C-783/1962019CC0783EU:C:2021:3500001111818

Pitruzzella főtanácsnok indítványa – C‑783/19. sz. ügy

Comité Interprofessionnel du Vin de Champagne

<TI><P><HT TYPE="UC">Giovanni Pitruzzella</HT></P><P><HT TYPE="UC">Főtanácsnok indítványa</HT></P><P>Az ismertetés napja: <DATE ISO="20210429">2021. április 29.</DATE><NOTE TYPE="FOOTNOTE" NUMBERING="ARAB" NUMBERING.CONTINUED="YES" NOTE.ID="E0001"><P>Eredeti nyelv: olasz.</P></NOTE></P></TI><STI><P>C‑783/19. sz. ügy</P><P>Comité Interprofessionnel du Vin de Champagne</P><P>kontra</P><P>GB</P><P><HT TYPE="NORMAL">(az Audiencia Provincial de Barcelona [barcelonai tartományi bíróság, Spanyolország] által benyújtott előzetes döntéshozatal iránti kérelem)</HT></P></STI>Előzetes döntéshozatalMezőgazdasági termékek és élelmiszerek földrajzi jelzéseinek és eredetmegjelöléseinek oltalmaSzolgáltatásokAz idézés fogalmaAz áruk közötti összehasonlíthatóságOEM ChampagneA Champanillo elnevezés használata vendéglátóipari szolgáltatásokra1.A jelen indítvány tárgyát képező előzetes döntéshozatal iránti kérelem az 1308/2013 rendelet

A mezőgazdasági termékpiacok közös szervezésének létrehozásáról, és a 922/72/EGK, a 234/79/EK, az 1037/2001/EK és az 1234/2007/EK tanácsi rendelet hatályon kívül helyezéséről szóló, 2013. december 17‑i 1308/2013/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet (HL 2013. L 347., 671. o.; helyesbítések: HL 2014. L 189., 261. o.; HL 2014. L 232., 25. o.; HL 2016. L 130., 9. o.; HL 2017. L 262., 16. o.).

 103. cikkének értelmezésére irányul.2.A hivatkozott kérelmet a Comité Interprofessionnel du Vin de Champagne (a továbbiakban: CIVC) és GB közötti, a CHAMPANILLO megjelölés vendéglátóipari tevékenységet szolgáló üzlethelyiségekre történő, kereskedelmi célú használatára vonatkozó jogvitában terjesztették elő.<TI><NP><NO.P><HT TYPE="BOLD">I.</HT></NO.P><TXT><HT TYPE="BOLD">Jogi háttér</HT></TXT></NP></TI>3.Az 1308/2013 rendelet 2. szakaszában található 92. cikkének (1) és (2) bekezdése a következőképpen rendelkezik:

(1)Az e szakaszban megállapított, eredetmegjelölésekkel, földrajzi jelzésekkel és hagyományos kifejezésekkel kapcsolatos szabályok a VII. melléklet II. részének 1., 3–6., 8., 9., 11., 15. és 16. pontjában említett termékekre alkalmazandók.

Borászati termékekről van szó. Az 1308/2013 rendelet VII. melléklete II. részének 5. pontja határozza meg a minőségi pezsgő jellemzőit, amely kategóriába a champagne tartozik.

(2)

Az (1) bekezdésben említett szabályok a következőkön alapulnak:

a)a fogyasztók és a termelők jogos érdekeinek védelme;b)annak biztosítása, hogy az érintett termékek belső piaca zökkenőmentesen működjön; ésc)az e szakaszban említett minőségi termékek előállításának az előmozdítása, és ezzel egyidejűleg nemzeti minőségpolitikai intézkedések alkalmazásának a lehetővé tétele.

4.A hivatkozott rendelet 93. cikke (1) bekezdésének a) pontja szerint:

(1)

Az [1308/2013 rendelet 2. szakaszának] alkalmazásában a következő fogalommeghatározásokat kell alkalmazni:

a)eredetmegjelölés: valamely régió, meghatározott hely vagy – kivételes és kellően indokolt esetben – ország neve, amelyet a 92. cikk (1) bekezdésében említett olyan termék jelölésére használnak, amely megfelel a következő követelményeknek:

i.a termék minősége és jellemzői főként vagy kizárólag egy adott földrajzi környezetnek és az ahhoz kapcsolódó természeti és emberi tényezőknek köszönhetők;ii.a szőlő, amelyből a termék készült, kizárólag a szóban forgó földrajzi területről származik;iii.a termelés az adott földrajzi területen történik; ésiv.a terméket a Vitis vinifera fajhoz tartozó szőlőfajtából nyerik […]

5.A hivatkozott rendelet Oltalom című 103. cikkének (2) bekezdése így rendelkezik:

Az oltalom alatt álló eredetmegjelölések [OEM] és az oltalom alatt álló földrajzi jelzések [OFJ], valamint az ezek egyikével a vonatkozó termékleírásnak megfelelően ellátott borok a következőkkel szemben élveznek oltalmat:

a)az oltalom alatt álló elnevezés bármilyen közvetlen vagy közvetett kereskedelmi célú használata:

i.olyan, az oltalom alatt álló elnevezéssel ellátott termékhez hasonló termékek esetében, amelyek nem felelnek meg a termékleírásának; vagyii.amennyiben az ilyen használat visszaél az eredetmegjelölés vagy földrajzi jelzés hírnevével;

b)az elnevezés bármilyen visszaélésszerű használata, utánzása vagy idézése, még abban az esetben is, ha a termék vagy a szolgáltatás tényleges származása fel van tüntetve, vagy ha az oltalom alatt álló elnevezés fordítását használják, illetve ha azt a jellegű, típusú, módszerrel készített, hasonlóan készített, utánzat, ízű, ‑szerű vagy ezekhez hasonló kifejezések kísérik;

[…].

6.Az 1308/2013 rendelet 104. cikkének első mondata szerint [a] Bizottság létrehozza és naprakészen tartja a borokra vonatkozó [OEM-ek] és [OFJ-k] nyilvános hozzáférésű elektronikus nyilvántartását.7.Az 1308/2013 rendelet 107. cikkének (1) bekezdése alapján egyes, a rendelet hatálybalépését megelőzően már létező, borokra vonatkozó OEM‑ekre a szóban forgó rendelet szerinti oltalom automatikusan érvényes, és azokat fel kell venni az e rendelet 104. cikke szerinti nyilvántartásba. A champagne megjelölés az 1308/2013 rendelet 93. cikke (1) bekezdésének a) pontja értelmében vett OEM‑nek minősül, amelyet uniós szinten nyilvántartásba vettek,

Hiv. sz.: PDO‑FR‑A1359.

 és a hivatkozott rendelet 107. cikkének (1) bekezdése szerinti oltalom alatt áll, mivel a rendelet hatálybalépése előtt létezett. Ez a megjelölés az 1308/2013 rendelet VII. melléklete II. részének 5. pontjában meghatározott azon minőségi pezsgők (fehér vagy rozé) számára van fenntartva, amelyeket a vonatkozó termékleírásban meghatározottaknak megfelelően, a franciaországi Marne és Aube megyék, valamint a Grand Est régió egyes területein vagy településein állítanak elő.<TI><NP><NO.P><HT TYPE="BOLD">II.</HT></NO.P><TXT><HT TYPE="BOLD">Az alapeljárás, az előzetes döntéshozatalra előterjesztett kérdések és a Bíróság előtti eljárás</HT></TXT></NP></TI>8.Az alapeljárásban fellebbező fél CIVC a francia jog által elismert, jogi személyiséggel rendelkező, félig állami szervezet, amelynek feladata a champagne‑termelők érdekeinek védelme. A CIVC keresetet indított a Juzgado mercantil de Barcelona (barcelonai kereskedelmi bíróság, Spanyolország) előtt GB‑vel, az alapeljárás szerinti fellebbezés tekintetében ellenérdekű féllel szemben, a CHAMPANILLO megjelölés közösségi hálózatokra (Instagram és Facebook) is kiterjedő használatának abbahagyása, az említett megjelölést tartalmazó minden jelzés, reklám‑ vagy kereskedelmi célú anyag forgalomból és az internetről való kivonása, valamint a champanillo.es domainnév törlése iránt. GB érdemi ellenkérelmében arra hivatkozott, hogy a CHAMPANILLO megjelölést vendéglátóipari létesítmények (a Katalónia autonóm közösség területén található tapas bárok) kereskedelmi neveként használja, anélkül hogy fennállna az összetévesztés veszélye a Champagne elnevezéssel jelölt árukkal, és anélkül, hogy vissza kívánna élni az említett elnevezés hírnevével.9.A Juzgado mercantil de Barcelona (barcelonai kereskedelmi bíróság) a CIVC valamennyi kérelmét elutasította. Úgy ítélte meg, hogy a CHAMPANILLO megjelölés használata nem minősül a Champagne OEM‑et sértő idézésnek, mivel nem alkoholos ital, hanem – pezsgőt nem forgalmazó – vendéglátóipari létesítmények, vagyis az OEM oltalma alatt állóktól eltérő termékek megjelölésére szolgál, amelyek célközönsége is eltérő. A hivatkozott ítélet indokolásában a Juzgado mercantil de Barcelona (barcelonai kereskedelmi bíróság) hivatkozott a Tribunal Supremo (legfelsőbb bíróság, Spanyolország) egy 2016‑os ítéletében megfogalmazott iránymutatásra, amely elutasította, hogy a CHAMPÌN kifejezésnek egy gyermekrendezvényeken történő fogyasztásra szánt, gyümölcsalapú, alkoholmentes, szénsavas italra való kereskedelmi célú használata sértené a Champagne OEM‑et, tekintettel a szóban forgó áruk és célközönségeik közötti különbségre, a két megjelölés hangzásbeli hasonlósága ellenére.

2016. március 1‑jei ítélet (ECLI:ES:TS:2016:771).

10.A CIVC fellebbezést nyújtott be a Juzgado mercantil de Barcelona (barcelonai kereskedelmi bíróság) ítéletével szemben az Audiencia provincial de Barcelona (barcelonai tartományi bíróság, Spanyolország) előtt. A másodfokú bíróság kifejti, hogy: i. GB két alkalommal is megkísérelte a CHAMPANILLO megjelölést védjegyként lajstromoztatni a spanyol szabadalmi hivatalnál, és hogy e kérelmeket a CIVC felszólalását követően a 2011. február 8‑i és 2015. április 14‑i határozatokkal elutasították; ii. GB a vendéglátóhelyei reklámozásához grafikus megjelenítésként két, habzó italt tartalmazó pohár képét használja; iii. a CIVC által benyújtott dokumentumok tanúsága szerint GB 2015‑ig a vendéglátóhelyein forgalmazott egy Champanillo nevű habzóbort,

Az előzetes döntéshozatalra utaló végzés néhol italt, máshol bort említ.

 és az értékesítéssel csak a CIVC fellépését követően hagyott fel.11.A kérdést előterjesztő bíróság megjegyzi, hogy mind az 510/2006 rendelet

A mezőgazdasági termékek és élelmiszerek földrajzi jelzéseinek és eredetmegjelöléseinek oltalmáról szóló, 2006. március 20‑i tanácsi rendelet (HL 2006. L 93., 12. o.).

 13. cikke, mind pedig az 1308/2013 rendelet 103. cikke abban az esetben védi az OEM‑eket, amennyiben azok termékekhez kapcsolódnak, egyedüli kivételként a 103. cikk (2) bekezdésének b) pontjával, amely a szolgáltatásokat is említi. A kérdést előterjesztő bíróságnak kétségei vannak az OEM‑ek oltalmára vonatkozó uniós jogi rendelkezések hatályával és helyes értelmezésével kapcsolatban abban az esetben, amikor az oltalom alatt álló eredetmegjelöléssel ütköző jelzést nem termékek, hanem szolgáltatások megjelölésére használják kereskedelmi célból.12.Az Audiencia Provincial de Barcelona (barcelonai tartományi bíróság) a fentiekre figyelemmel felfüggesztette az eljárást, és előzetes döntéshozatal céljából a következő kérdéseket terjesztette a Bíróság elé:1)Valamely eredetmegjelölés oltalmának hatálya nemcsak a hasonló termékekkel szemben, hanem olyan szolgáltatásokkal szemben is lehetővé teszi‑e annak védelmét, amelyek az említett termékek közvetlen vagy közvetett értékesítéséhez kapcsolódhatnak?2)A félrevezető utalással bekövetkező bitorlás kockázata, amelyre a közösségi rendeletek említett cikkei hivatkoznak, elsődlegesen a név vizsgálatának elvégzését igényli‑e az átlagfogyasztóra gyakorolt hatásának meghatározása céljából, vagy a félrevezető utalással bekövetkező bitorlás kockázatának elemzéséhez előzetesen meg kell határozni, hogy azonos, hasonló vagy pedig olyan összetett termékekről van‑e szó, amelyeknek egyik alkotóelemét eredetmegjelölés oltalma alatt álló termék képezi?3)A félrevezető utalással bekövetkező bitorlás kockázatát objektív paraméterekkel kell‑e meghatározni, ha a nevek teljesen vagy nagyon nagy mértékben megegyeznek, vagy az idéző és idézett termékekre és szolgáltatásokra figyelemmel azt eltérő fokozatok szerint lehet megállapítani azon következtetés levonásához, hogy a félrevezető utalás kockázata csekély vagy jelentéktelen?4)A hivatkozott szabályozás által biztosított oltalom a félrevezető utalás vagy kihasználás veszélye esetén e termékek sajátosságaira jellemző különös oltalomnak tekinthető‑e, vagy az oltalomnak mindenképpen a tisztességtelen verseny szabályaihoz kell kapcsolódnia?13.A CIVC, a francia és az olasz kormány, valamint a Bizottság a Bíróság alapokmányának 23. cikke alapján észrevételeket nyújtott be. A Bíróság az eljárási szabályzata 61. cikkének (1) bekezdése szerinti pervezető intézkedésként felhívta az alapeljárás feleit és az alapokmány 23. cikke szerinti érdekelteket, hogy írásban válaszoljanak bizonyos kérdésekre. A CIVC, GB, a francia és az olasz kormány, valamint a Bizottság eleget tettek az említett intézkedésnek.<TI><NP><NO.P><HT TYPE="BOLD">III.</HT></NO.P><TXT><HT TYPE="BOLD">Jogi értékelés</HT></TXT></NP></TI><TI><NP><NO.P><HT TYPE="BOLD"><HT TYPE="ITALIC">A.</HT></HT></NO.P><TXT><HT TYPE="BOLD"><HT TYPE="ITALIC">Előzetes megállapítások</HT></HT></TXT></NP></TI>14.Az előzetes döntéshozatalra előterjesztett kérdések vizsgálata előtt néhány pontosítást kell tenni az előzetes döntéshozatalra utaló határozatban ismertetett jogszabályi háttér tekintetében.15.A hivatkozott végzésből először is kitűnik, hogy az Audiencia Provincial de Barcelona (barcelonai tartományi bíróság) az alapügyre alkalmazhatónak tartja mind a Francia Köztársaság és a spanyol állam közötti, az egyes termékek eredetmegjelöléseinek, származási jelzéseinek és elnevezéseinek oltalmáról szóló, 1973. június 27‑i kétoldalú nemzetközi egyezményt,

JORF 1975. április 18., 4011. o.

 mind pedig a hivatkozott egyezmény alapján a Champagne ellenőrzött eredetmegjelölésről szóló, 2010. november 22‑i 2010‑1441. sz. rendeletet

JORF 2010. november 25‑i 0273. sz., 8. sz. szöveg.

 és a francia mezőgazdasági törvénykönyv L 643‑1. cikkét

Pontosítom, hogy a kérdést előterjesztő bíróság elfogadta azokat a jogszabályi hivatkozásokat, amelyeken a CIVC első fokon benyújtott keresete alapult.

. A kérdést előterjesztő bíróság álláspontja szerint a francia jog hivatkozott rendelkezései és az alkalmazandó uniós jogi rendelkezések kiegészítik egymást.16.Márpedig, ahogy azt a Bizottság írásbeli észrevételeiben helyesen hangsúlyozta, a Bíróságnak az 1234/2007 rendelettel

A mezőgazdasági piacok közös szervezésének létrehozásáról, valamint egyes mezőgazdasági termékekre vonatkozó egyedi rendelkezésekről szóló, 2007. október 22‑i tanácsi rendelet (az egységes közös piacszervezésről szóló rendelet) (HL 2007. L 299., 1. o.; helyesbítések: HL 2010. L 63., 30. o.; HL 2013. L 97., 4. o.).

 (amelyet 2013. december 20‑tól hatályon kívül helyezett és felváltott az 1308/2013 rendelet) összefüggésben már volt alkalma megállapítani, hogy az eredetmegjelölések oltalmának uniós szabályozás által bevezetett rendszere egységes és kizárólagos, és azzal ellentétes mind valamely nemzeti oltalmi rendszernek a hivatkozott jogszabályok alapján oltalomban részesített eredetmegjelölésekre történő alkalmazása,

Lásd: 2017. szeptember 14‑i EUIPO kontra Instituto dos Vinhos do Douro e do Porto ítélet (C‑56/16 P, EU:C:2017:693, 96., 101. és 103. pont).

 mind pedig a valamely két tagállam közötti szerződésekben található oltalmi szabályozás alkalmazása.

Lásd ebben az értelemben: 2017. szeptember 14‑i EUIPO kontra Instituto dos Vinhos do Douro e do Porto ítélet (C‑56/16 P, EU:C:2017:693, 99–102. pont). Ebben az ítéletben a Bíróság a 2009. szeptember 8‑i Budějovický Budvar ítéletre (C‑478/07, EU:C:2009:521, 107. és azt követő pontok) hivatkozik, amelyben a Bíróságnak egy olyan, két tagállam között létrejött szerződés alkalmazásáról kellett állást foglalnia, amely alapján az egyik tagállamban lajstromozott földrajzi jelzést annak ellenére elismerik és oltalomban részesítik a másik tagállamban, hogy azt uniós szinten nem lajstromozták. A 2017. szeptember 14‑i EUIPO kontra Instituto dos Vinhos do Douro e do Porto ítéletben (C‑56/16 P, EU:C:2017:693, 99–102. pont) a Bíróság ugyanezt az érvelést alkalmazta egy olyan tényállás mellett, amelyben az eredetmegjelölést uniós szinten lajstromozták.

17.Másodszor, bár az előzetes döntéshozatalra előterjesztett kérdések megfogalmazásában az Audencia provincial de Barcelona (barcelonai tartományi bíróság) nem hivatkozik kifejezetten az OEM‑ek védelmére vonatkozó uniós rendeletek egyetlen konkrét rendelkezésére sem, az előzetes döntéshozatalra utaló végzés indokolásában – amint azt láttuk – az 1308/2013 rendelet 103. cikkén kívül az 510/2006 rendelet 13. cikkére is hivatkozik.

Jelenleg a mezőgazdasági termékek és az élelmiszerek minőségrendszereiről szóló, 2012. november 21‑i 1151/2012/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet 13. cikke. E rendelet 2013. január 3‑tól hatályon kívül helyezte az 510/2006 rendeletet, és annak helyébe lépett.

 Ez utóbbi rendelet 1. cikke (1) bekezdésének második albekezdése

Jelenleg az 1151/2012 rendelet 2. cikkének (2) bekezdése.

 azonban kifejezetten kizárja hatálya alól a szőlészeti‑borászati termékeket. Ennélfogva sem az 510/2006 rendelet, sem pedig az annak helyébe lépő 1151/2012 rendelet nem alkalmazandó az alapügyre.18.Mindazonáltal, mivel a földrajzi árujelzők oltalmára vonatkozó, különböző ágazati rendeletekben foglalt rendelkezések megfogalmazása nagyrészt megegyezik, a Bíróság az állandó ítélkezési gyakorlat alapján elismeri az egyes oltalmi rendszerek értelmezése során kialakított elvek átfogó alkalmazását.

Azon követelmény vonatkozásában, amely szerint a bejegyzett földrajzi elnevezések és jelzések oltalmára vonatkozó uniós jogi rendelkezéseket, amelyek az uniós horizontális szabályozás részét képezik, úgy kell értelmezni, hogy az lehetővé tegye az említett rendelkezések koherens alkalmazását, lásd: 2017. december 20‑i Comité Interprofessionnel du Vin de Champagne ítélet (C‑93/16, ECLI:EU:C:2017:991, 32. pont, a továbbiakban: CIVC‑ítélet).

19.Végül, ami az uniós szabályozás időbeli hatályát illeti, bár az előzetes döntéshozatalra utaló végzés erre vonatkozó kifejezett utalást nem tartalmaz, nyilvánvalónak tűnik, hogy a CIVC keresetével kifogásolt magatartásokat – legalábbis részben – az 1308/2013 rendelet hatálybalépését követően követték el. Következésképpen az előzetes döntéshozatalra előterjesztett kérdéseket úgy kell értelmezni, hogy azok az 1308/2013 rendelet 103. cikke (2) bekezdésének értelmezésére irányulnak. Ezenkívül, bár ez sem tűnik ki kifejezetten az előzetes döntéshozatalra utaló határozatból, lehetséges, hogy a GB által a Champagne OEM megsértésével állítólagosan elkövetett jogsértések némelyike az 1234/2007 rendelet időbeli hatálya alatt kezdődött. Ezért bár az előzetes döntéshozatalra előterjesztett kérdések vizsgálata során kizárólag az 1308/2013 rendelet 103. cikke (2) bekezdésének b) pontjára fogok hivatkozni, az általam e kérdésekre adni javasolt válaszok a 491/2009 rendelettel

A mezőgazdasági piacok közös szervezésének létrehozásáról, valamint egyes mezőgazdasági termékekre vonatkozó egyedi rendelkezésekről szóló 1234/2007/EK rendelet módosításáról szóló, 2009. május 25‑i 491/2009/EK tanácsi rendelet (HL 2009. L 154., 1. o.; helyesbítés: HL 2011. L 313., 47. o.).

 módosított 1234/2007 rendelet lényegében azonos szövegű 118 m. cikkének értelmezésére is irányadók.<TI><NP><NO.P><HT TYPE="BOLD"><HT TYPE="ITALIC">B.</HT></HT></NO.P><TXT><HT TYPE="BOLD"><HT TYPE="ITALIC">Az előzetes döntéshozatalra előterjesztett első kérdésről</HT></HT></TXT></NP></TI>20.Előzetes döntéshozatalra előterjesztett első kérdésével a kérdést előterjesztő bíróság lényegében arra vár választ, hogy az OEM‑ek csak a szóban forgó megjelöléssel jelöltekkel azonos vagy azokhoz hasonló termékekkel kapcsolatos gyakorlatokkal szemben részesülnek‑e védelemben, vagy az említett termékek közvetlen vagy közvetett értékesítéséhez kapcsolódó szolgáltatásokra irányuló gyakorlatokkal szemben is.21.E kérdés megfogalmazása tág, és az 1308/2013 rendelet 103. cikkének (2) bekezdése értelmében tiltott valamennyi magatartásra kiterjedhet.22.Ugyanakkor mind az alapeljárás irataiból,

A CIVC írásbeli észrevételeiből kiderül, hogy a GB ellen indított kereset a Champagne OEM állítólagos, jogsértő módon történő idézését rója GB terhére.

 mind az előzetes döntéshozatalra előterjesztett második és harmadik kérdés megfogalmazásából, mind pedig az előzetes döntéshozatalra utaló végzés indokolásából az tűnik ki, hogy az Audiencia Provincial de Barcelona (barcelonai tartományi bíróság) kétségei és az e bíróság által elbírálandó jogvita kifejezetten a hivatkozott cikk (2) bekezdésének b) pontjában előírt, idézéssel szembeni védelemre vonatkozik.23.Mindazonáltal írásbeli észrevételeikben mind a CIVC, mind pedig a Bizottság kifejezetten hivatkozott a szóban forgó bekezdés a) pontjára is, míg a francia kormány az előzetes döntéshozatalra előterjesztett első kérdést az 1308/2013 rendelet 103. cikkének (2) bekezdése által tiltott valamennyi magatartásra tekintettel vizsgálta, ideértve a hivatkozott rendelkezés c) és d) pontja szerinti gyakorlatokat is.

Megjegyzem ugyanakkor, hogy a CIVC, a francia és az olasz kormány, valamint a Bizottság az előzetes döntéshozatalra előterjesztett első kérdésre adott válaszukat mind általánosságban az OEM‑ek oltalmára vagy az 1308/2013 rendelet 103. cikkére hivatkozva fogalmazzák meg.

24.A Bíróság pervezető intézkedésként felhívta a feleket és az alapokmány 23. cikke szerinti érdekelteket, hogy nyilatkozzanak arról, hogy alkalmazható‑e az alapügyre az 1308/2013 rendelet 103. cikke (2) bekezdése a) pontjának ii. alpontja, amely rendelkezés az oltalom alatt álló elnevezés hírnevével visszaélést megvalósító, közvetlen vagy közvetett kereskedelmi célú használatot tiltja. A Bíróság által feltett kérdés kifejezetten hivatkozott a 2018. június 7‑i Scotch Whisky Association ítéletre

C‑44/17, EU:C:2018:415.

 (a továbbiakban: Scotch Whisky Association ítélet), amelyben a Bíróság a 110/2008 rendelet

A szeszes italok meghatározásáról, megnevezéséről, kiszereléséről, címkézéséről és földrajzi árujelzőinek oltalmáról, valamint az 1576/89/EGK tanácsi rendelet hatályon kívül helyezéséről szóló, 2008. január 15‑i 110/2008/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet (HL 2008. L 39., 16. o.; helyesbítések: HL 2009. L 228., 47. o.; HL 2008. L 39., 16. o.). A 110/2008 rendelet 16. cikke a) pontjának tartalma hasonló az 1308/2013 rendelet 103. cikke (2) bekezdésének a) pontjához, amelytől azonban annyiban különbözik, hogy közvetlen vagy közvetett kereskedelmi használatot említ a nyilvántartásban nem szereplő termékek tekintetében, ez a pontosítás pedig nem szerepel a másik rendelkezésben. E különbség ellenére a használat kifejezésnek a Bíróság által a Scotch Whisky Association ítélet 29–31. pontjában adott értelmezése átültethető az 1308/2013 rendelet 103. cikke (2) bekezdésének a) pontjában használt használat fogalmára.

 16. cikke a) pontjának értelmezése körében megállapította, hogy a [hivatkozott rendelkezés] hatálya alá tartozó helyzeteknek meg kell felelniük annak a követelménynek, hogy a vitatott megjelölés a lajstromozott földrajzi árujelzővel azonos, vagy legalábbis ahhoz hangzásbeli és/vagy vizuális szempontból erőteljesen hasonló árujelzőt használjon.25.A Champagne OEM és a jogvita tárgyát képező megjelölés, a CHAMPANILLO, kétségtelenül mutat bizonyos fokú hangzásbeli és vizuális hasonlóságot, különösen ha az összehasonlítás során figyelembe vesszük, hogy az előbbi elnevezés spanyol fordítása Champán

E tekintetben megjegyzem, hogy a CIVC‑ítélet 34. és 35. pontjában a Bíróság megállapította, hogy az 1234/2007 rendelet 118 m. cikke (2) bekezdése a) pontjának ii. alpontja és az 1308/2013 rendelet 103. cikke (2) bekezdése a) pontjának ii. alpontja alkalmazandó abban az esetben, ha a vitatott megnevezés nem magát az OEM‑et (a hivatkozott ügyben a Champagne OEM‑et) tartalmazza, hanem annak német nyelvű fordítását (Champagner).

. Ez utóbbi ugyanis az ékezet kivételével teljes egészében megjelenik, és mind vizuálisan, mind hangzás alapján azonnal észlelhető. Többek között az előzetes döntéshozatalra előterjesztett első kérdés terjedelmének meghatározása céljából felmerül tehát a kérdés, hogy alkalmazható‑e az 1308/2013 rendelet 103. cikke (2) bekezdése a) pontjának ii. alpontja az alapügyhöz hasonló helyzetre, vagyis hogy minősülhet‑e a jogvita tárgyát képező elnevezés használata a Champagne OEM e rendelkezés értelmében vett használatának.

Ha az 1308/2013 rendelet 103. cikke (2) bekezdése a) pontjának ii. alpontját az alapügy tényállására alkalmazandónak kell tekinteni, akkor GB magatartását valószínűleg részben a hivatkozott rendelkezés szerinti közvetlen kereskedelmi célú használatnak kellene minősíteni (például a Champanillo elnevezésnek a saját vendéglátó‑helyiségeiben valamely ital/habzóbor megnevezésére történő használatát, vagy vendéglátóipari szolgáltatásainak megkülönböztető jelzéseként történő használatát), részben pedig közvetett kereskedelmi célú használatnak (például az említett jelzés reklámanyagokban és közösségi médiában történő használatát). E tekintetben megjegyzem, hogy a Bíróság a 110/2008 rendelet 16. cikkének a) pontját illetően a Scotch Whisky Association ítélet 32. pontjában pontosította, hogy a közvetlen használat magában foglalja, hogy az oltalom alatt álló földrajzi árujelzőt közvetlenül az érintett terméken, vagy annak saját csomagolásán tüntessék fel (vagy amennyiben a szolgáltatásokra történő használat elfogadható, azt, hogy a szóban forgó árujelzőt a szolgáltatások megkülönböztetésére használják), míg a közvetett használat feltételezi, hogy ez az árujelző kiegészítő marketing vagy tájékoztató eszközökön szerepeljen, mint amilyen az e termékre vonatkozó reklám vagy az arra vonatkozó dokumentumok. Ez az értelmezés átültethető az 1308/2013 rendelet 103. cikke (2) bekezdése a) pontjának ii. alpontja értelmében vett közvetlen használat és közvetett használat fogalmaira.

26.A Bizottsághoz hasonlóan azonban arra hajlok, hogy erre a kérdésre nemleges választ kell adni, és azt kell megállapítani, hogy a CIVC által kifogásolt magatartásokat kizárólag az 1308/2013 rendelet 103. cikke (2) bekezdésének b) pontja alapján kell vizsgálni.27.Ugyanis, bár az oltalom alatt álló földrajzi árujelző e rendelet 103. cikke (2) bekezdésének a) pontja szerinti használatának fogalma magában foglalhatja azt is, ha az ilyen árujelzőt hangzásbeli és/vagy vizuális szempontból erőteljesen hasonló, vitatott megjelölésben használják,

Lásd analógia útján a Scotch Whisky Association ítélet 31. pontját.

 a Bíróság által a Scotch Whisky Association ítéletben tett pontosítások arra engednek következtetni, hogy a szóban forgó használat megállapítása az ütköző megjelölések között különösen nagy fokú, az azonossághoz közeli hasonlóságot feltételez. A hivatkozott ítélet 29. pontjában a Bíróság ugyanis kifejtette, hogy a hivatkozott rendelkezés hatálya alá tartozik az oltalom alatt álló földrajzi árujelző használata olyan formájában, amely annyira szoros kapcsolatban áll vele hangzásbeli és/vagy vizuális szempontból, hogy a vitatott megjelölés attól nyilvánvalóan nem elválasztható.28.Márpedig álláspontom szerint az alapügyben érintett ütköző megjelölések összehasonlítása nem felel meg ennek a tesztnek. Közelebbről vizsgálva, az alapeljárás szerinti tényállás különbözik a CIVC‑ítélet alapjául szolgáló ügy tárgyát képezőtől, amelyben szintén egy termék megnevezésének részeként használták a Champagne OEM egy fordítását. Abban az ügyben ugyanis a Champagner megjelölést (a Champagne megjelölés német fordítását) külön használták a jogvita tárgyát képező megnevezésben, még akkor is, a Sorbet kifejezés állt utána. Ezzel szemben az alapeljárásban vitatott megjelölés mind vizuálisan, mind hangzásban jelentős mértékben eltávolodik a spanyol Champàn elnevezéstől, mivel ez az elnevezés kiegészül az illo utótaggal.29.Egyébként rámutatok, hogy ez a hozzáadás ugyanakkor lehetővé teszi a Champagne megjelölés és a jogvita tárgyát képező elnevezés közötti erőteljes fogalmi hasonlóság – ha nem is a tulajdonképpeni azonosság – megállapítását, ha – ahogy az az ügy irataiból kitűnni látszik – ez a megjelölés szó szerint kis champagne‑t jelent, és olaszul durván a champagnino szónak felel meg (francia nyelven: petit champagne). Ez a tényező álláspontom szerint még inkább a mellett szól, hogy a kifogásolt magatartásokat az 1308/2013 rendelet 103. cikke (2) bekezdése b) pontjának hatálya alá kell sorolni, amely – amint az a későbbiekben jobban láthatóvá válik – olyan helyzetekre vonatkozik, amelyekben arra vezetik az érintett fogyasztót, hogy gondolatilag társítsa a vitatott megjelölést az OEM‑mel rendelkező termékkel.

Lásd analógia útján a Scotch Whisky Association ítélet 33. pontját.

30.Megjegyzem végül, hogy az 1151/2012 rendelet 13. cikke (1) bekezdésének – amelynek szövege nagyrészt megegyezik az 1308/2013 rendelet 103. cikke (2) bekezdésével – értelmezése során a Bíróság megállapította, hogy a hivatkozott rendelkezés a tiltott cselekmények fokozatos felsorolását tartalmazza, és hogy az 1151/2012 rendelet 13. cikke (1) bekezdése a) pontjának hatályát szükségszerűen el kell határolni a bejegyzett megjelölések oltalmára vonatkozó egyéb szabályok, többek között a b) pontban foglalt szabály hatályától.

Lásd: a 2020. december 17‑i Syndicat interprofessionnel de défense du fromage Morbier ítélet (C‑490/19, EU:C:2020:1043, 24. és 25. pont).

 Márpedig a használat 1308/2013 rendelet 103. cikke (2) bekezdése a) pontjának ii. alpontja szerinti fogalmának túlságosan kiterjesztő értelmezése – amely beleértené az említett fogalomba azokat az eseteket is, amelyekben az állítólagosan jogsértő gyakorlat abban áll, hogy az oltalom alatt álló megjelölést olyan formában használják, amely lényegében nem feleltethető meg a nyilvántartásba vett megjelölésnek – azzal fenyeget, hogy túlságosan elmossa a hivatkozott rendelkezésben szabályozott tényállások és a rendelet 103. cikke (2) bekezdése b) pontjának hatálya közötti választóvonalat, ami nehézkessé teheti az említettek különállásának fenntartását.31.A fentiek pontosítását követően az előzetes döntéshozatalra előterjesztett első kérdésre adandó, fent körülhatárolt válasz álláspontom szerint nem vet fel különösebb nehézséget.32.Az 1308/2013 rendelet 103. cikke (2) bekezdése b) pontjának szövege ugyanis kifejezetten kimondja, hogy az OEM‑ek oltalmat élveznek a következő esetben: az elnevezés bármilyen visszaélésszerű használata, utánzása vagy idézése, még abban az esetben is, ha a termék vagy a szolgáltatás tényleges származása fel van tüntetve.

Kiemelés tőlem.

 Mind mondattani szempontból, mind pedig a hivatkozott jogszabály belső logikai összefüggései szempontjából kétségtelen, hogy a hivatkozott rendelkezés a vitatott megjelöléssel megkülönböztetett termékek vagy szolgáltatások származására vonatkozik. És – ahogy arra az olasz kormány helyesen rámutatott – nem is lehet másként, mivel az 1308/2013 rendelet 93. cikke (1) bekezdésének a) pontjában szereplő fogalommeghatározásnak megfelelően az OEM‑ek az e rendelet 92. cikkének (1) bekezdése szerinti terméket jelölnek, tehát nem lajstromozhatók szolgáltatásokra vonatkozóan.33.Az 1308/2013 rendelet 103. cikke (2) bekezdése b) pontjának nyelvtani értelmezése tehát az OEM‑eknek abban az esetben is a rendelkezés hatálya alá tartozó gyakorlatokkal szembeni védelme mellett szól, ha a szóban forgó gyakorlatok szolgáltatásokra vonatkoznak.34.Ugyanezen értelmezés mellett szól a szóban forgó rendelkezés teleologikus értelmezése is.35.A Bíróság megállapította, hogy az 1308/2013 rendelet a közös agrárpolitika olyan eszközének minősül, amely többek között annak megakadályozására irányul, hogy harmadik személyek az e rendelet rendelkezései alapján bejegyzett földrajzi jelzéssel ellátott termékek minőségének köszönhető hírnevet jogellenesen kihasználják.

Az 1234/2007 rendeletet illetően lásd: a 2017. szeptember 14‑i EUIPO kontra Instituto dos Vinhos do Douro e do Porto ítélet (C‑56/16 P, EU:C:2017:693, 82. pont); valamint a CIVC‑ítélet 38. pontja.

36.A hivatkozott rendelet 103. cikkének (2) bekezdése tehát széles körű oltalmat vezet be, amely ugyanezen rendelet (97) preambulumbekezdése első mondatának megfelelően kiterjed a védelemre minden olyan használattal szemben, amely visszaél [az említett jelzések valamelyike alá tartozó] termékek hírnevével.37.Konkrétabban e cikk (2) bekezdésének b) pontja megtilt minden olyan gyakorlatot, amely valamely OEM (vagy OFJ) hírnevével gondolati képzettársítás révén történő jogosulatlan visszaélésre irányul.38.A fentiekre tekintettel az 1308/2013 rendelet 103. cikke (2) bekezdése b) pontjának olyan értelmezése, amely nem tenné lehetővé az OEM‑ek védelmét abban az esetben, ha a kifogásolt jelzés nem terméket, hanem szolgáltatást jelöl, nemcsak hogy nem állna összhangban a bejegyzett földrajzi jelzések oltalmának Bíróság által megállapított széles terjedelmével, hanem – amint arra az olasz kormány helyesen rámutatott – nem tenné lehetővé a hivatkozott rendelet (97) preambulumbekezdésének első mondatában foglalt, az oltalomra vonatkozó célkitűzés maradéktalan megvalósítását. A valamely OEM alá tartozó termék hírnevével való jogellenes visszaélés ugyanis nemcsak abban az esetben valósulhat meg, ha az 1308/2013 rendelet 103. cikke (2) bekezdésének b) pontjában tiltott gyakorlat termékre irányul, hanem akkor is, ha szolgáltatásra vonatkozik.39.Az 1308/2013 rendeletben meghatározott célkitűzéseknek való megfelelés érdekében e rendelkezés tehát azokban az esetekben is alkalmazandó, amelyekben az OEM‑et szolgáltatás értékesítésével összefüggésben idézik. Ez a következtetés egyébként világosan kitűnik a hivatkozott rendelet (97) preambulumbekezdésének második mondatából, amelyre mind a CIVC, mind a francia és az olasz kormány, valamint a Bizottság is hivatkozik, és amely kimondja, hogy [a] tisztességes verseny elősegítése végett indokolt kiterjeszteni [az OEM‑ek és az OFJ‑k] oltalmát az e rendeletben nem szabályozott termékekre és szolgáltatásokra is, ideértve azokat a termékeket, amelyek nem szerepelnek a Szerződések I. mellékletében.

Azokról a termékekről van szó, amelyekre az EUMSZ‑nek a közös agrárpolitikáról szóló 39–44. cikkei alkalmazandók.

 Ezenkívül meg kell jegyezni, hogy kifejezetten a borok oltalom alatt álló eredetmegjelöléseit és földrajzi jelzéseit illetően ugyanezen rendelet (92) preambulumbekezdése az uniós horizontális minőségi politikáról szóló 1151/2012 rendelettel való összehangolást ösztönzi. E rendelet (32) preambulumbekezdése, miközben kimondja, hogy [a]z eredetmegjelölések és földrajzi jelzések számára biztosított oltalmat […] ki kell terjeszteni a bejegyzett elnevezés termékek és szolgáltatások esetében való visszaélésszerű használatára, utánzására és idézésére is, kifejezetten utal az oltalomnak a borágazatban érvényesülő oltalomhoz való igazítása érdekében megfogalmazott követelményre.40.A fenti megfontolások összessége alapján azt javaslom, hogy a Bíróság az előzetes döntéshozatalra előterjesztett első kérdésre azt a választ adja, hogy az 1308/2013 rendelet 103. cikke (2) bekezdésének b) pontját úgy kell értelmezni, hogy akkor is e rendelkezés hatálya alá tartozhat valamely OEM visszaélésszerű használata, utánzása vagy idézése, ha az említett magatartások szolgáltatásokra vonatkoznak.41.Elemzésem folytatása előtt szeretném pontosítani, hogy arra az esetre, ha a Bíróság úgy döntene, hogy az előzetes döntéshozatalra előterjesztett első kérdésre adandó választ nem korlátozza kizárólag az 1308/2013 rendelet 103. cikke (2) bekezdése b) pontjának értelmezésére, a Bíróság számára a hivatkozott rendelkezésnek tulajdonítani javasolt terjedelmet álláspontom szerint a szóban forgó rendelet 103. cikke (2) bekezdése a) pontjának ii. alpontja vonatkozásában is meg kell állapítani.42.Egyrészt ugyanis e rendelkezés szövege, amely bármilyen közvetlen vagy közvetett kereskedelmi célú használat[…]ra

Kiemelés tőlem.

 utal, nem teszi lehetővé a hatálya kizárólag árukra vonatkozó használatra történő korlátozását, kivéve hatálya alól a szolgáltatásokra vonatkozó használatot. Ezenkívül annak pontosításával, hogy a tilalom abban az esetben alkalmazandó, amennyiben az ilyen használat visszaél az eredetmegjelölés vagy földrajzi jelzés hírnevével, a szóban forgó rendelkezés kifejezetten a használat hatásaira helyezi a hangsúlyt, nem pedig a használat egy bizonyos fajtájára. Másrészt a jelen indítvány 35. és 36. pontjában az 1308/2013 rendelet célkitűzéseire és az e rendelet által a rendelkezései alapján bejegyzett földrajzi jelzések számára biztosított oltalom terjedelmére vonatkozóan kifejtett megfontolások a szóban forgó rendelet 103. cikke (2) bekezdése a) pontja ii. alpontjának teleologikus értelmezésére is irányadók.

Lásd a CIVC‑ítélet 31. pontját. Ebben az értelemben ez az oltalom a nem hasonló termékekre is kiterjed, lásd analógia útján: a 2017. június 12‑i Budějovický Budvar kontra UAMI ‑ Anheuser‑Busch (BUDWEISER) ítéletet (T‑53/04–T‑56/04, T‑58/04 és T‑59/04, nem tették közzé, EU:T:2007:167, 175. pont).

<TI><NP><NO.P><HT TYPE="BOLD"><HT TYPE="ITALIC">C.</HT></HT></NO.P><TXT><HT TYPE="BOLD"><HT TYPE="ITALIC">Az előzetes döntéshozatalra előterjesztett második és harmadik kérdésről</HT></HT></TXT></NP></TI>43.Az előzetes döntéshozatalra előterjesztett második és harmadik kérdésével, amelyeket célszerű együttesen vizsgálni, a kérdést előterjesztő bíróság lényegében arra vár választ, hogy mely szempontok alkalmazásával kell értékelni, hogy fennáll‑e az 1308/2013 rendelet 103. cikke (2) bekezdésének b) pontja értelmében vett idézés. Az Audiencia Provincial de Barcelona (barcelonai tartományi bíróság) különösen arra keresi a választ, hogy ebben az értékelésben milyen szerepet kell tulajdonítani az OEM alá tartozó termék és a vitatott megjelölés használatával érintett termék (vagy szolgáltatás) összehasonlításának, továbbá hogy szükséges‑e előzetesen megállapítani a termékek azonosságát vagy hasonlóságát, vagy a közöttük (illetve az OEM‑termék és az ügy tárgyát képező szolgáltatás között) fennálló más kapcsolatot.44.E tekintetben mindenekelőtt megjegyzem, hogy bár az 1308/2013 rendelet 103. cikke (2) bekezdésének a) pontja meghatározza, hogy az OEM‑ek közvetlen vagy közvetett használata tilos mind abban az esetben, ha az olyan összehasonlítható termékekre vonatkozik, amelyek nem felelnek meg az OEM termékleírásának (az a) pont i. alpontja), mind pedig akkor, ha az említett használat visszaél az OEM hírnevével (az a) pont ii. alpontja), a szóban forgó cikk (2) bekezdésének b) pontja nem tartalmaz semmiféle utalást sem arra, hogy az idézéssel szembeni oltalom kizárólag azokra az esetekre korlátozódna, amelyekben az OEM‑mel megkülönböztetett termékek és a kifogásolt jelzés használatával érintett termékek vagy szolgáltatások összehasonlíthatóak vagy hasonlóak, sem pedig arra, hogy a szóban forgó oltalom kiterjedne azokra az esetekre, amelyekben a kifogásolt jelzés olyan termékekre és/vagy szolgáltatásokra vonatkozik, amelyek nem mutatnak hasonlóságot az OEM‑mel ellátott termékekkel.

Ellentétes értelemben ugyanakkor lásd: 2007. június 12‑i Budějovický Budvar kontra UAMI ‑ Anheuser‑Busch (BUDWEISER) ítélet (T‑60/04–T‑64/04, nem tették közzé, EU:T:2007:169, 164–169. pont, különösen a 166. pont).

 Egyébiránt az áruk közötti hasonlóságnak a védjegyjogban használt,

Lásd e tekintetben: az 1998. szeptember 29‑i Canon ítélet (C‑39/97, EU:C:1998:442, 23. pont).

 a kérdést előterjesztő bíróság által hivatkozott fogalma kívül esik a földrajzi jelzések oltalmán, amelynek körében pedig – amint azt láttuk – a termékek összehasonlíthatósága

Az 1308/2013 rendelet 103. cikke (2) bekezdése a) pontjának i. alpontja. Mellékesen megjegyzem, hogy hasonló fogalmak, mint például az ugyanolyan jellegű termék szerepelnek ezenkívül a földrajzi jelzésekre vonatkozó uniós rendeleteknek a valamely OEM‑mel vagy OFJ‑vel való összeütközés esetén a védjegybejegyzés feltétlen kizáró okaira vonatkozó rendelkezései között (lásd például az 1151/2012 rendelet 14. cikkének (1) bekezdését). E fogalmakat az Európai Unió Szellemi Tulajdoni Hivatala (EUIPO) egységesen értelmezi, lásd az európai uniós védjegyek vizsgálatára vonatkozó iránymutatásokat, B. rész, vizsgálat, 4. szakasz, Feltétlen kizáró okok, 10. fejezet, Földrajzi árujelzőkkel ütköző védjegyek, 618. o.

 fogalma releváns, amelyet egyébként láthatóan szűkebben kell értelmezni.

Lásd: 2011. július 14‑i Bureau National Interprofessionnel du Cognac ítélet (C‑4/10 és C‑27/10, EU:C:2011:484, 55. pont). Az ugyanolyan jellegű termék 2081/92 rendelet 14. cikkének (1) bekezdése szerinti kiterjedtebb értelmezéséhez lásd: a 2017. február 2‑i Mengozzi kontra EUIPO ítélet – Consorzio per la tutela dell’olio extravergine di oliva toscano (TOSCORO) (T‑510/15, EU:T:2017:54, 44. pont), amely alapján elegendő, ha a szóban forgó termék rendelkezik a földrajzi jelzés tárgyát képező termék bizonyos tulajdonságaival.

45.Ebben az összefüggésben a CIVC és a francia kormány állításaival ellentétben álláspontom szerint a Bíróság azon megállapítása, amely szerint a bejegyzett megjelöléseknek az idézéssel szembeni oltalma független az összetéveszthetőség fennállásának megállapításától,

Lásd analógia útján: 1999. március 4‑i Consorzio per la tutela del formaggio Gorgonzola ítélet (C‑87/97, EU:C:1999:115, 26. pont); 2016. január 21‑i Viiniverla ítélet (C‑75/15, EU:C:2016:35, 45. pont).

 nem bír döntő jelentőséggel annak meghatározása szempontjából, hogy a szóban forgó oltalom hatályát úgy kell‑e tekinteni, hogy az kizárólag az OEM‑mel ellátott termékkel összehasonlítható termékekre és/vagy szolgáltatásokra korlátozódik. Az összetéveszthetőség ugyanis kizárható abban az esetben is, ha az OEM‑mel ellátott termékek és a kifogásolt jelzés alkalmazásával érintett termékek vagy szolgáltatások azonosak vagy összehasonlíthatóak – például az 1308/2013 rendelet 103. cikke (2) bekezdésének b) pontjában kifejezetten előírt esetekben, amikor feltüntetik az áru vagy a szolgáltatás származását, vagy amikor olyan kifejezéseket használnak, mint a módszerrel készített vagy utánzat.46.Mindemellett, bár kétségtelen, hogy az OEM‑ek idézéssel szembeni oltalmának úgyszólván természetes hatálya azokból az esetekből áll, amelyekben az oltalom alatt álló megjelöléssel ellátott termékek és a kifogásolt jelzéssel megkülönböztetett termékek vagy szolgáltatások azonossága vagy összehasonlíthatósága miatt ez utóbbi jelzés használata lehetővé teszi a használója számára, hogy bitorolja az előbbiek számára elismert tipikus tulajdonságokat, amint azt láttuk,

Lásd a jelen indítvány 35–37. pontját.

 magából az 1308/2013 rendelet preambulumából kitűnik és a Bíróság ítélkezési gyakorlata is egyértelműen megerősíti, hogy az OEM‑ek általánosan élveznek védelmet az azokkal ellátott termékekhez kapcsolódó hírnévvel történő bármely jogellenes visszaéléssel szemben.47.Ahogy azt a Fundación Consejo Regulador de la Denominación de Origen Protegida Queso Manchego ügyben ismertetett indítványomban (C‑614/17, EU:C:2019:11, 17. pont) már volt alkalmam megjegyezni, az utalással szembeni oltalom a védelemnek egy olyan sui generis formáját jelenti, amely nem kapcsolódik a megtévesztő jellegre vonatkozó feltételhez – amely feltételezi azt, hogy a bejegyzett elnevezést sértő megjelölés alkalmas arra, hogy a közönséget megtévessze a termék földrajzi eredetét vagy minőségét illetően –, és amely nem egy pusztán homályos tartalmú oltalmat jelent. A szóban forgó oltalom fő célját inkább a bejegyzett elnevezések jelentette minőségi örökségnek és jóhírnévnek az élősködő magatartások elleni védelmében kell keresni.48.Az idézés fennállását tehát az OEM‑ek számára biztosított oltalom sajátos, és a minőségre vonatkozó uniós szabályozás célkitűzéseinek eléréséhez szükséges szempontjai alapján kell értékelni.49.A Bíróság fokozatosan pontosította az említett értékelést meghatározó szempontokat. A Bíróság így állapította meg, hogy az idézés fogalma mindenekelőtt olyan helyzetet takar, amikor valamely termék megjelölésére használt kifejezés magában foglalja a bejegyzett elnevezés egy részét, oly módon, hogy a fogyasztónak a termék neve láttán az e megjelölés alatt álló termék képe jut az eszébe referenciaképként.

Lásd analógia útján: 1999. március 4‑i Consorzio per la tutela del formaggio Gorgonzola ítélet (C‑87/97, EU:C:1999:115, 25. pont); 2008. február 26‑i Bizottság kontra Németország ítélet (C‑132/05, EU:C:2008:117, 44. pont); 2016. január 21‑i Viiniverla ítélet (C‑75/15, EU:C:2016:35, 21. pont).

50.A Scotch Whisky Association ítéletben a Bíróság ugyanakkor a 110/2008 rendelet 16. cikkének b) pontjára vonatkozóan megállapította, hogy sem az, hogy a kifogásolt megjelölés magában foglalja a bejegyzett megjelölés egy részét, sem a két megjelölés hangzásbeli és vizuális hasonlósága nem elengedhetetlen feltétele az idézés megvalósulása megállapításának.

Lásd a Scotch Whisky Association ítélet 46. és 49. pontját.

 Az idézés ugyanis a bejegyzett megjelölés és a kifogásolt jelzés közötti pusztán fogalmi közelségből is fakadhat.

Lásd a Scotch Whisky Association ítélet 50. pontját.

 Ehhez nem elegendő, ha a szóban forgó jelzés kifogásolt alkotóeleme alkalmas arra, hogy az érintett vásárlóközönség számára a bejegyzett megjelöléssel vagy az ahhoz tartozó földrajzi területtel kapcsolatban bármilyen jellegű képzettársítást ébresszen. Ezzel szemben kellően közvetlen és egyértelmű kapcsolatnak kell fennállnia ezen alkotóelem és a bejegyzett megnevezés között.

Lásd a Scotch Whisky Association ítélet 53. pontját.

51.A Bíróság álláspontja szerint tehát annak megállapításához, hogy fennáll‑e valamely OEM‑nek az 1308/2013 rendelet 103. cikkének (2) bekezdése szerinti, valamint az Unió különböző minőségrendszereit szabályozó rendeletek megfelelő rendelkezései szerinti idézése, a döntő szempont az, hogy a fogyasztónak a vitatott megnevezés láttán közvetlenül az [OEM‑mel] ellátott termék jut‑e eszébe referenciaképként.

Lásd analógia útján: Scotch Whisky Association ítélet, 51. pont; valamint 2019. május 2‑i Fundación Consejo Regulador de la Denominación de Origen Protegida Queso Manchego ítélet (C‑614/17, EU:C:2019:344, 20. pont); 2020. december 17‑i Syndicat interprofessionnel de défense du fromage Morbier ítélet (C‑490/19, EU:C:2020:1043, 26. pont).

 A Bíróság másfelől megállapította, hogy akkor sem zárható ki az idézés, ha a vitatott alkotóelem nem egy megnevezés, hanem egy olyan ábrás megjelölés, amely a bejegyzett megjelöléshez fennálló fogalmi közelsége miatt alkalmas lehet arra, hogy közvetlenül és egyértelműen a bejegyzett megjelöléssel ellátott termékeket juttassa a fogyasztó eszébe.

Lásd: 2019. május 2‑i Fundación Consejo Regulador de la Denominación de Origen Protegida Queso Manchego ítélet (C‑614/17, EU:C:2019:344, 21. pont). Lásd ezenkívül: 2020. december 17‑i Syndicat interprofessionnel de défense du fromage Morbier ítélet (C‑490/19, EU:C:2020:1043, 27. pont).

52.Kétségtelen, hogy a fent kifejtett elveket a Bíróság olyan tényállásokra vonatkozóan fejtette ki, amelyekben a bejegyzett megjelöléssel ellátott termékek és a vitatott megjelöléssel megkülönböztetett áruk nagymértékben összehasonlíthatóak voltak.53.Mindazonáltal az idézés fennállására vonatkozó értékelési szempontok fokozatos megállapításával a Bíróság egyre nyilvánvalóbban a vitatott megjelölés és az OEM‑mel vagy OFJ‑vel ellátott termék közötti gondolati képzettársítás folyamatára helyezte a hangsúlyt. Ebben az összefüggésben a Bíróság az érintett termékek közötti hasonlóságot – legyen az az árukategóriákon alapuló, vagy a termékek konkrét megjelenésén alapuló hasonlóság – az ütköző megjelölések között megállapított hangzásbeli, vizuális és fogalmi hasonlóságok szükséges gondolati képzettársítás előidézésére való alkalmasságának értékelése során vette szempontként figyelembe, mintsem az idézés fennállása megállapításának előfeltételeként.

Lásd például: 2016. január 21‑i Viiniverla ítélet (C‑75/15, EU:C:2016:35, 33. és 35. pont).

54.Általánosabban, ahogy a Fundación Consejo Regulador de la Denominación de Origen Protegida Queso Manchego ügyben ismertetett indítványomban

C‑614/17, EU:C:2019:11, 29. pont.

 már volt alkalmam megjegyezni, a Bíróság ítélkezési gyakorlatából

Lásd többek között: 1999. március 4‑i Consorzio per la tutela del formaggio Gorgonzola ítélet (C‑87/97, EU:C:1999:115, 27. és 28. pont); 2008. február 26‑i Bizottság kontra Németország ítélet (C‑132/05, EU:C:2008:117, 46. és 47. pont); 2011. július 14‑i Bureau National Interprofessionnel du Cognac ítélet (C‑4/10 és C‑27/10, EU:C:2011:484, 57. pont); 2016. január 21‑i Viiniverla ítélet (C‑75/15, EU:C:2016:35, 33., 35. és 37. pont).

 az következik, hogy az utalás fennállásával kapcsolatos elemzésnek figyelembe kell vennie a bejegyzett elnevezésre vonatkozó minden egyes kifejezett és hallgatólagos hivatkozást, valamint azt, hogy a hagyományos termék címkéjén

Olyan termékekről van szó, amelyekre nem vonatkozik oltalom alatt álló megjelölés vagy földrajzi jelzés.

 vagy e termék csomagolásán szereplő szó‑, illetve ábrás elemekről, vagy pedig a termék formájával, illetve annak közönség előtti bemutatásával kapcsolatos elemekről van‑e szó.

E tekintetben megjegyzem, hogy a 2019. május 2‑i Fundación Consejo Regulador de la Denominación de Origen Protegida Queso Manchego ítéletben (C‑614/17, EU:C:2019:344, 27. pont) a Bíróság az 510/2006 rendelet 13. cikke (1) bekezdésének a)–d) pontjára vonatkozóan megállapította, hogy a jogellenes magatartásoknak a hivatkozott rendelkezésben foglalt fokozatos felsorolása a tiltott cselekmények jellegére vonatkozik, nem pedig az egyes tényállások megvalósulásának meghatározásánál figyelembe veendő elemekre.

 Az elemzésnek figyelembe kell vennie továbbá a szóban forgó termékek közötti azonosságot vagy a hasonlóság fokát, valamint a termékek forgalmazásának módját, a vonatkozó értékesítési csatornákra is tekintettel, továbbá azokat az elemeket, amelyek lehetővé teszik az oltalom alatt álló elnevezéssel rendelkező termékre történő utalás szándékosságának vagy éppen ellenkezőleg, esetlegességének megállapítását. Az idézés fennállásának megállapítása tehát különböző valószínűsítő körülmények összességének értékelésén alapul anélkül, hogy e körülmények valamelyikének fennállása vagy hiánya önmagában lehetővé tenné az idézés fennállásának megállapítását vagy annak kizárását.55.A fentiek alapján úgy vélem, hogy az OEM‑mel vagy OFJ‑vel ellátott termék és a vitatott megjelöléssel megkülönböztetett termék (vagy szolgáltatás), illetve az OEM, illetve OFJ és a vitatott megjelölés egyik meghatározó alkotóeleme közötti azonosság vagy összehasonlíthatóság

A Bíróság által a CIVC‑ítélet alapjául szolgáló ügyben vizsgált tényállásról van szó, amelyre a kérdést előterjesztő bíróság az előzetes döntéshozatalra előterjesztett második kérdés megfogalmazásában hallgatólagosan hivatkozik.

 nem minősül olyan elemnek, amelyet az 1308/2013 rendelet 103. cikke (2) bekezdésének b) pontja szerinti idézés esetleges a priori kizárása érdekében előzetesen vizsgálni kellene.56.Mindazonáltal az említett azonosság vagy összehasonlíthatóság, illetve annak hiánya olyan tényező, amelyet az összes releváns körülmény vizsgálata keretében figyelembe kell venni annak értékelése során, hogy az adott ügyben fennállnak‑e a szóban forgó idézés ismérvei. Az a körülmény, hogy az említett termékek közös objektív jellemzőkkel rendelkeznek, hogy azonos fogyasztási alkalmaknak felelnek meg, vagy hogy hasonló megjelenésűek, de az is, hogy versengő vagy egymást kiegészítő termékek,

Ebben az értelemben lásd: 2016. január 21‑i Viiniverla ítélet (C‑75/15, EU:C:2016:35, 37. pont).

 tehát mind releváns értékelési szempontok, csakúgy mint szolgáltatásra vonatkozó vitatott jelzés esetén az a körülmény, hogy a szolgáltatás kapcsolódik a bejegyzett megjelöléssel ellátott termék, illetőleg azzal azonos vagy összehasonlítható termék forgalmazásához.57.A kérdést előterjesztő bíróság által feltett kérdésekre tekintettel néhány pontosítást kell tenni az idézéssel kapcsolatos ügyekben hivatkozott, érintett fogyasztó fogalmával, valamint az idézés fokozhatóságával kapcsolatban. Ezt követően tájékoztatást kell adni a fentiekben kifejtett elveknek az alapeljárásra való alkalmazásáról.<TI><NP><NO.P><HT TYPE="ITALIC">1.</HT></NO.P><TXT><HT TYPE="ITALIC">Az érintett vásárlóközönségről</HT></TXT></NP></TI>58.Mivel, amint azt láthattuk, az 1308/2013 rendelet 103. cikkének (2) bekezdése által tiltott idézés megállapítása nem követeli meg az összetéveszthetőség fennállásának bizonyítását, az érintett vásárlóközönség, amelynek észlelése releváns annak értékelése szempontjából, hogy a vitatott jelzés alkalmas‑e arra, hogy jogellenes képzettársítást idézzen elő a bejegyzett megjelöléssel, a Juzgado mercantil de Barcelona (barcelonai kereskedelmi bíróság) által a kérdést előterjesztő bíróság előtt megtámadott ítéletben figyelembe vettekkel ellentétben nem kizárólag abból a személyi körből áll, amelynek az említett megjelöléssel megkülönböztetett termékeket szánják.59.Tekintettel különösen az OEM‑ek és az OFJ‑k oltalmára vonatkozó rendelkezések által elérni kívánt, a tisztességes verseny védelmére és a fogyasztóvédelemre irányuló célkitűzésekre, a Bíróság megállapította, hogy az említett megjelölések idézésének fennállására vonatkozó eljárások során a nemzeti bíróság feladata, hogy a szokásosan tájékozott, észszerűen figyelmes és körültekintő átlagfogyasztó

Lásd analógia útján: 2016. január 21‑i Viiniverla ítélet (C‑75/15, EU:C:2016:35, 22–26. pont).

 észleléséből induljon ki, és tekintettel arra, hogy az említett megjelölések hatékony és egységes oltalmát az Unió egész területén biztosítani szükséges, az említett fogalom GB vélhetően téves álláspontjától eltérően az európai fogyasztóra

Lásd: 2016. január 21‑i Viiniverla ítélet (C‑75/15, EU:C:2016:35, 27. pont); 2019. május 2‑i Fundación Consejo Regulador de la Denominación de Origen Protegida Queso Manchego ítélet (C‑614/17, EU:C:2019:344, 47–50. pont); lásd ezenkívül a Scotch Whisky Association ítélet 59. pontját.

 vonatkozik, nem pedig csupán azon tagállam fogyasztóira, ahol a bejegyzett megjelölés idézését tartalmazó terméket előállítják (illetve szolgáltatást nyújtják).

Lásd: 2016. január 21‑i Viiniverla ítélet (C‑75/15, EU:C:2016:35, 27. pont).

<TI><NP><NO.P><HT TYPE="ITALIC">2.</HT></NO.P><TXT><HT TYPE="ITALIC">Az idézés <QUOT.START CODE="201E" ID="QS0087" REF.END="QE0087"/>fokozhatóságáról<QUOT.END REF.START="QS0087" CODE="201D" ID="QE0087"/></HT></TXT></NP></TI>60.Az előzetes döntéshozatalra előterjesztett harmadik kérdésében a kérdést előterjesztő bíróság utal az idézés kockázatának fokozatok szerint történő megállapításának lehetőségére, különösen az idézett termékek és az idéző termékek vagy szolgáltatások összehasonlítása alapján, továbbá annak lehetőségére, hogy az 1308/2013 rendelet 103. cikke (2) bekezdése b) pontjának hatálya alól kizárhatóak azok a tényállások, amelyekben az említett kockázat csekély vagy jelentéktelen.61.E tekintetben a fentiekben már kifejtettem, hogy a hivatkozott rendelkezés alkalmazásával összefüggésben elvégzendő értékelés során az összes releváns körülményre figyelemmel kell lenni, köztük az ügy tárgyát képező termékek (azaz a bejegyzett megjelöléssel ellátott termékek és a vitatott jelzés által érintett szolgáltatás) összehasonlíthatóságára is, anélkül azonban, hogy az összehasonlíthatóság hiánya vagy csekély mértéke lehetővé tenné az idézés fennállásának automatikus kizárását.62.Mindemellett, ha a nemzeti bíróság – amelynek az említett értékelést

Lásd analógia útján: 2016. január 21‑i Viiniverla ítélet (C‑75/15, EU:C:2016:35, 31. pont).

 a fogyasztó feltételezett reakciójából kiindulva

Lásd analógia útján: 2016. január 21‑i Viiniverla ítélet (C‑75/15, EU:C:2016:35, 22. pont).

 kell lefolytatnia – arra a következtetésre jut, hogy a fogyasztónak a vitatott jelzés láttán közvetlenül a bejegyzett megjelöléssel ellátott termék jut eszébe referenciaképként, akkor e jelzés használata az 1308/2013 rendelet 103. cikke (2) bekezdésének b) pontjában előírt tilalomba ütközik. Ezzel szemben, ha a nemzeti bíróság megítélése szerint ilyen gondolati képzettársítás nem valósulhat meg, akkor a hivatkozott rendelkezés értelmében vett idézést kizártnak kell tekinteni.63.Az idézés fogalma tehát nem alkalmas fokozatok szerinti megállapításra. E fogalom körvonalait a Bíróság már meghatározta a Scotch Whisky ítéletben, amelyben – amint azt a jelen indítvány 50. pontjában már megjegyeztem – pontosította, hogy a szóban forgó fogalom ismérveit csak akkor lehet megvalósultaknak tekinteni, ha a vitatott jelzés és a bejegyzett megjelölés között kellően közvetlen és egyértelmű kapcsolat

Amint arra a Fundación Consejo Regulador de la Denominación de Origen Protegida Queso Manchego ügyben ismertetett indítványomban (C‑614/17, EU:C:2019:11, 19. pont) rámutattam, ez a pontosítás álláspontom szerint egyaránt vonatkozik az ingerre adott fogyasztói válasz azonnaliságára (a kognitív asszociációs folyamathoz nem szükséges az információk teljeskörű újrafeldolgozása) és intenzitására (a bejegyzett elnevezés oltalma alatt álló termék képével való asszociációnak kellő erővel kell megjelennie).

 áll fenn.

Lásd a Scotch Whisky Association ítélet 53. pontját.

 Ilyen minősített kapcsolat hiányában az idézést ki kell zárni, még akkor is, ha utalás történt a bejegyzett megjelölésre, a szóban forgó termékek pedig összehasonlíthatóak.<TI><NP><NO.P><HT TYPE="ITALIC">3.</HT></NO.P><TXT><HT TYPE="ITALIC">Az alapeljárás körülményei között történő alkalmazás</HT></TXT></NP></TI>64.Bár, amint az már megállapítást nyert, a kérdést előterjesztő bíróság feladata, hogy az elé terjesztett tényállást a fent kifejtett összes körülmény figyelembevételével bírálja el, a Bíróság ugyanakkor az előzetes döntéshozatal iránti kérelem elbírálása során szükség esetén adhat pontosításokat, amelyek célja, hogy iránymutatást nyújtsanak a nemzeti bíróságnak határozata meghozalatához.

Lásd analógia útján: 2016. január 21‑i Viiniverla ítélet (C‑75/15, EU:C:2016:35, 31. pont, valamint az ott hivatkozott ítélkezési gyakorlat).

65.Az alapügyhöz hasonló olyan esetben, amikor valamely megjelölés használatára vonatkozó idézés fennállásának megállapításáról van szó, a nemzeti bíróságnak a fent hivatkozott ítélkezési gyakorlat alapján figyelembe kell vennie azt, ha esetlegesen a vitatott elnevezés magában foglalja a bejegyzett megjelölés egy részét, ez utóbbi elnevezés és a bejegyzett megjelölés közötti hangzásbeli és/vagy vizuális hasonlóságot,

Lásd analógia útján: 1999. március 4‑i Consorzio per la tutela del formaggio Gorgonzola ítélet (C‑87/97, EU:C:1999:115, 25. és 27. pont); 2008. február 26‑i Bizottság kontra Németország ítélet (C‑132/05, EU:C:2008:117, 46–48. pont); 2020. december 17‑i Syndicat interprofessionnel de défense du fromage Morbier ítélet (C‑490/19, EU:C:2020:1043, 26. pont).

 illetve az ütköző kifejezések közötti fogalmi közelséget, még ha azok különböző nyelven vannak is.

Lásd analógia útján: 2008. február 26‑i Bizottság kontra Németország ítélet (C‑132/05, EU:C:2008:117, 47. pont); 2020. december 17‑i Syndicat interprofessionnel de défense du fromage Morbier (C‑490/19, EU:C:2020:1043, 26. pont); lásd ezenkívül a Scotch Whisky Association ítélet 50. pontját.

66.Az alapügy tényállása szerint a Champagne OEM‑et a bejegyzett formában részben beillesztették a vitatott elnevezésbe. A szóban forgó OEM spanyol fordítását (Champàn) viszont (az ékezetet kivéve) teljes egészében beillesztették. Ez jelentős vizuális és hangzásbeli hasonlóságot eredményez a két megjelölés között, akár a Champagne OEM bejegyzett formáját, akár a szóban forgó elnevezés spanyol fordítását vesszük figyelembe. Amint az már megállapításra került, fogalmi szempontból úgy tűnik, hogy közvetlen kapcsolat áll fenn a Champagne OEM oltalma alá tartozó termékkel, amennyiben – és úgy tűnik, hogy ez a helyzet, de ennek megállapítása a kérdést előterjesztő bíróság feladata – a Champanillo kifejezés spanyolul szó szerint kis champagne‑t jelent.67.Ami az ütköző elnevezések összehasonlításán kívüli körülményeket illeti, a kérdést előterjesztő bíróságnak mindenekelőtt a Champagne OEM oltalma alá tartozó termék és a vitatott jelzéssel megkülönböztetett szolgáltatás között fennálló kapcsolatot kell figyelembe vennie, amely kapcsolat nehezen vitathatónak tűnik, mivel vendéglátóipari szolgáltatásokról van szó, amelyek közvetlenül kapcsolódhatnak a champagne vagy azzal összehasonlítható termékek forgalmazásához. Az említett kapcsolat erősségét annak vizsgálatával kell értékelni, hogy – és láthatóan ez a helyzet – a champagne vagy az azonos jellegű italok árusítása abban a vendéglátóipari ágazatban sem szokatlan‑e, amelyben GB tevékenykedik.

Megjegyzem, hogy a Bíróság által feltett kérdésekre adott válaszaiban GB úgy írja le vendéglátóipari tevékenységét, hogy annak középpontjában a gyors elfogyasztásra alkalmas ételek állnak, és távol áll attól a luxus‑ és presztízsérzettől, amelyet a CIVC az általa védett OEM‑hez kapcsol.

68.A kérdést előterjesztő bíróság által az értékelése során figyelembe veendő további körülmény, hogy a vitatott elnevezést a GB által használt hirdetőtáblákon és reklámüzenetekben egy olyan kép kíséri, amely két, (általában champagne fogyasztására használt) kehely alakú, habzó italt tartalmazó talpas poharat ábrázol, amelyek egymást keresztezve egy koccintást jelképeznek. Az ital piros színe ellenére az említett ábrázolás nyilvánvalóan potenciálisan felidézi mind a Champagne OEM oltalma alá tartozó terméket, mind az annak fogyasztásához általában kapcsolódó alkalmakat.69.Végül, bár a magatartás szándékossága nem feltétele az 1308/2013 rendelet 103. cikkének (2) bekezdése szerinti idézés megállapításának,

Lásd ebben az értelemben: Jacobs főtanácsnok Consorzio per la tutela del formaggio Gorgonzola ügyben ismertetett indítványa (C‑87/97, EU:C:1998:614, 33. pont).

 olyan körülmény, amelyet a szóban forgó értékelés során figyelembe kell venni.

Lásd: Jacobs főtanácsnok Consorzio per la tutela del formaggio Gorgonzola ügyben ismertetett indítványa (C‑87/97, EU:C:1998:614, 35. pont); a Fundación Consejo Regulador de la Denominación de Origen Protegida Queso Manchego ügyben ismertetett indítványom (C‑614/17, EU:C:2019:11, 29. pont), valamint a Syndicat interprofessionnel de défense du fromage Morbier ügyben ismertetett indítványom (C‑490/19, EU:C:2020:730, 45. pont).

 A fent felsorolt körülmények – beleértve azt is, hogy a vitatott jelzéssel megkülönböztetett vendéglátóhelyeken ugyancsak CHAMPANILLO elnevezéssel forgalmaztak korábban egy habzóbort – összességének átfogó értékelése pedig inkább amellett szól, hogy a Champagne OEM‑re utalás nem véletlen.70.Következésképpen – fenntartva, hogy a kérdést előterjesztő bíróság még további vizsgálatokat kell elvégeznie – az ügy irataiból kitűnő körülményekre tekintettel arra hajlok, hogy úgy kell tekinteni, hogy a GB által a vendéglátóipari szolgáltatásai megkülönböztetésére és reklámozására használt Champanillo megjelölés láttán a szokásosan tájékozott, észszerűen figyelmes és körültekintő, átlagos európai fogyasztónak közvetlenül a Champagne OEM oltalma alá tartozó termék jut az eszébe referenciaképként, és így fennállnak az 1308/2013 rendelet 103. cikke (2) bekezdésének b) pontja szerint tiltott idézés ismérvei.<TI><NP><NO.P><HT TYPE="ITALIC">4.</HT></NO.P><TXT><HT TYPE="ITALIC">Az előzetes döntéshozatalra előterjesztett második és harmadik kérdésre vonatkozó következtetések</HT></TXT></NP></TI>71.A fenti megfontolások összességére tekintettel azt javaslom, hogy a Bíróság az előzetes döntéshozatalra előterjesztett második és harmadik kérdésre azt a választ adja, hogy annak meghatározásához, hogy fennáll‑e valamely OEM vonatkozásában az 1308/2013 rendelet 103. cikkének (2) bekezdése szerinti idézés, nem szükséges előzetesen megállapítani, hogy az OEM‑mel ellátott termék és a vitatott jelzéssel megkülönböztetett termék vagy szolgáltatás azonos vagy hasonló, vagy hogy ez utóbbi termék az alkotóelemei között magában foglalja az OEM‑mel ellátott terméket. Az ilyen azonosság vagy hasonlóság, illetve annak hiánya azonban olyan körülménynek minősül, amelyet a nemzeti bíróságnak minden más releváns körülménnyel együtt figyelembe kell vennie a hivatkozott rendelkezés szerinti idézés fennállásának értékelése során.<TI><NP><NO.P><HT TYPE="BOLD"><HT TYPE="ITALIC">D.</HT></HT></NO.P><TXT><HT TYPE="BOLD"><HT TYPE="ITALIC">Az előzetes döntéshozatalra előterjesztett negyedik kérdésről</HT></HT></TXT></NP></TI>72.Az előzetes döntéshozatalra előterjesztett negyedik kérdéssel az Audiencia Provincial de Barcelona (barcelonai tartományi bíróság) lényegében azt kérdezi a Bíróságtól, hogy az idézéssel szembeni, az 1308/2013 rendelet 103. cikkének (2) bekezdésében előírt oltalom megköveteli‑e tisztességtelen verseny fennállásának megállapítását.73.Amint láttuk, a minőségre vonatkozó uniós szabályozás által a bejegyzett megjelölésekre előírt oltalom saját szempontokat követ, amelyek feladata az említett szabályozás által elérni kívánt célkitűzések megvalósítása.

Különösen a földrajzi elnevezések szabályozásának a védjegyek szabályozásához viszonyított önállóságát illetően lásd: Syndicat interprofessionnel de défense du fromage Morbier ügyben ismertetett indítványom (C‑490/19, EU:C:2020:730, 29. pont).

 Ezeket a szempontokat kimerítően meghatározzák a bejegyzett megjelölések megsértésének különböző eseteit szabályozó, a fent hivatkozott szabályozást tartalmazó ágazati és horizontális rendeletekben foglalt rendelkezések.

Lásd ebben az értelemben a jelen indítvány 16. pontját, valamint az ott hivatkozott ítélkezési gyakorlatot.

 Az említett rendelkezéseket továbbá az Unió egész területén egységesen kell alkalmazni.74.Ami különösen a bejegyzett megjelöléseknek az idézéssel szembeni oltalmát illeti, az előzetes döntéshozatalra előterjesztett első három kérdésre adott válaszokból kitűnik, hogy ez az oltalom nem feltételezi sem a bejegyzett megjelöléssel ellátott termékek és a vitatott jelzés használatával érintett termékek vagy szolgáltatások közötti versenyviszony vagy az említett termékek és/vagy szolgáltatások vonatkozásában a fogyasztó általi összetéveszthetőség fennállását, sem pedig az idézés kiváltására képes magatartások szándékos jellegét.75.Ezért ha – amint azt a Bizottság megjegyezte – nem kizárt, hogy ugyanazon magatartás tartalmazhatja egyszerre az 1308/2013 rendelet 103. cikke (2) bekezdésének b) pontja által tiltott gyakorlat, valamint az alkalmazandó nemzeti jog szerinti valamely tisztességtelen versenymagatartás ismérveit, akkor a szóban forgó rendelkezés hatálya szélesebb, és nem korlátozódik azokra az esetekre, amikor az említett magatartás egy versenytársnak tulajdonítható.76.Azt javaslom tehát, hogy a Bíróság az előzetes döntéshozatalra előterjesztett negyedik kérdésre azt a választ adja, hogy az 1308/2013 rendelet 103. cikke (2) bekezdésének b) pontjában előírt, idézéssel szembeni védelem nem korlátozódik kizárólag azokra az esetekre, amikor az idézésnek helyt adó gyakorlat az alkalmazandó nemzeti jog releváns rendelkezései értelmében tisztességtelen versenymagatartásnak minősül.<TI><NP><NO.P><HT TYPE="BOLD">IV.</HT></NO.P><TXT><HT TYPE="BOLD">Végkövetkeztetés</HT></TXT></NP></TI>77.A fenti megfontolások összességére tekintettel azt indítványozom, hogy a Bíróság az Audiencia provincial de Barcelona (barcelonai tartományi bíróság, Spanyolország) által előzetes döntéshozatalra előterjesztett kérdésekre a következő választ adja:

A mezőgazdasági termékpiacok közös szervezésének létrehozásáról szóló, 2013. december 17‑i 1308/2013/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet 103. cikke (2) bekezdésének b) pontját úgy kell értelmezni, hogy akkor is e rendelkezés hatálya alá tartozhat valamely OEM visszaélésszerű használata, utánzása vagy idézése, ha az említett magatartások szolgáltatásokra vonatkoznak.

Annak meghatározásához, hogy fennáll‑e valamely oltalom alatt álló eredetmegjelölés vonatkozásában az 1308/2013 rendelet 103. cikkének (2) bekezdése szerinti idézés, nem szükséges előzetesen megállapítani, hogy az oltalom alatt álló eredetmegjelöléssel ellátott termék és a vitatott megjelöléssel megkülönböztetett termék vagy szolgáltatás azonos vagy hasonló, vagy hogy ez utóbbi termék egyik alkotóelemeként magában foglalja az oltalom alatt álló eredetmegjelöléssel ellátott terméket. Az ilyen azonosság vagy hasonlóság, illetve annak hiánya azonban olyan körülménynek minősül, amelyet a nemzeti bíróságnak az összes többi releváns körülménnyel együtt figyelembe kell vennie a hivatkozott rendelkezés értelmében vett idézés fennállásának értékelése során.

Az 1308/2013 rendelet 103. cikke (2) bekezdésének b) pontjában előírt, idézéssel szembeni védelem nem korlátozódik kizárólag azokra az esetekre, amikor az idézésnek helyt adó gyakorlat az alkalmazandó nemzeti jog releváns rendelkezései értelmében vett tisztességtelen versenymagatartásnak minősül.