9.8.2017   

HU

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

C 261/105

(1)

A Bizottság 2016. november 16-án elfogadta az éves növekedési jelentést, amely elindította a gazdaságpolitikai koordináció 2017. évi európai szemeszterét. Az Európai Tanács 2017. március 9–10-i ülésén jóváhagyta az éves növekedési jelentés prioritásait. A Bizottság az 1176/2011/EU rendelet alapján 2016. november 16-án elfogadta a riasztási mechanizmus keretében készült jelentést, amelyben Szlovéniát azon tagállamok közé sorolta, amelyek vonatkozásában részletes vizsgálatra kerül sor. A Bizottság ugyanezen a napon az euroövezet gazdaságpolitikájáról szóló tanácsi ajánlásra vonatkozó ajánlást is elfogadott, amelyet az Európai Tanács 2017. március 9–10-i ülésén jóváhagyott. A Tanács 2017. március 21-én elfogadta az euroövezet gazdaságpolitikájáról szóló ajánlást (3) (a továbbiakban: az euroövezetre vonatkozó ajánlás).

(2)

mivel Szlovénia pénzneme az euro, továbbá tekintettel a gazdasági és monetáris unió gazdaságainak szoros összefonódására, Szlovéniának gondoskodnia kell arról, hogy teljeskörűen és megfelelő időben végrehajtsa az euroövezetre vonatkozó ajánlást, melyet az alábbi 1–3. ajánlás tükröz.

(3)

2017. február 22-én közzétették a Szlovéniára vonatkozó 2017. évi országjelentést. Az országjelentés értékelte a Tanács által 2016. július 12-én elfogadott országspecifikus ajánlások és az előző években Szlovéniának címzett ajánlások végrehajtása érdekében hozott intézkedéseket, valamint az Európa 2020 stratégia nemzeti szintre lebontott célkitűzései kapcsán Szlovénia által elért eredményeket. Emellett magában foglalta az 1176/2011/EU rendelet 5. cikke szerinti részletes vizsgálatot is, amelynek eredményeit 2017. február 22-én szintén közzétették. Vizsgálata alapján a Bizottság arra a következtetésre jutott, hogy Szlovéniában makrogazdasági egyensúlyhiány áll fenn. Különösen a bankszektorban tapasztalható hiányosságok, a vállalatok eladósodottsága és a költségvetési kockázatok jelentenek gyenge pontokat. Az állományi mutatókat érintő egyensúlyhiány az élénkülő növekedés következtében fokozatosan mérséklődik. A vállalati szektorban nagyszabású adósságcsökkentés valósult meg, a magánberuházás pedig – a közvetlen külföldi befektetést is beleértve – ismét növekedésnek indult, bár a nem rezidensek belföldi befektetésállománya a regionális partnerekhez képest változatlanul alacsony. Az államadóság 2015. évi tetőzése után a következő években lefelé történő kiigazítás várható. A bankszektor szerkezetátalakítása terén előrelépések történtek, ezzel egyidejűleg pedig gyors ütemben csökkent a nemteljesítő hitelek aránya, és a jövőben e csökkenő tendencia folytatódására lehet számítani. A kormány érdemi lépéseket hajtott végre a bankszektor szerkezeti átalakítása, valamint az állami tulajdonban lévő vállalatok irányításának javítása céljából. Mindazonáltal a vállalati adósság kezelése és a pénzügyi ágazat fennmaradó hiányosságainak kiküszöbölése érdekében további szakpolitikai intézkedésekre van szükség, hogy biztosított legyen az államháztartás hosszú távú fenntarthatósága és javuljon az vállalkozási környezet.

(4)

Szlovénia 2017. április 28-án benyújtotta 2017. évi stabilitási programját, majd 2017. május 3-án 2017. évi nemzeti reformprogramját. A kapcsolódási pontok figyelembevétele érdekében a két program értékelésére egyidejűleg került sor.

(5)

A 2014–2020-as időszakra vonatkozó európai strukturális és beruházási alapok programozását a vonatkozó országspecifikus ajánlások figyelembevételével alakították ki. Az 1303/2013/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet (4) 23. cikke szerint, amennyiben az a vonatkozó tanácsi ajánlások végrehajtásának elősegítése érdekében szükséges, a Bizottság kérheti egy tagállamtól partnerségi megállapodásának és releváns programjainak felülvizsgálatát és az azok módosítására vonatkozó javaslattételt. A Bizottság az európai strukturális és beruházási alapok eredményességét és a gondos gazdasági irányítást összekapcsoló intézkedések alkalmazására vonatkozó iránymutatásokban további részletekkel szolgált arról, hogyan alkalmazná az említett rendelkezést.

(6)

Szlovénia jelenleg a Stabilitási és Növekedési Paktum prevenciós ágához tartozik, és az átmeneti adósságszabály hatálya alatt van. A 2017. évi stabilitási program szerint a kormány 2017-ben a GDP-arányos államháztartási hiány 0,8 %-ra történő javulásával, majd 2020-ra a GDP 0,4 %-ának megfelelő többlet elérésével számol. A középtávú költségvetési célt – a Stabilitási és Növekedési Paktum követelményeit nem teljesítő, strukturális költségvetési egyensúlyt – a tervek szerint 2020-ban sikerül elérni. Ezzel szemben az újraszámított (5) strukturális egyenleg alapján a középtávú költségvetési cél a programidőszakban nem fog teljesülni. A 2017-es stabilitási program szerint a GDP-arányos államadósság 2017-ben várhatóan 77,0 %-ra esik vissza, majd 2020-ban tovább csökken 67,5 %-ra. A költségvetési előrejelzéseket alátámasztó makrogazdasági forgatókönyv megalapozott. Ugyanakkor 2017-től kezdődően a kitűzött hiánycélok elérésének támogatásához szükséges intézkedések nincsenek kellőképpen kidolgozva.

(7)

A 2017. évi stabilitási program szerint 2016-ban és 2017-ben a menekültek rendkívüli beáramlása és a biztonsági intézkedések jelentős költségvetési hatással jártak, és a program megfelelő adatokkal igazolja e költségvetési többletterhek mértékét és jellegét. A Bizottság szerint a rendkívüli menekültbeáramlással kapcsolatban figyelembe vehető többletkiadások 2016-ban a GDP 0,07 %-át tették ki. Ez az összeg változatlan a 2017. évi költségvetésiterv-javaslathoz képest, amely megerősítette a 2016. évi stabilitási programban előre jelzett adatokat. 2017 tekintetében a stabilitási program a GDP 0,07 %-ának megfelelő többletkiadások figyelembevételére vonatkozó kérelmet tartalmaz, amelynek az egyenleget érintő járulékos hatása a Bizottság szerint a GDP 0,01 %-ára becsülhető. Az 1466/97/EK rendelet 5. cikkének (1) bekezdésében és 6. cikkének (3) bekezdésében foglalt rendelkezések lehetőséget adnak e többletkiadások figyelembevételére, mivel a menekültek beáramlása és a biztonsági intézkedések szokatlan eseményhez kapcsolódnak, jelentős hatással vannak a szlovén államháztartásra, és a középtávú költségvetési célhoz vezető kiigazítási pályától való átmeneti eltérés engedélyezése nem veszélyezteti a pénzügyi fenntarthatóságot. Ennek megfelelően, e költségvetési többletkiadások figyelembevétele érdekében, a középtávú költségvetési cél eléréséhez 2016-ban szükséges kiigazítás mértékét csökkentette a Bizottság. 2017 tekintetében a figyelembe vehető összegeket is magában foglaló végleges értékelés a szlovén hatóságok által benyújtott tényleges adatok alapján, 2018 tavaszán készül el.

(8)

A 2016. július 12-i tanácsi ajánlás szerint Szlovéniának 2017-ben a GDP legalább 0,6 %-ának megfelelő mértékű éves költségvetési kiigazítást kell végrehajtania a középtávú költségvetési cél elérése érdekében. A Bizottság 2017. évi tavaszi előrejelzése alapján fennáll a kockázata annak, hogy Szlovénia 2017-ben némileg el fog térni ettől a követelménytől.

(9)

Költségvetési helyzetére és mindenekelőtt adósságszintjére való tekintettel Szlovéniával szemben elvárás, hogy 2018-ban további kiigazítást hajtson végre egy megfelelő középtávú költségvetési cél elérése érdekében. A Stabilitási és Növekedési Paktum keretében közösen elfogadott kiigazítási mátrix alapján ez a kiigazítás a nettó elsődleges államháztartási kiadások (6) legfeljebb 0,6 %-os nominális növekedését jelenti. Ez a GDP 1 %-át kitevő strukturális kiigazításnak felel meg. Változatlan politikát feltételezve fennáll annak a veszélye, hogy az ország 2018-ban jelentősen el fog térni az előírt kiigazítástól. Szlovénia az előrejelzés szerint 2017-ben és 2018-ban egyaránt megfelel majd az adósságszabálynak. A Tanács összességében úgy véli, hogy 2017-ben Szlovéniának készen kell állnia további intézkedések megtételére, 2018-ban pedig további intézkedésekre lesz szükség a Stabilitási és Növekedési Paktum rendelkezéseinek való megfelelés érdekében. Mindazonáltal az 1466/97/EK rendeletben foglaltak szerint a költségvetési tervek és a költségvetés alakulásának értékelése során a konjunkturális körülmények figyelembevételével kell megvizsgálni a tagállamok költségvetési egyenlegét. Amint azt a 2017. évi európai szemeszterről szóló, az országspecifikus ajánlásokat kísérő bizottsági közlemény is nyomatékosítja, a 2018. évi költségvetésiterv-javaslat értékelése, majd a 2018. évi költségvetés alakulásának értékelése során megfelelően figyelembe kell venni azt a célt, amely egy olyan költségvetési irányvonal megvalósítására vonatkozik, amely hozzájárul mind a folyamatban lévő gazdaságélénkülés megerősítéséhez, mind pedig a szlovén államháztartás fenntarthatóságának biztosításához. Ebben az összefüggésben a Tanács nyugtázza, hogy a Bizottság az 1466/97/EK rendeletben foglaltaknak megfelelő átfogó értékelést kíván végezni, különös tekintettel Szlovénia konjunkturális helyzetére. Ugyanakkor a 2008–2013 közötti rendkívüli gazdasági recesszió és a folyamatban lévő nagyszabású strukturális és pénzügyi ágazati reformok miatt Szlovénia konkrét esetében meglehetősen bizonytalan a konjunkturális helyzet.

(10)

A 2015 júliusában elfogadott költségvetési szabályozási törvény bevezette az államháztartás középtávú költségvetési keretét. Ennek gyakorlati megvalósításához az államháztartási törvény módosítására van szükség. A kormány eredeti vállalása szerint a felülvizsgált államháztartási törvényt a költségvetési szabályozási törvény elfogadásától számított hat hónapon belül kellett volna elfogadni. Ezt a határidőt azonban több ízben is elhalasztották, és a felülvizsgált törvénytervezetet még mindig nem terjesztették a parlament elé, hogy az tanácskozhasson róla. A felülvizsgált államháztartási törvény képezi a 2011/85/EU tanácsi irányelv (7) nemzeti jogba történő átültetésének egyik jogi eszközét – az átültetést a tagállamoknak 2013 végéig kellett végrehajtaniuk. 2017. március 21-én kinevezték a költségvetési tanács tagjait.

(11)

2016-ban az államadósság elérte a GDP 79,7 %-át; ez a magas érték a szlovéniai államháztartás gyenge pontját jelenti. Az ország népességének öregedése a tagállamok többségéhez képest gyorsabb ütemű. Szlovéniának jelentős kockázatokkal kell szembenéznie az államháztartás hosszú távú fenntarthatóságát illetően, mivel a nyugdíjakkal kapcsolatos közkiadások, valamint az egészségügyi és a tartós ápolási-gondozási költségek előre jelzett növekedéséből eredően a tagállamok közül itt a legnagyobb a hosszú távú fenntarthatósági rés.

(12)

A kormány már ismertette az egészségügyi rendszer átalakítására irányuló javaslatait. A reform központi eleme az egészségügyi ellátásról és az egészségbiztosításról szóló törvény tervezete, amelyet 2017 februárjában nyilvános konzultációra bocsátottak, és a tervek szerint 2017 nyaráig a nemzetgyűlés elé terjesztenek. Az előirányzott ütemezés betartása nagy jelentőséggel bír, és elvileg lehetővé teszi, hogy a javaslat még 2017 folyamán törvényerőre emelkedjen. 2016 decemberében bemutatták az egészségügyi szolgáltatásokról, valamint a betegek jogairól szóló törvény módosítási javaslatait, továbbá elfogadták a gyógyszertárakra vonatkozó új törvényt. A fennmaradó kihívások a kórházak irányításához és teljesítményéhez, a fekvőbeteg-ellátás „kapuőrének” szerepét ellátó alapellátáshoz, a kórházi fizetési rendszerekhez, az egészségügyi technológiaértékeléshez és az információs rendszerekhez kapcsolódnak. Emellett az egészségügyi termékek és szolgáltatások központi közbeszerzésével járó előnyöket mindeddig csekély mértékben sikerült kiaknázni, bár folyamatban van a gyógyszerekre vonatkozó olyan új központi közbeszerzési eljárás kidolgozása, amely elő fogja mozdítani a közbeszerzés átláthatóságát és a költséghatékonyságát. A tartós ápolás-gondozás reformjának előmozdítása ugyancsak jelentős kihívás. Szlovénia mindeddig nem hozott létre integrált tartós ápolási-gondozási rendszert. Jelenleg készítik elő a tartós ápolási-gondozási igények felmérésére irányuló kísérleti projektet.

(13)

2016 áprilisában a kormány fehér könyvet fogadott el a nyugdíjakról, és nyilvános konzultációt indított a nyugdíjrendszer jövőjéről. Konkrét jogalkotási javaslatok azonban még nem kerültek előterjesztésre. Az ország előtt álló kihívások közé tartozik a nyugdíjrendszer hosszú távú fenntarthatóságának és megfelelőségének biztosítása azáltal, hogy a kötelező nyugdíjkorhatárt a várható élettartam növekedéséhez igazítják és ösztönzik a későbbi nyugdíjba vonulást, a kiegészítő nyugdíjrendszerekbe tartozók körének kiterjesztése, a legkülönfélébb szakmai életpályák megfelelő kezelése, valamint az időskori szegénység kockázatának csökkentése.

(14)

A munkaerőpiaci és a társadalmi tendenciák tovább javultak. A munkahelyteremtés fellendült, a munkanélküliség pedig csökkenőben van. A szegénységben vagy társadalmi kirekesztettségben élők aránya csökkent, ám ez a mutató az idősek tekintetében változatlanul meghaladja az uniós átlagot. A javuló munkaerőpiaci helyzet lehetőséget kínál az idősebb munkavállalók foglalkoztatására, de e csoport részvételi aránya továbbra is alacsony. Az elmúlt években egyre általánosabb gyakorlattá vált a munkanélküli-ellátási rendszer igénybevételével való nyugdíjba vonulás. A tartós munkanélküliség még mindig meghaladja a válság előtti szintet, és a munkanélküliek több mint felét érinti. Az összes tartósan munkanélküli személy több mint 40 %-a 50 év feletti, és csaknem fele legalább két éve nincs munkaviszonyban. Az idősebb munkavállalók foglalkoztatási rátájának növelése céljából elemzés és cselekvési terv készült, amelyről a szociális partnerekkel is egyeztettek. A cselekvési terv időben történő végrehajtása elősegítheti az idősebb munkavállalók aktivizálását. Az alacsony szakképzettségű dolgozók foglalkoztatási rátája változatlanul alacsony, és mind a válság előtti szinttől, mind az uniós átlagtól jócskán elmarad. Az aktív munkaerőpiaci intézkedések 2016 januárjában elfogadott végrehajtási terve a jelenlegi megközelítést viszi tovább, ugyanakkor az e területre fordított kiadások továbbra is alacsonyak. Az idősebb és az alacsony szakképzettségű munkavállalók még mindig alulreprezentáltak az aktív munkaerőpiaci intézkedések célcsoportjai között. A munkaerőpiac szegmentációja a 2013-as reform dacára változatlanul kihívást jelent.

(15)

A nemteljesítő hitelek aránya ugyan továbbra is magas, ám stabil csökkenő tendenciát mutat. A Szlovén Nemzeti Bank számos intézkedést hajtott végre annak érdekében, hogy a bankokat a nemteljesítő hiteleik állományának fenntartható csökkentésére ösztönözze. Az adósságcsökkentésre irányuló nyomás enyhülni kezdett, viszont a vállalkozásoknak történő hitelezés továbbra is szűkül. Az egyes vállalkozások változó eredményeket értek el az adósságcsökkentés terén. A bankszektor konszolidációja és szerkezeti átalakítása tovább folytatódik: 2016-ban három bank egyesült. Szlovénia vállalta, hogy a legnagyobb állami tulajdonú bankban meglévő részesedésének legalább 50 %-át értékesíti 2017. december 31-ig, és további 25 % mínusz egy részvényt 2018. december 31-ig. A jogi keret többszöri módosításával tovább erősödött a banki eszközkezelő társaság vállalati szerkezetátalakítási kapacitása. A kkv-k körében változatlanul magas a nemteljesítő hitelek aránya. E probléma orvoslása érdekében a Világbank segítségével szisztematikus megközelítést dolgoztak ki a kkv-knek nyújtott nemteljesítő hitelek rendezésére vonatkozóan. Emellett a kormány törvényjavaslatot fogadott el egy központi hitelnyilvántartás létrehozásáról, ami lehetővé tenné a hatékonyabb kockázatkezelést és csökkentené az eladósodás kockázatát.

(16)

A hitelképes vállalkozások igen nehezen jutnak alternatív finanszírozási forrásokhoz. A Szlovén Vállalkozói Alap és a Slovenska izvozna in razvojna banka (SID bank) főleg a kkv-knek szóló új, hitelviszonyt megtestesítő instrumentumokat vezetett be, köztük olyan eszközöket is, mint például a mikrohitelek. 2016-ban a Szlovén Vállalkozói Alap magvetőtőke-programot indított, amelynek kedvezményezettjei között majdnem 50 kkv szerepelt. Az egyéb alternatív finanszírozási eszközök – köztük a kockázati tőke és a saját tőke az európai strukturális és beruházási alapok felhasználásával – a további finanszírozás lényeges forrásaivá válhatnának, ám ez a lehetőség még nagyrészt kiaknázatlan.

(17)

A 2015–2020-re szóló közigazgatási fejlesztési stratégia végrehajtása folyamatban van, és már történtek bizonyos előrelépések. Mindazonáltal egyes konkrét intézkedések – így például a közszolgálati törvény elfogadása – tovább késnek. Az adminisztratív teher csökkentését célzó kormányzati program 2009 és 2015 között a becslések szerint összesen 365 millió EUR megtakarítást eredményezett, és az adminisztratív teher enyhítésére irányuló 318 intézkedés csaknem 60 %-a megvalósult. A magánberuházást mindennek ellenére továbbra is gátolják az összetett és hosszadalmas adminisztratív eljárások, ami különösen az építőipart és a területfejlesztést érinti érzékenyen. Bár az igazságszolgáltatás hatékonysága és minősége tovább javult, a kereskedelmi ügyekben változatlanul hosszú az első tárgyalást megelőző várakozási idő, és nincs lehetőség a keresetek elektronikus úton történő benyújtására. Egyes kulcsfontosságú korrupcióellenes reformok – például a korrupcióval szembeni zéró tolerancia program – elfogadása ellenére a korrupció mértékének megítélése továbbra is kedvezőtlen, és ez a vállalati döntésekre is hatást gyakorol. A szakmák szabályozásának korszerűsítésével kapcsolatos kezdeti előrelépéseket követően a reformfolyamat lelassult. A szakmák szabályozása terén a restriktív akadályok megszüntetésével élénkíteni lehetne a versenyt az érintett szakmák piacán.

(18)

A 2013-ban kezdeményezett privatizációs program ellenére továbbra is nagymértékű az állam gazdasági szerepvállalása. Az állam a legnagyobb munkaadó, eszközkezelő és vállalati hitelező Szlovéniában. A nagyarányú állami tulajdon a gyenge vállalatirányítással párosulva jelentős fiskális és gazdasági következményekkel jár. Ez a hatás 2007 és 2014 között 13 milliárd EUR-ra, vagyis a GDP mintegy harmadára becsülhető, és elsősorban a pénzügyi szektor stabilizálására irányuló intézkedéseknek, valamint az állami tulajdonban lévő vállalkozások elmaradt (azaz a hasonló magáncégekhez képest alacsonyabb) nyereségének tudható be. Az állami tulajdonú vállalkozások teljesítménye élénkülni kezdett, amit az új vállalatirányítási rendszer is támogat, ám vannak még fennmaradó kockázatok. 2015 végére az eredmények tanúsága szerint javult a szlovén állami vagyonkezelő szerv kezelésében álló vállalkozások nyereségessége, bár még így is elmarad az eszközkezelési stratégiában kitűzött közbenső céltól. A kormány 2017 januárjában hagyta jóvá a 2017. évre szóló eszközkezelési tervet, amely minden egyes állami tulajdonban lévő vállalkozás tekintetében számszerűsíti a teljesítménymutatókat, valamint tartalmazza az értékesítendő eszközök frissített jegyzékét. A parlament által eredetileg 2015-ben jóváhagyott, felülvizsgált vagyonkezelési stratégia elfogadása viszont még mindig függőben van, miután a kormány 2017 második felére halasztotta az ezzel kapcsolatos döntéshozatalt. 2017. február végén kinevezték az igazgatótanács új elnökét, ám a teljes felügyelőbizottság továbbra sem alakult meg.

(19)

A 2017. évi európai szemeszter keretében a Bizottság átfogóan elemezte a szlovén gazdaságpolitikát, és az elemzést közzétette a 2017. évi országjelentésben. A Bizottság értékelte továbbá a 2017. évi stabilitási programot és a 2017. évi nemzeti reformprogramot, valamint az előző években Szlovéniának címzett ajánlások végrehajtása érdekében hozott intézkedéseket. A Bizottság figyelembe vette nemcsak azoknak Szlovénia fenntartható költségvetési, valamint társadalom- és gazdaságpolitikája szempontjából mutatott jelentőségét, hanem azt is, hogy azok megfelelnek-e az uniós szabályoknak és iránymutatásoknak, tekintve, hogy az Unió átfogó gazdasági kormányzását az uniós szempontoknak a jövőbeli nemzeti döntésekbe való beépítésével kell megerősíteni.

(20)

Ezen értékelés fényében a Tanács megvizsgálta a stabilitási programot, és arról alkotott véleményét (8) különösen az alábbi 1. ajánlás tükrözi.

(21)

A Bizottság által elvégzett részletes vizsgálat és ezen értékelés fényében a Tanács megvizsgálta a 2017. évi nemzeti reformprogramot és a 2017. évi stabilitási programot. A Tanácsnak az 1176/2011/EU rendelet 6. cikke szerinti ajánlásait az alábbi 1. és 3. ajánlás tükrözi,

1.

A Stabilitási és Növekedési Paktum prevenciós ágának követelményeivel összhangban 2018-ban hajtson végre jelentős költségvetési kiigazítást, figyelembe véve, hogy erősíteni kell a folyamatban lévő gazdaságélénkülést és biztosítani kell Szlovénia államháztartásának fenntarthatóságát. Fogadja el és hajtsa végre az egészségügyi rendszer javasolt reformját, valamint fogadja el a tartós ápolás-gondozás tervezett reformját a költséghatékonyság, az ellátáshoz jutás és a színvonalas ellátás javítása érdekében. Maradéktalanul aknázza ki a központi közbeszerzés kínálta lehetőségeket az egészségügyi ágazatban. Fogadja el a nyugdíjrendszer hosszú távú fenntarthatóságának és megfelelőségének biztosításához szükséges intézkedéseket.

2.

Fokozza az alacsony szakképzettségű és idősebb munkavállalók foglalkoztathatóságának javítására irányuló erőfeszítéseket, különösen az egész életen át tartó tanulásra és az aktivizálásra irányuló, célzott intézkedéseken keresztül.

3.

Javítsa a finanszírozási feltételeket, egyebek mellett a nemteljesítő hitelek tartós rendezésének elősegítése és az alternatív finanszírozási források elérhetőségének javítása révén. Gondoskodjon a banki eszközkezelő társaságra vonatkozó stratégia teljes körű végrehajtásáról. Enyhítse a területfejlesztésre és az építkezési engedélyekre vonatkozó szabályokból fakadó, vállalkozásokra háruló adminisztratív terheket, és biztosítsa az állami tulajdonban lévő vállalatok jó kormányzását.