2001R0993 — HU — 01.04.2002 — 001.001

Ez a dokumentum kizárólag tájékoztató jellegű, az intézmények semmiféle felelősséget nem vállalnak a tartalmáért

►B

A BIZOTTSÁG 993/2001/EK RENDELETE

(2001. május 4.)

a Közösségi Vámkódex létrehozásáról szóló 2913/92/EGK tanácsi rendelet végrehajtására vonatkozó rendelkezések megállapításáról szóló 2454/93/EGK rendelet módosításáról

(EGT vonatkozású szöveg)

(HL L 141, 28.5.2001, p.1)

Módosította:

 

 

Hivatalos Lap

  No

page

date

►M1

A BIZOTTSÁG 444/2002/EK RENDELETE (2002. március 11.)

  L 68

11

12.3.2002



▼B

A BIZOTTSÁG 993/2001/EK RENDELETE

(2001. május 4.)

a Közösségi Vámkódex létrehozásáról szóló 2913/92/EGK tanácsi rendelet végrehajtására vonatkozó rendelkezések megállapításáról szóló 2454/93/EGK rendelet módosításáról

(EGT vonatkozású szöveg)



AZ EURÓPAI KÖZÖSSÉGEK BIZOTTSÁGA,

tekintettel az Európai Közösséget létrehozó szerződésre,

tekintettel a legutóbb a 2700/2000/EK európai parlamenti és tanácsi rendelettel ( 1 ) módosított, a Közösségi Vámkódex létrehozásáról szóló 1992. október 12-i, 2913/92/EGK tanácsi rendeletre ( 2 ) és különösen annak 247. cikkére,

mivel:

(1)

A teljesen számítógépesített árutovábbítási eljárás egységes és megbízható működésének biztosítása érdekében rendelkezéseket kell beiktatni a legutóbb a 2787/2000/EK rendelettel ( 3 ) módosított 2454/93/EGK bizottsági rendeletbe ( 4 ) a számítógépes árutovábbítási rendszer meglévő jogi kereteinek fejlesztésére, teljessé tételére, illetve adott esetben frissítésére.

(2)

Az indító illetve átléptető vámhivatalokban működő vámhatóságok közötti informatikát és számítógépes hálózatokat felhasználó információcserével hatékonyabb ellenőrzés gyakorolható az árutovábbítási műveletek felett, miközben ugyanakkor a szállítók mentesülnek a határátlépési igazolás bemutatásának formalitásától minden egyes átléptető vámhivatalnál.

(3)

Az összkezesség, illetve a biztosítéknyújtás alóli mentesség felhasználásának figyelemmel kísérése érdekében szükséges meghatározni minden egyes árutovábbítási műveletnél a vámok és más díjak vélelmezett összegét azokban az esetekben, amikor az e számításhoz szükséges adatok nem állnak rendelkezésre. Azonban a vámhatóságokat fel kell hatalmazni arra, hogy az általuk esetlegesen ismert más információ alapján ettől eltérő számot állapítsanak meg.

(4)

A számítógépes árutovábbítási rendszer által figyelemmel kísért kezességeknél lehetővé kell tenni a papíralapú kezességi okmányoknak az indító vámhivatalnál történő bemutatásának mellőzését.

(5)

A garanciajegy útján nyújtott egyedi kezesség számítógépesített ellenőrzése érdekében helyénvaló a kezest arra kötelezni, hogy a kezességnyújtás helye szerinti vámhivatalnak adja meg a kibocsátott garanciajegyekre vonatkozó összes kért információt.

(6)

A számítógépes árutovábbítási rendszer előnyeinek a vámhatóságok és a gazdasági szereplők szempontjából történő maximalizálása végett helyénvaló kiterjeszteni az engedélyezett címzettre is a rendeltetési vámhivatallal adatfeldolgozási technológia alkalmazása útján történő információcsere kötelezettségét.

(7)

A számítógépes környezet lehetővé teszi a keresési eljárások indítására vonatkozó jelenlegi határidők lényeges lerövidítését.

(8)

Az elektronikus árutovábbítási adatokhoz való hozzáférést megkönnyíti a művelethivatkozási szám (MRN) szabványos vonalkódkénti rányomtatása az árutovábbítási kísérő okmányra, ami az eljárást gyorsabbá és hatékonyabbá teszi.

(9)

A 2454/93/EGK rendelet II. részének III. címében a vámraktározásra, aktív feldolgozásra, vámfelügyelet melletti feldolgozásra, ideiglenes behozatalra és passzív feldolgozásra vonatkozó rendelkezéseket egyszerűsíteni és racionalizálni kell. A vámszabad területekről és vámszabad raktárakról szóló V. cím I. fejezete helyére új rendelkezéseket kell léptetni.

(10)

A 2700/2000/EK rendelettel módosított 2913/92/EGK rendelet (a továbbiakban: a Vámkódex) adja meg az alapot a bizonyos eljárásokhoz való hozzáférés feltételeinek rugalmasabbá tételére azzal, hogy a pozitív lista helyére vámfelügyelet melletti feldolgozás esetén a gazdasági feltételek vizsgálatát lépteti, hogy az aktív feldolgozásra vonatkozó engedélyek kibocsátása előtt a gazdasági feltételek vizsgálatát az érzékeny javakra koncentrálja, és passzív feldolgozásnál növeli a feldolgozás költségein alapuló adóztatási módszer alkalmazását.

(11)

Az aktív feldolgozási eljárások és az export-visszatérítési rendszer közötti kölcsönhatás a mezőgazdasági termékek és áruk szektorában részletesebb szabályokat igényel a Kereskedelmi Világszervezetben egyeztetett exporttámogatás csökkentés után.

(12)

Racionalizálni kell a gazdasági vámeljárásokra vonatkozó teljes szabályozást, figyelembe véve azt a tényt, hogy mind az öt gazdasági vámeljárásnál számos azonos rendelkezés alkalmazandó. A szabályok ismétlődésének elkerülése érdekében a két vagy több eljárásnál közösen alkalmazandó rendelkezéseket egyetlen fejezetbe kell foglalni. Ez a rész különösen az engedélyezésekre vonatkozik, beleértve azokat is, ahol több vámigazgatás érintett, valamint az egyszerűsített engedélyezési eljárásokra, készletnyilvántartásokra, elszámolási kulcsokra, kiegyenlítő kamatra, a vámeljárás lezárásának módszereire, az átszállításokra, átutalásokra, valamint a vámigazgatási együttműködésre, valamint a kérelem- és engedély-nyomtatványok harmonizált struktúrájára. Az eljárási szabályok rugalmasabbá tétele érdekében rendelkezni kell bizonyos feltételek mellett a visszamenőleges hatályú engedélyek megadásának lehetőségéről egyéves időtartamra.

(13)

A 2700/2000/EK rendelettel módosított Vámkódex adja meg azt a jogalapot is, ami lehetővé teszi a tagállamok számára vámszabad területek kijelölését, ahol a vámellenőrzéseket és alakiságokat végrehajtják, és ez tartalmazza a vámtartozásra vonatkozó rendelkezéseket is, melyeket a vámraktározási eljárás követelményeinek megfelelően alkalmaznak. Ezért a vámszabad területeket meg kell különböztetni a rájuk vonatkozó ellenőrzés típusa szerint.

(14)

A struktúra szigorúbbá tételével és a rendelkezések tömörebbé tételével, valamint a vám-, illetve mezőgazdasági szabályok átfedésének lehető legnagyobb mértékű elkerülésével javítani kell az összes szabály átláthatóságát.

(15)

Lényegesen csökkenteni kell a mellékletek számát. Néhányat ezek közül magába a főszövegbe kell belefoglalni (a 69a., 74. és 95. mellékletet); más mellékleteket össze kell vonni (a 67. és 68.; 70., 75a., 81., 82., 84., 98. valamint a 106.; 71., 72. és 83.; 85.; 86.; 88.; 89. és 107. mellékleteket); végül egy másik csoportot törölni kell, mivel e mellékletek tartalma inkább magyarázó, illusztratív vagy példázó jellegű. Két új mellékletet kell létrehozni (a 70. és a 73. mellékletet).

(16)

A használt és csomagolt ruházat nemzetközi kereskedelme gyorsan növekszik. Az ilyen kereskedelem elősegítése érdekében helyénvaló a használt ruházati cikkekre és más összegyűjtött és csomagolt használt cikkekre alkalmazandó származási szabály meghatározása. A Kereskedelmi Világszervezet Származási Szabályokkal Foglalkozó Bizottsága által elfogadott szabály a származás nem preferenciális szabályai nemzetközi harmonizálásának összefüggésében (WTO, A származási szabályokról szóló megállapodás) a használt ruházat és más használt cikkek származása meghatározását a legutóbbi lényegi átalakítás fogalmára építi.

(17)

Ezért a 2454/93/EGK rendeletet a fentieknek megfelelően módosítani kell.

(18)

Az e rendeletben előírt intézkedések összhangban állnak a Vámkódex Bizottság véleményével,

ELFOGADTA EZT A RENDELETET:



1. cikk

A 2454/93/EGK rendelet a következőképpen módosul:

1. A 220. cikk (1) bekezdése a következőképpen módosul:

a) a b) pontban az „556. cikk (1) bekezdése második albekezdésének” szövegrész helyébe az „508. cikk (1) bekezdésének” lép;

b) a c) és d) pont az „a vámeljárásra vonatkozó írásos engedély” szövegrész után kiegészül a „,vagy amennyiben az 508. cikk (1) bekezdése alkalmazandó, az engedély iránti kérelem példánya” szöveggel;

c) az e) pontban a „751. cikk (1) bekezdésének második albekezdése” kifejezés helyére az „508. cikk (1) bekezdése” lép.

2. A 229. cikk (1) bekezdése a következőképpen módosul:

a) a bevezető mondatban a „696. cikkben” szavak helyébe a „497. cikk (3) bekezdésének második albekezdésében” lép;

b) az a) pontban az első és a második francia bekezdés helyébe a következő szöveg lép:

„— transzhumált, legeltetett, munkavégzés vagy szállítás céljára tartott állatok és más, az 567. cikk második albekezdésének a) pontjában meghatározott feltételeket teljesítő egyéb áruk,

— az 571. cikk a) pontjában említett göngyöleg, amely a Közösség vámterületén kívül letelepedett személy állandó kitörölhetetlen jelzésével van ellátva,”;

c) az a) pont negyedik francia bekezdésében az „a 671. cikk (2) bekezdése c) pontjának” szövegrész helyébe az „az 569. cikk” lép.

3. A 232 cikk (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(1)  Az alábbiakat – amennyiben azokat írásban vagy szóban nem jelentették be a vámhatóság felé – a 233. cikkben említett módon ideiglenes behozatalra bejelentettnek kell tekinteni az 579. cikktől függően:

a) az utasok által az 563. cikknek megfelelően személyes használatra, illetve sportcélokra behozott áruk;

b) az 556–561. cikkben említett szállítóeszközök;

c) az 564. cikk a) bekezdésének megfelelően a nemzetközi tengeri forgalomban résztvevő hajókon tengerészek számára felhasznált jóléti anyagok.”

4. A 251. cikk a következő 1c. ponttal egészül ki:

„1c. Ha visszamenőleges hatályú engedélyt adnak ki:

— a 294. cikk szerint az áru meghatározott célú felhasználására tekintettel kedvezményes tarifális elbánás alkalmazásával, illetve csökkentett, vagy nulla vámtétellel való szabad forgalomba bocsátásával

— vagy

— az 508. cikk szerint valamely gazdasági vámeljárásra vonatkozóan.”

5. A 268. cikk (3) bekezdésében és a 269. cikk (3) bekezdésében az „529–534 cikkben” hivatkozás helyébe az „524. cikkben” hivatkozás lép.

6. A 270. cikk (1) bekezdésének harmadik albekezdésében a „497–502. cikkben” kifejezés helyébe a „497., 498., illetve 499. cikkben” lép.

7. A 272. cikk (2) bekezdésében az „529–534. cikkben” szövegrész helyébe az „524. cikkben” lép.

8. A 275. cikk (1) bekezdésében az „556. cikk (1) bekezdésének második albekezdése” szövegrész helyébe az „508. cikk (1) bekezdése” szöveg lép.

9. Az I. rész IX. címe 3. fejezete a 277. cikk után a következő alszakasszal egészül ki:

„4.

alszakasz

Közös rendelkezések

277a. cikk

Ha ugyanannak a személynek két vagy több gazdasági vámeljárásra vonatkozóan adnak ki engedélyt és egy vámeljárást a helyi vámkezelési eljárás alkalmazásával egy másik eljárás alá vonással zárnak le, a kiegészítő vámáru-nyilatkozatot nem kell megkövetelni.”

10. A 278. cikk (3) bekezdésének d) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

„d) az egyszerűsített eljárás nem alkalmazható az 524. cikkben említett és vámraktározási eljárás alá vont közösségi mezőgazdasági termékekre.”

11. A 313. cikk (2) bekezdésének b) és c) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

„b) az átmeneti megőrzésben lévő vagy a 799. cikk szerinti I. típusú ellenőrzés alá tartozó vámszabad területen vagy vámszabad raktárban tárolt áru;

c) a felfüggesztő eljárás alá vont, vagy a 799. cikk szerinti II. típusú ellenőrzés alá tartozó vámszabad területre betárolt áru.”

12. A 313a cikk (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(1)  A menetrend szerinti hajójárat olyan menetrend szerinti járat, amely kizárólag a Közösség vámterületén található kikötők között közlekedő hajókon szállít árukat, és amelynek kiindulási és célállomása, illetve megállási helye nem lehet az említett területen kívül vagy az említett területen belül elhelyezkedő kikötőben a 799. cikk szerinti I. típusú ellenőrzés alá tartozó vámszabad területen.”

13. a 313b. cikk a következőképpen módosul:

a) A (3) bekezdés d) pontjának első francia bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„– azokon az útvonalakon, amelyekre az engedélyt kéri, nem köt ki harmadik országban lévő kikötőben, vagy a Közösség vámterületén lévő kikötőben a 799. cikk szerinti I. típusú ellenőrzés alá tartozó vámszabad területen, és az árukat nem rakodják át a nyílt tengeren, továbbá”;

b) A (7) bekezdés helyébe a következő rendelkezés lép:

„(7)  Ha a 313a. cikk (1) bekezdésében meghatározott hajó rajta kívül álló okok miatt arra kényszerül, hogy a tengeren átrakodjon, vagy hogy ideiglenesen kikössön harmadik ország kikötőjében, vagy a Közösség vámterületén lévő kikötőben a 799. cikk szerinti I. típusú ellenőrzés alá tartozó vámszabad területen, a hajózási társaság köteles haladéktalanul tájékoztatni a hajó tervezett útvonalán lévő következő érintendő kikötők vámhatóságait.”

14. A 322. cikk (2) bekezdésében a „670. cikk szerinti” kifejezést törölni kell.

15. A 346. cikk (1) bekezdése a következő harmadik albekezdéssel egészül ki:

„Ha azonban a kezességre vonatkozó adatokat a kezességnyújtás helye szerinti vámhivatal és az indító vámhivatal informatikai technológia és számítógépes hálózatok felhasználásával cserélik ki, a kezességvállalási okmány eredeti példányát az indító vámhivatal őrzi meg.”

16. A 347. cikk a következő (3a) bekezdéssel egészül ki:

„(3a)  Amennyiben a kezességnyújtás helye szerinti vámhivatal a kezességre vonatkozó adatokat informatikai technológia és számítógépes hálózatok segítségével cseréli ki az indító vámhivatalokkal, a kezes köteles az általa kibocsátott egyedi garanciajegyekre vonatkozóan minden kért adatot megadni ennek a vámhivatalnak a vámhatóság által meghatározott módon.”

17. A 359. cikk (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(2)  A 46. mellékletben található mintának megfelelő nyomtatványon a szállító köteles egy határátlépési igazolást bemutatni minden átléptető vámhivatalnál, ahol az igazolást megőrzik. Ha azonban az indító vámhivatal és az átléptető vámhivatal az árutovábbításra vonatkozó adatokat informatikai technológia és számítógépes hálózatok segítségével cseréli ki, a határátlépési igazolást nem kell bemutatni.”

18. A 365. cikk a következő (1a) bekezdéssel egészül ki:

„(1a)  Amikor a 2. szakasz 7. alszakaszának rendelkezései alkalmazandók és az indító tagállamok vámhatóságai nem kapták meg az »Érkezési értesítés« üzenetet azon a határidőn belül, amikor az árut a rendeltetési vámhivatalnál be kell mutatni, e hatóságok tájékoztatják a főkötelezettet és felkérik az eljárás befejezésének igazolására.”

19. A 366. cikk (1) bekezdése a következő harmadik albekezdéssel egészül ki:

„Amennyiben a 2. szakasz 7. alszakaszának rendelkezései alkalmazandók, a vámhatóságok minden alkalommal azonnal megindítják a keresési eljárást, amikor nem kapták meg az »Érkezési értesítés« üzenetet azon a határidőn belül, amikor az árut a rendeltetési vámhivatalnál be kell mutatni, illetve nem kapták meg az »Ellenőrzés eredményei« üzenetet az »Érkezési értesítés« üzenet kézhezvételétől számított hat napon belül.”

20. A rendelet szövege a következő 368a. cikkel egészül ki:

„368a. cikk

Amennyiben a kezességnyújtás helye szerinti vámhivatal és az indító vámhivatal más-más tagállamban helyezkednek el, a kezességre vonatkozó adatok cseréjéhez alkalmazott üzeneteknek meg kell felelniük a vámhatóságok által egymással egyetértésben meghatározott struktúrának és részletes szabályoknak.”

21. A 369. cikk helyébe a következő rendelkezés lép:

„A vámáru kiadásakor az indító vámhivatal a »Előzetes érkezési jelentés« üzenet segítségével továbbítja a közösségi árutovábbítási művelet részleteit a bejelentett rendeltetési vámhivatalnak, valamint a »Előzetes áthaladási jelentés« üzenet segítségével minden egyes bejelentett átléptető vámhivatalnak. Ezeket az üzeneteket az árutovábbítási nyilatkozat adatai alapján kell elkészíteni, adott esetben megfelelően módosítva és kitöltve. Ezeknek az üzeneteknek meg kell felelniük a vámhatóságok által egymással egyetértésben meghatározott struktúrának és részletes szabályoknak.”

22. A rendelet szövege a következő 369a. cikkel egészül ki:

„369a. cikk

Az átléptető vámhivatal az indító vámhivataltól kapott »Előzetes áthaladási jelentés« üzenet ellenében nyilvántartásba veszi a határátlépést. Az áru vizsgálatát az ilyen vizsgálat alapjául szolgáló »Előzetes áthaladási jelentés« üzenet felhasználásával kell elvégezni. A határátlépésről az indító vámhivatalt a »Határátlépési értesítés« üzenet segítségével kell értesíteni. Ennek az üzenetnek meg kell felelnie a vámhatóságok által egymással egyetértésben meghatározott struktúráknak és részletes szabályoknak.”

23. A 379. cikk (1) bekezdése a következő második albekezdéssel egészül ki:

„Az első albekezdés alkalmazásához ki kell számítani a vámtartozásnak azt az összegét, amely az egyes árutovábbítási műveleteknél felmerülhet. Ha a szükséges adatok nem állnak rendelkezésre, az összeget 7 000 eurónak kell feltételezni, kivéve, ha a vámhatóságok által ismert más információ ettől eltérő számot eredményez.”

24. A 383. cikk (2) bekezdése a következő második albekezdéssel egészül ki:

„Ha azonban a kezességnyújtás helye szerinti vámhivatal és az indító vámhivatal között a kezességre vonatkozó adatokat informatikai technológia és számítógépes hálózatok segítségével cserélik ki, az indító vámhivatalnak tanúsítványt nem kell benyújtani.”

25. A 408. cikk (1) bekezdésének b) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

„b) késedelem nélkül megküldeni a rendeltetési vámhivatalnak az árut kísérő árutovábbítási nyilatkozat 4. és 5. példányát, jelezve az érkezés napját és az esetlegesen elhelyezett zárak állapotát, kivéve ott, ahol adatfeldolgozási technika alkalmazásával továbbítják az adatokat.”

26. A rendelet szövege a következő 408a. cikkel egészül ki:

„408a. cikk

(1)  Amennyiben a rendeltetési vámhivatal a 2. szakasz 7. alszakaszának rendelkezéseit alkalmazza, a személyeknek az engedélyezett címzett státuszt akkor lehet megadni, amennyiben a 373. cikkben foglalt feltételek teljesítése mellett adatfeldolgozási technikát alkalmaznak a vámhatósággal folytatott kommunikáció céljára.

(2)  Az engedélyezett címzett tájékoztatja a rendeltetési vámhivatalt az áru megérkezéséről a kirakodás megkezdése előtt.

(3)  Az engedélyben jelezni kell különösen, hogy az engedélyezett címzett hogyan és mikorra kapja meg a »Előzetes érkezési jelentés« adatokat a rendeltetési vámhivataltól a 371. cikk értelemszerű alkalmazása végett.”

27. A 427. cikk (2) bekezdésében a „670. cikk g) pontja szerinti” kifejezést el kell hagyni.

28. A II. rész III. címe (496–787. cikk) helyébe a következő rendelkezés lép:

„III.

CÍM

GAZDASÁGI VÁMELJÁRÁSOK



1.

FEJEZET

Egynél több vámeljárásnál alkalmazandó alaprendelkezések



1.

szakasz

Meghatározások

496. cikk

E cím alkalmazásában:

a)

»vámeljárás«gazdasági vámeljárás;

b)

»engedély«a vámhatóság engedélye a vámeljárás alkalmazására;

c)

»egységes engedély«különféle vámigazgatásokat érintő vámeljárás alá vonásra és/vagy annak lezárására, a tárolásra, a későbbi feldolgozási műveletekre vagy felhasználásokra vonatkozó engedély;

d)

»engedélyes«az engedély birtokosa;

e)

»felügyeletet ellátó vámhivatal«az engedélyben megjelölt, az eljárás felügyeletére felhatalmazott vámhivatal;

f)

»eljárást megindító vámhivatal«az engedélyben megjelölt vámhivatal vagy vámhivatalok, amelyek felhatalmazást kaptak az áruk vámeljárás alá vonására vonatkozó vámáru-nyilatkozat elfogadására;

g)

»eljárást lezáró vámhivatal«az engedélyben megjelölt vámhivatal vagy vámhivatalok, amelyek felhatalmazást kaptak olyan vámáru-nyilatkozatok elfogadására, amelyek az árut a vámeljárás alá vonást követően, egy új engedélyezett vámjogi sors alá rendelik, illetve amelyek passzív feldolgozás esetén a szabad forgalomba hozatalra vonatkoznak;

h)

»háromszögforgalom«azt a forgalmat jelenti, ahol az eljárást lezáró vámhivatal nem egyezik meg az eljárást megindító vámhivatallal;

i)

»számviteli nyilvántartás«az engedélyes kereskedelmi, adózási vagy egyéb számviteli anyagait jelenti, vagy az ő nevében nyilvántartott ilyen adatokat;

j)

»nyilvántartás«az összes szükséges információt és technikai részletet tartalmazó adat bármilyen adathordozón, lehetővé téve a vámhatóságoknak a vámeljárások felügyeletét és ellenőrzését, különös tekintettel az áruk áramlására és vámjogi helyzetének változására; a vámraktározási eljárás nyilvántartását raktárnyilvántartásnak nevezzük;

k)

»fő végtermék«azok a végtermékek, amelyeknek az előállítására a vámeljárást engedélyezték;

l)

»melléktermék«azok a végtermékek, amelyek a feldolgozási folyamatnak az engedélyben meghatározott fő végtermékeken kívüli szükségszerű melléktermékei;

m)

»vámeljárás lezárására nyitva álló határidő«az az időtartam amelyen belül az árukat vagy termékeket az új engedélyezett vámjogi sors alá kell rendelni, ideértve – az esettől függően – az aktív feldolgozás után behozatali vámok visszafizetésének igénylése (vámvisszatérítési eljárás) érdekében, vagy passzív feldolgozás után a szabad forgalomba bocsátáskor a behozatali vámok alóli teljes vagy részleges mentesség megszerzése érdekében.



2.

szakasz

Az engedély iránti kérelem

497. cikk

(1)  Az engedély iránti kérelmet írásban a 67. mellékletben foglalt minta szerint kell benyújtani.

(2)  A vámhatóság engedélyezheti az engedély megújításának vagy módosításának egyszerű, írásbeli kérelemmel történő igénylését.

(3)  Az alábbi esetekben az engedély iránti kérelmet be lehet nyújtani írásbeli vámáru-nyilatkozattal, vagy adatfeldolgozási technika segítségével a rendes eljárás alkalmazásával:

a) aktív feldolgozásnál, amikor az 539. cikk szerint a gazdasági feltételeket teljesítettnek kell tekinteni, a helyettesítő árut érintő kérelmek kivételével;

b) vámfelügyelet melletti feldolgozásnál, ha az 552. cikk (1) bekezdésének első albekezdése szerint a gazdasági feltételeket teljesítettnek kell tekinteni;

c) ideiglenes behozatalnál, ideértve az ATA- vagy a CPD-igazolvány alkalmazását;

d) passzív feldolgozásnál: ha a feldolgozási művelet javításra vonatkozik, beleértve az előzetes behozatal nélküli szabványos csererendszert a következő esetekben:

i. előzetes behozatallal a szabványos csererendszert alkalmazó passzív feldolgozás utáni szabad forgalomba bocsátásnál;

ii. előzetes behozatal nélküli szabványos csererendszert alkalmazó passzív feldolgozás után a szabad forgalomba bocsátásnál, ha a meglévő engedély ilyen rendszerre nem vonatkozik, és a vámhatóság engedélyezi annak módosítását;

iii. passzív feldolgozás után szabad forgalomba bocsátásnál, amennyiben a feldolgozási művelet nem kereskedelmi jellegű árukat érint.

Az engedély iránti kérelmet a 229. cikk szerint ideiglenes behozatalra vonatkozó szóbeli vámáru-nyilatkozattal is be lehet nyújtani a 499. cikk harmadik albekezdése szerint kitöltött okmány bemutatása mellett.

Az engedély iránti kérelmet ideiglenes behozatalra vonatkozó vámáru-nyilatkozattal a 232. cikk (1) bekezdése szerinti bármilyen más módon is be lehet nyújtani.

(4)  Az ideiglenes behozatal esetét kivéve, az egységes engedély iránti kérelmet az (1) bekezdés szerint kell benyújtani.

(5)  A vámhatóságok előírhatják, hogy az ideiglenes behozatalnak az 578. cikk szerint a behozatali vámok alóli teljes mentességgel történő engedélyezése iránti kérelmeket az (1) bekezdés szerint nyújtsák be.

498. cikk

A 497. cikk szerinti engedélyek iránti kérelmet a következőképpen kell benyújtani:

a) vámraktározás esetén: a vámraktárként jóváhagyandó hely vagy azon hely szerint illetékes kijelölt vámhatósághoz, ahol a kérelmező főkönyveit tartják;

b) aktív feldolgozásnál és vámfelügyelet melletti feldolgozásnál: az azon hely szerint illetékes kijelölt vámhatósághoz, ahol a feldolgozási műveletet elvégzik;

c) ideiglenes behozatalnál: az azon hely szerint illetékes kijelölt vámhatósághoz, ahol az árut felhasználják az 580. cikk (2) bekezdése második albekezdésének sérelme nélkül;

d) passzív feldolgozásnál az azon hely szerint illetékes kijelölt vámhatósághoz, ahol az ideiglenes kivitelre bejelentett áruk találhatók.

499. cikk

Amennyiben a vámhatóságok szerint a kérelemben foglalt információk bármelyike nem kielégítő, a kérelmezőtől további részletes adatok szolgáltatását lehet kérni.

A vámhatóságoknak, különösen, amikor a kérelmet vámáru-nyilatkozat kiállításával lehet benyújtani, a 220. cikk sérelme nélkül elő kell írniuk hogy a kérelemhez csatolják a nyilatkozattevő által készített, legalább a következő információt tartalmazó dokumentumot, kivéve, ha az ilyen információt szükségtelennek tartják, vagy az az írásbeli vámáru-nyilatkozathoz felhasznált nyomtatványon megadható:

a) a kérelmező, a nyilatkozattevő és a feldolgozó neve és címe;

b) a feldolgozás vagy az áru felhasználásának jellege;

c) az áru és a végtermékek műszaki leírása és azonosításuk módja;

d) a 70. mellékletnek megfelelően a gazdasági feltételek kódja;

e) a becsült elszámolási kulcs vagy a kulcs meghatározásának módszere;

f) a vámeljárás lezárására nyitva álló becsült határidő;

g) a javasolt eljárást lezáró vámhivatal;

h) a feldolgozás vagy felhasználás helye;

i) javasolt átszállítási alakiságok;

j) szóbeli vámáru-nyilatkozat esetén az áru értéke és mennyisége.

Amennyiben a második albekezdésben említett dokumentumot egy ideiglenes behozatalra vonatkozó szóbeli vámáru-nyilatkozat mellett mutatják be, azt két példányban kell elkészíteni, és egy példányt a vámhatóságnak kell záradékolnia és a nyilatkozattevőnek átadnia.



3.

szakasz

Egységes engedély

500. cikk

(1)  Ha egységes engedély iránti kérelmet nyújtanak be, az érintett vámhatóságok előzetes hozzájárulása szükséges a (2) és (3) bekezdésben foglalt eljárásnak megfelelően.

(2)  Ideiglenes behozatal esetén az első felhasználás helye szerint kijelölt vámhatóságnak kell benyújtani a kérelmet az 580. cikk (2) bekezdése második albekezdésének sérelme nélkül.

Más esetekben a kérelmet a kérelmezőnek a számviteli alapú ellenőrzést lehetővé tevő főkönyvei vezetésének és egyben az engedély szerinti raktározási, feldolgozási vagy ideiglenes kiviteli műveletek legalább egy része elvégzésének helye szerint illetékes vámhatóságnál kell benyújtani.

(3)  A (2) bekezdés szerint kijelölt vámhatóságok továbbítják a kérelmet és az engedély tervezetét a többi érintett vámhatóságnak, amelyek 15 napon belül nyugtázzák a kézhezvétel időpontját.

A többi érintett vámhivatal az engedély-tervezet kézhezvételének napjától számított 30 napon belül közli esetleges kifogásait. Amennyiben az ilyen kifogásokat ezen határidőn belül közölték és megállapodás nem született, a kérelmet el kell utasítani abban a részében, amelyre vonatkozóan a kifogások felmerültek.

(4)  A vámhatóságok az engedélyt kiadhatják, amennyiben az engedélytervezetre 30 napon belül nem érkezett kifogás.

Az egyeztetett engedély másolatát meg kell küldeni az összes érintett vámhatóságnak.

501. cikk

(1)  Amennyiben két vagy több vámigazgatás általánosságban megállapodik az egységes engedély megadásának szempontjairól és feltételeiről, az említett vámigazgatások megállapodhatnak abban is, hogy az 500. cikk (1) bekezdése szerinti előzetes hozzájárulást, illetve az 500. cikk (4) bekezdése második albekezdése szerinti tájékoztatást egyszerű értesítéssel váltják fel.

(2)  Az értesítés mindig elegendő, amikor:

a) az egységes engedélyt megújítják, azon kisebb jelentőségű módosítást hajtanak végre, megsemmisítik vagy visszavonják;

b) az egységes engedély iránti kérelem ideiglenes behozatalra vonatkozik, és azt nem kell a 67. melléklet szerinti minta alkalmazásával benyújtani.

(3)  Értesítésre nincs szükség, amikor:

a) a különféle vámigazgatásokat érintő egyetlen elem az aktív vagy passzív feldolgozás alatti háromszögforgalom az összegző adatlapok alkalmazása nélkül;

b) ATA- vagy CPD-igazolványokat használnak;

c) az ideiglenes behozatalra vonatkozó engedélyt szóbeli vámáru-nyilatkozat vagy bármilyen más módon tett vámáru-nyilatkozat elfogadásával adják meg.



4.

szakasz

Gazdasági feltételek

502. cikk

(1)  Kivéve azt az esetet, ha a 3., 4., vagy 6. fejezet szerint a gazdasági feltételeket teljesítettnek tekintik, az engedély nem adható meg anélkül, hogy a vámhatóságok megvizsgálnák a gazdasági feltételeket.

(2)  Az aktív feldolgozási eljárásoknál (3. fejezet) a vizsgálatnak meg kell állapítania a közösségi források alkalmazásának gazdaságilag lehetetlen voltát, figyelembe véve különösen a következő ismérveket, amelyek részleteit a 70. melléklet B. része tartalmazza:

a) a tervezett feldolgozási műveletekhez behozni szándékozott árukkal azonos minőségű és műszaki jellemzőkkel rendelkező, a Közösségben előállított áruk rendelkezésre állásának hiánya;

b) árkülönbség a Közösségben előállított áruk, illetve a behozni szándékozott áruk között;

c) szerződéses kötelezettségek.

(3)  A vámfelügyelet melletti feldolgozási eljárásokhoz (4. fejezet) a vizsgálatnak meg kell állapítania, hogy a nem közösségi források felhasználása lehetővé teszi-e a feldolgozási tevékenységek létrehozását vagy fenntartását a Közösségben.

(4)  A passzív feldolgozási eljárásoknál (6. fejezet) a vizsgálatnak meg kell állapítania, hogy:

a) a feldolgozás Közösségen kívüli elvégzése várhatóan okoz-e súlyos hátrányt a Közösség feldolgozói számára; vagy

b) a feldolgozásnak a Közösségben történő elvégzése gazdaságilag lehetetlen-e, vagy műszaki okok miatt vagy szerződéses kötelezettségek miatt nem megvalósíthatatlan-e.

503. cikk

A gazdasági feltételek vizsgálata a Bizottság bevonásával, akkor lehetséges, ha:

a) az érintett vámhatóságok az engedély kiadása előtt vagy után konzultálni kívánnak;

b) egy másik vámigazgatás kifogással él a kiadott engedéllyel kapcsolatban;

c) azt a Bizottság kezdeményezi.

504. cikk

(1)  Ha az 503. cikk szerinti vizsgálatot kezdeményeznek, az ügyiratot meg kell küldeni a Bizottságnak. Tartalmaznia kell a már elvégzett vizsgálat eredményeit.

(2)  A Bizottság visszaigazolja ennek kézhezvételét, vagy tájékoztatja az érintett vámhatóságokat, amennyiben saját kezdeményezésére jár el. A Bizottság a vámhatóságokkal folytatott konzultáció során eldönti, hogy a bizottságban szükséges-e a gazdasági feltételek vizsgálata.

(3)  Amennyiben az esetet a bizottság elé terjesztik, a vámhatóságok tájékoztatják a kérelmezőt vagy az engedélyest az ilyen eljárás kezdeményezéséről, és amennyiben a kérelem elbírálása még nem fejeződött be, arról, hogy az 506. cikkben meghatározott határidőt felfüggesztették.

(4)  Az érintett vámhatóságok és minden más hasonló engedélyekkel vagy kérelmekkel foglalkozó vámhatóság figyelembe veszi a bizottság következtetéseit.

Az ilyen következtetésben elrendelhető annak az Európai Közösségek Hivatalos Lapja C sorozatában való közzététele.



5.

szakasz

Határozat az engedélyről

505. cikk

A határozathozatalra illetékes vámhatóságok az engedélyt a következőképpen adják meg:

a) a 497. cikk (1) bekezdése szerinti kérelem esetén a 67. mellékletben foglalt nyomtatvány alkalmazásával;

b) a 497. cikk (3) bekezdése szerinti kérelem esetén a vámáru-nyilatkozat elfogadásával;

c) a megújítás vagy módosítás iránti kérelem esetén bármilyen megfelelő módon.

506. cikk

A kérelmezőt tájékoztatni kell az engedély kiadására vonatkozó határozatról, illetve a kérelem elutasításának indokairól a kérelem benyújtásától vagy attól a naptól számított 30 napon, illetve vámraktározási eljárás esetén 60 napon belül, hogy a vámhatóság megkapta a kért hiányzó vagy további információt.

Ezek a határidők nem vonatkoznak az egységes engedély esetére, kivéve, ha azt az 501. cikk alapján adták ki.

507. cikk

(1)  Az 508. cikk sérelme nélkül, az engedély a kibocsátásának napján, vagy az abban foglalt bármely későbbi időpontban lép hatályba. Magánvámraktár esetén a vámhatóságok kivételesen közölhetik a vámeljárás alkalmazásával való egyetértésüket még az engedély tényleges kibocsátása előtt.

(2)  Vámraktározási eljárásoknál az engedély érvényességi időtartamára határidőt nem lehet megállapítani.

(3)  Aktív feldolgozásnál, vámfelügyelet melletti feldolgozásnál és passzív feldolgozásnál az érvényesség időtartama nem haladhatja meg a három évet az engedély hatálybalépésének napjától számítva, kivéve megfelelő indok esetén.

(4)  A (3) bekezdéstől eltérően, a 73. melléklet A. része szerinti aktív feldolgozás alá tartozó áruknál az érvényesség időtartama nem haladhatja meg a hat hónapot.

Az 1255/1999/EK tanácsi rendeletben ( 5 ) említett tej és tejtermékek esetén az érvényesség időtartama nem haladhatja meg a három hónapot.

508. cikk

(1)  A vámraktározási eljárások kivételével a vámhatóságok kiadhatnak visszamenőleges hatályú engedélyt is.

A (2) és (3) bekezdésben foglaltak sérelme nélkül, a visszamenőleges hatályú engedély legkorábban azon a napon léphet hatályba, amikor a kérelmet benyújtották.

(2)  Amennyiben a kérelem ugyanolyan fajtájú műveletre és árukra vonatkozó engedély megújítását érinti, az engedély az eredeti engedély lejáratának napjára visszamenőleges hatállyal is kiadható.

(3)  Rendkívüli körülmények között, az engedély visszamenőleges hatálya tovább bővíthető, de a kérelem benyújtásának napját megelőző 1 évnél nem hosszabb időre, feltéve, hogy igazolt gazdasági szükségszerűség áll fenn, valamint:

a) a kérelem nem kapcsolódik csalás kísérletéhez vagy nyilvánvaló hanyagsághoz;

b) az 507. cikk alapján megadható érvényességi időtartamot nem lépik túl;

c) a kérelmező számviteli nyilvántartásai igazolják, hogy a vámeljárás összes követelményei teljesítettnek tekinthetők, illetve ahol helyénvaló, az áru beazonosítható az érintett időszakban, és az ilyen számviteli nyilvántartások lehetővé teszik a vámeljárás ellenőrzését; valamint

d) az áru helyzetének szabályossá tételéhez szükséges összes alakiság elvégezhető, ideértve, szükség esetén, a vámáru-nyilatkozat érvénytelenítését.



6.

szakasz

A vámeljárások lefolytatásával kapcsolatos egyéb rendelkezések



1.

alszakasz

Általános rendelkezések

509. cikk

(1)  A közösségi jogi aktusokban előírt kereskedelempolitikai intézkedések a nem közösségi áruk vámeljárás alá vonásakor csak annyiban alkalmazandók, amennyiben azok az áruknak a Közösség vámterületére történő beléptetésére vonatkoznak.

(2)  Amikor aktív feldolgozási eljárásokból nyert, a 75. mellékletben említetteken kívüli végtermékeket bocsátanak szabad forgalomba, az alkalmazandó kereskedelempolitikai intézkedések azok, amelyeket a behozott áruk szabad forgalomba bocsátására kell alkalmazni.

(3)  Amikor a vámfelügyelet melletti feldolgozásra vonatkozó eljárás során nyert végtermékeket szabad forgalomba bocsátják, az ilyen termékekre alkalmazandó kereskedelempolitikai intézkedéseket csak akkor kell alkalmazni, ha a behozott árukra is vonatkoznak az ilyen intézkedések.

(4)  Amikor a közösségi jogi aktusok a szabad forgalomba bocsátáskor írnak elő kereskedelempolitikai intézkedéseket, az ilyen intézkedéseket nem kell alkalmazni a passzív feldolgozás utáni szabad forgalomba bocsátott végtermékekre, amennyiben:

— azok megtartották közösségi származásukat a Vámkódex 23. és 24. cikke szerint,

— javításról volt szó, beleértve a szabványos csererendszert,

— a Vámkódex 123. cikke szerinti egymást követő feldolgozási műveletek után történik.

510. cikk

A Vámkódex 161. cikke (5) bekezdésének sérelme nélkül, a felügyeletet ellátó vámhivatal engedélyezheti, hogy a vámáru-nyilatkozatot az engedélyben meghatározott vámhivataltól eltérő, más vámhivatalnál mutassák be. A felügyeletet ellátó vámhivatal meghatározza tájékoztatásának módját.



2.

alszakasz

Átszállítások

511. cikk

Az engedélyben meg kell határozni, hogy lehetséges-e, illetve milyen feltételekkel a felfüggesztő eljárások alá vont áru vagy termékek mozgása különféle helyek között, vagy egy másik engedélyes helyiségébe vagy területére a vámeljárás lezárása nélkül (átszállítás), ugyanakkor – az ideiglenes behozatal esetét kivéve – a nyilvántartások vezetésére vonatkozó kötelezettség fenntartásával.

Az átszállítás nem lehetséges, amikor az áruk indulásának vagy érkezésének helye egy B-típusú vámraktár.

512. cikk

(1)  Az ugyanazon engedélyben megjelölt különféle helyek közötti átszállítás vámalakiságok nélkül elvégezhető.

(2)  Az eljárást megindító vámhivataltól az engedélyes vagy az üzemeltető létesítményébe vagy a felhasználás helyére történő átszállítás a vámeljárás alá vonásra vonatkozó vámáru-nyilatkozat mellett lehetséges.

(3)  A vámeljárások mellett a kiléptető vámhivatalhoz történő átszállítás újrakivitel céljából lehetséges. Ebben az esetben a vámeljárás nem zárható le mindaddig, míg az újrakivitelre bejelentett áruk vagy termékek ténylegesen el nem hagyják a Közösség vámterületét.

513. cikk

Az egyik engedélyestől a másiknak történő átszállítás csak akkor lehetséges, ha az utóbbi az átadott árukat vagy termékeket a helyi vámkezelési eljárás alkalmazására vonatkozó engedély alapján vonja vámeljárás alá. A vámhatóságok értesítését és a 266. cikkben említett áruk vagy termékek nyilvántartásba vételét akkor kell megtenni, amikor azok a második engedélyes helyiségébe vagy területére megérkeznek. Nem szükséges előírni a kiegészítő vámáru-nyilatkozatot.

Ideiglenes behozatal esetén az egyik engedélyestől a másikhoz történő átszállítás akkor is lehetséges, amikor az utóbbi az árut a rendes eljárás alkalmazásával írásbeli vámáru-nyilatkozattal vonja vámeljárás alá.

A 68. cikk határozza meg az elvégzendő alakiságokat. Az áruk vagy termékek kézhezvételekor a második engedélyes köteles azokat vámeljárás alá vonni.

514. cikk

A 44c. mellékletben foglalt magas kockázatot képviselő áruk átszállítására kezességgel kell fedezetet nyújtani az árutovábbítási eljárásban előírtakkal egyenértékű feltételek mellett.



3.

alszakasz

Nyilvántartások

515. cikk

A vámhatóságok előírják az engedélyes, a feldolgozó vagy a kijelölt raktárüzemeltető számára a nyilvántartások vezetését, kivéve az ideiglenes behozatal esetét, illetve amikor ezt nem tartják szükségesnek.

A vámhatóságok a vonatkozó részletes adatokat tartalmazó meglévő számviteli nyilvántartásokat is jóváhagyhatják nyilvántartásként.

A felügyeletet ellátó vámhivatal előírhatja, hogy a vámeljárások alá vont áruk mindegyikéről vagy némelyikéről leltárt készítsenek.

516. cikk

Az 515. cikkben említett nyilvántartások, valamint ahol megkövetelik, az 581. cikk (2) bekezdése alapján az ideiglenes behozatalra vonatkozó nyilvántartásoknak a következő információkat kell tartalmaznia:

a) a vámeljárás alá vonáshoz használt vámáru-nyilatkozat(ok)hoz a 37. mellékletben meghatározott minimumlista rovataiban lévő információkat;

b) a vámáru-nyilatkozatok adatait, amelyek révén az áruk vámjogi sorsát meghatározzák a vámeljárás lezárásához;

c) a vámeljárás alá vonáshoz, illetve annak lezárásához kapcsolódó vámokmányok és minden más okmány keltét és hivatkozási adatait;

d) a feldolgozási műveletek jellegét, a kezelés vagy ideiglenes használat típusát;

e) az elszámolási kulcsot, illetve adott esetben kiszámításának módszerét;

f) az áruk nyomon követését lehetővé tévő információt, ideértve azok fellelhetőségét és az esetleges átszállítás adatait;

g) az áruk azonosításához szükséges kereskedelmi vagy műszaki leírásokat;

h) a helyettesítő árukkal működő aktív feldolgozási eljárásokban történő árumozgások figyelemmel kísérését lehetővé tévő adatokat.

A vámhatóságok azonban mellőzhetik ezt az előírást az ilyen információ egy részére, ahol ez nem érinti hátrányosan a raktározandó, feldolgozandó vagy felhasználandó árukra vonatkozó vámeljárások ellenőrzését vagy felügyeletét.



4.

alszakasz

Elszámolási kulcs és számítási módszere

517. cikk

(1)  Ahol a 3., 4., és 6. fejezetek alá tartozó vámeljárásoknál releváns, az engedélyben vagy az áruk vámeljárás alá vonásának idején kell meghatározni az elszámolási kulcsot vagy a kulcs meghatározásának módszerét, ideértve az átlagos kulcsokat is. Amennyire csak lehetséges, az ilyen kulcsokat termelési vagy műszaki adatok alapján kell meghatározni, vagy ha ezek nem állnak rendelkezésre, akkor az ugyanilyen típusú műveletekre vonatkozó adatok alapján.

(2)  Különleges körülmények esetén a vámhatóságok azt követően is meghatározhatják az elszámolási kulcsot, hogy az árukat vámeljárás alá vonták, de nem később, mint amikor az új vámjogi sorsát meghatározzák.

(3)  Az aktív feldolgozásra a 69. mellékletben meghatározott átalány elszámolási kulcsokat kell alkalmazni az ott említett műveletekre.

518. cikk

(1)  Ki kell számítani a végtermékekbe beépített behozott/ideiglenesen kivitt áruk részarányát annak érdekében, hogy:

— meg lehessen határozni a felszámítandó behozatali vámokat,

— meg lehessen határozni a vámtartozás felmerülésekor levonandó összeget, vagy

— kereskedelempolitikai intézkedéseket alkalmazni lehessen.

Ezeket a számításokat a mennyiségi kulcs szerinti számítási módszer vagy az értékkulcs szerinti elszámolás szerint kell elvégezni, ahogyan helyénvaló, vagy bármilyen más módszerrel, amely hasonló eredményeket ad.

A számítás céljára a aktív feldolgozás végtermékei magukban foglalják a vámfelügyelet melletti feldolgozás végtermékekeit vagy a közbenső feldolgozási szakaszban lévő termékeket is.

(2)  A mennyiségi kulcs szerinti számítási módszert kell alkalmazni, amikor:

a) a feldolgozási műveletből csak egyfajta végtermék származik; ebben az esetben az olyan végtermékek mennyiségében jelenlévőnek tekintett behozott/ideiglenesen kivitt áruk mennyiségét, amelyre a vámtartozás felmerül, ez utóbbi termékkategóriára arányosan a végtermékek teljes mennyisége százalékaként kell kimutatni;

b) a feldolgozási műveletekből többfajta végtermék származik, és az importált/ideiglenesen exportált áruk minden eleme megtalálható az ilyen végtermékek mindegyikében; ebben az esetben az adott végtermék mennyiségében jelenlévőnek tekintett behozott/ideiglenesen kivitt áruk mennyisége, amelyre a vámtartozás felmerül, arányos:

i. az adott meghatározott fajtájú végtermék, és a valamennyi végtermék összes mennyisége közötti aránnyal; függetlenül attól, hogy az adott fatájú végterméknél felmerült-e vámtartozás; valamint

ii. az olyan végtermékek mennyisége, amelyre a vámtartozás felmerül, és az ugyanolyan fajtájú végtermékek teljes mennyisége közötti aránnyal.

A veszteségeket nem lehet figyelembe venni annak eldöntésekor, hogy az a) vagy b) pontban leírt módszerek alkalmazásának feltételei teljesültek-e. A 862. cikk sérelme nélkül, a veszteség a feldolgozási művelet során megsemmisült és különösen elpárolgás, kiszáradás, gáznemű állapotban történő kibocsátás vagy kilúgozás révén elvesztett behozott/ideiglenesen kivitt áruk részarányát jelenti. A passzív feldolgozásban azokat a melléktermékeket, amelyek hulladékot, selejtet, maradványokat, levágott részeket illetve maradékokat képeznek, veszteségként kell kezelni.

(3)  Az értékkulcs szerinti elszámolás módszerét akkor kell alkalmazni, amikor a mennyiségi kulcs szerinti számítási módszer nem alkalmazható.

A vámtartozást keletkeztető adott végtermék mennyiségében jelenlévőnek tekintett behozott/ideiglenesen kivitt áruk mennyisége arányos:

a) az ilyen meghatározott fajtájú végterméknek az összes végtermék összértékének százalékában kifejezett értékével, függetlenül attól, hogy az adott fatájú végterméknél felmerült-e vámtartozás; valamint

b) a vámtartozást keletkeztető végtermékeknek az ilyen fajtájú végtermékek összértékének százalékában kifejezett értékével.

Az értékkulcs szerinti elszámolás alkalmazásánál felhasználandó érték a különféle végtermékekre a legutóbbi gyártelepi ár a Közösségben, vagy a hasonló vagy azonos termékek legutóbbi eladási ára a Közösségben, feltéve, hogy ezeket az árakat a vevő és az eladó közötti kapcsolat nem befolyásolta.

(4)  Ha az értékről a (3) bekezdés szerint nem lehet meggyőződni, azt bármilyen ésszerű módszerrel meg lehet határozni.



5.

alszakasz

Kiegyenlítő kamat

519. cikk

(1)  Amennyiben aktív feldolgozás vagy ideiglenes behozatal alá tartozó végtermékek vagy importáruk tekintetében vámtartozás merül fel, az érintett időszakra vonatkozó behozatali vámok összegére kiegyenlítő kamat jár.

(2)  Az Európai Központi Bank havi értesítőjének statisztikai mellékletében közölt 3 hónapos pénzpiaci kamatlábakat kell alkalmazni.

Az alkalmazandó kamatláb az a kamatláb, amelyet a vámtartozás felmerülésének hónapja előtt két hónappal arra a tagállamra alkalmaztak, ahol az engedélyben előírt első művelet vagy felhasználás megtörtént vagy meg kellett volna történnie.

(3)  A kamatot havi kamatszámítással kell alkalmazni, amelynek időszaka azt a hónapot követő hónap első napján kezdődik, amikor az importárut, amely után a vámtartozás keletkezett, először vonták vámeljárás alá. Az időszak annak a hónapnak az utolsó napján zárul, amelyben a vámtartozás felmerült.

Ha aktív feldolgozásról (vámvisszatérítési eljárás) van szó, és a Vámkódex 128. cikke (4) bekezdése alapján a szabad forgalomba bocsátást kérik, az időszak azt a hónapot követő hónap első napján kezdődik, amelyben a behozatali vámot visszafizették vagy elengedték.

(4)  Az (1), (2) és (3) bekezdés nem alkalmazandó a következő esetekben:

a) amikor a figyelembe veendő időszak kevesebb, mint egy hónap;

b) ha a felmerült vámtartozásonként az alkalmazandó kiegyenlítő kamat összege nem haladja meg a 20 eurót;

c) ha annak érdekében merült fel a vámtartozás, hogy lehetővé tegye a preferenciális tarifális elbánás kérelmezését a Közösség és egy harmadik ország közötti, az adott országba történő behozatalról szóló megállapodás alapján;

d) ha a megsemmisítésből adódó hulladékot és maradékot bocsátják szabad forgalomba;

e) ha a 75. mellékletben említett melléktermékeket bocsátják szabad forgalomba, feltéve, hogy ezek arányban állnak a fő végtermékek kivitt mennyiségeivel;

f) ha a vámtartozás a Vámkódex 128. cikke (4) bekezdése alapján a szabad forgalomba bocsátás kérelmezése eredményeként merül fel, mindaddig, amíg a kérdéses termékek után fizetendő behozatali vámot még ténylegesen nem fizették vissza vagy engedték el;

g) amikor az engedélyes kéri a szabad forgalomba bocsátást, és bizonyítékot nyújt be arról, hogy nem az ő hanyagságából vagy csalásából adódó különös körülmények lehetetlenítik el vagy teszik gazdaságtalanná az újrakiviteli művelet elvégzését az általa eredetileg elvárt feltételek mellett, amit megfelelően alá is támasztott, amikor az engedélyt kérelmezte;

h) ahol felmerült a vámtartozás, és addig a mértékig, ameddig az ilyen adóssággal kapcsolatban készpénzletéttel biztosítékot nyújtottak;

i) amikor a Vámkódex 201. cikke (1) bekezdése b) pontja szerint vámtartozás merült fel, vagy az olyan áruk szabad forgalomba bocsátása miatt merült fel, amelyeket az e rendelet 556–561., 563., 565., 568. cikke, az 573. cikke b) pontja illetve az 576. cikke alapján vontak ideiglenes behozatali vámeljárás alá.

(5)  Azoknál az aktív feldolgozási műveleteknél, ahol a behozott áruk és/vagy végtermékek száma gazdaságtalanná teszi a (2) és (3) bekezdés rendelkezéseinek alkalmazását, az érintett személy kérésére a vámhatóságok engedélyezhetik hasonló eredményeket adó egyszerűsített módszerek alkalmazását a kiegyenlítő kamat számításához.



6.

alszakasz

A vámeljárás lezárása

520. cikk

(1)  Amennyiben egyetlen engedély alapján a behozott vagy ideiglenesen kivitt árut két vagy több vámáru-nyilatkozat alapján vonják vámeljárás alá:

— felfüggesztő vámeljárás esetén az áruk vagy termékek új vámjogi sorsának meghatározását kell a vámeljárás lezárásának tekinteni a legkorábbi vámáru-nyilatkozat alapján vámeljárás alá vont kérdéses importtermékek vonatkozásában,

— aktív feldolgozás esetén (vámvisszatérítési rendszer) vagy passzív feldolgozás esetén úgy kell tekinteni, hogy a végterméket a legkorábbi vámáru-nyilatkozat alapján vámeljárás alá vont behozott vagy ideiglenesen kivitt árukból nyerték.

Az első albekezdés alkalmazása nem vezethet indokolatlan behozatali vámelőnyökhöz.

Az engedélyes kérheti a vámeljárás lezárását meghatározott behozott vagy ideiglenesen kivitt árukkal kapcsolatban.

(2)  Ahol a vámeljárás alá vont árukat más árukkal együtt helyezték el, és azok teljes mértékben megsemmisültek vagy helyrehozhatatlanul elvesztek, a vámhatóság elfogadhatja az engedélyes által bemutatott bizonyítékot, amely jelzi a vámeljárás alá vont megsemmisült vagy elveszett áruk tényleges mennyiségét. Ahol az engedélyes ilyen bizonyítékot nem tud bemutatni, a megsemmisült vagy elveszett áruk mennyiségét az ilyen típusú, a megsemmisülés vagy elveszés felmerülésekor vámeljárás alatt lévő áruk arányára való hivatkozással kell megállapítani.

521. cikk

(1)  Legkésőbb a vámeljárás lezárására nyitva álló határidő lejártakor, függetlenül attól, hogy alkalmazták-e a Vámkódex 118. cikke (2) bekezdése második albekezdése szerinti összevonást:

— aktív feldolgozás (felfüggesztő eljárás) vagy vámfelügyelet melletti feldolgozás esetén a vámeljárás lezárásáról szóló igazolást a felügyeletet ellátó vámhivatalnak 30 napon belül kell benyújtani,

— aktív feldolgozás (vámvisszatérítési rendszer) esetén a behozatali vámok visszafizetésére vagy elengedésére vonatkozó igényt 6 hónapon belül kell a felügyeletet ellátó vámhivatalnak benyújtani.

Ha különleges körülmények indokolják, a vámhatóság a határidőt meghosszabbíthatja még akkor is, ha már lejárt.

(2)  Az igazolásnak vagy az igénylésnek, ha a felügyeletet ellátó vámhivatal eltérően nem rendelkezik, tartalmaznia kell:

a) az engedély hivatkozási adatait;

b) minden egyes típusú importáru mennyiségét, amelyek tekintetében a vámeljárás lezárását, a visszatérítést vagy elengedést igénylik, vagy a háromszögforgalmi rendszer alapján vámeljárás alá vont importárukat;

c) az importáruk KN-kódját;

d) az importárukra vonatkozó behozatali vámtételeket, illetve ahol alkalmazható, vámértéküket;

e) az importárut a vámeljárás alá vonó vámáru-nyilatkozatok adatait;

f) az aktív feldolgozás végtermékei vagy a vámfelügyelet melletti feldolgozás végtermékei vagy a változatlan állapotú áruk típusát és mennyiségét, azt a vámjogi sorsot, amelyet ezekhez meghatároztak, beleértve a vonatkozó vámáru-nyilatkozatok, más vámokmányok illetve bármilyen más, a vámeljárás lezárásához illetve a vámeljárás lezárására nyitva álló határidőkhöz kapcsolódó egyéb dokumentum adatait;

g) az aktív feldolgozás végtermékei vagy a vámfelügyelet melletti feldolgozás végtermékei értékét, ha a vámeljárás lezárásához az értékkulcs szerinti elszámolásos módszert alkalmazzák;

h) az elszámolási kulcsot;

i) a fizetendő, illetve a visszafizetendő vagy elengedendő behozatali vámok összegét, valamint, ahol alkalmazandó, az esetlegesen fizetendő kiegyenlítő kamatot. Ahol ez az összeg az 546. cikk alkalmazására hivatkozik, erre utalni kell;

j) a vámfelügyelet melletti feldolgozás esetén a végtermékek KN-kódját és a vámérték meghatározásához szükséges elemeket.

(3)  A felügyeletet ellátó vámhivatal állíthatja ki az elszámolási okmányt.



7.

szakasz

Igazgatási együttműködés

522. cikk

A vámhatóságok a 70. mellékletben foglalt esetekben, az ott meghatározott határidőn belül és formátumban a következő információt közlik a Bizottsággal:

a) aktív feldolgozás és vámfelügyelet melletti feldolgozás tekintetében:

i. a kiadott engedélyeket;

ii. a visszautasított kérelmeket vagy a gazdasági feltételek nem teljesítése miatt érvénytelenített vagy visszavont engedélyeket;

b) passzív feldolgozás tekintetében:

i. a Vámkódex 147. cikke (2) bekezdése szerint kiadott engedélyeket;

ii. a visszautasított kérelmeket vagy a gazdasági feltételek nem teljesítése miatt érvénytelenített vagy visszavont engedélyeket.

A Bizottság ezeket az adatokat a vámigazgatások számára hozzáférhetővé teszi.

523. cikk

A vámeljárások alkalmazásában érintett vámhivatalok számára a szükséges információ rendelkezésre bocsátása érdekében a 71. mellékletben előírt alábbi adatlapokat lehet az érdekelt személy kérelmére vagy a vámhatóságok kezdeményezésére kiadni, kivéve, ha a vámhatóságok az információcsere más eszközében állapodnak meg:

a) a vámraktározásnál az INF8 adatlapot, hogy közöljék az árukra alkalmazandó vámtartozás megállapításához szükséges elemeket, még mielőtt a szokásos kezelési módok megtörténnek;

b) aktív feldolgozásnál:

i. az INF1 adatlapot, a vámok összegére, a kiegyenlítő kamatra, a biztosítékra és kereskedelempolitikai intézkedésekre vonatkozó információ közlésére;

ii. az INF9 adatlapot a háromszögforgalomban más vámjogi sors alá rendelendő végtermékekre vonatkozó információ közlésére;

iii. az INF5 adatlapot az importáruk vámmentességének megszerzéséhez szükséges, a háromszögforgalomban az előzetes kivitelre vonatkozó információ közlésére;

iv. az INF7 adatlapot a vámvisszatérítési rendszerben a vámok visszafizetését vagy elengedését lehetővé tevő információ közlésére;

c) ideiglenes behozatalnál az INF6 adatlapot a vámtartozás, illetve a más helyre elszállított árukra már kivetett vámok összegének megállapításához szükséges elemek közlésére;

d) passzív feldolgozásnál az INF2 adatlapot a háromszögforgalomban az ideiglenesen kivitt árura vonatkozó információ közlésére, hogy részleges vagy teljes mentességet kapjanak a végtermékekre.



2.

FEJEZET

Vámraktározás



1.

szakasz

Általános rendelkezések

524. cikk

E fejezet alkalmazásában mezőgazdasági termékekre vonatkozóan az »előfinanszírozott áruk« kifejezés olyan változatlan állapotban kivitelre szánt közösségi árukat jelent, amelyek a kivitelük előtt export-visszatérítéssel egyenlő összegű kifizetés alá esnek, ha az 565/80/EGK tanácsi rendelet ( 6 ) az ilyen kifizetést előírja.

525. cikk

(1)  Amennyiben a vámraktár közvámraktár, a következő osztályozást kell alkalmazni:

a) A-típusú, ha a felelősséget a vámraktár üzemeltetője viseli;

b) B-típusú, ha a felelősséget a beraktározó viseli;

c) F-típusú, ha a vámraktárt a vámhatóság üzemelteti.

(2)  Amennyiben a vámraktár magánvámraktár, és a felelősséget a vámraktár üzemeltetője viseli, aki ugyanaz a személy, mint a beraktározó, de nem szükségszerűen az áru tulajdonosa, a következő osztályozást kell alkalmazni:

a) D-típusú, ha a szabad forgalomba bocsátást helyi vámkezelési eljárásban végzik, és ez engedélyezhető az áruknak a vámeljárás alá vonásuk időpontjában figyelembe vett jellege, vámértéke és mennyisége alapján;

b) E-típusú, ha a vámeljárás alkalmazandó, ugyanakkor az árut nem szükséges vámraktárként jóváhagyott helyen tárolni;

c) C-típusú, amennyiben az a), illetve b) pont alatt meghatározott különleges helyzetek egyike sem érvényesül.

(3)  Az E-típusú vámraktárra vonatkozó engedély előírhatja a D-típusnál meghatározott eljárások alkalmazását.



2.

szakasz

Az engedély kiadásával kapcsolatos további feltételek

526. cikk

(1)  Az engedély kiadásakor a vámhatóság meghatározza az A, B, C vagy D-típusú vámraktárként jóváhagyott helyiséget vagy bármilyen más helyet. Ilyen típusú vámraktárként jóváhagyhatnak átmeneti megőrzési raktárat is, vagy üzemeltethetik azokat F-típusú vámraktárként.

(2)  Egyidejűleg egy adott hely nem hagyható jóvá egynél több vámraktárként.

(3)  Amennyiben az áruk veszélyesek vagy várhatóan tönkretesznek más árukat, vagy más okoknál fogva igényelnek különleges létesítményeket, az engedély meghatározhatja, hogy az ilyen árukat csak a fogadásukra különlegesen felszerelt helyiségben vagy területen lehet tárolni.

(4)  Az A, C, D és E-típusú vámraktárakat a 800/99/EK bizottsági rendelet ( 7 ) 40. cikke szerinti élelmiszerraktárként is jóvá lehet hagyni.

(5)  Egységes engedély csak a magánvámraktárra adható ki.

527. cikk

(1)  Engedély csak akkor adható ki, ha az áruk tervezett szokásos kezelési módjai, az aktív feldolgozás vagy a vámfelügyelet melletti feldolgozás nincsenek túlsúlyban az áruk raktározásához képest.

(2)  Engedély nem adható ki, ha a vámraktár helyiségeit, illetve területeit vagy a megőrzési raktárakat kiskereskedelmi célra használják.

Az engedély azonban kiadható, amikor behozatali vámok alóli mentességgel kiskereskedelmi forgalomban értékesítik az árut:

a) utasoknak harmadik országokba irányuló forgalomban;

b) diplomáciai vagy konzuli megállapodások alapján;

c) nemzetközi szervezetek vagy a NATO-erők tagjainak.

(3)  A Vámkódex 86. cikke második francia bekezdésének alkalmazásában, amikor azt vizsgálják, hogy a vámraktározási eljárás igazgatási költségei arányban állnak-e az érintett gazdasági igényekkel, a vámhatóságok egyebek között figyelembe veszik a vámraktár típusát és az ott alkalmazható eljárást.



3.

szakasz

Raktárnyilvántartás

528. cikk

(1)  Az A, C, D és E-típusú vámraktárban a vámraktár üzemeltetője a raktárnyilvántartások vezetésére kijelölt személy.

(2)  Az F-típusú vámraktárban az üzemeltető vámhivatal raktárnyilvántartás helyett vámnyilvántartást vezet.

(3)  A B-típusú vámraktárban raktárnyilvántartás helyett a felügyeletet ellátó vámhivatal a vámeljárás alá vonásra vonatkozó vámáru-nyilatkozatokat tartja meg.

529. cikk

(1)  A raktárnyilvántartásnak minden időpontban mutatnia kell az éppen akkor vámraktározási eljárás alatt lévő árukészletet. A vámraktár üzemeltetőjének a vámhatóság által meghatározott időközönként az említett készletről jegyzéket kell benyújtania a felügyeletet ellátó vámhivatalhoz.

(2)  A Vámkódex 112. cikke (2) bekezdésének alkalmazásakor, az áruknak a szokásos kezelési módok elvégzése előtt érvényes vámértékét kell feltüntetni a raktárnyilvántartásban.

(3)  A raktárnyilvántartásban fel kell tüntetni az áruk ideiglenes kitárolására, illetve az 534. cikk (2) bekezdése szerinti közös raktározásban tárolt árukra vonatkozó információt.

530. cikk

(1)  Amikor az árukat E-típusú vámraktár szerinti vámeljárás alá vonják, a raktárnyilvántartásba az árukat akkor kell felvenni, amikor azok az engedélyes raktározási létesítményébe beérkeznek.

(2)  Ha a vámraktár átmeneti megőrzési raktárként is szolgál, az árukat akkor kell felvenni a raktárnyilvántartásba, amikor a vámeljárásra vonatkozó vámáru-nyilatkozatot elfogadják.

(3)  A vámeljárás lezárására vonatkozó bejegyzést legkésőbb akkor kell a raktárnyilvántartásba bevezetni, amikor az áruk elhagyják a vámraktárt, vagy az engedélyes raktározási létesítményét.



4.

szakasz

A vámeljárás lefolytatására vonatkozó egyéb rendelkezések

531. cikk

A nem közösségi áruk a 72. mellékletben felsorolt a szokásos kezelési módok alá vonhatók.

532. cikk

Az áruk ideiglenesen három hónapot meg nem haladó időtartamra tárolhatók ki. Amennyiben a körülmények indokolják, ez a határidő meghosszabbítható.

533. cikk

A szokásos kezelési módok elvégzésére, vagy az áruknak a vámraktárból történő ideiglenes kitárolására vonatkozó engedély iránti kérelmet írásban, esetenként külön-külön kell a felügyeletet ellátó vámhivatalnak benyújtani. A kérelemnek tartalmaznia kell a vámeljárás alkalmazásához szükséges összes adatot.

Ilyen engedély adható a vámraktározási eljárás működtetésére vonatkozó engedély részeként is. Ilyen esetben a felügyeletet ellátó vámhivatalt az általa meghatározott módon kell értesíteni, hogy ilyen kezelést fognak végrehajtani, vagy hogy az árukat ideiglenesen kitárolják.

534. cikk

(1)  Amikor közösségi árukat vámraktárban vagy vámraktározási eljárás alatt álló áruk tárolására használt raktározási létesítményben tárolnak, az ilyen áruk azonosítására különleges módszerek határozhatók meg, különösen az ilyen áruknak a vámraktározási eljárás alá vont áruktól való megkülönböztetése végett.

(2)  A vámhatóság engedélyezheti a közös raktározást, amikor lehetetlen minden időpontban azonosítani az egyes árutípusok vámjogi helyzetét. Az előfinanszírozott árukat az ilyen engedélyből ki kell zárni.

A közösen raktározott áruknak ugyanazzal a nyolcszámjegyű KN-kóddal, ugyanazzal a kereskedelmi minőséggel és ugyanazokkal a műszaki jellemzőkkel kell rendelkezniük.

(3)  Az áruk vámjogi sorsának meghatározása érdekében, valamint különleges körülmények között a (2) bekezdés második albekezdésének feltételeit teljesítő, azonosítható árukat akár közösségi áruknak, akár nem közösségi áruknak lehet tekinteni.

Az első albekezdés alkalmazása azonban nem vezethet olyan eredményre, hogy az adott vámjogi helyzetet rendelik az áruk egy olyan mennyiségéhez, amely nagyobb, mint az adott helyzetet ténylegesen rendelkező, vámraktárban vagy raktározási létesítményben tárolt mennyiség, amikor a vámjogi sorsra bejelentett árukat kitárolják.

535. cikk

(1)  Amikor aktív feldolgozást vagy vámfelügyelet melletti feldolgozási műveleteket végeznek a vámraktárban vagy a raktározási létesítményben, az 534. cikk rendelkezéseit értelemszerűen az ilyen vámeljárások alá vont árukra is alkalmazni kell.

Ahol azonban egyenértékű árukkal való helyettesítés nélküli aktív feldolgozásról vagy vámfelügyelet melletti feldolgozásról van szó, az 534. cikk közös raktározásra vonatkozó rendelkezései a közösségi árukra nem alkalmazhatók.

(2)  A nyilvántartások bejegyzéseinek lehetővé kell tenniük a vámhatóságok számára, hogy a vámeljárások alatt álló összes áru, illetve termék pontos helyzetét mindenkor figyelemmel kísérhessék.



3.

FEJEZET

Aktív feldolgozás



1.

szakasz

Általános rendelkezések

536. cikk

E fejezet alkalmazásában:

a)

»előzetes kivitel«azt a rendszert jelenti, amelyben a helyettesítő áruból nyert végtermékeket azelőtt viszik ki, hogy az importárukat a felfüggesztő eljárás alkalmazásával a vámeljárás alá vonnák;

b)

»bérmunka«a közvetlenül vagy közvetetten az engedélyes rendelkezésére bocsátott importáruk olyan feldolgozását jelenti, amelyet egy harmadik országban letelepedett megbízó nevében tett utasítások szerint végeznek el, általában kizárólag a feldolgozási költségek megfizetése ellenében.



2.

szakasz

Az engedély kiadásával kapcsolatos további feltételek

537. cikk

Engedély csak akkor adható ki, ha a kérelmezőnek szándékában áll a fő végterméket újra kivinni vagy kivinni.

538. cikk

A Vámkódex 114. cikke (2) bekezdése c) pontjának negyedik francia bekezdésében említett árukra is kiadható engedély a következők kivételével:

a) a végtermékek teszteléséhez vagy a javításra szorult importáruk hibájának felfedéséhez szükségesen kívüli üzemanyag és energiaforrás;

b) a végtermékek teszteléséhez, beállításához vagy visszavonásához szükségesen kívüli kenőanyagok;

c) berendezések és szerszámok.

539. cikk

(1) A gazdasági feltételeket teljesítettnek kell tekinteni, kivéve ott, ahol a kérelem a 73. mellékletben említett importárukra vonatkozik.

(2) Mindazonáltal a feltételeket teljesítettnek kell tekinteni akkor is, ha a kérelem a 73. mellékletben említett importárukra vonatkozik, feltéve, hogy:

a) a kérelem:

i. nem kereskedelmi jellegű árukat érintő műveletekre;

ii. bérmunkaszerződésre;

iii. korábbi engedély alapján végzett feldolgozásból nyert végtermékek feldolgozására, amely engedélyt a gazdasági feltételek vizsgálatától függően adták ki;

iv. az 531. cikkben említett a szokásos kezelési módokra;

v. javításra;

vi. az 1001 10 00 KN-kód alá tartozó durumbúzának a 1902 11 00, illetve 1902 19 KN-kód alá tartozó tészta előállításához szükséges feldolgozására vonatkozik; vagy

b) kérelmezőnként és naptári évenként az egyes nyolcszámjegyű KN-kódok tekintetében az importáruk összesített értéke nem haladja meg a 150 000 eurót; vagy

c) a 3448/93/EK tanácsi rendelet ( 8 ) 11. cikke szerint, a 73. melléklet A. részében említett importárukról van szó, és a kérelmező az illetékes hatóság által kibocsátott, az ilyen áruknak a vámeljárás alá vonását engedélyező okmányt mutat be az ellátási mérleg alapján meghatározott mennyiség korlátai között.

540. cikk

Az engedélyben meg kell határozni a végtermékekben lévő importáruk azonosításának eszközeit és módszereit, valamint a helyettesítő árukat felhasználó műveletek megfelelő végrehajtásának feltételeit.

Az azonosítás ilyen módszerei vagy a feltételek magukban foglalhatják a nyilvántartások vizsgálatát.



3.

szakasz

A vámeljárások lefolytatására vonatkozó rendelkezések

541. cikk

(1)  Az engedélyben meg kell határozni, hogy a Vámkódex 114. cikke (2) bekezdésének e) pontjában említett és az importárukkal azonos nyolcszámjegyű KN-kóddal, ugyanazon kereskedelmi minőséggel és ugyanazon műszaki jellemzőkkel rendelkező helyettesítő áruk felhasználhatók-e feldolgozási műveletekre és milyen feltételek mellett.

(2)  A helyettesítő áruknál engedélyezhető, hogy azok az előállítás előrehaladottabb fázisában legyenek, mint az importáruk, amikor az ilyen helyettesítő árukra tekintettel a feldolgozás lényeges részét az engedélyes vállalkozásában, vagy olyan vállalkozásban végzik, ahol a műveletet az ő nevében hajtják végre, kivéve a kivételes esetekben.

(3)  A 74. melléklet szerinti különleges rendelkezéseket kell alkalmazni az e mellékletben említett árukra.

542. cikk

(1)  Az engedélyben meg kell határozni a vámeljárás lezárására nyitva álló határidőt. Amennyiben a körülmények indokolják, ez a határidő meghosszabbítható akkor is, ha az eredetileg meghatározott határidő már lejárt.

(2)  Amennyiben a vámeljárás lezárására nyitva álló határidő egy adott napon lejár a vámeljárás alá vont összes árura vonatkozóan egy adott határidőn belül, az engedély előírhatja, hogy a vámeljárás lezárására nyitva álló határidőt automatikusan meg kell hosszabbítani az ilyen napon még vámeljárás alatt álló összes árura. Azonban a vámhatóságok előírhatják, hogy az ilyen árukra nézve egy új vámjogi sorsot határozzanak meg az általuk megadott határidőn belül.

(3)  Függetlenül attól, hogy használnak-e összesítést vagy a (2) bekezdést alkalmazzák-e, a vámeljárás lezárására nyitva álló határidő az alábbi végtermékekre vagy változatlan állapotú árura nem haladhatja meg:

a) a négy hónapot az 1255/1999/EK rendelet 1. cikkében említett tej és tejtermékek esetén;

b) a két hónapot a Kombinált Nómenklatúra 1. árucsoportjába tartozó állatok hízlalás nélküli vágása esetén;

c) a három hónapot a 0104és 0105KN-kód alá tartozó állatok hízlalása (beleértve a vágást is, ahol releváns) esetén;

d) a hat hónapot a Kombinált Nómenklatúra 1. árucsoportjába tartozó egyéb állatok hízlalása (beleértve a vágást is, ahol releváns) esetén;

e) a hat hónapot húsfeldolgozás esetén;

f) a hat hónapot az 565/80/EGK rendelet 1. cikkében említett, az export-visszatérítésnél előlegfizetésre jogosult egyéb olyan mezőgazdasági termékek feldolgozása esetén, amelyeket ugyanezen rendelet 2. cikke b) vagy c) pontjában említett termékké vagy áruvá dolgoznak fel.

Ahol egymást követő feldolgozási műveleteket végeznek, vagy a kivételes körülmények indokolják, a fenti határidők kérelemre meghosszabbíthatók, de a teljes határidő nem haladhatja meg a tizenkét hónapot.

543. cikk

(1)  Előzetes kivitel esetén az engedélyben meg kell határozni azt a határidőt, amelyen belül a nem közösségi árukat vámeljárásra be kell jelenteni, figyelembe véve a beszerzéshez és a Közösségbe történő szállításhoz szükséges időt.

(2)  Az (1) bekezdésben említett határidő nem haladhatja meg:

a) a három hónapot a piacok közös szervezésének hatálya alá tartozó áruknál,

b) a hat hónapot minden egyéb árura.

A hathónapos határidő azonban meghosszabbítható, amennyiben az engedélyes megindokolt kérelmet nyújt be, feltéve, hogy a teljes határidő nem haladja meg a 12 hónapot. Amennyiben a körülmények indokolják, a meghosszabbítás engedélyezhető azt követően is, hogy az eredeti határidő lejárt.

544. cikk

A vámeljárások lezárása vagy a behozatali vámok visszafizetése iránti igénylés alkalmazásában, az alábbiakat kell újrakivitelnek vagy kivitelnek tekinteni:

a) a végtermékeknek olyan személyeknek történő leszállítását, akik behozatali vámok alóli mentességre jogosultak A diplomáciai kapcsolatokról szóló, 1961. április 18-i Bécsi Szerződés, vagy A konzuli kapcsolatokról szóló, 1963. április 24-i Bécsi Szerződés, vagy más konzuli egyezmények, vagy a különleges missziókról szóló, 1969. december 16-i New York-i egyezmény alapján;

b) a végtermékeknek a valamely tagállam területén állomásozó más országok fegyveres erőinek történő leszállítását, amikor az ilyen tagállam a 918/83/EGK rendelet 136. cikke szerint különleges behozatali vámok alóli mentességet biztosít;

c) polgári légi jármű leszállítását; a felügyeletet ellátó vámhivatal azonban azzal a feltétellel engedélyezi a vámeljárás lezárását azt követően, hogy az importárut első alkalommal használták fel polgári légi járművek vagy azok részeinek gyártására, javítására, módosítására vagy átalakítására, hogy az engedélyes nyilvántartásai lehetővé teszik annak igazolását, hogy a vámeljárást helyesen alkalmazzák és működtetik;

d) űrjármű és hozzá kapcsolódó berendezés leszállítását; azonban a felügyeletet ellátó vámhivatal azzal a feltétellel engedélyezi a vámeljárás lezárását azt követően, hogy az importárut első alkalommal használták fel műholdak, az őket feljuttató berendezések és a földi állomások berendezései, illetve az ilyen rendszerek integráns elemeit képező részeinek gyártására, javítására, módosítására vagy átalakítására, hogy az engedélyes nyilvántartásai lehetővé teszik annak igazolását, hogy a vámeljárást helyesen alkalmazzák és működtetik;

e) olyan melléktermékek elhelyezését a vonatkozó rendelkezésekkel összhangban, amelyek vámfelügyelet melletti megsemmisítése környezetvédelmi okok miatt tilos; emiatt az engedélyesnek kell bizonyítania, hogy a vámeljárás lezárása a szokásos szabályok szerint lehetetlen vagy nem gazdaságos.



4.

szakasz

A felfüggesztő eljárás lefolytatásával kapcsolatos rendelkezések

545. cikk

(1)  A Vámkódex 115. cikke szerint a helyettesítő áruk feldolgozási műveletekre történő felhasználása nem függ az áruk vámeljárás alá vonására vonatkozó alakiságoktól.

(2)  A helyettesítő áruk és az azokból előállított végtermékek nem közösségi árukká válnak, és az importáruk közösségi árukká válnak a vámeljárások lezárásáról szóló nyilatkozat elfogadásának időpontjában.

Ha azonban az importárukat a vámeljárások lezárása előtt piaci forgalomba hozzák, vámjogi helyzetüket a piaci forgalomba hozatal időpontjában változtatják meg. Kivételes esetekben, amikor a helyettesítő áruktól nem várják el, hogy abban az időpontban jelen legyenek, a vámhatóság az engedélyes kérésére engedélyezheti, hogy a helyettesítő áruk egy későbbi, ésszerű határidőn belül általuk meghatározott időpontban legyenek jelen.

(3)  Előzetes kivitel esetén:

— a végtermékek a kiviteli nyilatkozat elfogadásakor válnak nem közösségi árukká, azzal a feltétellel, hogy az importárukat vámeljárás alá vonják,

— az importáruk a vámeljárás alá vonásuk időpontjában válnak közösségi árukká.

546. cikk

Az engedélyben meg kell határozni, hogy a végtermékek vagy a változatlan állapotú áruk vámáru-nyilatkozat nélkül is szabad forgalomba bocsáthatók-e a tiltó vagy korlátozó intézkedések sérelme nélkül. Ebben az esetben akkor kell az ilyen árukat szabad forgalomba bocsátottnak tekinteni, ha azok vámjogi sorsát a vámeljárás lezárására nyitva álló határidő lejáratakor nem határozták meg.

A Vámkódex 218. cikke (1) bekezdésének első albekezdése alkalmazásában a szabad forgalomba bocsátásra vonatkozó nyilatkozatot a vámeljárás lezárásáról szóló igazolás bemutatásakor kell benyújtottnak, elfogadottnak és a forgalomba bocsátást engedélyezettnek tekinteni.

A termékek vagy áruk piaci forgalomba hozatalukkor válnak közösségi árukká.

547. cikk

A végtermékek szabad forgalomba bocsátása esetén a vámáru-nyilatkozat 15., 16., 34., 41. és 42. rovataiban kell hivatkozni az importárukra. Alternatívaként, a vonatkozó információ szolgáltatható az INF1 adatlap vagy bármilyen más, a vámáru-nyilatkozatot kísérő egyéb okmányok segítségével is.

548. cikk

(1)  A 75. melléklet határozza meg azoknak a végtermékeknek a listáját, amelyekre a Vámkódex 122. cikke a) pontja első francia bekezdése szerint a rájuk vonatkozó behozatali vámokat kell alkalmazni.

(2)  Amennyiben az (1) bekezdésben említett listán nem szereplő végtermékek megsemmisülnek, azokat úgy kell kezelni, mintha újra kivitték volna őket.

549. cikk

(1)  Amikor a végtermékeket vagy a változatlan állapotú árukat valamelyik felfüggesztő vámeljárás alá vonják, vagy a 799. cikk szerinti I. típusú ellenőrzés alatti vámszabad területen, vagy vámszabad raktárban, vagy a 799. cikk szerinti II. típusú ellenőrzés alatti vámszabad területen helyezik el, lehetővé téve a vámeljárások lezárását, a vámjogi sors meghatározásához alkalmazott okmányokon vagy nyilvántartásokon vagy az őket helyettesítő bármiféle okmányokon a következő jelölések egyikét kell alkalmazni:

— Mercancías PA/S,

— AF/S-varer,

— AV/S-Waren,

— Εμπορεύματα ET/A,

— IP/S goods,

— Marchandises PA/S,

— Merci PA/S,

— AV/S-goederen,

— Mercadorias AA/S,

— SJ/S-tavaroita,

— AF/S-varor.

(2)  Amikor a vámeljárás alá vont importáruk meghatározott kereskedelempolitikai intézkedések alá tartoznak, és az ilyen intézkedéseket akkor is alkalmazni kell, amikor az árukat vagy változatlan állapotban, vagy végtermékek formájában valamelyik felfüggesztő vámeljárás alá vonják, vagy a 799. cikk szerinti I. típusú ellenőrzés alatti vámszabad területen vagy vámszabad raktárban, vagy a 799. cikk szerinti II. típusú ellenőrzés alatti vámszabad területen helyezik el, az (1) bekezdésben említett jelzést a következők valamelyikével kell kiegészíteni:

— Política comercial,

— Handelspolitik,

— Handelspolitik,

— Εμπορική πολιτική,

— Commercial policy,

— Politique commerciale,

— Politica commerciale,

— Handelspolitiek,

— Politica comercial,

— Kauppapolitiikka,

— Handelspolitik.



5.

szakasz

A vámvisszatérítési eljárás lefolytatásával kapcsolatos rendelkezések

550. cikk

Amikor a vámvisszatérítéses rendszerben az árukra nézve az 549. cikk (1) bekezdésében említett vámjogi sorsot határozzák meg, az e rendelkezéshez előírt jelzések a következők:

— Mercancías PA/R,

— AF/T-varer,

— AV/R-Waren,

— Εμπορεύματα ET/E,

— IP/D goods,

— Marchandises PA/R,

— Merci PA/R,

— AV/T-goederen,

— Mercadorias AA/D,

— SJ/T-tavaroita,

— AF/R-varor.



4.

FEJEZET

vámfelügyelet melletti feldolgozás

551. cikk

(1)  A vámfelügyelet melletti feldolgozásra vonatkozó vámeljárás olyan áruknál alkalmazandó, amelyek feldolgozása alacsonyabb összegű behozatalai vámok alá tartozó termékeket eredményez, mint amekkora az importárukra alkalmazandó.

A vámeljárás azokra az árukra is alkalmazandó, amelyeket műveleteknek kell alávetni ahhoz, hogy szabad forgalomba bocsátásukhoz a műszaki előírásoknak megfeleljenek.

(2)  (542) cikk (1) és (2) bekezdését értelemszerűen alkalmazni kell.

(3)  A szabad forgalomba bocsátásra bejelentett végtermékek vámértékének meghatározásához a nyilatkozattevő választhatja a Vámkódex 30. cikke (2) bekezdésének a), b) vagy c) pontjában említett bármelyik módszert, vagy az importáruk vámértékét, a feldolgozási költségekkel növelve.

552. cikk

(1)  A 76. melléklet A. részében említett áru- és műveletfajtáknál a gazdasági feltételeket teljesítettnek kell tekinteni.

A más típusú áruknál és műveleteknél a gazdasági feltételeket meg kell vizsgálni.

(2)  A 76. melléklet B. részében említett, és az A. részében nem említett áru- és műveletfajtáknál a gazdasági feltételek vizsgálatára a bizottságban kerül sor. Az 504. cikk (3) és (4) bekezdését alkalmazni kell.



5.

FEJEZET

Ideiglenes behozatal



1.

szakasz

Általános rendelkezések

553. cikk

(1)  A vámeljárás alatt álló állatoktól született állatokat, kivéve, ha kereskedelmi értékük elhanyagolható, nem közösségi áruknak és egyúttal a vámeljárás alatt állóknak kell tekinteni.

(2)  A vámhatóságok biztosítják, hogy a teljes időtartam, melynek során az áruk az ugyanazon célból és ugyanazon engedélyes felelőssége mellett vámeljárás alatt állnak, ne haladja meg a 24 hónapot még akkor sem, ha a vámeljárást egy másik felfüggesztő vámeljárás alá vonással zárták le, és utóbb az árukat ismételten ideiglenes behozatal alá vonják.

Az engedélyes kérelmére azonban a vámhatóságok ezt az időtartamot meghosszabbíthatják, azzal idővel, amelynek során az árukat nem használják, az általuk meghatározott feltételek mellett.

(3)  A Vámkódex 140. cikke (3) bekezdésének alkalmazásában kivételes körülmény bármilyen olyan esemény, melynek eredményeként az árukat egy további időszakon át fel kell használni ahhoz, hogy az ideiglenes behozatali művelet célját elérjék.

(4)  A vámeljárás alá vont áruknak ugyanabban az állapotban kell maradniuk.

A vámeljárásban megengedett a javítás és karbantartás, beleértve a nagyjavítást és a beállításokat, vagy az áruk állagmegőrzésére vagy a használatukra vonatkozó műszaki előírásoknak való megfelelés biztosítására irányuló intézkedéseket.

554. cikk

Ideiglenes behozatal a behozatali vámok alóli teljes mentességgel (a továbbiakban: behozatali vámok alóli teljes mentesség) csak az 555–578. cikk szerint adható meg. Ideiglenes behozatal a behozatali vámok alóli részleges mentességgel fogyasztási cikkekre nem adható.



2.

szakasz

A behozatali vámok alóli teljes mentesség feltételei



1.

alszakasz

Szállítóeszközök

555. cikk

(1)  Ezen alszakasz alkalmazásában:

a)

»kereskedelmi célú felhasználás«a szállítóeszköznek személyek vagy áruk díjazás ellenében történő szállítására vagy valamely vállalkozás gazdasági tevékenységének keretében történő felhasználását jelenti;

b)

»magáncélú felhasználás«valamely szállítóeszköz kereskedelmi célú felhasználáson kívüli felhasználását jelenti;

c)

»belső forgalom«a Közösség vámterületén belül felszállt személyeknek, illetve berakodott áruknak a szállítását jelenti az említett területen belül történő kiszállás, illetve kirakodás céljával.

(2)  A szállítóeszközök magukban foglalják a szokásos pótalkatrészeket, tartozékokat és az őket kísérő felszerelést.

556. cikk

A raklapok a behozatali vámok alól teljes mentességben részesülnek.

A vámeljárás akkor is lezárásra kerül, amikor ugyanazon típusú és lényegében ugyanolyan értékű raklapokat kivisznek vagy újra kivisznek.

557. cikk

(1)  Behozatali vámok alóli teljes mentességben részesülnek a szállítótartályok, amennyiben azokat megfelelő és világosan látható helyen tartósan megjelölték a következő információval:

a) a tulajdonos vagy az üzemeltető azonosítása, amit vagy teljes neve vagy bevezetett azonosítója jelöl, kivéve az olyan jeleket, mint például embléma vagy zászló;

b) a kombinált vasúti-közúti fuvarozásnál használt csereszekrények kivételével a szállítótartály azonosító jelei és számai, melyet a tulajdonos vagy az üzemeltető ad meg; önsúlya, beleértve összes állandóan rögzített felszerelését;

c) a légi fuvarozásnál használt szállítótartályok kivételével az az ország, amelyhez a szállítótartály tartozik, vagy teljesen kiírva vagy az ISO alfa-2 országkód segítségével, amelyet az ISO 3166 vagy 6346 nemzetközi szabvány ír elő, vagy a nemzetközi közúti forgalomban gépjárműveknél a nyilvántartásba vétel országának jelzésére alkalmazott megkülönböztető kezdőbetűkkel, vagy a kombinált vasúti-közúti fuvarozásnál alkalmazott csereszekrényeknél, számokkal.

Amikor az engedély iránti kérelmet a 497. cikk (3) bekezdése c) pontjának első albekezdése szerint nyújtják be, a Közösség vámterületén képviselettel rendelkező személynek a szállítótartályokat figyelemmel kell kísérnie oly módon, hogy mindenkor közölhesse tartózkodási helyüket, valamint vámeljárás alá vonásuk, illetve annak lezárásának adatait.

(2)  Az újrakivitel előtt a szállítótartályok használhatók belső forgalomban. Az ugyanazon tagállam területén belül berakodott és ott kirakodni szánt áruk szállítására azonban a szállítótartályokat csak egyszer lehet felhasználni a tagállamban való minden egyes tartózkodás során, akkor, amikor a szállítótartályoknak egyébként ezen a területen belül rakomány nélkül kellene az utat megtenniük.

(3)  A 95/137/EK tanácsi határozattal ( 9 ) jóváhagyott, a nemzetközi fuvarozás közös használatú konténereinek vámkezeléséről szóló, 1994. január 21-i genfi egyezmény feltételei szerint, a vámhatóságok engedélyezniük kell a vámeljárások lezárását, amikor ugyanolyan típusú vagy ugyanolyan értékű szállítótartályokat kivisznek vagy újra kivisznek.

558. cikk

(1)  A közúti, vasúti, légi, tengeri vagy belvízi szállítóeszközök a behozatali vámok alóli teljes mentességben részesülnek, amikor azokat:

a) a Közösség vámterületén kívül vették nyilvántartásba e területen kívül letelepedett személy nevében; azonban ha a szállítóeszközöket nem vették nyilvántartásba, a fenti feltétel teljesítettnek tekinthető, amennyiben a tulajdonos a Közösség vámterületén kívül letelepedett személy;

b) e területen kívül letelepedett személy használja az 559., 560. és 561. cikk sérelme nélkül; valamint

c) kereskedelmi célú felhasználás esetén és a vasúti szállítóeszközök kivételével kizárólag olyan szállításra használják, amely a Közösség vámterületén kívül kezdődik vagy végződik; azonban felhasználhatók belső forgalomban, amennyiben a szállítás területén hatályos rendelkezések, különösen a beléptetésre és üzemeltetésre vonatkozók, így rendelkeznek.

(2)  Amikor az (1) bekezdésben említett szállítóeszközöket egy, a Közösség vámterületén letelepedett bérbeadással foglalkozó szakszolgáltató e területen kívül letelepedett személynek adja újra bérbe, a szerződés hatálybalépésétől számított nyolc napon belül a szállítóeszközt újra ki kell vinni.

559. cikk

A Közösség vámterületén belül letelepedett személyek a behozatali vámok alóli teljes mentességben részesülnek, amikor:

a) vasúti szállítóeszközöket ilyen személyek rendelkezésére bocsátanak olyan megállapodás alapján, miszerint az egyes hálózatok sajátjukként használhatják más hálózatok gördülőállományát;

b) a Közösség vámterületén nyilvántartásba vett közúti szállítóeszközhöz pótkocsit csatolnak;

c) a szállítóeszközöket vészhelyzettel kapcsolatban használják, és használatuk időtartama nem haladja meg az öt napot; vagy

d) a szállítóeszközöket bérbeadással foglalkozó szakszolgáltató cég használja öt napot nem meghaladó időtartamon belüli újrakivitel céljából.

560. cikk

(1)  A Közösség vámterületén belül letelepedett természetes személyek a behozatali vámok alóli teljes mentességben részesülnek, amennyiben a szállítóeszközöket magáncélra használják alkalomszerűen, a nyilvántartás szerinti üzemeltető utasításai szerint, ha a üzemeltető a vámterületen tartózkodik a használat idején. Ilyen személyek a behozatali vámok alóli teljes mentességben részesülnek az írásos szerződés alapján bérbe vett szállítóeszköz magáncélú használata esetén is, ha azt alkalomszerűen arra használják:

a) hogy visszatérjenek a Közösségen belüli lakóhelyükre;

b) hogy elhagyják a Közösséget; vagy

c) ahol ezt általánosságban az érintett vámigazgatások engedélyezik.

(2)  A szállítóeszközt újra ki kell vinni, vagy vissza kell juttatni a Közösség vámterületén belül letelepedett bérbeadó szolgáltatóhoz:

a) az (1) bekezdés a) pontjában említett esetben a szerződés hatálybalépésétől számított öt napon belül;

b) az (1) bekezdés c) pontjában említett esetben a szerződés hatálybalépésétől számított nyolc napon belül.

Az (1) bekezdés b) pontjában említett esetben a szállítóeszközt újra ki kell vinni a szerződés hatálybalépésétől számított két napon belül.

561. cikk

(1)  A behozatali vámok alóli teljes mentességet meg kell adni, amikor a szállítóeszközt a Közösség vámterületén belül valamely ideiglenes rendszámmal kerülnek nyilvántartásba vételre a következő személyek valamelyikének nevében történő újrakivitel céljából:

a) e területen kívül letelepedett személy;

b) e területen belül letelepedett természetes személy, ha az érintett személy arra készül, hogy szokásos lakóhelyét e területen kívüli helyre helyezi át.

A b) pontban említett esetben a szállítóeszközt a nyilvántartásba vétel időpontjától számított három hónapon belül ki kell vinni.

(2)  A behozatali vámok alóli teljes mentességet meg kell adni, amikor a szállítóeszközt olyan, a Közösség vámterületén belül letelepedett természetes személy használja kereskedelmi vagy magáncélra, aki a szállítóeszköz e területen kívül letelepedett tulajdonosának alkalmazásában áll, vagy akit az ilyen tulajdonos másképpen erre felhatalmaz.

A magáncélú felhasználásról a munkaszerződésben rendelkezni kell.

A vámhatóságok korlátozhatják e rendelkezés alapján a szállítóeszköz ideiglenes behozatalát rendszeres használat esetén.

(3)  Kivételes esetekben megadható a behozatali vámok alóli teljes mentesség akkor is, amikor a szállítóeszközt kereskedelmi célra a Közösség vámterületén belül letelepedett személyek korlátozott ideig használják.

562. cikk

Más különleges rendelkezések sérelme nélkül, a vámeljárás lezárására nyitva álló határidő a következő:

a) a vasúti szállítóeszközöknél: 12 hónap;

b) vasúti szállítóeszközökön kívüli kereskedelmi célra használt szállítóeszközöknél a szállítási művelet végrehajtásához szükséges idő;

c) a magáncélra használt közúti szállítóeszközöknél:

— diákoknál: az az időszak, amíg a diák kizárólag tanulmányok folytatásának céljára a Közösség vámterületén tartózkodik,

— meghatározott időtartamú megbízásokat teljesítő személyeknél: az az időszak, amíg az ilyen személy a Közösség vámterületén tartózkodik kizárólag megbízatások teljesítése végett,

— más esetekben, ideértve a hátas és igavonó állatokat és az általuk vont járműveket: 6 hónap;

d) a magáncélra használt légi szállítóeszközöknél: 6 hónap;

e) a magáncélra használt tengeri és belvízi szállítóeszközöknél: 18 hónap.



2.

alszakasz

Utasok személyes használatú tárgyai és sportcélokra behozott áruk; jóléti anyagok tengerészek számára

563. cikk

Meg kell adni a behozatali vámok alóli teljes mentességet, amikor az utas a 236. cikk A. pontjának 1. alpontjában meghatározottak szerint az útra ésszerűen szükséges személyes használatú tárgyakat, illetve sportcélú árukat hoz be.

564. cikk

A következő esetekben meg kell adni a behozatali vámok alóli teljes mentességet a tengerészeknek szánt jóléti anyagokra:

a) amikor azokat nemzetközi tengeri forgalomban részt vevő hajón használják;

b) amikor azokat ilyen hajóról kirakodják és a hajózó személyzet ideiglenesen a parton használja azokat;

c) amikor az ilyen hajó hajózó személyzete használja ezeket nonprofit szervezetek által működtetett kulturális vagy szociális létesítményekben vagy a vallásgyakorlás olyan helyein, ahol tengerészek számára rendszeresen tartanak istentiszteleteket.



3.

alszakasz

Katasztrófák következményeinek felszámolásához használt anyagok; orvosi, sebészeti és laboratóriumi felszerelés; állatok, határövezetekben történő felhasználásra szánt áruk

565. cikk

Behozatali vámok alóli teljes mentességet kell adni katasztrófák következményeinek felszámolására szánt anyagokra, ahol azokat a Közösség vámterületét érintő katasztrófák vagy hasonló helyzetek hatásai ellen bevezetett intézkedésekkel kapcsolatban használják fel, és állami szerveknek, vagy az illetékes hatóságok által jóváhagyott testületeknek szánják.

566. cikk

A behozatali vámok alóli teljes mentességet meg kell adni, amikor valamely kórház vagy más gyógyintézmény kérésére kölcsönként küldenek orvosi, sebészeti vagy laboratóriumi felszerelést, amikor az ilyen intézménynek sürgős szüksége van az ilyen felszerelésre saját felszerelésének elégtelensége miatt, és ahol az ilyen felszerelést diagnosztikai vagy terápiás célra kívánják használni.

567. cikk

A Közösség vámterületén kívül letelepedett személy tulajdonában álló állatokra behozatali vámok alóli teljes mentességet kell adni.

A mentességet a hatályos rendelkezések szerint meghatározott határövezet jellegzetességeivel összhangban álló tevékenységekre szánt alábbi árukra kell megadni:

a) az ideiglenes behozatal határövezetével szomszédos határövezetben letelepedett személy tulajdonában álló és az ilyen szomszédos határövezetben letelepedett személy által használt felszerelésre;

b) az állami hatóságok felelősségével az ilyen határövezetben az infrastruktúra kiépítéséhez, javításához vagy karbantartásához felhasznált árukra.



4.

alszakasz

Hang-, kép- és adathordozó, reklámanyag; szakmai felszerelés; pedagógiai anyag és tudományos felszerelés

568. cikk

Behozatali vámok alóli teljes mentességet kell adni:

a) a hang-, kép- vagy adatfeldolgozási információhordozó árukra, melyek célja a kereskedelmi forgalomba hozatal előtti bemutatás, vagy amelyek ingyenesek, vagy amelyek célja a hangsávval történő ellátás, szinkronizálás vagy másolás; vagy

b) a kizárólag reklámcélra használt árukra.

569. cikk

(1)  A behozatali vámok alóli teljes mentességet meg kell adni, amikor a szakmai felszerelés:

a) a Közösség vámterületén kívül letelepedett személy tulajdonában áll;

b) azt a Közösség vámterületén kívül letelepedett személy vagy a tulajdonos egy alkalmazottja hozza be, az alkalmazott lehet a Közösség vámterületén letelepedett személy; és

c) az importőr használja fel, vagy az ő felügyelete alatt használják fel, kivéve az audiovizuális koprodukciók eseteit.

(2)  Teljes mentesség nem adható meg, amikor a felszerelést ipari gyártáshoz vagy áruk csomagolásához, vagy, a kéziszerszámok esetét kivéve, természeti erőforrások kiaknázásához, épületek építéséhez, javításához vagy karbantartásához vagy földmunkához és hasonló projektekhez használják fel.

570. cikk

A behozatali vámok alóli teljes mentességet meg kell adni, amikor a pedagógiai anyagok és tudományos felszerelések:

a) a Közösség vámterületén kívül letelepedett személy tulajdonában állnak;

b) azokat állami vagy magántulajdonú, tudományos, oktató vagy szakképző intézmények hozzák be, amelyek alapvetően nem nyereségérdekeltek, és azokat kizárólag az oktatásban, szakképzésben vagy tudományos kutatásban az ő felelősségük mellett használják fel;

c) azokat ésszerű számban hozzák be, tekintettel a behozatal céljára; valamint

d) nem használják tisztán kereskedelmi célra.



5.

alszakasz

Göngyöleg, öntőformák, dombornyomó szerszámok, nyomólemezek, rajzok, vázlatok, mérő, ellenőrző és tesztelő műszerek és más hasonló cikkek, különleges szerszámok és eszközök; tesztek elvégzésére szolgáló vagy tesztelendő áruk; minták; termelőeszközök pótlása

571. cikk

A behozatali vámok alóli teljes mentességet kell megadni, amikor a göngyöleget:

a) ha töltve importálják, újrakivitelre szánják akár üresen akár töltve;

b) ha üresen importálják, töltve szánják újrakivitelre.

A göngyöleg nem használható belső forgalomban, kivéve áruk kivitele céljából. A töltve importált göngyölegek esetén ez attól az időponttól alkalmazandó, amikor azok tartalmát kiürítik.

572. cikk

(1)  A behozatali vámok alóli teljes mentességet kell adni, amikor öntőformák, dombornyomó szerszámok, nyomólemezek, rajzok, vázlatok, mérő, ellenőrző és tesztelő műszerek és más hasonló cikkek:

a) a Közösség vámterületén kívül letelepedett személy tulajdonában állnak; és

b) a Közösség vámterületén belül letelepedett személy használja azokat gyártáshoz, és a felhasználásukból származó termelés legalább 75 %-át kiviszik.

(2)  A behozatali vámok alóli teljes mentességet kell adni a különleges szerszámokra és eszközökre, amikor:

a) azok Közösség vámterületén kívül letelepedett személy tulajdonában állnak; és

b) azokat ingyenesen a Közösség vámterületén belül letelepedett személy rendelkezésére bocsátották olyan áruk előállításához, amelyeket teljes egészében kivitelre szánnak.

573. cikk

A következő árukra a behozatali vámok alól teljes mentességet kell adni:

a) tesztek, kísérletek vagy bemutatók tárgyát képező árukra;

b) a kielégítő eredményű elfogadási tesztekre vonatkozó rendelkezéseket tartalmazó adásvételi szerződéssel kapcsolatban kielégítő eredményű elfogadási tesztektől függően importárukra, amelyeket az ilyen teszteknek alávetnek;

c) pénzügyi nyereséget nem hozó tesztek, kísérletek vagy bemutatók végrehajtására használt árukra.

A b) pontban említett árukra a vámeljárás lezárására nyitva álló határidő hat hónap.

574. cikk

A behozatali vámok alól teljes mentességet kell adni az ésszerű mennyiségben behozott, és kizárólag a Közösség vámterületén történő bemutatásra vagy szemléltetésre felhasznált mintákra.

575. cikk

A behozatali vámok alóli teljes mentességet kell megadni, amikor termelési eszközök pótlását a szállító vagy a javítást végző bocsátja ideiglenesen a vevő rendelkezésére a hasonló áruk leszállításáig vagy kijavításáig.

A vámeljárás lezárására nyitva álló határidő hat hónap.



6.

alszakasz

Rendezvényekre vagy értékesítésre szánt áruk

576. cikk

(1)  A behozatali vámok alóli teljes mentességet kell adni az olyan nyilvános rendezvényen kiállításra vagy felhasználásra kerülő árukra, amelyeket nem pusztán az áruk kereskedelmi értékesítése érdekében szerveztek, vagy az ilyen rendezvényeken a vámeljárás alá vont árukból nyert árukra.

Kivételes esetekben az illetékes vámhatóságok más rendezvényekre is engedélyezhetik a vámeljárást.

(2)  A behozatali vámok alóli teljes mentességet kell megadni a jóváhagyás érdekében behozott árukra, amennyiben ezeket nem lehet mintaként behozni és a feladó az ő részéről értékesíteni kívánja az árukat és a címzett bevizsgálás után dönthet arról, hogy megvásárolja-e azokat.

A vámeljárás lezárására nyitva álló határidő két hónap.

(3)  A behozatali vámok alóli teljes mentességet kell megadni a következőkre:

a) művészeti tárgyakra, gyűjteménydarabokra és régiségekre a 77/388/EGK irányelv I. mellékletében meghatározottak szerint, ha azokat kiállítás céljára az esetleges értékesítés szándékával importálják;

b) az újonnan előállítottakon kívüli árukra, amelyeket aukció útján történő értékesítés érdekében hoznak be.



7.

alszakasz

Pótalkatrészek, tartozékok és felszerelések; egyéb áruk

577. cikk

A behozatali vámok alóli teljes mentességet kell megadni a vámeljárás alá vont áruk nagyjavítását, beállítását és állagmegőrzését is magában foglaló javításra és karbantartásra használt pótalkatrészek, tartozékok és felszerelések behozatalára.

578. cikk

A behozatali vámok alóli teljes mentességet lehet megadni, amikor az 556–577. cikkben felsoroltakon kívüli, vagy az e cikkekben foglalt feltételeket nem teljesítő árukat hoznak be:

a) alkalmanként és három hónapot nem meghaladó időtartamra; vagy

b) gazdasági hatással nem járó különleges helyzetekben.



3.

szakasz

A vámeljárások lefolytatására vonatkozó rendelkezések

579. cikk

Amikor a személyi használati tárgyakat, sportcélra behozott árut vagy szállítóeszközöket szóban vagy más cselekménnyel jelentenek be a vámeljárás alá vonásra, a vámhatóságok előírhatják az írásbeli vámáru-nyilatkozatot, amikor nagy összegű behozatali vámokról van szó, vagy a vámeljárásokhoz kapcsolódó kötelezettségek be nem tartásának komoly kockázata áll fenn.

580. cikk

(1)  Az ATA/CPD-igazolványok alkalmazásával történő vámeljárás alá vonásra vonatkozó nyilatkozatokat akkor kell elfogadni, ha azokat egy részt vevő országban bocsátották ki, és egy nemzetközi garanciavállaló láncolat részét képező egyesület azt záradékolja és arra vonatkozóan garanciát vállal. Kivéve, ha erről bilaterális vagy multilaterális megállapodások másként rendelkeznek, a »részt vevő ország« az ATA-egyezményben vagy az Isztambuli Egyezményben résztvevő szerződő felet jelenti, amely elfogadta a Vámegyüttműködési Tanács 1992. június 25-i, az ATA-igazolvány és a CPD-igazolvány ideiglenes behozatali eljáráshoz történő elfogadásáról szóló ajánlásait.

(2)  Az (1) bekezdés csak akkor alkalmazható, ha az ATA/CPD-igazolvány:

a) az ezen egyezmények vagy megállapodások szerinti árukhoz és felhasználásokhoz kapcsolódik;

b) azt a vámhatóság a borítólap megfelelő részén igazolja; és

c) érvényes a Közösség teljes vámterületén.

Az ATA/CPD-igazolvány a Közösség vámterületére való beléptetést végző vámhivatalnál kell bemutatni, kivéve, ha ez a vámhivatal nem tudja az eljárásra vonatkozó feltételek teljesítését ellenőrizni.

(3)  A 454., 455., valamint 458–461. cikket értelemszerűen alkalmazni kell a vámeljárás alá vont és az ATA-igazolvány fedezete alatt lévő árukra.

581. cikk

(1)  Az ATA/CPD-igazolványokra vonatkozó különleges garanciarendszer sérelme nélkül, az írásbeli vámáru-nyilatkozattal történő vámeljárás alá vonás biztosíték nyújtásától függ, kivéve a 77. mellékletben meghatározott eseteket.

(2)  A vámeljárás ellenőrzésének elősegítése érdekében a vámhatóságok előírhatják a nyilvántartások vezetését.

582. cikk

(1)  Amikor az 576. cikk szerint vámeljárás alá vont árukra vonatkozó vámeljárást szabad forgalomba bocsátással zárják le, a vámtartozás összegét a szabad forgalomba bocsátásra vonatkozó nyilatkozat elfogadásának időpontjában az ilyen árukra vonatkozó tehermegállapítási elemek alapján kell meghatározni.

Amennyiben az 576. cikk szerint vámeljárás alá vont árukat piaci forgalomba hozzák, azokat akkor kell a vám elé állítottnak tekinteni, amikor azokat szabad forgalomba bocsátásra bejelentik a vámeljárás lezárására nyitva álló határidő lejárta előtt.

(2)  Az 576. cikk (1) bekezdésében említett áruk tekintetében a vámeljárás lezárásához azok valamely nyilvános rendezvényen történő ingyenes szétosztását újrakivitelnek kell tekinteni, feltéve, hogy mennyiségük megfelel a rendezvény jellegének, a látogatók számának és az engedélyes abban való részvétele mértékének.

Az első albekezdés nem alkalmazható szeszes italokra, dohányárura vagy üzemanyagra.

583. cikk

Ahol a vámeljárás alá vont árukat valamelyik felfüggesztő vámeljárás alá vonják, vagy a 799. cikk szerinti I. típusú ellenőrzés alatt álló vámszabad területen vagy vámszabad raktárban, vagy a 799. cikk szerinti II. típusú ellenőrzés alatti vámszabad területen helyezik el, lehetővé téve az ideiglenes behozatal lezárását, az áruk említett vámjogi sorsának meghatározásához alkalmazott, az ATA/CPD-igazolványokon kívüli okmányokon vagy nyilvántartásokban, vagy az azokat helyettesítő bármilyen más okmányon a következő jelzések valamelyikét kell feltüntetni:

— Mercancías IT,

— MI-varer,

— VV-Waren,

— Εμπορεύματα ΠΕ,

— ΤA goods,

— Marchandises ΑΤ,

— Merci ΑΤ,

— TI-goederen,

— Mercadorias IT,

— VM-tavaroita,

— TI-varor.

584. cikk

Megállapodás alapján közösen használt vasúti szállítóeszközöknél a vámeljárást akkor is le kell zárni, amikor ugyanolyan típusú vagy ugyanolyan értékű vasúti szállítóeszközöket, mint amelyeket a Közösség vámterületén letelepedett személy rendelkezésére bocsátottak, kivisznek vagy újra kivisznek.



6.

FEJEZET

Passzív feldolgozás



1.

szakasz

Az engedély megadásának további feltételei

585. cikk

(1)  Amennyiben az ellenkezőjére utaló jelek nincsenek, a közösségi feldolgozók alapvető érdekeit úgy kell tekinteni, hogy azok súlyosan nem sérülnek.

(2)  Amikor olyan személy nyújt be engedély iránti kérelmet, aki ideiglenes exportárut visz ki a feldolgozási műveletek megszervezése nélkül, a vámhatóság előzetesen elvégzi a Vámkódex 147. cikke (2) bekezdésében foglalt feltételek vizsgálatát az alátámasztó dokumentumok alapján. Az 503. és 504. cikket értelemszerűen alkalmazni kell.

586. cikk

(1)  Az engedélyben meg kell határozni azokat az eszközöket és módszereket amelyek annak megállapításához szü kségesek, hogy a végtermékek az ideiglenes exportáruk feldolgozásából származnak, illetve amelyek révén igazolható, hogy a szabványos csererendszer alkalmazásának feltételei teljesülnek.

Az ilyen eszközök és módszerek magukban foglalhatják a 104. mellékletben foglalt adatlap felhasználását és a nyilvántartások vizsgálatát.

(2)  Amikor a feldolgozási művelet jellege nem teszi lehetővé annak megállapítását, hogy a végtermékek az ideiglenes exportárukból származnak, megfelelően indokolt esetekben az engedély mégis kiadható, feltéve, hogy a kérelmező megfelelő garanciát tud felajánlani arra, hogy a feldolgozási műveletekben használt áruk ugyanazzal a nyolcszámjegyű KN-kóddal, ugyanazzal a kereskedelmi minőséggel és ugyanazokkal a műszaki jellemzőkkel rendelkeznek, mint az ideiglenes exportáruk. Az engedélyben meg kell határozni a vámeljárás alkalmazásának feltételeit.

587. cikk

Ha a vámeljárást javítás miatt kérelmezik, az ideiglenes exportáruknak javíthatónak kell lenniük, és a vámeljárást nem lehet az áruk műszaki teljesítményének fokozására felhasználni.



2.

szakasz

A vámeljárás lefolytatására vonatkozó rendelkezések

588. cikk

(1)  Az engedélyben meg kell határozni a vámeljárás lezárására nyitva álló határidőt. Amikor a körülmények indokolják, ez a határidő meghosszabbítható még akkor is, ha az eredetileg meghatározott határidő már lejárt.

(2)  A Vámkódex 157. cikke (2) bekezdését alkalmazni kell az eredeti határidő lejárta után is.

589. cikk

(1)  Az ideiglenes exportáruk vámeljárás alá vonására vonatkozó nyilatkozatot az exportra meghatározott rendelkezések szerint kell kiállítani.

(2)  Előzetes behozatal esetén a szabad forgalomba bocsátásra vonatkozó nyilatkozatot kísérő dokumentumok között kell lennie az engedély egy másolatának is, kivéve, ha az engedélyért a 497. cikk (3) bekezdés d) pontja szerint folyamodnak. A 220. cikk (3) bekezdését értelemszerűen alkalmazni kell.



3.

szakasz

A vámmentesség számítására vonatkozó rendelkezések

590. cikk

(1)  A levonandó összeg kiszámításához nem lehet figyelembe venni a dömpingellenes vámokat és a kiegyenlítő vámokat.

A hulladékot, selejtet, maradványt, levágott részeket és maradékot képező melléktermékeket beszámítottnak kell tekinteni.

(2)  Az ideiglenes exportáru értékének a Vámkódex 151. cikke (2) bekezdése második albekezdésében említett módszerek valamelyike szerinti meghatározásánál az ideiglenes exportáru berakodásának, szállításának és biztosításának költségei a feldolgozási művelet helyéig vagy addig a helyig, ahol az utolsó ilyen művelet megtörtént, nem számíthatók be:

a) az ideiglenes exportáru értékébe, amelyet figyelembe vesznek a végtermékek vámértékének meghatározásánál a Vámkódex 32. cikke (1) bekezdése b) pontjának i. alpontja szerint; vagy

b) a feldolgozási költségekbe, amikor az ideiglenes exportáru értéke a Vámkódex 32. cikke (1) bekezdése b) pontjának i. alpontja szerint nem határozható meg.

A végtermékek rakodási, szállítási és biztosítási költségeit a feldolgozási művelet vagy az utolsó feldolgozási művelet helyéről a Közösség vámterületére történő belépésük helyéig be kell számítani a feldolgozási költségekbe.

A rakodási, szállítási és biztosítási költségek magukban foglalják:

a) jutalékokat és ügynöki jutalékokat, a vételi jutalékok kivételével;

b) az ideiglenes exportárut tartalmazó, annak integráns részét nem képező anyagok, illetve eszközök költségét;

c) a csomagolás költségét, beleértve a bér- és anyagköltséget;

d) az áru szállításával kapcsolatban felmerülő kezelési költségeket.

591. cikk

Kérelemre a behozatali vámok alól részleges mentesség adható azzal, hogy a feldolgozási művelet költségét tekintik a vámérték alapjának.

A nem kereskedelmi jellegű áruk kivételével az első albekezdés nem alkalmazható, amikor az ideiglenes exportárut, amely a Vámkódex II. címe II. fejezete 1. szakasza szerint nem közösségi származású, nulla vámtétellel bocsátották szabad forgalomba.

A Vámkódex 29–35. cikkét értelemszerűen alkalmazni kell azokra a feldolgozási költségekre, amelyeknél nem veszik figyelembe az ideiglenes exportárut.

592. cikk

Azoknál a vállalkozásoknál, amelyek gyakran végeznek feldolgozási műveleteket javításra ki nem terjedő engedély alapján, a vámhatóságok az engedélyes kérésére mindezen műveletekre alkalmazandó átlagos vámtételt állapíthatnak meg (a vámeljárás összesített lezárása).

Ezt a vámtételt minden egyes 12 hónapot meg nem haladó időszakra meg kell határozni, és az adott időszakban szabad forgalomba bocsátásra kerülő végtermékekre kell alkalmazni ideiglenesen. Minden egyes időszak végén a vámhatóságok elvégzik a végleges számítást, és ahol helyénvaló, alkalmazzák a Vámkódex 220. cikke (1) bekezdésének vagy 236. cikkének a rendelkezéseit.”

29. A II. rész V. címe I. fejezete (799–840. cikk) helyébe a következő rendelkezés lép:

„I.

FEJEZET

vámszabad területek és vámszabad raktárak



1.

szakasz

A 2. és 3. szakasz közös rendelkezései



1.

alszakasz

Meghatározások és általános rendelkezések

799. cikk

E fejezet alkalmazásában:

a)

»I. típusú ellenőrzés«alapvetően egy kerítés létére alapuló ellenőrzés;

b)

»II. típusú ellenőrzés«elsősorban a vámraktározási eljárás követelményeinek megfelelően végrehajtott alakiságokra alapuló ellenőrzés;

c)

»üzemeltető«vámszabad területen vagy vámszabad raktárban tárolást, megmunkálást, feldolgozást, áruértékesítést vagy -vásárlást érintő tevékenységet folytató bármely személy.

800. cikk

Bármely személy kérheti a tagállamok által kijelölt vámhatóságokat, hogy a Közösség vámterületének valamely részét vámszabad területként vagy létrehozandó vámszabad raktárként jelölje ki.

801. cikk

(1)  A vámszabad területen épület létesítésének engedélyezése iránti kérelmet írásban kell benyújtani.

(2)  Az (1) bekezdésben említett kérelemben meg kell határozni azt a tevékenységet, amelyre az épületet használni fogják, és meg kell adni minden olyan információt, amely a tagállamok által kijelölt vámhatóságok számára lehetővé teszi az engedély megadása indokainak értékelését.

(3)  Az illetékes vámhatóságok azokban az esetekben adják meg az engedélyt, amikor annak eredményeképp a vámszabályok alkalmazása nem ütközik akadályba.

(4)  az (1), (2) és (3) bekezdést alkalmazni kell akkor is, amikor a vámszabad területen lévő épületet vagy a vámszabad raktárt képező épületet átalakítják.

802. cikk

A tagállamok vámhatóságainak a következő információt kell közölniük a Bizottsággal:

a) a Közösségben létező és üzemelő vámszabad területeket a 799. cikk osztályozása szerint;

b) azokat a kijelölt vámhatóságokat, amelyekhez a 804. cikkben említett kérelmet be kell nyújtani.

A Bizottság az a) és b) pontban említett információt közzéteszi az Európai Közösségek Hivatalos Lapja C sorozatában.



2.

alszakasz

A raktárnyilvántartások jóváhagyása

803. cikk

(1)  Az, hogy az üzemeltető végezhet-e tevékenységeket, attól függ, hogy a vámhatóságok jóváhagyják-e:

— a Vámkódex 176. cikkében említett raktárnyilvántartásokat az I. ellenőrzési típusú vámszabad terület vagy a vámszabad raktár esetében,

— a Vámkódex 105. cikkében említett raktárnyilvántartásokat a II. ellenőrzési típusú vámszabad terület esetében.

(2)  A jóváhagyást írásban kell kiadni. Az csak olyan személyeknek adható ki, akik a vámszabad területekre vagy vámszabad raktárakra vonatkozó rendelkezések alkalmazására vonatkozóan minden szükséges garanciát megadnak.

804. cikk

(1)  A raktárnyilvántartások jóváhagyására vonatkozó kérelmet írásban, a tagállamok által kijelölt vámhatóságnak kell benyújtani ott, ahol a vámszabad terület vagy a vámszabad raktár van.

(2)  Az (1) bekezdésben említett kérelemben meg kell határozni, hogy milyen tevékenységeket terveznek; ezt az információt a Vámkódex 172. cikke (1) bekezdésében említett értesítésnek kell tekinteni. A szolgáltatandó információnak tartalmaznia kell a következőket:

a) a vezetett vagy a jövőben vezetendő raktárnyilvántartások részletes leírása;

b) azoknak az áruknak a jellege és vámjogi helyzete, amelyekre ezek a tevékenységek vonatkoznak;

c) ahol alkalmazandó, azt a vámeljárást, amely alapján a tevékenységeket végzik;

d) minden egyéb olyan adat, amelyre a vámhatóságoknak szükségük van a rendelkezések megfelelő alkalmazásának biztosításához.



2.

szakasz

Az I. ellenőrzési típusú vámszabad területekre és vámszabad raktárakra alkalmazandó rendelkezések



1.

alszakasz

Ellenőrzés

805. cikk

A vámszabad területet körbevevő kerítésnek elő kell segítenie a vámhatóságok felügyeletét a vámszabad területen kívül és meg kell akadályoznia, hogy bármilyen árut jogellenesen eltávolítsanak a vámszabad területről.

Az első albekezdést értelemszerűen alkalmazni kell a vámszabad raktárakra is.

A közvetlenül a kerítésen kívüli területnek olyannak kell lennie, hogy lehetővé tegye a vámhatóságok általi megfelelő felügyeletet. Az erre a területre való belépéshez az említett hatóságok hozzájárulása szükséges.

806. cikk

A vámszabad területeken vagy vámszabad raktárakban vezetett raktárnyilvántartásoknak különösen a következőket kell tartalmazniuk:

a) a csomagok jelöléseinek, azonosítószámának, mennyiségének és fajtájának adatait, az áru mennyiségét és szokásos kereskedelmi leírását, illetve adott esetben releváns, a szállítótartály azonosító jelölését;

b) az áruk bármely időpontban történő figyelemmel kísérését lehetővé tévő információt, különösen azok helyét, a vámszabad területen vagy vámszabad raktárban történő tárolásuk, illetve a Közösség vámterületének más részére történő újrabelépésük után hozzájuk rendelt vámjogi sorsot;

c) az áru betárolásakor és kitárolásakor használt fuvarozási okmányok hivatkozási adatait;

d) a vámjogi helyzet jelzését, és ahol releváns, a 812. cikkben említett ilyen vámjogi helyzetet igazoló igazolás hivatkozási adatait;

e) a szokásos kezelési módok adatait;

f) az esettől függően, az 549., 550. vagy 583. cikkben említett jelzések valamelyikét;

g) azoknak az áruknak az adatait, amelyek szabad forgalomba bocsátáskor vagy ideiglenes behozatalnál nem tartoznak behozatali vámok vagy kereskedelempolitikai intézkedések hatálya alá, és amelyek felhasználását vagy rendeltetési helyét ellenőrizni kell.

A vámhatóságok mellőzhetik az ilyen információ egy részének előírását ott, ahol a vámszabad terület vagy a vámszabad raktár felügyeletét vagy ellenőrzését ez nem érinti.

Ha a vámeljárások céljára nyilvántartásokat kell vezetni, az ilyen nyilvántartásokban foglalt információnak nem kell a raktárnyilvántartásokban megjelenniük.

807. cikk

Az aktív feldolgozást vagy a vámfelügyelet melletti feldolgozást a vámszabad területen vagy a vámszabad raktárban lévő végtermékek, vagy változatlan állapotú áru tekintetében a vámszabad terület vagy vámszabad raktár raktárnyilvántartásába történő felvétellel kell lezárni. Az ilyen felvétel hivatkozási adatait – az esettől függően – az aktív feldolgozás vagy a vámfelügyelet melletti feldolgozás nyilvántartásaiba kell felvenni.



2.

alszakasz

Az I. ellenőrzési típusú vámszabad terület és a vámszabad raktár működésével kapcsolatos egyéb rendelkezések

808. cikk

A közösségi jogi aktusokban előírt kereskedelempolitikai intézkedéseket a vámszabad területre vagy vámszabad raktárba betárolt nem közösségi árukra csak annyiban kell alkalmazni, amennyiben azok az árunak a Közösség vámterületére történő beléptetésére vonatkoznak.

809. cikk

Ha a vámtartozás meghatározásához azokat a tehermegállapítási elemeket kell figyelembe venni, amelyeket azt megelőzően kell alkalmazni, hogy az árut a 72. mellékletben említett szokásos kezelési formáknak alávetették volna, az INF8 adatlapot ki lehet adni az 523. cikk szerint.

810. cikk

A 800/1999/EK rendelet 40. cikke szerint vámszabad területen vagy vámszabad raktárban létrehozható élelmiszerraktár.

811. cikk

Olyan nem közösségi áruk újrakivitele esetén, amelyeket nem rakodnak ki, vagy amelyeket átrakodnak, a Vámkódex 182. cikke (3) bekezdésében említett értesítés nem szükséges.

812. cikk

Amikor a vámhatóságok igazolják az áru közösségi vagy nem közösségi helyzetét a Vámkódex 170. cikke (4) bekezdésével összhangban, a 109. mellékletben foglalt mintának megfelelő űrlapot és rendelkezéseket kell alkalmazniuk.

Az üzemeltető az áru közösségi helyzetét azzal a nyomtatvánnyal igazolja, amelyen a nem közösségi árut a Vámkódex 173. cikke a) pontjának megfelelően szabad forgalomra bocsátásra bejelentik, ideértve az aktív feldolgozás vagy a vámfelügyelet melletti feldolgozás lezárását.



3.

szakasz

A II. ellenőrzési típusú vámszabad területekre vonatkozó rendelkezések

813. cikk

Az 1. szakasz és a 814. cikk rendelkezéseinek sérelme nélkül, a vámraktározási eljárásra meghatározott rendelkezéseket a II. ellenőrzési típusú vámszabad területre is alkalmazni kell.

814. cikk

Amikor olyan nem közösségi árut, amelyet nem raktak ki, vagy amelyet csak átrakodtak, a helyi vámkezelési eljárás alkalmazásával helyeznek el vámszabad területen, és később ugyanezzel az eljárással újra kivisznek, a vámhatóságok mentesíthetik az üzemeltetőt az illetékes vámhivatal tájékoztatásának kötelezettsége alól az ilyen áru minden egyes megérkezése, illetve indulása tekintetében. Ilyen esetben az ellenőrzési intézkedéseknek figyelemmel kell lenniük a helyzet különleges jellegére.

Az ilyen átrakással kapcsolatban az áruk rövid távú tárolását az átrakás integráns részének kell tekinteni.”

30. A 859. cikk a következőképpen módosul:

a) a 6. pont helyébe a következő rendelkezés lép:

„6. Az átmeneti megőrzésben lévő vagy vámeljárás alá vont áruk esetén az áru kiszállítása a Közösség vámterületéről, vagy a 799. cikk szerinti I. típusú ellenőrzés alá tartozó vámszabad területre vagy vámszabad raktárba történő betárolása a szükséges alakiságok elvégzése nélkül;”

b) a 9. pont helyébe a következő rendelkezés lép:

„9. Az aktív feldolgozás és a vámfelügyelet melletti feldolgozás keretében az elszámolási okmány benyújtására engedélyezett határidő túllépése, feltéve hogy a határidőt meghosszabbították volna, ha a meghosszabbítást időben kérelmezték volna.”

c) a cikk szövege a következő 10. ponttal egészül ki:

„10. A vámszabad raktárból történő ideiglenes kitárolásra engedélyezett határidő túllépése, feltéve, hogy a határidőt meghosszabbították volna, ha a meghosszabbítást időben kérelmezték volna.”

31. A 10. melléklet a következőkkel egészül ki:



„6309

Használt ruházat és más használt cikkek

Összegyűjtés és szállításra csomagolás”

32. A 37. mellékletben az I. cím B. része (2) bekezdése f) pontja aa. alpontja a következő bekezdéssel egészül ki:

„Ahol az E-típusú raktárra vonatkozó engedély a D-típusúra meghatározott eljárások alkalmazását írja elő, a 33. és a 47. rovatokat is ki kell tölteni.”

33. A 37a. melléklet e rendelet I. mellékletének megfelelően módosul.

34. A 38. melléklet e rendelet II. mellékletének megfelelően módosul.

35. A 45a. melléklet e rendelet III. mellékletének megfelelően módosul.

36. A 47a. melléklet e rendelet IV. mellékletének megfelelően módosul.

37. A 67–103. mellékletek helyébe az e rendelet V. mellékletében bemutatott szöveg (67–77. mellékletek) lép.

38. A 105., 106. és 107. mellékleteket el kell hagyni.

2. cikk

(1)  E rendelet az Európai Közösségek Hivatalos Lapjában való kihirdetését követő hetedik napon lép hatályba.

(2)  Az 1. cikk (1)–(30) és (32)–(38) bekezdéseit 2001. július 1-jétől kell alkalmazni.

(3)  Minden, az engedélyezett címzett státuszt biztosító engedélynek teljesítenie kell a 2454/93/EGK rendelet 408a. cikkének rendelkezéseit a vámhatóságok által meghatározott időpontig, de legkésőbb 2004. március 31-ig. ►M1  Ez az albekezdés nem vonatkozik azokra az árutovábbítási műveletekre, amelyek során az engedélyezett címzett a 372. cikk (1) bekezdésének g) pontjában említett egyszerűsített eljárások alkalmazásával fogad árut. ◄

2004. január 1-je előtt a Bizottság értékeli a 2454/93/EGK rendelet 408a. cikkének végrehajtását e rendelet 367–371. cikkével kapcsolatban. Az értékelés a tagállamok hozzájárulásaiból összeállított jelentésre épül. A Bizottság ennek alapján és a bizottsági eljárásnak megfelelően határoz arról, hogy szükség van-e az első albekezdésben említett időpont elhalasztásának szükségességéről és feltételeiről.

Ez a rendelet teljes egészében kötelező és közvetlenül alkalmazandó valamennyi tagállamban.



I. MELLÉKLET

A 37a. melléklet II. címe B. bekezdése a következőképpen módosul:

1. A GRN attribútum alatt a „Biztosíték hivatkozás” adatcsoportban a magyarázó szöveg végén a következő rendelkezést kell beilleszteni:



Mező

Tartalom

Mező típusa

Példák

1

A kezesség elfogadása évének utolsó két számjegye (ÉÉ)

Numerikus 2

97

2

A kezesség benyújtása országának azonosítója (ISO alfa- 2 országkód)

Alfabetikus 2

IT

3

Egyedi azonosító a kezességnyújtás helye szerinti vámhivatal által adott elfogadásra év és ország szerint

Alfanumerikus 12

1234AB788966

4

Ellenőrző számjegy

Alfanumerikus 1

8

5

A garanciajegy útján nyújtott egyedi kezesség azonosítója (1 betű + 6 számjegy) vagy NULLA más kezességtípusokra

Alfanumerikus 7

A001017

Az 1. és 2. mező a fenti magyarázat szerint.

A 3. mezőt év és ország szerint a kezességnyújtás helye szerinti vámhivatal által a biztosíték elfogadására kiadott egyedi azonosítóval kell kitölteni. Azok a nemzeti vámigazgatások, amelyek a GRN-be felvenni kívánják a kezességnyújtás helye szerinti vámhivatal referenciaszámát is, az első 6 karaktert használhatják fel a kezességnyújtás helye szerinti vámhivatal nemzeti számának beillesztésére.

A 4. mezőt a GRN 1–3. mezőjének ellenőrző számjegyét jelentő értékkel kell kitölteni. Ez a mező lehetővé teszi a hibák felfedezését a GRN első négy mezője adatainak bevitelekor.

Az 5. mezőt csak akkor kell használni, amikor a GRN a számítógépesített árutovábbítási rendszerben nyilvántartott garanciajegy útján nyújtott egyedi kezességre vonatkozik. Ebben az esetben a mezőt a bizonylat azonosítójával kell kitölteni.”

2. A „biztosíték hivatkozás” adatcsoport magyarázó szövege helyébe a következő rendelkezés lép:

„Szám: 99

Ezt az adatcsoportot akkor kell használni, ha a »biztosíték típusa« attribútum a »0«, »1«, »2«, »4« vagy »9« kódot tartalmazza.”

3. A „GRN” adat attribútum magyarázó szövege helyére a következő rendelkezés lép:

„Típus/hossz: an24

Az attribútumot a biztosíték hivatkozási száma (GRN) beillesztésére kell használni, ha a »biztosíték típusa« attribútum a »0«, »1«, »2«, »4« vagy »9« kódot tartalmazza. Ebben az esetben az »egyéb kezességi referencia« attribútum nem használható.”

4. Az „Egyéb biztosíték hivatkozás” adat attribútum magyarázó szövege helyére a következő rendelkezés lép:

„Típus/hossz: an..35

Ezt az attribútumot akkor kell használni, ha a »biztosíték típusa« attribútum a »0«, »1«, »2«, »4« vagy »9« kódokon kívüli kódokat tartalmaz. Ebben az esetben a »GRN« attribútum nem használható.”

5. A „biztosíték hivatkozás” adatcsoport alatt a „hozzáférési kód” attribútum alatti magyarázó szöveg helyébe a következő rendelkezés lép:

„Típus/hossz: an4

Ezt az attribútumot akkor kell használni, amikor a »GRN« attribútumot használják, egyébként ezt az attribútumot a tagállamok választhatják. A kezesség típusától függően azt a kezességnyújtás helye szerinti vámhivatal, a kezes vagy a főkötelezett bocsátja ki, és azt egy meghatározott kezesség biztosítására használják.”



II. MELLÉKLET

A 38. mellékletben az 52. rovat a következőképpen módosul:

A 2. kódnál az „egyéb bejegyzések” alatt a következőkkel egészül ki:

„– hivatkozás a kezességvállalásra

– kezességnyújtás helye szerinti vámhivatal”



III. MELLÉKLET

A 45a. melléklet II. fejezete A. bekezdésének (1) albekezdése a következő utolsó mondattal egészül ki:

„Az »MRN«-t vonalkód módban is ki kell nyomtatni a szabványos »kód 128«»B« karakterkészlet alkalmazásával.”



IV. MELLÉKLET

A 47a. melléklet (3) pontjának második francia bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„– kivéve, amikor a kezességre vonatkozó adatokat a kezességnyújtás helye szerinti vámhivatal és az indító vámhivatal informatikai technológia és számítógépes hálózatok alkalmazásával cseréli ki, az ilyen egyedi kezesség csak a kezességvállalási okmányon beazonosított indító vámhivatalnál használható fel;”



V. MELLÉKLET



„67. MELLÉKLET

KÉRELEM ÉS ENGEDÉLY FORMANYOMTATVÁNYOK

(292., 293., 497. és 505. cikk)

ÁLTALÁNOS MEGJEGYZÉSEK

1. A minta formanyomtatványok szerinti elrendezés nem kötelező; például a rovatok helyett a tagállamok előírhatják a »soros« szerkezetű formanyomtatványokat is, vagy ha szükséges, a rovatok bővíthetők.

A sorszámok és a vonatkozó szövegek azonban kötelező érvényűek.

2. A tagállamok nemzeti célokra előírhatnak rovatokat vagy sorokat. Ezeket a rovatokat vagy sorokat sorszámmal, valamint egy nagybetűvel (pl.: 5A) kell jelölni.

3. Főszabályként, a vastagon szedett sorszámú rovatokat ki kell tölteni. Az útmutató hivatkozik a kivételekre. A vámhatóságok csak akkor írhatják elő az 5. rovat kötelező kitöltését, amikor egységes engedélyt kérelmeznek.

4. Az útmutató függeléke tartalmazza az aktív feldolgozás gazdasági feltételeire vonatkozó 70. melléklet szerinti kódokat.

image

image

image

image

image

image

image

image

image

image

image

image

image

image



Függelék

(A 70. melléklet szerinti kódok az aktív feldolgozás gazdasági feltételeire vonatkozóan)



68. MELLÉKLET

A VÁMELJÁRÁSOK ALATT ÁLLÓ ÁRUKNAK VAGY TERMÉKNEK AZ EGYIK ENGEDÉLYESTŐL EGY MÁSIKNAK TÖRTÉNŐ ÁTSZÁLLÍTÁSA

(513. cikk)

A.   Rendes eljárás (három EV példány)

1. Amennyiben az árukat vagy termékeket a vámeljárások lezárása nélkül szállítják át az egyik engedélyestől a másiknak, egy, a 205–215. cikk szerint kialakított mintának megfelelő formanyomtatványt kell kitölteni az 1., 4. és egy, az 1. példánnyal megegyező további példányon.

2. A szükségesnek tartott ellenőrzések végrehajtásának lehetővé tétele érdekében az első engedélyessel foglalkozó felügyeletet ellátó vámhivatalt az átszállítás megtörténtét megelőzően, az e vámhivatal által meghatározott módon értesíteni kell a tervezett átszállításról.

3. A további 1. példányt az első engedélyesnek (az áruk vagy termékek feladójának) kell megtartania, és az 1. példányt az illetékes felügyeletet ellátó vámhivatalnak kell megküldenie.

4. A 4. példány elkíséri az árut vagy terméket és azt a második engedélyes tartja meg.

5. Az első engedélyes felügyeletét ellátó vámhivatal az 1. példányt a második engedélyes felügyeletét ellátó vámhivatalnak továbbítja.

6. A második engedélyes egy, a nyilvántartásba vétel (ideiglenes behozatal esetén az írásbeli vámáru-nyilatkozat átvétele) napját tartalmazó elismervényt bocsát ki az átszállított árukról vagy termékekről az első engedélyesnek, aki ezt megőrzi.

B.   Egyszerűsített eljárások

I.   Két EV példányt használva:

1. Amennyiben az árukat vagy termékeket a vámeljárások lezárása nélkül szállítják át az egyik engedélyestől a másiknak, az A. rész (1) bekezdésében említett dokumentumnak csak az 1. és 4. példányát kell kitölteni.

2. Annak érdekében, hogy a felügyeletet ellátó vámhivatalok végre tudják hajtani az általuk szükségesnek tartott ellenőrzést, az áruk vagy termékek tervezett átszállításáról ezen vámhivatalokat még annak megtörténte előtt, az általuk előírt módon kell értesíteni.

3. Az 1. példányt az első engedélyes (az áruk vagy termékek feladója) őrzi meg.

4. A 4. példány elkísérheti az árukat vagy termékeket, és azt a második engedélyes megtarthatja.

5. Az A. rész (6) bekezdését alkalmazni kell.

II.   Egyéb módszerek használata az EV helyett, ahol a szükséges információ rendelkezésre áll:

— adatfeldolgozás,

— kereskedelmi vagy adminisztratív okmányok, vagy

— bármilyen egyéb dokumentum.



Függelék

Amennyiben az EV példányokat alkalmazzák, a jelzett rovatoknak tartalmazniuk kell a következő információt:

2.  Feladó: adja meg az első engedélyes nevét és címét, a felügyeletét ellátó vámhivatal nevét és címét, az engedélyszámot és a kiállító vámhivatalt.

3.  Nyomtatványok: jelezze a felhasznált formanyomtatványok sorszámát az összes felhasznált nyomtatvány-sorozaton belül.

Amennyiben a vámáru-nyilatkozat egyetlen tételre vonatkozik, (azaz, amikor csak egy »az árumegnevezés« rovatot kell kitölteni), hagyja a 3. rovatot üresen, de írjon 1-et az 5. rovatba.

5.  Tételszám: tüntesse fel a felhasznált formanyomtatványokon vagy kiegészítő formanyomtatványokon szerepeltetett tételek teljes számát. A tételek száma megegyezik a kitöltendő, »az árumegnevezés« rovatok számával.

8.  Címzett: adja meg a második engedélyes nevét, a felügyeletét ellátó vámhivatal nevét és címét, és azt a címet, ahol az árukat vagy termékeket raktározni, felhasználni vagy feldolgozni fogják, az engedély számát és a kiállító vámhatóságot.

15.  Feladó ország: jelezze azt a tagállamot, ahol az árukat feladják.

31.  A csomagok és árumegnevezés; jelek és számok – szállítótartály/konténer száma – mennyiség és fajta: írja be a jeleket, (azonosító) számokat, a csomagok számát és fajtáját, vagy, csomagolatlan áruk esetén, értelemszerűen a nyilatkozat alá tartozó áruk számát, vagy az »ömlesztve« jelzést, és az azonosításukhoz szükséges információt.

Az árukat a szokásos kereskedelmi megnevezésüket használva, az azonosításukat lehetővé tevő kellő részletezettséggel kell leírni. Szállítótartály/konténer használata esetén e rovatban a szállítótartály/konténer azonosító jeleit is meg kell adni.

32.  Tételsorszám: tüntesse fel a kérdéses tételnek a felhasznált formanyomtatványokon vagy kiegészítő formanyomtatványokon bejelentett összes tételszámon belüli, az 5. rovatban meghatározott sorszámát.

Amennyiben a vámáru-nyilatkozat egyetlen tételre vonatkozik, a vámhatóságok úgy is rendelkezhetnek, hogy ezt a rovatot nem kell kitölteni.

33.  Vámtarifaszám: írja be a kérdéses tétel KN-kódját ( 10 ).

35.  Bruttó tömeg: ahol szükséges, tüntesse fel a megfelelő 31. rovatban leírt áruk bruttó tömegét kilogrammban. A bruttó tömeg az áru és teljes csomagolása együttes összes tömege, kivéve a szállítótartályokat/konténereket és az egyéb szállítóeszközöket.

38.  Nettó tömeg: tüntesse fel a megfelelő 31. rovatban leírt áruk nettó tömegét kilogrammban. A nettó tömeg az áru mindennemű csomagolás nélküli tömege.

41.  Kiegészítő mértékegységek: ahol szükséges, jelezze a mennyiséget Kombinált Nómenklatúrában megállapított egységben.

44. Különleges megjegyzések; benyújtott okmányok, igazolások és engedélyek: írja be az első vámeljárás alá vonás dátumát és nagybetűkkel »Átszállítás«, ezt követően a következők közül értelemszerűen:

— »CW« – (VR = vámraktár)

— »IP/S« – (AF/F = aktív feldolgozás/felfüggesztéses eljárás)

— »PCC« – (VMF = vámfelügyelet melletti feldolgozás)

— »TI« – (IB = ideiglenes behozatal)

Amennyiben az importárura egyedi kereskedelempolitikai intézkedések vonatkoznak, és ezeket az intézkedéseket az átszállítás időpontjában még mindig alkalmazni kell, e bejegyzéshez tegye hozzá a »Kereskedelempolitika« szót.

47.  A fizetendő terhek kiszámítása: írja be a teher alapját (érték, súly vagy egyéb).

54.  Hely és dátum; a nyilatkozattevő vagy képviselője aláírása és neve: itt szerepeltesse a 2. rovatban jelzett személy eredeti kézírásos aláírását, ezt követően a nevét. Amennyiben az érintett személy jogi személy, a formanyomtatványt aláíró személy aláírása és neve után tüntesse fel, hogy milyen minőségben írta alá a formanyomtatványt.



69. MELLÉKLET

ÁTALÁNYELSZÁMOLÁSI KULCSOK

(517. cikk (3) bekezdés)

Általános megjegyzés:

Az átalányelszámolási kulcsok csak a közösségi jogszabályokban meghatározott minőségi előírásoknak megfelelő, eredeti és forgalomképes, jó minőségű importárukra vonatkoznak azzal a feltétellel, hogy a végtermékeket nem különleges feldolgozási módszerekkel nyerik a különleges minőségi követelményeknek való megfelelés céljából.



Importáruk

Sorszám

Végtermékek

A végtermékek mennyisége minden 100 kg importáru után (kg) (3)

KN-kód

Megnevezés

Kód (2)

Megnevezés

(1)

(2)

(3)

(4)

(5)

0407 00 30

Madártojás héjában

1

ex040899 80

a) Madártojás héj nélkül, folyékonyan vagy fagyasztva

86,00

ex051199 90

b) Tojáshéj

12,00

2

0408 19 81

ex040819 89

a) Tojássárgája folyékonyan vagy fagyasztva

33,00

ex350219 90

b) Tojásfehérje folyékonyan vagy fagyasztva

53,00

ex051199 90

c) Tojáshéj

12,00

3

0408 91 80

a) Tojás, héj nélkül, szárítva

22,10

ex051199 90

b) Tojáshéj

12,00

4

0408 11 80

a) Tojássárgája, szárítva

15,40

ex350211 90

b) Tojásfehérje, szárítva (kristály)

7,40

ex051199 90

c) Tojáshéj

12,00

5

0408 11 80

a) Tojássárgája, szárítva

15,40

ex350211 90

b) Tojásfehérje, szárítva (más formában)

6,50

ex051199 90

c) Tojáshéj

12,00

ex040899 80

Madártojás, héj nélkül, folyékonyan vagy fagyasztva

6

0408 91 80

Madártojás héj nélkül, szárítva

25,70

0408 19 81

és

ex040819 89

Tojássárgája, folyékonyan vagy fagyasztva

7

0408 11 80

Tojássárgája, szárítva

46,60

ex100190 99

Közönséges búza

8

ex110100 15

(100)

a) Búzaliszt közönséges búzából, kevesebb, mint 0,60 tömegszázalék hamu tartalommal szárazanyagra számítva

73,00

ex230230 10

b) Korpa

22,50

ex230230 90

c) Korpás liszt

2,50

9

ex110100 15

(130)

a) Búzaliszt közönséges búzából, legalább 0,60, de kevesebb, mint 0,90 tömegszázalék hamu tartalommal szárazanyagra számítva

78,13

ex230230 10

b) Korpa

20,00

10

1101 00 15

(150)

a) Búzaliszt közönséges búzából, legalább 0,90, de kevesebb, mint 1,10 tömegszázalék hamu tartalommal szárazanyagra számítva

84,75

ex230230 10

b) Korpa

13,25

11

1101 00 15

(170)

a) Búzaliszt közönséges búzából, legalább 0,10, de kevesebb, mint 1,65 tömegszázalék hamu tartalommal szárazanyagra számítva

91,75

ex230230 10

b) Korpa

6,25

12

1101 00 15

(180)

Búzaliszt közönséges búzából, legalább 1,65, de kevesebb, mint 1,90 tömegszázalék hamu tartalommal szárazanyagra számítva

98,03

13

1104 29 11

Hántolt búza (héjazott vagy tisztított), szeletelve vagy durván darálva is (3)

 (1)

14

1107 10 11

a) Maláta, pörkölés nélkül, búzából, liszt formában

 (1)

ex100190 99

b) Nem csíráztatott közönséges búza

1,00

ex230230 10

c) Korpa

19,00

ex23 02 30

vagy

ex230330 00

d) Gyökérrost

3,50

15

1107 10 19

a) Maláta, pörkölés nélkül, búzából, nem liszt formában

 (1)

ex100190 99

b) Nem csíráztatott közönséges búza

1,00

ex23 02 30

vagy

ex230330 00

c) Gyökérrost

3,50

16

1108 11 00

a) Búzakeményítő

45,46

1109 00 00

b) Búza sikér

7,50

ex230230 10

c) Korpa

25,50

ex230310 90

d) Keményítő gyártásánál keletkező maradék

12,00

1001 10 00

Durumbúza

17

ex110311 10

a) Gabonaliszt »kuszkusz« (5)

50,00

1103 11 10

b) Gabonadara és gabonaliszt legalább 0,95, de kevesebb, mint 1,30 tömegszázalék hamutartalommal szárazanyagra számítva

17,00

1101 00 11

c) Liszt

8,00

ex230230 10

d) Korpa

20,00

18

ex110311 10

a) Gabonadara és gabonaliszt kevesebb, mint 0,95 tömegszázalék hamutartalommal szárazanyagra számítva

60,00

1101 00 11

b) Liszt

15,00

ex230230 10

c) Korpa

20,00

19

ex110311 10

a) Gabonadara és gabonaliszt legalább 0,95, de kevesebb, mint 1,30 tömegszázalék hamutartalommal szárazanyagra számítva

67,00

1101 00 11

b) Liszt

8,00

ex230230 10

c) Korpa

20,00

20

ex110311 10

a) Gabonadara és gabonaliszt legalább 1,30 tömegszázalék hamutartalommal szárazanyagra számítva

75,00

ex230230 10

b) Korpa

20,00

21

ex190219 10

a) Tészta, tojás és közönséges búzaliszt nélkül, kevesebb, mint 0,95 tömegszázalék hamutartalommal szárazanyagra számítva

62,50

1101 00 11

b) Liszt

13,70

ex230230 10

c) Korpa

18,70

22

ex190219 10

a) Tészta, tojás és közönséges búzaliszt nélkül legalább 0,95, de kevesebb, mint 1,10 tömegszázalék hamutartalommal szárazanyagra számítva

66,67

1101 00 11

b) Liszt

8,00

ex230230 10

c) Korpa

20,00

23

ex190219 10

a) Tészta, tojás és közönséges búzaliszt nélkül legalább 1,10, de kevesebb, mint 1,30 tömegszázalék hamutartalommal szárazanyagra számítva

71,43

1101 00 11

b) Liszt

3,92

ex230230 10

c) Korpa

19,64

24

ex190219 10

a) Tészta, tojástartalommal és búzaliszt nélkül legalább 1,30 tömegszázalék hamutartalommal szárazanyagra számítva

79,36

ex230230 10

b) Korpa

15,00

25

ex190211 00

a) Tészta, tojástartalommal és búzaliszt nélkül kevesebb, mint 0,95 tömegszázalék hamutartalommal szárazanyagra számítva (6)

 (6)

1101 00 11

b) Liszt

13,70

ex230230 10

c) Korpa

18,70

26

ex190211 00

a) Tészta, tojástartalommal és búzaliszt nélkül legalább 0,95, de kevesebb, mint 1,10 tömegszázalék hamutartalommal szárazanyagra számítva (6)

 (6)

1101 00 11

b) Liszt

8,00

ex230230 10

c) Korpa

20,00

27

ex190211 00

a) Tészta, tojástartalommal és búzaliszt nélkül legalább 1,10, de kevesebb, mint 1,30 tömegszázalék hamutartalommal szárazanyagra számítva (6)

 (6)

1101 00 11

b) Liszt

3,92

ex230230 10

c) Korpa

19,64

28

ex190211 00

a) Tészta, tojástartalommal és búzaliszt nélkül legalább 1,30 tömegszázalék hamutartalommal szárazanyagra számítva (6)

 (6)

ex230230 10

b) Korpa

15,00

1003 00 90

Árpa

29

ex110290 10

(100)

a) Árpaliszt kevesebb, mint 0,9 tömegszázalék hamutartalommal szárazanyagra számítva és kevesebb, mint 0,9 tömegszázalék nyersrosttartalommal szárazanyagra számítva

66,67

ex230240 10

b) Korpa

10,00

ex230240 90

c) Korpás liszt

21,50

30

ex110319 30

(100)

a) Árpadara és liszt kevesebb, mint 1 tömegszázalék hamutartalommal szárazanyagra számítva és kevesebb, mint 0,9 tömegszázalék nyersrosttartalommal szárazanyagra számítva

 (1)

1102 90 10

b) Árpaliszt

2,00

ex230240 10

c) Korpa

10,00

ex230240 90

d) Korpás liszt

21,50

31

ex110421 10

(100)

a) Hántolt (héjazott vagy tisztított) árpa kevesebb, mint 1 tömegszázalék hamutartalommal szárazanyagra számítva és kevesebb, mint 0,9 tömegszázalék nyersrosttartalommal szárazanyagra számítva (4)

 (1)

ex230240 10

b) Korpa

10,00

ex230240 90

c) Korpás liszt

21,50

32

ex110421 30

(100)

a) Hántolt és szeletelt vagy durván darált árpa kevesebb, mint 1 tömegszázalék hamutartalommal szárazanyagra számítva és kevesebb, mint 0,9 tömegszázalék nyersrosttartalommal szárazanyagra számítva (»Grütze« vagy »Grutten«) (4)

 (1)

ex230240 10

b) Korpa

10,00

ex230240 90

c) Korpás liszt

21,50

33

ex110421 50

(100)

a) Fényezett árpa (7), kevesebb, mint 1 tömegszázalék hamutartalommal (zsírkő nélkül) szárazanyagra számítva, első kategória

50,00

ex230240 10

b) Korpa

20,00

ex230240 90

c) Korpás liszt

27,50

34

ex110421 50

(100)

a) Fényezett árpa, (7) kevesebb, mint 1 tömegszázalék hamutartalommal (zsírkő nélkül) szárazanyagra számítva, második kategória

 (1)

ex230240 10

b) Korpa

20,00

ex230240 90

c) Korpás liszt

15,00

35

ex110411 90

a) Pelyhesített árpa, kevesebb, mint 1 tömegszázalék hamutartalommal szárazanyagra számítva és kevesebb, mint 0,9 tömegszázalék nyersrosttartalommal szárazanyagra számítva

66,67

ex230240 10

b) Korpa

10,00

ex230240 90

c) Korpás liszt

21,33

36

ex110710 91

a) Maláta, pörkölés nélkül, liszt formában

 (1)

ex100300 90

b) Árpa, nem csíráztatott

1,00

ex230240 10

c) Korpa

19,00

ex23 02 40

vagy

ex230330 00

d) Gyökérrost

3,50

37

ex110710 99

a) Maláta, pörkölés nélkül

 (1)

ex100300 90

b) Árpa, nem csíráztatott

1,00

ex23 02 40

vagy

ex230330 00

c) Gyökérrost

3,50

38

1107 20 00

a) Maláta, pörkölt

 (1)

ex100300 90

b) Árpa, nem csíráztatott

1,00

ex23 02 40

vagy

ex230330 00

c) Gyökérrost

3,50

1004 00 00

Zab

39

ex110290 30

(100)

a) Zabliszt kevesebb, mint 2,3 tömegszázalék hamutartalommal szárazanyagra számítva, kevesebb, mint 1,8 tömegszázalék nyersrosttartalommal szárazanyagra számítva, kevesebb, mint 11 tömegszázalék nedvességtartalommal, és amelyben a peroxidáz lényegében véve inaktív

55,56

ex230240 10

b) Korpa

33,00

ex230240 90

c) Korpás liszt

7,50

40

ex110312 00

(100)

a) Zab dara és liszt, kevesebb, mint 2,3 tömegszázalék hamutartalommal szárazanyagra számítva, kevesebb, mint 0,1 tömegszázalék burok tartalommal, kevesebb, mint 11 tömegszázalék nedvességtartalommal, és amelyben a peroxidáz lényegében véve inaktív

 (1)

ex110290 30

b) Liszt

2,00

ex230240 10

c) Korpa

33,00

ex230240 90

d) Korpás liszt

7,50

41

ex110422 98

Zabhulladék

98,04

42

ex110422 20

(100)

a) Hántolt (héjazott vagy tisztított) zab, kevesebb, mint 2,3 tömegszázalék hamutartalommal szárazanyagra számítva, kevesebb, mint 0,5 tömegszázalék burok tartalommal, kevesebb, mint 11 tömegszázalék nedvességtartalommal, és amelyben a peroxidáz lényegében véve inaktív (4)

 (1)

ex230240 10

b) Korpa

33,00

43

ex110422 30

(100)

a) Hántolt és szeletelt vagy durván darált zab, kevesebb, mint 2,3 tömegszázalék hamutartalommal szárazanyagra számítva, kevesebb, mint 0,1 tömegszázalék burok tartalommal, kevesebb, mint 11 tömegszázalék nedvességtartalommal, és amelyben a peroxidáz lényegében véve inaktív (»Grütze« vagy »Grutten«) (4)

 (1)

ex230240 10

b) Korpa

33,00

ex230240 90

c) Korpás liszt

3,50

44

ex110412 90

(100)

a) Pelyhesített zab, kevesebb, mint 2,3 tömegszázalék hamutartalommal szárazanyagra számítva, kevesebb, mint 0,1 tömegszázalék burok tartalommal, kevesebb, mint 12 tömegszázalék nedvességtartalommal, és amelyben a peroxidáz lényegében véve inaktív

50,00

ex230240 10

b) Korpa

33,00

ex230240 90

c) Korpás liszt

13,00

45

ex110412 90

(300)

a) Pelyhesített zab, kevesebb, mint 2,3 tömegszázalék hamutartalommal szárazanyagra számítva, legalább 0,1, de kevesebb, mint 1,5 tömegszázalék burok tartalommal, kevesebb, mint 12 tömegszázalék nedvességtartalommal, és amelyben a peroxidáz lényegében véve inaktív

62,50

ex230240 10

b) Korpa

33,00

1005 90 00

Kukorica, egyéb

46

ex110220 10

(100)

a) Kukoricaliszt, kevesebb, mint 1,3 tömegszázalék zsírtartalommal szárazanyagra számítva és kevesebb, mint 0,8 tömegszázalék nyersrosttartalommal szárazanyagra számítva

71,43

ex110430 90

b) Kukoricacsíra

12,00

ex230210 10

c) Korpa

14,00

47

ex110220 10

(200)

a) Kukoricaliszt, legalább 1,3, de kevesebb, mint 1,5 tömegszázalék zsírtartalommal és kevesebb, mint 0,8 tömegszázalék nyersrosttartalommal szárazanyagra számítva

 (1)

ex110430 90

b) Kukoricacsíra

8,00

ex230210 10

c) Korpa

6,50

48

ex110220 90

(100)

a) Kukoricaliszt, legalább 1,5, de kevesebb, mint 1,7 tömegszázalék zsírtartalommal és kevesebb, mint 1 tömegszázalék nyersrosttartalommal szárazanyagra számítva

83,33

ex110430 90

b) Kukoricacsíra

8,00

ex230210 10

c) Korpa

6,50

49

ex110313 10

(100)

a) Kukorica dara és liszt, kevesebb, mint 0,9 tömegszázalék zsírtartalommal és kevesebb, mint 0,6 tömegszázalék nyersrosttartalommal szárazanyagra számítva (8)

55,56

1102 20 10

vagy

1102 20 90

b) Kukoricaliszt

16,00

ex110430 90

c) Kukoricacsíra

12,00

ex230210 10

d) Korpa

14,00

50

ex110313 10

(300)

a) Kukorica dara és liszt, kevesebb, mint 1,3 tömegszázalék zsírtartalommal és kevesebb, mint 0,8 tömegszázalék nyersrosttartalommal szárazanyagra számítva (8)

71,43

ex110430 90

b) Kukoricacsíra

12,00

ex230210 10

c) Korpa

14,00

51

ex110313 10

(500)

a) Kukorica dara és liszt, legalább 1,3, de kevesebb, mint 1,5 tömegszázalék zsírtartalommal és kevesebb, mint 1 tömegszázalék nyersrosttartalommal szárazanyagra számítva (8)

 (1)

ex110430 90

b) Kukoricacsíra

8,00

ex230210 10

c) Korpa

6,50

52

ex110313 90

(100)

a) Kukorica dara és liszt, legalább 1,5, de kevesebb, mint 1,7 tömegszázalék zsírtartalommal és kevesebb, mint 1 tömegszázalék nyersrosttartalommal szárazanyagra számítva (8)

 (1)

ex110430 90

b) Kukoricacsíra

8,00

ex230210 10

c) Korpa

6,50

53

ex110419 50

(110)

a) Pelyhesített kukorica, kevesebb, mint 0,9 tömegszázalék zsírtartalommal szárazanyagra számítva és kevesebb, mint 0,7 tömegszázalék nyersrosttartalommal szárazanyagra számítva

62,50

ex230210 10

b) Korpa

35,50

54

ex110419 50

(130)

a) Pelyhesített kukorica, kevesebb, mint 1,3 tömegszázalék zsírtartalommal szárazanyagra számítva és kevesebb, mint 0,8 tömegszázalék nyersrosttartalommal szárazanyagra számítva

76,92

ex230210 10

b) Korpa

21,08

55

ex110419 50

(150)

a) Pelyhesített kukorica, legalább 1,3, de kevesebb, mint 1,7 tömegszázalék zsírtartalommal szárazanyagra számítva és kevesebb, mint 1 tömegszázalék nyersrosttartalommal szárazanyagra számítva

90,91

ex230210 10

b) Korpa

7,09

56

1108 12 00

a) Kukoricakeményítő

62,11
 

b) A 62. sorszám alatti termékek

30,10

57

ex170230 51

vagy

ex170230 91

a) Glukóz, fehér kristályos por alakjában, összetömörítve is (9)

47,62
 

b) A 62. sorszám alatti termékek

30,10

ex170230 99

c) Glukóz hulladék

10,00

58

ex170230 59

vagy

ex170230 99

a) Glukóz, nem fehér kristályos por alakban, összetömörítve is (10)

62,11
 

b) A 62. sorszám alatti termékek

30,10

59

ex290544 11

vagy

ex382460 11

a) D-glucit (szorbit) vizes oldatban, kevesebb, mint 2 tömegszázalék D-mannit tartalmú, D-glucit tartalom alapján számítva (11)

59,17
 

b) A 63. sorszám alatti termékek

29,10

60

ex290544 19

vagy

ex382460 19

a) D-glucit (szorbit) vizes oldatban, legalább 2 tömegszázalék D-mannit tartalmú, D-glucit tartalom alapján számítva (12)

67,56
 

b) A 63. sorszám alatti termékek

29,10

61

ex290544 91

vagy

ex290544 99

vagy

ex382460 91

vagy

ex382460 99

a) D-glucit (szorbit) 100 kg szárazanyagra számítva

41,32
 

b) A 63. sorszám alatti termékek

29,10



Importáruk

Sorszám

Végtermékek

A végtermékek mennyisége minden 100 kg importáru után (kg) (3)

KN-kód

Megnevezés

Kód (2)

Megnevezés

(a)

(b)

(c)

(d)

(e)

(f)

(1)

(2)

(3)

(4)

(5)

1005 90 00

  

62

  

Kiegészítő termékek az 56–58 sorszám alatti végtermékekhez (13)

 
  
  
  
  
  
 

ex110430 90

Kukoricacsíra

6,10

6,10

  
  
  
  
 

ex15 15

Kukoricaolaj

  
  

2,90

2,90

2,90

2,90
 

ex230310 11

Kukoricasikér

  

4,50

  

4,50

4,50

  
 

ex230310 19vagyex230990 20

Gabona sikér takarmány

Kukoricaolaj maradványt tartalmazó sikér takarmány

24,00

19,50

24,00

19,50

22,70

27,20
 

ex230670 00

Kukoricacsíra olajpogácsa

  
  

3,20

3,20

  
  
 
  
  
  
  

30,10

30,10

30,10

30,10

30,10

30,10
 
  

63

  

Kiegészítő termékek az 59–61. sorszám alatti végtermékekhez (13)

 
  
  
  
  
  
 
  

ex110430 90

Kukoricacsíra

6,10

6,10

  
  
  
  
 
  

ex15 15

Kukoricaolaj

  
  

2,90

2,90

2,90

2,90
 
  

ex230310 11

Kukoricasikér

  

4,50

  

4,50

4,50

  
 
  

ex230310 19vagyex230990 20

Gabona sikér takarmány

Kukoricaolaj maradványt tartalmazó sikér takarmány

23,00

18,50

23,00

18,50

21,70

26,20
 
  

ex230670 00

Kukoricacsíra olajpogácsa

  
  

3,20

3,20

  
  
 
  
  
  
  

29,10

29,10

29,10

29,10

29,10

29,10



Importáruk

Sor szám

Végtermékek

A végtermékek mennyisége minden 100 kg importáru után (kg) (3)

KN-kód

Megnevezés

Kód (1)

Megnevezés

(1)

(2)

(3)

(4)

(5)

1006 10 21

Hántolatlan nyers rizs (vetésre vagy durva), forrázott, kerek szemű

64

1006 20 11

a) Előmunkált (barna) forrázott rizs, kerek szemű

80,00

ex121300 00

b) Héj

20,00

65

1006 30 21

a) Félig hántolt rizs, polírozva vagy fényezve is, forrázott, kerek szemű

71,00

1102 30 00vagyex230220 10vagyex230220 90

b) Rizsliszt vagy korpa

6,00

1006 40 00

c) Törmelék rizs

3,00

ex121300 00

d) Héj

20,00

66

1006 30 61

a) Teljesen hántolt rizs, polírozva vagy fényezve is, forrázott, kerek szemű

65,00

1102 30 00vagyex230220 10vagyex230220 90

b) Rizsliszt vagy korpa

8,00

1006 40 00

c) Törmelék rizs

7,00

ex121300 00

d) Héj

20,00

1006 10 23

Hántolatlan nyers rizs (vetésre vagy durva), forrázott, közepes szemű

67

1006 20 13

a) Előmunkált (barna) forrázott rizs, közepes szemű

80,00

ex121300 00

b) Héj

20,00

68

1006 30 23

a) Félig hántolt rizs, polírozva vagy fényezve is, forrázva, közepes szemű

71,00

1102 30 00vagyex230220 10vagyex230220 90

b) Rizsliszt vagy korpa

6,00

1006 40 00

c) Törmelék rizs

3,00

ex121300 00

d) Héj

20,00

69

1006 30 63

a) Teljesen hántolt rizs, polírozva vagy fényezve is, forrázva, közepes szemű

65,00

1102 30 00vagyex230220 10vagyex230220 90

b) Rizsliszt vagy korpa

8,00

1006 40 00

c) Törmelék rizs

7,00

ex121300 00

d) Héj

20,00

1006 10 25

Hántolatlan nyers rizs (vetésre vagy durva), forrázott, hosszú szemű, a hosszúság-szélesség aránya 2 és 3 közötti

70

1006 20 15

a) Előmunkált (barna) forrázott rizs, hosszú szemű, a hosszúság-szélesség aránya 2 és 3 közötti

80,00

ex121300 00

b) Héj

20,00

71

1006 30 25

a) Félig hántolt rizs, polírozva vagy fényezve is, forrázott, hosszú szemű, a hosszúság-szélesség aránya 2 és 3 közötti

71,00

1102 30 00vagyex230220 10vagyex230220 90

b) Rizsliszt vagy korpa

6,00

1006 40 00

c) Törmelék rizs

3,00

ex121300 00

d) Héj

20,00

72

1006 30 65

a) Teljesen hántolt rizs, polírozva vagy fényezve is, forrázott, hosszú szemű, hosszúság-szélesség aránya 2 és 3 közötti

65,00

1102 30 00vagyex230220 10vagyex230220 90

b) Rizsliszt vagy korpa

8,00

1006 40 00

c) Törmelék rizs

7,00

ex121300 00

d) Héj

20,00

1006 10 27

Hántolatlan nyers rizs (vetésre vagy durva), forrázott, hosszú szemű, a hosszúság-szélesség aránya 3 vagy nagyobb

73

1006 20 17

a) Előmunkált (barna) forrázott, hosszú szemű rizs, a hosszúság-szélesség aránya 3 vagy nagyobb

80,00

ex121300 00

b) Héj

20,00

74

1006 30 27

a) Félig hántolt rizs, polírozva vagy fényezve is, forrázott, hosszú szemű, a hosszúság-szélesség aránya 3 vagy annál nagyobb

68,00

1102 30 00vagyex230220 10vagyex230220 90

b) Rizsliszt vagy korpa

6,00

1006 40 00

c) Törmelék rizs

6,00

ex121300 00

d) Héj

20,00

75

1006 30 67

a) Teljesen hántolt rizs, polírozva vagy fényezve is, forrázott, hosszú szemű, hosszúság-szélesség aránya 3 vagy annál nagyobb

62,00

1102 30 00vagyex230220 10vagyex230220 90

b) Rizsliszt vagy korpa

8,00

1006 40 00

c) Törmelék rizs

10,00

ex121300 00

d) Héj

20,00

1006 10 92

Hántolatlan nyers rizs (vetésre vagy durva), kerek szemű

76

1006 20 11

a) Előmunkált (barna) forrázott, kerek szemű rizs

80,00

ex121300 00

b) Héj

20,00

77

1006 20 92

a) Előmunkált (barna), kerek szemű rizs

80,00

ex121300 00

b) Héj

20,00

78

1006 30 21

a) Félig hántolt rizs, polírozva vagy fényezve is, forrázott, kerek szemű

71,00

1102 30 00vagyex230220 10vagyex230220 90

b) Rizsliszt vagy korpa

6,00

1006 40 00

c) Törmelék rizs

3,00

ex121300 00

d) Héj

20,00

79

1006 30 42

a) Félig hántolt rizs, polírozva vagy fényezve is, kerek szemű

65,00

1102 30 00vagyex230220 10vagyex230220 90

b) Rizsliszt vagy korpa

5,00

1006 40 00

c) Törmelék rizs

10,00

ex121300 00

d) Héj

20,00

80

1006 30 61

a) Teljesen hántolt rizs, polírozva vagy fényezve is, forrázott, kerek szemű

65,00

1102 30 00vagyex230220 10vagyex230220 90

b) Rizsliszt vagy korpa

8,00

1006 40 00

c) Törmelék rizs

7,00

ex121300 00

d) Héj

20,00

81

1006 30 92

a) Teljesen hántolt rizs, polírozva vagy fényezve is, kerek szemű

60,00

1102 30 00vagyex230220 10vagyex230220 90

b) Rizsliszt vagy korpa

8,00

1006 40 00

c) Törmelék rizs

12,00

ex121300 00

d) Héj

20,00

1006 10 94

Hántolatlan nyers rizs (vetésre vagy durva), közepes szemű

82

1006 20 13

a) Előmunkált (barna) forrázott, közepes szemű rizs

80,00

ex121300 00

b) Héj

20,00

83

1006 20 94

a) Előmunkált (barna), közepes szemű rizs

80,00

ex121300 00

b) Héj

20,00

84

1006 30 23

a) Félig hántolt rizs, polírozva vagy fényezve is, forrázott, közepes szemű

71,00

1102 30 00

vagy

ex230220 10

vagy

ex230220 90

b) Rizsliszt vagy korpa

6,00

1006 40 00

c) Törmelék rizs

3,00

ex121300 00

d) Héj

20,00

85

1006 30 44

a) Félig hántolt rizs, polírozva vagy fényezve is, közepes szemű

65,00

1102 30 00

vagy

ex230220 10

vagy

ex230220 90

b) Rizsliszt vagy korpa

5,00

1006 40 00

c) Törmelék rizs

10,00

ex121300 00

d) Héj

20,00

86

1006 30 63

a) Teljesen hántolt rizs, polírozva vagy fényezve is, forrázott, közepes szemű

65,00

1102 30 00

vagy

ex230220 10

vagy

ex230220 90

b) Rizsliszt vagy korpa

8,00

1006 40 00

c) Törmelék rizs

7,00

ex121300 00

d) Héj

20,00

87

1006 30 94

a) Teljesen hántolt rizs, polírozva vagy fényezve is, forrázott, közepes szemű

60,00

1102 30 00

vagy

ex230220 10

vagy

ex230220 90

b) Rizsliszt vagy korpa

8,00

1006 40 00

c) Törmelék rizs

12,00

ex121300 00

d) Héj

20,00

1006 10 96

Hántolatlan nyers rizs (vetésre vagy durva), hosszú szemű, a hosszúság-szélesség aránya 2 és 3 közötti

88

1006 20 15

a) Előmunkált (barna) forrázott, hosszú szemű rizs, a hosszúság-szélesség aránya 2 és 3 közötti

80,00

ex121300 00

b) Héj

20,00

89

1006 20 96

a) Előmunkált (barna) hosszú szemű rizs, a hosszúság-szélesség aránya 2 és 3 közötti

80,00

ex121300 00

b) Héj

20,00

90

1006 30 25

a) Félig hántolt rizs, polírozva vagy fényezve is, forrázott, hosszú szemű, a hosszúság-szélesség aránya 2 és 3 közötti

71,00

1102 30 00

vagy

ex230220 10

vagy

ex230220 90

b) Rizsliszt vagy korpa

6,00

1006 40 00

c) Törmelék rizs

3,00

ex121300 00

d) Héj

20,00

91

1006 30 46

a) Félig hántolt rizs, polírozva vagy fényezve is, hosszú szemű, a hosszúság-szélesség aránya 2 és 3 közötti

65,00

1102 30 00

vagy

ex230220 10

vagy

ex230220 90

b) Rizsliszt vagy korpa

5,00

ex100640 00

c) Törmelék rizs

10,00

ex121300 00

d) Héj

20,00

92

1006 30 65

a) Teljesen hántolt rizs, polírozva vagy fényezve is, forrázott, hosszú szemű, a hosszúság-szélesség aránya 2 és 3 közötti

65,00

1102 30 00

vagy

ex230220 10

vagy

ex230220 90

b) Rizsliszt vagy korpa

8,00

1006 40 00

c) Törmelék rizs

7,00

ex121300 00

d) Héj

20,00

93

1006 30 96

a) Teljesen hántolt rizs, polírozva vagy fényezve is, hosszú szemű, a hosszúság-szélesség aránya 2 és 3 közötti

60,00

1102 30 00

vagy

ex230220 10

vagy

ex230220 90

b) Rizsliszt vagy korpa

8,00

1006 40 00

c) Törmelék rizs

12,00

ex121300 00

d) Héj

20,00

1006 10 98

Hántolatlan nyers rizs (vetésre vagy durva), hosszú szemű, a hosszúság-szélesség aránya 3 vagy nagyobb

94

1006 20 17

a) Előmunkált (barna) forrázott, hosszú szemű rizs, a hosszúság-szélesség aránya 3 vagy nagyobb

80,00

ex121300 00

b) Héj

20,00

95

1006 20 98

a) Előmunkált (barna) hosszú szemű rizs, a hosszúság-szélesség aránya 3 vagy annál nagyobb

80,00

ex121300 00

b) Héj

20,00

96

1006 30 27

a) Félig hántolt rizs, polírozva vagy fényezve is, forrázott, a hosszúság-szélesség aránya 3 vagy annál nagyobb

68,00

1102 30 00

vagy

ex230220 10

vagy

ex230220 90

b) Rizsliszt vagy korpa

6,00

1006 40 00

c) Törmelék rizs

6,00

ex121300 00

d) Héj

20,00

97

1006 30 48

a) Félig hántolt rizs, polírozva vagy fényezve is, a hosszúság-szélesség aránya 3 vagy annál nagyobb

58,00

1102 30 00

vagy

ex230220 10

vagy

ex230220 90

b) Rizsliszt vagy korpa

7,00

1006 40 00

c) Törmelék rizs

15,00

ex121300 00

d) Héj

20,00

98

1006 30 67

a) Teljesen hántolt rizs, polírozva vagy fényezve is, forrázott, hosszú szemű, a hosszúság-szélesség aránya 3 vagy annál nagyobb

62,00

1102 30 00

vagy

ex230220 10

vagy

ex230220 90

b) Rizsliszt vagy korpa

8,00

1006 40 00

c) Törmelék rizs

10,00

ex121300 00

d) Héj

20,00

99

1006 30 98

a) Teljesen hántolt rizs, polírozva vagy fényezve is, hosszú szemű, a hosszúság-szélesség aránya 3 vagy annál nagyobb

55,00

1102 30 00

vagy

ex230220 10

vagy

ex230220 90

b) Rizsliszt vagy korpa

9,00

1006 40 00

c) Törmelék rizs

16,00

ex121300 00

d) Héj

20,00

1006 20 11

Előmunkált (barna) rizs, forrázott, kerek szemű

100

1006 30 21

a) Félig hántolt rizs, polírozva vagy fényezve is, forrázott, kerek szemű

93,00

1102 30 00

vagy

ex230220 10

vagy

ex230220 90

b) Rizsliszt vagy korpa

5,00

1006 40 00

c) Törmelék rizs

2,00

101

1006 30 61

a) Teljesen hántolt rizs, polírozva vagy fényezve is, forrázott, kerek szemű

88,00

1102 30 00

vagy

ex230220 10

vagy

ex230220 90

b) Rizsliszt vagy korpa

10,00

1006 40 00

c) Törmelék rizs

2,00

1006 20 13

Előmunkált (barna) rizs, forrázott közepes szemű

102

1006 30 23

a) Félig hántolt rizs, polírozva vagy fényezve is, forrázott, közepes szemű

93,00

1102 30 00

vagy

ex230220 10

vagy

ex230220 90

b) Rizsliszt vagy korpa

5,00

1006 40 00

c) Törmelék rizs

2,00

103

1006 30 63

a) Teljesen hántolt rizs, polírozva vagy fényezve is, forrázott, közepes szemű

88,00

1102 30 00

vagy

ex230220 10

vagy

ex230220 90

b) Rizsliszt vagy korpa

10,00

1006 40 00

c) Törmelék rizs

2,00

1006 20 15

Előmunkált (barna) rizs, forrázott hosszú szemű, a hosszúság-szélessége aránya 2–3 közötti

104

1006 30 25

a) Félig hántolt rizs, polírozva vagy fényezve is, forrázott, hosszú szemű, a hosszúság-szélesség aránya 2 és 3 közötti

93,00

1102 30 00

vagy

ex230220 10

vagy

ex230220 90

b) Rizsliszt vagy korpa

5,00

1006 40 00

c) Törmelék rizs

2,00

105

1006 30 65

a) Teljesen hántolt rizs, polírozva vagy fényezve is, forrázott, hosszú szemű, a hosszúság-szélesség aránya 2 és 3 közötti

88,00

1102 30 00

vagy

ex230220 10

vagy

ex230220 90

b) Rizsliszt vagy korpa

10,00

1006 40 00

c) Törmelék rizs

2,00

1006 20 17

Előmunkált (barna) rizs, forrázott hosszú szemű, a hosszúság-szélesség aránya 3 vagy nagyobb

106

1006 30 27

a) Félig hántolt rizs, polírozva vagy fényezve is, forrázott, hosszú szemű, a hosszúság-szélesség aránya 3 vagy nagyobb

93,00

1102 30 00

vagy

ex230220 10

vagy

ex230220 90

b) Rizsliszt vagy korpa

5,00

1006 40 00

c) Törmelék rizs

2,00

107

1006 30 67

a) Teljesen hántolt rizs, polírozva vagy fényezve is, forrázott, hosszú szemű, a hosszúság-szélesség aránya 3 vagy nagyobb

88,00

1102 30 00

vagy

ex230220 10

vagy

ex230220 90

b) Rizsliszt vagy korpa

10,00

1006 40 00

c) Törmelék rizs

2,00

1006 20 92

Előmunkált (barna) rizs, kerek szemű

108

1006 30 42

a) Félig hántolt rizs, polírozva vagy fényezve is, kerek szemű

84,00

1102 30 00

vagy

ex230220 10

vagy

ex230220 90

b) Rizsliszt vagy korpa

6,00

1006 40 00

c) Törmelék rizs

10,00

109

1006 30 92

a) Teljesen hántolt rizs, polírozva vagy fényezve is, kerek szemű

77,00

1102 30 00

vagy

ex230220 10

vagy

ex230220 90

b) Rizsliszt vagy korpa

12,00

1006 40 00

c) Törmelék rizs

11,00

1006 20 94

Előmunkált (barna) rizs, közepes szemű

110

1006 30 44

a) Félig hántolt rizs, polírozva vagy fényezve is, közepes szemű

84,00

1102 30 00

vagy

ex230220 10

vagy

ex230220 90

b) Rizsliszt vagy korpa

6,00

1006 40 00

c) Törmelék rizs

10,00

111

1006 30 94

a) Teljesen hántolt rizs, polírozva vagy fényezve is, közepes szemű

77,00

1102 30 00

vagy

ex230220 10

vagy

ex230220 90

b) Rizsliszt vagy korpa

12,00

1006 40 00

c) Törmelék rizs

11,00

1006 20 96

Előmunkált (barna) rizs, hosszú szemű, a hosszúság-szélessége aránya 2 és 3 közötti

112

1006 30 46

a) Félig hántolt rizs, polírozva vagy fényezve is, hosszú szemű, a hosszúság-szélesség aránya 2 és 3 közötti

84,00

1102 30 00

vagy

ex230220 10

vagy

ex230220 90

b) Rizsliszt vagy korpa

6,00

1006 40 00

c) Törmelék rizs

10,00

113

1006 30 96

a) Teljesen hántolt rizs, polírozva vagy fényezve is, hosszú szemű, a hosszúság-szélesség aránya 2 és 3 közötti

77,00

1102 30 00

vagy

ex230220 10

vagy

ex230220 90

b) Rizsliszt vagy korpa

12,00

1006 40 00

c) Törmelék rizs

11,00

1006 20 98

Előmunkált (barna) rizs, hosszú szemű, a hosszúság-szélessége aránya 3 vagy nagyobb

114

1006 30 48

a) Félig hántolt rizs, polírozva vagy fényezve is, hosszú szemű, a hosszúság-szélesség aránya 3 vagy nagyobb

78,00

1102 30 00

vagy

ex230220 10

vagy

ex230220 90

b) Rizsliszt vagy korpa

10,00

1006 40 00

c) Törmelék rizs

12,00

115

1006 30 98

a) Teljesen hántolt rizs, polírozva vagy fényezve is, hosszú szemű, a hosszúság-szélesség aránya 3 vagy nagyobb

73,00

1102 30 00

vagy

ex230220 10

vagy

ex230220 90

b) Rizsliszt vagy korpa

12,00

1006 40 00

c) Törmelék rizs

15,00

1006 30 21

Félig hántolt rizs polírozva vagy fényezve is, forrázott, kerek szemű

116

1006 30 61

a) Teljesen hántolt rizs, polírozva vagy fényezve is, forrázott, kerek szemű

96,00

1102 30 00

vagy

ex230220 10

vagy

ex230220 90

b) Rizsliszt vagy korpa

2,00

1006 40 00

c) Törmelék rizs

2,00

1006 30 23

Félig hántolt rizs polírozva vagy fényezve is, forrázott, közepes szemű

117

1006 30 63

a) Teljesen hántolt rizs, polírozva vagy fényezve is, forrázott, közepes szemű

96,00

1102 30 00

vagy

ex230220 10

vagy

ex230220 90

b) Rizsliszt vagy korpa

2,00

1006 40 00

c) Törmelék rizs

2,00

1006 30 25

Félig hántolt rizs polírozva vagy fényezve is, forrázott, hosszú szemű, a hosszúság-szélesség aránya 2 és 3 közötti

118

1006 30 65

a) Teljesen hántolt rizs, polírozva vagy fényezve is, forrázott, hosszú szemű, a hosszúság-szélesség aránya 2 és 3 közötti

96,00

1102 30 00

vagy

ex230220 10

vagy

ex230220 90

b) Rizsliszt vagy korpa

2,00

1006 40 00

c) Törmelék rizs

2,00

1006 30 27

Félig hántolt rizs polírozva vagy fényezve is, forrázott, hosszú szemű, a hosszúság-szélesség aránya 3 vagy nagyobb

119

1006 30 67

a) Teljesen hántolt rizs, polírozva vagy fényezve is, forrázott, hosszú szemű, a hosszúság-szélesség aránya 3 vagy nagyobb

96,00

1102 30 00

vagy

ex230220 10

vagy

ex230220 90

b) Rizsliszt vagy korpa

2,00

1006 40 00

c) Törmelék rizs

2,00

1006 30 42

Félig hántolt rizs polírozva vagy fényezve is, kerek szemű

120

1006 30 92

a) Teljesen hántolt rizs, polírozva vagy fényezve is, kerek szemű

94,00

1102 30 00

vagy

ex230220 10

vagy

ex230220 90

b) Rizsliszt vagy korpa

2,00

1006 40 00

c) Törmelék rizs

4,00

1006 30 44

Félig hántolt rizs polírozva vagy fényezve is, közepes szemű

121

1006 30 94

a) Teljesen hántolt rizs, polírozva vagy fényezve is, közepes szemű

94,00

1102 30 00

vagy

ex230220 10

vagy

ex230220 90

b) Rizsliszt vagy korpa

2,00

1006 40 00

c) Törmelék rizs

4,00

1006 30 46

Félig hántolt rizs polírozva vagy fényezve is, hosszú szemű, a hosszúság-szélesség aránya 2 és 3 közötti

122

1006 30 96

a) Teljesen hántolt rizs, polírozva vagy fényezve is, hosszú szemű, a hosszúság-szélesség aránya 2 és 3 közötti

94,00

1102 30 00

vagy

2302 20 10

vagy

2302 20 90

b) Rizsliszt vagy korpa

2,00

1006 40 00

c) Törmelék rizs

4,00

1006 30 48

Félig hántolt rizs polírozva vagy fényezve is, hosszú szemű, a hosszúság-szélesség aránya 3 vagy nagyobb

123

1006 30 98

a) Teljesen hántolt rizs, polírozva vagy fényezve is, hosszú szemű, a hosszúság-szélesség aránya 3 vagy nagyobb

93,00

1102 30 00

vagy

2302 20 10

vagy

2302 20 90

b) Rizsliszt vagy korpa

2,00

1006 40 00

c) Törmelék rizs

5,00

1006 30 61-től 1006 30 98-ig

Teljesen hántolt rizs

124

ex100630 61-től ex100630 98-ig

Teljesen hántolt rizs, polírozva, fényezve vagy előre csomagolva (14)

100,00

1006 30 921006 30 941006 30 961006 30 98

Teljesen hántolt rizs, másféle

125

ex190410 30

Puffasztott rizs

60,61

1006 30 611006 30 631006 30 651006 30 67

Teljesen hántolt rizs, forrázott

126

ex190490 10

Előfőzött rizs (15)

80,00

1006 30 921006 30 941006 30 961006 30 98

Teljesen hántolt rizs, másféle

127

ex190490 10

Előfőzött rizs (15)

70,0060,0060,0050,00

1006 40 00

Törmelék rizs

128

1102 30 00

Rizsliszt

99,00

129

1103 14 00

Rizsdara és liszt

99,00

130

1104 19 91

Pelyhesített rizs

99,00

1509 10 10

Lampant szűz olívaolaj

131

ex150990 00

a) Finomított olívaolaj vagy olívaolaj

98,00

ex382319 90

b) Lepárlási savas olajok (16)

 

ex151000 10

Nyers olajseprő olaj

132

ex151000 90

a) Finomított olajseprő olaj vagy olajseprő olaj

95,00

ex152200 39

b) Sztearin

3,00

ex382319 90

c) Finomítási savas olajok (17)

 

ex180100 00

Kakaóbab, egészben vagy törve, nyersen

133

ex180100 00

a) Kakaóbab, egészben vagy törve, tisztítva és pörkölve

76,3

1802 00 00

b) Kakaóhéj, kakaóhártya, -bőr és más kakaóhulladék

16,7

1801 00 00

Kakaóbab egészben vagy törve, nyersen vagy pörkölve

134

1803

a) Kakaómassza

76,3

1802 00 00

b) Kakaóhéj, kakaóhártya, -bőr és más kakaóhulladék

16,7

135

ex180320 00

a) Kakaómassza, kevesebb, mint 14 tömegszázalék zsírtartalommal

40,3

ex180400 00

b) Kakaóvaj

36,0

1802 00 00

c) Kakaóhéj, kakaóhártya, -bőr és más kakaóhulladék

16,7

136

ex180320 00

a) Kakaómassza, legalább 14, kevesebb, mint 18 tömegszázalék zsírtartalommal

42,7

ex180400 00

b) Kakaóvaj

33,6

1802 00 00

c) Kakaóhéj, kakaóhártya, -bőr és más kakaóhulladék

16,7

137

ex180320 00

a) Kakaómassza, 18 tömegszázaléknál nagyobb zsírtartalommal

44,8

ex180400 00

b) Kakaóvaj

31,5

1802 00 00

c) Kakaóhéj, kakaóhártya, -bőr és más kakaóhulladék

16,7

138

ex180400 00

a) Kakaóvaj

36,0

ex180500 00

b) Kakaópor kevesebb, mint 14 tömegszázalék zsírtartalommal (18)

40,3

1802 00 00

c) Kakaóhéj, kakaóhártya, -bőr és más kakaóhulladék

16,7

139

ex180400 00

a) Kakaóvaj

33,6

ex180500 00

b) Kakaópor legalább 14, de kevesebb, mint 18 tömegszázalék zsírtartalommal (18)

42,7

1802 00 00

c) Kakaóhéj, kakaóhártya, -bőr és más kakaóhulladék

16,7

140

ex180400 00

a) Kakaóvaj

31,5

ex180500 00

b) Kakaópor legalább 18 tömegszázalék zsírtartalommal (18)

44,8

1802 00 00

c) Kakaóhéj, kakaóhártya, -bőr és más kakaóhulladék

16,7

1803 10 00

Kakaómassza, nem zsírtalanítva

141

ex180400 00

a) Kakaóvaj

46,7

ex180320 00

b) Kakaómassza, kevesebb, mint 14 tömegszázalék zsírtartalommal

52,2

142

ex180400 00

a) Kakaóvaj

43,6

ex180320 00

b) Kakaómassza, legalább 14, de kevesebb, mint 18 tömegszázalék zsírtartalommal

55,3

143

ex180400 00

a) Kakaóvaj

40,8

ex180320 00

b) Kakaómassza, 18 tömegszázaléknál nagyobb zsírtartalommal

58,1

144

ex180400 00

a) Kakaóvaj

46,7

ex180500 00

b) Kakaópor, kevesebb, mint 14 tömegszázalék zsírtartalommal (18)

52,2

145

ex180400 00

a) Kakaóvaj

43,6

ex180500 00

b) Kakaópor, legalább 14, de kevesebb, mint 18 tömegszázalék zsírtartalommal (18)

55,3

146

ex180400 00

a) Kakaóvaj

40,8

ex180500 00

b) Kakaómassza, 18 tömegszázaléknál nagyobb zsírtartalommal (18)

58,1

1803 20 00

Kakaómassza, zsírtalanítva

147

1805 00 00

Kakaópor (18)

99,00

1701 99 10

Fehér cukor

148

2905 44 19vagy2905 44 91

a) D-Glucit (szorbit) 100 kg szárazanyagra számítva

73,53

2905 44 993824 60 193824 60 913824 60 992905 43 00

b) D-mannit (mannit)

24,51

1703

Melasz

149

2102 10 31

Szárított sütőélesztő (19)

23,53

150

2102 10 39

Másféle sütőélesztő (20)

80,00

(1)   Az átalány elszámolási kulcsot a 1520/2000/EK bizottsági rendelet E mellékletében közölt (HL L 177., 2000.7.15., 1. o.) megfelelő átszámítási szorzó alapján kell számítani.

(2)   Ebben az oszlopban az alszámok a Kombinált Nómenklatúrában alkalmazott alszámoknak felelnek meg. Ha további felosztás szükséges, ezt zárójelben ( ) jelezzük. Ezek a felosztások megfelelnek az export visszatérítéseket megállapító rendeletekben használtaknak.

(3)   A veszteséget úgy számítjuk ki, hogy levonjuk 100-ból az ebben az oszlopban jelzett mennyiségek összegét.

(4)   A hántolt gabona a 821/68/EGK bizottsági rendelet mellékletében közölt meghatározásnak felel meg. (HL L 149., 1968.6.29., 46. o.).

(5)   Gabonaliszt szárazanyagra számítva 0,95 tömegszázaléknál kevesebb hamutartalommal, melynek 0,25 mm nyílású szitán való áthaladási százaléka kevesebb, mint 10 tömegszázalék.

(6)   Az alkalmazandó átalány elszámolási kulcs 1 kg előállított tésztához felhasznált tojások számán alapul a következő képletek segítségével:

— 25. sorszám:

image

— 26. sorszám:

image

— 27. sorszám:

image

— 28. sorszám:

image

X a héjában lévő madártojások számát jelenti (vagy más tojástermékekben megadott egyenértékese grammban kifejezett súlyának ötvenedét), amit 1 kg tészta előállításához használtak fel. Az eredmény két tizedes jegyre van megadva.

(7)   A fényezett gabona a 821/68/EGK rendelet mellékletében megadott meghatározásnak felel meg.

(8)   Ez a kukoricadarára és -lisztre vonatkozik:

— melynek 30 tömegszázalékot meg nem haladó hányada halad át a 315 mikron nyílású szitán, vagy

— melynek 5 tömegszázalékot meg nem haladó hányada halad át a 150 mikron nyílású szitán.

(9)   Fehér kristálypor alakú, nem 92 tömegszázalék koncentrációjú glukóz esetében a feltüntetendő mennyiség 43,81 kg D-glucit anhidrát 100 kg kukoricára.

(10)   Nem fehér kristálypor alakú, nem 82 tömegszázalék koncentrációjú glukóz esetében a feltüntetendő mennyiség 50,93 kg D-glucit anhidrát 100 kg kukoricára.

(11)   Nem 70 tömegszázalék koncentrációjú D-glucit esetén a feltüntetendő mennyiség 41,4 kg D-glucit anhidrát 100 kg kukoricára.

(12)   Nem 70 tömegszázalék koncentrációjú D-glucit esetén a feltüntetendő mennyiség 47,3 kg D-glucit anhidrát 100 kg kukoricára.

(13)   Az a)–f) alternatívák alkalmazása esetén a műveletek valódi eredményét kell figyelembe venni.

(14)   A vámeljárások befejezése érdekében a kapott törmelék rizs mennyiség feleljen meg a 1006 30 61–1006 30 98 KN-kódok szerinti rizs feldolgozás céljából történő behozatalakor meghatározott törmelék rizs mennyiségnek. Polírozás esetén ezt a mennyiséget az importált rizs 2 %-ával növelni kell, kivéve a behozatalkor meghatározott törmelék rizst.

(15)   Az előfőzött rizs az előfőzésen és a végső főzés megkönnyítésére részlegesen víztelenített, fehérített rizsszemeket jelenti.

(16)   A lampant szűz olívaolaj olajsavtartalmaként kifejezett százalékarány kétszeresét kell levonni a finomított olívaolaj/olívaolaj esetében az 5. oszlopban feltüntetett termékmennyiségből, és ez képezi a finomítási savas olaj mennyiséget.

(17)   A nyers olívaolaj maradék olajsavtartalmaként kifejezett százalékarány kétszeresét kell levonni a finomított olívaolaj maradék/olívaolaj maradék esetében az 5. oszlopban feltüntetett termékmennyiségből, és ez képezi a finomítási savas olaj mennyiséget.

(18)   Oldható kakaó esetén hozzá kell adni 1,5 tömegszázalék lúgot az 5. oszlopban feltüntetett mennyiséghez.

(19)   48 tömegszázalék cukortartalmú répamelaszból, vagy 52 tömegszázalék cukortartalmú cukornád melaszból előállított, 95 tömegszázalék szárazanyag-tartalmú sütőélesztőre megállapított hozam. Eltérő szárazanyag-tartalmú sütőélesztő esetén a megadandó mennyiség 22,4 kg élesztőanhidrát 100 kg 48 tömegszázalék cukortartalmú répamelaszra vagy 52 tömegszázalék cukortartalmú cukornádmelaszra.

(20)   48 tömegszázalék cukortartalmú répamelaszból, vagy 52 tömegszázalék cukortartalmú cukornád melaszból



70. MELLÉKLET

GAZDASÁGI FELTÉTELEK ÉS IGAZGATÁSI EGYÜTTMŰKÖDÉS

(502. és 522. cikk)

A.   ÁLTALÁNOS RENDELKEZÉSEK

Ez a melléklet egyrészt az aktív feldolgozási vámeljárásra vonatkozó gazdasági feltételekkel kapcsolatos részletes kritériumokkal, másrészt pedig az igazgatási együttműködés keretében megvalósuló információcserével foglalkozik.

Az egyes vámeljárásokra vonatkozóan jelzésre kerültek az 522. cikk szerint nyújtani szükséges adatszolgáltatás esetei, formátuma és határideje. Akkor is kell tájékoztatást adni, ha a kiadott engedélyekkel kapcsolatos információ módosul.

B.   AZ AKTÍV FELDOLGOZÁSI VÁMELJÁRÁSRA VONATKOZÓ GAZDASÁGI FELTÉTELEK RÉSZLETES KRITÉRIUMAI

Kódok és részletes kritériumok

10 :

A kérelemben feltüntetett importárukkal azonos nyolcszámjegyű KN-kód alá tartozó, azonos kereskedelmi minőségű és azonos műszaki jellemzőkkel rendelkező, a Közösségben előállított áruk (hasonló áruk) hiánya.

A hiány a hasonló áruk Közösségbeli előállításának teljes hiányát jelenti, valamint azt, hogy ilyen áru nem áll rendelkezésre megfelelő mennyiségben az előirányzott feldolgozási tevékenységek megvalósításához, illetve azt a tényt is, hogy hasonló közösségi áruk nem állnak a kérelmező rendelkezésére a megvalósításra javasolt kereskedelmi tevékenység időpontjában, annak ellenére, hogy időben benyújtotta a kérelmét.

11 :

Bár rendelkezésre állnak hasonló áruk, de azok nem használhatók, mert azok ára a javasolt kereskedelmi tevékenységet gazdaságilag lehetetlenné tenné.

Annak eldöntésénél, hogy a Közösségben előállított hasonló áruk ára gazdaságilag lehetetlenné tenné-e a javasolt kereskedelmi tevékenységet, többek között figyelembe kell venni a Közösségben előállított áruk használatával a végtermékek önköltségi árára és így harmadik ország piacán a termék értékesítésére gyakorolt hatást, tekintettel a következőkre:

— a feldolgozásra váró áruk vámok alkalmazása előtti ára és a Közösségben előállított hasonló áruk ára csökkentve az export esetén visszatérített vagy visszatéríthető belföldi adókkal, figyelembe véve az értékesítési feltételeket és minden a közös mezőgazdasági politika keretében alkalmazott visszafizetést vagy más összeget,

— harmadik ország piacán a végtermékekre elérhető ár, a kereskedelmi levelezésből vagy más adatok alapján felmérve.

12 : A végtermékek harmadik országbeli vevője részéről kifejezett követelményeknek meg nem felelő hasonló árukat vagy a végtermékeket importárukból kell beszerezni az ipari vagy kereskedelmi tulajdonjogok védelmével kapcsolatos rendelkezések (szerződéses kötelezettségek) betartása miatt.

30 :

A következők érintettek:

1. nem kereskedelmi jellegű importárukkal kapcsolatos tevékenységek;

2. bérmunkaszerződés keretében végzett tevékenységek;

3. az 531. cikkben említett szokásos kezelési módok;

4. javítás;

5. korábbi aktív feldolgozási engedély – melynek megadása gazdasági feltételek vizsgálatától függött – alapján nyert végtermékeken végzett feldolgozási műveletek;

6. a 1902 11 00 és 1902 19 KN-kód alá tartozó tészta gyártására szolgáló, a 1001 10 00 KN-kód alá tartozó durumbúza feldolgozása;

7. olyan műveletek, amelyekben a nyolcszámjegyű KN-kód alá tartozó importáruk értéke ( 31 )nem haladja meg a 73. mellékletben felsorolt áruk esetében a 150 000 eurót, vagy más áruk esetében az 500 000 eurót kérelmezőnként és naptári évenként (de minimis érték);

8. A 3448/93/EK tanácsi rendelet 11. cikke szerint, ha a 73. melléklet A. részében említett importárukról van szó, és a kérelmező bemutatja az illetékes hatóság által kiállított azon okmányt, amely engedélyezi az említett áruknak az eljárás alá vonását egy ellátási mérleg segítségével meghatározott mennyiségi kereten belül; vagy

9. polgári légi járművek, vagy műholdak vagy, elemeik építése, módosítása vagy átalakítása.

99 : A kérelmező a gazdasági feltételeket a fenti kódokhoz tartozó okoktól eltérő okok miatt tartja teljesítettnek. Az okokat a kérelemben fel kell tüntetni.

C.   A BIZOTTSÁG TÁJÉKOZTATÁSA VALAMENNYI ÉRINTETT VÁMELJÁRÁS ESETÉN

A Bizottságnak szolgáltatandó információ a függelékben közölt minta-formanyomtatvány rovatainak felel meg.

C.1.   Aktív feldolgozás

A gazdasági feltételekre vonatkozó tájékoztatást a B. részben meghatározott egy vagy több kód alkalmazásával kell megadni.

A gazdasági feltételek be nem tartása miatt a kérelem elutasításának vagy az engedély érvénytelenítésének vagy visszavonásának okát kóddal/kódokkal kell jelezni. A gazdasági feltételek meghatározására alkalmazott kódokkal azonos kódokat kell használni, előtte a mínuszjellel (például: -10).

A tájékoztatás kötelező esetei

Ha a gazdasági feltételeket 10-es, 11-es vagy 99-es kód határozza meg.

A 1255/1999/EK rendelet 1. cikkében említett tej és tejtermékek esetében a tájékoztatás kötelező, ha 30-as kódot alkalmaznak a kód 2., 3., 5., 7. és 8. alpontjában említett helyzetekkel kapcsolatban.

Az adatszolgáltatás

A függelékben közölt formanyomtatvány 2–10 oszlopának kitöltésére szolgáló adatokat elektronikus úton kell közölni a Bizottsággal. Ezek az adatok csak a függelékben közölt formanyomtatvány alkalmazásával közölhetők, ha technikai problémák miatt átmenetileg lehetetlen lenne elektronikus úton megadni a tájékoztatást.

Az adatszolgáltatás határideje

Az adatokat a lehető leghamarabb közölni kell. Ha a függelékben közölt formanyomtatványt használják, az adatokat az ott feltüntetett határidőre kell közölni.

C.2.   Vámfelügyelet melletti feldolgozás

Tájékoztatást kell adni, ha a 76. melléklet A. részében említetteken kívüli árutípusokról és műveletekről van szó.

A tájékoztatást a függelékben közölt formanyomtatványon kell megadni az ott megjelölt határidőre.

C.3.   Passzív feldolgozás

»Az engedély megadva« rovat 8. és 9. oszlopát csak akkor kell kitölteni, ha az engedélyt a Vámkódex 147. cikke (2) bekezdése szerint adták meg.

Az »Indokolás« (10) oszlopban azt is fel kell tüntetni, ha a kérelem elutasítása, az engedély érvénytelenítése vagy visszavonása a Vámkódex 147. cikkének (2) bekezdése szerint benyújtott kérelemre vagy megadott engedélyre vonatkozik.

A tájékoztatást a függelékben közölt formanyomtatvány használatával kell közölni az ott megadott határidőre.



Függelék a 70. melléklethez

image



71. MELLÉKLET

ADATLAPOK

(523. cikk)

image

image

image

image

image

image

image

image

image

image

image

image

image

image



Függelék

1.   ÁLTALÁNOS MEGJEGYZÉSEK

1.1.

Az adatlapoknak meg kell felelniük az e Mellékletben közzétett mintának és azokat famentes, 40–65 g/m2 súlyú, fehér írólapra kell nyomtatni.

1.2.

A nyomtatvány mérete 210 mm × 297 mm.

1.3.

A formanyomtatványok nyomtattatása a vámhatóságok felelőssége. Minden nyomtatványon, az egyedi sorszám előtt fel kell tüntetni a kibocsátó tagállam ISO Alfa-2 szabványnak megfelelő országjelét.

1.4.

A formanyomtatványt a Közösség valamely hivatalos nyelvén kell kinyomtatni és kitölteni. Az információ szolgáltatására kért vámhivatal, vagy az azt felhasználó vámhivatal kérheti a hozzá benyújtott formanyomtatványon szereplő információnak a vámhatóság hivatalos, vagy egyik hivatalos nyelvére történő fordítását.

2.   AZ ADATLAPOK HASZNÁLATA

2.1.   Közös rendelkezések

a) Amennyiben az adatlapot kibocsátó vámhatóság úgy ítéli meg, hogy az adatlapon szereplőn kívül további információ szükséges, e további adatokat feltünteti a lapon. Amennyiben nem marad elegendő hely, egy pótlapot kell csatolni. Ezt az eredeti lapon meg kell említeni.

b) Az adatlapot záradékkal ellátó vámhivataltól kérhetik a lap hitelességének és a rajta feltüntetett adatok pontosságának a utólagos igazolását.

c) Az egymást követő szállítmányok esetében a vámeljárás alá vont áruk vagy termékek mennyiségére ki lehet állítani a szükséges számú adatlapot. Az első adatlapot további adatlapokkal lehet helyettesíteni, vagy, amennyiben csak egy adatlapot használtak, a lapot záradékkal ellátó vámhivatal feljegyezheti az áruk vagy termékek mennyiségét az eredeti példányon. Amennyiben nem marad elegendő hely, pótlapot kell csatolni és ezt az eredeti példányon meg kell említeni.

d) A vámhatóságok nagy számú műveletet magában foglaló háromszögforgalom esetén engedélyezhetik olyan összevont adatlapok használatát, amelyek egy adott időszak behozatalának/kivitelének teljes mennyiségét felölelik.

e) Kivételes körülmények esetén az adatlapot ki lehet bocsátani utólagosan, de még az előírt iratmegőrzési határidő lejárata előtt.

f) Az adatlap eltulajdonítása, elvesztése vagy megsemmisülése esetén az ügyfél másodlat kibocsátását kérheti a lapot záradékkal ellátó vámhivataltól.

Az így kibocsátott adatlapok eredeti és másodlati példányain fel kell tüntetni a következő jelzések egyikét:

— DUPLICADO,

— DUPLIKAT,

— DUPLIKAT,

— ΑΝΤΙΓΡΑΦΟ,

— DUPLICATE,

— DUPLICATA,

— DUPLICATO,

— DUPLICAAT,

— SEGUNDA VIA,

— KAKSOISKAPPALE,

— DUPLIKAT.

2.2.   Különös rendelkezések

2.2.1.   INF 8 adatlap (vámraktározás)

a) Az INF 8 adatlapot (a továbbiakban: INF 8) a szokásos kezelési módokat megelőzően, a vámtartozás megállapításához szükséges elemek meghatározása céljából akkor lehet használni, amikor az árukat új vámjogi sorsra jelentik be.

b) Az INF 8-at egy eredeti és egy másolati példányban kell kiállítani.

c) A felügyeletet ellátó vámhivatal szolgáltatja a 11., 12. és 13. rovatokban említett információt, záradékolja a 15. rovatot és az INF 8 eredeti példányát visszajuttatja a nyilatkozattevőnek.

2.2.2.   INF 1 adatlap (aktív feldolgozás)

a) Az INF 1 adatlapot (a továbbiakban INF 1):

— a vámösszegekkel és kiegyenlítő kamattal,

— a kereskedelempolitikai intézkedések alkalmazásával,

— a biztosíték összegével

kapcsolatos információ szolgáltatására lehet felhasználni.

b) Az INF 1-et egy eredeti és két másolati példányban kell kiállítani.

Az INF 1 eredeti és egy másolati példányát a felügyeletet ellátó vámhivatalnak kell megküldeni és egy másolati példányt az INF 1-et záradékkal ellátó vámhivatalnak kell megőriznie.

A felügyeletet ellátó vámhivatal szolgáltatja az INF 1 8., 9. és 11. rovataiban kért információt, záradékolja azt, és a másolatot megtartva visszaküldi az eredetit.

c) Amennyiben a végtermékek vagy változatlan állapotú áruk szabad forgalomba bocsátását az eljárást megindító vámhivataltól eltérő vámhivataltól kérik, az INF 1-et záradékkal ellátó vámhivatal a következők jelzésére kéri a felügyeletet ellátó vámhivatalt:

— a 9. rovat a) pontjában a Vámkódex 121. cikke (1) vagy 128. cikke (4) bekezdésének megfelelő behozatali vámok összege,

— a 9. rovat b) pontjában az 519. cikknek megfelelő kiegyenlítő kamat összege,

— a szabad forgalomba bocsátott végtermékek előállításánál felhasznált importáru mennyisége, KN-kódja és származása.

d) Amennyiben az aktív feldolgozással (vámvisszatérítési eljárás) nyert végtermékeket egy másik, a behozatali vámok visszafizetését vagy elengedését lehetővé tevő, vámjogi sors alá rendelik, és a termékek aktív feldolgozási vámeljárására új engedélyt kell kérni, az INF 1-et ezen engedélyt kiadó vámhatóság használhatja a kivetendő behozatali vámok, vagy a felmerülő vámtartozás összegének meghatározására.

e) Amennyiben a szabad forgalomba bocsátásra vonatkozó nyilatkozat olyan, importáruból nyert végtermékekre, vagy változatlan állapotú árukra vonatkozik, amelyekre egyedi kereskedelempolitikai intézkedések vonatkoztak a vámeljárás (felfüggesztő eljárás) alá vonáskor, és ezen intézkedéseket továbbra is alkalmazzák, a nyilatkozatot átvevő és az INF 1-et záradékkal ellátó vámhivatal a kereskedelempolitikai intézkedések alkalmazásához szükséges adatok jelzésére kéri a felügyeletet ellátó vámhivatalt.

f) Amennyiben a szabad forgalomba bocsátást a vámbiztosíték összegének megállapítására kiállított INF 1 esetében kérik, ugyanaz az INF 1 használható, feltéve, hogy tartalmazza a következőket:

— a 9a. rovatban az importárukra a Vámkódex 121. cikke (1) vagy 128. cikke (4) bekezdése szerint fizetendő behozatali vámok összegét, és

— a 11. rovatban azt az időpontot, amikor az érintett importárukat először vonták a vámeljárás alá, vagy azt az időpontot, amikor a behozatali vámokat a Vámkódex 128. cikke (1) bekezdésének megfelelően visszafizették vagy elengedték.

2.2.3.   INF 9 adatlap (aktív feldolgozás)

a) Az INF 9 adatlapot (a továbbiakban: INF 9) akkor lehet felhasználni, amikor végtermékekre a háromszögforgalomban (IM/EX) más vámjogi sorsot határoznak meg .

b) Az INF 9-et egy eredeti és három másolati példányban kell kiállítani a vámeljárás alá vont importáruk mennyiségére.

c) Az eljárást megindító vámhivatal záradékolja az INF 9 11. rovatát és jelzi, hogy a helyettesítő termékek azonosítására milyen eszközöket, illetve felhasználásuk ellenőrzésére milyen intézkedéseket alkalmaznak (például a minták, illusztrációk vagy műszaki leírások, vagy elemzések elvégzése).

Az eljárást megindító vámhivatal a 3. másolati példányt megküldi a felügyeletet ellátó vámhivatalnak, az eredeti és a többi másolati példányt pedig visszajuttatja a nyilatkozattevőnek.

d) A vámeljárást lezáró nyilatkozathoz csatolni kell az INF 9 eredeti, és 1. és 2. másolati példányait.

Az eljárást lezáró vámhivatal feltünteti a végtermékek mennyiségét és az elfogadás időpontját. A 2. másolati példányt megküldi a felügyeletet ellátó vámhivatalnak, az eredetit visszaküldi a nyilatkozattevőnek és megőrzi az 1. másolati példányt.

2.2.4.   INF 5 adatlap (aktív feldolgozás)

a) Az INF 5 adatlapot (a továbbiakban INF 5) akkor lehet felhasználni, amikor a helyettesítő áruból nyert végtermékeket előzetes kivitellel (EX/IM) háromszögforgalomban kiviszik.

b) Az INF 5-öt egy eredeti és három másolati példányban kell az exportált végtermékek mennyiségének megfelelő importáru mennyiségére vonatkozóan kiállítani.

c) A kiviteli nyilatkozatot elfogadó vámhivatal záradékolja az INF 5 9. rovatát és visszajuttatja az eredeti és a három másolati példányt a nyilatkozattevőhöz.

d) A kiléptető vámhivatal kitölti a 10. rovatot, megküldi a 3. másolati példányt a felügyeletet ellátó vámhivatalnak és visszaküldi az eredeti és a többi másolati példányt a nyilatkozattevőnek.

e) Amikor a 1001 10 00 KN-kód alá tartozó durumbúzát dolgozzák fel a 1902 11 00 és 1902 19 KN-kódok alá tartozó tésztává, az importárukat a vámeljárás alá vonásra felhatalmazott importőr nevét kell megadni az INF 5 2. rovatában, ami kitölthető az után is, hogy az INF 5-öt bemutatták annak a vámhivatalnak, amelyhez a kiviteli nyilatkozatot benyújtották. Az információt az INF 5 eredeti, és 1. és 2. másolati példányain kell megadni még az előtt, hogy az importáruk vámeljárás alá vonására vonatkozó nyilatkozatot benyújtják.

f) A vámeljárás alá vonásra vonatkozó nyilatkozathoz csatolni kell az INF 5 eredeti, és 1. és 2. másolati példányait.

Az a vámhivatal, amelynek az eljárás alá vonásra vonatkozó nyilatkozatot bemutatták, feljegyzi az INF 5 eredeti, és 1. és 2. másolati példányán a vámeljárás alá vont importáruk mennyiségét, valamint a nyilatkozat elfogadásának időpontját. A 2. másolati példányt megküldi a felügyeletet ellátó vámhivatalnak, és visszajuttatja az eredetit a nyilatkozattevőnek, valamint megőrzi az 1. másolati példányt.

2.2.5.   INF 7 adatlap (aktív feldolgozás)

a) Az INF 7 adatlapot (a továbbiakban INF 7) akkor lehet használni, amikor a végtermékekre vagy a változatlan állapotú árukra a vámvisszatérítési rendszerben olyan vámjogi sorsot határoznak meg, ami lehetővé teszi a visszafizetést vagy elengedést a Vámkódex 128. cikke (1) bekezdésének megfelelően, a visszafizetési igénylés beterjesztése nélkül.

Amikor az engedélyes a Vámkódex 90. cikkének megfelelően hozzájárulását adta, hogy a visszafizetés igénylésének jogát egy másik személyre ruházza, ezt az információt fel kell tüntetni az INF 7-en.

b) Az INF 7-et egy eredeti és két másolati példányban kell kiállítani.

c) Az eljárást lezáró nyilatkozatot elfogadó vámhivatal záradékolja az INF 7-et, visszajuttatja az eredeti és egy másolati példányt az engedélyesnek, és megőrzi a másik másolati példányt.

d) Amikor benyújtják a visszafizetési igénylést, ahhoz csatolni kell az INF 7 megfelelően záradékolt eredeti példányát.

2.2.6.   INF 6 adatlap (ideiglenes behozatal)

a) Az INF 6 adatlapot (a továbbiakban INF 6) lehet felhasználni a vámtartozás megállapításához szükséges elemek, vagy a már kivetett vámok összegeinek közlésére, amikor az importárukat a Közösség vámterületén belül mozgatják.

b) Az INF 6 tartalmazza mindazt az információt, ami szükséges ahhoz, hogy a vámhatóságnak mutassa:

— azt az időpontot, amikor az importárukat az ideiglenes behozatali vámeljárás alá vonták,

— az ezen a napon meghatározott vámtartozás megállapításához szükséges elemeket,

— a részleges vámmentesítési eljárásban már kivetett esetleges behozatali vámok összegét és az ehhez figyelembe vett időszakot.

c) Az INF 6-ot egy eredeti és két másolati példányban kell kitölteni.

d) Az INF 6-ot vagy akkor kell záradékolni, amikor az árukat külső árutovábbítási eljárás alá vonják, az átszállítási művelet kezdetén, vagy korábban.

e) Az azt záradékkal ellátó vámhivatal megtart egy példányt. Az eredeti és a másik másolati példányt vissza kell juttatni az érdekelt személynek, aki ezt a példányt az eljárást lezáró vámhivatalnak adja át. Záradékolás után ezt a példányt az érdekelt személy visszajuttatja az azt eredetileg záradékkal ellátó vámhivatalnak.

2.2.7.   INF 2 adatlap (passzív feldolgozás)

a) Az INF 2 adatlapot (a továbbiakban INF 2) akkor lehet felhasználni, amikor vég- vagy helyettesítő termékeket importálnak háromszögforgalomban.

b) Az INF 2-t egy eredeti és egy másolati példányban kell kiállítani az eljárás alá vont áruk mennyiségére.

c) Az INF 2 kiállítására irányuló kérelem egyben az engedélyes hozzájárulása a behozatali vámok alóli teljes vagy részleges mentesség jogának egy másik, a vég- vagy helyettesítő termékeket háromszögforgalomban importáló személyre történő átruházásához.

d) Az eljárást megindító vámhivatal záradékolja az INF 2 eredeti és másolati példányát. Megtartja a másolati példányt, és az eredetit visszajuttatja a nyilatkozattevőhöz.

A 16. rovatban jelzi az ideiglenes exportáruk azonosítására alkalmazott eszközöket.

Amikor mintákat vesznek, vagy illusztrációt, illetve műszaki leírásokat használnak, ez a vámhivatal hitelesíti az ilyen mintákat, illusztrációkat vagy műszaki leírásokat azzal, hogy vagy az árut látja el vámzárral, ha annak jellege megengedi, vagy annak csomagolását oly módon, hogy azt megváltoztatni ne lehessen.

A mintákhoz, illusztrációkhoz vagy műszaki leírásokhoz csatolni kell egy, a vámhivatal bélyegzőjét és a kiviteli nyilatkozat hivatkozási adatait tartalmazó címkét, oly módon, hogy azt ne lehessen kicserélni.

A hitelesített és vámzárral ellátott mintákat, illusztrációkat vagy műszaki leírásokat vissza kell juttatni az exportőrnek, aki azokat érintetlen vámzárral bemutatja, amikor a vég- vagy helyettesítő termékek behozatalra kerülnek.

Amikor elemzésre van szükség, melynek eredményei nem ismertek addig, ameddig az eljárást megindító vámhivatal az INF 2-t záradékolja, az elemzés eredményeit tartalmazó dokumentumot vámzárral ellátott, változtatást megakadályozó borítékban kell átadni az exportőrnek.

e) A kiléptető vámhivatal az eredeti példányon igazolja, hogy az áru elhagyta a Közösség vámterületét, majd visszajuttatja az azt bemutató személynek.

f) A vég- vagy helyettesítő termékek importőre az INF 2 eredeti példányát, és adott esetben, az azonosítási eszközeit bemutatja az eljárást lezáró vámhivatalnak.



72. MELLÉKLET

AZ 531. ÉS 809. CIKKBEN EMLÍTETT SZOKÁSOS KEZELÉSI MÓDOK LISTÁJA

Amennyiben másképpen nem határozták meg, a következő kezelési módok egyike sem keletkeztethet más nyolcszámjegyű KN-kódot.

Az alább felsorolt szokásos kezelési módok nem engedélyezhetők, ha a vámhatóság véleménye szerint a művelet várhatóan növeli a csalás kockázatát:

1. szellőztetés, szétterítés, szárítás, por eltávolítása, egyszerű tisztítási műveletek, csomagolás javítása, a szállítás vagy tárolás során felmerült károsodás alapvető javítása, amennyiben az csak egyszerű műveletekre, illetve a szállításra használt védőburkolat használatára és eltávolítására vonatkozik;

2. szállítás után az áru helyreállítása;

3. leltározás, mintavétel, szortírozás, szitálás, mechanikus szűrés, illetve az áru mérése;

4. károsodott vagy szennyezett alkotóelemek eltávolítása;

5. konzerválás pasztörizálással, sterilizálással, besugárzással, vagy tartósítószerek hozzáadásával;

6. paraziták elleni kezelés;

7. rozsda elleni kezelés;

8. kezelés:

— a hőmérséklet egyszerű növelésével, további kezelés vagy desztillációs folyamat nélkül, vagy

— a hőmérséklet egyszerű csökkentésével;

még akkor is, ha ez eltérő nyolcszámjegyű KN-kódot eredményez;

9. elektrosztatikus kezelés, textíliák gyűrődésmentesítése vagy vasalása;

10. az alábbiakból álló kezelés:

— a gyümölcs szár-, illetve kocsánytalanítása és/vagy kimagvazása, szárított gyümölcs vagy zöldség feldarabolása és felaprítása, gyümölcs rehidratálása, vagy

— gyümölcs dehidratálása, még akkor is, ha ez más nyolcszámjegyű KN-kódot eredményez;

11. bőrök sótalanítása, tisztítása és kruponálása;

12. áruk hozzáadása, vagy kiegészítő összetevők hozzáadása vagy pótlása, mindaddig, amíg az ilyen hozzáadás vagy pótlás viszonylag korlátozott, vagy célja a műszaki szabványoknak való megfelelés biztosítása, és nem változtatja meg az eredeti áru jellegét, és nem javítja annak teljesítményét, még akkor is, ha a hozzáadott vagy pótolt áruk tekintetében ez más nyolcszámjegyű KN-kódot eredményez;

13. folyadékok hígítása vagy sűrítése, további kezelés vagy desztillációs folyamat nélkül, még akkor is, ha ez egy más nyolcszámjegyű KN-kódot eredményez;

14. ugyanazon fajtájú áruk más minőségűvel történő keverése annak érdekében, hogy állandó minőséget vagy olyan minőséget nyerjenek, ami megfelel az ügyfél követelményeinek, az áruk jellegének megváltoztatása nélkül;

15. az áruk megosztása vagy méretre vágása, ha csak egyszerű műveletekről van szó;

16. csomagolás, kicsomagolás, a csomagolás megváltoztatása, lefejtés, szállítótartályokba történő egyszerű áthelyezés még akkor is, ha ez más nyolcszámjegyű KN-kódot eredményez, jelzések, pecsétek, címkék, árcédulák vagy más hasonló megkülönböztető jelek rögzítése, eltávolítása és megváltoztatása;

17. gépek, berendezések és járművek tesztelése, beállítása, beszabályozása és üzembe helyezése, különösen a műszaki szabványoknak való megfelelés ellenőrzése végett, ha csak egyszerű műveletekről van szó;

18. csőszerelvények mattírozása, hogy az árut bizonyos piacokra előkészítsék.



73. MELLÉKLET

IMPORTÁRUK, AMELYEKNÉL A GAZDASÁGI FELTÉTELEKET AZ 539. CIKK ELSŐ BEKEZDÉSE ÉRTELMÉBEN NEM LEHET TELJESÍTETTNEK TEKINTENI

A.   rész:

A Szerződés I. mellékletében szereplő mezőgazdasági termékek

1. Az alábbi közös piacszervezések egyike alá tartozó következő termékek:

gabonaágazat: a 1766/92/EGK tanácsi rendelet ( 32 ) 1. cikkének (1) bekezdésében hivatkozott termékek,

rizságazat: a 3072/95/EK tanácsi rendelet ( 33 ) 1. cikkének (1) bekezdésében hivatkozott termékek,

cukorágazat: a 2038/1999/EK tanácsi rendelet ( 34 ) 1. cikkének (1) bekezdésében hivatkozott termékek,

olívaolaj-ágazat: a 136/66/EK tanácsi rendelet ( 35 ) 1. cikke (2) bekezdésének c) pontjában hivatkozott termékek,

tej- és tejtermékágazat: a 1255/1999/EK tanácsi rendelet 1. cikkében hivatkozott termékek,

borágazat: a 1493/1999/EK tanácsi rendelet ( 36 ) 1. cikkének (2) bekezdésében hivatkozott, és az alábbi KN-kódok alá tartozó termékek:

0806 10 90

2009 60

2204 21 (a minőségi bor kivételével)

2204 29 (a minőségi bor kivételével)

2204 30

2. A következő KN-kódok alá tartozó termékek:

0204 10–0204 43

2207 10

2207 20

2208 90 91

2208 90 99

3. Az 1. és 2. pontban felsoroltakon kívüli termékek, amelyeknél a mezőgazdasági export-visszatérítést a nulla vagy annál magasabb összegben rögzítették.

B.   rész:

A Szerződés I. mellékletében nem szereplő mezőgazdasági termékek feldolgozásából származó áruk

Azok az áruk, amelyek mezőgazdasági termékek feldolgozásából származnak, és amelyeket a mezőgazdasági ágazatban a piacok közös szervezéséről, vagy termelési visszatérítésekről szóló rendeletek alábbi mellékleteiben soroltak fel:

— az 1766/92/EGK tanácsi rendelet B. melléklete (gabonaágazat),

— a 3072/95/EK tanácsi rendelet B. melléklete (rizságazat),

— a 2038/1999/EK tanácsi rendelet I. melléklete (cukorágazat),

— az 1255/1999/EK tanácsi rendelet II. melléklete (tej- és tejtermékágazat),

— a 2771/75/EGK tanácsi rendelet ( 37 ) I. melléklete (tojáságazat),

— a 1010/86/EGK tanácsi rendelet ( 38 ) melléklete (a vegyiparban használt bizonyos cukortermékekre vonatkozó termelési visszatérítés), valamint

— a 1722/93/EGK bizottsági rendelet ( 39 ) I. melléklete (termelési visszatérítések a gabona- és rizságazatban).

C.   rész:

Halászati termékek

A halászati és akvakultúra-termékek piacának közös szervezéséről szóló 104/2000/EK tanácsi rendelet ( 40 ) I., II. és V. mellékletében felsorolt halászati termékek, valamint az e rendelet VI. mellékletében felsorolt, részleges autonóm felfüggesztés alatt álló termékek.

Minden halászati termék autonóm kontingens hatálya alá tartozik.



74. MELLÉKLET

HELYETTESÍTŐ ÁRUKRA VONATKOZÓ KÜLÖNLEGES RENDELKEZÉSEK

(541. CIKK)

1.   Rizs

Az 1006KN-kód alá sorolt rizs nem tekinthető helyettesítőnek, kivéve, ha a Kombinált Nómenklatúra ugyanazon nyolcszámjegyű KN-kódja alá tartozik. Olyan rizs esetében azonban, amelynek hosszúsága nem haladja meg a 6,0 mm-t és hosszúság-szélesség aránya egyenlő, vagy nagyobb, mint 3, és olyan rizs esetében, amelynek hosszúsága egyenlő, vagy kisebb, mint 5,2 mm, és hosszúság-szélesség aránya egyenlő, vagy nagyobb, mint 2, az egyenértékűséget csak a hosszúság-szélesség arány meghatározásával kell megállapítani. A szemek mérését a rizs piacának közös szervezéséről szóló 3072/95/EK rendelet A. melléklete 2. pontja d) pontjának megfelelően kell elvégezni.

Amennyiben az aktív feldolgozási műveletek az e rendelet 72. mellékletében felsorolt »szokásos kezelési módok«-ból állnak, tilos a helyettesítő áruk használata.

2.   Búza

Nem közösségi búza helyett helyettesítő áruként csak ugyanazon nyolcszámjegyű KN-kód alá tartozó, ugyanazon kereskedelmi minőségű, és ugyanolyan műszaki jellemzőkkel rendelkező, egy harmadik országban betakarított, és már szabad forgalomba bocsátott búzát lehet használni.

Azonban:

— a bizottság keretében folytatott vizsgálatot követően, a tagállamok Bizottság általi értesítése alapján a búza tekintetében el lehet térni a helyettesítő áru felhasználásának tilalmától,

— a közösségi durumbúza harmadik országból származó durumbúza helyett helyettesítő áruként csak akkor használható fel, ha azt a 1902 11 00–1902 19 KN-kódok alá tartozó tészta gyártására használják.

3.   Cukor

A 1701 11 90 KN-kód alá tartozó nyers nádcukor helyett a 1701 12 90 KN-kód alá tartozó nyers répacukor akkor használható fel helyettesítő áruként, ha a 1701 99 10 KN-kód alá tartozó végtermékeket (fehér cukor) nyernek.

4.   Élőállat és hús

Élőállat vagy hús aktív feldolgozási műveleteihez helyettesítő áru nem használható.

Hús esetén, amennyiben a kérelmező bizonyítani tudja, hogy a helyettesítő áru felhasználása gazdaságilag szükséges, és amennyiben a vámhatóságok továbbítják a művelet ellenőrzésére tervbe vett eljárások tervezetét, a bizottság keretében folytatott vizsgálatot követően a tagállamok Bizottság általi értesítése alapján el lehet térni a helyettesítő áru felhasználásának tilalmától.

5.   Kukorica

A közösségi kukorica nem közösségi kukorica helyetti helyettesítő áruként történő felhasználása csak a következő esetekben, és a következő feltételekkel lehetséges:

1. Az állati takarmányozásra használt kukorica esetében lehetséges a helyettesítő áru használata, feltéve, hogy vámellenőrzési rendszert állítanak fel annak biztosítására, hogy a nem közösségi kukoricát ténylegesen állati takarmánnyá dolgozzák fel.

2. A keményítő és keményítőtermékek előállításában használt kukorica esetében a helyettesítő áru használata minden fajta helyett lehetséges, kivéve az amilopektinben gazdag kukoricákat (viaszos kukorica vagy »waxy« kukorica), amelyek csak egymással helyettesíthetők.

3. A hústermékek előállításában használt kukorica esetében a helyettesítő áru használata minden fajta helyett lehetséges, kivéve az üveges fajtájú kukoricákat (a »Duro« fajtájú »Plata« kukorica, »Flint« kukorica), amelyek csak egymással helyettesíthetők.

6.   Olívaolaj

A. Helyettesítő áru használatához csak a következő esetekben és a következő feltételek alapján szabad folyamodni:

1.  szűz olívaolaj

a) a 136/66/EGK rendelet mellékletének 1. a) pontjában szereplő leírásnak megfelelő, 1509 10 90 KN-kód alá tartozó közösségi extra szűz olívaolaj felhasználható az ugyanezen KN-kód alá tartozó nem közösségi extra szűz olívaolaj helyett, feltéve, hogy a feldolgozási művelet ugyanezen KN-kód alá tartozó, és a hivatkozott 1. a) pont követelményeit kielégítő extra szűz olívaolajat eredményez;

b) a 136/66/EGK rendelet mellékletének 1. b) pontjában szereplő leírásnak megfelelő, 1509 10 90 KN-kód alá tartozó közösségi szűz olívaolaj felhasználható az ugyanezen KN-kód alá tartozó nem közösségi szűz olívaolaj helyett, feltéve, hogy a feldolgozási művelet ugyanezen KN-kód alá tartozó, és a hivatkozott 1. b) pont követelményeit kielégítő szűz olívaolajat eredményez;

c) a 136/66/EGK rendelet mellékletének 1. c) pontjában szereplő leírásnak megfelelő, 1509 10 90 KN-kód alá tartozó közösségi közönséges szűz olívaolaj felhasználható az ugyanezen KN-kód alá tartozó nem közösségi közönséges szűz olívaolaj helyett, feltéve, hogy a végtermék:

— az előzőekben hivatkozott melléklet 2. pontjában szereplő leírásnak megfelelő, a 1509 90 00 KN-kód alá tartozó finomított olívaolaj,

— a hivatkozott melléklet 3. pontjában szereplő leírásnak megfelelő, a 1509 90 00 KN-kód alá tartozó olívaolaj, és azt a 1509 10 90 KN-kód alá tartozó közösségi szűz olívaolajjal való keveréssel nyerik;

d) a 136/66/EGK rendelet melléklete 1. d) pontjában szereplő leírásnak megfelelő, 1509 10 10 KN-kód alá tartozó Közösségi közönséges lampante szűz olívaolaj felhasználható az ugyanezen KN-kód alá tartozó nem közösségi lampante szűz olívaolaj helyett, feltéve, hogy a végtermék:

— az előzőekben hivatkozott melléklet 2. pontjában szereplő leírásnak megfelelő, a 1509 90 00 KN-kód alá tartozó finomított olívaolaj, vagy

— a hivatkozott melléklet 3. pontjában szereplő leírásnak megfelelő, a 1509 90 00 KN-kód alá tartozó olívaolaj, és azt a 1509 10 90 KN-kód alá tartozó közösségi szűz olívaolajjal való keveréssel nyerik;

2.  olívapogácsa-olaj

A 136/66/EGK rendelet melléklete 4. pontjában szereplő leírásnak megfelelő, 1510 00 10 KN-kód alá tartozó közösségi, nem finomított olívapogácsa-olaj felhasználható az ugyanezen KN-kód alá tartozó nem közösségi, nem finomított olívapogácsa-olaj helyett, feltéve, hogy a 1510 00 90 KN-kód alá tartozó, és a hivatkozott melléklet 6. pontjában szereplő leírásnak megfelelő olívapogácsa-olaj végterméket a 1509 10 90 KN-kód alá tartozó közösségi szűz olívaolajjal való keveréssel nyerik.

B. Az A. pont 1. c) alpontjának második francia bekezdésében, 1. d) alpontjának második francia bekezdésében és az A. pont 2. alpontjában említett, azonos módon végrehajtott, nem közösségi szűz olívaolajjal történő keverések csak akkor engedélyezettek, ha az eljárás ellenőrzésével kapcsolatos intézkedéseket oly módon szervezik meg, amely lehetővé teszi a nem közösségi szűz olívaolajnak az exportált kevert olaj teljes mennyiségén belüli aránya azonosítását.

C. A végtermékeket legfeljebb 220 literes közvetlen csomagolásban kell elhelyezni. Ettől eltérve, a legfeljebb 20 tonnás, engedélyezett tartályok esetén a vámhatóságok engedélyezhetik az előző pontokban szereplő olajok exportját, feltéve, hogy az exportált termékek minőségét és mennyiségét rendszeresen ellenőrzik.

D. Az egyenértékűséget a keverésre felhasznált olajok mennyiségét igazoló kereskedelmi nyilvántartások felhasználásával, és az érintett minőség igazolásának céljából a nem-közösségi olajnak a vámeljárás alá vonáskor vett mintái műszaki jellemzőinek, illetve a felhasznált közösségi olajból az érintett végtermék feldolgozásakor vett minták műszaki jellemzőinek a végtermékek tényleges exportálásakor, a kiléptetési ponton vett mintái technikai jellemzőinek összehasonlításával kell ellenőrizni. A mintavételt az EN ISO 5555 (mintavétel) és EN ISO 661 (a minták laboratóriumokba küldése és a minták vizsgálatokra történő előkészítése) nemzetközi szabványoknak megfelelően kell elvégezni. Az elemzést a 2568/91/EGK bizottsági rendelet ( 41 ) I. mellékletében szereplő paraméterek vonatkozásában kell elvégezni.

7.   Tej- és tejtermékek

A helyettesítő termékek használata csak azzal a feltétellel megengedett, hogy a helyettesítő áru tejszárazanyag-, tejzsír- és tejfehérje-tartalma nem alacsonyabb ezen anyagoknak az importáruban megtalálható tartalmánál.

Annak érdekében, hogy a vámhatóságok az ilyen elemek alapján ellenőrizni tudják a helyettesíthetőséget, az érintett importáru és helyettesítő áru tejszárazanyag-, tejzsír- és tejfehérje-tartalmát fel kell tüntetni a vámeljárás alá vonáshoz használt vámáru-nyilatkozaton (IM/EX) vagy a kiviteli nyilatkozaton (EX/IM), és az INF 9 adatlapon, vagy az INF 5 adatlapon, amennyiben használják ezeket.

Az importáru vámeljárás alá vonására vonatkozó vámáru-nyilatkozatok és a kiviteli nyilatkozatok (IM/EX) legalább 5 %-át fizikailag ellenőrizni kell, és az ellenőrzéseknek ki kell terjedniük az érintett importárura, valamint helyettesítő árura is.

Az előzetes kiviteli nyilatkozatok és a vámeljárás alá vonásra vonatkozó vámáru-nyilatkozatok (EX/IM) legalább 5 %-át fizikailag ellenőrizni kell. Ezeket az ellenőrzéseket a helyettesítő árukra a feldolgozási műveletek kezdetét megelőzően, míg az érintett importárukra a vámeljárás alá vonáskor kell elvégezni.

A fizikai ellenőrzések magukban foglalják a nyilatkozat és az ahhoz csatolt dokumentumok vizsgálatát, és annak biztosítása érdekében, hogy a helyettesítő áru és a vonatkozó importáru a mennyiség, kereskedelmi minőség és technikai jellemzők, különösen a tej szárazanyag, tejzsír és tejfehérje tartalmuk tekintetében megfeleljenek, reprezentatív mintákat kell venni az összetevők egy illetékes laboratórium által történő elemzéséhez.

Amennyiben a tagállam kockázatelemzési rendszert alkalmaz, engedélyezhető a fizikai ellenőrzések alacsonyabb aránya.

Az ellenőrzést végrehajtó tisztviselő minden egyes fizikai ellenőrzésről részletes jelentést köteles készíteni. E jelentéseket az egyes tagállamokban kijelölt vámhatóságok gyűjtik össze.



75. MELLÉKLET

AZON VÉGTERMÉKEK LISTÁJA, AMELYEK A RÁJUK VONATKOZÓ BEHOZATALI VÁMOK HATÁLYA ALÁ TARTOZNAK

(548. cikk, (1) bekezdés)

Általános megjegyzések:

A felügyeletet ellátó vámhivatal engedélyezheti az 548. cikk (1) bekezdésének alkalmazását a következő listán kívüli hulladékra, selejtre, levágott részekre, maradványra, és maradékra is.



Sorszám

KN-kód és a végtermékek megnevezése

Annak a feldolgozási műveletnek a megnevezése, amelyből keletkeznek

(1)

(2)

(3)

1

ex 2. árucsoport

Ehető húsnyesedék

Minden megmunkálás vagy feldolgozás

2

ex02 01ex02 02ex02 03ex02 04ex02 05

A 3. oszlopban felsorolt műveletekből származó levágott részek

Az 1. árucsoportba tartozó állatok húsának darabolása

3

0209 00 11

vagy

0209 00 19

Bőr alatti sertészsiradék (fedőszalonna)

Sertésvágás, hússal kapcsolatos megmunkálás vagy feldolgozás

4

0209 00 30

Sertészsír

Sertésvágás, hússal kapcsolatos megmunkálás vagy feldolgozás

5

ex03 04

A 3. oszlopban ismertetett műveletekből származó levágott részek

Fagyasztott húsdarabok fűrészelése

6

ex03 05

A 3. oszlopban ismertetett műveletekből származó levágott részek

Hal füstölése és szeletelése

7

ex04 04

Tejsavó

Friss tej feldolgozása

8

ex04 04

Porított savó, hozzáadott cukortalanom nélkül

Tejcukor előállítása sűrített savóból

9

ex04 07 00

Keltetőtojás

Naposcsibék inkubációja és keltetése

10

0502

Sertés- és vaddisznószőr, sörte; borzszőr és kefegyártásra alkalmas más szőr; a sörte és a szőr hulladéka

Bármilyen megmunkálás vagy feldolgozás

11

0503 00 00

Lószőr és lószőrhulladék, más anyagból való alátéten is, megerősítő anyaggal is

Bármilyen megmunkálás vagy feldolgozás

12

0504 00 00

Állati bél, hólyag és gyomor (a halból származó kivételével) egészben vagy darabban

Az 1. árucsoportba tartozó állatok vágása és darabolása

13

ex050590 00

Tollpor, toll- és tollrész-hulladék

Bármilyen megmunkálás vagy feldolgozás

14

0506

Csont és szarvmag megmunkálatlanul, zsírtalanítva, egyszerűen előkészítve (de nem alakra vágva), savval kezelve vagy enyvtelenítve; mindezek pora és hulladéka:

Bármilyen megmunkálás vagy feldolgozás

15

ex05 07

Szarv, pata, agancs, köröm, karom és csőr, megmunkálatlanul vagy egyszerűen előkészítve, de nem alakra vágva; ezek pora és hulladék; bálnacsont és hasonlók megmunkálatlanul vagy egyszerűen előkészítve, de nem alakra vágva, és e termékekből szőr és ezek hulladéka

Bármilyen megmunkálás vagy feldolgozás

16

ex050800 00

Kagylóhéj-por és hulladék

Bármilyen megmunkálás vagy feldolgozás

17

ex050800 00

Kisrák páncél

Kisrákok páncéljának eltávolítása

18

ex05 10 00

Gyógyszerészeti termék készítésére használt más állati szerv frissen, hűtve, fagyasztva vagy más módon ideiglenesen tartósítva

Az 1. árucsoportba tartozó állatok vágása és darabolása

19

0511 91 10

Halhulladék

Bármilyen megmunkálás vagy feldolgozás

20

ex051199 90

Emberi fogyasztásra nem alkalmas fej

Az 1. árucsoportba tartozó állatok vágása és darabolása

21

ex051199 90

Vér

Az 1. árucsoportba tartozó állatok vágása

22

ex05 11 99

A 3. oszlopban ismertetett eljárásokból származó hulladék

Az 1. árucsoportba tartozó állatok vágása és a hús bármilyen megmunkálása vagy feldolgozása

23

ex051199 90

Tojáshéj

A tojás és a tojáshéjak különválasztása

24

ex051199 10

Bőrhulladék

Sertéshús bőrözése

25

ex07 12

Zöldséghulladék

A 0712 KN-kód alá tartozó áruk darabolása, szeletelése, tördelése, porítása és keverése

26

ex07 13

Pillangós zöldségfélék hulladéka

A 0713 KN-kód alá tartozó áruk darabolása, szeletelése, tördelése és porítása

27

ex09 01

Kávétörmelék

Nyerskávéval kapcsolatos megmunkálás vagy feldolgozás

28

0901 90 10

Kávéhéj és -burok

Nyerskávé pörkölése

29

ex090220 00

vagy

ex090240 00

Teapor

Nyersteával kapcsolatos megmunkálás és feldolgozás, filter-zacskókba töltése

30

ex090420 30ex090420 90

Paprikahulladék

A Capsicum fajhoz tartozó növény szárított gyümölcsének tisztítása, zúzása, őrlése és szitálása

31

1006 40 00

Törmelék rizs

Rizzsel kapcsolatos megmunkálás és feldolgozás

32

ex11 04

Másképpen megmunkált gabonaféle, a durva darálás kivételével

Gabonafélékkel kapcsolatos megmunkálás és feldolgozás

33

1104 30

Gabonacsíra egészben, lapítva, pelyhesítve vagy őrölve

Gabonafélékkel kapcsolatos megmunkálás és feldolgozás

34

1109 00 00

Búzasikér, szárítva is

Búzával kapcsolatos megmunkálás vagy feldolgozás

35

ex12 09

Répamag hulladéka (törött vagy steril magvak, gyenge csírázóképességű vagy gépi vetésre alkalmatlan magvak)

Cukorrépa tisztítása, szitálása, polírozása és sikálása

36

ex121300 00

Gabonaszalma és -pelyva, feldolgozatlanul vagy vágva, másféle feldolgozás nélkül

Gabonafélékkel kapcsolatos megmunkálás és feldolgozás

37

1501 00 11

és

1501 00 19

Szalonna és egyéb sertészsír

Sertésvágás, hússal kapcsolatos megmunkálás vagy feldolgozás

38

ex15 02 00

Szarvasmarhafaggyú, juh- vagy kecskefaggyú

Szarvasmarha, juh vagy kecske vágása, hússal kapcsolatos megmunkálás vagy feldolgozás

39

ex15 04

Halolaj

Hal filévé történő feldolgozása

40

ex15 06

Más állati zsír és olaj

Zsiradék eltávolítása a húsról, csontról vagy hulladékról

41

ex151521 90

Kukoricacsíra olaj

Kukorica feldolgozása

42

ex152000 00

Nyers glicerin

A 15. árucsoportba tartozó zsírok és olajok bontása vagy finomítása

43

ex15 22 00

Zsíros anyagok vagy állati vagy növényi viaszok feldolgozási maradéka

Bármilyen megmunkálás vagy feldolgozás

44

ex152200 39

Sztearin

A 15. árucsoportba tartozó zsírok és olajok finomítása

45

ex152200 91ex152200 99

Viasz olajseprő és üledéktartalommal, hulladékolaj és derítőföldet tartalmazó olaj

Finomítás, savmentesítés, fehérítés vagy zsíros növényi olajok

46

ex170230 99

Keményítőcukor kristályosításából származó hulladék

Kukorica glukózzá történő feldolgozása

47

1703 10 00

Cukornádból készült melasz

Cukorfeldolgozás

48

1802 00 00

Kakaóhéj, kakaóhártya, -bőr és más kakaóhulladék

Bármilyen megmunkálás vagy feldolgozás

49

ex21 02

Élesztő

Sör előállítása

50

ex220890 91

és

ex220890 99

Lepárlási maradék (nem denaturált etil-alkohol, legfeljebb 80 térfogatszázalék alkoholtartalommal) és lepárolt bor (lepárlási maradék, nem sűrített)

Nyers etil-alkohol vagy bor lepárlása

51

ex 23. árucsoport

Élelmiszeripari maradékok és hulladék

Bármilyen megmunkálás vagy feldolgozás

52

2401 30 00

Dohányhulladék

Cigaretták, szivarok, szivarkák előállítása, vagy pipadohány, dohány keverése

53

2525 30 00

Csillámhulladék

Bármilyen megmunkálás vagy feldolgozás

54

2619 00

Salak, kohósalak, reve, a vas- vagy az acélgyártásnál keletkező egyéb hulladék

Bármilyen megmunkálás vagy feldolgozás

55

2620

Fémet vagy fémvegyületet tartalmazó hamu és üledék (a 2619 00 kód alá tartozók kivételével)

Bármilyen megmunkálás vagy feldolgozás

56

2621 00 00

Egyéb salak és hamu, a tengeri moszat hamuját is beleértve

Bármilyen megmunkálás vagy feldolgozás

57

ex270500 00

Gáz

Szén száraz lepárlása

58

ex270600 00

Kátrány kőszénből és más ásványi kátrány, víztelenítve is, beleértve a részlegesen desztillált és kevert kátrányt is

Szén száraz lepárlása

59

ex27 07

Lepárlásból származó könnyűolaj és maradék

Fenolok lepárlása

60

ex271121 00

és

ex271129 00

Dehidrogénezésből és más gáz-halmazállapotú szénhidrogénből származó gáz

Polisztirol előállítása etil-benzolból

61

2712 10 10

Kőolajviasz

Nyers parafin finomítása

62

ex27 12 90

Más ásványi viasz, színezve is

Bármilyen megmunkálás vagy feldolgozás

63

ex27 13

Ásványolajkoksz, ásványolaj-bitumen, kőolaj vagy más bitumenes ásványból előállított olaj egyéb maradéka

Bármilyen megmunkálás vagy feldolgozás

64

2806 10 00

Sósav

Különböző vegyipari termékek előállítása folypátból, hidrogén-fluoridból, 2,6-di-izopropilanilinból, szilícium-tetra-kloridból vagy acetanilidból

65

2807 00 10

Kénsav

Szulfonamidok előállítása

66

2811 21 00

Széndioxid

1.  Sör előállítása

2.  Etil-alkohol és szeszes italok előállítása

67

ex28 11 19

Hexafluorkovasav

Folypát feldolgozása hidrogén-fluoriddá

68

ex281210 99

Szilícium-tetra-klorid

Szilán, szilikon és ezek szilicium-származékainak előállítása

69

2825 90 11

és

ex282590 19

Kalcium-hidroxid

Kalcium-karbid feldolgozása acetilénné és kalcium-cián-amiddá

69a

ex282751 00

Kálium-bromid oldat

A 2903 49 80 KN-kód alá tartozó 1,3-bróm-klór-propán

70

2833 29 50

Vas-szulfát

Hidegen hengerelt vas- és acéllemezek és lapok előállítása tekercsből

71

ex283329 90

Kalcium-szulfát

Folypát feldolgozása hidrogén-fluoriddá

72

ex284690 00

Gadolínium-oxid

Gallium és gallium-oxid visszanyerése hulladékból (hulladékfeldolgozás gadolínium/gallium-oxid vegyületekből – Gd3Ga5O12)

73

2902 30 90

Toluol

Polisztirol előállítása etil-benzolból

74

ex290290 80

alfa-metilsztirol

Aceton vagy fenol előállítása izopropil-benzolból

75

2903

Szénhidrogének halogénezett származékai

Hidrogén-fluorid alapú termékek előállítása

76

2904

Szénhidrogének szulfo-, nitro- vagy nitrozo-származékai

Hidrogén-fluorid alapú termékek előállítása

77

2905 11 00

Metanol

Zsíralkoholok előállítása

78

2909

Éter, éteralkohol és a 2909KN-kód alá tartozó egyéb termékek

Hidrokinon alapú termékek előállítása

79

2915 21 00

Ecetsav

Vitaminok előállítása ecetsavanhidridból

80

ex35 03 00

Zselatin hulladék

Gyógyszerészeti zselatin kapszulává történő feldolgozása

81

ex380110 00

Grafitpor

Grafit elektródák előállítása elektromos olvasztókemencék számára

82

ex380590 00

Nyers dipentén

Pinén hidroperoxid (1R, 2R, 4R)bornil-acetát (izobornil-acetát), kámfor vagy kamfén előállítása alfa-pinénből

83

ex380690 00

Fenyőgyantaszesz és fenyőgyantaolaj

Fenyőgyanta nátronszappan és fenyőgyanta kálium előállítása

84

ex38 15

Fel nem használható katalizátorok

Katalizátorok előállítása aluminium-szilikátból

85

ex38 23 12ex38 23 13ex38 23 19

Finomításból származó ipari zsírsavak és olajsavak

1.  A 15. árucsoportba tartozó zsírok és olajok finomítása

2.  Zsírsavak frakcionált lepárlása

86

ex382311 00

Sztearinsav

Erukasav előállítása

87

ex382490 64

Nem tiszta penicillin (szűrési maradék)

Gyógyszerek előállítása

88

ex382490 95

Kozmaolaj

Etil-alkohol és alkoholos italok előállítása

89

ex382490 95

Kámforolaj

Kámfor előállítása alfa-pinénből

90

ex382490 95

Koffein felszabadításából keletkezett maradvány (kávéviasz, nyers koffein és víz elegye); nyers koffein

Koffein felszabadítása kávéból

91

ex382490 95

Kalcinált gipsz maradvány

Hidrogén-fluorid, fluoridok vagy kriolit előállítása folypátból

92

ex382490 95

Melasz, cukor kivonása után

Citromsav előállítása fehércukorból

93

ex382490 95

Szorbóz feldolgozásából származó maradék

Aszkorbinsav előállítása glukózból

94

ex382490 95

Nátriumszulfát oldatban

Dihidroxi-sztearinsav előállítása nyers ricinusolajból

95

ex382490 95

Izopropil-benzol előállításából származó maradványok

Aceton, fenol és alfa-metisztirol előállítása

96

ex382490 95

Maradványok

1,4-buténdiol, 1,4-buténdiol és tetrahidrofurán előállítása metanolból, valamint pentán-1,5-diol és hexán-1,6 diol előállítása diolok elegyéből

97

ex382490 95

Hulladék, koffeinnel, kávéviasszal, vízzel és szennyeződésekkel vegyítve (szennyező anyagok)

A nyers kávé koffeinmentesítése és specifikus kezelése a nyers kávé élénkítőanyag-tartalmának csökkentésére

98

ex382490 95

Glükonmicel és anyalúg

Glükonsav, ezek sóinak és észtereinek az előállítása glükózszirupból

99

ex39 15

Műanyaghulladék és maradék

Bármilyen megmunkálás vagy feldolgozás

100

ex400400 00

Lágygumi-hulladék és -maradék; csak a gumi kivonására használható lágygumi-hulladék

Bármilyen megmunkálás vagy feldolgozás

101

ex401700 10

Keménygumi-hulladék, maradék és por

Bármilyen megmunkálás vagy feldolgozás

102

ex41 01, 4102

és

4103

Nyersbőr (kezeletlenül vagy sózva, szárítva, pikkelyezve, meszezve) hasítva is, beleértve a gyapjas juhbőrt is

Az 1. árucsoportba tartozó állatok nyúzása

103

ex410439 10

Szarvasmarhafélék bőrének darabjai

Bármilyen megmunkálás vagy feldolgozás

104

4110 00 00

Bőráruk előállítására nem alkalmas bőrdarabok és -hulladékok cserzett természetes, mesterséges vagy rekonstruált bőrből; kikészített bőr pora és lisztje

Bármilyen megmunkálás vagy feldolgozás

105

4302 20 00

Szőrme részek és vágott darabok, nem összeállítva

Szőrme előállítása

106

ex44. árucsoport

Fahulladék és fanyesedék, a fűrészporral együtt

Bármilyen megmunkálás vagy feldolgozás

107

ex45 01

Parafahulladék

Bármilyen megmunkálás vagy feldolgozás

108

ex47 07

Papírhulladék és karton; kizárólag papírgyártásra alkalmas papír- és kartonhulladék

Bármilyen megmunkálás vagy feldolgozás

109

exXI áruosztály.

Szövött és kötött kelme, konfekcionált, nyilvánvaló hibákkal (»leminősített áru«)

Mindenféle szövött vagy kötött kelmével kapcsolatos megmunkálás és feldolgozás

110

ex50 03

Selyemhulladék (le nem gombolyítható selyemgubó, fonalhulladék és a foszlatott anyag is)

Bármilyen megmunkálás vagy feldolgozás

111

ex51 03

Juh- vagy báránygyapjú, vagy más állati szőr hulladék (finom és durva; a fésült és a foszlatott anyag kivételével)

Bármilyen megmunkálás vagy feldolgozás

112

ex510400 00

Juh- vagy báránygyapjú, vagy más állati szőr hulladék (finom és durva; beleértve a fésült és a foszlatott anyagot is)

Bármilyen megmunkálás vagy feldolgozás

113

ex52 02

Pamut nem kártolva, nem fésülve (beleértve a foszlatott anyagot is)

Bármilyen megmunkálás vagy feldolgozás

114

ex53 01

Lenkóc és -hulladék (beleértve a fésült és a foszlatott anyagot is)

Bármilyen megmunkálás vagy feldolgozás

115

ex53 02

Kenderkóc és -hulladék (beleértve a fésült és a foszlatott anyagot is)

Bármilyen megmunkálás vagy feldolgozás

116

ex53 03

Kóc és -hulladék (beleértve a fésült és a foszlatott anyagot is)

Bármilyen megmunkálás vagy feldolgozás

117

ex53 04

Hulladék ezekből a szálakból (beleértve a fésült és a foszlatott anyagot is)

Bármilyen megmunkálás vagy feldolgozás

118

ex53 05

Manilakender kóc és -hulladék (beleértve a fésült és a foszlatott anyagot és a kötelet is)

Bármilyen megmunkálás vagy feldolgozás

119

ex53 05

Rami kóc és -hulladék (beleértve a fésült és a foszlatott anyagot is)

Bármilyen megmunkálás vagy feldolgozás

120

ex55 03

és

ex55 04

Akril és viszkóz szál (gyenge minőségben, nyilvánvaló hibákkal)

Akril vagy viszkóz textilszál feldolgozása

121

5505

Műszál hulladéka (beleértve a fésűskócot, fésült és a foszlatott anyagot is)

Bármilyen megmunkálás vagy feldolgozás

122

6310

Használt vagy új rongy, zsineg-, kötél-, hajókötél-hulladék és használt textiláru zsinegből, kötélből és hajókötélből

Bármilyen megmunkálás vagy feldolgozás

123

7001 00 10

Üveghulladék (technológiai hulladék)

Bármilyen megmunkálás vagy feldolgozás

124

ex70 19

Végtelen üvegszál-fonal hulladéka

Szövés

125

ex70 19

Üvegszálból szőtt kelme nyilvánvaló hibákkal

Üvegszálas fonal szövése

126

7105

Természetes vagy szintetikus drágakőpor vagy féldrágakőpor

Bármilyen megmunkálás vagy feldolgozás

127

ex71 12

Nemesfém és nemesfémmel plattírozott fém maradéka és hulladéka; más nemesfémet vagy nemesfém vegyületet tartalmazó maradék és hulladék, elsősorban nemesfém visszanyeréséhez

Bármilyen megmunkálás vagy feldolgozás

128

ex72 02 21

és

ex72 02 29

Ferroszilícium maradvány

Szilícium-tetra-klorid és szilícium-dioxid feldolgozása

129

ex72 04

Vas- és acélhulladék és maradék

Bármilyen megmunkálás vagy feldolgozás

130

ex72 08

és

ex72 11

Melegen hengerelt, ötvözetlen acélból készült széles lemezekből származó maradvány

Melegen hengerelt széles szalag előállítása ötvözetlen acél öntvényből vagy laminált tömbökből

131

ex72 18, ex72 22ex72 24

és

ex72 28

Ötvözött acélrúdból előállított, ötvözött acélrúdból származó, visszanyerhető maradvány

Ötvözött acélrúdból csavarok és anyáscsavarok előállítása

132

ex72 19, ex72 20ex72 25

és

ex72 26

Melegen hengerelt széles lemezek vágásából származó ötvözött acél maradvány

Melegen hengerelt széles szalagok előállítása öntvényből vagy laminált tömbből

133

ex72 25

és

ex72 26

»Elektromos« acél vágásából származó ötvözött acél maradvány

Transzformátorok előállítása »elektromos« lemezekből

134

ex72 26

»Elektromos« golyóscsapágy vagy szerkezeti acél vágásából származó ötvözött acél maradvány

Transzformátorok előállítása »elektromos« golyóscsapágy vagy szerkezeti acélból

135

ex73 08

Fém görgő, hegesztett kivitelben

Golyóscsapágy- vagy szerkezeti acélból előállított fém görgő

136

7404 00

Rézhulladék és -maradék

Bármilyen megmunkálás vagy feldolgozás

137

7503 00

Nikkelhulladék és -maradék

Bármilyen megmunkálás vagy feldolgozás

138

7602 00

Alumíniumhulladék és -maradék

Bármilyen megmunkálás vagy feldolgozás

139

7802 00 00

Ólomhulladék és -maradék

Bármilyen megmunkálás vagy feldolgozás

140

ex780411 00

Mindként oldalán bevonatos ólomfóliából keletkezett visszanyerhető hulladék

Vinilfólia és bevonó papír felhasználásával fényképészeti célokra, mindkét oldalán bevont ólom fólia előállítása

141

7902 00 00

Cinkhulladék és -maradék

Bármilyen megmunkálás vagy feldolgozás

142

8002 00 00

Ónhulladék és -maradék

Bármilyen megmunkálás vagy feldolgozás

143

8101 91 90

Wolfram hulladék és -maradék

Bármilyen megmunkálás vagy feldolgozás

144

8102 91 90

Molibdén hulladék és -maradék

Bármilyen megmunkálás vagy feldolgozás

145

8103 10 90

Tantálhulladék és -maradék

Bármilyen megmunkálás vagy feldolgozás

146

ex810420 00

Magnéziumhulladék (az azonos méretű forgács kivételével) és -maradék

Bármilyen megmunkálás vagy feldolgozás

147

ex81 05ex81 06ex81 07ex81 08ex81 09ex81 10ex81 11

és

ex81 12

Egyéb alapvető fémek hulladéka és -maradéka

Bármilyen megmunkálás vagy feldolgozás

148

ex 84. árucsoportex 85. árucsoportex87 08ex 90. árucsoport

Fölösleges alkatrészek; a feldolgozás folyamatában megrongálódott vagy használhatatlanná vált alkatrészek

Gépek és mechanikus készülékek, járművek, elektromos berendezések, mérő, ellenőrző és precíziós műszerek előállítása, valamint ezek módosítása és átalakítása az egyéb műszaki szabványoknak való megfelelés érdekében

149

84., 85., 86., 88. és 90. árucsoport

Gépek, berendezések, gördülőállomány, légi járművek és egyéb eszközök elemei és alkatrészei

Gépek, berendezések, gördülő állomány, légi járművek és egyéb eszközök javítása vagy nagyjavítása (beállítása és tisztítása elektromos vagy mechanikus módszerekkel) és felújítása (a működő részek cseréje)

150

8708

Gépjárművek alkatrészei és kiegészítői

Gépjárművek meghatározott célokra való átalakítása



76. MELLÉKLET

GAZDASÁGI FELTÉTELEK A VÁMFELÜGYELET MELLETTI FELDOLGOZÁSRA VONATKOZÓ VÁMELJÁRÁS KERETÉBEN

(551. cikk, (1) bekezdés, 2 paragrafus)



A. RÉSZ

 

1. oszlop

2. oszlop

Sorszám

Áruk

Feldolgozás módja

1

Bármilyen típusú áru

Feldolgozás mintaként történő bemutatás céljából, vagy készletté történő összeállításra

2

Bármilyen típusú áru

Hulladékká lerontás, selejtezés vagy megsemmisítés

3

Bármilyen típusú áru

Denaturálás

4

Bármilyen típusú áru

Alkatrészek vagy alkotóelemek visszanyerése

5

Bármilyen típusú áru

Megsérült alkatrészek különválasztása és/vagy megsemmisítése

6

Bármilyen típusú áru

Feldolgozás az árukban keletkezett kár hatásainak a kiküszöbölésére

7

Bármilyen típusú áru

A vámraktárban vagy a vámszabad területen megengedett szokásos kezelési módok

8

Bármilyen típusú áru

Olyan termékekké történő feldolgozás, amelyeket polgári légi járművekbe építenek be, illetve azokban használnak fel, amelyek légialkalmassági bizonyítványát az európai repülésügyi hatóságok vagy harmadik országok repülésügyi hatóságai által az ilyen tevékenységre felhatalmazott vállalatok bocsátottak ki

9

Az 551. cikk (1) bekezdés második francia bekezdésének hatálya alá tartozó áruk

A feldolgozás bármilyen formája

10

Mezőgazdasági vagy kereskedelempolitikai intézkedés, vagy átmeneti vagy végleges antidömping intézkedés, vagy átmeneti vagy végleges kiegyenlítő vámmal kapcsolatos intézkedés hatálya alá nem tartozó bármely típusú áruk

A feldolgozás bármilyen formája, amennyiben a vámeljárás alkalmazásából származó importvám-előny nem haladja meg kérelmezőnként és naptári évenként az 50 000 eurót.

11

Bármilyen elektronikus alkatrész, rész, szerelvény (a szerelvények elemeit is beleértve) vagy anyagok (beleértve a nem elektronikus anyagokat is), amelyek meghatározóak a végtermék elektronikus munkateljesítménye szempontjából

Feldolgozása az alábbi informatikai termékekké:

1.  a 97/359/EK tanácsi határozattal (HL L 155., 1997.6.12., 1. o.) jóváhagyott, az informatikai termékekkel folytatott kereskedelemről szóló egyezmény hatálya alá tartozó termékek, amennyiben vámmentesség van érvényben az engedélyezés időpontjában; vagy

2.  a 2216/97/EK tanácsi rendelet (HL L 305., 1997.11.8., 1. o.) 1., 2. vagy 3. cikkében megjelölt KN-kód alá tartozó termékek, amennyiben vámmentesség van érvényben az engedélyezés napján

12

A pálmaolaj 1511 90 19 KN-kód alá tartozó szilárd frakciói, illetve a pálmaolaj 1511 90 91 KN-kód alá tartozó folyékony frakciói, vagy a 1513 11 10 KN-kód alá tartozó kókuszdióolaj, vagy a kókuszdióolaj ex151319 30 KN-kód alá tartozó folyékony frakciói, vagy a 1513 21 11 KN-kód alá tartozó pálmabélolaj, vagy a pálmabélolaj ex151329 30 KN-kód alá tartozó folyékony frakciói, vagy a 1513 21 19 KN-kód alá tartozó Babassu olaj

Feldolgozása a következő termékekké:

— a 3823 11 00, 3823 12 00, ex382319 10, ex382319 30 és az ex382319 90 KN-kódok alá tartozó zsírsavak keveréke,

— a 2915 70 15, 2915 70 25, ex291590 10, ex291590 80, ex291615 00 és ex291619 80 KN-kódok alá tartozó zsírsavak,

— a ex382490 95 KN-kód alá tartozó zsírsavak metil-észtereinek a keveréke,

— a ex291570 20, ex291570 80, ex291590 80, ex291615 00 és ex291619 80 KN-kódok alá tartozó zsírsavak metil-észterei,

— a 3823 70 00 KN-kód alá tartozó zsíralkoholok keveréke,

— a 2905 16 80, 2905 17 00 és 2905 19 00 KN-kódok alá tartozó zsíralkoholok,

— a 1520 00 00 KN-kód alá tartozó glicerin

13

A 1515 30 90 KN-kód alá tartozó ricinusolaj

Feldolgozása a következő termékekké:

— a 1516 20 10 KN-kód alá tartozó hidrogénezett ricinusolaj (opálviasz)

— a ex382319 10 KN-kód alá tartozó (90 %-osnál kisebb tisztaságú) 12-hidroxi-sztearinssav

— a ex291819 99 KN- kód alá tartozó (90 %-osnál nagyobb tisztaságú) 12-hidroxi-sztearinssav

— a KN 2905 45 00 KN-kód alá tartozó glicerin

14

A Kombinált Nómenklatúra 24. árucsoportja alá tartozó dohányfélék

Feldolgozása a 2403 91 00 KN-kód alá tartozó »homogenizált« vagy »visszanyert« dohánnyá és/vagy a 2403 99 90 KN-kód alá tartozó dohányporrá

15

A 2401 10 KN-kód alá tartozó nyers vagy feldolgozatlan dohány

A ex24 01 20 KN-kód alá tartozó nyers vagy feldolgozatlan, részben kocsánytalanított dohány

Feldolgozása a 2401 20 KN-kód alá tartozó részben vagy egészben kocsánytalanított dohánnyá és a 2401 30 00 KN-kód alá tartozó dohányhulladékká

16

Az alábbi 2707 10, 2707 20, 2707 30, 2707 50, 2707 91 00, 2707 99 30, 2707 99 91, 2707 99 99 és 2710 00 KN-kódok alá tartozó termékek:

Feldolgozása a 2710 00 71 vagy 2710 00 72 KN-kód alá tartozó termékekké

17

A 2707 99 11 KN-kód alá tartozó nyersolajok

Feldolgozása a 2707 10 90, 2707 20 90, 2707 30 90, 2707 50 90, 2707 99 30, 2707 99 99, 2902 20 90, 2902 30 90, 2902 41 00, 2902 42 00, 2902 43 00, 2902 44 90 KN-kódok alá tartozó termékekké:

18

A 2710 00 68 KN-kód alá tartozó, 0,2 tömegszázalékot meghaladó kéntartalmú gázolajok, a 2710 00 55 KN-kód alá tartozó kerozin, a 2710 00 21 KN-kód alá tartozó könnyűbenzin

Feldolgozása az 1. oszlopban felsorolt árukkal, vagy az 1. oszlopban felsorolt egy vagy több árunak a 2710 00 66 vagy 2710 00 67 KN-kód alá tartozó, legfeljebb 0,2 tömegszázalékos kéntartalmú gázolajjal alkotott elegye, a 2710 00 66 vagy 2710 00 67 KN-kód alá tartozó, legfeljebb 0,2 tömegszázalékban ként tartalmazó gázolaj nyerésére

19

A 3921 90 60 KN-kód alá tartozó PVC

Feldolgozása a 9010 60 00 KN-kód alá tartozó vetítővászonná

20

A 6402 19 00 KN-kód alá tartozó, rászerelt görkorcsolya nélküli korcsolyacipő

A 6403 19 00 KN-kód alá tartozó, rászerelt görkorcsolya nélküli görkorcsolyacipő

Feldolgozása:

a 9506 70 10 KN-kód alá tartozó korcsolyává

a 9506 70 30 KN-kód alá tartozó görkorcsolyává

21

A 8704 21 31 KN-kód alá tartozó kocsiszekrénnyel szerelt alváz

Feldolgozása a 8705 30 00 KN-kód alá tartozó saját tűzoltó berendezéssel és/vagy életmentő berendezéssel felszerelt tűzoltóautóvá



B. RÉSZ

 

1. oszlop

2. oszlop
 

Áruk

Feldolgozás módja
 

Mezőgazdasági vagy átmeneti vagy végleges antidömping intézkedés, vagy átmeneti vagy végleges kiegyenlítő vámmal kapcsolatos intézkedés hatálya alá tartozó áruk

A feldolgozás bármely módja



77. MELLÉKLET

(581. cikk)

Azok az esetek, amikor az áruk írásbeli vámáru-nyilatkozat alapján történő ideiglenes behozatal alá vonásához nincs szükség biztosítékra

1. Légitársaságok, hajózási társaságok vagy vasúttársaságok, illetve postai szolgáltatást végző vállalkozások birtokában lévő és az általuk a nemzetközi forgalomban felhasznált anyagok, amennyiben ezek megkülönböztető jelzéssel vannak ellátva.

2. Nem letörölhető, eltávolíthatatlan jelzéssel ellátott, üresen behozott csomagolóanyag.

3. Állami, vagy engedéllyel rendelkező szervezetek számára, katasztrófaenyhítésre szánt anyagok.

4. Olyan kórháznak vagy egészségügyi intézménynek szánt egészségügyi, orvosi és laboratóriumi felszerelések, amelyeknek sürgős szükségük van az ilyen felszerelésekre.

5. Az 513. cikk értelmében átszállított, ideiglenes behozatal alá vonása, amennyiben a korábbi engedélyes az árukat a 229. vagy a 232. cikk szerint vonta ideiglenes behozatal alá.”


( 1 ) HL L 311., 2000.12.12., 17. o.

( 2 ) HL L 302., 1992.10.19., 1. o.

( 3 ) HL L 330., 2000.12.27., 1. o.

( 4 ) HL L 253., 1993.10.11., 1. o.

( 5 ) HL L 160., 1999.6.26., 48. o.

( 6 ) HL L 62., 1980.3.7., 5. o.

( 7 ) HL L 102., 1999.4.17., 11. o.

( 8 ) HL L 318., 1993.12.20., 18. o.

( 9 ) HL L 91., 1995.4.22., 45. o.

( 10 ) E rovat kitöltése vámraktározási vámeljárás esetén nem kötelező.

( 11 ) Az átalány elszámolási kulcsot a 1520/2000/EK bizottsági rendelet E mellékletében közölt (HL L 177., 2000.7.15., 1. o.) megfelelő átszámítási szorzó alapján kell számítani.

( 12 ) Ebben az oszlopban az alszámok a Kombinált Nómenklatúrában alkalmazott alszámoknak felelnek meg. Ha további felosztás szükséges, ezt zárójelben ( ) jelezzük. Ezek a felosztások megfelelnek az export visszatérítéseket megállapító rendeletekben használtaknak.

( 13 ) A veszteséget úgy számítjuk ki, hogy levonjuk 100-ból az ebben az oszlopban jelzett mennyiségek összegét.

( 14 ) A hántolt gabona a 821/68/EGK bizottsági rendelet mellékletében közölt meghatározásnak felel meg. (HL L 149., 1968.6.29., 46. o.).

( 15 ) Gabonaliszt szárazanyagra számítva 0,95 tömegszázaléknál kevesebb hamutartalommal, melynek 0,25 mm nyílású szitán való áthaladási százaléka kevesebb, mint 10 tömegszázalék.

( 16 ) Az alkalmazandó átalány elszámolási kulcs 1 kg előállított tésztához felhasznált tojások számán alapul a következő képletek segítségével:

— 25. sorszám:

image

— 26. sorszám:

image

— 27. sorszám:

image

— 28. sorszám:

image

X a héjában lévő madártojások számát jelenti (vagy más tojástermékekben megadott egyenértékese grammban kifejezett súlyának ötvenedét), amit 1 kg tészta előállításához használtak fel. Az eredmény két tizedes jegyre van megadva.

( 17 ) A fényezett gabona a 821/68/EGK rendelet mellékletében megadott meghatározásnak felel meg.

( 18 ) Ez a kukoricadarára és -lisztre vonatkozik:

— melynek 30 tömegszázalékot meg nem haladó hányada halad át a 315 mikron nyílású szitán, vagy

— melynek 5 tömegszázalékot meg nem haladó hányada halad át a 150 mikron nyílású szitán.

( 19 ) Fehér kristálypor alakú, nem 92 tömegszázalék koncentrációjú glukóz esetében a feltüntetendő mennyiség 43,81 kg D-glucit anhidrát 100 kg kukoricára.

( 20 ) Nem fehér kristálypor alakú, nem 82 tömegszázalék koncentrációjú glukóz esetében a feltüntetendő mennyiség 50,93 kg D-glucit anhidrát 100 kg kukoricára.

( 21 ) Nem 70 tömegszázalék koncentrációjú D-glucit esetén a feltüntetendő mennyiség 41,4 kg D-glucit anhidrát 100 kg kukoricára.

( 22 ) Nem 70 tömegszázalék koncentrációjú D-glucit esetén a feltüntetendő mennyiség 47,3 kg D-glucit anhidrát 100 kg kukoricára.

( 23 ) Az a)–f) alternatívák alkalmazása esetén a műveletek valódi eredményét kell figyelembe venni.

( 24 ) A vámeljárások befejezése érdekében a kapott törmelék rizs mennyiség feleljen meg a 1006 30 61–1006 30 98 KN-kódok szerinti rizs feldolgozás céljából történő behozatalakor meghatározott törmelék rizs mennyiségnek. Polírozás esetén ezt a mennyiséget az importált rizs 2 %-ával növelni kell, kivéve a behozatalkor meghatározott törmelék rizst.

( 25 ) Az előfőzött rizs az előfőzésen és a végső főzés megkönnyítésére részlegesen víztelenített, fehérített rizsszemeket jelenti.

( 26 ) A lampant szűz olívaolaj olajsavtartalmaként kifejezett százalékarány kétszeresét kell levonni a finomított olívaolaj/olívaolaj esetében az 5. oszlopban feltüntetett termékmennyiségből, és ez képezi a finomítási savas olaj mennyiséget.

( 27 ) A nyers olívaolaj maradék olajsavtartalmaként kifejezett százalékarány kétszeresét kell levonni a finomított olívaolaj maradék/olívaolaj maradék esetében az 5. oszlopban feltüntetett termékmennyiségből, és ez képezi a finomítási savas olaj mennyiséget.

( 28 ) Oldható kakaó esetén hozzá kell adni 1,5 tömegszázalék lúgot az 5. oszlopban feltüntetett mennyiséghez.

( 29 ) 48 tömegszázalék cukortartalmú répamelaszból, vagy 52 tömegszázalék cukortartalmú cukornád melaszból előállított, 95 tömegszázalék szárazanyag-tartalmú sütőélesztőre megállapított hozam. Eltérő szárazanyag-tartalmú sütőélesztő esetén a megadandó mennyiség 22,4 kg élesztőanhidrát 100 kg 48 tömegszázalék cukortartalmú répamelaszra vagy 52 tömegszázalék cukortartalmú cukornádmelaszra.

( 30 ) 48 tömegszázalék cukortartalmú répamelaszból, vagy 52 tömegszázalék cukortartalmú cukornád melaszból

( 31 ) Az érték az áruknak az ismert adatok és a kérelem benyújtása időpontjában benyújtott okmányok alapján becsült vámértéke.

( 32 ) HL L 181., 1992.7.1., 21. o.

( 33 ) HL L 329., 1995.12.30., 18. o.

( 34 ) HL L 252., 1999.9.25., 1. o.

( 35 ) HL 172., 1966.9.30., 3025/66. o.

( 36 ) HL L 179., 1999.7.14., 1. o.

( 37 ) HL L 282., 1975.11.1., 49. o.

( 38 ) HL L 94., 1986.4.9., 9. o.

( 39 ) HL L 159., 1993.7.1., 112. o.

( 40 ) HL L 17., 2000.1.21., 22. o.

( 41 ) HL L 248., 1991.9.5., 1. o.