European flag

Az Európai Unió
Hivatalos Lapja

HU

C sorozat


C/2025/455

2025.1.21.

A (EU) 2019/33 felhatalmazáson alapuló bizottsági rendelet 17. cikkének (2) és (3) bekezdésében említett, egy borágazati elnevezéshez tartozó termékleírás standard módosításának jóváhagyásáról szóló értesítés közzététele

(C/2025/455)

Ez az értesítés a (EU) 2019/33 felhatalmazáson alapuló bizottsági rendelet (1) 17. cikke (5) bekezdésének megfelelően kerül közzétételre.

ÉRTESÍTÉS STANDARD MÓDOSÍTÁS JÓVÁHAGYÁSÁRÓL

„Crémant de Die”

OEM-FR-A0487-AM02

Az értesítés időpontja: 2024.10.21.

A JÓVÁHAGYOTT MÓDOSÍTÁS LEÍRÁSA ÉS INDOKOLÁSA

1.   Címkézés

A termékleírás kiegészült az I. fejezet XII. pontjával. – Kiszerelési és címkézési szabályok – 2°) Külön rendelkezések – a „Vignobles de la Vallée du Rhône” nagyobb földrajzi egység feltüntetésére vonatkozó címkézési szabályok beillesztése a különböző érintett érdekvédelmi és irányító szervek által aláírt megállapodásban meghatározott feltételeknek megfelelően. Ennek a megjelölésnek ugyanabban a látómezőben kell szerepelnie, mint minden kötelező megjelölésnek, az eredetmegjelölés nevét alkotó karakterekkel azonos típusú és színű karakterekkel feltüntetve, oly módon, hogy a mérete ne haladja meg az eredetmegjelölés méretének kétharmadát.

Ezt a módosítást az egységes dokumentum „Kiegészítő feltételek” pontjába is átvezették.

2.   Földrajzi terület

A termékleírás I. fejezetének IV. szakasza – Különböző műveletek elvégzésére kijelölt területek és övezetek – 1° – Földrajzi terület – kiegészült a településnevek aktualizálása és helyesbítése céljából, a földrajzi terület megváltoztatása nélkül.

Az „Aix-en-Diois” és a „Molière-Glandaz” településnevek törlésre kerültek. A szöveg kiegészült a „Solaure en Diois” településnévvel.

A településnevek ezen helyesbítését átvezették az egységes dokumentum „Körülhatárolt földrajzi terület” szakaszába.

3.   Az ellenőrző szervre vonatkozó hivatkozás

Az eredetmegjelölés termékleírásának III. fejezetében „Az ellenőrző szervre való hivatkozások” című II. szakasz frissült annak egyértelművé tétele érdekében, hogy a termékleírásnak való megfelelést jóváhagyott ellenőrzési terv alapján az Institut national de l’origine et de la qualité által felhatalmazott, szakértelemmel rendelkező, pártatlan és független harmadik fél szervezet ellenőrzi.

Ez a frissítés nem érinti az egységes dokumentumot.

EGYSÉGES DOKUMENTUM

1.   Elnevezés

Crémant de Die

2.   A földrajzi árujelző típusa:

OEM – oltalom alatt álló eredetmegjelölés

3.   A szőlőből készült termékek kategóriái

5.

Minőségi pezsgő

3.1.   Kombinált Nómenklatúra-kód

—

22 – ITALOK, ALKOHOLTARTALMÚ FOLYADÉKOK ÉS ECET

2204 – Bor friss szőlőből, beleértve a szeszezett bort is; szőlőmust, a 2009 vtsz. alá tartozó kivételével

4.   A borok leírása

TÖMÖR SZÖVEGES LEÍRÁS

A „Crémant de Die” OEM a fehér minőségi pezsgők számára van fenntartva. A „Crémant de Die” clairette B (fő szőlőfajta), aligoté B és muscat à petits grains B (másodlagos szőlőfajták) felhasználásával készül.

—

A clairette B szőlőfajta arányának az ültetvényen telepített szőlők legalább 55 %-át kell kitennie. – Az aligoté B szőlőfajta arányának az ültetvényen telepített szőlők legalább 10 %-át kell kitennie. – A muscat à petits grains B aránya az összes szőlőfajtából 5 és 10 % között van, és legfeljebb a küvé mennyiségének 10 %-ával egyenlő.

—

A szőlő cukortartalma meghaladja a 144 grammot egy liter mustra vetítve.

—

A pezsgőket üvegpalackban történő második erjesztéssel készítik.

—

A pezsgők minimális természetes alkoholtartalma 9 térfogatszázalék.

—

A pezsgők degorzsálás után 20 °C-on mért szén-dioxid-túlnyomása legalább 3,5 atmoszféra.

—

Az expedíciós likőr hozzáadása után a pezsgők erjeszthető cukorban kifejezett cukortartalma legfeljebb 15 gramm/liter.

—

A must alkoholtartalmának növelése esetén a palackozott pezsgők összes alkoholtartalma nem haladja meg a 13,5 térfogatszázalékot.

—

Az egyéb analitikai kritériumok megfelelnek az uniós jogszabályokban meghatározott határértékeknek.

Ez a kifinomult pezsgő nagyon gyümölcsös aromákkal és a fehér virágok jellegzetes jegyeivel rendelkezik, amelyek megkülönböztetik a Diois-ban előállított más minőségi pezsgőktől.

Általános analitikai jellemzők

—

Maximális összes alkoholtartalom (térfogatszázalék): –

—

Minimális tényleges alkoholtartalom (térfogatszázalék) 10

—

Minimális összes savtartalom: milliekvivalens/liter

—

Maximális illósavtartalom (milliekvivalens/liter): –

—

Maximális összes kén-dioxid-tartalom (milligramm/liter: 150

5.   Borkészítési eljárások

5.1.   Konkrét borászati eljárások

1.   Művelési gyakorlatok

Művelési gyakorlat

a)

Ültetési sűrűség

—

Az egyes tőkék legfeljebb 2,20 négyzetméternyi területet foglalnak el. Ez a terület a sorok közötti távolságnak és a tőkék térközeinek a szorzataként kapható meg,

—

A szőlőültetvényeken a sorok közötti távolság legfeljebb 2,50 méter,

—

Az egy soron belül található szőlőtőkék közötti távolság legalább 0,80 m, de legfeljebb 1,50 m.

b)

A metszésre vonatkozó szabályok

A szőlőtőkék metszése történhet Guyot-metszéssel, vagy rövidmetszést (Royat-kordonművelés) lehet alkalmazni, tőkénként legfeljebb 12 rüggyel.

c)

Öntözés

Az öntözés engedélyezhető.

d)

Szüret

—

A pezsgők kézzel szüretelt szőlőből készülnek.

—

A szőlő leszedése és a préselés között eltelt időtartamnak a lehető legrövidebbnek kell lennie; ez az időtartam semmiképpen nem haladhatja meg a 24 órát a rekeszekben és a „palox”-nak nevezett ládákban szállított szőlőtermés esetében, illetve a 6 órát a szüretelőkocsikban szállított szőlőtermés esetében.

—

A leszüretelt termés szállításához használt tartályokban a szőlő magassága legfeljebb 0,60 méter lehet. A 0,60 méternél magasabb szüretelőkocsikat a szüretelőláda felső szélétől 0,60 méterre nem vízzáró álfenékkel szerelik fel.

2.   Konkrét borászati eljárások

Különleges borászati eljárás

a)

A pezsgőknek az alkalmazott borászati eljárások tekintetében meg kell felelniük a közösségi szinten, valamint a mezőgazdasági és tengeri halászati törvényben meghatározott kötelezettségeknek.

b)

A préselést végző telephelyeknek eleget kell tenniük a termékleírásban a termés fogadására, a préselő létesítményekre és a présekre, a prések megtöltésére, a szőlőlé frakcionálására, valamint a higiéniára vonatkozóan meghatározott kritériumoknak.

c)

Az ellenőrzött eredetmegjelöléssel ellátott borok előállítására szánt alapborok 150 kg szőlőből legfeljebb 100 liter mustig kerülnek kinyerésre.

5.2.   Maximális hozamok

70 hektoliter hektáronként

6.   Körülhatárolt földrajzi terület

A szőlő szüretelése, valamint a borok erjesztése, készítése, érlelése és csomagolása a következő 31 település területén történik: Aouste-sur-Sye, Aubenasson, Aurel, Barsac, Barnave, Beaufort-sur-Gervanne, Châtillon-en-Diois, Die, Espenel, Laval-d’Aix, Luc-en-Diois, Menglon, Mirabel-et-Blacons, Montclar-sur-Gervanne, Montlaur-en-Diois, Montmaur-en-Diois, Piegros-la-Clastre, Ponet-et-Saint-Auban, Pontaix, Poyols, Recoubeau-Jansac, Saillans, Saint-Benoît-en-Diois, Saint-Roman, Saint-Sauveur-en-Diois, Sainte-Croix, Suze, Solaure en Diois, Vercheny, Véronne.

7.   Borszőlőfajta (borszőlőfajták)

Aligoté B

Clairette B

8.   A kapcsolat(ok) leírása

A földrajzi terület Valence településtől délkeletre fekszik. A Vercors-hegységtől délre, a Drôme folyó völgyében, a közeli hegyek által árnyalt, már a mediterrán hatások által jellemzett éghajlaton egy olyan szőlőültetvény fejlődött ki, amelyet főként déli szőlőfajtákkal, például a muscat à petits grains B szőlőfajtával és a clairette B szőlőfajtával telepítettek.

Az ember sikeresen adaptálta ezeket a fajtákat, és a „serres” elnevezésű domborzati alakzatokon és dombokon kialakult márgás vagy meszes talajokon, valamint a jó fekvésű, jó vízelvezetésű domboldalakon találta meg a leginkább megfelelő termőhelyet. A változékonyság és a fizikai korlátok lehetővé tették a szőlőtermelők számára, hogy tapasztalatot és szaktudást gyűjtsenek ezeknek a szőlőfajtáknak a különböző helyzetekhez való adaptálása terén. Így például a „terres noires” (palás vagy meszes márga) talaja a muscat à petits grains B szőlőfajta kedvelt területe, amely testességet, strukturáltságot és aromatikus erőt kölcsönöz, míg a mészkősziklák lábánál lévő, a negyedidőszakban keletkezett teraszokon, a hordalékkúpokon és a törmelékes talajokon kialakult kavicsosabb talajokat leggyakrabban a clairette B szőlőfajta termesztésére hasznosítják. Ez a Provence-ra jellemző szőlőfajta itt az érési éghajlati határon van, ami biztosítja az aromáknak azt a savasságát és finomságát, amely a pezsgőkhöz és a csendes borokhoz nélkülözhetetlen.

A termelők a nemzedékek során át különböző borkészítési technikák alapján alakították ki a pezsgők előállításához szükséges szakértelmet. Miután tökéletesen elsajátították a „tradicionális módszer” néven ismert technikát, mára tökéletesítették a palackban történő másodlagos erjesztés módszerét, amelyet a „Crémant de Die” előállításához igazítottak. E termelési technikának megfelelően a szőlő szüretelésétől a degorzsálásig és a csomagolásig valamennyi előállítási műveletre a földrajzi területen kerül sor.

Annak ellenére, hogy a szőlőültetvény és a termék hírneve az ókorig visszanyúlik, a Die bor forgalmazása hosszú időn keresztül nem került be a köztudatba, főként az úthálózat rossz állapota miatt. Így a XV. és XVIII. század között a pezsgőt főként helyben vagy a közeli hegyekben (Diois, Devoly, Trièves és Vercors) fogyasztották. Ezt a hírnevet a közeli régiókban egy 1748-as szöveg is megerősíti, amely egy Mens-ban (Trièves régióban található település) élő vásárló bormegrendeléséről számol be: „…Tudtommal a Clerete de Die, különösen a jóféle nem teljes fernentálású nedű”.

1781-ben FAUJAS DE SAINT-FONDS az „Histoire Naturelle de la Province du Dauphiné” (Dauphiné tartomány természetrajza.”) című művében így írt: „e tartományban még mindig vannak olyan pezsgők, amelyek jó hírnévnek örvendenek, mint például a Die pezsgő…”.

1825-től egy Die-ben letelepedett kereskedő (JOUBERT és BERNARD ház) csatlakozott apja üzleti tevékenységéhez (cserzett bőr), és értékesítette a saját birtokáról származó, valamint a borászoktól vásárolt pezsgőket. A pezsgőket először a környéken, Die városában értékesítették, majd a Diois régió településeinek ellátását is megszervezték. A társaság virágzott, szőlőt vásárolt, és az így nyert bort 110 literes tételekben még messzebbre szállították, Nîmes-be, Grenoble-ba, Avignonba, Privas-ba… de a szállítás hosszú és veszélyes volt, és a bor gyakran romlottan vagy egyáltalán nem érkezett meg.

Csak a Drôme-völgy elszigeteltségének megszüntetésével, különösen a Die-t a Párizs-Marseille fővonallal összekötő vasútvonal 1885-ös megnyitásával vált országosan elismertté ez a sajátos bortermelés.

A márkaismertség elemei a földrajzi terület ágazataihoz, esetenként egy adott településhez is kapcsolódnak. 1924-ben A. Lacroix „A travers l'histoire des cantons de Crest et Châtillon” („Crest és Châtillon kantonok történelmén keresztül”) című könyvében például azt írta: „Az üdülőhelyet majdnem teljes egészében elfoglaló sziklás hegység nyugati oldalán a nap érleli a szőlőt, amelyből egy nagyon kellemes fehér pezsgő készül, nevezetesen a vin de Barsac”.

Akkoriban a „Clerete” kifejezést a fehérborok (részben erjedt mustból vagy alapborból készült csendes borok és pezsgők) különféle fajtáira használták, amelyeket mindig muscat à petits grains B és clairette B szőlőfajtákból állítottak elő, de nagyon változó arányban.

1993-ban a pezsgők minőségének és eredetiségének javítására irányuló nemzeti politikának megfelelően, amely pontosabban meghatározott technikai szabályokon alapul, különösen a szőlőfajtákra, a szüretelésre és a termésszállításra, a préselésre és a borok előállítására vonatkozóan, a szabályozás különbséget tesz a Diois régióból származó pezsgők között, s bevezette a „Crémant de Die” ellenőrzött eredetmegjelölést. Ez a kifinomult pezsgő nagyon gyümölcsös aromákkal és a fehér virágok jellegzetes jegyeivel rendelkezik, amelyek megkülönböztetik a Diois-ban előállított más pezsgőktől.

Miután a XX. század elején megszűnt az addig is szerény ipar (posztó, papír, majd selyem), Diois régióban 2010-ben a bortermelés jelenti a völgy fő gazdasági tevékenységét.

9.   További alapvető feltételek (csomagolás, címkézés, egyéb követelmények)

Címkézés

Jogi keret:

Nemzeti jogszabályok

A további feltétel típusa:

A címkézésre vonatkozó kiegészítő rendelkezések

A feltétel leírása:

Minden olyan választható feliratot, amelynek használatát a közösségi rendelkezések értelmében a tagállamok szabályozhatják, a címkéken olyan karakterekkel kell feltüntetni, amelyek mérete sem magasságban, sem szélességben és vastagságban nem haladja meg az ellenőrzött eredetmegjelölés nevét alkotó karakterek méretének kétszeresét.

Az ellenőrzött eredetmegjelöléssel ellátott borok címkéjén a „Vignobles de la Vallée du Rhône” nagyobb földrajzi egység is megadható a különböző érintett érdekvédelmi és irányító szervezetek által aláírt egyezményben meghatározott feltételek szerint.

Ennek a megjelölésnek ugyanabban a látómezőben kell szerepelnie, mint minden kötelező megjelölésnek, az eredetmegjelölés nevét alkotó karakterekkel azonos típusú és színű karakterekkel feltüntetve, oly módon, hogy a mérete ne haladja meg az eredetmegjelölés méretének kétharmadát.

Csomagolás

Jogi keret:

Nemzeti jogszabályok

A további feltétel típusa:

Csomagolás a körülhatárolt földrajzi területen

A feltétel leírása:

a)

A szőlő szüretelésétől a degorzsálásig minden termelési műveletet a földrajzi területen végeznek.

b)

A pezsgők csomagolása a földrajzi területen történik, tekintettel a palackban történő második erjesztést alkalmazó előállítási eljárásra.

c)

A szüretelést követő december 1-jétől végzik az üvegpalackokba töltést, amelyekben a másodlagos erjedés végbemegy.

d)

A pezsgőket a palackozástól számított legalább 12 hónapos érlelést követően hozzák kereskedelmi forgalomba.

A termékleíráshoz vezető link

https://info.agriculture.gouv.fr/gedei/site/bo-agri/document_administratif-c75cd940-784c-4859-8578-5e3f2fcad5c0


(1)   HL L 9., 2019.1.11., 2. o.


ELI: http://data.europa.eu/eli/C/2025/455/oj

ISSN 1977-0979 (electronic edition)