|
Az Európai Unió |
HU C sorozat |
|
C/2024/4131 |
2024.6.28. |
Az (EU) 2019/33 felhatalmazáson alapuló bizottsági rendelet 17. cikkének (2) és (3) bekezdésében említett, egy borágazati elnevezéshez tartozó termékleírás standard módosításának jóváhagyásáról szóló értesítés közzététele
(C/2024/4131)
Ezen értesítés közzétételére az (EU) 2019/33 felhatalmazáson alapuló bizottsági rendelet (1) 17. cikke (5) bekezdésének megfelelően kerül sor.
ÉRTESÍTÉS STANDARD MÓDOSÍTÁS JÓVÁHAGYÁSÁRÓL
„Petit Chablis”
PDO-FR-A0656-AM01
Az értesítés időpontja: 2024.4.22.
A JÓVÁHAGYOTT MÓDOSÍTÁS LEÍRÁSA ÉS INDOKOLÁSA
1. Maximális hozam
Az I. fejezet VIII. szakaszának 1. pontjában a (maximális) hozamkorlát 70 hl/ha helyett 75 hl/hektárra emelkedik az alábbiak szerint.
A maximális hozam értékét az ismétlődő terméskiesésre hatással lévő szélsőséges körülményeket okozó éghajlatváltozás problémakörének figyelembevétele érdekében növelték.
A módosítás az egységes dokumentum 5. pontját érinti.
2. A szőlőültetvény művelésmódja
A termékleírás I. fejezetében „A szőlőültetvény művelése” című VI. szakasz 1. pontjában az a) és c) alpont bekezdéseinek helyébe a következő szöveg lép:
|
„a) |
Ültetési sűrűség
|
|
„c) |
A támrendszerre és a lombsátor magasságára vonatkozó szabályok
|
A XX. század eleje óta a chablis-i szőlőtermesztők a szőlő kezelésének gépesítése érdekében minden hatodik szőlősort kivágtak. Ezt követően e művelésmód szerint új szőlőültetvényeket telepítettek.
Ezek a régóta alkalmazott gyakorlatok nem kerültek be a termékleírás eredeti változatába.
A termékleírás módosítása figyelembe veszi és a következőképpen szabályozza ezeket a gyakorlatokat:
|
— |
a hektáronkénti 5 500 tőke minimális ültetési sűrűség megőrzésével, |
|
— |
a sorok közötti legfeljebb 1,2 méter átlagos távolság meghatározásával, |
|
— |
a sorok közötti legfeljebb 2 méter távolság bevezetésével. |
Az egységes dokumentum 5. pontja az ültetési sűrűségre vonatkozó új szabályok tekintetében módosul.
3. Átmeneti intézkedések
A következő két átmeneti intézkedés elavulttá vált, ezért azokat törölték a termékleírás I. fejezetének XI. szakaszából.
|
— |
Feldolgozás, borkészítés, érlelés, csomagolás, tárolás |
A következő rendelkezések 2014. november 1-jétől alkalmazandók:
|
— |
a pincekapacitásra vonatkozó rendelkezés, |
|
— |
a tartályok hőmérsékletének az érlelési szakasz alatti szabályozására vonatkozó rendelkezés, |
|
— |
a palackozott borok védett tárolási helyére vonatkozó rendelkezés. |
|
— |
Egyedi rendelkezés |
Az egyéni kiegészítő mennyiségre vonatkozó kísérletet a 2007. november 29-i rendelettel és a 2010. november 23-i rendelettel módosított, 2005. október 20-i rendelet szabályozza.
Az egységes dokumentum nem módosul.
4. Az ellenőrző szerv megváltozása
A termékleírás III. fejezetének II. szakaszában az első bekezdés a szövegezési szabályok felülvizsgálata miatt módosult.
Ez a módosítás nem érinti az egységes dokumentumot.
EGYSÉGES DOKUMENTUM
1. Elnevezés
Petit Chablis
2. A földrajzi árujelző típusa:
OEM – oltalom alatt álló eredetmegjelölés
3. A szőlőből készült termékek kategóriái
|
1. |
Bor |
4. A bor(ok) leírása
TÖMÖR SZÖVEGES LEÍRÁS
A borok csendes, száraz fehérborok.
|
a) |
A borok térfogatszázalékban kifejezett minimális természetes alkoholtartalma 9,5 %; |
|
b) |
Az alkoholtartalom-növelést követően a borok térfogatszázalékban kifejezett összes alkoholtartalma nem haladja meg a 12,5 %-ot; |
|
c) |
A forgalomba hozatalra kész borok maximális erjeszthetőcukor-tartalma (glükóz- és fruktóztartalma): – 3 gramm/liter, – vagy 4 gramm/liter, ha az összes savtartalom legalább 55,10 milliekvivalens/liter. |
Az egyéb analitikai kritériumok megfelelnek az uniós jogszabályokban meghatározott értékeknek.
A „Petit Chablis” élénk és gyümölcsös bor, amelyet ásványosság és könnyedség jellemez. A savasság és az ásványosság frissességet kölcsönöz a bornak, és olyan primőr borrá teszi, amely nem igényel érlelést ahhoz, hogy kellemes legyen a fogyasztása.
Általános analitikai jellemzők
|
— |
Maximális összes alkoholtartalom (térfogatszázalék): – |
|
— |
Minimális tényleges alkoholtartalom (térfogatszázalék): – |
|
— |
Minimális összes savtartalom: – |
|
— |
Maximális illósavtartalom (milliekvivalens/liter): – |
|
— |
Maximális összes kén-dioxid-tartalom (milligramm/liter): – |
5. Borkészítési eljárások
5.1. Konkrét borászati eljárások
1. Konkrét borászati eljárás
|
a) |
Fadarabok használata tilos. |
|
b) |
Az alkoholtartalom-növelést követően a borok térfogatszázalékban kifejezett összes alkoholtartalma nem haladja meg a 12,5 %-ot. |
A fenti rendelkezéseken kívül a boroknak az alkalmazott borászati eljárások tekintetében meg kell felelniük a közösségi szinten, valamint a mezőgazdaságról és a tengeri halászatról szóló törvénykönyvben meghatározott kötelezettségeknek.
2. Művelési gyakorlat
a) Ültetési sűrűség
|
— |
A szőlőültetvényeken a minimális ültetési sűrűség hektáronként 5 500 tőke, a sorok közötti átlagos távolság legfeljebb 1,20 méter, kivéve a 40 %-os vagy annál nagyobb lejtőkre telepített szőlőültetvényeket, ahol ez a távolság legfeljebb 1,60 méter; szabálytalan távolság esetén a sorok közötti távolság nem haladhatja meg a 2 métert, |
|
— |
az egy soron belül található szőlőtőkék közötti távolság legalább 0,80 méter. |
b) A metszésre vonatkozó szabályok
A borok az alábbi rendelkezések szerint metszett szőlőtőkékről származó szőlőből készülnek:
ÁLTALÁNOS RENDELKEZÉSEK
A szőlőmetszéskor tőkénként legfeljebb 14 rügyet, a félszálvesszőn pedig négyzetméterenként legfeljebb 10 rügyet hagynak meg:
|
— |
rövidcsapos metszéssel (Royat-kordonművelésű szőlők), vagy |
|
— |
hosszúcsapos metszéssel (egyszerű és kettős Guyot-metszéssel és Chablis-metszéssel). |
EGYEDI RENDELKEZÉS
A metszésmódtól függetlenül a szőlő két további rügy meghagyásával is metszhető, feltéve, hogy a 11 vagy 12 leveles fenológiai szakaszban az adott évi termőágak tőkénkénti száma legfeljebb a metszésre vonatkozó szabályok esetében meghatározott rügyek számával egyenlő.
c) Öntözés
Az öntözés tilos.
5.2. Maximális hozamok
Petit Chablis
Hektáronként 75 hektoliter
6. Körülhatárolt földrajzi terület
A szőlő szüretelését, a borok erjesztését és készítését Yonne megye következő településeinek területén végzik: Beine, Béru, Chablis, La Chapelle-Vaupelteigne, Chemilly-sur-Serein, Chichée, Collan, Courgis, Fleys, Fontenay-près-Chablis, Lignorelles, Ligny-le-Châtel, Maligny, Poilly-sur-Serein, Préhy, Villy és Viviers.
7. Borszőlőfajta (Borszőlőfajták)
Chardonnay B
8. A kapcsolat(ok) leírása
a) A kapcsolathoz hozzájáruló természeti tényezők leírása
A földrajzi terület az „Auxerrois” elnevezésű tájegység fennsíkjain húzódó dombvidék a Párizsi-medencében. Chablis térsége (a „Chablisien” elnevezésű tájegység) egy jól körülhatárolt kistérség, amely a „Côte des Bars” területét átszelő Serein – a Yonne mellékfolyója – völgyét szegélyező domborzati elemeknek felel meg.
A földrajzi terület tehát Yonne megye Auxerre-től keletre fekvő 17 településének területére terjed ki.
A felső jura korszakból származó üledékeket felszínre hozó, nagy kiterjedésű geomorfológiai struktúra, a „Côte des Bars” ún. „kuesztája” (eróziós réteglépcsője) a barrois-i kemény mészkőből képződött domborzati elem, amely – az Exogyra virgula-tartalmú márga névadóját jelentő – vessző alakú kis osztrigák kövületeiben gazdag, tömör és vizet át nem eresztő márgát (agyagos mészkövet) tartalmazó altalajjal rendelkező hosszú domboldal feletti párkányt alkot.
A márga alatt egy mészköves réteg topográfiailag egy kis méretű kiszögellést alkot a völgy alja közelében (az Astartidae családhoz tartozó kagylók kövületeit tartalmazó mészkő). A lejtőt alkotó márgát többnyire törmelékréteg fedi, amelyben finom anyagok és durvább, mészköves elemek keverednek. A kueszta elülső részén a szintkülönbség eléri a 120–130 métert, a tengerszint feletti magasság ugyanakkor mérsékelt. A fennsík legmagasabb pontja nem haladja meg a 320 métert. A földrajzi terület északkeleti részén osztrigás és márgás agyagból álló krétakori képződmények emelkednek a mészkőfennsík fölé.
Chablis tájképe nagyon egyedi. A szőlő által elfoglalt széles és enyhén homorú domboldalak fölé egy erdős mészkőpárkány magasodik, amely elzárja a kilátást, csak a Serein völgyének tengelyében nyílik panoráma. A különböző tájolású domboldalakat számos – gyakran száraz – kis völgy szabdalja. Ezek a kis völgyek általában szűk szurdokvölgyek, a legmeredekebb oldalukat erdő borítja, így csak a napsütésnek legjobban kitett lejtőkön jut hely a szőlőnek.
A szőlő szüreteléséhez körülhatárolt parcellák eltérő adottságú területeken találhatók:
|
— |
a főként márgás lejtőjű, jó vízelvezetésű talajokkal rendelkező domboldalakon, |
|
— |
helyenként pedig a dombok lábánál található, az Astartidae családhoz tartozó kagylók kövületeit tartalmazó mészkövön, illetve a lejtők alsó részén lévő kollúviumokon, |
|
— |
a fennsíkok peremein, amelyek jellemzően felszíni és nagyon kavicsos meszes talajúak, ezáltal könnyen felmelegszenek, ami ily módon ellensúlyozza a napsugárzás elleni védelem hiánya miatti kedvezőtlen éghajlatot. |
A talajok változatosak, bár mindig meszesek. A talajok a fennsík mészkövén a vizet jól elvezető, tápanyagszegény és nagyon kavicsos talajok (helyi nevükön „petites terres”), a márgás lejtőn és annak lábánál agyagban gazdagabbak.
A földrajzi terület északnyugati részén néhány szőlőtermesztő övezet alakult ki a barrois-i mészkövet borító, krétakori agyagon. A talajok itt nem eresztik át a vizet, a vízelvezetést a lejtő biztosítja.
Chablis térségének éghajlata kontinentális hatásokkal kissé módosított óceáni éghajlat. Ezt az éghajlatot mérsékelt és rendszeres csapadékmennyiség jellemzi (Auxerre városában csak évi 650 milliméter), nem fordul elő jelentős nyári szárazság, a hőmérséklet pedig inkább hűvös, az éves átlaghőmérséklet 10,8 °C.
Az éghajlatot elég jelentős téli és tavaszi fagyveszély jellemzi, amely a szőlő szempontjából végzetes lehet. A völgyekben a viszonylag meredek domborzat is növeli a fagyveszélyt, míg a fennsíkok a téli jéghideg szeleknek vannak kitéve.
b) A kapcsolathoz hozzájáruló emberi tényezők leírása
A Chablis térségében folytatott szőlőtermesztésről a késő középkor óta léteznek bizonyítékok. 510-ben kolostort alapítottak Chablis-ban, amelyet 867-ben átadtak a Loire-vidékén a viking megszállás elől menekülő Tours-i Szent Márton szerzeteseinek. Valószínű, hogy a szerzetesek alakítottak ki szőlőültetvényt a falu közelében.
1114-ben a ciszterciek Chablis közelében megalapították a pontigny-i apátságot és fokozatosan szőlőültetvényt alakítottak ki, majd Chablis városában létrehozták a „Petit Pontigny” elnevezésű présházat, amelynek épületegyüttese még ma is fennáll. A francia forradalomig fennmaradt egyházi birtokok mellett virágzott a világi szőlőtermesztés, amely szintén a külkereskedelemre szakosodott. Párizs és Észak-Európa rendszeres felvevőpiacot jelentettek.
Története során a „Chablis” bor száraz fehérbor változata feltűnően stabil maradt. 1186-ban a pontigny-i apátság egy Chablis mellett fekvő szőlőültetvényt kapott adományként, amely „hosszan eltartható fehérborokat” adott. XIX. századi szerzők szintén kiemelik ezt a sajátosságot, amely a „Chablis” bort kivételessé teszi egy olyan borászati közegben, amelyben a vörös- és a sillerborok túlsúlya jellemző.
A filoxéra, a peronoszpóra és a lisztharmat súlyosan érintette Chablis térségét, amely több évtized alatt regenerálódott. A szőlőültetvény helyreállítása ténylegesen csak a XX. század második felében kapott új lendületet a szőlőművelés fejlődésének, a gépesítésnek és a fagyvédelemnek köszönhetően. A szőlőültetvény helyreállítása a szokások tiszteletben tartásával történt, egy kizárólag száraz fehérborok előállítására szánt szőlőültetvénnyel.
A „Petit Chablis” név használatáról a XX. század elejétől van bizonyíték, a termelők pedig 1908-ban hozták létre első szindikátusukat a névbitorlás elleni hatékony küzdelem érdekében. A „Petit Chablis” név szerepel a „Chablis” ellenőrzött eredetmegjelölést elismerő különböző ítéletekben, a Chablis térségében a „beaunois” szőlőfajtától (a chardonnay B helyi neve, 1920. évi ítélet) eltérő szőlőfajtákból előállított, vagy a „beaunois” szőlőfajtából előállított, de nem „kimmériai” talajú parcellákról (1923) származó száraz fehérborok megjelölésére.
A „Petit Chablis” ellenőrzött eredetmegjelölést egy 1944-ben hozott rendelettel ismerték el.
A „Petit Chablis” egyetlen szőlőfajtából, a burgundiai nagy fehérborokat adó, híres chardonnay B szőlőfajtából készül.
A borokat főként a meszes talajú fennsíkokra telepített szőlőből, északnyugaton pedig a krétakori agyagos lejtőkre telepített szőlőből állítják elő. Helyenként a lejtők alsó részének durvább szerkezetű talajaira is telepítenek szőlőt.
A „Petit Chablis” szőlőültetvényének hagyományos művelésmódja a hosszúcsapos metszés. A hagyományos ún. „Chablis-metszés” jól illeszkedik a kedvezőtlen éghajlati viszonyokhoz, ugyanakkor biztosítja a rendszeres és mérsékelt termelést.
Chablis térségében is alkalmazzák az egyszerű, illetve a kettős Guyot-metszést, amelyek a XIX. században minden burgundiai szőlőültetvényen általánosan elterjedtek. A klónszelekció révén kialakított kiváló növényanyag elősegítette a növényzet megfelelő szabályozását lehetővé tevő rövidcsapos metszés kialakulását. A szőlőt támrendszerre futtatják, általában a lejtő dőlésirányában telepítik. Bár ez a fajta elrendezés elősegíti az agyagos talajok száradását, eróziós problémákat is okoz, amelyeket a talajműveléshez és a füvesítéshez való visszatéréssel ellensúlyoznak.
A szőlőültetvény területe 2009-ben mintegy 850 hektár volt, amelyről évi kb. 50 000 hektoliter bort állítottak elő.
A „Petit Chablis” élénk és gyümölcsös száraz fehérbor, amelyet ásványosság és könnyedség jellemez. A savasság és az ásványosság frissességet kölcsönöz a bornak, és olyan primőr borrá teszi, amely nem igényel érlelést ahhoz, hogy kellemes legyen a fogyasztása.
A „Petit Chablis” ellenőrzött eredetmegjelöléssel ellátott borok – amelyek kizárólag fehérborok – a földrajzi terület hűvös óceáni éghajlatának köszönhetik élénkségüket és ásványosságukat.
A mezoklimatikus viszonyok meghatározzák a bortermelési potenciált, emellett a borok kifejezőereje különösen érzékeny az évjáratot jellemző viszonyokra.
Chablis térsége a többi nagy burgundiai szőlőültetvénytől való viszonylagos elszigeteltsége, valamint a szőlőtermő területnek az egyszerű geológiai adottságokból, az egyetlen szőlőfajtából és az egyetlen bortípusból adódó látszólagos egyszerűsége miatt különleges helyet foglal el egész Burgundián belül.
A termelők több generáción át olyan egyedi szaktudást fejlesztettek ki, amely lehetővé tette számukra, hogy kihozzák a legtöbbet a chardonnay B fajtából ebben a kedvezőtlen adottságú környezetben. Például a hozamot a lehető legjobban szabályozó, és ezáltal optimális érettséget biztosító metszési technikákat részesítettek előnyben és fagyvédelmi módszereket fejlesztettek ki.
A „Petit Chablis” bort elsősorban a hűvös fennsíkon található parcellákra telepített, lejtők aljára telepített vagy agyagos talajú parcellákra telepített szőlőből állítják elő. Ezek a természeti adottságok kedvezően hatnak a szőlő ellenőrzött érettségére, ami a borokat jellemző élénkség kifejeződéséhez szükséges, kellő mértékű savasság záloga.
A „Petit Chablis” ellenőrzött eredetmegjelölés a chablis-i szőlőültetvények egyik eredetmegjelölése a „Chablis” és a „Chablis grand cru” ellenőrzött eredetmegjelölések mellett, amelyekkel együtt – a szőlőfajta, a környezeti feltételek és a termelők szaktudása révén – egy egymáshoz hasonló borokból álló termékskálát alkot. Azonban mindegyik eredetmegjelölésnek megvan a maga sajátossága. A „Petit Chablis” a legkönnyedebb és legélénkebb. Ez a korai fogyasztásra szánt bor markánsan eltér különösen az egyedülálló, korral nemesedő „Chablis grand cru” bortól.
9. További alapvető feltételek (csomagolás, címkézés, egyéb követelmények)
Jogi keret:
Nemzeti jogszabályok
A további feltétel típusa:
A körülhatárolt földrajzi területen belüli előállításra vonatkozó eltérés
A feltétel leírása:
A borok készítése és érlelése tekintetében biztosított eltérés kapcsán meghatározott, közvetlenül szomszédos terület a következő települések területét foglalja magában:
|
— |
Côte-d’Or megye: Agencourt, Aloxe-Corton, Ancey, Arcenant, Argilly, Autricourt, Auxey-Duresses, Baubigny, Beaune, Belan-sur-Ource, Bévy, Bissey-la-Côte, Bligny-lès-Beaune, Boncourt-le-Bois, Bouix, Bouze-lès-Beaune, Brion-sur-Ource, Brochon, Cérilly, Chambœuf, Chambolle-Musigny, Channay, Charrey-sur-Seine, Chassagne-Montrachet, Châtillon-sur-Seine, Chaumont-le-Bois, Chaux, Chenôve, Chevannes, Chorey-lès-Beaune, Clémencey, Collonges-lès-Bévy, Combertault, Comblanchien, Corcelles-les-Arts, Corcelles-les-Monts, Corgoloin, Cormot-le-Grand, Corpeau, Couchey, Curley, Curtil-Vergy, Daix, Dijon, Ébaty, Échevronne, Épernay-sous-Gevrey, L’Étang-Vergy, Étrochey, Fixin, Flagey-Echézeaux, Flavignerot, Fleurey-sur-Ouche, Fussey, Gerland, Gevrey-Chambertin, Gilly-lès-Cîteaux, Gomméville, Grancey-sur-Ource, Griselles, Ladoix-Serrigny, Lantenay, Larrey, Levernois, Magny-lès-Villers, Mâlain, Marcenay, Marey-lès-Fussey, Marsannay-la-Côte, Massingy, Mavilly-Mandelot, Meloisey, Merceuil, Messanges, Meuilley, Meursanges, Meursault, Molesme, Montagny-lès-Beaune, Monthelie, Montliot-et-Courcelles, Morey-Saint-Denis, Mosson, Nantoux, Nicey, Noiron-sur-Seine, Nolay, Nuits-Saint-Georges, Obtrée, Pernand-Vergelesses, Perrigny-lès-Dijon, Plombières-lès-Dijon, Poinçon-lès-Larrey, Pommard, Pothières, Premeaux-Prissey, Prusly-sur-Ource, Puligny-Montrachet, Quincey, Reulle-Vergy, La Rochepot, Ruffey-lès-Beaune, Saint-Aubin, Saint-Bernard, Saint-Philibert, Saint-Romain, Sainte-Colombe-sur-Seine, Sainte-Marie-la-Blanche, Santenay, Savigny-lès-Beaune, Segrois, Tailly, Talant, Thoires, Vannaire, Vauchignon, Velars-sur-Ouche, Vertault, Vignoles, Villars-Fontaine, Villebichot, Villedieu, Villers-la-Faye, Villers-Patras, Villy-le-Moutier, Vix, Volnay, Vosne-Romanée és Vougeot, |
|
— |
Rhône megye: Alix, Anse, L’Arbresle, Les Ardillats, Arnas, Bagnols, Beaujeu, Belleville, Belmont d’Azergues, Blacé, Le Bois-d’Oingt, Le Breuil, Bully, Cercié, Chambost-Allières, Chamelet, Charentay, Charnay, Châtillon, Chazay-d’Azergues, Chénas, Chessy, Chiroubles, Cogny, Corcelles-en-Beaujolais, Dareizé, Denicé, Dracé, Émeringes, Fleurie, Frontenas, Gleizé, Jarnioux, Juliénas, Jullié, Lacenas, Lachassagne, Lancié, Lantignié, Légny, Létra, Liergues, Limas, Lozanne, Lucenay, Marchampt, Marcy, Moiré, Montmelas-Saint-Sorlin, Morancé, Nuelles, Odenas, Oingt, Les Olmes, Le Perréon, Pommiers, Pouilly-le-Monial, Quincié-en-Beaujolais, Régnié-Durette, Rivolet, Saint-Clément-sur-Valsonne, Saint-Cyr-le-Chatoux, Saint-Didier-sur-Beaujeu, Saint-Etienne-des-Oullières, Saint-Etienne-la-Varenne, Saint-Georges-de-Reneins, Saint-Germain-sur-l’Arbresle, Saint-Jean-d’Ardières, Saint-Jean-des-Vignes, Saint-Julien, Saint-Just-d’Avray, Saint-Lager, Saint-Laurent-d’Oingt, Saint-Loup, Sainte-Paule, Saint-Romain-de-Popey, Saint-Vérand, Salles-Arbuissonnas-en-Beaujolais, Sarcey, Taponas, Ternand, Theizé, Vaux-en-Beaujolais, Vauxrenard, Vernay, Villefranche-sur-Saône, Ville-sur-Jarnioux és Villié-Morgon, |
|
— |
Saône-et-Loire megye: Aluze, Ameugny, Azé, Barizey, Beaumont-sur-Grosne, Berzé-la-Ville, Berzé-le-Châtel, Bissey-sous-Cruchaud, Bissy-la-Mâconnaise, Bissy-sous-Uxelles, Bissy-sur-Fley, Blanot, Bonnay, Bouzeron, Boyer, Bray, Bresse-sur-Grosne, Burgy, Burnand, Bussières, Buxy, Cersot, Chagny, Chaintré, Chalon-sur-Saône, Chamilly, Champagny-sous-Uxelles, Champforgeuil, Chânes, Change, Chapaize, La Chapelle-de-Bragny, La Chapelle-de-Guinchay, La Chapelle-sous-Brancion, Charbonnières, Chardonnay, La Charmée, Charnay-lès-Mâcon, Charrecey, Chasselas, Chassey-le-Camp, Château, Châtenoy-le-Royal, Chaudenay, Cheilly-lès-Maranges, Chenôves, Chevagny-lès-Chevrières, Chissey-lès-Mâcon, Clessé, Cluny, Cormatin, Cortambert, Cortevaix, Couches, Crêches-sur-Saône, Créot, Cruzille, Culles-les-Roches, Curtil-sous-Burnand, Davayé, Demigny, Dennevy, Dezize-lès-Maranges, Donzy-le-National, Donzy-le-Pertuis, Dracy-le-Fort, Dracy-lès-Couches, Epertully, Étrigny, Farges-lès-Chalon, Farges-lès-Mâcon, Flagy, Fleurville, Fley, Fontaines, Fuissé, Genouilly, Germagny, Givry, Granges, Grevilly, Hurigny, Igé, Jalogny, Jambles, Jugy, Jully-lès-Buxy, Lacrost, Laives, Laizé, Lalheue, Leynes, Lournand, La Loyère, Lugny, Mâcon, Malay, Mancey, Martailly-lès-Brancion, Massilly, Massy, Mellecey, Mercurey, Messey-sur-Grosne, Milly-Lamartine, Montagny-lès-Buxy, Montbellet, Montceaux-Ragny, Moroges, Nanton, Ozenay, Paris-l’Hôpital, Péronne, Pierreclos, Plottes, Préty, Prissé, Pruzilly, Remigny, La Roche-Vineuse, Romanèche-Thorins, Rosey, Royer, Rully, Saint-Albain, Saint-Ambreuil, Saint-Amour-Bellevue, Saint-Boil, Saint-Clément-sur-Guye, Saint-Denis-de-Vaux, Saint-Désert, Saint-Gengoux-de-Scissé, Saint-Gengoux-le-National, Saint-Germain-lès-Buxy, Saint-Gervais-sur-Couches, Saint-Gilles, Saint-Jean-de-Trézy, Saint-Jean-de-Vaux, Saint-Léger-sur-Dheune, Saint-Mard-de-Vaux, Saint-Martin-Belle-Roche, Saint-Martin-du-Tartre, Saint-Martin-sous-Montaigu, Saint-Maurice-de-Satonnay, Saint-Maurice-des-Champs, Saint-Maurice-lès-Couches, Saint-Pierre-de-Varennes, Saint-Rémy, Saint-Sernin-du-Plain, Saint-Symphorien-d’Ancelles, Saint-Vallerin, Saint-Vérand, Saint-Ythaire, Saisy, La Salle, Salornay-sur-Guye, Sampigny-lès-Maranges, Sancé, Santilly, Sassangy, Saules, Savigny-sur-Grosne, Sennecey-le-Grand, Senozan, Sercy, Serrières, Sigy-le-Châtel, Sologny, Solutré-Pouilly, Taizé, Tournus, Uchizy, Varennes-lès-Mâcon, Vaux-en-Pré, Vergisson, Vers, Verzé, Le Villars, La Vineuse, Vinzelles és Viré, |
|
— |
Yonne megye: Accolay, Aigremont, Annay-sur-Serin, Arcy-sur-Cure, Asquins, Augy, Auxerre, Avallon, Bazarnes, Bernouil, Bessy-sur-Cure, Bleigny-le-Carreau, Censy, Champlay, Champs-sur-Yonne, Champvallon, Chamvres, Charentenay, Châtel-Gérard, Cheney, Chevannes, Chitry, Coulangeron, Coulanges-la-Vineuse, Cravant, Cruzy-le-Châtel, Dannemoine, Dyé, Épineuil, Escamps, Escolives-Sainte-Camille, Gy-l’Évêque, Héry, Irancy, Island, Joigny, Jouancy, Junay, Jussy, Lichères-près-Aigremont, Lucy-sur-Cure, Mélisey, Merry-Sec, Migé, Molay, Molosmes, Montigny-la-Resle, Mouffy, Moulins-en-Tonnerois, Nitry, Noyers, Ouanne, Paroy-sur-Tholon, Pasilly, Pierre-Perthuis, Pontigny, Quenne, Roffey, Rouvray, Sacy, Saint-Bris-le-Vineux, Saint-Cyr-les-Colons, Sainte-Pallaye, Saint-Père, Sainte-Vertu, Sarry, Senan, Serrigny, Tharoiseau, Tissey, Tonnerre, Tronchoy, Val-de-Mercy, Vallan, Venouse, Venoy, Vermenton, Vézannes, Vézelay, Vézinnes, Villeneuve-Saint-Salves, Villiers-sur-Tholon, Vincelles, Vincelottes, Volgré és Yrouerre. |
Jogi keret:
Nemzeti jogszabályok
A további feltétel típusa:
A címkézésre vonatkozó kiegészítő rendelkezések
A feltétel leírása:
Amennyiben a címkén fel van tüntetve a szőlőfajta megjelölése, az nem szerepelhet ugyanabban a látómezőben, mint a kötelező megjelölések, és azt legfeljebb 2 milliméter méretű karakterekkel kell feltüntetni.
A termékleíráshoz vezető link
ELI: http://data.europa.eu/eli/C/2024/4131/oj
ISSN 1977-0979 (electronic edition)