2021.6.11.   

HU

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

L 208/311


AZ EURÓPAI KÖZPONTI BANK (EU) 2021/834 IRÁNYMUTATÁSA

(2021. március 26.)

az értékpapír-kibocsátásokról jelentendő statisztikai információkról (EKB/2021/15)

AZ EURÓPAI KÖZPONTI BANK KORMÁNYZÓTANÁCSA,

tekintettel az Európai Unió működéséről szóló szerződésre és különösen annak 127. cikke (2) bekezdésére,

tekintettel a Központi Bankok Európai Rendszere és az Európai Központi Bank Alapokmányára és különösen annak 5.1., 12.1. és 14.3. cikkére,

mivel:

(1)

Az értékpapír-kibocsátási statisztikák kiegészítik a monetáris statisztikákat, javítják azon tagállamok monetáris és pénzügyi elemzéseinek minőségét, amelyek pénzneme az euro (a továbbiakban: euroövezet), és felhasználásra kerülnek az euro nemzetközi pénzügyi piacokon betöltött szerepének értékeléséhez. Ennek megfelelően az NKB-k által gyűjtött, az euroövezeti rezidensek értékpapír-kibocsátásaira vonatkozó statisztikákat jelenteni kell az EKB részére.

(2)

Az értékpapír-kibocsátási statisztikák az euroövezetben rezidens szervezetek általi értékpapír-kibocsátásokra terjednek ki, a külföldi tulajdonban álló szervezeteket is beleértve. Az euroövezeten kívül található, azonban euroövezeti rezidensek tulajdonában levő szervezetek általi kibocsátásokat az 549/2013/EU európai parlamenti és tanácsi rendeletben (1) meghatározott módszertannal összhangban az euroövezeten kívüli rezidensek általi kibocsátásoknak kell tekinteni.

(3)

A 2533/98/EK tanácsi rendeletben (2) szereplő fogalommeghatározások az ezen iránymutatás szerinti adatszolgáltatás céljára is relevánsak, ezért azokat alkalmazni kell.

(4)

Ahhoz, hogy az EKB elláthassa feladatait, helyénvaló előírni, hogy az NKB-k a szükséges információkat egy meghatározott időpontig jelentsék.

(5)

Az EKB által gyűjtött statisztikai információk pontosságának és minőségének biztosítása érdekében rendelkezni kell az NKB-k által jelentett statisztikai információk figyelemmel kíséréséről, ellenőrzéséről, és adott esetben revíziójáról.

(6)

A Központi Bankok Európai Rendszere és az Európai Központi Bank Alapokmányának 5. cikke az Európai Unióról szóló szerződés 4. cikkének (3) bekezdésével együtt azt vonja maga után, hogy az eurót bevezetni kívánó, euroövezeten kívüli tagállamoknak az euro bevezetésének előkészítése keretében az EKB statisztikai adatszolgáltatási követelményeinek teljesítéséhez szükséges statisztikai információk gyűjtésére szolgáló intézkedéseket kell kialakítaniuk és végrehajtaniuk. Ennek megfelelően a jelen iránymutatás alkalmazása kiterjeszthető oly módon, hogy egy meghatározott referencia-időszakra euroövezeten kívüli tagállamok NKB-ire is alkalmazandó legyen. Ezenkívül annak érdekében, hogy az EKB átfogó áttekintést kaphasson a gyűjtött statisztikai információkról és elvégezhesse a releváns elemzéseket, az eurót bevezető euroövezeten kívüli tagállamok NKB-i számára elő kell írni, hogy egy, az euro adott tagállam általi bevezetését megelőző megfelelő időszakot lefedő statisztikai információkat bocsássanak az EKB rendelkezésére.

(7)

A kapcsolódó főbb aggregátumok megfelelő közzétételének biztosítása érdekében az értékpapír-kibocsátásokra vonatkozó statisztikai információk NKB-k általi közzétételére irányadó közös szabályokat kell meghatározni.

(8)

Indokolt az EKB-nek jelentett statisztikai információk továbbítására vonatkozó közös módszert előírni valamennyi NKB számára. Ennek megfelelően a Központi Bankok Európai Rendszerének (KBER) harmonizált elektronikus továbbítási formátumról kell megállapodnia és ilyen formátumot kell meghatároznia.

(9)

Szükség van egy olyan eljárás kidolgozására, amely lehetővé teszi az ezen iránymutatás mellékletében szükséges technikai módosítások hatékony végrehajtását, feltéve, hogy az ilyen módosítások nem változtatják meg a mögöttes koncepcionális keretet, és nem érintik az adatszolgáltatási terhet. Ennek megfelelően az NKB-knak az ilyen technikai módosításokat a Statisztikai Bizottságon keresztül kell javasolniuk, és ezen eljárás lefolytatása során figyelembe kell venni a KBER Statisztikai Bizottságának véleményét.

(10)

A jogbiztonság érdekében az NKB-knek ugyanattól az időponttól kell megfelelniük ezen iránymutatás rendelkezéseinek, mint amely az (EU) 2021/835 európai központi banki iránymutatás (EKB/2021/16) (3) 2. cikkében szerepel,

ELFOGADTA EZT AZ IRÁNYMUTATÁST:

1. cikk

Tárgy és hatály

Ez az iránymutatás meghatározza az azon tagállamok, amelyek pénzneme az euro, rezidenseinek értékpapír-kibocsátásaival összefüggésben a nemzeti központi bankokat (NKB-k) terhelő adatszolgáltatási követelményeket. Ez az iránymutatás meghatározza különösen az EKB részére jelentendő statisztikai információkat, az adatszolgáltatás gyakoriságát és az adatszolgáltatásra alkalmazott előírásokat.

2. cikk

Fogalommeghatározások

Ezen iránymutatás alkalmazásában a 2533/98/EK rendelet 1. cikkében szereplő fogalommeghatározásokat kell alkalmazni.

3. cikk

Az értékpapír-kibocsátásokról jelentendő statisztikai információk

(1)   Az NKB-k a mellékletnek megfelelően statisztikai információkat jelentenek az EKB részére az azon tagállamok, amelyek pénzneme az euro, rezidensei általi, bármely pénznemben történő valamennyi értékpapír-kibocsátásról.

(2)   Az NKB-k a statisztikai információk e cikk alapján az EKB részére történő szolgáltatása során a melléklet 3. szakaszában foglaltak szerint magyarázatokkal szolgálnak.

4. cikk

Adatszolgáltatási gyakoriság

(1)   Az NKB-k a 3. cikkben említett statisztikai információkat havi alapon, legkésőbb azon hónap végétől számított öt héten belül jelentik, amelyre a statisztikai információk vonatkoznak.

(2)   Az EKB adatszolgáltatási naptár formájában tájékoztatja az NKB-kat a pontos adatszolgáltatási időpontokról.

5. cikk

Az euro bevezetése esetén érvényesülő visszamenőleges adatszolgáltatási követelmények

Amennyiben egy tagállam, amelynek pénzneme nem az euro, a jelen iránymutatás hatálybalépését követően bevezeti az eurót, e tagállam NKB-ja a legjobb elérhető adatok alapján öt év vonatkozásában jelenti az EKB-nak a mellékletben említett statisztikai információkat, a legutóbbi referenciaévet is beleértve.

6. cikk

Ellenőrzés

A 2533/98/EK rendelet sérelme nélkül az NKB-k figyelemmel kísérik és ellenőrzik a jelen iránymutatás alapján az EKB részére jelentett statisztikai információk minőségét és megbízhatóságát.

7. cikk

Revíziók

Az NKB-k a 4. cikk (1) bekezdésében említett rendes adatszolgáltatási időszak alatt felülvizsgálhatják a 3. cikk alapján jelentett statisztikai információkat.

8. cikk

Az adatok továbbítására vonatkozó előírások

(1)   Az NKB-k a jelen iránymutatás alapján jelentendő statisztikai információkat elektronikusan, az EKB által meghatározott módon továbbítják. A statisztikai információk ezen elektronikus cseréjére kifejlesztett statisztikai üzenetformátum a KBER által elfogadott formátum.

(2)   Amennyiben az (1) bekezdés nem alkalmazandó, az NKB-k az EKB előzetes hozzájárulásával a statisztikai információk továbbításának más módját is alkalmazhatják.

9. cikk

Közzététel

Amennyiben az NKB-k a havi euroövezeti aggregátumokhoz való nemzeti hozzájárulásokat tesznek közzé, ezeknek meg kell egyezniük a jelen iránymutatás alapján az EKB részére jelentettekkel. Amennyiben az NKB-k is közzéteszik az EKB által közzétett euroövezeti aggregátumokat, azokat változtatás nélkül kell közzétenniük.

10. cikk

Egyszerűsített módosítási eljárás

Az EKB Igazgatósága – a Statisztikai Bizottság véleményét figyelembe véve – végrehajtja a jelen iránymutatás mellékletét érintő szükséges technikai módosításokat, feltéve, hogy az ilyen módosítások nem változtatnak a mögöttes koncepcionális kereten és nem érintik a tagállami adatszolgáltatók adatszolgáltatási terhét. Az Igazgatóság indokolatlan késedelem nélkül tájékoztatja a Kormányzótanácsot az ilyen módosításokról.

11. cikk

Hatálybalépés

(1)   Ez az iránymutatás az azon tagállamok NKB-ival történő közlésének napján lép hatályba, amelyek pénzneme az euro.

(2)   Azon tagállamok NKB-inak, amelyek pénzneme az euro, valamint az EKB-nak 2022. február 1-jétől kell megfelelniük ennek az iránymutatásnak.

12. cikk

Címzettek

Ennek az iránymutatásnak címzettje az eurorendszer valamennyi központi bankja.

Kelt Frankfurt am Mainban, 2021. március 26-án.

az EKB Kormányzótanácsa részéről

az EKB elnöke

Christine LAGARDE


(1)  Az Európai Parlament és a Tanács 549/2013/EU rendelete (2013. május 21.) az Európai Unió-beli nemzeti és regionális számlák európai rendszeréről (HL L 174., 2013.6.26., 1. o.).

(2)  A Tanács 2533/98/EK rendelete (1998. november 23.) az Európai Központi Bank által végzett statisztikai adatgyűjtésről (HL L 318., 1998.11.27., 8. o.).

(3)  Az Európai Központi Bank (EU) 2021/835 iránymutatása (2021. március 26.) a monetáris és pénzügyi statisztikákról szóló EKB/2014/15 iránymutatás hatályon kívül helyezéséről (EKB/2021/16) (lásd e Hivatalos Lap 335. oldalát.).


MELLÉKLET

ADATSZOLGÁLTATÁSI RENDSZER

1. szakasz: Bevezetés

Az euroövezetre vonatkozó értékpapír-kibocsátási statisztikákból két fő aggregátum állítható össze:

—

az euroövezet rezidensei általi, minden devizanemben történő összes kibocsátás, és

—

a világszerte euróban történő, belföldi és nemzetközi összes kibocsátás.

Az elsődleges megkülönböztetés a kibocsátó rezidens státuszán alapul; az eurorendszer NKB-i együttesen lefedik az euroövezet rezidenseinek összes kibocsátását (1). A Nemzetközi Fizetések Bankja (BIS) szolgáltat adatokat a „külföld” kibocsátásairól, amelybe az euroövezeten kívüli minden rezidens beletartozik (beleértve az euroövezeten kívül rezidens nemzetközi szervezeteket is).

Az alábbi táblázat összefoglalja az adatszolgáltatási követelményeket.

 

 

 

Értékpapír-kibocsátások

 

Az euroövezeti rezidensek kibocsátásai

(minden NKB a belföldi rezidensekről szolgáltat adatot)

A külföldi rezidensek kibocsátásai

(BIS)

 

Euroövezeten kívüli tagállamok

Egyéb országok

Euróban/nemzeti pénznemben

A. csoport

B. csoport

Egyéb devizanemekben  (*1)

C. csoport

D. csoport

nem kell jelenteni

2. szakasz: Adatszolgáltatási követelmények

1. táblázat A. csoport adatszolgáltatási formanyomtatvány az NKB-k számára

 

 

 

BELFÖLDI REZIDENS KIBOCSÁTÓK//EURO/NEMZETI PÉNZNEMEK

 

Fennálló összegek

Bruttó kibocsátások

Visszaváltások

Nettó kibocsátások  (*3)

 

A1

A2

A3

A4

1.

RÖVID LEJÁRATÚ, HITELVISZONYT MEGTESTESÍTŐ ÉRTÉKPAPÍROK  (*2)

 

 

 

 

Összesen

S1

S68

S135

S202

Központi bank

S2

S69

S136

S203

MPI-k a központi bankok kivételével

S3

S70

S137

S204

EPK-k

S4

S71

S138

S205

ebből PKV

S5

S72

S139

S206

Kiegészítő pénzügyi tevékenységet végző szervezetek

S6

S73

S140

S207

Captive finanszírozók és pénzkölcsönzők

S7

S74

S141

S208

Biztosítók és nyugdíjpénztárak

S8

S75

S142

S209

Nem pénzügyi vállalatok

S9

S76

S143

S210

Központi kormányzat

S10

S77

S144

S211

Tartományi kormányzat és helyi önkormányzat

S11

S78

S145

S212

Társadalombiztosítási alapok

S12

S79

S146

S213

 

 

 

 

 

2.

HOSSZÚ LEJÁRATÚ, HITELVISZONYT MEGTESTESÍTŐ ÉRTÉKPAPÍROK  (*2)

 

 

 

 

Összesen

S13

S80

S147

S214

Központi bank

S14

S81

S148

S215

MPI-k a központi bankok kivételével

S15

S82

S149

S216

EPK-k

S16

S83

S150

S217

ebből PKV

S17

S84

S151

S218

Kiegészítő pénzügyi tevékenységet végző szervezetek

S18

S85

S152

S219

Captive finanszírozók és pénzkölcsönzők

S19

S86

S153

S220

Biztosítók és nyugdíjpénztárak

S20

S87

S154

S221

Nem pénzügyi vállalatok

S21

S88

S155

S222

Központi kormányzat

S22

S89

S156

S223

Tartományi kormányzat és helyi önkormányzat

S23

S90

S157

S224

Társadalombiztosítási alapok

S24

S91

S158

S225

 

 

 

 

 

2.1

ebből fix kamatozású kibocsátások:

 

 

 

 

Összesen

S25

S92

S159

S226

Központi bank

S26

S93

S160

S227

MPI-k a központi bankok kivételével

S27

S94

S161

S228

EPK-k

S28

S95

S162

S229

ebből PKV

S29

S96

S163

S230

Kiegészítő pénzügyi tevékenységet végző szervezetek

S30

S97

S164

S231

Captive finanszírozók és pénzkölcsönzők

S31

S98

S165

S232

Biztosítók és nyugdíjpénztárak

S32

S99

S166

S233

Nem pénzügyi vállalatok

S33

S100

S167

S234

Központi kormányzat

S34

S101

S168

S235

Tartományi kormányzat és helyi önkormányzat

S35

S102

S169

S236

Társadalombiztosítási alapok

S36

S103

S170

S237

 

 

 

 

 

2.2

ebből változó kamatozású kibocsátások:

 

 

 

 

Összesen

S37

S104

S171

S238

Központi bank

S38

S105

S172

S239

MPI-k a központi bankok kivételével

S39

S106

S173

S240

EPK-k

S40

S107

S174

S241

ebből PKV

S41

S108

S175

S242

Kiegészítő pénzügyi tevékenységet végző szervezetek

S42

S109

S176

S243

Captive finanszírozók és pénzkölcsönzők

S43

S110

S177

S244

Biztosítók és nyugdíjpénztárak

S44

S111

S178

S245

Nem pénzügyi vállalatok

S45

S112

S179

S246

Központi kormányzat

S46

S113

S180

S247

Tartományi kormányzat és helyi önkormányzat

S47

S114

S181

S248

Társadalombiztosítási alapok

S48

S115

S182

S249

 

 

 

 

 

2.3

ebből kamatszelvény nélküli kötvények:

 

 

 

 

Összesen

S49

S116

S183

S250

Központi bank

S50

S117

S184

S251

MPI-k a központi bankok kivételével

S51

S118

S185

S252

EPK-k

S52

S119

S186

S253

ebből PKV

S53

S120

S187

S254

Kiegészítő pénzügyi tevékenységet végző szervezetek

S54

S121

S188

S255

Captive finanszírozók és pénzkölcsönzők

S55

S122

S189

S256

Biztosítók és nyugdíjpénztárak

S56

S123

S190

S257

Nem pénzügyi vállalatok

S57

S124

S191

S258

Központi kormányzat

S58

S125

S192

S259

Tartományi kormányzat és helyi önkormányzat

S59

S126

S193

S260

Társadalombiztosítási alapok

S60

S127

S194

S261

 

 

 

 

 

3.

TŐZSDEI RÉSZVÉNYEK  ((†))

 

 

 

 

Összesen

S61

S128

S195

S262

Központi bank

S62

S129

S196

S263

MPI-k a központi bankok kivételével

S63

S130

S197

S264

EPK-k

S64

S131

S198

S265

Kiegészítő pénzügyi tevékenységet végző szervezetek

S65

S132

S199

S266

Biztosítók és nyugdíjpénztárak

S66

S133

S200

S267

Nem pénzügyi vállalatok

S67

S134

S201

S268

 

 

 

 

 


2. táblázat C. csoport adatszolgáltatási formanyomtatvány az NKB-k számára

 

BELFÖLDI REZIDENS KIBOCSÁTÓK//EGYÉB DEVIZÁK

 

Fennálló összegek

Bruttó kibocsátások

Visszaváltások

Nettó kibocsátások

 

C1

C2

C3

C4

4.

RÖVID LEJÁRATÚ, HITELVISZONYT MEGTESTESÍTŐ ÉRTÉKPAPÍROK

 

 

 

 

Összesen

S269

S335

S401

S467

Központi bank

S270

S336

S402

S468

MPI-k a központi bankok kivételével

S271

S337

S403

S469

EPK-k

S272

S338

S404

S470

ebből PKV

S273

S339

S405

S471

Kiegészítő pénzügyi tevékenységet végző szervezetek

S274

S340

S406

S472

Captive finanszírozók és pénzkölcsönzők

S275

S341

S407

S473

Biztosítók és nyugdíjpénztárak

S276

S342

S408

S474

Nem pénzügyi vállalatok

S277

S343

S409

S475

Központi kormányzat

S278

S344

S410

S476

Tartományi kormányzat és helyi önkormányzat

S279

S345

S411

S477

Társadalombiztosítási alapok

S280

S346

S412

S478

 

 

 

 

 

5.

HOSSZÚ LEJÁRATÚ, HITELVISZONYT MEGTESTESÍTŐ ÉRTÉKPAPÍROK

 

 

 

 

Összesen

S281

S347

S413

S479

Központi bank

S282

S348

S414

S480

MPI-k a központi bankok kivételével

S283

S349

S415

S481

EPK-k

S284

S350

S416

S482

ebből PKV

S285

S351

S417

S483

Kiegészítő pénzügyi tevékenységet végző szervezetek

S286

S352

S418

S484

Captive finanszírozók és pénzkölcsönzők

S287

S353

S419

S485

Biztosítók és nyugdíjpénztárak

S288

S354

S420

S486

Nem pénzügyi vállalatok

S289

S355

S421

S487

Központi kormányzat

S290

S356

S422

S488

Tartományi kormányzat és helyi önkormányzat

S291

S357

S423

S489

Társadalombiztosítási alapok

S292

S358

S424

S490

 

 

 

 

 

5.1

ebből fix kamatozású kibocsátások:

 

 

 

 

Összesen

S293

S359

S425

S491

Központi bank

S294

S360

S426

S492

MPI-k a központi bankok kivételével

S295

S361

S427

S493

EPK-k

S296

S362

S428

S494

ebből PKV

S297

S363

S429

S495

Kiegészítő pénzügyi tevékenységet végző szervezetek

S298

S364

S430

S496

Captive finanszírozók és pénzkölcsönzők

S299

S365

S431

S497

Biztosítók és nyugdíjpénztárak

S300

S366

S432

S498

Nem pénzügyi vállalatok

S301

S367

S433

S499

Központi kormányzat

S302

S368

S434

S500

Tartományi kormányzat és helyi önkormányzat

S303

S369

S435

S501

Társadalombiztosítási alapok

S304

S370

S436

S502

 

 

 

 

 

5.2

ebből változó kamatozású kibocsátások:

 

 

 

 

Összesen

S305

S371

S437

S503

Központi bank

S306

S372

S438

S504

MPI-k a központi bankok kivételével

S307

S373

S439

S505

EPK-k

S308

S374

S440

S506

ebből PKV

S309

S375

S441

S507

Kiegészítő pénzügyi tevékenységet végző szervezetek

S310

S376

S442

S508

Captive finanszírozók és pénzkölcsönzők

S311

S377

S443

S509

Biztosítók és nyugdíjpénztárak

S312

S378

S444

S510

Nem pénzügyi vállalatok

S313

S379

S445

S511

Központi kormányzat

S314

S380

S446

S512

Tartományi kormányzat és helyi önkormányzat

S315

S381

S447

S513

Társadalombiztosítási alapok

S316

S382

S448

S514

 

 

 

 

 

5.3

ebből kamatszelvény nélküli kötvények:

 

 

 

 

Összesen

S317

S383

S449

S515

Központi bank

S318

S384

S450

S516

MPI-k a központi bankok kivételével

S319

S385

S451

S517

EPK-k

S320

S386

S452

S518

ebből PKV

S321

S387

S453

S519

Kiegészítő pénzügyi tevékenységet végző szervezetek

S322

S388

S454

S520

Captive finanszírozók és pénzkölcsönzők

S323

S389

S455

S521

Biztosítók és nyugdíjpénztárak

S324

S390

S456

S522

Nem pénzügyi vállalatok

S325

S391

S457

S523

Központi kormányzat

S326

S392

S458

S524

Tartományi kormányzat és helyi önkormányzat

S327

S393

S459

S525

Társadalombiztosítási alapok

S328

S394

S460

S526

 

 

 

 

 

6.

TŐZSDEI RÉSZVÉNYEK

 

 

 

 

Összesen

S329

S395

S461

S527

MPI-k a központi bankok kivételével

S330

S396

S462

S528

EPK-k

S331

S397

S463

S529

Kiegészítő pénzügyi tevékenységet végző szervezetek

S332

S398

S464

S530

Biztosítók és nyugdíjpénztárak

S333

S399

S465

S531

Nem pénzügyi vállalatok

S334

S400

S466

S532


3. táblázat A. csoport tájékoztató tételek adatszolgáltatási formanyomtatvány az NKB-k számára

 

BELFÖLDI REZIDENS KIBOCSÁTÓK//EURO/NEMZETI PÉNZNEMEK

 

Fennálló összegek

Bruttó kibocsátások

Visszaváltások

Nettó kibocsátások

 

A1

A2

A3

A4

6.

TŐZSDEI RÉSZVÉNYEK

 

 

 

 

Captive finanszírozók és pénzkölcsönzők

S533

S544

S555

S566

 

 

 

 

 

7.

NEM TŐZSDEI RÉSZVÉNYEK

 

 

 

 

Összesen

S534

S545

S556

S567

MPI-k a központi bankok kivételével

S535

S546

S557

S568

EPK-k

S536

S547

S558

S569

Biztosítók és nyugdíjpénztárak

S537

S548

S559

S570

Nem pénzügyi vállalatok

S538

S549

S560

S571

 

 

 

 

 

8.

EGYÉB TULAJDONI RÉSZESEDÉSEK

 

 

 

 

Összesen

S539

S550

S561

S572

MPI-k a központi bankok kivételével

S540

S551

S562

S573

EPK-k

S541

S552

S563

S574

Biztosítók és nyugdíjpénztárak

S542

S553

S564

S575

Nem pénzügyi vállalatok

S543

S554

S565

S576

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

1.   A kibocsátó rezidens státusza

Az adatszolgáltató ország nem rezidenseinek tulajdonában levő, de az adatszolgáltató ország gazdasági területén működő leányvállalatok általi kibocsátásokat az adatszolgáltató országban rezidens egység általi kibocsátásként kell besorolni.

Az adatszolgáltató ország gazdasági területén található, de több országban is működő központi ügyintézési hely általi kibocsátásokat szintén a rezidens egységek általi kibocsátásként kell besorolni. Az adatszolgáltató ország gazdasági területén kívül található, de az adatszolgáltató ország rezidenseinek tulajdonában levő központi ügyintézési helyek vagy leányvállalatok általi kibocsátásokat nem rezidensek általi kibocsátásnak kell tekinteni. Például a Volkswagen Brazil kibocsátásait úgy kell tekinteni, mint a Brazíliában, és nem az adatszolgáltató ország területén rezidens intézmény általi kibocsátást. Ha egy vállalat nem rendelkezik semmilyen fizikai dimenzióval, azt, hogy melyik terület rezidense, azon gazdasági terület alapján kell meghatározni, amelynek a joga szerint a vállalkozást bejegyezték vagy nyilvántartásba vették (2).

A kettős figyelembevétel, illetve kimaradások elkerülése érdekében a különleges célú gazdasági egységek által történő kibocsátások jelentése kétoldalúan, az érintett adatszolgáltatók bevonásával történik. Az olyan különleges célú gazdasági egységek kibocsátásait, amelyek megfelelnek az 549/2013/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet (3) A. mellékletében rögzített nemzeti és regionális számlák felülvizsgált európai rendszerében (ESA 2010) foglalt, rezidensekre vonatkozó feltételeknek, és az euroövezet rezidenseinek tekintendők, az NKB-k jelentik, és nem a Nemzetközi Fizetések Bankja.

2.   A kibocsátók szektorok szerinti részletezése

A kibocsátásokat abba a szektorba kell besorolni, amelyet a kibocsátott értékpapírból eredő kötelezettség terhel. A szektor szerinti besorolás a következő 12 kibocsátótípust foglalja magában:

—

központi bank,

—

egyéb MPI-k (4),

—

EPK-k (5),

—

ebből értékpapírosítási tranzakciókkal foglalkozó speciális pénzügyi vállalatok,

—

kiegészítő pénzügyi tevékenységet végző szervezetek,

—

captive finanszírozók és pénzkölcsönzők,

—

biztosítók és nyugdíjpénztárak (6),

—

nem pénzügyi vállalatok,

—

központi kormányzat,

—

tartományi kormányzat és helyi önkormányzatok,

—

társadalombiztosítási alapok,

—

nemzetközi intézmények.

Ha az értékpapírokat különleges célú gazdasági egységek közreműködésével bocsátották ki, és a kibocsátásból fakadó végső kötelezettség nem a különleges célú gazdasági egységet, hanem az anyaszervezetet terheli, a kibocsátást nem a különleges célú gazdasági egységnek, hanem az anyaszervezetnek kell tulajdonítani. Például az euroövezeti „A országban” található nem pénzügyi vállalat, az „AJAX Electronics” egy különleges célú gazdasági egysége általi kibocsátásokat a nem pénzügyi vállalatok szektorához kell sorolni, és azokat az „A országnak” kell jelentenie. A különleges célú gazdasági egységnek és anyavállalatának ugyanakkor azonos országban kell rezidensnek lennie. Ezért, ha az anyavállalat nem az adatszolgáltató országban rezidens, a különleges célú gazdasági egységet az adatszolgáltató országban képzett rezidensnek kell tekinteni, és a kibocsátó szektornak a különleges célú gazdasági egység gazdasági funkciójával kell összhangban állnia. Például ha az „ACME Motors” egy Japánban rezidens, gépjárműveket gyártó nem pénzügyi vállalat, és az „ACME Motor Finance” egy az euroövezeti „B országban” rezidens leányvállalat, az ACME Motor Finance általi kibocsátásokat B ország captive finanszírozói és pénzkölcsönzői szektorának kell tulajdonítani, mivel az ACME Motors anyavállalat nem ugyanabban az országban rezidens. Ez alól az egyetlen kivétel a kormányzat tulajdonában álló különleges célú gazdasági egységek esete, mivel ebben az esetben az értékpapírt az anyaszervezet országának kormányzata által kibocsátottként kell nyilvántartani (7).

A tőzsdei részvények kibocsátása útján privatizálásra kerülő állami vállalatokat a nem pénzügyi vállalati szektorhoz kell sorolni. Hasonlóképpen, a privatizálásra kerülő állami hitelintézeteket az „MPI-k a központi bankok kivételével” szektorhoz kell sorolni. A háztartások vagy háztartásokat segítő nonprofit intézmények általi kibocsátásokat nem pénzügyi vállalatok általi kibocsátások közé kell besorolni.

3.   A kibocsátások lejárata

A rövid lejáratú, hitelviszonyt megtestesítő értékpapírok közé azok az értékpapírok tartoznak, amelyek eredeti lejárata egy év vagy annál rövidebb, abban az esetben is, ha kibocsátásukra hosszabb távú kibocsátások keretében kerül sor.

A hosszú lejáratú, hitelviszonyt megtestesítő értékpapírok közé azok az értékpapírok tartoznak, amelyek eredeti lejárata egy évnél hosszabb. Azon választható lejáratú értékpapírok, amelyek esetében a legutolsó lejárat egy évnél hosszabb, illetve a meghatározatlan lejáratú kibocsátások hosszú lejáratúnak tekintendők.

Nem szükséges az MPI-mérlegstatisztikák esetében alkalmazott, kétéves lejárat szerinti megosztás.

4.   Hosszú lejáratú, hitelviszonyt megtestesítő értékpapírok kamatláb szerinti osztályozása

A hosszú lejáratú, hitelviszonyt megtestesítő értékpapírok a következő csoportokba sorolhatók:

Fix kamatozású hitelviszonyt megtestesítő értékpapírok, azaz névértéken kibocsátott és visszavásárolt, hitelviszonyt megtestesítő értékpapírok, valamint a névértékhez képest diszkonttal vagy felárral kibocsátott, hitelviszonyt megtestesítő értékpapírok.

Változó kamatozású hitelviszonyt megtestesítő értékpapírok, azaz olyan hitelviszonyt megtestesítő értékpapírok, amelyek kamatszelvényét és/vagy tőkealapját termékek és szolgáltatások valamely általános árindexéhez (például fogyasztói árindexhez), egy kamatlábhoz vagy egy eszközárhoz kötik, amely a kibocsátás futamideje alatt a kamatszelvény révén hozzáférhető, változó összegű jövedelmet eredményez. Az értékpapír-kibocsátási statisztikák céljára a vegyes kamatozású hitelviszonyt megtestesítő értékpapírok változó kamatozásúnak tekintendők (8).

Kamatszelvény nélküli kötvények, azaz kamatfizetés nélküli, a névértékhez képest jelentős diszkonttal kibocsátott instrumentumok. A diszkont többnyire a kötvény futamideje alatt felhalmozott kamattal egyenértékű.

5.   A kibocsátások besorolása

A kibocsátások két nagy csoportba sorolhatók: a) hitelviszonyt megtestesítő értékpapírok (9), és b) tőzsdei részvények (10). A zártkörűen kibocsátott részvényekről a lehetőségekhez mérten kell adatot szolgáltatni. A pénzpiaci papírok megkülönböztetés nélkül a hitelviszonyt megtestesítő értékpapírok közé sorolandók. A nem tőzsdei részvények (11) és egyéb tulajdoni részesedések (12) önkéntesen, két külön tájékoztató tételként jelenthetők. A pénzpiaci alapok és egyéb befektetési alapok által kibocsátott részvények/befektetési jegyek nem tartoznak ide.

A következők az értékpapír-kibocsátási statisztikák hatálya alá tartozó instrumentumok nem teljes körű listáját képezik:

a)

Hitelviszonyt megtestesítő értékpapírok

i.

Rövid lejáratú, hitelviszonyt megtestesítő értékpapírok

Legalább az alábbi instrumentumok tartoznak ide.

—

Kincstárjegyek és a kormányzat által kibocsátott más rövid lejáratú papírok.

—

Pénzügyi és nem pénzügyi vállalatok által kibocsátott, átruházható, rövid lejáratú papírok. Az ilyen papíroknak többféle elnevezése létezik, ideértve az alábbiakat: kereskedelmi értékpapírok (commercial paper, commercial bills, bills of trade, bills of exchange), saját váltó (promissory note) és letéti jegy.

—

Hosszú távú jegyzési garanciavállalás keretében kibocsátott rövid lejáratú értékpapírok.

—

Bankári elfogadványok.

ii.

Hosszú lejáratú, hitelviszonyt megtestesítő értékpapírok

Szemléltető jelleggel legalább az alábbi instrumentumok tartoznak ide.

—

Bemutatóra szóló kötvények.

—

Alárendelt kötvények.

—

Választható lejáratú kötvények, ha a lejáratok közül a legutolsó egy évnél hosszabb.

—

Lejárat nélküli kötvények.

—

Változó kamatozású kötvények.

—

Átváltható kötvények.

—

Fedezett kötvények.

—

Indexhez kötött értékpapírok, amelyek esetében a tőkeérték árindexhez, tőzsdei áru árához vagy árfolyamindexhez kötődik.

—

Mélyen a névérték alatt kibocsátott kötvények, amelyekhez alacsony kamatfizetés kapcsolódik, és a névértékhez képest diszkonttal kerülnek kibocsátásra.

—

Kamatszelvény nélküli kötvények.

—

Eurokötvények.

—

Globális kötvények.

—

Zártkörű kibocsátású kötvények.

—

Hitelek átalakításából származó értékpapírok.

—

Hitelek, amelyek de facto átruházhatóvá váltak.

—

Akár a kibocsátó vállalat, akár más vállalat részvényeivé konvertálható záloglevelek és hitelek (debentures és loan stock) az átalakításukig. Amennyiben elkülöníthető az alapul szolgáló kötvénytől, a konvertálási opció, amely származtatott pénzügyi eszköznek tekintendő, nem tartozik ide.

—

Részvények, amelyek fix jövedelmet biztosítanak, de a vállalat felszámolásakor nem jogosítanak a maradványértékből való részesedésre, ideértve az osztaléktöbbletre nem jogosító elsőbbségi részvényeket.

—

Hitel, jelzálog, hitelkártya-tartozás, követelés és más eszközök értékpapírosítása részeként kibocsátott pénzügyi eszközök.

Nem tartoznak ide az alábbi instrumentumok:

—

visszavásárlási megállapodás részét képező értékpapír-tranzakciók;

—

át nem ruházható értékpapírok kibocsátása;

—

át nem ruházható hitelek.

b)

Tőzsdei részvények

A tőzsdei részvények közé az alábbiak tartoznak.

—

Részvénytársaságok által kibocsátott tőkerészvények.

—

Részvénytársaságok visszaváltott részvényei.

—

Részvénytársaságok által kibocsátott, osztalékként juttatott részvények.

—

Elsőbbségi részvények, amelyek részesedést biztosítanak a vállalat felszámolásakor keletkező maradványértékből. Ezek lehetnek elismert tőzsdén jegyzett vagy nem jegyzett részvények.

—

Adott esetben zártkörű kibocsátások.

Ha egy vállalatot privatizálnak, és ennek keretében a kormány megtartja a privatizált vállalat részvényeinek egy részét, a többi részvényt viszont szabályozott piacon jegyzik, a vállalati tőke teljes értékét tőzsdei részvényként kell nyilvántartani, mivel potenciálisan az összes részvény bármely időpontban piaci értéken értékesíthető. Ugyanez vonatkozik arra az esetre, ha a részvények egy részét nagybefektetőknek értékesítik, és csak a fennmaradó résszel, vagyis a közkézhányaddal kereskednek a tőzsdén.

A tőzsdei részvények nem tartalmazzák az alábbiakat:

—

eladásra felkínált, de kibocsátáskor át nem vett részvények;

—

részvényekre átváltható kötvények, amelyek csak akkor tartoznak ide, ha átváltották ezeket részvényekre;

—

a vállalatban korlátlan felelősséggel részt vevő partnerek részvényei;

—

jogilag részvénytársasági formában működő nemzetközi szervezetekbe történő kormányzati befektetések;

—

ingyenes részvények (csak a kibocsátás időpontjában), valamint részvények feldarabolása; ezek azonban megkülönböztetés nélkül beletartoznak a tőzsdei részvények teljes állományába.

6.   A kibocsátás devizaneme

A kétdevizás kötvényeket a kiállítás pénzneme szerint kell besorolni. A kétdevizás kötvények azon kötvények, amelyek esetében a kötvényt a kiállítás devizanemétől eltérő pénznemben fogják visszaváltani, illetve a szelvényt ettől eltérő devizában kifizetni. Ha a globális kötvényt többféle devizanemben bocsátják ki, minden részt a saját kibocsátási devizaneme szerint külön kibocsátásként kell jelenteni. Ha az értékpapírt kétféle devizanemben denominálták, például 70 %-át euróban és 30 %-át USA-dollárban, ideális esetben minden összetevőjét a megfelelő devizanem szerint, külön-külön kell jelenteni. Az adott példában tehát a kibocsátás 70 %-át euróban/nemzeti fizetőeszközben történő kibocsátásként (13), 30 %-át pedig egyéb devizában történő kibocsátásként kell jelenteni. Ha egy kibocsátás esetében nem lehet elkülönítetten megállapítani az egyes devizanemek szerinti összetevőket, az adatszolgáltató ország a magyarázó megjegyzésekben jelzi a ténylegesen alkalmazott bontást.

7.   A kibocsátás időpontjának nyilvántartása

Egy kibocsátás akkor tekinthető teljesítettnek, amikor a kibocsátó megkapja az ellenértéket, és nem a konzorcium kötelezettségvállalásakor.

8.   Az állományok és a folyamatok egyeztetése

Az NKB-k információt szolgáltatnak a rövid és hosszú lejáratú, hitelviszonyt megtestesítő értékpapírok fennálló összegeiről, bruttó kibocsátásáról, visszaváltásáról és nettó kibocsátásáról, valamint a tőzsdei részvényekről.

Az alábbi táblázat bemutatja az állományok (azaz fennálló összegek) és a folyamatok (bruttó kibocsátás, visszaváltás és nettó kibocsátás) közötti kapcsolatot. A gyakorlatban a kapcsolat összetettebb az árak és devizaárfolyamok változása, az újrabefektetett (felhalmozott) kamatok, az átsorolások, revíziók és egyéb kiigazítások következtében.

i.

Forgalomban lévő kibocsátások az adatszolgáltatási időszak végén

≈

Forgalomban lévő kibocsátások az előző adatszolgáltatási időszak végén

+

Bruttó kibocsátások az adatszolgáltatási időszakban

-

Visszaváltások az adatszolgáltatási időszakban

+

Átsorolások és egyéb változások

ii.

Forgalomban lévő kibocsátások az adatszolgáltatási időszak végén

≈

Forgalomban lévő kibocsátások az előző adatszolgáltatási időszak végén

+

Nettó kibocsátások az adatszolgáltatási időszakban

 

 

+

Átsorolások és egyéb változások

a)   Bruttó kibocsátások

Az adatszolgáltatási időszak alatti bruttó kibocsátásokba beletartozik minden olyan hitelviszonyt megtestesítő értékpapír és tőzsdei részvény, amelynek esetében a kibocsátó az újonnan létrehozott értékpapírt készpénzért értékesíti. A szokásos módon kibocsátott új instrumentumokról van szó. A kibocsátás időpontjának meghatározás szerint a fizetés időpontját kell tekinteni; a kibocsátások nyilvántartása tehát a lehető legjobban megközelíti az értékpapírok kifizetésének idejét.

A tőzsdei részvények esetében ide tartoznak az olyan újonnan létrehozott részvények, amelyeket a tőzsdén jegyzett vállalatok első alkalommal bocsátanak ki készpénzért, ideértve az újonnan létesülő vállalatokat és a nyilvánossá váló magáncégeket is. Ide tartoznak az olyan újonnan létrehozott részvények is, amelyeket az állami vállalatok privatizációja során bocsátanak ki készpénzért, amennyiben a vállalat részvényeit tőzsdén jegyzik. Az ingyenes részvények kibocsátása nem vehető figyelembe (14). Bruttó kibocsátás nem jelenthető olyan esetben, amikor egy vállalatot egyszerűen bevezetnek a tőzsdére, de új tőkét nem gyűjtenek.

Vállalatfelvásárlások vagy vállalatok összeolvadása (15) esetén az értékesített vagy átruházott létező értékpapírok nem tartoznak a jelentett bruttó kibocsátások vagy visszaváltások alá, az olyan új instrumentumok kivételével, amelyeket egy euroövezetben rezidens szervezet hozott létre és bocsátott ki készpénz ellenében.

A későbbiekben más instrumentummá konvertálható értékpapírok kibocsátását az eredeti instrumentumkategóriában kell nyilvántartani; konverzió esetén az értékpapírokat úgy kell nyilvántartani, hogy azok ebben az instrumentumkategóriában visszaváltásra kerülnek, és az új kategóriában azonos összegű bruttó kibocsátásként kezelendők (16).

b)   Visszaváltások

Az adatszolgáltatási időszak alatti visszaváltásokba beletartozik a hitelviszonyt megtestesítő értékpapírok és a tőzsdei részvények kibocsátó általi minden visszavásárlása, amennyiben a befektető készpénzt kap az értékpapírokért. Az instrumentumok szokásos módon történő kivonásáról van itt szó. Ide tartozik minden olyan hitelviszonyt megtestesítő értékpapír, amelynek futamideje lejárt, valamint az idő előtti visszaváltások is. Ide tartozik a vállalati részvények visszavásárlása is, ha a vállalat jogi formájának megváltozása előtt készpénzért az összes részvényét visszavásárolja, illetve ha alaptőke-csökkentés keretében részvényeinek egy részét készpénzért visszavásárolja. A vállalati részvények visszavásárlása nem tartozik ide, ha az a vállalat által saját részvényeibe történő befektetést jelent (17).

A tőzsdéről való kivezetés esetében a visszaváltások nem jelentendők.

c)   Nettó kibocsátások

A nettó kibocsátás az adatszolgáltatási időszakban végzett összes bruttó kibocsátás és összes visszaváltás különbsége.

A tőzsdei részvények forgalomban lévő állományának le kell fednie a rezidens jogalanyok valamennyi tőzsdei részvényének piaci értékét. Valamely euroövezeti ország által jelentett, tőzsdei részvények forgalomban lévő összege ezért nőhet vagy csökkenhet a tőzsdén szereplő jogalany székhelyének változásakor. Ez vonatkozik olyan vállalatfelvásárlások vagy összeolvadások esetére is, ahol új instrumentumokat nem hoztak létre és bocsátottak ki készpénz ellenében és/vagy nem váltottak vissza készpénz ellenében és nem vontak ki. Egy kibocsátó másik rezidens országba való átköltözése esetében a hitelviszonyt megtestesítő értékpapírok és tőzsdei részvények tekintetében a kettős figyelembevétel, illetve kimaradások elkerülése érdekében az érintett NKB-k közösen koordinálják az ilyen esemény jelentésének időzítését.

9.   Értékelés

Az értékpapír-kibocsátás értéke egy ár-összetevőből, és – amennyiben az adatszolgáltatás devizanemétől eltérő pénznemben történik a kibocsátás – egy árfolyam-összetevőből áll.

Az NKB-knak a rövid lejáratú hitelviszonyt megtestesítő értékpapírokat névértéken (18), a jegyzett részvényeket pedig piaci értéken kell jelenteniük. A hosszú lejáratú, hitelviszonyt megtestesítő értékpapírok esetében a kamatláb típusától függően az értékeléshez eltérő módszerek alkalmazhatók, ami a teljes állomány vegyes értékelését eredményezi. Például a fix kamatozású és a változó kamatozású kibocsátások jellemzően névértéken kerülnek értékelésre, a kamatszelvény nélküli kötvények pedig nominálértéken. A kamatszelvény nélküli kötvények viszonylagos összege általában alacsony, ezért a kódlista nem tartalmaz a vegyes értékelést jelölő értéket; a hosszú lejáratú értékpapírok teljes mennyiségét névértéken kell jelenteni. Abban az esetben, ha a jelenség nagyságrendje jelentős, a „meghatározatlan” (Z) értéket kell alkalmazni. Általánosságban minden olyan esetben, amikor vegyes értékelés fordul elő, az adatokat az NKB-nak az attribútum szintjén kell szolgáltatnia.

a)   Árértékelés

A jegyzett részvények állomány- és folyamatadatait piaci értéken kell jelenteni.

A hitelviszonyt megtestesítő értékpapírok állomány- és folyamatadatainak névértéken történő nyilvántartása alól kivételt képeznek a mélyen a névérték alatt kibocsátott és a kamatszelvény nélküli kötvények, amelyek esetében a fennálló összegeket és a bruttó kibocsátást nominálértéken kell nyilvántartani, vagyis a diszkontárat a kibocsátás időpontjában plusz a felhalmozódott kamatokat, és a lejáratkor történő visszaváltáskor a névértéket. A kamatszelvény nélküli kötvények fennálló összegének nominálértéke az alábbiak szerint számítható ki.

Image 1

ahol

A

=

nominálérték = ténylegesen kifizetett összeg a keletkezett kamatokkal

E

=

diszkontár a kibocsátás időpontjában (kibocsátáskor fizetett összeg)

P

=

névérték (lejáratkor visszafizetett összeg)

T

=

kibocsátás és lejárat közötti idő (napokban)

t

=

a kibocsátás óta eltelt idő (napokban)

Az egyes országokban alkalmazott árértékelési eljárások között meghatározott fokú eltérések előfordulhatnak.

Ebben az összefüggésben nem kell alkalmazni az ESA 2010 szerinti árértékelést, amely a hitelviszonyt megtestesítő értékpapírok és részvények esetében előírja, hogy a folyamatokat tranzakciós értéken, az állományt pedig piaci értéken kell nyilvántartani.

A mélyen a névérték alatt kibocsátott és a kamatszelvény nélküli kötvények esetében adatszolgáltató NKB-nak ki kell számítania a felhalmozott kamatot, amennyiben ez megvalósítható.

b)   Az adatszolgáltatás devizaneme és az árfolyamértékelések

Az NKB-k minden adatot euróban kifejezve jelentenek az EKB-nak, ideértve a történeti idősorokat is. A belföldi rezidensek által egyéb devizában kibocsátott értékpapírok (C. csoport) (19) euróra történő átszámításakor az NKB-k a lehető legnagyobb mértékben követik az ESA 2010-en alapuló árfolyam-értékelési elveket (20), az alábbiak szerint.

i.

A forgalomban lévő kibocsátásokat az adatszolgáltatási időszak végén, azaz az adatszolgáltatási időszak utolsó munkanapjának végén érvényes piaci középárfolyamon kell euróra/nemzeti pénznemre átszámítani.

ii.

A bruttó kibocsátásokat és visszaváltásokat a kifizetés időpontjában érvényes piaci középárfolyamon kell euróra/nemzeti pénznemre átszámítani. Ha nem lehet megállapítani az átváltás céljából alkalmazandó pontos árfolyamot, az átváltás időpontjában a piaci középárfolyamhoz legközelebb álló árfolyam alkalmazható.

10.   Fogalmi következetesség

Az értékpapír-kibocsátási statisztikák és az MPI-mérlegstatisztikák az MPI-k által kibocsátott átruházható instrumentumok tekintetében összekapcsolódnak. Az instrumentumok és az ezeket kibocsátó MPI-k lefedettsége fogalmilag összhangban van, és ugyanez vonatkozik az instrumentumok lejárati sávok szerinti besorolására és a devizanemek szerinti bontásra is. Az értékpapír-kibocsátási statisztikák és az MPI-mérlegstatisztikák között az értékelési elvekben vannak különbségek (a hitelviszonyt megtestesítő értékpapírokat illetően, az előbbiek esetében ugyanis névértéket, az utóbbiak esetében pedig piaci értéket kell kimutatni). Az értékelési eltérésektől és az egyes országok MPI-mérlegében a saját értékpapír-állományok nettósításától eltekintve az értékpapír-kibocsátási statisztikák keretében jelentett, MPI-k által kibocsátott értékpapírok fennálló összege megfelel az MPI-mérleg forrásoldala 11. tételének („hitelviszonyt megtestesítő kibocsátott értékpapírok”). Az értékpapír-kibocsátási statisztikák céljából meghatározott rövid lejáratú hitelviszonyt megtestesítő értékpapírok megfelelnek a legfeljebb egyéves lejáratú, hitelviszonyt megtestesítő értékpapíroknak. Az értékpapír-kibocsátási statisztikák céljából meghatározott hosszú lejáratú hitelviszonyt megtestesítő értékpapírok megegyeznek az egy és két év közötti lejáratú, illetve a két éven túli lejáratú, hitelviszonyt megtestesítő értékpapírok összegével.

Az NKB-k felülvizsgálják az értékpapír-kibocsátási statisztikák és az MPI-mérlegstatisztikák lefedettségét, és jelzik az EKB-nak az esetleges koncepcionális eltéréseket. A tartalmi összefüggésekre vonatkozóan három típusú ellenőrzést kell végezni: a) az NKB-k által euróban/nemzeti pénznemben végzett kibocsátások; b) a központi bankok kivételével az MPI-k által euróban/nemzeti pénznemben végzett kibocsátások; és c) a központi bankok kivételével az MPI-k által egyéb devizában végzett kibocsátások tekintetében. Az értékpapír-kibocsátási statisztikák és az MPI-mérlegstatisztikák közötti fogalmi eltérések lehetségesek, mivel az értékpapír-kibocsátási statisztikák és az MPI-mérlegstatisztikák különböző célokat szolgáló nemzeti adatszolgáltatási rendszerekből származnak.

11.   Az adatokkal kapcsolatos követelmények

Minden országnak minden értelmezhető idősorra vonatkozóan statisztikai jelentést kell küldenie. Ha egy sor valamely országban nem alkalmazható, az NKB-nak erről haladéktalanul, indokolással ellátva írásban kell értesítenie az EKB-t. Az NKB-k átmenetileg mentesülhetnek valamely idősor jelentése alól, amennyiben az alapul szolgáló jelenség nem létezik. Az NKB-knak szintén jelezniük kell ennek előfordulását és az e mellékletben ismertetett adatszolgáltatási rendszertől való bármilyen eltérést. Továbbá értesíteniük kell az EKB-t arról, ha a revíziókat a revíziók jellegére vonatkozó magyarázatokkal együtt küldik.

3. szakasz: Nemzeti magyarázó megjegyzések

Minden NKB jelentést nyújt be, amely a jelen statisztika keretében szolgáltatott adatokat mutatja be. A jelentés az alábbiakban ismertetett témaköröket tárgyalja, és a lehetőségekhez mérten a javasolt szerkezetet követi. Különösen olyankor kell kiegészítő információt szolgáltatni, amikor a jelentett adatok nincsenek összhangban ezzel az iránymutatással, illetve ha nincs adatszolgáltatás, és ezt indokolni is kell. A jelentésnek legkésőbb az adatokkal egyidejűleg kell beérkeznie.

1.

Adatforrások/adatgyűjtési rendszer: az értékpapír-kibocsátási statisztikák összeállításához felhasznált adatforrások részletezése (igazgatási források a kormányzati kibocsátások esetében, közvetlen adatszolgáltatás az MPI-ktől és egyéb intézményektől, újságok és adatokat szolgáltatók, például az International Financial Review stb.). Az NKB-knak jelezniük kell, hogy az adatokat kibocsátásonként gyűjtik és tárolják-e, és milyen feltételek szerint. A másik lehetőségként az NKB-knak jelezniük kell, hogy az adatokat megkülönböztetés nélkül, az adatszolgáltatási időszak alatt egyedi kibocsátók által teljesített kibocsátások összegeként gyűjtik és tárolják-e (ez az eset a közvetlen adatgyűjtési rendszerek alkalmazásakor fordulhat elő). Közvetlen adatszolgáltatás esetén információt kell nyújtani az adatszolgáltatók azonosítására alkalmazott szempontokról, valamint az általuk szolgáltatandó információkról.

2.

Összeállítási eljárások: röviden be kell mutatni az adatok összeállításához a jelen statisztika keretében alkalmazott módszereket, például az egyedi értékpapír-kibocsátásokra vonatkozó információk összegzése, a meglévő – akár közzétett, akár közzé nem tett – idősorokra vonatkozó szabályozások.

3.

A kibocsátó rezidens státusza: jelezni kell, hogy a kibocsátások besorolásakor lehetséges-e teljes mértékben alkalmazni az ESA 2010 (és az IMF) rezidensekre vonatkozó meghatározását. Ha ez nem, vagy csak részben lehetséges, az NKB-knak átfogó magyarázatot kell fűzniük a ténylegesen alkalmazott szempontokhoz.

4.

A kibocsátók szektorok szerinti részletezése: jelezni kell a kibocsátóknak a 2. szakasz 2. pontjában meghatározott szektorok szerinti részletezésétől eltérő besorolását. A magyarázatokban ki kell térni a megállapított különbségekre és az esetleges „szürke” területekre.

5.

A kibocsátás devizaneme: ha nem lehetséges valamely kibocsátás devizanemek szerinti összetevőit elkülönítetten meghatározni, az NKB-knak a szabályoktól való eltérésekre magyarázatot kell adniuk. Továbbá azon NKB-k, amelyeknek nem áll módjukban minden értékpapír tekintetében megkülönböztetni a helyi devizában, euróban/más nemzeti pénznemben és az egyéb devizanemben végzett kibocsátásokat, tájékoztatást adnak arról, hogy az ilyen kibocsátásokat hová sorolták be, és a torzulás mértékének megítélése céljából megadják a nem helyesen besorolt kibocsátások teljes összegét.

6.

A kibocsátások besorolása: az NKB-k átfogó tájékoztatást adnak a nemzeti adatokban szereplő értékpapírfajtákról, ideértve saját nemzeti fogalmaikat. Ha ismeretes, hogy a lefedettség csak részleges, a hiányzó adatokra magyarázatot kell nyújtani. Az NKB-knak különösen az alábbi információkat kell rendelkezésre bocsátaniuk.

—

Zártkörű kibocsátások: az NKB-knak jelezniük kell, hogy a szolgáltatott adatok ezeket tartalmazzák-e.

—

Bankári elfogadványok: ha átruházhatók, és a rövid lejáratú hitelviszonyt megtestesítő értékpapírokra vonatkozóan szolgáltatott adatok tartalmazzák ezeket, az adatszolgáltató NKB-nak a nemzeti magyarázó megjegyzésekben ismertetnie kell az ilyen instrumentumok nyilvántartására szolgáló nemzeti eljárásokat és az instrumentumok sajátosságait.

—

Tőzsdei részvények: az NKB-knak jelezniük kell, hogy a szolgáltatott adatok nem tőzsdei részvényeket vagy egyéb tulajdoni részesedéseket is magukban foglalnak-e; a torzulás mértékének érzékeltetésére a nem jegyzett részvények és/vagy egyéb tulajdoni részesedések összegére vonatkozó becslést kell adni. Az NKB-knak jelezniük kell a nemzeti magyarázó megjegyzésekben bármely ismert hiányosságot a tőzsdei részvények lefedettsége tekintetében.

7.

A hosszú lejáratú hitelviszonyt megtestesítő értékpapírok instrumentumok szerinti elemzése: ha a fix kamatozású, a változó kamatozású és a kamatszelvény nélküli kötvények összege nem adja ki a hosszú lejáratú, hitelviszonyt megtestesítő értékpapírok összegét, az NKB-knak meg kell adniuk az olyan hosszú lejáratú értékpapírok típusát és összegét, amelyek tekintetében ilyen bontás nem áll rendelkezésre.

8.

A kibocsátások lejárata: amennyiben a rövid és hosszú lejáratú hitelviszonyt megtestesítő értékpapírok fogalommeghatározását nem lehet szigorúan alkalmazni, az NKB-knak jelezniük kell, hogy a jelentett adatok hol térnek el.

9.

Visszaváltások: az NKB-knak be kell mutatniuk, hogy a visszaváltásokra vonatkozó információkat hogyan vezetik le, illetve jelezniük kell, hogy az információkat közvetlen adatszolgáltatás útján gyűjtik-e, vagy maradványként számították.

10.

Árértékelés: a nemzeti magyarázó megjegyzésekben az NKB-k részletesen bemutatják a következők értékelésére alkalmazott módszereket: a) rövid lejáratú, hitelviszonyt megtestesítő értékpapírok; b) hosszú lejáratú, hitelviszonyt megtestesítő értékpapírok; c) diszkonttal kibocsátott kötvények; és d) tőzsdei részvények. Indokolni kell, ha az értékelés eltérő az állományok és a folyamatok tekintetében.

11.

Az adatszolgáltatás gyakorisága, határideje és az idősorok hossza: az NKB-knak meg kell jelölniük, hogy a jelen statisztika keretében összeállított adatok milyen mértékben felelnek meg a felhasználói követelményeknek (azaz havi adatok, öthetes határidővel). Szintén jelezni kell a szolgáltatott idősorok hosszát. Jelenteni kell az adatsorokban bekövetkező bármely törést, például az értékpapírok lefedettségének időbeli különbségeit.

12.

Revíziók: ha revízióra került sor, rövid magyarázó megjegyzésekben meg kell világítani ezek okát és terjedelmét.

13.

A belföldi rezidensek által kibocsátott instrumentumok becsült lefedettsége, instrumentumonként: az NKB-knak nemzeti becslést kell nyújtaniuk a belföldi rezidensek által kibocsátott értékpapírok kategóriánkénti lefedettségéről, azaz a rövid lejáratú értékpapírok, hosszú lejáratú értékpapírok és tőzsdei részvények belföldi pénznemben, euróban/egyéb nemzeti pénznemben (ideértve az ECU-t) és egyéb devizanemben történő kibocsátásáról az alábbi táblázat szerint. A „lefedettség %-ban” alatti becslések minden instrumentumkategória esetében a figyelembe vett értékpapírok százalékos részarányát jelzik azon teljes kibocsátáshoz viszonyítva, amelyet az adatszolgáltatási szabályok értelmében az érintett kategóriában jelenteni kell. A „megjegyzések” oszlopban rövid leírások adhatók. Az NKB-knak a monetáris unióhoz való csatlakozás eredményeként bekövetkező lefedettségi változásokat is jelenteniük kell.

 

 

 

Lefedettség %-ban:

|Megjegyzések:

Kibocsátások euróban/nemzeti pénznemekben

Hazai

pénznem

STS

 

 

LTS

 

 

QUS

 

 

Euro/nemzeti devizák a hazai pénznem kivételével, ideértve az ECU-t

STS

 

 

LTS

 

 

Egyéb devizanemekben

 

STS

 

 

LTS

 

 

STS

=

rövid lejáratú, hitelviszonyt megtestesítő értékpapírok.

LTS

=

hosszú lejáratú, hitelviszonyt megtestesítő értékpapírok.

QUS

=

jegyzett részvények.

4. szakasz: A Nemzetközi Fizetések Bankjára vonatkozó követelmények

A Nemzetközi Fizetések Bankja részére szóló adatszolgáltatási követelmények azonos elveket követnek, mint az NKB-kra vonatkozó, az 1–3. szakaszban vázolt adatszolgáltatási követelmények, az alábbiak kivételével:

4. táblázat B. csoport adatszolgáltatási formanyomtatvány a Nemzetközi Fizetések Bankja számára

 

KÜLFÖLDI REZIDENS KIBOCSÁTÓK//EURO/NEMZETI PÉNZNEMEK

 

Fennálló összegek

Bruttó kibocsátások

Visszaváltások

 

B1

B2

B3

9.

RÖVID LEJÁRATÚ, HITELVISZONYT MEGTESTESÍTŐ ÉRTÉKPAPÍROK

 

 

 

Összesen

S577

S642

S707

Központi bank

S578

S643

S708

MPI-k a központi bankok kivételével

S579

S644

S709

EPK-k

S580

S645

S710

ebből PKV

S581

S646

S711

Kiegészítő pénzügyi tevékenységet végző szervezetek

S582

S647

S712

Captive finanszírozók és pénzkölcsönzők

S583

S648

S713

Biztosítók és nyugdíjpénztárak

S584

S649

S714

Nem pénzügyi vállalatok

S585

S650

S715

Központi kormányzat

S586

S651

S716

Tartományi kormányzat és helyi önkormányzat

S587

S652

S717

Társadalombiztosítási alapok

S588

S653

S718

Nemzetközi szervezetek

S589

S654

S719

 

 

 

 

10.

HOSSZÚ LEJÁRATÚ, HITELVISZONYT MEGTESTESÍTŐ ÉRTÉKPAPÍROK

 

 

 

Összesen

S590

S655

S720

Központi bank

S591

S656

S721

MPI-k a központi bankok kivételével

S592

S657

S722

EPK-k

S593

S658

S723

ebből PKV

S594

S659

S724

Kiegészítő pénzügyi tevékenységet végző szervezetek

S595

S660

S725

Captive finanszírozók és pénzkölcsönzők

S596

S661

S726

Biztosítók és nyugdíjpénztárak

S597

S662

S727

Nem pénzügyi vállalatok

S598

S663

S728

Központi kormányzat

S599

S664

S729

Tartományi kormányzat és helyi önkormányzat

S600

S665

S730

Társadalombiztosítási alapok

S601

S666

S731

Nemzetközi szervezetek

S602

S667

S732

 

 

 

 

10.1

ebből fix kamatozású kibocsátások:

 

 

 

Összesen

S603

S668

S733

Központi bank

S604

S669

S734

MPI-k a központi bankok kivételével

S605

S670

S735

EPK-k

S606

S671

S736

ebből PKV

S607

S672

S737

Kiegészítő pénzügyi tevékenységet végző szervezetek

S608

S673

S738

Captive finanszírozók és pénzkölcsönzők

S609

S674

S739

Biztosítók és nyugdíjpénztárak

S610

S675

S740

Nem pénzügyi vállalatok

S611

S676

S741

Központi kormányzat

S612

S677

S742

Tartományi kormányzat és helyi önkormányzat

S613

S678

S743

Társadalombiztosítási alapok

S614

S679

S744

Nemzetközi szervezetek

S615

S680

S745

 

 

 

 

10.2

ebből változó kamatozású kibocsátások:

 

 

 

Összesen

S616

S681

S746

Központi bank

S617

S682

S747

MPI-k a központi bankok kivételével

S618

S683

S748

EPK-k

S619

S684

S749

ebből PKV

S620

S685

S750

Kiegészítő pénzügyi tevékenységet végző szervezetek

S621

S686

S751

Captive finanszírozók és pénzkölcsönzők

S622

S687

S752

Biztosítók és nyugdíjpénztárak

S623

S688

S753

Nem pénzügyi vállalatok

S624

S689

S754

Központi kormányzat

S625

S690

S755

Tartományi kormányzat és helyi önkormányzat

S626

S691

S756

Társadalombiztosítási alapok

S627

S692

S757

Nemzetközi szervezetek

S628

S693

S758

 

 

 

 

10.3

ebből kamatszelvény nélküli kötvények:

 

 

 

Összesen

S629

S694

S759

Központi bank

S630

S695

S760

MPI-k a központi bankok kivételével

S631

S696

S761

EPK-k

S632

S697

S762

ebből PKV

S633

S698

S763

Kiegészítő pénzügyi tevékenységet végző szervezetek

S634

S699

S764

Captive finanszírozók és pénzkölcsönzők

S635

S700

S765

Biztosítók és nyugdíjpénztárak

S636

S701

S766

Nem pénzügyi vállalatok

S637

S702

S767

Központi kormányzat

S638

S703

S768

Tartományi kormányzat és helyi önkormányzat

S639

S704

S769

Társadalombiztosítási alapok

S640

S705

S770

Nemzetközi szervezetek

S641

S706

S771

 

 

 

 

A kibocsátások lejárata

A lejáratot illetően a Nemzetközi Fizetések Bankja az eredeti lejárattól függetlenül minden, rövid lejáratú program keretében kiállított euro kereskedelmi értékpapírt és egyéb eurokötvényt rövid lejáratúnak és minden hosszú lejáratú dokumentáció keretében kiállított instrumentumot pedig hosszú lejáratú instrumentumnak tekint.

A kibocsátók szektorok szerinti részletezése

A Nemzetközi Fizetések Bankja az alábbi táblázatot alkalmazza a saját adatbázisában rendelkezésre álló, kibocsátókra vonatkozó, szektorok szerinti részletezés és az adatszolgáltatási formanyomtatványokon kért bontás összekapcsolására.

Szektorok szerinti részletezés a Nemzetközi Fizetések Bankja adatbázisában

 

Besorolás az adatszolgáltatási formanyomtatványokon

Központi bank

→

Központi bank

Kereskedelmi bankok

→

MPI-k

EPK

→

EPK-k

Központi kormányzat

→

Központi kormányzat

Egyéb kormányzat

Állami szervek

→

Tartományi kormányzat és helyi önkormányzat

Vállalatok

→

Nem pénzügyi vállalatok

Nemzetközi intézmények

→

Nemzetközi intézmények (külföld)

A kibocsátások besorolása

A Nemzetközi Fizetések Bankjának adatbázisában szereplő alábbi instrumentumok tartoznak az értékpapír-kibocsátási statisztikák tekintetében a hitelviszonyt megtestesítő értékpapírok közé:

—

letéti jegyek,

—

kereskedelmi kötvények,

—

kincstárjegyek,

—

kötvények,

—

euro kereskedelmi értékpapírok,

—

középlejáratú kötvények,

—

egyéb rövid lejáratú papírok.

Értékelés

A Nemzetközi Fizetések Bankjának jelenlegi értékelési szabályai szerint a hitelviszonyt megtestesítő értékpapírokat névértéken, a tőzsdei részvényeket kibocsátási árfolyamon kell értékelni.

A Nemzetközi Fizetések Bankja a külföldi rezidensek által euróban/nemzeti fizetőeszközben végzett kibocsátások (B. csoport) jelentése érdekében a forgalomban lévő állományokat az időszak végi árfolyamon, a kibocsátásokat és visszaváltásokat pedig az időszak átlagos árfolyamán számítja át USA-dollárra. Az EKB a Nemzetközi Fizetések Bankja által eredetileg alkalmazott elv érvényesítésével váltja át az adatokat euróra. Az 1999. január 1. előtti időszakok tekintetében ehelyett az ECU és az USA-dollár közötti árfolyamot kell alkalmazni.

FOGALOMTÁR

Alárendelt kötvények, amelyet gyakran neveznek alárendelt tartozásnak is (Subordinated bonds, often referred to as subordinated debt): a kibocsátó intézménnyel szemben fennálló olyan járulékos követelések, amelyeket csak az összes magasabb státuszú követelés (például betétek/hitelek vagy elsődleges hitelviszonyt megtestesítő értékpapírok) kielégítését követően lehet érvényesíteni, ami bizonyos esetekben a „részvények és egyéb tulajdoni részesedések” egyes jellemzőivel ruházhatja fel azokat.

Biztosítók (Insurance corporations): azon pénzügyi vállalatok és kvázivállalatok, amelyek fő tevékenysége a kockázatok megosztásának formájában megvalósuló pénzügyi közvetítés, főként közvetlen biztosítás vagy viszontbiztosítás formájában (ESA 2010, 2.100–2.104 pont).

Captive finanszírozók és pénzkölcsönzők (Captive financial institutions and money lenders): olyan pénzügyi vállalatok és kvázivállalatok, amelyek nem foglalkoznak sem pénzügyi közvetítéssel, sem kiegészítő pénzügyi szolgáltatások nyújtásával, és amelyek eszközeinek vagy kötelezettségeinek nagy része nem képezi gazdasági műveletek tárgyát a nyílt piacokon. Ez az alszektor magában foglalja az olyan holdingtársaságokat, amelyeknek leányvállalatok egy csoportja felett ellenőrzést biztosító tulajdoni részesedés van a tulajdonukban, és amelyek fő tevékenysége az, hogy a tulajdonukban tartják a csoportot anélkül, hogy bármilyen további szolgáltatást nyújtanának azoknak a vállalkozásoknak, amelyekben tulajdoni részesedéssel rendelkeznek, vagyis nem kezelnek vagy irányítanak más egységeket (ESA 2010, 2.98–2.99 pont).

Egyéb pénzügyi közvetítők a biztosítók és nyugdíjpénztárak kivételével (EPK-k) (Other financial intermediaries except insurance corporations and pension funds, OFIs): pénzügyi vállalatok és kvázivállalatok, amelyek fő tevékenysége a pénzügyi közvetítés, amelynek keretében gazdasági egységekkel szemben olyan kötelezettségeket vállalnak, amelyet nem fizetőeszköz, betét (vagy betét közeli helyettesítője), illetve befektetési alap részvénye/befektetési jegye testesít meg, valamint nem kapcsolódik biztosítási, nyugdíj- és szabványosított garancia-rendszerekhez (ESA 2010, 2.86–2.94 pont).

Egyéb tulajdoni részesedés (Other equity): az összes olyan egyéb tulajdoni részesdés tekintetében lebonyolított tranzakciót tartalmazza, amely nem tartozik a tőzsdei és nem tőzsdei részvények körébe.

Eurokötvények (Eurobonds): olyan kötvények, amelyek általában több ország pénzügyi vállalataiból álló nemzetközi konzorcium közreműködésével, egyidejűleg legalább két ország piacán jelennek meg, és kibocsátásuk devizaneme nem szükségszerűen egyezik meg ezen országok nemzeti fizetőeszközével.

Értékpapír-kibocsátók (Issuers of securities): olyan vállalatok vagy kvázivállalatok, amelyek értékpapír-kibocsátással foglalkoznak, és amelyeket ezen eszközök tulajdonosaival szemben a kibocsátás feltételeivel összhangban jogi kötelezettség terhel.

Értékpapírosítás (Securitisation): fogalommeghatározását az 1075/2013/EU rendelet (EKB/2013/40) 1. cikkének 2. pontja tartalmazza.

Értékpapírosítási tranzakciókban részt vevő pénzügyi közvetítő vállalatok (PKV-k) (Financial vehicle corporations engaged in securitisation transactions, FVCs): fogalommeghatározását az 1075/2013/EU rendelet (EKB/2013/40) 1. cikkének 1. pontja tartalmazza.

Felosztott részvénykibocsátások (Split share issues): olyan részvénykibocsátások, amelyek esetében a vállalat vagy a kvázivállalat bizonyos arányban megnöveli vagy megduplázza a részvények számát.

Fix kamatozású kibocsátások (Fixed rate issues): minden olyan kibocsátás, amely esetében az értékpapír fő szelvényének kamatozásán alapuló kifizetés a teljes futamidő alatt változatlan.

Globális kötvények (Global bonds): olyan kötvények, amelyeket egyidejűleg bocsátanak ki a belföldi és az europiacon.

Háztartások (Households): az egyéneket és az egyének csoportjait foglalja magában, egyrészt mint fogyasztókat, másrészt mint olyan vállalkozókat, akik piacra szánt javakat állítanak elő és pénzügyi vagy nem pénzügyi szolgáltatásokat nyújtanak (azaz piaci termelők), feltéve hogy a javak és szolgáltatások előállítását nem kvázivállalatként kezelt elkülönült gazdasági egységek keretében végzik. Ide tartoznak azok az egyének vagy csoportok is, akik kizárólag saját végső felhasználásra állítanak elő javakat vagy nem pénzügyi szolgáltatásokat (ESA 2010, 2.118–2.128 pont).

Háztartásokat segítő nonprofit intézmények (Non-profit institutions serving households, NPISHs): olyan nonprofit intézmények, amelyek önálló jogi személyiséggel rendelkeznek, háztartásokat segítő tevékenységet folytatnak, és nem piaci magántermelők. Fő bevételi forrásuk a háztartásoktól mint fogyasztóktól származó önkéntes pénzbeli és természetbeni hozzájárulások, a kormányzati kifizetések és a tulajdonból származó jövedelem (ESA 2010, 2.129–2.130 pont).

Hitelviszonyt megtestesítő értékpapírok (Debt securities): az adósság tényét tanúsító, átruházható pénzügyi eszközök, amelyekkel általában másodlagos piacokon kereskednek vagy velük ellenirányú ügylet köthető a piacon, és amelyek tulajdonosuknak nem biztosítanak tulajdonjogot az azt kibocsátó intézményben.

Hosszú lejáratú, hitelviszonyt megtestesítő értékpapírok (Long-term debt securities): olyan, hitelviszonyt megtestesítő értékpapírok, amelyek eredeti lejárata egy évnél hosszabb; a hosszú lejáratú értékpapírokat általában szelvényekkel bocsátják ki.

Ingyenes részvények kibocsátása (Issue of bonus shares): új részvények részvényesekre történő allokációja részvénytulajdonuk arányában.

Kamatszelvény nélküli kötvények (Zero coupon bonds): ide tartozik minden olyan kibocsátás, amelyhez nem tartozik szelvénybeváltás. Az ilyen kötvényeket általában névérték alatt bocsátják ki és névértéken vásárolják vissza. Ide tartoznak azok a kötvények is, amelyeket névértéken bocsátottak ki és névértéken vásárolnak vissza, például az olyan kötvények, amelyek visszaváltási értéke egy árfolyamhoz vagy indexhez kötődik. A diszkont vagy felár többnyire a kötvény futamideje alatt felhalmozott kamattal egyenértékű.

Képzett rezidens egységek (Notional resident units): a) a nem rezidens egységek azon részei, amelyek elsődleges gazdasági érdekeltségének központja az adott ország gazdasági területén található (amely általában azt jelenti, hogy azok ott legalább egy évig gazdasági műveleteket folytatnak); b) az ország gazdasági területén föld- vagy épülettulajdonnal rendelkező nem rezidens egységek e tulajdonosi minőségükben, és kizárólag az ilyen földet vagy épületeket érintő gazdasági műveletek vonatkozásában.

Kibocsátó rezidens országa (Residency of issuer): egy kibocsátó egység abban az esetben tekintendő az adatszolgáltató országban rezidensnek, ha gazdasági érdekeltségének központja az adatszolgáltató ország gazdasági területén helyezkedik el – azaz ha e területen tartósan (egy évig vagy hosszabb ideig) gazdasági tevékenységet folytat.

Kiegészítő pénzügyi tevékenységet végző szervezetek (Financial auxiliaries): azon pénzügyi vállalatok és kvázivállalatok, amelyek maguk nem pénzügyi közvetítők, de fő tevékenységük pénzügyi közvetítéshez szorosan kapcsolódó tevékenység. Az olyan központi ügyintézési helyek, amelyek valamennyi leányvállalata vagy azok többsége pénzügyi vállalat, kiegészítő pénzügyi tevékenységet végző szervezetek (ESA 2010, 2.95–2.97 pont).

Korlátozott felelősség mellett működő társaságok által kibocsátott, osztalékként juttatott részvények (Dividend shares issued by limited liability companies): olyan értékpapírok, amelyek a származási országuk és körülményeik alapján számos néven ismertek, így például alapítói részvények, nyereségrészvények, osztalékként juttatott részvények stb. Ezek az értékpapírok: a) nem részei a jegyzett tőkének; b) szigorú értelemben véve nem biztosítanak tulajdonosuknak a vállalatban társtulajdonosi jogot; és c) tulajdonosuk nem jogosult a jegyzett tőkére kifizetett osztalékok után fennmaradó nyereségből való részesedésre, illetve a felszámolás után fennmaradó többlet hányadára.

Korlátozott felelősség mellett működő társaságok által kibocsátott tőkerészvények (Capital shares issued by limited liability companies): olyan értékpapírok, amelyek biztosítják tulajdonosuknak a vállalatban a társtulajdonosi jogot, valamint a teljes felosztott nyereségből és felszámolás esetén a nettó eszközökből való részesedést.

Korlátozott felelősség mellett működő társaságok visszavásárolt részvényei (Redeemed shares in limited liability companies): olyan értékpapírok, amelyek tőkéje visszafizetésre került, de amelyet megtartanak a részvényesek, akik továbbra is közös tulajdonosok maradnak és akik továbbra is jogosultak arra, hogy részesedjenek a fennmaradó jegyzett tőke utáni osztalékfizetés nyomán megmaradó nyereségből, illetve abból a többletből, ami felszámoláskor esetleg marad, azaz a fennmaradó jegyzett tőkével csökkentett nettó eszközökből.

Kormányzat (General government): magában foglalja mindazokat a gazdasági egységeket, amelyek nem piaci termelők, kibocsátásuk egyéni vagy közösségi fogyasztásra szolgál, és amelyek finanszírozása a többi szektorhoz tartozó egységek által teljesített kötelező hozzájárulással történik, valamint mindazokat a gazdasági egységeket, amelyek fő tevékenysége a nemzeti jövedelem és vagyon újraelosztása (ESA 2010, 2.111–2.113 pont). A kormányzat magában foglalja a központi kormányzatot, a tartományi kormányzatot, a helyi önkormányzatot és a társadalombiztosítási alapokat (ESA 2010, 2.114–2.117 pont).

Központi bank (Central bank): olyan pénzügyi vállalat és kvázivállalat, amelynek fő funkciója a fizetőeszköz-kibocsátás, a fizetőeszköz belső és külső értékének fenntartása, és az ország nemzetközi fizetőeszköz-tartalékai egészének vagy egy részének kezelése.

Központi kormányzat (Central government): az állam közigazgatási egységei és az olyan központi kormányzati szervek, amelyek illetékessége kiterjed az ország egész gazdasági területére, a társadalombiztosítási alapokat kezelő szervek kivételével (ESA 2010, 2.114 pont).

Leányvállalatok (Subsidiaries): olyan különálló, bejegyzett egységek, amelyekben egy másik jogalanynak többségi vagy kizárólagos részesedése van.

Monetáris pénzügyi intézmények (MPI-k) a központi bankok kivételével (Monetary financial institutions [MFIs] other than central banks): fogalommeghatározását az 1071/2013/EU rendelet (EKB/2013/33) 1. cikke tartalmazza.

Nem pénzügyi vállalatok (Non-financial corporations): olyan önálló jogi személyiséggel rendelkező gazdasági egységek, amelyek piaci termelők, és amelyek fő tevékenysége a javak előállítása és a nem pénzügyi szolgáltatások nyújtása. Ez a szektor magában foglal nem pénzügyi kvázivállalatokat is (ESA 2010, 2.45–2.54 pont).

Nem rezidens kibocsátók (Non-resident issuers): olyan egységekből állnak, amelyek: a) az adatszolgáltató ország gazdasági területén találhatók, de az adatszolgáltató ország területén nem végeznek egy évig vagy annál hosszabb ideig gazdasági tevékenységet, és nem is szándékoznak ilyet végezni; vagy b) az adatszolgáltató ország gazdasági területén kívül találhatók.

Nem tőzsdei részvények, a befektetési alapok részvényei kivételével (Unlisted shares, excluding investment fund shares): olyan tulajdoni részesedést megtestesítő értékpapírok, amelyeket nem jegyeznek tőzsdén.

Nemzetközi intézmények (International institutions): ide tartoznak a nemzetek feletti és nemzetközi szervezetek, mint az Európai Beruházási Bank, az IMF és a Világbank.

Nyugdíjpénztárak (Pension funds): azok a pénzügyi vállalatok és kvázivállalatok, amelyek fő tevékenysége a biztosított személyek társadalmi kockázatainak és szükségleteinek megosztása (társadalombiztosítás) keretében megvalósuló pénzügyi közvetítés. A nyugdíjpénztárak mint társadalombiztosítási rendszerek nyugdíjjövedelmet, valamint gyakran haláleseti és fogyatékossági juttatásokat is biztosítanak (ESA 2010, 2.105–2.110 pont).

Rövid lejáratú, hitelviszonyt megtestesítő értékpapírok (Short-term debt securities): hitelviszonyt megtestesítő olyan értékpapírok, amelyek eredeti lejárata egy év vagy egy évnél rövidebb; a rövid lejáratú értékpapírokat általában diszkontálva bocsátják ki. Nem tartoznak ebbe az alcsoportba az olyan értékpapírok, amelyek elvileg átruházhatók, de a gyakorlatban ennek nagyon korlátozott a lehetősége.

Tartományi kormányzat és helyi önkormányzat (State and local government): a tartományi kormányzat azokat a közigazgatási szervezeteket jelenti, amelyek elkülönült gazdasági egységek, és a társadalombiztosítási alapok kezelését kivéve, bizonyos kormányzati funkciókat gyakorolnak a központi kormányzati szint alatt és a helyi önkormányzati szint felett. A helyi önkormányzatok olyan közigazgatási egységek, amelyek hatásköre csak az ország gazdasági területének helyi részére terjed ki, a társadalombiztosítási alapokat kezelő szervezek helyi képviseletei kivételével (ESA 2010, 2.115–2.116 pont).

Társadalombiztosítási alapok (Social security funds): azok a központi, tartományi és helyi gazdasági egységek, amelyek fő tevékenysége a társadalmi juttatások biztosítása, és megfelelnek a következő két feltételnek: a) törvény vagy más szabályozás erejénél fogva a lakosság bizonyos csoportjai kötelesek a rendszerben részt venni, vagy abba járulékot fizetni; és b) a társadalombiztosítási járulékok és juttatások megállapítása vagy jóváhagyása a kormányzat felelősségi körébe tartozik, függetlenül felügyeleti szervként vagy munkáltatóként betöltött szerepétől (ESA 2010, 2.117 pont).

Tőzsdei részvények vagy tőzsdén jegyzett részvények, kivéve a befektetési alapok részvényeit/befektetési jegyeit (Listed shares, also referred to as quoted shares, excluding investment fund’s shares/units): olyan tulajdoni részesedést megtestesítő értékpapírok, amelyeket egy tőzsdén jegyeznek. Az adott tőzsde lehet elismert értékpapírtőzsde vagy a másodlagos értékpapírpiac valamilyen más formája. A tőzsdei részvényeket tőzsdén jegyzett részvényeknek is nevezik. A tőzsdei részvények tőzsdei árfolyamának megléte azt jelenti, hogy a napi árfolyamok általában közvetlenül rendelkezésre állnak.

Változó kamatozású értékpapírok (Variable rate issues): olyan szelvényes értékpapírok, amelyek esetén a szelvény vagy a tőke egy független kamatláb vagy index alapján időszakosan korrekcióra kerül.

Zártkörű kibocsátások (Private placements): a tulajdonosi részesedést megtestesítő értékpapírok nyilvános meghirdetés nélküli, egyetlen vagy korlátozott számú vevőnek történő értékesítése.

Zártkörű kibocsátású kötvények (Privately issued bonds): olyan kötvények, amelyek kétoldalú megállapodás értelmében csak egyes befektetők számára állnak rendelkezésre, amennyiben legalább potenciálisan átruházhatók.


(1)  Amennyiben az adatszolgáltatók az ezen iránymutatásban kifejezetten nem szabályozott módszertani kérdéssel szembesülnek, az Európai Unió-beli nemzeti és regionális számlák európai rendszeréről szóló, 2013. május 21-i 549/2013/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet (HL L 174., 2013.6.26., 1. o.) A. mellékletében rögzített, nemzeti és regionális számlák felülvizsgált európai rendszerét (ESA 2010) kell alkalmazniuk.

(*1)  Az „egyéb devizanemekben” minden más devizanemre utal, ideértve az euroövezeten kívüli tagállamok nemzeti devizanemeit.

(*2)  A nem részvény hitelviszonyt megtestesítő értékpapírok a „nem részvény értékpapírok, a pénzügyi derivatívák kivételével”-re utal.

(*3)  A nettó kibocsátások csak akkor szükséges, ha az NKB-k nem tudnak bruttó kibocsátásokat vagy visszaváltásokat továbbítani.

((†))  A tőzsdei részvények a „tőzsdei részvények, a befektetési alapok és pénzpiaci alapok részvényeinek/befektetési jegyeinek kivételével”-re utal.

(2)  Lásd az ESA 2010 2.07 pontját.

(3)  Az Európai Parlament és a Tanács 549/2013/EU rendelete (2013. május 21.) az Európai Unió-beli nemzeti és regionális számlák európai rendszeréről (HL L 174., 2013.6.26., 1. o.).

(4)  A pénzpiaci alapok szektoráról nem történik adatgyűjtés.

(5)  A befektetési alapok szektoráról nem történik adatgyűjtés.

(6)  A gyakorlatban a nyugdíjpénztárak nem bocsátanak ki hitelviszonyt megtestesítő értékpapírokat.

(7)  Lásd az ESA 2010 2.17–2.20 pontját.

(8)  Lásd az ESA 2010 5.102 pontját.

(9)  Az ESA 2010 F.3 kategóriája.

(10)  Az ESA 2010 F.511 kategóriája.

(11)  Az ESA 2010 F.512 kategóriája.

(12)  Az ESA 2010 F.519 kategóriája.

(13)  Az NKB-k az A. csoportot jelentik, a Nemzetközi Fizetések Bankja pedig a B. csoportot.

(14)  Nem számít pénzügyi tranzakciónak; lásd az ESA 2010 5.158 és 6.59 pontját és e melléklet 2. szakasza 5. pontjának b) alpontját.

(15)  A másodlagos piacokon folytatott, tulajdonosváltozással járó tranzakció; nem tartozik ebbe a statisztikába.

(16)  Két pénzügyi tranzakciónak kell tekinteni; lásd az ESA 2010 5.96 és 6.25 pontját és e melléklet 2. szakasza 5. pontja a) alpontjának ii. alpontját.

(17)  A másodlagos piacokon folytatott, tulajdonosváltozással járó tranzakció; nem tartozik ebbe a statisztikába.

(18)  A „névérték”, a „piaci érték” és a „nominálérték” meghatározására vonatkozó további részletekért lásd az ESA 2010 5.90, 7.38 és 7.39 pontját.

(19)   1999. január 1. óta a belföldi rezidensek által euróban kibocsátott értékpapírok tekintetében (az A. csoport egyik része) nincs szükség árfolyam-értékelésre, a belföldi rezidensek által euróban/kapcsolódó nemzeti pénznemben kibocsátott értékpapírokat (az A. csoport másik része) pedig az 1998. december 31-i visszavonhatatlan árfolyamon kell átszámítani euróra.

(20)  Lásd az ESA 2010 6.64 pontját.