<!DOCTYPE html PUBLIC "yes" "xhtml1-strict.dtd">
<html xmlns="http://www.w3.org/1999/xhtml">
<!--GENDOC2XHTML # converter_version: 1.2.15-->
  <head>
    <title>2026-03-202603C112202402090-00-TRA-DOC-HU-CONCL-C-0209-24-202505561-07_00</title>
    <meta content="text/html; charset=utf-8" http-equiv="Content-Type"/>
    <meta content="" name="Gendoc_DGTGeneratedDate"/>
    <meta content="0" name="MSIP_Label_6bd9ddd1-4d20-43f6-abfa-fc3c07406f94_ContentBits"/>
    <meta content="Commission Use" name="MSIP_Label_6bd9ddd1-4d20-43f6-abfa-fc3c07406f94_Name"/>
    <meta content="hu-HU" name="Gendoc_Lang"/>
    <meta content="" name="Gendoc_GenerationDate"/>
    <meta content="" name="IsFlattened"/>
    <meta content="1" name="NumProc"/>
    <meta content="Final" name="Gendoc_EditionType"/>
    <meta content="0001" name="Gendoc_CaseNumberSuite"/>
    <meta content="11/03/2026 17:29:06" name="Gendoc_LastVerificationDate"/>
    <meta content="" name="Gendoc_ProcedureNumber"/>
    <meta content="hu" name="Gendoc_LangCode"/>
    <meta content="CNC" name="TypeDoc"/>
    <meta content="OZwTE6SEKv5VE8YagQeQ1gkqxvCyYVDNyvO4zJsJo4AbH2g3LIdRv84b2VtD+hUuP+CI8cHRNeKmKmkl2oCa7nYsw0OZgrMb5R94wYMGvY6co0uAKx2+xSu/YHhv8up8DZfn3LrJr3kRH9Qc7iGOEkFe2yqICuKUF+S57P/bddo=" name="GenDocUID"/>
    <meta content="P" name="TypeProc"/>
    <meta content="" name="CreateCustomParts"/>
    <meta content="OK" name="ReadyToPublish"/>
    <meta content="emn" name="Gendoc_User"/>
    <meta content="" name="EP_Mode"/>
    <meta content="" name="Gendoc_DGTGenerated"/>
    <meta content="" name="Gendoc_Vademecum"/>
    <meta content="true" name="MSIP_Label_6bd9ddd1-4d20-43f6-abfa-fc3c07406f94_Enabled"/>
    <meta content="1761fa55-437a-4d73-bfb4-8ea60f274177" name="MSIP_Label_6bd9ddd1-4d20-43f6-abfa-fc3c07406f94_ActionId"/>
    <meta content="0209" name="NumeroOrdre"/>
    <meta content="2024" name="Annee"/>
    <meta content="P" name="Gendoc_ProcedureType"/>
    <meta content="" name="EP_Version"/>
    <meta content="HU" name="Langue"/>
    <meta content="emn" name="Gendoc_DGTGeneratedUser"/>
    <meta content="b24c8b06-522c-46fe-9080-70926f8dddb1" name="MSIP_Label_6bd9ddd1-4d20-43f6-abfa-fc3c07406f94_SiteId"/>
    <meta content="FAST_document_go_ok" name="Gendoc_LastVerificationStatus"/>
    <meta content="CNC_C" name="Gendoc_GendocTemplateType"/>
    <meta content="TRUE" name="WithoutAuthorBlockFlatP"/>
    <meta content="GenDoc 03-06-25 08:40:06" name="Created"/>
    <meta content="" name="Canevas3_Vademecum"/>
    <meta content="2025-06-25T08:37:25Z" name="MSIP_Label_6bd9ddd1-4d20-43f6-abfa-fc3c07406f94_SetDate"/>
    <meta content="TRUE" name="WithoutAuthorBlock"/>
    <meta content="" name="Gendoc_CaseYear"/>
    <meta content="false" name="Generation_In_Progress"/>
    <meta content="C" name="Juridiction"/>
    <meta content="560437441d0540b39da2645d74fa58a6" name="DocumentIdentifier"/>
    <meta content="0209" name="Gendoc_CaseNumber"/>
    <meta content="ImportedWithoutSource" name="SdlIdentifier"/>
    <meta content="PV" name="NatureAff"/>
    <meta content="PV" name="Gendoc_CaseNature"/>
    <meta content="0001" name="NumSuite"/>
    <meta content="C" name="Gendoc_Juridiction"/>
    <meta content="Standard" name="MSIP_Label_6bd9ddd1-4d20-43f6-abfa-fc3c07406f94_Method"/>
  </head>
  <body>
    <div style="header">
      <div id="rId24" style="first"/>
      <div id="rId20" style="even">Rantos főtanácsnok indítványa – C‑209/24 P. sz. ügy</div>
      <div id="rId21" style="default">VP kontra Cedefop</div>
    </div>
    <p class="C36Centre" id="para-1" title="page-1">
      ATHANASIOS RANTOS
    </p>
    <p class="C36Centre" id="para-2" title="page-1">
      FŐTANÁCSNOK INDÍTVÁNYA
    </p>
    <p class="C36Centre" id="para-3" title="page-1">
      Az ismertetés napja: 2025. június 12. (<span class="note footnote notemarker">
<a id="c-1" href="#t-1">1</a>
</span>)
      
    </p>
    <p class="C38Centregrasgrandespacement" id="para-4" title="page-1">
      C‑209/24. P. sz. ügy
    </p>
    <p class="C37Centregras" id="para-5" title="page-1">
      VP
    </p>
    <p class="C37Centregras" id="para-6" title="page-1">
      kontra
    </p>
    <p class="C37Centregras" id="para-7" title="page-1">
      Európai Szakképzésfejlesztési Központ (Cedefop)
    </p>
    <p class="C71Indicateur" id="para-8" title="page-1">
      „Fellebbezés – Közszolgálat – Ideiglenes alkalmazott – A szerződés határozatlan időre történő meghosszabbításának megtagadása – EUMSZ 266. cikk – A Törvényszék megsemmisítést kimondó ítéletében foglalt intézkedések – A bizonyítékok elferdítése – A Bíróság eljárási szabályzata – A 151. cikk (1) bekezdése – Az ügyvédek közötti kommunikáció bizalmas jellege”
    </p>
    <p class="C02AlineaAltA" id="para-9" title="page-2">
      
        <br/>
      
    </p>
    <table cellpadding="0" cellspacing="0" border="0" width="100%">
<col width="5%"/>
<col width="95%"/>
<tr>
<td valign="top">
<p class="count"/>
</td>
<td valign="top">
<p class="normal">Bevezetés</p>
</td>
</tr>
</table>
    <table cellpadding="0" cellspacing="0" border="0" width="100%">
<col width="5%"/>
<col width="95%"/>
<tr>
<td valign="top">
<p class="count">1.</p>
</td>
<td valign="top">
<p class="normal">Fellebbezésével VP (a továbbiakban: fellebbező) az Európai Unió Törvényszéke 2024. február 7‑i VP kontra Cedefop ítéletének (T‑563/22, a továbbiakban: megtámadott ítélet, EU:T:2024:72) hatályon kívül helyezését kéri, amely ítéletben a Törvényszék elutasította egyrészt az Európai Szakképzésfejlesztési Központ (Cedefop) ügyvezető igazgatója 2021. december 17‑i határozatának (a továbbiakban: vitatott határozat), valamint a Cedefop fellebbviteli bizottsága 2022. június 17‑i határozatának (a továbbiakban: panaszt elutasító határozat) megsemmisítése iránti keresetét, másrészt pedig az arra irányuló keresetét, hogy fizessenek meg neki 5 000 000 euró kártérítést az őt ért nem vagyoni kár megtérítéseként.</p>
</td>
</tr>
</table>
    <table cellpadding="0" cellspacing="0" border="0" width="100%">
<col width="5%"/>
<col width="95%"/>
<tr>
<td valign="top">
<p class="count">2.</p>
</td>
<td valign="top">
<p class="normal">A vitatott határozatot és a panaszt elutasító határozatot a Cedefop a Törvényszék 2020. december 16‑i VP kontra Cedefop ítéletét (T‑187/18, a továbbiakban: megsemmisítést kimondó ítélet, EU:T:2020:613) követően fogadta el, amely ítélet többek között megsemmisítette azokat a határozatokat, amelyekkel a Cedefop elutasította a fellebbező ezen ügynökségnél fennálló ideiglenes alkalmazotti szerződésének meghosszabbítása iránti kérelmét.</p>
</td>
</tr>
</table>
    <table cellpadding="0" cellspacing="0" border="0" width="100%">
<col width="5%"/>
<col width="95%"/>
<tr>
<td valign="top">
<p class="count">3.</p>
</td>
<td valign="top">
<p class="normal">A Bíróság kérésének megfelelően a jelen indítvány egyrészt az első fellebbezési jogalapra összpontosít, amely az EUMSZ 266. cikk megsértésén, valamint nyilvánvaló értékelési hibán alapul, amennyiben a Törvényszék elferdítette a megsemmisítést kimondó ítélet végrehajtására vonatkozó bizonyítékokat, másrészt pedig a Cedefop arra irányuló kérelmére, hogy a két ügyvéd közötti levélváltást tartalmazó dokumentumot távolítsák el az ügy iratanyagából.</p>
</td>
</tr>
</table>
    <table cellpadding="0" cellspacing="0" border="0" width="100%">
<col width="5%"/>
<col width="95%"/>
<tr>
<td valign="top">
<p class="count"/>
</td>
<td valign="top">
<p class="normal">A jogvita előzményei</p>
</td>
</tr>
</table>
    <table cellpadding="0" cellspacing="0" border="0" width="100%">
<col width="5%"/>
<col width="95%"/>
<tr>
<td valign="top">
<p class="count">4.</p>
</td>
<td valign="top">
<p class="normal">2007. november 16‑án a Cedefop ideiglenes alkalmazottként vette fel a fellebbezőt jogi tanácsadói feladatok ellátására, határozott időre szóló szerződéssel, amelyet 2017. november 15‑ig meghosszabbítottak. Ez utóbbi időpontot megelőzően a fellebbező szerződésének 2017. november 16‑tól kezdődő, határozatlan időre történő meghosszabbítása iránti kérelmet nyújtott be a Cedefop ügyvezető igazgatójához, (<span class="note footnote notemarker">
<a id="c-2" href="#t-2">2</a>
</span>) amelyet az igazgató 2017. május 12‑i határozatával elutasított. A fellebbező panaszt nyújtott be e határozattal szemben, amelyet a Cedefop fellebbviteli bizottsága (a továbbiakban: fellebbviteli bizottság) 2017. december 1‑jei határozatával elutasított, majd keresetet nyújtott be a Törvényszékhez.</p>
</td>
</tr>
</table>
    <table cellpadding="0" cellspacing="0" border="0" width="100%">
<col width="5%"/>
<col width="95%"/>
<tr>
<td valign="top">
<p class="count">5.</p>
</td>
<td valign="top">
<p class="normal">A megsemmisítést kimondó ítéletben a Törvényszék először is megsemmisítette a 2017. május 12‑i és december 1‑jei határozatokat, (<span class="note footnote notemarker">
<a id="c-3" href="#t-3">3</a>
</span>) másodszor arra kötelezte a Cedefopot, hogy fizessen meg a fellebbezőnek okozott vagyoni kár megtérítéseként 30 000 eurót, valamint a fellebbezőt ért nem vagyoni kár megtérítéseként 10 000 eurót, harmadszor a keresetet ezt meghaladó részében elutasította, negyedszer pedig a Cedefopot kötelezte a költségek viselésére.</p>
</td>
</tr>
</table>
    <table cellpadding="0" cellspacing="0" border="0" width="100%">
<col width="5%"/>
<col width="95%"/>
<tr>
<td valign="top">
<p class="count">6.</p>
</td>
<td valign="top">
<p class="normal">2021. január 8‑án a fellebbező ezen ítéletnek a szerződése meghosszabbításával történő végrehajtása iránti kérelmet nyújtott be a Cedefop új ügyvezető igazgatójához, a fellebbviteli bizottság által megsemmisített (<span class="note footnote notemarker">
<a id="c-4" href="#t-4">4</a>
</span>) első határozatot (<span class="note footnote notemarker">
<a id="c-5" href="#t-5">5</a>
</span>) követően pedig ezen új igazgató, miután felhívta észrevételei megtételére, (<span class="note footnote notemarker">
<a id="c-6" href="#t-6">6</a>
</span>) a vitatott határozatban közölte vele, hogy mivel a Cedefop teljes egészében kifizette azokat az összegeket, amelyek kifizetését a Törvényszék a megsemmisítést kimondó ítéletben elrendelte, ezen ítélet végrehajtása érdekében nincs helye további intézkedések meghozatalának. Az e határozattal szemben a fellebbező által 2022. március 3‑án benyújtott panaszt a panaszt elutasító határozattal elutasították.</p>
</td>
</tr>
</table>
    <table cellpadding="0" cellspacing="0" border="0" width="100%">
<col width="5%"/>
<col width="95%"/>
<tr>
<td valign="top">
<p class="count"/>
</td>
<td valign="top">
<p class="normal">A Törvényszék előtti eljárás és a megtámadott ítélet</p>
</td>
</tr>
</table>
    <table cellpadding="0" cellspacing="0" border="0" width="100%">
<col width="5%"/>
<col width="95%"/>
<tr>
<td valign="top">
<p class="count">7.</p>
</td>
<td valign="top">
<p class="normal">A Törvényszék Hivatalához 2022. szeptember 2‑án benyújtott keresetlevelével a fellebbező először is a vitatott határozat megsemmisítését kérte, ideértve a munkaszerződése határozatlan időre történő meghosszabbításának mellőzéséről szóló kapcsolódó és elválaszthatatlan határozatot, valamint a panaszt elutasító határozatot, másodszor kérte az e határozatok miatt őt ért nem vagyoni kár megtérítését, harmadszor pedig a Cedefop kötelezését a költségek viselésére.</p>
</td>
</tr>
</table>
    <table cellpadding="0" cellspacing="0" border="0" width="100%">
<col width="5%"/>
<col width="95%"/>
<tr>
<td valign="top">
<p class="count">8.</p>
</td>
<td valign="top">
<p class="normal">A fellebbező öt jogalapra hivatkozott, (<span class="note footnote notemarker">
<a id="c-7" href="#t-7">7</a>
</span>) amelyek közül az elsőt a tárgyalás során visszavonta, míg a másik négy jogalapot a Törvényszék a megtámadott ítéletben elutasította.</p>
</td>
</tr>
</table>
    <table cellpadding="0" cellspacing="0" border="0" width="100%">
<col width="5%"/>
<col width="95%"/>
<tr>
<td valign="top">
<p class="count">9.</p>
</td>
<td valign="top">
<p class="normal">Ami közelebbről az EUMSZ 266. cikk megsértésére és a nyilvánvaló értékelési hibára alapított második jogalapot illeti, a Törvényszék mindenekelőtt a megtámadott ítélet 36. pontjában megállapította, hogy a panaszt elutasító határozat kiegészítette a vitatott határozat indokolását, amennyiben a fellebbező szerződése meghosszabbításának megtagadását nemcsak az e határozatban kifejtett megfontolásokra alapította, hanem a Cedefop belső működésével kapcsolatos, a megtámadott ítélet 37. pontjában összefoglalt megfontolásokra is.</p>
</td>
</tr>
</table>
    <table cellpadding="0" cellspacing="0" border="0" width="100%">
<col width="5%"/>
<col width="95%"/>
<tr>
<td valign="top">
<p class="count">10.</p>
</td>
<td valign="top">
<p class="normal">Ezt követően a megtámadott ítélet 38. pontjában a Törvényszék megállapította, hogy a Cedefop eleget tett azon kötelezettségének, hogy újraindítsa a fellebbező szerződésének meghosszabbítása iránti kérelem vizsgálatára irányuló eljárást, és a 2017. május 12‑i határozat helyébe lépő új határozatot (<span class="note footnote notemarker">
<a id="c-8" href="#t-8">8</a>
</span>) fogadjon el, mivel – amint az a panaszt elutasító határozat indokolásából kitűnik – a Cedefop a fellebbező panasza vizsgálatának szakaszában úgy ítélte meg, hogy az ezen ügynökség belső szervezetére vonatkozó megfontolások miatt a fellebbezőt nem kell visszahelyezni. Egyébiránt a megtámadott ítélet 41. pontjában a Törvényszék megállapította, hogy a fellebbező szerződésének meghosszabbítása iránti kérelem újbóli elutasításának alapjául szolgáló indokok különböznek a 2017. május 12‑i határozat alapjául szolgáló indokoktól.</p>
</td>
</tr>
</table>
    <table cellpadding="0" cellspacing="0" border="0" width="100%">
<col width="5%"/>
<col width="95%"/>
<tr>
<td valign="top">
<p class="count">11.</p>
</td>
<td valign="top">
<p class="normal">Végül a megtámadott ítélet 43. és 44. pontjában a Törvényszék megállapította egyrészt, hogy a fellebbező nem vitatta a Cedefop belső szervezetének alakulására alapított indok megalapozottságát, másrészt pedig, hogy ez az indok önmagában elegendő a fellebbező szerződésének meghosszabbítását mellőző határozat igazolásához. A Törvényszék így a megtámadott ítélet 46. pontjában arra a következtetésre jutott, hogy mint hatástalanokat el kell utasítani azokat az érveket, amelyekkel a fellebbező azon indok megalapozottságát vitatta, hogy a megsemmisítést kimondó ítéletet követően semmilyen intézkedést nem kellett hozni, mivel az ezen ítéletben előírt kártérítések kifizetése elegendő volt azok megfelelő végrehajtásának biztosításához.</p>
</td>
</tr>
</table>
    <table cellpadding="0" cellspacing="0" border="0" width="100%">
<col width="5%"/>
<col width="95%"/>
<tr>
<td valign="top">
<p class="count"/>
</td>
<td valign="top">
<p class="normal">A Bíróság előtti eljárás és a felek kérelmei</p>
</td>
</tr>
</table>
    <table cellpadding="0" cellspacing="0" border="0" width="100%">
<col width="5%"/>
<col width="95%"/>
<tr>
<td valign="top">
<p class="count">12.</p>
</td>
<td valign="top">
<p class="normal">2024. március 17‑én a fellebbező fellebbezést nyújtott be a megtámadott ítélettel szemben. Azt kéri, hogy a Bíróság helyezze hatályon kívül a megtámadott ítéletet, kötelezze a Cedefopot az őt ért, ex aequo et bono 5 000 000 euróra értékelt nem vagyoni kár megtérítésére, és a Cedefopot kötelezze mind a fellebbezési eljárás, mind pedig a Törvényszék előtti eljárás költségeinek viselésére.</p>
</td>
</tr>
</table>
    <table cellpadding="0" cellspacing="0" border="0" width="100%">
<col width="5%"/>
<col width="95%"/>
<tr>
<td valign="top">
<p class="count">13.</p>
</td>
<td valign="top">
<p class="normal">A Cedefop azt kéri, hogy a Bíróság utasítsa el a fellebbezést, rendelje el a C.1. mellékletnek az ügy iratanyagából való törlését, és a fellebbezőt kötelezze a költségek viselésére.</p>
</td>
</tr>
</table>
    <table cellpadding="0" cellspacing="0" border="0" width="100%">
<col width="5%"/>
<col width="95%"/>
<tr>
<td valign="top">
<p class="count"/>
</td>
<td valign="top">
<p class="normal">Értékelés</p>
</td>
</tr>
</table>
    <table cellpadding="0" cellspacing="0" border="0" width="100%">
<col width="5%"/>
<col width="95%"/>
<tr>
<td valign="top">
<p class="count">14.</p>
</td>
<td valign="top">
<p class="normal">Amint azt a jelen indítvány bevezetésében jeleztem, elemzésem a fellebbező által felhozott kilenc fellebbezési jogalap közül az elsőre fog összpontosítani, amely az ügy iratainak elferdítésén alapul, (<span class="note footnote notemarker">
<a id="c-9" href="#t-9">9</a>
</span>) valamint a Cedefopnak a C.1. melléklet iratanyagból való eltávolítására irányuló kérelmére.</p>
</td>
</tr>
</table>
    <table cellpadding="0" cellspacing="0" border="0" width="100%">
<col width="5%"/>
<col width="95%"/>
<tr>
<td valign="top">
<p class="count"/>
</td>
<td valign="top">
<p class="normal">Az első fellebbezési jogalapról</p>
</td>
</tr>
</table>
    <table cellpadding="0" cellspacing="0" border="0" width="100%">
<col width="5%"/>
<col width="95%"/>
<tr>
<td valign="top">
<p class="count">15.</p>
</td>
<td valign="top">
<p class="normal">Első jogalapjával a fellebbező, miután rámutatott arra, hogy a Törvényszék a megtámadott ítélet 38. pontjában helyt adott az első fokon előterjesztett keresete második jogalapjának, elismerve, hogy a Cedefop köteles volt a megsemmisítést kimondó ítélet végrehajtása érdekében új határozatot hozni, (<span class="note footnote notemarker">
<a id="c-10" href="#t-10">10</a>
</span>) azt rója fel a Törvényszéknek, hogy elferdítette a bizonyítékokat, különösen a panaszt elutasító határozatot. A Törvényszék a megtámadott ítélet 22. és 34–38. pontjában tévesen állapította meg, hogy a vitatott határozat és a panaszt elutasító határozat a 2017. május 12‑i és december 1‑jei határozatok helyébe lépve a megsemmisítést kimondó ítéletet hajtotta végre.</p>
</td>
</tr>
</table>
    <table cellpadding="0" cellspacing="0" border="0" width="100%">
<col width="5%"/>
<col width="95%"/>
<tr>
<td valign="top">
<p class="count">16.</p>
</td>
<td valign="top">
<p class="normal">A következő fejtegetésekben először is felidézem a Törvényszék értékelésének releváns szempontjait, mielőtt megvizsgálnám a bizonyítékoknak a fellebbező által hivatkozott elferdítését.</p>
</td>
</tr>
</table>
    <table cellpadding="0" cellspacing="0" border="0" width="100%">
<col width="5%"/>
<col width="95%"/>
<tr>
<td valign="top">
<p class="count"/>
</td>
<td valign="top">
<p class="normal">A Törvényszék értékeléséről</p>
</td>
</tr>
</table>
    <table cellpadding="0" cellspacing="0" border="0" width="100%">
<col width="5%"/>
<col width="95%"/>
<tr>
<td valign="top">
<p class="count">17.</p>
</td>
<td valign="top">
<p class="normal">Amint az a megsemmisítést kimondó ítélet rendelkező részéből kitűnik, a Törvényszék megsemmisítette a 2017. május 12‑i és december 1‑jei határozatot, és a Cedefopot a fellebbezőnek okozott vagyoni és nem vagyoni károk megtérítésére kötelezte, a keresetet pedig „az ezt meghaladó részében” elutasította. A vagyoni és nem vagyoni károk megtérítésére való kötelezés kivételével a Törvényszék semmilyen más információval nem szolgált azon esetleges későbbi intézkedéseket illetően, amelyeket a Cedefopnak kellett volna meghoznia.</p>
</td>
</tr>
</table>
    <table cellpadding="0" cellspacing="0" border="0" width="100%">
<col width="5%"/>
<col width="95%"/>
<tr>
<td valign="top">
<p class="count">18.</p>
</td>
<td valign="top">
<p class="normal">E megsemmisítést kimondó ítéletet követően a Cedefop elfogadta a vitatott határozatot, és a fellebbező által benyújtott panaszra válaszul elfogadta a panaszt elutasító határozatot, amelyek a megtámadott ítélet tárgyát képezték.</p>
</td>
</tr>
</table>
    <table cellpadding="0" cellspacing="0" border="0" width="100%">
<col width="5%"/>
<col width="95%"/>
<tr>
<td valign="top">
<p class="count">19.</p>
</td>
<td valign="top">
<p class="normal">A megtámadott ítélet 34. pontjában a Törvényszék hangsúlyozta, hogy a megsemmisítést kimondó ítélet végrehajtása során a Cedefop köteles volt újra megvizsgálni a fellebbező szerződésének meghosszabbítása iránti kérelmet, és a 2017. május 12‑i határozat helyébe lépő új határozatot hozni, tiszteletben tartva ezen ítélet rendelkező részét és az annak szükséges alátámasztását képező indokolást. Ennek pontosítását követően a Törvényszék a megtámadott ítélet 47. pontjában megállapította, hogy a fellebbező megalapozatlanul állította, hogy a Cedefop megsértette az EUMSZ 266. cikket, és nyilvánvaló értékelési hibát követett el, amikor úgy határozott, hogy nem hosszabbítja meg a munkaszerződését. A Törvényszék a következő két indok alapján jutott erre a következtetésre.</p>
</td>
</tr>
</table>
    <table cellpadding="0" cellspacing="0" border="0" width="100%">
<col width="5%"/>
<col width="95%"/>
<tr>
<td valign="top">
<p class="count">20.</p>
</td>
<td valign="top">
<p class="normal">Először is ezen ítélet 38. pontjában a Törvényszék lényegében úgy ítélte meg, hogy a Cedefop megfelelt a fellebbező által hivatkozott azon kötelezettségének, hogy újrakezdje a meghosszabbítás iránti kérelemmel kapcsolatos eljárást és új határozatot fogadjon el. (<span class="note footnote notemarker">
<a id="c-11" href="#t-11">11</a>
</span>) Másrészt az említett ítélet 35. pontjában megállapította, hogy a vitatott határozattal a Cedefop ügyvezető igazgatója úgy ítélte meg, hogy a fellebbező részére a megsemmisítést kimondó ítélet által biztosított kártérítés megfizetésén túl „nem kellett semmilyen további végrehajtási intézkedést hoznia”. Másrészt ugyanezen ítélet 36. és 37. pontjában a Törvényszék hangsúlyozta, hogy a panaszt elutasító határozattal a fellebbviteli bizottság „kiegészítette” a vitatott határozat „indokolását”, és „a szerződés meghosszabbításának megtagadását a Cedefop belső működésével kapcsolatos megfontolásokra is alapította”, és különösen arra a tényre, hogy ez utóbbi „át kívánta szervezni azt a módot, ahogyan az ügynökségen belül a jogi funkciót ellátták, […] anélkül, hogy szándékában állt volna korábbi személyeket visszavenni vagy korábbi munkaszervezést visszaállítani”. (<span class="note footnote notemarker">
<a id="c-12" href="#t-12">12</a>
</span>)
      </p>
</td>
</tr>
</table>
    <table cellpadding="0" cellspacing="0" border="0" width="100%">
<col width="5%"/>
<col width="95%"/>
<tr>
<td valign="top">
<p class="count">21.</p>
</td>
<td valign="top">
<p class="normal">Másodszor, a megtámadott ítélet 39–43. pontjában a Törvényszék megállapította, hogy a Cedefop nem volt köteles a fellebbező szerződésének meghosszabbítására, mivel az ideiglenes alkalmazott nem jogosult szerződése meghosszabbítására, azon érvet illetően pedig, amely szerint a fellebbező állásába való visszahelyezése megfelelt a szolgálat érdekének, kimondta, hogy ez utóbbi nem vitatta konkrétan a Cedefop belső szervezetének alakulására alapított indokot. (<span class="note footnote notemarker">
<a id="c-13" href="#t-13">13</a>
</span>) Ugyanakkor ezen ítélet 46. pontjában a Törvényszék rámutatott, hogy hatástalan a Cedefop arra alapított érve, hogy semmilyen későbbi intézkedést nem kellett hozni a megsemmisítést kimondó ítélet végrehajtása érdekében, tekintettel arra, hogy ezen ügynökség a panaszt elutasító határozat indokolása szempontjából értékelt vitatott határozatban döntött a szerződés meghosszabbítása iránti kérelemről. (<span class="note footnote notemarker">
<a id="c-14" href="#t-14">14</a>
</span>)
      </p>
</td>
</tr>
</table>
    <table cellpadding="0" cellspacing="0" border="0" width="100%">
<col width="5%"/>
<col width="95%"/>
<tr>
<td valign="top">
<p class="count">22.</p>
</td>
<td valign="top">
<p class="normal">Ennélfogva arra a következtetésre jutok, hogy a megtámadott ítéletben a Törvényszék az első fokon előterjesztett kereset összefoglalt második jogalapjának elutasítását kizárólag a „Cedefop belső szervezetének alakulásán” alapuló, a jelen indítvány 20. pontjában összefoglalt indokra alapította, és különösen arra a megfontolásra, amely szerint ezen ügynökség „át kívánta alakítani belső szervezetét, és át kívánta szervezni az ügynökségen belüli jogi funkció ellátásának módját”.</p>
</td>
</tr>
</table>
    <table cellpadding="0" cellspacing="0" border="0" width="100%">
<col width="5%"/>
<col width="95%"/>
<tr>
<td valign="top">
<p class="count">23.</p>
</td>
<td valign="top">
<p class="normal">E pontosítást követően meg kell vizsgálni, hogy – amint arra a fellebbező hivatkozik – a Törvényszék annak megállapításával, hogy a Cedefop megfelelően hajtotta‑e végre a megsemmisítést kimondó ítéletet, elferdítette‑e a bizonyítékokat, és különösen a panaszt elutasító határozatot.</p>
</td>
</tr>
</table>
    <table cellpadding="0" cellspacing="0" border="0" width="100%">
<col width="5%"/>
<col width="95%"/>
<tr>
<td valign="top">
<p class="count"/>
</td>
<td valign="top">
<p class="normal">A bizonyítékok elferdítéséről</p>
</td>
</tr>
</table>
    <table cellpadding="0" cellspacing="0" border="0" width="100%">
<col width="5%"/>
<col width="95%"/>
<tr>
<td valign="top">
<p class="count">24.</p>
</td>
<td valign="top">
<p class="normal">A fellebbező azt állítja, hogy 2023 szeptemberéig a Cedefop folyamatosan azzal érvelt, hogy nem volt szükség a megsemmisítést kimondó ítélet végrehajtására vonatkozó határozatra, és ilyet nem is hoztak (<span class="note footnote notemarker">
<a id="c-15" href="#t-15">15</a>
</span>), míg a Törvényszék a megtámadott ítéletben a tények elferdítése alapján vélelmezte, hogy a 2017. május 12‑i és december 1‑jei megsemmisített határozatok helyébe lépő határozatot fogadtak el, mivel úgy ítélte meg, hogy a panaszt elutasító határozat ilyen helyettesítő határozatnak minősül. A Cedefop erre azt válaszolja, hogy bár erre nem volt köteles, újból megvizsgálta a fellebbező szerződésének meghosszabbítása iránti kérelmet, és ezen újbóli vizsgálatot követően elutasította azt. A panaszt elutasító határozatban ugyanis a fellebbviteli bizottság elsődlegesen azt állapította meg, hogy a Cedefop nem feltétlenül köteles a szerződés meghosszabbítása iránti kérelem újbóli vizsgálatára, másodlagosan pedig, hogy ennek ellenére megvizsgálta (és elutasította) e kérelmet.</p>
</td>
</tr>
</table>
    <table cellpadding="0" cellspacing="0" border="0" width="100%">
<col width="5%"/>
<col width="95%"/>
<tr>
<td valign="top">
<p class="count">25.</p>
</td>
<td valign="top">
<p class="normal">Ezenkívül emlékeztetek arra, hogy az EUMSZ 266. cikk első bekezdéséből kitűnik, hogy az az intézmény, amelytől a megsemmisített aktus származik, köteles megtenni az ezen aktust semmisnek nyilvánító ítéletben foglaltak teljesítéséhez szükséges intézkedéseket. (<span class="note footnote notemarker">
<a id="c-16" href="#t-16">16</a>
</span>)
      </p>
</td>
</tr>
</table>
    <table cellpadding="0" cellspacing="0" border="0" width="100%">
<col width="5%"/>
<col width="95%"/>
<tr>
<td valign="top">
<p class="count">26.</p>
</td>
<td valign="top">
<p class="normal">Ezenkívül a Bíróság állandó ítélkezési gyakorlata szerint az EUMSZ 256. cikk (1) bekezdéséből és a Bíróság alapokmánya 58. cikkének első bekezdéséből az következik, hogy kizárólag a Törvényszék rendelkezik hatáskörrel egyrészt a tényállás megállapítására – kivéve, ha megállapításainak anyagi pontatlansága a hozzá benyújtott eljárási iratokból ered –, másrészt a tények értékelésére. Ebből következik, hogy a tények értékelése, a Törvényszék előtt bemutatott bizonyítékok elferdítésének esetét kivéve, nem minősül a Bíróság felülvizsgálatának hatálya alá tartozó jogkérdésnek. (<span class="note footnote notemarker">
<a id="c-17" href="#t-17">17</a>
</span>) Ilyen elferdítés akkor valósul meg, ha a meglévő bizonyítékok értékelése új bizonyítékok felhasználása nélkül is nyilvánvalóan tévesnek vagy a szövegükkel nyilvánvalóan ellentétesnek tűnik. Az ilyen elferdítésnek azonban nyilvánvalóan ki kell tűnnie az ügy irataiból, anélkül hogy szükséges lenne a tényállás és a bizonyítékok újbóli értékelése. Egyébiránt amennyiben a fellebbező azt állítja, hogy a Törvényszék elferdítette a bizonyítékokat, akkor pontosan meg kell jelölnie az e bíróság által állítólagosan elferdített bizonyítékokat, és bizonyítania kell azokat az értékelési hibákat, amelyek megítélése szerint a Törvényszéket ehhez az elferdítéshez vezették. (<span class="note footnote notemarker">
<a id="c-18" href="#t-18">18</a>
</span>)
      </p>
</td>
</tr>
</table>
    <table cellpadding="0" cellspacing="0" border="0" width="100%">
<col width="5%"/>
<col width="95%"/>
<tr>
<td valign="top">
<p class="count">27.</p>
</td>
<td valign="top">
<p class="normal">A jelen ügyben a megsemmisítést kimondó ítéletet követően a Cedefop elfogadta a vitatott határozatot, amelyet később megerősített a panaszt elutasító határozat, amely – amint azt a Törvényszék a megtámadott ítélet 38. pontjában hangsúlyozza – a vitatott határozat jogszerűségének vizsgálata szempontjából is releváns.</p>
</td>
</tr>
</table>
    <table cellpadding="0" cellspacing="0" border="0" width="100%">
<col width="5%"/>
<col width="95%"/>
<tr>
<td valign="top">
<p class="count">28.</p>
</td>
<td valign="top">
<p class="normal">Úgy vélem, hogy ezáltal a Cedefop az EUMSZ 266. cikknek megfelelően végrehajtotta a megsemmisítést kimondó ítéletet, és eleget tett azon kötelezettségének, hogy válaszoljon a fellebbező kérelmére és későbbi panaszára. E tekintetben úgy tűnik, hogy a fellebbező érvei összetévesztenek két különböző szempontot: ezek egyrészt a megsemmisítést kimondó ítélet végrehajtásáról szóló határozat meglétének kérdése, másrészt azon határozat megalapozottsága, amellyel a Cedefop úgy véli, hogy végrehajtotta a megsemmisítést kimondó ítéletet (vagyis a panaszt elutasító határozattal kiegészített vitatott határozat).</p>
</td>
</tr>
</table>
    <table cellpadding="0" cellspacing="0" border="0" width="100%">
<col width="5%"/>
<col width="95%"/>
<tr>
<td valign="top">
<p class="count">29.</p>
</td>
<td valign="top">
<p class="normal">Mindazonáltal meg kell vizsgálni, hogy – amint arra a fellebbező hivatkozik – a Törvényszék annak megállapításával, hogy a Cedefop megfelelően teljesítette ezt az ítéletet, elferdítette‑e a bizonyítékokat, és különösen a panaszt elutasító határozatot.</p>
</td>
</tr>
</table>
    <table cellpadding="0" cellspacing="0" border="0" width="100%">
<col width="5%"/>
<col width="95%"/>
<tr>
<td valign="top">
<p class="count">30.</p>
</td>
<td valign="top">
<p class="normal">E tekintetben először is megjegyzem, hogy a vitatott határozattal a Cedefop ügyvezető igazgatója válaszolt a fellebbező megsemmisítést kimondó ítélet végrehajtása iránti kérelmére, és lényegében hangsúlyozta, hogy a Törvényszék által a megsemmisítést kimondó ítéletben megállapított jogellenesség hatásait az általa elrendelt kártérítés megfizetése kompenzálta.</p>
</td>
</tr>
</table>
    <table cellpadding="0" cellspacing="0" border="0" width="100%">
<col width="5%"/>
<col width="95%"/>
<tr>
<td valign="top">
<p class="count">31.</p>
</td>
<td valign="top">
<p class="normal">Másodszor megjegyzem, hogy a panaszt elutasító határozattal a fellebbviteli bizottság többek között megvizsgálta az EUMSZ 266. cikk Cedefop általi megsértésére vonatkozó jogalapot. Közelebbről e határozat 16. és 17. oldalán a Cedefop elutasította a „[megsemmisítést kimondó ítéletnek] a jogi szolgálat megszüntetésével és a fellebbező szerződése meghosszabbításának elmaradásával kapcsolatos indokaira” vonatkozó érveket. (<span class="note footnote notemarker">
<a id="c-19" href="#t-19">19</a>
</span>) Az említett határozat e része lényegében három érvből áll, amelyekkel e fellebbviteli bizottság pontosította a következőket:</p>
</td>
</tr>
</table>
    <table cellpadding="0" cellspacing="0" border="0" width="100%">
<col width="5%"/>
<col width="95%"/>
<tr>
<td valign="top">
<p class="count">–</p>
</td>
<td valign="top">
<p class="normal">először is a teljes vagyoni és nem vagyoni kár megtérítését a Törvényszék ex aequo et bono állapította meg, tekintettel arra, hogy a megállapított szabálytalanságok miatt a fellebbező „elesett” szerződése meghosszabbításának esélyétől, (<span class="note footnote notemarker">
<a id="c-20" href="#t-20">20</a>
</span>) és hogy a Törvényszék nem foglalt, és nem foglalhatott állást a Cedefop belső jogi szolgálata helyreállításának kérdésében; (<span class="note footnote notemarker">
<a id="c-21" href="#t-21">21</a>
</span>)
      </p>
</td>
</tr>
</table>
    <table cellpadding="0" cellspacing="0" border="0" width="100%">
<col width="5%"/>
<col width="95%"/>
<tr>
<td valign="top">
<p class="count">–</p>
</td>
<td valign="top">
<p class="normal">továbbá, hogy a Cedefopon belül belső jogi tanácsadói álláshely létrehozására vonatkozó határozatot (<span class="note footnote notemarker">
<a id="c-22" href="#t-22">22</a>
</span>) az ügyvezető igazgató hozta meg, és azt a végrehajtó bizottság támogatta, (<span class="note footnote notemarker">
<a id="c-23" href="#t-23">23</a>
</span>) és hogy e határozat nem függött össze először is a fellebbező sajátos helyzetével, másodszor a korábbi igazgatónak a szerződése meghosszabbítását mellőző határozatának alapjául szolgáló vizsgálattal, harmadszor pedig a megsemmisítést kimondó ítélettel;</p>
</td>
</tr>
</table>
    <table cellpadding="0" cellspacing="0" border="0" width="100%">
<col width="5%"/>
<col width="95%"/>
<tr>
<td valign="top">
<p class="count">–</p>
</td>
<td valign="top">
<p class="normal">végül, hogy a status quo alapos és átlátható vizsgálata alapján a Cedefop az azonosított kockázatok csökkentése érdekében át kívánta alakítani a jogi funkció ellátásának módját, anélkül hogy szándékában állt volna visszavenni a korábbi munkavállalókat vagy visszaállítani a korábbi munkaszervezést.</p>
</td>
</tr>
</table>
    <table cellpadding="0" cellspacing="0" border="0" width="100%">
<col width="5%"/>
<col width="95%"/>
<tr>
<td valign="top">
<p class="count">32.</p>
</td>
<td valign="top">
<p class="normal">Harmadszor és végső soron hangsúlyozom, hogy a Törvényszék a megtámadott ítélet 18. pontjában megállapította, hogy a vitatott határozatban „a Cedefop ügyvezető igazgatója szükségszerűen úgy döntött, hogy […] nem kell meghosszabbítani a fellebbező munkaszerződését”, és ezen ítélet 38. pontjában pontosította, hogy a panaszt elutasító határozattal – amely az említett ítélet 22. pontjában szereplő értékelése szerint kiegészítette a vitatott határozat indokolását – a Cedefop megvizsgálta és elutasította a szerződés meghosszabbítása iránti kérelmet „az ezen ügynökség belső szervezetével kapcsolatos megfontolások alapján”. (<span class="note footnote notemarker">
<a id="c-24" href="#t-24">24</a>
</span>)
      </p>
</td>
</tr>
</table>
    <table cellpadding="0" cellspacing="0" border="0" width="100%">
<col width="5%"/>
<col width="95%"/>
<tr>
<td valign="top">
<p class="count">33.</p>
</td>
<td valign="top">
<p class="normal">Ebben az összefüggésben meg kell vizsgálni, hogy a Törvényszék a megtámadott ítéletben elferdítette‑e a bizonyítékokat, amikor úgy ítélte meg, hogy a fellebbviteli bizottság a panaszt elutasító határozattal kiegészítette a fellebbező kérelmének elutasítására vonatkozó indokolást. Ez az értékelés lényegében a jelen indítvány 31. pontjában kifejtett harmadik érv értelmezésére vonatkozik, amely szerint e fellebbezési bizottság emlékeztetett arra, hogy a Cedefop és különösen a jogi szolgálatának belső átszervezése nem foglalja magában a korábbi személyek visszavételére és a korábbi munkaszervezés visszaállítására irányuló szándékot. (<span class="note footnote notemarker">
<a id="c-25" href="#t-25">25</a>
</span>)
      </p>
</td>
</tr>
</table>
    <table cellpadding="0" cellspacing="0" border="0" width="100%">
<col width="5%"/>
<col width="95%"/>
<tr>
<td valign="top">
<p class="count">34.</p>
</td>
<td valign="top">
<p class="normal">E tekintetben igaz, hogy nem tűnik nyilvánvalónak, hogy ezzel az érvvel az említett fellebbviteli bizottság a fellebbező szerződése meghosszabbításának megtagadását a vitatott határozat alapjául szolgáló indokon felüli indokra, vagyis – amint azt a Törvényszék ezen ítélet 38. pontjában hangsúlyozza – „az ezen ügynökség belső szervezetével kapcsolatos megfontolásokra” támaszkodva is indokolni kívánta volna. (<span class="note footnote notemarker">
<a id="c-26" href="#t-26">26</a>
</span>) Mindazonáltal nem zárható ki, hogy e szövegrészt úgy lehet értelmezni, mint amely hallgatólagosan elutasítja a fellebbező szerződésének meghosszabbítása iránti kérelmet. A fellebbviteli bizottság ugyanis, amikor megjegyezte, hogy a fellebbező személyes helyzetétől eltérő, a jogi szolgálat belső szervezetéhez kapcsolódó okok miatt az ügynökségnek nem állt szándékában „visszavenni a korábbi munkavállalókat vagy visszaállítani a korábbi munkaszervezést”, csak hallgatólagosan hivatkozhatott a fellebbező szerződése meghosszabbítása szükségességének hiányára, ami a vitatott határozat egyetlen indokolásától eltérő másodlagos indokolásnak minősül, amely annak megállapítására korlátozódott, hogy a Cedefop nem volt köteles semmilyen más intézkedést elfogadni a megsemmisítést kimondó ítélet végrehajtása érdekében.</p>
</td>
</tr>
</table>
    <table cellpadding="0" cellspacing="0" border="0" width="100%">
<col width="5%"/>
<col width="95%"/>
<tr>
<td valign="top">
<p class="count">35.</p>
</td>
<td valign="top">
<p class="normal">Ennélfogva e lehetőségre tekintettel, amely legalábbis védhető, úgy vélem, hogy a bizonyítékok elferdítésének megállapításához szükséges, a jelen indítvány 26. pontjában összefoglalt feltételek nem teljesülnek, és közelebbről, hogy a bizonyítékoknak, nevezetesen a panaszt elutasító határozatnak a Törvényszék általi értékelése nem nyilvánvalóan ellentétes e határozat szövegével.</p>
</td>
</tr>
</table>
    <table cellpadding="0" cellspacing="0" border="0" width="100%">
<col width="5%"/>
<col width="95%"/>
<tr>
<td valign="top">
<p class="count">36.</p>
</td>
<td valign="top">
<p class="normal">Amennyiben a Bíróság egyetért ezzel az értelmezéssel, az első fellebbezési jogalapot el kell utasítani.</p>
</td>
</tr>
</table>
    <table cellpadding="0" cellspacing="0" border="0" width="100%">
<col width="5%"/>
<col width="95%"/>
<tr>
<td valign="top">
<p class="count">37.</p>
</td>
<td valign="top">
<p class="normal">Ezzel szemben abban az esetben, ha a Bíróság úgy ítélné meg, hogy a Törvényszék indokolása elferdítette a bizonyítékokat, helyt kell adni az első fellebbezési jogalapnak, és következésképpen hatályon kívül kell helyezni a megtámadott ítéletet. Amint ugyanis az kitűnik ezen ítélet 37., 43. és 44. pontjából, a Törvényszék az első fokon benyújtott kereset elutasítása során kizárólag a vitatott határozatoknak a Cedefop belső szervezetének alakulására alapított indokolására támaszkodott. (<span class="note footnote notemarker">
<a id="c-27" href="#t-27">27</a>
</span>) Ebben az esetben meg kell vizsgálni annak lehetőségét, hogy a Bíróság elbírálja az első fokon előterjesztett keresetet, amit a jelen indítvány következő pontjaiban tárgyalok.</p>
</td>
</tr>
</table>
    <table cellpadding="0" cellspacing="0" border="0" width="100%">
<col width="5%"/>
<col width="95%"/>
<tr>
<td valign="top">
<p class="count"/>
</td>
<td valign="top">
<p class="normal">Az első fokon előterjesztett keresetről</p>
</td>
</tr>
</table>
    <table cellpadding="0" cellspacing="0" border="0" width="100%">
<col width="5%"/>
<col width="95%"/>
<tr>
<td valign="top">
<p class="count">38.</p>
</td>
<td valign="top">
<p class="normal">A Bíróság alapokmányának 61. cikke értelmében, ha a Bíróság a Törvényszék határozatát hatályon kívül helyezi és a per állása megengedi, az ügyet maga a Bíróság is érdemben eldöntheti.</p>
</td>
</tr>
</table>
    <table cellpadding="0" cellspacing="0" border="0" width="100%">
<col width="5%"/>
<col width="95%"/>
<tr>
<td valign="top">
<p class="count">39.</p>
</td>
<td valign="top">
<p class="normal">Úgy vélem, hogy a jelen ügyben ez a helyzet, abban az esetben, ha a Bíróság úgy véli, hogy hatályon kívül kell helyezni a megtámadott ítéletet. Ebben a helyzetben ugyanis a Bíróság rendelkezik az első fokon előterjesztett kereset második, az EUMSZ 266. cikk megsértésére és nyilvánvaló értékelési hibára alapított jogalapjáról való határozathozatalhoz szükséges valamennyi információval. (<span class="note footnote notemarker">
<a id="c-28" href="#t-28">28</a>
</span>)
      </p>
</td>
</tr>
</table>
    <table cellpadding="0" cellspacing="0" border="0" width="100%">
<col width="5%"/>
<col width="95%"/>
<tr>
<td valign="top">
<p class="count">40.</p>
</td>
<td valign="top">
<p class="normal">E jogalappal a fellebbező lényegében két érvet hoz fel. Először is arra hivatkozik, hogy a Cedefopnak a megsemmisítést kimondó ítélet alapján újra kellett volna kezdenie a szerződésének meghosszabbítása iránti kérelem elbírálására irányuló eljárást, és a megtámadott határozat helyébe új határozatot kellett volna hoznia, másrészt pedig arra, hogy e szerződés meghosszabbítása az egyetlen lehetséges intézkedés a megsemmisítést kimondó ítéletben megállapított jogellenesség orvoslására.</p>
</td>
</tr>
</table>
    <table cellpadding="0" cellspacing="0" border="0" width="100%">
<col width="5%"/>
<col width="95%"/>
<tr>
<td valign="top">
<p class="count">41.</p>
</td>
<td valign="top">
<p class="normal">Ezen első érvet illetően emlékeztetek egyrészt arra, hogy az EUMSZ 266. cikk első bekezdéséből kitűnik, hogy a megsemmisített aktust kibocsátó intézménynek meg kell tennie az ezen aktust semmisnek nyilvánító ítéletben foglaltak teljesítéséhez szükséges intézkedéseket, másrészt pedig arra, hogy a megsemmisítést kimondó ítéletet követően a Cedefop köteles volt megtenni az ezen ítéletben foglaltak teljesítéséhez szükséges intézkedéseket, (<span class="note footnote notemarker">
<a id="c-29" href="#t-29">29</a>
</span>) és – amint azt maga a Törvényszék is elismeri a megtámadott ítélet 34. pontjában – el kellett fogadnia a 2017. május 12‑i határozat helyébe lépő új jogi aktust.</p>
</td>
</tr>
</table>
    <table cellpadding="0" cellspacing="0" border="0" width="100%">
<col width="5%"/>
<col width="95%"/>
<tr>
<td valign="top">
<p class="count">42.</p>
</td>
<td valign="top">
<p class="normal">A megsemmisítést kimondó ítéletet követően a Cedefop elfogadta a vitatott határozatot, amelyet a panaszt elutasító határozat helybenhagyott. Bár a vitatott határozatban ezen ügynökség nem vizsgálta meg újból a fellebbező szerződésének meghosszabbítása iránti kérelmet, mindazonáltal azt válaszolta neki, hogy a Törvényszék által a fellebbezővel szemben kiszabott kártérítés megfizetésén kívül semmilyen más intézkedést nem köteles hozni, amiből végeredményben hallgatólagosan azt a következtetést lehet levonni, hogy nem kell meghosszabbítani a fellebbező munkaszerződését. (<span class="note footnote notemarker">
<a id="c-30" href="#t-30">30</a>
</span>)
      </p>
</td>
</tr>
</table>
    <table cellpadding="0" cellspacing="0" border="0" width="100%">
<col width="5%"/>
<col width="95%"/>
<tr>
<td valign="top">
<p class="count">43.</p>
</td>
<td valign="top">
<p class="normal">A panaszt elutasító határozat indokolásában a fellebbviteli bizottság megerősítette ezt az indokolást, kiemelve többek között azt, hogy a Törvényszék által a megsemmisítést kimondó ítéletben elrendelt kártérítés – amelyet maga a fellebbező kért a szerződése meghosszabbításának elmaradásából eredő vagyoni kár megtérítése érdekében – „az általa elszenvedett teljes vagyoni kár megfelelő megtérítésének” minősül, amint azt a Törvényszék a megsemmisítést kimondó ítélet 201. pontjában megállapította.</p>
</td>
</tr>
</table>
    <table cellpadding="0" cellspacing="0" border="0" width="100%">
<col width="5%"/>
<col width="95%"/>
<tr>
<td valign="top">
<p class="count">44.</p>
</td>
<td valign="top">
<p class="normal">E körülmények fényében úgy vélem, hogy a Cedefop a panaszt elutasító határozattal helybenhagyott vitatott határozattal hallgatólagosan újraértékelte a fellebbező szerződésének meghosszabbítása iránti kérelmet, megállapítva, hogy a Törvényszék által a fellebbezővel szemben kiszabott kártérítés megfizetésén kívül semmilyen más intézkedést nem köteles hozni.</p>
</td>
</tr>
</table>
    <table cellpadding="0" cellspacing="0" border="0" width="100%">
<col width="5%"/>
<col width="95%"/>
<tr>
<td valign="top">
<p class="count">45.</p>
</td>
<td valign="top">
<p class="normal">A második érvet illetően megjegyzem, amint azt a Törvényszék is hangsúlyozza a megtámadott ítélet 25., 26. és 41. pontjában, hogy az ideiglenes alkalmazott nem jogosult szerződése meghosszabbítására, és az ilyen esetleges meghosszabbítás pusztán az illetékes hatóság mérlegelésére bízott lehetőség, továbbá hogy az intézmények széles mérlegelési mozgástérrel rendelkeznek szolgálataik szervezetének kialakításában. (<span class="note footnote notemarker">
<a id="c-31" href="#t-31">31</a>
</span>) E megfontolások még inkább relevánsnak tűnnek, amikor arról van szó, hogy a határozott idejű szerződés helyébe határozatlan idejű szerződés lép, amely stabilabb, és időbeli korlátozás nélküli kapcsolatot hoz létre az intézmény és az érintett alkalmazott között. (<span class="note footnote notemarker">
<a id="c-32" href="#t-32">32</a>
</span>) Ebből következik, hogy a megsemmisítést kimondó ítélet végrehajtásának nem kellett feltétlenül a fellebbező szerződésének meghosszabbításában formát öltenie. (<span class="note footnote notemarker">
<a id="c-33" href="#t-33">33</a>
</span>)
      </p>
</td>
</tr>
</table>
    <table cellpadding="0" cellspacing="0" border="0" width="100%">
<col width="5%"/>
<col width="95%"/>
<tr>
<td valign="top">
<p class="count">46.</p>
</td>
<td valign="top">
<p class="normal">Ennélfogva, függetlenül a többi fellebbezési jogalap tárgyát képező válaszának megalapozottságától, (<span class="note footnote notemarker">
<a id="c-34" href="#t-34">34</a>
</span>) úgy vélem, hogy a Cedefop az EUMSZ 266. cikk alapján meghozta a megsemmisítést kimondó ítélet végrehajtásához szükséges intézkedéseket.</p>
</td>
</tr>
</table>
    <table cellpadding="0" cellspacing="0" border="0" width="100%">
<col width="5%"/>
<col width="95%"/>
<tr>
<td valign="top">
<p class="count">47.</p>
</td>
<td valign="top">
<p class="normal">Következésképpen, arra az esetre, ha a Bíróság úgy ítélné meg, hogy helyt kell adni az első fellebbezési jogalapnak, és következésképpen érdemben határoz az első fokon előterjesztett keresetről, azt javaslom, hogy a Bíróság utasítsa el az első fokon előterjesztett kereset második jogalapját.</p>
</td>
</tr>
</table>
    <table cellpadding="0" cellspacing="0" border="0" width="100%">
<col width="5%"/>
<col width="95%"/>
<tr>
<td valign="top">
<p class="count"/>
</td>
<td valign="top">
<p class="normal">A C.1. mellékletnek az iratanyagból való eltávolítása iránti kérelemről</p>
</td>
</tr>
</table>
    <table cellpadding="0" cellspacing="0" border="0" width="100%">
<col width="5%"/>
<col width="95%"/>
<tr>
<td valign="top">
<p class="count">48.</p>
</td>
<td valign="top">
<p class="normal">Válaszbeadványában a Cedefop azt kéri a Bíróságtól, hogy eljárási szabályzata 151. cikke alapján távolítsák el az iratanyagból a fellebbezés C.1. mellékletét, amely a fellebbező, korábbi jogi tanácsadója és egy harmadik személy közötti levelezést tartalmaz, és amelyben másolatként szerepel egy 2021. április 2‑án a Cedefop jogi tanácsadója által a fellebbező korábbi jogi tanácsadója részére a felek között a jogvita egyezség útján történő rendezése érdekében folytatandó tárgyalások lehetősége kapcsán küldött e‑mail. (<span class="note footnote notemarker">
<a id="c-35" href="#t-35">35</a>
</span>) A Cedefop lényegében arra hivatkozik, hogy a szóban forgó levelezés az ügyvédek közötti bizalmas kommunikáció körébe tartozik, a belga ügyvédi etikai kódexnek megfelelően, hangsúlyozva, hogy sem a fellebbező, sem jelenlegi jogi tanácsadója nem volt címzettje a vitatott e‑mailnek, míg a fellebbező kifejti egyrészt azt, hogy az említett kódex által előírt bizalmas jelleg a barreau de Bruxelles (brüsszeli ügyvédi kamara, Belgium) belső szabálya, amely őt nem köti, másrészt pedig, hogy e levelezés meghatározó bizonyíték álláspontja alátámasztása szempontjából. (<span class="note footnote notemarker">
<a id="c-36" href="#t-36">36</a>
</span>)
      </p>
</td>
</tr>
</table>
    <table cellpadding="0" cellspacing="0" border="0" width="100%">
<col width="5%"/>
<col width="95%"/>
<tr>
<td valign="top">
<p class="count">49.</p>
</td>
<td valign="top">
<p class="normal">Előzetesen emlékeztetek arra, hogy az uniós jog nem ír elő semmilyen különös szabályt a bizonyítékok felhasználására vonatkozóan. A Bíróság állandó ítélkezési gyakorlata szerint az uniós jogban érvényesülő elv a bizonyítékok szabad értékelésének elve, amelyből az következik, hogy a kellő időben benyújtott bizonyíték elfogadhatósága csak azon az alapon vitatható az uniós bíróság előtt, hogy azt szabálytalanul szerezték meg. (<span class="note footnote notemarker">
<a id="c-37" href="#t-37">37</a>
</span>) Közelebbről, az egyik fél által szabálytalanul benyújtott bizonyítékok esetén az eljárásban részt vevő feleknek a tisztességes eljáráshoz való jogukhoz fűződő érdekeit kell egymással szemben mérlegelni, figyelembe véve az ilyen bizonyítékok megszerzése során megsértett vagy megkerült szabályok által védett érdekeket. (<span class="note footnote notemarker">
<a id="c-38" href="#t-38">38</a>
</span>) Ebből következik, hogy a bizonyítékok kizárása iránti kérelmet elbíráló uniós bíróságnak egymással szemben mérlegelnie kell egyrészt az e bizonyítékokat előterjesztő felperes érdekeit, figyelembe véve különösen a bizonyítékoknak az elé terjesztett kereset érdemi elbírálása szempontjából vett hasznosságát, másrészt pedig az ellenérdekű fél érdekeit, amelyeket az említett bizonyítékoknak az iratanyagban történő megtartása konkrétan és ténylegesen sérthet. (<span class="note footnote notemarker">
<a id="c-39" href="#t-39">39</a>
</span>)
      </p>
</td>
</tr>
</table>
    <table cellpadding="0" cellspacing="0" border="0" width="100%">
<col width="5%"/>
<col width="95%"/>
<tr>
<td valign="top">
<p class="count">50.</p>
</td>
<td valign="top">
<p class="normal">Emlékeztetek arra is, hogy ami a jelen ügyben fennálló helyzetet illeti, kétségtelen, hogy a Bíróság régóta elismerte az ügyvéd és ügyfele közötti levelezés bizalmas jellegének tiszteletben tartásához való jogot, (<span class="note footnote notemarker">
<a id="c-40" href="#t-40">40</a>
</span>) többek között a Charta 47. és 7. cikkében, (<span class="note footnote notemarker">
<a id="c-41" href="#t-41">41</a>
</span>) illetve az emberi jogok és alapvető szabadságok védelméről szóló, 1950. november 4-én Rómában aláírt európai egyezmény (kihirdette: 1993. évi XXXI. tv., a továbbiakban: EJEE) 6. és 8. cikkében rögzített tisztességes eljáráshoz való jog és a magánélet tiszteletben tartása elvének kifejeződéseként. (<span class="note footnote notemarker">
<a id="c-42" href="#t-42">42</a>
</span>)
      </p>
</td>
</tr>
</table>
    <table cellpadding="0" cellspacing="0" border="0" width="100%">
<col width="5%"/>
<col width="95%"/>
<tr>
<td valign="top">
<p class="count">51.</p>
</td>
<td valign="top">
<p class="normal">Mindemellett úgy tűnik, hogy az ügyvéd és ügyfele közötti kommunikáció bizalmas jellegének védelme – amely egyébként elsődlegesen az utóbbi érdekeinek védelmét célozza – semmiképpen sem terjed ki az ügyvédek közötti levelezésre, kivéve, ha e kommunikáció az ügyvéd és ügyfele közötti kommunikáció részét képezi. (<span class="note footnote notemarker">
<a id="c-43" href="#t-43">43</a>
</span>) Az ügyvédek közötti levelezés bizalmas jellegének védelmét ugyanis nemzeti szinten rendszerint az illetékes kamarák által – adott esetben a jogalkotó felhatalmazása alapján – elfogadott etikai szabályzatok biztosítják, és az csak az e szabályok hatálya alá tartozó ügyvédeket köti. (<span class="note footnote notemarker">
<a id="c-44" href="#t-44">44</a>
</span>)
      </p>
</td>
</tr>
</table>
    <table cellpadding="0" cellspacing="0" border="0" width="100%">
<col width="5%"/>
<col width="95%"/>
<tr>
<td valign="top">
<p class="count">52.</p>
</td>
<td valign="top">
<p class="normal">Feltételezve, hogy – amint arra a Cedefop hivatkozik – a jelen ügyben a fellebbező korábbi ügyvédje megsértette a brüsszeli ügyvédi kamara etikai szabályait, (<span class="note footnote notemarker">
<a id="c-45" href="#t-45">45</a>
</span>) az e jogsértésből eredő felelősség csak őt érinti. Az ilyen jogsértés – ha bizonyítást is nyer –, önmagában nem eredményezhet arra vonatkozó tilalmat a fellebbező számára, hogy előterjesszen olyan bizonyítékokat, amelyeket nem szabálytalanul szerzett meg. (<span class="note footnote notemarker">
<a id="c-46" href="#t-46">46</a>
</span>)
      </p>
</td>
</tr>
</table>
    <table cellpadding="0" cellspacing="0" border="0" width="100%">
<col width="5%"/>
<col width="95%"/>
<tr>
<td valign="top">
<p class="count">53.</p>
</td>
<td valign="top">
<p class="normal">E következtetést nem kérdőjelezi meg az a tény, hogy a jelen ügyben olyan levelezésről volt szó, amely a jogvita egyezség útján történő rendezésének lehetőségét irányozta elő, mivel e levélváltás semmifélképpen sem a jogvita esetleges egyezség útján történő rendezésének tartalmára vonatkozó bizalmas információk esetleges cseréjére vonatkozott, hanem egyszerűen azt fejezte ki, hogy a Cedefop főszabály szerint rendelkezésre áll az ilyen tárgyalások megkezdésére. (<span class="note footnote notemarker">
<a id="c-47" href="#t-47">47</a>
</span>) Egyébiránt az utóbbi által hivatkozott ítélkezési gyakorlat a Bizottság által kötelezettségszegés megállapítása iránti kereset keretében készített bizonyos dokumentumokhoz harmadik személyek által való hozzáférésre vonatkozik, és a jelen ügyben nem releváns. (<span class="note footnote notemarker">
<a id="c-48" href="#t-48">48</a>
</span>)
      </p>
</td>
</tr>
</table>
    <table cellpadding="0" cellspacing="0" border="0" width="100%">
<col width="5%"/>
<col width="95%"/>
<tr>
<td valign="top">
<p class="count">54.</p>
</td>
<td valign="top">
<p class="normal">E körülmények között azt javaslom, hogy a Bíróság utasítsa el a Cedefop C.1. melléklet iratanyagból való eltávolítására irányuló kérelmét. (<span class="note footnote notemarker">
<a id="c-49" href="#t-49">49</a>
</span>)
      </p>
</td>
</tr>
</table>
    <table cellpadding="0" cellspacing="0" border="0" width="100%">
<col width="5%"/>
<col width="95%"/>
<tr>
<td valign="top">
<p class="count"/>
</td>
<td valign="top">
<p class="normal">Végkövetkeztetés</p>
</td>
</tr>
</table>
    <table cellpadding="0" cellspacing="0" border="0" width="100%">
<col width="5%"/>
<col width="95%"/>
<tr>
<td valign="top">
<p class="count">55.</p>
</td>
<td valign="top">
<p class="normal">A fentiekre tekintettel azt javaslom, hogy a Bíróság:</p>
</td>
</tr>
</table>
    <table cellpadding="0" cellspacing="0" border="0" width="100%">
<col width="5%"/>
<col width="95%"/>
<tr>
<td valign="top">
<p class="count">–</p>
</td>
<td valign="top">
<p class="normal">utasítsa el a fellebbezést, vagy amennyiben a Bíróság úgy ítéli meg, hogy helyt ad az első fellebbezési jogalapnak, helyezze hatályon kívül az Európai Unió Törvényszéke 2024. február 7‑i VP kontra Cedefop ítéletét (T‑563/22, EU:T:2024:72), és utasítsa el a VP által a Törvényszékhez benyújtott kereset második jogalapját;</p>
</td>
</tr>
</table>
    <table cellpadding="0" cellspacing="0" border="0" width="100%">
<col width="5%"/>
<col width="95%"/>
<tr>
<td valign="top">
<p class="count">–</p>
</td>
<td valign="top">
<p class="normal">utasítsa el a C.1. melléklet iratanyagból való eltávolítása iránti kérelmet.</p>
</td>
</tr>
</table>
    <div/>
  <hr class="note"/>
<p class="note footnote">(<span class="note footnote notemarker">
<a id="t-1" href="#c-1">1</a>
</span>) Eredeti nyelv: francia.</p>
<p class="note footnote">(<span class="note footnote notemarker">
<a id="t-2" href="#c-2">2</a>
</span>) A fellebbező kérelme az Európai Unió tisztviselőinek személyzeti szabályzata (a továbbiakban: személyzeti szabályzat) 90. cikkének (1) bekezdésén alapult, amely az Európai Unió egyéb alkalmazottaira vonatkozó alkalmazási feltételek 46. cikke értelmében az ideiglenes alkalmazottakra is alkalmazandó.</p>
<p class="note footnote">(<span class="note footnote notemarker">
<a id="t-3" href="#c-3">3</a>
</span>) A Törvényszék lényegében úgy ítélte meg egyrészt, hogy a 2017. május 12‑i határozat nyilvánvaló értékelési hibát tartalmaz, mivel a Cedefop jogi szolgálatának tervezett megszüntetésével igazolta a fellebbező szerződése meghosszabbításának mellőzését, másrészt pedig arra, hogy mivel nem zárható ki, hogy e határozatot a Cedefop igazgatójának a fellebbezővel szembeni bizalmának elvesztésére alapított külön indokra lehetett alapítani, az említett határozatot a meghallgatáshoz való jog, a védelemhez való jog és a személyzeti szabályzat 26. cikkének megsértésével fogadták el.</p>
<p class="note footnote">(<span class="note footnote notemarker">
<a id="t-4" href="#c-4">4</a>
</span>) A fellebbező által a személyzeti szabályzat 90. cikkének (2) bekezdése alapján benyújtott panaszt követően a fellebbviteli bizottság elnöke 2021. július 29‑én levelet küldött a fellebbezőnek, amelyben jelezte, hogy e bizottság 2021. július 16‑i ülésén úgy határozott, hogy helyt ad a 2021. április 28‑i panaszának, és „megsemmisíti” a 2021. március 2‑i határozatot, mivel a fellebbezőnek nem volt lehetősége arra, hogy azzal kapcsolatban észrevételeket tegyen. Időközben a Törvényszék a 2022. május 20‑i VP kontra Cedefop végzésben (T‑534/21, EU:T:2022:327) elutasította a fellebbező 2021. március 2‑i határozattal szemben benyújtott keresetét.</p>
<p class="note footnote">(<span class="note footnote notemarker">
<a id="t-5" href="#c-5">5</a>
</span>) 2021. március 2‑i levelében (a továbbiakban: 2021. március 2‑i határozat) az ügyvezető igazgató arra hivatkozott, hogy az említett ítélet végrehajtása csak a vagyoni és nem vagyoni károk megtérítését követeli meg, mivel a Törvényszék által megállapított jogellenesség hatásait a kártérítés megfizetésével kompenzálják.</p>
<p class="note footnote">(<span class="note footnote notemarker">
<a id="t-6" href="#c-6">6</a>
</span>) Az említett új igazgató 2021. szeptember 7‑én levelet küldött a fellebbezőnek, amelyben arról tájékoztatta, hogy nem szándékozik meghozni a fellebbező által a kérelmében kért további intézkedéseket, mivel a megsemmisítést kimondó ítéletet már teljes mértékben végrehajtották, és felhívta arra, hogy nyújtsa be észrevételeit a tervezett határozattal kapcsolatban, amit 2021. október 15‑én meg is tett.</p>
<p class="note footnote">(<span class="note footnote notemarker">
<a id="t-7" href="#c-7">7</a>
</span>) E jogalapok a fellebbviteli bizottság hatáskörének hiányán (első jogalap), az EUMSZ 266. cikk megsértésén, valamint nyilvánvaló értékelési hibán (második jogalap), a gondoskodási kötelezettség megsértésén (harmadik jogalap), a bizalomvédelem, az egyenlő bánásmód és a hátrányos megkülönböztetés tilalma elvének megsértésén (negyedik jogalap), valamint hatáskörrel való visszaélésen (ötödik jogalap) alapultak.</p>
<p class="note footnote">(<span class="note footnote notemarker">
<a id="t-8" href="#c-8">8</a>
</span>) Megjegyzem, hogy a megtámadott ítélet 38. pontjának szövege homályos. A Törvényszék ugyanis mindenekelőtt megállapította, hogy „a felperes azt állítja, hogy a [megsemmisítést kimondó ítélet] végrehajtása során a Cedefop feladata, hogy újraindítsa az eljárást, és új határozatot hozzon […]” anélkül, hogy kifejezetten állást foglalt volna az ilyen kötelezettség fennállásáról, majd ezt követően azt válaszolta erre az érvre, hogy „[m]indazonáltal meg kell állapítani, hogy a Cedefop a jelen ügyben eleget tett ennek a kötelezettségnek” (kiemelés tőlem).</p>
<p class="note footnote">(<span class="note footnote notemarker">
<a id="t-9" href="#c-9">9</a>
</span>) A fellebbező által hivatkozott többi jogalap azon kötelezettség megsértésén alapul, hogy hivatalból kell vizsgálni, és meg kell állapítani, hogy a fellebbviteli bizottság nem rendelkezik hatáskörrel a megsemmisítést kimondó ítélet végrehajtására vonatkozó határozat meghozatalára (második és harmadik jogalap); az Európai Unió Alapjogi Chartájának (a továbbiakban: Charta) 47. cikkében elismert „törvény által létrehozott bíróság” elvének megsértésén; a Törvényszéknek a megsemmisítést kimondó ítélet hatályon kívül helyezésére vonatkozó hatáskörének hiányán (negyedik és ötödik jogalap); az EUMSZ 266. cikk megsértésén (hatodik jogalap); a 2013. október 25‑i Bizottság kontra Moschonaki ítéletre (T‑476/11 P, EU:T:2013:557, 71. és 73. pont) és a 2019. október 16‑i ZV kontra Bizottság ítéletre (T‑684/18, EU:T:2019:748, 20. pont) alapított jogelv megsértésén (hetedik jogalap); az indokolási kötelezettség megsértésén (nyolcadik jogalap); végül pedig a Charta 47. cikkében biztosított meghallgatáshoz való jog megsértésén (kilencedik jogalap). E jogalapok összessége kizárólag a megtámadott ítélet azon indokai ellen irányul, amelyekre a Törvényszék az első fokon előterjesztett kereset EUMSZ 266. cikk megsértésére és nyilvánvaló mérlegelési hibára alapított második jogalapjának elutasításakor támaszkodott (lásd e tekintetben a jelen indítvány 9. pontját).</p>
<p class="note footnote">(<span class="note footnote notemarker">
<a id="t-10" href="#c-10">10</a>
</span>) E jogalapjával a fellebbező egyrészt arra hivatkozott, hogy a Cedefopnak a megsemmisítést kimondó ítélet alapján újra kellett volna kezdenie a szerződésének meghosszabbítása iránti kérelem elbírálására irányuló eljárást, és a megtámadott határozat helyébe új határozatot kellett volna hoznia, másrészt pedig arra, hogy a szerződésének meghosszabbítása az egyetlen lehetséges intézkedés a megsemmisítést kimondó ítéletben megállapított jogellenesség orvoslására. Megjegyzem, hogy bár fellebbezése VII.1. pontjának címében és 52. pontjában a fellebbező arra hivatkozik, hogy a Törvényszék „helyt adott” az elsőfokú eljárásban előterjesztett második jogalapnak, véleményem szerint arra hivatkozik, hogy a Törvényszék, bár elutasította ezt a jogalapot, álláspontja szerint elismerte „a [Cedefop] azon kötelezettségét, hogy helyettesítő határozatot hozzon”.</p>
<p class="note footnote">(<span class="note footnote notemarker">
<a id="t-11" href="#c-11">11</a>
</span>) Lásd a jelen indítvány 8. lábjegyzetét.</p>
<p class="note footnote">(<span class="note footnote notemarker">
<a id="t-12" href="#c-12">12</a>
</span>) Ez az indok kitűnik a panaszt elutasító határozat 16. és 17. oldalából.</p>
<p class="note footnote">(<span class="note footnote notemarker">
<a id="t-13" href="#c-13">13</a>
</span>) Ezen ítélet 44. pontja pontosítja, hogy „a panaszt elutasító határozatban kifejtett ezen indok önmagában elegendő volt a felperes szerződésének meghosszabbítását mellőző határozat igazolásához”.</p>
<p class="note footnote">(<span class="note footnote notemarker">
<a id="t-14" href="#c-14">14</a>
</span>) Másként fogalmazva, a Törvényszék elutasította a fellebbező azon érvét, amely szerint a Cedefop megsértette az EUMSZ 266. cikket, és nyilvánvaló mérlegelési hibát követett el, azzal az indokkal, hogy függetlenül attól a kérdéstől, hogy kell‑e intézkedéseket hozni, ez az ügynökség mindenképpen elfogadott egy a megsemmisítést kimondó ítélet végrehajtásáról szóló határozatot.</p>
<p class="note footnote">(<span class="note footnote notemarker">
<a id="t-15" href="#c-15">15</a>
</span>) Ugyanakkor némileg ellentmondásos módon a fellebbező azt állítja, hogy a Cedefop ügyvezető igazgatója a megsemmisítést kimondó ítélet kihirdetése ellenére elutasította a visszahelyezés iránti kérelmét.</p>
<p class="note footnote">(<span class="note footnote notemarker">
<a id="t-16" href="#c-16">16</a>
</span>) A Bíróság kimondta, hogy e rendelkezés szerint valamely jogi aktus semmissé vagy érvénytelenné nyilvánítása esetén az az intézmény, amely az aktust elfogadta, köteles megtenni az ítéletben foglaltak teljesítéséhez szükséges intézkedéseket. Következésképpen az intézmények széles mérlegelési jogkörrel rendelkeznek a megállapított jogsértés orvoslása céljából alkalmazandó eszközök megválasztása tekintetében, ideértve azt is, hogy ezen eszközöknek meg kell felelniük a szóban forgó ítélet rendelkező részének, valamint az annak szükséges alátámasztását képező indokolásnak (lásd többek között: 2018. november 29‑i Bank Tejarat kontra Tanács ítélet, C‑248/17 P, EU:C:2018:967, 68. pont, valamint az ott hivatkozott ítélkezési gyakorlat). A Törvényszék rámutatott, hogy az EUMSZ 266. cikkben ráruházott mérlegelési jogkörében a közigazgatási szervnek kell választania az olyan különböző elképzelhető intézkedések közül, amelyek megfelelnek a megsemmisítést kimondó ítélet indokolásának, valamint az uniós jog alapelveinek és szabályainak, annak érdekében, hogy összehangolja a szolgálat érdekeit és a felperes jogai megfelelő védelmének követelményét, valamit hogy a végrehajtási intézkedés kialakítása során az érintett intézménynek vagy szervezetnek az uniós jog alapelveinek és szabályainak tiszteletben tartása érdekében el kell kerülnie többek között azt, hogy az elfogadott intézkedéseket ugyanazon szabálytalanságok terheljék, mint amelyeket a megsemmisítést kimondó ítéletben megjelöltek ((lásd többek között: 2024. október 23‑i ZR kontra EUIPO ítélet, T‑634/22, EU:T:2024:746, 42. és 45. pont, valamint az ott hivatkozott ítélkezési gyakorlat).</p>
<p class="note footnote">(<span class="note footnote notemarker">
<a id="t-17" href="#c-17">17</a>
</span>) Lásd: 2024. december 12‑i DD kontra FRA ítélet, (C‑130/22 P, EU:C:2024:1018, 26. pont, valamint az ott hivatkozott ítélkezési gyakorlat).</p>
<p class="note footnote">(<span class="note footnote notemarker">
<a id="t-18" href="#c-18">18</a>
</span>) Lásd: 2024. december 12‑i DD kontra FRA ítélet, (C‑130/22 P, EU:C:2024:1018, 27. pont, valamint az ott hivatkozott ítélkezési gyakorlat).</p>
<p class="note footnote">(<span class="note footnote notemarker">
<a id="t-19" href="#c-19">19</a>
</span>) E részek képezik e határozat C. pontjának utolsó részét.</p>
<p class="note footnote">(<span class="note footnote notemarker">
<a id="t-20" href="#c-20">20</a>
</span>) A fellebbviteli bizottság hangsúlyozza, hogy maga a fellebbező kérte a szerződése meghosszabbításának elmaradása miatt elszenvedett vagyoni kár megtérítését.</p>
<p class="note footnote">(<span class="note footnote notemarker">
<a id="t-21" href="#c-21">21</a>
</span>) A fellebbviteli bizottság emlékeztet arra, hogy az állandó ítélkezési gyakorlat szerint a Törvényszék hatáskörének gyakorlása során nem kötelezheti az uniós intézményeket, illetve nem léphet azok helyébe.</p>
<p class="note footnote">(<span class="note footnote notemarker">
<a id="t-22" href="#c-22">22</a>
</span>) E határozat a végrehajtó bizottságnak a fellebbező által a panaszában hivatkozott 2021. március 3‑i következtetéseiből következik.</p>
<p class="note footnote">(<span class="note footnote notemarker">
<a id="t-23" href="#c-23">23</a>
</span>) A fellebbezési bizottság jelzi, hogy a szóban forgó felvételi eljárás megindításának javasolt menetrendje szorosan kapcsolódott az emberi erőforrásokért felelős igazgató felvételi eljárásának eredményéhez.</p>
<p class="note footnote">(<span class="note footnote notemarker">
<a id="t-24" href="#c-24">24</a>
</span>) A Törvényszék a jelen indítvány 31. pontjában hivatkozott harmadik érvre támaszkodik.</p>
<p class="note footnote">(<span class="note footnote notemarker">
<a id="t-25" href="#c-25">25</a>
</span>) Emlékeztetek arra, hogy a panaszt elutasító határozat e része az eredeti angol szövegben a következőképpen szól: „[b]ased on a thourough and transparent assessment of the status quo performed in 2021 on the basis of 2020 data, Cedefop intends to reorganise the way the legal function works to mitigate the identified risks without intending to reinstate persons or past working organisations” („[a] status quo 2021‑ben 2020‑as adatok alapján elvégzett alapos és átlátható vizsgálata alapján a Cedefop az azonosított kockázatok csökkentése érdekében át kívánta alakítani a jogi funkció ellátásának módját, anélkül hogy szándékában állt volna visszavenni a korábbi munkavállalókat vagy visszaállítani a korábbi munkaszervezést).</p>
<p class="note footnote">(<span class="note footnote notemarker">
<a id="t-26" href="#c-26">26</a>
</span>) Másként fogalmazva, úgy tűnik, hogy az említett érvvel a fellebbviteli bizottság lényegében a fellebbező azon érvének megcáfolására szorítkozik, amely lényegében azon alapul, hogy a Cedefop ügyvezető igazgatójának a Cedefopon belüli belső jogi tanácsadói állás visszaállítására vonatkozó, a végrehajtó bizottság által támogatott határozata szükségképpen maga után vonta szerződésének meghosszabbítását, anélkül hogy e meghosszabbítás szükségességéről vagy célszerűségéről döntöttek volna.</p>
<p class="note footnote">(<span class="note footnote notemarker">
<a id="t-27" href="#c-27">27</a>
</span>) Meg kell állapítani, hogy nehéz megérteni azt az okot, amely a Törvényszéket arra késztette, hogy a panaszt elutasító határozattal kiegészített vitatott határozatban megállapított két indok közül csak az egyikről határozzon, anélkül hogy szükségesnek tartotta volna határozni a Cedefop szerint a fellebbező kérelmének elutasítására vonatkozó, arra alapított fő jogalapról, hogy semmilyen későbbi intézkedést nem kell hozni a megsemmisítést kimondó ítélet végrehajtása érdekében, és azt a Törvényszék pusztán hatástalannak tekintette.</p>
<p class="note footnote">(<span class="note footnote notemarker">
<a id="t-28" href="#c-28">28</a>
</span>) Mivel a jelen indítvány tárgya az első jogalapra korlátozódik, ez az elemzés nem érinti a többi fellebbezési jogalap vizsgálatát.</p>
<p class="note footnote">(<span class="note footnote notemarker">
<a id="t-29" href="#c-29">29</a>
</span>) Lásd a jelen indítvány 17. pontját.</p>
<p class="note footnote">(<span class="note footnote notemarker">
<a id="t-30" href="#c-30">30</a>
</span>) A Törvényszék a megtámadott ítélet 18. pontjában így foglalt állást.</p>
<p class="note footnote">(<span class="note footnote notemarker">
<a id="t-31" href="#c-31">31</a>
</span>) Lásd többek között ebben az értelemben: 2024. december 12‑i DD kontra FRA ítélet (C‑130/22 P, EU:C:2024:1018, 39. pont).</p>
<p class="note footnote">(<span class="note footnote notemarker">
<a id="t-32" href="#c-32">32</a>
</span>) Ezt megerősíti a Törvényszék állandó ítélkezési gyakorlata is (lásd: 2022. november 9‑i QM kontra Europol ítélet, T‑164/21, EU:T:2022:695, 83. pont, valamint az ott hivatkozott ítélkezési gyakorlat).</p>
<p class="note footnote">(<span class="note footnote notemarker">
<a id="t-33" href="#c-33">33</a>
</span>) E tekintetben úgy tűnik, hogy a fellebbező összekeveri egyrészt a Cedefop azon kötelezettségét, hogy a megsemmisítést kimondó ítéletet követően új határozatot hozzon a szerződésének meghosszabbítása iránti kérelemről, másrészt az új határozat (a panaszt elutasító határozattal megerősített vitatott határozat) alapjául szolgáló indokokat. Másként fogalmazva, az a kérdés, hogy az e határozatokban kifejtett indokok megalapozottak‑e, szorosan kapcsolódik e határozatok megalapozottságához, függetlenül attól, hogy ezen ügynökség a megsemmisítést kimondó ítélet végrehajtása érdekében hozott‑e határozatot.</p>
<p class="note footnote">(<span class="note footnote notemarker">
<a id="t-34" href="#c-34">34</a>
</span>) Lásd a jelen indítvány 9. lábjegyzetét.</p>
<p class="note footnote">(<span class="note footnote notemarker">
<a id="t-35" href="#c-35">35</a>
</span>) Ez az e‑mail a fellebbező által a Cedefophoz intézett, a megsemmisítést kimondó ítéletnek a szerződése meghosszabbításával történő végrehajtására irányuló kérelmet követte, amelyet a Cedefop nem kívánt teljesíteni.</p>
<p class="note footnote">(<span class="note footnote notemarker">
<a id="t-36" href="#c-36">36</a>
</span>) A pontosság kedvéért megjegyzem, hogy a fellebbező előzetesen e kérelem elfogadhatatlanságára is hivatkozik, mivel azt nem külön beadványban nyújtották be. Úgy vélem azonban, hogy e kifogásnak nem lehet helyt adni. Ugyanis, amint arra a Cedefop hivatkozik, a Bíróság eljárási szabályzata 151. cikke (1) bekezdésének megfelelően az említett kérelmet csak akkor kellett volna külön iratban előterjeszteni, ha ezen ügynökség azt kérte volna, hogy a Bíróság az ügy érdemét nem érintve döntsön ugyanezen kérelemről, ami a jelen ügyben nem állt fenn.</p>
<p class="note footnote">(<span class="note footnote notemarker">
<a id="t-37" href="#c-37">37</a>
</span>) Lásd többek között: 2022. július 12‑i Nord Stream 2 kontra Parlament és Tanács ítélet (C‑348/20 P, EU:C:2022:548, 129. pont, valamint az ott hivatkozott ítélkezési gyakorlat). A jogirodalomban lásd még: Lenaerts, K. és mások, EU Procedural Law, második kiadás, Oxford University Press, 2023, 790. o. E tekintetben a Bíróság úgy határozott, hogy valamely dokumentumot eltávolít az ügy iratanyagából, többek között az intézmények jogi szolgálatai (2002. október 23‑i Ausztria kontra Tanács végzés, C‑445/00, EU:C:2002:607, 12. pont; 2019. május 14‑i Magyarország kontra Parlament végzés, C‑650/18, EU:C:2019:438, 8–19. pont) vagy valamely nemzeti hatóság (2007. március 23‑i Stadtgemeinde Frohnleiten és Gemeindebetriebe Frohnleiten végzés, C‑221/06, EU:C:2007:185, 19–23. pont) által belső használatra adott jogi vélemények esetében.</p>
<p class="note footnote">(<span class="note footnote notemarker">
<a id="t-38" href="#c-38">38</a>
</span>) Lásd analógia útján: 2022. július 12‑i Nord Stream 2 kontra Parlament és Tanács ítélet (C‑348/20 P, EU:C:2022:548, 130. pont). A jelen ügyben az Európai Parlament, a Tanács és a Bizottság dokumentumaihoz való nyilvános hozzáférésről szóló, 2001. május 30‑i 1049/2001/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet (HL 2001. L 145., 43. o.; magyar nyelvű különkiadás 1. fejezet, 3. kötet, 331. o.) hatálya alá tartozó belső dokumentumokról volt szó, amelyek benyújtását az érintett intézmény nem engedélyezte, és az uniós bíróság sem rendelte el.</p>
<p class="note footnote">(<span class="note footnote notemarker">
<a id="t-39" href="#c-39">39</a>
</span>) Lásd ebben az értelemben: 2022. július 12‑i Nord Stream 2 kontra Parlament és Tanács ítélet (C‑348/20 P, EU:C:2022:548, 131. pont).</p>
<p class="note footnote">(<span class="note footnote notemarker">
<a id="t-40" href="#c-40">40</a>
</span>) Lásd: 1982. május 18‑i AM &amp; S Europe kontra Bizottság ítélet (155/79, EU:C:1982:157, 18–27. pont).</p>
<p class="note footnote">(<span class="note footnote notemarker">
<a id="t-41" href="#c-41">41</a>
</span>) Lásd e tekintetben általánosabban az ügyvédi titok védelmének alapjait illetően: Poiares Maduro főtanácsnok Ordre des barreaux francophones et germanophone és társai ügyre vonatkozó indítványa (C‑305/05, EU:C:2006:788, 36–46. pont, valamint az ott hivatkozott ítélkezési gyakorlat). A jogirodalomban lásd még: Van Gerven, D., „Professional Secrecy in Europe”, in Professional Secrecy of Lawyers in Europe, Cambridge University Press, 2013, 6–8. o.</p>
<p class="note footnote">(<span class="note footnote notemarker">
<a id="t-42" href="#c-42">42</a>
</span>) Amint arra az Orde van Vlaamse Balies és társai ügyre vonatkozó indítványomban (C‑694/20, EU:C:2022:259, 49. pont) rámutattam, amit e tekintetben a Bíróság is megerősített a 2022. december 8‑i Orde van Vlaamse Balies és társai ítéletében (C‑694/20, EU:C:2022:963, 27. pont), az Emberi Jogok Európai Bíróságának (a továbbiakban: EJEB) ítélkezési gyakorlatából kitűnik, hogy az EJEE 8. cikkének (1) bekezdése védi a magánszemélyek közötti minden levelezés bizalmas jellegét, és fokozott védelmet biztosít az ügyvédek és ügyfeleik közötti levélváltásnak (lásd ebben az értelemben: EJEB, 2012. december 6., Michaud kontra Franciaország, CE:ECHR:2012:1206JUD001232311, 117. és 118. §). E rendelkezéshez hasonlóan, amely nem csupán a védelemmel kapcsolatos tevékenység, hanem a jogi tanácsadás védelmét is magában foglalja, a Charta 7. cikke szükségszerűen biztosítja e jogi tanácsadás bizalmas jellegét, éspedig mind tartalmát, mind tényét illetően. Ugyanis, amint arra az EJEB rámutatott, az ügyvéddel konzultáló személyek észszerűen számíthatnak arra, hogy kommunikációjuk magánjellegű és bizalmas marad (EJEB, 2019. április 9., Altay kontra Törökország [2. szám], CE:ECHR:2019:0409JUD001123609, 49. §). Következésképpen kivételes helyzetektől eltekintve e személyek jogosan bízhatnak abban, hogy ügyvédjük a beleegyezésük nélkül senkivel nem fogja közölni, hogy konzultáltak vele.</p>
<p class="note footnote">(<span class="note footnote notemarker">
<a id="t-43" href="#c-43">43</a>
</span>) Lásd többek között ebben az értelemben: Van Gerven, D., „Professional Secrecy in Europe”, in Professional Secrecy of Lawyers in Europe, Cambridge University Press, 2013, 17. és 18. o.</p>
<p class="note footnote">(<span class="note footnote notemarker">
<a id="t-44" href="#c-44">44</a>
</span>) Egyébiránt e tekintetben nem egységesek a nemzeti jogrendszerek. Kétségtelen, hogy bizonyos rendszerekben az ilyen levelezés szinte abszolút védelmet élvez. (lásd például a belga ügyvédi etikai kódexnek a Cedefop által hivatkozott 6.1. cikkén kívül a franciaországi règlement intérieur national de la profession d’avocat [ügyvédi hivatásról szóló belső szabályzat] 3.1. cikkét és az olasz ügyvédi etikai kódex 48. cikkét), de az e védelemből eredő kötelezettség még ezekben az esetekben is az érintett ügyvédeket terheli. Európai szinten az Európai Unió Ügyvédi Kamaráinak Tanácsa által kiadott európai ügyvédek etikai kódexe (CCBE) (2019. évi kiadás) (francia nyelven elérhető a következő címen: https://www.ccbe.eu/fileadmin/speciality_distribution/public/documents/DEONTOLOGY/DEON_CoC/FR_DEON_CoC.pdf) 5.3.1. cikke szerint „[l]’avocat qui entend adresser à un confrère d’un autre État membre des communications dont il souhaite qu’elles aient un caractère confidentiel ou »without prejudice« doit clairement exprimer cette volonté avant l’envoi de la première de ces communications” [„azon ügyvédnek, aki egy másik tagállambeli kollégájához olyan közléseket kíván intézni, amelyek esetében bizalmas vagy »without prejudice« kezelést kér, az első közlés elküldése előtt egyértelműen ki kell fejtenie e szándékát”]. E kódex 5.3.2. cikke pontosítja, hogy „[s]i le futur destinataire des communications n’est pas en mesure de leur donner un caractère confidentiel ou »without prejudice«, il doit en informer l’expéditeur sans délai” [„ha a közlések jövőbeli címzettje nem tudja azokat bizalmasan vagy »without prejudice« kezelni, erről haladéktalanul tájékoztatnia kell a feladót”]. Egyébiránt az e dokumentumhoz fűzött indokolás 5.3. cikkében szereplő magyarázat a tagállamok eltérő megközelítéseire utal.</p>
<p class="note footnote">(<span class="note footnote notemarker">
<a id="t-45" href="#c-45">45</a>
</span>) E tekintetben megjegyzem, hogy bár semmilyen bizonyíték nem támasztja alá a fellebbező által hivatkozott azon körülményt, amely szerint a Cedefop képviselője maga kérte a fellebbező korábbi képviselőjét, hogy közölje vele a közleményének tartalmát, e közlés tartalma véleményem szerint megkövetelte, hogy közölje az ügyfelével a Cedefop rendelkezésre állását a megbeszélések megkezdésére. Mindazonáltal nem foglalok állást azzal kapcsolatban, hogy a két érintett kolléga közötti kommunikáció egészét lehetséges‑e szó szerint reprodukálni, ahelyett hogy összefoglalnánk, mivel ez a kérdés továbbra is a hatáskörrel rendelkező ügyvédi kamara szabályainak hatálya alá tartozik, és a jelen ügyben nem releváns.</p>
<p class="note footnote">(<span class="note footnote notemarker">
<a id="t-46" href="#c-46">46</a>
</span>) Többek között a jelen indítvány 49. pontjában ismertetett ítélkezési gyakorlat értelmében.</p>
<p class="note footnote">(<span class="note footnote notemarker">
<a id="t-47" href="#c-47">47</a>
</span>) E tekintetben a Törvényszék egy hasonló helyzetben lényegében elismerte annak lehetőségét, hogy a felek között a jogvita esetleges egyezség útján történő rendezésére irányuló párbeszéd fennállására hivatkozzanak (2023. október 18‑i BZ kontra EKB ítélet, T‑162/21, EU:T:2023:647, 133. pont).</p>
<p class="note footnote">(<span class="note footnote notemarker">
<a id="t-48" href="#c-48">48</a>
</span>) Ezen ítélkezési gyakorlat keretében ugyanis a Törvényszék lényegében úgy ítélte meg, hogy a szóban forgó cél, vagyis a Bizottság és az érintett tagállam közötti vita Bíróság ítéletét megelőző egyezség útján történő rendezése igazolja a szóban forgó eljárás keretében készített dokumentumokhoz való hozzáférés megtagadását (lásd: 2007. szeptember 12‑i API kontra Bizottság ítélet, T‑36/04, EU:T:2007:258, 121. pont, valamint az ott hivatkozott ítélkezési gyakorlat).</p>
<p class="note footnote">(<span class="note footnote notemarker">
<a id="t-49" href="#c-49">49</a>
</span>) E következtetés nyilvánvalóan nem érinti e dokumentum bizonyító erejének kérdését, amelyet a Bíróság a bizonyítékok szabad mérlegelésének a jelen indítvány 49. pontjában említett elvével összhangban fog értékelni.</p>
</body>
</html>
