European flag

Az Európai Unió
Hivatalos Lapja

HU

L sorozat


2026/2327

2026.10.22.

A BIZOTTSÁG (EU) 2026/2327 VÉGREHAJTÁSI RENDELETE

(2026. október 21.)

a Kínai Népköztársaságból származó egyes feldolgozott vagy tartósított citrusfélék (nevezetesen mandarin stb.) behozatalára vonatkozó végleges dömpingellenes vámnak az (EU) 2016/1036 európai parlamenti és tanácsi rendelet 11. cikkének (2) bekezdése szerinti hatályvesztési felülvizsgálatát követő kivetéséről

AZ EURÓPAI BIZOTTSÁG,

tekintettel az Európai Unió működéséről szóló szerződésre,

tekintettel az Európai Unióban tagsággal nem rendelkező országokból érkező dömpingelt behozatallal szembeni védelemről szóló, 2016. június 8-i (EU) 2016/1036 európai parlamenti és tanácsi rendeletre (1) (a továbbiakban: alaprendelet) és különösen annak 11. cikke (2) bekezdésére,

mivel:

1.   ELJÁRÁS

1.1.   Előző vizsgálatok és hatályos intézkedések

(1)

A Tanács az 1355/2008/EK rendelettel (2) végleges dömpingellenes vámot vetett ki a Kínai Népköztársaságból (a továbbiakban: Kína) származó egyes feldolgozott vagy tartósított citrusfélék behozatalára (a továbbiakban: az eredeti intézkedések). Az eredeti intézkedések bevezetéséhez vezető vizsgálatra a továbbiakban az „eredeti vizsgálat” fordulattal hivatkozunk.

(2)

Az intézkedések olyan specifikus vámok kivetését jelentették, melyek értéke vállalatonként 361,4 EUR/tonna és 531,2 EUR/tonna (nettó terméktömeg) közötti sávba esett.

(3)

Ezen intézkedéseket az Európai Unió Bírósága 2012. március 22-én megsemmisítette (3), de a szóban forgó vámokat a Tanács 2013. február 18-i 158/2013/EU végrehajtási rendeletével (4) újból kivetették.

(4)

Az alaprendelet 11. cikkének (2) bekezdése szerinti hatályvesztési felülvizsgálatokat követően az 1313/2014/EU bizottsági végrehajtási rendelet (5) és az (EU) 2020/1534 bizottsági végrehajtási rendelet (6) fenntartotta ezeket az intézkedéseket.

1.2.   Hatályvesztési felülvizsgálat iránti kérelem

(5)

A közelgő hatályvesztésről szóló értesítés (7) közzétételét követően az Európai Bizottsághoz (a továbbiakban: a Bizottság) az alaprendelet 11. cikkének (2) bekezdése alapján felülvizsgálati kérelem érkezett.

(6)

A felülvizsgálati kérelmet a Federación Nacional de Asociaciones de Transformados Vegetales y Alimentos Procesados (a továbbiakban: Fenaval vagy kérelmező) 2025. július 21-én nyújtotta be az egyes feldolgozott vagy tartósított citrusfélék (nevezetesen mandarin stb.) uniós termelésének 100 %-át adó gyártók nevében az alaprendelet 5. cikkének (4) bekezdése értelmében. A felülvizsgálati kérelem azon az indokláson alapul, hogy az intézkedések hatályvesztése valószínűsíthetően a dömping folytatódásával és az uniós gazdasági ágazatot ért kár folytatódásával vagy megismétlődésével járna.

1.3.   A hatályvesztési felülvizsgálat megindítása

(7)

Miután az alaprendelet 15. cikkének (1) bekezdésével létrehozott bizottsággal folytatott konzultációt követően megállapítást nyert, hogy elegendő bizonyíték áll rendelkezésre a hatályvesztési felülvizsgálat megindításához, 2025. október 21-én a Bizottság a Kínából (a továbbiakban: Kína vagy az érintett ország) származó egyes feldolgozott vagy tartósított citrusfélék Unióba történő behozatalára vonatkozóan az alaprendelet 11. cikkének (2) bekezdése alapján hatályvesztési felülvizsgálatot indított. Az eljárás megindításáról a Bizottság értesítést és annak helyesbítését (8) tette közzé az Európai Unió Hivatalos Lapjában (a továbbiakban: az eljárás megindításáról szóló értesítés).

1.4.   Felülvizsgálati időszak és figyelembe vett időszak

(8)

A dömping folytatódására vagy megismétlődésére vonatkozó vizsgálat a 2024. október 1-jétől 2025. szeptember 30-ig tartó időszakra (a továbbiakban: felülvizsgálati időszak) terjedt ki. A kár folytatódásának vagy megismétlődésének valószínűségére vonatkozó értékelés szempontjából releváns tendenciák vizsgálata a 2021. október 1. és 2025. szeptember 30. közötti időszakra (a továbbiakban: figyelembe vett időszak) terjedt ki.

1.5.   Érdekelt felek

(9)

A Bizottság az eljárás megindításáról szóló értesítésben felkérte az érdekelt feleket, hogy a vizsgálatban való részvétel érdekében vegyék fel vele a kapcsolatot. A Bizottság emellett külön tájékoztatta a kérelmezőt, az ismert kínai gyártókat, a kínai hatóságokat, valamint az ismert importőröket és felhasználókat a hatályvesztési felülvizsgálat megindításáról, és felkérte őket az abban való részvételre.

(10)

Az érdekelt felek lehetőséget kaptak arra, hogy észrevételeket tegyenek a hatályvesztési felülvizsgálat megindításával kapcsolatban, és kérjék a Bizottság és/vagy a kereskedelmi ügyekben eljáró meghallgató tisztviselő előtti meghallgatásukat. Egyik fél sem kért meghallgatást.

1.6.   Mintavétel

(11)

A Bizottság az eljárás megindításáról szóló értesítésben jelezte, hogy az alaprendelet 17. cikkével összhangban a kínai exportáló gyártók, valamint a független importőrök körében mintavételt végezhet.

1.6.1.   Mintavétel az uniós gyártók körében

(12)

Az eljárás megindításáról szóló értesítésben említettek szerint a Bizottság kérdőíveket bocsátott a mindössze két ismert uniós gyártó, nevezetesen az Agricultura y Conservas, S.A. és az Industrias Videca, S.A. rendelkezésére. A Bizottság nem tartotta szükségesnek az uniós gyártók körében végzett mintavételt.

1.6.2.   Mintavétel az importőrök körében

(13)

Annak érdekében, hogy eldönthesse, szükséges-e a mintavétel, és ha igen, kiválaszthassa a mintát, a Bizottság felkérte a független importőröket az eljárás megindításáról szóló értesítésben meghatározott információk benyújtására.

(14)

Egyetlen független importőr sem nyújtotta be a kért információkat és egyezett bele a mintába való felvételébe. Ezért a Bizottság úgy döntött, hogy nincs szükség mintavételre. E döntéssel kapcsolatban nem érkezett észrevétel.

1.6.3.   Mintavétel a Kínai Népköztársaságban működő exportáló gyártók körében

(15)

Annak érdekében, hogy eldönthesse, szükséges-e a mintavétel, és ha igen, kiválaszthassa a mintát, a Bizottság felkérte a Kínában működő összes exportáló gyártót az eljárás megindításáról szóló értesítésben meghatározott információk benyújtására. Emellett a Bizottság felkérte a Kínai Népköztársaságnak az Európai Unió mellett működő képviseletét, hogy nevezze meg azokat az esetleges további exportáló gyártókat, amelyek érdeklődést tanúsíthatnak a vizsgálatban való részvétel iránt, illetőleg vegye fel velük a kapcsolatot.

(16)

Az érintett országban működő exportáló gyártók közül csupán egy nyújtotta be a kért információkat és egyezett bele a mintába való felvételébe. Ezért a Bizottság úgy döntött, hogy nincs szükség mintavételre.

(17)

A Bizottság felkérte a vállalatot a kérdőívre adott válasz benyújtására, azonban 2025. november 17-én az exportáló gyártó hivatalosan tájékoztatta a Bizottságot arról, hogy nem kíván együttműködni.

1.7.   A kérdőívre adott válaszok

(18)

A vizsgálat megindításának napján a Bizottság a honlapján (9) kérdőíveket tett közzé az exportáló gyártók, az uniós gyártók, a független uniós importőrök és az uniós felhasználók számára. A Bizottság kérdőívet küldött a Kínai Népköztársaság kormányának (a továbbiakban: kínai kormány) az alaprendelet 2. cikke (6a) bekezdésének b) pontja értelmében vett jelentős torzulások Kínában való fennállására vonatkozóan.

(19)

A kérdőívre csupán az uniós gyártók válaszoltak. Nem érkezett válasz más érdekelt felektől, például a következőktől: exportáló gyártók, független uniós importőrök és/vagy felhasználók, valamint a kínai kormány.

1.8.   Ellenőrzés

(20)

A Bizottság minden olyan információt megkísérelt beszerezni és ellenőrzött, amelyet szükségesnek ítélt ahhoz, hogy megállapítsa a dömping és a kár folytatódásának vagy megismétlődésének valószínűségét, valamint meghatározza az uniós érdeket. Az alaprendelet 16. cikke szerinti ellenőrző látogatásokra a következő vállalatok telephelyén került sor:

uniós gyártók:

—

Agricultura y Conservas S.A., Algemesí (Valencia), Spanyolország,

—

Industrias Videca S.A., Villanueva de Castellón (Valencia), Spanyolország.

1.9.   Az adatok bemutatása

(21)

Az exportáló gyártók együttműködésének hiányában, valamint figyelembe véve az uniós gyártók korlátozott számát, az alábbiakban bemutatott számadatok némelyike tartományok formájában jelenik meg a titoktartás megsértésének elkerülése érdekében.

2.   A FELÜLVIZSGÁLAT TÁRGYÁT KÉPEZŐ TERMÉK, AZ ÉRINTETT TERMÉK ÉS A HASONLÓ TERMÉK

2.1.   A felülvizsgálat tárgyát képező termék

(22)

A felülvizsgálat tárgyát képező termék a jelenleg a 2008 30 55 , 2008 30 75 és ex 2008 30 90 KN-kódok (TARIC-kódok: 2008 30 90 61, 2008 30 90 63, 2008 30 90 65, 2008 30 90 67 és 2008 30 90 69) alá tartozó, hozzáadott alkoholt nem, de hozzáadott cukrot vagy más édesítőanyagot adott esetben tartalmazó feldolgozott vagy tartósított mandarin (beleértve a tangerine és a satsuma fajtát is), clementine, wilking és más hasonló citrusféle hibridek (a továbbiakban: konzervmandarin).

(23)

A felülvizsgálat tárgyát képező terméket a kis citrusfélék (főként a satsuma) egyes fajtáinak hámozásával és darabolásával állítják elő, amelyet azután cukorszirupban, gyümölcslében vagy vízben tartósítva csomagolnak, a különböző piacok egyedi igényeinek megfelelő méretben.

(24)

A satsuma, clementine és más kis citrusfélék együttesen „mandarin” gyűjtőnéven ismertek. E különböző gyümölcsfajták többsége friss terményként való fogyasztásra vagy feldolgozásra egyaránt alkalmas. Mivel hasonlóak, feldolgozott vagy tartósított formáik egyetlen terméknek tekinthetők.

2.2.   Az érintett termék

(25)

Az e vizsgálatban érintett termék a Kínai Népköztársaságból származó, jelenleg a 2008 30 55 , 2008 30 75 és ex 2008 30 90 KN-kódok (TARIC-kódok: 2008 30 90 61, 2008 30 90 63, 2008 30 90 65, 2008 30 90 67 és 2008 30 90 69) alá tartozó, felülvizsgálat tárgyát képező termék.

2.3.   A hasonló termék

(26)

Amint az eredeti vizsgálat és a korábbi hatályvesztési felülvizsgálatok során megállapítást nyert, és ez a hatályvesztési felülvizsgálat is megerősítette, a következő termékek ugyanazokkal az alapvető fizikai, kémiai és műszaki tulajdonságokkal rendelkeznek, és alapvető felhasználási területeik is azonosak:

—

az Unióba exportált érintett termék,

—

a Kínában gyártott és a kínai belföldi piacon értékesített, érintett termék,

—

az exportáló gyártók által gyártott és a világ többi részén értékesített, felülvizsgálat tárgyát képező termék, valamint

—

az uniós gazdasági ágazat által az Unióban gyártott és értékesített, a felülvizsgálat tárgyát képező termék.

(27)

Ezek a termékek ennek megfelelően az alaprendelet 1. cikkének (4) bekezdése értelmében hasonló termékek.

3.   DÖMPING

3.1.   Előzetes megjegyzések

(28)

A felülvizsgálati időszak alatt a felülvizsgálat tárgyát képező termék kínai behozatala az előző hatályvesztési felülvizsgálat időszakához (2018. október 1. – 2019. szeptember 30.) képest visszaesett. Az Eurostat adatai szerint a felülvizsgálati időszakban a Kínából származó konzervmandarin-behozatal az uniós piac mintegy [32–35] %-át tette ki, míg az eredeti vizsgálat során 71,1 %-os, az első hatályvesztési felülvizsgálat során 43,3 %-os, az előző hatályvesztési felülvizsgálat során pedig [30–41] %-os volt a piaci részesedés. A felülvizsgálati időszakban a Kínából érkező behozatal abszolút értékben 15 188 tonnát tett ki.

(29)

A (19) preambulumbekezdésben említettek szerint egyetlen érintett országbeli exportőr/gyártó sem működött együtt a vizsgálat során. Ezért a Bizottság tájékoztatta a kínai hatóságokat, hogy együttműködés hiányában a Kínára vonatkozó ténymegállapítások tekintetében az alaprendelet 18. cikkét alkalmazhatja. A Bizottság nem kapott e tekintetben észrevételeket vagy a meghallgató tisztviselő közreműködésére irányuló kérelmet.

(30)

Ennek következtében a dömping folytatódásának vagy megismétlődésének a valószínűségére vonatkozó ténymegállapításokat az alaprendelet 18. cikke szerint a rendelkezésre álló tényekre kellett alapozni, különösképpen a következőkre: Eurostat-adatok, az alaprendelet 14. cikkének (6) bekezdése (a továbbiakban: a 14. cikk (6) bekezdése szerinti adatbázis), a felülvizsgálati kérelmekben megadott, illetve az együttműködő felektől (nevezetesen a kérelmezőtől és az uniós gyártóktól) a felülvizsgálat során kapott információk. Emellett a Bizottság más nyilvánosan hozzáférhető információforrásokat is felhasznált, például a reprezentatív országnak kiválasztott Törökország adatait, beleértve a Török Statisztikai Intézettől származó adatokat (10), valamint az Orbis Bureau van Dijk (11) (a továbbiakban: Orbis) és a Globális Kereskedelmi Atlasz (12) (a továbbiakban: GTA) adatait.

3.2.   Az alaprendelet 2. cikkének (6a) bekezdése szerinti eljárás a rendes érték megállapításához a felülvizsgálat tárgyát képező termék Kínából származó behozatalával összefüggésben

(31)

mivel a vizsgálat megindításakor elegendő arra utaló bizonyíték állt rendelkezésre, hogy Kínában az alaprendelet 2. cikke (6a) bekezdésének b) pontja értelmében jelentős torzulások állnak fenn, a Bizottság a vizsgálatot az alaprendelet 2. cikkének (6a) bekezdése alapján indította meg.

(32)

A vélt jelentős torzulásokra irányuló vizsgálathoz szükségesnek tartott információk összegyűjtése érdekében a Bizottság kérdőívet küldött a kínai kormánynak. Ezenkívül az eljárás megindításáról szóló értesítés 5.3.2. pontjában a Bizottság felkérte az érdekelt feleket, hogy az eljárás megindításáról szóló értesítésnek az Európai Unió Hivatalos Lapjában való közzétételétől számított 37 napon belül ismertessék álláspontjukat és szolgáltassanak információkat az alaprendelet 2. cikke (6a) bekezdésének alkalmazását illetően, és mindezt támasszák alá bizonyítékokkal.

(33)

A kínai kormánytól nem érkezett kitöltött kérdőív, és az alaprendelet 2. cikke (6a) bekezdésének alkalmazása kapcsán sem érkezett beadvány a kitűzött határidőn belül. Ezt követően a Bizottság 2026. január 14-én tájékoztatta a kínai kormányt arról, hogy a jelentős torzulások Kínában való fennállásának megállapításához az alaprendelet 18. cikke értelmében a rendelkezésre álló tényeket fogja felhasználni. A kínai kormány ezzel kapcsolatban nem tett észrevételt.

(34)

Az eljárás megindításáról szóló értesítés 5.3.2. pontjában a Bizottság jelezte továbbá, hogy a rendelkezésére álló bizonyítékokra való tekintettel az alaprendelet 2. cikke (6a) bekezdésének a) pontja értelmében ideiglenesen Törökországot választotta ki megfelelő reprezentatív országként a rendes érték torzulásmentes árak, illetve referenciaértékek alapján történő meghatározásához. A Bizottság jelezte továbbá, hogy az alaprendelet 2. cikke (6a) bekezdésének első franciabekezdésében foglalt kritériumokkal összhangban további lehetséges megfelelő országokat is megvizsgál.

(35)

A Bizottság 2026. január 21-én egy feljegyzés (a továbbiakban: feljegyzés) útján tájékoztatta az érdekelt feleket azokról a releváns forrásokról, amelyeket a rendes érték meghatározásához fel kívánt használni. A feljegyzésben a Bizottság teljeskörűen – többek között a nyersanyagokra, a munkaerőre és az energiára is kiterjedően – felsorolta a felülvizsgálat tárgyát képező termék előállításához felhasznált termelési tényezőket. Emellett a torzulásmentes árak, illetve referenciaértékek megválasztásának kritériumai alapján a Bizottság megállapította, hogy Törökország megfelelő reprezentatív ország. Ezen túlmenően a Bizottság tájékoztatta az érdekelt feleket arról, hogy az értékesítési, általános és igazgatási költségek (a továbbiakban: SGA-költségek), valamint a nyereség megállapításához a Frigo-Pak elnevezésű, a reprezentatív országban működő gyártóra vonatkozóan rendelkezésre álló információkat kívánja felhasználni. Erre vonatkozóan nem érkezett észrevétel.

3.3.   Rendes érték

(36)

Az alaprendelet 2. cikkének (1) bekezdése szerint „[a] rendes érték rendszerint az exportáló országban a független vevők által a szokásos kereskedelmi forgalom keretében ténylegesen fizetett vagy fizetendő árakon alapszik”.

(37)

Az alaprendelet 2. cikke (6a) bekezdésének a) pontja szerint ugyanakkor „[a]bban az esetben, ha […] megállapítást nyer, hogy az exportáló országban fennálló, b) pont szerinti jelentős torzulások következtében nem helyénvaló az exportáló országbeli belföldi árak és költségek alkalmazása, a rendes értéket a torzulásoktól mentes árakat vagy referenciaértékeket tükröző előállítási és értékesítési költségek alapján kell képezni”, és annak „tartalmaznia kell az igazgatási, értékesítési és általános költségek, valamint a nyereség torzulástól mentes és észszerű összegét” (az „igazgatási, értékesítési és általános költségekre” a továbbiakban az „SGA-költségek” fordulattal hivatkozunk).

(38)

Az alábbiakban található részletes magyarázat szerint a Bizottság e vizsgálat keretében a rendelkezésre álló bizonyítékok alapján – a kínai kormány és az exportáló gyártók együttműködésének hiányára is figyelemmel – arra a következtetésre jutott, hogy indokolt az alaprendelet 2. cikke (6a) bekezdésének alkalmazása.

3.3.1.   A jelentős torzulások fennállása

(39)

A Bizottság megvizsgálta a rendelkezésre álló bizonyítékokat annak eldöntése érdekében, hogy Kínában fennállnak-e az alaprendelet 2. cikke (6a) bekezdésének b) pontja értelmében vett jelentős torzulások, amelyek miatt nem helyénvaló az említett országban érvényes belföldi árak és költségek alkalmazása. Az elemzés a jelentős torzulások fennállásának megállapítása szempontjából releváns különböző kritériumokkal kapcsolatos alábbi bizonyítékokra terjedt ki.

(40)

Először is, a kérelemben szereplő bizonyítékok a jelentős torzulások fennállására utaló alábbi elemeket tartalmazták:

—

A Bizottság nagyrészt a „Bizottsági szolgálati munkadokumentum piacvédelmi vizsgálatokhoz a Kínai Népköztársaság gazdaságának jelentős torzulásairól” című dokumentumra (13) (a továbbiakban: jelentés) támaszkodott.

—

A kérelem azt is megállapította, hogy a konzervmandarin gyártásához számos különböző inputra van szükség. Pontosabban, az érintett termék gyártásához elsősorban a következőkre van szükség: i. friss mandarin; ii. acél konzervdoboz (dobozok, kupakok és fedelek); iii. munkaerő; iv. olyan anyagok, mint a nyomtatott címkék és kartondobozok; v. cukor és vi. energia. Mindezen inputokat érintenek a torzulások, mivel árképzésüket jelentős kormányzati beavatkozás befolyásolja (14).

—

A kérelem továbbá azzal érvelt, hogy a kínai kormány beavatkozik a kínai gazdaságba a tőke, a földterület, a munkaerő, az energia és a nyersanyagok elosztásával kapcsolatban, ezért az érintett termék gyártása Kínában jelentős torzulásoknak van kitéve. A kérelem különösen arra mutatott rá, hogy a kormány által meghatározott gazdasági eredmények nem a piaci erőket tükrözik, hanem inkább az állami tervezés céljainak elérésére irányulnak. A kínai kormány gazdasági beavatkozása a legtöbb gazdasági ágazatot érinti, beleértve a gyümölcskonzerv-ágazatot is (15).

—

A kérelem arra is kitért, hogy a kínai piacot jelentős mértékben olyan vállalkozások szolgálják ki, amelyek a kínai hatóságok tulajdonában vannak, illetve azok ellenőrzése, szakpolitikai felügyelete és irányítása alatt állnak (16). Mindenekelőtt a kínai mezőgazdasági piacot jelentős mértékben olyan vállalkozások szolgálják ki, amelyek állami hatóságok tulajdonában állnak, és azok ellenőrzése, szakpolitikai felügyelete és irányítása alatt működnek (17).

—

A kérelem azt is megemlítette, hogy Kínában szisztematikusan nem érvényesítik kellő mértékben a csődjogi és a tulajdonjogi jogszabályokat, ami jelentős torzulásokat okoz a kínai piacon. A kínai piacon a költségeket és az árakat nem a szabadpiaci erőviszonyoknak megfelelően, hanem a kínai kormány beavatkozásával határozzák meg (18).

—

A kínai finanszírozáshoz való hozzáférést illetően a kérelem azzal érvelt, hogy azt olyan intézmények nyújtják, amelyek közpolitikai célokat valósítanak meg, vagy más módon nem az államtól függetlenül járnak el, így a finanszírozáshoz való hozzáférést nem a szabadpiaci erőviszonyokkal összhangban biztosítják (19).

(41)

Másodszor, a Bizottság a kínai konzervgyümölcs-ágazat vonatkozásában végzett korábbi vizsgálatai (20) keretében megállapította az alaprendelet 2. cikke (6a) bekezdésének b) pontja értelmében vett jelentős torzulások fennállását. Az említett vizsgálatok során a Bizottság megállapította, hogy Kínában a jelentős mértékű kormányzati beavatkozás a piaci elveknek megfelelő hatékony erőforrás-elosztáshoz képest torzulásokat eredményez (21). A Bizottság megállapította különösen, hogy a konzervgyümölcs-ágazatban nemcsak hogy az alaprendelet 2. cikke (6a) bekezdése b) pontjának első franciabekezdése értelmében jelentős mértékű kormányzati tulajdon van jelen, hanem a kínai kormánynak a vállalatokban való és az alaprendelet (22) 2. cikke (6a) bekezdése b) pontjának második franciabekezdése értelmében vett jelenléte azt is lehetővé teszi, hogy befolyást gyakoroljon az árak és a költségek tekintetében. A Bizottság azt is megállapította, hogy az államnak a pénzügyi piacokon, valamint a nyersanyagokat és más inputokat előállító gazdasági ágazatokban való jelenléte és az azok működésébe való beavatkozása további torzító hatást fejt ki a piacra. Összességében véve a kínai tervrendszer hatására az erőforrások valóban a kínai kormány által stratégiaiként kijelölt vagy politikailag másként fontosnak tartott ágazatokba irányulnak, ahelyett, hogy elosztásukat a piaci erők határoznák meg. Emellett a Bizottság arra a következtetésre jutott, hogy az alaprendelet 2. cikke (6a) bekezdése b) pontjának negyedik franciabekezdése értelmében a kínai csődeljárási és tulajdonjogi szabályozás nem működik megfelelően, ami torzulásokat idéz elő Kínában különösen a fizetésképtelen vállalatok életben tartása, valamint a földterületek használati jogának allokálása területén (23). Hasonlóképpen a Bizottság megállapította, hogy Kínában az alaprendelet (24) 2. cikke (6a) bekezdése b) pontjának ötödik franciabekezdése értelmében a konzervgyümölcs-ágazatban torzultak a bérköltségek, valamint hogy az alaprendelet 2. cikke (6a) bekezdése b) pontjának hatodik franciabekezdése értelmében a pénzügyi ágazatban – különösen a vállalati szektor tőkéhez jutása terén – torzulások állnak fenn (25).

(42)

Harmadszor, a felülvizsgálat tárgyát képező termékre vonatkozó legutóbbi hatályvesztési felülvizsgálat20 során a Bizottság arra a következtetésre jutott, hogy az alaprendelet 2. cikke (6a) bekezdésének b) pontja értelmében vett jelentős torzulások állnak fenn. A Bizottságnak nincs tudomása arról, hogy olyan jelentős strukturális változások mentek volna végbe általában véve Kínában, illetve az érintett ágazatban, amelyek befolyásolhatnák ezt a következtetést.

(43)

Negyedszer, a Bizottság által az alaprendelet 2. cikke (6a) bekezdésének c) pontja szerint készített jelentésben (26) rendelkezésre álló további bizonyítékok utaltak arra, hogy 2024. október 1. és 2025. szeptember 30. között (a felülvizsgálati időszak alatt) is jelentős torzulások álltak fenn.

(44)

Ötödször, sem a kínai kormány, sem a jelen vizsgálatban érintett exportáló gyártók nem szolgáltak ellentétes értelmű bizonyítékkal vagy érvekkel.

(45)

A fentiek alapján a rendelkezésre álló bizonyítékok arról tanúskodnak, hogy a felülvizsgálat tárgyát képező termék árai és költségei (köztük a nyersanyag-, az energia- és a munkaerőköltségek) az alaprendelet 2. cikke (6a) bekezdésének b) pontja értelmében – az ott felsorolt elemek közül egy vagy több tényleges vagy lehetséges hatásának tanúsága szerint – jelentős kormányzati beavatkozás hatására alakulnak ki, és nem szabadpiaci erőviszonyok eredményei.

(46)

Ennek alapján a Bizottság arra a következtetésre jutott, hogy ez esetben nem helyénvaló a belföldi árak és költségek alkalmazása a rendes érték megállapításához. A Bizottság ezért a rendes értéket az alaprendelet 2. cikke (6a) bekezdésének a) pontjával összhangban kizárólag a torzulásmentes árakat vagy referenciaértékeket tükröző előállítási és értékesítési költségek – ez esetben egy megfelelő reprezentatív országbeli vonatkozó előállítási és értékesítési költségek – alapján képezte.

3.3.2.   Reprezentatív ország

3.3.2.1.   Általános megjegyzések

(47)

A reprezentatív ország kiválasztása az alaprendelet 2. cikke (6a) bekezdésének a) pontja alapján, a következő szempontok szerint történt:

—

a Kínáéhoz hasonló gazdasági fejlettség. Ebben a vonatkozásban a Bizottság olyan országokat vett figyelembe, amelyek egy főre jutó bruttó nemzeti jövedelme a Világbank adatbázisa (27) szerint hasonló Kínáéhoz,

—

A felülvizsgálat tárgyát képező termék termelése az adott országban (28),

—

a vonatkozó könnyen hozzáférhető adatok megléte a reprezentatív országban,

—

több lehetséges reprezentatív ország esetén a Bizottságnak indokolt esetben előnyben kell részesítenie azt az országot, amelyben a szociális védelem és a környezetvédelem szintje megfelelő.

(48)

A (35) preambulumbekezdésben ismertetett módon a Bizottság a rendes érték meghatározásához felhasznált forrásokkal kapcsolatban 2026. január 21-én feljegyzést fűzött az érdekelt felek számára betekintésre összeállított aktához. A feljegyzés ismertette a vonatkozó kritériumok alapjául szolgáló tényeket és bizonyítékokat, valamint tájékoztatta az érdekelt feleket arról, hogy ebben az ügyben a Bizottság Törökországot, mint a hatályvesztési felülvizsgálat iránti kérelemben javasolt országot választja ki megfelelő reprezentatív országként abban az esetben, ha megerősítést nyer az alaprendelet 2. cikkének (6a) bekezdése szerint a jelentős torzulások fennállása.

(49)

Az alaprendelet 2. cikkének (6a) bekezdésében felsorolt kritériumokkal összhangban a Bizottság Törökországot olyan országként azonosította, amelynek gazdasági fejlettségi szintje Kínáéhoz hasonló. Törökországot bruttó nemzeti jövedelme alapján a Világbank „a közepes jövedelmű országok felső sávjába” sorolja. A Bizottság továbbá olyan országként azonosította Törökországot, ahol a végzik a felülvizsgálat tárgyát képező termék gyártását, és a vonatkozó adatok könnyen hozzáférhetők.

(50)

Végezetül, tekintettel az együttműködés hiányára és annak megállapítása után, hogy Törökország a legmegfelelőbb reprezentatív ország, a szociális védelem és a környezetvédelem szintjének vizsgálatára az alaprendelet 2. cikke (6a) bekezdése a) pontja első franciabekezdésének utolsó fordulatával összhangban már nem volt szükség.

3.3.2.2.   Következtetés

(51)

A hatályvesztési felülvizsgálat iránti kérelemben foglalt javaslatnak megfelelően együttműködés hiányában, továbbá mivel Törökországra nézve teljesülnek az alaprendelet 2. cikke (6a) bekezdése a) pontjának első franciabekezdésében meghatározott kritériumok, a Bizottság Törökországot választotta ki megfelelő reprezentatív országként.

3.4.   A torzulásmentes költségek megállapításához felhasznált források

(52)

A feljegyzésben a Bizottság felsorolta azokat a termelési tényezőket (például anyagok, energia, munkaerő), amelyeket az uniós gazdasági ágazat felhasznál a felülvizsgálat tárgyát képező termék előállításához, és felkérte az érdekelt feleket, hogy adják elő észrevételeiket, és tegyenek javaslatokat a feljegyzésben említett termelési tényezők mindegyikének torzulásmentes értékére vonatkozó, könnyen hozzáférhető információkra.

(53)

A Bizottság a feljegyzésben azt is közölte, hogy a rendes értéknek az alaprendelet 2. cikke (6a) bekezdésének a) pontja szerinti számtani képzéséhez a GTA (29) alapján állapítja meg a termelési tényezők (különösen a nyersanyagok) torzulásmentes költségét.

(54)

Emellett a Bizottság kijelentette, hogy a torzulásmentes költségek megállapításához a villamos energiára vonatkozóan az Eurostattól (30), a földgázt és a munkaerőt illetően a Török Földgáz- és Munkaügyi Statisztikai Intézettől (31) származó adatokat fogja felhasználni. Végül a Bizottság jelezte, hogy a fenti (35) preambulumbekezdésben említett török gyártótól származó pénzügyi adatokat fogja felhasználni az SGA-költségek és a nyereség megállapításához.

(55)

A termelési tényezőknek a feljegyzésben megadott jegyzékével kapcsolatban a Bizottsághoz az érdekelt felektől nem érkezett észrevétel.

3.4.1.   Termelési tényezők

(56)

A hatályvesztési felülvizsgálat iránti kérelemben közölt összes információ, valamint a kérelmező által azt követően benyújtott és az ellenőrző látogatások során gyűjtött információk figyelembevételével – a kínai exportáló gyártók együttműködésének hiányában és a feljegyzéshez fűzött észrevételek hiányában – a Bizottság a következő termelési tényezőket és forrásaikat azonosította a rendes értéknek az alaprendelet 2. cikke (6a) bekezdésének a) pontjával összhangban történő meghatározásához:

1. táblázat

A konzervmandarin termelési tényezői

Termelési tényező

A Törökországban alkalmazott árukód

Adat forrása

Mértékegység

Torzulásmentes, egy egységre jutó érték (CNY)

NYERSANYAGOK

Mandarin (ideértve a tangerine és a satsuma fajtát is), frissen vagy szárítva

0805 21 10

Globális Kereskedelmi Atlasz

kg

2,725

Nád- vagy répacukor és vegytiszta szacharóz szilárd állapotban, a nyers cukor kivételével; hozzáadott ízesítő- vagy színezőanyag nélkül, fehér cukor

1701 99 10

Globális Kereskedelmi Atlasz

kg

10,16

Forrasztással vagy peremezéssel lezárható konzervdoboz vasból vagy acélból, legfeljebb 50 liter űrtartalommal, bélelve vagy hőszigetelve is, kivéve a mechanikai vagy termikus berendezéshez tartozót

7310 21 11

Globális Kereskedelmi Atlasz

kg

42,86

Nem nemesfém dugó, kupak és fedő (a koronadugó kivételével)

8309 90

Globális Kereskedelmi Atlasz

kg

52,44

Doboz, láda és rekesz, hullámpapírból vagy -kartonból

4819 10

Globális Kereskedelmi Atlasz

kg

14,54

ENERGIA

Elektromos áram

N/A

Eurostat

kWh

0,741

Földgáz

N/A

Török Statisztikai Intézet

m3

1,50 –3,57

MUNKAERŐ

Munkaerőköltség

N/A

Török Statisztikai Intézet

óra

45,91

3.4.1.1.   Nyersanyagok

(57)

A reprezentatív országbeli gyártó telephelyére leszállított nyersanyagok torzulásmentes árának meghatározása során a Bizottság a Globális Kereskedelmi Atlaszban szereplő, a reprezentatív országba érkező importhoz tartozó importárból indult ki, és azt megnövelte az importvámmal és a fuvarozási költségekkel (amennyiben rendelkezésre álltak a (61) preambulumbekezdésben foglaltaknak megfelelően).

(58)

A reprezentatív országban érvényes importárat a Kínán és az (EU) 2015/755 európai parlamenti és tanácsi rendelet (32) I. mellékletében felsorolt országokon kívüli összes harmadik országból érkező import egységárainak súlyozott átlaga szolgáltatta. A Bizottság azért döntött a Kínából a reprezentatív országba érkező import figyelmen kívül hagyása mellett, mert a (39)–(46) preambulumbekezdésben arra a következtetésre jutott, hogy az alaprendelet 2. cikke (6a) bekezdésének b) pontja értelmében vett jelentős torzulások fennállása miatt nem helyénvaló a Kínában érvényes belföldi árak és költségek alkalmazása.

(59)

mivel nem áll rendelkezésre arra utaló bizonyíték, hogy ugyanezek a torzulások az exportra szánt termékek előállításához használt nyersanyagokra nem hatnak ki ugyanilyen módon, a Bizottság úgy tekintette, hogy ezek a torzulások az exportárakat is befolyásolják. A Kínából a reprezentatív országba irányuló behozatal kizárását követően az egyéb harmadik országokból érkező behozatal volumene továbbra is reprezentatív maradt.

(60)

Egyes termelési tényezők esetében (pl. gyümölcslé) az uniós gyártóknál felmerült tényleges költségek a felülvizsgálati időszak alatt az összes nyersanyagköltség elhanyagolható részét tették ki. Mivel e termelési tényezők értéke a felhasznált forrástól függetlenül nem befolyásolta érzékelhető mértékben a dömpingkülönbözet-számítást, a Bizottság úgy döntött, hogy ezeket a költségeket a fogyóeszközök költségében veszi figyelembe. A Bizottság meghatározta a fogyóeszközöknek a nyersanyagok összköltségéhez viszonyított arányát, és a megállapított torzulásmentes árak használatakor ezt az arányszámot alkalmazta az újraszámított nyersanyagköltségre.

(61)

Ezeket az importárakat rendesen a belföldi fuvarozási költséggel is meg kell növelni. Tekintettel az alábbiakban kiszámított dömpingkülönbözetek szintjére, valamint a hatályvesztési felülvizsgálat lényegére, vagyis arra, hogy célja nem a dömping mértékének pontos meghatározása, hanem annak megállapítása, hogy a dömping folytatódott-e a felülvizsgálati időszakban, illetve megismétlődhet-e, a Bizottság úgy döntött, hogy a belföldi fuvarozási költségek miatt szükségtelen kiigazítást végezni, ha nem állt rendelkezésre az információ. A Bizottság a mandarinszállításra vonatkozóan az összes nyersanyagra vonatkozó költségek helyett csak az uniós gyártók által bejelentett szállítási költségeket használta fel. Ez a kiigazítás csak megnövelné a rendes értéket, ennek következtében pedig a dömpingkülönbözetet.

3.4.1.2.   Munkaerő

(62)

A Török Statisztikai Intézet részletes információkat tesz közzé a Törökország különböző gazdasági ágazataiban alkalmazott bérekről. Az egy teljes munkaidős egyenértékre (FTE) jutó átlagos óránkénti munkaerőköltség 45,91 CNY/munkaóra. A Bizottság a vizsgálati időszakra vonatkozó referenciaértéket a NACE Rev.2 ágazat 2022. évi C-10 gazdasági tevékenységre (33) vonatkozó, a törökországi feldolgozóiparra (NACE C) vonatkozó kiigazítási indexek alapján 2024-re indexált, óránkénti átlagos feldolgozóipari munkaerőköltsége alapján állapította meg.

(63)

A Bizottság megállapította, hogy a termelési tényezőkre vonatkozó feljegyzésben (NACE C-23) szereplő gazdasági tevékenységre való hivatkozás helytelen volt, tekintettel az alapul szolgáló számításhoz használt hivatkozásra (NACE C-10). A Bizottság ezért megerősíti, hogy a munkaerőköltség-referenciaérték meghatározásához használt megfelelő gazdasági tevékenység a NACE C-10. Energia (villamos energia, földgáz)

(64)

A Bizottság az Eurostat által közzétett, a Törökországban a felülvizsgálati időszakban alkalmazandó ipari villamosenergia-árakra vonatkozó legfrissebb rendelkezésre álló adatokat használta fel. Az információk szerint 2024-ben az átlagos ipari tarifa 0,741 CNY/kWh (34).

(65)

A földgáz tekintetében a Bizottság a Török Statisztikai Intézet (35) által rendszeres sajtóközleményeiben közzétett, az ipari felhasználóknak szánt földgázárat használta Törökországban. A Bizottság a Török Statisztikai Intézet által közzétett termelőiár-index segítségével az inflációval megfelelően kiigazított, a megfelelő felhasználási sávba tartozó gázárak Kuruş/m3-ben kifejezett adatait használta fel a vizsgálati időszakhoz (2024. október – 2025. szeptember) való igazodás érdekében. Az árat 18 %-os hozzáadottérték-adóval igazították ki, mivel a jegyzett ár héát is magában foglalt.

3.5.   Gyártási általános költségek, SGA-költségek és nyereség

(66)

Az alaprendelet 2. cikke (6a) bekezdésének a) pontja szerint „[a] képzett rendes értéknek tartalmaznia kell az igazgatási, értékesítési és általános költségek, valamint a nyereség torzulástól mentes és észszerű összegét”. Emellett az előzőekben említett termelési tényezőkön kívüli költségek figyelembevétele a gyártási általános költségek értékének megállapítását is szükségessé teszi.

(67)

A gyártási általános költségek torzulásmentes értékének megállapításához – figyelemmel az exportáló gyártók együttműködésének hiányára – a Bizottság az alaprendelet 18. cikkének megfelelően a rendelkezésre álló tényeket használta fel. Ezért az uniós gyártók ellenőrzött adatai alapján a Bizottság megállapította a gyártási általános költségeknek a teljes közvetlen költséghez, azaz a nyersanyag- és energiafogyasztást, valamint a közvetlen és közvetett munkaerőköltségeket is magában foglaló költséghez viszonyított arányát. Ezt követően a Bizottság az előállított termékmodell függvényében a gyártási általános költségek torzulásmentes értékét úgy határozta meg, hogy a gyártási költség torzulásmentes értékét megszorozta az előzőek szerint kapott hányadossal.

(68)

Az SGA-költségek és a nyereség torzulásmentes értékének megállapításához a Bizottság a Frigo-Pak török vállalat 2025. évi, a vállalat auditált beszámolójában szereplő pénzügyi adatait használta fel (36). A Bizottság a torzulásmentes gyártási költségeket a következőkkel növelte meg:

a)

az értékesített áruk költségére vonatkoztatott, a gyártási költségek összegére alkalmazott, az SGA-költségeket kifejező 21 %-os érték;

b)

az értékesített áruk költségére vonatkoztatott, a gyártási költségre alkalmazott, a nyereséget kifejező 29 %-os érték.

3.6.   A rendes érték kiszámítása

(69)

A fentiek alapján a Bizottság az alaprendelet 2. cikke (6a) bekezdésének a) pontjával összhangban terméktípusonként megállapította a gyártelepi alapon számított rendes értéket.

(70)

A Bizottság elsőként a torzulásmentes gyártási költségeket állapította meg. Az exportáló gyártók együttműködésének hiányában a Bizottság azokra az adatokra hagyatkozott, amelyeket a kérelmező nyújtott be a felülvizsgálati kérelemben a konzervmandarinok előállításához felhasznált egyes termelési tényezőkre (a nyersanyagokra, a villamos energiára és a munkaerőre) vonatkozóan, és azokat egybevetette az uniós gyártók kérdőívre adott válaszaival. A Bizottság az egyes termelési tényezők egységnyi felhasználását megszorozta a reprezentatív ország adatain alapuló torzulásmentes költséggel. A nyersanyagok, az energia és a munkaerő torzulásmentes költségének összege adja a torzulásmentes gyártási költséget.

(71)

A meghatározott, torzulásmentes gyártási költséget a Bizottság megnövelte a gyártási általános költségekkel, az SGA-költségekkel és a nyereséggel.

(72)

A Bizottság a gyártási általános költségeket az uniós gyártók ellenőrzött adatai alapján határozta meg, és gyártási költségeik arányában fejezte ki. Ezt követően a Bizottság a gyártási általános költségek torzulásmentes értékét úgy határozta meg, hogy a gyártási költség torzulásmentes értékét megszorozta az előzőek szerint kapott hányadossal. A gyártási általános költségek a gyártási költségek [15–19] %-ának feleltek meg. A torzulásmentes gyártási általános költségeknek a torzulásmentes gyártási költséghez való hozzáadásával a Bizottság megállapította a torzulásmentes előállítási költséget. Az SGA-költségeket és a nyereséget a Bizottság a Frigo-Pak török vállalat 2025. évi pénzügyi információi alapján határozta meg a (68) preambulumbekezdésben kifejtettek szerint, amelyek az értékesített áruk költségének 21 %-át, illetve 29 %-át tették ki. A Bizottság a torzulásmentes SGA-költségek és nyereség százalékos arányait alkalmazta a torzulásmentes előállítási költségek összességére.

(73)

A Bizottság ezzel az eljárással az alaprendelet 2. cikke (6a) bekezdése a) pontjának megfelelően terméktípusonként megállapította a gyártelepi alapon számított rendes értéket. Tekintettel az exportáló gyártók együttműködésének hiányára, ami lehetetlenné tette az Unióba vagy harmadik országokba irányuló kivitel terméktípusonkénti exportárának megállapítását, a Bizottság egyetlen rendes értéket határozott meg, amely a terméktípusonként megállapított rendes értékek átlaga.

3.7.   Exportár

(74)

A kínai exportáló gyártók együttműködésének hiányában a Bizottság (az Eurostattól származó) CIF-adatok alapján, azokat gyártelepi paritásra helyesbítve állapította meg az exportárat. Ehhez a CIF-árból levonta a tengeri szállítási és a biztosítási költségeket, valamint a belföldi fuvarozási költségeket. A belföldi kínai és a nemzetközi szállítási költségek a kérelmező által a felülvizsgálati kérelemben benyújtott adatokon alapultak.

3.8.   Összehasonlítás

(75)

A Bizottság összesített szinten összehasonlította az alaprendelet 2. cikke (6a) bekezdése a) pontjának megfelelően megállapított rendes értéket és az előzőekben megállapított, gyártelepi paritáson számított exportárat.

3.9.   Dömpingkülönbözet

(76)

Ennek alapján az exportár és a számtanilag képzett rendes érték közötti különbség jelentősnek bizonyult (meghaladta a 160 %-ot). Ebből a Bizottság arra a következtetésre jutott, hogy a dömping a felülvizsgálati időszakban folytatódott.

4.   A DÖMPING FOLYTATÓDÁSÁNAK VAGY MEGISMÉTLŐDÉSÉNEK VALÓSZÍNŰSÉGE

(77)

A felülvizsgálati időszakban megvalósuló dömping megállapítását követően a Bizottság az alaprendelet 11. cikkének (2) bekezdésével összhangban megvizsgálta, hogy az intézkedések hatályvesztése esetén fennáll-e a valószínűsége a dömping folytatódásának vagy megismétlődének. Ennek keretében a Bizottság elemezte továbbá a következőket: i. a Kínában rendelkezésre álló termelési kapacitás és szabad kapacitás, ii. a harmadik országokba irányuló export árai és az uniós árszint közötti kapcsolat, valamint iii. az uniós piac vonzereje.

4.1.   Termelési kapacitás és szabad kapacitás Kínában

(78)

Együttműködés hiányában a Bizottság a Kínában rendelkezésre álló tények, a felülvizsgálati kérelemben szolgáltatott információk, valamint az előző hatályvesztési felülvizsgálatban a jelentkező és a mintavételi űrlapot kitöltő exportáló gyártók csoportja figyelembevételével elvégzett értékelés alapján állapította meg a termelési kapacitást és a szabad kapacitást.

(79)

A 2019-es idényben rendelkezésre álló adatok szerint a Bizottság Kínában a konzervmandarin éves termelését 80 000–110 000 tonnára (37), a termelési kapacitást pedig 120 000–170 000 tonnára becsülte, ami 40 000–60 000 tonna becsült szabad kapacitást eredményezett. A konzervmandarin esetében ez a kapacitásfelesleg jelentős, tekintettel arra, hogy a felülvizsgálati időszakban az uniós felhasználás 44 000 tonnát tett ki, az uniós gazdasági ágazat értékesítése pedig [7 000–10 000] tonna volt. Kínában a konzervmandarin belföldi piaca nem jelentős (2019-ben mintegy 9 000–13 000 tonna). Még ha feltételezzük is, hogy a konzervmandarin magas áron értékesíthető a kínai belföldi piacon, semmi nem utal arra, hogy a kínai piac érdemben növekedni fog, vagy fel fogja venni a szabad kapacitásokat. Ezért a kínai konzervmandarin-ágazat exportorientáltnak tekinthető. A kínai becsült szabad kapacitás már most is 5–6-szor nagyobb, mint az uniós gazdasági ágazat teljes értékesítési volumene az uniós piacon.

(80)

A fentiek alapján a Bizottság arra a következtetésre jutott, hogy Kína a világ legnagyobb konzervmandarin-termelői közé tartozik és jelentős szabad kapacitással rendelkezik, ennélfogva az intézkedések hatályon kívül helyezése esetén könnyedén tudna további mennyiségeket exportálni az Unióba.

4.2.   Az uniós piac vonzereje

(81)

A Bizottság megvizsgálta, hogy az intézkedések hatályvesztése esetén valószínűsíthető-e, hogy a kínai exportáló gyártók növelik dömpingáron történő exportértékesítéseiket az uniós piacon.

(82)

Az uniós piac a világ negyedik legnagyobb piaca. Az ár és a volumen tekintetében továbbra is rendkívül vonzó a kínai exportőrök számára. Az ár magasabb, mint a legtöbb más kínai exportpiacon – kivéve Japánt –, amit az is bizonyít, hogy a meglévő intézkedések ellenére továbbra is jelen van a behozatal (38). További ösztönzőket jelentenek a magasabb uniós árak és a más piacokon bevezetett kereskedelmi korlátozások, nevezetesen az Egyesült Államok által kivetett 25 %-os értékvámok (39), amelyek a kivitelt az Unióba irányíthatják át.

(83)

Az intézkedések hatályon kívül helyezése esetén a jelentős kapacitásokkal támogatott kínai behozatal valószínűleg jelentős árnyomást gyakorolna. Ez arra kényszerítené az uniós gazdasági ágazatot, hogy vagy csökkentse árait, ami a jövedelmezőség szempontjából veszteségeinek növekedéséhez vezetne (2023-ban –5 %, 2024-ben pedig –10 %), vagy csökkentse a volument, növelve az egységköltségeket és még inkább aláásva a jövedelmezőséget. Ez idővel kapacitáscsökkenéshez vezetne.

(84)

Tekintettel az uniós gazdasági ágazat már amúgy is instabil helyzetére, a Kínából érkező dömpingelt behozatal növekedése valószínűleg a már amúgy is törékeny pénzügyi helyzetének gyors romlását eredményezné.

4.3.   A harmadik országokba irányuló kivitel exportárai és az Unión belüli árszint közötti kapcsolat

(85)

A felülvizsgálati időszakban a harmadik országok piacára irányuló kínai export árát a Bizottság a GTA exportstatisztikái és az uniós gyártók által nyújtott adatok (40), nevezetesen a kínai export mennyisége és FOB-paritáson számított értéke alapján állapította meg. 2024-ben a hatályban lévő dömpingellenes vámok ellenére az Unió a kínai exportáló gyártók negyedik legfontosabb exportpiaca. Az Unióba irányuló kivitel átlagos egységára 1 210 EUR/tonna. A három legfontosabb exportpiac az USA, Japán és Indonézia. Az átlagos egységár az USA esetében 1 130 EUR/tonna, Japán esetében 4 120 EUR/tonna, Indonézia esetében pedig 910 EUR/tonna.

(86)

A GTA szerint a Kínából Indonéziába irányuló export volumene 2023 és 2024 között számottevő mértékben csökkent (a 3 493 tonnás különbség a vizsgálati időszakban az uniós felhasználás mintegy [7,6–8,5] %-át tette ki). Ez a csökkenés potenciálisan átirányítható az Unióba.

(87)

Tekintettel a Kínából a főbb harmadik országbeli piacokra irányuló jelentős exportvolumenre, az Uniónak kínált viszonylag alacsony árakra, valamint az Indonéziába irányuló, átirányítható export közelmúltbeli csökkenésére, egyértelmű a kockázata annak, hogy további alacsony árú behozatal irányulhat az uniós piacra, ezáltal növelve az uniós gazdasági ágazatra nehezedő versenynyomást.

4.4.   A dömping folytatódásának valószínűségével kapcsolatos következtetés

(88)

Tekintettel a korábbi dömpingmagatartásra, a felülvizsgálati időszakban még mindig tapasztalt magas szintű dömpingre, a jelentős kínai szabad kapacitásra, a kínai exportőrök harmadik országok piacain tanúsított magatartására, a harmadik országokba irányuló export árai és az uniós árszint közötti kapcsolatra, valamint az uniós piac vonzerejére, a Bizottság arra a következtetésre jutott, hogy az intézkedések hatályvesztése esetén a dömping valószínűleg folytatódni fog.

5.   KÁR

5.1.   Az uniós gazdasági ágazat és az uniós termelés meghatározása

(89)

A figyelembe vett időszakban két gyártó gyártotta a hasonló terméket az Unióban. Ezek a vállalatok alkotják az alaprendelet 4. cikkének (1) bekezdése értelmében vett uniós gazdasági ágazatot.

(90)

A felülvizsgálati időszak alatt a teljes uniós termelés mintegy [8 000–10 000] tonna volt. Ezt a számadatot a Bizottság az uniós gazdasági ágazatról rendelkezésre álló információk összessége, nevezetesen az uniós gyártók kérdőívre adott válaszai alapján állapította meg. A (12) preambulumbekezdésben említettek szerint két uniós gyártó képviseli az uniós gazdasági ágazatot.

5.2.   Uniós felhasználás

(91)

A Bizottság az uniós felhasználást az uniós gazdasági ágazat által az uniós piacon elért értékesítési volumen és az Eurostat behozatali adatai alapján, a KN-kódok és a TARIC-kódok szintjén határozta meg. Ezeket az értékesítési volumeneket a Bizottság az adatok egybevetésével ellenőrizte, és az uniós gyártóktól származó ellenőrzött információk alapján szükség szerint módosította.

(92)

Az uniós felhasználás a következőképpen alakult:

2. táblázat

Uniós felhasználás (tonna)

 

2021/2022

2022/2023

2023/2024

Felülvizsgálati időszak

Teljes uniós felhasználás

[46 000 –51 000 ]

[40 000 –44 000 ]

[32 000 –35 000 ]

[41 000 –46 000 ]

Index

100

86

68

89

Forrás:

Eurostat, a kérdőívre az uniós gyártók által adott, ellenőrzött válaszok.

(93)

A figyelembe vett időszakban az uniós felhasználás az Unióban betakarított terményminőségtől függően alakult. Ezeket a számadatokat befolyásolhatják a készletfelhalmozási hatások, amelyek kissé torzíthatják az uniós fogyasztásra vonatkozó számadatokat. A figyelembe vett időszakban 11 %-os keresletcsökkenést regisztráltak.

5.3.   Behozatal az érintett országból

5.3.1.   Az érintett országból érkező behozatal értéke és piaci részesedése

(94)

A Bizottság a behozatali volument az Eurostat adatai alapján állapította meg. A behozatal piaci részesedésének megállapításához a behozatal volumenét összehasonlította a fenti 2. táblázat szerinti uniós felhasználással.

(95)

Az érintett országból az Unióba érkező behozatal a következőképpen alakult:

3. táblázat

A behozatal volumene és piaci részesedése

 

2021/2022

2022/2023

2023/2024

Felülvizsgálati időszak

A Kínából érkező behozatal volumene (tonna)

11 102

11 388

8 639

15 188

Index

100

103

78

137

Piaci részesedés (%)

[21 – 23 ]

[25 –27 ]

[24 –26 ]

[32 –35 ]

Index

100

119

114

154

Forrás:

Eurostat, a kérdőívre az uniós gyártók által adott, ellenőrzött válaszok.

(96)

A Kínából érkező behozatal volumene a figyelembe vett időszak alatt 37 %-kal emelkedett. Tekintettel azonban az uniós felhasználás csökkenésére, a piaci részesedés növekedése jelentősen magasabb volt, elérve az 54 %-os szintet, a figyelembe vett időszakban pedig mintegy 12 százalékpontos piaci részesedést.

5.3.2.   Az érintett országokból érkező behozatalhoz tartozó importár és az áralákínálás

(97)

A Bizottság az érintett országból származó behozatal árait az Eurostat adatai alapján határozta meg. Az érintett országból az Unióba érkező behozatalhoz tartozó súlyozott átlagos importár a következőképpen alakult:

4. táblázat

Importárak (EUR/tonna)

 

2021/2022

2022/2023

2023/2024

Felülvizsgálati időszak

Kína

1 343

1 365

1 218

1 167

Index

100

102

91

87

Forrás:

Eurostat.

(98)

A fenti táblázatban látható módon a figyelembe vett időszakban a kínai behozatal árai 13 %-kal csökkentek.

(99)

Tekintettel arra, hogy a kínai exportáló gyártók együttműködésének hiányára, a Bizottság a mintában szereplő uniós gyártók által az uniós piacon független vevőknek felszámított értékesítési árak súlyozott átlagát összehasonlította az Eurostat által a felülvizsgálat tárgyát képező termék Kínából származó behozatalának CIF-alapon megállapított súlyozott átlagával, a dömpingellenes vámot is figyelembe véve.

(100)

Az ár-összehasonlítás 8,9 %-os különbséget mutatott az átlagos exportár és az uniós gazdasági ágazat átlagos értékesítési ára között. A dömpingellenes vámok nélkül az árkülönbözet 30,1 %-ot tett ki.

5.4.   A Kínától eltérő harmadik országokból érkező behozatal

(101)

A behozatal volumene, valamint az egyéb harmadik országokból származó konzervmandarin behozatalának piaci részesedése és ártendenciái a következőképpen alakultak:

5. táblázat

Behozatal a harmadik országokból

Ország

 

2021/2022

2022/2023

2023/2024

Felülvizsgálati időszak

Törökország

Volumen (tonna)

23 001

19 717

17 874

19 531

Index

100

86

78

85

Piaci részesedés (%)

[43 – 47 ]

[43 – 47 ]

[49 –54 ]

[41 –45 ]

Átlagár (EUR/tonna)

1 685

1 846

1 660

1 522

Index

100

100

114

96

Egyéb harmadik országok

Volumen (tonna)

992

668

218

995

Index

100

68

22

100

Piaci részesedés (%)

[1,8 –2,2 ]

[1,8 –2,2 ]

[1,8 –2,2 ]

[1,8 –2,2 ]

Átlagár (EUR/tonna)

1 022

1 036

1 689

1 442

Index

100

101

165

141

Kína kivételével valamennyi harmadik ország összesen

Volumen (tonna)

23 993

20 386

18 092

20 526

Index

100

85

75

86

Piaci részesedés (%)

[48 –55 ]

[47 –54 ]

[52 –58 ]

[45 –50 ]

Index

100

99

111

96

Átlagár (EUR/tonna)

1 657

1 819

1 661

1 518

Index

100

109

100

91

Forrás:

Eurostat.

(102)

A figyelembe vett időszakban a Törökországból érkező, az egyéb harmadik országokból az Unióba irányuló behozatal 62 %-át képviselő behozatal 15 %-kal csökkent, azaz nagyobb mértékben, mint a fogyasztás 11 %-os csökkenése.

(103)

A Kínán kívüli harmadik országokból érkező behozatal piaci részesedése 4 %-kal csökkent.

(104)

Kína kivételével az összes harmadik országból érkező behozatal ára az uniós gazdasági ágazat áraihoz képest [400–600] EUR/t-val alacsonyabb volt a felülvizsgálati időszak alatt.

5.5.   Az uniós gazdasági ágazat gazdasági helyzete

(105)

Az alaprendelet 3. cikke (5) bekezdésének megfelelően a dömpingelt behozatal uniós gazdasági ágazatra gyakorolt hatásának vizsgálata magában foglalta valamennyi olyan gazdasági tényező és index értékelését, amely a figyelembe vett időszakban hatást gyakorolt az uniós gazdasági ágazat helyzetére.

5.5.1.   Termelés, termelési kapacitás és kapacitáskihasználás

(106)

A teljes uniós termelés, a termelési kapacitás és a kapacitáskihasználás a következőképpen alakult a figyelembe vett időszakban:

6. táblázat

Termelés, termelési kapacitás és kapacitáskihasználás

 

2021/2022

2022/2023

2023/2024

Felülvizsgálati időszak

Termelési volumen (tonna)

[15 000 –19 000 ]

[9 000 –11 000 ]

[6 000 –9 000 ]

[8 000 –10 000 ]

Index

100

60

44

54

Termelési kapacitás (tonna)

[48 000 –57 000 ]

[48 000 –57 000 ]

[48 000 –57 000 ]

[48 000 –57 000 ]

Index

100

100

100

100

Kapacitáskihasználás (%)

[30 –33 ]

[18 –20 ]

[13 –15 ]

[16 –18 ]

Index

100

60

44

54

Forrás:

A kérdőívre az uniós gyártók által adott, ellenőrzött válaszok.

(107)

A felülvizsgálat tárgyát képező termék teljes uniós termelése a figyelembe vett időszak első három évében folyamatosan, 56 %-kal csökkent, a felülvizsgálati időszakban pedig tíz százalékponttal helyreállt. A figyelembe vett időszak alatt a termelékenység összességében 46 %-kal csökkent. A termelés e csökkenése a dömpingelt behozatal miatti piacirészesedés-vesztésnek és kisebb mértékben a felhasználás csökkenésének tudható be.

(108)

Az átlagos kapacitáskihasználás hasonló tendenciát követett, mint a termelés és a kereslet. Tekintettel a stabil termelési kapacitásra, a kapacitáskihasználás összességében 46 %-kal csökkent, hasonlóan a termelés visszaeséséhez.

5.5.2.   Értékesítési volumen és piaci részesedés

(109)

Az uniós gazdasági ágazat értékesítési volumene és piaci részesedése a következőképpen alakult a figyelembe vett időszakban:

7. táblázat

Értékesítési volumen és piaci részesedés

 

2021/2022

2022/2023

2023/2024

Felülvizsgálati időszak

Értékesítési volumen az uniós piacon (tonna)

[13 000 –16 000 ]

[9 000 –12 000 ]

[6 000 –8 000 ]

[7 000 –10 000 ]

Index

100

75

49

58

Piaci részesedés (%)

[28 –31 ]

[22 –25 ]

[18 –20 ]

[19 –21 ]

Index

100

80

66

66

Forrás:

Eurostat, a kérdőívre az uniós gyártók által adott, ellenőrzött válaszok.

(110)

Az uniós gazdasági ágazat értékesítési volumene hasonló tendenciát követett, mint az uniós fogyasztás. Összességében az uniós gazdasági ágazat értékesítési volumene 42 %-kal csökkent a figyelembe vett időszak alatt, az első három évben csökkent, majd a felülvizsgálati időszakban megkezdődött a csekély mértékű fellendülés.

(111)

A figyelembe vett időszakban az uniós gazdasági ágazat teljes piaci részesedése 34 %-kal csökkent.

5.5.3.   Növekedés

(112)

A figyelembe vett időszakban a felhasználás 11 %-kal csökkent. Ennek fényében az uniós gazdasági ágazat veszített piaci részesedéséből, míg egyedül az érintett országból érkező behozatal nőtt, 54 %-os piaci részesedést szerezve. Ezzel szemben az egyéb harmadik országokból (nevezetesen Törökországból) érkező behozatal 4 %-kal csökkent.

5.5.4.   Foglalkoztatás és termelékenység

(113)

A foglalkoztatás és a termelékenység a következőképpen alakult a figyelembe vett időszakban:

8. táblázat

Foglalkoztatás és termelékenység

 

2021/2022

2022/2023

2023/2024

Felülvizsgálati időszak

Alkalmazottak száma

[260 –290 ]

[200 –220 ]

[160 –180 ]

[190 –210 ]

Index

100

76

62

70

Termelékenység (tonna/alkalmazott)

[56 –63 ]

[44 –50 ]

[40 –45 ]

[43 –49 ]

Index

100

79

71

77

Forrás:

A kérdőívre az uniós gyártók által adott, ellenőrzött válaszok.

(114)

A figyelembe vett időszak során az alkalmazottak száma 30 %-kal csökkent. Az uniós gyártók munkaerejének termelékenysége – az egy foglalkoztatottra jutó éves termelésben (tonna) mérve – szintén 23 %-kal csökkent, ami a termelésnek a foglalkoztatás csökkenéséhez (–30 %) viszonyított nagyobb csökkenésével (–46 %) magyarázható.

5.5.5.   Árak és az árakat befolyásoló tényezők

(115)

Az uniós gyártók által az Unióban a független vevők felé felszámított értékesítési egységárak súlyozott átlaga a következőképpen alakult a figyelembe vett időszakban:

9. táblázat

Értékesítési árak és termelési költség az Unióban (EUR/tonna)

 

2021/2022

2022/2023

2023/2024

Felülvizsgálati időszak

Átlagos értékesítési egységárak a teljes uniós piacon

[1 640 –1 820 ]

[1 990 –2 210 ]

[1 850 –2 050 ]

[1 850 –2 040 ]

Index

100

121

113

113

Termelési egységköltség

[1 460 –1 620 ]

[1 900 –2 100 ]

[1 970 –2 180 ]

[2 040 –2 260 ]

Index

100

130

135

139

Forrás:

A kérdőívre az uniós gyártók által adott, ellenőrzött válaszok.

(116)

A figyelembe vett időszakban az uniós gazdasági ágazat termelési költsége 39 %-kal nőtt. Az előállítási költségek 2022/2023-ban és 2023/2024-ben bekövetkezett jelentős növekedését főként az inflációs nyomás gazdaságra gyakorolt hatása okozta. Ezenkívül a kereslet csökkenése a (93) preambulumbekezdésben kifejtettek szerint az egységnyi közvetett költségek (gyártási általános költségek) növekedését eredményezte. Ugyanakkor az árak mindössze 13 %-kal emelkedtek, így az uniós gazdasági ágazat nem tudta fedezni a költségnövekedést.

5.5.6.   Munkaerőköltség

(117)

Az uniós gazdasági ágazat átlagos munkaerőköltségei a következőképpen alakultak a figyelembe vett időszakban:

10. táblázat

Alkalmazottankénti átlagos munkaerőköltség (EUR)

 

2021/2022

2022/2023

2023/2024

Felülvizsgálati időszak

Alkalmazottankénti átlagos munkaerőköltség

[22 500 –24 900 ]

[23 100 –25 600 ]

[24 300 –26 900 ]

[26 100 –28 900 ]

Index

100

103

108

116

Forrás:

A kérdőívre az uniós gyártók által adott, ellenőrzött válaszok.

(118)

A figyelembe vett időszakban az uniós gazdasági ágazat alkalmazottankénti átlagos munkaerőköltsége folyamatosan, 16 %-kal nőtt.

5.5.7.   Készletek

(119)

Az uniós gazdasági ágazat készletszintjei a következőképpen alakultak a figyelembe vett időszakban:

11. táblázat

Készletek

 

2021/2022

2022/2023

2023/2024

Felülvizsgálati időszak

Zárókészletek (tonna)

[3 900 –4 400 ]

[2 100 –2 400 ]

[1 800 –2 100 ]

[1 500 –1 800 ]

Index

100

55

46

41

Zárókészlet a termelés százalékában

[23 –25 ]

[21 –23 ]

[24 –26 ]

[17 –19 ]

Index

100

91

104

75

Forrás:

A kérdőívre az uniós gyártók által adott, ellenőrzött válaszok.

(120)

Az uniós gazdasági ágazat a figyelembe vett időszakban jelentősen csökkentette készletszintjét (–59 %), valamint a termelés százalékában kiszámított készleteit (–25 %). Ennélfogva nem tekinthető kárhelyzetre utaló körülménynek.

5.5.8.   Jövedelmezőség, pénzforgalom, beruházások, a beruházások megtérülése és a tőkebevonási képesség

(121)

Az uniós gyártók jövedelmezősége, pénzforgalma, beruházásai és beruházásainak megtérülése a következőképpen alakultak a figyelembe vett időszakban:

12. táblázat

Jövedelmezőség, pénzforgalom, beruházások és a beruházások megtérülése

 

2021/2022

2022/2023

2023/2024

Felülvizsgálati időszak

A szabadpiaci uniós értékesítések jövedelmezősége (az értékesítési forgalom %-ában)

[11 –12,1 ]

[12,6 –13,9 ]

[-4,8 –-5,3 ]

[-9,4 –-10,4 ]

Index

100

115

–44

–86

Pénzforgalom (1 000  EUR)

[2 800 –3 200 ]

[4 800 –5 400 ]

[500 –700 ]

[- 600 –- 800 ]

Index

100

169

20

–23

Beruházások (1 000  EUR)

[1 500 –1 800 ]

[2 500 –2 900 ]

[700 –900 ]

[1 200 –1 400 ]

Index

100

162

47

78

A beruházások megtérülése (%)

[34 –38 ]

[33 –37 ]

[-8 –-9 ]

[-18 –-20 ]

Index

100

98

–23

–53

Forrás:

A kérdőívre az uniós gyártók által adott, ellenőrzött válaszok.

(122)

A Bizottság az uniós gyártók jövedelmezőségét úgy állapította meg, hogy a hasonló termék független vevők részére végrehajtott uniós értékesítéseiből származó adózás előtti nettó nyereséget kifejezte az értékesítési árbevétel százalékában. Az uniós gyártók jövedelmezősége erőteljesen csökkent, a figyelembe vett időszak első két évében tapasztalt igen kedvező jövedelmezőségi szintről – különösen a felülvizsgálati időszakban – súlyosan veszteségessé vált. Ebben az időszakban a jövedelmezőség szintje tovább romlott, a veszteségek mértéke –9,4 % és –10,4 % között mozgott. Ez a tendencia összhangban volt a (107) és (110) preambulumbekezdésben a termelésre és az értékesítésre vonatkozóan korábban leírtakkal.

(123)

A nettó pénzforgalom az uniós gyártók önfinanszírozó képességét jelzi. A nettó pénzforgalom a jövedelmezőséghez hasonlóan csökkent, és negatív tartományba fordult.

(124)

A beruházás szintje 22 %-kal csökkent a figyelembe vett időszakban.

(125)

A beruházások megtérülése a beruházások könyv szerinti nettó értékének százalékában kifejezett nyereség. A fenti (122) preambulumbekezdésben leírtak szerint a jövedelmezőséggel azonos módon alakult.

5.6.   A kárra vonatkozó következtetés

(126)

A legtöbb kármutató, mint például a termelés, a termelékenység, az értékesítés, a foglalkoztatás, a kapacitáskihasználás, a jövedelmezőség, a beruházások megtérülése és a pénzforgalom a figyelembe vett időszak során csökkent.

(127)

Emellett az uniós gazdasági ágazatot – különösen a kínai behozatal piaci részesedésének növekedése miatt – kár érte.

(128)

Az uniós gazdasági ágazat bemutatott helyzetéből adódóan az intézkedések hatályvesztése valószínűleg az uniós ágazat amúgy is törékeny pénzügyi helyzetének gyors és további romlásához vezet attól függetlenül, hogy az ágazat mennyiségi vagy árverseny mellett dönt.

(129)

A fentiek alapján a Bizottság arra a következtetésre jutott, hogy az uniós gazdasági ágazatot a felülvizsgálati időszakban az alaprendelet 3. cikkének (5) bekezdése értelmében vett jelentős kár érte.

6.   OK-OKOZATI ÖSSZEFÜGGÉS

(130)

Az alaprendelet 3. cikkének (6) bekezdésével összhangban a Bizottság megvizsgálta, hogy az érintett országból érkező dömpingelt behozatal okozott-e jelentős kárt az uniós gazdasági ágazatnak. A Bizottság emellett az alaprendelet 3. cikkének (7) bekezdésével összhangban azt is megvizsgálta, hogy ezzel egy időben más ismert tényezők okozhattak-e kárt az uniós gazdasági ágazatnak. A Bizottság gondoskodott arról, hogy az érintett országból érkező dömpingelt behozatalon kívüli egyéb tényezők által esetlegesen okozott károkat ne a dömpingelt behozatalnak tulajdonítsa. E tényezők az egyéb harmadik országokból érkező behozatal, az uniós gazdasági ágazat exportteljesítménye és a kereslet csökkenése.

6.1.   A dömpingelt behozatal hatásai

(131)

A figyelembe vett időszak alatt az uniós gazdasági ágazat jelentős értékesítési volument veszített az uniós piacon, mivel értékesítési volumene 42 %-kal csökkent. A felhasználás 11 %-os visszaesésével egyidejűleg a figyelembe vett időszakban az uniós gazdasági ágazat piaci részesedése 34 %-kal csökkent.

(132)

Az uniós gazdasági ágazat piaci részesedésének csökkenése az érintett országból érkező behozatal párhuzamos növekedésének tudható be, mivel a figyelembe vett időszak alatt nem volt más olyan behozatali forrás, amely növelte volna piaci részesedését. A Kínából érkező behozatal piaci részesedése 54 %-kal [21–23] %-ról [32–35] %-ra nőtt. A Kínából érkező behozatal tovább nőtt, és az uniós gazdasági ágazat kárára növelte piaci részesedését.

(133)

Ugyanakkor a kínai importárak a felülvizsgálati időszak alatt (dömpingellenes vámok nélkül) [28–33] %-kal, illetve (dömpingellenes vámok mellett) [8–13] %-kal kínáltak alá az uniós gazdasági ágazat árainak. A kínai importárak az uniós gazdasági ágazat árait is leszorították egy olyan időszakban, amikor az előállítási költségek emelkedtek, ami hátrányosan érintette az uniós gazdasági ágazat pénzügyi mutatóit.

(134)

Az értékesítési volumen csökkenése miatt az uniós gazdasági ágazat termelési mennyisége is jelentős mértékben, 46 %-kal visszaesett.

(135)

A Bizottság ezért arra a következtetésre jutott, hogy a konzervmandarin Kínából érkező dömpingelt behozatala jelentős kárt okozott az uniós gazdasági ágazatnak.

6.2.   Egyéb tényezők hatásai

6.2.1.   A harmadik országokból érkező behozatal

(136)

Az egyéb harmadik országokból érkező behozatal volumene a figyelembe vett időszakban a (101) preambulumbekezdés szerint alakult. Ez a behozatal főként Törökországból ([41–45] %-os piaci részesedés a felülvizsgálati időszakban) (az összes többi harmadik országból, azaz Mexikóból, Peruból, az Egyesült Királyságból stb. [1,8–2,2] %-os piaci részesedés a felülvizsgálati időszakban) érkezett.

(137)

A Törökországból érkező behozatal mind az ár (–10 %), mind a volumen (–15 %) tekintetében enyhe csökkenést mutatott, míg a többi ország esetében a volumen meglehetősen stabil maradt, míg az ár 41 %-kal nőtt.

(138)

A fentiek alapján a Bizottság arra a következtetésre jutott, hogy a más országokból (Törökország kivételével) érkező behozatal – alacsony volumene és jelentős áremelkedése miatt – nem járult hozzá az uniós gazdasági ágazatot ért kárhoz. Másrészt a Törökországból érkező behozatal volumene csökkent (–15 %), amit az ár csökkenése (–10 %) követett. A török behozatal árcsökkenése leszorítja az uniós gazdasági ágazat árait, hozzájárulva ezzel az uniós gazdasági ágazat által elszenvedett kárhoz.

6.2.2.   Az uniós gazdasági ágazat exportteljesítménye

(139)

A mintában szereplő uniós gyártók exportvolumene a következőképpen alakult a figyelembe vett időszakban:

13. táblázat

Az uniós gyártók exportteljesítménye

 

2021/2022

2022/2023

2023/2024

Felülvizsgálati időszak

Exportvolumen (tonna)

[1 800 –2 000 ]

[1 100 –1 300 ]

[700 –900 ]

[900 –1 100 ]

Index

100

66

42

56

Átlagár (EUR/tonna)

[1 300 –1 500 ]

[1 700 –1 900 ]

[1 900 –2 100 ]

[1 900 – 2 100 ]

Index

100

131

146

144

Forrás:

A kérdőívre az uniós gyártók által adott, ellenőrzött válaszok.

(140)

Az uniós gazdasági ágazat exportértékesítési volumene 44 %-kal csökkent a figyelembe vett időszak alatt (a legnagyobb visszaesés 2023/2024-ben következett be), de ezek a volumenek nem voltak jelentősek az uniós gazdasági ágazat teljes értékesítési volumenéhez képest. Az exportvolumen csökkenése lényegében ugyanazokat a tendenciákat követte, mint az uniós piacon történő értékesítés, és az exportértékesítésnek az uniós gyártók teljes értékesítésén belüli százalékos aránya meglehetősen stabilan [9,8–11,1] % között maradt. Ezenkívül az átlagos exportértékesítési árak 2023/2024-ben és a felülvizsgálati időszakban hasonlóak voltak az uniós értékesítési árakhoz.

(141)

A Bizottság ezek alapján arra a következtetésre jutott, hogy az uniós gazdasági ágazat exportteljesítménye nem gyengítette az érintett országból érkező dömpingelt behozatal és a megállapítást nyert jelentős kár közötti ok-okozati összefüggést.

6.2.3.   A felhasználás csökkenése

(142)

A 4.2. szakaszban kifejtettek szerint az uniós piac ingadozott a figyelembe vett időszak alatt. 2021/2022 és 2023/2024 között meredeken, 32 %-kal csökkent. A felülvizsgálati időszakban a felhasználás részben helyreállt, bár 11 %-os csökkenéssel a 2021/22-es szint alatt maradt. A kínai behozatali volumen a felülvizsgálati időszakban 37 %-kal nőtt a 2021/2022-es időszakhoz képest, és jelentős piaci részesedést szerzett a kereslet zsugorodásának időszakában, továbbá az uniós gazdasági ágazat nem tudta fenntartani piaci részesedését. Az uniós gazdasági ágazat értékesítési volumenének a kereslet csökkenésével arányos csökkenése 1 500 és 2 500 tonna közötti nagyságrendű lett volna, a valóságban azonban a kínai behozatal növekedése miatt a csökkenés lényegében megháromszorozódott, és 4 500–7 500 tonnát tett ki. A Bizottság ezért arra a következtetésre jutott, hogy a piaci kereslet-visszaesés nem gyengítette az ok-okozati összefüggést.

7.   A KÁR FOLYTATÓDÁSÁNAK VALÓSZÍNŰSÉGE

(143)

A Bizottságnak a (129) preambulumbekezdésben foglalt következtetései szerint az uniós gazdasági ágazatot a felülvizsgálati időszak alatt jelentős kár érte. A Bizottság az alaprendelet 11. cikke (2) bekezdésének megfelelően megvizsgálta, hogy az intézkedések hatályvesztése esetén valószínűsíthető-e a Kínából származó dömpingelt behozatal által okozott kár folytatódása.

(144)

A kínai felek együttműködésének hiányában a Bizottság az ügy irataiban rendelkezésre álló információkra támaszkodott. A Bizottság megvizsgálta a kínai termelési volument és szabad kapacitást, az uniós piac vonzerejét, a kínai behozatal volumenének és importárainak az árak alakulására kifejtett lehetséges hatását, valamint az árak ilyen alakulásának az uniós gazdasági ágazat értékesítési volumenére, áraira és jövedelmezőségére kifejtett hatását.

7.1.   Termelési kapacitás és szabad kapacitás Kínában

(145)

A fenti (78)–(80) preambulumbekezdésben már részletesen kifejtett módon Kínában jelentős szabad kapacitás áll rendelkezésre. Kína a friss mandarin legnagyobb termelője a világon, exportáló gyártói pedig képesek olyan piacokat is ellátni, amelyek mérete többszöröse az uniós piacénak. E gyártók erőteljesen orientáltak és motiváltak az iránt, hogy termékeiket nagy volumenben exportpiacokon értékesítsék. A közelmúlt tapasztalatai továbbá azt mutatják, hogy a kínai exportáló gyártók képesek gyorsan alkalmazkodva dömpingelt behozatallal ellátni az uniós piacot. A Bizottság emlékeztetni kíván arra, hogy a Kínából származó érintett termék behozatala az 1355/2008/EK rendelet 2012. márciusi megsemmisítését követően exponenciális növekedésnek indult (lásd a (3) preambulumbekezdést).

7.2.   A kínai dömping hatása az uniós gazdasági ágazatra

(146)

Az importárak szintjét illetően a vizsgálat kimutatta, hogy a hatályos intézkedések hatályon kívül helyezése esetén, valamint feltételezve, hogy a felülvizsgálati időszakban változatlanok maradnának az érintett ország importárai és az uniós gazdasági ágazat ára, az importárak [9–11] %-kal az uniós gazdasági ágazat árai alá kínálnának (az érintett termék valamennyi típusa esetében). Ennek következtében az uniós gazdasági ágazat valószínűsíthetően értékesítési volument és piaci részesedést veszítene az uniós piacon.

(147)

A Bizottság szimuláció útján értékelte a kínai behozatali volumen esetleges emelkedésének az uniós gazdasági ágazatra gyakorolt valószínű hatását. Amint a kínai konzervmandarin-behozatal növekedése miatt 6 200 tonnányi csökkenés következne be az uniós gazdasági ágazat értékesítési és termelési volumenében, a termelési egységköltség 7,1 %-kal nőne, ami rontaná az uniós gyártók helyzetét, és veszteségessé tenné őket. A volumen ilyen mértékű növelése a kínai exportáló gyártók számára a fenti 4.1. szakaszban bemutatott jelentős szabad kapacitásukra tekintettel könnyen teljesíthető.

(148)

mivel a Kínán kívüli egyéb harmadik országokból érkező behozatal 95 %-a Törökországból érkezik, nem zárható ki, hogy a dömpingelt kínai konzervmandarin az innét érkező behozatali volumen egy részét helyettesítené. Ugyanakkor a Törökországból az Unióba érkező behozatal átlagos értékesítési ára az uniós gazdasági ágazat átlagos értékesítési ára alatt van, ami azt jelenti, hogy a dömpingelt kínai konzervmandarin nagyobb mértékű megjelenése esetén az az uniós piacon először nagy valószínűséggel az uniós gazdasági ágazat kárára növelné részesedését, és csak ezután szorítaná ki a piacról a törökországi gyártók által az Unióba exportált mennyiségeket. Figyelembe véve azonban a rendelkezésükre álló szabad kapacitást, a kínai gyártók egyaránt könnyen megszerezhetnék a többi harmadik ország (köztük Törökország) és az uniós gyártók piaci részesedését.

7.3.   Az uniós piac vonzereje

(149)

Az uniós piac mérete – tekintve, hogy a világ negyedik legnagyobb piacáról van szó – egyértelműen növeli az uniós piac vonzerejét. Emellett az, hogy a Kínából érkező behozatal a hatályban lévő intézkedések ellenére is folytatódott, ugyancsak arra utal, hogy a kínai exportáló gyártók vonzónak találják az uniós piacot, amelyen továbbra is szívesen értékesítenek. Az 1355/2008/EK rendelet 2012. márciusi megsemmisítését követően megállapítást nyert továbbá, hogy a hatályban lévő intézkedések hatályon kívül helyezése arra ösztönzi a kínai exportáló gyártókat, hogy más harmadik országokból a magasabb árszintű uniós piacra irányítsák át az exportjukat. További ösztönzőt jelentenek a más piacokon bevezetett kereskedelmi korlátozások, nevezetesen az Egyesült Államok által 2018. szeptember 24-e óta kivetett 25 %-os vámok (41), amelyek a kivitelt az Unióba irányíthatják át.

7.4.   A kár folytatódásának vagy megismétlődésének valószínűségével kapcsolatos következtetés

(150)

A fentiekre tekintettel az intézkedések hatályvesztése minden bizonnyal azonnali és drasztikus árnyomáshoz vezetne Kína részéről, amelyet a gyártók jelentős rendelkezésre álló készlete és kapacitása is elősegítene. Ez árai, illetve volumene csökkentésére kényszerítené az uniós gazdasági ágazatot. Ha a nyereséges ágazat csökkenti az árait, rövid idő alatt veszteségessé válik. Ha az ágazat csökkenti értékesítési volumenét, egységköltsége nő, ami még tovább rontja jövedelmezőségét. Hosszú távon az uniós gazdasági ágazatnak módosítania (csökkentenie) kellene gyártási kapacitását.

(151)

Az uniós gazdasági ágazatnak a fenti (126)–(129) preambulumbekezdésben kifejtett viszonylag instabil helyzete miatt, a dömpingelt kínai behozatal volumenének nagyarányú növekedése olyan káros hatást gyakorolna az uniós gazdasági ágazatra, amely az ágazat pénzügyi helyzetének gyors romlásához vezetne. Ezért a Bizottság arra a következtetésre jutott, hogy az intézkedések hatályon kívül helyezése minden valószínűség szerint az uniós gazdasági ágazatnak okozott kár folytatódásához vezetne.

8.   UNIÓS ÉRDEK

(152)

Az alaprendelet 21. cikke alapján a Bizottság megvizsgálta, hogy a meglévő dömpingellenes intézkedések fenntartása ellentétes lenne-e az Unió egészének érdekével. Az uniós érdek meghatározása a különböző érintett érdekek teljes körének értékelésén alapult, beleértve az uniós gazdasági ágazat, az importőrök és a felhasználók érdekeit is.

8.1.   Az uniós gazdasági ágazat érdeke

(153)

A 4. szakaszban foglalt következtetés szerint az uniós gazdasági ágazatot jelentős kár éri. Az 5. szakaszban foglalt következtetés szerint az intézkedések hatályon kívül helyezése a Kínából érkező dömpingelt behozatal újbóli beáramlását eredményezné, ami hamarosan a már amúgy is instabil pénzügyi helyzet gyors és további romlásához vezetne. Ennélfogva az uniós gazdasági ágazat számára az intézkedések fenntartása előnyös lenne, hiszen az uniós gyártók meg tudnák őrizni értékesítési volumenük, piaci részesedésük és jövedelmezőségük jelenlegi szintjét, valamint kedvező általános gazdasági helyzetüket. Az intézkedések megszüntetése ezzel szemben veszélybe sodorhatná az uniós gazdasági ágazat életképességét, hiszen a jelek szerint dömpingáron és jelentős mennyiségekben érkezne kínai export az Unió piacára, és ez a kár folytatódását eredményezné.

8.2.   A független importőrök érdeke

(154)

A vizsgálat során egyetlen importőr sem működött együtt.

(155)

Ennek alapján nem voltak arra utaló jelek, hogy az intézkedések fenntartása olyan jelentős kedvezőtlen hatásokkal járna az importőrökre, amelyek meghaladnák az intézkedések uniós gazdasági ágazatra kifejtett kedvező hatásait.

8.3.   A felhasználók érdeke

(156)

A felhasználók nem működtek együtt a vizsgálatban. Ezért a Bizottságnak nem nyílt módja arra, hogy a meglévő intézkedéseknek a helyzetükre gyakorolt hatását.

(157)

Ennek alapján nem voltak arra utaló jelek, hogy az intézkedések fenntartása olyan jelentős kedvezőtlen hatásokkal járna a felhasználókra, amelyek meghaladnák az intézkedések uniós gazdasági ágazatra kifejtett kedvező hatásait.

8.4.   Az uniós érdekre vonatkozó következtetés

(158)

A fentiek alapján a Bizottság arra a következtetésre jutott, hogy nincsenek olyan, uniós érdekből fakadó kényszerítő okok, amelyek a Kínából származó konzervmandarin behozatalára vonatkozóan meglévő intézkedések fenntartása ellen szólnának.

9.   DÖMPINGELLENES INTÉZKEDÉSEK

(159)

A dömping folytatódásának valószínűségével, a kár folytatódásának valószínűségével és az uniós érdekkel kapcsolatban levont bizottsági következtetések alapján a Kínából származó konzervmandarinra vonatkozó dömpingellenes intézkedéseket fenn kell tartani.

(160)

A vámtételek közötti nagy különbségből adódó, az intézkedések kijátszásával kapcsolatos kockázat lehető legkisebbre csökkentése érdekében különleges intézkedésekkel szükséges biztosítani az egyedi dömpingellenes vámok megfelelő alkalmazását. Az egyedi dömpingellenes vámok hatálya alá tartozó vállalatoknak érvényes kereskedelmi számlát kell bemutatniuk a tagállamok vámhatóságainak. A számlának meg kell felelnie az e rendelet 1. cikkének (3) bekezdésében meghatározott követelményeknek. Amennyiben a behozatalt nem kíséri ilyen számla, akkor „a Kínai Népköztársaságból származó összes többi importra” megállapított dömpingellenes vám alkalmazandó.

(161)

Bár a számla bemutatása szükséges ahhoz, hogy a tagállamok vámhatóságai az egyedi dömpingellenes vámtételeket alkalmazhassák a behozatalra, a vámhatóságoknak nem kizárólag a számlát kell figyelembe venniük. A tagállamok vámhatóságai minden más esethez hasonlóan – az árunyilatkozatban foglalt adatok helytállóságának ellenőrzése céljából, valamint annak biztosítása érdekében, hogy az adott vámtétel alkalmazása vámjogi szempontból indokolt legyen – akkor is kötelesek elvégezni a szokásos ellenőrzéseket és akkor is jogosultak további dokumentumokat (fuvarokmányokat stb.) kérni, ha a bemutatott számla teljesíti az e rendelet 1. cikkének (3) bekezdésében meghatározott összes követelményt.

(162)

Amennyiben az érintett intézkedések folytatólagos alkalmazását követően az alacsonyabb egyedi vámtételű vállalatoktól érkező export volumene jelentősen megnő, ez a volumennövekedés önmagában is tekinthető az alaprendelet 13. cikkének (1) bekezdése szerinti, a kereskedelem szerkezetében az intézkedések bevezetése nyomán bekövetkezett változásnak. Ilyenkor – a feltételek teljesülése esetén – kijátszásellenes vizsgálat indítható. Ez a vizsgálat többek között irányulhat annak megállapítására, hogy szükség van-e az egyedi vámtételek eltörlésére és ebből következően országos hatályú vám kivetésére.

(163)

Ha a későbbiek folyamán egy vállalat módosítja a jogalany nevét, kérelmezheti az egyedi dömpingellenes vámtételek alkalmazását. A kérelmet a Bizottsághoz kell intézni (42). A kérelemnek tartalmaznia kell minden olyan releváns információt, amely alapján bizonyítható, hogy a változás nem érinti a vállalatnak a rá vonatkozó vámtételre való jogosultságát. Ha a vállalat nevének megváltozása nem érinti a vállalatra vonatkozó vámtétel igénybevételére való jogosultságot, a névváltoztatásról a Bizottság rendeletet tesz közzé az Európai Unió Hivatalos Lapjában.

(164)

A Bizottság 2026. július 13-án tájékoztatást adott azokról a lényeges tényekről és szempontokról, amelyek alapján fenn kívánja tartani a hatályban levő dömpingellenes vámokat. A felek lehetőséget kaptak arra, hogy egy meghatározott határidőn belül észrevételeket tegyenek az érdekelt felek tájékoztatásával kapcsolatban.

(165)

A (12) preambulumbekezdésben említett két uniós gyártó egyetértését fejezte ki a Bizottság megállapításával kapcsolatban. További észrevétel nem érkezett.

(166)

Figyelembe véve az (EU, Euratom) 2024/2509 európai parlamenti és tanácsi rendelet (43) 109. cikkét, az Európai Unió Bíróságának ítéletében előírt visszatérítés esetén az Európai Központi Bank irányadó refinanszírozási műveleteire alkalmazott, az Európai Unió Hivatalos Lapjának C sorozatában minden egyes hónap első naptári napján közzétett kamatlábbal megegyező mértékű késedelmi kamat fizetendő.

(167)

Az e rendeletben előírt intézkedések összhangban vannak az (EU) 2016/1036 rendelet 15. cikkének (1) bekezdésével létrehozott bizottság véleményével,

ELFOGADTA EZT A RENDELETET:

1. cikk

(1)   A Bizottság végleges dömpingellenes vámot vet ki a Kínai Népköztársaságból származó, a 2008 . számú HR-vámtarifaszám meghatározása szerinti, jelenleg a 2008 30 55 , 2008 30 75 és ex 2008 30 90 KN-kódok (TARIC-kód: 2008 30 90 61, 2008 30 90 63, 2008 30 90 65, 2008 30 90 67 és 2008 30 90 69) alá tartozó, hozzáadott alkoholt nem, de hozzáadott cukrot vagy más édesítőanyagot adott esetben tartalmazó feldolgozott vagy tartósított mandarin (beleértve a tangerine és a satsuma fajtát is), clementine, wilking és más hasonló hibrid citrusfélék behozatalára.

(2)   Az (1) bekezdésben meghatározott és az alább felsorolt vállalatok által gyártott termékek vámfizetés előtti, nettó, uniós határparitáson megállapított árára alkalmazandó végleges dömpingellenes vámtételek a következők:

Vállalat

EUR/tonna nettó terméktömeg

TARIC-kiegészítő kód

Yichang Rosen Foods Co., Ltd, Yichang, Zhejiang

531,2

A886

Zhejiang Taizhou Yiguan Food Co., Ltd, Huangyan, Zhejiang

361,4

A887

Hubei Xinshiji Foods Co., Ltd, Dangyang város, Hubei tartomány

489,7

A888

Zhejiang Xinchang Best Foods Co., Ltd, Xinchang, Zhejiang

499,9

C528

A mintába fel nem vett, együttműködő exportáló gyártók a melléklet szerint

499,6

A889

A Kínai Népköztársaságból származó minden egyéb behozatal

531,2

A999

(3)   A (2) bekezdésben megnevezett vállalatok számára meghatározott egyedi vámtétel alkalmazásának feltétele, hogy a tagállamok vámhatóságainak olyan érvényes kereskedelmi számlát mutassanak be, amelyen szerepel a számlát kibocsátó vállalat név és beosztás szerint azonosított tisztségviselője által keltezett és aláírt következő nyilatkozat: „Alulírott igazolom, hogy az e számla tárgyát képező, az Európai Unióba történő kivitelre értékesített (mennyiség tonnában) [érintett terméket] a(z) [vállalat neve és címe] [TARIC-kiegészítő kód] állította elő a Kínai Népköztársaságban. Kijelentem, hogy az e számlán szereplő adatok hiánytalanok és megfelelnek a valóságnak.” Ha ilyen számlát nem mutatnak be, „a Kínai Népköztársaságból származó minden más behozatal” esetében alkalmazandó vámtételt kell alkalmazni.

2. cikk

(1)   Amennyiben az áruk szabad forgalomba kerülésük előtt károsodnak, és ezért a vámértéknek az (EU) 2015/2447 bizottsági végrehajtási rendelet (44) 132. cikke alapján történő meghatározása érdekében a ténylegesen fizetett vagy fizetendő ár kiigazítása szükséges, úgy az 1. cikk szerint kiszámított dömpingellenes vám összege is csökkentendő a ténylegesen fizetett vagy fizetendő ár kiigazításának megfelelő százalékos arányában.

(2)   Eltérő rendelkezés hiányában a vámokra vonatkozó hatályos rendelkezések alkalmazandók.

3. cikk

Az 1. cikk (2) bekezdése módosítható oly módon, hogy új exportáló gyártót vesznek fel a mintában nem szereplő együttműködő vállalatok közé, amely exportáló gyártóra így a 499,6 EUR/tonna nettó terméktömeg súlyozottátlag-vám alkalmazandó, amennyiben a Kínai Népköztársaságból származó valamely új exportáló gyártó kielégítően bizonyítja a Bizottság felé az alábbiakat:

a)

nem exportálta az Unióba az 1. cikk (1) bekezdésében meghatározott terméket az eredeti vizsgálati időszak során (2006. október 1-jétől 2007. szeptember 30-ig);

b)

nem áll kapcsolatban a Kínai Népköztársaság egyetlen olyan exportáló gyártójával sem, amely az e rendelettel bevezetett intézkedések hatálya alá tartozik, valamint

c)

a felülvizsgálati időszakot követően ténylegesen exportálta az Unióba az érintett termékeket vagy visszavonhatatlan szerződéses kötelezettséget vállalt jelentős mennyiség Unióba történő exportálására.

4. cikk

Ez a rendelet az Európai Unió Hivatalos Lapjában való kihirdetését követő napon lép hatályba.

Ez a rendelet teljes egészében kötelező és közvetlenül alkalmazandó valamennyi tagállamban.

Kelt Brüsszelben, 2026. október 21-én.

a Bizottság részéről

az elnök

Ursula VON DER LEYEN


(1)   HL L 176., 2016.6.30., 21. o., ELI: http://data.europa.eu/eli/reg/2016/1036/oj.

(2)  A Tanács 1355/2008/EK rendelete (2008. december 18.) a Kínai Népköztársaságból származó egyes feldolgozott vagy tartósított citrusfélék (főként mandarin stb.) behozatalára vonatkozó ideiglenes dömpingellenes vám kivetéséről és a kivetett ideiglenes vám végleges beszedéséről (HL L 350., 2008.12.30., 35. o., , ELI: http://data.europa.eu/eli/reg/2008/1355/oj).

(3)  Az Európai Unió Bíróságának 2012. március 22-én hozott ítélete, C-338/10, ECLI:EU:C:2012:158.

(4)  A Tanács 158/2013/EU végrehajtási rendelete (2013. február 18.) a Kínai Népköztársaságból származó egyes feldolgozott vagy tartósított citrusfélék (nevezetesen mandarin stb.) behozatalára vonatkozó végleges dömpingellenes vám ismételt kivetéséről (HL L 49., 2013.2.22., 29. o., ELI: http://data.europa.eu/eli/reg_impl/2013/158/oj).

(5)  A Bizottság 1313/2014/EU végrehajtási rendelete (2014. december 10.) a Kínai Népköztársaságból származó egyes feldolgozott vagy tartósított citrusfélék (nevezetesen mandarin stb.) behozatalára vonatkozó végleges dömpingellenes vámnak az 1225/2009/EK tanácsi rendelet 11. cikkének (2) bekezdése szerinti hatályvesztési felülvizsgálatát követő kivetéséről (HL L 354., 2014.12.11., 17. o., ELI: http://data.europa.eu/eli/reg_impl/2014/1313/oj).

(6)  A Bizottság (EU) 2020/1534 végrehajtási rendelete (2020. október 21.) a Kínai Népköztársaságból származó egyes feldolgozott vagy tartósított citrusfélék (nevezetesen mandarin stb.) behozatalára vonatkozó végleges dömpingellenes vámnak az (EU) 2016/1036 tanácsi rendelet 11. cikkének (2) bekezdése szerinti hatályvesztési felülvizsgálatát követő kivetéséről (HL L 351., 2020.10.22., 2. o., , ELI: http://data.europa.eu/eli/reg_impl/2020/1534/oj).

(7)   HL C, C/2025/862, 2025.2.3., ELI: http://data.europa.eu/eli/C/2025/862/oj.

(8)  Helyesbítés (HL C, C/2025/90108, 2025.12.12., ELI: http://data.europa.eu/eli/C/2025/5628/corrigendum/2025-12 12/oj) a Kínai Népköztársaságból származó egyes feldolgozott vagy tartósított citrusfélék (nevezetesen mandarin stb.) behozatalára alkalmazandó dömpingellenes intézkedések hatályvesztési felülvizsgálatának megindításáról szóló értesítéshez (HL C, C/2025/5628, 2025.10.21., ELI: http://data.europa.eu/eli/C/2025/5628/oj).

(9)   https://tron.trade.ec.europa.eu/investigations/case-view?caseId=2816.

(10)   https://www.tuik.gov.tr/Home/Index.

(11)   https://login.bvdinfo.com/R1/Orbis.

(12)   http://www.gtis.com/gta/secure/default.cfm.

(13)  Bizottsági szolgálati munkadokumentum piacvédelmi vizsgálatokhoz a Kínai Népköztársaság gazdaságának jelentős torzulásairól, 2024. április 10., SWD(2024) 91 final. A kérelem 13. oldala.

(14)  A kérelem 14. oldala.

(15)  A kérelem 14–15. oldala.

(16)  A kérelem 15–21. oldala.

(17)  A kérelem 16. oldala.

(18)  A kérelem 29–30. oldala.

(19)  A kérelem 31–34. oldala.

(20)  Az (EU) 2020/1534 végrehajtási rendelet.

(21)  Az (EU) 2020/1534 végrehajtási rendelet, (68)–(70) preambulumbekezdés.

(22)  Az (EU) 2020/1534 végrehajtási rendelet, (71)–(76) preambulumbekezdés.

(23)  Az (EU) 2020/1534 végrehajtási rendelet, (84)–(89) preambulumbekezdés.

(24)  Az (EU) 2020/1534 végrehajtási rendelet, (90)–(94) preambulumbekezdés.

(25)  Az (EU) 2020/1534 végrehajtási rendelet, (95)–(106) preambulumbekezdés.

(26)  Bizottsági szolgálati munkadokumentum piacvédelmi vizsgálatokhoz a Kínai Népköztársaság gazdaságának jelentős torzulásairól, 2024. április 10., SWD(2024) 91 final.

(27)  World Bank Open Data – Upper Middle Income [A Világbank nyílt hozzáférésű adatai – közepes jövedelmű országok, felső sáv], https://data.worldbank.org/income-level/upper-middle-income.

(28)  Ha a felülvizsgálat tárgyát képező terméket egyetlen hasonló fejlettségi szintű országban sem gyártják, a felülvizsgálat tárgyát képező termékkel azonos általános kategóriába és/vagy ágazatba tartozó termék is figyelembe vehető.

(29)   http://www.gtis.com/gta/secure/default.cfm.

(30)   https://ec.europa.eu/eurostat/databrowser/view/nrg_pc_205/default/table?lang=en.

(31)   TÜİK - Veri Portalı (tuik.gov.tr).

(32)  Az Európai Parlament és a Tanács (EU) 2015/755 rendelete (2015. április 29.) az egyes harmadik országokból történő behozatalra vonatkozó közös szabályokról (HL L 123., 2015.5.19., 33. o., ELI: http://data.europa.eu/eli/reg/2015/755/oj).

(33)  A C.10 NACE-kód alá tartozó „élelmiszergyártás” a C.10.39 NACE-kód alá tartozó „gyümölcs- és zöldségfélék egyéb feldolgozása és tartósítása”. A NACE-val kapcsolatos további információkért lásd: „NACE Rev. 2. – A gazdasági tevékenységek statisztikai osztályozása”, Eurostat; elérhető a következő internetcímen: https://ec.europa.eu/eurostat/web/products-manuals-andguidelines/-/KS-RA-07-015, 2026. januári kivonat.

(34)  A felülvizsgálati időszakra vonatkozó átlagár kiszámításához a Bizottság kiszámította a 2024 második felére és 2025 első felére vonatkozó, KN-re átszámított átlagos egységárat (EUR/KWh). Az Eurostat-adatlekérdezésre 2026. január 16-án került sor a következő linken: https://ec.europa.eu/eurostat/databrowser/view/nrg_pc_205/default/table?lang=en.

(35)   TÜİK Kurumsal – utolsó megtekintés: 2026. január 16.

(36)  A 2023. évi összevont pénzügyi kimutatás és a független ellenőr 2023. évi jelentése – https://www.frigo-pak.com.tr/.

(37)  Az előző hatályvesztési felülvizsgálatban részt vevő kínai exportáló gyártók csoportja által szolgáltatott információk alapján számítva, a teljes kínai gazdasági ágazat szintjén megbecsülve.

(38)  Az S&P Global Market Intelligence-ből származó, a Kínából származó feldolgozott/tartósított citrusfélék (vámtétel-kódok: 2008 30 10 és 2008 30 90 ) 2024-es gyártási évi kivitelére vonatkozó adatok szerint a kínai gyártók fő exportpiacai az Egyesült Államok, Japán, Indonézia és az EU. A 2024-es gyártási évben az átlagos egységár a következő volt: i. 1,13 EUR/kg az Egyesült Államokba irányuló kivitel esetében; ii. 1,21 EUR/kg az EU-ba irányuló kivitel esetében; és iii. 4,12 EUR/kg a Japánba irányuló kivitel esetében – www.spglobal.com/en (utolsó konzultáció 2026 májusában).

(39)  301. szakasz szerinti vám: 25 % (ad valorem (értékvám) – az áru értékének százalékos aránya).

(40)  Az adatbázisban több mint 112 exportpiac szerepel.

(41)  Lásd: Kína 301. szakasz – Vámintézkedések és kizárási eljárás elérhető itt: https://ustr.gov/issue-areas/enforcement/section-301-investigations/search (keresés a 8 számjegyű vámtarifa-alszám [2008 30 55 ] alapján). Az oldal utolsó lekérdezése 2026. július 8-án történt.

(42)  European Commission, Directorate-General for Trade and Economic Security, Directorate G, Rue de la Loi/Wetstraat 170, 1040 Bruxelles/Brussel, BELGIQUE/BELGIË.

(43)  Az Európai Parlament és a Tanács (EU, Euratom) 2024/2509 rendelete (2024. szeptember 23.) az Unió általános költségvetésére alkalmazandó pénzügyi szabályokról (HL L, 2024/2509, 2024.9.26., ELI: http://data.europa.eu/eli/reg/2024/2509/oj).

(44)  A Bizottság (EU) 2015/2447 végrehajtási rendelete (2015. november 24.) az Uniós Vámkódex létrehozásáról szóló 952/2013/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet egyes rendelkezéseinek végrehajtására vonatkozó részletes szabályok megállapításáról (HL L 343., 2015.12.29., 558. o., ELI: http://data.europa.eu/eli/reg_impl/2015/2447/oj).


MELLÉKLET

A mintában nem szereplő kínai együttműködő exportáló gyártók:

Hunan Pointer Foods Co., Ltd, Yongzhou, Hunan

Ningbo Pointer Canned Foods Co., Ltd, Xiangshan, Ningbo

Yichang Jiayuan Foodstuffs Co., Ltd, Yichang, Hubei

Ninghai Dongda Foodstuff Co., Ltd, Ningbo, Zhejiang

Huangyan No.2 Canned Food Factory, Huangyan, Zhejiang

Zhejiang Fomdas Foods Co., Ltd, Xinchang, Zhejiang

Toyoshima Share Yidu Foods Co., Ltd, Yidu, Hubei

Guangxi Guiguo Food Co., Ltd, Guilin, Guangxi

Zhejiang Juda Industry Co., Ltd, Quzhou, Zhejiang

Zhejiang Iceman Group Co., Ltd, Jinhua, Zhejiang

Ningbo Guosheng Foods Co., Ltd, Ninghai

Yi Chang Yin He Food Co., Ltd, Yidu, Hubei

Yongzhou Quanhui Canned Food Co., Ltd, Yongzhou, Hunan

Ningbo Orient Jiuzhou Food Trade & Industry Co., Ltd, Yinzhou, Ningbo

Guangxi Guilin Huangguan Food Co., Ltd, Guilin, Guangxi

Ningbo Wuzhouxing Group Co., Ltd, Mingzhou, Ningbo


ELI: http://data.europa.eu/eli/reg_impl/2026/2327/oj

ISSN 1977-0731 (electronic edition)