<!DOCTYPE html PUBLIC "yes" "xhtml1-strict.dtd">
<html xmlns="http://www.w3.org/1999/xhtml">
<!--GENDOC2XHTML # converter_version: 1.2.12-->
  <head>
    <title>2024-11-202411C121202302970-00-TRA-DOC-HU-CONCL-C-0297-23-202404383-07_00</title>
    <meta content="text/html; charset=utf-8" http-equiv="Content-Type"/>
    <meta content="" name="Gendoc_DGTGeneratedDate"/>
    <meta content="hu-HU" name="Gendoc_Lang"/>
    <meta content="" name="Gendoc_GenerationDate"/>
    <meta content="" name="IsFlattened"/>
    <meta content="1" name="NumProc"/>
    <meta content="Final" name="Gendoc_EditionType"/>
    <meta content="0001" name="Gendoc_CaseNumberSuite"/>
    <meta content="9/12/2024 15:33:17" name="Gendoc_LastVerificationDate"/>
    <meta content="" name="Gendoc_ProcedureNumber"/>
    <meta content="hu" name="Gendoc_LangCode"/>
    <meta content="CNC" name="TypeDoc"/>
    <meta content="6Ct9GUHYHsyHKEh2tP9yMk4sHLa2hlXVcyg5BRn/Z7xjk+V8pOV8yVKlW5MZzgfw2lOPooI8Hqy6Vq0QAXHvMpkK74WZXaarcgm/LqYhLYT2AFzMn3HegTorMtBG0uyERaPmBH+lNuX5bgKiqhoeUQbvhIJDMTdODVT32st/xZg=" name="GenDocUID"/>
    <meta content="P" name="TypeProc"/>
    <meta content="" name="CreateCustomParts"/>
    <meta content="OK" name="ReadyToPublish"/>
    <meta content="emn" name="Gendoc_User"/>
    <meta content="" name="EP_Mode"/>
    <meta content="" name="Gendoc_DGTGenerated"/>
    <meta content="" name="Gendoc_Vademecum"/>
    <meta content="0297" name="NumeroOrdre"/>
    <meta content="2023" name="Annee"/>
    <meta content="P" name="Gendoc_ProcedureType"/>
    <meta content="" name="EP_Version"/>
    <meta content="HU" name="Langue"/>
    <meta content="emn" name="Gendoc_DGTGeneratedUser"/>
    <meta content="FAST_document_go_ok" name="Gendoc_LastVerificationStatus"/>
    <meta content="CNC_C" name="Gendoc_GendocTemplateType"/>
    <meta content="TRUE" name="WithoutAuthorBlockFlatP"/>
    <meta content="GenDoc 22-05-24 08:19:23" name="Created"/>
    <meta content="" name="Canevas3_Vademecum"/>
    <meta content="TRUE" name="WithoutAuthorBlock"/>
    <meta content="" name="Gendoc_CaseYear"/>
    <meta content="false" name="Generation_In_Progress"/>
    <meta content="C" name="Juridiction"/>
    <meta content="ad10dd0cf66c4f5b9c22e147031e4870" name="DocumentIdentifier"/>
    <meta content="0297" name="Gendoc_CaseNumber"/>
    <meta content="ImportedWithoutSource" name="SdlIdentifier"/>
    <meta content="PV" name="NatureAff"/>
    <meta content="PV" name="Gendoc_CaseNature"/>
    <meta content="0001" name="NumSuite"/>
    <meta content="C" name="Gendoc_Juridiction"/>
  </head>
  <body>
    <div style="header">
      <div id="rId25" style="first"/>
      <div id="rId21" style="even">Kokott főtanácsnok indítványa – C‑297/23. P. sz. ügy</div>
      <div id="rId22" style="default">Harley‑Davidson Europe és Neovia Logistics Services International kontra Bizottság</div>
    </div>
    <p class="C36Centre" id="para-1" title="page-1">
      JULIANE KOKOTT
    </p>
    <p class="C36Centre" id="para-2" title="page-1">
      FŐTANÁCSNOK INDÍTVÁNYA
    </p>
    <p class="C36Centre" id="para-3" title="page-1">
      Az ismertetés napja: 2024. május 30. (<span class="note footnote notemarker">
<a id="c-1" href="#t-1">1</a>
</span>)
      
    </p>
    <p class="C38Centregrasgrandespacement" id="para-4" title="page-1">
      C‑297/23. P. sz. ügy
    </p>
    <p class="C37Centregras" id="para-5" title="page-1">
      Harley‑Davidson Europe Ltd.
    </p>
    <p class="C37Centregras" id="para-6" title="page-1">
      és
    </p>
    <p class="C37Centregras" id="para-7" title="page-1">
      Neovia Logistics Services International
    </p>
    <p class="C37Centregras" id="para-8" title="page-1">
      kontra
    </p>
    <p class="C37Centregras" id="para-9" title="page-1">
      Európai Bizottság
    </p>
    <p class="C71Indicateur" id="para-10" title="page-1">
      „Fellebbezés – Vámunió – 952/2013/EU rendelet – Vámkódex – Államok közötti kereskedelmi konfliktusok – Egyes motorkerékpárok nem preferenciális származásának meghatározása – A gazdaságilag indokolt feldolgozás vagy megmunkálás fogalma – (EU) 2015/2446 felhatalmazáson alapuló rendelet – Vám elkerülése vagy megkerülése – A származás manipulálása – Felhatalmazáson alapuló szabályozási hatáskör”
    </p>
    <p class="C02AlineaAltA" id="para-11" title="page-2">
      
        <br/>
      
    </p>
    <table cellpadding="0" cellspacing="0" border="0" width="100%">
<col width="5%"/>
<col width="95%"/>
<tr>
<td valign="top">
<p class="count">I.</p>
</td>
<td valign="top">
<p class="normal">Bevezetés</p>
</td>
</tr>
</table>
    <table cellpadding="0" cellspacing="0" border="0" width="100%">
<col width="5%"/>
<col width="95%"/>
<tr>
<td valign="top">
<p class="count">1.</p>
</td>
<td valign="top">
<p class="normal">Legkésőbb az „Easy Rider” című film óta a Harley‑Davidson jelképezi a tipikus amerikai motorkerékpárt. De vajon egy thaiföldi Harley‑Davidson még mindig amerikai motorkerékpárnak számít‑e? Talán meglepő, de végső soron ez a Bizottság álláspontja, amelyet a Harley‑Davidson a jelen eljárásban hevesen vitat. Ennek hátterében az Amerikai Egyesült Államok és az Európai Unió közötti kereskedelmi vita áll, amelyben mindkét fél kiegészítő prohibitív vámokat vetett ki a másik fél bizonyos áruira, az Unió különösen a fent említett motorkerékpárokra. A Harley‑Davidson emiatt az európai piacra történő gyártását az Egyesült Államokból Thaiföldre helyezte át. A vitatott végrehajtási határozattal (<span class="note footnote notemarker">
<a id="c-2" href="#t-2">2</a>
</span>) azonban a Bizottság megtagadta, hogy ezt az országot származási helyként ismerje el.</p>
</td>
</tr>
</table>
    <table cellpadding="0" cellspacing="0" border="0" width="100%">
<col width="5%"/>
<col width="95%"/>
<tr>
<td valign="top">
<p class="count">2.</p>
</td>
<td valign="top">
<p class="normal">A megtámadott ítéletben (<span class="note footnote notemarker">
<a id="c-3" href="#t-3">3</a>
</span>) a Törvényszék elutasította a Harley‑Davidson által a vitatott végrehajtási határozat ellen benyújtott keresetet. A jelen fellebbezési eljárásban különösen azt kell tisztázni, hogy a Bizottság megtagadhatja‑e a termelés áthelyezésének elismerését kizárólag azért, mert ezen áthelyezés célja az államok közötti kereskedelmi vitával összefüggésben kivetett vámok elkerülése.</p>
</td>
</tr>
</table>
    <table cellpadding="0" cellspacing="0" border="0" width="100%">
<col width="5%"/>
<col width="95%"/>
<tr>
<td valign="top">
<p class="count">II.</p>
</td>
<td valign="top">
<p class="normal">Jogi háttér</p>
</td>
</tr>
</table>
    <table cellpadding="0" cellspacing="0" border="0" width="100%">
<col width="5%"/>
<col width="95%"/>
<tr>
<td valign="top">
<p class="count">A.</p>
</td>
<td valign="top">
<p class="normal">Vámkódex</p>
</td>
</tr>
</table>
    <table cellpadding="0" cellspacing="0" border="0" width="100%">
<col width="5%"/>
<col width="95%"/>
<tr>
<td valign="top">
<p class="count">3.</p>
</td>
<td valign="top">
<p class="normal">A Vámkódex (<span class="note footnote notemarker">
<a id="c-4" href="#t-4">4</a>
</span>) 33. cikke lehetővé teszi a vámhatóságok számára, hogy kötelező érvényű származási felvilágosításra vonatkozó határozatokat hozzanak. A 34. cikk (11) bekezdése szerint a Bizottság felkérheti a tagállamokat, hogy „az áruk helyes és egységes tarifális besorolásának vagy származásuk megállapításának biztosítása érdekében” vonjanak vissza ilyen határozatokat.</p>
</td>
</tr>
</table>
    <table cellpadding="0" cellspacing="0" border="0" width="100%">
<col width="5%"/>
<col width="95%"/>
<tr>
<td valign="top">
<p class="count">4.</p>
</td>
<td valign="top">
<p class="normal">A Vámkódex 59. cikke határozza meg azokat a rendelkezéseket, amelyekre az áruk származására vonatkozó szabályok alkalmazandók:</p>
</td>
</tr>
</table>
    <p class="C02AlineaAltA" id="para-19" title="page-3">
      „A 60. és 61. cikk állapítja meg a szabályokat az áruk nem preferenciális származásának meghatározásához, a következők alkalmazásában:
    </p>
    <p class="C09Marge0avecretrait" id="para-20" title="page-4">
      a) a Közös Vámtarifa, az 56. cikk (2) bekezdésének d) és e) pontjában említett intézkedések kivételével;
    </p>
    <p class="C09Marge0avecretrait" id="para-21" title="page-4">
      b) az áruforgalommal kapcsolatos különleges tárgykörökre vonatkozó uniós rendelkezések által megállapított, a tarifális intézkedésektől eltérő intézkedések; és
    </p>
    <p class="C09Marge0avecretrait" id="para-22" title="page-4">
      c) egyéb, az áruk származásával kapcsolatos uniós intézkedések.”
    </p>
    <table cellpadding="0" cellspacing="0" border="0" width="100%">
<col width="5%"/>
<col width="95%"/>
<tr>
<td valign="top">
<p class="count">5.</p>
</td>
<td valign="top">
<p class="normal">A Vámkódex 56. cikke (2) bekezdésének d) és e) pontja említi a preferenciális tarifális intézkedéseket.</p>
</td>
</tr>
</table>
    <table cellpadding="0" cellspacing="0" border="0" width="100%">
<col width="5%"/>
<col width="95%"/>
<tr>
<td valign="top">
<p class="count">6.</p>
</td>
<td valign="top">
<p class="normal">A Vámkódex 60. cikke szabályozza az áruk származását a vámtarifa alkalmazása szempontjából:</p>
</td>
</tr>
</table>
    <p class="C02AlineaAltA" id="para-25" title="page-4">
      „(1) A teljes egészében egyetlen országban vagy területen létrejött vagy előállított árut az abból az országból vagy területről származónak kell tekinteni.
    </p>
    <p class="C02AlineaAltA" id="para-26" title="page-4">
      (2) Az olyan árut, amelynek előállítása egynél több országot vagy területet érint, abból az országból vagy területről származónak kell tekinteni, ahol az utolsó lényeges, gazdaságilag indokolt feldolgozása vagy megmunkálása történt – egy e célra felszerelt vállalkozás területén –, aminek eredményeként új terméket állítanak elő, vagy ami az előállítás fontos szakaszát képezi.”
    </p>
    <table cellpadding="0" cellspacing="0" border="0" width="100%">
<col width="5%"/>
<col width="95%"/>
<tr>
<td valign="top">
<p class="count">7.</p>
</td>
<td valign="top">
<p class="normal">A Vámkódex 62. cikke felhatalmazza a Bizottságot, „hogy […] felhatalmazáson alapuló jogi aktust fogadjon el azon szabályok meghatározására vonatkozóan, amelyek alapján úgy kell tekinteni, hogy az áru – amely tekintetében a nem preferenciális származás megállapítása az 59. cikkben említett uniós intézkedések alkalmazásának céljából szükséges – teljes egészében egyetlen országban vagy területen jött létre vagy került előállításra, vagy a 60. cikkel összhangban az utolsó lényeges, gazdaságilag indokolt feldolgozása vagy megmunkálása egy adott országban vagy területen – egy e célra felszerelt vállalkozás területén – történt, aminek eredményeként új terméket állítanak elő, vagy ami az előállítás fontos szakaszát képezi.”</p>
</td>
</tr>
</table>
    <table cellpadding="0" cellspacing="0" border="0" width="100%">
<col width="5%"/>
<col width="95%"/>
<tr>
<td valign="top">
<p class="count">B.</p>
</td>
<td valign="top">
<p class="normal">A Vámkódex kiegészítéséről szóló 2015/2446 felhatalmazáson alapuló rendelet</p>
</td>
</tr>
</table>
    <table cellpadding="0" cellspacing="0" border="0" width="100%">
<col width="5%"/>
<col width="95%"/>
<tr>
<td valign="top">
<p class="count">8.</p>
</td>
<td valign="top">
<p class="normal">A 2015/2446 felhatalmazáson alapuló rendelet (<span class="note footnote notemarker">
<a id="c-5" href="#t-5">5</a>
</span>) 33. cikke pontosítja, hogy a feldolgozás vagy megmunkálás mikor nem tekinthető – a Vámkódex 60. cikkének (2) bekezdése értelmében véve –gazdaságilag indokoltnak:</p>
</td>
</tr>
</table>
    <p class="C02AlineaAltA" id="para-30" title="page-5">
      „Egy másik országban vagy területen végzett bármely feldolgozási vagy megmunkálási művelet gazdaságilag nem tekinthető indokoltnak, ha a rendelkezésre álló tények alapján megállapítást nyer, hogy a művelet célja a Vámkódex 59. cikkében említett intézkedések alkalmazásának elkerülése volt.
    </p>
    <p class="C02AlineaAltA" id="para-31" title="page-5">
      A 22‑01. mellékletben szabályozott áruk esetében az ezen árukra vonatkozó, az adott árucsoporthoz tartozó maradékszabályok alkalmazandók.
    </p>
    <p class="C02AlineaAltA" id="para-32" title="page-5">
      Az 22‑01. mellékletben nem szabályozott áruk esetében, amennyiben az utolsó megmunkálás vagy feldolgozás gazdaságilag nem indokolt, úgy kell tekinteni, hogy az áruk azon utolsó gazdaságilag indokolt lényeges feldolgozása vagy megmunkálása, amelynek eredményeként új termék jött létre, vagy amely az előállítás fontos szakaszát képezte, abban az országban vagy területen történt, amelyből az anyagok érték szerint meghatározott legnagyobb hányada származik.”
    </p>
    <table cellpadding="0" cellspacing="0" border="0" width="100%">
<col width="5%"/>
<col width="95%"/>
<tr>
<td valign="top">
<p class="count">9.</p>
</td>
<td valign="top">
<p class="normal">A 2015/2446 felhatalmazáson alapuló rendelet (21) preambulumbekezdése a következőképpen magyarázza a 33. cikket:</p>
</td>
</tr>
</table>
    <p class="C02AlineaAltA" id="para-34" title="page-5">
      „Annak érdekében, hogy megelőzhető legyen a behozott áru származásának azzal a céllal történő manipulálása, hogy elkerüljék a kereskedelempolitikai intézkedések alkalmazását, az utolsó lényeges megmunkálást vagy feldolgozást bizonyos esetekben úgy kell tekinte[ni], mint ami gazdaságilag nem indokolt.”
    </p>
    <table cellpadding="0" cellspacing="0" border="0" width="100%">
<col width="5%"/>
<col width="95%"/>
<tr>
<td valign="top">
<p class="count">10.</p>
</td>
<td valign="top">
<p class="normal">A jogvita tárgyát képező motorkerékpárok a 2015/2446 felhatalmazáson alapuló rendelet 22‑01. mellékletében nem szerepelnek.</p>
</td>
</tr>
</table>
    <table cellpadding="0" cellspacing="0" border="0" width="100%">
<col width="5%"/>
<col width="95%"/>
<tr>
<td valign="top">
<p class="count">C.</p>
</td>
<td valign="top">
<p class="normal">Az államok közötti kereskedelmi konfliktusokra vonatkozó szabályozások</p>
</td>
</tr>
</table>
    <table cellpadding="0" cellspacing="0" border="0" width="100%">
<col width="5%"/>
<col width="95%"/>
<tr>
<td valign="top">
<p class="count">1.</p>
</td>
<td valign="top">
<p class="normal">A 654/2014 rendelet</p>
</td>
</tr>
</table>
    <table cellpadding="0" cellspacing="0" border="0" width="100%">
<col width="5%"/>
<col width="95%"/>
<tr>
<td valign="top">
<p class="count">11.</p>
</td>
<td valign="top">
<p class="normal">A jogvita tárgyát képező vámok a nemzetközi kereskedelmi szabályok alkalmazása és érvényesítése terén az Unióra ruházott jogok gyakorlásáról szóló 654/2014/EU rendeleten (<span class="note footnote notemarker">
<a id="c-6" href="#t-6">6</a>
</span>) alapulnak. A (2) és (3) preambulumbekezdés fejti ki az ilyen intézkedések célját:</p>
</td>
</tr>
</table>
    <p class="C09Marge0avecretrait" id="para-39" title="page-6">
      „(2) Alapvető fontosságú, hogy az Unió – gazdasági érdekei védelme érdekében – megfelelő eszközökkel rendelkezzen a nemzetközi kereskedelmi megállapodásokban foglalt jogainak eredményes gyakorlásához. Ez különösen azokban a helyzetekre vonatkozik, amikor harmadik országok olyan kereskedelemkorlátozó intézkedéseket vezetnek be, amelyek csökkentik a nemzetközi kereskedelmi megállapodások alapján az Unió gazdasági szereplőit megillető előnyöket. Lehetővé kell tenni az Unió számára, hogy gyorsan és rugalmasan járjon el az általa megkötött nemzetközi kereskedelmi megállapodásokban foglalt eljárások és határidők keretében. Ennek megfelelően olyan szabályokat kell létrehozni, amelyek biztosítják a keretet az Unió jogainak bizonyos konkrét helyzetekben való gyakorlásához.
    </p>
    <p class="C09Marge0avecretrait" id="para-40" title="page-6">
      (3) A Kereskedelmi Világszervezetet (WTO) létrehozó egyezmény és az egyéb – például regionális vagy bilaterális – nemzetközi kereskedelmi megállapodások által megteremtett vitarendezési mechanizmusok célja, hogy az Unió és az említett megállapodásokban részt vevő másik fél vagy felek között felmerülő vitákban pozitív megoldás szülessen. Az Uniónak mindazonáltal rendelkeznie kell azzal a lehetőséggel, hogy az említett vitarendezési mechanizmusok[nak] megfelelően felfüggessze az engedményeket vagy más kötelezettségeket, ha a vita pozitív megoldására irányuló egyéb kísérletek sikertelennek bizonyulnak. Az Unió fellépésének az ilyen esetekben annak elérését kell céloznia, hogy az érintett harmadik ország megfeleljen a vonatkozó nemzetközi kereskedelmi szabályoknak, és így visszaálljon a kölcsönös előnyökkel járó helyzet.”
    </p>
    <table cellpadding="0" cellspacing="0" border="0" width="100%">
<col width="5%"/>
<col width="95%"/>
<tr>
<td valign="top">
<p class="count">12.</p>
</td>
<td valign="top">
<p class="normal">A 654/2014/EU rendelet (8) preambulumbekezdése szabályozza a kereskedelempolitikai intézkedések kidolgozását:</p>
</td>
</tr>
</table>
    <p class="C02AlineaAltA" id="para-42" title="page-6">
      „Az e rendelet keretében elfogadott kereskedelempolitikai intézkedéseket objektív kritériumok alapján kell megválasztani és kidolgozni; ilyen kritérium többek között az, hogy az intézkedések hatékonyan ösztönözzék a harmadik országokat a nemzetközi kereskedelmi szabályok betartására; hogy alkalmasak legyenek a harmadik országok intézkedései által érintett uniós gazdasági szereplők kárpótlására; valamint hogy céljuk az Uniót érintő negatív gazdasági hatások minimalizálása legyen, többek között az alapvető fontosságú nyersanyagok tekintetében is.”
    </p>
    <table cellpadding="0" cellspacing="0" border="0" width="100%">
<col width="5%"/>
<col width="95%"/>
<tr>
<td valign="top">
<p class="count">13.</p>
</td>
<td valign="top">
<p class="normal">A 654/2014 rendelet célját az 1. cikk határozza meg:</p>
</td>
</tr>
</table>
    <p class="C02AlineaAltA" id="para-44" title="page-6">
      „Ez a rendelet szabályokat és eljárásokat állapít meg annak biztosítására, hogy az Unió hatékonyan és a kellő időben élhessen a nemzetközi kereskedelmi megállapodások által ráruházott, engedmények vagy más kötelezettségek felfüggesztésére vagy visszavonására irányuló jogaival, azzal a szándékkal, hogy:
    </p>
    <p class="C09Marge0avecretrait" id="para-45" title="page-7">
      a) azokban az esetekben, ha harmadik országok az Unió érdekeit sértő módon nemzetközi kereskedelmi szabályokat szegnek meg, a kielégítő megoldás érdekében olyan módon reagálhasson, amely visszaállítja az uniós gazdasági szereplők számára az előnyöket;
    </p>
    <p class="C09Marge0avecretrait" id="para-46" title="page-7">
      b) a harmadik országokkal fennálló kereskedelmi kapcsolatokban az engedmények vagy más kötelezettségek egyensúlyának helyreállításához folyamodhasson, ha az Unióból származó áruk vagy szolgáltatások számára biztosított elbánásban az Unió érdekeit érintő változás következik be.”
    </p>
    <table cellpadding="0" cellspacing="0" border="0" width="100%">
<col width="5%"/>
<col width="95%"/>
<tr>
<td valign="top">
<p class="count">2.</p>
</td>
<td valign="top">
<p class="normal">A 2018/724 végrehajtási rendelet</p>
</td>
</tr>
</table>
    <table cellpadding="0" cellspacing="0" border="0" width="100%">
<col width="5%"/>
<col width="95%"/>
<tr>
<td valign="top">
<p class="count">14.</p>
</td>
<td valign="top">
<p class="normal">A Bizottság a 2018/724 végrehajtási rendeletben (<span class="note footnote notemarker">
<a id="c-7" href="#t-7">7</a>
</span>) jelentette be a jogvita tárgyát képező vámokat, és azokat különösen az (1)–(3) és (6) preambulumbekezdésben indokolta:</p>
</td>
</tr>
</table>
    <p class="C09Marge0avecretrait" id="para-49" title="page-7">
      „(1) Az Amerikai Egyesült Államok (a továbbiakban: Egyesült Államok) 2018. március 8‑án vámemelésben megnyilvánuló, 2018. március 23‑tól határozatlan ideig hatályos védintézkedéseket fogadott el egyes acél‑ és alumíniumtermékek behozatalára vonatkozóan. Március 22‑én az Európai Unióra vonatkozó vámemelés hatálybalépésének napját 2018. május 1‑jére halasztották.
    </p>
    <p class="C09Marge0avecretrait" id="para-50" title="page-7">
      (2) Annak ellenére, hogy az Egyesült Államok ezeket az intézkedéseket biztonsági intézkedésekként határozta meg, azok lényegüket tekintve védintézkedések. Korrekciós intézkedésekről van szó, amelyek megbontják a Kereskedelmi Világszervezet (WTO) megállapodásából eredő engedmények és kötelezettségek egyensúlyát, és a hazai iparág külföldi versennyel szembeni védelme céljából korlátozzák a behozatalt az iparág kereskedelmi jóléte érdekében. Az 1994. évi Általános Vám‑ és Kereskedelmi Egyezmény (a továbbiakban: GATT 1994) szerinti biztonsági kivételek nem vonatkoznak vagy adnak okot ilyen védintézkedésekre, illetve nem érintik az egyensúly helyreállításához fűződő, a WTO‑megállapodás vonatkozó rendelkezéseinek megfelelően gyakorolt jogot.
    </p>
    <p class="C09Marge0avecretrait" id="para-51" title="page-7">
      (3) A védintézkedésekről szóló WTO‑megállapodás úgy rendelkezik, hogy bármely, védintézkedés által érintett exportőr tagnak joga van felfüggeszteni lényegében azonos engedmények vagy más kötelezettségek alkalmazását a vele szemben védintézkedést alkalmazó WTO‑taggal folytatott kereskedelemben, ha konzultációk útján nem sikerül kielégítő megoldást találni, és ha a felfüggesztést a WTO Árukereskedelmi Tanácsa nem kifogásolja.
    </p>
    <p class="C09Marge0avecretrait" id="para-52" title="page-7">
      […]
    </p>
    <p class="C09Marge0avecretrait" id="para-53" title="page-8">
      (6) A Bizottság a 654/2014/EU rendelet 4. cikkének (1) bekezdése alapján él a lényegében azonos engedmények vagy más kötelezettségek alkalmazásának a harmadik országokkal fennálló kereskedelmi kapcsolatokban az engedmények vagy más kötelezettségek egyensúlyának helyreállítása céljából történő felfüggesztése jogával. Megfelelő intézkedésként többek között vámengedmények felfüggesztéséből és új vámok vagy magasabb vámtételek bevezetéséből álló kereskedelempolitikai intézkedések hozhatók.”
    </p>
    <table cellpadding="0" cellspacing="0" border="0" width="100%">
<col width="5%"/>
<col width="95%"/>
<tr>
<td valign="top">
<p class="count">D.</p>
</td>
<td valign="top">
<p class="normal">Az alkalmazandó vámtételek</p>
</td>
</tr>
</table>
    <table cellpadding="0" cellspacing="0" border="0" width="100%">
<col width="5%"/>
<col width="95%"/>
<tr>
<td valign="top">
<p class="count">15.</p>
</td>
<td valign="top">
<p class="normal">A jogvita tárgyát képező motorkerékpárok a Kombinált Nómenklatúra (<span class="note footnote notemarker">
<a id="c-8" href="#t-8">8</a>
</span>) 8711 50 00 vámtarifaszáma alá tartoznak, amelybe a „800 cm3‑t meghaladó hengerűrtartalmú, belső égésű motorral működő” „[m]otorkerékpár (beleértve a segédmotoros kerékpárt [moped] is), és kerékpár segédmotorral felszerelve, oldalkocsival is; oldalkocsi” tartozik. A Közös Vámtarifa 6%‑os vámot ír elő az ilyen árukra.</p>
</td>
</tr>
</table>
    <table cellpadding="0" cellspacing="0" border="0" width="100%">
<col width="5%"/>
<col width="95%"/>
<tr>
<td valign="top">
<p class="count">16.</p>
</td>
<td valign="top">
<p class="normal">A Bizottság a jogvita tárgyát képező kiegészítő vámokat az (EU) 2018/886 végrehajtási rendeletben (<span class="note footnote notemarker">
<a id="c-9" href="#t-9">9</a>
</span>) határozta meg:</p>
</td>
</tr>
</table>
    <p class="C36Centre" id="para-57" title="page-8">
      „1. cikk
    </p>
    <p class="C02AlineaAltA" id="para-58" title="page-8">
      Az Unió kiegészítő vámokat alkalmaz az e rendelet I. és II. mellékletében felsorolt, az Amerikai Egyesült Államokból (a továbbiakban: Egyesült Államok) származó termékek Unióba irányuló behozatalára.
    </p>
    <p class="C36Centre" id="para-59" title="page-8">
      2. cikk
    </p>
    <p class="C02AlineaAltA" id="para-60" title="page-8">
      A kiegészítő vámok e termékekre a következő módon alkalmazandók:
    </p>
    <p class="C09Marge0avecretrait" id="para-61" title="page-8">
      a) Az első szakaszban az I. mellékletben szereplő termékek behozatalára – az ott meghatározottak szerint – 10 %‑os és 25 %‑os kiegészítő értékvám alkalmazandó e rendelet hatálybalépésének napjától.
    </p>
    <p class="C09Marge0avecretrait" id="para-62" title="page-8">
      b) A második szakaszban a II. mellékletben szereplő termékek behozatalára az ott meghatározottak szerint 10 %‑os, 25 %‑os, 35 %‑os és 50 %‑os további kiegészítő értékvám alkalmazandó:
    </p>
    <p class="C11Marge1avecretrait" id="para-63" title="page-8">
      – 2021. június 1‑jétől, […]”
    </p>
    <table cellpadding="0" cellspacing="0" border="0" width="100%">
<col width="5%"/>
<col width="95%"/>
<tr>
<td valign="top">
<p class="count">17.</p>
</td>
<td valign="top">
<p class="normal">Az (EU) 2018/886 végrehajtási rendelet I. melléklete szerint a 8711 50 00 kód alá tartozó termékekre az első szakaszban 25%‑os kiegészítő vámot, a II. melléklet szerint pedig a második szakaszban további 25%‑os kiegészítő vámot kell kivetni. Ennek megfelelően a Harley‑Davidson fellebbezőnek az USA‑ból Európába importált motorkerékpárjaira 2018. június 22‑től a szokásos 6%‑os vámtétel helyett 31%‑os, 2021. június 1‑jétől pedig 56%‑os teljes vámtételt kellett alkalmazni.</p>
</td>
</tr>
</table>
    <table cellpadding="0" cellspacing="0" border="0" width="100%">
<col width="5%"/>
<col width="95%"/>
<tr>
<td valign="top">
<p class="count">18.</p>
</td>
<td valign="top">
<p class="normal">Az Unió azonban még nem alkalmazta a második szakaszban kivetett vámokat, hanem felfüggesztette azokat, mielőtt azok hatályba léptek volna. (<span class="note footnote notemarker">
<a id="c-10" href="#t-10">10</a>
</span>) 2022. január 1‑jével az első szakasz vámtételeit is felfüggesztette. (<span class="note footnote notemarker">
<a id="c-11" href="#t-11">11</a>
</span>)
      </p>
</td>
</tr>
</table>
    <table cellpadding="0" cellspacing="0" border="0" width="100%">
<col width="5%"/>
<col width="95%"/>
<tr>
<td valign="top">
<p class="count">III.</p>
</td>
<td valign="top">
<p class="normal">A fellebbezés előzménye</p>
</td>
</tr>
</table>
    <table cellpadding="0" cellspacing="0" border="0" width="100%">
<col width="5%"/>
<col width="95%"/>
<tr>
<td valign="top">
<p class="count">19.</p>
</td>
<td valign="top">
<p class="normal">Az elsőfokú eljárás felperese és a fellebbező, a Harley‑Davidson Europe Ltd. a Harley‑Davidson csoport tagja. Ez egy jól ismert amerikai vállalkozás, amely motorkerékpárok gyártására szakosodott. Az elsőfokú eljárás másik felperese és ugyancsak fellebbező, a Neovia Logistics Services International a Harley‑Davidson vámügynöke.</p>
</td>
</tr>
</table>
    <table cellpadding="0" cellspacing="0" border="0" width="100%">
<col width="5%"/>
<col width="95%"/>
<tr>
<td valign="top">
<p class="count">A.</p>
</td>
<td valign="top">
<p class="normal">Tényállás</p>
</td>
</tr>
</table>
    <table cellpadding="0" cellspacing="0" border="0" width="100%">
<col width="5%"/>
<col width="95%"/>
<tr>
<td valign="top">
<p class="count">20.</p>
</td>
<td valign="top">
<p class="normal">A megtámadott ítélet 20–38. pontjában ismertetett tényállás a következőképpen foglalható össze.</p>
</td>
</tr>
</table>
    <table cellpadding="0" cellspacing="0" border="0" width="100%">
<col width="5%"/>
<col width="95%"/>
<tr>
<td valign="top">
<p class="count">21.</p>
</td>
<td valign="top">
<p class="normal">Az USA által bevezetett kiegészítő acél‑ és alumíniumvámokra válaszul a Bizottság a 2018. június 20‑i (EU) 2018/886 végrehajtási rendeletben kezdetben 25%‑os, később 50%‑os kiegészítő vámokat vezetett be az USA‑ból származó „tipikus” termékekre, amely vámok a Harley‑Davidson által gyártott motorkerékpárokra is vonatkoznak.</p>
</td>
</tr>
</table>
    <table cellpadding="0" cellspacing="0" border="0" width="100%">
<col width="5%"/>
<col width="95%"/>
<tr>
<td valign="top">
<p class="count">22.</p>
</td>
<td valign="top">
<p class="normal">A Harley‑Davidson 2018. június 25‑én az Egyesült Államok Értékpapír‑ és Tőzsdebizottságához (SEC) benyújtott úgynevezett „Form 8‑K Current Report” (a továbbiakban: 8‑K formanyomtatvány) útján tájékoztatta részvényeseit az e kiegészítő vámok által az üzleti tevékenységére gyakorolt következményekről. Ebben a Harley‑Davidson bejelentette, hogy „[e] tarifális teher jelentős költségének hosszú távú fedezése érdekében […] programot fog kidolgozni arra vonatkozóan, hogy a tarifális teher elkerülése érdekében [az Unióba] szánt motorkerékpárok gyártását az Egyesült Államokból a nemzetközi létesítményeibe helyezze át”. (<span class="note footnote notemarker">
<a id="c-12" href="#t-12">12</a>
</span>) A Harley‑Davidson ezután az uniós piacra szánt motorkerékpárjainak gyártását egy thaiföldi üzembe helyezte át.</p>
</td>
</tr>
</table>
    <table cellpadding="0" cellspacing="0" border="0" width="100%">
<col width="5%"/>
<col width="95%"/>
<tr>
<td valign="top">
<p class="count">23.</p>
</td>
<td valign="top">
<p class="normal">2019. január 25‑én a fellebbezők két hivatalos kérelmet nyújtottak be a belga hatóságokhoz a Thaiföldön gyártott két motorkerékpár‑család motorkerékpárjait érintő kötelező érvényű származási felvilágosításra vonatkozóan. Bár a Bizottság kétségeit fejezte ki azzal kapcsolatban, hogy a thaiföldi származás elismerhető‑e, a belga hatóságok 2019. június 24‑én két kötelező érvényű származási felvilágosításra vonatkozó határozatot hoztak, amelyekben Thaiföldet állapították meg a két Harley‑Davidson motorkerékpár‑család motorkerékpárjainak származási országaként.</p>
</td>
</tr>
</table>
    <table cellpadding="0" cellspacing="0" border="0" width="100%">
<col width="5%"/>
<col width="95%"/>
<tr>
<td valign="top">
<p class="count">24.</p>
</td>
<td valign="top">
<p class="normal">A Bizottság 2019. augusztus 21‑én tudomást szerzett erről, és 2021. március 31‑én elfogadta a bizonyos kötelező érvényű származási felvilágosításra vonatkozó határozatok érvényességéről szóló, (EU) 2021/563 vitatott végrehajtási határozatot. (<span class="note footnote notemarker">
<a id="c-13" href="#t-13">13</a>
</span>) E végrehajtási határozattal kötelezte a belga hatóságokat a határozatok visszavonására. A belga hatóságok eleget tettek ennek a végrehajtási határozatnak, és 2021. április 16‑i levelükben visszavonták a két határozatot.</p>
</td>
</tr>
</table>
    <table cellpadding="0" cellspacing="0" border="0" width="100%">
<col width="5%"/>
<col width="95%"/>
<tr>
<td valign="top">
<p class="count">B.</p>
</td>
<td valign="top">
<p class="normal">A megtámadott ítélet</p>
</td>
</tr>
</table>
    <table cellpadding="0" cellspacing="0" border="0" width="100%">
<col width="5%"/>
<col width="95%"/>
<tr>
<td valign="top">
<p class="count">25.</p>
</td>
<td valign="top">
<p class="normal">A fellebbezők a 2021. június 11‑én benyújtott keresetlevelükben a vitatott végrehajtási határozat megsemmisítését kérték.</p>
</td>
</tr>
</table>
    <table cellpadding="0" cellspacing="0" border="0" width="100%">
<col width="5%"/>
<col width="95%"/>
<tr>
<td valign="top">
<p class="count">26.</p>
</td>
<td valign="top">
<p class="normal">Keresetük alátámasztására öt jogalapot jelöltek meg. Először is szerintük a Bizottság lényeges eljárási szabályokat sértett meg, nevezetesen a vitatott végrehajtási határozat nem megfelelő indokolásával és a Bizottság tanácsadó bizottsága eljárásának megsértésével. Másodszor, a vitatott végrehajtási határozat a Bizottság nyilvánvaló ténybeli értékelési hibáján alapul. Harmadszor, a Bizottság visszaélt a Vámkódex 34. cikkének (11) bekezdésében biztosított visszavonási hatáskörével, mivel tévesen értelmezte a 2015/2446 felhatalmazáson alapuló rendelet 33. cikkét. Negyedszer, a 2015/2446 felhatalmazáson alapuló rendelet összeegyeztethetetlen az EUMSZ 290. cikk szerinti felhatalmazás feltételeivel. Ötödször, a vitatott végrehajtási határozat sérti az uniós jog általános elveit és az Európai Unió Alapjogi Chartáját.</p>
</td>
</tr>
</table>
    <table cellpadding="0" cellspacing="0" border="0" width="100%">
<col width="5%"/>
<col width="95%"/>
<tr>
<td valign="top">
<p class="count">27.</p>
</td>
<td valign="top">
<p class="normal">A Törvényszék a 2023. március 1‑jei megtámadott ítéletében elutasította a keresetet, és a fellebbezőket kötelezte a jogvita költségeinek viselésére.</p>
</td>
</tr>
</table>
    <table cellpadding="0" cellspacing="0" border="0" width="100%">
<col width="5%"/>
<col width="95%"/>
<tr>
<td valign="top">
<p class="count">IV.</p>
</td>
<td valign="top">
<p class="normal">A Bíróság előtti eljárás és a felek kérelmei</p>
</td>
</tr>
</table>
    <table cellpadding="0" cellspacing="0" border="0" width="100%">
<col width="5%"/>
<col width="95%"/>
<tr>
<td valign="top">
<p class="count">28.</p>
</td>
<td valign="top">
<p class="normal">A fellebbezők 2023. május 11‑én nyújtották be a jelen fellebbezést, amelyben azt kérik, hogy a Bíróság:</p>
</td>
</tr>
</table>
    <table cellpadding="0" cellspacing="0" border="0" width="100%">
<col width="5%"/>
<col width="95%"/>
<tr>
<td valign="top">
<p class="count">–</p>
</td>
<td valign="top">
<p class="normal">helyezze hatályon kívül a megtámadott ítéletet;</p>
</td>
</tr>
</table>
    <table cellpadding="0" cellspacing="0" border="0" width="100%">
<col width="5%"/>
<col width="95%"/>
<tr>
<td valign="top">
<p class="count">–</p>
</td>
<td valign="top">
<p class="normal">semmisítse meg a vitatott végrehajtási határozatot; és</p>
</td>
</tr>
</table>
    <table cellpadding="0" cellspacing="0" border="0" width="100%">
<col width="5%"/>
<col width="95%"/>
<tr>
<td valign="top">
<p class="count">–</p>
</td>
<td valign="top">
<p class="normal">kötelezze a Bizottságot a fellebbezőknek a Bíróság és a Törvényszék előtt felmerült költségei viselésére.</p>
</td>
</tr>
</table>
    <table cellpadding="0" cellspacing="0" border="0" width="100%">
<col width="5%"/>
<col width="95%"/>
<tr>
<td valign="top">
<p class="count">29.</p>
</td>
<td valign="top">
<p class="normal">Az Európai Bizottság azt kéri, hogy a Bíróság:</p>
</td>
</tr>
</table>
    <table cellpadding="0" cellspacing="0" border="0" width="100%">
<col width="5%"/>
<col width="95%"/>
<tr>
<td valign="top">
<p class="count">–</p>
</td>
<td valign="top">
<p class="normal">utasítsa el a fellebbezést, és</p>
</td>
</tr>
</table>
    <table cellpadding="0" cellspacing="0" border="0" width="100%">
<col width="5%"/>
<col width="95%"/>
<tr>
<td valign="top">
<p class="count">–</p>
</td>
<td valign="top">
<p class="normal">kötelezze a fellebbezőket a költségek viselésére.</p>
</td>
</tr>
</table>
    <table cellpadding="0" cellspacing="0" border="0" width="100%">
<col width="5%"/>
<col width="95%"/>
<tr>
<td valign="top">
<p class="count">30.</p>
</td>
<td valign="top">
<p class="normal">Az eljárás résztvevői írásban fejtették ki álláspontjukat. Az eljárási szabályzat 76. cikkének (2) bekezdése alapján a Bíróság mellőzte a tárgyalás tartását, mivel úgy ítélte meg, hogy elegendő információval rendelkezik.</p>
</td>
</tr>
</table>
    <table cellpadding="0" cellspacing="0" border="0" width="100%">
<col width="5%"/>
<col width="95%"/>
<tr>
<td valign="top">
<p class="count">V.</p>
</td>
<td valign="top">
<p class="normal">A jogkérdésről</p>
</td>
</tr>
</table>
    <table cellpadding="0" cellspacing="0" border="0" width="100%">
<col width="5%"/>
<col width="95%"/>
<tr>
<td valign="top">
<p class="count">31.</p>
</td>
<td valign="top">
<p class="normal">A jelen jogvita alapja, hogy a Bizottság megtagadta Thaiföld elismerését azon motorkerékpárok származási helyeként, amelyek utolsó feldolgozása vagy megmunkálása ott történt a Harley‑Davidson részéről.</p>
</td>
</tr>
</table>
    <table cellpadding="0" cellspacing="0" border="0" width="100%">
<col width="5%"/>
<col width="95%"/>
<tr>
<td valign="top">
<p class="count">32.</p>
</td>
<td valign="top">
<p class="normal">A Vámkódex 60. cikkének (2) bekezdése úgy rendelkezik, hogy az olyan árut, amelynek előállítása egynél több országot vagy területet érint, abból az országból vagy arról a területről származónak kell tekinteni, ahol az áru utolsó olyan lényeges, gazdaságilag indokolt feldolgozása vagy megmunkálása történt – egy e célra felszerelt vállalkozás területén –, amely új termék előállítását eredményezi, vagy az előállítás fontos szakaszát képezi.</p>
</td>
</tr>
</table>
    <table cellpadding="0" cellspacing="0" border="0" width="100%">
<col width="5%"/>
<col width="95%"/>
<tr>
<td valign="top">
<p class="count">33.</p>
</td>
<td valign="top">
<p class="normal">A félreértések elkerülése érdekében le kell szögezni, hogy a felek nem vitatják, hogy a Harley‑Davidson Thaiföldön tényleges feldolgozást vagy megmunkálást végez‑e, azaz, hogy ez utóbbi a Vámkódex 60. cikkének (2) bekezdése értelmében olyan lényegesnek minősül‑e, hogy főszabály szerint indokolja a thaiföldi származás feltevését. A belga hatóságok ugyan azt állítják, hogy ezt ellenőrizték, mielőtt megállapították volna ezt a származást. (<span class="note footnote notemarker">
<a id="c-14" href="#t-14">14</a>
</span>) Sem a Bizottság, sem a Törvényszék nem nyilatkozott azonban erről a kérdésről.</p>
</td>
</tr>
</table>
    <table cellpadding="0" cellspacing="0" border="0" width="100%">
<col width="5%"/>
<col width="95%"/>
<tr>
<td valign="top">
<p class="count">34.</p>
</td>
<td valign="top">
<p class="normal">Ellenkezőleg, a Törvényszék a Bizottság azon álláspontját erősítette meg, miszerint a Thaiföldön végzett feldolgozás vagy megmunkálás gazdaságilag nem indokolt a 2015/2446 felhatalmazáson alapuló rendelet 33. cikkének első bekezdése alapján.</p>
</td>
</tr>
</table>
    <table cellpadding="0" cellspacing="0" border="0" width="100%">
<col width="5%"/>
<col width="95%"/>
<tr>
<td valign="top">
<p class="count">35.</p>
</td>
<td valign="top">
<p class="normal">A 2015/2446 felhatalmazáson alapuló rendelet 33. cikkének első bekezdése alapján egy másik országban vagy területen végzett bármely feldolgozási vagy megmunkálási művelet gazdaságilag nem tekinthető indokoltnak, ha a rendelkezésre álló tények alapján megállapítást nyer, hogy a művelet célja a Vámkódex 59. cikkében (<span class="note footnote notemarker">
<a id="c-15" href="#t-15">15</a>
</span>) említett intézkedések alkalmazásának elkerülése volt.</p>
</td>
</tr>
</table>
    <table cellpadding="0" cellspacing="0" border="0" width="100%">
<col width="5%"/>
<col width="95%"/>
<tr>
<td valign="top">
<p class="count">36.</p>
</td>
<td valign="top">
<p class="normal">A Harley‑Davidson saját nyilatkozataira figyelemmel a Bizottság álláspontja első pillantásra megalapozott, mivel a megtámadott ítélet 26. pontja szerint a vállalkozás a 8‑K formanyomtatványban kifejezetten bejelentette, hogy a gyártás Thaiföldre történő áthelyezésének célja „a tarifális teher elkerülése”.</p>
</td>
</tr>
</table>
    <table cellpadding="0" cellspacing="0" border="0" width="100%">
<col width="5%"/>
<col width="95%"/>
<tr>
<td valign="top">
<p class="count">37.</p>
</td>
<td valign="top">
<p class="normal">Hangsúlyozni kell azonban, hogy a 2015/2446 felhatalmazáson alapuló rendelet 33. cikke első bekezdésének, a vitatott végrehajtási határozatnak és a megtámadott ítéletnek csak a német nyelvű változata utal a vám „megkerülésére” („zu umgehen”). E kifejezés angol fordítása „to circumvent”, francia fordítása pedig „contourner” lenne.</p>
</td>
</tr>
</table>
    <table cellpadding="0" cellspacing="0" border="0" width="100%">
<col width="5%"/>
<col width="95%"/>
<tr>
<td valign="top">
<p class="count">38.</p>
</td>
<td valign="top">
<p class="normal">Nem lenne kifogásolható a 2015/2446 felhatalmazáson alapuló rendelet 33. cikkének első bekezdését a német nyelvű változat értelmében a megkerülés tilalmaként értelmezni (<span class="note footnote notemarker">
<a id="c-16" href="#t-16">16</a>
</span>). Egy szabályozás megkerülése azonban csak akkor feltételezhető, ha azt a céljának megfelelően alkalmazni kell, az alkalmazás azonban mégis akadályokba ütközik. (<span class="note footnote notemarker">
<a id="c-17" href="#t-17">17</a>
</span>) A következőkben bemutatom, hogy a gyártás Thaiföldre történő áthelyezésének elismerése nem sérti a jelenlegi vámok célját.</p>
</td>
</tr>
</table>
    <table cellpadding="0" cellspacing="0" border="0" width="100%">
<col width="5%"/>
<col width="95%"/>
<tr>
<td valign="top">
<p class="count">39.</p>
</td>
<td valign="top">
<p class="normal">A három szöveg minden más nyelvi változatában azonban először a Bizottság, majd a Törvényszék olyan kifejezéseket használ, mint az angol „to avoid” (<span class="note footnote notemarker">
<a id="c-18" href="#t-18">18</a>
</span>) vagy a francia „éviter”, (<span class="note footnote notemarker">
<a id="c-19" href="#t-19">19</a>
</span>) amelyeket németül inkább „zu vermeiden”‑nek (elkerülni) kellene fordítani. A Harley‑Davidson a 8‑K formanyomtatványon maga is a „to avoid the tariff burden” („a tarifális teher elkerülése érdekében”) kifejezést használta.</p>
</td>
</tr>
</table>
    <table cellpadding="0" cellspacing="0" border="0" width="100%">
<col width="5%"/>
<col width="95%"/>
<tr>
<td valign="top">
<p class="count">40.</p>
</td>
<td valign="top">
<p class="normal">A Törvényszék és a Bizottság így a 2015/2446 felhatalmazáson alapuló rendelet 33. cikkének első bekezdését elkerülési tilalomnak minősíti. A megkerülés tilalmához képest ennek lényegesen szélesebb hatálya lenne: kivétel nélkül minden olyan intézkedésre kiterjedne, amely valamely vám elkerülésére irányul, anélkül hogy a vám célja releváns lenne.</p>
</td>
</tr>
</table>
    <table cellpadding="0" cellspacing="0" border="0" width="100%">
<col width="5%"/>
<col width="95%"/>
<tr>
<td valign="top">
<p class="count">41.</p>
</td>
<td valign="top">
<p class="normal">Meglepő egy ilyen tilalom feltevése, különösen a gazdasági indokoltság konkretizálásaként való megfogalmazása miatt, mivel a 25%‑os vagy akár 50%‑os tarifális teher elkerülése prima facie legitim gazdasági cél.</p>
</td>
</tr>
</table>
    <table cellpadding="0" cellspacing="0" border="0" width="100%">
<col width="5%"/>
<col width="95%"/>
<tr>
<td valign="top">
<p class="count">42.</p>
</td>
<td valign="top">
<p class="normal">Az alábbiakban kifejtem, hogy a fellebbezők ezért jogosan kifogásolják a 2015/2446 felhatalmazáson alapuló rendelet 33. cikke első bekezdésének elkerülési tilalomként való értelmezését. E rendelkezést vagy másként kell értelmezni (első jogalap), vagy a Bizottságnak nem szabadott volna azt elfogadnia (második jogalap). Kevesebb eredménnyel kecsegtet ezzel szemben a harmadik jogalap, amellyel a fellebbezők a meghallgatáshoz való jog, a jogbiztonság és a bizalomvédelem állítólagos megsértésére hivatkoznak.</p>
</td>
</tr>
</table>
    <table cellpadding="0" cellspacing="0" border="0" width="100%">
<col width="5%"/>
<col width="95%"/>
<tr>
<td valign="top">
<p class="count">A.</p>
</td>
<td valign="top">
<p class="normal">Első jogalap – a 2015/2446 felhatalmazáson alapuló rendelet 33. cikke első bekezdésének értelmezése</p>
</td>
</tr>
</table>
    <table cellpadding="0" cellspacing="0" border="0" width="100%">
<col width="5%"/>
<col width="95%"/>
<tr>
<td valign="top">
<p class="count">43.</p>
</td>
<td valign="top">
<p class="normal">Az első jogalapban a fellebbezők ugyan a Törvényszéknek a 2015/2446 felhatalmazáson alapuló rendelet 33. cikke első bekezdésének értelmezésére és alkalmazására vonatkozó számos megállapítását (<span class="note footnote notemarker">
<a id="c-20" href="#t-20">20</a>
</span>) kifogásolják. Ezek mindegyike azonban a megtámadott ítélet 62. pontjában, de az 57. pontjában is kifejtett központi megfontoláson alapul, nevezetesen azon, hogy e rendelkezés szerint a vám elkerülésének célja már elegendő ahhoz, hogy kizárja a szóban forgó intézkedés gazdasági indokoltságát. A Törvényszék tehát az elkerülés tilalmának tekinti e rendelkezést.</p>
</td>
</tr>
</table>
    <table cellpadding="0" cellspacing="0" border="0" width="100%">
<col width="5%"/>
<col width="95%"/>
<tr>
<td valign="top">
<p class="count">44.</p>
</td>
<td valign="top">
<p class="normal">Ezen nem változtat az, hogy a megtámadott ítélet német nyelvű változata az „umgehen” kifejezést használja, mivel az ítéletnek az angol eljárási nyelvű hiteles szövege a „to avoid” kifejezést használja, a francia nyelvű változatban, azaz a Törvényszék munkanyelvén pedig az „éviter” kifejezést. A Törvényszék egyebekben nem vizsgálja, hogy a Harley‑Davidson meg akarja‑e kerülni a vámot, hanem megelégszik az elkerülés céljának a megállapításával.</p>
</td>
</tr>
</table>
    <table cellpadding="0" cellspacing="0" border="0" width="100%">
<col width="5%"/>
<col width="95%"/>
<tr>
<td valign="top">
<p class="count">45.</p>
</td>
<td valign="top">
<p class="normal">Az első jogalap első részében a fellebbezők azt állítják, hogy a Törvényszék ezen értelmezése nem veszi figyelembe a 2015/2446 felhatalmazáson alapuló rendelet 33. cikke első bekezdésének célját és rendszertani összefüggéseit. A második részben a Törvényszék azon értelmezésének eredményét kifogásolják, miszerint a kiegészítő vámokra való gazdaságilag motivált reagálás gyakorlatilag kizárt. A harmadik rész pedig a bizonyítási teherrel kapcsolatos következmények ellen irányul, amelyek azt eredményezik, hogy az érintett vállalkozásnak teljesen más fő célt kell bizonyítania, ha a gyártás áthelyezésére a kiegészítő vámok kivetésével időbeli összefüggésben kerül sor.</p>
</td>
</tr>
</table>
    <table cellpadding="0" cellspacing="0" border="0" width="100%">
<col width="5%"/>
<col width="95%"/>
<tr>
<td valign="top">
<p class="count">46.</p>
</td>
<td valign="top">
<p class="normal">Ez az érv meggyőző, amint azt a 2015/2446 felhatalmazáson alapuló rendelet 33. cikke első bekezdésének a hagyományos értelmezési módszerek alapján történő vizsgálata is mutatja.</p>
</td>
</tr>
</table>
    <table cellpadding="0" cellspacing="0" border="0" width="100%">
<col width="5%"/>
<col width="95%"/>
<tr>
<td valign="top">
<p class="count">1.</p>
</td>
<td valign="top">
<p class="normal">A szöveg</p>
</td>
</tr>
</table>
    <table cellpadding="0" cellspacing="0" border="0" width="100%">
<col width="5%"/>
<col width="95%"/>
<tr>
<td valign="top">
<p class="count">47.</p>
</td>
<td valign="top">
<p class="normal">A 2015/2446 felhatalmazáson alapuló rendelet 33. cikke első bekezdésének szövegét illetően hangsúlyozni kell a nyelvi változatok és a gazdasági indokoltság fogalma közötti, fent már említett különbségeket.</p>
</td>
</tr>
</table>
    <table cellpadding="0" cellspacing="0" border="0" width="100%">
<col width="5%"/>
<col width="95%"/>
<tr>
<td valign="top">
<p class="count">a)</p>
</td>
<td valign="top">
<p class="normal">Az eltérő nyelvi változatok</p>
</td>
</tr>
</table>
    <table cellpadding="0" cellspacing="0" border="0" width="100%">
<col width="5%"/>
<col width="95%"/>
<tr>
<td valign="top">
<p class="count">48.</p>
</td>
<td valign="top">
<p class="normal">A 2015/2446 felhatalmazáson alapuló rendelet 33. cikke első bekezdésének szövegét illetően már bemutattam, hogy a német nyelvű változat a megkerülés tilalmaként, míg az összes többi nyelvi változat az elkerülés tilalmaként van megfogalmazva. (<span class="note footnote notemarker">
<a id="c-21" href="#t-21">21</a>
</span>)
      </p>
</td>
</tr>
</table>
    <table cellpadding="0" cellspacing="0" border="0" width="100%">
<col width="5%"/>
<col width="95%"/>
<tr>
<td valign="top">
<p class="count">49.</p>
</td>
<td valign="top">
<p class="normal">Bár a 2015/2446 felhatalmazáson alapuló rendelet 33. cikke első bekezdésének német nyelvű változata elszigetelt, azt nem nyomhatja el minden további nélkül a többi nyelvi változat, mivel egyik nyelvi változat sem élvez elsőbbséget más nyelvi változatokkal szemben. (<span class="note footnote notemarker">
<a id="c-22" href="#t-22">22</a>
</span>) Ellenkezőleg, azokat egységesen kell értelmezni. (<span class="note footnote notemarker">
<a id="c-23" href="#t-23">23</a>
</span>) Ezért ilyen esetekben különös jelentőséggel bír a rendelkezés általános rendszere és célja, (<span class="note footnote notemarker">
<a id="c-24" href="#t-24">24</a>
</span>) valamint bizonyos körülmények között a rendelkezés keletkezése is (<span class="note footnote notemarker">
<a id="c-25" href="#t-25">25</a>
</span>).</p>
</td>
</tr>
</table>
    <table cellpadding="0" cellspacing="0" border="0" width="100%">
<col width="5%"/>
<col width="95%"/>
<tr>
<td valign="top">
<p class="count">b)</p>
</td>
<td valign="top">
<p class="normal">A gazdasági indokoltság</p>
</td>
</tr>
</table>
    <table cellpadding="0" cellspacing="0" border="0" width="100%">
<col width="5%"/>
<col width="95%"/>
<tr>
<td valign="top">
<p class="count">50.</p>
</td>
<td valign="top">
<p class="normal">Ezen túlmenően emlékeztetni kell arra, hogy a 2015/2446 felhatalmazáson alapuló rendelet 33. cikkének első bekezdése az elkerülés vagy megkerülés céljából arra következtet, hogy a szóban forgó feldolgozási vagy megmunkálási művelet nem tekinthető gazdaságilag indokoltnak.</p>
</td>
</tr>
</table>
    <table cellpadding="0" cellspacing="0" border="0" width="100%">
<col width="5%"/>
<col width="95%"/>
<tr>
<td valign="top">
<p class="count">51.</p>
</td>
<td valign="top">
<p class="normal">Igaz, hogy nem minden gazdasági érdek indokolhat valamely intézkedést. Az indokoltság fogalma ugyanis jogilag elismert nyomós érdeket feltételez. Ez általában hiányzik a jogellenes intézkedések vagy a szabályozásoknak – például a vámoknak – a céljukkal ellentétes megkerülése (<span class="note footnote notemarker">
<a id="c-26" href="#t-26">26</a>
</span>) esetén.</p>
</td>
</tr>
</table>
    <table cellpadding="0" cellspacing="0" border="0" width="100%">
<col width="5%"/>
<col width="95%"/>
<tr>
<td valign="top">
<p class="count">52.</p>
</td>
<td valign="top">
<p class="normal">A tarifális terhek puszta elkerülése viszont sem önmagában nem jogellenes, sem más okokból nem kifogásolható. Ezzel szemben – amint arra a fellebbezők rámutatnak – a Bíróság a héajog területén elismerte, hogy az adóalanynak főszabály szerint joga van az üzleti tevékenység folytatásának legkevésbé adóztatott módját választani. (<span class="note footnote notemarker">
<a id="c-27" href="#t-27">27</a>
</span>) Ezért az adóalanyok általában szabadon választhatják meg azt a szervezeti struktúrát és azokat a szerződéses feltételeket, amelyeket a legmegfelelőbbnek ítélnek gazdasági tevékenységük végzéséhez és adóterheik csökkentéséhez. (<span class="note footnote notemarker">
<a id="c-28" href="#t-28">28</a>
</span>)
      </p>
</td>
</tr>
</table>
    <table cellpadding="0" cellspacing="0" border="0" width="100%">
<col width="5%"/>
<col width="95%"/>
<tr>
<td valign="top">
<p class="count">53.</p>
</td>
<td valign="top">
<p class="normal">A jelen esetben az elkerülés tilalmának alkalmazása jelentős beavatkozást jelentene a Harley‑Davidson versenyhelyzetébe. A 25%‑os vagy akár 50%‑os kiegészítő vám jelentősen csökkenti az értékesítési lehetőségeket. A 8‑K formanyomtatványban a Harley‑Davidson a 25%‑os kiegészítő vámok motorkerékpáronkénti átlagos terhét 2200 amerikai dollárra (USD), a vállalkozást érő éves terhet pedig körülbelül 90–100 millió USD‑re becsüli. Igencsak kétséges, hogy az e vám elkerülésétől eltérő egyéb intézkedéseknek hasonló hatása lenne az érintett termékek árára és versenyhelyzetére. Egy ilyen teher ezért gazdaságilag indokolhatja az elkerülése érdekében felmerülő magas költségeket.</p>
</td>
</tr>
</table>
    <table cellpadding="0" cellspacing="0" border="0" width="100%">
<col width="5%"/>
<col width="95%"/>
<tr>
<td valign="top">
<p class="count">54.</p>
</td>
<td valign="top">
<p class="normal">A gyártás áthelyezésének alapvető gazdasági indokoltságát az is szemlélteti, ha összehasonlítunk egy olyan vállalkozást, amely a kiegészítő vámok bevezetésére adott közvetlen reakcióként áthelyezi az áruk utolsó lényeges feldolgozását vagy megmunkálását az érintett országból egy másik országba, más vállalkozásokkal, amelyek ott tartják fenn az ilyen jellegű gyártást. Ha ezek a vállalkozások már korábban így tettek, vagy később – esetleg kimondatlanul a kiegészítő vámok hatása alatt – első alkalommal létesítettek ott azonos jellegű gyártást, akkor a 2015/2446 felhatalmazáson alapuló rendelet 33. cikkének első bekezdése ugyanis nem vethető fel velük szemben, még akkor sem, ha azt az elkerülés tilalmaként értelmezzük. Gazdasági szempontból azonban nem különböznek egymástól ezek a vállalkozások.</p>
</td>
</tr>
</table>
    <table cellpadding="0" cellspacing="0" border="0" width="100%">
<col width="5%"/>
<col width="95%"/>
<tr>
<td valign="top">
<p class="count">55.</p>
</td>
<td valign="top">
<p class="normal">A 2015/2446 felhatalmazáson alapuló rendelet 33. cikke első bekezdésének az elkerülés tilalmaként történő értelmezése így nem a gazdasági indokoltság fogalmának pontosítását eredményezi, hanem azt a jelentésével ellentétesen erősen korlátozza.</p>
</td>
</tr>
</table>
    <table cellpadding="0" cellspacing="0" border="0" width="100%">
<col width="5%"/>
<col width="95%"/>
<tr>
<td valign="top">
<p class="count">2.</p>
</td>
<td valign="top">
<p class="normal">A cél</p>
</td>
</tr>
</table>
    <table cellpadding="0" cellspacing="0" border="0" width="100%">
<col width="5%"/>
<col width="95%"/>
<tr>
<td valign="top">
<p class="count">56.</p>
</td>
<td valign="top">
<p class="normal">A 2015/2446 felhatalmazáson alapuló rendelet 33. cikke első bekezdésének az elkerülés tilalmaként történő értelmezése ellen szól e rendelkezésnek a (21) preambulumbekezdésben meghatározott célja is. A szabályozás célja ugyanis, hogy megelőzhető legyen a behozott áru származásának azzal a céllal történő manipulálása, hogy elkerüljék a kereskedelempolitikai intézkedések alkalmazását.</p>
</td>
</tr>
</table>
    <table cellpadding="0" cellspacing="0" border="0" width="100%">
<col width="5%"/>
<col width="95%"/>
<tr>
<td valign="top">
<p class="count">57.</p>
</td>
<td valign="top">
<p class="normal">Ami a 2015/2446 felhatalmazáson alapuló rendelet (21) preambulumbekezdésének német nyelvű változatában használt „Umgehung” (megkerülés) kifejezést illeti, arra ugyanaz vonatkozik, mint a 33. cikk első bekezdésében használt e kifejezésre. (<span class="note footnote notemarker">
<a id="c-29" href="#t-29">29</a>
</span>)
      </p>
</td>
</tr>
</table>
    <table cellpadding="0" cellspacing="0" border="0" width="100%">
<col width="5%"/>
<col width="95%"/>
<tr>
<td valign="top">
<p class="count">58.</p>
</td>
<td valign="top">
<p class="normal">A 2015/2446 felhatalmazáson alapuló rendelet (21) preambulumbekezdésének minden nyelvi változata (<span class="note footnote notemarker">
<a id="c-30" href="#t-30">30</a>
</span>) szerint azonban a 33. cikk célja csak az, hogy megakadályozza a behozott áru származásának manipulálását.</p>
</td>
</tr>
</table>
    <table cellpadding="0" cellspacing="0" border="0" width="100%">
<col width="5%"/>
<col width="95%"/>
<tr>
<td valign="top">
<p class="count">59.</p>
</td>
<td valign="top">
<p class="normal">Etimológiailag nézve a manipuláció kifejezés a kéz – latinul manus – használatára utal, tágabb értelemben egy dolog kezelésére vagy megmunkálására, ami néhány nyelvben gyakorlati használatban is kifejeződik. (<span class="note footnote notemarker">
<a id="c-31" href="#t-31">31</a>
</span>) Kizártnak tűnik azonban, hogy a 2015/2446 felhatalmazáson alapuló rendelet (21) preambulumbekezdésében szereplő kifejezésnek ez legyen a jelentése, mivel nem a származási hely kezeléséről vagy megmunkálásáról, még kevésbé a kéz használatáról van szó.</p>
</td>
</tr>
</table>
    <table cellpadding="0" cellspacing="0" border="0" width="100%">
<col width="5%"/>
<col width="95%"/>
<tr>
<td valign="top">
<p class="count">60.</p>
</td>
<td valign="top">
<p class="normal">Épp ellenkezőleg, abból kell kiindulni, hogy a gyakrabban használt – gyakran megtévesztésen keresztül történő – befolyásolásnak (<span class="note footnote notemarker">
<a id="c-32" href="#t-32">32</a>
</span>) kell érteni. Ebben az értelemben a piaci visszaélésekről szóló rendelet (<span class="note footnote notemarker">
<a id="c-33" href="#t-33">33</a>
</span>) 12. cikke és I. melléklete számos esetre vonatkozóan meghatározza a pénzügyi piacok (tiltott) manipulációjának fogalmát, különösen a hamis vagy félrevezető jelzések adását (a 12. cikk (1) bekezdése a) pontjának i. alpontja és c) pontja) és a fiktív eszközhöz vagy a megtévesztés vagy félrevezetés egyéb formájához való folyamodást (a 12. cikk (1) bekezdésének b) és d) pontja). A manipuláció fogalmát más uniós szabályozás is összekapcsolja a megtévesztés fogalmával. (<span class="note footnote notemarker">
<a id="c-34" href="#t-34">34</a>
</span>) Végezetül, kartelljogi jogsértések esetén ugyancsak gyakrabban van szó manipulációról, (<span class="note footnote notemarker">
<a id="c-35" href="#t-35">35</a>
</span>) általában az árak tekintetében.</p>
</td>
</tr>
</table>
    <table cellpadding="0" cellspacing="0" border="0" width="100%">
<col width="5%"/>
<col width="95%"/>
<tr>
<td valign="top">
<p class="count">61.</p>
</td>
<td valign="top">
<p class="normal">A 2015/2446 felhatalmazáson alapuló rendelet (21) preambulumbekezdése tehát azt mutatja, hogy a 33. cikk első bekezdésének nem célja, hogy pusztán a vámok elkerülése miatt kizárja az utolsó lényeges feldolgozás vagy megmunkálás gazdasági indokoltságát, hanem csak akkor, ha ez a származás manipulálásával valósul meg.</p>
</td>
</tr>
</table>
    <table cellpadding="0" cellspacing="0" border="0" width="100%">
<col width="5%"/>
<col width="95%"/>
<tr>
<td valign="top">
<p class="count">3.</p>
</td>
<td valign="top">
<p class="normal">Rendszertani összefüggések</p>
</td>
</tr>
</table>
    <table cellpadding="0" cellspacing="0" border="0" width="100%">
<col width="5%"/>
<col width="95%"/>
<tr>
<td valign="top">
<p class="count">62.</p>
</td>
<td valign="top">
<p class="normal">Rendszertani szempontból ki kell térni arra, hogy a Bizottság a 2015/2446 felhatalmazáson alapuló rendelet 33. cikkének első bekezdését felhatalmazáson alapuló hatáskör gyakorlása keretében fogadta el, valamint a szóban forgó vámok tárgyára és céljára, illetve a 33. cikk harmadik bekezdésében foglalt kiegészítő származási szabályokra.</p>
</td>
</tr>
</table>
    <table cellpadding="0" cellspacing="0" border="0" width="100%">
<col width="5%"/>
<col width="95%"/>
<tr>
<td valign="top">
<p class="count">a)</p>
</td>
<td valign="top">
<p class="normal">A felhatalmazáson alapuló hatáskör korlátai</p>
</td>
</tr>
</table>
    <table cellpadding="0" cellspacing="0" border="0" width="100%">
<col width="5%"/>
<col width="95%"/>
<tr>
<td valign="top">
<p class="count">63.</p>
</td>
<td valign="top">
<p class="normal">A 2015/2446 felhatalmazáson alapuló rendelet elfogadásakor a Bizottság felhatalmazáson alapuló hatáskörrel élt. Mivel ez az EUMSZ 290. cikk (1) bekezdése alapján egyes nem alapvető rendelkezések kiegészítésére vagy módosítására korlátozódik, a 2015/2446 felhatalmazáson alapuló rendelet 33. cikkét úgy kell értelmezni, hogy ne kerüljön sor a Vámkódex 60. cikke (2) bekezdésének lényeges módosítására. Ellenkező esetben a 33. cikk érvénytelen lenne.</p>
</td>
</tr>
</table>
    <table cellpadding="0" cellspacing="0" border="0" width="100%">
<col width="5%"/>
<col width="95%"/>
<tr>
<td valign="top">
<p class="count">64.</p>
</td>
<td valign="top">
<p class="normal">A Vámkódex 60. cikkének (2) bekezdéséből kivehető, hogy az Unió nem minden utolsó lényeges feldolgozási vagy megmunkálási műveletet ismer el a származási hely alapjaként. Ellenkezőleg, annak gazdaságilag indokolt intézkedésnek kell lennie. A 62. cikk egyébként kifejezetten felhatalmazza a Bizottságot arra, hogy szabályokat határozzon meg, amelyek alapján úgy kell tekinteni, hogy a 60. cikk (2) bekezdésével összhangban az áru feldolgozása vagy megmunkálása egy adott országban vagy területen történt.</p>
</td>
</tr>
</table>
    <table cellpadding="0" cellspacing="0" border="0" width="100%">
<col width="5%"/>
<col width="95%"/>
<tr>
<td valign="top">
<p class="count">65.</p>
</td>
<td valign="top">
<p class="normal">Így a Bizottság felhatalmazást kapott arra, hogy a 2015/2446 felhatalmazáson alapuló rendelet 33. cikkének első bekezdésével pontosítsa a „gazdasági indokoltság” jelentését. A Bizottság az EUMSZ 290. cikk (1) bekezdésével összhangban azonban nem tulajdoníthatott új jelentést a gazdasági indokoltság fogalmának, mivel ez jelentősen megváltoztatná, különösen leszűkítené a Vámkódex 60. cikke (2) bekezdésének hatályát.</p>
</td>
</tr>
</table>
    <table cellpadding="0" cellspacing="0" border="0" width="100%">
<col width="5%"/>
<col width="95%"/>
<tr>
<td valign="top">
<p class="count">66.</p>
</td>
<td valign="top">
<p class="normal">Ha a 2015/2446 felhatalmazáson alapuló rendelet 33. cikkének első bekezdése már a vámok elkerülését is megakadályozza, akkor kétséges, hogy a Bizottság betartotta‑e hatáskörének ezt a korlátozását. Amint azt már kifejtettem, (<span class="note footnote notemarker">
<a id="c-36" href="#t-36">36</a>
</span>) a vámok elkerülése ugyanis gazdaságilag észszerű és jogszerű lehet.</p>
</td>
</tr>
</table>
    <table cellpadding="0" cellspacing="0" border="0" width="100%">
<col width="5%"/>
<col width="95%"/>
<tr>
<td valign="top">
<p class="count">67.</p>
</td>
<td valign="top">
<p class="normal">Ha azonban e rendelkezés csak a vámok megkerülését vagy a származás manipulálását tiltja, akkor nincs okunk azt gondolni, hogy a Bizottság túllépte a felhatalmazáson alapuló hatáskörét. Sem a megkerülés, sem a manipuláció nem indokolható gazdasági érdekkel.</p>
</td>
</tr>
</table>
    <table cellpadding="0" cellspacing="0" border="0" width="100%">
<col width="5%"/>
<col width="95%"/>
<tr>
<td valign="top">
<p class="count">b)</p>
</td>
<td valign="top">
<p class="normal">A kiegészítő vámok tárgya és célja</p>
</td>
</tr>
</table>
    <table cellpadding="0" cellspacing="0" border="0" width="100%">
<col width="5%"/>
<col width="95%"/>
<tr>
<td valign="top">
<p class="count">68.</p>
</td>
<td valign="top">
<p class="normal">A jogvita tárgyát képező vámok tárgya és célja is amellett szól, hogy a 2015/2446 felhatalmazáson alapuló rendelet 33. cikkének első bekezdését ne az elkerülés átfogó tilalmaként értelmezzük, hanem inkább a megkerülés tilalmára korlátozzuk ezt a rendelkezést.</p>
</td>
</tr>
</table>
    <table cellpadding="0" cellspacing="0" border="0" width="100%">
<col width="5%"/>
<col width="95%"/>
<tr>
<td valign="top">
<p class="count">69.</p>
</td>
<td valign="top">
<p class="normal">E vámok célja nem az egyes gyártók megterhelése. Különösen nem az Egyesült Államokban székhellyel rendelkező vállalkozások megterhelésére irányulnak.</p>
</td>
</tr>
</table>
    <table cellpadding="0" cellspacing="0" border="0" width="100%">
<col width="5%"/>
<col width="95%"/>
<tr>
<td valign="top">
<p class="count">70.</p>
</td>
<td valign="top">
<p class="normal">Ellenkezőleg, az Unió a 654/2014/EU rendeletnek megfelelően vetette ki ezeket a vámokat, válaszul egy másik ország, jelen esetben az Egyesült Államok által bevezetett kereskedelmi korlátozásokra (<span class="note footnote notemarker">
<a id="c-37" href="#t-37">37</a>
</span>). Az ilyen kiegészítő vámok célja, hogy a másik országot hátrányos helyzetbe hozza az ott előállított áruk versenyhelyzetének rontásával. E rendelet (3) preambulumbekezdése értelmében a cél, hogy az érintett ország megfeleljen a vonatkozó nemzetközi kereskedelmi szabályoknak, és így visszaálljon a kölcsönös előnyökkel járó helyzet. A vámok hatálya alá tartozó termékek vagy vállalkozások piaci helyzetét érintő hátrányok csak annyiban célzottak, amennyiben azok a származási országra gyakorolnak hatást.</p>
</td>
</tr>
</table>
    <table cellpadding="0" cellspacing="0" border="0" width="100%">
<col width="5%"/>
<col width="95%"/>
<tr>
<td valign="top">
<p class="count">71.</p>
</td>
<td valign="top">
<p class="normal">A kiegészítő vámok célja tehát elsősorban a gazdasági tevékenység csökkentése abban az országban, amely ellen a vámok irányulnak. A kiegészítő vámok tervezett hatása szempontjából lényegtelen, hogy e tevékenység az Unióban történő alacsonyabb áruértékesítés miatt csökken‑e, vagy azért, mert az érintett vállkozások gazdasági tevékenységüket más államokba helyezik át.</p>
</td>
</tr>
</table>
    <table cellpadding="0" cellspacing="0" border="0" width="100%">
<col width="5%"/>
<col width="95%"/>
<tr>
<td valign="top">
<p class="count">72.</p>
</td>
<td valign="top">
<p class="normal">Más szóval: a Harley‑Davidson a gyártás más országba történő áthelyezésével pontosan azt tette, ami a kiegészítő vámok célja volt.</p>
</td>
</tr>
</table>
    <table cellpadding="0" cellspacing="0" border="0" width="100%">
<col width="5%"/>
<col width="95%"/>
<tr>
<td valign="top">
<p class="count">73.</p>
</td>
<td valign="top">
<p class="normal">A Bizottság ugyan helyesen hivatkozott a Törvényszék előtt arra, hogy a jogvita tárgyát képező vámokat úgy számították ki, hogy azok nagyjából megegyezzenek az Egyesült Államok által az uniós árukra kivetett kiegészítő vámokkal. Ezt az egyensúlyt befolyásolja, ha a Harley‑Davidson úgy kerüli el a jelenlegi vámok alkalmazását az Unióba irányuló behozatalára, hogy az uniós piacot már nem az Egyesült Államokból, hanem Thaiföldről látja el. Ebben az esetben az Unió által hozott intézkedések első pillantásra kisebb súlyúnak tűnnek, mint az Egyesült Államok által hozott intézkedések. Ez azonban nem változtat azon a tényen, hogy a Harley‑Davidson a kiegészítő vámok miatt csökkentette a gazdasági tevékenységét az Egyesült Államokban. A jelen esetben nem szükséges eldönteni, hogy az egyensúly ezáltal ténylegesen sérült‑e, és hogy a Bizottság további vámok kivetésével helyreállíthatja‑e azt, ahogyan azt a fellebbezők állítják.</p>
</td>
</tr>
</table>
    <table cellpadding="0" cellspacing="0" border="0" width="100%">
<col width="5%"/>
<col width="95%"/>
<tr>
<td valign="top">
<p class="count">74.</p>
</td>
<td valign="top">
<p class="normal">Ezzel ellentétben nem lehet a 654/2014/EU rendelet szerinti vám célja, hogy hátrányt okozzon a kereskedelmi vitában nem érintett más országok gazdaságának, amelyekbe a vállalkozás a kiegészítő vámok elkerülése érdekében áthelyezi a gyártását. Ellenkezőleg, az ilyen hátrányok új kereskedelmi konfliktusokat okozhatnak, és sérthetik az Unió nemzetközi jogi kötelezettségeit.</p>
</td>
</tr>
</table>
    <table cellpadding="0" cellspacing="0" border="0" width="100%">
<col width="5%"/>
<col width="95%"/>
<tr>
<td valign="top">
<p class="count">c)</p>
</td>
<td valign="top">
<p class="normal">Nincs kompenzáció a 2015/2446 felhatalmazáson alapuló rendelet 33. cikkének harmadik bekezdése alapján</p>
</td>
</tr>
</table>
    <table cellpadding="0" cellspacing="0" border="0" width="100%">
<col width="5%"/>
<col width="95%"/>
<tr>
<td valign="top">
<p class="count">75.</p>
</td>
<td valign="top">
<p class="normal">A Bizottság azonban hangsúlyozza, hogy a 2015/2446 felhatalmazáson alapuló rendelet 33. cikkének harmadik bekezdésével az áruk származásának meghatározására egy kiegészítő szabályt állapított meg, amelyet akkor kell alkalmazni, ha az utolsó lényeges feldolgozási vagy megmunkálási művelet gazdasági indokoltságát el kell utasítani. Egy ilyen szabályozás elvileg biztosíthatná, hogy a vámok csak olyan mértékben érvényesüljenek, amennyire az adott cél, ebben az esetben a kereskedelmi konfliktus miatt szükséges.</p>
</td>
</tr>
</table>
    <table cellpadding="0" cellspacing="0" border="0" width="100%">
<col width="5%"/>
<col width="95%"/>
<tr>
<td valign="top">
<p class="count">76.</p>
</td>
<td valign="top">
<p class="normal">A 2015/2446 felhatalmazáson alapuló rendelet 33. cikkének harmadik bekezdése azonban nem tudja betölteni ezt a funkciót. E rendelkezés szerint az áruk származási helye az az ország vagy terület, amelyből az anyagok érték szerint meghatározott legnagyobb hányada származik. Itt csak az anyagok egymáshoz viszonyított értéke játszik szerepet, de nem az áru összértékéhez viszonyított értékük.</p>
</td>
</tr>
</table>
    <table cellpadding="0" cellspacing="0" border="0" width="100%">
<col width="5%"/>
<col width="95%"/>
<tr>
<td valign="top">
<p class="count">77.</p>
</td>
<td valign="top">
<p class="normal">A gyakorlatban egy ilyen szabályozás gyakran azt eredményezi, hogy az áruk származása az utolsó feldolgozás vagy megmunkálás áthelyezésekor még mindig abban az országban van, ahol ezt a gyártási lépést korábban végezték. Nem valószínű ugyanis, hogy a gyártással együtt az ellátási láncokat is átfogóan átszervezik. Ezért az anyagok gyakran továbbra is túlnyomórészt abból az országból származnak, ahol az utolsó feldolgozást vagy megmunkálást korábban végezték.</p>
</td>
</tr>
</table>
    <table cellpadding="0" cellspacing="0" border="0" width="100%">
<col width="5%"/>
<col width="95%"/>
<tr>
<td valign="top">
<p class="count">78.</p>
</td>
<td valign="top">
<p class="normal">Ha azonban csak az anyagok értékét vesszük figyelembe, akkor az áruk utolsó lényeges feldolgozása vagy megmunkálása által létrehozott hozzáadott érték aránya teljesen figyelmen kívül marad.</p>
</td>
</tr>
</table>
    <table cellpadding="0" cellspacing="0" border="0" width="100%">
<col width="5%"/>
<col width="95%"/>
<tr>
<td valign="top">
<p class="count">79.</p>
</td>
<td valign="top">
<p class="normal">Ha ezen utolsó lépés hozzáadott értéke nagyon alacsony, ez nem jelentene problémát. A Vámkódex 60. cikkének (2) bekezdésében foglalt származási szabály azonban minden esetben megköveteli, hogy az utolsó feldolgozás vagy megmunkálás az áruban megtestesülő érték kézzelfogható részét képezze, amint azt a Bíróság a nemzetközi gyakorlattal összhangban (<span class="note footnote notemarker">
<a id="c-38" href="#t-38">38</a>
</span>) megállapította. (<span class="note footnote notemarker">
<a id="c-39" href="#t-39">39</a>
</span>) A Bizottság ezért a 2015/2446 felhatalmazáson alapuló rendelet 34. cikkében felsorolta azokat az úgynevezett minimális műveleteket is, amelyeket nem ismer el lényeges feldolgozási vagy megmunkálási műveletként. A gazdasági indokoltság és így a 33. cikk első bekezdése ezért csak akkor döntő jelentőségű, ha a szóban forgó feldolgozás vagy megmunkálás érezhető hozzáadott értékkel bír.</p>
</td>
</tr>
</table>
    <table cellpadding="0" cellspacing="0" border="0" width="100%">
<col width="5%"/>
<col width="95%"/>
<tr>
<td valign="top">
<p class="count">80.</p>
</td>
<td valign="top">
<p class="normal">Az érezhető hozzáadott érték kritériuma szintén jelentőséggel bír a kereskedelmi konfliktusok során a vám célja szempontjából. E kritérium ugyanis annak értékelésére alkalmazható, hogy az utolsó feldolgozási vagy megmunkálási művelet áthelyezése kellőképpen csökkenti‑e a gazdasági tevékenységet abban az országban, amely ellen az Unió kiveti a vámot, ahhoz, hogy az áruk származásának megváltoztatása indokolt legyen.</p>
</td>
</tr>
</table>
    <table cellpadding="0" cellspacing="0" border="0" width="100%">
<col width="5%"/>
<col width="95%"/>
<tr>
<td valign="top">
<p class="count">81.</p>
</td>
<td valign="top">
<p class="normal">Mivel a 2015/2446 felhatalmazáson alapuló rendelet 33. cikkének harmadik bekezdése nem teszi lehetővé az utolsó feldolgozás vagy megmunkálás által létrehozott hozzáadott érték figyelembevételét, e rendelkezés nem ellensúlyozhatja a 33. cikk első bekezdésének a Törvényszék által elfogadott, az elkerülés tilalmaként történő tág értelmezésének túlzott hatását.</p>
</td>
</tr>
</table>
    <table cellpadding="0" cellspacing="0" border="0" width="100%">
<col width="5%"/>
<col width="95%"/>
<tr>
<td valign="top">
<p class="count">d)</p>
</td>
<td valign="top">
<p class="normal">A rendszertani értelmezésre vonatkozó közbenső következtetés</p>
</td>
</tr>
</table>
    <table cellpadding="0" cellspacing="0" border="0" width="100%">
<col width="5%"/>
<col width="95%"/>
<tr>
<td valign="top">
<p class="count">82.</p>
</td>
<td valign="top">
<p class="normal">Ezért le kell szögezni, hogy a 2015/2446 felhatalmazáson alapuló rendelet 33. cikke első bekezdésének rendszertani összefüggései nem teszik lehetővé azt, hogy már a vám elkerülésének céljából azt a következtetést lehessen levonni, hogy az utolsó lényeges feldolgozási vagy megmunkálási művelet gazdaságilag nem indokolt.</p>
</td>
</tr>
</table>
    <table cellpadding="0" cellspacing="0" border="0" width="100%">
<col width="5%"/>
<col width="95%"/>
<tr>
<td valign="top">
<p class="count">4.</p>
</td>
<td valign="top">
<p class="normal">A keletkezés és a korábbi szabályozás</p>
</td>
</tr>
</table>
    <table cellpadding="0" cellspacing="0" border="0" width="100%">
<col width="5%"/>
<col width="95%"/>
<tr>
<td valign="top">
<p class="count">83.</p>
</td>
<td valign="top">
<p class="normal">Mivel a 2015/2446 felhatalmazáson alapuló rendeletet nem a Tanács és a Parlament részvételével zajló jogalkotási eljárás keretében fogadták el, nincsenek nyilvános dokumentumok a keletkezéséről. A Törvényszék kérdéseire válaszolva azonban a Bizottság kifejtette, hogy a 2015/2446 felhatalmazáson alapuló rendelet 33. cikke olyan korábbi rendelkezések helyébe lépett, amelyeket az új Vámkódex már nem tartalmaz.</p>
</td>
</tr>
</table>
    <table cellpadding="0" cellspacing="0" border="0" width="100%">
<col width="5%"/>
<col width="95%"/>
<tr>
<td valign="top">
<p class="count">84.</p>
</td>
<td valign="top">
<p class="normal">Ez volt a régi Vámkódex (<span class="note footnote notemarker">
<a id="c-40" href="#t-40">40</a>
</span>) 25. cikke és a 802/68/EGK rendelet (<span class="note footnote notemarker">
<a id="c-41" href="#t-41">41</a>
</span>) 6. cikkének elődje. Mindkét rendelkezés kimondta, hogy az olyan feldolgozás vagy megmunkálás, amelynek tekintetében megállapítást nyer, vagy a megállapított tények igazolják azt a feltevést, hogy annak egyedüli célja a meghatározott országokból érkező árura a Közösségben alkalmazandó rendelkezések megkerülése, semmilyen körülmények között nem származtatja az így előállított árut abból az országból, ahol az említett feldolgozást vagy megmunkálást végezték. E rendelkezések valamennyi nyelvi változatában – ellentétben a 2015/2446 felhatalmazáson alapuló rendelet 33. cikke első bekezdésének szinte valamennyi nyelvi változatával (<span class="note footnote notemarker">
<a id="c-42" href="#t-42">42</a>
</span>) – a német „Umgehung” (megkerülés) kifejezésnek megfelelő kifejezéseket használtak.</p>
</td>
</tr>
</table>
    <table cellpadding="0" cellspacing="0" border="0" width="100%">
<col width="5%"/>
<col width="95%"/>
<tr>
<td valign="top">
<p class="count">85.</p>
</td>
<td valign="top">
<p class="normal">A Bizottság kijelentette, hogy a 2015/2446 felhatalmazáson alapuló rendelet 33. cikke első bekezdésének új megfogalmazása a korábban hatályos szabályok alkalmazásával kapcsolatos nehézségek elkerülését célozza. E szándék érthető, mivel nem lehet könnyű bizonyítani a megkerülésre irányuló szándékot.</p>
</td>
</tr>
</table>
    <table cellpadding="0" cellspacing="0" border="0" width="100%">
<col width="5%"/>
<col width="95%"/>
<tr>
<td valign="top">
<p class="count">86.</p>
</td>
<td valign="top">
<p class="normal">E nehézségek azonban nem engedik meg a gazdasági indokoltság fogalmának túlzott korlátozását és azt, hogy az államok közötti kereskedelmi konfliktusok keretében kivetett vámok alkalmazása messze túlterjeszkedjen a vámok célján. Ez ugyanis nem csupán a Bizottság által említett rosszhiszemű szereplőket vonná vámok alá.</p>
</td>
</tr>
</table>
    <table cellpadding="0" cellspacing="0" border="0" width="100%">
<col width="5%"/>
<col width="95%"/>
<tr>
<td valign="top">
<p class="count">87.</p>
</td>
<td valign="top">
<p class="normal">Ezen túlmenően a Bizottság ezekben az okfejtésekben azt is kijelenti, hogy a 2015/2446 felhatalmazáson alapuló rendelet 33. cikkének első bekezdése csupán a származással kapcsolatos manipuláció elleni küzdelmet célozza, ami a (21) preambulumbekezdésből is kitűnik. A 33. cikk első bekezdését azonban nem az elkerülés átfogó tilalma értelmében kell értelmezni.</p>
</td>
</tr>
</table>
    <table cellpadding="0" cellspacing="0" border="0" width="100%">
<col width="5%"/>
<col width="95%"/>
<tr>
<td valign="top">
<p class="count">5.</p>
</td>
<td valign="top">
<p class="normal">Az első jogalapra vonatkozó közbenső következtetés</p>
</td>
</tr>
</table>
    <table cellpadding="0" cellspacing="0" border="0" width="100%">
<col width="5%"/>
<col width="95%"/>
<tr>
<td valign="top">
<p class="count">88.</p>
</td>
<td valign="top">
<p class="normal">Ezért egyet kell érteni a fellebbezőkkel a tekintetben, hogy a megtámadott ítélet a 2015/2446 felhatalmazáson alapuló rendelet 33. cikke első bekezdésének téves értelmezésén alapul. A Törvényszék által különösen a megtámadott ítélet 62. pontjában (de 57. pontjában is) kifejtett megállapítással ellentétben e rendelkezés nem értelmezhető úgy, hogy a jogvita tárgyát képező vámok puszta elkerülésének célja már elegendő ahhoz, hogy kizárja az utolsó lényeges feldolgozás vagy megmunkálás gazdasági indokoltságát.</p>
</td>
</tr>
</table>
    <table cellpadding="0" cellspacing="0" border="0" width="100%">
<col width="5%"/>
<col width="95%"/>
<tr>
<td valign="top">
<p class="count">89.</p>
</td>
<td valign="top">
<p class="normal">Ezzel ellentétben a 2015/2446 felhatalmazáson alapuló rendelet 33. cikkének első bekezdését úgy kell értelmezni, hogy a feldolgozás vagy megmunkálás gazdasági indokoltsága csak akkor nem állapítható meg, ha annak célja a vámok alkalmazásának megkerülése a származás manipulálásával. Amint már említettem, az ilyen megkerülés feltétele, hogy a kérdéses vám alkalmazására a céljával ellentétesen nem kerül sor. (<span class="note footnote notemarker">
<a id="c-43" href="#t-43">43</a>
</span>)
      </p>
</td>
</tr>
</table>
    <table cellpadding="0" cellspacing="0" border="0" width="100%">
<col width="5%"/>
<col width="95%"/>
<tr>
<td valign="top">
<p class="count">90.</p>
</td>
<td valign="top">
<p class="normal">Következésképpen az államok közötti kereskedelmi konfliktussal kapcsolatban kivetett, a jogvita tárgyát képező kiegészítő vám esetében azt kell figyelembe venni, hogy a szóban forgó feldolgozás vagy megmunkálás egy adott országban vagy területen a megtévesztés szándékával történik‑e a tekintetben, hogy az érintett termék – nem pedig a gyártó – valójában egy másik olyan országból vagy területről származik, amellyel szemben az Unió kereskedelmi konfliktus miatt kiegészítő vámot vetett ki. Az egyéb vámok, például a dömpingellenes vámok elkerülésére vagy kedvezményes vámtárifák igénybevételére irányuló feldolgozási vagy megmunkálási műveletek esetében előfordulhat, hogy a megkerülést ezzel ellentétben másként kell értékelni.</p>
</td>
</tr>
</table>
    <table cellpadding="0" cellspacing="0" border="0" width="100%">
<col width="5%"/>
<col width="95%"/>
<tr>
<td valign="top">
<p class="count">91.</p>
</td>
<td valign="top">
<p class="normal">Az első jogalap első és második részének tehát helyt kell adni.</p>
</td>
</tr>
</table>
    <table cellpadding="0" cellspacing="0" border="0" width="100%">
<col width="5%"/>
<col width="95%"/>
<tr>
<td valign="top">
<p class="count">92.</p>
</td>
<td valign="top">
<p class="normal">Mivel e téves jogalkalmazás a Törvényszék által a megállapított tényekből levont következtetésekre is kiterjed, az első jogalap harmadik részének is helyt kell adni. Ez az ellen irányul, hogy a Törvényszék – különösen a megtámadott ítélet 66., 68–71. és 74. pontjában – a jelenlegi vámok kivetése és a Harley‑Davidson által a gyártás áthelyezésének bejelentése közötti időbeli összefüggésből arra a következtetésre jutott, hogy az áthelyezés célja a 2015/2446 felhatalmazáson alapuló rendelet 33. cikkének első bekezdése értelmében a jelenlegi vámok megkerülése.</p>
</td>
</tr>
</table>
    <table cellpadding="0" cellspacing="0" border="0" width="100%">
<col width="5%"/>
<col width="95%"/>
<tr>
<td valign="top">
<p class="count">93.</p>
</td>
<td valign="top">
<p class="normal">Igaz, hogy a Bíróság az ilyen időbeli kapcsolatból már levezette, hogy az érintett gazdasági szereplőnek kell bizonyítania, hogy az összeszerelési műveletekre helyénvaló okból került sor abban az országban, ahonnan az áruk kivitelére sor került, és nem a szóban forgó rendelkezések következményeinek kijátszása céljából. (<span class="note footnote notemarker">
<a id="c-44" href="#t-44">44</a>
</span>) E megállapítás azonban más célú vámokra, nevezetesen dömpingellenes vámokra vonatkozott, és azzal is magyarázható, hogy ez az eset egy olyan gyakorlat folytatására vonatkozott, amely már a kérdéses vám kivetése előtt is létezett. (<span class="note footnote notemarker">
<a id="c-45" href="#t-45">45</a>
</span>)
      </p>
</td>
</tr>
</table>
    <table cellpadding="0" cellspacing="0" border="0" width="100%">
<col width="5%"/>
<col width="95%"/>
<tr>
<td valign="top">
<p class="count">94.</p>
</td>
<td valign="top">
<p class="normal">Mindenesetre e vélelem nem alkalmazható a kereskedelmi konfliktus okozta vámok jelen esetére, mivel az utolsó lényeges feldolgozási vagy gyártási művelet más országba történő áthelyezése megfelel a vám céljainak. (<span class="note footnote notemarker">
<a id="c-46" href="#t-46">46</a>
</span>)
      </p>
</td>
</tr>
</table>
    <table cellpadding="0" cellspacing="0" border="0" width="100%">
<col width="5%"/>
<col width="95%"/>
<tr>
<td valign="top">
<p class="count">95.</p>
</td>
<td valign="top">
<p class="normal">Így az első fellebbezési jogalap harmadik részének is helyt kell adni.</p>
</td>
</tr>
</table>
    <table cellpadding="0" cellspacing="0" border="0" width="100%">
<col width="5%"/>
<col width="95%"/>
<tr>
<td valign="top">
<p class="count">96.</p>
</td>
<td valign="top">
<p class="normal">A megtámadott ítélet tehát egymásra épülő téves jogalkalmazásokon alapul, ezért azt hatályon kívül kell helyezni.</p>
</td>
</tr>
</table>
    <table cellpadding="0" cellspacing="0" border="0" width="100%">
<col width="5%"/>
<col width="95%"/>
<tr>
<td valign="top">
<p class="count">97.</p>
</td>
<td valign="top">
<p class="normal">Ezért nem tartom szükségesnek a másik két fellebbezési jogalapról való határozathozatalt. Ezért csak nagyon röviden foglalkozom ezekkel.</p>
</td>
</tr>
</table>
    <table cellpadding="0" cellspacing="0" border="0" width="100%">
<col width="5%"/>
<col width="95%"/>
<tr>
<td valign="top">
<p class="count">B.</p>
</td>
<td valign="top">
<p class="normal">Másodlagosan: második fellebbezési jogalap – a 2015/2446 felhatalmazáson alapuló rendelet 33. cikkének jogszerűsége</p>
</td>
</tr>
</table>
    <table cellpadding="0" cellspacing="0" border="0" width="100%">
<col width="5%"/>
<col width="95%"/>
<tr>
<td valign="top">
<p class="count">98.</p>
</td>
<td valign="top">
<p class="normal">A második jogalappal a fellebbezők arra hivatkoznak, hogy a Törvényszék elmulasztotta megállapítani a 2015/2446 felhatalmazáson alapuló rendelet 33. cikkének jogellenességét, mivel a Bizottság túllépte a Vámkódex 60. cikke (2) bekezdésének pontosítására vonatkozó hatáskörét.</p>
</td>
</tr>
</table>
    <table cellpadding="0" cellspacing="0" border="0" width="100%">
<col width="5%"/>
<col width="95%"/>
<tr>
<td valign="top">
<p class="count">99.</p>
</td>
<td valign="top">
<p class="normal">Ha azonban a Bíróság elfogadja a 2015/2446 felhatalmazáson alapuló rendelet 33. cikkének első bekezdésére vonatkozó értelmezésemet, akkor e rendelkezés mégis a Bizottság felhatalmazáson alapuló hatáskörének keretei között marad.</p>
</td>
</tr>
</table>
    <table cellpadding="0" cellspacing="0" border="0" width="100%">
<col width="5%"/>
<col width="95%"/>
<tr>
<td valign="top">
<p class="count">100.</p>
</td>
<td valign="top">
<p class="normal">Ha viszont a Bíróság azt állapítaná meg, hogy a Bizottság valóban széles körű elkerülési tilalmat akart elfogadni, és ezért elutasítja az általam javasolt értelmezést, akkor a Bizottság valóban megsértette az EUMSZ 290. cikk szerinti, az általános jogi fogalmak pontosítására vonatkozó hatáskörét. A gazdasági indokoltság fogalmát és a Vámkódex 60. cikke (2) bekezdésének hatályát ugyanis a 2015/2446 felhatalmazáson alapuló rendelet 33. cikke ebben az esetben túlzottan korlátozná. (<span class="note footnote notemarker">
<a id="c-47" href="#t-47">47</a>
</span>) Ebben az esetben hatályon kívül kell helyezni a Törvényszék ítéletét, mivel az nem állapította meg e rendelkezés jogellenességét.</p>
</td>
</tr>
</table>
    <table cellpadding="0" cellspacing="0" border="0" width="100%">
<col width="5%"/>
<col width="95%"/>
<tr>
<td valign="top">
<p class="count">C.</p>
</td>
<td valign="top">
<p class="normal">Másodlagosan: harmadik fellebbezési jogalap – meghallgatáshoz való jog, jogbiztonság és bizalomvédelem</p>
</td>
</tr>
</table>
    <table cellpadding="0" cellspacing="0" border="0" width="100%">
<col width="5%"/>
<col width="95%"/>
<tr>
<td valign="top">
<p class="count">101.</p>
</td>
<td valign="top">
<p class="normal">A harmadik jogalappal a fellebbezők a meghallgatáshoz való jog, a jogbiztonság és a bizalomvédelem megsértésére hivatkoznak. A fellebbezők ezen érvelésének azonban nem lehet helyt adni, ha a Bíróság nem fogadja el az álláspontomat, és a 2015/2446 felhatalmazáson alapuló rendelet 33. cikkének első bekezdését az elkerülés tilalmaként értelmezi.</p>
</td>
</tr>
</table>
    <table cellpadding="0" cellspacing="0" border="0" width="100%">
<col width="5%"/>
<col width="95%"/>
<tr>
<td valign="top">
<p class="count">102.</p>
</td>
<td valign="top">
<p class="normal">A megtámadott ítélet 166. pontjában a Törvényszék ugyan megállapítja, hogy a Bizottság a vitatott végrehajtási határozat elfogadása előtt elmulasztotta meghallgatni a Harley‑Davidsont. A Bíróság állandó ítélkezési gyakorlatával összhangban azonban a Törvényszék rámutatott arra, hogy a védelemhez való jog megsértése csak akkor vonja maga után a megtámadott jogi aktus megsemmisítését, ha e szabálytalanság hiányában az eljárás más eredményhez vezethetett volna, amit az érintett vállalkozásnak kell bizonyítania. (<span class="note footnote notemarker">
<a id="c-48" href="#t-48">48</a>
</span>) A fellebbezők ezt a bizonyítékot nem tudják felmutatni, mivel a K‑8 formanyomtatványból egyértelműen kitűnik, hogy a Harley‑Davidson a gyártás áthelyezésével ilyen vagy olyan módon el akarta kerülni a jelenlegi vámok alkalmazását. Ha a 2015/2446 felhatalmazáson alapuló rendelet 33. cikkének első bekezdését az elkerülés tilalmaként kellene értelmezni, akkor ezért nem lenne lehetőség más bizottsági határozatra.</p>
</td>
</tr>
</table>
    <table cellpadding="0" cellspacing="0" border="0" width="100%">
<col width="5%"/>
<col width="95%"/>
<tr>
<td valign="top">
<p class="count">103.</p>
</td>
<td valign="top">
<p class="normal">A jogbiztonság és a bizalomvédelem tekintetében a fellebbezők arra hivatkoznak, hogy jogukban állt megbízni a belga hatóságok által hozott kötelező érvényű származási felvilágosításra vonatkozó határozatokban. A megtámadott végrehajtási határozat elfogadására irányuló eljárás legalábbis túl hosszú ideig, 16 hónapig tartott, ami azt mutatja, hogy a belga hatóságok határozatai nem voltak nyilvánvalóan jogellenesek.</p>
</td>
</tr>
</table>
    <table cellpadding="0" cellspacing="0" border="0" width="100%">
<col width="5%"/>
<col width="95%"/>
<tr>
<td valign="top">
<p class="count">104.</p>
</td>
<td valign="top">
<p class="normal">A Törvényszék azonban a megtámadott ítélet 144. pontjában helyesen állapította meg, hogy a nemzeti hatóságok által a Vámkódex 33. cikke alapján kiadott kötelező érvényű származási felvilágosításra vonatkozó határozat nem tudja véglegesen garantálni a gazdasági szereplő számára az érintett termék földrajzi származását. A 34. cikk (11) bekezdése értelmében a Bizottság elrendelheti e határozat jövőbeli hatállyal történő visszavonását, ha a nemzeti hatóságok tévesen határozták meg a származást.</p>
</td>
</tr>
</table>
    <table cellpadding="0" cellspacing="0" border="0" width="100%">
<col width="5%"/>
<col width="95%"/>
<tr>
<td valign="top">
<p class="count">105.</p>
</td>
<td valign="top">
<p class="normal">A fellebbezők főszabály szerint nem bízhattak abban, hogy a Bizottság nem gyakorolja ezt a hatáskört. Ezért irreleváns a Törvényszéknek a megtámadott ítélet 145. pontjában szereplő kiegészítő indokolása, amely szerint a belga hatóságok határozatai megsértették a 2015/2446 felhatalmazáson alapuló rendelet 33. cikkének első bekezdésében foglalt uniós jogi szöveg egyértelmű rendelkezését. Ha azonban ezt figyelembe kellene venni, akkor az első jogalapra vonatkozó jelen megfontolások fényében kételkedhetnénk abban, hogy e rendelkezés kellően egyértelmű‑e.</p>
</td>
</tr>
</table>
    <table cellpadding="0" cellspacing="0" border="0" width="100%">
<col width="5%"/>
<col width="95%"/>
<tr>
<td valign="top">
<p class="count">VI.</p>
</td>
<td valign="top">
<p class="normal">A Törvényszék előtt előterjesztett keresetről</p>
</td>
</tr>
</table>
    <table cellpadding="0" cellspacing="0" border="0" width="100%">
<col width="5%"/>
<col width="95%"/>
<tr>
<td valign="top">
<p class="count">106.</p>
</td>
<td valign="top">
<p class="normal">Az Európai Unió Bíróságának alapokmánya 61. cikkének első bekezdése szerint a Bíróság a Törvényszék határozatának hatályon kívül helyezése esetén az ügyet maga is érdemben eldöntheti, ha a per állása megengedi, illetve határozathozatalra visszautalhatja a Törvényszékhez.</p>
</td>
</tr>
</table>
    <table cellpadding="0" cellspacing="0" border="0" width="100%">
<col width="5%"/>
<col width="95%"/>
<tr>
<td valign="top">
<p class="count">107.</p>
</td>
<td valign="top">
<p class="normal">A per állása megengedi a határozathozatalt, mivel nyilvánvaló, hogy a Bizottság a vitatott végrehajtási határozatot a 2015/2446 felhatalmazáson alapuló rendelet 33. cikke első bekezdésének ugyanarra a téves értelmezésére alapozta, mint a Törvényszék. E rendelkezés alkalmazásának egyetlen oka ugyanis, amelyet a Bizottság a vitatott végrehajtási határozat (6) preambulumbekezdésében említ, a 8‑K formanyomtatványban tett azon kijelentés, hogy a Harley‑Davidson el kívánja kerülni a jelenlegi vámok alkalmazását. Ezzel szemben a Bizottság nem állapítja meg a vámoknak a származás manipulálásával történő jogellenes megkerülését.</p>
</td>
</tr>
</table>
    <table cellpadding="0" cellspacing="0" border="0" width="100%">
<col width="5%"/>
<col width="95%"/>
<tr>
<td valign="top">
<p class="count">108.</p>
</td>
<td valign="top">
<p class="normal">A Bizottság ugyan a Törvényszék előtt megpróbált azzal érvelni, hogy a Harley‑Davidson megkerüléssel vagy visszaélésszerű konstrukcióval is vádolható. Ennek során azonban kizárólag arra hivatkozott, hogy az utolsó feldolgozási vagy megmunkálási művelet áthelyezése a vállalkozás akaratából történt, és lényegében a vám elkerülését szolgálta. Arra a kérdésre azonban nem tért ki, hogy ez veszélyezteti‑e a vám célját. Ezért ez az érv sem alapozhatja meg a gazdasági indokoltság elutasítását.</p>
</td>
</tr>
</table>
    <table cellpadding="0" cellspacing="0" border="0" width="100%">
<col width="5%"/>
<col width="95%"/>
<tr>
<td valign="top">
<p class="count">109.</p>
</td>
<td valign="top">
<p class="normal">Következésképpen helyt kell adni a fellebbezők kérelmeinek, és meg kell semmisíteni a vitatott végrehajtási határozatot.</p>
</td>
</tr>
</table>
    <table cellpadding="0" cellspacing="0" border="0" width="100%">
<col width="5%"/>
<col width="95%"/>
<tr>
<td valign="top">
<p class="count">VII.</p>
</td>
<td valign="top">
<p class="normal">A költségekről</p>
</td>
</tr>
</table>
    <table cellpadding="0" cellspacing="0" border="0" width="100%">
<col width="5%"/>
<col width="95%"/>
<tr>
<td valign="top">
<p class="count">110.</p>
</td>
<td valign="top">
<p class="normal">A Bíróság eljárási szabályzata 184. cikkének (2) bekezdése értelmében, ha a fellebbezés megalapozott, és a Bíróság maga hoz a jogvita kapcsán végleges határozatot, a Bíróság határoz a költségekről.</p>
</td>
</tr>
</table>
    <table cellpadding="0" cellspacing="0" border="0" width="100%">
<col width="5%"/>
<col width="95%"/>
<tr>
<td valign="top">
<p class="count">111.</p>
</td>
<td valign="top">
<p class="normal">Az eljárási szabályzat 138. cikkének (1) bekezdése, amelyet e szabályzat 184. cikkének (1) bekezdése értelmében a fellebbezési eljárásban is alkalmazni kell, akként rendelkezik, hogy a Bíróság a pervesztes felet kötelezi a költségek viselésére, ha a pernyertes fél ezt kérte.</p>
</td>
</tr>
</table>
    <table cellpadding="0" cellspacing="0" border="0" width="100%">
<col width="5%"/>
<col width="95%"/>
<tr>
<td valign="top">
<p class="count">112.</p>
</td>
<td valign="top">
<p class="normal">Ennélfogva a Bizottságnak kell viselnie a fellebbezők költségeit és a saját költségeit.</p>
</td>
</tr>
</table>
    <table cellpadding="0" cellspacing="0" border="0" width="100%">
<col width="5%"/>
<col width="95%"/>
<tr>
<td valign="top">
<p class="count">VIII.</p>
</td>
<td valign="top">
<p class="normal">Végkövetkeztetések</p>
</td>
</tr>
</table>
    <table cellpadding="0" cellspacing="0" border="0" width="100%">
<col width="5%"/>
<col width="95%"/>
<tr>
<td valign="top">
<p class="count">113.</p>
</td>
<td valign="top">
<p class="normal">Azt javasolom tehát, hogy a Bíróság a következőképpen határozzon:</p>
</td>
</tr>
</table>
    <p class="C09Marge0avecretrait" id="para-188" title="page-27">
      1) A Bíróság a Törvényszék 2023. március 1‑jei Harley‑Davidson Europe és Neovia Logistics Services International kontra Bizottság ítéletét (T‑324/21, EU:T:2023:101) helyezze hatályon kívül.
    </p>
    <p class="C09Marge0avecretrait" id="para-189" title="page-27">
      2) A Bíróság a bizonyos kötelező érvényű származási felvilágosításra vonatkozó határozatok érvényességéről szóló, 2021. március 31‑i (EU) 2021/563 bizottsági végrehajtási határozatot semmisítse meg.
    </p>
    <p class="C09Marge0avecretrait" id="para-190" title="page-27">
      3) A Bíróság kötelezze az Európai Bizottságot a Harley‑Davidson Europe Ltd és a Neovia Logistics Services International, valamint a saját részéről a Törvényszék és a Bíróság előtti eljárásban felmerült költségek viselésére.
    </p>
    <div/>
  <hr class="note"/>
<p class="note footnote">(<span class="note footnote notemarker">
<a id="t-1" href="#c-1">1</a>
</span>) Eredeti nyelv: német.</p>
<p class="note footnote">(<span class="note footnote notemarker">
<a id="t-2" href="#c-2">2</a>
</span>) A bizonyos kötelező érvényű származási felvilágosításra vonatkozó határozatok érvényességéről szóló, 2021. március 31‑i (EU) 2021/563 végrehajtási határozat (HL 2021. L 119., 117. o.).</p>
<p class="note footnote">(<span class="note footnote notemarker">
<a id="t-3" href="#c-3">3</a>
</span>) 2023. március 1‑i Harley‑Davidson Europe és Neovia Logistics Services International kontra Bizottság ítélet (T‑324/21, EU:T:2023:101).</p>
<p class="note footnote">(<span class="note footnote notemarker">
<a id="t-4" href="#c-4">4</a>
</span>) A 2019. április 17‑i (EU) 2019/632 európai parlamenti és tanácsi rendelettel (HL 2019. L 111., 54. o.) módosított, az Uniós Vámkódex létrehozásáról szóló, 2013. október 9‑i 952/2013/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet (HL 2013. L 269., 1. o.; helyesbítések: HL 2013. L 287., 90. o.; HL 2016. L 267., 2. o.; HL 2018. L 173., 35. o.).</p>
<p class="note footnote">(<span class="note footnote notemarker">
<a id="t-5" href="#c-5">5</a>
</span>) A 2020. december 7‑i (EU) 2021/234 felhatalmazáson alapuló bizottsági rendelettel (HL 2021. L 63., 1. o.) módosított, a 952/2013/EU európai parlamenti és tanácsi rendeletnek az Uniós Vámkódex egyes rendelkezéseire vonatkozó részletes szabályok tekintetében történő kiegészítéséről szóló, 2015. július 28‑i (EU) 2015/2446 felhatalmazáson alapuló bizottsági rendelet (HL 2015. L 343., 1. o.; helyesbítések: HL 2016. L 87., 35. o.; HL 2017. L 101., 164. o.; HL 2018. L 192., 62. o.).</p>
<p class="note footnote">(<span class="note footnote notemarker">
<a id="t-6" href="#c-6">6</a>
</span>) A nemzetközi kereskedelmi szabályok, különösen a Kereskedelmi Világszervezet égisze alatt kialakított kereskedelmi szabályok alapján az Uniót megillető jogok gyakorlásának biztosítása érdekében a közös kereskedelempolitika területén követendő uniós eljárások megállapításáról szóló, 2015. október 6‑i (EU) 2015/1843 európai parlamenti és tanácsi rendelettel (kodifikált szöveg) (HL 2015. L 272., 1. o.) módosított, a nemzetközi kereskedelmi szabályok alkalmazása és érvényesítése terén az Unióra ruházott jogok gyakorlásáról és a nemzetközi kereskedelmi szabályok, különösen a Kereskedelmi Világszervezet égisze alatt kialakított kereskedelmi szabályok alapján a Közösséget megillető jogok gyakorlásának biztosítása érdekében a közös kereskedelmi politika területén követendő közösségi eljárások megállapításáról szóló 3286/94/EK tanácsi rendelet módosításáról szóló, 2014. május 15‑i európai parlamenti és tanácsi rendelet (HL 2014. L 189., 50. o.; helyesbítés: HL 2015. L 243., 14. o.).</p>
<p class="note footnote">(<span class="note footnote notemarker">
<a id="t-7" href="#c-7">7</a>
</span>) Az Amerikai Egyesült Államokból származó egyes termékekre vonatkozó egyes kereskedelempolitikai intézkedésekről szóló, 2018. május 16‑i (EU) 2018/724 bizottsági végrehajtási rendelet (HL 2018. L 122., 14. o.).</p>
<p class="note footnote">(<span class="note footnote notemarker">
<a id="t-8" href="#c-8">8</a>
</span>) A 2658/87/EGK rendelet I. mellékletének módosításáról szóló, 2018. március 26‑i (EU) 2018/507 bizottsági végrehajtási rendelettel (HL 2018. L 83., 11. o.) módosított, a vám‑ és a statisztikai nómenklatúráról, valamint a Közös Vámtarifáról szóló, 1987. július 23‑i 2658/87/EGK tanácsi rendelet (HL 1987. L 256., 1. o.; magyar nyelvű különkiadás 2. fejezet, 2. kötet, 382. o.).</p>
<p class="note footnote">(<span class="note footnote notemarker">
<a id="t-9" href="#c-9">9</a>
</span>) Az Amerikai Egyesült Államokból származó egyes termékekre vonatkozó egyes kereskedelempolitikai intézkedésekről, valamint az (EU) 2018/724 végrehajtási rendelet módosításáról szóló, 2018. június 20‑i végrehajtási rendelet (HL 2018. L 158., 5. o.).</p>
<p class="note footnote">(<span class="note footnote notemarker">
<a id="t-10" href="#c-10">10</a>
</span>) Először az Amerikai Egyesült Államokból származó egyes termékekre vonatkozóan az (EU) 2018/886 végrehajtási rendelettel bevezetett kereskedelempolitikai intézkedések felfüggesztéséről szóló, 2021. május 28‑i (EU) 2021/866 bizottsági végrehajtási rendelettel (HL 2021. L 190., 94. o.), majd a 11. lábjegyzetben felsorolt szabályozásokkal.</p>
<p class="note footnote">(<span class="note footnote notemarker">
<a id="t-11" href="#c-11">11</a>
</span>) Először az Amerikai Egyesült Államokból származó egyes termékekre vonatkozóan az (EU) 2018/886 és az (EU) 2020/502 végrehajtási rendelettel bevezetett kereskedelempolitikai intézkedések felfüggesztéséről szóló, 2021. november 26‑i (EU) 2021/2083 bizottsági végrehajtási rendelettel (HL 2021. L 426., 41. o.), majd az Amerikai Egyesült Államokból származó egyes termékekre vonatkozóan az (EU) 2018/886 és az (EU) 2020/502 végrehajtási rendelettel bevezetett kereskedelempolitikai intézkedések felfüggesztéséről szóló, 2023. december 18‑i (EU) 2023/2882 bizottsági végrehajtási rendelettel (HL L, 2023/2882).</p>
<p class="note footnote">(<span class="note footnote notemarker">
<a id="t-12" href="#c-12">12</a>
</span>) A megtámadott ítélet 26. pontja.</p>
<p class="note footnote">(<span class="note footnote notemarker">
<a id="t-13" href="#c-13">13</a>
</span>) HL 2021. L 119., 117. o.</p>
<p class="note footnote">(<span class="note footnote notemarker">
<a id="t-14" href="#c-14">14</a>
</span>) A belga hatóságok által 2020. november 13‑án szolgáltatott információk, a Bizottság által a Törvényszék kérdéseire adott 2022. július 18‑i válasz E.3. melléklete.</p>
<p class="note footnote">(<span class="note footnote notemarker">
<a id="t-15" href="#c-15">15</a>
</span>) Mivel a jogvita tárgyát képező kiegészítő vámok a Közös Vámtarifa részét képezik, a Vámkódex 59. cikke szerinti intézkedéseknek minősülnek.</p>
<p class="note footnote">(<span class="note footnote notemarker">
<a id="t-16" href="#c-16">16</a>
</span>) Ebben az értelemben a 2015/2446 felhatalmazáson alapuló rendelet 33. cikkének első bekezdését visszaélésre vonatkozó rendelkezésként értelmezi: Schumann, G., in Krenzler, H. G., Herrmann, C., Niestedt, M., EU‑Außenwirtschafts‑ und Zollrecht, 22. kiadás, 2023. december, C. H. Beck, München, Art. 60 UZK, 8. pont.</p>
<p class="note footnote">(<span class="note footnote notemarker">
<a id="t-17" href="#c-17">17</a>
</span>) A „megkerülés” fogalmának ilyen alkalmazását illetően lásd: 2006. december 12‑i Németország kontra Parlament és Tanács ítélet (C‑380/03, EU:C:2006:772, 113. pont); 2019. május 21‑i Bizottság kontra Magyarország (Mezőgazdasági földterületeken létesített haszonélvezeti jog) ítélet (C‑235/17, EU:C:2019:432, 76. pont); 2021. október 26‑i PL Holdings ítélet (C‑109/20, EU:C:2021:875, 47. pont); 2024. április 11‑i Triferto ítélet (C‑654/22, EU:C:2024:298, 51. pont). Lásd még a visszaélésszerű magatartás objektív jellemzőjére vonatkozó ítélkezési gyakorlatot: 2000. december 14‑i Emsland‑Stärke ítélet (C‑110/99, EU:C:2000:695, 52. pont); 2015. január 28‑i Starjakob ítélet (C‑417/13, EU:C:2015:38, 56. pont); 2019. február 26‑i T Danmark és Y Denmark ítélet (C‑116/16 és C‑117/16, EU:C:2019:135, 97. pont); 2022. április 7‑i Avio Lucos ítélet (C‑176/20, EU:C:2022:274, 70. pont). Az adójogra vonatkozóan kodifikálta: a belső piac működését közvetlenül érintő adókikerülési gyakorlatok elleni szabályok megállapításáról szóló, 2016. július 12‑i (EU) 2016/1164 tanácsi irányelv (HL 2016. L 193., 1. o.; helyesbítés: HL 2018. L 48., 44. o.) 6. cikkének (1) bekezdése.</p>
<p class="note footnote">(<span class="note footnote notemarker">
<a id="t-18" href="#c-18">18</a>
</span>) Feltételezhető, hogy a Bizottság a 2015/2446 felhatalmazáson alapuló rendelet és a vitatott végrehajtási határozat elfogadására irányuló eljárások során főként ezen a nyelven dolgozott, és a Törvényszék előtti eljárás is ezen a nyelven folyt.</p>
<p class="note footnote">(<span class="note footnote notemarker">
<a id="t-19" href="#c-19">19</a>
</span>) A Törvényszék munkanyelve.</p>
<p class="note footnote">(<span class="note footnote notemarker">
<a id="t-20" href="#c-20">20</a>
</span>) A fellebbezők konkrétan a megtámadott ítélet 58., 60., 62–63., 66., 68–71. és 74. pontját kifogásolják.</p>
<p class="note footnote">(<span class="note footnote notemarker">
<a id="t-21" href="#c-21">21</a>
</span>) Lásd a fenti 37–41. pontot.</p>
<p class="note footnote">(<span class="note footnote notemarker">
<a id="t-22" href="#c-22">22</a>
</span>) 1990. március 27‑i Cricket St Thomas ítélet (C‑372/88, EU:C:1990:140, 18. pont); 2021. január 26‑i Hessischer Rundfunk ítélet (C‑422/19 és C‑423/19, EU:C:2021:63, 65. pont).</p>
<p class="note footnote">(<span class="note footnote notemarker">
<a id="t-23" href="#c-23">23</a>
</span>) 1977. október 27‑i Bouchereau ítélet (30/77, EU:C:1977:172, 13. és 14. pont); 1990. március 27‑i Cricket St Thomas ítélet (C‑372/88, EU:C:1990:140, 19. pont); 2021. október 6‑i Consorzio Italian Management és Catania Multiservizi ítélet (C‑561/19, EU:C:2021:799, 43. pont).</p>
<p class="note footnote">(<span class="note footnote notemarker">
<a id="t-24" href="#c-24">24</a>
</span>) 1977. október 27‑i Bouchereau ítélet (30/77, EU:C:1977:172, 13. és 14. pont); 2023. január 17‑i Spanyolország kontra Bizottság ítélet (C‑632/20 P, EU:C:2023:28, 42. pont).</p>
<p class="note footnote">(<span class="note footnote notemarker">
<a id="t-25" href="#c-25">25</a>
</span>) 2009. október 22‑i Zurita García és Choque Cabrera ítélet (C‑261/08 és C‑348/08, EU:C:2009:648, 57. pont); 2012. november 27‑i Pringle ítélet (C‑370/12, EU:C:2012:756, 135. pont); 2013. október 3‑i Inuit Tapiriit Kanatami és társai kontra Parlament és Tanács ítélet (C‑583/11 P, EU:C:2013:625, 50. pont); 2017. december 20‑i Acacia és D’Amato ítélet (C‑397/16 és C‑435/16, EU:C:2017:992, 31. pont).</p>
<p class="note footnote">(<span class="note footnote notemarker">
<a id="t-26" href="#c-26">26</a>
</span>) Lásd a fenti 38. pontot.</p>
<p class="note footnote">(<span class="note footnote notemarker">
<a id="t-27" href="#c-27">27</a>
</span>) 2006. február 21‑i Halifax és társai ítélet (C‑255/02, EU:C:2006:121, 73. pont); 2015. december 17‑i WebMindLicenses ítélet (C‑419/14, EU:C:2015:832, 42. pont).</p>
<p class="note footnote">(<span class="note footnote notemarker">
<a id="t-28" href="#c-28">28</a>
</span>) 2010. december 22‑i RBS Deutschland Holdings ítélet (C‑277/09, EU:C:2010:810, 53. pont).</p>
<p class="note footnote">(<span class="note footnote notemarker">
<a id="t-29" href="#c-29">29</a>
</span>) Lásd a fenti 37–41. pontot.</p>
<p class="note footnote">(<span class="note footnote notemarker">
<a id="t-30" href="#c-30">30</a>
</span>) A „manipulálás” kifejezést szinte minden nyelvi változatban így használják az azonos szótő miatt. Csak a görög és a finn nyelvben használnak más kifejezést, de a görög „χειραγώγηση” szónak valószínűleg azonos a jelentése, mint a manipulálásnak, a finn „vilpillisesti” pedig még inkább a csalárd magatartás irányába mutat.</p>
<p class="note footnote">(<span class="note footnote notemarker">
<a id="t-31" href="#c-31">31</a>
</span>) Ebben az értelemben például: a 2007. június 21‑i Omni Metal Service ítélet (C‑259/05, EU:C:2007:363, 33. és 37. pont) és a 2007. szeptember 27‑i Medion és Canon Deutschland ítélet (C‑208/06 és C‑209/06, EU:C:2007:553, 40–42. pont) francia nyelvű változata, valamint a csomagolásról és a csomagolási hulladékról szóló, 1994. december 20‑i 94/62/EK európai parlamenti és a tanácsi irányelv (HL 1994. L 365., 10. o.; magyar nyelvű különkiadás 13. fejezet, 13. kötet, 349. o.) 3. cikke 1. pontja c) alpontjának francia nyelvű változata.</p>
<p class="note footnote">(<span class="note footnote notemarker">
<a id="t-32" href="#c-32">32</a>
</span>) Szemléltetésképpen: 2010. december 7‑i R ítélet (C‑285/09, EU:C:2010:742, 48. pont); 2020. július 9‑i Verein für Konsumenteninformation ítélet (C‑343/19, EU:C:2020:534, 24., 29. és 35. pont).</p>
<p class="note footnote">(<span class="note footnote notemarker">
<a id="t-33" href="#c-33">33</a>
</span>) Az (EU) 2023/2869 rendelettel (HL L, 2023/2869) módosított, a piaci visszaélésekről szóló, 2014. április 16‑i 596/2014/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet (HL 2014. L 173., 1. o.; helyesbítés: HL 2016. L 287., 320. o.). Hasonló a piaci manipuláció meghatározása a nagykereskedelmi energiapiacok integritásáról és átláthatóságáról szóló, 2011. október 25‑i 1227/2011/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet (EGT‑vonatkozású szöveg) (HL 2011. L 326., 1. o.) 2. cikkének 2. pontjában.</p>
<p class="note footnote">(<span class="note footnote notemarker">
<a id="t-34" href="#c-34">34</a>
</span>) Lásd például: a 2022. április 12‑i (EU) 2022/642 európai parlamenti és tanácsi irányelvvel (HL 2022. L 118., 4. o.) módosított, az emberi felhasználásra szánt gyógyszerek közösségi kódexéről szóló, 2001. november 6‑i 2001/83/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv (HL 2001. L 311., 67. o.; magyar nyelvű különkiadás 13. fejezet, 27. kötet, 69. o.; helyesbítések: HL 2006. L 235., 24. o.; HL 2014. L 239., 81. o.; HL 2019. L 317., 115. o.) 47a. cikke; a költségvetési felügyelet euroövezetbeli eredményes érvényesítéséről szóló, 2011. november 16‑i 1173/2011/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet (HL 2011. L 306., 1. o.) 8. cikke; a gépjárművek és pótkocsijaik időszakos műszaki vizsgálatáról szóló, 2014. április 3‑i 2014/45/EU európai parlamenti és tanácsi irányelv (HL 2014. L 127., 51. o.; helyesbítés: HL 2019. L 219., 25. o.) 8. cikkének (6) bekezdése; az online közvetítő szolgáltatások üzleti felhasználói tekintetében alkalmazandó tisztességes és átlátható feltételek előmozdításáról szóló, 2019. június 20‑i (EU) 2019/1150 európai parlamenti és tanácsi rendelet (HL 2019. L 186., 57. o.) 5. cikkének (6) bekezdése; a digitális szolgáltatások egységes piacáról szóló, 2022. október 19‑i (EU) 2022/2065 európai parlamenti és tanácsi rendelet (digitális szolgáltatásokról szóló rendelet) (HL 2022. L 277., 1. o.; helyesbítés: HL 2023. L 3., 20. o.) 34. cikkének (2) bekezdése; az Atlanti‑óceán keleti részén és a Földközi‑tengerben élő kékúszójútonhal‑állományra vonatkozó többéves gazdálkodási terv létrehozásáról szóló, 2023. szeptember 13‑i (EU) 2023/2053 európai parlamenti és tanácsi rendelet (HL 2023. L 238., 1. o.) 54. cikkének (2) bekezdése.</p>
<p class="note footnote">(<span class="note footnote notemarker">
<a id="t-35" href="#c-35">35</a>
</span>) Lásd: 2012. december 6‑i Bizottság kontra Verhuizingen Coppens ítélet (C‑441/11 P, EU:C:2012:778, 48. pont) az ajánlatok manipulálásáról; 2021. január 14‑i Kilpailu‑ ja kuluttajavirasto ítélet (C‑450/19, EU:C:2021:10, 35. pont) az ajánlati felhívási eljárás manipulálásáról; 2023. január 12‑i HSBC Holdings és társai kontra Bizottság ítélet (C‑883/19 P, EU:C:2023:11, különösen 108. és azt követő pontok) az Euribor bankközi referencia‑kamatlábainak manipulációjáról.</p>
<p class="note footnote">(<span class="note footnote notemarker">
<a id="t-36" href="#c-36">36</a>
</span>) Lásd a fenti 50–53. pontot.</p>
<p class="note footnote">(<span class="note footnote notemarker">
<a id="t-37" href="#c-37">37</a>
</span>) A 2018/724 végrehajtási rendelet (2) és (3) preambulumbekezdése.</p>
<p class="note footnote">(<span class="note footnote notemarker">
<a id="t-38" href="#c-38">38</a>
</span>) Akkoriban a vámeljárások egyszerűsítéséről és összehangolásáról szóló, az 1975. március 18‑i 75/199/EGK tanácsi határozattal (HL 1975. L 100., 1. o.; magyar nyelvű különkiadás 2. fejezet, 1. kötet, 26. o.) megkötött nemzetközi egyezmény 5. cikke, jelenleg a felülvizsgált egyezmény „Specific Annex K” melléklete; az Unió azonban nem ratifikálta ezt a mellékletet. Lásd még: a többoldalú tárgyalások uruguayi fordulóján (1986–1994) elért megállapodásoknak a Közösség nevében a hatáskörébe tartozó ügyek tekintetében történő megkötéséről szóló, 1994. december 22‑i 94/800/EK tanácsi határozattal (HL 1994. L 336., 1. o.; magyar nyelvű különkiadás 11. fejezet, 21. kötet, 80. o.) elfogadott, a származási szabályokról szóló megállapodás (HL 1994. L 336., 144. o.; magyar nyelvű különkiadás 11. fejezet, 21. kötet, 231. o.) 2. cikkének a) és c) pontja.</p>
<p class="note footnote">(<span class="note footnote notemarker">
<a id="t-39" href="#c-39">39</a>
</span>) 1989. december 13‑i Brother International ítélet (C‑26/88, EU:C:1989:637, 20–23. pont, különösen a 22. pont); 2007. március 8‑i Thomson és Vestel France ítélet (C‑447/05 és C‑448/05, EU:C:2007:151, 27., 28., 31. és 45. pont); 2007. december 13‑i Asda Stores ítélet (C‑372/06, EU:C:2007:787, 37., 38. és 41. pont).</p>
<p class="note footnote">(<span class="note footnote notemarker">
<a id="t-40" href="#c-40">40</a>
</span>) A Közösségi Vámkódex létrehozásáról szóló, 1992. október 12‑i 2913/92/EGK tanácsi rendelet (HL 1992. L 302., 1. o.; magyar nyelvű különkiadás 2. fejezet, 4. kötet, 307. o.)</p>
<p class="note footnote">(<span class="note footnote notemarker">
<a id="t-41" href="#c-41">41</a>
</span>) Az áruk származása fogalmának közös meghatározásáról szóló, 1968. június 27‑i tanácsi rendelet (HL 1968. L 148., 1. o.).</p>
<p class="note footnote">(<span class="note footnote notemarker">
<a id="t-42" href="#c-42">42</a>
</span>) Lásd a fenti 37–41. pontot.</p>
<p class="note footnote">(<span class="note footnote notemarker">
<a id="t-43" href="#c-43">43</a>
</span>) Lásd a fenti 38. pontot.</p>
<p class="note footnote">(<span class="note footnote notemarker">
<a id="t-44" href="#c-44">44</a>
</span>) 1989. december 13‑i Brother International ítélet (C‑26/88, EU:C:1989:637, 28. pont).</p>
<p class="note footnote">(<span class="note footnote notemarker">
<a id="t-45" href="#c-45">45</a>
</span>) 1989. december 13‑i Brother International ítélet (C‑26/88, EU:C:1989:637, 3. és 6. pont).</p>
<p class="note footnote">(<span class="note footnote notemarker">
<a id="t-46" href="#c-46">46</a>
</span>) Lásd a fenti 68–74. pontot.</p>
<p class="note footnote">(<span class="note footnote notemarker">
<a id="t-47" href="#c-47">47</a>
</span>) Lásd a fenti 62–65. pontot.</p>
<p class="note footnote">(<span class="note footnote notemarker">
<a id="t-48" href="#c-48">48</a>
</span>) 2016. június 16‑i SKW Stahl‑Metallurgie és SKW Stahl‑Metallurgie Holding kontra Bizottság ítélet (C‑154/14 P, EU:C:2016:445, 69. pont, valamint az ott hivatkozott ítélkezési gyakorlat).</p>
</body>
</html>
