2023.8.18.   

HU

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

C 293/86


Az Európai Gazdasági és Szociális Bizottság véleménye – Javaslat európai parlamenti és tanácsi irányelvre a kifejezetten környezetbarát jellegre vonatkozó állítások alátámasztásáról és kommunikációjáról (zöld állításokról szóló irányelv)

(COM(2023) 166 final – 2023/0085 (COD))

(2023/C 293/13)

Előadó:

Angelo PAGLIARA

Felkérés:

Európai Parlament, 2023.6.1.

Tanács, 2023.6.2.

Jogalap:

az Európai Unió működéséről szóló szerződés 114. cikke

Illetékes szekció:

„Egységes piac, termelés és fogyasztás” szekció

Elfogadás a szekcióülésen:

2023.6.2.

Elfogadás a plenáris ülésen:

2023.6.14.

Plenáris ülésszak száma:

579.

A szavazás eredménye:

(mellette/ellene/tartózkodott)

205/2/3

1.   Következtetések és ajánlások

1.1.

Az Európai Gazdasági és Szociális Bizottság (EGSZB) szilárd meggyőződése, hogy a fenntarthatóság az Európai Unió jövőbeli fejlődésének egyik pillére, és hogy ez az új javaslat lehetőséget kínál a hatóságok és a társadalom aktív szerepének megerősítésére a körforgásos gazdaság felé történő gyors elmozdulásban (1) és egy körforgásos kultúra kialakításában.

1.2.

Az EGSZB arra ösztönzi az Európai Bizottságot, hogy továbbra is rendszeresen vonja be ebbe a folyamatba a szociális partnereket és a civil társadalmi szervezeteket, különösen a fogyasztói szervezeteket, hogy megvédje a fogyasztókat és a vállalatokat a zöldrefestéstől.

1.3.

Az EGSZB sürgeti az Európai Bizottságot annak biztosítására, hogy a környezetbarát jellegre vonatkozó állításokról szóló irányelvben meghatározott követelmények a zöldrefestéssel szembeni védelem minimális szintjének modelljévé váljanak, és azt tükrözzék az irányelv hatálya alól kizárt, bizonyos önkéntes állításokra és címkézésre vonatkozó ágazati jogszabályok. Az ágazati jogszabályok bevezetése nem válhat a környezetbarát jellegre vonatkozó állításokról szóló irányelv rendelkezései tekintetében a kívülmaradásra, kiskapuk bevezetésére vagy a fogyasztóvédelem csökkentésére.

1.4.

Az EGSZB felhívja a figyelmet arra, hogy egyre aggályosabb az ellentételezési jóváíráson alapuló környezetbarát jellegre vonatkozó állítások elterjedése, és arra kéri az Európai Bizottságot, hogy vezesse be az ellentételezési jóváíráson alapuló környezetbarát jellegre vonatkozó állítások egyértelmű tilalmát.

1.5.

Az EGSZB üdvözli a környezetbarát jellegre vonatkozó állítások jogbiztonságának növelésére irányuló bejelentett szándékot, és arra kéri az Európai Bizottságot, hogy – különösen a különböző típusú állítások alátámasztására vonatkozó közös módszerek bevezetése révén – gondoskodjon arról, hogy megfelelő feltételek álljanak rendelkezésre az egységes piac versenyképességének megerősítéséhez.

1.6.

Az EGSZB tudomásul veszi a mikrovállalkozások részvételi lehetőségét, és arra kéri az Európai Bizottságot, hogy hozzon meg minden szükséges intézkedést annak érdekében, hogy a mikrovállalkozásokat bevonják a tagállamok által végzett ellenőrzésekbe. Az EGSZB üdvözli továbbá, hogy figyelmet fordítanak a piaci szabályok érvényesítésére, és hangsúlyozza, hogy biztosítani kell az irányelv teljeskörű végrehajtását.

1.7.

Az EGSZB felhívja a figyelmet a környezetvédelmi kérdésekkel kapcsolatos növekvő tudatosságra, és arra ösztönzi az Európai Bizottságot, hogy dolgozzon ki konkrét eszközöket azon gazdasági szereplők támogatására, amelyek fokozni kívánják termelési módszereik és termékeik környezeti és társadalmi fenntarthatóságát.

2.   Az európai bizottsági dokumentum lényegi tartalma

2.1.

Ennek az irányelvre irányuló javaslatnak az a célja, hogy kiegészítse a fenntartható fogyasztást támogató szabályozási keretet azáltal, hogy a kifejezetten környezetbarát jellegre vonatkozó állítások alátámasztására, kommunikációjára és ellenőrzésére vonatkozó meghatározott szempontokkal foglalkozik.

2.2.

A javaslat egyike volt az Európai Bizottság által az európai zöld megállapodás végrehajtására vonatkozóan felsorolt kezdeményezéseknek, és a környezetbarát jellegre vonatkozó állításokra érvényes szabályozási keret kiegészítése a célja, ezáltal biztosítva, hogy megbízható, összehasonlítható és ellenőrizhető információk álljanak a vásárlók rendelkezésére, és így fenntarthatóbb döntéseket tudjanak hozni (2). A zöldrefestés kezelésének szükségességét a körforgásos gazdaságra vonatkozó új cselekvési terv (3) és az új fogyasztóügyi stratégia is tükrözi (4).

2.3.

A javaslat kiegészíti a fogyasztók zöld átállásban való szerepvállalásának növeléséről (5) és a 2005/29/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv módosításáról szóló irányelvre irányuló javaslatot (6). Együttesen egyértelmű rendszert hoznak létre a környezetbarát jellegre vonatkozó állítások tekintetében, beleértve a környezeti címkéket is.

2.4.

A javaslat a környezetbarát jellegre vonatkozó állítások alátámasztása és kommunikációja tekintetében minimumkritériumokat, a környezetvédelmi címkékre és címkézési rendszerekre vonatkozó új rendelkezéseket, a környezetbarát jellegre vonatkozó állítások és címkézési rendszerek előzetes ellenőrzésének bevezetését, valamint végrehajtási intézkedéseket tartalmaz, például rendszeres megfelelőségi ellenőrzéseket és szankciókat.

2.5.

Az irányelv azonban nem tartalmaz harmonizált módszertanokat. Bevezeti annak lehetőségét, hogy egy későbbi időpontban felhatalmazáson alapuló jogi aktusokat vagy módosításokat fogadjanak el további követelmények meghatározása céljából olyan konkrét kérdésekben, mint az éghajlatbarát jellegre vonatkozó állítások, a tartósság, az újrafelhasználhatóság, a javíthatóság, az újrafeldolgozhatóság, az újrafeldolgozott tartalom, a természetes tartalom felhasználása – beleértve a rostokat is –, a környezeti teljesítmény és fenntarthatóság, a bioalapú elemek, a biológiai lebonthatóság, a biológiai sokféleség, a hulladékkeletkezés megelőzése és csökkentése.

3.   Általános megjegyzések

3.1.

Az EGSZB sürgeti az Európai Bizottságot, hogy dolgozzon ki konkrét eszközöket a körforgásos gazdaság kultúrájának előmozdítására és különösen indítson tájékoztató kampányokat a „körforgásos kultúra” terjesztésére, kiemelt figyelmet fordítva a fiatalabb generációkra. Az EGSZB arra is ösztönözné az Európai Bizottságot, hogy gyűjtse össze a tagállamok által e területen kialakított bevált gyakorlatokat, és vegye fontolóra azok terjesztését.

3.2.

A lakosság – különösen a fiatalabb generáció – most nagyobb figyelmet fordít a környezetvédelmi kérdésekre (7) (8), ezért a zöld marketinget egyre nagyobb mértékben használják versenyelőnyként.

3.3.

A fogyasztók és az érdekelt felek fenntarthatósággal és környezetvédelemmel kapcsolatos elvárásai növekednek, de gyenge a környezetbarát jellegre vonatkozó állítások iránti bizalom (9). A bizalom kérdésén túl széles körű félreértések övezik ezen állítások jelentését is. Ezt a megállapítást nemcsak az Európai Bizottság, hanem nemzeti ügynökségek által készített számos tanulmány is tükrözte, különösen az éghajlatbarát jellegre vonatkozó állításokkal kapcsolatban (10). Ezért rendkívül fontos, hogy a fogyasztóknak most megadjuk a lehetőséget, hogy megbízható információk alapján megalapozott vásárlási döntéseket hozzanak.

3.4.

A hatásvizsgálat egy sor olyan problémát azonosított, amelyek egyre aggályosabbak a fogyasztók számára, mint például a termékek fenntarthatóságával kapcsolatos megtévesztő kereskedelmi gyakorlatok, nem egyértelmű vagy nem megfelelően alátámasztott, környezetbarát jellegre vonatkozó állítások, valamint olyan fenntarthatósági címkék, amelyek nem mindig átláthatók vagy hitelesek. A hatásvizsgálat eredményeire való tekintettel az EGSZB támogatja az Európai Bizottság kezdeményezését, és úgy véli, hogy határozott fellépésre van szükség ezen a területen.

3.5.

Az EGSZB úgy véli, hogy a fogyasztók, ha jobban tájékozottak, aktív és döntő szerepet játszhatnak az ökológiai átállásban, elősegítve a zöld megállapodás célkitűzéseinek elérését. Alapvető fontosságú annak biztosítása, hogy a fenntarthatóság nagyobb szerepet játsszon a fogyasztók döntéshozatali folyamataiban, hogy ennek mind a vásárlás pillanatában, mind pedig később legyen hatása (szükség esetén például új termék vásárlása helyett a javítást választva, ha az rendelkezésre áll) Ez kiegészíti a termékek tekintetében a környezeti információkra vonatkozó új követelményeket, amelyek olyan kezdeményezésekből erednek, mint a fenntartható termékek környezettudatos tervezéséről szóló rendelet. Ez a meglévő jogszabályokon – például az uniós ökocímke-rendeleten, a környezetvédelmi vezetési és hitelesítési rendszeren (EMAS) és az ökológiai gazdálkodás címkéjéről, az energiacímkézésről és a CE-jelölésről szóló rendeleteken – túlmutató közös szabályokat fog biztosítani a címkékre vonatkozóan.

3.6.

A javaslat 1. cikke számos ágazati jogszabályt kizár az irányelv hatálya alól azokban az esetekben, amikor az érintett jogszabály az állításokra és a címkézési rendszerekre vonatkozó saját követelményeket tartalmaz. Az EGSZB azt javasolja, hogy az ágazatspecifikus jogszabályok legalább azonos szintű védelmet biztosítsanak a zöldrefestéssel szemben. Ennek magában kell foglalnia az alátámasztás és a kommunikáció (igazoló dokumentumok), valamint a (harmadik fél általi) ellenőrzések legalábbis azonos szintjét. Továbbá egyértelművé kell tenni, hogy csak az e jogszabályok hatálya alá tartozó állítások kerülnek kizárásra, nem pedig az olyan termékekkel kapcsolatos állítások, amelyekre ágazati jogszabályok vonatkoznak. Amennyiben egyes állítások nem tartalmaznak konkrét követelményeket, akkor azoknak a zöld állításokról szóló irányelv hatálya alá kell tartozniuk. Az 1. cikk például kizárja a csomagolásra és a csomagolási hulladékra vonatkozó jogszabályokat, és csak az újrafeldolgozhatóságra és az újrafeldolgozott tartalomra vonatkozó állításokra terjed ki. Ez azt jelenti, hogy más állításoknak (például bizonyos csomagolások életciklusra gyakorolt hatása) a zöld állításokról szóló irányelv hatálya alá kell tartozniuk.

3.7.

Az EGSZB elismeri, hogy egyre nagyobb aggodalomra ad okot az olyan ellentételezési jóváíráson alapuló környezetbarát jellegre vonatkozó állítások („klímasemleges”, „műanyag-kompenzációs” stb.) elszaporodása, amelyeket számos fogyasztóvédelmi hatóság részéről – és több bírósági ügyben is – tudományosan helytelennek és mindig a fogyasztók számára félrevezetőnek ismertek el. Az EGSZB ezért arra kéri az Európai Bizottságot, hogy teljes mértékben vegye figyelembe ezeket a tanulságokat, és vezessen be egyértelmű tilalmat az ellentételezésen alapuló állításokra, azon követelmények mellett, hogy a vállalatok hogyan kommunikálják a fenntarthatósági projektekhez való hozzájárulásukat, ami nem ellentételezésen alapuló állításokban nyilvánul meg. A környezetbarát jellegre vonatkozó állításokról szóló irányelvet teljes mértékben össze kell hangolni a fogyasztók zöld átállásban való szerepvállalásának növeléséről szóló irányelvvel.

3.8.

Az EGSZB tudomásul veszi azt a döntést, hogy a mikrovállalkozásokat kizárják a jogszabályok egyes rendelkezéseinek hatálya alól azon az alapon, hogy az eljárások megkövetelik, hogy az állításokat alkalmazó vállalatok időt és erőforrásokat fektessenek be a szükséges információk összegyűjtésébe és az ellenőrzési folyamatba. Az EGSZB tudomásul veszi a mikrovállalkozások részvételi lehetőségét, amely lehetővé teszi számukra, hogy kihasználják a megfelelőségi tanúsítványokból származó előnyöket, amennyiben úgy döntenek, hogy erőforrásokat fektetnek be az ellenőrzési eljárás lefolytatásába. Az EGSZB tudomásul veszi továbbá a jogszabályokból eredő követelmények alkalmazása során a kkv-k általános támogatására vonatkozó rendelkezéseket. Mindazonáltal az EGSZB elismeri, hogy biztosítani kell, hogy egyetlen vállalat se érezze úgy, hogy megtévesztheti a fogyasztókat, és teljes mértékben támogatja azt a tényt, hogy a környezetbarát jellegre vonatkozó állításokról szóló irányelvben szereplő részvételi elem nem jelent részvételt a tisztességtelen kereskedelmi gyakorlatokról szóló irányelv tekintetében. Az Európai Bizottságnak konkrét követelményeket kell bevezetnie annak biztosítása érdekében, hogy a mikrovállalkozásokat megfelelően bevonják a tagállamok által végzett ellenőrzésekbe, mivel azok de facto nem mentesülnek a tisztességtelen kereskedelmi gyakorlatokra vonatkozó szélesebb körű jogszabályok alól.

3.9.

Az EGSZB arra ösztönzi az Európai Bizottságot, hogy kezdje meg a 3. cikkben szereplő javaslat szerint az állítások alátámasztására szolgáló közös szabályok elfogadását, ami lehetővé teszi az Európai Bizottság számára, hogy a rendszeres nyomon követés eredményei alapján közös módszereket dolgozzon ki és fogadjon el a konkrét állítások alátámasztására. Az EGSZB úgy véli, hogy az Európai Bizottságnak a jelenleg rendelkezésre álló információk alapján már most el kell készítenie egy prioritási listát azokról az állításokról, amelyekre vonatkozóan közös szabályokra van szükség, és meg kell kezdenie közös módszerek kidolgozását az életciklus-értékelésre vonatkozóan és azon túlmutatva. Ezekre azért van szükség, hogy Európa-szerte biztosítani lehessen a harmonizált végrehajtást, a hitelesítők számára egyértelmű szabályokkal arra vonatkozóan, hogy hogyan kell értékelni a vállalatok által benyújtott igazoló dokumentumokat. Ez elhárítaná annak kockázatát, hogy a vállalatok úgy döntsenek, hogy állításaikat olyan országokban hitelesíttetik, ahol tudják, hogy azok nagyobb eséllyel kapják meg a tanúsítványt. Emellett jogi egyértelműséget teremtene a vállalatok számára, és elkerülhető lenne az aszimmetria kialakulása egyrészt azon vállalatok között, amelyek ki tudnak dolgozni belső módszereket vagy hozzáférnek külső szolgáltatásokhoz a módszereknek a marketingstratégiájukhoz történő igazítása érdekében, másrészt pedig azon vállalatok között, amelyek ehhez nem rendelkeznek erőforrásokkal.

3.10.

Az EGSZB tudomásul veszi az Európai Bizottság azon döntését, hogy nem vezeti be a termékek és a szervezetek környezeti lábnyomának meghatározására szolgáló módszereket az állítások alátámasztásának követelményeiként. Az EGSZB azokban az esetekben azonban, amikor ez releváns, ezeknek a módszereknek a lehető legjobb felhasználására ösztönöz a közös alátámasztási módszerek meghatározásakor. A 3. cikk (1) bekezdésének c) pontját illetően – amely szerint bizonyítani kell, hogy az állítások adott elemei az életciklus szempontjából jelentősek – az EGSZB sürgeti az Európai Bizottságot, hogy pontosítsa, hogyan kell ezt a jelentőséget értékelni.

3.11.

Az EGSZB határozottan ajánlja, hogy az Európai Bizottság pontosabban határozza meg a termék vagy kereskedő jövőbeli környezeti teljesítményére vonatkozó állításokról szóló, az 5. cikk (4) bekezdésében meghatározott követelményeket. Először is a követelményeket teljes mértékben össze kell hangolni a fogyasztók zöld átállásban való szerepvállalásának növeléséről szóló irányelv rendelkezéseivel. Másodszor, a követelményeknek elő kell írniuk, hogy az ilyen állítások csak akkor fogadhatók el, ha nem kizárólag ellentételezésen alapulnak, és ha azokat a kereskedő által biztosított egyértelmű, érthető kiegészítő információk támasztják alá, amelyek egyértelmű, objektív, tudományosan megalapozott és ellenőrizhető kötelezettségvállalásokat és célokat határoznak meg, valamint tartalmaznak egy kereskedői szintű végrehajtási tervet, amely végrehajtási intézkedéseket és nem ellentételezésen alapuló, konkrét, ellenőrizhető közbenső célokat tartalmaz, továbbá amelyek összhangban vannak a hosszú távú kötelezettségvállalással. A végrehajtási tervnek megfelelő költségvetéssel kell rendelkeznie, és kizárólag a meglévő, gazdaságilag és műszakilag életképes technológiákon kell alapulnia. A végrehajtási tervet és az elért haladást a nyilvánosság számára hozzáférhetővé kell tenni, és az állításban kiegészítő információként fel kell tüntetni, továbbá erről rendszeresen jelentést kell benyújtani. A jövőbeli környezeti teljesítményre vonatkozó állításokat – a 10. cikkben meghatározott tanúsítási eljáráson túl – szintén független nyomon követésnek kell alávetni az állítások ellenőrzése, valamint a kereskedők által a kötelezettségvállalásaik és célkitűzéseik tekintetében elért előrehaladás nyomon követése érdekében. A jövőbeli környezeti teljesítményre vonatkozó állítások csak a kereskedők – nem pedig a termékek – szintjén engedélyezhetők; ellenkező esetben az érintett környezetbarát jellegre vonatkozó állítások félrevezethetik a fogyasztókat.

3.12.

Az EGSZB üdvözli, hogy a 7. cikk tiltja a környezeti hatások összesített mutatóján alapuló minősítéseket és pontszámokat, kivéve, ha azok uniós jogszabályokban szerepelnek. Bár egyértelmű kommunikációjuk vonzó a fogyasztók számára, a pontszámok mögött meghúzódó módszerek egyértelműségének hiánya és a módszerek növekvő száma zavart és félreértést eredményez. Az EGSZB arra ösztönzi az Európai Bizottságot, hogy tisztázza, mi tartozik e tilalom hatálya alá és különösen, hogy mi tekinthető „környezeti hatásnak”. Egyértelmű például, hogy a javíthatósági pontszámok nem tartoznak az alkalmazási körbe. Ezt a jogbiztonság biztosítása érdekében tovább kell pontosítani.

3.13.

Az EGSZB üdvözli a 8. cikkben javasolt intézkedéseket, amelyek célja, hogy megállítsák a bevezetett állítások és címkék elszaporodását. Egyértelműbbek lesznek a fogyasztók számára, és biztosítják, hogy csak értékes és megbízható információkat kommunikáljanak.

3.14.

Az EGSZB üdvözli a végrehajtásnak tulajdonított jelentőséget. Bár az állítások alátámasztására vonatkozó részletes követelmények egyértelmű előrelépést jelentenek, a fogyasztók előtt álló egyik legfontosabb állandó probléma az, hogy nem hajtják végre azokat a rendeleteket, amelyeknek számukra maguktól értetődőknek kellene lenniük. Az ellenőrzési rendszer csökkentheti a piacon megjelenő hamis állítások számát, ám ez csak akkor lesz sikeres, ha elegendő erőforrást különítenek el a piacfelügyeleti hatóságok munkája számára. Az EGSZB sürgeti az Európai Bizottságot, hogy térképezze fel a nemzeti hatóságok támogatásának minden lehetséges csatornáját, és ösztönözze a tagállamokat a nyomon követéshez szükséges források biztosítására. Az EGSZB üdvözli a végrehajtási tevékenységekkel kapcsolatos jelentéstételi kötelezettség megállapítását.

3.15.

Az EGSZB üdvözli továbbá a 16. cikk rendelkezéseit a fogyasztók és a civil társadalmi szervezetek igazságszolgáltatáshoz való hozzáféréséről. A végrehajtás támogatásának hatékony módja annak biztosítása, hogy a fogyasztói szervezetek a fogyasztók kollektív érdekeinek védelme érdekében jogi lépéseket tehessenek a megtévesztő és megalapozatlan állítások ellen.

3.16.

Az EGSZB üdvözli a 17. cikk rendelkezéseit, amelyek meghatározzák a tagállamok által bevezetendő szankciókat. Az Európai Bizottságnak ezen a területen meg kell fontolnia néhány bevált gyakorlatot.

3.17.

Az EGSZB arra ösztönzi az Európai Bizottságot, hogy hozzon meg minden szükséges intézkedést – beleértve a szociális partnerek folyamatba való bevonását – annak érdekében, hogy megvédje a fogyasztókat és a vállalkozásokat a zöldrefestéstől. Az EGSZB javasolja, hogy intézkedjenek rendszeres keresztellenőrzésekről egyrészt a nemzeti hatóságok, másrészt nemzeti szinten a szociális partnerek és a civil társadalom között. Az európai szintű intézkedéseket illetően az EGSZB üdvözli a 19. cikkben előírt bizottsági eljárást, és kéri, hogy a civil társadalom európai képviselőjeként részt vehessen a bizottságban. E bizottsági eljárás mellett az érdekelt feleket is megfelelően be kell vonni, különösen az alátámasztás közös módszereiről folytatott megbeszélések esetében. Az EGSZB azt javasolja, hogy vonják be a részvételen alapuló fórumokat, például a környezettudatos tervezéssel foglalkozó konzultációs fórumot és az uniós ökocímkézésért felelős bizottságot, vagy hozzanak létre egy új kerekasztalt kifejezetten e jogszabály céljaira.

Kelt Brüsszelben, 2023. június 14-én.

az Európai Gazdasági és Szociális Bizottság elnöke

Oliver RÖPKE


(1)  A Bizottság közleménye az Európai Parlamentnek, a Tanácsnak, az Európai Gazdasági És Szociális Bizottságnak és a Régiók Bizottságának – A tisztább és versenyképesebb Európát szolgáló, körforgásos gazdaságra vonatkozó új cselekvési terv (COM(2020) 98 final) (HL C 364., 2020.10.28., 94. o.), valamint Az Európai Gazdasági és Szociális Bizottság véleménye – A fogyasztók szerepe a körforgásos gazdaságban (HL C 353., 2019.10.18., 11. o.).

(2)  COM(2019) 640 final, 2019. december 11.

(3)  COM(2020) 98 final, 2020. március 11.

(4)  COM(2020) 696 final, 2020. november 13.

(5)  Javaslat európai parlamenti és tanácsi irányelvre a 2005/29/EK és a 2011/83/EU irányelv módosításáról, a fogyasztók zöld átállásban való szerepvállalásának a tisztességtelen gyakorlatokkal szembeni hatékonyabb védelem és a hatékonyabb tájékoztatás révén történő növelése tekintetében (COM(2022) 143 final).

(6)  Az Európai Parlament és a Tanács 2005/29/EK irányelve (2005. május 11.) a belső piacon az üzleti vállalkozások fogyasztókkal szemben folytatott tisztességtelen kereskedelmi gyakorlatairól, valamint a 84/450/EGK tanácsi irányelv, a 97/7/EK, a 98/27/EK és a 2002/65/EK európai parlamenti és tanácsi irányelvek, valamint a 2006/2004/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet módosításáról („Irányelv a tisztességtelen kereskedelmi gyakorlatokról”) (HL L 149., 2005.6.11., 22. o.).

(7)  Európai Bizottság: Behavioural Study on Consumers’ engagement in the circular economy (Viselkedéstanulmány a fogyasztóknak a körforgásos gazdaságban való részvételéről), 2018., 10. o.

(8)  The Economist Intelligence Unit Limited: An Eco-wakening: Measuring global awareness, engagement and action for nature (Környezetvédelmi ébresztő: A természettel kapcsolatos globális tudatosság, szerepvállalás és fellépés mérése), 2021 (WWF).

(9)  Environmental claims for non-food products (A környezetbarát jellegre vonatkozó állítások nem élelmiszer termékek esetén), a Jogérvényesülési Főigazgatóság megbízásából készült tanulmány (2014) https://commission.europa.eu/publications/environmental-claims-non-food-products_en.

(10)  Authority for Consumers & Markets (Fogyasztóvédelmi és Piaci Hatóság): ACM consumers find claims regarding carbon offset unclear (Fogyasztóvédelmi és Piaci Hatóság: a fogyasztók szerint a kibocsátáskompenzációs állítások nem egyértelműek) (közzétéve: 2023 januárjában) https://www.acm.nl/en/publications/acm-consumers-find-claims-regarding-carbon-offset-unclear.

Verbraucherzentrale (September 2022) Klimaneutrale Produkte: 89 Prozent für klare Regeln und geprüftes Siegel https://www.verbraucherzentrale.nrw/pressemeldungen/presse-nrw/klimaneutrale-produkte-89-prozent-fuer-klare-regeln-und-geprueftes-siegel-77472.

ASA (2022. október) New Research into understanding of environmental claims (Új kutatás a környezetbarát jellegre vonatkozó állítások megértéséhez) https://www.asa.org.uk/news/new-research-into-understanding-of-environmental-claims.html.

Kantar Public (2022) CO2 Offset claims – Consumer survey (Kibocsátáskompenzációra vonatkozó állítások – Fogyasztói felmérés) https://www.acm.nl/system/files/documents/acm-publishes-behavioral-research-into-co2-compensation-when-purchasing-airline-tickets.pdf.