A távfűtési szolgáltatásról szóló,
A tárgyaláson a VAS azzal érvelt, hogy a
A hivatkozott kár alapja
Az előzetes döntéshozatalra utaló végzés 17. pontja hivatkozik a jogszabályi módosításoknak a folyamatban lévő, megsemmisítésre irányuló eljárásokra gyakorolt joghatásaira vonatkozó ítélkezési gyakorlattal kapcsolatos nemzeti vitára. IG azt állítja, hogy a VAS által
A VAS kiemeli a
Az előzetes döntéshozatalra utaló végzés kellően kifejti azokat az indokokat, amelyek az alapügyben eljáró bíróságot előzetes döntéshozatal iránti kérelem előterjesztésére késztették. Ez tehát megfelel a Bíróság eljárási szabályzata 94. cikkének c) pontjában foglalt követelménynek. Az alapeljárás tárgya és az uniós jog között van összefüggés, mivel az eredeti jogvita, amelyből a későbbi kártérítési kereset származik, a 2012/27 irányelv alkalmazására vonatkozott. E kereset elfogadhatósága az uniós jog érvényesülését szolgáló bolgár rendelkezések által előírt eljárási jogorvoslatok alkalmazhatóságától függhet. A VAS
A Randstad Italia ítélet 56. pontja, a
A Randstad Italia ítélet 58. pontja:
Ez olyan keresetet vagy jogorvoslatot jelent, amely elsősorban maga a rendelkezés ellen irányul, nem csak a jogszabály egyes végrehajtási aktusai ellen.
Bármennyire általánosak is, ezek a megállapítások továbbra is érvényesek, függetlenül attól, hogy – amint arra a tárgyaláson rámutattak – az e területre vonatkozó bolgár jogszabályokat módosították.
140. pont. 142. pont. 143. pont.
Lásd a jelen indítvány 6. lábjegyzetét.
A VAS szerint a nemzeti jog lehetőséget biztosít mindazok számára, akik úgy vélik, hogy egy feltehetően jogellenes közigazgatási jogi aktus miatt sérelmet szenvedtek, hogy az okozott kárukat kártérítési kereset útján megtérítsék. Ez a jogorvoslat lehetővé teszi továbbá a kérdéses jogi aktus jogszerűségének vizsgálatát, és megfelel különösen az uniós jog által megkövetelt egyenértékűség és tényleges érvényesülés elvének. A lengyel kormány szerint a Charta 47. cikke nem írja elő, hogy a nemzeti rendelkezések uniós joggal való összhangjának megkérdőjelezésére önálló jogorvoslati lehetőségnek kell rendelkezésre állnia. Mivel úgy tűnik, hogy a visszavont közigazgatási aktus által okozott kár megtérítése iránti kereset esetén a bolgár jog lehetővé teszi a visszavont közigazgatási aktus jogellenességének megállapítását, a vitatott nemzeti szabályozás megfelel a hatékony jogvédelemhez való jog követelményeinek. A Bizottság alapvetően egyetért a lengyel kormány azon megközelítésével, miszerint a módosított rendeleti jellegű rendelkezés jogszerűségének vizsgálatához a kártérítési kereset a Charta 47. cikkére tekintettel elegendő.
A Randstad Italia ítélet 58. pontja; a
Az utólagos módosítás tehát lehetővé teszi, hogy a vitatott rendelkezés által addig kiváltott joghatások fennmaradjanak. A VAS írásbeli észrevételeiben előadja, hogy az uniós eljárásjogi rendszerben a Bíróság eljárási szabályzatának 149. cikke úgy rendelkezik, hogy a közvetlen kereset okafogyottá válik, ha a megtámadott jogi aktust az ítélethozatal előtt módosítják. Márpedig függetlenül attól, hogy ez a megoldás akkor érvényesül, ha első fokon nem született ítélet, a Bíróság ítélkezési gyakorlata szerint a már hatályát vesztett jogi aktus megsemmisítése iránti kereset nem feltétlenül válik okafogyottá, ha a fellebbezőnek továbbra is fennáll az ezen aktus megsemmisítéséhez fűződő érdeke. E tekintetben lásd: K. Lenaerts, I. Maselis és K. Gutman:
Egyes tagállamokban ugyanez a szabály vonatkozik a jogszabályok utólagos alkotmányossági kontrolljára is. Ha egy jogszabályt a kereset benyújtását követően megsemmisítenek, a keresetet főszabály szerint elutasítják, mivel a jogrend objektív megtisztítására irányuló eljárásban nem szükséges egy már nem hatályos jogszabályi szövegről ítéletet hozni. Ez a követelmény azonban nem alkalmazható, ha a törvény a – hatályon kívül helyezése ellenére is – kifejt bizonyos joghatást (utóhatály), vagy ha annak megállapítása szükséges, hogy – a
Emlékeztetek arra, hogy a jelen indítvány 10. pontjában idézett ezen rendelkezés előírja, hogy a közigazgatási hatóság a megtámadott jogi aktust
Az előzetes döntéshozatalra utaló végzés (9. pont) szerint a VAS azzal érvelt, hogy a jogvitában visszavont normatív jogi aktusról volt szó, amelyre a közigazgatási eljárásról szóló törvénykönyv 204. cikkének (3) bekezdése alkalmazandó. E rendelkezés értelmében, ha a kárt visszavont jogi aktus okozta, annak jogellenességét a kártérítési igényt elbíráló bíróságnak kell megállapítania.
A tárgyaláson IG előadta, hogy jogorvoslati kérelme okafogyottá válásáról a VAS tanácsa az ő meghallgatása nélkül döntött.
A tárgyaláson elhangzottak szerint a rendeleti jellegű rendelkezés kisebb módosítása is elegendő lenne ahhoz, hogy a folyamatban lévő bírósági eljárás okafogyottá váljon. IG azzal érvelt (írásbeli észrevételeinek 45. pontja), hogy a módosítás ennek nem felel meg, mivel az új rendelet ugyanazt a számítási módszert alkalmazza. Az ügyben eljáró bíróság ugyanakkor megállapítja, hogy a
IG írásbeli észrevételeinek e tekintetben a tárgyaláson is hangsúlyozott 4. pontja. Véleményem szerint megállapításait az ezt követő vita során nem cáfolták meg.
az elsőfokú ítélet olyan, magasabb szintű bíróság (jelen esetben a VAS öt bíróból álló tanácsa) általi felülvizsgálatát, amely azt nem érdemi okokból, hanem az eljárás tárgyán teljesen kívül eső, és kizárólag a jogi aktus – a felülvizsgálati eljárásban ráadásul fellebbezőként részt vevő – megalkotójának egyoldalú akaratától függő körülmény miatt helyezi hatályon kívül; a megtámadott rendeleti jellegű jogi aktus elsőfokú bíróság által megállapított megsemmisítéséhez fűződő joghatásokat, ideértve azokat, amelyek akkor érvényesültek, amikor az adott jogi aktus hatályban volt.
E tekintetben általános jelleggel lásd:
Első lépésben az uniós joggal összeegyeztethetetlen rendeleti jellegű rendelkezés megsemmisítését kell kérni egy olyan keresettel, amely – még ha első fokon sikeres is – e rendelkezésnek a megsemmisítés következményeinek elkerülésére irányuló módosítása következtében váratlanul okafogyottá válhat. Második lépésben az elszenvedett kárnak az állami felelősség megállapítása keretében történő megtérítését kell kérni. A VAS a tárgyaláson azzal érvelt, hogy aki egy rendeleti jellegű rendelkezés jogszerűségét megtámadja, az kártérítést is követelhet. A kifejtettek értelmében azonban az ilyen kérelmet magának a VAS‑nak kell továbbítania az illetékes bírósághoz, amely megvizsgálja, hogy megállapítható‑e az állam felelőssége.
A nemzeti rendelkezéseknek az uniós joggal való összeegyeztethetetlenségének megállapítására önálló keresetindítási lehetőséget biztosító nemzeti szabályozásnak biztosítania kell a magánszemélyek rendelkezésére álló jogorvoslati mechanizmus hatékonyságát.
Ez a hatékonyság nem biztosított, ha a nemzeti szabályozás alapján hozott olyan bírósági ítélet, amely a törvénynél alacsonyabb szintű normatív jogi aktust első fokon az uniós joggal összeegyeztethetetlennek nyilvánította, és amely ellen felülvizsgálati kérelmet nyújtottak be, hatályon kívül helyezhető – az indokolás elemzésébe való bocsátkozás nélkül – az ítélethozatalt követően elfogadott rendeleti jellegű jogi aktusnak ugyanazon hatóság általi módosításával, amely a megtámadott jogi aktust hozta, és amely a hivatkozott ítéletet így megfosztja annak joghatásaitól, illetve megakadályozza, hogy azt a felülvizsgálati kérelem alapján érdemben megvizsgálják.