<!DOCTYPE html PUBLIC "yes" "xhtml1-strict.dtd">
<html xmlns="http://www.w3.org/1999/xhtml">
<!--GENDOC2XHTML # converter_version: 1.2.15-->
  <head>
    <title>2025-06-202506C124202303510-00-TRA-DOC-HU-ARRET-C-0351-23-202505451-07_00</title>
    <meta content="text/html; charset=utf-8" http-equiv="Content-Type"/>
    <meta content="" name="Gendoc_DGTGeneratedDate"/>
    <meta content="0" name="MSIP_Label_6bd9ddd1-4d20-43f6-abfa-fc3c07406f94_ContentBits"/>
    <meta content="Commission Use" name="MSIP_Label_6bd9ddd1-4d20-43f6-abfa-fc3c07406f94_Name"/>
    <meta content="hu-HU" name="Gendoc_Lang"/>
    <meta content="" name="Gendoc_GenerationDate"/>
    <meta content="" name="IsFlattened"/>
    <meta content="1" name="NumProc"/>
    <meta content="Final" name="Gendoc_EditionType"/>
    <meta content="0001" name="Gendoc_CaseNumberSuite"/>
    <meta content="7/07/2025 14:53:55" name="Gendoc_LastVerificationDate"/>
    <meta content="" name="Gendoc_ProcedureNumber"/>
    <meta content="hu" name="Gendoc_LangCode"/>
    <meta content="ARR" name="TypeDoc"/>
    <meta content="wiN1SNPfLkwjkFaR9f9bCiFNoTbIRrSbKYmO8YsD+ZB/euDdnjtit+1kibfsHC3zd09yl0Bq0U/XnNnYx0OZ6rIwPobBuQ6QjpLMeu+disZCB54XZrflWYe3tOPOUXryIrwieYI2QPNSEcUkXa/eQQQe5tyNofPx27geJDkVYxE=" name="GenDocUID"/>
    <meta content="P" name="TypeProc"/>
    <meta content="" name="CreateCustomParts"/>
    <meta content="OK" name="ReadyToPublish"/>
    <meta content="svc_wsgendoc" name="Gendoc_User"/>
    <meta content="" name="EP_Mode"/>
    <meta content="" name="Gendoc_DGTGenerated"/>
    <meta content="" name="Gendoc_Vademecum"/>
    <meta content="true" name="MSIP_Label_6bd9ddd1-4d20-43f6-abfa-fc3c07406f94_Enabled"/>
    <meta content="67b245b1-b943-47dc-b54c-11c28ca1129c" name="MSIP_Label_6bd9ddd1-4d20-43f6-abfa-fc3c07406f94_ActionId"/>
    <meta content="0351" name="NumeroOrdre"/>
    <meta content="2023" name="Annee"/>
    <meta content="P" name="Gendoc_ProcedureType"/>
    <meta content="" name="EP_Version"/>
    <meta content="HU" name="Langue"/>
    <meta content="" name="Gendoc_DGTGeneratedUser"/>
    <meta content="b24c8b06-522c-46fe-9080-70926f8dddb1" name="MSIP_Label_6bd9ddd1-4d20-43f6-abfa-fc3c07406f94_SiteId"/>
    <meta content="FAST_document_go_ok" name="Gendoc_LastVerificationStatus"/>
    <meta content="ARR_C" name="Gendoc_GendocTemplateType"/>
    <meta content="TRUE" name="WithoutAuthorBlockFlatP"/>
    <meta content="GenDoc 13-06-25 11:02:38" name="Created"/>
    <meta content="" name="Canevas3_Vademecum"/>
    <meta content="2025-07-03T08:29:40Z" name="MSIP_Label_6bd9ddd1-4d20-43f6-abfa-fc3c07406f94_SetDate"/>
    <meta content="TRUE" name="WithoutAuthorBlock"/>
    <meta content="" name="Gendoc_CaseYear"/>
    <meta content="false" name="Generation_In_Progress"/>
    <meta content="C" name="Juridiction"/>
    <meta content="a407ce9a64924cd684e5e353ed04af8a" name="DocumentIdentifier"/>
    <meta content="0351" name="Gendoc_CaseNumber"/>
    <meta content="ImportedWithoutSource" name="SdlIdentifier"/>
    <meta content="RP" name="NatureAff"/>
    <meta content="RP" name="Gendoc_CaseNature"/>
    <meta content="0001" name="NumSuite"/>
    <meta content="C" name="Gendoc_Juridiction"/>
    <meta content="Standard" name="MSIP_Label_6bd9ddd1-4d20-43f6-abfa-fc3c07406f94_Method"/>
  </head>
  <body>
    <div style="header">
      <div id="rId24" style="first"/>
      <div id="rId20" style="even">2025. 06. 24-i ítélet – C‑351/23. sz. ügy</div>
      <div id="rId21" style="default">GR REAL</div>
    </div>
    <p class="C19Centre" id="para-1" title="page-1">
      A BÍRÓSÁG ÍTÉLETE (nagytanács)
    </p>
    <p class="C19Centre" id="para-2" title="page-1">
      2025. június 24. (<span class="note footnote notemarker">
<a id="c-1" href="#t-1">*</a>
</span>)
    </p>
    <p class="C71Indicateur" id="para-3" title="page-1">
      „Előzetes döntéshozatal – Fogyasztóvédelem – A fogyasztókkal kötött szerződésekben alkalmazott tisztességtelen feltételek – 93/13/EGK irányelv – A 6. cikk (1) bekezdése – A 7. cikk (1) bekezdése – Fogyasztói hitelmegállapodás – A fogyasztó családi lakóhelyének minősülő ingatlanra alapított jelzálogjoggal biztosított szerződés – Lejárat előtti megszüntetés – Ezen ingatlan bírósági úton kívüli árverés útján történő értékesítése – Ezen értékesítésnek az érintett követelés bíróság általi előzetes vizsgálata nélkül történő lebonyolítását lehetővé tévő nemzeti szabályozás – Az említett értékesítés semmisségi okai, amelyek közül a tisztességtelen feltételek fennállása ki van zárva – A fogyasztóvédelem tényleges érvényesülése – Az Európai Unió Alapjogi Chartájának 7. és 47. cikke”
    </p>
    <p class="C02AlineaAltA" id="para-4" title="page-1">
      A C‑351/23. sz. ügyben,
    </p>
    <p class="C02AlineaAltA" id="para-5" title="page-1">
      az EUMSZ 267. cikk alapján benyújtott előzetes döntéshozatal iránti kérelem tárgyában, amelyet a Krajský súd v Prešove (eperjesi regionális bíróság, Szlovákia) a Bírósághoz 2023. június 6‑án érkezett, 2023. május 11‑i határozatával terjesztett elő
    </p>
    <p class="C02AlineaAltA" id="para-6" title="page-1">
      a GR REAL s.r.o.
    </p>
    <p class="C02AlineaAltA" id="para-7" title="page-1">
      és
    </p>
    <p class="C02AlineaAltA" id="para-8" title="page-1">
      PO,
    </p>
    <p class="C02AlineaAltA" id="para-9" title="page-1">
      RT
    </p>
    <p class="C02AlineaAltA" id="para-10" title="page-1">
      között folyamatban lévő eljárásban,
    </p>
    <p class="C19Centre" id="para-11" title="page-1">
      A BÍRÓSÁG (nagytanács),
    </p>
    <p class="C02AlineaAltA" id="para-12" title="page-2">
      tagjai: K. Lenaerts elnök, T. von Danwitz elnökhelyettes, C. Lycourgos, I. Jarukaitis, M. L. Arastey Sahún, A. Kumin és N. Jääskinen tanácselnökök, E. Regan, N. Piçarra, I. Ziemele, O. Spineanu‑Matei (előadó), B. Smulders, M. Condinanzi, F. Schalin és S. Gervasoni bírák,
    </p>
    <p class="C02AlineaAltA" id="para-13" title="page-2">
      főtanácsnok: L. Medina,
    </p>
    <p class="C02AlineaAltA" id="para-14" title="page-2">
      hivatalvezető: A. Calot Escobar,
    </p>
    <p class="C02AlineaAltA" id="para-15" title="page-2">
      tekintettel az írásbeli szakaszra,
    </p>
    <p class="C02AlineaAltA" id="para-16" title="page-2">
      figyelembe véve a következők által előterjesztett észrevételeket:
    </p>
    <table cellpadding="0" cellspacing="0" border="0" width="100%">
<col width="5%"/>
<col width="95%"/>
<tr>
<td valign="top">
<p class="count">–</p>
</td>
<td valign="top">
<p class="normal">a GR REAL s.r.o. képviseletében M. Krutek advokát,</p>
</td>
</tr>
</table>
    <table cellpadding="0" cellspacing="0" border="0" width="100%">
<col width="5%"/>
<col width="95%"/>
<tr>
<td valign="top">
<p class="count">–</p>
</td>
<td valign="top">
<p class="normal">PO és RT képviseletében Z. Pitoňáková advokátka,</p>
</td>
</tr>
</table>
    <table cellpadding="0" cellspacing="0" border="0" width="100%">
<col width="5%"/>
<col width="95%"/>
<tr>
<td valign="top">
<p class="count">–</p>
</td>
<td valign="top">
<p class="normal">a szlovák kormány képviseletében E. V. Larišová és A. Lukáčik, meghatalmazotti minőségben,</p>
</td>
</tr>
</table>
    <table cellpadding="0" cellspacing="0" border="0" width="100%">
<col width="5%"/>
<col width="95%"/>
<tr>
<td valign="top">
<p class="count">–</p>
</td>
<td valign="top">
<p class="normal">az Európai Bizottság képviseletében R. Lindenthal, P. Ondrůšek és N. Ruiz García, meghatalmazotti minőségben,</p>
</td>
</tr>
</table>
    <p class="C02AlineaAltA" id="para-21" title="page-2">
      a főtanácsnok indítványának a 2024. november 14‑i tárgyaláson történt meghallgatását követően,
    </p>
    <p class="C02AlineaAltA" id="para-22" title="page-2">
      meghozta a következő
    </p>
    <p class="C75Debutdesmotifs" id="para-23" title="page-2">
      Ítéletet
    </p>
    <table cellpadding="0" cellspacing="0" border="0" width="100%">
<col width="5%"/>
<col width="95%"/>
<tr>
<td valign="top">
<p class="count">1</p>
</td>
<td valign="top">
<p class="normal">Az előzetes döntéshozatal iránti kérelem a fogyasztókkal kötött szerződésekben alkalmazott tisztességtelen feltételekről szóló, 1993. április 5‑i 93/13/EGK tanácsi irányelv (HL 1993. L 95., 29. o.; magyar nyelvű különkiadás 15. fejezet, 2. kötet, 288. o.) 6. cikke (1) bekezdésének és 7. cikke (1) bekezdésének, valamint a belső piacon az üzleti vállalkozások fogyasztókkal szemben folytatott tisztességtelen kereskedelmi gyakorlatairól, valamint a 84/450/EGK tanácsi irányelv, a 97/7/EK, a 98/27/EK és a 2002/65/EK európai parlamenti és tanácsi irányelvek, valamint a 2006/2004/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet módosításáról szóló, 2005. május 11‑i 2005/29/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv (tisztességtelen kereskedelmi gyakorlatokról szóló irányelv) (HL 2005. L 149., 22. o.) 5., 8. és 9. cikkének az értelmezésére vonatkozik.</p>
</td>
</tr>
</table>
    <table cellpadding="0" cellspacing="0" border="0" width="100%">
<col width="5%"/>
<col width="95%"/>
<tr>
<td valign="top">
<p class="count">2</p>
</td>
<td valign="top">
<p class="normal">E kérelmet a GR REAL s.r.o., valamint PO és RT között annak tárgyában folyamatban lévő jogvita keretében terjesztették elő, hogy egyrészt ez utóbbiakat kilakoltatták a családi lakásukból azt követően, hogy e lakást e társaság egy bírósági úton kívüli árverésen megszerezte, másrészt pedig egy olyan viszontkereset tárgyában, amellyel PO és RT vitatja ezen ingatlan tulajdonjoga átruházásának jogszerűségét.</p>
</td>
</tr>
</table>
    <table cellpadding="0" cellspacing="0" border="0" width="100%">
<col width="5%"/>
<col width="95%"/>
<tr>
<td valign="top">
<p class="count"/>
</td>
<td valign="top">
<p class="normal">Jogi háttér</p>
</td>
</tr>
</table>
    <table cellpadding="0" cellspacing="0" border="0" width="100%">
<col width="5%"/>
<col width="95%"/>
<tr>
<td valign="top">
<p class="count"/>
</td>
<td valign="top">
<p class="normal">Az uniós jog</p>
</td>
</tr>
</table>
    <table cellpadding="0" cellspacing="0" border="0" width="100%">
<col width="5%"/>
<col width="95%"/>
<tr>
<td valign="top">
<p class="count"/>
</td>
<td valign="top">
<p class="normal">A 93/13 irányelv</p>
</td>
</tr>
</table>
    <table cellpadding="0" cellspacing="0" border="0" width="100%">
<col width="5%"/>
<col width="95%"/>
<tr>
<td valign="top">
<p class="count">3</p>
</td>
<td valign="top">
<p class="normal">A 93/13 irányelv huszonnegyedik preambulumbekezdése a következőket mondja ki:</p>
</td>
</tr>
</table>
    <p class="C02AlineaAltA" id="para-30" title="page-3">
      „mivel a tagállamok bíróságainak és közigazgatási szerveinek megfelelő és hatékony eszközökkel kell rendelkezniük ahhoz, hogy megszüntessék a fogyasztókkal kötött szerződésekben a tisztességtelen feltételek alkalmazását”.
    </p>
    <table cellpadding="0" cellspacing="0" border="0" width="100%">
<col width="5%"/>
<col width="95%"/>
<tr>
<td valign="top">
<p class="count">4</p>
</td>
<td valign="top">
<p class="normal">Ezen irányelv 6. cikkének (1) bekezdése a következőket írja elő:</p>
</td>
</tr>
</table>
    <p class="C02AlineaAltA" id="para-32" title="page-3">
      „A tagállamok előírják, hogy fogyasztókkal kötött szerződésekben az eladó vagy szolgáltató által alkalmazott tisztességtelen feltételek a saját nemzeti jogszabályok rendelkezései szerint nem jelentenek kötelezettséget a fogyasztóra nézve, és ha a szerződés a tisztességtelen feltételek kihagyásával is teljesíthető, a szerződés változatlan feltételekkel továbbra is köti a feleket.”
    </p>
    <table cellpadding="0" cellspacing="0" border="0" width="100%">
<col width="5%"/>
<col width="95%"/>
<tr>
<td valign="top">
<p class="count">5</p>
</td>
<td valign="top">
<p class="normal">Az említett irányelv 7. cikkének (1) bekezdése értelmében:</p>
</td>
</tr>
</table>
    <p class="C02AlineaAltA" id="para-34" title="page-3">
      „A tagállamok a fogyasztók és a szakmai versenytársak érdekében gondoskodnak arról, hogy megfelelő és hatékony eszközök álljanak rendelkezésre ahhoz, hogy megszüntessék az eladók vagy szolgáltatók fogyasztókkal kötött szerződéseiben a tisztességtelen feltételek alkalmazását.”
    </p>
    <table cellpadding="0" cellspacing="0" border="0" width="100%">
<col width="5%"/>
<col width="95%"/>
<tr>
<td valign="top">
<p class="count"/>
</td>
<td valign="top">
<p class="normal">A 2005/29 irányelv</p>
</td>
</tr>
</table>
    <table cellpadding="0" cellspacing="0" border="0" width="100%">
<col width="5%"/>
<col width="95%"/>
<tr>
<td valign="top">
<p class="count">6</p>
</td>
<td valign="top">
<p class="normal">A 2005/29 irányelv 5. cikke a következőképpen rendelkezik:</p>
</td>
</tr>
</table>
    <p class="C02AlineaAltA" id="para-37" title="page-3">
      „(1) Tilos tisztességtelen kereskedelmi gyakorlatokat alkalmazni.
    </p>
    <p class="C02AlineaAltA" id="para-38" title="page-3">
      (2) A kereskedelmi gyakorlat tisztességtelen, amennyiben:
    </p>
    <p class="C09Marge0avecretrait" id="para-39" title="page-3">
      a) ellentétes a szakmai gondosság követelményeivel,
    </p>
    <p class="C10Marge1" id="para-40" title="page-3">
      és
    </p>
    <p class="C09Marge0avecretrait" id="para-41" title="page-3">
      b) a termékkel kapcsolatban jelentősen torzítja vagy torzíthatja azon átlagfogyasztó gazdasági magatartását, akihez eljut vagy aki a címzettje, illetve – amennyiben a kereskedelmi gyakorlat egy bizonyos fogyasztói csoportra irányul – a csoport átlagtagjának a gazdasági magatartását.
    </p>
    <p class="C02AlineaAltA" id="para-42" title="page-3">
      […]
    </p>
    <p class="C02AlineaAltA" id="para-43" title="page-3">
      (4) Különösen tisztességtelen az a kereskedelmi gyakorlat, amely:
    </p>
    <p class="C09Marge0avecretrait" id="para-44" title="page-4">
      […]
    </p>
    <p class="C09Marge0avecretrait" id="para-45" title="page-4">
      b) a 8. és 9. cikkben meghatározott módon agresszív.
    </p>
    <p class="C09Marge0avecretrait" id="para-46" title="page-4">
      […]”
    </p>
    <table cellpadding="0" cellspacing="0" border="0" width="100%">
<col width="5%"/>
<col width="95%"/>
<tr>
<td valign="top">
<p class="count">7</p>
</td>
<td valign="top">
<p class="normal">Ezen irányelv 8. cikkének szövege a következő:</p>
</td>
</tr>
</table>
    <p class="C02AlineaAltA" id="para-48" title="page-4">
      „Agresszívnek minősül az a kereskedelmi gyakorlat, amely ténybeli összefüggésében – figyelembe véve valamennyi jellemzőjét és körülményét – zaklatás, kényszerítés – ideértve a fizikai erőszak alkalmazását is –, illetve nem megengedett befolyásolás útján ténylegesen vagy valószínűsíthetően jelentősen korlátozza az átlagfogyasztónak a termékkel kapcsolatos választási szabadságát vagy magatartását, s ezáltal ténylegesen vagy valószínűsíthetően az átlagfogyasztót olyan ügyleti döntés meghozatalára készteti, amelyet egyébként nem hozott volna.”
    </p>
    <table cellpadding="0" cellspacing="0" border="0" width="100%">
<col width="5%"/>
<col width="95%"/>
<tr>
<td valign="top">
<p class="count">8</p>
</td>
<td valign="top">
<p class="normal">Az említett irányelv 9. cikke értelmében:</p>
</td>
</tr>
</table>
    <p class="C02AlineaAltA" id="para-50" title="page-4">
      „Annak meghatározásakor, hogy egy kereskedelmi gyakorlat alkalmaz-e zaklatást, kényszerítést – beleértve a fizikai erőszakot is –, illetve nem megengedett befolyásolást, a következőket kell figyelembe venni:
    </p>
    <p class="C09Marge0avecretrait" id="para-51" title="page-4">
      a) időzítése, helye, jellege és alkalmazásának időtartama;
    </p>
    <p class="C09Marge0avecretrait" id="para-52" title="page-4">
      b) fenyegető vagy gyalázkodó szóhasználat vagy magatartás;
    </p>
    <p class="C09Marge0avecretrait" id="para-53" title="page-4">
      c) bármely, a kereskedő által ismert konkrét szerencsétlenség vagy a fogyasztó ítélőképességét súlyosan korlátozó körülmény kihasználása, amelyet a kereskedő a fogyasztó termékkel kapcsolatos döntésének befolyásolása céljából tesz;
    </p>
    <p class="C09Marge0avecretrait" id="para-54" title="page-4">
      d) bármely súlyos vagy aránytalan, nem szerződéses akadály, amelyet a kereskedő támaszt, amikor a fogyasztó a szerződéses jogaival kíván élni, beleértve a szerződés megszüntetésének, illetve egy másik termékhez vagy másik kereskedőhöz való áttérésnek a jogát;
    </p>
    <p class="C09Marge0avecretrait" id="para-55" title="page-4">
      e) bármely jogellenes cselekmény megtételével való fenyegetés.”
    </p>
    <table cellpadding="0" cellspacing="0" border="0" width="100%">
<col width="5%"/>
<col width="95%"/>
<tr>
<td valign="top">
<p class="count"/>
</td>
<td valign="top">
<p class="normal">A szlovák jog</p>
</td>
</tr>
</table>
    <table cellpadding="0" cellspacing="0" border="0" width="100%">
<col width="5%"/>
<col width="95%"/>
<tr>
<td valign="top">
<p class="count"/>
</td>
<td valign="top">
<p class="normal">A polgári törvénykönyv</p>
</td>
</tr>
</table>
    <table cellpadding="0" cellspacing="0" border="0" width="100%">
<col width="5%"/>
<col width="95%"/>
<tr>
<td valign="top">
<p class="count">9</p>
</td>
<td valign="top">
<p class="normal">A zákon č. 40/1964 Zb. Občiansky zákonník (a polgári törvénykönyvről szóló 40/1964. sz. törvény) alapeljárásra alkalmazandó változata (a továbbiakban: polgári törvénykönyv) 53. §‑ának (9) bekezdése a következőket írta elő:</p>
</td>
</tr>
</table>
    <p class="C02AlineaAltA" id="para-59" title="page-5">
      „Fogyasztóval kötött szerződés törlesztőrészletek fizetése útján történő végrehajtása esetén az eladó vagy szolgáltató legkorábban valamely törlesztőrészlet kifizetésének elmulasztásától számított három hónap elteltével, és abban az esetben gyakorolhatja a polgári törvénykönyv 565. §‑ában biztosított jogot, ha arról a jog gyakorlása előtt legalább 15 nappal értesítette a fogyasztót.”
    </p>
    <table cellpadding="0" cellspacing="0" border="0" width="100%">
<col width="5%"/>
<col width="95%"/>
<tr>
<td valign="top">
<p class="count">10</p>
</td>
<td valign="top">
<p class="normal">A polgári törvénykönyv 151j. §‑ának (1) bekezdése értelmében:</p>
</td>
</tr>
</table>
    <p class="C02AlineaAltA" id="para-61" title="page-5">
      „Amennyiben a biztosítékkal biztosított hitel nem kerül megfelelően és időben visszafizetésre, a biztosított hitelező a biztosítékul szolgáló dologra vonatkozóan végrehajtási eljárást kezdeményezhet. Amennyiben e törvénykönyv vagy más külön törvény eltérően nem rendelkezik, a biztosított hitelező a biztosítékul szolgáló dologra vonatkozó végrehajtás keretében a szerződésben meghatározott módon vagy külön törvény […] szerint a biztosíték tárgyát képező dolog árverésen történő értékesítése útján nyerhet kielégítést, vagy külön törvények […] alapján követelheti a biztosíték tárgyát képező dolog értékesítésén keresztül történő teljesítést.”
    </p>
    <table cellpadding="0" cellspacing="0" border="0" width="100%">
<col width="5%"/>
<col width="95%"/>
<tr>
<td valign="top">
<p class="count">11</p>
</td>
<td valign="top">
<p class="normal">Az előzetes döntéshozatalra utal határozatból kitűnik, hogy e rendelkezés tartalmaz egy első lábjegyzetet, amely a „külön törvény szerint” kifejezés után szerepel és amely a zákon č. 527/2002 Z. z. o dobrovoľných dražbách a o doplnení zákona Slovenskej národnej rady č. 323/1992 Zb. o notároch a notárskej činnosti (Notársky poriadok) v znení neskorších predpisovra (az önkéntes árverésről szóló 527/2002. sz., a szlovák nemzeti tanácsnak a közjegyzőkről és a közjegyzői tevékenységről szóló, módosított 323/1992. sz. törvényét [közjegyzői szabályzat] kiegészítő törvény, a továbbiakban: önkéntes árverésről szóló törvény) utal, és egy második lábjegyzetet, amely a „külön törvények” kifejezés után szerepel, és amely a zákon č. 99/1963 Zb., Občiansky súdny poriadokra (a régi polgári perrendtartásról szóló 99/1963. sz. törvény) utalt ‑ amelyet 2016. július 1‑jei hatállyal a zákon č. 160/2015 Z. z. Civilný sporový poriadok (a polgári perrendtartásról szóló 160/2015. sz. törvény, a továbbiakban: polgári perrendtartás) váltott fel ‑, és a zákon č. 233/1995 Z. z., o súdnych exekútoroch a exekučnej činnosti (Exekučný poriadok) a o zmene a doplnení ďalších zákonovra (a bírósági végrehajtókról és a végrehajtási eljárásokról [végrehajtási törvénykönyv], valamint más törvények módosításáról és kiegészítéséről szóló 233/1995. sz. törvény) utalt.</p>
</td>
</tr>
</table>
    <table cellpadding="0" cellspacing="0" border="0" width="100%">
<col width="5%"/>
<col width="95%"/>
<tr>
<td valign="top">
<p class="count">12</p>
</td>
<td valign="top">
<p class="normal">A polgári törvénykönyv 565. §‑ának szövege a következő:</p>
</td>
</tr>
</table>
    <p class="C02AlineaAltA" id="para-64" title="page-5">
      „A követelés részletekben történő teljesítése esetén a hitelező akkor követelheti a teljes követelés teljesítését bármely havi törlesztőrészlet teljesítésének elmulasztásakor, ha a felek ebben állapodtak meg, vagy erről határozat rendelkezik. A hitelező azonban e jogát csak legkésőbb az első következő törlesztőrészlet esedékességének időpontjáig gyakorolhatja.”
    </p>
    <table cellpadding="0" cellspacing="0" border="0" width="100%">
<col width="5%"/>
<col width="95%"/>
<tr>
<td valign="top">
<p class="count"/>
</td>
<td valign="top">
<p class="normal">A polgári perrendtartás</p>
</td>
</tr>
</table>
    <table cellpadding="0" cellspacing="0" border="0" width="100%">
<col width="5%"/>
<col width="95%"/>
<tr>
<td valign="top">
<p class="count">13</p>
</td>
<td valign="top">
<p class="normal">A polgári perrendtartás 325. §‑ának (1) bekezdése és (2) bekezdésének d) pontja értelmében:</p>
</td>
</tr>
</table>
    <p class="C02AlineaAltA" id="para-67" title="page-6">
      „(1) „A bíróság ideiglenes intézkedéseket rendelhet el, ha jogviszonyokat átmenetileg rendezni kell, vagy fennáll annak veszélye, hogy a határozat végrehajtása meghiúsul.
    </p>
    <p class="C02AlineaAltA" id="para-68" title="page-6">
      (2) A bíróság ideiglenes intézkedést hozhat valamely féllel szemben, többek között különösen annak érdekében, hogy
    </p>
    <p class="C09Marge0avecretrait" id="para-69" title="page-6">
      […]
    </p>
    <p class="C09Marge0avecretrait" id="para-70" title="page-6">
      d) valamit tegyen, ne tegyen vagy eltűrjön”.
    </p>
    <table cellpadding="0" cellspacing="0" border="0" width="100%">
<col width="5%"/>
<col width="95%"/>
<tr>
<td valign="top">
<p class="count"/>
</td>
<td valign="top">
<p class="normal">Az önkéntes árverésről szóló törvény</p>
</td>
</tr>
</table>
    <table cellpadding="0" cellspacing="0" border="0" width="100%">
<col width="5%"/>
<col width="95%"/>
<tr>
<td valign="top">
<p class="count">14</p>
</td>
<td valign="top">
<p class="normal">Az önkéntes árverésről szóló törvény 6. §‑ának (1) bekezdése a következőképpen rendelkezik:</p>
</td>
</tr>
</table>
    <p class="C02AlineaAltA" id="para-73" title="page-6">
      „Árverésvezető az a személy, aki az árverést szervezi, valamint megfelel a jelen és a külön törvény által meghatározott követelményeknek, valamint engedéllyel rendelkezik a szakma gyakorlására. […]”.
    </p>
    <table cellpadding="0" cellspacing="0" border="0" width="100%">
<col width="5%"/>
<col width="95%"/>
<tr>
<td valign="top">
<p class="count">15</p>
</td>
<td valign="top">
<p class="normal">E törvény 19. §‑a (1) bekezdése a) és b) pontjának szövege a következő:</p>
</td>
</tr>
</table>
    <p class="C02AlineaAltA" id="para-75" title="page-6">
      „Az árverésvezető legkésőbb az árverés megkezdése előtt köteles elállni az árveréstől
    </p>
    <p class="C09Marge0avecretrait" id="para-76" title="page-6">
      a) az árveréskérő írásbeli kérelme alapján,
    </p>
    <p class="C09Marge0avecretrait" id="para-77" title="page-6">
      b) ha az árverésvezető számára végrehajtható határozat révén bizonyítást nyer, hogy az árveréskérő nem jogosult az árverés megtartását kérni; ideiglenes intézkedés bíróság általi elrendelése esetén elegendő az árverésvezető számára bizonyítani, hogy a bíróság ilyen intézkedést rendelt el”.
    </p>
    <table cellpadding="0" cellspacing="0" border="0" width="100%">
<col width="5%"/>
<col width="95%"/>
<tr>
<td valign="top">
<p class="count">16</p>
</td>
<td valign="top">
<p class="normal">Az említett törvény 21. §‑ának (2) bekezdése a következőket írja elő:</p>
</td>
</tr>
</table>
    <p class="C02AlineaAltA" id="para-79" title="page-7">
      „A biztosítékot létrehozó szerződés érvényességének vitatása vagy a jelen törvény rendelkezéseinek megsértése esetén az a személy, aki e jogsértés folytán jogainak megsértésére hivatkozik, jogosult a bíróság előtt kérni az értékesítés semmisségének megállapítását. Az árverés megsemmisítésének követeléséhez való jog megszűnik, ha arra az odaítéléstől számított három hónapon belül nem hivatkoznak, kivéve, ha az árverés semmisségének oka bűncselekmény elkövetéséhez kapcsolódik, és az árverés tárgya olyan ház vagy lakás, amelyben az árverésen értékesített ingatlan korábbi tulajdonosa az árverés időpontjában külön jogszabály alapján bejelentett állandó lakóhellyel rendelkezett; […] ebben az esetben a határidő lejártát követően is kérhető az árverés megsemmisítése. […]”.
    </p>
    <table cellpadding="0" cellspacing="0" border="0" width="100%">
<col width="5%"/>
<col width="95%"/>
<tr>
<td valign="top">
<p class="count"/>
</td>
<td valign="top">
<p class="normal">Az alapeljárás és az előzetes döntéshozatalra előterjesztett kérdések</p>
</td>
</tr>
</table>
    <table cellpadding="0" cellspacing="0" border="0" width="100%">
<col width="5%"/>
<col width="95%"/>
<tr>
<td valign="top">
<p class="count">17</p>
</td>
<td valign="top">
<p class="normal">2011. április 7‑én a Slovenská sporiteľňa a.s. (a továbbiakban: bank) 63 000 euró összegre vonatkozó hitelszerződést kötött az alapeljárás alpereseivel. Ez utóbbiak kötelezettséget vállaltak arra, hogy ezt az összeget 2011. június 20‑tól havi 424,41 euró összegben visszafizetik, a kölcsön végső visszafizetési határideje 2030. január 20. volt. Késedelmes fizetés esetén a bank által alkalmazott általános szerződési feltételekben szereplő feltétel előírta a lejárat előtti megszüntetést. Az említett összeget ingatlanra, nevezetesen ezen alperesek családi lakására vonatkozó jelzálogjog alapítása biztosította.</p>
</td>
</tr>
</table>
    <table cellpadding="0" cellspacing="0" border="0" width="100%">
<col width="5%"/>
<col width="95%"/>
<tr>
<td valign="top">
<p class="count">18</p>
</td>
<td valign="top">
<p class="normal">Mivel az alapeljárás alperesei késedelmesen fizették meg ezeket a havi törlesztőrészleteket, a bank 2016. november 3‑i levelében megállapította a szerződés lejárat előtti megszűnését, és felszólította ezen alpereseket, hogy fizessék meg az e szerződés alapján fennmaradó teljes összeget, azaz 56 888,08 eurót. Emellett a szóban forgó jelzálogjog érvényesítése iránti kérelmet is benyújtott egy „önkéntes” árverés, vagyis ezen ingatlan bírósági úton kívüli árverésen történő értékesítése útján.</p>
</td>
</tr>
</table>
    <table cellpadding="0" cellspacing="0" border="0" width="100%">
<col width="5%"/>
<col width="95%"/>
<tr>
<td valign="top">
<p class="count">19</p>
</td>
<td valign="top">
<p class="normal">2017. április 21‑én az alapeljárás alperesei keresetet indítottak az Okresný súd Prešov (eperjesi járásbíróság, Szlovákia) előtt, amelyben a bank arra való kötelezését kérték, hogy tartózkodjon e zálogjog bírósági úton kívüli árverés útján történő érvényesítésétől, és ideiglenes intézkedésként az említett zálogjog érvényesítésének az érdemi eljárás jogerős befejezéséig történő felfüggesztését. Keresetük alátámasztása érdekében ezen alperesek azzal érveltek, hogy a bank nem jogosult a kölcsön egészének lejárat előtti megszűnését megállapítani, mivel a kölcsönszerződés felei nem kötöttek erre vonatkozó megállapodást, és hogy a kölcsön átstrukturálása iránti kérelmük ellenére a bank az önkéntes árverésről szóló törvény alapján intézkedett e végrehajtás iránt.</p>
</td>
</tr>
</table>
    <table cellpadding="0" cellspacing="0" border="0" width="100%">
<col width="5%"/>
<col width="95%"/>
<tr>
<td valign="top">
<p class="count">20</p>
</td>
<td valign="top">
<p class="normal">2017. április 25‑én került sor az árverés első fordulójára, anélkül, hogy arra licitáltak volna. Ezen első forduló során PO kifogást emelt ezen értékesítéssel szemben azzal az indokkal, hogy az említett végrehajtás megakadályozására irányuló bírósági eljárás van folyamatban.</p>
</td>
</tr>
</table>
    <table cellpadding="0" cellspacing="0" border="0" width="100%">
<col width="5%"/>
<col width="95%"/>
<tr>
<td valign="top">
<p class="count">21</p>
</td>
<td valign="top">
<p class="normal">2017. május 26‑i végzésével az Okresný súd Prešov (eperjesi járásbíróság) elutasította az alapeljárás alpereseinek ideiglenes intézkedés elrendelése iránti kérelmét, anélkül hogy foglalkozott volna azon kifogásukkal, hogy a bank a kölcsön teljes összegének lejárttá tételével megsértette a jogaikat. Ezen alperesek fellebbezést nyújtottak be e végzéssel szemben a Krajský súd v Prešovéhoz (eperjesi regionális bíróság, Szlovákia).</p>
</td>
</tr>
</table>
    <table cellpadding="0" cellspacing="0" border="0" width="100%">
<col width="5%"/>
<col width="95%"/>
<tr>
<td valign="top">
<p class="count">22</p>
</td>
<td valign="top">
<p class="normal">Az árverés második fordulójára 2017. július 18‑án került sor, mielőtt ez utóbbi bíróság határozott volna e fellebbezésről. Ennek alkalmával PO ismét jelezte, hogy a szóban forgó jelzálogjog érvényesítésének megakadályozása érdekében bírósági eljárás van folyamatban. Az érintett ingatlant azonban az alapeljárás felperese, egy többek között hitelnyújtással, ingatlankezeléssel és ‑karbantartással foglalkozó társaság szerezte meg, amelyet ezt követően ezen ingatlan tulajdonosaként jegyeztek be az ingatlan‑nyilvántartásba.</p>
</td>
</tr>
</table>
    <table cellpadding="0" cellspacing="0" border="0" width="100%">
<col width="5%"/>
<col width="95%"/>
<tr>
<td valign="top">
<p class="count">23</p>
</td>
<td valign="top">
<p class="normal">2017. augusztus 9‑i végzésével a Krajský súd v Prešove (eperjesi regionális bíróság) hatályon kívül helyezte az Okresný súd Prešov (eperjesi járásbíróság) 2017. május 26‑i végzését ‑ amellyel az elutasította az alapeljárás alperesei által benyújtott ideiglenes intézkedés iránti kérelmet ‑, és elrendelte e kérelem újbóli vizsgálatát, többek között azzal az indokkal, hogy e bíróságnak vizsgálnia kellett volna ezen alpereseknek a lejárat előtti megszüntetésre vonatkozó feltételről szóló megállapodás hiányát érintő kifogásait, amelyeket a Krajský súd v Prešove (eperjesi regionális bíróság) megalapozottnak ítélt. Ez utóbbi bíróság azt is megállapította, hogy az említett bíróság a jelzálogjog érvényesítése iránti kérelem keretében nem vizsgálta meg az arányosság elvének betartását abban az értelemben, hogy nem vette figyelembe sem az igényelt követelésnek az érintett ingatlan – azaz az említett alperesek családi lakása – értékéhez viszonyított összegét, sem az alperesek személyiségét, sem pedig az alperesek azon lehetőségét, hogy e követelést más módon teljesítsék.</p>
</td>
</tr>
</table>
    <table cellpadding="0" cellspacing="0" border="0" width="100%">
<col width="5%"/>
<col width="95%"/>
<tr>
<td valign="top">
<p class="count">24</p>
</td>
<td valign="top">
<p class="normal">2017. december 19‑én az alapeljárás alperesei visszavonták a jelen ítélet 19. pontjában említett keresetet ‑ amely arra irányult, hogy a bankot kötelezzék arra, hogy tartózkodjon a szóban forgó jelzálogjog bírósági úton kívüli árverés útján történő érvényesítésétől ‑, azzal az indokkal, hogy ezen értékesítésre már sor került, tehát e kereset okafogyottá vált.</p>
</td>
</tr>
</table>
    <table cellpadding="0" cellspacing="0" border="0" width="100%">
<col width="5%"/>
<col width="95%"/>
<tr>
<td valign="top">
<p class="count">25</p>
</td>
<td valign="top">
<p class="normal">2018. január 11‑i végzésével az Okresný súd Prešov (eperjesi járásbíróság) következésképpen megszüntette az eljárást, és az alapeljárás alpereseit az említett kereset keretében felmerült költségek viselésére kötelezte.</p>
</td>
</tr>
</table>
    <table cellpadding="0" cellspacing="0" border="0" width="100%">
<col width="5%"/>
<col width="95%"/>
<tr>
<td valign="top">
<p class="count">26</p>
</td>
<td valign="top">
<p class="normal">Ezen alperesek megtagadták az érintett ingatlan kiürítését. Ez a rendelkezésükre álló egyetlen lakás, amelyben a gyermekeikkel együtt élnek, akik közül ketten súlyos pszichés zavarban szenvedő kiskorúak. Az alapeljárás felperese ezért kilakoltatás iránti keresetet indított az Okresný súd Prešov (eperjesi járásbíróság) előtt.</p>
</td>
</tr>
</table>
    <table cellpadding="0" cellspacing="0" border="0" width="100%">
<col width="5%"/>
<col width="95%"/>
<tr>
<td valign="top">
<p class="count">27</p>
</td>
<td valign="top">
<p class="normal">Az eljárás első szakaszában e bíróság elutasította e keresetet, amely ítéletet a Krajský súd v Prešove (eperjesi regionális bíróság) másodfokon helybenhagyott. 2021. április 8‑i végzésével a Najvyšší súd Slovenskej republiky (a Szlovák Köztársaság legfelsőbb bírósága) hatályon kívül helyezte e két bíróság határozatait, és visszautalta az ügyet az Okresný súd Prešov (eperjesi járásbíróság) elé annak érdekében, hogy ez utóbbi vizsgálja meg az alapeljárás felperesének tulajdonjogát.</p>
</td>
</tr>
</table>
    <table cellpadding="0" cellspacing="0" border="0" width="100%">
<col width="5%"/>
<col width="95%"/>
<tr>
<td valign="top">
<p class="count">28</p>
</td>
<td valign="top">
<p class="normal">A második eljárási szakaszban az Okresný súd Prešov (eperjesi járásbíróság) helyt adott az említett keresetnek, és az alapeljárás alpereseit az érintett ingatlan kiürítésére kötelezte. E bíróság azzal az indokkal utasította el ezen ingatlan tulajdonjog‑átruházása jogszerűségének vitatására irányuló viszontkeresetüket, hogy azt egy bírósági úton kívüli árverés során szerezték meg, és nem rendelkezik hatáskörrel ezen értékesítés érvényességéről történő határozathozatalra.</p>
</td>
</tr>
</table>
    <table cellpadding="0" cellspacing="0" border="0" width="100%">
<col width="5%"/>
<col width="95%"/>
<tr>
<td valign="top">
<p class="count">29</p>
</td>
<td valign="top">
<p class="normal">Mind az alapeljárás felperese, mind pedig az alapeljárás alperesei fellebbezést nyújtottak be e határozattal szemben a Krajský súd v Prešove (eperjesi regionális bíróság) előtt, ez utóbbiaknak a költségviselésre való kötelezésének mellőzését, illetve e viszontkereset elutasítását illetően.</p>
</td>
</tr>
</table>
    <table cellpadding="0" cellspacing="0" border="0" width="100%">
<col width="5%"/>
<col width="95%"/>
<tr>
<td valign="top">
<p class="count">30</p>
</td>
<td valign="top">
<p class="normal">E bíróság előtt, amely a kérdést előterjesztő bíróság, az alapeljárás alperesei fogyasztói jogaik és lakhatáshoz való joguk megsértésére hivatkoznak.</p>
</td>
</tr>
</table>
    <table cellpadding="0" cellspacing="0" border="0" width="100%">
<col width="5%"/>
<col width="95%"/>
<tr>
<td valign="top">
<p class="count">31</p>
</td>
<td valign="top">
<p class="normal">Az említett bíróság elismeri, hogy a kölcsönszerződésben előírt havi törlesztőrészletek megfizetésének elmulasztása az ilyen szerződés alapján a fogyasztókat terhelő szerződéses kötelezettség súlyos megsértésének minősül. Mindazonáltal úgy véli, hogy sérül az uniós jog által a fogyasztók számára elismert védelem, ha rendkívüli aránytalanság áll fenn e kötelezettség megsértése és a lejárat előtti megszüntetés következményei között.</p>
</td>
</tr>
</table>
    <table cellpadding="0" cellspacing="0" border="0" width="100%">
<col width="5%"/>
<col width="95%"/>
<tr>
<td valign="top">
<p class="count">32</p>
</td>
<td valign="top">
<p class="normal">A kérdést előterjesztő bíróság úgy véli, hogy az előtte folyamatban lévő ügyet jellemző sajátos körülmények megkülönböztetik azt a Bíróság fogyasztóvédelem tárgyában hozott ítéletei alapjául szolgáló más ügyektől.</p>
</td>
</tr>
</table>
    <table cellpadding="0" cellspacing="0" border="0" width="100%">
<col width="5%"/>
<col width="95%"/>
<tr>
<td valign="top">
<p class="count">33</p>
</td>
<td valign="top">
<p class="normal">Először is e bíróságnak kétségei vannak azzal kapcsolatban, hogy az alapügyben szóban forgó, bírósági úton kívüli árverésen történő értékesítést eredményező, lejárat előtti megszüntetésre vonatkozó feltétel összeegyeztethető‑e a Bíróság által többek között a 2013. március 21‑i RWE Vertrieb ítéletben (C‑92/11, EU:C:2013:180) pontosított átláthatósági követelménnyel. E tekintetben megjegyzi, hogy e feltétel szerepelt a bank általános szerződési feltételeiben, de a bank azt nem hozta az alapeljárás alpereseinek tudomására, míg a lejárat előtti megszüntetés csak akkor alkalmazható, ha arról a felek kifejezetten megállapodtak.</p>
</td>
</tr>
</table>
    <table cellpadding="0" cellspacing="0" border="0" width="100%">
<col width="5%"/>
<col width="95%"/>
<tr>
<td valign="top">
<p class="count">34</p>
</td>
<td valign="top">
<p class="normal">Másodszor, az említett bíróság megjegyzi, hogy az alapeljárás alperesei egy olyan keresettel támadták a családi lakásuk bírósági úton kívüli árverés útján történő értékesítését, amely arra irányult, hogy a bankot kötelezzék a szóban forgó jelzálogjog érvényesítésétől való tartózkodásra. Ezen eljárás keretében ideiglenes intézkedésként e zálogjog érvényesítésének felfüggesztését is kérték, ami a kérdést előterjesztő bíróság szerint az e végrehajtás felfüggesztését lehetővé tevő egyetlen eljárási módnak minősült. Arra is rámutat, hogy az elsőfokú bíróságnak a kért ideiglenes intézkedést elutasító végzését a fellebbviteli bíróság hatályon kívül helyezte, többek között azért, mert nem vizsgálták azt a kifogást, amely szerint a lejárat előtti megszüntetésre vonatkozó feltétel semmis a 93/13 irányelvre tekintettel. Ezen értékesítésre azonban e hatályon kívül helyezés előtt, és ennélfogva azt megelőzően került sor, hogy az elsőfokú bíróság újból vizsgálhatta volna ezen ideiglenes intézkedés iránti kérelmet.</p>
</td>
</tr>
</table>
    <table cellpadding="0" cellspacing="0" border="0" width="100%">
<col width="5%"/>
<col width="95%"/>
<tr>
<td valign="top">
<p class="count">35</p>
</td>
<td valign="top">
<p class="normal">Harmadszor, a kérdést előterjesztő bíróság a szlovák ítélkezési gyakorlatban a jóhiszeműen jogot szerző harmadik személy védelmének jelentőségére hivatkozik. Mindazonáltal e bíróság megjegyzi, hogy a jóhiszeműség nem ismerhető el, ha a harmadik személy helyzetét „aggályos körülmények” övezik. Márpedig az említett bíróság „nagyon aggályos” körülménynek tekinti azt a tényt, hogy az ingatlan bírósági úton kívüli árverés keretében történő megszerzésének időpontjában a nyertes ajánlattevő társaságot tájékoztatták az ezen értékesítés alapjául szolgáló feltétel érvényességére vonatkozó, folyamatban lévő bírósági eljárásról.</p>
</td>
</tr>
</table>
    <table cellpadding="0" cellspacing="0" border="0" width="100%">
<col width="5%"/>
<col width="95%"/>
<tr>
<td valign="top">
<p class="count">36</p>
</td>
<td valign="top">
<p class="normal">A 93/13 irányelv értelmezésére vonatkozó kérdés merül fel így annak eldöntése érdekében, hogy az ilyen nyertes ajánlattevő társaság abszolút védelemben részesül‑e, vagy e védelem korlátozható‑e, tekintettel többek között az érintett fogyasztók aktív magatartására és az e társaság jóhiszeműségével kapcsolatos kétségekre. Ez a kérdés még inkább fontos, ha a zálogjog érvényesítése a fogyasztó lakására vonatkozik, mivel a lakáshoz való jog az Európai Unió Alapjogi Chartájának (a továbbiakban: Charta) 7. cikkében biztosított alapvető jognak minősül.</p>
</td>
</tr>
</table>
    <table cellpadding="0" cellspacing="0" border="0" width="100%">
<col width="5%"/>
<col width="95%"/>
<tr>
<td valign="top">
<p class="count">37</p>
</td>
<td valign="top">
<p class="normal">Negyedszer, a kérdést előterjesztő bíróság azt állítja, hogy jelentős különbségek vannak az alapügyben szóban forgó helyzet és a 2017. december 7‑i Banco Santander ítélet (C‑598/15, EU:C:2017:945) alapjául szolgáló ügyben szóban forgó helyzet között. Egyrészt ez utóbbi ügyben az érintett ingatlant árverésen értékesítették, és az ahhoz kapcsolódó dologi jogokat anélkül ruházták át, hogy a fogyasztó élt volna a rendelkezésére álló jogorvoslati lehetőségekkel. Ezzel szemben a jelen ügyben az alapeljárás alperesei aktívak voltak, és igénybe vették az egyetlen előzetesen rendelkezésre álló jogorvoslati lehetőséget annak érdekében, hogy megakadályozzák családi lakásuk bírósági úton kívüli árverését. Noha ezt követően elálltak e keresettől, ez csak azt követően történt, hogy e végrehajtás e lakás tulajdonjogának bírósági úton kívüli árverés keretében az alapeljárás felperesére történő átruházásához vezetett. Másrészt, eltérően attól az eljárási összefüggéstől, amelybe az ezen ítélet alapjául szolgáló ügy illeszkedik, a jelen ügyben az alapeljárás alperesei a kilakoltatási keresettel szemben viszontkeresetet terjesztettek elő, amely e tulajdonjog-átruházás jogszerűségének vitatására irányult, mivel az alapeljárás felperese a szlovák jog szerint jogosult arra, hogy e viszontkereset keretében védekezzen.</p>
</td>
</tr>
</table>
    <table cellpadding="0" cellspacing="0" border="0" width="100%">
<col width="5%"/>
<col width="95%"/>
<tr>
<td valign="top">
<p class="count">38</p>
</td>
<td valign="top">
<p class="normal">Ötödször és utolsósorban a kérdést előterjesztő bíróság hangsúlyozza, hogy az alapeljárás alpereseihez hasonló fogyasztók csak nagyon nehezen érvényesíthetnék jogaikat az árverés semmisségének utólagos megállapítása iránti kereset keretében, mivel az önkéntes árverésről szóló törvény 21. §‑ának (2) bekezdése csak három semmisségi okot ír elő, nevezetesen e törvény megsértését, a zálogjogot alapító szerződés semmisségét és bűncselekmény elkövetését, kizárva a fogyasztóknak a hitelmegállapodás jogellenes feltételeivel szembeni védelmét.</p>
</td>
</tr>
</table>
    <table cellpadding="0" cellspacing="0" border="0" width="100%">
<col width="5%"/>
<col width="95%"/>
<tr>
<td valign="top">
<p class="count">39</p>
</td>
<td valign="top">
<p class="normal">E körülmények között a Krajský súd v Prešove (eperjesi regionális bíróság) úgy határozott, hogy az eljárást felfüggeszti, és előzetes döntéshozatal céljából a következő kérdéseket terjeszti a Bíróság elé:</p>
</td>
</tr>
</table>
    <p class="C09Marge0avecretrait" id="para-104" title="page-11">
      „1) Alkalmazandó‑e a [93/13] irányelv 6. cikkének (1) bekezdése és 7. cikkének (1) bekezdése az alapeljárás tárgyát képezőhöz hasonló olyan eljárásokra, amelyeket árverésen ingatlant megvásárló személy (nyertes árverező) kezdeményezett, és amelyekben egyidejűleg a fogyasztónak az árverés keretében történő értékesítést megelőző állapot helyreállítása iránti viszontkeresetét bírálják el abban az esetben, ha a fogyasztó a bíróságon kívüli árverést megelőzően a zálogjog érvényesítésének felfüggesztése céljából ideiglenes intézkedés iránti kérelem bírósághoz történő benyújtásával jogorvoslattal élt, ugyanakkor pedig az árverést megelőzően értesítette az árverésen részt vevő személyeket a zálogjog önkéntes árverés útján történő érvényesítésének felfüggesztése tárgyában folyamatban lévő bírósági eljárásról, azonban a bírósági eljárás ellenére az árverést megtartották?
    </p>
    <p class="C09Marge0avecretrait" id="para-105" title="page-11">
      2) Úgy kell‑e értelmezni a [93/13] irányelvet, hogy azzal ellentétes az alapeljárásban szóban forgóhoz hasonló olyan tagállami szabályozás, amely a fogyasztónak az ingatlanán fennálló zálogjognak a magánárverésekkel foglalkozó vállalkozás (a továbbiakban: árverésvezető) által a bank fogyasztói hitelmegállapodásból eredő követelésének kielégítése céljából történő érvényesítése keretében:
    </p>
    <p class="C11Marge1avecretrait" id="para-106" title="page-11">
      a) nem teszi lehetővé, hogy a fogyasztó az árverés elhalasztása érdekében az árverésvezetővel szemben a bank követelésének érvényesítését megalapozó szerződési feltételek tisztességtelen jellegére annak ellenére ténylegesen hivatkozzon, hogy e követelés tisztességtelen szerződési feltételeken, különösen a határidő előtti lejáratra vonatkozó szerződési feltételen alapul,
    </p>
    <p class="C11Marge1avecretrait" id="para-107" title="page-11">
      b) nem teszi a fogyasztó számára lehetővé, hogy a tulajdonában álló és lakóhelyéül szolgáló ingatlan mentesüljön az árverés alól, jóllehet a fogyasztó tájékoztatta az árverésvezetőt és az árverésen jelen lévő személyeket arról, hogy az árverés felfüggesztése tárgyában ideiglenes intézkedés elrendelése tárgyában bírósági eljárás van folyamatban, azonban a bíróság a kérelemről még nem hozott jogerős határozatot, ugyanakkor pedig az ideiglenes intézkedés elrendelése az egyetlen lehetőség arra, hogy a fogyasztó ideiglenes bírói védelemben részesüljön az ingatlannak a tisztességtelen szerződési feltételek következményeként történő árverezésével szemben,
    </p>
    <p class="C11Marge1avecretrait" id="para-108" title="page-12">
      c) nem teszi lehetővé, hogy a fogyasztó az előző pontokban említett körülmények között teljes körűen gyakorolja a [93/13] irányelvátültetéséből eredő jogait, és ezen irányelv céljai teljesüljenek, mivel a szóban forgó jogi szabályozás az árverés érvénytelenségére való hivatkozás lehetőségét mindössze három okra korlátozza:
    </p>
    <table cellpadding="0" cellspacing="0" border="0" width="100%">
<col width="5%"/>
<col width="95%"/>
<tr>
<td valign="top">
<p class="count">–</p>
</td>
<td valign="top">
<p class="normal">a zálogjogot alapító szerződés érvénytelensége,</p>
</td>
</tr>
</table>
    <table cellpadding="0" cellspacing="0" border="0" width="100%">
<col width="5%"/>
<col width="95%"/>
<tr>
<td valign="top">
<p class="count">–</p>
</td>
<td valign="top">
<p class="normal">[az önkéntes árverésről szóló törvény] megsértése,</p>
</td>
</tr>
</table>
    <table cellpadding="0" cellspacing="0" border="0" width="100%">
<col width="5%"/>
<col width="95%"/>
<tr>
<td valign="top">
<p class="count">–</p>
</td>
<td valign="top">
<p class="normal">bűncselekmény [elkövetése]?</p>
</td>
</tr>
</table>
    <p class="C09Marge0avecretrait" id="para-112" title="page-12">
      3) Úgy kell‑e értelmezni a [2005/29] irányelvet, hogy a zálogjognak a fogyasztói hitelmegállapodásból eredő követelés lejárat előtti esedékessé válására vonatkozó tisztességtelen szerződési feltétel alapján történő érvényesítése, és így a fennálló tartozás helytelen összege az ezen irányelv 5. cikke értelmében vett tisztességtelen kereskedelmi gyakorlatnak, különösen pedig ezen irányelv 8. és 9. cikke értelmében vett agresszív kereskedelmi gyakorlatnak minősülhet, a bank felelőssége és a 2005/29/EK irányelv célkitűzései pedig ‑ a bankon kívül ‑ a bank zálogjogát érvényesítő, árverést szervező társaságra is vonatkoznak?”
    </p>
    <table cellpadding="0" cellspacing="0" border="0" width="100%">
<col width="5%"/>
<col width="95%"/>
<tr>
<td valign="top">
<p class="count">40</p>
</td>
<td valign="top">
<p class="normal">Tekintettel a szlovák kormány által a Najvyšší súd Slovenskej republiky (a Szlovák Köztársaság legfelsőbb bírósága) azon ítélkezési gyakorlatára vonatkozóan a Bíróság tudomására hozott információkra, amely szerint a fogyasztói szerződésekben szereplő tisztességtelen feltételekkel szembeni védelem az önkéntes árverésről szóló törvény 21. §‑ának (2) bekezdésében előírt, a bíróságon kívüli árverésre vonatkozó semmisségi okok hatálya alá tartozik, a Bíróság 2024. április 9‑én a Bíróság eljárási szabályzatának 101. cikke alapján felvilágosításkérést intézett a kérdést előterjesztő bírósághoz.</p>
</td>
</tr>
</table>
    <table cellpadding="0" cellspacing="0" border="0" width="100%">
<col width="5%"/>
<col width="95%"/>
<tr>
<td valign="top">
<p class="count">41</p>
</td>
<td valign="top">
<p class="normal">A Bíróság Hivatalához 2024. május 13‑án benyújtott levelében a kérdést előterjesztő bíróság pontosította, hogy az alapügyben szóban forgó árverés időpontjában nem volt a szlovák bíróságoknak olyan állandó ítélkezési gyakorlata, amely szerint az önkéntes árverés a 93/13 irányelv megsértése miatt megsemmisíthető lenne, és hogy még a mai napig nem létezik olyan bírósági határozat, amely ilyen indokkal megsemmisítette volna az árverést.</p>
</td>
</tr>
</table>
    <table cellpadding="0" cellspacing="0" border="0" width="100%">
<col width="5%"/>
<col width="95%"/>
<tr>
<td valign="top">
<p class="count">42</p>
</td>
<td valign="top">
<p class="normal">E bíróság szerint a szlovák kormány által hivatkozott ítélkezési gyakorlat, amely a 2022‑ben, azaz öt évvel az alapügyben szóban forgó árverést követően hozott két végzésből áll, elszigetelt marad, még a Najvyšší súd Slovenskej republiky (a Szlovák Köztársaság legfelsőbb bírósága) bírósági gyakorlatában is, így nem róható fel az alapeljárás alpereseinek, hogy nem nyújtottak be ezen árverés semmisségének megállapítása iránti kérelmet annak érdekében, hogy érvényesítsék a 93/13 irányelvből eredő jogaikat, és hogy úgy döntöttek, hogy viszontkereset keretében vitatják az alapeljárás felperesének tulajdonjogát.</p>
</td>
</tr>
</table>
    <table cellpadding="0" cellspacing="0" border="0" width="100%">
<col width="5%"/>
<col width="95%"/>
<tr>
<td valign="top">
<p class="count"/>
</td>
<td valign="top">
<p class="normal">Az előzetes döntéshozatalra előterjesztett kérdésekről</p>
</td>
</tr>
</table>
    <table cellpadding="0" cellspacing="0" border="0" width="100%">
<col width="5%"/>
<col width="95%"/>
<tr>
<td valign="top">
<p class="count"/>
</td>
<td valign="top">
<p class="normal">Az első és a második kérdésről</p>
</td>
</tr>
</table>
    <table cellpadding="0" cellspacing="0" border="0" width="100%">
<col width="5%"/>
<col width="95%"/>
<tr>
<td valign="top">
<p class="count"/>
</td>
<td valign="top">
<p class="normal">Az elfogadhatóságról</p>
</td>
</tr>
</table>
    <table cellpadding="0" cellspacing="0" border="0" width="100%">
<col width="5%"/>
<col width="95%"/>
<tr>
<td valign="top">
<p class="count">43</p>
</td>
<td valign="top">
<p class="normal">Az alapeljárás felperese ‑ anélkül, hogy formálisan elfogadhatatlansági kifogást emelne az első és a második kérdéssel kapcsolatban ‑ lényegében azt állítja, hogy a jelen ügyben nem érinti őt az e kérdések keretében értelmezni kért 93/13 irányelv, mivel nem vett részt félként az alapeljárás alperesei által a bankkal szemben indított bírósági eljárásban, és úgy véli, hogy a Bíróságnak nem kellene válaszolnia ezekre a kérdésekre.</p>
</td>
</tr>
</table>
    <table cellpadding="0" cellspacing="0" border="0" width="100%">
<col width="5%"/>
<col width="95%"/>
<tr>
<td valign="top">
<p class="count">44</p>
</td>
<td valign="top">
<p class="normal">A szlovák kormány egyébiránt kétségeit fejezi ki a második kérdés azon részének elfogadhatóságát illetően, amely arra vonatkozik, hogy a 93/13 irányelvvel ellentétes-e az olyan nemzeti szabályozás, amely az ingatlan bíróságon kívüli árverése semmisségi okai közül kizárja az ezen ingatlanra vonatkozó jelzálogjog érvényesítésének alapjául szolgáló szerződésben foglalt tisztességtelen feltételek fennállását. E kormány hangsúlyozza, hogy az alapeljárás alperesei nem terjesztettek elő az alapügyben szóban forgó árverés semmisségének megállapítása iránti kérelmet, így nem egyértelmű, hogy miért lenne szükség a Bíróság válaszára ahhoz, hogy e bíróság az alapügyet elbírálhassa.</p>
</td>
</tr>
</table>
    <table cellpadding="0" cellspacing="0" border="0" width="100%">
<col width="5%"/>
<col width="95%"/>
<tr>
<td valign="top">
<p class="count">45</p>
</td>
<td valign="top">
<p class="normal">E tekintetben emlékeztetni kell arra, hogy az EUMSZ 267. cikkben említett eljárás keretében kizárólag az alapügyben eljáró és határozathozatalra hivatott nemzeti bíróság hatáskörébe tartozik annak megítélése, hogy – tekintettel az egyes ügyek különleges jellemzőire – ítélete meghozatalához szükségesnek tartja-e az előzetes döntéshozatalt, és a Bíróságnak feltett kérdései relevánsak‑e. Következésképpen, amennyiben a feltett kérdések az uniós jog értelmezésére vonatkoznak, a Bíróság – főszabály szerint – köteles határozatot hozni. Ennélfogva az uniós jogra vonatkozóan előterjesztett kérdések releváns voltát vélelmezni kell. Ennek megfelelően a Bíróság csak akkor utasíthatja el a nemzeti bíróság által előterjesztett kérelmet, ha az uniós jog kért értelmezése nyilvánvalóan semmilyen összefüggésben nincs az alapügy tényállásával vagy tárgyával, ha a probléma hipotetikus jellegű, vagy ha nem állnak a Bíróság rendelkezésére azok a ténybeli vagy jogi elemek, amelyek szükségesek ahhoz, hogy az elé terjesztett kérdésekre hasznos választ adhasson (2024. július 29‑i LivaNova ítélet, C‑713/22, EU:C:2024:642, 53. pont, valamint az ott hivatkozott ítélkezési gyakorlat).</p>
</td>
</tr>
</table>
    <table cellpadding="0" cellspacing="0" border="0" width="100%">
<col width="5%"/>
<col width="95%"/>
<tr>
<td valign="top">
<p class="count">46</p>
</td>
<td valign="top">
<p class="normal">Márpedig meg kell jegyezni egyrészt, hogy az alapeljárás tárgya a felperes által az alperesek ellen indított kilakoltatási kereset, valamint egy olyan viszontkereset, amellyel ez utóbbiak vitatják a családi lakásuknak minősülő ingatlan tulajdonjogának e felperesre történő átruházásának jogszerűségét. Ezen átruházásra olyan bírósági úton kívüli árverés eredményeként került sor, amelyet az ezen alperesek által a bankkal kötött kölcsönszerződésben előírt jelzálog érvényesítése céljából szerveztek egy olyan nemzeti szabályozás alapján, amellyel kapcsolatban a kérdést előterjesztő bíróságnak kétségei vannak afelől, hogy az megfelel‑e a fogyasztók tisztességtelen feltételekkel szembeni hatékony védelmére vonatkozó, a 93/13 irányelvből eredő követelménynek. Amint az az előzetes döntéshozatalra utaló határozatból kitűnik, az alapeljárás felperese a szlovák jog értelmében jogosult arra, hogy ilyen viszontkereset keretében védekezzen. Következésképpen az a tény, hogy e felperes nem vett részt félként az alapeljárás alperesei által a bankkal szemben indított bírósági eljárásban, egyáltalán nem zárja ki, hogy ezen irányelvnek az említett bíróság által kért értelmezése a jelen ítélet előző pontjában hivatkozott ítélkezési gyakorlat értelmében szükséges legyen ahhoz, hogy e bíróság az alapügyben határozatot hozhasson.</p>
</td>
</tr>
</table>
    <table cellpadding="0" cellspacing="0" border="0" width="100%">
<col width="5%"/>
<col width="95%"/>
<tr>
<td valign="top">
<p class="count">47</p>
</td>
<td valign="top">
<p class="normal">Másrészt, amint az a jelen ítélet 42. pontjában megállapításra került, a kérdést előterjesztő bíróság a Bíróság által hozzá intézett felvilágosításkérésre adott válaszában jelezte, hogy a szlovák jog jelenlegi állapotában nem róható fel az alapeljárás alpereseinek, hogy nem nyújtottak be az alapügyben szóban forgó árverés semmisségének megállapítása iránti kérelmet arra hivatkozva, hogy a bankkal kötött kölcsönszerződésben tisztességtelen feltétel szerepel. A második kérdés harmadik része, amelyet a kérdést előterjesztő bíróság kifejezetten fenntartott ebben a válaszban, éppen annak meghatározására irányul, hogy ellentétes-e a 93/13 irányelv rendelkezéseivel az, hogy ezen alperesek nem nyújthatnak be ilyen kérelmet. Következésképpen e kérdés szorosan kapcsolódik az alapeljárás tárgyához, amely többek között ezen értékesítés érvényességére vonatkozik.</p>
</td>
</tr>
</table>
    <table cellpadding="0" cellspacing="0" border="0" width="100%">
<col width="5%"/>
<col width="95%"/>
<tr>
<td valign="top">
<p class="count">48</p>
</td>
<td valign="top">
<p class="normal">A fentiekből következik, hogy az első és második kérdés elfogadható.</p>
</td>
</tr>
</table>
    <table cellpadding="0" cellspacing="0" border="0" width="100%">
<col width="5%"/>
<col width="95%"/>
<tr>
<td valign="top">
<p class="count"/>
</td>
<td valign="top">
<p class="normal">Az ügy érdeméről</p>
</td>
</tr>
</table>
    <table cellpadding="0" cellspacing="0" border="0" width="100%">
<col width="5%"/>
<col width="95%"/>
<tr>
<td valign="top">
<p class="count">–</p>
</td>
<td valign="top">
<p class="normal">Előzetes észrevételek</p>
</td>
</tr>
</table>
    <table cellpadding="0" cellspacing="0" border="0" width="100%">
<col width="5%"/>
<col width="95%"/>
<tr>
<td valign="top">
<p class="count">49</p>
</td>
<td valign="top">
<p class="normal">Először is emlékeztetni kell arra, hogy a 93/13 irányelv által létrehozott védelmi rendszer azon az elven alapszik, hogy a fogyasztó az eladóhoz vagy szolgáltatóhoz képest hátrányos helyzetben van, mind tárgyalási lehetőségei, mind pedig tájékozottsági szintje tekintetében (2022. május 17‑i Ibercaja Banco ítélet, C‑600/19, EU:C:2022:394, 35. pont, valamint az ott hivatkozott ítélkezési gyakorlat).</p>
</td>
</tr>
</table>
    <table cellpadding="0" cellspacing="0" border="0" width="100%">
<col width="5%"/>
<col width="95%"/>
<tr>
<td valign="top">
<p class="count">50</p>
</td>
<td valign="top">
<p class="normal">Ebben az összefüggésben és a Charta 38. cikkében kimondott, a fogyasztóvédelem magas szintjének biztosítása érdekében a nemzeti bíróság – amennyiben rendelkezésére állnak az e tekintetben szükséges jogi és ténybeli elemek – hivatalból is köteles vizsgálni a 93/13 irányelv hatálya alá tartozó szerződési feltétel tisztességtelen jellegét, ezzel ellensúlyozva a fogyasztó és az eladó vagy szolgáltató közötti egyenlőtlen helyzetet (2016. december 21‑i Gutiérrez Naranjo és társai ítélet, C‑154/15, C-307/15 és C-308/15, EU:C:2016:980, 58. pont; 2023. november 9‑i Všeobecná úverová banka ítélet, C‑598/21, EU:C:2023:845, 74. pont, valamint az ott hivatkozott ítélkezési gyakorlat).</p>
</td>
</tr>
</table>
    <table cellpadding="0" cellspacing="0" border="0" width="100%">
<col width="5%"/>
<col width="95%"/>
<tr>
<td valign="top">
<p class="count">51</p>
</td>
<td valign="top">
<p class="normal">Mivel ezen irányelv 6. cikkének (1) bekezdése előírja, hogy a tisztességtelen feltételek nem jelentenek kötelezettséget a fogyasztóra nézve, a nemzeti bíróságok is kötelesek mellőzni e feltételek alkalmazását annak érdekében, hogy azok ne váltsanak ki kötelező joghatásokat a fogyasztóra nézve, kivéve ha ez utóbbi ezt ellenzi (lásd ebben az értelemben: 2019. március 26‑i Abanca Corporación Bancaria és Bankia ítélet, C‑70/17 és C-179/17, EU:C:2019:250, 52. pont; 2023. június 15‑i Getin Noble Bank [Kölcsönszerződés teljesítésének felfüggesztése] ítélet, C‑287/22, EU:C:2023:491, 37. pont).</p>
</td>
</tr>
</table>
    <table cellpadding="0" cellspacing="0" border="0" width="100%">
<col width="5%"/>
<col width="95%"/>
<tr>
<td valign="top">
<p class="count">52</p>
</td>
<td valign="top">
<p class="normal">A 93/13 irányelv huszonnegyedik preambulumbekezdésével összefüggésben értelmezett 7. cikkének (1) bekezdése arra kötelezi a tagállamokat, hogy rendelkezzenek megfelelő és hatékony eszközökről annak érdekében, hogy megszüntessék az eladók vagy szolgáltatók fogyasztókkal kötött szerződéseiben a tisztességtelen feltételek alkalmazását (lásd ebben az értelemben: 2012. június 14‑i Banco Español de Crédito ítélet, C‑618/10, EU:C:2012:349, 68. pont; 2022. május 17‑i Ibercaja Banco ítélet, C‑600/19, EU:C:2022:394, 38. pont, valamint az ott hivatkozott ítélkezési gyakorlat).</p>
</td>
</tr>
</table>
    <table cellpadding="0" cellspacing="0" border="0" width="100%">
<col width="5%"/>
<col width="95%"/>
<tr>
<td valign="top">
<p class="count">53</p>
</td>
<td valign="top">
<p class="normal">A tagállamok azon kötelezettsége, hogy biztosítsák a jogalanyok uniós jogból eredő jogainak tényleges érvényesülését, többek között a 93/13 irányelvből eredő jogok tekintetében magában foglalja a hatékony bírói jogvédelem követelményét, amelyet ezen irányelv 7. cikkének (1) bekezdése is megerősít, és amely az Európai Unió Alapjogi Chartájának 47. cikkében is szerepel, amely többek között az ilyen jogokon alapuló keresetekre vonatkozó eljárási szabályok meghatározására is alkalmazandó (2022. május 17‑i SPV Project 1503 és társai ítélet, C‑693/19 és C‑831/19, EU:C:2022:395, 61. pont, valamint az ott hivatkozott ítélkezési gyakorlat; 2022. május 17‑i Impuls Leasing România ítélet, C‑725/19, EU:C:2022:396, 46. pont, valamint az ott hivatkozott ítélkezési gyakorlat; 2022. május 17‑i Unicaja Banco ítélet, C‑869/19, EU:C:2022:397, 29. pont, valamint az ott hivatkozott ítélkezési gyakorlat).</p>
</td>
</tr>
</table>
    <table cellpadding="0" cellspacing="0" border="0" width="100%">
<col width="5%"/>
<col width="95%"/>
<tr>
<td valign="top">
<p class="count">54</p>
</td>
<td valign="top">
<p class="normal">Arra is emlékeztetni kell, hogy tekintettel azon közérdek jellegére és fontosságára, amelyen a 93/13 irányelv által a fogyasztóknak biztosított védelem alapul, ezen irányelv 6. cikkének (1) bekezdését azon nemzeti jogszabályokkal egyenértékűnek kell tekinteni, amelyek a belső jogrendben a közrendi szabályok rangjával bírnak (2009. október 6‑i Asturcom Telecomunicaciones ítélet, C‑40/08, EU:C:2009:615, 52. pont; 2022. május 17‑i Unicaja Banco ítélet, C‑869/19, EU:C:2022:397, 24. pont). Ezen irányelv 7. cikkének (1) bekezdése szintén közvetlenül kapcsolódik e közérdekhez (lásd ebben az értelemben: 2016. december 21‑i Gutiérrez Naranjo és társai ítélet, C‑154/15, C‑307/15 és C‑308/15, EU:C:2016:980, 56. pont).</p>
</td>
</tr>
</table>
    <table cellpadding="0" cellspacing="0" border="0" width="100%">
<col width="5%"/>
<col width="95%"/>
<tr>
<td valign="top">
<p class="count">55</p>
</td>
<td valign="top">
<p class="normal">Ami különösen a végrehajtási eljárásokat illeti, a Bíróság több alkalommal és a 93/13 irányelv 6. cikkének (1) bekezdésében, valamint 7. cikkének (1) bekezdésében foglalt követelményeket figyelembe véve pontosította, hogy a nemzeti bíróságnak milyen módon kell biztosítania azon jogok védelmét, amelyek ezen eljárások keretében a fogyasztókat ezen irányelv alapján megilletik.</p>
</td>
</tr>
</table>
    <table cellpadding="0" cellspacing="0" border="0" width="100%">
<col width="5%"/>
<col width="95%"/>
<tr>
<td valign="top">
<p class="count">56</p>
</td>
<td valign="top">
<p class="normal">Így a végrehajtásra vonatkozó nemzeti mechanizmusok harmonizációjának hiányában azok foganatosításának részletes szabályai a tagállamok eljárási autonómiájának elve alapján ez utóbbiak belső jogrendjébe tartoznak. Mindazonáltal e részletes szabályoknak azon kettős feltételnek kell megfelelniük, hogy azok nem lehetnek kedvezőtlenebbek a belső jog hatálya alá tartozó hasonló jellegű esetekre vonatkozókhoz képest (az egyenértékűség elve), és nem tehetik gyakorlatilag lehetetlenné vagy rendkívül nehézzé az uniós jog által a fogyasztókra ruházott jogok gyakorlását (a tényleges érvényesülés elve) (lásd ebben az értelemben többek között: 2019. június 26‑i Addiko Bank ítélet, C‑407/18, EU:C:2019:537, 46. pont, valamint az ott hivatkozott ítélkezési gyakorlat).</p>
</td>
</tr>
</table>
    <table cellpadding="0" cellspacing="0" border="0" width="100%">
<col width="5%"/>
<col width="95%"/>
<tr>
<td valign="top">
<p class="count">57</p>
</td>
<td valign="top">
<p class="normal">A kérdést előterjesztő bíróság által egyedül említett tényleges érvényesülés elvét illetően meg kell állapítani, hogy minden olyan esetet, amikor felmerül a kérdés, hogy valamely nemzeti eljárási szabály lehetetlenné vagy rendkívül nehézzé teszi‑e az uniós jog alkalmazását, annak figyelembevételével kell megvizsgálni, hogy mi a helye e szabálynak az eljárás egészében, annak menetében, és mik a sajátosságai, valamint adott esetben azokat az alapelveket is figyelembe kell venni, amelyek a nemzeti jogrendszer alapjául szolgálnak, mint például a védelemhez való jog, a jogbiztonság elve és az eljárás szabályos lefolytatásának elve. Mindenesetre ezen eljárások különös jellegzetességei nem tekinthetők olyan tényezőnek, amely érintheti a 93/13 irányelv rendelkezései alapján a fogyasztókat megillető jogi védelmet (2022. május 17‑i Impuls Leasing România ítélet, C‑725/19, EU:C:2022:396, 45. pont, valamint az ott hivatkozott ítélkezési gyakorlat).</p>
</td>
</tr>
</table>
    <table cellpadding="0" cellspacing="0" border="0" width="100%">
<col width="5%"/>
<col width="95%"/>
<tr>
<td valign="top">
<p class="count">58</p>
</td>
<td valign="top">
<p class="normal">Ezenkívül a Bíróság úgy ítélte meg, hogy a tényleges érvényesülés elvének tiszteletben tartása nem terjedhet odáig, hogy teljes mértékben kompenzálja az érintett fogyasztó tétlenségét (2022. május 17‑i Unicaja Banco ítélet, C‑869/19, EU:C:2022:397, 28. pont, valamint az ott hivatkozott ítélkezési gyakorlat).</p>
</td>
</tr>
</table>
    <table cellpadding="0" cellspacing="0" border="0" width="100%">
<col width="5%"/>
<col width="95%"/>
<tr>
<td valign="top">
<p class="count">59</p>
</td>
<td valign="top">
<p class="normal">A Bíróság hangsúlyozta annak fontosságát is, hogy a nemzeti jogban előírják annak lehetőségét, hogy a bíróságtól kérjék valamely szerződési feltétel tisztességtelen jellegének értékelését az ilyen feltételt tartalmazó szerződésen alapuló végrehajtási eljárás befejezése előtt. A Bíróság így megállapította, hogy abban az esetben, ha egy ilyen eljárás az ügy érdemében eljáró bíróság azon határozatának kihirdetését megelőzően befejeződik, amely megállapítja a végrehajtás alapjául szolgáló szerződési feltétel tisztességtelen jellegét, és ebből következően ezen eljárás semmisségét, e határozat az érintett fogyasztó számára csak kártérítésből álló utólagos védelmet nyújthatna, amely főszabály szerint tökéletlennek és elégtelennek bizonyulna, illetve a 93/13 irányelv 7. cikkének (1) bekezdésében foglaltakkal szemben nem lenne sem megfelelő, sem hatékony eszköz ahhoz, hogy az érintett feltétel alkalmazását megszüntessék (lásd ebben az értelemben: 2013. március 14‑i Aziz ítélet, C-415/11, EU:C:2013:164, 60. pont; 2022. május 17‑i Impuls Leasing România ítélet, C‑725/19, EU:C:2022:396, 55. pont, valamint az ott hivatkozott ítélkezési gyakorlat).</p>
</td>
</tr>
</table>
    <table cellpadding="0" cellspacing="0" border="0" width="100%">
<col width="5%"/>
<col width="95%"/>
<tr>
<td valign="top">
<p class="count">60</p>
</td>
<td valign="top">
<p class="normal">A 93/13 irányelv által elérni kívánt védelem hatékonyságának biztosítása érdekében a Bíróság hangsúlyozta annak fontosságát, hogy az eljáró nemzeti bíróság hatáskörrel rendelkezzen a jogellenes végrehajtási eljárás felfüggesztését vagy megszüntetését lehetővé tevő ideiglenes intézkedések meghozatalára, különösen akkor, ha jelzálog érvényesítése iránti végrehajtási eljárásról van szó, amely a fogyasztónak és családjának a családi lakásuknak minősülő lakásból való kilakoltatásához vezethet, mivel a lakóhely tiszteletben tartásához való jog a Charta 7. cikkében biztosított alapvető jog, amelyet e bíróságnak figyelembe kell vennie ezen irányelv végrehajtása során (lásd ebben az értelemben: 2023. november 9‑i Všeobecná úverová banka ítélet, C‑598/21, EU:C:2023:845, 85. pont, valamint az ott hivatkozott ítélkezési gyakorlat).</p>
</td>
</tr>
</table>
    <table cellpadding="0" cellspacing="0" border="0" width="100%">
<col width="5%"/>
<col width="95%"/>
<tr>
<td valign="top">
<p class="count">61</p>
</td>
<td valign="top">
<p class="normal">Másodszor emlékeztetni kell arra, hogy az állandó ítélkezési gyakorlat szerint a nemzeti bíróságok és a Bíróság között az EUMSZ 267. cikkel bevezetett együttműködési eljárás keretében a Bíróság feladata, hogy a nemzeti bíróságnak az előtte folyamatban lévő ügy eldöntéséhez hasznos választ adjon. Ennek érdekében adott esetben a Bíróságnak át kell fogalmaznia a feltett kérdéseket. Az a körülmény, hogy valamely nemzeti bíróság az előzetes döntéshozatalra előterjesztett kérdést formálisan bizonyos uniós jogi rendelkezésekre hivatkozva fogalmazta meg, nem akadálya annak, hogy a Bíróság megadja e bíróság számára az uniós jog értelmezésének minden olyan elemét, amely hasznos lehet az utóbbi előtt folyamatban lévő ügy eldöntéséhez, akár hivatkozott ezekre a kérdéseinek megfogalmazásában, akár nem. E tekintetben a Bíróságnak kell a nemzeti bíróság által szolgáltatott információk összessége és különösen az előzetes döntéshozatalra utalás indokolása alapján meghatározni az uniós jog azon rendelkezéseit, amelyeknek az értelmezése a jogvita tárgyára figyelemmel szükséges. A Bíróság annak érdekében, hogy az előzetes döntéshozatalra kérdést előterjesztő bíróságnak hasznos választ adjon, figyelembe vehet olyan uniós jogszabályokat, amelyekre a nemzeti bíróság kérdésének megfogalmazásában nem hivatkozott (1986. március 20‑i Tissier ítélet, 35/85, EU:C:1986:143, 9. pont; 2025. március 6‑i ONB és társai ítélet, C‑575/23, EU:C:2025:141, 57. pont).</p>
</td>
</tr>
</table>
    <table cellpadding="0" cellspacing="0" border="0" width="100%">
<col width="5%"/>
<col width="95%"/>
<tr>
<td valign="top">
<p class="count">–</p>
</td>
<td valign="top">
<p class="normal">Az első kérdésről</p>
</td>
</tr>
</table>
    <table cellpadding="0" cellspacing="0" border="0" width="100%">
<col width="5%"/>
<col width="95%"/>
<tr>
<td valign="top">
<p class="count">62</p>
</td>
<td valign="top">
<p class="normal">Első kérdésével az előterjesztő bíróság lényegében arra vár választ, hogy a 93/13 irányelv 6. cikkének (1) bekezdését és 7. cikkének (1) bekezdését a Charta 7. és 47. cikkével összefüggésben úgy kell‑e értelmezni, hogy azok hatálya alá tartozik az olyan bírósági eljárás, amelynek keretében egyrészt a fogyasztó családi lakásának minősülő ingatlant elnyerő ajánlattevő társaság, az e vagyontárgyra vonatkozóan e fogyasztó által egy hivatásos hitelező javára alapított jelzálogjog bírósági úton kívüli végrehajtása keretében történő értékesítés esetén az említett fogyasztó kilakoltatását kéri, másrészt pedig ez utóbbi viszontkeresettel vitatja az említett dolog tulajdonjoga e nyertes ajánlattevő társaságra történő átruházásának jogszerűségét, amelyre az ezen átruházás időpontjában még folyamatban lévő bírósági eljárás ellenére került sor, amely eljárás e végrehajtás felfüggesztésére irányult az említett végrehajtás alapjául szolgáló szerződésben szereplő tisztességtelen feltételek miatt, és amelyről ugyanezen fogyasztó előzetesen tájékoztatta az említett nyertes ajánlattevő társaságot.</p>
</td>
</tr>
</table>
    <table cellpadding="0" cellspacing="0" border="0" width="100%">
<col width="5%"/>
<col width="95%"/>
<tr>
<td valign="top">
<p class="count">63</p>
</td>
<td valign="top">
<p class="normal">A Bíróság ítélkezési gyakorlatából kitűnik, hogy annak meghatározása érdekében, hogy a 93/13 irányelvre eredményesen lehet‑e hivatkozni a nemzeti bíróság előtt folyamatban lévő eljárásban, meg kell vizsgálni ezen eljárás tárgyát és azon jogvita sajátosságait, amelybe az illeszkedik (lásd ebben az értelemben: 2017. december 7‑i Banco Santander ítélet, C‑598/15, EU:C:2017:945, 39., 42. és 49. pont).</p>
</td>
</tr>
</table>
    <table cellpadding="0" cellspacing="0" border="0" width="100%">
<col width="5%"/>
<col width="95%"/>
<tr>
<td valign="top">
<p class="count">64</p>
</td>
<td valign="top">
<p class="normal">Ezen ítélkezési gyakorlatból az is kitűnik, hogy a 93/13 irányelv rendelkezéseire nem lehet eredményesen hivatkozni arra utaló valószínűsítő körülmény hiányában, hogy a bírósági úton kívüli végrehajtási eljárás tárgyát képező jelzálogkölcsön‑szerződés adott esetben esetlegesen tisztességtelen feltételt tartalmaz (lásd ebben az értelemben: 2017. december 7‑i Banco Santander ítélet, C‑598/15, EU:C:2017:945, 48. pont).</p>
</td>
</tr>
</table>
    <table cellpadding="0" cellspacing="0" border="0" width="100%">
<col width="5%"/>
<col width="95%"/>
<tr>
<td valign="top">
<p class="count">65</p>
</td>
<td valign="top">
<p class="normal">Először is, az eljárás tárgyát illetően a Bíróság kimondta, hogy a 93/13 irányelv 6. cikkének (1) bekezdésére és 7. cikkének (1) bekezdésére főszabály szerint nem lehet eredményesen hivatkozni olyan jogvitában, amely nem a fogyasztó és az eladó vagy szolgáltató között létrejött kölcsönszerződésben előírt jelzálogjog végrehajtására irányuló eljárásra, hanem az ezen eladó vagy szolgáltató által árverés útján történő értékesítést követően jogszerűen megszerzett lakáshoz fűződő dologi jogok védelmére vonatkozik (lásd ebben az értelemben: 2017. december 7‑i Banco Santander ítélet, C‑598/15, EU:C:2017:945, 44. és 47. pont).</p>
</td>
</tr>
</table>
    <table cellpadding="0" cellspacing="0" border="0" width="100%">
<col width="5%"/>
<col width="95%"/>
<tr>
<td valign="top">
<p class="count">66</p>
</td>
<td valign="top">
<p class="normal">E körülmények között ugyanis annak lehetővé tétele, hogy az ilyen ingatlanra jelzálogjogot alapító adós e dolog megszerzőjével szemben a jelzálogkölcsön‑szerződésre alapított kifogásokra hivatkozzon, amely szerződés tekintetében e szerző harmadik fél is lehet, veszélyeztetné a fennálló tulajdonjogviszonyok jogbiztonságát (lásd ebben az értelemben: 2017. december 7‑i Banco Santander ítélet, C‑598/15, EU:C:2017:945, 45. pont).</p>
</td>
</tr>
</table>
    <table cellpadding="0" cellspacing="0" border="0" width="100%">
<col width="5%"/>
<col width="95%"/>
<tr>
<td valign="top">
<p class="count">67</p>
</td>
<td valign="top">
<p class="normal">A Bíróság azt is megállapította, hogy olyan helyzetben, amelyben a jelzálogjog érvényesítése iránti végrehajtási eljárás megszűnt, és e dolog tekintetében fennálló tulajdonjogokat harmadik személyre ruházták át, a hivatalból vagy a fogyasztó kérelmére eljáró bíróság már nem vizsgálhatja a szerződési feltételek tisztességtelen jellegét, amely a tulajdonjogot átruházó aktusok megsemmisítéséhez, és ennélfogva e tulajdonjog‑átruházás jogbiztonságának megkérdőjelezéséhez vezetne, és amelynek jogszerűsége nem vitatott (lásd ebben az értelemben: 2022. május 17‑i Ibercaja Banco ítélet, C‑600/19, EU:C:2022:394, 57. pont).</p>
</td>
</tr>
</table>
    <table cellpadding="0" cellspacing="0" border="0" width="100%">
<col width="5%"/>
<col width="95%"/>
<tr>
<td valign="top">
<p class="count">68</p>
</td>
<td valign="top">
<p class="normal">A jelen ügyben az előzetes döntéshozatalra utaló határozatból kitűnik, hogy az alapeljárás két olyan keresetre vonatkozik, amelyek tárgya eltér a jelen ítélet 65–67. pontjában említett ítéletek alapjául szolgáló ügyek tárgyát képező keresetektől. Egyrészt a kérdést előterjesztő bírósághoz az alapeljárás alpereseinek családi lakásukból való kilakoltatása iránti keresetet nyújtottak be, amelyet az alapeljárás felperese az e lakás bírósági úton kívüli árverését követően megszerzett tulajdonjoga által ráruházott jogok gyakorlása során nyújtott be.</p>
</td>
</tr>
</table>
    <table cellpadding="0" cellspacing="0" border="0" width="100%">
<col width="5%"/>
<col width="95%"/>
<tr>
<td valign="top">
<p class="count">69</p>
</td>
<td valign="top">
<p class="normal">Másrészt az említett jogvita olyan viszontkeresetre vonatkozik, amellyel az alapeljárás alperesei az említett lakás tulajdonjoga alapeljárás felperesére történő átruházásának jogszerűségét vitatják azzal az indokkal, hogy az önkéntes árverésről szóló törvény nem felel meg a hatékony bírói jogvédelem 93/13 irányelv 7. cikkének (1) bekezdésében megerősített és a Charta 47. cikkében is rögzített követelményének. Ezen alperesek azt állítják, hogy e törvény lehetővé tette, hogy a szóban forgó jelzálogjog érvényesítése folytatódjon e végrehajtás felfüggesztésére irányuló, bíróság előtt folyamatban lévő ideiglenes intézkedés iránti kérelem ellenére. Amint az a jelen ítélet 37. és 46. pontjában említésre került, a kérdést előterjesztő bíróság úgy véli, hogy az alapeljárás felperese a szlovák jog értelmében jogosult arra, hogy az ilyen kereset keretében védekezzen.</p>
</td>
</tr>
</table>
    <table cellpadding="0" cellspacing="0" border="0" width="100%">
<col width="5%"/>
<col width="95%"/>
<tr>
<td valign="top">
<p class="count">70</p>
</td>
<td valign="top">
<p class="normal">Következésképpen a 2017. december 7‑i Banco Santander ítélet (C‑598/15, EU:C:2017:945) alapjául szolgáló ügyben szóban forgó jogvitától eltérően az alapeljárás nem csupán egy ingatlan árverés útján történő értékesítését követően szerzett dologi jogok védelmére vonatkozik, hanem arra is, hogy milyen feltételek mellett vezethet az ezen ingatlanra vonatkozó jelzálogjog érvényesítése iránti eljárás e jogoknak a nyertes ajánlattevő társaságra történő átruházásához.</p>
</td>
</tr>
</table>
    <table cellpadding="0" cellspacing="0" border="0" width="100%">
<col width="5%"/>
<col width="95%"/>
<tr>
<td valign="top">
<p class="count">71</p>
</td>
<td valign="top">
<p class="normal">Az alapeljárás alperesei viszontkeresetükben ugyanis nem e szerződés vagy egyes szerződési feltételek semmisségére hivatkoznak az ingatlan vevőjével szemben, aki az említett ingatlanra vonatkozó jelzálogkölcsön‑szerződésben nem részes harmadik félnek minősül, hanem magának az említett ingatlan tulajdonjogának e vevőre történő átruházásának jogszerűségét vitatják.</p>
</td>
</tr>
</table>
    <table cellpadding="0" cellspacing="0" border="0" width="100%">
<col width="5%"/>
<col width="95%"/>
<tr>
<td valign="top">
<p class="count">72</p>
</td>
<td valign="top">
<p class="normal">Másodszor, ami azon jogvita sajátosságait illeti, amelybe az eljárás illeszkedik, az ítélkezési gyakorlatból kitűnik, hogy a Bíróság már figyelembe vette azt a tényt, hogy az érintett fogyasztónak a jelzálogjog érvényesítése során lehetősége volt arra, hogy ezen eljárást kifogásolja, vagy annak felfüggesztését kérje azzal az indokkal, hogy az e biztosítékkal érintett kölcsönszerződés tisztességtelen feltételt tartalmaz, valamint azt a kérdést, hogy e fogyasztó igénybe vette‑e az ilyen jogorvoslati lehetőségeket (lásd ebben az értelemben: 2017. december 7‑i Banco Santander ítélet, C‑598/15, EU:C:2017:945, 49. pont).</p>
</td>
</tr>
</table>
    <table cellpadding="0" cellspacing="0" border="0" width="100%">
<col width="5%"/>
<col width="95%"/>
<tr>
<td valign="top">
<p class="count">73</p>
</td>
<td valign="top">
<p class="normal">E tekintetben a Bíróság megállapította, hogy a 93/13 irányelv 6. cikkének (1) bekezdése és 7. cikkének (1) bekezdése nem alkalmazható az olyan jogvitára, amelynek tárgya valamely ingatlan árverési vevője által jogszerűen megszerzett dologi jogok védelme volt, amennyiben e jogokat anélkül ruházták át, hogy a fogyasztó igénybe vette volna az ebben az összefüggésben előírt jogorvoslati lehetőségeket (lásd ebben az értelemben: 2017. december 7‑i Banco Santander ítélet, C‑598/15, EU:C:2017:945, 50. pont).</p>
</td>
</tr>
</table>
    <table cellpadding="0" cellspacing="0" border="0" width="100%">
<col width="5%"/>
<col width="95%"/>
<tr>
<td valign="top">
<p class="count">74</p>
</td>
<td valign="top">
<p class="normal">Ezzel szemben az alapeljárásban szereplőhöz hasonló helyzetben a fogyasztók bírósági úton kívüli végrehajtási eljárással kapcsolatos magatartása nem minősíthető teljesen passzívnak. Ellenkezőleg, először is az alapeljárás alperesei keresetet nyújtottak be ezen eljárás folytatásának megakadályozása érdekében, és e keresetet az említett eljárás felfüggesztésére irányuló ideiglenes intézkedés iránti kérelemmel egészítették ki. Márpedig a kérdést előterjesztő bíróság szerint ez volt az egyetlen olyan jogorvoslat, amely lehetővé tette volna a bírósági úton kívüli árverés lebonyolításával szembeni fellépést.</p>
</td>
</tr>
</table>
    <table cellpadding="0" cellspacing="0" border="0" width="100%">
<col width="5%"/>
<col width="95%"/>
<tr>
<td valign="top">
<p class="count">75</p>
</td>
<td valign="top">
<p class="normal">Az e bíróság által elvégzendő értékelésre is figyelemmel az a tény, hogy a szóban forgó árverés lebonyolítását követően az alapeljárás alperesei elálltak e keresettől, nem kérdőjelezheti meg azt a megállapítást, amely szerint ezen alperesek nem maradtak passzívak. Az előzetes döntéshozatalra utaló végzésből ugyanis kitűnik, hogy az említett kereset arra irányult, hogy a bankot kötelezzék arra, hogy tartózkodjon az érintett jelzálogjog bíróságon kívüli árverés útján történő végrehajtásától, és tartalmazta az említett végrehajtási eljárás felfüggesztése iránti kérelmet is. Az említett alperesek ezért joggal gondolhatták úgy, hogy a kereset ezen árverés lebonyolítását követően okafogyottá vált, mivel a bíróság ekkor már nem hozhatott volna e biztosíték végrehajtásának megakadályozására vagy felfüggesztésére irányuló határozatot.</p>
</td>
</tr>
</table>
    <table cellpadding="0" cellspacing="0" border="0" width="100%">
<col width="5%"/>
<col width="95%"/>
<tr>
<td valign="top">
<p class="count">76</p>
</td>
<td valign="top">
<p class="normal">Egyébiránt, amint arra az alapeljárás felperese és a szlovák kormány hivatkozik, kétségtelen, hogy az alapeljárás alperesei nem terjesztettek elő az említett értékesítés semmisségének megállapítása iránti kérelmet az önkéntes árverésről szóló törvény 21. §‑ának (2) bekezdése alapján. E tekintetben meg kell jegyezni egyrészt, hogy a kérdést előterjesztő bíróság magyarázatai szerint e rendelkezés csak három okból teszi lehetővé az önkéntes árverés semmisségének megállapítását, amelyek nem foglalják magukban a fogyasztó által kötött hitelszerződés feltételeinek jogellenességét. Másrészt a szlovák kormány a Najvyšší súd Slovenskej republiky (a Szlovák Köztársaság legfelsőbb bírósága) 2022 folyamán hozott két végzésére hivatkozott, amelyekből az következik, hogy a fogyasztói szerződésekben szereplő tisztességtelen feltételekkel szembeni védelem az említett rendelkezésben előírt, a bírósági úton kívüli árverés semmisségi okai közé tartozik. Mindazonáltal, tekintettel a kérdést előterjesztő bíróság által az e tárgyban hozzá intézett felvilágosításkérésre adott, a jelen ítélet 41. és 42. pontjában kifejtett válaszra, nem várható el a szokásosan tájékozott, észszerűen figyelmes és körültekintő átlagos fogyasztótól (2024. július 4‑i Caixabank és társai [Az átláthatóság közérdekű kereset keretében történő vizsgálata] ítélet, C‑450/22, EU:C:2024:577, 48. pont, valamint az ott hivatkozott ítélkezési gyakorlat), hogy előre lássa az önkéntes árverésről szóló törvény 21. §‑a (2) bekezdésének azon értelmezését, amelyet a Najvyšší súd Slovenskej republiky (a Szlovák Köztársaság legfelsőbb bírósága) öt évvel az alapügyben szóban forgó értékesítést követően alakított ki. Mindazonáltal a kérdést előterjesztő bíróság feladata az e tekintetben szükséges vizsgálatok elvégzése.</p>
</td>
</tr>
</table>
    <table cellpadding="0" cellspacing="0" border="0" width="100%">
<col width="5%"/>
<col width="95%"/>
<tr>
<td valign="top">
<p class="count">77</p>
</td>
<td valign="top">
<p class="normal">Másodszor, a kérdést előterjesztő bíróság rámutat, hogy az alapeljárás alperesei a szóban forgó ingatlan árverésen történő értékesítésének második fordulóján tájékoztatták az alapeljárás felperesét és az árverezőt az érintett jelzálogjog végrehajtásának felfüggesztésére irányuló, folyamatban lévő ideiglenes intézkedés iránti kérelemről. Noha igaz, hogy írásbeli észrevételeiben e felperes vitatja, hogy tájékoztatták e kérelemről, emlékeztetni kell arra, hogy az EUMSZ 267. cikkben említett eljárással összefüggésben, amely a nemzeti bíróságok és a Bíróság feladatainak világos szétválasztásán alapul, az ügy konkrét tényállásának megítélése a nemzeti bíróság hatáskörébe tartozik (2024. december 19‑i Rustrans ítélet, C‑392/23, EU:C:2024:1052, 38. pont, valamint az ott hivatkozott ítélkezési gyakorlat), így a Bíróságot köti ez az értékelés.</p>
</td>
</tr>
</table>
    <table cellpadding="0" cellspacing="0" border="0" width="100%">
<col width="5%"/>
<col width="95%"/>
<tr>
<td valign="top">
<p class="count">78</p>
</td>
<td valign="top">
<p class="normal">Ugyanígy kizárólag a kérdést előterjesztő bíróság feladata, hogy az alapügy érdemében történő határozathozatalkor megállapítsa, hogy levezethető‑e az alapügyben szóban forgó árverés körülményeiből ‑ amelyeket „aggályosnak” minősít ‑, többek között abból a tényből, hogy a hitel‑, ingatlankezelési‑ és karbantartási ágazatban működő ajánlattevő társaságot tájékoztatták arról, hogy bírósági eljárás van folyamatban az ezen értékesítés alapjául szolgáló, lejárat előtti megszüntetésre vonatkozó feltétel tisztességtelen jellegének megállapítása iránt, e társaság rosszhiszeműen járt el az említett értékesítés során, és amennyiben igen, levonja azokat a következményeket, amelyeket a nemzeti jog a rosszhiszeműséghez fűz ugyanezen értékesítés jogszerűségét illetően.</p>
</td>
</tr>
</table>
    <table cellpadding="0" cellspacing="0" border="0" width="100%">
<col width="5%"/>
<col width="95%"/>
<tr>
<td valign="top">
<p class="count">79</p>
</td>
<td valign="top">
<p class="normal">Végül harmadszor, a jelen ítélet 64. pontjában hivatkozott ítélkezési gyakorlattal összhangban meg kell állapítani, hogy a kérdést előterjesztő bíróság véleménye szerint az alapügyben szóban forgó árverés időpontjában egybehangzó valószínűsítő körülmények álltak fenn arra vonatkozóan, hogy az érintett jelzálogjog végrehajtása alapjául szolgáló szerződésben esetlegesen tisztességtelen feltétel szerepelhetett. Amint ugyanis a jelen ítélet 33. pontjából kitűnik, e bíróság kétségeit fejezi ki azzal kapcsolatban, hogy az e végrehajtáshoz vezető lejárat előtti megszüntetésre vonatkozó feltétel összeegyeztethető‑e az átláthatóság követelményével.</p>
</td>
</tr>
</table>
    <table cellpadding="0" cellspacing="0" border="0" width="100%">
<col width="5%"/>
<col width="95%"/>
<tr>
<td valign="top">
<p class="count">80</p>
</td>
<td valign="top">
<p class="normal">A fentiekből következik, hogy a 2017. december 7‑i Banco Santander ítélet (C‑598/15, EU:C:2017:945) alapjául szolgáló ügytől eltérően az alapeljárás alperesei nem maradtak passzívak a bírósági úton kívüli végrehajtási eljárás keretében, hanem éppen ellenkezőleg, igénybe vették a szlovák szabályozás által előírt jogorvoslati lehetőségeket annak érdekében, hogy tiltakozzanak e végrehajtás ellen, egyúttal tájékoztatták az említett végrehajtással érintett személyeket a lépéseikről. Ez az eljárás azonban folytatódott, és a családi lakásuk árverés útján történő értékesítéséhez vezetett, a bank által igényelt követelés alapjának bírósági felülvizsgálata nélkül, jóllehet egybehangzó valószínűsítő körülmények álltak fenn az ugyanezen végrehajtás alapjául szolgáló, lejárat előtti megszüntetésre vonatkozó feltétel esetlegesen tisztességtelen jellegét illetően.</p>
</td>
</tr>
</table>
    <table cellpadding="0" cellspacing="0" border="0" width="100%">
<col width="5%"/>
<col width="95%"/>
<tr>
<td valign="top">
<p class="count">81</p>
</td>
<td valign="top">
<p class="normal">Márpedig egy olyan jogvita keretében, amelyet e körülmények összessége jellemez, a 93/13 irányelv által biztosított fogyasztóvédelem teljes érvényesülése és a Charta 47. cikkében előírt hatékony bírói jogvédelem követelménye megköveteli, hogy az érintett fogyasztók az alapügyben szereplőhöz hasonló viszontkereset keretében hivatkozhassanak ezen irányelv 6. cikkének (1) bekezdésére és 7. cikkének (1) bekezdésére annak érdekében, hogy vitassák a szóban forgó ingatlan tulajdonjoga ajánlattevő társaságra történő átruházásának jogszerűségét.</p>
</td>
</tr>
</table>
    <table cellpadding="0" cellspacing="0" border="0" width="100%">
<col width="5%"/>
<col width="95%"/>
<tr>
<td valign="top">
<p class="count">82</p>
</td>
<td valign="top">
<p class="normal">A fentiekből ugyanis az következik, hogy ilyen körülmények között a harmadik személy javára történő tulajdonátruházás jogbiztonságának védelme – amelyre a Bíróság a 2017. december 7‑i Banco Santander ítélet (C‑598/15, EU:C:2017:945) és a 2022. május 17‑i Ibercaja Banco ítélet (C‑600/19, EU:C:2022:394) alapjául szolgáló ügyekkel összefüggésben hivatkozott –, nem tekinthető abszolút jellegűnek.</p>
</td>
</tr>
</table>
    <table cellpadding="0" cellspacing="0" border="0" width="100%">
<col width="5%"/>
<col width="95%"/>
<tr>
<td valign="top">
<p class="count">83</p>
</td>
<td valign="top">
<p class="normal">Az első kérdésre tehát azt a választ kell adni, hogy a 93/13 irányelv 6. cikkének (1) bekezdését és 7. cikkének (1) bekezdését a Charta 7. és 47. cikkével összefüggésben úgy kell értelmezni, hogy azok hatálya alá tartozik az olyan bírósági eljárás, amelynek keretében egyrészt a fogyasztó családi lakóhelyének minősülő ingatlant elnyerő ajánlattevő társaság az e vagyontárgyra vonatkozóan e fogyasztó által egy hivatásos hitelező javára alapított jelzálogjog bírósági úton kívüli végrehajtása keretében történő értékesítése esetén az említett fogyasztó kilakoltatását kéri, másrészt pedig ez utóbbi viszontkeresettel vitatja az említett dolog tulajdonjoga e nyertes ajánlattevő társaságra történő átruházásának jogszerűségét, amelyre az ezen átruházás időpontjában még folyamatban lévő bírósági eljárás ellenére került sor, amely eljárás e végrehajtás felfüggesztésére irányult az e végrehajtás alapjául szolgáló szerződésben szereplő tisztességtelen feltételek miatt, és amelyről ugyanezen fogyasztó előzetesen tájékoztatta az említett nyertes ajánlattevő társaságot. Ez a helyzet abban az esetben, ha az érintett értékesítés időpontjában egybehangzó valószínűsítő körülmények álltak fenn e feltételek esetlegesen tisztességtelen jellegét illetően, és ha a fogyasztó igénybe vette azokat a jogorvoslati lehetőségeket, amelyek elindítása az átlagos fogyasztótól észszerűen elvárható az említett feltételek bírósági felülvizsgálata érdekében.</p>
</td>
</tr>
</table>
    <table cellpadding="0" cellspacing="0" border="0" width="100%">
<col width="5%"/>
<col width="95%"/>
<tr>
<td valign="top">
<p class="count">–</p>
</td>
<td valign="top">
<p class="normal">A második kérdésről</p>
</td>
</tr>
</table>
    <table cellpadding="0" cellspacing="0" border="0" width="100%">
<col width="5%"/>
<col width="95%"/>
<tr>
<td valign="top">
<p class="count">84</p>
</td>
<td valign="top">
<p class="normal">Második kérdésével a kérdést előterjesztő bíróság lényegében arra vár választ, hogy a 93/13 irányelv 6. cikkének (1) bekezdését és 7. cikkének (1) bekezdését a Charta 7. és 47. cikkével összefüggésben úgy kell‑e értelmezni, hogy azokkal ellentétes az olyan nemzeti szabályozás, amely lehetővé teszi, hogy a fogyasztó által az e fogyasztó családi lakóhelyének minősülő ingatlanra a hivatásos hitelező javára alapított jelzálogjog bírósági úton kívüli végrehajtása annak ellenére folytatódjon, hogy e végrehajtás felfüggesztésére irányuló, ideiglenes intézkedés iránti kérelem van folyamatban, és amely egyébiránt semmilyen lehetőséget nem biztosít arra, hogy az említett végrehajtás alapjául szolgáló szerződésben foglalt tisztességtelen feltételek miatt e végrehajtás semmissé nyilvánítását kérjék.</p>
</td>
</tr>
</table>
    <table cellpadding="0" cellspacing="0" border="0" width="100%">
<col width="5%"/>
<col width="95%"/>
<tr>
<td valign="top">
<p class="count">85</p>
</td>
<td valign="top">
<p class="normal">E tekintetben, amint arra a jelen ítélet 57. pontja emlékeztet, minden olyan esetet, amikor felmerül a kérdés, hogy valamely nemzeti eljárási szabály lehetetlenné vagy rendkívül nehézzé teszi‑e az uniós jog alkalmazását, annak figyelembevételével kell megvizsgálni, hogy mi a helye e szabálynak az eljárás egészében, annak menetében, és mik a sajátosságai.</p>
</td>
</tr>
</table>
    <table cellpadding="0" cellspacing="0" border="0" width="100%">
<col width="5%"/>
<col width="95%"/>
<tr>
<td valign="top">
<p class="count">86</p>
</td>
<td valign="top">
<p class="normal">Amint az az előzetes döntéshozatalra utaló határozatból kitűnik, az önkéntes árverésről szóló törvény, amelynek a 93/13 irányelvvel való összeegyeztethetőségét a kérdést előterjesztő bíróság kétségbe vonja, lehetővé teszi a hitelező számára, hogy egy hitelmegállapodás alapján az érintett követelés megalapozottságát vizsgáló bíróság előzetes közreműködése nélkül érvényesítse a biztosítékot, ideértve azt az esetet is, amikor a fogyasztó családi lakására alapított jelzálogjogról van szó.</p>
</td>
</tr>
</table>
    <table cellpadding="0" cellspacing="0" border="0" width="100%">
<col width="5%"/>
<col width="95%"/>
<tr>
<td valign="top">
<p class="count">87</p>
</td>
<td valign="top">
<p class="normal">Noha a 93/13 irányelvvel önmagában nem ellentétesek a bíróságoktól eltérő szereplők által lefolytatott bírósági úton kívüli végrehajtási eljárások, amelyek során a fogyasztók nem hivatkozhatnak az érintett végrehajtási eljárás alapjául szolgáló szerződésben foglalt tisztességtelen feltételek fennállására (lásd analógia útján a közjegyzőnek a tisztességtelen szerződési feltételek vizsgálata terén betölthető szerepét illetően: 2015. október 1‑jei ERSTE Bank Hungary ítélet, C‑32/14, EU:C:2015:637, 47., 48. és 65. pont), ez nem változtat azon, hogy a tagállamoknak megfelelő és hatékony jogorvoslati lehetőségeket kell a fogyasztók rendelkezésére bocsátaniuk, amelyek alkalmasak annak biztosítására, hogy az ilyen feltételek ne jelentsenek kötelezettséget számukra.</p>
</td>
</tr>
</table>
    <table cellpadding="0" cellspacing="0" border="0" width="100%">
<col width="5%"/>
<col width="95%"/>
<tr>
<td valign="top">
<p class="count">88</p>
</td>
<td valign="top">
<p class="normal">Mindazonáltal arra is emlékeztetni kell, hogy az önkéntes árverésről szóló törvényt illetően a Bíróság kimondta, hogy a 93/13 irányelvvel ellentétes az olyan nemzeti szabályozás, amelynek értelmében az eladó vagy szolgáltató a fogyasztói hitelmegállapodásban foglalt, lejárat előtti megszüntetésre vonatkozó feltétel alkalmazása esetén az e feltétel alapján fizetendő összegeket a fogyasztó családi lakásának bírósági eljáráson kívüli értékesítésével is behajthatja (lásd ebben az értelemben: 2023. november 9‑i Všeobecná úverová banka ítélet, C‑598/21, EU:C:2023:845, 84. és 90. pont).</p>
</td>
</tr>
</table>
    <table cellpadding="0" cellspacing="0" border="0" width="100%">
<col width="5%"/>
<col width="95%"/>
<tr>
<td valign="top">
<p class="count">89</p>
</td>
<td valign="top">
<p class="normal">A jelen ügyben az előzetes döntéshozatalra utaló határozatból kitűnik, hogy ahhoz, hogy a bíróságon kívüli árveréssel szemben fellépjen, és az ezen értékesítés alapjául szolgáló szerződésben esetlegesen tisztességtelen feltétel fennállására hivatkozzon, a fogyasztónak olyan bírósági eljárást kell indítania, amelynek keretében ideiglenes intézkedésként az említett értékesítésnek a keresetről való érdemi határozathozatalig történő felfüggesztését is kérheti. Mindazonáltal az önkéntes árverésről szóló törvény 19. §‑a (1) bekezdése b) pontjának második mondatából kitűnik, hogy az árverező csak akkor köteles lemondani az értékesítésről, ha a bíróság ilyen értelmű ideiglenes intézkedést rendelt el.</p>
</td>
</tr>
</table>
    <table cellpadding="0" cellspacing="0" border="0" width="100%">
<col width="5%"/>
<col width="95%"/>
<tr>
<td valign="top">
<p class="count">90</p>
</td>
<td valign="top">
<p class="normal">E rendelkezés – amint arról az alapügyben szóban forgó helyzet tanúskodik – lehetővé teszi a végrehajtás folytatását, még akkor is, ha az annak felfüggesztésére irányuló ideiglenes intézkedés iránti kérelem elbírálása folyamatban van valamely bíróság előtt, és így az ingatlan tulajdonjogának átruházásához vezethet, ideértve a fogyasztó családi lakását is, mielőtt e bíróság e kérelemről határozott volna, és még akkor is, ha egybehangzó valószínűsítő körülmények állnak fenn arra vonatkozóan, hogy az e végrehajtás alapjául szolgáló szerződésben esetlegesen tisztességtelen feltétel szerepelhet.</p>
</td>
</tr>
</table>
    <table cellpadding="0" cellspacing="0" border="0" width="100%">
<col width="5%"/>
<col width="95%"/>
<tr>
<td valign="top">
<p class="count">91</p>
</td>
<td valign="top">
<p class="normal">Következésképpen, noha a polgári perrendtartás 325. §‑a lehetővé teszi a bíróság számára, hogy olyan ideiglenes intézkedést rendeljen el, mint a bírósági úton kívüli árverés felfüggesztése, meg kell állapítani, hogy ez a jogorvoslat vélhetően nem kínál tényleges lehetőséget a fogyasztó számára arra, hogy az említett értékesítés lebonyolítását megelőzően kérje az érintett végrehajtás alapjául szolgáló szerződés esetlegesen tisztességtelen feltételeinek bírósági felülvizsgálatát, vagy legalábbis egy prima facie felülvizsgálatot az ideiglenes intézkedés iránti kérelem keretében, holott az ilyen intézkedés elrendelése szükséges a keresetről szóló érdemi határozat hatékonyságának biztosításához.</p>
</td>
</tr>
</table>
    <table cellpadding="0" cellspacing="0" border="0" width="100%">
<col width="5%"/>
<col width="95%"/>
<tr>
<td valign="top">
<p class="count">92</p>
</td>
<td valign="top">
<p class="normal">E tekintetben, amint az a jelen ítélet 59. pontjában hivatkozott ítélkezési gyakorlatból kitűnik, a 93/13 irányelv 7. cikkének (1) bekezdése megköveteli, hogy a fogyasztót ne fosszák meg annak tényleges lehetőségétől, hogy elérje az olyan szerződési feltételen alapuló végrehajtási eljárás felfüggesztését, amelynek érvényességét annak tisztességtelen jellege miatt bíróság előtt vitatják, amennyiben e felfüggesztés hiányában a keresetről szóló, e feltétel tisztességtelen jellegét megállapító érdemi határozat e fogyasztó számára pusztán kártérítési jellegű utólagos védelmet biztosít, amely hiányos és elégtelen, és ennélfogva nem minősül sem megfelelő, sem hatékony eszköznek az említett feltétel alkalmazásának megszüntetésére.</p>
</td>
</tr>
</table>
    <table cellpadding="0" cellspacing="0" border="0" width="100%">
<col width="5%"/>
<col width="95%"/>
<tr>
<td valign="top">
<p class="count">93</p>
</td>
<td valign="top">
<p class="normal">E követelmény még inkább igazolt, amint az a jelen ítélet 60. pontjában hivatkozott ítélkezési gyakorlatból kitűnik, amennyiben – mint az alapügyben is – a végrehajtási eljárás a fogyasztó és családja lakóhelyére irányul, amelynek védelme a Charta 7. cikkében biztosított magán- és családi élet tiszteletben tartásához való alapvető jog körébe tartozik.</p>
</td>
</tr>
</table>
    <table cellpadding="0" cellspacing="0" border="0" width="100%">
<col width="5%"/>
<col width="95%"/>
<tr>
<td valign="top">
<p class="count">94</p>
</td>
<td valign="top">
<p class="normal">Ami a fogyasztók számára biztosított azon lehetőséget illeti, hogy utólag orvosolják a bírósági úton kívüli árverés következményeit, az önkéntes árverésről szóló törvény 21. §‑ának (2) bekezdése előírja azt a jogot, hogy az árveréstől számított három hónapon belül kérjék az értékesítés semmisségének megállapítását abban az esetben, ha az érintett biztosítékot létrehozó szerződés érvényességét vitatják vagy e törvény rendelkezéseit megsértik.</p>
</td>
</tr>
</table>
    <table cellpadding="0" cellspacing="0" border="0" width="100%">
<col width="5%"/>
<col width="95%"/>
<tr>
<td valign="top">
<p class="count">95</p>
</td>
<td valign="top">
<p class="normal">A kérdést előterjesztő bíróság pontosította, hogy e rendelkezés nem teszi lehetővé a fogyasztók számára, hogy a bíróságon kívüli árverés semmisségének megállapítását kérjék azzal az indokkal, hogy az érintett végrehajtás alapjául szolgáló szerződésben tisztességtelen feltételek állnak fenn, és hogy a jelen esetben abban az időpontban, amikor az alapügyben szóban forgó árverésre sor került, egyetlen olyan ítéletet sem hoztak Szlovákiában, amely ilyen okból megállapította volna ezen értékesítés semmisségét. Amint az a jelen ítélet 41. pontjában említésre került, e bíróság rámutatott arra, hogy jelenleg még mindig nincs kellően megszilárdult ítélkezési gyakorlat erre vonatkozóan.</p>
</td>
</tr>
</table>
    <table cellpadding="0" cellspacing="0" border="0" width="100%">
<col width="5%"/>
<col width="95%"/>
<tr>
<td valign="top">
<p class="count">96</p>
</td>
<td valign="top">
<p class="normal">Ezzel szemben a szlovák kormány az írásbeli észrevételeiben arra hivatkozott, hogy az önkéntes árverésről szóló törvény 21. §‑a (2) bekezdésének a kérdést előterjesztő bíróság által elfogadott értelmezése helytelen. E tekintetben e kormány a Najvyšší súd Slovenskej republiky (a Szlovák Köztársaság legfelsőbb bírósága) ítélkezési gyakorlatára hivatkozott, amelyet e legfelsőbb bíróság 2022‑ben hozott két végzése illusztrál, amelyekben az említett legfelsőbb bíróság úgy értelmezte e rendelkezést, hogy a bírósági úton kívüli végrehajtás alapjául szolgáló szerződésben szereplő tisztességtelen feltételek fennállása olyan oknak minősül, amely lehetővé teszi az e végrehajtás keretében megvalósított értékesítés semmisségének megállapítását. Az ilyen értelmezés szükségesnek bizonyul, mivel az árverést nem szükségszerűen előzi meg az igényelt követelés bírósági felülvizsgálata.</p>
</td>
</tr>
</table>
    <table cellpadding="0" cellspacing="0" border="0" width="100%">
<col width="5%"/>
<col width="95%"/>
<tr>
<td valign="top">
<p class="count">97</p>
</td>
<td valign="top">
<p class="normal">Az eljárási szabályzat 62. cikke alapján hozzá intézett kérdésekre adott válaszában az említett kormány hozzátette, hogy ezt az ítélkezési gyakorlatot a Najvyšší súd Slovenskej republiky (a Szlovák Köztársaság legfelsőbb bírósága) egy 2023. november 27‑én kihirdetett új ítéletben megerősítette, amelyben e legfelsőbb bíróság megállapította, hogy a bírósági úton kívüli árverés semmisségének megállapítása iránti eljárásokban a bíróságok a fogyasztók megfelelő jogi védelmének biztosítása érdekében hivatalból kötelesek vizsgálni, hogy a fogyasztóval kötött biztosítéki szerződés nem tartalmaz‑e tisztességtelen feltételeket.</p>
</td>
</tr>
</table>
    <table cellpadding="0" cellspacing="0" border="0" width="100%">
<col width="5%"/>
<col width="95%"/>
<tr>
<td valign="top">
<p class="count">98</p>
</td>
<td valign="top">
<p class="normal">E tekintetben emlékeztetni kell arra, hogy az EUMSZ 267. cikk alapján indult eljárás keretében a Bíróságnak nem az a feladata, hogy a nemzeti jogszabályi rendelkezések értelmezése tárgyában határozzon, az ilyen értelmezés ugyanis a nemzeti bíróságok kizárólagos hatáskörébe tartozik (2019. február 28‑i Gradbeništvo Korana ítélet, C‑579/17, EU:C:2019:162, 59. pont, valamint az ott hivatkozott ítélkezési gyakorlat).</p>
</td>
</tr>
</table>
    <table cellpadding="0" cellspacing="0" border="0" width="100%">
<col width="5%"/>
<col width="95%"/>
<tr>
<td valign="top">
<p class="count">99</p>
</td>
<td valign="top">
<p class="normal">Márpedig, még ha feltételezzük is, hogy az önkéntes árverésről szóló törvény 21. §‑ának (2) bekezdését a Najvyšší súd Slovenskej republiky (a Szlovák Köztársaság legfelsőbb bírósága) ettől kezdve a jelen ítélet 96. és 97. pontjában kifejtett módon értelmezi, amit a kérdést előterjesztő bíróságnak kell meghatároznia, e körülmény – amint arra a főtanácsnok az indítványának 79. pontjában hivatkozott – nem érinti azt a kérdést, hogy az alapügyben szóban forgó árverés időpontjára tekintettel az alapeljárás alperesei észszerűen számíthattak‑e arra, hogy az e rendelkezés alapján az említett értékesítés tárgyát képező ingatlan árverésétől számított három hónapon belül benyújtott kereset nyomán elérjék ezen értékesítés semmissé nyilvánítását. Az említett bíróság által elvégzendő vizsgálatok függvényében úgy tűnik, hogy az említett rendelkezésnek a Najvyšší súd Slovenskej republiky (a Szlovák Köztársaság legfelsőbb bírósága) által adott értelmezését éppen azon hiány betöltésének szükségessége igazolta, hogy ugyanezen rendelkezés nem tartalmaz semmilyen utalást arra vonatkozóan, hogy az értékesítés alapjául szolgáló szerződésben szereplő tisztességtelen feltételek miatt kérhető-e az árverés megsemmisítése.</p>
</td>
</tr>
</table>
    <table cellpadding="0" cellspacing="0" border="0" width="100%">
<col width="5%"/>
<col width="95%"/>
<tr>
<td valign="top">
<p class="count">100</p>
</td>
<td valign="top">
<p class="normal">A fentiekből következik, hogy – a kérdést előterjesztő bíróság által elvégzendő vizsgálatokra is figyelemmel – az alapeljárás alperesei számára az alapügyben szóban forgó árverés lebonyolításának időpontjában rendelkezésre álló jogorvoslati lehetőségek nem feleltek meg a hatékony bírói jogvédelem követelményének, mivel nem nyújtottak tényleges lehetőséget arra, hogy ezen értékesítés lebonyolítását a végrehajtás keretében felfüggesszék annak érdekében, hogy lehetővé tegye az e végrehajtás alapjául szolgáló szerződésben foglalt esetlegesen tisztességtelen feltétel bírósági felülvizsgálatát, még akkor sem, ha a felfüggesztés iránti kérelem valamely bíróság előtt folyamatban volt, sem pedig arra, hogy az említett értékesítés semmissé nyilvánítását kérjék e feltétel jelenléte miatt, annak ellenére, hogy egybehangzó valószínűsítő körülmények állnak fenn e feltétel esetlegesen tisztességtelen jellegére vonatkozóan.</p>
</td>
</tr>
</table>
    <table cellpadding="0" cellspacing="0" border="0" width="100%">
<col width="5%"/>
<col width="95%"/>
<tr>
<td valign="top">
<p class="count">101</p>
</td>
<td valign="top">
<p class="normal">A kérdést előterjesztő bíróság által a jelen előzetes döntéshozatal iránti kérelem keretében kiemelt, többek között a jelen ítélet 95. pontjában felidézett szempontok így azt bizonyítják, hogy az önkéntes árverésről szóló törvény rendelkezései legalábbis abban az időpontban, amikor az alapügyben szóban forgó árverésre sor került, a gyakorlatban rendkívül nehézzé, sőt lehetetlenné tették e jogok védelmét.</p>
</td>
</tr>
</table>
    <table cellpadding="0" cellspacing="0" border="0" width="100%">
<col width="5%"/>
<col width="95%"/>
<tr>
<td valign="top">
<p class="count">102</p>
</td>
<td valign="top">
<p class="normal">Annak érdekében, hogy hasznos választ lehessen adni a kérdést előterjesztő bíróság számára az önkéntes árverésről szóló törvény 21. §‑a (2) bekezdésének a 93/13 irányelv rendelkezéseivel összhangban álló értelmezésének lehetőségét illetően, meg kell jegyezni, hogy a Najvyšší súd Slovenskej republikynak (a Szlovák Köztársaság legfelsőbb bírósága) a jelen ítélet 96. és 97. pontjában hivatkozott, a szlovák kormány által ismertetett közelmúltbeli ítélkezési gyakorlatára tekintettel nem tűnik kizártnak egy ilyen értelmezés.</p>
</td>
</tr>
</table>
    <table cellpadding="0" cellspacing="0" border="0" width="100%">
<col width="5%"/>
<col width="95%"/>
<tr>
<td valign="top">
<p class="count">103</p>
</td>
<td valign="top">
<p class="normal">Amennyiben a kérdést előterjesztő bíróság arra a következtetésre jut, hogy a 93/13 irányelv rendelkezéseivel összhangban értelmezheti az önkéntes árverésről szóló törvény 21. §‑ának (2) bekezdését az abban előírt érvénytelenségi okok tekintetében, meg kell jegyezni, hogy e 21. § (2) bekezdés azt is előírja, hogy a semmisség megállapítása iránti kérelmet az árveréstől számított három hónapon belül kell benyújtani. E tekintetben, amint az a jelen ítélet 76. és 99. pontjából következik, a kérdést előterjesztő bíróság által elvégzendő vizsgálat fenntartása mellett, nem lehetett észszerűen elvárni az alapeljárás alpereseitől, hogy e rendelkezés alapján az érintett árverés semmisségének megállapítása iránti kérelmet nyújtsanak be. Márpedig az ezen irányelv által a fogyasztóknak biztosított védelem alapjául szolgáló közérdek jelentősége, valamint a jogalanyok említett irányelvből eredő jogai tényleges érvényesülése biztosításának szükségessége ‑ amely magában foglalja többek között a hatékony bírói jogvédelem követelményét ‑, igazolja, hogy az ugyanezen irányelvből eredő jogaiknak az árverés időpontja előtti érvényesítését lehetővé tevő hatékony jogorvoslati lehetőségek hiányában az alapeljárás alpereseit ne zárják ki az ezen árverés alapjául szolgáló végrehajtás megtámadásának lehetőségéből (lásd analógia útján: 2022. május 17‑i Ibercaja Banco ítélet, C‑600/19, EU:C:2022:394, 45., 49. és 50. pont).</p>
</td>
</tr>
</table>
    <table cellpadding="0" cellspacing="0" border="0" width="100%">
<col width="5%"/>
<col width="95%"/>
<tr>
<td valign="top">
<p class="count">104</p>
</td>
<td valign="top">
<p class="normal">Egyébiránt, mivel a fentiek összességéből az következik, hogy a kérdést előterjesztő bíróságnak meg kell állapítania az alapügyben szóban forgó árverés semmisségét, és következésképpen vissza kell állítania az alapeljárás alperesei és a bank között ezen értékesítés lebonyolítása előtt fennálló jogviszonyokat, e bíróságnak az alkalmazandó nemzeti jogra tekintettel meg kell vizsgálnia annak lehetőségét, hogy e bank bármely megfelelő eljárási szabály szerint részt vehessen az eljárásban, többek között önkéntes beavatkozás, vagy adott esetben kényszerintézkedés útján.</p>
</td>
</tr>
</table>
    <table cellpadding="0" cellspacing="0" border="0" width="100%">
<col width="5%"/>
<col width="95%"/>
<tr>
<td valign="top">
<p class="count">105</p>
</td>
<td valign="top">
<p class="normal">Ezen indokokra tekintettel a második kérdésre azt a választ kell adni, hogy a 93/13 irányelv 6. cikkének (1) bekezdését és 7. cikkének (1) bekezdését a Charta 7. és 47. cikkével összefüggésben úgy kell értelmezni, hogy azokkal ellentétes az olyan nemzeti szabályozás, amely lehetővé teszi, hogy a fogyasztó által a hivatásos hitelező javára az e fogyasztó családi lakóhelyének minősülő ingatlanra alapított jelzálogjog bírósági úton kívüli végrehajtása annak ellenére folytatódjon, hogy a bíróság előtt e végrehajtás felfüggesztése iránt ideiglenes intézkedés iránti kérelem van folyamatban, valamint hogy egybehangzó valószínűsítő körülmények állnak fenn arra vonatkozóan, hogy az említett végrehajtás alapjául szolgáló szerződésben esetlegesen tisztességtelen feltétel szerepel, amely egyébként semmilyen lehetőséget nem biztosít arra, hogy bírósági úton elérjék ugyanezen végrehajtásnak az e szerződésben szereplő tisztességtelen feltételek miatti semmissé nyilvánítását.</p>
</td>
</tr>
</table>
    <table cellpadding="0" cellspacing="0" border="0" width="100%">
<col width="5%"/>
<col width="95%"/>
<tr>
<td valign="top">
<p class="count"/>
</td>
<td valign="top">
<p class="normal">A harmadik kérdésről</p>
</td>
</tr>
</table>
    <table cellpadding="0" cellspacing="0" border="0" width="100%">
<col width="5%"/>
<col width="95%"/>
<tr>
<td valign="top">
<p class="count">106</p>
</td>
<td valign="top">
<p class="normal">Harmadik kérdésével az előterjesztő bíróság lényegében arra vár választ, hogy a 2005/29 irányelvet úgy kell‑e értelmezni, hogy a biztosítéknak a fogyasztói hitelmegállapodásból eredő követelés lejárat előtti esedékessé válására vonatkozó jogellenes szerződési feltételen alapuló érvényesítése az ezen irányelv 5. cikke értelmében vett tisztességtelen kereskedelmi gyakorlatnak, azaz különösen az említett irányelv 8. és 9. cikke értelmében vett agresszív kereskedelmi gyakorlatnak minősül, amely megalapozhatja mind a hivatásos hitelező, mind pedig az e biztosítékot érvényesítő árverést szervező társaság felelősségét.</p>
</td>
</tr>
</table>
    <table cellpadding="0" cellspacing="0" border="0" width="100%">
<col width="5%"/>
<col width="95%"/>
<tr>
<td valign="top">
<p class="count">107</p>
</td>
<td valign="top">
<p class="normal">Az alapeljárás felperese, a szlovák kormány és az Európai Bizottság e kérdés elfogadhatatlanságának megállapítását kéri.</p>
</td>
</tr>
</table>
    <table cellpadding="0" cellspacing="0" border="0" width="100%">
<col width="5%"/>
<col width="95%"/>
<tr>
<td valign="top">
<p class="count">108</p>
</td>
<td valign="top">
<p class="normal">E tekintetben meg kell jegyezni, hogy a kérdést előterjesztő bíróság nem fejti ki azokat az okokat, amelyek miatt az említett kérdésre adandó válasz szükséges ahhoz, hogy az előtte folyamatban lévő jogvitában a jelen ítélet 45. pontjában hivatkozott ítélkezési gyakorlat értelmében határozatot hozhasson.</p>
</td>
</tr>
</table>
    <table cellpadding="0" cellspacing="0" border="0" width="100%">
<col width="5%"/>
<col width="95%"/>
<tr>
<td valign="top">
<p class="count">109</p>
</td>
<td valign="top">
<p class="normal">Ezenkívül, amint arra a Bizottság az írásbeli észrevételeiben hivatkozik, egy kereskedelmi gyakorlat jellegénél fogva arra irányul, hogy a fogyasztót olyan ügyleti döntés meghozatalára ösztönözze, amelyet egyébként nem hozott volna meg. Márpedig az előzetes döntéshozatalra utaló határozatból nem derül ki egyértelműen, hogy az alapeljárás alperesei milyen típusú ügyleti döntést hoztak, amelyet a bank, sőt az árverező megváltoztatott volna.</p>
</td>
</tr>
</table>
    <table cellpadding="0" cellspacing="0" border="0" width="100%">
<col width="5%"/>
<col width="95%"/>
<tr>
<td valign="top">
<p class="count">110</p>
</td>
<td valign="top">
<p class="normal">Mivel a harmadik kérdésre adott válasz túllépi az EUMSZ 267. cikk alapján a Bíróságra háruló igazságszolgáltatási feladat kereteit, e kérdés ennélfogva elfogadhatatlan.</p>
</td>
</tr>
</table>
    <table cellpadding="0" cellspacing="0" border="0" width="100%">
<col width="5%"/>
<col width="95%"/>
<tr>
<td valign="top">
<p class="count"/>
</td>
<td valign="top">
<p class="normal">A költségekről</p>
</td>
</tr>
</table>
    <table cellpadding="0" cellspacing="0" border="0" width="100%">
<col width="5%"/>
<col width="95%"/>
<tr>
<td valign="top">
<p class="count">111</p>
</td>
<td valign="top">
<p class="normal">Mivel ez az eljárás az alapeljárásban részt vevő felek számára a kérdést előterjesztő bíróság előtt folyamatban lévő eljárás egy szakaszát képezi, ez a bíróság dönt a költségekről. Az észrevételeknek a Bíróság elé terjesztésével kapcsolatban felmerült költségek, az említett felek költségeinek kivételével, nem téríthetők meg.</p>
</td>
</tr>
</table>
    <p class="C41DispositifIntroduction" id="para-194" title="page-28">
      A fenti indokok alapján a Bíróság (nagytanács) a következőképpen határozott:
    </p>
    <table cellpadding="0" cellspacing="0" border="0" width="100%">
<col width="5%"/>
<col width="95%"/>
<tr>
<td valign="top">
<p class="count">1)</p>
</td>
<td valign="top">
<p class="normal">A fogyasztókkal kötött szerződésekben alkalmazott tisztességtelen feltételekről szóló, 1993. április 5‑i 93/13/EGK tanácsi irányelv 6. cikkének (1) bekezdését és 7. cikkének (1) bekezdését az Európai Unió Alapjogi Chartájának 7. és 47. cikkével összefüggésben</p>
</td>
</tr>
</table>
    <p class="C32Dispositifmarge1" id="para-196" title="page-28">
      a következőképpen kell értelmezni:
    </p>
    <p class="C32Dispositifmarge1" id="para-197" title="page-28">
      azok hatálya alá tartozik az olyan bírósági eljárás, amelynek keretében egyrészt a fogyasztó családi lakóhelyének minősülő ingatlant elnyerő ajánlattevő társaság, az e vagyontárgyra vonatkozóan e fogyasztó által egy hivatásos hitelező javára alapított jelzálogjog bírósági úton kívüli végrehajtása keretében történő értékesítése esetén az említett fogyasztó kilakoltatását kéri, másrészt pedig ez utóbbi viszontkeresettel vitatja az említett dolog tulajdonjoga e nyertes ajánlattevő társaságra történő átruházásának jogszerűségét, amelyre az ezen átruházás időpontjában még folyamatban lévő bírósági eljárás ellenére került sor, amely eljárás e végrehajtás felfüggesztésére irányult az említett végrehajtás alapjául szolgáló szerződésben szereplő tisztességtelen feltételek miatt, és amelyről ugyanezen fogyasztó előzetesen tájékoztatta az említett nyertes ajánlattevő társaságot. Ez a helyzet abban az esetben, ha az érintett értékesítés időpontjában egybehangzó valószínűsítő körülmények álltak fenn e feltételek esetlegesen tisztességtelen jellegét illetően, és ha a fogyasztó igénybe vette azokat a jogorvoslati lehetőségeket, amelyek elindítása az átlagos fogyasztótól észszerűen elvárható az említett feltételek bírósági felülvizsgálata érdekében.
    </p>
    <table cellpadding="0" cellspacing="0" border="0" width="100%">
<col width="5%"/>
<col width="95%"/>
<tr>
<td valign="top">
<p class="count">2)</p>
</td>
<td valign="top">
<p class="normal">A 93/13 irányelv 6. cikkének (1) bekezdését és 7. cikkének (1) bekezdését az Alapjogi Charta 7. és 47. cikkével összefüggésben</p>
</td>
</tr>
</table>
    <p class="C32Dispositifmarge1" id="para-199" title="page-29">
      a következőképpen kell értelmezni:
    </p>
    <p class="C32Dispositifmarge1" id="para-200" title="page-29">
      azokkal ellentétes az olyan nemzeti szabályozás, amely lehetővé teszi, hogy a fogyasztó által a hivatásos hitelező javára az e fogyasztó családi lakóhelyének minősülő ingatlanra alapított jelzálogjog bírósági úton kívüli végrehajtása annak ellenére folytatódjon, hogy a bíróság előtt e végrehajtás felfüggesztése iránt ideiglenes intézkedés iránti kérelem van folyamatban, valamint hogy egybehangzó valószínűsítő körülmények állnak fenn arra vonatkozóan, hogy az említett végrehajtás alapjául szolgáló szerződésben esetlegesen tisztességtelen feltétel szerepel, amely egyébként semmilyen lehetőséget nem biztosít arra, hogy bírósági úton elérjék az ugyanezen végrehajtásnak az e szerződésben szereplő tisztességtelen feltételek miatti semmissé nyilvánítását.
    </p>
    <div class="signatures">
<p class="C77Signatures" id="para-201" title="page-29">
<span class="signatory">Aláírások</span>
</p>
</div>
    <div/>
  <hr class="note"/>
<p class="note footnote">(<span class="note footnote notemarker">
<a id="t-1" href="#c-1">*</a>
</span>) Az eljárás nyelve: szlovák.</p>
</body>
</html>
