|
2020.1.21. |
HU |
Az Európai Unió Hivatalos Lapja |
L 16/1 |
A BIZOTTSÁG (EU) 2020/44 VÉGREHAJTÁSI RENDELETE
(2020. január 20.)
a Kínai Népköztársaságból és az Egyiptomból származó egyes szőtt és/vagy tűzött üvegrost szövetek behozatalára vonatkozó nyilvántartásbavételi kötelezettség bevezetéséről
AZ EURÓPAI BIZOTTSÁG,
tekintettel az Európai Unió működéséről szóló szerződésre,
tekintettel az Európai Unióban tagsággal nem rendelkező országokból érkező támogatott behozatallal szembeni védelemről szóló, 2016. június 8-i (EU) 2016/1037 európai parlamenti és tanácsi rendeletre (1) (a továbbiakban: alaprendelet) és különösen annak 24. cikke (5) bekezdésére,
a tagállamok tájékoztatását követően,
mivel:
|
(1) |
Egy, a panaszos (a továbbiakban: panaszos) által 2019. április 1-jén az üvegrost szövetek teljes uniós termelésének több mint 25 %-át képviselő gyártók nevében benyújtott panasz nyomán a Bizottság egy, az Európai Unió Hivatalos Lapjában közzétett értesítés (2) (a továbbiakban: értesítés) útján 2019. május 16-án bejelentette, hogy szubvencióellenes eljárást indít a Kínai Népköztársaságból (a továbbiakban: Kína) és Egyiptomból származó üvegrost szövetek Unióba érkező behozatalával kapcsolatban. |
|
(2) |
A Bizottság ezt a szubvencióellenes vizsgálatot az ugyanezen termékekre vonatkozó, 2019. február 21-én indított dömpingellenes vizsgálattal (3) párhuzamosan folytatja. |
1. A NYILVÁNTARTÁSBAVÉTELI KÖTELEZETTSÉG TÁRGYÁT KÉPEZŐ TERMÉK
|
(3) |
A nyilvántartásbavételi kötelezettség tárgyát képező termék (a továbbiakban: az érintett termék) a jelenleg az ex 7019 39 00, ex 7019 40 00, ex 7019 59 00 és ex 7019 90 00 KN-kód (TARIC-kódok: 7019390080, 7019400080, 7019590080 és 7019900080) alá tartozó, a folytonosüvegrost-szál előfonatból és/vagy fonalból készült szőtt és/vagy tűzött (stitched) szövet, beleértve a más elemeket tartalmazót is, de kivéve az impregnált vagy előimpregnált (prepreg) termékeket, valamint a hosszában és szélességében egyaránt 1,8 mm-nél nagyobb szemnagyságú, 35 g/m2-nél nagyobb tömegű hálószöveteket. A megadott KN- és TARIC-kódok csak tájékoztató jellegűek (4). |
2. KÉRELEM
|
(4) |
A panaszos az alaprendelet 24. cikkének (5) bekezdése alapján 2019. július 31-én nyilvántartásba vétel iránti kérelmet nyújtott be. A panaszos annak érdekében kérte az érintett termék behozatalára vonatkozóan a nyilvántartásbavételi kötelezettség bevezetését, hogy az intézkedéseket később a nyilvántartásba vétel megkezdésének napjától lehessen az érintett behozatalokra alkalmazni. |
|
(5) |
A panaszos 2019. november 21-én az alaprendelet 24. cikkének (5) bekezdése alapján ismételten nyilvántartásba vétel iránti kérelmet nyújtott be, aktualizált behozatali adatokkal (a továbbiakban: második nyilvántartásba vétel iránti kérelem). |
3. A NYILVÁNTARTÁSBA VÉTEL INDOKOLÁSA
|
(6) |
Az alaprendelet 24. cikkének (5) bekezdése szerint a Bizottság utasíthatja a vámhatóságokat, hogy tegyék meg a szükséges lépéseket a behozatal nyilvántartásba vételéhez, annak érdekében, hogy ezen intézkedések ezt követően a nyilvántartásba vétel napjától azonnal alkalmazhatók legyenek az érintett behozatalra. A behozatalok nyilvántartásba vételére vonatkozó kötelezettség az uniós gazdasági ágazatnak az intézkedés indokoltságát elegendő mértékben bizonyító kérelmére vezethető be. |
|
(7) |
A panaszos szerint a nyilvántartásba vétel indokolt, mivel az érintett termék támogatott, és az alacsony árú behozatal nehezen helyreállítható, jelentős kárt okoz az uniós gazdasági ágazatnak. |
|
(8) |
A Bizottság az alaprendelet 16. cikkének (4) bekezdése fényében megvizsgálta a kérelmet. A Bizottság értékelte, hogy a kérdéses támogatott termék vonatkozásában fennállnak-e olyan kritikus körülmények, amelyek között a kiegyenlíthető támogatásokban részesülő termék viszonylag rövid időn belüli nagy volumenű behozatala nehezen helyreállítható kárt okoz, és hogy e kár megismétlődésének megakadályozásához szükséges-e visszamenőleges hatállyal kiegyenlítő vámokat alkalmazni a szóban forgó behozatalra. |
3.1. A kiegyenlítő támogatásokban részesülő termékek
|
(9) |
A támogatást illetően a Bizottságnak elegendő bizonyíték áll rendelkezésére arra vonatkozóan, hogy az érintett termék Kínából és Egyiptomból érkező behozatala támogatott behozatal. A vélelmezett támogatások többek között az alábbiakból állnak: pénzeszközök közvetlen átadása az alaprendelet 3. cikke (1) bekezdése a) pontjának i. alpontja értelmében; az egyébként megfizetendő kormányzati bevételek elengedése vagy be nem szedése az alaprendelet 3. cikke (1) bekezdése a) pontjának ii. alpontja értelmében; valamint az áruk és szolgáltatások megfelelő ellenszolgáltatásnál kisebb összeg fejében történő biztosítása az alaprendelet 3. cikke (1) bekezdése a) pontjának iii. alpontja értelmében. |
|
(10) |
A kérelem szerint ezek az intézkedések azért minősülnek támogatásnak, mert a kínai és az egyiptomi kormány vagy más regionális vagy helyi kormányok pénzügyi hozzájárulásával zajlanak (a közjogi szerveket is ideértve), és gazdasági előnyt biztosítanak az érintett termék exportáló gyártóinak. Ezek állítólagosan az exportteljesítménytől és/vagy attól függnek, hogy az adott vállalatok előnyben részesítik-e a belföldi áruk felhasználását az importárukkal szemben, és/vagy egyes ágazatokra és/vagy vállalattípusokra és/vagy helyszínekre korlátozódnak, épp ezért egyediek és kiegyenlíthetők. |
|
(11) |
A támogatásra vonatkozó bizonyítékokat közzétették a panasz nem bizalmas változatában, illetőleg azokat részletesebben elemezték a bizonyítékok elegendő jellegéről készített feljegyzésben. |
|
(12) |
Tehát az eljárás e szakaszában rendelkezésre álló bizonyítékok kellőképpen alátámasztják azt az állítást, hogy az érintett termék kivitelét kiegyenlíthető támogatások segítik. |
3.2. Nehezen helyreállítható kár
|
(13) |
A nyilvántartásba vétel iránti kérelem elegendő bizonyítékkal szolgál olyan súlyos körülmények fennállására, amikor az érintett termék esetében a kiegyenlíthető támogatásokban részesülő, viszonylag rövid időszakon belül beszállított nagy mennyiségű behozatal nehezen helyrehozható kárt okoz. Ezenkívül a második nyilvántartásba vétel iránti kérelemben a panaszos azzal érvelt, hogy az üvegrost szövetek uniós ágazata jelenleg 2020. évi szerződésekre irányuló tárgyalásokat folytat az uniós ügyfelekkel, és hogy az azonnali nyilvántartásba vétel elengedhetetlen ahhoz, hogy a támogatott termékek miatt ne veszítse el 2020. évi üzleti tevékenységének jelentős részét. |
|
(14) |
A Bizottság elegendő bizonyítékkal rendelkezik arra vonatkozóan, hogy az exportáló gyártóknak nyújtott támogatás jelentős, nehezen helyrehozható kárt okoz az uniós gazdasági ágazatnak. E bizonyíték az alaprendelet 8. cikkének (4) bekezdésében meghatározott fő kártényezőkre vonatkozó panaszban és a legutóbbi nyilvántartásba vételi kérelemben foglalt részletes adatokból áll. Az ilyen körülményeket bizonyítja például az uniós gazdasági ágazat helyzetének gyors romlása, amelyet a 2015 és 2018. szeptember 30. között a felére zsugorodott haszonkulcs, valamint ugyanezen időszak alatt a piaci részesedés 5 százalékpontos csökkenése jellemez. Ez a romlás egybeesett a Kínából és Egyiptomból származó behozatal megnövekedett mennyiségével és átlagos importáruk 13,5 %-os csökkenésével, amely a panasz szerint 2017. október 1. és 2018. szeptember 30. között Kína esetében 37 %-kal, Egyiptom esetében pedig 26 %-kal, jelentősen alákínált az uniós gazdasági ágazat árainak. |
|
(15) |
Emellett a Bizottság azt is értékelte, hogy az elszenvedett kárt nehéz-e helyreállítani. Figyelembe véve, hogy a legfontosabb, az üvegrost szöveteket nagy mennyiségben alkalmazó felhasználók hosszadalmas eljárásokat alakítottak ki beszállítóik tanúsítására, amikor egy kínai vagy egyiptomi beszállítóra térnek át, nem valószínű, hogy rövid vagy középtávon visszatérnének egy uniós gyártóhoz. A piaci részesedés tartós elvesztésének, illetve a bevételek tartós csökkenésének veszélye olyan kár, amelyet nehéz helyreállítani. Továbbá, amint az a második nyilvántartásba vétel iránti kérelemben is szerepel, egyértelműen fennáll annak a kockázata, hogy fellépés nélkül a 2020-ban bevezetésre kerülő esetleges intézkedések hatása a 2020. évi piaci kereslet tekintetében nagyrészt elhanyagolható lett volna. |
|
(16) |
Egy exportáló gyártó, egy felhasználó és a Kínai Könnyűipari és Kézműves Termékek Kamarája (Chinese Chamber of Commerce for Import and Export of Light Industrial Products and Arts-Crafts, a továbbiakban: CCCLA) azzal érvelt, hogy a szóban forgó behozatal valószínűleg nem veszélyezteti súlyosan a végleges vám javító hatását, mivel a behozatal átlagos egységára 2018 és 2019 között emelkedett. |
|
(17) |
Az Eurostat szerint azonban a (21)–(24) preambulumbekezdésben ismertetett módszertan szerint kiigazítva, a Bizottság megállapította, hogy a Kínából és Egyiptomból származó üvegrost szövetek átlagos egységára a 2015. évi 1,78 EUR/kg-ról 1,54 EUR/kg-ra csökkent e vizsgálat vizsgálati időszakában (2018. január 1. – december 31.) (a továbbiakban: vizsgálati időszak). A vizsgálat megindítását követően 2019. február vége és 2019 szeptembere között az egységár 1,57 EUR/kg-ra emelkedett, ez azonban még mindig alacsonyabb, mint a 2015., 2016. vagy 2017. évi átlagos egységár, és jelentősen alacsonyabb a panaszban megállapított, kárt nem okozó árnál. E felek nem fejtették ki, hogy a panaszban foglalt bizonyítékokra való tekintettel az egységár említett emelése miként biztosítaná, hogy a szóban forgó behozatal ne ássa majd alá súlyosan a végleges vám javító hatását. A felvetést ezért a Bizottság elutasította. |
3.3. Viszonylag rövid időszakon belül beszállított nagy mennyiségű behozatal
|
(18) |
A nyilvántartásba vétel iránti kérelemben a panaszos az Eurostat importstatisztikáit használta fel a Kínából és Egyiptomból származó behozatal nagyságrendjének és az átlagos importár alakulásának a bemutatására. |
|
(19) |
Egy exportáló gyártó, egy felhasználó és a CCCLA azzal érvelt, hogy a kérelem nem szolgáltatott elegendő bizonyítékot az alaprendelet 24. cikkének (5) bekezdésében előírtak szerint, mivel a behozatal-növekedés bizonyítása érdekében helytelenül igazította ki és hasonlította össze a legfrissebb importadatokat a korábbi importstatisztikákkal. Azzal érveltek továbbá, hogy a Kínából és az Egyiptomból származó behozatali adatokat külön kell elemezni. |
|
(20) |
A Bizottság megjegyezte, hogy a bejelentés idején a panaszos rendelkezésére álló adatokon alapuló nyilvántartásba vétel iránti kérelem elegendő bizonyítékot tartalmazott ahhoz, hogy indokolttá tegye ezt az intézkedést. A Bizottság azt is megjegyezte, hogy az alaprendelet nem tartalmaz arra vonatkozó rendelkezést, hogy az egyes országokból származó adatokat külön kell elemezni azokban az esetekben, amikor az érintett behozatalt az alaprendelet 8. cikkének (3) bekezdésével összhangban összesítik. Mindenesetre elemzéséhez a Bizottság a saját adataira támaszkodott, nem pedig a panaszos által szolgáltatott adatokra, és az adatokat mindkét ország esetében külön-külön és összesítve elemezte. |
|
(21) |
A Bizottság két konkrét kérdést talált, amelyek befolyásolják a Kínából és Egyiptomból importált üvegrost szövetek értékének és mennyiségének meghatározása céljából a statisztikák elemzéséhez használt módszertant. Az első a KN-kódokra vonatkozik, amelyeket a Bizottság figyelembe vett. A második kérdés a TARIC-kódokkal kapcsolatos, amelyeket a Bizottság a vonatkozó KN-kódok alatt vett figyelembe, amikor a jelenlegi vizsgálat megindítását követően elemezte az adatokat. |
|
(22) |
A besorolást illetően a panaszos azzal érvelt, hogy az üvegrost szövetek túlnyomó többsége csak a 7019 39 00 és a 7019 40 00 (a továbbiakban: a két vonatkozó KN-kód) KN-kód alá tartozik, míg a 7019 59 00 és a 7019 90 00 KN-kód alá tartozó behozatal elsősorban más termékeket foglal magában, így azokat a panaszban nem elemezték. A panaszos mindazonáltal úgy vélte, hogy bizonyos üvegrostszövet-behozatalok az említett kódok alatt bejelenthetők, ezért szükségesnek tartotta, hogy azokat az érintett termék összes behozatalának lefedése érdekében felvegyék. A Bizottság ezért megindította az eljárást, és az értesítésben mind a négy KN-kódot feltüntette a termékmegnevezés alatt. |
|
(23) |
A behozatal elemzésekor a panaszos azzal érvelt, hogy a két legfontosabb KN-kód az üvegrost szövetektől eltérő termékekre is vonatkozik. Ezért a panaszos szerint a panaszos és a panaszt támogató vállalatok piaci információi alapján ki kellett igazítani az Eurostat nyers adatait. A kiigazítás Kína esetében viszonylag csekély mértékű, Egyiptom esetében pedig szükségtelen volt. A panaszos becsléseit az exportáló gyártók által a mintavételi formanyomtatványokra és a kérdőívre adott válaszok is megerősítették. |
|
(24) |
Az alaprendelet 24. cikkének (5a) bekezdése alapján az eljárás megindításakor a Bizottság az üvegrost szövetek négy KN-kódja alatt külön TARIC-kódokat hozott létre (5). A vizsgálatból azonban kiderült, hogy a vizsgálat megindítását követően az üvegrost szövetek importőrei túlnyomórészt a két vonatkozó KN-kód (6) alá tartozó, fennmaradó („mindenre kiterjedő”) TARIC-kódokat használták, nem pedig az üvegrost szövetek számára létrehozott egyedi TARIC-kódokat. Ezzel a helyzettel szembesülve a Bizottság elemzésében az üvegrost szövetek tekintetében létrehozott TARIC-kódok és a két vonatkozó KN-kód (7) szerinti „mindenre kiterjedő” TARIC-kódok alá besorolt adatokat használta fel. |
|
(25) |
mivel a (2) preambulumbekezdésben említett párhuzamos dömpingellenes vizsgálat az ugyanazon termék ugyanazon országokból történő behozatalára vonatkozik, ez eset megindításának időpontját, nevezetesen 2019. február 21-ét a behozatal alakulásának értékelése céljából az eljárás megindítását követő időszak kezdetének kell tekinteni. Az érintett országokból származó behozatal mennyisége a következőképpen alakul: Az érintett országokból származó behozatal mennyisége (tonna)
|
|||||||||||||||||||||||||||||||||||
3.3.1. A Kínából érkező behozatal
|
(26) |
A panaszos panaszában bizonyítékot szolgáltatott a kínai üvegrost szövetek Unióba irányuló, 2015. január 1. és 2018. szeptember 30. közötti nagy mennyiségű behozataláról. A panasz szerint ugyanis ebben az időszakban a kínai exportáló gyártók piaci részesedése 17,8–23,2 % volt. A havi behozatal átlagos mennyisége 2019 márciusa és novembere között megközelítőleg 41 %-kal volt magasabb, mint a vizsgálati időszak alatt. Az Unióba 2019 márciusa és novembere között behozott kínai üvegrost szövetek összmennyisége 41 %-kal volt magasabb, mint a 2018 azonos időszakában behozott összmennyiség. |
3.3.2. Egyiptomból érkező behozatal
|
(27) |
A panaszos panaszában bizonyítékot szolgáltatott az egyiptomi üvegrost szövetek 2015. január 1. és 2018. szeptember 30. közötti nagy mennyiségű behozataláról, amelynek során a volumen több mint 14 000 %-kal nőtt, a piaci részesedés pedig a 2015. évi 0 %-ról 2018-ban körülbelül 8 %-ra emelkedett. A havi behozatal átlagos mennyisége 2019 márciusa és novembere között megközelítőleg 11 %-kal volt magasabb, mint a vizsgálati időszak alatt. Az Egyiptomból származó üvegrost szöveteknek 2019. március és november között az Unióba behozott összmennyisége 7 %-kal volt nagyobb, mint a 2018 azonos időszakában behozott összmennyiség. |
3.3.3. A Kínából és Egyiptomból érkező behozatal összesítve
|
(28) |
A panaszos panaszában bizonyítékot szolgáltatott a kínai és az egyiptomi üvegrost szövetek 2015. január 1. és 2018. szeptember 30. közötti nagy mennyiségű behozataláról, amelynek során a volumen 33 %-kal nőtt, a piaci részesedés pedig a 2015. évi 20,7 %-ról 2018-ban 26 %-ra emelkedett. A havi behozatal átlagos mennyisége 2019 márciusa és novembere között 31 %-kal volt nagyobb, mint a vizsgálati időszak alatt. A Kínából és Egyiptomból származó üvegrost szöveteknek 2019. március és november között az Unióba behozott összmennyisége 29 %-kal volt nagyobb, mint a 2018 azonos időszakában behozott összmennyiség. |
3.3.4. A behozatal alakulására vonatkozó következtetés
|
(29) |
A (26) és (27) preambulumbekezdésben foglalt adatok alapján a Bizottság arra a következtetésre jutott, hogy az Egyiptomból és a Kínából származó behozatal mind összesítve, mind külön-külön jelentős mértékben növekszik. Ez a növekedés – a két exportáló ország figyelembe vett időszak alatti piaci részesedésével együtt – viszonylag rövid időn belül tömeges behozatalnak minősül az alaprendelet 16. cikkének (4) bekezdése értelmében. |
3.4. A kár megismétlődésének megakadályozása
|
(30) |
Végezetül a (9)–(29) preambulumbekezdésben ismertetett megfontolások alapján a Bizottság úgy ítélte meg, hogy a kár megismétlődésének megakadályozásához szükség van arra, hogy a nyilvántartásbavételi kötelezettség elrendelésével előkészítse az intézkedések majdani esetleges visszamenőleges hatályú bevezetését. A vizsgálati időszakot követő időszakot jellemző piaci feltételek ugyanis lényegében megerősítik, hogy az alacsony árú, támogatott behozatal jelentős növekedése nyomán romlik a belföldi gazdasági ágazat helyzete. |
4. AZ ELJÁRÁS
|
(31) |
Mindezek alapján a Bizottság arra a következtetésre jutott, hogy elegendő bizonyíték áll rendelkezésre ahhoz, hogy az alaprendelet 24. cikkének (5) bekezdése alapján az érintett termék behozatalára vonatkozóan nyilvántartásbavételi kötelezettséget rendeljen el. |
|
(32) |
A Bizottság felkéri az érdekelt feleket, hogy írásban ismertessék álláspontjukat, és állításaikat támasszák alá bizonyítékokkal. A Bizottság továbbá meghallgathatja az érdekelt feleket, amennyiben írásban olyan kérelmet nyújtanak be, melyből kitűnik, hogy meghallgatásukat különleges okok indokolják. |
5. NYILVÁNTARTÁSBA VÉTEL
|
(33) |
Az alaprendelet 24. cikkének (5) bekezdése értelmében az érintett termék behozatalára nyilvántartásbavételi kötelezettséget kell bevezetni annak biztosítása céljából, hogy amennyiben a vizsgálat során kiegyenlítő vámok kivetéséhez vezető ténymegállapítások születnének, e vámok a szükséges feltételek teljesülése esetén – az alkalmazandó jogszabályi rendelkezésekkel összhangban – visszamenőleges hatállyal is kivethetők legyenek a nyilvántartásba vett behozatalra. |
|
(34) |
A vizsgálat e szakaszában a Kínában, illetve Egyiptomban nyújtott támogatás összege egyelőre nem becsülhető meg. A panasz nem ad pontos becslést a támogatás összegére vonatkozóan, amelyet általában a kiegyenlítő vámok megállapításának alapjául kell használni. A panasz csupán a kár megszüntetéséhez szükséges szint becslését tartalmazza a 2017 októbere és 2018 szeptembere közötti időszak vonatkozásában, amely Kína esetében 87 %-ot, Egyiptom esetében pedig 60 %-ot tesz ki. Az alaprendelet 15. cikke (1) bekezdésének negyedik albekezdésével összhangban a kötelezettség becsült összege csak akkor lenne releváns, ha a kiegyenlíthető támogatások összegén alapuló vám magasabb lenne, és a Bizottság egyértelműen arra a következtetésre jutott, hogy az Uniónak nem áll érdekében kivetni e magasabb vámot. |
6. SZEMÉLYES ADATOK KEZELÉSE
|
(35) |
A Bizottság a nyilvántartásba vétellel összefüggésben gyűjtött személyes adatokat az (EU) 2018/1725 európai parlamenti és tanácsi rendeletnek (10) megfelelően fogja kezelni, |
ELFOGADTA EZT A RENDELETET:
1. cikk
(1) A vámhatóságok az (EU) 2016/1037 rendelet 24. cikke (5) bekezdésének értelmében megteszik a megfelelő intézkedéseket annak érdekében, hogy nyilvántartásba vegyék a Kínai Népköztársaságból és Egyiptomból származó, jelenleg az ex 7019 39 00, ex 7019 40 00, ex 7019 59 00 és ex 7019 90 00 KN-kód alá tartozó (TARIC-kódok: 7019390080, 7019400080, 7019590080 és 7019900080), folytonosüvegrostszál előfonatból és/vagy fonalból készült szőtt és/vagy tűzött (stitched) szövet – beleértve a más elemeket tartalmazót is, de kivéve az impregnált vagy előimpregnált (prepreg) termékeket, valamint a hosszában és szélességében egyaránt 1,8 mm-nél nagyobb szemnagyságú, 35 g/m2-nél nagyobb tömegű hálószöveteket – Unióba történő behozatalát.
(2) A nyilvántartásba vételt e rendelet hatálybalépése után kilenc hónappal meg kell szüntetni.
(3) A Bizottság felkéri az érdekelt feleket, hogy az e rendelet kihirdetésétől számított 21 napon belül ismertessék írásban álláspontjukat, állításaikat támasszák alá bizonyítékkal, illetve kérelmezzék meghallgatásukat.
2. cikk
Ez a rendelet az Európai Unió Hivatalos Lapjában való kihirdetését követő napon lép hatályba.
Ez a rendelet teljes egészében kötelező és közvetlenül alkalmazandó valamennyi tagállamban.
Kelt Brüsszelben, 2020. január 20-án.
a Bizottság részéről
az elnök
Ursula VON DER LEYEN
(1) HL L 176., 2016.6.30., 55. o.
(2) Értesítés a Kínai Népköztársaságból és az Egyiptomból származó egyes szőtt és/vagy tűzött üvegrost szövetek behozatalára vonatkozó szubvencióellenes eljárás megindításáról (HL C 167., 2019.5.16., 11. o.).
(3) Értesítés a Kínai Népköztársaságból és az Egyiptomból származó egyes szőtt és/vagy tűzött üvegrost szövetek behozatalára vonatkozó dömpingellenes eljárás megindításáról (HL C 68., 2019.2.21., 29. o.).
(4) Értesítés a Kínai Népköztársaságból és az Egyiptomból származó egyes szőtt és/vagy tűzött üvegrost szövetek behozatalára vonatkozó dömpingellenes, illetve szubvencióellenes eljárás megindításáról szóló értesítések pontosításáról (HL C 314., 2019.9.18., 6. o.).
(5) TARIC-kódok: 7019390080; 7019400080; 7019590080; 7019900080.
(6) TARIC-kódok: 7019390085; 7019400085.
(7) az eljárás megindítása előtt a behozatali adatokhoz használt TARIC-kódok: 7019390090 és 7019400099; az eljárás megindítása után a behozatali adatokhoz használt TARIC-kódok: 7019390080, 7019390085, 7019400080 és 7019400085.
(8) A dömpingellenes ügy megindítása, nevezetesen 2019. március–november után
(9) 2018. március–november.
(10) Az Európai Parlament és a Tanács (EU) 2018/1725 rendelete (2018. október 23.) a természetes személyeknek a személyes adatok uniós intézmények, szervek, hivatalok és ügynökségek általi kezelése tekintetében való védelméről és az ilyen adatok szabad áramlásáról, valamint a 45/2001/EK rendelet és az 1247/2002/EK határozat hatályon kívül helyezéséről (HL L 295., 2018.11.21., 39. o.).