EURÓPAI BIZOTTSÁG
Brüsszel, 2021.7.14.
COM(2021) 554 final
MELLÉKLET
a következőhöz:
Javaslat
AZ EURÓPAI PARLAMENT ÉS A TANÁCS RENDELETE
az (EU) 2018/841 rendeletnek a hatály, a megfelelési szabályok egyszerűsítése, a 2030-ra vonatkozó tagállami célértékek meghatározása, továbbá a földhasználati, erdőgazdálkodási és mezőgazdasági ágazat klímasemlegességének 2035-ig történő közös megvalósítására irányuló kötelezettségvállalás tekintetében, valamint az (EU) 2018/1999 rendeletnek az ellenőrzés, a jelentéstétel, az előrehaladásra vonatkozó nyomon követés és a felülvizsgálat javítása tekintetében történő módosításáról
{SEC(2021) 554 final} - {SWD(2021) 551 final} - {SWD(2021) 609 final} - {SWD(2021) 610 final}
I. MELLÉKLET
Az (EU) 2018/841 rendelet I. mellékletének B. szakasza helyébe a következő szöveg lép:
„B.
Az 5. cikk (4) bekezdésében említett széntárolók:
a)
élő biomassza;
b)
avar;
c)
száradék;
d)
holt szerves anyagok;
e)
ásványi talajok;
f)
szerves talajok;
g)
faipari termékek az erdősített terület és a gazdálkodás alatt álló erdőterület területelszámolási kategóriák esetében.”
II. MELLÉKLET
Az (EU) 2018/841 rendelet a következő IIa. melléklettel egészül ki:
„IIa. melléklet
A nettó üvegházhatásúgáz-elnyelésre vonatkozóan megállapított, 2030-ban elérendő uniós célérték és a tagállamok nemzeti célértékei a 4. cikk (2) bekezdése szerint
|
|
Tagállam
|
A nettó üvegházhatásúgázkibocsátás-csökkentés értéke kt CO2-egyenértékben 2030-ban
|
|
|
Belgium
|
−1 352
|
|
|
Bulgária
|
–9 718
|
|
|
Cseh Köztársaság
|
–1 228
|
|
|
Dánia
|
5 338
|
|
|
Németország
|
–30 840
|
|
|
Észtország
|
–2 545
|
|
|
Írország
|
3 728
|
|
|
Görögország
|
–4 373
|
|
|
Spanyolország
|
–43 635
|
|
|
Franciaország
|
–34 046
|
|
|
Horvátország
|
–5 527
|
|
|
Olaszország
|
–35 758
|
|
|
Ciprus
|
–352
|
|
|
Lettország
|
–644
|
|
|
Litvánia
|
–4 633
|
|
|
Luxemburg
|
–403
|
|
|
Magyarország
|
–5 724
|
|
|
Málta
|
2
|
|
|
Hollandia
|
4 523
|
|
|
Ausztria
|
–5 650
|
|
|
Lengyelország
|
–38 098
|
|
|
Portugália
|
–1 358
|
|
|
Románia
|
–25 665
|
|
|
Szlovénia
|
–146
|
|
|
Szlovákia
|
–6 821
|
|
|
Finnország
|
–17 754
|
|
|
Svédország
|
–47 321
|
|
|
EU-27
|
–310 000
|
”
III. MELLÉKLET
Az (EU) 2018/1999 rendelet V. melléklete 3. részének helyébe a következő szöveg lép:
„A földhasználat változására vonatkozó földrajzi adatok az üvegházhatású gázok nemzeti jegyzékeire vonatkozó 2006. évi IPCC-iránymutatásokkal összhangban. Az üvegházhatású gázok jegyzéke elektronikus adatbázisok és földrajzi információs rendszerek alapján működik és a következőket tartalmazza:
a) az (EU) 2018/2001 irányelv 29. cikkének (4) bekezdésében meghatározott jelentős szénkészletekkel rendelkező földterületet magában foglaló földhasználati egységek nyomon követésére szolgáló rendszer;
b) az alábbi kategóriák közül egy vagy több alá tartozó területként meghatározott, védelem alatt álló földhasználati egységek nyomon követésére szolgáló rendszer:
–
Az (EU) 2018/2001 irányelv 29. cikkének (3) bekezdésében meghatározott, a biológiai sokféleség szempontjából nagy értéket képviselő földterületek;
–
A 92/43/EGK tanácsi irányelv 4. cikkében meghatározott közösségi jelentőségű természeti területek és különleges természetmegőrzési területek, valamint az ezeken kívüli földterületi egységek, amelyekre a területmegőrzési célkitűzések teljesülése érdekében az említett irányelv 6. cikkének (1) és (2) bekezdése szerinti védelmi és megőrzési intézkedések vonatkoznak;
–
A 92/43/EGK irányelv IV. mellékletében felsorolt fajok párzási és pihenőhelyei, amelyekre az említett irányelv 12. cikke szerinti védelmi intézkedések vonatkoznak;
–
A 92/43/EGK irányelv I. mellékletében felsorolt természetes élőhelyek és a 92/43/EGK irányelv II. mellékletében felsorolt fajok olyan élőhelyei, amelyek a közösségi jelentőségű természeti területeken vagy különleges természetmegőrzési területeken kívül találhatók és hozzájárulnak ahhoz, hogy ezek az élőhelyek és fajok az említett irányelv 2. cikke értelmében kedvező védettségi állapotot érjenek el, vagy amelyek a 2004/35/EK irányelv értelmében megelőző és felszámolási intézkedések tárgyát képezhetik;
–
A 2009/147/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv 4. cikke alapján besorolt különleges madárvédelmi területek és az ezeken kívüli olyan földterületi egységek, amelyekre a területmegőrzési célkitűzések teljesülése érdekében a 2009/147/EGK irányelv 4. cikke és a 92/43/EGK irányelv 6. cikkének (2) bekezdése értelmében védelmi és megőrzési intézkedések vonatkoznak;
–
Azon földterületi egységek, amelyekre a 2009/147/EK irányelv 12. cikke alapján a nem biztonságos státuszúként bejelentett madarak megőrzésére irányuló intézkedések vonatkoznak annak érdekében, hogy teljesüljön az említett irányelv 4. cikke (4) bekezdésének második mondatában foglalt, az élőhelyek szennyezésének vagy elpusztításának elkerülésére irányuló törekvés követelménye, vagy az említett irányelv 3. cikkében foglalt, a madárfajok élőhelyei megfelelő sokféleségének és nagyságának megőrzésére és fenntartására vonatkozó követelmény;
–
Bármely egyéb élőhely, amelyet a tagállam a 92/42/EGK és a 2009/147/EK irányelvben meghatározottakkal egyenértékű célokra jelöl ki;
–
A 2000/60/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv 4. cikkének iii. alpontjában említett felszíni víztestek ökológiai állapota romlásának megakadályozásához és védelméhez szükséges intézkedések hatálya alá tartozó földterületi egységek;
–
A 2007/60/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv szerinti árvízkockázat-kezeléssel összefüggésben a tagállamok által védett természetes árterületek vagy árvíz-visszatartásra szolgáló területek;
c) az alábbi kategóriák közül egy vagy több alá tartozó területként meghatározott, helyreállítás tárgyát képező földhasználati egységek nyomon követésére szolgáló rendszer:
–
A fenti b) pontban leírt közösségi jelentőségű természeti területek, különleges természetmegőrzési területek és különleges madárvédelmi területek, valamint az ezeken kívüli olyan földterületi egységek, amelyeket a területmegőrzési célkitűzések teljesülése érdekében helyreállítási vagy kompenzációs intézkedésekre szorulóként azonosítottak;
–
A 2009/147/EK irányelv 4. cikkének (2) bekezdésében említett vagy annak I. mellékletében felsorolt vadon élő madárfajok élőhelyei, amelyek a különleges madárvédelmi területeken kívül találhatók, és amelyeket a 2009/147/EK irányelv alkalmazásában helyreállítási intézkedésekre szorulóként azonosítottak;
–
A 92/43/EGK irányelv I. mellékletében felsorolt természetes élőhelyek és a 92/43/EGK irányelv II. mellékletében felsorolt fajok olyan élőhelyei, amelyek kívül esnek a közösségi jelentőségű természeti területeken vagy különleges természetmegőrzési területeken, és amelyeket a 92/43/EGK irányelv szerinti kedvező védettségi állapot elérése érdekében helyreállítási intézkedésekre szorulóként azonosítottak és/vagy amelyeket a 2004/35/EK irányelv 6. cikkének alkalmazásában felszámolási intézkedésekre szorulóként azonosítottak;
–
A valamely tagállamban alkalmazandó természet-helyreállítási terv szerint helyreállításra szorulóként azonosított területek;
–
A 2000/60/EK irányelv 4. cikkének iii. alpontjában említett felszíni víztestek jó ökológiai állapotának helyreállításához vagy az ilyen víztestek kiváló ökológiai állapotának helyreállításához szükséges intézkedések, amennyiben jogszabály írja elő;
–
A 2000/60/EK irányelv VI. melléklete B. részének vii. pontjában említett, a vizes területek helyreállítását és rekreációját célzó intézkedések hatálya alá tartozó földterületi egységek;
–
Az (EU) 2020/852 európai parlamenti és tanácsi rendelettel összhangban a jó ökoszisztéma-állapot elérése érdekében ökoszisztéma-helyreállításra szoruló területek;
d) a nagy éghajlati kockázatot jelentő földhasználati egységek nyomon követésére szolgáló rendszer:
–
Az (EU) 2018/841 rendelet 13b. cikkének (5) bekezdése értelmében a természetes bolygatás után kompenzációban részesülő területek
–
A 2007/60/EK irányelv 5. cikkének (1) bekezdésében említett területek
–
A tagállamok nemzeti alkalmazkodási stratégiájában meghatározott, magas természeti és ember okozta kockázatokkal rendelkező területek, amelyekre az éghajlattal kapcsolatos katasztrófakockázat-csökkentési intézkedések vonatkoznak.
Az üvegházhatású gázok jegyzékének lehetővé kell tennie az adatok cseréjét és integrálását az elektronikus adatbázisok és a földrajzi információs rendszerek között.
A 2021–2025-ös időszakra az üvegházhatású gázok nemzeti jegyzékeire vonatkozó 2006. évi IPCC-iránymutatások szerinti 1. szintű módszertan. Az olyan széntárolóra vonatkozó kibocsátásokra és eltávolításra, amelyhez a kibocsátások vagy eltávolítások legalább 25–30 %-a kapcsolódik egy olyan forrás- vagy nyelőkategórián belül, amely a tagállam nemzeti nyilvántartási rendszerében kiemelt helyet foglal el, mivel az arra vonatkozó becslés jelentős hatással van egy ország ÜHG-nyilvántartására a kibocsátások és az eltávolítások abszolút értékben kifejezett szintje, a kibocsátások és az eltávolítások tendenciája vagy a kibocsátásoknak és az eltávolításoknak az egyes földhasználati kategóriákon belüli bizonytalansága terén, továbbá 2026-tól kezdve valamennyi széntároló-kibocsátási és -eltávolítási becslésre legalább 2. szintű módszertan, az üvegházhatású gázok nemzeti jegyzékeire vonatkozó 2006. évi IPCC-iránymutatásokkal összhangban.
A tagállamok 2026-tól a fenti c) pontban említett, jelentős szénkészletekkel rendelkező földhasználati egységek területeire, a fenti d) és e) pontban említett, védelem vagy helyreállítás alatt álló földhasználati egységek területére, valamint a fenti f) pontban említett, magas jövőbeli éghajlati kockázatoknak kitett földhasználati egységek területeire vonatkozó valamennyi széntároló-kibocsátási és -eltávolítási becslésre 3. szintű módszertant alkalmaznak, az üvegházhatású gázok nemzeti jegyzékeire vonatkozó 2006. évi IPCC-iránymutatásokkal összhangban.”.