1

Az Európai Mezőgazdasági Orientációs és Garanciaalap (EMOGA) Garanciarészlege, az Európai Mezőgazdasági Garanciaalap (EMGA) és az Európai Mezőgazdasági Vidékfejlesztési Alap (EMVA) terhére a tagállamok által kifizetett egyes kiadásoknak az európai uniós finanszírozásból való kizárásáról szóló, 2013. május 2‑i 2013/214/EU bizottsági végrehajtási határozattal (HL L 123., 11. o.) a továbbiakban: megtámadott határozat) az Európai Bizottság a közösségi finanszírozásból kizárt kiadások között kizárt egyes, a Litván Köztársaság által kifizetett, és a 2008. és 2009. adóév vonatkozásában bejelentett kiadásokat. A kizárt kiadások az EMVA támogatási intézkedéseihez kapcsolódtak, és a 2007–2013‑ra szóló Litván vidékfejlesztési program második tengelye (a továbbiakban: program) alá tartoztak, amelyet a legutóbb a 2009. december 14‑i C(2009) 10216 bizottsági határozattal módosított 2007. október 19‑i C(2007) 5076 bizottsági határozat hagyott jóvá.

2

A megtámadott határozatot a 2009. szeptember 21. és 25. között Litvániában az EMVA záróelszámolási eljárása keretében annak ellenőrzése érdekében folytatott vizsgálatot követően fogadták el, hogy a program második tengelyének kezelési rendszere összhangban volt‑e az Európai Unió szabályozásával.

3

Az ezen ellenőrzést követő ellenőrzési jelentést 2009. december 10‑i levélben közölték a Litván Köztársasággal. A litván hatóságok válasza 2010. február 1‑jén érkezett meg a Bizottsághoz.

4

A Bizottság kétoldalú találkozót hívott össze, amelyet 2010. október 21‑én tartottak meg. E találkozón a Litván Köztársaság és a Bizottság képviselői megvitatták az ellenőrzés eredményeit. Az említett találkozó jegyzőkönyvét 2010. december 13‑án küldték meg a litván hatóságoknak.

5

2011. november 10‑i levélben a Bizottság közölte a Litván Köztársasággal az ellenőrzést követő megállapításait az 1290/2005/EK tanácsi rendeletnek a kifizető ügynökségek és más testületek akkreditációja és az EMGA és az EMVA számláinak elszámolása tekintetében történő alkalmazására vonatkozó részletes szabályok megállapításáról szóló, 2006. június 21‑i 885/2006/EK bizottsági rendelet (HL L 171., 90. o.) 11. cikkének (1) bekezdése szerint. E levélben a Bizottság a 2008‑ban és 2009‑ben benyújtott kérelmekben foglalt kiadások vonatkozásában az agrár‑környezetvédelmi intézkedésekre (214. sz. intézkedés) 5%‑os és a hegyvidéki területektől (212. sz. intézkedés) eltérő hátrányos természeti adottságokkal rendelkező területeken lévő termelők támogatási intézkedéseire 2%‑os átalánykorrekció alkalmazását javasolta (a továbbiakban: hátrányos természeti adottságokhoz kapcsolódó intézkedés).

6

2011. december 22‑i levélben a litván hatóságok a 885/2006 rendelet 16. cikke szerint az egyeztető testülethez fordultak e pénzügyi korrekcióra vonatkozó javaslattal. 2012. március 30‑án az egyeztető testület elfogadta végleges jelentését. A Bizottság részlegesen figyelembe vette e jelentés végkövetkeztetéseit.

7

2012. november 23‑i levélben a Bizottság módosította a végső javaslatát.

8

A pénzügyi korrekció indokait megállapító összefoglaló jelentéssel kiegészített megtámadott határozatot 2013. május 3‑án küldték meg a Litván Köztársaságnak. Az említett határozatban 3448510 euró pénzügyi korrekciót írtak elő a 2008 és 2009‑ben benyújtott kérelmek címén, a program második tengelyének 1. és 9. intézkedése vonatkozásában.

9

Lényegében a Bizottság az alábbi indokokkal igazolta a pénzügyi korrekció előírását:

10

A Törvényszék Hivatalához 2013. július 12‑én benyújtott keresetlevelével a Litván Köztársaság előterjesztette a jelen keresetet.

11

A Litván Köztársaság azt kéri, hogy a Törvényszék:

12

A Bizottság azt kéri, hogy a Törvényszék:

13

Keresetének alátámasztására a Litván Köztársaság öt jogalapra hivatkozik. Az első két jogalap a hátrányos természeti adottságokhoz kapcsolódó intézkedésekre vonatkozik. Az első jogalap a vidékfejlesztési támogatási intézkedésekre vonatkozó ellenőrzési eljárások, valamint a kölcsönös megfeleltetés végrehajtása tekintetében az 1698/2005/EK tanácsi rendelet végrehajtására vonatkozó részletes szabályok megállapításáról szóló, 2006. december 7‑i 1975/2006/EK bizottsági rendelet (HL L 368., 74. o.) 10. és 15. cikkének, és az EMVÁ‑ból nyújtandó vidékfejlesztési támogatásról szóló 1698/2005/EK tanácsi rendelet részletes alkalmazási szabályainak megállapításáról szóló, 2006. december 15‑i 1974/2006/EK bizottsági rendelet (HL L 368., 15. o.) 48. cikkének megsértésén alapul. A második jogalap a közös agrárpolitika finanszírozásáról szóló, 2005. június 21‑i 1290/2005/EK tanácsi rendelet (HL L 209., 1. o.) 31. cikke (2) bekezdésének és az arányosság elvének megsértésén alapul.

14

A többi jogalap az agrár‑környezetvédelemi intézkedésre vonatkozik. A harmadik, az 1975/2006 rendelet 14. cikke (2) bekezdésének, az 1974/2006 rendelet 48. cikke (1) bekezdésének, és az 1782/2003/EK és a 73/2009/EK tanácsi rendelet által előírt kölcsönös megfeleltetés, moduláció, valamint integrált igazgatási és ellenőrzési rendszer végrehajtására vonatkozó részletes szabályok megállapításáról szóló, 2004. április 21‑i 796/2004/EK bizottsági rendelet (HL L 141., 18. o.; magyar nyelvű különkiadás 3. fejezet, 44. kötet, 243. o.) 29. cikkének, és a 479/2008/EK tanácsi rendeletben előírt kölcsönös megfeleltetés megsértésére alapított jogalap az összes földterületre vonatkozó kötlezettségvállalás ellenőrzését érinti. A negyedik és az ötödik, egyrészt az 1975/2006 rendelet 10. cikkének megsértésén, másrészt az 1290/2005 rendelet 31. cikke (2) bekezdésének megsértésén, valamint az arányosság elvén alapuló jogalap a trágyafelhasználásra vonatkozó kötelezettségvállalások ellenőrzését érinti.

[omissis]

108

A Litván Köztársaság vitatja a trágyahasználatra vonatkozó kritériummal érintett agrár‑környezetvédelmi intézkedések vonatkozásában az 5%‑os pénzügyi korrekciónak a Bizottság azon megállapításán alapuló előírását, amely szerint elégtelenek voltak a végrehajtott szemrevételezések. A Litván Köztársaság állítja, hogy az 5%‑os pénzügyi korrekció aránytalan az állítólagos jogsértéshez viszonyítva, és meghaladja az uniós pénzügyi érdekek védelméhez megfelelő és szükséges mértéket.

109

A Litván Köztársaság megállapítja, hogy az egyeztető testület a jelentésében kételkedett az 5%‑os pénzügyi korrekció megalapozottságát illetően. Ugyanis a visszaható hatállyal elvégzett ellenőrzések megmutatták, hogy egyetlen jogsértés sem állt fenn, így az állítólagos jogsértés korlátozott veszélyt jelentett az EMVA számára (lásd: a fenti 96. pont).

110

Emlékeztetni kell arra, hogy az 1290/2005 rendelet 31. cikkének (2) bekezdése szerint a Bizottság egyrészt a jogsértés természetét és súlyát, másrészt pedig az Unió által elszenvedett pénzügyi veszteséget figyelembe véve vizsgálja meg a közösségi finanszírozásból kizárásra kerülő pénzösszegeket.

111

E tekintetben a VI/5330/97. sz. dokumentum 5%‑os korrekciót ír elő, ha valamennyi kulcsfontosságú ellenőrzést elvégeztek, de nem tartották tiszteletben a rendeletben előírt számot, gyakoriságot vagy szigorúságot, és tehát ésszerűen az a következtetés vonható le, hogy ezen ellenőrzések nem biztosítják a kérelmek szabályszerűsége biztosításának elvárt szintjét, és jelentős az uniós költségvetés veszteségének veszélye. (lásd: fenti 55. pont).

112

A jelen ügyben, ami először is a jogsértés természetét és súlyát illeti, a Bizottság helyesen állítja, hogy ha a trágyahasználatra vonatkozó kritérium ellenőrzése csak szemrevételezéssel történt, e mulasztást az ellenőrzés alapvető elemét érintő hibának kell tekinteni, ami főszabály szerint igazolhatja a VI/5330/97. sz. dokumentum szerinti 5%‑os átalánykorrekciót (lásd: fenti 111. pont).

113

Ráadásul, amint azt a Bizottság megállapítja, ezen átalánykorrekciót csak a trágyahasználatra vonatkozó kritériummal érintett intézkedésekre alkalmazták. Ez kitűnik az összefoglaló jelentésből, és nem vitatja a felperes.

114

Mindazonáltal, ami másodszor a trágyahasználatra vonatkozó kritériummal érintett intézkedések ellenőrzésének elmulasztása által okozott pénzügyi veszély jelentőségét illeti, meg kell vizsgálni, hogy a Bizottság helyesen állapíthatta‑e meg, hogy a mulasztás az uniós költségevetés VI/5330/97. sz. dokumentum szerinti jelentős veszteségének veszélyével járt (lásd: fenti 111. pont).

115

Az állandó ítélkezési gyakorlat alapján a közösségi jogszabályok megsértését a Bizottságnak kell bizonyítania, ha azonban e jogsértés már megállapítást nyert, a tagállamnak kell azt bizonyítania, hogy adott esetben a Bizottság az ebből levonandó pénzügyi következtetések tekintetében hibát követett el (2005. július 7‑i Görögország kontra Bizottság ítélet, C‑5/03, EBHT, EU:C:2005:426, 38. pont).

116

A jelen ügyben a Törvényszék által a 2008 és 2009‑es szemrevételezések megbízhatóságának ellenőrzése érdekében írásban a tárgyalás során az ex post kimerítőbb ellenőrzések jellegének pontosítására felkért Litván Köztársaság előadta, hogy a litván hatóságokkal 2009. december 10‑én közölt ellenőrzési jelentésben megfogalmazott javaslatokat követően a Bizottság által javasol módszereket követve, ex post ellenőrzéseket hajtottak végre az érintett mezőgazdasági termelők 10%‑a számláinak és számvitelének ellenőrzésével.

117

A Bizottság nem vitatta, hogy az ex post ellenőrzések során alkalmazott módszerek megfeleltek a javaslatainak. Úgy érvelt, hogy ezen ellenőrzések nem szüntették meg a kezdeti mulasztást.

118

Amennyiben ezen, a módszerek vegyítésével és a minta 10%‑án végrehajtott ex post ellenőrzések nem vezettek jogsértés megállapításához az így ellenőrzött 215 kérelmező esetében (lásd: fenti 109. pont), meg kell állapítani, hogy a Litván Köztársaság jogilag megkövetelt módon bizonyította, hogy a gyakorlatban az uniós szabályozásnak megfelelő keresztellenőrzések hiánya csak csekély pénzügyi veszéllyel járt az uniós költségvetés számára. Márpedig a VI/5330/97. sz. dokumentum rendelkezései szerint (lásd: fenti 55. pont) e veszély nem igazolta az érintett intézkedések vonatozásában az 5%‑os pénzügyi korrekció alkalmazását, amely csak abban az esetben alkalmazható, ha jelentős az uniós költségvetés veszteségének veszélye.

119

Így az 5%‑os pénzügyi korrekció előírása a trágyahasználatra vonatkozó kritériummal érintett agrár‑környezetvédelemi intézkedések vonatkozásában ellentétes az 1290/2005 rendelet 31. cikkének (2) bekezdésével és az az arányosság elvével.

120

Ennélfogva meg kell állapítani, hogy az ötödik jogalap megalapozott. A fellebbezést el kell utasítani annyiban, amennyiben az a másik négy jogalapon alapszik.

121

Ebből következik, hogy a megtámadott határozatot a trágyahasználatra vonatkozó kritériummal érintett agrár‑környezetvédelemi intézkedések vonatkozásában 5%‑os pénzügyi korrekciót előíró részében meg kell semmisíteni.

122

A Törvényszék eljárási szabályzata 87. cikkének 2. §‑a alapján több pervesztes fél esetén a Törvényszék határoz a költségek megosztásáról.

123

A jelen ügyben az egyes feleket a saját költségeik viselésére kell kötelezni.

A fenti indokok alapján

A TÖRVÉNYSZÉK (hetedik tanács)

a következőképpen határozott: