|
Az Európai Unió |
HU L sorozat |
|
2026/2497 |
2026.11.11. |
A BIZOTTSÁG (EU) 2026/2497 VÉGREHAJTÁSI RENDELETE
(2026. november 10.)
a Kínai Népköztársaságból, Mexikóból, Vietnámból és Üzbegisztánból származó rézcső behozatalára vonatkozó ideiglenes dömpingellenes kivetéséről
AZ EURÓPAI BIZOTTSÁG,
tekintettel az Európai Unió működéséről szóló szerződésre,
tekintettel az Európai Unióban tagsággal nem rendelkező országokból érkező dömpingelt behozatallal szembeni védelemről szóló, 2016. június 8-i (EU) 2016/1036 európai parlamenti és tanácsi rendeletre (1) (a továbbiakban: az alaprendelet) és különösen annak 7. cikkére,
a tagállamokkal való konzultációt követően,
mivel:
1. ELJÁRÁS
1.1. Az eljárás megindítása
|
(1) |
Az Európai Bizottság (a továbbiakban: Bizottság) 2026. március 12-én az alaprendelet 5. cikke szerint dömpingellenes vizsgálatot indított a Kínai Népköztársaságból (a továbbiakban: Kína), Mexikói Egyesült Államokból (a továbbiakban: Mexikó), a Vietnámi Szocialista Köztársaságból (a továbbiakban: Vietnám) és az Üzbég Köztársaságból (a továbbiakban: Üzbegisztán) (a továbbiakban együttesen: az érintett országok) származó rézcső behozatalára vonatkozóan. Ezt megelőzően az Európai Unió rézcsőipari ágazatának érdekvédelmi bizottsága (EU Copper Tubes Defence Committee, a továbbiakban: panaszosok vagy EUCTDC) 2026. január 26-án panaszt nyújtott be az alaprendelet 5. cikkének (4) bekezdése értelmében vett uniós gazdasági ágazat nevében. |
|
(2) |
Az eljárás megindítását a panaszban a dömpingre és az abból eredő jelentős kárra vonatkozóan egyaránt szolgáltatott bizonyítékok indokolták az eljárás megindításáról az Európai Unió Hivatalos Lapjában közzétett értesítésben (2) (a továbbiakban: az eljárás megindításáról szóló értesítés) részletesen leírtaknak megfelelően. |
1.2. Nyilvántartásba vétel
|
(3) |
A Bizottság (EU) 2026/1161 bizottsági végrehajtási rendelettel (3) (a továbbiakban: a nyilvántartásba vételt elrendelő rendelet) nyilvántartásba vételi kötelezettséget vezetett be az érintett termék behozatalára vonatkozóan. |
1.3. Érdekelt felek
|
(4) |
A Bizottság az eljárás megindításáról szóló értesítésben felkérte az érdekelt feleket a vizsgálatban való részvételre. Ezen túlmenően értesítette a panaszosokat, az ismert uniós gyártókat, az exportáló gyártókat, a kínai, mexikói, vietnámi és üzbegisztáni hatóságokat és más ismert érdekelt feleket, köztük importőröket, felhasználókat és szakmai szövetségeket, valamint felkérte őket a részvételre. Minden érdekelt fél lehetőséget kapott arra, hogy észrevételeket fogalmazzon meg a vizsgálat megindításával kapcsolatban, valamint a Bizottság vagy a kereskedelmi ügyekben eljáró meghallgató tisztviselő előtti meghallgatást kérjen. |
1.4. Az eljárás megindításával kapcsolatos észrevételek
|
(5) |
Az eljárás megindításával kapcsolatban Üzbegisztán kormánya és három üzbég exportáló gyártó, nevezetesen a „JV Sharq Tubes LLC”, az „ICG Infinity Copper Group LLC” és az „Angren Pipe Plant LLC” nyújtott be beadványt. Ezekben a beadványokban a felek a következőket állították: a) a vizsgálatot Üzbegisztán tekintetében meg kell szüntetni, mivel az ország piaci részesedése elhanyagolható, és b) a kárelemzés céljából Üzbegisztánnak a többi exportáló országgal összesítve történő vizsgálatára vonatkozó feltételek nem teljesülnek. Tekintettel arra, hogy a beadvány megkérdőjelezte a panaszosok által szolgáltatott egyes adatokat anélkül, hogy megkérdőjelezte volna a vizsgálat megindítását, ezeket az állításokat a Bizottság a 4. szakaszban szereplő kárelemzés részeként kezelte. |
1.5. Mintavétel
|
(6) |
A Bizottság az eljárás megindításáról szóló értesítésben jelezte, hogy az alaprendelet 17. cikkével összhangban mintavételt végezhet az érdekelt felek körében. |
Mintavétel az uniós gyártók körében
|
(7) |
A Bizottság az eljárás megindításáról szóló értesítésben tájékoztatta a feleket arról, hogy ideiglenesen kiválasztott egy uniós gyártókból álló mintát. A Bizottság a termelés és az értékesítési volumen alapján választotta ki a mintát, amely három uniós gyártóból állt. |
|
(8) |
A mintában szereplő uniós gyártók a hasonló termék Unión belüli becsült teljes termelési és értékesítési volumenének több mint 40 %-át képviselték. A Bizottság felkérte az érdekelt feleket, hogy tegyenek észrevételeket az ideiglenes mintával kapcsolatban. A mintával kapcsolatban nem érkezett észrevétel. A végleges minta az uniós gazdasági ágazatra nézve reprezentatívnak minősült. |
Mintavétel a független importőrök körében
|
(9) |
Annak megállapítása érdekében, hogy szükséges-e a mintavétel, a Bizottság felkérte a független importőröket az eljárás megindításáról szóló értesítésben meghatározott információk benyújtására. |
|
(10) |
Egyetlen független importőr sem nyújtotta be a kért információkat és egyezett bele a mintába való felvételébe. Erre tekintettel a Bizottság nem választott ki független importőrökből álló mintát. |
Mintavétel a kínai exportáló gyártók körében
|
(11) |
A rézcső világpiacát három nagy kínai multinacionális csoport, nevezetesen a Golden Dragon Precise Copper Tube Group Inc (a továbbiakban: Dragon Copper Tubes Group), a Jintian Group és a Hailiang Group uralja. E csoportok exportáló gyártói az érintett országok közül háromban, nevezetesen Kínában, Mexikóban és Vietnamban találhatók, és a vizsgálat mintájában szereplő valamennyi exportáló gyártó (az üzbegisztáni gyártók kivételével) e csoportok egyikébe tartozik. |
|
(12) |
Annak megállapítása érdekében, hogy szükséges-e a mintavétel, a Bizottság felkérte a Kínai Népköztársaságban működő összes exportáló gyártót az eljárás megindításáról szóló értesítésben meghatározott információk benyújtására. Emellett a Bizottság felkérte a Kínai Népköztársaságnak az Európai Unió mellett működő képviseletét, hogy nevezze meg azokat a további exportáló gyártókat, amelyek érdeklődést tanúsíthatnak a vizsgálatban való részvétel iránt, illetőleg vegye fel velük a kapcsolatot. |
|
(13) |
Az eljárás megindításáról szóló értesítésre adott válaszban a Kínában működő két vállalatcsoporthoz tartozó négy exportáló gyártó közölte a kért információkat, és egyezett bele a mintába való felvételébe. |
|
(14) |
Az eljárás e szakaszában rendelkezésre álló információk alapján az e vállalatoktól – közvetlenül, illetve velük kapcsolatban álló vagy független kereskedőkön keresztül – érkező export teljes volumene a vizsgálati időszak alatt a Kínából az Unióba irányuló rézcsőkivitel becsült teljes volumenének [3–5] %-át tette ki (4). A mintavétellel kapcsolatosan válaszoló exportáló gyártók Unióba irányuló kivitelének alacsony szintjére tekintettel a Bizottság arra a következtetésre jutott, hogy nem választható ki reprezentatív minta az alaprendelet 17. cikke (1) bekezdésének megfelelően. |
|
(15) |
A Bizottság az alaprendelet 17. cikkének (2) bekezdésével összhangban a mintavétel hiányáról egyeztetett valamennyi ismert érintett exportáló gyártóval és az érintett ország hatóságaival. |
|
(16) |
A Ningbo Jintian Copper Tube Co., Ltd, China (a továbbiakban: Jintian China) észrevételeket nyújtott be a mintavétel hiányával kapcsolatban. Azzal érvelt, hogy a vizsgálati időszak alatti behozatal kiszámításához használt HR-kód alá több olyan termék is tartozik, amelyre nem terjed ki e vizsgálat hatálya. Következésképpen azt állította, hogy a kiindulási alapként használt teljes exportvolumen eltúlzott, tehát az együttműködő vállalatok valójában a becsült [3–5] %-nál nagyobb részesedéssel rendelkeznek az érintett termék Kínából az EU-ba irányuló összkiviteléből. |
|
(17) |
A mintavételről szóló határozat meghozatalának időpontjában a Bizottság a panaszban ismertetett módszertan alapján becsülte meg a behozatal volumenét. Mivel az érintett termék a 7411 10 90 KN-kód alá tartozik, amely más termékekre is kiterjed, a panasz becslése szerint az említett KN-kód alá tartozó teljes behozatal mintegy 50–60 %-a az érintett termékből állt. A panaszos becslését az uniós gyártók által szolgáltatott adatokra, a panaszos vevőivel folytatott kommunikációra és az általa végzett piacelemzésre alapozta, amely egyesíti a külső forrásokból származó piaci jelentésekből származó információkat, valamint az egyes érintett országokból származó behozatalra és kivitelre vonatkozó statisztikai adatokat (5). E becslés alapján a Bizottság megállapította a Kínai Népköztársaságból érkező behozatal volumenét. A Jintian China nem vitatta a panaszban alkalmazott módszertant, és nem nyújtott be alternatív módszertant. A Bizottság ezért elutasította az állításokat, és megerősítette, hogy nem választható ki reprezentatív minta az alaprendelet 17. cikke (1) bekezdésének megfelelően. |
|
(18) |
A Bizottság 2026. április 7-én tájékoztatta a Kínai Népköztársaság kormányát (a továbbiakban: kínai kormány) azon döntéséről, hogy az alaprendelet 18. cikkét az alaprendelet 17. cikkének (4) bekezdésével összefüggésben alkalmazza, tekintettel arra, hogy jelentős számú exportáló gyártó megtagadta az együttműködést. Következésképpen a Bizottság a kínai exportáló gyártókkal kapcsolatos ténymegállapításait a 18. cikkre és a rendelkezésre álló tényekre alapozta. |
|
(19) |
A kínai kormány észrevételeiben hangsúlyozta, hogy az eljárásban való részvételre jelentkezett kínai vállalatok egyéni dömpingkülönbözetét – exportvolumenüktől függetlenül – a rendelkezésre álló tények helyett a válaszaik alapján kell megállapítani. A Bizottság megjegyezte, hogy a mintavétel eredményéről szóló feljegyzésben minden együttműködő exportáló gyártó megfelelő tájékoztatást kapott arról, hogy ha egyéni dömpingkülönbözetre tart igényt, ki kell töltenie az exportáló gyártók számára összeállított kérdőívet. |
Mintavétel a mexikói exportáló gyártók körében
|
(20) |
Annak megállapítása érdekében, hogy szükséges-e a mintavétel, a Bizottság felkérte a Mexikóban működő összes exportáló gyártót az eljárás megindításáról szóló értesítésben meghatározott információk benyújtására. Emellett a Bizottság felkérte a Mexikói Egyesült Államoknak az Európai Unió mellett működő képviseletét, hogy nevezze meg azokat az esetleges további exportáló gyártókat, amelyek érdeklődést tanúsíthatnak a vizsgálatban való részvétel iránt, illetőleg vegye fel velük a kapcsolatot. |
|
(21) |
Egy Mexikóban működő exportáló gyártó, a GD Affiliates de RL de CV (a továbbiakban: GDA) nyújtotta be a kért információkat és egyezett bele a mintába való felvételébe. A GDA a Dragon Copper Tubes Group leányvállalata, és a vizsgálati időszak alatt a Mexikóból az EU-ba irányuló összkivitel 100 %-át adta. |
|
(22) |
A Bizottság ezért úgy döntött, hogy a mintavétel nem szükséges. Következésképpen a jelentkező exportáló gyártó felkérést kapott a kérdőív megválaszolására. |
Mintavétel az üzbegisztáni exportáló gyártók körében
|
(23) |
Annak megállapítása érdekében, hogy szükséges-e a mintavétel, a Bizottság felkérte az Üzbegisztánban működő összes exportáló gyártót az eljárás megindításáról szóló értesítésben meghatározott információk benyújtására. Emellett a Bizottság felkérte az Üzbég Köztársaságnak az Európai Unió mellett működő képviseletét, hogy nevezze meg azokat az esetleges további exportáló gyártókat, amelyek érdeklődést tanúsíthatnak a vizsgálatban való részvétel iránt, illetőleg vegye fel velük a kapcsolatot. |
|
(24) |
Az Üzbegisztánban működő exportáló gyártók közül a következő három nyújtotta be a kért információkat és egyezett bele a mintába való felvételébe: a „JV Sharq Tubes” LLC, az „ICG Infinity Copper Group” LLC és az „Angren Pipe Plant LLC”. A vizsgálati időszak alatt Üzbegisztánból az EU-ba irányuló összkivitel 100 %-át e vállalatok adták. |
|
(25) |
A Bizottság úgy határozott, hogy megvizsgálja a három exportáló gyártót, ezért mintavételre nem volt szükség. Következésképpen mindhárom exportáló gyártó felkérést kapott a kérdőív megválaszolására. |
Mintavétel a vietnámi exportáló gyártók körében
|
(26) |
Annak megállapítása érdekében, hogy szükséges-e a mintavétel, a Bizottság felkérte a Vietnámban működő összes exportáló gyártót az eljárás megindításáról szóló értesítésben meghatározott információk benyújtására. Emellett a Bizottság felkérte a Vietnámi Szocialista Köztársaság képviseletét, hogy azonosítsa azokat az esetleges további exportáló gyártókat, amelyek érdeklődést tanúsíthatnak a vizsgálatban való részvétel iránt, és/vagy vegye fel velük a kapcsolatot. |
|
(27) |
Négy vietnámi exportáló gyártó nyújtotta be a kért információkat és egyezett bele a mintába való felvételébe. |
|
(28) |
Az alaprendelet 17. cikkének (1) bekezdésével összhangban a Bizottság által kiválasztott minta két exportáló gyártóból állt. a kínai Hailiang Group leányvállalata, a Hailiang (Vietnam) Copper Manufacturing Co., Ltd (a továbbiakban: Hailiang Vietnam), valamint a kínai Jintian Group leányvállalata, a Jintian Copper Industrial (Vietnam) Company Limited (a továbbiakban: Jintian Vietnam). A kiválasztott minta az Unióba irányuló azon legnagyobb reprezentatív kiviteli mennyiségen alapult, amely a rendelkezésre álló időn belül észszerűen megvizsgálható. Az eljárás e szakaszában rendelkezésre álló információk alapján a minta az összes együttműködő vietnámi exportáló gyártó teljes exportjának több mint 90 %-át tette ki. |
|
(29) |
A mintában nem szereplő vietnámi exportáló gyártók egyike, a Toan Phat Copper Tube Joint Stock Company a minta kiválasztásával kapcsolatos észrevételeket nyújtott be, azzal érvelve, hogy ha a Bizottság két olyan, kínai tulajdonú vállalatot venne fel a mintába, amely exportorientált feldolgozó övezeten belül folytat termelést Vietnámban, mint a Hailiang Vietnam és a Jintian Vietnam, akkor olyan ténymegállapítások születnének, amelyek a Toan Phat helyzetére nézve nem reprezentatívak. A vállalat azzal is érvelt, hogy míg a Bizottság kettőre korlátozta a mintában szereplő vietnámi vállalatok számát, mivel arra kellett szorítkoznia, ami „a rendelkezésre álló időn belül észszerűen megvizsgálható”, addig Üzbegisztánban három vállalatot vett fel a mintába, a Kínában tapasztalható csekély együttműködési hajlandóság miatt pedig erőforrások szabadulhattak fel, lehetővé téve a Toan Phat felvételét a mintába. |
|
(30) |
A Bizottság úgy ítélte meg, hogy mivel a kiválasztott két vietnámi vállalat az érintett termék messze legnagyobb uniós exportőre, tulajdonosi szerkezetük és termelési struktúrájuk a teljes piacra nézve reprezentatív, és megjegyezte, hogy a minta bővítésének észszerűsége nem kizárólag a más országokban a mintába felvett vállalatok számától függ. |
1.6. Egyéni különbözet
|
(31) |
Egy kínai exportáló gyártó, a Jintian China kért egyedi vizsgálatot az alaprendelet 17. cikkének (3) bekezdése alapján, és nyújtott be válaszokat a kérdőívre. A Bizottság úgy határozott, hogy a Jintian China tekintetében egyéni különbözetet számít ki, mivel ez az egyetlen vállalat nyújtott be az alaprendelet 16. cikkének (1) bekezdésével összhangban ellenőrizhető, megfelelő és időben kitöltött kérdőívet. |
1.7. Kitöltött kérdőívek és ellenőrző látogatások
|
(32) |
A Bizottság kérdőívet küldött a kínai kormánynak az alaprendelet 2. cikke (6a) bekezdésének b) pontja értelmében vett jelentős torzulások Kínában való fennállására vonatkozóan. |
|
(33) |
A panaszos továbbá a panaszában elegendő bizonyítékkal szolgált arról, hogy Kínában és Vietnámban az érintett termék vonatkozásában az alaprendelet 7. cikkének (2) bekezdése értelmében nyersanyagpiaci torzulások állnak fenn. Ezért az eljárás megindításáról szóló értesítésben foglaltaknak megfelelően a vizsgálat ezekre a nyersanyagpiaci torzulásokra is kiterjedt annak megállapítása érdekében, hogy a Bizottság alkalmazza-e Kína és Vietnám tekintetében az alaprendelet 7. cikke (2) vagy (2a) bekezdésében foglalt rendelkezéseket. A Bizottság ezért ezzel kapcsolatban további kérdőíveket küldött a kínai és vietnámi kormánynak. |
|
(34) |
A Bizottság kérdőíveket küldött a mintában szereplő uniós gyártók, a mintában szereplő, az érintett országokban működő exportáló gyártók, a panaszosok („makrogazdasági kérdőív”), az ismert importőrök és a felhasználók részére. A Bizottság ugyanezeket a kérdőíveket az eljárás megindításának napján hozzáférhetővé tette az interneten (6). |
|
(35) |
A Bizottság minden olyan információt megkísérelt beszerezni és ellenőrzött, amelyet szükségesnek tartott a dömping, az abból eredő kár és az uniós érdek ideiglenes megállapításához. Az alaprendelet 16. cikke szerinti ellenőrző látogatásokra a következő szervezetek telephelyén került sor:
|
1.8. Vizsgálati időszak és figyelembe vett időszak
|
(36) |
A dömpingre és a kárra vonatkozó vizsgálat a 2025. január 1. és 2025. december 31. közötti időszakra (a továbbiakban: vizsgálati időszak) terjedt ki. A kárra vonatkozó értékelés szempontjából releváns tendenciák vizsgálata a 2022. január 1-jétől a vizsgálati időszak végéig tartó időszakra (a továbbiakban: figyelembe vett időszak) terjedt ki. |
2. A VIZSGÁLT TERMÉK, AZ ÉRINTETT TERMÉK ÉS A HASONLÓ TERMÉK
2.1. Vizsgált termék
|
(37) |
A vizsgált termék: cső finomított rézből, egyenletesen felgöngyölt tekercsekben, sima vagy belül barázdált is, tovább nem feldolgozva (a továbbiakban: rézcső). |
|
(38) |
A rézcső gyártásához a gyártók rézércből, rézmaradékból vagy azok keverékéből származó katódokat használhatnak. A gyártás jellemzően a következő három szakaszból áll: a nyersanyag olvasztása, a megolvasztott réz öntése és a kikészítés, amely magában foglalja a kívánt átmérő és falvastagság elérésére irányuló húzási eljárást és a terméknek a vevő igényei szerinti temperálását (7). A terméket ezután egyenletesen felgöngyölt tekercsekben szerelik ki. |
|
(39) |
A rézcsövet a réz fizikai-kémiai jellemzői, bakteriosztatikus, valamint tűz- és korrózióállósága miatt különféle alkalmazási területeken használják. A fűtési, szellőztetési, légkondicionáló és hűtési (a továbbiakban: HVACR) ágazatban, valamint egészségügyi, orvosi és ipari alkalmazási területeken is használatos. A rézcső egyes megújulóenergia-hálózatoknak is kulcsfontosságú összetevője (8). |
2.2. Az érintett termék
|
(40) |
Az érintett termék a Kínából, Mexikóból, Vietnámból és Üzbegisztánból származó, jelenleg az ex 7411 10 90 KN-kód (TARIC-kód: 7411 10 90 10) alá tartozó vizsgált termék (a továbbiakban: érintett termék). |
2.3. A hasonló termék
|
(41) |
A vizsgálat rámutatott arra, hogy a következő termékek azonos alapvető fizikai, kémiai és műszaki tulajdonságokkal rendelkeznek, és alapvető felhasználási területeik is megegyeznek:
|
|
(42) |
A Bizottság az eljárás e szakaszában úgy határozott, hogy ezek a termékek ennek megfelelően az alaprendelet 1. cikkének (4) bekezdése értelmében hasonló termékek. |
2.4. A termékkörre vonatkozó észrevételek
|
(43) |
A Jintian Vietnam és a Jintian China annak megerősítését kérte a Bizottságtól, hogy az egyenes rézcsövek, a lapos tekercsek, a szigetelt vagy bevont rézcsövek és a kapilláris rézcsövek nem tartoznak a vizsgálat hatálya alá. A Hailiang Vietnam ehhez hasonlóan azt állította, hogy a kapilláris rézcsövek nem tartoznak a termékkörbe. |
|
(44) |
A Bizottság megerősítette, hogy az egyenes rézcsövek, a lapos tekercsek és a szigetelt vagy bevont rézcsövek nem felelnek meg a vizsgált termék leírásának, ezért a Bizottság nem vonta azokat a vizsgálat hatálya alá. |
|
(45) |
Ami a kapilláris rézcsöveket illeti, amelyek a pontos áramlásszabályozáshoz gyártott, nagyon kis átmérőjű rézcsövek, a Jintian Vietnam és a Jintian China kifejtette, hogy alapvető jellemzőjük a rendkívül kis, jellemzően 1 és 3,6 milliméter közötti külső átmérő, és egyenletesen felgöngyölt tekercsek többszöri, nagy pontosságú húzásával állítják elő őket, ami a rézcső esetében további feldolgozási szakasznak felel meg, így a vizsgált termék meghatározása szerint ezek a termékek nem tartoznak a vizsgálat hatálya alá. |
|
(46) |
A Hailiang Vietnam azt állította, hogy a kapilláris cső downstream termék, amelyet további feldolgozással állítanak elő a vizsgálat tárgyát képező, egyenletesen felgöngyölt tekercsben kiszerelt csőből. Azt is kifejtette, hogy a rézcső és a kapilláris cső műszakilag és kereskedelmileg elkülönülő termék, amely a funkciók, a gyártási folyamatok, az alkalmazandó ipari szabványok, a fizikai megjelenés, a végfelhasználási területek és az árszint tekintetében is különbözik. |
|
(47) |
A panaszosok azzal érveltek, hogy a panaszban a kapilláris csövet azért zárták ki a vizsgált termékkörből, mert jellemzően nem egyenletesen felgöngyölt tekercsben, hanem vékony tekercsben vagy méretre vágva szállítják funkcionális használatra. Ha viszont a kis átmérőjű rézcsövet egyenletesen felgöngyölt tekercsben értékesítik, akkor a panaszosok szerint az változatlanul a vizsgált termék, függetlenül attól, hogy a gyártó milyen kereskedelmi megnevezést ad neki. |
|
(48) |
A Bizottság egyértelművé tette, hogy a kapilláris rézcső a vizsgálat hatálya alá tartozik, amennyiben egyenletesen felgöngyölt tekercsben értékesítik. E cső állítólagos sajátossága ugyan a kis külső átmérő, a Bizottság viszont megjegyezte, hogy sem a termékleírás, sem a termékkód (TK) nem tartalmaz korlátozást a cső átmérőjére vonatkozóan. Ezenkívül megfigyelhető fizikai és műszaki jellemzőket kell alapul venni annak megállapításához, hogy az adott termék megfelel-e a termékleírásnak. Például a bevonatképzés további feldolgozást igényel, és egyértelműen megfigyelhető a végterméken, amely így már nem felel meg a termékleírásnak, ezért pedig nem tartozik a vizsgálat hatálya alá. Az viszont, hogy a gyártó valamely közbenső gyártási fázisban egyenletesen felgöngyölt tekercs használata mellett dönt, nem adhat okot a termékkörből való kizárásra, ha az ilyen jellegű felhasználás és a további feldolgozás nem ruházza fel a végterméket olyan fizikai és műszaki jellemzőkkel, amelyek következtében kikerül a termékkörből. Az egyenletesen felgöngyölt tekercsben értékesített kapilláris cső valójában mindössze egy megfigyelhető jellemzőben különbözik az egyenletesen felgöngyölt és más ugyanilyen formában értékesített tekercstől, mégpedig abban, hogy kisebb az átmérője, így változatlanul megfelel a termékleírásnak. Ezen okok miatt a Bizottság a vizsgálat e szakaszában elutasította ezeket az állításokat. A Bizottság azt is megjegyezte, hogy a vizsgálati időszak alatt az érintett országokból származó, kapilláris csőnek tekinthető rézcsövek behozatala nem létezett vagy elhanyagolható volt, ezért a termékkörből való kizárásuk nem gyakorolna lényeges hatást a vizsgálat következtetéseire. |
|
(49) |
Az Entalpia Europe Sp. Z o. o., az egyik rézcsőfelhasználó, amely szigetelt rézcsövet gyárt, a vizsgálat termékkörének a kész szigetelt rézcső behozatalára való kiterjesztését kérte. Másik lehetőségként a vállalat mentességet kért a rézcsőre kivetett dömpingellenes vámok alól azon az alapon, hogy tevékenységével nem áll versenyben az uniós gazdasági ágazattal. A vállalat azt állította, hogy az érintett országok exportáló gyártói kijátszhatják a dömpingellenes vámokat azáltal, hogy a vizsgált termék helyett kész szigetelt rézcsövet exportálnak, ezzel fokozva a vállalat termékével fennálló versenyt és aláásva a vállalat közelmúltbeli beruházásait. |
|
(50) |
A Bizottság azonban rámutatott arra, hogy a szigetelt rézcső nem tartozik a (37) preambulumbekezdésben foglalt termékmeghatározás alá, és a panasz tárgyát sem képezi ebben az ügyben, tehát az uniós gazdasági ágazat szereplői nem szolgáltak olyan bizonyítékkal a dömpingre és az abból eredő kárra, amely indokolná a szigetelt rézcsőre vonatkozó vizsgálat megindítását. A Bizottság ezért elutasította az állítást. |
|
(51) |
A Bizottság megjegyezte, hogy az intézkedések hatásait azok bevezetését követően nyomon követik, és a feltételek teljesülése esetén kijátszásellenes vizsgálatot indíthat. A Bizottság ezért elutasította az állítást. |
3. DÖMPING
3.1. Kína
3.1.1. Az alaprendelet 2. cikkének (6a) bekezdése szerinti eljárás a rendes érték megállapításához
|
(52) |
Mivel a vizsgálat megindításakor elegendő arra utaló bizonyíték állt rendelkezésre, hogy Kínában az alaprendelet 2. cikke (6a) bekezdésének b) pontja értelmében jelentős torzulások állnak fenn, a Bizottság helyénvalónak ítélte, hogy a vizsgálatot a szóban forgó ország exportáló gyártói tekintetében az alaprendelet 2. cikkének (6a) bekezdése figyelembevételével indítsa meg. |
|
(53) |
Ebből következően a Bizottság az alaprendelet 2. cikke (6a) bekezdésének lehetséges alkalmazásához szükséges adatok összegyűjtése céljából az eljárás megindításáról szóló értesítésben felkérte a Kínában működő összes exportáló gyártót arra, hogy bocsássanak rendelkezésre információkat a rézcső előállítása során felhasznált inputokra vonatkozóan. A kért információkat két vállalatcsoporthoz tartozó négy exportáló gyártó közölte. |
|
(54) |
A Bizottság kérdőívet küldött a kínai kormánynak. Emellett az eljárás megindításáról szóló értesítés 5.3.2. pontjában a Bizottság felkérte az érdekelt feleket arra, hogy az eljárás megindításáról szóló értesítésnek az Európai Unió Hivatalos Lapjában való közzétételétől számított 37 napon belül ismertessék álláspontjukat és szolgáltassanak információkat az alaprendelet 2. cikke (6a) bekezdése alkalmazását illetően, és mindezeket támasszák alá bizonyítékokkal. A kínai kormánytól nem érkezett kitöltött kérdőív, és az alaprendelet 2. cikke (6a) bekezdésének alkalmazása kapcsán sem érkezett beadvány a kitűzött határidőn belül. Ezt követően a Bizottság tájékoztatta a kínai kormányt arról, hogy a jelentős torzulások Kínában való fennállásának megállapításához az alaprendelet 18. cikke értelmében a rendelkezésre álló tényeket fogja felhasználni. |
|
(55) |
Az eljárás megindításáról szóló értesítés 5.3.2. pontjában a Bizottság jelezte továbbá, hogy a rendelkezésére álló információk szerint az alaprendelet 2. cikke (6a) bekezdésének a) pontja értelmében Thaiföld egy lehetséges megfelelő reprezentatív ország a rendes érték torzulásmentes árak, illetve referenciaértékek alapján történő meghatározásához. A Bizottság jelezte továbbá, hogy az alaprendelet 2. cikke (6a) bekezdése a) pontjának első franciabekezdésében foglalt kritériumok alapján további lehetséges megfelelő reprezentatív országokat is megvizsgál. Az eljárás megindításáról szóló értesítésben a Bizottság jelezte, hogy a rendelkezésére álló bizonyítékokra való tekintettel a rendes érték torzulásmentes árak vagy referenciaértékek alapján történő meghatározása az alaprendelet 2. cikke (6a) bekezdésének a) pontja értelmében egy megfelelő reprezentatív ország kiválasztását teheti szükségessé. |
3.1.2. Rendes érték
|
(56) |
Az alaprendelet 2. cikkének (1) bekezdése szerint „[a] rendes érték rendszerint az exportáló országban a független vevők által a szokásos kereskedelmi forgalom keretében ténylegesen fizetett vagy fizetendő árakon alapszik”. |
|
(57) |
Az alaprendelet 2. cikke (6a) bekezdésének a) pontja szerint ugyanakkor „[a]bban az esetben, ha […] megállapítást nyer, hogy az exportáló országban fennálló, b) pont szerinti jelentős torzulások következtében nem helyénvaló az exportáló országbeli belföldi árak és költségek alkalmazása, a rendes értéket a torzulásoktól mentes árakat vagy referenciaértékeket tükröző előállítási és értékesítési költségek alapján kell képezni”, és annak „tartalmaznia kell az igazgatási, értékesítési és általános költségek, valamint a nyereség torzulástól mentes és észszerű összegét” (az „igazgatási, értékesítési és általános költségekre” a továbbiakban az „SGA-költségek” fordulattal hivatkozunk). |
|
(58) |
Az alábbiakban található részletes magyarázat szerint a Bizottság e vizsgálat keretében a rendelkezésre álló bizonyítékok alapján – a kínai kormány és az exportáló gyártók együttműködésének hiányára is figyelemmel – arra a következtetésre jutott, hogy indokolt az alaprendelet 2. cikke (6a) bekezdésének alkalmazása. |
3.1.2.1.
|
(59) |
Az alaprendelet 2. cikke (6a) bekezdésének b) pontja szerint a „jelentős torzulások azok a torzulások, amelyek akkor következnek be, ha a jelentett árak vagy költségek – a nyersanyag- és energiaköltségeket is beleértve – jelentős kormányzati beavatkozás hatására nem szabadpiaci erőviszonyok eredményei. A jelentős torzulások fennállásának értékelése során – többek között – figyelembe kell venni az alábbiak közül egy vagy több elem lehetséges hatását:
|
|
(60) |
Mivel az alaprendelet 2. cikke (6a) bekezdésének b) pontjában felsorolt elemeknek nem együttesen kell fennállniuk, a jelentős torzulások fennállásának megállapításához nem szükséges mindegyik elemnek jelen lennie. Emellett bizonyos esetekben ugyanazok a ténybeli körülmények több felsorolt elem fennállásának megállapításához is felhasználhatók. |
|
(61) |
Mindazonáltal az alaprendelet 2. cikke (6a) bekezdésének a) pontja értelmében vett jelentős torzulások fennállására vonatkozó következtetést az összes rendelkezésre álló bizonyíték alapján kell megfogalmazni. A torzulások fennállására vonatkozó általános értékelés során figyelembe vehetők az exportáló országot jellemző általános összefüggések és körülmények is, különösen olyan esetekben, amikor az exportáló ország gazdasági és közigazgatási berendezkedésének alapelemeiből fakadóan a kormányzat olyan alapvető hatáskörökkel rendelkezik, amelyek segítségével érdemben beavatkozhat a gazdaságba, és ennek hatására az árak és a költségek nem a piaci erőviszonyok szabad alakulásának eredményeként jönnek létre. |
|
(62) |
Az alaprendelet 2. cikke (6a) bekezdésének c) pontja szerint „[a]mennyiben a Bizottság megalapozott jelzésekkel rendelkezik a b) pontban említettek szerinti torzulások egy adott országban vagy az ország egy adott ágazatában való fennállásáról, és amennyiben az e rendelet eredményes alkalmazása szempontjából helyénvaló, a Bizottságnak jelentést kell készítenie, nyilvánosságra hoznia és rendszeresen frissítenie, amelyben leírja a b) pontban említett piaci körülményeket az adott országban vagy ágazatban”. |
|
(63) |
E rendelkezés alapján a Bizottság országjelentést állított össze Kínáról (a továbbiakban: jelentés) (9), amelyek bizonyítékokat tartalmaz arra vonatkozóan, hogy a kormányzat számos szinten jelentős mértékben beavatkozik a gazdaság működésébe, és ezzel torzulásokat idéz elő különösen több fontos termelési tényező (például a földterület, az energia, a tőke, a nyersanyagok és a munkaerő) esetében, illetve a kiválasztott ágazatokban (például a vegyiparban, …). Az érdekelt felek az eljárás megindításakor felkérést kaptak arra, hogy cáfolják, észrevételezzék vagy egészítsék ki a vizsgálat iratai között található bizonyítékokat. A Bizottság a Kínáról szóló jelentést a vizsgálat megindításakor elhelyezte a vizsgálat iratai között. Emellett a panasz is tartalmazott néhány olyan releváns bizonyítékot, amely kiegészíti a jelentésben foglaltakat. |
|
(64) |
A panaszos rámutatott arra, hogy a Kínai Népköztársaság a Kínai Kommunista Párt (a továbbiakban: KKP) vezetésével kialakított szocialista piacgazdaság, ami jelentős kormányzati beavatkozást tesz lehetővé a gazdaságba. A kínai állam és a KKP struktúrái minden (jogi, intézményi és személyi) szinten egymásba fonódnak. A kínai kormány intervencionista gazdaságpolitikát követve valósítja meg céljait, amelyek egybeesnek a KKP politikai programjában foglaltakkal, nem pedig a szabadpiacon uralkodó gazdasági viszonyokat tükrözik. A kínai kormány sokféle intervenciós eszközt alkalmaz, ideértve az ipari tervezést, a pénzügyi rendszert és a szabályozási környezet különböző aspektusait. |
|
(65) |
A panasz a következő, jelentős torzulásokat eredményező elemekre mutatott rá. |
|
(66) |
Először: a kínai rézcsőágazat javára kormányzati beavatkozás érvényesül az upstream és downstream piacokon, ami a gyártási folyamatban felhasznált nyersanyagok költségeinek jelentős torzulását eredményezi. A panaszos a jelentésre támaszkodva jelezte, hogy Kína a világ legnagyobb rézgyártója, és gyártása a globális gyártás 38 %-át teszi ki. Ez az erőfölény a gyors iparosodásból és az állami beavatkozásból fakad. A kínai kormány nemrégiben fogadta el rézipari tervét (2025–2027), amelynek célja „a rézipar magas színvonalú fejlesztésének előmozdítása [és] a kulcsfontosságú feldolgozóipari láncok jobb támogatása”, tükrözve azt, hogy Kína számára „a réz fontos alapvető nyersanyag és stratégiai erőforrás, amely szorosan kapcsolódik a nemzetgazdasági fejlődéshez”. Emellett a 2021-ben elfogadott tizennegyedik ötéves terv rendelkezik bizonyos kulcsfontosságú ágazati tervekről, amelyek a nyersanyagok – köztük a réz és más nemvasfémek – ágazatait célozzák. A tizennegyedik ötéves terv több tartományi szintű ötéves tervről is rendelkezik, amely a tartományi és az ágazati szintre vonatkozó konkrét tervezéspolitikai intézkedéseket tartalmaz. A panaszos érvelése szerint ezek a Kínán belüli rézkínálat növelésére irányuló szakpolitikák leszorítják a réz árát Kínában, és közvetve előnyhöz juttatják a rézcsőgyártókat azáltal, hogy mesterségesen csökkentik a termelési költségeiket. Emellett a panaszos rámutatott arra, hogy a rézinputok és a downstream késztermékek belföldi piacát torzítják az olyan exportpolitikák, amelyek például kiviteli vámokat és exportkvótákat vezetnek be. Emellett a készletfelhalmozás jelentős hatást gyakorolnak egyes áruk – köztük a réz – árára és rendelkezésre állására. A panaszos azzal érvelt, hogy a downstream ágazatokat, például a megújuló energia és a környezeti termékek ágazatát érintő jelentős torzulások kihatnak a rézcsőágazatra. |
|
(67) |
Másodszor, a kínai rézcsőpiacot jelentős mértékben olyan vállalkozások szolgálják ki, amelyek az exportáló ország hatóságainak tulajdonában vannak, ellenőrzése vagy szakpolitikai felügyelete vagy irányítása alatt állnak, Az állami tulajdonban lévő vállalatok a kínai gazdaság jelentős részét képezik. A kormány és a KKP fenntartja azokat a struktúrákat, amelyek az állami tulajdonú vállalatok fölötti befolyásuk fenntartását biztosítják. A kínai bányászati ágazat hagyományosan nagyrészt állami ellenőrzés alatt áll. A bányászati és a fémágazaton belüli fokozott privatizáció ellenére az ezen ágazatokban működő vállalatoknál továbbra is jelentős a kínai kormányzati beavatkozás és ellenőrzés. |
|
(68) |
Harmadszor, a rézcsöveket előállító vállalatokban való állami jelenlét azt is lehetővé teszi a hatóságok számára, hogy beavatkozzanak az árakba és/vagy a költségekbe. A panaszos a jelentésre támaszkodva emlékeztetett arra, hogy az állami tulajdonú vállalatok kulcsfontosságú vezetőinek kinevezésére és eltávolítására az állami hatóságokat és a vállalatokon belüli KKP-alapszervezeteket megillető jog révén az állam befolyásolhatja az üzleti döntéseket. Ezenkívül az állam jelenléte és beavatkozása a pénzügyi piacokon, valamint a nyersanyagok és egyéb inputok biztosítása terén további torzító hatással van a piacra. |
|
(69) |
Negyedszer, a kínai kormány a belföldi beszállítókat előnyben részesítő vagy a szabadpiaci erőviszonyokat más módon befolyásoló közpolitikákat vagy intézkedéseket valósít meg. A gazdasági és társadalmi fejlődésről szóló tizennegyedik ötéves terv fejlesztési célkitűzéseket határoz meg, iparági szegmensek – köztük a nemvasfémágazatok – által elérendő termelési célokra vonatkozó utasításokat fogalmaz meg, valamint állami ellenőrzés alá vonja a termelési kapacitást és a vállalati döntéshozatalt. |
|
(70) |
Ötödször, a kínai gazdaság bármely más ágazatához hasonlóan a rézcsőágazatot is érintik a kínai csődeljárási, társasági jogi és tulajdonjogi szabályok diszkriminatív alkalmazásából vagy nem megfelelő végrehajtásából eredő torzulások. A panaszos a jelentésre támaszkodva azzal érvelt, hogy a kínai csődeljárási rendszer szemmel láthatólag alkalmatlan arra, hogy főbb céljait elérje. A csődesetek száma például az ország gazdaságának méretéhez viszonyítva továbbra is feltűnően alacsony. A tulajdonjogi rendszer hiányosságai Kínában elsősorban a földterületek tulajdonjogával és a földhasználati jogokkal összefüggésben nyilvánvalóak. Minden földterület állami tulajdonban van, és kiosztása továbbra is kizárólag az államtól függ. A hatóságok emellett a földterületek kiosztása során gyakran konkrét szakpolitikai célokat igyekeznek megvalósítani, ideértve többek között a gazdasági tervek végrehajtását. |
|
(71) |
Hatodszor, a bérköltségek a rézcsőágazatban is torzultak. Kínában nem fejlődhet ki teljes mértékben piaci alapokon álló bérrendszer, mivel a munkavállalók és a munkáltatók kollektív önszerveződési jogai korlátozottak. A nemzeti jog értelmében egyetlen szakszervezet működik. Ez a szakszervezet azonban nem független az állami hatóságoktól, és továbbra is csak korlátozott mértékben vesz részt a kollektív tárgyalásokban és a munkavállalói jogok védelmében. Emellett a kínai munkaerő mobilitását korlátozza a háztartás-nyilvántartási rendszer. A fenti ténymegállapításokkal jellemzett körülmények a kínai bérköltségek torzulásához vezetnek. |
|
(72) |
Hetedszer, a rézcsövet gyártó vállalatok közpolitikai célokat megvalósító vagy az államtól más tekintetben nem függetlenül tevékenykedő intézmények által nyújtott finanszírozást vehetnek igénybe: A kínai pénzügyi rendszert az állami tulajdonú bankok erős pozíciója jellemzi, amelyek a finanszírozási eszközök juttatásakor az adott projekt gazdasági életképességétől eltérő szempontokat is figyelembe vesznek. A pénzügyi ágazaton kívüli állami tulajdonú vállalatok nemcsak a tulajdoni jogviszony, hanem személyes kapcsolatok és a kormány által kialakított közpolitikák végrehajtása révén is kötődnek az államhoz. Ezenkívül a panaszos azt is jelezte, hogy a kötvény- és a hitelminősítések gyakran torzultak. Az elmúlt időszakban a hitelfelvétel költségeit a beruházások élénkítése érdekében mesterségen alacsonyan tartották. Jóllehet a nominális kamatláb liberalizációjára 2015 októberében sor került, az árjelzések továbbra sem a szabadpiaci erőviszonyokból következnek, hanem a kormány által kiváltott torzulásoknak vannak kitéve. Végül a kínai hitelezés általános bővülése azt jelzi, hogy a tőkeallokáció hatékonyságának romlása ellenére nincs jele a hitelezési gyakorlat szigorításának, amelyre pedig torzulásmentes piaci környezetben számítani lehetne. |
|
(73) |
A panaszosa jelentésre támaszkodott és előadta továbbá, hogy a fent említett torzulások rendszerszintűek. A rendelkezésre álló bizonyítékok szerint a kínai rendszer jellemzőiről fentebb tett ténymegállapítások az ország egészére és a gazdaság valamennyi ágazatára érvényesek. A rézcsőgyártás inputköltségei azért torzultak, mert az árképzésre jelentős mértékű kormányzati beavatkozás van hatással. Továbbá különösen fontos az energiaágazatban való kormányzati részvétel, mivel a rézcsőgyártás rendkívül energiaigényes. Ezen túlmenően a bemeneti anyagok beszállítói olyan munkaerőt foglalkoztatnak, amelyre kihatnak a torzulások. |
|
(74) |
Következésképpen a panaszos azzal érvelt, hogy a rézcsőágazatban az alaprendelet 2. cikkének (6a) bekezdése szerinti jelentős torzulások állnak fenn. |
|
(75) |
A Bizottság megvizsgálta, hogy az alaprendelet 2. cikke (6a) bekezdésének b) pontja értelmében fennálló jelentős torzulások következtében helyénvaló-e a Kínában érvényes belföldi árak és költségek alkalmazása. A Bizottság ezt a vizsgálatot a vizsgálat iratai között megtalálható bizonyítékokra alapozta. Az ügyben rendelkezésre álló bizonyítékok egyebek mellett a nyilvánosan hozzáférhető források felhasználásával összeállított jelentésből származtak. |
|
(76) |
Az elvégzett elemzés általában véve a kínai gazdaságba való jelentős mértékű kormányzati beavatkozással, valamint konkrétan az érintett gazdasági ágazat és az érintett termék piacának sajátos helyzetével foglalkozott. A Bizottság ezeket a bizonyítékokat kiegészítette a Kínában fennálló jelentős torzulások alátámasztása szempontjából releváns különböző kritériumokkal kapcsolatos saját kutatásával. |
3.1.2.1.1.
|
(77) |
A kínai gazdasági rendszer a „szocialista piacgazdaság” koncepcióján alapul. Ez a kínai alkotmányban is rögzített koncepció határozza meg a kínai gazdaságirányítást. Alapelve, hogy „a termelőeszközök állami tulajdonban, azaz a nép egészének tulajdonában és a dolgozók kollektív tulajdonában vannak” (10). |
|
(78) |
Az állami tulajdonon alapuló gazdaság „a nemzetgazdaság első számú motorja”, és az államnak feladata a gazdaság „konszolidációjának és növekedésének biztosítása” (11). A SASAC megerősítette, hogy a tizenharmadik ötéves tervhez képest a központi vállalatok összes eszköze 44,6 %-kal nőtt a tizennegyedik ötéves terv során, „hatékonyan ösztönözve az ipari láncban található upstream és downstream vállalatok integrált fejlődését, és határozott támogatást nyújtva Kína gazdasági és társadalmi fejlődésével kapcsolatos fő célok és feladatok sikeres megvalósításához” (12). |
|
(79) |
Következésképpen Kína általános gazdasági berendezkedése nemhogy lehetővé teszi, hanem kifejezetten megköveteli a gazdaságba való jelentős mértékű állami beavatkozást. Az az alapelv, hogy az állami tulajdon elsőbbséget élvez a magántulajdonnal szemben, a teljes jogrendszert áthatja, és minden fontosabb jogszabályban alapelvként kap hangsúlyt. |
|
(80) |
Jó példa erre a kínai ingatlantörvény, amely a szocializmus kezdeti szakaszára hivatkozva az államot olyan alapvető gazdasági rendszer fenntartásával bízza meg, amelyben uralkodó szerepet játszik az állami tulajdon. A jogrendszer megtűr más tulajdoni formákat is, de azoknak az állami tulajdon mellett kell fejlődniük (13). |
|
(81) |
A kínai jog szerint továbbá a szocialista piacgazdaság fejlesztése a KKP vezetésével történik. A kínai állam és a KKP struktúrái minden szinten (a jog, az intézmények és a személyek szintjén egyaránt) egymásba fonódnak, és olyan felépítményt alkotnak, amelyben a KKP és az állam szerepe nem választható szét. |
|
(82) |
A kínai alkotmány 2018. márciusi módosítása nyomán a KKP vezető szerepe még nagyobb hangsúlyt kapott azzal, hogy az alkotmány 1. cikkébe is bekerült. |
|
(83) |
A módosítás a cikk korábbi első mondata mögé, amely szerint: „[a] Kínai Népköztársaság alaprendszere a szocialista rendszer”, beillesztett egy új második mondatot, amely szerint „[a] kínai típusú szocializmus meghatározó eleme a Kínai Kommunista Párt vezető szerepe” (14). Ez jól szemlélteti, hogy a KKP milyen mértékben gyakorol megkérdőjelezhetetlen és egyre nagyobb mértékű ellenőrzést a kínai gazdasági rendszer felett. |
|
(84) |
Ez a vezető szerep és ellenőrzés alapvető ismérve a kínai rendszernek, és túlmutat a más országokban megszokott helyzeten, ahol a kormány a szabadpiaci erők működése mellett lát el általános makrogazdasági szabályozó szerepet. |
|
(85) |
A kínai állam intervencionista gazdaságpolitikát követve valósítja meg céljait, amelyek egybeesnek a KKP politikai programjában foglaltakkal, nem pedig a szabadpiacon uralkodó gazdasági viszonyokat tükrözik (15). A kínai hatóságok által alkalmazott intervencionista gazdaságpolitikai eszközök sokrétűek, és az ipartervezésre, a pénzügyi rendszerre és a különböző rendeletekben foglalt valamennyi szakpolitikai célkitűzésre egyaránt kiterjednek. |
|
(86) |
Először: az állam által gyakorolt ellenőrzés általános szintjén a kínai gazdaság fejlődési irányát az ipartervezés összetett rendszere határozza meg, amely kihat az országban zajló valamennyi gazdasági tevékenységre. A tervek áthatják a gazdasági ágazatok és a horizontális politikák bonyolult szövevényét, és a kormányzat minden szintjén jelen vannak. |
|
(87) |
A tartományi szintű tervek részletesek, míg az országos szintűek általánosabb célokat tűznek ki. A tervek emellett meghatározzák az érintett gazdasági ágazatok támogatásának eszközeit, valamint a célkitűzések megvalósításának időkereteit is. Egyes tervek konkrét kimeneti célokat is rögzítenek. |
|
(88) |
A tervek a kormányzati prioritásoknak megfelelően kijelölik, hogy mely konkrét ipari ágazatokat és/vagy projekteket kell pozitív vagy negatív prioritásnak tekinteni, és milyen konkrét fejlesztési célokat kell velük kapcsolatban teljesíteni (ipar-korszerűsítés, nemzetközi terjeszkedés stb.). |
|
(89) |
A gazdasági szereplőknek – a magán- és az állami tulajdonban lévőknek egyaránt – lényegében a tervrendszer által megszabott realitáshoz kell igazítaniuk üzleti tevékenységüket. Nemcsak a tervek kötelező volta miatt, hanem azért is, mert az illetékes kínai hatóságok a kormányzat valamennyi szintjén a tervek szerint járnak el és hatáskörüket azoknak megfelelően gyakorolják, a gazdasági szereplők kénytelenek követni a tervekben meghatározott prioritásokat (16). |
|
(90) |
Másodszor: a pénzügyi erőforrások elosztásának szintjén Kína pénzügyi rendszerét az állami tulajdonú kereskedelmi és fejlesztési bankok uralják. Ezeknek a bankoknak a hitelezési politikájuk kialakításakor és végrehajtásakor a kormányzat iparpolitikai célkitűzéseihez kell igazodniuk, ahelyett, hogy elsődlegesen az adott projekt gazdasági megalapozottságát értékelnék (17). |
|
(91) |
Ugyanez vonatkozik a kínai pénzügyi rendszer többi elemére, például a részvény-, kötvény- és magántőkepiacokra stb. Továbbá a pénzügyi rendszer ezen szegmenseiről is elmondható, hogy intézményi berendezkedésük és tevékenységük nem a pénzügyi piacok hatékony működését szolgálja, hanem az állam és a KKP számára biztosítja az ellenőrzés és a beavatkozás lehetőségét (18). |
|
(92) |
Harmadszor, a szabályozási környezet szintjén az államnak a gazdaságba való beavatkozása sokféle formában jelenik meg. Például a közbeszerzési szabályokat rendszeresen használják fel a gazdasági hatékonyságtól eltérő szakpolitikai célok elérése érdekében, ami akadályozza ezen a területen a piacközpontú elvek érvényesülését. A vonatkozó jogszabály kifejezetten arról rendelkezik, hogy a közbeszerzések lebonyolításával az állami politikai intézkedések keretében kitűzött célok megvalósulását kell elősegíteni. Az viszont, hogy nincs meghatározva e célok mibenléte, széles mérlegelési jogkört biztosít a döntéshozó szervek számára (19). |
|
(93) |
Ugyanígy a beruházások területén a kínai kormány jelentős mértékben ellenőrzi és befolyásolja mind az állami, mind a magánberuházások rendeltetését és méretét. A beruházások szűrése, valamint a beruházásokhoz kapcsolódó különféle ösztönzők, korlátozások és tilalmak fontos hatósági eszközei az iparpolitikai célok támogatásának, például a kulcságazatok feletti állami ellenőrzés fenntartásának vagy a belföldi ipar megerősítésének (20). |
|
(94) |
Összefoglalva: a kínai gazdasági modell olyan alapelveken nyugszik, amelyek biztosítják és ösztönzik a sokrétű kormányzati beavatkozást. A jelentős mértékű kormányzati beavatkozás ellentétes a piaci erők szabad érvényesülésével, ennélfogva a piaci elveknek megfelelő hatékony erőforrás-elosztáshoz képest torzulásokat eredményez (21). |
3.1.2.1.2.
|
(95) |
Kínában az állam tulajdonában lévő, annak ellenőrzése és/vagy szakpolitikai felügyelete vagy irányítása alatt álló vállalatok jelentős részét teszik ki a gazdaságnak. |
|
(96) |
Az érintett termék ágazatát főként magánvállalatok szolgálják ki, például a Changzhou Enreach Copper Co. (22), a Zhejiang Hailiang Co. Ltd (23) vagy a Ningbo Jintian Copper (Group) Co., Ltd (24). Továbbá a réz a rézcsőgyártás kulcsfontosságú inputja, ezért lényegesek a rézágazaton belüli állami tulajdonra vonatkozó megállapítások: a rézágazatban érdekelt főbb szereplők között több állami tulajdonú vállalat is van, például a China Copper Corporation (25), amely az állami tulajdonú eszközök felügyeletével és kezelésével foglalkozó bizottság (a továbbiakban: SASAC) (26) alá tartozó, állami tulajdonú vállalat, a Chinalco (27) ellenőrzése alatt áll, vagy a China Minmetals Corp. (28), amely szintén a SASAC alá tartozó, állami tulajdonú vállalat (29). |
|
(97) |
A KKP operatív döntéshozatalba való beavatkozása azonban nemcsak az állami tulajdonú vállalatoknál, hanem a magánvállalatoknál (30) is általánossá vált, mivel a KKP az ország gazdaságának szinte minden területén vezető szerepet követel magának. Az állam által a KKP vállalatokon belüli alapszervezetein keresztül gyakorolt befolyás ténylegesen azt eredményezi, hogy a gazdasági szereplők a kormány ellenőrzése és szakpolitikai felügyelete alatt állnak, tekintve, hogy Kínában az állam és a pártszervezetek milyen szorosan összefonódtak egymással. |
|
(98) |
Ezenkívül az érintett termék ágazatára több kormányzati politika vonatkozik, ilyen például a nyersanyagipar fejlesztéséről szóló tizennegyedik ötéves terv (31), amely előírja, hogy „meg kell előzni a meggondolatlan és rendezetlen fejlesztést a rézkohászatban (32)” és “azokra az ipari alágazatokra vagy kulcsfontosságú termékekre kell összpontosítani, amelyek erős ipari bázissal, jelentős komparatív előnyökkel és élenjáró technológiákkal rendelkeznek, [hogy] kiaknázható legyen a kulcsfontosságú vállalatok ipari láncban betöltött vezető szerepe […], és több ipari klaszter jöjjön létre a […] nemvasfémek ágazatában (33)”. |
|
(99) |
A nemvasfémágazat tartós növekedéséről szóló 2025–2026. évi munkaterv (34) célja annak biztosítása, hogy „[a] nemesfémágazat hozzáadott értéke 2025 és 2026 között átlagosan évi mintegy 5 %-kal nőjön, fenntartva a pozitív gazdasági tendenciát, [a] tíz nemvasfém termelése átlagosan évi mintegy 1,5 %-kal bővüljön, [és p]ozitív eredmények szülessenek a belföldi erőforrások – például a réz – fejlesztése terén” (35). |
|
(100) |
Konkrétabban: a rézipar magas színvonalú fejlesztésére irányuló végrehajtási terv (2025–2027) (36) előírja, hogy „[j]elentősen javítani kell 2027-re az ipari és ellátási láncok rezilienciáját és biztonságát. Folyamatosan erősíteni kell a réz nyersanyagbiztonságát, törekedve a belföldi rézérckészletek 5–10 %-os növelésére, [… és] folyamatosan fokozni kell a technológiai innovációt, áttöréseket elérve a kulcsfontosságú folyamatokban (37)”. A végrehajtási terv célul tűzi ki azt is, hogy “[t]öbb magas színvonalú rézipari vállalatot kell fejleszteni, és folytatni kell az ipari struktúra optimalizálását” (38). A kínai kormány végső soron annak biztosítására törekszik, hogy 2035-re a kínai réz “ipari lánca világelső legyen azáltal, hogy […] észszerű ipari struktúrával, magas szintű technológiai innovációval, jó minőséggel és hatékonysággal, valamint erős világpiaci versenyképességgel jellemzett fejlődési minta alakul ki” (39). |
|
(101) |
Emellett új rézkohászati technológiák is szerepelnek az iparszerkezeti kiigazítás iránymutatás-gyűjteménye (2024. évi kiadás) (40) szerint ösztönzött ágazatok között. Ugyanebből a gyűjteményből kiderül, hogy a kormány teljes mértékben beavatkozik a rézágazatba. Az „évi 100 000 tonnánál kisebb kapacitású rézkohászati projektek” a korlátozott ágazatok között szerepelnek ugyanebben a gyűjteményben (41). |
|
(102) |
Az állami ellenőrzés és a szakpolitikai felügyelet megfigyelhető az érintett ipari szövetségek szintjén is (42). |
|
(103) |
Például a Kínai Nemvasfém-gyártók Ágazati Szövetsége (a továbbiakban: CNFA) (43) az alapszabályának 2. cikkében rögzíti, hogy a szervezet célja „a Párt alapvető irányvonalának és különféle politikáinak fenntartása, a kormány, az ipar, a vállalkozások szolgálata, [… valamint] a kormány tanácsadójaként és segítőjeként betöltött szerepének teljes körű ellátása” (44). |
|
(104) |
Ezenkívül a 3. cikk szerint a CNFA „igazodik a Kínai Kommunista Párt általános vezetéséhez” és „létrehozza a Kínai Kommunista Párt szervezetét, párttevékenységet folytat, és megteremti a pártszervezet tevékenységéhez szükséges feltételeket”. A CNFA továbbá „magára nézve elfogadja a Polgári Ügyi Minisztérium és az ágazatirányítási szerv üzleti iránymutatását és felügyeletét” (45). |
|
(105) |
A Zhejiang Hailiang Co. Ltd, a Ningbo Jintian Copper (Group) Co., Ltd és a Chinalco a CNFA tagja (46). Csak az első két vállalatcsoport töltötte ki a mintavételi űrlapot. |
|
(106) |
Következésképpen az érintett termék ágazatában a magántulajdonú gyártók nem működhetnek piaci viszonyok mellett. Ugyanis az ágazatban az állami tulajdonú vállalatokra és a magántulajdonú vállalatokra egyaránt kiterjed a szakpolitikai felügyelet és irányítás. |
3.1.2.1.3.
|
(107) |
A kínai kormány a vállalatokban való állami jelenlétének köszönhetően abban a helyzetben van, hogy befolyást gyakorolhat az árakra és a költségekre. Ugyanis a KKP-nek az állami és a magántulajdonú vállalatokban egyaránt jelen lévő alapszervezetei révén az állam egy olyan fontos csatornával rendelkezik, amelynek révén befolyásolhatja az üzleti döntéseket. |
|
(108) |
A kínai társasági jog szerint minden vállalatnál KKP-szervezetet kell létrehozni (és ebben a KKP alapszabálya (47) szerint legalább három KKP-tagnak lennie kell), amely számára az adott vállalatnak kell biztosítania a szükséges működési feltételeket. |
|
(109) |
Ezt a szabályt a jelek szerint korábban nem mindig tartották be, illetve érvényesítették szigorúan. Legkésőbb 2016-tól azonban a KKP erőteljesebben, mintegy politikai alapelvként (48) érvényesíti azt az igényét, hogy az állami tulajdonú vállalatokban ellenőrzése alatt tartsa az üzleti döntéseket, többek között azzal, hogy nyomást gyakorol a magántulajdonú vállalatokra, hogy azok elsődlegesnek tekintsék a „patriotizmust”, és pártfegyelmet tanúsítsanak (49). |
|
(110) |
Értesülések szerint már 2017-ben a mintegy 1,86 millió magántulajdonú vállalat 70 %-ában működött pártalapszervezet, a vállalatok pedig egyre inkább arra kényszerültek, hogy a KKP szervezeteinek engedjék át a végső üzleti döntéshozatal jogát (50). Ezek a szabályok a kínai gazdaság teljes egészében, minden ágazatra kiterjedően érvényesülnek, így az érintett termék gyártói és inputjaik beszállítói esetében is. |
|
(111) |
Ezenfelül 2020. szeptember 15-én „A KKP Központi Bizottsága Főhivatalának iránymutatása az Egységfront munkájának a magánszektorban, az új korszak jegyében történő fokozásához” címmel megjelent egy dokumentum (a továbbiakban: az iránymutatás) (51), amely tovább növelte a pártbizottságok magántulajdonú vállalkozásokban játszott szerepét. |
|
(112) |
Az iránymutatás II.4. szakasza kimondja: „[f]okoznunk kell a pártnak az Egységfront magánszektorban végzett munkájának vezetésére irányuló általános képességét, és hatékonyan intenzívebbé kell tennünk a munkát ezen a területen”; a III.6. szakasz pedig a következőket rögzíti: „[t]ovább kell fokoznunk a pártépítési tevékenységet a magánvállalkozásokban, és lehetővé kell tennünk a pártalapszervezetek számára, hogy hatékonyan betölthessék védőbástya szerepüket, és lehetővé kell tennünk a párttagok számára, hogy élcsapatként és úttörőként maguk is szerepet játszhassanak.” Az iránymutatás tehát hangsúlyozza, illetve fokozni kívánja a KKP szerepét a vállalatokban és egyéb magánszektorbeli gazdasági szereplőkben (52). |
|
(113) |
A vizsgálat megerősítette, hogy a rézágazatban is előfordulnak a vezetői pozíciók és a KKP-tagság/pártfunkciók közötti átfedések. Példaként említhető, hogy a Zhejiang Hailiang Co. Ltd egyik igazgatója, aki egyben a vállalat többségi részvényesének, a Hailiang Group Co., Ltd-nek az alelnöke, a KKP tagja (53). |
|
(114) |
Továbbá az egyik kulcsfontosságú rézcsőgyártó, a Changzhou Enreach Copper Co. holdingtársaságának, a Dongfang Run’an Groupnak (54) az elnöke is KKP-tag (55), és megkapta „A kínai jellegű szocializmus kiemelkedő építője a nem közszektorbeli szereplők között Csiangszu tartományban” elnevezésű kitüntetést (56). |
|
(115) |
Emellett a China Copper Corporation elnöke egyben a Chinalco holdingtársaság vezérigazgató-helyettese és pártvezetői csoportjának tagja (57). Ezenkívül a China Copper Corporation vezérigazgatója egyben párttitkár (58). Konkrétabban: a China Copper Corporation pártbizottsága azt állítja, hogy az elmúlt években „a pártépítésnek a termelési és üzleti tevékenységekbe való szoros integrálására összpontosított”, és azután hagyott jóvá projekteket, hogy „a pártszervezetek több szinten megvizsgálták őket” (59). |
|
(116) |
Az államnak a pénzügyi piacokon, valamint a nyersanyagokat és más inputokat előállító gazdasági ágazatokban való jelenléte és az azok működésébe való beavatkozása további torzító hatást fejt ki a piacra (60). A rézágazatban és a más ágazatokban (így a pénzügyi és az inputokat előállító ágazatokban) működő vállalatokban való állami jelenlét lehetővé teszi a kínai kormány számára, hogy befolyást gyakoroljon az árakra és költségekre. |
3.1.2.1.4.
|
(117) |
A kínai gazdaság irányát jelentős mértékben egy részletesen kidolgozott tervrendszer határozza meg, amely prioritásokat állít fel és célokat tűz ki a központi, a megyei és a helyi kormányzati szervek számára. A tervek a kormányzat valamennyi szintjén jelen vannak, és gyakorlatilag minden gazdasági ágazatot lefednek. A tervek kötelezően betartandó célokat rögzítenek, miközben a közigazgatás egyes szintjein működő hatóságok figyelemmel kísérik, hogy az alattuk lévő szinten elhelyezkedő kormányzati szervek hogyan hajtják végre őket. |
|
(118) |
Összességében a kínai tervrendszer hatására az erőforrások a kormányzat által stratégiaiként kijelölt vagy politikailag másként fontosnak tartott ágazatokba irányulnak, ahelyett, hogy elosztásukat a piaci erők határoznák meg (61). |
|
(119) |
A kínai hatóságok több olyan szakpolitikát is elfogadtak, amelyek az érintett termék ágazatának működésére nézve irányadóak. |
|
(120) |
A nyersanyagipar fejlesztéséről szóló tizennegyedik ötéves terv (62) célja „az új kapacitások szigorú ellenőrzése”, és előírja, hogy „[a] helyi önkormányzatok építsék be a terv fő tartalmi elemeit és nagyprojektjeit a kulcsfontosságú helyi munkatervekbe”. A kínai kormány továbbá arra törekszik, hogy erősítse a szakpolitikák összehangolását, valamint „[t]teljes mértékben kiaknázza a terv irányító szerepét, és erősítse a fiskális, az adóügyi, a pénzügyi, a befektetési, az import- és export-, az energia-, a környezetvédelmi, a természeti erőforrásokkal kapcsolatos és az árpolitikák, valamint az iparpolitikák közötti összhangot és együttműködést” (63). |
|
(121) |
A rézipar magas színvonalú fejlesztésére irányuló végrehajtási terv (2025–2027) (64) szerint a kínai kormány szándéka, hogy „felgyorsítsa a kulcsfontosságú technológiák terén elért áttöréseket[, és s]zorgalmazza, hogy a rézanyaggyártó vállalatok működjenek együtt kutatóintézetekkel és downstream alkalmazási területeken működő vállalatokkal a nagy teljesítményű rézötvözet-előkészítési technológiák kutatása és fejlesztése, valamint ipari alkalmazása terén, [továbbá f]elgyorsítsa olyan kulcsfontosságú berendezések fejlesztését, mint az új generációs, folyamatos öntő- és -hengerlő, precíziós rézcsőgyártó sorok” (65). E célból a hatóságokkal szemben elvárás, hogy „szakpolitikai hatások további előidézése érdekében erősítsék a fiskális, az adó-, a pénzügyi, a befektetési, az import- és exportpolitikák, valamint az iparpolitikák közötti összhangot és együttműködést”. Emellett „[s]zorgalmazniuk kell, hogy (…) a pénzügyi intézmények pontos és hatékony támogatást nyújtsanak az ipari szabványoknak megfelelő rézipari nagyprojektek kivitelezéséhez és korszerűsítéséhez (…), valamint meg kell erősíteniük az érintett állami tulajdonú vállalatok értékelését és a számukra nyújtott iránymutatást” (66). |
|
(122) |
Tartományi szinten Csianghszi tartománynak a nemvasfémágazat magas színvonalú fejlesztéséről szóló tizennegyedik ötéves terve (67) szerint a kormányzati hatóságok az alábbiak szerint kívánják kialakítani az ágazat ipari szerkezetét: „olyan ipari rendszer kiépítése, amelyet viszonylag koncentrált ágazatok, teljes ipari láncok, kiegészítő előnyök és összehangolt fejlesztés jellemez” (68). |
|
(123) |
Települési szinten Kunming város stratégiai együttműködési megállapodást kötött a China Copper Corporationnel (69) annak biztosítása érdekében, hogy „mindkét fél szorosan igazodjon a nemvasfémágazat magas színvonalú fejlesztésére vonatkozó nemzeti és a Jünnan tartományi stratégiai tervekhez” (70). |
|
(124) |
Az itt felsorolt és egyéb eszközökkel a kínai kormány tehát az ágazat fejlesztését és működését, valamint az upstream inputokat azoknak gyakorlatilag valamennyi vonatkozására kiterjedően irányítja és ellenőrzi. |
|
(125) |
Összességében elmondható, hogy a kínai kormány intézkedései a gazdasági szereplőket az ágazathoz kapcsolódó közpolitikai célkitűzések teljesítésére ösztönzik. Az ilyen intézkedések gátolják a piaci erők szabad érvényesülését. |
3.1.2.1.5.
|
(126) |
Az ügyben rendelkezésre álló információk szerint a kínai csődjogi rendszer alkalmatlan a céljainak elérésére, így például arra, hogy biztosítsa a követelések és a tartozások méltányos rendezését, vagy hogy védelmet nyújtson a hitelezők és az adósok törvényes jogai és érdekei számára. Ennek okai a jelek szerint abban keresendők, hogy bár formálisan a kínai csődjog hasonló elveken nyugszik, mint más, Kínán kívüli országok megfelelő jogszabályai, a kínai rendszert a jogérvényesítés alapvető hiánya jellemzi. |
|
(127) |
A csődesetek száma az ország gazdaságának méretéhez képest feltűnően alacsony, nem utolsósorban azért, mert a fizetésképtelenségi eljárásoknak számos olyan hiányosságuk van, amelyek a gyakorlatban visszatartják a vállalkozásokat a csődvédelem igénybevételétől. Emellett az állam továbbra is hangsúlyos és tevékeny szerepet játszik a fizetésképtelenségi eljárásokban, és sok esetben közvetlenül befolyásolja azok kimenetelét (71). |
|
(128) |
A tulajdonjogi rendszer hiányosságai Kínában elsősorban a földterületek tulajdonjogával és a földhasználati jogokkal összefüggésben nyilvánvalóak (72). Minden földterület a kínai állam tulajdona (a vidéki földterületek kollektív, a városi földterületek állami tulajdonban vannak); kiosztásuk továbbra is kizárólag az államtól függ. Vannak olyan jogszabályi előírások, amelyek – például aukciók előírásával – azt kívánják biztosítani, hogy a földhasználati jogok allokálása átlátható módon, piaci árakon történjen. Ezeket az előírásokat azonban rendszeresen figyelmen kívül hagyják, és egyes vevők ingyen vagy a piaci ár alatt jutnak földterülethez (73). A hatóságok emellett a földterületek kiosztása során gyakran konkrét szakpolitikai célokat igyekeznek megvalósítani, ideértve többek között a gazdasági tervek végrehajtását (74). |
|
(129) |
A kínai gazdaság más ágazataihoz hasonlóan az érintett termékek gyártóira is az általános kínai csődjogi, társasági jogi és tulajdonjogi szabályok alkalmazandók. Ennek következtében ezek a vállalatok is ki vannak téve a csődjogi és a tulajdonjogi szabályozás diszkriminatív alkalmazásából és nem megfelelő érvényesítéséből fakadó, felülről lefelé ható torzulásoknak. A rendelkezésre álló bizonyítékok alapján e megfontolások maradéktalanul érvényesek a rézágazatra is. A jelen vizsgálat nem tárt fel olyan körülményt, amely kétségbe vonná ezeket a ténymegállapításokat. |
|
(130) |
A fentiek alapján a Bizottság arra a következtetésre jutott, hogy az érintett termék ágazatában a csődeljárási és a tulajdonjogi jogszabályokat diszkriminatív módon alkalmazzák, vagy nem érvényesítik megfelelő módon. |
3.1.2.1.6.
|
(131) |
Kínában nem fejlődhet ki teljes mértékben piaci alapokon álló bérrendszer, mivel a munkavállalók és a munkáltatók kollektív önszerveződési jogai korlátozottak. Kína nem erősítette meg a Nemzetközi Munkaügyi Szervezet több alapegyezményét, köztük azokat sem, amelyek az egyesülés szabadságára és a kollektív tárgyaláshoz való jogra vonatkoznak (75). |
|
(132) |
A nemzeti jog értelmében egyetlen szakszervezet működik. Ez a szakszervezet azonban nem független az állami hatóságoktól, és továbbra is csak korlátozott mértékben vesz részt a kollektív tárgyalásokban és a munkavállalói jogok védelmében (76). Emellett a kínai munkaerő mobilitását korlátozza a háztartás-regisztrációs rendszer, amely a társadalombiztosítási és más juttatásokat kizárólag az adott közigazgatási területen lakók számára teszi maradéktalanul elérhetővé. |
|
(133) |
Ennek eredményeként a regisztrált helyi lakcímmel nem rendelkező munkavállalók jellemzően kiszolgáltatott foglalkoztatási helyzetben vannak, és alacsonyabb jövedelemhez jutnak a regisztrált helyi lakcímmel rendelkezőkhöz képest (77). A fenti ténymegállapításokkal jellemzett körülmények a kínai bérköltségek torzulását bizonyítják. |
|
(134) |
A Bizottsághoz nem nyújtottak be arra vonatkozó bizonyítékot, hogy a rézcsőágazat ne tartozna az előzőekben bemutatott kínai munkajogi rendszer hatálya alá. Az ágazatban tehát a bérköltségek torzulása közvetlenül (az érintett termék és annak legfontosabb nyersanyaga előállításával összefüggésben) és közvetetten (az ugyanezen kínai munkajogi rendszer hatálya alá tartozó vállalatoktól származó inputok felhasználásán keresztül) egyaránt érvényesül. |
3.1.2.1.7.
|
(135) |
Kínában a vállalati szektor tőkéhez jutása többféle szempontból torzul. |
|
(136) |
Először, a kínai pénzügyi rendszert az állami tulajdonú bankok erős pozíciója jellemzi (78), valamint az, hogy ezek a bankok a források kihelyezésekor az adott projekt gazdasági életképességétől eltérő szempontokat vesznek figyelembe. A pénzügyi ágazaton kívüli állami tulajdonú vállalatokhoz hasonlóan a bankok nemcsak a tulajdoni jogviszonyon, hanem személyes kapcsolatokon keresztül is kötődnek az államhoz (a nagy állami tulajdonú pénzügyi intézmények felső vezetőit végső soron a KKP nevezi ki) (79), továbbá rendszeresen részt vesznek a kínai kormány által kidolgozott közpolitikai intézkedések végrehajtásában. |
|
(137) |
Ezzel összefüggésben a bankok eleget tesznek azon kifejezett jogszabályi kötelezettségüknek, hogy működésük során a nemzeti gazdaság- és társadalomfejlesztés igényeinek megfelelően, az állami iparpolitika iránymutatása szerint kell eljárniuk (80). Amellett, hogy léteznek olyan jogszabályi rendelkezések, amelyek a rendes banki magatartás követéséről és a prudenciális követelmények tiszteletben tartásáról, így például a hitelfelvevők hitelképességi vizsgálatának szükségességéről rendelkeznek, a számos bizonyíték – ideértve a piacvédelmi vizsgálatok ténymegállapításait is – azt valószínűsíti, hogy ezek a fajta szabályok a különböző jogszabályi rendelkezések alkalmazása során csupán másodlagos szerepet töltenek be. |
|
(138) |
A közelmúlt fejleményei még inkább szemléltetik a kínai pénzügyi intézményekre gyakorolt kormányzati befolyás mértékét. 2025 márciusában a kínai kormány bejelentette, hogy 500 milliárd jüan összegű kincstári kötvényt bocsát ki annak érdekében, hogy jelentős pénzügyi támogatást nyújtson a nagy bankok, többek között a Bank of China, a China Construction Bank, a Bank of Communications és a Postal Savings Bank of China részére. E beavatkozás célja az volt, hogy a csökkenő jövedelmezőség és a rekordalacsony nettó kamatrés mellett stabilizálja ezeket az intézményeket, kiemelve a gazdasági stabilitás fenntartása érdekében hozott proaktív állami intézkedéseket (81). |
|
(139) |
Továbbá a kínai kormány tisztázta, hogy a KKP-nak még a magánkézben lévő kereskedelmi bankok döntéseit is felügyelnie kell, és azoknak összhangban kell lenniük a nemzeti politikákkal. Jelenleg az állam bankirányítással kapcsolatos három átfogó céljának egyike az, hogy megerősítse a párt vezető szerepét a banki és biztosítási ágazatban, többek között a működési és irányítási kérdésekkel kapcsolatban (82). Ezenkívül a kereskedelmi bankok teljesítményértékelési kritériumainak most nevezetesen azt kell figyelembe venniük, hogy a szervezetek hogyan „szolgálják a nemzeti fejlesztési célkitűzéseket és a reálgazdaságot”, és különösen azt, hogy miként „szolgálják a stratégiai fontosságú és a feltörekvő iparágakat” (83). |
|
(140) |
Ezenkívül a pénzügyi források elosztásának szintjén a magánberuházások fejlesztésének előmozdítását célzó számos intézkedéssel (84) a kínai kormány arra törekszik, hogy „növelje a központi költségvetési forrásokat a minősített magánberuházási projektek támogatása érdekében, és aktív irányító és vezető szerepet játsszon”. A kínai kormány emellett „megfelelően ki kívánja használni az új szakpolitikai pénzügyi eszközöket, [és] támogatni kíván számos minősített magánberuházási projektet a fontos iparágakban és kulcsfontosságú területeken” (85) . |
|
(141) |
Emellett a kötvény- és a hitelminősítések gyakran különféle okokból torzultnak tekinthetők, többek között amiatt, hogy a kockázatértékelést befolyásolja az adott vállalat stratégiai fontossága a kínai kormány számára, valamint az implicit állami garancia megléte (86). Ezt a helyzetet további olyan szabályok tetézik, amelyek a pénzügyi forrásokat a kormányzat által ösztönzendőként kijelölt vagy másként fontosnak tartott ágazatokba irányítják (87). Emiatt a hitelezés súlypontja az állami tulajdonú vállalatok, a jó összeköttetésekkel rendelkező, nagyobb méretű magántulajdonú vállalatok, valamint a kulcsfontosságú ipari ágazatokban működő vállalatok felé tolódik el, ami azt jelzi, hogy a tőkéhez jutás feltételei és költségei nem minden piaci szereplő számára azonosak. |
|
(142) |
Másodszor: az elmúlt időszakban a hitelfelvétel költségeit a beruházások élénkítése érdekében mesterségesen alacsonyan tartották. Ez túlhajtotta a tőkeberuházásokat, amelyek egyre kisebb megtérülési ráta mellett valósultak meg. A folyamatot szemlélteti, hogy az állami szektorban a vállalatok tőkeáttételi mutatója a jövedelmezőség drasztikus visszaesése ellenére is nőtt, ami arra utal, hogy a bankrendszer mechanizmusai nem a szokásos kereskedelmi reakcióknak megfelelően működnek. |
|
(143) |
Harmadszor, bár 2015 októberében elméletileg megtörtént a nominális kamatlábak liberalizációja, az árjelzések a kormányzat által előidézett torzulások hatása miatt továbbra sem a szabadpiaci erőviszonyok eredményei. 2018 végén a referencia-kamatlábon vagy az az alatt nyújtott hitelek aránya még mindig az összes hitelezés legalább egyharmadát tette ki (88). Kína hivatalos médiája nemrégiben arról számolt be, hogy a KKP „a hitelpiaci kamatláb letörését” szorgalmazta (89). A mesterségesen alacsony kamatlábak alulárazást eredményeznek, ez pedig túlzott és nem szükségszerűen hatékony tőkefelhasználáshoz vezet. |
|
(144) |
A kínai hitelezés általános bővülése azt jelzi, hogy a tőkeallokáció hatékonyságának romlása ellenére nincs jele a hitelezési gyakorlat szigorításának, amelyre pedig torzulásmentes piaci környezetben számítani lehetne. Emiatt rohamosan nőtt a nemteljesítő hitelek volumene; a kínai kormány többször is úgy döntött, hogy vagy elkerüli a nemteljesítéseket (ami úgynevezett „zombicégek” létrejöttéhez vezetett) vagy átruházza az adósságot (például vállalategyesülések vagy hitel-tőke konverzió formájában), ezek a módszerek azonban nem feltétlenül oldották meg az általános hitelproblémát vagy kezelték annak elsődleges okait. |
|
(145) |
Összességében a piac liberalizációja érdekében tett lépések ellenére a kínai vállalati hitelezésben továbbra is jelen vannak az állam mindent átható tőkepiaci jelenlétéből fakadó jelentős torzulások. Ebből következően a pénzügyi rendszerbe való jelentős kormányzati beavatkozás minden szinten nagymértékben befolyásolja a piaci viszonyokat. |
|
(146) |
E vizsgálat keretében nem nyújtottak be a Bizottsághoz olyan bizonyítékot, amely azt jelezné, hogy az alaprendelet 2. cikke (6a) bekezdése b) pontjának hatodik franciabekezdése szerinti, a pénzügyi rendszerben érvényesülő kormányzati beavatkozás ne hatna ki az érintett termék ágazatára. Ebből következően a pénzügyi rendszerbe való jelentős kormányzati beavatkozás minden szinten nagymértékben befolyásolja a piaci viszonyokat. |
3.1.2.1.8.
|
(147) |
A Bizottság megállapította, hogy az aktualizált jelentésben bemutatott torzulások jellemzőek a kínai gazdaságra. A rendelkezésre álló bizonyítékok alapján a kínai rendszer jellemzőiről fentebb és az aktualizált jelentés I. részében tett ténymegállapítások az ország egészére és a gazdaság valamennyi ágazatára érvényesek. Ugyanez igaz a termelési tényezőkkel kapcsolatban fentebb és az aktualizált jelentés II. részében ismertetett jellemzésre is. |
|
(148) |
A Bizottság emlékeztetni kíván arra, hogy az érintett termék gyártásához bizonyos inputokra van szükség. Amikor az érintett termék gyártói beszerzik inputjaikat, az általuk fizetett árakra (amelyeket költségként jelenítenek meg) nyilvánvalóan kihatnak az előzőekben ismertetett rendszerszintű torzulások. Például az inputok beszállítói olyan munkaerőt foglalkoztatnak, amelyre kihatnak a torzulások. Amikor kölcsönt vesznek fel, olyan forrásokat vesznek igénybe, amelyekre kihathatnak a pénzügyi szektor, illetve a tőkeallokáció torzulásai. Működésüket behatárolja a tervrendszer, amely a kormányzat minden szintjén és az összes gazdasági ágazatban érvényesül. Ezeket a torzulásokat a fentiekben részletesen ismertettük. A Bizottság rámutatott arra, hogy az e torzulások mögött meghúzódó szabályozási felépítés általánosan alkalmazandó, és a rézcsőgyártókra ugyanúgy vonatkoznak ezek a szabályok, mint bármely más kínai gazdasági szereplőre. A torzulások ezért közvetlen hatással vannak az érintett termék költségszerkezetére. |
|
(149) |
Következésképpen az alaprendelet 2. cikke (6a) bekezdésének a) pontja értelmében nemcsak az érintett termék belföldi értékesítési árait nem helyénvaló alkalmazni, hanem az inputköltségeket (ezen belül a nyersanyagok, az energia, a földterület, a finanszírozás, a munkaerő stb. költségeit) sem, hiszen ezekre is kihat az aktualizált jelentés I. és II. részében bemutatott jelentős mértékű kormányzati beavatkozás. |
|
(150) |
A tőke, a földterület, a munkaerő, az energia és a nyersanyagok allokálásával összefüggésben bemutatott kormányzati beavatkozás Kína teljes területén érvényesül. Ebből egyebek mellett az is következik, hogy a Kínában különféle termelési tényezők felhasználásával előállított inputra szintén jelentős torzulások hatnak. Ugyanez vonatkozik a bemeneti anyagok bemeneti anyagaira, és így tovább. |
|
(151) |
Sem a kínai kormány, sem a jelen vizsgálatban érintett exportáló gyártók nem szolgáltak ellentétes értelmű bizonyítékkal vagy érvekkel. |
3.1.2.2.
3.1.2.2.1.
|
(152) |
A reprezentatív ország kiválasztása az alaprendelet 2. cikke (6a) bekezdésének a) pontja alapján, a következő szempontok szerint történt:
|
|
(153) |
A Bizottság 2026. július 7-én a rendes érték meghatározásához felhasznált forrásokkal kapcsolatban feljegyzést fűzött az érdekelt felek számára betekintésre összeállított aktához (a továbbiakban: a feljegyzés). A feljegyzésben a Bizottság teljeskörűen – többek között a nyersanyagokra, a munkaerőre és az energiára is kiterjedően – felsorolta az érintett termék előállításához felhasznált termelési tényezőket. A feljegyzés ismertette a vonatkozó kritériumok alapjául szolgáló tényeket és bizonyítékokat is és tájékoztatta az érdekelt feleket azokról az országokról, amelyek ebben az ügyben megfelelő reprezentatív országnak tekinthetők abban az esetben, ha megerősítést nyer az alaprendelet 2. cikke (6a) bekezdésének a) pontja értelmében vett jelentős torzulások fennállása. |
A Kínáéhoz hasonló gazdasági fejlettség
|
(154) |
A feljegyzésben a Bizottság Brazíliát, Malajziát, Mexikót, Szerbiát, Dél-Afrikát, Thaiföldet és Törökországot azonosította olyan országként, amelynek gazdasági fejlettsége a Világbank megítélése szerint hasonló Kínáéhoz, tekintettel arra, hogy bruttó nemzeti jövedelme alapján a Világbank besorolása szerint mindegyik a közepes jövedelmű országok felső sávjába tartozik, továbbá ismert róluk, hogy gyártják a vizsgált terméket. |
|
(155) |
A feljegyzésben megjelölt országokkal kapcsolatban nem érkeztek észrevételek. |
A vonatkozó, könnyen elérhető adatok megléte a reprezentatív országban
|
(156) |
A Bizottság a feljegyzésben jelezte, hogy az adatok rendelkezésre állása érdekében további ellenőrzésre van szükség, különös tekintettel a vizsgált termék gyártóitól származó, könnyen hozzáférhető pénzügyi adatokra. |
|
(157) |
A Bizottság a (154) preambulumbekezdésben említett hét lehetséges reprezentatív ország tekintetében elemezte a fő inputanyagra, nevezetesen az előállítási költség több mint 95 %-át kitevő rézkatódra, valamint a rézhulladékra és -maradékra vonatkozó behozatali statisztikákat. A statisztikákból kiderült, hogy a fent felsorolt összes országban a rézkatódot és a rézmaradékot egyaránt Kínától, Oroszországtól és az (EU) 2015/755 európai parlamenti és tanácsi rendelet (91) I. mellékletében felsoroltaktól eltérő országokból importálják. |
|
(158) |
Brazília esetében a Bizottság két brazil gyártót azonosított: az egyik a Termomecanica (92), a másik pedig a Paranapanema (93). A Termomecanica esetében a Bizottság nem talált rendelkezésre álló pénzügyi adatokat a vizsgálati időszakra vonatkozóan (a legutóbbiak 2023-ból származtak), míg a Paranapanema legutóbbi pénzügyi adatai (2024) veszteséget mutattak. Tekintettel arra, hogy a Bizottság nem talált bizonyítékot a vizsgált termék Brazíliában történő nyereséges előállítására, a Bizottság ideiglenesen arra a következtetésre jutott, hogy Brazília nem alkalmas arra, hogy e vizsgálat szempontjából megfelelő reprezentatív országnak tekintsék. |
|
(159) |
Malajzia esetében a panaszos és Bizottság két gyártót azonosított: az egyik a KMCT Corporation, a másik pedig a MetTube. A Bizottság nem talált a KMCT-ről rendelkezésre álló pénzügyi adatokat. A MetTube esetében a rendelkezésre álló legfrissebb pénzügyi adatok (2024) azt mutatták, hogy a vállalat alig érte el a nullszaldót (kevesebb mint 1 % nyereség). Tekintettel arra, hogy a Bizottság nem talált bizonyítékot a vizsgált termék Malajziában történő nyereséges előállítására, a Bizottság arra a következtetésre jutott, hogy Malajzia nem alkalmas arra, hogy e vizsgálat szempontjából megfelelő reprezentatív országnak tekintsék. |
|
(160) |
Mexikó esetében a Bizottság a vizsgált termék következő három gyártóját azonosította: GDA, Industrias Unidas, S.A. de C.V. (a továbbiakban: IUSU) Elementia Materiales, S.A.P.I. DE C.V. (a továbbiakban: Elementia). A GDA azonban kapcsolatban áll egy másik kínai exportáló gyártóval, ezért nem lehetett figyelembe venni, mivel emiatt veszélybe kerülhet a pénzügyi adatainak megbízhatósága. A Bizottság nem talált könnyen hozzáférhető pénzügyi adatokat az IUSU-ra vonatkozóan. A Bizottság könnyen hozzáférhető adatokat talált az Elementiára vonatkozóan, de a pénzügyi kimutatás szerint a vállalat fémipari üzletága nem volt nyereséges. Tekintettel arra, hogy a Bizottság nem talált bizonyítékot a vizsgált termék Mexikóban történő nyereséges előállítására, amelyet nem érintenek a Kínában megállapított torzulások, a Bizottság Mexikót nem tekintette megfelelő reprezentatív országnak. |
|
(161) |
Két dél-afrikai gyártó, a Maksal Tubes (Pty) Ltd (94) vagy a Copper Tubing Africa (Pty) Ltd (95) közül egyikre sem álltak rendelkezésre könnyen hozzáférhető pénzügyi adatok. Tekintettel arra, hogy a Bizottság nem talált bizonyítékot a vizsgált termék Dél-Afrikában történő nyereséges előállítására, a Bizottság arra a következtetésre jutott, hogy Dél-Afrika nem alkalmas arra, hogy e vizsgálat szempontjából megfelelő reprezentatív országnak tekintsék. |
|
(162) |
Thaiföld esetében a Bizottság egy olyan gyártót – Loyal Hailiang Copper (Thailand) Co. Ltd – azonosított, amely 2024-re vonatkozóan könnyen hozzáférhető adatokkal rendelkezik. Ezek az adatok azonban nem fedik le a vizsgálati időszakot. Ezenkívül a vállalat kapcsolatban áll az ezen eljárásban vizsgált kínai exportáló gyártóval, a Zhejiang Hailiang Co., Ltd-vel, ami veszélyeztetheti a pénzügyi adatainak megbízhatóságát. A Bizottság azt is megjegyezte, hogy a Kínából érkező rézkatódimport a Thaiföldre irányuló teljes rézkatódimport 25 %-át tette ki. Ennélfogva a Bizottság nem tekintette Thaiföldet megfelelő reprezentatív országnak. |
|
(163) |
Törökország esetében a Bizottság két gyártót azonosított: az egyik a Sarkuysan (96), a másik pedig az Ulusoy Bakır ve Metal Sanayi ve Ticaret A.Ş. (Ulusoy) (97). E gyártók pénzügyi adatai azonban nem voltak könnyen hozzáférhetők, következésképpen nem voltak megfelelőnek tekinthetők az SGA-költségek és a nyereség meghatározására. Tekintettel arra, hogy a Bizottság nem talált bizonyítékot a vizsgált termék Törökországban történő nyereséges előállítására, a Bizottság arra a következtetésre jutott, hogy Törökország nem alkalmas arra, hogy e vizsgálat szempontjából megfelelő reprezentatív országnak tekintsék. |
|
(164) |
A Bizottság a vizsgált termék mindössze egyetlen gyártójára vonatkozóan talált könnyen elérhető pénzügyi kimutatást, amelynek alapján a jövedelmezőség észszerű mértékű volt a vizsgálati időszakkal átfedésben lévő időszakban, ez a gyártó pedig a szerbiai VALJAONICA BAKRA SEVOJNO AD SEVOJNO volt (98). |
|
(165) |
A fenti megfontolások alapján a Bizottság a feljegyzésben tájékoztatta az érdekelt feleket arról, hogy a rendes érték kiszámításához szükséges, torzulásoktól mentes árak vagy referenciaértékek összegyűjtéséhez az alaprendelet 2. cikke (6a) bekezdése a) pontjának első franciabekezdésében foglaltaknak megfelelően Szerbiát kívánja megfelelő reprezentatív országként figyelembe venni, valamint a szerbiai VALJAONICA BAKRA SEVOJNO AD SEVOJNO vállalat pénzügyi adatait kívánja tekintetbe venni. |
|
(166) |
Az érdekelt felek felkérést kaptak, hogy tegyék meg észrevételeiket Szerbia mint reprezentatív ország és a VALJAONICA BAKRA SEVOJNO AD SEVOJNO mint a reprezentatív országban működő gyártó megfelelőségéről. |
|
(167) |
A feljegyzést követően az EUCTDC általában véve támogatta Szerbia reprezentatív országként való kiválasztását. Ugyanakkor előadta, hogy a reprezentatív országban kiválasztott gyártó pénzügyi adatai a vizsgálati időszakban nem mutatnak észszerű nyereséget, amely – az EUCTDC szerint – 2 % volt, ezért arra kérte a Bizottságot, hogy 7 %-os múltbeli nyereséget használjon, vagy igazítsa ki 6 %-ra, esetleg használja a vizsgált termék szerb forgalmazójának pénzügyi adatait. |
|
(168) |
Az EUCTDC azzal érvelt, hogy a 2 %-os haszonkulcs nem észszerű, ezért nem felel meg az alaprendelet 2. cikke (6a) bekezdése a) pontjának. Továbbá azt állította, hogy az észszerű nyereség jelzését az alaprendelet 7. cikkének (2c) bekezdésével összefüggésben kell értelmezni, amely a rendes versenyfeltételek melletti minimális nyereségcélt határozza meg. |
|
(169) |
A Bizottság emlékeztetett arra, hogy a rendes érték képzésekor sem minimális, sem maximális küszöbérték nem vonatkozik az észszerű nyereség meghatározására. Az észszerű nyereséget az adott eset körülményei és a rendelkezésre álló legjobb pénzügyi adatok alapján állapítják meg. A nyereséget nem kell legalább 6 %-ban (99) meghatározni, amely az uniós gazdasági ágazat nyereségcéljára vonatkozik, nem pedig a reprezentatív országban elért nyereségre. Ezért a nyereségnek az uniós gazdasági ágazat nyereségcéljának kiszámítására vonatkozó, a minimális nyereségcélt tükröző szintre való kiigazítására vonatkozó felvetést a Bizottság elutasította. |
|
(170) |
A feljegyzéshez fűzött észrevételeiben az EUCTDC azt állította, hogy a szerb vállalat jövedelmezőségének a 2022. évi 7 %-ról a 2025. évi 2 %-ra való csökkenése rávilágított arra, hogy a vizsgált termék ázsiai beszállítói nyomást gyakorolnak a régióban. Az EUCTDC ezért azt javasolta, hogy a Bizottság a 2022. évi nyereséget vagy az elmúlt négy év átlagos nyereségét használja. Az EUCTDC nem szolgáltatott bizonyítékot az említett nyomás meglétére. A Bizottság sem talált ilyen bizonyítékot, ahogy azt sem állapította meg, hogy a vizsgált termék Kínából Szerbiába irányuló importja növekedett a 2022 utáni időszakban. Ezért a Bizottság elutasította azt a felvetést, miszerint a vizsgálati időszaktól annyira távol eső 2022. évi nyereséget vagy az előző négyéves időszak átlagos nyereségét kellene használnia. |
|
(171) |
Tekintettel azonban arra, hogy a vizsgálati időszak alatt elért nyereség valóban alacsony volt, és különösen arra, hogy alacsonyabb volt annál a nyereségnél, amelyet a Kínától eltérő országok együttműködő exportáló gyártóinak többsége a vizsgált terméknek az érintett belföldi piacokon, független vevők részére történő értékesítéséből szerzett, a Bizottság észszerű nyereséggel a vizsgálati időszakhoz legközelebb eső évet vette alapul. A Bizottság a 2024. évi, a vizsgálati időszakot megelőző év pénzügyi adatait vette figyelembe, amikor a VALJAONICA BAKRA SEVOJNO AD SEVOJNO 5 %-os nyereséget és 11 %-os SGA-költségeket könyvelt el, amelyek észszerűnek tekinthetők, mivel pontosabban tükrözik az érintett termék ágazatában működő gyártók átlagos pénzügyi eredményeit. Az össznyereség és az SGA-költségek a vizsgálati időszakban elértekhez hasonló szinten voltak, és a Bizottság magát a nyereséget is észszerű mértékűnek tekintette. |
|
(172) |
Annak ellenére, hogy a 2024. évet vette alapul, továbbra is a VALJAONICA BAKRA SEVOJNO AD SEVOJNO a vizsgált termék egyetlen olyan gyártója, amely a nyereséget és az SGA-költségeket alátámasztó, észszerű összegekhez vezető, könnyen hozzáférhető pénzügyi adatokkal rendelkezik. A (162) preambulumbekezdésben kifejtettek szerint a thaiföldi LOYAL HAILIANG COPPER (THAILAND) CO. LTD szintén rendelkezett könnyen hozzáférhető pénzügyi adatokkal 2024-re vonatkozóan, de nem lehetett megfelelő helyettesítőként használni, mivel másik kínai exportáló gyártóval áll kapcsolatban, ezért nem tekinthető megbízhatónak. |
|
(173) |
A feljegyzéshez fűzött észrevételeiben a Jintian China a feljegyzésben foglalt statisztika alapján azzal érvelt, hogy Törökország Szerbiánál megfelelőbb reprezentatív ország, mivel az importált rézkatód volumene tizenkétszer nagyobb, mint Szerbiában. A Jintian China szerint a törökországi átlagos importár semlegesebb, mint a szerbiai, tekintve, hogy a nagyobb importvolumennel mérsékelhető az alkalmanként jelentkező tényezők hatása. |
|
(174) |
A Jintian China észrevételeire válaszul az EUCTDC szembehelyezkedett azzal az állásponttal, miszerint Törökország megfelelő reprezentatív országnak tekintendő. Azzal érvelt, hogy az importált rézkatód volumene ugyan nagyobb volt, mint Szerbiában, az átlagos importár viszont alacsonyabb volt, mint a rézkatód Londoni Fémtőzsdén (London Metal Exchange, a továbbiakban: LME) jegyzett éves átlagárfolyama és a legtöbb más lehetséges reprezentatív országban (Malajzia és Brazília kivételével) megfigyelt árak. Mivel az LME-n az árfolyamot gyártelepi paritáson jegyzik, a tényleges importár bizonyára még magasabb. Következésképpen az EUCTDC arra a következtetésre jutott, hogy a rézkatód Törökországba irányuló importjának árai nem tekinthetők reprezentatívnak. |
|
(175) |
A Bizottság a fő inputanyagok mind a hét lehetséges reprezentatív országból érkező behozatalát elemezte. A (159) és (162) preambulumbekezdésben már leírtak szerint a Bizottság Malajziát és Thaiföldet nem tekintette megfelelőnek. A Bizottság nem talált okot arra, hogy a szerb importot ne tekintse reprezentatívnak. A Jintian China nem szolgáltatott olyan bizonyítékot vagy érvet, amely változtatott volna ezen az állásponton. A könnyen hozzáférhető pénzügyi adatok hiányában az egyszerű észrevétel, hogy a Szerbiánál jóval nagyobb Törökország nagyobb volumenben importál, egyrészt nem új megállapítás, másrészt nem releváns szempont a szerb import nem reprezentatívnak minősítéséhez. |
|
(176) |
A Jintian China azt is állította, hogy Törökországot nem szabad kizárni a lehetséges reprezentatív országok köréből azon az alapon, hogy a vizsgált termék gyártójának pénzügyi adatai nem könnyen hozzáférhetők. A Jintian China benyújtotta a vizsgált termék egyik azonosított törökországi gyártójának, a Sarkuysannak a pénzügyi kimutatását. A Jintian China álláspontja szerint Törökország ily módon megfelelő reprezentatív ország. |
|
(177) |
A Jintian China által benyújtott pénzügyi kimutatás valóban lefedi a vizsgálati időszakot, és könnyen hozzáférhető, ugyanakkor az egész vállalatcsoportra vonatkozó, egységes szerkezetbe foglalt változat. A vállalatcsoport különféle leányvállalatokból áll, amelyek különböző feladatokat látnak el, és sokféle terméket gyártanak. Kiemelendő, hogy a leányvállalatok, amelyek pénzügyi eredményét az egységes szerkezetbe foglalt pénzügyi kimutatás tartalmazza, különböző országokban, például Bulgáriában, Németországban és az Egyesült Államokban találhatók. Következésképpen a nyereséget és az SGA-költségeket nem lehetett kizárólag a vizsgált terméknek a lehetséges reprezentatív országban működő exportáló gyártójához rendelni. |
|
(178) |
Következésképpen a Bizottság nem találta indokoltnak, hogy megfelelőbb reprezentatív országnak tekintse Törökországot, mint Szerbiát. |
A szociális védelem és a környezetvédelem szintje
|
(179) |
Annak megállapítása után, hogy a fenti megfontolások összessége alapján Szerbia az egyetlen megfelelő reprezentatív ország, a szociális védelem és a környezetvédelem szintjének vizsgálatára az alaprendelet 2. cikke (6a) bekezdése a) pontja első franciabekezdésének utolsó fordulatával összhangban már nem volt szükség. |
3.1.2.2.2.
|
(180) |
A fenti elemzés alapján Szerbia teljesítette azokat a kritériumokat, amelyeket az alaprendelet 2. cikke (6a) bekezdése a) pontjának első franciabekezdése a megfelelő reprezentatív országként történő figyelembevételhez meghatároz. |
3.1.2.3.
|
(181) |
A feljegyzésben a Bizottság felsorolta azokat a termelési tényezőket (például anyagok, energia, munkaerő), amelyeket az exportáló gyártók felhasználnak a vizsgált termék előállításához, és felkérte az érdekelt feleket, hogy adják elő észrevételeiket, és tegyenek javaslatokat a feljegyzésben említett termelési tényezők mindegyikének torzulásmentes értékére vonatkozó, nyilvánosan elérhető információkra. |
|
(182) |
A Bizottság jelezte, hogy a rendes értéknek az alaprendelet 2. cikke (6a) bekezdésének a) pontjával összhangban történő számítása keretében a legtöbb termelési tényező – és különösen a nyersanyagok – torzulásmentes költségének meghatározásához a Globális Kereskedelmi Atlasz adatait fogja felhasználni. Emellett a Bizottság kijelentette, hogy a torzulástól mentes munkaerő- és energiaköltségek (villamos energia (100) és földgáz (101)) megállapításához a Szerb Köztársaság Statisztikai Hivatalának (102) és a Nemzetközi Munkaügyi Szervezet (a továbbiakban: ILO) (103) statisztikáit fogja felhasználni. |
|
(183) |
A feljegyzésben a Bizottság arról is tájékoztatta az érdekelt feleket, hogy mivel egyes nyersanyagok elhanyagolhatóak a teljes előállítási költségen belül, ezeket az elhanyagolható tételeket a „fogyóeszközök” közé sorolta. A Bizottság emellett arról is tájékoztatást nyújtott, hogy meg kívánja határozni a fogyóeszközöknek a nyersanyagok összköltségéhez viszonyított százalékos (5 %-ot kitevő) arányát, és a megfelelő reprezentatív országra vonatkozóan megállapított torzulásmentes referenciaértékek használatakor ezt az arányszámot alkalmazza majd az újraszámított nyersanyagköltségre. |
3.1.2.3.1.
|
(184) |
Az érdekelt felek által benyújtott és az ellenőrző látogatások keretében összegyűjtött információk figyelembevételével a Bizottság a következő termelési tényezőket és forrásaikat azonosította a rendes értéknek az alaprendelet 2. cikke (6a) bekezdésének a) pontjával összhangban történő meghatározásához: 1. táblázat A vizsgált termék termelési tényezői
|
||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||
|
(185) |
A Bizottság az előzőekben említett termelési tényezőkön kívüli költségek figyelembevétele céljából a rendes értékbe a gyártási általános költségek értékét is belefoglalta. Ennek az összegnek a megállapításához a Bizottság a panaszos által azon gyártási költségek vonatkozásában szolgáltatott adatokat használta fel, amelyek nem szerepeltek a fenti egyedi termelési tényezőben. Ami az együttműködő exportáló gyártót illeti, a Bizottság a panaszos által szolgáltatott adatokat használta. Ennek módszerét a 3.1.2.3.6. szakasz ismerteti részletesen. |
3.1.2.3.2.
|
(186) |
A reprezentatív országbeli gyártó telephelyére leszállított nyersanyagok torzulásmentes árának meghatározása során a Bizottság a Globális Kereskedelmi Atlaszban szereplő, a reprezentatív országba érkező importhoz tartozó súlyozott átlagos importárból indult ki, és azt megnövelte az importvámmal és a fuvarozási költségekkel. A reprezentatív országban érvényes importárat az összes harmadik országból érkező import egységárainak súlyozott átlaga szolgáltatta. |
|
(187) |
Egyes termelési tényezők esetében az együttműködő exportáló gyártó által viselt és a panaszban feltüntetett tényleges költségek az összes nyersanyagköltség elhanyagolható részét tették ki a vizsgálati időszakban. Mivel e termelési tényezők értéke a felhasznált forrástól függetlenül nem befolyásolta érzékelhető mértékben a dömpingkülönbözet-számítást, a Bizottság úgy döntött, hogy ezeket a költségeket a (183) preambulumbekezdésben ismertetett módon a fogyóeszközök költségében veszi figyelembe. |
|
(188) |
Annak érdekében, hogy az alaprendelet 2. cikke (6a) bekezdése a) pontjának első franciabekezdésében előírt módon meghatározza a nyersanyagok torzulásmentes árát, a Bizottság a reprezentatív ország releváns importvámját alkalmazta. |
|
(189) |
A Jintian China tekintetében a Bizottság a Jintian China által a nyersanyagok beszerzésével kapcsolatban viselt fuvarozási költséget kifejezte az érintett nyersanyagok tényleges költségének százalékában, majd a torzulásmentes fuvarozási költség megállapítása érdekében ezt a százalékot alkalmazta az érintett nyersanyagok torzulásmentes költségére. A Bizottság úgy ítélte meg, hogy e vizsgálat keretében az exportáló gyártó nyersanyagköltségéből és a jelentett fuvarozási költségekből képzett hányados észszerű módon felhasználható a vállalat telephelyére leszállított nyersanyagok torzulásmentes fuvarozási költségének becslésére. |
|
(190) |
A Bizottság továbbá becslést készített a nem együttműködő exportáló gyártó által a nyersanyagok beszerzésével kapcsolatban viselt fuvarozási költségről a nyersanyagok torzulásmentes költségének százalékában, hogy megállapítsa a torzulásmentes fuvarozási költséget. |
3.1.2.3.3.
|
(191) |
A Szerb Köztársaság Statisztikai Hivatala részletes információkat tesz közzé a Szerbia különböző gazdasági ágazataiban alkalmazott bérekről. A Bizottság a legfrissebb, 2025. évre vonatkozóan rendelkezésre álló statisztikákat használta a fémalapanyag gyártásának ágazatán belüli átlagos munkaerőköltséghez, amely a rézcsőágazat munkaerőköltségeit is magában foglalja (108). A feldolgozóiparon belüli átlagos munkaidőhöz a Bizottság az ILO statisztikáit használta (109). |
3.1.2.3.4.
|
(192) |
A szerbiai vállalatok (ipari felhasználók) esetében érvényesített villamosenergia-árakat a Szerbiai Energia Ügynökség (110) teszi közzé. A Bizottság a megfelelő fogyasztási sávba tartozó ipari villamosenergia-árak kapcsán az Ügynökség által közzétett 2025. évi adatokat használta fel. |
3.1.2.3.5.
|
(193) |
A szerbiai ipari felhasználók esetében érvényesített földgázárat a Szerbiai Energia Ügynökség teszi közzé (111). A Bizottság a vizsgálati időszakban a megfelelő fogyasztási sávhoz tartozó villamosenergia-árakat vette figyelembe. |
3.1.2.3.6.
|
(194) |
Az alaprendelet 2. cikke (6a) bekezdésének a) pontja szerint „a képzett rendes értéknek tartalmaznia kell az igazgatási, értékesítési és általános költségek, valamint a nyereség torzulástól mentes és észszerű összegét”. Emellett az előzőekben említett termelési tényezőkön kívüli költségek figyelembevétele a gyártási általános költségek értékének megállapítását is szükségessé teszi. |
|
(195) |
A gyártási általános költségek torzulástól mentes értékének megállapításához – figyelemmel a kínai exportáló gyártók együttműködésének hiányára – a Bizottság az alaprendelet 18. cikkének megfelelően a rendelkezésre álló tényeket használta fel. Ennek megfelelően a Bizottság a panaszos adatai alapján képezte a gyártási általános költségek és a teljes gyártási és munkaerőköltség hányadosát. Ezt követően a Bizottság az előállított termékmodell függvényében a gyártási általános költségek torzulástól mentes értékét úgy határozta meg, hogy a gyártási költség torzulástól mentes értékét megszorozta az előzőek szerint kapott hányadossal. |
|
(196) |
A Jintian China esetében a Bizottság az ezen exportáló gyártó által viselt gyártási általános költségeket a ténylegesen felmerült gyártási költségek részarányaként fejezte ki. Ezt követően a Bizottság ezt a százalékot alkalmazta a gyártási költségek torzulástól mentes értékére. |
|
(197) |
Az SGA-költségek és a nyereség torzulásmentes és észszerű összegének megállapításához a Bizottság a VALJAONICA BAKRA SEVOJNO AD SEVOJNO 2024. évi pénzügyi adataira támaszkodott, amelyeket az Orbisból kérdezett le. |
3.1.2.3.7.
|
(198) |
A fentiek alapján a Bizottság az alaprendelet 2. cikke (6a) bekezdésének a) pontjával összhangban terméktípusonként megállapította a gyártelepi alapon számított rendes értéket. |
|
(199) |
A Bizottság elsőként a torzulástól mentes gyártási költségeket állapította meg. Az exportáló gyártók együttműködésének hiányában a Bizottság azokra az adatokra hagyatkozott, amelyeket a panaszos a panaszban, két exportáló vállalatcsoport pedig az inputokra vonatkozó űrlapokon közölt a vizsgált termék előállításához a felhasznált egyes tényezőkre (anyagokra és munkaerőre) vonatkozóan. |
|
(200) |
A Jintian China esetében a Bizottság az egyes termelési tényezőkből az együttműködő exportáló gyártó által felhasznált mennyiségeket megszorozta a torzulásmentes egységköltségekkel. A Bizottság e felhasználási arányok helytállóságát az ellenőrzés során megvizsgálta. A Bizottság a felhasználási tényezőket megszorozta a reprezentatív országban megfigyelt, a 3.1.2.2. szakaszban bemutatott módon megállapított torzulásmentes egységköltségekkel. |
|
(201) |
A meghatározott torzulásmentes gyártási költségre a Bizottság a (194)–(197) preambulumbekezdésnek megfelelően alkalmazta a gyártási általános költségeket, az SGA-költségeket, a nyereséget és az értékcsökkenést. |
|
(202) |
Ezt követően a torzulásmentes előállítási költségek kiszámítása érdekében a Bizottság – amint azt a (195) preambulumbekezdés kifejti – a torzulásmentes gyártási költséghez hozzáadta a gyártási általános átlagköltségeket. |
|
(203) |
A Bizottság az előző preambulumbekezdésben ismertetett módon meghatározott előállítási költségeket megnövelte az ALJAONICA BAKRA SEVOJNO AD SEVOJNO SGA-költségeivel és nyereségével. Az értékesített áruk költségének százalékában kifejezett, a torzulásmentes előállítási költségekre alkalmazott SGA-költség 11 % volt. Az értékesített áruk költségének százalékában kifejezett, a torzulásmentes előállítási költségekre alkalmazott nyereség 5 % volt. |
|
(204) |
A Bizottság ezzel az eljárással az alaprendelet 2. cikke (6a) bekezdése a) pontjának megfelelően terméktípusonként megállapította a gyártelepi alapon számított rendes értéket. |
3.1.3. Exportár
3.1.3.1.
|
(205) |
Az együttműködő exportáló gyártó, a Jintian China a vele kapcsolatban álló hongkongi kereskedőn keresztül exportált az Unióba, ezért az első független uniós vevőnek fizetett vagy fizetendő ár a 3.1.5.1. szakaszban kifejtettek szerint került kiigazításra. |
3.1.3.2.
|
(206) |
A (11)–(17) preambulumbekezdésben kifejtettek szerint a kínai exportáló gyártók együttműködése alacsony volt, ezért az exportár az alaprendelet 18. cikkével összhangban a rendelkezésre álló tényeken alapult. Ezért az exportár az érintett termék Kínából az Unióba érkező behozatalának lenti 4.4. szakaszban meghatározott átlagárán alapult, amelyet a Bizottság a panaszban megadott tengeri és szárazföldi árufuvarozási költségek levonásával kiigazított gyártelepi szintre. |
3.1.4. Összehasonlítás
|
(207) |
Az alaprendelet 2. cikkének (10) bekezdése előírja a Bizottság számára, hogy azonos kereskedelmi szinten végezze el a rendes érték és az exportár tisztességes összehasonlítását, és vegye figyelembe az árakat és az árak összehasonlíthatóságát befolyásoló tényezők közötti különbségeket. A szóban forgó ügyben a Bizottság úgy döntött, hogy a rendes értéket és az exportárat a kereskedelem gyártelepi szintjén hasonlítja össze. Az alábbiakban részletesebben kifejtettek szerint adott esetben a rendes értéket és az exportárat a Bizottság kiigazította annak érdekében, hogy: i. azokat visszanettósítsa a gyártelepi szintre, valamint ii. figyelembe vegye az árakat, illetve az árak összehasonlíthatóságát állítólag és igazoltan befolyásoló tényezők közötti különbségeket. |
3.1.4.1.
|
(208) |
A (198) preambulumbekezdésben kifejtettek szerint a Bizottság a rendes értéket gyártelepi szinten állapította meg az előállítási költségek, valamint az adott kereskedelmi szint tekintetében észszerűnek tekintett SGA-költségek és nyereség összegei alapján. Következésképpen nem volt szükség kiigazításokra a rendes érték gyártelepi szintre nettósítása érdekében. |
3.1.4.1.1.
|
(209) |
A Jintian China nyersanyagokat importált, majd ezt követően aktív feldolgozási vámeljárás keretében értékesítette a vizsgált terméket. Kína jelenlegi, az exportértékesítések után vissza nem térítendő héára vonatkozó adózási módszertana szerint a vissza nem térítendő héát úgy határozzák meg, hogy az adómentes importált inputok értékét levonják a teljes exportértékből. Következésképpen a Bizottság az Unióba exportált termék e hozzáadott értékére az alaprendelet 2. cikke (10) bekezdésének k) pontját alkalmazta. Ezen túlmenően a Bizottság nem találta indokoltnak, hogy a Jintian China esetében a rendes értéket bármilyen kiigazítással csökkentse, és a vállalat sem igényelt ilyen kiigazítást. |
3.1.4.1.2.
|
(210) |
Az egyéb exportáló gyártók tekintetében a Bizottság az alaprendelet 2. cikke (10) bekezdésének k) pontja szerinti kiigazítást hajtott végre a Kínából az Unióba irányuló, közvetett adó hatálya alá tartozó kínai exportértékesítés, valamint a közvetett adókat (például héát) nem tartalmazó rendes érték közötti különbözet tekintetében. A rézcsövet exportáló vállalatok nem voltak jogosultak az előzetesen felszámított héa visszatérítésére a vizsgált termék gyártásához beszerzett nyersanyagok után. Következésképpen az exportértékesítés és a rendes érték között a közvetett adókból fakadó különbözet 13 %-ot tett ki, és a Bizottság ehhez kapcsolódóan kiigazította. |
3.1.5. Az exportár kiigazításai
3.1.5.1.
|
(211) |
Annak érdekében, hogy az exportárat a gyártelepi szintre nettósítsa, a Bizottság kiigazításokat végzett a következők tekintetében: fuvarozási, biztosítási, anyagmozgatási, rakodási és mellékköltségek. |
|
(212) |
A Bizottság az árakat, illetve az árak összehasonlíthatóságát befolyásoló következő tényezőket vette figyelembe: hitelköltségek és banki díjak. |
|
(213) |
A Jintian China vele kapcsolatban álló hongkongi kereskedőn keresztül exportált az Unióba. Ezért a Bizottság az alaprendelet 2. cikke (10) bekezdésének i) pontja alapján kiigazította a jutalékokat. A kereskedő volt felelős az ügyfélkapcsolatokért, különösen a vevőkkel való kapcsolattartásért és -felvételért, a megrendelések és ügyletek kezeléséért, az értékesített áruk szállításának megszervezéséért, valamint azok fuvardíjáért és biztosításáért. A kereskedőt e funkciók ellátásáért felárral díjazták. A Bizottság ezért azt állapította meg, hogy e kereskedő szerepe egy jutalékos alapon dolgozó ügynökére hasonlít. Figyelembe véve a kereskedő és a gyártó közötti kapcsolatot, a Bizottság a jutalék összegét a kapcsolatban álló kereskedő tényleges SGA-költségei és 10 %-os fiktív nyeresége alapján állapította meg. |
|
(214) |
E nyereséget illetően egyik független importőr sem működött együtt a jelenlegi eljárásban. A Bizottság nem rendelkezik a vizsgált termékkel azonos vagy hasonló termékkel kereskedő független kereskedőktől származó adatokkal. A Bizottság ezért az érintett termékhez lehető legközelebb álló terméket, a rozsdamentes acélból készült, hidegen síkhengerelt termékeket vette alapul, amelyeknél jellemzően nagy az adott féminput részaránya. A Bizottság ezért ideiglenesen a rozsdamentes acélból készült, hidegen síkhengerelt termékek behozatalát érintő közelmúltbeli visszatérítési vizsgálat (112) során észszerűnek tekintett nyereségre támaszkodott. Az említett vizsgálatban a független importőrök nyeresége 10 % és 13 % között volt, a Bizottság pedig úgy határozott, hogy óvatos megközelítéssel e tartomány alsó határértékét alkalmazza. |
3.1.5.2.
|
(215) |
A többi exportáló gyártó esetében a Bizottság az exportárat gyártelepi szinten állapította meg, a (206) preambulumbekezdésben kifejtettek szerint. |
|
(216) |
Ezenkívül a vizsgálat során gyűjtött információk alapján a Bizottság megállapította, hogy minden ismert kínai exportáló gyártó a Jintian Chináéhoz hasonló modell szerint működik, és a velük kapcsolatban álló kínai vagy harmadik országbeli kereskedőkön keresztül értékesítik az érintett terméket. A Bizottság ezért úgy határozott, hogy az összes többi vállalatnál is ugyanazt a kiigazítást alkalmazza, mint a Jintian China esetében, a (213) preambulumbekezdésben foglaltak szerint. A Bizottság az SGA-költségek összegét az exportáló gyártókkal kapcsolatban álló valamennyi együttműködő kereskedő által a vizsgálat tárgyát képező valamennyi országban bejelentett átlagos SGA-költségek alapján állapította meg. Ami a fiktív nyereséget illeti, a Bizottság a (214) preambulumbekezdésben foglaltak szerint 10 %-ot alkalmazott. |
3.1.6. Dömpingkülönbözetek
|
(217) |
A (18) preambulumbekezdésben kifejtettek szerint a Bizottság úgy döntött, hogy a 18. cikket alkalmazza a dömping tényének megállapítására, a Jintian China nevű exportáló gyártó kivételével, amely esetében egyéni különbözetet számított ki. |
3.1.6.1.
|
(218) |
A Jintian China esetében a Bizottság az alaprendelet 2. cikkének (11) és (12) bekezdésével összhangban összehasonlította a hasonló termék egyes típusaihoz tartozó rendes értékek súlyozott átlagát az érintett termék megfelelő típusaihoz tartozó exportárak súlyozott átlagával. |
3.1.6.2.
|
(219) |
A Bizottság a panaszos és az együttműködő exportáló gyártók által szolgáltatott adatok felhasználásával, a kiigazításra vonatkozóan rendelkezésre álló tények alapján határozta meg az összes többi vállalat dömpingkülönbözetét a (216) preambulumbekezdésben foglaltak szerint. A Bizottság ezután az alaprendelet 2. cikkének (11) és (12) bekezdésével összhangban összehasonlította a hasonló termék egyes típusaihoz tartozó rendes értékek átlagát az érintett termék megfelelő típusaihoz tartozó exportárak súlyozott átlagával. |
|
(220) |
Az ideiglenes dömpingkülönbözetek tehát a vámfizetés nélküli, uniós határparitáson számított CIF-ár százalékaként kifejezve a következők:
|
3.2. Mexikó
3.2.1. Rendes érték
|
(221) |
A Bizottság elsőként – az alaprendelet 2. cikkének (2) bekezdésével összhangban – megvizsgálta, hogy a mexikói együttműködő gyártó, a GDA által realizált belföldi értékesítés teljes volumene reprezentatív volt-e. A belföldi értékesítés reprezentatív, ha a vizsgálati időszakban a belföldi piacon a független vevők részére értékesített hasonló termék teljes volumene az adott exportáló gyártó esetében legalább az Unióba irányuló export keretében értékesített érintett termék teljes volumenének 5 %-a volt. Ennek alapján a Bizottság megállapította, hogy a hasonló termék belföldi piacon bonyolított összértékesítése a mintában szereplő exportáló gyártók mindegyike esetében reprezentatív. |
|
(222) |
A Bizottság ezt követően azonosította azokat a belföldön értékesített terméktípusokat, amelyek az együttműködő exportáló gyártó esetében azonosak, vagy összehasonlíthatóak az Unióba irányuló exportra értékesített terméktípusokkal. |
|
(223) |
Ezután a Bizottság – az alaprendelet 2. cikkének (2) bekezdésével összhangban – az együttműködő exportáló gyártó, a GDA esetében megvizsgálta, hogy az Unióba irányuló export keretében értékesített terméktípusokkal azonos vagy összehasonlítható terméktípusok belföldi értékesítése reprezentatív volt-e. Egy terméktípus belföldi értékesítése reprezentatív, ha a vizsgálati időszakban a belföldön a független vevők részére értékesített terméktípus teljes volumene legalább az Unióba irányuló export keretében értékesített azonos vagy összehasonlítható terméktípus teljes volumenének 5 %-a volt. A Bizottság megállapította. hogy az Unióba irányuló kivitelre értékesített terméktípussal megegyező vagy összehasonlítható valamennyi terméktípus esetében a független vevőknek történő belföldi értékesítés teljes volumene az Unióba irányuló export keretében értékesített azonos vagy összehasonlítható terméktípus teljes volumenének legalább 5 %-át tette ki a vizsgálati időszakban, így az alaprendelet 2. cikkének (2) bekezdése szerint reprezentatív. |
|
(224) |
Ezt követően a Bizottság – az alaprendelet 2. cikkének (4) bekezdésével összhangban, annak megállapítása érdekében, hogy a rendes értéket a tényleges belföldi értékesítések alapján szükséges-e meghatározni – minden egyes terméktípus esetében megállapította, hogy a független vevők részére megvalósított belföldi értékesítések mekkora hányada volt nyereséges a vizsgálati időszakban. |
|
(225) |
Függetlenül attól, hogy az értékesítések nyereségesek-e, vagy sem, a rendes értéket az egyes terméktípusok tényleges belföldi ára alapján kell meghatározni, ha:
|
|
(226) |
Ebben az esetben a rendes érték a terméktípusnak a vizsgálati időszakbeli összes belföldi értékesítése során alkalmazott árak súlyozott átlaga. |
|
(227) |
A rendes érték a terméktípusnak a vizsgálati időszakbeli nyereséges belföldi értékesítések esetében alkalmazott tényleges belföldi árával egyezik meg, ha:
|
|
(228) |
A GD csoport működési struktúrája a következő: A GDA az érintett termék mexikói gyártója, feldolgozza a HKGD által biztosított és a HKGD tulajdonában lévő nyersanyagokat, amely megtartja a késztermék tulajdonjogát, és a rézcsövek gyártásáért feldolgozási díjat (maquila) fizet a GDA-nak. A HKGD az érintett terméket a belföldi piacon történő értékesítés céljából a GDC-nek, a belföldi piacon történő értékesítés és az Unióba irányuló exportértékesítés céljából pedig a GDUS-nak értékesíti. |
|
(229) |
A bizottsági vizsgálat során megállapítást nyert, hogy a GD-csoport által az érintett vállalatok termelési és SGA-költségeinek megállapításához szolgáltatott információk hiányosak, pontatlanok és nem ellenőrizhetők, és részben az elfogadott határidők elmulasztásával nyújtották be őket. A GD csoport különösen hiányos, pontatlan és félrevezető információkat szolgáltatott az alaprendelet 18. cikke értelmében a HKGD, a GDUS és a GDA teljes gyártási költségének megállapításával és SGA-költségeinek felosztásával kapcsolatban. A bizottsági vizsgálat során megállapítást nyert, hogy a termelési és az SGA-költségek vállalat által szolgáltatott végleges változatába nem épültek be az ellenőrző látogatás ténymegállapításai. Ez lényeges hatással volt a termelési és az SGA-költségekre. A Bizottság ezért 2026. szeptember 7-én a 18. cikk szerinti levelet adott ki az együttműködés e pontok tekintetében való hiányáról (a továbbiakban: a 18. cikk szerinti levél). A 2026. szeptember 15-én beérkezett választ követően a Bizottság az ellenőrzés ténymegállapításainak figyelembevételével elvégezte a költségek megállapítását, és ennek megfelelően felülvizsgálta az előállítási költséget és az SGA-költségeket. |
|
(230) |
A GD-csoport 2026. szeptember 15-i, a 18. cikk szerinti levelében észrevételeket fogalmazott meg, és egyetértett azzal, hogy a vizsgálat során a GD-csoport által benyújtott munkairatok közül nem mindegyik volt pontos, mivel az ellenőrzés során korrekciókat hajtottak végre, nézeteltérések merültek fel a költségfelosztási módszertannal kapcsolatban, a termelési költségeket tartalmazó iratokat pedig a Mexikóban végzett ellenőrzés végén kért időpont után nyújtották be. A GD-csoport azonban vitatja, hogy a 18. cikk alkalmazása indokolt lenne, mivel minden szükséges információt a Bizottság rendelkezésére bocsátott, hamis információkat nem szolgáltatott, és nem akadályozta jelentősen a vizsgálatot. A GD-csoport előadta, hogy minden ellenőrző látogatás során együttműködött, noha „szokatlanul megterhelők” voltak, és fenntartja, hogy a GD-csoport teljes mértékben együttműködött. A vállalat azzal érvelt, hogy a különbségek a képleteknek, a besorolásoknak, az eltérő változatoknak vagy az átváltási árfolyamoknak tudhatók be, és mindössze „a számviteli besorolással, a költségfelosztási módszertannal, a változatok ellenőrzésével és bizonyos ügyletek magyarázatával kapcsolatos konkrét kérdések” maradtak lezáratlanul. |
|
(231) |
Ezen túlmenően a GD-csoport azt az észrevételt tette, hogy a 18. cikk tervezett alkalmazása nem indokolt, mivel a 18. cikk (1) bekezdése lehetővé teszi a rendelkezésre álló tények felhasználását, de nem tartalmaz olyan szabályt, amely előírja, hogy mindegyik munkairatnak hibamentesnek kell lennie, és mindegyik költségfelosztási döntésnek egybe kell vágnia a Bizottság által előnyben részesített módszertannal. |
|
(232) |
A GD-csoport – a fent említett levélben megfogalmazott – további észrevétele szerint a 18. cikk (3) bekezdése említést tesz arról, hogy a nem tökéletes információkat sem szabad figyelmen kívül hagyni, a 18. cikk (4) bekezdése szerint pedig fontos eljárási biztosíték, hogy a felet értesíteni kell az információk elutasításának okairól, és lehetőséget kell biztosítani számára, hogy meghatározott határidőn belül további magyarázatokkal szolgáljon. A GD-csoport azt is megjegyezte, hogy a WTO-vizsgálóbizottságok és a WTO-szabályok szerint a rendelkezésre álló tények felhasználása a valódi információs hiányosságok pótlásának eszköze, nem pedig büntetés, az együttműködést pedig a gyakorlati nehézségek figyelembevételével zajló „kétirányú folyamatként” jellemzi. A GD-csoport fenntartotta, hogy a gyártási költségekre vonatkozó információkat és a G. táblázat (kérdőívre adott válasz) szerinti költségfelosztást érintő korrekció és módszertani nézeteltérések megléte nem indokolja az ellenőrzött információk összességének elutasítását. A GD-csoport szerint a Bizottságnak ehelyett meg kell jelölnie azokat a konkrét információkat, amelyek állítólag hiányoznak vagy használhatatlanok, és fel kell tennie azt a kérdést, hogy a szolgáltatott információk alapján mégis megfogalmazható-e észszerűen pontos ténymegállapítás. |
|
(233) |
Végezetül a GD-csoport említést tett arról, hogy nem áll fenn az együttműködés egyértelmű hiánya, mivel válaszolt hiánypótlásra felhívó levelekre, kérdőívekre, három földrészen három ellenőrző látogatást szervezett, és azokon részt vett, betekintést biztosított az üggyel foglalkozó csoport számára a számviteli rendszerekhez és dokumentumokhoz, felülvizsgálta a munkairatokat, távolról elérhetővé tett tájékozott mexikói munkatársakat a GDUS-ellenőrzés alatt, amelyen a GD-csoport szerint csak röviddel a látogatás előtt kérték a személyes részvételt, a Bizottság nyilvántartásából pedig kiderült, hogy a GDUS valamennyi részlegét ellenőrizték, és az ellenőrzés időben befejeződött. A GD-csoport ezért arra kérte a Bizottságot, hogy ne alkalmazza a 18. cikket a gyártási költségre és a G. táblázatra. A GD-csoport ehelyett azt kéri, hogy az esetleges kiigazítás konkrét tételekre szorítkozzon, és lehetőség szerint a 18. cikk (3) bekezdése szerint már rendelkezésre álló, ellenőrzött információkon alapuljon. |
|
(234) |
A Bizottság megjegyezte, hogy a GD-csoport beadványa megerősítette a pontatlanságokat, a hiányzó információkat, és nem szolgáltatott új érdemi információkat, ellenőrizhető tényeket vagy új érveket. A Bizottság emellett azt is megjegyezte, hogy a GD-csoportnak 2026. június 8-án küldött, ellenőrzést megelőző levelekben azt kérte, hogy a kulcsfontosságú munkatársak rövid időn belül álljanak rendelkezésre, a Bizottság pedig csak a GDUS-nél tett ellenőrző látogatás kezdetén értesült arról, hogy a GDUS válaszait és az uniós értékesítésre vonatkozó információkat ismerő munkatársak nem lesznek a telephelyen. A GD-csoport valójában ezt megelőzőleg azt állította, hogy kulcsfontosságú munkatársai a GDUS telephelyére utaznak, hogy részt vegyenek az ellenőrző látogatásokon. |
|
(235) |
A Bizottság továbbá megjegyezte, hogy a kérdőívekre és a hiánypótlásra felhívó levelekre adott válaszokban több azonosított hiányosság is volt, amelynek helyesbítését vagy pótlását a Bizottság az ellenőrző látogatások előtt kérte, de többszöri kérése ellenére is csak részben helyesbítették vagy pótolták őket az ellenőrző látogatások során. |
|
(236) |
A Bizottság azt is tudomásul vette, hogy a GD-csoport 2026. szeptember 15-i levelében további információkat és pontosításokat szolgáltatott. A GDA-nál, a GDC-nél, a GDUS-nél és a HKGD-nél tett ellenőrző látogatások lezárását követően azonban nem tudta ellenőrizni ezeket az információkat. A Bizottság megjegyezte továbbá, hogy a GD csoport által szolgáltatott kiegészítő információk és a felhozott érvek semmi esetre sem befolyásolják a Bizottság által a (229) preambulumbekezdésben levont következtetéseket, amelyek szerint a teljes gyártási költség és az SGA-költségek felosztása tekintetében hiányos, pontatlan és félrevezető információk állnak rendelkezésre. |
|
(237) |
Következésképpen a Bizottság úgy véli, hogy nem volt elegendő indok a 18. cikk (1) bekezdés e szerint rendelkezésre álló tények alkalmazására, ezt ugyanis a 18. cikk alkalmazásáról szóló levélben és a (229) preambulumbekezdésben kifejtette. A Bizottság ezért a GD-csoport irataiból rendelkezésre álló tények és az ellenőrző látogatások során gyűjtött információk alapján kiigazította és kiegészítette az első független vevőnek történő belföldi értékesítéshez kapcsolódó termelési és SGA-költségeket. Külső adatokat rendelkezésre álló tényként nem használt. A Bizottság a belföldi értékesítés jövedelmezőségi vizsgálatához a helyesbített és hiánytalan iratokat használta. |
|
(238) |
A fent ismertetett összes szükséges korrekció elvégzése után a belföldi értékesítés elemzése kimutatta, hogy az összes belföldi értékesítés kevesebb mint 80 %-a volt nyereséges, és az értékesítési ár súlyozott átlaga meghaladta a termelési költséget. Ennek megfelelően a Bizottság a rendes értéket csak a nyereséges értékesítések súlyozott átlagaként számította ki, kivéve egy terméktípus esetében, amelynél az összes belföldi értékesítés több mint 80 %-a volt nyereséges, és a Bizottság a rendes értéket a vizsgálati időszak alatti összes belföldi értékesítés árainak súlyozott átlagaként számította ki. |
3.2.2. Exportár
|
(239) |
A (228) preambulumbekezdésben kifejtettek szerint az együttműködő gyártó, a GDA az Unión kívül található, vele kapcsolatban álló vállalatok, a HKGD és a GDUS felhasználásával exportált az Unióba. |
|
(240) |
Ami a HKGD-t illeti, az alaprendelet 2. cikke (10) bekezdésének i) pontja értelmében a jutalék tekintetében kiigazításra került sor a termék tulajdonosát és első értékesítőjét illetően. A HKGD haszonkulccsal értékesítette az érintett terméket a GDUS számára az Unióba irányuló kivitel céljából. A Bizottság ezért megállapította, hogy a kereskedő jutalékalapon dolgozó ügynökként járt el. Figyelembe véve a kereskedő és a gyártó közötti kapcsolatot, a Bizottság a jutalék összegét a kapcsolatban álló kereskedő tényleges SGA-költségei és 10 %-os fiktív nyeresége alapján állapította meg. |
|
(241) |
E nyereséget illetően egyik független importőr sem működött együtt a jelenlegi eljárásban. A Bizottság nem rendelkezik a vizsgált termékkel azonos vagy hasonló termékkel kereskedő független kereskedőktől származó adatokkal. A Bizottság ezért az érintett termékhez lehető legközelebb álló terméket, a rozsdamentes acélból készült, hidegen síkhengerelt termékeket vette alapul, amelyeknél jellemzően nagy az adott féminput részaránya. A Bizottság ezért ideiglenesen a rozsdamentes acélból készült, hidegen síkhengerelt termékek behozatalát érintő közelmúltbeli visszatérítési vizsgálat (113) során észszerűnek tekintett nyereségre támaszkodott. Az említett vizsgálatban a független importőrök nyeresége 10 % és 13 % között volt, a Bizottság pedig úgy határozott, hogy óvatos megközelítéssel e tartomány alsó határértékét alkalmazza. |
|
(242) |
Mivel a GDUS feladata elsősorban számlák kiállítása és bevétel beszedése volt, miközben a viszonteladásért jutalékot nem kapott, a Bizottság úgy ítélte meg, hogy nem látott el hasonló feladatokat, mint a 2. cikk (10) bekezdésének i) pontja értelmében vett ügynök. |
|
(243) |
Így az exportár az alaprendelet 2. cikkének (8) bekezdésével összhangban az Unióba irányuló exportra értékesített termékért ténylegesen fizetett vagy fizetendő ár volt. |
3.2.3. Összehasonlítás
|
(244) |
Az alaprendelet 2. cikkének (10) bekezdése előírja a Bizottság számára, hogy azonos kereskedelmi szinten végezze el a rendes érték és az exportár tisztességes összehasonlítását, és vegye figyelembe az árakat és az árak összehasonlíthatóságát befolyásoló tényezők közötti különbségeket. A szóban forgó ügyben a Bizottság úgy határozott, hogy a rendes értéket és az együttműködő exportáló gyártó exportárát gyártelepi szinten hasonlítja össze. Az alábbiakban részletesebben kifejtettek szerint adott esetben a rendes értéket és az exportárat a Bizottság kiigazította annak érdekében, hogy: i. azokat visszanettósítsa a gyártelepi szintre, valamint ii. figyelembe vegye az árakat, illetve az árak összehasonlíthatóságát állítólag és igazoltan befolyásoló tényezők közötti különbségeket. |
3.2.3.1.
|
(245) |
Annak érdekében, hogy a rendes értéket a gyártelepi szintre nettósítsa, a Bizottság kiigazításokat végzett a fuvarozási és biztosítási költségek tekintetében. A Bizottság az árakat, illetve az árak összehasonlíthatóságát befolyásoló következő tényezőket vette figyelembe: hitelköltségek és csomagolás. |
3.2.4. Az exportár kiigazításai
|
(246) |
Annak érdekében, hogy az exportárat a gyártelepi szintre nettósítsa, a Bizottság kiigazításokat végzett a következők tekintetében: vámok, egyéb importköltségek, fuvarozási, biztosítási, anyagmozgatási, rakodási és mellékköltségek, ideértve a csomagolási költségeket és a raktárbérleti díjakat is. |
|
(247) |
A Bizottság az árakat, illetve az árak összehasonlíthatóságát befolyásoló következő tényezőket vette figyelembe: hitelköltségek és csomagolás. |
3.2.5. Dömpingkülönbözetek
|
(248) |
Az együttműködő exportáló gyártó esetében a Bizottság az alaprendelet 2. cikkének (11) és (12) bekezdésével összhangban összehasonlította a hasonló termék egyes típusaihoz tartozó rendes értékek súlyozott átlagát az érintett termék megfelelő típusaihoz tartozó exportárak súlyozott átlagával. |
|
(249) |
Ebben az esetben az együttműködés szintje magas, mivel a vizsgálati időszakban az Unióba érkező teljes importvolumen körülbelül 100 %-át az együttműködő exportáló gyártó exportvolumene adta. Ennek alapján a Bizottság úgy határozott, hogy a nem együttműködő exportáló gyártók dömpingkülönbözetét az egyetlen együttműködő vállalat dömpingkülönbözetének szintjén állapítja meg. |
|
(250) |
Mindezek alapján az ideiglenes súlyozott átlagos dömpingkülönbözetek a vámfizetés nélküli, uniós határparitáson számított CIF-ár százalékában kifejezve a következő értékekre adódtak:
|
3.3. Üzbegisztán
3.3.1. Az alaprendelet 2. cikkének (7) bekezdése szerinti eljárás a rendes érték megállapításához
|
(251) |
Az alaprendelet 2. cikkének (7) bekezdése szerint, mivel Üzbegisztán nem WTO-tag, és szerepel az (EU) 2015/755 rendelet I. mellékletében, a rendes értéket megfelelő reprezentatív országbeli ár vagy számtanilag képzett érték alapján kell meghatározni. |
|
(252) |
Az alaprendelet 2. cikkének (7) bekezdésével összhangban a megfelelő reprezentatív ország kiválasztása a következőkön alapul: a) a vizsgált termék legalább egy exportőrének és gyártójának együttműködése az adott országban; b) adott esetben olyan megfelelő reprezentatív országot kell kiválasztani, amely ugyanazon vizsgálat alá esik, c) ha több lehetséges reprezentatív ország is van, a Bizottság adott esetben előnyben részesíti azokat az országokat, amelyekben a szociális és a környezetvédelem szintje megfelelő. |
|
(253) |
Ennek megfelelően a Bizottság azonosítani kívánta az összes olyan országot, ahol a vizsgált termék legalább egy exportőre és gyártója hajlandó volt együttműködni a vizsgálatban azok utólagos értékelése céljából. |
Egy reprezentatív ország kiválasztása
|
(254) |
Az eljárás megindításáról szóló értesítés 5.3.3. pontjában a Bizottság felkérte valamennyi érdekelt felet, hogy az alaprendelet 2. cikke (7) bekezdésének alkalmazásában javasoljon egy vagy több megfelelő reprezentatív országot, és adja meg, hogy az adott országokban mely vállalatok gyártják a vizsgált terméket. A Bizottság a Vietnámban és Mexikóban vizsgálat alá vont összes exportáló gyártót is felkérte, hogy jelezze az Üzbegisztánra vonatkozó rendes érték kiszámításában való együttműködés iránti szándékát. Két vállalat, a vietnámi Jintian és a mexikói GDA adott igenlő választ. |
|
(255) |
A Bizottság 2026. április 27-én Kína kivételével valamennyi lehetséges reprezentatív országban felvette a kapcsolatot az összes többi ismert gyártóval (114). Tekintettel a panaszban arra vonatkozóan szolgáltatott bizonyítékokra, hogy a kínai rézcsőgyártókat az alaprendelet 2. cikkének (6a) bekezdése értelmében vett jelentős torzulások érhetik, a Bizottság kezdetben nem keresett meg kínai gyártókat. Következésképpen a Bizottság az ilyen torzulások fennállásával kapcsolatos vizsgálat eredményének megszületéséig elhalasztotta az értékelést. |
|
(256) |
Egy törökországi gyártó, az Ulusoy Bakır ve Metal A.S igenlő választ adott, ezzel csatlakozott a két – vietnámi, illetve mexikói – gyártóhoz, amely már korábban jelezte az üzbegisztáni rendes érték kiszámításában való együttműködés iránti szándékát. Ezt követően egy amerikai egyesült államokbeli gyártó, a Wieland Copper Products LLC (a továbbiakban: Wieland US) is jelentkezett és elfogadta az együttműködést. |
|
(257) |
A Bizottság eredetileg az aktához fűzött, 2026. május 20-i feljegyzésben tájékoztatta az érdekelt feleket arról, hogy a törökországi gyártót tervezi a rendes érték meghatározására vonatkozó információforrásként figyelembe venni, és felkérte a feleket, hogy tegyenek észrevételeket. |
|
(258) |
A Bizottság megjegyezte továbbá, hogy mind a Jintian Vietnam, mind a GDA kapcsolatban áll a jelen vizsgálat tárgyát képező kínai exportáló gyártókkal, és hogy a Jintian Vietnam és a GDA vállalati struktúrájával, valamint értékesítési és beszerzési folyamataival kapcsolatban bizonyos körülmények befolyásolhatják a vizsgált terméknek az alaprendelet 2. cikkének (7) bekezdésében meghatározott rendes értékét. |
|
(259) |
A török gyártó ugyan eredetileg megválaszolta a dömpingellenes kérdőívet, azonban a szolgáltatott információk hiányosnak bizonyultak, és nem tartalmazták a rendes érték kiszámításához szükséges adatokat. A Bizottság ezt követően hiánypótlásra felhívó levelet küldött a török vállalatnak. Mivel a vállalat a megadott határidőn belül nem válaszolt és megszakította az együttműködést, a Bizottságnak törölnie kellett ezt a gyártót a lehetséges reprezentatív gyártók jegyzékéről. |
|
(260) |
A Wieland US viszont megválaszolta a kérdőívet, válaszai pedig tartalmazták a rendes érték kiszámításához szükséges adatokat. A Wieland US rézcsőgyártó, amely elsősorban a belföldi piacára összpontosít, termelési kapacitása pedig az üzbég gyártókéval azonos tartományban van, emellett szerkezete és gyártási folyamata is hasonlít az üzbég gyártókéhoz. Ennek eredményeként a Bizottság az aktához fűzött, 2026. szeptember 8-i feljegyzésben tájékoztatta az érdekelt feleket arról, hogy a törökországi gyártó törlése után az USA-beli gyártót tervezi reprezentatív gyártóként figyelembe venni, és felkérte a feleket, hogy tegyenek észrevételeket (115). |
|
(261) |
A vizsgálat során a Bizottság megerősítette, hogy Vietnámban 10–22 %-os kiviteli vám terhei a rézből készült anyagokat. Tekintettel azonban arra, hogy Jintian Vietnam exportfeldolgozó övezetben található, amely valójában vámmentes övezet, nem tartozik ezen adók hatálya alá, és a Bizottság nem hagyta figyelmen kívül reprezentatív információforrásként. A vállalatnak az exportfeldolgozó vállalatok számára ebben a különleges gazdasági övezetben történő létrehozása és működése azonban egyértelműen azt mutatta, hogy a vállalat főként exportorientált, ami nagyon korlátozott belföldi értékesítésnek felel meg. Ezenkívül vállalatcsoporton belüli beszerzések és viszonteladások összetett rendszerében működött, amely jelentősen eltért az üzbég gyártók és a Wieland US által folytatott közvetlen beszerzési és értékesítési tevékenységektől. A Bizottság ezért úgy ítélte meg, hogy a Jintian Vietnam nem megfelelő információforrás a rendes érték meghatározásához. |
|
(262) |
Végezetül, a rendelkezésre álló tényeknek a mexikói exportáló gyártóra, a GDA-ra vonatkozó rendes érték meghatározásához történő alkalmazására tekintettel, a fenti (228)–(237) preambulumbekezdésben kiemelt módon a GDA sem bizonyult észszerű választásnak a rendes érték meghatározásához. |
|
(263) |
A Bizottság így az eljárás ideiglenes szakaszában megerősítette, hogy a Wieland US a legmegfelelőbb reprezentatív gyártó. |
A reprezentatív gyártó kiválasztásával kapcsolatos észrevételek
|
(264) |
Az eljárás megindításakor az ICG Infinity Copper Group LLC, az Angren Pipe Plant LLC és a JV Sharq Tubes LLC (a továbbiakban együttesen: az üzbég gyártók) előadta, hogy álláspontja szerint a Bizottságnak Indiát vagy Vietnámot kellene reprezentatív országként kiválasztania, mivel rézcsőágazatuk hasonló az Üzbegisztánéhoz, és gazdasági fejlettség szerinti besorolásuk is hasonló (116) (117). Ennek érdekében az üzbég gyártók amellett érveltek, hogy a reprezentatív ország kiválasztásához figyelembe kellene venni a gazdasági összehasonlíthatóságot, mivel hatással van a termelés költségeire és szerkezetére, valamint lényeges az alaprendelet 2. cikke (6a) bekezdésének a) pontja alapján, amely ugyanazt a célt szolgálja, mint a 2. cikk (7) bekezdése, vagyis a rendes érték harmadik országbeli reprezentatív árak alapján történő kiszámítást. Ezenkívül az üzbég gyártók a következő észrevételeket tették:
|
|
(265) |
Törökország reprezentatív országként (119) való előzetes kiválasztását, valamint a Wieland US azon bejelentését követően, hogy a vállalat hajlandó együttműködni a vizsgálatban, a panaszos észrevételeket nyújtott be, és azzal érvelt, hogy Törökország helyett az Egyesült Államokat kell megfelelő reprezentatív országként kiválasztani a következők miatt:
|
|
(266) |
Az üzbég gyártók vitatták a panaszosok azon érveit (120), miszerint az Egyesült Államokban magasabb szintű a szociális és a környezetvédelem az ILO-egyezmények és a főbb környezetvédelmi megállapodásokban való részvétele és azok megerősítése alapján, és megjegyezték, hogy előnyben kellene részesíteni a vizsgálat alá vont országok exportáló gyártóit, azzal is érvelve, hogy közelmúltbeli ügyekben a Bizottság elutasította a Törökország reprezentatív országként való kiválasztása ellen az infláció miatt felhozott kifogásokat. Az üzbég gyártók továbbá azzal érveltek, hogy a múltban (121) az uniós bíróságok kimondták, hogy az intézményeknek olyan harmadik országot kell keresniük, ahol a hasonló termék árai az exportáló országéhoz lehető leghasonlóbb körülmények között alakulnak ki, majd párhuzamot kell vonni a GDA és a Wieland US termelési szerkezetének bizottsági értékelése között. Az üzbég gyártók szerint a Wielandot reprezentatív információforrásként figyelmen kívül kellene hagyni, mivel termelési szerkezete („több telephellyel rendelkező, vertikálisan integrált multinacionális vállalatcsoport” csoporton belüli értékesítéssel) és költségszerkezete (amely újrahasznosított rézre és rézmaradékra támaszkodik) lényegesen eltér az üzbég gyártókétól. |
|
(267) |
Emellett az üzbég gyártók arra is utaltak, hogy a Wieland US jelentős állami támogatásban részesülhet, és a vállalatcsoport több olyan tevékenységét is felsorolták, amelyet szövetségi támogatásra vagy ösztönzőcsomagokra választottak ki. Ezenkívül az üzbég gyártók azzal is érveltek, hogy a félkész réztermékek behozatalára vonatkozó 50 %-os vám 2025 augusztusában történő bevezetése (122), (123) a költségekre és a nyereségre egyaránt hatással lehet, ténylegesen torzítva a Wieland adatai alapján kiszámított rendes értéket, noha a panaszos azt állította, hogy az egyesült államokbeli gyártók versenyképes belföldi versenypiacon működnek. Végezetül, az üzbég gyártók észrevételeket tettek azzal kapcsolatban, hogy a Bizottság információforrásként kiválasztotta a Wieland US-t a rendes érték meghatározásához. Mivel azonban ezeket az észrevételeket az előzetes tájékoztatásra előírt határidő előtt csak három héttel és az üzbegisztáni rendes értékre vonatkozó forrásokról szóló második feljegyzésben (124) az észrevételek benyújtására megállapított határidő után nyújtották be, a Bizottság a vizsgálat e szakaszában nem tudott foglalkozni velük. |
|
(268) |
A Bizottság a Törökország megfelelő reprezentatív országként való kiválasztásával kapcsolatos összes állítást elutasította, mivel a (261) preambulumbekezdés kifejtett módon az ország egyetlen együttműködő vállalata nem közölte a rendes érték kiszámításához szükséges információkat. |
|
(269) |
Ami azt az állítást illeti, miszerint a Wieland US a vállalatcsoporton belüli beszerzési csatornákat vesz igénybe, a Bizottság kifejtette, hogy csak korlátozott mennyiségű (20 %-nál kevesebb) nyersanyagot szerzett be a vele kapcsolatban álló beszállítóktól, és gyakorlatilag semmilyen árkülönbség nem volt megállapítható a független és a vállalattal kapcsolatban álló beszállítóktól beszerzett nyersanyagok között. Összehasonlításképpen: a Jintian Vietnam a nyersanyagokat 100 %-ban a vele kapcsolatban álló beszállítókon keresztül szerezte be. Következésképpen, ha a Bizottság arra az álláspontra helyezkedne, hogy a vállalatcsoporton belüli beszerzési csatornák igénybevétele elegendő ahhoz, hogy a vállalat reprezentatív gyártóként való kiválasztása ne legyen megfelelő, akkor a Jintian Vietnámot kellene a legkevésbé reprezentatív lehetőségnek tekinteni. |
|
(270) |
Amint azt a Bizottság az aktához fűzött, a reprezentatív ország kiválasztásáról szóló második feljegyzésben megjegyezte, a Wieland szerkezete és gyártási folyamata hasonló volt az üzbég gyártókéhoz. Ami a gyártási és a belföldi értékesítési folyamatot illeti, a Wieland US önálló vállalatként működik a belföldi piacán; nyersanyagainak nagy részét önállóan és független beszállítóktól szerzi be, belföldi értékesítését pedig kizárólag a vállalat végzi független vevőknek. E célból a Bizottság megismételte a (267) preambulumbekezdésben foglalt ténymegállapításait, miszerint az exportorientált feldolgozó övezetben található és alapítása óta az exportpiacra összpontosító vietnámi gyártó értékesítési és termelési szerkezete sokkal kevésbé reprezentatív az üzbég gyártók belföldi értékesítésének helyzetére nézve, mint a Wieland US-é. Valójában a vizsgálati időszak alatt a Jintian értékesítésének kevesebb mint 3 %-a irányult a belföldi piacra, ami arra utal, hogy ez az értékesítés a vállalat számára mellékes volt és hatást gyakorolt a reprezentativitás értékelésére a rendes érték kiszámítása során, az üzbég gyártóknál viszont a belföldi értékesítés a teljes értékesítés jelentős – összességében 15 %-ot meghaladó – részét tette ki. Ez a különbség befolyásolta a rendes érték meghatározásához használt belföldi értékesítések reprezentativitását, mivel a Jintian nem értékesített több, az üzbég gyártók által exportált terméktípust, a Wieland US pedig igen. |
|
(271) |
A Bizottság emlékeztette az üzbég gyártókat arra, hogy a megfelelő reprezentatív ország hasonló gazdasági fejlettségére vonatkozóan az alaprendelet 2. cikkének (6a) bekezdésében foglalt követelményt nem tükrözi a 2. cikk (7) bekezdése, amelynek alapján a rendes értéket a WTO-ban tagsággal nem rendelkező országokból származó behozatalra vonatkozóan kell meghatározni. A rendes érték megállapítására vonatkozó rendelkezések az alkalmazandó jogszabályokból fakadnak, nem pedig az állítólagos célkitűzéseikre vonatkozó következtetésből, ennélfogva az állítás megalapozatlan. |
|
(272) |
Az Egyesült Államokban és Vietnámban hatályban lévő szakpolitikákat illetően a Bizottság tájékoztatta az üzbég gyártókat, hogy a Jintian Vietnam és a Wieland US termelési költségeit és belföldi értékesítési árait egyaránt megvizsgálta annak érdekében, hogy mindegyik országban feltárja az említett szakpolitikák lehetséges torzító hatásait, de nem talált arra utaló bizonyítékot, hogy a szóban forgó esetekben bármely vállalat költségei és árai nem rendes piaci működés eredményeként alakultak volna ki. |
|
(273) |
Ami az alaprendelet 2. cikkének (7) bekezdése alapján ugyanazon vizsgálat hatálya alá tartozó megfelelő reprezentatív ország kiválasztásának kötelezettségét illeti, a Bizottság megjegyzi, hogy ez a követelmény a lehetséges megfelelő reprezentatív országok megfelelőségétől függ. Ebben az esetben és a (267) és (276)–(278) preambulumbekezdésben kifejtettek szerint Vietnámmal ellentétben a Bizottság az Egyesült Államokat megfelelő reprezentatív országnak találta. |
|
(274) |
Következésképpen a Bizottság az Egyesült Államokat választotta ki az alaprendelet 2. cikkének (7) bekezdése értelmében vett legmegfelelőbb reprezentatív országként. |
3.3.2. Rendes érték (reprezentatív ország)
|
(275) |
Az alaprendelet 2. cikkének (7) bekezdése szerint a Bizottság a rendes értéket a Wieland US által a kérdőívre adott válaszok alapján állapította meg. |
|
(276) |
Először a Bizottság megvizsgálta, hogy az alaprendelet 2. cikke (2) bekezdésének megfelelően reprezentatív volt-e a hasonló termék egyesült államokbeli független vevőknek történő belföldi értékesítésének teljes volumene. Ehhez összehasonlította a teljes belföldi értékesítési volument az üzbegisztáni exportáló gyártók által az Unióba exportált érintett termék teljes volumenével. Ennek alapján a Bizottság megállapította, hogy a hasonló terméket reprezentatív mennyiségben értékesítették az Egyesült Államok piacán. Másodszor a Bizottság azonosította a reprezentatív országban az USA-beli gyártó belföldön értékesített azon terméktípusait, amelyek azonosak, vagy közvetlenül összehasonlíthatóak voltak az üzbegisztáni exportáló gyártók által az Unióba irányuló kivitel keretében értékesített terméktípusokkal. Az Egyesült Államokban értékesített volument az üzbegisztáni exportáló gyártók Unióba irányuló kivitelével terméktípusok szerint hasonlították össze. Ez az összehasonlítás azt mutatta, hogy egy kivételével valamennyi terméktípust reprezentatív mennyiségekben értékesítették az Egyesült Államokban. |
|
(277) |
A Bizottság ezt követően a reprezentatív országbeli gyártóval kapcsolatban megvizsgálta, hogy a hasonló termék valamennyi típusának belföldi értékesítése az alaprendelet 2. cikkének (4) bekezdése értelmében a szokásos kereskedelmi forgalom keretén belüli értékesítésnek volt-e tekinthető. Erre úgy került sor, hogy minden egyes terméktípusnál megállapították, hogy a vizsgálati időszak folyamán mekkora volt a független fogyasztóknak a belföldi piacon történő, nyereséges értékesítések aránya. Ehhez meghatározták az egyesült államokbeli gyártó egyes terméktípusokhoz tartozó, vizsgálati időszak alatti termelési költségét. Az értékesítési ügyleteket akkor tekintette nyereségesnek, ha az egységár elérte vagy meghaladta az előállítási költséget. |
|
(278) |
Amennyiben egy bizonyos terméktípus a kiszámított előállítási költséggel megegyező vagy azt meghaladó nettó eladási áron értékesített mennyisége az adott típus teljes értékesítésének több mint 80 %-át képviselte, és ha az említett típus súlyozott átlagára megegyezett az egységnyi előállítási költséggel, vagy meghaladta azt, a rendes értéket a tényleges belföldi ár alapján állapították meg. Ezt az árat az adott típusnak a vizsgálati időszak alatti összes belföldi értékesítésekor felszámított árak súlyozott átlaga adta. A reprezentatív országbeli gyártó által értékesített minden terméktípus esetében a terméktípus nyereséges értékesítési volumene elérte vagy meghaladta az adott típus teljes értékesítési volumenének 80 %-át. |
|
(279) |
Az Üzbegisztánból az Unióba exportált, de az USA-ban nem értékesített terméktípus esetében, tekintettel arra, hogy a Bizottság nem talált kellő részletességű alternatív adatokat a szóban forgó terméktípusnak az USA belföldi piacán érvényes áraira vonatkozóan, a rendes értéket azon leginkább hasonló terméktípus alapján számították ki, amelynek értékesítése az USA-ban történt. Az összes többi terméktípus esetében a rendes érték az USA-beli együttműködő gyártó tényleges belföldi árán alapult. |
3.3.3. Exportár
|
(280) |
A három együttműködő gyártó az Unióban közvetlenül a független vevők részére exportált. Így az exportár az alaprendelet 2. cikkének (8) bekezdésével összhangban az Unióba irányuló exportra értékesített termékért ténylegesen fizetett vagy fizetendő ár volt. |
3.3.4. Összehasonlítás
|
(281) |
Az alaprendelet 2. cikkének (10) bekezdése előírja a Bizottság számára, hogy azonos kereskedelmi szinten végezze el a rendes érték és az exportár tisztességes összehasonlítását, és vegye figyelembe az árakat és az árak összehasonlíthatóságát befolyásoló tényezők közötti különbségeket. A szóban forgó ügyben a Bizottság úgy határozott, hogy a rendes értéket és az együttműködő exportáló gyártók exportárát gyártelepi szinten hasonlítja össze. Az alábbiakban részletesebben kifejtettek szerint adott esetben a rendes értéket és az exportárat a Bizottság kiigazította annak érdekében, hogy: i. azokat visszanettósítsa a gyártelepi szintre, valamint ii. figyelembe vegye az árakat, illetve az árak összehasonlíthatóságát állítólag és igazoltan befolyásoló tényezők közötti különbségeket. |
3.3.4.1.
|
(282) |
Annak érdekében, hogy a rendes értéket a gyártelepi szintre nettósítsa, a Bizottság kiigazítást végzett a csomagolási költségek tekintetében. |
3.3.5. Az exportár kiigazításai
|
(283) |
Annak érdekében, hogy az exportárat a gyártelepi szintre nettósítsa, a Bizottság kiigazításokat végzett a fuvarozási és egyéb exportköltségek tekintetében, például biztosítás, származási bizonyítványok és kiviteli árunyilatkozatok. |
|
(284) |
Az árakat és azok összehasonlíthatóságát befolyásoló tényezőket a Bizottság figyelembe vette a hitel- és a banki költségek esetében. |
3.3.6. Dömpingkülönbözetek
|
(285) |
A három ismert együttműködő exportáló gyártó esetében a Bizottság az alaprendelet 2. cikkének (11) és (12) bekezdésével összhangban összehasonlította a hasonló termék egyes típusaihoz tartozó rendes értékek súlyozott átlagát az érintett termék megfelelő típusaihoz tartozó exportárak súlyozott átlagával. Ebben az esetben az együttműködés szintje magas, mivel az érintett termék valamennyi ismert üzbegisztáni exportőre együttműködött a vizsgálatban. Ennek alapján a Bizottság úgy határozott, hogy a nem együttműködő exportáló gyártók dömpingkülönbözetét a legnagyobb dömpingkülönbözetű együttműködő vállalat dömpingkülönbözetének szintjén állapítja meg. |
|
(286) |
Az ideiglenes dömpingkülönbözetek tehát a vámfizetés nélküli, uniós határparitáson számított CIF-ár százalékaként kifejezve a következők:
|
3.4. Vietnám
3.4.1. Rendes érték
|
(287) |
A Bizottság elsőként – az alaprendelet 2. cikkének (2) bekezdésével összhangban – a mintában szereplő együttműködő exportáló gyártók mindegyike esetében megvizsgálta, hogy a belföldi értékesítés teljes volumene reprezentatív volt-e. Ennek alapján a Bizottság megállapította, hogy a hasonló termék belföldi piacon bonyolított összértékesítése a mintában szereplő exportáló gyártók mindegyike esetében reprezentatív. |
|
(288) |
Ezt követően a Bizottság a reprezentatív belföldi értékesítésekkel rendelkező exportáló gyártók esetében azonosította azokat a belföldön értékesített terméktípusokat, amelyek azonosak vagy összehasonlíthatóak voltak az Unióba irányuló export keretében értékesített terméktípusokkal. |
|
(289) |
Ezután a Bizottság – az alaprendelet 2. cikkének (2) bekezdésével összhangban – az együttműködő exportáló gyártók mindegyike esetében megvizsgálta, hogy az Unióba irányuló export keretében értékesített terméktípusokkal azonos vagy összehasonlítható terméktípusok belföldi értékesítése reprezentatív volt-e. A Bizottság megállapította, hogy több terméktípust nem értékesítettek reprezentatív mennyiségben. |
|
(290) |
Ezt követően a Bizottság – az alaprendelet 2. cikkének (4) bekezdésével összhangban, annak megállapítása érdekében, hogy a rendes értéket a tényleges belföldi értékesítések alapján szükséges-e meghatározni – minden egyes terméktípus esetében megállapította, hogy a független vevők részére megvalósított belföldi értékesítések mekkora hányada volt nyereséges a vizsgálati időszakban. |
|
(291) |
A belföldi értékesítés elemzése kimutatta, hogy mindkét exportáló gyártó esetében az összes belföldi értékesítés több mint 96 %-a nyereséges volt, és az értékesítési ár súlyozott átlaga meghaladta az előállítási költséget. Ennek megfelelően a rendes érték a vizsgálati időszak alatti összes belföldi értékesítés során alkalmazott árak súlyozott átlagaként vagy kizárólag a nyereséges értékesítések súlyozott átlagaként került kiszámításra. |
|
(292) |
A Bizottság számtanilag képezte a rendes értéket azon terméktípusok esetében, amelyeknél nem lehetett nyereséges értékesítést megállapítani. Néhány esetben, amikor a hasonló termék valamely terméktípusát a rendes kereskedelmi forgalomban nem értékesítették, a Bizottság alternatív forrásokat keresett a rendes kereskedelmi forgalomban alkalmazott árakhoz. Mivel a mintában szereplő más gyártók nem végeztek belföldi értékesítést, vagy az adott terméktípus tekintetében a mintában szereplő más gyártók belföldi értékesítési árait nem lehetett érdemi módon nyilvánosságra hozni az említett gyártó bizalmas jellegének megsértése nélkül, és az árak vonatkozásában nem álltak rendelkezésre az adott terméktípusok tekintetében más források, a Bizottság a rendes értéket az érintett terméktípusok esetében az alaprendelet 2. cikkének (3) és (6) bekezdésével összhangban számtanilag képezte. |
|
(293) |
A Bizottság a rendes értéket úgy képezte, hogy a mintában szereplő együttműködő exportáló gyártók által a vizsgálati időszakban előállított hasonló termék átlagos előállítási költségét megnövelte:
|
|
(294) |
A belföldi piacon nem reprezentatív mennyiségben értékesített egyetlen terméktípus esetében a Bizottság az előzőekben említett költséget az adott terméktípusokkal a szokásos kereskedelmi forgalom keretében a belföldi piacon bonyolított ügyletekhez tartozó átlagos SGA-költséggel és nyereséggel növelte meg. A belföldi piacon egyáltalán nem értékesített terméktípusok esetében a Bizottság az előzőekben említett költséget a szokásos kereskedelmi forgalom keretében a belföldi piacon bonyolított összes ügylethez tartozó súlyozott átlagos SGA-költséggel és nyereséggel növelte meg. |
3.4.2. Exportár
|
(295) |
A mintában szereplő exportáló gyártók közvetlenül független vevőknek, az Unión kívüli kapcsolatban álló kereskedők közreműködésével, vagy importőrként eljáró, kapcsolatban álló uniós kereskedőkön keresztül exportáltak az Unióba. |
|
(296) |
A közvetlenül független uniós vevőknek értékesített érintett termék exportja esetén az exportár az alaprendelet 2 cikkének (8) bekezdésével összhangban az Unióba irányuló exportra értékesített termékért ténylegesen fizetett vagy fizetendő ár volt. |
|
(297) |
Az érintett terméknek a vállalattal kapcsolatban álló, importőrként eljáró, Unión belüli vállalatokon keresztül az Unióba irányuló kivitele esetében az exportár megállapítása az alaprendelet 2. cikkének (9) bekezdésével összhangban a behozott terméknek az Unióban a független vevők részére történő első viszonteladásakor alkalmazott áron alapult. Ebben az esetben a Bizottság kiigazította az árat a behozatal és a viszonteladás között felmerült valamennyi költség tekintetében, beleértve az SGA-költségeket is, és hozzáadta a rozsdamentes acélból készült, hidegen síkhengerelt termékekre vonatkozó közelmúltbeli visszatérítési vizsgálat alapján megállapított észszerű haszonkulcsot (azaz 10 %-ot). |
|
(298) |
Az egyik kapcsolatban álló uniós importőr további feldolgozást hajtott végre a vizsgált terméken, mielőtt azt az uniós piacon értékesítette volna. Mivel a feldolgozó vállalat által értékesített terméktípusok nem egyeztek meg az Unióba importált terméktípusokkal, és tekintettel arra, hogy az importált termék gyártelepi exportárának meghatározása összetett feladat, a Bizottság úgy ítélte meg, hogy ezen ügyletek dömpingkülönbözetének kiszámításához további információkra van szükség. Ennek megfelelően a Bizottság felvette a kapcsolatot a feldolgozó vállalattal, és bekérte az említett információkat. Tekintettel a vizsgálat időzítésére, az információkat nem lehetett összegyűjteni az ideiglenes kárkülönbözet meghatározásának szükségessége előtt. A Bizottság ezért úgy határozott, hogy ezeket az értékesítéseket egy későbbi szakaszban értékeli, amikor minden szükséges információ rendelkezésre áll. |
3.4.3. Összehasonlítás
|
(299) |
Az alaprendelet 2. cikkének (10) bekezdése előírja a Bizottság számára, hogy azonos kereskedelmi szinten végezze el a rendes érték és az exportár tisztességes összehasonlítását, és vegye figyelembe az árakat és az árak összehasonlíthatóságát befolyásoló tényezők közötti különbségeket. A szóban forgó ügyben a Bizottság úgy határozott, hogy a rendes értéket és a mintában szereplő exportáló gyártók exportárát gyártelepi szinten hasonlítja össze. Az alábbiakban részletesebben kifejtettek szerint adott esetben a rendes értéket és az exportárat a Bizottság kiigazította annak érdekében, hogy: i. azokat visszanettósítsa a gyártelepi szintre, valamint ii. figyelembe vegye az árakat, illetve az árak összehasonlíthatóságát állítólag és igazoltan befolyásoló tényezők közötti különbségeket. |
|
(300) |
A Jintian Vietnam és a vele kapcsolatban álló hongkongi kereskedő esetében a Bizottság végrehajtotta az alaprendelet 2. cikke (10) bekezdésének i) pontja szerinti kiigazítást. A kereskedő volt felelős az ügyfélkapcsolatokért, különösen a vevőkkel való kapcsolattartásért és -felvételért, a megrendelések és ügyletek kezeléséért, az értékesített áruk szállításának megszervezéséért, valamint azok fuvardíjáért és biztosításáért. A kereskedőt a közreműködéséért felárral díjazták. A Bizottság ezért azt állapította meg, hogy e kereskedő szerepe egy jutalékos alapon dolgozó ügynökére hasonlít. . |
|
(301) |
A Hailiang Vietnam esetében a vizsgálat megállapításai azt mutatták, hogy a kereskedő marketing- és promóciós kampányokat folytatott, és felelős volt a független vevőknek történő értékesítések árának meghatározásáért és egyéb értékesítési koordinációs feladatokért. A kereskedőt a közreműködéséért felárral díjazták. A vevők valójában közvetlenül a kereskedőnél adták le rendelésüket, aki ezt követően beszerezte az érintett terméket a vállalatcsoporton belüli különböző vállalatoktól, ezáltal pedig nyereségre tett szert a szolgáltatásaiért. A Bizottság ezért megállapította, hogy a kereskedő az ügynökéhez hasonló feladatokat látott el. |
|
(302) |
Az exportárakat így az érintett terméknek a vállalattal kapcsolatban álló, Unión kívüli kereskedőkön keresztül az Unióba irányuló kivitele tekintetében korrigáltuk úgy, hogy a vállalattal kapcsolatban álló mindegyik kereskedő SGA-költségeire vonatkozó kiigazítással és a rozsdamentes acélból készült, hidegen síkhengerelt termékekre vonatkozó közelmúltbeli visszatérítési vizsgálat alapján megállapított észszerű haszonkulccsal (vagyis 10 %-kal) (125) csökkentettük őket. |
3.4.3.1.
|
(303) |
A (299) preambulumbekezdésben foglaltak alapján a legtöbb terméktípus esetében a rendes érték a vizsgálati időszak alatti összes belföldi értékesítés során alkalmazott árak súlyozott átlagaként vagy kizárólag a nyereséges értékesítések súlyozott átlagaként került kiszámításra. A belföldi szállítás miatt a Bizottság a belföldi folyamatot gyártelepi szinten nettósította. |
|
(304) |
Azon értékesítések esetében, ahol a Bizottság a rendes értéket gyártelepi szinten állapította meg az előállítási költségek, valamint SGA-költségek és nyereség összegei alapján, ezeket az adott kereskedelmi szint tekintetében észszerűnek tekintette. Következésképpen nem volt szükség további kiigazításra a rendes érték gyártelepi szintre nettósítása érdekében. |
|
(305) |
A belföldi kereskedő útján történő értékesítés tekintetében további kiigazításra volt szükség a rendes érték gyártelepi szintre nettósítása érdekében. Ezenkívül a hitel-, a bankköltségekre és a kedvezményekre tekintettel is sor került kiigazításokra. A Bizottság nem találta indokoltnak a rendes érték további kiigazítását. |
3.4.4. Az exportár kiigazításai
|
(306) |
Annak érdekében, hogy az exportárat a gyártelepi szintre nettósítsa, a Bizottság kiigazításokat végzett a következők tekintetében: fuvarozási, biztosítási, rakodási és járulékos költségek, valamint egyéb exportterhek. |
|
(307) |
A Bizottság az árakat, illetve az árak összehasonlíthatóságát befolyásoló következő tényezőket vette figyelembe: hitelköltségek, banki költségek és jutalékok. |
3.4.5. Dömpingkülönbözetek
|
(308) |
A mintában szereplő együttműködő exportáló gyártók esetében a Bizottság az alaprendelet 2. cikkének (11) és (12) bekezdésével összhangban összehasonlította a hasonló termék egyes típusaihoz tartozó rendes értékek súlyozott átlagát az érintett termék megfelelő típusaihoz tartozó exportárak súlyozott átlagával. |
|
(309) |
Mindezek alapján az ideiglenes súlyozott átlagos dömpingkülönbözetek a vámfizetés nélküli, a megfelelő uniós határparitáson számított CIF-ár százalékában kifejezve a következő értékekre adódtak:
|
|
(310) |
A mintában nem szereplő együttműködő exportáló gyártók esetében a Bizottság a dömpingkülönbözet súlyozott átlagát az alaprendelet 9. cikkének (6) bekezdésével összhangban állapította meg. Ez azt jelenti, hogy a dömpingkülönbözet számítása a mintában szereplő exportáló gyártók különbözetei alapján történt, figyelmen kívül hagyva a nulla vagy csekély mértékű dömpingkülönbözettel rendelkező exportáló gyártók dömpingkülönbözetét, valamint az alaprendelet 18. cikkében meghatározott körülmények között megállapított különbözeteket. |
|
(311) |
Ennek alapján a mintában nem szereplő együttműködő exportáló gyártók ideiglenes dömpingkülönbözete 18 %. |
|
(312) |
Ebben az esetben az együttműködés szintje magas, mivel a vizsgálati időszakban az Unióba érkező teljes importvolumen körülbelül 90 %-át az együttműködő exportáló gyártók exportvolumene adta. Ennek alapján a Bizottság úgy határozott, hogy a nem együttműködő exportáló gyártók dömpingkülönbözetét a mintában szereplő, egyedileg megvizsgált együttműködő vállalatok közül a legnagyobb dömpingkülönbözetű vállalat dömpingkülönbözetének szintjén állapítja meg. |
|
(313) |
Az ideiglenes dömpingkülönbözetek tehát a vámfizetés nélküli, uniós határparitáson számított CIF-ár százalékában kifejezve a következők:
|
4. KÁR
4.1. Az uniós gazdasági ágazat és az uniós termelés meghatározása
|
(314) |
A hasonló terméket a vizsgálati időszakban 11 uniós gyártó gyártotta az Unióban. Ezek a vállalatok alkotják az alaprendelet 4. cikkének (1) bekezdése értelmében vett uniós gazdasági ágazatot. |
|
(315) |
A vizsgálati időszakban a teljes uniós termelés mintegy 110 000 tonna volt. Ezt az adatot a Bizottság az uniós gazdasági ágazatról rendelkezésre álló információk összessége, többek között a mintában szereplő uniós gyártók ellenőrzött adatai, a mintában nem szereplő uniós gyártók által szolgáltatott adatok és nyilvános információk alapján állapította meg. A (8) preambulumbekezdésben jelzett módon a mintában szereplő három uniós gyártó a hasonló termék teljes uniós termelésének több mint 40 %-át adta. |
4.2. Az érintett uniós piac meghatározása
|
(316) |
Annak megállapítása céljából, hogy az uniós gazdasági ágazatot érte-e kár, valamint annak érdekében, hogy meghatározza a felhasználást és az uniós gazdasági ágazat helyzetét leíró különböző gazdasági mutatókat, a Bizottság megvizsgálta, hogy az uniós gazdasági ágazat által előállított hasonló termék későbbi felhasználását az elemzés során figyelembe kell-e venni, és ha igen, milyen mértékben. |
|
(317) |
A Bizottság megállapította, hogy a mintában szereplő uniós gyártók a termelésük csak egy részét (15 %) szánták belső felhasználásra, kifejezetten bevont vagy szigetelt rézcső gyártására. Ezeket a downstream termékeket a rézcsövet gyártó vállalaton belül vagy az ugyanahhoz a vállalatcsoporthoz tartozó másik vállalatnál gyártották, amelynek ténylegesen nem választhatta meg szabadon a beszállítót. |
|
(318) |
A kötött piac és a szabadpiac közötti különbségtétel azért lényeges a kárelemzés szempontjából, mert a kötött piacra szánt termékek nem versenyeznek közvetlenül a behozatallal. Ezzel szemben a szabadpiaci értékesítésre szánt termelés közvetlen versenyben van az érintett termék behozatalával. |
|
(319) |
Annak érdekében, hogy az uniós gazdasági ágazatról a lehető legteljesebb képet alkossa, a Bizottság adatokat gyűjtött a termék teljes termelésére vonatkozóan, és meghatározta, hogy az előállított termékeket belső felhasználásra vagy a szabadpiacra szánták-e. |
|
(320) |
A Bizottság az uniós gazdasági ágazathoz kapcsolódó egyes gazdasági mutatók vizsgálatát a szabadpiaci adatok alapján végezte el. Ezek a mutatók a következők: értékesítési volumen és értékesítési árak az uniós piacon, piaci részesedés, növekedés, exportvolumen és -árak, jövedelmezőség, valamint a beruházások megtérülése. Annak érdekében, hogy teljes képet kapjon az uniós gazdasági ágazat helyzetéről, a Bizottság – amikor csak lehetséges és indokolt volt – a vizsgálat ténymegállapításait összehasonlította a kötött piacra vonatkozó adatokkal. |
|
(321) |
Ugyanakkor más gazdasági mutatók elemzése csak a teljes, tehát az uniós gazdasági ágazat általi belső felhasználást is magában foglaló tevékenységre vonatkoztatva szolgáltatott releváns adatokat. Ezek a következők: termelés; kapacitás és kapacitáskihasználás, beruházások; készletek, foglalkoztatás, termelékenység, munkabérek, pénzforgalom és tőkebevonási képesség. Ezek a mutatók a teljes tevékenységtől függnek, függetlenül attól, hogy a termékeket belső felhasználásra szánják, vagy a szabadpiacon értékesítik. |
4.3. Uniós felhasználás
|
(322) |
A Bizottság az uniós felhasználást úgy számította ki, hogy a teljes behozatalt hozzáadta az uniós gazdasági ágazat értékesítéséhez. |
|
(323) |
Az uniós felhasználás a következőképpen alakult: 2. táblázat Uniós felhasználás (tonna)
|
||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||
|
(324) |
A rézcsövek iránti kereslet szorosan kapcsolódik a HVACR- (fűtési, szellőztetési, légkondicionáló és hűtési) ágazathoz és – tágabban véve – az építőiparhoz. |
|
(325) |
A figyelembe vett időszak alatt a teljes rézcsőfelhasználás 8 %-kal csökkent az Unióban. 2022-ben viszonylag magas szintről indult, főként a Covid19-világjárvány miatti visszaesést követő erőteljes fellendülés eredményeként, amely a HVACR-ágazatra is kedvező hatással volt, 2023-ban viszont 7 %-kal visszaesett, 2024-ben és 2025-ben (a vizsgálati időszakban) pedig nagyrészt ezen a szinten stabilizálódott. A figyelembe vett időszakban a szabadpiaci felhasználás is hasonló tendenciát követett, összesen 10 %-kal zsugorodott. |
4.4. Behozatal az érintett országokból
4.4.1. Az érintett országokból érkező behozatal hatásainak összesített értékelése
|
(326) |
A Bizottság megvizsgálta, hogy a terméknek az érintett országokból érkező behozatalát az alaprendelet 3. cikkének (4) bekezdésével összhangban összesítve kell-e értékelni. |
|
(327) |
Az összes érintett országból érkező behozatal vonatkozásában megállapított dömpingkülönbözet az alaprendelet 9. cikke (3) bekezdésében meghatározott csekély mértékű küszöbérték fölött volt. Az érintett országokból érkező behozatal volumene egyik ország esetében sem volt elhanyagolható. |
|
(328) |
Az érintett országokból érkező dömpingelt behozatal közötti, valamint az érintett országokból érkező dömpingelt behozatal és a hasonló uniós termék közötti verseny feltételei hasonlóak voltak. Konkrétabban: a behozott termékek egymással és az Unióban gyártott rézcsövekkel versengtek, mivel azokat nagyrészt ugyanazon értékesítési csatornákon keresztül és a fogyasztók hasonló kategóriái részére értékesítik. |
|
(329) |
Következésképpen az alaprendelet 3. cikke (4) bekezdésében meghatározott összes követelmény teljesült, és a Bizottság az érintett országokból érkező behozatalt összesítve vizsgálta a kár meghatározása céljából. |
4.4.2. Az érintett országokból érkező behozatal értéke és piaci részesedése
|
(330) |
Figyelemmel arra, hogy a 7411 10 90 KN-kód alá nem csak a vizsgált termék tartozik, a Bizottság az érintett országokból érkező behozatal volumenét a következő források felhasználásával állapította meg: Mexikó, Vietnám és Üzbegisztán esetében, ahol a mintában szereplő exportáló gyártók az Unióba irányuló kivitel egészét vagy közel egészét adták, a Bizottság a mintában szereplő exportáló gyártók ellenőrzött adataival összefüggésben értelmezve használta fel az Eurostat-adatokat. Kína esetében, ahol az együttműködés szintje alacsony volt, a Bizottság a behozatal kiszámításához az Eurostat-adatokat azzal a becsléssel összefüggésben értelmezve használta fel, miszerint a 7411 10 90 KN-kód alá tartozó behozatal 53 %-át a vizsgált termék teszi ki. |
|
(331) |
A behozatal piaci részesedését a 4.3. szakaszban meghatározott uniós szabadpiaci felhasználás százalékában határozta meg. |
|
(332) |
Az érintett országokból az Unióba érkező behozatal a következőképpen alakult: 3. táblázat Behozatali mennyiség (tonna) és piaci részesedés
|
|||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||
|
(333) |
Az érintett országokból érkező behozatal abszolút volumenben 32 %-kal bővült a figyelembe vett időszakban. A bővülés főként Vietnámnak (65 %-os növekedés) és Mexikónak (7 %-os növekedés) volt betudható, különösen 2024 és 2025 között (a vizsgálati időszakban), míg a Kínából érkező behozatal stabil maradt. Az Üzbegisztánból érkező behozatal jelentősen nőtt, de abszolút értékben még mindig alacsony szinten volt, a vizsgálati időszakban pedig az előző évhez képest csökkent. |
|
(334) |
A behozatali volumen e bővülésének eredményeként az érintett országok szabadpiaci részesedésének közel 8 százalékponttal nőtt a figyelembe vett időszakban. |
4.5. Az érintett országokból érkező behozatalhoz tartozó importár, áralákínálás és árlenyomás
|
(335) |
A Bizottság a behozatal árait az Eurostat adatai alapján határozta meg. A Bizottság figyelembe vette azt a panaszban közölt becslést, miszerint a vizsgált terméktől eltérő termékek árai 25 %-kal magasabbak. |
|
(336) |
Az importált termékek esetében az áralákínálást az együttműködő uniós gyártók és az együttműködő exportáló gyártók ellenőrzött adatai alapján határozta meg. |
|
(337) |
Az érintett országokból az Unióba érkező behozatalhoz tartozó súlyozott átlagos importár a következőképpen alakult: 4. táblázat Importárak (EUR/ tonna) és a Londoni Fémtőzsde (LME) árai
|
||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||
|
(338) |
Az importárak alakulását a réz világpiaci árának alakulásával összefüggésben kell vizsgálni, ez az ár pedig a figyelembe vett időszakban kismértékben (5 %-kal) emelkedett (lásd a fenti táblázat első sorát). |
|
(339) |
A Kínából érkező rézcsőbehozatal árai a figyelembe vett időszakban stabilak maradtak. Az Üzbegisztánból érkező behozatal árai a réz átlagos világpiaci árával összhangban emelkedtek, míg a Vietnámból és a Mexikóból érkező behozatal árai egyaránt 7 %-kal csökkentek. Ezért relatív értékben (a réz átlagos világpiaci árának figyelembevételével) a vizsgált termék Vietnámból és Mexikóból érkező behozatalának árai ténylegesen mintegy 12 %-kal csökkentek a figyelembe vett időszakban. Az importárak valamennyi érintett ország esetében összességében véve 6 %-kal (relatív értékben, vagyis a rézár alakulásának figyelembevételével pedig mintegy 11 %-kal) csökkentek a figyelembe vett időszakban. |
|
(340) |
A vizsgálati időszakbeli áralákínálás meghatározásához a Bizottság összehasonlította egymással:
|
|
(341) |
Az árak összehasonlítása terméktípusonként, a kereskedelem azonos szintjén megvalósuló ügyletek vizsgálata alapján, az adatok szükség szerinti kiigazításával, a kedvezmények és az árengedmények levonásával történt. Az összehasonlítás eredményét a Bizottság kifejezte a mintában szereplő uniós gyártók vizsgálati időszakbeli elméleti árbevételének százalékában. Ennek alapján az alákínálási különbözet súlyozott átlaga az Üzbegisztánból érkező behozatal esetében 8,51 %, a Vietnámból érkező behozatal esetében 8,22 %, a Mexikóból érkező behozatal esetében 9,45 %, a Kínából érkező behozatal esetében 16,36 %, az összes érintett országból érkező behozatal esetében pedig mindösszesen 9,93 % volt. A Bizottság a behozatali volumen közel egésze esetében áralákínálást állapított meg. |
|
(342) |
Emellett a négy érintett országból érkező behozatal árai 2023-tól a vizsgálati időszak végéig az uniós előállítási költség alatt voltak (lásd a lenti 8. táblázatot). Az alacsony importárak jelentős árlenyomást eredményeztek az uniós piacon, ami megakadályozta az uniós gazdasági ágazatot abban, hogy árait az előállítási költségek változásaihoz igazítsa. |
4.6. Az uniós gazdasági ágazat gazdasági helyzete
4.6.1. Általános megjegyzések
|
(343) |
A dömpingelt behozatal által az uniós gazdasági ágazatra kifejtett hatás vizsgálata az alaprendelet 3. cikkének (5) bekezdésével összhangban valamennyi olyan gazdasági mutató értékelésére kiterjedt, amely a figyelembe vett időszakban hatást gyakorolt az uniós gazdasági ágazat helyzetére. |
|
(344) |
A Bizottság a (7) preambulumbekezdésben jelzett módon az uniós gazdasági ágazatot érő esetleges kár megállapítására mintavételt alkalmazott. |
|
(345) |
A kár meghatározása során a Bizottság különbséget tett a makrogazdasági és a mikrogazdasági kármutatók között. |
|
(346) |
A makrogazdasági mutatókat a Bizottság a panaszosok által a makrogazdasági kérdőívre adott válaszokban közölt adatok alapján értékelte, amelyeket felülvizsgált, egyeztetett és kiegészített az alábbiak felhasználásával:
|
|
(347) |
A Bizottság a mikrogazdasági mutatókat a mintában szereplő uniós gyártók kitöltött kérdőíveiben található adatok alapján értékelte. Az adatok a mintában szereplő uniós gyártókra terjedtek ki. Az uniós gazdasági ágazat gazdasági helyzete szempontjából mindkét adatcsoport reprezentatívnak bizonyult. |
|
(348) |
A makrogazdasági mutatók a következők: termelés, termelési kapacitás, kapacitáskihasználás, értékesítési volumen, piaci részesedés, növekedés, foglalkoztatás, termelékenység, a dömpingkülönbözet nagysága, valamint a korábbi dömpingelt behozatal hatásaiból való felépülés. |
|
(349) |
A mikrogazdasági mutatók a következők: átlagos egységár, egységköltség, munkaerőköltség, készletek, jövedelmezőség, pénzforgalom, beruházások, a beruházások megtérülése és tőkebevonási képesség. |
4.6.2. Makrogazdasági mutatók
4.6.2.1.
|
(350) |
A teljes uniós termelés, a termelési kapacitás és a kapacitáskihasználás a következőképpen alakult a figyelembe vett időszakban: 5. táblázat Termelés, termelési kapacitás és kapacitáskihasználás
|
|||||||||||||||||||||||||||||||||||||
|
(351) |
Az uniós gyártók termelési kapacitása a figyelembe vett időszakban nagyrészt változatlan maradt. A megfigyelt kisebb változások a tervezett vagy nem tervezett karbantartási szüneteknek tudhatók be, ugyanis az uniós gyártók nem hajtottak végre olyan beruházást vagy elidegenítést, amelynek következtében jelentősen változott volna a kapacitásuk. |
|
(352) |
Az uniós termelés a figyelembe vett időszakban 17 %-kal esett vissza, a vizsgálati időszakban a 2022. évi [118 100 – 137 900] tonnáról [98 300 – 114 800] tonnára. Noha a 4.3. szakaszban kifejtett módon csökkent a felhasználás a figyelembe vett időszakban, a termelésben bekövetkezett visszaesés jóval markánsabb volt. Ennek az az oka, hogy az érintett országokból érkező behozatal relatív és abszolút értékben egyaránt jelentősen nőtt, kiszorítva az uniós gazdasági ágazat termelését. |
|
(353) |
A termelés visszaesése miatt a kapacitáskihasználás 11 százalékponttal, 68 %-ról 57 %-ra csökkent a figyelembe vett időszakban. |
4.6.2.2.
|
(354) |
Az uniós gazdasági ágazat értékesítési mennyisége és piaci részesedése a következőképpen alakult a figyelembe vett időszakban: 6. táblázat Értékesítési mennyiség és piaci részesedés
|
|||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||
|
(355) |
A figyelembe vett időszakban az uniós gazdasági ágazat szabadpiaci értékesítése 19 %-kal, a 2022. évi mintegy [86 000 –100 000] tonnáról a vizsgálati időszak alatti [70 000 – 81 000] tonnára esett vissza. Az uniós gazdasági ágazat piaci részesedése 8 százalékponttal csökkent, ami azt jelzi, hogy az érintett országokból érkező behozatal – amely ugyanazon időszakban 8 százalékponttal bővült – meghatározó tényező volt az uniós gazdasági ágazat értékesítésének visszaesésében. |
|
(356) |
Az uniós gazdasági ágazat a szabadpiaci értékesítés kiesését azzal ellensúlyozta, hogy növelte a kötött értékesítést és a belső felhasználást, de csak elenyésző mértékben, a figyelembe vett időszakban mintegy 1 000 tonnával. |
4.6.2.3.
|
(357) |
A termelési volumen, az értékesítési volumen és a piaci részesedés csökkenésére tekintettel egyértelmű, hogy a figyelembe vett időszak alatt az uniós gazdasági ágazat növekedése abszolút értékben és az általános piaci növekedéshez viszonyítva egyaránt negatív volt. |
4.6.2.4.
|
(358) |
A foglalkoztatás és a termelékenység a következőképpen alakult a figyelembe vett időszakban: 7. táblázat Foglalkoztatás és termelékenység
|
||||||||||||||||||||||||||||||||
|
(359) |
A foglalkoztatás a figyelembe vett időszakban mintegy 140 munkavállalóval csökkent, ami a munkaerő 12 %-át teszi ki. Az uniós gazdasági ágazat általában el tudta kerülni a nagyobb elbocsátásokat, és úgy csökkentette a rézcsövekkel foglalkozó munkaerőt, hogy átcsoportosította a személyzetet más tevékenységekhez, és nem pótolta a vállalattól távozó munkavállalókat. A csökkenés nem tükrözte teljes mértékben a termelés visszaesését, ennek eredményeként a termelékenység csekély mértékben, mintegy 6 %-kal mérséklődött. |
4.6.2.5.
|
(360) |
Minden dömpingkülönbözet jóval nagyobb volt a csekély mértékű dömpingkülönbözetet meghatározó küszöbértéknél. Figyelembe véve az érintett országokból érkező behozatal volumenét és árait, a tényleges dömpingkülönbözetek jelentős hatást gyakoroltak az uniós gazdasági ágazatra. |
|
(361) |
Az érintett termékkel kapcsolatban ez az első dömpingellenes vizsgálat. Ebből adódóan az esetleges korábbi dömping hatásainak értékeléséhez nem álltak rendelkezésre adatok. |
4.6.3. Mikrogazdasági mutatók
4.6.3.1.
|
(362) |
A mintában szereplő uniós gyártók által az Unióban a független vevők felé felszámított értékesítési egységárak súlyozott átlaga a következőképpen alakult a figyelembe vett időszakban: 8. táblázat Értékesítési árak az Unióban
|
||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||
|
(363) |
Az uniós gazdasági ágazat árai a figyelembe vett időszak végpontjai között stabilak maradtak, 2022 és 2023 között kismértékben csökkentek, 2024 és 2025 között pedig ennek megfelelően kismértékben emelkedtek. Ezt az árstabilitást a növekvő termelési költségek fényében kell vizsgálni. |
|
(364) |
A figyelembe vett időszakban a termelési költségek összességében 3 %-os növekedést mutattak. A termelési költségek ezen időszak alatti ingadozása főként a végtermék költségének akár 90 %-át is kitevő réz világpiaci árában is bekövetkezett változásokat tükrözi. Ezenkívül az uniós gyártók működési költségeinek változásait, így a munkaerő- és energiaköltségek növekedését és a hatékonyság javulása miatti csökkenést is tükrözi. |
|
(365) |
Az uniós gazdasági ágazat összességében véve nem tudta az árait olyan mértékben emelni, hogy lépést tartson a költségnövekedéssel, és pozitív haszonkulcsot tartson fenn. Valójában az értékesítési árak 2024-től kezdődően a termelési egységköltség alá csökkentek. |
|
(366) |
A fenti 4.5. szakaszban említettek szerint a Bizottság arra a következtetésre jutott, hogy az uniós értékesítési árakat jelentős árlenyomás, különösen a növekvő dömpingelt behozatal befolyásolta. |
|
(367) |
A Bizottság az árakat befolyásoló egyéb jelentős tényezőt nem tárt fel. |
4.6.3.2.
|
(368) |
A mintában szereplő uniós gyártók átlagos munkaerőköltsége a következőképpen alakult a figyelembe vett időszakban: 9. táblázat Alkalmazottankénti átlagos munkaerőköltség
|
||||||||||||||||||||||
|
(369) |
Az uniós munkaerőköltség a figyelembe vett időszakban jelentős mértékben nőtt: míg 2022-ben 56 746 EUR/alkalmazott volt, addig a vizsgálati időszakban már 66 136 EUR/alkalmazott. Ez a 17 %-os növekedés nagyrészt az Unióban az energiaárak emelkedésével összefüggésben ugyanezen időszakban tapasztalt általános inflációs nyomásnak tudható be. |
4.6.3.3.
|
(370) |
A mintában szereplő uniós gyártók készletszintje a következőképpen alakult a figyelembe vett időszakban: 10. táblázat Készletek
|
|||||||||||||||||||||||||||
|
(371) |
A készletszint a 2022 végi – abban az évben a termelés [4 %–7 %]-át kitevő – 3 475 tonnáról 2025 végére 4 591 tonnára nőtt, amely abban az évben a termelés [7 %–10 %]-át tette ki. Tekintettel arra, hogy az uniós gazdasági ágazat általában megrendelésre, nem pedig készletre termel, a növekedés korlátozott jelentőségűnek tekinthető. |
4.6.3.4.
|
(372) |
A mintában szereplő uniós gyártók jövedelmezősége, pénzforgalma, beruházásai és beruházásainak megtérülése a következőképpen alakultak a figyelembe vett időszakban: 11. táblázat Jövedelmezőség, pénzforgalom, beruházások és a beruházások megtérülése
|
|||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||
|
(373) |
A Bizottság a mintában szereplő uniós gyártók jövedelmezőségét úgy állapította meg, hogy a hasonló termék független vevők részére végrehajtott uniós értékesítéseiből származó adózás előtti nettó nyereséget kifejezte az értékesítési árbevétel százalékában. |
|
(374) |
A (363)–(365) preambulumbekezdésben kifejtett módon az uniós értékesítési ár 2024-től kezdődően a termelési egységköltség alá csökkent. Ezt az értékesítés és a költségek közötti kapcsolatot teljes mértékben tükrözte az uniós gazdasági ágazat jövedelmezősége, amely kezdetben a 2022. évi 1 %-kal még pozitív volt, majd a figyelembe vett időszakban folyamatosan romlott, és a vizsgálati időszakban –1,5 %-ra csökkent. |
|
(375) |
A nettó pénzforgalom a vállalatok önfinanszírozó képességét jelzi. Az uniós gazdasági ágazat esetében a nettó pénzforgalmat egyértelműen befolyásolta a romló jövedelmezőség, amely a 2022. évi egészséges, 22 millió EUR szintről indulva mindössze 140 000 EUR-ra zuhant a vizsgálati időszakban. |
|
(376) |
A mintában szereplő uniós gyártóknak a figyelembe vett időszak során sikerült fenntartaniuk bizonyos – évi mintegy 6–8 millió EUR-nak megfelelő – beruházási szintet. E beruházások azonban a meglévő berendezések cseréjére vagy korszerűsítésére irányultak, nem pedig a termelési kapacitás vagy a termékválaszték bővítésére. Tehát azok a minimális beruházások voltak, amelyek szükségesek voltak ahhoz, hogy az uniós gyártók – legalább rövid távon – fenntartsák működésüket és piaci jelenlétüket. |
|
(377) |
A beruházások megtérülése a beruházások könyv szerinti nettó értékének százalékában kifejezett nyereség. A jövedelmezőséghez hasonló tendenciát követett: a 2022. évi egészséges, 18 %-os szintről indulva negatívba fordult a vizsgálati időszakban, és –3 %-ra csökkent. |
|
(378) |
A vállalatok tőkebevonási képessége alapvetően a pénzügyi teljesítményükkel kapcsolatos piaci várakozásoktól függ. Az apadó pénzforgalommal és egyértelműen a tőkeköltség alatti megtérüléssel járó negatív jövedelmezőség nem tenné lehetővé, hogy a vállalat új tőkét vonjon be, sem hitelfelvétel, sem saját tőke formájában. Következésképpen az uniós gazdasági ágazatnak a figyelembe vett időszak alatti romló pénzügyi teljesítménye erőteljes negatív hatást gyakorolt annak tőkebevonási képességére. |
4.7. Az érdekelt felek észrevételei
|
(379) |
A mintában szereplő három üzbég exportáló gyártó, nevezetesen az Infinity Copper Group, az Angren Pipes és a Sharq Tubes (a továbbiakban: az üzbég gyártók), valamint Üzbegisztán kormánya (a továbbiakban: az üzbég kormány) felvetették, hogy Üzbegisztán tekintetében az alaprendelet 9. cikkének (3) bekezdése szerint meg kell szüntetni a vizsgálatot, mivel az Üzbegisztánból érkező behozatal valószínűleg az alaprendelet 5. cikkének (7) bekezdésében meghatározott 1 %-os csekély mértékű küszöbérték alá csökken, ezért a kár elhanyagolhatónak tekintendő. |
|
(380) |
Az Üzbegisztán piaci részesedésére vonatkozó állításuk alátámasztására az üzbég gyártók és az üzbég kormány azt állították, hogy a panasz túlbecsülte az érintett termék Üzbegisztánból érkező behozatalának volumenét, és nagy valószínűséggel alábecsülte az uniós gyártók értékesítését. A makrogazdasági kérdőív benyújtását követően változatlanul azt állították, hogy a panaszos által szolgáltatott adatok pontatlanok, ami az uniós felhasználás jelentős mértékű alábecslését eredményezte. Az állítólagos pontatlanságok főként az uniós gyártók – köztük különösen a Serravalle, a Cuprumfoma, a HME Germany és a HME Spain – termelési, kapacitás- és értékesítési adatait érintették, amelyek esetében a panaszos a saját becsléseit használta fel, mivel nem kapott hozzáférést a vállalatok által szolgáltatott adatokhoz. |
|
(381) |
Az üzbég gyártók és az üzbég kormány azt is állították, hogy három, a jelek szerint a vizsgált terméket az Unióban gyártó vállalat – nevezetesen a Luvata, a Barth Metallwerke és a Standard Metall – esetében a makrogazdasági kérdőívre adott válasz nem tartalmazott adatokat. A felek a vállalatok weboldalairól származó nyilvános információkra hivatkoztak, amelyek arra utalnak, hogy e vállalatok uniós gyártók. Kiemelendő, hogy a Luvata esetében az e vállalattól a közelmúltban e-mailben kapott válaszra hivatkoztak, amelyben a vállalat a „valóban gyártunk rézcsövet” fordulatot használta. |
|
(382) |
A piaci részesedést illetően az üzbég gyártók és az üzbég kormány továbbá azt állították, hogy a belső felhasználást és a kötött értékesítést a teljes uniós felhasználás megállapítása során nevezőként kell figyelembe venni a piaci részesedés számításában. Állításuk alátámasztása érdekében a felek többek között a BDO-ra (128) és a MEG-re (129) vonatkozó vizsgálatokra hivatkoztak, amelyekben a Bizottság állítólag így járt el. |
|
(383) |
A vizsgálatnak Üzbegisztán tekintetében a 9. cikk (3) bekezdése alapján történő megszüntetésére vonatkozó felvetéshez kapcsolódóan az üzbég gyártók és az üzbég kormány azt is felvetették, hogy a Bizottságnak ki kellene hagynia az Üzbegisztánból érkező behozatalt a többi érintett országból érkező behozatal összesítéséből, mivel az alaprendelet 3. cikkének (4) bekezdése szerinti összesítés feltételei nem teljesülnek. E felek szerint abban az esetben, ha a piaci részesedés alig haladja meg az 1 %-ot, a Bizottságnak nem kellene automatikusan összesítenie a behozatalt, hanem az adott ügyre vonatkozó elemzést kellene végeznie. Ezenkívül az Üzbegisztánból behozott termékek és a többi országból behozott termékek, valamint az uniós gyártók által előállított termékek közötti verseny feltételeinek jellegére tekintettel az összesítés nem helyénvaló. |
|
(384) |
A versenyfeltételekre vonatkozó állításuk alátámasztására az üzbég gyártók és az üzbég kormány azzal érveltek, hogy az üzbég gyártók a panaszban szereplő állítással ellentétben nincsenek kínai tulajdonban, és nem állnak kapcsolatban a kínai, mexikói és vietnámi exportáló gyártók kínai tulajdonosaival. Ezenkívül azzal érveltek, hogy az Üzbegisztánból érkező kivitel csökken, mindenesetre Üzbegisztán (az elhelyezkedéséből fakadó és logisztikai korlátozások miatt) nem képes és (a vonatkozó állami támogatások megszűnése miatt) ösztönzéssel sem rendelkezik arra, hogy nagy volumenben exportáljon az Európai Unióba. |
|
(385) |
A panaszos e beadványokhoz észrevételeket nyújtott be, amelyekben elutasította az üzbég gyártók és az üzbég kormány állításait, és fenntartotta, hogy a makrogazdasági kérdőívre adott válaszában szereplő adatok megbízható alapot képeznek az uniós értékesítés, az uniós felhasználás és a piaci részesedések kiszámításához. |
|
(386) |
A Bizottság az uniós felhasználás és a piaci részesedés kiszámításához használt tényekből és módszertanból kiindulva foglalkozott az állításokkal. |
|
(387) |
Az uniós felhasználás az uniós értékesítés és valamennyi behozatal összegeként kerül kiszámításra. A behozatalt illetően a felhasznált adatokat és módszertant a 4.4.2. szakasz (az érintett országokból érkező behozatal) és az 5.2.1. szakasz (az érintett országoktól eltérő országokból érkező behozatal) ismerteti. |
|
(388) |
Az uniós értékesítést illetően a Bizottság egyértelművé tette, hogy a panaszos által a makrogazdasági kérdőívre adott válaszában szolgáltatott adatokat az alábbiak szerint felülvizsgálta:
|
|
(389) |
A fentiekre tekintettel a Bizottság úgy ítélte meg, hogy még ha voltak is bizonyos pontatlanságok a panaszban vagy a makrogazdasági kérdőívre adott válaszban, az uniós felhasználásra, ezáltal pedig a piaci részesedésekre vonatkozó számításai a rendelkezésre álló legjobb információkon alapulnak és megbízhatók. |
|
(390) |
Ami azt a felvetést illeti, hogy a piaci részesedés kiszámításához a belső felhasználást is tartalmazó teljes uniós felhasználást kellene figyelembe venni, a Bizottság megjegyezte, hogy ez az adott ügyre vonatkozó értékelés. A (318) preambulumbekezdésben kifejtett módon ebben az esetben a belső felhasználásra szánt termékek nem versenyeznek közvetlenül a behozatallal. Ezzel szemben a szabadpiaci értékesítésre szánt termelés közvetlen versenyben van az érintett termék behozatalával. Az uniós szabadpiaci felhasználás ezért a lényeges mérőszám a piaci részesedések kiszámításához. |
|
(391) |
Az összesítés az alaprendelet 3. cikkének (4) bekezdése szerinti feltételeit illetően a Bizottság megjegyezte, hogy – amint azt az uniós bíróságok is megerősítették (133) – rendelkezik bizonyos mérlegelési jogkörrel a behozatal elhanyagolhatóságának értékelése tekintetében. Ebben a konkrét ügyben Üzbegisztán 1 %-ot meghaladó piaci részesedéséhez kapcsolódóan a Bizottság azt is megjegyezte, hogy a figyelembe vett időszakban az Üzbegisztánból érkező behozatal összességében gyors növekedést mutatott, e növekedést pedig összességében szűkülő uniós piacon sikerült elérni. Emellett ezek a volumenek nagyon alacsony árakon léptek be az uniós piacra, valójában még alacsonyabban is, mint a többi érintett ország, különösen 2023-ban és 2024-ben, és ezért jelentős nyomást gyakoroltak az uniós gazdasági ágazat áraira. Erre tekintettel a Bizottság az eljárás e szakaszában úgy ítélte meg, hogy Üzbegisztán piaci részesedése nem elhanyagolható. |
|
(392) |
A versenyfeltételeket illetően a Bizottság megjegyezte, hogy a tulajdonjogtól vagy az üzbég gyártók Unióba történő exportálásra való képességét vagy ösztönzését állítólagosan befolyásoló bármely tényezőtől függetlenül a vizsgálat kimutatta, hogy a vizsgálati időszak alatt Üzbegisztánból importált termékek nagyon hasonlók a többi érintett országból importált termékekhez és az uniós gazdasági ágazat által előállított termékekhez. Ezt nyilvánvaló abból, hogy a vizsgálati időszak alatt Üzbegisztánból importált termékek összes termékkódja (TK) a többi érintett országból importált termékekével és az uniós gazdasági ágazat által előállított termékekével is megegyezett. Ezenkívül az Üzbegisztánból importált termékek olyan árakon léptek be az Unióba, amelyek általában véve hasonlóak voltak a többi érintett országból importált termékek áraihoz, és 4,16 %-kal alákínáltak az uniós gazdasági ágazat árainak. Végezetül a fenti (328) preambulumbekezdésben leírt módon a termékeket nagyrészt ugyanazokon az értékesítési csatornákon keresztül és hasonló kategóriákba tartozó vevőknek értékesítették. |
|
(393) |
A fentiekre tekintettel a Bizottság fenntartotta azon álláspontját, miszerint az alaprendelet 3. cikkének (4) bekezdése szerinti feltételek a kár összesített, az Üzbegisztánból érkező behozatalt is tartalmazó értékelése esetében teljesülnek. Ezért elutasította az üzbég gyártók és az üzbég kormány állításait. |
|
(394) |
A vizsgálatnak Üzbegisztán tekintetében az alaprendelet 9. cikkének (3) bekezdése alapján történő megszüntetésére vonatkozó felvetést illetően a Bizottság megjegyezte, hogy mivel a négy érintett országból érkező behozatalt összesítette, a kár ezen ügyben történő értékelése céljából a 9. cikk (3) bekezdésében a behozatali volumenre való hivatkozás nem az egyes országok behozatali volumenére vonatkozik. hanem az érintett országokból érkező teljes behozatali volumenre, amely jóval meghaladja az alaprendelet 5. cikkének (7) bekezdésében meghatározott volument. Ezért ez a kérelem is elutasításra került. |
4.8. A kárra vonatkozó következtetés
|
(395) |
Szinte minden makro- és mikrogazdasági mutató azt mutatja, hogy az uniós gazdasági ágazat gazdasági helyzete a figyelembe vett időszak alatt jelentősen romlott, ami legalább 2023 óta károsnak tekinthető. |
|
(396) |
Az uniós gazdasági ágazat fokozatosan vesztett termelési volumenéből, értékesítési volumenéből és piaci részesedéséből. Ezenkívül, még ha sikerült is kordában tartania és csökkentenie a működési költségeit, nem tudta árait a termelési egységköltség felett tartani, amelyet befolyásoltak a réz világpiaci árának változásai. |
|
(397) |
A kár még nyilvánvalóbbá vált az uniós gazdasági ágazat pénzügyi teljesítményében 2023-tól kezdődően, amikor veszteségessé vált, pénzforgalma pedig csaknem nullára zuhant. |
|
(398) |
Az uniós gazdasági ágazatnak sikerült fenntartania a beruházási szintet, amire a régi berendezések cseréjéhez és a tevékenységek folytatásához volt szükség. A 2023-tól kezdődően keletkezett veszteség miatt azonban a beruházások megtérülése negatívba fordult. |
|
(399) |
A fentiek alapján a Bizottság az eljárás e szakaszában arra a következtetésre jutott, hogy az uniós gazdasági ágazatot az alaprendelet 3. cikkének (5) bekezdése értelmében jelentős kár érte. |
5. OK-OKOZATI ÖSSZEFÜGGÉS
|
(400) |
Az alaprendelet 3. cikkének (6) bekezdésével összhangban a Bizottság megvizsgálta, hogy az érintett országokból érkező dömpingelt behozatal okozott-e jelentős kárt az uniós gazdasági ágazatnak. A Bizottság emellett az alaprendelet 3. cikkének (7) bekezdésével összhangban azt is megvizsgálta, hogy ezzel egy időben más ismert tényezők okozhattak-e kárt az uniós gazdasági ágazatnak. A Bizottság gondoskodott arról, hogy az érintett országokból érkező dömpingelt behozatalon kívüli egyéb tényezők által esetlegesen előidézett kárt ne a dömpingelt behozatalnak tulajdonítsa. Ezek a tényezők a következők: az érintett országoktól eltérő országokból érkező behozatal, a belső felhasználás, az uniós gazdasági ágazat exportteljesítménye és a felhasználás alakulása. |
5.1. A dömpingelt behozatal hatásai
|
(401) |
A 4.6. szakaszban kifejtett módon az uniós gazdasági ágazat a figyelembe vett időszakban veszített termelési volumenéből, értékesítési volumenéből és piaci részesedéséből, miközben már nem volt képes az árait a termelési költségei felett tartani. |
|
(402) |
Ez a romlás egybeesett az érintett országokból érkező dömpingelt behozatal jelenlétével és az általa támasztott versennyel. A vizsgálati időszakban az említett országokból érkező behozatal volumene folyamatosan és jelentősen nőtt: abszolút értékben 32 %-kal, piaci részesedés tekintetében pedig közel 8 százalékponttal. |
|
(403) |
Ugyanakkor e dömpingelt behozatal árai az uniós gazdasági ágazat áraival összehasonlítva sokkal kevésbé voltak érzékenyek a réz növekvő költségeire. Míg a réz világpiaci ára 5 %-kal nőtt a figyelembe vett időszakban, az érintett országokból érkező behozatal árai 6 %-kal csökkentek. Ennek eredményeként nemcsak alákínáltak az uniós gazdasági ágazat árainak, hanem 2023-tól az uniós gazdasági ágazat költségeinek szintje alá csökkentek, ami súlyos árlenyomást eredményezett. |
|
(404) |
Következésképpen az uniós gazdasági ágazat helyzetének a figyelembe vett időszak alatti romlása az érintett országokból érkező dömpingelt behozatal fokozódó jelenlétével összefüggő volumen- és árhatások együttes eredménye. |
|
(405) |
A fentiek alapján a Bizottság arra a következtetésre jutott, hogy az érintett országokból érkező dömpingelt behozatal jelentős kárt okozott az uniós gazdasági ágazatnak. |
5.2. Egyéb tényezők hatásai
5.2.1. A harmadik országokból érkező behozatal
|
(406) |
Figyelemmel arra, hogy a 7411 10 90 KN-kód alá nem csak a vizsgált termék tartozik, a Bizottság a harmadik országokból érkező behozatal volumenét az Eurostat adatainak felhasználásával állapította meg. Kiemelendő, hogy Törökország és – Thaiföld kivételével – (együttesen) az összes többi harmadik ország esetében a Bizottság a figyelembe vett időszak alatti behozatalt a vizsgálat megindítása után a 7411 10 90 10 TARIC-kód (vizsgált termék) alatt jelentett mennyiségeknek a 7411 10 90 KN-kód alá tartozó összmennyiséghez viszonyított aránya alapján számította ki. Ez az arány Törökország esetében 47 %, az összes többi harmadik ország esetében pedig 71 % volt. Thaiföld esetében, amelyre vonatkozóan nem áll rendelkezésre a 7411 10 90 10 TARIC-kód alatt jelentett mennyiség, a Bizottság úgy ítélte meg, hogy a vizsgált termék a 7411 10 90 KN-kód alatt jelentett teljes mennyiség. |
|
(407) |
Az egyéb harmadik országokból érkező behozatal mennyisége a következőképpen alakult a figyelembe vett időszakban: 12. táblázat Behozatal a harmadik országokból
|
||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||
|
(408) |
Az érintett országokon kívül Törökország és Thaiföld volt az az ország, amely a figyelembe vett időszakban a legnagyobb behozatali volumennel rendelkezett. |
|
(409) |
Amint az a fenti 12. táblázatból (Behozatal a harmadik országokból) kitűnik, a Törökországból érkező behozatal 31 %-os növekedést mutatott a figyelembe vett időszakban, azonban abszolút értékben mérsékelt szinten maradt, a vizsgálati időszakban 2 537 tonna volt. Ezzel szemben ugyanabban az időszakban a Thaiföldről érkező behozatal 60 %-kal visszaesett, így a vizsgálati időszakban mindössze 638 tonnát tett ki. Az egyéb harmadik országokból érkező behozatal 46 %-kal csökkent, együttesen mintegy 1 300 tonna volt a vizsgálati időszakban. |
|
(410) |
Döntő fontosságú, hogy a Törökországból, Thaiföldről és együttesen az összes többi harmadik országból érkező behozatal árai a figyelembe vett időszak alatt végig magasabbak voltak az érintett országokból érkező behozatal árainál, különösen az uniós gazdasági ágazat áraihoz és költségeihez képest. |
|
(411) |
Következésképpen az említett országokból érkező behozatal sem külön-külön, sem együttesen nem járulhatott hozzá az uniós gazdasági ágazatot ért kárhoz. |
5.2.2. Felhasználás
|
(412) |
A 2. táblázatban (Uniós felhasználás [tonna]) látható módon a teljes uniós felhasználás a figyelembe vett időszakban 8 %-kal, a szabadpiaci felhasználás pedig 10 %-kal csökkent. |
|
(413) |
Noha a felhasználás e visszaesése csekély hatással lehetett az uniós gazdasági ágazat értékesítési volumenének csökkenésére, e csökkenést legnagyobbrészt a dömpingelt behozatal okozta, amely jelentős piaci részesedést szerzett az uniós gazdasági ágazat kárára. |
|
(414) |
Ezenkívül a vizsgálat kimutatta, hogy az uniós gazdasági ágazat esetében a termelési költségek túlnyomórészt változóak, tehát közvetlenül a termelési volumennel vannak összefüggésben. Ilyen többek között a réz költsége (amely a fentiekben kifejtettek szerint a teljes termelési költség akár 90 %-át is kiteheti), de egyéb változó működési költségek, például az energia és a közvetlen munkaerő is. Ezzel szemben az állandó költségek a teljes termelési költség mindössze elenyésző részét teszik ki. |
|
(415) |
Erre tekintettel a felhasználás visszaesése nem járulhatott hozzá jelentősen ahhoz, hogy csökkent az uniós gazdasági ágazat jövedelmezősége, amelyet főként a változó költségek és az uniós gazdasági ágazat által e költségeken felül felszámítható árrés közötti kapcsolat határoz meg. |
|
(416) |
Ebben az ügyben az uniós gazdasági ágazat jövedelmezősége amiatt fordult negatívba, hogy az érintett országokból érkező alacsony árú behozatal árlenyomást okozott, így az uniós gazdasági ágazat nem tudott pozitív árrést fenntartani. |
|
(417) |
Következésképpen az uniós felhasználás visszaesése korlátozott mértékben – vagy egyáltalán nem – járult hozzá az uniós gazdasági ágazatot ért kárhoz. Az ilyen korlátozott hozzájárulás nem gyengítheti az ok-okozati összefüggést az érintett országokból származó dömpingelt behozatal és az uniós gazdasági ágazat által elszenvedett kár között. |
5.2.3. Belső felhasználás
|
(418) |
A (323) preambulumbekezdésben leírtak szerint a Bizottság megállapította, hogy a mintában szereplő uniós gyártók a termelésük egy részét belső felhasználásra, kifejezetten bevont vagy szigetelt rézcső gyártására szánták. A Bizottság megvizsgálta, hogy a vizsgált termék kötött piaci felhasználásának tendenciái hozzájárulhattak-e az uniós gazdasági ágazatot ért kárhoz. |
|
(419) |
A 6. táblázatban látható módon az uniós gazdasági ágazat belső felhasználása a figyelembe vett időszak alatt végig kis részét tette ki a teljes rézcsőgyártásnak, és csekély, 5 %-os növekedést mutatott. |
|
(420) |
A belső felhasználásra gyártott termékek értékesebb termékek, amelyeket kevésbé érinti a behozatalból fakadó verseny, és amelyek jellemzően kedvező hatással vannak az uniós gyártók bevételére és jövedelmezőségére. |
|
(421) |
Ezért semmi nem utal arra, hogy a belső felhasználás alakulása bármilyen módon hozzájárult volna az uniós gazdasági ágazatot ért kárhoz. |
5.2.4. Az uniós gazdasági ágazat exportteljesítménye
|
(422) |
Az uniós gyártók exportvolumene a következőképpen alakult a figyelembe vett időszakban: 13. táblázat A mintában szereplő uniós gyártók exportteljesítménye
|
||||||||||||||||||||||||||||||||
|
(423) |
Az uniós gazdasági ágazat exportvolumene a 2022. évi mintegy 17 500 tonnáról 2025-ben (a vizsgálati időszakban) mintegy 13 500 tonnára – vagyis 23 %-kal – csökkent, mivel a figyelembe vett időszakban a nemzetközi piacokon is kiéleződött a verseny. |
|
(424) |
Noha ez a 4 000 tonnás csökkenés nem tekinthető elhanyagolhatónak, azonban abszolút értékben jóval csekélyebb, mint az uniós piaci értékesítési volumenben a dömpingelt behozatal miatt bekövetkezett visszaesés. |
|
(425) |
Továbbá – a fent említettek szerint – nagyon korlátozottak az állandó termelési költségek, ezáltal pedig a rézcsőgyártás méretgazdaságossága is. Ezért az exportvolumen csökkenése nem járulhatott hozzá jelentősen ahhoz, hogy csökkent az uniós gazdasági ágazat jövedelmezősége az Unióban. |
|
(426) |
Mindezek alapján az a következtetés vonható le, hogy az uniós gazdasági ágazat exportteljesítménye legfeljebb csak korlátozottan járulhatott hozzá az uniós gazdasági ágazatot ért kárhoz. Az ilyen korlátozott hozzájárulás nem gyengítheti az ok-okozati összefüggést az érintett országokból származó dömpingelt behozatal és az uniós gazdasági ágazat által elszenvedett kár között. |
5.2.5. Az egyéb tényezők hatásainak összesített értékelése
|
(427) |
A fentiekből következik, hogy csak az uniós felhasználás kismértékű csökkenése és a kivitel visszaesése volt az a tényező, amelynek hatása hozzájárulhatott az uniós gazdasági ágazatot ért kárhoz. Azonban a Bizottság mindkét tényező esetében úgy ítélte meg, hogy hozzájárulásuk legfeljebb korlátozott lehet, ezért nem gyengíthették az uniós gazdasági ágazat által elszenvedett kár és az érintett országokból érkező dömpingelt behozatal közötti ok-okozati összefüggést. |
5.2.6. Az érdekelt felek észrevételei
|
(428) |
Az Emmedi észrevételeket kapott az ok-okozati összefüggéssel kapcsolatban. |
|
(429) |
Az Emmedi azt állította, hogy vannak más tényezők is, amelyek valószínűleg kárt okoztak. Az Emmedi elsősorban az olasz rézpiac strukturális átalakulására hivatkozott, amely az elmúlt évtizedekben jelentősen visszaesett, valamint az építőipari kereslet általános lassulására. Megemlítette továbbá a harmadik országokból származó behozatalt, a Londoni Fémtőzsdén jegyzett réz árának ingadozását, az uniós energiaköltségek növekedését, valamint az uniós gyártók kereskedelmi stratégiáit. Az Emmedi azt kérte, hogy a kár dömpingelt behozatalnak tulajdonítható részét az alaprendelet 3. cikkének (7) bekezdése alapján analitikusan különítsék el ezektől a tényezőktől, többek között az alacsonyabb vám szabályának esetleges alkalmazása céljából. |
|
(430) |
A Bizottság értékelte a felhasználás csökkenését mint az 5.2.2. pontban említett kár lehetséges okát. A Bizottság az 5.2.1. szakaszban értékelte a harmadik országokból érkező behozatalok hatásait. A Bizottság arra a következtetésre jutott, hogy ezek a tényezők nem, vagy csak nagyon korlátozott mértékben járultak hozzá az uniós gazdasági ágazatot ért kárhoz. |
|
(431) |
A réz Londoni Fémtőzsdén jegyzett árának ingadozását illetően a Bizottság megjegyezte, hogy az a rézcsövek üzletágának velejáró jellemzője. E tekintetben az Emmedi nem fejtette ki, hogy ez a volatilitás hogyan járulhatott hozzá a kárhoz, és azt sem, hogy ez a volatilitás hogyan változott a figyelembe vett időszak alatt. |
|
(432) |
Ami az uniós energiaköltségek növekedését illeti, a Bizottság megjegyezte, hogy ez nem olyan különálló tényező, amely független az érintett országokból származó behozataltól. Ennek az az oka, hogy az uniós gazdasági ágazat ezeket az áremeléseket át tudta volna hárítani vevőire, és ezt éppen a dömpingelt behozatal által az árakra gyakorolt nyomás miatt nem tette meg. |
|
(433) |
Ami az uniós gyártók kereskedelmi stratégiáit illeti, az Emmedi nem fejtette ki, hogy miben álltak ezek a stratégiák, és hogyan okozhattak kárt az azokat elfogadó vállalatoknak. |
|
(434) |
A fentiekre tekintettel a Bizottság elutasította az Emmedi állításait, megjegyezve azt is, hogy az alaprendelet 7. cikkének (2) bekezdése értelmében az alacsonyabb vám szabályának célja nem a vámnak a kárhoz hozzájáruló különböző tényezők szerinti kiigazítása, hanem a vámnak a kár megszüntetéséhez megfelelő szinten történő megállapítása. |
5.3. Az ok-okozati összefüggésre vonatkozó következtetés
|
(435) |
Az uniós gazdasági ágazat helyzetének a figyelembe vett időszak alatti romlása egybeesett az érintett országokból érkező dömpingelt behozatal volumenének jelentős növekedésével. A behozatal nemcsak növekvő volumenben, hanem olyan árakon is érkezett, amelyek alákínáltak az uniós gazdasági ágazat árainak, és lenyomták azokat. Okozati összefüggés van tehát az uniós gazdasági ágazat által elszenvedett kár és a dömpingelt behozatal között. |
|
(436) |
A Bizottság megkülönböztette és elválasztotta egymástól az uniós gazdasági ágazat helyzetét befolyásoló összes ismert tényező hatásait és a dömpingelt behozatal káros hatásait. Az uniós felhasználás kismértékű zsugorodásának és az exportvolumen csökkenésének az uniós gazdasági ágazat helyzetére gyakorolt hatásai a dömpingelt behozatal hatásaihoz képest korlátozottak voltak. Ezenkívül egyértelmű, hogy a belső felhasználás és a harmadik országokból érkező behozatal semmilyen negatív hatással nem volt az uniós gazdasági ágazatra. |
|
(437) |
A fentiek alapján a Bizottság a vizsgálat e szakaszában arra a következtetésre jutott, hogy az érintett országokból érkező dömpingelt behozatal jelentős kárt okozott az uniós gazdasági ágazatnak, és az egyéb tényezők – akár külön-külön, akár együttesen vizsgálva – nem gyengítették a jelentős kár és a dömpingelt behozatal közötti ok-okozati összefüggést. A kér főként a termelési volumen, az értékesítési volumen és a piaci részesedés csökkenéséből, a negatív jövedelmezőségből és a pénzforgalom apadásából adódik. |
6. AZ INTÉZKEDÉSEK SZINTJE
|
(438) |
Az intézkedések szintjének meghatározásához a Bizottság megvizsgálta, hogy a dömpingkülönbözetnél alacsonyabb vám elegendő-e a dömpingelt behozatal által az uniós gazdasági ágazatnak okozott kár megszüntetéséhez. |
|
(439) |
A jelen ügyben a panaszosok azt állították, hogy a vizsgálat alá vont országok közül kettő, nevezetesen Kína és Vietnám tekintetében az alaprendelet 7. cikkének (2a) bekezdése értelmében vett nyersanyagpiaci torzulások állnak fenn. Az említett országokra vonatkozó értékelés az alábbi 6.2. szakaszban található. |
6.1. Az uniós gazdasági ágazatot érő kár elhárításához elegendő különbözet vizsgálata Mexikó és Üzbegisztán esetében
|
(440) |
A Bizottság először megállapította az alaprendelet 7. cikkének (2a) bekezdése értelmében vett torzulások hiányában az uniós gazdasági ágazatot ért kár megszüntetéséhez szükséges vám összegét. Ebben az esetben a kár megszűnne, ha az uniós gazdasági ágazat az alaprendelet 7. cikkének (2c) és (2d) bekezdése értelmében képes lenne egy meghatározott irányáron értékesíteni, és ezáltal elérne egy meghatározott nyereségcélt. |
|
(441) |
Az alaprendelet 7. cikkének (2c) bekezdésével összhangban a Bizottság a nyereségcél megállapítása során figyelembe vette a vizsgált országokból származó behozatal megnövekedése előtti jövedelmezőséget, a költségek, a beruházások, a kutatás és fejlesztés és az innováció teljes költségének fedezéséhez szükséges jövedelmezőséget, valamint azt a jövedelmezőséget, amelyre rendes versenykörülmények között számítani lehet. Ez a haszonkulcs nem lehet 6 %-nál kisebb. |
|
(442) |
A mintába felvett uniós gyártóknak küldött kérdőívek tartalmazták a szokásos nyereség megállapítására vonatkozó információkat. Ezek között szerepelt a hasonló termék jövedelmezősége a vizsgálati időszakot megelőző tíz évben. Az uniós gyártók azonban nem tudtak teljes körű adatokat szolgáltatni, a szolgáltatott adatokat pedig nem lehetett ellenőrizni. Az uniós gazdasági ágazat továbbá a 11. táblázatban látható módon épphogy nyereséges vagy veszteséges volt a figyelembe vett időszakban. |
|
(443) |
A mintában szereplő egyes uniós gyártók azt állították, hogy a figyelembe vett időszakban a beruházások, a kutatás-fejlesztés (K+F) és az innováció szintje normál versenyfeltételek mellett magasabb lett volna. A gyártók azonban nem tudták számszerűsíteni ezeket az állításokat. Ez arra engedett következtetni, hogy az alaprendelet 7. cikkének (2c) bekezdésével összhangban a nyereségcélt 6 %-ban kell megállapítani. |
|
(444) |
Végezetül a Bizottság az alaprendelet 7. cikkének (2d) bekezdésével összhangban megvizsgálta azokat a jövőbeni költségeket, amelyek az intézkedéseknek az alaprendelet 11. cikkének (2) bekezdése szerinti alkalmazási időszakában jelentkeznek, és amelyeket az uniós gazdasági ágazatnak viselnie kell az alaprendelet Ia. mellékletében felsorolt ILO-egyezményekből fakadóan, valamint azon többoldalú környezetvédelmi megállapodásokból és az azokhoz fűzött jegyzőkönyvekből fakadóan, amelyeknek az Unió részes fele. Mivel az uniós gyártók nem tudtak teljes körű adatokat szolgáltatni, a Bizottság nem adott további költségeket a kárt nem okozó árakhoz. |
|
(445) |
Ennek alapján a Bizottság a fent említett nyereségcélnak (lásd: (443) preambulumbekezdés) a mintában szereplő uniós gyártók vizsgálati időszak alatti előállítási költségére való alkalmazásával kiszámította a hasonló termék uniós gazdasági ágazatnak kárt nem okozó árát, amely [10 200–12 300] EUR/tonna. |
|
(446) |
A Bizottság ezt követően úgy határozta meg a kárkülönbözetet, hogy az érintett országokban működő, az ellenőrzött együttműködő exportáló gyártók által alkalmazott importárnak az alákínálás-számítás céljából meghatározott súlyozott átlagos értékét terméktípusonként összehasonlította a mintában szereplő uniós gyártók által az uniós piacon a vizsgálati időszakban értékesített hasonló termék kárt nem okozó súlyozott átlagárával. Az ezen összehasonlítás során megállapított esetleges különbséget a Bizottság kifejezte a behozatalok CIF-alapon számított súlyozott átlagos értékének százalékában. |
|
(447) |
A kár megszüntetéséhez szükséges mérték az „egyéb együttműködő vállalatok” és a „Mexikóból és Üzbegisztánból származó minden egyéb behozatal” esetében ugyanúgy került meghatározásra, mint az előzőekben említett vállalatokhoz tartozó dömpingkülönbözet és behozatal (lásd Mexikó tekintetében a (254)–(256), Üzbegisztán tekintetében a (291) és (292) preambulumbekezdést). |
|
(448) |
A számítások eredményét az alábbi táblázat mutatja be.
|
6.2. Az uniós gazdasági ágazatot érő kár megszüntetésére elegendő különbözet vizsgálata Kína és Vietnám esetében
6.2.1. A dömpingkülönbözet és a kárkülönbözet összehasonlítása
|
(449) |
Az alaprendelet 7. cikkének (2) bekezdésével összhangban a Bizottság először Kína és Vietnám kapcsán megvizsgálta, hogy az ideiglenesen megállapított dömpingkülönbözet magasabb lenne-e, mint az uniós gazdasági ágazatot érő kár megszüntetéséhez elegendő különbözet. Ennek érdekében összehasonlította a vietnámi együttműködő exportáló gyártók súlyozott átlagos importárát az uniós gazdasági ágazat fenti 6.1. szakaszban leírtak szerinti irányárával. |
|
(450) |
A kár megszüntetéséhez szükséges mérték az „egyéb együttműködő vállalatok” és a „minden egyéb, a Vietnámból származó behozatal” esetében ugyanúgy került meghatározásra, mint az előzőekben említett vállalatokhoz tartozó dömpingkülönbözet és behozatal (lásd a (308) és a (313) preambulumbekezdést). A Kínából származó behozatal esetében a Bizottság az együttműködő kínai exportáló gyártó által exportált terméktípusonként megállapított legmagasabb különbözet alapján határozta meg a kárkülönbözet szintjét. |
|
(451) |
A számítások eredményét az alábbi táblázat mutatja be.
|
|
(452) |
mivel a kínai és egyes vietnámi exportáló gyártókra vonatkozóan kiszámított kárkülönbözet alacsonyabb volt, mint a dömpingkülönbözet, a Bizottság értékelte, hogy a vizsgált terméket illetően fennállnak-e az alaprendelet 7. cikkének (2a) bekezdése értelmében vett nyersanyagpiaci torzulások. |
6.2.2. Nyersanyagpiaci torzulások
6.2.2.1.
|
(453) |
A panaszban található bizonyítékok szerint az érintett termék előállítási költségének 75–90 %-át kitevő rézkatódra, rézmaradékra vagy hengertuskóra (vagy rézkatód és rézmaradék együttesére) Kínában kiviteli vám vonatkozik. |
|
(454) |
A Bizottság elsőként azonosította az együttműködő exportáló gyártó által az érintett termék előállítása során felhasznált fő nyersanyagokat. A Bizottság fő nyersanyagnak azokat a nyersanyagokat tekintette, amelyekről valószínűsíthető, hogy az érintett termék előállítási költségének legalább 17 %-át képviselik. A Bizottság megállapította, hogy az előállítási költségének több mint 90 %-át a legfontosabb nyersanyag, vagyis a rézkatód költsége teszi ki. |
|
(455) |
A Bizottság ezt követően megvizsgálta, hogy az érintett termék előállítása során felhasznált fő nyersanyagok árát torzítja-e az alaprendelet 7. cikkének (2a) bekezdésében felsorolt intézkedések valamelyike: kettős árképzési rendszerek, exportadók, exportkülönadók, exportkvóták, exporttilalom, az exportra kivetett fiskális célú adók, engedélyezési előírások, minimum exportár, a hozzáadottérték-adó (héa) visszatérítésének csökkentése vagy megvonása, az exportőrök korlátozása a vámkezelés helyének megválasztásában, minősített exportőrök jegyzéke, belföldi piaci kötelezettségek, saját célú bányászat. E célból a Bizottság a nyilvánosan hozzáférhető kínai vám- és adóadatbázist (134) használta. |
|
(456) |
A Bizottság megállapította, hogy a rézkatódra kiviteli vám, ezenfelül a héa-visszatérítés megvonása vonatkozik. |
|
(457) |
Ezt követően a Bizottság összehasonlította a rézkatódok árát a reprezentatív nemzetközi piac (Szerbia) áraival. Az összehasonlítás az együttműködő exportáló gyártók által a belföldön beszerzett rézkatódért fizetett árakat az 1. táblázatban megállapított rézkatódárakkal vetette össze. Ez az összehasonlítás kimutatta, hogy a nemzetközi piacon alkalmazott árak [6–8] %-kal magasabbak voltak, mint Kínában. Mivel a rézkatód az összköltség több mint 90 %-át teszi ki, a nyersanyagárak [6–8] %-os emelkedése esetén összességében több mint 5 %-kal növekedne a termékköltség. Tekintettel arra, hogy a hasonló termék reprezentatív országbeli gyártójának haszonkulcsa mindössze 5 %, ilyen költségváltozás súlyosan kedvezőtlen hatást gyakorolna a jövedelmezőségre, így az árkülönbség jelentősnek tekintendő. |
|
(458) |
A többi kínai exportáló gyártó együttműködésének hiányában a kínai piac belföldi árszintjeit a Bizottság az egyetlen együttműködő exportőr, a Jintian China által közölt rézkatódbeszerzési ügyletek alapján állapította meg. A Bizottság a fenti preambulumbekezdésben foglalt ténymegállapításokat az összes kínai exportáló gyártóra kiterjesztette. |
|
(459) |
A Bizottság ezért arra a következtetésre jutott, hogy a rézkatódok esetében az alaprendelet 7. cikkének (2a) bekezdése értelmében vett torzulás áll fenn. |
6.2.2.2.
|
(460) |
A panaszban található bizonyítékok szerint az érintett termék előállítási költségének több mint 75 %-át kitevő rézkatódra 10–22 %-os kiviteli vám vonatkozik Vietnámban. |
|
(461) |
A fenti (460) preambulumbekezdésben foglaltak szerint a Bizottság megállapította, hogy az előállítási költséghez való hozzájárulás szempontjából a rézkatód a legfontosabb nyersanyag. |
|
(462) |
A Bizottság ezt követően megvizsgálta, hogy az érintett termék előállítása során felhasznált fő nyersanyagok árát torzítja-e az alaprendelet 7. cikkének (2a) bekezdésében felsorolt intézkedések valamelyike: kettős árképzési rendszerek, exportadók, exportkülönadók, exportkvóták, exporttilalom, az exportra kivetett fiskális célú adók, engedélyezési előírások, minimum exportár, a hozzáadottérték-adó (héa) visszatérítésének csökkentése vagy megvonása, az exportőrök korlátozása a vámkezelés helyének megválasztásában, minősített exportőrök jegyzéke, belföldi piaci kötelezettségek, saját célú bányászat. E célból a Bizottság megvizsgálta a vietnámi kormány által a kérdőívre adott válaszában közölt információkat és más rendelkezésre álló forrásokat, például az ország vámtarifajegyzékét, valamint az exportorientált feldolgozó övezetekben székhellyel rendelkező vállalatokra alkalmazandó jogszabályokat (135). |
|
(463) |
A vietnámi kormány írásbeli észrevételeket nyújtott be (136) és szóban is jelezte, hogy a vietnámi belföldi piac elégtelen rézérc- és rézkatódkínálata arra készteti az érintett termék gyártóit, hogy a nemzetközi piacok hajtsanak végre beszerzéseket, az alábbi érvek mentén: |
|
(464) |
Vietnám nem rézkatód-beszállító, mivel nem rendelkezik elegendő szakosodott finomítóval és jó minőségű rézérccel ahhoz, hogy a vállalatok a belföldi piacról szerezzenek be rézkatódot. |
|
(465) |
Mivel a vietnámi gyártók főként importált rézre támaszkodtak, a kiviteli vámok nem befolyásolták a termelési költségeket, és a vietnámi rézcsőexportőröket sem juttatták tisztességtelen előnyhöz. |
|
(466) |
A Bizottság megállapította, hogy a rézkatódra, a rézmaradékra és a rézércre 1–20 %-os, 22 %-os, illetve 40 %-os kiviteli vám vonatkozott. |
|
(467) |
Ezt követően a Bizottság összehasonlította a mintában szereplő vállalatok által a rézkatódért fizetett árat a reprezentatív nemzetközi piac (azaz a Londoni Fémtőzsde) áraival. |
|
(468) |
Mivel a mintában szereplő két exportáló gyártó nem Vietnámból szerezte be a rézkatódot, a vizsgálati időszakban pedig nem vonatkoztak vámok az országba történő rézkatód-behozatalára, a Bizottság arra a következtetésre jutott, hogy a hatályban lévő kiviteli vámok egyik vállalat által fizetett nyersanyagárakra sem voltak hatással. |
|
(469) |
Más vietnámi gyártókat illetően a Bizottság megjegyezte, hogy a rendelkezésre álló információk arra utalnak, hogy ezek a gyártók alig tudtak vietnámi rézkatódokat beszerezni. Ezenkívül nem áll rendelkezésre olyan bizonyíték, amely a belföldi árak és a nemzetközi piaci árak közötti jelentős árkülönbségre utalna. A Bizottság ennek alapján úgy vélte, hogy a többi exportáló gyártó esetében feltételezhető, hogy nem érintik őket a kiviteli vámok. |
|
(470) |
A Bizottság arra a következtetésre jutott, hogy a (finomított és rézmaradékból készült) rézkatódok esetében az alaprendelet 7. cikkének (2a) bekezdése értelmében torzulás áll fenn. Megállapítást nyert azonban, hogy ez a torzulás nem érinti a mintában szereplő exportáló gyártókat. |
6.2.3. Az uniós érdek az alaprendelet 7. cikkének (2b) bekezdése alapján
|
(471) |
Az alaprendelet 7. cikkének (2b) bekezdésével összhangban a Bizottság megvizsgálta, hogy egyértelműen megállapítható-e az, hogy az Uniónak érdekében áll az ideiglenes vámoknak az alaprendelet 7. cikkének (2a) bekezdésével összhangban történő megállapítása Kína esetében. Az uniós érdek meghatározása a jelen vizsgálathoz kapcsolódó összes releváns információ mérlegelésén alapult, ideértve az exportáló országban rendelkezésre álló szabad kapacitásokat, a nyersanyagokért folyó versenyt és az uniós vállalatok beszállítói láncaira gyakorolt hatásokat is. |
6.2.3.1.
|
(472) |
A panaszban szolgáltatott információk szerint a vizsgált termék esetében fennálló globális kapacitásfelesleg [1 000 000–1 500 000] tonnára tehető, ebből pedig [500 000–900 000] tonna van Kínában (137). Ezek a mennyiségek az Unióban felhasznált rézcső mennyiségének 4,5–8-szorosát teszik ki. |
|
(473) |
Általános az egyetértés abban is, hogy Kína építőipari ágazata komoly hanyatlással küzd, ami még inkább ösztönzi majd a kínai rézcsőgyártókat arra, hogy exportpiaci lehetőségeket keressenek (138). |
|
(474) |
Több ország vezetett be piacvédelmi intézkedéseket a Kínából származó rézcsőre vonatkozóan. Kanada 2013 óta alkalmaz dömpingellenes intézkedéseket. Az Egyesült Államokban is dömpingellenes intézkedések vannak hatályban, és a 232. szakasz szerinti vizsgálat értelmében 2025 augusztusa óta 50 %-os vám terheli a félkész réztermékek és az intenzív feldolgozáson átesett származékos réztermékek Egyesült Államokba irányuló összes behozatalát. 2023-ban Dél-Korea is dömpingellenes intézkedéseket vezetett be a Kínából származó, varrat nélküli rézcsövekre (139). |
|
(475) |
Egyértelmű tehát, hogy a kínai gyártók jelentős szabad kapacitással és exportpotenciállal rendelkeznek. Nagy méretű piaca miatt az EU az olcsó rézcső-behozatal szempontjából vonzó célpont. |
6.2.3.2.
|
(476) |
A (456) preambulumbekezdésben említett módon a Bizottság megállapította, hogy a rézkatódra kiviteli vám, ezenfelül a héa-visszatérítés megvonása vonatkozik, a nemzetközi piaci rézkatódárak pedig magasabbak a kínai áraknál. Ennélfogva a kínai rézcsőgyártók a nemzetközi piaci szintnél alacsonyabb áron férnek hozzá a rézkatódokhoz, ami számottevő költségelőnyt jelent számukra. |
|
(477) |
Ezzel szemben az uniós gyártók a rézkatódot a nyílt piacon vásárolják meg, ahol az árak a globális kereslet-kínálat dinamikájának, az energiaköltségeknek és a geopolitikai tényezőknek vannak kitéve. Az uniós gazdasági ágazat emiatt hátrányos helyzetben volt a kínai exportáló gyártókkal szemben. |
6.2.3.3.
|
(478) |
Az Unióba irányuló kínai rézcsőbehozatalra kivetett dömpingellenes vámok várhatóan korlátozott hatást gyakorolnak az ellátási láncra. Amint azt az 5. táblázat (Termelés, termelési kapacitás és kapacitáskihasználás) mutatja, az uniós gazdasági ágazat a vizsgálati időszakban több mint 80 000 tonna szabad kapacitással rendelkezett. E szabad kapacitás számottevő mértékben meghaladta a Kínából ugyanebben az időszakban érkező behozatal volumenét. Ebből következik, hogy az uniós gazdasági ágazat képes arra, hogy a Kínából érkező behozatalt saját termelésével helyettesítse, és akár a vizsgált termék iránti uniós kereslet teljes egészét kielégítse. Emellett Kína és az összes többi érintett ország továbbra is tisztességes, torzulásmentes árakon exportálhat az Unióba. |
|
(479) |
Ezenkívül az uniós felhasználók más harmadik országokból, például Japánból, Thaiföldről, az Egyesült Államokból, Törökországból vagy Indiából változatlanul beszerezhetik a vizsgált terméket (140). |
|
(480) |
Ezért a felhasználók még abban az esetben is elégséges mértékben hozzáférnének a vizsgált termékhez, ha a Kínából származó behozatal csökkenne. Következésképpen nem várhatók fennakadások az uniós felhasználók értékláncaiban. |
6.2.3.4.
|
(481) |
A jelen vizsgálathoz kapcsolódó valamennyi releváns információ értékelése alapján a Bizottság ideiglenesen arra a következtetésre jutott, hogy az Uniónak érdekében áll az ideiglenes vámok összegének az alaprendelet 7. cikkének (2a) bekezdésével összhangban történő meghatározása. |
|
(482) |
A fenti elemzés alapján a Bizottság arra a következtetésre jutott, hogy az alaprendelet 7. cikkének (2a) bekezdésével összhangban az uniós érdeket szolgálja, ha az ideiglenes vámok szintjét Kína esetében a dömping szintje alapján állapítja meg, figyelemmel a 21. cikkel összefüggésben az alábbi 7. szakaszban ismertetett további megfontolásokra is. |
7. UNIÓS ÉRDEK
|
(483) |
Miután Kína esetében az alaprendelet 7. cikke (2a) bekezdésének alkalmazása mellett döntött, a Bizottság az alaprendelet 21. cikkével összhangban megvizsgálta, hogy a kárt okozó dömping megállapítása ellenére egyértelműen kijelenthető-e, hogy a jelen ügyben az intézkedések elfogadása nem szolgálja az Unió érdekét valamennyi érintett ország tekintetében. Az uniós érdek meghatározása a különböző érintett érdekek teljes körének értékelésén alapult, beleértve az uniós gazdasági ágazat, az upstream beszállítók, az importőrök és a felhasználók érdekeit is. |
7.1. Az uniós gazdasági ágazat érdeke
|
(484) |
Az Unióban 11 vállalat gyárt rézcsöveket, amelyek 1 049 főt foglalkoztatnak (teljes munkaidős egyenérték). A gyártók Ausztriában, Finnországban, Görögországban, Németországban, Olaszországban és Spanyolországban találhatók. A teljes uniós termelésnek több mint 63 %-át adó vállalatok kifejezetten támogatták a vizsgálat megindítását, és egyetlen uniós gyártó sem fejezte ki ellenvetését. |
|
(485) |
A vizsgálat kimutatta, hogy az uniós gazdasági ágazatot jelentős kár éri az érintett országokból érkező dömpingelt behozatal miatt. A 4.8. szakaszban foglalt következtetés szerint az érintett országokból származó dömpingelt behozatal megnövekedésének eredményeként a teljes uniós gazdasági ágazat helyzete romlott. Az alacsony árú dömpingelt behozatal folyamatosan növelte piaci részesedését az Unióban az uniós gazdasági ágazat kárára, és megakadályozta az uniós gazdasági ágazatot abban, hogy árait olyan észszerűen nyereséges szintre emelje, amely lehetővé tette volna a nyereségcél elérését. |
|
(486) |
Az intézkedések bevezetése magasabb importárakat eredményez, és helyreállítja az egyenlő versenyfeltételeket az uniós piacon. Ez várhatóan lehetővé teszi az uniós gazdasági ágazat számára, hogy kilábaljon a hátrányos helyzetből, és visszaszerezze a dömpingelt behozatal miatt elvesztett piaci részesedésének legalább egy részét. Az értékesítés tisztességes árakon valósulhat meg, ami a fenntartható szint irányába javítja jövedelmezőségét, és kilábalhat hátrányos helyzetéből. |
|
(487) |
Az intézkedések bevezetésének elmaradása rontaná a már amúgy is jelentős kárt elszenvedett uniós gazdasági ágazat helyzetét, mely ágazat nem eléggé erős ahhoz, hogy ellenálljon az olyan dömpingelt behozatal növekedésének, amelynek árai még az uniós gazdasági ágazat termelési költségeit sem érik el. Amennyiben az intézkedéseket nem rendelnék el, úgy várhatóan folytatódna az érintett országokból származó olcsó rézcsövek dömpingelt behozatala. Ebben a helyzetben az uniós gazdasági ágazatnak nem állna módjában nyereséges szintre emelni árait, és továbbra is csökkenne értékesítése a dömpingelt behozatallal szemben, ami újabb gyártóüzem-bezárásokhoz vezetne (141). |
|
(488) |
Ennek megfelelően a Bizottság ebben a szakaszban arra a következtetésre jutott, hogy az ideiglenes intézkedések bevezetése az uniós gazdasági ágazat érdekét szolgálná. |
7.2. Az upstream beszállítók érdeke
|
(489) |
A panaszos jelezte, hogy az intézkedések uniós gazdasági ágazatra gyakorolt hatásán túlmenően a behozatalból eredő tisztességtelen verseny az európai rézkínálat szempontjából nélkülözhetetlen uniós rézöntödék bezárásához vezethet (142). |
|
(490) |
A rendelkezésére álló további információk hiányában a fentiek alapján a Bizottság az eljárás e szakaszában arra a következtetésre jutott, hogy az ideiglenes dömpingellenes vámok kivetése az uniós rézcsőbeszállítók érdekét is szolgálná. |
7.3. A független importőrök érdeke
|
(491) |
A vizsgálat megindításakor a Bizottság felvette a kapcsolatot több független importőrrel, és felkérte őket, hogy működjenek együtt. Egyik független importőr sem bocsátotta a Bizottság rendelkezésére az eljárás megindításáról szóló értesítés mellékletében kért információkat a határidőn belül, a Bizottság pedig úgy határozott, hogy nincs szükség mintavételre. |
|
(492) |
Az egyik rézcsőimportőr és -felhasználó, az Emmedi Metalli Srl 2026. augusztus 14-én benyújtotta a független importőröknek összeállított kérdőívre adott válaszát. Mivel a kérdőívre adott válasz jóval az eljárás megindításáról szóló értesítésben meghatározott jogszabályi határidőt követően majdnem öt hónappal később érkezett be, a Bizottság figyelmen kívül hagyta azt. |
|
(493) |
A független importőrök együttműködésének hiányában a Bizottság nem tudta meghatározni, hogy a dömpingellenes vámok pontosan milyen hatással voltak az üzleti tevékenységükre. |
|
(494) |
Mindazonáltal az uniós importőrök továbbra is importálhatnak rézcsövet az érintett országokból, mivel a vizsgálat nem a behozatal leállítására irányul, hanem a dömpingelt behozatal kezelése révén a tisztességes verseny helyreállítására. Továbbá az importőrök más harmadik országokból, például Japánból, Thaiföldről, az Egyesült Államokból, Törökországból vagy Indiából változatlanul beszerezhetik a vizsgált terméket. Bár a dömpingellenes intézkedések valószínűleg gyakorolnak bizonyos mértékű kedvezőtlen hatást az importőrökre, a Bizottság úgy ítélte meg, hogy képesek lesznek kigazdálkodni a vám okozta költségnövekedést vagy részben áthárítani azt a vevőikre. |
|
(495) |
A Bizottság ezért ebben a szakaszban arra a következtetésre jutott, hogy az intézkedések bevezetése nem gyakorolna aránytalan hatást a független importőrökre. |
7.4. A felhasználók érdeke
|
(496) |
19 rézcső-felhasználó jelentkezett. Öt felhasználó töltötte ki a kérdőívet, és közülük többen további észrevételeket is benyújtottak. |
|
(497) |
A felhasználói kérdőívekre adott válaszokban szolgáltatott ellenőrizetlen információk alapján a vizsgált termék a teljes gyártási költség 3,2–18,5 %-át tette ki azon termékek esetében, amelyekben felhasználják. Ugyan valamennyi válaszadó felhasználó nyereségről számolt be, de a Bizottság tovább elemzi a különböző jövedelmezőségi szinteket a vizsgálat során. |
|
(498) |
Az észrevételeket benyújtó vállalatok többsége határozottan támogatta a vizsgálatot és dömpingellenes vámok kivetését, kiemelve a megbízható, helyi beszállítók fontosságát és a bizonytalan nemzetközi ellátási láncoktól való függőség kockázatát. Két vállalat azt javasolta, hogy körültekintően kiegyensúlyozott és átgondolt intézkedéseket kell hozni, hogy ne befolyásolják kedvezőtlenül a downstream ágazatok versenyképességét és életképességét, és ne legyenek ellentétesek a tágabb uniós szakpolitikai célkitűzésekkel, köztük a fenntarthatósággal, az ipari versenyképességgel és az ellátási lánc rezilienciájával. |
|
(499) |
Továbbá a (479) preambulumbekezdésben kifejtett módon nem áll fenn az Unión belüli rézcsőkínálati hiány kockázata. |
|
(500) |
Ezért az ebben a szakaszban rendelkezésre álló információk alapján a Bizottság arra a következtetésre jutott, hogy az intézkedések bevezetése nem gyakorolna aránytalan hatást a felhasználókra. |
7.5. Az uniós érdekre vonatkozó következtetés
|
(501) |
A fentiek alapján a Bizottság arra a következtetésre jutott, hogy nem állnak fenn olyan kényszerítő okok, amelyek miatt a Kínából, Mexikóból Vietnámból és Üzbegisztánból származó rézcsövek behozatalára vonatkozó intézkedések bevezetése a vizsgálat e szakaszában ne szolgálná az Unió érdekét. |
8. IDEIGLENES DÖMPINGELLENES INTÉZKEDÉSEK
|
(502) |
A Bizottságnak a dömpinggel, a kárral, az ok-okozati összefüggéssel, az intézkedések szintjével és az uniós érdekkel kapcsolatos következtetései alapján helyénvaló ideiglenes intézkedéseket bevezetni annak megakadályozása érdekében, hogy a dömpingelt behozatal további kárt okozzon az uniós gazdasági ágazatnak. |
|
(503) |
A Mexikóból, Vietnámból és Üzbegisztánból származó rézcsövekre vonatkozóan az alaprendelet 7. cikkének (2) bekezdése szerinti alacsonyabb vám szabályának megfelelően ideiglenes dömpingellenes intézkedéseket kell bevezetni. A Bizottság a (448) és a (451) preambulumbekezdésben összehasonlította a kár- és a dömpingkülönbözeteket. A vám összegét a Bizottság a dömping- és a kárkülönbözet közül a kisebbik szintjén rögzítette. |
|
(504) |
A Kínából származó rézcsövek behozatalára vonatkozóan az alaprendelet 7. cikke (2a) bekezdésének megfelelően ideiglenes dömpingellenes intézkedéseket kell bevezetni. A Bizottság a (482) preambulumbekezdésben arra a következtetésre jutott, hogy a kár megszüntetésének megfelelő szintje a dömpingkülönbözet. |
|
(505) |
A fentiek alapján az ideiglenes dömpingellenes vám vámtételei a vámfizetés nélküli, uniós határparitáson számított CIF-ár százalékában kifejezve a következők:
|
|
(506) |
Az e rendeletben egyes meghatározott vállalatok számára megállapított egyedi dömpingellenes vámtételek a vizsgálat ténymegállapításain alapulnak. Ezért a jelen vizsgálat során e vállalatok tekintetében megállapított helyzetet tükrözik. Ezek a vámtételek kizárólag az érintett országokból származó és a megnevezett jogalanyok által előállított érintett termék behozatalára vonatkoznak. Az e rendelet rendelkező részében kifejezetten meg nem nevezett vállalatok – ideértve a kifejezetten megnevezett vállalatokkal kapcsolatban álló vállalatokat is – által előállított érintett termék behozatalára „az érintett országból származó összes egyéb behozatal” esetében alkalmazandó vámtételt kell alkalmazni. E behozatal esetében az egyedi dömpingellenes vámtételek nem alkalmazhatók. |
|
(507) |
A vámtételek közötti különbségből adódó, az intézkedések kijátszásával kapcsolatos kockázat lehető legkisebbre csökkentése érdekében különleges intézkedésekkel szükséges biztosítani az egyedi dömpingellenes vámok alkalmazását. Az egyedi dömpingellenes vámok alkalmazásának feltétele, hogy érvényes kereskedelmi számlát kell bemutatni a tagállamok vámhatóságai részére. A számlának meg kell felelnie az e rendelet 1. cikkének (3) bekezdésében meghatározott követelményeknek. Az ilyen számla bemutatásáig a behozatalra „az érintett országból származó összes egyéb behozatal” esetében alkalmazandó dömpingellenes vám vonatkozik. |
|
(508) |
Bár a számla bemutatása szükséges ahhoz, hogy a tagállamok vámhatóságai az egyedi dömpingellenes vámtételeket alkalmazhassák a behozatalra, a vámhatóságoknak nem kizárólag a számlát kell figyelembe venniük. A tagállamok vámhatóságai minden más esethez hasonlóan – az árunyilatkozatban foglalt adatok helytállóságának ellenőrzése céljából, valamint annak biztosítása érdekében, hogy az adott vámtétel alkalmazása vámjogi szempontból indokolt legyen – akkor is kötelesek elvégezni a szokásos ellenőrzéseket és akkor is jogosultak további dokumentumokat (fuvarokmányokat stb.) kérni, ha a bemutatott számla teljesíti az e rendelet 1. cikkének (3) bekezdésében meghatározott összes követelményt. |
|
(509) |
Amennyiben a dömpingellenes intézkedések bevezetését követően az alacsonyabb egyedi vámtételű vállalatoktól érkező export volumene jelentősen megnő, ez a volumennövekedés önmagában is tekinthető az alaprendelet 13. cikkének (1) bekezdése szerinti, a kereskedelem szerkezetében az intézkedések bevezetése nyomán bekövetkezett változásnak. Ilyenkor – a feltételek teljesülése esetén – kijátszásellenes vizsgálat indítható. Ez a vizsgálat többek között irányulhat annak megállapítására, hogy szükség van-e az egyedi vámtétel(ek) eltörlésére és ebből következően országos hatályú vám kivetésére. |
9. NYILVÁNTARTÁSBA VÉTEL
|
(510) |
A (3) preambulumbekezdésben említettek szerint a Bizottság nyilvántartásba vételi kötelezettséget vezetett be az érintett termék behozatalára. A nyilvántartásba vételnek az volt a célja, hogy az alaprendelet 10. cikkének (4) bekezdésével összhangban a vámok visszaható hatállyal beszedhetők legyenek. |
|
(511) |
Az eljárás ideiglenes szakaszában megfogalmazott ténymegállapítások tükrében a behozatalok nyilvántartásba vételét meg kell szüntetni. |
|
(512) |
Az eljárás e szakaszában nem született döntés a dömpingellenes intézkedések esetleges visszaható hatályú alkalmazásáról. |
10. TÁJÉKOZTATÁS AZ ELJÁRÁS IDEIGLENES SZAKASZÁBAN
|
(513) |
A Bizottság az alaprendelet 19a. cikkével összhangban tájékoztatta az érdekelt feleket az ideiglenes vámok tervezett kivetéséről. A Bizottság ezt a tájékoztatást a Kereskedelmi Főigazgatóság internetes honlapján keresztül a nyilvánosság számára is hozzáférhetővé tette. Az érdekelt felek három munkanapot kaptak arra, hogy a kifejezetten nekik megküldött számítások helytállóságával kapcsolatban észrevételeket tegyenek. |
|
(514) |
A Jinten China, az EUTCDC és a GDA észrevételeket nyújtott be a dömpingkülönbözet kiszámításához használt módszertanra hivatkozó előzetes tájékoztatással kapcsolatban. Mivel ezek az észrevételek nem közvetlenül a számítás pontosságát érintették, adott esetben a vizsgálat végleges szakaszában foglalkoznak velük. |
|
(515) |
A Sharq Tubes arról tájékoztatta a Bizottságot, hogy a kérdőívre adott válaszában elírást követett el, amely hatással volt a fuvardíjakra. A Bizottság megvizsgálta az állítást, és elvégezte az exportárak megfelelő kiigazítását. |
|
(516) |
A Jintian Vietnam észrevételeket nyújtott be, amelyekben megjegyezte, hogy a vele kapcsolatban álló kereskedő SGA-költségeit egy másik, vele kapcsolatban álló vállalattól származó információk alapján számították ki. A vállalat kérte továbbá a vele kapcsolatban álló kereskedőre alkalmazott nyereségszint felülvizsgálatát, valamint azt, hogy az OCOT-tesztet havi adatok alapján végezzék el. |
|
(517) |
A Bizottság felülvizsgálta az SGA-költségekre vonatkozó számadatokat, és megfelelően kiigazította a számítást. Az összes többi állítást illetően a Bizottság megjegyezte, hogy amint az a mintában szereplő valamennyi vállalatnak 2026. október 14-én küldött kísérőlevélben is szerepel; az előzetes tájékoztatás során az észrevételeknek a számítások pontosságára kell korlátozódniuk, és minden egyéb észrevételt a Bizottság csak az ideiglenes intézkedések nyilvánosságra hozatalát követően vesz figyelembe. Így a Bizottság figyelmen kívül hagyta a vele kapcsolatban álló kereskedő haszonkulcsának forrásával és a havi adatok felhasználásával kapcsolatos észrevételeket. |
|
(518) |
A Hailiang Vietnam különbséget állapított meg a kár- és dömpingkülönbözetek kiszámításának alapjául szolgáló teljes mennyiségek között. A Bizottság kifejtette, hogy a volumenbeli különbség a készletekből származó értékesítéseknek felel meg, és kiigazította dömpingszámítását annak érdekében, hogy kizárja azokat az értékelésből. |
11. ZÁRÓ RENDELKEZÉSEK
|
(519) |
A megfelelő ügyintézés érdekében a Bizottság fel fogja kérni az érdekelt feleket, hogy egy meghatározott határidőig tegyenek írásbeli észrevételeket, és/vagy kérjék a Bizottság és/vagy a kereskedelmi ügyekben eljáró meghallgató tisztviselő előtti meghallgatásukat. |
|
(520) |
Az ideiglenes vámok kivetésével kapcsolatos ténymegállapítások ideiglenesek, és a vizsgálat végleges szakaszában módosíthatók, |
ELFOGADTA EZT A RENDELETET:
1. cikk
(1) A Bizottság ideiglenes dömpingellenes vámot vet ki a Kínai Népköztársaságból, Mexikóból, Vietnámból és Üzbegisztánból származó, jelenleg az ex 7411 10 90 KN-kód (TARIC-kód: 7411 10 90 10) alá tartozó következő termék behozatalára: cső finomított rézből, egyenletesen felgöngyölt tekercsekben, sima vagy belül barázdált is, tovább nem feldolgozva.
(2) Az (1) bekezdésben meghatározott, az alábbiakban felsorolt vállalatok által gyártott termékre vonatkozó, a vámfizetés előtti, uniós határparitáson számított nettó árra alkalmazandó ideiglenes dömpingellenes vámtételek a következők:
|
Származási ország |
Vállalat |
Az ideiglenes dömpingellenes vám vámtétele |
TARIC-kiegészítő kód |
|
Kínai Népköztársaság |
Ningbo Jintian Copper Tube Co., Ltd |
33,5 % |
88GX |
|
A Kínai Népköztársaságból származó minden egyéb behozatal |
51,5 % |
8999 |
|
|
Mexikó |
GD Affiliates de RL de CV |
18,2 % |
88GY |
|
A Mexikóból származó minden más behozatal |
18,2 % |
8999 |
|
|
Üzbegisztán |
ICG Infinity Copper Group LLC Metal Processing Technology LLC |
11 % |
88GZ |
|
Angren Pipe Plant LLC |
5,6 % |
88HA |
|
|
JV Sharq Tubes LLC |
6,8 % |
88HB |
|
|
Az Üzbegisztánból származó minden más behozatal |
11 % |
8999 |
|
|
Vietnám |
Jintian Copper Industrial Company Limited |
13,8 % |
88HC |
|
Hailiang (Vietnam) Copper Manufacturing Co., Ltd |
12,3 % |
88HD |
|
|
Egyéb együttműködő vietnámi vállalatok |
13,3 % |
Lásd a mellékletet. |
|
|
A Vietnámból származó minden más behozatal |
14,4 % |
8999 |
(3) A (2) bekezdésben megnevezett vállalatok számára meghatározott egyedi vámtételek alkalmazásának feltétele, hogy a tagállamok vámhatóságainak olyan érvényes kereskedelmi számlát mutassanak be, amelyen szerepel a számlát kibocsátó vállalat név és beosztás szerint azonosított tisztségviselője által keltezett és aláírt következő nyilatkozat: „Alulírott igazolom, hogy az e számla tárgyát képező, az Európai Unióba történő kivitelre értékesített (mennyiség tonnában) rézcsövet a(z) (vállalat neve és címe) (TARIC-kiegészítő kód) állította elő [érintett ország]-ban/-ben. Kijelentem, hogy az e számlán szereplő adatok hiánytalanok és megfelelnek a valóságnak.” Az ilyen számla bemutatásáig minden egyéb, az érintett országból származó behozatalra vonatkozó vámot kell alkalmazni.
(4) Az (1) bekezdésben meghatározott termék Unión belüli szabad forgalomba bocsátásának feltétele az ideiglenes vám összegével megegyező vámbiztosíték nyújtása.
(5) Eltérő rendelkezés hiányában a vámokra vonatkozó hatályos rendelkezések alkalmazandók.
2. cikk
(1) Az érdekelt felek az e rendeletre vonatkozó írásbeli észrevételeiket az e rendelet hatálybalépésétől számított 15 naptári napon belül nyújthatják be a Bizottságnak.
(2) Azok az érdekelt felek, amelyek kérni kívánják a Bizottság előtti meghallgatásukat, ilyen irányú kérésüket az e rendelet hatálybalépésétől számított 5 naptári napon belül nyújthatják be.
(3) Azok az érdekelt felek, amelyek kérni kívánják a kereskedelmi ügyekben eljáró meghallgató tisztviselő előtti meghallgatásukat, ilyen irányú kérésüket az e rendelet hatálybalépésétől számított 5 naptári napon belül nyújthatják be. A meghallgató tisztviselő megvizsgálhatja a határidőn túl benyújtott kérelmeket, és a kérelmek elfogadásáról az adott eset körülményeinek megfelelően határozhat.
3. cikk
(1) A Bizottság utasítja a vámhatóságokat, hogy szüntessék meg a behozataloknak (EU) 2026/1161 bizottsági végrehajtási rendelet 1. cikkében elrendelt nyilvántartásba vételét.
(2) A legfeljebb 90 nappal e rendelet hatálybalépése előtt az Unió területére felhasználás céljából behozott termékek tekintetében gyűjtött adatokat az esetleges végleges intézkedések hatálybalépéséig vagy ezen eljárás megszüntetéséig meg kell őrizni.
4. cikk
Ez a rendelet az Európai Unió Hivatalos Lapjában való kihirdetését követő napon lép hatályba.
Ez a rendelet teljes egészében kötelező és közvetlenül alkalmazandó valamennyi tagállamban.
Kelt Brüsszelben, 2026. november 10-én.
a Bizottság részéről
az elnök
Ursula VON DER LEYEN
(1) HL L 176., 2016.6.30., 21. o., ELI: http://data.europa.eu/eli/reg/2016/1036/oj.
(2) Értesítés a Kínai Népköztársaságból, Mexikóból, Vietnámból és Üzbegisztánból származó rézcső behozatalára vonatkozó dömpingellenes eljárás megindításáról (HL C, C/2026/1506, 2026.3.12., ELI: http://data.europa.eu/eli/C/2026/1506/oj).
(3) A Bizottság a 2026. május 22-i végrehajtási rendelete a Kínai Népköztársaságból, Mexikóból, Vietnámból és Üzbegisztánból származó rézcső behozatalára vonatkozó nyilvántartásba vételi kötelezettségnek a nyilvántartásba vételi kötelezettség által érintett behozatalra vonatkozó dömpingellenes vámok kivetésének lehetővé tétele érdekében történő bevezetéséről (HL L, L/2026/1161, 2026.5.26., ELI: http://data.europa.eu/eli/reg_impl/2026/1161/oj).
(4) A Kínából az EU-ba érkező behozatal a vizsgálati időszakban 4 000 tonnára volt tehető; lásd a panasz 332. pontját.
(5) A panasz 287. pontja.
(6) https://tron.trade.ec.europa.eu/investigations/case-view?caseId=2847.
(7) Panasz, 20–31. pont.
(8) Panasz, 32–40. pont.
(9) Bizottsági szolgálati munkadokumentum piacvédelmi vizsgálatokhoz a Kínai Népköztársaság gazdaságának jelentős torzulásairól, 2024. április 10. (SWD(2024) 91 final).
(10) Jelentés: 2. fejezet, 7. o.
(11) Jelentés: 2. fejezet, 7–8. o.
(12) Lásd a következő internetcímen: http://finance.people.com.cn/n1/2026/0128/c1004-40654753.html (legutóbbi hozzáférés: 2026. június 19.).
(13) Jelentés: 2. fejezet. 10., 18. o.
(14) Elérhető a következő címen: http://www.npc.gov.cn/zgrdw/englishnpc/Constitution/node_2825.htm (legutóbbi hozzáférés: 2024. június 19.).
(15) Jelentés: 2. fejezet, 29–30. o.
(16) Jelentés: 4. fejezet. 57., 92. o.
(17) Jelentés: 6. fejezet, 149–150. o.
(18) Jelentés: 6. fejezet, 153–171. o.
(19) Jelentés: 7. fejezet, 204–205. o.
(20) Jelentés: 8. fejezet, 207–208. és 242–243. o.
(21) Jelentés: 2. fejezet, 19–24. o.; 4. fejezet, 69. és 99–100. o.; 5. fejezet, 130–131. o.
(22) Lásd: https://www.enreach.com.cn/about_14/, (legutóbbi hozzáférés: 2026. június 19.).
(23) Lásd a Zhejiang Hailiang Co. Ltd 2025. évi éves jelentését, 107. o., elérhető a következő internetcímen: http://file.finance.sina.com.cn/211.154.219.97:9494/MRGG/CNSESZ_STOCK/2026/2026-4/2026-04-29/12269645.PDF, (legutóbbi hozzáférés: 2026. június 19.).
(24) Lásd a Ningbo Jintian Copper (csoport) 2025. évi éves jelentését, 72. o., elérhető a következő internetcímen: http://file.finance.sina.com.cn/211.154.219.97:9494/MRGG/CNSESH_STOCK/2026/2026-4/2026-04-24/12156933.PDF, (legutóbbi hozzáférés: 2026. június 19.).
(25) Lásd: https://zgty.chinalco.com.cn/ (legutóbbi hozzáférés: 2026. június 19.).
(26) Lásd: http://wap.sasac.gov.cn/n2588045/n27271785/n27271792/c14159097/content.html, (legutóbbi hozzáférés: 2026. június 19.).
(27) Lásd a Chinalco 2025. évi éves jelentését, 253. o., elérhető a következő internetcímen: https://www.chalco.com.cn/tzzgx/thygg/202603/P020260330341392300660.pdf, (legutóbbi hozzáférés: 2026. június 19.).
(28) Lásd: https://www.minmetals.com/, (legutóbbi hozzáférés: 2026. június 19.).
(29) Lásd: http://wap.sasac.gov.cn/n2588045/n27271785/n27271792/c14159097/content.html, (legutóbbi hozzáférés: 2026. június 19.).
(30) A KKP alapszabályának 33. cikke, a kínai társasági törvény 19. cikke. Lásd a jelentés 3. fejezetét, 47–50. o.
(31) Lásd: https://www.gov.cn/zhengce/zhengceku/2021-12/29/5665166/files/90c1c79a00b44c67b59c29392476c862.pdf, (legutóbbi hozzáférés: 2026. június 22.).
(32) Uo., IV.1. szakasz, 12. o.
(33) Uo., IV.2. szakasz, 14. o.
(34) Lásd: https://www.gov.cn/lianbo/bumen/202509/P020250928687723775593.pdf, (legutóbbi hozzáférés: 2026. június 22.).
(35) Uo., II. szakasz, 2. o.
(36) Lásd: https://www.ncsti.gov.cn/zcfg/zcwj/202502/t20250212_195423.html, (legutóbbi hozzáférés: 2026. június 22.).
(37) Ugyanott, I. szakasz.
(38) Ugyanott, I. szakasz.
(39) Ugyanott, I. szakasz.
(40) Lásd: https://www.ndrc.gov.cn/xxgk/zcfb/fzggwl/202312/t20231229_1362999.html, 22. o., (legutóbbi hozzáférés: 2026. június 24.).
(41) Ibid., 91. o.
(42) Jelentés: 2. fejezet, 24–27. o.
(43) Lásd: https://www.cnfa.net.cn/, (legutóbbi hozzáférés: 2026. június 22.).
(44) Lásd: https://www.cnfa.net.cn/about/1546.aspx, (legutóbbi hozzáférés: 2026. június 22.).
(45) Uo. (legutóbbi hozzáférés: 2026. június 22.).
(46) Lásd: https://www.cnfa.net.cn/roster.aspx, (legutóbbi hozzáférés: 2026. június 26.).
(47) Jelentés: 3. fejezet, 40. o.
(48) Lásd például: Blanchette, J. - Xi's Gamble: The Race to Consolidate Power and Stave off Disaster [Hszi játszmája: esély a hatalom konszolidálására és a katasztrófa elhárítására]; Foreign Affairs, 100. kötet, 4. szám, 2021. július/augusztus, 10–19. o.
(49) Jelentés: 3. fejezet, 41. o.
(50) Elérhető a következő címen: https://www.reuters.com/article/us-china-congress-companies-idUSKCN1B40JU (legutóbbi hozzáférés: 2026. június 22.).
(51) A KKP Központi Bizottsága Főhivatalának iránymutatása az Egységfront munkájának a magánszektorban, az új korszak jegyében történő fokozásához: www.gov.cn/zhengce/2020-09/15/content_5543685.htm (legutóbbi hozzáférés: 2026. június 22.).
(52) Financial Times (2020): „Chinese Communist Party asserts greater control over private enterprise” [A Kínai Kommunista Párt fokozottabb ellenőrzés alá vonja a magánvállalkozásokat]: https://www.ft.com/content/582411f6-fc3b-4e4d-9916-c30a29ad010e?syn-25a6b1a6=1, (legutóbbi hozzáférés: 2026. június 22.).
(53) Lásd a Zhejiang Hailiang Co. Ltd 2025. évi éves jelentését, 60. o., elérhető a következő internetcímen: http://file.finance.sina.com.cn/211.154.219.97:9494/MRGG/CNSESZ_STOCK/2026/2026-4/2026-04-29/12269645.PDF, (legutóbbi hozzáférés: 2026. június 22.).
(54) Lásd: https://www.cnfa.net.cn/institute/show-2672.aspx (legutóbbi hozzáférés: 2026. június 22.).
(55) Lásd: https://js.news.cn/20250609/01a98f2d767044798192f9a068694b0d/c.html, (legutóbbi hozzáférés: 2026. június 22.).
(56) Lásd: https://finance.sina.com.cn/roll/2025-11-10/doc-infwwvuv1539830.shtml, (legutóbbi hozzáférés: 2026. június 22.).
(57) Lásd: https://zgty.chinalco.com.cn/gywm/gsld/ (legutóbbi hozzáférés: 2026. június 22.).
(58) Uo.
(59) Lásd: https://zgty.chinalco.com.cn/xwzx/gsyw/202606/t20260612_171520.html (legutóbbi hozzáférés: 2026. június 22.).
(60) Jelentés: 14. fejezet, 14.1–14.3. szakasz.
(61) Jelentés: 4. fejezet, 56–57. és 99–100. o.
(62) Lásd: https://www.gov.cn/zhengce/zhengceku/2021-12/29/5665166/files/90c1c79a00b44c67b59c29392476c862.pdf, (legutóbbi hozzáférés: 2026. június 22.).
(63) Uo. IV.1. szakasz, 12. o., és VI.2. szakasz, 25. o.
(64) Lásd: https://www.ncsti.gov.cn/zcfg/zcwj/202502/t20250212_195423.html, (legutóbbi hozzáférés: 2026. június 22.).
(65) Uo. VIII. szakasz.
(66) Uo. XIII. és XIV. szakasz.
(67) Lásd: Csianghszi tartomány tizennegyedik ötéves terve a nemvasfémágazat magas színvonalú fejlesztéséről.
(68) Uo., III.1. szakasz.
(69) Lásd: https://www.sohu.com/a/970930639_121106902, (legutóbbi hozzáférés: 2026. június 22.).
(70) Uo.
(71) Jelentés: 6. fejezet, 171–179. o.
(72) Jelentés: 9. fejezet, 260–261. o.
(73) Jelentés: 9. fejezet, 257–260. o.
(74) Jelentés: 9. fejezet, 252–254. o.
(75) Jelentés: 13. fejezet, 360–361. és 364–370. o.
(76) Jelentés: 13. fejezet, 366. o.
(77) Jelentés: 13. fejezet, 370–373. o.
(78) Jelentés: 6. fejezet, 137–140. o.
(79) Jelentés: 6. fejezet, 146–149. o.
(80) Jelentés: 6. fejezet, 149. o.
(81) Lásd: a kínai kormány bankoknak nyújtott ad hoc támogatása, Hivatalos közlemény, Pénzügyminisztérium, Kína, elérhető a következő internetcímen: https://www.mof.gov.cn/zhengwuxinxi/caizhengxinwen/202503/t20250329_3961036.htm (legutóbbi hozzáférés: 2026. június 5.).
(82) Kínai Banki és Biztosítási Szabályozó Bizottság (2020. augusztus 28.): Hároméves cselekvési terv a banki és biztosítási ágazat vállalatirányításának javítására (2020–2022), amely elérhető a következő internetcímen: http://www.scio.gov.cn/xwfb/gwyxwbgsxwfbh/wqfbh_2284/2021n_2711/2021n07y14r/wjxgzc_3574/202208/t20220808_312682.html, (legutóbbi hozzáférés: 2026. június 4.). A terv arra utasít, hogy „folytassák Xi Jinping főtitkárnak a pénzügyi szektor vállalatirányítási reformjának előmozdításáról szóló programbeszéde által képviselt szellemiség érvényesítését”. A terv II. szakaszának célja továbbá, hogy előmozdítsa a pártvezetés és a vállalatirányítás szerves integrációját: „a pártvezetésnek a vállalatirányításba történő beépülését szisztematikusabbá, egységesebbé és sajátos eljárásokon alapulóvá kell tennünk […] A főbb operatív és vezetési kérdéseket a pártbizottságnak meg kell vitatnia, mielőtt az igazgatótanács vagy a felső vezetés döntést hozna.”
(83) Kínai Banki és Biztosítási Szabályozó Bizottság (2020. december 15.): Közlemény a kereskedelmi bankok teljesítményértékelési módszeréről, amely elérhető a következő internetcímen: https://jrs.mof.gov.cn/zhengcefabu/cwjx/202101/t20210104_3638904.htm, (legutóbbi hozzáférés: 2026. június 4.).
(84) Lásd a következő internetcímen: https://www.gov.cn/zhengce/content/202511/content_7047643.htm, (legutóbbi hozzáférés: 2026. június 5.).
(85) Uo., 11. szakasz.
(86) Jelentés: 6. fejezet, 157–158. o.
(87) Jelentés: 6. fejezet, 150–152., 156–160. és 165–171. o.
(88) OECD (2019), OECD Economic Surveys: China 2019 [OECD gazdasági felmérések, Kína 2019], OECD Publishing, Párizs, 29. o., elérhető a következő címen:
https://doi.org/10.1787/eco_surveys-chn-2019-en (legutóbbi hozzáférés: 2026. június 22.).
(89) Lásd: https://www.mof.gov.cn/zhengwuxinxi/caizhengxinwen/202006/t20200618_3534446.htm (legutóbbi hozzáférés: 2026. június 5.).
(90) World Bank Open Data – Upper Middle Income (A Világbank nyílt hozzáférésű adatai – közepes jövedelmű országok, felső sáv), https://data.worldbank.org/income-level/upper-middle-income.
(91) Az Európai Parlament és a Tanács (EU) 2015/755 rendelete (2015. április 29.) az egyes harmadik országokból történő behozatalra vonatkozó közös szabályokról (HL L 123., 2015.5.19., 33. o., ELI: http://data.europa.eu/eli/reg/2015/755/oj). Az alaprendelet 2. cikkének (7) bekezdése szerint az ezekben az országokban alkalmazott belföldi árak nem használhatók fel a rendes érték megállapításához.
(92) https://www.termomecanica.com.br/EN/termomecanica.
(93) https://www.paranapanema.com.br/en/our-products/paranapanema/.
(95) https://coppertubing.co.za/.
(96) https://sarkuysan.com/en/product/product-copper-tube-page.
(97) https://www.uci.com.tr/products.
(99) Például a Kínai Népköztársaságból származó titán-dioxid behozatalára vonatkozó végleges dömpingellenes vám kivetéséről és az ezekre kivetett ideiglenes vám végleges beszedéséről szóló, 2024. december 17-i (EU) 2025/4 bizottsági végrehajtási rendeletben a Bizottság 4,24 %-os nyereséget tekintett észszerűnek (HL L, 2025/4, 2025.1.9., ELI: http://data.europa.eu/eli/reg_impl/2025/4/oj), (171) preambulumbekezdés.
(100) https://www.eps.rs/cir/snabdevanje/Pages/cene.aspx.
(101) https://www.srbijagas.com/?page_id=2562.
(102) https://www.stat.gov.rs/en-US/oblasti/trziste-rada/zarade.
(103) https://ilostat.ilo.org/data/?cat_mode=subject.
(108) https://www.stat.gov.rs/en-US/oblasti/trziste-rada/zarade.
(109) https://ilostat.ilo.org/data/?cat_mode=subject.
(110) https://www.aers.rs/media/Files/Izvestaji/Godisnji/Izvestaj%20Agencije%202025.pdf.
(111) https://www.aers.rs/media/Files/Izvestaji/Godisnji/Izvestaj%20Agencije%202025.pdf.
(112) RF86-01. sz. visszatérítési vizsgálat: a Bizottság C(2026) 3105 final végrehajtási határozata (2026. május 20.), https://tron.trade.ec.europa.eu/investigations/case-history?caseId=2484#RF86-01.
(113) RF86-01. sz. visszatérítési vizsgálat: a Bizottság C(2026) 3105 final végrehajtási határozata (2026. május 20.), https://tron.trade.ec.europa.eu/investigations/case-history?caseId=2484#RF86-01.
(114) 2026. április 27-i közlemény, iktatási szám: t26.003023; valamint az aktához fűzött, 2026. május 8-i feljegyzés, iktatási szám: t26.003356.
(115) Az ügy aktájához fűzött 2026. szeptember 8-i feljegyzés, T26.007340.
(117) Világbank-csoport, Lower Middle Income (Közepes jövedelmű országok, alsó sáv), https://data.worldbank.org/country/lower-middle-income.
(118) Világbank-csoport, Upper Middle Income (Közepes jövedelmű országok, felső sáv), https://data.worldbank.org/country/upper-middle-income.
(119) t26.003907.
(120) t26.004103.
(121) A Bíróság ítélete, Grünwald Logistik Service GmbH (GLS) kontra Hauptzollamt Hamburg-Stadt, C-338/10, ECLI:EU:C:2012:158, 20–22. pont; a Bíróság ítélete, Fliesen-Zentrum Deutschland GmbH kontra Hauptzollamt Regensburg, C-687/13, ECLI:EU:C:2015:573, 49. pont.
(122) Tájékoztató: President Donald J. Trump Takes Action to Address the Threat to National Security from Imports of Copper – The White House (Donald J. Trump intézkedett a rézbehozatal okozta nemzetbiztonsági fenyegetés kezelése érdekében – Fehér Ház).
(123) Az úgynevezett „232. szakasz szerint rézvám” a félkész réztermékek, például rézcsövek, -huzalok, -rudak, -lemezek, -csőszerelvények, -kábelek, -csatlakozók és elektromos alkatrészek behozatalára vonatkozik. Nem vonatkoznak az olyan inputanyagokra, mint a rézérc, annak dúsítmányai, a nyers réz (szulfid-fémkeverék), a rézkatód és a rézanód.
(124) Az aktához fűzött, 2026. szeptember 8-i feljegyzés (az ügy iratai között 2026. szeptember 9-én elérhetővé téve) (t26.007340), amelyben a felek felkérést kaptak, hogy a feljegyzésnek a nyilvános ügyiratban való elérhetővé tételétől számított 10 napon belül nyújtsák be észrevételeiket. Az üzbég gyártók 2026. szeptember 21-én, a megállapított 10 napos határidő után nyújtották be válaszukat.
(125) A 2026. május 20-i C(2026) 3105 final végrehajtási határozatról további részletekért lásd még a fenti (219) preambulumbekezdést.
(127) Forrás: https://fred.stlouisfed.org/data/PCOPPUSDA, az átlagos éves EUR/USD árfolyammal EUR-ra átszámítva.
(128) A Bizottság (EU) 2026/270 végrehajtási rendelete (2026. február 4.) a Kínai Népköztársaságból, a Szaúd-arábiai Királyságból és az Amerikai Egyesült Államokból származó 1,4-butándiol behozatalára vonatkozó ideiglenes dömpingellenes vámok kivetéséről (HL L, 2026/270, 2026.2.5., ELI: http://data.europa.eu/eli/reg_impl/2026/270/oj).
(129) A Bizottság (EU) 2021/939 végrehajtási rendelete (2021. június 10.) az Amerikai Egyesült Államokból és a Szaúd-arábiai Királyságból származó monoetilén-glikol behozatalára vonatkozó ideiglenes dömpingellenes vám kivetéséről (HL L 205., 2021.6.11., 4. o., ELI: http://data.europa.eu/eli/reg_impl/2021/939/oj).
(130) https://www.sctubes.com/en/about-us.
(131) Lásd: https://www.kme.com/fileadmin/DOWNLOADCENTER/ABOUT%20US/4%20Commitments/Sustainability_Report_2025/KME_2026_SCT_-_TMX_ENG.pdf, 22. o.
(132) https://www.coppercouncil.org/wp-content/uploads/2022/02/TS22-Di-Cosimo.pdf.
(133) A Törvényszék 2020. március 12-i ítélete, Eurofer, Európai Acélszövetség, AISBL kontra Európai Bizottság, T-835/17, 82. pont.
(134) https://www.transcustoms.cn/.
(135) A kiviteli és behozatali vámokról szóló 107/2016/QH13. sz. törvény, a vámokról szóló 54/2014/QH13. sz. törvény, a 35/2022/ND-CP. sz. rendelet, a 08/2015/ND-CP. sz. rendelet, a 38/2015/TT-BTC. sz. körlevél.
(136) Lásd: TRON iktatási szám: t26.007930.
(137) A panasz 302. pontja.
(138) A panasz 307. pontja.
(139) A panasz 348. pontja.
(140) A panasz 501. pontja.
(141) A panasz 413. pontja.
(142) A panasz 497. pontja.
MELLÉKLET
Egyéb, a mintába fel nem vett együttműködő exportáló gyártók
|
Ország |
Név |
TARIC-kiegészítő kód |
|
Vietnám |
LS Metal Vilna LLC |
88HE |
|
TOAN PHAT COPPER TUBE Joint Stock Company |
88HF |
ELI: http://data.europa.eu/eli/reg_impl/2026/2497/oj
ISSN 1977-0731 (electronic edition)