1993D0342 — HU — 26.04.2007 — 002.001
Ez a dokumentum kizárólag tájékoztató jellegű, az intézmények semmiféle felelősséget nem vállalnak a tartalmáért
|
A BIZOTTSÁG HATÁROZATA (1993. május 12.) a harmadik országoknak a madárinfluenzára és a Newcastle-betegségre tekintettel történő osztályozása szempontjainak megállapításáról (HL L 137, 8.6.1993, p.24) |
Módosította:
|
|
|
Hivatalos Lap |
||
|
No |
page |
date |
||
|
L 181 |
35 |
15.7.1994 |
||
|
L 295 |
1 |
25.10.2006 |
||
A BIZOTTSÁG HATÁROZATA
(1993. május 12.)
a harmadik országoknak a madárinfluenzára és a Newcastle-betegségre tekintettel történő osztályozása szempontjainak megállapításáról
(93/342/EGK)
AZ EURÓPAI KÖZÖSSÉGEK BIZOTTSÁGA,
tekintettel az Európai Gazdasági Közösséget létrehozó szerződésre,
tekintettel a legutóbb a 92/65/EGK irányelvvel ( 1 ) módosított, a baromfi és a keltetőtojás Közösségen belüli kereskedelmére és harmadik országokból történő behozatalára irányadó állat-egészségügyi feltételekről szóló, 1990. október 15-i 90/539/EGK tanácsi irányelvre ( 2 ) és különösen annak 22. cikke (2) bekezdésére,
tekintettel a legutóbb a 92/116/EGK irányelvvel ( 3 ) módosított, a friss baromfihús Közösségen belüli kereskedelmét és harmadik országokból történő behozatalát szabályozó állat-egészségügyi feltételekről szóló, 1991. június 26-i 91/494/EGK tanácsi irányelvre ( 4 ) és különösen annak 10. cikke (2) bekezdésére,
mivel a harmadik országokból származó baromfinak, keltetőtojásnak és baromfihúsnak madárinfluenzától és Newcastle-betegségtől mentesnek kell lennie; mivel meg kell határozni a harmadik országok ennek megfelelő minősítésének feltételeit;
mivel a harmadik országokra vonatkozó feltételeket a tagállamokra vonatkozó – a 92/40/EGK ( 5 ) és a 92/66/EGK ( 6 ) tanácsi irányelvben előírt – rendelkezések figyelembevételével kell meghatározni;
mivel az e határozatban előírt intézkedések összhangban állnak az Állat-egészségügyi Állandó Bizottság véleményével,
ELFOGADTA EZT A HATÁROZATOT:
1. cikk
E határozat alkalmazásában:
a) madárinfluenza: az A. melléklet I. fejezetében meghatározott fertőzés;
b) newcastle-betegség: az A. melléklet II. fejezetében meghatározott fertőzés;
c) elismert vakcina: a Newcastle-betegség elleni bármely, a B. mellékletben meghatározott feltételeknek megfelelő oltóanyag;
d) sürgősségi vakcinázás: egy vagy több járványt követően a betegség megfékezésére alkalmazott olyan oltás, amit:
i. madárinfluenza ellen végeznek bármely vakcina felhasználásával;
ii. Newcastle-betegség ellen végeznek el nem ismert vakcinák felhasználásával;
e) járványelfojtási célú leölési politika: madárinfluenza vagy Newcastle-betegség okozta járványkitörés esetén a C. mellékletben meghatározott intézkedések;
f) területrész: valamely harmadik ország megfelelő nagyságú, földrajzilag vagy közigazgatásilag jól meghatározott része, figyelembe véve a járványügyi helyzetet.
2. cikk
Harmadik ország akkor minősül madárinfluenzától és Newcastle-betegségtől mentesnek, ha megfelel a következő általános feltételeknek:
a) olyan általános állat-egészségügyi rendszerrel kell rendelkeznie, amely lehetővé teszi a baromfiállományok megfelelő ellenőrzését;
b) olyan jogszabályokkal kell rendelkeznie, amik szerint a madárinfluenza és a Newcastle-betegség bejelentési kötelezettség alá tartozó betegségnek minősül valamennyi baromfifaj és fogságban tartott madár tekintetében;
c) vállalnia kell, hogy alaposan kivizsgálja az említett betegségek előfordulásának mindennemű gyanúját;
d) gyanú esetén valamennyi talált madárinfluenza-, illetve paramyxovírusból mintát kell küldenie speciális laboratóriumi vizsgálatra az A. mellékletben szabályozott eljárással összhangban;
e) megfelelő laboratóriumi kapacitással kell rendelkeznie saját hatósági laboratóriumaiban, illetve megállapodást kötött más országok nemzeti laboratóriumaival gyorstesztek elvégzésére;
f) e laboratóriumok jegyzékét, továbbá a szárnyasinfluenza és a Newcastle-betegség diagnosztizálásához és kórtani tipizálásához használt módszerek leírását a Bizottságnak megküldi, és lehetővé teszi a Közösség szakértői számára azok ellenőrzését;
g) valamennyi elsődleges járványkitörésből vírusizolátumokat küld az EK weybridge-i (Addlestone, Egyesült Királyság) referencialaboratóriumába;
h) a megállapítástól számított 24 órán belül jelenti a Bizottságnak a területének korábban betegségmentes részein kialakult elsődleges járványkitöréseket;
i) az ugyanazon a területrészen kialakult másodlagos járványkitörések esetén legalább havonta jelentést küld a Bizottságnak a járványügyi helyzetről;
j) olyan esetekben, ahol nem tilos a madárinfluenza és/vagy a Newcastle-betegség elleni vakcinázás, hivatalosan ellenőriznie kell a vakcinák előállítását, ellenőrzését és forgalmazását;
k) közölnie kell a Bizottsággal a madárinfluenza, vagy a Newcastle-betegség elleni vakcinák előállításához használt valamennyi vírustörzs jellemző tulajdonságait.
3. cikk
(1) A 2. cikkben meghatározott általános feltételek sérelme nélkül, harmadik ország madárinfluenzától mentesnek minősül, ha:
a) legalább 36 hónapja nem fordult elő e betegség okozta járványkitörés a területén lévő baromfiállományoknál; és
b) legalább 12 hónapja nem végeztek vakcinázást a madárinfluenza-vírusok azon altípusai ellen, amelyekben ismerten előfordulnak rendkívül patogén vírusok (jelenleg a H5-ös és a H7-es altípus).
(2) Amennyiben járványelfojtási célú leölési politikát alkalmaznak a betegség megfékezésére, az (1) bekezdés b) pontjában meghatározott rendelkezések sérelme nélkül az (1) bekezdés a) pontjában említett 36 hónapos időszak:
a) 6 hónapra csökken, ha nem alkalmaztak sürgősségi vakcinázást;
b) 12 hónapra csökken, ha sürgősségi vakcinázást alkalmaztak, feltéve hogy további 12 hónap telt el a sürgősségi vakcinázás hivatalos befejezése óta.
4. cikk
(1) A 2. cikkben meghatározott általános feltételek sérelme nélkül harmadik ország akkor minősül először Newcastle-betegségtől mentesnek, ha:
a) legalább 36 hónapja nem fordult elő e betegség okozta járványkitörés a területén lévő baromfiállományoknál; és
b) legalább 12 hónapja nem végeztek Newcastle-betegség elleni vakcinázást el nem ismert vakcinák felhasználásával.
(2) Amennyiben járványelfojtási célú leölési stratégiát alkalmaznak a betegség megfékezésére, az (1) bekezdés b) pontjában meghatározott rendelkezések sérelme nélkül az (1) bekezdés a) pontjában említett 36 hónapos időszak:
a) 6 hónapra csökken, ha nem alkalmaztak sürgősségi vakcinázást;
b) 12 hónapra csökken, ha sürgősségi vakcinázást alkalmaztak, feltéve hogy további 12 hónap telt el a sürgősségi vakcinázás hivatalos befejezése óta.
▼M1 —————
(4) Az (1) bekezdés b) pontjától és a (2) bekezdés b) pontjától eltérve harmadik ország Newcastle-betegségtől mentesnek minősül akkor is, ha engedélyezi olyan vakcinák alkalmazását a betegség ellen, amelyek megfelelnek a B. mellékletben a vakcinákra vonatkozóan meghatározott általános feltételeknek, de nem tesznek eleget az ott megállapított különleges feltételeknek.
▼M2 —————
4a. cikk
A 90/539/EGK irányelv 22. cikke (1) bekezdésének, továbbá e határozat 3. és 4. cikkének rendelkezései értelemszerűen vonatkoznak az ott meghatározott követelményeknek megfelelő területrészekre, feltéve, ha kielégítő biztosítékokat adtak az alábbiak tekintetében:
— mozgási korlátozások a szárnyasinfluenzától és/vagy Newcastle-betegségtől nem mentes más területrészek vonatkozásában,
— szerológiai szűrés szükség esetén,
— más lehetséges intézkedések.
5. cikk
Ezt a határozatot 1993. október 1-jétől kell alkalmazni.
6. cikk
Ennek a határozatnak a tagállamok a címzettjei.
A. MELLÉKLET
A „MADÁRINFLUENZA” ÉS A „NEWCASTLE-BETEGSÉG” MEGHATÁROZÁSA
I. FEJEZET
Madárinfluenza
A „madárinfluenza” baromfifélék fertőzéses megbetegedése, amelynek kórokozója olyan A típusú influenzavírus, ami esetében az intravénás pathogenitási index (IVPI) hathetes csirkéknél nagyobb, mint 1,2, illetve az A típusú influenzavírus olyan H5-ös, illetve H7-es altípusa, amelyre vonatkozóan a nukleotid-szekvenálás több bázikus aminosav jelenlétét mutatja a haemagglutinin hasítási helyén.
Az IVPI-t az alábbi módszerrel kell meghatározni:
Intravénás pathogenitási index (IVPI)
|
1. |
A rendelkezésre álló legalacsonyabb passzázsszámú, lehetőleg az eredeti elkülönítésből származó, mindennemű szelekció nélküli fertőző allantoisfolyadékot steril izotóniás sóoldatban 1:10 arányban hígítjuk. |
|
2. |
10 db hathetes csirkéből álló vizsgálati csoport valamennyi egyedének (specifikus kórokozóktól mentes csirkéket használjunk) intravénásan beadunk 0,1 ml hígított vírust. |
|
3. |
Tíz napon át 24 óránként vizsgáljuk a csirkéket. |
|
4. |
A vizsgálatok alkalmával egészséges (0), beteg (1), súlyosan beteg (2) vagy elhullott (3) minősítés alapján pontozzuk a csirkéket. |
|
5. |
Jegyezzük fel az eredményeket és számítsuk ki az indexet az alábbi példának megfelelően:
|
|||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||
II. FEJEZET
Newcastle-betegség
A „Newcastle-betegség” baromfifélék fertőzéses megbetegedése, amelynek kórokozója az 1-es típusba tartozó paramyxovírus bármely olyan madarakra veszélyes törzse, amely esetében az intracerebrális pathogenitási index (ICPI) naposcsibéknél 0,7 feletti.
Az ICPI-t az alábbi módszerrel kell meghatározni:
Intracerebrális pathogenitási index (ICPI)
|
1. |
A frissen összegyűjtött fertőző allantois-folyadékot (amelynek HA-titere legyen nagyobb, mint 24) steril izotóniás sóoldatban 1:10 arányban hígítjuk (antibiotikum nem használható). |
|
2. |
10 db naposcsibéből álló vizsgálati csoport valamennyi egyedébe (a kikelésüket követő 24–40 órán belül) intracerebrális úton befecskendezünk 0,05 ml hígított vírust. Specifikus kórokozóktól mentes állományból származó tojásokból keltessük a csibéket. |
|
3. |
Nyolc napon át 24 óránként vizsgáljuk a csibéket. |
|
4. |
A vizsgálatok alkalmával egészséges (0), beteg (1) vagy elhullott (2) minősítés alapján pontozzuk a csibéket. |
|
5. |
Az indexet az alábbi példának megfelelően számítsunk:
|
||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||
B. MELLÉKLET
AZ ELISMERT VAKCINÁKRA VONATKOZÓ FELTÉTELEK
1. Általános feltételek
A. Forgalmazásuk és felhasználásuk engedélyezése előtt a vakcinákat törzskönyveztetni kell az érintett harmadik ország hatáskörrel rendelkező hatóságaival. A törzskönyvezéshez a hatáskörrel rendelkező hatóságoknak vizsgálniuk kell a vakcina hatékonyságára és ártalmatlanságára vonatkozó adatokat is magában foglaló teljes dokumentációt; importvakcinák esetében a hatáskörrel rendelkező hatóságok hagyatkozhatnak a vakcinát előállító ország hatáskörrel rendelkező hatóságai által ellenőrzött adatokra is, amennyiben a vizsgálatokat a nemzetközileg elfogadott szabványoknak megfelelően végezték.
B. Az érintett harmadik ország hatáskörrel rendelkező hatóságainak ellenőrizniük kell továbbá a vakcinák behozatalát vagy előállítását és forgalmazását is.
C. A forgalomba hozatal engedélyezése előtt a hatáskörrel rendelkező hatóságok képviselőinek tételenként ellenőrizniük kell a vakcinákat ártalmatlanság – különös tekintettel a vírus gyengítésére, illetve inaktiválására, valamint a nem kívánatos szennyező anyagok kiküszöbölésére – és hatékonyság szempontjából.
2. Különleges feltételek
Az élő attenuált Newcastle-betegség vakcináját a Newcastle-betegség vírusának olyan törzséből állítják elő, amelynél a törzstenyészet (master seed) vizsgálata során megállapított intracerebrális pathogenitási index (ICPI) értéke:
A. vagy
i. 0,4 alatti, feltéve hogy az ICPI-tesztben minden egyes madárnak legalább 107 EID50-et adagolnak;
vagy
ii. 0,5 alatti, feltéve hogy az ICPI-tesztben minden egyes madárnak legalább 108 EID50-et adagolnak.
B. az inaktivált Newcastle-betegség vakcináját a Newcastle-betegség vírusának olyan törzséből kell előállítani, amely esetében az intracerebrális pathogenitási index (ICPI) értéke naposcsibéknél 0,7 alatti, feltéve hogy az ICPI-tesztben minden egyes madárnak legalább 108 EID50-et adagolnak.
C. MELLÉKLET
A MADÁRINFLUENZA VAGY NEWCASTLE-BETEGSÉG OKOZTA JÁRVÁNYKITÖRÉS JÁRVÁNYELFOJTÁSI CÉLÚ LEÖLÉSSEL TÖRTÉNŐ FELSZÁMOLÁSÁRA VONATKOZÓ MINIMÁLIS INTÉZKEDÉSEK
|
1. |
Gyanú esetén az érintett gazdaságot hatósági felülvizsgálat alá vonják. Ez különösen az alábbi intézkedésekre terjed ki: a) valamennyi szükséges mintát haladéktalanul begyűjtenek, és kórhatározás céljából elküldik a hatáskörrel rendelkező hatóságok által jóváhagyott laboratóriumba; b) a gazdaságban tartott valamennyi baromfifajtát nyilvántartásba veszik, feltüntetve az elhullott és a megbetegedett állatok számát; a nyilvántartást naprakészen vezetik, és ezt ellenőrizni kell minden egyes hatósági szemle során; c) valamennyi baromfit elkülönítve tartanak, lehetőség szerint saját élőhelyükön; d) baromfit a gazdaságba bevinni vagy onnan kihozni tilos; e) személyek, járművek, anyagok stb. csak hatósági engedéllyel mozoghatnak a gazdaságba és a gazdaságból; f) emberi fogyasztásra szánt tojás csak megfelelő fertőtlenítés után hagyhatja el a gazdaságot, vagy közvetlenül olyan létesítménybe kell azt küldeni, ahol megfelelő hőkezelésnek vetik alá; g) megfelelő fertőtlenítési módszereket kell alkalmazni a baromfitartásra szolgáló épületek és a gazdaság bejáratánál; h) járványtani nyomozást kell folytatni a fertőzés forrásának és lehetséges elterjedésének felderítésére; i) a megfertőződhetett érintett épületeket (például azokat, amikről a g) pontban említett vizsgálat során szereztek tudomást) szintén hatósági megfigyelés alá kell vonni. |
|
2. |
Amint az állat-egészségügyi hatóságok megállapítják a betegség előfordulását az érintett gazdaságban, az 1. pontban említettek mellett a következő intézkedéseket alkalmazzák: a) a gazdaságban lévő valamennyi baromfit a helyszínen haladéktalanul leölik, tetemeiket és tojásaikat megsemmisítik; e műveleteket olyan módon kell végrehajtani, hogy minimálisra csökkenjen a betegség elterjedésének kockázata; b) minden fertőzésre hajlamos anyagot, illetve hulladékot megsemmisítenek, vagy olyan kezelésnek vetnek alá, ami biztosítja a jelenlévő vírusok elpusztítását; c) a feltételezett lappangási időszak alatt levágott baromfi húsát fel kell kutatni és meg kell semmisíteni; d) a feltételezett lappangási időszak alatt tojt keltetőtojásokat fel kell kutatni és meg kell semmisíteni; az ilyen tojásból kikelt baromfit hatósági megfigyelés alá kell helyezni; e) az állatok leölése és megsemmisítése után a helyiségeket alaposan kitakarítják és fertőtlenítik; f) a fertőtlenítési munkálatok befejezését követően legalább 21 napig tilos baromfit újratelepíteni a gazdaságban. |
|
3. |
A 2. pontban említett munkálatok a gazdaságnak azokra a részeire korlátozhatók, amelyek különálló járványtani egységet képeznek, amennyiben biztosítható, hogy a betegség nem terjed át a gazdaság fertőzéstől mentes egységeire. |
|
4. |
Az állat-egészségügyi hatóságok által igazolt járványkitörés körül legalább 3 kilométer sugarú védőkörzetet és legalább 10 kilométer sugarú megfigyelési körzetet kell létrehozni. E körzetekben a fertőzött gazdaságban végrehajtott fertőtlenítési munkálatok befejezése után legalább 21 napig forgalmi korlátozást alkalmaznak és ellenőrzik a baromfiforgalmat. Mielőtt felfüggesztik az említett intézkedéseket az említett körzetekben, a hatóságok elvégzik a szükséges vizsgálatokat és mintavételeket a baromfitartó gazdaságokban annak igazolására, hogy a betegség már nincs jelen az érintett régióban. |
|
5. |
Az ebben a mellékletben említett műveleteket az állat-egészségügyi hatóságoknak, illetve azok felügyelete mellett kell végrehajtani. |
▼M1 —————
▼M2 —————
▼M1 —————
( 1 ) HL L 268., 1992.9.14., 54. o.
( 2 ) HL L 303., 1990.10.31., 6. o.
( 3 ) HL L 62., 1993.3.15., 1. o.
( 4 ) HL L 268., 1991.9.24., 35. o.
( 5 ) HL L 167., 1992.6.22., 1. o.
( 6 ) HL L 260., 1992.9.5., 1. o.