<!DOCTYPE html PUBLIC "yes" "xhtml1-strict.dtd">
<html xmlns="http://www.w3.org/1999/xhtml">
<!--GENDOC2XHTML # converter_version: 1.2.15-->
  <head>
    <title>2026-06-202606T103202310780-00-TRA-DOC-HU-ARRET-T-1078-23-202603359-07_00</title>
    <meta content="text/html; charset=utf-8" http-equiv="Content-Type"/>
    <meta content="true" name="ParExtraits_2021"/>
    <meta content="" name="Gendoc_DGTGeneratedDate"/>
    <meta content="0" name="MSIP_Label_6bd9ddd1-4d20-43f6-abfa-fc3c07406f94_ContentBits"/>
    <meta content="Commission Use" name="MSIP_Label_6bd9ddd1-4d20-43f6-abfa-fc3c07406f94_Name"/>
    <meta content="hu-HU" name="Gendoc_Lang"/>
    <meta content="" name="Gendoc_GenerationDate"/>
    <meta content="" name="IsFlattened"/>
    <meta content="1" name="NumProc"/>
    <meta content="1" name="EP_Mention"/>
    <meta content="Final" name="Gendoc_EditionType"/>
    <meta content="0001" name="Gendoc_CaseNumberSuite"/>
    <meta content="10/06/2026 09:53:36" name="Gendoc_LastVerificationDate"/>
    <meta content="" name="Gendoc_ProcedureNumber"/>
    <meta content="Publication intégrale au Rec ou RecFP, mention Rec" name="Mention"/>
    <meta content="hu" name="Gendoc_LangCode"/>
    <meta content="ARR" name="TypeDoc"/>
    <meta content="qyU4DZbUlBXoGbZcTPS2hmuroD5bNSmhnfRoDBKQvPxVE2xVTQrV4PBcRwEmocTFOFOzSJSMkyu1OQw5ExpEAbL0qCry+QGOInNCtG60odK0joCgArN04wA2Q89ukB90MuvnpZdT7AJtOALVT5T5Q5Y4ZlZNvIdWJkwUDsPA2ac=" name="GenDocUID"/>
    <meta content="P" name="TypeProc"/>
    <meta content="" name="CreateCustomParts"/>
    <meta content="" name="Gendoc_GendocTemplateSubType"/>
    <meta content="OK" name="ReadyToPublish"/>
    <meta content="zsz" name="Gendoc_User"/>
    <meta content="10, 3, 0, 1" name="MSIP_Label_6bd9ddd1-4d20-43f6-abfa-fc3c07406f94_Tag"/>
    <meta content="" name="EP_Mode"/>
    <meta content="" name="Gendoc_DGTGenerated"/>
    <meta content="" name="Gendoc_Vademecum"/>
    <meta content="true" name="MSIP_Label_6bd9ddd1-4d20-43f6-abfa-fc3c07406f94_Enabled"/>
    <meta content="27a57264-55e8-4686-a8fc-5b611256ebf6" name="MSIP_Label_6bd9ddd1-4d20-43f6-abfa-fc3c07406f94_ActionId"/>
    <meta content="1078" name="NumeroOrdre"/>
    <meta content="2023" name="Annee"/>
    <meta content="P" name="Gendoc_ProcedureType"/>
    <meta content="" name="EP_Version"/>
    <meta content="HU" name="Langue"/>
    <meta content="zsz" name="Gendoc_DGTGeneratedUser"/>
    <meta content="b24c8b06-522c-46fe-9080-70926f8dddb1" name="MSIP_Label_6bd9ddd1-4d20-43f6-abfa-fc3c07406f94_SiteId"/>
    <meta content="FAST_document_go_green" name="Gendoc_LastVerificationStatus"/>
    <meta content="ARR_T" name="Gendoc_GendocTemplateType"/>
    <meta content="TRUE" name="WithoutAuthorBlockFlatP"/>
    <meta content="GenDoc 22-05-26 13:16:35" name="Created"/>
    <meta content="" name="Canevas3_Vademecum"/>
    <meta content="2026-06-04T10:38:37Z" name="MSIP_Label_6bd9ddd1-4d20-43f6-abfa-fc3c07406f94_SetDate"/>
    <meta content="TRUE" name="WithoutAuthorBlock"/>
    <meta content="" name="Gendoc_CaseYear"/>
    <meta content="false" name="Generation_In_Progress"/>
    <meta content="Public" name="Version"/>
    <meta content="T" name="Juridiction"/>
    <meta content="b4cee791d25c4799b86ab4509038eb7a" name="DocumentIdentifier"/>
    <meta content="1078" name="Gendoc_CaseNumber"/>
    <meta content="ImportedWithoutSource" name="SdlIdentifier"/>
    <meta content="false" name="TOC_Vademecum"/>
    <meta content="RD" name="NatureAff"/>
    <meta content="RD" name="Gendoc_CaseNature"/>
    <meta content="0001" name="NumSuite"/>
    <meta content="T" name="Gendoc_Juridiction"/>
    <meta content="Standard" name="MSIP_Label_6bd9ddd1-4d20-43f6-abfa-fc3c07406f94_Method"/>
  </head>
  <body>
    <div style="header">
      <div id="rId24" style="first"/>
      <div id="rId20" style="even">2026. 06. 03‑i ítélet – T‑1078/23. sz. ügy</div>
      <div id="rId21" style="default">Meta Platforms kontra Bizottság</div>
    </div>
    <p class="C19Centre" id="para-1" title="page-1">
      A TÖRVÉNYSZÉK ÍTÉLETE (öt bíróval eljáró nyolcadik tanács)
    </p>
    <p class="C19Centre" id="para-2" title="page-1">
      2026. június 3. (<span class="note footnote notemarker">
<a id="c-1" href="#t-1">*</a>
</span>)
    </p>
    <p class="C71Indicateur" id="para-3" title="page-1">
      „Digitális szolgáltatások – (EU) 2022/1925 rendelet – Kapuőrnek minősítés – Az »alapvető platformszolgáltatás« fogalma – Online közösségi hálózati szolgáltatás – Számfüggetlen személyközi hírközlési szolgáltatás – Online közvetítő szolgáltatás – Egyenlő bánásmód – A 2022/1925 rendelet 3. cikkének (2) és (5) bekezdése – Az üzleti felhasználók számára a végfelhasználók elérésére szolgáló fontos kapu – Vélelmek – A vélelmek megdöntése – A 2022/1925 rendelet 17. cikkének (1) és (3) bekezdése – Piaci vizsgálat megindításának feltételei – Védelemhez való jog – Indokolási kötelezettség”
    </p>
    <p class="C02AlineaAltA" id="para-4" title="page-1">
      A T‑1078/23. sz. ügyben,
    </p>
    <p class="C02AlineaAltA" id="para-5" title="page-1">
      a Meta Platforms, Inc. (székhelye: Menlo Park, Kalifornia [Egyesült Államok], képviselik: D. Jowell, D. Bailey barristers, J. Aitken, S. Malhi solicitors, A. Pliego Selie, O. Brouwer, T. Janssens, T. Oeyen és T. Lübbig ügyvédek)
    </p>
    <p class="C72Alineadroite" id="para-6" title="page-1">
      felperes
    </p>
    <p class="C02AlineaAltA" id="para-7" title="page-1">
      az Európai Bizottság (képviselik: T. Franchoo, P.‑J. Loewenthal, M. Mataija és I. Naglis, meghatalmazotti minőségben)
    </p>
    <p class="C72Alineadroite" id="para-8" title="page-1">
      alperes ellen,
    </p>
    <p class="C02AlineaAltA" id="para-9" title="page-1">
      támogatja:
    </p>
    <p class="C02AlineaAltA" id="para-10" title="page-1">
      a Francia Köztársaság (képviseli: T. Lechevallier, meghatalmazotti minőségben)
    </p>
    <p class="C72Alineadroite" id="para-11" title="page-1">
      beavatkozó fél,
    </p>
    <p class="C19Centre" id="para-12" title="page-1">
      A TÖRVÉNYSZÉK (öt bíróval eljáró nyolcadik tanács),
    </p>
    <p class="C02AlineaAltA" id="para-13" title="page-1">
      a tanácskozások során tagjai: M. van der Woude elnök, G. De Baere, D. Petrlík, Kecsmár K. és S. Kingston (előadó) bírák,
    </p>
    <p class="C02AlineaAltA" id="para-14" title="page-1">
      hivatalvezető: A. Marghelis tanácsos,
    </p>
    <p class="C02AlineaAltA" id="para-15" title="page-1">
      tekintettel az eljárás írásbeli szakaszára, különösen:
    </p>
    <table cellpadding="0" cellspacing="0" border="0" width="100%">
<col width="5%"/>
<col width="95%"/>
<tr>
<td valign="top">
<p class="count">–</p>
</td>
<td valign="top">
<p class="normal">a Törvényszék által 2025. március 28‑án a felpereshez, a Bizottsághoz és a Francia Köztársasághoz intézett írásbeli kérdésekre, és az általuk e kérdésekre adott, a Törvényszék Hivatalához 2025. április 23‑án, illetve 23‑án és 18‑án benyújtott válaszokra,</p>
</td>
</tr>
</table>
    <table cellpadding="0" cellspacing="0" border="0" width="100%">
<col width="5%"/>
<col width="95%"/>
<tr>
<td valign="top">
<p class="count">–</p>
</td>
<td valign="top">
<p class="normal">a Törvényszék által 2025. május 2‑án a felpereshez és a Bizottsághoz intézett írásbeli kérdésekre, és az általuk e kérdésekre adott, a Törvényszék Hivatalához 2025. május 14‑én, illetve 13‑án benyújtott válaszokra,</p>
</td>
</tr>
</table>
    <p class="C02AlineaAltA" id="para-18" title="page-1">
      tekintettel a 2025. június 3‑i tárgyalásra,
    </p>
    <p class="C02AlineaAltA" id="para-19" title="page-1">
      meghozta a következő
    </p>
    <p class="C75Debutdesmotifs" id="para-20" title="page-1">
      Ítéletet
    </p>
    <table cellpadding="0" cellspacing="0" border="0" width="100%">
<col width="5%"/>
<col width="95%"/>
<tr>
<td valign="top">
<p class="count">1</p>
</td>
<td valign="top">
<p class="normal">Az EUMSZ 263. cikken alapuló keresetével a felperes Meta Platforms, Inc. a digitális ágazat vonatkozásában a versengő és tisztességes piacokról szóló (EU) 2022/1925 európai parlamenti és tanácsi rendelet 3. cikke alapján a Metát kapuőrnek minősítő 2023. szeptember 5‑i C(2023) 6105 final bizottsági határozat (a továbbiakban: megtámadott határozat) részleges megsemmisítését kéri.</p>
</td>
</tr>
</table>
    <table cellpadding="0" cellspacing="0" border="0" width="100%">
<col width="5%"/>
<col width="95%"/>
<tr>
<td valign="top">
<p class="count"/>
</td>
<td valign="top">
<p class="normal">A jogvita előzményei</p>
</td>
</tr>
</table>
    <table cellpadding="0" cellspacing="0" border="0" width="100%">
<col width="5%"/>
<col width="95%"/>
<tr>
<td valign="top">
<p class="count">2</p>
</td>
<td valign="top">
<p class="normal">A felperes a technológiai ágazatba tartozó, 2004‑ben az Egyesült Államokban alapított vállalkozás, amely a közvetlen vagy közvetett irányítása alatt álló társaságokkal együtt (a továbbiakban együtt: Meta) üzemelteti a Facebook és az Instagram online közösségi hálózatokat, valamint egyéb szolgáltatásokat nyújt.</p>
</td>
</tr>
</table>
    <table cellpadding="0" cellspacing="0" border="0" width="100%">
<col width="5%"/>
<col width="95%"/>
<tr>
<td valign="top">
<p class="count">3</p>
</td>
<td valign="top">
<p class="normal">2023. július 3‑án a felperes a versengő és tisztességes piacokról, valamint az (EU) 2019/1937 és az (EU) 2020/1828 irányelv módosításáról szóló, 2022. szeptember 14‑i (EU) 2022/1925 európai parlamenti és tanácsi rendelet (HL 2022. L 265., 1. o.; a továbbiakban: DMA) 3. cikke (3) bekezdésének első albekezdése alapján értesítette az Európai Bizottságot (a továbbiakban: értesítés). Az értesítésben a felperes azt állította, hogy a Facebook, az Instagram, a Meta Ads, a Facebook Messenger (a továbbiakban: Messenger), a Facebook Marketplace (a továbbiakban: Marketplace), a Facebook Dating és a Facebook Gaming Play online hirdetésekből finanszírozott egységes online közösségi hálózati szolgáltatását a DMA értelmében vett online közösségi hálózati szolgáltatások körébe tartozó alapvető platformszolgáltatásnak (a továbbiakban: CPS) kell minősíteni. A Messenger és a Marketplace tekintetében azt állította, hogy a DMA 3. cikke (2) bekezdésének b) pontjában előírt küszöbértéket nem érték el, így semmiképpen nem tekinthető úgy, hogy megfelel a DMA 3. cikkének (1) bekezdésében foglalt, ahhoz előírt követelményeknek, hogy e szolgáltatások tekintetében kapuőrnek lehessen minősíteni. A DMA 3. cikke (5) bekezdésének első albekezdése alapján érveket és bizonyítékokat is előterjesztett adott esetben a DMA 3. cikkének (2) bekezdésében szereplő vélelmeknek a Messenger és a Marketplace esetében való megdöntése érdekében.</p>
</td>
</tr>
</table>
    <table cellpadding="0" cellspacing="0" border="0" width="100%">
<col width="5%"/>
<col width="95%"/>
<tr>
<td valign="top">
<p class="count">4</p>
</td>
<td valign="top">
<p class="normal">2023. július 26‑i levelében a Bizottság közölte a felperessel előzetes véleményét a Meta esetleges, a DMA 3. cikkének (4) bekezdése alapján történő kapuőrnek minősítésével kapcsolatban, többek között a következő CPS‑ek tekintetében: a Facebook online közösségi hálózati szolgáltatása, a Messenger számfüggetlen személyközi hírközlési szolgáltatása (a továbbiakban: NIICS) és a Marketplace online közvetítő szolgáltatása (a továbbiakban: OIS) (a továbbiakban: előzetes vélemény).</p>
</td>
</tr>
</table>
    <table cellpadding="0" cellspacing="0" border="0" width="100%">
<col width="5%"/>
<col width="95%"/>
<tr>
<td valign="top">
<p class="count">5</p>
</td>
<td valign="top">
<p class="normal">A felperes 2023. augusztus 3‑i levelével válaszolt az előzetes véleményre.</p>
</td>
</tr>
</table>
    <table cellpadding="0" cellspacing="0" border="0" width="100%">
<col width="5%"/>
<col width="95%"/>
<tr>
<td valign="top">
<p class="count">6</p>
</td>
<td valign="top">
<p class="normal">A Bizottság 2023. szeptember 5‑én elfogadta a megtámadott határozatot.</p>
</td>
</tr>
</table>
    <table cellpadding="0" cellspacing="0" border="0" width="100%">
<col width="5%"/>
<col width="95%"/>
<tr>
<td valign="top">
<p class="count">7</p>
</td>
<td valign="top">
<p class="normal">A megtámadott határozatban a Bizottság először is a következőket állapította meg:</p>
</td>
</tr>
</table>
    <table cellpadding="0" cellspacing="0" border="0" width="100%">
<col width="5%"/>
<col width="95%"/>
<tr>
<td valign="top">
<p class="count">–</p>
</td>
<td valign="top">
<p class="normal">A Facebook a DMA 2. cikkének 7. pontja értelmében vett online közösségi hálózati szolgáltatásnak, következésképpen pedig a DMA 2. cikke 2. pontjának c) alpontja értelmében vett CPS‑nek minősül.</p>
</td>
</tr>
</table>
    <table cellpadding="0" cellspacing="0" border="0" width="100%">
<col width="5%"/>
<col width="95%"/>
<tr>
<td valign="top">
<p class="count">–</p>
</td>
<td valign="top">
<p class="normal">A Messenger a DMA 2. cikkének 9. pontja értelmében vett NIICS‑nek minősül, amely a Facebook online közösségi hálózati szolgáltatástól elkülönülő és önálló szolgáltatás, következésképpen pedig a DMA 2. cikke 2. pontjának e) alpontja értelmében vett CPS‑nek minősül.</p>
</td>
</tr>
</table>
    <table cellpadding="0" cellspacing="0" border="0" width="100%">
<col width="5%"/>
<col width="95%"/>
<tr>
<td valign="top">
<p class="count">–</p>
</td>
<td valign="top">
<p class="normal">A Marketplace a DMA 2. cikkének 5. pontja értelmében vett OIS‑nek minősül, amely a Facebook online közösségi hálózati szolgáltatástól elkülönülő szolgáltatás, következésképpen pedig a DMA 2. cikke 2. pontjának a) alpontja értelmében vett CPS‑nek minősül.</p>
</td>
</tr>
</table>
    <table cellpadding="0" cellspacing="0" border="0" width="100%">
<col width="5%"/>
<col width="95%"/>
<tr>
<td valign="top">
<p class="count">8</p>
</td>
<td valign="top">
<p class="normal">Másodszor, a Bizottság lényegében megállapította, hogy a Meta a szóban forgó CPS‑ek tekintetében elérte a DMA 3. cikkének (2) bekezdésében előírt valamennyi küszöbértéket, így vélelmezhető, hogy megfelel a DMA 3. cikkének (1) bekezdésében ahhoz előírt valamennyi feltételnek, hogy e szolgáltatások tekintetében kapuőrnek lehessen minősíteni.</p>
</td>
</tr>
</table>
    <table cellpadding="0" cellspacing="0" border="0" width="100%">
<col width="5%"/>
<col width="95%"/>
<tr>
<td valign="top">
<p class="count">9</p>
</td>
<td valign="top">
<p class="normal">Harmadszor, a Bizottság úgy véli, hogy a felperes által a DMA 3. cikke (5) bekezdése első albekezdésének megfelelően előterjesztett érvek nem voltak kellően megalapozottak ahhoz, hogy a Messenger és a Marketplace tekintetében nyilvánvalóan megkérdőjelezzék a DMA 3. cikkének (2) bekezdésében felállított vélelmeket. A Bizottság ezért elutasította ezeket az érveket anélkül, hogy a DMA 17. cikkének (3) bekezdése alapján piaci vizsgálatot indított volna.</p>
</td>
</tr>
</table>
    <table cellpadding="0" cellspacing="0" border="0" width="100%">
<col width="5%"/>
<col width="95%"/>
<tr>
<td valign="top">
<p class="count">10</p>
</td>
<td valign="top">
<p class="normal">A megtámadott határozat 1. cikkének szövege a következő:</p>
</td>
</tr>
</table>
    <p class="C02AlineaAltA" id="para-35" title="page-3">
      „A Metát a [DMA] 3. cikkének megfelelően kapuőrnek kell minősíteni.” [nem hivatalos fordítás]
    </p>
    <table cellpadding="0" cellspacing="0" border="0" width="100%">
<col width="5%"/>
<col width="95%"/>
<tr>
<td valign="top">
<p class="count">11</p>
</td>
<td valign="top">
<p class="normal">A megtámadott határozat 2. cikkének szövege a következő:</p>
</td>
</tr>
</table>
    <p class="C02AlineaAltA" id="para-37" title="page-3">
      „A Meta következő [CPS‑ei] fontos kapuként szolgálnak az üzleti felhasználók számára a végfelhasználók eléréséhez a [DMA] 3. cikke (1) bekezdésének b) pontja értelmében:
    </p>
    <p class="C09Marge0avecretrait" id="para-38" title="page-3">
      a) A Meta Facebook nevű közösségi hálózati szolgáltatása;
    </p>
    <p class="C09Marge0avecretrait" id="para-39" title="page-3">
      […]
    </p>
    <p class="C09Marge0avecretrait" id="para-40" title="page-3">
      e) a Meta Messenger nevű [NIICS] szolgáltatása; […]
    </p>
    <p class="C09Marge0avecretrait" id="para-41" title="page-3">
      f) a Meta Marketplace nevű [OIS] szolgáltatása.” [nem hivatalos fordítás]
    </p>
    <table cellpadding="0" cellspacing="0" border="0" width="100%">
<col width="5%"/>
<col width="95%"/>
<tr>
<td valign="top">
<p class="count"/>
</td>
<td valign="top">
<p class="normal">A felek kérelmei</p>
</td>
</tr>
</table>
    <table cellpadding="0" cellspacing="0" border="0" width="100%">
<col width="5%"/>
<col width="95%"/>
<tr>
<td valign="top">
<p class="count">12</p>
</td>
<td valign="top">
<p class="normal">A felperes azt kéri, hogy a Törvényszék:</p>
</td>
</tr>
</table>
    <table cellpadding="0" cellspacing="0" border="0" width="100%">
<col width="5%"/>
<col width="95%"/>
<tr>
<td valign="top">
<p class="count">–</p>
</td>
<td valign="top">
<p class="normal">semmisítse meg a megtámadott határozat 2. cikkét azon részében, amelyben kimondja, hogy a Messenger nevű [NIICS] szolgáltatás és a Marketplace nevű [OIS] szolgáltatás fontos kapuként szolgál az üzleti felhasználók számára a végfelhasználók eléréséhez a DMA 3. cikke (1) bekezdésének b) pontja értelmében (a továbbiakban: fontos kapuk), vagy másodlagosan semmisítse meg a megtámadott határozat 2. cikkének e) és f) pontját;</p>
</td>
</tr>
</table>
    <table cellpadding="0" cellspacing="0" border="0" width="100%">
<col width="5%"/>
<col width="95%"/>
<tr>
<td valign="top">
<p class="count">–</p>
</td>
<td valign="top">
<p class="normal">semmisítse meg a megtámadott határozat 2. cikkét azon részében, amelyben kimondja, hogy a Facebook online közösségi hálózati szolgáltatás a DMA 3. cikke (1) bekezdésének b) pontja értelmében vett fontos kapuként szolgál, vagy másodlagosan semmisítse meg a megtámadott határozat 2. cikkének a) pontját; mindkét esetben legalábbis azon részében, amelyben e CPS kizárja a Messengert;</p>
</td>
</tr>
</table>
    <table cellpadding="0" cellspacing="0" border="0" width="100%">
<col width="5%"/>
<col width="95%"/>
<tr>
<td valign="top">
<p class="count">–</p>
</td>
<td valign="top">
<p class="normal">a Bizottságot kötelezze a felperes költségeinek viselésére, ideértve az esetleges beavatkozó felek részéről felmerült, általuk nem viselt költségeket is.</p>
</td>
</tr>
</table>
    <table cellpadding="0" cellspacing="0" border="0" width="100%">
<col width="5%"/>
<col width="95%"/>
<tr>
<td valign="top">
<p class="count">13</p>
</td>
<td valign="top">
<p class="normal">A Francia Köztársaság által támogatott Bizottság azt kéri, hogy a Törvényszék:</p>
</td>
</tr>
</table>
    <table cellpadding="0" cellspacing="0" border="0" width="100%">
<col width="5%"/>
<col width="95%"/>
<tr>
<td valign="top">
<p class="count">–</p>
</td>
<td valign="top">
<p class="normal">utasítsa el a keresetet;</p>
</td>
</tr>
</table>
    <table cellpadding="0" cellspacing="0" border="0" width="100%">
<col width="5%"/>
<col width="95%"/>
<tr>
<td valign="top">
<p class="count">–</p>
</td>
<td valign="top">
<p class="normal">a felperest kötelezze a költségek viselésére.</p>
</td>
</tr>
</table>
    <table cellpadding="0" cellspacing="0" border="0" width="100%">
<col width="5%"/>
<col width="95%"/>
<tr>
<td valign="top">
<p class="count"/>
</td>
<td valign="top">
<p class="normal">A jogkérdésről</p>
</td>
</tr>
</table>
    <table cellpadding="0" cellspacing="0" border="0" width="100%">
<col width="5%"/>
<col width="95%"/>
<tr>
<td valign="top">
<p class="count">14</p>
</td>
<td valign="top">
<p class="normal">Keresetének alátámasztására a felperes két jogalapra hivatkozik, amelyek közül az első téves jogalkalmazáson, nyilvánvaló értékelési hibán, az indokolás elégtelenségén, illetve lényeges eljárási szabály megsértésén alapul a Messengernek a DMA 3. cikkének (9) bekezdése szerinti fontos kapuként szolgáló CPS‑nek való minősítését illetően, a második pedig téves jogalkalmazáson, nyilvánvaló értékelési hibán, az indokolás elégtelenségén, illetve lényeges eljárási szabály megsértésén alapul a Marketplace‑nek a DMA 3. cikkének (9) bekezdése szerinti fontos kapuként szolgáló CPS‑nek való minősítését illetően.</p>
</td>
</tr>
</table>
    <table cellpadding="0" cellspacing="0" border="0" width="100%">
<col width="5%"/>
<col width="95%"/>
<tr>
<td valign="top">
<p class="count">15</p>
</td>
<td valign="top">
<p class="normal">A felperes által felhozott jogalapok vizsgálata előtt előzetesen meg kell vizsgálni egyrészt a felperes arra irányuló kérelmét, hogy bizonyos adatokat hagyjanak ki a nyilvánosság számára hozzáférhető dokumentumokból, másrészt pedig azt a kérdést, hogy a felperesnek továbbra is fennáll‑e a megtámadott határozat megsemmisítése iránti eljáráshoz fűződő érdeke a tekintetben, hogy e határozat a Marketplace‑t fontos kapuként szolgáló CPS‑nek minősíti.</p>
</td>
</tr>
</table>
    <table cellpadding="0" cellspacing="0" border="0" width="100%">
<col width="5%"/>
<col width="95%"/>
<tr>
<td valign="top">
<p class="count"/>
</td>
<td valign="top">
<p class="normal">Bizonyos adatoknak a nyilvánossággal szembeni kihagyása iránti kérelem</p>
</td>
</tr>
</table>
    <table cellpadding="0" cellspacing="0" border="0" width="100%">
<col width="5%"/>
<col width="95%"/>
<tr>
<td valign="top">
<p class="count">16</p>
</td>
<td valign="top">
<p class="normal">A Törvényszék előtti eljárás során a felperes lényegében a Törvényszék eljárási szabályzatának 66. és 66a. cikke alapján külön beadványban kérte bizonyos adatoknak a nyilvánosság számára hozzáférhető, többek között az egyrészt a Marketplace 2023. július 31‑én bekövetkezett, az alábbi 210. pontban ismertetett módosításaira vonatkozó információk, másrészt pedig a Meta által a belső rendszerében a Marketplace azon felhasználóinak azonosítására használt „power sellers” fogalomra vonatkozó információk kihagyását, akik nagy számú hirdetést tesznek közzé vagy nagy gyakorisággal tesznek közzé hirdetéseket.</p>
</td>
</tr>
</table>
    <table cellpadding="0" cellspacing="0" border="0" width="100%">
<col width="5%"/>
<col width="95%"/>
<tr>
<td valign="top">
<p class="count">17</p>
</td>
<td valign="top">
<p class="normal">Először is emlékeztetni kell arra, hogy a bírósági határozatok nyilvánossága, valamint a személyes adatok és az üzleti titok védelméhez való jog összeegyeztetése során a bíróságnak az egyes ügyek körülményeitől függően kell megkeresnie a megfelelő egyensúlyt, figyelembe véve a nyilvánosság azon jogát is, hogy az EUMSZ 15. cikkben foglalt elveknek megfelelően hozzáférhessen a bírósági határozatokhoz (lásd: 2022. április 27‑i Sieć Badawcza Łukasiewicz – Port Polski Ośrodek Rozwoju Technologii kontra Bizottság ítélet, T‑4/20, EU:T:2022:242, EU:T:2020:242, 29. pont, valamint az ott hivatkozott ítélkezési gyakorlat).</p>
</td>
</tr>
</table>
    <table cellpadding="0" cellspacing="0" border="0" width="100%">
<col width="5%"/>
<col width="95%"/>
<tr>
<td valign="top">
<p class="count">18</p>
</td>
<td valign="top">
<p class="normal">Egyébiránt valamely irat bizalmas jellege nem igazolható például olyan információk esetében, amelyek már nyilvánosak, vagy amelyekhez a közvélemény vagy egyes szakmai körök hozzáférhetnek, az iratanyag más szövegrészeiben vagy irataiban is szereplő információk esetében, amelyekre vonatkozóan a szóban forgó információt bizalmasan kezelni kívánó fél elmulasztotta benyújtani az erre irányuló kérelmet, az olyan információk esetében, amelyek nem eléggé konkrétak vagy pontosak ahhoz, hogy bizalmas adatokat fedjenek fel, vagy az olyan információk esetében, amelyek nagyrészt nyilvánvalóak vagy az érintettek számára jogszerűen elérhető más információkból levezethetők (lásd: 2022. március 14‑i Bulgarian Energy Holding és társai kontra Bizottság végzés, T‑136/19, EU:T:2022:149, 9. pont, valamint az ott hivatkozott ítélkezési gyakorlat).</p>
</td>
</tr>
</table>
    <table cellpadding="0" cellspacing="0" border="0" width="100%">
<col width="5%"/>
<col width="95%"/>
<tr>
<td valign="top">
<p class="count">19</p>
</td>
<td valign="top">
<p class="normal">Ezenkívül az öt éve vagy annál régebben keletkezett, korábban titkos vagy bizalmas információk az idő múlásával főszabály szerint elavultnak tekintendők, és ezáltal elvesztik titkos vagy bizalmas jellegüket, hacsak az e jellegre hivatkozó fél kivételesen nem bizonyítja, hogy koruk ellenére ezek az információk még mindig lényegi elemeit képezik a saját vagy érintett harmadik személyek piaci helyzetének (lásd: 2018. június 19‑i Baumeister ítélet, C‑15/16, EU:C:2018:464, 54. pont, valamint az ott hivatkozott ítélkezési gyakorlat).</p>
</td>
</tr>
</table>
    <table cellpadding="0" cellspacing="0" border="0" width="100%">
<col width="5%"/>
<col width="95%"/>
<tr>
<td valign="top">
<p class="count">20</p>
</td>
<td valign="top">
<p class="normal">Következésképpen a lehetőségekhez mérten helyt kell adni a felperes kérelmének, amennyiben az nem ellentétes a nyilvánosságnak a bírósági határozatokhoz való hozzáféréséhez való jogával.</p>
</td>
</tr>
</table>
    <table cellpadding="0" cellspacing="0" border="0" width="100%">
<col width="5%"/>
<col width="95%"/>
<tr>
<td valign="top">
<p class="count">21</p>
</td>
<td valign="top">
<p class="normal">A jelen ügyben nem kell bizalmasan kezelni a 2023. július 31‑én bekövetkezett módosításokra vonatkozó adatokat, mivel először is a felperes az említett módosításokra vonatkozó adatokat a nyilvánosság számára hozzáférhető saját internetes oldalán tette közzé, másodszor, ezeket az adatokat a tárgyaláson megvitatták, és azok levezethetők a megtámadott határozat nyilvános változata (241) és (262) preambulumbekezdésének tartalmából, harmadszor pedig azok említését igazolja az a követelmény, hogy a felek érveire érthető választ kell adni.</p>
</td>
</tr>
</table>
    <table cellpadding="0" cellspacing="0" border="0" width="100%">
<col width="5%"/>
<col width="95%"/>
<tr>
<td valign="top">
<p class="count">22</p>
</td>
<td valign="top">
<p class="normal">A Marketplace „power sellers” fogalmával kapcsolatos, a nyilvánossággal szembeni kihagyás iránti kérelmet illetően egyrészt meg kell állapítani, hogy az e fogalomra vonatkozó, a felperes belső rendszerében használt adatokat a jelen ítélet nem teszi hozzáférhetővé. Meg kell tehát állapítani, hogy az említett adatoknak a nyilvánosság számára hozzáférhető dokumentumokból történő kihagyása iránti kérelem tárgytalan.</p>
</td>
</tr>
</table>
    <table cellpadding="0" cellspacing="0" border="0" width="100%">
<col width="5%"/>
<col width="95%"/>
<tr>
<td valign="top">
<p class="count">23</p>
</td>
<td valign="top">
<p class="normal">Másrészt, ami magát a „power sellers” kifejezést illeti, először is a felperes nem jelöli meg, miért véli úgy, hogy e kifejezést a nyilvánossággal szemben bizalmasan kell kezelni. A jelen ügyben a felperes annak általános kijelentésére szorítkozik, hogy e kifejezés arra vonatkozó érzékeny kereskedelmi adatokra utal, hogy a szervezetén belül hogyan értékeli a felhasználók bizonyos kategóriáit, és hogy ezen adatok hozzáférhetővé tétele súlyosan sértené a jogos kereskedelmi érdekeit. Márpedig ez az indokolás nem teszi lehetővé a Törvényszék számára annak megértését, hogy önmagában a „power sellers” kifejezés hozzáférhetővé tétele – amely egyébként a felperes szerint egy olyan régi fogalomra utal, amelyet már jóval a megtámadott határozat elfogadása előtt sem használt a szervezetén belül – hogyan sérthetné súlyosan a felperes jogos kereskedelmi érdekeit. Másodszor, e kifejezést a tárgyaláson nyilvánosságra hozták. Harmadszor, a Törvényszék úgy véli, hogy e kifejezés hozzáférhetővé tételét az a követelmény igazolja, hogy a felek érveire érthető választ kell adni.</p>
</td>
</tr>
</table>
    <table cellpadding="0" cellspacing="0" border="0" width="100%">
<col width="5%"/>
<col width="95%"/>
<tr>
<td valign="top">
<p class="count">24</p>
</td>
<td valign="top">
<p class="normal">Ennélfogva el kell utasítani a felperes arra irányuló kérelmét, hogy a Marketplace 2023. július 31‑i módosításainak leírására és a „power sellers” kifejezésre vonatkozó adatokat a nyilvánossággal szemben kihagyják.</p>
</td>
</tr>
</table>
    <table cellpadding="0" cellspacing="0" border="0" width="100%">
<col width="5%"/>
<col width="95%"/>
<tr>
<td valign="top">
<p class="count"/>
</td>
<td valign="top">
<p class="normal">A felperesnek a megtámadott határozat annyiban történő megsemmisítése iránti eljáráshoz fűződő érdekének fennmaradásáról, amennyiben e határozat a Marketplace‑t jelentős kapuként szolgáló CPS‑nek minősíti</p>
</td>
</tr>
</table>
    <table cellpadding="0" cellspacing="0" border="0" width="100%">
<col width="5%"/>
<col width="95%"/>
<tr>
<td valign="top">
<p class="count">25</p>
</td>
<td valign="top">
<p class="normal">Meg kell vizsgálni, hogy a felperes továbbra is igazolja‑e a megtámadott határozat azon részében való megsemmisítéséhez fűződő érdekét, amelyben e határozat a Marketplace‑t fontos kapuként szolgáló CPS‑nek minősíti, a DMA 4. cikkének (1) bekezdése alapján elfogadott, 2025. április 23‑i C(2025) 2547 bizottsági határozat (DMA.100044. sz. ügy – Meta – Online intermediation services – Marketplace) elfogadását követően, amelynek összefoglalóját közzétették az Európai Unió Hivatalos Lapjában (HL C 2025/4223), és amellyel a Bizottság hatályon kívül helyezte a megtámadott határozat 2. cikkének f) pontját, mely utóbbi a Marketplace‑t a DMA 3. cikkének (9) bekezdése alapján CPS‑nek minősítette (a továbbiakban: módosító határozat).</p>
</td>
</tr>
</table>
    <table cellpadding="0" cellspacing="0" border="0" width="100%">
<col width="5%"/>
<col width="95%"/>
<tr>
<td valign="top">
<p class="count">26</p>
</td>
<td valign="top">
<p class="normal">A módosító határozatban a Bizottság lényegében arra a következtetésre jutott, hogy a felperes által 2023 decemberében és 2024 januárjában bevezetett kiegészítő intézkedésekre tekintettel a felperes bizonyította, hogy a megtámadott határozat alapjául szolgáló tényekben a DMA 4. cikke (1) bekezdésének a) pontja értelmében vett lényeges változás történt. Közelebbről, a Bizottság lényegében úgy ítélte meg, hogy a DMA 3. cikke (2) bekezdésének b) pontjában meghatározott, 10 000 üzleti felhasználóra vonatkozó küszöbérték kritériuma nem teljesült, és így a Marketplace már nem minősül a DMA 3. cikke (1) bekezdésének b) pontja értelmében vett fontos kapunak, és a Bizottságnak nem kell állást foglalnia abban a kérdésben, hogy a Marketplace a módosító határozat elfogadásának időpontjában még mindig a DMA 2. cikkének 5. pontja értelmében vett OIS‑nek minősül‑e.</p>
</td>
</tr>
</table>
    <table cellpadding="0" cellspacing="0" border="0" width="100%">
<col width="5%"/>
<col width="95%"/>
<tr>
<td valign="top">
<p class="count">27</p>
</td>
<td valign="top">
<p class="normal">Egy 2025. május 2‑i pervezető intézkedésre válaszul, amely felhívta a feleket, hogy foglaljanak állást a módosító határozatnak a második jogalapra gyakorolt hatásaival kapcsolatban, a felperes jelezte, hogy e jogalapot teljes egészében fenntartja.</p>
</td>
</tr>
</table>
    <table cellpadding="0" cellspacing="0" border="0" width="100%">
<col width="5%"/>
<col width="95%"/>
<tr>
<td valign="top">
<p class="count">28</p>
</td>
<td valign="top">
<p class="normal">A fenti 27. pontban említett pervezető intézkedésre adott válaszában a Bizottság nem vitatta a felperes eljáráshoz fűződő érdekét. Mindazonáltal az ítélkezési gyakorlatnak megfelelően (2025. július 15‑i EKB és Bizottság kontra Corneli ítélet, C‑777/22 P és C‑789/22 P, EU:C:2025:580, 98. pont) a Törvényszék feladata, hogy az elé terjesztett ügy érdeméről való határozathozatal előtt szükség esetén hivatalból megvizsgálja, hogy a felperesnek továbbra is fennáll‑e az eljáráshoz fűződő érdeke.</p>
</td>
</tr>
</table>
    <table cellpadding="0" cellspacing="0" border="0" width="100%">
<col width="5%"/>
<col width="95%"/>
<tr>
<td valign="top">
<p class="count">29</p>
</td>
<td valign="top">
<p class="normal">E tekintetben meg kell állapítani, hogy a felperes eljáráshoz fűződő érdeke nem szűnik meg szükségszerűen amiatt, hogy a megtámadott jogi aktus az eljárás során hatályát vesztette. Az e jogi aktussal érintett személynek ugyanis fennmaradhat az ahhoz fűződő érdeke, hogy e jogi aktust megsemmisítsék, helyzetének helyreállítása, vagy annak érdekében, hogy a megtámadott jogi aktus kibocsátója a jövőben megfelelő módosításokat hajtson végre, és ily módon elkerülje a megtámadott jogi aktust állítólagosan érintő jogellenesség ismétlődésének kockázatát. Még ha a körülmények miatt lehetetlennek bizonyul is a megsemmisített aktust kibocsátó intézmény azon kötelezettségének teljesítése, hogy megtegye a megsemmisítést kimondó ítéletben foglaltak teljesítéséhez szükséges intézkedéseket, a megsemmisítés iránti keresethez, amely egy esetleges kártérítési felelősség megállapítása iránti keresetet alapozhat meg, érdek fűződhet (lásd: 2022. június 30‑i Camerin kontra Bizottság ítélet, C‑63/21 P, nem tették közzé, EU:C:2022:516, 48. pont, valamint az ott hivatkozott ítélkezési gyakorlat).</p>
</td>
</tr>
</table>
    <table cellpadding="0" cellspacing="0" border="0" width="100%">
<col width="5%"/>
<col width="95%"/>
<tr>
<td valign="top">
<p class="count">30</p>
</td>
<td valign="top">
<p class="normal">Különösen egy megtámadott határozat vagy annak egy részének hatályon kívül helyezése kapcsán a felperes továbbra is igazolhatja valamely hatályon kívül helyezett aktus megsemmisítéséhez fűződő érdekét, amennyiben a hatályon kívül helyezés nem a Törvényszék általi esetleges megsemmisítéssel azonos joghatásokat vált ki. Valamely intézmény aktusának hatályon kívül helyezése ugyanis nem jelenti jogellenességének elismerését, és ex nunc hatással jár, míg annak megsemmisítése ex tunc hatással jár (lásd: 2011. szeptember 9‑i Dow AgroSciences és társai kontra Bizottság ítélet, T‑475/07, EU:T:2011:445, 68. pont, valamint az ott hivatkozott ítélkezési gyakorlat).</p>
</td>
</tr>
</table>
    <table cellpadding="0" cellspacing="0" border="0" width="100%">
<col width="5%"/>
<col width="95%"/>
<tr>
<td valign="top">
<p class="count">31</p>
</td>
<td valign="top">
<p class="normal">A jelen ügyben a megtámadott határozatnak a Marketplace‑re vonatkozó részét, és különösen a rendelkező része 2. cikkének f) pontját a módosító határozat hatályon kívül helyezte, nem pedig visszavonta. Következésképpen a hatályon kívül helyezéséig tartó időszakban joghatásokat gyakorolt a felperes helyzetére.</p>
</td>
</tr>
</table>
    <table cellpadding="0" cellspacing="0" border="0" width="100%">
<col width="5%"/>
<col width="95%"/>
<tr>
<td valign="top">
<p class="count">32</p>
</td>
<td valign="top">
<p class="normal">Amint ugyanis azt egyébként a felek is elismerik, a megtámadott határozat elfogadása miatt a felperesnek a DMA 3. cikke (10) bekezdésének megfelelően az ezen elfogadást követő hat hónapon belül, azaz legkésőbb 2024. március 7‑ig teljesítenie kellett a Marketplace tekintetében a DMA‑ban foglalt vonatkozó kötelezettségeket.</p>
</td>
</tr>
</table>
    <table cellpadding="0" cellspacing="0" border="0" width="100%">
<col width="5%"/>
<col width="95%"/>
<tr>
<td valign="top">
<p class="count">33</p>
</td>
<td valign="top">
<p class="normal">A fentiekből következik, hogy a megtámadott határozatnak a Marketplace tekintetében 2025. április 23‑tól történő részleges hatályon kívül helyezése következtében a felperes nem érte el a helyzetének a fenti 29. és 30. pontban hivatkozott ítélkezési gyakorlat értelmében vett helyreállítását, így továbbra is fennáll a megtámadott határozat megsemmisítése iránti eljáráshoz fűződő érdeke annyiban, amennyiben az a Marketplace‑t fontos kapuként szolgáló CPS‑nek minősíti.</p>
</td>
</tr>
</table>
    <table cellpadding="0" cellspacing="0" border="0" width="100%">
<col width="5%"/>
<col width="95%"/>
<tr>
<td valign="top">
<p class="count"/>
</td>
<td valign="top">
<p class="normal">A Messenger fontos kapuként szolgáló való CPS‑nek való minősítésére vonatkozó első jogalapról</p>
</td>
</tr>
</table>
    <table cellpadding="0" cellspacing="0" border="0" width="100%">
<col width="5%"/>
<col width="95%"/>
<tr>
<td valign="top">
<p class="count">34</p>
</td>
<td valign="top">
<p class="normal">Az első jogalap négy részre tagolódik, amelyek az alábbiakon alapulnak:</p>
</td>
</tr>
</table>
    <table cellpadding="0" cellspacing="0" border="0" width="100%">
<col width="5%"/>
<col width="95%"/>
<tr>
<td valign="top">
<p class="count">–</p>
</td>
<td valign="top">
<p class="normal">az első jogalap azon alapul, hogy a Bizottság nem ismerte el, hogy a Messenger jellemzőire tekintettel e szolgáltatás a Facebook közösségi hálózati CPS online csevegő funkciójának felel meg, amely e CPS szerves részét képezi;</p>
</td>
</tr>
</table>
    <table cellpadding="0" cellspacing="0" border="0" width="100%">
<col width="5%"/>
<col width="95%"/>
<tr>
<td valign="top">
<p class="count">–</p>
</td>
<td valign="top">
<p class="normal">a második jogalap azon alapul, hogy a Bizottság azzal, hogy a Messengert a Facebook online közösségi hálózattól elkülönülő és önálló, NIICS típusú CPS‑nek minősítette, helytelenül alkalmazta és értelmezte a DMA rendelkezéseit;</p>
</td>
</tr>
</table>
    <table cellpadding="0" cellspacing="0" border="0" width="100%">
<col width="5%"/>
<col width="95%"/>
<tr>
<td valign="top">
<p class="count">–</p>
</td>
<td valign="top">
<p class="normal">a harmadik jogalap azon alapul, hogy a Bizottság tévesen állapította meg, hogy a Messenger külön fontos kapunak minősül, amikor elutasította a felperes által a DMA 3. cikkének (5) bekezdése szerinti közigazgatási eljárás során előterjesztett érveket és bizonyítékokat azzal az indokkal, hogy azok nyilvánvalóan nem kérdőjelezik meg a DMA 3. cikkének (2) bekezdésében szereplő vélelmeket, és nem indított a DMA 17. cikkének (1) vagy (3) bekezdése alapján piaci vizsgálatot;</p>
</td>
</tr>
</table>
    <table cellpadding="0" cellspacing="0" border="0" width="100%">
<col width="5%"/>
<col width="95%"/>
<tr>
<td valign="top">
<p class="count">–</p>
</td>
<td valign="top">
<p class="normal">a negyedik jogalap azon alapul, hogy a Bizottság első alkalommal a megtámadott határozatban terjesztett elő új bizonyítékokat, és ezzel lényeges eljárási szabályt sértett.</p>
</td>
</tr>
</table>
    <table cellpadding="0" cellspacing="0" border="0" width="100%">
<col width="5%"/>
<col width="95%"/>
<tr>
<td valign="top">
<p class="count"/>
</td>
<td valign="top">
<p class="normal">A Messenger konkrét értékelésére és NIICS‑típusú CPS‑ként való minősítésére vonatkozó első részről</p>
</td>
</tr>
</table>
    <table cellpadding="0" cellspacing="0" border="0" width="100%">
<col width="5%"/>
<col width="95%"/>
<tr>
<td valign="top">
<p class="count">35</p>
</td>
<td valign="top">
<p class="normal">Az első rész keretében a felperes vitatja a Bizottság értékelését, amelynek elvégzését követően a Bizottság megtagadta annak megállapítását, hogy a Messenger a Facebook online közösségi hálózati típusú CPS egyszerű online csevegő funkciójának minősül, amely e CPS szerves részét képezi. E rész lényegében három kifogásból áll.</p>
</td>
</tr>
</table>
    <table cellpadding="0" cellspacing="0" border="0" width="100%">
<col width="5%"/>
<col width="95%"/>
<tr>
<td valign="top">
<p class="count">–</p>
</td>
<td valign="top">
<p class="normal">Az első, arra alapított kifogásról, hogy a Bizottság figyelmen kívül hagyta, tévesen értelmezte, illetve elferdítette a felperes által előterjesztett bizonyítékokat</p>
</td>
</tr>
</table>
    <table cellpadding="0" cellspacing="0" border="0" width="100%">
<col width="5%"/>
<col width="95%"/>
<tr>
<td valign="top">
<p class="count">36</p>
</td>
<td valign="top">
<p class="normal">A felperes azt állítja, hogy a Bizottság figyelmen kívül hagyta, tévesen értelmezte, illetve elferdítette a felperes által annak alátámasztására előterjesztett bizonyítékokat, hogy a Messenger csupán a Facebook online közösségi hálózati típusú CPS online csevegő funkciójának minősül, amely e CPS szerves részét képezi. A Bizottság mérlegelési hibát követett el annak megállapítása során, hogy a megtámadott határozat elfogadásakor rendelkezésére álló bizonyítékok alátámasztották, hogy a Messenger olyan különálló szolgáltatásnak minősül, amelyet a végfelhasználók Facebooktól elkülönítve használhattak és használnak.</p>
</td>
</tr>
</table>
    <table cellpadding="0" cellspacing="0" border="0" width="100%">
<col width="5%"/>
<col width="95%"/>
<tr>
<td valign="top">
<p class="count">37</p>
</td>
<td valign="top">
<p class="normal">A Bizottság vitatja a felperes érveit.</p>
</td>
</tr>
</table>
    <table cellpadding="0" cellspacing="0" border="0" width="100%">
<col width="5%"/>
<col width="95%"/>
<tr>
<td valign="top">
<p class="count">38</p>
</td>
<td valign="top">
<p class="normal">A DMA 3. cikkének (1) bekezdése szerint egy vállalkozást kapuőrnek kell minősíteni, amennyiben megfelel három együttes feltételnek, köztük az e rendelet 3. cikke (1) bekezdésének b) pontjában meghatározott azon feltételnek, hogy fontos kapuként szolgáló CPS‑t nyújt.</p>
</td>
</tr>
</table>
    <table cellpadding="0" cellspacing="0" border="0" width="100%">
<col width="5%"/>
<col width="95%"/>
<tr>
<td valign="top">
<p class="count">39</p>
</td>
<td valign="top">
<p class="normal">A DMA 2. cikkének 2. pontja előírja, hogy a CPS az e rendelkezésben felsorolt szolgáltatások egyikét, többek között az online közösségi hálózati szolgáltatásokat és az NIICS‑eket jelenti.</p>
</td>
</tr>
</table>
    <table cellpadding="0" cellspacing="0" border="0" width="100%">
<col width="5%"/>
<col width="95%"/>
<tr>
<td valign="top">
<p class="count">40</p>
</td>
<td valign="top">
<p class="normal">A megtámadott határozatban a Bizottság arra a következtetésre jutott, hogy a Messenger konkrétan értékelt jellemzőire tekintettel e szolgáltatás önálló NIICS típusú CPS‑nek minősül, amely nem tekinthető a Facebook online közösségi hálózati típusú CPS egyszerű online csevegő funkciójának.</p>
</td>
</tr>
</table>
    <table cellpadding="0" cellspacing="0" border="0" width="100%">
<col width="5%"/>
<col width="95%"/>
<tr>
<td valign="top">
<p class="count">41</p>
</td>
<td valign="top">
<p class="normal">E tekintetben a Bizottság megállapította, hogy a Meta a Messengert a Facebooktól elkülönült szolgáltatásként nyújtotta a piacon, és hogy a Messengert a felhasználók [bizalmas] (<span class="note footnote notemarker">
<a id="c-2" href="#t-2">1</a>
</span>) többsége nem a Facebook online közösségi hálózat használata következtében kezdte használni.</p>
</td>
</tr>
</table>
    <table cellpadding="0" cellspacing="0" border="0" width="100%">
<col width="5%"/>
<col width="95%"/>
<tr>
<td valign="top">
<p class="count">42</p>
</td>
<td valign="top">
<p class="normal">Márpedig a Bizottság helyesen jutott erre a következtetésre. Először is e következtetés azon alapul, hogy a Meta önálló alkalmazásokat fejlesztett ki a Messenger számára, különösen a mobileszközök tekintetében. Amint arra a Bizottság a megtámadott határozat (177) preambulumbekezdésében rámutatott, létezik a Facebooktól elkülönülő Messenger‑mobilalkalmazás, amelyet a felhasználóknak le kell tölteniük, és meg kell nyitniuk az üzenetek olvasása vagy küldése érdekében. Mivel a Messengert túlnyomó részben mobileszközökön használják, amint az a megtámadott határozat 150. lábjegyzetében szerepel, és amit a felperes sem vitatott, a Facebook online közösségi hálózattól elkülönülő ezen mobilalkalmazás ily módon a felhasználók [bizalmas] többsége számára a Messenger belépési pontját jelenti.</p>
</td>
</tr>
</table>
    <table cellpadding="0" cellspacing="0" border="0" width="100%">
<col width="5%"/>
<col width="95%"/>
<tr>
<td valign="top">
<p class="count">43</p>
</td>
<td valign="top">
<p class="normal">Másodszor, amint arra a Bizottság a megtámadott határozat (169) preambulumbekezdésében rámutatott, azt követően, hogy a felhasználók a Facebook‑azonosító segítségével azonosították magukat, használhatják a Messengert attól függetlenül, hogy a Facebook‑fiókjukat aktiválják vagy deaktiválják‑e, és hogy egyidejűleg aktívak‑e a Facebook online közösségi hálózaton, vagy sem, ami releváns tényező annak értékelése szempontjából, hogy a Messenger és a Facebook elkülönült szolgáltatások‑e.</p>
</td>
</tr>
</table>
    <table cellpadding="0" cellspacing="0" border="0" width="100%">
<col width="5%"/>
<col width="95%"/>
<tr>
<td valign="top">
<p class="count">44</p>
</td>
<td valign="top">
<p class="normal">Harmadszor, a Bizottság értékelése helyesen támaszkodik arra a tényre is, hogy a Meta a Messengerhez kapcsolódó speciális eszközöket biztosít és népszerűsít, amelyek lehetőséget nyújtanak a vállalkozásoknak arra, hogy széles felhasználói bázissal lépjenek kapcsolatba, lehetővé téve számukra például új ügyfelek megszerzését, ügyfélszolgálat biztosítását és ügyfélemlékeztető rendszerek használatát. Amint arra a megtámadott határozat (181) preambulumbekezdése rámutat, az ilyen eszközök megléte arra utal, hogy a Meta a Messenger‑szolgáltatást az ökoszisztémáján belüli önálló platformként kezeli.</p>
</td>
</tr>
</table>
    <table cellpadding="0" cellspacing="0" border="0" width="100%">
<col width="5%"/>
<col width="95%"/>
<tr>
<td valign="top">
<p class="count">45</p>
</td>
<td valign="top">
<p class="normal">Ezenkívül a felperes által az alábbi 46. és azt követő pontokban előadott érvek nem teszik lehetővé a Bizottság azon következtetésének megkérdőjelezését, miszerint a megtámadott határozat elfogadásakor rendelkezésére álló bizonyítékok alapján megállapítható volt, hogy a Messenger a Facebook online közösségi hálózati típusú CPS‑től elkülönülő és önálló, NIICS típusú CPS‑t képez.</p>
</td>
</tr>
</table>
    <table cellpadding="0" cellspacing="0" border="0" width="100%">
<col width="5%"/>
<col width="95%"/>
<tr>
<td valign="top">
<p class="count">46</p>
</td>
<td valign="top">
<p class="normal">Először is a felperes vitatja, hogy a Messengerhez mobileszközökön történő hozzáférés a megtámadott határozat elfogadásának időpontjában külön alkalmazást igényelt volna, ahogyan az a fenti 42. pontban megállapításra került. Egyrészt azt állítja, hogy a kereset A.26. melléklete a Messenger által működtetett számos olyan alapvető funkcióról készített képernyőképeket tartalmaz, amelyekhez a felhasználók közvetlenül a Facebook‑alkalmazásból férnek hozzá. Másrészt jelzi, hogy a mobileszközökön azok a felhasználók, akik nem a Facebook‑alkalmazást, hanem a Facebook böngészős változatát használták, közvetlenül a Facebookon keresztül férhettek hozzá a Messengerhez, anélkül hogy a Messenger‑alkalmazást igénybe vették volna.</p>
</td>
</tr>
</table>
    <table cellpadding="0" cellspacing="0" border="0" width="100%">
<col width="5%"/>
<col width="95%"/>
<tr>
<td valign="top">
<p class="count">47</p>
</td>
<td valign="top">
<p class="normal">E tekintetben nem szükséges meghatározni, hogy a fenti 46. pontban említett érvekre a felperes már a közigazgatási eljárás során hivatkozott‑e, sem pedig azt, hogy azok elfogadhatónak tekinthetők‑e – amit a Bizottság vitat –, abban az esetben, ha azokat első ízben a Törvényszék előtt hozták fel. Ezen érvek ugyanis semmi esetre sem teszik lehetővé a Bizottság fenti 42. pontban említett azon megállapításának megcáfolását, amely szerint a Messenger rendelkezésre bocsátásának módja azt eredményezi, hogy a specifikus Messenger‑mobilalkalmazás a felhasználók [bizalmas] többsége számára a Messenger belépési pontját jelenti. Pontosabban, a felperes által hivatkozott két eset csak korlátozott kivételnek minősül a Messengerhez a célzott alkalmazáson keresztül való hozzáférést illetően.</p>
</td>
</tr>
</table>
    <table cellpadding="0" cellspacing="0" border="0" width="100%">
<col width="5%"/>
<col width="95%"/>
<tr>
<td valign="top">
<p class="count">48</p>
</td>
<td valign="top">
<p class="normal">Egyrészt ugyanis a felperes azon érvét illetően, amely szerint a Messengerben bizonyos közlések a Facebook alkalmazásból anélkül is kezdeményezhetők, hogy a Messenger‑alkalmazást megnyitnák (különösen egy reel, azaz rövid videó vagy story, azaz rövid videók vagy képek sorozatának megosztásából álló funkciók), az csak a felperes által említett e konkrét közlésekre vonatkozik, amelyek célja a Facebook‑tartalmak Messengeren keresztül történő terjesztésének megkönnyítése, nem pedig más szokásos funkciókra, mint például az üzenet létrehozását és elolvasását, valamint az arra való válaszadást lehetővé tevő funkciókra.</p>
</td>
</tr>
</table>
    <table cellpadding="0" cellspacing="0" border="0" width="100%">
<col width="5%"/>
<col width="95%"/>
<tr>
<td valign="top">
<p class="count">49</p>
</td>
<td valign="top">
<p class="normal">Másrészt, a felperes azon érvét illetően, amely szerint a szóban forgó szolgáltatásokat mobileszközökön használó felhasználóknak mindig is volt lehetőségük a Messengerhez a Facebook böngészős változatából, a Messenger‑alkalmazás igénybevétele nélkül hozzáférni, ezen érv olyan helyzetre vonatkozik, amely elhanyagolható azon felhasználók [bizalmas] többségének helyzetéhez képest, akik a célzott mobilalkalmazás révén férnek hozzá a Messengerhez, mivel a Messenger esetében a mobileszközök igénybevételével történő használat dominál, amit a felperes nem vitat (lásd a fenti 42. pontot).</p>
</td>
</tr>
</table>
    <table cellpadding="0" cellspacing="0" border="0" width="100%">
<col width="5%"/>
<col width="95%"/>
<tr>
<td valign="top">
<p class="count">50</p>
</td>
<td valign="top">
<p class="normal">Másodszor a felperes arra hivatkozik, hogy a Messengeren a közlések 100%‑a Facebook‑felhasználók között jön létre, és hogy 2022‑ben egyrészt a Messenger havi aktív felhasználóinak [80–100]%‑a a Facebook egyéb funkcióinak havi aktív felhasználója is volt, másrészt pedig a Messenger napi aktív felhasználóinak [80–100]%‑a ugyanazon a napon a Facebook más funkcióit is használta. Mindazonáltal ezek az adatok nem bizonyítják, hogy a Messengert és a Facebookot a DMA alkalmazásában egyetlen CPS‑nek kell tekinteni, hanem kizárólag azt, hogy a felperes úgy döntött, hogy a Messenger használatát a Facebook‑azonosítóval rendelkező felhasználókra korlátozza. Mindazonáltal, amint arra a Bizottság a megtámadott határozat (182) preambulumbekezdésében rámutatott, e felhasználók a Messengert a Facebook online közösségi hálózattól függetlenül is használhatják és ténylegesen is használják ily módon.</p>
</td>
</tr>
</table>
    <table cellpadding="0" cellspacing="0" border="0" width="100%">
<col width="5%"/>
<col width="95%"/>
<tr>
<td valign="top">
<p class="count">51</p>
</td>
<td valign="top">
<p class="normal">Harmadszor a felperes azt kifogásolja, hogy a Bizottság a megtámadott határozat (184) preambulumbekezdésében anélkül utasította el a Messenger heti aktív felhasználóira vonatkozóan általa benyújtott adatokat, hogy azokat megfelelően elemezte volna. A Bizottságnak ugyanis össze kellett volna vetnie a Messenger és a Facebook használata közötti összefüggésre vonatkozó ezen adatokat a havi aktív felhasználókra és a napi aktív felhasználókra vonatkozó, a fenti 50. pontban említett adatokkal. A Bizottságnak legalábbis ki kellett volna fejtenie azokat az okokat, amelyek miatt a bemutatott számadatokat figyelmen kívül hagyta.</p>
</td>
</tr>
</table>
    <table cellpadding="0" cellspacing="0" border="0" width="100%">
<col width="5%"/>
<col width="95%"/>
<tr>
<td valign="top">
<p class="count">52</p>
</td>
<td valign="top">
<p class="normal">Mindazonáltal az a tény, hogy a Bizottság a megtámadott határozatban nem említette kifejezetten a felperes által a közigazgatási eljárás során benyújtott, a Messenger havi és napi aktív felhasználóira vonatkozó adatokat, és nem hozta kifejezetten összefüggésbe azokat a Messenger heti aktív felhasználóira vonatkozó adatokkal, amelyeket a megtámadott határozat (184) preambulumbekezdésében elemzett, nem jelenti azt, hogy értékelése során nem vette ezeket az adatokat összességükben figyelembe.</p>
</td>
</tr>
</table>
    <table cellpadding="0" cellspacing="0" border="0" width="100%">
<col width="5%"/>
<col width="95%"/>
<tr>
<td valign="top">
<p class="count">53</p>
</td>
<td valign="top">
<p class="normal">E tekintetben az állandó ítélkezési gyakorlatból következik, hogy az EUMSZ 296. cikk második bekezdése által megkövetelt indokolásnak a szóban forgó jogi aktus jellegéhez kell igazodnia, és abból világos és egyértelmű módon ki kell tűnnie a jogi aktust kibocsátó intézmény gondolatmenetének annak érdekében, hogy az érdekeltek megismerhessék a meghozott intézkedés indokait, és a hatáskörrel rendelkező bíróság gyakorolhassa felülvizsgálati jogkörét, nem követelmény azonban, hogy az indokolás az összes releváns ténybeli és jogi elemet tartalmazza, mivel azt a kérdést, hogy valamely jogi aktus indokolása megfelel‑e az EUMSZ 296. cikk második bekezdésében előírt követelményeknek, nemcsak a szövegére, hanem a rendszerére, valamint az adott tárgyra vonatkozó jogszabályok összességére figyelemmel is meg kell vizsgálni (lásd: 2024. július 29‑i Ryanair és Laudamotion kontra Bizottság ítélet, C‑591/21 P, nem tették közzé, EU:C:2024:635, 166. pont, valamint az ott hivatkozott ítélkezési gyakorlat).</p>
</td>
</tr>
</table>
    <table cellpadding="0" cellspacing="0" border="0" width="100%">
<col width="5%"/>
<col width="95%"/>
<tr>
<td valign="top">
<p class="count">54</p>
</td>
<td valign="top">
<p class="normal">Márpedig a jelen ügyben a megtámadott határozat említi azokat az okokat, amelyek miatt a Bizottság nem tekintette meggyőzőnek a Messenger és a Facebook használata közötti összefüggésre vonatkozó bizonyítékokat. Így a megtámadott határozat (182) preambulumbekezdésében a Bizottság rámutatott, hogy az a tény, hogy a Messengeren történő valamennyi közlés Facebook‑fiókkal rendelkező felhasználók között jött létre, pusztán e szolgáltatás e határozat elfogadásának időpontjában fennálló kialakításából következett. Ezenkívül e határozat (187) preambulumbekezdésében a Bizottság megállapította, hogy a Messenger, illetve a Facebook havi aktív végfelhasználói közötti részleges átfedés nem meglepő a Meta azon döntésére tekintettel, hogy a Facebook‑azonosítóra támaszkodik a Messenger használatához szükséges azonosítóként, ami nem teszi lehetővé azon következtetésének megkérdőjelezését, hogy a felhasználók a Messengert önállóan használják.</p>
</td>
</tr>
</table>
    <table cellpadding="0" cellspacing="0" border="0" width="100%">
<col width="5%"/>
<col width="95%"/>
<tr>
<td valign="top">
<p class="count">55</p>
</td>
<td valign="top">
<p class="normal">Negyedszer, a felperes nem kifogásolhatja, hogy a Bizottság nem vette megfelelően figyelembe a keresetlevél A.27. mellékleteként benyújtott tanulmány tartalmát, amely megerősíti, hogy a Bizottság által megjelölt online közösségi hálózati szolgáltatások európai felhasználói szisztematikusan a valamely közösségi hálózathoz kapcsolódó felhasználói élmény alapvető elemének tekintik ezen közösségi hálózat online csevegő funkcióját. Anélkül ugyanis, hogy szükséges lenne e melléklet elfogadhatóságáról határozni, nem róható fel a Bizottságnak, hogy figyelmen kívül hagyta e tanulmány eredményeit, mivel azt a megtámadott határozat elfogadását követően készítették el. Mindenesetre az a tény, hogy az online közösségi hálózatok felhasználóinak többsége a közösségi hálózati és a közvetlen üzenetküldő funkciók integrációját e közösségi hálózatok általuk történő használata szempontjából nagyon fontosnak tartja, és hogy csalódást kelt benne, ha e funkciókat különválasztják, egyáltalán nem nyújt információt arról, hogy a Messenger‑szolgáltatást hogyan nyújtják a felhasználóknak.</p>
</td>
</tr>
</table>
    <table cellpadding="0" cellspacing="0" border="0" width="100%">
<col width="5%"/>
<col width="95%"/>
<tr>
<td valign="top">
<p class="count">56</p>
</td>
<td valign="top">
<p class="normal">Ötödször, a felperes azt állítja, hogy a Bizottság elferdítette az általa bemutatott, a megtámadott határozat (185) preambulumbekezdésében említett adatokat. A felperes ugyanis bebizonyította, hogy az adott napon indított első munkamenetet (session) figyelembe véve a mobileszközökön hozzávetőleg [10–20] millió felhasználó lépett be a Messenger mobilalkalmazásba a Facebook által kínált belépési ponton, ami a Messenger napi felhasználói bázisa [0–30]%‑ának felel meg. Márpedig a Bizottság ebből azt a következtetést vonta le, hogy a Messenger napi használatának [70–100]%‑ára nem a Facebook használatának következtében került sor. A felperes által szolgáltatott adatok azonban csak a felhasználók adott napon indított első munkamenetére vonatkoznak, ráadásul kizárólag egy mobileszköz vonatkozásában. Így ezek az adatok nem tükrözik, hogy naponta összesen hány alkalommal került sor a Messenger használatára a Facebook használatának következtében.</p>
</td>
</tr>
</table>
    <table cellpadding="0" cellspacing="0" border="0" width="100%">
<col width="5%"/>
<col width="95%"/>
<tr>
<td valign="top">
<p class="count">57</p>
</td>
<td valign="top">
<p class="normal">E tekintetben, még ha feltételezzük is, hogy a Bizottság ténybeli tévedést követett el a Messenger mobileszközökön történő napi használatának azon százalékos arányát illetően, amelyre nem a Facebook használatának következtében került sor, a felperes érvelése nem teszi lehetővé a Bizottság által a megtámadott határozat (185) preambulumbekezdésében megfogalmazott azon állítás érvénytelenítését, amely szerint a Messenger‑mobilalkalmazás felhasználóinak [bizalmas] többsége esetében a nap folyamán a Messenger első használatára nem úgy került sor, hogy a Facebook‑alkalmazásban lévő linkre kattintottak, hanem közvetlenül megnyitották a Messenger alkalmazást. Ezenkívül, amikor a közigazgatási eljárás során a Bizottság arra kérte a felperest, hogy szolgáltasson részletesebb adatokat e tekintetben, különösen a 2020 és 2022 közötti időszakra vonatkozóan, azon felhasználók szerinti lebontásban, akik a Facebook‑honlapon, a Facebook‑alkalmazáson, a Messenger‑mobilalkalmazáson vagy a Facebook Messenger Chat bővítőmodulon (plugin) keresztül kezdtek munkamenetet a Messengeren, a felperes azt válaszolta, hogy nem rendelkezik ilyen adatokkal.</p>
</td>
</tr>
</table>
    <table cellpadding="0" cellspacing="0" border="0" width="100%">
<col width="5%"/>
<col width="95%"/>
<tr>
<td valign="top">
<p class="count">58</p>
</td>
<td valign="top">
<p class="normal">Hatodszor, a felperes azt állítja, hogy a Bizottság nem értelmezte megfelelően, illetve elferdítette a nyilvánosan hozzáférhető kereskedelmi dokumentumokat, a befektetők és felhasználók felé irányuló közléseket, valamint a Meta pénzügyi jelentéseit, amikor úgy ítélte meg, hogy e szövegek arra utalnak, hogy a Messenger nem felel meg a Facebook online közösségi hálózati jellegű CPS szerves részét képező online csevegő funkciónak.</p>
</td>
</tr>
</table>
    <table cellpadding="0" cellspacing="0" border="0" width="100%">
<col width="5%"/>
<col width="95%"/>
<tr>
<td valign="top">
<p class="count">59</p>
</td>
<td valign="top">
<p class="normal">Ugyanakkor a Bizottság a fenti 58. pontban említett dokumentumokból helyesen következtetett arra, hogy a Meta a Messengert a Facebook egyszerű online csevegő funkcióján túlmutató önálló szolgáltatásként hozta létre, mutatta be és pozícionálta. Így, amint arra a Bizottság a megtámadott határozat (180) preambulumbekezdésében rámutatott, a Meta Platforms 2022. december 31‑én végződő pénzügyi évre vonatkozó „10‑K” formanyomtatványára hivatkozva a Meta pénzügyi jelentéseiben az „alkalmazáscsaládján” (family of apps) belül a következő négy szolgáltatást különbözteti meg: Facebook, Instagram, Messenger és WhatsApp. A befektetőknek címzett más közlésekben, például a Bizottság által a megtámadott határozat (180) preambulumbekezdésének 158. lábjegyzetében említett közlésben, amely a Meta 2022. harmadik negyedévi eredményeiről folytatott, 2022. október 26‑i telefonos megbeszélés átiratából áll, a Meta a Messenger monetizációjára utal, és jelzi, hogy a WhatsAppon és a Messengeren keresztül nyújtott üzenetküldő szolgáltatás „jelentős monetizációs lehetőségnek” minősül olyan termékek kifejlesztésének köszönhetően, mint a „kattintás az üzenetküldéshez” (click‑to‑message) hirdetések és a fizetős üzenetküldő szolgáltatás.</p>
</td>
</tr>
</table>
    <table cellpadding="0" cellspacing="0" border="0" width="100%">
<col width="5%"/>
<col width="95%"/>
<tr>
<td valign="top">
<p class="count">60</p>
</td>
<td valign="top">
<p class="normal">Igaz, hogy azt a kérdést, hogy a Messenger NIICS típusú CPS‑nek vagy a Facebook online közösségi hálózati típusú CPS szerves részét képező funkciónak minősül‑e, a végfelhasználók objektív szemszögéből kell értékelni. Ugyanakkor a szóban forgó dokumentumokhoz hasonló típusú dokumentumok figyelembevétele nem teljesen irreleváns az ilyen értékelés szempontjából, mivel azok más egybehangzó bizonyítékokkal – mint a jelen ügyben a fenti 42–44. pontban szereplő megfontolásokkal – együtt információkat szolgáltathatnak arról, hogy a szolgáltató hogyan alakítja ki az említett felhasználók számára nyújtott szolgáltatásait, és ennélfogva arról, hogy e szolgáltatásokat az ilyen felhasználók milyen módon fogják ezt követően igénybe venni.</p>
</td>
</tr>
</table>
    <table cellpadding="0" cellspacing="0" border="0" width="100%">
<col width="5%"/>
<col width="95%"/>
<tr>
<td valign="top">
<p class="count">61</p>
</td>
<td valign="top">
<p class="normal">A felperes érvelését, és ennélfogva az első kifogást teljes egészében el kell utasítani.</p>
</td>
</tr>
</table>
    <table cellpadding="0" cellspacing="0" border="0" width="100%">
<col width="5%"/>
<col width="95%"/>
<tr>
<td valign="top">
<p class="count">–</p>
</td>
<td valign="top">
<p class="normal">A második, a Messenger állítólagos hátrányosan megkülönböztető és önkényes értékelésére alapított kifogásról</p>
</td>
</tr>
</table>
    <table cellpadding="0" cellspacing="0" border="0" width="100%">
<col width="5%"/>
<col width="95%"/>
<tr>
<td valign="top">
<p class="count">62</p>
</td>
<td valign="top">
<p class="normal">A felperes arra hivatkozik, hogy az a mód, ahogyan a Bizottság a kapuőrnek minősített más vállalkozások közösségi hálózati szolgáltatásainak online csevegő funkcióját értékelte, nyilvánvaló következetlenségeket tartalmaz, ami a megtámadott határozatot önkényessé és hátrányosan megkülönböztetővé teszi.</p>
</td>
</tr>
</table>
    <table cellpadding="0" cellspacing="0" border="0" width="100%">
<col width="5%"/>
<col width="95%"/>
<tr>
<td valign="top">
<p class="count">63</p>
</td>
<td valign="top">
<p class="normal">A Bizottság vitatja a felperes érveit.</p>
</td>
</tr>
</table>
    <table cellpadding="0" cellspacing="0" border="0" width="100%">
<col width="5%"/>
<col width="95%"/>
<tr>
<td valign="top">
<p class="count">64</p>
</td>
<td valign="top">
<p class="normal">Rá kell mutatni, hogy a Bizottság köteles minden egyes ügy körülményeit egyéni módon elemezni, úgy, hogy nem kötik a más gazdasági szereplőkre, vagy más CPS‑ekre vonatkozó korábbi határozatai (2024. július 17‑i Bytedance kontra Bizottság ítélet, T‑1077/23, fellebbezés alatt, EU:T:2024:478, 68. és 375. pont).</p>
</td>
</tr>
</table>
    <table cellpadding="0" cellspacing="0" border="0" width="100%">
<col width="5%"/>
<col width="95%"/>
<tr>
<td valign="top">
<p class="count">65</p>
</td>
<td valign="top">
<p class="normal">Ezenkívül, az állandó ítélkezési gyakorlat szerint az egyenlő bánásmód elve, amely az európai uniós jog általános jogelve, és amelyet az Európai Unió Alapjogi Chartájának 20. és 21. cikke rögzít, megköveteli, hogy hasonló helyzeteket ne kezeljenek eltérő módon, és az eltérő helyzeteket ne kezeljék egyenlő módon, kivéve ha az ilyen bánásmód objektíven igazolható (lásd: 2022. június 16‑i Sony Optiarc és Sony Optiarc America kontra Bizottság ítélet, C‑698/19 P, EU:C:2022:480, 153. pont, valamint az ott hivatkozott ítélkezési gyakorlat).</p>
</td>
</tr>
</table>
    <table cellpadding="0" cellspacing="0" border="0" width="100%">
<col width="5%"/>
<col width="95%"/>
<tr>
<td valign="top">
<p class="count">66</p>
</td>
<td valign="top">
<p class="normal">E tekintetben a felperes először is az Apple‑nek a DMA 3. cikke értelmében történő kapuőrré minősítéséről szóló, 2023. szeptember 5‑i C(2023) 6100 final bizottsági határozatra (DMA.100013 – Apple – online intermediation services – app stores, DMA.100025 Apple – operating systems and DMA.100027 Apple – web browsers ügyek) hivatkozik, amelynek összefoglalóját közzétették az Európai Unió Hivatalos Lapjában (HL C, C/2023/548) (a továbbiakban: az Apple minősítéséről szóló határozat), és amelyben a Bizottság megállapította, hogy az App Store egyetlen OIS típusú CPS‑nek minősül, függetlenül attól, hogy e szolgáltatás milyen típusú készülékről volt elérhető. Márpedig a Bizottság Messengerrel kapcsolatos megközelítése nem mond ellent az Apple minősítéséről szóló határozatban elfogadott megközelítésnek. A Bizottság ugyanis a Messengert nem osztotta fel különböző NIICS típusú CPS‑ekre az e szolgáltatáshoz való hozzáféréshez használt készülék típusa szerint, hanem a Messengert egyetlen NIICS‑típusú CPS‑nek minősítette, függetlenül attól, hogy a felhasználók ahhoz milyen módon férhettek hozzá.</p>
</td>
</tr>
</table>
    <table cellpadding="0" cellspacing="0" border="0" width="100%">
<col width="5%"/>
<col width="95%"/>
<tr>
<td valign="top">
<p class="count">67</p>
</td>
<td valign="top">
<p class="normal">Az Apple‑nek a felperes által másodikként hivatkozott iMessage szolgáltatását illetően meg kell állapítani, hogy e szolgáltatást nem online közösségi hálózati típusú CPS‑szel összefüggésben nyújtják. Így az NIICS‑ek és az online közösségi hálózatok elhatárolásának kérdése nem merült fel az Apple minősítéséről szóló határozatban, így e határozat e tekintetben nem tűnik relevánsnak.</p>
</td>
</tr>
</table>
    <table cellpadding="0" cellspacing="0" border="0" width="100%">
<col width="5%"/>
<col width="95%"/>
<tr>
<td valign="top">
<p class="count">68</p>
</td>
<td valign="top">
<p class="normal">Ami a TikTok és a LinkedIn online csevegő funkcióit illeti, amelyekre a felperes harmadsorban hivatkozott, meg kell állapítani, hogy azok nem a Messengerével azonos jellemzőkkel rendelkeztek, és különösen nem rendelkeztek olyan lényeges jellemzőkkel, mint amelyek alapján a Bizottság úgy ítélte meg, hogy a Messenger önálló és elkülönült NIICS‑típusú CPS‑nek minősül, vagyis egyrészt a Messenger a Facebook online közösségi hálózaton kívül is használható, különösen egy célzott alkalmazás révén, másrészt pedig a Messengert inaktív Facebook‑fiókkal is lehetett használni.</p>
</td>
</tr>
</table>
    <table cellpadding="0" cellspacing="0" border="0" width="100%">
<col width="5%"/>
<col width="95%"/>
<tr>
<td valign="top">
<p class="count">69</p>
</td>
<td valign="top">
<p class="normal">Egyébiránt a Törvényszék 2025. március 28‑i írásbeli kérdéseire adott válaszaiban a felperes azt állítja, hogy a Bizottság eltérő megközelítést alkalmazott a DMA 3. cikke szerinti, 2024. május 13‑i C(2024) 3176 final határozatában (ÜGYSZÁM DMA.100019 – BOOKING – ONLINE KÖZVETÍTŐ SZOLGÁLTATÁSOK – VERTIKUMOK), amelynek összefoglalóját közzétették az Európai Unió Hivatalos Lapjában (HL C, C/2024/4360), és amelyben a Booking Holdings Inc.‑et kapuőrnek minősítette oly módon, hogy a Booking.com és a RentalCars.com szolgáltatásokat a DMA alkalmazásában egyetlen CPS‑nek tekintette, függetlenül attól, hogy léteznek‑e különálló alkalmazások és honlapok, mivel e szolgáltatások – mint a Facebook és a Messenger is – egyetlen fiókon keresztül voltak elérhetők.</p>
</td>
</tr>
</table>
    <table cellpadding="0" cellspacing="0" border="0" width="100%">
<col width="5%"/>
<col width="95%"/>
<tr>
<td valign="top">
<p class="count">70</p>
</td>
<td valign="top">
<p class="normal">A jelen ügyben fennálló ténybeli helyzettel ellentétben azonban a C(2024) 3176 final határozatból kitűnik, hogy a felhasználók az összes szóban forgó szolgáltatáshoz hozzáférhettek, beleértve a gépjármű‑bérbeadási szolgáltatásokat is, anélkül hogy külön erre a célra szolgáló alkalmazást használtak volna. Márpedig a jelen ügyben, amint az a fenti 42. pontban megállapításra került, a Bizottság helyesen állapította meg, hogy a Meta önálló alkalmazásokat fejlesztett ki a Messenger számára, és hogy a mobileszközökön használt alkalmazást illetően ez volt a Messenger belépési pontja a felhasználók [bizalmas] többsége számára.</p>
</td>
</tr>
</table>
    <table cellpadding="0" cellspacing="0" border="0" width="100%">
<col width="5%"/>
<col width="95%"/>
<tr>
<td valign="top">
<p class="count">71</p>
</td>
<td valign="top">
<p class="normal">A második kifogást tehát el kell utasítani.</p>
</td>
</tr>
</table>
    <table cellpadding="0" cellspacing="0" border="0" width="100%">
<col width="5%"/>
<col width="95%"/>
<tr>
<td valign="top">
<p class="count">–</p>
</td>
<td valign="top">
<p class="normal">A harmadik, a DMA mellékletének állítólagos megsértésére alapított kifogásról</p>
</td>
</tr>
</table>
    <table cellpadding="0" cellspacing="0" border="0" width="100%">
<col width="5%"/>
<col width="95%"/>
<tr>
<td valign="top">
<p class="count">72</p>
</td>
<td valign="top">
<p class="normal">A felperes azt kifogásolja, hogy a Bizottság a DMA mellékletére támaszkodott annak megállapítása érdekében, hogy a Messenger a Facebook online közösségi hálózati típusú CPS‑től elkülönülő és önálló, NIICS típusú CPS‑nek minősül. E tekintetben a felperes arra hivatkozik, hogy még ha feltételezzük is, hogy a DMA melléklete releváns a CPS‑ek elhatárolása szempontjából, amit vitat, a megtámadott határozat nem alkalmazza helyesen az említett mellékletet. Az említett melléklet D. pontjának 2. alpontja ugyanis annak megállapítását követeli meg, hogy a Messenger a Facebook online közösségi hálózati típusú CPS részét képezi, mivel azt ugyanazon célokra használják, mint ezen online közösségi hálózatot, nevezetesen annak lehetővé tétele érdekében, hogy a Facebook felhasználói kapcsolódjanak és kommunikáljanak egymással, tartalmakat osszanak meg, és más felhasználókat és tartalmakat fedezzenek fel.</p>
</td>
</tr>
</table>
    <table cellpadding="0" cellspacing="0" border="0" width="100%">
<col width="5%"/>
<col width="95%"/>
<tr>
<td valign="top">
<p class="count">73</p>
</td>
<td valign="top">
<p class="normal">A Bizottság vitatja a felperes érveit.</p>
</td>
</tr>
</table>
    <table cellpadding="0" cellspacing="0" border="0" width="100%">
<col width="5%"/>
<col width="95%"/>
<tr>
<td valign="top">
<p class="count">74</p>
</td>
<td valign="top">
<p class="normal">Ami először is a DMA mellékletének az integrált módon kínált CPS‑ek meghatározása szempontjából fennálló relevanciáját illeti, meg kell állapítani, hogy az ugyanolyan jogi kötőerővel bír, mint maga a DMA, és e rendelet szerves részét képezi (lásd ebben az értelemben és analógia útján: 2010. november 24‑i Bizottság kontra Tanács ítélet, C‑40/10, EU:C:2010:713, 61. pont).</p>
</td>
</tr>
</table>
    <table cellpadding="0" cellspacing="0" border="0" width="100%">
<col width="5%"/>
<col width="95%"/>
<tr>
<td valign="top">
<p class="count">75</p>
</td>
<td valign="top">
<p class="normal">A DMA melléklete A. pontjának 1. alpontja szerint e melléklet célja „a [DMA] 2. cikk[ének] 2. pontjában felsorolt [CPS‑ek] mindegyike tekintetében az »aktív végfelhasználók« és »aktív üzleti felhasználók« azonosításához és számuk megállapításához alkalmazandó módszertan meghatározása” annak érdekében, hogy a vállalkozások fel tudják mérni, hogy az általuk nyújtott CPS‑ek elérik‑e a DMA 3. cikke (2) bekezdésének b) pontjában meghatározott mennyiségi küszöbértékeket, és ezért úgy kell‑e tekinteni, hogy megfelelnek a DMA 3. cikke (1) bekezdésének b) pontjában meghatározott követelménynek.</p>
</td>
</tr>
</table>
    <table cellpadding="0" cellspacing="0" border="0" width="100%">
<col width="5%"/>
<col width="95%"/>
<tr>
<td valign="top">
<p class="count">76</p>
</td>
<td valign="top">
<p class="normal">Márpedig, mivel a DMA melléklete arra irányul, hogy lehetővé tegye a vállalkozások számára a DMA 2. cikkének 2. pontjában felsorolt egyes CPS‑ek aktív végfelhasználóinak és aktív üzleti felhasználóinak azonosítását, meg kell állapítani, hogy az a vállalkozás által integrált módon kínált CPS‑ek elhatárolása szempontjából releváns információkat tartalmaz. Ha a Bizottság a CPS‑ek meghatározására a vállalkozások által – a CPS‑eik aktív végfelhasználóinak és aktív üzleti felhasználóinak kiszámítása során – alkalmazott kritériumoktól eltérő kritériumokat alkalmazna annak értékelése érdekében, hogy teljesülnek‑e a DMA 3. cikke (2) bekezdésének b) pontjában előírt küszöbértékek, a vállalkozások nem élvezhetnék azt a jogbiztonságot amelyet az e rendelet (20) preambulumbekezdésében előírtaknak megfelelően a DMA mellékletének biztosítania kell a számukra.</p>
</td>
</tr>
</table>
    <table cellpadding="0" cellspacing="0" border="0" width="100%">
<col width="5%"/>
<col width="95%"/>
<tr>
<td valign="top">
<p class="count">77</p>
</td>
<td valign="top">
<p class="normal">E körülmények között a DMA értelmében vett CPS‑ek értékeléséhez és elhatárolásához azokat az iránymutatásokat is figyelembe kell venni, amelyeket a DMA melléklete tartalmaz azon esetekre vonatkozóan, amelyekben a vállalkozás által nyújtott szolgáltatásokat különálló CPS‑eknek kell tekinteni, különösen akkor, ha azokat integrált módon nyújtják.</p>
</td>
</tr>
</table>
    <table cellpadding="0" cellspacing="0" border="0" width="100%">
<col width="5%"/>
<col width="95%"/>
<tr>
<td valign="top">
<p class="count">78</p>
</td>
<td valign="top">
<p class="normal">Konkrétabban tehát, a DMA melléklete D. pontjának 2. alpontját azon körülmények értékelése céljából kell figyelembe venni, amelyek között a vállalkozások által nyújtott CPS‑eket egyetlen szolgáltatásnak vagy külön szolgáltatásoknak kell tekinteni.</p>
</td>
</tr>
</table>
    <table cellpadding="0" cellspacing="0" border="0" width="100%">
<col width="5%"/>
<col width="95%"/>
<tr>
<td valign="top">
<p class="count">79</p>
</td>
<td valign="top">
<p class="normal">A DMA melléklete D. pontjának 2. alpontja az „aktív végfelhasználók” és az „aktív üzleti felhasználók” számának kiszámítása céljából a következőket írja elő:</p>
</td>
</tr>
</table>
    <p class="C09Marge0avecretrait" id="para-128" title="page-17">
      „c) [A CPS‑eket] nyújtó vállalkozásnak külön alapvető [CPS‑ként] kell azonosítania azokat a szolgáltatásokat, amelyeket integrált formában kínál, de
    </p>
    <p class="C10Marge1" id="para-129" title="page-17">
      i. amelyek a 2. cikk 2. pontja alapján nem tartoznak [a CPS‑ek] azonos kategóriájába, vagy
    </p>
    <p class="C10Marge1" id="para-130" title="page-17">
      ii. amelyeket – annak ellenére, hogy a 2. cikk 2. pontja alapján [a CPS‑ek] azonos kategóriájába tartoznak – a végfelhasználóik vagy az üzleti felhasználóik vagy mindkettő – akár úgy is, hogy a végfelhasználók és az üzleti felhasználók ugyanazok is lehetnek – különböző célokra használnak.”
    </p>
    <table cellpadding="0" cellspacing="0" border="0" width="100%">
<col width="5%"/>
<col width="95%"/>
<tr>
<td valign="top">
<p class="count">80</p>
</td>
<td valign="top">
<p class="normal">Így a DMA melléklete D. pontjának 2. c) i. alpontja lehetővé teszi a Bizottságnak a megtámadott határozat (172) preambulumbekezdésében szereplő azon értékelésének megerősítését, amely szerint a Messengert mint NIICS típusú CPS‑t el kell választani a Facebook online közösségi hálózati típusú CPS‑től, amelybe integrálták, mivel e szolgáltatások nem a CPS‑ek ugyanazon kategóriájába tartoznak.</p>
</td>
</tr>
</table>
    <table cellpadding="0" cellspacing="0" border="0" width="100%">
<col width="5%"/>
<col width="95%"/>
<tr>
<td valign="top">
<p class="count">81</p>
</td>
<td valign="top">
<p class="normal">E következtetést nem kérdőjelezi meg a felperes azon érvelése, amely szerint a DMA melléklete D. pontja 2. c) ii. alpontjának megfelelően az érintett CPS‑ek külön CPS‑eknek tekinthetők, ha azokat különböző célokra használják, míg a Messenger és a Facebook azonos felhasználási célokat szolgálnak. A szóban forgó szolgáltatások felhasználásának céljára vonatkozó kritérium ugyanis a DMA melléklete D. pontjának 2. c) alpontja értelmében a jelen ügyben alkalmazott kritériumhoz képest alternatív kritériumnak minősül, így a felperes e rendelkezésre semmilyen érvet nem alapíthat.</p>
</td>
</tr>
</table>
    <table cellpadding="0" cellspacing="0" border="0" width="100%">
<col width="5%"/>
<col width="95%"/>
<tr>
<td valign="top">
<p class="count">82</p>
</td>
<td valign="top">
<p class="normal">A harmadik kifogást, és ennélfogva az első jogalap első részét ezért el kell utasítani.</p>
</td>
</tr>
</table>
    <table cellpadding="0" cellspacing="0" border="0" width="100%">
<col width="5%"/>
<col width="95%"/>
<tr>
<td valign="top">
<p class="count"/>
</td>
<td valign="top">
<p class="normal">A második, a Messengerhez hasonló szolgáltatás NIICS típusú CPS‑nek való minősítésére alkalmazandó jogi kritériumokra vonatkozó részről</p>
</td>
</tr>
</table>
    <table cellpadding="0" cellspacing="0" border="0" width="100%">
<col width="5%"/>
<col width="95%"/>
<tr>
<td valign="top">
<p class="count">83</p>
</td>
<td valign="top">
<p class="normal">A felperes azt állítja, hogy a Bizottság helytelenül értelmezte és alkalmazta a DMA 2. cikkének 7. és 9. pontját, 3. cikke (1) bekezdésének b) pontját és (9) bekezdését, amikor a Messengert NIICS típusú CPS‑nek minősítette. Pontosabban a felperes nem vitatja, hogy a Messenger megfelel az Európai Elektronikus Hírközlési Kódex létrehozásáról szóló, 2018. december 11‑i (EU) 2018/1972 európai parlamenti és tanácsi irányelv (HL 2018. L 321., 36. o.; helyesbítés: HL 2020. L 191., 7. o.; a továbbiakban: Elektronikus Hírközlési Kódex) értelmében vett NIICS fogalommeghatározásának. Ugyanakkor azt kifogásolja, hogy a Bizottság tévesen alkalmazta a jogot, amikor úgy ítélte meg, hogy az NIICS e kódex szerinti fogalommeghatározásának megfelelő szolgáltatást szükségszerűen a DMA értelmében vett NIICS típusú CPS‑nek kell minősíteni. A felperes szerint az olyan szolgáltatás, mint a Messenger, amely egy online közösségi hálózat egyszerű online csevegő funkciójának minősül, a priori két különböző CPS‑kategóriába tartozhat, nevezetesen az NIICS típusú CPS‑ek és az online közösségi hálózati típusú CPS‑ek kategóriájába, mely utóbbiaknak e szolgáltatás a részét képezi. Ennélfogva az említett szolgáltatás konkrét, bizonyítékokon alapuló értékelését kell elvégezni annak megállapítása érdekében, hogy az ilyen szolgáltatás melyik CPS‑kategóriának felel meg a legjobban.</p>
</td>
</tr>
</table>
    <table cellpadding="0" cellspacing="0" border="0" width="100%">
<col width="5%"/>
<col width="95%"/>
<tr>
<td valign="top">
<p class="count">84</p>
</td>
<td valign="top">
<p class="normal">Érvelésének alátámasztása érdekében a felperes elsősorban arra hivatkozik, hogy a Bizottság által a megtámadott határozatban elfogadott megközelítés figyelmen kívül hagyja az online közösségi hálózati CPS‑nek a DMA 2. cikkének 7. pontjában szereplő fogalommeghatározását, amely kifejezetten előírja, hogy az online közösségi hálózat online csevegő funkcióját az online közösségi hálózati CPS körébe kell vonni.</p>
</td>
</tr>
</table>
    <table cellpadding="0" cellspacing="0" border="0" width="100%">
<col width="5%"/>
<col width="95%"/>
<tr>
<td valign="top">
<p class="count">85</p>
</td>
<td valign="top">
<p class="normal">Másodszor, a felperes azt állítja, hogy annak megállapítása, amint azt a Bizottság a megtámadott határozatban tette, hogy valamely szolgáltatás nem képezheti online közösségi hálózati CPS részét, ha már megfelel az NIICS meghatározásának, figyelmen kívül hagyja az online közösségi hálózati szolgáltatás DMA‑ban szereplő fogalommeghatározásának önálló jellegét, mivel az nem ír elő alárendeltségi viszonyt az NIICS típusú CPS‑nek az Elektronikus Hírközlési Kódexben szereplő meghatározásához vagy az NIICS‑nek a DMA 2. cikkének 9. pontjában szereplő fogalommeghatározásához képest.</p>
</td>
</tr>
</table>
    <table cellpadding="0" cellspacing="0" border="0" width="100%">
<col width="5%"/>
<col width="95%"/>
<tr>
<td valign="top">
<p class="count">86</p>
</td>
<td valign="top">
<p class="normal">Harmadszor a felperes azt állítja, hogy a Bizottság következetlen és hátrányosan megkülönböztető megközelítést alkalmazott, mivel eltérően értékelte más online közösségi hálózatok, például a TikTok online csevegő funkcióit. A DMA 3. cikke alapján elfogadott határozatra (DMA.100040. sz. ügy – BYTEDANCE – ONLINE SOCIAL NETWORKING SERVICES) vonatkozó, 2023. szeptember 5‑i C(2023) 6102 final határozatában ugyanis, amelynek összefoglalóját közzétették az Európai Unió Hivatalos Lapjában (HL C, C/2023/552), és amely a ByteDance‑t kapuőrnek minősíti, a Bizottság elismerte, hogy valamely szolgáltatás a priori több CPS fogalommeghatározásának is megfelelhet, és különösen megfelelően értékelte, hogy a TikTok inkább videómegosztóplatform‑szolgáltatásnak vagy online közösségi hálózati szolgáltatásnak felel‑e meg.</p>
</td>
</tr>
</table>
    <table cellpadding="0" cellspacing="0" border="0" width="100%">
<col width="5%"/>
<col width="95%"/>
<tr>
<td valign="top">
<p class="count">87</p>
</td>
<td valign="top">
<p class="normal">A Francia Köztársaság által támogatott Bizottság vitatja a felperes érveit.</p>
</td>
</tr>
</table>
    <table cellpadding="0" cellspacing="0" border="0" width="100%">
<col width="5%"/>
<col width="95%"/>
<tr>
<td valign="top">
<p class="count">88</p>
</td>
<td valign="top">
<p class="normal">Amint az a fenti 39. pontban megállapításra került, a DMA 2. cikkének 2. pontja úgy rendelkezik, hogy CPS alatt az e rendelkezésben felsorolt szolgáltatások egyike, többek között az online közösségi hálózati szolgáltatások és az NIICS‑ek értendők.</p>
</td>
</tr>
</table>
    <table cellpadding="0" cellspacing="0" border="0" width="100%">
<col width="5%"/>
<col width="95%"/>
<tr>
<td valign="top">
<p class="count">89</p>
</td>
<td valign="top">
<p class="normal">A DMA 2. cikkének 9. pontja pontosítja, hogy az említett rendelet alkalmazásában NIICS „az [Elektronikus Hírközlési Kódex] 2. cikkének 7. pontjában meghatározott [NIICS]”.</p>
</td>
</tr>
</table>
    <table cellpadding="0" cellspacing="0" border="0" width="100%">
<col width="5%"/>
<col width="95%"/>
<tr>
<td valign="top">
<p class="count">90</p>
</td>
<td valign="top">
<p class="normal">Az Elektronikus Hírközlési Kódex 2. cikkének 7. pontja az NIICS‑t úgy határozza meg, mint amely „olyan személyközi kommunikációs szolgáltatás, amely nem nyilvánosan kiosztott számozási erőforrások révén, nevezetesen nem nemzeti, illetve nemzetközi számozási tervben szereplő hívószám vagy hívószámok segítségével biztosít kapcsolódást, és amely nem tesz lehetővé kommunikációt nemzeti, illetve nemzetközi számozási tervben szereplő hívószámmal vagy hívószámokkal […]”.</p>
</td>
</tr>
</table>
    <table cellpadding="0" cellspacing="0" border="0" width="100%">
<col width="5%"/>
<col width="95%"/>
<tr>
<td valign="top">
<p class="count">91</p>
</td>
<td valign="top">
<p class="normal">Az NIICS Elektronikus Hírközlési Kódexben szereplő fogalmának megértéséhez figyelembe kell venni a „személyközi hírközlési szolgáltatás” e kódex 2. cikkének 5. pontjában szereplő fogalommeghatározását, amely e rendelkezés szerint „olyan, általában díjazás ellenében nyújtott szolgáltatás, amely elektronikus hírközlő hálózatokon keresztül lehetővé teszi a véges számú személy közötti közvetlen személyközi, interaktív információcserét, és amelyben a kommunikációt kezdeményező vagy abban részt vevő személyek határozzák meg a fogadó(ka)t, továbbá amely nem foglalja magában az olyan szolgáltatásokat, amelyek csupán egy másik szolgáltatáshoz szorosan kapcsolódó, csekély jelentőségű kiegészítő funkcióként teszik lehetővé a személyközi, interaktív kommunikációt”.</p>
</td>
</tr>
</table>
    <table cellpadding="0" cellspacing="0" border="0" width="100%">
<col width="5%"/>
<col width="95%"/>
<tr>
<td valign="top">
<p class="count">92</p>
</td>
<td valign="top">
<p class="normal">Először is meg kell állapítani, hogy a jelen ügyben a megtámadott határozat (165) és (166) preambulumbekezdésében a Bizottság értékelte, hogy a Messenger megfelel‑e az NIICS DMA‑ban szereplő fogalommeghatározásának, és a DMA által hivatkozott Elektronikus Hírközlési Kódexben előírt kritériumok alkalmazásával arra a következtetésre jutott, hogy ez a helyzet áll fenn.</p>
</td>
</tr>
</table>
    <table cellpadding="0" cellspacing="0" border="0" width="100%">
<col width="5%"/>
<col width="95%"/>
<tr>
<td valign="top">
<p class="count">93</p>
</td>
<td valign="top">
<p class="normal">A Bizottság ugyanis a megtámadott határozat (166) preambulumbekezdésében jelezte, hogy a Messenger megfelel a személyközi hírközlési szolgáltatásnak és az NIICS‑nek az Elektronikus Hírközlési Kódex 2. cikkének 5. és 7. pontjában szereplő meghatározásának, mivel e szolgáltatás lehetővé teszi a véges számú személy közötti személyközi és interaktív információcserét, a személyközi és interaktív információcserét egy végső számú személy között, és nem nyilvánosan kiosztott számozási erőforrások révén biztosít kapcsolódást.</p>
</td>
</tr>
</table>
    <table cellpadding="0" cellspacing="0" border="0" width="100%">
<col width="5%"/>
<col width="95%"/>
<tr>
<td valign="top">
<p class="count">94</p>
</td>
<td valign="top">
<p class="normal">Amint arra a Bizottság a megtámadott határozat (167) preambulumbekezdésében rámutatott, a felperes egyébként a közigazgatási eljárás során nem vitatta, hogy a Messenger megfelelt az Elektronikus Hírközlési Kódex 2. cikkének 5. és 7. pontjában szereplő fogalommeghatározásoknak, amely álláspontot a beadványaiban és a Törvényszék kérdésére a tárgyaláson adott válaszában megismételte.</p>
</td>
</tr>
</table>
    <table cellpadding="0" cellspacing="0" border="0" width="100%">
<col width="5%"/>
<col width="95%"/>
<tr>
<td valign="top">
<p class="count">95</p>
</td>
<td valign="top">
<p class="normal">Másodszor meg kell állapítani, hogy a Bizottság a megtámadott határozat (169) és (172) preambulumbekezdésében helyesen állapította meg, hogy az a tény, hogy a Messengert a Facebook online közösségi hálózati típusú CPS‑szel integrált módon nyújtott szolgáltatásnak lehet tekinteni, mivel e közösségi hálózat online csevegő funkciójának minősül, nem zárja ki, hogy e szolgáltatást NIICS típusú, ezen online közösségi hálózattól elkülönülő CPS‑nek lehessen tekinteni.</p>
</td>
</tr>
</table>
    <table cellpadding="0" cellspacing="0" border="0" width="100%">
<col width="5%"/>
<col width="95%"/>
<tr>
<td valign="top">
<p class="count">96</p>
</td>
<td valign="top">
<p class="normal">Mindenekelőtt ugyanis, amint az a fenti 79. pontban megállapításra került, a DMA melléklete D. pontja 2. c) pontjának i. alpontja előírja, hogy az egy vagy több CPS‑t nyújtó vállalkozásnak külön szolgáltatásnak kell tekintenie azokat a szolgáltatásokat, amelyeket integrált formában kínál, de amelyek nem tartoznak a DMA 2. cikkének 2. pontjában meghatározott CPS‑ek azonos kategóriájába.</p>
</td>
</tr>
</table>
    <table cellpadding="0" cellspacing="0" border="0" width="100%">
<col width="5%"/>
<col width="95%"/>
<tr>
<td valign="top">
<p class="count">97</p>
</td>
<td valign="top">
<p class="normal">Egyébiránt nem ellentétes a DMA‑val, ha egy olyan NIICS, mint a Messenger, külön CPS‑nek tekinthető annak ellenére, hogy azt bizonyos mértékben más CPS‑ekkel integrált módon nyújtják.</p>
</td>
</tr>
</table>
    <table cellpadding="0" cellspacing="0" border="0" width="100%">
<col width="5%"/>
<col width="95%"/>
<tr>
<td valign="top">
<p class="count">98</p>
</td>
<td valign="top">
<p class="normal">E tekintetben meg kell állapítani, hogy az uniós jogalkotó éppen az ilyen típusú konfigurációt kívánta szabályozni. A DMA (64) preambulumbekezdése ugyanis rámutat arra, hogy a kapuőrök gyakran a platform‑ökoszisztémájuk részeként nyújtanak NIICS‑eket, és ez tovább súlyosbítja az ilyen szolgáltatásokat nyújtó alternatív szolgáltatók piacralépési akadályait, és növeli a végfelhasználók váltási költségeit. Az uniós jogalkotó tehát teljes mértékben tudatában volt bizonyos platform‑ökoszisztémák bonyolult összetételének, amelyek többek között olyan kiegészítő szolgáltatásokat foglalnak magukban, amelyek összeköthetők egymással, vagy kapcsolódhatnak egymáshoz, valamint konkrétabban a Messengerhez hasonló NIICS‑ek ilyen ökoszisztémák keretében történő nyújtásának szokásos jellegének.</p>
</td>
</tr>
</table>
    <table cellpadding="0" cellspacing="0" border="0" width="100%">
<col width="5%"/>
<col width="95%"/>
<tr>
<td valign="top">
<p class="count">99</p>
</td>
<td valign="top">
<p class="normal">Következésképpen a Bizottság helyesen állapította meg, hogy az a tény, hogy a Messengert a Facebook online közösségi hálózati típusú CPS‑szel integrált módon nyújtott szolgáltatásnak lehet tekinteni, mivel e közösségi hálózat online csevegő funkciójának minősül, nem zárja ki, hogy e szolgáltatást NIICS típusú, ezen online közösségi hálózattól elkülönülő CPS‑nek lehessen tekinteni.</p>
</td>
</tr>
</table>
    <table cellpadding="0" cellspacing="0" border="0" width="100%">
<col width="5%"/>
<col width="95%"/>
<tr>
<td valign="top">
<p class="count">100</p>
</td>
<td valign="top">
<p class="normal">A felperes mindazonáltal arra hivatkozik, hogy a megtámadott határozat téves jogalkalmazáson alapul, amennyiben a Bizottság figyelmen kívül hagyta, hogy az NIICS Elektronikus Hírközlési Kódexben szereplő fogalommeghatározásának megfelelő szolgáltatás e közösségi hálózat szerves részeként egyszerre felelhet meg az NIICS típusú CPS és az online közösségi hálózati típusú CPS meghatározásának, és hogy konkrétan kell értékelni azokat a feltételeket, amelyek mellett ezen NIICS‑t nyújtották, annak meghatározása érdekében, hogy melyik CPS‑nek felel meg a legjobban. Ha a Bizottság helyesen értelmezte volna a DMA‑ban a CPS‑ek elhatárolásához előírt jogi kritériumokat, a Messenger esetében elvégezte volna ezt az értékelést.</p>
</td>
</tr>
</table>
    <table cellpadding="0" cellspacing="0" border="0" width="100%">
<col width="5%"/>
<col width="95%"/>
<tr>
<td valign="top">
<p class="count">101</p>
</td>
<td valign="top">
<p class="normal">A megtámadott határozatból azonban kitűnik, hogy a jelen ügyben a Bizottság nem szorítkozott annak megállapítására, hogy a Messenger megfelel az NIICS Elektronikus Hírközlési Kódex szerinti fogalommeghatározásának, amikor azt a következtetést vonta le, hogy e szolgáltatást a DMA értelmében vett NIICS típusú CPS‑nek kell minősíteni. A Bizottság ugyanis, miután a megtámadott határozat (166) preambulumbekezdésében megállapította, hogy a Messenger megfelel az NIICS Elektronikus Hírközlési Kódex értelmében vett fogalommeghatározásának, és ennek keretében a megtámadott határozat (167)–(169) preambulumbekezdésében pontosította azokat az okokat, amelyek miatt nem tartozhat az azon szolgáltatásokra vonatkozó kivétel hatálya alá, amelyek csupán egy másik szolgáltatáshoz szorosan kapcsolódó, csekély jelentőségű kiegészítő funkcióként teszik lehetővé a személyközi, interaktív kommunikációt, a Bizottság az értékelését, különösen a megtámadott határozat (176)–(190) preambulumbekezdésében azon feltételek és körülmények konkrét elemzésével folytatta, amelyek között a Messenger‑szolgáltatást nyújtják.</p>
</td>
</tr>
</table>
    <table cellpadding="0" cellspacing="0" border="0" width="100%">
<col width="5%"/>
<col width="95%"/>
<tr>
<td valign="top">
<p class="count">102</p>
</td>
<td valign="top">
<p class="normal">Így először is a megtámadott határozat (177) preambulumbekezdésében a Bizottság jelezte, hogy a Messenger‑szolgáltatás nyújtásának módjából, és különösen abból, hogy a Meta e szolgáltatás tekintetében külön és önálló mobilalkalmazást fejlesztett ki, amely a felhasználók [bizalmas] többsége számára a Messenger belépési pontját jelenti, amint az a fenti 42. pontban megállapításra került, az tűnik ki, hogy e szolgáltatás abba az irányba fejlődött, hogy a felhasználó részére a Facebook által nyújtottól eltérő élményt kínál, és önálló NIICS‑szé vált. Ezt követően a megtámadott határozat (177)–(180) preambulumbekezdésében a Bizottság megállapította, hogy a Meta befektetőinek szóló közlései, a nyilvánosságnak szóló kereskedelmi közlések, a felhasználóknak szóló közlések és a pénzügyi jelentések megerősítik, hogy a Meta maga is önálló szolgáltatásként azonosította a Messengert, amint az a fenti 59. pontban megállapításra került. Végül a megtámadott határozat (181) preambulumbekezdésében a Bizottság megállapította, hogy a Meta azáltal, hogy olyan konkrét eszközöket biztosított és népszerűsített, amelyek lehetővé teszik a vállalkozások számára, hogy a Messengeren kapcsolatba lépjenek a felhasználókkal, a Messengert az ökoszisztémáján belül önálló platformnak tekintette, amint az a fenti 44. pontban megállapításra került.</p>
</td>
</tr>
</table>
    <table cellpadding="0" cellspacing="0" border="0" width="100%">
<col width="5%"/>
<col width="95%"/>
<tr>
<td valign="top">
<p class="count">103</p>
</td>
<td valign="top">
<p class="normal">A Bizottság arra a következtetésre jutott, hogy a Messenger olyan külön szolgáltatásnak minősül, amelyet a fogyasztók külön használhatnak és használnak, így azt a Facebook online közösségi hálózattól elkülönülő és önálló, NIICS típusú CPS‑nek kell minősíteni.</p>
</td>
</tr>
</table>
    <table cellpadding="0" cellspacing="0" border="0" width="100%">
<col width="5%"/>
<col width="95%"/>
<tr>
<td valign="top">
<p class="count">104</p>
</td>
<td valign="top">
<p class="normal">E körülmények között meg kell állapítani, hogy a jelen ügyben, még ha feltételezzük is, hogy a felperes fenti 100. pontban kifejtett érvelése megalapozott, ez az érvelés nem eredményezheti a jelen kereset keretében megtámadott határozat megsemmisítését, mivel a Bizottság mindenesetre konkrétan elemezte azokat a feltételeket és körülményeket, amelyek között a Messenger‑szolgáltatást nyújtják.</p>
</td>
</tr>
</table>
    <table cellpadding="0" cellspacing="0" border="0" width="100%">
<col width="5%"/>
<col width="95%"/>
<tr>
<td valign="top">
<p class="count">105</p>
</td>
<td valign="top">
<p class="normal">A felperes egyébként az első jogalap első részében vitatja azon feltételek konkrét értékelését, amelyek mellett a Messenger‑szolgáltatást a felhasználók részére nyújtották.</p>
</td>
</tr>
</table>
    <table cellpadding="0" cellspacing="0" border="0" width="100%">
<col width="5%"/>
<col width="95%"/>
<tr>
<td valign="top">
<p class="count">106</p>
</td>
<td valign="top">
<p class="normal">Következésképpen a felperesnek a fenti 100. pontban kifejtett fő érvelését, valamint az annak alátámasztására előadott érveket hatástalannak kell tekinteni.</p>
</td>
</tr>
</table>
    <table cellpadding="0" cellspacing="0" border="0" width="100%">
<col width="5%"/>
<col width="95%"/>
<tr>
<td valign="top">
<p class="count">107</p>
</td>
<td valign="top">
<p class="normal">A fenti megfontolásokra tekintettel az első jogalap második részét mint részben megalapozatlant és részben hatástalant, el kell utasítani.</p>
</td>
</tr>
</table>
    <table cellpadding="0" cellspacing="0" border="0" width="100%">
<col width="5%"/>
<col width="95%"/>
<tr>
<td valign="top">
<p class="count"/>
</td>
<td valign="top">
<p class="normal">A harmadik, azon vélelem megkérdőjelezésére vonatkozó részről, amely szerint a Messenger fontos kapunak minősül</p>
</td>
</tr>
</table>
    <table cellpadding="0" cellspacing="0" border="0" width="100%">
<col width="5%"/>
<col width="95%"/>
<tr>
<td valign="top">
<p class="count">108</p>
</td>
<td valign="top">
<p class="normal">A felperes azt állítja, hogy még ha a Bizottság nem is követett volna el hibát, amikor a Messengert NIICS típusú CPS‑nek minősítette, helytelenül értelmezte és alkalmazta a DMA 3. cikke (1) bekezdésének b) pontját és (9) bekezdését, amikor arra a következtetésre jutott, hogy e szolgáltatás, külön tekintve, fontos kapuként szolgál.</p>
</td>
</tr>
</table>
    <table cellpadding="0" cellspacing="0" border="0" width="100%">
<col width="5%"/>
<col width="95%"/>
<tr>
<td valign="top">
<p class="count">109</p>
</td>
<td valign="top">
<p class="normal">A harmadik rész három kifogásra oszlik.</p>
</td>
</tr>
</table>
    <table cellpadding="0" cellspacing="0" border="0" width="100%">
<col width="5%"/>
<col width="95%"/>
<tr>
<td valign="top">
<p class="count">–</p>
</td>
<td valign="top">
<p class="normal">Az első, a DMA 3. cikke (2) bekezdésének b) pontjában előírt vélelem megdöntésére alapított kifogásról</p>
</td>
</tr>
</table>
    <table cellpadding="0" cellspacing="0" border="0" width="100%">
<col width="5%"/>
<col width="95%"/>
<tr>
<td valign="top">
<p class="count">110</p>
</td>
<td valign="top">
<p class="normal">A felperes állítása szerint a Bizottság a megtámadott határozatban nem bizonyította, hogy a Messenger a DMA 3. cikke (1) bekezdésének b) pontja értelmében vett fontos kapunak minősül. E tekintetben többek között azt állítja, hogy a Bizottság figyelmen kívül hagyta vagy tévesen utasította el azokat a bizonyítékokat, amelyeket a DMA 3. cikke (2) bekezdésének b) pontjában foglalt vélelem megdöntése érdekében terjesztett elő.</p>
</td>
</tr>
</table>
    <table cellpadding="0" cellspacing="0" border="0" width="100%">
<col width="5%"/>
<col width="95%"/>
<tr>
<td valign="top">
<p class="count">111</p>
</td>
<td valign="top">
<p class="normal">A Francia Köztársaság által támogatott Bizottság vitatja a felperes érveit.</p>
</td>
</tr>
</table>
    <table cellpadding="0" cellspacing="0" border="0" width="100%">
<col width="5%"/>
<col width="95%"/>
<tr>
<td valign="top">
<p class="count">112</p>
</td>
<td valign="top">
<p class="normal">Amint az a fenti 38. pontban megállapításra került, a DMA 3. cikkének (1) bekezdése szerint valamely vállalkozás akkor minősül kapuőrnek, ha megfelel három együttes feltételnek, köztük a fontos kapuként szolgáló CPS nyújtására vonatkozó feltételnek.</p>
</td>
</tr>
</table>
    <table cellpadding="0" cellspacing="0" border="0" width="100%">
<col width="5%"/>
<col width="95%"/>
<tr>
<td valign="top">
<p class="count">113</p>
</td>
<td valign="top">
<p class="normal">A DMA 3. cikke (2) bekezdésének b) pontja értelmében vélelmezni kell, hogy egy vállalkozás megfelel a kapuőrnek való minősítéshez előírt, fontos kapuként szolgáló CPS nyújtására vonatkozó feltételnek, ha a szóban forgó CPS a legutóbbi pénzügyi évben havonta legalább 45 millió, az Unió területén letelepedett vagy ott tartózkodó aktív végfelhasználóval, valamint évente legalább 10 000 aktív, az Unió területén letelepedett üzleti felhasználóval rendelkezett.</p>
</td>
</tr>
</table>
    <table cellpadding="0" cellspacing="0" border="0" width="100%">
<col width="5%"/>
<col width="95%"/>
<tr>
<td valign="top">
<p class="count">114</p>
</td>
<td valign="top">
<p class="normal">A DMA 3. cikke (5) bekezdése előírja, hogy a DMA 3. cikkének (2) bekezdésében szereplő vélelmek megdönthetők, ha a vállalkozás „az általa küldött értesítéssel együtt kellően megalapozott érveket [terjeszt elő] annak bizonyítására, hogy annak ellenére, hogy [e] (2) bekezdésben foglalt valamennyi küszöbértéket eléri, az adott [CPS] működési körülményei miatt kivételesen nem felel meg [a DMA] 3. cikkének (1) bekezdésében felsorolt követelményeknek”.</p>
</td>
</tr>
</table>
    <table cellpadding="0" cellspacing="0" border="0" width="100%">
<col width="5%"/>
<col width="95%"/>
<tr>
<td valign="top">
<p class="count">115</p>
</td>
<td valign="top">
<p class="normal">A jelen ügyben meg kell vizsgálni, hogy – amint azt a felperes állítja – a Bizottság tévesen állapította‑e meg, hogy az általa előterjesztett érvek a DMA 3. cikkének (5) bekezdése értelmében nem kellően megalapozottak ahhoz, hogy nyilvánvalóan megkérdőjelezzék a DMA 3. cikke (2) bekezdésének b) pontjában foglalt vélelmet.</p>
</td>
</tr>
</table>
    <table cellpadding="0" cellspacing="0" border="0" width="100%">
<col width="5%"/>
<col width="95%"/>
<tr>
<td valign="top">
<p class="count">116</p>
</td>
<td valign="top">
<p class="normal">Először is a felperes jelzi, hogy a közigazgatási eljárás során bizonyította, hogy a Messenger az Európai Gazdasági Térségen (EGT) belüli business‑to‑consumer (a továbbiakban: B2C) közléseknek csupán [0–5]%‑át érintette, mivel az üzleti felhasználók által a végfelhasználókkal való kapcsolatfelvételre használt fő eszközöket a telefon és az elektronikus levél jelenti. E bizonyítéknak a megtámadott határozatban elvégzett értékelése nyilvánvalóan téves, és nem kellően indokolt.</p>
</td>
</tr>
</table>
    <table cellpadding="0" cellspacing="0" border="0" width="100%">
<col width="5%"/>
<col width="95%"/>
<tr>
<td valign="top">
<p class="count">117</p>
</td>
<td valign="top">
<p class="normal">E tekintetben rá kell mutatni, hogy a DMA 3. cikkének (5) bekezdése nem tartalmazza azon bizonyítékok kimerítő felsorolást, amelyek az ugyanazon cikk (2) bekezdésében szereplő vélelmek megdöntése céljából előterjeszthetők, hanem az „érintett [CPS] működési körülményeire” való hivatkozásra szorítkozik (lásd ebben az értelemben: 2024. július 17‑i Bytedance kontra Bizottság ítélet, T‑1077/23, fellebbezés alatt, EU:T:2024:478, 50. pont). Ezenkívül a DMA (23) preambulumbekezdése pontosítja, hogy „[a DMA 3. cikke (5) bekezdésének első albekezdése alapján] benyújtott bizonyítékok és érvek értékelésekor a Bizottság csak azokat az elemeket veheti figyelembe, amelyek közvetlenül kapcsolódnak a mennyiségi kritériumokhoz, nevezetesen [a CPS‑eket] nyújtó vállalkozás által a belső piacra gyakorolt hatást a bevételen és a tőkepiaci értéken túl, például a vállalkozás abszolút számokban kifejezett méretét és azon tagállamok számát, amelyekben jelen van; azt, hogy az üzleti felhasználók és a végfelhasználók tényleges száma mennyivel haladja meg a küszöbértékeket, valamint a vállalkozás [CPS‑ének] jelentőségét az adott [a CPS‑i] tevékenység teljes terjedelméhez viszonyítva; továbbá azt, hogy a vállalkozás hány éve éri el a küszöbértékeket.” Az e preambulumbekezdésében említett figyelembe vehető elemek felsorolása nem kimerítő jellegű (lásd ebben az értelemben: 2024. július 17‑i Bytedance kontra Bizottság ítélet, T‑1077/23, fellebbezés alatt, EU:T:2024:478, 49. pont).</p>
</td>
</tr>
</table>
    <table cellpadding="0" cellspacing="0" border="0" width="100%">
<col width="5%"/>
<col width="95%"/>
<tr>
<td valign="top">
<p class="count">118</p>
</td>
<td valign="top">
<p class="normal">Másodszor, a DMA (23) preambulumbekezdéséből kitűnik, hogy az érintett vállalkozás által előterjesztett érveknek és bizonyítékoknak ahhoz, hogy azokat figyelembe lehessen venni, „közvetlenül [kell] kapcsolódn[iu]k a mennyiségi kritériumokhoz”, azzal, hogy a „mennyiségi kritériumok” kifejezés a DMA 3. cikkének (2) bekezdésében meghatározott mennyiségi küszöbértékekre vonatkozik (2024. július 17‑i Bytedance kontra Bizottság ítélet, T‑1077/23, fellebbezés alatt, EU:T:2024:478, 47. pont). Az ilyen érvek és bizonyítékok közvetlenül kapcsolódnak e mennyiségi küszöbértékekhez, amennyiben konkrétan és különösen a DMA 3. cikkének (2) bekezdésében foglalt vélelmek egyikének megdöntésére irányulnak (lásd ebben az értelemben: 2024. július 17‑i Bytedance kontra Bizottság ítélet, T‑1077/23, fellebbezés alatt, EU:T:2024:478, 326. pont).</p>
</td>
</tr>
</table>
    <table cellpadding="0" cellspacing="0" border="0" width="100%">
<col width="5%"/>
<col width="95%"/>
<tr>
<td valign="top">
<p class="count">119</p>
</td>
<td valign="top">
<p class="normal">Így nem zárható ki eleve, hogy a Messengernek az összes B2C közlésben betöltött jelentőségére vonatkozó bizonyítékok relevánsak azon körülmények alátámasztása szempontjából, amelyek között e CPS működik, feltéve hogy e bizonyítékok a DMA (23) preambulumbekezdése értelmében „közvetlenül kapcsolódnak” az e rendelet 3. cikke (2) bekezdésének b) pontjában meghatározott mennyiségi küszöbértékekhez.</p>
</td>
</tr>
</table>
    <table cellpadding="0" cellspacing="0" border="0" width="100%">
<col width="5%"/>
<col width="95%"/>
<tr>
<td valign="top">
<p class="count">120</p>
</td>
<td valign="top">
<p class="normal">Meg kell azonban állapítani, hogy a Bizottság megvizsgálta a felperes arra alapított érveit, hogy a Messenger állítólag csekély jelentőséggel bír az EGT‑n belüli B2C‑közlések összessége tekintetében, és helyesen jutott arra a következtetésre, hogy ezen érvek nem kellően megalapozottak ahhoz, hogy nyilvánvalóan megkérdőjelezzék a DMA 3. cikke (2) bekezdésének b) pontjában foglalt vélelmet.</p>
</td>
</tr>
</table>
    <table cellpadding="0" cellspacing="0" border="0" width="100%">
<col width="5%"/>
<col width="95%"/>
<tr>
<td valign="top">
<p class="count">121</p>
</td>
<td valign="top">
<p class="normal">E tekintetben, a DMA 3. cikkének (2) bekezdésében előírt vélelmek megkérdőjelezéséhez megkövetelt bizonyítási szintet maga az uniós jogalkotó határozta meg, amely megkövetelte az érintett vállalkozástól, amelyre a bizonyítási teher hárul, hogy olyan, kellően megalapozott érveket terjesszen elő, amelyek nyilvánvalóan megkérdőjelezik e vélelmeket (2024. július 17‑i Bytedance kontra Bizottság ítélet, T‑1077/23, fellebbezés alatt, EU:T:2024:478, 61. pont). A DMA 3. cikkének (5) bekezdésében szereplő „kivételesen” és „nyilvánvalóan” kifejezésekből egyértelműen következik, hogy az érintett vállalkozástól megkövetelt bizonyítási szint magas abban az értelemben, hogy az utóbbi által előterjesztett érveknek alkalmasaknak kell lenniük arra, hogy nagy valószínűséggel bizonyítsák a DMA 3. cikkének (2) bekezdésében foglalt vélelmek megkérdőjelezését (2024. július 17‑i Bytedance kontra Bizottság ítélet, T‑1077/23, fellebbezés alatt, EU:T:2024:478, 71. pont).</p>
</td>
</tr>
</table>
    <table cellpadding="0" cellspacing="0" border="0" width="100%">
<col width="5%"/>
<col width="95%"/>
<tr>
<td valign="top">
<p class="count">122</p>
</td>
<td valign="top">
<p class="normal">Márpedig a jelen ügyben a Bizottság megállapította, hogy a felperes által a közigazgatási eljárás során előadott érvek nem voltak meggyőzőek, mivel a felperes által hivatkozott, a fenti 116. pontban említett összeg a Bizottság által a versenyjog területén alkalmazott számítási módszeren alapult, anélkül hogy kifejtette volna, az milyen relevanciával bír a szóban forgó vélelem megdöntésével kapcsolatban. Így a Bizottság nem követett el értékelési hibát, amikor a megtámadott határozat (226) preambulumbekezdésében megállapította, hogy a felperes nem szolgáltatott adatokat vagy magyarázatokat az ezzel kapcsolatos érvei alátámasztására.</p>
</td>
</tr>
</table>
    <table cellpadding="0" cellspacing="0" border="0" width="100%">
<col width="5%"/>
<col width="95%"/>
<tr>
<td valign="top">
<p class="count">123</p>
</td>
<td valign="top">
<p class="normal">Egyébiránt a megtámadott határozat (227) preambulumbekezdésében a Bizottság helyesen állapította meg, hogy a fenti 116. pontban említett érveket cáfolja az a körülmény, hogy a felperes az üzleti felhasználók által széles körben használt eszközöket biztosít annak érdekében, hogy a Messengeren keresztül kapcsolatba lépjenek a végfelhasználókkal, ami bizonyítja a Messenger mint B2C kommunikációs csatorna jelentőségét.</p>
</td>
</tr>
</table>
    <table cellpadding="0" cellspacing="0" border="0" width="100%">
<col width="5%"/>
<col width="95%"/>
<tr>
<td valign="top">
<p class="count">124</p>
</td>
<td valign="top">
<p class="normal">Ezenkívül meg kell állapítani, amint azt a Bizottság a megtámadott határozat (220) preambulumbekezdésében tette, hogy a Messenger jelentősen meghaladta az üzleti felhasználókra vonatkozóan a DMA 3. cikke (2) bekezdésének b) pontjában előírt küszöbértéket, mivel az e szolgáltatást igénybe vevő vállalkozások száma a 2020 és 2022 közötti évek mindegyikében meghaladta a [bizalmas] milliót, jóllehet az említett küszöbértéket 10 000‑ben állapították meg. Márpedig a DMA (23) preambulumbekezdésének megfelelően az, hogy az üzleti felhasználók száma milyen mértékben haladja meg e küszöbértéket, relevanciával bír valamely vállalkozás azon érveinek elemzése keretében, amelyek a DMA 3. cikke (2) bekezdésének b) pontjából eredő vélelem megkérdőjelezésére irányulnak.</p>
</td>
</tr>
</table>
    <table cellpadding="0" cellspacing="0" border="0" width="100%">
<col width="5%"/>
<col width="95%"/>
<tr>
<td valign="top">
<p class="count">125</p>
</td>
<td valign="top">
<p class="normal">Végül, ami az indokolás felperes által ebben az összefüggésben hivatkozott állítólagos hiányát illeti, meg kell állapítani, hogy a megtámadott határozat (226)–(228) preambulumbekezdése olyan magyarázatokat tartalmaz, amelyekből világosan és egyértelműen kitűnik a Bizottságnak a felperes érveinek elutasítására vonatkozó érvelése. Ez az indokolás tehát megfelel az EUMSZ 296. cikkből eredő, a fenti 53. pontban felidézett követelményeknek.</p>
</td>
</tr>
</table>
    <table cellpadding="0" cellspacing="0" border="0" width="100%">
<col width="5%"/>
<col width="95%"/>
<tr>
<td valign="top">
<p class="count">126</p>
</td>
<td valign="top">
<p class="normal">Másodszor a felperes azt állítja, hogy a Bizottság nem vette kellőképpen figyelembe azt a körülményt, amely szerint még az „online csevegő szolgáltatások” szűkebb kategóriájában is a Messengertől eltérő szolgáltatások széles skálája van jelen, például a közösségi hálózati szolgáltatások (TikTok, X és Snapchat), a távkonferencia‑szolgáltatások (Microsoft Teams, Zoom) és az NIICS‑ek (WhatsApp, Signal és Telegram). Kiemeli továbbá a párhuzamos használatot, mivel a végfelhasználók 73%‑a egynél több online csevegő szolgáltatást vesz igénybe. A Bizottság azon megközelítését követve, amely szerint csak a releváns CPS‑kategórián – azaz a jelen esetben az NIICS‑kategórián – belüli szolgáltatásokat veszi figyelembe, nem vehető figyelembe az a tény, hogy a Messenger tevékenységei az elektronikus levelezési tevékenységek mellett eltörpülnek, pontosítva, hogy 2020‑ban napi 67 millió B2C beszélgetésre került sor elektronikus levél útján, miközben csak [0–5] millió B2C beszélgetést folytattak a Messengeren keresztül.</p>
</td>
</tr>
</table>
    <table cellpadding="0" cellspacing="0" border="0" width="100%">
<col width="5%"/>
<col width="95%"/>
<tr>
<td valign="top">
<p class="count">127</p>
</td>
<td valign="top">
<p class="normal">E tekintetben emlékeztetni kell arra, hogy a DMA 3. cikkének (2) bekezdésében előírt vélelmek megdöntése keretében a bizonyítási teher a felperesre hárul. Márpedig az utóbbi által előterjesztett érvek és bizonyítékok csak más szolgáltatások fennállására, valamint általában a párhuzamos használatra vonatkoztak. Közelebbről, ezeket az érveket nem támasztották alá az e különböző szolgáltatások igénybevételére és a párhuzamos használat sajátos és konkrét jellemzőire, különösen annak intenzitására, azaz a felhasználó által az egyes érintett szolgáltatásokra fordított időre vonatkozó pontos adatok. Ami a felperes által hivatkozott, a párhuzamos használatra vonatkozó számszerű információt, vagyis azt a tényt illeti, hogy a végfelhasználók 73%‑a egynél több online csevegő szolgáltatást vesz igénybe, a Bizottság megállapíthatta, hogy az nem kellően megalapozott ahhoz, hogy nyilvánvalóan megkérdőjelezze a DMA 3. cikke (2) bekezdésének b) pontjában előírt vélelmet, mivel az említett számadat csak a németországi felhasználókra vonatkozott egy adott év, nevezetesen 2021. tekintetében, tehát nem volt megfelelő az Unió egészében fennálló helyzet értékeléséhez.</p>
</td>
</tr>
</table>
    <table cellpadding="0" cellspacing="0" border="0" width="100%">
<col width="5%"/>
<col width="95%"/>
<tr>
<td valign="top">
<p class="count">128</p>
</td>
<td valign="top">
<p class="normal">Ezenkívül a Microsoft Outlookhoz és a Gmailhez hasonló, a felperes által hivatkozott elektronikus levelezési szolgáltatások felhasználási szintjének relevanciáját illetően a felperes által e tekintetben előadott érvek nem elegendőek az e szolgáltatások és a Messenger közötti különbségek megkérdőjelezéséhez. Közelebbről, a felperes NIICS‑e nem teszi lehetővé sem az üzleti felhasználók, sem a végfelhasználók számára, hogy szabadon kommunikáljanak más szolgáltatások felhasználóival, ellentétben az elektronikus levelezéssel, amely lehetővé teszi az e szolgáltatás más szolgáltatóitól származó üzenetek küldését és fogadását.</p>
</td>
</tr>
</table>
    <table cellpadding="0" cellspacing="0" border="0" width="100%">
<col width="5%"/>
<col width="95%"/>
<tr>
<td valign="top">
<p class="count">129</p>
</td>
<td valign="top">
<p class="normal">Harmadszor a felperes azt állítja, hogy a Messenger a consumer‑to‑consumer (a továbbiakban: C2C) viszonylatban széles körben használt szolgáltatás, ami megkérdőjelezi azt a vélelmet, amely szerint fontos kapuként szolgál.</p>
</td>
</tr>
</table>
    <table cellpadding="0" cellspacing="0" border="0" width="100%">
<col width="5%"/>
<col width="95%"/>
<tr>
<td valign="top">
<p class="count">130</p>
</td>
<td valign="top">
<p class="normal">E tekintetben a DMA (15) preambulumbekezdéséből kitűnik, hogy az a tény, hogy a CPS‑t nyújtó vállalkozás nemcsak az üzleti felhasználók és a végfelhasználók között, hanem a végfelhasználók között is közvetítő szerepet tölthet be, például az NIICS esetében, nem zárja ki annak megállapítását, hogy az ilyen vállalkozás fontos kapuként szolgál vagy szolgálhat.</p>
</td>
</tr>
</table>
    <table cellpadding="0" cellspacing="0" border="0" width="100%">
<col width="5%"/>
<col width="95%"/>
<tr>
<td valign="top">
<p class="count">131</p>
</td>
<td valign="top">
<p class="normal">Következésképpen önmagában az a tény, hogy valamely CPS a B2C jellemzőkön kívül C2C jellemzőkkel is rendelkezik, mint a jelen ügyben is, nem teszi lehetővé számára, hogy elkerülje a fontos kapuként való minősítését.</p>
</td>
</tr>
</table>
    <table cellpadding="0" cellspacing="0" border="0" width="100%">
<col width="5%"/>
<col width="95%"/>
<tr>
<td valign="top">
<p class="count">132</p>
</td>
<td valign="top">
<p class="normal">Negyedszer a felperes arra hivatkozik, hogy a Messengeren történő B2C közléseket csak a végfelhasználók kezdeményezhetik, így az üzleti felhasználók nem használhatják a Messengert fontos kapuként az említett felhasználók eléréséhez.</p>
</td>
</tr>
</table>
    <table cellpadding="0" cellspacing="0" border="0" width="100%">
<col width="5%"/>
<col width="95%"/>
<tr>
<td valign="top">
<p class="count">133</p>
</td>
<td valign="top">
<p class="normal">Meg kell állapítani, hogy a felperes e tekintetben a keresetlevél A.28. mellékletére támaszkodik annak alátámasztása érdekében, hogy a végfelhasználóknak hozzájárulásukat kell adniuk az üzleti felhasználók üzeneteinek fogadásához. Mindazonáltal, amint azt a felperes a tárgyaláson megerősítette, e mellékletet első ízben a keresetlevélben terjesztették elő, és azt a közigazgatási eljárás során nem nyújtották be a Bizottságnak. Márpedig az érintett vállalkozás nem terjeszthet elő első alkalommal a Törvényszék előtt a DMA 3. cikkének (5) bekezdése alapján olyan érveket vagy bizonyítékokat, amelyeket a közigazgatási eljárás során nem terjesztett elő a DMA 3. cikkének (2) bekezdésében foglalt vélelmek megdöntése érdekében (lásd ebben az értelemben: 2024. július 17‑i Bytedance kontra Bizottság ítélet, T‑1077/23, fellebbezés alatt, EU:T:2024:478, 234. pont). A keresetlevél A.28. melléklete tehát elfogadhatatlan.</p>
</td>
</tr>
</table>
    <table cellpadding="0" cellspacing="0" border="0" width="100%">
<col width="5%"/>
<col width="95%"/>
<tr>
<td valign="top">
<p class="count">134</p>
</td>
<td valign="top">
<p class="normal">Mindenesetre a DMA 3. cikke (1) bekezdésének b) pontjában előírt „végfelhasználók elérése” lehetőség nem jelenti azt, hogy az üzleti felhasználóknak szükségszerűen lehetőséggel kell rendelkezniük arra, hogy kapcsolatba lépjenek az említett felhasználókkal. Sem a DMA 3. cikke, sem az aktív üzleti felhasználóknak a DMA mellékletének E. pontjában szereplő meghatározása, amely azokra a vállalkozásokra vonatkozik, amelyek „az év során legalább egyszer üzleti fiókot használtak, vagy [NIICS‑en] keresztül bármilyen módon kommunikációt kezdeményeztek vagy abban bármilyen módon részt vettek a végfelhasználóval való közvetlen kommunikáció céljából”, nem követeli meg, hogy ilyen lehetőség fennálljon.</p>
</td>
</tr>
</table>
    <table cellpadding="0" cellspacing="0" border="0" width="100%">
<col width="5%"/>
<col width="95%"/>
<tr>
<td valign="top">
<p class="count">135</p>
</td>
<td valign="top">
<p class="normal">Ez annál is inkább így van a jelen ügyben, mivel – amint arra a Bizottság a megtámadott határozat (222) preambulumbekezdésében rámutatott – a Messenger lehetőséget kínál arra, hogy egy hirdetésre reagálva beszélgetést kezdeményezzenek a „kattintás az üzenetküldéshez” funkció révén, amely lehetővé teszi „a Messengeren folytatott csevegéshez való irányítást”, mivel ez az eszköz arra ösztönözheti a végfelhasználókat, hogy kapcsolatba lépjenek az üzleti felhasználókkal.</p>
</td>
</tr>
</table>
    <table cellpadding="0" cellspacing="0" border="0" width="100%">
<col width="5%"/>
<col width="95%"/>
<tr>
<td valign="top">
<p class="count">136</p>
</td>
<td valign="top">
<p class="normal">Ötödször, a felperes arra hivatkozik, hogy az Európai Elektronikus Hírközlési Szabályozók Testületének (BEREC) a digitális kapuőrök előzetes szabályozásáról szóló, 2021. március 11‑i jelentéstervezete azt javasolta, hogy az NIICS‑eket még ne tekintsék kapuőrök által nyújtott CPS‑eknek.</p>
</td>
</tr>
</table>
    <table cellpadding="0" cellspacing="0" border="0" width="100%">
<col width="5%"/>
<col width="95%"/>
<tr>
<td valign="top">
<p class="count">137</p>
</td>
<td valign="top">
<p class="normal">E dokumentum azonban nem foglalkozik a Meta és az érintett szolgáltatások konkrét esetével, így nem kérdőjelezi meg a Meta és az említett szolgáltatások megtámadott határozatban szereplő egyedi értékelését. Mindenesetre az említett jelentés végleges változata már nem tartalmaz fenntartást az NIICS‑ek fontos kapuként való minősítésével kapcsolatban.</p>
</td>
</tr>
</table>
    <table cellpadding="0" cellspacing="0" border="0" width="100%">
<col width="5%"/>
<col width="95%"/>
<tr>
<td valign="top">
<p class="count">138</p>
</td>
<td valign="top">
<p class="normal">Hatodszor, a felperes megkérdőjelezi a Bizottságnak a megtámadott határozat (222) és (227) preambulumbekezdésében szereplő, és lényegében az üzleti felhasználók részére annak érdekében rendelkezésre bocsátott további csatlakozási eszközök relevanciájára vonatkozó további érveit, hogy a Messengeren keresztül kommunikáljanak a végfelhasználókkal.</p>
</td>
</tr>
</table>
    <table cellpadding="0" cellspacing="0" border="0" width="100%">
<col width="5%"/>
<col width="95%"/>
<tr>
<td valign="top">
<p class="count">139</p>
</td>
<td valign="top">
<p class="normal">E tekintetben meg kell jegyezni, hogy a megtámadott határozat (222) preambulumbekezdéséből kitűnik, hogy azt a körülményt, hogy valamely vállalkozás ilyen kiegészítő eszközöket biztosít, a Bizottság önmagában nem tekintette meghatározónak, hanem az csupán olyan érvnek minősült, amely megerősíti a felperes által a DMA 3. cikke (2) bekezdésének b) pontjában előírt vélelem megdöntése keretében előterjesztett érveknek és bizonyítékoknak a megtámadott határozat (220)–(223) preambulumbekezdésében történő elutasítását.</p>
</td>
</tr>
</table>
    <table cellpadding="0" cellspacing="0" border="0" width="100%">
<col width="5%"/>
<col width="95%"/>
<tr>
<td valign="top">
<p class="count">140</p>
</td>
<td valign="top">
<p class="normal">Ezenkívül a felperes nem vitatja, hogy a Meta a fent említett eszközöket kínálja az üzleti felhasználók részére. Egyrészt annak állítására szorítkozik, hogy az említett vállalkozások nem képesek kommunikációt kezdeményezni a Messengeren. Márpedig ez az érv a fenti 133–135. pontban már elutasításra került. Másrészt arra hivatkozik, hogy az ilyen eszközöket gyakran más közösségi hálózati szolgáltatások kínálják az online csevegő funkcióikhoz. Márpedig a felperes nem fejti ki, hogy pusztán az a tény, hogy más vállalkozások hasonló eszközöket biztosítanak, mennyiben teszi lehetővé a DMA 3. cikke (2) bekezdésének b) pontjában foglalt vélelem megdöntését.</p>
</td>
</tr>
</table>
    <table cellpadding="0" cellspacing="0" border="0" width="100%">
<col width="5%"/>
<col width="95%"/>
<tr>
<td valign="top">
<p class="count">141</p>
</td>
<td valign="top">
<p class="normal">Hetedszer, a Bizottság megközelítése ahhoz vezetne, hogy a Messenger eltérő bánásmódban részesül azon más vállalkozásokhoz és szolgáltatásaikhoz képest, amelyekre szintén a DMA eljárásait alkalmazták, vagyis a Samsung internetes böngészőszolgáltatásához és az Apple iMessage szolgáltatásához képest, mivel e szolgáltatások tekintetében a Bizottság a felperes által előadottakhoz hasonló érveket fogadott el. Ami az Alphabet Gmail szolgáltatását és a Microsoft Outlook szolgáltatását illeti, a Bizottság megközelítése következetlen, mivel úgy ítélte meg, hogy e szolgáltatások tekintetében kellően megalapozott érveket terjesztettek elő a DMA 3. cikke (2) bekezdésének b) pontjában foglalt vélelem megdöntése érdekében, annak ellenére, hogy e szolgáltatásoknak több millió üzleti felhasználója és végfelhasználója van.</p>
</td>
</tr>
</table>
    <table cellpadding="0" cellspacing="0" border="0" width="100%">
<col width="5%"/>
<col width="95%"/>
<tr>
<td valign="top">
<p class="count">142</p>
</td>
<td valign="top">
<p class="normal">Ugyanakkor először is a felperes nem fejti ki, hogy a Messenger vonatkozásában fennálló helyzete mennyiben hasonlítható össze a más típusú CPS‑eket működtető vállalkozások helyzetével, például a Samsungnak az internetes böngészője tekintetében fennálló helyzetével.</p>
</td>
</tr>
</table>
    <table cellpadding="0" cellspacing="0" border="0" width="100%">
<col width="5%"/>
<col width="95%"/>
<tr>
<td valign="top">
<p class="count">143</p>
</td>
<td valign="top">
<p class="normal">Másodszor, ami az Apple iMessage szolgáltatását, az Alphabet Gmail szolgáltatását és a Microsoft Outlook szolgáltatását illeti, a felperes nem bizonyította, hogy eltekintve attól a ténytől, hogy ugyanolyan típusú CPS‑ről van szó, helyzetük összehasonlítható a Messenger helyzetével. Ezenkívül a felperes által az Alphabet Gmail szolgáltatásával és a Microsoft Outlook szolgáltatásával végzett összehasonlítás kizárólag azon a körülményen alapul, hogy e szolgáltatásoknak bizonyos számú üzleti felhasználója és végfelhasználója van, anélkül hogy figyelembe vennék azon körülmények összességét, amelyek között e szolgáltatások működtek.</p>
</td>
</tr>
</table>
    <table cellpadding="0" cellspacing="0" border="0" width="100%">
<col width="5%"/>
<col width="95%"/>
<tr>
<td valign="top">
<p class="count">144</p>
</td>
<td valign="top">
<p class="normal">A fentiekre tekintettel el kell utasítani a felperes által a DMA 3. cikke (2) bekezdésének b) pontjában foglalt vélelem megdöntése érdekében előterjesztett érveket.</p>
</td>
</tr>
</table>
    <table cellpadding="0" cellspacing="0" border="0" width="100%">
<col width="5%"/>
<col width="95%"/>
<tr>
<td valign="top">
<p class="count">145</p>
</td>
<td valign="top">
<p class="normal">Ennélfogva az első jogalap harmadik részének első kifogását mint megalapozatlant el kell utasítani.</p>
</td>
</tr>
</table>
    <table cellpadding="0" cellspacing="0" border="0" width="100%">
<col width="5%"/>
<col width="95%"/>
<tr>
<td valign="top">
<p class="count">–</p>
</td>
<td valign="top">
<p class="normal">A második, azon követelményre vonatkozó kifogásról, amely szerint a Messenger „külön‑külön” fontos kapuként szolgál</p>
</td>
</tr>
</table>
    <table cellpadding="0" cellspacing="0" border="0" width="100%">
<col width="5%"/>
<col width="95%"/>
<tr>
<td valign="top">
<p class="count">146</p>
</td>
<td valign="top">
<p class="normal">A felperes arra hivatkozik, hogy a DMA 3. cikkének (9) bekezdésében a „külön‑külön” kifejezés azt jelenti, hogy minden CPS‑t egymástól elválasztva és egyenként kell értékelni, ideértve a végfelhasználók számának a DMA 3. cikke (2) bekezdésének b) pontjában előírt küszöbértékek értékelése céljából történő kiszámítását is. Lényegében azt állítja, hogy a Bizottság ily módon köteles volt a Messenger végfelhasználóira vonatkozóan olyan számítási módszert alkalmazni, amely csak azokat a végfelhasználókat vette figyelembe, akik e szolgáltatást a Facebook online közösségi hálózati szolgáltatás online csevegő funkciójától elkülönült módon használták. A Bizottság által a megtámadott határozatban elfogadott eltérő megközelítés egy másik CPS felhasználóit is figyelembe veszi, és így a felhasználók kétszeres beszámításához vezet.</p>
</td>
</tr>
</table>
    <table cellpadding="0" cellspacing="0" border="0" width="100%">
<col width="5%"/>
<col width="95%"/>
<tr>
<td valign="top">
<p class="count">147</p>
</td>
<td valign="top">
<p class="normal">Egyébiránt az aktív üzleti felhasználók számát illetően a Bizottság nem szorítkozhat arra, hogy a 2020. év egy adott hetére vonatkozó adatokra támaszkodik.</p>
</td>
</tr>
</table>
    <table cellpadding="0" cellspacing="0" border="0" width="100%">
<col width="5%"/>
<col width="95%"/>
<tr>
<td valign="top">
<p class="count">148</p>
</td>
<td valign="top">
<p class="normal">A Francia Köztársaság által támogatott Bizottság vitatja a felperes érveit.</p>
</td>
</tr>
</table>
    <table cellpadding="0" cellspacing="0" border="0" width="100%">
<col width="5%"/>
<col width="95%"/>
<tr>
<td valign="top">
<p class="count">149</p>
</td>
<td valign="top">
<p class="normal">Ahogyan az a fenti 113. pontban említésre került, a DMA 3. cikke (2) bekezdésének b) pontja értelmében vélelmezni kell, hogy egy vállalkozás megfelel a fontos kapuként szolgáló CPS nyújtására vonatkozó feltételnek, ha az utolsó üzleti év során a szóban forgó CPS havonta legalább 45 millió, az Unió területén letelepedett vagy ott tartózkodó aktív végfelhasználóval, valamint évente legalább 10 000 aktív, az Unió területén letelepedett üzleti felhasználóval rendelkezett.</p>
</td>
</tr>
</table>
    <table cellpadding="0" cellspacing="0" border="0" width="100%">
<col width="5%"/>
<col width="95%"/>
<tr>
<td valign="top">
<p class="count">150</p>
</td>
<td valign="top">
<p class="normal">A DMA 3. cikkének (9) bekezdése szerint „[a] Bizottság minden egyes, a (4) vagy a (8) bekezdés alapján kapuőrnek minősített vállalkozás esetében felsorolja a minősítő határozatban azokat a releváns [CPS‑eket], amelyeket az érintett vállalkozáson belül nyújtanak, és amelyek az (1) bekezdés b) pontjában említettek szerint külön‑külön fontos kapuként szolgálnak az üzleti felhasználók számára a végfelhasználók eléréséhez”.</p>
</td>
</tr>
</table>
    <table cellpadding="0" cellspacing="0" border="0" width="100%">
<col width="5%"/>
<col width="95%"/>
<tr>
<td valign="top">
<p class="count">151</p>
</td>
<td valign="top">
<p class="normal">Először is meg kell állapítani, hogy a DMA 3. cikkének (9) bekezdésében szereplő „külön‑külön” kifejezésből nem következik, hogy a Bizottság köteles volt a Messenger végfelhasználóira vonatkozóan olyan számítási módszert alkalmazni, amely csak azokat a végfelhasználókat vette figyelembe, akik e szolgáltatást a Facebook online közösségi hálózati szolgáltatás online csevegő funkciójától elkülönült módon használták.</p>
</td>
</tr>
</table>
    <table cellpadding="0" cellspacing="0" border="0" width="100%">
<col width="5%"/>
<col width="95%"/>
<tr>
<td valign="top">
<p class="count">152</p>
</td>
<td valign="top">
<p class="normal">A DMA 2. cikkének 20. pontja ugyanis azt írja elő, hogy a „végfelhasználó” „[a CPS‑t] igénybe vevő természetes vagy jogi személy, az üzleti felhasználó kivételével”. Ugyanezen cikk 21. pontja szerint az üzleti felhasználó „olyan természetes vagy jogi személy, aki vagy amely kereskedelmi vagy szakmai minőségében eljárva [CPS‑eket] vesz igénybe áruk vagy szolgáltatások végfelhasználók részére történő értékesítése céljából vagy annak során”.</p>
</td>
</tr>
</table>
    <table cellpadding="0" cellspacing="0" border="0" width="100%">
<col width="5%"/>
<col width="95%"/>
<tr>
<td valign="top">
<p class="count">153</p>
</td>
<td valign="top">
<p class="normal">A DMA (20) preambulumbekezdése az alábbiak szerint rendelkezik:</p>
</td>
</tr>
</table>
    <p class="C02AlineaAltA" id="para-209" title="page-29">
      „[…] Az aktív végfelhasználókat és üzleti felhasználókat úgy kell azonosítani, illetve számukat úgy kell meghatározni, hogy az eredmény megfelelően tükrözze az adott [CPS] szerepét és annak elérését. A jogbiztonságnak a kapuőrök számára való biztosítása érdekében e rendelet mellékletében meg kell adni [a CPS‑ek] aktív végfelhasználói és üzleti felhasználói számának meghatározására szolgáló elemeket. […]”
    </p>
    <table cellpadding="0" cellspacing="0" border="0" width="100%">
<col width="5%"/>
<col width="95%"/>
<tr>
<td valign="top">
<p class="count">154</p>
</td>
<td valign="top">
<p class="normal">Ami az NIICS aktív végfelhasználóit illeti, a DMA mellékletének „Egyedi fogalommeghatározások” című E. pontjában szereplő táblázat pontosítja, hogy e felhasználók azok, „[akik az NIICS‑en] keresztül a hónapban legalább egyszer bármilyen módon kommunikációt kezdeményeztek vagy abban részt vettek”.</p>
</td>
</tr>
</table>
    <table cellpadding="0" cellspacing="0" border="0" width="100%">
<col width="5%"/>
<col width="95%"/>
<tr>
<td valign="top">
<p class="count">155</p>
</td>
<td valign="top">
<p class="normal">Így az NIICS „végfelhasználójának” a DMA mellékletében szereplő meghatározásával összhangban a Messenger használata, azaz a Messengeren keresztül a hónapban egyszer bármilyen módon kommunikáció kezdeményezése vagy abban való részvétel – bármely más szolgáltatás vagy CPS igénybevételétől függetlenül – elegendő ahhoz, hogy valakit a DMA 3. cikke (2) bekezdésének b) pontja értelmében vett aktív végfelhasználónak lehessen tekinteni. Ezen felhasználók csak egy részének – a felperes javaslatának megfelelően történő – figyelembevétele, azaz különösen azok figyelembevétele, akik inaktív Facebook‑fiókkal rendelkeznek, vagy akik „kizárólag a Messengert” használták, nem tükrözné a Messenger „szerepét és elérését”, ahogyan azt a DMA (20) preambulumbekezdése előirányozza.</p>
</td>
</tr>
</table>
    <table cellpadding="0" cellspacing="0" border="0" width="100%">
<col width="5%"/>
<col width="95%"/>
<tr>
<td valign="top">
<p class="count">156</p>
</td>
<td valign="top">
<p class="normal">Másodszor, a megtámadott határozat (197) preambulumbekezdéséből kitűnik, hogy a Bizottság figyelembe vette a Messenger havi aktív végfelhasználóinak számát. Így a Bizottság azokat a felhasználókat vette figyelembe, akik a Messengert igénybe vették, és annak a körülménynek, hogy egy másik szolgáltatást, különösen a Facebook online közösségi hálózatát is igénybe vették‑e, semmilyen hatást nem tulajdonított.</p>
</td>
</tr>
</table>
    <table cellpadding="0" cellspacing="0" border="0" width="100%">
<col width="5%"/>
<col width="95%"/>
<tr>
<td valign="top">
<p class="count">157</p>
</td>
<td valign="top">
<p class="normal">E tekintetben, amint az a fenti 98. pontban megállapításra került, a DMA (64) preambulumbekezdése kifejezetten utal arra, hogy a kapuőrök a platform‑ökoszisztémájuk részeként gyakran nyújtanak NIICS‑eket. Így előfordulhat, hogy az NIICS‑t egy online közösségi hálózati típusú CPS‑szel integrált módon nyújtják, és e konfigurációban a végfelhasználók egy része mindkét CPS‑t használja. E konfigurációtól függetlenül a DMA melléklete D. pontja 2. c) pontjának i. alpontja előírja, hogy az egy vagy több CPS‑t nyújtó vállalkozásnak külön szolgáltatásnak kell tekintenie azokat a szolgáltatásokat, amelyeket integrált formában kínál, de amelyek a DMA 2. cikkének 2. pontja alapján nem tartoznak a CPS‑ek azonos kategóriájába (lásd a fenti 79. pontot). Ezenkívül a DMA mellékletének A. 3. pontja úgy rendelkezik, hogy „ugyanaz a jogi vagy természetes személy különböző [CPS‑ek] tekintetében egyidejűleg »aktív végfelhasználó«, illetve »aktív üzleti felhasználó« is lehet”. A Bizottság tehát helyesen alkalmazta e rendelkezéseket, amikor a Messenger aktív végfelhasználóinak számát vette számításba, anélkül hogy figyelembe vette volna azt a tényt, hogy ugyanezen felhasználók egyébként használták‑e a Facebook online közösségi hálózati típusú CPS‑t.</p>
</td>
</tr>
</table>
    <table cellpadding="0" cellspacing="0" border="0" width="100%">
<col width="5%"/>
<col width="95%"/>
<tr>
<td valign="top">
<p class="count">158</p>
</td>
<td valign="top">
<p class="normal">Harmadszor, ami a felperes azon érvét illeti, amely szerint a Bizottság nem szorítkozhatott arra, hogy a Messenger aktív üzleti felhasználói számának kiszámítása céljából az e szolgáltatást 2020. év egy adott hetében használó üzleti felhasználók számára támaszkodik, meg kell állapítani, hogy az érintett vállalkozás feladata, hogy azonosítsa az aktív végfelhasználókat és az aktív üzleti felhasználókat, valamint számukat megállapítsa, amint az a DMA mellékletének A.1. pontjából kitűnik. Amint azt az egyes, [a DMA‑n] alapuló eljárásoknak a Bizottság általi lefolytatására vonatkozó részletes szabályokról szóló, 2023. április 14‑i (EU) 2023/814 bizottsági végrehajtási rendelet (HL 2023. L 102., 6. o.) I. mellékletének 4.1. és 4.2. pontja pontosítja, ezeket az adatokat bele kellett foglalni az értesítésbe. Egyébiránt, bár így elsősorban az érintett vállalkozás feladata, hogy a lehető legjobb becslést végezze az üzleti felhasználók és a végfelhasználók számának kiszámítását illetően, semmi nem akadályozza meg a Bizottságot abban, hogy a CPS‑t nyújtó vállalkozástól megkövetelje, hogy minden olyan információt közöljön, amely az aktív üzleti felhasználók vagy aktív végfelhasználók azonosításához és számuk megállapításához szükséges.</p>
</td>
</tr>
</table>
    <table cellpadding="0" cellspacing="0" border="0" width="100%">
<col width="5%"/>
<col width="95%"/>
<tr>
<td valign="top">
<p class="count">159</p>
</td>
<td valign="top">
<p class="normal">A jelen ügyben maga a felperes nyújtotta be az értesítésével együtt a szóban forgó, 2020 szeptemberére vonatkozó adatokat, amelyeket a Bizottság kérésére a 2020 és 2022 közötti évekre extrapoláltak. Ezenkívül a megtámadott határozat (199) preambulumbekezdésében a Bizottság megállapította, hogy a felperes nem nyújtott be olyan más becslést vagy adatot, amelyen az ilyen közelítő becslés alapulhat.</p>
</td>
</tr>
</table>
    <table cellpadding="0" cellspacing="0" border="0" width="100%">
<col width="5%"/>
<col width="95%"/>
<tr>
<td valign="top">
<p class="count">160</p>
</td>
<td valign="top">
<p class="normal">A fentiek fényében a Bizottság a megtámadott határozat (202) preambulumbekezdésében helyesen állapította meg, hogy a Messenger aktív üzleti felhasználói számának megállapítása a lehető legjobb közelítő becslésen alapult, és ennek alapján megállapíthatta, hogy az üzleti felhasználók tekintetében elérték a DMA 3. cikke (2) bekezdésének b) pontjában előírt küszöbértéket.</p>
</td>
</tr>
</table>
    <table cellpadding="0" cellspacing="0" border="0" width="100%">
<col width="5%"/>
<col width="95%"/>
<tr>
<td valign="top">
<p class="count">161</p>
</td>
<td valign="top">
<p class="normal">Negyedszer, el kell utasítani a felperesnek az állítólagos technológiai elrettentésre vonatkozó érvét. E tekintetben a felperes azt állítja, hogy a Bizottság által a Messenger aktív végfelhasználói számának megállapítása érdekében alkalmazott módszer visszatartja a szolgáltatáson belüli további önálló funkciók fejlesztésétől, mivel azok a DMA‑ban előírt kötelezettségek alá tartozó külön CPS‑eknek minősíthetők. Ugyanakkor a felperes nem fejti ki a jogilag megkövetelt módon azokat az okokat, amelyek miatt az ilyen elrettentést – feltéve, hogy bizonyítást nyer – a valamely vállalkozás DMA értelmében vett kapuőrnek minősítésére irányuló eljárás keretében figyelembe kellene venni. E tekintetben igaz, hogy – amint az többek között a DMA (107) preambulumbekezdéséből kitűnik – a DMA célja általában a digitális ágazat és különösen a CPS‑ek versengő és tisztességes jellegének biztosítása, többek között az innováció ösztönzése érdekében. Meg kell azonban állapítani, hogy a DMA‑nak a kapuőrök minősítésére vonatkozó 3. cikke nem írja elő, hogy e minősítés kritériumai között figyelembe kell venni a technológiai innovációt.</p>
</td>
</tr>
</table>
    <table cellpadding="0" cellspacing="0" border="0" width="100%">
<col width="5%"/>
<col width="95%"/>
<tr>
<td valign="top">
<p class="count">162</p>
</td>
<td valign="top">
<p class="normal">Ezért az első jogalap harmadik részének második kifogását mint megalapozatlant el kell utasítani.</p>
</td>
</tr>
</table>
    <table cellpadding="0" cellspacing="0" border="0" width="100%">
<col width="5%"/>
<col width="95%"/>
<tr>
<td valign="top">
<p class="count">–</p>
</td>
<td valign="top">
<p class="normal">A harmadik, arra alapított kifogásról, hogy a Bizottság tévesen mulasztotta el a piaci vizsgálat megindítását</p>
</td>
</tr>
</table>
    <table cellpadding="0" cellspacing="0" border="0" width="100%">
<col width="5%"/>
<col width="95%"/>
<tr>
<td valign="top">
<p class="count">163</p>
</td>
<td valign="top">
<p class="normal">A felperes azt állítja, hogy a Bizottság nem állapíthatta meg, hogy a Messenger fontos kapuként szolgál anélkül, hogy a DMA 17. cikkének (1) vagy (3) bekezdése alapján piaci vizsgálatot indított volna. A felperes szerint, mivel kellően megalapozott érveket terjesztett elő, amelyek bizonyították, hogy a Messenger külön nem minősül fontos kapunak, a DMA és a megfelelő ügyintézés elve alapján a Bizottság köteles volt minden releváns körülményt alaposabban megvizsgálni. Ezenkívül a Bizottság tévesen alkalmazta a jogot és mérlegelési hibát követett el, amikor azt állította, hogy a DMA 17. cikkének (1) bekezdése kizárólag azon helyzetek tekintetében rendelkezik piaci vizsgálat megindításáról, amelyekben a CPS nem érte el a DMA 3. cikkének (2) bekezdésében meghatározott mennyiségi küszöbértékeket.</p>
</td>
</tr>
</table>
    <table cellpadding="0" cellspacing="0" border="0" width="100%">
<col width="5%"/>
<col width="95%"/>
<tr>
<td valign="top">
<p class="count">164</p>
</td>
<td valign="top">
<p class="normal">A Francia Köztársaság által támogatott Bizottság vitatja a felperes érveit.</p>
</td>
</tr>
</table>
    <table cellpadding="0" cellspacing="0" border="0" width="100%">
<col width="5%"/>
<col width="95%"/>
<tr>
<td valign="top">
<p class="count">165</p>
</td>
<td valign="top">
<p class="normal">A DMA 17. cikkének (1) bekezdése szerint a Bizottság „piaci vizsgálatot végezhet annak vizsgálata céljából, hogy valamely, [CPS‑eket] nyújtó vállalkozást a 3. cikk (8) bekezdése szerint kapuőrnek kell‑e minősíteni, vagy abból a célból, hogy azonosítsa a minősítő határozatban a 3. cikk (9) bekezdése szerint felsorolandó [CPS‑eket]”, és „arra törekszik, hogy piaci vizsgálatát [az ezen piaci vizsgálat megindításának időpontjától] számított tizenkét hónapon belül lezárja”.</p>
</td>
</tr>
</table>
    <table cellpadding="0" cellspacing="0" border="0" width="100%">
<col width="5%"/>
<col width="95%"/>
<tr>
<td valign="top">
<p class="count">166</p>
</td>
<td valign="top">
<p class="normal">A DMA 17. cikkének (3) bekezdése szerint „[a]mennyiben [a CPS‑eket] nyújtó vállalkozás teljesíti a 3. cikk (2) bekezdésében meghatározott küszöbértékeket, de a 3. cikk (5) bekezdésével összhangban olyan, kellően megalapozott érveket terjeszt elő, amelyek nyilvánvalóan megkérdőjelezik a 3. cikk (2) bekezdésében foglalt vélelmet, a Bizottság törekszik arra, hogy a piaci vizsgálatot [az ezen piaci vizsgálat megindításának időpontjától] számított öt hónapon belül lezárja.</p>
</td>
</tr>
</table>
    <table cellpadding="0" cellspacing="0" border="0" width="100%">
<col width="5%"/>
<col width="95%"/>
<tr>
<td valign="top">
<p class="count">167</p>
</td>
<td valign="top">
<p class="normal">A fenti 165. és 166. pontban említett rendelkezések szövegéből az következik, hogy azok eltérő helyzetekre vonatkoznak.</p>
</td>
</tr>
</table>
    <table cellpadding="0" cellspacing="0" border="0" width="100%">
<col width="5%"/>
<col width="95%"/>
<tr>
<td valign="top">
<p class="count">168</p>
</td>
<td valign="top">
<p class="normal">A DMA 17. cikkének (1) bekezdésében említett esetben meg kell vizsgálni, hogy egy vállalkozást a DMA 3. cikkének (8) bekezdése szerint kapuőrnek kell‑e minősíteni, vagy azonosítani kell a minősítő határozatban a DMA 3. cikkének (9) bekezdése szerint felsorolandó CPS‑eket, függetlenül attól, hogy az említett vállalkozás vagy CPS‑ek nem érik el a DMA 3. cikkének (2) bekezdésében meghatározott küszöbértékeket. A DMA 3. cikkének (9) bekezdésére való, ugyanezen rendelet 17. cikkének (1) bekezdésében szereplő hivatkozás így azokra a helyzeteket is felöleli, amelyekben egy vállalkozás egyes CPS‑ei elérik az említett küszöbértékeket, míg más CPS‑ek nem érik el azokat. Ezekben az esetekben a Bizottságnak lehetősége van arra, hogy a DMA 17. cikkének (1) bekezdése alapján piaci vizsgálatot indítson annak értékelése érdekében, hogy e szolgáltatások megfelelnek‑e a DMA 3. cikkének (1) bekezdésében foglalt követelményeknek.</p>
</td>
</tr>
</table>
    <table cellpadding="0" cellspacing="0" border="0" width="100%">
<col width="5%"/>
<col width="95%"/>
<tr>
<td valign="top">
<p class="count">169</p>
</td>
<td valign="top">
<p class="normal">Ezzel szemben a DMA 17. cikkének (3) bekezdésében említett eset olyan CPS‑eket nyújtó vállalkozásokra vonatkozik, amelyek elérik a DMA 3. cikkének (2) bekezdésében meghatározott küszöbértékeket. Ebben az esetben meg kell vizsgálni, hogy a vállalkozás a DMA 3. cikkének (5) bekezdése értelmében kellően megalapozott érveket terjesztett‑e elő, vagyis olyan érveket, amelyek annak bizonyítására irányulnak, hogy bár eléri a szóban forgó rendelkezésben előírt valamennyi küszöbértéket, a CPS működési körülményei miatt kivételesen nem felel meg a DMA 3. cikkének (1) bekezdésében felsorolt követelményeknek.</p>
</td>
</tr>
</table>
    <table cellpadding="0" cellspacing="0" border="0" width="100%">
<col width="5%"/>
<col width="95%"/>
<tr>
<td valign="top">
<p class="count">170</p>
</td>
<td valign="top">
<p class="normal">Következésképpen azok a CPS‑eket nyújtó vállalkozások, amelyek elérik a DMA 3. cikkének (2) bekezdésében előírt küszöbértékeket, mint a felperes a Messenger vonatkozásában, nem tartoznak a DMA 17. cikke (1) bekezdésének hatálya alá.</p>
</td>
</tr>
</table>
    <table cellpadding="0" cellspacing="0" border="0" width="100%">
<col width="5%"/>
<col width="95%"/>
<tr>
<td valign="top">
<p class="count">171</p>
</td>
<td valign="top">
<p class="normal">Ami azt az érvet illeti, amely szerint a Bizottságnak a DMA 17. cikkének (3) bekezdése alapján piaci vizsgálatot kellett volna indítania, meg kell állapítani, hogy – amint az az első jogalap harmadik része első és második kifogásának vizsgálatából kitűnik – a Bizottság helyesen állapította meg, hogy a felperes nem terjesztett elő kellően alátámasztott érveket annak bizonyítására, hogy bár elérte a DMA 3. cikkének (2) bekezdésében előírt valamennyi küszöbértéket, a Messenger működési körülményei miatt kivételesen nem felel meg a DMA 3. cikkének (1) bekezdésében felsorolt követelményeknek. Így a DMA 17. cikkének (3) bekezdésében a piaci vizsgálat megindításához előírt feltételek semmiképpen nem teljesültek, így a felperes érvét el kell utasítani.</p>
</td>
</tr>
</table>
    <table cellpadding="0" cellspacing="0" border="0" width="100%">
<col width="5%"/>
<col width="95%"/>
<tr>
<td valign="top">
<p class="count">172</p>
</td>
<td valign="top">
<p class="normal">Ami a megtámadott határozat indokolásának állítólagos hiányát illeti, azon indokok kifejtésének hiánya miatt, amelyek miatt a Bizottság nem indított piaci vizsgálatot, a DMA 17. cikke (1) bekezdésének alkalmazását illetően meg kell állapítani, hogy a megtámadott határozat (215)–(218) preambulumbekezdésében a Bizottság kifejtette azokat az indokokat, amelyek miatt nem volt köteles piaci vizsgálatot indítani e rendelkezés alapján, amely rendelkezés nem vonatkozott a Messenger esetére, amint az a fenti 170. pontban megerősítést nyert. Ami a Bizottság azon határozatának indokolását illeti, hogy nem indít piaci vizsgálatot a DMA 17. cikkének (3) bekezdése alapján, a megtámadott határozat (215)–(232) preambulumbekezdésében a Bizottság – amint az a fenti 115–144. pontban megállapításra került – értékelte a felperes által a DMA 3. cikkének (5) bekezdése alapján előadott érveket, és arra a következtetésre jutott, hogy az említett érvek nem kellően megalapozottak ahhoz, hogy nyilvánvalóan megkérdőjelezzék a DMA 3. cikkének (2) bekezdésében foglalt vélelmeket, és így azok elutasíthatók anélkül, hogy a DMA 17. cikkének (3) bekezdése alapján piaci vizsgálatot kellene indítani. Mivel e magyarázatok a fenti 53. pontban hivatkozott ítélkezési gyakorlatnak megfelelően világosak és egyértelműek, a felperes érvelését el kell utasítani.</p>
</td>
</tr>
</table>
    <table cellpadding="0" cellspacing="0" border="0" width="100%">
<col width="5%"/>
<col width="95%"/>
<tr>
<td valign="top">
<p class="count">173</p>
</td>
<td valign="top">
<p class="normal">Ezenkívül el kell utasítani a felperes azon érveit, amelyeket a DMA 17. cikkének (3) bekezdése alapján piaci vizsgálat megindítását elrendelő határozatokban a Microsoft Bing, Edge és Microsoft Advertising szolgáltatással, valamint az Apple iMessage szolgáltatással szemben alkalmazott bánásmódhoz képest fennálló állítólagos egyenlőtlenségre alapított.</p>
</td>
</tr>
</table>
    <table cellpadding="0" cellspacing="0" border="0" width="100%">
<col width="5%"/>
<col width="95%"/>
<tr>
<td valign="top">
<p class="count">174</p>
</td>
<td valign="top">
<p class="normal">Ugyanis, amint az a fenti 64. és 65. pontban megállapításra került, egyrészt a Bizottság köteles minden egyes ügy körülményeit egyéni módon elemezni, úgy, hogy nem kötik a más gazdasági szereplőkre, vagy más CPS‑ekre vonatkozó korábbi határozatai, másrészt pedig az összehasonlítható helyzetekre az egyenlő bánásmód általános elve alkalmazandó.</p>
</td>
</tr>
</table>
    <table cellpadding="0" cellspacing="0" border="0" width="100%">
<col width="5%"/>
<col width="95%"/>
<tr>
<td valign="top">
<p class="count">175</p>
</td>
<td valign="top">
<p class="normal">Márpedig a jelen ügyben mindenekelőtt a DMA 3. cikke (5) bekezdésének szövegéből kitűnik, hogy a Bizottság a DMA 17. cikkének (3) bekezdésében előírt körülmények között piaci vizsgálatot „végezhet”, ami azt jelenti, hogy e tekintetben mérlegelési mozgástérrel rendelkezik.</p>
</td>
</tr>
</table>
    <table cellpadding="0" cellspacing="0" border="0" width="100%">
<col width="5%"/>
<col width="95%"/>
<tr>
<td valign="top">
<p class="count">176</p>
</td>
<td valign="top">
<p class="normal">Ezt követően a Bing, az Edge és a Microsoft Advertising szolgáltatásokat illetően, amelyek egyébként nem ugyanabba a CPS‑kategóriába tartoznak, mint a Messenger, a felperes nem fejtette ki azokat az okokat, amelyek miatt e szolgáltatások a Messengerével összehasonlítható helyzetben lennének.</p>
</td>
</tr>
</table>
    <table cellpadding="0" cellspacing="0" border="0" width="100%">
<col width="5%"/>
<col width="95%"/>
<tr>
<td valign="top">
<p class="count">177</p>
</td>
<td valign="top">
<p class="normal">Végül az iMessage szolgáltatást illetően meg kell állapítani, hogy a Bizottság úgy határozott, hogy e szolgáltatásra vonatkozóan piaci vizsgálatot indít, miután megállapította, hogy az Apple kellően megalapozott érveket terjesztett elő, amelyek nyilvánvalóan megkérdőjelezik a DMA 3. cikkének (2) bekezdésében foglalt vélelmeket. Márpedig, amint az a fenti 115–144. pontban megállapításra került, a felperes nem terjesztett elő ilyen érveket.</p>
</td>
</tr>
</table>
    <table cellpadding="0" cellspacing="0" border="0" width="100%">
<col width="5%"/>
<col width="95%"/>
<tr>
<td valign="top">
<p class="count">178</p>
</td>
<td valign="top">
<p class="normal">Ezért a harmadik kifogást és ennek következtében az első jogalap harmadik részét el kell utasítani.</p>
</td>
</tr>
</table>
    <table cellpadding="0" cellspacing="0" border="0" width="100%">
<col width="5%"/>
<col width="95%"/>
<tr>
<td valign="top">
<p class="count"/>
</td>
<td valign="top">
<p class="normal">A negyedik, a védelemhez való jog megsértésére alapított jogalapról</p>
</td>
</tr>
</table>
    <table cellpadding="0" cellspacing="0" border="0" width="100%">
<col width="5%"/>
<col width="95%"/>
<tr>
<td valign="top">
<p class="count">179</p>
</td>
<td valign="top">
<p class="normal">A felperes azt állítja, hogy a Bizottság megsértette a védelemhez való jogát azzal, hogy olyan új bizonyítékokat terjesztett elő, amelyekre a megtámadott határozatban támaszkodott, anélkül hogy lehetőséget biztosított volna számára, hogy a közigazgatási eljárás keretében azokkal kapcsolatban észrevételeket tegyen.</p>
</td>
</tr>
</table>
    <table cellpadding="0" cellspacing="0" border="0" width="100%">
<col width="5%"/>
<col width="95%"/>
<tr>
<td valign="top">
<p class="count">180</p>
</td>
<td valign="top">
<p class="normal">A Francia Köztársaság által támogatott Bizottság vitatja a felperes érveit.</p>
</td>
</tr>
</table>
    <table cellpadding="0" cellspacing="0" border="0" width="100%">
<col width="5%"/>
<col width="95%"/>
<tr>
<td valign="top">
<p class="count">181</p>
</td>
<td valign="top">
<p class="normal">Annak ellenére, hogy a DMA 3. cikke (5) bekezdésének második albekezdése alapján elfogadott, a megtámadott határozathoz hasonló határozatokat nem említi a DMA „A meghallgatáshoz való jog és az iratbetekintési jog” című 34. cikkének (1) bekezdése, az uniós bíróság feladata, hogy biztosítsa a kapuőrök valamennyi védelemhez való jogát, a meghallgatáshoz való jogukat is beleértve (lásd ebben az értelemben: 2024. július 17‑i Bytedance kontra Bizottság ítélet, T‑1077/23, fellebbezés alatt, EU:T:2024:478, 340–343. pont).</p>
</td>
</tr>
</table>
    <table cellpadding="0" cellspacing="0" border="0" width="100%">
<col width="5%"/>
<col width="95%"/>
<tr>
<td valign="top">
<p class="count">182</p>
</td>
<td valign="top">
<p class="normal">A meghallgatáshoz való jog mindenki számára biztosítja azt a lehetőséget, hogy hasznos és hatékony módon ismertethesse az álláspontját minden közigazgatási eljárásban és minden olyan határozat elfogadása előtt, amely az érdekeit hátrányosan érintheti (lásd: 2024. július 17‑i Bytedance kontra Bizottság ítélet, T‑1077/23, fellebbezés alatt, EU:T:2024:478, 344. pont, valamint az ott hivatkozott ítélkezési gyakorlat).</p>
</td>
</tr>
</table>
    <table cellpadding="0" cellspacing="0" border="0" width="100%">
<col width="5%"/>
<col width="95%"/>
<tr>
<td valign="top">
<p class="count">183</p>
</td>
<td valign="top">
<p class="normal">Így a Bizottság nem állíthatja, hogy azáltal, hogy az előzetes véleménybe belefoglalta „az értesítésben szereplő egyes kulcsfontosságú kérdésekkel kapcsolatban esetlegesen felmerülő, főbb vitás kérdéseket”, valamint „azokat a fő érveket, amelyek alapján előzetes megállapításai […] eltértek a [felperes] által az értesítésében előadottaktól”, meghaladta a meghallgatáshoz való jognak a DMA‑ban előírt védelmi szintjén. Mivel ugyanis a meghallgatáshoz való jog valamennyi olyan ténybeli vagy jogi elemre kiterjed, amelyek a határozat alapját képezik, a Bizottságnak kötelessége volt a felperest e kérdések tekintetében meghallgatni.</p>
</td>
</tr>
</table>
    <table cellpadding="0" cellspacing="0" border="0" width="100%">
<col width="5%"/>
<col width="95%"/>
<tr>
<td valign="top">
<p class="count">184</p>
</td>
<td valign="top">
<p class="normal">Bár a meghallgatáshoz való jog valamennyi olyan ténybeli vagy jogi elemre kiterjed, amelyek a határozat alapját képezik, nem terjed ki a hatóság által elfogadni szándékozott végső állásfoglalásra (lásd: 2024. július 17‑i Bytedance kontra Bizottság ítélet, T‑1077/23, fellebbezés alatt, EU:T:2024:478, 349. pont, valamint az ott hivatkozott ítélkezési gyakorlat).</p>
</td>
</tr>
</table>
    <table cellpadding="0" cellspacing="0" border="0" width="100%">
<col width="5%"/>
<col width="95%"/>
<tr>
<td valign="top">
<p class="count">185</p>
</td>
<td valign="top">
<p class="normal">A jelen ügyben az iratokból kitűnik, hogy a megtámadott határozat elfogadását megelőzően a felperest több alkalommal meghallgatták. Így mindenekelőtt, még az értesítést megelőzően legalább hat találkozóra került sor a felperes és a Bizottság között 2022. október 26‑án, december 8‑án és 15‑én, valamint 2023. január 9‑én, május 16‑án és június 6‑án. Ezenkívül az iratokból kitűnik, hogy az említett értesítést megelőző időszakban legalább hét információkérést intéztek a felpereshez. Ezt követően, az értesítés 2023. július 3‑i megküldése után a Bizottság 2023. július 26‑án közölte a felperessel az előzetes véleményt, és lehetőséget biztosított számára, hogy kifejtse álláspontját, amit az a 2023. augusztus 3‑i és 13‑i leveleiben meg is tett.</p>
</td>
</tr>
</table>
    <table cellpadding="0" cellspacing="0" border="0" width="100%">
<col width="5%"/>
<col width="95%"/>
<tr>
<td valign="top">
<p class="count">186</p>
</td>
<td valign="top">
<p class="normal">A felperes ugyanakkor azt állítja, hogy a fenti 185. pontban említett levélváltások ellenére nem volt alkalma észrevételeket tenni a megtámadott határozat 144–148., 151., 154., 158. és 193–195. lábjegyzetében szereplő érvekkel és bizonyítékokkal kapcsolatban, amelyek az említett határozat (177), (179), (180), (221) és (222) preambulumbekezdésének alapjául szolgálnak.</p>
</td>
</tr>
</table>
    <table cellpadding="0" cellspacing="0" border="0" width="100%">
<col width="5%"/>
<col width="95%"/>
<tr>
<td valign="top">
<p class="count">187</p>
</td>
<td valign="top">
<p class="normal">Először is, a megtámadott határozatnak az említett határozat (177) preambulumbekezdésében szereplő 144–148. és 151. lábjegyzetében a Bizottság azon álláspontjának alátámasztására irányuló érveket és bizonyítékokat említett, amely szerint a Messenger a Facebook online közösségi hálózati típusú CPS‑től elkülönülő NIICS‑szé alakult. Ennek megfelelően a Bizottság az említett lábjegyzetekben jelezte, hogy külön Messenger‑alkalmazásokat fejlesztettek ki az iOS és az Android operációs rendszereket használó mobileszközökre (144. lábjegyzet), a Windows és az iMac rendszerekhez (145. lábjegyzet), az iPadekhez (146. lábjegyzet), a felperes kiterjesztett valóságot alkalmazó eszközeihez (147. lábjegyzet), valamint hogy a felperes a Messengernek saját weboldalt hozott létre (148. lábjegyzet). Egyébiránt a 151. lábjegyzetben a Bizottság a felperes elnök‑vezérigazgatójának (PDG) nyilvános nyilatkozatát idézte, amelyben ez utóbbi a Messengert hozta fel példaként azon érvének szemléltetésére, amely szerint a Facebook bizonyos funkciói „külön felhasználói élményekké” fejlődtek.</p>
</td>
</tr>
</table>
    <table cellpadding="0" cellspacing="0" border="0" width="100%">
<col width="5%"/>
<col width="95%"/>
<tr>
<td valign="top">
<p class="count">188</p>
</td>
<td valign="top">
<p class="normal">A megtámadott határozat (177) preambulumbekezdése a Bizottság azon értékelésének körébe tartozik, amely szerint a Messenger NIICS típusú CPS‑nek, nem pedig a Facebook online közösségi hálózati típusú CPS egyszerű online csevegő funkciójának minősül. Pontosabban az említett preambulumbekezdésben a Bizottság úgy ítélte meg, hogy a Messenger a Facebook online közösségi hálózati típusú CPS‑től elkülönülő NIICS‑szé alakult.</p>
</td>
</tr>
</table>
    <table cellpadding="0" cellspacing="0" border="0" width="100%">
<col width="5%"/>
<col width="95%"/>
<tr>
<td valign="top">
<p class="count">189</p>
</td>
<td valign="top">
<p class="normal">Márpedig a közigazgatási eljárás során megvitatták annak kérdését, hogy a Messenger külön NIICS‑típusú CPS‑szé alakult‑e. Közelebbről, a megtámadott határozat (177) preambulumbekezdésében szereplő érveket belefoglalták az előzetes vélemény 39. pontjának d) alpontjába. A felperes ezen érvekre különösen 2023. augusztus 3‑i levele 3.9. pontjának a) ii. alpontjában válaszolt. Így a felperesnek lehetősége volt arra, hogy előterjessze észrevételeit a Bizottság azon álláspontjával kapcsolatban, amelyet többek között a 144–148. és 151. lábjegyzetben szereplő bizonyítékok támasztanak alá, és amely szerint a Messenger ténylegesen külön CPS‑szé alakult.</p>
</td>
</tr>
</table>
    <table cellpadding="0" cellspacing="0" border="0" width="100%">
<col width="5%"/>
<col width="95%"/>
<tr>
<td valign="top">
<p class="count">190</p>
</td>
<td valign="top">
<p class="normal">Mindenesetre a szóban forgó lábjegyzetek kiegészítő jellegűek voltak az annak alátámasztására irányuló bizonyítékokhoz képest, hogy a Messenger külön CPS‑szé alakult. A Bizottság ugyanis a megtámadott határozat (176)–(182) preambulumbekezdésében azt állította, hogy a Messenger külön CPS‑t képez, olyan más érvekre és bizonyítékokra – különösen a megtámadott határozat 149., 150., 152., 153., 155–157. és 160. lábjegyzetében, valamint e határozat (176)–(182) preambulumbekezdésében említett érvekre és bizonyítékokra – támaszkodva, amelyekkel kapcsolatban a felperes nem hivatkozik arra, hogy nem volt alkalma észrevételeit előterjeszteni.</p>
</td>
</tr>
</table>
    <table cellpadding="0" cellspacing="0" border="0" width="100%">
<col width="5%"/>
<col width="95%"/>
<tr>
<td valign="top">
<p class="count">191</p>
</td>
<td valign="top">
<p class="normal">Másodszor, a megtámadott határozatnak az említett határozat (179) preambulumbekezdésében szereplő 154. lábjegyzetében a Bizottság érvként a Facebook honlapjának egyik oldalára utalt, amely arra vonatkozott, hogy az Instagramon kommunikációs csatornaként az Instagram Direct funkció helyett a Messenger is használható.</p>
</td>
</tr>
</table>
    <table cellpadding="0" cellspacing="0" border="0" width="100%">
<col width="5%"/>
<col width="95%"/>
<tr>
<td valign="top">
<p class="count">192</p>
</td>
<td valign="top">
<p class="normal">A megtámadott határozat (179) preambulumbekezdése a Bizottság azon értékelésének keretébe illeszkedik, amely szerint a Meta a saját kereskedelmi közléseiben, valamint a befektetőknek és a felhasználóknak szóló közlésekben a Messengert különálló CPS‑ként kezelte, mutatta be és pozícionálta. Pontosabban a fent említett preambulumbekezdésben a Bizottság többek között megállapította, hogy e közlésekből az következik, hogy a Messenger és a Facebook online közösségi hálózat közötti, állítólagosan szoros kapcsolat a felperes állításával ellentétben nem olyan jelentős, tekintettel arra, hogy hasonló kapcsolatok állnak fenn az említett NIICS és a Meta más szolgáltatásai között, különösen a Messenger és az Instagram között is.</p>
</td>
</tr>
</table>
    <table cellpadding="0" cellspacing="0" border="0" width="100%">
<col width="5%"/>
<col width="95%"/>
<tr>
<td valign="top">
<p class="count">193</p>
</td>
<td valign="top">
<p class="normal">E tekintetben először is meg kell jegyezni, hogy a közigazgatási eljárás során a Messenger és a Facebook közötti kapcsolat vita tárgyát képezte. Az előzetes vélemény 39. pontja d) alpontjának végén ugyanis a Bizottság megkérdőjelezte a felperesnek az említett kapcsolatra vonatkozó állítását. Ezenkívül a 2023. március 9‑i és május 30‑i információkérésekben a Bizottság kérdéseket intézett a felpereshez azzal kapcsolatban, hogy a Messenger használható‑e az Instagramon. Így a felperesnek lehetősége volt arra, hogy előterjessze észrevételeit a megtámadott határozat (179) preambulumbekezdésében szereplő azon ténymegállapításokkal kapcsolatban, amelyek a Messengernek az Instagramon való kommunikáció céljából történő felhasználásának lehetőségére, valamint a Messenger és a Facebook közötti kapcsolatra vonatkozóan ebből levonható következtetésekre vonatkoztak.</p>
</td>
</tr>
</table>
    <table cellpadding="0" cellspacing="0" border="0" width="100%">
<col width="5%"/>
<col width="95%"/>
<tr>
<td valign="top">
<p class="count">194</p>
</td>
<td valign="top">
<p class="normal">Másodszor, a Bizottságnak a (179) preambulumbekezdésben levont azon következtetése, amely szerint a Facebook és a Messenger közötti kapcsolat nem volt olyan jelentős, mint azt a felperes állította, más, különösen a megtámadott határozat 152., 153., 155. és 156. lábjegyzetében szereplő olyan érveken és bizonyítékokon alapult, amelyekkel kapcsolatban a felperes nem hivatkozik arra, hogy nem volt lehetősége észrevételeit előterjeszteni.</p>
</td>
</tr>
</table>
    <table cellpadding="0" cellspacing="0" border="0" width="100%">
<col width="5%"/>
<col width="95%"/>
<tr>
<td valign="top">
<p class="count">195</p>
</td>
<td valign="top">
<p class="normal">Harmadszor, amint az a 2023. március 9‑i információkérésre adott válaszának 23. pontjából, valamint a 2023. május 30‑i információkérésre adott válasza 23. pontjának c) alpontjából kitűnik, a felperes a közigazgatási eljárás keretében nem vitatta, hogy a Messenger az Instagramon – az Instagram Direct funkció helyett – kommunikációs csatornaként használható.</p>
</td>
</tr>
</table>
    <table cellpadding="0" cellspacing="0" border="0" width="100%">
<col width="5%"/>
<col width="95%"/>
<tr>
<td valign="top">
<p class="count">196</p>
</td>
<td valign="top">
<p class="normal">Harmadszor, a megtámadott határozatnak az említett határozat (180) preambulumbekezdésében szereplő 158. lábjegyzetében a Bizottság bizonyítékként hivatkozott a felperesnek az eredményekről folytatott telefonos megbeszélésből (earnings call) származó nyilvános nyilatkozatára, amely megemlíti, hogy a Messenger jelentős monetizációs lehetőséget jelent.</p>
</td>
</tr>
</table>
    <table cellpadding="0" cellspacing="0" border="0" width="100%">
<col width="5%"/>
<col width="95%"/>
<tr>
<td valign="top">
<p class="count">197</p>
</td>
<td valign="top">
<p class="normal">A megtámadott határozat (180) preambulumbekezdése szintén a Bizottság azon értékelésének keretébe illeszkedik, amely szerint a Meta a saját kereskedelmi közléseiben, valamint a befektetőknek és a felhasználóknak szóló közlésekben a Messengert különálló CPS‑ként kezelte, mutatta be és pozícionálta. Közelebbről, az említett preambulumbekezdésben a Bizottság többek között megállapította, hogy a befektetőknek szánt közlésekben a felperes hangsúlyozta maga a Messenger‑szolgáltatás monetizálásának lehetőségeit, utalva a „kattintás az üzenetküldéshez” reklámeszközökre és a fizetős üzenetküldő szolgáltatásra.</p>
</td>
</tr>
</table>
    <table cellpadding="0" cellspacing="0" border="0" width="100%">
<col width="5%"/>
<col width="95%"/>
<tr>
<td valign="top">
<p class="count">198</p>
</td>
<td valign="top">
<p class="normal">E tekintetben először is a közigazgatási eljárás során megvitatták a Messenger különálló szolgáltatásként való pozicionálására irányuló stratégiájának kérdését, amely többek között a Meta által a befektetőknek szánt közlésekből következett. Az előzetes vélemény 39. pontjának d) alpontjában ugyanis a Bizottság – a Messengernek a felhasználói és befektetői felé irányuló kereskedelmi és pénzügyi közléseire támaszkodva – megállapította, hogy a Meta a Messenger külön szolgáltatásként való pozícionálására irányuló stratégiát dolgozott ki. Ily módon, az előzetes vélemény 59. lábjegyzetében a Bizottság egy ilyen közlésre, nevezetesen a 2022. december 31‑én végződő pénzügyi évre vonatkozó 10‑K formanyomtatványra hivatkozott, amelyet a megtámadott határozat 157. lábjegyzete is említ. A felperes ezen érvekre különösen 2023. augusztus 3‑i levele 3.9. pontjában válaszolt.</p>
</td>
</tr>
</table>
    <table cellpadding="0" cellspacing="0" border="0" width="100%">
<col width="5%"/>
<col width="95%"/>
<tr>
<td valign="top">
<p class="count">199</p>
</td>
<td valign="top">
<p class="normal">Másodszor, a Bizottság a megtámadott határozat (180) preambulumbekezdésében – a megtámadott határozat 157. lábjegyzetében említett bizonyítékra támaszkodva, amelyet illetően a felperes nem hivatkozik arra, hogy nem volt lehetősége észrevételeinek előterjesztésére –, azt állította, hogy stratégiájában a Meta a Messengert külön CPS‑ként pozícionálta.</p>
</td>
</tr>
</table>
    <table cellpadding="0" cellspacing="0" border="0" width="100%">
<col width="5%"/>
<col width="95%"/>
<tr>
<td valign="top">
<p class="count">200</p>
</td>
<td valign="top">
<p class="normal">Harmadszor, amint az a felperes 2023. augusztus 3‑i levelének 3.9. pontjából kitűnik, a felperes a közigazgatási eljárás keretében nem vitatta, hogy a Meta a Messenger külön szolgáltatásként való pozícionálásában álló stratégiát dolgozott ki, hanem kizárólag azt kérdőjelezte meg, hogy releváns‑e az említett stratégia figyelembevétele a Messengernek a DMA értelmében vett NIICS‑nek való minősítése szempontjából.</p>
</td>
</tr>
</table>
    <table cellpadding="0" cellspacing="0" border="0" width="100%">
<col width="5%"/>
<col width="95%"/>
<tr>
<td valign="top">
<p class="count">201</p>
</td>
<td valign="top">
<p class="normal">Negyedszer, a megtámadott határozatnak az említett határozat (221) preambulumbekezdésében szereplő 193. lábjegyzetében a Bizottság bizonyítékként hivatkozott a Statista vizsgálatára, valamint a BEREC‑nek az európai uniós fogyasztóknak a digitális kommunikációs platformokkal kapcsolatos tapasztalatairól és magatartásáról szóló jelentésére. A Statista vizsgálatát illetően a felperes arra hivatkozik, hogy a Bizottság – anélkül, hogy lehetőséget biztosított volna számára észrevételei megtételére – e bizonyítékot annak alátámasztására használta fel, hogy a Messenger „igen nagy mértékben” túllépte a fontos kapuként való minősítés céljából alkalmazandó mennyiségi küszöbértékeket.</p>
</td>
</tr>
</table>
    <table cellpadding="0" cellspacing="0" border="0" width="100%">
<col width="5%"/>
<col width="95%"/>
<tr>
<td valign="top">
<p class="count">202</p>
</td>
<td valign="top">
<p class="normal">A megtámadott határozat (221) preambulumbekezdése a DMA 3. cikke (2) bekezdésének b) pontjában előírt vélelem megdöntéséhez kapcsolódó elemzés részét képezi, azzal, hogy a Bizottság megállapította, hogy a Messenger egyike az Unióban leggyakrabban használt online hírközlési szolgáltatásoknak.</p>
</td>
</tr>
</table>
    <table cellpadding="0" cellspacing="0" border="0" width="100%">
<col width="5%"/>
<col width="95%"/>
<tr>
<td valign="top">
<p class="count">203</p>
</td>
<td valign="top">
<p class="normal">E tekintetben először is a közigazgatási eljárás során megvitatták a Messenger más hírközlési szolgáltatásokhoz képest fennálló pozíciójának kérdését. Az előzetes vélemény 47. pontjának b) alpontjában ugyanis a Bizottság megjegyezte, hogy a nyilvános jelentések és más nyilvánosan hozzáférhető források szerint a Meta egyike az Unióban leggyakrabban használt hírközlési szolgáltatóknak. Egyébiránt az előzetes vélemény 77. lábjegyzetében a Bizottság a megtámadott határozat 193. lábjegyzetében említett BEREC‑jelentést idézte. A felperes e bizonyítékra vonatkozóan észrevételeket terjesztett elő, különösen a 2023. augusztus 3‑i levelének 3.17. pontjában.</p>
</td>
</tr>
</table>
    <table cellpadding="0" cellspacing="0" border="0" width="100%">
<col width="5%"/>
<col width="95%"/>
<tr>
<td valign="top">
<p class="count">204</p>
</td>
<td valign="top">
<p class="normal">Másodszor azt a tényt, hogy a Messenger „igen nagy mértékben” túllépte a mennyiségi küszöbértékeket, az említett szolgáltatás üzleti felhasználóira és végfelhasználóira vonatkozó, a felperes által a Bizottsággal közölt adatok támasztják alá, a Statista jelentése pedig kizárólag az említett egyéb bizonyítékok megerősítésére szolgál. Egyébiránt a felperes azon érvének a Bizottság általi elutasítása, amely szerint a Messenger nem szolgált fontos kapuként, nem kizárólag azon a tényen alapul, hogy e szolgáltatás jelentősen meghaladta az alkalmazandó küszöbértékeket, hanem azokon az érveken és bizonyítékokon is, amelyekkel kapcsolatban a felperes nem hivatkozik arra, hogy nem volt alkalma észrevételeit előterjeszteni, többek között a BEREC‑jelentésen, amely azt bizonyítja, hogy a Messenger a vizsgált országokban a WhatsApp után a második kommunikációs alkalmazás, valamint a Messengernek az Unión belüli végfelhasználók körében megvalósuló, nagymértékű penetrációján.</p>
</td>
</tr>
</table>
    <table cellpadding="0" cellspacing="0" border="0" width="100%">
<col width="5%"/>
<col width="95%"/>
<tr>
<td valign="top">
<p class="count">205</p>
</td>
<td valign="top">
<p class="normal">Ötödször, ami a megtámadott határozat (222) preambulumbekezdését illeti, amely az említett határozat 194. és 195. lábjegyzetében szereplő bizonyítékokon alapul, meg kell állapítani, hogy az a DMA 3. cikke (2) bekezdésének b) pontjában előírt vélelem megdöntéséhez kapcsolódó elemzésnek is részét képezi. Közelebbről a Bizottság azt állapította meg, hogy a Messenger eszközöket kínált az üzleti felhasználók számára a végfelhasználókkal való kommunikáció lehetővé tétele céljából. A 194. lábjegyzetben a Bizottság a Meta honlapját idézte, amely megerősítette, hogy a szóban forgó eszközöket kínálták. A Bizottság azt is megállapította, hogy a Meta olyan hirdetési eszközöket kínált a vállalkozásoknak, amelyek célja, hogy a felhasználókat a Messengeren folytatott csevegés felé irányítsák, és hogy az ilyen kampányok a Meta jelentős bevételi forrását képezik. A 195. lábjegyzetben azon megállapítás alátámasztása érdekében, amely szerint a Messengeren a „kattintás az üzenetküldéshez” reklámeszközök jelentős bevételi forrást jelentettek a Meta számára, a Bizottság az eredményekről folytatott telefonos megbeszélésből származó nyilvános nyilatkozatra, valamint a felperes elnök‑vezérigazgatójának egy újságcikkben szereplő nyilatkozatára hivatkozott.</p>
</td>
</tr>
</table>
    <table cellpadding="0" cellspacing="0" border="0" width="100%">
<col width="5%"/>
<col width="95%"/>
<tr>
<td valign="top">
<p class="count">206</p>
</td>
<td valign="top">
<p class="normal">E tekintetben először is a közigazgatási eljárás során megvitatták a Meta által az üzleti felhasználók részére a Messengeren kínált eszközök kérdését. Az előzetes vélemény 47. pontjának a) és b) alpontjában ugyanis a Bizottság már megállapította, hogy a felperes a Messengeren eszközöket kínált az üzleti felhasználók számára. A felperes erre az észrevételre különösen 2023. augusztus 3‑i levele 3.16. pontjának b) alpontjában válaszolt.</p>
</td>
</tr>
</table>
    <table cellpadding="0" cellspacing="0" border="0" width="100%">
<col width="5%"/>
<col width="95%"/>
<tr>
<td valign="top">
<p class="count">207</p>
</td>
<td valign="top">
<p class="normal">Másodszor a felperes nem hivatkozik arra, hogy nem volt lehetősége arra, hogy előterjessze észrevételeit a megtámadott határozat (222) preambulumbekezdésének tartalmával kapcsolatban, mely utóbbi szerint további eszközöket kínált az üzenetküldő szolgáltatásokhoz való csatlakozáshoz.</p>
</td>
</tr>
</table>
    <table cellpadding="0" cellspacing="0" border="0" width="100%">
<col width="5%"/>
<col width="95%"/>
<tr>
<td valign="top">
<p class="count">208</p>
</td>
<td valign="top">
<p class="normal">Harmadszor, amint az a 2023. augusztus 3‑i levele 3.16. pontjának d) alpontjából következik, a felperes a közigazgatási eljárás keretében kizárólag azon tény figyelembevételének relevanciáját vitatta, hogy a Messengeren eszközöket kínált az üzleti felhasználók számára, magát a tényt azonban nem.</p>
</td>
</tr>
</table>
    <table cellpadding="0" cellspacing="0" border="0" width="100%">
<col width="5%"/>
<col width="95%"/>
<tr>
<td valign="top">
<p class="count">209</p>
</td>
<td valign="top">
<p class="normal">A fentiekre tekintettel meg kell állapítani, hogy nem sértették meg a felperes meghallgatáshoz való jogát. Ezért az első jogalap negyedik részét mint megalapozatlant, következésképpen pedig az első jogalapot teljes egészében el kell utasítani.</p>
</td>
</tr>
</table>
    <table cellpadding="0" cellspacing="0" border="0" width="100%">
<col width="5%"/>
<col width="95%"/>
<tr>
<td valign="top">
<p class="count"/>
</td>
<td valign="top">
<p class="normal">A második, a Marketplace fontos kapuként szolgáló CPS‑nek való minősítésére vonatkozó jogalapról</p>
</td>
</tr>
</table>
    <table cellpadding="0" cellspacing="0" border="0" width="100%">
<col width="5%"/>
<col width="95%"/>
<tr>
<td valign="top">
<p class="count">210</p>
</td>
<td valign="top">
<p class="normal">A második jogalap öt részből áll, amelyek az alábbiakon alapulnak:</p>
</td>
</tr>
</table>
    <table cellpadding="0" cellspacing="0" border="0" width="100%">
<col width="5%"/>
<col width="95%"/>
<tr>
<td valign="top">
<p class="count">–</p>
</td>
<td valign="top">
<p class="normal">az első rész azon alapul, hogy a Bizottság helytelenül értelmezte és alkalmazta a DMA 2. cikkének 5. pontját, amikor a Marketplace‑t OIS típusú CPS‑nek minősítette, figyelembe véve többek között a Bizottság által a megtámadott határozat (266) preambulumbekezdésében kidolgozott, a SIL fogalommeghatározásának értékelésére vonatkozó azon jogi kritériumot, amely szerint ahhoz, hogy valamely szolgáltatás megfeleljen e fogalommeghatározásnak, a vállalkozásoknak „a gyakorlatban lehetőséggel” kell rendelkezniük arra, hogy árukat vagy szolgáltatásokat kínáljanak a fogyasztóknak;</p>
</td>
</tr>
</table>
    <table cellpadding="0" cellspacing="0" border="0" width="100%">
<col width="5%"/>
<col width="95%"/>
<tr>
<td valign="top">
<p class="count">–</p>
</td>
<td valign="top">
<p class="normal">a második rész azon alapul, hogy még ha a Törvényszék az első rész keretében úgy is ítéli meg, hogy helyes a megtámadott határozat (266) preambulumbekezdésében foglalt jogi kritérium, az említett határozat nem bizonyítja, hogy a Marketplace megfelel az említett kritériumnak, többek között azért, mert a Bizottság tévesen figyelmen kívül hagyta a 2023. január 30‑án bekövetkezett módosításokat, amelyekkel a Meta megszüntette a franciaországi és németországi vállalkozások számára kínált azon lehetőséget, hogy szakmai Facebook‑oldalukat használják az árucikkek bizonyos kategóriáinak, nevezetesen a gépjárműveknek és az ingatlanoknak a Marketplace‑en való hirdetésére;</p>
</td>
</tr>
</table>
    <table cellpadding="0" cellspacing="0" border="0" width="100%">
<col width="5%"/>
<col width="95%"/>
<tr>
<td valign="top">
<p class="count">–</p>
</td>
<td valign="top">
<p class="normal">a harmadik jogalap azon alapul, hogy a Bizottság nem vette figyelembe a 2023. július 31‑én bekövetkezett módosításokat, amelyek szerint a Marketplace felhasználói az egyes „árukategóriákban” egy hónapon belül összesen legfeljebb 20 hirdetést tehettek közzé, a „járművek”, a „gépjárműalkatrészek és ‑tartozékok”, valamint az „eladó vagy kiadó ingatlanok” kategóriák mindegyikében pedig legfeljebb 5 hirdetést tehettek közzé (a továbbiakban: 2023. július 31‑i módosítások), és amelyekről a felperes a megtámadott határozat elfogadását megelőzően tájékoztatta a Bizottságot;</p>
</td>
</tr>
</table>
    <table cellpadding="0" cellspacing="0" border="0" width="100%">
<col width="5%"/>
<col width="95%"/>
<tr>
<td valign="top">
<p class="count">–</p>
</td>
<td valign="top">
<p class="normal">a negyedik jogalap azon alapul, hogy a Bizottság tévesen állapította meg, hogy a Messenger külön fontos kapunak minősül, amikor elutasította a felperes által a közigazgatási eljárás során a DMA 3. cikkének (5) bekezdése alapján előterjesztett érveket és bizonyítékokat azzal az indokkal, hogy azok nyilvánvalóan nem kérdőjelezik meg a DMA 3. cikkének (2) bekezdésében szereplő vélelmeket, és nem indított a DMA 17. cikkének (1) vagy (3) bekezdése alapján piaci vizsgálatot;</p>
</td>
</tr>
</table>
    <table cellpadding="0" cellspacing="0" border="0" width="100%">
<col width="5%"/>
<col width="95%"/>
<tr>
<td valign="top">
<p class="count">–</p>
</td>
<td valign="top">
<p class="normal">az ötödik jogalap azon alapul, hogy a Bizottság első alkalommal a megtámadott határozatban terjesztett elő új bizonyítékokat, és ezzel lényeges eljárási szabályt sértett.</p>
</td>
</tr>
</table>
    <table cellpadding="0" cellspacing="0" border="0" width="100%">
<col width="5%"/>
<col width="95%"/>
<tr>
<td valign="top">
<p class="count">211</p>
</td>
<td valign="top">
<p class="normal">A Törvényszék célszerűnek tartja elsőként a Bizottság által a megtámadott határozatban – a Marketplace OIS‑nak való minősítése érdekében – figyelembe vett időbeli keretre, valamint a megtámadott határozat indokolásának a 2023. július 31‑i módosítások tekintetében fennálló elégtelenségére vonatkozó érvek elemzését elvégezni.</p>
</td>
</tr>
</table>
    <table cellpadding="0" cellspacing="0" border="0" width="100%">
<col width="5%"/>
<col width="95%"/>
<tr>
<td valign="top">
<p class="count">212</p>
</td>
<td valign="top">
<p class="normal">A második jogalap második és harmadik részében a felperes többek között arra hivatkozik, hogy a megtámadott határozat azáltal, hogy nem vette figyelembe a Marketplace‑t illetően 2023 januárja és a megtámadott határozat elfogadása között bekövetkezett releváns tényeket, különösen a 2023. január 30‑i és a július 31‑i módosításokat, vagy legalábbis nem tulajdonított azoknak kellő jelentőséget, téves jogalkalmazást valósít meg, és nyilvánvaló értékelési hibákat tartalmaz.</p>
</td>
</tr>
</table>
    <table cellpadding="0" cellspacing="0" border="0" width="100%">
<col width="5%"/>
<col width="95%"/>
<tr>
<td valign="top">
<p class="count">213</p>
</td>
<td valign="top">
<p class="normal">Konkrétabban, a Bizottság tévesen vélte úgy, hogy nem volt köteles figyelembe venni a Marketplace tekintetében 2023‑ban, a megtámadott határozat elfogadását megelőzően végrehajtott módosításokat annak meghatározása érdekében, hogy a Marketplace OIS típusú CPS‑nek minősíthető‑e. E megközelítés elfogadásával a Bizottság tévesen alkalmazta a jogot, mivel a DMA 2. cikkének 2. és 5. pontját úgy kell értelmezni, hogy e rendelkezések alkalmazásának a minősítés időpontjában fennálló valamennyi bizonyítékon kell alapulnia. Ezenkívül a Bizottság megsértette azon kötelezettségét, hogy alaposan és pártatlanul vizsgálja meg az ügy iratait annak érdekében, hogy határozatának meghozatala során a lehető legteljesebb körű és legmegbízhatóbb adatok álljanak rendelkezésére.</p>
</td>
</tr>
</table>
    <table cellpadding="0" cellspacing="0" border="0" width="100%">
<col width="5%"/>
<col width="95%"/>
<tr>
<td valign="top">
<p class="count">214</p>
</td>
<td valign="top">
<p class="normal">Egyébiránt a felperes arra hivatkozik, hogy a megtámadott határozat indokolása elégtelen a Marketplace SIL típusú CPS‑nek való minősítését illetően. Ezenkívül azt állítja, hogy a Bizottság azáltal, hogy nem vette figyelembe a 2023. július 31‑i módosításokat, megsértette a megfelelő ügyintézésre vonatkozó kötelezettségét. A 2025. március 28‑i pervezető intézkedésre válaszul, amelyben a Törvényszék felhívta a feleket, hogy foglaljanak állást abban a kérdésben, hogy a megtámadott határozat megfelelő indokolást tartalmaz‑e a 2023. július 31‑i módosításokat illetően, a felperes hozzátette, hogy a megtámadott határozat nem tartalmaz olyan komoly indokolást, amely megmagyarázná azt, hogy a 2023. július 31‑i módosításokat követően a Bizottság miért tekintette úgy, hogy jelentős számú üzleti felhasználó lehet a Marketplace‑en, és még kevésbé azt, hogy e vállalkozások száma miért vagy milyen mértékben indokolja, hogy e szolgáltatást ez utóbbiak számára fontos kapuként kezeljék.</p>
</td>
</tr>
</table>
    <table cellpadding="0" cellspacing="0" border="0" width="100%">
<col width="5%"/>
<col width="95%"/>
<tr>
<td valign="top">
<p class="count">215</p>
</td>
<td valign="top">
<p class="normal">Ezenkívül a felperes előadja, hogy a 2023. július 31‑i módosítások azzal a következménnyel jártak, hogy a Marketplace egyik felhasználója sem minősíthető már power sellernek a Marketplace üzleti felhasználóinak, azaz azon felhasználók azonosítása céljából a megtámadott határozatban alkalmazott mutató értelmében, amelyek az Unióban letelepedett vagy ott található felhasználók, a pénzügyi év legalább egy hónapjában legalább 28 hirdetést hoztak létre, és hirdetéseik legalább 80%‑a ugyanabba a kategóriába tartozik (a továbbiakban: power seller). E módosítások ugyanis ugyanazon hirdetési kategórián belül 20 hirdetésre, a „járművek”, a „gépjárműalkatrészek és ‑tartozékok”, valamint az „eladó vagy kiadó ingatlanok” kategóriák mindegyikében pedig 5 hirdetésre korlátozták a hirdetések számát egy adott hónap során. Így a Marketplace a megtámadott határozat elfogadásának időpontjában már nem rendelkezett üzleti felhasználókkal a Bizottságnak a power sellerekre vonatkozó mutatón alapuló megközelítése szerint, amelyre saját választása szerint maga a Bizottság is támaszkodott. Ennélfogva a megtámadott határozatot nem indokolták a jogilag megkövetelt módon a Marketplace e módosításokat követő B2C használatát illetően.</p>
</td>
</tr>
</table>
    <table cellpadding="0" cellspacing="0" border="0" width="100%">
<col width="5%"/>
<col width="95%"/>
<tr>
<td valign="top">
<p class="count">216</p>
</td>
<td valign="top">
<p class="normal">Ami a Marketplace OIS‑ként való minősítése kapcsán alkalmazott időbeli keretet illeti, a Bizottság ellenkérelmében fenntartotta a megtámadott határozat (256) preambulumbekezdésében kifejtett, e határozatnak a Marketplace minősítésére és elhatárolására vonatkozó 5.6.1 pontjában szereplő álláspontot, amely szerint a DMA 3. cikke szerinti minősítés céljából a vitatott minősítést megelőző utolsó három üzleti évre, vagyis a 2020–2022‑es évekre vonatkozó információkat kell figyelembe vennie. Ezért e preambulumbekezdés szerint az a tény, hogy a Meta 2023 januárjában olyan módosításokat hajtott végre, és más olyan módosításokat is végre kívánt hajtani, amelyek mindegyike annak korlátozására irányult, hogy a Marketplace‑t üzleti felhasználók használhassák, nem befolyásolta a Bizottság azon következtetését, hogy a Marketplace nem kizárólag C2C platform.</p>
</td>
</tr>
</table>
    <table cellpadding="0" cellspacing="0" border="0" width="100%">
<col width="5%"/>
<col width="95%"/>
<tr>
<td valign="top">
<p class="count">217</p>
</td>
<td valign="top">
<p class="normal">Ezenkívül a Bizottság jelezte, hogy ténylegesen figyelembe vette a megtámadott határozat elfogadásának időpontjában rendelkezésére álló valamennyi bizonyítékot, és különösen a 2023. július 31‑i módosításokat annak vizsgálata érdekében, hogy a Marketplace a DMA 2. cikkének 5. pontja szerinti OIS‑nek minősül‑e. Így a felperesnek a CPS minősítésének értékelése szempontjából releváns időbeli keretre vonatkozó érvelése hatástalan.</p>
</td>
</tr>
</table>
    <table cellpadding="0" cellspacing="0" border="0" width="100%">
<col width="5%"/>
<col width="95%"/>
<tr>
<td valign="top">
<p class="count">218</p>
</td>
<td valign="top">
<p class="normal">A megtámadott határozatnak a 2023. július 31‑i módosításokra vonatkozó indokolását illetően a Bizottság azt állítja, hogy a megtámadott határozatban megfelelően kifejtette az álláspontját igazoló indokokat. Közelebbről, a 2025. március 28‑i pervezető intézkedésre válaszul a Bizottság arra hivatkozott, hogy az említett határozat (256)–(262) preambulumbekezdése kifejtette azon okokat, amelyek miatt a 2023. július 31‑i módosítások következtében nem változott az arra vonatkozó értékelése, hogy a felperes lehetővé tette az üzleti felhasználók számára, hogy a Marketplace‑t árucikkeknek a fogyasztók részére történő kínálására használják, és hogy ennek következtében a Marketplace OIS‑nek minősül.</p>
</td>
</tr>
</table>
    <table cellpadding="0" cellspacing="0" border="0" width="100%">
<col width="5%"/>
<col width="95%"/>
<tr>
<td valign="top">
<p class="count">219</p>
</td>
<td valign="top">
<p class="normal">A DMA 3. cikkének (1) bekezdése előírja, hogy egy vállalkozást kapuőrnek kell minősíteni, amennyiben megfelel a következő három együttes feltételnek:</p>
</td>
</tr>
</table>
    <p class="C09Marge0avecretrait" id="para-284" title="page-43">
      „a) jelentős hatást gyakorol a belső piacra;
    </p>
    <p class="C09Marge0avecretrait" id="para-285" title="page-43">
      b) olyan alapvető platformszolgáltatást nyújt, amely fontos kapuként szolgál […]; […]
    </p>
    <p class="C09Marge0avecretrait" id="para-286" title="page-43">
      c) megszilárdult és tartós pozíciót élvez működése során, vagy a közeljövőben várhatóan ilyen pozícióra tesz szert.”
    </p>
    <table cellpadding="0" cellspacing="0" border="0" width="100%">
<col width="5%"/>
<col width="95%"/>
<tr>
<td valign="top">
<p class="count">220</p>
</td>
<td valign="top">
<p class="normal">A DMA 3. cikke (2) bekezdésének b) pontja értelmében vélelmezni kell, hogy egy vállalkozás teljesíti az e cikk (1) bekezdésének b) pontjában foglalt követelmény, amennyiben olyan CPS‑t nyújt, amely – a DMA mellékletében meghatározott módszertannal és mutatókkal összhangban azonosítva és kiszámítva – a legutóbbi pénzügyi évben havonta legalább 45 millió, az Unió területén letelepedett vagy ott tartózkodó aktív végfelhasználóval, valamint évente legalább 10000 aktív, az Unió területén letelepedett üzleti felhasználóval rendelkezett.</p>
</td>
</tr>
</table>
    <table cellpadding="0" cellspacing="0" border="0" width="100%">
<col width="5%"/>
<col width="95%"/>
<tr>
<td valign="top">
<p class="count">221</p>
</td>
<td valign="top">
<p class="normal">A DMA 3. cikke (2) bekezdésének c) pontja értelmében vélelmezni kell, hogy egy vállalkozás akkor felel meg az e cikk (1) bekezdésének c) pontjában előírt követelménynek, amennyiben az e cikk (1) bekezdésének b) pontja szerinti küszöbértékek az elmúlt három pénzügyi év mindegyikében teljesültek.</p>
</td>
</tr>
</table>
    <table cellpadding="0" cellspacing="0" border="0" width="100%">
<col width="5%"/>
<col width="95%"/>
<tr>
<td valign="top">
<p class="count">222</p>
</td>
<td valign="top">
<p class="normal">A fent említett rendelkezésekre tekintettel helytálló – amint arra a Bizottság a megtámadott határozat (265) preambulumbekezdésében lényegében rámutat –, hogy azon kérdés megválaszolása, miszerint valamely vállalkozás eléri‑e a DMA 3. cikke (2) bekezdésének c) pontjában előírt küszöbértékeket, a minősítést megelőző utolsó három üzleti évre kiterjedő visszamenőleges vizsgálatot követel meg.</p>
</td>
</tr>
</table>
    <table cellpadding="0" cellspacing="0" border="0" width="100%">
<col width="5%"/>
<col width="95%"/>
<tr>
<td valign="top">
<p class="count">223</p>
</td>
<td valign="top">
<p class="normal">E tekintetben emlékeztetni kell arra, hogy a DMA olyan ex ante szabályozási rendszert ír elő, amely szerint a Bizottság által kapuőrnek minősített kapuőrök által nyújtott CPS‑ek üzleti felhasználói és végfelhasználói részére bizonyos szabályozási biztosítékokat kell nyújtani (lásd ebben az értelemben a DMA (7) preambulumbekezdését). Így a DMA 3. cikkének (10) bekezdése szerint a kapuőrnek minősített vállalkozásnak az azt követő 6 hónapon belül, hogy a CPS‑t felvették a minősítő határozatba, teljesítenie kell az említett rendelet 5–7. cikkében megállapított kötelezettségeket.</p>
</td>
</tr>
</table>
    <table cellpadding="0" cellspacing="0" border="0" width="100%">
<col width="5%"/>
<col width="95%"/>
<tr>
<td valign="top">
<p class="count">224</p>
</td>
<td valign="top">
<p class="normal">Márpedig a DMA 2. cikkének 2. pontja értelmében vett CPS‑ként való minősítés kérdése, amely minősítés a CPS jellegéhez kapcsolódó minőségi értékelést foglal magában, eltér attól a kérdéstől, hogy valamely vállalkozás e szolgáltatás tekintetében eléri‑e a DMA 3. cikkének (2) bekezdésében előírt mennyiségi küszöbértékeket, amelyek – feltéve, hogy elérik őket – lehetővé teszik annak vélelmezését, hogy teljesülnek az e cikk (1) bekezdésében előírt követelmények.</p>
</td>
</tr>
</table>
    <table cellpadding="0" cellspacing="0" border="0" width="100%">
<col width="5%"/>
<col width="95%"/>
<tr>
<td valign="top">
<p class="count">225</p>
</td>
<td valign="top">
<p class="normal">Közelebbről, ellentétben az azon kérdés értékelésére vonatkozó előírásokkal, hogy elérték‑e a DMA 3. cikkének (2) bekezdésében előírt mennyiségi küszöbértékeket, az uniós jogalkotó nem írta elő, hogy valamely szolgáltatásnak a DMA 2. cikkének 2. pontja szerinti CPS‑nek való minősítését a kijelölés évét megelőző valamely időszakra vonatkozó információk alapján kell értékelni.</p>
</td>
</tr>
</table>
    <table cellpadding="0" cellspacing="0" border="0" width="100%">
<col width="5%"/>
<col width="95%"/>
<tr>
<td valign="top">
<p class="count">226</p>
</td>
<td valign="top">
<p class="normal">Mivel a szolgáltatás minősítése tekintetében nem áll fenn ilyen időbeli korlátozás, ki kell emelni, hogy valamely uniós jogi aktus jogszerűségét az aktus meghozatalának időpontjában fennálló ténybeli és jogi elemek függvényében kell elbírálni (lásd: 2013. július 18‑i Schindler Holding és társai kontra Bizottság, C‑501/11 P, EU:C:2013:522, 31. pont, valamint az ott hivatkozott ítélkezési gyakorlat; 2024. október 4‑i García Fernández és társai kontra Bizottság és CRU, C‑541/22 P, EU:C:2024:820, 327. pont, valamint az ott hivatkozott ítélkezési gyakorlat). Ezenkívül a Bizottság a megfelelő ügyintézés érdekében köteles vizsgálatát alaposan és pártatlanul lefolytatni abból a célból, hogy a végleges határozat meghozatala során a lehető legteljesebb körű és legmegbízhatóbb adatok álljanak rendelkezésére (lásd ebben az értelemben és analógia útján: 2020. május 14‑i Agrobet CZ ítélet, C‑446/18, EU:C:2020:369, 43. és 44. pont, valamint az ott hivatkozott ítélkezési gyakorlat; 2022. november 10‑i Bizottság kontra Valencia Club de Fútbol ítélet, C‑211/20 P, EU:C:2022:862, 78. pont, valamint az ott hivatkozott ítélkezési gyakorlat).</p>
</td>
</tr>
</table>
    <table cellpadding="0" cellspacing="0" border="0" width="100%">
<col width="5%"/>
<col width="95%"/>
<tr>
<td valign="top">
<p class="count">227</p>
</td>
<td valign="top">
<p class="normal">A Törvényszék által a tárgyaláson e tekintetben feltett kérdésekre válaszul ugyanis a Bizottság kifejtette, hogy álláspontja szerint a Marketplace‑en 2023 januárjától kezdve és a megtámadott határozat elfogadását megelőzően végrehajtott módosítások valóban relevanciával bírnak azon kérdés szempontjából, hogy a Marketplace OIS‑nek minősül‑e. Így rámutatott arra, hogy már nem tartja fenn a valamely szolgáltatás CPS‑nek való minősítésére vonatkozó értékelés szempontjából releváns időbeli keretre vonatkozó, a megtámadott határozat (256) preambulumbekezdésében szereplő, a fenti 216. pontban összefoglalt álláspontot.</p>
</td>
</tr>
</table>
    <table cellpadding="0" cellspacing="0" border="0" width="100%">
<col width="5%"/>
<col width="95%"/>
<tr>
<td valign="top">
<p class="count">228</p>
</td>
<td valign="top">
<p class="normal">Hozzá kell tenni, hogy a Bizottságnak a megtámadott határozat (256) preambulumbekezdésében szereplő eredeti álláspontja egyébiránt nem egyeztethető össze a 2023/814 végrehajtási rendelet 3. cikkének (3) bekezdésével, amely többek között előírja az értesítést benyújtó vállalkozás azon kötelezettségét, hogy az értesítésben bemutatott tényekben az értesítés vizsgálata során ismertté vált minden lényeges változásról haladéktalanul tájékoztassa a Bizottságot.</p>
</td>
</tr>
</table>
    <table cellpadding="0" cellspacing="0" border="0" width="100%">
<col width="5%"/>
<col width="95%"/>
<tr>
<td valign="top">
<p class="count">229</p>
</td>
<td valign="top">
<p class="normal">E körülmények között először is meg kell állapítani, hogy a megtámadott határozatban a Bizottság jogilag téves időbeli keretet vett alapul annak értékeléséhez, hogy a Marketplace‑t OIS típusú CPS‑nek kell‑e minősíteni, mivel a megtámadott határozat (256) preambulumbekezdésében szereplő álláspontja összetéveszti az azon kérdés vizsgálata szempontjából releváns időbeli keretet, hogy elérték‑e a DMA 3. cikke (2) bekezdésének c) pontjában szereplő küszöbértéket, amely a minősítést megelőző utolsó három pénzügyi évre korlátozódik, azzal az időbeli kerettel, amely valamely szolgáltatásnak a DMA 2. cikke 2. pontjának megfelelő CPS‑nek való minősítése szempontjából releváns, mely utóbbira vonatkozóan az uniós jogalkotó nem írt elő ilyen visszamenőleges vizsgálatot.</p>
</td>
</tr>
</table>
    <table cellpadding="0" cellspacing="0" border="0" width="100%">
<col width="5%"/>
<col width="95%"/>
<tr>
<td valign="top">
<p class="count">230</p>
</td>
<td valign="top">
<p class="normal">Másodszor meg kell vizsgálni e téves jogalkalmazásnak a megtámadott határozat jogszerűségére gyakorolt hatását, mivel a Bizottság másodlagosan azt állítja, hogy mindazonáltal figyelembe vette a 2023. július 31‑i módosításokat, amikor arra a következtetésre jutott, hogy a Marketplace a megtámadott határozat elfogadásának időpontjában a DMA 2. cikkének 2. pontja értelmében vett OIS típusú CPS‑nek minősült.</p>
</td>
</tr>
</table>
    <table cellpadding="0" cellspacing="0" border="0" width="100%">
<col width="5%"/>
<col width="95%"/>
<tr>
<td valign="top">
<p class="count">231</p>
</td>
<td valign="top">
<p class="normal">Az ítélkezési gyakorlat szerint a megtámadott jogi aktus indokolásában elkövetett hiba nem vonja maga után e jogi aktus megsemmisítését, ha az ügy sajátos körülményei között e hiba nem lehetett meghatározó befolyással az eredményre (lásd: 2024. július 17‑i Bytedance kontra Bizottság ítélet, T‑1077/23, fellebbezés alatt, EU:T:2024:478, 112. pont, valamint az ott hivatkozott ítélkezési gyakorlat).</p>
</td>
</tr>
</table>
    <table cellpadding="0" cellspacing="0" border="0" width="100%">
<col width="5%"/>
<col width="95%"/>
<tr>
<td valign="top">
<p class="count">232</p>
</td>
<td valign="top">
<p class="normal">E tekintetben meg kell vizsgálni a megtámadott határozatban szereplő, a 2023. július 31‑i módosításokra vonatkozó indokolás elégséges jellegét, amely kérdés a második jogalap harmadik részében merült fel (lásd a fenti 214. és 215. pontot).</p>
</td>
</tr>
</table>
    <table cellpadding="0" cellspacing="0" border="0" width="100%">
<col width="5%"/>
<col width="95%"/>
<tr>
<td valign="top">
<p class="count">233</p>
</td>
<td valign="top">
<p class="normal">A megtámadott határozat (247) preambulumbekezdésében a Bizottság emlékeztetett arra, hogy a DMA 2. cikkének 5. pontja az OIS‑okat az online közvetítő szolgáltatások üzleti felhasználói tekintetében alkalmazandó tisztességes és átlátható feltételek előmozdításáról szóló, 2019. június 20‑i (EU) 2019/1150 európai parlamenti és tanácsi rendelet (HL 2019. L 186., 57. o.) 2. cikkének 2. pontjában meghatározott online közvetítő szolgáltatásokként határozza meg. Ez utóbbi rendelkezés szerint ahhoz, hogy egy szolgáltatás megfeleljen az OIS fogalommeghatározásának, – egyéb feltételek mellett – lehetővé kell tennie az üzleti felhasználók számára áruk és szolgáltatások fogyasztóknak való kínálását azzal a céllal, hogy előmozdítsa az üzleti felhasználók és a fogyasztók közötti közvetlen ügyletek kezdeményezését, tekintet nélkül arra, hogy az ügyletekre végül hol kerül sor (a továbbiakban: az OIS fogalommeghatározásának második feltétele).</p>
</td>
</tr>
</table>
    <table cellpadding="0" cellspacing="0" border="0" width="100%">
<col width="5%"/>
<col width="95%"/>
<tr>
<td valign="top">
<p class="count">234</p>
</td>
<td valign="top">
<p class="normal">A Marketplace‑nek a DMA 2. cikkének 5. pontja értelmében vett OIS‑nak való minősítése keretében a Bizottság a power sellerekre vonatkozó mutatót alkalmazta a Marketplace üzleti felhasználóinak azonosítása érdekében.</p>
</td>
</tr>
</table>
    <table cellpadding="0" cellspacing="0" border="0" width="100%">
<col width="5%"/>
<col width="95%"/>
<tr>
<td valign="top">
<p class="count">235</p>
</td>
<td valign="top">
<p class="normal">Így a Bizottság a megtámadott határozat (258) preambulumbekezdésében kifejtette, hogy e határozat elfogadásának időpontjában az üzleti felhasználók kereskedelmi vagy szakmai célból járhatnak el oly módon, hogy fogyasztóknak szánt termék‑ és szolgáltatáshirdetéseket tesznek közzé a Marketplace‑en, a személyes Facebook‑profiljukon keresztül. Bár a felperes nem „azonosította hivatalosan” e felhasználókat, a Bizottság úgy ítélte meg, hogy az azonos típusú hirdetések nagy száma arra utalhat, hogy a felhasználók szakmai vagy kereskedelmi minőségben járnak el, és hogy e felhasználókat szintén üzleti felhasználóknak kell tekinteni. E tekintetben a Bizottság megjegyezte, hogy a felperes belső célokra hasonló, power sellerekre vonatkozó mutatót alkalmazott azon felhasználók azonosítása érdekében, amelyek nagyszámú hirdetést tesznek közzé, vagy nagy gyakorisággal tesznek közzé hirdetéseket, és jelezte, hogy a power sellerekre vonatkozó mutató használatával a felperes által szolgáltatott számadatok szerint ezen üzleti felhasználók száma 2020‑ban [&gt; 100 000], 2021‑ben [&gt; 100 000], 2022‑ben pedig [&gt; 100 000] volt.</p>
</td>
</tr>
</table>
    <table cellpadding="0" cellspacing="0" border="0" width="100%">
<col width="5%"/>
<col width="95%"/>
<tr>
<td valign="top">
<p class="count">236</p>
</td>
<td valign="top">
<p class="normal">A megtámadott határozat (259) preambulumbekezdésében a Bizottság úgy ítélte meg, hogy nem releváns a felperes azon érve, amely szerint a végfelhasználók jogszerűen hozhatnak létre ugyanabban a hónapban nagyszámú, azonos kategóriába tartozó hirdetést nem kereskedelmi célból, mivel ez semmi esetre sem zárja ki, hogy az üzleti felhasználók a Marketplace‑t személyes profiljukon keresztül kereskedelmi vagy szakmai célból hirdetések közzétételére használják. A Bizottság megállapította, hogy még ha feltételezzük is, hogy egyes végfelhasználók a kereskedelmi okoktól eltérő okokból nagy számú hirdetést hozhatnak létre, a felperes belső rendszerében használt helyettesítő változón (proxy) alapuló adatok olyan számú felhasználót azonosítanak, amely jelentősen meghaladja az aktív üzleti felhasználókra vonatkozóan a DMA 3. cikke (2) bekezdésének b) pontjában meghatározott éves küszöbértéket.</p>
</td>
</tr>
</table>
    <table cellpadding="0" cellspacing="0" border="0" width="100%">
<col width="5%"/>
<col width="95%"/>
<tr>
<td valign="top">
<p class="count">237</p>
</td>
<td valign="top">
<p class="normal">A megtámadott határozat (260) preambulumbekezdésében a Bizottság jelezte, hogy ennek következtében a felperes által a Marketplace‑t illetően 2023 januárjában bevezetett módosítások nem befolyásolják azt a körülményt, hogy az üzleti felhasználók továbbra is aktívan jelen lehetnek a Marketplace‑en a személyes profiljukon keresztül. A Bizottság szerint e következtetés akkor is érvényes, ha a módosítások következtében a szakmai Facebook‑oldalukon keresztül hirdetéseket közzé tevő üzleti felhasználók elhagyták a platformot, vagy személyes profiljukon keresztül teszik közzé hirdetéseiket. Mindenesetre álláspontja szerint a Marketplace üzleti felhasználóinak nagy többsége a személyes profilján keresztül tett közzé árukra vonatkozó hirdetéseket.</p>
</td>
</tr>
</table>
    <table cellpadding="0" cellspacing="0" border="0" width="100%">
<col width="5%"/>
<col width="95%"/>
<tr>
<td valign="top">
<p class="count">238</p>
</td>
<td valign="top">
<p class="normal">Ezenkívül a megtámadott határozat (261) preambulumbekezdésében a Bizottság három képernyőképet mutat be, amelyek álláspontja szerint újabb példákként szolgálnak az üzleti felhasználók által személyes profiljukon keresztül a Marketplace‑en közzétett hirdetésekre.</p>
</td>
</tr>
</table>
    <table cellpadding="0" cellspacing="0" border="0" width="100%">
<col width="5%"/>
<col width="95%"/>
<tr>
<td valign="top">
<p class="count">239</p>
</td>
<td valign="top">
<p class="normal">A megtámadott határozat (262) preambulumbekezdésében a Bizottság jelezte, hogy az a kérdés, hogy egy felhasználót a Marketplace‑en általa közzétett hirdetések száma és gyakorisága miatt üzleti felhasználónak kell‑e tekinteni, az egyes ügyek körülményeitől függ. A Bizottság megjegyezte, hogy e tekintetben azok a felhasználók, amelyek a Meta által jelenleg bevezetett jövőbeli korlátozások szerint havonta 20 ingó dologra vonatkozó vagy 5 eladó ingatlanra vonatkozó hirdetést hoznak létre, a ténybeli körülményektől függően továbbra is üzleti felhasználóknak tekinthetők.</p>
</td>
</tr>
</table>
    <table cellpadding="0" cellspacing="0" border="0" width="100%">
<col width="5%"/>
<col width="95%"/>
<tr>
<td valign="top">
<p class="count">240</p>
</td>
<td valign="top">
<p class="normal">Amint az a fenti 53. pontban megállapításra került, az állandó ítélkezési gyakorlat szerint az EUMSZ 296. cikk második bekezdésében előírt indokolásnak igazodnia kell az adott jogi aktus természetéhez, és az indokolásban világosan és egyértelműen ki kell fejteni a jogi aktust kibocsátó intézmény érvelését, hogy az érdekeltek megismerhessék a meghozott intézkedés indokait, és a hatáskörrel rendelkező bíróság gyakorolhassa felülvizsgálati jogkörét. Az indokolás követelményét az ügy körülményeire, így többek között a jogi aktus tartalmára, az előadott indokok jellegére, és a címzettek, illetve a jogi aktus által közvetlenül és személyükben érintett más személyek magyarázathoz jutás iránti érdekére figyelemmel kell értékelni. Az indokolásban nem kell ismertetni az összes ténybeli és jogi jelentőséggel bíró elemet, mivel azt a kérdést, hogy valamely jogi aktus indokolása megfelel‑e az EUMSZ 296. cikk második bekezdése követelményeinek, nemcsak annak szövege alapján kell megítélni, hanem összefüggései és az érintett területre vonatkozó összes jogi rendelkezés alapján is.</p>
</td>
</tr>
</table>
    <table cellpadding="0" cellspacing="0" border="0" width="100%">
<col width="5%"/>
<col width="95%"/>
<tr>
<td valign="top">
<p class="count">241</p>
</td>
<td valign="top">
<p class="normal">Az ítélkezési gyakorlatból az is kitűnik, hogy az Unió valamely intézménye vagy szerve által hozott határozat indokolásának többek között nélkülöznie kell az ellentmondásokat annak érdekében, hogy az érdekeltek – jogaiknak a hatáskörrel rendelkező bíróság előtt történő védelme érdekébe – megismerhessék e határozat tényleges indokait, és hogy e bíróság gyakorolhassa felülvizsgálati jogkörét (lásd: 2025. január 22‑i Norddeutsche Landesbank – Girozentrale kontra ESZT [2022. évi előzetes hozzájárulások] ítélet, T‑407/22, nem tették közzé, EU:T:2025:56, 193. pont, valamint az ott hivatkozott ítélkezési gyakorlat).</p>
</td>
</tr>
</table>
    <table cellpadding="0" cellspacing="0" border="0" width="100%">
<col width="5%"/>
<col width="95%"/>
<tr>
<td valign="top">
<p class="count">242</p>
</td>
<td valign="top">
<p class="normal">E megfontolásokra tekintettel kell a megtámadott határozatban szereplő, a 2023. július 31‑i módosításokkal kapcsolatos indokolás elégséges jellegét megvizsgálni.</p>
</td>
</tr>
</table>
    <table cellpadding="0" cellspacing="0" border="0" width="100%">
<col width="5%"/>
<col width="95%"/>
<tr>
<td valign="top">
<p class="count">243</p>
</td>
<td valign="top">
<p class="normal">Először is meg kell állapítani, hogy a 2023. július 31‑i módosításokat a megtámadott határozat legfeljebb mellékesen veszi figyelembe.</p>
</td>
</tr>
</table>
    <table cellpadding="0" cellspacing="0" border="0" width="100%">
<col width="5%"/>
<col width="95%"/>
<tr>
<td valign="top">
<p class="count">244</p>
</td>
<td valign="top">
<p class="normal">Először is, a megtámadott határozat (262) preambulumbekezdésében szereplő érvelés homályos és hipotetikus. A Bizottság ugyanis, miután utalt a Meta által jelenleg bevezetett, a Facebook felhasználóinak azon lehetőségét érintő jövőbeli korlátozásokra, hogy személyes profiljukat szakmai célokra használják – amit a Bizottság szerint a 2023. július 31. módosításokra való hivatkozásként kell értelmezni –, megjegyzi, hogy e felhasználók „a ténybeli körülményektől függően továbbra is üzleti felhasználóknak tekinthetők”.</p>
</td>
</tr>
</table>
    <table cellpadding="0" cellspacing="0" border="0" width="100%">
<col width="5%"/>
<col width="95%"/>
<tr>
<td valign="top">
<p class="count">245</p>
</td>
<td valign="top">
<p class="normal">Márpedig a megtámadott határozat (262) preambulumbekezdésében a Bizottság nem fejti ki a 2023. július 31‑i módosítások konkrét elemzését azon következtetésének alátámasztása érdekében, amely szerint a Marketplace az említett módosítások bevezetése ellenére megfelelt az OIS meghatározása második feltételének.</p>
</td>
</tr>
</table>
    <table cellpadding="0" cellspacing="0" border="0" width="100%">
<col width="5%"/>
<col width="95%"/>
<tr>
<td valign="top">
<p class="count">246</p>
</td>
<td valign="top">
<p class="normal">Ezenkívül a megtámadott határozat (262) preambulumbekezdése szerint az a kérdés, hogy egy felhasználót a Marketplace‑en általa közzétett hirdetések száma és gyakorisága miatt üzleti felhasználónak kell‑e tekinteni, „az egyes ügyek körülményeitől függ”. Márpedig a Bizottság nem pontosítja azokat a körülményeket, amelyeket a 2023. július 31‑i módosítások joghatásának kizárása érdekében a jelen ügyben relevánsnak tekintett, így indokolása továbbra is hiányos.</p>
</td>
</tr>
</table>
    <table cellpadding="0" cellspacing="0" border="0" width="100%">
<col width="5%"/>
<col width="95%"/>
<tr>
<td valign="top">
<p class="count">247</p>
</td>
<td valign="top">
<p class="normal">Másodszor, a fellebbező az előzetes véleményre adott 2023. augusztus 3‑i válaszában, valamint a Törvényszékhez benyújtott beadványaiban – anélkül, hogy ezt a Bizottság vitatta volna – jelezte, hogy a 2023. július 31‑i módosítások azzal a következménnyel jártak, hogy a Marketplace‑nek már egyetlen, a Bizottság által használt power sellerekre vonatkozó mutató alapján azonosított üzleti felhasználója sem létezett.</p>
</td>
</tr>
</table>
    <table cellpadding="0" cellspacing="0" border="0" width="100%">
<col width="5%"/>
<col width="95%"/>
<tr>
<td valign="top">
<p class="count">248</p>
</td>
<td valign="top">
<p class="normal">Amint ugyanis az a fenti 215. pontban megállapításra került, a 2023. július 31‑i módosítások az egy felhasználó által közzé tehető hirdetések számának korlátozását írták elő, vagyis egy hónapon belül legfeljebb 20 hirdetést lehetett közzétenni ugyanazon hirdetési kategóriában, és a hirdetések e maximális száma alacsonyabb volt azon küszöbértéknél, amely felett az ilyen felhasználót power sellernek tekintették.</p>
</td>
</tr>
</table>
    <table cellpadding="0" cellspacing="0" border="0" width="100%">
<col width="5%"/>
<col width="95%"/>
<tr>
<td valign="top">
<p class="count">249</p>
</td>
<td valign="top">
<p class="normal">Márpedig, amint az a fenti 234. pontban megállapításra került, maga a Bizottság döntött úgy, hogy a power sellerekre vonatkozó mutatóra támaszkodik a Marketplace üzleti felhasználóinak azonosítása érdekében.</p>
</td>
</tr>
</table>
    <table cellpadding="0" cellspacing="0" border="0" width="100%">
<col width="5%"/>
<col width="95%"/>
<tr>
<td valign="top">
<p class="count">250</p>
</td>
<td valign="top">
<p class="normal">Így a megtámadott határozat (262) preambulumbekezdése nem teszi lehetővé azon indokok világos és egyértelmű megértését, amelyek miatt a Bizottság arra a következtetésre jutott, hogy az OIS fogalommeghatározásának a szolgáltatás üzleti felhasználók általi igénybevételére vonatkozó második feltétele a megtámadott határozat elfogadásának időpontjában teljesült.</p>
</td>
</tr>
</table>
    <table cellpadding="0" cellspacing="0" border="0" width="100%">
<col width="5%"/>
<col width="95%"/>
<tr>
<td valign="top">
<p class="count">251</p>
</td>
<td valign="top">
<p class="normal">Harmadszor, továbbra is a megtámadott határozat (262) preambulumbekezdése szerint a Bizottság a 2023. július 31‑i módosításokat „a Meta által végrehajtandó jövőbeli korlátozásokként” kezelte.</p>
</td>
</tr>
</table>
    <table cellpadding="0" cellspacing="0" border="0" width="100%">
<col width="5%"/>
<col width="95%"/>
<tr>
<td valign="top">
<p class="count">252</p>
</td>
<td valign="top">
<p class="normal">E tekintetben az iratokból kitűnik, hogy a felperes a közigazgatási szakaszban megfelelően tájékoztatta a Bizottságot a 2023. július 31‑i módosítások jellegéről és hatályáról, valamint az azon kritériumra gyakorolt hatásukról, amelyre a Bizottság a Marketplace üzleti felhasználóinak azonosítása érdekében támaszkodott.</p>
</td>
</tr>
</table>
    <table cellpadding="0" cellspacing="0" border="0" width="100%">
<col width="5%"/>
<col width="95%"/>
<tr>
<td valign="top">
<p class="count">253</p>
</td>
<td valign="top">
<p class="normal">2023. július 3‑i értesítésében ugyanis a felperes jelezte a Bizottságnak, hogy éppen végre kívánja hajtani azt a döntést, hogy az egy végfelhasználó által a Marketplace‑en egy hónapon belül közzétehető hirdetések számát az „árucikkek” kategóriában legfeljebb 20 hirdetésre, a „járművek” és az „eladó vagy bérbeadó ingatlanok” kategóriában 5 hirdetésre korlátozza. Ily módon jelezte, hogy e módosítások elvégzését követően már nem lesznek jelen power sellerek a Marketplace‑en.</p>
</td>
</tr>
</table>
    <table cellpadding="0" cellspacing="0" border="0" width="100%">
<col width="5%"/>
<col width="95%"/>
<tr>
<td valign="top">
<p class="count">254</p>
</td>
<td valign="top">
<p class="normal">Ezt követően az előzetes véleményre adott 2023. augusztus 3‑i válaszában a felperes tájékoztatta a Bizottságot az általa 2023. július 31‑én végrehajtott módosítások jellegéről és pontos hatályáról.</p>
</td>
</tr>
</table>
    <table cellpadding="0" cellspacing="0" border="0" width="100%">
<col width="5%"/>
<col width="95%"/>
<tr>
<td valign="top">
<p class="count">255</p>
</td>
<td valign="top">
<p class="normal">Következésképpen a megtámadott határozat elfogadásának időpontjában a Bizottságot tájékoztatták arról, hogy a 2023. július 31‑i módosítások nem olyan jövőbeli korlátozások voltak, amelyeket a Meta végrehajtani kívánt, hanem olyan korlátozások, amelyeket a Meta már végrehajtott azt követően, hogy azokat az értesítésben bejelentette. Márpedig, amint az a fenti 219–229. pontban megállapításra került, a Bizottság köteles volt azokat figyelembe venni.</p>
</td>
</tr>
</table>
    <table cellpadding="0" cellspacing="0" border="0" width="100%">
<col width="5%"/>
<col width="95%"/>
<tr>
<td valign="top">
<p class="count">256</p>
</td>
<td valign="top">
<p class="normal">A megtámadott határozat ugyanakkor nem tartalmaz olyan érvelést, amely lehetővé tenné annak megértését, hogy a Bizottság az említett információk ellenére miért kezelte e módosításokat e határozat (262) preambulumbekezdésében úgy, mint amelyek „a Meta által végrehajtandó jövőbeli korlátozásoknak” minősülnek.</p>
</td>
</tr>
</table>
    <table cellpadding="0" cellspacing="0" border="0" width="100%">
<col width="5%"/>
<col width="95%"/>
<tr>
<td valign="top">
<p class="count">257</p>
</td>
<td valign="top">
<p class="normal">Mindezen okokból a megtámadott határozat (262) preambulumbekezdéséből nem tűnik ki világosan és egyértelműen, hogy a 2023. július 31‑i módosításokat követően a Bizottság miért vélte úgy, hogy a Marketplace teljesíti az OIS fogalommeghatározásában szereplő második feltételt.</p>
</td>
</tr>
</table>
    <table cellpadding="0" cellspacing="0" border="0" width="100%">
<col width="5%"/>
<col width="95%"/>
<tr>
<td valign="top">
<p class="count">258</p>
</td>
<td valign="top">
<p class="normal">Másodszor, ellentétben azzal, amit a Bizottság a 2025. március 28‑i pervezető intézkedésre válaszul állít, a megtámadott határozat többi preambulumbekezdése nem alkalmasa arra, hogy orvosolja az indokolás ezen elégtelenségét.</p>
</td>
</tr>
</table>
    <table cellpadding="0" cellspacing="0" border="0" width="100%">
<col width="5%"/>
<col width="95%"/>
<tr>
<td valign="top">
<p class="count">259</p>
</td>
<td valign="top">
<p class="normal">A 2025. március 28‑i pervezető intézkedésre adott válaszában a Bizottság arra hivatkozik, hogy a megtámadott határozat (256)–(261) preambulumbekezdése kifejti azokat az okokat, amelyek miatt a 2023. július 31‑i módosítások egyáltalán nem változtattak azon az álláspontján, amely szerint a Meta lehetővé tette az üzleti felhasználók számára a Marketplace arra való használatát, hogy árucikkeket kínáljanak a fogyasztóknak, és így a Marketplace megfelelt az OIS fogalommeghatározása második feltételének.</p>
</td>
</tr>
</table>
    <table cellpadding="0" cellspacing="0" border="0" width="100%">
<col width="5%"/>
<col width="95%"/>
<tr>
<td valign="top">
<p class="count">260</p>
</td>
<td valign="top">
<p class="normal">Ugyanakkor önmagában az az állítás, amely szerint a felhasználó kereskedelmi célból járhat el azáltal, hogy hirdetéseket tesz közzé a Marketplace‑en a személyes Facebook‑profilján keresztül, még a 2023. július 31‑i módosításokat követő két képernyőképpel együtt sem teszi lehetővé annak világos és egyértelmű megértését, hogy a 2023. július 31‑i módosításokat követően a Bizottság miért vélte úgy, hogy a Marketplace megfelel az OIS fogalommeghatározása második feltételének.</p>
</td>
</tr>
</table>
    <table cellpadding="0" cellspacing="0" border="0" width="100%">
<col width="5%"/>
<col width="95%"/>
<tr>
<td valign="top">
<p class="count">261</p>
</td>
<td valign="top">
<p class="normal">Egyébiránt nem lehet helyt adni a Bizottság azon érvének, amely szerint az előzetes véleményében már közölte a felperessel a 2023. július 31‑i módosításokra vonatkozó álláspontját, amikor azokat még nem hajtották végre. Az említett véleményben ugyanis a Bizottság jelezte, hogy úgy tűnik, azok a jövőbeli módosítások, amelyeket a Meta annak érdekében hajt végre, hogy megakadályozzák a Marketplace üzleti felhasználók általi használatát, látszólag nem alkalmasak arra, hogy megváltoztassák a Marketplace OIS‑nek való minősítését, mivel azok „nem akadályozzák meg a felhasználókat abban, hogy személyes profiljukat üzleti vagy szakmai célokra használják annak érdekében, hogy árukat értékesítsenek vagy szolgáltatásokat nyújtsanak a végfelhasználók részére”. Márpedig meg kell állapítani, hogy a fenti 260. pontban szereplő következtetést alátámasztó ugyanezen okokból az említett véleményben kifejtett indok nem minősül olyan világos és egyértelmű indokolásnak, amely lehetővé tenné a felperes és a Törvényszék számára annak megértését, hogy a 2023. július 31‑i módosításokat követően miért teljesült az OIS fogalommeghatározásának második feltétele.</p>
</td>
</tr>
</table>
    <table cellpadding="0" cellspacing="0" border="0" width="100%">
<col width="5%"/>
<col width="95%"/>
<tr>
<td valign="top">
<p class="count">262</p>
</td>
<td valign="top">
<p class="normal">Következésképpen meg kell állapítani, hogy a felperes nem ismerheti meg annak indokait, hogy miért minősítették a Marketplace‑t OIS‑nek a 2023. július 31‑i módosításokat követően, és hogy az uniós bíróság e tekintetben nem képes gyakorolni felülvizsgálati jogkörét, ezért a megtámadott határozat indokolása e tekintetben nem felel meg az ítélkezési gyakorlatból eredő, a fenti 240. és 241. pontban felidézett követelményeknek.</p>
</td>
</tr>
</table>
    <table cellpadding="0" cellspacing="0" border="0" width="100%">
<col width="5%"/>
<col width="95%"/>
<tr>
<td valign="top">
<p class="count">263</p>
</td>
<td valign="top">
<p class="normal">Ezt a következtetést a Bizottság többi érve sem vonja kétségbe.</p>
</td>
</tr>
</table>
    <table cellpadding="0" cellspacing="0" border="0" width="100%">
<col width="5%"/>
<col width="95%"/>
<tr>
<td valign="top">
<p class="count">264</p>
</td>
<td valign="top">
<p class="normal">Először is, a Bizottság előadja, hogy a felhasználó a körülményektől függően üzleti felhasználónak tekinthető, mivel a 2023. július 31‑i módosítások által előírt, a hirdetések számára vonatkozó korlátozásnak megfelelően ugyanabban a kategóriában évente 240 új hirdetést tehet közzé. Ráadásul egyetlen hirdetés több árucikk vagy árucikkváltozat eladásra történő felkínálására is vonatkozhat.</p>
</td>
</tr>
</table>
    <table cellpadding="0" cellspacing="0" border="0" width="100%">
<col width="5%"/>
<col width="95%"/>
<tr>
<td valign="top">
<p class="count">265</p>
</td>
<td valign="top">
<p class="normal">Mindazonáltal a megtámadott határozat nem említi sem a felhasználó azon lehetőségét, hogy évente 240 hirdetést tehet közzé ugyanabban a kategóriában, sem azt a hipotetikus állítást, amely szerint a felhasználó a körülményektől függően üzleti felhasználónak minősülhet azáltal, hogy nagyszámú árucikk értékesítésére vonatkozóan egyetlen hirdetést tesz közzé. Mindenesetre, amint az a fenti 247. pontban megállapításra került, a felperes jelezte – anélkül, hogy ezt a Bizottság vitatta volna –, hogy a 2023. július 31‑i módosítások következtében a Marketplace már nem rendelkezett egyetlen üzleti felhasználóval sem a power sellerekre vonatkozó azon mutató alapján, amelyet az azonosításuk érdekében választása szerint maga a Bizottság alkalmazott. Így ez az érv nem kérdőjelezheti meg a fenti 262. pontban szereplő azon következtetést, amely szerint a megtámadott határozatnak a 2023. július 31‑i módosítások figyelembevételére vonatkozó indokolása nem felel meg az ítélkezési gyakorlatból eredő, a fenti 240. és 241. pontban felidézett követelményeknek.</p>
</td>
</tr>
</table>
    <table cellpadding="0" cellspacing="0" border="0" width="100%">
<col width="5%"/>
<col width="95%"/>
<tr>
<td valign="top">
<p class="count">266</p>
</td>
<td valign="top">
<p class="normal">Másodszor, bár igaz, hogy a Bizottság állításának megfelelően az üzleti felhasználókra alkalmazandó feltételek egyszerű formális módosítása főszabály szerint nem elegendő annak kizárásához, hogy valamely szolgáltatás OIS‑nek minősüljön, e körülmény nem mentesíti a Bizottságot azon kötelezettség alól, hogy megfelelő és elégséges indokokat szolgáltasson annak alátámasztására, hogy miként vette figyelembe az ilyen módosítást, annál is inkább, mivel – amint az a fenti 247. pontban megállapításra került – a felperes szerint, és anélkül, hogy a Bizottság ennek ellentmondott volna, az említett módosítások azzal a következménnyel jártak, hogy a Marketplace egyetlen üzleti felhasználóval sem rendelkezett a Bizottság által a megtámadott határozatban a power sellerek azonosítására használt mutató alapján.</p>
</td>
</tr>
</table>
    <table cellpadding="0" cellspacing="0" border="0" width="100%">
<col width="5%"/>
<col width="95%"/>
<tr>
<td valign="top">
<p class="count">267</p>
</td>
<td valign="top">
<p class="normal">Harmadszor, a Bizottság azt állítja, hogy a DMA 3. cikke (2) bekezdésének b) pontjában meghatározott, 10 000 üzleti felhasználóra vonatkozó küszöbértéket a minősítést megelőző utolsó három üzleti év mindegyikében jelentősen túllépték. Így a Bizottság szerint nem nyilvánvaló, hogy az „árucikkek” egyes kategóriáiban havi 20 hirdetésre való egyszerű korlátozás, azzal, hogy a „járművek”, a „gépjárműalkatrészek és ‑kiegészítők”, valamint „eladó vagy kiadó ingatlanok” kategóriákban legfeljebb 5 hirdetés tehető közzé, elegendő ahhoz, hogy a Marketplace‑ről annyi üzleti felhasználót távolítsanak el, hogy a számuk már ne haladja meg az említett 10 000‑es küszöbértéket.</p>
</td>
</tr>
</table>
    <table cellpadding="0" cellspacing="0" border="0" width="100%">
<col width="5%"/>
<col width="95%"/>
<tr>
<td valign="top">
<p class="count">268</p>
</td>
<td valign="top">
<p class="normal">Márpedig a Bizottságnak a megtámadott határozatban ki kellett volna fejtenie, hogy a Marketplace a 2023. július 31‑i módosításokat követően hogyan tekinthető olyan szolgáltatásnak, amely megfelel a SIL fogalommeghatározása második feltételének. Ugyanakkor, amint az a fenti 244. és 245. pontban megállapításra került, a megtámadott határozatból nem tűnik ki, hogy a Bizottság elvégezte volna az említett módosítások konkrét elemzését. Ezenkívül, amint az a fenti 219–229. pontban megállapításra került, a Bizottság a Marketplace OIS típusú CPS‑nek való minősítése keretében nem szorítkozhatott a kijelölést megelőző utolsó három üzleti évre vonatkozó információkra. Így az a körülmény, hogy a szóban forgó küszöbértéket e pénzügyi évek során jelentősen túllépték, nem minősül elegendő indoknak azon következtetés alátámasztására, amely szerint a Marketplace a megtámadott határozat időpontjában megfelelt a SIL fogalommeghatározása második feltételének.</p>
</td>
</tr>
</table>
    <table cellpadding="0" cellspacing="0" border="0" width="100%">
<col width="5%"/>
<col width="95%"/>
<tr>
<td valign="top">
<p class="count">269</p>
</td>
<td valign="top">
<p class="normal">Következésképpen a Bizottság további érveit el kell utasítani.</p>
</td>
</tr>
</table>
    <table cellpadding="0" cellspacing="0" border="0" width="100%">
<col width="5%"/>
<col width="95%"/>
<tr>
<td valign="top">
<p class="count">270</p>
</td>
<td valign="top">
<p class="normal">A fentiek összességére tekintettel helyt kell adni egyrészt a második jogalap második és harmadik részének, mivel a Bizottság tévesen alkalmazta a jogot a Marketplace OIS‑nek való minősítésére alkalmazandó időbeli keret meghatározása során, amennyiben úgy ítélte meg, hogy csak a minősítést megelőző utolsó három üzleti évből származó információkat köteles figyelembe venni, másrészt pedig a második jogalap harmadik részének, mivel a Bizottság megsértette az arra vonatkozó indokolási kötelezettségét, hogy a Marketplace‑t 2023. július 31‑i módosítások ellenére OIS‑nek minősítette.</p>
</td>
</tr>
</table>
    <table cellpadding="0" cellspacing="0" border="0" width="100%">
<col width="5%"/>
<col width="95%"/>
<tr>
<td valign="top">
<p class="count">271</p>
</td>
<td valign="top">
<p class="normal">Következésképpen a megtámadott határozat 2. cikkének f) pontját meg kell semmisíteni, anélkül hogy a felperes által a második jogalap alátámasztására felhozott többi érvet meg kellene vizsgálni, a keresetet ezt meghaladó részében pedig el kell utasítani.</p>
</td>
</tr>
</table>
    <table cellpadding="0" cellspacing="0" border="0" width="100%">
<col width="5%"/>
<col width="95%"/>
<tr>
<td valign="top">
<p class="count"/>
</td>
<td valign="top">
<p class="normal">A költségekről</p>
</td>
</tr>
</table>
    <table cellpadding="0" cellspacing="0" border="0" width="100%">
<col width="5%"/>
<col width="95%"/>
<tr>
<td valign="top">
<p class="count">272</p>
</td>
<td valign="top">
<p class="normal">Az eljárási szabályzat 134. cikkének (3) bekezdése értelmében részleges pernyertesség esetén mindegyik fél maga viseli saját költségeit.</p>
</td>
</tr>
</table>
    <table cellpadding="0" cellspacing="0" border="0" width="100%">
<col width="5%"/>
<col width="95%"/>
<tr>
<td valign="top">
<p class="count">273</p>
</td>
<td valign="top">
<p class="normal">Mivel a jelen ügyben minden fél részlegesen pernyertes, a Törvényszék úgy véli, hogy a jogvita körülményeit akkor értékeli igazságosan, ha úgy határoz, hogy a felek maguk viselik saját költségeiket.</p>
</td>
</tr>
</table>
    <table cellpadding="0" cellspacing="0" border="0" width="100%">
<col width="5%"/>
<col width="95%"/>
<tr>
<td valign="top">
<p class="count">274</p>
</td>
<td valign="top">
<p class="normal">Emellett az eljárási szabályzat 138. cikkének (1) bekezdése alapján az eljárásba beavatkozó tagállamok maguk viselik saját költségeiket. Következésképpen a Francia Köztársaság maga viseli saját költségeit.</p>
</td>
</tr>
</table>
    <p class="C41DispositifIntroduction" id="para-343" title="page-52">
      A fenti indokok alapján
    </p>
    <p class="C19Centre" id="para-344" title="page-52">
      A TÖRVÉNYSZÉK (öt bíróval eljáró nyolcadik tanács)
    </p>
    <p class="C02AlineaAltA" id="para-345" title="page-52">
      a következőképpen határozott:
    </p>
    <table cellpadding="0" cellspacing="0" border="0" width="100%">
<col width="5%"/>
<col width="95%"/>
<tr>
<td valign="top">
<p class="count">1)</p>
</td>
<td valign="top">
<p class="normal">A Törvényszék a digitális ágazat vonatkozásában a versengő és tisztességes piacokról szóló (EU) 2022/1925 európai parlamenti és tanácsi rendelet 3. cikke alapján a Metát kapuőrnek minősítő, 2023. szeptember 5‑i C(2023) 6105 final bizottsági határozat 2. cikkének f) pontját megsemmisíti.</p>
</td>
</tr>
</table>
    <table cellpadding="0" cellspacing="0" border="0" width="100%">
<col width="5%"/>
<col width="95%"/>
<tr>
<td valign="top">
<p class="count">2)</p>
</td>
<td valign="top">
<p class="normal">A Törvényszék a keresetet ezt meghaladó részében elutasítja.</p>
</td>
</tr>
</table>
    <table cellpadding="0" cellspacing="0" border="0" width="100%">
<col width="5%"/>
<col width="95%"/>
<tr>
<td valign="top">
<p class="count">3)</p>
</td>
<td valign="top">
<p class="normal">A Meta Platforms, Inc., az Európai Bizottság és a Francia Köztársaság maga viseli saját költségeit.</p>
</td>
</tr>
</table>
    <div class="signatures">
<p class="C77SignaturesComposition" id="para-349" title="page-52">
<span class="signatory">van </span>
<span class="signatory">der</span>
<span class="signatory_separator"> </span>
<span class="signatory">Woude</span>
<span class="signatory_separator"> </span>
<span class="signatory">De </span>
<span class="signatory">Baere</span>
<span class="signatory_separator"> </span>
<span class="signatory">Petrlík</span>
</p>
<p class="C77SignaturesComposition" id="para-350" title="page-52">
<span class="signatory">Kecsmár</span>
<span class="signatory_separator"> </span>
<span class="signatory_separator"> </span>
<span class="signatory">Kingston</span>
</p>
<p class="C77SignaturesAlinea" id="para-351" title="page-52">
<span class="signatory">Kihirdetve Luxembourgban, a 2026. június 3</span>
<span class="signatory">‑</span>
<span class="signatory">i nyilvános ülésen.</span>
</p>
<p class="C77Signatures" id="para-352" title="page-52">
<span class="signatory">Aláírások</span>
</p>
</div>
    
    
    
    <div class="toc">
<p class="C19Centre" id="para-353" title="page-52">
<span>Tartalomjegyzék</span>
</p>
<p class="CTOC1" id="para-354" title="page-52">
<span>A jogvita előzményei </span>
<span>2</span>
</p>
<p class="CTOC1" id="para-355" title="page-52">
<span>A felek kérelmei </span>
<span>4</span>
</p>
<p class="CTOC1" id="para-356" title="page-52">
<span>A jogkérdésről </span>
<span>5</span>
</p>
<p class="CTOC2" id="para-357" title="page-52">
<span>Bizonyos adatoknak a nyilvánossággal szembeni kihagyása iránti kérelem </span>
<span>5</span>
</p>
<p class="CTOC2" id="para-358" title="page-52">
<span>A felperesnek a megtámadott határozat annyiban történő megsemmisítése iránti eljáráshoz fűződő érdekének fennmaradásáról, amennyiben e határozat a Marketplace‑t jelentős kapuként szolgáló CPS‑nek minősíti </span>
<span>7</span>
</p>
<p class="CTOC2" id="para-359" title="page-52">
<span>A Messenger fontos kapuként szolgáló való CPS‑nek való minősítésére vonatkozó első jogalapról </span>
<span>9</span>
</p>
<p class="CTOC3" id="para-360" title="page-52">
<span>A Messenger konkrét értékelésére és NIICS‑típusú CPS‑ként való minősítésére vonatkozó első részről </span>
<span>9</span>
</p>
<p class="CTOC4" id="para-361" title="page-52">
<span>– Az első, arra alapított kifogásról, hogy a Bizottság figyelmen kívül hagyta, tévesen értelmezte, illetve elferdítette a felperes által előterjesztett bizonyítékokat </span>
<span>9</span>
</p>
<p class="CTOC4" id="para-362" title="page-52">
<span>– A második, a Messenger állítólagos hátrányosan megkülönböztető és önkényes értékelésére alapított kifogásról </span>
<span>15</span>
</p>
<p class="CTOC4" id="para-363" title="page-52">
<span>– A harmadik, a DMA mellékletének állítólagos megsértésére alapított kifogásról </span>
<span>16</span>
</p>
<p class="CTOC3" id="para-364" title="page-52">
<span>A második, a Messengerhez hasonló szolgáltatás NIICS típusú CPS‑nek való minősítésére alkalmazandó jogi kritériumokra vonatkozó részről </span>
<span>18</span>
</p>
<p class="CTOC3" id="para-365" title="page-52">
<span>A harmadik, azon vélelem megkérdőjelezésére vonatkozó részről, amely szerint a Messenger fontos kapunak minősül </span>
<span>23</span>
</p>
<p class="CTOC4" id="para-366" title="page-52">
<span>– Az első, a DMA 3. cikke (2) bekezdésének b) pontjában előírt vélelem megdöntésére alapított kifogásról </span>
<span>23</span>
</p>
<p class="CTOC4" id="para-367" title="page-52">
<span>– A második, azon követelményre vonatkozó kifogásról, amely szerint a Messenger „külön‑külön” fontos kapuként szolgál </span>
<span>29</span>
</p>
<p class="CTOC4" id="para-368" title="page-52">
<span>– A harmadik, arra alapított kifogásról, hogy a Bizottság tévesen mulasztotta el a piaci vizsgálat megindítását </span>
<span>33</span>
</p>
<p class="CTOC3" id="para-369" title="page-52">
<span>A negyedik, a védelemhez való jog megsértésére alapított jogalapról </span>
<span>35</span>
</p>
<p class="CTOC2" id="para-370" title="page-52">
<span>A második, a Marketplace fontos kapuként szolgáló CPS‑nek való minősítésére vonatkozó jogalapról </span>
<span>41</span>
</p>
<p class="CTOC1" id="para-371" title="page-52">
<span>A költségekről </span>
<span>53</span>
</p>
<p class="C19Centre" id="para-372" title="page-1">
<span/>
</p>
</div>
    
    
    
    
    
    
    
    
    
    
    
    
    
    
    
    
    
    
    
    <div/>
  <hr class="note"/>
<p class="note footnote">(<span class="note footnote notemarker">
<a id="t-1" href="#c-1">*</a>
</span>) Az eljárás nyelve: angol.</p>
<p class="note footnote">(<span class="note footnote notemarker">
<a id="t-2" href="#c-2">1</a>
</span>) Kitakart bizalmas adatok.</p>
</body>
</html>
