<!DOCTYPE html PUBLIC "yes" "xhtml1-strict.dtd">
<html xmlns="http://www.w3.org/1999/xhtml">
<!--GENDOC2XHTML # converter_version: 1.2.15-->
  <head>
    <title>2026-10-202610C108202601080-00-TRA-DOC-HU-CONCL-C-0108-26-202607345-07_00</title>
    <meta content="text/html; charset=utf-8" http-equiv="Content-Type"/>
    <meta content="true" name="ParExtraits_2021"/>
    <meta content="" name="Gendoc_DGTGeneratedDate"/>
    <meta content="0" name="MSIP_Label_6bd9ddd1-4d20-43f6-abfa-fc3c07406f94_ContentBits"/>
    <meta content="Commission Use" name="MSIP_Label_6bd9ddd1-4d20-43f6-abfa-fc3c07406f94_Name"/>
    <meta content="hu-HU" name="Gendoc_Lang"/>
    <meta content="" name="Gendoc_GenerationDate"/>
    <meta content="" name="IsFlattened"/>
    <meta content="1" name="NumProc"/>
    <meta content="Final" name="Gendoc_EditionType"/>
    <meta content="0001" name="Gendoc_CaseNumberSuite"/>
    <meta content="28/10/2026 11:17:12" name="Gendoc_LastVerificationDate"/>
    <meta content="" name="Gendoc_ProcedureNumber"/>
    <meta content="Pas de publication" name="Mention"/>
    <meta content="hu" name="Gendoc_LangCode"/>
    <meta content="CNC" name="TypeDoc"/>
    <meta content="rKiaVm4jtA5BlXs21mWJBxwIq3ds7HdNXA0Ac7AQa3v3UNrvsW5nnskVyeCH17FM6Ch/o14JtuJPku8KK3u0zrvdFZszyIW5KW7QelejIHXOyTiYw0SMF4gTLpx/x2JN0YzxcBfadHQNPVuF/Qn4BJbvU3ZYFbame5oPzLo2L8w=" name="GenDocUID"/>
    <meta content="P" name="TypeProc"/>
    <meta content="" name="CreateCustomParts"/>
    <meta content="OK" name="ReadyToPublish"/>
    <meta content="karvaiv" name="Gendoc_User"/>
    <meta content="10, 3, 0, 1" name="MSIP_Label_6bd9ddd1-4d20-43f6-abfa-fc3c07406f94_Tag"/>
    <meta content="" name="EP_Mode"/>
    <meta content="" name="Gendoc_DGTGenerated"/>
    <meta content="" name="Gendoc_Vademecum"/>
    <meta content="true" name="MSIP_Label_6bd9ddd1-4d20-43f6-abfa-fc3c07406f94_Enabled"/>
    <meta content="ad3bceb8-0ad4-47dd-aace-cb50c9243a66" name="MSIP_Label_6bd9ddd1-4d20-43f6-abfa-fc3c07406f94_ActionId"/>
    <meta content="0108" name="NumeroOrdre"/>
    <meta content="2026" name="Annee"/>
    <meta content="P" name="Gendoc_ProcedureType"/>
    <meta content="" name="EP_Version"/>
    <meta content="HU" name="Langue"/>
    <meta content="karvaiv" name="Gendoc_DGTGeneratedUser"/>
    <meta content="b24c8b06-522c-46fe-9080-70926f8dddb1" name="MSIP_Label_6bd9ddd1-4d20-43f6-abfa-fc3c07406f94_SiteId"/>
    <meta content="FAST_document_go_ok" name="Gendoc_LastVerificationStatus"/>
    <meta content="CNC_C" name="Gendoc_GendocTemplateType"/>
    <meta content="TRUE" name="WithoutAuthorBlockFlatP"/>
    <meta content="GenDoc 02-09-26 08:45:16" name="Created"/>
    <meta content="" name="Canevas3_Vademecum"/>
    <meta content="2026-09-21T12:01:34Z" name="MSIP_Label_6bd9ddd1-4d20-43f6-abfa-fc3c07406f94_SetDate"/>
    <meta content="TRUE" name="WithoutAuthorBlock"/>
    <meta content="" name="Gendoc_CaseYear"/>
    <meta content="false" name="Generation_In_Progress"/>
    <meta content="Normal" name="Version"/>
    <meta content="C" name="Juridiction"/>
    <meta content="e0760d90635f4369b9f1337097c78079" name="DocumentIdentifier"/>
    <meta content="0108" name="Gendoc_CaseNumber"/>
    <meta content="ImportedWithoutSource" name="SdlIdentifier"/>
    <meta content="RX" name="NatureAff"/>
    <meta content="RX" name="Gendoc_CaseNature"/>
    <meta content="0001" name="NumSuite"/>
    <meta content="C" name="Gendoc_Juridiction"/>
    <meta content="Standard" name="MSIP_Label_6bd9ddd1-4d20-43f6-abfa-fc3c07406f94_Method"/>
  </head>
  <body>
    <div style="header">
      <div id="rId24" style="first"/>
      <div id="rId20" style="even">Norkus főtanácsnok indítványa – C‑108/26. RX. sz. ügy</div>
      <div id="rId21" style="default">D (Légiforgalmi irányítási döntés)</div>
    </div>
    <p class="C36Centre" id="para-1" title="page-1">
      RIMVYDAS NORKUS
    </p>
    <p class="C36Centre" id="para-2" title="page-1">
      FŐTANÁCSNOK INDÍTVÁNYA
    </p>
    <p class="C36Centre" id="para-3" title="page-1">
      Az ismertetés napja: 2026. szeptember 10. (<span class="note footnote notemarker">
<a id="c-1" href="#t-1">1</a>
</span>)
      
    </p>
    <p class="C38Centregrasgrandespacement" id="para-4" title="page-1">
      C‑108/26. RX. sz. ügy
    </p>
    <p class="C37Centregras" id="para-5" title="page-1">
      D S.A.
    </p>
    <p class="C37Centregras" id="para-6" title="page-1">
      kontra
    </p>
    <p class="C37Centregras" id="para-7" title="page-1">
      P S.A.
    </p>
    <p class="C71Indicateur" id="para-8" title="page-1">
      „A Törvényszék D (Légiforgalmi irányítási döntés) ítéletének (T‑134/25, EU:T:2026:35) felülvizsgálata – Előzetes döntéshozatal – Légi közlekedés – 261/2004/EK rendelet – Légi járatok jelentős késése esetén az utasoknak nyújtandó kártalanítás – Feltételek – Az 5. cikk (3) bekezdése – A »rendkívüli körülmények« fogalma – Légiforgalmi irányítási döntés – A kedvezőtlen légköri viszonyok okán kiosztott késedelmes indulási résidők”
    </p>
    <p class="C02AlineaAltA" id="para-9" title="page-2">
      
        <br/>
      
    </p>
    <table cellpadding="0" cellspacing="0" border="0" width="100%">
<col width="5%"/>
<col width="95%"/>
<tr>
<td valign="top">
<p class="count">I.</p>
</td>
<td valign="top">
<p class="normal">Bevezetés</p>
</td>
</tr>
</table>
    <table cellpadding="0" cellspacing="0" border="0" width="100%">
<col width="5%"/>
<col width="95%"/>
<tr>
<td valign="top">
<p class="count">1.</p>
</td>
<td valign="top">
<p class="normal">Az első főtanácsnok javaslatára a Bíróság felülvizsgálati tanácsa az Európai Unió Bírósága alapokmánya 62. cikkének második bekezdése és a Bíróság eljárási szabályzata 194. cikkének (5) bekezdése alapján úgy határozott, hogy felülvizsgálja az Európai Unió Törvényszékének 2026. január 21-i D (Légiforgalmi irányítási döntés) ítéletét (T‑134/25, EU:T:2026:35; a továbbiakban: felülvizsgálat tárgyát képező ítélet).</p>
</td>
</tr>
</table>
    <table cellpadding="0" cellspacing="0" border="0" width="100%">
<col width="5%"/>
<col width="95%"/>
<tr>
<td valign="top">
<p class="count">2.</p>
</td>
<td valign="top">
<p class="normal">A fent hivatkozott határozat rendelkező részének 2. pontjában a Bíróság pontosította:</p>
</td>
</tr>
</table>
    <p class="C02AlineaAltA" id="para-13" title="page-3">
      „A felülvizsgálat azon kérdésre vonatkozik, hogy – különösen a Bíróság 2013. január 31‑i McDonagh ítéletére (C‑12/11, EU:C:2013:43) és 2021. március 23‑i Airhelp ítéletére (C‑28/20, EU:C:2021:226) tekintettel – a [Törvényszék ítélete] sérti‑e az uniós jog egységességét vagy koherenciáját azáltal, hogy a Törvényszék kimondta, hogy:
    </p>
    <table cellpadding="0" cellspacing="0" border="0" width="100%">
<col width="5%"/>
<col width="95%"/>
<tr>
<td valign="top">
<p class="count">–</p>
</td>
<td valign="top">
<p class="normal">egy légiforgalmi irányítási döntés nem tartozik jellegénél vagy eredeténél fogva az érintett légi fuvarozó rendes tevékenységi körébe, amennyiben nem képezi ez utóbbi tevékenységének részét, hanem az a légiforgalom‑irányítási szolgálatok tevékenységi körébe és hatáskörébe tartozik;</p>
</td>
</tr>
</table>
    <table cellpadding="0" cellspacing="0" border="0" width="100%">
<col width="5%"/>
<col width="95%"/>
<tr>
<td valign="top">
<p class="count">–</p>
</td>
<td valign="top">
<p class="normal">egy ilyen döntés – az annak alapjául szolgáló októl függetlenül – kívül esik e légi fuvarozó tényleges befolyásán, feltéve, hogy utóbbi nem járult hozzá e döntés meghozatalához, és</p>
</td>
</tr>
</table>
    <table cellpadding="0" cellspacing="0" border="0" width="100%">
<col width="5%"/>
<col width="95%"/>
<tr>
<td valign="top">
<p class="count">–</p>
</td>
<td valign="top">
<p class="normal">következésképpen a visszautasított beszállás és légi járatok törlése vagy hosszú késése esetén az utasoknak nyújtandó kártalanítás és segítség közös szabályainak megállapításáról és a 295/91/EGK rendelet hatályon kívül helyezéséről szóló, 2004. február 11‑i 261/2004/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet (<span class="note footnote notemarker">
<a id="c-2" href="#t-2">2</a>
</span>) 5. cikkének (3) bekezdését úgy kell értelmezni, hogy egy ilyen döntés minősülhet e rendelkezés értelmében vett »rendkívüli körülménynek«, függetlenül az általa okozott késés időtartamától és az alapjául szolgáló októl, ha megállapítást nyer, hogy e döntés kívül esik az érintett légi fuvarozó tényleges befolyásán, különösen akkor, ha kizárható, hogy az említett légi fuvarozó hozzájárult e döntés meghozatalához.”</p>
</td>
</tr>
</table>
    <table cellpadding="0" cellspacing="0" border="0" width="100%">
<col width="5%"/>
<col width="95%"/>
<tr>
<td valign="top">
<p class="count">II.</p>
</td>
<td valign="top">
<p class="normal">Jogi háttér</p>
</td>
</tr>
</table>
    <table cellpadding="0" cellspacing="0" border="0" width="100%">
<col width="5%"/>
<col width="95%"/>
<tr>
<td valign="top">
<p class="count">3.</p>
</td>
<td valign="top">
<p class="normal">A 261/2004 rendelet (1), (14) és (15) preambulumbekezdése értelmében:</p>
</td>
</tr>
</table>
    <p class="C02AlineaAltA" id="para-19" title="page-4">
      „(1) Szükséges, hogy a Közösség fellépése a légiközlekedés terén többek között az utasok magas szintű védelmére irányuljon. Emellett maradéktalanul figyelembe kell venni az általános fogyasztóvédelmi követelményeket.
    </p>
    <p class="C02AlineaAltA" id="para-20" title="page-4">
      […]
    </p>
    <p class="C02AlineaAltA" id="para-21" title="page-4">
      (14) A [nemzetközi légi szállítás egyes szabályainak egységesítéséről szóló egyezménynek (Montreali Egyezmény) (HL 2001. L 194., 39. o.; magyar nyelvű különkiadás 7. fejezet, 5. kötet, 491. o.)] megfelelően az üzemeltető légifuvarozókra háruló kötelezettségeket korlátozni kellene, vagy ki kellene zárni azokban az esetekben, amikor egy eseményt olyan rendkívüli körülmények okoztak, amelyeket minden észszerű intézkedés ellenére sem lehetett volna elkerülni. Ilyen körülmények különösen politikai instabilitás, az érintett légijárat működésével össze nem egyeztethető meteorológiai feltételek, biztonsági kockázatok, váratlan repülésbiztonsági hiányosságok és olyan sztrájkok esetén fordulhatnak elő, amelyek egy üzemeltető légifuvarozó működését befolyásolják.
    </p>
    <p class="C02AlineaAltA" id="para-22" title="page-4">
      (15) Különleges körülmények fennállásának kellene tekinteni, ha egy légiforgalmi irányítási döntés hatása egy bizonyos légi járművel kapcsolatban egy bizonyos napon hosszú késedelmet, egyéjszakás késedelmet, illetve a légijármű egy vagy több járatának törlését okozza, annak ellenére, hogy az érintett légifuvarozó minden észszerű intézkedést megtett a késedelmek vagy járatok törlésének elkerülésére.”
    </p>
    <table cellpadding="0" cellspacing="0" border="0" width="100%">
<col width="5%"/>
<col width="95%"/>
<tr>
<td valign="top">
<p class="count">4.</p>
</td>
<td valign="top">
<p class="normal">E rendelet „Járat törlése” című 5. cikke (1) bekezdésének c) pontja és (3) bekezdése a következőképpen rendelkezik:</p>
</td>
</tr>
</table>
    <p class="C02AlineaAltA" id="para-24" title="page-4">
      „(1) Egy járat törlése esetén az érintett utasoknak
    </p>
    <p class="C02AlineaAltA" id="para-25" title="page-4">
      […]
    </p>
    <p class="C09Marge0avecretrait" id="para-26" title="page-4">
      c) joguk van az üzemeltető légifuvarozó általi kártalanításhoz a 7. cikkel összhangban, kivéve, ha […] tájékoztatták őket a járat törléséről […];
    </p>
    <p class="C02AlineaAltA" id="para-27" title="page-4">
      […]
    </p>
    <p class="C02AlineaAltA" id="para-28" title="page-4">
      (3) Az üzemeltető légifuvarozó nem köteles kártalanítást fizetni a 7. cikk szerint, ha bizonyítani tudja, hogy a járat törlését olyan rendkívüli körülmények okozták, amelyeket minden észszerű intézkedés ellenére sem lehetett volna elkerülni.”
    </p>
    <table cellpadding="0" cellspacing="0" border="0" width="100%">
<col width="5%"/>
<col width="95%"/>
<tr>
<td valign="top">
<p class="count">5.</p>
</td>
<td valign="top">
<p class="normal">Az említett rendelet „Kártalanításhoz való jog” című 7. cikke az utasoknak nyújtandó egységesített kártalanítást ír elő, amelynek összege többek között a repülőút hosszúságától függően változik.</p>
</td>
</tr>
</table>
    <table cellpadding="0" cellspacing="0" border="0" width="100%">
<col width="5%"/>
<col width="95%"/>
<tr>
<td valign="top">
<p class="count">III.</p>
</td>
<td valign="top">
<p class="normal">A felülvizsgálat tárgyát képező ügy előzményei</p>
</td>
</tr>
</table>
    <table cellpadding="0" cellspacing="0" border="0" width="100%">
<col width="5%"/>
<col width="95%"/>
<tr>
<td valign="top">
<p class="count">A.</p>
</td>
<td valign="top">
<p class="normal">Az alapeljárás és az előzetes döntéshozatalra előterjesztett kérdések</p>
</td>
</tr>
</table>
    <table cellpadding="0" cellspacing="0" border="0" width="100%">
<col width="5%"/>
<col width="95%"/>
<tr>
<td valign="top">
<p class="count">6.</p>
</td>
<td valign="top">
<p class="normal">A a P által üzemeltetett, 2023. július 25‑én Izmirből Varsóba tartó LO 6110. sz. járat utasa volt.</p>
</td>
</tr>
</table>
    <table cellpadding="0" cellspacing="0" border="0" width="100%">
<col width="5%"/>
<col width="95%"/>
<tr>
<td valign="top">
<p class="count">7.</p>
</td>
<td valign="top">
<p class="normal">E járatnak UTC szerint 18 óra 20 perckor kellett volna indulnia Izmir (Törökország) repülőteréről, és UTC szerint 21 óra 10 perckor kellett volna megérkeznie Varsóba.</p>
</td>
</tr>
</table>
    <table cellpadding="0" cellspacing="0" border="0" width="100%">
<col width="5%"/>
<col width="95%"/>
<tr>
<td valign="top">
<p class="count">8.</p>
</td>
<td valign="top">
<p class="normal">Ez a repülőgép ténylegesen UTC szerint 21 óra 40 perckor indult, és másnap UTC szerint 00 óra 17 perckor, azaz több mint háromórás érkezési késéssel szállt le.</p>
</td>
</tr>
</table>
    <table cellpadding="0" cellspacing="0" border="0" width="100%">
<col width="5%"/>
<col width="95%"/>
<tr>
<td valign="top">
<p class="count">9.</p>
</td>
<td valign="top">
<p class="normal">Az LO 6110. sz. járatot megelőzte az LO 6111. sz. járat, amelyet ugyanazzal a repülőgéppel, úgynevezett járatpár keretében hajtottak végre. Az LO 6111. sz. járatot lebonyolító légi járműnek UTC szerint 14 óra 55 perkor kellett volna felszállnia Katowicében (Lengyelország), és UTC szerint 17 óra 20 perckor kellett volna leszállnia Izmirben. UTC szerint 12 óra 55 perckor a légi fuvarozó résidőkiosztási közleményt (Slot Allocation Message, SAM) kapott a légiforgalmi irányító szolgálattól, amely szerint az LO 6111. sz. járat végül 16 óra 30 percre kapott indulási résidőt. A kiosztási döntés alapja egy, a Magyarország és Románia légterében kedvezőtlen időjárási viszonyok miatt bevezetett korlátozásokkal kapcsolatos légiforgalomáramlás‑szervezési intézkedés (Air Traffic Flow Management, ATFM) volt. Ugyanezen légi fuvarozó UTC szerint 15 óra 04 perckor üzenetet küldött, amelyben jelezte, hogy készen áll a repülés végrehajtására (Ready to depart, REA), és kérte a korábbi felszállás engedélyezését. Ezen üzenet azonban nem vezette a légiforgalom‑irányítási szolgálatokat arra, hogy módosítsák a résidő kiosztására vonatkozó döntésüket, sem arra, hogy engedélyezzék az LO 6111. sz. járat korábbi indulását. E járat végül UTC szerint 16 óra 02 perckor szállt fel, és UTC szerint 18 óra 32 perckor szállt le, ami egy óra tizenkét perces érkezési késésnek felel meg.</p>
</td>
</tr>
</table>
    <table cellpadding="0" cellspacing="0" border="0" width="100%">
<col width="5%"/>
<col width="95%"/>
<tr>
<td valign="top">
<p class="count">10.</p>
</td>
<td valign="top">
<p class="normal">Az izmiri leszállás után a repülőgép műszaki meghibásodását állapították meg. A meghibásodás kijavítása két óra nyolc percet vett igénybe.</p>
</td>
</tr>
</table>
    <table cellpadding="0" cellspacing="0" border="0" width="100%">
<col width="5%"/>
<col width="95%"/>
<tr>
<td valign="top">
<p class="count">11.</p>
</td>
<td valign="top">
<p class="normal">2023. július 26‑án A engedményezte az átalánykártalanításhoz való jogát a követelések behajtására szakosodott D társaságra.</p>
</td>
</tr>
</table>
    <table cellpadding="0" cellspacing="0" border="0" width="100%">
<col width="5%"/>
<col width="95%"/>
<tr>
<td valign="top">
<p class="count">12.</p>
</td>
<td valign="top">
<p class="normal">A D ezt követően keresetet indított a Sąd Rejonowy dla m.st. Warszawy w Warszawie (varsói kerületi bíróság, Lengyelország) előtt, amelyben a P‑től 400 euró 2023. augusztus 17‑től a fizetés napjáig számított törvényes késedelmi kamattal növelt összegének megfizetését követelte.</p>
</td>
</tr>
</table>
    <table cellpadding="0" cellspacing="0" border="0" width="100%">
<col width="5%"/>
<col width="95%"/>
<tr>
<td valign="top">
<p class="count">13.</p>
</td>
<td valign="top">
<p class="normal">A kérdést előterjesztő bíróság megállapítja, hogy ha az érintett fuvarozóval szemben előírt légiforgalomáramlás‑szervezési intézkedésekből eredő időveszteséget levonnák a késés teljes időtartamából, az LO 6110. sz. járat kevesebb, mint 3 órát késett volna. A kérdést előterjesztő bíróság ugyanakkor arra keresi a választ, hogy a késéssel érintett résidők kiosztására vonatkozó olyan döntéseket, mint amelyekről az alapeljárásban szó van, a 261/2004 rendelet 5. cikkének (3) bekezdése értelmében vett „rendkívüli körülménynek” lehet‑e minősíteni.</p>
</td>
</tr>
</table>
    <table cellpadding="0" cellspacing="0" border="0" width="100%">
<col width="5%"/>
<col width="95%"/>
<tr>
<td valign="top">
<p class="count">14.</p>
</td>
<td valign="top">
<p class="normal">E körülmények között a Sąd Rejonowy dla m.st. Warszawy w Warszawie (varsói kerületi bíróság) úgy határozott, hogy az eljárást felfüggeszti, és előzetes döntéshozatal céljából a következő kérdéseket terjeszti a Bíróság elé:</p>
</td>
</tr>
</table>
    <p class="C09Marge0avecretrait" id="para-41" title="page-6">
      „1) Úgy kell‑e értelmezni a 261/2004 rendelet 5. cikkének (3) bekezdését, hogy a légiforgalmi irányítási döntés, függetlenül e döntés fennállásának időtartamától, még ha önmagában nem is okoz legalább háromórás késést, rendkívüli körülménynek minősül?
    </p>
    <p class="C09Marge0avecretrait" id="para-42" title="page-6">
      2) Ha nem minden légiforgalmi irányítási döntés minősül rendkívüli körülménynek, akkor a nemzeti bíróságnak meg kell‑e vizsgálnia, hogy mire hivatkozva hozták meg a repülésirányítási döntést, például kedvezőtlen légköri viszonyokra, amelyek a repülési útvonalon a szektorkapacitás korlátozását eredményezték, és ebben az esetben jogosult‑e értékelni, hogy e döntés rendkívüli körülménynek minősül‑e?
    </p>
    <p class="C09Marge0avecretrait" id="para-43" title="page-6">
      3) Ha az utas járata több mint három órát késik, többek között az utas járatát közvetlenül megelőző járatra vonatkozóan amiatt meghozott repülésirányítási döntés következtében, hogy a járat útvonalán a kedvezőtlen légköri viszonyok miatt korlátozott a szektorkapacitás, akkor e repülésirányítási döntés rendkívüli körülménynek minősül‑e?
    </p>
    <p class="C09Marge0avecretrait" id="para-44" title="page-6">
      4) Ebben a helyzetben a repülésirányítási döntésnek közvetlenül a késéssel érintett járatra kell‑e vonatkoznia, vagy vonatkozhat‑e a járatpár korábbi járatára is?”
    </p>
    <table cellpadding="0" cellspacing="0" border="0" width="100%">
<col width="5%"/>
<col width="95%"/>
<tr>
<td valign="top">
<p class="count">B.</p>
</td>
<td valign="top">
<p class="normal">A felülvizsgálat tárgyát képező ítélet</p>
</td>
</tr>
</table>
    <table cellpadding="0" cellspacing="0" border="0" width="100%">
<col width="5%"/>
<col width="95%"/>
<tr>
<td valign="top">
<p class="count">15.</p>
</td>
<td valign="top">
<p class="normal">A felülvizsgálat tárgyát képező ítéletben a Törvényszék először azt válaszolta az első és a második kérdésre, hogy a 261/2004 rendelet 5. cikkének (3) bekezdését úgy kell értelmezni, hogy a légiforgalmi irányítási döntés minősülhet e rendelkezés értelmében vett „rendkívüli körülménynek”, függetlenül az általa okozott késés időtartamától és az alapjául szolgáló októl, ha megállapítást nyer, hogy e döntés kívül esik az érintett légi fuvarozó tényleges befolyásán, különösen akkor, ha kizárható, hogy az említett légi fuvarozó hozzájárult e döntés meghozatalához, amit a kérdést előterjesztő bíróságnak kell vizsgálnia. (<span class="note footnote notemarker">
<a id="c-3" href="#t-3">3</a>
</span>)
      </p>
</td>
</tr>
</table>
    <table cellpadding="0" cellspacing="0" border="0" width="100%">
<col width="5%"/>
<col width="95%"/>
<tr>
<td valign="top">
<p class="count">16.</p>
</td>
<td valign="top">
<p class="normal">E válasz alátámasztása érdekében a Törvényszék először is kizárta, hogy a légiforgalmi irányítási döntés minden esetben „rendkívüli körülménynek” minősül. Ez a következtetés azon a megállapításon alapul, hogy a „rendkívüli körülmény” fogalmát szigorúan kell értelmezni, és két, eseti alapon értékelendő együttes feltétel fennállását követeli meg. E feltételek szerint e körülmények közé tartoznak azok az események, amelyek jellegüknél vagy eredetüknél fogva nem tartoznak az érintett légi fuvarozó rendes tevékenységi körébe és annak tényleges befolyásán kívül esnek. (<span class="note footnote notemarker">
<a id="c-4" href="#t-4">4</a>
</span>)
      </p>
</td>
</tr>
</table>
    <table cellpadding="0" cellspacing="0" border="0" width="100%">
<col width="5%"/>
<col width="95%"/>
<tr>
<td valign="top">
<p class="count">17.</p>
</td>
<td valign="top">
<p class="normal">A Törvényszék ezt követően értékelte e két együttes feltételt.</p>
</td>
</tr>
</table>
    <table cellpadding="0" cellspacing="0" border="0" width="100%">
<col width="5%"/>
<col width="95%"/>
<tr>
<td valign="top">
<p class="count">18.</p>
</td>
<td valign="top">
<p class="normal">E feltételek közül az elsőt illetően úgy ítélte meg, hogy a légiforgalmi irányítási döntés nem minősül a légi fuvarozó rendes tevékenységi körébe tartozónak, mivel az a légiforgalom‑irányítási szolgálatok tevékenységi körébe és hatáskörébe tartozik. (<span class="note footnote notemarker">
<a id="c-5" href="#t-5">5</a>
</span>)
      </p>
</td>
</tr>
</table>
    <table cellpadding="0" cellspacing="0" border="0" width="100%">
<col width="5%"/>
<col width="95%"/>
<tr>
<td valign="top">
<p class="count">19.</p>
</td>
<td valign="top">
<p class="normal">A második feltételt illetően a Törvényszék úgy ítélte meg, hogy az ilyen döntés – az annak alapjául szolgáló októl függetlenül – kívül esik az érintett fuvarozó tényleges befolyásán, hacsak az érintett légi fuvarozó nem járult hozzá e döntés meghozatalához. Kifejtette, hogy ebben az összefüggésben a releváns körülmény nem a légiforgalmi irányítási döntés indoka, hanem maga a döntés, mivel ez az, amely külső módon befolyásolja a tervezett repülés végrehajtását, kivéve ha a légi fuvarozó hozzájárult e döntés meghozatalához. (<span class="note footnote notemarker">
<a id="c-6" href="#t-6">6</a>
</span>)
      </p>
</td>
</tr>
</table>
    <table cellpadding="0" cellspacing="0" border="0" width="100%">
<col width="5%"/>
<col width="95%"/>
<tr>
<td valign="top">
<p class="count">20.</p>
</td>
<td valign="top">
<p class="normal">A Törvényszék egyébiránt hozzátette, hogy egy olyan esemény, mint a légiforgalmi irányítási döntés, akkor is minősülhet „rendkívüli körülménynek”, ha önmagában nem eredményez legalább háromórás késést. (<span class="note footnote notemarker">
<a id="c-7" href="#t-7">7</a>
</span>)
      </p>
</td>
</tr>
</table>
    <table cellpadding="0" cellspacing="0" border="0" width="100%">
<col width="5%"/>
<col width="95%"/>
<tr>
<td valign="top">
<p class="count">21.</p>
</td>
<td valign="top">
<p class="normal">Másodszor, a Törvényszék a harmadik és a negyedik kérdésre azt a választ adta, hogy a 261/2004 rendelet 5. cikkének (3) bekezdését úgy kell értelmezni, hogy amennyiben egyébként megállapítást nyer, hogy e döntés a tényleges befolyásán kívül esett, a légi fuvarozó az e rendelkezés értelmében vett „rendkívüli körülményként” hivatkozhat egy olyan légiforgalmi irányítási döntésre, amely az általa ugyanezen repülőgéppel teljesített korábbi járatot érintette, feltéve hogy közvetlen okozati összefüggés áll fenn e körülmény felmerülése és a későbbi járat késése vagy törlése között, amit a kérdést előterjesztő bíróságnak kell vizsgálnia, figyelembe véve többek között a szóban forgó légi jármű említett légi fuvarozó általi üzemeltetésének módját. (<span class="note footnote notemarker">
<a id="c-8" href="#t-8">8</a>
</span>)
      </p>
</td>
</tr>
</table>
    <table cellpadding="0" cellspacing="0" border="0" width="100%">
<col width="5%"/>
<col width="95%"/>
<tr>
<td valign="top">
<p class="count">IV.</p>
</td>
<td valign="top">
<p class="normal">Jogi értékelés</p>
</td>
</tr>
</table>
    <table cellpadding="0" cellspacing="0" border="0" width="100%">
<col width="5%"/>
<col width="95%"/>
<tr>
<td valign="top">
<p class="count">A.</p>
</td>
<td valign="top">
<p class="normal">Előzetes észrevételek</p>
</td>
</tr>
</table>
    <table cellpadding="0" cellspacing="0" border="0" width="100%">
<col width="5%"/>
<col width="95%"/>
<tr>
<td valign="top">
<p class="count">22.</p>
</td>
<td valign="top">
<p class="normal">A jelen ügy különleges intézményi jelentőségű, mivel ez az első alkalom, hogy a Bíróság alkalmazza az EUMSZ 256. cikk (3) bekezdésének harmadik albekezdésében előírt felülvizsgálati eljárást a Törvényszék által az előzetes döntéshozatali hatáskör gyakorlása során hozott ítélet tekintetében, amely hatáskört az uniós jog egyes konkrét területein az Unió igazságszolgáltatási szervezetrendszerének legutóbbi reformja keretében rá ruháztak. (<span class="note footnote notemarker">
<a id="c-9" href="#t-9">9</a>
</span>) E különös tárgykörök között szerepel a visszautasított beszállás vagy közlekedési szolgáltatások késése vagy törlése esetén az utasoknak nyújtandó kártalanítás és segítség tárgyköre, amely területen a Bíróság bőséges ítélkezési gyakorlatot alakított ki.</p>
</td>
</tr>
</table>
    <table cellpadding="0" cellspacing="0" border="0" width="100%">
<col width="5%"/>
<col width="95%"/>
<tr>
<td valign="top">
<p class="count">23.</p>
</td>
<td valign="top">
<p class="normal">Az alkalmazandó rendelkezéseknek megfelelően a kijelölt főtanácsnok feladata, hogy a Törvényszék ítéletét alapos vizsgálatnak vesse alá annak érdekében, hogy a Bíróság számára iránymutatást nyújtson a jelen felülvizsgálat alapján megteendő lépésekről. E tekintetben fontos kiemelni, hogy a felülvizsgálati eljárás nem tekinthető a Törvényszék által ezen átruházott hatáskör gyakorlása során hozott határozat megkérdőjelezésének rendes útjaként. Ezen eljárás sajátos célja, hogy lehetővé tegye a Bíróság számára, hogy beavatkozzon, ha a felülvizsgálat tárgyát képező ítélet olyan kérdéseket vet fel, amelyek sérthetik az uniós jog egységességét vagy koherenciáját. Bár a Törvényszéknek önállóan kell határoznia az átruházott hatáskörök által érintett területeken, ideértve az e területekre vonatkozó ítélkezési gyakorlat pontosítását és továbbfejlesztését is, ezen igazságszolgáltatási autonómiát szükségszerűen a Bíróság ítélkezési gyakorlatának, valamint az uniós jog általános rendszerének tiszteletben tartásával köteles gyakorolni.</p>
</td>
</tr>
</table>
    <table cellpadding="0" cellspacing="0" border="0" width="100%">
<col width="5%"/>
<col width="95%"/>
<tr>
<td valign="top">
<p class="count">24.</p>
</td>
<td valign="top">
<p class="normal">A felülvizsgálati mechanizmus tehát a reform által megvalósított részleges hatáskör‑átruházás velejáróját alkotja, mivel lehetővé teszi az igazságszolgáltatás megfelelő működésére irányuló célkitűzésnek és az uniós jog egységes értelmezése követelményének összeegyeztetését. Ennek keretében a Bíróságnak nem feladata a Törvényszék által végzett valamennyi értékelés általános felülvizsgálata. A Bíróságnak azonban meg kell állapítania, hogy a felülvizsgálat tárgyát képező ítéletben felvetett kérdések olyan jelentőségűek‑e, amelyek indokolják beavatkozását a Szerződésben előírt, az uniós jog egységességének vagy koherenciájának sérelmére vonatkozó kritérium alapján, különösen akkor, ha a Bíróság ítélkezési gyakorlatában kialakított alapvető elvek tiszteletben tartásáról van szó. A Bíróság tehát csak végső esetben avatkozik be az uniós jogrend megfelelő működése érdekében.</p>
</td>
</tr>
</table>
    <table cellpadding="0" cellspacing="0" border="0" width="100%">
<col width="5%"/>
<col width="95%"/>
<tr>
<td valign="top">
<p class="count">25.</p>
</td>
<td valign="top">
<p class="normal">A jelen felülvizsgálat ezért három lépésből álló vizsgálatot tesz szükségessé. Először is azonosítani kell, hogy a felülvizsgálat tárgyát képező ítélet mely aspektusai vethetnek fel komoly kétségeket a Bíróságnak a 261/2004 rendelet 5. cikkének (3) bekezdésére vonatkozó ítélkezései gyakorlata fényében. (<span class="note footnote notemarker">
<a id="c-10" href="#t-10">10</a>
</span>) Ezt követően azt kell meghatározni, hogy ezen aspektusok sérthetik‑e az uniós jog egységességét vagy koherenciáját, különösen, hogy azok az ezen ítélkezési gyakorlatból levezetett alapvető elvektől való jelentős eltérést jelentenek‑e. (<span class="note footnote notemarker">
<a id="c-11" href="#t-11">11</a>
</span>) Végül pedig le kell vonni a következtetéseket azon válaszokra tekintettel, amelyekkel – adott esetben – a Bíróság a Törvényszék válaszait helyettesítheti. (<span class="note footnote notemarker">
<a id="c-12" href="#t-12">12</a>
</span>) A felülvizsgálat tárgyát képező határozatot ezen megfontolások fényében kell megvizsgálni.</p>
</td>
</tr>
</table>
    <table cellpadding="0" cellspacing="0" border="0" width="100%">
<col width="5%"/>
<col width="95%"/>
<tr>
<td valign="top">
<p class="count">B.</p>
</td>
<td valign="top">
<p class="normal">A Bíróság ítélkezési gyakorlatában alkalmazott módszerről</p>
</td>
</tr>
</table>
    <table cellpadding="0" cellspacing="0" border="0" width="100%">
<col width="5%"/>
<col width="95%"/>
<tr>
<td valign="top">
<p class="count">26.</p>
</td>
<td valign="top">
<p class="normal">Mivel a jelen ügyben a Bíróság által a 261/2004 rendelet 5. cikkének (3) bekezdése értelmében vett „rendkívüli körülmények” fennállásának értékelése során követett módszer esetleges megváltoztatásáról van szó, az egyértelműség érdekében hasznosnak tűnik röviden felidézni annak főbb elemeit, mielőtt részletesen megvizsgálnám a Törvényszék ítéletét. Az e területen alkalmazandó, a Bíróság által értelmezett jogi háttér ezen ismertetéséből kiindulva ezt követően bemutatom a felülvizsgálat tárgyát képező ítélet azon aspektusait, amelyek álláspontom szerint komoly kérdéseket vetnek fel az uniós joggal való összeegyeztethetőségét illetően.</p>
</td>
</tr>
</table>
    <table cellpadding="0" cellspacing="0" border="0" width="100%">
<col width="5%"/>
<col width="95%"/>
<tr>
<td valign="top">
<p class="count">27.</p>
</td>
<td valign="top">
<p class="normal">A 261/2004 rendelet 5. cikkének (3) bekezdése értelmében az üzemeltető légi fuvarozó nem köteles kártalanítást fizetni e rendelet 7. cikke szerint, ha bizonyítja, hogy a járat törlését vagy jelentős késését olyan „rendkívüli körülmények” okozták, amelyeket minden észszerű intézkedés ellenére sem lehetett volna elkerülni. A Bíróság ebből kétlépcsős elemzési modellt vezetett le, amelynek első lépése maga is két együttes feltételt tartalmaz. (<span class="note footnote notemarker">
<a id="c-13" href="#t-13">13</a>
</span>)
      </p>
</td>
</tr>
</table>
    <table cellpadding="0" cellspacing="0" border="0" width="100%">
<col width="5%"/>
<col width="95%"/>
<tr>
<td valign="top">
<p class="count">28.</p>
</td>
<td valign="top">
<p class="normal">Először is azt kell meghatározni, hogy a hivatkozott esemény „rendkívüli körülménynek” minősül‑e. A többek között a Wallentin‑Hermann ítéletből eredő, majd a nagytanács által az Airhelp ítéletben átvett állandó ítélkezési gyakorlat szerint ez csak akkor áll fenn, ha a szóban forgó esemény egyrészt jellegénél vagy eredeténél fogva nem tartozik az érintett légi fuvarozó rendes tevékenységi körébe, másrészt annak tényleges befolyásán kívül esik. Mivel e két feltétel együttes, nem elegendő, hogy valamely esemény nem tartozik a fuvarozó tevékenységi körébe, vagy hogy azt a gyakorlatban nem tudja befolyásolni. Az is szükséges, hogy e két feltétel egyidejűleg teljesüljön. (<span class="note footnote notemarker">
<a id="c-14" href="#t-14">14</a>
</span>)
      </p>
</td>
</tr>
</table>
    <table cellpadding="0" cellspacing="0" border="0" width="100%">
<col width="5%"/>
<col width="95%"/>
<tr>
<td valign="top">
<p class="count">29.</p>
</td>
<td valign="top">
<p class="normal">E feltételek közül az elsőt illetően a Bíróság az esemény jellegén vagy eredetén alapuló értékelést végez. Más szóval azt kívánja meghatározni, hogy a vitatott helyzet az érintett légi fuvarozó rendes tevékenységi körébe tartozik‑e, vagy ténylegesen eltér attól. Így tehát egy szokásos – akár előre nem látható – műszaki probléma főszabály szerint nem rendkívüli jellegű, mivel az a légi jármű rendes üzemeltetéséhez tartozó kockázatok körébe tartozik. (<span class="note footnote notemarker">
<a id="c-15" href="#t-15">15</a>
</span>) Ezzel szemben bizonyos, a vállalkozás szokásos működésétől idegen események – például légi jármű madárral történő ütközése vagy a légtér lezárását okozó vulkánkitörés – ilyen jellegűek lehetnek. (<span class="note footnote notemarker">
<a id="c-16" href="#t-16">16</a>
</span>)
      </p>
</td>
</tr>
</table>
    <table cellpadding="0" cellspacing="0" border="0" width="100%">
<col width="5%"/>
<col width="95%"/>
<tr>
<td valign="top">
<p class="count">30.</p>
</td>
<td valign="top">
<p class="normal">A második feltétel a fuvarozó tényleges befolyásának hiányára vonatkozik. A Bíróság itt meglehetősen egyértelműen megkülönbözteti a fuvarozó belső körébe tartozó és a külső körülményekből eredő eseményeket. Az Airhelp ítéletben a Bíróság hangsúlyozta a fuvarozó tevékenysége vonatkozásában „belső” és „külső” események közötti különbségtételt. (<span class="note footnote notemarker">
<a id="c-17" href="#t-17">17</a>
</span>) Ily módon egy esemény lehet előre nem látható anélkül, hogy rendkívüli lenne, amennyiben a vállalkozás szervezetében vagy működésében gyökerezik. Ezzel szemben a természeti okból, harmadik személy beavatkozásából vagy egy külső hatóság által hozott döntésből eredő esemény a körülményektől függően úgy tekinthető, mint amely kívül esik a fuvarozó tényleges befolyásán.</p>
</td>
</tr>
</table>
    <table cellpadding="0" cellspacing="0" border="0" width="100%">
<col width="5%"/>
<col width="95%"/>
<tr>
<td valign="top">
<p class="count">31.</p>
</td>
<td valign="top">
<p class="normal">Másodszor azt kell megvizsgálni, hogy a rendkívüli körülmény következményeit minden észszerű intézkedés ellenére sem lehetett volna‑e elkerülni. Ez a követelmény önálló jellegű. Ezért nem elegendő, ha a fuvarozó bizonyítja a rendkívüli esemény fennállását; azt is bizonyítania kell, hogy megtette vagy észszerűen nem tudta megtenni azokat az intézkedéseket, amelyek alkalmasak a járattörlés vagy a jelentős késés elkerülésére. A Wallentin‑Hermann ítéletben a Bíróság hangsúlyozta, hogy a fuvarozónak bizonyítania kell, hogy a helyzetnek megfelelő eszközöket alkalmazta, anélkül azonban, hogy a vállalkozásának kapacitásaira tekintettel elviselhetetlen áldozatokra lenne köteles. (<span class="note footnote notemarker">
<a id="c-18" href="#t-18">18</a>
</span>)
      </p>
</td>
</tr>
</table>
    <table cellpadding="0" cellspacing="0" border="0" width="100%">
<col width="5%"/>
<col width="95%"/>
<tr>
<td valign="top">
<p class="count">32.</p>
</td>
<td valign="top">
<p class="normal">A Bíróság egyébiránt konkrétan és ok‑okozati összefüggésben értelmezi ezt a követelményt. Bár a Pešková és Peška ítéletben a Bíróság elismerte, hogy egy rendkívüli esemény, az adott esetben légi jármű madárral történő ütközése igazolhatja a mentesülést, azt is egyértelművé tette, hogy pontosan meg kell vizsgálni az ezen eseménynek ténylegesen betudható időt, és értékelni kell, hogy a meghozott észszerű intézkedések ellenére a jelentős késedelem továbbra is elkerülhetetlen‑e. (<span class="note footnote notemarker">
<a id="c-19" href="#t-19">19</a>
</span>) A fuvarozó tehát nem hivatkozhat absztrakt módon valamely rendkívüli körülményre; alá kell támasztania a konkrét kapcsolatot e körülmény, a vitatott késedelem és aközött, hogy e körülmény hatásainak elkerülése lehetetlen volt.</p>
</td>
</tr>
</table>
    <table cellpadding="0" cellspacing="0" border="0" width="100%">
<col width="5%"/>
<col width="95%"/>
<tr>
<td valign="top">
<p class="count">33.</p>
</td>
<td valign="top">
<p class="normal">A Bíróság ítélkezési gyakorlata végül azt mutatja, hogy a „rendkívüli körülmények” fennállása nem szünteti meg a fuvarozót terhelő valamennyi kötelezettséget. A McDonagh ítéletben a Bíróság megállapította, hogy a vulkánkitörés és a légtér lezárása „rendkívüli körülményeknek” minősül, miközben fenntartotta a 261/2004 rendeletben előírt, segítségnyújtásra vonatkozó kötelezettségeket. Ebből következik, hogy e rendelet 5. cikkének (3) bekezdése kizárólag az említett rendelet 7. cikkében előírt kártalanítási kötelezettség alól mentesít, anélkül hogy önmagában megszüntetné a fuvarozót terhelő egyéb kötelezettségeket. (<span class="note footnote notemarker">
<a id="c-20" href="#t-20">20</a>
</span>)
      </p>
</td>
</tr>
</table>
    <table cellpadding="0" cellspacing="0" border="0" width="100%">
<col width="5%"/>
<col width="95%"/>
<tr>
<td valign="top">
<p class="count">34.</p>
</td>
<td valign="top">
<p class="normal">A fentiekből következik, hogy a Bíróság által kialakított módszer szerint a fuvarozónak először is bizonyítania kell, hogy egy meghatározott esemény nem tartozik a rendes tevékenységi körébe, és kívül esik a tényleges befolyásán, másodszor pedig azt, hogy ezen esemény hatásait akkor sem lehetett volna elkerülni, ha minden észszerű intézkedést megtett volna. Ezenfelül a „rendkívüli körülmények” fogalmát szigorúan kell értelmezni, mivel kivételt képez az utasok kártalanításának elve alól.</p>
</td>
</tr>
</table>
    <table cellpadding="0" cellspacing="0" border="0" width="100%">
<col width="5%"/>
<col width="95%"/>
<tr>
<td valign="top">
<p class="count">C.</p>
</td>
<td valign="top">
<p class="normal">A felülvizsgálat tárgyát képező ítélet komoly kérdéseket felvető aspektusairól</p>
</td>
</tr>
</table>
    <table cellpadding="0" cellspacing="0" border="0" width="100%">
<col width="5%"/>
<col width="95%"/>
<tr>
<td valign="top">
<p class="count">1.</p>
</td>
<td valign="top">
<p class="normal">A légiforgalmi irányítási döntésnek a légi fuvarozó rendes tevékenységi körébe nem tartozó körülménynek való vitatható minősítéséről</p>
</td>
</tr>
</table>
    <table cellpadding="0" cellspacing="0" border="0" width="100%">
<col width="5%"/>
<col width="95%"/>
<tr>
<td valign="top">
<p class="count">35.</p>
</td>
<td valign="top">
<p class="normal">A felülvizsgálat tárgyát képező ítélet első aspektusa különös figyelmet igényel, mivel a 261/2004 rendelet 5. cikke (3) bekezdésének alkalmazása szempontjából jogilag releváns körülmény meghatározására vonatkozik. Úgy tűnik, hogy a Törvényszék lényegében azt állapította meg, hogy noha egy adott légiforgalmi irányítási döntés nem minősül automatikusan „rendkívüli körülménynek”, egy ilyen döntés önmagában mégis képezhet olyan körülményt, amelyre a hivatkozott esemény rendkívüli jellege vizsgálatának vonatkoznia kell. (<span class="note footnote notemarker">
<a id="c-21" href="#t-21">21</a>
</span>) Egy ilyen megközelítés a gyakorlatban azt jelenti, hogy a légiforgalmi irányító szolgálatok által hozott döntést a jogi minősítés központi elemévé teszik, holott egy ilyen döntés csupán egy mélyebb ténybeli helyzet operatív szintű tükröződése lehet, amely helyzet vizsgálata révén lehet egyedül megérteni a vitatott zavar valódi okát.</p>
</td>
</tr>
</table>
    <table cellpadding="0" cellspacing="0" border="0" width="100%">
<col width="5%"/>
<col width="95%"/>
<tr>
<td valign="top">
<p class="count">36.</p>
</td>
<td valign="top">
<p class="normal">Ez a megközelítés komoly aggályokat vet fel. Magára a 261/2004 rendelet 5. cikke (3) bekezdésének szövegére tekintettel a mentesülés feltétele, hogy a járat törlését vagy jelentős késését rendkívüli körülmények „okozták”. Ez a megfogalmazás arra késztet, hogy azonosítsuk a zavar forrását képező konkrét eseményt vagy helyzetet, és ne álljunk meg pusztán annál az adminisztratív vagy operatív intézkedésnél, amelyen keresztül ez a zavar a járat üzemeltetésében megnyilvánul. Ennélfogva úgy tűnik számomra, hogy sem e rendelkezés szövege, sem annak rendszere nem vezet ahhoz, hogy kizárólag a légiforgalmi irányítási döntést tegye a jogi minősítés fő tárgyává. Másként fogalmazva, az elemzésnek nem elsősorban a külső beavatkozás formájára kell összpontosítania, hanem a hivatkozott esemény valóságára, és annak a késéshez vagy törléshez vezető ok‑okozati láncolatban elfoglalt helyére. (<span class="note footnote notemarker">
<a id="c-22" href="#t-22">22</a>
</span>)
      </p>
</td>
</tr>
</table>
    <table cellpadding="0" cellspacing="0" border="0" width="100%">
<col width="5%"/>
<col width="95%"/>
<tr>
<td valign="top">
<p class="count">37.</p>
</td>
<td valign="top">
<p class="normal">Világosan meg kell különböztetni a zavar okát és azt az intézkedést, amelyen keresztül a zavar a légi járat konkrét lebonyolításában megnyilvánul. A légiforgalmi irányítási döntés leggyakrabban egy adott helyzetre adott válasz, legyen szó időjárási viszonyokról, kapacitáskorlátozásokról, légtérkorlátozásokról vagy egyéb működési nehézségekről. Azáltal, hogy ezt a döntést úgy kezeli, mint magát a releváns körülményt, a felülvizsgálat tárgyát képező ítélet arra törekszik, hogy a zavar valódi okát annak szabályozási következményével helyettesítse. (<span class="note footnote notemarker">
<a id="c-23" href="#t-23">23</a>
</span>) Egy ilyen megközelítés emellett számomra nehezen összeegyeztethetőnek tűnik a „rendkívüli körülmények” fogalmának az uniós jogban önállóan és egységesen történő értelmezésére vonatkozó követelménnyel. (<span class="note footnote notemarker">
<a id="c-24" href="#t-24">24</a>
</span>) Ha e fogalom értékelése a gyakorlatban kizárólag attól függne, hogy létezik‑e a légiforgalmi irányító szolgálatok által hozott adminisztratív vagy operatív intézkedés, akkor a 261/2004 rendelet 5. cikke (3) bekezdésének alkalmazását nem annyira a Bíróság által meghatározott érdemi kritériumok, hanem inkább a légiforgalmi irányítási rendszer válasza által egy adott esetben öltött külső forma határozná meg. Ez az értelmezés számomra annál is kevésbé tűnik kielégítőnek, mivel az okozati lánc vizsgálatának lerövidítésére irányul azáltal, hogy az elemzést inkább annak utolsó láncszemére, mintsem arra az eseményre összpontosítja, amelynek a zavar ténylegesen betudható (<span class="note footnote notemarker">
<a id="c-25" href="#t-25">25</a>
</span>).</p>
</td>
</tr>
</table>
    <table cellpadding="0" cellspacing="0" border="0" width="100%">
<col width="5%"/>
<col width="95%"/>
<tr>
<td valign="top">
<p class="count">38.</p>
</td>
<td valign="top">
<p class="normal">Véleményem szerint ugyanis nehezen vitatható, hogy a légi fuvarozók napi tevékenységük során rendszeresen szembesülnek a légiforgalmi irányító szolgálatok által hozott döntésekkel. A résidőkiosztás, a kapacitáskorlátozások, a légi forgalomhoz kapcsolódó kiigazítások, valamint az indulások és érkezések sorrendjét és ütemét érintő döntések a légi közlekedés szokásos működésének részét képezik, és azon rendes üzemelési keretbe illeszkednek, amelyben a légitársaságok tevékenységüket folytatják. (<span class="note footnote notemarker">
<a id="c-26" href="#t-26">26</a>
</span>) Önmagában az a tény, hogy az ilyen döntés a légi fuvarozótól független hatóságtól származik, nem elegendő annak megállapításához, hogy az nem tartozik a fuvarozó rendes tevékenységi körébe. E megállapítás ahhoz vezet, hogy gondosan különbséget tegyünk egyrészt aközött, hogy a légiforgalmi irányítási döntés intézményi szempontból külső jellegű, másrészt pedig azon kérdés között, hogy az a helyzet, amelyre e döntés válaszol, jellegénél vagy eredeténél fogva kívül esik‑e a légi fuvarozó rendes tevékenységi körén. E kettő egymással azonosnak tekintése esetén az első feltétel alkalmazása kizárólag annak megállapításától függne, hogy valamely harmadik személy részt vett‑e a járat konkrét megszervezésében. Márpedig egy ilyen megközelítés azzal a veszéllyel járna, hogy áthelyezi az elemzést azáltal, hogy azt inkább a döntés közvetlen meghozójára, mintsem a hivatkozott helyzet valódi jellegére összpontosítja. (<span class="note footnote notemarker">
<a id="c-27" href="#t-27">27</a>
</span>)
      </p>
</td>
</tr>
</table>
    <table cellpadding="0" cellspacing="0" border="0" width="100%">
<col width="5%"/>
<col width="95%"/>
<tr>
<td valign="top">
<p class="count">39.</p>
</td>
<td valign="top">
<p class="normal">Az ilyen megközelítés ráadásul bizonyos mértékű formalizmust tükröz, mivel döntő jelentőséget tulajdonít pusztán a légiforgalmi irányítási szolgálatok által hozott döntés meglétének, míg az ilyen döntés valójában csak egy adott helyzetre válaszul hozott adminisztratív vagy operatív intézkedést jelent. Márpedig az ilyen döntéshez vezető helyzetek rendkívül különbözőek lehetnek, és nem feltétlenül rendkívüli jellegűek. Az e döntés puszta meglétén alapuló értelmezés tehát nem tűnik alkalmasnak arra, hogy figyelembe vegye a döntés alapjául szolgáló okok sokféleségét. (<span class="note footnote notemarker">
<a id="c-28" href="#t-28">28</a>
</span>) Ez az értelmezés annál is inkább vitathatónak tűnik, mivel bár a Törvényszék figyelembe veszi azt az esetet, amikor a légi fuvarozó maga is hozzájárult a légiforgalmi irányítási döntés meghozatalához, ezt csak a „külső eredetű eseménynek” való minősítés alóli kivételként teszi, anélkül hogy megkérdőjelezné az elemzésnek a döntés alapjául szolgáló ténybeli helyzetről magára a döntésre történő előzetes áthelyeződését. (<span class="note footnote notemarker">
<a id="c-29" href="#t-29">29</a>
</span>)
      </p>
</td>
</tr>
</table>
    <table cellpadding="0" cellspacing="0" border="0" width="100%">
<col width="5%"/>
<col width="95%"/>
<tr>
<td valign="top">
<p class="count">40.</p>
</td>
<td valign="top">
<p class="normal">Kétségtelen, hogy nem maga a fuvarozó dönt az ilyen intézkedésről. Ez nem változtat azon, hogy a hálózat operatív működése keretében legalább közvetetten befolyásolhatja azokat a körülményeket, amelyek között az ilyen döntésre sor kerül, többek között a légi járat felkészültségi állapotára vonatkozó pontos információk kellő időben történő közlése révén. Hasonlóképpen nem zárható ki, hogy a fuvarozónak betudható kezdeti zavar, mint például az üzemeltetéséhez kapcsolódó késés, hozzájárult ahhoz, hogy az érintett járatot egy későbbi szabályozási vagy korlátozó intézkedésnek tegye ki. Ilyen esetben önmagában az a tény, hogy a döntést végül külső hatóság hozza meg, nem elegendő ahhoz, hogy a szóban forgó zavart kivonja a fuvarozó tevékenységi köréből.</p>
</td>
</tr>
</table>
    <table cellpadding="0" cellspacing="0" border="0" width="100%">
<col width="5%"/>
<col width="95%"/>
<tr>
<td valign="top">
<p class="count">41.</p>
</td>
<td valign="top">
<p class="normal">Ellentétben azzal, amit a nemzeti ítélkezési gyakorlat egy része sugall, amelyre egyébként az alapeljárás felei írásbeli észrevételeikben hivatkoztak, a 261/2004 rendelet (15) preambulumbekezdésére véleményem szerint nem lehet eredményesen hivatkozni a Törvényszék által elfogadott értelmezés alátámasztása érdekében. Kétségtelen, hogy ez a preambulumbekezdés kifejezetten a légiforgalmi irányítási döntésekre vonatkozik. Ebből azonban nem lehet arra következtetni, hogy az ilyen döntést önmagában és az annak alapjául szolgáló indoktól elvonatkoztatva „rendkívüli körülménynek” kellene minősíteni. Először is, egy preambulumbekezdés nem értelmezhető úgy, hogy az semlegesíti a maga a normatív rendelkezés által támasztott feltételeket. Márpedig a 261/2004 rendelet 5. cikkének (3) bekezdése továbbra is megköveteli, hogy a járat törlését vagy jelentős késését olyan rendkívüli körülmények okozzák, amelyeket minden észszerű intézkedés ellenére sem lehetett volna elkerülni. E megfogalmazás tehát mindig a hivatkozott helyzet jellegének, eredetének és az érintett járatra gyakorolt konkrét hatásának értékelését igényli. (<span class="note footnote notemarker">
<a id="c-30" href="#t-30">30</a>
</span>)
      </p>
</td>
</tr>
</table>
    <table cellpadding="0" cellspacing="0" border="0" width="100%">
<col width="5%"/>
<col width="95%"/>
<tr>
<td valign="top">
<p class="count">42.</p>
</td>
<td valign="top">
<p class="normal">Másodszor, úgy tűnik, hogy a 261/2004 rendelet (15) preambulumbekezdése nem fogalmaz meg olyan általános szabályt, amely szerint minden légiforgalmi irányítási döntés önmagában rendkívüli körülménynek minősülne. E tekintetben rá kell mutatni arra, hogy a Törvényszék sem fogad el kifejezetten ilyen automatizmust. Éppen ellenkezőleg, egy konkrét helyzetet ír le, nevezetesen azt a helyzetet, amelyben egy adott döntés hatása egy bizonyos légi járművel kapcsolatban egy bizonyos napon hosszú késedelmet, egyéjszakás késedelmet, illetve a légi jármű egy vagy több járatának törlését okozza, jóllehet minden észszerű intézkedést megtettek. Ez a megfogalmazás távolról sem elvont és automatikus minősítést rögzít, hanem éppen ellenkezőleg, az eset sajátos körülményeihez kapcsolódó, kontextusba helyezett értékelésre utal.</p>
</td>
</tr>
</table>
    <table cellpadding="0" cellspacing="0" border="0" width="100%">
<col width="5%"/>
<col width="95%"/>
<tr>
<td valign="top">
<p class="count">43.</p>
</td>
<td valign="top">
<p class="normal">Harmadszor, a 261/2004 rendelet (15) preambulumbekezdése olyan értelmezése, amely megerősítené a Törvényszék által elfogadott megközelítést, a légiforgalmi irányítási döntés és az annak alapjául szolgáló ténybeli helyzet szétválasztását jelentené. Márpedig az ilyen döntés gyakran csak az alapul szolgáló valós helyzetre adott operatív válasz, amely helyzet az esettől függően lehet valóban kivételes esemény, vagy éppen ellenkezőleg, tartozhat a légi forgalom mindennapi működéséhez kapcsolódó szokásosabb korlátozások közé. Éppen azért, mert a döntések ugyanazon kategóriája nagyon különböző okokra is reagálhat, nehezen fogadható el, hogy egy ilyen döntés önmagában és indokától függetlenül szisztematikusan rendkívülinek legyen tekinthető. (<span class="note footnote notemarker">
<a id="c-31" href="#t-31">31</a>
</span>)
      </p>
</td>
</tr>
</table>
    <table cellpadding="0" cellspacing="0" border="0" width="100%">
<col width="5%"/>
<col width="95%"/>
<tr>
<td valign="top">
<p class="count">44.</p>
</td>
<td valign="top">
<p class="normal">Negyedszer, a 261/2004 rendelet (15) preambulumbekezdése kiterjesztő értelmezése nehezen tűnik összeegyeztethetőnek e rendelet céljával. Mivel az említett rendelet 5. cikkének (3) bekezdése kivételt képez az utasok kártalanításának elve alól, ezt a kivételt továbbra is szigorúan kell értelmezni. Annak elismerése, hogy egy légiforgalmi irányítási döntés puszta megléte főszabály szerint elegendő ahhoz, hogy utat nyisson a mentesülés előtt, azzal a veszéllyel járna, hogy jelentősen kiterjeszti e kivétel hatályát, és következésképpen csökkentené a kártalanításhoz való jog hatékony érvényesülését. Márpedig a 261/2004 rendelet célja a légi utasok magas szintű védelme, ami (15) preambulumbekezdésének visszafogott és összefüggésbe helyezett értelmezése mellett szól.</p>
</td>
</tr>
</table>
    <table cellpadding="0" cellspacing="0" border="0" width="100%">
<col width="5%"/>
<col width="95%"/>
<tr>
<td valign="top">
<p class="count">45.</p>
</td>
<td valign="top">
<p class="normal">Ebben az összefüggésben érdemes megjegyezni, hogy a Bíróság nem szándékozott a 261/2004 rendelet (14) preambulumbekezdésében említett példáknak önálló vagy automatikusan minősítő jelleget tulajdonítani. (<span class="note footnote notemarker">
<a id="c-32" href="#t-32">32</a>
</span>) Éppen ellenkezőleg, ezek a példák csupán tájékoztató jellegűek, és azokat e rendelet 5. cikkének (3) bekezdése alkalmazása céljából az ítélkezési gyakorlat által megállapított általános kritériumok fényében kell értelmezni. Ugyanennek kell vonatkoznia az említett rendelet (15) preambulumbekezdésére is, amely nem értelmezhető úgy, mint amely mentesít a légiforgalmi irányítási döntés meghozatalához vezető helyzet jellegének vagy eredetének vizsgálata alól. (<span class="note footnote notemarker">
<a id="c-33" href="#t-33">33</a>
</span>) Egy ilyen pontosítás annál is inkább szükségesnek tűnik, mivel a (15) preambulumbekezdés tágabb értelmezésére időnként – eseti jelleggel – hivatkozott a nemzeti ítélkezési gyakorlat (<span class="note footnote notemarker">
<a id="c-34" href="#t-34">34</a>
</span>) és a jogtudomány egy része, a légiforgalmi irányítási döntések automatikusabb minősítésének alátámasztása érdekében.</p>
</td>
</tr>
</table>
    <table cellpadding="0" cellspacing="0" border="0" width="100%">
<col width="5%"/>
<col width="95%"/>
<tr>
<td valign="top">
<p class="count">46.</p>
</td>
<td valign="top">
<p class="normal">Ezt az értelmezést végeredményben maga a Bíróság ítélkezési gyakorlata is megerősíti. Amikor a Bíróság a légi járat olyan zavarával szembesül, amely működési szempontból a légi fuvarozón kívül álló intézkedésként nyilvánul meg, hajlamos a rendkívüli körülmények fennállását az alapul szolgáló ténybeli helyzetre tekintettel, nem pedig kizárólag az annak közvetlen következményét képező intézkedésre tekintettel értékelni. Ily módon a légtérnek az izlandi Eyjafjallajökull‑vulkán kitörése miatti lezárása kapcsán a Bíróság a helyzetet a szóban forgó természeti esemény és annak hatásai szempontjából vizsgálta, és nem kizárólag önmagában a légtér lezárására vonatkozó intézkedés szempontjából. (<span class="note footnote notemarker">
<a id="c-35" href="#t-35">35</a>
</span>) Ez a megközelítés a Moens ítéletből is kitűnik, amelyben – annak ellenére, hogy a kifutópálya lezárása a repülőtéri hatóságok által hozott, a fuvarozóra nézve kötelező döntés eredményeként történt – a Bíróság megvizsgálta az üzemanyag repülőtéri kifutópályán való jelenlétét, annak a fuvarozón kívüli eredetét, valamint azt a tényt, hogy a kifutópályák karbantartása nem tartozik a fuvarozó hatáskörébe. (<span class="note footnote notemarker">
<a id="c-36" href="#t-36">36</a>
</span>) Hasonló szempontból a Pešková és Peška ítélet is megerősíti ezt a módszert, mivel ott a rendkívüli körülménnyé minősítést a hivatkozott konkrét esemény – nevezetesen a madárral történő ütközés – valamint az abból következő biztonsági intézkedések figyelembevételével értékelik. (<span class="note footnote notemarker">
<a id="c-37" href="#t-37">37</a>
</span>) Úgy vélem, hogy ez a megközelítés megerősíti, hogy még abban az esetben is, ha egy külső döntés közvetlenül befolyásolja a járat lebonyolítását, az elemzés nem hagyhatja figyelmen kívül azokat a ténybeli körülményeket, amelyek a döntés meghozatalához vezettek.</p>
</td>
</tr>
</table>
    <table cellpadding="0" cellspacing="0" border="0" width="100%">
<col width="5%"/>
<col width="95%"/>
<tr>
<td valign="top">
<p class="count">47.</p>
</td>
<td valign="top">
<p class="normal">Ebből következik, hogy a 261/2004 rendelet (15) preambulumbekezdése nem értelmezhető úgy, mint amely mentesít a légiforgalmi irányítási döntés meghozatalához vezető helyzet jellegének vagy eredetének vizsgálata alól. E preambulumbekezdés tehát e rendelet 5. cikkének (3) bekezdésével összefüggésben értelmezve bármely légiforgalmi irányítási döntés konkrét és részletes értékelésére, nem pedig elvont minősítésére szólít fel. Ebből tágabb értelemben az következik, hogy önmagában a légiforgalmi irányítási döntés meglétéből még nem vonható le az a következtetés, hogy a szóban forgó esemény nem tartozik a légi fuvarozó rendes tevékenységi körébe. Előfordulhat, hogy az ilyen döntés a körülményektől függően csak egy valóban kivételes eseményből, vagy éppen ellenkezőleg, a légi forgalom mindennapi működéséhez kapcsolódó szokásosabb korlátozásokból eredő ténybeli helyzet operatív következménye. Ezért a két együttes feltétel közül az első teljesülését az annak alapjául szolgáló helyzet jellegét és eredetét figyelembe véve kell értékelni.</p>
</td>
</tr>
</table>
    <table cellpadding="0" cellspacing="0" border="0" width="100%">
<col width="5%"/>
<col width="95%"/>
<tr>
<td valign="top">
<p class="count">48.</p>
</td>
<td valign="top">
<p class="normal">Úgy tűnik továbbá, hogy az olyan értelmezés, amely döntő jelentőséget tulajdonít a légiforgalmi irányítási döntés meglétének, aligha összeegyeztethető a bizonyítási teher 261/2004. rendelet 5. cikkének (3) bekezdéséből eredő szerkezetével. A légi fuvarozóra hárul ugyanis az, hogy bizonyítsa nem csupán a „rendkívüli körülmények” fennállását, hanem azt a tényt is, hogy azok következményeit minden észszerű intézkedés megtétele ellenére sem lehetett volna elkerülni. (<span class="note footnote notemarker">
<a id="c-38" href="#t-38">38</a>
</span>) Márpedig a Törvényszék által alkalmazott megközelítés jelentősen enyhítené ezt a bizonyítási terhet, mivel a légiforgalmi irányítási döntés megléte, azzal együtt, hogy a légi fuvarozó nem járult hozzá e döntés meghozatalához, a gyakorlatban elegendőnek bizonyulna. Így annak veszélye állna fenn, hogy a rendkívüli esemény érdemi bizonyításának helyébe egy lényegében formai elem előterjesztése – nevezetesen a járat lebonyolítását érintő külső intézkedés megléte – lépne. (<span class="note footnote notemarker">
<a id="c-39" href="#t-39">39</a>
</span>)
      </p>
</td>
</tr>
</table>
    <table cellpadding="0" cellspacing="0" border="0" width="100%">
<col width="5%"/>
<col width="95%"/>
<tr>
<td valign="top">
<p class="count">49.</p>
</td>
<td valign="top">
<p class="normal">Ez az első nehézség arra késztet, hogy szélesebb körben vizsgáljam meg, hogy a felülvizsgálat tárgyát képező ítélet hogyan kapcsolja össze a Bíróság ítélkezési gyakorlatában kialakított két együttes feltételt.</p>
</td>
</tr>
</table>
    <table cellpadding="0" cellspacing="0" border="0" width="100%">
<col width="5%"/>
<col width="95%"/>
<tr>
<td valign="top">
<p class="count">2.</p>
</td>
<td valign="top">
<p class="normal">A Bíróság ítélkezési gyakorlatában kialakított két együttes feltétel összetévesztésének kockázatáról</p>
</td>
</tr>
</table>
    <table cellpadding="0" cellspacing="0" border="0" width="100%">
<col width="5%"/>
<col width="95%"/>
<tr>
<td valign="top">
<p class="count">50.</p>
</td>
<td valign="top">
<p class="normal">A felülvizsgálat tárgyát képező ítélet második aspektusa különösen figyelmes vizsgálatot igényel, mivel az a „rendkívüli körülmények” fennállását jellemző két együttes feltétel, vagyis egyrészt az érintett légi fuvarozó rendes tevékenységi körébe való tartozás hiánya, másrészt pedig a hivatkozott esemény tényleges befolyásolásának hiánya közötti kapcsolatra vonatkozik. E két feltétel, amint az a Bíróság ítélkezési gyakorlatából kitűnik, eltérő logikát követ, és a 261/2004 rendelet 5. cikke (3) bekezdésének rendszerében önálló funkciót tölt be. Ezért alapvető fontosságúnak tűnik számomra annak biztosítása, hogy alkalmazásuk során e feltételek egyértelműen elkülönüljenek egymástól. (<span class="note footnote notemarker">
<a id="c-40" href="#t-40">40</a>
</span>)
      </p>
</td>
</tr>
</table>
    <table cellpadding="0" cellspacing="0" border="0" width="100%">
<col width="5%"/>
<col width="95%"/>
<tr>
<td valign="top">
<p class="count">51.</p>
</td>
<td valign="top">
<p class="normal">Komoly kétségek merülnek fel azzal kapcsolatban, hogy a Törvényszék érvelése kellően egyértelműen megőrzi‑e e két feltétel önállóságát. Úgy tűnik ugyanis, hogy a felülvizsgálat tárgyát képező ítélet döntő jelentőséget tulajdonít annak a ténynek, hogy a légiforgalmi irányítási döntés a légi fuvarozón kívül álló szervtől származik, és a légi fuvarozóra nézve kötelező. Ez a megfontolás kétségtelenül releváns a második, a tényleges befolyás hiányára vonatkozó feltétel szempontjából. (<span class="note footnote notemarker">
<a id="c-41" href="#t-41">41</a>
</span>) Önmagában azonban nem elegendő annak megállapításához, hogy a szóban forgó esemény nem tartozik a fuvarozó rendes tevékenységi körébe. Az a körülmény, hogy a légi fuvarozó nincs befolyással egy eseményre, még nem jelenti azt, hogy ez az esemény jellegénél vagy eredeténél fogva kívül esik azon a rendes kereten, amelyben a légi fuvarozó a tevékenységét végzi.</p>
</td>
</tr>
</table>
    <table cellpadding="0" cellspacing="0" border="0" width="100%">
<col width="5%"/>
<col width="95%"/>
<tr>
<td valign="top">
<p class="count">52.</p>
</td>
<td valign="top">
<p class="normal">E tekintetben úgy tűnik, hogy a Törvényszék azáltal, hogy ily módon a légiforgalmi irányítási döntés külső eredetére helyezi a hangsúlyt, az első feltételt – legalábbis részben – a második feltételtől kívánja függővé tenni. Az ilyen értelmezés problémásnak bizonyul. Ha ugyanis a gyakorlatban elegendő lenne egy harmadik fél vagy külső hatóság beavatkozása ahhoz, hogy a hivatkozott eseményt úgy lehessen tekinteni, mint amely nem tartozik a fuvarozó rendes tevékenységi körébe, az első feltétel jelentős részben elveszítené önálló tartalmát. Márpedig e feltétel célja éppen annak elkerülése, hogy minden nem ellenőrzött esemény automatikusan rendkívüli körülménynek minősüljön, még akkor is, ha az a légi közlekedés üzemeltetése során a fuvarozókat strukturálisan érintő szokásos korlátok közé tartozik is.</p>
</td>
</tr>
</table>
    <table cellpadding="0" cellspacing="0" border="0" width="100%">
<col width="5%"/>
<col width="95%"/>
<tr>
<td valign="top">
<p class="count">53.</p>
</td>
<td valign="top">
<p class="normal">Egy ilyen fejlemény érezhetően gyengíthetné az ítélkezési gyakorlatban kialakított kritérium szerkezetét. Számos, a légi fuvarozón kívül álló esemény ugyanis olyan szokásos korlátot jelent, amelynek a légi forgalom napi működése során a légi fuvarozó ki van téve. Az a tény, hogy ezek külső kényszerítő tényezők, nem feltétlenül jelenti azt, hogy természetüknél vagy eredetüknél fogva idegenek attól a szokásos kerettől, amelyben a légi fuvarozó a tevékenységét végzi. Ezért tűnik szükségesnek e két feltétel egyértelmű elkülönítésének fenntartása: az első feltétel a hivatkozott helyzet jellegének vagy eredetének értékelését igényli, míg a második arra a kérdésre vonatkozik, hogy ez a helyzet kívül áll‑e a légi fuvarozó tényleges befolyásán. (<span class="note footnote notemarker">
<a id="c-42" href="#t-42">42</a>
</span>)
      </p>
</td>
</tr>
</table>
    <table cellpadding="0" cellspacing="0" border="0" width="100%">
<col width="5%"/>
<col width="95%"/>
<tr>
<td valign="top">
<p class="count">54.</p>
</td>
<td valign="top">
<p class="normal">Ezenkívül úgy tűnik számomra, hogy a Törvényszék által alkalmazott módszer összemoshatja a 261/2004 rendelet 5. cikkének (3) bekezdésében előírt vizsgálat különböző szakaszait. Ebben a megközelítésben a releváns körülmény azonosítása, a hivatkozott esemény külső jellegének értékelése, annak kérdése, hogy az esemény a fuvarozó tényleges befolyásán kívül esik‑e, valamint az észszerű intézkedések ezt követő vizsgálata nem tűnik kellően elkülönítettnek. Márpedig a Bíróság által kialakított módszer éppen e különböző elemek egymást követő és szigorú értékelésén alapul. (<span class="note footnote notemarker">
<a id="c-43" href="#t-43">43</a>
</span>)
      </p>
</td>
</tr>
</table>
    <table cellpadding="0" cellspacing="0" border="0" width="100%">
<col width="5%"/>
<col width="95%"/>
<tr>
<td valign="top">
<p class="count">55.</p>
</td>
<td valign="top">
<p class="normal">Csak e különbségtétel árán tartható fenn a „rendkívüli körülmények” fogalma értelmezésének szigorú jellege, amely fogalom kivételt képez az utasok kártalanítására vonatkozó elv alól. Ha a két feltétel egymással összekeveredne, fennállna a veszélye annak, hogy a fuvarozó számára biztosított mentesség hatálya érezhetően kibővül, ami sértené a Bíróság által kialakított módszer koherenciáját, és általánosabban véve a 261/2004 rendelet által létrehozott rendszer egyensúlyát.</p>
</td>
</tr>
</table>
    <table cellpadding="0" cellspacing="0" border="0" width="100%">
<col width="5%"/>
<col width="95%"/>
<tr>
<td valign="top">
<p class="count">56.</p>
</td>
<td valign="top">
<p class="normal">Az így feltárt zavar különösen egyértelműen nyilvánul meg abban, hogy a Törvényszék milyen jelentőséget tulajdonít annak az indoknak, amely a légiforgalmi irányítási döntés elfogadásához vezetett.</p>
</td>
</tr>
</table>
    <table cellpadding="0" cellspacing="0" border="0" width="100%">
<col width="5%"/>
<col width="95%"/>
<tr>
<td valign="top">
<p class="count">3.</p>
</td>
<td valign="top">
<p class="normal">A légiforgalmi irányítási döntés indokának elégtelen figyelembevételéről</p>
</td>
</tr>
</table>
    <table cellpadding="0" cellspacing="0" border="0" width="100%">
<col width="5%"/>
<col width="95%"/>
<tr>
<td valign="top">
<p class="count">57.</p>
</td>
<td valign="top">
<p class="normal">A felülvizsgálat tárgyát képező ítélet harmadik aspektusa figyelmes vizsgálatot igényel, mivel az a Törvényszék által a légiforgalmi irányítási döntés elfogadásához vezető indoknak tulajdonított jelentőségre vonatkozik. Úgy tűnik, hogy a felülvizsgálat tárgyát képező ítélet e tekintetben meghatározó jelentőséget tulajdonít magának a döntésnek, függetlenül attól, hogy milyen indok szolgált alapjául. Az ilyen érvelés problematikusnak tűnik, mivel egy olyan elem semlegesítésére irányul, amely távolról sem járulékos jellegű, hanem éppen ellenkezőleg, döntő jelentőségű lehet annak értékelése szempontjából, hogy a vitatott helyzet rendkívüli jellegű‑e, vagy sem.</p>
</td>
</tr>
</table>
    <table cellpadding="0" cellspacing="0" border="0" width="100%">
<col width="5%"/>
<col width="95%"/>
<tr>
<td valign="top">
<p class="count">58.</p>
</td>
<td valign="top">
<p class="normal">Az ilyen megközelítés e tekintetben komoly aggályokat vet fel. Nehezen képzelhető el ugyanis, hogy a légiforgalmi irányítási döntés indoka teljesen irreleváns lenne a szóban forgó helyzet rendkívüli jellegének értékelése során. Attól függően, hogy ez a döntés kivételes természeti eseményből, súlyos biztonsági kockázatból, az érintett légi járat működésével össze nem egyeztethető meteorológiai feltételekből, vagy éppen ellenkezőleg, a légi forgalom napi irányításához kapcsolódó szokásosabb korlátozásból ered‑e, az esemény jellegének vagy eredetének értékelése jelentősen változhat. Márpedig éppen ez a jelleg vagy eredet határozza meg, hogy a 261/2004 rendelet 5. cikkének (3) bekezdése értelmében vett „rendkívüli körülmény” áll‑e fenn, vagy sem.</p>
</td>
</tr>
</table>
    <table cellpadding="0" cellspacing="0" border="0" width="100%">
<col width="5%"/>
<col width="95%"/>
<tr>
<td valign="top">
<p class="count">59.</p>
</td>
<td valign="top">
<p class="normal">A légiforgalmi irányítási döntés indokának főszabály szerint akként történő kezelése, mint amely nem bír döntő relevanciával, azt eredményezné, hogy e rendelkezés szempontjából egy szintre helyeződnének a nem azonos intenzitású vagy jelentőségű helyzetek. Valamely, vulkánkitörés, rendkívüli légtérzár vagy különösen súlyos időjárási körülmények miatt hozott döntés további vizsgálat nélkül nem tekinthető egyenértékűnek a forgalomirányítás szokásosabb szempontjai által megkövetelt döntéssel. (<span class="note footnote notemarker">
<a id="c-44" href="#t-44">44</a>
</span>) A döntés indokának nem kellő mértékben történő figyelembevétele azzal a kockázattal is jár, hogy az elemzés kizárólag a beavatkozás külső, formai minőségére összpontosul, a hivatkozott esemény valós természetének rovására.</p>
</td>
</tr>
</table>
    <table cellpadding="0" cellspacing="0" border="0" width="100%">
<col width="5%"/>
<col width="95%"/>
<tr>
<td valign="top">
<p class="count">60.</p>
</td>
<td valign="top">
<p class="normal">E tekintetben hangsúlyozni kell, hogy nem minden légiforgalmi irányítási döntés ered rendkívüli jellegű helyzetekből. Egyesek a légiközlekedési rendszer szokásos korlátozásaiból, például forgalmi torlódásból, rutinszerű kapacitáskiigazításból vagy egyéb szokásos üzemeltetési korlátozásból adódhatnak. Mások viszont valóban kivételes körülményekből, például szélsőséges időjárási viszonyokból vagy különleges biztonsági kockázatokból eredhetnek. Ha a döntés indokát úgy kellene tekinteni, mint amely nem bír döntő jelentőséggel, amint azt a felülvizsgálat tárgyát képező ítélet a két együttes feltétel alkalmazása során elismerni látszik, akkor az ezen különböző esetek közötti már nem lehetne kielégítő módon különbséget tenni. Márpedig az ilyen különbségtétel éppen elengedhetetlennek tűnik a 261/2004 rendelet 5. cikke (3) bekezdésének alkalmazása tekintetében.</p>
</td>
</tr>
</table>
    <table cellpadding="0" cellspacing="0" border="0" width="100%">
<col width="5%"/>
<col width="95%"/>
<tr>
<td valign="top">
<p class="count">61.</p>
</td>
<td valign="top">
<p class="normal">Az indok ilyen elégtelen figyelembevétele szintén nehezen tűnik összeegyeztethetőnek a 261/2004 rendelet céljával. A Bíróság ugyanis – különösen ezen rendelet (1) preambulumbekezdésére támaszkodva – több alkalommal emlékeztetett arra, hogy a rendelet célkitűzése, hogy biztosítsa a légiutasok magas szintű védelmét. (<span class="note footnote notemarker">
<a id="c-45" href="#t-45">45</a>
</span>) Mivel az említett rendelet 5. cikkének (3) bekezdése a kártalanítás elve alóli kivételnek minősül, e rendelkezést nem lehet úgy értelmezni, hogy az lehetővé teszi, hogy a fuvarozó túl könnyen mentesüljön pusztán egy, a fuvarozótól formálisan független döntés alapján anélkül, hogy a döntés meghozatalához vezető konkrét okot érdemben megállapítanák. Az ilyen megközelítés kibővítené az említett rendelkezésben foglalt mentesülés hatályát, és ezzel összefüggésben csökkentené az utasoknak biztosított védelem terjedelmét.</p>
</td>
</tr>
</table>
    <table cellpadding="0" cellspacing="0" border="0" width="100%">
<col width="5%"/>
<col width="95%"/>
<tr>
<td valign="top">
<p class="count">62.</p>
</td>
<td valign="top">
<p class="normal">Ebből következik, hogy a légiforgalmi irányítási döntés rendkívüli jellegének értékelése nem választható el az annak elfogadásához vezető körülményektől. E döntés indoka releváns, sőt szükséges értékelési tényezőnek minősül, mivel pontosan annak meghatározását teszi lehetővé, hogy az alapul szolgáló helyzet kívül esik‑e a légi fuvarozó rendes tevékenységi körén. E körülmények fényében kell tehát értékelni, hogy az ítélkezési gyakorlat által támasztott feltételek teljesülnek‑e, és nem kizárólag a döntést, mint a fuvarozón kívül álló szerv által meghozott aktust kell vizsgálni. (<span class="note footnote notemarker">
<a id="c-46" href="#t-46">46</a>
</span>)
      </p>
</td>
</tr>
</table>
    <table cellpadding="0" cellspacing="0" border="0" width="100%">
<col width="5%"/>
<col width="95%"/>
<tr>
<td valign="top">
<p class="count">63.</p>
</td>
<td valign="top">
<p class="normal">E megfontolások végül a Törvényszék által elfogadott értelmezés általánosabb terjedelmének a 261/2004 rendelet rendszerében történő vizsgálatát teszik szükségessé.</p>
</td>
</tr>
</table>
    <table cellpadding="0" cellspacing="0" border="0" width="100%">
<col width="5%"/>
<col width="95%"/>
<tr>
<td valign="top">
<p class="count">4.</p>
</td>
<td valign="top">
<p class="normal">Az elfogadott értelmezés terjedelméről a 261/2004 rendelet általános rendszerében</p>
</td>
</tr>
</table>
    <table cellpadding="0" cellspacing="0" border="0" width="100%">
<col width="5%"/>
<col width="95%"/>
<tr>
<td valign="top">
<p class="count">64.</p>
</td>
<td valign="top">
<p class="normal">A felülvizsgálat tárgyát képező ítélet által felvetett kérdések nem értékelhetők a 261/2004 rendelet általános rendszerétől függetlenül. E rendelet 5. cikkének (3) bekezdése nem elszigetelt rendelkezés, hanem az említett rendelet 7. cikkében előírt kártalanítási kötelezettséget korlátozó, mentesülést előíró rendelkezés. A „rendkívüli körülmények” fogalmának elfogadott értelmezése tehát hatással van a rendelet által létrehozott rendszer egészének felépítésére. Ez olyan elem, amelyet figyelembe kell venni a felülvizsgálat tárgyát képező ítélet vizsgálata során.</p>
</td>
</tr>
</table>
    <table cellpadding="0" cellspacing="0" border="0" width="100%">
<col width="5%"/>
<col width="95%"/>
<tr>
<td valign="top">
<p class="count">65.</p>
</td>
<td valign="top">
<p class="normal">Ezenkívül el kell kerülni, hogy éppen a légi közlekedésnek egy szigorú külső szabályozási rendszerbe való illeszkedése miatt a légi fuvarozók de facto szélesebb körű mentesülési lehetőséggel rendelkezzenek, mint amilyen a 261/2004 rendelet 5. cikke (3) bekezdésének kivételes jellegéből fakad. Az a körülmény, hogy a légi közlekedés működtetése szükségszerűen külső hatóságok által erősen koordinált környezetbe illeszkedik, önmagában nem igazolhatja a „rendkívüli körülmények” kategóriájának kiterjesztését. Az ellenkezőjének elismerése azt jelentené, hogy e szektor különleges enyhítésben részesülne a kivételhez kapcsolódó teher tekintetében, holott ezen terhet a rendelet által kitűzött védelmi célkitűzésre tekintettel szigorúan szabályozott keretek között kell tartani.</p>
</td>
</tr>
</table>
    <table cellpadding="0" cellspacing="0" border="0" width="100%">
<col width="5%"/>
<col width="95%"/>
<tr>
<td valign="top">
<p class="count">66.</p>
</td>
<td valign="top">
<p class="normal">Ezt a következtetést végeredményben a rendszertani szempontok is alátámasztják. Az uniós jog a személyszállítás más ágazataiban, többek között a vasúti, a tengeri és a belvízi személyszállításban is ismer védelmi és kártalanítási mechanizmusokat, amelyekhez szigorúan értelmezendő kivételek kapcsolódnak. Ennélfogva nehezen lenne igazolható, hogy a légi közlekedésnek egy sűrű külső szabályozási keretbe illeszkedése önmagában a 261/2004 rendelet 5. cikkének (3) bekezdésében előírt kivétel hatályának kiterjesztéséhez vezessen. (<span class="note footnote notemarker">
<a id="c-47" href="#t-47">47</a>
</span>)
      </p>
</td>
</tr>
</table>
    <table cellpadding="0" cellspacing="0" border="0" width="100%">
<col width="5%"/>
<col width="95%"/>
<tr>
<td valign="top">
<p class="count">67.</p>
</td>
<td valign="top">
<p class="normal">E megfontolás annál is inkább fontos, mivel a kártalanítási kötelezettség az uniós jogalkotó által a légi utasok javára létrehozott védelmi rendszer egyik strukturáló eleme. Ebből következik, hogy a „rendkívüli körülmények” fogalmának értelmezése közvetlenül befolyásolja a kártalanításhoz való jog gyakorlati terjedelmét, következésképpen a 261/2004 rendelet által létrehozott rendszer általános egyensúlyát. A rendelet 5. cikke (3) bekezdésének olyan értelmezése, amely a légiforgalmi irányítási döntés „rendkívüli körülmény” jellegének túl széles körű elismeréséhez vezetne, jelentősen kiterjesztené a légi fuvarozó számára biztosított mentesség hatályát, (<span class="note footnote notemarker">
<a id="c-48" href="#t-48">48</a>
</span>) és ezáltal kedvezőbb bánásmódot biztosítana ezen ágazat számára, mint amelyet lényegében az uniós jog által létrehozott, az utasok védelmét szolgáló más rendszerekben alkalmaznak.</p>
</td>
</tr>
</table>
    <table cellpadding="0" cellspacing="0" border="0" width="100%">
<col width="5%"/>
<col width="95%"/>
<tr>
<td valign="top">
<p class="count">68.</p>
</td>
<td valign="top">
<p class="normal">Egy ilyen fejlemény veszélyeztetné az uniós jogalkotó által az utasok védelme és a fuvarozó javára elfogadott mentesülési okok között elérni kívánt egyensúlyt. A felülvizsgálat tárgyát képező ítélet által felvetett nehézségek tehát nem korlátozódnak egy konkrét jogi minősítési kérdésre. E problémák tágabb értelemben arra vonatkoznak, hogy a 261/2004 rendelet 5. cikke (3) bekezdésének értelmezése során hogyan kell megőrizni az e rendelet által létrehozott rendszer egészének koherenciáját. A Törvényszék által alkalmazott megközelítésnek az uniós joggal való összeegyeztethetőségét e követelményt is figyelembe véve kell értékelni.</p>
</td>
</tr>
</table>
    <table cellpadding="0" cellspacing="0" border="0" width="100%">
<col width="5%"/>
<col width="95%"/>
<tr>
<td valign="top">
<p class="count">5.</p>
</td>
<td valign="top">
<p class="normal">Közbenső következtetés</p>
</td>
</tr>
</table>
    <table cellpadding="0" cellspacing="0" border="0" width="100%">
<col width="5%"/>
<col width="95%"/>
<tr>
<td valign="top">
<p class="count">69.</p>
</td>
<td valign="top">
<p class="normal">A fenti megfontolások a vizsgált kérdések sokféleségén túl a téves jogalkalmazás eseteinek két fő csoportjára is rávilágítanak. Bár a Törvényszék nem állította, hogy minden légiforgalmi irányítási döntés automatikusan „rendkívüli körülménynek” minősül, és nem hagyta figyelmen kívül azt az esetet sem, amelyben a fuvarozó hozzájárul az ilyen döntés meghozatalához, ez azonban nem változtat azon, hogy a felülvizsgálat tárgyát képező ítéletben belső módszertani feszültség tapasztalható. A Törvényszék ugyanis, miközben kifejezetten elveti az automatikus minősítést, részben mégis visszaállítja annak logikáját azáltal, hogy magát a légiforgalmi irányítási döntést jogilag releváns körülménynek minősíti.</p>
</td>
</tr>
</table>
    <table cellpadding="0" cellspacing="0" border="0" width="100%">
<col width="5%"/>
<col width="95%"/>
<tr>
<td valign="top">
<p class="count">70.</p>
</td>
<td valign="top">
<p class="normal">Az első hiba tehát a 261/2004 rendelet 5. cikke (3) bekezdésének alkalmazása szempontjából releváns körülmény meghatározásában rejlik, mivel a Törvényszék a zavar eredetét jelentő tények helyébe lényegében a légiforgalmi irányítási döntést állította, amely azonban csak azok közvetlen operatív megnyilvánulása volt. A második hiba a Bíróság által e rendelkezés értelmezésére kidolgozott módszer alkalmazásában rejlik, mivel a felülvizsgálat tárgyát képező ítélet összemosni látszik a szükséges vizsgálat különböző szakaszait, és gyengíti a rendkívüli körülményekre vonatkozó két együttes feltétel közötti összefüggést. E két fő hiba ezenkívül összeegyeztethetetlen a Bíróság által kialakított módszerrel, mivel nem ad elég teret a szóban forgó döntés indokának, és a rendelet általános rendszerében hatással van az elfogadott értelmezés terjedelmére.</p>
</td>
</tr>
</table>
    <table cellpadding="0" cellspacing="0" border="0" width="100%">
<col width="5%"/>
<col width="95%"/>
<tr>
<td valign="top">
<p class="count">71.</p>
</td>
<td valign="top">
<p class="normal">A fenti megfontolások összességéből következik, hogy a felülvizsgálat tárgyát képező ítélet nem csupán számos komoly nehézséget vet fel azzal kapcsolatban, hogy a Törvényszék hogyan értelmezte a 261/2004 rendelet 5. cikkének (3) bekezdése értelmében vett „rendkívüli körülmények” fogalmát. A Törvényszék által elfogadott megközelítés több, szorosan összefüggő szempontból is összeegyeztethetetlennek tűnik a Bíróság által e rendelkezés alkalmazása érdekében kialakított módszerrel.</p>
</td>
</tr>
</table>
    <table cellpadding="0" cellspacing="0" border="0" width="100%">
<col width="5%"/>
<col width="95%"/>
<tr>
<td valign="top">
<p class="count">D.</p>
</td>
<td valign="top">
<p class="normal">Az uniós jog egységességének vagy koherenciájának megsértéséről</p>
</td>
</tr>
</table>
    <table cellpadding="0" cellspacing="0" border="0" width="100%">
<col width="5%"/>
<col width="95%"/>
<tr>
<td valign="top">
<p class="count">1.</p>
</td>
<td valign="top">
<p class="normal">A jelen felülvizsgálat során alkalmazandó értékelési kritériumokra vonatkozó javaslat</p>
</td>
</tr>
</table>
    <table cellpadding="0" cellspacing="0" border="0" width="100%">
<col width="5%"/>
<col width="95%"/>
<tr>
<td valign="top">
<p class="count">72.</p>
</td>
<td valign="top">
<p class="normal">A felülvizsgálat tárgyát képező ítéletet érintő téves jogalkalmazás eseteinek kiemelését követően meg kell vizsgálni, hogy azok elég súlyosak‑e ahhoz, hogy általuk az uniós jog egységessége vagy koherenciája sérüljön. Ez az értékelés az elemzés önálló szakaszát képezi, amely elkülönül a téves jogalkalmazás egyszerű megállapításától. A jelen felülvizsgálat keretében ugyanis az ilyen téves jogalkalmazás egyszerű megállapítása nem elegendő a Bíróság beavatkozásának igazolására. Az is szükséges továbbá, hogy a Törvényszék által elfogadott értelmezés – terjedelménél fogva – alkalmas legyen arra, hogy az alapeljáráson túlmenően is befolyásolja az uniós jog egységes alkalmazását vagy az uniós jog egészének koherenciáját.</p>
</td>
</tr>
</table>
    <table cellpadding="0" cellspacing="0" border="0" width="100%">
<col width="5%"/>
<col width="95%"/>
<tr>
<td valign="top">
<p class="count">73.</p>
</td>
<td valign="top">
<p class="normal">E tekintetben először is meg kell állapítani, hogy az EUMSZ 256. cikk (3) bekezdésének harmadik albekezdésében előírt felülvizsgálati mechanizmus megfogalmazása a célját tekintve nagyon közel áll az EUMSZ 256. cikk (2) bekezdésében előírt felülvizsgálati mechanizmus megfogalmazásához. Ez a megfogalmazásbeli közelség alapvetően azt a hasonló funkciót tükrözi, amelyet e két mechanizmus az Unió igazságszolgáltatási rendszerében betölt, mivel mindkettő célja, hogy lehetővé tegye a Bíróság beavatkozását, amikor az az uniós jog egységességének és koherenciájának megőrzése érdekében szükségesnek bizonyul. Arra is emlékeztetni kell továbbá, hogy a felülvizsgálat kivételes mechanizmus, amelynek nem célja minden téves jogalkalmazás kijavítása, hanem kizárólag azoké, amelyek terjedelme érintheti az uniós jog egységességét vagy koherenciáját.</p>
</td>
</tr>
</table>
    <table cellpadding="0" cellspacing="0" border="0" width="100%">
<col width="5%"/>
<col width="95%"/>
<tr>
<td valign="top">
<p class="count">74.</p>
</td>
<td valign="top">
<p class="normal">Az EUMSZ 256. cikk (2) bekezdésében előírt mechanizmus keretében kialakított ítélkezési gyakorlat tehát bizonyosan releváns a jelen felülvizsgálati mechanizmus értelmezése szempontjából. E tekintetben emlékeztetni kell arra, hogy bár az EUMSZ 256. cikk (2) és (3) bekezdésében előírt felülvizsgálati mechanizmusokra vonatkozó rendelkezések nem tartalmazzák az uniós jog „egységessége” és „koherenciája” fogalmának pontos meghatározását, ezen ítélkezési gyakorlat inkább a tényezők összességére alapított értékelést részesíti előnyben, anélkül hogy merev határt kellene húzni e két fogalom között. E tényezők különösen a feltárt téves jogalkalmazás súlyosságára és terjedelmére, a szóban forgó jogvitán túlterjedő hatások kiváltására való alkalmasságukra, valamint a szóban forgó szabálynak, elvnek vagy módszernek az uniós jogrendben fennálló jelentőségére vonatkoznak.</p>
</td>
</tr>
</table>
    <table cellpadding="0" cellspacing="0" border="0" width="100%">
<col width="5%"/>
<col width="95%"/>
<tr>
<td valign="top">
<p class="count">75.</p>
</td>
<td valign="top">
<p class="normal">A Bíróság így az EUMSZ 256. cikk (2) bekezdésében előírt felülvizsgálati mechanizmus keretében, valamint az uniós közszolgálati jogvitákban fellebbezés alapján a Törvényszék által hozott ítéletek kapcsán lényegében négy fő kritériumot állapított meg annak értékeléséhez, hogy fennáll‑e az uniós jog egységességének vagy koherenciájának sérelme: először is a Törvényszék ítélete precedensül szolgálhat a jövőbeli ügyek számára; másodszor a Törvényszék eltért a Bíróság állandó ítélkezési gyakorlatától; harmadszor a Törvényszék tévedései olyan fogalmat érintenek, amely nem kizárólag a közszolgálati jogra vonatkozik, hanem az ügy tárgyától függetlenül alkalmazandó lehet; és negyedszer a Törvényszék által tiszteletben nem tartott szabályok vagy alapelvek fontos helyet foglalnak el az uniós jogrendben. (<span class="note footnote notemarker">
<a id="c-49" href="#t-49">49</a>
</span>) Ezeket a kritériumokat azóta a főtanácsnokok számos ügyben átvették és következetesen alkalmazták. (<span class="note footnote notemarker">
<a id="c-50" href="#t-50">50</a>
</span>)
      </p>
</td>
</tr>
</table>
    <table cellpadding="0" cellspacing="0" border="0" width="100%">
<col width="5%"/>
<col width="95%"/>
<tr>
<td valign="top">
<p class="count">76.</p>
</td>
<td valign="top">
<p class="normal">Ezek a kritériumok azonban nem ültethetők át mechanikusan a jelenlegi felülvizsgálat során. Az EUMSZ 256. cikk (3) bekezdésének harmadik albekezdésében előírt felülvizsgálati mechanizmus épp ellenkezőleg, e kritériumoknak az e mechanizmus sajátos jellegéhez való igazítását követeli meg. E sajátosság egyrészt abban áll, hogy az a Törvényszék által az EUMSZ 256. cikk (3) bekezdése első albekezdésének megfelelően ráruházott előzetes döntéshozatali hatáskör EUMSZ 267. cikk szerinti eljárás keretében történő gyakorlása során hozott ítéletekre vonatkozik. Másrészt abban áll, hogy ez a mechanizmus egy megújult igazságszolgáltatási keretbe illeszkedik, amelyet az jellemez, hogy már nem csupán egyetlen speciális ügytípust, hanem több meghatározott uniós jogi ügycsoportot áttettek a Törvényszékhez. (<span class="note footnote notemarker">
<a id="c-51" href="#t-51">51</a>
</span>) Az ilyen ítéletek – ellentétben a fellebbezés alapján hozott ítéletekkel – nem korlátozódnak a szóban forgó jogvita feleire, hanem a nemzeti bíróságok által az uniós jog értelmezése és alkalmazása tekintetében túlmutatnak az adott jogvita keretein.</p>
</td>
</tr>
</table>
    <table cellpadding="0" cellspacing="0" border="0" width="100%">
<col width="5%"/>
<col width="95%"/>
<tr>
<td valign="top">
<p class="count">77.</p>
</td>
<td valign="top">
<p class="normal">Pontosan e tekintetben különbözik az előbbi mechanizmus az EUMSZ 256. cikk (2) bekezdésében előírt felülvizsgálati mechanizmustól. Míg a Törvényszék fellebbezés alapján hozott ítéletei elsősorban a felek közötti peres eljárás keretében már meghozott határozatok felülvizsgálatára vonatkoznak, az előzetes döntéshozatali eljárás célja természeténél fogva az uniós jog értelmezése egységességének biztosítása valamennyi tagállamban. (<span class="note footnote notemarker">
<a id="c-52" href="#t-52">52</a>
</span>) Ennélfogva a Törvényszék által előzetes döntéshozatali eljárás keretében hozott ítéletet érintő téves jogalkalmazás nagyobb valószínűséggel gyakorol az alapeljáráson túlmutató hatást és befolyásolja a nemzeti bíróságok jövőbeli gyakorlatát.</p>
</td>
</tr>
</table>
    <table cellpadding="0" cellspacing="0" border="0" width="100%">
<col width="5%"/>
<col width="95%"/>
<tr>
<td valign="top">
<p class="count">78.</p>
</td>
<td valign="top">
<p class="normal">Ebből következik, hogy az EUMSZ 256. cikk (3) bekezdésének harmadik albekezdése keretében az uniós jog egységessége vagy koherenciája sérelme fennállásának értékelése során különös jelentőséget kell tulajdonítani annak a ténynek, hogy a Törvényszék ítélete alkalmas arra, hogy az átruházott területen olyan jelentős irányadó befolyást gyakoroljon, amely eltér a Bíróság állandó ítélkezési gyakorlatától vagy az általa alkalmazott értelmezési módszerektől, hogy az átruházott terület szempontjából strukturáló jellegű fogalomra, feltételre vagy módszerre vonatkozzon, és az uniós jogrendben fontos helyet elfoglaló normatív szabályt, elvet vagy egyensúlyt érintsen.</p>
</td>
</tr>
</table>
    <table cellpadding="0" cellspacing="0" border="0" width="100%">
<col width="5%"/>
<col width="95%"/>
<tr>
<td valign="top">
<p class="count">79.</p>
</td>
<td valign="top">
<p class="normal">E tekintetben pontosítani kell a Bíróság állandó ítélkezési gyakorlatától vagy az általa alkalmazott értelmezési módszerektől való eltérésre alapított kritérium terjedelmét. E kritérium nem értelmezhető úgy, hogy az az uniós jog egységessége vagy koherenciája sérelmének megállapítását minden esetben attól tenné függővé, hogy azonosítható‑e olyan közvetlenül alkalmazható precedens, amelytől a felülvizsgálat tárgyát képező ítélet eltért. Ugyanis, bár az érintett területeken fennálló jelentős ítélkezési gyakorlat volt az egyik olyan tényező, amely indokolta az előzetes döntéshozatali hatáskörnek a Törvényszékre történő részleges átruházását, (<span class="note footnote notemarker">
<a id="c-53" href="#t-53">53</a>
</span>) nem zárható ki, hogy e területeken bizonyos új kérdések merülnek fel, vagy hogy egy adott szempont tekintetében nem áll rendelkezésre olyan, a Bíróság által kialakított ítélkezési gyakorlat, amely közvetlenül iránymutatást nyújthatna a Törvényszék számára. Ilyen esetben meg kell vizsgálni, hogy a Törvényszék által követett érvelés továbbra is összeegyeztethető‑e mind a Bíróság által alkalmazott értelmezési módszerekkel, mind az uniós jog általános rendszerével.</p>
</td>
</tr>
</table>
    <table cellpadding="0" cellspacing="0" border="0" width="100%">
<col width="5%"/>
<col width="95%"/>
<tr>
<td valign="top">
<p class="count">80.</p>
</td>
<td valign="top">
<p class="normal">E kritériumokat összességükben kell értékelni. E feltételek nem együttes jellegűek, így nem szükséges, hogy mindegyik teljesüljön ahhoz, hogy megállapítható legyen az uniós jog egységességének vagy koherenciájának sérelme. (<span class="note footnote notemarker">
<a id="c-54" href="#t-54">54</a>
</span>) Funkciójuk az, hogy segítsék a Bíróságot a felülvizsgálat tárgyát képező ítéletben feltárt téves jogalkalmazás súlyosságával és terjedelmével kapcsolatos értékelés során. E kritériumok fényében kell a következőkben megvizsgálni, hogy a Törvényszék ítéletét érintő téves jogalkalmazás ilyen sérelemnek minősül‑e.</p>
</td>
</tr>
</table>
    <table cellpadding="0" cellspacing="0" border="0" width="100%">
<col width="5%"/>
<col width="95%"/>
<tr>
<td valign="top">
<p class="count">2.</p>
</td>
<td valign="top">
<p class="normal">A javasolt kritériumok jelen felülvizsgálatra való alkalmazásáról</p>
</td>
</tr>
</table>
    <table cellpadding="0" cellspacing="0" border="0" width="100%">
<col width="5%"/>
<col width="95%"/>
<tr>
<td valign="top">
<p class="count">a)</p>
</td>
<td valign="top">
<p class="normal">A Törvényszék ítélete alkalmas arra, hogy az átruházott területen jelentős iránymutató befolyást gyakoroljon</p>
</td>
</tr>
</table>
    <table cellpadding="0" cellspacing="0" border="0" width="100%">
<col width="5%"/>
<col width="95%"/>
<tr>
<td valign="top">
<p class="count">81.</p>
</td>
<td valign="top">
<p class="normal">Az első kritérium arra vonatkozik, hogy a Törvényszék ítélete alkalmas‑e arra, hogy az átruházott területen jelentős iránymutató befolyást gyakoroljon. A jelen ügyben ez a kritérium teljesül. (<span class="note footnote notemarker">
<a id="c-55" href="#t-55">55</a>
</span>) A felülvizsgálat tárgyát képező ítélet ugyanis nem szorítkozik arra, hogy az alapeljárás körülményeihez szorosan kapcsolódó választ adjon, hanem általános érvényű elemzési keretet állapít meg arra vonatkozóan, hogy a 261/2004 rendelet 5. cikkének (3) bekezdésére tekintettel hogyan kell értelmezni a légiforgalmi irányítási döntéseket. Ily módon túlmutat a konkrét ügyre vonatkozó megoldáson, és az átruházott hatáskör területén iránymutatásul szolgálhat arra nézve, hogy miként kell elemezni, hogy egy légi járatot érintő zavar rendkívüli jellegű‑e vagy sem.</p>
</td>
</tr>
</table>
    <table cellpadding="0" cellspacing="0" border="0" width="100%">
<col width="5%"/>
<col width="95%"/>
<tr>
<td valign="top">
<p class="count">82.</p>
</td>
<td valign="top">
<p class="normal">Az iránymutató befolyás gyakorlására való ezen képesség magából az elfogadott értelmezés tárgyából fakad. A felülvizsgálat tárgyát képező ítélet nem a 261/2004 rendelet által létrehozott rendszer egy marginális aspektusára vonatkozik, hanem arra a módszerre, amelynek alapján az e rendelet 5. cikkének (3) bekezdése alapján a légiközlekedés gyakorlatában visszatérően előforduló helyzetek egy kategóriáját kell minősíteni, nevezetesen azon helyzeteket, amelyekben a légiforgalmi irányítási döntés érinti a légi járat üzemeltetését. Mivel annak meghatározásáról van szó, hogy az ilyen döntés önmagában és az annak alapjául szolgáló indoktól függetlenül „rendkívüli körülménynek” tekinthető‑e, a felülvizsgálat tárgyát képező ítélet alkalmas arra, hogy módszertani viszonyítási pontot biztosítson a későbbi ügyek potenciálisan jelentős csoportja számára.</p>
</td>
</tr>
</table>
    <table cellpadding="0" cellspacing="0" border="0" width="100%">
<col width="5%"/>
<col width="95%"/>
<tr>
<td valign="top">
<p class="count">83.</p>
</td>
<td valign="top">
<p class="normal">Úgy tűnik, hogy ezt az iránymutató befolyást maga az előzetes döntéshozatal iránti kérelem jellege is megerősíti. (<span class="note footnote notemarker">
<a id="c-56" href="#t-56">56</a>
</span>) A Törvényszék által adott értelmezés célja, hogy iránymutatást nyújtson az uniós jognak a hasonló kérdésekben eljáró nemzeti bíróságok általi alkalmazásához. Márpedig egy olyan gyakran alkalmazott kritérium fennállása esetén, mint a „rendkívüli körülmények” kritériuma, az uniós bíróság által alkalmazott elemzési módszer szükségszerűen nagy iránymutató jelentőséggel bír, annál is inkább, mivel úgy tűnik, hogy a felülvizsgálat tárgyát képező ítélet elvi iránymutatást rögzít, amely megismétlésre kerülhet az átruházott területhez tartozó más jogvitákban.</p>
</td>
</tr>
</table>
    <table cellpadding="0" cellspacing="0" border="0" width="100%">
<col width="5%"/>
<col width="95%"/>
<tr>
<td valign="top">
<p class="count">84.</p>
</td>
<td valign="top">
<p class="normal">E körülmények között az első kritériumot teljesültnek kell tekinteni.</p>
</td>
</tr>
</table>
    <table cellpadding="0" cellspacing="0" border="0" width="100%">
<col width="5%"/>
<col width="95%"/>
<tr>
<td valign="top">
<p class="count">b)</p>
</td>
<td valign="top">
<p class="normal">A Törvényszék ítélete eltér a Bíróság állandó ítélkezési gyakorlatától vagy az általa alkalmazott értelmezési módszerektől</p>
</td>
</tr>
</table>
    <table cellpadding="0" cellspacing="0" border="0" width="100%">
<col width="5%"/>
<col width="95%"/>
<tr>
<td valign="top">
<p class="count">85.</p>
</td>
<td valign="top">
<p class="normal">A második kritérium a Bíróság állandó ítélkezési gyakorlatától vagy az általa alkalmazott értelmezési módszerektől való eltérés fennállására vonatkozik. Ez a kritérium a jelen ügyben szintén teljesül. Amint az a fenti elemzésből kitűnik, a felülvizsgálat tárgyát képező ítélet nem szorítkozik arra, hogy a jelen ügy sajátos körülményeire tekintettel a Bíróság ítélkezési gyakorlatának vitatható alkalmazását rögzítse, hanem olyan megközelítést fogad el, amely több lényeges ponton eltér attól; e pontokat most részletesebben meg kell vizsgálni.</p>
</td>
</tr>
</table>
    <table cellpadding="0" cellspacing="0" border="0" width="100%">
<col width="5%"/>
<col width="95%"/>
<tr>
<td valign="top">
<p class="count">86.</p>
</td>
<td valign="top">
<p class="normal">Elöljáróban pontosítani kell, hogy a Törvényszék nem állította, hogy minden légiforgalmi irányítási döntés automatikusan „rendkívüli körülménynek” minősül, és nem hagyta figyelmen kívül azt az esetet sem, amelyben a fuvarozó hozzájárul az ilyen döntés meghozatalához. Ezek a pontosítások azonban nem szüntetik meg a felülvizsgálat tárgyát képező ítéletet érintő módszertani hibát.</p>
</td>
</tr>
</table>
    <table cellpadding="0" cellspacing="0" border="0" width="100%">
<col width="5%"/>
<col width="95%"/>
<tr>
<td valign="top">
<p class="count">87.</p>
</td>
<td valign="top">
<p class="normal">Először is, ez a megközelítés eltér a Bíróság által követett módszertől, mivel arra irányul, hogy a zavart okozó ténybeli helyzet vizsgálatát kizárólag a légiforgalmi irányítási döntés figyelembevételével helyettesítse, amely döntés csupán annak operatív megnyilvánulása. A Törvényszék tévedése tehát abban áll, hogy miközben kifejezetten elutasítja az automatikus minősítést, részben mégis visszaállítja annak logikáját azzal, hogy magát ezt a döntést – és nem az azt okozó ténybeli helyzetet – tekinti a 261/2004 rendelet 5. cikke (3) bekezdésének alkalmazása szempontjából jogilag releváns körülménynek. (<span class="note footnote notemarker">
<a id="c-57" href="#t-57">57</a>
</span>) A Bíróságnak e rendelkezéssel kapcsolatos ítélkezési gyakorlata azonban azon alapul, hogy meg kell határozni a hivatkozott esemény jellegét és eredetét annak megállapítása érdekében, hogy az nem a légi fuvarozó rendes tevékenységi körébe tartozik‑e, és hogy kívül esik‑e annak tényleges befolyásán. (<span class="note footnote notemarker">
<a id="c-58" href="#t-58">58</a>
</span>)
      </p>
</td>
</tr>
</table>
    <table cellpadding="0" cellspacing="0" border="0" width="100%">
<col width="5%"/>
<col width="95%"/>
<tr>
<td valign="top">
<p class="count">88.</p>
</td>
<td valign="top">
<p class="normal">Másodszor a felülvizsgálat tárgyát képező ítélet összemossa a „rendkívüli körülményekre” vonatkozó két együttes feltétel közötti különbségtételt. (<span class="note footnote notemarker">
<a id="c-59" href="#t-59">59</a>
</span>) A Törvényszék azáltal, hogy lényegében a légiforgalmi irányítási döntés külső jellegét és azt a tényt hangsúlyozza, hogy az a fuvarozóra nézve kötelező, az elsődlegesen a második, – a tényleges befolyás hiányára vonatkozó – feltétel körébe tartozó elemeknek olyan terjedelmet tulajdonít, amely az eseménynek a légi fuvarozó rendes tevékenységi körébe nem tartozó jellegére vonatkozó első feltétel értékelését is érinti. Ez a megközelítés eltér a Bíróság által kidolgozott módszertől, amelyet a két különböző feltétel egymást követő és szigorú vizsgálata jellemez. (<span class="note footnote notemarker">
<a id="c-60" href="#t-60">60</a>
</span>)
      </p>
</td>
</tr>
</table>
    <table cellpadding="0" cellspacing="0" border="0" width="100%">
<col width="5%"/>
<col width="95%"/>
<tr>
<td valign="top">
<p class="count">89.</p>
</td>
<td valign="top">
<p class="normal">Harmadszor, a felülvizsgálat tárgyát képező ítélet nem tulajdonít kellő jelentőséget annak az oknak, amely a légiforgalmi irányítási döntés meghozatalához vezetett. (<span class="note footnote notemarker">
<a id="c-61" href="#t-61">61</a>
</span>) Bár a Törvényszék nem zárja ki teljes mértékben a döntést övező körülmények relevanciáját, a két együttes feltétel alkalmazása során mégis jellemzően háttérbe szorítja az alapul szolgáló helyzet jellegét és eredetét. Márpedig a 261/2004 rendelet 5. cikkének a Bíróság által értelmezett (3) bekezdése éppen a hivatkozott esemény jellegének és eredetének vizsgálatát írja elő. A felülvizsgálat tárgyát képező ítélet azáltal, hogy kizárólag a külső döntést helyezi az elemzés középpontjába, semlegesíti az olyan helyzetek közötti különbségtételt, amelyek konkrét okuktól függően a légiközlekedés szokásos korlátainak, vagy valóban rendkívüli körülményeknek a körébe tartozhatnak.</p>
</td>
</tr>
</table>
    <table cellpadding="0" cellspacing="0" border="0" width="100%">
<col width="5%"/>
<col width="95%"/>
<tr>
<td valign="top">
<p class="count">90.</p>
</td>
<td valign="top">
<p class="normal">A fentiekből következik, hogy a felülvizsgálat tárgyát képező ítélet nem csupán egy elszigetelt pontot tekintve tér el a Bíróság ítélkezési gyakorlatától, hanem több, egymással összefüggő szempontból is megkérdőjelezi a Bíróság által a 261/2004 rendelet 5. cikke (3) bekezdésének alkalmazására vonatkozóan kialakított elemzési módszert. Ezért úgy kell tehát tekinteni, hogy a második kritérium is teljesül.</p>
</td>
</tr>
</table>
    <table cellpadding="0" cellspacing="0" border="0" width="100%">
<col width="5%"/>
<col width="95%"/>
<tr>
<td valign="top">
<p class="count">c)</p>
</td>
<td valign="top">
<p class="normal">A Törvényszék ítélete az átruházott terület tekintetében strukturáló jellegű fogalomra, feltételre vagy módszerre vonatkozik</p>
</td>
</tr>
</table>
    <table cellpadding="0" cellspacing="0" border="0" width="100%">
<col width="5%"/>
<col width="95%"/>
<tr>
<td valign="top">
<p class="count">91.</p>
</td>
<td valign="top">
<p class="normal">A harmadik kritérium a szóban forgó fogalomnak, kritériumnak vagy módszernek az átruházott terület tekintetében strukturáló jellegére vonatkozik. A jelen esetben ez a kritérium is teljesül. A felülvizsgálat tárgyát képező ítélet nem a 261/2004 rendelet által létrehozott rendszer valamely marginális fogalmára vagy járulékos aspektusára vonatkozik, hanem éppen azon feltételek meghatározására, amelyek mellett a légi fuvarozó az e rendelet 5. cikkének (3) bekezdése értelmében vett „rendkívüli körülmények” fennállására hivatkozva mentesülhet a kártalanítási kötelezettség alól.</p>
</td>
</tr>
</table>
    <table cellpadding="0" cellspacing="0" border="0" width="100%">
<col width="5%"/>
<col width="95%"/>
<tr>
<td valign="top">
<p class="count">92.</p>
</td>
<td valign="top">
<p class="normal">Márpedig az e fogalomra alkalmazandó elemzési módszer nyilvánvalóan strukturáló jellegű. Ez a módszer előzetesen meghatározza azon érvelés egészét, amelyet az említett rendelet alkalmazására hivatott bíróságoknak követniük kell annak érdekében, hogy azonosítsák a releváns eseményt, megkülönböztessék egymástól a rendes és a rendkívüli helyzeteket, összekapcsolják a „rendkívüli körülményekre” vonatkozó két együttes feltételt, és adott esetben értékeljék a járat üzemeltetését befolyásoló külső döntések hatályát. Ennélfogva a szóban forgó kérdés nem a 261/2004 rendelet által létrehozott rendszer egy másodlagos elemére vonatkozik, hanem maga a rendelet bíróságok általi alkalmazásának keretére egy olyan jogvitában, amely várhatóan ismét előfordul majd.</p>
</td>
</tr>
</table>
    <table cellpadding="0" cellspacing="0" border="0" width="100%">
<col width="5%"/>
<col width="95%"/>
<tr>
<td valign="top">
<p class="count">93.</p>
</td>
<td valign="top">
<p class="normal">Ez a strukturáló jelleg annál is inkább szembetűnő, mivel a légi közlekedés szokásos korlátainak és a valóban rendkívüli körülményeknek az elhatárolása alapvető fontosságú az e rendeletben előírt rendszer alkalmazása szempontjából. Egy olyan ítélet, amely – akár hallgatólagosan is – megváltoztatja ezen elhatárolás módját, szükségszerűen az adott terület egyik alapvető elemét érinti.</p>
</td>
</tr>
</table>
    <table cellpadding="0" cellspacing="0" border="0" width="100%">
<col width="5%"/>
<col width="95%"/>
<tr>
<td valign="top">
<p class="count">94.</p>
</td>
<td valign="top">
<p class="normal">Ebből következik, hogy a harmadik kritériumot is teljesültnek kell tekinteni.</p>
</td>
</tr>
</table>
    <table cellpadding="0" cellspacing="0" border="0" width="100%">
<col width="5%"/>
<col width="95%"/>
<tr>
<td valign="top">
<p class="count">d)</p>
</td>
<td valign="top">
<p class="normal">A Törvényszék ítélete olyan szabályt, elvet vagy normatív egyensúlyt érint, amely fontos helyet foglal el az uniós jogrendben</p>
</td>
</tr>
</table>
    <table cellpadding="0" cellspacing="0" border="0" width="100%">
<col width="5%"/>
<col width="95%"/>
<tr>
<td valign="top">
<p class="count">95.</p>
</td>
<td valign="top">
<p class="normal">A negyedik kritérium a felülvizsgálat tárgyát képező ítélet által érintett szabály, elv vagy normatív egyensúly uniós jogrendben betöltött fontos szerepével függ össze. Ez a kritérium a jelen esetben szintén teljesül. A szóban forgó értelmezés ugyanis a 261/2004 rendelet 5. cikkének (3) bekezdésére vonatkozik, amely rendelkezés meghatározza azokat a feltételeket, amelyek mellett a légi fuvarozó mentesülhet az e rendelet 7. cikkében előírt kártalanítási kötelezettsége alól.</p>
</td>
</tr>
</table>
    <table cellpadding="0" cellspacing="0" border="0" width="100%">
<col width="5%"/>
<col width="95%"/>
<tr>
<td valign="top">
<p class="count">96.</p>
</td>
<td valign="top">
<p class="normal">Márpedig e rendelkezés központi helyet foglal el a 261/2004 rendelet rendszerében. A Bíróság ítélkezési gyakorlata szerint ez a rendelet az utasok javára átalány‑ és egységesített kártalanításhoz való jogot vezet be a járat törlése vagy jelentős érkezési késés esetén, és az említett rendelet 5. cikkének (3) bekezdése csupán szigorúan értelmezendő eltérést jelent ettől az elvtől. (<span class="note footnote notemarker">
<a id="c-62" href="#t-62">62</a>
</span>) Ez a rendelkezés nem csupán az e jogszabály által létrehozott rendszer egy másodlagos vonatkozását szabályozza, hanem meghatározza magát a kártalanítási kötelezettségnek a határát is, és ezáltal az utasok számára biztosított védelem és a fuvarozó javára elismert mentesülési okok közötti határvonalat is kijelöli. Ugyanezen rendelet 5. cikke (3) bekezdésének értelmezése tehát közvetlenül befolyásolja az uniós jogalkotó által a légi utasok magas szintű védelme és a mentesülést alátámasztó, valóban kivételes körülmények figyelembevétele között elérni kívánt normatív egyensúlyt.</p>
</td>
</tr>
</table>
    <table cellpadding="0" cellspacing="0" border="0" width="100%">
<col width="5%"/>
<col width="95%"/>
<tr>
<td valign="top">
<p class="count">97.</p>
</td>
<td valign="top">
<p class="normal">Ezenkívül a felülvizsgálat tárgyát képező ítélet nemcsak egy konkrét rendelkezést érint, hanem annak értelmezése révén olyan módszertani elveket is, amelyek maguk is fontos helyet foglalnak el az uniós jogrendben. A jelen ügyben többek között a valamely védelmi rendszertől való eltérések szigorú értelmezéséről, a jogilag releváns esemény helyes azonosításáról, valamint a Bíróság által az uniós jog valamely önálló fogalmának alkalmazása céljából kialakított elemzési módszer tiszteletben tartásáról van szó. Következésképpen a felülvizsgálat tárgyát képező ítélet hatása nemcsak az alkalmazott jogszabályra tekintettel kell mérni, hanem az általa esetlegesen érintett módszertani és normatív egyensúlyhoz képest is.</p>
</td>
</tr>
</table>
    <table cellpadding="0" cellspacing="0" border="0" width="100%">
<col width="5%"/>
<col width="95%"/>
<tr>
<td valign="top">
<p class="count">98.</p>
</td>
<td valign="top">
<p class="normal">Ez a következtetés annál is inkább érvényes, mivel a „rendkívüli körülmények” fogalma számos jogvita középpontjában áll, és számos konkrét helyzetben felmerülhet. Értelmezésének megváltoztatása – különösen akkor, ha ez egy lényegében formális megközelítés révén a fuvarozó számára biztosított mentesülés hatályának kiterjesztéséhez vezet – jelentős hatást gyakorolhat a 261/2004 rendelet jövőbeli alkalmazására.</p>
</td>
</tr>
</table>
    <table cellpadding="0" cellspacing="0" border="0" width="100%">
<col width="5%"/>
<col width="95%"/>
<tr>
<td valign="top">
<p class="count">99.</p>
</td>
<td valign="top">
<p class="normal">Ebből következik, hogy a negyedik kritériumot is teljesítettnek kell tekinteni.</p>
</td>
</tr>
</table>
    <table cellpadding="0" cellspacing="0" border="0" width="100%">
<col width="5%"/>
<col width="95%"/>
<tr>
<td valign="top">
<p class="count">3.</p>
</td>
<td valign="top">
<p class="normal">Közbenső következtetés</p>
</td>
</tr>
</table>
    <table cellpadding="0" cellspacing="0" border="0" width="100%">
<col width="5%"/>
<col width="95%"/>
<tr>
<td valign="top">
<p class="count">100.</p>
</td>
<td valign="top">
<p class="normal">A fenti kritériumok alkalmazásából következik, hogy a felülvizsgálat tárgyát képező ítéletet érintő téves jogalkalmazás a jelen ügyben olyan súlyosságú, amely az uniós jog egységessége vagy koherenciája sérelmének minősül. A Törvényszék ítélete jelentős iránymutató hatást gyakorol az átruházott területen, eltér a Bíróság ítélkezési gyakorlatától és az általa kialakított értelmezési módszerektől, az érintett terület szempontjából strukturáló jellegű módszerre vonatkozik, és a 261/2004 rendelet rendszerében központi helyet elfoglaló normatív egyensúlyt érint.</p>
</td>
</tr>
</table>
    <table cellpadding="0" cellspacing="0" border="0" width="100%">
<col width="5%"/>
<col width="95%"/>
<tr>
<td valign="top">
<p class="count">101.</p>
</td>
<td valign="top">
<p class="normal">E körülményeket figyelembe véve megállapítható, hogy teljesülnek a Bíróság jelen felülvizsgálat keretében történő beavatkozásának igazolásához szükséges feltételek.</p>
</td>
</tr>
</table>
    <table cellpadding="0" cellspacing="0" border="0" width="100%">
<col width="5%"/>
<col width="95%"/>
<tr>
<td valign="top">
<p class="count">E.</p>
</td>
<td valign="top">
<p class="normal">A jelen felülvizsgálatból levonandó következtetésekről</p>
</td>
</tr>
</table>
    <table cellpadding="0" cellspacing="0" border="0" width="100%">
<col width="5%"/>
<col width="95%"/>
<tr>
<td valign="top">
<p class="count">102.</p>
</td>
<td valign="top">
<p class="normal">Mivel megállapítható, hogy a felülvizsgálat tárgyát képező ítélet sérti az uniós jog egységességét és koherenciáját, ebből le kell vonni a megfelelő következtetéseket. Az Európai Unió Bírósága alapokmánya 62b. cikkének második bekezdése értelmében a Bíróság által a felülvizsgálat tárgyát képező kérdésekre adott válaszok a Törvényszék válaszainak helyébe lépnek, anélkül hogy az EUMSZ 256. cikk (3) bekezdésében előírt mechanizmus keretében elő lenne írva a Törvényszékhez való visszautalás. Ezért javaslatot kell tenni a Bíróságnak arra, hogy a kérdést előterjesztő bíróság által feltett kérdésekre a Törvényszék válaszai helyett milyen válaszokat adjon.</p>
</td>
</tr>
</table>
    <table cellpadding="0" cellspacing="0" border="0" width="100%">
<col width="5%"/>
<col width="95%"/>
<tr>
<td valign="top">
<p class="count">1.</p>
</td>
<td valign="top">
<p class="normal">A Törvényszék válaszai helyébe lépő válaszokról</p>
</td>
</tr>
</table>
    <table cellpadding="0" cellspacing="0" border="0" width="100%">
<col width="5%"/>
<col width="95%"/>
<tr>
<td valign="top">
<p class="count">a)</p>
</td>
<td valign="top">
<p class="normal">Az első és a második kérdésről</p>
</td>
</tr>
</table>
    <table cellpadding="0" cellspacing="0" border="0" width="100%">
<col width="5%"/>
<col width="95%"/>
<tr>
<td valign="top">
<p class="count">103.</p>
</td>
<td valign="top">
<p class="normal">Először is meg kell határozni az előzetes döntéshozatalra előterjesztett első és második kérdésre adandó választ, amelyek lényegében a jelen felülvizsgálat tárgyát képezik. E kérdésekre közös választ kell adni. E kérdések lényegében arra vonatkoznak, hogy a légiforgalmi irányítási döntés önmagában és az annak alapjául szolgáló indoktól függetlenül a 261/2004 rendelet 5. cikkének (3) bekezdése értelmében vett „rendkívüli körülménynek” tekinthető‑e. Amint az a fenti elemzésből kitűnik, e kérdésre nem lehet az ilyen döntés alapjául szolgáló ténybeli helyzettől elvonatkoztatva válaszolni.</p>
</td>
</tr>
</table>
    <table cellpadding="0" cellspacing="0" border="0" width="100%">
<col width="5%"/>
<col width="95%"/>
<tr>
<td valign="top">
<p class="count">104.</p>
</td>
<td valign="top">
<p class="normal">E tekintetben emlékeztetni kell arra, hogy a 261/2004 rendelet 5. cikkének (3) bekezdése megköveteli, hogy a járat törlését vagy jelentős késését „rendkívüli körülmények” okozzák. Ez a megfogalmazás a zavart okozó esemény vagy konkrét helyzet azonosítását követeli meg, és nem elegendő csupán arra az adminisztratív vagy operatív intézkedésre szorítkozni, amelynek révén ez a zavar a járat üzemeltetésében megnyilvánul. A légiforgalmi irányítási döntés leggyakrabban egy adott helyzet operatív következménye. Ennélfogva önmagában a fuvarozótól független jellege nem elegendő annak megállapításához, hogy a „rendkívüli körülmények” fogalma alá tartozik.</p>
</td>
</tr>
</table>
    <table cellpadding="0" cellspacing="0" border="0" width="100%">
<col width="5%"/>
<col width="95%"/>
<tr>
<td valign="top">
<p class="count">105.</p>
</td>
<td valign="top">
<p class="normal">Ebből következik, hogy az ilyen döntés csak akkor vehető figyelembe a 261/2004 rendelet 5. cikkének (3) bekezdésére tekintettel, ha megvizsgálják az elfogadásához vezető okot, tágabb értelemben pedig az alapul szolgáló helyzet jellegét és eredetét. E helyzet fényében kell ugyanis értékelni, hogy a hivatkozott esemény nem tartozik‑e a légi fuvarozó rendes tevékenységi körébe, és kívül esik‑e annak tényleges befolyásán.</p>
</td>
</tr>
</table>
    <table cellpadding="0" cellspacing="0" border="0" width="100%">
<col width="5%"/>
<col width="95%"/>
<tr>
<td valign="top">
<p class="count">106.</p>
</td>
<td valign="top">
<p class="normal">Ennélfogva az első és a második kérdésre azt a választ kell adni, hogy a 261/2004 rendelet 5. cikkének (3) bekezdését úgy kell értelmezni, hogy a légiforgalmi irányítási döntés önmagában és az alapjául szolgáló októl függetlenül nem tekinthető az e rendelkezés értelmében vett „rendkívüli körülménynek”. Az ilyen döntés az említett rendelkezés alkalmazása céljából csak annyiban vehető figyelembe, amennyiben valamely helyzet operatív megnyilvánulását képezi, amely helyzetet illetően a kérdést előterjesztő bíróságnak e helyzet jellegére és eredetére tekintettel értékelnie kell, hogy az nem tartozik‑e az érintett légi fuvarozó rendes tevékenységi körébe, és kívül esik‑e annak tényleges befolyásán.</p>
</td>
</tr>
</table>
    <table cellpadding="0" cellspacing="0" border="0" width="100%">
<col width="5%"/>
<col width="95%"/>
<tr>
<td valign="top">
<p class="count">b)</p>
</td>
<td valign="top">
<p class="normal">A harmadik és a negyedik kérdésről</p>
</td>
</tr>
</table>
    <table cellpadding="0" cellspacing="0" border="0" width="100%">
<col width="5%"/>
<col width="95%"/>
<tr>
<td valign="top">
<p class="count">107.</p>
</td>
<td valign="top">
<p class="normal">Másodszor meg kell határozni az előzetes döntéshozatalra előterjesztett harmadik és negyedik kérdésre adandó választ. E kérdések lényegében arra vonatkoznak, hogy egy korábbi légi járatot érintő légiforgalmi irányítási döntés figyelembe vehető‑e az ugyanazon légi fuvarozó által ugyanazon légi járművel üzemeltetett későbbi légi járat tekintetében, és ha igen, milyen feltételek mellett.</p>
</td>
</tr>
</table>
    <table cellpadding="0" cellspacing="0" border="0" width="100%">
<col width="5%"/>
<col width="95%"/>
<tr>
<td valign="top">
<p class="count">108.</p>
</td>
<td valign="top">
<p class="normal">E tekintetben emlékeztetni kell arra, hogy a Bíróság kimondta, hogy a légi fuvarozó a kártalanítási kötelezettsége alóli mentesülés érdekében hivatkozhat olyan „rendkívüli körülményre”, amely az általa ugyanezen repülőgéppel teljesített előző járat során merült fel, feltéve hogy közvetlen okozati viszony áll fenn e körülmény felmerülése és a későbbi járat jelentős késése vagy törlése között, amit a kérdést előterjesztő bíróságnak kell vizsgálnia, figyelembe véve többek között a szóban forgó repülőgép üzemeltetésének módját. A Bíróság ítélkezési gyakorlatából tehát az következik, hogy a „rendkívüli körülménynek” nem kell szükségszerűen közvetlenül a vitatott járatot érintenie, amennyiben az az ugyanazon légi jármű üzemeltetése keretében továbbra is kifejti hatásait. (<span class="note footnote notemarker">
<a id="c-63" href="#t-63">63</a>
</span>)
      </p>
</td>
</tr>
</table>
    <table cellpadding="0" cellspacing="0" border="0" width="100%">
<col width="5%"/>
<col width="95%"/>
<tr>
<td valign="top">
<p class="count">109.</p>
</td>
<td valign="top">
<p class="normal">A Törvényszék tehát elviekben helyesen hivatkozott erre az ítélkezési gyakorlatra. Mindazonáltal a harmadik és a negyedik kérdésre adandó választ az első és a második kérdésre adott válasz fényében pontosítani kell. Egy korábbi légi járatot érintő légiforgalmi irányítási döntés ugyanis nem vehető figyelembe egy későbbi légi járat tekintetében pusztán amiatt, hogy az ugyanazon repülőgéppel teljesített ugyanazon járatpár korábbi járatára vonatkozott. Ehhez előzetesen még az is szükséges, hogy ez a döntés olyan helyzet operatív megnyilvánulása legyen, amelyről – jellege és eredete alapján – megállapítható, hogy a 261/2004 rendelet 5. cikkének (3) bekezdése értelmében vett „rendkívüli körülmények” közé tartozik.</p>
</td>
</tr>
</table>
    <table cellpadding="0" cellspacing="0" border="0" width="100%">
<col width="5%"/>
<col width="95%"/>
<tr>
<td valign="top">
<p class="count">110.</p>
</td>
<td valign="top">
<p class="normal">Ezenkívül nem feltételezhető, hogy közvetlen okozati összefüggés áll fenn e helyzet és a későbbi járat jelentős késése vagy törlése között. A kérdést előterjesztő bíróság feladata, hogy a releváns körülmények összességére tekintettel értékelje, hogy az eredeti zavar ténylegesen továbbra is hatást gyakorolt‑e az érintett légi járatra. E célból figyelembe kell venni különösen az érintett légi jármű üzemeltetési módját, a járatpárok konkrét láncolatát, a szóban forgó járatok közötti időtartamot, valamint azt a kérdést, hogy az adott ügy körülményei között a légi fuvarozó elegendő mozgástérrel rendelkezett‑e ahhoz, hogy a tőle elvárható észszerű intézkedésekkel korlátozza az eredeti zavar hatásait. (<span class="note footnote notemarker">
<a id="c-64" href="#t-64">64</a>
</span>)
      </p>
</td>
</tr>
</table>
    <table cellpadding="0" cellspacing="0" border="0" width="100%">
<col width="5%"/>
<col width="95%"/>
<tr>
<td valign="top">
<p class="count">111.</p>
</td>
<td valign="top">
<p class="normal">Ennélfogva a harmadik és a negyedik kérdésre azt a választ kell adni, hogy a 261/2004 rendelet 5. cikkének (3) bekezdését úgy kell értelmezni, hogy a légi fuvarozó egy későbbi légi járat tekintetében hivatkozhat egy olyan légiforgalmi irányítási döntésre, amely az ugyanezen repülőgéppel teljesített korábbi járatot érintette, amennyiben e döntés olyan helyzet operatív megnyilvánulásának minősül, amely jellegére és eredetére tekintettel a „rendkívüli körülmények” körébe tartozik, és e helyzet és a későbbi járat jelentős késése vagy törlése között közvetlen okozati összefüggés áll fenn, amit a kérdést előterjesztő bíróságnak kell vizsgálnia az összes releváns körülményre tekintettel, figyelembe véve többek között az érintett repülőgép üzemeltetésének módját.</p>
</td>
</tr>
</table>
    <table cellpadding="0" cellspacing="0" border="0" width="100%">
<col width="5%"/>
<col width="95%"/>
<tr>
<td valign="top">
<p class="count">V.</p>
</td>
<td valign="top">
<p class="normal">Végkövetkeztetés</p>
</td>
</tr>
</table>
    <table cellpadding="0" cellspacing="0" border="0" width="100%">
<col width="5%"/>
<col width="95%"/>
<tr>
<td valign="top">
<p class="count">112.</p>
</td>
<td valign="top">
<p class="normal">A fenti megfontolások összességére tekintettel azt javaslom a Bíróságnak, hogy állapítsa meg, hogy az Európai Unió Törvényszékének 2026. január 21-i D (Légiforgalmi irányítási döntés) ítélete (T‑134/25, EU:T:2026:35) sérti az uniós jog egységességét és koherenciáját, és a Törvényszék válaszait a következő válaszokkal kell felváltani:</p>
</td>
</tr>
</table>
    <p class="C02AlineaAltA" id="para-166" title="page-34">
      A visszautasított beszállás és légijáratok törlése vagy hosszú késése esetén az utasoknak nyújtandó kártalanítás és segítség közös szabályainak megállapításáról és a 295/91/EGK rendelet hatályon kívül helyezéséről szóló, 2004. február 11‑i 261/2004/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet 5. cikkének (3) bekezdését
    </p>
    <p class="C02AlineaAltA" id="para-167" title="page-34">
      a következőképpen kell értelmezni:
    </p>
    <table cellpadding="0" cellspacing="0" border="0" width="100%">
<col width="5%"/>
<col width="95%"/>
<tr>
<td valign="top">
<p class="count">–</p>
</td>
<td valign="top">
<p class="normal">a légiforgalmi irányítási döntés önmagában és az annak alapjául szolgáló októl függetlenül nem tekinthető az e rendelkezés értelmében vett „rendkívüli körülménynek”. Az ilyen döntés az említett rendelkezés alkalmazása céljából csak annyiban vehető figyelembe, amennyiben olyan helyzet operatív megnyilvánulásának minősül, amelynek jellege és eredete alapján a nemzeti bíróság feladata annak megítélése, hogy az nem tartozik‑e az érintett légi fuvarozó rendes tevékenységi körébe, és annak tényleges befolyásolási körén kívül esik‑e;</p>
</td>
</tr>
</table>
    <table cellpadding="0" cellspacing="0" border="0" width="100%">
<col width="5%"/>
<col width="95%"/>
<tr>
<td valign="top">
<p class="count">–</p>
</td>
<td valign="top">
<p class="normal">a légi fuvarozó egy későbbi légi járat tekintetében hivatkozhat egy olyan légiforgalmi irányítási döntésre, amely az ugyanezen repülőgéppel teljesített korábbi járatot érintette, feltéve hogy e döntés olyan helyzet operatív megnyilvánulásának minősül, amely jellegére és eredetére tekintettel a „rendkívüli körülmények” körébe tartozik, és e helyzet és a későbbi járat jelentős késése vagy törlése között közvetlen okozati összefüggés áll fenn, amit a nemzeti bíróságnak kell vizsgálnia, figyelembe véve többek között az érintett repülőgép üzemeltetésének módját és a releváns körülmények összességét.</p>
</td>
</tr>
</table>
    <div/>
  <hr class="note"/>
<p class="note footnote">(<span class="note footnote notemarker">
<a id="t-1" href="#c-1">1</a>
</span>) Eredeti nyelv: francia.</p>
<p class="note footnote">(<span class="note footnote notemarker">
<a id="t-2" href="#c-2">2</a>
</span>) HL 2004. L 46., 1. o.; magyar nyelvű különkiadás 7. fejezet, 8. kötet, 10. o., helyesbítés: HL 2019. L 119., 202. o.</p>
<p class="note footnote">(<span class="note footnote notemarker">
<a id="t-3" href="#c-3">3</a>
</span>) A felülvizsgálat tárgyát képező ítélet 41. pontja és a rendelkező részének 1. pontja.</p>
<p class="note footnote">(<span class="note footnote notemarker">
<a id="t-4" href="#c-4">4</a>
</span>) A felülvizsgálat tárgyát képező ítélet 17–25. pontja.</p>
<p class="note footnote">(<span class="note footnote notemarker">
<a id="t-5" href="#c-5">5</a>
</span>) A felülvizsgálat tárgyát képező ítélet 28. és 29. pontja.</p>
<p class="note footnote">(<span class="note footnote notemarker">
<a id="t-6" href="#c-6">6</a>
</span>) A felülvizsgálat tárgyát képező ítélet 33–36. pontja.</p>
<p class="note footnote">(<span class="note footnote notemarker">
<a id="t-7" href="#c-7">7</a>
</span>) A felülvizsgálat tárgyát képező ítélet 40. pontja.</p>
<p class="note footnote">(<span class="note footnote notemarker">
<a id="t-8" href="#c-8">8</a>
</span>) A felülvizsgálat tárgyát képező ítélet 42–45. pontja.</p>
<p class="note footnote">(<span class="note footnote notemarker">
<a id="t-9" href="#c-9">9</a>
</span>) Az Európai Unió Bíróságának alapokmányáról szóló 3. jegyzőkönyv módosításáról szóló, 2024. április 11‑i (EU, Euratom) 2024/2019 európai parlamenti és tanácsi rendelet (HL L, 2024/2019) előírta az előzetes döntéshozatali hatáskörnek a Bíróságról a Törvényszékre történő részleges átruházását. Ezen átruházás hat konkrét ügycsoportot érint: a közös hozzáadottértékadó‑rendszer, a jövedéki adók, a vámkódex, az áruk tarifális besorolása, visszautasított beszállás vagy közlekedési szolgáltatások késése vagy törlése esetén az utasoknak nyújtandó kártalanítás és segítség, valamint az üvegházhatású gázok kibocsátási egységeinek kereskedelmi rendszere.</p>
<p class="note footnote">(<span class="note footnote notemarker">
<a id="t-10" href="#c-10">10</a>
</span>) Lásd a jelen indítvány 35. és azt követő pontjait.</p>
<p class="note footnote">(<span class="note footnote notemarker">
<a id="t-11" href="#c-11">11</a>
</span>) Lásd a jelen indítvány 72. és azt követő pontjait.</p>
<p class="note footnote">(<span class="note footnote notemarker">
<a id="t-12" href="#c-12">12</a>
</span>) Lásd a jelen indítvány 102. és azt követő pontjait.</p>
<p class="note footnote">(<span class="note footnote notemarker">
<a id="t-13" href="#c-13">13</a>
</span>) Lásd: 2008. december 22‑i Wallentin‑Hermann ítélet (C‑549/07, a továbbiakban: Wallentin‑Hermann ítélet, EU:C:2008:771, 17–23. pont).</p>
<p class="note footnote">(<span class="note footnote notemarker">
<a id="t-14" href="#c-14">14</a>
</span>) Lásd: Wallentin‑Hermann ítélet (23. pont); 2021. március 23‑i Airhelp ítélet (C‑28/20, a továbbiakban: Airhelp ítélet, EU:C:2021:226, 23. és 24. pont); 2024. június 13‑i D. (Hajtómű konstrukciós hibája) ítélet (C‑411/23, EU:C:2024:498, 27. pont).</p>
<p class="note footnote">(<span class="note footnote notemarker">
<a id="t-15" href="#c-15">15</a>
</span>) Lásd Wallentin‑Hermann ítélet (23–26. pont); 2019. április 4‑i Germanwings ítélet (C‑501/17, EU:C:2019:288, 22. pont); 2024. június 13‑i D. (Hajtómű konstrukciós hibája) ítélet (C‑411/23, EU:C:2024:498, 31. és 32. pont).</p>
<p class="note footnote">(<span class="note footnote notemarker">
<a id="t-16" href="#c-16">16</a>
</span>) Lásd: 2017. május 4‑i Pešková és Peška ítélet (C‑315/15, EU:C:2017:342, 23. és 24. pont); 2013. január 31‑i McDonagh ítélet (C‑12/11, EU:C:2013:43, 29–34. pont).</p>
<p class="note footnote">(<span class="note footnote notemarker">
<a id="t-17" href="#c-17">17</a>
</span>) Lásd: Airhelp ítélet (31., 39–41. pont); 2022. július 7‑i SATA International – Azores Airlines (Az üzemanyagellátó‑rendszer zavara) ítélet (C‑308/21, EU:C:2022:533, 25. pont)</p>
<p class="note footnote">(<span class="note footnote notemarker">
<a id="t-18" href="#c-18">18</a>
</span>) Lásd: Wallentin‑Hermann ítélet (39–41. pont).</p>
<p class="note footnote">(<span class="note footnote notemarker">
<a id="t-19" href="#c-19">19</a>
</span>) Lásd: 2017. május 4‑i Pešková és Peška ítélet (C‑315/15, EU:C:2017:342, 54. pont).</p>
<p class="note footnote">(<span class="note footnote notemarker">
<a id="t-20" href="#c-20">20</a>
</span>) Lásd: 2013. január 31‑i McDonagh ítélet (C‑12/11, EU:C:2013:43, 38–44. pont).</p>
<p class="note footnote">(<span class="note footnote notemarker">
<a id="t-21" href="#c-21">21</a>
</span>) Lásd: Wallentin-Hermann ítélet (23. pont); Airhelp ítélet (23., 24. és 31–45. pont).</p>
<p class="note footnote">(<span class="note footnote notemarker">
<a id="t-22" href="#c-22">22</a>
</span>) Lásd ebben az értelemben: Schmid, R., in: BeckOK Fluggastrechte‑VO, 38. kiadás, a 261/2004/EK rendelet 5. cikkének 176. pontja, amely szerint mindig eseti alapon kell értékelni, hogy a légiforgalmi irányító szolgálatok által hozott intézkedések „rendkívüli körülményeknek” minősülnek‑e. E szerző szerint a (14) és (15) preambulumbekezdés csupán jelzésértékű, így az eljáró bíróságnak meg kell tudnia ismerni és értékelni a légiforgalmi irányítási döntés alapjául szolgáló konkrét indokokat. Az ilyen intézkedések alapjául szolgáló okok sokfélesége tehát kizárja az arra a kérdésre adható általános választ, hogy azok „rendkívüli körülménynek” minősülnek‑e.</p>
<p class="note footnote">(<span class="note footnote notemarker">
<a id="t-23" href="#c-23">23</a>
</span>) Lásd: Wallentin‑Hermann ítélet (23–26. pont); 2019. június 26‑i Moens ítélet (C‑159/18, EU:C:2019:535, 17–20. pont).</p>
<p class="note footnote">(<span class="note footnote notemarker">
<a id="t-24" href="#c-24">24</a>
</span>) Lásd ezzel kapcsolatban: Pikamäe főtanácsnok Airhelp ügyre vonatkozó indítványa (C‑28/20, EU:C:2021:203, 140. pont).</p>
<p class="note footnote">(<span class="note footnote notemarker">
<a id="t-25" href="#c-25">25</a>
</span>) Lásd még tájékoztató jelleggel a 261/2004 és a 2027/97 rendelet módosításáról szóló európai parlamenti és tanácsi rendeletet, amelyet a Tanács 2026. július 13-án fogadott el véglegesen (PE-CONS 39/1/26 REV 1). Ez a rendelet a 261/2004 rendelet 2. cikkének r) pontjában kifejezett meghatározást vezet be a „rendkívüli körülmények” fogalmára vonatkozóan, amely átveszi a Bíróság állandó joggyakorlatában kidolgozott két kumulatív kritériumot. Ezen túlmenően a rendelet az ilyen körülmények nem kimerítő felsorolását is tartalmazza, amely a légiforgalmi irányítás tekintetében az irányításhoz kapcsolódó korlátozásokra vonatkozik, feltéve, hogy az esemény olyan döntésből ered, amely a tényleges légi fuvarozó tényleges ellenőrzésén kívül esik [I. melléklet, 3. pont, d) alpont]. Meg kell jegyezni, hogy a Bizottság eredeti javaslatában (COM(2013) 130 végleges) a légiforgalmi irányítással kapcsolatos korlátozások anélkül szerepeltek a rendkívüli körülményeknek minősülő események listáján, hogy ezt a kategóriát mint olyat a mellékletben ilyen konkrét feltételhez kötötték volna. A szövegezés ezen változása tehát megerősíti, hogy a légiforgalmi irányítási döntés puszta megléte nem elegendő a „rendkívüli körülménynek” való minősítéséhez, és konkrétan meg kell vizsgálni, hogy az ehhez szükséges feltételek teljesülnek-e. Ez a rendelet időbeli hatálya miatt nem alkalmazható az előzetes döntéshozatal iránti kérelem tárgyát képező jogvitára.</p>
<p class="note footnote">(<span class="note footnote notemarker">
<a id="t-26" href="#c-26">26</a>
</span>) Lásd ebben az értelemben: Bischof, C., „Slot Postponements as Extraordinary Circumstances of EU261”, Air and Space Law, 2023, 48. kötet, 1. sz., 85. o.</p>
<p class="note footnote">(<span class="note footnote notemarker">
<a id="t-27" href="#c-27">27</a>
</span>) Lásd: Airhelp ítélet (23., 24. és 31–45. pont).</p>
<p class="note footnote">(<span class="note footnote notemarker">
<a id="t-28" href="#c-28">28</a>
</span>) Lásd: Wallentin‑Hermann ítélet 23. pont); Airhelp ítélet (36–41. pont).</p>
<p class="note footnote">(<span class="note footnote notemarker">
<a id="t-29" href="#c-29">29</a>
</span>) Lásd analógia alapján: 2019. június 26‑i Moens ítélet (C‑159/18, EU:C:2019:535, 18–20. pont).</p>
<p class="note footnote">(<span class="note footnote notemarker">
<a id="t-30" href="#c-30">30</a>
</span>) Lásd: 2006. január 10‑i IATA és ELFAA ítélet (C‑344/04, EU:C:2006:10, 76. pont); 2018. április 17‑i Krüsemann és társai ítélet (C‑195/17, C‑197/17–C‑203/17, C‑226/17, C‑228/17, C‑254/17, C‑274/17, C‑275/17, C‑278/17–C‑286/17 és C‑290/17–C‑292/17, EU:C:2018:258, 34. pont).</p>
<p class="note footnote">(<span class="note footnote notemarker">
<a id="t-31" href="#c-31">31</a>
</span>) Lásd: Wallentin‑Hermann ítélet (23. pont); Airhelp ítélet (23., 24. és 36–41. pont).</p>
<p class="note footnote">(<span class="note footnote notemarker">
<a id="t-32" href="#c-32">32</a>
</span>) Lásd: 2018. április 17‑i Krüsemann és társai ítélet (C‑195/17, C‑197/17–C‑203/17, C‑226/17, C‑228/17, C‑254/17, C‑274/17, C‑275/17, C‑278/17–C‑286/17 és C‑290/17–C‑292/17, EU:C:2018:258, 34. pont).</p>
<p class="note footnote">(<span class="note footnote notemarker">
<a id="t-33" href="#c-33">33</a>
</span>) Lásd ebben az értelemben: Markova, „Consumer Protection while Travelling – Enforcement of Air Passenger Rights during »Extraordinary Circumstances« in Light of Regulation (EC) No 261/2004”, Journal of European Consumer and Market Law, 2019, 8. kötet, 3. szám, 115. oldal; Pantazi, „I Know that I Know Nothing”: Extraordinary Circumstances in Air Passenger Rights Regulation, European Review of Private Law, 2020, 28. kötet, 5. szám, 1096. és azt követő oldalak.</p>
<p class="note footnote">(<span class="note footnote notemarker">
<a id="t-34" href="#c-34">34</a>
</span>) Lásd például: Court of Appeal (England and Wales) (fellebbviteli bíróság [Anglia és Wales], Egyesült Királyság), 2019. február 6., Blanche v easyJet Airline Company Ltd (2019) EWCA Civ 69, amely a 261/2004 rendelet (15) preambulumbekezdésének olyan értelmezését fogadta el, amely támogatja a légiforgalmi irányítási döntés „rendkívüli körülménynek” minősítését.</p>
<p class="note footnote">(<span class="note footnote notemarker">
<a id="t-35" href="#c-35">35</a>
</span>) Lásd: 2013. január 31‑i McDonagh‑ítélet (C‑12/11, EU:C:2013:43, 29–34. pont).</p>
<p class="note footnote">(<span class="note footnote notemarker">
<a id="t-36" href="#c-36">36</a>
</span>) 2019. június 26‑i Moens ítélet (C‑159/18, EU:C:2019:535, 17–20. pont).</p>
<p class="note footnote">(<span class="note footnote notemarker">
<a id="t-37" href="#c-37">37</a>
</span>) Lásd: 2017. május 4i Pešková és Peška ítélet (C‑315/15, EU:C:2017:342, 23. és 24. pont).</p>
<p class="note footnote">(<span class="note footnote notemarker">
<a id="t-38" href="#c-38">38</a>
</span>) Blankenburg, D., „10 Jahre Art. 5 Abs. 3 VO (EG) Nr. 261/2004 – bisherige und aktuelle Probleme im Rahmen der außergewöhnlichen Umstände”, Reiserecht aktuell, 2015, 175. o., rámutat arra, hogy a tényállítási teher tekintetében a légi fuvarozó feladata, hogy pontosan kifejtse, milyen rendkívüli körülmények következtek be konkrétan. E tekintetben a légiirányítás utasítására vagy döntésére való puszta hivatkozás nem elegendő.</p>
<p class="note footnote">(<span class="note footnote notemarker">
<a id="t-39" href="#c-39">39</a>
</span>) Lásd: Wallentin‑Hermann ítélet (39–41. pont); 2017. május 4‑i Pešková és Peška ítélet (C‑315/15, EU:C:2017:342, 54. pont).</p>
<p class="note footnote">(<span class="note footnote notemarker">
<a id="t-40" href="#c-40">40</a>
</span>) Lásd Wallentin‑Hermann ítélet (23. pont); Airhelp ítélet (23. és 24. pont); 2024. június 13‑i D. (Hajtómű konstrukciós hibája) ítélet (C‑411/23, EU:C:2024:498, 27. és 28. pont).</p>
<p class="note footnote">(<span class="note footnote notemarker">
<a id="t-41" href="#c-41">41</a>
</span>) Lásd: Airhelp ítélet (31–45. pont).</p>
<p class="note footnote">(<span class="note footnote notemarker">
<a id="t-42" href="#c-42">42</a>
</span>) Lásd: Airhelp ítélet (23., 24. és 36–41. pont).</p>
<p class="note footnote">(<span class="note footnote notemarker">
<a id="t-43" href="#c-43">43</a>
</span>) Lásd: Wallentin‑Hermann ítélet (22., 23. és 40. pont); 2017. május 4‑i Pešková és Peška ítélet (C‑315/15, EU:C:2017:342, 54. pont); Airhelp ítélet (23. és 24. pont).</p>
<p class="note footnote">(<span class="note footnote notemarker">
<a id="t-44" href="#c-44">44</a>
</span>) Lásd: 2013. január 31‑i McDonagh ítélet (C‑12/11, EU:C:2013:43, 29–34. pont); 2017. május 4‑i Pešková és Peška ítélet (C‑315/15, EU:C:2017:342, 23. és 24. pont).</p>
<p class="note footnote">(<span class="note footnote notemarker">
<a id="t-45" href="#c-45">45</a>
</span>) Lásd: 2012. október 4‑i Finnair ítélet (C‑22/11, EU:C:2012:604, 23. pont); 2024. június 13‑i D. (Hajtómű konstrukciós hibája) ítélet (C‑411/23, EU:C:2024:498, 26. és 41. pont). Lásd továbbá: a Verein für Konsumenteninformation (Közvetítő által levont jutalék) ügyre vonatkozó indítványom (C‑45/24, EU:C:2025:468, 35. pont).</p>
<p class="note footnote">(<span class="note footnote notemarker">
<a id="t-46" href="#c-46">46</a>
</span>) Lásd: Wallentin‑Hermann ítélet (23. pont); Airhelp ítélet (23., 24. és 36–41. pont); 2018. április 17‑i Krüsemann és társai ítélet (C‑195/17, C‑197/17–C‑203/17, C‑226/17, C‑228/17, C‑254/17, C‑274/17, C‑275/17, C‑278/17–C‑286/17 és C‑290/17–C‑292/17, EU:C:2018:258, 34. pont).</p>
<p class="note footnote">(<span class="note footnote notemarker">
<a id="t-47" href="#c-47">47</a>
</span>) A vasúti közlekedést illetően lásd a vasúti személyszállítást igénybe vevő utasok jogairól és kötelezettségeiről szóló, 2021. április 29‑i (EU) 2021/782 európai parlamenti és tanácsi rendeletet (átdolgozás) (HL 2021. L 172., 1. o.; helyesbítés: HL 2022. L 266., 26. o.), és különösen annak 19. cikke (1) és (10) bekezdését, a tengeri és belvízi közlekedést illetően pedig a tengeri és belvízi közlekedést igénybe vevő utasok jogairól, valamint a 2006/2004/EK rendelet módosításáról szóló, 2010. november 24‑i 1177/2010/EU európai parlamenti és tanácsi rendeletet (HL 2010. L 334., 1. o.), különösen annak 19. cikkét és 20. cikkének (4) bekezdését.</p>
<p class="note footnote">(<span class="note footnote notemarker">
<a id="t-48" href="#c-48">48</a>
</span>) Delpech, X., „Retard de vol: une décision relative à la gestion du trafic aérien est susceptible de constituer une »circonstance extraordinaire«”, Dalloz actualité, 2026. február 10., helyesen jegyzi meg, hogy a felülvizsgálat tárgyát képező ítélet a légi fuvarozó számára kedvező.</p>
<p class="note footnote">(<span class="note footnote notemarker">
<a id="t-49" href="#c-49">49</a>
</span>) Lásd: 2009. december 17‑i M kontra EMEA (felülvizsgálat) ítélet (C‑197/09 RX‑II, EU:C:2009:804, 62–65. pont); 2013. február 28‑i Arango Jaramillo és társai kontra EBB (felülvizsgálat) ítélet (C‑334/12 RX‑II, EU:C:2013:134, 50–53. pont); 2020. március 26‑i Simpson kontra Tanács és HG kontra Bizottság (felülvizsgálat) ítélet (C‑542/18 RX‑II és C‑543/18 RX‑II, EU:C:2020:232, 84–90. pont).</p>
<p class="note footnote">(<span class="note footnote notemarker">
<a id="t-50" href="#c-50">50</a>
</span>) Lásd: Mengozzi főtanácsnok Arango Jaramillo és társai kontra EBB (felülvizsgálat) ügyre vonatkozó állásfoglalása (C‑334/12 RX‑II, EU:C:2012:733, 69–76. pont); Kokott főtanácsnok Bizottság kontra Strack (felülvizsgálat) ügyre vonatkozó állásfoglalása (C‑579/12 RX‑II, EU:C:2013:573, 58. pont); Wathelet főtanácsnok Missir Mamachi di Lusignano kontra Bizottság (felülvizsgálat) ügyre vonatkozó állásfoglalása (C‑417/14 RX‑II, EU:C:2015:593, 54. pont); Sharpston főtanácsnok Simpson kontra Tanács és HG kontra Bizottság (felülvizsgálat) ügyre vonatkozó indítványa (C‑542/18 RX‑II és C‑543/18 RX‑II, EU:C:2019:977, 144. pont).</p>
<p class="note footnote">(<span class="note footnote notemarker">
<a id="t-51" href="#c-51">51</a>
</span>) Lásd a jelen indítvány 22. pontját.</p>
<p class="note footnote">(<span class="note footnote notemarker">
<a id="t-52" href="#c-52">52</a>
</span>) Lásd ebben az értelemben: 2014. december 18‑i 2/13 (Az Uniónak az EJEE‑hez történő csatlakozása) vélemény (EU:C:2014:2454, 176. pont); 2018. március 6‑i Achmea ítélet (C‑284/16, EU:C:2018:158, 37. pont); 2021. október 6‑i Consorzio Italian Management és Catania Multiservizi ítélet (C‑561/19, EU:C:2021:799, 27. pont); 2024. október 15‑i KUBERA ítélet (C‑144/23, EU:C:2024:881, 35. pont).</p>
<p class="note footnote">(<span class="note footnote notemarker">
<a id="t-53" href="#c-53">53</a>
</span>) Lásd az Európai Unió Bíróságának alapokmányáról szóló 3. jegyzőkönyv módosításáról szóló, 2024. április 11‑i (EU, Euratom) 2024/2019 európai parlamenti és tanácsi rendelet (6) preambulumbekezdését.</p>
<p class="note footnote">(<span class="note footnote notemarker">
<a id="t-54" href="#c-54">54</a>
</span>) Az EUMSZ 256. cikk (2) bekezdésében előírt felülvizsgálati mechanizmust illetően lásd: 2013. február 28‑i Arango Jaramillo és társai kontra EBB (felülvizsgálat) ítélet (C‑334/12 RX‑II, EU:C:2013:134, 50–54. pont); 2013. szeptember 19‑i Bizottság kontra Strack (felülvizsgálat) ítélet (C‑579/12 RX‑II, EU:C:2013:570, 58. pont); 2015. szeptember 10‑i Missir Mamachi di Lusignano kontra Bizottság (felülvizsgálat) ítélet (C‑417/14 RX‑II, EU:C:2015:588, 57. pont).</p>
<p class="note footnote">(<span class="note footnote notemarker">
<a id="t-55" href="#c-55">55</a>
</span>) Heger, A., „Fluggastrechte: Entbindung von Ausgleichszahlungspflicht aufgrund Zuweisung verspäteter Zeitnische”, Europäische Zeitschrift für Wirtschaftsrecht, 2026, 306. o.; Delpech, X., „Retard de vol: une décision relative à la gestion du trafic aérien est susceptible de constituer une »circonstance extraordinaire«”, Dalloz actualité, 2026. február 10. A szerzők a felülvizsgálat tárgyát képező ítéletnek jelentős gyakorlati jelentőséget tulajdonítanak az időjárási körülmények miatt elrendelt forgalomirányítási intézkedések tekintetében. Hangsúlyozzák, hogy ezen ítélet tovább pontosítja a „rendkívüli körülmények” fogalmát, és választ ad az ítélkezési gyakorlatban és a szakirodalomban régóta vitatott jogkérdésre.</p>
<p class="note footnote">(<span class="note footnote notemarker">
<a id="t-56" href="#c-56">56</a>
</span>) Lásd a jelen indítvány 76. és 77. pontját.</p>
<p class="note footnote">(<span class="note footnote notemarker">
<a id="t-57" href="#c-57">57</a>
</span>) Lásd a jelen indítvány 35–37. és 69–71. pontját.</p>
<p class="note footnote">(<span class="note footnote notemarker">
<a id="t-58" href="#c-58">58</a>
</span>) Lásd a jelen indítvány 38–49. és 69–71. pontját.</p>
<p class="note footnote">(<span class="note footnote notemarker">
<a id="t-59" href="#c-59">59</a>
</span>) Lásd a jelen indítvány 49–55. és 69–71. pontját.</p>
<p class="note footnote">(<span class="note footnote notemarker">
<a id="t-60" href="#c-60">60</a>
</span>) Lásd e tekintetben: Bobek, M., „Preliminary Rulings before the General Court: What Judicial Architecture for the European Union?” Common Market Law Review 60. kötet, 6. sz., 2023., 1540. o. Ellentétben azzal az esettel, amelyre a szerző akként hivatkozott, mint amely az Unió bíróságai előtt felmerülhet, a jelen ügyben nem kizárólag arról van szó, hogy egy adott helyzetet, mint például az időjárási viszonyokat vagy a műszaki meghibásodásokat, a 261/2004 rendelet 5. cikkének (3) bekezdése értelmében vett „rendkívüli körülménynek” kell‑e minősíteni. A jelen felülvizsgálat inkább az ilyen minősítést lehetővé tevő módszer helyes alkalmazására összpontosít. Így olyan elvi kérdést vet fel, amelyről a Bíróságnak kell döntenie.</p>
<p class="note footnote">(<span class="note footnote notemarker">
<a id="t-61" href="#c-61">61</a>
</span>) Lásd a jelen indítvány 57–62. és 69–71. pontját.</p>
<p class="note footnote">(<span class="note footnote notemarker">
<a id="t-62" href="#c-62">62</a>
</span>) Az utasoknak járat törlése vagy jelentős érkezési késés esetén átalány‑ és egységesített kártalanításhoz való jogát, valamint a 261/2004 rendelet 5. cikke (3) bekezdésében előírt kivétel szigorú értelmezését illetően lásd: Wallentin‑Hermann ítélet (23. pont); 2009. november 19‑i Sturgeon és társai ítélet (C‑402/07 és C‑432/07, EU:C:2009:716, 51., 52. és 61. pont); 2012. október 23‑i Nelson és társai ítélet (C‑581/10 és C‑629/10, EU:C:2012:657, 38–40. pont); 2019. július 29‑i Rusu ítélet (C‑354/18, EU:C:2019:637, 28. pont); 2020. június 11‑i Transportes Aéreos Portugueses ítélet (C‑74/19, EU:C:2020:460, 37. pont); Airhelp ítélet (23. és 24. pont), 2024. június 13‑i D. (Hajtómű konstrukciós hibája) ítélet (C‑411/23, EU:C:2024:498, 25. és 26. pont).</p>
<p class="note footnote">(<span class="note footnote notemarker">
<a id="t-63" href="#c-63">63</a>
</span>) Lásd: 2020. június 11‑i Transportes Aéreos Portugueses ítélet (C‑74/19, EU:C:2020:460, 51–58. pont); 2021. április 22‑i Austrian Airlines ítélet (C‑826/19, EU:C:2021:318, 51–57. pont).</p>
<p class="note footnote">(<span class="note footnote notemarker">
<a id="t-64" href="#c-64">64</a>
</span>) Lásd: 2020. június 11‑i Transportes Aéreos Portugueses ítélet (C‑74/19, EU:C:2020:460, 51–55. pont).</p>
</body>
</html>
