<?xml version="1.0" encoding="UTF-8"?><JUDGMENT xmlns:fmx="http://opoce" xmlns:xsi="http://www.w3.org/2001/XMLSchema-instance" xsi:noNamespaceSchemaLocation="http://formex.publications.europa.eu/schema/formex-05.58-20161101.xd"><BIB.JUDGMENT><REF.CASE FILE="n.a."><NO.CASE>C-802/18</NO.CASE></REF.CASE><NO.CELEX>62018CJ0802</NO.CELEX><NO.ECLI ECLI="ECLI:EU:C:2020:269">EU:C:2020:269</NO.ECLI><NO.SEQ>0001</NO.SEQ><PAGE.FIRST.ECR>1</PAGE.FIRST.ECR><PAGE.SEQ>1</PAGE.SEQ><PAGE.LAST.ECR>13</PAGE.LAST.ECR><PAGE.TOTAL>13</PAGE.TOTAL><AUTHOR>CJ</AUTHOR></BIB.JUDGMENT><CURR.TITLE><PAGE.HEADER><P><HT TYPE="SC"><DATE ISO="20200402">2020. 04. 02‑i</DATE> ítélet – C‑802/18. sz. ügy</HT></P><P><HT TYPE="SC">Caisse pour l’avenir des enfants (A határ menti ingázó munkavállaló házastársának gyermeke)</HT></P></PAGE.HEADER></CURR.TITLE><TITLE><TI><P><HT TYPE="UC">A Bíróság ítélete</HT> (hatodik tanács)</P><P><DATE ISO="20200402">2020. április 2.</DATE><NOTE TYPE="FOOTNOTE" NUMBERING="STAR" NOTE.ID="E0001"><P>Az eljárás nyelve: francia.</P></NOTE></P></TI></TITLE><INTERMEDIATE><INDEX IDX.CLOSE="”" SEPARATOR=" – " IDX.OPEN="„"><KEYWORD>Előzetes döntéshozatal</KEYWORD><KEYWORD>EUMSZ 45. cikk</KEYWORD><KEYWORD>Migráns munkavállalók szociális biztonsága</KEYWORD><KEYWORD>883/2004/EK rendelet</KEYWORD><KEYWORD>Az 1. cikk i) pontja</KEYWORD><KEYWORD>Munkavállalók szabad mozgása</KEYWORD><KEYWORD>Egyenlő bánásmód</KEYWORD><KEYWORD>Szociális kedvezmények</KEYWORD><KEYWORD>2004/38/EK irányelv</KEYWORD><KEYWORD>A 2. cikk 2. pontja</KEYWORD><KEYWORD>492/2011/EU rendelet</KEYWORD><KEYWORD>A 7. cikk (2) bekezdése</KEYWORD><KEYWORD>Családi támogatás</KEYWORD><KEYWORD>A <QUOT.START CODE="00BB" ID="QS0001" REF.END="QE0001"/>családtagok<QUOT.END REF.START="QS0001" CODE="00AB" ID="QE0001"/> fogalma</KEYWORD><KEYWORD>A külföldi illetőségű munkavállalók házastársa gyermekének kizárása</KEYWORD><KEYWORD>A belföldi illetőségű munkavállalók házastársának gyermekével szemben alkalmazottól eltérő bánásmód</KEYWORD><KEYWORD>Igazolás</KEYWORD></INDEX></INTERMEDIATE><JUDGMENT.INIT><P>A C‑802/18. sz. ügyben,</P><P>az EUMSZ 267. cikk alapján benyújtott előzetes döntéshozatal iránti kérelem tárgyában, amelyet a conseil supérieur de la sécurité sociale (a szociális biztonság felsőbb tanácsa, Luxemburg) a Bírósághoz <DATE ISO="20181219">2018. december 19‑én</DATE> érkezett, <DATE ISO="20181217">2018. december 17‑i</DATE> határozatával terjesztett elő</P></JUDGMENT.INIT><PARTIES><PLAINTIFS><P>a <HT TYPE="BOLD">Caisse pour l’avenir des enfants</HT></P></PLAINTIFS><AGAINST>és</AGAINST><DEFENDANTS><P><HT TYPE="BOLD">FV,</HT></P><P><HT TYPE="BOLD">GW</HT></P><P>között folyamatban lévő eljárásban,</P></DEFENDANTS></PARTIES><PREAMBLE><PREAMBLE.INIT><P>A BÍRÓSÁG (hatodik tanács),</P><P>tagjai: M. Safjan tanácselnök, C. Toader és N. Jääskinen (előadó) bírák,</P><P>főtanácsnok: M. Szpunar,</P><P>hivatalvezető: A. Calot Escobar,</P></PREAMBLE.INIT><GR.VISA><VISA>tekintettel az írásbeli szakaszra,</VISA></GR.VISA><GR.CONSID><CONSID><P>figyelembe véve a következők által előterjesztett észrevételeket:</P><LIST TYPE="NDASH"><ITEM><P>a Caisse pour l’avenir des enfants képviseletében R. Jazbinsek és A. Rodesch avocats,</P></ITEM><ITEM><P>FV és GW képviseletében P. Peuvrel avocat,</P></ITEM><ITEM><P>az Európai Bizottság képviseletében B.‑R. Killmann és C. Valero, meghatalmazotti minőségben,</P></ITEM></LIST></CONSID></GR.CONSID><?PAGE NO="2"?><GR.VISA><VISA>tekintettel a főtanácsnok meghallgatását követően hozott határozatra, miszerint az ügy elbírálására a főtanácsnok indítványa nélkül kerül sor,</VISA></GR.VISA><PREAMBLE.FINAL>meghozta a következő</PREAMBLE.FINAL></PREAMBLE><CONTENTS.JUDGMENT><GR.SEQ LEVEL="1"><TITLE><TI><P><HT TYPE="BOLD">Ítéletet</HT></P></TI></TITLE><NP.ECR IDENTIFIER="NP0001"><NO.P>1</NO.P><TXT>Az előzetes döntéshozatal iránti kérelem az EUMSZ 45. cikk, az Unió polgárainak és családtagjaiknak a tagállamok területén történő szabad mozgáshoz és tartózkodáshoz való jogáról, valamint az 1612/68/EGK rendelet módosításáról, továbbá a 64/221/EGK, a 68/360/EGK, a 72/194/EGK, a 73/148/EGK, a 75/34/EGK, a 75/35/EGK, a 90/364/EGK, a 90/365/EGK és a 93/96/EGK irányelv hatályon kívül helyezéséről szóló, <DATE ISO="20040429">2004. április 29‑i</DATE> 2004/38/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv (<REF.DOC.OJ COLL="L" NO.OJ="158" PAGE.FIRST="77" DATE.PUB="2004">HL 2004. L 158., 77. o.</REF.DOC.OJ>; magyar nyelvű különkiadás 5. fejezet, 5. kötet, 46. o.; helyesbítés: <REF.DOC.OJ COLL="L" NO.OJ="274" PAGE.FIRST="47" DATE.PUB="2009">HL 2009. L 274., 47. o.</REF.DOC.OJ>) 2. cikke 2. pontjának, a szociális biztonsági rendszerek koordinálásáról szóló, <DATE ISO="20040429">2004. április 29‑i</DATE> 883/2004/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet (<REF.DOC.OJ COLL="L" NO.OJ="166" PAGE.FIRST="1" DATE.PUB="2004">HL 2004. L 166., 1. o.</REF.DOC.OJ>; magyar nyelvű különkiadás 5. fejezet, 5. kötet, 72. o.) 1. cikke i) pontjának, valamint a munkavállalók Unión belüli szabad mozgásáról szóló, <DATE ISO="20110405">2011. április 5‑i</DATE> 492/2011/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet (<REF.DOC.OJ COLL="L" NO.OJ="141" PAGE.FIRST="1" DATE.PUB="2011">HL 2011. L 141., 1. o.</REF.DOC.OJ>) 7. cikke (2) bekezdésének értelmezésére vonatkozik.</TXT></NP.ECR><NP.ECR IDENTIFIER="NP0002"><NO.P>2</NO.P><TXT>Ezt a kérelmet a Caisse pour l’avenir des enfants (a gyermekek jövőjéért alap, Luxemburg; a továbbiakban: CAE), valamint FV, határ menti ingázó munkavállaló és házastársa, GW között, a GW első házasságából született és FV‑vel leszármazáson alapuló rokoni kapcsolatban nem álló gyermek után járó családi támogatások nyújtásának CAE általi megtagadása tárgyában folyamatban lévő jogvitában terjesztették elő.</TXT></NP.ECR></GR.SEQ><GR.SEQ LEVEL="1"><TITLE><TI><P><HT TYPE="BOLD">Jogi háttér</HT></P></TI></TITLE><GR.SEQ LEVEL="2"><TITLE><TI><P><HT TYPE="BOLD"><HT TYPE="ITALIC">Az uniós jog</HT></HT></P></TI></TITLE><GR.SEQ LEVEL="3"><TITLE><TI><P><HT TYPE="ITALIC">A 2004/38 irányelv</HT></P></TI></TITLE><NP.ECR IDENTIFIER="NP0003"><NO.P>3</NO.P><TXT>A 2004/38 irányelv 2. cikke a következőket írja elő:</TXT><P><QUOT.S LEVEL="1"><ALINEA><P><QUOT.START CODE="201E" ID="QS0002" REF.END="QE0002"/>Ezen irányelv alkalmazásában:</P><LIST TYPE="ARAB"><ITEM><NP><NO.P>1)</NO.P><TXT><QUOT.START CODE="00BB" ID="QS0003" REF.END="QE0003"/>uniós polgár<QUOT.END REF.START="QS0003" CODE="00AB" ID="QE0003"/>: egy tagállam állampolgárságával rendelkező bármely személy;</TXT></NP></ITEM><ITEM><NP><NO.P>2)</NO.P><TXT><QUOT.START CODE="00BB" ID="QS0004" REF.END="QE0004"/>családtag<QUOT.END REF.START="QS0004" CODE="00AB" ID="QE0004"/>:</TXT><P><LIST TYPE="alpha"><ITEM><NP><NO.P>a)</NO.P><TXT>a házastárs;</TXT></NP></ITEM><ITEM><NP><NO.P>b)</NO.P><TXT>az uniós polgár élettársa, akivel egy tagállam jogszabályai alapján létrejött regisztrált élettársi kapcsolatban él, ha a fogadó tagállam jogszabályai a regisztrált élettársi kapcsolatot a házassággal egyenértékűnek tekintik, és a fogadó tagállam vonatkozó jogszabályaiban megállapított feltételekkel összhangban;</TXT></NP></ITEM><ITEM><NP><NO.P>c)</NO.P><TXT>az uniós polgár, házastársa, vagy a b) pontban meghatározott élettársa egyenesági leszármazottai, akik 21. életévüket nem töltötték be vagy eltartottak;</TXT></NP></ITEM></LIST></P></NP></ITEM></LIST><P>[…]<QUOT.END REF.START="QS0002" CODE="201D" ID="QE0002"/></P></ALINEA></QUOT.S></P></NP.ECR></GR.SEQ><?PAGE NO="3"?><GR.SEQ LEVEL="3"><TITLE><TI><P><HT TYPE="ITALIC">A 883/2004 rendelet</HT></P></TI></TITLE><NP.ECR IDENTIFIER="NP0004"><NO.P>4</NO.P><TXT>A 883/2004 rendelet 1. cikke értelmében:</TXT><P><QUOT.S LEVEL="1"><ALINEA><P><QUOT.START CODE="201E" ID="QS0005" REF.END="QE0005"/>E rendelet alkalmazásában:</P><P>[…]</P><LIST TYPE="alpha"><ITEM><NP><NO.P>i)</NO.P><TXT><QUOT.START CODE="00BB" ID="QS0006" REF.END="QE0006"/>családtag<QUOT.END REF.START="QS0006" CODE="00AB" ID="QE0006"/>:</TXT><P><LIST TYPE="ARAB"><ITEM><NP><NO.P>1)</NO.P><TXT><LIST TYPE="roman"><ITEM><NP><NO.P>i.</NO.P><TXT>családtagként meghatározott vagy elismert személy, illetve olyan személy, akit a háztartás tagjának tekintenek azok a jogszabályok, amelyek szerint ellátást nyújtanak;</TXT></NP></ITEM><ITEM><NP><NO.P>ii.</NO.P><TXT>a betegségi, anyasági és azzal egyenértékű apasági ellátásokról szóló III. cím 1. fejezete szerinti természetbeni ellátások tekintetében, családtagként meghatározott vagy elismert személy, illetve a lakóhely szerinti tagállam jogszabályai által a háztartás tagjának tekintett személy;</TXT></NP></ITEM></LIST></TXT></NP></ITEM><ITEM><NP><NO.P>2)</NO.P><TXT>ha egy tagállamnak az 1. pont értelmében alkalmazandó jogszabályai nem különböztetik meg a családtagokat és a hatályuk alá tartozó egyéb személyeket, a házastársat, a kiskorú gyermekeket és a nagykorú eltartott gyermekeket családtagoknak kell tekinteni;</TXT></NP></ITEM><ITEM><NP><NO.P>3)</NO.P><TXT>ha az 1. és 2. pont értelmében alkalmazandó jogszabályok szerint egy személy csak akkor tekinthető családtagnak vagy a háztartás tagjának, ha a biztosított személlyel vagy a nyugdíjassal közös háztartásban él, e feltétel akkor tekinthető teljesítettnek, ha a szóban forgó személyt nagyrészt a biztosított személy vagy a nyugdíjas tartja el;</TXT></NP></ITEM></LIST></P></NP></ITEM></LIST><P>[…]</P><LIST TYPE="alpha"><ITEM><NP><NO.P>z)</NO.P><TXT><QUOT.START CODE="00BB" ID="QS0007" REF.END="QE0007"/>családi ellátás<QUOT.END REF.START="QS0007" CODE="00AB" ID="QE0007"/>: minden olyan természetbeni vagy pénzbeli ellátás, amelynek célja a családi kiadások fedezése, az I. mellékletben említett tartásdíj megelőlegezése és különleges szülési juttatások és örökbefogadási támogatások kivételével.<QUOT.END REF.START="QS0005" CODE="201D" ID="QE0005"/></TXT></NP></ITEM></LIST></ALINEA></QUOT.S></P></NP.ECR><NP.ECR IDENTIFIER="NP0005"><NO.P>5</NO.P><TXT>E rendelet 2. cikkének (1) bekezdése kimondja:</TXT><P><QUOT.S LEVEL="1"><ALINEA><QUOT.START CODE="201E" ID="QS0008" REF.END="QE0008"/>Ezt a rendeletet a tagállamok állampolgáraira, egy tagállamban lakóhellyel rendelkező hontalanokra és menekültekre [helyesen: a tagállamok valamely tagállamban lakóhellyel rendelkező állampolgáraira, a valamely tagállamban lakóhellyel rendelkező hontalanokra és menekültekre] – akik egy vagy több tagállam jogszabályainak hatálya alá tartoznak vagy tartoztak –, valamint ezek családtagjaira és túlélő hozzátartozóira kell alkalmazni.<QUOT.END REF.START="QS0008" CODE="201D" ID="QE0008"/></ALINEA></QUOT.S></P></NP.ECR><NP.ECR IDENTIFIER="NP0006"><NO.P>6</NO.P><TXT>Az említett rendelet 3. cikkének (1) bekezdése a következőket írja elő:</TXT><P><QUOT.S LEVEL="1"><ALINEA><P><QUOT.START CODE="201E" ID="QS0009" REF.END="QE0009"/>Ezt a rendeletet a következő szociális biztonsági ágakra vonatkozó valamennyi jogszabályra kell alkalmazni:</P><P>[…]</P><LIST TYPE="alpha"><ITEM><NP><NO.P>j)</NO.P><TXT>családi ellátások.<QUOT.END REF.START="QS0009" CODE="201D" ID="QE0009"/></TXT></NP></ITEM></LIST></ALINEA></QUOT.S></P></NP.ECR><NP.ECR IDENTIFIER="NP0007"><NO.P>7</NO.P><TXT>A 883/2004 rendelet <QUOT.START CODE="201E" ID="QS0010" REF.END="QE0010"/>Másik tagállamban lakóhellyel rendelkező családtagok<QUOT.END REF.START="QS0010" CODE="201D" ID="QE0010"/> címet viselő 67. cikkének szövege a következő:</TXT><P><QUOT.S LEVEL="1"><ALINEA><QUOT.START CODE="201E" ID="QS0011" REF.END="QE0011"/>Egy személy az illetékes tagállam jogszabályainak megfelelően jogosult családi ellátásokra a másik tagállamban lakó családtagjai után is, mintha a családtagok is az előbb említett tagállamban rendelkeznének lakóhellyel. A nyugdíjas azonban a nyugdíja tekintetében illetékes tagállam jogszabályainak megfelelően jogosult családi ellátásokra.<QUOT.END REF.START="QS0011" CODE="201D" ID="QE0011"/></ALINEA></QUOT.S></P></NP.ECR></GR.SEQ><?PAGE NO="4"?><GR.SEQ LEVEL="3"><TITLE><TI><P><HT TYPE="ITALIC">A 492/2011 rendelet</HT></P></TI></TITLE><NP.ECR IDENTIFIER="NP0008"><NO.P>8</NO.P><TXT>A 492/2011 rendelet 7. cikkének (1) és (2) bekezdése a következőképpen rendelkezik:</TXT><P><QUOT.S LEVEL="1"><PARAG IDENTIFIER="007.001"><NO.PARAG><QUOT.START CODE="201E" ID="QS0012" REF.END="QE0012"/>(1)</NO.PARAG><ALINEA>Valamely tagállamnak egy másik tagállam területén foglalkoztatott állampolgárát a foglalkoztatási és munkafeltételek tekintetében nem kezelhetik állampolgársága miatt a hazai állampolgároktól eltérő módon, különösen, ami a javadalmazást, a munkaviszony megszüntetését és munkanélkülivé válás esetén az újraelhelyezést vagy újrafoglalkoztatást illeti.</ALINEA></PARAG><PARAG IDENTIFIER="007.002"><NO.PARAG>(2)</NO.PARAG><ALINEA>Az említett munkavállaló a hazai munkavállalókkal azonos szociális és adókedvezményeket élvez.<QUOT.END REF.START="QS0012" CODE="201D" ID="QE0012"/></ALINEA></PARAG></QUOT.S></P></NP.ECR></GR.SEQ><GR.SEQ LEVEL="3"><TITLE><TI><P><HT TYPE="ITALIC">A 2014/54/EU irányelv</HT></P></TI></TITLE><NP.ECR IDENTIFIER="NP0009"><NO.P>9</NO.P><TXT>A munkavállalók szabad mozgásával összefüggésben a munkavállalóknak biztosított jogok gyakorlását megkönnyítő intézkedésekről szóló, <DATE ISO="20140416">2014. április 16‑i</DATE> 2014/54/EU európai parlamenti és tanácsi irányelv (<REF.DOC.OJ COLL="L" NO.OJ="128" PAGE.FIRST="8" DATE.PUB="2014">HL 2014. L 128., 8. o.</REF.DOC.OJ>) (1) preambulumbekezdésének szövege a következő:</TXT><QUOT.S LEVEL="1"><P><QUOT.START CODE="201E" ID="QS0013" REF.END="QE0013"/>A munkavállalók szabad mozgása az uniós polgárok egyik alapvető szabadsága és a belső piac egyik alappillére, amelyet az [EUMSZ 45. cikk] foglal magában. Érvényesítését uniós jogszabályok teszik lehetővé, amelyek az uniós polgárok és családtagjaik számára biztosított jogok teljes körű gyakorlásának szavatolását célozzák. A <QUOT.START CODE="00BB" ID="QS0014" REF.END="QE0014"/>családtag<QUOT.END REF.START="QS0014" CODE="00AB" ID="QE0014"/> kifejezést a [2004/38] irányelvben [helyesen: irányelv 2. cikkének 2. pontjában] meghatározott kifejezésével megegyezően kell értelmezni, amely vonatkozik a határ menti munkavállalók családtagjaira is.<QUOT.END REF.START="QS0013" CODE="201D" ID="QE0013"/></P></QUOT.S></NP.ECR><NP.ECR IDENTIFIER="NP0010"><NO.P>10</NO.P><TXT>A 2014/54 irányelv 1. cikke a következőket írja elő:</TXT><P><QUOT.S LEVEL="1"><ALINEA><QUOT.START CODE="201E" ID="QS0015" REF.END="QE0015"/>Ez az irányelv rendelkezéseket állapít meg az [EUMSZ 45. cikk] és a [492/2011] rendelet 1–10. cikke által biztosított jogok egységes alkalmazásának és gyakorlati érvényesítésének az elősegítése érdekében. Ezen irányelv az említett jogokat gyakorló uniós polgárokra és családtagjaikra […] alkalmazandó.<QUOT.END REF.START="QS0015" CODE="201D" ID="QE0015"/></ALINEA></QUOT.S></P></NP.ECR><NP.ECR IDENTIFIER="NP0011"><NO.P>11</NO.P><TXT>Ezen irányelv 2. cikke értelmében:</TXT><P><QUOT.S LEVEL="1"><PARAG IDENTIFIER="002.001"><NO.PARAG><QUOT.START CODE="201E" ID="QS0016" REF.END="QE0016"/>(1)</NO.PARAG><ALINEA><P>Az irányelv a munkavállalók szabad mozgásának a következő, a [492/2011] rendelet 1–10. cikkében említett szempontjaira alkalmazandó:</P><P>[…]</P><LIST TYPE="alpha"><ITEM><NP><NO.P>c)</NO.P><TXT>a szociális és az adókedvezményekhez való hozzáférés;</TXT></NP></ITEM></LIST></ALINEA><ALINEA>[…]</ALINEA></PARAG><PARAG IDENTIFIER="002.002"><NO.PARAG>(2)</NO.PARAG><ALINEA>Ennek az irányelvnek a hatálya megegyezik a [492/2011] rendelet hatályával.<QUOT.END REF.START="QS0016" CODE="201D" ID="QE0016"/></ALINEA></PARAG></QUOT.S></P></NP.ECR></GR.SEQ></GR.SEQ><GR.SEQ LEVEL="2"><TITLE><TI><P><HT TYPE="BOLD"><HT TYPE="ITALIC">A luxemburgi jog</HT></HT></P></TI></TITLE><NP.ECR IDENTIFIER="NP0012"><NO.P>12</NO.P><TXT>A releváns rendelkezéseket a code de la sécurité sociale (társadalombiztosítási törvénykönyv; a továbbiakban: törvénykönyv) 269. és 270. cikkének a társadalombiztosítási törvénykönyv és a jövedelemadóról szóló, <DATE ISO="19671204">1967. december 4‑i</DATE> módosított törvény módosításáról, valamint a gyermekek után járó visszatérítésekről szóló, <DATE ISO="20071221">2007. december 21‑i</DATE> módosított törvény hatályon kívül helyezéséről szóló, <DATE ISO="20160723">2016. július 23‑i</DATE> törvény <HT TYPE="ITALIC">(Mémorial</HT>, A 2016., 2348. o.; a továbbiakban: a <DATE ISO="20160723">2016. július 23‑i</DATE> törvény) hatálybalépésének időpontjától, <DATE ISO="20160801">2016. augusztus 1</DATE>‑jétől hatályos változata képezi.</TXT></NP.ECR><?PAGE NO="5"?><NP.ECR IDENTIFIER="NP0013"><NO.P>13</NO.P><TXT>A törvénykönyv 269. cikke <DATE ISO="20160801">2016. augusztus 1</DATE>‑jétől hatályos változatának (1) bekezdése ekként rendelkezik:</TXT><P><QUOT.S LEVEL="1"><ALINEA><P><QUOT.START CODE="201E" ID="QS0017" REF.END="QE0017"/>Ez a rendelkezés bevezeti a gyermekek jövőjét szolgáló támogatást (a továbbiakban: családi támogatás).</P><P>Családi támogatásra jogosult:</P><LIST TYPE="alpha"><ITEM><NP><NO.P>a)</NO.P><TXT>a ténylegesen és folyamatosan Luxemburgban tartózkodó és ott bejelentett lakóhellyel rendelkező gyermek;</TXT></NP></ITEM><ITEM><NP><NO.P>b)</NO.P><TXT>a luxemburgi jogszabályok és az uniós rendeletek hatálya alá tartozó, vagy a Luxemburg által a szociális biztonság tárgyában aláírt és a családi támogatásoknak a foglalkoztatás helye szerinti ország jogszabályainak megfelelő folyósítását előíró két‑ vagy többoldalú aktus hatálya alá tartozó bármely személynek a 270. cikkben meghatározott családtagja. A családtagoknak a szóban forgó rendeletekben vagy aktusokban említett érintett országok egyikében kell lakóhellyel rendelkezniük.<QUOT.END REF.START="QS0017" CODE="201D" ID="QE0017"/></TXT></NP></ITEM></LIST></ALINEA></QUOT.S></P></NP.ECR><NP.ECR IDENTIFIER="NP0014"><NO.P>14</NO.P><TXT>A törvénykönyv 270. cikkének <DATE ISO="20160801">2016. augusztus 1</DATE>‑jétől hatályos változata értelmében: <QUOT.START CODE="201E" ID="QS0018" REF.END="QE0018"/>[a] 269. cikk (1) bekezdésének b) pontja alkalmazásában valamely személy házasságon belül és házasságon kívül született, valamint örökbe fogadott gyermekei e személy családtagjának minősülnek, és családi támogatásra jogosultak<QUOT.END REF.START="QS0018" CODE="201D" ID="QE0018"/>.</TXT></NP.ECR><NP.ECR IDENTIFIER="NP0015"><NO.P>15</NO.P><TXT>A törvénykönyv 272. cikke (1) bekezdése első mondatának <DATE ISO="20160801">2016. augusztus 1</DATE>‑jétől hatályos változata értelmében <QUOT.START CODE="201E" ID="QS0019" REF.END="QE0019"/>[a] családi támogatás összege gyermekenként és havonta 265 euró<QUOT.END REF.START="QS0019" CODE="201D" ID="QE0019"/>.</TXT></NP.ECR></GR.SEQ></GR.SEQ><GR.SEQ LEVEL="1"><TITLE><TI><P><HT TYPE="BOLD">Az alapeljárás és az előzetes döntéshozatalra előterjesztett kérdések</HT></P></TI></TITLE><NP.ECR IDENTIFIER="NP0016"><NO.P>16</NO.P><TXT>FV Luxemburgban dolgozik, és Franciaországban él házastársával, GW‑vel, valamint három gyermekükkel, akik közül az egyik, HY, GW egy korábbi kapcsolatából született. GW kizárólagos felügyeleti joggal rendelkezik HY felett. A <DATE ISO="20160723">2016. július 23‑i</DATE> törvény hatálybalépéséig a háztartás e három gyermek után családi támogatásokban részesült FV határ menti ingázó munkavállaló jogállása alapján.</TXT></NP.ECR><NP.ECR IDENTIFIER="NP0017"><NO.P>17</NO.P><TXT>A háztartás HY után már nem volt jogosult ezekre a támogatásokra a <DATE ISO="20160723">2016. július 23‑i</DATE> törvény hatálybalépésének időpontjától kezdve, amely törvény akként módosította a törvénykönyvet, hogy kizárta többek között a házastárs vagy az élettárs gyermekeit a <QUOT.START CODE="201E" ID="QS0020" REF.END="QE0020"/>családtagoknak<QUOT.END REF.START="QS0020" CODE="201D" ID="QE0020"/> a törvénykönyv 270. cikkében meghatározott fogalmából.</TXT></NP.ECR><NP.ECR IDENTIFIER="NP0018"><NO.P>18</NO.P><TXT><DATE ISO="20161108">2016. november 8‑i</DATE> határozatában ugyanis a CAE – többek között a 883/2004 rendelet 67. cikke, valamint a törvénykönyv 269. és 270. cikkének a <DATE ISO="20160723">2016. július 23‑i</DATE> törvény hatálybalépésétől hatályos változata alapján – megállapította, hogy <DATE ISO="20160801">2016. augusztus 1</DATE>‑jétől FV nem jogosult családi támogatásra a <DATE ISO="20001205">2000. december 5‑én</DATE> született, valamint FV és GW 2008 júliusa óta fennálló közös háztartásában nevelt HY után. Mivel ez a gyermek GW korábbi kapcsolatából származik és nem áll leszármazáson alapuló rokoni kapcsolatban FV‑vel, e rendelkezések értelmében nem minősül <QUOT.START CODE="201E" ID="QS0021" REF.END="QE0021"/>családtagnak<QUOT.END REF.START="QS0021" CODE="201D" ID="QE0021"/>, ami kizárja az említett gyermek után járó luxemburgi családi támogatásra való jogosultságot.</TXT></NP.ECR><?PAGE NO="6"?><NP.ECR IDENTIFIER="NP0019"><NO.P>19</NO.P><TXT>Az e határozattal szemben FV által benyújtott kereset alapján eljáró conseil arbitral de la sécurité sociale (társadalombiztosítási választottbírósági tanács, Luxembourg) <DATE ISO="20171117">2017. november 17‑i</DATE> ítéletében megalapozottnak minősítette a keresetet abban a részében, amely a HY után járó családi támogatások <DATE ISO="20160731">2016. július 31.</DATE> utáni fenntartására irányult. A conseil arbitral de la sécurité sociale (társadalombiztosítási választottbírósági tanács) álláspontja szerint:</TXT><P><LIST TYPE="NDASH"><ITEM><P>a luxemburgi családi ellátások a 492/2011 rendelet 7. cikkének (2) bekezdése értelmében vett szociális kedvezményt képeznek; a foglalkoztatottként folytatott tevékenységhez kötődnek, mivel folyósításuk feltétele, hogy FV a luxemburgi jogszabályok hatálya alá tartozó munkavállaló legyen; nincs helye megkülönböztetésnek aszerint, hogy ez a családi ellátásokhoz hasonló szociális kedvezmény a gyermek saját jogán járó jogosultságként vagy az ő tartását biztosító, a luxemburgi szociális jogszabályok hatálya alá tartozó FV számára biztosított, az ezen ellátásokhoz való jogosultságként jelenik‑e meg, függetlenül attól, hogy FV hazai munkavállalónak minősül, vagy sem;</P></ITEM><ITEM><P>a törvénykönyv 269. és 270. cikkének <DATE ISO="20160801">2016. augusztus 1.</DATE> óta hatályos változatával létrehozott rendszer az érintett gyermek lakóhelyén alapuló eltérő bánásmódot keletkeztet, amennyiben eltérő bánásmódot alkalmaz a családi támogatások jogosultja esetében a szociális kedvezmények elismerése tekintetében attól függően, hogy a házastársa gyermekének tartásáról gondoskodó hazai munkavállalóról van‑e szó, akinek eltartottja Luxemburgban lakik, vagy a házastársa gyermekének tartásáról gondoskodó olyan határ menti ingázó munkavállalóról, akinek eltartottja nem Luxemburgban, hanem e határ menti ingázó munkavállaló származása szerinti tagállamban lakik; ez ellentétes a 492/2011 rendelet 7. cikkének (2) bekezdésével, és</P></ITEM><ITEM><P>noha a 883/2004/EK rendelet 1. cikkének i) pontja a <QUOT.START CODE="201E" ID="QS0022" REF.END="QE0022"/>családtag<QUOT.END REF.START="QS0022" CODE="201D" ID="QE0022"/> fogalmának meghatározása céljából visszautal a kérelem benyújtása szerinti tagállam nemzeti jogszabályaira, a hivatkozott nemzeti törvényi rendelkezés, azaz a törvénykönyv 270. cikkének a <DATE ISO="20160801">2016. augusztus 1</DATE>‑jétől hatályos változata összeegyeztethetetlen a 492/2011 rendelet 7. cikkének (2) bekezdésével.</P></ITEM></LIST></P></NP.ECR><NP.ECR IDENTIFIER="NP0020"><NO.P>20</NO.P><TXT><DATE ISO="20171229">2017. december 29‑én</DATE> benyújtott beadványban a CAE fellebbezést terjesztett elő a conseil arbitral de la sécurité sociale (társadalombiztosítási választottbírósági tanács) <DATE ISO="20171117">2017. november 17‑i</DATE> ítéletével szemben a conseil supérieur de la sécurité sociale (a szociális biztonság felsőbb tanácsa, Luxemburg) előtt. Ebben kifogásolta a családi ellátások szociális kedvezménynek minősítését, és előadta, hogy a conseil arbitral de la sécurité sociale (társadalombiztosítási választottbírósági tanács) nem vette figyelembe azokat az objektív elemeket, amelyek igazolhatnák az állítólagos eltérő bánásmódot.</TXT></NP.ECR><NP.ECR IDENTIFIER="NP0021"><NO.P>21</NO.P><TXT>FV ezzel szemben azt hozta fel, hogy az egyenlő bánásmód elve magában foglalja azt, hogy a valamely tagállamban lakóhellyel rendelkező és munkavégzés céljából más tagállamba utazó uniós polgárok a fogadó tagállam saját állampolgárai számára rendelkezésre álló szociális ellátásokra, szociális és adókedvezményekre, valamint szociális támogatásra legyenek jogosultak. FV álláspontja szerint – a saját háztartását illetően – a <REF.DOC.ECR><DATE ISO="20161215">2016. december 15‑i</DATE> <NAME.CASE>Depesme és társai</NAME.CASE> ítéletben (<NO.CASE>C‑401/15–C‑403/15</NO.CASE>, <NO.ECLI ECLI="ECLI:EU:C:2016:955">EU:C:2016:955</NO.ECLI></REF.DOC.ECR>) elfogadott érvelést kell analógia útján alkalmazni. Ebben az ítéletben a Bíróság megállapította, hogy a határ menti ingázó munkavállaló házastársának vagy a fogadó állam által elismert élettársának gyermekei a munkavállaló gyermekeinek minősülhetnek annak érdekében, hogy megillesse őket a felsőfokú tanulmányokhoz nyújtott olyan pénzügyi támogatáshoz való jog, amely a 492/2011 rendelet 7. cikkének (2) bekezdése értelmében vett szociális kedvezménynek minősül.</TXT></NP.ECR><NP.ECR IDENTIFIER="NP0022"><NO.P>22</NO.P><TXT>E körülmények között a conseil supérieur de la sécurité sociale (a szociális biztonság felsőbb tanácsa) úgy határozott, hogy az eljárást felfüggeszti, és előzetes döntéshozatal céljából a következő kérdéseket terjeszti a Bíróság elé:</TXT><QUOT.S LEVEL="1"><LIST TYPE="OTHER"><ITEM><NP><NO.P><QUOT.START CODE="201E" ID="QS0023" REF.END="QE0023"/>1)</NO.P><TXT>Az EUMSZ 45. cikk és a [492/2011] irányelv 7. cikkének (2) bekezdése értelmében vett szociális kedvezménynek kell‑e tekinteni a [törvénykönyv] 269. és 270. [cikkének <DATE ISO="20160801">2016. augusztus 1</DATE>‑jétől hatályos változata] alapján nyújtott luxemburgi családi támogatást?</TXT></NP></ITEM><?PAGE NO="7"?><ITEM><NP><NO.P>2)</NO.P><TXT>Amennyiben igen, a családtag fogalmának a 883/2004 rendelet 1. cikkének i) pontja értelmében alkalmazandó meghatározása ellentétben áll annak a [2004/38] irányelv 2. cikkének 2. pontjában foglalt tágabb meghatározásával, mivel ez utóbbi – szemben a koordinációs rendeletben foglaltakkal – kizár bármilyen önálló tagállami döntést a családtag fogalmának meghatározást, másodlagosan pedig a tartásra vonatkozó bármely fogalommeghatározást illetően. A családtag fogalmának a 883/2004 rendelet 1. cikkének i) pontja értelmében vett meghatározását kell‑e tehát alapul venni, annak a szociális biztonsági rendszerek koordinálása során betöltött különös jelentőségére tekintettel, és főként, a tagállam megőrzi‑e a családi támogatásra jogosult családtagok körének meghatározására vonatkozó hatáskörét?</TXT></NP></ITEM><ITEM><NP><NO.P>3)</NO.P><TXT>A [2004/38] irányelv 2. cikke 2. pontjának a családi ellátásokra, közelebbről a luxemburgi családi támogatásra való alkalmazhatósága esetén az élettárs gyermekének a családtagok köréből történő kizárása tekinthető‑e olyan közvetett hátrányos megkülönböztetésnek, amely igazolható a tagállam azon nemzeti célkitűzésére tekintettel, hogy e támogatásokat a gyermek személyes joga alapján állapítsa meg, illetve az alkalmazás helye szerinti tagállam hatóságai védelmének szükségességére tekintettel, figyelemmel arra, hogy a személyi hatály kiterjesztése indokolatlan terhet ró a luxemburgi családi ellátások rendszerére, amely konkrétan a családi ellátások közel 48%‑át külföldre folyósítja?<QUOT.END REF.START="QS0023" CODE="201D" ID="QE0023"/></TXT></NP></ITEM></LIST></QUOT.S></NP.ECR></GR.SEQ><GR.SEQ LEVEL="1"><TITLE><TI><P><HT TYPE="BOLD">Az előzetes döntéshozatalra előterjesztett kérdésekről</HT></P></TI></TITLE><GR.SEQ LEVEL="2"><TITLE><TI><P><HT TYPE="BOLD"><HT TYPE="ITALIC">Az első kérdésről</HT></HT></P></TI></TITLE><NP.ECR IDENTIFIER="NP0023"><NO.P>23</NO.P><TXT>Első kérdésével a kérdést előterjesztő bíróság lényegében arra kíván választ kapni, hogy az EUMSZ 45. cikket és a 492/2011 rendelet 7. cikkének (2) bekezdését akként kell‑e értelmezni, hogy a határ menti ingázó munkavállaló által a valamely tagállamban foglalkoztatottként folytatott tevékenységtől függő családi támogatás az e rendelkezések értelmében vett szociális kedvezménynek minősül.</TXT></NP.ECR><NP.ECR IDENTIFIER="NP0024"><NO.P>24</NO.P><TXT>Emlékeztetni kell arra, hogy az EUMSZ 45. cikk (2) bekezdése kimondja, hogy a munkavállalók szabad mozgása magában foglalja az állampolgárság alapján történő minden megkülönböztetés megszüntetését a tagállamok munkavállalói között a foglalkoztatás, a javadalmazás, valamint az egyéb munka‑ és foglalkoztatási feltételek tekintetében. Ezt a rendelkezést a 492/2011 rendelet 7. cikkének (2) bekezdése pontosítja, amely szerint valamely tagállamnak valamely másik tagállam területén foglalkoztatott állampolgára a hazai munkavállalókkal azonos szociális és adókedvezményeket élvez (<REF.DOC.ECR><DATE ISO="20170302">2017. március 2‑i</DATE> <NAME.CASE>Eschenbrenner</NAME.CASE> ítélet, <NO.CASE>C‑496/15</NO.CASE>, <NO.ECLI ECLI="ECLI:EU:C:2017:152">EU:C:2017:152</NO.ECLI>, <REF.NP.ECR REF="NP0032">32.</REF.NP.ECR> pont</REF.DOC.ECR>).</TXT></NP.ECR><NP.ECR IDENTIFIER="NP0025"><NO.P>25</NO.P><TXT>Az egyenlő bánásmódnak a 492/2011 rendelet 7. cikkének (2) bekezdése által követett célkitűzéséből következik, hogy a <QUOT.START CODE="201E" ID="QS0024" REF.END="QE0024"/>szociális kedvezmény<QUOT.END REF.START="QS0024" CODE="201D" ID="QE0024"/> fogalma, amelyet e rendelkezés kiterjesztett a más tagállamok állampolgárságával rendelkező munkavállalókra, minden olyan kedvezményt magában foglal – függetlenül attól, hogy az a munkaszerződéshez kapcsolódik‑e, vagy sem –, amelyet általában a hazai munkavállalók esetében, objektív munkavállalói minőségük folytán vagy az állam területén való lakóhellyel rendelkezés egyszerű ténye alapján elismernek, és e fogalomnak a más tagállamok állampolgárságával rendelkező munkavállalókra való kiterjesztése következésképpen alkalmasnak tűnik az Unión belüli mobilitásuk megkönnyítésére, ennélfogva pedig a fogadó tagállamba való integrációjukra (<REF.DOC.ECR><DATE ISO="20191218">2019. december 18‑i</DATE> <NAME.CASE>Generálny riaditeľ Sociálnej poisťovne Bratislava és társai</NAME.CASE> ítélet, <NO.CASE>C‑447/18</NO.CASE>, <NO.ECLI ECLI="ECLI:EU:C:2019:1098">EU:C:2019:1098</NO.ECLI>, <REF.NP.ECR REF="NP0047">47.</REF.NP.ECR> pont</REF.DOC.ECR>, valamint az ott hivatkozott ítélkezési gyakorlat).</TXT></NP.ECR><NP.ECR IDENTIFIER="NP0026"><NO.P>26</NO.P><TXT>A Bíróság megállapította, hogy a 492/2011 rendelet 7. cikkének (2) bekezdésére éppúgy hivatkozhatnak a valamely fogadó tagállamban élő migráns munkavállalók, mint a határ menti ingázó munkavállalók, akik – noha ezen utóbbi tagállamban folytatnak foglalkoztatottként tevékenységet – egy másik<?PAGE NO="8"?> tagállamban rendelkeznek lakóhellyel (<REF.DOC.ECR><DATE ISO="20161215">2016. december 15‑i</DATE> <NAME.CASE>Depesme és társai</NAME.CASE> ítélet, <NO.CASE>C‑401/15–C‑403/15</NO.CASE>, <NO.ECLI ECLI="ECLI:EU:C:2016:955">EU:C:2016:955</NO.ECLI>, <REF.NP.ECR REF="NP0037">37.</REF.NP.ECR> pont</REF.DOC.ECR>; <REF.DOC.ECR><DATE ISO="20191218">2019. december 18‑i</DATE> <NAME.CASE>Generálny riaditeľ Sociálnej poisťovne Bratislava és társai</NAME.CASE> ítélet, <NO.CASE>C‑447/18</NO.CASE>, <NO.ECLI ECLI="ECLI:EU:C:2019:1098">EU:C:2019:1098</NO.ECLI>, <REF.NP.ECR REF="NP0041">41.</REF.NP.ECR> pont</REF.DOC.ECR>).</TXT></NP.ECR><NP.ECR IDENTIFIER="NP0027"><NO.P>27</NO.P><TXT>A 492/2011 rendelet 7. cikkének (2) bekezdésére tehát hivatkozhat az FV‑hez hasonló azon munkavállaló, aki amellett, hogy Luxemburgban dolgozik, Franciaországban rendelkezik lakóhellyel.</TXT></NP.ECR><NP.ECR IDENTIFIER="NP0028"><NO.P>28</NO.P><TXT>Ennélfogva azt kell vizsgálni, hogy az alapeljárásban szóban forgó családi támogatáshoz hasonló támogatás a <QUOT.START CODE="201E" ID="QS0025" REF.END="QE0025"/>szociális kedvezménynek<QUOT.END REF.START="QS0025" CODE="201D" ID="QE0025"/> a 492/2011 rendelet 7. cikkének (2) bekezdése értelmében vett fogalmába tartozik‑e.</TXT></NP.ECR><NP.ECR IDENTIFIER="NP0029"><NO.P>29</NO.P><TXT>E tekintetben az e rendelkezés által a szociális kedvezményekre tett hivatkozást nem lehet megszorítóan értelmezni (<REF.DOC.ECR><DATE ISO="20191218">2019. december 18‑i</DATE> <NAME.CASE>Generálny riaditeľ Sociálnej poisťovne Bratislava és társai</NAME.CASE> ítélet, <NO.CASE>C‑447/18</NO.CASE>, <NO.ECLI ECLI="ECLI:EU:C:2019:1098">EU:C:2019:1098</NO.ECLI>, <REF.NP.ECR REF="NP0046">46.</REF.NP.ECR> pont</REF.DOC.ECR>, valamint az ott hivatkozott ítélkezési gyakorlat).</TXT></NP.ECR><NP.ECR IDENTIFIER="NP0030"><NO.P>30</NO.P><TXT>Márpedig a jelen ügyben a Bíróság rendelkezésére álló iratokból kitűnik, hogy az alapeljárásban szóban forgó, kedvezménynek minősülő családi támogatás – az FV‑hez hasonló határ menti ingázó munkavállaló esetében – a Luxemburgban foglalkoztatottként folytatott tevékenységtől függ. Azt eredetileg csak annyiban biztosították FV számára, amennyiben a luxemburgi jogszabályok hatálya alá tartozó határ menti ingázó munkavállalónak minősült.</TXT></NP.ECR><NP.ECR IDENTIFIER="NP0031"><NO.P>31</NO.P><TXT>Ez a támogatás tehát a 492/2011 rendelet 7. cikkének (2) bekezdése értelmében vett szociális kedvezményt képez.</TXT></NP.ECR><NP.ECR IDENTIFIER="NP0032"><NO.P>32</NO.P><TXT>A fenti megfontolásokra figyelemmel az első kérdésre azt a választ kell adni, hogy az EUMSZ 45. cikket és a 492/2011 rendelet 7. cikkének (2) bekezdését akként kell értelmezni, hogy a határ menti ingázó munkavállaló által a valamely tagállamban foglalkoztatottként folytatott tevékenységtől függő családi támogatás az e rendelkezések értelmében vett szociális kedvezménynek minősül.</TXT></NP.ECR></GR.SEQ><GR.SEQ LEVEL="2"><TITLE><TI><P><HT TYPE="BOLD"><HT TYPE="ITALIC">A második és a harmadik kérdésről</HT></HT></P></TI></TITLE><NP.ECR IDENTIFIER="NP0033"><NO.P>33</NO.P><TXT>Együttesen értelmezendő második és harmadik kérdésével a kérdést előterjesztő bíróság lényegében arra kíván választ kapni, hogy a 883/2004 rendelet 1. cikkének – a 492/2011 rendelet 7. cikkének (2) bekezdésével és a 2004/38 irányelv 2. cikkének 2. pontjával összefüggésben értelmezett – i) pontját akként kell‑e értelmezni, hogy azzal ellentétesek azok a tagállami rendelkezések, amelyek értelmében a határ menti ingázó munkavállalókat csak a saját gyermekeik után illeti meg az általuk valamely tagállamban foglalkoztatottként folytatott tevékenységtől függő családi támogatás, házastársuknak a velük leszármazáson alapuló rokoni kapcsolatban nem álló gyermekei után azonban nem, holott az e támogatáshoz való jog az említett tagállamban lakóhellyel rendelkező valamennyi gyermeket megilleti.</TXT></NP.ECR><NP.ECR IDENTIFIER="NP0034"><NO.P>34</NO.P><TXT>A 883/2004 rendelet alapeljárásbelihez hasonló tényállásra való alkalmazandóságát illetően azt kell vizsgálni, hogy az alapeljárásban szóban forgó családi támogatáshoz hasonló támogatás e rendelet tárgyi hatálya alá tartozik‑e.</TXT></NP.ECR><NP.ECR IDENTIFIER="NP0035"><NO.P>35</NO.P><TXT>E tekintetben emlékeztetni kell arra, hogy a Bíróság állandó ítélkezési gyakorlata értelmében a 883/2004 rendelet hatálya alá tartozó, és az abból kizárt ellátások közötti megkülönböztetés alapvetően az egyes ellátások alkotóelemein alapul, többek között azok célján és megadásának a feltételein, és nem azon, hogy a nemzeti szabályozás szociális biztonsági ellátásnak minősíti‑e az ellátást, vagy sem (<REF.DOC.ECR><DATE ISO="20191218">2019. december 18‑i</DATE> <NAME.CASE>Generálny riaditeľ Sociálnej poisťovne Bratislava és társai</NAME.CASE> ítélet, <NO.CASE>C‑447/18</NO.CASE>, <NO.ECLI ECLI="ECLI:EU:C:2019:1098">EU:C:2019:1098</NO.ECLI>, <REF.NP.ECR REF="NP0022">22.</REF.NP.ECR> pont</REF.DOC.ECR>, valamint az ott hivatkozott ítélkezési gyakorlat).</TXT></NP.ECR><?PAGE NO="9"?><NP.ECR IDENTIFIER="NP0036"><NO.P>36</NO.P><TXT>Ily módon valamely ellátás akkor tekinthető szociális biztonsági ellátásnak, ha egyrészt a jogosult személyes szükségletének bármiféle egyéni és diszkrecionális mérlegelése nélkül, jogilag meghatározott helyzetben nyújtják, és másrészt a 883/2004 rendelet 3. cikkének (1) bekezdésében kifejezetten felsorolt kockázatok valamelyikét fedezi (<REF.DOC.ECR><DATE ISO="20191218">2019. december 18‑i</DATE> <NAME.CASE>Generálny riaditeľ Sociálnej poisťovne Bratislava és társai</NAME.CASE> ítélet, <NO.CASE>C‑447/18</NO.CASE>, <NO.ECLI ECLI="ECLI:EU:C:2019:1098">EU:C:2019:1098</NO.ECLI>, <REF.NP.ECR REF="NP0023">23.</REF.NP.ECR> pont</REF.DOC.ECR>, valamint az ott hivatkozott ítélkezési gyakorlat).</TXT></NP.ECR><NP.ECR IDENTIFIER="NP0037"><NO.P>37</NO.P><TXT>A Bíróság ítélkezési gyakorlata értelmében a családoknak automatikusan, a személyes szükségletek bármiféle egyéni és diszkrecionális mérlegelése nélkül olyan objektív szempontok alapján nyújtott ellátásokat, mint többek között a család mérete, jövedelme és vagyona, amelyek a családok kiadásainak fedezésére irányulnak, szociális biztonsági ellátásnak kell tekinteni (<REF.DOC.ECR><DATE ISO="20160614">2016. június 14‑i</DATE> <NAME.CASE>Bizottság kontra Egyesült Királyság</NAME.CASE> ítélet, <NO.CASE>C‑308/14</NO.CASE>, <NO.ECLI ECLI="ECLI:EU:C:2016:436">EU:C:2016:436</NO.ECLI>, <REF.NP.ECR REF="NP0060">60.</REF.NP.ECR> pont</REF.DOC.ECR>; <REF.DOC.ECR><DATE ISO="20170621">2017. június 21‑i</DATE> <NAME.CASE>Martinez Silva</NAME.CASE> ítélet, <NO.CASE>C‑449/16</NO.CASE>, <NO.ECLI ECLI="ECLI:EU:C:2017:485">EU:C:2017:485</NO.ECLI>, <REF.NP.ECR REF="NP0022">22.</REF.NP.ECR> pont</REF.DOC.ECR>).</TXT></NP.ECR><NP.ECR IDENTIFIER="NP0038"><NO.P>38</NO.P><TXT>Azt a kérdést illetően, hogy egy adott ellátás a 883/2004 rendelet 3. cikke (1) bekezdésének j) pontjában említett családi ellátások körébe tartozik‑e, meg kell állapítani, hogy e rendelet 1. cikkének z) pontja szerint a <QUOT.START CODE="201E" ID="QS0026" REF.END="QE0026"/>családi ellátás<QUOT.END REF.START="QS0026" CODE="201D" ID="QE0026"/> minden olyan természetbeni vagy pénzbeli ellátás, amelynek célja a családi kiadások fedezése, az említett rendelet I. mellékletében említett tartásdíj megelőlegezése és különleges szülési juttatások és örökbefogadási támogatások kivételével. A Bíróság megállapította, hogy a <QUOT.START CODE="201E" ID="QS0027" REF.END="QE0027"/>családi kiadások fedezése<QUOT.END REF.START="QS0027" CODE="201D" ID="QE0027"/> fordulatot úgy kell értelmezni, hogy annak célja többek között a családi költségekhez való, a gyermekek eltartásából eredő kiadásokat mérséklő állami hozzájárulás (<REF.DOC.ECR><DATE ISO="20170621">2017. június 21‑i</DATE> <NAME.CASE>Martinez Silva</NAME.CASE> ítélet, <NO.CASE>C‑449/16</NO.CASE>, <NO.ECLI ECLI="ECLI:EU:C:2017:485">EU:C:2017:485</NO.ECLI>, <REF.NP.ECR REF="NP0023">23.</REF.NP.ECR> pont</REF.DOC.ECR>, valamint az ott hivatkozott ítélkezési gyakorlat).</TXT></NP.ECR><NP.ECR IDENTIFIER="NP0039"><NO.P>39</NO.P><TXT>Az alapügyben szóban forgó támogatást illetően a Bíróság rendelkezésére álló iratokból kitűnik egyrészről, hogy azt a Luxemburgban lakóhellyel rendelkező valamennyi gyermek számára, továbbá a külföldi illetőségű munkavállalóknak a velük leszármazáson alapuló rokoni kapcsolatban álló valamennyi gyermek számára nyújtják. Ezt az ellátást következésképpen a személyes szükségletek bármiféle egyéni és diszkrecionális mérlegelése nélkül, jogilag meghatározott helyzetben nyújtják. Másrészről kitűnik, hogy az említett ellátás a családi költségekhez való, a gyermekek eltartásából eredő kiadásokat mérséklő állami hozzájárulást képez.</TXT></NP.ECR><NP.ECR IDENTIFIER="NP0040"><NO.P>40</NO.P><TXT>Ebből következik, hogy az alapeljárásban szóban forgó családi támogatáshoz hasonló támogatás a 883/2004 rendelet 3. cikke (1) bekezdésének j) pontjában említett családi ellátások körébe tartozó szociális biztonsági ellátást képez.</TXT></NP.ECR><NP.ECR IDENTIFIER="NP0041"><NO.P>41</NO.P><TXT>Egyebekben az FV‑hez hasonló munkavállaló a 883/2004 rendelet személyi hatálya alá tartozik, amely rendeletet – 2. cikkének (1) bekezdése értelmében – a tagállamoknak a valamely tagállamban lakóhellyel rendelkező állampolgáraira – akik egy vagy több tagállam jogszabályainak hatálya alá tartoznak vagy tartoztak –, valamint ezek családtagjaira és túlélő hozzátartozóira kell alkalmazni.</TXT></NP.ECR><NP.ECR IDENTIFIER="NP0042"><NO.P>42</NO.P><TXT>A fentiekre tekintettel a 883/2004 rendelet alkalmazandó az alapeljárásbelihez hasonló tényállásra.</TXT></NP.ECR><NP.ECR IDENTIFIER="NP0043"><NO.P>43</NO.P><TXT>Egyebekben nem lehet kizárni e rendelet és a 492/2011 rendelet 7. cikke (2) bekezdésének együttes alkalmazását.</TXT></NP.ECR><NP.ECR IDENTIFIER="NP0044"><NO.P>44</NO.P><TXT>A Bíróság ugyanis megállapította, hogy noha igaz, hogy a 492/2011 rendelettel, illetve a 883/2004 rendelettel hatályon kívül helyezett és felváltott, a munkavállalók Közösségen belüli szabad mozgásáról szóló, <DATE ISO="19681015">1968. október 15‑i</DATE> 1612/68/EGK tanácsi rendelet (<REF.DOC.OJ COLL="L" NO.OJ="257" PAGE.FIRST="2" DATE.PUB="1968">HL 1968. L 257, 2. o.</REF.DOC.OJ>; magyar nyelvű különkiadás 5. fejezet, 1. kötet, 15. o.), illetve a szociális biztonsági rendszereknek a Közösségen belül mozgó munkavállalókra és családtagjaikra történő alkalmazásáról szóló, <DATE ISO="19710614">1971. június 14‑i</DATE> 1408/71/EGK tanácsi rendelet (<REF.DOC.OJ COLL="L" NO.OJ="149" PAGE.FIRST="2" DATE.PUB="1971">HL 1971. L 149., 2. o.</REF.DOC.OJ>; magyar nyelvű különkiadás 5. fejezet, 1. kötet, 35. o.; a továbbiakban: 1408/71 rendelet) <DATE ISO="19961202">1996. december 2‑i</DATE> 118/97/EK tanácsi rendelettel (<REF.DOC.OJ COLL="L" NO.OJ="028" PAGE.FIRST="1" DATE.PUB="1997">HL 1997. L. 28., 1</REF.DOC.OJ>. o.; magyar nyelvű különkiadás 5. fejezet, 3. kötet, 3. o.) módosított és naprakésszé tett<?PAGE NO="10"?> változatának személyi hatálya nem egyezik meg, ez nem változtat azon, hogy mivel a munkavállalók szabad mozgását illetően az 1612/68 rendelet általános alkalmazási körrel rendelkezik, e rendelet 7. cikkének (2) bekezdése alkalmazható olyan szociális kedvezményekre is, amelyek egyidejűleg az 1408/71 rendelet külön alkalmazási körébe is tartoznak (<REF.DOC.ECR><DATE ISO="20110505">2011. május 5‑i</DATE> <NAME.CASE>Bizottság kontra Németország</NAME.CASE> ítélet, <NO.CASE>C‑206/10</NO.CASE>, <NO.ECLI ECLI="ECLI:EU:C:2011:283">EU:C:2011:283</NO.ECLI>, <REF.NP.ECR REF="NP0039">39.</REF.NP.ECR> pont</REF.DOC.ECR>; lásd még ebben az értelemben: <REF.DOC.ECR><DATE ISO="19980512">1998. május 12‑i</DATE> <NAME.CASE>Martínez Sala</NAME.CASE> ítélet, <NO.CASE>C‑85/96</NO.CASE>, <NO.ECLI ECLI="ECLI:EU:C:1998:217">EU:C:1998:217</NO.ECLI>, <REF.NP.ECR REF="NP0027">27.</REF.NP.ECR> pont</REF.DOC.ECR>).</TXT></NP.ECR><NP.ECR IDENTIFIER="NP0045"><NO.P>45</NO.P><TXT>A Bíróság ily módon úgy vélte például, hogy a családi kiadások fedezésére szolgáló nevelési támogatáshoz hasonló ellátás – az 1408/71 rendelet 4. cikke (1) bekezdésének h) pontja értelmében vett családi ellátásként, és az 1612/68 rendelet 7. cikkének (2) bekezdése értelmében vett szociális kedvezményként – az uniós jog tárgyi hatálya alá tartozik (lásd ebben az értelemben: <REF.DOC.ECR><DATE ISO="19980512">1998. május 12‑i</DATE> <NAME.CASE>Martínez Sala</NAME.CASE> ítélet, <NO.CASE>C‑85/96</NO.CASE>, <NO.ECLI ECLI="ECLI:EU:C:1998:217">EU:C:1998:217</NO.ECLI>, <REF.NP.ECR REF="NP0027">27.</REF.NP.ECR> és <REF.NP.ECR REF="NP0028">28.</REF.NP.ECR> pont</REF.DOC.ECR>).</TXT></NP.ECR><NP.ECR IDENTIFIER="NP0046"><NO.P>46</NO.P><TXT>Ezek a megfontolások értelemszerűen érvényesek a 883/2004 rendeletre és a 492/2011 rendeletre.</TXT></NP.ECR><NP.ECR IDENTIFIER="NP0047"><NO.P>47</NO.P><TXT>A második és a harmadik kérdésre tehát mind a 492/2011 rendelet 7. cikkének (2) bekezdése, mind pedig a 883/2004 rendelet alapján kell válaszolni.</TXT></NP.ECR><NP.ECR IDENTIFIER="NP0048"><NO.P>48</NO.P><TXT>Ami elsősorban a 492/2011 rendelet 7. cikkének (2) bekezdését illeti, amint az a jelen ítélet 32. pontjából kitűnik, az alapeljárásban szóban forgó családi támogatáshoz hasonló támogatás az említett rendelkezés értelmében vett szociális kedvezménynek minősül.</TXT></NP.ECR><NP.ECR IDENTIFIER="NP0049"><NO.P>49</NO.P><TXT>A Bíróság ítélkezési gyakorlata értelmében egyébként a migráns munkavállaló családtagjai az e munkavállalót a 492/2011 rendelet 7. cikkének (2) bekezdése alapján megillető egyenlő bánásmód közvetett jogosultjai (lásd analógia útján: <REF.DOC.ECR><DATE ISO="20161215">2016. december 15‑i</DATE> <NAME.CASE>Depesme és társai</NAME.CASE> ítélet, <NO.CASE>C‑401/15–C‑403/15</NO.CASE>, <NO.ECLI ECLI="ECLI:EU:C:2016:955">EU:C:2016:955</NO.ECLI>, <REF.NP.ECR REF="NP0040">40.</REF.NP.ECR> pont</REF.DOC.ECR>).</TXT></NP.ECR><NP.ECR IDENTIFIER="NP0050"><NO.P>50</NO.P><TXT>A Bíróság azt is megállapította, hogy az EUMSZ 45. cikket és a 492/2011 rendelet 7. cikkének (2) bekezdését akként kell értelmezni, hogy a határ menti ingázó munkavállaló gyermeke, aki közvetve részesülhet az ez utóbbi rendelkezésben szereplő szociális kedvezményekben nem kizárólag azt a gyermeket jelenti, aki leszármazáson alapuló rokoni kapcsolatban áll e munkavállalóval, hanem az említett munkavállaló házastársának, illetve regisztrált élettársának gyermekét is, ha e munkavállaló hozzájárul e gyermek eltartásához. A Bíróság szerint ez az utóbbi követelmény olyan ténybeli helyzetből ered, amelyet a hatóságoknak és adott esetben a nemzeti bíróságoknak az érintett által benyújtott bizonyítékok alapján és anélkül kell értékelniük, hogy meg kellene határozniuk e hozzájárulás okait, vagy számszerűsíteniük kellene annak pontos mértékét (lásd ebben az értelemben: <REF.DOC.ECR><DATE ISO="20161215">2016. december 15‑i</DATE> <NAME.CASE>Depesme és társai</NAME.CASE> ítélet, <NO.CASE>C‑401/15–C‑403/15</NO.CASE>, <NO.ECLI ECLI="ECLI:EU:C:2016:955">EU:C:2016:955</NO.ECLI>, <REF.NP.ECR REF="NP0064">64.</REF.NP.ECR> pont</REF.DOC.ECR>).</TXT></NP.ECR><NP.ECR IDENTIFIER="NP0051"><NO.P>51</NO.P><TXT>A Bíróság úgy vélte, hogy a határ menti ingázó munkavállaló azon <QUOT.START CODE="201E" ID="QS0028" REF.END="QE0028"/>családtagjának<QUOT.END REF.START="QS0028" CODE="201D" ID="QE0028"/> fogalma, akiket a 492/2011 rendelet 7. cikkének (2) bekezdése értelmében közvetve megillethet az egyenlő bánásmód, megfelel a <QUOT.START CODE="201E" ID="QS0029" REF.END="QE0029"/>családtag<QUOT.END REF.START="QS0029" CODE="201D" ID="QE0029"/> 2004/38 irányelv 2. cikkének 2. pontja értelmében vett fogalmának, amely magában foglalja a házastársat, illetve az uniós polgár azon élettársát, akivel regisztrált élettársi kapcsolatban él, az egyenes ági leszármazottakat, akik 21. életévüket nem töltötték be vagy eltartottak, valamint a házastárs és az élettárs egyenesági leszármazottait. A Bíróság e tekintetben figyelembe vette többek között a 2014/54 irányelv (1) preambulumbekezdését, 1. cikkét és 2. cikkének (2) bekezdését (lásd ebben az értelemben: <REF.DOC.ECR><DATE ISO="20161215">2016. december 15‑i</DATE> <NAME.CASE>Depesme és társai</NAME.CASE> ítélet, <NO.CASE>C‑401/15–C‑403/15</NO.CASE>, <NO.ECLI ECLI="ECLI:EU:C:2016:955">EU:C:2016:955</NO.ECLI>, <REF.NP.ECR REF="NP0052">52</REF.NP.ECR>–<REF.NP.ECR REF="NP0054">54.</REF.NP.ECR> pont</REF.DOC.ECR>).</TXT></NP.ECR><NP.ECR IDENTIFIER="NP0052"><NO.P>52</NO.P><TXT>Az alapügyben az előzetes döntéshozatalra utaló határozatból kitűnik, hogy a gyermek biológiai apja nem fizet tartásdíjat HY után. Úgy tűnik tehát, hogy HY anyjának házastársa, FV hozzájárul a gyermek eltartásához, amit azonban a kérdést előterjesztő bíróságnak kell vizsgálnia.</TXT></NP.ECR><?PAGE NO="11"?><NP.ECR IDENTIFIER="NP0053"><NO.P>53</NO.P><TXT>Azt kell tehát meghatározni, hogy a szociális kedvezményeket illetően az állampolgárságon alapuló hátrányos megkülönböztetést megtiltó, a 492/2011 rendelet 7. cikkében kimondott szabállyal ellentétesek‑e azok a tagállami rendelkezések, amelyek megakadályozzák, hogy egy határ menti ingázó munkavállaló az alapeljárásban szóban forgó családi támogatáshoz hasonló támogatásban részesüljön házastársának az e munkavállalóval leszármazáson alapuló rokoni kapcsolatban nem álló gyermeke után.</TXT></NP.ECR><NP.ECR IDENTIFIER="NP0054"><NO.P>54</NO.P><TXT>E tekintetben az EUMSZ 45. cikkben és a 492/2011 rendelet 7. cikkében szereplő egyenlő bánásmód elve nem csupán az állampolgárságon alapuló, közvetlen hátrányos megkülönböztetést tiltja, hanem a hátrányos megkülönböztetés valamennyi közvetett formáját is, ezek ugyanis más megkülönböztető ismérvek alkalmazásával valójában ugyanahhoz az eredményhez vezetnek (<REF.DOC.ECR><DATE ISO="20100413">2010. április 13‑i</DATE> <NAME.CASE>Bressol és társai</NAME.CASE> ítélet, <NO.CASE>C‑73/08</NO.CASE>, <NO.ECLI ECLI="ECLI:EU:C:2010:181">EU:C:2010:181</NO.ECLI>, <REF.NP.ECR REF="NP0040">40.</REF.NP.ECR> pont</REF.DOC.ECR>; <REF.DOC.ECR><DATE ISO="20190710">2019. július 10‑i</DATE> <NAME.CASE>Aubriet</NAME.CASE> ítélet, <NO.CASE>C‑410/18</NO.CASE>, <NO.ECLI ECLI="ECLI:EU:C:2019:582">EU:C:2019:582</NO.ECLI>, <REF.NP.ECR REF="NP0026">26.</REF.NP.ECR> pont</REF.DOC.ECR>; lásd még analógia útján: <REF.DOC.ECR><DATE ISO="20161214">2016. december 14‑i</DATE> <NAME.CASE>Bragança Linares Verruga és társai</NAME.CASE> ítélet, <NO.CASE>C‑238/15</NO.CASE>, <NO.ECLI ECLI="ECLI:EU:C:2016:949">EU:C:2016:949</NO.ECLI>, <REF.NP.ECR REF="NP0041">41.</REF.NP.ECR> pont</REF.DOC.ECR>).</TXT></NP.ECR><NP.ECR IDENTIFIER="NP0055"><NO.P>55</NO.P><TXT>A jelen ügyben a Bíróság rendelkezésére álló iratokból kitűnik, hogy az alapeljárásban szóban forgó nemzeti jogszabály értelmében a Luxemburgban lakóhellyel rendelkező valamennyi gyermek igényelheti az említett családi támogatást, ami azt jelenti, hogy a Luxemburgban lakóhellyel rendelkező munkavállaló háztartásába tartozó összes gyermek – köztük e munkavállaló házastársának gyermeke is – igényelheti ezt a támogatást. Ezzel szemben a külföldi illetőségű munkavállalók ezt csak a saját gyermekeik után igényelhetik, házastársuknak a velük leszármazáson alapuló rokoni kapcsolatban nem álló gyermekeik után azonban nem.</TXT></NP.ECR><NP.ECR IDENTIFIER="NP0056"><NO.P>56</NO.P><TXT>A lakóhely alapján való ilyen megkülönböztetés, amely inkább más tagállamok állampolgárainak okozhat hátrányt, mivel a belföldi lakóhellyel nem rendelkező személyek a legtöbb esetben külföldi állampolgárok az állampolgárságon alapuló hátrányos megkülönböztetésnek minősül, amely csupán abban az esetben megengedett, ha objektív módon igazolt (lásd ebben az értelemben: <REF.DOC.ECR><DATE ISO="20190710">2019. július 10‑i</DATE> <NAME.CASE>Aubriet</NAME.CASE> ítélet, <NO.CASE>C‑410/18</NO.CASE>, <NO.ECLI ECLI="ECLI:EU:C:2019:582">EU:C:2019:582</NO.ECLI>, <REF.NP.ECR REF="NP0028">28.</REF.NP.ECR> pont</REF.DOC.ECR>, valamint az ott hivatkozott ítélkezési gyakorlat).</TXT></NP.ECR><NP.ECR IDENTIFIER="NP0057"><NO.P>57</NO.P><TXT>E tekintetben irreleváns az, hogy az alapeljárásban szóban forgó családi támogatásra való jogosultságot az alapeljárásban szóban forgó nemzeti jogszabály közvetlenül a Luxemburgban lakóhellyel rendelkező gyermek számára biztosítja, míg a külföldi illetőségű munkavállalók esetében ezt a jogot – az e jogszabályban meghatározott családtagokat illetően – a munkavállaló számára biztosítja. Az ítélkezési gyakorlatból ugyanis kitűnik, hogy a családi ellátásokat már jellegük miatt sem lehet olyan jogosultságoknak tekinteni, amelyek az egyént a családi helyzetétől függetlenül megilletik (lásd ebben az értelemben: <REF.DOC.ECR><DATE ISO="20020205">2002. február 5‑i</DATE> <NAME.CASE>Humer</NAME.CASE> ítélet, <NO.CASE>C‑255/99</NO.CASE>, <NO.ECLI ECLI="ECLI:EU:C:2002:73">EU:C:2002:73</NO.ECLI>, <REF.NP.ECR REF="NP0050">50.</REF.NP.ECR> pont</REF.DOC.ECR>; <REF.DOC.ECR><DATE ISO="20091126">2009. november 26‑i</DATE> <NAME.CASE>Slanina</NAME.CASE> ítélet, <NO.CASE>C‑363/08</NO.CASE>, <NO.ECLI ECLI="ECLI:EU:C:2009:732">EU:C:2009:732</NO.ECLI>, <REF.NP.ECR REF="NP0031">31.</REF.NP.ECR> pont</REF.DOC.ECR>).</TXT></NP.ECR><NP.ECR IDENTIFIER="NP0058"><NO.P>58</NO.P><TXT>Ahhoz, hogy e közvetett megkülönböztetés igazolt legyen, alkalmasnak kell lennie valamely jogszerű cél elérésének biztosítására, és nem haladhatja meg az e cél eléréséhez szükséges mértéket (lásd ebben az értelemben: <REF.DOC.ECR><DATE ISO="20190710">2019. július 10‑i</DATE> <NAME.CASE>Aubriet</NAME.CASE> ítélet, <NO.CASE>C‑410/18</NO.CASE>, <NO.ECLI ECLI="ECLI:EU:C:2019:582">EU:C:2019:582</NO.ECLI>, <REF.NP.ECR REF="NP0029">29.</REF.NP.ECR> pont</REF.DOC.ECR>).</TXT></NP.ECR><NP.ECR IDENTIFIER="NP0059"><NO.P>59</NO.P><TXT>A kérdést előterjesztő bíróság e tekintetben megemlíti egyrészről <QUOT.START CODE="201E" ID="QS0030" REF.END="QE0030"/>a gyermek személyes jogának érvényesítésére irányuló nemzeti célkitűzést<QUOT.END REF.START="QS0030" CODE="201D" ID="QE0030"/>, másrészről pedig <QUOT.START CODE="201E" ID="QS0031" REF.END="QE0031"/>a foglalkoztatás helye szerinti tagállam hatóságai védelmének szükségességét, figyelemmel arra, hogy a személyi hatály kiterjesztése észszerűtlen terhet róna a luxemburgi családi ellátások rendszerére, amely konkrétan a családi ellátások közel 48%‑át külföldre folyósítja<QUOT.END REF.START="QS0031" CODE="201D" ID="QE0031"/>.</TXT></NP.ECR><NP.ECR IDENTIFIER="NP0060"><NO.P>60</NO.P><TXT>Ami a gyermek személyes jogának érvényesítésére irányuló nemzeti célkitűzést illeti, nem úgy tűnik, hogy ez a célkitűzés igazolhatná az alapeljárásban szóban forgó közvetett hátrányos megkülönböztetést.</TXT></NP.ECR><?PAGE NO="12"?><NP.ECR IDENTIFIER="NP0061"><NO.P>61</NO.P><TXT>Amint arra ugyanis az Európai Bizottság írásbeli észrevételeiben rámutatott, jóllehet az alapeljárásban szóban forgó családi támogatásra való jogosultságot az alapeljárásban szóban forgó nemzeti jogszabály közvetlenül a Luxemburgban lakóhellyel rendelkező gyermek számára biztosítja, nyilvánvaló, hogy a külföldi illetőségű munkavállalók esetében ezt a jogot a munkavállaló számára biztosítja, az e jogszabályban meghatározott családtagokat, azaz az e munkavállalóval leszármazáson alapuló rokoni kapcsolatban álló gyermekeket illetően, házastársának a vele ilyen kapcsolatban álló gyermekek kivételével. Ennélfogva úgy tűnik, hogy az alapeljárásban szóban forgó nemzeti jogszabály semmiféle személyes jogot nem biztosít a külföldi illetőségű munkavállalók gyermekei számára.</TXT></NP.ECR><NP.ECR IDENTIFIER="NP0062"><NO.P>62</NO.P><TXT>Ami a foglalkoztatás helye szerinti tagállam hatóságainak védelmére irányuló, arra figyelemmel követett célkitűzést illeti, hogy a családi támogatás személyi hatályának kiterjesztése <QUOT.START CODE="201E" ID="QS0032" REF.END="QE0032"/>észszerűtlen terhet<QUOT.END REF.START="QS0032" CODE="201D" ID="QE0032"/> róna <QUOT.START CODE="201E" ID="QS0033" REF.END="QE0033"/>a luxemburgi családi ellátások rendszerére<QUOT.END REF.START="QS0033" CODE="201D" ID="QE0033"/>, feltételezve, hogy ez a célkitűzés minősülhet jogszerűnek, az alapeljárásban szóban forgó közvetett hátrányos megkülönböztetés semmi esetre sem tűnik megfelelőnek és szükségesnek azon állítólagos probléma megoldása céljából, hogy a luxemburgi családi ellátásokat külföldre folyósítják.</TXT></NP.ECR><NP.ECR IDENTIFIER="NP0063"><NO.P>63</NO.P><TXT>Egyrészről ugyanis azzal, hogy a luxemburgi jogalkotó az alapeljárásban szóban forgó családi támogatást a határ menti ingázó munkavállalókkal leszármazáson alapuló rokoni kapcsolatban álló valamennyi gyermek számára anélkül biztosítja, hogy igazolni kellene a közös háztartás fennállását, vagy azt, hogy ezek a munkavállalók a gyermek elsődleges eltartói, maga a luxemburgi jogalkotó fogadta el az e támogatás jogosultjai körének tág értelmezését. Másrészről, ezt a célkitűzést el lehetne érni a belföldi illetőségű munkavállalókat és a határ menti ingázó munkavállalókat egyaránt érintő intézkedésekkel.</TXT></NP.ECR><NP.ECR IDENTIFIER="NP0064"><NO.P>64</NO.P><TXT>Következésképpen ellentétesek a 492/2011 rendelet 7. cikkének (2) bekezdésével azok a tagállami rendelkezések, amelyek értelmében a külföldi illetőségű munkavállalókat csak a saját gyermekeik után illeti meg az alapeljárásban szóban forgó családi támogatáshoz hasonló támogatás, házastársuknak a velük leszármazáson alapuló rokoni kapcsolatban nem álló gyermekei után azonban nem, holott az e támogatáshoz való jog az e tagállamban lakóhellyel rendelkező valamennyi gyermeket megilleti.</TXT></NP.ECR><NP.ECR IDENTIFIER="NP0065"><NO.P>65</NO.P><TXT>Másodsorban a 883/2004 rendeletet illetően, a rendelet 67. cikke előírja, hogy egy személy az illetékes tagállam jogszabályainak megfelelően jogosult családi ellátásokra a másik tagállamban lakó családtagjai után is, mintha a családtagok is az előbb említett tagállamban rendelkeznének lakóhellyel.</TXT></NP.ECR><NP.ECR IDENTIFIER="NP0066"><NO.P>66</NO.P><TXT>A 883/2004 rendelet 1. cikkének i) pontja értelmében e rendelet alkalmazásában a <QUOT.START CODE="201E" ID="QS0034" REF.END="QE0034"/>családtag<QUOT.END REF.START="QS0034" CODE="201D" ID="QE0034"/> a családtagként meghatározott vagy elismert személy, illetve olyan személy, akit a háztartás tagjának tekintenek azok a jogszabályok, amelyek szerint ellátást nyújtanak.</TXT></NP.ECR><NP.ECR IDENTIFIER="NP0067"><NO.P>67</NO.P><TXT>A CAE e fogalommeghatározás és a <REF.DOC.ECR><DATE ISO="20151022">2015. október 22‑i</DATE> <NAME.CASE>Trapkowski</NAME.CASE> ítélet (<NO.CASE>C‑378/14</NO.CASE>, <NO.ECLI ECLI="ECLI:EU:C:2015:720">EU:C:2015:720</NO.ECLI></REF.DOC.ECR>) alapján azzal érvel, hogy az illetékes tagállamnak kell meghatároznia azokat a családtagokat, akik jogosultak a családi támogatásra. A nemzeti jogalkotó ennélfogva hatáskörrel rendelkezik arra, hogy a családi ellátások folyósítását a munkavállalóval leszármazáson alapuló rokoni kapcsolatban álló gyermekekre korlátozza.</TXT></NP.ECR><NP.ECR IDENTIFIER="NP0068"><NO.P>68</NO.P><TXT>E tekintetben a 883/2004 rendelet célkitűzését, azaz egységes szociális biztonsági rendszer kialakítása nélkül a különféle nemzeti rendszerek közötti koordináció biztosítását illetően kétségtelen, hogy a Bíróság megállapította, hogy a családi ellátásokra jogosult személyeket a nemzeti jognak megfelelően kell meghatározni (a <REF.DOC.ECR><DATE ISO="20151022">2015. október 22‑i</DATE> <NAME.CASE>Trapkowski</NAME.CASE> ítélet, <NO.CASE>C‑378/14</NO.CASE>, <NO.ECLI ECLI="ECLI:EU:C:2015:720">EU:C:2015:720</NO.ECLI>, <REF.NP.ECR REF="NP0044">44.</REF.NP.ECR> pont</REF.DOC.ECR>).</TXT></NP.ECR><NP.ECR IDENTIFIER="NP0069"><NO.P>69</NO.P><TXT>Ez azonban nem változtat azon, hogy e hatáskör gyakorlása során a tagállamoknak tiszteletben kell tartaniuk az uniós jogot, a jelen esetben a munkavállalók szabad mozgásával kapcsolatos rendelkezéseket (lásd analógia útján: <REF.DOC.ECR><DATE ISO="20171207">2017. december 7‑i</DATE> <NAME.CASE>Zaniewicz‑Dybeck</NAME.CASE> ítélet, <NO.CASE>C‑189/16</NO.CASE>, <NO.ECLI ECLI="ECLI:EU:C:2017:946">EU:C:2017:946</NO.ECLI>, <REF.NP.ECR REF="NP0040">40.</REF.NP.ECR> pont</REF.DOC.ECR>).</TXT></NP.ECR><?PAGE NO="13"?><NP.ECR IDENTIFIER="NP0070"><NO.P>70</NO.P><TXT>Márpedig a jelen ítélet 64. pontjában megállapítottaknak megfelelően ellentétesek a 492/2011 rendelet 7. cikkének (2) bekezdésével – amely az egyenlő bánásmód EUMSZ 45. cikk (2) bekezdésében foglalt szabályának különös kifejeződése a szociális kedvezmények nyújtásának sajátos területén, és azt ugyanúgy kell értelmezni, mint ez utóbbi rendelkezést (<REF.DOC.ECR><DATE ISO="20161215">2016. december 15‑i</DATE> <NAME.CASE>Depesme és társai</NAME.CASE> ítélet, <NO.CASE>C‑401/15 à C‑403/15</NO.CASE>, <NO.ECLI ECLI="ECLI:EU:C:2016:955">EU:C:2016:955</NO.ECLI>, <REF.NP.ECR REF="NP0035">35.</REF.NP.ECR> pont</REF.DOC.ECR>; <REF.DOC.ECR><DATE ISO="20191218">2019. december 18‑i</DATE> <NAME.CASE>Generálny riaditeľ Sociálnej poisťovne Bratislava és társai</NAME.CASE> ítélet, <NO.CASE>C‑447/18</NO.CASE>, <NO.ECLI ECLI="ECLI:EU:C:2019:1098">EU:C:2019:1098</NO.ECLI>, <REF.NP.ECR REF="NP0039">39.</REF.NP.ECR> pont</REF.DOC.ECR>) – azok a tagállami rendelkezések, amelyek értelmében a külföldi illetőségű munkavállalókat csak a saját gyermekeik után illeti meg az alapeljárásban szóban forgó családi támogatáshoz hasonló támogatás, házastársuknak a velük leszármazáson alapuló rokoni kapcsolatban nem álló gyermekei után azonban nem, holott az e támogatáshoz való jog az e tagállamban lakóhellyel rendelkező valamennyi gyermeket megilleti.</TXT></NP.ECR><NP.ECR IDENTIFIER="NP0071"><NO.P>71</NO.P><TXT>A fenti megfontolások összességére figyelemmel, a második és a harmadik kérdésre azt a választ kell adni, hogy a 883/2004 rendelet 1. cikkének – a 492/2011 rendelet 7. cikkének (2) bekezdésével és a 2004/38 irányelv 2. cikkének 2. pontjával összefüggésben értelmezett – i) pontját és 67. cikkét akként kell értelmezni, hogy azokkal ellentétesek azok a tagállami rendelkezések, amelyek értelmében a határ menti ingázó munkavállalókat csak a saját gyermekeik után illeti meg az általuk e tagállamban foglalkoztatottként folytatott tevékenységtől függő családi támogatás, házastársuknak a velük leszármazáson alapuló rokoni kapcsolatban nem álló gyermekei után azonban nem – akiknek a tartásához viszont hozzájárulnak –, holott az e támogatáshoz való jog az említett tagállamban lakóhellyel rendelkező valamennyi gyermeket megilleti.</TXT></NP.ECR></GR.SEQ></GR.SEQ><GR.SEQ LEVEL="1"><TITLE><TI><P><HT TYPE="BOLD">A költségekről</HT></P></TI></TITLE><NP.ECR IDENTIFIER="NP0072"><NO.P>72</NO.P><TXT>Mivel ez az eljárás az alapeljárásban részt vevő felek számára a kérdést előterjesztő bíróság előtt folyamatban lévő eljárás egy szakaszát képezi, ez a bíróság dönt a költségekről. Az észrevételeknek a Bíróság elé terjesztésével kapcsolatban felmerült költségek, az említett felek költségeinek kivételével, nem téríthetők meg.</TXT></NP.ECR></GR.SEQ><JURISDICTION><INTRO>A fenti indokok alapján a Bíróság (hatodik tanács) a következőképpen határozott:</INTRO><LIST TYPE="ARAB"><ITEM><NP><NO.P><HT TYPE="BOLD">1)</HT></NO.P><TXT><HT TYPE="BOLD">Az EUMSZ 45. cikket és a munkavállalók Unión belüli szabad mozgásáról szóló, <DATE ISO="20110405">2011. április 5‑i</DATE> 492/2011/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet 7. cikkének (2) bekezdését akként kell értelmezni, hogy a határ menti ingázó munkavállaló által a valamely tagállamban foglalkoztatottként folytatott tevékenységtől függő családi támogatás az e rendelkezések értelmében vett szociális kedvezménynek minősül.</HT></TXT></NP></ITEM><ITEM><NP><NO.P><HT TYPE="BOLD">2)</HT></NO.P><TXT><HT TYPE="BOLD">A szociális biztonsági rendszerek koordinálásáról szóló, <DATE ISO="20040429">2004. április 29‑i</DATE> 883/2004/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet 1. cikkének – a 492/2011 rendelet 7. cikkének (2) bekezdésével és az Unió polgárainak és családtagjaiknak a tagállamok területén történő szabad mozgáshoz és tartózkodáshoz való jogáról, valamint az 1612/68/EGK rendelet módosításáról, továbbá a 64/221/EGK, a 68/360/EGK, a 72/194/EGK, a 73/148/EGK, a 75/34/EGK, a 75/35/EGK, a 90/364/EGK, a 90/365/EGK és a 93/96/EGK irányelv hatályon kívül helyezéséről szóló, <DATE ISO="20040429">2004. április 29‑i</DATE> 2004/38/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv 2. cikkének 2. pontjával összefüggésben értelmezett – i) pontját és 67. cikkét akként kell értelmezni, hogy azokkal ellentétesek azok a tagállami rendelkezések, amelyek értelmében a határ menti ingázó munkavállalókat csak a saját gyermekeik után illeti meg az általuk e tagállamban foglalkoztatottként folytatott tevékenységtől függő családi támogatás, házastársuknak a velük leszármazáson alapuló rokoni kapcsolatban nem álló gyermekei után azonban nem – akiknek a tartásához viszont hozzájárulnak –, holott az e támogatáshoz való jog az említett tagállamban lakóhellyel rendelkező valamennyi gyermeket megilleti.</HT></TXT></NP></ITEM></LIST></JURISDICTION></CONTENTS.JUDGMENT><SIGNATURE.CASE><SIGNATORY><P>Aláírások</P></SIGNATORY></SIGNATURE.CASE></JUDGMENT>