<!DOCTYPE html PUBLIC "yes" "xhtml1-strict.dtd">
<html xmlns="http://www.w3.org/1999/xhtml">
<!--GENDOC2XHTML # converter_version: 1.2.2-->
  <head>
    <title>2020-04-202004C102201808020-00-TRA-DOC-HU-ARRET-C-0802-18-202002140-07_00</title>
    <meta content="text/html; charset=utf-8" http-equiv="Content-Type"/>
    <meta content="" name="Gendoc_DGTGeneratedDate"/>
    <meta content="hu-HU" name="Gendoc_Lang"/>
    <meta content="" name="Gendoc_GenerationDate"/>
    <meta content="" name="IsFlattened"/>
    <meta content="1" name="NumProc"/>
    <meta content="Final" name="Gendoc_EditionType"/>
    <meta content="0001" name="Gendoc_CaseNumberSuite"/>
    <meta content="14/04/2020 10:21:21" name="Gendoc_LastVerificationDate"/>
    <meta content="" name="Gendoc_ProcedureNumber"/>
    <meta content="hu" name="Gendoc_LangCode"/>
    <meta content="ARR" name="TypeDoc"/>
    <meta content="UP3CilFjOPf+y6hoNHfpbwhb/FJT/25W3Vb+vvhXzjpd3YAkq/PHh7Trgtev98Rn/FECdhGHZOKf+CYoipiCpcwJGK3qGo69lqmjmK5DicW0iBaD6MVH+vctWMYkzA3QGT/5NeFTRzGpKO1x3R/uyDu2idlBtoyH8HfZ3oLnC+8=" name="GenDocUID"/>
    <meta content="P" name="TypeProc"/>
    <meta content="" name="CreateCustomParts"/>
    <meta content="N. Jääskinen - Projet d'arrêt avant dernière relecture du 03/03/2020" name="ProvisoryMention"/>
    <meta content="OK" name="ReadyToPublish"/>
    <meta content="alsn" name="Gendoc_User"/>
    <meta content="" name="EP_Mode"/>
    <meta content="" name="Gendoc_DGTGenerated"/>
    <meta content="" name="Gendoc_Vademecum"/>
    <meta content="0802" name="NumeroOrdre"/>
    <meta content="2018" name="Annee"/>
    <meta content="P" name="Gendoc_ProcedureType"/>
    <meta content="" name="EP_Version"/>
    <meta content="HU" name="Langue"/>
    <meta content="" name="Gendoc_DGTGeneratedUser"/>
    <meta content="FAST_document_go_ok" name="Gendoc_LastVerificationStatus"/>
    <meta content="ARR_C" name="Gendoc_GendocTemplateType"/>
    <meta content="TRUE" name="WithoutAuthorBlockFlatP"/>
    <meta content="GenDoc 15/01/2020 16:22:11" name="Created"/>
    <meta content="" name="Canevas3_Vademecum"/>
    <meta content="TRUE" name="WithoutAuthorBlock"/>
    <meta content="" name="Gendoc_CaseYear"/>
    <meta content="false" name="Generation_In_Progress"/>
    <meta content="C" name="Juridiction"/>
    <meta content="159402742eab4165830e0b1e7815ed8b" name="DocumentIdentifier"/>
    <meta content="0802" name="Gendoc_CaseNumber"/>
    <meta content="RP" name="NatureAff"/>
    <meta content="RP" name="Gendoc_CaseNature"/>
    <meta content="0001" name="NumSuite"/>
    <meta content="C" name="Gendoc_Juridiction"/>
    <meta content="YrHNYmeRorjgLccpvHOqnElRHHQUTdr2tCj7ntg53gy+JpHZc5fZs8QHUUBkzFbtYbtew0cho30buWQHHmxCrAcMn6cmPys5VB3mhvSXiSXAA4sMK0Tpe8fC6xN0/pqH" name="GeneratedGenDocVersion"/>
  </head>
  <body>
    <div style="header">
      <div id="rId26" style="first"/>
      <div id="rId22" style="even">2020. 04. 02‑i ítélet – C‑802/18. sz. ügy</div>
      <div id="rId23" style="default">Caisse pour l’avenir des enfants (A határ menti ingázó munkavállaló házastársának gyermeke)</div>
    </div>
    <p class="C19Centre" id="para-1" title="page-1">
      A BÍRÓSÁG ÍTÉLETE (hatodik tanács)
    </p>
    <p class="C19Centre" id="para-2" title="page-1">
      2020. április 2. (<span class="note footnote notemarker">
<a id="c-1" href="#t-1">*</a>
</span>)
    </p>
    <p class="C71Indicateur" id="para-3" title="page-1">
      „Előzetes döntéshozatal – EUMSZ 45. cikk – Migráns munkavállalók szociális biztonsága – 883/2004/EK rendelet – Az 1. cikk i) pontja – Munkavállalók szabad mozgása – Egyenlő bánásmód – Szociális kedvezmények – 2004/38/EK irányelv – A 2. cikk 2. pontja – 492/2011/EU rendelet – A 7. cikk (2) bekezdése – Családi támogatás – A »családtagok« fogalma – A külföldi illetőségű munkavállalók házastársa gyermekének kizárása – A belföldi illetőségű munkavállalók házastársának gyermekével szemben alkalmazottól eltérő bánásmód – Igazolás”
    </p>
    <p class="C02AlineaAltA" id="para-4" title="page-1">
      A C‑802/18. sz. ügyben,
    </p>
    <p class="C02AlineaAltA" id="para-5" title="page-1">
      az EUMSZ 267. cikk alapján benyújtott előzetes döntéshozatal iránti kérelem tárgyában, amelyet a conseil supérieur de la sécurité sociale (a szociális biztonság felsőbb tanácsa, Luxemburg) a Bírósághoz 2018. december 19‑én érkezett, 2018. december 17‑i határozatával terjesztett elő
    </p>
    <p class="C02AlineaAltA" id="para-6" title="page-1">
      a Caisse pour l’avenir des enfants
    </p>
    <p class="C02AlineaAltA" id="para-7" title="page-1">
      és
    </p>
    <p class="C02AlineaAltA" id="para-8" title="page-1">
      FV,
    </p>
    <p class="C02AlineaAltA" id="para-9" title="page-1">
      GW
    </p>
    <p class="C02AlineaAltA" id="para-10" title="page-1">
      között folyamatban lévő eljárásban,
    </p>
    <p class="C19Centre" id="para-11" title="page-1">
      A BÍRÓSÁG (hatodik tanács),
    </p>
    <p class="C02AlineaAltA" id="para-12" title="page-1">
      tagjai: M. Safjan tanácselnök, C. Toader és N. Jääskinen (előadó) bírák,
    </p>
    <p class="C02AlineaAltA" id="para-13" title="page-1">
      főtanácsnok: M. Szpunar,
    </p>
    <p class="C02AlineaAltA" id="para-14" title="page-1">
      hivatalvezető: A. Calot Escobar,
    </p>
    <p class="C02AlineaAltA" id="para-15" title="page-1">
      tekintettel az írásbeli szakaszra,
    </p>
    <p class="C02AlineaAltA" id="para-16" title="page-1">
      figyelembe véve a következők által előterjesztett észrevételeket:
    </p>
    <table cellpadding="0" cellspacing="0" border="0" width="100%">
<col width="5%"/>
<col width="95%"/>
<tr>
<td valign="top">
<p class="count">–</p>
</td>
<td valign="top">
<p class="normal">a Caisse pour l’avenir des enfants képviseletében R. Jazbinsek és A. Rodesch avocats,</p>
</td>
</tr>
</table>
    <table cellpadding="0" cellspacing="0" border="0" width="100%">
<col width="5%"/>
<col width="95%"/>
<tr>
<td valign="top">
<p class="count">–</p>
</td>
<td valign="top">
<p class="normal">FV és GW képviseletében P. Peuvrel avocat,</p>
</td>
</tr>
</table>
    <table cellpadding="0" cellspacing="0" border="0" width="100%">
<col width="5%"/>
<col width="95%"/>
<tr>
<td valign="top">
<p class="count">–</p>
</td>
<td valign="top">
<p class="normal">az Európai Bizottság képviseletében B.‑R. Killmann és C. Valero, meghatalmazotti minőségben,</p>
</td>
</tr>
</table>
    <p class="C02AlineaAltA" id="para-20" title="page-1">
      tekintettel a főtanácsnok meghallgatását követően hozott határozatra, miszerint az ügy elbírálására a főtanácsnok indítványa nélkül kerül sor,
    </p>
    <p class="C02AlineaAltA" id="para-21" title="page-1">
      meghozta a következő
    </p>
    <p class="C75Debutdesmotifs" id="para-22" title="page-1">
      Ítéletet
    </p>
    <table cellpadding="0" cellspacing="0" border="0" width="100%">
<col width="5%"/>
<col width="95%"/>
<tr>
<td valign="top">
<p class="count">1</p>
</td>
<td valign="top">
<p class="normal">Az előzetes döntéshozatal iránti kérelem az EUMSZ 45. cikk, az Unió polgárainak és családtagjaiknak a tagállamok területén történő szabad mozgáshoz és tartózkodáshoz való jogáról, valamint az 1612/68/EGK rendelet módosításáról, továbbá a 64/221/EGK, a 68/360/EGK, a 72/194/EGK, a 73/148/EGK, a 75/34/EGK, a 75/35/EGK, a 90/364/EGK, a 90/365/EGK és a 93/96/EGK irányelv hatályon kívül helyezéséről szóló, 2004. április 29‑i 2004/38/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv (HL 2004. L 158., 77. o.; magyar nyelvű különkiadás 5. fejezet, 5. kötet, 46. o.; helyesbítés: HL 2009. L 274., 47. o.) 2. cikke 2. pontjának, a szociális biztonsági rendszerek koordinálásáról szóló, 2004. április 29‑i 883/2004/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet (HL 2004. L 166., 1. o.; magyar nyelvű különkiadás 5. fejezet, 5. kötet, 72. o.) 1. cikke i) pontjának, valamint a munkavállalók Unión belüli szabad mozgásáról szóló, 2011. április 5‑i 492/2011/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet (HL 2011. L 141., 1. o.) 7. cikke (2) bekezdésének értelmezésére vonatkozik.</p>
</td>
</tr>
</table>
    <table cellpadding="0" cellspacing="0" border="0" width="100%">
<col width="5%"/>
<col width="95%"/>
<tr>
<td valign="top">
<p class="count">2</p>
</td>
<td valign="top">
<p class="normal">Ezt a kérelmet a Caisse pour l’avenir des enfants (a gyermekek jövőjéért alap, Luxemburg; a továbbiakban: CAE), valamint FV, határ menti ingázó munkavállaló és házastársa, GW között, a GW első házasságából született és FV‑vel leszármazáson alapuló rokoni kapcsolatban nem álló gyermek után járó családi támogatások nyújtásának CAE általi megtagadása tárgyában folyamatban lévő jogvitában terjesztették elő.</p>
</td>
</tr>
</table>
    <table cellpadding="0" cellspacing="0" border="0" width="100%">
<col width="5%"/>
<col width="95%"/>
<tr>
<td valign="top">
<p class="count"/>
</td>
<td valign="top">
<p class="normal">Jogi háttér</p>
</td>
</tr>
</table>
    <table cellpadding="0" cellspacing="0" border="0" width="100%">
<col width="5%"/>
<col width="95%"/>
<tr>
<td valign="top">
<p class="count"/>
</td>
<td valign="top">
<p class="normal">Az uniós jog</p>
</td>
</tr>
</table>
    <table cellpadding="0" cellspacing="0" border="0" width="100%">
<col width="5%"/>
<col width="95%"/>
<tr>
<td valign="top">
<p class="count"/>
</td>
<td valign="top">
<p class="normal">A 2004/38 irányelv</p>
</td>
</tr>
</table>
    <table cellpadding="0" cellspacing="0" border="0" width="100%">
<col width="5%"/>
<col width="95%"/>
<tr>
<td valign="top">
<p class="count">3</p>
</td>
<td valign="top">
<p class="normal">A 2004/38 irányelv 2. cikke a következőket írja elő:</p>
</td>
</tr>
</table>
    <p class="C02AlineaAltA" id="para-29" title="page-2">
      „Ezen irányelv alkalmazásában:
    </p>
    <p class="C09Marge0avecretrait" id="para-30" title="page-2">
      1) »uniós polgár«: egy tagállam állampolgárságával rendelkező bármely személy;
    </p>
    <p class="C09Marge0avecretrait" id="para-31" title="page-2">
      2) »családtag«:
    </p>
    <p class="C11Marge1avecretrait" id="para-32" title="page-2">
      a) a házastárs;
    </p>
    <p class="C11Marge1avecretrait" id="para-33" title="page-2">
      b) az uniós polgár élettársa, akivel egy tagállam jogszabályai alapján létrejött regisztrált élettársi kapcsolatban él, ha a fogadó tagállam jogszabályai a regisztrált élettársi kapcsolatot a házassággal egyenértékűnek tekintik, és a fogadó tagállam vonatkozó jogszabályaiban megállapított feltételekkel összhangban;
    </p>
    <p class="C11Marge1avecretrait" id="para-34" title="page-2">
      c) az uniós polgár, házastársa, vagy a b) pontban meghatározott élettársa egyenesági leszármazottai, akik 21. életévüket nem töltötték be vagy eltartottak;
    </p>
    <p class="C02AlineaAltA" id="para-35" title="page-2">
      […]”
    </p>
    <table cellpadding="0" cellspacing="0" border="0" width="100%">
<col width="5%"/>
<col width="95%"/>
<tr>
<td valign="top">
<p class="count"/>
</td>
<td valign="top">
<p class="normal">A 883/2004 rendelet</p>
</td>
</tr>
</table>
    <table cellpadding="0" cellspacing="0" border="0" width="100%">
<col width="5%"/>
<col width="95%"/>
<tr>
<td valign="top">
<p class="count">4</p>
</td>
<td valign="top">
<p class="normal">A 883/2004 rendelet 1. cikke értelmében:</p>
</td>
</tr>
</table>
    <p class="C02AlineaAltA" id="para-38" title="page-2">
      „E rendelet alkalmazásában:
    </p>
    <p class="C02AlineaAltA" id="para-39" title="page-2">
      […]
    </p>
    <p class="C09Marge0avecretrait" id="para-40" title="page-2">
      i) »családtag«:
    </p>
    <p class="C38Marge1doubleretrait" id="para-41" title="page-2">
      1) i. családtagként meghatározott vagy elismert személy, illetve olyan személy, akit a háztartás tagjának tekintenek azok a jogszabályok, amelyek szerint ellátást nyújtanak;
    </p>
    <p class="C14Marge2avecretrait" id="para-42" title="page-2">
      ii. a betegségi, anyasági és azzal egyenértékű apasági ellátásokról szóló III. cím 1. fejezete szerinti természetbeni ellátások tekintetében, családtagként meghatározott vagy elismert személy, illetve a lakóhely szerinti tagállam jogszabályai által a háztartás tagjának tekintett személy;
    </p>
    <p class="C11Marge1avecretrait" id="para-43" title="page-3">
      2) ha egy tagállamnak az 1. pont értelmében alkalmazandó jogszabályai nem különböztetik meg a családtagokat és a hatályuk alá tartozó egyéb személyeket, a házastársat, a kiskorú gyermekeket és a nagykorú eltartott gyermekeket családtagoknak kell tekinteni;
    </p>
    <p class="C11Marge1avecretrait" id="para-44" title="page-3">
      3) ha az 1. és 2. pont értelmében alkalmazandó jogszabályok szerint egy személy csak akkor tekinthető családtagnak vagy a háztartás tagjának, ha a biztosított személlyel vagy a nyugdíjassal közös háztartásban él, e feltétel akkor tekinthető teljesítettnek, ha a szóban forgó személyt nagyrészt a biztosított személy vagy a nyugdíjas tartja el;
    </p>
    <p class="C02AlineaAltA" id="para-45" title="page-3">
      […]
    </p>
    <p class="C09Marge0avecretrait" id="para-46" title="page-3">
      z) »családi ellátás«: minden olyan természetbeni vagy pénzbeli ellátás, amelynek célja a családi kiadások fedezése, az I. mellékletben említett tartásdíj megelőlegezése és különleges szülési juttatások és örökbefogadási támogatások kivételével.”
    </p>
    <table cellpadding="0" cellspacing="0" border="0" width="100%">
<col width="5%"/>
<col width="95%"/>
<tr>
<td valign="top">
<p class="count">5</p>
</td>
<td valign="top">
<p class="normal">E rendelet 2. cikkének (1) bekezdése kimondja:</p>
</td>
</tr>
</table>
    <p class="C02AlineaAltA" id="para-48" title="page-3">
      „Ezt a rendeletet a tagállamok állampolgáraira, egy tagállamban lakóhellyel rendelkező hontalanokra és menekültekre [helyesen: a tagállamok valamely tagállamban lakóhellyel rendelkező állampolgáraira, a valamely tagállamban lakóhellyel rendelkező hontalanokra és menekültekre] – akik egy vagy több tagállam jogszabályainak hatálya alá tartoznak vagy tartoztak –, valamint ezek családtagjaira és túlélő hozzátartozóira kell alkalmazni.”
    </p>
    <table cellpadding="0" cellspacing="0" border="0" width="100%">
<col width="5%"/>
<col width="95%"/>
<tr>
<td valign="top">
<p class="count">6</p>
</td>
<td valign="top">
<p class="normal">Az említett rendelet 3. cikkének (1) bekezdése a következőket írja elő:</p>
</td>
</tr>
</table>
    <p class="C02AlineaAltA" id="para-50" title="page-3">
      „Ezt a rendeletet a következő szociális biztonsági ágakra vonatkozó valamennyi jogszabályra kell alkalmazni:
    </p>
    <p class="C02AlineaAltA" id="para-51" title="page-3">
      […]
    </p>
    <p class="C09Marge0avecretrait" id="para-52" title="page-3">
      j) családi ellátások.”
    </p>
    <table cellpadding="0" cellspacing="0" border="0" width="100%">
<col width="5%"/>
<col width="95%"/>
<tr>
<td valign="top">
<p class="count">7</p>
</td>
<td valign="top">
<p class="normal">A 883/2004 rendelet „Másik tagállamban lakóhellyel rendelkező családtagok” címet viselő 67. cikkének szövege a következő:</p>
</td>
</tr>
</table>
    <p class="C02AlineaAltA" id="para-54" title="page-3">
      „Egy személy az illetékes tagállam jogszabályainak megfelelően jogosult családi ellátásokra a másik tagállamban lakó családtagjai után is, mintha a családtagok is az előbb említett tagállamban rendelkeznének lakóhellyel. A nyugdíjas azonban a nyugdíja tekintetében illetékes tagállam jogszabályainak megfelelően jogosult családi ellátásokra.”
    </p>
    <table cellpadding="0" cellspacing="0" border="0" width="100%">
<col width="5%"/>
<col width="95%"/>
<tr>
<td valign="top">
<p class="count"/>
</td>
<td valign="top">
<p class="normal">A 492/2011 rendelet</p>
</td>
</tr>
</table>
    <table cellpadding="0" cellspacing="0" border="0" width="100%">
<col width="5%"/>
<col width="95%"/>
<tr>
<td valign="top">
<p class="count">8</p>
</td>
<td valign="top">
<p class="normal">A 492/2011 rendelet 7. cikkének (1) és (2) bekezdése a következőképpen rendelkezik:</p>
</td>
</tr>
</table>
    <p class="C02AlineaAltA" id="para-57" title="page-4">
      „(1) Valamely tagállamnak egy másik tagállam területén foglalkoztatott állampolgárát a foglalkoztatási és munkafeltételek tekintetében nem kezelhetik állampolgársága miatt a hazai állampolgároktól eltérő módon, különösen, ami a javadalmazást, a munkaviszony megszüntetését és munkanélkülivé válás esetén az újraelhelyezést vagy újrafoglalkoztatást illeti.
    </p>
    <p class="C02AlineaAltA" id="para-58" title="page-4">
      (2) Az említett munkavállaló a hazai munkavállalókkal azonos szociális és adókedvezményeket élvez.”
    </p>
    <table cellpadding="0" cellspacing="0" border="0" width="100%">
<col width="5%"/>
<col width="95%"/>
<tr>
<td valign="top">
<p class="count"/>
</td>
<td valign="top">
<p class="normal">A 2014/54/EU irányelv</p>
</td>
</tr>
</table>
    <table cellpadding="0" cellspacing="0" border="0" width="100%">
<col width="5%"/>
<col width="95%"/>
<tr>
<td valign="top">
<p class="count">9</p>
</td>
<td valign="top">
<p class="normal">A munkavállalók szabad mozgásával összefüggésben a munkavállalóknak biztosított jogok gyakorlását megkönnyítő intézkedésekről szóló, 2014. április 16‑i 2014/54/EU európai parlamenti és tanácsi irányelv (HL 2014. L 128., 8. o.) (1) preambulumbekezdésének szövege a következő:</p>
</td>
</tr>
</table>
    <p class="C02AlineaAltA" id="para-61" title="page-4">
      „A munkavállalók szabad mozgása az uniós polgárok egyik alapvető szabadsága és a belső piac egyik alappillére, amelyet az [EUMSZ 45. cikk] foglal magában. Érvényesítését uniós jogszabályok teszik lehetővé, amelyek az uniós polgárok és családtagjaik számára biztosított jogok teljes körű gyakorlásának szavatolását célozzák. A »családtag« kifejezést a [2004/38] irányelvben [helyesen: irányelv 2. cikkének 2. pontjában] meghatározott kifejezésével megegyezően kell értelmezni, amely vonatkozik a határ menti munkavállalók családtagjaira is.”
    </p>
    <table cellpadding="0" cellspacing="0" border="0" width="100%">
<col width="5%"/>
<col width="95%"/>
<tr>
<td valign="top">
<p class="count">10</p>
</td>
<td valign="top">
<p class="normal">A 2014/54 irányelv 1. cikke a következőket írja elő:</p>
</td>
</tr>
</table>
    <p class="C02AlineaAltA" id="para-63" title="page-4">
      „Ez az irányelv rendelkezéseket állapít meg az [EUMSZ 45. cikk] és a [492/2011] rendelet 1–10. cikke által biztosított jogok egységes alkalmazásának és gyakorlati érvényesítésének az elősegítése érdekében. Ezen irányelv az említett jogokat gyakorló uniós polgárokra és családtagjaikra […] alkalmazandó.”
    </p>
    <table cellpadding="0" cellspacing="0" border="0" width="100%">
<col width="5%"/>
<col width="95%"/>
<tr>
<td valign="top">
<p class="count">11</p>
</td>
<td valign="top">
<p class="normal">Ezen irányelv 2. cikke értelmében:</p>
</td>
</tr>
</table>
    <p class="C02AlineaAltA" id="para-65" title="page-4">
      „(1) Az irányelv a munkavállalók szabad mozgásának a következő, a [492/2011] rendelet 1–10. cikkében említett szempontjaira alkalmazandó:
    </p>
    <p class="C02AlineaAltA" id="para-66" title="page-4">
      […]
    </p>
    <p class="C09Marge0avecretrait" id="para-67" title="page-4">
      c) a szociális és az adókedvezményekhez való hozzáférés;
    </p>
    <p class="C02AlineaAltA" id="para-68" title="page-4">
      […]
    </p>
    <p class="C02AlineaAltA" id="para-69" title="page-5">
      (2) Ennek az irányelvnek a hatálya megegyezik a [492/2011] rendelet hatályával.”
    </p>
    <table cellpadding="0" cellspacing="0" border="0" width="100%">
<col width="5%"/>
<col width="95%"/>
<tr>
<td valign="top">
<p class="count"/>
</td>
<td valign="top">
<p class="normal">A luxemburgi jog</p>
</td>
</tr>
</table>
    <table cellpadding="0" cellspacing="0" border="0" width="100%">
<col width="5%"/>
<col width="95%"/>
<tr>
<td valign="top">
<p class="count">12</p>
</td>
<td valign="top">
<p class="normal">A releváns rendelkezéseket a code de la sécurité sociale (társadalombiztosítási törvénykönyv; a továbbiakban: törvénykönyv) 269. és 270. cikkének a társadalombiztosítási törvénykönyv és a jövedelemadóról szóló, 1967. december 4‑i módosított törvény módosításáról, valamint a gyermekek után járó visszatérítésekről szóló, 2007. december 21‑i módosított törvény hatályon kívül helyezéséről szóló, 2016. július 23‑i törvény (Mémorial, A 2016., 2348. o.; a továbbiakban: a 2016. július 23‑i törvény) hatálybalépésének időpontjától, 2016. augusztus 1‑jétől hatályos változata képezi.</p>
</td>
</tr>
</table>
    <table cellpadding="0" cellspacing="0" border="0" width="100%">
<col width="5%"/>
<col width="95%"/>
<tr>
<td valign="top">
<p class="count">13</p>
</td>
<td valign="top">
<p class="normal">A törvénykönyv 269. cikke 2016. augusztus 1‑jétől hatályos változatának (1) bekezdése ekként rendelkezik:</p>
</td>
</tr>
</table>
    <p class="C02AlineaAltA" id="para-73" title="page-5">
      „Ez a rendelkezés bevezeti a gyermekek jövőjét szolgáló támogatást (a továbbiakban: családi támogatás).
    </p>
    <p class="C02AlineaAltA" id="para-74" title="page-5">
      Családi támogatásra jogosult:
    </p>
    <p class="C09Marge0avecretrait" id="para-75" title="page-5">
      a) a ténylegesen és folyamatosan Luxemburgban tartózkodó és ott bejelentett lakóhellyel rendelkező gyermek;
    </p>
    <p class="C09Marge0avecretrait" id="para-76" title="page-5">
      b) a luxemburgi jogszabályok és az uniós rendeletek hatálya alá tartozó, vagy a Luxemburg által a szociális biztonság tárgyában aláírt és a családi támogatásoknak a foglalkoztatás helye szerinti ország jogszabályainak megfelelő folyósítását előíró két‑ vagy többoldalú aktus hatálya alá tartozó bármely személynek a 270. cikkben meghatározott családtagja. A családtagoknak a szóban forgó rendeletekben vagy aktusokban említett érintett országok egyikében kell lakóhellyel rendelkezniük.”
    </p>
    <table cellpadding="0" cellspacing="0" border="0" width="100%">
<col width="5%"/>
<col width="95%"/>
<tr>
<td valign="top">
<p class="count">14</p>
</td>
<td valign="top">
<p class="normal">A törvénykönyv 270. cikkének 2016. augusztus 1‑jétől hatályos változata értelmében: „[a] 269. cikk (1) bekezdésének b) pontja alkalmazásában valamely személy házasságon belül és házasságon kívül született, valamint örökbe fogadott gyermekei e személy családtagjának minősülnek, és családi támogatásra jogosultak”.</p>
</td>
</tr>
</table>
    <table cellpadding="0" cellspacing="0" border="0" width="100%">
<col width="5%"/>
<col width="95%"/>
<tr>
<td valign="top">
<p class="count">15</p>
</td>
<td valign="top">
<p class="normal">A törvénykönyv 272. cikke (1) bekezdése első mondatának 2016. augusztus 1‑jétől hatályos változata értelmében „[a] családi támogatás összege gyermekenként és havonta 265 euró”.</p>
</td>
</tr>
</table>
    <table cellpadding="0" cellspacing="0" border="0" width="100%">
<col width="5%"/>
<col width="95%"/>
<tr>
<td valign="top">
<p class="count"/>
</td>
<td valign="top">
<p class="normal">Az alapeljárás és az előzetes döntéshozatalra előterjesztett kérdések</p>
</td>
</tr>
</table>
    <table cellpadding="0" cellspacing="0" border="0" width="100%">
<col width="5%"/>
<col width="95%"/>
<tr>
<td valign="top">
<p class="count">16</p>
</td>
<td valign="top">
<p class="normal">FV Luxemburgban dolgozik, és Franciaországban él házastársával, GW‑vel, valamint három gyermekükkel, akik közül az egyik, HY, GW egy korábbi kapcsolatából született. GW kizárólagos felügyeleti joggal rendelkezik HY felett. A 2016. július 23‑i törvény hatálybalépéséig a háztartás e három gyermek után családi támogatásokban részesült FV határ menti ingázó munkavállaló jogállása alapján.</p>
</td>
</tr>
</table>
    <table cellpadding="0" cellspacing="0" border="0" width="100%">
<col width="5%"/>
<col width="95%"/>
<tr>
<td valign="top">
<p class="count">17</p>
</td>
<td valign="top">
<p class="normal">A háztartás HY után már nem volt jogosult ezekre a támogatásokra a 2016. július 23‑i törvény hatálybalépésének időpontjától kezdve, amely törvény akként módosította a törvénykönyvet, hogy kizárta többek között a házastárs vagy az élettárs gyermekeit a „családtagoknak” a törvénykönyv 270. cikkében meghatározott fogalmából.</p>
</td>
</tr>
</table>
    <table cellpadding="0" cellspacing="0" border="0" width="100%">
<col width="5%"/>
<col width="95%"/>
<tr>
<td valign="top">
<p class="count">18</p>
</td>
<td valign="top">
<p class="normal">2016. november 8‑i határozatában ugyanis a CAE – többek között a 883/2004 rendelet 67. cikke, valamint a törvénykönyv 269. és 270. cikkének a 2016. július 23‑i törvény hatálybalépésétől hatályos változata alapján – megállapította, hogy 2016. augusztus 1‑jétől FV nem jogosult családi támogatásra a 2000. december 5‑én született, valamint FV és GW 2008 júliusa óta fennálló közös háztartásában nevelt HY után. Mivel ez a gyermek GW korábbi kapcsolatából származik és nem áll leszármazáson alapuló rokoni kapcsolatban FV‑vel, e rendelkezések értelmében nem minősül „családtagnak”, ami kizárja az említett gyermek után járó luxemburgi családi támogatásra való jogosultságot.</p>
</td>
</tr>
</table>
    <table cellpadding="0" cellspacing="0" border="0" width="100%">
<col width="5%"/>
<col width="95%"/>
<tr>
<td valign="top">
<p class="count">19</p>
</td>
<td valign="top">
<p class="normal">Az e határozattal szemben FV által benyújtott kereset alapján eljáró conseil arbitral de la sécurité sociale (társadalombiztosítási választottbírósági tanács, Luxembourg) 2017. november 17‑i ítéletében megalapozottnak minősítette a keresetet abban a részében, amely a HY után járó családi támogatások 2016. július 31. utáni fenntartására irányult. A conseil arbitral de la sécurité sociale (társadalombiztosítási választottbírósági tanács) álláspontja szerint:</p>
</td>
</tr>
</table>
    <table cellpadding="0" cellspacing="0" border="0" width="100%">
<col width="5%"/>
<col width="95%"/>
<tr>
<td valign="top">
<p class="count">–</p>
</td>
<td valign="top">
<p class="normal">a luxemburgi családi ellátások a 492/2011 rendelet 7. cikkének (2) bekezdése értelmében vett szociális kedvezményt képeznek; a foglalkoztatottként folytatott tevékenységhez kötődnek, mivel folyósításuk feltétele, hogy FV a luxemburgi jogszabályok hatálya alá tartozó munkavállaló legyen; nincs helye megkülönböztetésnek aszerint, hogy ez a családi ellátásokhoz hasonló szociális kedvezmény a gyermek saját jogán járó jogosultságként vagy az ő tartását biztosító, a luxemburgi szociális jogszabályok hatálya alá tartozó FV számára biztosított, az ezen ellátásokhoz való jogosultságként jelenik‑e meg, függetlenül attól, hogy FV hazai munkavállalónak minősül, vagy sem;</p>
</td>
</tr>
</table>
    <table cellpadding="0" cellspacing="0" border="0" width="100%">
<col width="5%"/>
<col width="95%"/>
<tr>
<td valign="top">
<p class="count">–</p>
</td>
<td valign="top">
<p class="normal">a törvénykönyv 269. és 270. cikkének 2016. augusztus 1. óta hatályos változatával létrehozott rendszer az érintett gyermek lakóhelyén alapuló eltérő bánásmódot keletkeztet, amennyiben eltérő bánásmódot alkalmaz a családi támogatások jogosultja esetében a szociális kedvezmények elismerése tekintetében attól függően, hogy a házastársa gyermekének tartásáról gondoskodó hazai munkavállalóról van‑e szó, akinek eltartottja Luxemburgban lakik, vagy a házastársa gyermekének tartásáról gondoskodó olyan határ menti ingázó munkavállalóról, akinek eltartottja nem Luxemburgban, hanem e határ menti ingázó munkavállaló származása szerinti tagállamban lakik; ez ellentétes a 492/2011 rendelet 7. cikkének (2) bekezdésével, és</p>
</td>
</tr>
</table>
    <table cellpadding="0" cellspacing="0" border="0" width="100%">
<col width="5%"/>
<col width="95%"/>
<tr>
<td valign="top">
<p class="count">–</p>
</td>
<td valign="top">
<p class="normal">noha a 883/2004/EK rendelet 1. cikkének i) pontja a „családtag” fogalmának meghatározása céljából visszautal a kérelem benyújtása szerinti tagállam nemzeti jogszabályaira, a hivatkozott nemzeti törvényi rendelkezés, azaz a törvénykönyv 270. cikkének a 2016. augusztus 1‑jétől hatályos változata összeegyeztethetetlen a 492/2011 rendelet 7. cikkének (2) bekezdésével.</p>
</td>
</tr>
</table>
    <table cellpadding="0" cellspacing="0" border="0" width="100%">
<col width="5%"/>
<col width="95%"/>
<tr>
<td valign="top">
<p class="count">20</p>
</td>
<td valign="top">
<p class="normal">2017. december 29‑én benyújtott beadványban a CAE fellebbezést terjesztett elő a conseil arbitral de la sécurité sociale (társadalombiztosítási választottbírósági tanács) 2017. november 17‑i ítéletével szemben a conseil supérieur de la sécurité sociale (a szociális biztonság felsőbb tanácsa, Luxemburg) előtt. Ebben kifogásolta a családi ellátások szociális kedvezménynek minősítését, és előadta, hogy a conseil arbitral de la sécurité sociale (társadalombiztosítási választottbírósági tanács) nem vette figyelembe azokat az objektív elemeket, amelyek igazolhatnák az állítólagos eltérő bánásmódot.</p>
</td>
</tr>
</table>
    <table cellpadding="0" cellspacing="0" border="0" width="100%">
<col width="5%"/>
<col width="95%"/>
<tr>
<td valign="top">
<p class="count">21</p>
</td>
<td valign="top">
<p class="normal">FV ezzel szemben azt hozta fel, hogy az egyenlő bánásmód elve magában foglalja azt, hogy a valamely tagállamban lakóhellyel rendelkező és munkavégzés céljából más tagállamba utazó uniós polgárok a fogadó tagállam saját állampolgárai számára rendelkezésre álló szociális ellátásokra, szociális és adókedvezményekre, valamint szociális támogatásra legyenek jogosultak. FV álláspontja szerint – a saját háztartását illetően – a 2016. december 15‑i Depesme és társai ítéletben (C‑401/15–C‑403/15, EU:C:2016:955) elfogadott érvelést kell analógia útján alkalmazni. Ebben az ítéletben a Bíróság megállapította, hogy a határ menti ingázó munkavállaló házastársának vagy a fogadó állam által elismert élettársának gyermekei a munkavállaló gyermekeinek minősülhetnek annak érdekében, hogy megillesse őket a felsőfokú tanulmányokhoz nyújtott olyan pénzügyi támogatáshoz való jog, amely a 492/2011 rendelet 7. cikkének (2) bekezdése értelmében vett szociális kedvezménynek minősül.</p>
</td>
</tr>
</table>
    <table cellpadding="0" cellspacing="0" border="0" width="100%">
<col width="5%"/>
<col width="95%"/>
<tr>
<td valign="top">
<p class="count">22</p>
</td>
<td valign="top">
<p class="normal">E körülmények között a conseil supérieur de la sécurité sociale (a szociális biztonság felsőbb tanácsa) úgy határozott, hogy az eljárást felfüggeszti, és előzetes döntéshozatal céljából a következő kérdéseket terjeszti a Bíróság elé:</p>
</td>
</tr>
</table>
    <p class="C09Marge0avecretrait" id="para-90" title="page-6">
      „1) Az EUMSZ 45. cikk és a [492/2011] irányelv 7. cikkének (2) bekezdése értelmében vett szociális kedvezménynek kell‑e tekinteni a [törvénykönyv] 269. és 270. [cikkének 2016. augusztus 1‑jétől hatályos változata] alapján nyújtott luxemburgi családi támogatást?
    </p>
    <p class="C09Marge0avecretrait" id="para-91" title="page-6">
      2) Amennyiben igen, a családtag fogalmának a 883/2004 rendelet 1. cikkének i) pontja értelmében alkalmazandó meghatározása ellentétben áll annak a [2004/38] irányelv 2. cikkének 2. pontjában foglalt tágabb meghatározásával, mivel ez utóbbi – szemben a koordinációs rendeletben foglaltakkal – kizár bármilyen önálló tagállami döntést a családtag fogalmának meghatározást, másodlagosan pedig a tartásra vonatkozó bármely fogalommeghatározást illetően. A családtag fogalmának a 883/2004 rendelet 1. cikkének i) pontja értelmében vett meghatározását kell‑e tehát alapul venni, annak a szociális biztonsági rendszerek koordinálása során betöltött különös jelentőségére tekintettel, és főként, a tagállam megőrzi‑e a családi támogatásra jogosult családtagok körének meghatározására vonatkozó hatáskörét?
    </p>
    <p class="C09Marge0avecretrait" id="para-92" title="page-6">
      3) A [2004/38] irányelv 2. cikke 2. pontjának a családi ellátásokra, közelebbről a luxemburgi családi támogatásra való alkalmazhatósága esetén az élettárs gyermekének a családtagok köréből történő kizárása tekinthető‑e olyan közvetett hátrányos megkülönböztetésnek, amely igazolható a tagállam azon nemzeti célkitűzésére tekintettel, hogy e támogatásokat a gyermek személyes joga alapján állapítsa meg, illetve az alkalmazás helye szerinti tagállam hatóságai védelmének szükségességére tekintettel, figyelemmel arra, hogy a személyi hatály kiterjesztése indokolatlan terhet ró a luxemburgi családi ellátások rendszerére, amely konkrétan a családi ellátások közel 48%‑át külföldre folyósítja?”
    </p>
    <table cellpadding="0" cellspacing="0" border="0" width="100%">
<col width="5%"/>
<col width="95%"/>
<tr>
<td valign="top">
<p class="count"/>
</td>
<td valign="top">
<p class="normal">Az előzetes döntéshozatalra előterjesztett kérdésekről</p>
</td>
</tr>
</table>
    <table cellpadding="0" cellspacing="0" border="0" width="100%">
<col width="5%"/>
<col width="95%"/>
<tr>
<td valign="top">
<p class="count"/>
</td>
<td valign="top">
<p class="normal">Az első kérdésről</p>
</td>
</tr>
</table>
    <table cellpadding="0" cellspacing="0" border="0" width="100%">
<col width="5%"/>
<col width="95%"/>
<tr>
<td valign="top">
<p class="count">23</p>
</td>
<td valign="top">
<p class="normal">Első kérdésével a kérdést előterjesztő bíróság lényegében arra kíván választ kapni, hogy az EUMSZ 45. cikket és a 492/2011 rendelet 7. cikkének (2) bekezdését akként kell‑e értelmezni, hogy a határ menti ingázó munkavállaló által a valamely tagállamban foglalkoztatottként folytatott tevékenységtől függő családi támogatás az e rendelkezések értelmében vett szociális kedvezménynek minősül.</p>
</td>
</tr>
</table>
    <table cellpadding="0" cellspacing="0" border="0" width="100%">
<col width="5%"/>
<col width="95%"/>
<tr>
<td valign="top">
<p class="count">24</p>
</td>
<td valign="top">
<p class="normal">Emlékeztetni kell arra, hogy az EUMSZ 45. cikk (2) bekezdése kimondja, hogy a munkavállalók szabad mozgása magában foglalja az állampolgárság alapján történő minden megkülönböztetés megszüntetését a tagállamok munkavállalói között a foglalkoztatás, a javadalmazás, valamint az egyéb munka‑ és foglalkoztatási feltételek tekintetében. Ezt a rendelkezést a 492/2011 rendelet 7. cikkének (2) bekezdése pontosítja, amely szerint valamely tagállamnak valamely másik tagállam területén foglalkoztatott állampolgára a hazai munkavállalókkal azonos szociális és adókedvezményeket élvez (2017. március 2‑i Eschenbrenner ítélet, C‑496/15, EU:C:2017:152, 32. pont).</p>
</td>
</tr>
</table>
    <table cellpadding="0" cellspacing="0" border="0" width="100%">
<col width="5%"/>
<col width="95%"/>
<tr>
<td valign="top">
<p class="count">25</p>
</td>
<td valign="top">
<p class="normal">Az egyenlő bánásmódnak a 492/2011 rendelet 7. cikkének (2) bekezdése által követett célkitűzéséből következik, hogy a „szociális kedvezmény” fogalma, amelyet e rendelkezés kiterjesztett a más tagállamok állampolgárságával rendelkező munkavállalókra, minden olyan kedvezményt magában foglal – függetlenül attól, hogy az a munkaszerződéshez kapcsolódik‑e, vagy sem –, amelyet általában a hazai munkavállalók esetében, objektív munkavállalói minőségük folytán vagy az állam területén való lakóhellyel rendelkezés egyszerű ténye alapján elismernek, és e fogalomnak a más tagállamok állampolgárságával rendelkező munkavállalókra való kiterjesztése következésképpen alkalmasnak tűnik az Unión belüli mobilitásuk megkönnyítésére, ennélfogva pedig a fogadó tagállamba való integrációjukra (2019. december 18‑i Generálny riaditeľ Sociálnej poisťovne Bratislava és társai ítélet, C‑447/18, EU:C:2019:1098, 47. pont, valamint az ott hivatkozott ítélkezési gyakorlat).</p>
</td>
</tr>
</table>
    <table cellpadding="0" cellspacing="0" border="0" width="100%">
<col width="5%"/>
<col width="95%"/>
<tr>
<td valign="top">
<p class="count">26</p>
</td>
<td valign="top">
<p class="normal">A Bíróság megállapította, hogy a 492/2011 rendelet 7. cikkének (2) bekezdésére éppúgy hivatkozhatnak a valamely fogadó tagállamban élő migráns munkavállalók, mint a határ menti ingázó munkavállalók, akik – noha ezen utóbbi tagállamban folytatnak foglalkoztatottként tevékenységet – egy másik tagállamban rendelkeznek lakóhellyel (2016. december 15‑i Depesme és társai ítélet, C‑401/15–C‑403/15, EU:C:2016:955, 37. pont; 2019. december 18‑i Generálny riaditeľ Sociálnej poisťovne Bratislava és társai ítélet, C‑447/18, EU:C:2019:1098, 41. pont).</p>
</td>
</tr>
</table>
    <table cellpadding="0" cellspacing="0" border="0" width="100%">
<col width="5%"/>
<col width="95%"/>
<tr>
<td valign="top">
<p class="count">27</p>
</td>
<td valign="top">
<p class="normal">A 492/2011 rendelet 7. cikkének (2) bekezdésére tehát hivatkozhat az FV‑hez hasonló azon munkavállaló, aki amellett, hogy Luxemburgban dolgozik, Franciaországban rendelkezik lakóhellyel.</p>
</td>
</tr>
</table>
    <table cellpadding="0" cellspacing="0" border="0" width="100%">
<col width="5%"/>
<col width="95%"/>
<tr>
<td valign="top">
<p class="count">28</p>
</td>
<td valign="top">
<p class="normal">Ennélfogva azt kell vizsgálni, hogy az alapeljárásban szóban forgó családi támogatáshoz hasonló támogatás a „szociális kedvezménynek” a 492/2011 rendelet 7. cikkének (2) bekezdése értelmében vett fogalmába tartozik‑e.</p>
</td>
</tr>
</table>
    <table cellpadding="0" cellspacing="0" border="0" width="100%">
<col width="5%"/>
<col width="95%"/>
<tr>
<td valign="top">
<p class="count">29</p>
</td>
<td valign="top">
<p class="normal">E tekintetben az e rendelkezés által a szociális kedvezményekre tett hivatkozást nem lehet megszorítóan értelmezni (2019. december 18‑i Generálny riaditeľ Sociálnej poisťovne Bratislava és társai ítélet, C‑447/18, EU:C:2019:1098, 46. pont, valamint az ott hivatkozott ítélkezési gyakorlat).</p>
</td>
</tr>
</table>
    <table cellpadding="0" cellspacing="0" border="0" width="100%">
<col width="5%"/>
<col width="95%"/>
<tr>
<td valign="top">
<p class="count">30</p>
</td>
<td valign="top">
<p class="normal">Márpedig a jelen ügyben a Bíróság rendelkezésére álló iratokból kitűnik, hogy az alapeljárásban szóban forgó, kedvezménynek minősülő családi támogatás – az FV‑hez hasonló határ menti ingázó munkavállaló esetében – a Luxemburgban foglalkoztatottként folytatott tevékenységtől függ. Azt eredetileg csak annyiban biztosították FV számára, amennyiben a luxemburgi jogszabályok hatálya alá tartozó határ menti ingázó munkavállalónak minősült.</p>
</td>
</tr>
</table>
    <table cellpadding="0" cellspacing="0" border="0" width="100%">
<col width="5%"/>
<col width="95%"/>
<tr>
<td valign="top">
<p class="count">31</p>
</td>
<td valign="top">
<p class="normal">Ez a támogatás tehát a 492/2011 rendelet 7. cikkének (2) bekezdése értelmében vett szociális kedvezményt képez.</p>
</td>
</tr>
</table>
    <table cellpadding="0" cellspacing="0" border="0" width="100%">
<col width="5%"/>
<col width="95%"/>
<tr>
<td valign="top">
<p class="count">32</p>
</td>
<td valign="top">
<p class="normal">A fenti megfontolásokra figyelemmel az első kérdésre azt a választ kell adni, hogy az EUMSZ 45. cikket és a 492/2011 rendelet 7. cikkének (2) bekezdését akként kell értelmezni, hogy a határ menti ingázó munkavállaló által a valamely tagállamban foglalkoztatottként folytatott tevékenységtől függő családi támogatás az e rendelkezések értelmében vett szociális kedvezménynek minősül.</p>
</td>
</tr>
</table>
    <table cellpadding="0" cellspacing="0" border="0" width="100%">
<col width="5%"/>
<col width="95%"/>
<tr>
<td valign="top">
<p class="count"/>
</td>
<td valign="top">
<p class="normal">A második és a harmadik kérdésről</p>
</td>
</tr>
</table>
    <table cellpadding="0" cellspacing="0" border="0" width="100%">
<col width="5%"/>
<col width="95%"/>
<tr>
<td valign="top">
<p class="count">33</p>
</td>
<td valign="top">
<p class="normal">Együttesen értelmezendő második és harmadik kérdésével a kérdést előterjesztő bíróság lényegében arra kíván választ kapni, hogy a 883/2004 rendelet 1. cikkének – a 492/2011 rendelet 7. cikkének (2) bekezdésével és a 2004/38 irányelv 2. cikkének 2. pontjával összefüggésben értelmezett – i) pontját akként kell‑e értelmezni, hogy azzal ellentétesek azok a tagállami rendelkezések, amelyek értelmében a határ menti ingázó munkavállalókat csak a saját gyermekeik után illeti meg az általuk valamely tagállamban foglalkoztatottként folytatott tevékenységtől függő családi támogatás, házastársuknak a velük leszármazáson alapuló rokoni kapcsolatban nem álló gyermekei után azonban nem, holott az e támogatáshoz való jog az említett tagállamban lakóhellyel rendelkező valamennyi gyermeket megilleti.</p>
</td>
</tr>
</table>
    <table cellpadding="0" cellspacing="0" border="0" width="100%">
<col width="5%"/>
<col width="95%"/>
<tr>
<td valign="top">
<p class="count">34</p>
</td>
<td valign="top">
<p class="normal">A 883/2004 rendelet alapeljárásbelihez hasonló tényállásra való alkalmazandóságát illetően azt kell vizsgálni, hogy az alapeljárásban szóban forgó családi támogatáshoz hasonló támogatás e rendelet tárgyi hatálya alá tartozik‑e.</p>
</td>
</tr>
</table>
    <table cellpadding="0" cellspacing="0" border="0" width="100%">
<col width="5%"/>
<col width="95%"/>
<tr>
<td valign="top">
<p class="count">35</p>
</td>
<td valign="top">
<p class="normal">E tekintetben emlékeztetni kell arra, hogy a Bíróság állandó ítélkezési gyakorlata értelmében a 883/2004 rendelet hatálya alá tartozó, és az abból kizárt ellátások közötti megkülönböztetés alapvetően az egyes ellátások alkotóelemein alapul, többek között azok célján és megadásának a feltételein, és nem azon, hogy a nemzeti szabályozás szociális biztonsági ellátásnak minősíti‑e az ellátást, vagy sem (2019. december 18‑i Generálny riaditeľ Sociálnej poisťovne Bratislava és társai ítélet, C‑447/18, EU:C:2019:1098, 22. pont, valamint az ott hivatkozott ítélkezési gyakorlat).</p>
</td>
</tr>
</table>
    <table cellpadding="0" cellspacing="0" border="0" width="100%">
<col width="5%"/>
<col width="95%"/>
<tr>
<td valign="top">
<p class="count">36</p>
</td>
<td valign="top">
<p class="normal">Ily módon valamely ellátás akkor tekinthető szociális biztonsági ellátásnak, ha egyrészt a jogosult személyes szükségletének bármiféle egyéni és diszkrecionális mérlegelése nélkül, jogilag meghatározott helyzetben nyújtják, és másrészt a 883/2004 rendelet 3. cikkének (1) bekezdésében kifejezetten felsorolt kockázatok valamelyikét fedezi (2019. december 18‑i Generálny riaditeľ Sociálnej poisťovne Bratislava és társai ítélet, C‑447/18, EU:C:2019:1098, 23. pont, valamint az ott hivatkozott ítélkezési gyakorlat).</p>
</td>
</tr>
</table>
    <table cellpadding="0" cellspacing="0" border="0" width="100%">
<col width="5%"/>
<col width="95%"/>
<tr>
<td valign="top">
<p class="count">37</p>
</td>
<td valign="top">
<p class="normal">A Bíróság ítélkezési gyakorlata értelmében a családoknak automatikusan, a személyes szükségletek bármiféle egyéni és diszkrecionális mérlegelése nélkül olyan objektív szempontok alapján nyújtott ellátásokat, mint többek között a család mérete, jövedelme és vagyona, amelyek a családok kiadásainak fedezésére irányulnak, szociális biztonsági ellátásnak kell tekinteni (2016. június 14‑i Bizottság kontra Egyesült Királyság ítélet, C‑308/14, EU:C:2016:436, 60. pont; 2017. június 21‑i Martinez Silva ítélet, C‑449/16, EU:C:2017:485, 22. pont).</p>
</td>
</tr>
</table>
    <table cellpadding="0" cellspacing="0" border="0" width="100%">
<col width="5%"/>
<col width="95%"/>
<tr>
<td valign="top">
<p class="count">38</p>
</td>
<td valign="top">
<p class="normal">Azt a kérdést illetően, hogy egy adott ellátás a 883/2004 rendelet 3. cikke (1) bekezdésének j) pontjában említett családi ellátások körébe tartozik‑e, meg kell állapítani, hogy e rendelet 1. cikkének z) pontja szerint a „családi ellátás” minden olyan természetbeni vagy pénzbeli ellátás, amelynek célja a családi kiadások fedezése, az említett rendelet I. mellékletében említett tartásdíj megelőlegezése és különleges szülési juttatások és örökbefogadási támogatások kivételével. A Bíróság megállapította, hogy a „családi kiadások fedezése” fordulatot úgy kell értelmezni, hogy annak célja többek között a családi költségekhez való, a gyermekek eltartásából eredő kiadásokat mérséklő állami hozzájárulás (2017. június 21‑i Martinez Silva ítélet, C‑449/16, EU:C:2017:485, 23. pont, valamint az ott hivatkozott ítélkezési gyakorlat).</p>
</td>
</tr>
</table>
    <table cellpadding="0" cellspacing="0" border="0" width="100%">
<col width="5%"/>
<col width="95%"/>
<tr>
<td valign="top">
<p class="count">39</p>
</td>
<td valign="top">
<p class="normal">Az alapügyben szóban forgó támogatást illetően a Bíróság rendelkezésére álló iratokból kitűnik egyrészről, hogy azt a Luxemburgban lakóhellyel rendelkező valamennyi gyermek számára, továbbá a külföldi illetőségű munkavállalóknak a velük leszármazáson alapuló rokoni kapcsolatban álló valamennyi gyermek számára nyújtják. Ezt az ellátást következésképpen a személyes szükségletek bármiféle egyéni és diszkrecionális mérlegelése nélkül, jogilag meghatározott helyzetben nyújtják. Másrészről kitűnik, hogy az említett ellátás a családi költségekhez való, a gyermekek eltartásából eredő kiadásokat mérséklő állami hozzájárulást képez.</p>
</td>
</tr>
</table>
    <table cellpadding="0" cellspacing="0" border="0" width="100%">
<col width="5%"/>
<col width="95%"/>
<tr>
<td valign="top">
<p class="count">40</p>
</td>
<td valign="top">
<p class="normal">Ebből következik, hogy az alapeljárásban szóban forgó családi támogatáshoz hasonló támogatás a 883/2004 rendelet 3. cikke (1) bekezdésének j) pontjában említett családi ellátások körébe tartozó szociális biztonsági ellátást képez.</p>
</td>
</tr>
</table>
    <table cellpadding="0" cellspacing="0" border="0" width="100%">
<col width="5%"/>
<col width="95%"/>
<tr>
<td valign="top">
<p class="count">41</p>
</td>
<td valign="top">
<p class="normal">Egyebekben az FV‑hez hasonló munkavállaló a 883/2004 rendelet személyi hatálya alá tartozik, amely rendeletet – 2. cikkének (1) bekezdése értelmében – a tagállamoknak a valamely tagállamban lakóhellyel rendelkező állampolgáraira – akik egy vagy több tagállam jogszabályainak hatálya alá tartoznak vagy tartoztak –, valamint ezek családtagjaira és túlélő hozzátartozóira kell alkalmazni.</p>
</td>
</tr>
</table>
    <table cellpadding="0" cellspacing="0" border="0" width="100%">
<col width="5%"/>
<col width="95%"/>
<tr>
<td valign="top">
<p class="count">42</p>
</td>
<td valign="top">
<p class="normal">A fentiekre tekintettel a 883/2004 rendelet alkalmazandó az alapeljárásbelihez hasonló tényállásra.</p>
</td>
</tr>
</table>
    <table cellpadding="0" cellspacing="0" border="0" width="100%">
<col width="5%"/>
<col width="95%"/>
<tr>
<td valign="top">
<p class="count">43</p>
</td>
<td valign="top">
<p class="normal">Egyebekben nem lehet kizárni e rendelet és a 492/2011 rendelet 7. cikke (2) bekezdésének együttes alkalmazását.</p>
</td>
</tr>
</table>
    <table cellpadding="0" cellspacing="0" border="0" width="100%">
<col width="5%"/>
<col width="95%"/>
<tr>
<td valign="top">
<p class="count">44</p>
</td>
<td valign="top">
<p class="normal">A Bíróság ugyanis megállapította, hogy noha igaz, hogy a 492/2011 rendelettel, illetve a 883/2004 rendelettel hatályon kívül helyezett és felváltott, a munkavállalók Közösségen belüli szabad mozgásáról szóló, 1968. október 15‑i 1612/68/EGK tanácsi rendelet (HL 1968. L 257, 2. o.; magyar nyelvű különkiadás 5. fejezet, 1. kötet, 15. o.), illetve a szociális biztonsági rendszereknek a Közösségen belül mozgó munkavállalókra és családtagjaikra történő alkalmazásáról szóló, 1971. június 14‑i 1408/71/EGK tanácsi rendelet (HL 1971. L 149., 2. o.; magyar nyelvű különkiadás 5. fejezet, 1. kötet, 35. o.; a továbbiakban: 1408/71 rendelet) 1996. december 2‑i 118/97/EK tanácsi rendelettel (HL 1997. L. 28., 1. o.; magyar nyelvű különkiadás 5. fejezet, 3. kötet, 3. o.) módosított és naprakésszé tett változatának személyi hatálya nem egyezik meg, ez nem változtat azon, hogy mivel a munkavállalók szabad mozgását illetően az 1612/68 rendelet általános alkalmazási körrel rendelkezik, e rendelet 7. cikkének (2) bekezdése alkalmazható olyan szociális kedvezményekre is, amelyek egyidejűleg az 1408/71 rendelet külön alkalmazási körébe is tartoznak (2011. május 5‑i Bizottság kontra Németország ítélet, C‑206/10, EU:C:2011:283, 39. pont; lásd még ebben az értelemben: 1998. május 12‑i Martínez Sala ítélet, C‑85/96, EU:C:1998:217, 27. pont).</p>
</td>
</tr>
</table>
    <table cellpadding="0" cellspacing="0" border="0" width="100%">
<col width="5%"/>
<col width="95%"/>
<tr>
<td valign="top">
<p class="count">45</p>
</td>
<td valign="top">
<p class="normal">A Bíróság ily módon úgy vélte például, hogy a családi kiadások fedezésére szolgáló nevelési támogatáshoz hasonló ellátás – az 1408/71 rendelet 4. cikke (1) bekezdésének h) pontja értelmében vett családi ellátásként, és az 1612/68 rendelet 7. cikkének (2) bekezdése értelmében vett szociális kedvezményként – az uniós jog tárgyi hatálya alá tartozik (lásd ebben az értelemben: 1998. május 12‑i Martínez Sala ítélet, C‑85/96, EU:C:1998:217, 27. és 28. pont).</p>
</td>
</tr>
</table>
    <table cellpadding="0" cellspacing="0" border="0" width="100%">
<col width="5%"/>
<col width="95%"/>
<tr>
<td valign="top">
<p class="count">46</p>
</td>
<td valign="top">
<p class="normal">Ezek a megfontolások értelemszerűen érvényesek a 883/2004 rendeletre és a 492/2011 rendeletre.</p>
</td>
</tr>
</table>
    <table cellpadding="0" cellspacing="0" border="0" width="100%">
<col width="5%"/>
<col width="95%"/>
<tr>
<td valign="top">
<p class="count">47</p>
</td>
<td valign="top">
<p class="normal">A második és a harmadik kérdésre tehát mind a 492/2011 rendelet 7. cikkének (2) bekezdése, mind pedig a 883/2004 rendelet alapján kell válaszolni.</p>
</td>
</tr>
</table>
    <table cellpadding="0" cellspacing="0" border="0" width="100%">
<col width="5%"/>
<col width="95%"/>
<tr>
<td valign="top">
<p class="count">48</p>
</td>
<td valign="top">
<p class="normal">Ami elsősorban a 492/2011 rendelet 7. cikkének (2) bekezdését illeti, amint az a jelen ítélet 32. pontjából kitűnik, az alapeljárásban szóban forgó családi támogatáshoz hasonló támogatás az említett rendelkezés értelmében vett szociális kedvezménynek minősül.</p>
</td>
</tr>
</table>
    <table cellpadding="0" cellspacing="0" border="0" width="100%">
<col width="5%"/>
<col width="95%"/>
<tr>
<td valign="top">
<p class="count">49</p>
</td>
<td valign="top">
<p class="normal">A Bíróság ítélkezési gyakorlata értelmében egyébként a migráns munkavállaló családtagjai az e munkavállalót a 492/2011 rendelet 7. cikkének (2) bekezdése alapján megillető egyenlő bánásmód közvetett jogosultjai (lásd analógia útján: 2016. december 15‑i Depesme és társai ítélet, C‑401/15–C‑403/15, EU:C:2016:955, 40. pont).</p>
</td>
</tr>
</table>
    <table cellpadding="0" cellspacing="0" border="0" width="100%">
<col width="5%"/>
<col width="95%"/>
<tr>
<td valign="top">
<p class="count">50</p>
</td>
<td valign="top">
<p class="normal">A Bíróság azt is megállapította, hogy az EUMSZ 45. cikket és a 492/2011 rendelet 7. cikkének (2) bekezdését akként kell értelmezni, hogy a határ menti ingázó munkavállaló gyermeke, aki közvetve részesülhet az ez utóbbi rendelkezésben szereplő szociális kedvezményekben nem kizárólag azt a gyermeket jelenti, aki leszármazáson alapuló rokoni kapcsolatban áll e munkavállalóval, hanem az említett munkavállaló házastársának, illetve regisztrált élettársának gyermekét is, ha e munkavállaló hozzájárul e gyermek eltartásához. A Bíróság szerint ez az utóbbi követelmény olyan ténybeli helyzetből ered, amelyet a hatóságoknak és adott esetben a nemzeti bíróságoknak az érintett által benyújtott bizonyítékok alapján és anélkül kell értékelniük, hogy meg kellene határozniuk e hozzájárulás okait, vagy számszerűsíteniük kellene annak pontos mértékét (lásd ebben az értelemben: 2016. december 15‑i Depesme és társai ítélet, C‑401/15–C‑403/15, EU:C:2016:955, 64. pont).</p>
</td>
</tr>
</table>
    <table cellpadding="0" cellspacing="0" border="0" width="100%">
<col width="5%"/>
<col width="95%"/>
<tr>
<td valign="top">
<p class="count">51</p>
</td>
<td valign="top">
<p class="normal">A Bíróság úgy vélte, hogy a határ menti ingázó munkavállaló azon „családtagjának” fogalma, akiket a 492/2011 rendelet 7. cikkének (2) bekezdése értelmében közvetve megillethet az egyenlő bánásmód, megfelel a „családtag” 2004/38 irányelv 2. cikkének 2. pontja értelmében vett fogalmának, amely magában foglalja a házastársat, illetve az uniós polgár azon élettársát, akivel regisztrált élettársi kapcsolatban él, az egyenes ági leszármazottakat, akik 21. életévüket nem töltötték be vagy eltartottak, valamint a házastárs és az élettárs egyenesági leszármazottait. A Bíróság e tekintetben figyelembe vette többek között a 2014/54 irányelv (1) preambulumbekezdését, 1. cikkét és 2. cikkének (2) bekezdését (lásd ebben az értelemben: 2016. december 15‑i Depesme és társai ítélet, C‑401/15–C‑403/15, EU:C:2016:955, 52–54. pont).</p>
</td>
</tr>
</table>
    <table cellpadding="0" cellspacing="0" border="0" width="100%">
<col width="5%"/>
<col width="95%"/>
<tr>
<td valign="top">
<p class="count">52</p>
</td>
<td valign="top">
<p class="normal">Az alapügyben az előzetes döntéshozatalra utaló határozatból kitűnik, hogy a gyermek biológiai apja nem fizet tartásdíjat HY után. Úgy tűnik tehát, hogy HY anyjának házastársa, FV hozzájárul a gyermek eltartásához, amit azonban a kérdést előterjesztő bíróságnak kell vizsgálnia.</p>
</td>
</tr>
</table>
    <table cellpadding="0" cellspacing="0" border="0" width="100%">
<col width="5%"/>
<col width="95%"/>
<tr>
<td valign="top">
<p class="count">53</p>
</td>
<td valign="top">
<p class="normal">Azt kell tehát meghatározni, hogy a szociális kedvezményeket illetően az állampolgárságon alapuló hátrányos megkülönböztetést megtiltó, a 492/2011 rendelet 7. cikkében kimondott szabállyal ellentétesek‑e azok a tagállami rendelkezések, amelyek megakadályozzák, hogy egy határ menti ingázó munkavállaló az alapeljárásban szóban forgó családi támogatáshoz hasonló támogatásban részesüljön házastársának az e munkavállalóval leszármazáson alapuló rokoni kapcsolatban nem álló gyermeke után.</p>
</td>
</tr>
</table>
    <table cellpadding="0" cellspacing="0" border="0" width="100%">
<col width="5%"/>
<col width="95%"/>
<tr>
<td valign="top">
<p class="count">54</p>
</td>
<td valign="top">
<p class="normal">E tekintetben az EUMSZ 45. cikkben és a 492/2011 rendelet 7. cikkében szereplő egyenlő bánásmód elve nem csupán az állampolgárságon alapuló, közvetlen hátrányos megkülönböztetést tiltja, hanem a hátrányos megkülönböztetés valamennyi közvetett formáját is, ezek ugyanis más megkülönböztető ismérvek alkalmazásával valójában ugyanahhoz az eredményhez vezetnek (2010. április 13‑i Bressol és társai ítélet, C‑73/08, EU:C:2010:181, 40. pont; 2019. július 10‑i Aubriet ítélet, C‑410/18, EU:C:2019:582, 26. pont; lásd még analógia útján: 2016. december 14‑i Bragança Linares Verruga és társai ítélet, C‑238/15, EU:C:2016:949, 41. pont).</p>
</td>
</tr>
</table>
    <table cellpadding="0" cellspacing="0" border="0" width="100%">
<col width="5%"/>
<col width="95%"/>
<tr>
<td valign="top">
<p class="count">55</p>
</td>
<td valign="top">
<p class="normal">A jelen ügyben a Bíróság rendelkezésére álló iratokból kitűnik, hogy az alapeljárásban szóban forgó nemzeti jogszabály értelmében a Luxemburgban lakóhellyel rendelkező valamennyi gyermek igényelheti az említett családi támogatást, ami azt jelenti, hogy a Luxemburgban lakóhellyel rendelkező munkavállaló háztartásába tartozó összes gyermek – köztük e munkavállaló házastársának gyermeke is – igényelheti ezt a támogatást. Ezzel szemben a külföldi illetőségű munkavállalók ezt csak a saját gyermekeik után igényelhetik, házastársuknak a velük leszármazáson alapuló rokoni kapcsolatban nem álló gyermekeik után azonban nem.</p>
</td>
</tr>
</table>
    <table cellpadding="0" cellspacing="0" border="0" width="100%">
<col width="5%"/>
<col width="95%"/>
<tr>
<td valign="top">
<p class="count">56</p>
</td>
<td valign="top">
<p class="normal">A lakóhely alapján való ilyen megkülönböztetés, amely inkább más tagállamok állampolgárainak okozhat hátrányt, mivel a belföldi lakóhellyel nem rendelkező személyek a legtöbb esetben külföldi állampolgárok az állampolgárságon alapuló hátrányos megkülönböztetésnek minősül, amely csupán abban az esetben megengedett, ha objektív módon igazolt (lásd ebben az értelemben: 2019. július 10‑i Aubriet ítélet, C‑410/18, EU:C:2019:582, 28. pont, valamint az ott hivatkozott ítélkezési gyakorlat).</p>
</td>
</tr>
</table>
    <table cellpadding="0" cellspacing="0" border="0" width="100%">
<col width="5%"/>
<col width="95%"/>
<tr>
<td valign="top">
<p class="count">57</p>
</td>
<td valign="top">
<p class="normal">E tekintetben irreleváns az, hogy az alapeljárásban szóban forgó családi támogatásra való jogosultságot az alapeljárásban szóban forgó nemzeti jogszabály közvetlenül a Luxemburgban lakóhellyel rendelkező gyermek számára biztosítja, míg a külföldi illetőségű munkavállalók esetében ezt a jogot – az e jogszabályban meghatározott családtagokat illetően – a munkavállaló számára biztosítja. Az ítélkezési gyakorlatból ugyanis kitűnik, hogy a családi ellátásokat már jellegük miatt sem lehet olyan jogosultságoknak tekinteni, amelyek az egyént a családi helyzetétől függetlenül megilletik (lásd ebben az értelemben: 2002. február 5‑i Humer ítélet, C‑255/99, EU:C:2002:73, 50. pont; 2009. november 26‑i Slanina ítélet, C‑363/08, EU:C:2009:732, 31. pont).</p>
</td>
</tr>
</table>
    <table cellpadding="0" cellspacing="0" border="0" width="100%">
<col width="5%"/>
<col width="95%"/>
<tr>
<td valign="top">
<p class="count">58</p>
</td>
<td valign="top">
<p class="normal">Ahhoz, hogy e közvetett megkülönböztetés igazolt legyen, alkalmasnak kell lennie valamely jogszerű cél elérésének biztosítására, és nem haladhatja meg az e cél eléréséhez szükséges mértéket (lásd ebben az értelemben: 2019. július 10‑i Aubriet ítélet, C‑410/18, EU:C:2019:582, 29. pont).</p>
</td>
</tr>
</table>
    <table cellpadding="0" cellspacing="0" border="0" width="100%">
<col width="5%"/>
<col width="95%"/>
<tr>
<td valign="top">
<p class="count">59</p>
</td>
<td valign="top">
<p class="normal">A kérdést előterjesztő bíróság e tekintetben megemlíti egyrészről „a gyermek személyes jogának érvényesítésére irányuló nemzeti célkitűzést”, másrészről pedig „a foglalkoztatás helye szerinti tagállam hatóságai védelmének szükségességét, figyelemmel arra, hogy a személyi hatály kiterjesztése észszerűtlen terhet róna a luxemburgi családi ellátások rendszerére, amely konkrétan a családi ellátások közel 48%‑át külföldre folyósítja”.</p>
</td>
</tr>
</table>
    <table cellpadding="0" cellspacing="0" border="0" width="100%">
<col width="5%"/>
<col width="95%"/>
<tr>
<td valign="top">
<p class="count">60</p>
</td>
<td valign="top">
<p class="normal">Ami a gyermek személyes jogának érvényesítésére irányuló nemzeti célkitűzést illeti, nem úgy tűnik, hogy ez a célkitűzés igazolhatná az alapeljárásban szóban forgó közvetett hátrányos megkülönböztetést.</p>
</td>
</tr>
</table>
    <table cellpadding="0" cellspacing="0" border="0" width="100%">
<col width="5%"/>
<col width="95%"/>
<tr>
<td valign="top">
<p class="count">61</p>
</td>
<td valign="top">
<p class="normal">Amint arra ugyanis az Európai Bizottság írásbeli észrevételeiben rámutatott, jóllehet az alapeljárásban szóban forgó családi támogatásra való jogosultságot az alapeljárásban szóban forgó nemzeti jogszabály közvetlenül a Luxemburgban lakóhellyel rendelkező gyermek számára biztosítja, nyilvánvaló, hogy a külföldi illetőségű munkavállalók esetében ezt a jogot a munkavállaló számára biztosítja, az e jogszabályban meghatározott családtagokat, azaz az e munkavállalóval leszármazáson alapuló rokoni kapcsolatban álló gyermekeket illetően, házastársának a vele ilyen kapcsolatban álló gyermekek kivételével. Ennélfogva úgy tűnik, hogy az alapeljárásban szóban forgó nemzeti jogszabály semmiféle személyes jogot nem biztosít a külföldi illetőségű munkavállalók gyermekei számára.</p>
</td>
</tr>
</table>
    <table cellpadding="0" cellspacing="0" border="0" width="100%">
<col width="5%"/>
<col width="95%"/>
<tr>
<td valign="top">
<p class="count">62</p>
</td>
<td valign="top">
<p class="normal">Ami a foglalkoztatás helye szerinti tagállam hatóságainak védelmére irányuló, arra figyelemmel követett célkitűzést illeti, hogy a családi támogatás személyi hatályának kiterjesztése „észszerűtlen terhet” róna „a luxemburgi családi ellátások rendszerére”, feltételezve, hogy ez a célkitűzés minősülhet jogszerűnek, az alapeljárásban szóban forgó közvetett hátrányos megkülönböztetés semmi esetre sem tűnik megfelelőnek és szükségesnek azon állítólagos probléma megoldása céljából, hogy a luxemburgi családi ellátásokat külföldre folyósítják.</p>
</td>
</tr>
</table>
    <table cellpadding="0" cellspacing="0" border="0" width="100%">
<col width="5%"/>
<col width="95%"/>
<tr>
<td valign="top">
<p class="count">63</p>
</td>
<td valign="top">
<p class="normal">Egyrészről ugyanis azzal, hogy a luxemburgi jogalkotó az alapeljárásban szóban forgó családi támogatást a határ menti ingázó munkavállalókkal leszármazáson alapuló rokoni kapcsolatban álló valamennyi gyermek számára anélkül biztosítja, hogy igazolni kellene a közös háztartás fennállását, vagy azt, hogy ezek a munkavállalók a gyermek elsődleges eltartói, maga a luxemburgi jogalkotó fogadta el az e támogatás jogosultjai körének tág értelmezését. Másrészről, ezt a célkitűzést el lehetne érni a belföldi illetőségű munkavállalókat és a határ menti ingázó munkavállalókat egyaránt érintő intézkedésekkel.</p>
</td>
</tr>
</table>
    <table cellpadding="0" cellspacing="0" border="0" width="100%">
<col width="5%"/>
<col width="95%"/>
<tr>
<td valign="top">
<p class="count">64</p>
</td>
<td valign="top">
<p class="normal">Következésképpen ellentétesek a 492/2011 rendelet 7. cikkének (2) bekezdésével azok a tagállami rendelkezések, amelyek értelmében a külföldi illetőségű munkavállalókat csak a saját gyermekeik után illeti meg az alapeljárásban szóban forgó családi támogatáshoz hasonló támogatás, házastársuknak a velük leszármazáson alapuló rokoni kapcsolatban nem álló gyermekei után azonban nem, holott az e támogatáshoz való jog az e tagállamban lakóhellyel rendelkező valamennyi gyermeket megilleti.</p>
</td>
</tr>
</table>
    <table cellpadding="0" cellspacing="0" border="0" width="100%">
<col width="5%"/>
<col width="95%"/>
<tr>
<td valign="top">
<p class="count">65</p>
</td>
<td valign="top">
<p class="normal">Másodsorban a 883/2004 rendeletet illetően, a rendelet 67. cikke előírja, hogy egy személy az illetékes tagállam jogszabályainak megfelelően jogosult családi ellátásokra a másik tagállamban lakó családtagjai után is, mintha a családtagok is az előbb említett tagállamban rendelkeznének lakóhellyel.</p>
</td>
</tr>
</table>
    <table cellpadding="0" cellspacing="0" border="0" width="100%">
<col width="5%"/>
<col width="95%"/>
<tr>
<td valign="top">
<p class="count">66</p>
</td>
<td valign="top">
<p class="normal">A 883/2004 rendelet 1. cikkének i) pontja értelmében e rendelet alkalmazásában a „családtag” a családtagként meghatározott vagy elismert személy, illetve olyan személy, akit a háztartás tagjának tekintenek azok a jogszabályok, amelyek szerint ellátást nyújtanak.</p>
</td>
</tr>
</table>
    <table cellpadding="0" cellspacing="0" border="0" width="100%">
<col width="5%"/>
<col width="95%"/>
<tr>
<td valign="top">
<p class="count">67</p>
</td>
<td valign="top">
<p class="normal">A CAE e fogalommeghatározás és a 2015. október 22‑i Trapkowski ítélet (C‑378/14, EU:C:2015:720) alapján azzal érvel, hogy az illetékes tagállamnak kell meghatároznia azokat a családtagokat, akik jogosultak a családi támogatásra. A nemzeti jogalkotó ennélfogva hatáskörrel rendelkezik arra, hogy a családi ellátások folyósítását a munkavállalóval leszármazáson alapuló rokoni kapcsolatban álló gyermekekre korlátozza.</p>
</td>
</tr>
</table>
    <table cellpadding="0" cellspacing="0" border="0" width="100%">
<col width="5%"/>
<col width="95%"/>
<tr>
<td valign="top">
<p class="count">68</p>
</td>
<td valign="top">
<p class="normal">E tekintetben a 883/2004 rendelet célkitűzését, azaz egységes szociális biztonsági rendszer kialakítása nélkül a különféle nemzeti rendszerek közötti koordináció biztosítását illetően kétségtelen, hogy a Bíróság megállapította, hogy a családi ellátásokra jogosult személyeket a nemzeti jognak megfelelően kell meghatározni (a 2015. október 22‑i Trapkowski ítélet, C‑378/14, EU:C:2015:720, 44. pont).</p>
</td>
</tr>
</table>
    <table cellpadding="0" cellspacing="0" border="0" width="100%">
<col width="5%"/>
<col width="95%"/>
<tr>
<td valign="top">
<p class="count">69</p>
</td>
<td valign="top">
<p class="normal">Ez azonban nem változtat azon, hogy e hatáskör gyakorlása során a tagállamoknak tiszteletben kell tartaniuk az uniós jogot, a jelen esetben a munkavállalók szabad mozgásával kapcsolatos rendelkezéseket (lásd analógia útján: 2017. december 7‑i Zaniewicz‑Dybeck ítélet, C‑189/16, EU:C:2017:946, 40. pont).</p>
</td>
</tr>
</table>
    <table cellpadding="0" cellspacing="0" border="0" width="100%">
<col width="5%"/>
<col width="95%"/>
<tr>
<td valign="top">
<p class="count">70</p>
</td>
<td valign="top">
<p class="normal">Márpedig a jelen ítélet 64. pontjában megállapítottaknak megfelelően ellentétesek a 492/2011 rendelet 7. cikkének (2) bekezdésével – amely az egyenlő bánásmód EUMSZ 45. cikk (2) bekezdésében foglalt szabályának különös kifejeződése a szociális kedvezmények nyújtásának sajátos területén, és azt ugyanúgy kell értelmezni, mint ez utóbbi rendelkezést (2016. december 15‑i Depesme és társai ítélet, C‑401/15 à C‑403/15, EU:C:2016:955, 35. pont; 2019. december 18‑i Generálny riaditeľ Sociálnej poisťovne Bratislava és társai ítélet, C‑447/18, EU:C:2019:1098, 39. pont) – azok a tagállami rendelkezések, amelyek értelmében a külföldi illetőségű munkavállalókat csak a saját gyermekeik után illeti meg az alapeljárásban szóban forgó családi támogatáshoz hasonló támogatás, házastársuknak a velük leszármazáson alapuló rokoni kapcsolatban nem álló gyermekei után azonban nem, holott az e támogatáshoz való jog az e tagállamban lakóhellyel rendelkező valamennyi gyermeket megilleti.</p>
</td>
</tr>
</table>
    <table cellpadding="0" cellspacing="0" border="0" width="100%">
<col width="5%"/>
<col width="95%"/>
<tr>
<td valign="top">
<p class="count">71</p>
</td>
<td valign="top">
<p class="normal">A fenti megfontolások összességére figyelemmel, a második és a harmadik kérdésre azt a választ kell adni, hogy a 883/2004 rendelet 1. cikkének – a 492/2011 rendelet 7. cikkének (2) bekezdésével és a 2004/38 irányelv 2. cikkének 2. pontjával összefüggésben értelmezett – i) pontját és 67. cikkét akként kell értelmezni, hogy azokkal ellentétesek azok a tagállami rendelkezések, amelyek értelmében a határ menti ingázó munkavállalókat csak a saját gyermekeik után illeti meg az általuk e tagállamban foglalkoztatottként folytatott tevékenységtől függő családi támogatás, házastársuknak a velük leszármazáson alapuló rokoni kapcsolatban nem álló gyermekei után azonban nem – akiknek a tartásához viszont hozzájárulnak –, holott az e támogatáshoz való jog az említett tagállamban lakóhellyel rendelkező valamennyi gyermeket megilleti.</p>
</td>
</tr>
</table>
    <table cellpadding="0" cellspacing="0" border="0" width="100%">
<col width="5%"/>
<col width="95%"/>
<tr>
<td valign="top">
<p class="count"/>
</td>
<td valign="top">
<p class="normal">A költségekről</p>
</td>
</tr>
</table>
    <table cellpadding="0" cellspacing="0" border="0" width="100%">
<col width="5%"/>
<col width="95%"/>
<tr>
<td valign="top">
<p class="count">72</p>
</td>
<td valign="top">
<p class="normal">Mivel ez az eljárás az alapeljárásban részt vevő felek számára a kérdést előterjesztő bíróság előtt folyamatban lévő eljárás egy szakaszát képezi, ez a bíróság dönt a költségekről. Az észrevételeknek a Bíróság elé terjesztésével kapcsolatban felmerült költségek, az említett felek költségeinek kivételével, nem téríthetők meg.</p>
</td>
</tr>
</table>
    <p class="C41DispositifIntroduction" id="para-147" title="page-6">
      A fenti indokok alapján a Bíróság (hatodik tanács) a következőképpen határozott:
    </p>
    <table cellpadding="0" cellspacing="0" border="0" width="100%">
<col width="5%"/>
<col width="95%"/>
<tr>
<td valign="top">
<p class="count">1)</p>
</td>
<td valign="top">
<p class="normal">Az EUMSZ 45. cikket és a munkavállalók Unión belüli szabad mozgásáról szóló, 2011. április 5‑i 492/2011/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet 7. cikkének (2) bekezdését akként kell értelmezni, hogy a határ menti ingázó munkavállaló által a valamely tagállamban foglalkoztatottként folytatott tevékenységtől függő családi támogatás az e rendelkezések értelmében vett szociális kedvezménynek minősül.</p>
</td>
</tr>
</table>
    <table cellpadding="0" cellspacing="0" border="0" width="100%">
<col width="5%"/>
<col width="95%"/>
<tr>
<td valign="top">
<p class="count">2)</p>
</td>
<td valign="top">
<p class="normal">A szociális biztonsági rendszerek koordinálásáról szóló, 2004. április 29‑i 883/2004/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet 1. cikkének – a 492/2011 rendelet 7. cikkének (2) bekezdésével és az Unió polgárainak és családtagjaiknak a tagállamok területén történő szabad mozgáshoz és tartózkodáshoz való jogáról, valamint az 1612/68/EGK rendelet módosításáról, továbbá a 64/221/EGK, a 68/360/EGK, a 72/194/EGK, a 73/148/EGK, a 75/34/EGK, a 75/35/EGK, a 90/364/EGK, a 90/365/EGK és a 93/96/EGK irányelv hatályon kívül helyezéséről szóló, 2004. április 29‑i 2004/38/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv 2. cikkének 2. pontjával összefüggésben értelmezett – i) pontját és 67. cikkét akként kell értelmezni, hogy azokkal ellentétesek azok a tagállami rendelkezések, amelyek értelmében a határ menti ingázó munkavállalókat csak a saját gyermekeik után illeti meg az általuk e tagállamban foglalkoztatottként folytatott tevékenységtől függő családi támogatás, házastársuknak a velük leszármazáson alapuló rokoni kapcsolatban nem álló gyermekei után azonban nem – akiknek a tartásához viszont hozzájárulnak –, holott az e támogatáshoz való jog az említett tagállamban lakóhellyel rendelkező valamennyi gyermeket megilleti.</p>
</td>
</tr>
</table>
    <div class="signatures">
<p class="C77Signatures" id="para-150" title="page-6">
<span class="signatory">Aláírások</span>
</p>
</div>
    <div/>
  <hr class="note"/>
<p class="note footnote">(<span class="note footnote notemarker">
<a id="t-1" href="#c-1">*</a>
</span>) Az eljárás nyelve: francia.</p>
</body>
</html>
