European flag

Az Európai Unió
Hivatalos Lapja

HU

L sorozat


2024/1771

2024.6.25.

A BIZOTTSÁG (EU) 2024/1771 FELHATALMAZÁSON ALAPULÓ RENDELETE

(2024. március 13.)

az (EU) 2019/2033 európai parlamenti és tanácsi rendeletnek a befektetésivállalkozás-csoport prudenciális konszolidációjának körét és módszereit részletesen meghatározó szabályozástechnikai standardok tekintetében történő kiegészítéséről

(EGT-vonatkozású szöveg)

AZ EURÓPAI BIZOTTSÁG,

tekintettel az Európai Unió működéséről szóló szerződésre,

tekintettel a befektetési vállalkozásokra vonatkozó prudenciális követelményekről, valamint az 1093/2010/EU, az 575/2013/EU, a 600/2014/EU és a 806/2014/EU rendelet módosításáról szóló, 2019. november 27-i (EU) 2019/2033 európai parlamenti és tanácsi rendeletre (1) és különösen annak 7. cikke (5) bekezdésének harmadik albekezdésére,

mivel:

(1)

A befektetésivállalkozás-csoportra vonatkozóan az (EU) 2019/2033 rendelet 7. cikkében előírt prudenciális konszolidáció körének részletes meghatározása céljából a 2013/34/EU európai parlamenti és tanácsi irányelvnek (2) megfelelően meg kell állapítani azokat a kapcsolatokat, amelyek alapján az adott befektetési vállalkozáshoz, befektetési holdingtársasághoz vagy vegyes pénzügyi holdingtársasághoz kapcsolódó, kiegészítő szolgáltatást nyújtó vállalkozásokat, pénzügyi vállalkozásokat, befektetési vállalkozásokat és függő ügynököket be kell vonni a konszolidációba.

(2)

Az összevont alapú felügyelet hatékonyságának és semlegességének biztosítása érdekében meg kell állapítani azokat a kritériumokat, amelyek alapján az illetékes hatóságok a befektetésivállalkozás-csoportok vonatkozásában meghatározzák az Unióban fennálló anya-leányvállalati kapcsolatokat.

(3)

Az említett kapcsolatok összevont alapú felügyelet céljából történő figyelembevételéhez az EU-szintű anyavállalat prudenciális konszolidációjába be kell vonni azokat a kiegészítő szolgáltatást nyújtó vállalkozásokat, pénzügyi vállalkozásokat, befektetési vállalkozásokat és függő ügynököket, amelyek felett az EU-szintű anyavállalatnak jogában áll ellenőrzést gyakorolni, vagy meghatározó befolyást gyakorol, vagy amelyekkel egységes alapú a vezetése vagy horizontális kapcsolatok kötik össze.

(4)

Az arányosság elvének tiszteletben tartása és mindenekelőtt annak figyelembevétele érdekében, hogy a vállalkozások mérete és műveleteinek nagyságrendje eltérő lehet, lehetővé kell tenni az EU-szintű anyavállalat számára, hogy a kisvállalkozásokat kizárja a prudenciális konszolidáció köréből.

(5)

A 2013/34/EU irányelv 22. cikke (2) bekezdésének b) pontja szerint a befektetésivállalkozás-csoport prudenciális konszolidációjának körébe be kell vonni a csoporthoz tartozó azon szervezeteket is, amelyek egységes alapú vezetés alatt állnak. Annak megállapításához, hogy a szóban forgó szervezetek egységes alapú vezetés alatt állnak, az illetékes hatóságoknak konkrét bizonyítékokkal kell rendelkezniük arra vonatkozóan, hogy megvalósul a szervezetek pénzügyi és működési politikáinak tényleges koordinációja.

(6)

A 2013/34/EU irányelv 22. cikke (7) bekezdésének a) és b) pontja szerint a befektetésivállalkozás-csoport prudenciális konszolidációjának körét ki kell terjeszteni a horizontális kapcsolatokra, tehát azon esetekre, amikor két szervezet kapcsolatban áll egymással, de egyik szervezet sem leányvállalata a másiknak, vagyis nem lehet EU-szintű anyavállalatot azonosítani. Ilyen esetekben az illetékes hatóságnak vagy adott esetben az (EU) 2019/2034 európai parlamenti és tanácsi irányelv (3) 3. cikke (1) bekezdésének 15. pontja szerinti csoportfelügyeleti hatóságnak kell meghatároznia azt a szervezetet, amelynek el kell végeznie a konszolidációt, és be kell töltenie az EU-szintű anyavállalat szerepét.

(7)

A prudenciális követelmények összevont alapon történő hatékony alkalmazása érdekében főszabályként a prudenciális konszolidáció körébe tartozó valamennyi szervezetet be kell vonni a konszolidációba. Amennyiben két vállalkozás a 2013/34/EU irányelv 22. cikkének (7) bekezdésében meghatározottak szerint kapcsolatban áll egymással, a 2013/34/EU irányelv 22. cikke (8) és (9) bekezdésének megfelelő konszolidációt (a továbbiakban: aggregálási módszer) kell alkalmazni.

(8)

A szavatolótőke kiszámításához figyelembe vehető elemek többszöri számbavételét el kell kerülni. Az EU-szintű anyavállalatoknak ezért a befektetésivállalkozás-csoport konszolidált állandó minimális tőkekövetelményét úgy kell kiszámítaniuk, hogy az egyes befektetési vállalkozásokra vonatkozó egyedi állandó minimális tőkekövetelményeket hozzáadják az ilyen típusú tőkekövetelmény hatálya alá tartozó pénzügyi vállalkozások, különösen a vagyonkezelő társaságok, a pénzforgalmi intézmények és az elektronikuspénz-kibocsátó intézmények indulótőkéjéhez.

(9)

Előfordulhat, hogy a vonatkozó számviteli szabályozás alkalmazásából adódóan nem állnak rendelkezésre összevont kiadási adatok. Az állandó általános költségekre vonatkozó, összevont alapú követelmény prudenciális konszolidáció céljából történő meghatározásához az EU-szintű anyavállalatnak ezért úgy kell kiszámítania a befektetésivállalkozás-csoport releváns kiadásainak összegét, hogy összeadja az EU-szintű anyavállalat kiadásait, a befektetésivállalkozás-csoport prudenciális konszolidációba bevont szervezeteinek kiadásait, és – amennyiben nem szerepelnek a befektetési vállalkozások kiadásai között – a függő ügynökök kiadásait.

(10)

A változások, többek között az üzleti modellek változásai, illetve az egyesülések és felvásárlások jelentős mértékben befolyásolhatják az előre jelzett állandó általános költségeket. A szavatolótőke-követelmények állandó általános költségek alapján történő meghatározásához ezért az előre jelzett állandó általános költségekre vonatkozó objektív határértékeket kell megállapítani.

(11)

A konszolidált K-faktorok kiszámításához a 2014/65/EU európai parlamenti és tanácsi irányelv (4) I. mellékletében felsorolt tevékenységeket és szolgáltatásokat, illetve a kapcsolódó tevékenységeket és szolgáltatásokat is figyelembe kell venni, függetlenül attól, hogy ezeket a tevékenységeket és szolgáltatásokat a befektetési vállalkozások vagy a befektetésivállalkozás-csoport más szervezetei végzik vagy nyújtják. A konszolidált K-faktorok kiszámításakor ezért figyelembe kell venni a 2009/65/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv (5) 6. cikke (3) bekezdésének a) pontjában, b) pontjának i. és ii. alpontjában, valamint a 2011/61/EU európai parlamenti és tanácsi irányelv (6) 6. cikke (4) bekezdésének a) pontjában, valamint b) pontjának i., ii. és iii. alpontjában említett, a befektetésivállalkozás-csoport konszolidációba bevont bármely szervezete által végzett tevékenységeket és nyújtott szolgáltatásokat.

(12)

Az „összevont helyzet” (EU) 2019/2033 rendelet 4. cikke (1) bekezdésének 11. pontja szerinti fogalommeghatározása alapján a pénzügyi vállalkozások a befektetésivállalkozás-csoport konszolidációjának körébe tartoznak. Mindazonáltal a különböző pénzügyi vállalkozások által végzett tevékenységek nem mindig relevánsak a konszolidált K-faktor követelmények kiszámítása szempontjából. Helyénvaló ezért meghatározni, hogy a szóban forgó pénzügyi vállalkozások mely tevékenységei relevánsak az egyes K-faktorok szempontjából.

(13)

A szavatolótőke kiszámításához figyelembe vehető elemek kétszeri számbavételét el kell kerülni. E célból egyes K-faktorok – konkrétabban az „őrzött és kezelt eszközök” K-faktor (K-ASA), a „kezelt ügyfélmegbízások” K-faktor (K-COH) és a „napi kereskedési forgalom” K-faktor (K-DTF) – esetében a konszolidált követelmények kiszámítása során a csoporton belüli szolgáltatásokat és ügyleteket ki kell zárni.

(14)

A befektetési vállalkozás az eszközkezelést átruházhatja olyan másik szervezetre, amely ugyanazon befektetésivállalkozás-csoport tagja. A kétszeri beszámítás elkerülése érdekében meg kell határozni, hogy a „kezelt eszközök” konszolidált K-faktor (K-AUM) kiszámítása során ezeket az eszközöket hogyan kell figyelembe venni a kezelt eszközök teljes összegében.

(15)

A konszolidáció körébe tartozó szervezetek által tartott ügyfélpénz származhat a 2014/65/EU irányelv I. mellékletében felsorolt szolgáltatásokból és tevékenységekből, vagy a befektetésivállalkozás-csoport szervezetei által jogszerűen végzett egyéb szolgáltatásokból és tevékenységekből. Következésképpen biztosítani kell, hogy a „tartott ügyfélpénz” K-faktor (CMH) kiszámításakor csak az említett irányelv I. mellékletében felsorolt szolgáltatásokból és tevékenységekből származó ügyfélpénzt vegyék figyelembe. Ezzel összefüggésben a befektetésivállalkozás-csoport által „tartott ügyfélpénzt” (CMH) a konszolidációba bevont azon csoporttagok által tartott ügyfélpénz összegeként kell meghatározni, amelyek nem pénzforgalmi intézmények és nem vagyonkezelő társaságok.

(16)

Az arányosság biztosítása és a kétszeri beszámítás elkerülése érdekében a befektetésivállalkozás-csoportra vonatkozó K-AUM kiszámítása során figyelembe vett csoporton belüli tevékenységeket és szolgáltatásokat ki kell zárni a K-COH kiszámításából.

(17)

A befektetésivállalkozás-csoport konszolidációba bevont szervezetei által végzett saját számlás kereskedés, illetve nyújtott jegyzési garanciavállalási vagy kihelyezési szolgáltatás attól függetlenül kockázatot jelent, hogy befektetési vállalkozásról vagy pénzügyi vállalkozásról van-e szó. A „nettó pozíciókockázat” konszolidált K-faktor (K-NPR) kiszámításakor ezért az EU-szintű anyavállalatoknak minden ilyen tevékenységet és szolgáltatást figyelembe kell venniük, tekintettel az 575/2013/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet (7) 325b. cikkére is, amely szerint az egyik csoporttagban meglévő pozíciókat csak akkor lehet felhasználni egy másik csoporttagban fennálló pozíciók ellentételezésére, ha az EU-szintű anyavállalat rendelkezik a releváns illetékes hatóság engedélyével.

(18)

Ez a rendelet az Európai Bankhatóság által a Bizottsághoz benyújtott szabályozástechnikai standardtervezeteken alapul.

(19)

Az Európai Bankhatóság nyilvános konzultációt folytatott az e rendelet alapját képező szabályozástechnikai standardtervezetekről, elemezte az ezzel összefüggésben felmerülő lehetséges költségeket és hasznot, és kikérte az 1093/2010/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet (8) 37. cikke alapján létrehozott Banki Érdekképviseleti Csoport tanácsát,

ELFOGADTA EZT A RENDELETET:

1. cikk

Fogalommeghatározások

E rendelet alkalmazásában:

1.

„EU-szintű anyavállalat”: olyan EU-szintű befektetési vállalkozás anyavállalat, EU-szintű befektetési holdingtársaság anyavállalat vagy EU-szintű vegyes pénzügyi holdingtársaság anyavállalat, amely az (EU) 2019/2033 rendelet 7. cikkének (1) bekezdése értelmében felelős a befektetésivállalkozás-csoport prudenciális konszolidációjáért;

2.

„releváns szervezet”: kiegészítő szolgáltatást nyújtó vállalkozás, pénzügyi vállalkozás, befektetési vállalkozás vagy függő ügynök;

3.

„tőkekapcsolatok”: egy vállalkozás szavazati jogainak vagy tőkéjének közvetlen vagy közvetett tulajdonlása, beleértve a 2013/34/EU irányelv 2. cikkének 2. pontjában meghatározott részesedést is.

2. cikk

A prudenciális konszolidáció köre

(1)   Az illetékes hatóságok a következő releváns szervezeteket vonják be az EU-szintű anyavállalat prudenciális konszolidációjának körébe:

a)

az a releváns szervezet, amelyben az EU-szintű anyavállalat vagy a befektetésivállalkozás-csoport egy másik releváns szervezete a részvényesek vagy tagok szavazati jogainak többségével rendelkezik;

b)

az a releváns szervezet, amelyben az EU-szintű anyavállalat vagy a befektetésivállalkozás-csoport egy másik releváns szervezete mindkét alábbi feltételnek megfelel:

i.

jogosult a releváns szervezet ügyviteli, ügyvezető, illetve felügyelő testülete tagjainak többségét kinevezni vagy visszahívni;

ii.

a releváns szervezet részvényese vagy tagja;

c)

az a releváns szervezet, amely felett az EU-szintű anyavállalatnak vagy a befektetésivállalkozás-csoport egy másik releváns szervezetének joga van meghatározó befolyást gyakorolni a következők alapján:

i.

a szóban forgó releváns szervezettel kötött szerződés:

ii.

a releváns szervezet létesítő okiratában foglalt rendelkezés, függetlenül attól, hogy az EU-szintű anyavállalat vagy a befektetésivállalkozás-csoport egy másik releváns szervezete az adott releváns szervezet részvényese vagy tagja-e;

d)

az a releváns szervezet, amelynek az EU-szintű anyavállalat vagy a befektetésivállalkozás-csoport egy másik releváns szervezete részvényese vagy tagja, feltéve, hogy az alábbi feltételek bármelyike teljesül:

i.

a releváns szervezet ügyviteli, ügyvezető vagy felügyelő testülete azon tagjainak a többségét, akik hivatalban voltak a folyó üzleti évben, az előző üzleti évben és az összevont (konszolidált) pénzügyi kimutatások elkészítéséig, kizárólag a részvényes vagy a tag szavazati jogai gyakorlásának eredményeként nevezték ki;

ii.

a befektetésivállalkozás-csoport EU-szintű anyavállalata vagy más releváns szervezete az adott releváns szervezet más részvényeseivel vagy tagjaival kötött megállapodás alapján önállóan rendelkezik az adott releváns szervezet részvényesei vagy tagjai szavazati jogának többségével.

A d) pont i. alpontjában meghatározott feltétel nem alkalmazandó abban az esetben, ha az adott releváns szervezet tekintetében egy olyan vállalkozás rendelkezik az a), b) vagy c) pontban említett jogokkal, amely nem tagja a befektetésivállalkozás-csoportnak.

(2)   Az (1) bekezdésben említett releváns szervezeteken kívül az illetékes hatóságok a következő releváns szervezetekre vonatkozóan is meghatározzák, hogy azok bevonhatók-e az EU-szintű anyavállalat prudenciális konszolidációjába:

a)

az a releváns szervezet, amely felett az EU-szintű anyavállalatnak vagy a befektetésivállalkozás-csoport egy másik releváns szervezetének jogában áll meghatározó befolyást vagy ellenőrzést gyakorolni, vagy ténylegesen meghatározó befolyással rendelkezik vagy ellenőrzést gyakorol, függetlenül attól, hogy a szóban forgó releváns szervezetek között fennáll-e tőkekapcsolat;

b)

az a releváns szervezet, amely az EU-szintű anyavállalattal vagy a befektetésivállalkozás-csoport más releváns szervezetével együtt a 4. cikkben említettek szerinti egységes alapú vezetés alá tartozik, függetlenül attól, hogy a releváns szervezetek között fennáll-e tőkekapcsolat.

(3)   Az (1) és a (2) bekezdésben említett releváns szervezeteken kívül az illetékes hatóságok a következő releváns szervezetekre vonatkozóan is meghatározzák, hogy azok bevonhatók-e a prudenciális konszolidációba:

a)

az (1) vagy (2) bekezdésben nem említett releváns szervezet, amely a befektetésivállalkozás-csoport más releváns szervezetével együtt egységes alapú vezetés alá tartozik a következők valamelyike alapján:

i.

az említett releváns szervezetek közötti szerződések,

ii.

az érintett releváns szervezet létesítő okirata;

b)

az (1) bekezdésben, a (2) bekezdésben vagy a (3) bekezdés a) pontjában nem említett releváns szervezet, amelynek esetében az ügyviteli, ügyvezető, illetve felügyelő testület tagjainak többségét – a szervezet legutóbbi pénzügyi kimutatásai alapján – olyan személyek alkotják, akik az EU-szintű anyavállalat vagy a befektetésivállalkozás-csoport más releváns szervezete ügyviteli, ügyvezető, illetve felügyelő testületének is tagjai.

3. cikk

A prudenciális konszolidáció alóli mentesség

(1)   Az illetékes hatóságok mentesíthetik az EU-szintű anyavállalatot a releváns szervezet 2. cikk szerinti prudenciális konszolidációba való bevonása alól, ha teljes eszközértékének és mérlegen kívüli tételeinek összege – a kezelt vagy letéti őrzés alatt álló eszközök nélkül – nem éri el a következő határértékek közül a kisebbet:

a)

10 millió EUR;

b)

az EU-szintű anyavállalat konszolidációba bevont eszközei és konszolidációba bevont, mérlegen kívüli tételei teljes összegének 1 %-a; a teljes összegbe nem számítható be a releváns szervezet kezelt eszközállománya, valamint eszközei és mérlegen kívüli tételei.

(2)   Az illetékes hatóságok nem mentesíthetik az EU-szintű anyavállalatot az (1) bekezdésben említett szervezetek prudenciális konszolidációba való bevonása alól, ha e szervezetek teljes eszközértékének és mérlegen kívüli tételeinek összege – e szervezetek kezelt eszközállománya nélkül – meghaladja az (1) bekezdés a) vagy b) pontjában említett határértékek bármelyikét.

(3)   Az illetékes hatóságok mentesíthetik az EU-szintű anyavállalatot a releváns szervezet 2. cikk szerinti prudenciális konszolidációba való bevonása alól, amennyiben a következő feltételek bármelyike teljesül:

a)

a releváns szervezet olyan harmadik országban található, ahol a jogi előírások nem teszik lehetővé a prudenciális konszolidációhoz szükséges információk átadását;

b)

a befektetésivállalkozás-csoport felügyeletének célkitűzéseit tekintve a releváns szervezet jelentősége elhanyagolható;

c)

a releváns szervezet pénzügyi helyzetének konszolidációba való bevonása a befektetésivállalkozás-csoportra vonatkozó felügyelet célkitűzései szempontjából nem lenne helyénvaló, vagy félrevezető lenne.

4. cikk

Egységes alapú vezetés

(1)   A 2. cikk (2) bekezdése b) pontjának alkalmazásában az illetékes hatóság megállapítja, hogy két vagy több releváns szervezet vezetése egységes alapon történik, amennyiben az alábbi feltételek mindegyike teljesül:

a)

a releváns szervezetek pénzügyi és működési szabályzatai ténylegesen összehangoltak;

b)

a releváns szervezetek nem állnak kapcsolatban egymással a 2013/34/EU irányelv 22. cikkének (1) bekezdésében, 22. cikke (2) bekezdésének a) pontjában és 22. cikke (7) bekezdésének b) pontjában említettek szerint.

(2)   Az (1) bekezdés a) pontjának alkalmazásában az illetékes hatóságok figyelembe vehetik mindenekelőtt a következő szempontokat:

a)

a szóban forgó releváns szervezetek felett közvetlenül vagy közvetve ugyanazon természetes személy(ek) vagy vállalkozás(ok) gyakorol(nak)-e ellenőrzést;

b)

egyrészt a szóban forgó releváns szervezetek, másrészt az EU-szintű anyavállalat vagy egy másik anyavállalat ügyviteli, ügyvezető, illetve felügyelő testülete tagjainak többségét ugyanazon természetes személy(ek) vagy vállalkozás(ok) nevezi(k)-e ki, még akkor is, ha e tagok nem azonosak.

5. cikk

A 2. cikk (3) bekezdése alkalmazásának feltételei

(1)   Amennyiben a konszolidációt a 2. cikk (3) bekezdése alapján kell elvégezni, a következő szervezet felelős a befektetésivállalkozás-csoport valamennyi releváns szervezetének konszolidálásáért és a 8–11. cikk alkalmazásáért:

a)

amennyiben a 2. cikk (3) bekezdésében említett releváns szervezetek között csak egy befektetési vállalkozás van, akkor ez a befektetési vállalkozás;

b)

amennyiben a 2. cikk (3) bekezdésében említett releváns szervezetek között egynél több befektetési vállalkozás van, az a befektetési vállalkozás, amelynek teljes eszközértéke a legnagyobb.

Az első albekezdés b) pontjának alkalmazásában a befektetési vállalkozás a teljes eszközértékét a legutolsó auditált pénzügyi beszámoló alapján, vagy ha az alkalmazandó számviteli szabályozásnak megfelelően nem kell összevont pénzügyi beszámolót készíteni, akkor a legutolsó auditált egyedi pénzügyi beszámolója alapján számítja ki.

(2)   Az (1) bekezdéstől eltérve az illetékes hatóságok – vagy adott esetben a csoportfelügyeleti hatóság – azt a csoporthoz tartozó befektetési vállalkozást vagy pénzügyi vállalkozást jelölhetik ki a befektetésivállalkozás-csoport valamennyi releváns szervezetének prudenciális konszolidációjáért és a 8–11. cikk alkalmazásáért felelősnek, amely már eleve kötelezett a befektetésivállalkozás-csoport összevont pénzügyi beszámolójának elkészítésére.

6. cikk

A prudenciális konszolidáció módszere

(1)   Az EU-szintű anyavállalat vagy az 5. cikk szerint kijelölt releváns szervezet a 2. cikk (1) és (2) bekezdésében említett szervezetek konszolidációját a 2013/34/EU irányelv 22. cikkének (6) bekezdésével összhangban (teljes konszolidáció), a 2. cikk (3) bekezdésében említett szervezetek konszolidációját pedig az említett irányelv 22. cikkének (8) és (9) bekezdésével összhangban (aggregálási módszer) hajtja végre.

(2)   Az (1) bekezdéstől eltérve a csoportfelügyeleti hatóság egy vagy több releváns szervezet esetében engedélyezheti a 2013/34/EU irányelv 22. cikkének (8) és (9) bekezdésében meghatározott konszolidációs módszer alkalmazását, amennyiben azok teljesítik a 2. cikk (3) bekezdésében foglalt kritériumokat.

7. cikk

A kisebbségi részesedésnek, valamint a kiegészítő alapvető és a járulékos tőkeinstrumentumoknak a konszolidált szavatolótőkében való figyelembevételével kapcsolatos módszerek és szükséges részletek

(1)   Az intézmények a kisebbségi részesedéseket, valamint a kiegészítő alapvető és a járulékos tőkeinstrumentumokat az 575/2013/EU rendelet második része II. címének és a 241/2014/EU felhatalmazáson alapuló bizottsági rendelet (9) 34a. cikkének megfelelően kezelik.

(2)   Amennyiben a konszolidáció a 6. cikk (2) bekezdésében meghatározott módszerrel történik, a 2. cikk szerint a prudenciális konszolidáció körébe tartozó szervezetek által kibocsátott kisebbségi részesedések, valamint kiegészítő alapvető tőkeinstrumentumok és járulékos tőkeinstrumentumok bevonhatók a konszolidációba, feltéve, hogy a szóban forgó kisebbségi részesedések, valamint kiegészítő alapvető tőkeinstrumentumok és járulékos tőkeinstrumentumok felhasználhatók a prudenciális konszolidáció körébe tartozó valamennyi releváns szervezet veszteségeinek fedezésére.

(3)   Amennyiben a konszolidáció a 6. cikk (2) bekezdésében meghatározott módszerrel történik, azon kisebbségi részesedéseket, valamint kiegészítő alapvető tőkeinstrumentumokat és járulékos tőkeinstrumentumokat is úgy kell tekinteni, hogy felhasználhatók a prudenciális konszolidáció körébe tartozó valamennyi szervezet veszteségének fedezésére, amelyeket a 2. cikk szerinti konszolidáció körébe tartozó szervezetek bocsátottak ki, és amelyek olyan személyek tulajdonában vannak, amelyek nem azonosak a 2. cikk (3) bekezdése szerinti vezetést ellátó, konszolidáció hatálya alá tartozó szervezetekkel.

8. cikk

A szavatolótőke-követelmények konszolidációja

(1)   Az EU-szintű anyavállalat vagy az 5. cikk szerint kijelölt, a prudenciális konszolidációért felelős releváns szervezet összevont alapon számított szavatolótőkéje nem lehet kisebb, mint a következők közül a legmagasabb:

a)

a 9. cikknek megfelelően számított konszolidált állandó minimális tőkekövetelmény összege;

b)

a 10. cikknek megfelelően számított, állandó általános költségekre vonatkozó követelmény összege;

c)

a 11. cikknek megfelelően számított K-faktor követelmény összege.

(2)   Az (1) bekezdéstől eltérve, ha az EU-szintű anyavállalat vagy az 5. cikk szerint kijelölt, a prudenciális konszolidációért felelős releváns szervezet az (EU) 2019/2033 rendelet 12. cikke (1) bekezdésének megfelelően összevont alapon kis méretű és össze nem kapcsolt befektetési vállalkozásnak minősül, akkor az összevont alapon számított szavatolótőkéje nem lehet kisebb, mint az (1) bekezdés a) és b) pontjában említett összegek közül a legmagasabb.

(3)   Az EU-szintű anyavállalat vagy az 5. cikk szerint kijelölt, a prudenciális konszolidációért felelős releváns szervezet – amint tudomására jut – értesíti a csoportfelügyeleti hatóságot arról, hogy már nem felel meg, vagy nem fog megfelelni értelemszerűen az (1) vagy a (2) bekezdésnek.

9. cikk

Konszolidált állandó minimális tőkekövetelmény

(1)   A konszolidált állandó minimális tőkekövetelmény a következők összeadásával határozható meg:

a)

az EU-szintű befektetési vállalkozás anyavállalat állandó minimális tőkekövetelménye egyedi szinten;

b)

a prudenciális konszolidáció körébe tartozó befektetési vállalkozások állandó minimális tőkekövetelménye egyedi szinten;

c)

a prudenciális konszolidáció körébe tartozó vagyonkezelő társaságok indulótőkéje;

d)

a prudenciális konszolidáció körébe tartozó pénzforgalmi intézmények indulótőkéje;

e)

a prudenciális konszolidáció körébe tartozó elektronikuspénz-kibocsátó intézmények indulótőkéje.

(2)   Az (1) bekezdés alkalmazásában a harmadik országokban letelepedett releváns szervezetek egyedi állandó minimális tőkekövetelménye az az állandó minimális tőkekövetelmény, amely akkor lenne alkalmazandó, ha ezeket a releváns szervezeteket az Unióban engedélyezték volna.

10. cikk

A konszolidált állandó általános költségekre vonatkozó követelmény

(1)   Az EU-szintű anyavállalat vagy az 5. cikk szerint kijelölt, a prudenciális konszolidációért felelős releváns szervezet a konszolidált állandó általános költségeit a hatályos számviteli szabályozásnak megfelelő konszolidált kiadási adatok alapján, összevont alapon számítja ki.

(2)   Amennyiben a hatályos számviteli szabályozásnak megfelelő konszolidált kiadási adatok nem állnak rendelkezésre, a konszolidált állandó általános költségek a következők összeadásával határozhatók meg:

a)

az EU-szintű befektetési vállalkozás anyavállalat vagy az 5. cikk szerint kijelölt, a prudenciális konszolidációért felelős szervezet kiadásai egyedi szinten;

b)

a 6. cikknek megfelelően a konszolidációba bevont releváns szervezetek kiadásai egyedi szinten.

(3)   Az EU-szintű anyavállalat vagy az 5. cikk szerint kijelölt, a prudenciális konszolidációért felelős releváns szervezet a befektetésivállalkozás-csoport konszolidált kiadásai között figyelembe veszi a konszolidációba bevont függő ügynökök azon kiadásait, amelyeket még nem számítottak be az említett konszolidált kiadások közé.

(4)   Az illetékes hatóság az (EU) 2019/2033 rendelet 13. cikkének (2) bekezdése szerinti lényeges változásnak tekinti a konszolidáció körébe tartozó egy vagy több releváns szervezet üzleti tevékenységében bekövetkezett növekedést vagy csökkenést, amennyiben ez a folyó évre előre jelzett konszolidált állandó általános költségek legalább 30 %-os változását eredményezi.

11. cikk

Konszolidált K-faktor követelmény

(1)   Az EU-szintű anyavállalat vagy az 5. cikk szerint kijelölt, a prudenciális konszolidációért felelős releváns szervezet a konszolidált K-faktor követelményt konszolidált helyzete alapján számítja ki a következő lépések alábbi sorrendben történő alkalmazásával:

a)

a (2) és (3) bekezdésben meghatározott módszertan alkalmazásával kiszámítja az említett bekezdések szerinti egyes összegeket;

b)

az a) pont szerinti összegeket megszorozza az egyes K-faktorokra vonatkozó, az (EU) 2019/2033 rendelet 15. cikke (2) bekezdésének 1. táblázatában meghatározott megfelelő együtthatókkal;

c)

összeadja a b) pontban említett számítás eredményeit.

(2)   Az EU-szintű anyavállalat vagy az 5. cikk szerint kijelölt, a prudenciális konszolidációért felelős releváns szervezet az alábbiak szerint számítja ki a befektetésivállalkozás-csoportra vonatkozó következő összegeket:

a)

a befektetésivállalkozás-csoport kezelt eszközállománya (AUM) a következők összeadásával határozható meg:

i.

a konszolidálandó befektetési vállalkozások – többek között azon harmadik országbeli vállalkozások, amelyek az Unióban való engedélyezésük esetén befektetési vállalkozásnak minősültek volna – kezelt eszközállománya;

ii.

a konszolidálandó vagyonkezelő társaságok – többek között azon harmadik országbeli vállalkozások, amelyek az Unióban való engedélyezésük esetén vagyonkezelő társaságnak minősültek volna – következőkhöz kapcsolódó kezelt eszközállománya:

1.

a 2009/65/EK irányelv 6. cikke (3) bekezdésének a) pontja és b) pontjának i. alpontja szerinti szolgáltatások nyújtása;

2.

a 2011/61/EU irányelv 6. cikke (4) bekezdésének a) pontja és b) pontjának i. alpontja szerinti szolgáltatások nyújtása;

b)

a befektetésivállalkozás-csoport tartott ügyfélpénze az egyes konszolidálandó releváns szervezetek – többek között a pénzforgalmi intézményektől és a vagyonkezelő társaságoktól eltérő pénzügyi vállalkozások – által tartott ügyfélpénzek összege;

c)

a befektetésivállalkozás-csoport őrzött és kezelt eszközeinek összege a következők összeadásával határozható meg:

i.

a konszolidálandó befektetési vállalkozások őrzött és kezelt eszközei;

ii.

a konszolidálandó vagyonkezelő társaságok azon őrzött és kezelt eszközei, amelyek a következőkhöz kapcsolódnak:

1.

a kollektív befektetési formák befektetési jegyeinek letéti őrzése és kezelése a 2009/65/EK irányelv 6. cikke (3) bekezdése b) pontja ii. alpontjának megfelelően;

2.

a kollektív befektetési formák részvényeivel vagy befektetési jegyeivel kapcsolatos letéti őrzés és kezelés a 2011/61/EU irányelv 6. cikke (4) bekezdése b) pontja ii. alpontjának megfelelően;

d)

a befektetésivállalkozás-csoport kezelt ügyfélmegbízásainak (COH) összege a konszolidációba bevonandó releváns szervezetek kezelt ügyfélmegbízásainak összege, amelybe beletartozik a 2011/61/EU irányelv 6. cikke (4) bekezdése b) pontjának iii. alpontjában említett szolgáltatás nyújtása, de nem tartalmazza a csoporton belüli ügyleteket;

e)

a befektetésivállalkozás-csoport (EU) 2019/2033 rendelet 22. cikke szerint számított nettó pozíciókockázatát – amelybe azon befektetési vállalkozások és pénzügyi vállalkozások nettó pozíciókockázata is beleértendő, amelyek saját számlára kereskednek, pénzügyi eszközökhöz jegyzési garanciavállalást nyújtanak, vagy pénzügyi eszközöket az eszköz vételére vonatkozó kötelezettségvállalás alapján elhelyeznek – összevont alapon kell kiszámítani;

f)

a befektetésivállalkozás-csoport befizetett klíringletétje a konszolidációba bevonandó azon releváns szervezetek befizetett klíringletétjeinek összege, amelyek számára engedélyezett a befizetett klíringletét alapú K-faktor használata;

g)

a befektetésivállalkozás-csoport kereskedési partnerének az (EU) 2019/2033 rendelet 26. cikke szerint számított nemteljesítését (TCD) – amelybe azon befektetési vállalkozások és pénzügyi vállalkozások kereskedési partnerének nemteljesítése is beleértendő, amelyek saját számlára kereskednek, pénzügyi eszközökhöz jegyzési garanciavállalást nyújtanak, vagy pénzügyi eszközöket az eszköz vételére vonatkozó kötelezettségvállalás alapján elhelyeznek – összevont alapon kell kiszámítani;

h)

a befektetésivállalkozás-csoport napi kereskedési forgalma (DTF) azon befektetési vállalkozások és pénzügyi vállalkozások napi kereskedési forgalmának – a csoporton belüli ügyletek nélkül számított – összege, amelyek saját nevükben hajtanak végre ügyleteket saját javukra vagy egy ügyfél javára, pénzügyi eszközökhöz jegyzési garanciavállalást nyújtanak, vagy pénzügyi eszközöket az eszköz vételére vonatkozó kötelezettségvállalás alapján elhelyeznek;

i)

a befektetésivállalkozás-csoport koncentrációs kockázata (CON) a befektetésivállalkozás-csoport (EU) 2019/2033 rendelet 36. cikke szerint kiszámított kitettségértéke, ahol a befektetésivállalkozás-csoport koncentrációs kockázatára vonatkozó értékhatárt és a befektetésivállalkozás-csoport kitettségérték-túllépését az említett rendelet 37. cikkének (1) és (2) bekezdésében meghatározott módszerek alkalmazásával kell kiszámítani.

Az a) pont ii. alpontja 1. és 2. pontjának alkalmazásában az AUM csak azokat az eszközöket foglalja magában, amelyekkel összefüggésben az említett vagyonkezelő társaságok a 2014/65/EU irányelv I. melléklete szerinti, pénzügyi eszközökkel kapcsolatos befektetési tanácsadást nyújtanak az ugyanazon befektetésivállalkozás-csoportban a konszolidációba bevont releváns szervezeteknek.

Amennyiben a befektetésivállalkozás-csoporton belül két releváns szervezet között feladatátruházásra kerül sor, az AUM kiszámítására az (EU) 2019/2033 rendelet 17. cikkének (2) bekezdésében meghatározott szabályok alkalmazandók.

A c) pont alkalmazásában az őrzött és kezelt eszközök nem tartalmazzák a konszolidációba bevont pénzügyi vállalkozásoknak csoporton belüli szolgáltatásokat nyújtó releváns szervezetek őrzött és kezelt eszközeinek egyedi összegét, valamint a vagyonkezelő társaságok által alternatív befektetési alapok magántőke-részesedéséhez kapcsolódóan eszközök letéti őrzésére és kezelésére vonatkozó szolgáltatás nyújtása keretében őrzött és kezelt eszközök összegét.

A d) pont alkalmazásában, amennyiben a csoporthoz tartozó valamely befektetési vállalkozás számít K-faktort, és a csoport egy másik befektetési vállalkozása megbízások fogadása, továbbítása és végrehajtása révén kezeli az előbbi befektetési vállalkozás megbízásait, az EU-szintű anyavállalat vagy az 5. cikk szerint kijelölt szervezet az előbbi befektetési vállalkozás által adott és az utóbbi befektetési vállalkozás által kezelt megbízások tekintetében nem számíthatja ki a „kezelt ügyfélmegbízások” K-faktort.

(3)   Az EU-szintű anyavállalat vagy az 5. cikk szerint kijelölt, a prudenciális konszolidációért felelős szervezet a befektetésivállalkozás-csoport konszolidált K-faktor követelményeit a függő ügynökök tevékenységével kapcsolatos összegekkel együtt is kiszámítja, ha ez a tevékenység még nem szerepel a befektetésivállalkozás-csoport konszolidált K-faktor követelményeiben.

12. cikk

Hatálybalépés

Ez a rendelet az Európai Unió Hivatalos Lapjában való kihirdetését követő huszadik napon lép hatályba.

Ez a rendelet teljes egészében kötelező és közvetlenül alkalmazandó valamennyi tagállamban.

Kelt Brüsszelben, 2024. március 13-án.

a Bizottság részéről

az elnök

Ursula VON DER LEYEN


(1)   HL L 314., 2019.12.5., 1. o., ELI: http://data.europa.eu/eli/reg/2019/2033/oj.

(2)  Az Európai Parlament és a Tanács 2013/34/EU irányelve (2013. június 26.) a meghatározott típusú vállalkozások éves pénzügyi kimutatásairól, összevont (konszolidált) éves pénzügyi kimutatásairól és a kapcsolódó beszámolókról, a 2006/43/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv módosításáról, valamint a 78/660/EGK és a 83/349/EGK tanácsi irányelv hatályon kívül helyezéséről (HL L 182., 2013.6.29., 19. o., ELI: http://data.europa.eu/eli/dir/2013/34/oj).

(3)  Az Európai Parlament és a Tanács (EU) 2019/2034 irányelve (2019. november 27.) a befektetési vállalkozások prudenciális felügyeletéről, valamint a 2002/87/EK, a 2009/65/EK, a 2011/61/EU, a 2013/36/EU, a 2014/59/EU és a 2014/65/EU irányelv módosításáról (HL L 314., 2019.12.5., 64. o., ELI: http://data.europa.eu/eli/dir/2019/2034/oj).

(4)  Az Európai Parlament és a Tanács 2014/65/EU irányelve (2014. május 15.) a pénzügyi eszközök piacairól, valamint a 2002/92/EK irányelv és a 2011/61/EU irányelv módosításáról (HL L 173., 2014.6.12., 349. o., ELI: http://data.europa.eu/eli/dir/2014/65/oj).

(5)  Az Európai Parlament és a Tanács 2009/65/EK irányelve (2009. július 13.) az átruházható értékpapírokkal foglalkozó kollektív befektetési vállalkozásokra (ÁÉKBV) vonatkozó törvényi, rendeleti és közigazgatási rendelkezések összehangolásáról (HL L 302., 2009.11.17., 32. o., ELI: http://data.europa.eu/eli/dir/2009/65/oj).

(6)  Az Európai Parlament és a Tanács 2011/61/EU irányelve (2011. június 8.) az alternatívbefektetésialap-kezelőkről, valamint a 2003/41/EK és a 2009/65/EK irányelv, továbbá az 1060/2009/EK és az 1095/2010/EU rendelet módosításáról (HL L 174., 2011.7.1., 1. o., ELI: http://data.europa.eu/eli/dir/2011/61/oj).

(7)  Az Európai Parlament és a Tanács 575/2013/EU rendelete (2013. június 26.) a hitelintézetekre vonatkozó prudenciális követelményekről és a 648/2012/EU rendelet módosításáról (HL L 176., 2013.6.27., 1. o., ELI: http://data.europa.eu/eli/reg/2013/575/oj).

(8)  Az Európai Parlament és a Tanács 1093/2010/EU rendelete (2010. november 24.) az európai felügyeleti hatóság (Európai Bankhatóság) létrehozásáról, a 716/2009/EK határozat módosításáról és a 2009/78/EK bizottsági határozat hatályon kívül helyezéséről (HL L 331., 2010.12.15., 12. o., ELI: http://data.europa.eu/eli/reg/2010/1093/oj).

(9)  A Bizottság 241/2014/EU felhatalmazáson alapuló rendelete (2014. január 7.) az 575/2013/EU európai parlamenti és tanácsi rendeletnek az intézményekre vonatkozó szavatolótőke-követelményekre és a leírható, illetve átalakítható kötelezettségekre vonatkozó követelményekre alkalmazandó szabályozástechnikai standardok tekintetében való kiegészítéséről (HL L 74., 2014.3.14., 8. o., ELI: http://data.europa.eu/eli/reg_del/2014/241/oj).


ELI: http://data.europa.eu/eli/reg_del/2024/1771/oj

ISSN 1977-0731 (electronic edition)