1

Az EUMSZ 263. cikken alapuló keresetével a felperes DecoTrend GmbH az Európai Unió Szellemi Tulajdoni Hivatala (EUIPO) harmadik fellebbezési tanácsa 2024. november 8‑i határozatának (R 102/2023‑3. sz. ügy) (a továbbiakban: megtámadott határozat) hatályon kívül helyezését kéri.

A jogvita előzményei

2

2022. január 12‑én a beavatkozó fél, a B.K.Licht GmbH & Co. KG a 2017. június 3‑án benyújtott kérelem alapján 4 031 201‑0004. számon lajstromozott európai uniós formatervezésiminta‑oltalom megsemmisítése iránti kérelmet nyújtott be az EUIPO‑hoz. A mintát a következő három nézetben ábrázolták:

3

Azok a termékek, amelyekben a megsemmisíteni kért formatervezési minta megtestesül, az ipari minták nemzetközi osztályozásának létesítéséről szóló, 1968. október 8‑i locarnói megállapodás módosított változatának 26‑04. és 26‑05. osztályába tartozó termékek, amelyek az egyes osztályok tekintetében a következő leírásnak felelnek meg:

–

26‑04. osztály: „Elektromos fényláncok”;

–

26‑05. osztály: „Lámpaernyők”.

4

A megsemmisítési kérelem alátámasztásaként az európai uniós formatervezési mintáról szóló, 2001. december 12‑i 6/2002/EK tanácsi rendeletnek (HL 2002. L 3., 1. o.; magyar nyelvű különkiadás 13. fejezet, 27. kötet, 142. o.) a 2024. október 23‑i (EU) 2024/2822 európai parlamenti és tanácsi rendelet (HL L, 2024/2822) hatálybalépését megelőző változata 6. cikkével összefüggésben értelmezett 25. cikke (1) bekezdésének b) pontjában említett okra hivatkozott.

5

A beavatkozó fél a megsemmisítési kérelem formanyomtatványán feltüntette, hogy e kérelem az Institut Fédéral de la Propriété Intellectuelle‑hez (IPI, Svájc) benyújtott és 1929. július 16‑án nyilvánosságra jutott CH 132 939. sz. szabadalmi leíráson alapul. Azt is jelezte ott, hogy megsemmisítési kérelme több mellékletet tartalmaz, így az e kérelmet alátámasztó okokra vonatkozó 2. mellékletet (lásd a fenti 4. pontot). Ez a 2. melléklet a fenti szabadalmi leírásnak felelt meg, amely öt ábrát tartalmazott, többek között az ott „Fig. 1”‑ként megjelölt alábbi ábrát (a továbbiakban: D1 korábbi formatervezési minta):

6

A fenti 5. pontban említett formanyomtatványon a beavatkozó fél azt is feltüntette, hogy kérelmének indokolása öt mellékletében, nevezetesen a „Begruendung Nichtigkeitsantrag.pdf” (a megsemmisítési kérelem indokolása, a továbbiakban: indokolást tartalmazó melléklet) elnevezésű fájlban, valamint az 1., 3., 4. és 5. mellékletben szerepel.

7

Az indokolást tartalmazó melléklet II. pontjában a beavatkozó fél a következőket adta elő:

8

Az indokolást tartalmazó melléklet III. pontjában a beavatkozó fél a következőket fejtette ki:

9

A fenti 8. pontban említett egyesült államokbeli szabadalmi leírásban (a továbbiakban: D2 korábbi formatervezési minta) szereplő ezen 1. ábra („Fig. 1”) a következő:

10

2022. november 17‑én a megsemmisítési osztály elutasította a megsemmisítési kérelmet.

11

2023. január 16‑án a beavatkozó fél fellebbezést nyújtott be az EUIPO‑hoz a megsemmisítési osztály határozatával szemben.

12

A megtámadott határozatban a fellebbezési tanács helyt adott a fellebbezésnek, hatályon kívül helyezte a megsemmisítési osztály határozatát, és a megsemmisítési eljárás lefolytatása céljából visszautalta az ügyet ezen osztály elé. A fellebbezési tanács ugyanis többek között úgy ítélte meg, hogy a megsemmisítési osztály tévesen alapozta a vitatott formatervezési minta és a korábbi formatervezési minták által keltett összbenyomás összehasonlítását a fenti 8. pontban említett szabadalmi leírások más elemeire, a korábbi minták helyett, nevezetesen a találmány szöveges bemutatására és az e szabadalmi leírásokban szereplő többi ábrára (a megtámadott határozat 40–43. és 50. pontja). A fellebbezési tanács szerint a megsemmisítési osztálynak a D1 és a D2 korábbi formatervezési minta tekintetében kizárólag e minták alapján kellett volna elvégeznie ezt az összehasonlítást, mivel ezek voltak az egyetlen olyan ábrák, amelyekre a beavatkozó fél a megsemmisítési kérelmében hivatkozott. Bár a D1 és a D2 korábbi formatervezési minta – a szürke árnyalatait érintő néhány apróbb különbségtől eltekintve – azonos, a szintén a szóban forgó szabadalmi leírásokban szereplő többi ábra egyértelműen eltért az említett korábbi formatervezési mintáktól (a megtámadott határozat 46., 47. és 50. pontja). A D1 és a D2 korábbi formatervezési minta a szóban forgó szabadalmi leírások többi eleme – azaz a találmány szöveges bemutatása és az ott szereplő többi ábra – nélkül is érthető. E többágú csillagot ábrázoló korábbi formatervezési mintákat kellett volna figyelembe venni a vitatott formatervezési mintával való összehasonlítás során (a megtámadott határozat 48. és 49. pontja). A megsemmisítési osztály határozata ezért „súlyos eljárási szabálytalanságot” tartalmazott, így azt hatályon kívül helyezte, és az ügyet visszautalta a megsemmisítési osztályhoz (a megtámadott határozat 51–53. pontja).

A felek kérelmei

13

A felperes azt kéri, hogy a Törvényszék:

–

helyezze hatályon kívül a megtámadott határozatot;

–

az EUIPO‑t és adott esetben a beavatkozó felet kötelezze költségek viselésére.

14

Az EUIPO azt kéri, hogy a Törvényszék:

–

utasítsa el a keresetet;

–

tárgyalás tartása esetén a felperest kötelezze a költségek viselésére.

15

A beavatkozó fél azt kéri, hogy a Törvényszék:

–

utasítsa el a keresetet, és semmisítse meg a vitatott formatervezési mintát;

–

másodlagosan utasítsa el a fellebbezést, és utalja vissza az ügyet a megsemmisítési osztály elé;

–

a felperest kötelezze a megsemmisítési eljárás összes költségének viselésére.

A jogkérdésről

16

A felperes lényegében két jogalapra hivatkozik, amelyek közül az elsőt azon téves jogalkalmazásra alapítja, hogy a fellebbezési tanács úgy ítélte meg, hogy a vitatott formatervezési minta egyéni jellegét kizárólag a D1 és a D2 korábbi formatervezési mintára tekintettel kell értékelni, a szóban forgó szabadalmi leírások többi elemének – nevezetesen a találmány szöveges bemutatásának és az azokban szereplő többi ábra – figyelembevétele nélkül; a második jogalapot pedig azon téves jogalkalmazásra alapítja, hogy a fellebbezési tanács egyrészt megállapította, hogy az ütköző formatervezési minták egyike sem tartalmaz konkáv bevágásokat vagy konvex kiemelkedéseket, másrészt pedig a D1 és a D2 korábbi formatervezési mintából nem derül ki az összehajthatóság.

Az EUIPO‑hoz benyújtott iratokra való hivatkozásról

17

Először is, amennyiben a keresetlevél 63. pontjában a felperes az EUIPO előtti eljárásban általa benyújtott iratokra hivatkozik, emlékeztetni kell arra, hogy a keresetlevél az ilyen iratokra hivatkozó részében elfogadhatatlan, mivel a keresetlevélben szereplő általános hivatkozás nem köthető össze a keresetlevélben kifejtett jogalapokkal és érvekkel (lásd: 2019. január 31‑i Thun kontra EUIPO [Hal] ítélet, T‑604/17, nem tették közzé, EU:T:2019:42, 46. pont, valamint az ott hivatkozott ítélkezési gyakorlat).

18

A jelen ügyben a felperes az általa az EUIPO előtti eljárásban benyújtott összes iratra való általános hivatkozásra szorítkozik, nem jelöli meg azonban, hogy ezen iratok mely konkrét részei támasztják alá a keresetlevélben kifejtett adott jogalapot vagy érvet. Mivel ez az általános hivatkozás nem köthető össze a keresetlevélben kifejtett jogalapokkal és érvekkel, a keresetlevél azon részében elfogadhatatlan, amennyiben abban a felperes ilyen hivatkozást tesz.

Az első, arra alapított jogalapról, hogy a fellebbezési tanács tévesen alkalmazta a jogot, amikor úgy ítélte meg, hogy a vitatott formatervezési minta egyéni jellegét kizárólag a korábbi formatervezési mintákra tekintettel kell értékelni

19

Első jogalapjával a felperes lényegében arra hivatkozik, hogy a fellebbezési tanács tévesen alkalmazta a jogot, amikor úgy ítélte meg, hogy a vitatott formatervezési minta egyéni jellegét kizárólag a D1 és a D2 korábbi formatervezési mintára tekintettel kell értékelni. A felperes szerint a megsemmisítési osztályhoz hasonlóan a fellebbezési tanácsnak figyelembe kellett volna vennie a szóban forgó két szabadalmi leírás többi elemét is, amelyekben e korábbi formatervezési minták szerepelnek, nevezetesen a találmány szöveges bemutatását és az azokban szereplő többi ábrát.

20

A felperes arra hivatkozik, hogy a megsemmisítési kérelem alátámasztására a beavatkozó fél nem csupán a D1 és a D2 korábbi formatervezési mintára hivatkozott, hanem a fenti 7. és 8. pontban említett svájci és egyesült államokbeli szabadalmakra is, amelyek leírását az említett kérelem 2. és 4. mellékleteként csatolta. Márpedig e leírások nemcsak a D1 és a D2 korábbi formatervezési mintát tartalmazzák, hanem a szóban forgó találmány más grafikus ábrázolásait is. Az említett korábbi minták nem elegendőek a szóban forgó szabadalmi leírások tárgyát képező találmány bemutatásához. Amint azt a megsemmisítési osztály helyesen kiemelte, e leírásokban fel kell tüntetni a találmány megnevezését és leírását is, valamint a megfelelő grafikus ábrázolásokat, amelyek a találmány tárgyát és leírását – a D1 és a D2 korábbi formatervezési mintán többek között „betűkkel is feltüntetett azonosításokkal” – mutatják be, amelyek viszont a találmány bemutatására utalnak, és ezáltal érthetővé teszik a grafikai ábrázolásokat.

21

A felperes szerint minden formatervezési mintát és a minta lajstromozásával szemben hivatkozott minden korábbi jogot értelmezni kell, különösen az összbenyomás világos és egyértelmű meghatározása érdekében. Ha a formatervezésiminta‑oltalom lajstromozásával szemben hivatkozott korábbi jog – a szóban forgó szabadalmakhoz hasonlóan – iparjogvédelmi jog, akkor a magasan képzett szakértők, nem pedig a tájékozott használó észlelését kell értékelni. Az iparjogvédelmi jog esetében különösen fontos, hogy „a [megsemmisítést] kérelmező világosan és egyértelműen megjelölje azt a jogot, amelyre a formatervezésiminta‑oltalommal szemben hivatkozik”. Ennek keretében a korábbi jog pontos vizsgálatára van szükség. Ha ez a korábbi jog szabadalom, az általa oltalmazott teljesítmények ábrázolásait nem elszigetelten, hanem mindig az érintett szabadalmi leírás egyéb elemeivel összefüggésben kell értelmezni.

22

A szóban forgó szabadalom leírásaiból így egyértelműen kitűnik, hogy egy „összehajtható, világító csillag” vagy „összehajtható lámpás” védelmére irányul, és az ily módon bemutatott tárgynak az összehajthatósága miatt különleges formával kell rendelkeznie. A D1 és a D2 korábbi formatervezési minta alapján önmagában nem érthető teljes mértékben a szóban forgó szabadalmi oltalmak alatt álló találmány, és a minták által ábrázolt forma tartalmának értelmezéséhez és meghatározásához a vonatkozó szabadalmi leírásokat is meg kell vizsgálni. E korábbi minták nem függetlenek a szóban forgó szabadalmi leírásokban szereplő leírástól és más grafikai ábrázolásoktól.

23

Az EUIPO és a beavatkozó fél vitatja a felperes érveit.

24

A 6/2002 rendelet 52. cikkének (1) bekezdése értelmében ugyanezen rendelet 25. cikkének (2), (3), (4) és (5) bekezdésére figyelemmel bármely természetes vagy jogi személy, valamint az erre felhatalmazott állami szerv a lajstromozott európai uniós formatervezésiminta‑oltalom megsemmisítése iránti kérelmet nyújthat be EUIPO‑hoz.

25

A 6/2002 rendelet 25. cikke (1) bekezdésének b) pontja szerint az európai uniós formatervezésiminta‑oltalmat meg lehet semmisíteni, ha a minta nem felel meg az 4–9. cikkben foglalt követelményeknek.

26

E tekintetben, a 6/2002 rendelet 4. cikkének (1) bekezdése kimondja, hogy a formatervezési minta akkor részesülhet európai uniós formatervezésiminta‑oltalomban, ha új és egyéni jellegű.

27

A 6/2002 rendelet 6. cikke (1) bekezdése b) pontjának szövegéből kitűnik, hogy valamely lajstromozott európai uniós formatervezési minta egyéni jellegét a tájékozott használóra gyakorolt összbenyomásra tekintettel kell értékelni, amely összbenyomásnak a bejelentés bejelentési napját – elsőbbség igénylése esetén az elsőbbség napját – megelőzően nyilvánosságra jutott minta által gyakorolt összbenyomástól eltérőnek kell lennie. A 6/2002 rendelet 6. cikkének (2) bekezdése pontosítja, hogy az egyéni jelleg megítélésekor figyelembe kell venni, hogy a szerző milyen alkotói szabadságfokkal alakíthatta ki a mintát.

28

Amint az az állandó ítélkezési gyakorlatból kitűnik, a formatervezési minták egyéni jellege a tájékozott használóban keltett, a korábban már nyilvánosságra jutott mintákhoz fűződő korábbi jogok egészéhez viszonyítva eltérő összbenyomásból – vagy a „déjà vu” hiányából – ered, figyelmen kívül hagyva az említett összbenyomás szempontjából nem elég markáns, jóllehet a jelentéktelen részleteket meghaladó eltéréseket, azonban figyelembe véve az eltérő összbenyomás keltéséhez kellőképpen markáns eltéréseket (lásd: 2013. november 7‑i Budziewska kontra OHMI – Puma [Ugró nagymacska] ítélet, T‑666/11, nem tették közzé, EU:T:2013:584, 29. pont, valamint az ott hivatkozott ítélkezési gyakorlat).

29

A 6/2002 rendelet 7. cikkének (1) bekezdése szerint többek között ugyanezen rendelet 6. cikkének alkalmazásában a mintát nyilvánosságra jutottnak kell tekinteni, ha a 6. cikk (1) bekezdésének b) pontjában említett időpontot megelőzően a lajstromozást követő közzététellel, egyéb közlés útján, kiállítással, kereskedelmi forgalomba hozatallal vagy bármilyen más módon bárki számára hozzáférhetővé vált, kivéve ha ezek az események a rendes üzletvitel során észszerűen nem juthattak az érintett ágazaton belül az Európai Unióban működő szakmai körök tudomására.

30

A jelen ügyben a vitatott formatervezési minta – egy lajstromozott európai uniós formatervezési minta (lásd a fenti 2. pontot) – oltalmának megsemmisítése iránti kérelmében a beavatkozó fél arra hivatkozik, hogy a 6/2002 rendelet 4. cikkének (1) bekezdésével és 6. cikkével szemben a vitatott minta a lajstromozás iránti kérelem benyújtásának időpontjában nem rendelkezett egyéni jelleggel egyes, már nyilvánosságra jutott formatervezési mintákhoz képest (lásd a fenti 4. pontot).

31

Ebben az összefüggésben már megállapításra került, hogy a 6/2002 rendelet végrehajtásáról szóló, 2002. október 21‑i 2245/2002/EK bizottsági rendelet (HL 2002. L 341., 28. o.; magyar nyelvű különkiadás 13. fejezet, 31. kötet, 14. o.) 28. cikke (1) bekezdése b) pontjának v. alpontja szerint, ha a lajstromozott európai uniós formatervezési minta megsemmisítése iránti kérelem alapjául szolgáló ok az, hogy e minta nem felel meg a 6/2002 rendelet 5. és 6. cikkében foglalt követelményeknek, a megsemmisítési kérelemnek tartalmaznia kell azoknak a korábbi formatervezési mintáknak a megjelölését és ábrázolását, amelyek a lajstromozott európai uniós formatervezési minta újdonságát és egyéni jellegét kizáró okot jelenthetnek, továbbá e korábbi formatervezési minták létét igazoló iratokat (2017. szeptember 21‑i Easy Sanitary Solutions és EUIPO kontra Group Nivelles ítélet, C‑361/15 P és C‑405/15 P, EU:C:2017:720, 58. pont). A megsemmisítést kérelmezőnek kell benyújtania a 6/2002 rendelet 25. cikke (1) bekezdésének b) pontjában említett megsemmisítési ok fennállásának bizonyítására alkalmas bizonyítékokat, vagyis azt, hogy a minta nem felel meg az e rendelet 4-9. cikkében foglalt követelményeknek (2017. szeptember 21‑i Easy Sanitary Solutions és EUIPO kontra Group Nivelles ítélet, C‑361/15 P és C‑405/15 P, EU:C:2017:720, 59. és 60. pont).

32

Az ítélkezési gyakorlatból az is kitűnik, hogy a 6/2002 rendelet 6. cikkét a nyilvánosságra jutott „bármely […] minta” által a tájékozott használóra tett összbenyomásra utalva úgy kell értelmezni, hogy a minta egyéni jellegét a korábban nyilvánosságra jutott összes formatervezési minta közül beazonosított konkrét, egyéni és meghatározott formatervezési minta vagy minták alapján kell megítélni (2014. június 19‑i Karen Millen Fashions ítélet, C‑345/13, EU:C:2014:2013, 25. pont; lásd analógia útján: 2017. szeptember 21‑i Easy Sanitary Solutions és EUIPO kontra Group Nivelles ítélet, C‑361/15 P és C‑405/15 P, EU:C:2017:720, 61. pont).

33

Emlékeztetni kell továbbá arra is, hogy a 6/2002 rendelet 3. cikkének 1. pontja a „formatervezési minta” fogalmát úgy határozza meg, hogy „valamely termék egészének vagy részének megjelenése, amelyet magának a terméknek [vagy] díszítésének a külső jellegzetességei – különösen a termék rajzolata, körvonalai, színei, alakja, felülete [vagy] anyagai – eredményeznek”. Következésképpen a 6/2002 rendelet által létrehozott rendszerben a megjelenés képezi a formatervezési minta meghatározó elemét (2017. szeptember 21‑i Easy Sanitary Solutions és EUIPO kontra Group Nivelles ítélet, C‑361/15 P és C‑405/15 P, EU:C:2017:720, 62. pont; 2018. március 8‑i DOCERAM ítélet, C‑395/16, EU:C:2018:172, 25. pont; 2021. október 28‑i Ferrari ítélet, C‑123/20, EU:C:2021:889, 30. pont).

34

Alapvető jelentőségű tehát, hogy az EUIPO szervezeti egységeinek rendelkezésére álljon egy, a korábbi formatervezési mintát ábrázoló olyan kép, amely lehetővé teszi azon termék megjelenésének megértését, amelyben a minta megtestesül, illetve amelyre azt alkalmazzák, valamint a korábbi formatervezési minta pontos és biztos beazonosítását a 6/2002 rendelet 5–7. cikkének megfelelően, annak érdekében, hogy elvégezhető legyen a vitatott minta újdonságának és egyéni jellegének értékelése, valamint ehhez kapcsolódóan a szóban forgó minták összehasonlítása. Annak vizsgálata ugyanis, hogy a vitatott formatervezési minta valóban híján van‑e az új vagy az egyéni jellegnek, megköveteli, hogy rendelkezésre álljon egy pontosan meghatározott korábbi formatervezési minta (2017. szeptember 21‑i Easy Sanitary Solutions és EUIPO kontra Group Nivelles ítélet, C‑361/15 P és C‑405/15 P, EU:C:2017:720, 64. pont).

35

Ebből következően a megsemmisítési kérelmet előterjesztő félnek kell az EUIPO‑hoz benyújtania a szükséges információkat, különösen a korábbi jogként hivatkozott formatervezési minta pontos és teljes körű beazonosíthatóságához és bemutatásához szükséges információkat, hogy alátámassza azt, hogy a vitatott formatervezésiminta‑oltalom nem lajstromozható érvényesen (2017. szeptember 21‑i Easy Sanitary Solutions és EUIPO kontra Group Nivelles ítélet, C‑361/15 P és C‑405/15 P, EU:C:2017:720, 65. pont).

36

Következésképpen a jelen ügyben a beavatkozó félnek mint a vitatott formatervezésiminta‑oltalom megsemmisítését kérő félnek kell az EUIPO‑nál azon korábbi mintákat pontosan és teljes körűen beazonosítania és bemutatnia, amelyekre a megsemmisítési kérelmét alapítani kívánta, annak érdekében, hogy az EUIPO megvizsgálhassa azon állításait, amelyek szerint a vitatott minta nem rendelkezik a 6/2002 rendelet 6. cikkének (1) bekezdése értelmében vett egyéni jelleggel.

37

E célból, amint arra a Törvényszék a fenti 5. és 8. pontban emlékeztetett, a beavatkozó fél a megsemmisítési kérelmében mindenekelőtt egy svájci szabadalmi leírásra hivatkozott, valamint egy egyesült államokbeli szabadalmi leírást is megemlített. A felek között nem vitatott, hogy e két szabadalmi leírás ugyanarra a találmányra vonatkozik, és – legalábbis lényegében – azonos.

38

Mindazonáltal emlékeztetni kell arra, hogy az európai szabadalmak megadásáról szóló, 1973. október 5‑én Münchenben (Németország) aláírt egyezmény (kihirdette: 2002. évi L. törvény) 52. cikkének (1) bekezdéséből, valamint a többoldalú tárgyalások uruguayi fordulóján (1986–1994) elért megállapodásoknak a Közösség nevében a hatáskörébe tartozó ügyek tekintetében történő megkötéséről szóló, 1994. december 22‑i 94/800/EK tanácsi határozattal (HL 1994. L 336., 1. o.; magyar nyelvű különkiadás 11. fejezet, 21. kötet, 80. o.) jóváhagyott, az 1994. április 15‑én Marrakechben (Marokkó) aláírt, a Kereskedelmi Világszervezet (WTO) létrehozásáról szóló egyezmény 1C. mellékletét képező, a szellemi tulajdonjogok kereskedelmi vonatkozásairól szóló megállapodás (TRIPS‑megállapodás) 27. cikkének (1) bekezdéséből kitűnik, hogy a technika bármely területén létrehozott, akár termékre, akár eljárásra vonatkozó bármely találmány szabadalmazható, feltéve, hogy új, feltalálói tevékenységen alapul és iparilag alkalmazható. Az említett egyezmény 52. cikke (2) bekezdésének b) pontja értelmében az esztétikai alkotások nem minősülnek ezen egyezmény 52. cikkének (1) bekezdése értelmében vett találmánynak. Ugyanezen egyezmény 56. cikke továbbá előírja, hogy a találmány akkor alapul feltalálói tevékenységen, ha valamely szakember számára a technika állására tekintettel nem nyilvánvaló.

39

Így az EUIPO helyesen emlékeztet arra, hogy a szabadalom nem valamely termék megjelenését, hanem egy találmányt oltalmaz, és hivatkozik arra, hogy a szabadalmi leírásokban szereplő ábrákat csak példaként mutatják be, és e találmány egy vagy több alkalmazási változatát mutatják be. Ezek az ábrák tehát egy terméknek – vagy akár különböző termékeknek – a különböző, az oltalom alatt álló találmányt konkretizáló megjelenéseit ábrázolhatják, és e találmány előnyeit és hátrányait az említett leírások részletezik. Következésképpen a szabadalmi leírásban szereplő ábrák nem feltétlenül ugyanarra a formatervezési mintára vonatkoznak. A megsemmisítést kérelmezőnek, aki a lajstromozott európai uniós formatervezési minta egyéni jellegének vitatása érdekében a szabadalmi leírásra hivatkozik, kell tehát az e leírásban szereplő ábrák közül pontosan megjelölnie azokat a korábbi mintákat, amelyekre a kérelme alátámasztásául hivatkozik.

40

A 6/2002 rendelet 6. cikke (1) bekezdése b) pontjának szövegére tekintettel azonban, amelyből egyértelműen következik, hogy csak a korábban nyilvánosságra jutott más formatervezési minták zárhatják ki a lajstromozott európai uniós formatervezési minta egyéni jellegét, nem lehet önmagában a korábban nyilvánosságra jutott szabadalomra vagy szabadalmi leírásra hivatkozni a lajstromozott európai uniós formatervezési minta egyéni jellegének kizárása érdekében. Ugyanis, amint azt lényegében a beavatkozó fél előadja, kizárólag a szabadalmi leírásban szereplő ábrák alapján támadható meg a vitatott formatervezési minta egyéni jellege, mivel azon kérdés vizsgálata, hogy a minta egyéni jellegű‑e, a megjelenésének egy adott termék megjelenésével való összehasonlítását feltételezi (lásd ebben az értelemben: 2015. május 21‑i Senz Technologies kontra OHIM – Impliva [Esernyők] ítélet, T‑22/13 és T‑23/13, EU:T:2015:310, nem tették közzé, 24. pont). Ha ezek az ábrák a termék – a szóban forgó szabadalom tárgyát képező találmány szerinti – különböző előállítási módjait ábrázolják, a megsemmisítést kérelmező feladata, hogy ezen ábrák közül pontosan megjelölje azokat a mintákat, amelyekre a 6/2002 rendelet 6. cikke (1) bekezdésének b) pontja értelmében vett korábbi formatervezési mintaként hivatkozni kíván.

41

A jelen ügyben a fenti 7. és 8. pontban hivatkozott szövegekből, különösen az indokolást tartalmazó melléklet II. és III. pontjából egyértelműen kitűnik, hogy a beavatkozó fél úgy ítélte meg, hogy csak a szóban forgó szabadalom leírásokban szereplő, két 1. ábra minősül a 6/2002 rendelet 6. cikke értelmében vett, korábbi formatervezési mintáknak. Amint arra az EUIPO és a beavatkozó fél is helyesen hivatkozik, e fél kizárólag ezen ábrák tekintetében hivatkozott arra, hogy az általuk keltett összbenyomás megfelel a vitatott formatervezési minta által keltett összbenyomásnak, így a jelen ügyben csak ezen ábrák minősülnek a D1 és a D2 korábbi formatervezési mintának (lásd a fenti 5. és 9. pontot). Így a beavatkozó fél pontosan megjelölte azokat a korábbi formatervezési mintákat, amelyekre a megsemmisítési kérelem alátámasztásaként hivatkozott.

42

Ebből következik, hogy el kell utasítani a felperes azon érveit, amelyekkel azt állítja, hogy a beavatkozó fél a megsemmisítési kérelem alátámasztásaként nem csupán a D1 és a D2 korábbi formatervezési mintára hivatkozott, hanem általában azokra a szóban forgó szabadalmi leírásokra, amelyekben e minták szerepelnek, így tehát a találmánynak az ott szereplő egyéb ábráira és leírására is.

43

E körülmények között, a felperes állításával szemben nem kell megvizsgálni a szóban forgó szabadalmak oltalma alatt álló találmányt, mivel e szabadalmakra a beavatkozó fél nem hivatkozott, és azok önmagukban egyébként sem relevánsak (lásd a fenti 40. pontot) a 6/2002 rendelet 6. cikke értelmében vett korábbi formatervezési mintákként.

44

Ugyanezen okból el kell utasítani a felperes azon érvét is, amely szerint a szóban forgó szabadalmak által keltett összbenyomás meghatározásához a magasan képzett szakértők észlelését kell értékelni. A beavatkozó fél a megsemmisítési kérelem alátámasztására nem az említett szabadalmakra hivatkozott, hanem kizárólag a D1 és a D2 korábbi formatervezési mintára, amelyek értékelése során a tájékozott használóban keltett képzetet kell figyelembe venni (lásd a fenti 32. pontot).

45

Végül, amennyiben a felperes arra hivatkozik, hogy a D1 és a D2 korábbi formatervezési minta a szóban forgó szabadalmi leírásokban egyaránt szereplő többi ábra és magyarázat nélkül nem „érthető”, a Törvényszék megállapítja, hogy nyilvánvaló, hogy a fenti 5. és 9. pontban ábrázolt korábbi minták egyértelműen egy sok ágú csillagot ábrázolnak, amelyek közül némelyek feltehetőleg háromszög, mások pedig négyzet alapúak. E minták bizonyos felületeken sraffozást, valamint szaggatott vonalakat is tartalmaznak, ami háromdimenziós ábrázolások esetében nem szokatlan.

46

Kétségtelenül igaz, hogy a D1 és a D2 korábbi formatervezési mintán betűvel feltüntetett magyarázatokra való hivatkozások nem érthetők azon magyarázatok nélkül, amelyek a szóban forgó szabadalmi leírások szöveges részében szerepelnek, és nem magukon az említett korábbi mintákon. E hivatkozások azonban egyáltalán nem akadályozzák meg a termék – tehát a 6/2002 rendelet 3. cikkének 1. pontja értelmében vett formatervezési minta – megjelenésének érthetőségét, amelyet magának a terméknek vagy díszítésének a külső jellegzetességei – különösen a termék rajzolata, körvonalai, színei, alakja, felülete vagy anyagai – eredményeznek.

47

Mivel a felperes által az első jogalap alátámasztására előadott érvek ezért megalapozatlanok, a fellebbezési tanács helyesen állapította meg, hogy a vitatott formatervezési minta egyéni jellegét kizárólag a D1 és a D2 korábbi formatervezési mintára tekintettel kell értékelni, és az e korábbi mintákat tartalmazó, szóban forgó két szabadalmi leírás többi elemét, vagyis a találmány szöveges bemutatását és az abban szereplő ábrákat nem lehet figyelembe venni.

48

Az első jogalapot ezért el kell utasítani.

A második, arra alapított jogalapról, hogy a fellebbezési tanács tévesen alkalmazta a jogot, amikor úgy ítélte meg, hogy egyrészt az ütköző formatervezési minták egyike sem tartalmaz konkáv bevágásokat vagy konvex kiemelkedéseket, másrészt pedig a D1 és a D2 korábbi formatervezési mintából nem tűnik ki az összehajthatóság

49

A második jogalappal a felperes arra hivatkozik, hogy a fellebbezési tanács tévesen alkalmazta a jogot, amikor úgy ítélte meg, hogy egyrészt az ütköző formatervezési minták egyike sem tartalmaz konkáv bevágásokat vagy konvex kiemelkedéseket, másrészt pedig a D1 és a D2 korábbi formatervezési mintából nem tűnik ki az összehajthatóság.

50

A felperes szerint nem vitatott, hogy a vitatott formatervezési minta nem tartalmaz konkáv bevágásokat, és az ágai „sík felületek”. Ami a D1 és a D2 korábbi formatervezési mintát illeti, még ha nem is történik hivatkozásazokra a szabadalmi leírásokra, amelyekben szerepelnek, hanem csak e mintákra, nehézen érthető, hogy a fellebbezési tanács miért nem kívánt azokon konkáv bevágásokat vagy konvex kiemelkedéseket látni. A D1 korábbi formatervezési minta nem csillagot ábrázol, hanem „összehajtható, világító csillagot”, a D2 korábbi formatervezési minta pedig kifejezetten egy „összehajtható lámpásra” vonatkozik. Márpedig egy összehajtható csillagnak olyan sajátos kialakítási jellemzőkkel kell rendelkeznie, amelyek lehetővé teszik az összehajtását. Az „Annaberger Faltstern” forma – amelyre az említett korábbi mintákat tartalmazó, szóban forgó szabadalmi leírások egyértelműen vonatkoznak – összehajthatóságához szükséges műszaki elgondolás felismerhető magából a D1 és a D2 korábbi formatervezési mintából, ezek középpontba tartó, „n” és „o” betűvel jelölt különleges kontúrelemekkel és vonalakkal rendelkeznek. Az „n” betű a sraffozással ábrázolt kiemelkedéseket jelöli, az „o” betű pedig az „n” kiemelkedésnek megfelelő bevágást. A csillag összehajtásakor a bevágás pontosan lefedi a kiemelkedést, és fordítva, a kiemelkedés illeszkedik a bevágásba, egyedül ez a művelet teszi lehetővé a csillag összehajtását. Pontatlan a beavatkozó fél azon állítása, amely szerint az ily módon felidézett sajátos formai jellemzők nincsenek ábrázolva. A szabadalmaztatott „Annaberger Faltstern” forma működéséhez szükséges, befelé és kifelé irányuló barázdák – az kontúrelemeknek, a sraffozásnak és a középpontba tartó vonalaknak köszönhetően – a D1 és a D2 korábbi formatervezési mintán is láthatók, így nem szükséges a szóban forgó szabadalmi leírásokra hivatkozni. E sajátosságok nem szerepelnek a vitatott formatervezési mintán. Az a tény, hogy ugyanezen sajátosságokat kifejezetten megjelöli az „n” és az „a” betű, arra ösztönzi a tájékozott megfigyelőt, hogy közelebbről vizsgálja meg az „Annaberger Faltstern” formát ábrázoló D1 és D2 korábbi formatervezési mintát. Még azok is, akik nem vonnak le következtetést sem a rajzok egyértelműen látható sajátosságaiból, sem abból, hogy az ott szereplő betűk bevágásokat vagy kiemelkedéseket jelölnek, hajlanak arra, hogy közelebbről tanulmányozzák a szóban forgó szabadalmi leírásokat, és ezek alapján értik meg, hogy ez az „Annaberger Faltstern” forma összehajthatóságnak feltüntetését szolgálja.

51

A felperes szerint a beavatkozó fél a szóban forgó két szabadalmi leírásra a vitatott formatervezési mintával szemben hivatkozott, amelynek tárgya „összehajtható, világító csillag” vagy „összehajtható lámpás”. A csillag sajátos jellemzője egyrészt a D1 és a D2 korábbi formatervezési minta kombinációjából, másrészt a szóban forgó szabadalmi leírásokban szintén szereplő „Fig. 2”‑vel jelölt ábrákból (2. ábra) derül ki. A D1 és a D2 korábbi formatervezési minta önmagában nem minősül korábbi mintának, hanem csak ilyen minták részének.

52

A felperes hozzáteszi továbbá, hogy nem vitatott, hogy a 2023. december 13‑i Light Tec kontra EUIPO – DecoTrend (Lámpaernyő) ítélet (T‑10/23, nem tették közzé, EU:T:2023:804) alapjául szolgáló párhuzamos ügyben hozott határozatában a fellebbezési tanács nem vizsgálta meg a jelen ügyben szóban forgó szabadalmi leírásokat, amelyekre ebben a párhuzamos ügyben is hivatkoztak egy másik vállalkozás által a vitatott formatervezési minta megsemmisítése iránt benyújtott kérelem alátámasztására, ugyanakkor kifejtette, hogy nem érti, mennyiben tévesek a megsemmisítési osztály ezen ügyben tett azon megállapításai, amelyek szerint a vitatott formatervezési minta egyéni jelleggel rendelkezik az e szabadalmi leírásokban szereplő mintákhoz képest. A fellebbezési tanács e párhuzamos ügyben hozott határozata ellen e másik vállalkozás által benyújtott fellebbezést az említett ítélet elutasította. A felperes szerint ugyanezt a logikát kell alkalmazni a jelen ügyben is.

53

Az EUIPO és a beavatkozó fél vitatja a felperes érveit.

54

Mindenekelőtt el kell utasítani az EUIPO azon érvét, amely szerint a második jogalap hatástalan, mivel az első jogalap elemzésére tekintettel indokolt volt, hogy a fellebbezési tanács a megtámadott határozatban visszautalta az ügyet a megsemmisítési osztály elé. Ugyanis, amint arra a felperes helyesen hivatkozik, a 6/2002 rendelet 60. cikkének (2) bekezdése értelmében, ha a fellebbezési tanács az ügyet visszautalja a megsemmisítési osztály elé, ez a szervezeti egység – azonos tényállás esetén – a fellebbezési tanács határozatának alapjául szolgáló jogértelmezéshez kötve van.

55

A jelen ügyben a megtámadott határozat 45. pontjában a fellebbezési tanács rámutatott arra, hogy sem a vitatott formatervezési mintán, sem a D1 és a D2 korábbi formatervezési mintán nem lát „konkáv bevágásokat”, és az említett korábbi formatervezési minták vizsgálatából az sem tűnik ki, hogy a csillagok „összehajthatók”. A megsemmisítési eljárás folytatása céljából visszautalta az ügyet a megsemmisítési osztály elé, mivel úgy ítélte meg, hogy ez lehetővé teszi a felek számára, hogy az érdemi határozattal szemben fellebbezést nyújtsanak be hozzá (a megtámadott határozat 52. és 53. pontja, valamint rendelkező részének 2. pontja). Bár a megtámadott határozat 53. pontjából kitűnik, hogy a fellebbezési tanács lényegében úgy ítélte meg, hogy a megsemmisítési kérelmet érdemben még nem vizsgálták, ez nem változtat azon, hogy a „konkáv bevágások” és az „összehajthatóság” láthatóságának kérdését illetően a fellebbezési tanács az említett pontban végleges álláspontot alakított ki. Tekintettel továbbá arra, hogy a tényállás továbbra is azonos, a 6/2002 rendelet 60. cikkének (2) bekezdése értelmében a megsemmisítési osztályt köti a fellebbezési tanács e két megállapítása.

56

Ezt követően, ami a vitatott formatervezési mintát illeti, amint azt a felperes helyesen megjegyzi, valóban nem vitatott, hogy az nem tartalmaz „konkáv bevágásokat”, amint azt a fellebbezési tanács a megtámadott határozat 45. pontjában megállapította.

57

A D1 és a D2 korábbi formatervezési mintát illetően a Törvényszék megállapítja, hogy e korábbi mintákból nyilvánvalóan nem tűnnek ki sem „konkáv bevágások”, sem pedig az „összehajthatóság”.

58

Igaz, hogy a D1 és a D2 korábbi formatervezési minta bizonyos felületeken sraffozást, szaggatott vonalakat, valamint kontúrelemekkel és betűkkel feltüntetett jelöléseket tartalmaznak. Azonban nem szokatlan, hogy egy olyan térbeli formatervezési mintán, mint amilyen nyilvánvalóan a D1 és a D2 korábbi formatervezési minta is, bizonyos felületek sraffozottak, az ábrázolt nézetben nem látható egyes vonalak pedig szaggatottak, pontosan azért, hogy a háromdimenziós tárgy ábrázolása érthetőbb legyen. E megjelenítési szempontok egyikéből sem tűnik ki, hogy az ábrázolt tárgy „konkáv bevágásokat” tartalmaz, vagy hogy olyan tárgyról van szó, amely egy lapos, de „összehajtható” tárgy összehajtása révén nyeri el az ábrázoláson szereplő formáját.

59

Valójában, amint azt az EUIPO és a beavatkozó fél helyesen megjegyzi, a második jogalap alátámasztására felhozott érveivel a felperes lényegében nem kizárólag a D1 és a D2 korábbi formatervezési mintára, hanem inkább a szóban forgó szabadalmi leírások egyéb elemeire, különösen az e leírásokban szereplő találmány többi ábrájára és leírására kíván támaszkodni. Márpedig az első jogalapnak a fenti 24–48. pontban szereplő elemzéséből kitűnik, hogy a jelen ügyben a fellebbezési tanács helyesen állapította meg, hogy a szóban forgó szabadalmi leírások egyéb, a D1 és a D2 korábbi formatervezési mintán kívüli elemeit nem lehet figyelembe venni.

60

Következésképpen a D1 és a D2 korábbi formatervezési minta tekintetében nem relevánsak a felperes által hivatkozott körülmények, nevezetesen azok, amelyek szerint először is e formatervezési mintákat a szóban forgó szabadalmi leírásokban „összehajtható, világító csillagként” vagy „összehajtható lámpásként” jelölik meg, másodszor az említett leírások az „Annaberger Faltstern” formára vonatkoznak, harmadszor pedig az említett korábbi mintákon kontúrelemek és betűk formájában jelölések szerepelnek az ugyanezen leírásokban szereplő magyarázatokkal kapcsolatban.

61

Ebből következik, hogy a fellebbezési tanács helyesen állapította meg, hogy a D1 és a D2 korábbi formatervezési minta nem tartalmaz „konkáv bevágásokat”, és az „összehajthatóság” sem tűnik ki belőlük.

62

Végül, ami a felperesnek a 2023. december 13‑i Lámpaernyő ítélet (T‑10/23, nem tették közzé, EU:T:2023:804) tárgyát képező fellebbezési tanácsi határozatra történő utalását illeti, az EUIPO‑hoz és a beavatkozó félhez hasonlóan elegendő megállapítani, hogy a fellebbezési tanács ebben az ügyben nem elemezte a jelen ügyben szóban forgó D1 és D2 korábbi formatervezési mintát (amelyek a fellebbezési tanács e másik határozatában a D4 és a D3 formatervezési mintának feleltek meg).

63

A fellebbezési tanács fenti 62. pontban említett határozatának 25–27. pontjából ugyanis kitűnik, hogy az először is kizárta a jelen ügyben szóban forgó D1 és D2 korábbi formatervezési mintát (amelyek a fellebbezési tanács e másik határozatában a D4 és a D3 formatervezési mintának felelnek meg), megállapítva, hogy azokra késedelmesen hivatkoztak. Ezt követően megállapította, hogy ebben az ügyben a megsemmisítést kérelmező fél nem terjesztett elő érveket a megsemmisítési osztály azon értékelésének megcáfolására, amely szerint a vitatott formatervezési minta egyéni jelleggel bír az e másik határozatban D1 és D2 formatervezési mintaként megjelölt mintákhoz képest, holott kizárólag a jelen ügyben szóban forgó D1 és D2 korábbi formatervezési minta (e másik határozatban D4 és D3 formatervezési minta) alapján érvelt. Végül megállapította, hogy nem lát olyan okot, amely miatt a megsemmisítési osztály értékelése téves lenne, és ezért azt helybenhagyta.

64

Ebből tehát egyértelműen kitűnik, hogy a megsemmisítési osztálynak a fellebbezési tanács által hivatkozott egyetlen megfontolása – és így az egyetlen, amelyet elfogadott – a fellebbezési tanács e másik határozatában D1 és D2 formatervezési mintaként megjelölt mintákra vonatkozik, amelyek nem képezik a jelen ügy tárgyát. Ami a jelen ügyben szóban forgó D1 és D2 korábbi formatervezési mintát illeti (amelyek a fellebbezési tanács e másik határozatában a D4 és a D3 formatervezési mintának felelnek meg), e határozat arra szorítkozik, hogy azokat kizárja az elemzésből, és megállapítsa, hogy ezen ügyben a megsemmisítést kérelmező fél érvelését e korábbi mintákra korlátozta. A felperes állításával szemben tehát a fellebbezési tanács nem foglalt állást abban a kérdésben, hogy a jelen ügyben vitatott formatervezési minta rendelkezik‑e egyéni jelleggel a jelen ügyben szóban forgó D1 és D2 korábbi formatervezési mintákhoz (e másik határozatban a D4 és a D3 formatervezési minta) képest.

65

Tehát a második jogalapot is el kell utasítani.

Végkövetkeztetés

66

A fenti megfontolások összességére tekintettel, a felperes által a keresetének alátámasztása érdekében előterjesztett jogalapok egyikének sem lehet helyt adni, így a keresetet teljes egészében el kell utasítani.

67

A beavatkozó fél első kereseti kérelmét illetően meg kell állapítani, hogy az arra irányul, hogy a Törvényszék utasítsa el a keresetet, és semmisítse meg a vitatott formatervezésiminta‑oltalmat. E kereseti kérelem úgy értelmezhető, mint amely többek között arra irányul, hogy a Törvényszék a 6/2002 rendelet 61. cikkének (3) bekezdése értelmében változtassa meg a megtámadott határozatot olyan határozat elfogadásával, amelyet a fellebbezési tanácsnak az említett rendelet rendelkezéseinek megfelelően kellett volna meghoznia.

68

E tekintetben rá kell mutatni arra, hogy a Törvényszék által a 6/2002 rendelet 61. cikke alapján gyakorolt felülvizsgálati jogkör az EUIPO fellebbezési tanácsai által hozott határozatok jogszerűségi vizsgálata, és a Törvényszék csak akkor helyezheti hatályon kívül vagy változtathatja meg a kereset tárgyát képező határozatot, ha az a meghozatala időpontjában az e rendelet 61. cikkének (2) bekezdésében felsorolt, hatályon kívül helyezésre vagy megváltoztatásra okot adó hibában szenvedett. Ebből következik, hogy a Törvényszék számára biztosított, megváltoztatásra vonatkozó hatáskör nem ruházza őt fel azzal a hatáskörrel, hogy a fellebbezési tanács értékelését a saját értékelésével váltsa fel, és főleg nem azzal, hogy olyan értékelést fogalmazzon meg, amellyel kapcsolatban a fellebbezési tanács még nem foglalt állást. Következésképpen a megváltoztatásra vonatkozó hatáskör gyakorlásának főszabály szerint azokra az esetekre kell korlátozódnia, amikor a Törvényszék, miután felülvizsgálta a fellebbezési tanács által megfogalmazott értékelést, a már bizonyított ténybeli és jogi elemek alapján meg tudja állapítani, hogy a fellebbezési tanácsnak milyen határozatot kellett volna hoznia (2015. május 13‑i Group Nivelles kontra OHIM – Easy Sanitairy Solutions [Zuhanylefolyó] ítélet, T‑15/13, EU:T:2015:281, 89. pont).

69

A jelen ügyben meg kell állapítani, hogy egyrészt a fentiekből kitűnik, hogy a megtámadott határozatot nem érinti a 6/2002 rendelet 61. cikkének (2) bekezdésében felsorolt megsemmisítési vagy megváltoztatási okok egyike sem, másrészt pedig a fellebbezési tanács visszautalta az ügyet a megsemmisítési osztály elé a megsemmisítési eljárás folytatása céljából, mivel úgy ítélte meg, hogy ez lehetővé teszi a felek számára, hogy az érdemi határozattal szemben fellebbezést nyújtsanak majd be hozzá (a megtámadott határozat 52. és 53. pontja, valamint rendelkező részének 2. pontja). Így a fellebbezési tanács lényegében úgy ítélte meg, hogy a megsemmisítési kérelmet érdemben az EUIPO egyik fóruma sem vizsgálta még.

70

E körülmények között a Törvényszéknek nem feladata, hogy a megtámadott határozat megváltoztatása iránti kérelem keretében érdemben értékelje a megsemmisítési kérelmet, mivel a fellebbezési tanács e tekintetben még nem foglalt állást. Következésképpen, amennyiben a beavatkozó fél első kereseti kérelmében azt kéri, hogy a Törvényszék semmisítse meg a vitatott formatervezésiminta‑oltalmat, e kérelemnek nem lehet helyt adni.

71

Ezenkívül, amennyiben a beavatkozó fél második kereseti kérelmében azt kéri, hogy a Törvényszék utalja vissza az ügyet a megsemmisítési osztály elé, elegendő emlékeztetni arra, hogy mivel a jelen ítélet elutasítja a megtámadott határozat elleni keresetet, továbbra is e határozat rendelkező részének 2. pontja vonatkozik a megsemmisítési eljárás lefolytatására.

A költségekről

72

A Törvényszék eljárási szabályzata 134. cikkének (1) bekezdése alapján a Törvényszék a pervesztes felet kötelezi a költségek viselésére, ha a pernyertes fél ezt kérte.

73

Mivel a felperes pervesztes lett, a beavatkozó fél kérelmének megfelelően kötelezni kell a beavatkozó fél költségeinek viselésére. Mindazonáltal, amennyiben a beavatkozó fél azt kérte, hogy a Törvényszék a felperest „a megsemmisítési eljárás összes költségének viselésére” kötelezze, emlékeztetni kell arra, hogy mivel a jelen ítélet elutasítja a megtámadott határozat ellen irányuló keresetet, továbbra is e határozat rendelkező részének 3. és 4. pontja rendelkezik a megsemmisítési osztály és a fellebbezési tanács előtti eljárásban felmerült költségek viseléséről (lásd ebben az értelemben: 2023. január 25‑i Zielonogórski Klub Żużlowy Sportowa/EUIPO – Falubaz Polska [FALUBAZ] ítélet, T‑703/21, nem tették közzé, EU:T:2023:19, 103. pont, valamint az ott hivatkozott ítélkezési gyakorlat).

74

Ugyanakkor, mivel az EUIPO csak tárgyalás tartása esetén kérte a felperes költségek viselésére való kötelezését, tárgyalás tartása hiányában úgy kell határozni, hogy az EUIPO maga viseli saját költségeit.

1)

A Törvényszék a keresetet elutasítja.

2)

A DecoTrend GmbH saját költségein felül viseli a B.K.Licht GmbH & Co. KG részéről felmerült költségeket is.

3)

Az Európai Unió Szellemi Tulajdoni Hivatala (EUIPO) maga viseli saját költségeit.