(1)

Az uniós gazdasági kormányzás megreformált kerete 2024. április 30-án hatályba lépett. A gazdaságpolitikák hatékony összehangolásáról és a többoldalú költségvetési felügyeletről szóló (EU) 2024/1263 európai parlamenti és tanácsi rendelet (1), a túlzott hiány esetén követendő eljárás végrehajtásáról szóló, módosított 1467/97/EK rendelet (2) és a tagállamok költségvetési keretrendszeréről szóló, módosított 2011/85/EU tanácsi irányelv (3) együttesen a megreformált uniós gazdasági kormányzási keret gerincét képezi. Az új keret célja, hogy reformok és beruházások révén előmozdítsa a rendezett és fenntartható államháztartást, a fenntartható és inkluzív növekedést, valamint a rezilienciát, továbbá megelőzze a túlzott költségvetési hiányt. Emellett előmozdítja a nemzeti felelősségvállalást, fokozott hangsúlyt helyez a középtávra, valamint hatékonyabbá és következetesebbé teszi a szabályok végrehajtását.

(2)

Az új gazdasági kormányzási keret középpontjában a tagállamok által a Tanácsnak és a Bizottságnak benyújtott nemzeti középtávú költségvetési-strukturális tervek állnak. A terveknek két célkitűzést kell teljesíteniük: i. biztosítaniuk kell többek között, hogy az államadósság a kiigazítási időszak végére megalapozottan csökkenő pályán álljon, vagy prudens szinten maradjon, a költségvetési hiány pedig középtávon a GDP 3 %-ában meghatározott referenciaérték alá csökkenjen és e szint alatt maradjon, valamint ii. biztosítaniuk kell az európai szemeszter keretében azonosított fő kihívásokra reagáló, illetve az EU közös prioritásainak érvényesülését elősegítő reformok és beruházások megvalósítását. E célból minden tervnek ismertetnie kell egy, a nettó kiadási (4) pályára vonatkozó középtávú kötelezettségvállalást, amely tényleges költségvetési korlátot állapít meg a terv időtartamára, azaz (a tagállam rendes jogalkotási ciklusától függően) egy négy- vagy ötéves időszakra. Emellett a tervben ki kell fejteni, hogy a tagállam miként fogja biztosítani az európai szemeszter keretében – különösen az országspecifikus ajánlásokban (ideértve adott esetben a makrogazdasági egyensúlyhiány kezelésére szolgáló eljárás keretében megfogalmazott ajánlásokat is) – azonosított fő kihívásokra reagáló reformok és beruházások megvalósítását, továbbá hogy a terv miként fogja elősegíteni a közös uniós prioritások megvalósulását. A költségvetési kiigazítás négyéves időszakra szól, amely legfeljebb három évvel meghosszabbítható, ha a tagállam elkötelezi magát az (EU) 2024/1263 rendeletben meghatározott kritériumoknak megfelelő releváns reformok és beruházások végrehajtása mellett.

(3)

A Bizottságnak a terv benyújtását követően értékelnie kell, hogy az megfelel-e az (EU) 2024/1263 rendeletben foglalt követelményeknek.

(4)

Ezt követően a Tanácsnak a Bizottság ajánlása alapján ajánlást kell elfogadnia, amelyben meghatározza az érintett tagállam nettó kiadási pályáját, és adott esetben jóváhagyja a költségvetési kiigazítási időszak meghosszabbítását alátámasztó reform- és beruházási kötelezettségvállalásokat.

(5)

Románia 2024. október 25-én benyújtotta nemzeti középtávú költségvetési-strukturális tervét a Tanácsnak és a Bizottságnak. A benyújtásra azt követően került sor, hogy a tagállam és a Bizottság megállapodott az (EU) 2024/1263 rendelet 36. cikkében meghatározott határidő meghosszabbításáról. A benyújtási határidőt a Románia által szolgáltatott indokokra tekintettel, a Bizottsággal született megállapodásnak megfelelően hosszabbították meg.

(6)

A Bizottság azzal a céllal, hogy keretet biztosítson a nemzeti középtávú költségvetési-strukturális tervek benyújtásához vezető párbeszédhez, 2024. június 21-én az (EU) 2024/1263 rendelet 9. cikkének megfelelően megküldte Romániának a referenciapályát (5). A Bizottság a referenciapályát október 25-én közzé is tette (6). A referenciapálya kockázatalapú, és biztosítja, hogy az államadósság a költségvetési kiigazítási időszak végére – a kiigazítási időszakon túli további költségvetési intézkedések nélkül – középtávon megalapozottan csökkenő pályán legyen vagy prudens szinten maradjon, továbbá hogy a költségvetési hiány a kiigazítási időszakban a GDP 3 %-a alá csökkenjen, és középtávon e referenciaérték alatt maradjon. Középtáv alatt a kiigazítási időszak végét követő tízéves időszak értendő. Az (EU) 2024/1263 rendelet 6. cikke d) pontjának, valamint 7. és 8. cikkének megfelelően a referenciapálya összhangban van a költségvetési hiányra vonatkozó referenciaértékkel, az államadósság-fenntarthatósági védintézkedéssel és a költségvetési hiányra vonatkozó rezilienciacélú védintézkedéssel is. Románia referenciapályája szerint – a Bizottságnak a 2024. júniusban továbbított előzetes iránymutatás alapjául szolgáló feltételezései alapján, és hétéves kiigazítási időszakkal számolva – a nettó kiadások növekedése nem haladhatja meg az 1. táblázatban szereplő értékeket. Ez a kiigazítási időszak (2025–2031) során a nettó kiadások évi 5,2 %-os, a 2025 és 2028 közötti időszak során pedig a nettó kiadások évi 5,5 %-os átlagos növekedésének felel meg.

1. táblázat: A Bizottság által Románia részére 2024. június 21-én eljuttatott referenciapálya

(7)

Románia és a Bizottság az (EU) 2024/1263 rendelet 12. cikkével összhangban 2024 júliusa és októbere között szakértői szintű párbeszédet folytatott. A párbeszéd középpontjában a Románia által tervezett nettó kiadási pálya és az annak alapjául szolgáló feltételezések, valamint a Románia által a kiigazítási időszak meghosszabbítására vonatkozóan előterjesztett kérelmet alátámasztó, tervezett reform- és beruházási kötelezettségvállalások álltak. A megbeszélések fő témái a következők voltak: az adózás és az adóigazgatás reformja, a mikrovállalkozásokra vonatkozó adórendszer reformja és a kiadási felülvizsgálatok. A párbeszéd során a felek áttekintették az európai szemeszter keretében azonosított fő kihívásokra, valamint a méltányos zöld és digitális átállással, a társadalmi és gazdasági rezilienciával, az energiabiztonsággal és a védelmi képességek kiépítésével kapcsolatos közös uniós prioritásokra reagáló reformok és beruházások tervezett megvalósítását is.

(8)

Románia a tervében szolgáltatott információk szerint az (EU) 2024/1263 rendelet 11. cikkének (3) bekezdésével és 36. cikke (1) bekezdésének c) pontjával összhangban 2024 októberében konzultációt folytatott a civil társadalom és a szociális partnerek képviselőivel. A Románia tervében foglalt információk szerint 2024. október 16-án nyilvános vita kezdődött a tervvel kapcsolatban az üzleti vállalkozások képviselőivel és a civil társadalommal.

(9)

Románia jelenleg túlzotthiány-eljárás alatt áll (7). A Tanács 2020. április 3-án – a Bizottság ajánlására eljárva – az EUMSZ 126. cikkének (6) bekezdése alapján elfogadta az (EU) 2020/509 határozatot arról, hogy Romániában túlzott hiány áll fenn az EUMSZ hiánykritériumának való tervezett meg nem felelés miatt, és az EUMSZ 126. cikkének (7) bekezdésével összhangban ajánlást bocsátott ki a túlzott hiány legkésőbb 2022-ig történő megszüntetésének céljával. Tekintettel arra, hogy a gazdasági aktivitás a Covid19-világjárvány miatt jelentősen visszaesett, a Tanács 2021. június 18-án az EUMSZ 126. cikkének (7) bekezdése alapján felülvizsgált ajánlást fogadott el Romániára vonatkozóan, amelyben 2024-ig meghosszabbította a kiigazítás határidejét. A Bizottság 2021. november 24-én megállapította, hogy Románia az EUMSZ 126. cikkének (7) bekezdése szerinti, 2021. június 18-i tanácsi ajánlásra válaszul eredményes intézkedéseket hozott, és úgy ítélte meg, hogy a túlzotthiány-eljárás keretében nincs szükség további lépésekre. 2023-ban azonban a 2021-ben Romániának címzett tanácsi ajánlás valamennyi részkomponense tekintetében jelentős volt a céloktól való elmaradás. A GDP-arányos költségvetési hiány 6,5 % volt, így jelentősen meghaladta a tanácsi ajánlásban előirányzott 4,4 %-ot, a strukturális kiigazítás messze elmaradt az ajánlott mértéktől, a nettó kiadások növekedése pedig jóval magasabb volt annál.

(10)

A Tanács ezért 2024. július 26-án megállapította, hogy Románia a 2021. június 18-i tanácsi ajánlás nyomán nem hozott eredményes intézkedéseket (8). A Tanács a jelen ajánlással egyidejűleg az EUMSZ 126. cikkének (7) bekezdésén alapuló módosított ajánlást fogadott el a Romániában fennálló túlzott költségvetési hiány megszüntetéséről (9). Az említett ajánlásoknak az új gazdasági kormányzási keretre való áttéréshez igazodó és az által indokolt, egyidejű elfogadása biztosítja az ajánlott kiigazítási pályák közötti összhangot.

(11)

A Bizottság 2024. június 19-én megállapította, hogy Romániában túlzott makrogazdasági egyensúlyhiány áll fenn. Románia mindenekelőtt a külső mérleggel kapcsolatos sebezhetőségekkel szembesül, amelyek főként a nagy és növekvő költségvetési hiányhoz kapcsolódnak, miközben a jelentős ár- és költségnyomások fokozódtak, a szakpolitikai intézkedések pedig gyengék voltak (10).

(12)

A Tanács 2024. október 21-én az európai szemeszter keretében több országspecifikus ajánlást intézett Romániához (11).

(13)

Az (EU) 2024/1263 rendelet 16. cikkével összhangban a Bizottság értékelte a tervet, a következőképpen:

(14)

Romániában 2023-ban 2,4 %-kal nőtt a gazdasági aktivitás, amelynek mozgatórugója a belföldi kereslet volt. Az Európai Bizottság 2024. őszi előrejelzése szerint a gazdasági növekedés 2024-ben várhatóan 1,4 % lesz; a lassulás az ipari termelés, a lakásépítés, az információs technológia és a közlekedési szolgáltatások gyengébb fejlődésére vezethető vissza. A reál-GDP 2025-ben várhatóan 2,5 %-kal nő, ami annak tudható be, hogy a kedvezőbb pénzügyi feltételek hatására rezilienssé válik a magánfogyasztás és felgyorsulnak a magánberuházások. 2026-ban a reál-GDP várhatóan 2,9 %-kal nő, mivel az állami infrastruktúra terén uniós finanszírozással megvalósított beruházások a Helyreállítási és Rezilienciaépítési Eszköz végső szakaszában várhatóan nagymértékben ösztönzik a növekedést. Az előrejelzés által lefedett időszakban (2024–2026) Románia potenciális-GDP-növekedése várhatóan átlagosan 2,2 % lesz, ami a tőkeintenzitás növekedésével és a teljes tényezőtermelékenység javulásával magyarázható. A munkanélküliségi ráta 2023-ban 5,6 % volt, és a Bizottság előrejelzése szerint 2024-ben 5,5 %, 2025-ben 5,5 %, 2026-ban pedig 5,4 % lesz. Az infláció (GDP-deflátor) az előrejelzések szerint a 2023. évi 12,8 %-ról 2024-ben 9,0 %-ra csökken, majd 2025-ben 5,9 %, 2026-ban pedig 5,3 % lesz.

(15)

A költségvetési helyzet alakulását illetően Románia 2023. évi költségvetési hiánya a GDP 6,5 %-ának felelt meg. A mutató értéke az Európai Bizottság 2024. őszi előrejelzése szerint 2024-ben a GDP 8,0 %-a, majd 2025-ben a GDP 7,9 %-a és 2026-ban – változatlan szakpolitikát feltételezve – szintén a GDP 7,9 %-a lesz. Románia 2025. évi költségvetés-tervezete még nem készült el, így azt a Bizottság az előrejelzésben nem tudta figyelembe venni. Az államadósság 2023 végén a GDP 48,9 %-át tette ki. A Bizottság előrejelzése szerint az adósságráta 2024 végére várhatóan a GDP 52,2 %-ára emelkedik. A mutató értéke az előrejelzés szerint 2025 végére a GDP 56,1 %-ára nő, 2026 végére pedig a GDP 59,7 %-ának megfelelő mértékű lesz. Költségvetési előrejelzésében a Bizottság a középtávú tervekben szereplő kötelezettségvállalások közül csak azokat veszi figyelembe, amelyeket hitelt érdemlően bejelentett és kellő részletességgel meghatározott konkrét szakpolitikai intézkedések támasztanak alá.

(16)

Románia nemzeti középtávú költségvetési-strukturális terve a 2025–2028-as időszakra vonatkozik, és hét évre szóló költségvetési kiigazítást irányoz elő.

(17)

A terv tartalmazza az (EU) 2024/1263 rendelet 13. cikkében előírt valamennyi információt.

(18)

Románia a tervben kötelezettséget vállal a 2. táblázatban feltüntetett nettó kiadási pálya követésére, ami 2025-től 2028-ig a nettó kiadások évi 4,8 %-os átlagos növekedését jelenti. Románia emellett reformokra és beruházásokra vonatkozó kötelezettséget vállal a kiigazítási időszak hét évre (2025–2031) történő meghosszabbítása céljából, így a kiigazítási időszakban a nettó kiadások tervezett átlagos növekedése 4,4 %. A Bizottság által 2024. június 21-én megküldött referenciapályához (5,2 %) képest a terv a 2025 és 2031 közötti kiigazítási időszakra vonatkozóan a nettó kiadások alacsonyabb átlagos növekedését irányozza elő. A terv szerint a potenciális-GDP-növekedés a 2024. évi 2,7 %-ról 2031-re fokozatosan, 2,0 %-ra csökken. Emellett a terv azzal számol, hogy a GDP-deflátor növekedési rátája a 2024. évi 7,2 %-ról 2025-ben 5,0 %-ra csökken, majd fokozatosan tovább lassul, és 2031-ben 4,4 % lesz.

2. táblázat: A Románia tervében szereplő nettó kiadási pálya és főbb feltételezések

(19)

Ha a tervben vállalt nettó kiadási pálya és az alapul szolgáló feltételezések megvalósulnak, az államadósság a terv szerint a 2024. évi 52,2 %-ról 2029-re a GDP 62,6 %-ára növekedne, majd 2031-re a GDP 61,4 %-ára csökkenne, amint az a következő táblázatban is szerepel. Az előrejelzés szerint ezután a terv által lefedett időszak végét követő 10 évben az államadósság folyamatosan csökken, és jóval a GDP 60 %-a alá kerül.

3. táblázat: Az államadósság és az államháztartási egyenleg alakulása Románia tervében

A terv értelmében tehát az államadósság-ráta középtávon a Szerződésben a GDP 60 %-ában meghatározott referenciaérték alá kerülne. Ez a terv feltételezései alapján megalapozott, mivel a Bizottság adósságfenntarthatósági elemzése keretében elvégzett valamennyi determinisztikus stresszteszt szerint az adósság 2041-re a GDP 60 %-a alatt lesz. Ezért a tervben foglalt szakpolitikai kötelezettségvállalások és makrogazdasági feltételezések alapján a tervben előterjesztett nettó kiadási pálya eleget tesz az (EU) 2024/1263 rendelet 6. cikkének a) pontjában és 16. cikkének (2) bekezdésében az államadósságra vonatkozóan előírt követelménynek.

(20)

A tervben foglalt nettó kiadási pálya és feltételezések alapján a GDP-arányos költségvetési hiány a 2024. évi 7,9 %-ról 2031-re 2,5 %-ra csökkenne, vagyis ez lenne az első év, amikor nem haladná meg a GDP 3 %-át. A terv értelmében tehát az államháztartási egyenleg a kiigazítási időszak végén (2031) nem lépné túl a GDP 3 %-ában meghatározott referenciaértéket. Emellett a kiigazítási időszakot követő tíz évben (azaz 2041-ig) a költségvetési hiány nem lépné túl a GDP 3 %-át. Ezért a tervben foglalt szakpolitikai kötelezettségvállalások és makrogazdasági feltételezések alapján a tervben előterjesztett nettó kiadási pálya eleget tesz az (EU) 2024/1263 rendelet 6. cikkének b) pontjában és 16. cikkének (2) bekezdésében a költségvetési hiányra vonatkozóan előírt követelménynek.

(21)

A strukturális elsődleges egyenleg változásaként számított költségvetési kiigazítás ütemezése a tervben leírtak alapján lineáris, az (EU) 2024/1263 rendelet 6. cikkének c) pontjában előírtaknak megfelelően. Következésképpen a terv első négy évében a költségvetési kiigazítás mértéke arányos a teljes kiigazítási erőfeszítés mértékével. Ezért a tervben foglalt szakpolitikai kötelezettségvállalások és makrogazdasági feltételezések alapján a tervben előterjesztett nettó kiadási pálya összhangban van az (EU) 2024/1263 rendelet 6. cikkének c) pontjában foglalt, a későbbre ütemezést tiltó védintézkedéssel, valamint a 36. cikke (1) bekezdésének e) pontja szerinti átmeneti rendelkezéssel.

4. táblázat: A strukturális elsődleges egyenleg alakulása Románia tervében

(22)

A tervben meghatározott nettó kiadási pálya összhangban van a túlzott hiány esetén követendő eljárás követelményeivel (különös tekintettel az 1467/97/EK tanácsi rendelet 3. cikke (4) bekezdésének harmadik albekezdésében meghatározott minimális éves strukturális kiigazításra).

(23)

A prevenciós ághoz tartozó, az (EU) 2024/1263 rendelet 8. cikkében meghatározott, a költségvetési hiányra vonatkozó rezilienciacélú védintézkedéssel kapcsolatos követelmény, amely azt hivatott biztosítani, hogy a hiányra vonatkozóan közös mozgástér álljon rendelkezésre a GDP 3 %-ában meghatározott referenciaértékhez képest, nem alkalmazandó Romániára, mivel a terv szerint a hiány csak a kiigazítási időszak utolsó évében csökken a GDP 3 %-a alá.

(24)

A terv értelmében az államadósság a 2027-től 2031-ig tartó időszakban a GDP 60 %-a és 90 %-a között marad. Mivel azonban a terv szerint a költségvetési hiány 2031-ben a GDP 3 %-a alá csökken, ami a kiigazítási időszak végét követő évben a túlzott hiány fennállását megállapító határozat hatályon kívül helyezését eredményezné, a terv által lefedett időszakban nem alkalmazandó az államadósság-fenntarthatósági védintézkedés.

(25)

A terv alapját képező feltételezések eltérnek a Bizottság által június 21-én Romániának továbbított feltételezésektől. A terv a következő öt változó esetében tartalmaz eltérő feltételezéseket: a kiindulási pont (a 2024. évi strukturális elsődleges egyenleg), a potenciális-GDP-növekedés és a reál-GDP növekedése, a GDP-deflátor növekedése, valamint a nemzeti valuta feltételezett leértékelődése. Az alábbiakban bemutatásra kerül a feltételezések közötti különbségek értékelése. Alább felsoroljuk a feltételezések közötti, a nettó kiadások átlagos növekedésére a legjelentősebb hatást gyakorló különbségeket, az egyes különbségek külön-külön történő értékelésével együtt.

A feltételezések fennmaradó eltérései nem gyakorolnak lényeges hatást a nettó kiadások átlagos növekedésére. Összességében a feltételezések közötti eltérések együttesen azt eredményezik, hogy a nettó kiadások átlagos növekedése a referenciapályához képest alacsonyabb a tervben. A Bizottság az ezen ajánlásnak való megfelelés jövőbeli értékelése során figyelembe fogja venni a terv feltételezéseire vonatkozó fenti értékelést.

(26)

A tervben foglalt indikatív költségvetési stratégia szerint a nettó kiadásokra vonatkozó kötelezettségvállalásokat főként a kiadások visszafogása révén fogják végrehajtani. Az elsődleges államháztartási kiadások GDP-hez viszonyított aránya az előrejelzések szerint a 2024. évi 40,6 %-ról 2031-re 34,6 %-ra csökken, ami 7 év alatt 6 százalékpontos változást jelent. Az előrejelzés szerint a kiadások valamennyi kategóriája esetében GDP-arányos csökkenés várható. Ezt a kötelezettségvállalást bizonyos mértékig alátámasztják a tervben ismertetett kiadási reformok (kiadási felülvizsgálatok, nyugdíjreformok, az állami vállalatok irányításának reformja), de a célok eléréséhez határozott végrehajtásra és a tervben foglaltakon felül további intézkedésekre lesz szükség. A szakpolitikai intézkedések részleteit meg kell erősíteni vagy ki kell igazítani, majd számszerűsíteni kell az éves költségvetésekben.

(27)

Ugyanakkor a tervben foglalt indikatív költségvetési stratégia végrehajtását kockázatok övezik. A kötelezettségvállalások jelentős részét az új kormánynak kell megvalósítania. Emellett a munkaügyért és a társadalmi szolidaritásért felelős miniszter 2024. november 20-án bejelentette a nyugdíjak referenciaértékének 12,1 %-os emelését. Ennek következtében a nyugdíjkiadások jóval nagyobb mértékben (GDP-arányosan mintegy 1 %-kal) fognak emelkedni a terv feltételezéséhez – a nyugdíjak nominális értéken történő 2025. évi befagyasztásához – képest.

(28)

Románia a tervben kötelezettséget vállal a potenciális növekedés és a költségvetési fenntarthatóság javítását célzó reformok és beruházások végrehajtására, ezzel alátámasztva a költségvetési kiigazítási időszak négy évről hét évre történő meghosszabbítását. A kiigazítási időszak meghosszabbítását alátámasztó reformok és beruházások a helyreállítási és rezilienciaépítési tervben foglalt egyes kötelezettségvállalásából, a helyreállítási és rezilienciaépítési terv bizonyos, kiegészített kötelezettségvállalásaiból, valamint új reformokból állnak. Ezek a következő intézkedéseket foglalják magukban (lásd még a II. mellékletet):

(29)

Az (EU) 2024/1263 rendelet 14. cikkének (3) bekezdésével összhangban a kiigazítási időszak meghosszabbítását alátámasztó minden egyes reform és beruházás kellően részletes, az időszak elejére ütemezett, határidőhöz kötött és ellenőrizhető.

(30)

A helyreállítási és rezilienciaépítési tervben foglalt, a meghosszabbítást alátámasztó kötelezettségvállalások jelentős, a költségvetési fenntarthatóság javítását és a gazdaság növekedési potenciáljának fokozását célzó reformokat és beruházásokat tartalmaznak. Emellett Románia vállalja, hogy a középtávú költségvetési-strukturális terv tárgyidőszakában folytatja a reformtörekvéseket, és fenntartja a helyreállítási és rezilienciaépítési terv időszakában megvalósított nemzeti finanszírozású beruházások szintjét (lásd az alábbi 5. táblázatot). A kötelezettségvállalást a terv végrehajtási szakaszában végig nyomon fogják követni. Ennek megfelelően a helyreállítási és rezilienciaépítési terv szerinti kötelezettségvállalások figyelembe vehetők a kiigazítási időszak meghosszabbítása tekintetében, az (EU) 2024/1263 rendelet 36. cikke (1) bekezdésének d) pontjában előírtak szerint.

(31)

A meghosszabbítást alátámasztó reformok és beruházások várhatóan a román gazdaság növekedési és rezilienciapotenciáljának fenntartható módon történő javításához vezetnek, az (EU) 2024/1263 rendelet 14. cikke (2) bekezdésének a) pontjában előírtak szerint. A terv nem tartalmaz a reformok és beruházások potenciális növekedésre gyakorolt hatására vonatkozó számszerűsített becsléseket. Az általános nyugdíjrendszer és a különnyugdíjak terén végrehajtott reformok eredményeként azonban idővel várhatóan nő a munkaerő-állomány a reformot nem tartalmazó forgatókönyvhöz képest, és ezáltal javul a potenciális-GDP-növekedés is. Emellett a terv az állami beruházások jelentős bővítését irányozza elő, különösen a terv által lefedett időszak első éveiben: Emellett a terv az állami beruházások jelentős bővítését irányozza elő, különösen a terv által lefedett időszak első éveiben: a 2023. évi 5,4 %-ról 2025-ben a GDP 7,1 %-ára, majd 2026-ban 7,3 %-ára. Ezek a beruházások minden területen – beleértve a kulcsfontosságú infrastruktúrát is – hozzá fognak járulni a gazdaság növekedési potenciáljának és rezilienciájának javításához. A kiadási felülvizsgálatok emellett várhatóan segítik a forrásoknak a növekedést ösztönző prioritásokhoz történő újraelosztását a költségvetésen belül.

(32)

A meghosszabbítást alátámasztó reformok és beruházások várhatóan támogatják a költségvetési fenntarthatóságot, az (EU) 2024/1263 rendelet 14. cikke (2) bekezdésének b) pontjában előírtak szerint. A költségvetés bevételi oldalához kapcsolódó reformok jelentős többletbevételt fognak generálni az államháztartás számára. Amennyiben teljes mértékben végrehajtják az adózás és az adóigazgatás reformját, valamint a mikrovállalkozásokra vonatkozó adórendszer reformját, ezek hatása összesítve a GDP 2,0–2,5 %-a körüli többletbevételt eredményez. A kiadási oldalon a kiadási felülvizsgálatok és az állami/helyi gazdasági szereplők irányításának megerősítését célzó reformok várhatóan a GDP 0,5–1,0 %-ának megfelelő megtakarítással járnak, még ha a tervben szereplő becslések némelyike magasnak is tűnik. Emellett a közszférabeli foglalkoztatottak egységes bérezésére vonatkozó törvény – amennyiben azt a tervben előirányzott keretösszeg betartásával hajtják végre – várhatóan lehetővé teszi, hogy 2024 és 2031 között a közszektorbeli bérköltségek érdemben csökkenjenek, a terv szerint a GDP 1,5 %-ának megfelelő mértékben. Végezetül, az általános nyugdíjrendszer és a különnyugdíjak terén végrehajtott reformok már a terv által lefedett hétéves időszak végére megtakarítást eredményeznek, de a megtakarítások nagy része hosszabb távon fog megvalósulni.

(33)

A meghosszabbítást alátámasztó reformok és beruházások elősegítik a közös uniós prioritások megvalósulását, az (EU) 2024/1263 rendelet 14. cikke (2) bekezdésének c) pontjában előírtak szerint. A meghosszabbítás iránti kérelmet alátámasztó reformok többsége hozzájárul a társadalmi és gazdasági rezilienciához azáltal, hogy biztosítja a költségvetési stabilitást, javítja a közszféra hatékonyságát és előmozdítja a fenntartható gazdasági növekedést. Az adóigazgatás javítására és az alapos kiadási felülvizsgálatok végrehajtására vonatkozó kötelezettségvállalások idővel várhatóan hozzájárulnak ahhoz, hogy a forrásokat olyan prioritásokhoz csoportosítsák át, amelyek előmozdítják a gazdaság teljesítményét és a társadalmi fejlődést. A minimálbér-megállapítási mechanizmus reformja várhatóan biztosítja, hogy a minimálbér szintje megfeleljen a társadalmi és gazdasági prioritásoknak. Az általános nyugdíjrendszer és a különnyugdíjak terén végrehajtott reformok biztosítani fogják a rendszer fenntarthatóságát, és növelni fogják az egyenlőséget és a méltányosságot a nyugdíjak szintjén. Végezetül, az adóigazgatás digitalizációjának javítása a tervek szerint előmozdítja majd a digitális átállást. A meghosszabbítást alátámasztó reformok és beruházások nem kezelik közvetlenül a többi közös uniós prioritást, nevezetesen az energiabiztonság biztosítását és a védelmi képességek kiépítését, bár az előbbi részét képezi Románia helyreállítási és rezilienciaépítési tervének.

(34)

A meghosszabbítást alátámasztó reformok és beruházások az (EU) 2024/1263 rendelet 14. cikke (2) bekezdésének d) pontjában előírtak szerint segítik az európai szemeszter keretében kiadott releváns (12) országspecifikus ajánlások egy részének megvalósulását. Mindenekelőtt a reformok a tervek szerint hozzájárulnak a túlzott hiány kiigazítása és a túlzott egyensúlyhiány kezelése céljából Romániának címzett, a 2023-as ajánlások részét képező költségvetési ajánlás teljesítéséhez. A terv alapjául szolgáló makrogazdasági forgatókönyv szerint a folyó fizetési mérleg hiánya a 2024. évi GDP-arányos 7,7 %-ról 2031-re 4,1 %-ra szűkül. Ez nagyrészt a költségvetési hiány csökkenésének tudható be, amit a meghosszabbított kiigazítási pálya iránti kérelmet alátámasztó reformok is felerősítenek. Az államháztartási kiadások visszafogott növekedése és a prudens jövedelempolitikák (a nyugdíjak és a közszférabeli bérek mérsékelt emelkedése, a minimálbér reformja) várhatóan javítani fogják a versenyképességet.

(35)

A minimálbérreform és a nyugdíjreform a tervek szerint hozzájárul a minimálbér objektív kritériumokon alapuló, a munkahelyteremtéssel és a versenyképességgel összhangban történő megállapításának biztosítását szorgalmazó 2019. évi országspecifikus ajánlások teljesítéséhez. A közkiadások rendszerének átalakítására irányuló reformok (kiadási felülvizsgálatok), valamint a közszférabeli bérrendszer reformja várhatóan segíti majd a közbeszerzés hatékonyságának, valamint a közigazgatás minőségének és eredményességének javítására vonatkozó 2019. és 2020. évi országspecifikus ajánlások teljesítését. Emellett a nyugdíjak és a különnyugdíjak reformja előmozdítja majd az állami nyugdíjrendszer fenntarthatóságának és a második pillérhez tartozó nyugdíjalapok hosszú távú életképességének biztosítására vonatkozó 2019. évi országspecifikus ajánlás teljesítését, míg az adózás és az adóigazgatás reformja hozzá fog járulni a költségvetési fenntarthatóság biztosításáról, valamint az adóügyi megfelelés és az adóbeszedés megerősítéséről szóló, 2019. és 2020. évi országspecifikus ajánlások kezeléséhez. A kiigazítási időszak meghosszabbítását alátámasztó intézkedések többsége várhatóan segíti majd a túlzott költségvetési hiány megszüntetését célzó költségvetési politikák folytatására vonatkozó 2022-es és 2023-as országspecifikus ajánlások teljesítését is.

(36)

A terv biztosítja, hogy a helyreállítási és rezilienciaépítési terv tárgyidőszaka alatt átlagosan megvalósuló nemzeti finanszírozású közberuházások tervezett általános szintje fennmaradjon, az (EU) 2024/1263 rendelet 14. cikkének (4) bekezdésében előírtak szerint.

5. táblázat: Nemzeti finanszírozású közberuházások a tervben (a GDP %-ában)

(37)

Végezetül, úgy tekinthető, hogy a meghosszabbítást alátámasztó reform- és beruházási kötelezettségvállalások összhangban vannak a helyreállítási és rezilienciaépítési tervben és a többéves pénzügyi keret alapján létrejött partnerségi megállapodásban foglalt kötelezettségvállalásokkal, az (EU) 2024/1263 rendelet 14. cikke (2) bekezdésében előírtak szerint. Nevezetesen az (EU) 2024/1263 rendelet követelményeinek megfelelően várhatóan minden egyes kötelezettségvállalás a helyreállítási és rezilienciaépítési terv vagy az európai kohéziós politika keretében Romániával kötött partnerségi megállapodás folytatását vagy kiegészítését jelenti, továbbá az országspecifikus ajánlásokra, valamint egy vagy több közös uniós prioritásra való reagálást szolgálja.

(38)

Következésképpen úgy értékelhető, hogy a kiigazítási időszak meghosszabbítását alátámasztó reformok és beruházások összességében véve teljesítik az (EU) 2024/1263 rendelet 14. cikkében foglalt kritériumokat. A kiigazítási időszak tehát meghosszabbítható négy évről hét évre, amint azt a terv előirányozza.

(39)

A kiigazítási időszak meghosszabbítását alátámasztó reformok és beruházások mellett a terv ismerteti azokat a szakpolitikai szándékokat, amelyek az európai szemeszter keretében – különösen az országspecifikus ajánlásokban, köztük a makrogazdasági egyensúlyhiány kezelésére szolgáló eljárással kapcsolatos ajánlásokban – azonosított kihívások egy részének kezelését, valamint az EU közös prioritásainak megvalósítását célzó egyéb beruházásokra vonatkoznak.

(40)

Ami a méltányos zöld és digitális átállás közös prioritását – többek között az (EU) 2021/1119 rendeletben meghatározott éghajlat-politikai célkitűzéseket – illeti, a terv tartalmaz olyan reformokat és beruházásokat, amelyek – a termelési folyamatok villamosítása és a megújuló hidrogén vagy a megújulóhidrogén-alapú üzemanyagok használatára való átállás révén – a nagy iparágak (acél- és vegyipar) dekarbonizációjának támogatására irányulnak. A program teljes költségvetése 1 milliárd EUR, amelyhez kapcsolódóan a kifizetéseket a 2025–2031-es időszakban kell folyósítani. A programot a kibocsátáskereskedelmi egységek (CO2-kibocsátási egységek) értékesítése révén kell finanszírozni. A terv emellett magában foglal egy olyan beruházási programot, amely a fő öntözési infrastruktúra és a vízelvezetési infrastruktúra helyreállítására irányul (2,3 milliárd EUR, illetve 34 millió EUR). Ezek az intézkedések segíteni fogják a fosszilis tüzelőanyagoktól való függőség csökkentésének és az energetikai átalakulás felgyorsításának szükségességével kapcsolatosan 2022-ben és 2023-ban kiadott országspecifikus ajánlások teljesítését: felgyorsítják a megújuló energia bevezetését, és az új létesítmények piacra lépésének lehetővé tétele érdekében bővítik a hálózati kapacitást. A terv nem ismerteti a zöld és digitális átállás méltányosságával kapcsolatos szempontokat.

(41)

Ami a társadalmi és gazdasági rezilienciára, többek között a szociális jogok európai pillérére vonatkozó közös prioritást illeti, a terv tartalmaz egy új állami támogatási programot, amely a regionális fejlesztés támogatására irányul: nagyszabású csúcstechnológiai beruházási projekteket irányoz elő, és előmozdítja a legkedvezőtlenebb helyzetű régiók gazdasági tevékenységének diverzifikációját. Az erre elkülönített teljes költségvetés 450 millió EUR-t tesz ki. A terv emellett tartalmaz egy olyan állami támogatási programot, amely vissza nem térítendő támogatást és adókedvezményt biztosít stratégiai beruházásokhoz, továbbá azok előmozdítására igazgatási egyszerűsítő intézkedéseket vezet be (az engedélyezési határidők rövidítése, az állami vagy helyi hatóságok tulajdonában levő földterületek közvetlen átruházása a köz- vagy magánszférában megvalósítandó beruházások számára, a beruházásokhoz szükséges közlekedési és közüzemi infrastruktúra biztosítása). A program teljes költségvetése 1 milliárd EUR, amelyhez kapcsolódóan a kifizetéseket a 2025–2031-es időszakban kell folyósítani. A program keretében nyújtott támogatásból a következő ágazatok részesülhetnek: az élelmiszeripar, a vegyipar, a gyógyszeripar, a kohászati ipar, a védelmi ipar, a fémfeldolgozó ipar, gépek és létesítmények építése, gépek és berendezések, valamint elektromos készülékek gyártása. Ezek az intézkedések hozzá fognak járulni a vállalkozások érdekében a gazdaságnak nyújtandó likviditási támogatásra vonatkozó 2020. évi országspecifikus ajánlás teljesítéséhez.

(42)

Az energiabiztonsággal kapcsolatos közös prioritást illetően a terv megemlíti, hogy Románia részt vesz az Európa energiabiztonságának növelését célzó transznacionális energiaszállítási infrastruktúra fejlesztésére irányuló kezdeményezésekben, beleértve a Déli Gázfolyosót, a Bulgáriát, Romániát, Magyarországot és Ausztriát összekötő BRUA folyosót és a Transzbalkán folyosót.

(43)

A védelmi képességekkel kapcsolatos közös prioritást illetően a terv új kezdeményezéseket említ, amelyek általános jogi hátteret biztosítanak a jelentős hatással járó feldolgozóipari beruházások megvalósítását segítő eszközök létrehozásához. Az egyik ilyen eszköz a többek között a védelmi ipar számára biztosított állami támogatási program.

(44)

A terv szolgál némi információval a kohéziós alapokkal és a román helyreállítási és rezilienciaépítési tervvel mutatott következetességről és – adott esetben – kiegészítő jellegről, valamint a Románia számára nyújtott előnyeikről. Hangsúlyozza a tagállami és az uniós források komplementaritását, különösen a kulcsfontosságú infrastrukturális és vidékfejlesztési projektek esetében, továbbá azt, hogy az európai források felhasználásának sikeressége az uniós alapok, valamint a Románia konszolidált általános költségvetéséből biztosított források hatékony kezelésétől függ.

(45)

A terv áttekintést nyújt az EU közös prioritásaihoz kapcsolódó romániai közberuházási szükségletekről. Ami a méltányos zöld és digitális átállást illeti, a terv hivatkozik az ipari termelési folyamatoknak a termelési folyamatok villamosítása és a megújuló hidrogén vagy a megújulóhidrogén-alapú üzemanyagok használatára való átállás révén történő dekarbonizációját célzó támogatási programra. A társadalmi és gazdasági rezilienciával és a szociális jogok európai pillérével kapcsolatban a terv a következők végrehajtásának szükségességére utal: a fő öntözési infrastruktúra helyreállítására irányuló beruházási program, a feldolgozóiparra irányuló beruházási projektek előmozdítását célzó állami támogatási program, valamint a regionális fejlesztést biztosító beruházások, többek között nagyszabású beruházási projektek. A védelmi képességek kiépítésével összefüggésben a terv arról számol be, hogy maradéktalanul végre kell hajtani a stratégiai beruházásokra vonatkozó állami támogatási programot, amely – többek között a védelmi ágazat számára biztosítandó – vissza nem térítendő támogatásokat, adókedvezményeket és egyéb támogatási formákat foglal magában.

(46)

Összességében a Bizottság úgy véli, hogy Románia terve eleget tesz az (EU) 2024/1263 rendelet követelményeinek.

(47)

A Tanács üdvözli Románia középtávú költségvetési-strukturális tervét, és úgy véli, hogy annak teljes körű végrehajtása elősegítené a rendezett államháztartás biztosítását, az államadósság fenntarthatóságának támogatását, valamint a fenntartható és inkluzív növekedést.

(48)

A Tanács tudomásul veszi a tervnek a Bizottság általi értékelését. Mindazonáltal a Tanács felkéri a Bizottságot, hogy a jövőbeli tervek értékelését egy, a tanácsi ajánlásokra vonatkozó bizottsági ajánlásoktól elkülönülő dokumentumban nyújtsa be.

(49)

A Tanács tudomásul veszi a Bizottságnak a nettó kiadási pályára vonatkozó értékelését és a tervben szereplő főbb makrogazdasági feltételezéseket, többek között a Bizottság előzetes iránymutatásával összefüggésben, valamint a terv szerinti nettó kiadási pályának a költségvetési hiányra és az államadósságra gyakorolt hatásait. A Tanács tudomásul veszi a Bizottság azon értékelését, amely szerint a makrogazdasági és költségvetési feltételezések, bár helyenként – többek között az aktualizált makrogazdasági és költségvetési adatok figyelembevétele céljából – eltérnek a Bizottság feltételezéseitől, összességében kellően indokoltak és megalapozott gazdasági érveken alapulnak. A Tanács tudomásul veszi a terv átfogó költségvetési stratégiáját és a kilátásokkal kapcsolatos kockázatokat, amelyek befolyásolhatják a makrogazdasági forgatókönyvnek és az alapul szolgáló feltételezéseknek a realizálódását, valamint a terv szerinti nettó kiadási pálya megvalósulását. A Tanács megállapítja továbbá, hogy a geopolitikai kockázatok nyomást gyakorolhatnak a védelmi kiadásokra.

(50)

A Tanács elvárja, hogy Románia készen álljon arra, hogy nettó kiadási pályája megvalósításának biztosítása érdekében szükség szerint kiigazítsa költségvetési stratégiáját. A Tanács úgy határoz, hogy szorosan nyomon fogja követni a gazdasági és költségvetési fejleményeket, beleértve a terv szerinti forgatókönyv alapjául szolgáló fejleményeket is.

(51)

A Tanács úgy véli, hogy a költségvetési felügyelet következő fordulója előtt kellő időben további megbeszélésekre van szükség annak érdekében, hogy közös megegyezés szülessen a kumulált nettó kiadásnövekedési rátáknak az éves felügyeletre gyakorolt hatásairól.

(52)

A Tanács jóváhagyja a Románia által a kiigazítási időszak meghosszabbítását alátámasztó középtávú tervben előterjesztett reform- és beruházási kötelezettségvállalásokat, és üdvözli a növekedésre és a költségvetési fenntarthatóságra gyakorolt hatás számszerűsítésére irányuló erőfeszítéseket. A Tanács egyetért a Bizottsággal abban, hogy a Románia által benyújtott reform- és beruházási kötelezettségvállalások alapos indokkal szolgálnak a kiigazítási időszak négy évről hét évre történő meghosszabbításához. A Tanács nyugtázza a Bizottság azon értékelését, amely szerint a meghosszabbítást alátámasztó reformok és beruházások összességében véve teljesítik az (EU) 2024/1263 rendelet 14. cikkében foglalt kritériumokat, figyelembe véve az (EU) 2024/1263 rendelet 36. cikkének (1) bekezdésének d) pontjában foglalt átmeneti rendelkezést is. A Tanács nyugtázza a Bizottság azon értékelését, amely szerint a reform- és beruházási kötelezettségvállalások várhatóan fenntartható módon javítani fogják a gazdaság növekedési potenciálját és rezilienciáját, és támogatni fogják a költségvetés fenntarthatóságát. A Tanács azt ajánlja Romániának, hogy a kiigazítási időszak meghosszabbításának fenntartása érdekében maradéktalanul hajtsa végre a reform- és beruházási kötelezettségvállalásokat.

(53)

A Tanács tudomásul veszi a Bizottság által nyújtott azon tájékoztatást, amelyben a Bizottság – a kiigazítási időszak meghosszabbítását alátámasztó reformok és beruházási kötelezettségvállalások értékelése mellett – ismerteti az európai szemeszter keretében azonosított főbb kihívásokra való reagálást célzó reformokat és az említett kihívásokra való reagálást célzó beruházásokkal kapcsolatos szükségleteket és szándékokat, és hangsúlyozza, hogy biztosítani kell e reformok és beruházások megvalósítását. A Tanács a Bizottság által benyújtott jelentések alapján értékelni fogja ezeket a reformokat és beruházásokat, és az európai szemeszter keretében nyomon fogja követni azok végrehajtását.

(54)

A Tanács várakozással tekint az elért eredményekről szóló, Románia által benyújtandó éves jelentések elé, amelyeknek tájékoztatást kell tartalmazniuk különösen a Tanács által meghatározott nettó kiadási pálya megvalósítása, a szélesebb körű reformoknak és beruházásoknak az európai szemeszter keretében történő végrehajtása, valamint a kiigazítási időszak meghosszabbítását alátámasztó reformok és beruházások végrehajtása terén elért haladásról.

(55)

Helyénvaló, hogy a Tanács az (EU) 2024/1263 rendelet 17. cikkével összhangban a tervben foglalt nettó kiadási pályát javasolja a Romániának címzett ajánlásában, és jóváhagyja a kiigazítási időszak hét évre történő meghosszabbítását alátámasztó reformokat és beruházásokat,

1.

2.