Brüsszel, 2025.11.19.

COM(2025) 716 final

MELLÉKLETEK

a következőhöz:

Javaslat
A TANÁCS VÉGREHAJTÁSI HATÁROZATA

az Ausztria helyreállítási és rezilienciaépítési terve értékelésének jóváhagyásáról szóló, 2021. július 13-i végrehajtási határozat módosításáról

{SWD(2025) 373 final}


MELLÉKLET

Tartalom

ÖSSZETEVŐ: FENNTARTHATÓ FELLENDÜLÉS

A. 1.A. Felújítási hullám

B. SUBCOMPONENT 1.B. Környezetbarát mobilitás

C. SZÜKSÉGES 1.C. Biológiai sokféleség és körforgásos gazdaság

D. SZÜKSÉGES 1.D Átalakítás a klímasemlegességre

2. ÖSSZETEVŐ: DIGITÁLIS HELYREÁLLÍTÁS

E. SZUBCOMPONENT 2.A Szélessávú bővítés

F. 2.B. ALBEKEZDÉS Az iskolák digitalizálása

G. SUBCOMPONENT 2.C A közigazgatás digitalizálása

H. 2.D. SZAKASZ A vállalkozások digitális és ökológiai átalakulása

ÖSSZETEVŐ: TUDÁSALAPÚ HELYREÁLLÍTÁS

I. SUBCOMPONENT 3.A Kutatás

J. SUBCOMPONENT 3.B. Átképzés és továbbképzés

K. SUBCOMPONENT 3.C Oktatás

L. SUBCOMPONENT 3.D Stratégiai innováció

4. RÉSZ: IGAZSÁGOS HELYREÁLLÍTÁS

M. SUBCOMPONENT 4.A. Egészségügy

N. SUBCOMPONENT 4.B. Ellenálló települések

O. SUBCOMPONENT 4.C. Művészetek és kultúra

P. SUBCOMPONENT 4.D Reziliencia reformok révén

ÖSSZETEVŐ: REPowerEU

Q. SUBCOMPONENT 5.A. Reformok

R. 5.B. SZAKASZ Beruházások

KOMPONENS: Ellenőrzés és ellenőrzés

S. SUBCOMPONENT 6.A. Ellenőrzés és kontroll

1. SZAKASZ: A HELYREÁLLÍTÁSI ÉS REZILIENCIATERV SZERINTI REFORMOK ÉS BERUHÁZÁSOK

A reformok és beruházások ismertetése

ÖSSZETEVŐ: FENNTARTHATÓ FELLENDÜLÉS

A. 1.A. Felújítási hullám

Az osztrák helyreállítási és rezilienciaépítési terv ezen alkomponense a következő kihívásokkal foglalkozik: éghajlatváltozás, energiahatékonyság, megújuló energia használata, erőforrás-hatékonyság, légszennyezés, energiaszegénység, társadalmi egyenlőtlenség, munkahelyteremtés.

Az alkomponens célja i. a zöld átállás előmozdítása az éghajlatkárosító olaj- és gázfűtési rendszerek megújuló technológiával való felváltásának támogatásával, valamint ii. a társadalmi reziliencia megerősítése a lakások komplex hőfelújításának támogatásával az alacsony jövedelmű háztartások energiaköltségeinek csökkentése érdekében. A Covid19-válság nyomán célja továbbá, hogy a felújítási munkálatok munkahelyteremtésre gyakorolt multiplikátorhatása miatt hozzájáruljon a foglalkoztatás helyreállításához.

Az alkomponens hozzájárul a gazdaság fenntartására és a helyreállítás támogatására vonatkozó országspecifikus ajánlások (2020-ban az 1. országspecifikus ajánlás) teljesítéséhez, a beruházásokat a zöld átállásra, a tiszta és hatékony energiatermelésre és -felhasználásra (2020-ban a 3. országspecifikus ajánlás), a beruházásokkal kapcsolatos gazdaságpolitikát pedig a fenntarthatóságra összpontosítva (2019-ben a 3. országspecifikus ajánlás).

Ebben az alkomponensben várhatóan egyetlen intézkedés sem sérti jelentősen a környezeti célkitűzéseket az (EU) 2020/852 rendelet 17. cikke értelmében, figyelembe véve a helyreállítási és rezilienciaépítési tervben a DNSH technikai iránymutatással (2021/C58/01) összhangban meghatározott intézkedések és enyhítő lépések leírását.

A.1.  A vissza nem térítendő pénzügyi támogatást célzó reformok és beruházások ismertetése

Reform: 1.A.1. Az épületállomány dekarbonizációja

A reform célja, hogy megteremtse az elavult fűtési rendszerek lecseréléséhez szükséges keretfeltételeket. A reformnak meg kell tiltania a fosszilis tüzelőanyagokon alapuló fűtési rendszerek helyiségfűtésre és/vagy melegvíz-ellátásra történő telepítését az új épületekben, és ösztönöznie kell a fosszilis tüzelőanyagokon alapuló fűtési rendszerek megújuló energiával vagy távfűtéssel való felváltását a meglévő épületekben. Emellett a reformnak a tartományokkal és a szociális szervezetekkel együttműködésben közös platformot kell létrehoznia az energiaszegénység elleni kísérő intézkedések koordinálására, beleértve az alacsony jövedelmű háztartásoknak nyújtott finanszírozási és tanácsadási szolgáltatásokat is.

A reformintézkedés végrehajtását 2022. december 31-ig be kell fejezni.

Beruházás: 1.A.2. Olaj- és gázfűtő rendszerek cseréje

A beruházás célja a megújuló energián alapuló fűtési rendszerek arányának növelése a lakóépületekben, és ezáltal a fűtéssel kapcsolatos energiafogyasztás, az üvegházhatásúgáz-kibocsátás és a légszennyezés csökkentése.

A beruházás egy magánszemélyeknek szóló támogatási programból áll, amelynek célja, hogy a fosszilis tüzelőanyaggal működő fűtési rendszereket biomassza-alapú fűtőberendezésekkel, hőszivattyúkkal vagy távfűtési csatlakozókkal váltsák fel.

Az intézkedés végrehajtását 2022. december 31-ig be kell fejezni.

Beruházás: 1.A.3. Az energiaszegénység elleni küzdelem

A beruházás célja, hogy hozzájáruljon az épületek energiafogyasztásának csökkentéséhez.

A beruházás a szociális nonprofit szervezetek által használt épületek termikus felújítására vagy fűtési rendszereinek cseréjére irányuló projektekből áll, amelyek az energiaszegénységnek kitett kiszolgáltatott személyek számára lakásokat tartalmaznak.

A.2.  A vissza nem térítendő pénzügyi támogatás nyomon követésére és végrehajtására vonatkozó mérföldkövek, célok, mutatók és ütemterv

Sorszám

Kapcsolódó intézkedés (reform vagy beruházás)

Mérföldkő/cél

Név

Minőségi mutatók 
(a részcélokra vonatkozóan)

Mennyiségi mutatók 
(a célok tekintetében)

A befejezés indikatív ütemterve

Az egyes mérföldkövek és célértékek leírása

Mértékegység

Kiindulási

Cél

Negyed

Év

1

1.A.1. Az épületállomány dekarbonizációja

Mérföldkő

A megújuló fűtésről szóló törvény és a környezetvédelmi támogatásokról szóló módosított törvény hatálybalépése

A megújuló fűtésről szóló törvény és a környezetvédelmi támogatásokról szóló módosított törvény hatálybalépését feltüntető jogszabályi rendelkezés

–

–

–

ELSŐ NEGYEDÉV

2022

A megújuló fűtésről szóló törvény és a környezetvédelmi támogatásokról szóló módosított törvény hatálybalépése

a fosszilis tüzelőanyaggal működő fűtési rendszerek fokozatos kivezetésének ösztönzése.

2

1.A.1. Az épületállomány dekarbonizációja

Mérföldkő

Energetikai tanácsadók képzése

Az alacsony jövedelmű és energiaszegénységben élő háztartásoknak tanácsot adó energetikai tanácsadók képzésének elindítása

–

–

–

NEGYEDIK NEGYEDÉV

2022

A projektben részt vevő tartományokkal és szociális nem kormányzati szervezetekkel együttműködve képzést kell biztosítani az energetikai tanácsadók számára, hogy tanácsot adjanak az alacsony jövedelmű és energiaszegénységben élő háztartásoknak.

3

1.A.2. Olaj- és gázfűtő rendszerek cseréje

Célpont

A fűtési rendszerek cseréje

–

Szám

0

6 360

NEGYEDIK NEGYEDÉV

2021

Legalább 6360 fűtési rendszerek cseréjére irányuló projektet hajtottak végre és ellenőriztek.

5

1.A.2.: Olaj- és gázfűtő rendszerek cseréje

Célpont

A fűtési rendszerek cseréje

–

Szám

6 360

31 800

NEGYEDIK NEGYEDÉV

2022

Legalább 31800 fűtési rendszerek cseréjére irányuló projektet hajtottak végre és ellenőriztek.

6

1.A.3. Az energiaszegénység elleni küzdelem

Mérföldkő

A finanszírozási prioritások meghatározása

Határozat a primer energia legalább 30%-os átlagos csökkentését biztosító finanszírozási iránymutatásokról

–

–

–

ELSŐ NEGYEDÉV

2022

A Klímaügyi Minisztérium (BMK) elfogadta és közzétette a szociális nonprofit szervezetek által használt, az energiaszegénységnek kitett kiszolgáltatott személyek számára lakásokat magukban foglaló épületek hőfelújítására vonatkozó támogatási rendszer finanszírozási feltételeit és prioritásait. A finanszírozási iránymutatásoknak biztosítaniuk kell a felújítandó épületek primerenergia-fogyasztásának legalább 30%-os átlagos csökkentését.

7

1.A.3. Az energiaszegénység elleni küzdelem

Célpont

Jóváhagyott hőfelújítási projektek

–

Szám

0

480

MÁSODIK NEGYEDÉV

2024

A támogatási program keretében a BMK által jóváhagyott legalább 480 lakás hőtechnikai felújítása.

8

1.A.3. Az energiaszegénység elleni küzdelem

Célpont

A befejezésről szóló értesítés benyújtása

–

Szám

0

39

MÁSODIK NEGYEDÉV

2026

A befejezésről szóló értesítést legalább 39 olyan projekt esetében kell benyújtani, amelyek esetében hőtechnikai felújításra és/vagy fűtési rendszerek cseréjére került sor.

B. SUBCOMPONENT 1.B. Környezetbarát mobilitás

Az osztrák helyreállítási és rezilienciaépítési terv ezen alkomponense a következő kihívásokkal foglalkozik: a közlekedési ágazat dekarbonizációja, fenntartható infrastruktúra, éghajlatbarát mobilitás.

Az alkomponens célja a környezetbarát mobilitás fokozása a szükséges infrastruktúra fejlesztése és a fenntartható közlekedési eszközök használatának ösztönzése révén.

Az alkomponens hozzájárul a beruházásoknak a zöld átállásra (2020-ban a 3. országspecifikus ajánlás) és a beruházásokkal kapcsolatos gazdaságpolitikának a fenntarthatóságra (2019-ben a 3. országspecifikus ajánlás) való összpontosítására vonatkozó országspecifikus ajánlás végrehajtásához.

Ebben az alkomponensben várhatóan egyetlen intézkedés sem sérti jelentősen a környezeti célkitűzéseket az (EU) 2020/852 rendelet 17. cikke értelmében, figyelembe véve a helyreállítási és rezilienciaépítési tervben a DNSH technikai iránymutatással (2021/C58/01) összhangban meghatározott intézkedések és enyhítő lépések leírását.

B.1.  A vissza nem térítendő pénzügyi támogatást célzó reformok és beruházások ismertetése

Reform: 1.B.1. Mobilitási főterv 2030

E reform célja a szén-dioxid-kibocsátás csökkentése a közlekedési ágazatban.

A reform a mobilitási főterv keretében stratégiai dokumentumok közzétételéből és a belföldi közlekedési ágazat szén-dioxid-kibocsátásának csökkentéséből áll.

Reform: 1.B.2. Az 1–2-3 klímajegy bevezetése

E reform célja, hogy észszerű árú, egyszerű és következetes jegyértékesítési ajánlat létrehozásával megkönnyítse a régiók közötti fenntartható tömegközlekedést.

A reform egy Ausztria régióiban érvényes, átalánydíjas bérlet kidolgozásából áll, amelynek célja a költségek csökkentése és a tömegközlekedés használatának ösztönzése.

Az intézkedés végrehajtása várhatóan 2021. szeptember 30-án kezdődik, és a nemzeti és/vagy regionális klímajegyek kategóriája tekintetében 2021. december 31-ig be kell fejeződnie. 2021 után várhatóan mind az 1–2-3 jegy elérhető lesz.

Beruházás: 1.B.3. Kibocsátásmentes buszok

E beruházás célja a tömegközlekedési rendszer kibocsátásának csökkentése a kibocsátásmentes autóbuszok használatának növelése révén.

A beruházás teljes mértékben elektromos vagy hidrogéntechnológiával felszerelt buszok finanszírozásából áll.

Beruházás: 1.B.4. Kibocsátásmentes haszonjárművek

E beruházás célja a közlekedésből származó kibocsátások csökkentése a kibocsátásmentes haszongépjárművek arányának növelésével.

A beruházás teljes mértékben elektromos vagy hidrogéntechnológiával felszerelt haszongépjárművek finanszírozásából áll.



Beruházás: 1.B.5. Új vasutak építése

E beruházás célja a transzeurópai hálózat bővítése a balti-adriai törzshálózati folyosó mentén, valamint Ausztria régión belüli összeköttetésének tömegközlekedés révén történő bővítése.

A beruházás a Stájerország és Karintia közötti Koralm vasútvonalon zajló projektek és projektszegmensek munkálataiból áll, beleértve a kapcsolódó infrastruktúrát is.

B.2.  A vissza nem térítendő pénzügyi támogatás nyomon követésére és végrehajtására vonatkozó mérföldkövek, célok, mutatók és ütemterv

Sorszám

Kapcsolódó intézkedés (reform vagy beruházás)

Mérföldkő/cél

Név

Minőségi mutatók 
(a részcélokra vonatkozóan)

Mennyiségi mutatók 
(a célok tekintetében)

A befejezés indikatív ütemterve

Az egyes mérföldkövek és célértékek leírása

Mértékegység

Kiindulási

Cél

Negyed

Év

9

1.B.1. Mobilitási főterv 2030

Mérföldkő

Megkezdődött a mobilitási főterv végrehajtása

A mobilitási főterv több lépésének elvégzése

–

–

–

NEGYEDÉV

2023

A mobilitási főterv keretében a következő stratégiai dokumentumokat tették közzé:

Gyorsított megújulóenergia-mobilitási program

Közös mobilitási stratégia

– Teherszállítási főterv

– A mobilitás digitális átalakításának főterve

FTI Mobilitási Stratégia 2040

– FTI Légiközlekedési Stratégia

Emellett jogalkotási csomagot fogadtak el, amely bevezeti a mobilitási ágazatra vonatkozó meglévő jogszabályok éghajlati ellenőrzését, és végrehajtották az Alpesi Egyezményt (közlekedési jegyzőkönyv).

10

1.B.1. Mobilitási főterv 2030

Mérföldkő

A CO2-kibocsátás csökkentése a belföldi közlekedési ágazatban

Szén-dioxid-kibocsátás a belföldi közlekedési ágazatban

NEGYEDÉV

2025

Az Európai Környezetvédelmi Ügynökség adatai alapján a belföldi közlekedési ágazat szén-dioxid-kibocsátása 2023-ban nem haladhatja meg a 20 millió tonna CO2-egyenértéket.

11

1.B.2. Az 1–2-3 klímajegy bevezetése

Mérföldkő

A törvény hatálybalépése

A klímajegy bevezetéséről szóló törvény hatálybalépését feltüntető jogszabályi rendelkezés

–

–

–

NEGYEDÉV

2021

Hatályba lépett a klímajegy bevezetéséről szóló szövetségi törvény. A törvény általános szabályt ír elő a maximális díjaknak az 1370/2007/EK rendelettel összhangban történő meghatározására vonatkozóan. A törvény meghatározza az 1–2-3 klímajegy területi, forgalmi, személyi és időbeli hatályát, valamint árát.

12

1.B.2. Az 1–2-3 klímajegy bevezetése

Mérföldkő

1–2-3 klímajegy bevezetése

Az első 1–2-3 klímajegyeket forgalomba kell hozni.

–

–

–

NEGYEDIK NEGYEDÉV

2021

Az 1–2-3 klímajegy nemzeti és/vagy regionális kategóriáit az ügyfelek megvásárolhatják és használhatják.

13

1.B.3. Kibocsátásmentes buszok

Mérföldkő

A kibocsátásmentes buszokat támogató program elindítása

A részvételi szándék kifejezésére való felhívást nyilvánosan bejelentették.

–

–

–

ELSŐ NEGYEDÉV

2022

A részvételi szándék kifejezésére való felhívást közzétették. A felhívásnak lehetővé kell tennie a közlekedési szövetségek, a közlekedési vállalatok és más potenciális kedvezményezettek számára, hogy (az elszámoló hivatal digitális benyújtási portálján keresztül) benyújtsák kérelmüket. A támogatható projektek közé tartoznak a kibocsátásmentes autóbuszok és az autóbuszok üzemeltetéséhez szükséges infrastruktúra.

14

1.B.3. Kibocsátásmentes buszok

Mérföldkő

Utolsó lezárt felhívás

A potenciális kedvezményezettek utolsó pályázati felhívása lezárult

–

–

–

NEGYEDIK NEGYEDÉV

2024

A potenciális kedvezményezettek utolsó pályázati felhívása lezárult. A támogatható projektek közé tartoznak a teljes mértékben elektromos vagy hidrogénüzemű autóbuszok és az üzemeltetésükhöz szükséges infrastruktúra.

15

1.B.3. Kibocsátásmentes buszok

Célpont

Teljesen elektromos vagy hidrogéntechnológiával felszerelt autóbuszok

–

Szám

0

521

MÁSODIK NEGYEDÉV

2026

Legalább 521 teljesen elektromos vagy hidrogénüzemű autóbuszra állítottak ki jármű-forgalmiengedélyt.

17

1.B.4. Kibocsátásmentes haszonjárművek

Mérföldkő

A támogatási program elindítása

A kibocsátásmentes haszongépjárművekre és töltőinfrastruktúrájukra vonatkozó támogatási program elindítása („E – Mobilitäts-offensive 2021”a vállalatok számára).

–

–

–

ELSŐ NEGYEDÉV

2021

A támogatási program elindult. Lehetővé teszi a vállalkozások és más üzleti szervezetek, hatóságok és egyesületek számára, hogy betekintsenek az összes szükséges dokumentumba, és benyújtsák kérelmüket (az elszámoló iroda digitális benyújtási portálján keresztül). A támogatható projektek közé tartoznak a kibocsátásmentes haszongépjárművek és az e járművek üzemeltetéséhez szükséges infrastruktúra.

18

1.B.4. Kibocsátásmentes haszonjárművek

Mérföldkő

Utolsó lezárt felhívás

A potenciális kedvezményezettek utolsó pályázati felhívása lezárult

–

–

–

NEGYEDIK NEGYEDÉV

2024

A potenciális kedvezményezettek utolsó pályázati felhívása lezárult. A támogatható projektek közé tartoznak a kibocsátásmentes haszongépjárművek és az e járművek üzemeltetéséhez szükséges infrastruktúra.

19

1.B.4. Kibocsátásmentes haszonjárművek

Célpont

Teljesen elektromos vagy hidrogéntechnológiával felszerelt járművek

–

Szám

0

2 767

NEGYEDIK NEGYEDÉV

2025

Legalább 2767 teljesen elektromos vagy hidrogénüzemű N1 kategóriájú haszongépjármű számára állítottak ki jármű-forgalmiengedélyt.

21

1.B.5. Új vasútvonalak építése

Mérföldkő

Folyamatban lévő építési projekt

Lavanttal vasútállomás építésének megkezdése

–

–

–

ELSŐ NEGYEDÉV

2020

2020 márciusában megkezdődött a Koralmbahn mentén Karintiában található új regionális vasútállomás, a Lavanttal állomás építése. Az állomásnak lehetővé kell tennie a Koralmbahn és Lavanttalbahn közötti összeköttetést.

22

1.B.5. Új vasútvonalak építése

Mérföldkő

Odaítélt szerződések

Odaítélt szerződések vagy egyéb jogi eszközök

–

–

–

NEGYEDIK NEGYEDÉV

2023

Építési beruházásra odaítélt szerződések vagy más jogi eszközök, amelyek együttesen a következő projektekre és projektszegmensekre terjednek ki:

·Graz-Weitendorf

·Feldkirchen-Weitendorf, beleértve a repülőtéri részleget (Flughafenast)

·Wettmannstätten-Deutschlandsberg

·Deutschlandsberg-St.Andrä, beleértve a Koralmtunnelt is

·St.Andrä-Aich (St.Andrä-Aich)

·Aich-Mittlern, beleértve a Jauntal-hídot

·Mittlern-Althofen asszony

·Karbantartó bázisok a Koralm vasútvonal mentén

·Alagútajtók a Koralm vasútvonal mentén

·Graz Rádióblokk Központ

·Vontatási áramellátás a Koralm vasútvonal mentén (Bahnstromversorgung) 

23

1.B.5. Új vasútvonalak építése

Mérföldkő

A munkálatok megerősítése

A szerződéseknek vagy más jogi eszközöknek megfelelő építési beruházások visszaigazolása

–

–

–

MÁSODIK NEGYEDÉV

2026

A Schieneninfrastruktur-Dienstleistungsgesellschaft mbH (SCHIG) megerősítése arról, hogy a 22. mérföldkőre vonatkozó szerződéseknek vagy egyéb jogi eszközöknek megfelelő munkálatokat befejezték.

C. SZÜKSÉGES 1.C. Biológiai sokféleség és körforgásos gazdaság

Az osztrák helyreállítási és rezilienciaépítési terv alkomponense a következő kihívásokkal foglalkozik: a hulladékkeletkezés megelőzése, a műanyaghulladék válogatása és újrafeldolgozása, a körforgásos gazdaságra való átállás és a biológiai sokféleség előmozdítása.

Az alkomponens célja Ausztria lineáris gazdaságáról az alacsony szén-dioxid-kibocsátású körforgásos gazdaságra való átállás fokozása, a visszavételi rendszerek javítása és az újrahasználható italcsomagolások kvótájának növelése, válogatólétesítmények építése és utólagos átalakítása a válogatási teljesítmény növelése érdekében, valamint az elektromos és elektronikus berendezések javításának előmozdítása, valamint a biológiai sokféleség megőrzésének és helyreállításának támogatása Ausztriában.

Az alkomponens hozzájárul a beruházásoknak a zöld átállásra (2020-ban a 3. országspecifikus ajánlás) és a beruházásokkal kapcsolatos gazdaságpolitikának a fenntarthatóságra (2019-ben a 3. országspecifikus ajánlás) való összpontosítására vonatkozó országspecifikus ajánlás végrehajtásához.

Ebben az alkomponensben várhatóan egyetlen intézkedés sem sérti jelentősen a környezeti célkitűzéseket az (EU) 2020/852 rendelet 17. cikke értelmében, figyelembe véve a helyreállítási és rezilienciaépítési tervben a DNSH technikai iránymutatással (2021/C58/01) összhangban meghatározott intézkedések és enyhítő lépések leírását.

C.1.  A vissza nem térítendő pénzügyi támogatást célzó reformok és beruházások ismertetése

Reform: 1.C.1. Az italcsomagolások begyűjtési arányának növelésére és az újrafelhasználható italtárolók kiskereskedelmi értékesítésére vonatkozó jogi keret

E reform célja az italcsomagolások és -tárolók újrahasználati, gyűjtési és újrafeldolgozási arányának növelése.

A reform a műanyag italcsomagolások gyűjtési arányának növelésére és a kiskereskedelmi ágazatban az újrafelhasználható italtárolók kínálatának növelésére vonatkozó jogalap megteremtéséből áll.

Beruházás: 1.C.2. Biodiverzitási Alap    

E beruházás célja a biológiai sokféleség megőrzésének és helyreállításának támogatása Ausztriában.

A beruházás egy biodiverzitási alap létrehozásából áll, amelynek célja a biológiai sokféleség megőrzésére, a leromlott ökoszisztémák helyreállítására, a figyelemfelkeltő tevékenységekre és a biológiai sokféleség nyomon követésére irányuló projektek támogatása.

Beruházás: 1.C.3. Visszaváltó automatákba, mosó- és újratöltő létesítményekbe, valamint csomagolóberendezésekbe történő beruházások

E beruházás célja a visszavételi rendszerek támogatása a kiskereskedelmi ágazatban, valamint az italtárolók újrafelhasználási kvótájának növelése.

A beruházás a kiskereskedelmi ágazat visszavételi rendszereinek megvásárlásából és felújításából, valamint az újrahasználható italtárolók mosási és újratöltési létesítményeire és csomagolására vonatkozó támogatási programból áll.

Beruházás: 1.C.4. Meglévő válogatólétesítmények felújítása és új válogatólétesítmények építése

E beruházás célja a műanyag csomagolási hulladék szétválogatási kapacitásának és mélységének növelése Ausztriában.

A beruházás a műanyag csomagolási hulladék szétválogatására szolgáló új létesítmények építéséből és a meglévők utólagos átalakításából áll.

Beruházás: 1.C.5. Az elektromos és elektronikus berendezések javításának előmozdítása (javítási bónusz)

E beruházás célja a felújított és javított elektromos és elektronikus berendezések számának növelése.

A beruházás az elektromos és elektronikus berendezések javítását ösztönző támogatási programból áll.

C.2.  A vissza nem térítendő pénzügyi támogatás nyomon követésére és végrehajtására vonatkozó mérföldkövek, célok, mutatók és ütemterv

Sorszám

Kapcsolódó intézkedés (reform vagy beruházás)

Mérföldkő/cél

Név

Minőségi mutatók 
(a részcélokra vonatkozóan)

Mennyiségi mutatók 
(a célok tekintetében)

A befejezés indikatív ütemterve

Az egyes mérföldkövek és célértékek leírása

Mértékegység

Kiindulási

Cél

Negyed

Év

24

1.C.1. Az italcsomagolások begyűjtési arányának növelésére és az újrafelhasználható italtárolók kiskereskedelmi értékesítésére vonatkozó jogi keret

Mérföldkő

A módosított hulladékgazdálkodási törvény hatálybalépése

A módosított hulladékgazdálkodási törvény hatálybalépését feltüntető jogszabályi rendelkezés

–

–

–

NEGYEDIK NEGYEDÉV

2021

A hulladékgazdálkodási törvény módosítása jogalapot teremt a műanyag italcsomagolások begyűjtési arányának növelésére és az újrafelhasználható italtárolók kiskereskedelmi értékesítésére. Ez magában foglalja az egyszer használatos italpalackok elkülönített gyűjtésére vonatkozó kvótákat, az értékesítési helyen egyszer használatos vagy újrahasználható italcsomagolásként kínált italcsomagolás egyértelmű címkézésére vonatkozó követelményeket, valamint az újrahasználható italcsomagolási rendszerek fejlesztésére vonatkozó konkrét célokat; a végső forgalmazók számára elő kell írni, hogy az értékesítési helyen minimális számú újrahasználható italcsomagolást kínáljanak.

25

1.C.1. Az italcsomagolások begyűjtési arányának növelésére és az újrafelhasználható italtárolók kiskereskedelmi értékesítésére vonatkozó jogi keret

Mérföldkő

A végrehajtási rendelet hatálybalépése

A műanyag italcsomagolások gyűjtési arányának növelését célzó végrehajtási rendelet hatálybalépése

–

–

–

ELSŐ NEGYEDÉV

2023

A végrehajtási rendelet létrehozta a műanyag italcsomagolások gyűjtési arányának növelésére vonatkozó aljogalapot.

27

1.C.2. Biodiverzitási Alap

Mérföldkő

A biológiai sokféleséggel foglalkozó alap jogi keretének hatálybalépése

A biológiai sokféleséggel foglalkozó alapra és a 2030-ig tartó időszakra szóló nemzeti biodiverzitási stratégiára vonatkozó jogi keret hatálybalépését jelző jogszabályi rendelkezés

– 

– 

– 

ELSŐ NEGYEDÉV

2022 

A szövetségi törvény (a Környezetvédelmi Szövetségről szóló törvény módosítása) létrehozta a Biodiverzitási Alapot, és meghatározta annak célkitűzéseit és végrehajtási módozatait.

28

1.C.2. Biodiverzitási Alap

Mérföldkő

A kiemelt leromlott ökoszisztémák helyreállítására, valamint a veszélyeztetett fajok és élőhelyek védelmére irányuló projektfelhívás lezárása

A projektfelhívás lezárult, és a projekteket odaítélték

– 

– 

– 

ELSŐ NEGYEDÉV

2023 

A támogatható projektek jellegét és hatókörét, valamint a lehetséges kedvezményezetteket meghatározó finanszírozási iránymutatások alapján a végrehajtó szerv pályázati felhívást tett közzé a leromlott állapotú ökoszisztémák helyreállítására, valamint a veszélyeztetett fajok és élőhelyek védelmére. A biológiai sokféleség nyomon követésére irányuló projektek finanszírozását egy meglévő országos megközelítés alapján ítélték oda.

29

1.C.2. Biodiverzitási Alap

Célpont

Biológiai sokféleséggel kapcsolatos projektek

–

Projektek száma

0

20

MÁSODIK NEGYEDÉV

2026

A végrehajtó szerv 20, a leromlott állapotú ökoszisztémák helyreállítását, valamint a fajok és élőhelyek védelmét célzó projektre vonatkozóan bocsátott ki kifizetési leveleket.

30

1.C.3. Visszaváltó automatákba, mosó- és újratöltő létesítményekbe, valamint csomagolóberendezésekbe történő beruházások

Célpont

Visszavételi rendszerek

–

Szám

0

5 000

ELSŐ NEGYEDÉV

2024

A kiskereskedelmi ágazatban működő vállalatok legalább 5000 új visszaváltó automatát vásároltak, vagy a hatékony visszavétel és az adatkapcsolat tekintetében korszerűsítették a meglévőket.

31

1.C.3. Visszaváltó automatákba, mosó- és újratöltő létesítményekbe, valamint csomagolóberendezésekbe történő beruházások

Célpont

Mosási, újratöltési vagy csomagolási létesítményekre vagy újrafelhasználható italtárolók beszerzésére irányuló projektek

–

Projektek száma

0

15

ELSŐ NEGYEDÉV

2026

A Kommunalkredit Public Consulting GmbH 15 levelet küldött a címzetteknek a mosási, újratöltési vagy csomagolási létesítményekért, illetve az újrahasználható italtárolók beszerzéséért fizetendő összegekről.

32

1.C.4.: A meglévő hulladékválogató létesítmények utólagos átalakítása és új hulladékválogató létesítmények építése

Célpont

Építési vagy utólagos átalakítási engedély iránti kérelmek

–

Szám

0

3

NEGYEDÉV

2022

Az illetékes hatóságokhoz legalább három kérelem érkezett állami és/vagy magán hulladékgazdálkodási vállalatoktól műanyaghulladék-válogató létesítmények építésére vagy utólagos átalakítására vonatkozó engedélyek iránt.

33

1.C.4.: A meglévő hulladékválogató létesítmények utólagos átalakítása és új hulladékválogató létesítmények építése

Célpont

Új vagy utólagosan átalakított válogató létesítmények

–

Szám

0

8

MÁSODIK NEGYEDÉV

2026

A végrehajtó ügynökség legalább nyolc új vagy utólagosan átalakított műanyag csomagolásihulladék-válogató létesítményre vonatkozó kifizetési levelet adott ki.

35

1.C.5. Az elektromos és elektronikus berendezések javításának előmozdítása (javítási bónusz)

Mérföldkő

A javítási bónuszt támogató program elindítása

A javítási bónusz támogatási program nyitva áll az alkalmazások előtt

–

–

–

ELSŐ NEGYEDÉV

2022

A javítási bónuszprogram elindításához szükséges szervezeti intézkedések és technikai eljárások befejeződtek; a finanszírozási programot közzé kell tenni és meg kell nyitni a pályázatok számára.

36

1.C.5. Az elektromos és elektronikus berendezések javításának előmozdítása (javítási bónusz)

Célpont

Elektromos vagy elektronikus berendezés javítása vagy felújítása

–

Szám

0

200 000

ELSŐ NEGYEDÉV

2024

Legalább 200000 elektromos vagy elektronikus eszközt javítottak vagy újítottak meg; a kedvezményezettektől származó releváns információkat a finanszírozást feldolgozó hivatal gyűjtötte össze és továbbította.

37

1.C.5. Az elektromos és elektronikus berendezések javításának előmozdítása (javítási bónusz)

Célpont

Elektromos vagy elektronikus eszközök javítása vagy felújítása

–

Szám

200 000

400 000

NEGYEDIK NEGYEDÉV

2025

Legalább 400000 elektromos vagy elektronikus eszközt javítottak vagy újítottak meg.

D. SZÜKSÉGES 1.D Átalakítás a klímasemlegességre

Az osztrák helyreállítási és rezilienciaépítési terv ezen alkomponense a következő kihívásokkal foglalkozik: megújuló energiaforrásokból történő villamosenergia-termelés, az energiarendszer integrációja, az éghajlatváltozás mérséklése, dekarbonizáció és az ipar energiaintenzitásának csökkentése.

Az alkomponens célja a megújuló energiaforrások fejlesztésének és az ipari ágazatok dekarbonizációjának támogatása Ausztriában.

Az alkomponens hozzájárul a beruházásoknak a zöld átállásra, a tiszta és hatékony energiatermelésre és -felhasználásra (2020-ban a 3.országspecifikus ajánlás), valamint a beruházásokkal kapcsolatos gazdaságpolitikának a fenntarthatóságra (2019-ben a 3. országspecifikus ajánlás) való összpontosítására vonatkozó országspecifikus ajánlások végrehajtásához.

Ebben az alkomponensben várhatóan egyetlen intézkedés sem sérti jelentősen a környezeti célkitűzéseket az (EU) 2020/852 rendelet 17. cikke értelmében, figyelembe véve a helyreállítási és rezilienciaépítési tervben a DNSH technikai iránymutatással (2021/C58/01) összhangban meghatározott intézkedések és enyhítő lépések leírását.

D.1.  A vissza nem térítendő pénzügyi támogatást célzó reformok és beruházások ismertetése

Reform: 1.D.1. A megújuló energiaforrások bővítéséről szóló törvény

E reform célja, hogy hozzájáruljon a megújuló energia részarányának növeléséhez a villamosenergia-ellátásban.

A reform a megújuló energia bővítésére, a megújuló villamosenergia-termelési kapacitás telepítésére és a hidrogéntermelési kapacitásra vonatkozó jogszabályok hatálybalépéséből áll.

Beruházás: 1.D.2. A gazdaság átalakítása a klímasemlegesség felé

E beruházás célja a gazdaság dekarbonizációjának felgyorsítása.

A beruházás olyan pályázati felhívásokból áll, amelyek átalakító hatású dekarbonizációs projekteket céloznak meg többek között az uniós kibocsátáskereskedelmi rendszer hatálya alá tartozó gazdasági ágazatokban.

D.2.  A vissza nem térítendő pénzügyi támogatás nyomon követésére és végrehajtására vonatkozó mérföldkövek, célok, mutatók és ütemterv

Sorszám

Kapcsolódó intézkedés (reform vagy beruházás)

Mérföldkő/cél

Név

Minőségi mutatók 
(a részcélokra vonatkozóan)

Mennyiségi mutatók 
(a célok tekintetében)

A befejezés indikatív ütemterve

Az egyes mérföldkövek és célértékek leírása

Mértékegység

Kiindulási

Cél

Negyed

Év

38

1.D.1. A megújuló energiaforrások bővítéséről szóló törvény

Mérföldkő

A megújuló energiaforrások bővítéséről szóló törvény hatálybalépése

A megújuló energiaforrások bővítéséről szóló törvény hatálybalépését feltüntető jogszabályi rendelkezés

–

–

–

NEGYEDIK NEGYEDÉV

2021

A megújuló energiaforrások alkalmazásának kiterjesztéséről szóló törvény, amely meghatározza a megújuló energiaforrásokból történő villamosenergia-termelés keretfeltételeit és finanszírozását

39

1.D.1. A megújuló energiaforrások bővítéséről szóló törvény

Célpont

További megújuló villamosenergia-termelési kapacitás

–

Darabszám MW-ban

0

1 300

NEGYEDIK NEGYEDÉV

2024

Legalább 1 300 MW megújuló energiaforrásokból származó további termelési kapacitást telepítettek.

40

1.D.1. A megújuló energiaforrások bővítéséről szóló törvény

Mérföldkő

Telepített elektrolizátor-kapacitás

Telepített elektrolizátor-kapacitás

–

–

–

MÁSODIK NEGYEDÉV

2026

A Marktbericht by Servicestelle Erneuerbare Energien- t közzé kell tenni. A telepített hidrogén-elektrolizátorok Marktbericht „Erneuerbarer Wasserstoff” szakaszában meghatározott bejelentett kapacitásánaklegalább 28 MW-nak kell lennie.

41

1.D.2. A gazdaság átalakítása a klímasemlegesség felé

Mérföldkő

Szabályozási kritériumok és finanszírozási iránymutatások elfogadása

A finanszírozási iránymutatások módosítása, beleértve a jelentős üvegházhatásúgázkibocsátás-megtakarítás értékelésére vonatkozó támogathatósági kritériumok meghatározását

–

–

–

NEGYEDÉV

2021

Az „Umweltförderungim Inland” szabályozási kritériumainak és finanszírozási iránymutatásainak módosítása (az „Umweltförderungsgesetz” alapján)a kibocsátáskereskedelmi rendszer hatálya alá tartozó létesítményekre vonatkozó nagyprojekteket és intézkedéseket előmozdító környezetvédelmi támogatás tekintetében, beleértve azokat a támogathatósági kritériumokat is, amelyek biztosítják, hogy a kiválasztott projektek megfeleljenek a jelentős károkozás elkerülését célzó elvről szóló technikai iránymutatásnak (2021/C58/01). A módosítást az Éghajlatügyi Minisztérium (BMK) fogadja el és teszi közzé.

42

1.D.2. A gazdaság átalakítása a klímasemlegesség felé

Célpont

Dekarbonizációs projektek bevezetése

–

Szám

0

20

MÁSODIK NEGYEDÉV

2024

Legalább 20, az ipari termelés dekarbonizációjára irányuló projektet hagytak jóvá a támogatási rendszer keretében történő finanszírozásra.

43

1.D.2. A gazdaság átalakítása a klímasemlegesség felé

Célpont

Üvegházhatásúgáz-kibocsátáscsökkentési jelentések kiadása dekarbonizációs projektekhez

–

Szám

0

20

MÁSODIK NEGYEDÉV

2026

A végrehajtó szerv legalább 20 dekarbonizációs projektre vonatkozóan kapott üvegházhatásúgáz-kibocsátáscsökkentési jelentést.

2. ÖSSZETEVŐ: DIGITÁLIS HELYREÁLLÍTÁS

E. SZUBCOMPONENT 2.A Szélessávú bővítés

Az osztrák helyreállítási és rezilienciaépítési terv ezen alkomponense a gigabitalapú hozzáférési hálózatok kiépítése terén fennálló osztrák elmaradást kezeli. Ausztriában különösen alacsony a helyhez kötött, nagyon nagy kapacitású hálózatok lefedettsége, 2020-ban elérte a 39%-ot, szemben az 59%-os uniós átlaggal 1 .

Az alkomponens célja a gigabitalapú hozzáférési hálózatok széles körű elérhetőségének biztosítása, valamint új szimmetrikus gigabites kapcsolatok létrehozása a sajátos társadalmi-gazdasági mozgatórugókkal rendelkező területeken, például a közintézményekben és a vállalkozásokban. Ezért az alkomponens célja, hogy hatékony és megfizethető széles sávú kapcsolatot biztosítson Ausztria egész területén, biztosítva különösen a vidéki régiók digitális befogadását.

Az alkomponens hozzájárul az infrastruktúrába – többek között a vidéki széles sávú hálózatokba – történő további beruházásokra (2020-as országspecifikus ajánlások, (21) preambulumbekezdés) és a vidéki területeken a nagy sebességű konnektivitás biztosítására (2019-es országspecifikus ajánlások, (15) preambulumbekezdés) vonatkozó országspecifikus ajánlások végrehajtásához.

Ebben az alkomponensben várhatóan egyetlen intézkedés sem sérti jelentősen a környezeti célkitűzéseket az (EU) 2020/852 rendelet 17. cikke értelmében, figyelembe véve a helyreállítási és rezilienciaépítési tervben a DNSH technikai iránymutatással (2021/C58/01) összhangban meghatározott intézkedések és enyhítő lépések leírását.

E.1.  A vissza nem térítendő pénzügyi támogatást célzó reformok és beruházások ismertetése

Reform: 2.A.1. Az ausztriai platform internet-infrastruktúrájának (PIA) létrehozása 2030

A reform egy olyan platform létrehozását irányozza elő, amelynek célja az érdekelt felek (például a szövetségi kormány, a tartományok, az önkormányzatok, a vállalatok és a polgárok) koordinálása, valamint a széles sávú hálózatok kiépítésére vonatkozó jogi, szabályozási és technikai intézkedések kidolgozása. Emellett a platform végrehajtja a konnektivitási eszköztár ajánlásait. A reformnak csökkentenie kell a bürokráciát és egyszerűsítenie kell a széles sávú hálózatok kiépítésére vonatkozó eljárásokat.

Az intézkedés végrehajtása várhatóan 2021. december 31-én kezdődik és 2023. december 31-ig fejeződik be.

Beruházás: 2.A.2. A gigabites hozzáférési hálózatok széles körű rendelkezésre állása és új szimmetrikus gigabites kapcsolatok létrehozása

E beruházás célja a szélessáv elérhetőségének növelése Ausztria azon területein, amelyeket a piaci hiányosság miatt a magánszektor nem vagy nem megfelelően fed le.

A beruházás legalább 250 olyan projekt támogatásából áll, amelyek legalább 80000 háztartás számára biztosítanak gigabitalapú hozzáférést.

E.2.  A vissza nem térítendő pénzügyi támogatás nyomon követésére és végrehajtására vonatkozó mérföldkövek, célok, mutatók és ütemterv

Sorszám

Kapcsolódó intézkedés (reform vagy beruházás)

Mérföldkő/cél

Név

Minőségi mutatók 
(a részcélokra vonatkozóan)

Mennyiségi mutatók 
(a célok tekintetében)

A befejezés indikatív ütemterve

Az egyes mérföldkövek és célértékek leírása

Mértékegység

Kiindulási

Cél

Negyed

Év

44

Azausztriai platform internet-infrastruktúrájának (PIA) létrehozása 2030 

Mérföldkő 

Az ausztriai internetes platform (PIA 2030) munkaprogramja az összes érdekelt fél közötti együttműködés koordinálására 

A bürokrácia csökkentését és a szélessávú hálózatok kiépítésére vonatkozó eljárások egyszerűsítését célzó intézkedéseket meghatározó munkaprogram közzététele

–

 –

 –

NEGYEDIK NEGYEDÉV 

2021 

A 2030-ig tartó időszakra vonatkozó hatásvizsgálati program elfogadása egy, az összes érdekelt fél koordinálásával foglalkozó munkacsoport létrehozása céljából. A munkacsoport célja, hogy jogi, szabályozási és technikai intézkedéseket dolgozzon ki a széles sávú hálózatok kiépítésével összefüggésben, és megvalósítsa a konnektivitási eszköztárat. 

45 

2.A.1. Az ausztriai platform internet-infrastruktúrájának (PIA) létrehozása 2030 

Mérföldkő 

A platform által a bürokrácia csökkentése és a széles sávú hálózatok kiépítésére vonatkozó eljárások egyszerűsítése érdekében kidolgozott intézkedések végrehajtása 

Jelentés közzététele, amely megerősíti a platform által a bürokrácia csökkentése és a széles sávú hálózatok kiépítésére vonatkozó eljárások egyszerűsítése érdekében kidolgozott intézkedések végrehajtását 

–

 –

 –

NEGYEDIK NEGYEDÉV 

2023 

Az Ausztria 2030 internetes infrastruktúra platform munkaprogramjának végrehajtása a bürokrácia csökkentésére és a széles sávú hálózatok kiépítésére vonatkozó eljárások egyszerűsítésére irányuló intézkedésekkel. A munkaprogram végrehajtását ismertető értékelő jelentés közzététele. 

 46

2.A.2. A gigabites hozzáférési hálózatok széles körű rendelkezésre állása és új szimmetrikus gigabites kapcsolatok létrehozása

Mérföldkő 

Lezárultak a gigabitalapú hozzáférési hálózatok lehetővé tételére irányuló ajánlati felhívások

Meghozott odaítélési határozatok

–

 –

 –

NEGYEDÉV

2022

A „Broadband Austria 2030” keretében a gigabites technológiára képes hozzáférési hálózatok lehetővé tételére irányuló ajánlati felhívások, amelyeket odaítélési határozatokkal egészítettek ki.

 47

2.A.2. A gigabites hozzáférési hálózatok széles körű rendelkezésre állása és új szimmetrikus gigabites kapcsolatok létrehozása

Mérföldkő 

A szerződések aláírása 

A szerződések aláírása 

–

 –

 –

NEGYEDÉV

2023

A „Broadband Austria 2030” keretében a gigabites technológiára képes hozzáférési hálózatokat lehetővé tevő projektekre vonatkozó, lezárult ajánlati felhívásokhoz kapcsolódó valamennyi szerződés aláírása. Az aláírt szerződések 150000 osztrák háztartásra vonatkozó projekteket képviselnek.

48

2.A.2. A gigabites hozzáférési hálózatok széles körű rendelkezésre állása és új szimmetrikus gigabites kapcsolatok létrehozása

Célpont 

Széles sávú hozzáférést biztosító projektek

–

Projektek száma 

0

250

MÁSODIK NEGYEDÉV

2026

Az Osztrák Kutatási Előmozdító Ügynökség (FFG) legalább 250 olyan projektet fogad el, amelyek legalább 80000 háztartás számára biztosítanak hozzáférést gigabites kapacitású hálózatokhoz.

F. 2.B. ALBEKEZDÉS Az iskolák digitalizálása

Az osztrák helyreállítási és rezilienciaépítési terv alkomponense a következő kihívásokkal foglalkozik: a digitális átállás támogatása az iskolákban az egyenlő hozzáférés és az esélyegyenlőség tiszteletben tartása mellett azáltal, hogy a tanulókat ellátják a szükséges digitális eszközökkel, kezdve az alsó középfokú szinttel.

Az alkomponens célja az informatikailag támogatott oktatás fenntartható megvalósítása valamennyi alsó középfokú iskolában, valamennyi tanuló számára azonos keretfeltételek mellett. Emellett az oktatás digitális átállásával összefüggésben az alkomponens célja, hogy szükségletalapú szolgáltatásokat nyújtson, valamint esélyegyenlőséget teremtsen mindenki számára, és az alsó középfokú szinttől kezdve növelje a tanárok és a tanulók digitális kompetenciáinak szintjét.

Az alkomponens a hátrányos helyzetű csoportok alapkészségeinek növelésére (2019-ben a 3.országspecifikus ajánlás), az oktatásban az esélyegyenlőség biztosítására és a digitális tanulás növelésére (2020-ban a 2.országspecifikus ajánlás) összpontosító országspecifikus ajánlásokkal foglalkozik.

Ebben az alkomponensben várhatóan egyetlen intézkedés sem sérti jelentősen a környezeti célkitűzéseket az (EU) 2020/852 rendelet 17. cikke értelmében, figyelembe véve a helyreállítási és rezilienciaépítési tervben a DNSH technikai iránymutatással (2021/C58/01) összhangban meghatározott intézkedések és enyhítő lépések leírását.

F.1.  A vissza nem térítendő pénzügyi támogatást célzó reformok és beruházások ismertetése

Reform: 2.B.1. A tanulók méltányos és egyenlő hozzáférése az alapvető digitális kompetenciákhoz

A reform célja, hogy meghatározza azokat a keretfeltételeket, amelyek lehetővé teszik az alsó középfokú oktatásban részt vevő tanulók számára az alapvető digitális kompetenciákhoz való hozzáférést.

A reform a tanárképzés javítását, az iskolai infrastruktúra javítását, a pedagógiai és adminisztratív portál létrehozását, valamint a tananyag-portál javítását célzó keret hatálybalépéséből áll.

Beruházás: 2.B.2. Digitális végfelhasználói eszközök biztosítása iskolák számára

A beruházás célja a tanulók digitális tanulási környezetének támogatása a digitális eszközökhöz való hozzáférés biztosítása révén.

Az intézkedés keretében digitális eszközöket juttatnak el az iskolákba.

F.2.  A vissza nem térítendő pénzügyi támogatás nyomon követésére és végrehajtására vonatkozó mérföldkövek, célok, mutatók és ütemterv

Sorszám

Kapcsolódó intézkedés (reform vagy beruházás)

Mérföldkő/cél

Név

Minőségi mutatók 
(a részcélokra vonatkozóan)

Mennyiségi mutatók 
(a célok tekintetében)

A befejezés indikatív ütemterve

Az egyes mérföldkövek és célértékek leírása

Mértékegység

Kiindulási

Cél

Negyed

Év

49

2.B.1. A tanulók méltányos és egyenlő hozzáférése az alapvető digitális kompetenciákhoz

Mérföldkő

Az iskolák digitalizációjáról szóló jogszabály hatálybalépése

A törvénynek az iskolák digitalizációjáról szóló jogszabály hatálybalépését feltüntető rendelkezése.

–

–

–

ELSŐ NEGYEDÉV

2021

Hatályba lépett az iskolai digitalizációról szóló törvény, amely keretet biztosít a jobb tanárképzéshez, a jobb iskolai infrastruktúrához, a pedagógiai és adminisztratív portál létrehozásához, valamint a tananyag-portál javításához.

50

2.B.1. A tanulók méltányos és egyenlő hozzáférése az alapvető digitális kompetenciákhoz

Mérföldkő

A végrehajtási rendelet hatálybalépése

Az iskolák digitalizációjáról szóló jogszabály végrehajtási rendeletének közzététele

–

–

–

NEGYEDÉV

2021

Hatályba lép az iskolák digitalizációjáról szóló jogszabály végrehajtási rendelete.

52

2.B.2. Digitális végfelhasználói eszközök biztosítása iskolák számára

Mérföldkő

A digitális végberendezésekre vonatkozó pályázat odaítéléséről szóló határozat

A digitális eszközökre vonatkozóan közzétett közbeszerzési eljárás odaítéléséről szóló határozatot véglegesítették és közzétették.

–

–

–

MÁSODIK NEGYEDÉV

2021

Az illetékes minisztérium a tanulók digitális végfelhasználói eszközeire vonatkozó, egész Európára kiterjedő pályázatot követően közzéteszi az odaítélésről szóló határozatot, és biztosítja, hogy a tanulók digitális végfelhasználói eszközökkel való ellátására vonatkozó szerződést odaítélték.

53

2.B.2. Digitális végfelhasználói eszközök biztosítása iskolák számára

Célpont

Digitális eszközök a középiskola első két évében

–

az 5. és6. osztályostanulók százalékos aránya

0

100

NEGYEDIK NEGYEDÉV

2021

Az 5. és 6. fokozatba (az alsó középfokúoktatás első és második évébe) tartozó eszközök leszállítását be kell fejezni.

54

2.B.2. Digitális végfelhasználói eszközök biztosítása iskolák számára

Célpont

Az iskolákba szállított digitális eszközök

–

Az iskolákba szállított digitális eszközök száma

160 000

400 000

MÁSODIK NEGYEDÉV

2025

Az iskolák által aláírt átvételi elismervények 240000 digitális eszköz (laptop vagy táblagép) esetében

G. SUBCOMPONENT 2.C A közigazgatás digitalizálása

Ezaz osztrák helyreállítási és rezilienciaépítési terv alkomponense, amely a közigazgatás digitális átállásának biztosításával kapcsolatos kihívással foglalkozik, amelynek fontosságát a Covid19-járvány tovább emelte.

Az alkomponens célja a közigazgatás digitalizációjának előmozdítása, ami várhatóan hozzájárul a gazdasági dinamizmus fellendítéséhez és a helyreállítás felgyorsításához. Ez a célkitűzés túlmutat a válság azonnali kezelésén, és várhatóan hosszú távú hatást gyakorol a közigazgatás fejlődésére, valamint a versenyképességre, a gazdaságra és a társadalomra.

Az alkomponens hozzájárul az adminisztratív és szabályozási terhek csökkentésére irányuló országspecifikus ajánlás (2020-ban a 3. országspecifikus ajánlás) teljesítéséhez.

Ebben az alkomponensben várhatóan egyetlen intézkedés sem sérti jelentősen a környezeti célkitűzéseket az (EU) 2020/852 rendelet 17. cikke értelmében, figyelembe véve a helyreállítási és rezilienciaépítési tervben a DNSH technikai iránymutatással (2021/C58/01) összhangban meghatározott intézkedések és enyhítő lépések leírását.

G.1.  A vissza nem térítendő pénzügyi támogatást célzó reformok és beruházások ismertetése

Reform: 2.C.1. Csak egyszer javasolt jogszabály: Az üzleti szolgáltatási portálról szóló törvény módosítása

A reform célja, hogy tovább csökkentse a bürokráciát a vállalkozók és a polgárok számára azáltal, hogy intézkedéseket vezet be az egyszeri adatszolgáltatás elvének végrehajtására, ezáltal csökkentve a kettős és többszörös jelentéstételt.

A reform magában foglalja az üzleti szolgáltatási portálról szóló törvény(unternehmensserviceportalgesetz) módosítását, amely további releváns jogalkotási intézkedések alapjául szolgál. Az egyszeri adatszolgáltatás elvének alkalmazása kötelezővé válik az új jogalkotási intézkedések által előírt közigazgatási eljárásokban. A regionális hatóságok közigazgatási szervei számára a jelentéstételi folyamatoknak és szolgáltatásoknak az egyszeri adatszolgáltatás elvével összhangban történő megtervezéséhez szükséges alapvető infrastruktúra létrehozását 2021-ben a digitalizációs alapból kell finanszírozni (lásd a 2.C.2. beruházást), míg a következő években azt várhatóan a szövetségi pénzügyi keretről szóló törvény finanszírozza. Első lépésként a nemzeti szintű vállalkozók részesülnek az intézkedés előnyeiből. Egy további lépésben a szolgáltatásokat a polgároknak is kínálhatják.

A reform végrehajtása várhatóan 2021. szeptember 30-án kezdődik és 2023. december 31-ig fejeződik be.

Beruházás: 2.C.2. Digitalizációs alap – közigazgatás

A beruházás célja, hogy hozzájáruljon a modern digitális infrastruktúrával rendelkező, polgárközpontú, szolgáltatásorientált közigazgatás kialakításához. A cél a szövetségi közigazgatás digitalizációjának felgyorsítása a szervezeti egységek közötti hatással járó projektek finanszírozása révén. Jelenleg egyre nagyobb szükség van az osztrák szövetségi közigazgatás informatikai környezetének megszilárdítására, amely igen heterogén. A szervezeti egységek gyakran különböző adatközpontokat, szoftver-, hardver- és szolgáltatókat használnak. A beruházásnak hozzá kell járulnia e problémák kezeléséhez azáltal, hogy végrehajtja az informatikai konszolidációt a szövetségi kormányban, informatikai szolgáltatásokat fejleszt ki a polgárok és a vállalkozások számára, és optimalizálja az eljárásokat.

A beruházás a szövetségi minisztériumok által benyújtott és a külön erre a célra létrehozott munkacsoport által kiválasztott projektek finanszírozásából áll. E források legalább felét a szövetségi kormány informatikai konszolidációjának végrehajtását célzó, szervezeti egységek közötti projektekre kell fordítani.

A többi forrást olyan projektekre kell felhasználni, amelyek több szervezeti egységet érintenek a polgári és üzleti szolgáltatások fejlesztése szempontjából, valamint olyan projektekre, amelyek célja az eljárások felgyorsítása és hatékonyságának javítása. A lehetséges projektek közé tartozik például az elektronikus személyazonosság (e-ID), az egységes digitális kapu bevezetése, az üzleti szolgáltatási portál fejlesztése és az egyszeri adatszolgáltatás elvének végrehajtása.

A beruházást 2023. december 31-ig végre kell hajtani.

G.2.  A vissza nem térítendő pénzügyi támogatás nyomon követésére és végrehajtására vonatkozó mérföldkövek, célok, mutatók és ütemterv

Sorszám

Kapcsolódó intézkedés (reform vagy beruházás)

Mérföldkő/cél

Név

Minőségi mutatók 
(a részcélokra vonatkozóan)

Mennyiségi mutatók 
(a célok tekintetében)

A befejezés indikatív ütemterve

Az egyes mérföldkövek és célértékek leírása

Mértékegység

Kiindulási

Cél

Negyed

Év

56

2.C.1. Csak egyszer javasolt jogszabály: Az üzleti szolgáltatási portálról szóló törvény módosítása

Mérföldkő

Az üzleti szolgáltatási portálról szóló törvényt módosító törvény hatálybalépése; a vonatkozó informatikai infrastruktúra korszerűsítése.

Az Üzleti Szolgáltatási Portálról szóló törvény módosításának hatálybalépését feltüntető jogszabályi rendelkezés; az alapvető informatikai infrastruktúrát szabályozták és korszerűsítették.

–

–

–

NEGYEDÉV

2021

Hatályba lépett az üzleti szolgáltatási portálról szóló jogszabályt az egyszeri adatszolgáltatás elvével kiegészítő jogszabály-módosítás. Az Információszolgáltatási Adatbázis (IVDB) felmérési eszköz kísérleti jelleggel áll rendelkezésre. Az eszköz áttekintést nyújt az igazgatásban rendelkezésre álló valamennyi adatról (adattérkép), lehetővé téve az adatok szervezeti egységek közötti rendelkezésre állásának értékelését. Az interoperabilitás és az adatcsere biztosítása érdekében a nyilvántartási és rendszerhálózat (RSV) alapverzióban áll rendelkezésre más összekapcsolt nyilvántartásokkal együtt.

57

2.C.1. Csak egyszer javasolt jogszabály: Az üzleti szolgáltatási portálról szóló törvény módosítása

Mérföldkő

A nyilvántartások összekapcsolása a nyilvántartási és rendszerhálózattal (RSV), az egységes digitális kapu (SDG) előkészítése, az információs kötelezettségi adatbázis (IVDB) minisztériumok általi elindítása

A kibocsátásiegység-forgalmi jegyzékeket összekapcsolták az egységes digitális kapu (SDG) céljából. A minisztériumok kötelesek voltak kitölteni a tájékoztatási kötelezettségek adatbázisát (IVDB).

–

–

–

NEGYEDIK NEGYEDÉV

2022

A tájékoztatási kötelezettségek adatbázisáról szóló rendelet (IVDB) hatályban van, és arra kötelezi a minisztériumokat, hogy töltsék fel az adatbázist a meglévő jogszabályokból és rendelkezésekből eredő tájékoztatási kötelezettségekkel. A nyilvántartásokat az egyszeri adatszolgáltatással foglalkozó irányítóbizottság által elfogadott regisztrációs ütemtervnek megfelelően kapcsolták össze.

58

2.C.1. Csak egyszer javasolt jogszabály: A vállalkozási szolgáltatási portálról szóló törvény módosítása

Mérföldkő

Az egyszeri adatszolgáltatás technikai rendszerkapcsolatának létrehozása

Az (EU) 2018/1724 rendeletben meghatározott egységes digitális kapura (SDG) vonatkozó követelmények teljesültek, amit a Bizottságnak küldendő jelentés is megerősít.

–

–

–

NEGYEDIK NEGYEDÉV

2023

Létrehozták az egyszeri adatszolgáltatás technikai rendszerkapcsolatát, amely megfelel az (EU) 2018/1724 rendeletben meghatározott egységes digitális kapu (SDG) követelményeinek.

59

2.C.2. Digitalizációs alap – közigazgatás

Mérföldkő

A Digitalizációs Alapról szóló jogszabály hatálybalépése

A Digitalizációs Alapról szóló jogszabály azon rendelkezése, amely jelzi annak hatálybalépését

–

–

–

MÁSODIK NEGYEDÉV 

2021

Hatályba lépett a Digitalizációs Alapról szóló jogszabály. Létrehozza a digitalizációs alapot azzal a céllal, hogy felgyorsítsa a szövetségi közigazgatás digitalizálását.

60

2.C.2. Digitalizációs alap – közigazgatás

Mérföldkő

Kiválasztott projekt

A közigazgatás modern digitális infrastruktúrájának fejlesztésére irányuló projektek kiválasztása.

–

–

–

MÁSODIK NEGYEDÉV

2022

Legalább 95 projektet ki kell választani „a szövetségi kormány informatikai konszolidációjának végrehajtására irányuló, szervezeti egységek közötti projektek” területén, és legalább 60 projektet ki kell választani „a polgári és üzleti szolgáltatások fejlesztésére szervezeti egységek közötti hatást gyakorló projektek, valamint az eljárások felgyorsítását és hatékonyságának javítását célzó projektek” területén, és közölni kell a kiválasztási döntéseket.

61

2.C.2. Digitalizációs alap – közigazgatás

Mérföldkő

Zárójelentések a finanszírozott projektekről

A közigazgatás digitalizációjával kapcsolatos finanszírozott projektekről szóló zárójelentések kiadása

NEGYEDIK NEGYEDÉV

2023

A digitalizációs alapból finanszírozott projektekről szóló zárójelentéseket

a végrehajtó szervezeti egységek adták ki a digitalizációval foglalkozó munkacsoport hivatalának, és felhívták a figyelmet a következőkre:

a digitalizációval foglalkozó munkacsoport a Szövetségi Kancellária, a Pénzügyminisztérium, valamint a Művészeti, Kulturális, Közszolgálati és Sportminisztérium képviselőivel.

H. 2.D. SZAKASZ A vállalkozások digitális és ökológiai átalakulása

Az osztrák helyreállítási és rezilienciaépítési terv ezen alkomponense a vállalatok digitális és zöld átállásának előmozdításával kapcsolatos kihívásokkal foglalkozik.

Az alkomponens célja, hogy felgyorsítsa az osztrák vállalatok digitalizációját és ökológiai átalakulását, különösen azáltal, hogy ösztönzi a vállalatok beruházásait ezeken a kiemelt területeken.

Az alkomponens hozzájárul a vállalkozások digitalizációjának ösztönzésére irányuló országspecifikus ajánlások (2019-ben a 3. országspecifikus ajánlás), valamint a beruházásoknak a zöld és digitális átállásra, különösen az innovációra, a fenntartható közlekedésre, a tiszta és hatékony energiatermelésre és -felhasználásra való összpontosítására irányuló országspecifikus ajánlások (2020-ban a 3. országspecifikus ajánlás) megvalósításához.

Ebben az alkomponensben várhatóan egyetlen intézkedés sem sérti jelentősen a környezeti célkitűzéseket az (EU) 2020/852 rendelet 17. cikke értelmében, figyelembe véve a helyreállítási és rezilienciaépítési tervben a DNSH technikai iránymutatással (2021/C58/01) összhangban meghatározott intézkedések és enyhítő lépések leírását.

H.1.    A vissza nem térítendő pénzügyi támogatást célzó reformok és beruházások ismertetése

Beruházás: 2.D.1. A kkv-k digitalizációja

A beruházás célja, hogy segítse a kkv-kat abban, hogy tanácsot kapjanak a digitalizáció helyzetével és lehetőségeivel kapcsolatban üzleti tevékenységük során, és segítse őket digitalizálási projektjeik megtervezésében, végrehajtásában és bővítésében annak érdekében, hogy versenyképesek maradjanak a jövőbeli digitalizált piacon.

A beruházás két támogatási programból, a KMU.DIGITAL és a KMU.E-Commerce programból áll. A KMU.DIGITAL tanácsadási támogatást és végrehajtási támogatást is nyújt konkrét digitalizálási projektekhez. A tanácsadási támogatás az osztrák kkv-k számára tanúsított tanácsadók által négy témában nyújtott, személyre szabott tanácsadást foglal magában: i. üzleti modellek és folyamatok (beleértve az erőforrások optimalizálását), ii. e-kereskedelem és online marketing, iii. informatikai és kiberbiztonság, valamint iv. digitális közigazgatás. A végrehajtási támogatás azon digitalizálási projektek végrehajtásához nyújt finanszírozást, amelyekhez tanácsadási támogatást nyújtottak. A KMU.E-kereskedelem támogatja a kkv-kat a konkrét e-kereskedelmi projektek végrehajtásában, és 20%-os arányban (kedvezményezettenként legfeljebb 12 000 EUR összegben) finanszírozást biztosít az e-kereskedelembe és a kapcsolódó szolgáltatásokba történő, külső szolgáltatóktól származó új beruházásokhoz.

A beruházás végrehajtását 2023. december 31-ig be kell fejezni.

Beruházás: 2.D.2. Digitális beruházások vállalkozásokba

A beruházás célja, hogy ösztönözze a vállalatok digitalizációba történő beruházásait, és azokat az előretekintő kiemelt területek felé irányítsa.

A beruházás a vállalkozásoknak a digitalizáció kiemelt területein történő beruházásokhoz nyújtott 14%-os beruházási prémiumból áll. Támogatást kell nyújtani az Ausztriában tartósan letelepedett vállalkozások értékcsökkenthető tőkeeszközeibe történő új tárgyi és immateriális beruházásokhoz. A beruházási prémiummal támogatandó támogatható területek meghatározásával az intézkedés ösztönzi különösen az üzleti modellek és folyamatok digitalizálásába történő beruházásokat, többek között az Ipar 4.0 és az e-kereskedelem tekintetében, valamint az informatikai és kiberbiztonsági intézkedések bevezetésébe vagy fejlesztésébe történő beruházásokat.



A beruházási prémiumról szóló törvény és a vonatkozó finanszírozási iránymutatások 2 kizárják az éghajlatot károsító beruházásokat, például a fosszilis tüzelőanyagokat közvetlenül használó berendezésekbe vagy létesítményekbe történő beruházásokat, ugyanakkor előírják, hogy a kifizetések feltétele olyan bizonyítékok benyújtása, amelyek kizárják a környezetvédelmi és éghajlat-politikai célkitűzésekre gyakorolt negatív hatásokat. A beruházási prémiumról szóló törvényt módosítani kell a támogatásra rendelkezésre álló költségvetés növelése érdekében, figyelembe véve a helyreállítási és rezilienciaépítési terv forrásait.

A beruházás végrehajtását 2022. december 31-ig be kell fejezni.

Beruházás: 2.D.3. A vállalkozásokba történő zöld beruházások

A beruházás célja, hogy ösztönözze a vállalatok zöldítési beruházásait.

A beruházás 14%-os beruházási prémiumból áll, amelyet a vállalkozásoknak nyújtanak a zöldítés (Ökologisierung) kiemelt területein történő beruházásokhoz.

H.2.  A vissza nem térítendő pénzügyi támogatás nyomon követésére és végrehajtására vonatkozó mérföldkövek, célok, mutatók és ütemterv

Sorszám

Kapcsolódó intézkedés (reform vagy beruházás)

Mérföldkő/cél

Név

Minőségi mutatók 
(a részcélokra vonatkozóan)

Mennyiségi mutatók 
(a célok tekintetében)

A befejezés indikatív ütemterve

Az egyes mérföldkövek és célértékek leírása

Mértékegység

Kiindulási

Cél

Negyed

Év

62

2.D.1. A kkv-k digitalizációja

Mérföldkő

A KMU.DIGITAL 3.0-ra vonatkozó iránymutatások és szerződések jóváhagyása és közzététele

A finanszírozási iránymutatások jóváhagyása és közzététele, valamint a KMU.DIGITAL 3.0-ra vonatkozó szerződések megkötése az Osztrák Gazdasági Kamarával (WKÖ) és az Austria Wirtschaftsservice GmbH-val (AWS)

–

–

–

ELSŐ NEGYEDÉV

2021

A KMU.DIGITAL 3.0-ra vonatkozó szerződéseket a WKÖ-vel vagy az AWS-szel kötötték meg, és a vonatkozó finanszírozási iránymutatásokat jóváhagyták és közzétették.

63

2.D.1. A kkv-k digitalizációja

Mérföldkő

A KMU.E-kereskedelemre vonatkozó iránymutatások és szerződések jóváhagyása és közzététele

A finanszírozási iránymutatások jóváhagyása és közzététele, valamint a szerződés megkötése az AWS-szel

–

–

–

ELSŐ NEGYEDÉV

2021

A KMU.E-kereskedelemre vonatkozó szerződést az AWS-szel kötötték meg, és a vonatkozó finanszírozási iránymutatásokat jóváhagyták és közzétették.

64

2.D.1. A kkv-k digitalizációja

Célpont

A kkv-k digitalizációs projektjeinek lezárása

–

Szám

0

15 300

NEGYEDIK NEGYEDÉV 

2023

A kkv-knak legalább 15300 digitalizációs projektet kell végrehajtaniuk a WKÖ és az AWS által működtetett jelentéstételi rendszerben rögzítettek szerint.

 65

2.D.2. Digitális beruházások vállalkozásokba

Mérföldkő

A beruházási prémiumról szóló törvény módosításának hatálybalépése a helyreállítási és rezilienciaépítési terv eredményeként bekövetkezett költségvetés-növekedés tükrözése érdekében

A beruházási prémiumról szóló törvény módosításának hatálybalépését feltüntető jogszabályi rendelkezés

–

–

–

MÁSODIK NEGYEDÉV

2021 

A beruházási prémiumról szóló törvény módosításának hatálybalépése, amely költségvetés-növelést ír elő annak tükrözése érdekében, hogy a helyreállítási és rezilienciaépítési terv forrásai rendelkezésre állnak a vállalatok támogatható digitális beruházásainak támogatására

67

2.D.2. Digitális beruházások vállalkozásokba

Célpont

Digitalizációs beruházások legalább 7000 vállalatban a helyreállítási és rezilienciaépítési terv keretében

–

A támogatott vállalkozások száma

0

7 000

NEGYEDIK NEGYEDÉV

2022

Legalább 7000 vállalatnak nyújtott támogatás digitális beruházásaikhoz (például hardverek, szoftverek, digitális infrastruktúra és e-kereskedelem).

68

2.D.3. A vállalkozásokba történő zöld beruházások

Mérföldkő

A beruházási prémiumról szóló törvény módosításának hatálybalépése a helyreállítási és rezilienciaépítési terv eredményeként bekövetkezett költségvetés-növekedés tükrözése érdekében

A beruházási prémiumról szóló törvény módosításának hatálybalépését feltüntető jogszabályi rendelkezés

–

–

–

MÁSODIK NEGYEDÉV

2021

A beruházási prémiumról szóló törvény módosításának hatálybalépése, amely költségvetés-növelést ír elő annak érdekében, hogy tükrözze a helyreállítási és rezilienciaépítési terv vállalkozások zöld beruházásainak támogatására rendelkezésre álló forrásait

69

2.D.3. A vállalkozásokba történő zöld beruházások

Célpont

Az e-mobilitásba történő beruházások

–

A kibocsátásmentes járművek száma

Töltőállomások száma

0

0

20 000

100

NEGYEDIK NEGYEDÉV

2023

Legalább 20000 kibocsátásmentes járművet vásároltak, és a vállalatok 100 töltőállomást telepítettek

70a. cikk

2.D.3. A vállalkozásokba történő zöld beruházások

Célpont

Zöldítési beruházások (Ökologisierung)

Támogatott projektek száma

0

13 500

ELSŐ NEGYEDÉV

2025

A végrehajtó ügynökség (AWS) legalább 13500, a „kizöldítés” (Ökologisierung) kategóriába tartozó projekt kedvezményezettjeinek nyújtott támogatást, amelyek közül legalább 12000 napenergiába vagy energiatárolásba történő beruházás, 26 pedig szélenergia-projektekbe történő beruházás. A fennmaradó projekteknek támogatniuk kell az energiahatékonyságot. 

ÖSSZETEVŐ: TUDÁSALAPÚ HELYREÁLLÍTÁS

I. SUBCOMPONENT 3.A Kutatás

Az osztrák helyreállítási és rezilienciaépítési terv ezen alkomponense a következő kihívásokkal foglalkozik: a kutatási, innovációs és technológiai politika előmozdítása Ausztriában.

Az alkomponens célja, hogy a 2030-ig tartó időszakra szóló kutatási, innovációs és technológiai stratégia kidolgozásával és a kapcsolódó célzott beruházásokkal megerősítse Ausztria kutatási, innovációs és kutatási politikáját. Ezen túlmenően az intézkedések várhatóan megerősítik Ausztria innovációs és kutatási helyszínként betöltött nemzetközi pozícióját.

Az alkomponens támogatja a kutatásba és innovációba történő beruházások növelésével és az innovatív eredmények javításával kapcsolatos országspecifikus ajánlások végrehajtását (2019-ben és 2020-ban a 3. országspecifikus ajánlás).

Ebben az alkomponensben várhatóan egyetlen intézkedés sem sérti jelentősen a környezeti célkitűzéseket az (EU) 2020/852 rendelet 17. cikke értelmében, figyelembe véve a helyreállítási és rezilienciaépítési tervben a DNSH technikai iránymutatással (2021/C58/01) összhangban meghatározott intézkedések és enyhítő lépések leírását.

I.1.  A vissza nem térítendő pénzügyi támogatást célzó reformok és beruházások ismertetése

Reform: 3.A.1. A 2030-ig tartó időszakra szóló kutatási, innovációs és technológiai stratégia (a 2030-ig tartó időszakra szóló KTF-stratégia)

E reform célja, hogy az elkövetkező években előkészítse Ausztria kutatási, innovációs és technológiai politikájának keretét.

A reform a központi kutatóintézetekkel, kutatásfinanszírozó ügynökségekkel és állami egyetemekkel kötött teljesítmény- és finanszírozási megállapodások véglegesítéséből, valamint a 2027–2029-es időszakra szóló KTF-paktum közzétételéből áll.

Beruházás: 3.A.2. Kvantum Ausztria – Kvantumtudományok előmozdítása

E beruházás célja a jövőorientált és átalakító erejű alap- és fejlett kutatás elősegítése.

A beruházás a kvantuminformatikával, a szimulációval és a kommunikációval kapcsolatos kutatási infrastruktúrák és kutatási együttműködések finanszírozásából áll.

Beruházás: Osztrák Precíziós Orvostudományi Intézet

E beruházás célja, hogy precíziós orvosi központot hozzon létre a Bécsi Orvosi Egyetem kampuszán.

A beruházás e kutatóközpont épületének megépítéséből áll.

Beruházás: 3.A.4. (Digitális) kutatási infrastruktúrák

Ezen intézkedés célja a kutatási infrastruktúra stratégiai fejlesztése, amely a 2030-ig tartó időszakra szóló osztrák kutatási, technológiai és innovációs stratégia fontos cselekvési területe.

A beruházás az osztrák egyetemek (digitális) kutatási infrastrukturális projektjeinek finanszírozásából áll.

I.2.  A vissza nem térítendő pénzügyi támogatás nyomon követésére és végrehajtására vonatkozó mérföldkövek, célok, mutatók és ütemterv

Sorszám

Kapcsolódó intézkedés (reform vagy beruházás)

Mérföldkő/cél

Név

Minőségi mutatók 
(a részcélokra vonatkozóan)

Mennyiségi mutatók 
(a célok tekintetében)

A befejezés indikatív ütemterve

Az egyes mérföldkövek és célértékek leírása

Mértékegység

Kiindulási

Cél

Negyed

Év

73

3.A.1. KTI-stratégia 2030

Célpont

A teljesítmény- és finanszírozási megállapodások véglegesítése

_

Aláírt teljesítmény/

finanszírozási megállapodások

0

54

NEGYEDIK NEGYEDÉV

2024

54 teljesítmény- és finanszírozási megállapodás aláírása központi kutatóintézetekkel, kutatásfinanszírozó ügynökségekkel és állami egyetemekkel.

74

3.A.1. KTI-stratégia 2030

Mérföldkő

A 2027–2029-es időszakra szóló KTF-paktum közzététele

A 2027–2029-es időszakra szóló KTF-paktum közzététele

–

–

–

NEGYEDIK NEGYEDÉV

2025

A szövetségi kormány közzéteszi a 2027–2029-es időszakra szóló KTI-paktumot, amely hároméves időszakra meghatározza a kutatási, kutatási és innovációs prioritások finanszírozását.

75

3.A.2. Kvantum Ausztria – Kvantumtudományok előmozdítása

Mérföldkő

Részvételi szándék kifejezésére való felhívás (BMBWF); A végrehajtó ügynökség azonosítása

A szándéknyilatkozatok kézhezvétele.

–

–

–

NEGYEDIK NEGYEDÉV

2021

A KTF-ágazat érdekelt felei valamennyi szándéknyilatkozatukat megkapták, és kijelölték a szanálási ügynökséget (ügynökségeket).

76

3.A.2. Kvantum Ausztria – Kvantumtudományok előmozdítása

Mérföldkő

Időközi jelentés

Az időközi jelentés elkészítése

–

–

–

NEGYEDIK NEGYEDÉV

2024

A végrehajtó ügynökségek a projektadatok alapján készítik el az időközi jelentést. Az időközi jelentés a felhívások és – amennyiben lehetséges – a projektek terén eddig elért eredményeket mutatja be.

77

3.A.2. Kvantum Ausztria – Kvantumtudományok előmozdítása

Célpont

Teljesítménymegállapodások aláírása egyetemekkel

Aláírt teljesítménymegállapodások

0

4

ELSŐ NEGYEDÉV

2026

Teljesítménymegállapodások aláírása egyetemekkel, amelyek megerősítik, hogy a Quantum Austria keretében finanszírozott projekteket integrálni fogják az egyetemek rendes működésébe.

78

Osztrák Precíziós Orvostudományi Intézet

Mérföldkő

Miniszteri tervezési jóváhagyás (BMBWF és BMF)

A Szövetségi Oktatási, Tudományügyi és Kutatási Minisztérium (BMBWF) miniszteri jóváhagyása a Szövetségi Pénzügyminisztériummal egyetértésben, valamint az osztrák ingatlanprogram keretében jóváhagyott tervek közzététele

– 

–

–

MÁSODIK NEGYEDÉV

2022 

A projekt jóváhagyása az Oktatási, Tudományos és Kutatási Minisztérium (BMBWF) által. A projektet egyidejűleg bele kell foglalni az osztrák épületkezelési tervbe. A terv meghatározza és részletezi az egyetemekre vonatkozó valamennyi állami építési tervet.

79

Osztrák Precíziós Orvostudományi Intézet

Mérföldkő

A Precíziós Orvostudományi Intézet építésének megkezdése

Az építési tevékenység megkezdésére vonatkozó miniszteri jóváhagyás közzététele a minisztérium honlapján

–

–

–

NEGYEDIK NEGYEDÉV

2023

Az építési munkálatok fizikailag megkezdődtek. Az építés megkezdését várhatóan ünnepélyes vagy sajtóesemény fogja jellemezni.

80

Osztrák Precíziós Orvostudományi Intézet

Mérföldkő

Az épület előzetes átvétele

A Precíziós Orvostudományi Intézet épületének előzetes átvételi jegyzőkönyve

–

–

–

MÁSODIK NEGYEDÉV

2026

A Bécsi Orvosi Egyetem és a Bécsi Általános Kórház által aláírt előzetes átvételi jegyzőkönyv a Precíziós Orvostudományi Intézet épületére vonatkozóan.

81

3.A.4. (Digitális) kutatási infrastruktúrák

Mérföldkő

A digitális kutatási infrastruktúrába beruházó egyetemeknek nyújtott támogatásokra vonatkozó odaítélési határozatok

Az odaítélő hatóság odaítélési határozatainak közlése, valamint a kiválasztott projektek és egyetemek nevének közzététele

–

–

–

NEGYEDIK NEGYEDÉV

2022

Az egyetemek által végrehajtandó digitális infrastrukturális projektekre vonatkozó odaítélési határozatokat közölni kell az egyetemekkel. A kiválasztott projektek és egyetemek nevét közzé kell tenni a minisztérium honlapján.

83

3.A.4. (Digitális) kutatási infrastruktúrák

Mérföldkő

A kedvezményezetteknek folyósított támogatás

Folyósított támogatás

–

–

–

NEGYEDIK NEGYEDÉV

2025

Legalább 30 millió EUR-t folyósítottak az egyetemeknek.

   

J. SUBCOMPONENT 3.B. Átképzés és továbbképzés

Az osztrák helyreállítási és rezilienciaépítési terv ezen alkomponensének célja a következő kihívások kezelése: az alacsony képzettségűek munkaerőpiaci integrációja, átképzés és továbbképzés, felkészülés a munkaerőpiac jövőbeli kihívásaira.

Az alkomponens célja a készség- és kompetenciaszint javítása, különösen az alacsony képzettségűek esetében, valamint munkaerőpiaci lehetőségeik növelése, különösen válsághelyzetben és olyan időszakban, amikor új képesítésekre van szükség. A munkanélküliek – különösen az alacsony képzettségűek – humán tőkéjébe való beruházás várhatóan növeli hosszú távú ellenálló képességüket azáltal, hogy csökkenti a jövőbeli munkanélküliség valószínűségét.

Az alkomponens hozzájárul az alacsony képzettségűek munkaerőpiaci eredményeinek javításával kapcsolatos országspecifikus ajánlások (2019-ben a 2. országspecifikus ajánlás), valamint a Covid19-világjárvány negatív hatásainak csökkentéséhez szükséges intézkedések meghozatalához (2020-ban az 1. országspecifikus ajánlás).

Ebben az alkomponensben várhatóan egyetlen intézkedés sem sérti jelentősen a környezeti célkitűzéseket az (EU) 2020/852 rendelet 17. cikke értelmében, figyelembe véve a helyreállítási és rezilienciaépítési tervben a DNSH technikai iránymutatással (2021/C58/01) összhangban meghatározott intézkedések és enyhítő lépések leírását.

J.1.  A vissza nem térítendő pénzügyi támogatást célzó reformok és beruházások ismertetése

Reform: 3.B.1. Oktatási bónusz

E reform célja, hogy javítsa a tartósan munkanélküli személyek szervezett képzéseken vagy képesítéseken való részvételének ösztönzőit és anyagi keretfeltételeit. A reform várhatóan csökkenti annak kockázatát, hogy a résztvevők lemorzsolódnak az ülésekről azok véglegesítése előtt. A reform az álláskeresési járadék „kiegészítéséből” áll. A kiegészítő kifizetés rögzített napi díjon alapul, és egy legalább négy hónapos teljes képzési és képesítési képzésen való részvételtől függ.

A reform végrehajtását 2022. március 31-ig be kell fejezni.

Beruházás: 3.B.2. Az átképzés és a továbbképzés előmozdítása

E beruházás célja, hogy javítsa a munkanélküliek, különösen az alacsony képzettségűek készségeit és kompetenciáit, felkészítse őket a munkaerőpiac jövőbeli kihívásaira, és kevésbé kiszolgáltatottá tegye őket a jövőbeli munkanélküliségi időszakokkal szemben.

A beruházás az alapképesítésekhez, az elektronikához és a digitális technológiákhoz, az ápoláshoz, a szociális és gondozási szakmákhoz, a környezethez/fenntarthatósághoz, a projektorientált átmeneti munkahelyekhez, valamint az ifjúsági coachinghoz kapcsolódó átképzési és továbbképzési intézkedések finanszírozásából áll. A finanszírozásnak a rugalmas képzési módszerek biztosítására és a nők támogatására is összpontosítania kell.

A beruházás végrehajtását 2022. december 31-ig be kell fejezni.

J.2.  A vissza nem térítendő pénzügyi támogatás nyomon követésére és végrehajtására vonatkozó mérföldkövek, célok, mutatók és ütemterv

Sorszám

Kapcsolódó intézkedés (reform vagy beruházás)

Mérföldkő/cél

Név

Minőségi mutatók 
(a részcélokra vonatkozóan)

Mennyiségi mutatók 
(a célok tekintetében)

A befejezés indikatív ütemterve

Az egyes mérföldkövek és célértékek leírása

Mértékegység

Kiindulási

Cél

Negyed

Év

84

3.B.1. Oktatási bónusz

Mérföldkő

A munkanélküliségi biztosításról szóló törvény hatálybalépése és a finanszírozási iránymutatások közzététele a minisztériumok honlapján

A munkanélküliségi biztosításról szóló törvény hatálybalépését feltüntető jogszabályi rendelkezés; a finanszírozási iránymutatások közzététele a minisztériumok honlapján

–

–

–

NEGYEDIK NEGYEDÉV

2020

Hatályba lépett az iskoláztatási bónusz jogalapja (a munkanélküliségi biztosításról szóló törvény (AlVG) 20. szakaszának (7) bekezdése). Elfogadták és közzétették a kísérő finanszírozási iránymutatásokat.

85

3.B.1. Oktatási bónusz

Célpont

Folyósított oktatási bónuszok

–

Szám

0

40 000

NEGYEDIK NEGYEDÉV

2021

Legalább 40000 fő részesült iskoláztatási bónuszban

86

3.B.1. Oktatási bónusz

Mérföldkő

Az iskoláztatási bónuszra vonatkozó intézkedés értékelése

Az értékelő jelentés közzététele

–

–

–

 ELSŐ NEGYEDÉV

2022

Az oktatási bónusz lejárta előtt értékelni kell az intézkedést, tekintettel a nemzeti költségvetésből finanszírozott esetleges meghosszabbításra. Az értékelő jelentést közzé kell tenni az illetékes minisztérium honlapján.

87

3.B.2. Az átképzés és a továbbképzés előmozdítása

Mérföldkő

Az átképzés és a továbbképzés előfeltételeinek biztosítása

A szükséges költségvetési tartalékot 2020 decemberében hozták létre a 2021. évi költségvetés és a szövetségi költségvetési keretről szóló törvény (BFRG) keretében.

–

–

–

NEGYEDIK NEGYEDÉV

2020

Az átképzési és továbbképzési intézkedések végrehajtását lehetővé tevő jogi aktus bekerült a 2020 decemberében elfogadott költségvetési keretjogszabályba.

88

3.B.2. Az átképzés és a továbbképzés előmozdítása

Mérföldkő

Végrehajtási jelentés

Negyedéves végrehajtási jelentéseken alapuló végrehajtási jelentés

–

–

–

ELSŐ NEGYEDÉV

2022

A minisztérium negyedéves végrehajtási jelentések alapján végrehajtási jelentést ad ki. A jelentésnek részletes információkat kell tartalmaznia az elvégzett átképzési és továbbképzési intézkedésekről.

89

3.B.2. Az átképzés és a továbbképzés előmozdítása

Célpont

Az átképzésben és továbbképzésben részesülő személyek.

–

Szám

0

94 000

NEGYEDIK NEGYEDÉV

2022

Legalább 94000 főt kell az osztrák állami foglalkoztatási szolgálat vagy a szociális minisztériumi szolgálat átképzési és továbbképzési intézkedéseire beiratkozottként nyilvántartani.     

K. SUBCOMPONENT 3.C Oktatás

Az osztrák helyreállítási és rezilienciaépítési terv alkomponense a következő kihívásokkal foglalkozik: a Covid19-válság miatti oktatási és tanulási hiányosságok célzott kompenzálása, az alapfokú oktatási kínálat mennyiségi és minőségi javítása.

Az alkomponens célja azoktatáshoz való egyenlő hozzáférés javítása a koragyermekkori nevelés megerősítése révén, különösen a 3 év alattiak esetében, valamint a tanulóknak a világjárvány során elszenvedett tanulási veszteségek kompenzálása érdekében nyújtott kiegészítő támogatás révén, az oktatáshoz való hozzáférést szélesítő reform keretében.

Az alkomponens hozzájárul a hátrányos helyzetű csoportok, köztük a migráns háttérrel rendelkezők alapkészségeinek növelésére (2019-ben a 2. országspecifikus ajánlás), a gyermekgondozási létesítmények bővítésére (2019-ben a 2. országspecifikus ajánlás) és az oktatásban az esélyegyenlőség biztosítására (2020-ban a 2. országspecifikus ajánlás) összpontosító országspecifikus ajánlás végrehajtásához.

Ebben az alkomponensben várhatóan egyetlen intézkedés sem sérti jelentősen a környezeti célkitűzéseket az (EU) 2020/852 rendelet 17. cikke értelmében, figyelembe véve a helyreállítási és rezilienciaépítési tervben a DNSH technikai iránymutatással (2021/C58/01) összhangban meghatározott intézkedések és enyhítő lépések leírását.

K.1.  A vissza nem térítendő pénzügyi támogatást célzó reformok és beruházások ismertetése

Reform: 3.C.1. Az oktatáshoz való hozzáférés javítása

A reform célja a hátrányos helyzetű tanulói csoportok oktatáshoz való hozzáférésének javítása, beleértve azokat a tanulókat is, akiknek a napi nyelvhasználata eltér az oktatás nyelvétől, és akiknek a gondozói nem Ausztriában születtek.

A reform olyan intézkedésekből áll, amelyek javítják a tanulók hozzáférését a szabványosított nemzeti értékelésekhez, és kritériumokat állapítanak meg a tanulók társadalmi-gazdasági hátterének meghatározására, amelyeket az iskolák emberi erőforrásainak elosztására alkalmaznak.

Beruházás: 3.C.2. Remediációs oktatási csomag

A beruházás célja, hogy kompenzálja a Covid19-világjárvány idején a hosszú távoktatási időszakok alatt az oktatásban felhalmozódott tanulási hiányokat és potenciális veszteségeket. A hangsúly különösen a hátrányos helyzetű tanulókon van, hogy elkerülhető legyen az oktatási eredmények terén már meglévő egyenlőtlenségek növekedése.

A beruházás további tanulási órák széles körű csomagjából és egyéni támogatási intézkedésekből áll. Ezek a támogatási intézkedések egyedileg és rugalmasan alakíthatók ki az iskola helyszínén, és minden tanuló javát kell szolgálniuk. Különös hangsúlyt kapnak az utolsó évfolyamok tanulói és azok a tanulók, akiknek további támogatásra van szükségük.

Az intézkedés végrehajtását 2022. március 31-ig be kell fejezni.

Reform: 3.C.3. Az alapfokú oktatás kiterjesztése

A reform célja a gyermekgondozási létesítmények kínálatának bővítése.

A reform a háromévesnél fiatalabbak, valamint a három és hat év közöttiek (azaz a három, négy és öt év közöttiek) kisgyermekkori nevelési és gondozási arányának növeléséből, valamint a személyzet és a gyermekek arányának növeléséből áll.

K.2.  A vissza nem térítendő pénzügyi támogatás nyomon követésére és végrehajtására vonatkozó mérföldkövek, célok, mutatók és ütemterv

Sorszám

Kapcsolódó intézkedés (reform vagy beruházás)

Mérföldkő/cél

Név

Minőségi mutatók 
(a részcélokra vonatkozóan)

Mennyiségi mutatók 
(a célok tekintetében)

A befejezés indikatív ütemterve

Az egyes mérföldkövek és célértékek leírása

Mértékegység

Kiindulási

Cél

Negyed

Év

90a. cikk

3.C.1. Az oktatáshoz való hozzáférés javítása

Mérföldkő

Az iskolai oktatásról szóló módosított törvény hatálybalépése

A törvénynek az iskolai oktatásról szóló módosított törvény hatálybalépését feltüntető rendelkezése

–

–

–

ELSŐ NEGYEDÉV

2023

Az iskolai oktatásról szóló törvényt módosító törvény hatálybalépése, amely létrehozza az „Egyéni kompetenciaértékelés PLUS” (iKMPLUS) nemzeti szabványosított értékelések további moduljainak létrehozására vonatkozó jogi keretet

90b. cikk

3.C.1. Az oktatáshoz való hozzáférés javítása

Mérföldkő

A nemzeti szabványosított értékelések további moduljainak végrehajtásáról szóló jogszabály hatálybalépése

A jogszabály hatálybalépését feltüntető jogszabályi rendelkezés

–

–

–

MÁSODIK NEGYEDÉV

2024

A nemzeti szabványosított értékelések (iKMPLUS) további moduljait végrehajtó jogi aktus hatálybalépése. A kiegészítő moduloknak lehetővé kell tenniük a tanulók célzott támogatását.

91a. cikk

3.C.1. Az oktatáshoz való hozzáférés javítása

Mérföldkő

A tanulók társadalmi-gazdasági hátterének meghatározására vonatkozó kritériumok megállapításáról szóló jogszabály hatálybalépése

A jogszabály hatálybalépését feltüntető jogszabályi rendelkezés

–

–

–

NEGYEDIK NEGYEDÉV

2025

A tanulók társadalmi-gazdasági hátterének meghatározására vonatkozó kritériumokat megállapító jogi aktus hatálybalépése. A kritériumoknak tartalmazniuk kell azon tanulók arányát, akiknek a mindennapi használat nyelve eltér az oktatás nyelvétől, és akiknek a gondozói nem Ausztriában születtek. Az iskolák emberi erőforrásainak elosztására a kritériumokat kell alkalmazni.

92

3.C.2. Remediációs oktatási csomag

Mérföldkő

A felzárkóztató oktatási csomag véglegesítése és az iskolai intézkedések megkezdése

Az iskolatörvény keretében támogatási intézkedéscsomag (korrekciós oktatási csomag) kidolgozása, jóváhagyása és végrehajtásának megkezdése.

–

–

–

MÁSODIK NEGYEDÉV

2021

A felzárkóztató oktatási csomagot véglegesítik, beleértve a források konkrét elosztását is, és azt a Laender/regionális oktatási hatóságok (Bildungsdirektionen)hajthatjákvégre. A tervezésnek az iskolai helyszínek sajátos igényeire kell irányulnia (az erőforrások szükségletalapú felhasználása, különösen az olyan iskolai helyszínek esetében, ahol nagyobb szükség van a tanulók támogatására, nagyobb az igény a nyelvi készségekre vagy sajátos társadalmi-gazdasági kihívások jelentkeznek).

93

3.C.2. Remediációs oktatási csomag

Mérföldkő

A tanév során végrehajtott támogatási intézkedések lezárultak. Kiegészítő osztályok biztosítása, beleértve a munkaszüneti napokat is

Az Oktatási Minisztérium (BMBWF) összefoglaló nyilatkozata 

–

–

–

NEGYEDIK NEGYEDÉV

 2021

A tanórákon kívül további tanórákra is sor került, a munkaszüneti napokon is.

94

3.C.2. Remediációs oktatási csomag

Mérföldkő

A felzárkóztató oktatási csomag értékelése

Közzéteszik a korrekciós órákra vonatkozó csomag értékelését, amely áttekintést nyújt arról, hogy hány heti órát ajánlottak fel

–

–

–

ELSŐ NEGYEDÉV

2022

A minisztérium honlapján rövid értékelő jelentést tesznek közzé. Magában foglalja a felzárkóztató oktatási projekt végleges elszámolása eredményeinek áttekintését, és magában foglalja a biztosított többletórák felhasználását is.

95

3.C.3. Az alapfokú oktatás kiterjesztése

Mérföldkő

A három év alatti gyermekek gyermekgondozási rátája

A három év alatti gyermekek gyermekgondozási rátája

–

–

–

NEGYEDÉV

2025

A Statistik által közzétett statisztikai adatok alapján.

Ausztriában a 3 év alattiak gyermekgondozási rátája legalább 33%.

96

3.C.3. Az alapfokú oktatás kiterjesztése

Mérföldkő

A szülők teljes munkaidős foglalkoztatásával összeegyeztethető koragyermekkori nevelés aránya a három, négy és öt év közötti gyermekek esetében

A 3 és 6 év közötti (azaz három, négy és öt év közötti) gyermekek koragyermekkori nevelésének aránya 

–

–

–

NEGYEDÉV

2025

A Statistik által közzétett statisztikai adatok alapján.

Ausztriában a három és hat év közötti (azaz három, négy és öt év közötti) gyermekek esetében a szülők teljes munkaidős foglalkoztatásával összeegyeztethető koragyermekkori nevelés aránya legalább 52,8%.

L. SUBCOMPONENT 3.D Stratégiai innováció

Az osztrák helyreállítási és rezilienciaépítési terv ezen alkomponensének célja a következő kihívások kezelése: digitális transzformáció, stratégiai értékláncok és autonómia az európai félvezetőgyártásban; energetikai átalakulás, az európai hidrogéngazdaság kiépítése, az energiaigényes ágazatok dekarbonizációja.

Az alkomponens célja i. Európa félvezetőgyártási autonómiájának előmozdítása és Ausztria pozíciójának megerősítése ezen a területen, valamint ii. integrált projektek előmozdítása a hidrogén-értéklánc mentén az energiaigényes ágazatok energetikai átalakulásának és dekarbonizációjának felgyorsítása érdekében.

Az alkomponens hozzájárul a vállalkozások digitalizációjának és a fenntarthatóságnak az ösztönzésére irányuló országspecifikus ajánlások megvalósításához (2019- ben a 3. országspecifikus ajánlás), valamint a zöld és digitális átállásba történő beruházások összpontosításához, különös tekintettel az innovációra, a fenntartható közlekedésre, a tiszta és hatékony energiatermelésre és -felhasználásra (2020-ban a 3. országspecifikus ajánlás).

Ebben az alkomponensben várhatóan egyetlen intézkedés sem sérti jelentősen a környezeti célkitűzéseket az (EU) 2020/852 rendelet 17. cikke értelmében, figyelembe véve a helyreállítási és rezilienciaépítési tervben a DNSH technikai iránymutatással (2021/C58/01) összhangban meghatározott intézkedések és enyhítő lépések leírását.

L.1.  A vissza nem térítendő pénzügyi támogatást célzó reformok és beruházások ismertetése

Beruházás: 3.D.1. Mikroelektronika és konnektivitás közös európai érdeket szolgáló fontos projekt

A beruházás célja Európa nyitott stratégiai autonómiájának növelése a mikroelektronikai ágazaton belüli területek támogatása révén, valamint energiahatékonyabb megoldások kidolgozása, hozzájárulva ezáltal az éghajlat-politikai célkitűzések eléréséhez.

A beruházás a részvételi szándék kifejezésére való felhívásból, a projektek kiválasztásából, valamint a mikroelektronika és a konnektivitás területén jóváhagyott projektek finanszírozásából áll.

Beruházás: 3.D.2. közös európai érdeket szolgáló fontos projekt – Hidrogén

A beruházás célja, hogy hozzájáruljon egy olyan nemzeti és európai hidrogén-ökoszisztéma kiépítéséhez, amely hozzájárul Ausztria és az EU éghajlat-politikai célkitűzéseinek eléréséhez.

A beruházás a projektek pályázati felhívást követő kiválasztásából és az első ipari bevezetési szakasz megkezdéséből áll.

L.2.  A vissza nem térítendő pénzügyi támogatás nyomon követésére és végrehajtására vonatkozó mérföldkövek, célok, mutatók és ütemterv

Sorszám

Kapcsolódó intézkedés (reform vagy beruházás)

Mérföldkő/cél

Név

Minőségi mutatók 
(a részcélokra vonatkozóan)

Mennyiségi mutatók 
(a célok tekintetében)

A befejezés indikatív ütemterve

Az egyes mérföldkövek és célértékek leírása

Mértékegység

Kiindulási

Cél

Negyed

Év

97

3.D.1. Mikroelektronika és konnektivitás közös európai érdeket szolgáló fontos projekt

Mérföldkő

A pályázati dokumentumokban meghatározott, éghajlattal kapcsolatos támogathatósági kritériumok

Pályázati felhívások olyan támogathatósági kritériumokkal, amelyek biztosítják, hogy a befektetési tevékenység bizonyítottan jelentős ÜHG-kibocsátásmegtakarítást eredményezzen a teljes életciklusra vetítve

–

–

–

NEGYEDIK NEGYEDÉV

2021

A részvételi szándék kifejezésére való felhívás második szakaszára vonatkozó dokumentumokat tesznek közzé, beleértve az éghajlattal kapcsolatos támogathatósági kritériumokat is, amelyek arra kötelezik a potenciális kedvezményezetteket, hogy projektportfóliójukon belül kifejezetten kötelezzék el magukat az ÜHG-kibocsátás csökkentése mellett, és becsüljék meg az ÜHG-megtakarítás mértékét. Ezen túlmenően a kibocsátáscsökkentésre vonatkozó kötelezettségvállalásnak kulcsfontosságú tényezőnek kell lennie a projektek kiválasztásában a következő zsűrieljárás során.

98

3.D.1. Mikroelektronika és konnektivitás közös európai érdeket szolgáló fontos projekt

Mérföldkő

Az innovatív mikroelektronika és konnektivitási technológiák fejlesztését támogató projektek nemzeti kiválasztása

A kiválasztási határozatot közlik az Európai Bizottsággal.

–

–

–

NEGYEDIK NEGYEDÉV

2021

Az innovatív mikroelektronika és konnektivitási technológiák fejlesztésével kapcsolatos osztrák projekteket egy független szakértői bizottság ajánlásai alapján választották ki a kétlépcsős pályázati felhívást követően.

99

3.D.1. Mikroelektronika és konnektivitás közös európai érdeket szolgáló fontos projekt

Célpont

A jóváhagyott projektek legalább 66%-a elindult

–

százalék

0

66

MÁSODIK NEGYEDÉV

2024

A jóváhagyott osztrák projektek legalább 66%-a elindult

100

3.D.1. Mikroelektronika és konnektivitás közös európai érdeket szolgáló fontos projekt

Célpont

125 000 000 EUR allokált összeg és legalább 100 000 000 EUR kifizetésével kapcsolatos kifizetési levelek elküldve

–

Millió EUR

0

125

NEGYEDÉV

2026 

Legalább 125 000 000 EUR-t kell elkülöníteni a jóváhagyott projektekre (beleértve a végrehajtó ügynökség kiadásait is). Az Austria Wirtschaftsservice Gesellschaftvagy az Österreichische Forschungsförderungsgesellschaft által a legalább 100 000 000 EUR összegű kifizetésekre vonatkozó projektekhez küldött fizetési levelek.

101

3.D.2. közös európai érdeket szolgáló fontos projekt – Hidrogén

Mérföldkő

A hidrogéntermelés, -tárolás és -alkalmazások fejlesztését támogató projektek nemzeti kiválasztása

A kiválasztási határozatot közlik az Európai Bizottsággal.

– 

– 

– 

NEGYEDÉV

2021

A hidrogén-értéklánc mentén végzett tevékenységekre vonatkozó osztrák projekteket, amelyek a hidrogéntermelésre, -tárolásra és -alkalmazásokra terjednek ki, egy független szakértői bizottság ajánlásai alapján választották ki a kétlépcsős pályázati felhívást követően.

102

3.D.2. közös európai érdeket szolgáló fontos projekt – Hidrogén

Célpont

A jóváhagyott projektek legalább 66%-a elindult

–

százalék

0

66

MÁSODIK NEGYEDÉV

2024

A jóváhagyott osztrák projektek legalább 66%-a megkezdődött.

103b. cikk

3.D.2. közös európai érdeket szolgáló fontos projekt – Hidrogén

Mérföldkő

A projektek az első ipari bevezetési szakaszba léptek.

Éves tagállami jelentés az Európai Bizottságnak

MÁSODIK NEGYEDÉV

2026

Legalább két, aláírt nemzeti finanszírozási megállapodással rendelkező projekt az első ipari bevezetési szakaszba lépett.

4. RÉSZ: IGAZSÁGOS HELYREÁLLÍTÁS

M. SUBCOMPONENT 4.A. Egészségügy

Az osztrák helyreállítási és rezilienciaépítési terv ezen alkomponense az osztrák egészségügyi ágazat előtt álló kihívásokkal foglalkozik, különös tekintettel az erőforrások nem hatékony felhasználására a másodlagos ellátásban.

Az alkomponens célja az egészségügyi ágazat rezilienciájának előmozdítása az egyetemes hozzáférés, a magas színvonalú ellátás és a fenntartható szolgáltatások biztosítása mellett.

A reform célja az egészségügyi ellátás fenntarthatóságának és rezilienciájának javítása a népegészségügy és az egészségügyi alapellátás megerősítése révén. Ezeket a célkitűzéseket várhatóan az egészségügyi alapellátási egységek számának növelésével érik el, a hangsúlyt a kórházi ellátásról áthelyezve (4.A.1. reform és 4.A.2. beruházás). Ezen túlmenően az alkomponens olyan beruházásokat is tartalmaz, amelyek célja az egészségügyi ágazaton belüli digitalizáció fokozása (4.A.3.) és az ágazaton belüli társadalmi méltányosság növelése (4.A.4.). Összességében az osztrák egészségügyi ágazat javasolt korszerűsítése várhatóan alacsony küszöbű hozzáférést biztosít az egészségügyi szolgáltatásokhoz és biztosítja az ellátás folyamatosságát, valamint hosszú távon csökkenti a kórházi kapacitásra nehezedő terheket.

Ez az alkomponens az egészségügyi alapellátási egységek megerősítésével kapcsolatban végrehajtott korábbi intézkedésekre is épít (a Technikai Támogatási Eszköz és az Európai Beruházási Bank támogatásával).

Az alkomponens hozzájárul az egészségügyi rendszer fenntarthatóságának javítására vonatkozó korábbi országspecifikus ajánlások (a 2019. évi 1. országspecifikus ajánlás és a 2020. évi 1. országspecifikus ajánlás) kezeléséhez, különös tekintettel a világjárványra.

Ebben az alkomponensben várhatóan egyetlen intézkedés sem sérti jelentősen a környezeti célkitűzéseket az (EU) 2020/852 rendelet 17. cikke értelmében, figyelembe véve a helyreállítási és rezilienciaépítési tervben a DNSH technikai iránymutatással (2021/C58/01) összhangban meghatározott intézkedések és enyhítő lépések leírását.

M.1.  A vissza nem térítendő pénzügyi támogatást célzó reformok és beruházások ismertetése

Reform: 4.A.1. Az egészségügyi alapellátás javítása

Ezen intézkedés célja az egészségügyi és szociális szakmák vonzerejének növelése az egészségügyi alapellátásban, valamint a szakmai együttműködés előmozdítása.

A reform az egészségügyi alapellátással foglalkozó platform létrehozásából, valamint az inkubátor és az egészségügyi alapellátás akcelerátorprogramjának megkezdéséből áll.

Beruházás: 4.A.2. Az egészségügyi alapellátással kapcsolatos projektek finanszírozása

Az intézkedés célja az egészségügyi alapellátási egységek bővítése Ausztriában.

A beruházás az egészségügyi alapellátással kapcsolatos projektek finanszírozásából áll, beleértve az új egészségügyi alapellátással foglalkozó egységeket is.

Beruházás: 4.A.3. Az elektronikus „szülő-gyermek igazolvány” platform fejlesztése

Ezen intézkedés célja, hogy szűrőprogramot hajtson végre a terhesség és a kisgyermekkor alatti egészségügyi problémák korai felismerésére.

A beruházás a szülő-gyermek igazolvány elektronikus platformjából áll.

Beruházás: 4.A.4. A koragyermekkori beavatkozás (Frühe Hilfen) nemzeti szintű bevezetése  szociálisan hátrányos helyzetű terhes nők, fiatal gyermekeik és családjaik

Az intézkedés célja a kiszolgáltatott helyzetben lévő családok támogatása a terhesség időszakában és azt követően. Célja az egészségügyi egyenlőség és a társadalmi méltányosság előmozdítása.

A beruházás a kisgyermekkori nevelés teljes szakaszára kiterjedő megelőző beavatkozásokból áll, amelyek a már meglévő támogatási intézkedések javításából és kiterjesztéséből, regionális „koragyermekkori beavatkozási” hálózatok létrehozásából, valamint a koragyermekkori nevelés területén a még nem lefedett körzetekben („Bezirke” – osztrák szubregionális szervezet) az összes érintett intézmény és szolgálat közötti együttműködés kialakításából állnak.

Az intézkedés végrehajtását 2024. szeptember 30-ig be kell fejezni.

M.2.  A vissza nem térítendő pénzügyi támogatás nyomon követésére és végrehajtására vonatkozó mérföldkövek, célok, mutatók és ütemterv

Sorszám

Kapcsolódó intézkedés (reform vagy beruházás)

Mérföldkő/cél

Név

Minőségi mutatók

(a részcélokra vonatkozóan)

Mennyiségi mutatók

A befejezés indikatív ütemterve

Az egyes mérföldkövek és célértékek leírása

Mértékegység

Kiindulási

Cél

Negyed

Év

104

4.A.1. Az egészségügyi alapellátás javítása

Mérföldkő

Az egészségügyi alapellátással és a kapcsolódó intézkedésekkel foglalkozó platform

A peron/inkubátor/gyorsító kezdete

–

–

–

NEGYEDIK NEGYEDÉV

2022

az egészségügyi alapellátással foglalkozó platformot hivatalosan létre kell hozni, és meg kell kezdeni annak működését, valamint

b) elindult az inkubátor és az egészségügyi alapellátás akcelerátorprogramja.

105

4.A.1. Az egészségügyi alapellátás javítása

Célpont

Promóciós rendezvények a platform/inkubátor program keretében

– 

Rendezvények résztvevőinek száma

0

100

NEGYEDIK NEGYEDÉV

2023

Legalább 100 fiatal szakembernek (például diákoknak, egészségügyi és szociális szakembereknek) kell részt vennie az egészségügyi alapellátást népszerűsítő rendezvényeken, amelyeket a platform/inkubátorprogram keretében szerveznek.

107

4.A.2. Az egészségügyi alapellátással kapcsolatos projektek finanszírozása

Mérföldkő

Az egészségügyi alapellátással kapcsolatos projektekre vonatkozó finanszírozási iránymutatások elfogadása és közzététele

Elfogadott és közzétett finanszírozási iránymutatások

– 

– 

– 

NEGYEDIK NEGYEDÉV

2021

Mind az új egészségügyi alapellátási egységek létrehozására, mind a meglévő egészségügyi alapellátási projektekre vonatkozó finanszírozási iránymutatásokat el kell fogadni és közzé kell tenni.

108

4.A.2. Az egészségügyi alapellátással kapcsolatos projektek finanszírozása

Célpont

Az egészségügyi alapellátással kapcsolatos projektek finanszírozása

– 

Támogatott projektek száma

0

45

NEGYEDIK NEGYEDÉV

2023

Az egészségügyi alapellátással kapcsolatban legalább 45 projektet kell finanszírozni, amelyek közül legalább 15 új egészségügyi alapellátási egységek (központok és hálózatok – vidéki területeken is) létrehozásából áll.

110

4.A.2. Az egészségügyi alapellátással kapcsolatos projektek finanszírozása

Célpont

Az egészségügyi alapellátással kapcsolatos projektek finanszírozása

–

Finanszírozási szerződések száma

45

155

MÁSODIK NEGYEDÉV

2025

Az egészségügyi alapellátással kapcsolatban legalább 155 projektet kell finanszírozni, amelyek közül legalább 45 új egészségügyi alapellátó egységekből (Gründungsförderung)áll.

111

4.A.3. Az elektronikus „szülő-gyermek igazolvány” platform fejlesztése

Mérföldkő

Az elektronikus „szülő-gyermek igazolvány” keretét meghatározó törvény hatálybalépése

Az elektronikus „szülő-gyermek igazolvány” keretét meghatározó törvény hatálybalépését jelző jogszabályi rendelkezés

–

–

–

MÁSODIK NEGYEDÉV

2023

Az érdekelt felekkel folytatott konzultáció alapján hatályba lépett a „szülő-gyermek igazolvány” elektronikus végrehajtására vonatkozó jogi keret.

112

4.A.3. Az elektronikus „szülő-gyermek igazolvány” platform fejlesztése

Mérföldkő

Az elektronikus „szülő-gyermek igazolvány” platformprogramozási szerződés odaítélése

Az elektronikus „szülő-gyermek igazolvány” platformprogramozási szerződés odaítélésének közzététele

–

–

–

NEGYEDIK NEGYEDÉV

2023

Az elektronikus „szülő-gyermek igazolvány” programozására kiírt pályázatot követő odaítélést végre kell hajtani.

113

4.A.3. Az elektronikus „szülő-gyermek igazolvány” platform fejlesztése

Mérföldkő

Tesztkörnyezetben rendelkezésre álló alkalmazások

Tesztkörnyezetben rendelkezésre álló alkalmazások

MÁSODIK NEGYEDÉV

2026

Az elektronikus szülő-gyermek igazolványhoz tesztkörnyezetben elérhető egy webes alkalmazás az egészségügyi szolgáltatók számára, egy webes alkalmazás a szülők számára és egy mobil alkalmazás a szülők számára.

114

4.A.4. A koragyermekkori beavatkozások (Fühe Hilfen) nemzeti bevezetéseaszociálisan hátrányos helyzetű várandós nők, fiatal gyermekeik és családjaik számára

Mérföldkő

A végrehajtó szervek azonosítása és megbízása

A végrehajtó szerveket megbízó jogi aktus(ok)

–

–

–

NEGYEDIK NEGYEDÉV

2022

Meg kell határozni és ki kell jelölni azokat a végrehajtó szerveket, amelyek a szociálisan hátrányos helyzetű várandós nők, kisgyermekeik és családjaik számára a koragyermekkori beavatkozásokat (Fühe Hilfen)kialakítják.

115

4.A.4. A koragyermekkori beavatkozások (Fühe Hilfen) nemzeti bevezetéseaszociálisan hátrányos helyzetű várandós nők, fiatal gyermekeik és családjaik számára

Célpont

A kisgyermekkori nevelési és gondozási beavatkozások nemzeti szintű bevezetése

–

a tervezett nemzeti bevezetés százalékos aránya

0

75%

NEGYEDÉV

2023

A tervezett nemzeti bevezetés legalább 75%-át be kell fejezni.

116

4.A.4. A koragyermekkori beavatkozások (Fühe Hilfen) nemzeti bevezetéseaszociálisan hátrányos helyzetű várandós nők, fiatal gyermekeik és családjaik számára

Célpont

A kisgyermekkori nevelési és gondozási beavatkozások nemzeti szintű bevezetése

–

a tervezett nemzeti bevezetés százalékos aránya

0

100%

NEGYEDÉV

2024

A szociálisan hátrányos helyzetű terhes nőkre, kisgyermekeikre és családjaikra irányuló kisgyermekkori nevelési és gondozási beavatkozások nemzeti szintű bevezetése befejeződött, és teljes mértékben működőképes. Valamennyi kerületre kiterjed.

N. SUBCOMPONENT 4.B. Ellenálló települések

Az osztrák helyreállítási és rezilienciaépítési terv ezen alkomponense a következő kihívásokkal foglalkozik: i. a városközpontok reaktiválása, különösen a vidéki területeken, ii. a zöld átállást támogató beruházások, iii. a professzionális gondozási szolgáltatások szükségletalapú nyújtása és bővítése.

Az alkomponens célkitűzései a következők: a városközpontok vonzóbbá tétele és a mobilitási korlátok csökkentése a vállalkozások áttelepítése révén; ii. a vállalati és önkormányzati épületek termikus felújításának finanszírozása, valamint további ösztönzők biztosítása a korábban fosszilis tüzelőanyaggal működő városközpontok/kerületek helyi és távfűtési rendszerei számára; valamint iii. a célzott szolgáltatások nyújtására irányuló kapacitás és a tartós ápolási-gondozási rendszer rezilienciájának javítása Ausztriában.

Az alkomponens két reformintézkedésből áll: i. új talajvédelmi stratégia és ii. az ellátás továbbfejlesztését célzó reform. Két beruházást is magában foglal: i. az éghajlatváltozás támogatása a városközpontokban és ii. a közösségi ápolókkal kapcsolatos kísérleti projekt.

Az alkomponens a fenntarthatóság fokozására (2019-ben a 3. országspecifikus ajánlás), valamint a tartós ápolási-gondozási rendszer biztosításának és fenntarthatóságának javítására (2019-ben az 1. országspecifikus ajánlás) vonatkozó országspecifikus ajánlásokkal foglalkozik.

Ebben az alkomponensben várhatóan egyetlen intézkedés sem sérti jelentősen a környezeti célkitűzéseket az (EU) 2020/852 rendelet 17. cikke értelmében, figyelembe véve a helyreállítási és rezilienciaépítési tervben a DNSH technikai iránymutatással (2021/C58/01) összhangban meghatározott intézkedések és enyhítő lépések leírását.

N.1.  A vissza nem térítendő pénzügyi támogatást célzó reformok és beruházások ismertetése

Reform: 4.B.1. Talajvédelmi stratégia

A talajvédelmi stratégia kidolgozásának célja, hogy keretet hozzon létre a konszenzuskeresési és koordinációs folyamatokhoz valamennyi érintett tervező szervvel (szövetségi szint, Laender és önkormányzatok) annak érdekében, hogy stratégiai iránymutatásról állapodjanak meg a földhasználat visszaszorítására vonatkozóan. A talajvédelmi stratégia végső célja, hogy 2030-ig fokozatosan napi nettó 2,5 hektárra csökkentse a földhasználatot Ausztriában.

A reform első lépése az osztrák talajvédelmi stratégia és a végrehajtására vonatkozó ütemterv kulcsfontosságú elemeinek kidolgozása és az azokról való megállapodás. Ezeket az összes érintett intézményi szereplő (szövetségi szint, Laender, önkormányzatok) dolgozza ki, és azokról az osztrák területrendezési konferencia (Oesterreichische Raumordnungskonferenz) keretében állapodnakmeg. A végrehajtási stratégia kidolgozásának fő elemei a konkrét mérföldkövek meghatározása és a mutatókon alapuló monitoringrendszerről szóló megállapodás. Az általános célkitűzés (a földhasználat napi 2,5 hektárra való csökkentése) mellett további számszerűsíthető célokat és mérföldköveket határoznak meg a Laender által az osztrák területrendezési konferencia keretében folytatott tárgyalások alapján. A reform végrehajtásának végén el kell fogadni az osztrák kvantitatív talajvédelmi stratégiát, beleértve azt az átfogó célkitűzést is, hogy 2030-ig nettó napi 2,5 hektárra kell csökkenteni az ausztriai földhasználatot.

Az intézkedés 2022. december 31-ig lép hatályba.


Reform: 4.B.2. Az ápolás-gondozás továbbfejlesztését célzó reform

A reform célja a tartós ápolási-gondozási ágazat kihívásainak kezelése. A tartós ápolás-gondozás területén jelentkező növekvő kihívások miatt a szövetségi kormány azt a célt tűzte ki, hogy alapvető reformot hajt végre az ápolás-gondozás továbbfejlesztése érdekében. A Laenderrel együttműködve a hangsúlyt a gondozásra szoruló személyekre, valamint hozzátartozóikra és gondozóikra kell helyezni.

A reform a kormányközi költségvetési kapcsolatokról szóló törvény következő időszakában, 2024-ben kezdődő tartós ápolás-gondozási reform több előkészítő lépéséből áll. A valamennyi kormányzati szint szakértőiből és külső érdekelt felekből álló gondozási munkacsoport jelentése meghatározta a meglévő gondozási rendszer fejlesztésének célkitűzéseit. E jelentés alapján a szövetségi kormány, az államok, a városok és az önkormányzatok közötti tárgyalásoknak közös megközelítésekhez és reformprojektekhez kell vezetniük a tartós ápolás-gondozás célalapú irányítása („ZielsteuerungPflege”) keretében, a tartós ápolás-gondozás biztosításának reformjára való felkészülés részeként, a költségvetési keretről folytatott tárgyalások keretében. A tartós ápolási-gondozási reform alapelveinek, valamint a szövetségi szint, a tartomány és az önkormányzatok közötti felelősségmegosztásnak tükröződniük kell a következő időszakra (2024-től kezdődően) vonatkozó kormányközi költségvetési kapcsolatokról szóló törvényben.

A reform végrehajtása várhatóan 2021. szeptember 30-án kezdődik és 2024. március 31-ig fejeződik be. A tartós ápolás-gondozás helyszíni biztosításával kapcsolatos változások bevezetésére 2024 után kerülhet sor.

Beruházás: 4.B.3. Az éghajlatbarát városközpontokba történő beruházások

A beruházás célja a városközpontok vonzerejének növelése, különösen a vidéki területeken.

A beruházás a városközpontokban található kereskedelmi és kommunális épületek termikus felújításából, a nagy hatékonyságú távfűtéshez való csatlakozásból és a barnamezős területek újrahasznosításából áll.

Beruházás: 4.B.4. A közösségi ápolók megvalósításába történő beruházás

Az ausztriai közösségi ápolás létrehozásának célja, hogy jelentősen hozzájáruljon a helyi, alacsonyküszöbű és szükségletalapú ellátáshoz; a közösségi ápolók központi kapcsolattartó személyek, akik különböző szolgáltatásokat (például terápiákat és szociális szolgáltatásokat) koordinálnak, és központi szerepet játszanak a megelőzés területén.

A beruházás a betegeikhez közeli közösségi ápolók hálózatának létrehozásából áll. A közösségi ápolók szakképzett ápolók, akik legalább kétéves szakmai tapasztalattal rendelkeznek. A további releváns képesítéssel (például közösségi ápolói, családi egészségügyi ápolói, közegészségügyi ápolói képzés) rendelkező közösségi ápolókat lehetőség szerint alkalmazni kell. A projekt során 150 közösségi ápolót kell kiküldeni országszerte a kísérleti projekt részeként, határozott idejű munkaszerződések keretében.

A beruházás végrehajtását 2024. december 31-ig be kell fejezni.

N.2.  A vissza nem térítendő pénzügyi támogatás nyomon követésére és végrehajtására vonatkozó mérföldkövek, célok, mutatók és ütemterv

Sorszám

Kapcsolódó intézkedés (reform vagy beruházás)

Mérföldkő/cél

Név

Minőségi mutatók 
(a részcélokra vonatkozóan)

Mennyiségi mutatók 
(a célok tekintetében)

A befejezés indikatív ütemterve

Az egyes mérföldkövek és célértékek leírása

Mértékegység

Kiindulási

Cél

Negyed

Év

117

4.B.1. Talajvédelmi stratégia

Mérföldkő

Az osztrák talajvédelmi stratégia ütemtervének elfogadása

Az elfogadott ütemterv közzététele

–

–

–

NEGYEDIK NEGYEDÉV

2021

El kell fogadni a talajvédelmi stratégia kulcsfontosságú elemeit és ütemtervét.

A végrehajtási stratégia kidolgozásának fő elemei a konkrét mérföldkövek meghatározása, valamint a mutatókon alapuló monitoringrendszerről szóló megállapodás. Az átfogó célkitűzésen (a földhasználat napi 2,5 hektárra történő csökkentése) kívül további számszerűsíthető célokat és mérföldköveket kell meghatározni a Laender által az osztrák politikai területrendezési konferencia (Oesterreichische Raumordnungskonferenz)keretében folytatott tárgyalások alapján.

118

4.B.1. Talajvédelmi stratégia

Mérföldkő

Az osztrák kvantitatív talajvédelmi stratégia elfogadása

Az elfogadott talajvédelmi stratégia közzététele

–

–

–

NEGYEDIK NEGYEDÉV

2022

El kell fogadni a kvantitatív talajvédelmi stratégiát. Tartalmaznia kell az ausztriai földhasználat 2030-ig napi nettó 2,5 hektárra történő csökkentésére irányuló átfogó célkitűzést.

119 

4.B.2. Az ápolás-gondozás továbbfejlesztését célzó reform

Mérföldkő

Kísérleti projektek a közösségi ápolókról az ápolás-gondozás reformjának részeként,

A közösségi ápolási modell elindítása az ápolási-gondozási reform részeként

– 

– 

–

NEGYEDÉV

2021 

A reformfolyamat kezdetén a „közösségi ápolók” kísérleti projektet a reform kísérleti projektjeként kell végrehajtani. E kísérleti projekt alapján a reform keretében közös modellt kell kidolgozni ezen intézkedés nemzeti szintű bevezetésére az ápolás-gondozás továbbfejlesztése érdekében.

120

4.B.2. Az ápolás-gondozás továbbfejlesztését célzó reform

Mérföldkő

Meghatározták a tartós ápolás-gondozás célalapú irányításának (Ziel-steuerung Pflege)végrehajtására vonatkozó elveket

Az elvek közzététele

–

– 

– 

NEGYEDIK NEGYEDÉV

2022

A tartós ápolás-gondozás célalapú irányítására vonatkozó elveket a költségvetési keretről folytatott tárgyalások partnerei (szövetségi szint, Laender és önkormányzatok) elfogadták és közzétették.

121

4.B.2. Az ápolás-gondozás továbbfejlesztését célzó reform

Mérföldkő

A tartós ápolás-gondozás reformjának alapvető elemei végrehajtásának megkezdése

A 2024- től kezdődő időszakra vonatkozó kormányközi költségvetési kapcsolatokról szóló törvényt közzétették Ausztria jogi információs rendszerében.

–

–

–

ELSŐ NEGYEDÉV

2024

A tartós ápolási-gondozási reform fő elemeinek tükröződniük kell a kormányközi költségvetési kapcsolatokról szóló törvényben(Finanzausgleichsgeset z), amely hatályba lépett.

122

4.B.3. Klímabarát városközpontok

Mérföldkő

A négy beavatkozási területre vonatkozó finanszírozási iránymutatások elfogadása

Közzétett finanszírozási iránymutatások

–

–

–

NEGYEDÉV

2021

Elfogadták a városközpontok épületeinek felújítására vonatkozó finanszírozási iránymutatásokat. A támogatható projektek a következők: i. kereskedelmi és kommunális épületek termikus felújítása, ii. homlokzatzöldítési projektek, iii. épületek összekapcsolása nagy hatékonyságú távfűtéssel, valamint iv. barnamezős területek újrahasznosítása.

123

4.B.3. Klímabarát városközpontok

Célpont

Befejezett hőtechnikai felújítási projektek

–

Termikus felújítási projektek száma

0

34

NEGYEDIK NEGYEDÉV

2023

A városközpontokban működő vállalatok és/vagy települések legalább 34 hőfelújítási projektje befejeződött.

127

4.B.3. Klímabarát városközpontok

Célpont

A nagy hatásfokú távfűtéshez való csatlakozásra irányuló projektek lezárultak

–

A nagy hatásfokú távfűtéshez való csatlakozásra irányuló projektek száma

0

375

NEGYEDIK NEGYEDÉV

2023

Legalább 375, a nagy hatásfokú távfűtéshez való csatlakozásra irányuló projekt zárult le.

129

4.B.3. Klímabarát városközpontok

Célpont

Lezárt barnamezős projektek

–

A barnamezős projektek újrafeldolgozásának száma

0

30

NEGYEDIK NEGYEDÉV

2023

Legalább 30, a barnamezős területek újrahasznosítására irányuló projekt zárult le.

130

4.B.3. Klímabarát városközpontok

Célpont

Barnamezős projektek

–

A barnamezős projektek újrafeldolgozásának száma

30

60

MÁSODIK NEGYEDÉV

2026

60 barnamezős terület újrahasznosítására irányuló projekt esetében került sor fizetési levelek kibocsátására.

131

4.B.4. A közösségi ápolói tevékenység megvalósításába történő beruházás

Célpont

A közösségi ápolói munka megkezdése

–

A munkába állt új közösségi ápolók száma

0

50

NEGYEDÉV

2021

Legalább 50 közösségi ápoló kezdte meg munkáját.

132

4.B.4. A közösségi ápolói tevékenység megvalósításába történő beruházás

Mérföldkő

Időközi értékelés

Időközi értékelő jelentés

benyújtott

NEGYEDIK NEGYEDÉV

2022

Időközi értékelő jelentés és ajánlások a külső értékelők általi további megközelítéshez

133

4.B.4. A közösségi ápolói tevékenység megvalósításába történő beruházás

Célpont

150 nemzeti szinten tevékenykedő közösségi ápoló

–

A nemzeti szinten aktív új közösségi ápolók száma.

50

150

NEGYEDIK NEGYEDÉV

2024

Legalább 150 közösségi ápoló tevékenykedik nemzeti szinten. A végső értékelés mind a 150 KN teljesítményére kiterjed

O. SUBCOMPONENT 4.C. Művészetek és kultúra

Az osztrák helyreállítási és rezilienciaépítési terv ezen alkomponense a következő kihívásokkal foglalkozik: a zöld és digitális átállás támogatása a művészetekben és a kultúrában.

Az alkomponens célja, hogy ösztönzőket határozzon meg egy ökológiailag fenntarthatóbb kulturális ágazat számára, és felgyorsítsa az ágazat digitális strukturális átalakulását, különös tekintettel a kulturális örökség digitalizálására.

Az alkomponens a gazdaság ökológiai fenntarthatóságával (2019-ben a 3. országspecifikus ajánlás) és a digitális átállásba való beruházással (2020-ban a 3. országspecifikus ajánlás) kapcsolatos országspecifikus ajánlásokkal foglalkozik.

Ebben az alkomponensben várhatóan egyetlen intézkedés sem sérti jelentősen a környezeti célkitűzéseket az (EU) 2020/852 rendelet 17. cikke értelmében, figyelembe véve a helyreállítási és rezilienciaépítési tervben a DNSH technikai iránymutatással (2021/C58/01) összhangban meghatározott intézkedések és enyhítő lépések leírását.

O.1.  A vissza nem térítendő pénzügyi támogatást célzó reformok és beruházások ismertetése

Reform: 4.C.1. Épületkultúra-program kidolgozása

A reform célja a „Baukultur” keretrendszerének létrehozása, amely ötvözi a magas színvonalú építészetet és épített környezetet, figyelembe véve a társadalmi, ökológiai, gazdasági és kulturális elemeket. A cél a kultúraépítéssel kapcsolatos tudatosság növelése és a zöld átállás szempontjainak integrálása ezen a területen.

A reform elsősorban a „negyedik osztrák épületkultúra-jelentésből” áll, amelynek célja, hogy az elkövetkező évekre megalapozza az ausztriai épületkultúra reformját, és konkrét intézkedéseket vázoljon fel az épületkultúra-programra vonatkozóan. A reformnak jobb jogi, pénzügyi és strukturális keretfeltételeket kell teremtenie a magas színvonalú épületek számára. Az európai követelményekhez való kapcsolódás képessége alapvető szerepet játszik.

A végrehajtási reform várhatóan 2021. szeptember 30-ig fejeződik be.

Reform: 4.C.2. A kulturális örökségre vonatkozó nemzeti digitalizációs stratégia kidolgozása

A reform célja a digitalizáció kiterjesztése a művészetekben és a kultúrában, valamint a művészeti és kulturális ágazat digitális átalakulásának előmozdítása. Célja a kulturális javak jobb láthatósága és a kulturális intézmények közötti hálózatépítés.

A reform a kulturális örökség digitalizálására vonatkozó nemzeti stratégia kidolgozásából és közzétételéből áll. E stratégia célja a művészeti és kulturális ágazat további digitális átalakulásának előmozdítása Ausztriában. Elő kell mozdítania a kulturális örökség digitalizálását, például a kulturális intézmények gyűjteményeit és leltárát. A stratégiai folyamat magában foglal egy nyilvános nyitórendezvényt, munkaértekezleteket és webalapú támogatást a kölcsönadónál. A folyamat eredménye egy stratégiai dokumentum közzététele. A stratégia egyben az ebben az alkomponensben szereplő, digitalizációba történő beruházások kerete is.

A reform végrehajtása várhatóan 2023. március 31-ig fejeződik be.

Beruházás: A Volkskundemuseum Wien és a Prater Ateliers felújítása

A beruházás célja, hogy kiválasztott felújítási projektek alapján bemutassa az élő építési kultúra és a környezettudatos műemlékvédelem kombinációját.

A beruházás a Prater Ateliers és a Volkskundemuseum Wien felújításából áll.



Beruházás: 4.C.4. Digitalizációs hullám – kulturális örökség

A beruházás célja, hogy nagyszabású digitalizációs hullámot indítson a kulturális intézményekben.

A beruházás a „Kulturpool” platform aktualizálásábólésegy kulturális és művészeti tárgyak digitalizálására irányuló programból áll.

Beruházás: Az éghajlatbarát kulturális vállalkozásokat támogató beruházási alap

A beruházás célja, hogy támogassa a kulturális intézményeket abban, hogy beruházzanak struktúráik környezetbarátabb kialakításába.

A beruházás kulturális intézmények finanszírozásából áll.

O.2.  A vissza nem térítendő pénzügyi támogatás nyomon követésére és végrehajtására vonatkozó mérföldkövek, célok, mutatók és ütemterv

Sorszám

Kapcsolódó intézkedés (reform vagy beruházás)

Mérföldkő/cél

Név

Minőségi mutatók 
(a részcélokra vonatkozóan)

Mennyiségi mutatók 
(a célok tekintetében)

A befejezés indikatív ütemterve

Az egyes mérföldkövek és célértékek leírása

Mértékegység

Kiindulási

Cél

Negyed

Év

134

4.C.1. Épületkultúra-program kidolgozása

Mérföldkő

Negyedik jelentés az épületkultúráról

Megjelent az épületkultúráról szóló jelentés

–

–

–

NEGYEDÉV

2021

Közzétették a negyedik épületkultúra-jelentést. Meghatározza az építőipari kultúra reformjának menetrendjét Ausztriában az elkövetkező évekre, és konkrét intézkedéseket vázol fel az építési kulturális programra vonatkozóan.

135

4.C.2. A kulturális örökségre vonatkozó nemzeti digitalizációs stratégia kidolgozása

Mérföldkő

A kulturális örökség digitalizálására vonatkozó stratégiáról szóló konzultációs folyamat elindítása

A konzultációs folyamat közzététele, beleértve az online felmérés elindítását is

–

–

–

ELSŐ NEGYEDÉV

2022

A konzultációs folyamat megkezdődött. A konzultációra online felmérés és az érintett érdekelt felekkel (például múzeumokkal, oktatási intézményekkel, könyvtárakkal) tartott külön munkaértekezletek révén kerül sor.

136

4.C.2. A kulturális örökségre vonatkozó nemzeti digitalizációs stratégia kidolgozása

Mérföldkő

A Kulturális Minisztérium (BMKOES) kiadványa a kulturális örökség digitalizálására vonatkozó stratégiáról

A stratégiát közzéteszik

–

–

–

ELSŐ NEGYEDÉV

2023

A konzultációs folyamat eredményeit figyelembe véve közzétették a digitalizációs stratégiát.

137

A Volkskundemuseum Wien és a Prater Ateliers felújítása

Mérföldkő

Megvalósíthatósági tanulmányok a Volkskundemuseum Wien és a Prater Ateliers számára

Megvalósíthatósági tanulmányok közzététele

–

–

–

NEGYEDIK NEGYEDÉV

2021

A két felújítási projekt megvalósíthatósági tanulmányai elkészültek és rendelkezésre állnak. Ezek magukban foglalják a földrajzi referenciaadatok gyűjtését, az ingatlanok és épületek mérését, a műemlékek védelmét és az energiahatékonyságot figyelembe vevő alapjelentések elkészítését, valamint a felújítási projektek épületkultúra-támogatásával foglalkozó tervezési tanácsadó testület kinevezését. 

138

A Volkskundemuseum Wien és a Prater Ateliers felújítása

Mérföldkő

A Prater Ateliers felújítása

Átadási igazolás

–

–

–

MÁSODIK NEGYEDÉV

2025

A Szövetségi Művészeti, Kulturális, Közszolgálati és Sportminisztérium által aláírt átadási igazolás a Prater Ateliers felújításáról. A felújításnak hozzá kell járulnia az épület energiahatékonyságának növeléséhez.

139

A Volkskundemuseum Wien és a Prater Ateliers felújítása

Mérföldkő

A Volkskundemuseum felújítása

Átadási igazolás

–

–

–

MÁSODIK NEGYEDÉV

2026

A Szövetségi Lakásügyi, Művészeti, Kulturális, Média- és Sportminisztérium által aláírt átadási igazolás a Volkskundemuseum felújításáról. A felújításnak hozzá kell járulnia az épület energiahatékonyságának növeléséhez.

140

4.C.4. Digitalizációs hullám – kulturális örökség

Mérföldkő

„Kulturpool Neu” – webalapú adatösszesítő platform különböző kulturális örökségvédelmi intézményektől

A „KulturpoolNeu” platform közzététele és elindítása

–

–

–

ELSŐ NEGYEDÉV

2023

A„Kulturpool Neu” platform új, kortárs kialakítással indult. Központi platformként működik, amely egyesíti a kulturális örökség különböző intézményeiből származó adatokat, és azokat digitálisan hozzáférhetővé teszi a nyilvánosság számára.

141

4.C.4. Digitalizációs hullám kulturális öröksége

Célpont

Kulturális és művészeti tárgyak digitalizálására irányuló program

–

Szám

0

400 000

NEGYEDIK NEGYEDÉV

2024

Legalább 400000 kulturális és művészeti tárgyat digitalizáltak (beleértve 300 analóg filmet és 15 000 3D tárgyat)

142

4.C.4. Digitalizációs hullám – kulturális örökség

Célpont

Kulturális és művészeti tárgyak digitalizálására irányuló program

–

Szám

400 000

600 000

NEGYEDIK NEGYEDÉV

2025

Legalább 600000 kulturális és művészeti tárgyat digitalizáltak.

143

4.C.5. Az éghajlatbarát kulturális vállalkozásokat támogató beruházási alap

Mérföldkő

A befektetési alapot létrehozó finanszírozási iránymutatások hatálybalépése

A befektetési alapot létrehozó finanszírozási iránymutatások hatálybalépése.

–

–

–

NEGYEDIK NEGYEDÉV

2021

Az éghajlatbarát kulturális vállalkozások beruházási alapját létrehozó finanszírozási iránymutatások hatálybalépésével létrejött a részvételi szándék kifejezésére való felhívás jogalapja. Az alap a következő területeken fektethet be: megújuló energiaforrások (például fotovoltaikus energia, hőszivattyúk vagy biomassza); energiatakarékossági intézkedések (például fűtésoptimalizálás vagy világításoptimalizálás); körforgásos gazdaság (például a nyersanyag-felhasználás csökkentése); az éghajlatváltozáshoz való alkalmazkodást célzó intézkedések (például zöld homlokzatok a hűtéshez)

144

4.C.5. Az éghajlatbarát kulturális vállalkozásokat támogató beruházási alap

Mérföldkő

Első pályázati felhívás

Az első pályázati felhívás közzététele

–

–

–

MÁSODIK NEGYEDÉV

2022

A részvételi szándék kifejezésére való felhívást közzétették. A potenciális kérelmezők hozzáférhetnek az összes szükséges dokumentumhoz és információhoz. A kérelmeket online is be lehet nyújtani.

145

4.C.5. Az éghajlatbarát kulturális vállalkozásokat támogató beruházási alap

Mérföldkő

A befektetési alap pénzügyi volumenére vonatkozó kötelezettségvállalás

A kiválasztott projektek listájának közzététele

–

–

–

NEGYEDÉV

2025

A befektetési alap pénzügyi volumenét lekötötték.

       

P. SUBCOMPONENT 4.D Reziliencia reformok révén

Ez az alkomponens azokat a központi reformokat foglalja magában, amelyek az elkövetkező években növelni fogják Ausztria rezilienciáját. A reformintézkedések kiegészítik a különböző alkomponensekben foglalt reform- és beruházási intézkedéseket, és további reformokat is tartalmaznak a strukturális kihívások kezelése és bizonyos területek keretfeltételeinek biztosítása érdekében.

Az alábbiakban minden egyes reformintézkedés esetében bemutatjuk az országspecifikus ajánlásokban szereplő kihívásokhoz való hozzájárulást és a reformok célkitűzéseit.

4.D.1.: A reform hozzájárul a kormányzati szintek közötti költségvetési kapcsolatok és felelősségi körök egyszerűsítésével és észszerűsítésével, valamint a finanszírozási és kiadási felelősségi körök összehangolásával kapcsolatos országspecifikus ajánlás végrehajtásához (2019-ben az 1. országspecifikus ajánlás).

4.D.2.: A reform hozzájárul a nyugdíjrendszer fenntarthatóságának kezelésével kapcsolatos országspecifikus ajánlás (2019-ben az 1. országspecifikus ajánlás) teljesítéséhez.

4.D.3.: A reform hozzájárul a nyugdíjrendszer fenntarthatóságának kezelésével kapcsolatos országspecifikus ajánlás (2019-ben az 1. országspecifikus ajánlás) teljesítéséhez.

4.D.4.: A reform hozzájárul az éghajlat-politikai célok eléréséhez és Ausztria klímasemleges gazdaságra való átállásához kapcsolódó országspecifikus ajánlás (2020-ban a 3. országspecifikus ajánlás) teljesítéséhez.

4.D.5.: A reform hozzájárul az adószerkezet hatékonyabbá tételére, valamint az inkluzív és fenntartható növekedést támogatóbbá tételére vonatkozó országspecifikus ajánlás (2020-ban a 4. országspecifikus ajánlás) teljesítéséhez.

4.D.6.: A reform hozzájárul az Ausztria klímasemleges gazdaságra való átállásához szükséges jelentős magánberuházásokkal kapcsolatos országspecifikus ajánlás megvalósításához (2020-ban a 3. országspecifikus ajánlás).

4.D.7.: A reform hozzájárul az osztrák oktatási eredmények javítására vonatkozó országspecifikus ajánlás (2020-ban a 2. országspecifikus ajánlás) teljesítéséhez.

4.D.8.: A reform hozzájárul a vállalkozások növekedésének ösztönzéséhez és a szolgáltatási ágazat szabályozási akadályainak csökkentéséhez kapcsolódó országspecifikus ajánlás (2019-ben a 3. országspecifikus ajánlás) teljesítéséhez.

4.D.9.: A reform hozzájárul a vállalkozások növekedésének ösztönzésével és a szolgáltatási ágazat szabályozási akadályainak csökkentésével kapcsolatos országspecifikus ajánlás (2019-ben a 3. országspecifikus ajánlás) teljesítéséhez.

4.D.10.: A reform hozzájárul az alacsony képzettségűek munkaerőpiaci eredményeinek a szociális partnerekkel szoros együttműködésben történő javítására vonatkozó országspecifikus ajánlás (2019-ben a 2. országspecifikus ajánlás) teljesítéséhez.

4.D.11.: A reformok hozzájárulnak a szolgáltatási ágazat szabályozási akadályainak csökkentésével (2019-ben a 3. országspecifikus ajánlás), valamint az adminisztratív és szabályozási terhek csökkentésével (2020-ban a 3. országspecifikus ajánlás) kapcsolatos országspecifikus ajánlások végrehajtásához.

Ebben az alkomponensben várhatóan egyetlen intézkedés sem sérti jelentősen a környezeti célkitűzéseket az (EU) 2020/852 rendelet 17. cikke értelmében, figyelembe véve a helyreállítási és rezilienciaépítési tervben a DNSH technikai iránymutatással (2021/C58/01) összhangban meghatározott intézkedések és enyhítő lépések leírását.

P.1.  A vissza nem térítendő pénzügyi támogatást célzó reformok és beruházások ismertetése

Reform: 4.D.1. A kiadások felülvizsgálata a zöld és digitális átállásra összpontosítva

A reform célja a zöld és digitális átálláshoz kapcsolódó közkiadások felülvizsgálata.

A reform a kiadások felülvizsgálatának terjesztéséből áll.

Reform: 4.D.2. A tényleges nyugdíjbavonulási életkor emelése

A reform célja a tényleges nyugdíjbavonulási életkor emelése a korengedményes nyugdíjazás ösztönzőinek csökkentése révén, ezáltal hozzájárulva az állami nyugdíjkiadások növekedésének korlátozásához, bár korlátozott mértékben. A „korengedményes öregségi nyugdíj” (abschlagsfreie vorzeitige Alterspension)úgynevezett „korengedményes jutalommal” (FrühstarterInnenbonus)való felváltása a 2020. évi társadalombiztosítási módosító törvénnyel összefüggésben növeli a tényleges nyugdíjbavonulási életkort, miközben csökkenti a nyugdíjszakadékot és hozzájárul az időskori szegénység csökkentéséhez. A törvényt 2020 novemberében fogadták el, és 2022 januárjától lép hatályba.

A „levonások nélküli korengedményes öregségi nyugdíj” (abschlagsfreie vorzeitige Alterspension)lehetővé tette a kötelező nyugdíjkorhatár (65 éves férfiak, 60 éves nők) előtti levonások nélküli nyugdíjba vonulást 45 járulékfizetési év teljesítésekor. Csak kevés, többnyire az átlagnál jóval magasabb nyugdíjjal rendelkező személy részesült e szabály előnyeiből. Ezzel szemben az új „korai kezdő bónusz” (FruehstarterInnenbonus)révén az emberek a 15 és 20 év közötti munkaviszonyuk minden egyes hónapja után egy eurót kapnak nyugdíjukon felül. A 20. életév betöltéséig tartó öt évben a pótlék a megállapított nyugdíjösszegen felül havonta legfeljebb 60 EUR (évi 840 EUR). A korai indulási bónusz feltétele legalább 25 év biztosítási idő megszerzése. Ennek eredményeként a bónusznak ösztönöznie kell a munkába való visszatérést a gyermekgondozási időszakot követően.

T anyugdíjba vonulást követő naptári évben az első nyugdíjkorrekció a korrekciós összeg 50%-a („50% Aliquotierung”).

A reform végrehajtását 2026. március 31-ig be kell fejezni.

Reform: 4.D.3. Az időskori szegénység csökkentése az emberek hosszabb munkavállalásra való ösztönzése révén

A reform célja az időskori szegénység csökkentése azáltal, hogy arra ösztönzi az embereket, hogy hosszabb ideig dolgozzanak. A reform két részből áll.

Az első rész célja a nyugdíjhalasztási bónusz növelése annak érdekében, hogy az egyéneket arra ösztönözze, hogy a törvényben előírt nyugdíjkorhatárnál hosszabb ideig dolgozzanak. Ausztriában a nők gyermekgondozási feladataik miatt jellemzően megszakították korábbi munkaviszonyukat és rövidebb nyugdíjjárulék-fizetési időszakokat teljesítettek. Tekintettel arra, hogy a nyugdíjhalasztási pótlékot jellemzően nők veszik igénybe, akiknek a törvényben előírt nyugdíjkorhatára még mindig alacsonyabb, mint a férfiaké, várhatóan hozzájárul a nemek közötti nyugdíjszakadék csökkentéséhez is.

A második rész célja a korridornyugdíjra való jogosultság feltételeinek szigorítása a korengedményes nyugdíjazás alsó korhatárának és a szükséges járulékfizetési éveknek a megemelésével. Az intézkedés e része várhatóan hozzájárul a nyugdíjrendszer költségvetési fenntarthatóságához.

A reform végrehajtását 2026. március 31-ig be kell fejezni.

Reform: 4.D.4. Éghajlat-politikai irányítási keret

A reform célja, hogy szilárd jogi keretet hozzon létre az éghajlat-politikai célok végrehajtásához.

A többszintű kormányzás hiányának kérdésével különösen a következő, a mérföldkövekben is tükröződő intézkedésekkel kell foglalkozni: polgári klímatanács (Klimarat)létrehozása, amelyet az osztrák éghajlat-politikai célok eléréséhez szükséges éghajlatvédelmi intézkedésekre vonatkozó javaslatok megvitatására és kidolgozására hoztak létre. A környezetbarát költségvetés-tervezés fókuszpontjának bevezetése az osztrák pénzügyminisztériumban, amelynek feladata a környezetbarát költségvetés-tervezési normák végrehajtása az osztrák költségvetési folyamatban, valamint az osztrák szövetségi költségvetési törvény (BHG 2013) módosítása, amely bevezeti az osztrák éves szövetségi költségvetés kötelező kiegészítését és a jogalkotási javaslatok éghajlati ellenőrzését a szabályozási hatásvizsgálat új, kötelező erejű hatásdimenziója révén. A kötelező kiegészítés („a zöld költségvetésről szóló jelentés”) célja a költségvetési és adópolitikai intézkedések, valamint a vonatkozó szabályozási intézkedések éghajlat- és környezetvédelmi hatásainak összegyűjtése és elemzése.

A reform végrehajtása várhatóan 2021. december 31-én kezdődik és 2025. december 31-ig fejeződik be, a vonatkozó rendelkezések tényleges alkalmazása pedig legkésőbb 2026. január 1-jén kezdődik.

Reform: 4.D.5. A környezetvédelmi és szociális adók reformja

Az ökoszociális adóreform átfogó célja az éghajlatváltozás elleni küzdelem, valamint az európai és nemzeti éghajlat-politikai célok eléréséhez való hozzájárulás. Az adóreform első szakaszának közelmúltbeli végrehajtását követően további ösztönzőkre van szükség az éghajlatbarát fogyasztói magatartáshoz annak érdekében, hogy Ausztria elérje a 2030-ra kitűzött éghajlat-politikai céljait. Az ökoszociális adóreform közelgő második szakasza várhatóan fontos kiegészítője lesz az éghajlatbarát technológiákra irányuló beruházási ösztönzőknek (amelyek különösen az osztrák helyreállítási és rezilienciaépítési terv 1. komponensében (Zöld helyreállítás) szerepelnek), valamint a körforgásos gazdaság kiterjesztéséhez nyújtott támogatásnak azáltal, hogy kedvezményes adóügyi megítélést biztosít az alacsony vagy nulla kibocsátású technológiák és termékek számára. Az adóreform várhatóan bevételsemleges lesz azáltal, hogy olyan kompenzációs intézkedések révén nyújt adókedvezményt a vállalatoknak és a magánháztartásoknak, amelyek további pozitív társadalmi és gazdasági hatásokkal járnak, mint például a munkát terhelő adók csökkentése vagy a fogyasztáson alapuló célzott bónuszok.

Az intézkedésnek be kell vezetnie a szén-dioxid-kibocsátás árazását, például a szén-dioxid-árazás révén, az adójogszabályok keretében meglévő adókon keresztül, vagy egy nemzeti kibocsátáskereskedelmi rendszeren keresztül, kezdetben rögzített árakkal. Ezeket az intézkedéseket európai szintű eszközökkel koordinálják, hogy kizárják a kettős árképzést. Az árazás összege egyrészt a kormányprogramban elfogadott tényleges költség célján, másrészt az éghajlat-politikai célok eléréséhez szükséges kibocsátáscsökkentésen alapul. A reform 2030-ig várhatóan 2,6 millió tonna CO2-egyenértéknek megfelelő éves üvegházhatásúgázkibocsátás-megtakarítást fog eredményezni 2019-hez képest.

A reform végrehajtása várhatóan 2021. június 30-án kezdődik és 2022. március 31-ig fejeződik be.

Reform: 4.D.6. Zöld finanszírozás (menetrend)

A zöld finanszírozási menetrend célja egy olyan politikai és nyomonkövetési keret létrehozása, amely magántőkét mozgósít a 2030-ra kitűzött éghajlat- és energiapolitikai célok eléréséhez szükséges beruházásokhoz.

A zöld finanszírozási menetrend intézkedései a zöldrefestés elleni aktív küzdelem jegyében a következő három szempontra összpontosítanak: i. tőke mozgósítása az éghajlatvédelem és a fenntartható beruházások érdekében, ii. az éghajlattal kapcsolatos kockázatok rögzítése és kezelése az átvilágítási kötelezettségekben, valamint iii. egységes stratégiák és módszerek, valamint iránymutatás kidolgozása.



A zöld finanszírozási menetrendben szereplő konkrét intézkedések a következők: a „zöld támogatási tényezőről” szóló megállapodás előmozdítása uniós szinten, valamint az uniós megállapodás alapján a „zöld támogatási tényező” nemzeti végrehajtása a „zöld hitelek” nyújtásának megkönnyítése érdekében; stratégiák és módszerek kidolgozása a zöld finanszírozással kapcsolatos jobb kockázatkezelés érdekében, pl. az éghajlati és környezeti kockázatoknak való kitettség szisztematikus mérése és csökkentése; valamint a megfelelő módszerek és a kapcsolódó iránymutatás továbbfejlesztése.

A reform végrehajtását 2022. december 31-ig be kell fejezni.

Reform: 4.D.7. Nemzeti pénzügyi oktatási stratégia

A cél egy nemzeti pénzügyi oktatási stratégia létrehozása, amely eddig nem létezett. Közös célokat és hosszú távú jövőképet határoz meg, amely Ausztriában a pénzügyi oktatás növekedéséhez vezet, és amelyre a pénzügyi oktatási ágazat érdekelt felei saját programjaikat és intézkedéseiket alapozhatják.

A reform magában foglalja egy stratégiai koncepció kidolgozását és egy kompetenciakeret létrehozását. A pénzügyi oktatási stratégiának különösen a következő témákkal kell foglalkoznia: alapfokú pénzügyi oktatás az iskolákban és a fiatalok számára, a lakosság tőkepiaci ismereteinek bővítése, valamint a jövőbeli és időskori ellátás fontosságának tudatosítása. A nőket az egyik konkrét célcsoportként azonosították.

A reform végrehajtása várhatóan 2021. szeptember 30-án kezdődik és 2022. december 31-ig fejeződik be.

Reform: 4.D.8. Induló vállalkozásokkal kapcsolatos csomag

A cél az, hogy fenntartható támogatást nyújtsanak a növekedésorientált induló vállalkozásoknak, és nemzetközi szinten növeljék az üzleti helyszín vonzerejét.

A reform egy új jogi forma („Austrian Limited” munkacím) bevezetéséből áll. Ezt az új jogi formát az induló innovatív vállalkozások és az innovatív kkv-k igényeihez, valamint a szociális vállalkozás területéhez kell igazítani. A növekedés finanszírozásának erősítése érdekében további adókedvezményeket is meg kell vizsgálni. Emellett a reformot más egyszerűsítési intézkedésekkel, például az egyszeri adatszolgáltatás elvével és a türelmi időszak végrehajtásával együtt kell vizsgálni (lásd alább).

A reform végrehajtását 2022. március 31-ig be kell fejezni.

Reform: 4.D.9. A saját tőke megerősítése

Az intézkedés célja az osztrák vállalatok sajáttőke-helyzetének megerősítése azáltal, hogy megkönnyíti a magántőke saját tőke formájában történő mozgósítását a vállalatokban. E célból az első cél az osztrák társaságok sajáttőke-helyzetének értékelése. Különösen azt kell tisztázni, hogy a sajáttőke-pozíció mely ágazatokban különösen alacsony, és meg kell határozni a vállalat méretének szerepét is.

A reformintézkedés a Covid19-válság során a likviditási szűk keresztmetszetek áthidalására használt, államilag garantált hitelek sajáttőke- vagy részvényjellegű eszközökké történő átalakításából áll. Ezenkívül a más európai országokban már megszilárdult kollektív befektetési forma, a SICAV (société d’investissement à capital variable) társasági részesedésbe történő befektetésre szolgáló társasági forma az osztrák társasági jogban gyökerezik. Célja, hogy az alapok részvényeit értékpapírosíthatóvá és forgalomképessé tegye. A kialakítás során figyelembe kell venni a magas szintű átláthatósági normákat, a befektetővédelmet, a pénzmosás megelőzését és az adóstrukturálási modellek kizárását.

A reform végrehajtása várhatóan 2021. szeptember 30-án kezdődik és 2022. március 31-ig fejeződik be.

Reform: 4.D.10. Munkaerőpiac: egyablakos

Az intézkedés célja, hogy célzott támogatást nyújtson a többféle akadállyal szembesülő tartósan munkanélküli személyek munkaerőpiacra való visszatéréséhez. Az összehangolt támogatás várhatóan hozzájárul e számos akadály felszámolásához, és megkönnyíti a szakképesítéshez és a képzéshez való hozzájutást. A Covid19-világjárvány idején is egyre nagyobb szükség volt erre a célzott támogatásra.

Az intézkedés egyablakos ügyintézést hoz létre azon tartósan munkanélküli személyek számára, akik számos akadállyal szembesülnek a munkaerőpiaci elhelyezkedés és befogadás terén. Az egyablakos rendszer kialakítása és kialakítása a szociális partnerekkel és a tartományokkal szoros együttműködésbentörténik. Ennek az egyablakos rendszernek össze kell hangolnia és meg kell könnyítenie a különböző támogató intézmények megfelelő szolgáltatásaihoz való hozzáférést.

A reform végrehajtását 2022. március 31-ig be kell fejezni.

Reform: 4.D.11. Az üzleti szabályozások liberalizációja

Három célzott intézkedés célja, hogy hozzájáruljon a kereskedelem keretfeltételeinek liberalizációjához, valamint a zöld és digitális átálláshoz is hozzájáruló vállalkozásorientált szolgáltatások nyújtásának előmozdításához.

A reformcsomag három intézkedésből áll: A vállalkozások átruházása előtt álló akadályok felszámolása (a türelmi időről szóló törvény) számos olyan tevékenységet tartalmaz, amelyek megkönnyítik a vállalkozások új tulajdonosokra (például a családi vállalkozások következő generációjára) történő átruházását. Az alkalmi közlekedésről szóló törvény módosítása összehangolja a taxikra és más autókölcsönző vállalkozásokra vonatkozó feltételeket, lehetővé téve ezáltal az innovatív fuvarmegosztó szolgáltatások működtetését. E csomag utolsó reformintézkedése megkönnyíti az elektromos gépjárművek töltőállomásainak és a kereskedelmi létesítmények részét képező fotovoltaikus rendszereknek az engedélyezési eljárását.

A reform végrehajtását 2022. március 31-ig be kell fejezni. Az alkalmi forgalomról szóló törvénynek 2021. március 31-ig kellett volna hatályba lépnie. Az elektromos járművek töltőállomásai és a fotovoltaikus rendszerek telepítésének engedélyezése alóli mentességnek 2021. március 31-ig kellett volna hatályba lépnie.

P.2.  A vissza nem térítendő pénzügyi támogatás nyomon követésére és végrehajtására vonatkozó mérföldkövek, célok, mutatók és ütemterv

Sorszám

Kapcsolódó intézkedés (reform vagy beruházás)

Mérföldkő/cél

Név

Minőségi mutatók 
(a részcélokra vonatkozóan)

Mennyiségi mutatók 
(a célok tekintetében)

A befejezés indikatív ütemterve

Az egyes mérföldkövek és célértékek leírása

Mértékegység

Kiindulási

Cél

Negyed

Év

146

4.D.1. A kiadások felülvizsgálata a zöld és digitális átállásra összpontosítva

Mérföldkő

Az éghajlat- és energiapolitikai támogatás és ösztönző környezet elemzésével kapcsolatos kiadások felülvizsgálata.

A jelentés terjesztése

–

–

–

NEGYEDÉV

2022

A jelentést a szervezeten belül terjesztik. Ez a jelentés az éghajlat- és energiapolitikai támogatás és ösztönző környezet elemzésére összpontosít. Ennek alapján sor kerülhet az éghajlat- és energiapolitikára gyakorolt hatásukkal kapcsolatos további finanszírozás és ösztönzők vizsgálatára. Célja, hogy éghajlat-politikai felelősségi mechanizmusokat foglaljon magában a minisztériumok számára, és konkrét üvegházhatásúgáz-csökkentési célokat határozzon meg, meghatározott költségvetési felső határokkal.

147

4.D.1. A kiadások felülvizsgálata a zöld és digitális átállásra összpontosítva

Mérföldkő

A kiadások felülvizsgálata: „A tartományok finanszírozási környezetével való szinergiák azonosítása”

A jelentés terjesztése

–

–

–

MÁSODIK NEGYEDÉV

2023

A jelentést a szervezeten belül terjesztik. Ez a jelentés a tartományok finanszírozási környezetében fennálló szinergiák azonosítására összpontosít, beleértve a szövetségi szint és a tartományok közötti éghajlati felelősségi mechanizmusokat a kormányközi költségvetési kapcsolatokról szóló 2017. évi törvény (Finanzausgleichsgesetz 2017) részeként, hogy az a kormányközi költségvetési kapcsolatokról szóló törvény következő időszakának alapjául szolgálhasson.

148

4.D.1. A kiadások felülvizsgálata a zöld és digitális átállásra összpontosítva

Mérföldkő

A kiadások felülvizsgálata: „Az uniós taxonómia nemzeti szintű végrehajtása”

A jelentés terjesztése

–

–

–

NEGYEDIK NEGYEDÉV

2024

A jelentést a szervezeten belül terjesztik. Ez a jelentés a pénzmozgások éghajlatbarát és fenntartható beruházások felé történő átirányításával kapcsolatos kihívások azonosítására, valamint a költségvetési, szabályozási és adópolitika területén a közszféra mozgatórugóinak azonosítására összpontosít.

149

4.D.1. A kiadások felülvizsgálata a zöld és digitális átállásra összpontosítva

Mérföldkő

A kiadások felülvizsgálata – „Közszektorbeli részesedés”

A jelentés terjesztése

–

–

–

MÁSODIK NEGYEDÉV

2025

A „közszektorbeli részesedésről” szóló kiadás-felülvizsgálati jelentést online közzé kell tenni. Ez a jelentés az állami tulajdonú vállalatok éghajlattal kapcsolatos fenntarthatósági stratégiáinak felülvizsgálatára összpontosít.

150

4.D.1. A kiadások felülvizsgálata a zöld és digitális átállásra összpontosítva

Mérföldkő

A kiadások felülvizsgálata – „A közbeszerzés fenntarthatósága”

A jelentés terjesztése

–

–

–

ELSŐ NEGYEDÉV

2026

A „közbeszerzés fenntarthatóságáról” szóló kiadás-felülvizsgálati jelentést belsőleg kell terjeszteni. Ez a jelentés a jelenlegi helyzet értékelésére összpontosít a fenntartható közbeszerzés tekintetében. Hangsúlyozza továbbá a fenntartható közbeszerzés optimalizálási potenciáljának fejlesztését.

151

4.D.1. A kiadások felülvizsgálata a zöld és digitális átállásra összpontosítva

Mérföldkő

A kiadások felülvizsgálata: „További előrelépés a közigazgatás digitalizációja terén”

A jelentés terjesztése

–

–

–

NEGYEDÉV

2023

A jelentést a szervezeten belül terjesztik. Ez a jelentés a digitalizációs alap hatásainak értékelésére összpontosít.

152

4.D.2. A tényleges nyugdíjbavonulási életkor emelése

Mérföldkő

Jogalap létrehozása a korengedményes nyugdíj levonás nélküli eltörléséhez, valamint a korengedményes nyugdíjba vonulási prémium bevezetéséhez

A társadalombiztosítás módosításáról szóló 2020. évi törvény közzététele Ausztria jogi információs rendszerében

–

–

–

NEGYEDIK NEGYEDÉV

2020

A „korengedményes öregségi nyugdíjnak” az úgynevezett „korengedményes starter bónuszsal” való felváltását 2020 novemberében fogadták el a 2020. évi társadalombiztosítási módosító törvénnyel összefüggésben, és a 2022 januárjától lép hatályba.

153

4.D.2. A tényleges nyugdíjbavonulási életkor emelése

Mérföldkő

Az első nyugdíjemelés 50%-ának bevezetése

A társadalombiztosítási törvényt módosító törvény hatálybalépése

–

–

–

ELSŐ NEGYEDÉV

2022

A nyugdíjba vonulást követő naptári évben az első nyugdíjkorrekció a korrekciós összeg 50%-a.

154a. cikk

4.D.3. Az időskori szegénység csökkentése az emberek hosszabb munkavállalásra való ösztönzése révén

Mérföldkő

A nyugdíjhalasztási bónusz növelését bevezető törvény hatálybalépése

A jogszabály hatálybalépésére vonatkozó rendelkezés

–

–

–

MÁSODIK NEGYEDÉV

2022

A nyugdíjhalasztási pótlék emeléséről szóló törvény hatályba lép.

155a. cikk

4.D.3. Az időskori szegénység csökkentése az emberek hosszabb munkavállalásra való ösztönzése révén

Mérföldkő

A Korridorpension módosításáról szóló törvény hatálybalépése

 

A Korridorpensiont módosító törvény hatálybalépésére vonatkozó jogszabályi rendelkezés 

–

–

–

NEGYEDIK NEGYEDÉV

2022

A Korridorpension módosításáról szóló törvény 2026. január 1-jén lép hatályba, fokozatos alkalmazással.

156

4.D.4. Éghajlat-politikai irányítási keret

Mérföldkő

A Polgári Klímatanács (Klimarat)és a környezetbarát költségvetés-tervezéssel foglalkozó kapcsolattartó

Nyilvános jelentéstétel a Polgárok Klímatanácsának és a környezetbarát költségvetés-tervezéssel foglalkozó kapcsolattartó pontnak a létrehozásáról.

–

–

–

NEGYEDIK NEGYEDÉV

2021

Létrejön a Polgári Klímatanács (Klimarat), amit legalább az alakuló üléséről szóló nyilvános beszámolók is bizonyítanak. A pénzügyminiszteren belül létre kell hozni és nyilvánosan közzé kell tenni egy, a környezetbarát költségvetés-tervezéssel foglalkozó kapcsolattartó pontot a környezetbarát költségvetés-tervezési normák ausztriai végrehajtásának koordinálása érdekében.

157

4.D.4. Éghajlat-politikai irányítási keret

Mérföldkő

Az új jogalkotási javaslatok kötelező éghajlat-politikai ellenőrzését bevezető törvény hatálybalépése

A törvény azon rendelkezése, amely az osztrák szövetségi költségvetési törvény (BHG 2013) módosításának hatálybalépését jelzi, a vonatkozó rendelkezések legkésőbb 2026. január 1-jétől kezdődő tényleges alkalmazásával.

–

–

–

MÁSODIK NEGYEDÉV

2022

Az osztrák szövetségi költségvetési törvény (BHG 2013) módosítása az osztrák éves szövetségi költségvetés kötelező kiegészítését és a jogalkotási javaslatok éghajlati szempontú ellenőrzését vezeti be a szabályozási hatásvizsgálat új, kötelező erejű hatásdimenziója révén.

158

4.D.5. A környezetvédelmi és szociális adók reformja

Mérföldkő

A munkacsoport munkája második szakaszának elindítása

Az ökoszociális adóreformmal foglalkozó munkacsoport megkezdte az ökoszociális adóreform második szakaszával kapcsolatos munkát

–

–

–

MÁSODIK NEGYEDÉV

2021

A munkacsoport megkezdi az ökoszociális adóreform második szakaszával kapcsolatos munkáját.

159

4.D.5. A környezetvédelmi és szociális adók reformja

Mérföldkő

Az ökoszociális adóreform hatálybalépése

A törvénynek az ökoszociális adóreform hatálybalépését jelző rendelkezése.

–

–

–

ELSŐ NEGYEDÉV

2022

Az ökoszociális adóreform hatálybalépése, beleértve a szén-dioxid-kibocsátási árat is, amely 2030-ig várhatóan legalább 2,6 millió tonnával csökkenti az éves szén-dioxid-kibocsátást (2019-hez képest).

160

4.D.6. Zöld finanszírozás (menetrend)

Mérföldkő

Zöld finanszírozási program

A zöld finanszírozási menetrend közzététele

–

–

–

ELSŐ NEGYEDÉV

2022

A zöld finanszírozási menetrendet közzé kell tenni. Konkrét hivatkozást kell tartalmaznia a tervezett intézkedésekre, például a következőkre: a „zöld hitelek” nyújtásának megkönnyítése, valamint a zöld finanszírozással összefüggésben a jobb kockázatkezelést célzó stratégiák és módszerek kidolgozása (például az éghajlati és környezeti kockázatoknak való kitettség szisztematikus mérése és csökkentése).

161

4.D.6. Zöld finanszírozás (menetrend)

Mérföldkő

Mennyiségi és minőségi mutatók alkalmazása a végrehajtás eredményeinek mérésére

Mutatókon alapuló jelentés közzététele a zöld finanszírozási menetrend végrehajtásáról

–

–

–

NEGYEDIK NEGYEDÉV

2022

A jelentésnek mennyiségi és minőségi mutatókon alapuló módszertant kell bemutatnia, amely iránymutatásul szolgál a zöld finanszírozási intézkedések sikerének méréséhez.

162

4.D.7. Nemzeti pénzügyi oktatási stratégia

Mérföldkő

Stratégiai dokumentum

A stratégiai dokumentum és a cselekvési terv közzététele

–

–

–

NEGYEDÉV

2021

A stratégiai dokumentumot ki kell tölteni. Olyan közös célokat és hosszú távú elképzeléseket határoz meg, amelyek Ausztriában a pénzügyi oktatás növekedéséhez vezetnek, és amelyekre a pénzügyi oktatás területén érdekelt felek saját programjaikat és intézkedéseiket alapozhatják. Várhatóan az állami és nem állami pénzügyi oktatási szereplők közötti együttműködés és koordináció kerete is bekerül a tervbe. A dokumentumnak tartalmaznia kell a stratégia gyakorlati megvalósítására irányuló cselekvési tervet.

163

4.D.7. Nemzeti pénzügyi oktatási stratégia

Mérföldkő

A pénzügyi képzés kompetenciakeretének véglegesítése

A pénzügyi képzés kompetenciakeretét továbbítják az Európai Bizottságnak.

–

–

–

NEGYEDIK NEGYEDÉV

2022

A kompetenciakeretnek az iskolákban és a fiatalok számára nyújtott alapszintű pénzügyi oktatás javítására, a lakosság tőkepiaci ismereteinek bővítésére, valamint a jövőbeli és időskori ellátás fontosságának tudatosítására kell összpontosítania. Szinergiák várhatók a zöld finanszírozási menetrenddel (például a „zöld pénzügyi műveltséggel”) is.

164

4.D.8. Induló vállalkozásokkal kapcsolatos csomag

Mérföldkő

Az induló vállalkozásokról szóló csomag hatálybalépése

Az indulási csomag hatálybalépését feltüntető jogszabályi rendelkezés

–

–

–

ELSŐ NEGYEDÉV

2022

Az új társasági formát bevezető törvény hatálybalépése (munkacím: „Austrian Limited”), amely elősegíti az induló vállalkozások korai szakaszát. Különösen figyelembe kell vennie az induló innovatív vállalkozások és az innovatív kkv-k igényeit. Magában foglalja a részvények rugalmas elosztását a befektetők és a munkavállalók között.

165

4.D.9. A saját tőke megerősítése

Mérföldkő

Rendelet az államilag garantált hitelek saját tőkévé történő átalakításáról

A rendelet kihirdetése

–

–

–

NEGYEDÉV

2021

Hatályba lép az államilag garantált hitelek saját tőkévé történő átalakításának lehetőségét megnyitó rendelet.

166

4.D.9. A saját tőke megerősítése

Mérföldkő

A részvénybefektetésekre vonatkozó társasági forma (SICAV) hatálybalépése

A társasági forma hatálybalépését feltüntető jogszabályi rendelkezés a részesedésekbe történő befektetésekre vonatkozóan (SICAV)

–

–

–

ELSŐ NEGYEDÉV

2022

Hatályba lép az osztrák társasági jog módosítása, amely bevezeti a SICAV jogi formáját a társaságokba történő tőkebefektetések megkönnyítése érdekében.

167

4.D.10. Munkaerőpiac: egyablakos

Mérföldkő

Koncepcionális fejlesztés

Az egyablakos ügyintézés koncepcióját kidolgozták és továbbították az Európai Bizottságnak.

–

–

–

NEGYEDÉV

2021

Rendelkezésre kell állnia az egyablakos rendszer létrehozására vonatkozó belső koncepciónak, amelyet a Laender és a szociális partnerek bevonásával kell kidolgozni. Működőképessé teszi az egyablakos rendszer bevezetését.

168

4.D.10. Munkaerőpiac: egyablakos

Mérföldkő

A működés megkezdése

Az egyablakos rendszer működik

–

–

–

ELSŐ NEGYEDÉV

2022

Az egyablakos rendszernek működőképesnek kell lennie, és már elkezdett szolgáltatásokat nyújtani a munkanélkülieknek

169

4.D.11. Az üzleti szabályozások liberalizációja

Mérföldkő

Az alkalmi szállításról szóló törvény hatálybalépése

Az alkalmi szállításról szóló törvény hatálybalépését feltüntető jogszabályi rendelkezés.

–

–

–

ELSŐ NEGYEDÉV

2021

Hatályba lép az alkalmi szállításról szóló törvény, amely eltörli az alkalmi szállítás kötelező díját (viteldíj-fizetési kötelezettség).

170

4.D.11. Az üzleti szabályozások liberalizációja

Mérföldkő

Az elektromos gépjárművek töltőállomásainak és a kereskedelmi létesítmények fotovoltaikus rendszereinek mentesítése az engedélyezési követelmények alól.

Az elektromos gépjárművek töltőállomásait és a kereskedelmi létesítmények fotovoltaikus rendszereit az engedélyezés alól mentesítő rendelet közzététele

–

–

–

ELSŐ NEGYEDÉV

2021

Hatályba lép az a rendelet, amely az elektromos gépjárművek töltőállomásait és a kereskedelmi létesítmények fotovoltaikus rendszereit főszabály szerint mentesíti az engedély alól.

171

4.D.11. Az üzleti szabályozások liberalizációja

Mérföldkő

A türelmi időről szóló törvény hatálybalépése

A türelmi időről szóló törvény hatálybalépését feltüntető jogszabályi rendelkezés

–

–

–

ELSŐ NEGYEDÉV

2022

Hatályba lép a vállalkozások átruházása előtt álló akadályok megszüntetéséről szóló törvény (a türelmi időről szóló törvény).

   

ÖSSZETEVŐ: REPowerEU

Az osztrák REPowerEU-komponens azokkal a kihívásokkal foglalkozik, amelyekkel Ausztria a fosszilis tüzelőanyagoktól való energiafüggőség és a zöld átállás miatt szembesül. A négy javasolt intézkedés két új reformot tartalmaz (a megújuló energiaforrásokra vonatkozó engedélyezési eljárások felgyorsítása és a hidrogén mint a klímasemlegesség szempontjából kulcsfontosságú technológia előmozdítása), egy új beruházást (fotovoltaikus rendszerek villamosenergia-tárolással vagy anélkül), valamint a kibocsátásmentes haszongépjárművekkel kapcsolatos egy meglévő beruházás bővítését.

A reformok hozzájárulnak különösen a megújuló energia részarányának növeléséhez és elterjedésének felgyorsításához, valamint a megújuló hidrogén előállításának és a hidrogén elterjedésének fokozásához a nehezen dekarbonizálható ágazatokban. A beruházások hozzájárulnak a megújuló energia elterjedésének felgyorsításához, valamint a kibocsátásmentes közlekedés és infrastruktúra támogatásához.

A tervezett intézkedések végrehajtása várhatóan csökkenti a fosszilis tüzelőanyagoktól való függőséget, összhangban az energiára vonatkozó országspecifikus ajánlással (2022-ben a 4. országspecifikus ajánlás). A REPowerEU-fejezetben szereplő új intézkedések többsége határokon átnyúló hatással bír azáltal, hogy hozzájárul az energiaellátás biztosításához az egész EU-ban.

A DNSH technikai iránymutatásnak (2021/C58/01) megfelelően a helyreállítási és rezilienciaépítési tervben meghatározott intézkedések leírását és a mérséklési lépéseket figyelembe véve ebben a komponensben várhatóan egyetlen intézkedés sem sérti jelentős mértékben az (EU) 2020/852 rendelet 17. cikke szerinti környezeti célkitűzéseket.

5.1.  A vissza nem térítendő pénzügyi támogatást célzó reformok és beruházások ismertetése

Q. SUBCOMPONENT 5.A. Reformok

Reform: 5.A.1. A megújuló energiaforrásokra vonatkozó engedélyezési eljárások felgyorsítása

Az intézkedés célja a megújulóenergia-projektek engedélyezési eljárásainak egyszerűsítése a nemzeti környezeti hatásvizsgálatról szóló törvény (KHV-törvény) módosítása révén. A módosítás célja számos eljárási egyszerűsítés bevezetése, például az engedély módosításának megkönnyítése technológiai fejlődés esetén, az engedélyezési eljárások időtartamának csökkentése közigazgatási és bírósági szinten azáltal, hogy konkrét határidőket határoznak meg a kifogásokra az eljárás kezdetén, a fellebbezés felfüggesztő hatályának megszüntetése nem kellően megalapozott panaszok esetén, valamint a digitalizáció fokozott alkalmazása.

A reform hatását az osztrák parlamentnek címzett jelentésben kell értékelni, amely ajánlásokat fogalmaz meg arra vonatkozóan, hogy miként gyorsíthatók tovább a megújuló energiaforrásokra vonatkozó engedélyezési eljárások, és számszerűsíti a környezeti hatásvizsgálati (KHV) eljárások időtartamát.

A reform végrehajtását 2024. szeptember 30-ig be kell fejezni.

Reform: 5.A.2. A hidrogén mint a klímasemlegesség kulcsfontosságú technológiája

Ezen intézkedés célja, hogy egy nemzeti hidrogénstratégia révén új szakpolitikát hozzon létre és összehangolja a megújuló hidrogénnel kapcsolatos kezdeményezéseket Ausztriában.

Az intézkedés a nemzeti hidrogénstratégia közzétételéből, a nemzeti hidrogénplatform létrehozásából, az integrált nemzeti energiainfrastruktúra-terv közzétételéből és a nem biológiai eredetű megújuló hidrogén előállítására vonatkozó követelményekről szóló jogszabály hatálybalépéséből áll.



R. 5.B. SZAKASZ Beruházások

Beruházás: 5.B.1. Fotovoltaikus rendszerek

E beruházás célja a megújuló energia elterjedésének felgyorsítása és az üvegházhatásúgáz-kibocsátás csökkentéséhez való hozzájárulás.

Az intézkedés olyan beruházásból áll, amely támogatja a fotovoltaikus rendszerek bővítését.

Beruházás: 5.B.2. Kibővített intézkedés: A kibocsátásmentes haszongépjárművek finanszírozása

E beruházás célja az 1. komponens (Fenntartható helyreállítás) keretében az 1.B.4. beruházás (Kibocsátásmentes haszonjárművek) növelése.

Az intézkedés teljes mértékben elektromos vagy hidrogénüzemű nehézgépjárművek finanszírozásából áll.

5.2.  A vissza nem térítendő pénzügyi támogatás nyomon követésére és végrehajtására vonatkozó mérföldkövek, célok, mutatók és ütemterv

Sorszám

Kapcsolódó intézkedés (reform vagy beruházás)

Mérföldkő/cél

Név

Minőségi mutatók 
(a részcélokra vonatkozóan)

Mennyiségi mutatók 
(a célok tekintetében)

A befejezés indikatív ütemterve

Az egyes mérföldkövek és célértékek leírása

Mértékegység

Kiindulási

Cél

Negyed

Év

172

5.A.1. A megújuló energiaforrásokra vonatkozó engedélyezési eljárások felgyorsítása

Mérföldkő

A módosított KHV-törvény hatálybalépése

A módosított KHV-törvény hatálybalépését feltüntető jogszabályi rendelkezés

–

–

–

ELSŐ NEGYEDÉV

2023

A környezeti hatásvizsgálatról (KHV) szóló törvény módosítása hatályba lép.

173

5.A.1. A megújuló energiaforrásokra vonatkozó engedélyezési eljárások felgyorsítása

Mérföldkő

A 9. KHV-jelentés benyújtása a Parlamentnek

A 9. KHV- jelentés továbbítása a Parlamentnek

–

–

–

NEGYEDÉV

2024

A 9. KHV-jelentést továbbítani kell a Parlamentnek. Tartalmaznia kell a KHV-eljárások időtartamára vonatkozó számadatokat, valamint a megújuló energiaforrások ausztriai engedélyezésének további felgyorsításához szükséges intézkedésekre vonatkozó ajánlásokat.

174

5.A.2. A hidrogén mint a klímasemlegesség kulcsfontosságú technológiája

Mérföldkő

Közzétették a hidrogénstratégiát

és létrejön a nemzeti hidrogénplatform

A hidrogénstratégia közzététele és a nemzeti hidrogénplatform létrehozása.

–

–

–

MÁSODIK NEGYEDÉV

2023

A hidrogénstratégiát közzé kell tenni.

Létre kell hozni a nemzeti hidrogénplatformot. A platformban részt vesznek a kutatás, az ipar, az energiaágazat és a civil társadalom képviselői.

175

5.A.2. A hidrogén mint a klímasemlegesség kulcsfontosságú technológiája

Mérföldkő

Az értékelő jelentés közzététele

A hidrogénstratégia végrehajtásáról szóló értékelő jelentés online közzététele

–

–

–

ELSŐ NEGYEDÉV

2024

A hidrogénstratégia végrehajtásáról szóló első értékelő jelentést közzé kell tenni. A jelentés tartalmazza az aktuális helyzetet és a hidrogénstratégiában foglalt célkitűzések terén elért eredmények értékelését.

176

5.A.2. A hidrogén mint a klímasemlegesség kulcsfontosságú technológiája

Mérföldkő

Az integrált nemzeti energiainfrastruktúra-terv közzététele és a nem biológiai eredetű megújuló hidrogén előállítására vonatkozó követelményekről szóló jogszabály hatálybalépése

Az integrált nemzeti energiainfrastruktúra-terv és a hatálybalépést feltüntető jogszabályi rendelkezés közzététele

–

–

–

ELSŐ NEGYEDÉV

2026

Az integrált nemzeti energiainfrastruktúra-tervet közzé kell tenni, és hatályba lép a nem biológiai eredetű megújuló hidrogén előállítására vonatkozó követelményekről szóló jogszabály.

177

5.B.1. Fotovoltaikus rendszerek

Mérföldkő

Az iránymutatások közzététele

Az iránymutatások online közzététele

–

–

–

NEGYEDIK NEGYEDÉV

2023

A támogatási rendszerre vonatkozó iránymutatásokat közzé kell tenni.

178

5.B.1. Fotovoltaikus rendszerek

Célpont

Fotovillamos rendszerek telepítése

–

Szám

0

17 500

NEGYEDIK NEGYEDÉV

2024

17500, legfeljebb 20 kWp teljesítményű fotovoltaikus rendszerekből álló projektet kell telepíteni, legfeljebb 50 kWh teljesítményű villamosenergia-tároló rendszerekkel vagy azok nélkül.

179

5.B.1. Fotovoltaikus rendszerek

Célpont

Fotovillamos rendszerek telepítése

–

Szám

17 500

35 300

NEGYEDIK NEGYEDÉV

2025

35300, legfeljebb 20 kWp teljesítményű fotovoltaikus rendszerekből álló projektet kell telepíteni, legfeljebb 50 kWh teljesítményű villamosenergia-tároló rendszerekkel vagy azok nélkül.

180

5.B.2. A kibocsátásmentes haszongépjárművek finanszírozása

Mérföldkő

A finanszírozási felhívás közzététele

A nehézgépjárművekkel kapcsolatos projektekre vonatkozó finanszírozási felhívás közzététele

–

–

–

ELSŐ NEGYEDÉV

2023

Finanszírozási felhívást kell közzétenni a nehézgépjárművekre (N2 és N3 kategória, vontatók és különleges járművek) vonatkozó „Kibocsátásmentes haszongépjárművek és infrastruktúra (ENIN)” projektek számára.

181

5.B.2. A kibocsátásmentes haszongépjárművek finanszírozása

Célpont

Teljesen elektromos vagy hidrogéntechnológiával felszerelt járművek

–

Szám

0

167

NEGYEDIK NEGYEDÉV

2025

Legalább 167 teljesen elektromos vagy hidrogénüzemű N2, N3 kategóriájú jármű, vontatóegység vagy különleges jármű forgalmi engedélyét állították ki.

KOMPONENS: Ellenőrzés és ellenőrzés

S. SUBCOMPONENT 6.A. Ellenőrzés és kontroll

S.1.  A reformok és beruházások ismertetése

Reform: 6.A.1. A helyreállítási és rezilienciaépítési tervkontrollkeretére vonatkozó rendelkezések 

Az intézkedés célja az osztrák helyreállítási és rezilienciaépítési terv kontrollkeretének javítása. Az Unió pénzügyi érdekeinek védelmét szolgáló, a Helyreállítási és Rezilienciaépítési Eszközről szóló rendelet 22. cikke szerinti arányos intézkedések hatékony végrehajtásának biztosítása érdekében Ausztria biztosítja, hogy a szövetségi szintű felelős szervek és a Helyreállítási és Rezilienciaépítési Eszköz végrehajtásáért részben vagy egészben felelős végrehajtó szervek jogilag kötelező erejű megállapodásokat írjanak alá.  Az ilyen megállapodásokban elő kell írni e végrehajtó szervek számára, hogy a) gyűjtsék össze és biztosítsák a Helyreállítási és Rezilienciaépítési Eszközről szóló rendelet 22. cikke (2) bekezdése d) pontjának i-iii. alpontjában előírt adatokhoz való hozzáférést, és b) megfelelően ellenőrizzék a Helyreállítási és Rezilienciaépítési Eszköz és más uniós programok közötti kettős finanszírozást, és dokumentálják ezeket az ellenőrzéseket. Amennyiben a fent említett kötelezettségek már jogi követelmények, nincs szükség jogilag kötelező erejű megállapodásra. 

A reformot 2023. december 31-ig be kell fejezni.

S.2. A nyomon követésre és a végrehajtásra vonatkozó mérföldkövek, célok, mutatók és ütemterv

Sorszám

Kapcsolódó intézkedés (reform vagy beruházás)

Mérföldkő/cél

Név

Minőségi mutatók 
(a részcélokra vonatkozóan)

Mennyiségi mutatók 
(a célok tekintetében)

A befejezés indikatív ütemterve

Az egyes mérföldkövek és célértékek leírása

Mértékegység

Kiindulási

Cél

Negyed

Év

182

A helyreállítási és rezilienciaépítési terv ellenőrzési keretére vonatkozó rendelkezések

Mérföldkő

A helyreállítási és rezilienciaépítési terv ellenőrzési keretére vonatkozó rendelkezések

Jogilag kötelező erejű megállapodások aláírása

–

–

–

NEGYEDIK NEGYEDÉV

2023

A szövetségi szintű felelős szervek és a Helyreállítási és Rezilienciaépítési Eszköz végrehajtásáért részben vagy egészben felelős végrehajtó szervek jogilag kötelező erejű megállapodásokat írnak alá. Az ilyen megállapodásokban elő kell írni e végrehajtó szervek számára, hogy a) gyűjtsék össze és biztosítsák a Helyreállítási és Rezilienciaépítési Eszközről szóló rendelet 22. cikke (2) bekezdése d) pontjának i-iii. alpontjában előírt adatokhoz való hozzáférést, és b) megfelelően ellenőrizzék a Helyreállítási és Rezilienciaépítési Eszköz és más uniós programok közötti kettős finanszírozást, és dokumentálják ezeket az ellenőrzéseket.  

Amennyiben a fent említett kötelezettségek már jogi követelmények, nincs szükség jogilag kötelező erejű megállapodásra. 

2.A helyreállítási és rezilienciaépítési terv becsült összköltsége

Ausztria helyreállítási és rezilienciaépítési tervének becsült összköltsége 4 073 468 950 EUR. A REPowerEU-fejezet becsült összköltsége 210304520 EUR.

2. SZAKASZ: PÉNZÜGYI TÁMOGATÁS

1.Pénzügyi ellentételezés

A 2. cikk (2) bekezdésében említett részleteket a következőképpen kell megszervezni:

Első részlet (vissza nem térítendő támogatás):

Sorszám

Kapcsolódó intézkedés (reform vagy beruházás)

Mérföldkő/cél

Név

21

1.B.5. Új vasútvonalak építése

M

Folyamatban lévő építési projekt

84

3.B.1. Oktatási bónusz

M

A munkanélküliségi biztosításról szóló törvény hatálybalépése és a finanszírozási iránymutatások közzététele a minisztériumok honlapján

87

3.B.2. Az átképzés és a továbbképzés előmozdítása

M

Az átképzés és a továbbképzés előfeltételeinek biztosítása

152

4.D.2. A tényleges nyugdíjbavonulási életkor emelése

M

Jogalap létrehozása a korengedményes nyugdíj levonás nélküli eltörléséhez, valamint a korengedményes nyugdíjba vonulási prémium bevezetéséhez

17

1.B.4. Kibocsátásmentes haszonjárművek

M

A támogatási program elindítása

49

2.B.1. A tanulók méltányos és egyenlő hozzáférése az alapvető digitális kompetenciákhoz

M

Az iskolák digitalizációjáról szóló jogszabály hatálybalépése

62

2.D.1. A kkv-k digitalizációja

M

A KMU.DIGITAL 3.0-ra vonatkozó iránymutatások és szerződések jóváhagyása és közzététele

63

2.D.1. A kkv-k digitalizációja

M

A KMU.E-kereskedelemre vonatkozó iránymutatások és szerződések jóváhagyása és közzététele

169

4.D.11. Az üzleti szabályozások liberalizációja

M

Az alkalmi szállításról szóló törvény hatálybalépése

170

4.D.11. Az üzleti szabályozások liberalizációja

M

Az elektromos gépjárművek töltőállomásainak és a kereskedelmi létesítmények fotovoltaikus rendszereinek mentesítése az engedélyezési követelmények alól

52

2.B.2. Digitális végfelhasználói eszközök biztosítása iskolák számára

T

Digitális eszközök a középiskola első két évében

59

2.C.2. Digitalizációs alap – közigazgatás

M

A Digitalizációs Alapról szóló jogszabály hatálybalépése

65

2.D.2. Digitális beruházások vállalkozásokba

M

A beruházási prémiumról szóló törvény módosításának hatálybalépése a helyreállítási és rezilienciaépítési terv eredményeként bekövetkezett költségvetés-növekedés tükrözése érdekében

68

2.D.3. A vállalkozásokba történő zöld beruházások

M

A beruházási prémiumról szóló törvény módosításának hatálybalépése a helyreállítási és rezilienciaépítési terv eredményeként bekövetkezett költségvetés-növekedés tükrözése érdekében

92

3.C.2. Remediációs oktatási csomag

M

A felzárkóztató oktatási csomag véglegesítése és az iskolai intézkedések megkezdése

158

4.D.5. A környezetvédelmi és szociális adók reformja

M

A munkacsoport munkája második szakaszának elindítása

119

4.B.2. Az ápolás-gondozás továbbfejlesztését célzó reform

M

Kísérleti projektek a közösségi ápolókról az ápolás-gondozás reformjának részeként

11

1.B.2. Az 1–2-3 klímajegy bevezetése

M

A törvény hatálybalépése

41

1.D.2. A gazdaság átalakítása a klímasemlegesség felé

M

Szabályozási kritériumok és finanszírozási iránymutatások elfogadása

50

2.B.1. A tanulók méltányos és egyenlő hozzáférése az alapvető digitális kompetenciákhoz

M

A végrehajtási rendelet hatálybalépése,

56

2.C.1. Csak egyszer javasolt jogszabály: Az üzleti szolgáltatási portálról szóló törvény módosítása

M

Az üzleti szolgáltatási portálról szóló törvényt módosító törvény hatálybalépése; a vonatkozó informatikai infrastruktúra korszerűsítése

101

3.D.2. közös európai érdeket szolgáló fontos projekt – Hidrogén

M

A hidrogéntermelés, -tárolás és -alkalmazások fejlesztését támogató projektek nemzeti kiválasztása

122

4.B.3. Klímabarát városközpontok

M

A négy beavatkozási területre vonatkozó finanszírozási iránymutatások elfogadása

131

4.B.4. A közösségi ápolói tevékenység megvalósításába történő beruházás

M

A közösségi ápolói munka megkezdése

134

4.C.1. Épületkultúra-program kidolgozása

M

Negyedik jelentés az épületkultúráról

167

4.D.10. Munkaerőpiac: egyablakos

M

Koncepcionális fejlesztés

162

4.D.7. Nemzeti pénzügyi oktatási stratégia

M

Stratégiai dokumentum

165

4.D.9. A saját tőke megerősítése

M

Rendelet az államilag garantált hitelek saját tőkévé történő átalakításáról

3

1.A.2. Olaj- és gázfűtő rendszerek cseréje

T

A fűtési rendszerek cseréje

12

1.B.2. Az 1–2-3 klímajegy bevezetése

M

1–2-3 klímajegy bevezetése

24

1.C.1. Az italcsomagolások begyűjtési arányának növelésére és az újrafelhasználható italtárolók kiskereskedelmi értékesítésére vonatkozó jogi keret

M

A módosított hulladékgazdálkodási törvény hatálybalépése

38

1.D.1. A megújuló energiaforrások bővítéséről szóló törvény

M

A megújuló energiaforrások bővítéséről szóló törvény hatálybalépése

44

Azausztriai platform internet-infrastruktúrájának (PIA) létrehozása 2030 

M

Az ausztriai internetes platform (PIA 2030) munkaprogramja az összes érdekelt fél közötti együttműködés koordinálására 

53

2.B.2. Digitális végfelhasználói eszközök biztosítása iskolák számára

T

Digitális eszközök a középiskola első két évében

75

3.A.2. Kvantum Ausztria – Kvantumtudományok előmozdítása

M

Részvételi szándék kifejezésére való felhívás (BMBWF); A végrehajtó ügynökség azonosítása

85

3.B.1. Oktatási bónusz

T

Folyósított oktatási bónuszok

93

3.C.2. Remediációs oktatási csomag

M

A tanév során végrehajtott támogatási intézkedések lezárultak. Kiegészítő osztályok biztosítása, beleértve a munkaszüneti napokat is

97

3.D.1. Mikroelektronika és konnektivitás közös európai érdeket szolgáló fontos projekt

M

A pályázati dokumentumokban meghatározott, éghajlattal kapcsolatos támogathatósági kritériumok

98

3.D.1. Mikroelektronika és konnektivitás közös európai érdeket szolgáló fontos projekt

M

Az innovatív mikroelektronika és konnektivitási technológiák fejlesztését támogató projektek nemzeti kiválasztása

107

4.A.2. Az egészségügyi alapellátással kapcsolatos projektek finanszírozása

M

Az egészségügyi alapellátással kapcsolatos projektekre vonatkozó finanszírozási iránymutatások elfogadása és közzététele

117

4.B.1. Talajvédelmi stratégia

M

Az osztrák talajvédelmi stratégia ütemtervének elfogadása

137

A Volkskundemuseum Wien és a Prater Ateliers felújítása

M

Megvalósíthatósági tanulmányok a Volkskundemuseum Wien és a Prater Ateliers számára

143

4.C.5. Az éghajlatbarát kulturális vállalkozásokat támogató beruházási alap

M

A befektetési alapot létrehozó finanszírozási iránymutatások hatálybalépése

156

4.D.4. Éghajlat-politikai irányítási keret

M

A Polgári Klímatanács (Klimarat)és a környezetbarát költségvetés-tervezéssel foglalkozó kapcsolattartó

Részösszeg

804 597 701 EUR



Második részösszeg (vissza nem térítendő támogatás):

Sorszám

Kapcsolódó intézkedés (reform vagy beruházás)

Mérföldkő/cél

Név

1

1.A.1.Az épületállomány dekarbonizációja

M

A megújuló fűtésről szóló törvény és a környezetvédelmi támogatásokról szóló módosított törvény hatálybalépése

5

1.A.2. Olaj- és gázfűtő rendszerek cseréje

T

A fűtési rendszerek cseréje

6

1.A.3. Az energiaszegénység elleni küzdelem

M

A finanszírozási prioritások meghatározása

13

1.B.3. Kibocsátásmentes buszok

M

A kibocsátásmentes buszokat támogató program elindítása

27

1.C.2. Biodiverzitási Alap

M

A biológiai sokféleséggel foglalkozó alap jogi keretének hatálybalépése

35

1.C.5. Az elektromos és elektronikus berendezések javításának előmozdítása (javítási bónusz)

M

A javítási bónuszt támogató program elindítása

86

3.B.1. Oktatási bónusz

M

Az iskoláztatási bónuszra vonatkozó intézkedés értékelése

88

3.B.2. Az átképzés és a továbbképzés előmozdítása

M

Végrehajtási jelentés

94

3.C.2. Remediációs oktatási csomag

M

A felzárkóztató oktatási csomag értékelése

135

4.C.2. A kulturális örökségre vonatkozó nemzeti digitalizációs stratégia kidolgozása

M

A kulturális örökség digitalizálására vonatkozó stratégiáról szóló konzultációs folyamat elindítása

153

4.D.2. A tényleges nyugdíjbavonulási életkor emelése

M

Az első nyugdíjemelés 50%-ának bevezetése

159

4.D.5. A környezetvédelmi és szociális adók reformja

M

Az ökoszociális adóreform hatálybalépése

160

4.D.6. Zöld finanszírozás (menetrend)

M

Zöld finanszírozási program

164

4.D.8. Induló vállalkozásokkal kapcsolatos csomag

M

Az induló vállalkozásokról szóló csomag hatálybalépése

166

4.D.9. A saját tőke megerősítése

M

A részesedésekbe történő befektetések társasági formájának (SICAV) hatálybalépése

168

4.D.10. Munkaerőpiac: egyablakos

M

A működés megkezdése

171

4.D.11. Az üzleti szabályozások liberalizációja

M

A türelmi időről szóló törvény hatálybalépése

60

2.C.2. Digitalizációs alap – közigazgatás

M

Kiválasztott projekt

78

Osztrák Precíziós Orvostudományi Intézet

M

Miniszteri tervezési jóváhagyás (BMBWF és BMF)

144

4.C.5. Az éghajlatbarát kulturális vállalkozásokat támogató beruházási alap

M

Első pályázati felhívás

154

4.D.3. Az időskori szegénység csökkentése az emberek hosszabb munkavállalásra való ösztönzése révén

M

A nyugdíjhalasztási bónusz növelését bevezető törvény hatálybalépése

157

4.D.4. Éghajlat-politikai irányítási keret

M

Az új jogalkotási javaslatok kötelező éghajlat-politikai ellenőrzését bevezető törvény hatálybalépése

32

1.C.4. Meglévő válogatólétesítmények felújítása és új válogatólétesítmények építése

T

Építési vagy utólagos átalakítási engedély iránti kérelmek

46

2.A.2. A gigabites hozzáférési hálózatok széles körű rendelkezésre állása és új szimmetrikus gigabites kapcsolatok létrehozása

M

Lezárultak a gigabitalapú hozzáférési hálózatok lehetővé tételére irányuló ajánlati felhívások

146

4.D.1. A kiadások felülvizsgálata a zöld és digitális átállásra összpontosítva

M

Az éghajlat- és energiapolitikai támogatás és ösztönző környezet elemzésével kapcsolatos kiadások felülvizsgálata

2

1.A.1. Az épületállomány dekarbonizációja

M

Energetikai tanácsadók képzése

57

2.C.1. Csak egyszer javasolt jogszabály: Az üzleti szolgáltatási portálról szóló törvény módosítása

M

A nyilvántartások összekapcsolása a nyilvántartási és rendszerhálózattal (RSV), az egységes digitális kapu (SDG) előkészítése, az információs kötelezettségi adatbázis (IVDB) minisztériumok általi elindítása

81

3.A.4. (Digitális) kutatási infrastruktúrák

M

A digitális kutatási infrastruktúrába beruházó egyetemeknek nyújtott támogatásokra vonatkozó odaítélési határozatok

104

4.A.1. Az egészségügyi alapellátás javítása

M

Az egészségügyi alapellátással és a kapcsolódó intézkedésekkel foglalkozó platform

114

4.A.4. A koragyermekkori beavatkozások (Fühe Hilfen) nemzeti bevezetéseaszociálisan hátrányos helyzetű várandós nők, fiatal gyermekeik és családjaik számára

M

A végrehajtó szervek azonosítása és megbízása

118

4.B.1. Talajvédelmi stratégia

M

Az osztrák kvantitatív talajvédelmi stratégia elfogadása

120

4.B.2. Az ápolás-gondozás továbbfejlesztését célzó reform

M

Megállapítják a tartós ápolás-gondozás célalapú irányításának („ZielsteuerungPflege”) végrehajtására vonatkozó elveket

132

4.B.4. A közösségi ápolói tevékenység megvalósításába történő beruházás

M

Időközi értékelés

155

4.D.3. Az időskori szegénység csökkentése az emberek hosszabb munkavállalásra való ösztönzése révén

M

A Korridorpension módosításáról szóló törvény hatálybalépése

161

4.D.6. Zöld finanszírozás (menetrend)

M

Mennyiségi és minőségi mutatók alkalmazása a végrehajtás eredményeinek mérésére

163

4.D.7. Nemzeti pénzügyi oktatási stratégia

M

A pénzügyi képzés kompetenciakeretének véglegesítése

182

6.A.1. A helyreállítási és rezilienciaépítési terv kontrollkeretére vonatkozó rendelkezések

M

A helyreállítási és rezilienciaépítési terv ellenőrzési keretére vonatkozó rendelkezések

67

2.D.2. Digitális beruházások vállalkozásokba

T

Digitalizációs beruházások legalább 7000 vállalatban a helyreállítási és rezilienciaépítési terv keretében

89

3.B.2. Az átképzés és a továbbképzés előmozdítása

T

Az átképzésben és továbbképzésben részesülő személyek.

Részösszeg

1 051 832 796 EUR

Harmadik részlet (vissza nem térítendő támogatás):

Sorszám

Kapcsolódó intézkedés (reform vagy beruházás)

Mérföldkő/cél

Név

25

1.C.1. Az italcsomagolások begyűjtési arányának növelésére és az újrafelhasználható italtárolók kiskereskedelmi értékesítésére vonatkozó jogi keret

M

A végrehajtási rendelet hatálybalépése

28

1.C.2. Biodiverzitási Alap

M

A kiemelt leromlott ökoszisztémák helyreállítására, valamint a veszélyeztetett fajok és élőhelyek védelmére irányuló projektfelhívás lezárása

136

4.C.2. A kulturális örökségre vonatkozó nemzeti digitalizációs stratégia kidolgozása

M

A Kulturális Minisztérium (BMKOES) kiadványa a kulturális örökség digitalizálására vonatkozó stratégiáról

140

4.C.4. Digitalizációs hullám – kulturális örökség

M

Kulturpool Neu” – webalapú adatösszesítési platform különböző kulturális örökségvédelmi intézményektől

111

4.A.3. Az elektronikus „szülő-gyermek igazolvány” platform fejlesztése

M

Az elektronikus „szülő-gyermek igazolvány” keretét meghatározó törvény hatálybalépése

147

4.D.1. A kiadások felülvizsgálata a zöld és digitális átállásra összpontosítva

M

A kiadások felülvizsgálata: „A tartományok finanszírozási környezetével való szinergiák azonosítása”

9

1.B.1. Mobilitási főterv 2030

M

Megkezdődött a mobilitási főterv végrehajtása

115

4.A.4. A koragyermekkori beavatkozások (Fühe Hilfen) nemzeti bevezetéseaszociálisan hátrányos helyzetű várandós nők, fiatal gyermekeik és családjaik számára

T

A kisgyermekkori nevelési és gondozási beavatkozások nemzeti szintű bevezetése

151

4.D.1. A kiadások felülvizsgálata a zöld és digitális átállásra összpontosítva

M

A kiadások felülvizsgálata: „További előrelépés a közigazgatás digitalizációja terén”

22

1.B.5. Új vasútvonalak építése

M

Odaítélt szerződések

45

2.A.1. Az ausztriai platform internet-infrastruktúrájának (PIA) létrehozása 2030 

M

A platform által a bürokrácia csökkentése és a széles sávú hálózatok kiépítésére vonatkozó eljárások egyszerűsítése érdekében kidolgozott intézkedések végrehajtása 

58

2.C.1. Csak egyszer javasolt jogszabály: A vállalkozási szolgáltatási portálról szóló törvény módosítása

M

Az egyszeri adatszolgáltatás technikai rendszerkapcsolatának létrehozása

61

2.C.2. Digitalizációs alap – közigazgatás

M

Zárójelentések a finanszírozott projektekről

64

2.D.1. A kkv-k digitalizációja

T

A kkv-k digitalizációs projektjeinek lezárása

69

2.D.3. A vállalkozásokba történő zöld beruházások

T

Az e-mobilitásba történő beruházások

79

Osztrák Precíziós Orvostudományi Intézet

M

A Precíziós Orvostudományi Intézet építésének megkezdése

90a. cikk

3.C.1. Az oktatáshoz való hozzáférés javítása

M

Az iskolai oktatásról szóló módosított törvény hatálybalépése

105

4.A.1. Az egészségügyi alapellátás javítása

T

Promóciós rendezvények a platform/inkubátor program keretében

108

4.A.2. Az egészségügyi alapellátással kapcsolatos projektek finanszírozása

T

Az egészségügyi alapellátással kapcsolatos projektek finanszírozása

112

4.A.3. Az elektronikus „szülő-gyermek igazolvány” platform fejlesztése

M

Az elektronikus „szülő-gyermek igazolvány” platformprogramozási szerződés odaítélése

123

4.B.3. Klímabarát városközpontok

T

Befejezett hőtechnikai felújítási projektek

127

4.B.3. Klímabarát városközpontok

T

A nagy hatásfokú távfűtéshez való csatlakozásra irányuló projektek lezárultak

129

4.B.3. Klímabarát városközpontok

T

Lezárt barnamezős projektek

47

2.A.2. A gigabites hozzáférési hálózatok széles körű rendelkezésre állása és új szimmetrikus gigabites kapcsolatok létrehozása

M

A szerződések aláírása

172

5.A.1. A megújuló energiaforrásokra vonatkozó engedélyezési eljárások felgyorsítása

M

A módosított KHV-törvény hatálybalépése

174

5.A.2. A hidrogén mint a klímasemlegesség kulcsfontosságú technológiája

M

Közzéteszik a nemzeti hidrogénstratégiát, és létrehozzák a nemzeti hidrogénplatformot

177

5.B.1. Fotovoltaikus rendszerek

M

Az iránymutatások közzététele

180

5.B.2. A kibocsátásmentes haszongépjárművek finanszírozása

M

A finanszírozási felhívás közzététele

Részösszeg

798 173 595 EUR

Negyedik részlet (vissza nem térítendő támogatás):

Sorszám

Kapcsolódó intézkedés (reform vagy beruházás)

Mérföldkő/cél

Név

7

1.A.3. Az energiaszegénység elleni küzdelem

T

Jóváhagyott hőfelújítási projektek

30

1.C.3. Visszaváltó automatákba, mosó- és újratöltő létesítményekbe, valamint csomagolóberendezésekbe történő beruházások

T

Visszavételi rendszerek

36

1.C.5. Az elektromos és elektronikus berendezések javításának előmozdítása (javítási bónusz)

T

Elektromos vagy elektronikus berendezés javítása vagy felújítása

39

1.D.1. A megújuló energiaforrások bővítéséről szóló törvény

T

További megújuló villamosenergia-termelési kapacitás

121

4.B.2. Az ápolás-gondozás továbbfejlesztését célzó reform

M

A tartós ápolás-gondozás reformjának alapvető elemei végrehajtásának megkezdése

99

3.D.1. Mikroelektronika és konnektivitás közös európai érdeket szolgáló fontos projekt

T

A jóváhagyott projektek legalább 66%-a elindult

102

3.D.2. közös európai érdeket szolgáló fontos projekt – Hidrogén

T

A jóváhagyott projektek legalább 66%-a elindult

116

4.A.4. A koragyermekkori beavatkozások (Fühe Hilfen) nemzeti bevezetéseaszociálisan hátrányos helyzetű várandós nők, fiatal gyermekeik és családjaik számára

T

„A kisgyermekkori nevelési és gondozási beavatkozások nemzeti szintű bevezetése

14

1.B.3. Kibocsátásmentes buszok

M

Utolsó lezárt felhívás

18

1.B.4. Kibocsátásmentes haszonjárművek

M

Utolsó lezárt felhívás

42

1.D.2. A gazdaság átalakítása a klímasemlegesség felé

T

Dekarbonizációs projektek bevezetése

73

3.A.1. KTI-stratégia 2030

T

A teljesítmény- és finanszírozási megállapodások véglegesítése

76

3.A.2. Kvantum Ausztria – Kvantumtudományok előmozdítása

M

Időközi jelentés

90b. cikk

3.C.1. Az oktatáshoz való hozzáférés javítása

M

A nemzeti szabványosított értékelések további moduljainak végrehajtásáról szóló jogszabály hatálybalépése

133

4.B.4. A közösségi ápolói tevékenység megvalósításába történő beruházás

T

150 nemzeti szinten tevékenykedő közösségi ápoló

141

4.C.4. Digitalizációs hullám kulturális öröksége

T

Kulturális és művészeti tárgyak digitalizálására irányuló program

148

4.D.1. A kiadások felülvizsgálata a zöld és digitális átállásra összpontosítva

M

A kiadások felülvizsgálata: „Az uniós taxonómia nemzeti szintű végrehajtása”

173

5.A.1. A megújuló energiaforrásokra vonatkozó engedélyezési eljárások felgyorsítása

M

A 9. KHV-jelentés benyújtása a Parlamentnek

175

5.A.2. A hidrogén mint a klímasemlegesség kulcsfontosságú technológiája

M

Az értékelő jelentés közzététele

178

5.B.1. Fotovoltaikus rendszerek

T

Fotovillamos rendszerek telepítése

Részösszeg

587 622 536 EUR

Ötödik részlet (vissza nem térítendő támogatás):

Sorszám

Kapcsolódó intézkedés (reform vagy beruházás)

Mérföldkő/cél

Név

70a. cikk

2.D.3. A vállalkozásokba történő zöld beruházások

T

Beruházás a zöldítésbe (Ökologisierung)

54

2.B.2. Digitális végfelhasználói eszközök biztosítása iskolák számára

T

Az iskolákba szállított digitális eszközök

149

4.D.1. A kiadások felülvizsgálata a zöld és digitális átállásra összpontosítva

M

A kiadások felülvizsgálata – „Közszektorbeli részesedések”

10

1.B.1. Mobilitási főterv 2030

M

A CO2-kibocsátás csökkentése a belföldi közlekedési ágazatban

145

4.C.5. Az éghajlatbarát kulturális vállalkozásokat támogató beruházási alap

M

A befektetési alap pénzügyi volumenére vonatkozó kötelezettségvállalás

74

3.A.1. KTI-stratégia 2030

M

A 2027–2029-es időszakra szóló KTF-paktum közzététele

91a. cikk

3.C.1. Az oktatáshoz való hozzáférés javítása

M

A tanulók társadalmi-gazdasági hátterének meghatározására vonatkozó kritériumok megállapításáról szóló jogszabály hatálybalépése

95

3.C.3. Az alapfokú oktatás kiterjesztése

M

A három év alatti gyermekek gyermekgondozási rátája

96

3.C.3. Az alapfokú oktatás kiterjesztése

M

A szülők teljes munkaidős foglalkoztatásával összeegyeztethető koragyermekkori nevelés aránya a három, négy és öt év közötti gyermekek esetében

110

4.A.2. Az egészségügyi alapellátással kapcsolatos projektek finanszírozása

T

Az egészségügyi alapellátással kapcsolatos projektek finanszírozása

138

A Volkskundemuseum Wien és a Prater Ateliers felújítása

M

A Prater Ateliers felújítása

19

1.B.4. Kibocsátásmentes haszonjárművek

T

Teljesen elektromos vagy hidrogéntechnológiával felszerelt járművek

37

1.C.5. Az elektromos és elektronikus berendezések javításának előmozdítása (javítási bónusz)

T

Elektromos vagy elektronikus eszközök javítása vagy felújítása

83

3.A.4. (Digitális) kutatási infrastruktúrák

M

A kedvezményezetteknek folyósított támogatás

142

4.C.4. Digitalizációs hullám – kulturális örökség

T

Kulturális és művészeti tárgyak digitalizálására irányuló program

179

5.B.1. Fotovoltaikus rendszerek

T

Fotovillamos rendszerek telepítése

181

5.B.2. A kibocsátásmentes haszongépjárművek finanszírozása

T

Teljesen elektromos vagy hidrogéntechnológiával felszerelt járművek

Részösszeg

370 449 901 EUR

Hatodik részlet (vissza nem térítendő támogatás):

Sorszám

Kapcsolódó intézkedés (reform vagy beruházás)

Mérföldkő/cél

Név

31

1.C.3. Visszaváltó automatákba, mosó- és újratöltő létesítményekbe, valamint csomagolóberendezésekbe történő beruházások

T

Mosási, újratöltési vagy csomagolási létesítményekre vagy újrafelhasználható italtárolók beszerzésére irányuló projektek

33

1.C.4. Meglévő válogatólétesítmények felújítása és új válogatólétesítmények építése

T

Új vagy utólagosan átalakított válogató létesítmények

77

3.A.2. Kvantum Ausztria – Kvantumtudományok előmozdítása

M

Teljesítménymegállapodások aláírása egyetemekkel

150

4.D.1. A kiadások felülvizsgálata a zöld és digitális átállásra összpontosítva

M

A kiadások felülvizsgálata – „A közbeszerzés fenntarthatósága”

176

5.A.2. A hidrogén mint a klímasemlegesség kulcsfontosságú technológiája

M

Az integrált nemzeti energiainfrastruktúra-terv közzététele és a nem biológiai eredetű megújuló hidrogén előállítására vonatkozó követelményekről szóló jogszabály hatálybalépése

8

1.A.3. Az energiaszegénység elleni küzdelem

T

A befejezésről szóló értesítés benyújtása

15

1.B.3. Kibocsátásmentes buszok

T

Teljesen elektromos vagy hidrogéntechnológiával felszerelt autóbuszok

23

1.B.5. Új vasútvonalak építése

M

A munkálatok megerősítése

29

1.C.2. Biodiverzitási Alap

T

Biológiai sokféleséggel kapcsolatos projektek

40

1.D.1. A megújuló energiaforrások bővítéséről szóló törvény

T

Telepített elektrolizátor-kapacitás

43

1.D.2. A gazdaság átalakítása a klímasemlegesség felé

T

Üvegházhatásúgáz-kibocsátáscsökkentési jelentések kiadása dekarbonizációs projektekhez

80

Osztrák Precíziós Orvostudományi Intézet

M

Az épület előzetes átvétele

113

4.A.3. Az elektronikus „szülő-gyermek igazolvány” platform fejlesztése

T

Tesztkörnyezetben rendelkezésre álló alkalmazások

130

4.B.3. Klímabarát városközpontok

T

Barnamezős projektek

139

4.C.3. Felújítás Volkskundemuseum Wien és Prater Ateliers

M

A Volkskundemuseum felújítása

48

2.A.2. A gigabites hozzáférési hálózatok széles körű rendelkezésre állása és új szimmetrikus gigabites kapcsolatok létrehozása

T

Széles sávú hozzáférést biztosító projektek

103b. cikk

3.D.2. közös európai érdeket szolgáló fontos projekt – Hidrogén

T

A projektek az első ipari bevezetési szakaszba léptek

100

3.D.1. Mikroelektronika és konnektivitás közös európai érdeket szolgáló fontos projekt

T

125 000 000 EUR allokált összeg és legalább 100 000 000 EUR kifizetésével kapcsolatos kifizetési levelek elküldve

Részösszeg

348 481 021 EUR



3. SZAKASZ: KIEGÉSZÍTŐ INTÉZKEDÉSEK

1.A helyreállítási és rezilienciaépítési terv nyomon követésére és végrehajtására vonatkozó rendelkezések

Ausztria helyreállítási és rezilienciaépítési tervének nyomon követésére és végrehajtására a következő szabályoknak megfelelően kerül sor:

A Pénzügyminisztérium biztosítja a végrehajtás, valamint a nyomonkövetési és ellenőrzési rendszer átfogó koordinációját. A terv átfogóan ismerteti a feladatok megosztását, valamint a monitoring és az ellenőrzési és kontrollrendszerek közötti kapcsolatokat. Bár az intézkedések végrehajtásával, valamint nyomon követésével és ellenőrzésével kapcsolatos feladatokat az egyes minisztériumokra ruházzák át, nyilvánvaló, hogy a Pénzügyminisztériumnak teljes felelősséget kell vállalnia annak biztosításáért, hogy a végrehajtással, valamint a nyomonkövetési és ellenőrzési rendszerrel kapcsolatos valamennyi követelmény teljesüljön.

A Pénzügyminisztérium koordináló funkciója a bevett nemzeti mechanizmusokon és rendelkezéseken alapul. Alkalmazni kell a vonatkozó nemzeti jogi rendelkezéseket és a nyomon követésre és ellenőrzésre vonatkozó nemzeti mechanizmust, beleértve a kapcsolódó jelentéstételi kötelezettségeket is. A tervben foglalt intézkedések finanszírozásának a végső kedvezményezettek részére történő folyósításátadott esetben az általános finanszírozási iránymutatások (Förderrichtlinien) jogalapjával összhangban kell végrehajtani 3 .

A Bizottság számára az alapul szolgáló adatokhoz való teljes körű hozzáférést biztosító intézkedések

A Pénzügyminisztérium felel a terv átfogó koordinálásáért és nyomon követéséért, valamint végrehajtásáért. A végrehajtó minisztériumokra támaszkodhat annak ellenőrzése érdekében, hogy a felelősségi körükbe tartozó területeken helyesen hajtják-e végre az intézkedéseket. A végrehajtó minisztériumok külön szervezeti egységekkel rendelkeznek a belső ellenőrzés tekintetében. A Pénzügyminisztérium központi koordináló szervként jár el a mérföldkövek és célok terén elért eredmények nyomon követése, a nyomon követés és adott esetben a kontroll- és ellenőrzési tevékenységek végrehajtása, valamint a jelentéstétel és a kifizetési kérelmek benyújtása tekintetében. Koordinálja a mérföldkövekre és célokra, a releváns mutatókra, valamint a minőségi pénzügyi információkra és egyéb – például a végső kedvezményezettekre vonatkozó – adatokra vonatkozó jelentéstételt. A különböző minisztériumok vagy adott esetben azok alárendelt végrehajtó szervei kódolják a vonatkozó adatokat, és jelentik a szükséges adatokat a Pénzügyminisztériumnak.

Annak érdekében, hogy a Bizottság teljes körű hozzáféréssel rendelkezzen az alapul szolgáló releváns adatokhoz, Ausztria a következő megállapodásokat alkalmazza:

Az (EU) 2021/241 rendelet 24. cikkének (2) bekezdésével összhangban Ausztria az e melléklet 2.1. szakaszában foglalt releváns elfogadott mérföldkövek és célok teljesítését követően kellően indokolt kérelmet nyújt be a Bizottságnak a pénzügyi hozzájárulás kifizetése iránt. Ausztria biztosítja, hogy kérésre a Bizottság teljes körű hozzáféréssel rendelkezzen a kifizetési kérelem megfelelő indokolását alátámasztó releváns adatokhoz, mind a kifizetési kérelemnek az (EU) 2021/241 rendelet 24. cikkének (3) bekezdése szerinti értékelése, mind pedig ellenőrzési és kontrollcélok céljából.

(1)      Az IHS Markit, az Omdia és a Point Topic által az Európai Bizottság számára készített, „Broadband Coverage in Europe” (Szélessávú lefedettség Európában) című tanulmányok.
(2)      Förderungsrichtlinie „COVID-19-Investitionsprämie für Unternehmen”
(3)

     A finanszírozásra vonatkozó nemzeti iránymutatásokkal összhangban és a végső kedvezményezettek javára hozott egyedi finanszírozási határozatok (igazgatási aktusok) alapján.