|
2021.9.24. |
HU |
Az Európai Unió Hivatalos Lapja |
L 340/444 |
AZ EURÓPAI PARLAMENT (EU) 2021/1657 ÁLLÁSFOGLALÁSA
(2021. április 29.)
a szabadságon, a biztonságon és a jog érvényesülésén alapuló térség nagyméretű IT-rendszereinek üzemeltetési igazgatását végző európai uniós ügynökség (eu-LISA) 2019. évi pénzügyi évre szóló költségvetésének végrehajtására vonatkozó mentesítésről szóló határozat szerves részét képező megjegyzésekkel
AZ EURÓPAI PARLAMENT,
|
— |
tekintettel a szabadságon, a biztonságon és a jog érvényesülésén alapuló térség nagyméretű IT-rendszereinek üzemeltetési igazgatását végző európai uniós ügynökség (eu-LISA) 2019. évi pénzügyi évre szóló költségvetésének végrehajtására vonatkozó mentesítésről szóló határozatára, |
|
— |
tekintettel eljárási szabályzata 100. cikkére és V. mellékletére, |
|
— |
tekintettel az Állampolgári Jogi, Bel- és Igazságügyi Bizottság véleményére, |
|
— |
tekintettel a Költségvetési Ellenőrző Bizottság jelentésére (A9-0098/2021), |
|
A. |
mivel bevételi és kiadási kimutatása (1) szerint a szabadságon, a biztonságon és a jog érvényesülésén alapuló térség nagyméretű IT-rendszereinek üzemeltetési igazgatását végző európai uniós ügynökség (eu-LISA) (a továbbiakban: az ügynökség) 2019. évi pénzügyi évre vonatkozó végleges költségvetése 288 403 000 EUR volt, ami 2018-hoz képest jelentős, 40,23%-os növekedést jelent; mivel a növekedés a 2018-ról átvitt összeggel, valamint a munkateher és a személyzet növekedésével függött össze, mivel az ügynökség költségvetése szinte kizárólag az uniós költségvetésből származik; |
|
B. |
mivel a Számvevőszék az ügynökség 2019. évi pénzügyi évről szóló éves beszámolójáról szóló jelentésében (a továbbiakban: a számvevőszéki jelentés) megállapítja, hogy kellő mértékben megbizonyosodott az ügynökség éves beszámolójának megbízhatóságáról, valamint arról, hogy az annak alapjául szolgáló ügyletek jogszerűek és szabályszerűek; |
Költségvetési és pénzgazdálkodás
|
1. |
fájlalja, hogy a 2019. évi pénzügyi év során folytatott költségvetés-ellenőrzési erőfeszítések nyomán a költségvetés végrehajtási aránya 44,51%-os volt, ami 2018-hoz képest 30,67%-os csökkenést jelent; megállapítja, hogy az alacsony végrehajtási arány oka az volt, hogy a Bizottság által készített pénzügyi kimutatásokban bemutatott, az új feladatokra vonatkozó költségvetési tervezést és a vonatkozó jogi aktusok hatálybalépésének vagy a későbbi jogi aktusok lezárásának tényleges időpontját nem hangolták össze, valamint egyes jogi aktusok későn kerültek elfogadásra és léptek hatályba; megjegyzi, hogy a költségvetés alacsony végrehajtási aránya miatt az ügynökség 66 millió EUR kifizetési előirányzatot térített vissza a Bizottságnak, ebből 23 millió EUR-t a költségvetés megállapításakor nem kértek, valamint 159 millió EUR kötelezettségvállalási előirányzatot vitt át, amit az igazgatótanács engedélyezett; megjegyzi, hogy ez megkérdőjelezi a Bizottság által a jogalkotás során készített pénzügyi kimutatások tervezési feltételezéseit; megjegyzi, hogy a jelentős költségvetési forrásoknak a még el nem fogadott jogszabályok végrehajtására szolgáló beépítése komoly kockázatot jelent az előirányzatok hatékony felhasználására nézve, különös tekintettel azokra az előirányzatokra, amelyeket maga az ügynökség nem kért; megjegyzi, hogy a Számvevőszék 2018-as pénzügyi évre vonatkozóan is beszámolt a költségvetés végrehajtásával kapcsolatos problémáról; megjegyzi, hogy az ügynökség válasza szerint a még el nem fogadott jogszabályokra szánt forrásoknak az ügynökség költségvetésében való szerepeltetésével kapcsolatos kockázatokról következetesen beszámolnak az igazgatótanácsnak; felhívja az ügynökséget, hogy a Bizottsággal együtt javítsa a költségvetési tervezés és a kapcsolódó jogi aktusok ütemezése közötti összhangot; felhívja a Bizottságot, hogy a lehető leghamarabb vonja be az ügynökséget a vonatkozó pénzügyi kimutatások elkészítésébe; megjegyzi továbbá, hogy a kifizetési előirányzatok végrehajtási aránya 92,28%-os volt, ami 2018-hoz képest 1,80%-os csökkenést jelent; |
|
2. |
a mentesítésért felelős hatóság előző évi, az ügynökség új strasbourgi épületének megépítésére vonatkozó megállapodással kapcsolatos megjegyzésének nyomon követésével kapcsolatban megállapítja, hogy az ügynökség 2018. május 15-én és 2019. február 15-én a Strasbourgi Elsőfokú Bíróság előtt ellenkérelmet nyújtott be, és a peren kívüli vitarendezésre irányuló tárgyalások 2019 áprilisában újraindultak; megjegyzi, hogy 2019 decembere és 2020 áprilisa között egy második beadványváltásra került sor a Strasbourgi Közigazgatási Bíróságon (pénzügyi követelés és bírósági átvételi kérelem), és hogy 2020. május 20-án a Közigazgatási Bíróság megerősítette, hogy a tárgyalás előtti szakasz mindkét esetben lezárult; megjegyzi, hogy mindkét ügy tárgyalására 2020. július 23-án került sor, és hogy a Közigazgatási Bíróság mindkét kérelmet teljes mértékben elutasította; megjegyzi, hogy 2020. szeptember 22-én a kérelmező két fellebbezést nyújtott be a nancyi közigazgatási fellebbviteli bírósághoz; megjegyzi, hogy az ügynökségnek 2021. február 10-ig kellett benyújtania védekezési nyilatkozatait a nancyi közigazgatási fellebbviteli bírósághoz; felkéri az ügynökséget, hogy tájékoztassa a mentesítésért felelős hatóságot a nancyi közigazgatási fellebbviteli bíróság ítéletének meghozataláról; |
Teljesítmény
|
3. |
üdvözli, hogy az ügynökség bizonyos eszközöket, például fő teljesítménymutatókat alkalmaz a tevékenységei által nyújtott hozzáadott érték értékelésére és költségvetési gazdálkodásának javítására, mint amilyen a biztonsági tesztek során feltárt kritikus hiányosságok száma, a biztonsági ellenőrzésekkel kezelt, feltárt biztonsági kockázatok százalékos aránya, valamint az éves munkaprogramban meghatározott, már elvégzett vagy az ütemtervnek megfelelően végzett tevékenységek aránya; |
|
4. |
emlékezteti az ügynökséget, hogy rendszeresen felül kell vizsgálni és aktualizálni kell teljesítménymérési rendszerét és fő teljesítménymutatókat annak biztosítása érdekében, hogy az ügynökség hatékonyan hozzájáruljon az uniós politikákhoz és az uniós szintű szakértelemhez; ösztönzi az ügynökséget, hogy gondosan elemezze teljesítményértékelésének eredményeit, és ezt az elemzést használja fel stratégiájának és tevékenységtervezésének javítására; |
|
5. |
hangsúlyozza, hogy az ügynökség jelentős mértékben hozzájárul a biztonságosabb Európához azáltal, hogy a legmagasabb szintű információbiztonságot és adatvédelmet biztosítja a rábízott információk tekintetében, magas színvonalú szolgáltatásokat nyújt és segít összehangolni a tagállamok technológiai képességeit szükségleteikkel; felhívja a figyelmet arra, hogy minden szükséges intézkedést meg kell tenni a kezelt információkat fenyegető kockázatok elkerülése érdekében; emlékeztet arra, hogy a 2018 decemberében hatályba lépett új megbízatása megerősítette az ügynökség arra irányuló képességét, hogy javítsa a meglévő információs rendszereket és újakat fejlesszen ki; emlékeztet arra, hogy 2019 volt az (EU) 2018/1726 rendelet (2) hatálybalépését követő első teljes év, és üdvözli az ügynökség arra irányuló erőfeszítéseit, hogy alkalmazkodjon ezekhez az új szabályokhoz; |
|
6. |
elismeréssel nyugtázza, hogy az ügynökség célja a költséghatékonyság és a méretgazdaságosság biztosítása az erőforrások más ügynökségekkel való és azokon keresztüli összevonása révén, intézményközi ajánlati felhívásokban és más szolgáltatókkal kötött szerződéses megállapodásokban való részvétel révén az adminisztratív költségek csökkentése és a horizontális szolgáltatások megkettőzésének elkerülése érdekében; ösztönzi az ügynökséget, hogy az intézményközi együttműködésben való részvételét terjessze ki a kiberbiztonság és az ökológiai átállás területére is; megjegyzi, hogy az ügynökség szorosan együttműködik a bel- és igazságügyi terület ügynökségeivel, és hogy munkamegállapodások és együttműködési tervek vannak érvényben az Európai Menekültügyi Támogatási Hivatallal, az Európai Unió Büntető Igazságügyi Együttműködési Ügynökségével, a Bűnüldözési Együttműködés Európai Uniós Ügynökségével, az Európai Unió Bűnüldözési Képzési Ügynökségével, az Európai Unió Alapjogi Ügynökségével, az Európai Uniós Kiberbiztonsági Ügynökséggel és az Európai Határ- és Partvédelmi Ügynökséggel; felhívja az ügynökséget, hogy a hatékonyság növelése érdekében továbbra is aktívan törekedjen a többi uniós ügynökséggel való bővebb és tágabb együttműködésre és a bevált gyakorlatok megosztására, különösen az emberi erőforrások, az ingatlankezelés, az informatikai szolgáltatások és a biztonság vonatkozásában; |
|
7. |
a mentesítésért felelős hatóság által a 2018-as mentesítés során tett észrevételek és megjegyzések fényében megjegyzi, hogy az ügynökség három különálló, nem integrált nagyméretű IT-rendszert kezel, és hogy az e rendszereket szabályozó, különálló jogi keretekből eredő, eltérő fejlesztési határidők és korlátok miatt az IT-rendszereket külön-külön, nem integrált módon építette ki; megjegyzi, hogy az ügynökség kiírta a transzverzális műszaki keretrendszerre vonatkozó ajánlattételi felhívást, amelynek célja, hogy jelentősen növelje a hatékonyságot és a méretgazdaságosságot, és jobban tükrözze a műveleti osztály új szervezeti felépítését, továbbá felhívja az ügynökséget, hogy az elért eredményekről számoljon be a mentesítésért felelős hatóságnak; |
|
8. |
megjegyzi, hogy 2019-ben az ügynökség elindította az eu-LISA 2.0 elnevezésű szervezetátalakítási programot azzal a céllal, hogy az ügynökség szervezetét hozzáigazítsa új megbízatásához és feladataihoz, biztosítva ugyanakkor, hogy az átszervezési projekt nyitott és átlátható legyen, és bevonja az Ügynökség személyzetét; megjegyzi, hogy az ügynökség 2019. szeptember 1-jén befejezte szervezeti felépítésének módosítását, és hogy teljesen új szervezeti mátrixstruktúrákat dolgoztak ki és hajtottak végre a műveleti osztály és a vállalatirányítási osztály számára; |
|
9. |
üdvözli az ügynökség által az operatív tervezéshez és az annak alapjául szolgáló közbeszerzéshez szükséges képességek megerősítése érdekében bevezetett új szervezeti struktúrát, beleértve a jogi és technikai hozzájárulás biztosítását; ugyanakkor további erőfeszítésekre szólít fel a közbeszerzési szabályoknak való megfelelés biztosítása, valamint a pontosabb belső ellenőrzések és jelentéstétel érdekében; |
|
10. |
üdvözli a Számvevőszék előző években tett ajánlásai tekintetében elért eredményeket, és azt, hogy 2019 eleje óta az ügynökség álláshirdetéseit közzéteszi az Európai Személyzeti Felvételi Hivatal honlapján; |
Személyzeti politika
|
11. |
aggodalommal állapítja meg, hogy 2019. december 31-én a létszámterv végrehajtása mindössze 89,53%-os szintet ért el: az uniós költségvetés értelmében engedélyezett 172 ideiglenes alkalmazottból (szemben a 2018. évi 136 engedélyezett álláshellyel) 154 kinevezett ideiglenes alkalmazott dolgozott; megállapítja, hogy ezenfelül 61 szerződéses alkalmazott és 8 kirendelt nemzeti szakértő dolgozott az ügynökségnél 2019-ben; |
|
12. |
aggodalommal állapítja meg, hogy 2019-ben a felső vezetők, az igazgatótanács (50 férfi és 8 nő) és a személyzet körében nem valósult meg a nemek közötti egyensúly; felkéri az ügynökséget, hogy minden szinten fokozza a nemek közötti egyensúly megvalósítására irányuló erőfeszítéseit; kéri a Bizottságot és a tagállamokat, hogy az ügynökség igazgatótanácsi tagjainak kinevezésekor tartsák szem előtt a nemek közötti egyensúly biztosításának fontosságát; |
|
13. |
ösztönzi az ügynökséget, hogy folytassa a hosszú távú emberierőforrás-politikai keret kidolgozását, amely a munka és magánélet közötti egyensúlyra, az egész életen át tartó pályaorientációra és karrierfejlesztésre, a nemek közötti egyensúlyra, a távmunkára, a földrajzi egyensúlyra, valamint a fogyatékossággal élő személyek felvételére és integrációjára irányul; |
|
14. |
megjegyzi, hogy a Számvevőszék jelentése szerint a felvételi eljárások ellenőrzése azt mutatta, hogy a jelentkezések kiválasztási kritériumok alapján történő értékelése nem mindig volt elég szigorú, egy esetben pedig a pályázókkal szembeni egyenlőtlen bánásmódhoz vezetett; az ügynökség válasza alapján tudomásul veszi, hogy elismeri ezt az észrevételt, és kötelezettséget vállal annak biztosítására, hogy valamennyi kérelmező egyenlő bánásmódban részesüljön; |
|
15. |
megjegyzi, hogy az ügynökség munkaterhelése az évek során jelentősen nőtt, és hogy az ügynökség számára az egyik legnagyobb kihívást mind rövid, mind hosszú távon továbbra is a személyzet korlátozott létszáma jelenti; megjegyzi, hogy az ügynökség arra számított, hogy 2020 végére a személyzet létszáma meghaladja a 300 főt; tudomásul veszi, hogy a létszámnövelést a Parlamentnek és a Tanácsnak kell jóváhagynia, és hogy az ügynökség a feladatok fontossági sorrendjének átrendezése és gyors munkaerő-felvétel révén igyekszik csökkenteni a korlátozott személyzeti létszám hatásait; rámutat, hogy az a jelenlegi gyakorlat, hogy a jogi aktus végrehajtásához szükséges személyzetet csak akkor veszik fel, ha a jogi aktus hatályba lép, a meglévő személyzetre támaszkodik az ilyen jogi aktusok végrehajtását előkészítő intézkedések során, ami túlzottan megterheli az ügynökség állandó munkatársainak kapacitásait, és ezáltal azzal a veszéllyel jár, hogy befolyásolja az ügynökség mindennapi feladatainak ellátását; felhívja a Bizottságot, hogy tegye lehetővé a különböző jogi aktusokra irányuló javaslatokban előirányzott személyzet egy részének korábbi felvételét annak érdekében, hogy az ügynökség hatékonyan előkészíthesse az adott jogi aktusok végrehajtását; |
|
16. |
tudomásul veszi azokat a nehézségeket, amelyekkel az ügynökség a szakképzett személyzet felvétele és az ilyen személyzet hosszabb ideig tartó megtartása terén szembesül; kiemeli, hogy az Unió tisztviselőinek és egyéb alkalmazottainak javadalmazására és nyugdíjára alkalmazandó korrekciós együtthatóról szóló éves határozat fontos szerepet játszik ebben a kérdésben; hangsúlyozza, hogy a korrekciós együtthatók tagállamonként jelentősen eltérnek, ami komoly hatással van az alacsonyabb korrekciós együtthatóval rendelkező tagállamokban működő ügynökségek személyzet és szakértelem felvételére és megtartására való képességére; felhívja a Bizottságot, hogy fontolja meg a nemzeti értékelés helyett regionális értékelésen alapuló különböző korrekciós együtthatók meghatározásának lehetőségét; kiemeli, hogy az alacsonyabb korrekciós együtthatóval rendelkező tagállamokban található ügynökségek központja általában a fővárosokban található, ahol a megélhetési és megélhetési költségek jelentősen magasabbak, mint az adott tagállamok más részein; |
|
17. |
megjegyzi, hogy működésének nagyságrendjére és összetettségére tekintettel az ügynökség nem kerülheti el, hogy magánvállalkozókat vegyen igénybe, és hogy az ügynökség 96 külső szolgáltató szolgáltatásait tartja fenn, ami nem foglalja magában a vállalatok személyzetének azon tagjait, akik az ügynökséget a meglévő rendszerek üzemeltetési igazgatásában vagy az új rendszerek kifejlesztésében támogatják; megjegyzi, hogy 2019-ben az ügynökség további alkalmazottak (17 szerződéses alkalmazott) jóváhagyását kérte, de a Bizottság nem adta meg ezt a jóváhagyást; megjegyzi, hogy a magánvállalkozóktól való függőséget csak a jelenlegi létszámtervben szereplő számokon túlmenő további jelentős létszámnöveléssel lehet csökkenteni az ügynökségen belül; |
|
18. |
tudomásul veszi, hogy az ügynökség elfogadta a személyek méltóságának védelmére és a zaklatás megakadályozására vonatkozó politikát; megjegyzi, hogy a személyzet egy tagjának 2018. októberi kérését követően az ügynökség 2019-ben igazgatási vizsgálatot indított, amely 2019 szeptemberében fegyelmi intézkedéssel zárult le; tudomásul veszi, hogy panaszt nyújtottak be e fegyelmi intézkedéssel szemben, és hogy az ügynökség 2020. augusztus 3-án válaszolt; megjegyzi, hogy az érintett alkalmazott bírósági keresetet nyújtott be a Törvényszékhez; felhívja az ügynökséget, hogy 2021 júniusáig számoljon be a mentesítésért felelős hatóságnak az elért haladásról és adott esetben a Törvényszék végleges határozatát követően hozott korrekciós intézkedésekről; megjegyzi, hogy a bizalmi tanácsadóktól származó adatok alapján 2019-ben kilenc zaklatási esetről számoltak be, de ezek egyike sem vezetett ahhoz, hogy az alkalmazottak hivatalos vagy nem hivatalos eljárás által támogatást kértek; |
Közbeszerzés
|
19. |
megjegyzi, hogy a Számvevőszék jelentése szerint 284 000 EUR-nak „a Schengeni Információs Rendszer javító karbantartása” keretszerződés (a továbbiakban: a MWS-szerződés) alapján történő kifizetése olyan időszakra vonatkozott, amelyre nem terjedt ki az MWS-szerződés időtartama, és ennek következtében nem felelt meg a szerződéses rendelkezéseknek; megjegyzi, hogy az ügynökség válasza szerint a megállapítás a Schengeni Információs Rendszer javító karbantartásának elkerülhetetlen operatív okokból történő meghosszabbítására vonatkozik, amely már szerepelt az ügynökség 2018. évi beszámolójáról szóló jelentésben, és hogy nem lehetett korrekciós intézkedéseket tenni; |
|
20. |
a Számvevőszék előző évi megállapításainak nyomon követésével kapcsolatban megjegyzi, hogy az MWS-szerződésre vonatkozó ajánlattételhez szükséges dokumentációban előírt értékelési képlet eltért az ajánlattevőknek szóló, kérdéseket és válaszokat tartalmazó dokumentumban közölttől, és hogy az ügynökségnek meg kellene erősítenie a közbeszerzéssel kapcsolatos belső kontrollmechanizmusokat; megjegyzi, hogy az ügynökség észrevételei szerint az utólagos értékelést nem a közbeszerzési eljáráson belüli műveletként alkalmazzák a rendelkezésre álló emberi erőforrások hiánya miatt, hanem az ügynökség lépéseket tett a megállapításban kiemelt kockázat csökkentésére a szerződés- és beszállítókezelési kapacitások megerősítése, valamint a pályázat előkészítéséért és értékeléséért felelős személyzet más operatív szerepekhez való átcsoportosítása révén; |
|
21. |
a Számvevőszék előző évi megállapításainak nyomon követésével kapcsolatban megjegyzi, hogy az ügynökség a keretszerződés módosítása nélkül növelte a keretszerződés szerinti árat, és a keretszerződés lejárta után egy egyedi szerződést meghosszabbított; megjegyzi, hogy az ügynökség lépéseket tett a szerződések és a beszállítók kezelésének megerősítése érdekében; |
Az összeférhetetlenségek megelőzése és kezelése, etika és átláthatóság
|
22. |
elismeri az ügynökségnek az átláthatóságnak, az összeférhetetlenségek megelőzésének és kezelésének biztosítására, valamint a visszaélést bejelentő személyekre irányuló meglévő intézkedéseit és folyamatos erőfeszítéseit; nyugtázza, hogy az ügynökség rendelkezik az alkalmazottakat érintő összeférhetetlenségek megelőzésére és kezelésére vonatkozó szabályzattal; megjegyzi, hogy 2019-ben az ügynökség egy, az Európai Csalás Elleni Hivatal (OLAF) képviselője által tartott képzést szervezett az etikáról és a feddhetetlenségről, amelynek középpontjában a visszaélések bejelentése és a csalás állt, két képzést az etikáról, valamint a zaklatás és a visszaélések bejelentésének megelőzésére vonatkozó magatartási kódexről az ügynökség bizalmi tanácsadóinak bevonásával, valamint három képzést az összeférhetetlenségek kezeléséről; megjegyzi, hogy 2019-ben 106 érdekeltségi nyilatkozatot nyújtottak be a személyzetnek az operatív és pénzügyi folyamatokban ügynökként vagy hitelesítőként kinevezett tagjai, valamint az újonnan érkezett személyek, akik közül 21 érdekeltséget jelentett be, és hogy egy alkalmazott esetében azt javasolták, hogy az összeférhetetlenség megelőzésére vonatkozó szabályoknak való megfelelés érdekében ne vegyen részt több intézkedésben; megjegyzi, hogy az igazgatótanácsnak 2020 júniusában új összeférhetetlenségi szabályokat kellett elfogadnia, amelyek az ügynökség személyzetének valamennyi tagjára vonatkoznak, beleértve a felső vezetést is; felhívja az ügynökséget, hogy 2021 júniusáig számoljon be a mentesítésért felelős hatóságnak az elért eredményekről; |
|
23. |
hangsúlyozza, hogy az uniós intézményekre és ügynökségekre vonatkozó jelenlegi etikai keret a széttagoltsága és a meglévő rendelkezések közötti koordináció hiánya miatt jelentős hiányosságokkal küzd; kiemeli, hogy ezeket a kérdéseket egy közös etikai keret létrehozásával kell kezelni, biztosítva a magas szintű etikai normák valamennyi uniós intézmény és ügynökség általi alkalmazását; |
|
24. |
hangsúlyozza, hogy egyes tisztviselők az összeférhetetlenség hiányáról szóló nyilatkozatokat töltenek ki, és az etikai normák tiszteletben tartása tekintetében önértékelést végeznek; kiemeli azonban, hogy az ilyen nyilatkozatok és önértékelések nem elegendőek, és ezért további vizsgálatra van szükség; |
|
25. |
megjegyzi, hogy az ügynökség válasza szerint nem áll fenn jogi kötelezettség az igazgatótanácsi tagok önéletrajzának közzétételére; e tekintetben kiemeli, hogy az uniós ügynökségeknek példát kell mutatniuk az átláthatóság tekintetében, és felhívja az igazgatótanács tagjait, hogy önéletrajzaikat tegyék közzé az ügynökség honlapján; megjegyzi, hogy az ügynökség továbbra is ösztönözni fogja az igazgatótanács képviselőit önéletrajzuk közzétételére az átláthatóság növelése érdekében; felhívja az ügynökséget, hogy 2021 júniusáig számoljon be a mentesítésért felelős hatóságnak az elért eredményekről; |
Belső kontrollrendszerek
|
26. |
megjegyzi, hogy a Belső Ellenőrzési Szolgálat „a munkaerő-felvételre, a strukturális szolgáltatók (SSP) irányítására és bevonására, valamint a szervezeti etikára irányuló ügynökségi rendszerek” 2019. évi ellenőrzésének eredményeképpen két „nagyon fontos” kérdést zárt le; megjegyzi, hogy az ügynökség cselekvési tervet készít az ajánlások alkalmazása érdekében; felhívja az ügynökséget, hogy számoljon be a mentesítésért felelős hatóságnak az ellenőrzési ajánlások végrehajtásáról; |
|
27. |
a mentesítésért felelős hatóság nyitott ellenőrzési ajánlásokkal kapcsolatos észrevételeinek és megállapításainak fényében megjegyzi, hogy 2019 végén az ellenőrzési ajánlások végrehajtási aránya 62% volt (34 ajánlásból 21-et hajtottak végre); megjegyzi, hogy 2019 végén összesen 32 ajánlás volt lezáratlan, amelyek közül egyik sem volt „kritikus”; megjegyzi, hogy 2020-ban az ügynökség határozott és sürgős lépéseket tett a késedelmes ajánlások kezelése érdekében, többek között felülvizsgált céldátumokat határozott meg; felhívja az ügynökséget, hogy 2021 júniusáig számoljon be a mentesítésért felelős hatóságnak az ellenőrzési ajánlások végrehajtásáról; |
|
28. |
megállapítja, hogy az ügynökség 2019 elején elfogadta és bevezette felülvizsgált belső ellenőrzési keretét; |
|
29. |
hangsúlyozza, hogy fokozni kell az ügynökség digitalizálását a belső működés és az irányítási eljárások tekintetében; hangsúlyozza, hogy az ügynökségnek továbbra is proaktívnak kell lennie e tekintetben, hogy mindenképpen elkerülhető legyen az uniós ügynökségek közötti digitális szakadék; felhívja azonban a figyelmet arra, hogy minden szükséges biztonsági intézkedést meg kell tenni az ügynökség által feldolgozott információk online biztonságát fenyegető kockázatok elkerülése érdekében; |
|
30. |
tudomásul veszi az ügynökség kiberbiztonságának és adatvédelmének növelésére irányuló erőfeszítéseket; |
Egyéb megjegyzések
|
31. |
megjegyzi, hogy az Egyesült Királyság Unióból való kilépését megelőzően az ügynökség minden szükséges előkészületet megtett az Egyesült Királyság leválasztásának végrehajtására, valamint az Egyesült Királyság adatainak a Schengeni Információs Rendszerből és az európai menekültügyi ujjnyomat-azonosító adatbázisból való esetleges törlésére, ha és amennyiben azt a jogi keret előírja; megjegyzi, hogy az ügynökség megtette a szükséges előkészületeket a Nagy-Britannia és Észak-Írország Egyesült Királyságának az Európai Unióból és az Európai Atomenergia-közösségből történő kilépéséről szóló megállapodás (3) rendelkezéseinek, valamint az Egyesült Királyságnak az ügynökség irányító szerveiben, emberierőforrás-menedzsmentjében, statisztikai jelentéseiben és egyéb vonatkozó kérdéseiben való részvételére vonatkozó bizottsági iránymutatások alkalmazásához; |
|
32. |
üdvözli az ügynökség aktív online jelenlétét 2019-ben; ösztönzi az ügynökséget, hogy továbbra is mozdítsa elő a láthatóságának növelése érdekében végzett munkáját, kutatásait és tevékenységeit; |
|
33. |
a mentesítő határozatot kísérő horizontális jellegű egyéb észrevételei tekintetében utal az ügynökségek teljesítményéről, pénzgazdálkodásáról és ellenőrzéséről szóló, 2021. április 29-i állásfoglalására (4). |
(1) HL C 107., 2020.3.31., 172. o.
(2) Az Európai Parlament és a Tanács (EU) 2018/1726 rendelete (2018. november 14.) a szabadságon, a biztonságon és a jog érvényesülésén alapuló térség nagyméretű IT-rendszereinek üzemeltetési igazgatását végző európai uniós ügynökségről (eu-LISA), az 1987/2006/EK rendelet és a 2007/533/IB tanácsi határozat módosításáról, valamint az 1077/2011/EU rendelet hatályon kívül helyezéséről (HL L 295., 2018.11.21., 99. o.).
(3) HL L 29., 2020.1.31., 7. o.
(4) Elfogadott szövegek, P9_TA(2021)0215.