(2a)

A Bizottság számára, „A héabevétel-kiesés vizsgálata a 28 uniós tagállamban és az erről szóló jelentések” összefüggésében készült 2019. évi végleges jelentés  (44a) szerint a héabevétel-kiesés, vagyis a várt héabevétel és a ténylegesen beszedett héa közötti különbség 2017-ben 137,5  milliárd EUR volt, ami fejenként 267 EUR kiesett bevételt jelent az Unióban. A tagállamok között azonban nagy különbségek vannak, az egyes tagállamokban a várt bevétel 0,7  %-a alatti héabevétel-kieséstől kezdve a más tagállamokban tapasztalt 35,5  %-ig terjedően. Ez rávilágít arra, hogy nagyobb transznacionális együttműködésre van szükség különösen az e-kereskedelem terén létező héacsalás, de általában véve a héacsalás elleni hatékonyabb küzdelemhez (beleértve a körhintacsalást is).

(2b)

A héacsalás elleni küzdelem stratégiájának párhuzamosan kell fejlődnie a gazdaság fokozódó modernizációjával és digitalizációjával, ugyanakkor a héarendszert a lehető legegyszerűbbé kell tenni a vállalkozások és a polgárok számára. Ezért különösen fontos, hogy a tagállamok továbbra is ruházzanak be a technológiai alapú adóbeszedésbe, mégpedig azáltal, hogy automatikusan összekapcsolják a vállalati pénztárgépeket és értékesítési rendszereket a héabevallásokkal. Ezen túlmenően az adóhatóságoknak folytatniuk kell a szorosabb együttműködésre és a bevált gyakorlatok cseréjére irányuló erőfeszítéseiket, többek között az EU adóügyi csúcstalálkozóján (TADEUS) – a tagállami adóügyi hatóságok vezetőinek hálózatán – keresztül, amelynek célja az adóhatóságok közötti stratégiai szintű koordináció javítása. E tekintetben az adóhatóságoknak uniós szinten az adóügyi kérdésekkel kapcsolatos összes adatbázis közötti hatékony kommunikációra és interoperabilitásra kell törekedniük. A blokklánc-technológia a személyes adatok hatékonyabb védelmére és az adóhatóságok közötti online információcsere javítására is felhasználható.

(3a)

Jelenleg, mivel a kifizetéseket csak korlátozott számú esetben hajtják végre virtuális fizetőeszközökön keresztül, ezek a platformok az (EU) 2015/2366 európai parlamenti és tanácsi irányelv  (1a) értelmében nem minősülnek pénzforgalmi szolgáltatóknak. A héacsalás kockázata azonban – bár jelenleg korlátozott – létezik. A Bizottságnak ezért három éven belül fel kell mérnie, hogy ezen irányelv hatályát ki kell-e terjeszteni a virtuális fizetőeszközök cseréjét szolgáló platformokra.

(7)

Az Európai Parlament és a Tanács (EU) 2016/679 rendelete (46) értelmében fontos, hogy a pénzforgalmi szolgáltató határokon átnyúló fizetési művelettel kapcsolatos információrögzítési és -nyújtási kötelezettsége arányos legyen, és csak arra terjedjen ki, amire a tagállamoknak az e-kereskedelemben elkövetett héacsalás elleni küzdelemhez szüksége van. A fizető féllel kapcsolatban továbbá kizárólag az elhelyezkedésére vonatkozó információt kell rögzíteni. A kedvezményezettre és magára a fizetési műveletre vonatkozó információk tekintetében a pénzforgalmi szolgáltatóknak csak azt kell rögzítenie és az adóhatóságok részére továbbítania, ami az adóhatóságok számára a csalók felderítése és a héaellenőrzések lefolytatása érdekében szükséges. A pénzforgalmi szolgáltatóknak tehát csak az olyan határokon átnyúló fizetési műveletekre vonatkozóan kell nyilvántartást vezetniük, amelyek minden valószínűség szerint gazdasági tevékenységet jeleznek. A kedvezményezett által egy naptári negyedévben fogadott fizetések számán alapuló felső határ bevezetése megbízható jelzést nyújtana arra vonatkozóan, hogy a kedvezményezett a fizetéseket gazdasági tevékenység részeként fogadta, ezáltal a nem gazdasági jellegű okból kapott fizetések kizárhatóak. Amennyiben ezt a felső határt elérik, az a pénzforgalmi szolgáltató nyilvántartási kötelezettségét vonja maga után.

(7)

Az Európai Parlament és a Tanács (EU) 2016/679 rendelete (46) értelmében fontos, hogy a pénzforgalmi szolgáltató határokon átnyúló fizetési művelettel kapcsolatos információrögzítési és -nyújtási kötelezettsége arányos legyen, és csak arra terjedjen ki, amire a tagállamoknak az e-kereskedelemben elkövetett héacsalás elleni küzdelemhez szüksége van. A fizető féllel kapcsolatban továbbá kizárólag az elhelyezkedésére vonatkozó információt kell rögzíteni. A kedvezményezettre és magára a fizetési műveletre vonatkozó információk tekintetében a pénzforgalmi szolgáltatóknak csak azt kell rögzítenie és az adóhatóságok részére továbbítania, ami az adóhatóságok számára a csalók felderítése és a héaellenőrzések lefolytatása érdekében szükséges. A pénzforgalmi szolgáltatóknak tehát csak az olyan határokon átnyúló fizetési műveletekre vonatkozóan kell nyilvántartást vezetniük, amelyek minden valószínűség szerint gazdasági tevékenységet jeleznek. A kedvezményezett által egy naptári negyedévben fogadott fizetések számán vagy egy fizetési műveletenkénti minimumösszegen alapuló felső határ bevezetése megbízható jelzést nyújtana arra vonatkozóan, hogy a kedvezményezett a fizetéseket gazdasági tevékenység részeként fogadta, ezáltal a nem gazdasági jellegű okból kapott fizetések kizárhatóak. Amennyiben ezt a felső határt elérik, az a pénzforgalmi szolgáltató nyilvántartási kötelezettségét vonja maga után.

(8)

Az információ nagy mennyisége és a személyes adatok védelme szempontjából érzékeny jellege miatt szükséges és arányos, hogy a pénzforgalmi szolgáltató a határokon átnyúló fizetési műveletekkel kapcsolatos nyilvántartást kétéves időtartamig őrizze a tagállamok e-kereskedelemben elkövetett héacsalás elleni küzdelme és a csalók felderítése érdekében. Ez az időtartam a szükséges minimumot jelenti a tagállamok számára a gyanított héacsalások kivizsgálására vagy a héacsalás felderítésére.

(8)

Az információ nagy mennyisége és a személyes adatok védelme szempontjából érzékeny jellege miatt szükséges és arányos, hogy a pénzforgalmi szolgáltató a határokon átnyúló fizetési műveletekkel kapcsolatos nyilvántartást hároméves időtartamig őrizze a tagállamok e-kereskedelemben elkövetett héacsalás elleni küzdelme és a csalók felderítése érdekében. Ez az időtartam a szükséges minimumot jelenti a tagállamok számára a gyanított héacsalások kivizsgálására vagy a héacsalás felderítésére.

(8a)

A nyilvántartási és adatszolgáltatási kötelezettségnek olyan esetekben is életbe kell lépnie, amikor egy pénzforgalmi szolgáltató a kedvezményezett nevében pénzt kap vagy fizetési műveleteket fogad, és nem csak olyan esetekben, amikor a pénzforgalmi szolgáltató pénzt utal át vagy készpénz-helyettesítő fizetési eszközt bocsát ki a fizető fél részére.

(8b)

A csalók nemzeti bíróságok előtti hatékony büntetőeljárásának biztosítása érdekében a nemzeti igazságügyi hatóságokkal együttműködve ambiciózus megbízatást kell elfogadni az Európai Ügyészség számára. A szervezett, határokon átnyúló héacsalást megfelelő büntetőeljárás alá kell vonni, és a csalókat meg kell büntetni.

b)

az a) pontban említett pénzátutalás tekintetében a pénzforgalmi szolgáltató egy naptári negyedév során több mint 25 fizetési műveletet teljesít ugyanazon kedvezményezett javára.

b)

az a) pontban említett pénzátutalás tekintetében a pénzforgalmi szolgáltató egy naptári negyedév során több mint 25 fizetési műveletet teljesít ugyanazon kedvezményezett javára , vagy legalább 2 500 EUR pénzben kifejezett értékű átutalást hajt végre egyetlen fizetési művelet során .

a)

a pénzforgalmi szolgáltató köteles elektronikus formátumban a fizetési művelet teljesítési évének végétől számítva két évig megőrizni;

a)

a pénzforgalmi szolgáltató köteles elektronikus formátumban a fizetési művelet teljesítési évének végétől számítva három évig megőrizni;

a)

a fizető fél fizetési számlájának IBAN-ja ;

a)

a fizető fél fizetési számlájának IBAN-száma vagy bármely egyéb azonosító, amely egyértelműen azonosítja a fizető felet és a fizető földrajzi helyzetét ;

h)

a g) pontban említett fizetési műveletek tekintetében teljesített visszafizetések;

h)

pontban említett fizetési műveletek tekintetében teljesített visszafizetések , amennyiben rendelkezésre állnak ;

1a.