Brüsszel, 2022.5.13.

COM(2022) 208 final

2022/0157(NLE)

Javaslat

A TANÁCS HATÁROZATA

az egyrészről az Európai Unió, másrészről Új-Zéland közötti, a személyes adatoknak a Bűnüldözési Együttműködés Európai Uniós Ügynöksége (Europol), valamint a súlyos bűncselekmények és a terrorizmus elleni küzdelem terén illetékes új-zélandi hatóságok közötti cseréjéről szóló megállapodás megkötéséről


INDOKOLÁS

Ez a javaslat az Európai Unió és Új-Zéland közötti, a személyes adatoknak a Bűnüldözési Együttműködés Európai Uniós Ügynöksége (Europol), valamint a súlyos bűncselekmények és a terrorizmus elleni küzdelem terén illetékes új-zélandi hatóságok közötti cseréjéről szóló megállapodásnak az Európai Unió érdekében való megkötésére irányul.

A megállapodás célja, hogy az Europol és Új-Zéland illetékes hatóságai közötti személyesadat-továbbítás lehetővé tétele révén támogassa és megerősítse az Európai Unió tagállamaiban és az Új-Zélandon működő hatóságok fellépését, valamint a bűncselekmények – többek között a súlyos bűncselekmények és a terrorizmus – megelőzése és az ellenük folytatott küzdelem terén megvalósuló kölcsönös együttműködésüket, egyszersmind megfelelő biztosítékokat nyújtva az emberi jogok és az egyének alapvető szabadságainak tekintetében, ideértve a magánélet védelmét és az adatvédelmet. A terrorizmus megelőzése és az ellene folytatott küzdelem, a szervezett bűnözés felszámolása, valamint a kiberbűnözés elleni küzdelem előmozdítása érdekében prioritásnak tekintendő az összes érintett bűnüldöző szerv közötti, az Európai Unión belüli és a globális partnerekkel folytatott, határokon átnyúló információcsere. Ebben az értelemben kiemelten fontos bűnüldözési együttműködést folytatni Új-Zélanddal ahhoz, hogy az Európai Unió segítséget kapjon érdekeinek fokozott védelméhez.

1.A JAVASLAT HÁTTERE

•A javaslat indokai és céljai

Egy globalizált világban, ahol a súlyos bűncselekmények és a terrorizmus egyre inkább transznacionálissá és sokrétűbbé válnak, a polgárok biztonsága érdekében a bűnüldöző hatóságoknak teljes mértékben fel kell készülniük a külső partnerekkel való együttműködésre. Az Europol számára ezért lehetővé kell tenni, hogy a 2016. május 11-i (EU) 2016/794 rendeletben 1 meghatározott követelmények keretén belüli feladatai ellátásához szükséges mértékben személyes adatokat cseréljen harmadik országok bűnüldözési hatóságaival.

Az Europol a következők alapján cserélhet személyes adatokat harmadik országokkal vagy nemzetközi szervezetekkel:

·az Europol és a partnerországok által a jelenleg hatályos Europol-rendelet 2017. május 1-jei hatálybalépését megelőzően kötött együttműködési megállapodások.

2017. május 1-je óta:

·a Bizottság határozata, amely megállapítja, hogy a szóban forgó ország vagy nemzetközi szervezet megfelelő adatvédelmi szintet biztosít (a továbbiakban: megfelelőségi határozat);

·megfelelőségi határozat hiányában olyan nemzetközi megállapodás, amely megfelelő biztosítékokat nyújt a magánélet, valamint az egyének alapvető jogainak és szabadságainak védelme tekintetében. A jelenlegi jogalap értelmében a Bizottság az Unió nevében felelős az ilyen nemzetközi megállapodások tárgyalásáért.

Amennyiben ez szükséges a feladatainak ellátásához, az Europol a személyes adatok cseréjéhez önmagukban jogi alapot nem képező munkamegállapodások és igazgatási megállapodások révén is együttműködési kapcsolatokat alakíthat ki és tarthat fenn külső partnerekkel.

A valódi és hatékony biztonsági unió megvalósítása terén elért eredményekről szóló 11. jelentésben 2 a Bizottság a terrorveszély, a migrációval kapcsolatos kihívások és az Europolnak a tárgyalások megkezdésére irányuló operatív szükségletei alapján nyolc kiemelt országot 3 határozott meg a Közel-Kelet és Észak-Afrika (MENA) régiókban. Figyelembe véve az európai biztonsági stratégiában 4 , a Tanács következtetéseiben 5 és a globális stratégiában 6 vázolt politikai stratégiát, a bűnüldöző hatóságok operatív igényeit Unió-szerte, valamint az e területen az Europol és az új-zélandi illetékes hatóságok közötti szorosabb együttműködés lehetséges előnyeit – amint azt a 2019. márciusi christchurchi támadás nyomon követése is bizonyította –, a Bizottság szükségesnek tartja, hogy az Europol személyes adatokat cserélhessen a súlyos bűncselekmények és a terrorizmus elleni küzdelem terén illetékes új-zélandi hatóságokkal.

Az Europol és az új-zélandi rendőrség 2019 áprilisában munkamegállapodást 7 írt alá. Ez keretet biztosított a strukturált együttműködéshez, ideértve a két fél közötti közvetlen kommunikációt lehetővé tevő biztonságos vonalat is, továbbá Új-Zéland összekötő tisztviselőt küldött az Europolhoz. A munkamegállapodás azonban nem biztosít jogalapot a személyes adatok cseréjéhez. Ennek fényében a Bizottság 2019. október 30-án ajánlást nyújtott be, amelyben azt javasolta, hogy a Tanács adjon felhatalmazást az Európai Unió és Új-Zéland közötti, a személyes adatoknak az Europol, valamint a súlyos bűncselekmények és a terrorizmus elleni küzdelem terén illetékes új-zélandi hatóságok közötti cseréjéről szóló megállapodásra irányuló tárgyalások megkezdésére 8 . A Tanács 2020. május 13-án felhatalmazta a Bizottságot az Új-Zélanddal folytatandó tárgyalások megkezdésére 9 , és tárgyalási irányelveket fogadott el 10 .

A tárgyalások 2021 áprilisában barátságos és konstruktív légkörben kezdődtek meg. A tárgyalások negyedik és egyben utolsó, 2021. szeptemberi fordulóját követően a két fél megállapodott a megállapodás rendelkezéseivel kapcsolatban. A főtárgyalók 2021 novemberében parafálták a megállapodás szövegtervezetét.

•Összhang a szabályozási terület jelenlegi rendelkezéseivel

A megállapodásra irányuló tárgyalások a Tanács által 2020. május 13-án elfogadott átfogó tárgyalási irányelvekkel összhangban zajlottak. Ez a megállapodás összhangban van a bűnüldözési együttműködés területén meglévő egyéb uniós szakpolitikákkal is. Az elmúlt években a tagállamok közötti információcsere és hírszerzési együttműködés javítása, valamint a terroristák és súlyos bűncselekményeket elkövetők mozgásterének megszüntetése terén már eddig is jelentős előrelépés történt. A Bizottság meglévő stratégiai dokumentumai hangsúlyozzák, hogy javítani kell az EU-n belüli bűnüldözési együttműködés hatékonyságát és eredményességét, valamint bővíteni kell a harmadik országokkal folytatott együttműködést. Az említett stratégiai dokumentumok közé tartozik többek között a biztonsági unióra vonatkozó uniós stratégia 11 , az EU terrorizmus elleni programja 12 és a szervezett bűnözés elleni küzdelemre irányuló uniós stratégia 13 .

Egy sor biztosíték – konkrétan a megállapodás II. fejezetében foglaltak – kifejezetten a személyes adatok védelmére vonatkozik, amely az uniós Szerződésekben és az Európai Unió Alapjogi Chartájában rögzített alapvető jog. Az Europol-rendelet 25. cikke (1) bekezdésének b) pontjával összhangban az Europol személyes adatokat továbbíthat harmadik országbeli hatóságoknak vagy nemzetközi szervezeteknek az Unió és a harmadik ország vagy nemzetközi szervezet által az EUMSZ 218. cikke alapján kötött nemzetközi megállapodás alapján, amely megfelelő garanciákat nyújt az egyének magánéletének, alapvető jogainak és szabadságainak védelme tekintetében. A megállapodás II. fejezete gondoskodik ezekről a garanciákról, többek között előír számos, a Felek által tiszteletben tartandó adatvédelmi elvet és kötelezettséget (3., 4., 5., 7., 8., 11., 12., 13., 14. és 15. cikk), valamint olyan rendelkezéseket tartalmaz, amelyek érvényesíthető személyhez fűződő jogokat (6., 10. és 11. cikk), független felügyeletet (16. cikk), valamint a megállapodásban elismert jogok és biztosítékok személyes adatok kezeléséből eredő megsértése esetén hatékony közigazgatási és bírósági jogorvoslatot (17. cikk) biztosítanak.

Egyensúlyt kell teremteni a biztonság fokozása és az emberi jogok, köztük az adatok és a magánélet védelme között. A Bizottság gondoskodott arról, hogy a megállapodás megfelelő biztosítékokat nyújtson az egyének magánéletének, alapvető jogainak és szabadságainak védelme tekintetében, valamint jogalapot biztosítson a személyes adatoknak a súlyos bűncselekmények és a terrorizmus elleni küzdelem céljából történő cseréjéhez.

Emellett az Európai Unió és Új-Zéland szoros partnerek. A kapcsolatokról és együttműködésről szóló, 2016. október 5-én aláírt EU–Új-Zéland partnerségi megállapodás a Felek megerősített partnerségét jelképezi, amely révén a közös érdekű kérdésekben folytatott együttműködés mélyebbé és szorosabbá válik, tükrözve a közös értékeket és elveket. A megállapodás nem csupán a kereskedelem megkönnyítéséről rendelkezik, hanem olyan rendelkezéseket is tartalmaz, amelyekben a Felek kötelezettséget vállalnak arra, hogy együttműködnek például a terrorizmus megelőzése és az az elleni küzdelem, a bűnüldözés, a szervezett bűnözés és korrupció, a kábítószerek, a kiberbűnözés, a pénzmosás, a terrorizmus‑finanszírozás megelőzése és az azok elleni küzdelem, a migráció és a menekültügy területén. Az Európai Unió és Új-Zéland a terrorizmus elleni küzdelem világfóruma keretében is egymás partnerei. Ennek a 29 országot és az Uniót tömörítő fórumnak az az általános feladata, hogy a terrorcselekmények megelőzése, leküzdése és üldözése, valamint a terrorizmusra való felbujtás és toborzás megakadályozása révén világszerte csökkentse az emberek terrorizmussal szembeni sebezhetőségét. Ezenfelül az Európai Unió és Új-Zéland a kül- és biztonságpolitikai kérdésekben is szorosan együttműködik, és rendszeres politikai és biztonsági párbeszédet folytat. E párbeszéd keretében gyakran sor kerül miniszteri és vezető tisztviselői szintű konzultációkra. Új-Zéland továbbá részt vett egyes uniós válságkezelési műveletekben, például 2014-ben az EUNAVFOR Atalanta műveletében (az Afrika szarvánál folytatott kalóztámadások elleni küzdelem).

2.JOGALAP, SZUBSZIDIARITÁS ÉS ARÁNYOSSÁG

•Jogalap

Ez a javaslat az Európai Unió működéséről szóló szerződésen és különösen annak 218. cikke (6) bekezdésének a) pontjával és 218. cikkének (7) bekezdésével együtt értelmezett 16. cikkének (2) bekezdésén és 88. cikkén alapul.

A Bűnüldözési Együttműködés Európai Uniós Ügynökségéről (Europol), valamint a 2009/371/IB, a 2009/934/IB, a 2009/935/IB, a 2009/936/IB és a 2009/968/IB tanácsi határozat felváltásáról és hatályon kívül helyezéséről szóló, 2016. május 11-i (EU) 2016/794 európai parlamenti és tanácsi rendelet 14 (a továbbiakban: Europol-rendelet) egyedi szabályokat határoz meg a személyes adatok Europol általi, az EU-n kívülre irányuló továbbítása tekintetében. Az említett rendelet 25. cikkének (1) bekezdése felsorol több olyan jogalapot, amelyek alapján az Europol jogszerűen személyes adatokat továbbíthat harmadik országbeli hatóságoknak vagy nemzetközi szervezeteknek, Az egyik lehetséges jogalap a Bizottság által az (EU) 2016/680 irányelv 36. cikkével összhangban elfogadott megfelelőségi határozat arról, hogy a harmadik ország, amelynek az Europol személyes adatokat továbbít, megfelelő szintű védelmet biztosít. Mivel jelenleg sem megfelelőségi határozat, sem operatív együttműködési megállapodás nem létezik, ezek helyett egy olyan, az EU és Új-Zéland közötti, kötelező erejű nemzetközi megállapodás megkötése kínál lehetőséget, amely megfelelő biztosítékokat nyújt az egyének magánéletének és egyéb alapvető jogainak és szabadságainak védelme tekintetében.

A megállapodás így az Unió kizárólagos külső hatáskörébe tartozik. A megállapodás megkötésére tehát az Európai Unió működéséről szóló szerződés (EUMSZ) 218. cikke (6) bekezdésének a) pontja alapján kerülhet sor.

•Szubszidiaritás (nem kizárólagos hatáskör esetén)

Nem alkalmazandó.

•Arányosság

Az e javaslathoz kapcsolódó uniós célkitűzések csakis kötelező erejű nemzetközi megállapodás megkötésével érhetők el, amely rendelkezik a szükséges együttműködési intézkedésekről, miközben biztosítja az alapvető jogok megfelelő védelmét. A megállapodás rendelkezései a fő célkitűzések eléréséhez szükséges mértékre korlátozódnak. Az egyoldalú fellépés nem jelent alternatívát, mivel nem nyújtana kielégítő alapot a nem uniós országokkal folytatott rendőrségi együttműködéshez, és nem lenne képes biztosítani az alapvető jogok szükséges védelmét.

•A jogi aktus típusának megválasztása

Nem alkalmazandó.

3.AZ UTÓLAGOS ÉRTÉKELÉSEK, AZ ÉRDEKELT FELEKKEL FOLYTATOTT KONZULTÁCIÓK ÉS A HATÁSVIZSGÁLATOK EREDMÉNYEI

•A jelenleg hatályban lévő jogszabályok utólagos értékelése / célravezetőségi vizsgálata

Nem alkalmazandó.

•Konzultáció az érdekelt felekkel

Nem alkalmazandó.

•Szakértői vélemények beszerzése és felhasználása

A Bizottság nem használt fel külső szakértői véleményeket a tárgyalások során.

•Hatásvizsgálat

Nem alkalmazandó.

•Célravezető szabályozás és egyszerűsítés

Nem alkalmazandó.

•Alapjogok

A személyes adatok cseréje valószínűleg hatással lesz az adatvédelemre; a megállapodás értelmében azonban az ilyen adatcserére is ugyanazok a szigorú szabályok és eljárások vonatkoznak majd, amelyeket az uniós jog a személyes adatok kezelése tekintetében előír.

A II. fejezet rendelkezik a személyes adatok védelméről. Ennek alapján a 3. cikk és a 4–17. cikkek meghatározzák az alapvető adatvédelmi elveket, köztük a célhoz kötöttséget, az adatminőséget és a különleges adatkategóriák kezelésére alkalmazandó szabályokat, az adatkezelők kötelezettségeit, többek között a megőrzéssel, a nyilvántartás vezetésével, a biztonsággal és az újbóli továbbítással kapcsolatban, az érvényesíthető egyéni jogokat – többek között a hozzáféréssel, a helyesbítéssel és az automatizált döntéshozatallal kapcsolatban –, a független és hatékony felügyeletet, valamint a közigazgatási és bírósági jogorvoslatot. A biztosítékok a személyes adatoknak az Europol és Új-Zéland közötti együttműködés keretében végzett kezelésének valamennyi formájára kiterjednek. Amennyiben az szükséges, észszerű és arányos, egyes személyhez fűződő jogok gyakorlása késleltethető, korlátozható vagy megtagadható, figyelembe véve az érintett alapvető jogait és érdekeit, különösen a folyamatban lévő nyomozást vagy büntetőeljárást érintő kockázatok megelőzése érdekében, ami szintén összhangban van az uniós joggal.

Emellett mind az Európai Unió, mind Új-Zéland biztosítani fogja, hogy egy adatvédelemért felelős független hatóság (felügyeleti hatóság) felügyelje a magánélet sérthetetlenségét érintő kérdéseket annak érdekében, hogy védje a természetes személyek alapvető jogait és szabadságait a személyes adatok kezelésével összefüggésben.

A 29. cikk fokozza a megállapodásban foglalt biztosítékok hatékonyságát azáltal, hogy előírja a megállapodás végrehajtásának rendszeres időközönként történő közös felülvizsgálatát. Az értékelő csoportoknak hozzáértő adatvédelmi és bűnüldözési szakértőkből kell állniuk.

További biztosítékként a 19. cikk (15) bekezdése értelmében a megállapodás rendelkezéseiből eredő kötelezettségek súlyos megsértése vagy nem teljesítése esetén a megállapodás felfüggeszthető. A felfüggesztés előtt továbbított valamennyi személyes adatot továbbra is a megállapodásnak megfelelően kell kezelni. Ezenkívül a megállapodás felmondása esetén a megállapodás hatálya alá tartozó, a felmondást megelőzően továbbított személyes adatokat továbbra is e megállapodással összhangban kell kezelni.

A megállapodás garantálja továbbá, hogy a személyes adatok Europol és Új-Zéland közötti cseréje összhangban legyen mind a megkülönböztetésmentesség elvével, mind pedig a Charta 52. cikkének (1) bekezdésével, amelyek biztosítják, hogy az alapvető jogokba való esetleges beavatkozás az elérni kívánt általános érdekű célkitűzések tényleges megvalósításához feltétlenül szükséges mértékre korlátozódjon, az arányosság elvére is figyelemmel.

4.KÖLTSÉGVETÉSI VONZATOK

A javaslatnak nincsenek az uniós költségvetést érintő vonzatai.

5.EGYÉB ELEMEK

•Végrehajtási tervek, valamint a nyomon követés, az értékelés és a jelentéstétel szabályai

Nincs szükség végrehajtási tervre, mivel a megállapodás azon utolsó írásbeli értesítés kézhezvételének napján lép hatályba, amelyben az Európai Unió és Új-Zéland diplomáciai csatornákon keresztül értesítik egymást saját eljárásaik lezárultáról.

Ami a nyomon követést illeti, az Európai Unió és Új-Zéland a megállapodás hatálybalépését követően egy évvel, majd azt követően rendszeres időközönként közösen felülvizsgálja a megállapodás végrehajtását, valamint közös döntés alapján bármely fél kérésére felülvizsgálatot végez.

•A javaslat egyes rendelkezéseinek részletes magyarázata

Az 1. cikk ismerteti a megállapodás célját.

A 2. cikk tartalmazza a megállapodásban szereplő fogalmak meghatározását.

A 3. cikk tartalmazza a személyes adatok kezelésének céljait.

A 4. cikk meghatározza azokat az általános adatvédelmi elveket, amelyeket az Európai Uniónak és Új-Zélandnak tiszteletben kell tartania.

Az 5. cikk meghatározza a személyes adatok különleges kategóriáit és az érintettek különböző kategóriáit, például a bűncselekmény áldozatait, a tanúkat vagy más, a bűncselekményről információval szolgálni képes személyeket, vagy a 18 éven aluli személyeket érintő személyes adatokat.

A 6. cikk a személyes adatok automatizált kezeléséről rendelkezik.

A 7. cikk meghatározza, hogy milyen alapon kerülhet sor a kapott személyes adatok újbóli továbbítására.

A 8. cikk előírja a forrás megbízhatóságának és az információk pontosságának értékelését.

A 9. cikk a hozzáféréshez való jogról rendelkezik, biztosítva, hogy az érintettek észszerű időközönként tájékoztatást kaphassanak arról, hogy a megállapodás keretében sor kerül-e rájuk vonatkozó személyes adatok kezelésére.

A 10. cikk a helyesbítéshez/javításhoz, törléshez/eltávolításhoz és korlátozáshoz való jogról rendelkezik, biztosítva az érintett számára azt a jogot, hogy a megállapodás alapján továbbított, az érintettre vonatkozó pontatlan személyes adatok helyesbítését/javítását kérje az illetékes hatóságoktól.

A 11. cikk az e megállapodás alapján továbbított személyes adatokat érintő adatvédelmi incidensekről való értesítésről rendelkezik, biztosítva, hogy az érintett illetékes hatóságok haladéktalanul értesítsék egymást és felügyeleti hatóságukat az ilyen adatvédelmi incidensekről, és intézkedéseket hozzanak az esetleges káros hatások enyhítésére.

A 12. cikk előírja, hogy az érintettet tájékoztatni kell az adatvédelmi incidensről, biztosítva, hogy a megállapodásban részes mindkét Fél illetékes hatóságai indokolatlan késedelem nélkül tájékoztassák az érintettet az adatvédelmi incidensről. amennyiben az adatvédelmi incidens feltételezhetően súlyosan és hátrányosan érinti az érintett jogait és szabadságait.

A 13. cikk a személyes adatok tárolásáról, felülvizsgálatáról, javításáról és törléséről rendelkezik.

A 14. cikk előírja, hogy nyilvántartást kell vezetni a személyes adatok gyűjtéséről, megváltoztatásáról, közléséről – ideértve az újbóli továbbítást –, összekapcsolásáról, törléséről és az azokhoz való hozzáférésről.

A 15. cikk az adatbiztonságról rendelkezik, biztosítva az e megállapodás alapján kicserélt személyes adatok védelmét szolgáló technikai és szervezési intézkedések végrehajtását.

A 16. cikk felügyeleti hatóság létrehozásáról rendelkezik, biztosítva, hogy egy adatvédelemért felelős független hatóság (felügyeleti hatóság) felügyelje a magánélet sérthetetlenségét érintő kérdéseket – ideértve a megállapodás szempontjából releváns belföldi szabályokat – annak érdekében, hogy védje a természetes személyek alapvető jogait és szabadságait a személyes adatok kezelésével összefüggésben.

A 17. cikk a közigazgatási és bírósági jogorvoslatról rendelkezik, biztosítva, hogy az érintetteknek joguk legyen hatékony közigazgatási és bírósági jogorvoslathoz, amennyiben a személyes adataik kezelése nyomán sérülnek a megállapodásban elismert jogok és biztosítékok.

A 18. cikk a vitarendezésről rendelkezik, biztosítva, hogy az EU és Új-Zéland képviselői egyeztessenek és tárgyaljanak a megállapodás értelmezésével, alkalmazásával vagy végrehajtásával kapcsolatban esetlegesen felmerülő vitás kérdésekről a kölcsönösen elfogadható megoldás megtalálása céljából.

A 19. cikk felfüggesztési záradékról rendelkezik.

A 20. cikk a megállapodás felmondásával kapcsolatos rendelkezéseket tartalmazza.

A 21. cikk az egyéb nemzetközi jogi eszközökkel való kapcsolatról rendelkezik, biztosítva, hogy a megállapodás ne sértse és ne érintse az Új-Zéland és az Európai Unió bármely tagállama közötti szerződések, megállapodások vagy egyezmények információcserére vonatkozó jogi rendelkezéseit.

A 22. cikk a végrehajtási igazgatási megállapodásokról rendelkezik.

A 23. cikk a titoktartásra vonatkozó igazgatási megállapodásokról rendelkezik, amelyek biztosítják, hogy egy, az Europol és Új-Zéland illetékes hatóságai közötti, a titoktartásról kötött igazgatási megállapodás szabályozza az EU-minősített adatok cseréjét, amennyiben arra a megállapodás keretében szükség van.

A 24. cikk a nemzeti kapcsolattartó pontokról és az összekötő tisztviselőkről rendelkezik.

A 25. cikk a megállapodással összefüggő költségekről rendelkezik.

A 26. cikk a megállapodás végrehajtásáról való értesítésről rendelkezik.

A 27. cikk a megállapodás hatálybalépéséről és alkalmazásáról rendelkezik.

A 28. cikk a megállapodás módosításával és kiegészítésével kapcsolatos rendelkezéseket tartalmazza.

A 29. cikk a megállapodás felülvizsgálatával és értékelésével kapcsolatos rendelkezéseket tartalmazza.

A 30. cikk meghatározza a megállapodás területi hatályát, biztosítva, hogy az minden olyan területen alkalmazandó legyen, ahol az Európai Unióról szóló szerződés és az Európai Unió működéséről szóló szerződés alkalmazandó, valamint Új-Zéland területén.

2022/0157 (NLE)

Javaslat

A TANÁCS HATÁROZATA

az egyrészről az Európai Unió, másrészről Új-Zéland közötti, a személyes adatoknak a Bűnüldözési Együttműködés Európai Uniós Ügynöksége (Europol), valamint a súlyos bűncselekmények és a terrorizmus elleni küzdelem terén illetékes új-zélandi hatóságok közötti cseréjéről szóló megállapodás megkötéséről

AZ EURÓPAI UNIÓ TANÁCSA,

tekintettel az Európai Unió működéséről szóló szerződésre és különösen annak 16. cikkének (2) bekezdésére, 218. cikke (6) bekezdésének a) pontjával összefüggésben értelmezett 88. cikkére, valamint 218. cikkének (7) bekezdésére,

tekintettel az Európai Bizottság javaslatára,

tekintettel az Európai Parlament egyetértésére,

mivel:

(1)Az (EU) 2016/794 európai parlamenti és tanácsi rendelet 15 úgy rendelkezik, hogy az Europol személyes adatokat továbbíthat harmadik országbeli hatóságoknak vagy nemzetközi szervezeteknek többek között az Unió és a harmadik ország vagy nemzetközi szervezet által az EUMSZ 218. cikke alapján kötött nemzetközi megállapodás alapján, amely megfelelő garanciákat nyújt az egyének magánéletének, alapvető jogainak és szabadságainak védelme tekintetében.

(2)Összhangban a […] -i [XXX] tanácsi határozattal 16 , az egyrészről az Európai Unió, másrészről Új-Zéland közötti, a személyes adatoknak a Bűnüldözési Együttműködés Európai Uniós Ügynöksége (Europol), valamint a súlyos bűncselekmények és a terrorizmus elleni küzdelem terén illetékes új-zélandi hatóságok közötti cseréjéről szóló megállapodást (a továbbiakban: a megállapodás) […]-án/én aláírták, figyelemmel annak egy későbbi időpontban történő megkötésére.

(3)A megállapodás az Európai Unió érdekét szolgálja, mivel célja, hogy lehetővé tegye a személyes adatoknak az Europol és Új-Zéland illetékes hatóságai közötti továbbítását, hogy ezáltal támogassa a súlyos bűncselekmények és a terrorizmus elleni küzdelmet, valamint az Európai Unió és lakosai biztonságának védelmét.

(4)A megállapodás biztosítja az Európai Unió által elismert alapjogok teljes körű tiszteletben tartását, különösen az Európai Unió Alapjogi Chartájának 7. cikkében elismert, a magánélet és a családi élet tiszteletben tartásához való jogot, a 8. Charta cikkében elismert, a személyes adatok védelméhez való jogot, valamint a Charta 47. cikkében elismert, a hatékony jogorvoslathoz és a tisztességes eljáráshoz való jogot.

(5)A megállapodás nem érinti és nem sérti a nemzetbiztonsági hatóságok közötti személyesadat-továbbítást vagy másfajta együttműködést.

(6)A Szerződés 218. cikkének (7) bekezdése értelmében helyénvaló, hogy a Tanács felhatalmazza a Bizottságot a megállapodás II., III. és IV. melléklete módosításainak vagy helyesbítéseinek az Unió nevében történő jóváhagyására.

(7)[„Az Európai Unióról szóló szerződéshez és az Európai Unió működéséről szóló szerződéshez csatolt, az Egyesült Királyságnak és Írországnak a szabadságon, a biztonságon és a jog érvényesülésén alapuló térség tekintetében fennálló helyzetéről szóló 21. jegyzőkönyv 1. és 2. cikkével összhangban, az említett jegyzőkönyv 4. cikkének sérelme nélkül, Írország nem vesz részt ennek a határozatnak az elfogadásában, az rá nézve nem kötelező és nem alkalmazandó.”

VAGY

„Az Európai Unióról szóló szerződéshez és az Európai Unió működéséről szóló szerződéshez csatolt, az Egyesült Királyságnak és Írországnak a szabadságon, a biztonságon és a jog érvényesülésén alapuló térség tekintetében fennálló helyzetéről szóló 21. jegyzőkönyv 3. cikkével összhangban Írország [a …-án/én kelt levelében] bejelentette, hogy részt kíván venni ennek a határozatnak az elfogadásában és alkalmazásában.” vagy „Írországra nézve [az uniós belső intézkedés] kötelező, ezért részt vesz e határozat elfogadásában.”]

(8)[Az Európai Unióról szóló szerződéshez és az Európai Unió működéséről szóló szerződéshez csatolt, Dánia helyzetéről szóló 22. jegyzőkönyv 1. és 2. cikke értelmében Dánia nem vesz részt ennek a határozatnak az elfogadásában, az rá nézve nem kötelező és nem alkalmazandó],

(9)A megállapodást az Európai Unió nevében jóvá kell hagyni,

ELFOGADTA EZT A HATÁROZATOT:

1. cikk

Az egyrészről az Európai Unió, másrészről Új-Zéland közötti, a személyes adatoknak a Bűnüldözési Együttműködés Európai Uniós Ügynöksége (Europol), valamint a súlyos bűncselekmények és a terrorizmus elleni küzdelem terén illetékes új-zélandi hatóságok közötti cseréjéről szóló megállapodást (a továbbiakban: a megállapodás) a Tanács az Unió nevében jóváhagyja.

A megállapodás szövegét csatolták e határozathoz.

2. cikk

A Bizottság kijelöli azt a személyt, aki jogosult az Unió nevében megtenni a megállapodás 27. cikkében előírt értesítést annak kifejezésére, hogy az Unió a megállapodást magára nézve jogilag kötelező erejűnek ismeri el.

3. cikk

A megállapodás 28. cikke (2) bekezdésének alkalmazásában a megállapodás II., III. és IV. mellékletének módosítására vagy helyesbítésére vonatkozó uniós álláspontot a Tanáccsal folytatott konzultációt követően a Bizottság hagyja jóvá.

4. cikk

Ez a határozat az elfogadásának napján lép hatályba.

Kelt Brüsszelben, -án/-én.

   a Tanács részéről

   az elnök

(1)    A 2016. május 11-i (EU) 2016/794 rendelet (HL L 135., 2016.5.24., 53. o.).
(2)    COM(2017) 608 final, 2017. október 18.
(3)    Algéria, Egyiptom, Izrael, Jordánia, Libanon, Marokkó, Tunézia és Törökország.
(4)    COM(2015) 185 final.
(5)    10384/17. tanácsi dokumentum, 2017. június 19.
(6)    Közös jövőkép, közös fellépés: Erősebb Európa – Globális stratégia az Európai Unió kül- és biztonságpolitikájára vonatkozóan http://europa.eu/globalstrategy/en .
(7)    Munkamegállapodás az új-zélandi rendőrség és a Bűnüldözési Együttműködés Európai Uniós Ügynöksége közötti együttműködési kapcsolatok létrehozásáról https://www.europol.europa.eu/cms/sites/default/files/documents/working_arrangement_europol-new_zealand.pdf .
(8)    COM(2019) 551 final.
(9)    A Tanács 7047/20 határozata (2020. április 23.) és a CM 2178/20. tanácsi dokumentum (2020. május 13.).
(10)    7047/20 tanácsi határozat ADD 1. kiegészítése, 2020. április 24.
(11)    COM(2020) 605 final, 2020. július 24.
(12)    COM(2020) 795 final, 2020. december 9.
(13)    COM(2021) 170 final, 2021. április 14.
(14)    HL L 135., 2016.5.24., 53. o.
(15)    Az Európai Parlament és a Tanács (EU) 2016/794 rendelete (2016. május 11.) a Bűnüldözési Együttműködés Európai Uniós Ügynökségéről (Europol), valamint a 2009/371/IB, a 2009/934/IB, a 2009/935/IB, a 2009/936/IB és a 2009/968/IB tanácsi határozat felváltásáról és hatályon kívül helyezéséről (HL L 135., 2016.5.24., 53. o.).
(16)    HL L […]., […]., […]. o.