C_2021456HU.01018501.xml

P9_TA(2021)0023

A horvátországi földrengések következményeinek enyhítése

Az Európai Parlament 2021. január 21-i állásfoglalása a horvátországi földrengések következményeinek enyhítéséről (2021/2504(RSP))

(2021/C 456/17)

Az Európai Parlament,

—	tekintettel az Európai Unióról szóló szerződés 3. cikkére,

—	tekintettel az Európai Unió működéséről szóló szerződés 174. cikkére, 175. cikkének harmadik bekezdésére és 212. cikkére,

—	tekintettel a 661/2014/EU rendelettel (1) és az (EU) 2020/461 rendelettel (2) módosított, az Európai Unió Szolidaritási Alapjának létrehozásáról szóló, 2002. november 11-i 2012/2002/EK tanácsi rendeletre (3),

—	tekintettel az (EU) 2018/1475 rendelettel (4) és az (EU) 2019/420 határozattal (5) módosított, az uniós polgári védelmi mechanizmusról szóló, 2013. december 17-i 1313/2013/EU európai parlamenti és tanácsi határozatra (6),

—

tekintettel az Európai Regionális Fejlesztési Alapra, az Európai Szociális Alap Pluszra, a Kohéziós Alapra és az Európai Tengerügyi és Halászati Alapra vonatkozó közös rendelkezések, valamint az előbbiekre és a Menekültügyi és Migrációs Alapra, a Belső Biztonsági Alapra és a Határigazgatási és Vízumeszközre vonatkozó pénzügyi szabályok megállapításáról szóló, 2018. május 29-i európai parlamenti és tanácsi rendeletre irányuló javaslatra és annak 2020. január 14-i kiigazított változatára (COM(2020)0023),

—

tekintettel az (EU) 2015/1839 (7), (EU) 2016/2135 (8), (EU) 2017/825 (9), (EU) 2017/1199 (10), (EU) 2017/2305 (11), (EU, Euratom) 2018/1046 (12), (EU) 2018/1719 (13), (EU) 2019/711 (14), (EU) 2020/460 (15), (EU) 2020/558 (16), (EU) 2020/1041 (17) és (EU) 2020/1542 (18) rendelettel módosított, az Európai Regionális Fejlesztési Alapra, az Európai Szociális Alapra, a Kohéziós Alapra, az Európai Mezőgazdasági Vidékfejlesztési Alapra és az Európai Tengerügyi és Halászati Alapra vonatkozó közös rendelkezések megállapításáról, az Európai Regionális Fejlesztési Alapra, az Európai Szociális Alapra és a Kohéziós Alapra és az Európai Tengerügyi és Halászati Alapra vonatkozó általános rendelkezések megállapításáról és az 1083/2006/EK tanácsi rendelet hatályon kívül helyezéséről szóló, 2013. december 17-i 1303/2013/EU európai parlamenti és tanácsi rendeletre (19),

—	tekintettel az (EU) 2020/521 tanácsi rendelettel módosított (20), az Unión belüli szükséghelyzeti támogatás nyújtásáról szóló, 2016. március 15-i (EU) 2016/369 tanácsi rendeletre (21),

—	tekintettel a Bizottság „Európai épületkorszerűsítési program – épületeink környezetbarátabbá tétele, munkahelyteremtés, javuló életminőség” című, 2020. október 14-i közleményére (COM(2020)0662),

—	tekintettel a 2014. április 24-i helyesbítéssel (22) helyesbített, az Európai Önkéntes Humanitárius Segítségnyújtási Hadtest létrehozásáról (az „EU segítségnyújtási önkéntesei” kezdeményezés) szóló, 2014. április 3-i 375/2014/EU európai parlamenti és tanácsi rendeletre (23),

—	tekintettel az 1882/2003/EK (24), a 219/2009/EK (25) és az (EU) 2019/1243 rendelettel (26) módosított, a humanitárius segítségnyújtásról szóló, 1996. június 20-i 1257/96/EK tanácsi rendeletre (27),

—

tekintettel az Európai Parlament, a Tanács és a Bizottság közötti, a költségvetési fegyelemről, a költségvetési ügyekben való együttműködésről és a hatékony és eredményes pénzgazdálkodásról szóló, 2013. december 2-i intézményközi megállapodásra (28) és különösen annak 11. pontjára, valamint az Európai Parlament, a Tanács és a Bizottság közötti, a költségvetési fegyelemről, a költségvetési ügyekben való együttműködésről és a hatékony és eredményes pénzgazdálkodásról, valamint az új saját forrásokról és az új saját források bevezetésére vonatkozó ütemtervről szóló, 2020. december 16-i intézményközi megállapodásra (29),

—

tekintettel a Horvátországnak és Lengyelországnak természeti katasztrófával kapcsolatban nyújtandó segítség, valamint a Horvátországnak, Németországnak, Görögországnak, Magyarországnak, Írországnak, Portugáliának és Spanyolországnak népegészségügyi szükséghelyzettel kapcsolatban fizetendő előlegek biztosítása céljából az Európai Unió Szolidaritási Alapjának igénybevételéről szóló európai parlamenti és tanácsi határozatra irányuló, 2020. október 13-i javaslatra (COM(2020)0960),

—	tekintettel az Európai Unió 2020-as pénzügyi évre vonatkozó 9. sz. költségvetés-módosítási tervezetéről szóló tanácsi álláspont elfogadásáról szóló, 2020. október 30-i tanácsi határozatra (30),

—

tekintettel az Európai Unió 2020. évi pénzügyi évre vonatkozó, 9/2020. számú költségvetés-módosítási tervezetéről szóló, a Horvátországnak és Lengyelországnak természeti katasztrófával kapcsolatban nyújtandó segítség, valamint a Horvátországnak, Németországnak, Görögországnak, Magyarországnak, Írországnak, Portugáliának és Spanyolországnak népegészségügyi szükséghelyzettel kapcsolatban fizetendő előlegek biztosítása céljából az Európai Unió Szolidaritási Alapjának igénybevételéről szóló javaslatot kísérő tanácsi álláspontról szóló, 2020. november 24-i állásfoglalására (31),

—	tekintettel a polgári védelmi képességeknek a polgári védelem moduláris megközelítésére épülő európai kölcsönös segítségnyújtási rendszeren keresztüli megerősítéséről szóló, 2008. november 28-i tanácsi következtetésekre,

—	tekintettel a földrengések regionális hatásáról szóló, 2007. november 14-i állásfoglalására (32),

—	tekintettel az Unió katasztrófa-elhárítási képességének megerősítéséről szóló, 2008. június 19-i állásfoglalására (33),

—	tekintettel eljárási szabályzata 132. cikkének (2) és (4) bekezdésére,

mivel az elmúlt évben jelentős pusztító földrengések sújtották Horvátországot: 2020. március 22-én Zágráb városából és Zágráb és Krapina-Zagorje megyékből jelentettek 5,5-ös erősségű földrengést, majd 2020. december 28-án és 29-én Sziszek-Moslavina megyében mértek 5,2-es, majd egy 6,4-es erősségű földrengést, és végül ugyanezt a megyét 2021. január 6-án egy 5,0-ös erősségű földrengés rázta meg;

B.	mivel a 2020. márciusi földrengés, amely az 1880 óta mért legerősebb rengés volt Zágráb környékén, több mint 26 000 épületben tett kárt, ebből 1 900-at használhatatlanná nyilvánítottak, és a keletkezett anyagi kár értéke meghaladta a 11,5 milliárd eurót;

mivel Zágráb városában, valamint Zágráb és Krapina-Zagorje megyében még mindig tart a földrengés utáni helyreállítás, és a katasztrófa, amelyben egy ember életét vesztette és 26 ember megsérült, jelentős társadalmi-gazdasági, kulturális és infrastrukturális következményekkel járt és hosszú távú pszichés megrázkódtatást okozott;

D.	mivel az Európai Parlament 2020 novemberében 683,7 millió EUR összeg elkülönítését hagyta jóvá az Európai Unió Szolidaritási Alapjából (EUSZA) a 2020. márciusi zágrábi földrengés következményeinek kezelésére;

E.	mivel a Horvátország középső részét érintő legutóbbi földrengés gyakorlatilag elpusztította Petrinya városát, és súlyos károkat okozott a közeli Glina, Sziszek, Hrvatska Kostajnica, Majske Poljane és más településeken Sziszek-Moslavina megyében, valamint Zágráb és Károlyváros megyékben;

mivel a rengések során ezúttal nyolc ember vesztette életét, 36 ember megsebesült, és 30 embert mentettek ki a romok alól; mivel több mint 45 000 épület (34) megrongálódott és a földrengés több mint 70 000 embert közvetlenül érintett, és az Szlovéniában, Ausztriában, Olaszországban, Magyarországon, Bosznia-Hercegovinában, Szerbiában és kisebb mértékben Németországban, Szlovákiában és Csehországban is érezhető volt;

G.	mivel 2020. március 22-én és december 29-én Horvátország aktiválta az uniós polgári védelmi mechanizmust, és téli sátrakat, világítási rendszereket és világító állványokat, elektromos fűtőberendezéseket, összecsukható ágyakat, hálózsákokat és lakókonténereket kért;

H.	mivel 2021. január 4-én a horvát kormány katasztrófahelyzetet hirdetett a legsúlyosabban érintett megyékben, konkrétan Sziszek-Moslavina megyében, valamint Zágráb és Károlyváros megyék egyes részein;

mivel az utórengések a következő hetekben folytatódtak, és azok az érintett területeken és az epicentrumtól nagyobb távolságra még mindig érezhetők; mivel a helyiek állandó szorongásban élnek a bizonytalanság és az új földmozgásoktól való félelem miatt, amelyek továbbra is napi szinten érezhetők, és amelyek – a korábbi földrengések során már megrongálódott – további épületek összeomlásának kockázatát hordozzák magukban; mivel mindez a Covid19-világjárvány közepette történt, ami a következő időszakban mentális egészségügyi problémákat és poszttraumás stresszt okozhat;

mivel az érintett régiók és városok az 1990-es évek belháborúja óta nem látott hatalmas anyagi és társadalmi-gazdasági károkat szenvedtek el, és sürgősen és gyorsan újra kell építeni őket, illetve hosszú távú helyreállítási programra van szükségük; mivel a földrengések az érintett területek lakosainak tömegeit taszították kétségbeesésbe, és a környező területeken különböző közvetett károkat okoztak; mivel a szóban forgó területek már amúgy is rendkívül hátrányos szociális helyzetű, valamint gazdasági szempontból szegény területeknek számítottak, és mivel a közelmúltbeli földrengés további negatív pénzügyi és társadalmi-pszichológiai következményekkel jár majd lakosaikra és az egész régióra nézve;

mivel a becslések szerint Petrinya házainak mintegy 90 %-át el kell bontani; mivel a Glina környékén fekvő kisebb területek és falvak – például Majske Poljane – már a földrengés előtt is részben el voltak vágva a villamosenergia- és ivóvízhálózattól, így lakosaik most még inkább elszigetelődtek az alapvető infrastruktúráktól és szolgáltatásoktól;

L.	mivel vannak arra utaló jelek, hogy a földrengések jelentős károkat okoztak a töltésekben és az árvízvédelmi rendszerekben, ami további károkhoz vezethet a már amúgy is katasztrófa sújtotta területeken az idei szezonális heves esőzések és áradások során;

M.	mivel a helyi és regionális infrastruktúra súlyosan megrongálódott, a történelmi és kulturális örökség részben megsemmisült, és a helyi lakosság megélhetését legnagyobbrészt biztosító gazdasági tevékenységek – különösen a mezőgazdaság és az állattenyésztés – leálltak;

N.	mivel a helyi mezőgazdasági létesítmények, például épületek, gépek, berendezések, termelőterületek és takarmánytárolók súlyosan megrongálódtak, és mivel rengeteg haszonállat és házi kedvenc a földrengések következtében elpusztult vagy magára maradt;

mivel a földrengés jelentősen akadályozta az egészségügyi és közintézmények, valamint az infrastruktúra – például az utak és az áramszolgáltatás – működését; mivel kiemelt figyelmet kellene fordítani a földrengés előtt hiányzó alapvető infrastruktúra kiépítésére, és mivel az alapvető szükségletekhez és szolgáltatásokhoz való hozzáférést haladéktalanul helyre kellene állítani az érintett területek valamennyi részén;

mivel jelentős számú iskolát teljesen le kell bontani, és egyes egyetemi épületek – így a sziszeki fémipari és tanárképző kar épületei – az új tanulmányi félév kezdetén már nem lesznek alkalmasak oktatási tevékenységeik folytatására; mivel ezeket az intézményeket már a Covid19-világjárvány is nehéz helyzetbe hozta, és a gyermekek immár sem fizikailag nem tudnak részt venni az órákon, sem online oktatási lehetőségeket nem tudnak igénybe venni otthonukból;

mivel a Sziszeki Egészségügyi Központot a földrengés utáni pillanatokban azonnal evakuálni kellett, ami a Covid19-ben szenvedő betegeket, valamint a többi beteget – köztük fogyatékossággal élő személyeket és gyermekeket is – fokozott egészségügyi kockázatoknak tette ki; mivel a glinai és petrinyai egészségügyi központok, köztük gyógyszertárak jelentős károkat szenvedtek; mivel a földrengések további terhet róttak a horvát egészségügyi és gondozói ellátórendszerre, és felgyorsították a Covid19 terjedését, különösen az érintett területeken;

mivel az Európai Unió egyes területei másoknál kiszolgáltatottabbak és erősen földrengésveszélyesek; mivel a gazdasági és társadalmi veszteségek kezelése érdekében a fenntartható újjáépítési erőfeszítéseket, valamint a földrengésbiztos és ellenálló épületek létrehozására irányuló projekteket – az átláthatóság, a bevált gyakorlatok és a közbeszerzési szabályok tiszteletben tartása mellett – megfelelően össze kell hangolni és nyomon kell követni;

mivel a nemzeti, regionális és helyi hatóságok, a polgári védelmi és mentőegységek, a horvátországi fegyveres erők, a különböző humanitárius szervezetek és különösen az önkéntesek százai által végrehajtott gyors és szakszerű válaszlépések nagymértékben enyhítették a földrengés közvetlen következményeit;

T.	mivel a Covid19-válság és a vírus terjedése tovább nehezíti a mentési és helyreállítási tevékenységek végrehajtását; mivel a Covid19-világjárvány terhet ró a horvát gazdaságra, és további pénzügyi forrásokat tesz szükségessé;

legmélyebb szolidaritását és együttérzését fejezi ki a földrengések minden érintettjének és családjaiknak, továbbá a kárenyhítést szolgáló erőfeszítésekben részt vevő horvátországi nemzeti, regionális és helyi hatóságoknak;

méltatja a mentőegységek, a polgári védelmi erők, a horvátországi fegyveres erők, az önkéntesek, a civil társadalmi szervezetek, a nemzetközi szervezetek, a helyi, regionális és nemzeti hatóságok, valamint minden más érintett résztvevő kitartó és gyors, a katasztrófa sújtotta területeken annak érdekében tett erőfeszítéseit, hogy életeket mentsenek, enyhítsék a károkat és helyreállítsák a tisztességes életszínvonal fenntartásához szükséges alapvető tevékenységeket; háláját fejezi ki minden személynek, szervezetnek és kezdeményezésnek, akik vagy amelyek felgyorsították ezeket az erőfeszítéseket, és támogatást és segítséget nyújtottak;

üdvözli a tagállamok és más országok szolidaritását, amelyek kölcsönös segítségnyújtás formájában támogatást nyújtanak ebben a vészhelyzetben, beleértve az alapvető szükségletek, pénzügyi segítségnyújtás, önkéntesek és egyéb támogatás biztosítását, ezáltal enyhítve a beavatkozások terhét; üdvözli az uniós intézmények és a nemzetközi közösség részéről a vészhelyzetekben nyújtott kölcsönös segítségnyújtás révén tanúsított szolidaritást; hangsúlyozza ezért az uniós polgári védelmi mechanizmusnak az európai nemzeti polgári védelmi hatóságok közötti, válsághelyzetekben való együttműködés előmozdításában, valamint a rendkívüli események következményeinek minimalizálásában betöltött fontos szerepét;

felhívja a Bizottságot és a horvát hatóságokat, hogy tárjanak fel minden lehetséges módot arra, hogy azonnali segítséget és támogatást nyújtsanak az otthonuktól megfosztott és a biztonságos szállást továbbra is nélkülöző emberek számára ahhoz, hogy megfelelő színvonalú és biztonságos lakhatási körülményekhez jussanak, legalább konténerlakások formájában, amelyek az elkövetkező hónapokban a zord téli körülmények között minimális szintű menedéket biztosíthatnak;

kéri, hogy fordítsanak különös figyelmet a fogyatékossággal élő személyekre, az idősekre, valamint a kritikus igényekkel rendelkező gyermekekre és serdülőkre mint a társadalom legkiszolgáltatottabb tagjaira; e tekintetben üdvözli a különböző szervezetek által a helyszínen már biztosított valamennyi segítséget;

hangsúlyozza, hogy különös figyelmet kell fordítani a földrengést követően megsérült vagy szétszéledt nagyszámú haszonállatra és háziállatra; üdvözli e tekintetben a Mezőgazdasági Minisztérium, a helyi és regionális hatóságok, valamint az állatjóléttel foglalkozó nem kormányzati szervezetek komoly erőfeszítéseit, valamint a köztük kialakult együttműködést;

hangsúlyozza a helyszínen kialakult helyzet súlyosságát, amely jelentős és intenzív pénzügyi nyomást gyakorol a horvátországi nemzeti, regionális és helyi hatóságokra, és visszafordíthatatlan népességcsökkenéshez vezethet az érintett területeken, ahol a lakosságnak pusztító társadalmi és gazdasági következményekkel, valamint szélsőséges pszichológiai és társadalmi nyomással kell szembenéznie;

ösztönzi a horvátországi hatóságokat, hogy – a Bizottság szakértőivel közösen – gyorsan és alaposan mérjék fel a teljes kárt Sziszek-Moslavina megye területén, hogy amint a körülmények lehetővé teszik, megkezdődhessenek a felújítási és a földrengésbiztonságot szavatoló újjáépítési munkálatok; hangsúlyozza, hogy a regionális helyreállítási és újjáépítési munka megkezdésekor nagy jelentőséget kell tulajdonítani a fenntartható gazdaságélénkítés ösztönzésének és az emberek megélhetésének;

arra ösztönzi Horvátország nemzeti, regionális és helyi hatóságait, hogy szorosan kísérjék figyelemmel az újjáépítési tevékenységeket, és gondoskodjanak arról, hogy azok megfelelnek a földrengésbiztos épületekre és infrastruktúrára vonatkozó követelményeknek, valamint alkalmazzák a többi tagállam bevált szakmai gyakorlatait és szakértelmét; felhívja a horvátországi hatóságokat és az illetékes intézményeket, hogy az érintett területeken vegyék figyelembe a háború utáni újjáépítési folyamat tapasztalatait annak tisztázása érdekében, hogy az építkezési gyakorlatok szabálytalanságai rossz minőségű épületek megépítéséhez vezettek-e, illetve hozzájárultak-e a közelmúltbeli földrengés pusztító következményeihez; üdvözli a horvát kormány azon döntését, hogy az ez irányba tett első lépésként közzéteszi az újjáépítési folyamatban részt vett vállalatok nyilvántartását;

10.

felhívja a figyelmet a földrengés-előrejelző rendszerekhez kapcsolódó előrejelzési problémákra Délkelet-Európa erősen szeizmikus régióiban; felhívja a Bizottságot, hogy – a tagállamokkal közösen – erősítse meg a kutatási és oktatási tevékenységeket egy olyan rendszer bevezetése céljából, amely magasabb szintű felkészültséget biztosít a hasonló válságok megelőzéséhez és kezeléséhez, valamint a hasonló katasztrófák hatásainak minimalizálásához;

11.

intenzívebb koordinációt és együttműködést szorgalmaz a tagállamok, kiváltképpen a hasonló kockázatokkal szembesülő tagállamok kutató- és fejlesztési intézetei között; felszólít a tagállamok korai előrejelző rendszereinek megerősítésére és a korai előrejelző rendszerek közötti kapcsolatok kiépítésére és megerősítésére;

12.

felszólítja a horvátországi hatóságokat, hogy a helyreállítási és rezilienciaépítési tervben kezeljék prioritásként a felújításokat, kiemelt figyelmet fordítva az ország földrengéseknek leginkább kitett régióiban a legveszélyeztetettebb lakóingatlanoknak és épületeknek a legmagasabb szintű földrengésvédelmet biztosító átfogó, preventív felújítására;

13.

hangsúlyozza, hogy a – közelmúltbeli horvátországi földrengésekhez hasonló – súlyos földrengések esetében a következmények enyhítése jelentős időt vesz igénybe, ezt pedig figyelembe kell venni az EUSZA jövőbeli felülvizsgálatakor annak biztosítása érdekében, hogy elegendő idő álljon rendelkezésre a források jelenlegi pályázati határidőn túli felhasználására; hangsúlyozza továbbá annak fontosságát, hogy az EUSZA kiadásait nemcsak a károk helyreállítása tekintetében kell megerősíteni, hanem az éghajlatváltozással, a természeti katasztrófákkal és a népegészségügyi szükséghelyzetekkel kapcsolatos ellenálló képességgel összefüggésben is, hogy ily módon megerősödve lehessen kilábalni a katasztrófákból;

14.

üdvözli az Európai Regionális Fejlesztési Alapból és a Kohéziós Alapból a katasztrófakockázatok megelőzéséhez, az ellenálló képességhez, valamint az energetikai átalakításhoz és földrengésbiztossá tételhez a jelenlegi pénzügyi időszakban nyújtott támogatást; ösztönzi a horvát hatóságokat, hogy ezeket az intézkedéseket ennek megfelelően építsék be a 2021 és 2027 közötti időszakra szóló uniós költségvetési előirányzatok tervezésébe és programozásába; felhívja a Bizottságot, hogy mutasson rugalmasságot a nemzeti operatív programok programozása és módosítása tekintetében olyan esetekben, amikor természeti katasztrófák kezelése van napirenden;

15.

felhívja a Bizottságot, hogy az Unióval és a horvátországi intézményekkel együttműködve dolgozzon ki hatékony módszert a szükséges pénzügyi és egyéb segítség gyors elosztására az érintett területek mielőbbi helyreállítása érdekében, bocsásson rendelkezésre minden lehetséges pénzügyi eszközt annak érdekében, hogy segítse Horvátországot a gyors helyreállítás lebonyolításában és valamennyi rászoruló ellátásában, valamint hogy minimalizálja a helyszíni segítséghez és támogatáshoz való hozzáférés adminisztratív terheit;

16.

hangsúlyozza annak fontosságát, hogy az érintett területek lakosai a Covid19-oltás tekintetében elsőbbséget élvezzenek; ösztönzi a horvát kormányt, hogy hajtsa végre azon bejelentett döntését, hogy oltóanyagkészletének jelentős részét átirányítja Sziszek-Moslavina megyébe annak érdekében, hogy haladéktalanul megvédje valamennyi helyi lakos, segítő és munkavállaló egészségét; e tekintetben üdvözli a tagállamok azon döntését, hogy átadják Horvátországnak vakcinakészletük egy részét;

17.

felhívja a Bizottság figyelmét arra, hogy a 2020. márciusi földrengés során megsérült épületekben a közelmúltbeli földrengések által okozott új károk további értékeléseket és felújítási projekteket tesznek szükségessé; sürgeti továbbá a Bizottságot, hogy az épületkorszerűsítési program keretében elfogadandó tervekbe és jogszabályokba foglaljon bele célzott intézkedéseket a földrengések és következményeik kezelésére;

18.

utasítja elnökét, hogy továbbítsa ezt az állásfoglalást a Tanácsnak, a Bizottságnak, Horvátország kormányának, az érintett területek regionális és helyi önkormányzatainak, valamint a tagállamok kormányainak és parlamentjeinek.

(1) HL L 189., 2014.6.27., 143. o.

(2) HL L 99., 2020.3.31., 9. o.

(3) HL L 311., 2002.11.14., 3. o.

(4) HL L 250., 2018.10.4., 1. o.

(5) HL L 77. I, 2019.3.20., 1. o.

(6) HL L 347., 2013.12.20., 924. o.

(7) HL L 270., 2015.10.15., 1. o.

(8) HL L 338., 2016.12.13., 34. o.

(9) HL L 129., 2017.5.19., 1. o.

(10) HL L 176., 2017.7.7., 1. o.

(11) HL L 335., 2017.12.15., 1. o.

(12) HL L 193., 2018.7.30., 1. o.