L_202601073HU.000101.fmx.xml

MELLÉKLET

1. RÉSZ

Az (EU) 2023/361 felhatalmazáson alapuló rendelet VIII., X., XI. és XIV. melléklete a következőképpen módosul:

A VIII. melléklet 1. részének 1. pontja helyébe a következő szöveg lép:

„1.	A vakcinázási körzet mérete: A fertőzött létesítmény legalább 50 km-es sugarú körzete vagy körvakcinázás esetén a kitörés területe körüli 20–50 km-es körzet.”

A VIII. melléklet 3. része 3. pontja első két mondatának helyébe a következő szöveg lép:

„3. Az eltérés engedélyezésének feltételei a 13. cikk (2) bekezdésének b) pontja, a 13. cikk (3) bekezdése és a 13. cikk (4) bekezdése szerint. Az állatok és az azokból származó termékek következő mozgatása engedélyezhető:”.

3.	A VIII. melléklet 4. részében a „helyreállítási” szó helyébe a „várakozási” szó lép.

A X. melléklet 1. részének 4. pontja helyébe a következő szöveg lép:

„4.	Minimális átoltottság: Az átoltottságnak el kell érnie a vakcinázási körzetben található célállatok legalább 80 %-át kitevő, a vakcinázási körzetben található létesítmények legalább 95 %-át.”

A X. melléklet 3. része helyébe a következő szöveg lép:

„3. RÉSZ

AZ ÁLLATOK ÉS TERMÉKEK MOZGATÁSÁNAK TILALMÁRA, VALAMINT A 13. CIKK SZERINTI ELTÉRÉS MEGADÁSÁRA VONATKOZÓ EGYEDI FELTÉTELEK AZON VAKCINÁZÁSI KÖRZETBEN, AHOL A KISKÉRŐDZŐK PESTISÉNEK MEGELŐZÉSÉRE ÉS AZ ELLENE VALÓ VÉDEKEZÉSRE SZOLGÁLÓ SÜRGŐSSÉGI VÉDŐVAKCINÁZÁST VÉGEZNEK

Mozgatási tilalom hatálya alá tartozó állatok és azokból származó termékek

A vakcinázási körzetekben található ugyanazon állatok és termékek, mint amelyekre az (EU) 2020/687 felhatalmazáson alapuló rendelet 27. cikke szerint, a kiskérődzők pestisének kitörése esetén létrehozott védő- és felügyeleti körzetekben található létesítményekben korlátozások vonatkoznak, és ugyanazon korlátozások mellett.

Gyűjtési tilalom alá eső szaporítóanyagok: a jegyzékbe foglalt fajokhoz tartozó állatok spermája, petesejtjei és embriói.

Az eltérés engedélyezésének feltételei a 13. cikk (2) bekezdésének b) pontja, a 13. cikk (3) bekezdése és a 13. cikk (4) bekezdése szerint. Az állatok és az azokból származó termékek következő mozgatása engedélyezhető:

3.1.

Vakcinázott állatoknak és az azokból származó termékeknek a vakcinázási körzetben található létesítményekből történő mozgatása az (EU) 2020/687 felhatalmazáson alapuló rendelet 43. cikkében előírtakkal azonos általános feltételek mellett, és kizárólag a felügyeleti körzet vonatkozásában az említett rendelet 44., 45., 48., 49., 51. és 53. cikkének hatálya alá tartozó esetekben és az e cikkekben foglaltakkal megegyező általános és egyedi feltételekkel.

3.2.

Vakcinázott állatok és azokból származó termékek mozgatása a vakcinázási körzetben található létesítményekből feltéve, hogy az adott létesítményekben már nem tartanak vakcinázott állatokat.

3.3.

Vakcinázott állatok és azokból származó termékek mozgatása a vakcinázási körzetben található létesítményekből 2 évvel a vakcinázás befejezését követően.”

A X. melléklet 4. része helyébe a következő szöveg lép:

„4. RÉSZ

SÜRGŐSSÉGI VÉDŐVAKCINÁZÁST KÖVETŐ VÁRAKOZÁSI IDŐSZAKOK KISKÉRŐDZŐK PESTISE ESETÉN

Az illetékes hatóság a vakcinázási körzetben a következő időpontig fenntartja a 3. részben előírt feltételeket:

Várakozási időszak	A kiskérődzők pestisétől való mentesség várakozási időszak alatti bizonyítása céljából végrehajtandó felügyelet típusa
Az összes vakcinázott állat levágását vagy leölését követően 6 hónap	Klinikai és laboratóriumi felügyelet (kórokozók azonosítása és antitestek kimutatása) a 9. cikk (1) bekezdése c) pontjának ii–iv. alpontja szerint
Az utolsó vakcinázást követően 24 hónap	Klinikai és laboratóriumi felügyelet (kórokozók azonosítása és antitestek kimutatása) a 9. cikk (1) bekezdése c) pontjának ii–iv. alpontja szerint”.

A XI. melléklet 3. része helyébe a következő szöveg lép:

„3. RÉSZ

AZ ÁLLATOK ÉS TERMÉKEK MOZGATÁSÁNAK TILALMÁRA, VALAMINT A 13. CIKK SZERINTI ELTÉRÉS MEGADÁSÁRA VONATKOZÓ EGYEDI FELTÉTELEK AZON VAKCINÁZÁSI KÖRZETBEN, AHOL AZ AFRIKAI LÓPESTIS MEGELŐZÉSÉRE ÉS AZ ELLENE VALÓ VÉDEKEZÉSRE SZOLGÁLÓ SÜRGŐSSÉGI VÉDŐVAKCINÁZÁST VÉGEZNEK

Mozgatási tilalom hatálya alá tartozó állatok és azokból származó termékek

Lófélék és szaporítóanyagaik.

Gyűjtési tilalom alá eső szaporítóanyagok: nincsenek.

3.1.

A vakcinázott lófélék azon létesítményből történő mozgatása, ahol a vakcinázás végrehajtásakor tartották őket, feltéve, hogy:

a)	a mozgatás előtt több mint 40 nappal vakcinázták őket;

b)	átestek az (EU) 2020/688 felhatalmazáson alapuló rendelet 91. cikke (1) bekezdésének a) pontjában említett előzetes azonossági ellenőrzésen és klinikai vizsgálaton;

c)	a klinikai vizsgálat napján nem mutatták az afrikai lópestis klinikai tüneteit;

d)	transzponder segítségével azonosítják őket, és az afrikai lópestis elleni védőoltásról nyilvántartást vezetnek az egész élettartamra szóló, egyedi azonosító okmányukban, valamint az (EU) 2016/429 rendelet 109. cikke (1) bekezdésének d) pontjában említett számítógépes adatbázisban;

a mozgatást megelőző legalább 14 napos időszakban az (EU) 2020/689 felhatalmazáson alapuló rendelet 2. cikkének 18. pontjában meghatározott vektorvédett létesítményben tartották őket, és ezen időszak végén az afrikai lópestisre vonatkozó kórokozó-azonosítási tesztnek vetették alá őket, amely kedvező eredményt adott;

vagy

ii.	a mozgatást megelőzően legalább 40 napig vektorvédett létesítményben tartották őket;

f)	védve vannak a vektorok támadása ellen.”

A XI. melléklet 4. része helyébe a következő szöveg lép:

„4. RÉSZ

SÜRGŐSSÉGI VÉDŐVAKCINÁZÁST KÖVETŐ VÁRAKOZÁSI IDŐSZAKOK AFRIKAI LÓPESTIS ESETÉN

Az illetékes hatóság a vakcinázási körzetben a következő időpontig fenntartja a 3. részben előírt feltételeket:

Várakozási időszak	Az afrikai lópestistől való mentesség várakozási időszak alatti bizonyítása céljából végrehajtandó felügyelet típusa
Az utolsó állat vakcinázását követően 12 hónap és az utolsó kitörést követően 2 év	Klinikai és laboratóriumi felügyelet (kórokozók azonosítása és antitestek kimutatása DIVA vakcina alkalmazása esetén) a 9. cikk (1) bekezdése c) pontjának ii–iv. alpontja szerint”.

A XIV. melléklet 3. részének 3. pontja helyébe a következő szöveg lép:

„3.

Vakcinázott baromfinak, fogságban tartott madaraknak és az azokból származó termékeknek a vakcinázási körzeten belül és kívül történő mozgatása, kizárólag az (EU) 2020/687 felhatalmazáson alapuló rendelet 28., 29., 30., 31., 33., 34. és 37. cikkének hatálya alá tartozó esetekben és az e cikkekben foglaltakkal megegyező általános és egyedi feltételekkel.”

10.

A XIV. melléklet 4. része helyébe a következő szöveg lép:

„4. RÉSZ

SÜRGŐSSÉGI VÉDŐVAKCINÁZÁST KÖVETŐ VÁRAKOZÁSI IDŐSZAKOK NEWCASTLE-BETEGSÉG ESETÉN

Az illetékes hatóság a vakcinázási körzetben a következő időpontig fenntartja a 3. részben előírt feltételeket:

Várakozási időszak	A Newcastle-betegségtől való mentesség várakozási időszak alatti bizonyítása céljából végrehajtandó felügyelet típusa
3 hónap a sürgősségi védővakcinázás befejezését követően, vagy az (EU) 2020/687 felhatalmazáson alapuló rendelet 21. cikkének megfelelően létrehozott, korlátozás alatt álló körzeteknek az említett felhatalmazáson alapuló rendelet 55. cikke szerinti megszüntetését követően, attól függően, hogy melyik következik be később.	Klinikai és laboratóriumi felügyelet (kórokozók azonosítása és antitestek kimutatása) a 9. cikk (1) bekezdése c) pontjának ii–iv. alpontja szerint”.

2. RÉSZ

Az (EU) 2023/361 felhatalmazáson alapuló rendelet VII., IX., XII. és XIII. melléklete a következőképpen módosul:

A VII. melléklet helyébe a következő szöveg lép:

„

VII. MELLÉKLET

Ragadós száj- és körömfájás

1. RÉSZ

A RAGADÓS SZÁJ-ÉS KÖRÖMFÁJÁS MEGELŐZÉSÉRE ÉS AZ ELLENE VALÓ VÉDEKEZÉSRE SZOLGÁLÓ SÜRGŐSSÉGI VÉDŐVAKCINÁZÁS VÉGREHAJTÁSÁRA VONATKOZÓ EGYEDI FELTÉTELEK

Az alkalmazandó vakcinatípus: Inaktivált vakcinák; élő, attenuált vakcinák nem alkalmazhatók.

A vakcinázási körzet és a vakcinázási körzet körüli övezet mérete:

2.1.

Vakcinázási körzet: Nincsenek konkrét szabályok.

2.2.

A vakcinázási körzet körüli övezet: A vakcinázási körzet körüli övezetnek a vakcinázási körzet határvonalától legalább 10 km szélességben kell húzódnia.

Minimális átoltottság: A vakcinázási körzeten belül a terjedő vírustörzs, a létesítmények biológiai védelmi hatékonysága és az állatsűrűség alapján kiigazítandó. Alapszabályként az átoltottságnak a vakcinázási körzetben található létesítmények legalább 80 %-ára, valamint – minden állatfaj esetében – a vakcinázásra kiválasztott létesítményekben tartott célállatok 80 %-ára ki kell terjednie.

Célállatok/célfajok: Az (EU) 2018/1882 végrehajtási rendelet szerint jegyzékbe foglalt fajok.

2. RÉSZ

A RAGADÓS SZÁJ-ÉS KÖRÖMFÁJÁS MEGELŐZÉSÉRE ÉS AZ ELLENE VALÓ VÉDEKEZÉSRE SZOLGÁLÓ SÜRGŐSSÉGI VÉDŐVAKCINÁZÁS ALATT A VAKCINÁZÁSI KÖRZETBEN ÉS A VAKCINÁZÁSI KÖRZET KÖRÜLI ÖVEZETBEN VÉGREHAJTANDÓ MEGERŐSÍTETT KLINIKAI ÉS LABORATÓRIUMI FELÜGYELETRE VONATKOZÓ EGYEDI FELTÉTELEK

A vakcinázási körzetben megerősített klinikai és laboratóriumi felügyeletet kell végrehajtani, amely legkorábban 30 nappal a sürgősségi védővakcinázás befejezését követően kezdődik. Ez a felügyelet az alábbiakat foglalja magában:

Az alábbi klinikai vizsgálati típusok egyike:

a)	a jegyzékbe foglalt fajokhoz tartozó összes tartott állat klinikai vizsgálata a vakcinázási körzetben található valamennyi létesítményre kiterjedően;

b)	olyan meghatározott fajok célzott klinikai vizsgálata, amelyeknél valószínűsíthető, hogy egyértelmű klinikai tüneteket mutatnak, ha az illetékes hatóság a kockázatértékelés pozitív eredménye alapján ilyen vizsgálat elvégzéséről dönt.

Laboratóriumi vizsgálat az alábbiak szerint:

a ragadós száj-és körömfájás vírusának nem strukturális fehérjéi ellen termelődött antitestek kimutatására szolgáló vizsgálatok, amelyeket a jegyzékbe foglalt fajokhoz tartozó, vakcinázott állatoktól és azok nem vakcinázott utódaiktól vett mintákon végeznek az azon vakcinázási körzetben található valamennyi létesítményben, ahol a vakcinázást végrehajtották; a mintanagyságot úgy kell kiszámítani, hogy a létesítményen belül 95 %-os megbízhatósággal észlelhető legyen a legfeljebb 5 %-os előfordulási gyakoriság mind a vakcinázott, mind pedig a nem vakcinázott állatok esetében;

vizsgálatok, akár a ragadós száj- és körömfájás vírusának nem strukturális fehérjéi ellen termelődött antitestek kimutatására irányuló próbával, akár más jóváhagyott módszerrel, amelyhez a mintákat az (EU) 2020/687 felhatalmazáson alapuló rendelet I. mellékletével összhangban gyűjtik a vakcinázási körzetben található összes olyan létesítményből, ahol nem végeztek vakcinázást;

c)	amennyiben az érintett létesítményekbe az újratelepítésük részeként bevitt állatokat szentinelállatokként használnak, figyelembe kell venni a fertőzött létesítmények állatokkal való újratelepítésére vonatkozóan az (EU) 2020/687 felhatalmazáson alapuló rendeletben meghatározott feltételeket.

3. RÉSZ

AZ ÁLLATOK ÉS TERMÉKEK MOZGATÁSÁNAK TILALMÁRA, VALAMINT A 13. CIKK SZERINTI ELTÉRÉS MEGADÁSÁRA VONATKOZÓ EGYEDI FELTÉTELEK AZON VAKCINÁZÁSI KÖRZETEKBEN, AHOL A RAGADÓS SZÁJ-ÉS KÖRÖMFÁJÁS MEGELŐZÉSÉRE ÉS AZ ELLENE VALÓ VÉDEKEZÉSRE SZOLGÁLÓ SÜRGŐSSÉGI VÉDŐVAKCINÁZÁST VÉGEZNEK

Mozgatási tilalom hatálya alá tartozó állatok és azokból származó termékek

a)	a vakcinázási körzetben található létesítményekből származó, jegyzékbe foglalt fajokhoz tartozó állatok;

b)	vakcinázott állatokból nyert friss hús, nyers tej és kolosztrum;

c)	vakcinázott állatokból nyert tejből és kolosztrumból készült tejtermékek és kolosztrumalapú termékek;

Gyűjtési tilalom alá eső szaporítóanyagok: a vakcinázási körzetben található, szaporítóanyaggal foglalkozó engedélyezett létesítményekben tartott, jegyzékbe foglalt fajokhoz tartozó donor állatokból származó, mesterséges megtermékenyítésre szánt sperma.

Az eltérés engedélyezésének feltételei a 13. cikk (2) bekezdésének b) pontja, a 13. cikk (3) bekezdése és a 13. cikk (4) bekezdése szerint

3.1.

A sürgősségi védővakcinázás kezdetétől az annak befejezését követő legalább 30 nap elteltéig a következők engedélyezhetők:

a jegyzékbe foglalt fajokhoz tartozó, tartott állatoknak vágás céljából a vakcinázási körzetben található létesítményekből a vakcinázási körzeten belül vagy ahhoz a lehető legközelebb található vágóhídra történő mozgatása ugyanazon a tagállamon belül, az (EU) 2020/687 felhatalmazáson alapuló rendelet 24. cikkében, 28. cikkének (2), (3), (4), (5) és (7) bekezdésében, valamint 29. cikkének (1) és (2) bekezdésében megállapítottakkal azonos feltételek mellett;

vakcinázott állatokból nyert friss hús és nyers tej mozgatása az (EU) 2020/687 felhatalmazáson alapuló rendelet 24. cikkében, 28. cikke (2), (3), (4), (6) és (7) bekezdésében, 33. cikke (1) bekezdésének a) pontjában, valamint 33. cikkének (2) bekezdésében megállapítottakkal azonos feltételek mellett;

vakcinázott állatokból nyert tejből előállított tejtermékek mozgatása, amennyiben azok átestek az (EU) 2020/687 felhatalmazáson alapuló rendelet VII. mellékletének megfelelően egy, a ragadós száj- és körömfájás elleni hatékony kezelésen, és csak akkor, ha az előállítási folyamat, a tárolás és a szállítás során elkülönítették őket az e rendelet értelmében a vakcinázási körzeten kívülre történő feladásra nem jogosult termékektől;

a vakcinázási körzetben található, szaporítóanyaggal foglalkozó engedélyezett létesítményekben tartott, a jegyzékbe foglalt fajokhoz tartozó donorállatoktól származó sperma gyűjtése mesterséges megtermékenyítés céljából fagyasztott sperma előállításához, a következő feltételekkel:

i.	gondoskodni kell arról, hogy az ezen időszak alatt gyűjtött spermát legalább 30 napig elkülönítve tárolják;

ii.

a sperma feladását megelőzően az alábbiak valamelyike teljesül:

—	a donor állatot nem vakcinázták, és az (EU) 2020/687 felhatalmazáson alapuló rendelet 32. cikkének b) és c) pontjában meghatározott feltételekkel megegyező feltételek teljesülnek, vagy

—	a donor állatot vakcinázták, miután a vakcinázást megelőzően a ragadós száj- és körömfájás vírusa ellen termelődött antitestek kimutatására irányuló laboratóriumi vizsgálat negatív eredménnyel zárult, valamint

—

negatív eredményt adott a vírus vagy a vírusgenom kimutatására irányuló laboratóriumi vizsgálat, vagy a ragadós száj- és körömfájás vírusának nem strukturális fehérjéi ellen termelt antitestek kimutatására irányuló jóváhagyott vizsgálat, amelyet a karanténidőszak letelte után végeztek el a szaporítóanyaggal foglalkozó engedélyezett létesítményben az adott időpontban jelen lévő, jegyzékbe foglalt fajokhoz tartozó összes állattól vett spermamintákon, valamint

—	a sperma megfelel az (EU) 2020/686 felhatalmazáson alapuló rendelet II. melléklete 5. része I. fejezetének 3. pontjában meghatározott feltételeknek.

3.2.

A sürgősségi védővakcinázás befejezését követően legkorábban 30 nappal kezdődő és az e melléklet 2. részében előírt speciális felügyelet befejezéséig tartó időszakban a következők engedélyezhetők:

a jegyzékbe foglalt fajokhoz tartozó, a vakcinázási körzetben tartott állatoknak vágás céljából a vakcinázási körzeten belül vagy kívül, de ugyanazon a tagállamon belül található vágóhídra történő mozgatása, az (EU) 2020/687 felhatalmazáson alapuló rendelet 24. cikkében, valamint 28. cikkének (5) bekezdésében megállapítottakkal azonos feltételek mellett;

a jegyzékbe foglalt fajokhoz tartozó, sertésféléktől eltérő vakcinázott patásokból származó friss hús mozgatása, a belsőségeket ide nem értve, ha a friss hús:

—	megfelel az (EU) 2020/687 felhatalmazáson alapuló rendelet 28. cikkének (6) bekezdésében előírtakkal azonos feltételeknek,

—	ki lett csontozva, és a főbb hozzáférhető nyirokcsomókat eltávolították belőle,

—	olyan hasított test vagy olyan hasított testből származik, amelyet legalább 24 órán keresztül 2 °C-nál magasabb hőmérsékleten érleltek, és a Longissimus dorsi izom közepén rögzített pH-érték 6,0-nél kisebb volt;

c)	a vakcinázási körzeten kívül tartott és levágott, a jegyzékbe foglalt fajokhoz tartozó, sertésféléktől eltérő patásokból származó friss hús mozgatása;

vakcinázott és ezen időszakban levágott sertésfélékből nyert friss hús (a belsőségeket ide nem értve) mozgatása, ha a hús előállítása az (EU) 2020/687 felhatalmazáson alapuló rendelet 24. cikkében, 28. cikke (2), (3), (4), (6) és (7) bekezdésében, 33. cikke (1) bekezdésének a) pontjában, valamint 33. cikkének (2) bekezdésében megállapított feltételek mellett történt;

vakcinázott állatokból származó nyers tej mozgatása az (EU) 2020/687 felhatalmazáson alapuló rendelet 24. cikkében, 28. cikke (2), (3), (4), (6) és (7) bekezdésében, 33. cikke (1) bekezdésének a) pontjában, valamint 33. cikke (2) bekezdésének b) pontjában megállapítottakkal azonos feltételek mellett;

vakcinázott állatokból nyert tejtermékek mozgatása, amennyiben az adott tejtermékek átestek az (EU) 2020/687 felhatalmazáson alapuló rendelet VII. mellékletének megfelelően egy, a ragadós száj- és körömfájás elleni hatékony kezelésen, és csak akkor, ha az előállítási folyamat, a tárolás és a szállítás során elkülönítették őket az e rendelet értelmében a vakcinázási körzeten kívülre történő feladásra nem jogosult termékektől;

g)	a vakcinázási körzetben található, szaporítóanyaggal foglalkozó engedélyezett létesítményekben tartott, a jegyzékbe foglalt fajokhoz tartozó donorállatoktól származó sperma gyűjtése mesterséges megtermékenyítés céljából a 3.1. pont d) alpontjában szereplő feltételek mellett.

3.3.

Az e melléklet 2. részében előírt különleges felügyelet befejezését követően a következők engedélyezhetők:

a jegyzékbe foglalt fajokhoz tartozó, nem vakcinázott állatoknak a vakcinázási körzeten belül vagy kívül, de ugyanazon a tagállamon belül történő mozgatása, a következő rendelkezésekkel összhangban:

i.	a berakodást megelőző 24 órában a létesítményben lévő, jegyzékbe foglalt fajokhoz tartozó összes állatot klinikai vizsgálatnak vetették alá, és azok nem mutatták a ragadós száj- és körömfájás klinikai tüneteit;

ii.	az állatok forgalmát legalább 30 napos időszakra felfüggesztették a származási létesítményben, amely során nem vittek be a létesítménybe jegyzékbe foglalt fajokhoz tartozó állatokat;

iii.

a mozgatásra szánt állatokat a ii. pontban előírt 30 napos időszak végén vagy egyenként alávetették a ragadós száj- és körömfájás vírusa ellen termelődött antitestek kimutatására szolgáló vizsgálatnak, amely negatív eredménnyel zárult, vagy az adott létesítményben – az adott fajoktól függetlenül – szerológiai vizsgálatot végeztek;

iv.	az állatok nem lehettek kitéve fertőzési forrásnak a származási létesítményből a rendeltetési helyükre való szállításuk során;

vakcinázott tehenektől származó, nem vakcinázott utódborjak mozgatása a következő helyekre:

i.	a vakcinázási körzetben található olyan létesítménybe, amelynek egészségügyi állapota megegyezik a származási létesítményével;

ii.	vágóhídra, azonnali levágás céljából;

iii.	az illetékes hatóság által kijelölt létesítménybe, ahonnan az utód közvetlenül a vágóhídra szállítandó;

iv.	bármely létesítménybe, azt követően, hogy a ragadós száj- és körömfájás vírusa ellen termelődött antitestek kimutatására szolgáló vizsgálatnak vetették alá, amelyet a származási létesítményből való feladás előtt levett vérmintán végeztek el, és a vizsgálat negatív eredménnyel zárult;

d)	a friss hús, húskészítmények, nyers tej és tejtermékek mozgatása a 3.2. pont b)–f) alpontjával összhangban;

e)	spermagyűjtés a 3.1. pont d) alpontjával összhangban.

4. RÉSZ

SÜRGŐSSÉGI VÉDŐVAKCINÁZÁST KÖVETŐ VÁRAKOZÁSI IDŐSZAK RAGADÓS SZÁJ- ÉS KÖRÖMFÁJÁS ESETÉN

Az illetékes hatóság a vakcinázási körzetben a következő időpontig fenntartja a 3. részben előírt feltételeket:

Várakozási időszak	A ragadós száj- és körömfájástól való mentesség várakozási időszak alatti bizonyítása céljából végrehajtandó felügyelet típusa
3 hónap azt követően, hogy a vakcinázási körzetben található utolsó vakcinázott állatot leölték vagy levágták, a 2020/687 rendelet 13. cikkének (2) bekezdésében említett állatok kivételével	Klinikai és laboratóriumi felügyelet (kórokozók azonosítása és antitestek kimutatása) a 9. cikk (1) bekezdése c) pontjának ii–iv. alpontja és e melléklet 2. része szerint

”.

A IX. melléklet helyébe a következő szöveg lép:

„

IX. MELLÉKLET

Bőrcsomósodáskór vírusával való fertőzöttség

1. RÉSZ

A BŐRCSOMÓSODÁSKÓR MEGELŐZÉSÉRE ÉS AZ ELLENE VALÓ VÉDEKEZÉSRE SZOLGÁLÓ SÜRGŐSSÉGI VÉDŐVAKCINÁZÁS VÉGREHAJTÁSÁRA VONATKOZÓ EGYEDI FELTÉTELEK

1. A vakcinázási körzetek típusai:

1.1.

I. típusú vakcinázási körzet: olyan vakcinázási körzet, ahol nincsenek érvényben a bőrcsomósodáskór kitöréséhez kapcsolódó korlátozások.

1.2.

II. típusú vakcinázási körzet: olyan vakcinázási körzet, ahol a bőrcsomósodáskór kitörései nyomán bevezetett korlátozások vannak érvényben.

2. A vakcinázási körzetek és a vakcinázási körzet körüli övezet mérete

2.1.

I. típusú vakcinázási körzet: Nincsenek egyedi követelmények.

2.2.

II. típusú vakcinázási körzet: legalább a bőrcsomósodáskór megerősítését követően az (EU) 2020/687 felhatalmazáson alapuló rendelet 21. cikkével összhangban létrehozott védő-, felügyeleti és további, korlátozás alatt álló körzetekben található területek.

2.3.

A vakcinázási körzet körüli övezet: Nincsenek egyedi követelmények.

Az alkalmazandó vagy előnyben részesítendő vakcinatípus: Előnyben kell részesíteni az élő attenuált homológ vakcinák alkalmazását.

Minimális átoltottság: Az átoltottságnak el kell érnie a vakcinázási körzet célállatpopulációjának legalább 75 %-át kitevő létesítmények legalább 90 %-át.

Célállatok/célfajok: Tartott szarvasmarhafélék.

2. RÉSZ

A BŐRCSOMÓSODÁSKÓR MEGELŐZÉSÉRE ÉS AZ ELLENE VALÓ VÉDEKEZÉSRE SZOLGÁLÓ SÜRGŐSSÉGI VÉDŐVAKCINÁZÁS ALATT A VAKCINÁZÁSI KÖRZETBEN ÉS A VAKCINÁZÁSI KÖRZET KÖRÜLI ÖVEZETBEN VÉGREHAJTANDÓ MEGERŐSÍTETT KLINIKAI ÉS LABORATÓRIUMI FELÜGYELETRE VONATKOZÓ EGYEDI FELTÉTELEK

Nincsenek további egyedi követelmények.

3. RÉSZ

MOZGATÁSI TILALOM HATÁLYA ALÁ TARTOZÓ ÁLLATOK ÉS TERMÉKEK, VALAMINT A 13. CIKK SZERINTI ELTÉRÉS MEGADÁSÁRA VONATKOZÓ FELTÉTELEK OLYAN VAKCINÁZÁSI KÖRZETBEN, AHOL A BŐRCSOMÓSODÁSKÓR MEGELŐZÉSÉRE ÉS AZ ELLENE VALÓ VÉDEKEZÉSRE SZOLGÁLÓ SÜRGŐSSÉGI VÉDŐVAKCINÁZÁST HAJTANAK VÉGRE

1. A vakcinázási körzetekből történő mozgatás tilalmának hatálya alá tartozó állatok és azokból származó termékek

a)	nem közvetlen vágásra szánt szarvasmarhafélék;

b)	szarvasmarhaféléktől származó szaporítóanyagok;

c)	szarvasmarhafélékből származó nyersbőr és irha.

2. Gyűjtési tilalom alá eső szaporítóanyagok: nincsenek.

3. Az eltérés engedélyezésének feltételei a 13. cikk (2) bekezdésének b) pontja, a 13. cikk (3) bekezdése és a 13. cikk (4) bekezdésének b) pontja szerint.

Az (EU) 2020/687 felhatalmazáson alapuló rendelet 27. cikkének (1) bekezdésével összhangban alkalmazandó mozgatási korlátozások sérelme nélkül és az (EU) 2020/687 felhatalmazáson alapuló rendelet 28. cikkének (2)–(5) bekezdésében és 28. cikkének (7) bekezdésében az eltérések engedélyezésére vonatkozóan meghatározott feltételek ellenére a következő szarvasmarhafélék és az azokból származó termékek mozgatása engedélyezhető:

3.1.

A szarvasmarhafélék II. típusú vakcinázási körzetből a következőkbe történő mozgatása:

bármely, ugyanazon tagállamon belüli rendeltetési hely, ha:

i.	a szarvasmarhaféléket születésük óta vagy a feladás napját megelőző legalább 28 napos időszakon át folyamatosan a származási létesítményben tartották;

ii.	a szarvasmarhaféléket a feladás napja előtt legalább 28 nappal vakcinázták bőrcsomósodáskór ellen, és az állatok az említett napon még a vakcinagyártó utasításai szerinti immunitási időszakon vagy az anyai védettség immunitási időszakán belül vannak;

iii.

a mozgatandó szarvasmarhafélékkel ugyanabban a származási létesítményben együtt tartott összes többi szarvasmarhafélét a feladás napja előtt legalább 28 nappal bőrcsomósodáskór ellen vakcinázták, és az állatok az említett napon még a vakcinagyártó utasításai szerinti immunitási időszakon vagy az anyai védettség immunitási időszakán belül vannak;

iv.	a származási létesítményben tartott valamennyi szarvasmarhafélén – beleértve a mozgatandó szarvasmarhaféléket is – klinikai vizsgálatot végeztek, amely kedvező eredménnyel zárult,

bármely, másik tagállamban található rendeltetési hely, amennyiben az a) pontban foglalt feltételeken túlmenően:

i.	a szarvasmarhafélék származási vakcinázási körzetében a vakcinázási tervvel összhangban legalább 28 nappal a feladás időpontja előtt bőrcsomósodáskór elleni vakcinázási programot hajtottak végre;

ii.

a szarvasmarhafélék a bőrcsomósodáskór terjedése ellen a származási tagállam illetékes hatósága által előírt és a rendeltetési tagállamok illetékes hatóságai által engedélyezett intézkedésekre vonatkozóan végzett, kedvező eredménnyel záruló kockázatértékelés alapján megfelelnek az állategészségügyi garanciáknak.

3.2.

A szarvasmarhafélék I. típusú vakcinázási körzetből egy ugyanazon tagállamban vagy más tagállamokban található bármely rendeltetési helyre történő mozgatása, ha:

a)	a származási létesítményben tartott valamennyi szarvasmarhafélén – beleértve a mozgatandó szarvasmarhaféléket is – klinikai vizsgálatot végeztek, amely kedvező eredménnyel zárult,

a szarvasmarhaféléket:

i.	legalább 28 nappal a feladás napja előtt vakcinázták bőrcsomósodáskór ellen, vagy azok a feladás napján az anyai védettség immunitási időszakán belül vannak; vagy

ii.

nem vakcinázták bőrcsomósodáskór ellen, és azok nincsenek az anyai védettség immunitási időszakán belül, a bőrcsomósodáskór elleni vakcinázást a vakcinázási tervvel összhangban beszüntették a szarvasmarhafélék származási vakcinázási körzetében, és a szarvasmarhaféléket a bőrcsomósodáskór kimutatására szolgáló vizsgálatnak vagy a bőrcsomósodáskór vírusa ellen termelődött antitestek kimutatására szolgáló szerológiai vizsgálatnak vetették alá, amely negatív eredménnyel zárult.

3.3.

A szarvasmarhafélék szaporítóanyagainak a vakcinázási körzetekből bármely rendeltetési helyre történő mozgatása, feltéve, hogy a donor állatokat 28 nappal a gyűjtést megelőzően, valamint a teljes gyűjtési időszak alatt klinikai vizsgálatnak vetették alá, és azok a bőrcsomósodáskór egyetlen klinikai tünetét sem mutatták, és:

a)	vagy a feladás napja előtt legalább 28 nappal vakcinázták őket bőrcsomósodáskór ellen, és az állatok az említett napon még a vakcinagyártó utasításai szerinti immunitási időszakon belül vannak; vagy

az állatokat az alábbi vizsgálatoknak vetették alá, és azok negatív eredménnyel zárultak:

a bőrcsomósodáskór vírusa elleni specifikus antitestek kimutatására szolgáló, a következő időpontban vett vérmintákon végzett szerológiai vizsgálat:

—	a spermagyűjtés első napján és legalább 28 nappal a spermagyűjtési időszakot követően, vagy

—	embriók és petesejtek esetében a gyűjtés napján;

ii.

amennyiben az állatokat II. típusú vakcinázási körzetben tartják, a bőrcsomósodáskór kimutatására szolgáló polimeráz láncreakciós (PCR) vizsgálat, amelyet a következő időpontban vett vérmintákon végeznek:

—	a spermagyűjtés első napján, majd azt követően a spermagyűjtési időszak alatt legalább 14 naponta, vagy

—	embriók és petesejtek esetében a gyűjtés napján.

3.4.

A nyersbőr és irha vakcinázási körzetekből bármely rendeltetési helyre történő mozgatása, feltéve, hogy azokat az (EU) 2020/687 felhatalmazáson alapuló rendelet VII. melléklete szerinti kockázatcsökkentő kezelésnek vetették alá.

4. A szarvasmarhafélék vakcinázási körzetekből történő mozgatásához használt szállítóeszközökre vonatkozó feltételek

a)	a szállítóeszközön kizárólag azonos egészségi állapotú szarvasmarhaféléket szállítanak;

b)	a szállítóeszköz megfelel az (EU) 2020/687 felhatalmazáson alapuló rendelet 24. cikke (1) bekezdésében meghatározott követelményeknek;

c)	a szállítóeszköz tisztítását és fertőtlenítését az (EU) 2020/687 felhatalmazáson alapuló rendelet 24. cikkének (2) bekezdésével összhangban, a tagállam illetékes hatóságának ellenőrzése vagy felügyelete mellett végzik.

4. RÉSZ

SÜRGŐSSÉGI VÉDŐVAKCINÁZÁST KÖVETŐ VÁRAKOZÁSI IDŐSZAKOK BŐRCSOMÓSODÁSKÓR ESETÉN

Az illetékes hatóság a vakcinázási körzetben a következő időpontig fenntartja az e melléklet 3. részében előírt feltételeket:

Várakozási időszak	A bőrcsomósodáskórtól való mentesség várakozási időszak alatti bizonyítása céljából végrehajtandó felügyelet típusa
8 hónap az utolsó vakcinázást vagy az utolsó fertőzött létesítmény fertőtlenítését követően, attól függően, hogy melyik következett be később	Klinikai és laboratóriumi felügyelet (kórokozók azonosítása és antitestek kimutatása nem vakcinázott állatok esetében) a 9. cikk (1) bekezdése c) pontjának ii–iv. alpontja szerint

”.

A XII. melléklet helyébe a következő szöveg lép:

„

XII. MELLÉKLET

Klasszikus sertéspestis tartott sertésfélékben

1. RÉSZ

A KLASSZIKUS SERTÉSPESTIS MEGELŐZÉSÉRE ÉS AZ ELLENE VALÓ VÉDEKEZÉSRE SZOLGÁLÓ SÜRGŐSSÉGI VÉDŐVAKCINÁZÁS VÉGREHAJTÁSÁRA VONATKOZÓ EGYEDI FELTÉTELEK

A vakcinázási körzet mérete: Nincsenek egyedi feltételek.

A vakcinázási körzet körüli övezet mérete: Nincsenek egyedi feltételek.

Az alkalmazandó vagy előnyben részesítendő vakcinatípus: Az élő, attenuált vakcinákat kell előnyben részesíteni. Egyéb vakcinák csak kellően indokolt esetben alkalmazhatók.

Minimális átoltottság: Az átoltottságnak el kell érnie az egyes létesítményekben található megfelelő célállatok 80 %-át kitevő, a vakcinázási körzetben található létesítmények legalább 95 %-át.

Célállatok/célfajok: Az (EU) 2018/1882 végrehajtási rendelet szerint jegyzékbe foglalt fajokhoz tartozó állatok, amelyeket a vakcinázási körzetben tartanak.

2. RÉSZ

A KLASSZIKUS SERTÉSPESTIS MEGELŐZÉSÉRE ÉS AZ ELLENE VALÓ VÉDEKEZÉSRE SZOLGÁLÓ SÜRGŐSSÉGI VÉDŐVAKCINÁZÁS ALATT A VAKCINÁZÁSI KÖRZETBEN ÉS A VAKCINÁZÁSI KÖRZET KÖRÜLI ÖVEZETBEN VÉGREHAJTANDÓ MEGERŐSÍTETT KLINIKAI ÉS LABORATÓRIUMI FELÜGYELETRE VONATKOZÓ EGYEDI FELTÉTELEK

Megerősített klinikai és laboratóriumi felügyeletet kell végrehajtani a vakcinázási körzet körüli övezetekben és a vakcinázási körzetekben azon, jegyzékbe foglalt fajokhoz tartozó állatokat tartó létesítmények azonosítása érdekében, amelyek érintkezésbe kerültek a klasszikus sertéspestis vírusával, de nem mutatták a betegség klinikai tüneteit.

Ha a sürgősségi védővakcinázás befejezése óta legalább 30 nap telt el, a következő felügyeletet kell megkezdeni:

A vakcinázási körzet körüli övezetben: a jegyzékbe foglalt fajokhoz tartozó állatokat tartó valamennyi létesítményt legalább egyszer meglátogatja egy hatósági állatorvos, aki kórokozó-azonosító vizsgálatok útján végrehajtott laboratóriumi felügyelet céljából mintavételt végez a 60 naposnál idősebb elhullott tartott sertésfélékből. Amennyiben nincsenek ilyen, 60 naposnál idősebb elhullott állatok, a mintavétel bármilyen, elválasztás után elhullott vagy kiselejtezett tartott sertésfélékből elvégezhető.

A vakcinázási körzetben: minden olyan létesítményt, ahol vakcinázást végeztek, hatósági állatorvos látogat meg, aki mintavételt végez:

i.	a jegyzékbe foglalt fajokhoz tartozó, vakcinázott állatok körében szerológiai célból, a vakcinázás hatékonyságának értékelése érdekében;

ii.	minden héten legalább az első két, 60 naposnál idősebb, elhullott tartott sertésféléből a kórokozók azonosítása céljából. Amennyiben nincsenek ilyen, 60 naposnál idősebb elhullott állatok, a mintavétel bármilyen, elválasztás után elhullott vagy kiselejtezett tartott sertésfélékből elvégezhető.

3. RÉSZ

MOZGATÁSI TILALOM HATÁLYA ALÁ TARTOZÓ ÁLLATOK ÉS TERMÉKEK, VALAMINT A 13. CIKK SZERINTI ELTÉRÉS MEGADÁSÁRA VONATKOZÓ FELTÉTELEK OLYAN VAKCINÁZÁSI KÖRZETBEN, AHOL A KLASSZIKUS SERTÉSPESTIS MEGELŐZÉSÉRE ÉS AZ ELLENE VALÓ VÉDEKEZÉSRE SZOLGÁLÓ SÜRGŐSSÉGI VÉDŐVAKCINÁZÁST HAJTANAK VÉGRE

1. Mozgatási tilalom hatálya alá tartozó állatok és azokból származó termékek

Az alábbi állatoknak, szaporítóanyagoknak és állati eredetű termékeknek a vakcinázási körzetben található létesítményekből a vakcinázási körzeten kívülre történő mozgatása tilalom hatálya alá tartozik:

a)	vakcinázott sertésfélék;

b)	sertésfélékhez tartozó vakcinázott donor állatoktól származó sperma, petesejtek és embriók;

c)	vakcinázott sertésfélékből származó friss hús és a húskészítmények, beleértve az állati beleket;

2. Gyűjtési tilalom alá eső szaporítóanyagok

A vakcinázási körzetben található, szaporítóanyaggal foglalkozó engedélyezett létesítményekben tartott, sertésfélékhez tartozó vakcinázott donor állatokból származó, mesterséges megtermékenyítésre szánt sperma, petesejtek és embriók.

3. Az eltérés engedélyezésének feltételei a 13. cikk (2) bekezdésének b) pontja, a 13. cikk (3) bekezdése és a 13. cikk (4) bekezdése szerint

Az állatok és az azokból származó termékek következő mozgatása engedélyezhető:

3.1.

vakcinázott sertésfélék mozgatása közvetlenül a származási létesítményből az alábbi helyre:

a)	a vakcinázási körzethez a lehető legközelebb található vágóhídra, az (EU) 2020/687 felhatalmazáson alapuló rendelet 24. cikkében, 28. cikkének (2), (3), (4), (5) és (7) bekezdésében, valamint 29. cikkének (1) és (2) bekezdésében előírtakkal azonos feltételek mellett; vagy

a vakcinázási körzethez a lehető legközelebb található létesítménybe, amennyiben a sertésféléket tartó létesítményben az 1. pontban foglalt tilalom következtében állatjóléti problémák merülnek fel, feltéve, hogy:

i.	teljesülnek az (EU) 2020/687 felhatalmazáson alapuló rendelet 24. cikkében, 28. cikkének (2), (3), (4), (5) és (7) bekezdésében meghatározott általános feltételek;

ii.	a rendeltetési létesítmény ugyanahhoz az ellátási lánchoz tartozik; valamint

iii.	a vakcinázott sertésfélék mozgatása a termelési ciklus befejezése miatt szükséges;

c)	egy állati melléktermékeket feldolgozó engedélyezett üzembe az (EU) 2020/687 felhatalmazáson alapuló rendelet 24. cikkében, 28. cikke (2), (3), (4), (5) és (7) bekezdésében, valamint 37. cikkében előírtakkal azonos feltételek mellett;

3.2.

a vakcinázott sertésfélék friss húsának az (EU) 2020/687 felhatalmazáson alapuló rendelet 33. cikke (1) bekezdésének a) pontja szerinti mozgatása, valamint húskészítmények, köztük állati belek mozgatása, amennyiben azokat alávetették az (EU) 2020/687 felhatalmazáson alapuló rendelet VII. mellékletében meghatározott kockázatcsökkentő kezelések egyikének.

4. RÉSZ

SÜRGŐSSÉGI VÉDŐVAKCINÁZÁST KÖVETŐ VÁRAKOZÁSI IDŐSZAKOK KLASSZIKUS SERTÉSPESTIS ESETÉN

Az illetékes hatóság a vakcinázási körzetben a következő időpontig fenntartja az e melléklet 3. részében előírt feltételeket:

Várakozási időszak

A klasszikus sertéspestistől való mentesség várakozási időszak alatti bizonyítása céljából végrehajtandó felügyelet típusa

Az összes vakcinázott sertésféle levágását vagy leölését követően 3 hónap, kivéve az (EU) 2020/687 felhatalmazáson alapuló rendelet 13. cikkének (2) bekezdésében említett, tartott sertésféléket, amennyiben léteznek a vakcinázott és a fertőzött tartott sertésfélék megkülönböztetésére alkalmas, a WOAH szárazföldi állatokra vonatkozó kézikönyve szerint hitelesített eszközök.

Klinikai és laboratóriumi felügyelet (kórokozók azonosítása és antitestek kimutatása) a 9. cikk (1) bekezdése c) pontjának ii–iv. alpontja és e melléklet 2. része szerint

”.

A XIII. melléklet helyébe a következő szöveg lép:

„

XIII. MELLÉKLET

Magas patogenitású madárinfluenza

1. RÉSZ

A MAGAS PATOGENITÁSÚ MADÁRINFLUENZA MEGELŐZÉSÉRE ÉS AZ ELLENE VALÓ VÉDEKEZÉSRE SZOLGÁLÓ SÜRGŐSSÉGI VÉDŐVAKCINÁZÁS VÉGREHAJTÁSÁRA VONATKOZÓ EGYEDI FELTÉTELEK

A vakcinázási körzet mérete: A fertőzött létesítmények körüli legalább 3 km-es sugarú terület.

A vakcinázási körzet körüli övezet mérete: A vakcinázási körzet határa körüli legalább 7 km-es szélességű terület.

Az alkalmazandó vakcinatípus: Élő madárinfluenza-vírust nem tartalmazó vakcinák (élő madárinfluenza-vírust tartalmazó vakcinák, függetlenül attól, hogy attenuáltak-e vagy sem, nem alkalmazhatók).

Minimális átoltottság: Nincsenek egyedi feltételek.

Célállatok/célfajok: A hatósági vakcinázási tervben szereplő létesítményekben tartott baromfi és/vagy fogságban tartott madarak.

2. RÉSZ

A MAGAS PATOGANITÁSÚ MADÁRINFLUENZA MEGELŐZÉSÉRE ÉS AZ ELLENE VALÓ VÉDEKEZÉSRE SZOLGÁLÓ SÜRGŐSSÉGI VÉDŐVAKCINÁZÁS ALATT A VAKCINÁZÁSI KÖRZETBEN ÉS A VAKCINÁZÁSI KÖRZET KÖRÜLI ÖVEZETBEN VÉGREHAJTANDÓ MEGERŐSÍTETT LABORATÓRIUMI FELÜGYELETRE VONATKOZÓ EGYEDI FELTÉTELEK

Az e részben meghatározott megerősített felügyelet alkalmazásában az „állomány” az összes azonos egészségi állapotú, ugyanazon elkerített területen és közös légtérben tartott baromfit vagy fogságban tartott madarat jelenti.

A magas patogenitású madárinfluenza vadvírusával való fertőzöttség előfordulásának korai észlelése céljából a vakcinázási körzetekben és a vakcinázási körzet körüli övezetekben kórokozó-azonosító módszerekkel végzett laboratóriumi felügyeletet kell végrehajtani az alábbiak szerint:

Azokban a létesítményekben, ahol vakcinázást végeztek:

legalább háromhetente, az egyes állományokból a mintavételt megelőző 48 órán belül összegyűjtött összes – de állományonként legfeljebb 15 – elhullott madárból történő mintavétellel. A mintavételnek alávetett madarak állományonkénti számát, a mintavételnek alávetett madarak típusát és a mintavétel gyakoriságát úgy kell meghatározni, hogy a magas patogenitású madárinfluenza vírusával való fertőzöttség a vakcinázott állományon belül legalább 99 %-os valószínűséggel és legalább 95 %-os megbízhatósági szinten kimutatható legyen;

b)	az egyes állományokba tartozó összes – de állományonként legfeljebb 15 – elhullott madárból történő mintavétellel, ha az állományon belüli napi mortalitás meghaladja a várható mértéket.

Azokban a baromfitartó létesítményekben, ahol nem végeztek vakcinázást:

a)	a Galliformes-fajok passzív felügyeletével; valamint

b)	az Anseriformes-fajok minden egyes állományából egy héten belül összegyűjtött összes – de állományonként legfeljebb 15 – elhullott madárból történő heti mintavétellel.

3. RÉSZ

MOZGATÁSI TILALOM HATÁLYA ALÁ TARTOZÓ ÁLLATOK ÉS TERMÉKEK, VALAMINT A 13. CIKK SZERINTI ELTÉRÉS MEGADÁSÁRA VONATKOZÓ FELTÉTELEK OLYAN VAKCINÁZÁSI KÖRZETBEN, AHOL A MAGAS PATOGENITÁSÚ MADÁRINFLUENZA MEGELŐZÉSÉRE ÉS AZ ELLENE VALÓ VÉDEKEZÉSRE SZOLGÁLÓ SÜRGŐSSÉGI VÉDŐVAKCINÁZÁST HAJTANAK VÉGRE

Mozgatási tilalom hatálya alá tartozó állatok és azokból származó termékek vakcinázott baromfi vagy fogságban tartott madarak és az azokból származó termékek a vakcinázási körzeten belül és azon kívül.

Gyűjtési tilalom alá eső szaporítóanyagok: nem alkalmazandó.

Az eltérés engedélyezésének feltételei a 13. cikk (2) bekezdésének b) pontja, a 13. cikk (3) bekezdése és a 13. cikk (4) bekezdése szerint

Vakcinázott baromfinak, fogságban tartott madaraknak és az azokból származó termékeknek a vakcinázási körzeten belül és kívül történő mozgatása kizárólag az (EU) 2020/687 felhatalmazáson alapuló rendelet 28., 29. és 30. cikkének, 31. cikke (1) bekezdésének, valamint 33., 34. és 37. cikkének hatálya alá tartozó esetekben és az e cikkekben foglaltakkal megegyező általános és egyedi feltételekkel engedélyezhető.

A várakozási időszak lejárta után az 5. rész 2–4. pontjában előírt intézkedéseknek mindaddig érvényben kell maradniuk a vakcinázott állatokat tartó létesítményekben, amíg azok vakcinázott állatokat tartanak.

4. RÉSZ

SÜRGŐSSÉGI VÉDŐVAKCINÁZÁST KÖVETŐ VÁRAKOZÁSI IDŐSZAKOK MAGAS PATOGANITÁSÚ MADÁRINFLUENZA ESETÉN

Az illetékes hatóság a vakcinázási körzetben a következő időpontig fenntartja az e melléklet 3. részében előírt feltételeket:

Várakozási időszak	A magas patogenitású madárinfluenzától való mentesség várakozási időszak alatti bizonyítása céljából végrehajtandó felügyelet típusa
28 nappal a sürgősségi védővakcinázás befejezését követően, vagy az (EU) 2020/687 felhatalmazáson alapuló rendelet 21. cikkének megfelelően létrehozott, korlátozás alatt álló körzeteknek az említett felhatalmazáson alapuló rendelet 55. cikke szerinti megszüntetésekor, attól függően, hogy melyik következik be később.	Klinikai és laboratóriumi felügyelet (kórokozók azonosítása) a 9. cikk (1) bekezdése c) pontjának ii–iv. alpontja és e melléklet 2. része szerint.

5. RÉSZ

A MAGAS PATOGENITÁSÚ MADÁRINFLUENZA ELLENI MEGELŐZŐ VAKCINÁZÁSRA VONATKOZÓ EGYEDI FELTÉTELEK

Az alkalmazandó vakcinatípus: élő madárinfluenza-vírust nem tartalmazó vakcinák (élő madárinfluenza-vírust tartalmazó vakcinák, függetlenül attól, hogy attenuáltak-e vagy sem, nem alkalmazhatók).

Megelőző vakcinázás esetén megvalósítandó megerősített felügyelet:

2.1.

A 2.2. és a 2.3. pontban meghatározott felügyelet alkalmazásában az „állomány” az összes azonos egészségi állapotú, ugyanazon elkerített területen tartott és közös légtérben lévő baromfit vagy fogságban tartott madarat jelenti.

2.2.

Passzív felügyeletet kell végrehajtani minden olyan létesítményben, ahol baromfit vagy fogságban tartott madarakat tartanak azon a területen, ahol a magas patogenitású madárinfluenza ellen megelőző vakcinázást hajtottak végre, ha magas patogenitású madárinfluenzára utaló klinikai tünetek vagy kórbonctani vizsgálattal felismert károsodások figyelhetők meg, vagy ha változás következik be a szokásos termelési és egészségügyi paraméterekben, például a mortalitási arányban, valamint a takarmány- és vízfelvételben.

2.3.

A magas patogenitású madárinfluenza vadvírusával való fertőzöttség előfordulásának kimutatása érdekében a vakcinázás megkezdése után legalább 30 naponta a következőket magában foglaló, hatósági állatorvos által vagy annak felelőssége mellett végzett aktív felügyeletet kell végrehajtani minden olyan létesítményben, ahol vakcinázott baromfit vagy fogságban tartott madarakat tartanak:

a)	klinikai vizsgálat, amely magában foglalja a létesítmény termelési és egészségügyi nyilvántartásainak ellenőrzését minden egyes állomány tekintetében, beleértve a létesítmény klinikai előzményeinek értékelését és a baromfi vagy fogságban tartott madarak klinikai vizsgálatát;

b)	a mintavételt megelőző 48 órán belül összegyűjtött összes – de állományonként legfeljebb 15 – elhullott madár kórokozó-azonosító módszerekkel történő vizsgálata céljából végzett mintavétel;

c)	a magas patogenitású madárinfluenza vírusával való fertőzöttség szempontjából magas kockázatú időszakon kívül lehetőség van arra, hogy a b) pontban előírt vizsgálatot kizárólag a vakcinázott baromfit vagy fogságban tartott madarakat tartó létesítmények kellően reprezentatív mintáján végezzék el;

a b) és a c) pontban előírt felügyelet céljából mintavételnek alávetett létesítmények számának és a mintavétel gyakoriságának meg kell felelnie a következőknek:

a következő minimumkövetelmények:

Faj	A mintavételnek alávetendő vakcinázott létesítmények százalékos aránya	A mintavétel gyakorisága (nap)
Tojócsirkék	100	30
Tojócsirkék	25	7
Kacsák	100	30
Kacsák	50	7
Pulykák	100	30
Pulykák	25	7

vagy

ii.

bármely tudományosan megalapozott mintavételi terv, amely legalább 95 %-os megbízhatósággal biztosítja, hogy a vakcinázott baromfik és fogságban tartott madarak állománya mentes legyen a magas patogenitású madárinfluenzától, és legalább 90 %-os érzékenységet biztosít a magas patogenitású madárinfluenza vírusával való fertőzöttség korai észlelése tekintetében.

2.4.

A körülhatárolt létesítményekből és a legfeljebb 50 fogságban tartott madarat tartó létesítményekből származó vakcinázott, fogságban tartott madarak mentesülnek a 2.3. pont b), c) és d) alpontjában előírt felügyelet alól.

2.5.

A 2.2. és a 2.3. pontban előírt felügyeletnek mindaddig érvényben kell maradnia a vakcinázott állatokat tartó létesítményekben, amíg azok vakcinázott állatokat tartanak. Ettől eltérve a hosszú élettartamú, illetve a körülhatárolt létesítményekből származó vakcinázott, fogságban tartott madarak esetében a 2.2. és 2.3. pontban előírt felügyeletet az utolsó vakcinázás időpontjától számított 12 hónapig fenn kell tartani.

Mozgatási tilalom hatálya alá tartozó állatok és azokból származó termékek a 14. cikk (1) bekezdésével összhangban: vakcinázott baromfi vagy fogságban tartott madarak és keltetőtojások, valamint az azokból származó, állati eredetű termékek.

Az eltérés engedélyezésének feltételei a 14. cikk (2) bekezdésének b) pontjával összhangban

4.1.

A vakcinázott baromfi vagy fogságban tartott madarak mozgatására vonatkozó eltérés engedélyezésére vonatkozó feltételek, ideértve a naposcsibéket és az ilyen baromfi vagy fogságban tartott madarak keltetőtojásait is:

olyan vakcinázott baromfik vagy fogságban tartott madarak, amelyek esetében az e rész 2. pontja szerint végrehajtott passzív és aktív felügyelet negatív eredményt adott a magas patogenitású madárinfluenza vadvírusával való fertőzöttség kimutatása tekintetében, illetve az ilyen baromfik vagy fogságban tartott madarak naposcsibéi és keltetőtojásai, és:

i.	baromfi esetében az állatokat azonnali levágás céljából vágóhídra szállítják; vagy

ii.

az állatokat azon létesítményekből, ahol tartják őket, más létesítményekbe mozgatják:

—	ahol vakcinázzák őket, vagy

—	ahol kizárólag vakcinázott baromfit vagy fogságban tartott madarat tartanak, vagy

—	ahol biztosítható a vakcinázott és nem a vakcinázott baromfi vagy fogságban tartott madarak teljes elkülönítése;

valamint

iii.	az i. és a ii. alpontban említett baromfit vagy fogságban tartott madarakat, ideértve a naposcsibéket és az ilyen baromfi vagy fogságban tartott madarak keltetőtojásait is, nem mozgatják másik tagállamba;

vagy

olyan, körülhatárolt létesítményekből származó, vakcinázott fogságban tartott madarak, amelyeket egy másik tagállamban lévő, körülhatárolt létesítménybe mozgatnak, feltéve, hogy:

i.	az ilyen típusú mozgatásokat a rendeltetési hely szerinti tagállam illetékes hatósága engedélyezte;

ii.	az állatokat a szállítást megelőző 72 órán belül kórokozó-azonosító módszerekkel végzett vizsgálat céljából mintavételnek vetették alá, amely kedvező eredménnyel zárult;

vagy

vakcinázott baromfiról van szó, amelyet azonnali levágás céljából küldenek egy másik tagállamba, feltéve, hogy:

i.	a származási létesítményben az e rész 2. pontja szerint alkalmazott felügyelet kedvező eredményt ad;

ii.

a feladandó szállítmányt képező baromfin a berakodás időpontja előtt 72 órával hatósági állatorvos klinikai vizsgálatot végzett, amely kedvező eredményt adott, és a szállítmány indulásának időpontját megelőző 72 órán belül a származási állomány összes – de állományonként legfeljebb 15 – elhullott madarából vett mintákon kórokozó-azonosító módszerekkel végzett vizsgálat kedvező eredményt adott;

vagy

olyan, vakcinázott baromfitól vagy fogságban tartott madaraktól származó keltetőtojások:

i.	amelyek olyan vakcinázott tenyészállományból származnak, amelynél az e rész 2. pontja szerinti passzív és aktív felügyelet kedvező eredményt adott;

ii.	amelyeket a feladás előtt az illetékes hatóság által jóváhagyott módszerrel fertőtlenítettek;

iii.	amelyeket közvetlenül a rendeltetési hely szerinti keltetőbe szállítanak;

iv.	amelyek a keltetőn belül nyomon követhetők;

v.	valamint amelyek mozgatásáról – amennyiben azokat egy másik tagállamba mozgatják – a származási tagállam illetékes hatósága értesítette a rendeltetési tagállam illetékes hatóságát;

vagy

olyan vakcinázott baromfitól származó naposcsibék:

i.	amelyek olyan vakcinázott tenyészállományból származnak, amelynél az e rész 2. pontja szerinti megerősített passzív és aktív felügyelet kedvező eredményt adott;

ii.	amelyeket olyan baromfitartó épületben vagy istállóban helyeznek el, amelyben nem tartanak baromfit;

iii.	valamint amelyek mozgatásáról – amennyiben azokat egy másik tagállamba mozgatják – a származási tagállam illetékes hatósága értesítette a rendeltetési tagállam illetékes hatóságát;

a 4.1. a) pont ii. alpontjának harmadik franciabekezdésétől eltérve a körülhatárolt létesítményekből egy másik körülhatárolt létesítménybe tenyésztés céljából szállított, vakcinázott, fogságban tartott madarak együtt tarthatók az ugyanazon tenyésztési program részét képező, nem vakcinázott, fogságban tartott madarakkal.

4.2.

A vakcinázott baromfiból származó hús és a vakcinázott baromfitól származó, emberi fogyasztásra szánt tojás mozgatására vonatkozó eltérés engedélyezésének feltételei:

a tojások olyan vakcinázott állománytól származnak, amelyre vonatkozóan az e rész 2. pontja szerinti felügyelet kedvező eredmény adott, és azokat közvetlenül a következő helyekre szállítják:

i.	az illetékes hatóság által kijelölt csomagolóközpontba, feltéve, hogy azokat eldobható vagy olyan csomagolásba csomagolják, amely oly módon tisztítható és fertőtleníthető, hogy az inaktiválja a magas patogenitású madárinfluenza vírusát; vagy

ii.	a 853/2004/EK rendelet III. melléklete X. szakaszának II. fejezete szerinti, tojástermékeket előállító létesítménybe, a 852/2004/EK rendelet II. mellékletének XI. szakaszával összhangban történő kezelés céljából;

b)	a baromfitól származó húsnak a 4.1. a) pont i. alpontjában, a 4.1. a) pont iii. alpontjában és a 4.1. c) pontban meghatározott feltételekkel összhangban történő mozgatása további feltétel nélkül engedélyezhető.

”

3. RÉSZ

Az (EU) 2023/361 felhatalmazáson alapuló rendelet a következő XV., XVI., XVII. és XVIII. melléklettel egészül ki:

„

XV. MELLÉKLET

Klasszikus sertéspestis vadon élő sertésfélékben

1. RÉSZ

A KLASSZIKUS SERTÉSPESTIS MEGELŐZÉSÉRE ÉS AZ ELLENE VALÓ VÉDEKEZÉSRE SZOLGÁLÓ SÜRGŐSSÉGI VÉDŐVAKCINÁZÁS VÉGREHAJTÁSÁRA VONATKOZÓ EGYEDI FELTÉTELEK

A vakcinázási körzet mérete:

Az illetékes hatóság a következők alapján határozza meg a vakcinázási körzetet:

a)	a vadon élő sertésfélék állományának becsült mérete, térbeli eloszlása, valamint a tájszerkezet;

b)	a klasszikus sertéspestis terjedéséhez hozzájáruló kockázati tényezők, különösen a betegség olyan létesítményekbe való behurcolásának kockázata, ahol tartott sertésfélék vannak;

c)	mintavételi eredmények.

A vakcinázási körzet körüli övezet mérete: Nincsenek egyedi feltételek.

Az alkalmazandó vagy előnyben részesítendő vakcinatípus: Az élő, attenuált vakcinákat kell előnyben részesíteni. Egyéb vakcinák csak kellően indokolt esetben alkalmazhatók.

Minimális átoltottság: Igazodnia kell az alkalmazott vakcinához, a helyi adottságokhoz, valamint a vadon élő sertésfélék becsült állományának jellemzőihez, térbeli eloszlásához és a tájszerkezethez.

Célállatok/célfajok: Az (EU) 2018/1882 végrehajtási rendelet szerint jegyzékbe foglalt fajokhoz tartozó, a vakcinázási körzetben található vadon élő sertésfélék.

Vadászat és más olyan tevékenységek, amelyek a vadon élő sertésfélék állományainak földrajzi elmozdulását okozhatják: A vakcinázási körzetben legalább a 4. részben előírt várakozási időszak végéig szabályozandók. A vadászat során elejtett vadon élő sertésféléket kórokozók azonosítására és antitestek kimutatására szolgáló vizsgálatoknak kell alávetni.

2. RÉSZ

A KLASSZIKUS SERTÉSPESTIS VADON ÉLŐ SERTÉSFÉLÉKBEN VALÓ ELŐFORDULÁSÁNAK MEGELŐZÉSÉRE ÉS AZ ELLENE VALÓ VÉDEKEZÉSRE IRÁNYULÓ SÜRGŐSSÉGI VAKCINÁZÁS SORÁN A VAKCINÁZÁSI KÖRZETBEN VÉGREHAJTANDÓ MEGERŐSÍTETT KLINIKAI ÉS LABORATÓRIUMI FELÜGYELETRE VONATKOZÓ EGYEDI FELTÉTELEK

A vakcinázási körzetben az orális immunizáció befejezését követően a vadon élő sertésfélék azon korcsoportja, amelyet az új vagy újra megjelenő fertőzés kimutatása érdekében szerológiai vizsgálatnak kell alávetni, a vakcinázás befejezésének évszakától és a befejezés óta eltelt időtől függ.

A vakcinázási körzetben a vadon élő sertésfélék esetében célzott felügyeletet kell végrehajtani a vakcinázás sikerességének ellenőrzése érdekében. Ez a felügyelet magában foglalja az immunitási szintek értékelése és a vírus vadon élő sertésfélék állományában tapasztalható perzisztenciájának kimutatása céljából végzett megerősített laboratóriumi felügyeletet; idetartozik a kórokozók azonosítása és az antitestek kimutatása valamennyi elejtett, kiselejtezett és elhullva vagy betegen talált vadon élő sertésféle esetében.

3. RÉSZ

MOZGATÁSI TILALOM HATÁLYA ALÁ TARTOZÓ ÁLLATOK ÉS TERMÉKEK A 13. CIKKNEK MEGFELELŐEN, OLYAN VAKCINÁZÁSI KÖRZETBEN, AHOL A KLASSZIKUS SERTÉSPESTIS VADON ÉLŐ SERTÉSFÉLKBEN VALÓ ELŐFORDULÁSÁNAK MEGELŐZÉSÉRE ÉS AZ ELLENE VALÓ VÉDEKEZÉSRE SZOLGÁLÓ SÜRGŐSSÉGI VÉDŐVAKCINÁZÁST HAJTANAK VÉGRE

1. Mozgatási tilalom hatálya alá tartozó állatok

Vadon élő sertésfélék.

2. Mozgatási tilalom hatálya alá tartozó termékek

Vadon élő sertésfélékből származó friss hús, húskészítmények és bármely más, állati eredetű termék, állati melléktermékek és azokból származó termékek, valamint vadon élő sertésfélék teste.

3. Az eltérés engedélyezésének feltételei a 13. cikk (3) bekezdésével összhangban

3.1.

A 2. pontban megállapított mozgatási korlátozásoktól eltérve az illetékes hatóság engedélyezheti a friss hús, húskészítmények és bármely más, állati eredetű termék, állati melléktermékek és azokból származó termékek mozgatását a vakcinázási körzeten belül és azon kívül, feltéve, hogy teljesülnek a következő feltételek:

a)	az illetékes hatóság által végzett kockázatértékelés igazolja, hogy az ilyen mozgatás nem vonja maga után a klasszikus sertéspestis terjedésének kockázatát;

b)	a vadon élő sertésfélék testén a klasszikus sertéspestis vírusának kimutatására irányuló vizsgálatot végeztek, amely negatív eredménnyel zárult a feldolgozás vagy kezelés céljából történő további mozgatást megelőzően;

c)	a vadon élő sertésfélék testének a feldolgozó és tároló létesítménybe történő mozgatására szigorú biológiai védelmi intézkedések mellett kerül sor;

d)	a vadon élő sertésfélék testének és az abból származó termékeknek a feldolgozására és tárolására az illetékes hatóság által kijelölt létesítményekben kerül sor, biztosítva a biológiai védelmi és a klasszikus sertéspestis elleni védekezési intézkedéseknek való megfelelést;

vagy:

i.	a termékeket alávetették az (EU) 2020/687 felhatalmazáson alapuló rendelet VII. mellékletében meghatározott kockázatcsökkentő kezeléseknek; vagy

ii.

a vadon élő sertésfélékből származó friss hús, húskészítmények és bármely más, állati eredetű termék, valamint a vadon élő sertésfélék testének mozgatása a korlátozás alatt álló körzeten belül történik:

—	magáncélú házi használat céljából, vagy

—	olyan vadászok által, akik vadsertés vagy sertésből származó vadhús kis mennyiségével közvetlenül látják el a végső fogyasztót, vagy a végső fogyasztót közvetlenül ellátó helyi kiskereskedelmi létesítményeket, a 853/2004/EK rendelet 1. cikke (3) bekezdésének e) pontjában előírtak szerint.

3.2.

Az illetékes hatóság dokumentálja és nyomon követi az ezen eltérés alapján engedélyezett valamennyi mozgatást, és biztosítja a 3.1. pontban meghatározott feltételeknek való megfelelést.

4. RÉSZ

SÜRGŐSSÉGI VÉDŐVAKCINÁZÁST KÖVETŐ VÁRAKOZÁSI IDŐSZAKOK KLASSZIKUS SERTÉSPESTIS ESETÉN

Az illetékes hatóság a vakcinázási körzetben a következő időpontig fenntartja az e melléklet 3. részében előírt feltételeket:

Várakozási időszak	A klasszikus sertéspestistől való mentesség várakozási időszak alatti bizonyítása céljából végrehajtandó felügyelet típusa
12 hónap a vadon élő sertésfélék tekintetében végrehajtott utolsó vakcinázási kampány végét követően, amit alátámasztanak egy olyan exitstratégia végrehajtásának kedvező következtetései, amely igazolta, hogy a klasszikus sertéspestis vírusa nem terjed.	Klinikai és laboratóriumi felügyelet (kórokozók azonosítása az elhullva talált vagy elejtett vadon élő sertésfélékben) a 9. cikk (1) bekezdése c) pontjának ii–iv. alpontja és e melléklet 2. része szerint.

XVI. MELLÉKLET

Afrikai sertéspestis tartott sertésfélékben

1. RÉSZ

A TARTOTT SERTÉSFÉLÉKBEN ELŐFORDULÓ AFRIKAI SERTÉSPESTIS MEGELŐZÉSÉRE ÉS AZ ELLENE VALÓ VÉDEKEZÉSRE SZOLGÁLÓ SÜRGŐSSÉGI VÉDŐVAKCINÁZÁS VÉGREHAJTÁSÁRA VONATKOZÓ EGYEDI FELTÉTELEK

A vakcinázási körzet mérete: Nincsenek egyedi feltételek.

A vakcinázási körzet körüli övezet mérete: Nincsenek egyedi feltételek.

Az alkalmazandó vakcinatípus: A Bizottság által az (EU) 2019/6 rendelet 44. cikkének (9) bekezdésével összhangban megadott, centralizált eljárás szerinti forgalombahozatali engedéllyel rendelkező, afrikai sertéspestis elleni vakcinák.

Minimális átoltottság: Az átoltottságnak el kell érnie az egyes létesítményekben található célállatok 80 %-át kitevő, a vakcinázási körzetben található létesítmények legalább 95 %-át.

Célállatok/célfajok: Az (EU) 2018/1882 végrehajtási rendelet szerint jegyzékbe foglalt fajokhoz tartozó állatok, amelyeket a vakcinázási körzetben tartanak.

2. RÉSZ

AZ AFRIKAI SERTÉSPESTIS MEGELŐZÉSÉRE ÉS AZ ELLENE VALÓ VÉDEKEZÉSRE SZOLGÁLÓ SÜRGŐSSÉGI VÉDŐVAKCINÁZÁS ALATT A VAKCINÁZÁSI KÖRZETBEN ÉS A VAKCINÁZÁSI KÖRZET KÖRÜLI ÖVEZETBEN VÉGREHAJTANDÓ MEGERŐSÍTETT KLINIKAI ÉS LABORATÓRIUMI FELÜGYELETRE VONATKOZÓ EGYEDI FELTÉTELEK

Megerősített klinikai és laboratóriumi felügyeletet kell végrehajtani a vakcinázási körzet körüli övezetekben és a vakcinázási körzetekben azon, jegyzékbe foglalt fajokhoz tartozó állatokat tartó létesítmények azonosítása érdekében, amelyek érintkezésbe kerültek az afrikai sertéspestis vírusával, de nem mutatták a betegség klinikai tüneteit.

Ha a sürgősségi védővakcinázás befejezése óta legalább 30 nap telt el, a következő felügyeletet kell megkezdeni:

A vakcinázási körzet körüli övezetben található létesítmények mindegyikét legalább egyszer meglátogatja egy hatósági állatorvos, aki mintavételt végez a 60 naposnál idősebb elhullott tartott sertésféléket megcélzó, kórokozó-azonosító vizsgálatok útján végrehajtott laboratóriumi felügyelet céljából. Amennyiben nincsenek ilyen, 60 naposnál idősebb elhullott állatok, a mintavétel bármilyen, elválasztás után elhullott vagy kiselejtezett tartott sertésfélékből elvégezhető.

A vakcinázási körzetben minden olyan létesítményt, ahol vakcinázást végeztek, hatósági állatorvos látogat meg, aki mintavételt végez:

i.	a jegyzékbe foglalt fajokhoz tartozó vakcinázott állatokból a vakcinázás hatékonyságának értékelésére irányuló szerológiai vizsgálat céljából;

ii.	minden héten legalább az első két, 60 naposnál idősebb, elhullott tartott sertésféléből a kórokozók azonosítása céljából. Amennyiben nincsenek ilyen, 60 naposnál idősebb elhullott állatok, a mintavétel bármilyen, elválasztás után elhullott vagy kiselejtezett tartott sertésfélékből elvégezhető.

3. RÉSZ

MOZGATÁSI TILALOM HATÁLYA ALÁ TARTOZÓ ÁLLATOK ÉS TERMÉKEK, VALAMINT A 13. CIKK SZERINTI ELTÉRÉS MEGADÁSÁRA VONATKOZÓ FELTÉTELEK OLYAN VAKCINÁZÁSI KÖRZETBEN, AHOL AZ AFRIKAI SERTÉSPESTIS MEGELŐZÉSÉRE ÉS AZ ELLENE VALÓ VÉDEKEZÉSRE SZOLGÁLÓ SÜRGŐSSÉGI VÉDŐVAKCINÁZÁST HAJTANAK VÉGRE

1. Mozgatási tilalom hatálya alá tartozó állatok és azokból származó termékek

Az alábbi állatoknak, szaporítóanyagoknak és állati eredetű termékeknek a vakcinázási körzetben található létesítményekből a vakcinázási körzeten belül és azon kívülre történő mozgatása:

a)	tartott sertésfélék;

b)	tartott sertésfélékhez tartozó donor állatoktól származó sperma, petesejtek és embriók;

c)	tartott sertésfélékből származó friss hús és a húskészítmények, beleértve az állati beleket.

2. Gyűjtési tilalom alá eső szaporítóanyagok

3. Az eltérés engedélyezésének feltételei a 13. cikk (2) bekezdésének b) pontja, a 13. cikk (3) bekezdése és a 13. cikk (4) bekezdése szerint

Az állatok és az azokból származó termékek következő mozgatása engedélyezhető:

3.1.

tartott sertésfélék mozgatása közvetlenül a vakcinázási körzetben található származási létesítményből az alábbi helyre:

a)	a vakcinázási körzetben található vágóhídra azonnali levágás céljából; vagy

a vakcinázási körzethez a lehető legközelebb, ugyanazon a tagállamon belül található vágóhídra azonnali levágás céljából, az (EU) 2020/687 felhatalmazáson alapuló rendelet 24. cikkében, 28. cikkének (2), (3), (4), (5) és (7) bekezdésében, valamint 29. cikkének (1) és (2) bekezdésében előírtakkal azonos feltételek mellett;

c)	egy állati melléktermékeket feldolgozó engedélyezett üzembe leölés és ártalmatlanítás céljából, az (EU) 2020/687 felhatalmazáson alapuló rendelet 24. cikkében, 28. cikke (2), (3), (4), (5) és (7) bekezdésében, valamint 37. cikkében előírtakkal azonos feltételek mellett;

3.2.

tartott sertésfélék friss húsának az (EU) 2020/687 felhatalmazáson alapuló rendelet 33. cikke (1) bekezdésének a) pontjában foglalt rendelkezések szerinti mozgatása, valamint tartott sertésfélékből származó húskészítmények, köztük állati belek mozgatása, amennyiben azokat alávetették az (EU) 2020/687 felhatalmazáson alapuló rendelet VII. mellékletében meghatározott kockázatcsökkentő kezelések egyikének.

4. RÉSZ

SÜRGŐSSÉGI VÉDŐVAKCINÁZÁST KÖVETŐ VÁRAKOZÁSI IDŐSZAKOK AFRIKAI SERTÉSPESTIS ESETÉN

Az illetékes hatóság a vakcinázási körzetben a következő időpontig fenntartja az e melléklet 3. részében előírt feltételeket:

Várakozási időszak	Az afrikai sertéspestistől való mentesség várakozási időszak alatti bizonyítása céljából végrehajtandó felügyelet típusa
Az összes vakcinázott sertésféle levágását vagy leölését követően 3 hónap, kivéve az (EU) 2020/687 rendelet 13. cikkének (2) bekezdésében említett, tartott sertésféléket, amennyiben léteznek a vakcinázott és a fertőzött tartott sertésfélék megkülönböztetésére alkalmas, a WOAH szárazföldi állatokra vonatkozó kézikönyve szerint hitelesített eszközök.	Klinikai és laboratóriumi felügyelet (kórokozók azonosítása és antitestek kimutatása) a 9. cikk (1) bekezdése c) pontjának ii–iv. alpontja és e melléklet 2. része szerint.

XVII. MELLÉKLET

Afrikai sertéspestis vadon élő sertésfélékben

1. RÉSZ

A VADON ÉLŐ SERTÉSFÉLÉKBEN ELŐFORDULÓ AFRIKAI SERTÉSPESTIS MEGELŐZÉSÉRE ÉS AZ ELLENE VALÓ VÉDEKEZÉSRE SZOLGÁLÓ SÜRGŐSSÉGI VAKCINÁZÁS VÉGREHAJTÁSÁRA VONATKOZÓ EGYEDI FELTÉTELEK

A vakcinázási körzet mérete: Az illetékes hatóság a következők alapján határozza meg a vakcinázási körzetet:

a)	a vadon élő sertésfélék állományának becsült mérete, térbeli eloszlása, valamint a tájszerkezet;

b)	az afrikai sertéspestis terjedését elősegítő kockázati tényezők, különösen a betegség tartott sertésfélékkel foglalkozó létesítményekbe való behurcolásának kockázata;

c)	mintavételi eredmények.

A vakcinázási körzet körüli övezet mérete: Nincsenek egyedi feltételek.

Az alkalmazandó vagy előnyben részesítendő vakcinatípus: A Bizottság által az (EU) 2019/6 rendelet 44. cikkének (9) bekezdésével összhangban megadott, centralizált eljárás szerinti forgalombahozatali engedéllyel rendelkező, afrikai sertéspestis elleni vakcinák.

Célállatok/célfajok: Az (EU) 2018/1882 végrehajtási rendelet szerint jegyzékbe foglalt fajokhoz tartozó, a vakcinázási körzetben található vadon élő sertésfélék.

Vadászat és más olyan tevékenységek, amelyek a vadon élő sertésfélék állományainak földrajzi elmozdulását okozhatják: A vakcinázási körzetben legalább a 4. részben előírt várakozási időszak végéig szabályozandók. A vadászat során elejtett vadon élő sertésféléket antitestek kimutatására szolgáló és kórokozó-azonosító vizsgálatoknak kell alávetni.

2. RÉSZ

AZ AFRIKAI SERTÉSPESTIS VADON ÉLŐ SERTÉSFÉLÉKBEN VALÓ ELŐFORDULÁSÁNAK MEGELŐZÉSÉRE ÉS AZ ELLENE VALÓ VÉDEKEZÉSRE IRÁNYULÓ SÜRGŐSSÉGI VAKCINÁZÁS SORÁN A VAKCINÁZÁSI KÖRZETBEN VÉGREHAJTANDÓ MEGERŐSÍTETT KLINIKAI ÉS LABORATÓRIUMI FELÜGYELETRE VONATKOZÓ EGYEDI FELTÉTELEK

A vakcinázási körzetben a vadon élő sertésfélék esetében célzott felügyeletet kell végrehajtani a vakcinázás sikerességének ellenőrzése érdekében.

Ez a felügyelet magában foglalja az immunitási szintek értékelése és a vírus vadon élő sertésfélék állományában való perzisztenciájának kimutatása céljából végzett a megerősített laboratóriumi felügyeletet; idetartozik a kórokozók azonosítása és az antitestek kimutatása valamennyi elejtett, kiselejtezett és elhullva vagy betegen talált vadon élő sertésféle esetében.

3. RÉSZ

MOZGATÁSI TILALOM HATÁLYA ALÁ TARTOZÓ ÁLLATOK ÉS TERMÉKEK A 13. CIKKNEK MEGFELELŐEN, OLYAN VAKCINÁZÁSI KÖRZETBEN, AHOL AZ AFRIKAI SERTÉSPESTIS VADON ÉLŐ SERTÉSFÉLKBEN VALÓ ELŐFORDULÁSÁNAK MEGELŐZÉSÉRE ÉS AZ ELLENE VALÓ VÉDEKEZÉSRE SZOLGÁLÓ SÜRGŐSSÉGI VÉDŐVAKCINÁZÁST HAJTANAK VÉGRE

1. Mozgatási tilalom hatálya alá tartozó állatok

Vadon élő sertésfélék.

2. Mozgatási tilalom hatálya alá tartozó termékek

3. Az eltérés engedélyezésének feltételei a 13. cikk (3) bekezdésével összhangban

3.1.

a)	az illetékes hatóság által végzett kockázatértékelés igazolja, hogy az ilyen mozgatás nem vonja maga után az afrikai sertéspestis terjedésének kockázatát;

b)	a vadon élő sertésfélék testén az afrikai sertéspestis vírusának kimutatására irányuló vizsgálatot végeztek, amely negatív eredménnyel zárult a feldolgozás vagy kezelés céljából történő további mozgatást megelőzően;

c)	a vadon élő sertésfélék testének a feldolgozó és tároló létesítménybe történő mozgatására szigorú biológiai védelmi intézkedések mellett kerül sor;

d)	a vadon élő sertésfélék testének és az abból származó termékeknek a feldolgozására és tárolására az illetékes hatóság által kijelölt létesítményekben kerül sor, biztosítva a biológiai védelmi és az afrikai sertéspestis elleni védekezési intézkedéseknek való megfelelést;

vagy:

i.	a termékeket alávetették az (EU) 2020/687 felhatalmazáson alapuló rendelet VII. mellékletében meghatározott kockázatcsökkentő kezeléseknek; vagy

ii.

—	magáncélú házi használat céljából, vagy

—	olyan vadászok által, akik vadsertés vagy sertésből származó vadhús kis mennyiségével közvetlenül látják el a végső fogyasztót, vagy a végső fogyasztót közvetlenül ellátó helyi kiskereskedelmi létesítményeket, a 853/2004/EK rendelet 1. cikke (3) bekezdésének e) pontjában előírtak szerint.

3.2.

4. RÉSZ

SÜRGŐSSÉGI VÉDŐVAKCINÁZÁST KÖVETŐ VÁRAKOZÁSI IDŐSZAKOK AFRIKAI SERTÉSPESTIS ESETÉN

Az illetékes hatóság a vakcinázási körzetben a következő időpontig fenntartja az e melléklet 3. részében előírt feltételeket:

Várakozási időszak	Az afrikai sertéspestistől való mentesség várakozási időszak alatti bizonyítása céljából végrehajtandó felügyelet típusa
12 hónappal a vadon élő sertésfélék tekintetében végrehajtott utolsó vakcinázási kampány végét követően, amit egy olyan exitstratégia végrehajtásának kedvező következtetései támasztanak alá, amely igazolta, hogy az afrikai sertéspestis vírusa nem terjed.	Klinikai és laboratóriumi felügyelet (kórokozók azonosítása az elhullva talált vagy elejtett vadon élő sertésfélékben) a 9. cikk (1) bekezdése c) pontjának ii–iv. alpontja és e melléklet 2. része szerint

XVIII. MELLÉKLET

Juhhimlő és kecskehimlő

1. RÉSZ

A JUHHIMLŐ ÉS KECSKEHIMLŐ MEGELŐZÉSÉRE ÉS AZ ELLENE VALÓ VÉDEKEZÉSRE SZOLGÁLÓ SÜRGŐSSÉGI VÉDŐVAKCINÁZÁS VÉGREHAJTÁSÁRA VONATKOZÓ EGYEDI FELTÉTELEK

A vakcinázási körzet mérete: Nincsenek konkrét szabályok.

A vakcinázási körzet körüli övezet mérete: Nincsenek egyedi feltételek.

Az alkalmazandó vakcinatípus: Nincsenek konkrét szabályok.

Minimális átoltottság: Az átoltottságnak el kell érnie a vakcinázási körzetben található célállatok legalább 80 %-át kitevő, a vakcinázási körzetben található létesítmények legalább 95 %-át.

Célállatok/célfajok: Az (EU) 2018/1882 végrehajtási rendelet szerint jegyzékbe foglalt fajok, amelyeket a vakcinázási körzetben tartanak, beleérve legalább a juh- és kecskeféléket.

2. RÉSZ

A JUHHIMLŐ ÉS KECSKEHIMLŐ MEGELŐZÉSÉRE ÉS AZ ELLENE VALÓ VÉDEKEZÉSRE SZOLGÁLÓ SÜRGŐSSÉGI VÉDŐVAKCINÁZÁS ALATT A VAKCINÁZÁSI KÖRZETBEN ÉS A VAKCINÁZÁSI KÖRZET KÖRÜLI ÖVEZETBEN VÉGREHAJTANDÓ MEGERŐSÍTETT KLINIKAI ÉS LABORATÓRIUMI FELÜGYELETRE VONATKOZÓ EGYEDI FELTÉTELEK

Megerősített klinikai felügyelet: a juhhimlő és kecskehimlő klinikai tüneteinek, valamint a kiskérődzők megnövekedett arányú mortalitásának felügyelete.

3. RÉSZ

MOZGATÁSI TILALOM HATÁLYA ALÁ TARTOZÓ ÁLLATOK ÉS TERMÉKEK, VALAMINT A 13. CIKK SZERINTI ELTÉRÉS MEGADÁSÁRA VONATKOZÓ FELTÉTELEK OLYAN VAKCINÁZÁSI KÖRZETBEN, AHOL A JUHHIMLŐ ÉS KECSKEHIMLŐ MEGELŐZÉSÉRE ÉS AZ ELLENE VALÓ VÉDEKEZÉSRE SZOLGÁLÓ SÜRGŐSSÉGI VÉDŐVAKCINÁZÁST HAJTANAK VÉGRE

Mozgatási tilalom hatálya alá tartozó állatok és azokból származó termékek

A vakcinázási körzetekben található ugyanazon állatok és termékek, mint amelyekre az (EU) 2020/687 felhatalmazáson alapuló rendelet 27. cikke szerint, a juhhimlő és kecskehimlő kitörése esetén létrehozott védő- és felügyeleti körzetekben található létesítményekben korlátozások vonatkoznak.

Gyűjtési tilalom alá eső szaporítóanyagok: a jegyzékbe foglalt fajokhoz tartozó állatok spermája, petesejtjei és embriói.

Az eltérés engedélyezésének feltételei a 13. cikk (2) bekezdésének b) pontja, a 13. cikk (3) bekezdése és a 13. cikk (4) bekezdése szerint

A következő mozgatások engedélyezhetők:

3.1.

A vakcinázott állatoknak és az azokból származó termékeknek az (EU) 2020/687 felhatalmazáson alapuló rendelet 43. cikkében előírtakkal azonos feltételek mellett történő mozgatása.

3.2.

A nem vakcinázott állatok és az azokból származó termékek mozgatása, feltéve, hogy származási létesítményeik már nem tartanak vakcinázott állatokat.

4. RÉSZ

SÜRGŐSSÉGI VÉDŐVAKCINÁZÁST KÖVETŐ VÁRAKOZÁSI IDŐSZAKOK JUHHIMLŐ ÉS KECSKEHIMLŐ ESETÉN

Az illetékes hatóság a vakcinázási körzetben a következő időpontig fenntartja az e melléklet 3. részében előírt feltételeket:

Várakozási időszak	A juhhimlőtől és kecskehimlőtől való mentesség várakozási időszak alatti bizonyítása céljából végrehajtandó felügyelet típusa
Az utolsó fertőzött létesítmény fertőtlenítését és az összes vakcinázott állat levágását vagy leölését követően 30 nap	Klinikai és laboratóriumi felügyelet (kórokozók azonosítása és antitestek kimutatása) a 9. cikk (1) bekezdése c) pontjának ii–iv. alpontja és e melléklet 2. része szerint
8 hónap az utolsó vakcinázás vagy az utolsó fertőzött létesítmény fertőtlenítését követően, attól függően, hogy melyik következett be később	Klinikai és laboratóriumi felügyelet (kórokozók azonosítása és antitestek kimutatása) a 9. cikk (1) bekezdése c) pontjának ii–iv. alpontja és e melléklet 2. része szerint

”

4. RÉSZ

A mellékletek jegyzéke helyébe a következő lép:

„A MELLÉKLETEK JEGYZÉKE

I. melléklet azon A és B kategóriájú betegségekről, amelyek esetében a tagállamoknak meg kell tiltaniuk a vakcinák alkalmazását, valamint bizonyos (a vakcináktól eltérő) állatgyógyászati készítményeknek az A és B kategóriájú betegségek megelőzése és az ellenük való védekezés érdekében történő használatáról.

II. melléklet a vakcinák valamely A kategóriájú betegség állatokban való megjelenésének megelőzése és az ellene való védekezés érdekében történő alkalmazásának kritériumairól.

III. melléklet a hatósági vakcinázási tervben feltüntetendő információkról.

IV. melléklet a többi tagállamnak és a Bizottságnak a vakcinázást megelőzően nyújtandó előzetes információkról.

V. melléklet a vakcinázási nyilvántartások minimális tartalmáról.

VI. melléklet az illetékes hatóság által a többi tagállamnak és a Bizottságnak a vakcinázás végrehajtása kapcsán minimálisan nyújtandó információkról.

VII. melléklet a ragadós száj- és körömfájás elleni vakcinázásról.

VIII. melléklet a Rift-völgyi láz vírusával való fertőzöttség elleni vakcinázásról.

IX. melléklet a bőrcsomósodáskór vírusával való fertőzöttség elleni vakcinázásról.

10.

X. melléklet a kiskérődzők pestisének vírusával való fertőzöttség elleni vakcinázásról.

11.

XI. melléklet az afrikai lópestis elleni vakcinázásról.

12.

XII. melléklet a tartott sertésfélékben előforduló klasszikus sertéspestis elleni vakcinázásról.

13.

XIII. melléklet a magas patogenitású madárinfluenza elleni vakcinázásról.

14.

XIV. melléklet a Newcastle-betegség vírusával való fertőzöttség elleni vakcinázásról.

15.

XV. melléklet a vadon élő sertésfélékben előforduló klasszikus sertéspestis elleni vakcinázásról.

16.

XVI. melléklet a tartott sertésfélékben előforduló afrikai sertéspestis elleni vakcinázásról.

17.

XVII. melléklet a vadon élő sertésfélékben előforduló afrikai sertéspestis elleni vakcinázásról.

18.

XVIII. melléklet a juhhimlő és kecskehimlő elleni vakcinázásról.”