A BIZOTTSÁG JELENTÉSE A TANÁCSNAK a legutóbb az 1873/2006/EK, Euratom rendelettel módosított – a műszakban zajló munkáról szóló – 300/76/ESZAK, EGK, Euratom, a legutóbb az 1945/2006/EK, Euratom rendelettel módosított – a készenléti szolgálatról szóló – 495/77/EGK, Euratom, ESZAK, és a – különösen nehéz munkakörülményekről szóló – 858/2004/EK, Euratom tanácsi rendelet intézmények általi, 2010. évi alkalmazásáról /* COM/2011/0781 végleges */
A BIZOTTSÁG JELENTÉSE A TANÁCSNAK a legutóbb az 1873/2006/EK, Euratom rendelettel módosított – a műszakban zajló munkáról szóló – 300/76/ESZAK, EGK, Euratom, a legutóbb az 1945/2006/EK, Euratom rendelettel módosított – a készenléti szolgálatról szóló – 495/77/EGK, Euratom, ESZAK, és a – különösen nehéz munkakörülményekről szóló – 858/2004/EK, Euratom tanácsi rendelet intézmények általi, 2010. évi alkalmazásáról Bevezetés A készenléti szolgálatról szóló (495/77/EGK, Euratom, ESZAK) tanácsi rendelet és a különösen nehéz munkakörülményekről szóló (858/2004/EK, Euratom) tanácsi rendelet előírja, hogy a Bizottság rendszeresen jelentést nyújtson be a Tanácsnak az e rendeletekben említett juttatásokban részesülő tisztviselők és egyéb alkalmazottak számáról, valamint az e juttatásokkal kapcsolatos kiadások összegéről. A mostani jelentés az elkészítéskor elérhető legutóbbi éves adatokon alapszik és a 2010-es évre vonatkozik. Valamennyi intézményt lefedi és a teljesség kedvéért tartalmazza a több műszakban történő munkavégzés alkalmazására vonatkozó információkat is (300/76/ESZAK, EGK, Euratom tanácsi rendelet). Műszakpótlék E pótlék jogalapja a személyzeti szabályzat 56a. cikke és a legutóbb a 2006. december 11-i 1873/2006/EK, Euratom tanácsi rendelettel módosított, 1976. február 9-i 300/76/ESZAK, EGK, Euratom tanácsi rendelet. A pótlékfizetés azon tisztviselőkre és egyéb alkalmazottakra korlátozódik, akiket a kutatási előirányzatokból fizetnek és a következő módok valamelyikén alkalmaznak: - a Közös Kutatóközpont (JRC) létesítményében vagy - közvetett intézkedés során vagy a működési előirányzatokból fizetnek és a következő területeken alkalmaznak: - információs és kommunikációs technológiai (IKT) szolgáltatási osztályon, - biztonsági osztályon, - telefonközpontban/információs szolgálatnál, recepción, - a közös kül- és biztonságpolitika (KKBP)/közös biztonság- és védelempolitika (KBVP) műveleteit vagy szükség- és válsághelyzet koordinációjára vonatkozó szabályokat segítő osztályon vagy - műszaki berendezések működtetésénél, illetve felügyeleténél. A havi pótlékokat négy különböző kategóriába sorolják (2010. évi adatok): - 1. kategória: munkavégzés két műszakban, a hétvége nélkül: 382,17 EUR - 2. kategória: munkavégzés két műszakban, amibe az éjszaka vagy a hétvége is beleesik: 576,84 EUR - 3. kategória: napi 24 órás munkavégzés, a hétvége nélkül: 630,69 EUR - 4. kategória: napi 24 órás, heti 7 napos munkavégzés: 859,84 EUR A következő számadatok az egyes intézmények által megítélt pótlékok számát jelölik a 2010-es évre. A pótlékban részesültek száma a pótlékkategóriák szerint: Intézmény | 1. kategória | 2. kategória | 3. kategória | 4. kategória | Összesen | 382,17 | 576,84 | 630,69 | 859,84 | Bizottság | 20 | 29 | 8 | 57 | 114 | – ebből a Közös Kutatóközpont: | 0 | 29 | 8 | 22 | 59 | Tanács | 60 | 0 | 0 | 46 | 106 | Parlament | 23 | 0 | 0 | 0 | 23 | Bíróság | Számvevőszék | Európai Gazdasági és Szociális Bizottság (EGSZB) | Régiók Bizottsága | Európai adatvédelmi biztos | Ombudsman | Összesen | 103 | 29 | 8 | 103 | 243 | Pótlékban részesültek (tisztviselők/ideiglenes alkalmazottak és szerződéses alkalmazottak): Intézmény | AD | AST | Szerződéses alkalmazottak | Összesen | GF I | GF II | GF III | GF IV | Bizottság | 10 | 86 | 14 | 0 | 4 | 0 | 114 | – ebből a Közös Kutatóközpont: | 9 | 43 | 5 | 0 | 2 | 0 | 59 | Tanács | 0 | 106 | 0 | 0 | 0 | 0 | 106 | Parlament | 0 | 22 | 0 | 1 | 0 | 0 | 23 | Bíróság | Számvevőszék | EGSZB | Régiók Bizottsága | Európai adatvédelmi biztos | Ombudsman | Összesen | 10 | 214 | 14 | 1 | 4 | 0 | 243 | A pótlékban részesültek száma az alkalmazási terület szerint: Intézmény | JRC | Közvetett programok | IKT | Biztonság | Telefonközpont/Recepció | KKBP/ KBVP | Műszaki berendezések | Összesen | Bizottság | 59 | 0 | 9 | 26 | 7 | 0 | 13 | 114 | – ebből a Közös Kutatóközpont: | 59 | 0 | 0 | 0 | 0 | 0 | 0 | 59 | Tanács | 0 | 0 | 0 | 82 | 0 | 24 | 0 | 106 | Parlament | 0 | 0 | 0 | 0 | 23 | 0 | 0 | 23 | Bíróság | Számvevőszék | EGSZB | Régiók Bizottsága | Európai adatvédelmi biztos | Ombudsman | Összesen | 59 | 0 | 9 | 108 | 30 | 24 | 13 | 243 | Készenléti szolgálati pótlék E pótlék jogalapja a személyzeti szabályzat 55. és 56b. cikke, valamint a legutóbb a 2006. december 11-i 1945/2006/EK, Euratom tanácsi rendelettel módosított, 1977. március 8-i 495/77/EGK, Euratom, ESZAK tanácsi rendelet. A pótlékfizetés azon tisztviselőkre és egyéb alkalmazottakra korlátozódik, akiket a kutatási előirányzatokból fizetnek és a következő módok valamelyikén alkalmaznak: - a Közös Kutatóközpont (JRC) létesítményében vagy - közvetett intézkedés során vagy a működési előirányzatokból fizetnek és a következő területeken alkalmaznak: - műszaki berendezések működtetésénél, illetve felügyeleténél, - biztonsági osztályon, - információs és kommunikációs technológiai (IKT) szolgáltatási osztályon, - a közös kül- és biztonságpolitika (KKBP)/közös biztonság- és védelempolitika (KBVP) műveleteit vagy szükség- és válsághelyzet koordinációjára vonatkozó szabályokat segítő osztályon vagy - a tagállamoknak napi 24 órás, heti 7 napos segítségnyújtás rendelkezésre bocsátásáról szóló rendelkezés keretében („MS 24/7”) alkalmaznak. A készenléti szolgálati pótlékot pontokban fejezik ki. A tényleges készenléti szolgálatban eltöltött órák után járó pontok száma a következő: - otthoni készenléti szolgálat esetén, munkanapokon: 2,15 pont. - otthoni készenléti szolgálat esetén, hétvégén: 4,3 pont. - a foglalkoztatás helyén teljesített készenléti szolgálat esetén, munkanapokon: 11 pont. - a foglalkoztatás helyén teljesített készenléti szolgálat esetén, hétvégén: 22 pont. Egy pont az 1. besorolási osztályú, 1. fizetési fokozatú bérkategóriába tartozó tisztviselő alapilletményének 0,032 %-ával egyenlő (2010-ben ez 0,85 EUR-nak felelt meg). A pótlékban részesültek száma a készenléti szolgálat típusa szerint: Intézmény | Otthoni | Otthoni és munkahelyi | Munkahelyi | Összesen | Bizottság | 214 | 125 | 34 | 373 | – ebből a Közös Kutatóközpont: | 175 | 15 | 34 | 224 | Tanács | 76 | 0 | 0 | 76 | Parlament | Bíróság | Számvevőszék | 2 | 0 | 2 | 4 | EGSZB | Régiók Bizottsága | Európai adatvédelmi biztos | Ombudsman | Összesen | 292 | 125 | 36 | 453 | Pótlékban részesültek (tisztviselők/ideiglenes alkalmazottak és szerződéses alkalmazottak): Intézmény | AD | AST | Szerződéses alkalmazottak | Összesen | GF I | GF II | GF III | GF IV | A pótlékban részesültek száma az alkalmazási terület szerint: Intézmény | JRC | Közvetett programok | Műszaki berendezések | Biztonság | IKT | KKBP/KBVP | MS 24/7 | Összesen | Parlament | Bíróság | Számvevőszék | 4 | 4 | EGSZB | Régiók Bizottsága | Európai adatvédelmi biztos | Ombudsman | Összesen | 224 | 0 | 43 | 55 | 60 | 33 | 38 | 453 | A különösen nehéz munkakörülmények ellensúlyozására nyújtható juttatás E juttatás jogalapja a személyzeti szabályzat 56c. cikke és a 2004. április 29-i 858/2004/EK, Euratom tanácsi rendelet, amely az 1799/72/EGK tanácsi rendelet helyébe lépett. A különösen nehéz munkakörülmények ellensúlyozására nyújtható juttatást a tényleges munkával töltött órák után járó pontokban fejezik ki, különbséget téve a következő tényezőkből adódó különleges munkakörülmények között: „egyéni védelem”, „munkavégzés helye” és „a munka jellege”. A pontok száma 2 (például a 85 decibelt meghaladó átlagos hangerő esetében) és maximum 50 (egy tűz elleni, zárt védőruházatot viselő tisztviselő esetében) között változik. Egy pont az 1. besorolási osztályú, 1. fizetési fokozatú bérkategóriába tartozó tisztviselő alapilletményének 0,032 %-ával egyenlő (2010-ben ez 0,85 EUR-nak felelt meg). Intézmény | AD | AST | Szerződéses alkalmazottak | Összesen | GF I | GF II | GF III | GF IV | Bizottság | 31 | 174 | 8 | 1 | 18 | 0 | 232 | – ebből a Közös Kutatóközpont: | 31 | 166 | 1 | 1 | 18 | 0 | 217 | Tanács | Parlament | Bíróság | Számvevőszék | EGSZB | Régiók Bizottsága | Európai adatvédelmi biztos | Ombudsman | Összesen | 31 | 174 | 8 | 1 | 18 | 0 | 232 | Érintett szolgálatok és indokolás Az Európai Parlament, a Tanács és a Bizottság évek óta alkalmazza a különleges munkakörülmények típusait és az ezeknek megfelelő juttatások kifizetését. Az ebben az évben kapott információk szerint a Számvevőszék 2010-ben vezetett be készenléti szolgálatot. Eddig csak a Bizottság alkalmazza a különösen nehéz munkakörülmények miatt nyújtott juttatásokat a JRC-nél és a Brüsszeli Infrastrukturális és Logisztikai Hivatalnál (OIB). A többműszakos munkavégzés indoklása Bizottság: A Bizottságon belül leginkább a JRC tart igényt – főként műszaki okokból – ilyen jellegű munkaszervezésre (2010-ben a 114 bizottsági kedvezményezettből 59 fő). 2010-ben a többi főigazgatóságon (működési költségvetés) 55 személy végez többműszakos munkát, mégpedig a következő szolgáltatási területeken: - biztonság és megelőzés: 26 - műszaki berendezések: 13 - információs és kommunikációs technológiák (IKT): 9 - telefon/recepció: 7 A Bizottságban mind a négy pótlékkategóriát (pótléktípust) alkalmazzák; túlnyomóan a 2. és a 4. kategóriát, ez utóbbit (folyamatos munkavégzés) leginkább a biztonsági szolgálatok esetében. Tanács: A műszakpótlékok száma a Tanácsnál 2010-ben 106 volt. Ezt a pótlékot kizárólag a biztonság és megelőzés, valamint a KKBP/KBVP területén nyújtják. A többműszakos munkavégzés vagy két műszakban (1. kategória) vagy folyamatosan (4. kategória) zajlik. Európai Parlament: Az Európai Parlament 2008-ban vezette be a többműszakos munkavégzést. 2010-ben az Európai Parlamentben 23 esetben fizettek ki többműszakos munkavégzésért járó pótlékot. A pótlékfizetésekre kizárólagosan a telefonos/recepciós területeken került sor. A munkavégzés két műszakban történt (1. kategória). A készenléti szolgálat indokolása Bizottság: 2010-ben a Bizottság a személyzet mintegy 373 tagjának fizetett készenléti pótlékot; körülbelül 60 %-ukat (224 főt) valamelyik kutatási központban alkalmazzák. A készenléti szolgálat okai – a korábbi évekhez hasonlóan – általában a biztonsághoz kötődtek: a tűzoltótól a sugárvédelmen át a sugárzás-ellenőrzésig, valamint néhány műszaki szolgáltatást érintenek. A JRC-ben a legtöbb esetben otthon teljesítenek készenléti szolgálatot, kivéve Isprát és Karlsruhét, ahol a készenléti szolgálat a foglalkoztatás helyén, illetve otthon és a foglalkoztatás helyén történik. A Bizottság többi főigazgatósága esetében a készenléti szolgálatot lényegében a biztonság, a műszaki berendezések, az informatikai szolgáltatások valamint a tagállamoknak nyújtott segítség területein láttak el. 2009-hez képest a készenléti szolgáltatások igénybevételének jelentős emelkedése figyelhető meg az információs és kommunikációs technológiák (IKT) területén, a biztonság és a JRC vonatkozásában pedig csökkent az ilyen igénybevétel. Összességében a készenléti szolgálatok száma nem változott jelentősen. Tanács: 2010-ben a Tanács a személyzet mintegy 76 tagjának fizetett készenléti pótlékot. Feladatuk a műszaki berendezések működtetésére és felügyeletére, a biztonsági szolgálatokra és a KKBP/KBVP támogatására korlátozódott. A készenléti szolgálatot kizárólag otthonról teljesítették. Számvevőszék: A Számvevőszék 2010-ben az információs és kommunikációs technológiákhoz (IKT) kapcsolódó készenléti szolgálatot hozott létre. A különösen nehéz munkakörülmények ellensúlyozására nyújtható juttatás indokolása Bizottság: 2010-ben egyedül a Bizottság élt ezzel a lehetőséggel. A Brüsszeli Infrastrukturális és Logisztikai Hivatal (OIB) 2008-ban vezette be ezt a lehetőséget egy szolgálata (sokszorosítási szolgálat) esetében, valamint a Közös Kutatóközpontnál, amelyik már korábban is használta azt. A különösen nehéz munkakörülményekre vonatkozó feltételeket illetően alkalmazták a rendeletben meghatározott mindhárom kategóriát, amelyben a juttatás nyújtható, azaz a következő esetekben: a) egyéni védelem (például a különösen kényelmetlen védőruházat viselete), b) munkavégzés helye (például magas zajszint, veszélyes helyszínek), és c) a munka jellege (például maró hatású anyagok kezelése). 2010-ben az ilyen körülmények közötti munkavégzés az alábbiak szerint alakult: az egyéni védelemhez kapcsolódóan 63 129 óra, a munkavégzés helyéhez kapcsolódóan 128 204 óra, és a munka jellegéhez kapcsolódóan 19 724 óra. Költségvetési kiadások, intézmények és pótlékok szerinti bontásban (EUR) Intézmény | Több műszakos munkavégzés | Készenléti szolgálat | Különösen nehéz munkakörülmények | Összesen | Bizottság | 738 206,78 | 1 727 377,36 | 586 841,02 | 3 052 425,16 | – ebből a Közös Kutatóközpont: | 295 513,01 | 676 593,16 | 555 738,93 | 1 527 845,10 | Tanács | 694 513,03 | 174 440,03 | 868 953,06 | Parlament | 97 242,76 | 97 242,76 | Bíróság | Számvevőszék | 497,75 | EGSZB | Régiók Bizottsága | Európai adatvédelmi biztos | Ombudsman | Összesen | 1 529 962,57 | 1 902 315,14 | 586 841,02 | 4 019 118,73 | Az összes kiadás, vagyis az összeg, amelyet az összes európai uniós intézményben együtt költöttek a három pótlékra, 2010-ben valamivel több mint 4 millió EUR-t tett ki.