvus |
|
FR |
Franciaország |
saskeselyű barátkeselyű dögkeselyű fakókeselyű szirti sas réti sas barna kánya vörös kánya |
Gypaetus barbatus Aegypius monachus Neophron percnopterus Gyps fulvus Aquila chrysaetos Haliaeetus albicilla Milvus migrans Milvus milvus |
|
HR |
Horvátország |
saskeselyű barátkeselyű dögkeselyű fakókeselyű |
Gypaetus barbatus Aegypius monachus Neophron percnopterus Gyps fulvus |
|
IT |
Olaszország |
saskeselyű barátkeselyű dögkeselyű fakókeselyű szirti sas barna kánya vörös kánya |
Gypaetus barbatus Aegypius monachus Neophron percnopterus Gyps fulvus Aquila chrysaetos Milvus migrans Milvus milvus |
|
CY |
Ciprus |
barátkeselyű fakókeselyű |
Aegypius monachus Gyps fulvus |
|
PT |
Portugália |
barátkeselyű dögkeselyű fakókeselyű szirti sas |
Aegypius monachus Neophron percnopterus Gyps fulvus Aquila chrysaetos |
|
SK |
Szlovákia |
szirti sas parlagi sas réti sas barna kánya vörös kánya |
Aquila chrysaetos Aquila heliaca Haliaeetus albicilla Milvus migrans Milvus milvus |
a 92/43/EGK irányelv II. mellékletében felsorolt, a ragadozók rendjébe tartozó állatfajok egyike az ugyanazon irányelv értelmében kijelölt különleges természetmegőrzési területen; vagy
a 2009/147/EK irányelv I. mellékletében felsorolt, a sólyomalakúak vagy a bagolyalakúak rendjébe tartozó állatfajok egyike az ugyanazon irányelv értelmében kijelölt különleges természetvédelmi területeken;
Az illetékes hatóság engedélyt adott ki az etetőért felelős üzemeltető részére.
Az illetékes hatóság ezt az engedélyt akkor adja ki, ha:
a takarmányozást nem meghatározott kockázatot jelentő anyagok ártalmatlanításának vagy ilyen anyagokat tartalmazó elhullott, TSE kockázatát jelentő kérődző állatok ártalmatlanításának alternatívájaként alkalmazzák;
a 999/2001/EK rendeletben meghatározott megfelelő, a TSE jelenlétét figyelő rendszert működtetnek, amely magában foglalja a TSE kiszűrését célzó rendszeres laboratóriumi vizsgálatokat;
Az illetékes hatóságnak biztosítania kell a koordinációt az engedélyben meghatározott követelmények betartásának felügyeletéért felelős más illetékes hatóságokkal;
Az illetékes hatóságnak az érintett állatfajok és élőhelyük konkrét helyzetének értékelése alapján kielégítőnek kell találnia az adott állatfajok megőrzési állapotának javulását;
Az illetékes hatóság által kiadott engedélynek:
meg kell neveznie a ténylegesen érintett állatfajokat és hivatkoznia kell azokra;
részletesen le kell írnia az etető elhelyezkedését azon a földrajzi területen, ahol a takarmányozás történik; és
azt azonnal fel kell függeszteni abban az esetben, ha:
A takarmányozásért felelős üzemeltetőnek:
ki kell jelölnie egy zárt területet, amelyre csak a megőrzendő fajhoz tartozó állatok juthatnak be, szükség esetén kerítéssel vagy más olyan eszközökkel, amelyek megfelelnek az adott állatfaj természetes táplálkozási szokásainak;
biztosítania kell, hogy a takarmányozásra szánt szarvasmarhafélék alkalmas tetemei, valamint juhfélék és kecskefélék alkalmas tetemeinek legalább 4 %-át az említett célra történő felhasználás előtt negatív eredménnyel tesztelték a 999/2001/EK rendelet III. mellékletének és – adott esetben – az ugyanannak a rendeletnek a 6. cikke 1b) pontjának második albekezdése szerint elfogadott döntésnek megfelelően végrehajtott TSE-ellenőrzési programban; és
nyilvántartást kell vezetnie, amely tartalmazza legalább a takarmányozásra szánt állattetemek számát, jellegét, becsült súlyát és eredetét, a takarmányozás dátumát, a takarmányozás helyszínét, valamint – adott esetben – a TSE-vizsgálatok eredményeit.
2. Amennyiben egy tagállam kérelmezi a Bizottságtól az 1. pont a) alpontja szerinti jegyzékbe történő felvételét, akkor be kell nyújtania:
a jegyzék egyes, az adott tagállamban élő dögevő madárfajokkal történő kibővítésére vonatkozó részletes indoklást, beleértve annak indoklását, hogy miért kell az adott madarakat a 2. vagy a 3. kategóriába tartozó anyag helyett az 1. kategóriába tartozó anyaggal takarmányozni;
azoknak az intézkedéseknek a magyarázatát, amelyeket tenni fognak az 1. pontban foglaltak teljesítése érdekében.
3. szakasz
Vadon élő állatok takarmányozása etetőkön kívül
Az illetékes hatóság engedélyezheti az 1. kategóriába tartozó, elhullott állatok teljes testéből vagy testrészeiből álló, meghatározott kockázatú anyagot tartalmazó anyag etetőkön kívüli felhasználását – adott esetben az elhullott állatok előzetes összegyűjtése nélkül – a 2. szakasz 1. pontjának a) alpontjában említett vadon élő állatok takarmányozása céljából, az alábbi feltétekkel:
Az illetékes hatóságnak az érintett állatfajok és élőhelyük konkrét helyzetének értékelése alapján kielégítőnek kell találnia az adott állatfajok megőrzési állapotának javulását;
Az illetékes hatóságnak az engedélyben azonosítania kell az állatállományokat egy földrajzilag meghatározott takarmányozási övezeten belül, az alábbi feltételeknek megfelelően:
A takarmányozási övezet nem terjedhet ki olyan területekre, ahol intenzív állattenyésztés folyik;
A takarmányozási övezetben a haszonállat-állományokat a hatósági állatorvosnak rendszeresen ellenőriznie kell a TSE és az emberre és állatra fertőző betegségek előfordulásának kiszűrése érdekében;
A takarmányozást azonnal fel kell függeszteni abban az esetben, ha:
a TSE állatállományon belüli terjedésével való összefüggést feltételeznek vagy megerősítenek, a kockázat kizárásáig;
egy emberre vagy állatra fertőző súlyos betegség állatállományon belüli kitörését feltételezik vagy megerősítik, a kockázat kizárásáig; vagy
az e rendeletben meghatározott szabályok valamelyikét nem tartják be;
Az engedélyben az illetékes hatóságnak meg kell határoznia:
a TSE és a fertőző betegségek állattetemekről az emberre vagy állatokra történő átvitelét megelőző megfelelő intézkedéseket, így például a megőrzendő állatfaj táplálkozási körülményeire vonatkozó intézkedéseket, a szezonális takarmányozási korlátozásokat, a haszonállatok mozgását korlátozó intézkedéseket, valamint egyéb olyan intézkedéseket, amelyek célja ellenőrizni az emberre vagy állatokra átvihető betegségek terjedésének lehetséges kockázatait, így például a takarmányozási övezetben azon állatfajokra vonatkozó intézkedéseket, amelyek takarmányozására állati melléktermékeket használnak;
a takarmányozási övezetben a haszonállatok takarmányozásában segédkező vagy a haszonállatokért felelős személyek vagy társaságok az i. pontban említett intézkedésekkel összefüggő felelősségi köreit;
az 1069/2009/EK rendelet 53. cikkében meghatározott szankciók kiszabásának feltételeit, amely szankciókat az i. alpontban említett intézkedéseket megszegő, a d) pont ii. alpontjában említett személyek vagy szervezetek ellen kell alkalmazni;
Amennyiben a takarmányozás az elhullott állatok előzetes összegyűjtése nélkül történik, becslést kell végezni a takarmányozási övezetben élő haszonállatok valószínűsíthető állománypusztulási arányára, valamint a vadon élő állatok valószínűsíthető takarmányigényére vonatkozóan, amely becslések alapján felmérik a betegségek terjedésének lehetséges kockázatait.
4. szakasz
Állatkerti állatok takarmányozása az 1. kategóriába tartozó anyaggal
Az illetékes hatóság engedélyezheti az 1. kategóriába tartozó, elhullott állatok teljes testéből vagy testrészeiből álló, meghatározott kockázatú anyagot tartalmazó anyagok és állatkerti állatokból származó anyagok felhasználását állatkerti állatok takarmányozására, az alábbi feltétekkel:
Az illetékes hatóság engedélyt adott ki a takarmányozásért felelős üzemeltető részére. Az illetékes hatóság ezt az engedélyt akkor adja ki, ha:
a takarmányozást nem meghatározott kockázatot jelentő anyagok ártalmatlanításának vagy ilyen anyagokat tartalmazó elhullott, TSE kockázatát jelentő kérődző állatok ártalmatlanításának alternatívájaként alkalmazzák;
amennyiben az 1. kategóriába tartozó, elhullott állatok teljes testéből vagy testrészeiből álló, meghatározott kockázatú anyagot tartalmazó szarvasmarha eredetű anyagot használnak, akkor a 999/2001/EK rendeletben meghatározott megfelelő, a TSE jelenlétét figyelő rendszert működtetnek, amely magában foglalja a TSE-esetek kiszűrését célzó rendszeres laboratóriumi mintavizsgálatokat;
Az illetékes hatóság által kiadott engedélyt azonnal fel kell függeszteni, ha:
a TSE terjedésével való összefüggést feltételeznek vagy megerősítenek, a kockázat kizárásáig; vagy
az e rendeletben meghatározott szabályok valamelyikét nem tartják be;
A takarmányozásért felelős üzemeltetőnek:
a takarmányozásra szánt anyag tárolását és a takarmányozást zárt, kerítéssel körülvett területen kell végeznie annak biztosítása érdekében, hogy azokon az állatkerti állatokon kívül, amelyekre az engedélyt kiadták, más ragadozó állatok nem férnek hozzá a takarmányozásra szánt anyaghoz;
biztosítania kell, hogy a takarmányozásra szánt kérődző állatokra kiterjed a 999/2001/EK rendelet III. mellékletének és – adott esetben – az ugyanannak a rendeletnek a 6. cikke 1. pontjának b) alpontja második albekezdése szerint elfogadott döntésnek megfelelően végrehajtott TSE-ellenőrzési program;
nyilvántartást kell vezetnie, amely tartalmazza legalább a takarmányozásra szánt állattetemek számát, jellegét, becsült súlyát és eredetét, a TSE-vizsgálatok eredményeit és a takarmányozás dátumát.
III. FEJEZET
AZ ÖSSZEGYŰJTÉSRE ÉS ÁRTALMATLANÍTÁSRA VONATKOZÓ KÜLÖNLEGES SZABÁLYOK
1. szakasz
Az állati melléktermékekre vonatkozó különleges ártalmatlanítási szabályok
1. Ha az illetékes hatóság engedélyezi az állati melléktermékek helyszíni ártalmatlanítását az 1069/2009/EK rendelet 19. cikke (1) bekezdése a), b), c) és e) pontjainak megfelelően, az ártalmatlanítás az alábbi módokon történhet:
elégetéssel vagy elföldeléssel azon a telephelyen, amelyről az állati melléktermékek származnak;
engedélyezett hulladéklerakóban; vagy
elégetéssel vagy elföldeléssel olyan helyen, amelyen ez az állat-egészségügyre, a közegészségügyre és a környezetre nézve a lehető legkisebb kockázattal jár, feltéve hogy az adott hely megfelelő távolságon belül van ahhoz, hogy az illetékes hatóság számára lehetővé tegye az állat-egészségügyi, közegészségügyi és környezetvédelmi kockázat megelőzésének biztosítását;
2. Az 1069/2009/EK rendelet 19. cikke (1) bekezdésének b), c) és e) pontjaiban említett telephelyeken történő égetés során biztosítani kell, hogy az állati melléktermékeket a következők szerint égetik el:
egy megfelelően kialakított máglyán és az állati melléktermékek teljes elhamvasztásával;
az emberi egészség veszélyeztetése nélkül;
a környezetet esetlegesen veszélyeztető eljárások vagy módszerek alkalmazása nélkül, különösen ha azok víz-, levegő- és talajszennyezést, a növényzet és az állatok veszélyeztetését, illetve zajt vagy szagokat eredményezhetnek;
olyan körülmények között, amelyek biztosítják, hogy az esetlegesen keletkező hamut engedélyezett hulladéklerakóban történő elföldeléssel ártalmatlanítani lehet.
3. Az 1069/2009/EK rendelet 19. cikke (1) bekezdésének a), b), c) és e) pontjaiban említett telephelyeken történő elföldelés során biztosítani kell, hogy az állati melléktermékeket a következők szerint földelik el:
megakadályozva húsevő vagy mindenevő állatok hozzáférését az állati melléktermékekhez;
engedélyezett hulladéklerakóban vagy más telephelyen az emberi egészség veszélyeztetése nélkül, a környezetet nem veszélyeztető eljárások vagy módszerek alkalmazásával, különösen ha azok víz-, levegő- és talajszennyezést, a növényzet és az állatok veszélyeztetését, illetve zajt vagy szagokat eredményezhetnek.
4. Az 1069/2009/EK rendelet 19. cikke (1) bekezdésének a), b), c) és e) pontja szerinti ártalmatlanítás esetén az állati melléktermékeket a származási helyükről a következő feltételek szerint kell elszállítani az ártalmatlanítás helyszínére:
az állati melléktermékek szállítása biztonságos, szivárgásmentes tartályokban vagy járműveken történik;
az állati melléktermékek be- és kirakodását szükség esetén az illetékes hatóság felügyeli;
a származási hely elhagyásakor a járművek kerekeit fertőtlenítik;
az állati melléktermékek kirakodása után alaposan megtisztítják és fertőtlenítik az állati melléktermékek szállításához használt tartályokat és járműveket; valamint
megfelelő kíséretet biztosítanak a járművek mellé, továbbá gondoskodnak a szivárgásvizsgálatról és a kettős borításról.
2. szakasz
Az állati melléktermékek elégetése és elföldelése távoli területeken
Az 1069/2009/EK rendelet 19. cikkének (2) bekezdésében említett legmagasabb százalékos arány nem haladhatja meg:
a szarvasmarhafélék populációjának 10 %-át az érintett tagállamokban;
a juh- és kecskefélék populációjának 25 %-át az érintett tagállamokban;
a sertésfélék populációjának 10 %-át az érintett tagállamokban; és
egyéb állatfajok populációjának az illetékes hatóság által meghatározott százalékos aránya, az adott állatfajokhoz tartozó állatok elégetéssel vagy elföldeléssel történő ártalmatlanítása során keletkező lehetséges köz- és állat-egészségügyi kockázatok értékelése alapján.
3. szakasz
Méhek és méhészeti melléktermékek elégetése és elföldelése
A méhek és méhészeti melléktermékek esetében az illetékes hatóság engedélyezheti – az 1069/2009/EK rendelet 19. cikke (1) bekezdésének f) pontjával összhangban végzett – helyszíni elégetéssel vagy elföldeléssel történő ártalmatlanítást, feltéve hogy minden szükséges intézkedést megtesznek annak biztosítása érdekében, hogy az elégetés vagy elföldelés nem veszélyezteti az állatok vagy az emberek egészségét, illetve a környezetet.
IV. FEJEZET
ÁRTALMATLANÍTÁS EGYÉB MÓDSZEREKKEL
Az 1069/2009/EK rendelet 14. cikkétől eltérve, a tagállamok engedélyezhetik az ugyanazon rendelet 10. cikkének f) pontjában meghatározott, 3. kategóriába tartozó anyagok gyűjtését, szállítását és ártalmatlanítását a helyszíni elégetéstől és elföldeléstől eltérő módszerekkel, feltéve hogy:
az anyagok nem haladják meg a heti 20 kg mennyiséget abból a létesítményből vagy üzemből, ahol az anyagokat összegyűjtik, függetlenül azoktól az állatfajoktól, amelyekből az anyagok származnak;
az anyagokat olyan módszerekkel gyűjtik, szállítják és ártalmatlanítják, amelyek megakadályozzák az elfogadhatatlan köz- és állat-egészségügyi kockázatok terjedését;
az e szakasz rendelkezéseinek betartatása érdekében az illetékes hatóságok rendszeres ellenőrzéseket végeznek – beleértve az üzemeltetők által vezetett nyilvántartások ellenőrzését – azokban a létesítményekben vagy üzemekben, ahol az anyagokat összegyűjtik.
▼M9 —————
VII. MELLÉKLET
AZ ALTERNATÍV MÓDSZEREK ENGEDÉLYEZÉSE IRÁNTI KÉRELEM FORMAI KÖVETELMÉNYEI
I. FEJEZET
Nyelvhasználat
1. Az 1069/2009/EK rendelet 20. cikkében említett, az állati melléktermékek és az azokból származó termékek alternatív felhasználási vagy ártalmatlanítási módszereinek engedélyezésére irányuló kérelmeket (kérelmek) az Európai Unió hivatalos nyelveinek egyikén kell benyújtani az 1958. évi 1. rendeletben foglaltaknak megfelelően.
2. A kérelmüket az angoltól eltérő nyelven benyújtó érdekelt feleknek hitelesíttetnie kell kérelmük hivatalos fordítását, amit az elbírálás előtt az EFSA biztosít.
Az 1069/2009/EK rendelet 20. cikkének (5) bekezdésében meghatározott időszak csak azt követően kezdődik, hogy az érdekelt fél hitelesíttette a kérelem hivatalos fordítását.
II. FEJEZET
A kérelmek tartalma
1. A kérelmeknek tartalmazniuk kell minden szükséges információt ahhoz, hogy az EFSA felmérhesse a javasolt alternatív módszer biztonságosságát, különös tekintettel a következők leírására:
2. Az (1) bekezdésben említett kérelem ezenkívül:
feltünteti az 1069/2009/EK rendelet 8., 9. és 10. cikkéből alkalmazandó pontokatt, beleértve az anyagok fizikai állapotát és adott esetben minden olyan előkezelést, melynek az anyagokat alávetették, továbbá megnevezi az eljárásban felhasználandó, az állati melléktermékeken kívüli anyagokat.
tartalmaz egy HACCP-protokollt és egy folyamatábrát, mely egyértelműen jelzi az eljárás egyes lépéseit, beazonosítja az adott kórokozók inaktiválásához lényeges paramétereket – pl. hőmérséklet, nyomás, expozíció időtartama, a pH-érték kiigazítása és a részecskenagyság – és kiegészül az eljárás során használt berendezés műszaki adatlapjaival;
beazonosítja és jellemzi az olyan állati melléktermék-kategóriákból kiinduló, az emberi és állati egészséget fenyegető biológiai veszélyeket, melyekre tervezik a módszer kiterjesztését;
bemutatja, hogy a feldolgozandó anyagok kategóriájához kapcsolódó legellenállóbb biológiai veszélyek az eljárás során előállított termékekben – beleértve a szennyvizet – csökkennek, mégpedig legalább az e rendeletben az állati melléktermékek azonos kategóriájára meghatározott feldolgozási szabályoknak megfelelő szintre. A kockázatcsökkentés mértékét validált, közvetlen mérésekkel kell meghatározni, hacsak nem elfogadott a modellezés vagy más eljárásokkal való összehasonlítás is.
3. A fenti (2) bekezdés d) pontjában említett validált, közvetlen mérések alatt a következők értendők:
az alábbiak életképessége/fertőzőképessége csökkentésének mérése: endogén indikátorszervezetek az eljárás folyamán, ahol az indikátor:
a kiindulási anyagba egy megfelelő vizsgálati testben bejuttatott, jól meghatározott tesztorganizmus vagy –vírus használata.
Ha több lépésből áll a kezelés, akkor azt kell megvizsgálni, hogy milyen mértékben additívak az egyes titercsökkentési lépések, illetve hogy a folyamat első lépései befolyásolhatják-e a következő lépések hatékonyságát;
teljeskörű jelentéstétel, beleértve a következőket:
az alkalmazott módszer részletes leírása;
az elemzett minták jellegének leírása;
a megvizsgált minták száma reprezentativitásának bemutatása;
az elvégzett vizsgálatok számának és a mérési pontok kiválasztásának megindoklása;
az alkalmazott kimutatási módszerek érzékenységének és specifikus jellegének feltüntetése;
adatszolgáltatás a kísérletek során a mérések megismételhetőségéről és statisztikai változékonyságáról;
a prion-szurrogátumok – amennyiben felhasználásra kerültek – jelentőségének megindoklása;
annak bizonyítása, hogy ha közvetlen mérések hiányában modellezést vagy más eljárásokkal való összehasonlítást alkalmaznak, a kockázacsökkentést eredményező tényezők jól ismertek és a kockázatcsökkentési modell megbízható;
a teljes folyamatot illetően a kockázatcsökkentést eredményező összes tényező közvetlen mérésére vonatkozó adatszolgáltatás, kimutatva, hogy e tényezőket homogén módon alkalmazták az egész kezelt kötegben.
4. A (2) bekezdés b) pontjában említett HACCP-tervnek a kockázatcsökkentés céljából használt kritikus paramétereken kell alapulniuk, különös tekintettel a következőkre:
A HACCP-tervben szereplő kritikus határértékeket a kísérleti validálás és/vagy a a modell eredményei alapján kell meghatározni.
Ha a folyamat eredményes működése csak a folyamatban használt berendezéshez specifikusan kapcsolódó műszaki paraméterek vonatkozásában mutatható ki, a HACCP-tervnek a teljesítendő műszaki határértékeket is magában kell foglalnia, különös tekintettel az energia-felhasználásra, a szivattyúlöketek számára vagy a vegyszerek adagolására.
Adatokat kell szolgáltatni egyrészt azokról a kritikus és műszaki paraméterekről, melyeket felügyelni kell és folyamatosan vagy meghatározott időközönként nyilván kell tartani, másrészt a méréshez és felügyelethez alkalmazott módszerekről.
Figyelembe kell venni a paraméterek szokásos gyártási feltételek melletti változékonyságát.
A HACCP-tervnek tükröznie kell a rendes és rendellenes/vészhelyzeti üzemelési feltételeket, beleértve a folyamat leállását, és meg kell határoznia a rendellenes/vészhelyzeti üzemelési feltételek esetén alkalmazandó lehetséges korrekciós intézkedéseket.
5. A kérelmeknek ezenkívül elegendő információt kell tartalmazniuk a következőkre vonatkozóan:
az egymással összefüggő folyamatokhoz kapcsolódó kockázatok, és különösen a lehetséges közvetett hatások értékelésének eredményei, melyek:
befolyásolhatják egy adott folyamat kockázatcsökkentő képességét;
a folyamatból származó termékek szállítása vagy tárolása, valamint az ilyen termékek – beleértve a szennyvizet – biztonságos ártalmatlanítása során felléphetnek.
a termékek tervezett végső felhasználásához kapcsolódó kockázatok, különösen:
meg kell határozni a folyamattal létrehozott termékek tervezett végfelhasználását.
meg kell vizsgálni az esetlegesen felmerülő köz- és állat-egészségügyi kockázatok valószínűségét, valamint a környezetre gyakorolt esetleges hatásokat a (2) bekezdés d) pontja szerinti, becsült kockázatcsökkentés alapján.
6. A kérelmeket igazoló dokumentumokkal, különösen pedig a következőkkel együtt kell benyújtani:
a folyamat működését bemutató folyamatábra;
a 2. pont d) alpontjában megadott bizonyítékok, valamint egyéb olyan bizonyítékok, melyek alátámasztják a 2. pont szerinti, a kérelemben szereplő információkat.
7. A kérelmekben fel kell tüntetni az érdekelt fél kapcsolattartási címét, beleértve az érdekelt félként felelős vagy az érdekelt fél nevében eljáró konkrét kapcsolattartó személy nevét és teljes címét, telefon- és/vagy faxszámát és/vagy e-mail címét.
VIII. MELLÉKLET
ÖSSZEGYŰJTÉS, SZÁLLÍTÁS ÉS NYOMON KÖVETÉS
I. FEJEZET
ÖSSZEGYŰJTÉS ÉS SZÁLLÍTÁS
1. szakasz
Járművek és tárolóedények
1. Az előállítási láncnak az 1069/2009/EK rendelet 4. cikkének (1) bekezdésében említett kiindulási pontjától kezdve az állati melléktermékek és az azokból származó termékek összegyűjtéséhez és szállításához légmentesen zárt, új csomagolóanyagot vagy szivárgásmentesen fedett tárolóedényeket vagy járműveket kell használni.
2. A járműveket és az újrahasználható tárolóeszközöket, valamint az állati melléktermékekkel vagy feldolgozott termékekkel – kivéve a 767/2009/EK rendelet szerint forgalomba hozott származtatott termékeket, amelyeket a 183/2005/EK rendelet II. mellékletével összhangban kell tárolni és szállítani – érintkező berendezések vagy készülékek valamennyi újrahasználható elemét tiszta állapotban kell tartani.
Azokat az eseteket kivéve, amikor nem csak bizonyos állati melléktermékek vagy azokból származó melléktermékek szállítására vannak kijelölve, az ilyen járműveket és tárolóedényeket:
használat előtt meg kell tisztítani és meg kell szárítani; és
minden használat előtt meg kell tisztítani, le kell mosni és/vagy fertőtleníteni kell, amennyiben az a keresztszennyeződés elkerülése érdekében szükséges.
3. Amennyiben az a keresztszennyeződés elkerülése érdekében szükséges, az újrahasználható tárolóedényeket csak egy bizonyos állati melléktermék vagy abból származó termék szállítására kell kijelölni.
Ugyanakkor újrahasználható tárolóedényeket is lehet használni, feltéve hogy az illetékes hatóság engedélyezte azok használatát:
különböző állati melléktermékek vagy azokból származó termékek szállítására, feltéve, hogy azokat megtisztítják és fertőtlenítik az egyes használatok között oly módon, hogy a keresztszennyeződést megelőzzék;
az 1069/2009/EK rendelet 10. cikkének f) pontjában említett állati melléktermékek vagy azokból származó termékek szállítására az emberi fogyasztásra szánt termékek szállítására történő használatuk után, a keresztszennyeződés megelőzését biztosító feltételek mellett.
4. A csomagolóanyagokat el kell égetni vagy – az uniós jogszabályokkal összhangban – egyéb módon kell ártalmatlanítani.
2. szakasz
Hőmérsékleti feltételek
1. A takarmányanyag vagy a kedvtelésből tartott állatok nyers eledele előállítására szánt állati melléktermékeket megfelelő hőmérsékleten kell szállítani: a húsból származó állati melléktermékek és az emberi fogyasztástól eltérő célokra szánt hústermékek esetében legfeljebb 7 °C hőmérsékleten – kivéve ha azokat a II. melléklet I. fejezetének megfelelően takarmányozási célokra használják –, az állat-egészségügyi vagy közegészségügyi kockázatok elkerülése érdekében.
2. A takarmányanyag vagy a kedvtelésből tartott állatok eledele előállítására szánt, 3. kategóriába tartozó, feldolgozatlan anyagot hűtve, fagyasztva vagy silózva kell tárolni és szállítani, kivéve ha:
azt az összegyűjtéstől vagy a hűtött, illetve fagyasztott tárolás befejezésétől számított 24 órán belül feldolgozzák, ha az ezt követő szállítás a tárolási hőmérséklet fenntartását biztosító szállítóeszközben történik;
a X. melléklet II. fejezete 4. szakaszának I. részében említett kezeléseknek nem alávetett tej, tejalapú termékek vagy tejből származó termékek esetében, azt hűtött és szigetelt tárolóedényekben szállítják – kivéve, ha a kockázatok egyéb intézkedésekkel csökkenthetők – az anyag tulajdonságai miatt.
3. A hűtve szállításhoz használt járműveket úgy kell kialakítani, hogy azok a szállítás teljes időtartama alatt biztosítsák a megfelelő hőmérséklet fenntartását, és lehetővé tegyék ennek a hőmérsékletnek a folyamatos ellenőrzését.
3. szakasz
A tejből, tejalapú termékekből és tejből származó termékekből álló, 3. kategóriába tartozó anyagok összegyűjtésére és szállítására vonatkozó eltérések
Az 1. szakaszt nem kell alkalmazni abban az esetben, ha a tejből, tejalapú termékekből és tejből származó termékekből álló, 3. kategóriába tartozó anyagot a 853/2004/EK rendelet 4. cikkével összhangban engedélyezett tejfeldolgozó létesítmények üzemeltetői gyűjtik össze és szállítják, amennyiben – főként a vevőiktől – olyan termékeket vesznek át, amelyeket korábban ők szállítottak, és amelyeket nekik visszaszállítanak.
4. szakasz
A trágya összegyűjtésére és szállítására vonatkozó eltérések
Az 1. szakasztól eltérve az illetékes hatóság elfogadhatja trágya összegyűjtését és szállítását az ugyanazon gazdaság két pontja között, vagy ugyanazon tagállam mezőgazdasági termelői és felhasználói között olyan feltételek mellett, amelyek biztosítják az elfogadhatatlan köz- és állat-egészségügyi kockázatok megelőzését.
II. FEJEZET
AZONOSÍTÁS
1. Minden szükséges intézkedést meg kell tenni annak érdekében, hogy:
az állati melléktermékek és az azokból származó termékek szállítmányai azonosíthatók legyenek, valamint a származási helyükön történő összegyűjtés és a szállítás során végig el legyenek különítve és azonosíthatók maradjanak;
az egy bizonyos kategóriába tartozó állati melléktermékek vagy azokból származó termékek azonosítására használt jelölőanyagot csak arra a kategóriára használják, amelyre használatát e rendelet előírja, vagy a 4. pont megállapítja;
állati melléktermékek és azokból származó termékek szállítmányainak egyik tagállamból a másikba történő szállítása esetén a csomagoláson, a tárolóeszközön, vagy a szállítóeszközön jól látható és legalább a szállítás ideje alatt eltávolíthatatlan színkód szerepeljen az e rendeletben meghatározott információszolgáltatás céljából a csomagolás, a tárolóeszköz vagy a szállítóeszköz felületén, vagy felületének egy részén, illetve a rajta található címkén vagy jelölésen, az alábbiak szerint:
az 1. kategóriába tartozó anyagok esetén: fekete szín;
a 2. kategóriába tartozó anyagok esetén – a trágya és az emésztőtraktus-tartalom kivételével – sárga szín;
a 3. kategóriába tartozó anyagok esetén: zöld szín nagy mennyiségű kék összetevővel keverve annak biztosításához, hogy világosan elkülöníthető legyen a többi színtől;
importált szállítmányok esetén: az i., ii. és iii. pont szerint az adott anyag esetében említett szín, attól az időponttól kezdve, amikor a szállítmány áthaladt az Unióba történő első belépés helye szerinti állat-egészségügyi határállomáson.
2. A szállítás és tárolás ideje alatt a csomagolásra, a tárolóeszközre vagy a szállítóeszközre erősített címkének:
egyértelműen jelölnie kell az állati melléktermékek vagy az állati melléktermékekből származó termékek kategóriáját; és
a következő feliratot kell láthatóan és olvashatóan tartalmaznia a csomagoláson, a tárolóedényen vagy a járműn:
a 3. kategóriába tartozó anyag esetében a „nem emberi fogyasztásra” felirat;
a 2. kategóriába tartozó anyag – a trágya és az emésztőtraktus-tartalom kivételével – és a 2. kategóriába tartozó anyagból származó termékek esetében a „nem állati takarmányozásra” felirat; amennyiben azonban a 2. kategóriába tartozó anyagot az 1069/2009/EK rendelet 18. cikke (1) bekezdésében említett állatok takarmányozására szánják az említett cikkben meghatározott vagy megállapított feltételek mellett, a címkén ehelyett a következő felirat szerepel: „… takarmányozására”, amelyet azon állatfaj nevével egészítenek ki, amelynek takarmányozására az anyagot szánják;
az 1. kategóriába tartozó anyag és az abból származó termékek esetében, amennyiben azokat
tej, tejalapú termékek, tejből származó termékek, kolosztrum és kolosztrumtartalmú termékek esetében a „nem emberi fogyasztásra” felirat;
a 3. kategóriába tartozó anyagból előállított zselatin esetében az „állati fogyasztásra alkalmas zselatin” felirat;
a 3. kategóriába tartozó anyagból előállított kollagén esetében az „állati fogyasztásra alkalmas kollagén” felirat;
a kedvtelésből tartott állatok eledele esetében a „Kizárólag kedvtelésből tartott állatok eledeleként használható fel. Élelmiszerektől elkülönítve tárolandó. A termék alkalmazását követően mosson kezet, és tisztítsa meg a használt szerszámokat, eszközöket és felületeket” felirat;
halak takarmányozására szánt hal és halból származó, forgalmazás előtt kezelt és csomagolt termékek esetében a származás helye szerinti takarmánygyártó létesítmény neve és címe egyértelműen és olvashatóan megjelölve, valamint
lófélékből származó, takarmányozástól eltérő célokra szánt vértermékek esetében a „lófélékből származó vér és vértermékek. Nem emberi vagy állati fogyasztásra” felirat;
szarvak, paták és a XIV. melléklet II. fejezetének 12. szakaszában említett szerves trágyák és talajjavító szerek előállítására szánt egyéb termékek esetében a „nem emberi vagy állati fogyasztásra” felirat;
szerves trágyák és talajjavító szerek esetében a „szerves trágyák vagy talajjavító szerek/ az alkalmazástól számított legalább 21 napig a haszonállatok legeltetése és a termés takarmányként történő felhasználása tilos” felirat;
a VI. melléklet II. fejezetének 1. szakaszával összhangban takarmányozásra szánt anyag esetében a gyűjtőközpont neve és címe, valamint a „nem emberi fogyasztásra” felirat;
trágya és emésztőtraktus-tartalom esetében a „trágya” felirat;
köztes termékek esetében a külső csomagoláson a „kizárólag gyógyszerkészítményekhez/állatgyógyászati készítményekhez/ orvostechnikai eszközökhöz/ aktív beültethető orvostechnikai eszközökhöz/ in vitro diagnosztikai orvostechnikai eszközökhöz/ laboratóriumi reagensekhez” felirat;
kutatási és diagnosztikai minták esetében a „kutatási és diagnosztikai célokra” felirat az a) pontban meghatározott címkeszöveg helyett;
kereskedelmi minták esetében a „nem emberi fogyasztásra szánt kereskedelmi minta” felirat az a) pontban meghatározott címkeszöveg helyett;
kiállítási tárgyak esetében a „nem emberi fogyasztásra szánt kiállítási tárgy” felirat az a) pontban meghatározott címkeszöveg helyett;
a XIII. melléklet XIII. fejezetében említett, a gyógyszergyártásra használt halolaj esetében a „gyógyszergyártásra használt halolaj” kifejezés az a) pontban meghatározott címkeszöveg helyett;
a IV. melléklet IV. fejezete 2. szakaszának 1. pontjában említett, mészkezelésnek alávetett trágya esetében a „trágya és mész keveréke” felirat;
a XI. melléklet I. fejezete 2. szakaszának b) és c) pontjában említett kezelésnek alávetett feldolgozott trágya esetében a „feldolgozott trágya” kifejezés;
a VIII. melléklet VII. fejezetében említett, méregtelenítésre szánt anyagok esetében a következő szöveg: „méregtelenítésre szánt anyag. Forgalomba hozatalra nem alkalmas;”
Ugyanakkor a b) pont xi. alpontjában említett címke használatát nem kell előírni a következő szerves trágyák és talajjavító szerek esetében:
50 kg-t nem meghaladó súlyú, a végfelhasználónak szánt, eladásra kész csomagolásban lévő szerves trágyák és talajjavító szerek; vagy
1 000 kg-t nem meghaladó súlyú, nagyméretű zsákokban („big bag”) lévő szerves trágya vagy talajjavító szerek, feltéve hogy:
3. A tagállamoknak lehetőségük van arra, hogy a területükről származó és onnan ki nem lépő állati melléktermékek és azokból származó termékek szállítása tekintetében külön rendszerek és egyedi szabályozás útján határozzák meg a csomagoláson, a tárolóeszközökön és a szállító járműveken használt színkódokat, feltéve hogy ezen rendszerek és szabályok nem téveszthetők össze az 1.c) pontban meghatározott színkódrendszerrel.
4. A tagállamok meghatározhatnak rendszereket vagy megállapíthatnak szabályokat a területükről származó és ott maradó állati melléktermékek jelölésére vonatkozóan, feltéve hogy ezek a rendszerek vagy szabályok nem ütköznek az e melléklet V. fejezetében a származtatott termékekre vonatkozóan meghatározott jelölési követelményekkel.
5. A 3. és 4. pontoktól eltérve, az azokban meghatározott rendszert vagy szabályokat a tagállamok abban az esetben is használhatják a területükről származó, de onnan kilépő állati melléktermékekre, ha ehhez a rendeltetési hely szerinti tagállam vagy harmadik állam hozzájárul.
6. Azonban:
e fejezet 1. és 2. pontját nem kell alkalmazni abban az esetben, ha a tejből, tejalapú termékekből és tejből származó termékekből álló, 3. kategóriába tartozó anyagot a 853/2004/EK rendelet 4. cikkével összhangban engedélyezett tejfeldolgozó létesítmények üzemeltetői azonosítják, amennyiben – főként a vevőiktől – olyan termékeket vesznek át, amelyeket korábban ők szállítottak, és amelyeket nekik visszaszállítanak.
az illetékes hatóság – az 1. és 2. ponttól eltérve – elfogadhatja az ugyanazon gazdaság két pontja között, vagy ugyanazon tagállam gazdaságai és felhasználói között szállított trágya más módszerrel történő azonosítását;
a 767/2009/EK rendelet 3. cikke (2) bekezdésének h) pontjában meghatározott összetett takarmányokat, amelyeket állati melléktermékekből vagy azokból származó termékekből állítanak elő és a 767/2009/EK rendelet 4. cikkével összhangban csomagolnak és hoznak forgalomba takarmányként, nem kell az 1. pont szerint azonosítani és nem kell a 2. pont szerint címkével ellátni.
III. FEJEZET
KERESKEDELMI OKMÁNYOK ÉS EGÉSZSÉGÜGYI BIZONYÍTVÁNYOK
1. A szállítás során az állati melléktermékeket és az abból származó termékeket az e fejezetben meghatározott mintának megfelelő kereskedelmi okmánynak vagy – amennyiben azt e rendelet előírja – egészségügyi bizonyítványnak kell kísérnie.
Ilyen dokumentumra vagy bizonyítványra azonban nincs szükség, ha:
ugyanazon tagállamon belül kiskereskedők látják el a végső felhasználókat – kivéve az ipari vállalkozókat – a 3. kategóriába tartozó anyagból származó termékekkel, valamint szerves trágyákkal és talajjavító szerekkel;
tejet, tejalapú termékeket és a 3. kategóriába tartozó anyagnak minősülő, tejből származó termékeket összegyűjtenek és visszaszállítanak tejfeldolgozó létesítmények a 853/2004/EK rendelet 4. cikke szerint engedélyezett üzemeltetőinek, ha ezek az üzemeltetők – főként a vevőiktől – általuk korábban szállított termékeket vesznek át;
a 767/2009/EK rendelet 3. cikke (2) bekezdésének h) pontjában meghatározott, állati melléktermékekből vagy azokból származó termékekből előállított összetett takarmányokat a 767/2009/EK rendelet 4. cikkének megfelelően csomagolva és címkézve hoznak forgalomba.
2. A kereskedelmi okmányt legalább három (egy eredeti és két másolati) példányban kell kiállítani. Az eredetinek a végső rendeltetési helyig kell kísérnie a szállítmányt. A címzettnek azt meg kell őriznie. A termelőnek az egyik, a szállítónak a másik másolati példányt kell megőriznie.
A tagállamok előírhatják, hogy a szállítmányok megérkezését a TRACES rendszerben kell igazolni, vagy a kereskedelmi okmány egy negyedik példányával, amelyet a szállítmány átvevője visszaküld a termelőnek.
3. Az egészségügyi bizonyítványokat az illetékes hatóságnak kell kiállítania és aláírnia.
4. Az Európai Unión belüli szállítás során az állati melléktermékeket és az azokból származó termékeket az előállítási láncnak az 1069/2009/EK rendelet 4. cikkének (1) bekezdésében meghatározott kiindulási pontjától kezdve a 6. pontban meghatározott mintának megfelelő kereskedelmi okmánynak kell kísérnie.
Ugyanakkor – az 1069/2009/EK rendelet 21. cikke (3) bekezdésének második albekezdésében említett alternatív rendszerrel történő információtovábbítás engedélyezése mellett – az illetékes hatóság engedélyezheti, hogy az illetékességi területén szállított állati melléktermékeket és azokból származó termékeket az alábbi dokumentumok kísérjék:
egyéb, papír vagy elektronikus formátumú kereskedelmi okmány, feltéve hogy az tartalmazza az e fejezet 6. pontjához tartozó „Megjegyzések” rovat f) pontjában meghatározott információkat;
olyan kereskedelmi okmány, amelyben az anyag mennyisége az anyag súlyában vagy térfogatában, vagy a csomagok számában van kifejezve.
5. A nyilvántartásokat és az azokhoz tartozó kereskedelmi okmányokat vagy egészségügyi bizonyítványokat legalább 2 éven keresztül meg kell őrizni az illetékes hatóságnak történő bemutatás céljából.
6. Kereskedelmi okmány mintája
Megjegyzések
a) Kereskedelmi okmányokat kell kiállítani az e fejezetben megadott minta szerint.
Az okmánynak a mintában szereplő számsorrendben tartalmaznia kell az állati melléktermékek és az azokból származó termékek szállításához szükséges igazolásokat.
b) Az okmányt – esettől függően – a származási tagállam és a rendeltetési tagállam egyik hivatalos nyelvén kell kiállítani.
Az okmány azonban kiállítható az Unió más hivatalos nyelvein is, ha azt hivatalos fordítás kíséri, vagy ha azt a rendeltetéshelye szerinti tagállam illetékes hatósága előzőleg jóváhagyta.
c) A kereskedelmi okmány eredeti példányának egyetlen kétoldalas papírlapból kell állnia, vagy – amennyiben további szövegre van szükség – olyan formátumúnak kell lennie, hogy minden szükséges papírlap egyértelműen összetartozó és szétválaszthatatlan egészet alkosson.
d) Ha a szállítmány tételeinek azonosítása miatt a kereskedelmi okmányhoz további papírlapokat csatolnak, ezeket a lapokat is az eredeti okmány részének kell tekinteni, és azok mindegyikét a szállítmányért felelős személynek alá kell írnia.
e) Ha a kereskedelmi okmány – beleértve a d) pontban említett kiegészítő lapokat is – több oldalból áll, akkor az oldalakat a lap alján be kell számozni – (összes oldal)/(oldalszám) –, és minden oldal tetején fel kell tüntetni a felelős személy által az okmánynak adott kódszámot.
f) A kereskedelmi okmány eredeti példányát a felelős személynek kell kitöltenie és aláírnia.
A kereskedelmi okmányon szerepelnie kell az alábbiaknak:
az anyag létesítményből történő kiszállításának dátuma;
az anyag leírása, beleértve
az anyag mennyisége térfogatban, súlyban vagy a csomagok számában kifejezve;
az anyag származási létesítményének vagy üzemének a neve és címe, valamint az 1069/2009/EK rendelet vagy – adott esetben – a 852/2004/EK ( 8 ), a 853/2004/EK ( 9 ) vagy a 183/2005/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet ( 10 ) alapján kiadott engedély- vagy nyilvántartási száma, valamint adott esetben a kezelés jellege és módszere;
az anyag szállítójának a neve, címe és nyilvántartási száma;
a rendeltetési létesítmény vagy üzem neve és címe, valamint az 1069/2009/EK rendelet vagy – adott esetben – a 852/2004/EK vagy a 183/2005/EK rendelet alapján kiadott engedély- vagy nyilvántartási száma;
konténerben történő szállítás esetén a konténernek a Bureau International des Containers et du Transport Intermodal követelményeinek megfelelően kiállított teljes azonosító száma (BIC-kód) ( 11 );
feldolgozott állati fehérje és a feldolgozott állati fehérjét tartalmazó termékek 999/2001/EK rendelet IV. melléklete szerinti kivitele esetében a 2009/821/EK bizottsági határozatban ( 12 ) említett, a kilépés helye szerinti tagállam és állategészségügyi határállomás.
g) A felelős személy aláírása színének különböznie kell a nyomtatás színétől.
h) Ugyanahhoz a szállítmányhoz a dokumentum hivatkozási számát és a helyi hivatkozási számot csak egyszer kell meghatározni.
i) Az 1069/2009/EK rendelet 48. cikke (3) bekezdésének második albekezdésében említett, a rendeltetési helyért felelős illetékes hatóság az említett rendelet 48. cikke (3) bekezdésének első albekezdésében említett információk kézhezvételétől számított 15 munkanapon belül tájékoztatja a TRACES rendszeren keresztül a származási hely szerinti tagállam illetékes hatóságát a szállítmány megérkezéséről.
7. Egészségügyi bizonyítványminta
Az állati melléktermékeknek bizonyos, jegyzékbe foglalt betegségek megelőzése és az e betegségekkel szembeni védekezés céljából létrehozott, korlátozás alatt álló körzetekből történő mozgatására vonatkozó egészségügyi bizonyítvány mintája
A bizonyos, jegyzékbe foglalt betegségek megelőzése és az e betegségekkel szembeni védekezés céljából létrehozott, korlátozás alatt álló körzetekből származó állati melléktermékek
|
|
II. Egészségügyi információ |
II.a. A bizonyítvány hivatkozási száma |
II.b. Helyi hivatkozási szám |
|
|
II. rész: Bizonyítványozás |
Alulírott hatósági állatorvos igazolom, hogy: (1)vagy[II.1. Az I. részben leírt állati melléktermékek olyan tartott állatoktól származnak, amelyek(et) (1)vagy [az alábbi betegségek megelőzése és az ellenük való védekezés céljából öltek le: (1) vagy [… (adja meg az adott A kategóriájú betegség nevét) az illetékes hatóság utasításai szerint az (EU) 2020/687 rendelet alapján, és azokat a következő feldolgozás céljára szánják: (1) vagy [1–5. módszer.]]] (1)vagy [ ►C3 égetés ◄ .]]] (1)vagy [ ►C3 együttégetés ◄ .]]] (1)vagy [… (adja meg az adott új betegség nevét) az illetékes hatóság utasításai szerint a Bizottság által az (EU) 2016/429 rendelet 259. cikke alapján elfogadott vészhelyzeti intézkedéseknek megfelelően, és azokat a következő feldolgozás céljára szánják: (1) vagy [1–5. módszer.]]] (1)vagy [ ►C3 égetés ◄ .]]] (1)vagy [ ►C3 együttégetés ◄ .]]] (1) vagy [az illetékes hatóság az A kategóriájú betegségek vagy új betegségek megelőzése és az ellenük való védekezés céljából nem ölt le, és azokat az állatbetegségek megelőzése és az ellenük való védekezés céljából létrehozott, korlátozás alatt álló körzetekben található létesítményekben tartják az alábbiakkal összhangban: (1) vagy [az (EU) 2020/687 felhatalmazáson alapuló rendelet,] (1) vagy [az (EU) 2016/429 rendelet 71. cikke szerinti ideiglenes különleges járványvédelmi intézkedések,] (1) vagy [az (EU) 2016/429 rendelet 259. cikkével összhangban a Bizottság által elfogadott vészhelyzeti intézkedések,] és az állati melléktermékeket az adott korlátozás alatt álló körzetből a következőkben foglalt feltételeknek megfelelően mozgatják … (2), a következő célból: (1) vagy [az 1–5. módszerrel történő feldolgozás a 142/2011/EU rendelet IV. mellékletének II. fejezetében meghatározottak szerint, víziállatoktól származó melléktermékek silózása esetén pedig a rendelet IV. melléklete IV. fejezete 2. szakaszának K. pontjában meghatározottak szerint.]]] (1) vagy [a 142/2011/EU rendelet X., XI. vagy XIII. mellékletében említett módszerekkel történő feldolgozás vagy kezelés.]]] (1) vagy [a 142/2011/EU rendelet XIII. mellékletében említett, a kedvtelésből tartott állatok nyers eledeltől eltérő feldolgozott eledelének előállítása.]]] (1) vagy [a 142/2011/EU rendelet V. melléklete III. fejezetének 1. szakaszában említett komposzttá vagy biogázzá történő átalakítás.]]] (1)vagy[II.1. Az I. részben leírt állati melléktermékeket az illetékes hatóság(3) utasításainak megfelelően az (EU) 2020/687 felhatalmazáson alapuló rendelet 64. cikke (2) bekezdésének c) pontjával összhangban jegyzékbe foglalt fajokhoz tartozó, elhullva talált vagy a(z) … (adja meg az adott A kategóriájú betegség nevét) megelőzése és az ellene való védekezés céljából leölt vadon élő állatokból nyerték, és azokat a következő feldolgozás céljára szánják: (1) vagy [1–5. módszer.]] (1)vagy [ ►C3 égetés ◄ .]] (1)vagy [ ►C3 együttégetés ◄ .]] Megjegyzések I. rész: — I.9. és I.11. rovat: a nem kívánt rész törlendő. — I.12., I.13. és I.17. rovat: engedély- vagy nyilvántartási szám. — I.14. rovat: akkor kell kitölteni, ha elért az I.1. rovattól feladó”. — I.25. rovat: „feldolgozás”, „kezelés” vagy „átalakítás” — I.31. rovat: az áru jellege: „Az (EU) 2020/687 felhatalmazáson alapuló rendelet 22. cikkének (5) bekezdésében említett állati melléktermék.” Kategória: „1. kategória”, „2. kategória”, vagy „3. kategória” II. rész: (1) A nem kívánt rész törlendő. (2) Illessze be a szóban forgó feltételeket megállapító, a Bizottság által elfogadott jogszabály vonatkozó cikkének/cikkeinek számát, a jogszabály címét és az Európai Unió Hivatalos Lapjában történő kihirdetésének dátumát vagy a jogszabályra vonatkozó hivatkozást, vagy pedig az említett feltételeket elrendelő illetékes hatóság által jóváhagyott és közzétett útmutatásokat. (3) Lásd a fertőző betegségek megelőzésére vonatkozó külön jogszabályokat. |
|||
|
|
Hatósági állatorvos Név (nyomtatott nagybetűvel): Helyi állatorvosi egység: Dátum: Bélyegző: |
Képesítés és beosztás: HÁE száma: Aláírás: |
||
Kereskedelmi okmány
Nem emberi fogyasztásra szánt állati melléktermékek és az azokból származó termékek Európai Unión belüli, az 1069/2009/EK rendelettel összhangban történő szállításához
