|
2019.1.22. |
HU |
Az Európai Unió Hivatalos Lapja |
L 19/11 |
A TANÁCS (KKBP) 2019/97 HATÁROZATA
(2019. január 21.)
a biológiai- és toxinfegyver-tilalmi egyezménynek a tömegpusztító fegyverek elterjedése elleni EU-stratégia keretében történő támogatásáról
AZ EURÓPAI UNIÓ TANÁCSA,
tekintettel az Európai Unióról szóló szerződésre és különösen annak 28. cikke (1) bekezdésére és 31. cikke (1) bekezdésére,
tekintettel az Unió külügyi és biztonságpolitikai főképviselőjének javaslatára,
mivel:
|
(1) |
Az Európai Tanács 2003. december 12-én elfogadta a tömegpusztító fegyverek elterjedése elleni EU-stratégiát (a továbbiakban: az EU-stratégia), amelynek III. fejezete tartalmazza az ilyen fegyverek elterjedése elleni küzdelemmel kapcsolatos intézkedések listáját. |
|
(2) |
Az Unió aktívan végrehajtja az EU-stratégiát, és érvényre juttatja az annak III. fejezetében felsorolt intézkedéseket, különösen a biológiai- és toxinfegyver-tilalmi egyezmény (BTWC) hatékonyabbá tételével, végrehajtásával és egyetemessé tételével kapcsolatos intézkedéseket. |
|
(3) |
A Tanács 2006. február 27-én elfogadta a BTWC-nek az EU-stratégia keretében történő támogatásáról szóló 2006/184/KKBP együttes fellépést (1). A 2006/184/KKBP együttes fellépés elfogadása óta további hét állam vált a BTWC részes felévé. Ez az együttes fellépés 2007. augusztus 26-án hatályát vesztette. |
|
(4) |
A Tanács 2006. március 20-án elfogadta a biológiai és toxinfegyverekre vonatkozó, a BTWC támogatásáról szóló 2006/184/KKBP együttes fellépést kiegészítő EU cselekvési tervet (2). Ez a cselekvési terv előírta a bizalomépítő intézkedések és az ENSZ főtitkára által a vegyi és a biológiai fegyverek feltételezett használatának kivizsgálására létrehozott mechanizmus hatékony alkalmazását. |
|
(5) |
A Tanács 2008. november 10-én elfogadta a BTWC-nek az EU-stratégia végrehajtása keretében történő támogatásáról szóló 2008/858/KKBP együttes fellépést (3). A 2008/858/KKBP együttes fellépés elfogadása óta további három állam vált a BTWC részes felévé, és számos állam részesült az uniós szakértők általi segítségnyújtásból. Ez az együttes fellépés 2008. november 13-án hatályát vesztette. |
|
(6) |
A BTWC részes államai az egyezmény hatodik felülvizsgálati konferenciáján úgy határoztak, hogy az ENSZ Leszerelési Ügyek Hivatalának (UN ODA) genfi részlegén belül létrehoznak egy végrehajtást támogató egységet, amelynek megbízatása öt évre (2007–2011) szól, azzal a céllal, hogy ez az egység adminisztratív támogatást nyújtson a hatodik felülvizsgálati konferencián jóváhagyott ülésekhez, továbbá hogy támogassa egyrészt a BTWC átfogó végrehajtását és egyetemessé tételét, másrészt pedig a bizalomépítő intézkedések cseréjét. |
|
(7) |
A Tanács 2011. július 18-án elfogadta a BTWC részes államainak hetedik felülvizsgálati konferenciáján képviselendő uniós álláspontról szóló 2011/429/KKBP határozatot (4). |
|
(8) |
A BTWC hetedik felülvizsgálati konferenciája úgy határozott, hogy további ötéves időszakra (2012–2016) megújítja a végrehajtást támogató egység megbízatását, és kiterjeszti az egység feladatkörét a segítségnyújtási kéréseket és felajánlásokat tartalmazó adatbázis létrehozásáról és kezeléséről szóló határozat végrehajtására, a részes államok közötti, e kérésekkel és felajánlásokkal kapcsolatos információcsere elősegítésére és – adott esetben – a hetedik felülvizsgálati konferencián hozott határozatok és ajánlások részes államok általi végrehajtásának támogatására. |
|
(9) |
A Tanács 2012. július 23-án elfogadta a BTWC-nek az EU-stratégia keretében történő támogatásáról szóló 2012/421/KKBP határozatot (5). A 2012/421/KKBP határozat elfogadása óta további hat állam vált a BTWC részes felévé, és számos állam részesült az uniós szakértők általi segítségnyújtásból. |
|
(10) |
A Tanács 2015. november 16-án elfogadta a BTWC részes államainak nyolcadik felülvizsgálati konferenciáján képviselendő uniós álláspontról szóló (KKBP) 2015/2096 határozatot (6). |
|
(11) |
A nyolcadik felülvizsgálati konferencia úgy határozott, hogy a végrehajtást támogató egységnek a hetedik felülvizsgálati konferencián jóváhagyott megbízatását értelemszerűen megújítja a 2017–2021-es időszakra. |
|
(12) |
A Tanács 2016. január 18-án elfogadta a BTWC-nek az EU-stratégia keretében történő támogatásáról szóló (KKBP) 2016/51 határozatot (7). A (KKBP) 2016/51 határozat elfogadása óta tett számos megerősítés és csatlakozás 182-re emelte BTWC tagságát, és számos állam részesült az uniós szakértők általi segítségnyújtásból, |
ELFOGADTA EZT A HATÁROZATOT:
1. cikk
(1) E határozat – az EU-stratégia egyes elemeinek azonnali és gyakorlati alkalmazása érdekében, valamint a 2006/184/KKBP és a 2008/858/KKBP együttes fellépés, továbbá a 2012/421/KKBP tanácsi határozat sikeres végrehajtására építve – operatív szakpolitikai eszközként szolgál ahhoz, hogy elengedhetetlen nyomon követést és lendületet biztosítson a BTWC támogatásáról szóló (KKBP) 2016/51 határozat keretében a 2016–2018-as időszak folyamán végzett tevékenységekhez. E határozat biztosítja e tevékenységek fenntarthatóságát és elősegíti a BTWC részes államai 2017. decemberi és 2018-as üléseinek eredményeként elért célkitűzések végrehajtását. Támogatja különösen a 2019. és 2020. évi BTWC szakértői üléseken folytatandó megbeszéléseket, valamint a BTWC részes államai 2021. évi kilencedik felülvizsgálati konferenciájának az előkészítését.
(2) E határozat tekintetében az alábbi elvek az irányadók:
|
(a) |
a 2012/421/KKBP és a (KKBP) 2016/51 határozat nyomán szerzett tapasztalatok lehető legjobb kiaknázása; |
|
(b) |
a BTWC részes államai, valamint a nem részes államok által a BTWC megfelelőbb végrehajtását és egyetemessé tételének előmozdítását illetően kifejezett konkrét igények mérlegelése; |
|
(c) |
a projektek iránti helyi és regionális elkötelezettség ösztönzése a projektek hosszú távú fenntarthatóságának biztosítása, valamint a BTWC keretében az Unió és harmadik felek közötti partnerség kiépítése érdekében; |
|
(d) |
azon tevékenységek előtérbe helyezése, amelyekről beigazolódott, hogy konkrét eredményekkel járnak és/vagy hozzájárulnak a BTWC kilencedik felülvizsgálati konferenciája tekintetében releváns egységes megközelítések korai kialakításához; |
|
(e) |
a BTWC-ülések elnökeinek támogatása, különösen a kilencedik felülvizsgálati konferencia elnökéé, és a végrehajtást támogató egység megbízatásának a lehető legjobb kiaknázása; |
|
(f) |
a békével és biztonsággal, valamint az egészségüggyel kapcsolatos célkitűzések előmozdításához történő hozzájárulás a BTWC-nek a részes államok általi hatékony végrehajtása és a BTWC egyetemessé tétele révén. |
(3) Az Unió az EU-stratégia intézkedéseinek megfelelő, az alábbiakra irányuló projekteket segíti elő:
|
a) |
a BTWC egyetemessé tételének támogatása; |
|
b) |
a BTWC nemzeti végrehajtását szolgáló kapacitásfejlesztés; |
|
c) |
a biológiai védelmi hálózatok előmozdítása a déli fejlődő országokban; |
|
d) |
az ülésszakközi munkaprogramnak és a BTWC kilencedik felülvizsgálati konferenciája előkészítésének a támogatása; |
|
e) |
a részes államok felkészültsége biológiai anyagokkal elkövetett támadások megelőzésére és az azokra történő reagálásra; |
|
f) |
a tájékoztatást, az oktatást és a szerepvállalás növelését szolgáló eszközök. |
E projektek részletes leírása a mellékletben található.
2. cikk
(1) E határozat végrehajtásáért az Unió külügyi és biztonságpolitikai főképviselője (a továbbiakban: a főképviselő) felel.
(2) Az 1. cikkben említett tevékenységek technikai végrehajtására az ENSZ Leszerelési Ügyek Hivatala (UNODA) kap megbízást. Az UNODA e feladatát a főképviselő irányítása mellett végzi. A főképviselő ennek érdekében megköti a szükséges megállapodásokat az UNODA-val.
3. cikk
(1) Az 1. cikk (3) bekezdésében említett projektek végrehajtását szolgáló pénzügyi referenciaösszeg 3 029 856,79 EUR.
(2) Az (1) bekezdésben meghatározott összegből finanszírozott kiadásokat az Unió általános költségvetésére alkalmazandó eljárásoknak és szabályoknak megfelelően kell kezelni.
(3) A Bizottság felügyeli az (1) bekezdésben említett kiadások megfelelő kezelését. E célból a Bizottság finanszírozási megállapodást köt az UNODA-val. A finanszírozási megállapodásban rendelkezni kell arról, hogy az UNODA-nak – a hozzájárulás nagyságának megfelelően – biztosítania kell az uniós hozzájárulás láthatóságát.
(4) A Bizottság törekszik arra, hogy e határozat hatálybalépését követően mielőbb megkösse a finanszírozási megállapodást. A Bizottság tájékoztatja a Tanácsot az ennek során felmerülő nehézségekről és a finanszírozási megállapodás megkötésének időpontjáról.
4. cikk
A főképviselő az UNODA által készített rendszeres beszámolók alapján jelentést tesz a Tanácsnak e határozat végrehajtásáról. Ezek a jelentések képezik a Tanács által végzett értékelés alapját. A Bizottság tájékoztatást nyújt az 1. cikk (3) bekezdésében említett projektek pénzügyi vonatkozásairól.
5. cikk
(1) Ez a határozat az elfogadásának napján lép hatályba.
(2) Ez a határozat a 3. cikk (3) bekezdésében említett finanszírozási megállapodás megkötésének időpontját követő 36 hónap elteltével – vagy ha e határozat elfogadását követő hat hónapon belül nem kerül sor finanszírozási megállapodás megkötésére, akkor ezen időtartam elteltével – hatályát veszti.
Kelt Brüsszelben, 2019. január 21-én.
a Tanács részéről
az elnök
F. MOGHERINI
(1) A Tanács 2006/184/KKBP együttes fellépése (2006. február 27.) a biológiai és toxinfegyverek betiltásáról szóló egyezménynek a tömegpusztító fegyverek elterjedése elleni EU-stratégia keretében történő támogatásáról (HL L 65., 2006.3.7., 51. o.).
(2) A BTWC (Biológiai és Toxinfegyver-tilalmi Egyezmény) támogatásáról szóló EU együttes fellépést kiegészítő EU cselekvési terv a biológiai és toxinfegyverekre vonatkozóan (HL C 57., 2006.3.9., 1. o.).
(3) A Tanács 2008/858/KKBP együttes fellépése (2008. november 10.) a biológiai és toxinfegyverek betiltásáról szóló egyezménynek (BTWC) a tömegpusztító fegyverek elterjedése elleni EU-stratégia végrehajtása keretében történő támogatásáról (HL L 302., 2008.11.13., 29. o.).
(4) A Tanács 2011/429/KKBP határozata (2011. július 18.)a bakteriológiai (biológiai) és toxinfegyverek fejlesztésének, gyártásának és tárolásának eltiltásáról és megsemmisítéséről szóló egyezmény (BTWC) részes államainak hetedik felülvizsgálati konferenciáján képviselendő európai uniós álláspontról (HL L 188., 2011.7.19., 42. o.).
(5) A Tanács 2012/421/KKBP határozata (2012. július 23.) a biológiai- és toxinfegyver-tilalmi egyezménynek a tömegpusztító fegyverek elterjedése elleni EU- stratégia keretében történő támogatásáról (HL L 196., 2012.7.24., 61. o.).
(6) A Tanács (KKBP) 2015/2096 határozata (2015. november 16.) a bakteriológiai (biológiai) és toxinfegyverek kifejlesztésének, előállításának és tárolásának megtiltásáról és e fegyverek megsemmisítéséről szóló egyezmény (BTWC) nyolcadik felülvizsgálati konferenciáján képviselendő európai uniós álláspontról (HL L 303., 2015.11.20., 13. o.).
(7) A Tanács (KKBP) 2016/51 határozata (2016. január 18.) a biológiai- és toxinfegyver-tilalmi egyezménynek a tömegpusztító fegyverek elterjedése elleni EU-stratégia keretében történő támogatásáról (HL L 12., 2016.1.19., 50. o.).
MELLÉKLET
1. PROJEKTEK
1.1 1. projekt: a BTWC egyetemessé tételének támogatása
1.1.1. A projekt célja
Előmozdítani a BTWC-hez való egyetemes csatlakozást az egyezményben nem részes államok arra történő ösztönzése révén, hogy jobban megértsék az egyezményhez való csatlakozás előnyeit és nagyobb mértékben vegyenek részt a BTWC-üléseken és egyéb tevékenységekben. Ez a projekt támogatni fogja a nyolcadik felülvizsgálati konferencián a BTWC egyetemessé tétele tekintetében elfogadott határozatok és ajánlások végrehajtását, továbbá biztosítani fogja a (KKBP) 2016/51 határozat alapján – az egyetemessé tételre vonatkozó, a csendes-óceáni térséget célzó regionális szakmai találkozót (Fidzsi-szigetek, 2017. július), valamint a BTWC-nek még nem részes afrikai államokat célzó, 2018. végi két regionális szakmai találkozót követően – kezdeményezett erőfeszítések fenntarthatóságát.
1.1.2. A projekt várt eredményei
|
a) |
a BTWC-hez csatlakozó országok számának növekedése valamennyi földrajzi régióban; |
|
b) |
a megfelelő nemzeti hatóságok – ideértve a parlamenti képviselőket is – körében a BTWC jobb megértése és/vagy a BTWC-t érintő, fokozott szubregionális kapcsolatépítés a BTWC-hez való csatlakozás és a BTWC végrehajtásának előmozdítása érdekében; |
|
c) |
azon államok számának növekedése, amelyek kötelezettséget vállaltak arra, hogy csatlakoznak a BTWC-hez és lépéseket tesznek ennek érdekében; |
|
d) |
azon államok számának növekedése, amelyek a BTWC-nek nem részes felei, de részt vesznek a BTWC-hez kapcsolódó tevékenységekben és üléseken. |
1.1.3. A projekt leírása
A BTWC felülvizsgálati konferenciáin rendszeresen elhangzott, hogy nagy jelentőséggel bír a BTWC részes államai számának növelése. Ugyanakkor még mindig nem részese a BTWC-nek 15 állam, melyek többsége Afrikában és a csendes-óceáni térségben található. Ez a projekt ezért négy olyan aláíró, de nem részes államot célzó egyedi programokat foglal magában annak érdekében, hogy ezek az államok jelentős eredményeket érjenek el a megerősítési/csatlakozási folyamatuk terén. Ezeknek a programoknak a végrehajtása szoros együttműködésben történne más érintett szereplőkkel, többek között a Vegyifegyver-tilalmi Szervezettel, az ENSZ Biztonsági Tanácsa által elfogadott 1540. sz. (2004) határozattal létrehozott bizottsággal, az EU CBRN kiválósági központjaival és civil társadalmi szervezetekkel (pl. az ellenőrzési, kutatási, képzési és információs központ (VERTIC), a „Parlamenti képviselők a globális fellépésért” egyesület és a Biztonságpolitikai Kutatóintézet) annak érdekében, hogy folyamatos munkakapcsolat alakuljon ki az érintett regionális és szubregionális szervezetekkel, szükség esetén testre szabott információs anyagokat lehessen biztosítani, és közvetlenül lehessen kapcsolatba lépni az érintett régió államaival.
Az egyetemessé tételt célzó, országon belüli tevékenységekre kerül majd sor négy olyan államban, amely nem részes fele a BTWC-nek. Az országok kiválasztására annak alapján kerül majd sor, hogy milyen valós esély van arra, hogy a határozat elfogadásáig sor kerül a megerősítésre/csatlakozásra. Az említett tevékenységek a korábbi regionális szakmai találkozókon folytatott eszmecserékre és azok eredményeire épülnének, és azt a célt szolgálnák, hogy ezeket átültessék a nemzeti viszonyokba és a nemzeti körülményekhez igazítsák. Részüket képezné az egyetemessé tételt célzó munkaterv kidolgozása minden egyes érintett állam tekintetében, a nemzeti érdekelt felek bevonásával. Ha lehetséges és indokolt, ezek a tevékenységek a már folyamatban lévő, szoros együttműködést folytató és hasonló nemzeti sajátosságokkal bíró államok együttes tevékenységeként is megvalósíthatók. A tevékenységek a következő kiemelt területekre fognak irányulni: a BTWC-hez való csatlakozás előnyeit bemutató tájékoztató anyagok biztosítása, a nemzeti érdekelt felek – köztük a parlamenti képviselők és más politikai döntéshozók – tájékozottságának növelése, valamint a BTWC-vel kapcsolatos kérdéseket illető nemzeti koordináció kialakításának előmozdítása.
Kihasználva azt, hogy földrajzilag közel helyezkedik el egymáshoz több olyan állam, amely nem részes fele a BTWC-nek, megrendezésre kerül továbbá két regionális szakmai találkozó – egy Afrikát, egy pedig a csendes-óceáni térséget illetően –, előmozdítandó az egyetemessé tételre irányuló erőfeszítések folytatását célzó regionális párbeszédet. Ez támogatási elemet is magában foglal majd, hogy Genfben, a BTWC-hez kapcsolódó üléseken részt vehessenek majd az olyan államokból érkező legfontosabb tisztviselők, amelyek nem részes felei a BTWC-nek.
1.2 2. projekt: a BTWC végrehajtását szolgáló kapacitásfejlesztés
1.2.1. A projekt célja
E projekt célja, hogy folytassa a (KKBP) 2016/51 tanácsi határozat alapján a kibővített segítségnyújtási programok keretében megkezdett tevékenységeket. A cél az, hogy az erőfeszítések – a szükséges területeken történő célzott és tartós támogatás révén – a (KKBP) 2016/51 határozat hároméves alkalmazási időszakában legfeljebb öt kedvezményezett országra összpontosuljanak.
1.2.2. A projekt várt eredményei
|
a) |
olyan megfelelő – büntető anyagi jogi rendelkezéseket is magukban foglaló – jogalkotási vagy közigazgatási intézkedések elfogadása, amelyek kiterjednek a BTWC-ben meghatározott, majd a nyolcadik felülvizsgálati konferencián részletesen kidolgozott tilalmak és megelőző intézkedések teljes körére; |
|
b) |
hatékony végrehajtás és érvényesítés a BTWC megsértésének megelőzése és a BTWC megsértése esetén történő szankciók kiszabása érdekében; |
|
c) |
a hatékony végrehajtás előmozdítása érdekében jobb koordináció és kapcsolatépítés a BTWC-vel kapcsolatos folyamatban részt vevő valamennyi érdekelt fél között, a nemzeti és regionális biológiai biztonsági szervezeteket, a parlamenti képviselőket és a magánszektort is ideértve; |
|
d) |
nagyobb átláthatóság a BTWC részes államai között; |
|
e) |
a szükséges információk összeállítására és a bizalomépítő intézkedésekről szóló beszámolók éves benyújtására szolgáló nemzeti mechanizmusok létrehozása vagy fejlesztése; |
|
f) |
a bizalomépítő intézkedésekre vonatkozó rendszeres információcserében részt vevő részes államok számának növekedése és a benyújtott információk minőségének javulása; |
|
g) |
a bizalomépítő intézkedésekről szóló beszámolókat elektronikus úton benyújtó részes államok számának növekedése; |
|
h) |
azon részes államok számának növekedése, amelyek nemzeti kapcsolattartó pontokat jelöltek ki a BTWC tekintetében; |
|
i) |
a fejlődő országokban az oktatási, képzési, csere- és ikerintézményi programoknak, valamint a humánerőforrás-fejlesztés más módjainak elősegítése a BTWC végrehajtásához kapcsolódó biológiai tudományok és technológia terén. |
1.2.3. A projekt leírása
E projekt keretében az UNODA aktív együttműködés kialakítására törekszik azon tagállamokkal, szakértőkkel és nemzeti intézményekkel, akik, illetve amelyek képesek a magas színvonalú, megfelelő segítségnyújtásra. A tagállamok által kijelölt szakértők továbbra is jegyzékbevételre kerülnek támogatás céljára, mégpedig elsősorban az uniós szakértőknek a (KKBP) 2016/51 határozat értelmében összeállított jegyzékén szereplő szakértők. Az UNODA emellett partnerség kialakítására törekszik olyan releváns nemzeti intézményekkel, amelyek rendelkeznek bizonyos meghatározott szakértelemmel és többek között a múltban már hajtottak végre segítségnyújtási projekteket. Továbbra is partnerségben fog állni az ENSZ Regionális Béke- és Lefegyverzési Központjaival, az ENSZ Régióközi Bűnügyi és Igazságügyi Kutató Intézetével, az EU CBRN kiválósági központjaival, továbbá nem kormányzati szervezetekkel (például a VERTIC) és szellemi műhelyekkel (például az EU Nonproliferációs és Leszerelési Konzorciuma).
E projekt keretében sor kerül még továbbá legfeljebb három kölcsönös felülvizsgálatra, hogy tovább bővüljön ennek az elképzelésnek a támogatottsága. A felülvizsgálatok alapját a Franciaország által 2013-ban, a BENELUX országok által 2015-ben, a Németország által 2016-ban, a Marokkó által 2017-ben és a Grúzia által 2018-ban végzett felülvizsgálat fogja képezni. Ez az elképzelés a bizalomépítés komoly eszköze lehet, és a megfelelő témakörök beazonosítása eredményeként előkészítheti a terepet a további együttműködés számára.
1.3 3. projekt: a biológiai védelmi hálózatok előmozdítása a déli fejlődő országokban
1.3.1. A projekt célja
E projekt célja, hogy lehetőséget nyújtson kapacitásfejlesztésre a déli fejlődő országok olyan fiatal politikai döntéshozói, valamint az egyetemi-tudományos élet fiatal képviselői számára, akik a BTWC-hez kapcsolódó területen tevékenykednek. A projekt olyan sikeres kezdeményezésekre épít, mint például az UNODA-nak a Béke Ösztöndíja, illetve kibővíti azokat és gondoskodik a már megkezdett erőfeszítések folytonosságáról. A projekt emellett virtuális kommunikáció megteremtését teszi lehetővé az említett személyekkel, hogy elősegítse a fiatal szakemberek közötti hálózatok kialakítását és az Unió által kidolgozott képzési anyag (pl. az EU Nonproliferációs és Leszerelési Konzorciuma által kidolgozott e-tanulási eszközök) kiaknázását.
1.3.2. A projekt várt eredményei
|
a) |
a nemzetközi együttműködés útján történő kapacitásfejlesztés előmozdítása a biológiai biztonság és a biológiai védelem terén, a BTWC X. cikke alapján; |
|
b) |
a BTWC ismertségének javítása a déli fejlődő országok fiatal politikai döntéshozói, valamint az egyetemi-tudományos élet fiatal képviselői körében; |
|
c) |
a biológiai védelem terén és az ahhoz kapcsolódó területeken tevékenykedő fiatal szakemberek regionális és szubregionális hálózatainak létrehozása; |
|
d) |
a „felelősségteljes tudomány és innováció” fogalmának megismertetése a célközönséggel; |
|
e) |
figyelemfelkeltő programok, magatartási kódexek, valamint biológiai biztonsági és biológiai védelmi szabványok előmozdítása; |
|
f) |
a BTWC-hez kapcsolódó, a biológiai védelem területét érintő üléseken és megbeszéléseken részt vevő szakértők regionális és nemi megoszlásának javítása; |
|
g) |
figyelemfelhívás a korábbi tanácsi határozatok alapján az érintett intézmények és szervezetek által kidolgozott oktatási és figyelemfelkeltő eszközökre és anyagokra, illetve ezen eszközök és anyagok alkalmazása. |
1.3.3. A projekt leírása
Genfben a legalkalmasabb időpontban két szeminárium kerül majd megrendezésre, amelyen a déli fejlődő országokból érkező fiatal szakemberek vesznek részt, hogy megismerjék a többoldalú leszerelési tárgyalások koncepcióját, és hogy felvehessék a kapcsolatot diplomatákkal és az e téren aktív magas szintű szakértőkkel. Különös figyelmet kell majd fordítani annak ösztönzésére, hogy a déli fejlődő országokból érkező fiatal nők is részt vegyenek ezeken a szemináriumokon.
1.4 4. projekt: az ülésszakközi munkaprogramnak, valamint a BTWC kilencedik felülvizsgálati konferenciája előkészítésének a támogatása
1.4.1. A projekt célja
E program középpontjában a BTWC részes államainak arra történő ösztönzése áll, hogy aktívan vegyenek részt a kilencedik felülvizsgálati konferencián; e célból a program keretében sor kerül majd négy regionális vagy szubregionális szakmai találkozó megszervezésére, valamint a program lehetőséget biztosít a 2018–2020-as időszakra vonatkozó ülésszakközi munkaprogram legfontosabb témáinak mérlegelésére és megvitatására.
1.4.2. A projekt várt eredményei
|
a) |
a BTWC és a 2021-ben tartandó kilencedik felülvizsgálati konferencia, valamint a konferencia által a BTWC jövőbeli alakulásában játszott szerep ismertségének a növekedése; |
|
b) |
átfogó és régiókon átívelő párbeszéd a kilencedik felülvizsgálati konferencián megvizsgálandó kérdésekről; |
|
c) |
a kilencedik felülvizsgálati konferenciát követően megvalósítandó új kezdeményezésekre vonatkozó javaslatok kidolgozása, valamint széles körű támogatás biztosítása ezeknek a kilencedik felülvizsgálati konferencián való elfogadásához; |
|
d) |
a fejlődő országokból érkező szakértők tevékeny részvétele az ülésszakközi munkaprogram és a kilencedik felülvizsgálati konferencia kapcsán 2019-ben és 2020-ban tartandó üléseken. |
1.4.3. A projekt leírása
Négy regionális vagy szubregionális szakmai találkozóra kerül majd sor a 2018–2020-as időszakra vonatkozó ülésszakközi munkaprogram témáinak megvitatása, valamint a következő felülvizsgálati konferencia elnökének segítése érdekében a kilencedik felülvizsgálati konferencia előtt és alatt, figyelemmel a BTWC jövőbeli alakulására, és azt a célt szem előtt tartva, hogy e találkozók elősegítsék egy egységes megközelítés kialakítását regionális vagy szubregionális alapon, mégpedig az előrelépésre irányuló javaslatok megvitatása révén. Adott esetben a BTWC-hez kapcsolódó ülések idején Genfben is sor kerül majd kísérő rendezvényekre. Ez ösztönzőleg hatna arra, hogy létrejöjjön a részes államok azon széles köre, amely támogatja a BTWC fokozatos megerősítését.
E projekt részt fog venni továbbá a támogatási programban, amely lehetővé teszi a fejlődő országokból érkező szakértők számára, hogy részt vegyenek Genfben a kilencedik felülvizsgálati konferencián és a BTWC-hez kapcsolódó ülésszakközi üléseken.
A kilencedik felülvizsgálati konferencia előkészítése céljából továbbá a projekt keretében javasolni fogják, hogy Genfben kerüljön sor egy nemzetközi tudományos és technológiai konferenciára, amely elsősorban kormányzati szakértők, nem kormányzati szervezetek, civil társadalmi szervezetek és ágazati képviselők részére szól, hogy meglátásaik beépüljenek a kilencedik felülvizsgálati konferencia programját alakító megbeszélésekbe.
1.5 5. projekt: a részes államok felkészültsége a biológiai anyagokkal elkövetett támadások megelőzésére és az azokra történő reagálásra
1.5.1. A projekt célja
A projekt erősíteni fogja a kiválasztott részes államok arra irányuló kapacitását, hogy megelőzzék a biológiai fegyverekkel elkövetett támadásokat, illetve azokra reagálni tudjanak. A tagállamok és a megfelelő nemzetközi szervezetek szakértői fognak képzéseket tartani a segítségnyújtásról és a védelemről. Törekedni kell partnerségek kialakítására harmadik országokkal az ilyen képzések megrendezését és a szükséges létesítmények használatát illetően. E képzések eredményeként erősödni fog a megelőző kapacitás és fokozódni fog a biológiai anyagokkal való szándékos visszaélésekkel szembeni reziliencia, valamint javulni fog az ilyen visszaélésekre való reagáláshoz szükséges nemzeti és regionális kapacitás. Emellett a projekt hozzá fog járulni ahhoz, hogy a részes államok a régióikban, illetve az alrégióikban regionális hálózatokat hozzanak létre annak érdekében, hogy javítsák mind a kollektív megelőzési intézkedéseiket, mint pedig a koordinált reagálást a biológiai fegyverekkel elkövetett esetleges támadások esetén.
1.5.2. A projekt várt eredményei
|
a) |
hozzájárulás a BTWC VII. cikkének megfelelőbb végrehajtásához, és annak jobb megértéséhez, hogy milyen gyakorlati nehézségekkel jár annak végrehajtása; |
|
b) |
lényegi hozzájárulás a segítségnyújtással, a reagálással és a felkészültséggel foglalkozó, 2019. és 2020. évi találkozóhoz; |
|
c) |
hozzájárulás ahhoz, hogy megfelelőbb nemzetközi reagálási képességek álljanak rendelkezésre fertőző járványok kitörése esetén, legyen szó akár természetes, akár szándékosan előidézett járványkitörésekről; |
|
d) |
a kiválasztott részes államok arra irányuló kapacitásainak megerősítése, hogy észlelni tudják a fertőző járványok kitörését vagy a biológiai fegyverekkel elkövetett esetleges támadásokat, azokról jelentést tegyenek, és reagálni tudjanak rájuk, ideértve a felkészültség, a reagálás, a válságkezelés, illetve a válságenyhítés területét is; |
|
e) |
az erős nemzeti egészségügyi rendszerek – mint a biológiai fegyverek esetleges használatával szembeni visszatartó erejű eszköz – fontosságának előtérbe helyezése; |
|
f) |
hozzájárulás az Egyesült Nemzetek Szervezetének főtitkára által létrehozott, a vegyi és a biológiai fegyverek feltételezett használatának kivizsgálására irányuló mechanizmus kapacitásának megerősítéséhez. |
1.5.3. A projekt leírása
E projekt keretében több képzés, szimulációs gyakorlat és/vagy nemzeti vagy szubregionális munkaértekezlet megrendezésére kerül majd sor a kiválasztott részes államok számára abból a célból, hogy megvizsgálják a kormányközi döntéshozatalt, valamint előmozdítsák az érintett nemzeti és nemzetközi szervezetek között az információcserét és segítségnyújtást annak érdekében, hogy meg lehessen előzni, illetve mérsékelni lehessen a biológiai anyagokkal elkövetett támadások kockázatait és hatásait. Ez lehetővé teszi a biológiai balesetek nemzeti megelőzésének, az ilyen balesetekre való nemzeti felkészültségnek és reagálásnak a gyakorlását és felmérését, valamint a felkészültségi szint fokozására irányuló lehetséges intézkedésekkel kapcsolatos ismeretek bővítését.
E projekt keretében sor kerül majd egy első szakértői munkaértekezletre Genfben, amelynek célja, hogy megvizsgálják, mire van szükség a BTWC VII. cikkének végrehajtásához, és megtervezzék az ezek megvalósításához szükséges tevékenységeket, amelyeket e projekt keretében be fognak építeni a későbbi tevékenységekbe. A tevékenységek alapját az érintett szereplők, például az EU CBRN kiválósági központjai által végzett tevékenységek képeznék.
1.6 6. projekt: a tájékoztatást, az oktatást és a szerepvállalás növelését szolgáló eszközök
1.6.1. A projekt célja
A projekt célja, hogy olyan konkrét és gyakorlati eszközöket, anyagokat és módszereket dolgozzon ki, amelyek lehetővé teszik az 1.-5. projektekben leírt tevékenységek elvégzését. Ezek az eszközök a felhasználók számára megfelelő formátumban állnak majd rendelkezésre, többek között nyomtatott változatban, valamint általában az ENSZ összes hivatalos nyelvére le kell majd fordítani őket.
Emellett ez a projekt továbbra is rugalmas finanszírozási lehetőségeket biztosít majd olyan oktatási és ismeretterjesztő anyagok készítéséhez, amelyek elősegítik az 1.-5. projektek végrehajtását, és növelik a BTWC láthatóságát.
1.6.2. A projekt várt eredményei
|
a) |
az 1.-5. projektek támogatása; |
|
b) |
a tájékozottság növekedése a diákok és tanáraik körében a biológiai fegyverekkel kapcsolatos kérdések, a felelősségteljes tudományos kutatói magatartás és az etikai kérdések tekintetében; |
|
c) |
a BTWC-re, valamint a biológiával való potenciális visszaéléssel kapcsolatos tágabb kérdésekre vonatkozó tájékoztató anyagok széles körű elterjedése. |
1.6.3. A projekt leírása
Néhány tevékenység már most beazonosítható, míg mások a projekt végrehajtásakor születnek. Az első csoportot illetően például a fő javaslat egy olyan megemlékező kiadvány készítése, amely a BTWC létrejötte ötvenedik évfordulójának állít emléket, és amelyet ezt követően széles közönségnek juttatnának el abból a célból, hogy ismertebbé váljon a BTWC létrejötte, fejlődése, illetve a béke és a biztonság fenntartásában betöltött jelentősége. A BTWC honlapjának és az egyezmény keretében készített anyagoknak, illetve egyéb releváns tanácsi határozatoknak a lefordítása szintén beazonosítható és szükséges feladat.
2. ELJÁRÁSI ASPEKTUSOK, KOORDINÁCIÓ
A projektek végrehajtását az irányítóbizottság fogja kezdeményezni az együttműködési eljárások és módozatok meghatározása céljából. Az irányítóbizottság rendszeres jelleggel, legalább hathavonta egyszer áttekinti – ideértve az elektronikus kommunikációs eszközöket is – a projektek végrehajtását.
Az irányítóbizottságot a főképviselőnek, valamint az UNODA/a BTWC végrehajtást támogató egységének a képviselői alkotják.
A tagsággal nem rendelkező részes államoknak az e határozat szerinti segítségnyújtás és együttműködés iránti kérelmüket az UNODA-hoz/a BTWC végrehajtást támogató egységéhez kell benyújtaniuk. Az UNODA/a BTWC végrehajtást támogató egysége áttekinti és értékeli a kérelmeket, és adott esetben ajánlásokat terjeszt az irányítóbizottság elé. Az irányítóbizottság megvizsgálja a segítségnyújtás iránti kérelmeket, valamint a cselekvési terveket és végrehajtásukat. A kedvezményezett országokra vonatkozó végső döntést a főképviselő hozza meg az irányítóbizottságban folytatott megbeszélések eredményét figyelembe véve, saját javaslata alapján és a Tanács illetékes munkacsoportjaival konzultálva.
A kedvezményezett országoknak az Unió által kezdeményezett tevékenységekben való határozott szerepvállalását, valamint e tevékenységek fenntarthatóságát biztosítandó, a kiválasztott kedvezményezettek – amennyiben lehetséges és helyénvaló – felkérést fognak kapni a cselekvési tervek elkészítésére, amelyek egyebek mellett meghatározzák a, többek között nemzeti forrásokból, finanszírozott tevékenységek végrehajtásának menetrendjét, a projekt hatályát és időtartamát, valamint a fő érdekelt feleket. Az UNODA/a BTWC végrehajtást támogató egysége vagy – adott esetben – a tagállamok szükség szerint hozzájárulhatnak a cselekvési tervek elkészítéséhez. A projekteket a cselekvési terveknek megfelelően kell végrehajtani.
3. JELENTÉSTÉTEL ÉS ÉRTÉKELÉS
Az UNODA/a BTWC végrehajtást támogató egysége a projektek végrehajtása terén elért eredményekről hathavonta jelentést nyújt be a főképviselőnek. Ezenfelül a létrehozott cselekvési tervek keretében a kedvezményezett országok javára végzett egyedi segítségnyújtási tevékenységekről is jelentést kell benyújtania. Az elért eredmények értékelése, valamint a projektek általános értékelése és a lehetséges utánkövetés meghatározása céljából a jelentéseket továbbítani fogják a Tanács illetékes munkacsoportjának.
Amikor csak lehetséges, a BTWC részes államai tájékoztatást fognak kapni a projektek végrehajtásáról, többek között elektronikus eszközök útján. A kedvezményezett országokkal szemben elvárás, hogy a BTWC-vel kapcsolatos üléseken beszámoljanak a javukra megvalósított tevékenységek menetéről és eredményéről, kellő hangsúlyt helyezve az Unió által nyújtott támogatásra.
4. UNIÓS TAGÁLLAMOK SZAKÉRTŐINEK RÉSZVÉTELE
E határozat sikeres végrehajtásához szükség van arra, hogy tagállami szakértők aktívan részt vegyenek a folyamatban. Az UNODA/a BTWC végrehajtást támogató egysége ösztönzést kap majd arra, hogy vegyék igénybe ezeket a szakértőket, ideértve azt is, hogy rendszeresen frissítik a BTWC-vel foglalkozó, a 2016/51/KKBP tanácsi határozat által létrehozott uniós szakértőknek az UNODA/BTWC által fenntartott, meglévő jegyzékét. E határozat fedezi a szakértőknek a projektek végrehajtásával kapcsolatos kiküldetési költségeit.
A tervezett segítségnyújtási látogatások – így például jogi segítségnyújtás vagy a bizalomépítő intézkedésekkel kapcsolatos segítségnyújtás – tekintetében várhatóan az lesz az általános gyakorlat, hogy azokat legfeljebb három szakértőből álló csoportok végzik majd, időtartamuk pedig legfeljebb öt nap lesz. Ha valamely kedvezményezett részes állam konkrét segítségnyújtás iránti megkeresésére válaszul nem találhatók megfelelő uniós szakértők, törekedni kell arra, hogy az érintett témában szakértelemmel rendelkező, segítséget nyújtó külső szakembereket találjanak, és ezek támogatását vegyék igénybe.
5. IDŐTARTAM
A projektek végrehajtásának becsült teljes időtartama 36 hónap.
6. KEDVEZMÉNYEZETTEK
Az 1. projekt kedvezményezettjei a BTWC nem részes államai (aláíró és nem aláíró államok egyaránt) az egyetemessé tételt célzó tevékenységek tekintetében, beleértve adott esetben a magánszektort, az egyetemi-tudományos életet és a nem kormányzati szereplőket is.
A 2. projekt kedvezményezettjei a kapacitásépítési tevékenységek tekintetében a BTWC részes államai, különös figyelmet fordítva azokra azon államokra, amelyek a közelmúltban csatlakoztak az egyezményhez.
A 3. projekt kedvezményezettjei a déli fejlődő országok közé tartozó, a BTWC részes államainak olyan fiatal politikai döntéshozói, valamint az egyetemi-tudományos élet fiatal képviselői, akik a BTWC-hez kapcsolódó tudományos és oktatási területeken tevékenykednek.
A 4. projekt kedvezményezettjei a részes államoknak különösen a BTWC-vel kapcsolatos kérdésekkel foglalkozó tisztviselői, így például a nemzeti kapcsolattartóként kijelölt és a genfi állandó képviseleteken dolgozó tisztviselők, illetve a részes államok által megnevezett egyéb nemzeti szakértők.
Az 5. projekt kedvezményezettje az a néhány részes állam lesz, amelyeket pályázati felhívás alapján választanak ki, és amelyek részt vehetnek majd olyan képzéseken, szimulációs gyakorlatokon és/vagy nemzeti/szubregionális munkaértekezleteken, amelyek célja az arra irányuló kapacitás kiépítése, hogy megelőzzék a biológiai fegyverekkel elkövetett támadásokat, illetve azokra reagálni tudjanak.
A 6. projekt kedvezményezettjei lesznek azok, akik a megfelelő anyagokat elkészítik, illetve felhasználják, például a diákok és a tanárok, az ágazati képviselők és a nem kormányzati szereplők.
7. HARMADIK FELEK KÉPVISELŐI
A regionális szerepvállalásnak, valamint a projektek fenntarthatóságának az előmozdítása érdekében ez a határozat nem uniós, többek között regionális, szubregionális és más érintett nemzetközi szervezeteket képviselő szakértők részvételét is finanszírozza. A finanszírozás ki fog terjedni az ODA-nak/a BTWC végrehajtást támogató egységének a BTWC-vel kapcsolatos szakmai találkozókon és üléseken való részvételére. A BTWC-ülések elnökének részvétele eseti alapon finanszírozható.
8. VÉGREHAJTÓ SZERV – SZEMÉLYZETI KÉRDÉSEK
Tekintve, hogy az ODA-nak/a BTWC végrehajtást támogató egységének az e határozatban előirányzott tevékenységei a költségvetésen kívül esnek, további személyzetre lesz szükség.
9. AZ EU LÁTHATÓSÁGA
Az ODA-nak/a BTWC végrehajtást támogató egységének meg kell tennie minden megfelelő intézkedést annak közismertté tétele érdekében, hogy a megvalósított tevékenységeket az Unió finanszírozta. Ezek az intézkedések az Európai Bizottság által kidolgozott és közzétett, az Európai Unió külső tevékenységére vonatkozó kommunikációs és láthatósági kézikönyvvel összhangban kerülnek végrehajtásra. Az ODA/a BTWC végrehajtást támogató egysége ezáltal biztosítani fogja az uniós hozzájárulás láthatóságát megfelelő imázsépítés és tájékoztatás útján, hangsúlyozva az Unió szerepét, biztosítva az uniós intézkedések átláthatóságát, és növelve a határozat okainak, a határozathoz nyújtott uniós támogatásnak és e támogatás eredményeinek az ismertségét. A projekt keretében készült anyagokon jól látható helyen fel kell tüntetni az Unió zászlaját, a zászló helyes használatára és reprodukciójára vonatkozó uniós iránymutatásoknak megfelelően.