<!DOCTYPE html PUBLIC "yes" "xhtml1-strict.dtd">
<html xmlns="http://www.w3.org/1999/xhtml">
<!--GENDOC2XHTML # converter_version: 1.2.3-->
  <head>
    <title>2020-09-202009C109201806740-00-TRA-DOC-HU-CONCL-C-0674-18-202000952-07_00</title>
    <meta content="text/html; charset=utf-8" http-equiv="Content-Type"/>
    <meta content="" name="Gendoc_DGTGeneratedDate"/>
    <meta content="hu-HU" name="Gendoc_Lang"/>
    <meta content="15/04/2020" name="CustomProvisoryEditionDate"/>
    <meta content="" name="Gendoc_GenerationDate"/>
    <meta content="" name="IsFlattened"/>
    <meta content="1" name="NumProc"/>
    <meta content="Final" name="Gendoc_EditionType"/>
    <meta content="0001" name="Gendoc_CaseNumberSuite"/>
    <meta content="9/09/2020 15:24:50" name="Gendoc_LastVerificationDate"/>
    <meta content="" name="Gendoc_ProcedureNumber"/>
    <meta content="hu" name="Gendoc_LangCode"/>
    <meta content="CNC" name="TypeDoc"/>
    <meta content="SNA58TeLL7N3YnNN0zeF2y/tR4rBHsy/W2YNRe6Ry6C22HNT74fUpdpCSTmwmn9uSkJboIL9aaC2Qf/OzNeVIhhIDEHgYyj/i4A5qRG3iSkeYO1gC52rwzFd/Hxb9ztYGnaVK5Z5FEGKQ9Fxe2fTDnMTGj2ua2HJw03Fu7kN6vk=" name="GenDocUID"/>
    <meta content="P" name="TypeProc"/>
    <meta content="" name="CreateCustomParts"/>
    <meta content="OK" name="ReadyToPublish"/>
    <meta content="zsa" name="Gendoc_User"/>
    <meta content="" name="EP_Mode"/>
    <meta content="" name="Gendoc_DGTGenerated"/>
    <meta content="" name="Gendoc_Vademecum"/>
    <meta content="0674" name="NumeroOrdre"/>
    <meta content="2018" name="Annee"/>
    <meta content="P" name="Gendoc_ProcedureType"/>
    <meta content="" name="EP_Version"/>
    <meta content="HU" name="Langue"/>
    <meta content="zsa" name="Gendoc_DGTGeneratedUser"/>
    <meta content="FAST_document_go_ok" name="Gendoc_LastVerificationStatus"/>
    <meta content="CNC_C" name="Gendoc_GendocTemplateType"/>
    <meta content="TRUE" name="WithoutAuthorBlockFlatP"/>
    <meta content="GenDoc 15/04/2020 11:14:13" name="Created"/>
    <meta content="" name="Canevas3_Vademecum"/>
    <meta content="TRUE" name="WithoutAuthorBlock"/>
    <meta content="" name="Gendoc_CaseYear"/>
    <meta content="false" name="Generation_In_Progress"/>
    <meta content="C" name="Juridiction"/>
    <meta content="714f60cdc1d7451c8cc86d42ed3b58d6" name="DocumentIdentifier"/>
    <meta content="0674" name="Gendoc_CaseNumber"/>
    <meta content="ImportedWithoutSource" name="SdlIdentifier"/>
    <meta content="RP" name="NatureAff"/>
    <meta content="RP" name="Gendoc_CaseNature"/>
    <meta content="0001" name="NumSuite"/>
    <meta content="C" name="Gendoc_Juridiction"/>
  </head>
  <body>
    <div style="header">
      <div id="rId24" style="first"/>
      <div id="rId20" style="even">Tanchev főtanácsnok indítványa – C‑674/18. és C‑675/18. sz. egyesített ügyek</div>
      <div id="rId21" style="default">TMD Friction</div>
    </div>
    <p class="C36Centre" id="para-1" title="page-1">
      EVGENI TANCHEV
    </p>
    <p class="C36Centre" id="para-2" title="page-1">
      FŐTANÁCSNOK INDÍTVÁNYA
    </p>
    <p class="C36Centre" id="para-3" title="page-1">
      Az ismertetés napja: 2020. március 5. (<span class="note footnote notemarker">
<a id="c-1" href="#t-1">1</a>
</span>)
      
    </p>
    <p class="C38Centregrasgrandespacement" id="para-4" title="page-1">
      C‑674/18. és C‑675/18. sz. egyesített ügyek
    </p>
    <p class="C37Centregras" id="para-5" title="page-1">
      EM
    </p>
    <p class="C37Centregras" id="para-6" title="page-1">
      kontra
    </p>
    <p class="C37Centregras" id="para-7" title="page-1">
      TMD Friction GmbH (C‑674/18),
    </p>
    <p class="C37Centregras" id="para-8" title="page-1">
      valamint
    </p>
    <p class="C37Centregras" id="para-9" title="page-1">
      FL
    </p>
    <p class="C37Centregras" id="para-10" title="page-1">
      kontra
    </p>
    <p class="C37Centregras" id="para-11" title="page-1">
      TMD Friction EsCo GmbH (C‑675/18)
    </p>
    <p class="C39Centreespacement" id="para-12" title="page-1">
      (a Bundesarbeitsgericht [szövetségi munkaügyi bíróság, Németország] által benyújtott előzetes döntéshozatal iránti kérelem)
    </p>
    <p class="C71Indicateur" id="para-13" title="page-1">
      „Előzetes döntéshozatal – Szociálpolitika – 2001/23/EK irányelv – A munkavállalók jogainak a vállalkozások, üzletek vagy ezek részeinek átruházása esetén történő védelme – 3. és 5. cikk – 2008/94/EK irányelv – A munkavállalók védelme a munkáltató fizetésképtelensége esetén – A 2008/94 irányelv 8. cikke – Kiegészítő nyugellátás – A fizetésképtelen átadó által átruházott vállalkozás munkavállalóinak kiegészítő nyugellátásáért az átvevő kedvezményezett által viselt felelősség kérdése”
    </p>
    <p class="C02AlineaAltA" id="para-14" title="page-1">
      
    </p>
    <table cellpadding="0" cellspacing="0" border="0" width="100%">
<col width="5%"/>
<col width="95%"/>
<tr>
<td valign="top">
<p class="count">1.</p>
</td>
<td valign="top">
<p class="normal">Amennyiben bizonyos nyugellátások a tagállami jog szerint a munkáltató fizetésképtelensége esetén a munkavállalók védelméről szóló, 2008. október 22‑i 2008/94/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv (<span class="note footnote notemarker">
<a id="c-2" href="#t-2">2</a>
</span>) 8. cikke alapján a fizetésképtelen vállalkozások munkavállalói nyugdíjjogosultságának védelméért felelős intézmény részéről nem esedékesek, akkor az e nyugellátásokkal kapcsolatos felelősség milyen körülmények között terhelhető a fizetésképtelen vállalkozás átevőjére, ha ez egyáltalán lehetséges, a munkavállalók jogainak a vállalkozások, üzletek vagy ezek részeinek átruházása esetén történő védelmére vonatkozó tagállami jogszabályok közelítéséről szóló, 2001. március 12‑i 2001/23/EK tanácsi irányelv (<span class="note footnote notemarker">
<a id="c-3" href="#t-3">3</a>
</span>) 3. és/vagy 5. cikke alapján?</p>
</td>
</tr>
</table>
    <table cellpadding="0" cellspacing="0" border="0" width="100%">
<col width="5%"/>
<col width="95%"/>
<tr>
<td valign="top">
<p class="count">2.</p>
</td>
<td valign="top">
<p class="normal">Lényegében ez a Bundesarbeitsgericht (szövetségi munkaügyi bíróság, Németország) által benyújtott előzetes döntéshozatal iránti kérelmekben felmerülő kérdés. A kérdést előterjesztő bíróság azzal kapcsolatban kér iránymutatást, hogy a 2001/23 irányelvvel összeegyeztethetők‑e egyes, a vállalkozás fizetésképtelensége során tanúsított olyan gyakorlatok, amelyek eredményeként csökken a jelenlegi munkavállalók és a korábbi munkavállalók német jogon alapuló kiegészítő nyugellátása, valamint hogy ez miként hat ki az átvevő kedvezményezett felelősségére.</p>
</td>
</tr>
</table>
    <table cellpadding="0" cellspacing="0" border="0" width="100%">
<col width="5%"/>
<col width="95%"/>
<tr>
<td valign="top">
<p class="count">3.</p>
</td>
<td valign="top">
<p class="normal">Arra a következtetésre jutottam, hogy e kérdést elsősorban a 2001/23 irányelv 5. cikkében tükröződő lex specialis szabályozza. Ezenfelül az alapeljárás körülményei között az a tagállami ítélkezési gyakorlat, amely mentesíti a kedvezményezetteket az alól, hogy kielégítsék a fizetésképtelen átadó munkavállalóinak bizonyos nyugdíjjogosultságait az átruházás időpontját megelőző időszakok tekintetében, túllép a 2001/23 irányelv 5. cikke (2) bekezdésének a) pontja alapján a tagállamok részére annak érdekében biztosított diszkrecionális jogkörön, hogy korlátozzák a 2001/23 irányelv 3. cikkének (1) bekezdése által a kedvezményezett számára előírt jogokat és kötelezettségeket, amennyiben az említett jogosultságok jogilag nem érvényesíthetők az átadóval szemben. (<span class="note footnote notemarker">
<a id="c-4" href="#t-4">4</a>
</span>) Ha az érintett munkavállalók a tagállam joga alapján nem jogosultak arra, hogy fellépjenek annak érdekében, hogy a tagállami bíróságok előtt a vonatkozó nyugellátások átadó általi kifizetése céljából e jogosultságokra hivatkozzanak, (<span class="note footnote notemarker">
<a id="c-5" href="#t-5">5</a>
</span>) úgy e nyugellátások a 2001/23 irányelv 5. cikke (2) bekezdésének a) pontja értelmében véve nem esedékesek a fizetésképtelenségi eljárás megindítását megelőzően. Ennélfogva a 2001/23 irányelv 3. cikkének (1) bekezdése alapján nem zárhatók ki a kedvezményezett kötelezettségei közül.</p>
</td>
</tr>
</table>
    <table cellpadding="0" cellspacing="0" border="0" width="100%">
<col width="5%"/>
<col width="95%"/>
<tr>
<td valign="top">
<p class="count">4.</p>
</td>
<td valign="top">
<p class="normal">Ugyanakkor, még ha érvényesül is a 2001/23 irányelv 5. cikke (2) bekezdésének a) pontja szerinti korlátozás, az két feltételhez van kötve.</p>
</td>
</tr>
</table>
    <table cellpadding="0" cellspacing="0" border="0" width="100%">
<col width="5%"/>
<col width="95%"/>
<tr>
<td valign="top">
<p class="count">5.</p>
</td>
<td valign="top">
<p class="normal">Először is az 5. cikk (2) bekezdésének a) pontjában rögzített korlátozást a tagállamnak a jogbiztonság garantálása érdekében a Bíróság ítélkezési gyakorlatában rögzített pontossággal és egyértelműséggel kell érvényesítenie. (<span class="note footnote notemarker">
<a id="c-6" href="#t-6">6</a>
</span>) Ezt a kérdést előterjesztő bíróságnak kell ellenőriznie.</p>
</td>
</tr>
</table>
    <table cellpadding="0" cellspacing="0" border="0" width="100%">
<col width="5%"/>
<col width="95%"/>
<tr>
<td valign="top">
<p class="count">6.</p>
</td>
<td valign="top">
<p class="normal">Másodszor, amint azt a 2001/23 irányelv 5. cikke (2) bekezdésének a) pontja előírja, a tagállami jognak „legalább olyan szintű” védelmet kell nyújtania, mint amilyet a 2008/94 irányelv biztosít. Ezt a Bíróság által a 2019. december 19‑i Pensions‑Sicherungs‑Verein ítéletben (<span class="note footnote notemarker">
<a id="c-7" href="#t-7">7</a>
</span>) kidolgozott elvek alapján kell eldönteni, és szintén a kérdést előterjesztő bíróságnak kell ellenőriznie.</p>
</td>
</tr>
</table>
    <table cellpadding="0" cellspacing="0" border="0" width="100%">
<col width="5%"/>
<col width="95%"/>
<tr>
<td valign="top">
<p class="count">I.</p>
</td>
<td valign="top">
<p class="normal">Jogi háttér</p>
</td>
</tr>
</table>
    <table cellpadding="0" cellspacing="0" border="0" width="100%">
<col width="5%"/>
<col width="95%"/>
<tr>
<td valign="top">
<p class="count">A.</p>
</td>
<td valign="top">
<p class="normal">Az uniós jog</p>
</td>
</tr>
</table>
    <table cellpadding="0" cellspacing="0" border="0" width="100%">
<col width="5%"/>
<col width="95%"/>
<tr>
<td valign="top">
<p class="count">7.</p>
</td>
<td valign="top">
<p class="normal">A 2001/23 irányelv 3. cikkének (1) és (4) bekezdése, 5. cikkének (1) bekezdése, 5. cikke (2) bekezdésének a) pontja, valamint 5. cikkének (4) bekezdése a következőképpen rendelkezik:</p>
</td>
</tr>
</table>
    <p class="C02AlineaAltA" id="para-24" title="page-4">
      „3. cikk
    </p>
    <p class="C02AlineaAltA" id="para-25" title="page-4">
      (1) Az átadót megillető, az átruházás napján fennálló munkaszerződésből vagy munkaviszonyból eredő jogok és kötelezettségek az ilyen átruházásból eredően átszállnak a kedvezményezettre.
    </p>
    <p class="C02AlineaAltA" id="para-26" title="page-4">
      […]
    </p>
    <p class="C02AlineaAltA" id="para-27" title="page-4">
      (4) a) Amennyiben a tagállamok másként nem rendelkeznek, az (1) és (3) bekezdést nem kell alkalmazni a munkavállalóknak az öregségi, rokkantsági vagy hozzátartozói ellátásokra vonatkozó jogára a tagállamok jogszabályilag előírt szociális biztonsági rendszereinek keretén kívüli, kiegészítő vállalati vagy vállalatközi nyugdíjrendszerekben.
    </p>
    <p class="C02AlineaAltA" id="para-28" title="page-5">
      b) A tagállamoknak még abban az esetben is, ha az a) albekezdésnek megfelelően nem rendelik el az (1) és (3) bekezdés alkalmazását az ilyen jogok tekintetében, olyan intézkedéseket kell elfogadniuk, amelyek lehetővé teszik a munkavállalók és az átadó vállalkozásban már nem alkalmazott személyek érdekeinek védelmét az átruházás időpontjában azon jogok tekintetében, amelyek részükre azonnali vagy jövőbeli jogcímet nyújtanak öregségi ellátásra, ideértve a hozzátartozói ellátásokat is az a) albekezdésben említett kiegészítő nyugdíjrendszerek keretében.
    </p>
    <p class="C02AlineaAltA" id="para-29" title="page-5">
      […]
    </p>
    <p class="C02AlineaAltA" id="para-30" title="page-5">
      5. cikk
    </p>
    <p class="C02AlineaAltA" id="para-31" title="page-5">
      (1) Amennyiben a tagállamok másként nem rendelkeznek, a 3. és a 4. cikk nem vonatkozik egy vállalkozás, üzlet vagy ezek egy részének olyan átruházására, amelyben az átadó csődeljárás vagy ezzel egyenértékű más olyan fizetésképtelenségi eljárás alatt áll, amely az átadó vagyonának felszámolása céljából indult, és az illetékes hatóság (illetve az illetékes hatóság által felhatalmazott esetleges csődgondnok) felügyelete alatt zajlik.
    </p>
    <p class="C02AlineaAltA" id="para-32" title="page-5">
      (2) Amennyiben a 3. és a 4. cikket egy, az átadó tekintetében indított, fizetésképtelenségi eljárás alatt történő átruházásra kell alkalmazni (függetlenül attól, hogy az eljárást az átadó vagyonának felszámolása céljából indították, vagy sem), és az ilyen eljárás az illetékes hatóság (illetve a nemzeti jog által meghatározott esetleges csődgondnok) felügyelete alatt zajlik, a tagállam rendelkezhet úgy, hogy:
    </p>
    <p class="C02AlineaAltA" id="para-33" title="page-5">
      a) tekintet nélkül a 3. cikk (1) bekezdésére, az átadónak valamely munkaszerződésből vagy munkaviszonyból eredő és az átruházást vagy a fizetésképtelenségi eljárás megindítását megelőzően esedékessé váló tartozásai nem szállnak át a kedvezményezettre abban az esetben, ha az ilyen eljárás a tagállam jogrendszere szerint legalább olyan szintű védelmet nyújt, mint amilyet a munkáltató fizetésképtelensége esetén a munkavállalók védelmére vonatkozó tagállami jogszabályok közelítéséről szóló, 1980. október 20‑i 80/987/EGK tanácsi irányelv [(HL 1980. L 283., 23. o.; magyar nyelvű különkiadás 5. fejezet, 1. kötet, 217. o.)] által szabályozott esetekben biztosítanak, vagy rendelkezhet úgy, hogy
    </p>
    <p class="C02AlineaAltA" id="para-34" title="page-5">
      […]
    </p>
    <p class="C02AlineaAltA" id="para-35" title="page-5">
      (4) A tagállamok megteszik a szükséges intézkedéseket annak érdekében, hogy megelőzzék a fizetésképtelenségi eljárásokkal való visszaéléseket, amelyek során a munkavállalók részére nem biztosítanák az ezen irányelvben számukra biztosított jogokat.”
    </p>
    <table cellpadding="0" cellspacing="0" border="0" width="100%">
<col width="5%"/>
<col width="95%"/>
<tr>
<td valign="top">
<p class="count">8.</p>
</td>
<td valign="top">
<p class="normal">A 2008/94 irányelv 8. cikke a következőket tartalmazza:</p>
</td>
</tr>
</table>
    <p class="C02AlineaAltA" id="para-37" title="page-6">
      „A tagállamok biztosítják, hogy a törvényileg előírt nemzeti szociális biztonsági rendszereken kívüli, foglalkoztatási és foglalkoztatásközi [helyesen: szakmai vagy szakmaközi] kiegészítő ellátórendszerek előírásai szerinti, az öregkori ellátásra [helyesen: öregségi ellátásra] vonatkozó, beleértve a túlélő hozzátartozók ellátását is, a már megszerzett vagy jövőbeli jogosultságaik tekintetében megteszik a szükséges intézkedéseket a munkavállalók és az olyan személyek érdekeinek védelmében, akik a munkáltató fizetésképtelenségének kezdetekor már kiléptek a munkáltató vállalkozásából vagy üzeméből.”
    </p>
    <table cellpadding="0" cellspacing="0" border="0" width="100%">
<col width="5%"/>
<col width="95%"/>
<tr>
<td valign="top">
<p class="count">B.</p>
</td>
<td valign="top">
<p class="normal">A tagállami jog</p>
</td>
</tr>
</table>
    <table cellpadding="0" cellspacing="0" border="0" width="100%">
<col width="5%"/>
<col width="95%"/>
<tr>
<td valign="top">
<p class="count">9.</p>
</td>
<td valign="top">
<p class="normal">A Bürgerliches Gesetzbuch (német polgári törvénykönyv, a továbbiakban: BGB) 613a. §‑a (1) bekezdésének címe „Jogok és kötelezettségek az üzletek átruházása során”. Ezen cikk (1) bekezdésében ezután a következők szerepelnek:</p>
</td>
</tr>
</table>
    <p class="C02AlineaAltA" id="para-40" title="page-6">
      „(1) Ha valamely üzletet vagy üzletrészt jogügylettel másik tulajdonosra ruháznak át, ez utóbbi átveszi az átruházás időpontjában fennálló munkaviszonyból eredő jogokat és kötelezettségeket. Ha ezeket a jogokat és kötelezettségeket kollektív szerződés vagy üzemi megállapodás jogi normái határozzák meg, ezek a jogok és kötelezettségek az új tulajdonos és a munkavállaló közötti munkaviszony részét képzik, és a munkavállaló hátrányára nem módosíthatók az átruházás időpontját követő egy év letelte előtt […].”
    </p>
    <table cellpadding="0" cellspacing="0" border="0" width="100%">
<col width="5%"/>
<col width="95%"/>
<tr>
<td valign="top">
<p class="count">10.</p>
</td>
<td valign="top">
<p class="normal">Az előzetes döntéshozatalra utaló végzések szerint a BGB 613a. §‑a (1) bekezdésének következtében a német jog főszabályként kimondta, hogy az üzlet átruházásának esetében a kedvezményezettnek átadott munkavállaló öregségi nyugdíjjogosultsága megmarad. Ugyanakkor a kérdést előterjesztő bíróság egy 1980. január 17‑i ítéletre visszanyúló ítélkezési gyakorlata, valamint a fizetésképtelenségi rendelet elsőbbséget élvező rendelkezései szerint a 613a. § (1) bekezdése nem alkalmazandó annyiban, amennyiben a vállalkozás tulajdonosává váló kedvezményezett nem felel a jövőbeli foglalkoztatói nyugdíjak azon részéért, amely a munkavállalónak a fizetésképtelenségi eljárás megindítását megelőzően a munkáltatónál töltött munkaviszonyán alapul. Ez az egyenlő hitelezői kielégítés elvén alapul. A fizetésképtelenségi eljárás megindítását követően a tartozásokat kizárólag az Insolvenzordnung (német fizetésképtelenségi rendelet) vonatkozó rendelkezései alapján kell kiegyenlíteni.</p>
</td>
</tr>
</table>
    <table cellpadding="0" cellspacing="0" border="0" width="100%">
<col width="5%"/>
<col width="95%"/>
<tr>
<td valign="top">
<p class="count">11.</p>
</td>
<td valign="top">
<p class="normal">A Gesetz zur Verbesserung der betrieblichen Altersversorgung (Betriebsrentengesetz – BetrAVG) (a foglalkoztatói nyugdíj javításáról szóló törvény) 7. §‑ának (1) bekezdése szerint a jogerősen megszerzett jogosultságokat el kell ismernie egy fizetésképtelenséggel szemben biztosítást nyújtó, törvény által kijelölt intézménynek, míg a 7. § (2) bekezdésének hatodik mondata szerint a fizetésképtelenséggel szemben biztosítást nyújtó, törvény által kijelölt intézmény nem köteles figyelembe venni a foglalkoztatói nyugellátás számítási alapjának azon változásait, amelyek a fizetésképtelenség bejelentését követően következnek be.</p>
</td>
</tr>
</table>
    <table cellpadding="0" cellspacing="0" border="0" width="100%">
<col width="5%"/>
<col width="95%"/>
<tr>
<td valign="top">
<p class="count">12.</p>
</td>
<td valign="top">
<p class="normal">A foglalkoztatói nyugdíj javításáról szóló törvény „Fizetésképtelenséggel szemben biztosítást nyújtó intézmények” című 14. §‑a kimondja, hogy a fizetésképtelenséggel szemben biztosítást nyújtó intézmény a Pensions‑Sicherungs‑Verein Versicherungsverein auf Gegenseitigkeit (nyugdíjgarancia egyesület, a továbbiakban: PSV). Az előzetes döntéshozatalra utaló végzés szerint ugyanezen törvény kimondja, hogy a többek között a szolgálati időhöz kapcsolódó bizonyos mérföldkövek elérésének eredményeként megszerzett jogosultságokat a PSV garantálja (lásd különösen a foglalkoztatói nyugdíj javításáról szóló törvény 1b. és 30f. §‑át).</p>
</td>
</tr>
</table>
    <table cellpadding="0" cellspacing="0" border="0" width="100%">
<col width="5%"/>
<col width="95%"/>
<tr>
<td valign="top">
<p class="count">II.</p>
</td>
<td valign="top">
<p class="normal">Az alapügy tényállása és az előzetes döntéshozatalra előterjesztett kérdések</p>
</td>
</tr>
</table>
    <table cellpadding="0" cellspacing="0" border="0" width="100%">
<col width="5%"/>
<col width="95%"/>
<tr>
<td valign="top">
<p class="count"/>
</td>
<td valign="top">
<p class="normal">A C‑674/18. sz. EM kontra TMD Friction GmbH ügy</p>
</td>
</tr>
</table>
    <table cellpadding="0" cellspacing="0" border="0" width="100%">
<col width="5%"/>
<col width="95%"/>
<tr>
<td valign="top">
<p class="count">13.</p>
</td>
<td valign="top">
<p class="normal">A C‑674/18. sz. ügyben a felperes, a 1980‑ban született EM, 1996‑ban lépett munkaviszonyba a Textar GmbH‑nál. A központi üzemi megállapodás alapján a Textar GmbH munkavállalói számára többek között foglalkoztatói öregségi nyugdíjat biztosítottak. E nyugdíjmegállapodás szerint az öregségi nyugdíj minden szolgálati évre a munkavállaló által a munkaviszonyból való távozását megelőző meghatározott időpontban elért bruttó díjazás 0,2–0,55%‑a közötti összeg.</p>
</td>
</tr>
</table>
    <table cellpadding="0" cellspacing="0" border="0" width="100%">
<col width="5%"/>
<col width="95%"/>
<tr>
<td valign="top">
<p class="count">14.</p>
</td>
<td valign="top">
<p class="normal">EM munkaviszonyába később a TMD Friction GmbH lépett be munkáltatói jogutódként. A TMD Friction GmbH vagyonára vonatkozóan 2009. március 1‑jén felszámolási eljárást indítottak. 2009 áprilisában a TMD Friction GmbH‑nak – a felszámolási eljárás megindítását követően is továbbvitt – vállalkozása a bíróság által kijelölt felszámoló általi elidegenítés következtében az alperesre szállt át. (<span class="note footnote notemarker">
<a id="c-8" href="#t-8">8</a>
</span>)
      </p>
</td>
</tr>
</table>
    <table cellpadding="0" cellspacing="0" border="0" width="100%">
<col width="5%"/>
<col width="95%"/>
<tr>
<td valign="top">
<p class="count">15.</p>
</td>
<td valign="top">
<p class="normal">A PSV – a foglalkoztatói nyugdíjrendszert a fizetésképtelenséggel szemben biztosító, törvény által kijelölt intézmény – közölte EM‑mel, hogy a fizetésképtelenségi eljárás megindításának időpontjában az életkora (29 év) alapján még nem rendelkezett megszerzett nyugdíjvárománnyal, és ezért a német jog alapján az elvben nyugdíjra való jogosultságot keletkeztető esemény (mint az öregségi nyugdíjkorhatár elérése) bekövetkezése esetén nem kap majd ellátást a PSV‑től.</p>
</td>
</tr>
</table>
    <table cellpadding="0" cellspacing="0" border="0" width="100%">
<col width="5%"/>
<col width="95%"/>
<tr>
<td valign="top">
<p class="count">16.</p>
</td>
<td valign="top">
<p class="normal">A kérdést előterjesztő bíróság előtt EM előadta, hogy az alperesnek a jövőben foglalkoztatói öregségi nyugdíjat kell számára biztosítania a nyugdíjjogosultságot keletkeztető esemény (például az öregségi nyugdíjkorhatár elérése) bekövetkezése esetén, amelynek összege a fizetésképtelenségi eljárás megindítását megelőzően elért szolgálati időt is lefedi.</p>
</td>
</tr>
</table>
    <table cellpadding="0" cellspacing="0" border="0" width="100%">
<col width="5%"/>
<col width="95%"/>
<tr>
<td valign="top">
<p class="count">17.</p>
</td>
<td valign="top">
<p class="normal">A kérdést előterjesztő bíróság előtt a TMD Friction GmbH arra hivatkozott, hogy a vállalkozást átadó vagyonára vonatkozó fizetésképtelenségi eljárás megindítását követő vállalkozásátruházás esetében a vagyont átvevő kedvezményezett a foglalkoztatói öregségi nyugdíjnak csupán azon részéért felel, amely a szolgálati viszonynak a fizetésképtelenségi eljárás megindítását követő időszakain alapul.</p>
</td>
</tr>
</table>
    <table cellpadding="0" cellspacing="0" border="0" width="100%">
<col width="5%"/>
<col width="95%"/>
<tr>
<td valign="top">
<p class="count">18.</p>
</td>
<td valign="top">
<p class="normal">A fenti körülmények között a kérdést előterjesztő bíróság a következő kérdéseket terjesztette előzetes döntéshozatalra a Bíróság elé:</p>
</td>
</tr>
</table>
    <p class="C09Marge0avecretrait" id="para-52" title="page-8">
      „1) Megengedi‑e [a 2001/23 irányelv] 3. cikkének (4) bekezdése a vállalkozás átadója vagyonára vonatkozó fizetésképtelenségi eljárás megindítását követő vállalkozásátruházás esetén az olyan korlátozást a – vállalkozásátruházás esetén a szakmai vagy szakmaközi kiegészítő ellátórendszerekben a munkavállalóknak az öregségi, rokkantsági vagy túlélő hozzátartozói ellátásokra vonatkozó jogára is elsődlegesen [a 2001/23 irányelv] 3. cikke (1) bekezdésének és (3) bekezdésének alkalmazását előíró – nemzeti jogban, hogy a vagyont átvevő kedvezményezett nem felel az olyan jövőbeli jogosultságokért, amelyek a fizetésképtelenségi eljárás megindítását megelőző foglalkoztatási időszakokon alapulnak?
    </p>
    <p class="C09Marge0avecretrait" id="para-53" title="page-8">
      2) Az előzetes döntéshozatalra előterjesztett első kérdésre adandó igenlő válasz esetén:
    </p>
    <p class="C10Marge1" id="para-54" title="page-8">
      A munkáltató fizetésképtelensége esetén [a 2008/94 irányelv] 8. cikke által megkövetelt védelem szintjéhez igazodnak‑e [a 2001/23 irányelv] 3. cikke (4) bekezdésének b) pontja szerinti, a munkavállalók érdekeinek védelme céljából szükséges intézkedések, azon jogok tekintetében, amelyek részükre azonnali vagy jövőbeli jogcímet nyújtanak öregségi ellátásra szakmai vagy szakmaközi kiegészítő ellátórendszerekben a vállalkozás átadójának a vagyonára vonatkozó fizetésképtelenségi eljárás megindítását követő vállalkozásátruházás esetén?
    </p>
    <p class="C09Marge0avecretrait" id="para-55" title="page-8">
      3) Az előzetes döntéshozatalra előterjesztett második kérdésre adandó nemleges válasz esetén:
    </p>
    <p class="C10Marge1" id="para-56" title="page-8">
      Úgy kell‑e értelmezni [a 2001/23 irányelv] 3. cikke (4) bekezdésének b) pontját, hogy a munkavállalók érdekeinek védelme céljából szükséges intézkedések elfogadottnak minősülnek azon jogok tekintetében, amelyek részükre azonnali vagy jövőbeli jogcímet nyújtanak öregségi ellátásra szakmai vagy szakmaközi kiegészítő ellátórendszerekben, ha a nemzeti jog előírja, hogy
    </p>
    <table cellpadding="0" cellspacing="0" border="0" width="100%">
<col width="5%"/>
<col width="95%"/>
<tr>
<td valign="top">
<p class="count">–</p>
</td>
<td valign="top">
<p class="normal">a fizetésképtelenségi eljárásban történő vállalkozásátruházással érintett munkavállaló részére öregségi ellátás szakmai vagy szakmaközi kiegészítő ellátórendszerekben történő nyújtásának jövőbeni kötelezettsége az elsődlegesen a vállalkozás tulajdonosává váló kedvezményezettre száll át,</p>
</td>
</tr>
</table>
    <table cellpadding="0" cellspacing="0" border="0" width="100%">
<col width="5%"/>
<col width="95%"/>
<tr>
<td valign="top">
<p class="count">–</p>
</td>
<td valign="top">
<p class="normal">a vállalkozás tulajdonosává váló kedvezményezett a nyugdíjvárományokért olyan mértékben felel, amennyiben ez utóbbiak a fizetésképtelenségi eljárás megindítását követően szerzett szolgálati időn alapulnak,</p>
</td>
</tr>
</table>
    <table cellpadding="0" cellspacing="0" border="0" width="100%">
<col width="5%"/>
<col width="95%"/>
<tr>
<td valign="top">
<p class="count">–</p>
</td>
<td valign="top">
<p class="normal">a fizetésképtelenséggel szemben biztosítást nyújtó, a nemzeti jog szerint meghatározott intézménynek ebben az esetben nem kell helytállnia a nyugdíjvárományoknak a fizetésképtelenségi eljárás megindítását megelőzően szerzett részéért,</p>
</td>
</tr>
</table>
    <table cellpadding="0" cellspacing="0" border="0" width="100%">
<col width="5%"/>
<col width="95%"/>
<tr>
<td valign="top">
<p class="count">–</p>
</td>
<td valign="top">
<p class="normal">a munkavállaló a nyugdíjvárományának a fizetésképtelenségi eljárás megindítását megelőzően szerzett részének értékét az átadóval szembeni fizetésképtelenségi eljárásban érvényesítheti?</p>
</td>
</tr>
</table>
    <p class="C09Marge0avecretrait" id="para-61" title="page-9">
      4) Ha a nemzeti jog [a 2001/23 irányelv] 3. és 4. cikkének alkalmazását fizetésképtelenségi eljárás során történő vállalkozásátruházás esetén is előírja, alkalmazható‑e [a 2001/23 irányelv] 5. cikke (2) bekezdésének a) pontja a munkavállalók olyan nyugdíjvárományaira szakmai vagy szakmaközi kiegészítő ellátórendszerekben, amelyek ugyan már a fizetésképtelenségi eljárás megindítása előtt keletkeztek, azonban csak a nyugdíjra való jogosultságot keletkeztető esemény megvalósulása esetén és ily módon csak egy későbbi időpontban vezetnek a munkavállalók ellátási jogosultságához?
    </p>
    <p class="C09Marge0avecretrait" id="para-62" title="page-9">
      5) Az előzetes döntéshozatalra előterjesztett második vagy negyedik kérdésre adandó igenlő válasz esetén:
    </p>
    <p class="C10Marge1" id="para-63" title="page-9">
      Kiterjed‑e [a 2008/94 irányelv] 8. cikke szerint a tagállamok által nyújtandó minimális védelem szintje az olyan nyugdíjvárományok biztosításának a kötelezettségére, amelyek a fizetésképtelenségi eljárás megindításakor a nemzeti jogban még nem minősültek jogszabály szerint megszerzettnek, és tulajdonképpen csak azért minősülnek jogszabály szerint megszerzettnek, mert a munkaviszony megszűnése nem a fizetésképtelenséggel függ össze?
    </p>
    <p class="C09Marge0avecretrait" id="para-64" title="page-9">
      6) Az előzetes döntéshozatalra előterjesztett ötödik kérdésre adandó igenlő válasz esetén:
    </p>
    <p class="C10Marge1" id="para-65" title="page-9">
      Milyen körülmények között tekinthetők nyilvánvalóan aránytalannak a korábbi munkavállaló által a munkáltató fizetésképtelensége miatt a foglalkoztatói nyugdíjrendszerben nyújtott ellátások tekintetében elszenvedett veszteségek, és ezért milyen körülmények között kötelezhetik azok a tagállamokat ezzel szemben [a 2008/94 irányelv] 8. cikke szerinti minimális szintű védelem biztosítására annak ellenére, hogy a munkavállaló a megszerzett nyugdíjjogosultságainak legalább a felét megkapja?
    </p>
    <p class="C09Marge0avecretrait" id="para-66" title="page-9">
      7) Az előzetes döntéshozatalra előterjesztett ötödik kérdésre adandó igenlő válasz esetén:
    </p>
    <p class="C10Marge1" id="para-67" title="page-10">
      Abban az esetben is biztosítják‑e a munkavállalók nyugdíjvárományainak [a 2001/23 irányelv] 3. cikke (4) bekezdésének b) pontja vagy [a 2001/23 irányelv] 5. cikke (2) bekezdésének a) pontja szerint szükséges – [a 2008/94 irányelv] 8. cikke szerintivel egyenértékű – védelmét, ha e védelem nem a nemzeti jogból következik, hanem csupán [a 2008/94 irányelv] 8. cikkének közvetlen alkalmazásából?
    </p>
    <p class="C09Marge0avecretrait" id="para-68" title="page-10">
      8) Az előzetes döntéshozatalra előterjesztett hetedik kérdésre adandó igenlő válasz esetén:
    </p>
    <p class="C10Marge1" id="para-69" title="page-10">
      Abban az esetben is közvetlen hatálya van‑e [a 2008/94 irányelv] 8. cikkének, és ezért az egyes munkavállaló hivatkozhat rá a nemzeti bíróság előtt, ha ugyan megkapja a megszerzett nyugdíjjogosultságainak legalább a felét, a munkáltató fizetésképtelensége miatt elszenvedett veszteségeit azonban mégis aránytalannak kell tekinteni?
    </p>
    <p class="C09Marge0avecretrait" id="para-70" title="page-10">
      9) Az előzetes döntéshozatalra előterjesztett nyolcadik kérdésre adandó igenlő válasz esetén:
    </p>
    <p class="C10Marge1" id="para-71" title="page-10">
      A tagállam közigazgatási szervének minősül‑e a foglalkoztatói nyugdíjrendszert a fizetésképtelenséggel szemben biztosító intézményként a tagállam által – a munkáltatókra nézve kötelező jelleggel – kijelölt olyan magánjogi intézmény, amely a pénzügyi szolgáltatások állami felügyelete alá tartozik, a közjog erejénél fogva szedi be a munkáltatóktól a fizetésképtelenséggel szembeni biztosításhoz szükséges hozzájárulásokat, és hatósághoz hasonlóan közigazgatási aktussal teremtheti meg a végrehajtás feltételeit?”
    </p>
    <table cellpadding="0" cellspacing="0" border="0" width="100%">
<col width="5%"/>
<col width="95%"/>
<tr>
<td valign="top">
<p class="count"/>
</td>
<td valign="top">
<p class="normal">A C‑675/18. sz. FL kontra TMD Friction EsCo GmbH ügy</p>
</td>
</tr>
</table>
    <table cellpadding="0" cellspacing="0" border="0" width="100%">
<col width="5%"/>
<col width="95%"/>
<tr>
<td valign="top">
<p class="count">19.</p>
</td>
<td valign="top">
<p class="normal">Az előzetes döntéshozatalra utaló végzés szerint FL ügye csak annyiban tér el EM ügyétől, hogy a fizetésképtelenségi eljárás megindításának időpontjában már megszerezte nyugdíjjogosultságát.</p>
</td>
</tr>
</table>
    <table cellpadding="0" cellspacing="0" border="0" width="100%">
<col width="5%"/>
<col width="95%"/>
<tr>
<td valign="top">
<p class="count">20.</p>
</td>
<td valign="top">
<p class="normal">FL 1950‑ben született, és 1968‑ban lépett munkaviszonyba a Textar GmbH‑nál. Itt a központi üzemi megállapodás a munkavállalók részére többek között foglalkoztatói öregségi nyugdíjat biztosított. A nyugdíjmegállapodás szerint az öregségi nyugdíj összege minden szolgálati évre a munkavállaló által a munkaviszonyból való távozását megelőző, meghatározott időpontban elért bruttó havi díjazás 0,5%‑a.</p>
</td>
</tr>
</table>
    <table cellpadding="0" cellspacing="0" border="0" width="100%">
<col width="5%"/>
<col width="95%"/>
<tr>
<td valign="top">
<p class="count">21.</p>
</td>
<td valign="top">
<p class="normal">FL munkaviszonyába később a TMD Friction GmbH lépett be munkáltatói jogutódként. A TMD Friction GmbH vagyonára vonatkozóan 2009. március 1‑jén felszámolási eljárást indítottak. 2009. április 22‑én a TMD Friction GmbH‑nak – a felszámolási eljárás megindítását követően is továbbvitt – vállalkozása a bíróság által kijelölt felszámoló általi elidegenítés következtében a TMD Friction EsCo GmbH‑ra szállt át.</p>
</td>
</tr>
</table>
    <table cellpadding="0" cellspacing="0" border="0" width="100%">
<col width="5%"/>
<col width="95%"/>
<tr>
<td valign="top">
<p class="count">22.</p>
</td>
<td valign="top">
<p class="normal">2015. augusztus 1‑je, azaz a nyugdíjba vonulása óta FL a nyugdíjmegállapodás alapján havonta 145,03 euró összegű foglalkoztatói öregségi nyugdíjat kap a TMD Friction EsCo GmbH‑tól.</p>
</td>
</tr>
</table>
    <table cellpadding="0" cellspacing="0" border="0" width="100%">
<col width="5%"/>
<col width="95%"/>
<tr>
<td valign="top">
<p class="count">23.</p>
</td>
<td valign="top">
<p class="normal">FL 2015. augusztus 1‑je óta emellett havonta 816,99 euró összegű öregségi nyugdíjat kap a PSV‑től. A német jog alapján a PSV ezt a felperesnek a fizetésképtelenségi eljárás megindításának időpontjában (2009. március 1‑jén) fennálló bruttó havi díjazása alapján számította ki.</p>
</td>
</tr>
</table>
    <table cellpadding="0" cellspacing="0" border="0" width="100%">
<col width="5%"/>
<col width="95%"/>
<tr>
<td valign="top">
<p class="count">24.</p>
</td>
<td valign="top">
<p class="normal">A kérdést előterjesztő bíróság előtt FL arra hivatkozott, hogy a TMD Friction EsCo GmbH‑nak magasabb összegű foglalkoztatói nyugdíjat kellene a részére fizetnie, amely inkább a rá vonatkozó, utolsó fizetésen alapuló nyugdíjmegállapodáson alapul, és a TMD Friction EsCo GmbH‑nál, illetve annak jogelődjeinél 45 beszámítható szolgálati év, és a munkaviszonyból való kilépést megelőzően irányadó, bruttó havi 4940,00 euró összegű díjazás alapján havi 1111,50 euró összegű foglalkoztatói öregségi nyugdíjat jelent. Ebből a TMD Friction EsCo GmbH csak a PSV által folyósított 816,99 euró összegű ellátást vonhatja le, így 149,48 euróval magasabb összegű havi nyugdíjat kell a részére fizetnie. (<span class="note footnote notemarker">
<a id="c-9" href="#t-9">9</a>
</span>)
      </p>
</td>
</tr>
</table>
    <table cellpadding="0" cellspacing="0" border="0" width="100%">
<col width="5%"/>
<col width="95%"/>
<tr>
<td valign="top">
<p class="count">25.</p>
</td>
<td valign="top">
<p class="normal">A TMD Friction EsCo GmbH arra hivatkozott, hogy az átadóval szembeni fizetésképtelenségi eljárás megindítását követő vállalkozásátruházás esetében a kedvezményezett a foglalkoztatói öregségi nyugdíjnak csupán azon részéért felel, amely a munkaviszonynak az említett eljárás megindítását követő időszakain alapul.</p>
</td>
</tr>
</table>
    <table cellpadding="0" cellspacing="0" border="0" width="100%">
<col width="5%"/>
<col width="95%"/>
<tr>
<td valign="top">
<p class="count">26.</p>
</td>
<td valign="top">
<p class="normal">A kérdést előterjesztő bíróság ennélfogva a fenti 18. pontban szereplőkkel azonos kérdéseket terjeszt elő előzetes döntéshozatalra, azzal az eltéréssel, hogy a fenti 18. pontban hivatkozott harmadik, ötödik és hatodik kérdéseket az alábbiakkal váltja fel</p>
</td>
</tr>
</table>
    <p class="C09Marge0avecretrait" id="para-81" title="page-11">
      „3) Az előzetes döntéshozatalra előterjesztett második kérdésre adandó nemleges válasz esetén:
    </p>
    <p class="C10Marge1" id="para-82" title="page-11">
      Úgy kell‑e értelmezni [a 2001/23 irányelv] 3. cikke (4) bekezdésének b) pontját, hogy a munkavállalók érdekeinek védelme céljából szükséges intézkedések elfogadottnak minősülnek azon jogok tekintetében, amelyek részükre azonnali vagy jövőbeli jogcímet nyújtanak öregségi ellátásra szakmai vagy szakmaközi kiegészítő ellátórendszerekben, ha a nemzeti jog előírja, hogy
    </p>
    <table cellpadding="0" cellspacing="0" border="0" width="100%">
<col width="5%"/>
<col width="95%"/>
<tr>
<td valign="top">
<p class="count">–</p>
</td>
<td valign="top">
<p class="normal">a fizetésképtelenségi eljárásban történő vállalkozásátruházással érintett munkavállaló részére öregségi ellátás szakmai vagy szakmaközi kiegészítő ellátórendszerekben történő nyújtásának jövőbeni kötelezettsége főszabály szerint a vállalkozás tulajdonosává váló kedvezményezettre száll át,</p>
</td>
</tr>
</table>
    <table cellpadding="0" cellspacing="0" border="0" width="100%">
<col width="5%"/>
<col width="95%"/>
<tr>
<td valign="top">
<p class="count">–</p>
</td>
<td valign="top">
<p class="normal">a vállalkozás tulajdonosává váló kedvezményezett az olyan nyugdíjvárományokért, amelyek mértékét többek között a munkaviszony időtartama és a díjazás határozza meg a nyugdíjra való jogosultságot keletkeztető esemény megvalósulásakor, olyan mértékben felel, amennyiben azok a fizetésképtelenségi eljárás megindítását követően szerzett szolgálati időn alapulnak,</p>
</td>
</tr>
</table>
    <table cellpadding="0" cellspacing="0" border="0" width="100%">
<col width="5%"/>
<col width="95%"/>
<tr>
<td valign="top">
<p class="count">–</p>
</td>
<td valign="top">
<p class="normal">a fizetésképtelenséggel szemben biztosítást nyújtó, a nemzeti jog szerint meghatározott intézménynek ebben az esetben a jövőbeli nyugdíjjogosultságnak a fizetésképtelenségi eljárás megindítását megelőzően szerzett részéért annyiban kell helytállnia, amennyiben annak mértéke a munkavállalónak a fizetésképtelenségi eljárás megindításának időpontjában fennálló díjazása alapján kerül megállapításra, és</p>
</td>
</tr>
</table>
    <table cellpadding="0" cellspacing="0" border="0" width="100%">
<col width="5%"/>
<col width="95%"/>
<tr>
<td valign="top">
<p class="count">–</p>
</td>
<td valign="top">
<p class="normal">sem a kedvezményezett, sem a fizetésképtelenséggel szemben biztosítást nyújtó intézmény nem felel a nyugdíjvárományoknak a növekedéseiért, amelyekre ugyan a díjazásnak a fizetésképtelenségi eljárás megindítását követő emelései által, de a fizetésképtelenségi eljárás megindítását megelőzően szerzett szolgálati időre vonatkozóan kerül sor,</p>
</td>
</tr>
</table>
    <table cellpadding="0" cellspacing="0" border="0" width="100%">
<col width="5%"/>
<col width="95%"/>
<tr>
<td valign="top">
<p class="count">–</p>
</td>
<td valign="top">
<p class="normal">a munkavállaló azonban a jövőbeli jogosultságának e számszerűsíthető különbözetét az átadóval szembeni fizetésképtelenségi eljárásban érvényesítheti?</p>
</td>
</tr>
</table>
    <p class="C09Marge0avecretrait" id="para-88" title="page-12">
      5) Az előzetes döntéshozatalra előterjesztett második vagy negyedik kérdésre adandó igenlő válasz esetén:
    </p>
    <p class="C10Marge1" id="para-89" title="page-12">
      Kiterjed‑e [a 2008/94 irányelv] 8. cikke szerint a tagállamok által nyújtandó védelem szintje a fizetésképtelenségi eljárás megindításának az időpontjában megszerzett jövőbeli nyugdíjjogosultság azon részére is, amely csak azért keletkezik, mert a munkaviszony megszűnése nem a fizetésképtelenséggel függ össze?
    </p>
    <p class="C09Marge0avecretrait" id="para-90" title="page-12">
      6) Az előzetes döntéshozatalra előterjesztett ötödik kérdésre adandó igenlő válasz esetén:
    </p>
    <p class="C10Marge1" id="para-91" title="page-13">
      Milyen körülmények között tekinthetők nyilvánvalóan aránytalannak a korábbi munkavállaló által a munkáltató fizetésképtelensége miatt a foglalkoztatói nyugdíjrendszerben nyújtott ellátások tekintetében elszenvedett veszteségek, és ezért milyen körülmények között kötelezhetik azok a tagállamokat ezzel szemben [a 2008/94 irányelv] 8. cikke szerinti minimális szintű védelem biztosítására annak ellenére, hogy a korábbi munkavállaló a megszerzett nyugdíjjogosultságainak legalább a felét megkapja?”
    </p>
    <table cellpadding="0" cellspacing="0" border="0" width="100%">
<col width="5%"/>
<col width="95%"/>
<tr>
<td valign="top">
<p class="count">27.</p>
</td>
<td valign="top">
<p class="normal">Írásbeli észrevételeket EM, FL, a Németországi Szövetségi Köztársaság és az Európai Bizottság nyújtott be a Bírósághoz. Valamennyien részt vettek a 2019. december 12‑én tartott tárgyaláson, miként a TMD Friction GmbH és a TMD Friction EsCo GmbH (a továbbiakban együtt: az alperesek) is.</p>
</td>
</tr>
</table>
    <table cellpadding="0" cellspacing="0" border="0" width="100%">
<col width="5%"/>
<col width="95%"/>
<tr>
<td valign="top">
<p class="count">III.</p>
</td>
<td valign="top">
<p class="normal">Értékelés</p>
</td>
</tr>
</table>
    <table cellpadding="0" cellspacing="0" border="0" width="100%">
<col width="5%"/>
<col width="95%"/>
<tr>
<td valign="top">
<p class="count">A.</p>
</td>
<td valign="top">
<p class="normal">Megközelítési mód</p>
</td>
</tr>
</table>
    <table cellpadding="0" cellspacing="0" border="0" width="100%">
<col width="5%"/>
<col width="95%"/>
<tr>
<td valign="top">
<p class="count">28.</p>
</td>
<td valign="top">
<p class="normal">Az alábbiakban három kérdést tárgyalok, annak érdekében, hogy ismertessem az alapeljárásokban felmerülő jogkérdés megoldásával kapcsolatos megközelítésemet.</p>
</td>
</tr>
</table>
    <table cellpadding="0" cellspacing="0" border="0" width="100%">
<col width="5%"/>
<col width="95%"/>
<tr>
<td valign="top">
<p class="count">1.</p>
</td>
<td valign="top">
<p class="normal">Az alapeljárások horizontális jellege</p>
</td>
</tr>
</table>
    <table cellpadding="0" cellspacing="0" border="0" width="100%">
<col width="5%"/>
<col width="95%"/>
<tr>
<td valign="top">
<p class="count">29.</p>
</td>
<td valign="top">
<p class="normal">Mindenekelőtt a nyolcadik és kilencedik kérdések elfogadhatatlanok. Az alapeljárások a fent hivatkozott uniós irányelvek értelmezését érintik egy magánszemélyek közötti jogvitában, így az említett irányelvek közvetlen hatályának kérdése nem bírhat meghatározó jelentőséggel. (<span class="note footnote notemarker">
<a id="c-10" href="#t-10">10</a>
</span>) Márpedig a nyolcadik és kilencedik kérdések a 2008/94 irányelvből következő közvetlen kötelezettségeket érintenek, a kilencedik kérdések pedig leírás útján a PSV‑re utalnak. (<span class="note footnote notemarker">
<a id="c-11" href="#t-11">11</a>
</span>)
      </p>
</td>
</tr>
</table>
    <table cellpadding="0" cellspacing="0" border="0" width="100%">
<col width="5%"/>
<col width="95%"/>
<tr>
<td valign="top">
<p class="count">30.</p>
</td>
<td valign="top">
<p class="normal">Ugyanakkor a PSV nem fél az eljárásban, és a nyolcadik és kilencedik kérdések – amely kérdésekre adott válaszok kihatnának érdekeire – túlmutatnak a pusztán harmadik személy jogait csorbító hatásokon, (<span class="note footnote notemarker">
<a id="c-12" href="#t-12">12</a>
</span>) ahogy azt a Bíróság ítélkezési gyakorlata megengedi. (<span class="note footnote notemarker">
<a id="c-13" href="#t-13">13</a>
</span>) Ennélfogva, ha a Bíróságnak meg kellene válaszolnia a közvetlen hatállyal kapcsolatos nyolcadik és kilencedik kérdéseket, amelyeket a fent hivatkozott Pensions‑Sicherungs‑Verein ítéletben lényegében előterjesztettek, és 2019. december 19‑én meg is válaszoltak, (<span class="note footnote notemarker">
<a id="c-14" href="#t-14">14</a>
</span>) akkor elkerülhetetlenül sérülne a fegyveregyenlőség elve és az Európai Unió Alapjogi Chartájának 47. cikke szerinti védelemhez való jog. (<span class="note footnote notemarker">
<a id="c-15" href="#t-15">15</a>
</span>) Mivel a PSV nem alperes, a kérdések emellett hipotetikusak is.</p>
</td>
</tr>
</table>
    <table cellpadding="0" cellspacing="0" border="0" width="100%">
<col width="5%"/>
<col width="95%"/>
<tr>
<td valign="top">
<p class="count">31.</p>
</td>
<td valign="top">
<p class="normal">Ennélfogva a 2008/94 irányelv 8. cikke által biztosított minimális védelem (<span class="note footnote notemarker">
<a id="c-16" href="#t-16">16</a>
</span>) az alapeljárásokban csak akkor lehet releváns, ha e rendelkezés kapcsolódik az abból az alperesekre következő jogkövetkezményekhez, például a 2001/23 irányelv 5. cikke (2) bekezdése a) pontja értelmezésének fényében. (<span class="note footnote notemarker">
<a id="c-17" href="#t-17">17</a>
</span>)
      </p>
</td>
</tr>
</table>
    <table cellpadding="0" cellspacing="0" border="0" width="100%">
<col width="5%"/>
<col width="95%"/>
<tr>
<td valign="top">
<p class="count">32.</p>
</td>
<td valign="top">
<p class="normal">Mivel az alapeljárás két magánszemély közötti horizontális keresetre vonatkozik, a kérdést előterjesztő bíróságnak a nemzeti jog alkalmazása során figyelembe kell vennie e jog szabályainak összességét és az e jog által elfogadott értelmezési módszereket kell alkalmaznia azért, hogy azt a lehető legnagyobb mértékben a szóban forgó irányelvek szövege és célja alapján értelmezze, annak érdekében, hogy elérje az irányelv által meghatározott eredményt, és ily módon megfeleljen az EUMSZ 288. cikk harmadik bekezdésének. (<span class="note footnote notemarker">
<a id="c-18" href="#t-18">18</a>
</span>)
      </p>
</td>
</tr>
</table>
    <table cellpadding="0" cellspacing="0" border="0" width="100%">
<col width="5%"/>
<col width="95%"/>
<tr>
<td valign="top">
<p class="count">2.</p>
</td>
<td valign="top">
<p class="normal">A tagállami jog értelmezésének kizárása</p>
</td>
</tr>
</table>
    <table cellpadding="0" cellspacing="0" border="0" width="100%">
<col width="5%"/>
<col width="95%"/>
<tr>
<td valign="top">
<p class="count">33.</p>
</td>
<td valign="top">
<p class="normal">Másodszor, bármilyen hasznosak lennének háttérként a Bíróság által a német fizetésképtelenségi rendelkezésekkel és nyugdíjjoggal kapcsolatban szolgáltatott információk, emlékeztetek arra, hogy a Bíróság állandó ítélkezési gyakorlata szerint a Bíróságnak nincs hatásköre arra, hogy a nemzeti rendelkezéseket értelmezze, sem pedig arra, hogy eldöntse, hogy a tagállami hatóságok e rendelkezésekre vonatkozó értelmezése helytálló‑e. (<span class="note footnote notemarker">
<a id="c-19" href="#t-19">19</a>
</span>) Ennélfogva a jelen indítvány a 2001/23 irányelv és a 2008/94 irányelv releváns rendelkezéseinek értelmezésére szorítkozik, és nem bocsátkozik a német jog fogalmainak értelmezésével kapcsolatos gondolatmenetekbe.</p>
</td>
</tr>
</table>
    <table cellpadding="0" cellspacing="0" border="0" width="100%">
<col width="5%"/>
<col width="95%"/>
<tr>
<td valign="top">
<p class="count">3.</p>
</td>
<td valign="top">
<p class="normal">A kérdést előterjesztő bíróság főbb problémái és a kérdések átfogalmazása</p>
</td>
</tr>
</table>
    <table cellpadding="0" cellspacing="0" border="0" width="100%">
<col width="5%"/>
<col width="95%"/>
<tr>
<td valign="top">
<p class="count">34.</p>
</td>
<td valign="top">
<p class="normal">Harmadszor, annak érdekében, hogy hasznos választ adhassunk a kérdést előterjesztő bíróság részére, megjelölöm, hogy álláspontom szerint melyek az előterjesztett kérdéseket alátámasztó fő célkitűzések, és átfogalmazom azokat.</p>
</td>
</tr>
</table>
    <table cellpadding="0" cellspacing="0" border="0" width="100%">
<col width="5%"/>
<col width="95%"/>
<tr>
<td valign="top">
<p class="count">35.</p>
</td>
<td valign="top">
<p class="normal">Úgy tűnik, hogy három ilyen van: (1) annak eldöntése, hogy az alapeljárást a 2001/23 irányelv 3. vagy 5. cikke, vagy pedig mindkettő szabályozza; (2) ennek megállapítását követően annak eldöntése, hogy a szóban forgó körülmények között a megfelelően értelmezett releváns rendelkezés az EM és FL által igényelt ellátásokért fennálló felelősséget átruházza‑e az alperes kedvezményezettekre; valamint (3) a 2008/94 irányelv 8. cikke által e tekintetben játszott szerep.</p>
</td>
</tr>
</table>
    <table cellpadding="0" cellspacing="0" border="0" width="100%">
<col width="5%"/>
<col width="95%"/>
<tr>
<td valign="top">
<p class="count">36.</p>
</td>
<td valign="top">
<p class="normal">Az állandó ítélkezési gyakorlattal összhangban az előzetes döntéshozatalra utalás keretében a Bíróság a nemzeti bíróságok számára megadhatja az általa az alapjogvita eldöntéséhez szükségesnek ítélt valamennyi iránymutatást, azonban kizárólag ez utóbbi bíróságok feladata annak ellenőrzése, hogy az előttük folyamatban lévő ügyben teljesülnek‑e az uniós norma alkalmazását maguk után vonó ténybeli feltételek, valamint a meghozandó határozatukra vonatkozó következmények levonása. (<span class="note footnote notemarker">
<a id="c-20" href="#t-20">20</a>
</span>)
      </p>
</td>
</tr>
</table>
    <table cellpadding="0" cellspacing="0" border="0" width="100%">
<col width="5%"/>
<col width="95%"/>
<tr>
<td valign="top">
<p class="count">37.</p>
</td>
<td valign="top">
<p class="normal">Ezenfelül a Bíróság a 2001/23 irányelv 3–5. cikkének értelmezésével összefüggésben megismételte, hogy a nemzeti bíróság részére adandó hasznos válasz céljából a Bíróságnak át kell fogalmaznia az elé terjesztett kérdéseket. (<span class="note footnote notemarker">
<a id="c-21" href="#t-21">21</a>
</span>)
      </p>
</td>
</tr>
</table>
    <table cellpadding="0" cellspacing="0" border="0" width="100%">
<col width="5%"/>
<col width="95%"/>
<tr>
<td valign="top">
<p class="count">38.</p>
</td>
<td valign="top">
<p class="normal">Ennélfogva azt javaslom, hogy a Bíróság mellőzze az első négy kérdést, mivel azok a 2001/23 irányelv 3. cikkének az 5. cikkhez képest fennálló elsőbbségét feltételezik, amit sem a Bíróság ítélkezési gyakorlata, sem maga a 2001/23 irányelv nem támaszt alá. A fent említett három cél (35. pont) közül az első fényében az első kérdést az alábbiak szerint lehetne átfogalmazni.</p>
</td>
</tr>
</table>
    <p class="C09Marge0avecretrait" id="para-109" title="page-16">
      „1) Amennyiben a tagállam joga korlátozza a munkavállalók azon kiegészítő foglalkoztatói nyugellátásait, amelyekért az átadó fizetésképtelensége miatt valamely vállalkozást átvevő kedvezményezett felel, az érintett munkavállalók kedvezményezettek irányában fennálló jogait elsődlegesen a 2001/23 irányelv 5. cikke, annak 3. cikke, vagy pedig mindkét rendelkezés szabályozza?”
    </p>
    <table cellpadding="0" cellspacing="0" border="0" width="100%">
<col width="5%"/>
<col width="95%"/>
<tr>
<td valign="top">
<p class="count">39.</p>
</td>
<td valign="top">
<p class="normal">A releváns rendelkezések és a köztük fennálló hierarchia azonosítása minőségileg más feladat annak eldöntéséhez képest, hogy egy egyedi ügyben felmerülő probléma e rendelkezések tárgyi hatálya alá tartozik‑e.</p>
</td>
</tr>
</table>
    <table cellpadding="0" cellspacing="0" border="0" width="100%">
<col width="5%"/>
<col width="95%"/>
<tr>
<td valign="top">
<p class="count">40.</p>
</td>
<td valign="top">
<p class="normal">Amint alább (44–59. pont) részletesen kifejtem, arra a következtetésre jutottam, hogy amennyiben a fizetésképtelenségi eljárás kívül esik a 2001/23 irányelv 5. cikkének tárgyi hatályán, az ezen irányelvben található egyéb rendelkezések, így a 3. cikk (4) bekezdése nem értelmezhetők úgy, hogy azok hatálya kiterjed a fizetésképtelenségi eljárásra, mivel a 2001/23 irányelv 5. cikke lex specialis.</p>
</td>
</tr>
</table>
    <table cellpadding="0" cellspacing="0" border="0" width="100%">
<col width="5%"/>
<col width="95%"/>
<tr>
<td valign="top">
<p class="count">41.</p>
</td>
<td valign="top">
<p class="normal">Ennélfogva azt javaslom, hogy a Bíróság válaszoljon meg egy további, az alábbiak szerint megfogalmazott kérdést.</p>
</td>
</tr>
</table>
    <p class="C09Marge0avecretrait" id="para-113" title="page-16">
      „2) Az alapeljárásban szereplő fizetésképtelenségi eljárás a 2001/23 irányelv 5. cikke (1) vagy (2) bekezdésének tárgyi hatálya alá tartozik‑e?”
    </p>
    <table cellpadding="0" cellspacing="0" border="0" width="100%">
<col width="5%"/>
<col width="95%"/>
<tr>
<td valign="top">
<p class="count">42.</p>
</td>
<td valign="top">
<p class="normal">Amint alább (lásd a 61–79. pontot) kifejtettem, arra a következtetésre jutottam, hogy az alapeljárás a 2001/23 irányelv 5. cikke (2) bekezdésének tárgyi hatálya alá tartozik. Ugyanakkor a fenti 35. pontban megjelölt második cél elérése érdekében egy harmadik kérdés is szükséges. Az alapeljárás tényállása alapján a 2001/23 irányelv 5. cikke (2) bekezdésének bármelyik pontja arra kötelezi‑e az alpereseket, hogy garantálják az EM és FL által követelt nyugellátásokat? Ebből a célból egy harmadik kérdést lehetne feltenni:</p>
</td>
</tr>
</table>
    <p class="C09Marge0avecretrait" id="para-115" title="page-17">
      „3) Az alapeljárás körülményei között a 2001/23 irányelv 5. cikke (2) bekezdésének a) vagy b) pontja lehetővé teszi‑e a tagállami jog szerinti olyan korlátozást, amelynek értelmében a kedvezményezett nem felel az olyan kiegészítő nyugellátásokért, amelyek a fizetésképtelenségi eljárás megindítását megelőző szolgálati időn alapulnak?”
    </p>
    <table cellpadding="0" cellspacing="0" border="0" width="100%">
<col width="5%"/>
<col width="95%"/>
<tr>
<td valign="top">
<p class="count">43.</p>
</td>
<td valign="top">
<p class="normal">Végül, amint az az ötödik, hatodik és hetedik kérdésből kitűnik, a kérdést előterjesztő bíróság többet kíván megtudni a 2008/94 irányelv 8. cikke által a 2001/23 irányelv értelmezésére gyakorolt hatásról. Ennélfogva az alábbi utolsó kérdést javaslom:</p>
</td>
</tr>
</table>
    <p class="C09Marge0avecretrait" id="para-117" title="page-17">
      „4) Az alapeljárás körülményei között milyen szerepet kell játszania a 80/987 irányelv 8. cikkének, ha az átruházással érintett munkavállaló nyugdíjellátásokkal kapcsolatos kötelezettségeket kíván betudni a kedvezményezettnek, amennyiben az átadóval szemben fizetésképtelenségi eljárásra került sor, különösen az arányosság elvére figyelemmel?”
    </p>
    <table cellpadding="0" cellspacing="0" border="0" width="100%">
<col width="5%"/>
<col width="95%"/>
<tr>
<td valign="top">
<p class="count">B.</p>
</td>
<td valign="top">
<p class="normal">Az átfogalmazott kérdésekre adandó válaszok</p>
</td>
</tr>
</table>
    <table cellpadding="0" cellspacing="0" border="0" width="100%">
<col width="5%"/>
<col width="95%"/>
<tr>
<td valign="top">
<p class="count">1.</p>
</td>
<td valign="top">
<p class="normal">Az első kérdésről</p>
</td>
</tr>
</table>
    <table cellpadding="0" cellspacing="0" border="0" width="100%">
<col width="5%"/>
<col width="95%"/>
<tr>
<td valign="top">
<p class="count">44.</p>
</td>
<td valign="top">
<p class="normal">Az átfogalmazott első kérdésre olyan választ kell adni, amely szerint amennyiben a tagállam joga korlátozza a munkavállalók azon kiegészítő foglalkoztatói nyugellátásait, amelyekért az átadó fizetésképtelensége miatt valamely vállalkozást átvevő kedvezményezett felel, az uniós jog alapján az érintett munkavállalók kedvezményezettek irányában fennálló jogait elsődlegesen a 2001/23 irányelv 5. cikke szabályozza.</p>
</td>
</tr>
</table>
    <table cellpadding="0" cellspacing="0" border="0" width="100%">
<col width="5%"/>
<col width="95%"/>
<tr>
<td valign="top">
<p class="count">45.</p>
</td>
<td valign="top">
<p class="normal">Az ügy irataiból kitűnik, hogy a kérdést előterjesztő bíróság ítélkezési gyakorlatában 1980. január 17. óta a fizetésképtelenség az előfeltétele annak, hogy csökkentsék az átruházással érintett munkavállalók nyugdíjjogosultságait, és ez képezi az említett bíróság problémáinak központi elemét. Amint arra írásbeli észrevételeiben a Bizottság rámutatott, a fizetésképtelenségi eljárás megindítása eredményezte a felperes munkavállalók jogvesztését.</p>
</td>
</tr>
</table>
    <table cellpadding="0" cellspacing="0" border="0" width="100%">
<col width="5%"/>
<col width="95%"/>
<tr>
<td valign="top">
<p class="count">46.</p>
</td>
<td valign="top">
<p class="normal">Ki kell emelni, hogy a 2001/23 irányelv által biztosított védelem a munkavállalók valamennyi jogára kiterjed, amennyiben azok nem tartoznak az ezen irányelvben kifejezetten előírt kivételek közé. (<span class="note footnote notemarker">
<a id="c-22" href="#t-22">22</a>
</span>) Főszabály szerint a 2001/23 irányelv 3. cikkének (1) bekezdése arra kötelezi a kedvezményezettet, hogy a vagyoni jellegű jogosultságok kiszámítása során vegye figyelembe a munkaviszony teljes időtartamát. (<span class="note footnote notemarker">
<a id="c-23" href="#t-23">23</a>
</span>) Kizárólag a 2001/23 irányelv által engedélyezettek közé tartó kivételek lehetségesek, és azokat szigorúan kell értelmezni, mivel elszakadnak a 2001/23 irányelv fő célkitűzésétől, mely a munkavállalóknak a vállalkozások egyes átruházásaival összefüggésben történő védelme. (<span class="note footnote notemarker">
<a id="c-24" href="#t-24">24</a>
</span>)
      </p>
</td>
</tr>
</table>
    <table cellpadding="0" cellspacing="0" border="0" width="100%">
<col width="5%"/>
<col width="95%"/>
<tr>
<td valign="top">
<p class="count">47.</p>
</td>
<td valign="top">
<p class="normal">Az első négy kérdés láthatóan a 2001/23 irányelv szerkezetének téves értelmezésén nyugszik, mivel azok alapja az a feltevés, hogy a kérdést előterjesztő bíróság 1980. január 17. óta érvényesülő, a fizetésképtelenséget megelőző munkaviszonyokat a kedvezményezettek átruházással érintett munkavállalókkal szemben fennálló foglalkoztatói nyugellátási kötelezettségeiből kizáró ítélkezési gyakorlata a 2001/23 irányelv 3. cikke (4) bekezdésének a) pontjában szereplő, „amennyiben a tagállamok másként nem rendelkeznek” szövegből következő diszkrecionális jogkörének hatálya alá tartozik, vagy hogy azoknak esetlegesen tiszteletben kell tartaniuk az említett irányelv 3. cikke (4) bekezdésének b) pontját.</p>
</td>
</tr>
</table>
    <table cellpadding="0" cellspacing="0" border="0" width="100%">
<col width="5%"/>
<col width="95%"/>
<tr>
<td valign="top">
<p class="count">48.</p>
</td>
<td valign="top">
<p class="normal">Ezzel szemben, amint arra írásbeli észrevételeiben Németország hivatkozott, EM és FL által támogatva, a 2001/23 irányelv 5. cikke lex specialis, (<span class="note footnote notemarker">
<a id="c-25" href="#t-25">25</a>
</span>) amely kizárólag azt szabályozza, hogy a tagállamok milyen mértékben zárhatják ki a fizetésképtelen átadóktól érkező, átruházással érintett munkavállalókat a 3. és 4. cikk által biztosított védelemből.</p>
</td>
</tr>
</table>
    <table cellpadding="0" cellspacing="0" border="0" width="100%">
<col width="5%"/>
<col width="95%"/>
<tr>
<td valign="top">
<p class="count">49.</p>
</td>
<td valign="top">
<p class="normal">Először is ez elkerülhetetlenül következik az 5. cikk szövegezéséből. Annak a 3. és 4. cikkel fennálló kapcsolata arra korlátozódik, hogy a tagállamok számára diszkrecionális jogkört biztosít a 3. és 4. cikkben biztosított védelem kiterjesztésére „egy vállalkozás […] olyan átruházására, amelyben az átadó csődeljárás vagy ezzel egyenértékű más olyan fizetésképtelenségi eljárás alatt áll, amely az átadó vagyonának felszámolása céljából indult, és az illetékes hatóság […] felügyelete alatt zajlik” (az 5. cikk (1) bekezdése). A 2001/23 irányelv 3. és 4. cikkére való általános hivatkozás szerepel az 5. cikk (2) bekezdésében is, valamint a 3. és 4. cikkben biztosított védelem korlátozásának további lehetősége „az átadó tekintetében indított, fizetésképtelenségi eljárás alatt történő átruházásra […] (függetlenül attól, hogy az eljárást az átadó vagyonának felszámolása céljából indították, vagy sem), [amennyiben] az ilyen eljárás az illetékes hatóság […] felügyelete alatt zajlik” (az 5. cikk (2) bekezdésének a) pontja).</p>
</td>
</tr>
</table>
    <table cellpadding="0" cellspacing="0" border="0" width="100%">
<col width="5%"/>
<col width="95%"/>
<tr>
<td valign="top">
<p class="count">50.</p>
</td>
<td valign="top">
<p class="normal">Ezenfelül, amint arra EM képviselője hivatkozott a tárgyaláson, az 5. cikket úgy kell értelmezni, hogy elrettentsen a fizetésképtelenségi eljárások visszaélésszerű alkalmazásától, mivel a tagállamok a 2001/23 irányelv 5. cikkének (4) bekezdése alapján kötelesek intézkedéseket hozni az ilyen visszaélések megakadályozása céljából. Összeegyeztethetetlen lenne e céllal az irányelv oly módon történő értelmezése, amely diszkrecionális jogkört biztosít a tagállamok számára a munkavállalók jogainak csökkentésére az irányelv 5. cikkének hatályán kívül eső fizetésképtelenségi eljárások (bizonyos formáival) összefüggésben, a 2001/23 irányelv egy másik rendelkezésére, így például a 3. cikk (4) bekezdésére hivatkozva. (<span class="note footnote notemarker">
<a id="c-26" href="#t-26">26</a>
</span>) Emellett ellentétes lenne a 2001/23 irányelv szerkezetével.</p>
</td>
</tr>
</table>
    <table cellpadding="0" cellspacing="0" border="0" width="100%">
<col width="5%"/>
<col width="95%"/>
<tr>
<td valign="top">
<p class="count">51.</p>
</td>
<td valign="top">
<p class="normal">Ebből következően a 2001/23 irányelv szerkezetében (amelyet belső összefüggésének is nevezhetünk), (<span class="note footnote notemarker">
<a id="c-27" href="#t-27">27</a>
</span>) illetve szövegezésében sem utal semmi arra, hogy annak 5. cikke alá lenne rendelve akár általában az irányelv 3. cikkének, akár a 3. cikk (4) bekezdésében szereplő kiegészítő vállalati vagy vállalatközi nyugdíjrendszereken alapuló öregségi nyugdíjakkal kapcsolatos szabályoknak. Kizárólag az 5. cikk (2) bekezdésének a) pontja függ az uniós jog egy másik rendelkezésétől, mégpedig a 2008/94 irányelvet megelőző 80/987 irányelvtől. (<span class="note footnote notemarker">
<a id="c-28" href="#t-28">28</a>
</span>) Amint ugyanis azt EM írásbeli észrevételeiben hangsúlyozza, a 2001/23 irányelv 5. cikkében a 2008/94 irányelvre való utalás (az azt megelőző 2008/94 irányelvre való utalás formájában) megerősíti annak lex specialis jellegét.</p>
</td>
</tr>
</table>
    <table cellpadding="0" cellspacing="0" border="0" width="100%">
<col width="5%"/>
<col width="95%"/>
<tr>
<td valign="top">
<p class="count">52.</p>
</td>
<td valign="top">
<p class="normal">A 2001/23 irányelv (7) preambulumbekezdése azt a célt tükrözi, hogy kifejezett lehetőséget teremtsenek a tagállami diszkrecionális jogkör figyelembevételére egy konkrét területen. Abban többek között az szerepel, hogy a vállalkozások, üzletek és ezek részeinek átruházása esetén történő védelmére vonatkozó tagállami jogszabályok közelítéséről szóló, 1977. február 14‑i 77/187/EGK tanácsi irányelv (<span class="note footnote notemarker">
<a id="c-29" href="#t-29">29</a>
</span>) „a tagállamoknak a gazdasági nehézségekkel küszködő vállalatok megmentését célzó törvényalkotási irányvonalának” a fényében került módosításra.</p>
</td>
</tr>
</table>
    <table cellpadding="0" cellspacing="0" border="0" width="100%">
<col width="5%"/>
<col width="95%"/>
<tr>
<td valign="top">
<p class="count">53.</p>
</td>
<td valign="top">
<p class="normal">Az általam javasolt megközelítést alátámasztja továbbá a 2001/23 irányelv keletkezésének története.</p>
</td>
</tr>
</table>
    <table cellpadding="0" cellspacing="0" border="0" width="100%">
<col width="5%"/>
<col width="95%"/>
<tr>
<td valign="top">
<p class="count">54.</p>
</td>
<td valign="top">
<p class="normal">A 2001/23 irányelv 5. cikke azáltal vált az irányelv részévé, hogy a 77/187 irányelvet módosította a 77/187 irányelv módosításáról szóló, 1998. június 29‑i 98/50/EK tanácsi irányelv (<span class="note footnote notemarker">
<a id="c-30" href="#t-30">30</a>
</span>).</p>
</td>
</tr>
</table>
    <table cellpadding="0" cellspacing="0" border="0" width="100%">
<col width="5%"/>
<col width="95%"/>
<tr>
<td valign="top">
<p class="count">55.</p>
</td>
<td valign="top">
<p class="normal">A fizetésképtelenségre vonatkozó különös szabályok bevezetése megjelenik a 98/50 irányelv (7) preambulumbekezdésében. (<span class="note footnote notemarker">
<a id="c-31" href="#t-31">31</a>
</span>) E rendelkezés szerint „a fizetésképtelen vállalkozások túlélésének biztosítása érdekében a tagállamoknak kifejezetten lehetővé kell tenni, hogy ne alkalmazzák a 77/187/EGK irányelv 3. és 4. cikkét a felszámolási eljárások keretében teljesített átruházásokra, valamint engedélyezni kell bizonyos eltéréseket az irányelv általános rendelkezéseitől a felszámolási eljárásokkal összefüggésben teljesített átruházások esetében”. (Kiemelés tőlem)</p>
</td>
</tr>
</table>
    <table cellpadding="0" cellspacing="0" border="0" width="100%">
<col width="5%"/>
<col width="95%"/>
<tr>
<td valign="top">
<p class="count">56.</p>
</td>
<td valign="top">
<p class="normal">Ezenfelül a 98/50 irányelv (3) preambulumbekezdése kimondja, hogy annak célja a 77/187 irányelv módosítása volt, többek között „a Bíróság ítélkezési gyakorlatának […] fényében”. (<span class="note footnote notemarker">
<a id="c-32" href="#t-32">32</a>
</span>) Amint azt Szpunar főtanácsnok (<span class="note footnote notemarker">
<a id="c-33" href="#t-33">33</a>
</span>) nemrégiben rendkívül részletesen kifejtette, ez az ítélkezési gyakorlat kialakított egy, a 77/187 irányelv által előírt garanciák alóli kivételt, amelyet eredetileg a csődjog sajátos jellege igazolt. (<span class="note footnote notemarker">
<a id="c-34" href="#t-34">34</a>
</span>)
      </p>
</td>
</tr>
</table>
    <table cellpadding="0" cellspacing="0" border="0" width="100%">
<col width="5%"/>
<col width="95%"/>
<tr>
<td valign="top">
<p class="count">57.</p>
</td>
<td valign="top">
<p class="normal">A Bizottság azon javaslata, amelyen a 98/50 irányelv alapult, (<span class="note footnote notemarker">
<a id="c-35" href="#t-35">35</a>
</span>) azt is kimondta, hogy „a fizetésképtelen vállalkozások túlélésének biztosítása érdekében a tagállamok számára kifejezetten lehetővé kell tenni, hogy ne alkalmazzák a 77/187/EGK irányelv 3. és 4. cikkét a felszámolási eljárások keretében teljesített átruházásokra, valamint engedélyezni kell bizonyos eltéréseket az irányelv általános rendelkezéseitől a felszámolást megelőző fizetésképtelenségi eljárásokkal összefüggésben teljesített átruházások esetében”, míg a Gazdasági és Szociális Bizottság véleménye szerint „a javaslat fizetésképtelenséggel kapcsolatos új rendelkezései üdvözlendő kísérletet jelentenek egy rugalmas elem bevezetésére”. (<span class="note footnote notemarker">
<a id="c-36" href="#t-36">36</a>
</span>)
      </p>
</td>
</tr>
</table>
    <table cellpadding="0" cellspacing="0" border="0" width="100%">
<col width="5%"/>
<col width="95%"/>
<tr>
<td valign="top">
<p class="count">58.</p>
</td>
<td valign="top">
<p class="normal">Röviden, a 2001/23 irányelv keletkezéstörténetében semmi nem utal arra, hogy a tagállamok számára a fizetésképtelen vállalkozások átruházása tekintetében biztosított rugalmasságot alá kellett rendelni a 2001/23 irányelv 3. cikkének (4) bekezdésében felsorolt ellátásokra vonatkozó, korábban fennálló általános szabályoknak. Ez kiterjed az öregségi nyugellátásra a kiegészítő vállalati vagy vállalatközi nyugdíjrendszerekben, vagyis az alapeljárásokban szereplő kategóriára. Hozzáteszem, hogy a jogi logikával egyszerűen ellentétes, hogy egy és ugyanazon helyzetet két különböző rendelkezés, mint a 2001/23 irányelv 3. és 5. cikke, szabályozzon.</p>
</td>
</tr>
</table>
    <table cellpadding="0" cellspacing="0" border="0" width="100%">
<col width="5%"/>
<col width="95%"/>
<tr>
<td valign="top">
<p class="count">59.</p>
</td>
<td valign="top">
<p class="normal">A fenti okok miatt azt javaslom, hogy az átfogalmazott első kérdésre a Bíróság a fenti 44. pontban szereplő választ adja.</p>
</td>
</tr>
</table>
    <table cellpadding="0" cellspacing="0" border="0" width="100%">
<col width="5%"/>
<col width="95%"/>
<tr>
<td valign="top">
<p class="count">2.</p>
</td>
<td valign="top">
<p class="normal">A második kérdésről</p>
</td>
</tr>
</table>
    <table cellpadding="0" cellspacing="0" border="0" width="100%">
<col width="5%"/>
<col width="95%"/>
<tr>
<td valign="top">
<p class="count">60.</p>
</td>
<td valign="top">
<p class="normal">A második kérdésre olyan értelmű választ kell adni, hogy az előzetes döntéshozatalra utaló végzésben ismertetett fizetésképtelenségi eljárás kívül esik a 2001/23 irányelv 5. cikke (1) bekezdésének tárgyi hatályán, de az említett irányelv 5. cikke (2) bekezdése a) pontjának tárgyi hatálya alá tartozik.</p>
</td>
</tr>
</table>
    <table cellpadding="0" cellspacing="0" border="0" width="100%">
<col width="5%"/>
<col width="95%"/>
<tr>
<td valign="top">
<p class="count">a)</p>
</td>
<td valign="top">
<p class="normal">A kérdésre a 2001/23 irányelv 5. cikkének (1) bekezdésére figyelemmel adandó válasz</p>
</td>
</tr>
</table>
    <table cellpadding="0" cellspacing="0" border="0" width="100%">
<col width="5%"/>
<col width="95%"/>
<tr>
<td valign="top">
<p class="count">61.</p>
</td>
<td valign="top">
<p class="normal">A Bíróság állandó ítélkezési gyakorlata nemleges választ határoz meg e kérdésre az 5. cikk (1) bekezdésére figyelemmel, különösen annak fényében, hogy ez a 2001/23 irányelv 5. cikkének (1) bekezdését megelőző ítélkezési gyakorlat lényeges az 5. cikk (1) bekezdése értelmének meghatározása céljából. (<span class="note footnote notemarker">
<a id="c-37" href="#t-37">37</a>
</span>) Ezen ítélkezési gyakorlat alapján annak eldöntése céljából, hogy a fizetésképtelenségi eljárás olyan „[csődeljárásnak] vagy ezzel egyenértékű más olyan fizetésképtelenségi [eljárásnak minősül‑e], amely az átadó vagyonának felszámolása céljából indult, és az illetékes hatóság […] felügyelete alatt zajlik”, az eljárás „jellemzői” és „célja” a döntő szempont. (<span class="note footnote notemarker">
<a id="c-38" href="#t-38">38</a>
</span>)
      </p>
</td>
</tr>
</table>
    <table cellpadding="0" cellspacing="0" border="0" width="100%">
<col width="5%"/>
<col width="95%"/>
<tr>
<td valign="top">
<p class="count">62.</p>
</td>
<td valign="top">
<p class="normal">A Bíróság megállapította, hogy ahhoz, hogy egy vállalkozás átruházása a 2001/23 irányelv 5. cikkének (1) bekezdésében szereplő kivétel hatálya alá tartozzon, három kumulatív feltételnek kell teljesülnie. Ezek a következők: az átadó csődeljárás vagy ezzel egyenértékű más fizetésképtelenségi eljárás alatt áll, ez az eljárás az átadó vagyonának felszámolása céljából indult, és az az illetékes hatóság felügyelete alatt zajlik. (<span class="note footnote notemarker">
<a id="c-39" href="#t-39">39</a>
</span>) Az ügy iratai alapján kizárólag a második feltétel nem teljesült az alapeljárásokban. Ez a felszámolás céljára vonatkozik.</p>
</td>
</tr>
</table>
    <table cellpadding="0" cellspacing="0" border="0" width="100%">
<col width="5%"/>
<col width="95%"/>
<tr>
<td valign="top">
<p class="count">63.</p>
</td>
<td valign="top">
<p class="normal">Az alperesek képviselője a tárgyaláson hangsúlyozta, hogy az alapeljárásokban szereplő átruházás munkahelyeket mentett meg, és az üzlet tovább tudott folyni, illetve fel tudott virágozni. Németország írásbeli észrevételei rögzítik, hogy a német jog célja, annak jelenlegi állása szerint a munkavállalók munkaviszonyának megőrzése, a tárgyaláson pedig kiemelték, hogy a fizetésképtelen vállalkozásokat átvevő kedvezményezettek nyugellátásokkal kapcsolatos felelősségének korlátozása vonzóbbá teszi az átruházott vállalkozás megvásárlását. A vállalkozás ára ellenkező esetben magasabb lenne. E tényezők az előzetes döntéshozatalra utaló végzésben is megjelennek.</p>
</td>
</tr>
</table>
    <table cellpadding="0" cellspacing="0" border="0" width="100%">
<col width="5%"/>
<col width="95%"/>
<tr>
<td valign="top">
<p class="count">64.</p>
</td>
<td valign="top">
<p class="normal">Ahogy ugyanakkor arra EM rámutatott írásbeli észrevételeiben, éppen az ilyen jellegű célt zárták ki a 2001/23 irányelv 5. cikkének (1) bekezdésére vonatkozó ítélkezési gyakorlatban. Az a követelmény, amely szerint az eljárást az átadó vagyonának felszámolása céljából kell megindítani, nem teljesült azon eljárásokban, amelyek célja az érintett vállalkozás tevékenysége folytatásának biztosítása. (<span class="note footnote notemarker">
<a id="c-40" href="#t-40">40</a>
</span>) Ez attól függetlenül érvényes, hogy a tagállami jog szerint mi a megnevezése a szóban forgó eljárásnak. Így a Bizottság kontra Olaszország ítéletben (<span class="note footnote notemarker">
<a id="c-41" href="#t-41">41</a>
</span>) a Bíróság nem fogadta el az Olasz Köztársaság által a 2001/23 irányelv „válsághelyzetben lévő” vállalkozások tekintetében történő alkalmazása elmulasztásának igazolása céljából hivatkozott, azon alapuló érveket, hogy ellenkező esetben „a potenciális kedvezményezettet visszatarthatná a vállalkozás megszerzésétől, ha meg kellene tartania az átruházott vállalkozás felesleges személyzetét”. (<span class="note footnote notemarker">
<a id="c-42" href="#t-42">42</a>
</span>)
      </p>
</td>
</tr>
</table>
    <table cellpadding="0" cellspacing="0" border="0" width="100%">
<col width="5%"/>
<col width="95%"/>
<tr>
<td valign="top">
<p class="count">65.</p>
</td>
<td valign="top">
<p class="normal">Nem látom be, hogy az alapeljárásokban szóban forgó eljárást miként lehetne másnak tekinteni, mint a vállalkozás vagy életképes egységei működőképességének megőrzését célzó eljárásnak, (<span class="note footnote notemarker">
<a id="c-43" href="#t-43">43</a>
</span>) amely nem a vagyon felszámolását célzó, a hitelezői követelések együttes kielégítésének maximalizálására irányuló eljárás. (<span class="note footnote notemarker">
<a id="c-44" href="#t-44">44</a>
</span>) A Bíróság ítélkezési gyakorlata ezt követeli meg ahhoz, hogy a fizetésképtelenségi eljárás a 2001/23 irányelv 5. cikkének (1) bekezdésében szereplő kivétel hatálya alá tartozhasson.</p>
</td>
</tr>
</table>
    <table cellpadding="0" cellspacing="0" border="0" width="100%">
<col width="5%"/>
<col width="95%"/>
<tr>
<td valign="top">
<p class="count">66.</p>
</td>
<td valign="top">
<p class="normal">Meg kell jegyezni, hogy az eljárás mindössze négy hónap alatt lezajlott. Ezen idő alatt a vállalkozást a TMD csoport egyik leányvállalatáról egy másikra ruházták, a vállalkozást annak folyamatos működtetése mellett mentve meg. Nem vitatott, hogy a vállalkozás ugyanazon a címen folytatta a kereskedést; emellett mind az átadót, mind a kedvezményezettet ugyanaz a kollektív szerződés kötelezte. Egyetlen hatóság sem bocsátott ki felszámolást elrendelő végzést.</p>
</td>
</tr>
</table>
    <table cellpadding="0" cellspacing="0" border="0" width="100%">
<col width="5%"/>
<col width="95%"/>
<tr>
<td valign="top">
<p class="count">67.</p>
</td>
<td valign="top">
<p class="normal">Mindenesetre, noha a fizetésképtelenségi eljárást gyakran használják szerkezetátalakítási célból, az nem a vállalkozás felszámolására irányul. (<span class="note footnote notemarker">
<a id="c-45" href="#t-45">45</a>
</span>) Az ítélkezési gyakorlatban régóta megállapítást nyert, hogy azok az eljárások, amelyek a vállalkozás tevékenysége fenntartásának elősegítését célozzák egy későbbi folytatás érdekében, nem tartoznak a 2001/23 irányelv 5. cikke (1) bekezdésének tárgyi hatálya alá. (<span class="note footnote notemarker">
<a id="c-46" href="#t-46">46</a>
</span>) Ez a helyzet az alapeljárásokban.</p>
</td>
</tr>
</table>
    <table cellpadding="0" cellspacing="0" border="0" width="100%">
<col width="5%"/>
<col width="95%"/>
<tr>
<td valign="top">
<p class="count">68.</p>
</td>
<td valign="top">
<p class="normal">Ha ez lenne a szükséges elemzés vége, akkor nem haboznék azt javasolni a Bíróságnak, hogy mondja ki, az alpereseknek garantálniuk kell EM és FL nyugellátását is, oly módon, mintha a fizetésképtelenségi eljárásra soha nem került volna sor. Ugyanakkor a tagállamok számára az 5. cikk (2) bekezdésének a) pontjában biztosított diszkrecionális jogkört is figyelembe kell venni, ahogy azt a kérdést is, hogy miként illeszkedik ehhez a kérdést előterjesztő bíróság 1980. január 17. óta érvényesülő ítélkezési gyakorlata.</p>
</td>
</tr>
</table>
    <table cellpadding="0" cellspacing="0" border="0" width="100%">
<col width="5%"/>
<col width="95%"/>
<tr>
<td valign="top">
<p class="count">b)</p>
</td>
<td valign="top">
<p class="normal">A kérdésre a 2001/23 irányelv 5. cikkének (2) bekezdésére figyelemmel adandó válasz</p>
</td>
</tr>
</table>
    <table cellpadding="0" cellspacing="0" border="0" width="100%">
<col width="5%"/>
<col width="95%"/>
<tr>
<td valign="top">
<p class="count">69.</p>
</td>
<td valign="top">
<p class="normal">Először is megjegyzem, hogy az 5. cikk (2) bekezdésének b) pontja irreleváns ebből a szempontból, mivel az alapeljárásokban nem állt fenn megállapodás „a munkavállaló munkafeltételeinek megváltoztatásáról a munkahelyek védelme érdekében a vállalkozás, az üzlet vagy ezek egy része fennmaradásának biztosításával”.</p>
</td>
</tr>
</table>
    <table cellpadding="0" cellspacing="0" border="0" width="100%">
<col width="5%"/>
<col width="95%"/>
<tr>
<td valign="top">
<p class="count">70.</p>
</td>
<td valign="top">
<p class="normal">Ezt követően, a 2001/23 irányelv 5. cikke (2) bekezdésének a) pontját a Bíróság jóval kevesebbet elemezte, mint az 5. cikk (1) bekezdését. (<span class="note footnote notemarker">
<a id="c-47" href="#t-47">47</a>
</span>) Jelentésének meghatározásában tehát a rendelkezés szövegével, összefüggésével és céljaival kapcsolatos, eddigi (korlátozott) ítélkezési gyakorlat szolgál számomra útmutatásul. (<span class="note footnote notemarker">
<a id="c-48" href="#t-48">48</a>
</span>)
      </p>
</td>
</tr>
</table>
    <table cellpadding="0" cellspacing="0" border="0" width="100%">
<col width="5%"/>
<col width="95%"/>
<tr>
<td valign="top">
<p class="count">71.</p>
</td>
<td valign="top">
<p class="normal">A Bíróság megállapította, hogy a 2001/23 irányelv 5. cikke (2) bekezdése a) pontjának „előfeltétele a 2001/23 irányelv 3. és 4. cikkének alkalmazása”. (<span class="note footnote notemarker">
<a id="c-49" href="#t-49">49</a>
</span>) Ez összhangban van azzal a bevett szabállyal, amely szerint a 2001/23 irányelvnek a kedvezményezett jogai és kötelezettségei alól kivételeket megállapító szabályait szigorúan kell értelmezni. (<span class="note footnote notemarker">
<a id="c-50" href="#t-50">50</a>
</span>)
      </p>
</td>
</tr>
</table>
    <table cellpadding="0" cellspacing="0" border="0" width="100%">
<col width="5%"/>
<col width="95%"/>
<tr>
<td valign="top">
<p class="count">72.</p>
</td>
<td valign="top">
<p class="normal">Az 5. cikk (2) bekezdése a) pontjának megszövegezéséből és előkészítő anyagaiból is az tűnik ki, hogy azt annak érdekében iktatták be, hogy diszkrecionális jogkört biztosítanak a tagállamok számára az átadó által átruházott jogok és kötelezettségek korlátozását illetően, különösen, ha az eljárás nem az átadó vagyonának felszámolása céljából indult.</p>
</td>
</tr>
</table>
    <table cellpadding="0" cellspacing="0" border="0" width="100%">
<col width="5%"/>
<col width="95%"/>
<tr>
<td valign="top">
<p class="count">73.</p>
</td>
<td valign="top">
<p class="normal">Az előkészítő anyagokat illetően a fenti 55 és 57. pontok tartalmára utalok. A tagállamok számára csak „bizonyos eltéréseket” engedélyeztek a fizetésképtelen vállalkozások túlélésének biztosítása céljából.</p>
</td>
</tr>
</table>
    <table cellpadding="0" cellspacing="0" border="0" width="100%">
<col width="5%"/>
<col width="95%"/>
<tr>
<td valign="top">
<p class="count">74.</p>
</td>
<td valign="top">
<p class="normal">A 2001/23 irányelv 5. cikke (2) bekezdése a) pontjának bevezető rendelkezése úgy szól, hogy „[a]mennyiben a 3. és a 4. cikket egy, az átadó tekintetében indított, fizetésképtelenségi eljárás alatt történő átruházásra kell alkalmazni (függetlenül attól, hogy az eljárást az átadó vagyonának felszámolása céljából indították, vagy sem) […]”.</p>
</td>
</tr>
</table>
    <table cellpadding="0" cellspacing="0" border="0" width="100%">
<col width="5%"/>
<col width="95%"/>
<tr>
<td valign="top">
<p class="count">75.</p>
</td>
<td valign="top">
<p class="normal">E szöveg csak úgy értelmezhető, hogy a jelen eljárás szempontjából a 2001/23 irányelv 3. cikkének (1) bekezdése alapján a kedvezményezettekre ruházott jogok és kötelezettségek minden olyan fizetésképtelenségi eljárásra alkalmazandók, amelyet nem az átadó vagyonának felszámolása céljából indítottak, mint az alapeljárások esetében is, mivel a tagállamoknak nincs kifejezett lehetőségük arra, hogy másként rendelkezzenek, ellentétben a 2001/23 irányelv 5. cikkének (1) bekezdésével, amely azzal kezdődik, hogy „[a]mennyiben a tagállamok másként nem rendelkeznek”. A 2001/23 irányelv 5. cikke (2) bekezdése a) pontjának bevezető rendelkezésében az „[a]mennyiben a 3. és a 4. cikket […] fizetésképtelenségi eljárás alatt történő átruházásra kell alkalmazni” szövegrész nem a tagállamok diszkrecionális jogkörére utal, hanem a 2001/23 irányelv 3. és 4. cikke alkalmazásának ténybeli és jogi előfeltételeire, így az „átruházás” fennállására. A tagállamok diszkrecionális jogköre az 5. cikk (2) bekezdése a) és b) pontjának tárgya.</p>
</td>
</tr>
</table>
    <table cellpadding="0" cellspacing="0" border="0" width="100%">
<col width="5%"/>
<col width="95%"/>
<tr>
<td valign="top">
<p class="count">76.</p>
</td>
<td valign="top">
<p class="normal">Ez az értelmezés egyébként a Bíróság ítélkezési gyakorlatával is összhangban van. (<span class="note footnote notemarker">
<a id="c-51" href="#t-51">51</a>
</span>) Az ettől eltérő intézkedéseket, amelyeket a tagállamok a nem az átadó felszámolása céljából indított fizetésképtelenségi eljárások kapcsán vezethetnek be, az a) pont szabályozza.</p>
</td>
</tr>
</table>
    <table cellpadding="0" cellspacing="0" border="0" width="100%">
<col width="5%"/>
<col width="95%"/>
<tr>
<td valign="top">
<p class="count">77.</p>
</td>
<td valign="top">
<p class="normal">Ezenkívül Németország írásbeli észrevételei szerint a német jogban korlátozott kivétel érvényesül a fizetésképtelenség megállapítását megelőzően megszerzés alatt álló jogok vonatkozásában, a vállalkozás talpra állásának biztosítása céljából, amint azt a 2001/23 irányelv 5. cikke (2) bekezdésének a) pontja lehetővé teszi. Ez pontosan a 2001/23 irányelv 5. cikke (2) bekezdésének a) pontjában szereplő korlátozott kivételek közé tartozik.</p>
</td>
</tr>
</table>
    <table cellpadding="0" cellspacing="0" border="0" width="100%">
<col width="5%"/>
<col width="95%"/>
<tr>
<td valign="top">
<p class="count">78.</p>
</td>
<td valign="top">
<p class="normal">Ennélfogva a kérdést előterjesztő bíróság 1980. január 18‑i döntése és az azt követő ítélkezési gyakorlata a 2001/23 irányelv 5. cikke (2) bekezdése a) pontjának tárgyi hatálya alá tartozó fizetésképtelenségi eljárásokra alkalmazott eltérési lehetőség gyakorlásának tekinthető. Az, hogy az 5. cikk 2001/23 irányelvbe illesztését megelőzően nem állt fenn eltérés, nem releváns. A tagállamok nem kötelesek konkrét intézkedéseket hozni az irányelvek átültetése céljából, amennyiben az intézkedések jogilag kötelezőek. (<span class="note footnote notemarker">
<a id="c-52" href="#t-52">52</a>
</span>) Nem számít, hogy a kérdést előterjesztő bíróság ítélkezési gyakorlata 1980. január 18‑ra, vagyis a 2001/23 irányelv hatálybalépését megelőző időpontra nyúlik vissza, mivel a tagállamban már hatályban lévő szabályok is végrehajthatják az irányelvet. (<span class="note footnote notemarker">
<a id="c-53" href="#t-53">53</a>
</span>) Amint azt ugyanakkor a harmadik kérdésre adott válaszomban kifejtem, az ítélkezési gyakorlat révén történő végrehajtás nehézségeket eredményezhet az uniós jog jogbiztonsági követelményeit illetően.</p>
</td>
</tr>
</table>
    <table cellpadding="0" cellspacing="0" border="0" width="100%">
<col width="5%"/>
<col width="95%"/>
<tr>
<td valign="top">
<p class="count">79.</p>
</td>
<td valign="top">
<p class="normal">Mindenesetre a fenti okok miatt azt javaslom, hogy az átfogalmazott második kérdésre a Bíróság a fenti 60. pontban szereplő választ adja.</p>
</td>
</tr>
</table>
    <table cellpadding="0" cellspacing="0" border="0" width="100%">
<col width="5%"/>
<col width="95%"/>
<tr>
<td valign="top">
<p class="count">3.</p>
</td>
<td valign="top">
<p class="normal">A harmadik kérdésről</p>
</td>
</tr>
</table>
    <table cellpadding="0" cellspacing="0" border="0" width="100%">
<col width="5%"/>
<col width="95%"/>
<tr>
<td valign="top">
<p class="count">80.</p>
</td>
<td valign="top">
<p class="normal">A fent átfogalmazott harmadik kérdésre olyan választ kell adni, amely szerint a 2001/23 irányelv 5. cikke (2) bekezdésének a) pontja akkor teszi lehetővé a tagállami jog szerinti olyan korlátozást, amelynek értelmében a kedvezményezett nem felel az olyan kiegészítő nyugellátásokért, amelyek a fizetésképtelenségi eljárás megindítását megelőző szolgálati időn alapulnak, ha ezek a nyugdíjjogosultságok tényleges joghatással bírnak, (<span class="note footnote notemarker">
<a id="c-54" href="#t-54">54</a>
</span>) vagyis az érintett munkavállalók a tagállami jog alapján jogosultak e jogok érvényesítése érdekében fellépni a tagállami bíróságok előtt a vonatkozó nyugellátások kedvezményezett általi kifizetésének biztosítása céljából. (<span class="note footnote notemarker">
<a id="c-55" href="#t-55">55</a>
</span>) Mindenesetre azt, hogy a tagállam a 2001/23 irányelv 5. cikke (2) bekezdésének a) pontjában biztosított diszkrecionális jogkört az ítélkezési gyakorlat révén a jogbiztonság garantálásához szükséges pontossággal és egyértelműséggel gyakorolta‑e, a kérdést előterjesztő bíróságnak kell megvizsgálnia.</p>
</td>
</tr>
</table>
    <table cellpadding="0" cellspacing="0" border="0" width="100%">
<col width="5%"/>
<col width="95%"/>
<tr>
<td valign="top">
<p class="count">81.</p>
</td>
<td valign="top">
<p class="normal">A TMD Friction GmbH érvelése egyértelműen nem áll helyt EM vonatkozásában, mivel – amint azt EM írásbeli észrevételeiben kifejtette – a 2001/23 irányelv 5. cikke (2) bekezdése a) pontjának szövege alapján a nyugellátások nem „váltak esedékessé” (franciául „dues”) az átruházás időpontjában, amint azt e rendelkezés megköveteli, mert az öregségi nyugdíjjogosultságot keletkeztető esemény, EM esetében a nyugdíjkorhatár elérése, nem következett be.</p>
</td>
</tr>
</table>
    <table cellpadding="0" cellspacing="0" border="0" width="100%">
<col width="5%"/>
<col width="95%"/>
<tr>
<td valign="top">
<p class="count">82.</p>
</td>
<td valign="top">
<p class="normal">Ezzel szemben FL helyzete összetettebb, mivel ő korábbi munkavállaló. Noha FL a fizetésképtelenség megállapítását megelőzően érte el a nyugdíjkorhatárt (2015. július 31‑én vonult nyugdíjba), az iratokban emellett az is szerepel, hogy FL nyugdíjjogosultsága „már megszerzettnek minősült” a fizetésképtelenségi eljárás megindításakor. Ennélfogva a kérdést előterjesztő bíróságnak kell eldöntenie, hogy FL jogosult volt‑e arra a fizetésképtelenségi eljárás megindításakor, hogy a fizetésképtelen átadótól a fenti 80. pont értelmében véve a szóban forgó kiegészítő nyugellátásban részesüljön. Amennyiben igen, a kedvezményezett e kifizetés alóli mentesítése összhangban van a 2001/23 irányelvvel.</p>
</td>
</tr>
</table>
    <table cellpadding="0" cellspacing="0" border="0" width="100%">
<col width="5%"/>
<col width="95%"/>
<tr>
<td valign="top">
<p class="count">83.</p>
</td>
<td valign="top">
<p class="normal">Az „esedékessé váló” kifejezést csak úgy lehet értelmezni, hogy az azt az időpontot jelöli, amikor a munkavállaló jogosult az öregségi nyugellátásra, például a jogosultságot keletkeztető esemény bekövetkezésének eredményeként. A Németország írásbeli észrevételeiben szereplő, arra vonatkozó érvek elfogadása, hogy a megszerzés alatt álló jogosultsággal kapcsolatos kötelezettség akkor válik „esedékessé”, amikor gazdasági teher merül fel az átadónál (vagyis a fizetésképtelenséget megelőzően), kezelhetetlen helyzetet eredményezne az eszközök felosztását illetően.</p>
</td>
</tr>
</table>
    <table cellpadding="0" cellspacing="0" border="0" width="100%">
<col width="5%"/>
<col width="95%"/>
<tr>
<td valign="top">
<p class="count">84.</p>
</td>
<td valign="top">
<p class="normal">Amellett, hogy nincs összhangban a 2001/23 irányelv 5. cikke (2) bekezdésének a) pontjával, ez összeegyeztethetetlen a jogbiztonság elvével, valamint a hitelezői követelések egyenlő kielégítése szabályának megfelelő működésével. Amint azt EM írásbeli észrevételeiben kiemeli, mivel EM még nem nyugdíjas, kárát csak becsülni lehet: ez havi 1300 euró becsült nyugdíj alapján havi 430 eurós, nem elhanyagolható összegre tehető. Ez ellentétben áll az FL 149,98 eurós kárát alátámasztó pontos aritmetikai számítással.</p>
</td>
</tr>
</table>
    <table cellpadding="0" cellspacing="0" border="0" width="100%">
<col width="5%"/>
<col width="95%"/>
<tr>
<td valign="top">
<p class="count">85.</p>
</td>
<td valign="top">
<p class="normal">Ezenkívül a 2001/23 irányelv 5. cikke (2) bekezdésének a) pontjában szereplő „esedékessé váló” kifejezést szigorúan kell értelmezni, mivel korlátozza a munkavállalók 2001/23 irányelv szerinti jogait. (<span class="note footnote notemarker">
<a id="c-56" href="#t-56">56</a>
</span>) Emellett azt a megelőző szerkezetátalakítási keretekről, az adósság alóli mentesítésről és az eltiltásokról, valamint a szerkezetátalakítási, fizetésképtelenségi és adósság alóli mentesítési eljárások hatékonyságának növelését célzó intézkedésekről, és az (EU) 2017/1132 irányelv módosításáról (Szerkezetátalakítási és fizetésképtelenségi irányelv) szóló, 2019. június 20‑i (EU) 2019/1023 európai parlamenti és tanácsi irányelv (<span class="note footnote notemarker">
<a id="c-57" href="#t-57">57</a>
</span>) megfelelő figyelembevételével kell értelmezni, amelyet a tagállamoknak 2021. július 17‑ig kell átültetniük. (<span class="note footnote notemarker">
<a id="c-58" href="#t-58">58</a>
</span>) Ez az irányelv kimondja, hogy az „ezen irányelv alapján megállapított megelőző szerkezetátalakítási keret nem lehet hatással az adóssal szembeni, foglalkoztatói nyugdíjrendszerből eredő követelésekre és jogosultságokra, amennyiben ezek a követelések és jogosultságok a szerkezetátalakítás előtti időszakban keletkeztek”. (<span class="note footnote notemarker">
<a id="c-59" href="#t-59">59</a>
</span>) Ez arra utal, hogy a 2001/23 irányelvet oly módon kell értelmezni, amely maximalizálja a szerkezetátalakításon átmenő vállalkozásokat átvevő kedvezményezettek nyugdíjakkal kapcsolatos kötelezettségeit, nem pedig oly módon, amely minimalizálja azokat.</p>
</td>
</tr>
</table>
    <table cellpadding="0" cellspacing="0" border="0" width="100%">
<col width="5%"/>
<col width="95%"/>
<tr>
<td valign="top">
<p class="count">86.</p>
</td>
<td valign="top">
<p class="normal">A jogbiztonság minden esetben arra kötelezi a tagállami bíróságot, hogy vizsgálja meg, hogy a kérdést előterjesztő bíróság 1980. január 18. óta érvényesülő ítélkezési gyakorlata a 2001/23 irányelv 5. cikke (2) bekezdésének a) pontjában szereplő korlátozás érvényes gyakorlását eredményezheti‑e. (<span class="note footnote notemarker">
<a id="c-60" href="#t-60">60</a>
</span>)
      </p>
</td>
</tr>
</table>
    <table cellpadding="0" cellspacing="0" border="0" width="100%">
<col width="5%"/>
<col width="95%"/>
<tr>
<td valign="top">
<p class="count">87.</p>
</td>
<td valign="top">
<p class="normal">A Bíróság a közelmúltban a nyugellátások számításával kapcsolatban ismét megerősítette, hogy a jogbiztonság elvét még szigorúbban tiszteletben kell tartani a pénzügyi következményekkel járó szabályozás esetén, oly módon, hogy az uniós jog által a magánszemélyek számára biztosított jogokat kellően pontosan, világosan és előre láthatóan hajtsák végre, ezáltal lehetővé téve az érintett személyek számára, hogy pontosan megismerhessék a jogaikat és kötelezettségeiket, és ezeknek megfelelően járjanak el, valamint hogy a nemzeti bíróságok előtt hivatkozhassanak azokra. (<span class="note footnote notemarker">
<a id="c-61" href="#t-61">61</a>
</span>)
      </p>
</td>
</tr>
</table>
    <table cellpadding="0" cellspacing="0" border="0" width="100%">
<col width="5%"/>
<col width="95%"/>
<tr>
<td valign="top">
<p class="count">88.</p>
</td>
<td valign="top">
<p class="normal">A Bíróság a munkaviszonyban álló munkavállalók jogaival kapcsolatos irányelvektől való eltérésekkel összefüggésben azt is megállapította, hogy „amennyiben az uniós jog biztosítja a tagállamok számára a valamely irányelv bizonyos rendelkezéseitől való eltérés lehetőségét, úgy ez utóbbiaknak az uniós jog általános elveinek – köztük a jogbiztonság elvének – tiszteletben tartásával kell gyakorolniuk diszkrecionális jogkörüket. E célból a valamely irányelvben lefektetett elvektől való, nem kötelező eltéréseket lehetővé tevő rendelkezéseket az abból az elvből eredő követelményeknek való megfeleléshez szükséges pontossággal és egyértelműséggel kell végrehajtani.” (<span class="note footnote notemarker">
<a id="c-62" href="#t-62">62</a>
</span>)
      </p>
</td>
</tr>
</table>
    <table cellpadding="0" cellspacing="0" border="0" width="100%">
<col width="5%"/>
<col width="95%"/>
<tr>
<td valign="top">
<p class="count">89.</p>
</td>
<td valign="top">
<p class="normal">Az ügy irataiból kitűnik, illetve a tárgyaláson a Bizottság tisztviselője is megerősítette, hogy a Németország által a 2001/23 irányelv végrehajtása érdekében hozott aktív intézkedések a német polgári törvénykönyv 613a. §‑a köré szerveződtek. A tárgyaláson úgy tűnt, hogy a 2001/23 irányelv 5. cikke és a németországi fizetésképtelenséggel kapcsolatos jogszabályi intézkedések között nincsen kapcsolat. Ez is egy okkal több arra, hogy a kérdést előterjesztő bíróság vizsgálja a fenti 87. és 88. pontban hivatkozott elvek tiszteletben tartását.</p>
</td>
</tr>
</table>
    <table cellpadding="0" cellspacing="0" border="0" width="100%">
<col width="5%"/>
<col width="95%"/>
<tr>
<td valign="top">
<p class="count">90.</p>
</td>
<td valign="top">
<p class="normal">A fenti okok miatt a harmadik kérdést a fenti 80. pontban ismertetett módon kell megválaszolni.</p>
</td>
</tr>
</table>
    <table cellpadding="0" cellspacing="0" border="0" width="100%">
<col width="5%"/>
<col width="95%"/>
<tr>
<td valign="top">
<p class="count">4.</p>
</td>
<td valign="top">
<p class="normal">A negyedik kérdésről</p>
</td>
</tr>
</table>
    <table cellpadding="0" cellspacing="0" border="0" width="100%">
<col width="5%"/>
<col width="95%"/>
<tr>
<td valign="top">
<p class="count">91.</p>
</td>
<td valign="top">
<p class="normal">Az átfogalmazott negyedik kérdésre úgy kell válaszolni, hogy a 2008/94 irányelv 8. cikke követelményeinek a tagállami jog alapján történő teljesítése előfeltétele a 2001/23 irányelv 5. cikke (2) bekezdése a) pontja alkalmazásának. A korábbi munkáltató fizetésképtelensége miatt a korábbi munkavállaló részére nyújtott foglalkoztatói nyugellátások összegének csökkentése nyilvánvalóan aránytalan akkor, ha az érdekelt a szerzett jogosultságai szerinti ellátások összegének kevesebb mint a felét kapja meg, vagy pedig e korábbi munkavállaló e csökkenés következtében már az Eurostat által az érintett tagállam tekintetében meghatározott szegénységi küszöb alatt él, vagy az alá kerül, amit a kérdést előterjesztő bíróságnak kell megállapítania.</p>
</td>
</tr>
</table>
    <table cellpadding="0" cellspacing="0" border="0" width="100%">
<col width="5%"/>
<col width="95%"/>
<tr>
<td valign="top">
<p class="count">92.</p>
</td>
<td valign="top">
<p class="normal">A 2008/94 irányelv 8. cikkének, mint a 2001/23 irányelv 3. cikkének (1) bekezdése által a kedvezményezettek számára előírt kötelezettségek enyhítése előfeltételének státusza a 2001/23 irányelv 5. cikke (2) bekezdése a) pontjának szövege, illetve az „abban az esetben, ha” szövegrész alapján cáfolhatatlan.</p>
</td>
</tr>
</table>
    <table cellpadding="0" cellspacing="0" border="0" width="100%">
<col width="5%"/>
<col width="95%"/>
<tr>
<td valign="top">
<p class="count">93.</p>
</td>
<td valign="top">
<p class="normal">Amint azt fent kifejtettem, a 2008/94 irányelv 8. cikkének potenciális relevanciája FL‑re korlátozódik, mivel a 2001/23 irányelv 5. cikke (2) bekezdésének a) pontja csak azzal a további feltétellel engedi meg a fizetésképtelenségi eljárás megindítását megelőzően „esedékessé váló” tartozások kizárását, hogy a tagállami jog „legalább olyan szintű védelmet nyújt”, mint a 2008/94 irányelv. Az ítélkezési gyakorlat a Robins és társai ítélet (<span class="note footnote notemarker">
<a id="c-63" href="#t-63">63</a>
</span>) óta arányossági tesztet írt elő, amely a foglalkoztatói kiegészítő nyugdíjrendszeren alapuló felhalmozott nyugdíjjogosultságokból eredő öregségi nyugellátásoknak legalább 50%‑át garantáló minimális kötelezettséget von maga után. (<span class="note footnote notemarker">
<a id="c-64" href="#t-64">64</a>
</span>) A Bíróság azt is megállapította, hogy a 8. cikk „[…] célja az, hogy hosszú távon biztosítsa a munkavállalók érdekeinek védelmét, mivel a már megszerzett vagy jövőbeli jogokhoz fűződő ilyen érdekek főszabály szerint a nyugdíjban töltött idő egészére kiterjednek”. (<span class="note footnote notemarker">
<a id="c-65" href="#t-65">65</a>
</span>)
      </p>
</td>
</tr>
</table>
    <table cellpadding="0" cellspacing="0" border="0" width="100%">
<col width="5%"/>
<col width="95%"/>
<tr>
<td valign="top">
<p class="count">94.</p>
</td>
<td valign="top">
<p class="normal">Meg kell jegyezni, hogy a fent ismertetett Robins‑elv később tovább fejlődött, a Bíróság 2019. december 19‑i Pensions‑Sicherungs‑Verein ítéletben hozott döntésének fényében. A Bíróság a következőket mondta ki:</p>
</td>
</tr>
</table>
    <p class="C02AlineaAltA" id="para-176" title="page-29">
      „A 2008/94 irányelv 8. cikkét úgy kell értelmezni, hogy a korábbi munkáltató fizetésképtelensége miatt a korábbi munkavállaló részére nyújtott foglalkoztatói nyugellátások összegének csökkentése nyilvánvalóan aránytalan akkor, ha – bár az érdekelt a szerzett jogosultságai szerinti ellátások összegének legalább felét megkapja – e korábbi munkavállaló e csökkenés következtében már az Eurostat által az érintett tagállam tekintetében meghatározott szegénységi küszöb alatt él, vagy az alá kerül.” (<span class="note footnote notemarker">
<a id="c-66" href="#t-66">66</a>
</span>)
      
    </p>
    <table cellpadding="0" cellspacing="0" border="0" width="100%">
<col width="5%"/>
<col width="95%"/>
<tr>
<td valign="top">
<p class="count">95.</p>
</td>
<td valign="top">
<p class="normal">Noha ezt a tagállami bíróságnak kell megvizsgálnia, úgy tűnik, hogy e küszöböt tiszteletben tartják, mivel FL csak kiegészítő nyugdíjat igényel az alperestől, amely 149,48 euróval magasabb annál, amelyet jelenleg kap, már csak azért is, mivel FL írásbeli észrevételeiben kiemeli, hogy csak 12,8%‑os veszteségről van szó. Ezenfelül az ítélkezési gyakorlat nem ismeri el azt az FL írásbeli észrevételeiben felhozott érvet, amely szerint az FL‑hez hasonló munkavállalók által a vállalkozás folytatásának biztosítása érdekében tett engedmények relevánsak lennének az arányossági vizsgálat szempontjából.</p>
</td>
</tr>
</table>
    <table cellpadding="0" cellspacing="0" border="0" width="100%">
<col width="5%"/>
<col width="95%"/>
<tr>
<td valign="top">
<p class="count">96.</p>
</td>
<td valign="top">
<p class="normal">Hangsúlyozom ugyanakkor, hogy a 2008/94 irányelv 8. cikkében szereplő kötelezettség a munkavállalók védelmének lényeges minimumgaranciája a munkáltató fizetésképtelensége esetén ((3) preambulumbekezdés). A 8. cikk a tagállamok által a kedvezményezettek vonatkozásában a 2001/23 irányelv 3. cikke (4) bekezdésének a) pontja szerinti öregségi, rokkantsági vagy hozzátartozói ellátások átruházásának általános kérdése kapcsán elfogadott rendelkezésektől és a számukra a 3. cikk (4) bekezdésének b) pontjában az ilyen ellátások kapcsán általános jelleggel előírt minimumkötelezettségektől függetlenül köti a tagállamokat.</p>
</td>
</tr>
</table>
    <table cellpadding="0" cellspacing="0" border="0" width="100%">
<col width="5%"/>
<col width="95%"/>
<tr>
<td valign="top">
<p class="count">97.</p>
</td>
<td valign="top">
<p class="normal">Összefoglalva, a 2008/94 irányelv 8. cikke egy olyan biztosíték, amely arra kötelezi a tagállamokat, hogy „[biztosítsák] a munkavállalók számára az e rendelkezésben előírt minimális szintű védelmet”. (<span class="note footnote notemarker">
<a id="c-67" href="#t-67">67</a>
</span>) E kötelezettség jellegzetessége, hogy olyan védelmet alakít ki, amely gazdaságilag teljesen független a fizetésképtelen átadótól. (<span class="note footnote notemarker">
<a id="c-68" href="#t-68">68</a>
</span>) Az a tagállamok által a 2001/23 irányelvnek megfelelően a 3. cikk (4) bekezdése alapján a nyugdíjak kapcsán elfogadott rendelkezésektől függetlenül biztosít támogatást a munkavállalók számára. Ez összhangban van a „szerkezetátalakítási irányelvek” egyik kulcsfontosságú, az 1970‑es évekre visszanyúló céljával, a szerkezetátalakítási műveletek kedvezőtlen társadalmi következményeinek enyhítésével. (<span class="note footnote notemarker">
<a id="c-69" href="#t-69">69</a>
</span>)
      </p>
</td>
</tr>
</table>
    <table cellpadding="0" cellspacing="0" border="0" width="100%">
<col width="5%"/>
<col width="95%"/>
<tr>
<td valign="top">
<p class="count">98.</p>
</td>
<td valign="top">
<p class="normal">Az átfogalmazott negyedik kérdést tehát a fenti 91. pontban javasoltaknak megfelelően kell megválaszolni.</p>
</td>
</tr>
</table>
    <table cellpadding="0" cellspacing="0" border="0" width="100%">
<col width="5%"/>
<col width="95%"/>
<tr>
<td valign="top">
<p class="count">IV.</p>
</td>
<td valign="top">
<p class="normal">Végkövetkeztetés</p>
</td>
</tr>
</table>
    <table cellpadding="0" cellspacing="0" border="0" width="100%">
<col width="5%"/>
<col width="95%"/>
<tr>
<td valign="top">
<p class="count">99.</p>
</td>
<td valign="top">
<p class="normal">Ennélfogva az előzetes döntéshozatalra előterjesztett, átfogalmazott kérdésekre az alábbi válaszokat javaslom.</p>
</td>
</tr>
</table>
    <p class="C09Marge0avecretrait" id="para-183" title="page-30">
      1) Amennyiben a tagállam joga korlátozza a munkavállalók azon kiegészítő foglalkoztatói nyugellátásait, amelyekért az átadó fizetésképtelensége miatt valamely vállalkozást átvevő kedvezményezett felel, az uniós jog alapján az érintett munkavállalók kedvezményezettek irányában fennálló jogait elsődlegesen a munkavállalók jogainak a vállalkozások, üzletek vagy ezek részeinek átruházása esetén történő védelmére vonatkozó tagállami jogszabályok közelítéséről szóló, 2001. március 12‑i 2001/23/EK tanácsi irányelv 5. cikke szabályozza.
    </p>
    <p class="C09Marge0avecretrait" id="para-184" title="page-30">
      2) Az alapeljárásban szereplő fizetésképtelenségi eljárás a 2001/23 irányelv 5. cikke (2) bekezdése a) pontjának tárgyi hatálya alá tartozik.
    </p>
    <p class="C09Marge0avecretrait" id="para-185" title="page-31">
      3) A 2001/23 irányelv 5. cikke (2) bekezdésének a) pontja lehetővé teszi a tagállami jog szerinti olyan korlátozást, amelynek értelmében a kedvezményezett nem felel az olyan kiegészítő nyugellátásokért, amelyek a fizetésképtelenségi eljárás megindítását megelőző szolgálati időn alapulnak, abban az értelemben, hogy ezek a nyugdíjjogosultságok tényleges joghatással bírnak, vagyis az érintett munkavállalók a tagállami jog alapján jogosultak e jogok érvényesítése érdekében fellépni a tagállami bíróságok előtt a vonatkozó nyugellátások kedvezményezett általi kifizetésének biztosítása céljából. Azt, hogy a tagállam a 2001/23 irányelv 5. cikke (2) bekezdésének a) pontjában biztosított diszkrecionális jogkört az ítélkezési gyakorlat révén a jogbiztonság garantálásához szükséges pontossággal és egyértelműséggel gyakorolta‑e, a kérdést előterjesztő bíróságnak kell megvizsgálnia.
    </p>
    <p class="C09Marge0avecretrait" id="para-186" title="page-31">
      4) A munkáltató fizetésképtelensége esetén a munkavállalók védelméről szóló, 2008. október 22‑i 2008/94/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv 8. cikke követelményeinek a tagállami jog alapján történő teljesítése előfeltétele a 2001/23 irányelv 5. cikke (2) bekezdése a) pontja alkalmazásának. A korábbi munkáltató fizetésképtelensége miatt a korábbi munkavállaló részére nyújtott foglalkoztatói nyugellátások összegének csökkentése nyilvánvalóan aránytalan akkor, ha az érdekelt a szerzett jogosultságai szerinti ellátások összegének kevesebb mint a felét kapja meg, vagy pedig e korábbi munkavállaló e csökkenés következtében már az Eurostat által az érintett tagállam tekintetében meghatározott szegénységi küszöb alatt él, vagy az alá kerül, amit a kérdést előterjesztő bíróságnak kell megállapítania.
    </p>
    <div/>
  <hr class="note"/>
<p class="note footnote">(<span class="note footnote notemarker">
<a id="t-1" href="#c-1">1</a>
</span>) Eredeti nyelv: angol.</p>
<p class="note footnote">(<span class="note footnote notemarker">
<a id="t-2" href="#c-2">2</a>
</span>) HL 2008. L 283., 36. o. Az ezen irányelv 8. cikkének jelentésével kapcsolatos legutóbbi döntés a 2019. december 19‑i Pensions‑Sicherungs‑Verein ítélet (C‑168/18, EU:C:2019:1128). Lásd még többek között: 2007. január 25‑i Robins és társai ítélet (C‑278/05, EU:C:2007:56); 2013. április 25‑i Hogan és társai ítélet (C‑398/11, EU:C:2013:272); 2016. november 24‑i Webb‑Sämann ítélet (C‑454/15, EU:C:2016:891); 2018. szeptember 6‑i Hampshire ítélet (C‑17/17, EU:C:2018:674).</p>
<p class="note footnote">(<span class="note footnote notemarker">
<a id="t-3" href="#c-3">3</a>
</span>) HL 2001. L 82., 16. o.; magyar nyelvű különkiadás 5. fejezet, 4. kötet, 98. o.</p>
<p class="note footnote">(<span class="note footnote notemarker">
<a id="t-4" href="#c-4">4</a>
</span>) 2019. október 7‑i Safeway ítélet (C‑171/18, EU:C:2019:839, 29. pont).</p>
<p class="note footnote">(<span class="note footnote notemarker">
<a id="t-5" href="#c-5">5</a>
</span>) 2019. október 7‑i Safeway ítélet (C‑171/18, EU:C:2019:839, 25. pont).</p>
<p class="note footnote">(<span class="note footnote notemarker">
<a id="t-6" href="#c-6">6</a>
</span>) Lásd az irányelvektől való eltéréssel összefüggésben: 2010. október 21‑i Accardo és társai ítélet (C‑227/09, EU:C:2010:624, 55. pont). Lásd legutóbb például: 2019. október 7‑i Safeway ítélet (C‑171/18, EU:C:2019:839, 25. pont, valamint az ott hivatkozott ítélkezési gyakorlat).</p>
<p class="note footnote">(<span class="note footnote notemarker">
<a id="t-7" href="#c-7">7</a>
</span>) C‑168/18, EU:C:2019:1128.</p>
<p class="note footnote">(<span class="note footnote notemarker">
<a id="t-8" href="#c-8">8</a>
</span>) EM írásbeli észrevételei szerint a kedvezményezett vállalkozás neve ekkor Friction OpCo volt (a TMD csoport leányvállalata), amelynek neve később változott TMD Frictionra.</p>
<p class="note footnote">(<span class="note footnote notemarker">
<a id="t-9" href="#c-9">9</a>
</span>) Az ügy irataiból kitűnik, hogy ez a foglalkoztatói nyugdíj javításáról szóló törvény fenti 11. pontjában ismertetett 7. §‑ának (2) bekezdéséhez kapcsolódik.</p>
<p class="note footnote">(<span class="note footnote notemarker">
<a id="t-10" href="#c-10">10</a>
</span>) Lásd: 2017. október 10‑i Farrell ítélet (C‑413/15, EU:C:2017:745); 2018. augusztus 7‑i Smith ítélet (C‑122/17, EU:C:2018:631); 2019. május 16‑i Plessers ítélet (C‑509/17, EU:C:2019:424, 28. pont).</p>
<p class="note footnote">(<span class="note footnote notemarker">
<a id="t-11" href="#c-11">11</a>
</span>) 2019. december 19‑i Pensions‑Sicherungs‑Verein ítélet (C‑168/18, EU:C:2019:1128).</p>
<p class="note footnote">(<span class="note footnote notemarker">
<a id="t-12" href="#c-12">12</a>
</span>) 2018. szeptember 6‑i Hampshire ítélet (C‑17/17, EU:C:2018:674, 69. pont, valamint az ott hivatkozott ítélkezési gyakorlat).</p>
<p class="note footnote">(<span class="note footnote notemarker">
<a id="t-13" href="#c-13">13</a>
</span>) Például a közvetlen hatály arra kötelez minden tagállami szervet, hogy mellőzze a nemzeti jog mindazon rendelkezéseinek alkalmazását, amelyek ellentétesek az uniós jog közvetlen hatállyal bíró rendelkezésével. Lásd: 2019. december 19‑i Deutsche Umwelthilfe ítélet (C‑752/18, EU:C:2019:1114, 42. pont, valamint az ott hivatkozott ítélkezési gyakorlat).</p>
<p class="note footnote">(<span class="note footnote notemarker">
<a id="t-14" href="#c-14">14</a>
</span>) C‑168/18, EU:C:2019:1128. Megjegyzem, hogy a hatodik kérdéssel azonos kérdés ebben az eljárásban is felmerült, de a jelen esetben az elfogadható, mivel nem a közvetlen hatályra vonatkozik. A nyolcadik kérdés azon eleme, amely nem a közvetlen hatályra, hanem az arányosságra vonatkozik, az átfogalmazott negyedik kérdésben szerepel (az arányosságot a hatodik kérdés is érinti). A teljesség kedvéért megjegyzem, hogy a nyolcadik kérdés nem jelöli meg azt a felet, amellyel szemben a közvetlen hatályra hivatkoznak.</p>
<p class="note footnote">(<span class="note footnote notemarker">
<a id="t-15" href="#c-15">15</a>
</span>) Lásd például: 2017. július 26‑i Sacko ítélet (C‑348/16, EU:C:2017:591). Ugyanezen okokból nem nyilvánítok véleményt azzal kapcsolatban, hogy a PSV által alkalmazott szabályok az EM vonatkozásában érvényesített életkoron alapuló hátrányos megkülönböztetés eredményei‑e, noha az életkoron alapuló hátrányos megkülönböztetés kérdése felmerült a tárgyaláson. A Bíróságnak volt alkalma az életkoron alapuló hátrányos megkülönböztetés vizsgálatára, például a 2019. május 8‑i Österreichischer Gewerkschaftsbund ítéletben (C‑24/17, EU:C:2019:373).</p>
<p class="note footnote">(<span class="note footnote notemarker">
<a id="t-16" href="#c-16">16</a>
</span>) Meg kell jegyezni, hogy a 2008/94 irányelv 16. cikke hatályon kívül helyezte a 80/987 irányelvet, ezért úgy lehet tekinteni, hogy az 5. cikk (2) bekezdésének a) pontja a 2008/94 irányelvre utal.</p>
<p class="note footnote">(<span class="note footnote notemarker">
<a id="t-17" href="#c-17">17</a>
</span>) 2019. május 16‑i Plessers ítélet (C‑509/17, EU:C:2019:424, 28. és 29. pont). Lásd még: Kokott főtanácsnok Grenville Hamphshire ügyre vonatkozó indítványának (C‑17/17, EU:C:2018:287) 86. pontját, amelyben a főtanácsnok a 2008/94 irányelv 8. cikkével kapcsolatban megállapítja, hogy „[v]alamely irányelv közvetlenül nem keletkeztethet magánszemélyekre vonatkozó kötelezettséget”. A főtanácsnok az 1994. július 14‑i Faccini Dori ítéletre (C‑91/92, EU:C:1994:292, 25. pont); 2004. október 5‑i Pfeiffer és társai ítéletre (C‑397/01–C‑403/01, EU:C:2004:584, 108. pont); 2014. január 15‑i Association de médiation sociale ítéletre (C‑176/12, EU:C:2014:2, 36. pont); 2016. április 19‑i Dansk Industri ítéletre (C‑441/14, EU:C:2016:278, 30. pont) hivatkozik.</p>
<p class="note footnote">(<span class="note footnote notemarker">
<a id="t-18" href="#c-18">18</a>
</span>) 2019. május 16‑i Plessers ítélet (C‑509/17, EU:C:2019:424, 29. pont). Mivel az iratokban nem merül fel arra utaló kérdés, hogy az Alapjogi Charta valamelyik rendelkezése releváns lenne a jogvita eldöntése szempontjából, egy olyan helyzetben, amelyben a tagállami jog nem értelmezhető egy uniós irányelv releváns rendelkezéseinek megfelelően, az alapeljárásokban nem relevánsak az e helyzetre vonatkozó, a Bíróság által az olyan ítéletben kidolgozott szabályok, mint a 2018. április 17‑i Egenberger ítélet (C‑414/16, EU:C:2018:257); a 2018. november 6‑i Bauer és Willmeroth ítélet (C‑569/16 és C‑570/16, EU:C:2018:871); a 2018. november 6‑i Max‑Planck‑Gesellschaft zur Förderung der Wissenschaften ítélet (C‑684/16, EU:C:2018:874).</p>
<p class="note footnote">(<span class="note footnote notemarker">
<a id="t-19" href="#c-19">19</a>
</span>) A Bíróság elnökének 2015. január 28‑i Gimnasio Deportivo San Andrés végzése (C‑688/13, EU:C:2015:46, 30. pont, valamint az ott hivatkozott ítélkezési gyakorlat). Lásd legutóbb például: 2019. október 3‑i Fonds du Logement de la Région de Bruxelles Capitale ítélet (C‑632/18, EU:C:2019:833, 48. pont, valamint az ott hivatkozott ítélkezési gyakorlat).</p>
<p class="note footnote">(<span class="note footnote notemarker">
<a id="t-20" href="#c-20">20</a>
</span>) Lásd többek között: 2014. június 5‑i Mahdi ítélet (C‑146/14 PPU, EU:C:2014:1320, 78–80. pont, valamint az ott hivatkozott ítélkezési gyakorlat); 2018. augusztus 7‑i Prenninger és társai ítélet (C‑329/17, EU:C:2018:640, 27. pont); hivatkozva a közelmúltban Saugmandsgaard Øe főtanácsnok Paulo Nascimento Consulting ügyre vonatkozó indítványának (C‑692/17, EU:C:2019:362) 13. lábjegyzetében.</p>
<p class="note footnote">(<span class="note footnote notemarker">
<a id="t-21" href="#c-21">21</a>
</span>) 2017. június 22‑i Federatie Nederlandse Vakvereniging és társai ítélet (C‑126/16, EU:C:2017:489, 36. pont); 2019. május 16‑i Plessers ítélet (C‑509/17, EU:C:2019:424, 36. pont).</p>
<p class="note footnote">(<span class="note footnote notemarker">
<a id="t-22" href="#c-22">22</a>
</span>) A Bíróság elnökének 2015. január 28‑i Gimnasio Deportivo San Andrés végzése (C‑688/13, EU:C:2015:46, 52. pont, valamint az ott hivatkozott ítélkezési gyakorlat).</p>
<p class="note footnote">(<span class="note footnote notemarker">
<a id="t-23" href="#c-23">23</a>
</span>) 2017. április 6‑i Unionen ítélet (C‑336/15, EU:C:2017:276, 22. pont, valamint az ott hivatkozott ítélkezési gyakorlat).</p>
<p class="note footnote">(<span class="note footnote notemarker">
<a id="t-24" href="#c-24">24</a>
</span>) Lásd például: 2002. június 4‑i Beckmann ítélet (C‑164/00, EU:C:2002:330, 29. pont); 2019. május 16‑i Plessers ítélet (C‑509/17, EU:C:2019:424, 38. pont, valamint az ott hivatkozott ítélkezési gyakorlat).</p>
<p class="note footnote">(<span class="note footnote notemarker">
<a id="t-25" href="#c-25">25</a>
</span>) Az a szabály, hogy a konkrét rendelkezés alkalmazandó az általánosabbtól eltérve, régóta a Bíróság ítélkezési gyakorlatának részévé vált. Lásd például: 2005. január 20‑i Engler ítélet (C‑27/02, EU:C:2005:33). Lásd újabban például: 2019. december 19‑i Nederlands Uitgeversverbond és Groep Algemene Uitgevers ítélet (C‑263/18, EU:C:2019:1111, 55. pont). Lásd általában Beck, G., The Legal Reasoning of the Court of Justice of the EU, Hart Publishing, Oxford, 2012, 222–223. o.</p>
<p class="note footnote">(<span class="note footnote notemarker">
<a id="t-26" href="#c-26">26</a>
</span>) A tárgyaláson mind EM, mind FL képviselője elutasították a joggal való visszaélésre hivatkozást, amellett, hogy előadták, hogy ezt a tagállami bíróságoknak kell értékelniük, egyebekben pedig a Bíróság által a 2019. június 13‑i Ellinika Nafpigeia ítéletben (C‑664/17, EU:C:2019:496) vizsgált kérdésről van szó. Az uniós jog visszaélésszerű alkalmazásával kapcsolatos újabb elemzéseket lásd: Pikamäe főtanácsnok AFMB‑ügyre vonatkozó indítványa (C‑610/18, EU:C:2019:1010, 72–82. pont), (az eljárás még folyamatban), valamint Leczykiewicz, D., „Prohibition of abusive practices as a »general principle« of EU law”, Common Market Law Review, 56. kötet, 2019, 703. o.</p>
<p class="note footnote">(<span class="note footnote notemarker">
<a id="t-27" href="#c-27">27</a>
</span>) Lásd: a Pinckernelle ügyre vonatkozó indítványom (C‑535/15, EU:C:2016:996, 40. pont).</p>
<p class="note footnote">(<span class="note footnote notemarker">
<a id="t-28" href="#c-28">28</a>
</span>) Lásd a fenti 16. lábjegyzetet.</p>
<p class="note footnote">(<span class="note footnote notemarker">
<a id="t-29" href="#c-29">29</a>
</span>) HL 1977. L 61., 26. o.</p>
<p class="note footnote">(<span class="note footnote notemarker">
<a id="t-30" href="#c-30">30</a>
</span>) HL 1998. L 201., 88. o. E sorban a harmadik irányelv a 2001/23 irányelv. A 2001/23 irányelv 3. cikkének (4) bekezdését szintén a 80/987 irányelv iktatta be, de a nyugdíjak általános kérdéskörét már a 77/187 irányelv is szabályozta. Ezen irányelv 3. cikkének (3) bekezdése szerint „az (1) és (2) bekezdés nem érinti a munkavállalóknak az öregségi, rokkantsági vagy hozzátartozói ellátásokra vonatkozó jogát [a] kiegészítő vállalati vagy vállalatközi nyugdíjrendszerekben”.</p>
<p class="note footnote">(<span class="note footnote notemarker">
<a id="t-31" href="#c-31">31</a>
</span>) E rendelkezés már nem hatályos.</p>
<p class="note footnote">(<span class="note footnote notemarker">
<a id="t-32" href="#c-32">32</a>
</span>) Lásd: Szpunar főtanácsnok elemzését a Plessers ügyre vonatkozó indítványában (C‑509/17, EU:C:2019:50, 42. pont), a 2001/23 irányelv 5. cikkének (1) bekezdésére figyelemmel.</p>
<p class="note footnote">(<span class="note footnote notemarker">
<a id="t-33" href="#c-33">33</a>
</span>) Ugyanott.</p>
<p class="note footnote">(<span class="note footnote notemarker">
<a id="t-34" href="#c-34">34</a>
</span>) Kiemelés tőlem. Lásd ugyanott, 43. pont. A Bíróság azon ítéletei, amelyeket a 2001/23 irányelv 5. cikkének (1) bekezdése ténylegesen kodifikált: 1985. február 7‑i Abels ítélet (135/83, EU:C:1985:55); 1991. július 25‑i d’Urso és társai ítélet (C‑362/89, EU:C:1991:326); 1995. december 7‑i Spano és társai ítélet (C‑472/93, EU:C:1995:421); 1998. március 12‑i Dethier Équipement ítélet (C‑319/94, EU:C:1998:99).</p>
<p class="note footnote">(<span class="note footnote notemarker">
<a id="t-35" href="#c-35">35</a>
</span>) A munkavállalók jogainak a vállalkozások, üzletek vagy ezek részeinek átruházása esetén történő védelmére vonatkozó tagállami jogszabályok közelítéséről szóló tanácsi irányelv tervezete (COM/94/300 final) (HL 1994. C 274., 10. o.).</p>
<p class="note footnote">(<span class="note footnote notemarker">
<a id="t-36" href="#c-36">36</a>
</span>) A Gazdasági és Szociális Bizottság véleménye a munkavállalók jogainak a vállalkozások, üzletek vagy ezek részeinek átruházása esetén történő védelmére vonatkozó tagállami jogszabályok közelítéséről szóló tanácsi irányelv tervezetéről (HL 1995. C 133., 13. o., 2.10.2. pont).</p>
<p class="note footnote">(<span class="note footnote notemarker">
<a id="t-37" href="#c-37">37</a>
</span>) Szpunar főtanácsnok Plesser ügyre vonatkozó indítványa (C‑509/17, EU:2019:50, 42–47. pont, valamint az ott hivatkozott ítélkezési gyakorlat).</p>
<p class="note footnote">(<span class="note footnote notemarker">
<a id="t-38" href="#c-38">38</a>
</span>) Kiemelés az eredetiben. Mengozzi főtanácsnok Federatie Nederlandse Vakvereniging és társai ügyre vonatkozó indítványa (C‑126/16, EU:C:2017:241, 53. pont).</p>
<p class="note footnote">(<span class="note footnote notemarker">
<a id="t-39" href="#c-39">39</a>
</span>) 2019. május 16‑i Plessers ítélet (C‑509/17, EU:C:2019:424, 40. pont, valamint az ott hivatkozott ítélkezési gyakorlat).</p>
<p class="note footnote">(<span class="note footnote notemarker">
<a id="t-40" href="#c-40">40</a>
</span>) 2019. május 16‑i Plessers ítélet (C‑509/17, EU:C:2019:424, 44. pont, valamint az ott hivatkozott ítélkezési gyakorlat).</p>
<p class="note footnote">(<span class="note footnote notemarker">
<a id="t-41" href="#c-41">41</a>
</span>) 2009. június 11‑i ítélet (C‑561/07, EU:C:2009:363).</p>
<p class="note footnote">(<span class="note footnote notemarker">
<a id="t-42" href="#c-42">42</a>
</span>) Uo., 26. pont.</p>
<p class="note footnote">(<span class="note footnote notemarker">
<a id="t-43" href="#c-43">43</a>
</span>) Szpunar főtanácsnok Plessers ügyben ismertetett indítványa (C‑509/17, EU:C:2019:50, 62. pont).</p>
<p class="note footnote">(<span class="note footnote notemarker">
<a id="t-44" href="#c-44">44</a>
</span>) Ugyanott. Lásd még: Mengozzi főtanácsnok Federatie Nederlandse Vakvereniging és társai ügyre vonatkozó indítványa (C‑126/16, EU:C:2017:241, 57. pont).</p>
<p class="note footnote">(<span class="note footnote notemarker">
<a id="t-45" href="#c-45">45</a>
</span>) Mengozzi főtanácsnok Federatie Nederlandse Vakvereniging és társai ügyre vonatkozó indítványa (C‑126/16, EU:C:2017:241, 77. pont).</p>
<p class="note footnote">(<span class="note footnote notemarker">
<a id="t-46" href="#c-46">46</a>
</span>) Lásd például: 1995. december 7‑i Spano és társai ítélet (C‑472/93, EU:C:1995:421, 28. pont), amely a 2001/23 irányelv 5. cikkének (1) bekezdése által ténylegesen kodifikált egyik precedens.</p>
<p class="note footnote">(<span class="note footnote notemarker">
<a id="t-47" href="#c-47">47</a>
</span>) A Bíróság azt a 2015. január 28‑i Gimnasio Deportivo San Andrés végzésben (C‑688/13, EU:C:2015:46) és a 2009. június 11‑i Bizottság kontra Olaszország ítéletben (C‑561/07, EU:C:2009:363) elemezte.</p>
<p class="note footnote">(<span class="note footnote notemarker">
<a id="t-48" href="#c-48">48</a>
</span>) Lásd: Kokott főtanácsnok Robins és társai ügyre vonatkozó indítványa (C‑278/05, EU:C:2006:476, 34. pont, valamint az ott hivatkozott ítélkezési gyakorlat).</p>
<p class="note footnote">(<span class="note footnote notemarker">
<a id="t-49" href="#c-49">49</a>
</span>) 2009. június 11‑i Bizottság kontra Olaszország ítéletben (C‑561/07, EU:C:2009:363, 41. pont).</p>
<p class="note footnote">(<span class="note footnote notemarker">
<a id="t-50" href="#c-50">50</a>
</span>) Uo., 30. pont. Lásd még a fenti 46. pontot, valamint az ott hivatkozott ítélkezési gyakorlatot.</p>
<p class="note footnote">(<span class="note footnote notemarker">
<a id="t-51" href="#c-51">51</a>
</span>) Amint azt a fenti 61–62. pontban kifejtettem.</p>
<p class="note footnote">(<span class="note footnote notemarker">
<a id="t-52" href="#c-52">52</a>
</span>) A 2001/23 irányelvet az ítélkezési gyakorlat is végrehajthatja. E tekintetben lásd például: 1986. július 10‑i Bizottság kontra Olaszország ítélet (235/84, EU:C:1986:303). Lásd továbbá Prechal, S., Directives in EC Law, Oxford, Oxford University Press, 2005, 78–81. o. A szerző a 79. oldalon hangsúlyozza, hogy a releváns ítélkezési gyakorlatnak pontosnak kell lennie, azt közzé kell tenni, illetve annak előreláthatónak kell lennie. Az uniós jog végrehajtása kötelező joghatásainak jelentőségét illetően lásd: Safeway ügyre vonatkozó indítványom (C‑171/18, EU:C:2019:272). Az állandó ítélkezési gyakorlat szerint a tagállami bíróságoknak módosítaniuk kell ítélkezési gyakorlatukat annak érdekében, hogy megfeleljenek az uniós jognak. Lásd például: 2018. november 6‑i Bauer és Willmeroth ítélet (C‑569/16 és C‑570/16, EU:C:2018:871, 68. pont).</p>
<p class="note footnote">(<span class="note footnote notemarker">
<a id="t-53" href="#c-53">53</a>
</span>) Lásd például: 1992. május 20‑i Bizottság kontra Hollandia ítélet (C‑190/90, EU:C:1992:225), amelyben az irányelv hatékony végrehajtását szabályok összessége biztosította, amelyek közül egyesek korábbiak voltak az irányelv hatálybalépésénél. Lásd Prechal, S., Directives in EC Law, Oxford, Oxford University Press, 2005, 77. o. Lásd újabban például: 2015. június 11‑i Bizottság kontra Lengyelország ítélet (C‑29/14, EU:C:2015:379, 38. pont).</p>
<p class="note footnote">(<span class="note footnote notemarker">
<a id="t-54" href="#c-54">54</a>
</span>) 2019. október 7‑i Safeway ítélet (C‑171/18, EU:C:2019:839, 29. pont).</p>
<p class="note footnote">(<span class="note footnote notemarker">
<a id="t-55" href="#c-55">55</a>
</span>) 2019. október 7‑i Safeway ítélet (C‑171/18, EU:C:2019:839, 25. pont).</p>
<p class="note footnote">(<span class="note footnote notemarker">
<a id="t-56" href="#c-56">56</a>
</span>) Lásd a fenti 71. pontot.</p>
<p class="note footnote">(<span class="note footnote notemarker">
<a id="t-57" href="#c-57">57</a>
</span>) HL 2019. L 172., 18. o.</p>
<p class="note footnote">(<span class="note footnote notemarker">
<a id="t-58" href="#c-58">58</a>
</span>) 34. cikk. Amint azt a Pinckernelle ügyre vonatkozó indítványomban (C‑535/15, EU:C:2016:996, 40. pont) kifejtettem, az uniós jogszabályok értelmezésének kontextusa olyan jogszabályi rendelkezések elismerésével is jár, amelyek lényeges módon kapcsolódnak az értelmezendő rendelkezéshez.</p>
<p class="note footnote">(<span class="note footnote notemarker">
<a id="t-59" href="#c-59">59</a>
</span>) (20) preambulumbekezdés.</p>
<p class="note footnote">(<span class="note footnote notemarker">
<a id="t-60" href="#c-60">60</a>
</span>) Lásd például: 2015. június 11‑i Bizottság kontra Lengyelország ítélet (C‑29/14, EU:C:2015:379, 38. pont).</p>
<p class="note footnote">(<span class="note footnote notemarker">
<a id="t-61" href="#c-61">61</a>
</span>) 2019. október 7‑i Safeway ítélet (C‑171/18, EU:C:2019:839, 25. pont).</p>
<p class="note footnote">(<span class="note footnote notemarker">
<a id="t-62" href="#c-62">62</a>
</span>) 2010. október 21‑i Accardo és társai ítélet (C‑227/09, EU:C:2010:624, 55. pont).</p>
<p class="note footnote">(<span class="note footnote notemarker">
<a id="t-63" href="#c-63">63</a>
</span>) 2007. január 25‑i ítélet (C‑278/05, EU:C:2007:56).</p>
<p class="note footnote">(<span class="note footnote notemarker">
<a id="t-64" href="#c-64">64</a>
</span>) Uo., 57. és 59. pont.</p>
<p class="note footnote">(<span class="note footnote notemarker">
<a id="t-65" href="#c-65">65</a>
</span>) 2016. november 24‑i Webb‑Sämann ítélet (C‑454/15, EU:C:2016:891, 27. pont).</p>
<p class="note footnote">(<span class="note footnote notemarker">
<a id="t-66" href="#c-66">66</a>
</span>) 2019. december 19‑i Pensions‑Sicherungs‑Verein ítélet (C‑168/18, EU:C:2019:1128, 46. pont).</p>
<p class="note footnote">(<span class="note footnote notemarker">
<a id="t-67" href="#c-67">67</a>
</span>) C‑168/18, EU:C:2019:1128, 40. pont, valamint az ott hivatkozott ítélkezési gyakorlat.</p>
<p class="note footnote">(<span class="note footnote notemarker">
<a id="t-68" href="#c-68">68</a>
</span>) Amint azt Bobek főtanácsnok kifejtette a Webb‑Sämann ügyre vonatkozó indítványában (C‑454/15, EU:C:2016:657, 77. és 78. pont).</p>
<p class="note footnote">(<span class="note footnote notemarker">
<a id="t-69" href="#c-69">69</a>
</span>) Teljesebb elemzéshez lásd: Szpunar főtanácsnok Plessers ügyben ismertetett indítványa (C‑509/17, EU:C:2019:50, 38–41. pont).</p>
</body>
</html>
