EURÓPAI BIZOTTSÁG
Brüsszel, 2024.7.1.
COM(2024) 284 final
MELLÉKLET
a következőhöz
Javaslat
A TANÁCS VÉGREHAJTÁSI HATÁROZATA
a Lengyelország helyreállítási és rezilienciaépítési terve értékelésének jóváhagyásáról szóló, 2022. június 17-i (EU) (ST 9728/22 INIT; ST 9728/22 ADD 1) végrehajtási határozat módosításáról
{SWD(2024) 169 final}
MELLÉKLET
1. SZAKASZ: A HELYREÁLLÍTÁSI ÉS REZILIENCIAÉPÍTÉSI TERVBEN FOGLALT REFORMOK ÉS BERUHÁZÁSOK
1.
A reformok és beruházások ismertetése
A. ÖSSZETEVŐ A: „A GAZDASÁG REZILIENCIÁJA ÉS VERSENYKÉPESSÉGE”
A lengyel helyreállítási és rezilienciaépítési terv ezen komponense hozzájárul a lengyel gazdaság rezilienciájával és versenyképességével kapcsolatos számos kihívás kezeléséhez. Az első átfogó kihívás a beruházási környezethez és az üzleti környezethez kapcsolódik, amelyet az elmúlt években szabályozási hiányosságok, nehézkes adminisztratív követelmények és eljárások, valamint a kulcsfontosságú jogszabályok gyakori módosításai akadályoztak. Másodszor, Lengyelországnak még növelnie kell innovációs kapacitását annak érdekében, hogy növekedési modelljét a költség-versenyképességtől a fenntarthatóságig és a magasabb hozzáadott értéket képviselő tevékenységekig fejlessze. A teljes kutatás-fejlesztési (K+F) kiadás 2020-ban továbbra is alacsony, a GDP 1,4%-át tette ki, szemben az EU 2,3%-ával. Bár a vállalkozások K+F-re fordított kiadásai az elmúlt tíz évben több mint négyszeresére nőttek, az uniós átlag alatt maradnak. Harmadszor, a digitális átalakulás és más gazdasági átmenetek olyan erőfeszítéseket tesznek szükségessé, amelyek javítják a készségek munkaerőpiaci relevanciáját, valamint a szakképzés korszerűsítését. Negyedszer, a nők, az idősek, a fogyatékossággal élők és az alacsonyabb képzettségűek sokkal kevésbé vesznek részt a munkaerőpiacon, mint sok más uniós országban. Ez számos tényezőre vezethető vissza, többek között a gyermekgondozáshoz és a tartós ápolás-gondozáshoz való korlátozott hozzáférésre, valamint az alacsony törvényes és tényleges nyugdíjba vonulási életkorra. Emellett a munkaerőpiac rugalmasságát korlátozzák a különleges nyugdíjrendszerek és a munkaidő-beosztás rugalmasságának hiánya. Végezetül a határozott idejű munkaszerződések aránya továbbra is magas, bár folyamatosan csökken.
A komponens fő célja a beruházások fellendítése, a termelékenység növelése, valamint a lengyel gazdaság versenyképességének és ellenálló képességének fokozása. E célból a komponens a következőkre irányul: a költségvetési keret fenntarthatóságának és megfelelőségének megerősítése; a vállalkozásokra és vállalkozókra nehezedő szabályozási és adminisztratív terhek csökkentése; a digitális és zöld átállás, valamint a gazdaság kulcsfontosságú ágazatai, köztük az agrár-élelmiszeripari ágazat rezilienciájának támogatása; az innovációs ökoszisztéma javítása; v. a készségek munkaerőpiaci relevanciájának előmozdítása és az egész életen át tartó tanulás javítása; a munkaerőpiaci részvétel növelése és a tényleges nyugdíjba vonulási életkor emelése; a 3 év alatti gyermekek gyermekgondozáshoz való hozzáférésének és minőségének javítása, valamint viii. az állami foglalkoztatási szolgálatok hatékonyságának növelése.
A komponens az európai szemeszter keretében 2019-ben és 2020-ban Lengyelországra vonatkozóan kiadott alábbi országspecifikus ajánlásokkal foglalkozik, nevezetesen: A beruházási környezet és a szabályozási környezet javításával kapcsolatos 2020. évi 3., 2019. és 4. országspecifikus ajánlás, különösen a nyilvános konzultációk jogalkotási folyamatban betöltött szerepének megerősítése révén. A komponens továbbá a következőkkel foglalkozik: A közkiadások és a költségvetési folyamat hatékonyságának javítására, valamint a gazdasági fellendülés állami intézkedések révén történő támogatására vonatkozó 1., 2019. és 1. országspecifikus ajánlás; A jövőbeli nyugellátások megfelelőségével és a nyugdíjrendszer fenntarthatóságával kapcsolatos 2019. évi 2. országspecifikus ajánlás, különösen a tényleges nyugdíjba vonulási életkor emelésére irányuló intézkedések meghozatala, valamint a munkaerőpiaci részvétel növelésére irányuló lépések megtétele révén, többek között a gyermekgondozáshoz és a tartós ápolás-gondozáshoz való hozzáférés javítása, valamint az állandóbb foglalkoztatási formák előtt még fennálló akadályok felszámolása révén, végül pedig a készségek munkaerőpiaci relevanciájának növelésére és az egész életen át tartó tanulás javítására irányuló intézkedések révén; 2019. évi 3. országspecifikus ajánlás, a gazdaság innovációs kapacitásának megerősítése révén, többek között a kutatóintézetek és a vállalkozásokkal való szorosabb együttműködésük támogatása révén.
Az ebben a komponensben szereplő egyetlen intézkedés sem sérti jelentősen a környezeti célkitűzéseket az (EU) 2020/852 rendelet 17. cikke értelmében, figyelembe véve a helyreállítási és rezilienciaépítési tervben a jelentős károkozás elkerülését célzó technikai iránymutatással (2021/C 58/01) összhangban meghatározott intézkedések és enyhítő lépések leírását.
A.1. Vissza nem térítendő pénzügyi támogatás – a reformok és beruházások ismertetése
Alkomponens – A Covid19 vállalkozásokra gyakorolt hatásának csökkentése
A1.1. A költségvetési keret reformja
A reform átfogó célja a közkiadások átláthatóságának és hatékonyságának növelése. E célból a reform célja: a közpénzek hatékonyabb kezelésének lehetővé tétele; az elszámoltathatóság fokozása a közpénzek kezelése során; az államháztartás fenntarthatóságának növelése és a kiadások fenntarthatatlan növekedésének megelőzése.
A reform két jogalkotási intézkedés végrehajtásából áll. Először is, az államháztartásról szóló törvényt egy új osztályozási rendszer, egy új költségvetési gazdálkodási modell és egy újrameghatározott középtávú költségvetési keret beillesztésével kell módosítani. A módosítás eredményeként új költségvetési rendszert kell létrehozni. Másodszor, az államháztartásról szóló törvényt úgy kell módosítani, hogy a kiadások stabilizálására vonatkozó szabály hatályát kiterjesztik az államháztartás több egységére, különösen a speciális célú alapokra.
A reform végrehajtását 2025. március 31-ig be kell fejezni.
A1.2. A szabályozási és adminisztratív terhek további csökkentése
A reform átfogó célja a lengyelországi vállalkozásokat érintő adminisztratív és szabályozási terhek csökkentése, valamint a magánberuházások ösztönzése, különösen a kkv-k esetében. E célból a reform célja i. az adminisztratív és jogi eljárások egyszerűsítése, ii. a vállalkozásokra és vállalkozókra vonatkozó jogi követelmények minimalizálása, iii. a döntéshozatal felgyorsítása.
A reform egy jogalkotási csomagból áll. A „Jogi pajzs” (Tarcza prawna) a következő jogi rendelkezéseket vezeti be: i. az elektronikus eljárásokat tegye domináns csatornává legalább nyolc közigazgatási és jogi eljárás kezelésére, beleértve az idegenforgalmi szolgáltatók és vállalkozók által a biztosítási garanciaalaphoz benyújtott nyilatkozatokat is; az adminisztratív eljárások egyszerűsítése, különösen a tengerészek szakmájával, valamint az alkoholtartalmú italok kereskedelmével és kereskedelmével kapcsolatban; a kétlépcsős eljárás alkalmazásának csökkentése legalább tíz, különösen a geológiai erőforrásokhoz kapcsolódó eljárásban; a közigazgatási eljárásokhoz, például a területrendezési és építési folyamatokhoz szükséges dokumentumok és alaki követelmények számának korlátozása; és v. meghosszabbítják bizonyos adminisztratív eljárások határidejét, például egy másik tagállamban vásárolt gépkocsi nyilvántartásba vételére vonatkozóan.
A reform végrehajtását 2023. június 30-ig be kell fejezni.
A1.2.1. A munkavállalók és a személyzet termékeibe, szolgáltatásaiba és kompetenciáiba történő, a tevékenységek diverzifikálásával kapcsolatos beruházások
E beruházás átfogó célkitűzése a kkv-k és a mikrovállalkozások rezilienciájának támogatása a Covid19-világjárvány által leginkább érintett lengyelországi ágazatokban, nevezetesen a HoReCa, az idegenforgalom és a kultúra ágazatában. E célból a beruházásoknak arra kell irányulniuk, hogy ösztönözzék a kkv-k és a mikrovállalkozások által ezekben az ágazatokban végzett tevékenységek bővítését és diverzifikálását.
A beruházás a következő három tevékenységtípus végrehajtását foglalja magában:
-A termékeik és szolgáltatásaik tervezésébe és előállításába történő beruházások, mint például: új termékek/szolgáltatások bevezetéséhez szükséges gépek és berendezések beszerzése; ii. építkezések, beleértve új gyártósorok építését; iii. a zöld átálláshoz kapcsolódó beruházások, különösen a tervezés, a hulladék újrafeldolgozása/újrafelhasználása révén történő hulladékmegelőzés ösztönzése és a megújulóenergia-megoldások megvalósítása érdekében;
-A projektek végrehajtásával kapcsolatos tanácsadási szolgáltatások;
-Az alkalmazottak továbbképzése/átképzése az új informatikai megoldások, az új technológiák, az ügyféligény-elemzés, az információ-/adatkezelés, valamint a kockázatkezelés területén nyújtott képzés révén.
Az intézkedésnek biztosítania kell a leírt valamennyi projekttípus kiegyensúlyozott végrehajtását, figyelembe véve mind a kedvezményezettek sajátos szükségleteit, mind a Helyreállítási és Rezilienciaépítési Eszközről szóló rendelet célkitűzéseit.
A beruházás végrehajtását 2026. június 30-ig be kell fejezni.
A1.3. A földhasználat-tervezés reformja
A reform átfogó célja, hogy stabil és kiszámítható beruházási környezetet teremtsen az építőipar számára, valamint küzdjön az épületek városkörnyéki területekre való ellenőrizetlen terjedése ellen, különösen a legnagyobb városokban. E célból a reform célja i. a meglévő jogszabályok egyszerűsítése és az önkormányzati szintű földhasználat-tervezés jogi keretének javítása; hozzanak létre átlátható és egyértelmű földfejlesztési szabályokat helyi szinten, különösen azáltal, hogy egyértelmű, digitális és megbízható információkhoz biztosítanak hozzáférést az önkormányzatok földterületeinek fejlesztéséről; az érdekelt felek és a szociális partnerek részvételének fokozása az általános önkormányzati tervek kidolgozásában.
A reform a területrendezésről szóló új törvény elfogadásából áll. A törvény: annak előírása, hogy minden település dolgozzon ki és fogadjon el általános területrendezési terveket, amelyeket át kell ültetni a helyi jogba, amelyek meghatározzák a település területén történő építés általános szabályait; olyan követelmény bevezetése, amely arra kötelezi a beruházókat, hogy új fejlesztési projektek építésekor további projekteket hajtsanak végre az önkormányzat javára, többek között annak érdekében, hogy csökkentsék a megfelelő szolgáltatásnyújtás nélküli lakásépítést; annak a folyamatnak a meghatározása, amelyben az érdekelt felek részt vehetnek az önkormányzatok stratégiáinak és általános terveinek kidolgozásában.
A reform végrehajtását 2023. március 31-ig be kell fejezni.
A1.3.1. A földhasználat-tervezési reform végrehajtása
A beruházásnak támogatnia kell az A. komponens A.1.3. reformjában meghatározott új területrendezési reform végrehajtását. A beruházás támogatást nyújt az önkormányzatoknak az általános területrendezési tervek elkészítéséhez azzal a céllal, hogy Lengyelországban az önkormányzatok 80%-a fogadjon el új általános területrendezési terveket. A beruházás háromféle intézkedésből áll: technikai támogatás nyújtása az általános területrendezési tervek elkészítéséhez; ii. oktatási anyagok (például webináriumok és kézikönyvek) biztosítása önkormányzatok számára; az általános tervek kidolgozásában részt vevő tervezők célzott képzése a településeken, legalább 1700 fős személyzet képzése céljából.
A beruházás végrehajtását 2026. június 30-ig be kell fejezni.
A1.4. A mezőgazdasági ágazat termelői/fogyasztói versenyképességének és védelmének javítását célzó reform
A reform átfogó célja a fogyasztók és a termelők helyzetének megerősítése az agrár-élelmiszeripari ellátási láncban annak érdekében, hogy fokozza az agrár-élelmiszeripari ágazat valamennyi szereplőjének, különösen a kkv-knak és a kistermelőknek a beruházásait és rezilienciáját. E célból a reform célja: i. elvek és bevált gyakorlatok kialakítása az agrár-élelmiszeripari ellátási lánc vertikális kapcsolataiban; az agrár-élelmiszeripari ágazatban a szerződések végrehajtási rendszerének javítása a szerződéses előnyök kihasználásának megakadályozása érdekében; és iii. a piac átláthatóságának fokozása.
A reform az agrár-élelmiszeripari ágazatban a szerződéses előnyök tisztességtelen alkalmazása elleni küzdelemre irányuló új törvényből áll, amely túlmutat a tisztességtelen kereskedelmi gyakorlatokról szóló (EU) 2019/633 irányelven. A reform a következőkből áll:
I.A tisztességtelen kereskedelmi gyakorlatoknak az (EU) 2019/633 irányelvben meghatározott jegyzékén túlmenően a reformnak be kell vezetnie a tisztességtelen kereskedelmi gyakorlatok nyílt fogalommeghatározását. Az ilyen további kereskedelmi gyakorlatokat a Verseny- és Fogyasztóvédelmi Hivatal (UOKiK) tisztességtelennek minősíti, ha i. ellentétesek a helyes kereskedelmi magatartás követelményeivel; és jelentősen torzítják vagy torzíthatják a többi szerződő fél érdekeit.
II.A reformnak védenie kell az összes kereskedelmi szereplőt, beleértve a mezőgazdasági és élelmiszeripari termékek vásárlóit is.
A reformnak magában kell foglalnia az új törvény félidős felülvizsgálatának kidolgozását is, amely magában foglalja annak értékelését, hogy a célkitűzéseket elérték-e, és meghatározza a végrehajtás esetleges problémáinak kezelésére szolgáló cselekvési lehetőségeket.
A reform végrehajtását 2025. június 30-ig be kell fejezni.
A1.4.1. A mezőgazdasági és élelmiszeripari termékek ellátási láncának diverzifikálására és lerövidítésére, valamint a lánc szereplői rezilienciájának kiépítésére irányuló beruházások
E beruházás átfogó célja a lengyelországi agrár-élelmiszeripari és halászati ágazat versenyképességének és ellenálló képességének fokozása. E célból a beruházás célja i. az agrár-élelmiszeripari és halászati ágazat zöld és digitális átállásának támogatása; ii. az agrár-élelmiszeripari, valamint a halászati és akvakultúra-ellátási lánc lerövidítése és az azzal kapcsolatos reziliencia kiépítése, különösen a helyi kkv-k, a kistermelők és a halászok támogatása révén; iii. az élelmiszer-pazarlás elkerülése, valamint a fehér foltok és az élelmiszer-újraelosztással kapcsolatos technikai akadályok felszámolása.
A beruházás a következő kezdeményezésekből áll:
-Helyi tároló- és elosztóközpontok, nagykereskedelmi piacok, helyi élelmiszerpiacok és szövetkezetek építése és korszerűsítése, beleértve a logisztika és az IKT-infrastruktúra korszerűsítését.
-Az agrár-élelmiszeripari feldolgozásban részt vevő kkv-k és mikrovállalkozások támogatása, beleértve a halászati és akvakultúra-ágazatot is, amely gépek és berendezések – többek között közlekedési berendezések – beszerzését, valamint az üzemi infrastruktúra bővítését és korszerűsítését foglalja magában.
-A mezőgazdasági termelők és halászoktámogatása a mezőgazdasági és élelmiszeripari termékek feldolgozásához és forgalmazásához, beleértve az infrastruktúra kiépítését és korszerűsítését, valamint a termékek feldolgozására, szállítására és tárolására szolgáló új gépek és berendezések beszerzését. A támogatás kiterjed az agrár-élelmiszeripari termékek internetes értékesítésének megszervezésére és a szállítások megszervezésére is.
-Az agrár-élelmiszeripari ágazatban működő jótékonysági szervezetek támogatása az épületek, az infrastruktúra és a berendezések – többek között a közlekedési eszközök – korszerűsítéséhez. A támogatás magában foglalja az informatikai rendszerek és a digitális alkalmazások fejlesztését.
-A mezőgazdasági termelők támogatása a „Mezőgazdaság 4.0” megoldások bevezetéséhez. Ez magában foglalja érzékelők, táblázatok és digitális berendezések beszerzését, valamint digitális megoldások, például alkalmazások és szoftverek beszerzését és karbantartását.
-A zöld átállással kapcsolatban a mezőgazdasági, halászati és akvakultúra-termelőknek nyújtott támogatás. Ez magában foglalja a termelői infrastruktúra felújítását, beleértve az egészségre vagy a környezetre káros anyagokat tartalmazó tetők cseréjét, az épületek hőkorszerűsítését, az elektromos és szellőztető rendszerek energiahatékony rendszerekkel való felváltását, valamint a komlóültetvényekben kreozottal impregnált horgászbot-hordozók cseréjét.
-Mezőgazdasági tanácsadó egységek és mezőgazdasági iskolák támogatása az oktatási és demonstrációs bázis korszerűsítéséhez a mezőgazdaság területén 4.0.
Ez az intézkedés várhatóan nem sérti jelentősen a környezeti célkitűzéseket az (EU) 2020/852 rendelet 17. cikke értelmében, figyelembe véve az intézkedés leírását és a helyreállítási és rezilienciaépítési tervben a DNSH technikai iránymutatással (2021/C 58/01) összhangban meghatározott enyhítő lépéseket.
Ez magában foglalja a következőket:
-A vásárolt tehergépkocsik és egyéb nehézgépjárművek csak kibocsátásmentesek, alacsonykibocsátásúak vagy biogázzal/biometánnal működő LNG/CNG tehergépjárművek lehetnek. A különleges rendeltetésű járműveknek a fent meghatározott szabályoknak kell megfelelniük. A bioüzemanyagokat, folyékony bio-energiahordozókat és biomasszából előállított üzemanyagokat használó járművek esetében a következő feltételeknek kell teljesülniük: i. megfelel a megújulóenergia-irányelv ((EU) 2018/2001 irányelv (REDII)) 29–31. cikkében meghatározott fenntarthatósági és üvegházhatásúgázkibocsátás-megtakarítási kritériumoknak, valamint a megújulóenergia-irányelv (REDII)26. cikkében meghatározott, az élelmiszer- és takarmányalapú bioüzemanyagokra vonatkozó szabályoknak, valamint a kapcsolódó végrehajtási és felhatalmazáson alapuló jogi aktusoknak; és ii. biztosítékot nyújt arra vonatkozóan, hogy a Helyreállítási és Rezilienciaépítési Eszközből nyújtott rendszertámogatás keretében vásárolt járművek kizárólag a REDII-nek megfelelő bioüzemanyagokat, folyékony bio-energiahordozókat és biomasszából előállított üzemanyagokat használnak; és iii. „kísérő intézkedések” egészítik ki, amelyek alátámasztják, hogy a bioüzemanyagok, a folyékony bio-energiahordozók és a biomasszából előállított üzemanyagok részaránya idővel nő.
-Minden épületfelújítást az épületek energiahatékonyságáról szóló irányelvvel ((EU) 2018/844 irányelv) összhangban kellelvégezni.
-A biogáz-energiatermelő létesítményeknek meg kell felelniük a 29–31. cikkben meghatározott fenntarthatósági és üvegházhatásúgázkibocsátás-megtakarítási kritériumoknak, valamint a megújulóenergia-irányelv (az(EU) 2018/2001 irányelv (REDII)) 26. cikkében meghatározott, az élelmiszer- és takarmányalapú bioüzemanyagokra vonatkozó szabályoknak,valamint a kapcsolódó végrehajtási és felhatalmazáson alapuló jogi aktusoknak.
A beruházás végrehajtását 2026. június 30-ig be kell fejezni.
Alkomponens – A nemzeti innovációs rendszer fejlesztése: a koordináció erősítése, az innovációs kapacitás, valamint a vállalkozások és a kutatási szervezetek közötti együttműködés ösztönzése, többek között a környezetvédelmi technológiák terén
A2.1. A robotizáció, valamint a digitalizáció és az innovációs folyamatok felgyorsítása
A reform célja, hogy megerősítse a tudás és az innováció iránti keresletet, valamint azok hatékony alkalmazását a vállalkozásokban és a digitális gazdaságban.
A reform a digitalizációs folyamatot a robotizációba és a digitalizációba történő beruházások révén végrehajtó vállalatok számára adórendszer-kedvezmények bevezetését foglalja magában. Az adókedvezmény a robotok vásárlását támogató többletköltség-levonás formájában valósul meg.
A reform végrehajtását 2022. június 30-ig be kell fejezni.
A2.1.1. A robotizációt és digitalizációt támogató beruházások a vállalkozásoknál
E beruházás célja a digitális átalakulást célzó innovatív megoldások bevezetését magukban foglaló projektek támogatása.
A beruházás az üzleti folyamatok digitalizálásából áll, támogatva az Ipar 4.0-ra való átállást, különös tekintettel a robotizációra és az operatív technológiákra. A beruházásnak támogatnia kell a felhőalapú technológiák és a mesterséges intelligencia használatát a gyártási és üzleti folyamatok integrálása és irányítása során; intelligens gyártósorok megvalósítása, intelligens gyárak építése; korszerű digitális technológiák bevezetése, amelyek támogatják a környezeti kibocsátások (különösen az üvegházhatást okozó gázok) csökkentésére, valamint a természeti erőforrások felhasználásának, valamint a gyártási és üzleti folyamatok környezeti hatásának csökkentésére való átállást.
A beruházás végrehajtását 2026. június 30-ig be kell fejezni.
A2.2. A körforgásos gazdasági modellre való átállás feltételeinek megteremtése
A reform célja, hogy megfelelő jogi keretet hozzon létre a másodlagos nyersanyagok kereskedelmének működéséhez. A reformnak be kell vezetnie a hulladékstátusz megszűnésére vonatkozó szabályokat a kulcsfontosságú (a legnagyobb gazdasági potenciállal rendelkező) ipari hulladékok tekintetében, valamint a másodlagos nyersanyag fogalommeghatározásának végrehajtását, ami megkönnyítené a hulladék másodlagos nyersanyagként való forgalmazását és felhasználását.
A reform a másodlagos nyersanyagok piacának fejlesztésére szolgáló keretből áll, amely megkönnyíti ezen anyagok kezelését, ami a természeti erőforrások lelőhelyei kiaknázásának csökkenését eredményezi, és felváltja a természetes anyagokat és termékeket. A reformnak a meddőhányókon történő hulladéktárolás csökkenéséhez kell vezetnie.
A reform végrehajtását 2024. június 30-ig be kell fejezni.
A2.2.1. A környezetvédelmi technológiák és innováció bevezetésére irányuló beruházások, beleértve a körforgásos gazdasághoz kapcsolódókat is
E beruházás célja a másodlagos nyersanyagok felhasználásának támogatása, többek között a hulladék másodlagos nyersanyagként való felhasználására szolgáló technológiák fejlesztését célzó kutatási és fejlesztési (K+F) infrastruktúra finanszírozása révén, a hatékonyabb gazdaság megteremtése érdekében.
A beruházás két intézkedésből áll. Az első fellépés olyan projekteket támogat, amelyeket kkv-knak ítéltek oda a körforgásos gazdasághoz kapcsolódó zöld technológiák kifejlesztése és végrehajtása céljából, ami jobb anyaggazdálkodást, nagyobb energiahatékonyságot és a vállalatok filozófiájának a zéró hulladék felé történő elmozdulását eredményezi.
A cselekvés végrehajtását 2025. március 31-ig be kell fejezni.
A második fellépés keretében a másodlagos nyersanyagok piacának létrehozásához hozzájáruló technológiák fejlesztését támogató projekteket kell finanszírozni.
A cselekvés végrehajtását 2025. szeptember 30-ig be kell fejezni.
A kedvezményezettek kiválasztása meghatározott kiválasztási kritériumok alapján történik, a megkülönböztetésmentesség és az átláthatóság elvét követve. A projektek olyan zöld ipari megoldások kidolgozására és végrehajtására vagy alkalmazására irányulnak, amelyek célja a termelési és üzemeltetési folyamatok energiahatékonyságának növelése, a termelési és üzemeltetési folyamatokból származó hulladék mennyiségének csökkentése, a hulladék újrafelhasználása vagy újrafeldolgozása, illetve a termelési és üzemeltetési folyamatokból származó ÜHG-kibocsátás csökkentése. Annak biztosítása érdekében, hogy az intézkedés megfeleljen a jelentős károkozás elkerülését célzó technikai iránymutatásnak (2021/C 58/01), a soron következő pályázati felhívásokra vonatkozó feladatmeghatározásban szereplő támogathatósági kritériumoknak ki kell zárniuk a tevékenységek következő listáját: a fosszilis tüzelőanyagokkal kapcsolatos tevékenységek, beleértve a továbbfelhasználást is
; ii. az uniós kibocsátáskereskedelmi rendszer (ETS) keretében végzett tevékenységek, amelyek elérik a vonatkozó referenciaértékeket meg nem haladó, előre jelzett üvegházhatásúgáz-kibocsátást
; hulladéklerakókkal, hulladékégetőkkel
és mechanikai-biológiai hulladékkezelő létesítményekkel kapcsolatos tevékenységek
; valamint iv. azok a tevékenységek, amelyek esetében a hulladék hosszú távú ártalmatlanítása károsíthatja a környezetet.
A pilóta nélküli légi járművek (UAV-k) fejlesztéséhez szükséges intézményi és jogalap biztosítása
A reform célja egy olyan szervezet létrehozása, amely támogatja az új UAV-alapú megoldások tesztelését és végrehajtását, különösen az urbanizált területeken.
A reform biztosítja a lengyel léginavigációs szolgáltatási ügynökség számára a jogot arra, hogy saját tőkével rendelkezzen a kereskedelmi társaságokban, és felhatalmazza az ügynökséget vagy leányvállalatait arra, hogy olyan kísérleti projekteket hajtsanak végre, amelyek támogatják az UAV-kon alapuló üzleti modellek és szolgáltatások megvalósítását. A Lengyel Léginavigációs Szolgáltatási Ügynökség a kompetenciaközpontok tervezett hálózatán belül az UAV-k számára speciális szolgáltatásokat is nyújt.
E reform végrehajtását 2023. június 30-ig be kell fejezni.
A kompetenciaközpontok (szakmai képzési központok, végrehajtás-támogató központok, megfigyelőközpontok) és a pilóta nélküli járműkezelési infrastruktúra fejlesztése és felszerelése mint innovációs ökoszisztéma
E beruházás célja a pilóta nélküli járművek kompetenciaközpontjainak és infrastruktúrájának integrált rendszerének létrehozása.
A beruházás a pilóta nélküli járművek infrastruktúrájával felszerelt helyi központok megvalósításából áll. A helyi központokat és/vagy infrastruktúrákat tíz helyszínen kell megvalósítani. Az első kompetencia-központban kifejlesztett szolgáltatás (A36G mérföldköve) képezi a fennmaradó kilenc kompetenciaközpontban az A34G és A35G mérföldkövek alapján végzett feladatok alapját. A támogatott projekt fő elemei a földfelszíni infrastruktúra, a helyi adat- és forgalomirányítási központok, valamint a megvalósított digitális szolgáltatások és gyártók.
A beruházás második eleme olyan, pilóta nélküli járművekkel kapcsolatos szolgáltatások megvalósítása, amelyek célja a pilóta nélküli légi járművek fejlett repüléseinek tömegskálán történő lehetővé tétele az egyes kompetencia-központok számára kijelölt területen.
A beruházás végrehajtását 2026. június 30-ig be kell fejezni.
A2.4. A tudomány és az ipar közötti együttműködési mechanizmusok megerősítése
A reform két intézkedésből áll. Az első fellépés célja, hogy lehetővé tegye az egyetemek és kutatóintézetek számára, hogy társasági részvényesekké váljanak. Ennek célja, hogy nagyobb interdiszciplináris és rugalmasabb technológiaátadást eredményezzen.
A reform első intézkedése azon szervezetek kategóriáinak bővítését jelenti, amelyekkel az egyetemek különleges célú gazdasági egységeket hozhatnak létre. Ezek a Lengyel Tudományos Akadémia kutatóintézetei, intézetei és a Łukasiewicz Kutatási Hálózat intézetei. A reformnak lehetővé kell tennie olyan különleges célú gazdasági egységek létrehozását, amelyeket kifejezetten a K+F eredmények kereskedelmi hasznosítására terveztek.
E reform végrehajtását 2022. március 31-ig kellett befejezni.
A reform második intézkedése a Földművelésügyi és Vidékfejlesztési Minisztérium felügyelete alá tartozó kutatóintézetek és alárendelt egységek számára meghatározza a laboratóriumok használatára, a kutatási infrastruktúrára, valamint a tudomány és a tudomány és a vállalkozások közötti együttműködés keretében történő tudásátadásra vonatkozó szabályokat. A támogatás odaítélésére vonatkozó szabályoknak a megkülönböztetésmentesség és az átláthatóság elvét kell követniük.
E reform végrehajtását 2022. március 31-ig kellett befejezni.
A kutatási kapacitások fejlesztésére irányuló beruházások
E beruházás célja a kutatási és innovációs intézmények, valamint a tudományos intézmények és az üzleti szektor közötti szorosabb együttműködés biztosítása. Hozzájárul a magas kereskedelmi hasznosítási potenciállal rendelkező, magas színvonalú K+F eredmények növeléséhez.
Ez a beruházás a Łukasiewicz kutatási hálózaton belüli kutatási infrastruktúra, a lengyel kutatási infrastruktúra-ütemterv, valamint a Mezőgazdasági és Vidékfejlesztési Minisztérium felügyelete alá tartozó agrár-élelmiszeripari intézetek és alárendelt egységek kutatási infrastruktúrájának finanszírozásából áll.
Annak biztosítása érdekében, hogy az intézkedés megfeleljen a jelentős károkozás elkerülését célzó technikai iránymutatásnak (2021/C 58/01), a soron következő pályázati felhívásokra vonatkozó feladatmeghatározásban szereplő támogathatósági kritériumoknak ki kell zárniuk a tevékenységek következő listáját: a fosszilis tüzelőanyagokkal kapcsolatos tevékenységek, beleértve a továbbfelhasználást is; ii. az uniós kibocsátáskereskedelmi rendszer (ETS) keretében végzett tevékenységek, amelyek elérik a vonatkozó referenciaértékeket meg nem haladó, előre jelzett üvegházhatásúgáz-kibocsátást; hulladéklerakókkal, hulladékégetőkkel és mechanikai-biológiai hulladékkezelő létesítményekkel kapcsolatos tevékenységek; valamint iv. azok a tevékenységek, amelyek esetében a hulladék hosszú távú ártalmatlanítása károsíthatja a környezetet.
A beruházás végrehajtását 2026. június 30-ig be kell fejezni.
Alkomponens – Oktatás a modern gazdaságért
A3.1. Munkaerő a modern gazdaságért: a készségek és képesítések munkaerőpiaci követelményekkel való összehangolásának javítása az új technológiák gazdasági bevezetése, valamint a zöld és digitális transzformáció miatt
A reform fő célja, hogy felkészítse a munkaerőt a modern gazdaságra, és javítsa a készségek és képesítések munkaerőpiaci követelményekkel való összehangolását az új technológiák gazdasági bevezetéséhez, valamint a zöld és digitális átalakuláshoz kapcsolódóan.
E reform célja ágazati készségközpontok létrehozása és a vonatkozó jogszabályok módosítása a célzott továbbképzési és átképzési szolgáltatások nyújtása érdekében. A reform célkitűzése magában foglalja a munkáltatók és a szakképzési szolgáltatók közötti együttműködés támogatását, az innovatív megoldások terjesztéséhez való hozzájárulást és az innováció támogatását a szakképzésben. A fogyatékossággal élő személyek befogadásával is foglalkozni kell. Így a készségközpontok kiegészítik a közép- és felsőfokú szakképzés, valamint az egész életen át tartó tanulás meglévő kínálatát.
A reform magában foglalja az oktatási törvény és a tanári charta módosítását. Ezt a felülvizsgálatot követően, a szociális partnerekkel, a regionális hatóságokkal, az ágazatokkal és más érdekelt felekkel szoros együttműködésben kell elvégezni. Az oktatási törvény módosításának elő kell irányoznia a készségközpontok hálózatának fejlesztési tervét, meg kell határoznia a készségközpontok helyét és szerepét az oktatási és képzési rendszerben, meg kell határoznia a személyzet foglalkoztatásának feltételeit a készségközpontokban, rendelkezéseket kell megállapítani a 2026 utáni irányításuk és fenntarthatóságuk felügyeletének biztosítása érdekében, valamint ki kell igazítani a meglévő irányítási rendszert, amely testre szabott rendelkezéseket tartalmaz a készségközpontok irányítására vonatkozóan, beleértve a munkáltatókat (köztük a kkv-k képviselőit), a szociális partnereket és más érdekelt feleket, köztük a regionális és helyi hatóságokat. Magában foglalja továbbá a finanszírozási rendszerek létrehozását (az uniós támogatás megszűnését követően is), a képzési feltételeket, a pályaorientációra vonatkozó rendelkezéseket és a tanterveket, továbbá meghatározza a nyújtott képzések típusait, a célcsoportokat, a képesítések és előírások típusait, a minőségbiztosítási és ellenőrzési mechanizmusokat, valamint azt, hogy az ágazatokat hogyan kell összekapcsolni a készségközpontokkal. A tanári charta módosításának lehetővé kell tennie, hogy a készségközpontok folyamatos szakmai képzést nyújtsanak a jelenlegi szakképzésben részt vevő tanárok számára.
A reform célja továbbá a szakképzés, a felsőoktatás és az egész életen át tartó tanulás koordinációjának kiigazítása a régiókban azzal a céllal, hogy fenntartható és hatékony együttműködési és együttműködési módszereket hozzanak létre a különböző irányítási struktúrák részét képező különböző érdekelt felek (például oktatási intézmények, munkaerőpiaci intézmények, vállalkozások és munkáltatói szervezetek, valamint helyi hatóságok) között a készségfejlesztés területén.
Ezt több jogalkotási aktus módosításainak hatálybalépésével kell elérni, a meglévő koordinációs mechanizmusok felülvizsgálatát követően, valamint a helyi és regionális önkormányzatokkal szoros együttműködésben. A reformnak meg kell határoznia a régióknak a készségfejlesztési politikák koordinálásával kapcsolatos jogait és felelősségi köreit, és a 2030-ig tartó időszakra szóló integrált készségfejlesztési stratégia operatív végrehajtási programjai alapján befolyásolnia kell az egész életen át tartó tanulással foglalkozó intézmények továbbképzési kínálatát regionális szinten. Ezek a módosítások magukban foglalják a szakoktatási és -képzési politikát, a felsőoktatást és az egész életen át tartó tanulást koordináló regionális koordinációs csoportok (Lengyelországonként egy) jogszerű létrehozását; a régiók és a szociális partnerek felelősségi körét magában foglaló irányítási struktúra; a 2030-ig tartó időszakra vonatkozó nemzeti integrált készségfejlesztési stratégia operatív végrehajtási programjainak regionális szintű elfogadására vonatkozó kötelezettség (a „voivodeship egy”) és egy program ötévente történő aktualizálásának kötelezettsége, valamint annak biztosítása, hogy a tanulási kínálatot hozzáigazítsák a diagnosztizált készségigényekhez. A módosításoknak tartalmazniuk kell a Koordinációs Iroda (a regionális koordinációs csoportok számára szolgáltatásokat nyújtó) működésére vonatkozó rendelkezéseket, valamint a nyomon követésre és értékelésre vonatkozó végrehajtási tervet.
A reform végrehajtását 2025. március 31-ig be kell fejezni.
A3.1.1. Beruházások a modern szakképzésbe, a felsőoktatásba és az egész életen át tartó tanulásba
Az A3.1. reformhoz kapcsolódó beruházás célja az ágazati készségközpontok hálózatának tényleges létrehozása és teljes körű működése a modern szakképzés, a felsőoktatás és az egész életen át tartó tanulás fejlesztésének támogatása érdekében. Ez magában foglalja a készségközpontok létrehozását, valamint szakképzési tanfolyamok és tantervek biztosítását, többek között felnőttek, diákok, fiatalok, szakoktatási és -képzési tanárok és munkavállalók számára. A beruházás nem foglalja magában földvásárlást.
A készségközpontok továbbképzési és átképzési tanterveinek biztosítása, beleértve a tanulási eredmények tanúsítását is, 24000 tanuló részesül képzésben valamennyi központban. E tanulók legalább 60%-ának felnőttnek kell lennie (legalább 25 éves, ide nem értve a szakképzésben részt vevő tanárokat); a tanulók legalább 20%-ának (14–24 év közötti) fiatalnak kell lennie; a tanulók legalább 10%-ának jelenlegi szakoktatási és -képzési tanárnak kell lennie, akiknek (a tanárokról szóló törvény reformját követően) a készségközpontok működésének első két évében részt kell venniük a képzésben. Végezetül minden továbbképzési programnak legalább egy digitális dimenzióval és egy zöld dimenzióval kell rendelkeznie, a rendelkezésre álló legjobb ismeretek és tudomány alapján. Legalább 90 ágazati szervezetet be kell vonni a készségközpontokba (amelyek számára képzést kell biztosítani).
A beruházásnak emellett legalább 14 működő regionális koordinációs csoportot kell létrehoznia azzal az általános céllal, hogy 16 regionális koordinációs csoportot érjenek el (a „szavazásonként egy-egyet”). Ezek a csoportok koordinálják a szakoktatásra és -képzésre, valamint az egész életen át tartó tanulásra vonatkozó politikákat. A beruházás magában foglalja a központi és regionális szintű koordinációs mechanizmusok támogatását és fejlesztését, valamint a regionális csoportok feladatainak ellátásához szükséges tevékenységek támogatását.
Ezen túlmenően, azzal az átfogó céllal, hogy regionális szinten 16 operatív végrehajtási programot dolgozzanak ki (a „voivodeship egy-egyet”) a létrehozott regionális szakképzési és szakképzési, valamint egész életen át tartó tanulással foglalkozó regionális koordinációs csoportok legalább 14 operatív végrehajtási programot dolgoznak ki regionális szinten. Ezek a 2030-ig tartó időszakra vonatkozó nemzeti integrált készségstratégia regionális szintű végrehajtási programjai.
A beruházás végrehajtását 2026. június 30-ig be kell fejezni.
Alkomponens – A munkaerőpiac strukturális megfeleltetésének, hatékonyságának és válságokkal szembeni ellenálló képességének növelése
Hatékony munkaerőpiaci intézmények
A reform átfogó célja a munkaerőpiaci részvétel növelése a lengyel gazdaság termelékenységének, válságokkal szembeni ellenálló képességének és globális versenyképességének növelése érdekében. Egy másik célkitűzés új rugalmasság és biztonság megteremtése a lengyel munkaerőpiacon. E célból a reform célja: i. az állami foglalkoztatási szolgálatok működési módjának átalakítása és az aktív munkaerőpiaci politikák erősítése; ii. a külföldi munkavállalók munkaerő-felvételi folyamatának megkönnyítése; iii. a munkaerő-felvételi eljárások megkönnyítése az elektronikus szerződésekre vonatkozó új rendelkezések végrehajtása révén; valamint iv. a kollektív szerződések és az egyetlen munkaszerződés alkalmazásának fokozására irányuló lehetőségek feltárása.
A reform az állami foglalkoztatási szolgálatokra, a harmadik országbeli állampolgárok foglalkoztatására és egyes munkaszerződések elektronikus megkötésére vonatkozó új jogszabályok hatálybalépéséből áll. A reform továbbá az állami foglalkoztatási szolgálatok működésére és koordinálására vonatkozó új normák és teljesítménymérési keret elfogadásából áll. A szociális partnerekkel konzultációt kell folytatni a kollektív szerződések lehetőségéről, valamint átfogó tanulmányt kell készíteni az egyetlen munkaszerződés lehetséges szerepéről. A konzultációban és a tanulmányban meghatározott releváns reformprioritásokat a vonatkozó jogszabályok módosításának hatálybalépésével kell végrehajtani.
A reform végrehajtását 2024. december 31-ig be kell fejezni.
A4.1.1. A munkaerőpiaci intézmények reformját támogató beruházások
E beruházás átfogó célja, hogy növelje az állami foglalkoztatási szolgálatok kapacitását a munkaerőpiac működésének támogatására. E célból a beruházás célja az állami foglalkoztatási szolgálatok által használt szolgáltatások és eszközök digitalizálása, az állami foglalkoztatási szolgálatok személyzetének képzése, valamint tájékoztató kampány folytatása az állami foglalkoztatási szolgálatok által kínált új szolgáltatásokról, az első jövőbeli felhasználók számára is.
A beruházások i. az állami foglalkoztatási szolgálatok folyamatainak digitalizálásából és ii. az állami foglalkoztatási szolgálatok személyzetének szóló képzésekből állnak.
A beruházás végrehajtását 2026. június 30-ig be kell fejezni.
A4.2. A szülők munkaerőpiaci helyzetének javítására irányuló reform a három év alatti gyermekek magas színvonalú gyermekgondozáshoz való hozzáférésének javítása révén
A reform átfogó célja, hogy megkönnyítse a három év alatti gyermekek gyermekgondozási létesítményekhez való hozzáférését, valamint biztosítsa a magas szintű oktatást és a gyermekgondozási szolgáltatások minőségi színvonalát. E célból a reform célja i. a gyermekgondozási létesítmények létrehozására és működtetésére szolgáló belföldi és külső alapok kezelésének egyszerűsítése; a három év alatti gyermekeknek nyújtott gyermekgondozási szolgáltatások stabil, hosszú távú hazai finanszírozásának megvalósítása; valamint iii. a gyermekgondozási létesítményekre vonatkozó kötelező oktatási és minőségi minimumkövetelmények végrehajtása.
A reform a háromévesnél fiatalabb gyermekek gondozásáról szóló törvény módosításának elfogadásából, valamint a gyermekgondozási létesítmények létrehozására és működtetésére irányuló többéves program létrehozásából áll. A módosításnak többek között össze kell hangolnia a gyermekgondozási létesítmények létrehozására és működtetésére szolgáló három különböző finanszírozási forrás kezelését: belföldi finanszírozás, Európai Szociális Alap+ és a Helyreállítási és Rezilienciaépítési Eszköz. A reformnak magában kell foglalnia egy megfelelő rendszer kialakítását és elegendő forrás biztosítását a három év alatti gyermekeknek nyújtott gyermekgondozási szolgáltatások stabil, hosszú távú belföldi finanszírozásának létrehozásához. Végezetül a reform magában foglalja a három év alatti gyermekek gondozására és oktatására vonatkozó meglévő normák stratégiai felülvizsgálatát, a megfelelő oktatási iránymutatások kidolgozását és a gyermekgondozási létesítmények támogatását, valamint az e felülvizsgálaton alapuló vonatkozó jogi változtatások végrehajtását abból a célból, hogy a gyermekgondozási létesítményekre vonatkozóan kötelező oktatási minimumkövetelményeket és minőségi előírásokat határozzanak meg annak érdekében, hogy már fiatal kortól kezdve támogassák a magas színvonalú oktatást és gondozást.
A reform végrehajtását 2024. június 30-ig be kell fejezni.
A4.2.1. A háromévesnél fiatalabb gyermekek gyermekgondozási létesítményeinek támogatása (iskolák, gyermekklubok) Maluch+ alatt
E beruházás átfogó célja a gyermekgondozási létesítmények rendelkezésre állásának növelése három éves korig a gyermekgondozási létesítmények építési költségeinek támogatása, valamint a három év alatti gyermekeknek szánt gyermekgondozási létesítmények finanszírozási irányítási rendszerének létrehozása révén. E célból a beruházás célja i. a három év alatti gyermekek számára gyermekgondozási létesítmények finanszírozásának és létrehozásának irányítása, valamint ii. új gyermekgondozási létesítmények (iskolák, gyermekklubok) létrehozása a háromévesnél fiatalabb gyermekek számára.
A beruházás egy olyan informatikai rendszer fejlesztéséből és bevezetéséből áll, amely a három év alatti gyermekek számára gyermekgondozási létesítmények finanszírozásának és létrehozásának irányítására szolgál. A rendszernek ötvöznie kell a gyermekgondozás finanszírozásának különböző forrásait (európai alapok, nemzeti finanszírozás a központi költségvetésből, helyi önkormányzati finanszírozás).
A beruházás magában foglalja továbbá 47500 új hely létrehozását óvodákban és gyermekklubokban új létesítmények építése és a meglévők felújítása (felújítása és átalakítása) révén. Kivételes esetben ez ingatlan és infrastruktúra vásárlását is magában foglalhatja (föld- vagy ingatlanvásárlás).
Tiszteletben kell tartani a Helyreállítási és Rezilienciaépítési Eszközből származó finanszírozás és az egyéb európai finanszírozás közötti egyértelmű elhatárolást. A beruházás végrehajtását 2026. június 30-ig be kell fejezni.
A4.3. A szociális gazdaság fejlesztésére vonatkozó jogi keret végrehajtása
A reform átfogó célja a társadalmi kirekesztés kockázatának kitett személyek szakmai aktivitási arányának növelése és a szociális szolgáltatások intézményesítettségének csökkentése. E célból a reform célja, hogy a jogszabályokban meghatározza a szociális gazdaság szereplőinek működési keretét.
A reform a szociális gazdaságról szóló törvény elfogadásából áll. A törvény meghatározza az ágazattal kapcsolatos alapvető szabályokat, beleértve különösen a szociális vállalkozás működésének és támogatásának elveit, a szociális gazdaság szervezetei és a helyi önkormányzatok közötti együttműködés új módjait a szociális szolgáltatások megvalósítása terén, valamint a szociális gazdaság fejlesztése terén a szakpolitikai koordináció elveit.
A reform végrehajtását 2022. június 30-ig be kell fejezni.
A4.3.1. Beruházási támogatási programok, amelyek lehetővé teszik különösen a tevékenységek fejlesztését, a szociális szolgáltatások nyújtásában való részvétel növelését, valamint a szociális gazdaság szervezeteibe való visszailleszkedés minőségének javítását
E beruházás átfogó célja a szociális gazdasági szervezetek hatásának maximalizálása a társadalmi kirekesztés kockázatának kitett személyek társadalmi és szakmai visszailleszkedése tekintetében, valamint a szociális szolgáltatások intézményesítettségének csökkentése. E célból a beruházás célja, hogy segítse a szervezeteket abban, hogy szociális vállalkozási státuszt szerezzenek és fenntartsák a munkahelyeket a szociális gazdaság szervezeteiben.
A beruházás a támogatható szervezeteknek támogatást nyújtó programok előkészítéséből és végrehajtásából áll. A beruházás megvalósításának mérésére a következő célokat kell kitűzni: i. szociális vállalkozási státusz biztosítása 1400 szervezetnek és ii. pénzügyi támogatás nyújtása legalább 1000 szociális szervezetnek.
A kedvezményezettek kiválasztása meghatározott kiválasztási kritériumokkal összhangban történik, amelyek tiszteletben tartják a megkülönböztetésmentesség és az átláthatóság elvét.
A beruházás végrehajtását 2025. december 31-ig be kell fejezni.
A4.4. A foglalkoztatási formák rugalmasabbá tétele és a távmunka bevezetése
A reform átfogó célja, hogy megkönnyítse a családi és a szakmai feladatok összeegyeztetését, és segítse az alacsonyabb munkaerőpiaci részvételi aránnyal rendelkező csoportok tagjait abban, hogy rendszeres munkát találjanak. E célból a távmunkát és a rugalmas munkaidő-szervezési formákat a Munka Törvénykönyvében kell rögzíteni.
A reform a Munka Törvénykönyve módosításának elfogadásából áll. A módosításnak lehetővé kell tennie a távmunkát, és nem csak rendkívüli körülmények között, és rugalmas munkaidő-beosztást kell bevezetnie. A módosítás a táv- és rugalmas munkavégzés több operatív módját is meghatározza, beleértve a következőket: i. a munkavégzés helyén kívüli távoli munkavégzés lehetősége, a munkavállaló és a munkáltató közötti megállapodások alapján, ii. a munkáltató által biztosítandó munkaeszközökre vonatkozó szabályok meghatározása, valamint iii. a távmunkára alkalmazandó egészségvédelmi és biztonsági elvek keretének létrehozása.
A reform végrehajtását 2022. szeptember 30-ig be kell fejezni.
A4.5. A pályafutás meghosszabbítása és a kötelező nyugdíjkorhatáron túli munkavégzés előmozdítása
A reform átfogó célja, hogy növelje a munkavállalók azon képességét és motivációját, hogy a nyugdíjkorhatáron túl is a munkaerőpiacon maradjanak. E célból adókedvezményt kell alkalmazni azok számára, akik elérték a törvényes nyugdíjkorhatárt, de inkább nem nyugdíjba vonulnak és tovább dolgoznak. Az adókedvezmény végrehajtását követő két éven belül jelentést kell közzétenni a tényleges nyugdíjbavonulási életkorra gyakorolt hatásának értékeléséről.
A reform a személyi jövedelemadóról szóló törvény módosításának elfogadásából és ezen intézkedés értékeléséből áll. A módosítás 2023-tól csökkenti a törvényben előírt nyugdíjkorhatárt elérő, de nyugdíjba vonulást és tovább dolgozni nem kívánó személyek személyi jövedelemadóját. Az első jövedelemadó-kategóriába tartozó munkavállalók (2021-ben 85 528 PLN), akik Lengyelország nemzetgazdaságában az átlagos bruttó bérnél nem többet keresnek, mentesülnek a jövedelemadó alól. A személyi jövedelemadó mértékét csökkenteni kell azon magasabb keresetű munkavállalók esetében, akik betöltötték a törvényben előírt nyugdíjkorhatárt, de nem vonulnak nyugdíjba és tovább dolgoznak. Ennek az adóösztönzőnek köszönhetően az adófizetőknek további, a meg nem fizetett jövedelemadó összegének megfelelő összeget kell elérniük, amelynek célja, hogy karrierjük meghosszabbítására ösztönözze őket. A fenti intézkedés bevezetését követő két éven belül jelentést kell készíteni a személyi jövedelemadó módosításainak a tényleges nyugdíjkorhatárra gyakorolt hatásáról. Ennek során elemezni kell a munkaerőpiaci részvételre, a nyugdíjrendszer fenntarthatóságára, az államháztartásra és a nemek közötti egyenlőségre gyakorolt hatást.
A reform végrehajtását 2024. december 31-ig be kell fejezni.
Bizonyos csoportok munkaerőpiaci részvételének növelése a tartós ápolás-gondozás fejlesztése révén
A reform átfogó célja bizonyos csoportok, különösen a nők munkaerőpiaci részvételének növelése a tartós ápolási-gondozási rendszer fejlesztése révén Lengyelországban. E célból el kell végezni a tartós ápolási-gondozási rendszer stratégiai felülvizsgálatát, amelyet a vonatkozó jogszabályi változások követnek.
A reform először a lengyelországi tartós ápolási-gondozási rendszer elemzésének közzétételéből áll. Az elemzésnek különösen fel kell tárnia a tartós szociális és egészségügyi ellátás integrálásának lehetséges módjait, e szolgáltatások intézményesítettségének csökkentését, a gondozás széttöredezettségének csökkentését, a tartós ápolási-gondozási szolgáltatások – különösen a közösségi alapú és az otthoni gondozás – megfelelő finanszírozásának stabil rendszerét, és minőségi keretet kell bevezetnie a tartós ápolási-gondozási szolgáltatásokra vonatkozóan. Az elemzésnek azt is fel kell tárnia, hogy miként lehetne felülvizsgálni az ápolással kapcsolatos ellátásokat a további munkavégzés lehetővé tétele érdekében. Az elemzést az érintett érdekelt felekkel, köztük a tartós ápolás-gondozásra vonatkozó rendelkezésekkel foglalkozó szociális partnerekkel és a helyi hatóságokkal konzultálva kell elvégezni.
Másodszor, a reform magában foglalja a vonatkozó jogszabályok módosítását és a közkiadások felülvizsgálatának közzétételét a tartós ápolás-gondozás államháztartása hatékonyságának értékelése céljából, valamint egy olyan dokumentum elfogadását, amely a szociális és egészségügyi rendszerekben a tartós ápolás-gondozás minőségének harmonizált fogalommeghatározását, valamint a minőség nyomon követésére és értékelésére, az adatgyűjtésre és az elemzésben meghatározott reformprioritások végrehajtására való felhasználásra szolgáló integrált rendszert javasol.
A reform végrehajtását 2025. december 31-ig be kell fejezni.
A4.7. A munkaerőpiac szegmentációjának korlátozása
A reform átfogó célja a munkaerőpiac szegmentálódásának korlátozása és egyes munkavállalók szociális biztonságának növelése. E célból minden polgári jogi munkaszerződésre társadalombiztosítási járulékot kell fizetni, kivéve a középiskolai hallgatókkal és a 26 éves korig diákokkal kötött megbízási szerződéseket.
A reformot olyan jogi aktussal kell végrehajtani, amely biztosítja, hogy a polgári jogi szerződéseken alapuló foglalkoztatás után társadalombiztosítási járulékokat kell fizetni: nyugdíj, fogyatékosság, baleset és foglalkozási megbetegedés, valamint – az önkéntes alapon meghatározott feladatra vonatkozó szerződések kivételével – betegségi ellátások. Ezen túlmenően el kell törölni azt a szabályt, amely szerint a társadalombiztosítási járulékot a polgári jogi szerződések esetében a minimálbér alapján kell megfizetni.
A reform végrehajtását 2023. december 31-ig be kell fejezni.
A.2. Vissza nem térítendő pénzügyi támogatás – a végrehajtáshoz és a nyomon követéshez kapcsolódó mérföldkövek, célok, mutatók és ütemterv
A1 – ÜZLETI KÖRNYEZET
|
|
Kapcsolódó intézkedés (reform vagy beruházás)
|
|
|
Minőségi mutatók
(a részcélokra vonatkozóan)
|
Mennyiségi mutatók
(célok esetében)
|
A végrehajtás indikatív ütemterve
|
Az egyes mérföldkövek és célértékek leírása
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
A1.1. A költségvetési keret reformja
|
|
A költségvetési besorolással integrált egységesített számlatükörre vonatkozó koncepcionális feljegyzés kidolgozása
|
Közzététel a Pénzügyminisztérium honlapján
|
|
|
|
|
|
A stratégiai feljegyzés közzététele a Pénzügyminisztérium Biuletyn Informacji Publicznej (nyilvános tájékoztató weboldal) oldalán. A stratégiai feljegyzésnek ismertetnie kell az új osztályozási rendszer leírását és felépítését.
|
|
A2G
|
A1.1. A költségvetési keret reformja
|
|
A Pénzügyminisztérium által készített, az új költségvetési rendszert végrehajtó államháztartási törvény módosításának hatálybalépése, beleértve az új besorolási rendszert, az új költségvetési gazdálkodási modellt és az újrameghatározott középtávú költségvetési keretet
|
Az államháztartásról szóló törvény módosításának a hatálybalépést feltüntető rendelkezése
|
|
|
|
|
|
Az államháztartásról szóló törvény módosításának hatálybalépése az új költségvetési rendszer megvalósítása érdekében, beleértve az új osztályozási rendszert, az új költségvetési gazdálkodási modellt és azújrameghatározott középtávú költségvetési keretet. Az új osztályozási rendszernek integrálnia kell a meglévő költségvetési besorolást és teljesítményosztályozást, és azt össze kell kapcsolnia a standard számlatükörrel. A tranzakciókat ugyanezen az alapon kell nyilvántartani, aminek célja a költségvetési, pénzügyi és statisztikai adatszolgáltatásban szereplő adatok minőségének javítása. Az új rendszernek több különálló szegmenst, valamint adatkódolási struktúrákat kell tartalmaznia ezekben a szegmensekben, amelyek a rendszer különböző felhasználóinak információs igényeit hivatottak kielégíteni.
|
|
|
A1.1. A költségvetési keret reformja
|
|
Az államháztartásról szóló törvény módosításának hatálybalépése, amely a kiadások stabilizálására vonatkozó szabály (SER) hatályát kiterjeszti az állami különleges célú alapokra is
|
Az államháztartásról szóló törvény módosításának a hatálybalépést feltüntető rendelkezése
|
|
|
|
|
|
Az államháztartásról szóló törvény módosításának hatálybalépése a kiadások stabilizálására vonatkozó szabály (SER) hatályának kiterjesztése érdekében.
A változások feltételezett hatásai közé tartozik az államháztartás több egysége (állami különleges célú alapok) bevonása a SER hatálya alá, ami lehetővé teszi az államháztartási gazdálkodás átláthatóságának és hatékonyságának növelését. A módosítás előkészítéséért a Pénzügyminisztérium felel.
|
|
|
A1.1. A költségvetési keret reformja
|
|
A kiadások stabilizálására vonatkozó szabály 2019–2023-as működésének felülvizsgálata a következők céljából:
a szabály hatékonyságának értékelése, beleértve a kilépési záradék és a visszatérési záradék alkalmazását
az uniós szabályok változásainak a kiadások stabilizálására vonatkozó szabály képletére gyakorolt hatásának elemzése
|
Közzététel a Pénzügyminisztérium honlapján: Biuletyn Informacji Publicznej
|
|
|
|
|
|
A stabilizáló kiadási szabály (SER) működésére vonatkozó felülvizsgálatközzététele, különös tekintettel annak hatályára öt év elteltével (2019–2023-as felülvizsgálat). A felülvizsgálatot közzé kell tenni a Pénzügyminisztérium honlapján.
A SER-t 2013-ban vezették be a költségvetési politika végrehajtását támogató eszközként. 2018-ban elvégezték a SER működésének felülvizsgálatát az első öt évben. A következő felülvizsgálat a 2019–2023-as évekre terjed ki. A SER működésének elemzése lehetővé teszi ajánlások elkészítését, többek között a SER-képlet céljainak és paramétereinek teljesítésére, valamint alkalmazási körére vonatkozóan.
|
|
|
A1.2 A szabályozási és adminisztratív terhek további csökkentése
|
|
A vállalkozásokra és a polgárokra nehezedő adminisztratív terhek csökkentését célzó jogalkotási csomag hatálybalépése
|
A jogalkotási csomag hatályba lépését jelző rendelkezések
|
|
|
|
|
|
Egy olyan jogalkotási csomag hatálybalépése, amelynek célja a beruházási környezetet gátló jogi akadályok felszámolása, különösen az alábbiak révén:
A közigazgatási és hallgatólagos beleegyezési eljárások egyszerűsítése legalább 12 eljárásban, különösen a tengerészi szakmákkal, valamint az alkoholtartalmú italok kereskedelmével és kereskedelmével kapcsolatban;
A kétlépcsős eljárás használatának csökkentése legalább 10, különösen a geológiai erőforrásokhoz kapcsolódó eljárásban;
3) A kérelmek kezelési módjának digitalizálása legalább nyolc közigazgatási eljárásban, például a turisták és vállalkozók által a biztosítási garanciaalaphoz benyújtott nyilatkozatokhoz, a diákok szociális juttatások iránti kérelmeinek benyújtásához, valamint a geodéziai eljárásokhoz kapcsolódóan;
A közigazgatási eljárások egyéb racionalizálásának bevezetése (például a dokumentumok számának korlátozása vagy kevesebb alaki követelmény teljesítése) különösen a területrendezési folyamat, az építési folyamat és a birtokrendezési folyamat számos javítása érdekében;
5) A vállalkozók és természetes személyek adminisztrációval szembeni kötelezettségei teljesítésére vonatkozó határidő meghosszabbítása egyes közigazgatási eljárások esetében, például a más tagállamokban vásárolt autók nyilvántartásba vételére vonatkozó határidő 30-ról 60 napra történő meghosszabbítása, vagy a turisztikai utalvány használatára vonatkozó határidő 2022. március 31-ről 2022. szeptember 30-ra történő meghosszabbítása.
|
|
|
A1.2.1. A munkavállalók és a személyzet termékeibe, szolgáltatásaiba és kompetenciáiba történő, a tevékenységek diverzifikálásával kapcsolatos beruházások
|
|
T1 – Az üzleti tevékenységük korszerűsítését célzó projektekre szerződést kötő kkv-k és mikrovállalkozások száma a HoReCa, a kulturális és az idegenforgalmi ágazatban
|
|
|
|
|
|
|
A kulturális és idegenforgalmi ágazatban legalább 1214 kkv és mikrovállalkozás írt alá szerződést üzleti tevékenységük korszerűsítését célzó projektekre. A projekteknek a következő három tevékenységtípust kell magukban foglalniuk:
A termékeik és szolgáltatásaik tervezésébe és előállításába történő beruházások, mint például: új termékek/szolgáltatások bevezetéséhez szükséges gépek és berendezések beszerzése; ii. építkezések, beleértve új gyártósorok építését; iii. a zöld átálláshoz kapcsolódó beruházások, különösen a hulladékkeletkezés megelőzésének és a hulladék újrafeldolgozásának/újrafelhasználásának ösztönzése, valamint a megújulóenergia-megoldások megvalósítása érdekében;
2)projektek végrehajtásával kapcsolatos tanácsadási szolgáltatások;
Az alkalmazottak továbbképzése/átképzése az új informatikai megoldások, az új technológiák, az ügyféligény-elemzés, az információ-/adatkezelés, valamint a kockázatkezelés területén nyújtott képzés révén.
A beruházásnak biztosítania kell a célértékben leírt valamennyi projekttípus kiegyensúlyozott végrehajtását, figyelembe véve mind a kedvezményezettek sajátos szükségleteit, mind a Helyreállítási és Rezilienciaépítési Eszközről szóló rendelet célkitűzéseit.
Az ezen intézkedés keretében végrehajtott beruházásoknak teljes mértékben meg kell felelniük a DNSH technikai iránymutatásnak (2021/C 58/01).
|
|
|
A1.2.1. A munkavállalók és a személyzet termékeibe, szolgáltatásaiba és kompetenciáiba történő, a tevékenységek diverzifikálásával kapcsolatos beruházások
|
|
T2 – Az üzleti tevékenységüket korszerűsítő HoReCa, kulturális és idegenforgalmi ágazatban működő kkv-k és mikrovállalkozások száma
|
|
|
|
|
|
|
A HoReCa, a kulturális és az idegenforgalmi ágazatban legalább 2510 kkv és mikrovállalkozás hajtott végre olyan projekteket, amelyek célja üzleti tevékenységük korszerűsítése. A projekteknek a következő három tevékenységtípust kell magukban foglalniuk:
1. beruházás termékeik és szolgáltatásaik tervezésébe és előállításába, mint például: új termékek/szolgáltatások bevezetéséhez szükséges gépek és berendezések beszerzése; ii. építkezések, beleértve új gyártósorok építését; iii. a zöld átálláshoz kapcsolódó beruházások, különösen a hulladékkeletkezés megelőzésének és a hulladék újrafeldolgozásának/újrafelhasználásának ösztönzése, valamint a megújulóenergia-megoldások megvalósítása érdekében;
2)projektek végrehajtásával kapcsolatos tanácsadási szolgáltatások;
Az alkalmazottak továbbképzése/átképzése az új informatikai megoldások, az új technológiák, az ügyféligény-elemzés, az információ-/adatkezelés, valamint a kockázatkezelés területén nyújtott képzés révén.
A beruházásnak biztosítania kell a célértékben leírt valamennyi projekttípus kiegyensúlyozott végrehajtását, figyelembe véve mind a kedvezményezettek sajátos szükségleteit, mind a Helyreállítási és Rezilienciaépítési Eszközről szóló rendelet célkitűzéseit.
Az ezen intézkedés keretében végrehajtott beruházásoknak teljes mértékben meg kell felelniük a DNSH technikai iránymutatásnak (2021/C 58/01).
|
|
|
A1.3 A földhasználat-tervezés reformja
|
|
A területrendezésről szóló új jogszabály hatálybalépése
|
A területrendezésről szóló törvényben a hatálybalépést feltüntető rendelkezés
|
|
|
|
|
|
Nyilvános konzultációtkövetően a területrendezésről szóló új jogi aktus hatálybalépése, amely:
Annakelőírása valamennyi település számára, hogy készítsenek és fogadjanak el általános területrendezési terveket, amelyeket át kell ültetni a helyi jogba, amelyek meghatározzák az önkormányzati területen történő építés általános szabályait;
Olyankövetelmény bevezetése, amely arra kötelezi a beruházókat, hogy új fejlesztési projektek építésekor további projekteket hajtsanak végre az önkormányzat javára, többek között azzal a céllal, hogy csökkentsék a megfelelő szolgáltatásnyújtás nélküli lakásépítést;
3) annak a folyamatnak a meghatározása, amelyben az érdekelt felek részt vehetnek az önkormányzatok stratégiáinak és általános terveinek kidolgozásában.
|
|
A13G
|
A1.3.1. A földhasználat-tervezési reform végrehajtása
|
Mérföldkő
|
Egy olyan dokumentum közzététele, amely meghatározza az elosztási mechanizmust és az egyes lengyelországi településeknek a területfelhasználás-tervezési reform végrehajtásához nyújtandó támogatás indikatív összegét
|
Közzététel a Gazdaságfejlesztési és Technológiai Minisztérium honlapján
|
|
|
|
Q3
|
2022
|
Nyilvános konzultációt követően egy olyan dokumentum közzététele, amely meghatározza az elosztási mechanizmust és az egyes önkormányzatoknak az A12G. mérföldkőben meghatározott földhasználat-tervezési reform végrehajtásához nyújtandó támogatás indikatív összegét. A dokumentumnak tartalmaznia kell különösen az egyes településeknek nyújtandó támogatás összegét, és ki kell fejtenie, hogy a támogatást milyen típusú tevékenységekre kell felhasználni.
Ezen intézkedés végrehajtásához Lengyelország valamennyi települése támogatásban részesül. Az egyes településeknek juttatandó támogatási összeg meghatározásakor figyelembe kell venni a település lakosságát és területét (a lakottabb/szélsőbb településeknek több támogatást kell kapniuk).
|
|
|
A1.3.1. A területrendezési reform végrehajtása
|
|
Az új területrendezési jogszabályról szóló tanfolyamot elvégző helyi hatóságok és területtervezők munkatársai
|
|
|
|
|
|
|
Legalább 850 helyi önkormányzati és területrendezési munkatárs végzett egy tanfolyamot és/vagy posztgraduális tanulmányokat az A12G. mérföldkőben meghatározott új területrendezési törvényről.
|
|
|
A1.3.1. A területrendezési reform végrehajtása
|
|
Az új területrendezési jogszabályról szóló tanfolyamot elvégző helyi hatóságok és területtervezők munkatársai
|
|
|
|
|
|
|
Legalább 1700 munkatárs a helyi önkormányzatoktól és területtervezőktől, akik az A12G. mérföldkőben meghatározott új területrendezési törvényről szóló tanfolyamot és/vagy posztgraduális tanulmányokat végeztek.
|
|
|
A1.3.1. A területrendezési reform végrehajtása
|
|
Azon települések aránya, amelyek elkezdték általános területrendezési tervek elkészítését
|
|
|
|
50
|
|
|
Az önkormányzatok legalább 50%-a megkezdte az általános területrendezési terv elkészítését, amint azt az A12G. mérföldkőben meghatározott új törvény előírja. Ez a téradatkészletek és -szolgáltatások nyilvántartásába való bejegyzés útján történik.
|
|
|
A1.3.1. A területrendezési reform végrehajtása
|
|
Az általános területrendezési terveket elfogadó települések aránya
|
|
|
0
|
|
|
|
Az önkormányzatok 80%-a az A12G. mérföldkőben meghatározott új törvényben előírtaknak megfelelően általános területrendezési tervet dolgozott ki és fogadott el.
|
|
|
A1.4 A mezőgazdasági ágazat termelői/fogyasztói versenyképességének és védelmének javítását célzó reform
|
|
A mezőgazdasági és élelmiszer-kereskedelmi ágazatban a szerződéses előnyök tisztességtelen alkalmazása elleni küzdelemről szóló új törvény hatálybalépése
|
Az új törvénynek a szerződéses előnyök tisztességtelen alkalmazása elleni küzdelemre vonatkozó rendelkezése a mezőgazdasági és élelmiszer-kereskedelmi ágazatban, a hatálybalépést jelezve
|
|
|
|
|
|
Nyilvános konzultációtkövetően a mezőgazdasági és élelmiszer-kereskedelmi ágazatban a szerződéses előnyök tisztességtelen alkalmazása elleni küzdelemről szóló új törvény hatálybalépése, amely:
1. alapot teremt az élelmiszer-ellátási lánc jobb működéséhez, és támogatja az élelmiszer-ellátási lánc vertikális kapcsolataiban alkalmazott bevált gyakorlatokra vonatkozó elveket, valamint biztosítja az előírások minimális harmonizációját az (EU) 2019/633 irányelvben előírtak szerint;
2. a mezőgazdasági és élelmiszeripari termékekkel kapcsolatos valamennyi kereskedelmi ügylet védelme a tisztességtelen kereskedelmi gyakorlatokkal szemben;
3) túlmutatnak a mezőgazdasági és élelmiszer-ellátási láncban a vállalkozások közötti kapcsolatokban előforduló tisztességtelen piaci gyakorlatokról szóló, 2019. április 17-i (EU) 2019/633 európai parlamenti és tanácsi irányelven.
Ez a törvény az alábbi módokon túlmutat a tisztességtelen kereskedelmi gyakorlatokról szóló irányelven:
bár az irányelv tartalmazza a tisztességtelen kereskedelmi gyakorlatok zárt listáját, az új törvény e lista mellett bevezeti a tisztességtelen kereskedelmi gyakorlatok nyílt fogalommeghatározását is. Az ilyen további kereskedelmi gyakorlatokat a Verseny- és Fogyasztóvédelmi Hivatal (UOKiK) tisztességtelennek minősíti, ha i. ellentétesek a helyes kereskedelmi magatartás követelményeivel; és jelentősen torzítják vagy torzíthatják a másik szerződő fél érdekeit;
b) Míg az irányelv csak a mezőgazdasági és élelmiszeripari termékek beszállítóit védi, az új jogszabálynak minden kereskedelmi szereplőt védenie kell, beleértve a mezőgazdasági és élelmiszeripari termékek vásárlóit is.
A reformnak lehetővé kell tennie a Verseny- és Fogyasztóvédelmi Hivatal számára, hogy ne csak a piaci szereplők által benyújtott ügyeket vizsgálja ki, hanem saját vizsgálatokat is végezzen.
|
|
|
A1.4 A mezőgazdasági ágazat termelői/fogyasztói versenyképességének és védelmének javítását célzó reform
|
|
A mezőgazdasági és élelmiszer-kereskedelmi ágazatban a szerződéses előnyök tisztességtelen felhasználása elleni küzdelemről szóló új törvény félidős felülvizsgálatának elfogadása
|
Közzététel a Verseny- és Fogyasztóvédelmi Hivatal honlapján
|
|
|
|
|
|
A felülvizsgálat magában foglalja annak értékelését, hogy az agrár-élelmiszeripari ágazatban folytatott tisztességtelen kereskedelmi gyakorlatokra vonatkozó reform célkitűzései teljesültek-e, és meghatározza a végrehajtás esetleges problémáinak kezelésére szolgáló cselekvési lehetőségeket.
|
|
|
A1.4.1 A mezőgazdasági és élelmiszeripari termékek ellátási láncának diverzifikálására és lerövidítésére, valamint a lánc szereplői rezilienciájának kiépítésére irányuló beruházások
|
|
A kedvezményezettek kiválasztására vonatkozó kritériumok elfogadása az e beruházás keretében megvalósuló valamennyi projekt esetében
|
A kedvezményezettek kiválasztására vonatkozó kritériumok elfogadásának közzététele a Földművelésügyi és Vidékfejlesztési Minisztérium és a Mezőgazdasági Szerkezetátalakítási és Modernizációs Ügynökség honlapján
|
|
|
|
|
|
Nyilvános konzultációtkövetően az e beruházás keretében megvalósuló valamennyi projekt kedvezményezettjeinek kiválasztására vonatkozó kritériumok elfogadása. A kiválasztási szempontoknak a megkülönböztetésmentesség és az átláthatóság elvét kell követniük.
A kiválasztási szempontok a következő területeket részesítik előnyben:
digitalizáció;
ii. munkahelyteremtés;
környezetvédelem és fenntartható élelmiszer-termelési gyakorlatok;
a körforgásos gazdaság, beleértve az élelmiszer-pazarlás megelőzésével kapcsolatos intézkedéseket is.
A következetesség, az átláthatóság és a kettős finanszírozás elkerülése érdekében a kérelmezési és ellenőrzési eljárást a Mezőgazdasági Szerkezetátalakítási és Modernizációs Ügynökség (ARMA) végzi.
|
|
|
A1.4.1 A mezőgazdasági és élelmiszeripari termékek ellátási láncának diverzifikálására és lerövidítésére, valamint a lánc szereplői rezilienciájának kiépítésére irányuló beruházások
|
|
Épített vagy korszerűsített elosztó- és tárolóközpontok, valamint korszerűsített nagykereskedelmi piacok
|
|
|
|
166
|
Q2
|
2026
|
Legalább 166 elosztó- és tárolóközpont, valamint nagykereskedelmi piac (beleértve a szövetkezeteket is) épült vagy korszerűsített. A cél független elosztó és tároló központok létrehozása helyi szinten az élelmiszer-ellátási lánc diverzifikálása és lerövidítése, valamint a fenntarthatóbb termelési gyakorlatok ösztönzése érdekében az agrár-élelmiszeripari ágazatban, különösen az élelmiszer-pazarlás megelőzése révén. A beruházás a következőket foglalja magában:
I.Épületek és a vonatkozó infrastruktúra, például tárolás, csomagolás, rakodási és értékesítési létesítmények, szociális létesítmények és laboratóriumok építése vagy korszerűsítése. A beruházások közé tartozik továbbá szolárpanelek beszerzése, valamint hővisszanyerő létesítmények, biomassza-kemencék és a környezetre kisebb vagy semleges hatást gyakorló hűtőközegek építése. Az épületek korszerűsítése magában foglalja az épületek hőmodernizálására, a hulladékkezelő létesítmények építésére, valamint a víz- és energiatakarékos létesítmények építésére irányuló beruházásokat is.
II.Agrár-élelmiszeripari termékek tárolására, értékesítésére, csomagolására és szállítására szolgáló gépek és berendezések beszerzése és üzembe helyezése
III.Az élelmiszereket támogató, tároló és forgalmazó informatikai rendszerek beszerzése és telepítése, beleértve az irányításhoz és a számvitelhez kapcsolódó rendszereket is.
IV.Új speciális szállítóeszközök (például villás emelőtargoncák) beszerzése, valamint agrár-élelmiszeripari termékek (például tartályok, silók, hűtőházak és izotermák) szállítására. A szállítóeszközöket a DNSH technikai iránymutatással (2021/C58/01) teljes összhangban kell beszerezni.
V.A tanúsított minőségirányítási rendszereknek való megfeleléssel kapcsolatos beruházások
VI.A szabadalmak és licenciák előzetes díjai.
A beruházásnak biztosítania kell a célértékben leírt valamennyi projekttípus kiegyensúlyozott végrehajtását, figyelembe véve mind a kedvezményezettek sajátos szükségleteit, mind a Helyreállítási és Rezilienciaépítési Eszközről szóló rendelet célkitűzéseit.
A beruházásokat a DNSH technikai iránymutatással (2021/C 58/01) összhangban kell végrehajtani, különös tekintettel az energiahatékonyságra, a közlekedési berendezésekre, a megújuló energiára és a hulladékgazdálkodásra vonatkozó követelményekre.
|
|
|
A1.4.1 A mezőgazdasági és élelmiszeripari termékek ellátási láncának diverzifikálására és lerövidítésére, valamint a lánc szereplői rezilienciájának kiépítésére irányuló beruházások
|
|
Az agrár-élelmiszeripari ágazatban működő kkv-k, amelyek az infrastruktúrájuk és berendezéseik korszerűsítésére irányuló projekteket hajtottak végre
|
|
|
|
|
|
|
Legalább 400 agrár-élelmiszeripari és halászati kkv hajtott végre az infrastruktúrájuk és berendezéseik korszerűsítésére irányuló projekteket. A beruházások a következő típusú tevékenységeket foglalják magukban:
1. épületek és a vonatkozó infrastruktúra, például termelő- és tárolólétesítmények és laboratóriumok építése vagy korszerűsítése. A támogatásnak ki kell terjednie a zöld beruházásokra is, például hulladéktároló és -kezelő létesítmények, szennyvíztisztító telepek és biogázüzemek építésére. A beruházások közé tartozik továbbá a napelemek beszerzése, valamint hővisszanyerő létesítmények, biomassza-kemencék és a környezetre kisebb vagy semleges hatást gyakorló hűtőközegek építése.
Agrár-élelmiszeripari, halászati és akvakultúra-termékek tárolására, feldolgozására és értékesítésére szolgáló gépek és berendezések beszerzése és üzembe helyezése.
A termelési, tárolási és értékesítési folyamatokat támogató informatikai rendszerek beszerzése és telepítése, beleértve az irányítást és a számvitelt is.
Új kibocsátásmentes vagy alacsony kibocsátású speciális szállítóeszközök (például villás emelőtargoncák), valamint agrár-élelmiszeripari, halászati és akvakultúra-termékek (például tartályok, silók, hűtőházak és izotermák) szállítása céljából történő beszerzése.
A tanúsított minőségirányítási rendszereknek való megfeleléssel kapcsolatos beruházások.
Szabadalmakkal és licenciákkal kapcsolatos előzetes díjak.
A beruházásnak biztosítania kell a célértékben leírt valamennyi projekttípus kiegyensúlyozott végrehajtását, figyelembe véve mind a kedvezményezettek sajátos szükségleteit, mind a Helyreállítási és Rezilienciaépítési Eszközről szóló rendelet célkitűzéseit.
A beruházást a DNSH technikai iránymutatással (2021/C 58/01) teljes összhangban kell végrehajtani, különös tekintettel az energiahatékonyságra, a megújuló energiára, a hulladékgazdálkodásra és a közlekedési berendezésekre vonatkozó követelményekre.
|
|
|
A1.4.1 A mezőgazdasági és élelmiszeripari termékek ellátási láncának diverzifikálására és lerövidítésére, valamint a lánc szereplői rezilienciájának kiépítésére irányuló beruházások
|
|
Az agrár-élelmiszeripari ágazatban működő kkv-k, amelyek az infrastruktúrájuk és berendezéseik korszerűsítésére irányuló projekteket hajtottak végre
|
|
|
|
830
|
Q2
|
2026
|
Legalább 830 agrár-élelmiszeripari és halászati kkv hajtott végre az infrastruktúrájuk és berendezéseik korszerűsítésére irányuló projekteket.
A beruházás a következő típusú projekteket foglalja magában:
1. épületek és a vonatkozó infrastruktúra, például termelő- és tárolólétesítmények és laboratóriumok építése vagy korszerűsítése. A támogatásnak ki kell terjednie a zöld beruházásokra is, például hulladéktároló és -kezelő létesítmények, szennyvíztisztító telepek és biogázüzemek építésére. A beruházások közé tartozik továbbá a napelemek beszerzése, valamint hővisszanyerő létesítmények, biomassza-kemencék és a környezetre kisebb vagy semleges hatást gyakorló hűtőközegek építése.
Agrár-élelmiszeripari, halászati és akvakultúra-termékek tárolására, feldolgozására és értékesítésére szolgáló gépek és berendezések beszerzése és üzembe helyezése.
A termelési, tárolási és értékesítési folyamatokat támogató informatikai rendszerek beszerzése és telepítése, beleértve az irányítást és a számvitelt is.
Új kibocsátásmentes vagy alacsony kibocsátású speciális szállítóeszközök (például villás emelőtargoncák), valamint agrár-élelmiszeripari, halászati és akvakultúra-termékek (például tartályok, silók, hűtőházak és izotermák) szállítása céljából történő beszerzése.
A tanúsított minőségirányítási rendszereknek való megfeleléssel kapcsolatos beruházások.
Szabadalmakkal és licenciákkal kapcsolatos előzetes díjak.
A beruházásnak biztosítania kell a célértékben leírt valamennyi projekttípus kiegyensúlyozott végrehajtását, figyelembe véve mind a kedvezményezettek sajátos szükségleteit, mind a Helyreállítási és Rezilienciaépítési Eszközről szóló rendelet célkitűzéseit.
A beruházást a DNSH technikai iránymutatással (2021/C 58/01) teljes összhangban kell végrehajtani, különös tekintettel az energiahatékonyságra, a megújuló energiára, a hulladékgazdálkodásra és a közlekedési berendezésekre vonatkozó követelményekre.
|
|
|
A1.4.1 A mezőgazdasági és élelmiszeripari termékek ellátási láncának diverzifikálására és lerövidítésére, valamint a lánc szereplői rezilienciájának kiépítésére irányuló beruházások
|
|
Jótékonysági szervezetek az élelmiszer-ágazatban, amelyek befejezték az infrastruktúrájuk és felszereléseik korszerűsítésére irányuló projekteket
|
|
|
|
|
|
|
Az élelmiszer-ágazatban legalább 50 jótékonysági szervezet hajtott végre az infrastruktúrájuk és berendezéseik korszerűsítésére irányuló projekteket, amelyek célja a fenntarthatóbb élelmiszer-fogyasztási minták ösztönzése, különösen az élelmiszer-pazarlás megelőzése révén. A beruházásoknak támogatniuk kell a jótékonysági szervezetek infrastruktúrájának korszerűsítését, beleértve a következőket:
Meglévő épületek építése és átalakítása élelmiszerek tárolására, előkészítésére és elosztására.
2) Hidegtartályok, hűtőszekrények, fagyasztók és áramfejlesztők beszerzése.
Élelmiszerek és ételek feldolgozására, tárolására, csomagolására és forgalmazására szolgáló gépek, eszközök és berendezések beszerzése.
Az élelmiszerosztással kapcsolatos logisztikai folyamatok kezelésére szolgáló eszközök és informatikai alkalmazások beszerzése.
Az élelmiszerek és raktárak irányításának összegyűjtéséhez és szállításához szükséges speciális szállítóeszközök (például élelmiszeripari targoncák, izotermák, villás emelőkocsik és felvonók) beszerzése.
A beruházásnak biztosítania kell a célértékben leírt valamennyi projekttípus kiegyensúlyozott végrehajtását, figyelembe véve mind a kedvezményezettek sajátos szükségleteit, mind a Helyreállítási és Rezilienciaépítési Eszközről szóló rendelet célkitűzéseit.
A beruházást a DNSH technikai iránymutatással (2021/C 58/01) teljes összhangban kell végrehajtani, különös tekintettel az energiahatékonyságra, a megújuló energiára, a hulladékgazdálkodásra és a közlekedési berendezésekre vonatkozó követelményekre.
|
|
|
A1.4.1 A mezőgazdasági és élelmiszeripari termékek ellátási láncának diverzifikálására és lerövidítésére, valamint a lánc szereplői rezilienciájának kiépítésére irányuló beruházások
|
|
Mezőgazdasági termelők és halászok, akik befejezték az infrastruktúrájuk és berendezéseik korszerűsítésére, az élelmiszer-ellátási láncok lerövidítésére és a mezőgazdasági 4.0 megoldásoknak a termelési folyamatokban való végrehajtására irányuló projekteket
|
|
|
|
|
|
|
Legalább 12000 mezőgazdasági termelő és halász hajtott végre az infrastruktúrájának és felszerelésének korszerűsítésére irányuló projektet a jövőbeli válságokkal szembeni ellenálló képességük növelése és a fenntartható termelési minták javítása, az ellátási láncok lerövidítése és a mezőgazdaság 4.0 technológiáinak támogatása érdekében.
A beruházások a következőket foglalják magukban:
A mezőgazdasági, halászati és akvakultúra-termékek, valamint az élelmiszeripari termékek mezőgazdasági termelők általi feldolgozására és tárolására szolgáló épületek és infrastruktúra építése és korszerűsítése. A támogatás kiterjed továbbá a környezetre és az egészségre káros anyagok helyettesítésére a mezőgazdasági termelésre használt épületekben vagy a mezőgazdasági termelésre használt földterületeken;
Hővisszanyerő létesítmények, biomassza-kemencék és a környezetre kisebb vagy semleges hatást gyakorló hűtőközegek építése. A támogatás kiterjed továbbá az épületek hőenergia-korszerűsítésére, a hulladéktároló és -kezelő üzemek, a szennyvíztisztító telepek és a biogázüzemek építésére, valamint a fotovoltaikus és napelemek beszerzésére.
Mezőgazdasági, halászati és akvakultúra-termékek előállítására, feldolgozására és tárolására szolgáló gépek és berendezések mezőgazdasági termelők általi beszerzése és üzembe helyezése.
Helyi élelmiszeripari termékek közvetlen értékesítésére szolgáló helyek építése vagy korszerűsítése. Ez magában foglalja a közvetlen értékesítésre szánt helyiségek fejlesztését, átalakítását és építését, valamint a vonatkozó berendezések, például hűtőszekrények, fagyasztók, valamint feldolgozógépek és -eszközök beszerzését.
5) A mezőgazdasághoz kapcsolódó informatikai rendszerek és digitális megoldások beszerzése és telepítése 4.0 az agrár-élelmiszeripari termékek termelési, tárolási és értékesítési folyamatainak támogatása érdekében. Ez magában foglalja az ilyen célú gépek, berendezések és szoftverek, többek között érzékelők, informatikai berendezések és szoftveralkalmazások beszerzését.
Kibocsátásmentes/alacsony kibocsátású speciális szállítójárművek, például hűtőkocsik, tartálykocsik és izoterm targoncák beszerzése a háztól házig történő értékesítés vagy az agrár-élelmiszeripari termékek szállításának támogatása céljából.
A mezőgazdasági, halászati, akvakultúra- és élelmiszeripari termékek értékesítésére szolgáló online eszközök létrehozása, valamint a szállítások megszervezésének támogatása.
Szabadalmakkal és licenciákkal kapcsolatos előzetes díjak.
A beruházásnak biztosítania kell a célértékben leírt valamennyi projekttípus kiegyensúlyozott végrehajtását, figyelembe véve mind a kedvezményezettek sajátos szükségleteit, mind a Helyreállítási és Rezilienciaépítési Eszközről szóló rendelet célkitűzéseit.
A beruházást a DNSH technikai iránymutatással (2021/C 58/01) teljes összhangban kell végrehajtani, különös tekintettel az energiahatékonyságra, a megújuló energiára, a hulladékgazdálkodásra és a közlekedési berendezésekre vonatkozó követelményekre.
|
|
|
A1.4.1 A mezőgazdasági és élelmiszeripari termékek ellátási láncának diverzifikálására és lerövidítésére, valamint a lánc szereplői rezilienciájának kiépítésére irányuló beruházások
|
|
Mezőgazdasági termelők és halászok, akik befejezték az infrastruktúrájuk és berendezéseik korszerűsítésére, az élelmiszer-ellátási láncok lerövidítésére és a mezőgazdasági 4.0 megoldásoknak a termelési folyamatokban való végrehajtására irányuló projekteket
|
|
|
|
42641
|
Q2
|
2026
|
Legalább 42 641 mezőgazdasági termelő és halász hajtott végre az infrastruktúrájuk és felszereléseik korszerűsítésére irányuló projekteket a jövőbeli válságokkal szembeni ellenálló képességük növelése, a fenntartható termelési minták javítása, az ellátási láncok lerövidítése és a mezőgazdaság 4.0 technológiáinak támogatása érdekében.
A beruházások a következőket foglalják magukban:
A mezőgazdasági, halászati és akvakultúra-termékek, valamint az élelmiszeripari termékek mezőgazdasági termelők általi feldolgozására és tárolására szolgáló épületek és infrastruktúra építése és korszerűsítése. A támogatás kiterjed továbbá a környezetre és az egészségre káros anyagok helyettesítésére a mezőgazdasági termelésre használt épületekben vagy a mezőgazdasági termelésre használt földterületeken;
Hővisszanyerő létesítmények, biomassza-kemencék és a környezetre kisebb vagy semleges hatást gyakorló hűtőközegek építése. A támogatás kiterjed továbbá az épületek hőenergia-korszerűsítésére, a hulladéktároló és -kezelő üzemek, a szennyvíztisztító telepek és a biogázüzemek építésére, valamint a fotovoltaikus és napelemek beszerzésére.
Mezőgazdasági, halászati és akvakultúra-termékek előállítására, feldolgozására és tárolására szolgáló gépek és berendezések mezőgazdasági termelők általi beszerzése és üzembe helyezése.
Helyi élelmiszeripari termékek közvetlen értékesítésére szolgáló helyek építése vagy korszerűsítése. Ez magában foglalja a közvetlen értékesítésre szánt helyiségek fejlesztését, átalakítását és építését, valamint a vonatkozó berendezések, például hűtőszekrények, fagyasztók, valamint feldolgozógépek és -eszközök beszerzését.
5) A mezőgazdasághoz kapcsolódó informatikai rendszerek és digitális megoldások beszerzése és telepítése 4.0 az agrár-élelmiszeripari termékek termelési, tárolási és értékesítési folyamatainak támogatása érdekében. Ez magában foglalja az ilyen célú gépek, berendezések és szoftverek, többek között érzékelők, informatikai berendezések és szoftveralkalmazások beszerzését.
Kibocsátásmentes/alacsony kibocsátású speciális szállítójárművek, például hűtőkocsik, tartálykocsik és izoterm targoncák beszerzése a háztól házig történő értékesítés vagy az agrár-élelmiszeripari termékek szállításának támogatása céljából.
A mezőgazdasági, halászati, akvakultúra- és élelmiszeripari termékek értékesítésére szolgáló online eszközök létrehozása, valamint a szállítások megszervezésének támogatása.
Szabadalmakkal és licenciákkal kapcsolatos előzetes díjak.
A beruházásnak biztosítania kell a célértékben leírt valamennyi projekttípus kiegyensúlyozott végrehajtását, figyelembe véve mind a kedvezményezettek sajátos szükségleteit, mind a Helyreállítási és Rezilienciaépítési Eszközről szóló rendelet célkitűzéseit.
A beruházást a DNSH technikai iránymutatással (2021/C 58/01) teljes összhangban kell végrehajtani, különös tekintettel az energiahatékonyságra, a megújuló energiára, a hulladékgazdálkodásra és a közlekedési berendezésekre vonatkozó követelményekre.
|
|
A26aG
|
A1.4.1 A mezőgazdasági és élelmiszeripari termékek ellátási láncának diverzifikálására és lerövidítésére, valamint a lánc szereplői rezilienciájának kiépítésére irányuló beruházások
|
Cél
|
Végrehajtott projektek a mezőgazdasági oktatás oktatási és demonstrációs bázisának korszerűsítésére 4.0
|
|
Szám
|
0
|
50
|
Q2
|
2026
|
A mezőgazdasági tanácsadó egységeknek és a mezőgazdasági iskoláknak legalább 50 projektet kell végrehajtaniuk a mezőgazdaság 4.0 oktatási és demonstrációs bázisának korszerűsítésére.
A projektek magukban foglalják berendezések, információs rendszerek és digitális megoldások beszerzését, összeszerelését és üzembe helyezését a mezőgazdaság területén 4.0.
|
A2 – INNOVÁCIÓ
|
|
Kapcsolódó intézkedés (reform vagy beruházás)
|
|
|
Minőségi mutatók
(a részcélokra vonatkozóan)
|
Mennyiségi mutatók
(célok esetében)
|
A végrehajtás indikatív ütemterve
|
Az egyes mérföldkövek és célértékek leírása
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
A2.1. A robotizáció, valamint a digitalizáció és az innovációs folyamatok felgyorsítása
|
|
Új törvény hatálybalépése a vállalkozások automatizálásának, digitalizálásának és innovációjának a robotizációra vonatkozó adókedvezmény bevezetésével történő támogatásáról
|
Az új törvény rendelkezése a vállalkozások automatizálásának, digitalizálásának és innovációjának támogatásáról, annak hatálybalépéséről
|
|
|
|
|
|
Az új törvény adókedvezményt vezet be annak érdekében, hogy a vállalkozó az adóév végén jogosult legyen a robotizációs költségek egy részének az adóalapból történő további leírására. Az adókedvezményt méretétől és székhelyétől függetlenül minden vállalkozó igénybe veheti. A következő költségek minősülnek elszámolhatónak:
• új robotok beszerzésének költségei,
• gépek és perifériás eszközök a hozzájuk funkcionálisan kapcsolódó robotokhoz
• a robotokhoz funkcionálisan kapcsolódó gépek, eszközök és egyéb tárgyak, amelyeket az ergonómia és a munkabiztonság biztosítására használnak
• robotok távirányítására, diagnosztizálására, megfigyelésére vagy szervizelésére szolgáló gépek, eszközök vagy rendszerek
• ember és gép közötti interakciós eszközök kabotokhoz vagy nagy érzékenységű robotokhoz
• a fent említett befektetett eszközökre vonatkozó immateriális javak költségei
• robotokkal kapcsolatos képzési szolgáltatások költségei
• a fent felsorolt állóeszközökre vonatkozó lízingszerződésben említett díjak, ha a lízingszerződés alapidőszakának végét követően az állóeszközök tulajdonjoga átszáll az adózóra.
Ez az intézkedés várhatóan nem sérti jelentősen a környezeti célkitűzéseket az (EU) 2020/852 rendelet 17. cikke értelmében, figyelembe véve az intézkedés leírását és a helyreállítási és rezilienciaépítési tervben a DNSH technikai iránymutatással (2021/C 58/01) összhangban meghatározott enyhítő lépéseket. A reform különösen azokat az alacsony hatású beruházásokat támogatja, amelyek alkalmazásuk szintjén technológiailag semlegesek.
|
|
|
A2.1.1 A robotizációt és digitalizációt támogató beruházások a vállalkozásoknál
|
|
T1 – A robotizációval, a mesterséges intelligenciával vagy a folyamatok, technológiák, termékek vagy szolgáltatások digitalizálásával kapcsolatos projektek végrehajtása
|
|
|
|
|
|
|
A robotizációval, a mesterséges intelligenciával vagy a folyamatok, technológiák, termékek vagy szolgáltatások digitalizálásával kapcsolatos, teljes mértékben végrehajtott projektek száma. A projekteknek ki kell terjedniük különösen a felsorolt témák legalább egyikére:
– innovatív digitális megoldások teljes körű megvalósítása, beleértve az üzleti folyamatok digitalizálását,
– az Ipar 4.0-ra való átállás támogatása, különös tekintettel a robotizációra és a működési technológiákra,
– felhőalapú technológiák és mesterséges intelligencia alkalmazása a termelési és üzleti folyamatok integrálásában és irányításában,
– az üzleti folyamatok egyes elemeinek integrálása,
– a gépek és gépek közötti (M2M) kommunikációs technológiák teljes körű bevezetése, a dolgok ipari internetének (IoT) használata fejlett információfeldolgozási módszerek alkalmazásával,
– intelligens gyártósorok teljes megvalósítása, intelligens gyárak építése (intelligens gyár),
digitális doménplatformok létrehozása és a meglévő domainrendszerek integrálása,
– a digitális biztonság területén a folyamatokat a felhőalapú technológiák és a mesterséges intelligencia felhasználásával automatizáló célzott rendszerek teljes körű megvalósítása,
– a modern digitális munkahelyek teljes körű megvalósítása.
A projektek célja, hogy főként nagyvállalatokra és alkalmazottaikra irányuljanak.
|
|
|
A2.1.1 A robotizációt és digitalizációt támogató beruházások a vállalkozásoknál
|
|
T2 – A robotizációval, a mesterséges intelligenciával vagy a folyamatok, technológiák, termékek vagy szolgáltatások digitalizálásával kapcsolatos projektek végrehajtása
|
|
|
|
|
|
|
További legalább 34, a robotizációval, a mesterséges intelligenciával vagy az A28G intézkedésre vonatkozóan meghatározott követelményeknek megfelelő folyamatok, technológiák, termékek vagy szolgáltatások digitalizálásával kapcsolatos, teljes mértékben végrehajtott projekt.
|
|
|
A2.2. A körforgásos gazdasági modellre való átállás feltételeinek megteremtése
|
|
A másodlagos nyersanyagok kereskedelmének lehetővé tétele érdekében a jogszabályi keretet módosító új jogszabály hatálybalépése
|
Az új jogszabály hatályba lépését jelző rendelkezés
|
|
|
|
|
|
Az új jogszabály lehetővé teszi a kiválasztott másodlagos nyersanyagok kereskedelmét. A jogszabálynak lehetővé kell tennie ezen anyagok egyszerűsített kezelését, ami a természeti erőforrások lelőhelyeinek kiaknázását eredményezi, a természetes anyagok és termékek helyébe lépve, és csökkenti a meddőhányókon történő hulladéktárolást.
|
|
|
A2.2.1. A környezetvédelmi technológiák és innováció bevezetésére irányuló beruházások, beleértve a körforgásos gazdasághoz kapcsolódókat is
|
|
Aláírt támogatási megállapodások kkv-knak odaítélt projektekre, amelyek megoldásokat kínálnak a (körforgásos gazdasághoz kapcsolódó) zöld technológiák fejlesztésére, ösztönzésére vagy alkalmazására
|
|
|
|
|
|
|
Az aláírt támogatási megállapodások száma. A kiválasztásra meghatározott kiválasztási kritériumok alapján, a megkülönböztetésmentesség és az átláthatóság elvét követve kerül sor. A finanszírozás a jelentős károkozás elkerülését célzó technikai iránymutatással (2021/C 58/01) összhangban kkv-k projektjeit finanszírozza egy kizárási lista használatával, valamint a zöld ipari megoldások fejlesztésével, végrehajtásával vagy alkalmazásával kapcsolatban, amelyeket a célkitűzésekhez való legnagyobb hozzájárulás alapján (mérhető és megbízható mutatókkal) kell kiválasztani a következő kategóriák egyikébe tartozó célkitűzésekhez való legnagyobb hozzájárulás alapján:
– az anyaggazdálkodás javítása
a termelési és működési folyamatok energiahatékonyságának növelése
a termelési és működési folyamatokból származó hulladék csökkentése
– a hulladék újrafelhasználása vagy újrafeldolgozása
– a termelési és üzemeltetési folyamatokból származó ÜHG-kibocsátás csökkentése.
|
|
|
A2.2.1. A környezetvédelmi technológiák és innováció bevezetésére irányuló beruházások, beleértve a körforgásos gazdasághoz kapcsolódókat is
|
|
Aláírt támogatási megállapodások a másodlagos nyersanyagok piacának létrehozásához hozzájáruló technológiák fejlesztését támogató projektekre
|
|
|
|
|
|
|
Az aláírt támogatási megállapodások száma. A kiválasztásra meghatározott kiválasztási kritériumok alapján, a megkülönböztetésmentesség és az átláthatóság elvét követve kerül sor. A finanszírozás a jelentős károkozás elkerülését célzó technikai iránymutatásnak (2021/C 58/01) megfelelő projekteket finanszíroz egy kizárási lista használatával, a másodlagos nyersanyagok felhasználásához kapcsolódóan, amelyeket a következő célkitűzésekhez (mérhető és megbízható mutatókkal) való legnagyobb mértékű hozzájárulás alapján kell kiválasztani: a) hulladékátalakítási technológiák fejlesztése, b) innovatív technológiák kifejlesztése és alkalmazása a hulladék másodlagos nyersanyagként való felhasználása terén, c) az újrafeldolgozható anyagok mennyiségének növelése és a termelési folyamatokban felhasznált elsődleges anyagok mennyiségének csökkentése, d) az újrafeldolgozás kulcsfontosságú tervezési folyamatainak támogatása, e) a termékek élettartamának meghosszabbítása, f) a hulladéklerakókba irányuló hulladék mennyiségének csökkentése.
|
|
|
Intézményi és jogalap biztosítása a pilóta nélküli légi járművek (UAV) fejlesztéséhez
|
|
A lengyel léginavigációs szolgáltatóról szóló törvényt módosító jogi aktus hatálybalépése
|
A lengyel léginavigációs szolgáltatóról szóló törvényt módosító törvény hatálybalépésére vonatkozó rendelkezése
|
|
|
|
|
|
A módosító jogi aktus feljogosítja a Lengyel Léginavigációs Szolgáltatási Ügynökséget (PANSA) arra, hogy saját tőkével rendelkezzen kereskedelmi társaságokban, és felhatalmazza a PANSA-t vagy leányvállalatait arra, hogy az UAV-n alapuló üzleti modellek és szolgáltatások megvalósítását támogató kísérleti projekteket hajtsanak végre.
|
|
|
A kompetenciaközpontok (szakmai képzési központok, végrehajtás-támogató központok, megfigyelőközpontok) és a pilóta nélküli járműkezelési infrastruktúra fejlesztése és felszerelése mint innovációs ökoszisztéma
|
|
T2 – Helyi központok és infrastruktúra a helyi önkormányzat vagy kijelölt szervezet által a helyi működés érdekében végzett, pilóta nélküli járművek számára
|
|
|
|
|
|
|
A helyi központokat és/vagy infrastruktúrát két további helyszínen (kiépítés) kell megvalósítani.
A pilóta nélküli járművek digitális infrastruktúrájának az ország egész területén történő megvalósítása lehetővé teszi a pilóta nélküli járműalkalmazások stabil, fenntartható és biztonságos fejlesztését az ország különböző részein, hozzájárulva az ország területi kohéziójának és fenntartható fejlődésének biztosításához. Az infrastruktúra fő elemei a földfelszíni infrastruktúra, a helyi adat- és forgalomirányítási központok, valamint a végrehajtott digitális szolgáltatások és eljárások.
|
|
|
A kompetenciaközpontok (szakmai képzési központok, végrehajtás-támogató központok, megfigyelőközpontok) és a pilóta nélküli járműkezelési infrastruktúra fejlesztése és felszerelése mint innovációs ökoszisztéma
|
|
T3 – Helyi központok és infrastruktúra a helyi önkormányzat vagy kijelölt szervezet által a helyi működés érdekében végzett, pilóta nélküli járművek számára
|
|
|
|
|
|
|
A helyi központokat és/vagy infrastruktúrát hét további helyszínen kell megvalósítani (kiépítés).
A pilóta nélküli járművek digitális infrastruktúrájának az ország egész területén történő megvalósítása lehetővé teszi a pilóta nélküli járműalkalmazások stabil, fenntartható és biztonságos fejlesztését az ország különböző részein, hozzájárulva az ország területi kohéziójának és fenntartható fejlődésének biztosításához. Az infrastruktúra fő elemei a földfelszíni infrastruktúra, a helyi adat- és forgalomirányítási központok, valamint a végrehajtott digitális szolgáltatások és eljárások.
|
|
|
A kompetenciaközpontok (szakmai képzési központok, végrehajtás-támogató központok, megfigyelőközpontok) és a pilóta nélküli járműkezelési infrastruktúra fejlesztése és felszerelése mint innovációs ökoszisztéma
|
|
T1 – Helyi központok és infrastruktúra a helyi önkormányzat vagy kijelölt szervezet által a helyi működés érdekében végzett, pilóta nélküli járművek számára
|
|
|
|
|
|
|
A helyi központokat és/vagy infrastruktúrát az első helyszínen kell megvalósítani (kiépítés).
A pilóta nélküli járművek digitális infrastruktúrájának az ország egész területén történő megvalósítása lehetővé teszi a pilóta nélküli járműalkalmazások stabil, fenntartható és biztonságos fejlesztését az ország különböző részein, hozzájárulva az ország területi kohéziójának és fenntartható fejlődésének biztosításához. Az infrastruktúra fő elemei a földfelszíni infrastruktúra, a helyi adat- és forgalomirányítási központok, valamint a végrehajtott digitális szolgáltatások és eljárások.
A szolgáltatásnak a következőket kell biztosítania:
autonóm forgalom-összehangolás (különös tekintettel a kikötőkre és az energetikai infrastruktúrára)
közrendi szolgáltatások (biztonság és polgári védelem)
A szolgáltatás nyújtására kijelölt területek kiválasztása valamennyi kompetenciaközpontban az érintett kompetencia-központ elhelyezkedésétől és sajátosságaitól függ.
A megvalósított szolgáltatásnak lehetővé kell tennie a technológiaszabványosítást, amely társadalmi elfogadottságot nyer a pilóta nélküli járművek használata tekintetében. A tesztelt és megvalósított, pilóta nélküli járművekkel kapcsolatos szolgáltatások olyan, hardveren és szoftveren alapuló, teljes mértékben működőképes szolgáltatásokat jelentenek, amelyek kielégítik a szolgáltatást igénybe vevő (felhasználó) üzleti igényeit.
|
|
|
A2.4 A tudomány és az ipar közötti együttműködési mechanizmusok megerősítése
|
|
A felsőoktatásról és tudományról szóló törvénynek az egyetemekkel közösen különleges célú gazdasági egységeket létrehozó szervezetek jegyzéke tekintetében történő módosításáról szóló törvény hatálybalépése
|
A felsőoktatási és tudományos törvény módosításáról szóló törvény hatálybalépésére vonatkozó rendelkezés
|
|
|
|
|
|
A módosító jogi aktusnak lehetővé kell tennie olyan különleges célú gazdasági egységek létrehozását, amelyeket kifejezetten a K+F eredmények kereskedelmi hasznosítására terveztek. Ez várhatóan nagyobb interdiszciplináris és rugalmasabb technológiatranszfert tesz lehetővé.
|
|
|
A2.4 A tudomány és az ipar közötti együttműködési mechanizmusok megerősítése
|
|
A laboratóriumok használatára és a földművelésügyi és vidékfejlesztési miniszter által felügyelt intézmények tudásátadására vonatkozó szabályok megállapítása
|
A megállapított szabályokat tartalmazó dokumentum
|
|
|
|
|
|
A laboratóriumok használatára és a tudásátadásra vonatkozó szabályok meghatározzák a kutatási infrastruktúra használatára vonatkozó eljárásokat a tudomány, a tudomány és a tudomány és a vállalkozások közötti együttműködés keretében. A rendelkezéseknek a megkülönböztetésmentesség és az átláthatóság elvét kell követniük.
|
|
|
A kutatási kapacitások fejlesztésére irányuló beruházások
|
|
Korszerű kutatási és elemzési infrastruktúrával rendelkező laboratóriumok a Tudományos és Felsőoktatási Minisztérium és a Földművelésügyi és Vidékfejlesztési Minisztérium felügyelete alatt álló és/vagy alárendelt intézményekben
|
|
|
|
48
|
|
|
Laboratóriumok építése és korszerűsítése, mobil laboratóriumok vásárlása a Tudományügyi és Felsőoktatási Minisztérium, a Földművelésügyi és Vidékfejlesztési Minisztérium és a Mezőgazdasági és Élelmiszer-minőségi Főfelügyelőség felügyelete és/vagy alárendelt intézményei által, a célkitűzésekhez kapcsolódóan.
|
A3 – OKTATÁS
|
|
Kapcsolódó intézkedés (reform vagy beruházás)
|
|
|
Minőségi mutatók
(a részcélokra vonatkozóan)
|
Mennyiségi mutatók
(célok esetében)
|
A végrehajtás indikatív ütemterve
|
Az egyes mérföldkövek és célértékek leírása
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
A3.1. Munkaerő a modern gazdaságért: a készségek és képesítések munkaerőpiaci követelményekkel való összehangolásának javítása az új technológiák gazdasági bevezetése, valamint a zöld és digitális transzformáció miatt
|
|
Az oktatási törvényt módosító, az ágazati készségközpontok hálózatának jogi keretét létrehozó, a munkaerőpiaci igények szempontjából rendkívül releváns célzott továbbképzést és átképzést biztosító törvény hatálybalépése
|
Az oktatási törvényt módosító törvényben a hatálybalépést feltüntető rendelkezés
|
|
|
|
|
|
Az oktatási törvény reformja megvalósíthatósági tanulmányokat és felülvizsgálati folyamatot követően, a szociális partnerekkel, a regionális hatóságokkal, az ágazatokkal és más érdekelt felekkel szoros együttműködésben létrehozza az ágazati készségközpontok hálózatának jogi keretét, biztosítva a munkaerőpiaci igények szempontjából rendkívül releváns célzott továbbképzést és átképzést azzal a céllal, hogy célzottabb ágazati oktatási központokkal javítsa a szakképzési rendszert, és jobban összekapcsolja az oktatást a munkaerőpiaci igényekkel.
A módosító törvénnyel módosított oktatási törvény:
– A készségközpontok hálózatának fejlesztési terve;
A készségközpontok oktatási és képzési rendszerben elfoglalt helyének és szerepének meghatározása;
– Meghatározza a személyzet foglalkoztatásának feltételeit a készségközpontokban;
– A ciklikus felülvizsgálatokra vonatkozó rendelkezések megállapítása az irányításuk feletti felügyelet és a 2026 utáni fenntarthatóság biztosítása érdekében;
A meglévő irányítási rendszer kiigazítása a készségközpontok irányítására vonatkozó, testre szabott rendelkezésekkel, beleértve a munkáltatókat (köztük a kkv-k képviselőit), a szociális partnereket és más érdekelt feleket, köztük a regionális és helyi hatóságokat;
Finanszírozási rendszerek létrehozása (beleértve az uniós támogatás megszűnését követően is), képzési feltételeket, pályaorientációra vonatkozó rendelkezéseket és tanterveket; és
– Azonosítja a nyújtott képzések típusait, a célcsoportokat, a képesítések és előírások típusait, a minőségbiztosítási és ellenőrzési mechanizmusokat, valamint azt, hogy az ágazatokat hogyan kell összekapcsolni a készségközpontokkal.
|
|
|
A3.1. Munkaerő a modern gazdaságért: a készségek és képesítések munkaerőpiaci követelményekkel való összehangolásának javítása az új technológiák gazdasági bevezetése, valamint a zöld és digitális transzformáció miatt
|
|
A pedagógusokról szóló törvényt módosító törvény hatálybalépése, amely lehetővé teszi a szakmai továbbképzés ágazati készségközpontokban történő megvalósítását
|
A pedagógusokról szóló törvényt módosító törvény hatálybalépésére vonatkozó rendelkezés
|
|
|
|
|
|
A tanárokról szóló törvény reformja lehetővé teszi az ágazati szakképzettség-központok számára, hogy folyamatos tanárképzést nyújtsanak.
A módosító törvénnyel módosított tanári törvény:
– meghatározza a készségközpontokban dolgozó tanárok képzésének keretét;
– a tanároknak az új technológiák használatára vonatkozó képzésére vonatkozó rendelkezések beillesztése.
|
|
|
A3.1. Munkaerő a modern gazdaságért: a készségek és képesítések munkaerőpiaci követelményekkel való összehangolásának javítása az új technológiák gazdasági bevezetése, valamint a zöld és digitális transzformáció miatt
|
|
A területi önkormányzatokról szóló törvényt, a munkaerőpiaci intézményekről szóló törvényt, a megyei önkormányzatról szóló törvényt, valamint a régiókban a szakképzés és az egész életen át tartó tanulás összehangolására vonatkozó egyéb vonatkozó törvényeket módosító törvények hatálybalépése
|
A területi önkormányzatokról szóló törvényt, a munkaerőpiaci intézményekről szóló törvényt, a megyei önkormányzatról szóló törvényt, valamint a hatálybalépésüket jelző egyéb vonatkozó törvényeket módosító törvények rendelkezései
|
|
|
|
|
|
A módosított jogalkotási aktusok (többek között a regionális önkormányzatokról szóló törvény, a munkaerőpiaci intézményekről szóló törvény, a megyei önkormányzatokról szóló törvény és más vonatkozó törvények) felülvizsgálati eljárást követően, a helyi és regionális önkormányzatokkal szoros együttműködésben meghatározzák a régióknak a készségfejlesztési politikák összehangolásával kapcsolatos jogait és felelősségét, valamint befolyásolják az egész életen át tartó tanulást végző intézmények továbbképzési kínálatát a 2030-ig tartó időszakra vonatkozó lengyel integrált készségstratégia regionális szintű operatív végrehajtási programjai alapján.
A módosítások a következőket foglalják magukban:
a szakképzésre, a felsőoktatásra és az egész életen át tartó tanulásra vonatkozó politika regionális koordinációjának fenntartható működését célzó regionális koordinációs csoportok jogi létrehozása és feladatai;
a regionális készségfejlesztési politikák irányítási struktúrája, beleértve a régiók és a szociális partnerek felelősségi körét;
a 2030-ig tartó időszakra vonatkozó nemzeti integrált készségstratégia operatív végrehajtási programjainak regionális szintű elfogadására vonatkozó kötelezettség, beleértve i. a végrehajtási program ötévente történő frissítésének kötelezettségét; valamint ii. annak biztosítására vonatkozó kötelezettség, hogy a szakoktatási és -képzési és egyéb képzési szolgáltatók tanulási kínálatát hozzáigazítsák a diagnosztizált készségigényekhez;
a koordinációs iroda működésére vonatkozó rendelkezések (szolgáltatások nyújtása a regionális koordinációs csoportok számára); és
nyomonkövetési és értékelési kötelezettségeket megállapító rendelkezések.
A 2030-ig tartó időszakra vonatkozó integrált készségfejlesztési stratégia regionális szintű operatív végrehajtási programjai nem érinthetik a felsőoktatási intézmények intézményi autonómiáját.
|
|
|
A3.1.1 Beruházások a modern szakképzésbe, a felsőoktatásba és az egész életen át tartó tanulásba
|
|
T1 – Működő ágazati készségközpontok hálózatának létrehozása, amelyek a munkaerőpiaci igények szempontjából rendkívül releváns célzott továbbképzést és átképzést biztosítanak
|
|
|
|
|
|
|
10 ágazati készségközpontteljes körű működése, valamint szakképzések és tantervek biztosítása felnőttek, diákok, fiatalok, szakoktatási és -képzési tanárok és munkavállalók számára. Ez tartalmazza:
– készségközpontok építése;
– berendezések beszerzése (a központok működéséhez szükséges mértékben);
a központok intézményi felépítése, beleértve 90 ágazati szervezet bevonását;
Személyzet felvétele; és
– Teljes mértékben működő készségközpontok.
A beruházást a DNSH technikai iránymutatással (2021/C 58/01) teljes összhangban kell végrehajtani. Az új épületek építésének különösen meg kell felelnie az épületek energiahatékonyságáról szóló irányelvben meghatározott közel nulla energiaigényű épületekre vonatkozó előírásoknak.
|
|
|
A3.1.1 Beruházások a modern szakképzésbe, a felsőoktatásba és az egész életen át tartó tanulásba
|
|
T2 – Működő ágazati készségközpontok hálózatának létrehozása, amelyek a munkaerőpiaci igények szempontjából rendkívül releváns célzott továbbképzést és átképzést biztosítanak
|
|
|
|
|
|
|
120 ágazati készségközpontteljes körű működése, valamint szakképzések és tantervek biztosítása felnőttek, diákok, fiatalok, szakoktatási és -képzési tanárok és munkavállalók számára. Ez tartalmazza:
– készségközpontok építése;
– berendezések beszerzése (a központok működéséhez szükséges mértékben);
– 120 központ intézményi felépítése, beleértve 90 ágazati szervezet bevonását;
Személyzet felvétele; és
– Teljes mértékben működőképes 120 készségközpont.
A beruházást a DNSH technikai iránymutatással (2021/C 58/01) teljes összhangban kell végrehajtani. Az új épületek építésének különösen meg kell felelnie az épületek energiahatékonyságáról szóló irányelvben meghatározott közel nulla energiaigényű épületekre vonatkozó előírásoknak.
|
|
|
A3.1.1 Beruházások a modern szakképzésbe, a felsőoktatásba és az egész életen át tartó tanulásba
|
|
T1 – Készségek biztosítása az ágazati készségközpontok tanulói számára, beleértve az ágazat által kiadott és elismert tanulási eredmények (készségek) tanúsítását
|
|
|
|
|
|
|
2000 személy részesült képzésben az ágazati készségközpontokban. Minden képzett tanulónak meg kell kapnia az ágazati szervezet által kiadott, az ágazat által elismert, megszerzett tanulási eredményekről (készségekről és képesítésekről) szóló igazolást.
|
|
|
A3.1.1 Beruházások a modern szakképzésbe, a felsőoktatásba és az egész életen át tartó tanulásba
|
|
T2 – Készségek biztosítása az ágazati készségközpontok tanulói számára, beleértve az ágazat által kiadott és elismert tanulási eredmények (készségek) tanúsítását
|
|
|
|
|
|
|
16000 személy részesült képzésben az ágazati készségközpontokban. Minden képzett tanulónak meg kell kapnia az ágazati szervezet által kiadott, az ágazat által elismert, megszerzett tanulási eredményekről (készségekről és képesítésekről) szóló igazolást.
|
|
|
A3.1.1 Beruházások a modern szakképzésbe, a felsőoktatásba és az egész életen át tartó tanulásba
|
|
T3 – Készségek biztosítása az ágazati készségközpontok tanulói számára, beleértve az ágazat által kiadott és elismert tanulási eredmények (készségek) tanúsítását
|
|
|
|
|
|
|
24000 személy részesült képzésben az ágazati készségközpontokban. Minden képzett tanulónak meg kell kapnia az ágazati szervezet által kiadott, az ágazat által elismert, megszerzett tanulási eredményekről (készségekről és képesítésekről) szóló igazolást.
|
|
|
A3.1.1 Beruházások a modern szakképzésbe, a felsőoktatásba és az egész életen át tartó tanulásba
|
|
Működő regionális koordinációs csoportok létrehozása, amelyek koordinálják a szakképzéssel és az egész életen át tartó tanulással kapcsolatos politikát
|
|
|
|
|
|
|
Legalább 14 regionális koordinációs csoportot kell létrehozni, amelyek átfogó célja 16 regionális koordinációs csoport (a „szavazásonként egy-egy” csoport). A kulcsfontosságú érdekelt felekből álló regionális koordinációs csoportok összehangolják a szakképzésre és az egész életen át tartó tanulásra vonatkozó szakpolitikákat, és adott esetben együttműködnek a felsőoktatással, amennyiben arról az érintett felsőoktatási intézményekkel megállapodtak.
|
|
|
A3.1.1 Beruházások a modern szakképzésbe, a felsőoktatásba és az egész életen át tartó tanulásba
|
|
Az integrált készségstratégia regionális szintű operatív végrehajtási programjainak kidolgozása a szakképzéssel és az egész életen át tartó tanulással foglalkozó regionális koordinációs csoportok által
|
|
|
|
|
|
|
Legalább 14 működőképes regionális végrehajtási programot kell kidolgozni, amelyek átfogó célkitűzése 16 regionális operatív végrehajtási program (a „szavazásonként egy-egy” program).
A 2030-ig tartó időszakra vonatkozó integrált nemzeti készségstratégia operatív végrehajtási programjainak a tanulás valamennyi formájára ki kell terjedniük, beleértve a szakképzés és az egész életen át tartó tanulás koordinálását is.
Ütemterveket kell tartalmazniuk a szakképzésnek a régiókban történő fejlesztésére vonatkozóan, figyelembe véve a digitális és zöld átállást, és előmozdítva az innovációt.
Ezek nyomonkövetési és értékelési mechanizmusokat is magukban foglalnak. Az operatív végrehajtási programok nem érintik a felsőoktatási intézmények intézményi autonómiáját.
|
A4 – MUNKAERŐPIAC
|
|
Kapcsolódó intézkedés (reform vagy beruházás)
|
|
|
Minőségi mutatók
(a részcélokra vonatkozóan)
|
Mennyiségi mutatók
(célok esetében)
|
A végrehajtás indikatív ütemterve
|
Az egyes mérföldkövek és célértékek leírása
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
A51G
|
Hatékony munkaerőpiaci intézmények
|
|
Az állami foglalkoztatási szolgálatokról, a harmadik országbeli állampolgárok foglalkoztatásáról és egyes munkaszerződések elektronikus megkötéséről szóló új jogszabályok hatálybalépése:
változások bevezetése az állami foglalkoztatási szolgálatokban és az aktív munkaerőpiaci politikákban a munkaerőpiaci részvétel növelése érdekében
a külföldiek foglalkoztatása előtt álló adminisztratív akadályok csökkentése
bizonyos szerződések megkötési folyamatának egyszerűsítése
|
Az állami foglalkoztatási szolgálatokra, a harmadik országbeli állampolgárok foglalkoztatására és egyes munkaszerződések elektronikus úton történő megkötésére vonatkozó, hatálybalépésre utaló rendelkezések
|
|
|
|
Q2
|
2024
|
Három új törvény hatálybalépése, amelyek új rendelkezéseket vezetnek be:
1. Az állami foglalkoztatási szolgálatokról és az aktív munkaerőpiaci politikákról: a munkaügyi hivatalok ügyfelei csoportjának kiterjesztése a szakmailag inaktív személyekre; ii. a potenciálisan szakmai tevékenységre képes, gazdaságilag inaktív személyek azonosítása és elérése, iii. a köz- és a magánszektor munkáltatói számára (a közpénzeket igénybe vevő vállalkozók számára, például pályázatokon való részvétel révén) arra vonatkozó kötelezettség bevezetése, hogy állásajánlatokat nyújtsanak be a központi állásajánlat-adatbázisba; az álláskeresők egész életen át tartó tanuláshoz való hozzáférésének javítása a képzési költségeknek a Munkaügyi Alapból történő finanszírozása, valamint az ismeretek és készségek – többek között a szakmai képesítések – megszerzésének igazolása révén; v. új támogatási forma bevezetése (továbbképzési utalvány) mind a foglalkoztatottak, mind a munkanélküliek számára.
2. A külföldiek foglalkoztatásával kapcsolatos adminisztratív akadályok csökkentése és az eljárások egyszerűsítése: az állami foglalkoztatási szolgálatok számára lehetővé kell tenni, hogy az ÁFSZ-eken belül speciális szolgálatokat hozzanak létre (nem külön irodát) a külföldiek munkaerőpiaci támogatására, mind a foglalkoztatottak, mind a munkanélküliek számára; az állami foglalkoztatási szolgálatok szerepe növekszik a külföldiek munkavállalási engedélyeinek kiállítási folyamatában, ami hatékonyabbá teszi azt; hatályba lépnek a külföldiek munkavállalási engedélyének megszerzéséhez kapcsolódó eljárások teljes körű digitalizálásának kereteit meghatározó rendelkezések; hatályba lépnek az integrációra vonatkozó rendelkezések, valamint a foglalkoztatás jogszerűségének ellenőrzésére szolgáló ellenőrző szolgálatok megerősítésére vonatkozó rendelkezések.
3. Egyes szerződések elektronikus megkötése, a munkaerő-felvételi folyamat egyszerűsítése érdekében. A jogszabályok bevezetik annak lehetőségét, hogy bizonyos munkaszerződéseket elektronikus úton, a társadalombiztosítási és adórendszerekbe integráltan kössenek és rendezzenek. Ez megkönnyíti a munkaviszony létesítésének folyamatát.
|
|
|
Hatékony munkaerőpiaci intézmények
|
|
Az állami foglalkoztatási szolgálatok működésére és koordinálására vonatkozó új normák és teljesítménykeret
|
A Családügyi, Munkaügyi és Szociálpolitikai Minisztérium (MRiPS) általi elfogadás
|
|
|
|
Q4
|
2024
|
Új teljesítményszabványok és irányítási teljesítménykeret, beleértve a következőket:
Az állami foglalkoztatási szolgálatokról, a harmadik országbeli állampolgárok foglalkoztatásáról és egyes munkaszerződések elektronikus megkötéséről szóló új törvények kiigazítása,
– Teljesítményirányítási rendszer létrehozása az állami foglalkoztatási szolgálatok decentralizált szervei számára,
– Az állami foglalkoztatási szolgálatok működésére és koordinálására vonatkozó új munkamódszerek és szabványok kidolgozása az elfogadott új rendeletek alapján (azok működőképessé tétele és optimalizálása érdekében; az új ügyfélszolgálati szabványok kidolgozása az ESZA+ társfinanszírozásával történik.
|
|
|
Hatékony munkaerőpiaci intézmények
|
|
Konzultációs folyamat folytatása a szociális partnerekkel a kollektív megállapodásokban rejlő lehetőségekről, és átfogó tanulmány készítése arról, hogy egy egységes munkaszerződés milyen szerepet játszhat abban, hogy új rugalmasságot és biztonságot teremtsen a lengyel munkaerőpiacon.
|
A Családügyi és Szociálpolitikai Minisztérium (MRiPS) által közzétett jelentés a szociális partnerekkel folytatott konzultációról
|
|
|
|
|
|
A szociális partnerekkel folytatott konzultáció célja, hogy feltérképezze a kollektív szerződések szerepét és potenciálját a lengyel munkaerőpiacon annak érdekében, hogy az új és gyorsan változó realitásokkal összhangban új rugalmassági mechanizmusokat biztosítsanak. Tanulmányt kell készíteni az esetleges egyetlen munkaszerződés lehetőségének vizsgálata, elemzési és jogi alátámasztás, valamint összehasonlító elemzés alkalmazása céljából. Ki lehet dolgozni nemzetközi szervezetek támogatásával és/vagy célzott technikai segítségnyújtással.
|
|
|
Hatékony munkaerőpiaci intézmények
|
|
A vonatkozó jogszabályok módosításának hatálybalépése a kollektív szerződésekről folytatott konzultációban és a lengyelországi egyetlen munkaszerződésről szóló tanulmányban meghatározott reformprioritások végrehajtása érdekében
|
A vonatkozó jogszabályok módosításában a hatálybalépést feltüntető rendelkezés
|
|
|
|
|
|
Az egyetlen munkaszerződés lehetséges szerepéről szóló tanulmányban és a kollektív szerződésekről folytatott konzultációnak megfelelően meghatározott reformprioritásokat végrehajtó vonatkozó jogszabályok módosításának hatálybalépése.
|
|
|
A4.1.1 A munkaerőpiaci intézmények reformját támogató beruházások
|
|
Állami foglalkoztatási szolgálat (ÁFSZ), ahol modernizált informatikai rendszereket kell bevezetni
|
|
|
|
|
|
2026
|
Azon állami foglalkoztatási szolgálatok (irodák)aránya, ahol az informatikai rendszereket kiépítik. A végrehajtás a következőkből áll:
– Az informatikai rendszer korszerűsítése (a jelenlegi informatikai rendszer új funkcióinak megvalósítása, az új törvény szerinti új feladatokhoz, például a külföldieknek nyújtott szolgáltatások új feladataihoz) való igazítása az aktív munkaerőpiaci politikák (ALMP) és az állami foglalkoztatási szolgálatok (ÁFSZ) eljárásainak és digitális eszközeinek hatékony irányítása érdekében az állami foglalkoztatási szolgálatoknál, és a releváns területeken más kiegészítő informatikai rendszerekből (többek között társadalombiztosítási és adónyilvántartásokból) származó adatokkal integrálva;
– Az ÁFSZ-ek által használt folyamatok és eszközök digitalizálása;
– Az ÁFSZ-ek által használt meglévő informatikai megoldások korszerűsítése vagy új informatikai megoldások bevezetése és az ÁFSZ-ek ügyfeleinek támogatása;
Az állami foglalkoztatási szolgálatok IKT-infrastruktúrájának bővítése;
Új kommunikációs eszközök (beleértve az informatikát is) bevezetése az ügyfelekkel.
|
|
|
A4.1.1 A munkaerőpiaci intézmények reformját támogató beruházások
|
|
Az állami foglalkoztatási szolgálat (ÁFSZ) személyzetének képzése az ÁFSZ-ekről, a harmadik országbeli állampolgárok foglalkoztatásáról és egyes munkaszerződések elektronikus úton történő megkötéséről szóló új törvények eredményeként bevezetett új eljárások alkalmazásáról és informatikai eszközök használatáról
|
|
|
|
|
Q2
|
2026
|
Az állami foglalkoztatási szolgálat (ÁFSZ) munkavállalóinak képzést kell végezniük az állami foglalkoztatási szolgálatokról, a harmadik országbeli állampolgárok foglalkoztatásáról és egyes munkaszerződések elektronikus megkötéséről szóló új jogszabályokban meghatározott új eljárásokról és normákról, valamint az ezen új eszközöket és eljárásokat működtető informatikai eszközökről és informatikai rendszerekről. A cél az állami foglalkoztatási szolgálatok képzésben részesült teljes személyzetének százalékos arányára vonatkozik.
|
|
A57G
|
A4.2. A szülők munkaerőpiaci helyzetének javítására irányuló reform a három év alatti gyermekek magas színvonalú gyermekgondozáshoz való hozzáférésének javítása révén
|
|
A gyermekgondozásra vonatkozó minőségi előírások elfogadása, beleértve az oktatási iránymutatásokat és a háromévesnél fiatalabb gyermekeknek nyújtott gondozási szolgáltatásokra vonatkozó előírásokat
|
A vonatkozó jogszabályokban a hatálybalépést feltüntető rendelkezés
|
|
|
|
Q2
|
2024
|
A három év alatti gyermekek gondozására és oktatására vonatkozó meglévő normák független elemzése, valamint a magas színvonalú és megfizethető koragyermekkori nevelési és gondozási rendszerekhez való hozzáférés. Az elemzést a magas színvonalú kisgyermekkori nevelési és gondozási rendszerekről szóló, 2019. május 22-i tanácsi ajánlás (2019/C 189/02) figyelembevételével kell elvégezni, és azt a Családügyi, Munkaügyi és Szociálpolitikai Minisztérium által közzéteendő jelentésben kell bemutatni.
Az elemzés alapján a Családügyi, Munkaügyi és Szociálpolitikai Minisztériumnak nyilvános konzultációt kell folytatnia és jóvá kell hagynia a gyermekgondozásra vonatkozó minőségi előírásokat, amelyek magukban foglalják az oktatási iránymutatásokat és a háromévesnél fiatalabb gyermekek gondozási szolgáltatásaira vonatkozó előírásokat, és azok hatályba lépnek.
A háromévesnél fiatalabb gyermekek gondozásáról szóló 2011. február 4-i törvény módosításának hatálybalépése a gyermekgondozási szolgáltatók számára kötelezővé teszi a minimumkövetelményeket. A törvény alapot biztosít a Családügyi, Munkaügyi és Szociálpolitikai Minisztérium számára ahhoz, hogy kidolgozza az önkormányzatok számára a minőség-ellenőrzésre vonatkozó iránymutatásokat.
|
|
|
A4.2. A szülők munkaerőpiaci helyzetének javítására irányuló reform a három év alatti gyermekek magas színvonalú gyermekgondozáshoz való hozzáférésének javítása révén
|
|
A háromévesnél fiatalabb gyermekek gondozásáról szóló törvényt módosító törvény hatálybalépése, amely biztosítja a három év alatti gyermekek gyermekgondozási szolgáltatásainak tartós háztartási finanszírozását
|
A három évesnél fiatalabb gyermekek gondozásáról szóló 2011. február 4-i törvényt módosító törvény hatálybalépése
|
|
|
|
|
|
A három év alatti gyermekek gondozásáról szóló 2011. február 4-i törvényt módosító törvény hatálybalépése, amely nemzeti forrásokból stabil, hosszú távú finanszírozást biztosít a három év alatti gyermekek gyermekgondozási szolgáltatásainak létrehozásához és működtetéséhez.
|
|
|
A4.2. A szülők munkaerőpiaci helyzetének javítására irányuló reform a három év alatti gyermekek gyermekgondozáshoz való hozzáférésének javítása révén
|
|
A háromévesnél fiatalabb gyermekek gondozásáról szóló törvényt módosító törvény hatálybalépése, amelynek célja a három év alatti gyermekek gondozását finanszírozó rendszer felépítésének megváltoztatása a három év alatti gyermekek gyermekgondozási szolgáltatásainak létrehozására és működésére vonatkozó egységes finanszírozási rendszer létrehozása és működtetése érdekében
|
A három évesnél fiatalabb gyermekek gondozásáról szóló 2011. február 4-i törvény módosításáról szóló törvény hatálybalépése
|
|
|
|
|
|
A háromévesnél fiatalabb gyermekek gondozásáról szóló 2011. február 4-i törvényt módosító törvény hatálybalépése a gyermekgondozási létesítmények létrehozása és működtetése finanszírozásának kezelését az alábbiak révén egyszerűsíti:
egységes, koherens finanszírozási irányítási rendszer bevezetése a három év alatti gyermekeknek szóló gyermekgondozási szolgáltatások létrehozása és működtetése érdekében;
a Maluch+ program különböző finanszírozási forrásokból származó pénzeszközeinek kezelése.
|
|
|
A4.2.1 A háromévesnél fiatalabb gyermekek gyermekgondozási létesítményeinek támogatása (iskolák, gyermekklubok) Maluch+ alatt
|
|
Informatikai rendszer létrehozása a három év alatti gyermekeknek szánt gyermekgondozási létesítmények finanszírozásának és létrehozásának irányítására, amely a gyermekgondozás finanszírozásának különböző forrásait ötvözi
|
Teljes mértékben működő informatikai rendszer
|
|
|
|
|
|
Operatív informatikai rendszer létrehozása és telepítése (vagy a meglévő rendszerek egyikének bővítése), amelyet a pénzügyi támogatás végső kedvezményezettjei, nevezetesen a gyermekgondozási intézményeket létrehozó és működtető szervezetek projektjeinek támogatására kell felhasználni a megvalósítás minden szakaszában. A rendszert a reformot felügyelő és végrehajtó intézmények is használják.
|
|
|
A4.2.1 A háromévesnél fiatalabb gyermekek gyermekgondozási létesítményeinek támogatása (iskolák, gyermekklubok) Maluch+ alatt
|
|
Új férőhelyek létrehozása gyermekgondozási létesítményekben (iskolákban, gyermekklubokban) a három évesnél fiatalabb gyermekek számára
|
|
|
|
|
|
|
A háromévesnél fiatalabb gyermekgondozási infrastruktúra létrehozása és fejlesztése a következőkből áll:
bölcsődék és gyermekklubok építése vagy felújítása (az egyetemes tervezés elveivel összhangban);
– ingatlan- és infrastruktúra-vásárlás (föld- vagy ingatlanvásárlás).
A cél a bölcsődékre és a gyermekklubokra vonatkozik. A cél új létesítmények építésére, valamint a meglévő létesítmények felújítására és átalakítására vonatkozik, összesen legalább 47500 új gyermekgondozási férőhely vonatkozásában.
|
|
|
A4.3 A szociális gazdaság szervezeteire vonatkozó jogi keret végrehajtása
|
|
A szociális gazdaságról szóló jogszabály hatálybalépése
|
A szociális gazdaságról szóló törvényben a hatálybalépést feltüntető rendelkezés
|
|
|
|
|
|
A szociális gazdaságról szóló olyan jogi aktus hatálybalépése, amely szabályozza az ágazattal kapcsolatos alapvető kérdéseket, beleértve különösen a következőket: a szociális vállalkozás meghatározása, a szociális gazdasági vállalkozás működésének és támogatásának elvei, a szociális gazdasági vállalkozások és a helyi önkormányzatok közötti együttműködés új modelljei a szociális szolgáltatások megvalósítása terén, valamint a szociális gazdaság fejlesztése terén a szakpolitikai koordináció elvei.
|
|
|
A4.3.1 Beruházási támogatási programok, amelyek lehetővé teszik különösen a tevékenységek fejlesztését, a szociális szolgáltatások megvalósításában való részvétel növelését, valamint a szociális gazdaság szervezeteibe való integráció minőségének javítását
|
|
Szociális vállalkozási státuszt szerzett szervezetek száma
|
|
|
|
|
|
|
Szociális vállalkozási státusz biztosítása 1400 szervezet számára.
|
|
|
A4.3.1 Beruházási támogatási programok, amelyek lehetővé teszik különösen a tevékenységek fejlesztését, a szociális szolgáltatások megvalósításában való részvétel növelését, valamint a szociális gazdaság szervezeteibe való integráció minőségének javítását
|
|
A pénzügyi támogatásban részesülő szociális gazdasági szervezetek száma, beleértve a szociális vállalkozásokat is
|
|
|
|
|
|
|
Legalább 1000 szociális gazdasági szervezetnek – köztük szociális vállalkozásoknak – nyújtott vissza nem térítendő támogatás, amelynek a munkahelyek megőrzéséhez, a pénzügyi forgalom növekedéséhez vagy a gazdasági tevékenység megváltoztatásához kell vezetnie (a lépték, a tevékenység formája vagy az ipar változása). A támogatásban részesülő szervezeteknél a foglalkoztatást a támogatás időpontjától számított legalább 12 hónapig fenn kell tartani.
A kedvezményezettek kiválasztása meghatározott kiválasztási kritériumok alapján történik, a megkülönböztetésmentesség és az átláthatóság elvét követve.
|
|
|
A4.4 A foglalkoztatási formák rugalmasabbá tétele és a távmunka bevezetése
|
|
Az Mt.-t módosító törvény hatálybalépése, amely bevezeti a távmunka állandó intézményét az Mt. rendelkezéseibe és a rugalmas munkaidő-beosztásba
|
Az Mt. módosításáról szóló törvény hatálybalépését feltüntető rendelkezés
|
|
|
|
|
|
Az Mt. módosításáról szóló törvény hatálybalépése, amely elősegíti a szakmai és a magánfeladatok jobb összeegyeztetését, a válságra való reagálást, valamint az alacsonyabb gazdasági tevékenységet folytató inaktív személyek tartós foglalkoztatásának támogatását. A reform a következőkből áll:
a munkahelyen kívül (teljesen vagy részben) történő távmunka lehetőségének bevezetése a munkavállaló és a munkáltató között a munkaszerződés megkötésekor vagy a foglalkoztatás során kötött megállapodások alapján;
– a távmunkára vonatkozó szabályok megállapítása a munkáltató és a munkavállalók képviselői közötti megállapodás alapján;
– beleértve azokat a konkrét eseteket is, amikor a távmunkát a munkáltató kérésére el lehet végezni (például rendkívüli körülmények között);
a munkáltató azon kötelezettségének előírása, hogy biztosítsa a távmunka elvégzéséhez és/vagy a munkavállalók magáneszközeinek használatához szükséges anyagokat és eszközöket;
– rugalmas munkaidő-beosztás bevezetése.
|
|
|
A4.5 A pályafutás meghosszabbítása és a kötelező nyugdíjkorhatáron túli munkavégzés előmozdítása
|
|
A személyi jövedelemadóról szóló törvényt módosító törvény hatálybalépése, amely 2023-tól személyi jövedelemadó-csökkentést hajt végre a nyugdíjkorhatárt elért, de továbbra is munkát vállaló személyek számára
|
A személyi jövedelemadóról szóló törvény módosításáról szóló törvény hatálybalépése
|
|
|
|
|
|
A személyi jövedelemadóról szóló törvényt módosító törvény hatálybalépése, amely a következő változásokat hajtja végre: a személyi jövedelemadó-csökkentés azokra az adófizetőkre vonatkozik, akik elérik a törvényben előírt nyugdíjkorhatárt, és nem döntenek nyugdíjba vonulásukról, hanem tovább dolgoznak. Ezek a munkavállalók bizonyos jövedelemhatárig mentesülnek a jövedelemadó alól (legfeljebb az első jövedelemadó-kategóriát, 2021-ben 85 528 PLN-t, Lengyelország nemzetgazdaságában pedig legfeljebb az átlagos bruttó bért). Az első sáv felettiek személyi jövedelemadó-kulcsát csökkenteni kell. Ennek az adóösztönzőnek köszönhetően az adófizetőknek a meg nem fizetett jövedelemadó összegének megfelelő további összegeket kell elérniük, amelyek célja, hogy karrierjük meghosszabbítására ösztönözzék őket.
|
|
|
A4.5 A pályafutás meghosszabbítása és a kötelező nyugdíjkorhatáron túli munkavégzés előmozdítása
|
|
Jelentés a tényleges nyugdíjkorhatár emelése érdekében hozott intézkedések hatásának értékeléséről
|
A Családügyi és Szociálpolitikai Minisztérium (MRiPS) értékelő jelentésének közzététele
|
|
|
|
|
|
E jelentés célja, hogy értékelje a személyi jövedelemadó módosításainak a tényleges nyugdíjkorhatárra gyakorolt hatását a bevezetésüktől számított két éven belül. Ennek során elemezni kell a munkaerőpiaci részvételre, a nyugdíjrendszer fenntarthatóságára, az államháztartásra és a nemek közötti egyenlőségre gyakorolt hatást.
|
|
|
Bizonyos csoportok munkaerőpiaci részvételének növelése a tartós ápolás-gondozás fejlesztése révén
|
|
A lengyelországi tartós ápolás-gondozás stratégiai felülvizsgálata a reformprioritások meghatározása céljából
|
A Családügyi, Munkaügyi és Szociálpolitikai Minisztérium (MRiPS) és az Egészségügyi Minisztérium stratégiai elemzési jelentésének közzététele
|
|
|
|
|
|
A lengyelországi tartós ápolási-gondozási rendszer elemzésének befejezése a rendszer jövőbeli reformja céljából, valamint a vonatkozó jelentés közzététele a Családügyi, Munkaügyi és Szociálpolitikai Minisztérium Biuletyn Informacji Publicznej honlapján és az Egészségügyi Minisztérium Biuletyn Informacji Publicznej honlapján. Az elemzés különösen az alábbiak lehetséges módjait vizsgálja:
a szociális és egészségügyi tartós ápolás-gondozás integrálása,
– gyorsítsa fel e szolgáltatások intézményesítettségének csökkentését,
– egyetlen hatóság alá kell helyezni őket,
– a gondozási szolgáltatások szétaprózódásának csökkentése,
– az ápolással kapcsolatos ellátások felülvizsgálata a foglalkoztatás lehetővé tétele érdekében,
– a tartós ápolási-gondozási szolgáltatások, különösen a közösségi alapú és az otthoni gondozás megfelelő finanszírozásának stabil rendszerének létrehozása,
– a tartós ápolási-gondozási szolgáltatásokra vonatkozó minőségi keret bevezetése (a személyzetre, a berendezésekre, a tartós ápolást-gondozást nyújtó szolgáltatók piacra lépésére vonatkozó követelmények).
Az elemzést az érintett érdekelt felekkel, többek között a tartós ápolás-gondozás biztosításával foglalkozó szociális partnerekkel, a nem hivatalos gondozókkal, a gondozásban részesülő személyekkel, a gondozásban nem részesülő, de gondozásban részesítendő személyekkel, valamint a helyi hatóságokkal konzultálva kell elvégezni.
|
|
A70G
|
Bizonyos csoportok munkaerőpiaci részvételének növelése a tartós ápolás-gondozás fejlesztése révén
|
|
A tartós ápolás-gondozás lengyelországi stratégiai felülvizsgálata során meghatározott reformprioritások végrehajtása (az A69G. mérföldkő végrehajtásának következtetései alapján)
|
A vonatkozó törvényeket módosító törvényeknek a közkiadások felülvizsgálatával és a tartós ápolás-gondozás minőségbiztosítási keretével kapcsolatos dokumentumok hatálybalépését és közzétételét feltüntető rendelkezése
|
|
|
|
|
2025
|
A lengyelországi tartós ápolás-gondozás stratégiai felülvizsgálata során meghatározott reformprioritásokat végrehajtó vonatkozó jogszabályokat módosító törvények (jogalkotási és jogi aktusok) hatálybalépése. Konkrétabban:
·a „tartós ápolás-gondozás” fogalmát úgy kell meghatározni, hogy az az ország egész ellátási rendszere (azaz az egészségügyi és a szociális ellátás) egészében következetes legyen;
·az „informális gondozók” és a „nem formális gondozás” fogalmának meghatározása;
·a tartós ápolási-gondozási rendszer finanszírozásának növelése a „vezetői utalvány” bevezetésével;
·az elvégzett elemzés eredményeivel összhangban módosítsa a szociális segítségnyújtási és egészségügyi rendszerben a tartós ápolásra-gondozásra vonatkozó minőségi előírásokat, vagy fogadjon el új rendelkezéseket;
·a tartós ápolási-gondozási rendszer koordinálásáért, valamint a minőség- és tájékoztatási tevékenységek általános nyomon követéséért és értékeléséért felelős szervek meghatározása.
A jogi keret változásain túlmenően Lengyelország a következő intézkedéseket hozza:
·fogadja el a közkiadások felülvizsgálatát, hogy értékelje az államháztartás hatékonyságát a tartós ápolás-gondozás terén, és javasoljon költségvetési megoldásokat a rendszer költségvetési fenntarthatóságának biztosítása érdekében;
·fogadjon el egy dokumentumot, amely a szociális és egészségügyi rendszerekben a tartós ápolás-gondozás minőségének harmonizált meghatározását, valamint a minőség nyomon követésére és értékelésére, az adatgyűjtésre és -felhasználásra vonatkozó integrált rendszert javasol.
|
|
|
A4.7. A munkaerőpiac szegmentációjának korlátozása
|
|
A társadalombiztosítási rendszerről szóló törvényt módosító törvény hatálybalépése, amely korlátozza a munkaerőpiac szegmentációját és a polgári jogi szerződések alapján dolgozók szociális védelmének növelését, e szerződések társadalombiztosítási járulékfizetési kötelezettségének előírásával
|
A társadalombiztosítási rendszerről szóló törvény módosításáról szóló törvény hatálybalépését feltüntető rendelkezés
|
|
|
|
|
|
A társadalombiztosítási rendszerről szóló törvényt módosító törvény hatálybalépése, amely: annak biztosítása, hogy minden polgári jogi szerződés társadalombiztosítási járulékköteles legyen (nyugdíj, fogyatékosság, baleset és foglalkozási megbetegedés, valamint – az önkéntes alapon meghatározott feladatra vonatkozó szerződések kivételével – betegségi ellátások), függetlenül a jövedelemtől, kivéve a 26 év alatti diákokkal kötött szerződéseket; eltörli azt a szabályt, amely szerint a társadalombiztosítási járulékokat a polgári jogi szerződések esetében a minimálbér alapján kell megfizetni.
|
A.3. A hitelhez kapcsolódó reformok és beruházások ismertetése
A2.5. A kulturális ágazatban és a kulturális iparágakban rejlő gazdasági fejlődési potenciál megerősítése
E reform átfogó célja a kulturális és kreatív ágazatok támogatására szolgáló keret kidolgozása és létrehozása a Covid19-világjárványt követően. A reform a következő kérdésekkel foglalkozó szakpolitikai dokumentum elfogadásából áll: a kulcsfontosságú közép- és hosszú távú kihívások azonosítása a CSS-ben; az EU horizontális elveinek, többek között a nemek közötti egyenlőségnek és a megkülönböztetésmentességnek való megfelelés biztosítása; a zöld és digitális eszközökben és platformokban rejlő lehetőségek azonosítása e kihívások kezelésére; a kulturális és kreatív ágazatok közötti, valamint a tudományos, oktatási, technológiai és üzleti ágazatokkal folytatott együttműködésre és tudás- és készségátadásra vonatkozó koncepciók kidolgozása, különös tekintettel az EU általános elveire, többek között a nemek közötti egyenlőségre és a megkülönböztetésmentességre; v. a kulturális és kreatív ágazatok tevékenységeinek állami támogatására szolgáló, előnyben részesített lehetőségek meghatározása.
A reform végrehajtását 2022. december 31-ig be kell fejezni.
A2.5.1. A kulturális és kreatív iparágak szereplőinek a fejlődésük ösztönzésére irányuló tevékenységeit támogató program
E beruházás célja a Covid19-világjárvány hosszú távú negatív hatásainak megelőzése, valamint a zöld és digitális átállás ösztönzése a kulturális és kreatív ágazatokban. E célból a beruházásnak pénzügyi támogatást és technikai segítséget kell nyújtania a kulturális és kreatív ágazatokban működő kulturális intézményeknek, nem kormányzati szervezeteknek, művészeknek, mikrovállalkozásoknak és kkv-knak.
A beruházás két fő elemből áll. Először is, a beruházás támogatási programot hoz létre a kulturális és kreatív ágazatokban működő kulturális intézmények, nem kormányzati szervezetek, kkv-k és mikrovállalkozások számára a következőkhöz kapcsolódó projektek végrehajtásának támogatása céljából: i. a digitális és zöld kompetenciák fejlesztése a kulturális és kreatív ágazatokban; kulturális/kreatív tevékenységek, például koncertek, előadások és kiállítások, többek között virtuális formában történő fejlesztése; iii. az építészetről, a formatervezésről és a kreatív művészetekről szóló oktatási programok és munkaértekezletek létrehozása annak érdekében, hogy segítsék a művészeket és a tervezőket zöld és digitális készségeik fejlesztésében; munkaértekezletek kialakítása a kulturális és kreatív ágazatok közötti, valamint a tudományos, technológiai és üzleti ágazatokkal folytatott együttműködés, valamint tudás- és készségcsere támogatása érdekében; v. forradalmi technológiákat, például mesterséges intelligenciát, blokkláncot és a dolgok internetét használó új termékek és szolgáltatások kifejlesztése a kulturális és kreatív ágazatokban. Az EU általános elveit, köztük a nemek közötti egyenlőséget és a megkülönböztetésmentességet minden projektben figyelembe kell venni.
Másodszor, a beruházás ösztöndíjprogramot hoz létre a kulturális és kreatív ágazatokban tevékenykedő alkotók, művészek, animátorok, oktatók és kutatók támogatására. Az ösztöndíjprogram különösen a következők számára nyújt pénzügyi támogatást: tanfolyamok biztosítása a művészek számára művészeti, digitális vagy zöld készségeik fejlesztése érdekében; a művészek személyre szabott szakmai képzése; lehetőséget teremt a művészek számára, hogy virtuális vagy fizikai formában találkozzanak helyi, nemzeti és nemzetközi művészeti szakemberekkel workshopok és vitasorozatok révén; lehetőséget teremt a művészek számára, hogy virtuális vagy fizikai formában együttműködjenek más ágazatok – többek között a tudomány, a technológia és az üzleti élet – szakembereivel. Az ösztöndíjakat az EU általános elveinek – többek között a nemek közötti egyenlőségnek és a megkülönböztetésmentességnek – tiszteletben tartásával kell nyújtani. Az Eurostat által meghatározott NACE-ágazatok egyikének megfelelő, a CSS művészeinek szóló ösztöndíjakra irányuló pályázatok kiválasztási kritériumai a következőket foglalják magukban: meggyőző művészeti portfólió az elmúlt 24 hónapban; meggyőző művészeti terv a következő 24 hónapra.
A beruházás végrehajtását 2025. december 31-ig be kell fejezni.
Reform – A műholdas adatokat használó nyomonkövetési szolgáltatások, termékek, elemzési eszközök, szolgáltatások és a kísérő infrastruktúra nemzeti rendszerének fejlesztése
A reform célja a műholdas adatok állami és magánszervezetek általi felhasználásának növelése. Az űrtevékenységekről szóló új törvény megkönnyíti a műholdas adatok közigazgatás általi felhasználását.
A törvény létrehozza a műholdas adatok nemzeti kezelőjét. Köteles továbbá előmozdítani a műholdas adatok magánvállalkozások általi felhasználását, többek között képzések szervezésével valamennyi érdekelt fél számára. A törvény meghatározza továbbá az űrtevékenységek végzésének és felügyeletének szabályait és feltételeit, az űrobjektumok által okozott károkért való felelősséget, valamint az űrobjektumok nemzeti nyilvántartásának működésére vonatkozó szabályokat.
A reform végrehajtását 2024. szeptember 30-ig be kell fejezni.
Beruházás – A műholdas adatokat használó nyomonkövetési szolgáltatások, termékek, elemzési eszközök, szolgáltatások és a kísérő infrastruktúra nemzeti rendszerének fejlesztése
A beruházások célja, hogy jelentősen növeljék a műholdas Föld-megfigyelés lengyelországi használatának hatékonyságát, és biztosítsák a felhasználók igényeihez igazított, feldolgozott Föld-megfigyelési információk hatékony és folyamatos előállítását és szolgáltatását. Ennek célja az ország irányításának javítása (konkrétabb és naprakészebb információkon alapuló döntések), a közigazgatás jelentős digitális átalakulásának megvalósítása, valamint a Föld-megfigyelési termékek iránti kereslet megteremtése, beleértve a már meglévő uniós Kopernikusz-rendszer iránti további magán- és állami keresletet is.
A beruházás két beruházásból áll. Az első beruházás magában foglalja a nemzeti műholdas információs rendszer (NSIS) létrehozását, amely műholdas Föld-megfigyelési adatok felhasználásával megfigyelési szolgáltatásokat nyújt. Az első szolgáltatásoknak 2025. június 30-ig kell a végfelhasználók rendelkezésére állniuk.
A második beruházás négy műhold felbocsátását foglalja magában. Az európai űrszabványosítási együttműködés (ECSS 0/A/B/C. szakasz) szabványaival összhangban elvégzendő előkészítő munkát 2024. szeptember 30-ig be kell fejezni. A beruházás végrehajtását 2026. június 30-ig be kell fejezni.
A.4. Hitel – a végrehajtáshoz és a nyomon követéshez kapcsolódó mérföldkövek, célok, mutatók és ütemterv
A2 – INNOVÁCIÓ
|
|
Kapcsolódó intézkedés (reform vagy beruházás)
|
|
|
Minőségi mutatók
(a részcélokra vonatkozóan)
|
Mennyiségi mutatók
(célok esetében)
|
A végrehajtás indikatív ütemterve
|
Az egyes mérföldkövek és célértékek leírása
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
A2.5. A kulturális ágazatban és a kulturális iparágakban rejlő gazdasági fejlődési potenciál megerősítése
|
|
Szakpolitikai dokumentum elfogadása a kulturális és kreatív ágazatokban a zöld és digitális tevékenységek támogatásáról
|
Szakpolitikai dokumentum közzététele
|
|
|
|
|
|
Nyilvános konzultációt követően a kulturális ügyekért felelős miniszter elfogadta a kulturális és kreatív ágazatok támogatására vonatkozó szakpolitikai dokumentumot. A dokumentum különösen a következő kérdésekkel foglalkozik:
1.A kulturális és kreatív ágazatok kulcsfontosságú közép- és hosszú távú kihívásainak azonosítása, beleértve a Covid19-válságból levont tanulságokat is;
2.Annak biztosítása, hogy a támogatandó projektek foglalkozzanak az EU általános elveivel, többek között a nemek közötti egyenlőséggel és a megkülönböztetésmentességgel;
3.A zöld és digitális eszközökben és platformokban rejlő lehetőségek azonosítása e kihívások kezelésére;
4.Koncepciók kidolgozása a kulturális és kreatív ágazatok közötti, valamint a tudományos, oktatási, technológiai és üzleti ágazatokkal folytatott együttműködésre és tudás- és készségátadásra vonatkozóan, különös tekintettel az EU általános elveire, többek között a nemek közötti egyenlőségre és a megkülönböztetésmentességre, valamint a zöld és digitális gazdaságra.
Az előnyben részesített lehetőségek azonosítása a kulturális és kreatív ágazatok tevékenységeinek állami támogatása érdekében.
|
|
|
A2.5.1 A kulturális és kreatív iparágak szereplőinek a fejlődésük ösztönzésére irányuló tevékenységeit támogató program
|
|
A kulturális és kreatív ágazatok projektjeinek támogatására vonatkozó kiválasztási kritériumok
|
A kiválasztási kritériumok közzététele és a független kiválasztási bizottság felállítása
|
|
|
|
|
|
A Kulturális és Nemzeti Örökségügyi Minisztérium elfogadja és közzéteszi azokat a kiválasztási kritériumokat, amelyek támogatják a kkv-kat, a kulturális intézményeket és a nem kormányzati szervezeteket a kulturális és kreatív ágazatokon belüli projektek létrehozásában.
Ezenkívül létre kell hozni egy független kiválasztási bizottságot, amely különböző tudományágak szakértőiből áll, beleértve a független CCS-szervezetek és -intézmények képviselőit is. A vissza nem térítendő támogatásokra és ösztöndíjakra vonatkozó rendelkezésekről a kiválasztási bizottság határoz.
A kulturális és kreatív ágazatokban működő, az Eurostat által meghatározott NACE-ágazatok egyikének megfelelő kulturális intézmények, nem kormányzati szervezetek, kkv-k és mikrovállalkozások projekttámogatási kérelmeinek kiválasztási kritériumai:
részesítsék előnyben azokat a projekteket, amelyek valószínűleg tartós hatást gyakorolnak a kulturális és kreatív ágazatok digitális és zöld átállására;
előnybenrészesíti azokat a kedvezményezetteket, akik üzleti tervvel rendelkeznek arra vonatkozóan, hogy a vissza nem térítendő támogatásokat hogyan kell felhasználni a projekt költségeinek finanszírozására;
előnyben részesítse azokat a kedvezményezetteket, akik a projektjavaslattal kapcsolatos legutóbbi 24 hónapban bizonyítottan részt vettek a tevékenységekben vagy projektekben.
Az EU általános elveit, köztük a nemek közötti egyenlőséget és a megkülönböztetésmentességet minden projektben figyelembe kell venni.
|
|
|
A2.5.1 A kulturális és kreatív iparágak szereplőinek a fejlődésük ösztönzésére irányuló tevékenységeit támogató program
|
|
Kulturális intézmények, nem kormányzati szervezetek, kkv-k és a kulturális és kreatív ágazatokban működő mikrovállalkozások projektjeire aláírt szerződések száma
|
|
|
|
2755
|
|
|
Ezen intézkedés célja a kulturális és kreatív ágazatok megerősítése a kulturális eredményeket terjesztő projektek végrehajtásának támogatása, valamint a kultúra társadalmi életben való jelenlétének online eszközök és erőforrások révén történő növelése révén. A projekteket nyílt pályázati felhívások útján kell kiválasztani.
A projektek hatóköre magában foglalja az átképzést és továbbképzést, valamint a digitális kompetenciák előmozdítását a kulturális szereplők (mind a magán, mind a kulturális intézmények alkalmazottai) körében.
A kulturális és kreatív ágazatokon belüli 2755 projekt végrehajtását támogatni kell, az A2L. mérföldkővel összefüggésben közzétett kritériumok alapján.
|
|
|
A2.5.1 A kulturális és kreatív iparágak szereplőinek a fejlődésük ösztönzésére irányuló tevékenységeit támogató program
|
|
A kulturális és kreatív ágazatokban odaítélt ösztöndíjak száma
|
|
|
|
1390
|
|
|
Ez a beruházás ösztöndíjprogramot hoz létre, amely támogatja azokat az alkotókat, művészeket, animátorokat és oktatókat, valamint kutatókat, akik új módokat szeretnének találni a kulturális javak élőben és az interneten keresztül történő bemutatására.
A művészek 1390 ösztöndíjban részesülnek tevékenységük fejlesztésére. Az ösztöndíjprogram célja, hogy támogatást nyújtson a művészeknek a kreatív tevékenységek ösztönzése érdekében a Covid19 utáni helyreállítás során. Az ösztöndíjprogram különösen a következők számára nyújt pénzügyi támogatást:
-Tanfolyamok biztosítása a művészek számára művészeti, digitális vagy zöld készségeik fejlesztése érdekében;
-Személyre szabott szakmai képzés biztosítása művészek számára;
-Lehetőségek teremtése a művészek számára, hogy virtuális vagy fizikai formában találkozzanak helyi, nemzeti és nemzetközi művészeti szakemberekkel workshopok és vitasorozatok révén;
-Lehetőségek teremtése a művészek számára, hogy virtuális vagy fizikai formában együttműködjenek más ágazatok – többek között a tudomány, a technológia és az üzleti élet – szakembereivel.
Az ösztöndíjakat az EU általános elveinek – többek között a nemek közötti egyenlőségnek és a megkülönböztetésmentességnek – tiszteletben tartásával kell nyújtani. Az Eurostat által meghatározott NACE-ágazatok egyikének megfelelő, a CSS művészeinek szóló ösztöndíjakra irányuló pályázatok kiválasztási kritériumai a következőket foglalják magukban:
a)meggyőző művészeti portfólió az elmúlt 24 hónapban;
b)meggyőző művészeti terv a következő 24 hónapra.
Az A2L. mérföldkőben említett kiválasztási bizottság dönt az ösztöndíjasok kiválasztásáról.
|
|
|
Reform – A műholdas adatokat használó nyomonkövetési szolgáltatások, termékek, elemzési eszközök, szolgáltatások és a kísérő infrastruktúra nemzeti rendszerének fejlesztése
|
|
A parlament által elfogadandó, az űrtevékenységekről szóló törvény hatálybalépése
|
A hatálybalépést feltüntető törvényi rendelkezés
|
|
|
|
|
|
Az új törvény többek között megkönnyíti a műholdas adatok közigazgatás általi felhasználását. A törvény létrehozza a műholdas adatok nemzeti kezelőjét. A törvény előírja a nemzeti tisztviselő azon kötelezettségét, hogy előmozdítsa a műholdas adatok magánvállalkozások általi felhasználását, többek között képzések szervezésével valamennyi érdekelt fél számára.
|
|
|
Beruházás – A műholdas adatokat használó nyomonkövetési szolgáltatások, termékek, elemzési eszközök, szolgáltatások és a kísérő infrastruktúra nemzeti rendszerének fejlesztése
|
|
A szükséges infrastruktúra fejlesztése: a nemzeti műholdas információs rendszer (NSIS), amely műholdas Föld-megfigyelési adatok felhasználásával megfigyelési szolgáltatásokat nyújt
|
|
|
|
|
|
|
A Nemzeti Műholdinformációs Rendszer (NSIS) megkezdi működését. Kezdeti szolgáltatások elindítása a felhasználókkal együttműködésben az elektronikus adatgyűjtő (EDC) alkalmazások Lengyelország gazdasága és biztonsága szempontjából nagy jelentőséggel bíró két területén, amelyeket a következő területek közül választottak ki: területgazdálkodás, válságkezelés, mezőgazdaság és erdészet, vízgazdálkodás, a balti környezet nyomon követése.
|
|
|
Beruházás – A műholdas adatokat használó nyomonkövetési szolgáltatások, termékek, elemzési eszközök, szolgáltatások és a kísérő infrastruktúra nemzeti rendszerének fejlesztése
|
|
Az első lengyel műhold felbocsátásának előkészítő munkálatai: ECS 0/A/B/C szakasz (Küldetelemzés/szükségletazonosítás, megvalósíthatóság és meghatározás)
|
|
|
|
|
|
|
A mutató három közzétett jelentésre vonatkozik (a küldetés-meghatározás felülvizsgálata, az előzetes követelmények felülvizsgálata, a kritikus tervezés felülvizsgálata). Az űrszegmens magában foglalja mikro- és szenzorok műholdas platformjait, amelyek lehetővé teszik opto-elektronikus adatok beszerzését, többek között kompressziós modullal, valamint titkosított fel- és lejövő irányú rádiókapcsolatokkal. Az előkészítő munkálatokat az Európai Űrszabványosítási Együttműködés (ECSS) szabványaival összhangban kell elvégezni.
|
|
|
Beruházás – A műholdas adatokat használó nyomonkövetési szolgáltatások, termékek, elemzési eszközök, szolgáltatások és a kísérő infrastruktúra nemzeti rendszerének fejlesztése
|
|
T1 – Az első lengyel műhold felbocsátása
|
|
|
|
|
|
|
A felbocsátott műholdak száma, amely repülési hardverek/szoftverek teljes gyártásából, összeszereléséből és teszteléséből áll, beleértve a kapcsolódó földi támogatást is, az első műhold pályára állításával.
|
|
|
Beruházás – A műholdas adatokat használó nyomonkövetési szolgáltatások, termékek, elemzési eszközök, szolgáltatások és a kísérő infrastruktúra nemzeti rendszerének fejlesztése
|
|
T2 – A következő három lengyel műhold felbocsátása
|
|
|
|
|
|
|
A cél a felbocsátott műholdak számára vonatkozik (összhangban a fenti A10L intézkedéssel kapcsolatban meghatározott követelményekkel). Repülési hardver/szoftver teljes gyártása, összeszerelése és tesztelése, beleértve a kapcsolódó földi támogatást is, ami a következő három műhold pályára állításához vezet.
|
B. KOMPONENS B: „ZÖLD ENERGIA ÉS ENERGIAINTENZITÁS-CSÖKKENTÉS”
A reform negyedik eleme a klíma- és környezetvédelmi miniszter módosított rendelete, amely meghatározza a szilárd tüzelőanyagokra vonatkozó szabványokat. A háztartási fűtésre szánt alacsony minőségű szén 2018-ban bevezetett betiltását követően ez a módosítás minimumkövetelményeket állapít meg a szilárd tüzelőanyagokra vonatkozóan, és megtiltja a gyártók számára, hogy megtévesztő márkajelzést alkalmazzanak.
B1.1.1. távhőrendszerek hőforrásaiba történő beruházás
E beruházás célja a távfűtés korszerűsítése és az üvegházhatást okozó gázok kibocsátásának csökkentése. Lengyelországban a távfűtési szolgáltatók jelentős részét korszerűsíteni kell a források cseréje révén, olyan rossz műszaki állapotban, amely nem felel meg a hatékony távfűtési rendszer fogalommeghatározásának. A hőforrás-csere iránti igény azzal is összefügg, hogy a fűtési rendszerben a megújuló energiaforrások aránya alacsony, jelenleg 9,5% körül van. A cél tehát a hőtermelés energiaintenzitásának és kibocsátásának csökkentése. Ezen intézkedés keretében csak alacsony szén-dioxid-kibocsátású létesítményekbe és megújuló energiaforrásokba történő beruházások hajthatók végre. Támogatást kell nyújtani a hőt felhasználó létesítményeknek: megújuló energiaforrásokból előállított energia; gáznemű tüzelőanyagok kapcsolt energiatermelésben, a szén kivételével; hőszivattyúk és geotermikus források, hulladékhő, alacsony szén-dioxid-kibocsátású tüzelőanyagok, kevert gázok, szintetikus gáz, valamint alacsony szén-dioxid-kibocsátású és megújuló hidrogén, amelyek a szenet váltják fel a rendszerfűtésben. A hulladékból származó tüzelőanyag használata nem megengedett. A földgázzal működő létesítmények esetébena termelt energia 250 g CO2/kwh küszöbértéke nem léphető túl. A kedvezményezettek közé tartoznak azok a szervezetek, amelyek célja az önkormányzati és lakáscélú hőtermelés. A projekteket nyílt versenyvizsga alapján kell kiválasztani, a következő kritériumok figyelembevételével: i. a projekt megvalósításra való felkészültsége és érettsége; ii. a projekt eredményeként a CO2- és/vagy PM2,5- és PM10-kibocsátás csökkenésének mértéke; iii. megújuló energiaforrások használata; IV. a legnagyobb éves PM 2,5- és PM10-kibocsátással rendelkező területeken való elhelyezkedés.
A beruházás végrehajtását 2026. június 30-ig be kell fejezni.
A hőforrások cseréje és az energiahatékonyság javítása az egycsaládos lakóépületekben
E beruházás célja a levegőminőség javítása, többek között a szálló por kibocsátásának csökkentése a kibocsátásintenzív hőforrások kiváltása és az egyes családi lakások energiahatékonyságának javítása révén. A beruházást a „Tiszta levegőt” kiemelt programon keresztül kell végrehajtani, amelynek az épületek energiahatékonyságáról szóló irányelv szerinti hosszú távú felújítási stratégiával összhangban történő korszerűsítése a fent leírt B1.1 reform egyik kulcsfontosságú intézkedése. A beruházások a következőkből állnak: i. a nem hatékony helyiség- és vízmelegítési források cseréje; és/vagy ii. lakóépületek hőkorszerűsítése; és/vagy iii. megújulóenergia-létesítmények (főként fotovoltaikus panelek, napkollektorok). A támogatás szintjét a végső kedvezményezettek vásárlóerejéhez kell igazítani.
Az e beruházás keretében végrehajtott intézkedéseknek átlagosan legalább 30%-os primerenergia-megtakarítást kell eredményezniük. A gáztüzelésű kazánok támogatása esetén ezeket a DNSH-ról szóló bizottsági technikai iránymutatás (2021/C58/021) III. mellékletével összhangban kell kiépíteni, és a környezet és a közegészségügy jelentős javítása céljából az ÜHG-kibocsátás jelentős csökkenéséhez kell vezetniük, különösen azokon a területeken, ahol a 2008/50/EU irányelvben meghatározott uniós levegőminőségi előírásokat túllépik, vagy ahol fennáll a kockázata. Ezen túlmenően biztosítani kell, hogy a gáztüzelésű kazánok az ezen intézkedés szerinti összes hőforrás-csere legfeljebb 40%-át képviseljék.
Az épületek olyan felújítására irányuló intézkedések, amelyek e beruházás keretében az épület energiahatékonyságának javításához vezetnek, előírják a gazdasági szereplők számára annak biztosítását, hogy az építés során keletkező építési hulladék (a 2000/532/EK bizottsági határozattal létrehozott európai hulladékjegyzékben a természetben előforduló anyagok kivételével) legalább 70 tömegszázaléka (a 2000/532/EK bizottsági határozattal létrehozott európai hulladékjegyzékben a természetben előforduló anyagok kivételével) újrahasználatra, újrafeldolgozásra és egyéb anyaghasznosításra készüljön fel, beleértve a hulladék más anyagok helyettesítésére használt feltöltési műveleteket is, összhangban a hulladékhierarchiával és az építési és bontási hulladék kezeléséről szóló uniós jegyzőkönyvvel.
A beruházás végrehajtását 2026. június 30-ig be kell fejezni.
Az iskolák hőkorszerűsítése
E beruházás célja az oktatási intézmények energiahatékonyságának javítása és a kibocsátásintenzív hőforrások tisztább alternatívákkal való felváltása. Az e beruházás keretében végrehajtott intézkedések magukban foglalhatják többek között a megújuló energiaforrásokat, valamint a funkcióknak, a berendezéseknek és az épülettechnikai rendszereknek a hatályos jogszabályok jelenlegi követelményeihez való igazítását; mélyfelújítások; a helyiség- és vízmelegítő rendszerek korszerűsítése; hatékony világítás telepítése. A Helyreállítási és Rezilienciaépítési Eszköz keretében támogatott beruházásoknak átlagosan legalább 30%-os primerenergia-megtakarítást kell eredményezniük. A projekteket nyílt versenyvizsga alapján kell kiválasztani, a következő kritériumok figyelembevételével: i. készenlét – a projekt megvalósításra való érettsége; ii. a CO2- és/vagy PM2,5- és/vagy PM10-kibocsátás csökkentésének mértéke; iii. a primerenergia-fogyasztás csökkenésének mértéke; a megújuló energiaforrások használata.
A kiegészítő intézkedések magukban foglalhatnak oktatási tevékenységeket is, amelyek felhívják a tanárok, a diákok és a helyi közösségek figyelmét a légszennyezésre, az éghajlatváltozás mérséklésére és a megújuló energiaforrások használatára.
A beruházás végrehajtását 2026. június 30-ig be kell fejezni.
B1.1.4. A helyi szociális létesítmények energiahatékonyságának megerősítése
E beruházás célja a szociális tevékenységet végző helyi létesítmények energiahatékonyságának javítása, valamint a kibocsátásintenzív hőforrások tisztább alternatívákkal való felváltása. Az e beruházás keretében végrehajtott intézkedések magukban foglalhatják többek között a megújuló energiaforrásokat, valamint a funkcióknak, a berendezéseknek és az épülettechnikai rendszereknek a hatályos jogszabályok jelenlegi követelményeihez való igazítását; mélyfelújítások; a helyiség- és vízmelegítő rendszerek korszerűsítése; hatékony világítás telepítése. A beruházásoknak átlagosan legalább 30%-os primerenergia-megtakarítást kell eredményezniük a megcélzott épületekben. A projekteket nyílt versenyvizsga alapján kell kiválasztani, a következő kritériumok figyelembevételével: i. készenlét – a projekt megvalósításra való érettsége; ii. a CO2- és/vagy PM2,5- és/vagy PM10-kibocsátás csökkentésének mértéke; iii. a primerenergia-fogyasztás csökkenésének mértéke; iv. megújuló energiaforrásokat használnak.
A beruházás végrehajtását 2026. június 30-ig be kell fejezni.
B1.1.5. A többlakásos lakóépületek energiahatékonyságának javítása
E beruházás célja a többlakásos épületek energiahatékonyságának javítása. A beruházás a TERMO támogatási rendszeren keresztül valósul meg, és i. a többlakásos lakóépületek hőenergia-korszerűsítéséből áll; és/vagy ii. megújuló energiaforrások telepítése az ilyen épületekben, beleértve a hő- és villamosenergia-forrásokat is.
Az épületek olyan felújítására irányuló intézkedések, amelyek e beruházás keretében energiahatékonyságuk javításához vezetnek, előírják a gazdasági szereplők számára annak biztosítását, hogy az építés során keletkező építési hulladék (a 2000/532/EK bizottsági határozattal létrehozott európai hulladékjegyzékben a természetben előforduló anyagok kivételével) legalább 70 tömegszázaléka (a 2000/532/EK bizottsági határozattal létrehozott európai hulladékjegyzékben a természetben előforduló anyagok kivételével) újrahasználatra, újrafeldolgozásra és egyéb anyaghasznosításra készüljön fel, beleértve a hulladék más anyagok helyettesítésére szolgáló feltöltési műveleteket is, összhangban a hulladékhierarchiával és az építési és bontási hulladék kezeléséről szóló uniós jegyzőkönyvvel.
A beruházás végrehajtását 2026. június 30-ig be kell fejezni.
B2.1. A hidrogéntechnológiák és más dekarbonizált gázok fejlesztési feltételeinek javítása
A reform célja a megújuló és alacsony szén-dioxid-kibocsátású hidrogén és más alternatív üzemanyagok piacának kialakítása.
Az intézkedés két intézkedésből áll. Az első cél a hidrogén mint alternatív közlekedési üzemanyag működésére vonatkozó szabályozási keret létrehozása a hidrogénállomások építésére, biztonságos üzemeltetésére és korszerűsítésére, valamint a hidrogénállomások használatának engedélyezéséért felelős hatóságokra és azok szükséges műszaki ellenőrzésére vonatkozó rendelkezések bevezetésével. Emellett létre kell hoznia egy rendszert a járművek meghajtására használt hidrogén-tüzelőanyagok minőségének nyomon követésére és ellenőrzésére. Az intézkedés végrehajtását 2021. december 30-ig kellett befejezni.
A második intézkedés célja a megújuló és alacsony szén-dioxid-kibocsátású hidrogén piaci elterjedésének támogatása, a hidrogéntermelés más energiapiacokba való integrálása, valamint a meglévő és célzott infrastruktúra létrehozása a szabályozás kiszámíthatóságának a befektetők számára történő megteremtése, valamint a megújuló és alacsony szén-dioxid-kibocsátású hidrogén elterjedésének támogatása céljából. A reformoknak meg kell felelniük a jelentős károkozás elkerülését célzó technikai iránymutatásnak (2021/C 58/01), amely biztosítja, hogy a reform ne tegye nehezebbé a megújuló hidrogén használatát és forgalmazását, mint más hidrogénforrások. A reform célja a megújuló hidrogén vagy az elektrolizátorokból előállított hidrogén fejlesztése, valamint az uniós hidrogénstratégiának megfelelő alacsony szén-dioxid-kibocsátású hidrogén előmozdítása.
E fellépés végrehajtását 2023. december 31-ig be kell fejezni.
B2.1.1. A hidrogénbe, a hidrogéngyártásba, -tárolásba és -szállításba történő beruházás
A beruházás célja egy hidrogénipar létrehozása Lengyelországban, valamint a megújuló és alacsony szén-dioxid-kibocsátású hidrogén használatának növelése. A projekteknek olyan integrált szakpolitikai megközelítés részét kell képezniük, amely prioritásként kezeli a megújuló hidrogént. A beruházás több projektből áll.
Az első projekt hidrogéntöltő állomásokba történő beruházásokat foglal magában, beleértve a hidrogén-vételezést is. Az üzemanyag-ellátó létesítményeknek minden hidrogénforrás előtt nyitva kell állniuk, a bunkerált szürke hidrogén mennyiségének azonban idővel csökkennie kell.
A projekt második részének támogatnia kell legalább az innovatív hidrogénüzemű közlekedési egységek fejlesztését, építését és megvalósítását. A beruházásnak a hidrogén-üzemanyagcella-szállító egységek különböző típusainak előmozdítására, tesztelésére és demonstrálására kell összpontosítania Lengyelország mobilitás dekarbonizációjára irányuló erőfeszítéseinek támogatása érdekében. A hidrogénüzemű szállítóegységek innovatív típusai hozzájárulnak a kibocsátáscsökkentési nehézségekkel szembenéző közlekedés dekarbonizációjához. Ez magában foglalja mind az új egységek építését, mind a meglévők utólagos átalakítását. A szállítóegységek nem használhatók fosszilis tüzelőanyagok szállítására.
A projekt harmadik része egy támogatási rendszerbe történő állami beruházásból áll annak érdekében, hogy ösztönözze a magánberuházásokat, és javítsa a finanszírozáshoz való hozzáférést Lengyelország megújuló és alacsony szén-dioxid-kibocsátású hidrogéntermelési ágazatában. Az eszköz és a végső kedvezményezettek között létrejött támogatási megállapodások célja, hogy a megújuló és alacsony szén-dioxid-kibocsátású hidrogén teljes beépített termelési kapacitása legalább 315 MW legyen. A program úgy működik, hogy közvetlenül a magánszektornak nyújt támogatást. A Helyreállítási és Rezilienciaépítési Eszköz beruházásai alapján a program kezdetben legalább 640 000 000 EUR összegű támogatást kíván nyújtani.
A programot végrehajtó partnerként a Bank Gospodarstwa Krajowego (BGK) kezeli.
A rendszer a következő termékcsoportot foglalja magában:
·Közvetlen támogatások a hasonló tevékenységeket folytató magánszervezeteknek vagy közszektorbeli szervezeteknek a megújuló és alacsony szén-dioxid-kibocsátású hidrogéntermelési kapacitásba – többek között az elektrolizátorokba – és a kapcsolódó infrastruktúrába történő beruházásaik finanszírozásához.
A programba történő beruházás végrehajtása érdekében Lengyelország és a BGK végrehajtási megállapodást ír alá, amely a következő tartalmat tartalmazza:
1.A program döntéshozatali folyamatának leírása: A program odaítéléséről szóló végleges határozatot beruházási bizottság vagy más, azzal egyenértékű irányító testület hozza meg, és a kormánytól független tagok szavazatainak többségével hagyja jóvá.
2. A kapcsolódó támogatási politika fő követelményei, amelyek a következőket foglalják magukban:
a.A nyújtott támogatások és a támogatható végső kedvezményezettek leírása, figyelembe véve azt a célkitűzést, hogy a program és a végső kedvezményezettek között létrejött támogatási megállapodások legalább 315 MW megújuló és alacsony szén-dioxid-kibocsátású hidrogén telepített termelési kapacitását eredményezzék.
b.Az a követelmény, hogy minden támogatott beruházás gazdaságilag életképes legyen.
c.A jelentős károkozás elkerülését célzó elvnek való megfelelés követelménye a DNSH technikai iránymutatásban((2023) 6454 final)meghatározottak szerint. A beruházási politikának különösen a tevékenységek és eszközök alábbi listáját kell kizárnia a támogathatóság köréből: i. a fosszilis tüzelőanyagokhoz kapcsolódó tevékenységek és eszközök, beleértve a downstream felhasználást is, ii. az uniós kibocsátáskereskedelmi rendszer(ETS) keretébe tartozó tevékenységek és eszközök, amelyek elérik a vonatkozó referenciaértékeket meg nem haladó, előre jelzett üvegházhatásúgáz-kibocsátást, iii. a hulladéklerakókkal, hulladékégetőkkel és mechanikai-biológiai hulladékkezelő létesítményekkel kapcsolatostevékenységek és eszközök, valamint iv. a bányászathoz kapcsolódó tevékenységek és eszközök.
d.Az a követelmény, hogy a program végső kedvezményezettjei nem részesülhetnek támogatásban más uniós eszközökből ugyanazon költségek fedezésére.
3.A végrehajtási megállapodás hatálya alá tartozó összeg, a végrehajtó partner díjstruktúrája, valamint az a követelmény, hogy a program fel nem használt bevételeit – 2026 után is – ugyanazon szakpolitikai célokra kell felhasználni.
4.Nyomonkövetési, ellenőrzési és kontrollkövetelmények, beleértve a következőket:
a.A végrehajtó partner által a mozgósított támogatások bejelentésére szolgáló monitoringrendszer leírása.
b.A végrehajtó partner azon eljárásainak leírása, amelyek biztosítják a csalás, a korrupció és az összeférhetetlenség megelőzését, felderítését és korrekcióját.
c.Minden egyes művelet támogathatóságának a végrehajtási megállapodásban meghatározott követelményekkel összhangban történő ellenőrzésére vonatkozó kötelezettség, mielőtt támogatást ítélnének oda egy műveletnek.
d.A kockázati alapú utólagos ellenőrzéseknek a BGK ellenőrzési tervével összhangban történő elvégzésére vonatkozó kötelezettség. Ezeknek az ellenőrzéseknek meg kell győződniük i. arról, hogy az ellenőrzési rendszerek hatékonyak-e, beleértve a csalás, a korrupció és az összeférhetetlenség felderítését; a DNSH-elvnek, az állami támogatásokra vonatkozó szabályoknak való megfelelés; és iii. tiszteletben tartják azt a követelményt, hogy a program végső kedvezményezettjei nem részesültek támogatásban más uniós eszközökből ugyanazon költségek fedezésére. Az ellenőrzések azt is ellenőrzik, hogy az ügyletek jogszerűek-e, és hogy betartják-e az alkalmazandó végrehajtási megállapodás és támogatási megállapodások feltételeit.
Az intézkedés végrehajtását 2026. augusztus 31-ig be kell fejezni.
B2.2.3. A tengeri terminálok infrastruktúrájának építése
E beruházás célja, hogy csökkentse az offshore szélerőműpark-projektek késedelmes végrehajtásának kockázatát, és biztosítsa az offshore szélerőműparkok megfelelő működését és biztonságát.
A beruházás két projektből áll. Az első projekt egy új mélyvízi terminál építését foglalja magában, kifejezetten tengeri szélenergia telepítésére. A terminálnak legalább két működő horgonyzóhellyel kell rendelkeznie: egy kifelé horgonyzóhely tengeri szélerőművek számára (legalább két part menti hajó befogadására alkalmas) és egy bejövő kikötőhely a Lo-Lo és a Ro-Ro tengeri szélerőművek összetevőit szállító hajók számára. A második projekt magában foglalja a kikötők újjáépítését és a kikötők tengerből való kijutását (beleértve a törővíz korszerűsítését is). Łeba, Ustka és Darłowo kikötőiben korszerűsíteni és/vagy bővíteni kell három tengeri szélerőmű-szolgáltató terminált, amelyek a tengeri létesítmények karbantartásának kulcsfontosságú infrastruktúráját képezik.
A Łeba, Ustkában és Darłowóban található tengeri szolgáltatási terminálokba történő beruházás végrehajtását 2026. június 30-ig, a tengeri létesítmény terminálját pedig 2026. augusztus 31-ig be kell fejezni.
B3.1. A fenntartható víz- és szennyvízkezelés támogatása a vidéki területeken
A reform célja annak biztosítása, hogy az alternatív víz- és szennyvízkezelési megoldásokat, például az egyedi szennyvíztisztító telepeket vagy a szennyvízelvezető tartályokat megfelelően nyomon kövessék, karbantartsák és ellenőrizzék az állapotromlás megelőzése érdekében.
A reformnak magában kell foglalnia az önkormányzatok azon kötelezettségét, hogy olyan eszközöket használjanak, amelyek megakadályozzák a nem megfelelő szennyvízelvezetést, valamint az úgynevezett helyettesítő teljesítmény mechanizmusát, azaz megszervezi a szennyvízelvezető tartályok önkormányzat általi kiürítését azon ingatlantulajdonosok esetében, akik nem kötöttek szerződést a szennyvízelvezető tartályok kiürítésére. Bevezeti továbbá a rendszeres ellenőrzések elvégzésére vonatkozó kötelezettséget, és hatékony végrehajtási mechanizmust vezet be.
E fellépés végrehajtását 2022. június 30-ig be kell fejezni.
A reformnak területi kritériumokat is meg kell határoznia a vidéki területeken a vízellátási vagy szennyvízkezelési beruházásokhoz nyújtott támogatás kedvezményezettjeinek kiválasztására vonatkozóan. A kiválasztási kritériumok előnyben részesítik azokat a településeket, amelyek a legkevésbé képesek a beruházásokat saját forrásaikból finanszírozni, valamint azoknak a projekteknek, amelyek a legnagyobb potenciállal rendelkeznek a meglévő negatív környezeti hatások enyhítésére.
E fellépés végrehajtását 2021. december 31-ig kellett befejezni.
B3.1.1. Fenntartható víz- és szennyvízgazdálkodásba történő beruházások a vidéki területeken
E beruházás célja a víz- és csatornainfrastruktúra elérhetőségének növelése a legnagyobb hiánnyal küzdő vidéki területeken, valamint a víz- és csatornainfrastruktúra fejlesztése révén a vidéki területeken az életminőség javítása. A beruházás célja továbbá a vidéki területek beruházási potenciáljának növelése.
A beruházás a vidéki területeken a vízellátási vagy szennyvízelvezetési rendszerek kiépítésének, bővítésének vagy korszerűsítésének támogatására irányul, és a vízellátási és szennyvízelvezetési infrastruktúrát használó vidéki lakosság növekedéséhez vezet. Támogatni kell az észszerű víz- és szennyvízgazdálkodás előmozdításával kapcsolatos tevékenységeket is. A beruházás részeként lehetővé kell tenni az infrastruktúra társfinanszírozását olyan digitális megoldásokkal, mint például a távolvasó berendezések vízmérőinek telepítése/cseréje, valamint elektronikus víz- és csatornagazdálkodási rendszerek létrehozása. Fontolóra kell venni a vidéki területek vízellátási és szennyvízkezelési infrastruktúrájára vonatkozó alternatív megoldásokat (például a kollektív rendszer szennyvízelvezető aknákkal vagy egyedi erőművekkel való kombinálását).
A beruházás végrehajtását 2025. december 31-ig be kell fejezni.
B.2. Vissza nem térítendő pénzügyi támogatás – a végrehajtáshoz és a nyomon követéshez kapcsolódó mérföldkövek, célok, mutatók és ütemterv
|
|
Kapcsolódó intézkedés (reform vagy beruházás)
|
|
|
Minőségi mutatók
(a részcélokra vonatkozóan)
|
Mennyiségi mutatók
(célok esetében)
|
A végrehajtás indikatív ütemterve
|
Az egyes mérföldkövek és célértékek leírása
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
B1.1 Tiszta levegő és energiahatékonyság
|
|
Az energiahatékonysági törvény és a kapcsolódó jogalkotási aktusok módosításáról szóló jogszabály hatálybalépése
|
Az energiahatékonysági törvény módosításáról szóló törvény és az ahhoz kapcsolódó, a hatálybalépést feltüntető jogszabály rendelkezése
|
|
|
|
|
|
Az energiahatékonysági törvényt és az ahhoz kapcsolódó jogszabályokat módosító törvény hatálybalépése (a hőmodernizáció és felújítás támogatásáról, valamint az épületek központi kibocsátási nyilvántartásáról szóló törvény; a bérleti célra szolgáló lakóépületek létesítésének pénzügyi támogatásáról szóló törvény; a lakhatási támogatás bizonyos típusairól szóló törvény; valamint a megújuló energiaforrásokról szóló törvény), amely lehetővé teszi az energiahatékonysági kötelezettségi rendszer hatálya alá tartozó jogalanyok számára, hogy az úgynevezett támogatási programok keretében energiamegtakarítási kötelezettségeiket rendezzék. Tisztáznia kell az energiahatékonysági szerződések közszektorban való felhasználásának lehetőségeit. Lehetővé teszi az energiaszolgáltató társaságok számára, hogy részt vegyenek az energiahatékonysági kötelezettségi rendszerekben.
|
|
|
B1.1 Tiszta levegő és energiahatékonyság
|
|
A „Tiszta levegő” kiemelt program aktualizálása
|
A Nemzeti Környezetvédelmi Alap által a „Tiszta levegő” kiemelt program módosításainak elfogadása, beleértve a) a magasabb jövedelmű háztartásokat célzó támogatásra vonatkozó rendelkezéseket, különösen a bankszektor bevonásával, vissza nem térítendő támogatásokkal kombinált hiteleket nyújtva; b) alacsony jövedelmű háztartások; C) a legalacsonyabb jövedelmű háztartások.
|
|
|
|
|
|
A Nemzeti Környezetvédelmi Alap az épületek energiahatékonyságáról szóló irányelv szerinti hosszú távú felújítási stratégiával összhangban módosításokat fogad el a „Tiszta levegő” kiemelt programra vonatkozóan, beleértve a) a magasabb jövedelmű háztartásokra irányuló célzott támogatást, különösen a bankszektor bevonásával, vissza nem térítendő támogatásokkal kombinált hiteleket nyújtva; b) alacsony jövedelmű háztartások; C) a legalacsonyabb jövedelmű háztartások (a „Tiszta levegő” prioritási program vonatkozó fogalommeghatározásaival összhangban).
2023. március 31-ig az említett csoportoknak célzott támogatást nyújtó rendelkezéseknek teljes mértékben működőképesnek kell lenniük, és a kedvezményezetteknek hozzá kell férniük ehhez a támogatáshoz.
|
|
|
B1.1 Tiszta levegő és energiahatékonyság
|
|
A nemzeti légvédelmi program aktualizálása
|
Az aktualizált nemzeti légvédelmi program klímaügyi és környezetvédelmi miniszter általi elfogadása
|
|
|
|
|
|
A nemzeti légvédelmi program meghatározza a 2025-ig, 2030-ig és 2040-ig nemzeti, tartományi és önkormányzati szinten végrehajtandó új feladatokat: Az alacsony kibocsátású övezetekre vonatkozó előírások megállapítása azon települések számára, ahol a megengedett NO2-szinteket túllépték; A „voivodeships” kötelezettségvállalása arra, hogy szmogellenes határozatokat fogadjanak el azokban a városokban, ahol bizonyos levegőminőségi előírásokat nem tartanak be; 3. pénzügyi támogatás a regionális és helyi hatóságok számára a szmogellenes állásfoglalásokban meghatározott tevékenységek végrehajtásának előmozdításához, valamint információs pontok kialakításához a „Tiszta levegőt” program keretében finanszírozásra pályázó lakosok számára; 4. a szmogellenes határozatokban meghatározott feladatok végrehajtására vonatkozó ellenőrzési rendszerre vonatkozó rendelkezések megerősítésére irányuló feladat bevezetése; (5) Az új széntüzelésű fűtőberendezések kizárása az állami támogatási programokból 2022. január 1-jétől.
|
|
|
B1.1 Tiszta levegő és energiahatékonyság
|
|
A szilárd tüzelőanyagokra vonatkozó minőségi előírásokról szóló rendelet klíma- és környezetvédelmi miniszter általi módosításának hatálybalépése
|
A szilárd tüzelőanyagokra vonatkozó minőségi előírásokról szóló rendelet módosításának a hatálybalépésére vonatkozó rendelkezése
|
|
|
|
|
|
A szükséges vagy ajánlott jogszabályi változtatásokra vonatkozó, minisztériumközi csoport által készített ajánlások alapján, amelyeket a nem kormányzati szervezetek és a szénágazat kamaráival a javaslatokról folytatott konzultáció követ, hatályba lép a szénalapú szilárd tüzelőanyagokról szóló rendelet módosítása. Megtiltja a szilárd széntartalmú tüzelőanyagok gyártóinak, hogy megtévesztő márkajelzést használjanak.
|
|
B5G
|
B1.1 Tiszta levegő és energiahatékonyság
|
Mérföldkő
|
A szilárd biomassza-tüzelőanyagokra vonatkozó minőségi előírások meghatározásáról szóló rendelet hatálybalépése
|
A biomasszából előállított szilárd tüzelőanyagokra vonatkozó minőségi előírásokról szóló rendelet hatálybalépése
|
|
|
|
Q3
|
2023
|
A rendelet minőségi előírásokat állapít meg a szilárd biomasszából előállított tüzelőanyagokra, köztük a fapelletre vonatkozóan.
A rendelet megtiltja a szilárd biomassza-tüzelőanyagok előállítóinak, hogy megtévesztő márkajelzést használjanak.
|
|
|
B1.1.1 Hőforrásokba történő beruházások távfűtési rendszerekben
|
|
T1 – Hőforrások távfűtési rendszerekben
|
|
|
|
|
|
|
A DNSH-követelményeknek megfelelő aláírt szerződések hatálya alá tartozó hőforrások száma. A támogatott technológiák közé tartoznak a természetes gázzal működő kapcsolt energiatermelő egységek, a megújuló energiaforrások (napenergia, geotermikus energia, bioenergia) és a hőszivattyúk. A 250 g CO2/kWh megtermelt energia küszöbértéke egyik támogatott létesítmény esetében sem léphető túl. A bioenergiát használó létesítmények esetében biztosítani kell a megújuló energiaforrásokról szóló (EU) 2018/2001 irányelvnek való megfelelést. Biztosítani kell továbbá, hogy a csővezetéken üzemeltetett biogáz/biometán megfeleljen a fenntartható fejlődés és az üvegházhatásúgáz-kibocsátás csökkentése kritériumainak (a megújuló energiaforrásokról szóló irányelvvel összhangban).
|
|
|
B1.1.1 Hőforrásokba történő beruházások távfűtési rendszerekben
|
|
T2 – Hőforrások távfűtési rendszerekben
|
|
|
45
|
|
|
|
A célérték a B6G tételre vonatkozó követelményeknek megfelelő, aláírt szerződések hatálya alá tartozó hőforrások számára vonatkozik.
|
|
|
A hőforrások cseréje és az energiahatékonyság javítása az egycsaládos lakóépületekben
|
|
T1 – Hőforráscsere egycsaládos épületekben
|
|
|
|
|
|
2023
|
Az intézkedés leírásában meghatározott DNSH-követelményeknek megfelelő beépített hőforrások száma (aláírt kapcsolatfelvételek alatt). A beruházásokat a „Tiszta levegőt” program keretében kell támogatni, összhangban az épületek energiahatékonyságáról szóló irányelv szerinti hosszú távú felújítási stratégiával. Biztosítani kell, hogy a primerenergia-megtakarítás szintje a program szintjén legalább 30% legyen.
|
|
|
A hőforrások cseréje és az energiahatékonyság javítása az egycsaládos lakóépületekben
|
|
T2 – Hőforráscsere egycsaládos épületekben
|
|
|
|
|
|
|
A B8G tételre vonatkozó követelményeknek megfelelő beépített hőforrások száma.
|
|
|
A hőforrások cseréje és az energiahatékonyság javítása az egycsaládos lakóépületekben
|
|
T1 – A megújuló energiaforrások hőmodernizálása és telepítése egycsaládos lakóépületekben
|
|
|
|
|
|
|
Azon hőmodernizált családi házak száma, amelyek megfelelnek az energiahatékonysági szabványoknak a támogatott projektek keretében. A beruházásokat a „Tiszta levegőt” prioritási program keretében kell támogatni. Biztosítani kell, hogy a primerenergia-megtakarítás szintje a program szintjén legalább 30% legyen. Biztosítani kell, hogy a program keretében keletkező építési hulladék legalább 70%-át újra felhasználják vagy újrafeldolgozzák.
|
|
|
A hőforrások cseréje és az energiahatékonyság javítása az egycsaládos lakóépületekben
|
|
T2 – A megújuló energiaforrások hőmodernizálása és telepítése egycsaládos lakóépületekben
|
|
|
|
379000
|
|
|
A B10G tételre vonatkozó követelményeknek megfelelő, hőmodernizált egycsaládos házak száma.
|
|
|
Az oktatási intézmények hőkorszerű korszerűsítése
|
|
Oktatási intézmények épületeiben a DNSH-követelményeknek megfelelő korszerűsített vagy kicserélt hőforrások (aláírt szerződések alapján)
|
|
|
|
|
|
|
A helyettesített vagy korszerűsített hőforrások száma az oktatási intézmények épületeiben (aláírt szerződések alapján). Biztosítani kell, hogy a primerenergia-megtakarítás szintje a program szintjén legalább 30% legyen. A gáztüzelésű kazánok támogatását a DNSH-ról szóló bizottsági technikai iránymutatással (2021/C58/021) összhangban kell alkalmazni. Ezen túlmenően biztosítani kell, hogy a gáztüzelésű kazánok az ezen intézkedés szerinti összes hőforrás-csere legfeljebb 20%-át képviseljék.
|
|
|
Az oktatási intézmények hőkorszerű korszerűsítése
|
|
Oktatási intézmények hőmodernizált épületei (aláírt szerződések alapján)
|
|
|
|
|
|
|
Az energetikai korszerűsítésre és/vagy modern telepítési megoldások alkalmazására irányuló beruházásokhoz támogatott oktatási intézmények épületeinek száma, beleértve a következőket: megújuló energiaforrások, valamint az épületek funkcióinak, berendezéseinek és műszaki rendszereinek az alkalmazandó jog jelenlegi követelményeihez való igazítása. A végrehajtott beruházásoknak a teljes beruházási program szintjén legalább 30%-os energiamegtakarítást kell lehetővé tenniük.
|
|
|
B1.1.4. A helyi szociális létesítmények energiahatékonyságának megerősítése
|
|
Társadalmi tevékenységet végző létesítmények, amelyek nem hatékony szilárd tüzelésű hőforrásokat cserélnek a DNSH-követelményeknek megfelelő modern hőforrásokra
|
|
|
|
|
|
|
A nem hatékony szilárd tüzelésű hőforrásokat DNSH-követelményeknek megfelelő modern hőforrásokkal felváltó, társadalmi tevékenységet folytató létesítmények száma (aláírt szerződések alapján). A végrehajtott beruházásoknak a teljes beruházási program szintjén legalább 30%-os energiamegtakarítást kell biztosítaniuk.
Ezen túlmenően biztosítani kell, hogy a gáztüzelésű kazánok az ezen intézkedés szerinti összes hőforrás-csere legfeljebb 20%-át képviseljék.
|
|
|
B1.1.4. A helyi szociális létesítmények energiahatékonyságának megerősítése
|
|
Hőmodernizált szociális létesítmények
|
|
|
|
|
|
|
Hőmodernizált közösségi létesítmények (könyvtárak és közösségi központok) száma.
A végrehajtott beruházásoknak a teljes beruházási program szintjén legalább 30%-os energiamegtakarítást kell biztosítaniuk.
A gáztüzelésű kazánok támogatását a DNSH-ról szóló bizottsági technikai iránymutatással (2021/C58/021) összhangban kell alkalmazni. Ezen túlmenően biztosítani kell, hogy a gáztüzelésű kazánok az ezen intézkedés szerinti összes hőforrás-csere legfeljebb 20%-át képviseljék.
|
|
|
B2.1. A hidrogéntechnológiák és más dekarbonizált gázok fejlesztési feltételeinek javítása
|
|
A hidrogénre mint alternatív közlekedési üzemanyagra vonatkozó jogalkotási aktusokat módosító jogi aktusok hatálybalépése
|
A hatálybalépésüket jelző módosító jogalkotási aktusokban szereplő rendelkezések
|
|
|
|
|
|
1. Az elektromobilitásról szóló törvény módosítása (2018. január 11.; Dz. U. z 2018 r. poz. 317) bevezeti a hidrogéntöltő infrastruktúra fogalommeghatározásait; az üzemanyagtöltő állomásokra vonatkozó általános biztonsági és műszaki követelmények meghatározása (az alternatív üzemanyagok infrastruktúrájáról szóló irányelvnek megfelelően), valamint az ezen infrastruktúra ellenőrzése szempontjából releváns eljárások és illetékes hatóságok meghatározása.
2. Az üzemanyagok minőségellenőrzési és -ellenőrzési rendszeréről szóló törvény módosítása (2006. augusztus 25.; Dz.U. Nr 169, poz. 1200 a Kombinált Nómenklatúra 2804 10 00 kódját követve bevezeti a hidrogén fogalmát; meghatározza a hidrogén minőségének ellenőrzésére és ellenőrzésére szolgáló eljárásokat; meghatározza az illetékes hatóságokat. A hidrogén fogalmának meg kell felelnie a jelentős károkozás elkerülését célzó technikai iránymutatásnak (2021/C 58/01). A reform nem nehezítheti meg a megújuló hidrogén használatát és forgalmazását, mint más hidrogénforrásokat. A reform elsődleges célja a megújuló hidrogén vagy az elektrolizátorokból előállított hidrogén fejlesztése.
|
|
|
B2.1. A hidrogéntechnológiák és más dekarbonizált gázok fejlesztési feltételeinek javítása
|
|
A hidrogénre vonatkozó szabályokról szóló törvény hatálybalépése
|
A hatálybalépést feltüntető törvényi rendelkezés
|
|
|
|
|
|
A hidrogéninfrastruktúrát és a piactervezést létrehozó törvény hatálybalépése, amelynek célja a megújuló és alacsony szén-dioxid-kibocsátású hidrogén piaci elterjedésének, a hidrogéntermelés más energiapiacokon való integrációjának, valamint a meglévő és célzott infrastruktúrának a támogatása, amelynek célja a szabályozás kiszámíthatóságának megteremtése a befektetők számára, valamint a megújuló és alacsony szén-dioxid-kibocsátású hidrogén elterjedésének támogatása. A törvénynek meg kell felelnie a jelentős károkozás elkerülését célzó technikai iránymutatásnak (2021/C 58/01). A reform nem nehezítheti meg a megújuló hidrogén használatát és forgalmazását, mint más hidrogénforrásokat. A reform elsődleges célja a megújuló hidrogén vagy az elektrolizátorokból előállított hidrogén fejlesztése. A reformnak összhangban kell lennie az uniós hidrogénstratégiával.
|
|
|
B2.1.1 A hidrogénbe, a hidrogéngyártásba, -tárolásba és -szállításba történő beruházás
|
|
Hidrogéntöltő állomásokra kiadott környezetvédelmi engedélyek
|
|
|
|
|
|
|
A hidrogéntöltő állomásokra kiadott környezetvédelmi engedélyek száma.
|
|
|
B2.1.1 A hidrogénbe, a hidrogéngyártásba, -tárolásba és -szállításba történő beruházás
|
|
Hidrogéntöltő állomások üzembe helyezése
|
|
|
|
|
|
|
A nyilvánosság számára hozzáférhető hidrogéntöltő állomások száma, beleértve a hidrogén-vételezést is, egy olyan integrált szakpolitikai megközelítés részeként, amely prioritásként kezeli a megújuló hidrogént. Az üzemanyag-vételezésnek minden hidrogénforrás előtt nyitva kell állnia, a bunkerált szürke hidrogén mennyiségének idővel csökkennie kell.
|
|
|
B2.1.1 A hidrogénbe, a hidrogéngyártásba, -tárolásba és -szállításba történő beruházás
|
|
Innovatív hidrogénüzemű szállítóegységekkel kapcsolatos kutatási és innovációs projektek
|
|
|
|
|
|
|
Három innovatív projektet kell kidolgozni a hidrogénüzemű szállítóegységekre vonatkozóan. A projekteknek támogatniuk kell legalább az innovatív hidrogénüzemű közlekedési egységek (például járművek/hajók/vonatok és egyéb vasúti/buszokat/repülőgépeket használó egységek) fejlesztését, építését és megvalósítását. A beruházások köre a hidrogén üzemanyagcella-szállító egységek különböző típusainak fejlesztésére, tesztelésére és bemutatására irányuló tevékenységek széles körét foglalja magában. Ez magában foglalja mind az új egységek építését, mind a meglévők utólagos átalakítását.
A közlekedési egységek nem használhatók fosszilis tüzelőanyagok szállítására.
|
|
|
B2.1.1 A hidrogénbe, a hidrogéngyártásba, -tárolásba és -szállításba történő beruházás
|
|
Végrehajtási megállapodás
|
A végrehajtási megállapodás hatálybalépése
|
|
|
|
|
|
A végrehajtási megállapodás hatálybalépése.
|
|
|
B2.1.1 A hidrogénbe, a hidrogéngyártásba, -tárolásba és -szállításba történő beruházás
|
|
A végső kedvezményezettekkel aláírt jogi megállapodások
|
|
|
|
|
|
|
A BGK-nak jogi támogatási megállapodásokat kell kötnie a végső kedvezményezettekkel az RRF-beruházás legalább 50%-ának a rendszerbe történő felhasználásához szükséges összegről (figyelembe véve az irányítási díjakat).
|
|
|
B2.1.1 A hidrogénbe, a hidrogéngyártásba, -tárolásba és -szállításba történő beruházás
|
|
A minisztérium végrehajtotta a beruházás 50%-át
|
|
|
|
|
|
|
Lengyelország 320 millió EUR-t utal át a rendszer céljaira a BGK-nak.
|
|
|
B2.1.1 A hidrogénbe, a hidrogéngyártásba, -tárolásba és -szállításba történő beruházás
|
|
A végső kedvezményezettekkel aláírt jogi megállapodások
|
|
|
|
|
|
|
A BGK-nak jogi támogatási megállapodásokat kell kötnie a végső kedvezményezettekkel az RRF-beruházás 100%-ának a rendszerbe történő felhasználásához szükséges összegről (figyelembe véve az irányítási díjakat).
|
|
|
B2.1.1 A hidrogénbe, a hidrogéngyártásba, -tárolásba és -szállításba történő beruházás
|
|
A minisztérium befejezte a beruházást
|
|
|
|
|
|
|
Lengyelország 320 millió EUR-t csoportosít át a programra a B21cG. mérföldkő keretében már átcsoportosított 320 millió EUR-n felül.
|
|
|
B2.2.3 A tengeri terminálok infrastruktúrájának építése
|
|
Tengeri szélenergia telepítésére szolgáló új terminál építése
|
Az építési munkálatok és a terminál előzetes bérleti szerződésének befejezése
|
|
|
|
|
|
A tengeri szélenergia telepítésére szolgáló új terminál építési munkálatait be kell fejezni. A terminálnak legalább két működő horgonyzóhellyel kell rendelkeznie: egy kifelé horgonyzóhely tengeri szélerőművek számára (legalább két part menti hajó befogadására alkalmas) és egy bejövő kikötőhely a Lo-Lo és a Ro-Ro tengeri szélerőművek összetevőit szállító hajók számára.
Az új terminálra vonatkozó, jogilag kötelező erejű előzetes bérleti megállapodás(oka)t alá kell írni a terminál fő használatára a tengerfenéken rögzített és úszó tengeri szélerőművek telepítésére.
|
|
|
B2.2.3 A tengeri terminálok infrastruktúrájának építése
|
|
A Łeba, Ustka és Darłowo kikötőjében található létesítmények korszerűsítése/bővítése a szélerőművek szervizelésére és karbantartására
|
|
|
|
3
|
|
|
Be kell fejezni a Łeba, Ustka és Darłowo kikötőjében található létesítmények korszerűsítését és/vagy bővítését a külső szélerőművek kiszolgálására és karbantartására. AzUstkában végzett munkálatok a belső kikötő és a vízi útszakasz mélyítésének törővizeinek korszerűsítéséből állnak. A Łeba-i munkálatok egy legalább 3,5 méter mélységű bevezető vízi pálya építéséből állnak. A Darłowo-i beruházás a törővíz újjáépítéséből, egy horonyna megépítéséből, valamint a rakpart megépítéséből és helyreállításából áll.
A tengeri szélerőművek kiszolgálására szolgáló kikötői létesítmények (például terminálok vagy horgonyzóhelyek) használatára vonatkozó, jogilag kötelező erejű koncessziós megállapodás(oka)t alá kell írni.
|
|
|
B3.1. A fenntartható víz- és szennyvízkezelés támogatása a vidéki területeken
|
|
Szabályok kidolgozása a vidéki térségekben a vízellátási vagy szennyvízkezelési beruházásokhoz nyújtott támogatás területi meghatározására
|
Iránymutatások elfogadása a földművelésügyi és vidékfejlesztési miniszter részéről.
|
|
|
|
|
|
Területi kritériumok elfogadása a kedvezményezettek kiválasztásához.
A kiválasztási kritériumok előnyben részesítik azokat az önkormányzatokat, amelyek a legkevésbé képesek a beruházásokat saját forrásaikból finanszírozni. A vajdasági önkormányzatokat be kell vonni a kedvezményezettek kiválasztási kritériumainak meghatározásába.
|
|
|
B3.1. A fenntartható víz- és szennyvízkezelés támogatása a vidéki területeken
|
|
A megfelelő egyedi rendszerek rendszeres nyomon követésére és ellenőrzésére vonatkozó kötelezettséget megállapító jogi aktus hatálybalépése
|
A jogi aktus hatálybalépését feltüntető rendelkezés
|
|
|
|
|
|
Olyan jogi aktus hatálybalépése, amely kötelezővé teszi a települések számára a szennyvízelvezetés nyomon követését és ellenőrzését, valamint a nem megfelelő ártalmatlanítás megelőzésére szolgáló eszközök használatát, beleértve az úgynevezett helyettesítő teljesítmény mechanizmusát, azaz a szennyvízelvezető aknáknak a település általi kiürítésének megszervezését azon ingatlantulajdonosok számára, akik nem kötöttek szerződést a szennyvízelvezető aknák kiürítésére.
|
|
|
B3.1.1 A szennyvízkezelő rendszerekbe és a vízellátásba történő beruházások vidéki területeken
|
|
Új vagy korszerűsített szennyvíz- és vízellátási infrastruktúra a vidéki lakosság számára
|
|
|
|
|
|
|
Új és korszerűsített infrastruktúra, amely lehetővé teszi a vidéki lakosságnak a vízellátási és szennyvízkezelési infrastruktúrával való további összekapcsolását, illetve a meglévő infrastruktúra kapacitásának helyreállítását vagy bővítését olyan településeken, amelyek teljes mértékben megfelelnek a szennyvízelvezetésre vonatkozó módosított szabályoknak. A támogatás olyan területekre irányul, amelyek beruházási kapacitása a Covid19-világjárvány miatt a vízügyi törvény 86. cikke értelmében vett agglomerációkon kívül esik, valamint olyan szennyvízkezelési infrastrukturális projektekre, amelyek a legnagyobb potenciállal rendelkeznek a meglévő negatív környezeti hatások csökkentésére. A beruházás kedvezményezettjeit nyílt és átlátható verseny keretében kell kiválasztani. Fontolóra kell venni a vidéki területek vízellátási és szennyvízkezelési infrastruktúrájára vonatkozó alternatív megoldásokat (például a kollektív rendszerek szennyvízelvezető aknákkal vagy egyedi erőművekkel való kombinálását). El kell kerülni a vízkivételt, ha az érintett víztestek (felszíni vagy felszín alatti vizek) (az éghajlatváltozás fokozódásával összefüggésben) a jó állapotnál vagy potenciálnál rosszabb állapotban vannak, vagy várhatóan rosszabbak lesznek.
|
|
|
B1.1.5. A többlakásos lakóépületek energiahatékonyságának javítása
|
|
T1 – Megújuló energiát hasznosító létesítmények és termomodernizációk többlakásos épületekben
|
|
|
|
|
|
|
A többlakásos épületekben található, hőmodernizált vagy megújuló energiát hasznosító berendezésekkel felszerelt lakások száma.
A beruházásokat a TERMO program keretében kell támogatni.
|
|
|
B1.1.5. A többlakásos lakóépületek energiahatékonyságának javítása
|
|
T2 – Megújuló energiát hasznosító létesítmények és termomodernizációk többlakásos épületekben
|
|
|
|
|
|
|
A B11aG tételnél meghatározott követelményeknek megfelelő, többlakásos épületekben található lakások száma.
|
B1.2.1. Energiahatékonyság és megújuló energiaforrások a vállalatoknál – a legnagyobb üvegházhatásúgáz-kibocsátás-csökkentési potenciállal rendelkező beruházások
A beruházás célja a vállalatok végsőenergia-fogyasztásának és üvegházhatásúgáz-kibocsátásának csökkentése.
A vállalkozásokban a zöld megoldások bevezetésének célja, hogy az energiahatékonyság javítása és az energiaintenzitás csökkentése érdekében az ipari és energetikai folyamatok javítására összpontosítson, ami az energiafogyasztás csökkentéséhez és nagyobb hatékonyságához vezet, valamint a vállalkozások megújuló és alacsony szén-dioxid-kibocsátású energiaforrásokba történő beruházásaira. A beruházás különösen a következőket támogatja: i. a meglévő ipari és termelőlétesítmények, ipari berendezések és villamosenergia-létesítmények energiahatékonyságának javítását célzó építése, bővítése vagy korszerűsítése; saját megújuló energiaforrások – többek között szélturbinák, napkollektorok, fotovoltaikus panelek, geotermikus rendszerek, hőszivattyúk – építése és telepítése vállalatoknál; iii. energiatároló létesítmények építése vállalatoknál megújuló energiaforrásokból előállított energia termelésével kapcsolatban; iv. saját (belső) alacsony szén-dioxid-kibocsátású energiaforrások építése/korszerűsítése, beleértve a kapcsolt energiatermelést is; v. az alacsony kibocsátású vagy kibocsátásmentes üzemanyagok arányának növelése a gyártási folyamatokban, a legmagasabb szintű kibocsátási előírások betartása mellett; vi. a tüzelőanyagokat (szilárd, folyékony, gáz) vagy villamos energiát használó alacsony energiájú hőforrások energiahatékonyabb forrásokkal való felváltása; VII. az ipari folyamatokban használt épületek és létesítmények hőmodernizálása. A projekteketnyílt versenyvizsga alapján kell kiválasztani, a következő kritériumok figyelembevételével: i. készenlét – a projekt megvalósításra való érettsége; a meglévő klímasemlegességi tervekkel való összhang; iii. a CO2- és PM2,5- és PM10-kibocsátás csökkentésének mértéke; iv. a primerenergia-fogyasztás csökkenésének mértéke.
Annak biztosítása érdekében, hogy az intézkedés megfeleljen a jelentős károkozás elkerülését célzó technikai iránymutatásnak (2021/C 58/01), a soron következő pályázati felhívásokra vonatkozó feladatmeghatározásban szereplő támogathatósági kritériumoknak ki kell zárniuk a tevékenységek következő listáját: a fosszilis tüzelőanyagokkal kapcsolatos tevékenységek, beleértve a továbbfelhasználást is; ii. az uniós kibocsátáskereskedelmi rendszer (ETS) keretében végzett tevékenységek, amelyek elérik a vonatkozó referenciaértékeket meg nem haladó, előre jelzett üvegházhatásúgáz-kibocsátást; hulladéklerakókkal, hulladékégetőkkel és mechanikai-biológiai hulladékkezelő létesítményekkel kapcsolatos tevékenységek; valamint iv. azok a tevékenységek, amelyek esetében a hulladék hosszú távú ártalmatlanítása károsíthatja a környezetet. A pályázati felhívásokban meghatározott szabályoknak emellett ki kell mondaniuk, hogy kizárólag a vonatkozó uniós és nemzeti környezetvédelmi jogszabályokkal összhangban lévő tevékenységek választhatók ki.
A beruházás végrehajtását 2023. december 31-ig be kell fejezni.
B2.3. Az offshore szélerőműparkokba történő beruházások támogatása
A reform célja a tengeri szélenergia hatékony végrehajtásának és továbbfejlesztésének biztosítása.
A reformnak részletes követelményeket kell bevezetnie a kimenő erőművek összetevőire és a tengeri erőművek összetevőire, valamint a tengeri erőművek alkatrészeire vonatkozó építési követelményeket, figyelembe véve a tengeri kimenő teljesítmény és az erőmű-szerelvény biztonságát és megbízhatóságát. Hatályba lép egy rendelet, amely meghatározza a termelők által árverésen benyújtott ajánlatokban feltüntethető 1 MWh maximális árat (PLN-ben kifejezve). A reform végrehajtását 2024. június 30-ig be kell fejezni.
A reform célja továbbá, hogy csökkentse az elosztási korlátok villamosenergia-piaci eredményekre gyakorolt hatását. A reform magában foglalja, hogy az átvitelirendszer-üzemeltető az egységes másnapi összekapcsolás (SDAC) előtt kifejezetten kiegyensúlyozó kapacitásokat (tartalékokat) szerez be, összhangban az ACER-nek az alkalmazott felosztási korlátok szintjének csökkentésére irányuló ajánlásával. A reform végrehajtását 2023. december 31-ig be kell fejezni.
A reformot az offshore szélerőműparkokból származó villamosenergia-termelésre vonatkozó árveréseknek kell kísérniük. Az árveréseket 2025. december 31-ig kell megszervezni.
Az energiatároló létesítmények fejlesztésének jogi kerete
A reform célja, hogy felszámolja a tárolási technológiák fejlesztése előtt álló meglévő jogi akadályokat, és stabil jogi környezetet teremtsen a tárolási vállalkozások működéséhez.
A reform többek között mentesíti a villamosenergia-tárolást a díjszabási kötelezettség alól, és megszünteti a hálózati díjak kettős kivetését. A koncesszió megszerzésére/nyilvántartásba való bejegyzésre vonatkozó kötelezettséget a teljes telepített villamosenergia-tároló kapacitástól teszi függővé, függetlenül annak kapacitásától. A tárolás javasolt díjkeretének megkülönböztetéstől mentesnek és a költségeket tükrözőnek kell lennie.
A reform végrehajtását 2021. június 30-ig kellett befejezni.
B3.2. A környezet helyreállításának és a veszélyes anyagokkal szembeni védelemnek a támogatása
A reform célja, hogy csökkentse a nagy kiterjedésű leromlott állapotú földterületek negatív környezeti hatásait, és lehetővé tegye a veszélyek összehangolt semlegesítését a lengyel tengeri területeken.
A reform magában foglalja a nagy volumenű posztindusztriális területek negatív környezeti hatásainak átfogó felszámolása előtt álló szervezeti és jogi akadályok felszámolását. Négy független helyszíni elemre (különböző helyszínekre és a munkák körére) összpontosít: 1) korábbi „Tarnowskie Góry” vegyi üzem Tarnowskie Góry-ban; 2) korábbi „Zachem” Chemical Plant in Bydgoszczban; 3) „Organika-Azot” üzem Jaworzno-ban; 4) korábbi „Boruta” Dyes Industry Plant in Zgierzben.
Az e módosításokat bevezető jogszabályok 2022. december 31-ig lépnek hatályba.
A reform második része a Balti-tengeren el nem süllyesztett veszélyes anyagokra vonatkozó szabályok meghatározásából áll, amelyek célja az emberi egészség és a környezet állapotának biztonságosabbá tétele. Jogi rendelkezésekben ismerteti a hatóságok hatásköreit; azonosítja a vezető és együttműködő szervezeteket a veszélyes anyagok tengeri területeken való lerakódásával kapcsolatos ügyekben; részletes cselekvési tervet dolgoz ki a közigazgatás, valamint a felügyelt és alárendelt egységek számára a tengeri területeken lerakódott veszélyes anyagokkal kapcsolatban, az egyes feladatok végrehajtásáért felelős szervek megjelölésével együtt; valamint a veszélyes anyagok nyomon követését, azonosítását, esetleges kivonását és ártalmatlanítását lehetővé tevő jogi változtatások bevezetése.
Az e módosításokat bevezető jogszabályok 2025. június 30-ig lépnek hatályba.
B3.2.1. A kockázatok semlegesítésére és a nagy kiterjedésű barnamezős területek és a Balti-tenger helyreállítására irányuló beruházások
A beruházás célja, hogy megszüntesse a nagy kiterjedésű barnamezős területek által az emberi egészséget és életet fenyegető veszélyeket, minimalizálja a természeti környezetre gyakorolt negatív hatásukat, és újrafelhasználás céljából visszanyerje azokat, tiszteletben tartva a szennyező fizet elvet és a környezeti felelősségről szóló 2004/35/EK irányelvet. A beruházás célja továbbá, hogy hozzájáruljon a lengyel tengeri területek szennyezéséből és veszélyes anyagaiból eredő kockázatok kezeléséhez.
A beruházás olyan kutatások és tanulmányok kidolgozását foglalja magában, amelyek eredményeként teljes beruházási dokumentáció készül olyan előre meghatározott helyszíneken, ahol jelentős problémák állnak fenn a szennyező anyagok vagy veszélyes anyagok nagy kiterjedésű területen való jelenlétével kapcsolatban. Ez magában foglalja a helyszíni kutatás, tanulmányok és földleltár kidolgozását, mint előzetes, de alapvető lépést, amely a program következő lépéseiben a teljes beruházási dokumentáció elkészítéséhez vezet.
A beruházás végrehajtását 2026. június 30-ig be kell fejezni.
A beruházásnak támogatnia kell továbbá a Balti-tengeren folytatott felderítési és mérési kampányokat, valamint a kapott adatok elemzését, ami szükséges lépés a semlegesítési tervek teljes dokumentációjának elkészítéséhez.
A beruházás végrehajtását 2025. december 31-ig be kell fejezni.
B3.3. A fenntartható vízkészlet-gazdálkodás támogatása a mezőgazdaságban és a vidéki térségekben
A reform célja, hogy javítsa a vidéki területeken a vízgazdálkodásba és az erőforrás-hatékonyságba történő beruházások feltételeit. A reformnak hozzá kell járulnia a mezőgazdaság aszályokkal és árvízmegelőzéssel szembeni ellenálló képességének növeléséhez a mezőgazdasági területeken; a vízhatékonyság javítása a mezőgazdasági területek vízügyi kapcsolatainak megfelelő szabályozása és a lefolyások csökkentése révén; valamint a vízmegtartás növelése.
A reform a nemzeti jogszabályok azon módosításaiból áll, amelyek a mezőgazdasági kultúrák és a vidéki területek reziliens vízgazdálkodási feltételeinek javításához szükségesek. A módosításoknak elő kell segíteniük a vízmegtartásra és a mezőgazdasági földterületekről történő lecsapolásának leállítására irányuló beruházások előkészítését és végrehajtását, beleértve különösen a vízelvezető eszközök oly módon történő újjáépítéséhez és újjáépítéséhez kapcsolódó beruházásokat, hogy azok betöltsék a vízmegtartási funkciót, és ezáltal védjék a mezőgazdasági földterületeket az aszálytól, és korlátozzák az árvizek kockázatát.
A reformnak meg kell felelnie a jelentős károkozás elkerülését célzó technikai iránymutatásban (2021/C 58/01) meghatározott követelményeknek, és különösen biztosítania kell az uniós környezetvédelmi jogszabályoknak, többek között a KHV-irányelvnek (2011/92/EU) és a víz-keretirányelvnek (2000/60/EK) való megfelelést.
A módosítások nem vezethetnek az uniós környezetvédelmi jogszabályoknak való megfelelés szintjének romlásához, különösen az olyan beruházások tekintetében, amelyek a Minisztertanácsnak a környezetre várhatóan jelentős hatást gyakorló projektekről szóló rendelete értelmében jelentős vagy potenciálisan jelentős beruházásoknak minősülnek, valamint a Natura 2000 területekre irányuló vagy azokat érintő beruházások tekintetében. Ezenkívül a változtatások nem változtathatják meg a vízbevitelre vonatkozó, jelenleg kötelező szabályokat.
A reform végrehajtását 2022. június 30-ig be kell fejezni.
B3.3.1. A vidéki területek fenntartható vízgazdálkodásában rejlő lehetőségek növelésére irányuló beruházások
A beruházás célja a vidéki területeken a vízgazdálkodás és az erőforrás-hatékonyság javítására irányuló beruházások támogatása.
A beruházásnak hozzá kell járulnia a mezőgazdaság aszályokkal és árvízmegelőzéssel szembeni ellenálló képességének növeléséhez a mezőgazdasági területeken; a vízhatékonyság javítása a mezőgazdasági területek vízügyi kapcsolatainak megfelelő szabályozása és a lefolyások csökkentése révén; valamint a vízmegtartás növelése, feltéve, hogy azok szükségletei és természete megfelelően indokolt. Elsőbbséget kell biztosítani az éghajlatváltozás hatásaival szemben reziliens és természetalapú megoldásoknak. Az ezen intézkedés keretében megvalósuló projekteket környezeti hatásvizsgálatnak (KHV) kell alávetni, és azoknak meg kell felelniük a DNSH-ról szóló technikai iránymutatásban (C(2023) 6454 final) meghatározott követelményeknek. Biztosítani kell az uniós környezetvédelmi jogszabályoknak, többek között a KHV-irányelvnek (2011/92/EU) és a víz-keretirányelvnek(2000/60/EK) való megfelelést. Az ezen alkotóelem keretében finanszírozott minden olyan beruházási projektnek, amelyhez környezeti hatásvizsgálati határozat szükséges, meg kell felelnie a 2014/52/EU irányelvvel módosított 2011/92/EU irányelvnek. A környezeti hatásvizsgálatot igénylő valamennyi új projektet a 2021. március 30-i törvénnyel módosított, a környezetvédelemmel és annak védelmével, a nyilvánosságnak a környezetvédelemben való részvételéről és a környezeti hatásvizsgálatban való részvételéről szóló törvény és egyes egyéb törvények alapján kell engedélyezni. A Lengyelországgal 2021. február 23-án közölt, a 2016/2046. sz. jogsértéssel érintett uniós alapokból társfinanszírozott projektekre vonatkozó korrekciós intézkedésekről szóló iránymutatás (hiv. Ares(2021)1423319) rendelkezéseit figyelembe kell venni minden olyan beruházási projekt végrehajtása során, amelyre vonatkozóan a 2021. március 30-i törvény hatálybalépése előtt környezetvédelmi döntést vagy építési vagy fejlesztési engedélyt kértek vagy adtak ki. Csak olyan projektek támogathatók, amelyek nem eredményezik a felszíni vizek és a felszín alatti vizek állapotának romlását, és nem akadályozzák az érintett víztestek ökológiai állapotának vagy potenciáljának javulását.
A természetre negatív hatást gyakorló beruházásokat ki kell zárni a támogatásból. Vízkivétel esetén az illetékes hatóságnak megfelelő engedélyt kell kiadnia, amely biztosítja, hogy az érintett víztestek jó ökológiai állapotban legyenek, és meghatározza az állapotromlás elkerülését célzó feltételeket, összhangban a 2000/60/EK irányelv követelményeivel és a DNSH-ra vonatkozó műszaki iránymutatással, amelyet a legfrissebb vonatkozó alátámasztó adatok bizonyítanak. El kell kerülni a vízkivételt, ha az érintett víztestek (felszíni vagy felszín alatti vizek) (az éghajlatváltozás fokozódásával összefüggésben) a jó állapotnál vagy potenciálnál rosszabb állapotban vannak, vagy várhatóan rosszabbak lesznek. Az intézkedéseknek meg kell felelniük a vadon élő madarak védelméről szóló 2009/147/EK irányelv (madárvédelmi irányelv) és a természetes élőhelyek, valamint a vadon élő állatok és növények védelméről szóló 92/43/EGK irányelv (élőhelyvédelmi irányelv) rendelkezéseinek is.
A beruházás végrehajtását 2025. december 31-ig be kell fejezni.
A városi területeken a zöld átállással kapcsolatos beruházások támogató kerete
A reform célja, hogy támogassa a városok azon képességét, hogy az európai zöld megállapodással összhangban rangsorolják, megtervezzék, végrehajtsák és finanszírozzák az éghajlatváltozás mérséklését és az ahhoz való alkalmazkodást célzó beruházási projekteket. A reformnak és a kapcsolódó beruházásoknak különösen arra kell irányulniuk, hogy növeljék a zöldterületek arányát a városokban.
A jogszabály -módosítások biztosítják, hogy a fenntarthatósági szempontok beépüljenek a várostervezési eljárásokba, és hogy ezen eljárások részeként konzultáljanak az érdekelt felekkel. Biztosítani kell továbbá, hogy a helyi hatóságok megfelelő kapacitástámogatásban részesüljenek az éghajlatváltozás mérséklését és az ahhoz való alkalmazkodást célzó projektek rangsorolásához, megtervezéséhez és végrehajtásához. Ezeket a szabályozási és kapacitásépítési elemeket egy olyan célzott eszköz létrehozásával kell kiegészíteni, amelynek célja, hogy finanszírozást biztosítson a városi területeken a zöld átállással kapcsolatos beruházásokhoz.
Annak biztosítása érdekében, hogy az intézkedés megfeleljen a jelentős károkozás elkerülését célzó technikai iránymutatásnak (2021/C58/01), a projektek támogathatósági kritériumaiból ki kell zárni a tevékenységek következő listáját: a fosszilis tüzelőanyagokkal kapcsolatos tevékenységek, beleértve a továbbfelhasználást is; ii. az uniós kibocsátáskereskedelmi rendszer (ETS) keretében végzett tevékenységek, amelyek elérik a vonatkozó referenciaértékeket meg nem haladó, előre jelzett üvegházhatásúgáz-kibocsátást; hulladéklerakókkal, hulladékégetőkkel és mechanikai-biológiai hulladékkezelő létesítményekkel kapcsolatos tevékenységek; valamint iv. azok a tevékenységek, amelyek esetében a hulladék hosszú távú ártalmatlanítása károsíthatja a környezetet. A feladatmeghatározás előírja továbbá, hogy csak olyan tevékenységek választhatók ki, amelyek megfelelnek a vonatkozó uniós és nemzeti környezetvédelmi jogszabályoknak.
A zöld városi beruházások megkönnyítését célzó jogszabály-módosítások 2023. december 31-ig lépnek hatályba. A Zöld Városi Átállást Támogató Alapot 2022. június 30-ig kell létrehozni.
A városok zöld átalakítását célzó beruházások
A beruházás célja a városok által az éghajlatváltozásra és lakóik egészségére gyakorolt hatás enyhítése az üvegházhatásúgáz- és egyéb szennyezőanyag-kibocsátás csökkentése révén, valamint a városok energetikai rezilienciájának növelése és az energiaszegénység elleni küzdelem. A cél az is, hogy a városok alkalmazkodjanak az éghajlatváltozással összefüggő szélsőséges időjárási körülményekhez, például az aszályhoz, a hőhullámokhoz és az áradásokhoz.
Olyan beruházásokat kell végrehajtani, amelyek célja a megújuló energiaforrások energiaforrásként való használatának növelése a városban, az energiahatékonyság növelése, beleértve az épületek felújítását, a kollektív közlekedésbe integrált kibocsátásmentes közlekedési infrastruktúra (gyalogos, kerékpáros) fejlesztése, az oktatás javítása, valamint a polgárok körében annak tudatosítása, hogy az éghajlatváltozáshoz való alkalmazkodás során a városokat klímasemlegességre kell átalakítani. Az intézkedés olyan projektekbe való beruházásokat is előirányoz, amelyek célja a biológiailag aktív felületek növelése a városi és funkcionális területeken, a talajfedés csökkentése, valamint a természetalapú városi beruházások a kapcsolódó vegetációs megoldásokkal.
Annak biztosítása érdekében, hogy az intézkedés megfeleljen a jelentős károkozás elkerülését célzó technikai iránymutatásnak (C(2023) 6454 final), a projektekre vonatkozó támogathatósági kritériumoknak ki kell zárniuk a tevékenységek következő listáját: a fosszilis tüzelőanyagokkal kapcsolatos tevékenységek, beleértve a továbbfelhasználást is; ii. az uniós kibocsátáskereskedelmi rendszer (ETS) keretében végzett tevékenységek, amelyek elérik a vonatkozó referenciaértékeket meg nem haladó, előre jelzett üvegházhatásúgáz-kibocsátást; hulladéklerakókkal, hulladékégetőkkel és mechanikai-biológiai hulladékkezelő létesítményekkel kapcsolatos tevékenységek; valamint iv. azok a tevékenységek, amelyek esetében a hulladék hosszú távú ártalmatlanítása károsíthatja a környezetet. A feladatmeghatározás előírja továbbá, hogy csak olyan tevékenységek választhatók ki, amelyek megfelelnek a vonatkozó uniós és nemzeti környezetvédelmi jogszabályoknak.
Az intézkedés végrehajtását 2026. augusztus 31-ig be kell fejezni.
B.3.5. Az alacsony és átlagos jövedelemmel rendelkezők lakásépítésének reformja, figyelembe véve az épületek nagyobb energiahatékonyságát
A reform célja az alacsony és átlagos jövedelmű háztartások energiahatékony lakáskínálatának növelése.
Ezt a célkitűzést a Lengyelországban hatályos minimális energiahatékonysági szabványnál (közepes energiaigényű épületekre vonatkozó szabvány, közel nulla energiaigényű épületek) képest 20%-kal ambiciózusabb energiahatékonysági szabványoknak megfelelő épületekre vonatkozó állami társfinanszírozás arányának növelésével kell elérni.
A reformot 2022. június 30-ig be kell fejezni.
B3.5.1. Az alacsony és az átlagos jövedelmű háztartások energiahatékony lakhatásába történő beruházás
A beruházás célja az alacsony és átlagos jövedelmű háztartások energiahatékony lakáskínálatának növelése.
A beruházásoknak támogatniuk kell a települési lakásállomány részét képező lakások, védett lakások, szálláshelyek, hajléktalanok számára kialakított menedékhelyek, fűtés és ideiglenes szálláshelyek létrehozását, valamint az önkormányzat vagy egy településközi társulás részvételét egy másik befektető projektjében, amely lakások létesítésére irányul olyan alacsony jövedelmű személyek számára, akik a magánpiacon nem engedhetik meg maguknak a szállást.
Beruházásokat kell végrehajtani olyan alacsony kibocsátású, többlakásos lakóépületek építésére, amelyek megújuló energiaforrásokat hasznosító létesítményeket (különösen fotovoltaikus paneleket, napkollektorokat) és egyéb „zöld” megoldásokat használnak, amelyek növelik az épületek energiahatékonyságát. A támogatott épületek energiafogyasztásának 20%-kal alacsonyabbnak kell lennie az új épületekre vonatkozó energiahatékonysági minimumelőírásnál (közel nulla energiaigényű épület).
A beruházást 2026. június 30-ig be kell fejezni.
A megújuló energiaforrások fejlesztésére vonatkozó feltételek javítása
A reform célja az elosztott és termelő-fogyasztói energia szabályozási környezetének javítása, a tengeri szélenergia ellátási láncának fejlesztése, energiagazdálkodási rendszerek bevezetése, a megújuló energiaforrások beépített kapacitásának növelése és a megújuló energiaforrásokból előállított energia részarányának növelése.
A reform a megújuló energiáról szóló törvény (a továbbiakban: a megújuló energiaforrásokról szóló törvény) olyan módosításaiból áll, mint például az energiaklaszterek működésének jobb feltételeinek bevezetése, az energiatermelő-fogyasztók kollektív modelljeinek bevezetése, az új megújulóenergia-közösségekre vonatkozó rendelkezések végrehajtása, a megújulóenergia-közösségek egyik modelljének működési elveit meghatározó rendelkezések bevezetése, valamint a biometán-ágazatban a vállalkozások működtetésére vonatkozó elvek elfogadása.
Az intézkedés végrehajtását 2023. március 30-ig be kell fejezni.
A reformnak a szárazföldi szélenergia-beruházásokról szóló törvényt is módosítania kell annak érdekében, hogy megkönnyítse a szárazföldi szélenergia-beruházások lehetőségét az ilyen létesítményeket telepíteni kívánó településeken azáltal, hogy az önkormányzati hatóságoknak több hatáskört biztosít az egyes beruházások helyének meghatározására, és lehetővé teszi, hogy az erőmű a létesítmény magasságának tízszeresét kitevő jelenlegi minimális távolságnál közelebb legyen a lakóépületekhez.
Az intézkedés végrehajtását 2022. június 30-ig be kell fejezni.
A fenti reformot a megújuló energiaforrások technológiánkénti (beleértve az új szárazföldi szélerőműparkokat is) árverési tervének megállapításáról szóló rendelet hatálybalépésének kell kísérnie. A tervben meg kell határozni a 2022–2027-es időszakban minden egyes versenytárgyalásra rendelkezésre álló költségvetést és villamosenergia-mennyiséget. A rendeletet 2022. szeptember 30-ig ki kell hirdetni.
Emellett Lengyelországnak a zöld átálláshoz való hozzájárulás érdekében fokozatosan növelnie kell a szárazföldi szélerőműparkok és fotovoltaikus létesítmények telepített kapacitását. A telepített szárazföldi szélenergia- és fotovoltaikus kapacitásnak 2023. szeptember 30-ig el kell érnie a 23,5 GW-ot.
Az offshore szélerőműparkok fejlesztése tekintetében a reform részletes szabályokat vezet be az Energiaszabályozó Hivatal elnöke részére fizetendő koncessziós díjnak az offshore szélerőműparkokban történő villamosenergia-termelésben részt vevő szervezetekre kiterjesztett megfizetésére vonatkozóan.
E fellépés végrehajtását 2022. június 30-ig be kell fejezni.
A reformnak továbbá szabályoznia kell a kiigazított ár kiszámításakor figyelembe veendő cash flow-típusokat és a kiigazított ár kiszámításának részletes módszerét.
E fellépés végrehajtását 2022. december 31-ig be kell fejezni.
B.4. Hitel – a végrehajtáshoz és a nyomon követéshez kapcsolódó mérföldkövek, célok, mutatók és ütemterv
|
|
Kapcsolódó intézkedés (reform vagy beruházás)
|
|
|
Minőségi mutatók
(a részcélokra vonatkozóan)
|
Mennyiségi mutatók
(célok esetében)
|
A végrehajtás indikatív ütemterve
|
Az egyes mérföldkövek és célértékek leírása
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
B1.2 Az energiaipari vállalatok energiamegtakarítási kötelezettsége végrehajtásának megkönnyítése
|
|
Az energiahatékonysági törvény végrehajtási rendeletének hatálybalépése
|
Az energiahatékonysági törvény végrehajtási rendeletének a hatálybalépést feltüntető rendelkezése
|
|
|
|
|
|
Az energiahatékonysági törvény végrehajtási rendeletének hatálybalépése, amely energiamegtakarítási referenciaértéket állapít meg az energiahatékonyságot javító projektek számára; és módszertant határoz meg a közlekedési ágazatbeli projektek energiamegtakarításának kiszámítására.
|
|
|
B1.2.1. Energiahatékonyság és megújuló energiaforrások a vállalatoknál – a legnagyobb üvegházhatásúgáz-kibocsátás-csökkentési potenciállal rendelkező beruházások
|
|
Az energiahatékonyságot és a megújuló energiaforrásokat célzó támogatási rendszerre vonatkozó finanszírozási utasítások (beleértve a támogathatósági és kiválasztási kritériumokat) a vállalatoknál, beleértve az uniós kibocsátáskereskedelmi rendszer hatálya alá tartozókat is
|
A támogatási program közzététele
|
|
|
|
|
|
A rendszer beruházási politikájának legalább a következő támogathatósági és projektkiválasztási kritériumokat kell tartalmaznia: i. a megtakarított üvegházhatású gáz tonnánkénti legalacsonyabb árára vonatkozó célkitűzés; ii. a DNSH-ra vonatkozó technikai iránymutatásnak (2021/C58/01) való megfelelés biztosítása a kizárási lista használata és az uniós és nemzeti környezetvédelmi jogszabályoknak való megfelelés révén, valamint iii. dekarbonizációs célok meghatározása.
|
|
|
B1.2.1. Energiahatékonyság és megújuló energiaforrások a vállalatoknál – a legnagyobb üvegházhatásúgáz-kibocsátás-csökkentési potenciállal rendelkező beruházások
|
|
Az energiahatékonyság és a megújuló energiaforrások vállalkozásokon belüli megvalósítására irányuló valamennyi szerződés odaítélése
|
|
|
|
|
|
|
Az ipari és energetikai folyamatok javítására irányuló, az energiahatékonyság javítását és az energiaintenzitás csökkentését célzó beruházási projekteknek odaítélt szerződések száma, amelyek a vállalkozások megújuló és alacsony szén-dioxid-kibocsátású energiaforrásokba történő beruházásai révén csökkentik és észszerűsítik az energiafogyasztást. A rendszert a B2L alatt leírt finanszírozási utasításoknak megfelelően kell alkalmazni. A rendszert megkülönböztetésmentes, átlátható és nyílt, valamennyi ipari ágazat számára nyitott eljárás keretében kell bevezetni.
|
|
|
B2.3. Az offshore szélerőműparkokba történő beruházások támogatása
|
|
A tengeri szélerőműparkok villamosenergia-termelésének támogatásáról szóló törvényből következő végrehajtási rendeletek hatálybalépése
|
A hatálybalépésüket jelző rendeletek rendelkezései
|
|
|
|
|
|
Két végrehajtási rendelet lép hatályba:
1. A klíma- és környezetvédelmi miniszter rendelete az evakuálásra szolgáló berendezéskészlet elemeire és a tengeri alállomások elemeire vonatkozó követelményekről – Ezenkívül a rendeletnek garantálnia kell az infrastruktúra megfelelő minőségét a villamosenergia-hálózatba való lehetséges integrálásával összefüggésben, amennyiben az offshore szélerőműparkokból az erőműveket áthelyezik, amint azt a tengeri szélről szóló törvény 58–60. cikke előírja.
2. Az éghajlat- és környezetvédelmi miniszter rendelete az 1 MWh PLN-ben kifejezett maximális árról, amelyet a termelők aukción benyújtott ajánlatokban feltüntethetnek.
|
|
|
B2.3. Az offshore szélerőműparkokba történő beruházások támogatása
|
|
Az offshore szélerőműparkokból származó villamos energiára vonatkozó aukciók szervezése
|
Az árverések eredményeinek közzététele
|
|
|
|
|
|
Az offshore szélerőműparkokban történő villamosenergia-termelés előmozdításáról szóló, 2020. december 17-i törvény (Jogi Közlöny, 2021., 234. tétel) 29. cikkén keresztül bevezette az Energiaszabályozó Hivatal elnökének azon kötelezettségét, hogy 2025-ben árverést tartson. Azon tengeri szélerőműparkok maximális teljes telepített elektromos kapacitása, amelyek esetében 2025-ben a negatív egyenleg aukción keresztül fedezhető, legfeljebb 2,5 GW lehet.
|
|
|
B2.3. Az offshore szélerőműparkokba történő beruházások támogatása
|
|
A villamosenergia-rendszer működésének részletes feltételeiről szóló rendelet módosításának hatálybalépése, amely módosítja a nemzeti egyensúlyozási szabályokat annak érdekében, hogy a lehető legnagyobb mértékben csökkentse a felosztási korlátok hatását
|
A rendelet módosításában a hatálybalépést jelző rendelkezés
|
|
|
|
|
|
Az energiapiaci reform részeként a kiegyenlítő piac szabályait úgy kell módosítani, hogy azok magukban foglalják a tartalékoknak az egységes másnapi piac-összekapcsolást (SDAC) megelőző kifejezett beszerzését. Ezt a megoldást az ACER a CORE CCM-módszertanában (02/2019. számú ACER-határozat) javasolta az elosztási korlátok hatásának lehető legnagyobb mértékű csökkentésére szolgáló egyik lehetséges megoldásként. E reform végrehajtása érdekében az energiapolitikáért felelős miniszter módosítja a villamosenergia-rendszer működésének részletes feltételeiről szóló, 2007. május 4-i gazdasági miniszteri rendeletet. A kiosztási korlátokat az energiaszabályozó az alkalmazandó uniós szabályoknak megfelelően ellenőrzi. A szabályozónak tanulmányt kell készítenie a lengyel villamosenergia-rendszer elosztási korlátainak korlátozására javasolt intézkedések optimalizálásáról, és ajánlásait a további munkák során megfelelően figyelembe kell venni.
|
|
|
Az energiatároló létesítmények fejlesztésének jogi kerete
|
|
Az energiatörvény energiatárolásra vonatkozó módosításainak hatálybalépése
|
Az energiatörvény módosításainak a hatálybalépést feltüntető rendelkezése
|
|
|
|
|
|
A módosításoknak elő kell segíteniük a villamosenergia-tárolás fejlesztését, ideértve különösen a díjkötelezettség alóli mentességet, a kettős hálózati díjak elkerülését, a tároló hálózatra való csatlakoztatásáért fizetendő díjak alóli részleges mentességet, a származási bizonyítványok bemutatására vonatkozó kötelezettségek és a tárolt villamos energia tekintetében bizonyos díjak alóli mentességet. A tárolás javasolt díjkeretének megkülönböztetéstől mentesnek és a költségeket tükrözőnek kell lennie.
|
|
|
B3.2. A környezet helyreállításának és a veszélyes anyagokkal szembeni védelemnek a támogatása
|
|
A nagy volumenű posztindusztriális területek negatív környezeti hatásainak átfogó megszüntetését megkönnyítő törvény hatálybalépése.
|
A hatálybalépést feltüntető törvényi rendelkezés
|
|
|
|
|
|
Az emberi egészség biztonságának és a környezet állapotának növelését célzó törvény hatálybalépése. A törvénynek meg kell szüntetnie azokat a szervezeti és jogi akadályokat, amelyek a nagy volumenű posztindusztriális területek negatív környezeti hatásainak átfogó felszámolása előtt állnak.
Ez egyfajta révkalauzolás előre meghatározott helyszíneken.
A törvény négy független térelemre (különböző helyszínekre és a munkák körére) vonatkozóan állapít meg szabályokat: 1) korábbi „Tarnowskie Góry” vegyi üzem Tarnowskie Góry-ban; 2) korábbi „Zachem” Chemical Plant in Bydgoszczban; 3) „Organika-Azot” üzem Jaworzno-ban; 4) korábbi „Boruta” Dyes Industry Plant in Zgierzben.
A projekt hatóköre kiterjed a területek felderítésére és számbavételére, a nagy barnamezős területek környezeti hatásának csökkentésével kapcsolatos problémák felmérésére és az e területekre vonatkozó átfogó beruházási dokumentáció kidolgozására.
|
|
|
B3.2. A környezet helyreállításának és a veszélyes anyagokkal szembeni védelemnek a támogatása
|
|
A Balti-tengeren elhúzódó veszélyes anyagokra vonatkozó jogi aktus hatálybalépése
|
A jogi aktus hatálybalépését feltüntető rendelkezés
|
|
|
|
|
|
Az emberi egészség biztonságának és a környezet állapotának növelését célzó jogi aktus hatálybalépése, amely
a következőket írja elő:
– a hatóságok törvényi rendelkezésekben meglévő hatásköreinek pontos leírása;
a vezető és együttműködő szervezetek azonosítása a Lengyel Köztársaság tengeri területein a veszélyes anyagok ártalmatlanításával kapcsolatos ügyekben;
– részletes cselekvési terv kidolgozása a közigazgatás, valamint a felügyelt és alárendelt egységek számára a tengeri területeken lerakódott veszélyes anyagokkal kapcsolatban, az egyes feladatok végrehajtásáért felelős szervek megjelölésével együtt;
– a veszélyes anyagok összehangolt és tervezett nyomon követését, azonosítását, esetleges kitermelését és ártalmatlanítását lehetővé tevő jogi változtatások bevezetése.
|
|
|
B3.2.1 A kockázatok semlegesítésére és a nagy kiterjedésű barnamezős területek és a Balti-tenger helyreállítására irányuló beruházások
|
|
A Balti-tenger alján elsüllyedt nagy kiterjedésű barnamezők és veszélyes anyagok káros környezeti hatásával kapcsolatos beruházásokhoz készített dokumentációs készletek
|
|
|
|
|
|
|
A teljes beruházási dokumentáció kilenc olyan előre meghatározott helyszínre vonatkozik – a program másik részeként a szárazföldön és a tengeren –, ahol jelentős problémák állnak fenn a szennyező anyagok vagy veszélyes anyagok nagy kiterjedésű területen való jelenlétével kapcsolatban.
|
|
|
B3.2.1 A kockázatok semlegesítésére és a nagy kiterjedésű barnamezős területek és a Balti-tenger helyreállítására irányuló beruházások
|
|
Olyan földterületek, amelyeken szennyező anyagok és veszélyes anyagok jelenlétével kapcsolatos helyszíni kutatást végeztek
|
|
|
|
|
|
2025
|
Helyszíni kutatás, tanulmányok és földleltár kidolgozása, amely a program következő lépéseiben a teljes beruházási dokumentáció elkészítéséhez vezető, de alapvető lépés.
|
|
|
B3.2.1 A kockázatok semlegesítésére és a nagy kiterjedésű barnamezős területek és a Balti-tenger helyreállítására irányuló beruházások
|
|
A lengyel tengeri területeken található helyszínek (beleértve a roncsokat is) a veszélyes anyagok jelenlétével kapcsolatos leltárral és helyszíni kutatással
|
|
|
|
|
|
|
Részletes felderítési és mérési kampányok a tengeren, valamint a kapott adatok elemzése a semlegesítési tervek teljes dokumentációjának elkészítéséhez szükséges lépésként.
|
|
|
B3.3 A fenntartható vízkészlet-gazdálkodás támogatása a mezőgazdaságban és a vidéki térségekben
|
|
A mezőgazdaságban és a vidéki térségekben a reziliens vízgazdálkodás feltételeinek javításához szükséges nemzeti jogszabályok módosításainak hatálybalépése
|
A hatálybalépést jelző módosításokban szereplő rendelkezés
|
|
|
|
|
|
Olyan módosítások hatálybalépése, amelyek hozzájárulnak a mezőgazdaság aszályokkal és árvízmegelőzéssel szembeni ellenálló képességének növeléséhez a mezőgazdasági területeken; a vízhatékonyság javítása a mezőgazdasági területek vízügyi kapcsolatainak megfelelő szabályozása és a lefolyások csökkentése révén; valamint a vízmegtartás növelése. A módosításoknak meg kell felelniük a jelentős károkozás elkerülését célzó technikai iránymutatásban (2021/C 58/01) meghatározott követelményeknek, különösen biztosítaniuk kell az uniós környezetvédelmi jogszabályoknak, többek között a KHV-irányelvnek és a víz-keretirányelvnek való megfelelést.
A módosítások nem vezethetnek az uniós környezetvédelmi jogszabályoknak való megfelelés szintjének romlásához azon beruházások tekintetében, amelyek a Minisztertanácsnak a környezetre várhatóan jelentős hatást gyakorló projektekről szóló rendelete értelmében jelentősnek vagy potenciálisan jelentős beruházásoknak minősülnek, valamint a Natura 2000 területeken végrehajtott vagy azokat érintő beruházások tekintetében. A módosítások továbbá nem változtathatják meg a vízbevitelre vonatkozó, jelenleg kötelező szabályokat.
|
|
|
B3.3.1. A vidéki területek fenntartható vízgazdálkodásában rejlő lehetőségek növelésére irányuló beruházások
|
|
A pályázati felhívások kiválasztási kritériumainak elfogadása
|
A kritériumok elfogadása a Földművelésügyi és Vidékfejlesztési Minisztérium által
|
|
|
|
|
|
A beruházásokat célzott pályázati felhívások útján, környezetvédelmi kritériumok alapján kell kiválasztani.
A projekt hozzájárul a mezőgazdaság aszályokkal és árvízmegelőzéssel szembeni ellenálló képességének növeléséhez a mezőgazdasági területeken; a vízhatékonyság javítása a mezőgazdasági területek vízügyi kapcsolatainak megfelelő szabályozása és a lefolyások csökkentése révén; valamint a vízmegtartás növelése, feltéve, hogy azok szükségletei és természete megfelelően indokolt.
Elsőbbséget kell biztosítani a természetalapú vagy az éghajlatváltozás hatásaival szemben reziliens egyéb megoldásoknak. Csak olyan projektek támogathatók, amelyek nem eredményezik a felszíni vizek és a felszín alatti vizek állapotának romlását, és nem akadályozzák az érintett víztestek ökológiai állapotának vagy potenciáljának javulását.
|
|
|
B3.3.1. A vidéki területek fenntartható vízgazdálkodásában rejlő lehetőségek növelésére irányuló beruházások
|
|
Jobb vízmegtartásban részesülő mezőgazdasági földterület/erdő (hektárban)
|
|
|
|
|
|
|
Legalább 858 568 hektár mezőgazdasági földterület vagy erdő bizonyítottan előnyös a jobb vízmegtartás előnyeiből olyan beavatkozások révén, amelyek javítják a mezőgazdasági ágazatnak az éghajlatváltozás hatásaival, nevezetesen az aszályokkal és áradásokkal szembeni hosszú távú rezilienciáját, és támogatják a biológiai sokféleséget.
A beruházásnak meg kell felelnie a jelentős károkozás elkerülését célzó technikai iránymutatásban (2021/C 58/01) meghatározott követelményeknek. A környezeti hatásvizsgálatot igénylő valamennyi új projektet a 2021. március 30-i törvénnyel módosított, a környezettel kapcsolatos tájékoztatásról és annak védelméről, a nyilvánosságnak a környezetvédelemben való részvételéről és a környezeti hatásvizsgálatokról szóló törvény és egyes egyéb törvények alapján kell engedélyezni. A Lengyelországgal 2021. február 23-án közölt, a 2016/2046. sz. jogsértéssel érintett uniós alapokból társfinanszírozott projektekre vonatkozó korrekciós intézkedésekről szóló iránymutatás (hiv. Ares(2021)1423319) rendelkezéseit figyelembe kell venni minden olyan beruházási projekt végrehajtása során, amelyre vonatkozóan a 2021. március 30-i törvény hatálybalépése előtt környezetvédelmi döntést vagy építési vagy fejlesztési engedélyt kértek vagy adtak ki. Csak olyan projektek támogathatók, amelyek nem eredményezik a felszíni vizek és a felszín alatti vizek állapotának romlását, és nem akadályozzák az érintett víztestek ökológiai állapotának vagy potenciáljának javulását.
Vízkivétel esetén az illetékes hatóságnak megfelelő engedélyt kell kiadnia, meghatározva az állapotromlás elkerülését és az érintett víztestek jó ökológiai állapotának biztosítását szolgáló feltételeket, összhangban a 2000/60/EK irányelv követelményeivel és a legfrissebb vonatkozó alátámasztó adatokkal. El kell kerülni a vízkivételt, ha az érintett víztestek (felszíni vagy felszín alatti vizek) (az éghajlatváltozás fokozódásával összefüggésben) a jó állapotnál vagy potenciálnál rosszabb állapotban vannak, vagy várhatóan rosszabbak lesznek.
|
|
|
A városi területeken a zöld átállással kapcsolatos beruházások támogató kerete
|
|
A fenntartható városfejlesztésről szóló törvény hatálybalépése, amely meghatározza a városok zöld átalakítására vonatkozó célokat, irányokat, végrehajtási szabályokat és koordinációs mechanizmusokat
|
A hatálybalépést feltüntető törvényi rendelkezés
|
|
|
|
|
|
Olyan törvény hatálybalépése, amelynek célja a városi területek zöld átállásba való beruházási képességének támogatása. Biztosítja, hogy a fenntarthatósági szempontok beépüljenek a várostervezési eljárásokba. Biztosítja, hogy ezen eljárások részeként konzultáljanak az érdekelt felekkel. Kapacitástámogatást nyújt a helyi önkormányzatoknak az ilyen projektek végrehajtásához.
|
|
|
A városi területeken a zöld átállással kapcsolatos beruházások támogató kerete
|
|
Zöld városi átalakulási eszköz
|
A zöld városi átalakulást szolgáló eszköz létrehozása, valamint részletes szabályainak és eljárásainak elfogadása az összes érdekelt féllel konzultálva
|
|
|
|
|
|
A zöld városi átállást támogató eszköz létrehozása a) a városok zöld átállásának támogatására; valamint b) a városok zöld digitalizálására irányuló beruházások elfogadott eljárásokkal. A zöld városi átállás eszközének összhangban kell lennie a DNSH technikai iránymutatással (2021/C 58/01). Annak biztosítása érdekében, hogy az intézkedés megfeleljen a jelentős károkozás elkerülését célzó technikai iránymutatásnak (2021/C 58/01), a projektek támogathatósági kritériumaiból ki kell zárni a tevékenységek következő listáját: a fosszilis tüzelőanyagokkal kapcsolatos tevékenységek, beleértve a továbbfelhasználást is; ii. az uniós kibocsátáskereskedelmi rendszer (ETS) keretében végzett tevékenységek, amelyek elérik a vonatkozó referenciaértékeket meg nem haladó, előre jelzett üvegházhatásúgáz-kibocsátást; hulladéklerakókkal, hulladékégetőkkel és mechanikai-biológiai hulladékkezelő létesítményekkel kapcsolatos tevékenységek; valamint iv. azok a tevékenységek, amelyek esetében a hulladék hosszú távú ártalmatlanítása károsíthatja a környezetet. A feladatmeghatározás előírja továbbá, hogy csak olyan tevékenységek választhatók ki, amelyek megfelelnek a vonatkozó uniós és nemzeti környezetvédelmi jogszabályoknak.
A zöld városfejlesztési átalakulási eszköz biztosítja, hogy az ezen eszközhöz kapcsolódó visszaáramlásokat (azaz a hitel kamatait, a tőkearányos megtérülést vagy a visszafizetett tőkeösszeget, mínusz a kapcsolódó költségek) ugyanazon szakpolitikai célokra használják fel, többek között 2026 után is, vagy az RRF-hitel visszafizetésére.
|
|
|
A városok zöld átalakítását célzó beruházások
|
|
T1 – A zöld városfejlesztési projektekbe történő beruházásokra vonatkozó hitelszerződések aláírása
|
|
|
|
201
|
|
|
A cél a kedvezményezettekkel aláírt szerződések számára vonatkozik. A támogatást a zöld városi átállás eszközén keresztül kell nyújtani, és annak összhangban kell állnia az elfogadott eljárásokkal.
A kedvezményezett jogalanyokat átlátható és valamennyi várost érintő projektek számára nyitott versenypályázati felhívások útján kell kiválasztani.
A kedvezményezett szervezetek kiválasztására vonatkozó kritériumoknak tükrözniük kell különösen azokat az igényeket, amelyek a városok által az éghajlatváltozásra és lakosaik egészségére gyakorolt hatásnak az üvegházhatásúgáz- és egyéb szennyezőanyag-kibocsátás csökkentése révén történő enyhítésére irányulnak. Az eredménymutatókat a támogatott projektek sajátosságainak megfelelően kell meghatározni. A támogatható projekttípusok közé tartoznak a következők: a biológiailag aktív felületek növelése a városi és funkcionális területeken, valamint a talajfedés csökkentése; II. természetalapú városi beruházások a kapcsolódó vegetációs megoldásokkal; fenntartható esővíz-gazdálkodási rendszerek, amelyek zöld-kék infrastruktúrát és természetalapú megoldásokat foglalnak magukban; iv. a városok levegőminőségének javítása, beleértve az elosztott és civil energia fejlesztését; v. alacsony kibocsátású övezetek, fenntartható multimodális városi mobilitás, hatékony mobilitási tervek, zöld zónák létrehozása a városi területeken; vi. energiaklaszterek és szövetkezetek fejlesztése; vii. a megújuló energiaforrások energiaforrásként való használatának növelése a városban; viii. a közösségi közlekedésbe integrált kibocsátásmentes (gyalogos, kerékpáros) közlekedési infrastruktúra fejlesztése; a közutak és közterületek energiahatékony világítási technológiáinak bevezetése; X) oktatás és figyelemfelkeltés a polgárok körében arra vonatkozóan, hogy az éghajlatváltozáshoz való alkalmazkodás érdekében a városokat klímasemlegességre kell átalakítani, valamint (xi) az épületek és a városi terek újjáélesztése. Az (x) költsége nem haladhatja meg a B3.4.1. beruházás költségének 10%-át.
Elsőbbséget élveznek azok a városok, ahol ilyen projekttípusokat vezettek be vagy terveznek bevezetni. A projektek kedvezményezett jogalanyok közötti elosztásának biztosítania kell a szervezetek közötti kiegyensúlyozott eloszlást országszerte, figyelembe véve a sokaságot és a földrajzi lefedettséget. A hitel visszafizetésének költségeihez nincs szükség a helyi önkormányzatok hozzájárulására. Ez a rendelkezés nem alkalmazandó a releváns bevételeket vagy költségmegtakarítást eredményező beruházási projektekre.
|
|
|
A városok zöld átalakítását célzó beruházások
|
|
T2 – A zöld városfejlesztési projektekbe történő beruházásokra vonatkozó hitelszerződések aláírása
|
|
Szám
|
0
|
438
|
Q4
|
2025
|
A felülvizsgált költségvetési előirányzat alapján a kedvezményezettekkel aláírt, a B26L. tételben meghatározott kritériumoknak megfelelő beruházásokra vonatkozó további szerződések száma.
|
|
|
A városok zöld átalakítását célzó beruházások
|
|
T3 – A zöld városfejlesztési projektekbe történő beruházásokat támogató, befejezett projektek
|
|
Szám
|
0
|
390
|
Q3
|
2026
|
A zöld városi átmenet eszközből nyújtott támogatás kedvezményezettjei által a felülvizsgált költségvetési allokációt követően befejezett projektek száma.
|
|
|
B3.5. Az alacsony és átlagos jövedelemmel rendelkezők lakásépítésének reformja,
az épületek nagyobb energiahatékonyságának figyelembevétele
|
|
A bérlakások, védett lakások, éjszakai menedékhelyek, hajléktalanok, fűtőberendezések és ideiglenes helyiségek létesítésének pénzügyi támogatásáról szóló, 2006. december 8-i törvény módosításáról szóló törvény hatálybalépése, valamint az egyéb törvények ebből eredő módosítása
|
A bérlakások, védett lakások, éjszakai menedékhelyek, hajléktalanok, fűtőberendezések és ideiglenes helyiségek létesítésének pénzügyi támogatásáról szóló, 2006. december 8-i törvény módosításáról szóló törvény rendelkezése, valamint a hatálybalépést jelző egyéb törvények módosítása
|
|
|
|
|
|
A jogszabály módosításának rendelkeznie kell a közel nulla energiaigényű épületeknél magasabb energiaszabványú épületek építésére irányuló beruházások támogatásának 20%-os növeléséről. A támogatást az alacsony jövedelmű háztartások esetében az épületek esetében 80%-ról 95%-ra, az átlagos jövedelemmel rendelkező háztartások esetében pedig 35%-ról 60%-ra kell növelni. Ezeket a rendelkezéseket az állami támogatás bármely forrására alkalmazni kell.
|
|
|
B3.5.1 Energiahatékony lakásokba történő beruházások alacsony és átlagos jövedelmű háztartások számára
|
|
T1 – Az alacsony és átlagos jövedelmű háztartásoknak szánt, finanszírozásra jogosult lakások száma
|
|
|
|
|
|
|
A finanszírozásra jogosult lakások száma (alacsony és átlagos jövedelmű háztartások esetében).
A beruházásokat a helyi hatóságoknak és a szociális lakások befektetőinek (főként a szociális lakhatással foglalkozó egyesületeknek és a szociális lakhatással kapcsolatos kezdeményezéseknek) kell megvalósítaniuk.
A kedvezményezett szervezetekkel (helyi hatóságokkal és szociális lakásberuházási beruházókkal (főként szociális lakásszövetkezetekkel és szociális lakhatási kezdeményezésekkel) kötött szerződésekben meg kell határozni, hogy:
-e lakások legalább 75%-át azoknak a kérelmezőknek kell kiosztani, akik a kérelmezők jövedelme alapján összeállított lista alsó felében találhatók, csökkenő sorrendben, és
-a lakásokat 20%-kal ambiciózusabb energiahatékonysági szabvány szerint kell megépíteni, mint a Lengyelországban hatályos minimális energiahatékonysági szabvány (közel nulla energiaigényű épületekre vonatkozó szabvány/NZEB).
A kedvezményezett jogalanyokat átlátható és versenypályázati felhívások útján kell kiválasztani, amelyek nyitva állnak valamennyi helyi hatóság és szociális lakásberuházási befektető előtt (főként a szociális lakhatással foglalkozó egyesületek és a szociális lakhatással kapcsolatos kezdeményezések). A kedvezményezett szervezetek kiválasztására vonatkozó kritériumoknak tükrözniük kell különösen az alacsony és átlagos jövedelmű háztartások energiahatékony lakáskínálatának növelésére irányuló igényeket.
Amennyiben új építési tevékenységekre kerül sor a biológiai sokféleség szempontjából érzékeny területeken vagy azok közelében (beleértve a védett területek Natura 2000 hálózatát, az UNESCO világörökségi helyszíneit és a biológiai sokféleség szempontjából kulcsfontosságú területeket, valamint más védett területeket), meg kell felelni az élőhelyvédelmi irányelv 6. cikke (3) bekezdésének és 12. cikkének, valamint a madárvédelmi irányelv 5. cikkének, és környezeti hatásvizsgálatot (KHV) kell végezni, amennyiben azt a KHV-irányelv előírja. Az ezen alkotóelem keretében finanszírozott minden olyan beruházási projektnek, amelyhez környezeti hatásvizsgálati határozat szükséges, meg kell felelnie a 2014/52/EU irányelvvel módosított 2011/92/EU irányelvnek. Minden olyan új projektet, amelyhez környezeti hatásvizsgálatra van szükség, a környezeti adatszolgáltatásról és annak védelméről, a nyilvánosságnak a környezetvédelemben való részvételéről és a környezeti hatásvizsgálatról szóló törvény alapján kell engedélyezni, amelyet a törvény módosításáról szóló, március 30-i törvény és egyes egyéb törvények módosítottak. A Lengyelországgal 2021. február 23-án közölt, a 2016/2046. sz. jogsértéssel érintett uniós alapokból társfinanszírozott projektekre vonatkozó korrekciós intézkedésekről szóló iránymutatás (hiv. Ares(2021)1423319) rendelkezéseit figyelembe kell venni minden olyan beruházási projekt végrehajtása során, amelyre vonatkozóan a 2021. március 30-i törvény hatálybalépése előtt környezetvédelmi döntést vagy építési vagy fejlesztési engedélyt kértek vagy adtak ki.
|
|
|
B3.5.1 Energiahatékony lakásokba történő beruházások alacsony és átlagos jövedelmű háztartások számára
|
|
T2 – Az alacsony és átlagos jövedelmű háztartások számára létesített lakások száma
|
|
|
0
|
|
|
|
A befejezett lakások száma (alacsony és átlagos jövedelmű háztartások esetében).
A beruházásokat a helyi hatóságok és a szociális bérlakás-befektetők (főként lakásszövetkezetek és szociális lakhatással kapcsolatos kezdeményezések) valósítják meg.
A kedvezményezett jogalanyokat átlátható versenypályázati felhívások útján kell kiválasztani, amelyek nyitva állnak valamennyi helyi hatóság és helyi lakásszövetkezet előtt. A kedvezményezett szervezetek kiválasztására vonatkozó kritériumoknak tükrözniük kell különösen az alacsony és átlagos jövedelmű háztartások energiahatékony lakáskínálatának növelésére irányuló igényeket.
Amennyiben új építési tevékenységekre kerül sor a biológiai sokféleség szempontjából érzékeny területeken vagy azok közelében (beleértve a védett területek Natura 2000 hálózatát, az UNESCO világörökségi helyszíneit és a biológiai sokféleség szempontjából kulcsfontosságú területeket, valamint más védett területeket), meg kell felelni az élőhelyvédelmi irányelv 6. cikke (3) bekezdésének és 12. cikkének, valamint a madárvédelmi irányelv 5. cikkének, és környezeti hatásvizsgálatot (KHV) kell végezni, amennyiben azt a KHV-irányelv előírja. Az ezen alkotóelem keretében finanszírozott minden olyan beruházási projektnek, amelyhez környezeti hatásvizsgálati határozat szükséges, meg kell felelnie a 2014/52/EU irányelvvel módosított 2011/92/EU irányelvnek. Minden olyan új projektet, amelyhez környezeti hatásvizsgálatra van szükség, a környezeti adatszolgáltatásról és annak védelméről, a nyilvánosságnak a környezetvédelemben való részvételéről és a környezeti hatásvizsgálatról szóló törvény alapján kell engedélyezni, amelyet a törvény módosításáról szóló, március 30-i törvény és egyes egyéb törvények módosítottak. A Lengyelországgal 2021. február 23-án közölt, a 2016/2046. sz. jogsértéssel érintett uniós alapokból társfinanszírozott projektekre vonatkozó korrekciós intézkedésekről szóló iránymutatás (hiv. Ares(2021)1423319) rendelkezéseit figyelembe kell venni minden olyan beruházási projekt végrehajtása során, amelyre vonatkozóan a 2021. március 30-i törvény hatálybalépése előtt környezetvédelmi döntést vagy építési vagy fejlesztési engedélyt kértek vagy adtak ki.
|
|
|
A megújuló energiaforrások fejlesztésére vonatkozó feltételek javítása
|
|
A megújulóenergia-közösségekre és a biometánra vonatkozó jogszabályi keretet módosító jogi aktusok hatálybalépése: A megújuló energiaforrásokról szóló törvény módosításai, az energiapiacra vonatkozó jogszabályok módosítása és a megújuló energiaforrásokról szóló törvény rendeletének hatálybalépése
|
A módosító jogi aktusokban és a rendeletben foglalt, hatálybalépésüket jelző rendelkezések
|
|
|
|
|
|
Módosító jogi aktusok és rendeletek elfogadása és hatálybalépése, beleértve a következőket:
1. A megújuló energiaforrásokról szóló, 2015. február 20-i törvény (a továbbiakban: a megújuló energiaforrásokról szóló törvény) módosításainak át kell fogalmazniuk az energiaklaszterek működési elveit (jobb feltételek az ilyen egységek létrehozásához) a következők biztosításával: a következőkre vonatkozó szabályok, fogalommeghatározások vagy fogalmak: hatály, megállapodások, az energiaklaszter tárgya, az energiaklaszterek nyilvántartása vagy az energiaklaszter egyes tagjai és a rendszerüzemeltetők közötti együttműködés.
2. A megújuló energiaforrásokról szóló törvény módosításai az energiatermelő-fogyasztók kollektív modelljeit valósítják meg. Előfordulhat, hogy az energiatermelő-fogyasztók kollektív modelljeire vonatkozó rendelkezések késedelmesen lépnek hatályba.
3. Az energiapiacra vonatkozó jogalkotási aktusok módosításainak az új megújulóenergia-közösségekre vonatkozó rendelkezéseket kell végrehajtaniuk, amelyek biztosítják, hogy a végső felhasználók, különösen a háztartási fogyasztók jogosultak legyenek a megújulóenergia-közösségben való részvételre.
4. A megújuló energiaforrásokról szóló törvénynek az energiaszövetkezetek energiaelszámolásának elveiről szóló rendelete olyan rendelkezéseket vezet be, amelyek meghatározzák a megújulóenergia-közösségek egyik modelljének működési elveit.
5. A megújuló energiaforrásokról szóló törvény módosításai – amelyek meghatározzák a biometán-ágazatban működő vállalkozások működésére vonatkozó szabályokat.
|
|
|
A megújuló energiaforrások fejlesztésére vonatkozó feltételek javítása
|
|
A szárazföldi szélerőműparkokba történő beruházásokról szóló törvényt módosító törvény hatálybalépése
|
A szárazföldi szélerőműparkokba történő beruházásokról szóló törvény módosításáról szóló törvény hatálybalépése
|
|
|
|
|
|
Módosító jogi aktus hatálybalépése, amely megszünteti a szárazföldi infrastruktúrába történő beruházások előtt álló formális akadályokat. A módosítás rugalmasabbá teszi a távolsági szabályt (a szélmalom és a lakóépület közötti minimális távolság – a szélmalom magasságának tízszerese, 10 H) azáltal, hogy a területi/körzeti eljárás keretében nagyobb hatáskört biztosít a települések és a regionális környezetvédelmi hivatalok közötti minimális távolságok meghatározására a környezeti feltételekre vonatkozó döntéshozatali eljárás keretében.
Fenn kell tartani az általános 10H távolsági szabályt, de lehetővé kell tenni az attól való eltérés lehetőségét, és a helyi tervezési eljárás (körzeti/téri eljárás) részeként az egyes településeknek nagyobb hatáskört kell biztosítani a szélerőműparkok helyének meghatározására. A helyi tervnek képesnek kell lennie a szélerőműparknak a lakóépülettől való rövidebb távolságának meghatározására, figyelembe véve a szélerőműparkok hatásainak körét az ilyen terv keretében készített környezeti hatás-előrejelzés alapján.
|
|
|
A megújuló energiaforrások fejlesztésére vonatkozó feltételek javítása
|
|
A megújulóenergia-árverések 2022–2027-es időszakra vonatkozó tervének meghatározásáról szóló rendelet hatálybalépése
|
A rendelet hatálybalépését jelző rendelkezés
|
|
|
|
|
|
A megújuló energiaforrások technológiánkénti (beleértve az új szárazföldi szélerőműparkokat is) árverési tervének meghatározásáról szóló rendelet hatálybalépése. A tervben meg kell határozni a 2022–2027-es időszakra vonatkozó költségvetést és villamosenergia-mennyiséget, amelyet versenyképes árveréseken kell rendelkezésre bocsátani.
|
|
|
A megújuló energiaforrások fejlesztésére vonatkozó feltételek javítása
|
|
T1 – A szárazföldi szél- és fotovoltaikus létesítmények beépített kapacitása (GW-ban)
|
|
|
11,2
|
|
|
|
A szárazföldi szél- és fotovoltaikus létesítmények teljes beépített kapacitása (GW-ban).
|
|
|
A megújuló energiaforrások fejlesztésére vonatkozó feltételek javítása
|
|
T2 – A szárazföldi szél- és fotovoltaikus létesítmények beépített kapacitása (GW-ban)
|
|
|
18
|
|
|
|
A szárazföldi szél- és fotovoltaikus létesítmények teljes beépített kapacitása (GW-ban).
|
|
|
A megújuló energiaforrások fejlesztésére vonatkozó feltételek javítása
|
|
T3 – A szárazföldi szél- és fotovoltaikus létesítmények beépített kapacitása (GW-ban)
|
|
|
20
|
|
|
|
A szárazföldi szél- és fotovoltaikus létesítmények teljes beépített kapacitása (GW-ban).
|
|
|
A megújuló energiaforrások fejlesztésére vonatkozó feltételek javítása
|
|
T4 – A szárazföldi szél- és fotovoltaikus létesítmények beépített kapacitása (GW-ban)
|
|
|
23
|
|
|
|
A szárazföldi szél- és fotovoltaikus létesítmények teljes beépített kapacitása (GW-ban).
|
|
|
A megújuló energiaforrások fejlesztésére vonatkozó feltételek javítása
|
|
Az offshore szélerőművek villamosenergia-termelésének előmozdításáról szóló, 2020. december 17-i törvényből következő végrehajtási rendelet hatálybalépése
|
A rendelet hatálybalépését jelző rendelkezés
|
|
|
|
|
|
A következő végrehajtási rendelet lép hatályba:
A koncessziós díjról szóló minisztertanácsi rendelet – Az energiatörvény 34. cikkének (2a) bekezdése értelmében a koncessziós díjnak az Energiaszabályozó Hivatal elnöke részére történő megfizetésére vonatkozó kötelezettség kiterjed az offshore szélerőműparkokban történő villamosenergia-termelés területén gazdasági tevékenységet folytató energiaipari vállalkozásokra is, amelyekre az offshore szélerőműparkokban történő villamosenergia-termelés támogatásáról szóló, 2020. december 17-i törvény hivatkozik. Ezenkívül a 2021. április 15-i energiatörvény módosításával összefüggésben a koncessziós díj hatálya alá tartozó tevékenység a villamos energia tárolása.
|
|
|
A megújuló energiaforrások fejlesztésére vonatkozó feltételek javítása
|
|
Az offshore szélerőművek villamosenergia-termelésének előmozdításáról szóló, 2020. december 17-i törvényből következő végrehajtási rendelet hatálybalépése
|
A rendelet hatálybalépését jelző rendelkezés
|
|
|
|
|
|
A klíma- és környezetvédelmi miniszter rendelete a kiigazított ár kiszámítása során figyelembe veendő cash flow-típusokról és a kiigazított ár kiszámításának részletes módjáról. A rendeletnek meg kell határoznia a kiigazított ár kiszámításakor figyelembe veendő cash flow-típusokat és a kiigazított ár kiszámításának részletes módszerét. A folyamat során figyelembe kell venni az olyan tényezőket, mint a beruházási támogatás, a beruházási támogatás nyújtásának időpontja, valamint a környezetvédelem és az energia területén nyújtott állami támogatás szabályai. A cél a fenti eljárás megkönnyítése az offshore szélerőműparkok befektetői számára.
|
C. ÖSSZETEVŐ C: „DIGITÁLIS ÁTÁLLÁS”
E beruházás célja – a fent említett reformmal összhangban – az új generációs fehér hozzáférési (NGA) területekre összpontosító 814635 egységnyi vezetékes széles sávú hálózattal rendelkező háztartások számának növelése, ahol jelenleg nincs nagy kapacitású széles sávú infrastruktúra, és ahol a piac a közeljövőben valószínűleg nem biztosít 100 Mbps letöltési sebességű összeköttetést biztosító hálózatot a végfelhasználók számára.
A beruházásnak támogatnia kell a helyi hálózatok (LAN) korszerűsítését is az iskolákban, és nagyon gyors (azaz a 100 Mbps-os minimumkövetelményeken túlmutató) internet-hozzáférést kell biztosítania legalább 100000 osztályteremben.
A pályázati felhívások feltételei előírják, hogy minden infrastrukturális beruházás esetében az építési és bontási hulladék legalább 70%-át a jelentős károkozás elkerülését célzó technikai iránymutatással (2021/C58/01) összhangban újra fel kell használni vagy újrafeldolgozni kell.
A beruházás végrehajtását 2026. június 30-ig be kell fejezni.
C2.1. A digitális alkalmazások bővítése a közszférában, a gazdaságban és a társadalomban
Ez a széles körű reform különböző területeket foglal magában, amelyek előmozdítják a lengyel társadalom digitalizációját, a digitális közszolgáltatásoktól kezdve a polgárok és a munkavállalók digitális oktatásáig.
A közszférában a digitális alkalmazások térnyerését a közintézmények, a vállalkozások és a polgárok közötti elektronikus kommunikációt előmozdító jogszabályi változtatásokkal kell támogatni. Az első a közigazgatási dokumentumok és folyamatok digitalizálása érdekében a közigazgatási szervek által végzett tevékenységek számítógépesítéséről szóló, 2005. február 17-i törvény módosítása. A második az elektronikus formátumú strukturált számlaadatok felhasználása tekintetében módosítja a termékek és szolgáltatások adójáról szóló 2004. március 11-i törvényt, és bevezeti az elektronikus számlák nemzeti rendszerén keresztül történő kiállítására és fogadására vonatkozó kötelezettséget.
A digitális kompetenciák tekintetében létre kell hozni és végre kell hajtani a digitális kompetenciafejlesztési programot. A program átfogó, hosszú távú követelményeket határoz meg a digitális kompetenciák fejlesztésének és nyomon követésének támogatására a formális, nem formális és informális oktatásban. A Digitális Kompetenciafejlesztési Központ létrehozását és működését a programban egyértelműen meg kell határozni. A dokumentumot több érdekelt fél bevonásával kell elkészíteni.
Az oktatás területén kötelező minimumszabályokat kell meghatározni az iskolák digitális infrastruktúrával való ellátására vonatkozóan. A kötelező iránymutatásokat a helyi önkormányzatokkal együttműködve és az érdekelt felek széles körével konzultálva kell kidolgozni, és azoknak minden lengyelországi iskolában biztosítaniuk kell az információs és számítástechnikai (IKT) berendezések minimális szintjét.
A reform végrehajtását 2025. december 31-ig be kell fejezni.
C2.1.1. Közszolgáltatások, a közigazgatás és a gazdasági ágazatok működését javító informatikai megoldások
Az e-közszolgáltatások igénybevételének növelése érdekében e beruházás keretében a következő projekteket kell végrehajtani:
·új e-szolgáltatások megvalósítása vagy a közigazgatás meglévő szolgáltatásainak korszerűsítése, lehetővé téve a polgárok számára, hogy az adminisztratív ügyeket online kezeljék;
·új informatikai rendszerek befejezése vagy meglévők korszerűsítése a közigazgatásban;
·az ingyenes elektronikus dokumentumkezelő rendszer (EZD-rendszer) elindítása és konfigurációja 2000, közfeladatokat ellátó és a SaaS2 RP felhőszolgáltatást nyújtó szervezetben;
·a strukturált elektronikus számlák bevezetése az üzleti tranzakciókban (nemzeti e-számlázási rendszer) egy egységes digitális keret révén;
·új e-szolgáltatások befejezése vagy a meglévők korszerűsítése az e-adóhivatali szolgáltatáson belül.
A beruházás végrehajtását 2026. június 30-ig be kell fejezni.
Egyenlő versenyfeltételek a mobil multimédiás eszközökkel rendelkező iskolák számára – a berendezésekre vonatkozó minimumszabályok teljesítésével kapcsolatos beruházások
Az IKT-berendezésekre vonatkozó kötelező minimumszabályok létrehozásával összhangban e beruházás célja, hogy a tanárok és a diákok által használt legkorszerűbb multimédiás eszközökkel lássa el Lengyelországban valamennyi iskolát. A cél a digitális technológiák egyenlő szintű tanulási célú használatának lehetővé tétele Lengyelország minden általános és középiskolájában, és a cél, hogy egy utalványrendszeren keresztül hordozható számítógépeket biztosítsanak a tanárok számára, és hogy egy laptoponként, böngészőlaptoponként vagy táblagépenként legfeljebb hat diákot érjenek el összesen legalább 1288336 laptop, böngésző laptop és táblagép esetében.
A DNSH-feltételeknek való megfelelés érdekében az IKT-berendezéseknek meg kell felelniük a 2009/125/EK irányelvvel összhangban a laptopokra, böngésző laptopokra és táblagépekre vonatkozóan meghatározott, energiával kapcsolatos követelményeknek és anyaghatékonysági követelményeknek. Emellett az IKT-berendezések nem tartalmazhatnak a 2011/65/EU irányelv II. mellékletében felsorolt korlátozott anyagokat.
Hulladékgazdálkodási tervet kell kidolgozni, amely biztosítja az elektromos és elektronikus berendezések maximális újrafeldolgozását életciklusuk végén, többek között az újrafeldolgozási partnerekkel kötött szerződéses megállapodások, a pénzügyi előrejelzésekben vagy a hivatalos projektdokumentációkban való reflexió révén. Élettartama végén a berendezést újrahasználatra való előkészítési, hasznosítási vagy újrafeldolgozási műveleteknek vagy megfelelő kezelésnek kell alávetni.
A beruházás végrehajtását 2025. december 31-ig be kell fejezni.
C2.1.3. E-kompetenciák
Lengyelország célja, hogy legalább 323000 ember képzésével növelje a digitális kompetenciák általános szintjét a társadalomban, és javítsa az ország digitalizációs folyamatát. Ezek 40%-a alapvető digitális készségekre szoruló polgár, 20%-a köztisztviselő, 20%-a kizárt és a kirekesztés kockázatának kitett személy, a fennmaradó 20%-nak pedig alap- és középszintű képzésben részesülő oktatókból és tanárokból kell állnia.
A beruházás részeként a digitalizációért felelős miniszter hivatalán belül létre kell hozni a digitális politikák végrehajtását támogató szakértőkből, tanácsadókból és digitális szakemberekből álló Digitális Kompetenciafejlesztési Központot.
A beruházás végrehajtását 2026. június 30-ig be kell fejezni.
C3.1. Az információs rendszerek kiberbiztonságának fokozása, az adatkezelési infrastruktúra megerősítése és a bűnüldözési szolgálatok infrastruktúrájának optimalizálása
A reformnak három konkrét célkitűzésre kell összpontosítania, amelyek lehetővé teszik az információs rendszerek biztonsági megoldásainak végrehajtását: i. a nemzeti kiberbiztonsági rendszer fejlesztése; ii. a biztonsági események hatékony megelőzéséhez és az azokra való reagáláshoz szükséges kapacitás; a kiberbiztonsággal kapcsolatos társadalmi tudatosság megteremtése. Ezeket a célkitűzéseket a nemzeti kiberbiztonsági rendszerről szóló 2018. július 5-i törvény és az alapvető szolgáltatásokról szóló, 2018. szeptember 11-i kormányrendelet számos módosítása révén kell elérni.
A reform végrehajtását 2025. június 30-ig be kell fejezni.
C3.1.1. Kiberbiztonság – KiberPL, adatkezelési infrastruktúra és a bűnüldözési szolgálatok infrastruktúrájának optimalizálása
Ez a beruházás négy különböző összetevőből áll: i. kiberbiztonság; adatfeldolgozási infrastruktúra; iii. a bűnüldözési szolgálatok infrastruktúrájának optimalizálása, valamint iv. felhőalapú és pereminformatikai megoldások.
I. kiberbiztonság esetében 4 projektet kell végrehajtani:
-Legalább 5 ágazati számítógép-biztonsági incidensre reagáló csoportból (CSIRT) álló hálózat létrehozása a nemzeti kiberbiztonsági rendszerről szóló jogszabály értelmében vett kulcsfontosságú ágazatokban: energia-, közlekedési, egészségügyi, banki, pénzügyi piaci infrastruktúrák, digitális infrastruktúra, vízellátási és elektronikus hírközlési vállalkozások;
-385 nemzeti kiberbiztonsági szervezet összekapcsolása egy integrált kiberbiztonsági irányítási rendszerrel;
-500 szervezet támogatása a kiberbiztonsági infrastruktúrák korszerűsítésében és bővítésében, beleértve az információtechnológiát (IT) és az operatív technológiát (OT) az ipari ellenőrzési rendszerekben (ICS) használó szervezetek támogatását;
-Kiberbiztonsági szakemberek hálózatának létrehozása a vajdasági szinten annak érdekében, hogy támogassák a közintézményeket a biztonsági események kezelésében és az adatok visszaszerzésében, valamint a kiberbiztonsággal kapcsolatos tudatosságnövelő tevékenységek biztosításában.
Ii. adatinfrastruktúrán 3 szabványos adatfeldolgozó központot kell létrehozni, amelyek energiahatékony és méretezhető kritikus infrastruktúrát biztosítanak annak érdekében, hogy hozzáférhető digitális szolgáltatásokkal és biztonságos infrastruktúrával rendelkezzenek az IKT-rendszerek számára. A központoknak meg kell felelniük az adatközpontok energiahatékonyságáról szóló európai magatartási kódexnek, különösen a következő területek tekintetében:
-3.2.8. Fenntartható energiafelhasználás: az adatközpontok számára szükséges energiát a megújuló energiaforrásokból kell lekötni;
-3.2.11 Alternatív villamosenergia-termelési technológiák: megújuló energiaforrások telepítése az adatközpontok létesítményeiben;
-3.3.2. A reziliencia több szintjének figyelembevétele: az adatközpontok a tartalék áramellátás új módszereinek kiépítésével várhatóan megerősítik az áramellátó rendszer megbízhatóságát.
A DNSH-feltételeknek való megfelelésérdekében környezeti kockázat- és sebezhetőségi értékelést kell végezni az adatközpontok építése és felújítása, valamint a szükséges alkalmazkodási megoldások végrehajtása céljából. Minden infrastrukturális beruházásesetében az építési és bontási hulladék legalább 70%-át a jelentős károkozás elkerülését célzó technikai iránymutatással (2021/C58/01) összhangban kell újra felhasználni vagy újrafeldolgozni.
(III) A biztonságért felelős állami szolgálatok infrastruktúrájának optimalizálása négy olyan projektet foglal magában, amelyek célja a különböző riasztási és figyelmeztető rendszerek integrálása, valamint az állami szolgálatok, például a rendőrség, a tűzoltók és a helyi hatóságok közötti együttműködés javítása.
Végül a iv. felhő- és pereminformatikai megoldások bevezetését illetően Lengyelország részt vesz az új generációs számításifelhő-infrastruktúrával és a peremszolgáltatásokkal kapcsolatos, közös európai érdeket szolgáló potenciális fontos projektben, hogy támogassa a fejlett K+F projektek fejlesztését és első ipari alkalmazását a felhőtől a peremfolyamatig történő adatfeldolgozás jövője érdekében.
A beruházás végrehajtását 2026. június 30-ig be kell fejezni.
C.2. Vissza nem térítendő pénzügyi támogatás – a végrehajtáshoz és a nyomon követéshez kapcsolódó mérföldkövek, célok, mutatók és ütemterv
|
|
Kapcsolódó intézkedés (reform vagy beruházás)
|
|
|
Minőségi mutatók
(a részcélokra vonatkozóan)
|
Mennyiségi mutatók
(célok esetében)
|
A végrehajtás indikatív ütemterve
|
Az egyes mérföldkövek és célértékek leírása
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
A hálózati infrastruktúra fejlesztésének megkönnyítése a nagy sebességű internethez való egyetemes hozzáférés biztosítása érdekében
|
|
A Miniszterelnöki Kancellária által kidolgozott keret a fehér új generációs hozzáférési (NGA) területeken megvalósuló szélessávú projektek társfinanszírozására, ahol jelenleg nem létezik NGA-hálózat
|
A keret közzététele a Miniszterelnöki Kancellária és a Digitális Lengyelországi Projektközpont honlapján
|
|
|
|
|
|
A keret létrehozása a következő pályázati felhívás alapján.
A keretnek rendelkezéseket kell tartalmaznia annak biztosítására, hogy az ezen intézkedés keretében támogatott projektek teljes mértékben megfeleljenek a jelentős károkozás elkerülését célzó technikai iránymutatásnak (2021/C58/01) a fenntarthatósági vizsgálat, a kizárási lista, valamint a vonatkozó uniós és nemzeti környezetvédelmi jogszabályoknak való megfelelés követelménye révén.
|
|
|
A hálózati infrastruktúra fejlesztésének megkönnyítése a nagy sebességű internethez való egyetemes hozzáférés biztosítása érdekében
|
|
A távközlési infrastruktúrák és szolgáltatások éves jegyzékéről szóló digitalizálási miniszteri rendelet módosítása
|
A rendelet módosításának a hatálybalépést feltüntető rendelkezése
|
|
|
|
|
|
A távközlési infrastruktúra és szolgáltatások nemzeti jegyzékéről szóló rendelet módosításának hatálybalépése az állami beavatkozásokból további támogatást igénylő területek jobb azonosítása érdekében.
|
|
C3G
|
A hálózati infrastruktúra fejlesztésének megkönnyítése a nagy sebességű internethez való egyetemes hozzáférés biztosítása érdekében
|
|
Az egyablakos információs pontról szóló rendelet módosítása
|
A rendelet módosításában a hatálybalépést jelző rendelkezés
|
|
|
|
|
|
Az egyablakos információs pontról szóló rendelet módosításának hatálybalépése annak érdekében, hogy az üzemeltetők tájékoztatást kapjanak a távközlési beruházásokhoz és tervezési eszközhöz szükséges infrastruktúráról.
|
|
|
C1.1.1 A nagyon nagy sebességű internethez való hozzáférés biztosítása fehér foltokban
|
|
T1 – T1 széles sávú internet-hozzáféréssel rendelkező további háztartások (lakóépületek)
|
|
|
|
79500
|
|
|
Legalább 79500 háztartás az új generációs fehér hozzáférési területeken, amelyeket széles sávú internet-hozzáféréssel kell lefedni.
Az ajánlati felhívásokban elő kell írni, hogy a széles sávú hozzáférésnek legalább 100 Mbps kapacitásúnak kell lennie (lehetővé téve azt a gigabites kapacitásra).
|
|
|
C1.1.1 A nagyon nagy sebességű internethez való hozzáférés biztosítása fehér foltokban
|
|
T2 – A széles sávú internet-hozzáféréssel rendelkező további háztartások (lakóépületek)
|
|
|
79500
|
185500
|
|
|
Összesen legalább 185500 háztartás az új generációs fehér hozzáférési területeken, amelyeket széles sávú internet-hozzáféréssel kell lefedni.
Az ajánlati felhívásokban elő kell írni, hogy a széles sávú hozzáférésnek legalább 100 Mbps kapacitásúnak kell lennie (lehetővé téve azt a gigabites kapacitásra).
|
|
|
C1.1.1 A nagyon nagy sebességű internethez való hozzáférés biztosítása fehér foltokban
|
|
T3 – A széles sávú internet-hozzáféréssel rendelkező további háztartások (lakóépületek)
|
|
|
185500
|
814635
|
|
|
Összesen legalább 814635 háztartás az új generációs fehér hozzáférési területeken, amelyeket széles sávú internet-hozzáféréssel kell lefedni.
Az ajánlati felhívásokban ki kell kötni, hogy a braodband-hozzáférésnek legalább 100 Mbps kapacitásúnak kell lennie (lehetővé téve azt a gigabites kapacitásra).
|
|
C6aG
|
C1.1.1 A nagyon nagy sebességű internethez való hozzáférés biztosítása fehér foltokban
|
Cél
|
Osztálytermek helyi hálózattal (LAN) felszerelt iskolákban
|
|
Szám
|
0
|
100000
|
Q3
|
2025
|
Azon tantermek száma a szakiskolákban és általános oktatási intézményekben, amelyeket LAN-kapcsolattal kell felszerelni, és amelyek internet-hozzáférése meghaladja a 100 Mbps-os minimumkövetelményeket.
A hálózati infrastruktúrát biztosító szervezeteket tisztességes, versenyképes és átlátható módon, a C10L. mérföldkő keretével összhangban kell kiválasztani.
|
|
|
C2.1. A digitális alkalmazások bővítése a közszférában, a gazdaságban és a társadalomban
|
|
A közfeladatot ellátó szervezetek tevékenységének számítógépesítéséről szóló, 2005. február 17-i törvény módosítása
|
A jogszabály-módosításban szereplő, a hatálybalépést feltüntető rendelkezés
|
|
|
|
|
2024
|
A közfeladatot ellátó szervezetek tevékenységének számítógépesítéséről szóló 2005. február 17-i törvény módosításának hatálybalépése.
|
|
|
C2.1. A digitális alkalmazások bővítése a közszférában, a gazdaságban és a társadalomban
|
|
A termékeket és szolgáltatásokat terhelő adóról szóló 2004. március 11-i törvény módosítása (strukturált számlák használata)
|
A jogszabály-módosításban szereplő, a hatálybalépést feltüntető rendelkezés
|
|
|
|
Q4
|
2025
|
A termékeket és szolgáltatásokat terhelő adóról szóló 2004. március 11-i törvény módosításának hatálybalépése (strukturált számlák használata).
Átmeneti időszak alkalmazható annak érdekében, hogy 2026. június 30-tól kezdődően kötelező legyen az e-számlák használata.
|
|
C9G
|
C2.1. A digitális alkalmazások bővítése a közszférában, a gazdaságban és a társadalomban
|
|
Kötelező minimumszabályok valamennyi iskola digitális infrastruktúrával való ellátására vonatkozóan annak érdekében, hogy az egyes iskolákban lehetővé váljon a digitális technológiák egyenlő szintű tanulási célú használata
|
A szabványok elfogadása
|
|
|
|
|
|
Kötelező előírások elfogadása az iskolák digitális infrastruktúrával való ellátására vonatkozóan, amelyek az iskolák számára kötelezőek lesznek az azonos szintű digitális infrastruktúra elérése érdekében. A szabványok kidolgozásáról konzultálni kell az érdekelt felekkel és a helyi önkormányzattal.
|
|
|
C2.1. A digitális alkalmazások bővítése a közszférában, a gazdaságban és a társadalomban
|
|
A digitális kompetenciafejlesztési programról szóló miniszteri tanácsi állásfoglalás hatálybalépése
|
A Miniszterek Tanácsának állásfoglalásában a hatálybalépést jelző rendelkezés
|
|
|
|
|
|
A digitális kompetenciafejlesztési programról (amely a 2030-ig tartó időszakra szóló többéves program) szóló minisztertanácsi állásfoglalás hatálybalépése, beleértve a fejlesztési politika elveiről szóló törvénnyel összhangban lévő végrehajtási tervet, értékelési és nyomonkövetési intézkedéseket is. A programot több érdekelt felet bevonó megközelítés alkalmazásával kell kidolgozni. A programnak többek között létre kell hoznia a Digitális Kompetenciafejlesztési Központot (DCDC) és a digitális kompetenciák fejlesztésére vonatkozó politikát.
|
|
|
C2.1.1. Közszolgáltatások, a közigazgatás és a gazdasági ágazatok működését javító informatikai megoldások
|
|
T1 – Új e-szolgáltatások befejezése vagy meglévők korszerűsítése
|
|
|
|
|
|
|
Az újonnan befejezett e-szolgáltatások száma vagy a meglévők korszerűsítése, beleértve a mobilcsatornán a mObywatel alkalmazás részeként rendelkezésre álló szolgáltatásokat is.
Az újonnan elkészült vagy korszerűsített e-szolgáltatásoknak javítaniuk kell a polgárok és a vállalkozások közigazgatással való digitális interakcióit olyan elemek révén, mint például:
-az eljárások teljes körű digitalizálása,
-elektronikus aláírás és csatolmányok benyújtása,
-online fizetések.
Az újonnan elkészült vagy korszerűsített e-szolgáltatások legalább 40%-át a mObywatel alkalmazáson belül kell rendelkezésre bocsátani.
|
|
|
C2.1.1. Közszolgáltatások, a közigazgatás és a gazdasági ágazatok működését javító informatikai megoldások
|
|
T2 – Új e-szolgáltatások befejezése vagy meglévők korszerűsítése
|
|
|
|
|
|
|
Az újonnan befejezett e-szolgáltatások száma vagy a meglévők korszerűsítése, beleértve a mobilcsatornán a mObywatel alkalmazás részeként rendelkezésre álló szolgáltatásokat is.
Az újonnan elkészült vagy korszerűsített e-szolgáltatásoknak javítaniuk kell a polgárok és a vállalkozások közigazgatással való digitális interakcióit olyan elemek révén, mint például:
– az eljárások teljes körű digitalizálása,
– elektronikus aláírás és csatolmányok benyújtása,
– online fizetések.
Az újonnan elkészült vagy korszerűsített e-szolgáltatások legalább 40%-át a mObywatel alkalmazáson belül kell rendelkezésre bocsátani.
|
|
|
C2.1.1. Közszolgáltatások, a közigazgatás és a gazdasági ágazatok működését javító informatikai megoldások
|
|
Új állami informatikai rendszerek befejezése vagy meglévők bővítése
|
|
|
|
|
|
|
Legalább 4 nyilvános informatikai rendszert ki kell egészíteni (új nyilvános informatikai rendszerek esetében) vagy ki kell bővíteni (a meglévő nyilvános informatikai rendszerek esetében), és ezeknek hozzá kell járulniuk az új e-szolgáltatások létrehozásához vagy a meglévő e-szolgáltatások minőségének (felhasználói tapasztalatának) javításához.
|
|
C13bG
|
C2.1.1. Közszolgáltatások, a közigazgatás és a gazdasági ágazatok működését javító informatikai megoldások
|
Cél
|
A közigazgatás háttérirodájának digitalizálása
|
|
Szám
|
0
|
2000
|
Q2
|
2026
|
2000-ben a közfeladatokat ellátó szervezetek elektronikus dokumentumkezelő rendszert vezetnek be és konfigurálnak, amely megfelel a jogszabályi követelményeknek, és lehetővé teszi az irodai és dokumentációs tevékenységek elektronikus formában történő végzését.
Emellett működőképesnek kell lennie és rendelkezésre kell bocsátani egy SaaS2 RP felhőszolgáltatást, amely mintegy 300,000, közfeladatot ellátó szervezetekben dolgozó felhasználó összekapcsolására képes.
|
|
C13cG
|
C2.1.1. Közszolgáltatások, a közigazgatás és a gazdasági ágazatok működését javító informatikai megoldások
|
Mérföldkő
|
A nemzeti e-számlázási rendszer működőképes
|
A Pénzügyminisztérium végleges projektjelentése
|
|
|
|
Q2
|
2026
|
A nemzeti e-számlázási rendszernek működőképesnek kell lennie, és egységes digitális keretet kell bevezetnie a C8G mérföldkő követelményeinek megfelelő strukturált számlák kibocsátásához és megosztásához kapcsolódóan.
|
|
C13dG
|
C2.1.1. Közszolgáltatások, a közigazgatás és a gazdasági ágazatok működését javító informatikai megoldások
|
Cél
|
Új e-szolgáltatások befejezése vagy a meglévők korszerűsítése
|
|
Szám
|
0
|
33
|
Q2
|
2026
|
27 új e-szolgáltatást kell működőképessé tenni, hat meglévő szolgáltatást pedig korszerűsíteni kell az e-adóhivatali szolgáltatásban, hogy segítsen az adófizetőknek elektronikusan eleget tenni adófizetési kötelezettségeiknek.
|
|
|
Egyenlő versenyfeltételek a mobil multimédiás eszközökkel rendelkező iskolák számára – a berendezésekre vonatkozó minimumszabályok teljesítésével kapcsolatos beruházások
|
|
A tanárok rendelkezésére álló új hordozható számítógépek
|
|
|
|
553336
|
|
|
A tanárok számára legalább 553336 utalványt kell biztosítani az iskolák számára a szükséges szoftverrel rendelkező hordozható számítógépek számára.
2023 negyedik negyedévétől minden tanár jogosult utalványra, és az utalványokat rendelkezésre kell bocsátani.
|
|
|
Egyenlő versenyfeltételek a mobil multimédiás eszközökkel rendelkező iskolák számára – a berendezésekre vonatkozó minimumszabályok teljesítésével kapcsolatos beruházások
|
|
A diákok rendelkezésére álló új hordozható számítógépek (laptopok és böngésző laptopok) és táblagépek
|
|
|
|
|
|
|
A diákok számára legalább 735000 további laptopot, böngészőlaptopot és táblagépet kell biztosítani az iskolák számára a szükséges szoftverekkel. A szükséges szoftverekkel rendelkező laptopok és böngésző laptopok a teljes szám legalább 55%-át, illetve 15%-át teszik ki.
A helyi önkormányzatokkal együttműködve tisztességes és átlátható eljárást kell kialakítani a laptopok, böngésző laptopok és táblagépek valamennyi iskola és oktatási intézmény számára egyenlő bánásmódot biztosító szoftverrel történő kiosztására.
|
|
|
|
|
A Digitális Kompetenciafejlesztési Központ (DCDC) létrehozása
|
Jelentés a DCDC szervezeti felépítéséről és működéséről
|
|
|
|
|
|
A Digitális Kompetenciafejlesztési Központot (DCDC) a digitalizációért felelős miniszter hivatalán belül hozzák létre.
A DCDC fő célja a digitális kompetenciafejlesztés koordinációs rendszerének javítása és javítása Lengyelországban a következő alfunkciók megvalósítása révén:
Kutatási és elemzési funkció
Ez a funkció magában foglalja a digitális kompetenciákkal kapcsolatos kutatási és nyomonkövetési tevékenységeket, valamint a megfigyelőközpont funkcióját, amely összegyűjti és strukturálja az ezzel kapcsolatos ismereteket. Ez a releváns tevékenységekre vonatkozó ajánlások és javaslatok megfogalmazásához vezet.
– Tesztelési és végrehajtási funkció
Ez a funkció magában foglalja kísérleti intézkedések formájában végzett teszteket, valamint a kísérleti tevékenységekből eredő legértékesebb és legígéretesebb megoldások, ajánlások és javaslatok végrehajtását, valamint a kutatási és elemzési funkció megvalósítását.
Oktatási és népszerűségi funkció.
Ez a funkció magában foglalja a tanácsadást, mentorálást, szemináriumokat, képzéseket és tanfolyamokat, valamint a Központ tevékenységei eredményeinek egy információs portálon keresztül történő terjesztését.
|
|
|
|
|
T1 – A digitális kompetenciák terén képzett további személyek, beleértve a digitális jártasságot is
|
|
|
|
|
|
|
Legalább 161500 ember vett részt képzésben a digitális kompetenciák fejlesztését (szerzését vagy fejlesztését) célzó projektek végrehajtásának részeként.
A digitális kompetenciákra vonatkozó képzés által érintett személyeknek többé-kevésbé egyenlő módon kell magukban foglalniuk a következő kategóriákat:
Az alapvető digitális készségekre szoruló polgárok 40%-a;
– 20% köztisztviselő;
– 20% pedagógus és tanár;
– A kirekesztett és a kirekesztés kockázatának kitett személyek 20%-a.
|
|
|
|
|
T2 – A digitális kompetenciák terén képzett további személyek, beleértve a digitális jártasságot is
|
|
|
|
|
|
|
Legalább 323000 ember vett részt képzésben a digitális kompetenciák fejlesztését (szerzését vagy fejlesztését) célzó projektek végrehajtásának részeként.
A digitális kompetenciákra vonatkozó képzés által érintett személyeknek többé-kevésbé egyenlő módon kell magukban foglalniuk a következő kategóriákat:
Az alapvető digitális készségekre szoruló polgárok 40%-a;
– 20% köztisztviselő;
– 20% pedagógus és tanár;
– A kirekesztett és a kirekesztés kockázatának kitett személyek 20%-a.
|
|
|
C3.1. Az információs rendszerek kiberbiztonságának fokozása, az adatkezelési infrastruktúra megerősítése és a bűnüldözési szolgálatok infrastruktúrájának optimalizálása
|
|
A nemzeti kiberbiztonsági rendszerről szóló, 2018. július 5-i törvény módosítása
|
A törvénymódosításban a hatálybalépést feltüntető rendelkezés
|
|
|
|
|
2024
|
A nemzeti kiberbiztonsági rendszerről szóló törvény módosításának hatálybalépése.
Ez lehetővé teszi többek között az Unió egész területén magas szintű kiberbiztonságot biztosító intézkedésekről, a 910/2014/EU rendelet és az (EU) 2018/1972 irányelv módosításáról, valamint az (EU) 2016/1148 irányelv hatályon kívül helyezéséről szóló, 2022. december 14-i (EU) 2022/2555 európai parlamenti és tanácsi irányelv (NIS 2 irányelv) végrehajtását.
|
|
|
C3.1. Az információs rendszerek kiberbiztonságának fokozása, az adatkezelési infrastruktúra megerősítése és a bűnüldözési szolgálatok infrastruktúrájának optimalizálása
|
|
Az alapvető szolgáltatások nyújtásáról szóló, 2018. szeptember 11-i minisztertanácsi rendelet módosítása
|
A rendelet módosításának a hatálybalépést feltüntető rendelkezése
|
|
|
|
Q2
|
2025
|
Az alapvető szolgáltatások jegyzékéről és az alapvető szolgáltatások nyújtását érintő biztonsági események zavaró hatásának küszöbértékeiről szóló, 2018. szeptember 11-i minisztertanácsi rendelet módosításának hatálybalépése. Az alapvető szolgáltatásokat nyújtó szereplők azonosítására vonatkozó küszöbértékeket/kritériumokat – elsősorban az egészségügyi ágazatban – módosítani kell a jelenlegi minőségi kritériumok javítása érdekében, lehetővé téve az egészségügyi ágazatban működő alapvető szervezetek/kórházak azonosítását.
|
|
|
C3.1.1 Kiberbiztonság – KiberPL, adatkezelési infrastruktúra és a bűnüldözési szolgálatok infrastruktúrájának optimalizálása
|
|
Kiberbiztonsági projektek (CyberPL)
a nemzeti kiberbiztonsági rendszer hatékonyságának fokozására irányuló program (KSC-PL)
|
|
|
|
|
|
|
A kiberbiztonsági ernyő keretében befejezett projektek száma, amelyek a következőkből állnak:
5 ágazati számítógép-biztonsági incidensre reagáló csoportból (CSIRT) álló hálózat létrehozása;
385 nemzeti kiberbiztonsági szervezet összekapcsolása egy integrált kiberbiztonsági irányítási rendszerrel;
– 500 szervezet támogatása a kiberbiztonsági infrastruktúrák informatikai és működési technológiát alkalmazó korszerűsítéséhez és bővítéséhez;
– Kiberbiztonsági szakemberek hálózatának létrehozása a vajdasági szinten annak érdekében, hogy támogassák a közintézményeket a biztonsági események kezelésében és az adatok visszaszerzésében, valamint a kiberbiztonsággal kapcsolatos tudatosságot növelő tevékenységek biztosítása érdekében.
|
|
|
C3.1.1 Kiberbiztonság – KiberPL, adatkezelési infrastruktúra és a bűnüldözési szolgálatok infrastruktúrájának optimalizálása
|
|
A szabványosított adatközponti létesítmények épületeire vonatkozó építési engedélyek átvétele
|
Építési engedélyek átvétele
|
|
|
|
|
|
Be kell nyújtani a három szabványosított adatközpont épületeinek építését lehetővé tevő építési engedélyeket.
|
|
C25G
|
C3.1.1 Kiberbiztonság – KiberPL, adatkezelési infrastruktúra és a bűnüldözési szolgálatok infrastruktúrájának optimalizálása
|
|
Szabványosított adatfeldolgozó központok létrehozása
|
|
|
|
|
|
|
Három szabványosított adatközpontnak megújuló energia felhasználásával kell működnie, és kapcsolódnia kell a kiépített optikai optikai hurokhoz, két független kommunikációs útvonalat biztosítva bármely kiválasztott adatfeldolgozó központ között.
Az adatközpontoknak meg kell felelniük az adatközpontok energiahatékonyságáról szóló európai magatartási kódexnek.
A beruházást a DNSH technikai iránymutatással (2021/C 58/01) teljes összhangban kell végrehajtani, különös tekintettel az energiahatékonyságra, a hulladékgazdálkodásra és a környezeti kockázatértékelésre vonatkozó követelményekre.
|
|
|
C3.1.1 Kiberbiztonság – KiberPL, adatkezelési infrastruktúra és a bűnüldözési szolgálatok infrastruktúrájának optimalizálása
|
|
A válságkezelési rendszer mobil infrastruktúrája
|
|
|
|
17721
|
|
|
A mutató értéke a következő elemekből áll:
– 4060 korszerűsített lakossági figyelmeztető és figyelmeztető pont, amelyek magukban foglalják az analóg riasztószirénák digitálisra való felváltását, a kiválasztott pontok kompatibilis hardverrel és szoftverrel való felszerelését, a rádióátvitel és az IP-továbbítás titkosítását lehetővé tevő berendezések beszerzését,
– 13630 kiváló minőségű mobil adatterminál (MDT), amelyek igazodnak a rendőrtisztek új rendszerfunkcióihoz (eszközök, szoftverek és licencek vásárlása),
– 30 mobilpont létrehozása a bűnüldöző szerveken belüli és azok közötti biztonságos kapcsolat lehetővé tétele érdekében;
– egy önfenntartó mobil orvosi pont az orvosi, biokémiai, radiológiai és természeti katasztrófakockázatok kezelésére.
|
|
|
C3.1.1 Kiberbiztonság – KiberPL, adatkezelési infrastruktúra és a bűnüldözési szolgálatok infrastruktúrájának optimalizálása
|
|
Közös európai érdeket szolgáló fontos projekt: Az új generációs számításifelhő-projektek kiválasztása és a szerződések aláírása
|
Szerződések aláírása kiválasztott szervezetekkel
|
|
|
|
|
|
Projektek kiválasztása és szerződések aláírása a pályázati felhívás közzétételét követően a következő generációs számításifelhő-megoldások fejlesztésének támogatása érdekében Lengyelországban.
|
|
|
C3.1.1 Kiberbiztonság – KiberPL, adatkezelési infrastruktúra és a bűnüldözési szolgálatok infrastruktúrájának optimalizálása
|
|
Közös európai érdeket szolgáló fontos projekt: Kifejlesztett nemzeti infrastruktúra/szolgáltatás adatfeldolgozási megoldások
|
|
|
|
|
|
|
Kiválasztott vállalatok által kifejlesztett, legalább öt új nemzeti infrastrukturális/szolgáltatási adatkezelési megoldás, valamint az egyes projektek működőképessé tételének elindítása.
|
C.3. A hitelhez kapcsolódó reformok és beruházások ismertetése
C1.2. A modern vezetékes és vezeték nélküli kommunikáció hozzáférhetőségének és használatának növelése a társadalmi és gazdasági igények kielégítése érdekében
A reformnak javítania kell a mobilhálózatok fejlesztésére vonatkozó jogszabályi környezetet azáltal, hogy megszünteti az 5G kiépítése előtt álló akadályokat, figyelembe véve az uniós konnektivitási eszköztárat.
A reform végrehajtását 2023. december 31-ig be kell fejezni.
C2.2. Az oktatási rendszer digitalizációja alapjainak reformja
A reformnak meg kell teremtenie az oktatási rendszer digitalizációjának alapjait az oktatásra vonatkozó digitalizációs politika elfogadása révén, hogy felkészítse a gyermekeket és a fiatalokat az információs társadalomra. E stratégiai dokumentum célkitűzései az új technológiák oktatásba, tanulásba és értékelésbe való hatékony és érdemi integrálására összpontosítanak, és azokat részvételen alapuló megközelítés alkalmazásával kell kidolgozni.
A reform végrehajtását 2022. szeptember 30-ig be kell fejezni.
C2.2.1. Az iskolák/intézmények megfelelő IKT-eszközökkel és infrastruktúrával való ellátása az oktatási rendszer általános teljesítményének javítása érdekében
E beruházás célja a digitális IKT-berendezések és -infrastruktúra szintjének növelése az iskolákban a minimumkövetelményeken túlmenően.
Az intézkedés a következőket foglalja magában:
·informatikai készlet biztosítása a távoktatáshoz 100000 osztályteremben;
·mesterséges intelligencia (MI) és természettudományi, technológiai, mérnöki és matematikai (STEM) laboratóriumok biztosítása 16000 általános és középiskola számára;
·a vizsgarendszer digitalizálása, különösen a központi és regionális vizsgabizottságok korszerűsítése, valamint az e-informatikai oktatási központ digitalizálása.
A távoktatás informatikai készleteit, valamint a mesterséges intelligenciával és a TTMM-mel foglalkozó laboratóriumokat a népsűrűség és a földrajzi lefedettség alapján egyenlően kell elosztani az iskolák között.
Nyílt, tisztességes és átlátható eljárást kell lefolytatni a hálózati infrastruktúrát vagy az ITC-berendezéseket biztosító szervezetek kiválasztására.
A DNSH-feltételeknek való megfelelés érdekében az IKT-berendezésnek meg kell felelnie a 2009/125/EK irányelvvel összhangban a szerverekre és az adattárolásra, a számítógépekre, a kiszolgáló számítógépekre és a kiszolgáló számítógépekre vagy az elektronikus kijelzőkre vonatkozóan meghatározott, energiával kapcsolatos követelményeknek és anyaghatékonysági követelményeknek. Emellett az IKT-berendezések nem tartalmazhatnak a 2011/65/EU irányelv II. mellékletében felsorolt korlátozott anyagokat.
Hulladékgazdálkodási tervet kell kidolgozni, amely biztosítja az elektromos és elektronikus berendezések maximális újrafeldolgozását életciklusuk végén, többek között az újrafeldolgozási partnerekkel kötött szerződéses megállapodások, a pénzügyi előrejelzésekben vagy a hivatalos projektdokumentációkban való reflexió révén. Életciklusa végén a berendezést újrahasználatra való előkészítési, hasznosítási vagy újrafeldolgozási műveleteknek vagy megfelelő kezelésnek kell alávetni, beleértve az összes folyadék eltávolítását és a 2012/19/EU irányelv VII. melléklete szerinti szelektív kezelést.
A beruházás végrehajtását 2025. december 31-ig be kell fejezni.
C4.1.1. A vállalkozások digitális átalakulásának támogatása felhőalapú számítástechnika használata révén
Ez az intézkedés egy eszközbe, a PL számításifelhő-támogatási alapba történő közberuházásból áll, amelynek célja a magánberuházások ösztönzése és a finanszírozáshoz való hozzáférés javítása a lengyel vállalkozások digitális átalakulásának és stratégiai autonómiájának támogatása érdekében. Az eszköz úgy működik, hogy közvetlenül a magánszektornak nyújt hiteleket. A Helyreállítási és Rezilienciaépítési Eszköz beruházásai alapján az eszköz célja kezdetben legalább 650 000 000 EUR összegű finanszírozás biztosítása.
Az eszközt végrehajtó partnerként a Bank Gospodarstwa Krajowego (BGK) kezeli. Az eszköz a következő termékvonalat tartalmazza:
·BGK közvetlen finanszírozás: ez a sor közvetlen kölcsönöket nyújt több, különböző méretű vállalkozásnak a számításifelhő-infrastruktúra és -szolgáltatások költségeinek fedezésére, támogatva a lengyelországi vállalkozások digitális átalakulását és stratégiai autonómiáját.
A hiteltámogatás csak olyan digitális átalakulási projekteknek ítélhető oda, amelyek esetében az összes elszámolható költség legalább 30%-a felhőalapú infrastruktúrát és szolgáltatásokat fedez. A fennmaradó költségeknek közvetlenül kapcsolódniuk kell a gazdasági tevékenység digitális átalakításához is, például más intelligens megoldások elterjedéséhez, ideértve különösen a dolgok internetét, a mesterséges intelligenciát, a VR/AR-t, a blokkláncot, a 3D-t, a digitális ikermodellt, a pereminformatikát, a gerinchálózatokat, a HPC/5G-t stb. Az eszköz által nyújtott teljes finanszírozás legfeljebb 5%-a rendelhető egyetlen kedvezményezettnek. Minden kedvezményezett csak egy hitelből részesülhet az eszköz keretében.
Az eszközbe történő beruházás végrehajtása érdekében Lengyelország és a BGK végrehajtási megállapodást ír alá, amely a következő tartalmat tartalmazza:
1.Az eszköz döntéshozatali folyamatának leírása: Az eszköz végleges beruházási döntését beruházási bizottság vagy más, azzal egyenértékű irányító testület hozza meg, és a kormánytól független tagok szavazatainak többségével hagyja jóvá.
2.A kapcsolódó beruházási politika fő követelményei, amelyek a következőket foglalják magukban:
a.A pénzügyi termék és a támogatható végső kedvezményezettek leírása.
b.Az a követelmény, hogy minden támogatott beruházás gazdaságilag életképes legyen.
c.A jelentős károkozás elkerülését célzó elvnek való megfelelés követelménye a DNSH technikai iránymutatásban (2021/C58/01) meghatározottak szerint. A beruházási politikának különösen a tevékenységek és eszközök alábbi listáját kell kizárnia a támogathatóság köréből: i. a fosszilis tüzelőanyagokhoz kapcsolódó tevékenységek és eszközök, beleértve a downstream felhasználást is, ii. az uniós kibocsátáskereskedelmi rendszer(ETS) keretébe tartozó tevékenységek és eszközök, amelyek elérik a vonatkozó referenciaértékeket meg nem haladó, előre jelzett üvegházhatásúgáz-kibocsátást, iii. a hulladéklerakókhoz, égetőművekhez és mechanikai-biológiai hulladékkezelő létesítményekhez kapcsolódótevékenységek és eszközök. A beruházási politikának továbbá meg kell követelnie az eszköz végső kedvezményezettjeinek a vonatkozó uniós és nemzeti környezetvédelmi jogszabályoknak való megfelelését.
d.Az a követelmény, hogy az eszköz végső kedvezményezettjei nem részesülhetnek támogatásban más uniós eszközökből ugyanazon költségek fedezésére.
3.A végrehajtási megállapodás hatálya alá tartozó összeg, a végrehajtó partner díjstruktúrája, valamint az eszköz beruházási politikájának megfelelően a visszafolyó bevételek újbóli befektetésére vonatkozó követelmény, kivéve, ha azokat a Helyreállítási és Rezilienciaépítési Eszköz hiteltörlesztéseinek fedezésére használják fel.
4.Nyomonkövetési, ellenőrzési és kontrollkövetelmények, beleértve a következőket:
a.A végrehajtó partner által a mozgósított beruházásról való jelentéstételhez használt monitoringrendszer leírása.
b.A végrehajtó partner azon eljárásainak leírása, amelyek biztosítják a csalás, a korrupció és az összeférhetetlenség megelőzését, felderítését és korrekcióját.
c.Az egyes műveletek támogathatóságának a végrehajtási megállapodásban meghatározott követelményekkel összhangban történő, az egyes műveletek finanszírozására való kötelezettségvállalást megelőző ellenőrzésére vonatkozó kötelezettség.
d.A kockázati alapú utólagos ellenőrzéseknek a BGK ellenőrzési tervével összhangban történő elvégzésére vonatkozó kötelezettség. Ezeknek az ellenőrzéseknek meg kell győződniük i. arról, hogy az ellenőrzési rendszerek hatékonyak-e, beleértve a csalás, a korrupció és az összeférhetetlenség felderítését; a DNSH-elvnek, az állami támogatási szabályoknak és a digitális célkövetelményeknek való megfelelés; és iii. azt a követelményt, hogy az eszköz végső kedvezményezettjei nem részesültek támogatásban más uniós eszközökből ugyanazon költségek fedezésére. Az ellenőrzések azt is ellenőrzik, hogy az ügyletek jogszerűek-e, és hogy betartják-e az alkalmazandó végrehajtási megállapodás feltételeit.
Az intézkedés magában foglalja a felhőalapú számítástechnikát használó vállalkozások digitális átalakulásáról szóló útmutató közzétételét is. Ez az útmutató tudásgyűjtemény (beleértve a gyakran feltett kérdéseket is), iránymutatás és példák a modern technológiák, különösen a felhőalapú számítástechnika alkalmazására a vállalkozások digitális átalakulása során. Az útmutató többek között a következő szempontokra terjed ki: a felhőalapú számítástechnikát és felhőalapú modern technológiákat alkalmazó vállalatok átalakításának jogi vonatkozásai, a kiberbiztonság, az energiahatékonyság, valamint a digitális kompetenciák és különösen a felhőalapú készségek fejlesztése. Az útmutatónak támogatnia kell az eszköz előmozdítását is, és biztosítania kell a vállalkozások számára az eszköz keretében nyújtott hiteltámogatásra való felkészüléshez szükséges információkat. Az útmutató ismerteti a releváns tudás és know-how átadásának mechanizmusait, többek között az eszköz keretében hiteltámogatásra nem jogosult vállalkozók és a kisvállalkozások számára.
C.4. Hitel – a végrehajtáshoz és a nyomon követéshez kapcsolódó mérföldkövek, célok, mutatók és ütemterv
|
|
Kapcsolódó intézkedés (reform vagy beruházás)
|
|
|
Minőségi mutatók
(a részcélokra vonatkozóan)
|
Mennyiségi mutatók
(célok esetében)
|
A végrehajtás indikatív ütemterve
|
Az egyes mérföldkövek és célértékek leírása
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
C1.2 A modern vezetékes és vezeték nélküli kommunikáció hozzáférhetőségének és használatának növelése a társadalmi és gazdasági igények kielégítése érdekében
|
|
Az elektromágneses tér környezetbe történő kibocsátásának nyomon követéséről szóló, 2020. február 17-i rendelet módosítása
|
A rendeletet módosító rendelkezés, amely a hatálybalépést jelzi
|
|
|
|
|
|
A környezetbe jutó elektromágneses mezők kibocsátásának mérési módszereiről szóló, 2020. február 17-i rendelet módosításának hatálybalépése.
|
|
|
C1.2 A modern vezetékes és vezeték nélküli kommunikáció hozzáférhetőségének és használatának növelése a társadalmi és gazdasági igények kielégítése érdekében
|
|
A környezeti hatásvizsgálatról szóló, 2019. szeptember 10-i minisztertanácsi rendelet módosítása
|
A rendelet módosításában a hatálybalépést jelző rendelkezés
|
|
|
|
|
|
A környezetre esetlegesen jelentős hatást gyakorló projektekről szóló rendelet módosításának hatálybalépése, amely kizárja a rádiókommunikációs beruházásokat a környezeti hatásvizsgálatot igénylő projektek jegyzékéből.
|
|
|
C1.2 A modern vezetékes és vezeték nélküli kommunikáció hozzáférhetőségének és használatának növelése a társadalmi és gazdasági igények kielégítése érdekében
|
|
Az 5G hálózat megvalósítása előtt álló akadályokat megszüntető új jogi aktus(ok)
|
A jogi aktus(ok) hatálybalépését jelző rendelkezés
|
|
|
|
|
|
Azon jogi aktus(ok) hatálybalépése, amely(ek) megszünteti(k) az 5G hálózatok megvalósítása előtt álló akadályokat.
|
|
|
C2.2. Az oktatási rendszer digitalizációja alapjainak reformja
|
|
Az oktatásra vonatkozó új digitalizációs politika elfogadása, amely az oktatási rendszer változásainak és az IKT-beruházások végrehajtásának alapját képezi, valamint meghatározza az oktatási rendszer folyamatának rövid és hosszú távú digitalizálási irányait
|
|
|
|
|
|
|
Az oktatási terület digitalizálási politikájáról szóló állásfoglalás Miniszterek Tanácsa általi elfogadása, amely program és stratégiai dokumentum jellegű, amely meghatározza az oktatás rövid, közép- és hosszú távú digitalizálása területén folytatott állami politika és tevékenységek keretét.
Ez a dokumentum képezi az érdekelt felek és a szereplők/résztvevők tevékenységeinek alapját, és meghatározza a teljes mértékben digitalizált, az iskola előtti és az általános oktatási környezet jelenlegi kihívásaihoz igazított oktatási rendszer megvalósításának eszközeit. A politikának tartalmaznia kell a végrehajtási tervet, az értékelési és nyomonkövetési intézkedéseket, és azt részvételen alapuló megközelítés alkalmazásával kell kidolgozni.
|
|
C9L
|
C2.2.1. Az iskolák/intézmények megfelelő IKT-eszközökkel és infrastruktúrával való ellátása az oktatási rendszer általános teljesítményének javítása érdekében
|
Mérföldkő
|
Nyilvános konzultáció az IKT-berendezések elosztására és az iskolák infrastruktúra-ellátására vonatkozó eljárásokat meghatározó keretről
|
A nyilvános konzultáció eredményeit és az azt követő kormányzati választ összefoglaló jelentés
|
|
|
|
Q3
|
2022
|
Nyilvános konzultáció a különböző érdekelt felek és szociális partnerek részvételével az IKT-berendezések iskolák számára történő elosztásának keretéről (informatikai készlet a távoktatáshoz) és az infrastruktúra (LAN kapcsolat, TTMM- és MI-laboratóriumok) biztosításáról.
A konzultáció eredményeit jelentésben kell összefoglalni, amely tartalmazza az érdekelt felek és a szociális partnerek főbb észrevételeit, valamint az észrevételek kormány általi nyomon követését.
|
|
|
C2.2.1. Az iskolák/intézmények megfelelő IKT-eszközökkel és infrastruktúrával való ellátása az oktatási rendszer általános teljesítményének javítása érdekében
|
|
Az IKT-eszközök elosztására és az iskolák infrastruktúra-ellátására vonatkozó eljárásokat meghatározó keret
|
Az Oktatási és Tudományügyi Minisztérium általi elfogadás
|
|
|
|
|
|
A keret meghatározza az IKT-berendezéseknek a kedvezményezett iskolák részére történő elosztására és az infrastruktúra biztosítására vonatkozó minimumfeltételeket, a különböző érdekelt felekkel és a szociális partnerekkel folytatott előzetes nyilvános konzultáció eredményeként.
A keret egyértelmű kritériumokat határoz meg a kedvezményezett iskolák kiválasztására vonatkozóan, tükrözve az IKT-berendezések és -infrastruktúra – például laboratóriumok – iránti igényeket, valamint azoknak az iskolák oktatási teljesítményére gyakorolt lehetséges hatását.
Figyelembe véve a különböző kedvezményezett iskolák igényeit, az infrastruktúra és az IKT-berendezések biztosítására vonatkozó következő ajánlati felhívásnak egyenlőnek, nyíltnak, átláthatónak és méltányosnak kell lennie, és biztosítania kell az iskolák közötti kiegyensúlyozott eloszlást az ország egész területén, mind a népesség, mind a földrajzi lefedettség alapján.
|
|
|
C2.2.1. Az iskolák/intézmények megfelelő IKT-eszközökkel és infrastruktúrával való ellátása az oktatási rendszer általános teljesítményének javítása érdekében
|
|
A távoktatást lehetővé tevő informatikai eszközökkel felszerelt szakiskolák és általános oktatási intézmények osztálytermei
|
|
|
|
|
|
|
Azon tantermek száma a szakiskolákban és általános oktatási intézményekben, amelyeket számos informatikai eszközzel kell felszerelni, hogy a tanárok távolról tanulhassanak az épületekből. Ez magában foglalja a számítógépes perifériákat és a mobil eszközöket, a laptopokat azonban nem.
Az eladókat tisztességes, versenyképes és átlátható módon kell kiválasztani, a C10L. mérföldkő keretével összhangban.
A végső kedvezményezettek vagy a helyi önkormányzatok semmilyen formában nem fizetnek vissza a lengyel kormánynak.
|
|
|
C2.2.1. Az iskolák/intézmények megfelelő IKT-eszközökkel és infrastruktúrával való ellátása az oktatási rendszer általános teljesítményének javítása érdekében
|
|
Iskolákban létrehozott mesterséges intelligencia (MI) és természettudományi, technológiai, mérnöki és matematikai (STEM) laboratóriumok
|
|
|
|
|
|
|
Mesterséges intelligenciával (MI) és/vagy tudományos, technológiai, mérnöki és matematikai (STEM) laboratóriumokkal felszerelt iskolák száma.
Különösen 4000 középiskolát kell TTMM-laboratóriumokkal felszerelni, 12000 iskolát pedig MI-laboratóriumokkal, ebből 8000 általános iskolát és 4000 középiskolát kell felszerelni.
Elegendő számú képesített számítástechnikai oktatót kell előirányozni ahhoz, hogy MI- és TTMM-laboratóriumok felhasználásával működtessenek tevékenységeket.
A készleteket a helyi önkormányzatokkal egyeztetett tisztességes és átlátható módon kell kiosztani, és azokat a végső címzettek vagy a helyi önkormányzatok semmilyen formában nem térítik vissza a lengyel kormánynak.
|
|
C14L
|
C2.2.1. Az iskolák/intézmények megfelelő IKT-eszközökkel és infrastruktúrával való ellátása az oktatási rendszer általános teljesítményének javítása érdekében
|
|
A vizsgarendszer digitalizálása
|
Jelentés a vizsgarendszer digitalizálásának sikeres befejezéséről
|
|
|
|
|
|
A vizsgarendszert a digitális területen korszerűsíteni kell annak érdekében, hogy a vizsgálati folyamat minőségének javítása érdekében növelje kapacitását és biztonságát. A jelenlegi vizsgarendszer digitalizálása korszerűsíti a központi és regionális vizsgabizottságokat, valamint az IT Oktatási Központot.
|
|
C15L
|
C4.1.1 A vállalkozások digitális átalakulásának támogatása felhőalapú számítástechnika használata révén
|
Mérföldkő
|
Útmutató a felhőalapú számítástechnikát használó vállalkozók digitális átalakulásához
|
Közzététel a számítógépesítésért felelős minisztérium honlapján
|
|
|
|
Q1
|
2024
|
Útmutatóközzététele az illetékes minisztérium honlapján a felhőalapú számítástechnikát használó vállalkozások digitális átalakulásáról. Ez az útmutató tudásgyűjtemény (beleértve a gyakran feltett kérdéseket is), iránymutatás és példák a modern technológiák, különösen a felhőalapú számítástechnika alkalmazására a vállalkozások digitális átalakulása során. A dokumentumok elkészítéséért a számítógépesítésért felelős miniszter felel.
|
|
C16L
|
C4.1.1 A vállalkozások digitális átalakulásának támogatása felhőalapú számítástechnika használata révén
|
Mérföldkő
|
Végrehajtási megállapodás
|
Az informatizálásért felelős miniszter és a Bank Gospodarstwa Krajowego közötti végrehajtási megállapodás hatálybalépése
|
|
|
|
Q2
|
2024
|
Az informatizálásért felelős miniszter és a Bank Gospodarstwa Krajowego közötti végrehajtási megállapodás hatálybalépése.
|
|
C17L
|
C4.1.1 A vállalkozások digitális átalakulásának támogatása felhőalapú számítástechnika használata révén
|
Cél
|
A végső kedvezményezettekkel aláírt jogi megállapodások
|
|
%
|
0
|
100%-OS
|
Q2
|
2026
|
A Bank Gospodarstwa Krajowegonak jogi finanszírozási megállapodásokat kell kötnie a végső kedvezményezettekkel az RRF-beruházás 100%-ának az eszközbe történő felhasználásához szükséges összegről (figyelembe véve az irányítási díjakat).
|
|
C18L
|
C4.1.1 A vállalkozások digitális átalakulásának támogatása felhőalapú számítástechnika használata révén
|
Mérföldkő
|
A minisztérium befejezte a beruházást
|
Átutalási igazolás
|
|
|
|
Q2
|
2026
|
Lengyelország 650 000 000 EUR-t utal át a Bank Gospodarstwa Krajowego részére az eszköz céljára.
|
D. TÁRSASSZPONENS D: „AZ EGÉSZSÉGÜGYI RENDSZER HATÉKONYSÁGA, HOZZÁFÉRHETŐSÉGE ÉS MINŐSÉGE”
A komponens célkitűzései többdimenziósak: az egészségügyi ellátás piramisának racionalizálásával összhangban a kórházi ágazat reformja és támogatása, az egészségügy digitális átalakításának felgyorsítása, az egészségügyi személyzet létszámának növeléséhez szükséges támogató feltételek megteremtése, valamint az orvostudományok és az egészségtudományok területén folytatott kutatás fejlesztésének támogatása.
A komponens hozzájárul az egészségügyi rendszer rezilienciájának, hozzáférhetőségének és hatékonyságának javítását célzó országspecifikus ajánlás teljesítéséhez, többek között azáltal, hogy elegendő erőforrást biztosít és felgyorsítja az e-egészségügyi szolgáltatások kiépítését (2020. évi 1. országspecifikus ajánlás).
Az ebben a komponensben szereplő egyetlen intézkedés sem sérti jelentősen a környezeti célkitűzéseket az (EU) 2020/852 rendelet 17. cikke értelmében, figyelembe véve a helyreállítási és rezilienciaépítési tervben a DNSH technikai iránymutatással (2021/C 58/01) összhangban meghatározott intézkedések és enyhítő lépések leírását.
D.1. Vissza nem térítendő pénzügyi támogatás – a reformok és beruházások ismertetése
Az egészségügyi szolgáltatások hatékonyságának, hozzáférhetőségének és minőségének javítása
A reform célja, hogy átfogó intézkedéseket vezessen be, amelyek magukban foglalják az állami kórházak szerkezetátalakítását. A reform célja az egészségügyi ellátás és a tartós ápolás-gondozás rezilienciájának, hatékonyságának, minőségének és hozzáférhetőségének, az állami kórházak pénzügyi helyzetének, valamint e szervezetek felügyeleti és irányítási folyamatainak tartós javítása. A reform az állami forrásokból finanszírozott egészségügyi szolgáltatásokat nyújtó teljes kórházi ágazatot érinti.
A reformnak az egészségügyi ellátás piramisának racionalizálására irányuló intézkedéseket is meg kell indokolnia, többek között az egészségügyi alapellátásról szóló jogszabály új rendelkezéseinek bevezetésével.
A kórházi ágazat reformját jogalkotási és jogi aktusokkal kell bevezetni, amelyek módosíthatják a meglévő jogi aktusokat, például az orvosi tevékenységről szóló törvényt vagy a közpénzekből finanszírozott egészségügyi szolgáltatásokról szóló törvényt. A reform fő elemei a következők:
– a kórházi ágazat szerkezetátalakítása a kórházak által nyújtott egészségügyi szolgáltatások körének és/vagy szerkezetének a nemzeti és regionális átalakítási tervek és az egészségügyi szükségletek térképe alapján történő konszolidálása és/vagy átalakítása és/vagy átalakítása, valamint a kórházi hálózat ennek megfelelő frissítése révén. A szerkezetátalakítási folyamat során figyelembe kell venni a honvédelmi miniszter vagy a belügyminiszter által felügyelt kórházaknak az ukrajnai háború hatásával kapcsolatos szükségleteit;
az egészségügyi ellátás piramisának racionalizálására irányuló intézkedések alapja azáltal, hogy bizonyos egészségügyi szolgáltatásokat a kórházakról az alacsonyabb szintű ellátásra (elsődleges ellátás, ambuláns ellátás) helyeznek át, a díjszabást szabályozó vonatkozó jogszabályok rendelkezései révén, az NFZ (Nemzeti Egészségügyi Alap) pénzügyi terveinek ennek megfelelően felülvizsgált éves pénzügyi terveivel;
– a kórházi adósságátütemezés fenntartható módon, átlátható és tényeken alapuló kritériumok, valamint megbízható kórházi finanszírozási rendszer alapján történő kezelése, valamint
– a Nemzeti Egészségügyi Alap felügyeleti szerepének megerősítése a közkórházak felett, valamint az irányító személyzet professzionalizálásának fokozása a kórházi szerkezetátalakításról és az egészségügyi ellátás irányítási módszereiről szóló célzott képzés előírásának bevezetésével.
A kórházi ágazat reformját ki kell egészíteni a Nemzeti Onkológiai Hálózat és a Nemzeti Kárdiológiai Hálózat reformjával, valamint az egészségügyi ellátás és a betegbiztonság minőségével. E reformok célja az onkológiai és kardiológiai ellátáshoz való hozzáférés és a szolgáltatás minőségének javítása. Az egészségügyi ellátás minőségével és a betegbiztonsággal kapcsolatos reform célja, hogy rendszerszintű megoldásokat vezessen be az egészségügyi szolgáltatásokra vonatkozó minőségi előírásokra és a reform fenntartható eredményeinek nyomon követésére.
A reform magában foglalja továbbá a nemzeti e-egészségügyi szolgáltatások elindításáról és azoknak a nemzeti és regionális szinten meglévő/rendelkezésre álló e-egészségügyi rendszerekbe való integrálásáról szóló jogalkotási csomagot is.
A reform végrehajtását 2026. március 31-ig be kell fejezni.
D1.1.1. A magasan specializált gondozóközpontok és más egészségügyi szolgáltatók infrastruktúrájának fejlesztése és korszerűsítése
A beruházás célja, hogy támogassa a kórházakat a reformfolyamatokból – többek között a konszolidációból és a profilalkotásból – eredő beruházási igényekkel. A beruházás csak akkor támogatja a kórházakat, ha a D.1.1. reform keretében zajló reformfolyamatok eredményeként beruházási igények merültek fel. A támogatásra jogosult egészségügyi szervezetek az orvosi tevékenységről szóló 2011. április 15-i törvény rendelkezései szerinti kórházak. A Nemzeti Onkológiai Hálózatban részt vevő kórházakkal együttműködő járóbeteg-ellátó központokba (AOS) történő kiegészítő beruházások szintén támogathatók. A támogatás kizárólag a Nemzeti Egészségügyi Alap által finanszírozott egészségügyi szolgáltatások nyújtásához kapcsolódó tevékenységekre terjed ki, és nem terjed ki a kereskedelmi tevékenységekre. A pénzügyi támogatás kritériumait össze kell hangolni a reform kulcsfontosságú beavatkozási területeivel, többek között a következőkkel: i. lefedettség (például a biztosított népesség, a fedezett ellátások és az ellátáshoz való időben történő hozzáférés), ii. méltányosság (például a teljesítés és a használat méltányossága), iii. hatékonyság (például a hatékony és eredményes pénzgazdálkodást folytató kórházak vagy az adósság fenntartható módon történő kezelése érdekében szerkezetátalakítás alatt álló kórházak), iv. az ellátás minősége és v. az erőforrások (például emberi erőforrások és pénzügyi erőforrások) rendelkezésre állása.
A fő beruházási kategóriák az új orvosi berendezésekbe vagy infrastrukturális vagy építési munkákba történő beruházásokat foglalják magukban.
A beruházás végrehajtását 2026. június 30-ig be kell fejezni.
Az egészségügy digitális átalakításának felgyorsítása a digitális egészségügyi szolgáltatások továbbfejlesztése révén
A beruházás célja, hogy új digitális egészségügyi szolgáltatások bevezetésével és a meglévő digitális szolgáltatások továbbfejlesztésével felgyorsítsa az egészségügy digitális átalakulását. A beruházás új e-szolgáltatások bevezetéséből áll, beleértve a következőket:
-a beteg egészségi állapotának elemzését támogató betegegészség-elemzési eszköz,
-a mesterségesintelligencia-algoritmusokon és más kulcsfontosságú egészségügyi rendszerekkel integrált egészségügyi adatok központi adattárán alapuló döntéshozatalt támogató eszköz az orvosok számára, valamint
-az egyéb kulcsfontosságú egészségügyi rendszerekkel integrált egészségügyi adatok központi adattára.
Az e-egészségügyi központon belül biztonsági műveleti központot (SOC) is létre kell hozni. A Központ hozzájárul az e-egészségügyi központ informatikai erőforrásainak megerősítéséhez és a kiberbiztonság területén jelentkező növekvő igényekhez való hozzáigazításához.
A beruházás végrehajtását 2026. március 31-ig be kell fejezni.
D2.1. Az egészségügyi személyzet létszámának növeléséhez szükséges megfelelő feltételek megteremtése
A reform célja, hogy hozzájáruljon a lengyelországi egészségügyi szakemberek szükségleteinek és rendelkezésre állásának jobb összehangolásához.
A reformnak olyan kezdeményezésekből kell állnia, amelyek arra ösztönzik a fiatalokat, hogy orvosi tanulmányokat kezdjenek és folytassanak, majd orvosi tevékenységet folytassanak Lengyelországban. Magában foglalja i. az orvostanhallgatóknak nyújtott kölcsönök rendszerének bevezetését, beleértve a tanulmányok befejezését követően Lengyelországban való gyakorlására vonatkozó pénzügyi ösztönzőket, valamint ii. a sürgősségi orvosok második ciklusú tanulmányainak létrehozását, ami az érintett szakemberek képesítéseinek és bevételeinek növekedését eredményezi.
A reformnak magában kell foglalnia az orvosi szakmák vonzerejének és az egészségügyi szakemberek munkakörülményeinek javítását célzó jogszabályok bevezetését is. Ez a jogszabály növeli a posztgraduális képzés rugalmasságát, többek között azáltal, hogy lehetővé teszi az orvosok számára, hogy különböző szakterületeken új szakmai alkalmassági bizonyítványt kapjanak. Emellett növeli az egészségügyi szakemberek széles körének legalacsonyabb alapilletményét, és megfelelő képzést követően átszervezi bizonyos kompetenciák orvosok és szakorvosok, sürgősségi egészségügyi szakemberek, ápolók és más egészségügyi gondozók közötti megosztását.
A reform végrehajtását 2026. június 30-ig be kell fejezni.
D2.1.1. Az oktatási létesítmények korszerűsítéséhez és utólagos átalakításához kapcsolódó beruházások az orvosi tanulmányokra vonatkozó felvételi korlátozások növelése érdekében
A beruházás célja az orvosi oktatási létesítmények kapacitásának növelése és az orvosi tanulmányokban részt vevő diákok támogatása.
A program olyan kiegészítő részberuházásokból áll, amelyek célja i. a kiválasztott orvostanfolyamokon való tanulás megkezdését és folytatását ösztönző ideiglenes rendszer létrehozása, ii. a preklinikai képzés oktatási bázisának korszerűsítése, iii. a digitális technológiákon alapuló új tanulási intézkedések végrehajtása, iv. a központi klinikai kórházakban végzett oktatás klinikai bázisának kiigazítása és javítása, v. képzési programok és ösztönző rendszerek végrehajtása az oktató személyzet számára, vi. az orvosi egyetemek könyvtárainak, a diákok elhelyezésének és az informatikai rendszereknek a korszerűsítése, valamint vii. az orvosi egyetemek irányítására és irányítására vonatkozó adminisztratív folyamatok digitalizálása.
A beruházás végrehajtását 2026. június 30-ig be kell fejezni.
D3.1. Az egészségügyi rendszer hatékonyságának és minőségének javítása a lengyel kutatás-fejlesztési potenciál támogatásával az orvostudományok és az egészségtudományok területén
A reform célja, hogy az orvosi és egészségügyi kutatás és fejlesztés támogatásával hozzájáruljon az egészségügyi rendszer minőségének és hatékonyságának javításához.
A reform az emberi felhasználásra szánt gyógyszerek klinikai vizsgálataira vonatkozó új jogszabályokból áll, beleértve az átlátható rendszert, valamint az adminisztratív és jogi akadályok csökkentését. Magában foglalja továbbá a lengyelországi orvosbiológiai ágazat fejlesztésére vonatkozó stratégiai terv kidolgozását és végrehajtását, amely a lengyel orvosbiológiai ágazat szükségleteinek, a fejlődése előtt álló meglévő akadályoknak és a potenciális versenyelőnyt élvező területeknek az értékelésén alapul.
A reform végrehajtását 2022. december 31-ig be kell fejezni.
Átfogó kutatásfejlesztés az orvostudományok és az egészségtudományok területén
A beruházás célja az egészségügyi rendszer rezilienciájának megerősítése az orvosi és egészségügyi kutatás és fejlesztés támogatása révén.
A beruházás a következő tevékenységekből áll:
-Versenyeket ítél oda a termékinnovációkra összpontosító kutatási és fejlesztési tevékenységek finanszírozására, például a gyógyszerekre, az orvostechnikai eszközök – különösen mobil használatú – fejlesztésére, valamint az orvosi és egészségügyi célú IKT-eszközök fejlesztésére,
-Klinikai vizsgálatokat támogató központok létrehozása, amelyek feladata a klinikai vizsgálatok területén végzett kutatási tevékenységek,
-A lengyel klinikai vizsgálati hálózat elektronikus kommunikációs platformjának és a klinikai vizsgálatok keresőmotorjának létrehozása
A beruházás végrehajtását 2026. június 30-ig be kell fejezni.
D4.1.1. A tartós ápolás-gondozás fejlesztése az egészségügyi szervezetek infrastruktúrájának körzeti szintű korszerűsítése révén
A beruházásnak támogatnia kell azokat a projekteket, amelyek az átalakítási terveken belül tartós ápolási-gondozási és geriátriai gondozási egységeket vagy központokat hoznak létre a körzeti kórházak számára szükséges építési vagy felújítási munkálatokhoz és berendezések beszerzéséhez. A beruházási szerződéseket átlátható és egyértelmű rendelkezésekkel és a D.1.2. reform célkitűzéseivel összhangban kell odaítélni. (a hitelrészből).
A beruházás végrehajtását 2026. június 30-ig be kell fejezni.
D.2. Vissza nem térítendő pénzügyi támogatás – a végrehajtáshoz és a nyomon követéshez kapcsolódó mérföldkövek, célok, mutatók és ütemterv
|
|
Kapcsolódó intézkedés (reform vagy beruházás)
|
|
|
Minőségi mutatók
(a részcélokra vonatkozóan)
|
Mennyiségi mutatók
(célok esetében)
|
A végrehajtás indikatív ütemterve
|
Az egyes mérföldkövek és célértékek leírása
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
Az egészségügyi szolgáltatások hatékonyságának, hozzáférhetőségének és minőségének javítása
|
|
A kórházak korszerűsítésére és hatékonyságának javítására irányuló reform hatálybalépése
|
A hatálybalépésüket feltüntető jogalkotási és jogi aktusokban szereplő rendelkezés
|
|
|
|
|
|
A kórházak korszerűsítésére és hatékonyságának javítására irányuló jogszabálycsomag (jogalkotási és jogi aktusok) hatálybalépése, amely a következőket írja elő:
– a kórházi ágazat szerkezetátalakítása a kórházak által nyújtott egészségügyi szolgáltatások körének és/vagy szerkezetének megszilárdítása és/vagy átalakítása révén, a nemzeti és regionális átalakítási tervek és az egészségügyi szükségletek nemzeti és regionális szintű térképe alapján, valamint a kórházi hálózat ennek megfelelő frissítése. A szerkezetátalakítási folyamat során figyelembe kell venni a nemzeti védelmi miniszter vagy a belügyminiszter által felügyelt kórházaknak az ukrajnai háború hatásával kapcsolatos szükségleteit;
az egészségügyi ellátás piramisának racionalizálására és az orvosi szolgáltatások finanszírozási rendszerének reformjára irányuló intézkedések alapja, tekintettel arra, hogy bizonyos egészségügyi szolgáltatásokat a kórházaktól az alacsonyabb szintű ellátás felé terelnek el (elsődleges ellátás, ambuláns ellátás) a díjszabást szabályozó vonatkozó jogszabályok rendelkezései révén, az NFZ (Nemzeti Egészségügyi Alap) ennek megfelelően felülvizsgált éves pénzügyi terveivel;
a kórházi adósságátütemezés fenntartható módon, átlátható és tényeken alapuló kritériumok alapján történő kezelése;
– az Országos Egészségügyi Alap kórházak feletti felügyeleti szerepének megerősítése, valamint az irányító személyzet profesionalizálásának fokozása a kórházi szerkezetátalakításról és az egészségügyi ellátás irányítási módszereiről szóló célzott képzés előírásának bevezetésével.
|
|
|
Az egészségügyi szolgáltatások hatékonyságának, hozzáférhetőségének és minőségének javítása
|
|
A Nemzeti Egészségügyi Alap (NFZ) elnöki rendeletének, valamint az alapellátás és a koordinált ellátás megerősítéséről szóló vonatkozó jogi aktusok hatálybalépése, amelyeket az országos szintű végrehajtást lehetővé tevő pénzügyi rendelkezések (többek között a szerződések módosítása) követnek
|
A rendelet hatályba lépését feltüntető rendelkezései
|
|
|
|
|
|
A Nemzeti Egészségügyi Alap (NFZ) elnöki rendeletének és a vonatkozó jogi aktusoknak a hatálybalépése, amelyek megerősítik az alapellátást és az összehangolt ellátást, lehetővé téve az országos szintű végrehajtást, és a következőkre terjednek ki:
megelőző egészségügyi ellátás (feladatdíj);
– várt egészségügyi eredmények és az ellátás minősége (ösztönzők bevezetése), és
– a krónikus betegség kezelésére irányuló program és az ellátás koordinátora.
A rendelet pénzügyi rendelkezéseket vezet be, amelyek további pénzügyi forrásokat biztosítanak az egészségügyi alapszerződésekhez, az éjszakai és a nyaralási egészségügyi ellátás kivételével.
|
|
|
Az egészségügyi szolgáltatások hatékonyságának, hozzáférhetőségének és minőségének javítása
|
|
Az egészségügyi ellátás minőségéről és a betegbiztonságról szóló törvény hatálybalépése, a szükséges végrehajtási szabályozásokkal együtt
|
A jogi aktus hatálybalépését feltüntető rendelkezés
|
|
|
|
|
|
Az egészségügyi ellátás minőségéről és a betegbiztonságról szóló törvény hatálybalépése, amely a következő elemeket tartalmazza:
1. engedélyezés: az orvosi tevékenységet, például kórházi szolgáltatásokat végző szervezetek értékelésére szolgáló rendszer, tekintettel arra, hogy megfelelnek-e az Egészségügyi Minisztérium és a Nemzeti Egészségügyi Alap követelményeinek (úgynevezett „kosárkövetelmények”);
Akkreditáció: a kórházakban az egészségügyi ellátás minőségének és a betegbiztonságnak a külső értékelésére szolgáló keret;
A nemkívánatos események figyelemmel kísérése: az egészségügyi szervezetek által végzett tevékenységek kerete, különösen a nemkívánatos események szisztematikus elemzése a hasonló nemkívánatos események megelőzése érdekében;
4) orvosi nyilvántartások: az egészségügyi nyilvántartások létrehozására és finanszírozására vonatkozó szabályok meghatározása, valamint az egészségügyi ellátás minőségének biztosításában betöltött szerepük megerősítése;
5) a betegek tapasztalata: a betegeknek a Nemzeti Egészségügyi Alap (NFZ) szerződéskötési rendelkezéseivel kapcsolatos tapasztalatainak mérésére szolgáló keret létrehozása; és
Rehospitalizáció: az NFZ-re vonatkozó szerződéses rendelkezésekhez kapcsolódó 30 napos visszafogadási arányok nyomon követésére és elemzésére szolgáló keret (végrehajtási rendelet révén).
|
|
|
Az egészségügyi szolgáltatások hatékonyságának, hozzáférhetőségének és minőségének javítása
|
|
A Nemzeti Onkológiai Hálózatról szóló törvény és a hálózat működési szabályait a rákkezelés új struktúrájának és új modelljének bevezetésével meghatározó vonatkozó jogszabályok hatálybalépése
|
A jogi aktusban szereplő, a hatálybalépést feltüntető rendelkezés
|
|
|
|
|
|
A Nemzeti Onkológiai Hálózatról szóló törvény és a vonatkozó jogszabályok hatálybalépése, amelyek biztosítják, hogy lakóhelyétől függetlenül minden beteg azonos diagnosztikai és terápiás szabványokon alapuló onkológiai ellátásban részesüljön.
Ezek a jogi aktusok a következőkre összpontosítanak:
– az onkológiai ellátási rendszer megszervezésének javítása azáltal, hogy a betegek számára hozzáférést biztosítanak a legmagasabb színvonalú diagnosztikai és terápiás folyamatokhoz, valamint az átfogó ellátáshoz az alapellátás, a speciális járóbeteg-ellátás, a kórházi kezelés és a rehabilitáció területén,
– Új szervezeti struktúra és a rákkezelés új modelljének létrehozása, beleértve a megfigyelőközpontokat is;
– a betegek életminőségének javítása az onkológiai kezelés alatt és után.
|
|
D5G
|
Az egészségügyi szolgáltatások hatékonyságának, hozzáférhetőségének és minőségének javítása
|
|
A Nemzeti Kárdiológiai Hálózatról szóló törvény hatálybalépése, amely a hálózat működésének szabályait egy új struktúra és a kardiológiai ellátás új irányítási modelljének bevezetésével állapítja meg
|
A jogi aktusban szereplő, a hatálybalépést feltüntető rendelkezés
|
|
|
|
|
2024
|
A Nemzeti Kardiológiai Hálózatról szóló törvény hatálybalépése, amely biztosítja, hogy minden beteg – lakóhelyétől függetlenül – azonos diagnosztikai és terápiás szabványokon, azaz egységesen meghatározott útvonalakon alapuló kardiológiai ellátásban részesüljön, és hogy a rendszer rugalmasan reagáljon szükségleteikre.
A reform a következőkre összpontosít:
– a kardiológiai ellátási rendszer megszervezésének javítása azáltal, hogy a betegek számára hozzáférést biztosítanak a legmagasabb színvonalú diagnosztikai és terápiás folyamatokhoz, valamint az átfogó ellátáshoz az alapellátás, a speciális járóbeteg-ellátás, a kórházi kezelés és a rehabilitáció területén,
Új szervezeti struktúra és a kardiológiai ellátás irányításának új modelljének létrehozása
– a betegek életminőségének javítása a kardiológiai kezelés alatt és után.
|
|
|
Az egészségügyi szolgáltatások hatékonyságának, hozzáférhetőségének és minőségének javítása
|
|
A nemzeti e-egészségügyi szolgáltatások elindítására és azoknak a meglévő/rendelkezésre álló e-egészségügyi rendszerekbe való integrálására vonatkozó jogalkotási csomag hatálybalépése nemzeti és regionális szinten
|
A jogszabálycsomagban szereplő, a hatálybalépést feltüntető rendelkezés
|
|
|
|
|
|
Egy olyan jogalkotási csomag hatálybalépése, amely megfelelő jogi és adminisztratív környezetet biztosít a nemzeti e-egészségügyi szolgáltatások (betegegészség-elemzési eszközök, az orvosok számára MI-algoritmusokon alapuló döntéshozatalt támogató eszköz, orvosi adatok központi adattára) elindításához és a meglévő/rendelkezésre álló nemzeti és regionális szintű e-egészségügyi rendszerekbe való integrálásukhoz.
|
|
|
Az egészségügyi szolgáltatások hatékonyságának, hozzáférhetőségének és minőségének javítása
|
|
Az onkológiai hálózat vajdasági megfigyelőközpontjainak jegyzékéről szóló rendelet hatálybalépése
|
A rendeletnek a hatálybalépést feltüntető rendelkezése
|
|
|
|
|
|
A rendelet hatályba lép és rendelkezik a vajdaságmegfigyelő központok létrehozásáról, amelyek a 16 vajdaság mindegyikében az onkológiai hálózatból kiválasztott, onkológiai ellátásra szakosodott, átfogó onkológiai kezelést és nyomon követést biztosító egészségügyi szervezetek.
|
|
|
Az egészségügyi szolgáltatások hatékonyságának, hozzáférhetőségének és minőségének javítása
|
|
Az onkológiai ellátási hálózat értékelése
|
|
|
|
|
|
|
Jelentés az onkológiai ellátási hálózat értékeléséről, beleértve az onkológiai ellátás minőségi mutatóit is.
|
|
|
D1.1.1 A magasan specializált gondozóközpontok és más egészségügyi szolgáltatók infrastruktúrájának fejlesztése és korszerűsítése
|
|
Az onkológiai ellátás egyes szintjei tekintetében a kórházak minősítésére vonatkozó kritériumok listájáról szóló jogi aktus hatálybalépése
|
A jogi aktusban szereplő, a hatálybalépést feltüntető rendelkezés
|
|
|
|
Q4
|
2022
|
Az egészségügyi miniszter olyan jogi aktusának hatálybalépése, amely felsorolja azokat a kritériumokat, amelyek alapján az onkológiai kórházakat a nemzeti onkológiai hálózat különböző kategóriáihoz/szintjeihez kell rendelni. Ezek a kategóriák/szintek segítenek azonosítani a D4G reformból eredő beruházási igényeket.
A besorolási kritériumok a következőkön alapulnak:
– lefedettség (például a lefedett népesség; fedezett ellátások; az ellátáshoz való időben történő hozzáférés szükségessége);
– saját tőke (például a szállítás és a felhasználás során szerzett tőke;
– hatékonyság;
– az ellátás minősége és
az erőforrások (például emberi erőforrások és pénzügyi erőforrások) rendelkezésre állása.
|
|
|
D1.1.1 A magasan specializált gondozóközpontok és más egészségügyi szolgáltatók infrastruktúrájának fejlesztése és korszerűsítése
|
|
Első pályázati felhívás kórházak (a Nemzeti Onkológiai Hálózat keretében) és a velük együttműködő járóbeteg-ellátási központok (AOS) számára
|
Az első pályázati felhívás közzététele
|
|
|
|
Q3
|
2024
|
Ki kell hirdetni az első pályázati felhívást a kórházak (a Nemzeti Onkológiai Hálózat keretében) és a velük együttműködő járóbeteg-ellátó központok (AOS) számára a berendezések beszerzése vagy korszerűsítése, illetve infrastrukturális beruházások céljából. A felhívásnak a (D9G-ben meghatározott) besorolási kritériumokon, valamint egyértelmű és átlátható eljárásokon kell alapulnia.
Az infrastrukturális beruházásoknak vagy az orvosi felszerelések beszerzésének hozzá kell járulniuk az ellátás minőségének javításához, valamint a kórházi ellátáshoz való időben történő és átfogó hozzáférés biztosításához.
A helyreállítási és rezilienciaépítési terv szerinti pályázati felhívás kiválasztási kritériumai meghatározzák, hogy:
-a támogatás kizárólag a nemzeti onkológiai hálózatra jogosult kórházakra és együttműködési központokra terjed ki, amelyek e kórházak struktúráinak részét képezik;
-a kiválasztott beruházások, köztük az együttműködő járóbeteg-ellátási központokra irányuló beruházások nem támogathatók a Helyreállítási és Rezilienciaépítési Eszközön kívül más uniós forrásokból.
A támogatás kizárólag a Nemzeti Egészségügyi Alap által finanszírozott egészségügyi szolgáltatások nyújtásához kapcsolódó tevékenységekre terjed ki, és nem terjed ki a kereskedelmi tevékenységekre.
|
|
|
D1.1.1 A magasan specializált gondozóközpontok és más egészségügyi szolgáltatók infrastruktúrájának fejlesztése és korszerűsítése
|
|
Pályázati felhívás a finanszírozást igénylő kórházak számára (a nemzeti kardiológiai hálózat keretében)
|
Az első pályázati felhívás közzététele
|
|
|
|
Q4
|
2024
|
Ki kell hirdetni a kórházakra vonatkozó első pályázati felhívást (a nemzeti kardiológiai hálózat keretében) infrastrukturális beruházásokra, illetve orvosi eszközök vásárlására vagy korszerűsítésére.
A felhívásnak az alábbi kritériumokon, valamint egyértelmű és átlátható eljárásokon kell alapulnia.
A pályázati felhívás kiválasztása a következő kritériumok alapján történik:
– lefedettség (például a lefedett népesség; fedezett ellátások; az ellátáshoz való időben történő hozzáférés szükségessége);
méltányosság (például egyenlő hozzáférés a szállítás és a használat során);
hatékonyság (például a hatékony és eredményes pénzgazdálkodást folytató kórházak vagy az adósság fenntartható módon történő kezelése érdekében szerkezetátalakítás alatt álló kórházak);
– az ellátás minősége és
az erőforrások (például emberi erőforrások és pénzügyi erőforrások) rendelkezésre állása.
A támogatás kizárólag a Nemzeti Egészségügyi Alap által finanszírozott egészségügyi szolgáltatások nyújtásához kapcsolódó tevékenységekre terjed ki, és nem terjed ki a kereskedelmi tevékenységekre.
|
|
|
D1.1.1 A magasan specializált gondozóközpontok és más egészségügyi szolgáltatók infrastruktúrájának fejlesztése és korszerűsítése
|
|
Pályázati felhívás a finanszírozást igénylő kórházak számára
|
Az első pályázati felhívás közzététele
|
|
|
|
Q4
|
2024
|
Ki kell hirdetni az első pályázati felhívást az infrastrukturális beruházásokra, illetve az orvostechnikai eszközök beszerzésére vagy korszerűsítésére irányuló D1G mérföldkőben leírt szerkezetátalakítási folyamatokon áteső kórházak számára.
A felhívásnak az alábbi kritériumokon, valamint egyértelmű és átlátható eljárásokon kell alapulnia.
A pályázati felhívás kiválasztása a következő kritériumok alapján történik:
– lefedettség (például a lefedett népesség; fedezett ellátások; az ellátáshoz való időben történő hozzáférés szükségessége);
méltányosság (például egyenlő hozzáférés a szállítás és a használat során);
hatékonyság (például a hatékony és eredményes pénzgazdálkodást folytató kórházak vagy az adósság fenntartható módon történő kezelése érdekében szerkezetátalakítás alatt álló kórházak);
az ellátás minősége; és
az erőforrások (például emberi erőforrások és pénzügyi erőforrások) rendelkezésre állása.
A támogatás kizárólag a Nemzeti Egészségügyi Alap által finanszírozott egészségügyi szolgáltatások nyújtásához kapcsolódó tevékenységekre terjed ki, és nem terjed ki a kereskedelmi tevékenységekre.
|
|
|
D1.1.1 A magasan specializált gondozóközpontok és más egészségügyi szolgáltatók infrastruktúrájának fejlesztése és korszerűsítése
|
|
T1 – A kórházak és az Egészségügyi Minisztérium között orvosi eszközök beszerzésére vagy infrastrukturális beruházásokra kötött szerződések
|
|
|
|
|
Q4
|
2024
|
A kórházak és az Egészségügyi Minisztérium (vagy a minisztérium által megjelölt más intézmény) között vásárolt orvosi felszerelésekre vagy infrastrukturális beruházásokra vonatkozóan aláírt szerződések száma.
|
|
|
D1.1.1 A magasan specializált gondozóközpontok és más egészségügyi szolgáltatók infrastruktúrájának fejlesztése és korszerűsítése
|
|
T2 – A kórházak és az Egészségügyi Minisztérium között orvosi eszközök beszerzésére vagy infrastrukturális beruházásokra kötött szerződések
|
|
|
|
133
|
Q2
|
2025
|
A kórház és az Egészségügyi Minisztérium (vagy a minisztérium által megjelölt más intézmény) között a megvásárolt orvosi felszerelésekre vagy infrastrukturális beruházásokra vonatkozóan aláírt szerződések száma.
|
|
|
D1.1.1 A magasan specializált gondozóközpontok és más egészségügyi szolgáltatók infrastruktúrájának fejlesztése és korszerűsítése
|
|
A szerkezetátalakítással vagy a Nemzeti Onkológiai Hálózatba való behurcolással összefüggésben vásárolt infrastrukturális beruházásokkal vagy orvosi felszereléssel rendelkező kórházak
|
|
|
|
59
|
|
|
A nemzeti onkológiai hálózatba való behurcolással összefüggésben beszerzett vagy korszerűsített infrastrukturális beruházásokkal vagy orvosi felszereléssel rendelkező kórházak száma.
Az infrastrukturális beruházások, valamint a kórházaknak a Nemzeti Onkológiai Hálózatba való bevezetéséhez kapcsolódó berendezések beszerzése vagy korszerűsítése magában foglalhat az e kórházakkal együttműködő járóbeteg-ellátási központokba (AOS) történő kiegészítő beruházásokat.
|
|
D14G
|
D1.1.1 A magasan specializált gondozóközpontok és más egészségügyi szolgáltatók infrastruktúrájának fejlesztése és korszerűsítése
|
|
A szerkezetátalakítással vagy a nemzeti kardiológiai hálózatba való bekerülésükkel összefüggésben vásárolt infrastrukturális beruházásokkal vagy orvosi felszereléssel rendelkező kórházak
|
|
|
|
|
|
|
A szerkezetátalakítással vagy a nemzeti kardiológiai hálózatba való behurcolással összefüggésben vásárolt vagy korszerűsített infrastrukturális beruházásokkal vagy orvosi felszereléssel rendelkező kórházak száma.
|
|
|
Az egészségügy digitális átalakításának felgyorsítása a digitális egészségügyi szolgáltatások továbbfejlesztése révén
|
|
Új e-szolgáltatásokelindítása, beleértve a következőket:
– a betegek egészségelemzési eszközei;
– mesterségesintelligencia-algoritmusokon alapuló döntéshozatalt támogató eszköz az orvosok számára; és
– más kulcsfontosságú egészségügyi rendszerekkel integrált egészségügyi adatok központi adattára
|
A teljes körű működés kezdete
|
|
|
|
|
|
A modern technológiák használatának fokozására és az e-egészségügy további fejlesztésére irányuló szolgáltatásokat kell elindítani és működtetni. A következők tartoznak ide:
– a beteg egészségi állapotának elemzését támogató eszközök;
– az orvosi méréseket vagy a beteg életmódjával kapcsolatos méréseket végző különböző eszközökből származó adatok összesítésére szolgáló eszközök, amelyeket azután át kell vinni a beteg internetes fiókjába (IKP), valamint a mesterségesintelligencia-algoritmusok fejlesztését célzó projekt végrehajtása révén; és
– az orvos döntéshozatali folyamatának támogatása.
Magában foglalja továbbá az orvosi adatok központi adattárának kiépítését, valamint az orvosi adatok (orvosi dokumentáció) elektronikus bankjának (tártárának) létrehozását és rendelkezésre bocsátását.
|
|
|
Az egészségügy digitális átalakításának felgyorsítása a digitális egészségügyi szolgáltatások továbbfejlesztése révén
|
|
Az e-egészségügyi központ biztonsági műveleti központja (SOC)
|
A teljes körű működés kezdete
|
|
|
|
|
|
A fellépésnek meg kell erősítenie az e-egészségügyi központ informatikai erőforrásait, és azokat hozzá kell igazítania a kiberbiztonság területén jelentkező növekvő igényekhez az alábbiak révén:
– az integrált irányítási rendszer megvalósítása, a biztonsági rendszerek bővítése,
– biztonsági program végrehajtása az informatikai rendszerek tervezési és fejlesztési munkáihoz,
az e-egészségügyi központ biztonsági műveleti központjának kiépítése.
|
|
|
Az egészségügy digitális átalakításának felgyorsítása a digitális egészségügyi szolgáltatások továbbfejlesztése révén
|
|
Digitális Orvosi Dokumentáció Központ
|
A teljes körű működés kezdete
|
|
|
|
|
|
Létrejön az orvosi dokumentáció digitalizálásával foglalkozó központ, amelynek fő feladata az orvosi dokumentáció strukturálása és a használható elektronikus egészségügyi nyilvántartásba (HER) való átvitele.
|
|
|
Az egészségügy digitális átalakításának felgyorsítása a digitális egészségügyi szolgáltatások továbbfejlesztése révén
|
|
A betegek korábbi interakciója az egészségügyi létesítményekben tartott egészségügyi ellátással, digitalizált
|
|
|
|
|
|
|
A betegek egészségügyi ellátással való interakciójának múltbeli aránya
digitalizált egészségügyi létesítményekben kell tárolni azzal a céllal, hogy az egyedi elektronikus egészségügyi nyilvántartásban (EHR) digitálisan megjelenítsék a dokumentumokat, az adatok strukturált megjelenítésével, lehetővé téve a további feldolgozást.
A cél az egészségügyi létesítmények által tárolt papíralapú dokumentációra vonatkozik.
|
|
|
Az egészségügy digitális átalakításának felgyorsítása a digitális egészségügyi szolgáltatások továbbfejlesztése révén
|
|
T1 – digitalizált orvosi dokumentumok
|
|
Szám
|
9
|
12
|
|
|
Az új orvosi dokumentumokat digitalizálni kell, beleértve az onkológiai kezelésre vonatkozó és a betegekre vonatkozó információkat tartalmazó dokumentumokat is.
|
|
|
Az egészségügy digitális átalakításának felgyorsítása a digitális egészségügyi szolgáltatások továbbfejlesztése révén
|
|
T2 – digitalizált orvosi dokumentumok
|
|
Szám
|
12
|
18
|
|
|
Az új orvosi dokumentumokat digitalizálni kell, beleértve az onkológiai kezelésre vonatkozó és a betegekre vonatkozó információkat tartalmazó dokumentumokat is.
|
|
|
Az egészségügy digitális átalakításának felgyorsítása a digitális egészségügyi szolgáltatások továbbfejlesztése révén
|
|
Az egészségügyi adatok központi adattárához kapcsolódó központi/regionális egészségügyi szolgáltatók és a mesterséges intelligencián alapuló döntéshozatalt támogató eszközzel felszerelt központi/regionális egészségügyi szolgáltatók
|
|
|
|
|
|
|
Az egészségügyi adatok központi elektronikus adattárához kapcsolódó (központi vagy regionális szintű) egészségügyi szolgáltatók 30%-a.
Az egészségügyi szolgáltatók 30%-át (központi vagy regionális szinten) fel kell szerelni a mesterséges intelligencián alapuló döntéshozatalt támogató eszközzel.
|
|
|
Az egészségügy digitális átalakításának felgyorsítása a digitális egészségügyi szolgáltatások továbbfejlesztése révén
|
|
A betegegészség-elemzési eszköz hatálya alá tartozó felnőtt betegek
|
|
|
|
|
|
|
A felnőtt betegek 70%-ára vonatkozik a betegegészség-elemzési eszköz.
|
|
|
D2.1. Az egészségügyi személyzet létszámának növeléséhez szükséges megfelelő feltételek megteremtése
|
|
A felsőoktatásról és a tudományról, valamint az orvosi és fogorvosi szakmáról szóló törvény módosítása annak érdekében, hogy a 2021/2022-es tanévtől kezdve jogalapot biztosítson a lengyelországi orvostudományi hallgatóknak nyújtott pénzügyi támogatáshoz
|
A felsőoktatásról és a tudományról, valamint az orvosi és fogorvosi szakmáról szóló törvény módosításának azon rendelkezése, amely jogalapot biztosít a 2021/2022-es tanévtől kezdődően a lengyelországi egyetemi szintű orvostudományi hallgatóknak (beleértve azokat a diákokat is, akik a 2021/2022-es tanév előtt kezdték meg tanulmányaikat), jelezve annak hatálybalépését
|
|
|
|
|
|
A törvény hatályba lép, és bevezeti annak lehetőségét, hogy az egyetemi szinten fizetett orvosi tanulmányokat folytató hallgatók számára hitel formájában pénzügyi támogatást lehessen igénybe venni. A diák kérheti a kölcsön lejárat előtti visszafizetését vagy törlesztési időszakának meghosszabbítását.
A hallgató a törvényben meghatározott bizonyos feltételek teljesítését követően kérelmezheti az orvosi tanulmányok kölcsönzésének részleges vagy teljes elengedését.
A támogatásban részesülő diákok a következő feltételek teljesülése esetén kérelmezhetik a hitel teljes elengedését:
– a végzettség megszerzését követő, a végzettség megszerzésétől számított tizenkét egymást követő éven belül legalább 10 éven keresztül a Lengyel Köztársaság területén orvosi tevékenységet végző, állami forrásokból finanszírozott egészségügyi szolgáltatásokat nyújtó szervezeteknél végzett munkát, és
– a szakorvosi cím megszerzése a fent említett időszakon belül, a szakorvosi képzés megkezdésének napján prioritásként elismert orvostudományi területen.
Az e két feltételnek megfelelő személynek nem kell visszatérítenie a kölcsönt orvosi tanulmányokra. A hitel megszüntetésének részletes feltételeit és eljárását a jogalkotási aktus határozza meg.
|
|
|
D2.1. Az egészségügyi személyzet létszámának növeléséhez szükséges megfelelő feltételek megteremtése
|
|
Azon orvostudományi egyetemi hallgatók száma, akik a felsőoktatásról és a tudományról, valamint az orvosi és fogorvosi szakmáról szóló törvénnyel összhangban pénzügyi támogatásban részesültek
|
|
|
|
|
|
|
A felsőoktatásról és tudományról szóló törvény, valamint az orvosi és fogorvosi szakmákról szóló törvény módosítása alapján 9947 diák részesül pénzügyi támogatásban lengyel nyelven, fizetett orvosi tanulmányokat folytató hallgatók számára.
|
|
|
D2.1. Az egészségügyi személyzet létszámának növeléséhez szükséges megfelelő feltételek megteremtése
|
|
A paramedik szakmáról és a paramedicinális önkormányzásról szóló törvény hatálybalépése, amely a paramedicin szakma előkészítése terén bevezeti a második ciklusú programok létrehozásának lehetőségét
|
A paramedicin szakmáról és a paramedicinális önkormányzásról szóló törvénynek a hatálybalépést feltüntető rendelkezése
|
|
|
|
|
|
A paramedicinák kompetenciáinak javítása érdekében hatályba lép egy jogalkotási aktus, amely lehetővé teszi második ciklusú programok létrehozását a paramedik területén, amelyek a mesterfokozat megszerzésével végződő kétéves tanulmányokként határozhatók meg. A mesterfokozat megszerzése lehetővé teszi a paramedicinák számára, hogy olyan további képesítéseket szerezzenek, amelyek célja, hogy magasabb fizetési fokozatba kerüljenek.
|
|
|
D2.1. Az egészségügyi személyzet létszámának növeléséhez szükséges megfelelő feltételek megteremtése
|
|
A mesterdiplomát elvégző paramedicinák száma
|
|
|
|
|
|
|
1250 paramedicinának kell befejeznie második ciklusú tanulmányait sürgősségi orvosi ellátásban.
|
|
|
D2.1. Az egészségügyi személyzet létszámának növeléséhez szükséges megfelelő feltételek megteremtése
|
|
Az orvosi munkakörök vonzerejének és az egészségügyi dolgozók munkakörülményeinek javítását célzó jogi aktusok hatálybalépése
|
A hatálybalépésüket jelző jogi aktusok rendelkezései
|
|
|
|
|
|
A jogszabálycsomag hatályba lép, és a következőkből áll: az orvosok és fogorvosok szakmai alkalmasságáról szóló rendelet, az orvosi és fogorvosi szakmáról szóló törvény módosítása, az orvosok és fogorvosok posztgraduális szakmai gyakorlatáról szóló rendelet módosítása, a szakképzés alaptantervéről szóló rendelet módosítása, az egészségügyi intézményekben dolgozó egyes alkalmazottak legalacsonyabb alapilletménye megállapításának módszeréről szóló törvény módosítása, beleértve a következőkre vonatkozó rendelkezéseket:
1) a posztgraduális orvosi képzési folyamat rugalmasságának növelése igazolt orvosi kompetenciák bevezetésével, a szakvizsga letételének lehetővé tételével a szakorvosi képzés utolsó előtti évét követően, valamint a posztgraduális gyakornoki program módosítása,
2. központi rendszer bevezetése a szakosodási helyek minősítésére és elosztására,
Az orvosok felmentése szakképző tanfolyamok indításával az ápolók és paramedicinák működési támogatása terén,
4) az egészségügyi intézményekben dolgozó munkavállalók legalacsonyabb alapilletményének naprakésszé tétele a 2017. június 8-i törvényben említett valamennyi foglalkozási csoport munkadíjának növelésével, valamint az egészségügyi dolgozók jogszabályban garantált alapilletmény-szintjének fél évvel történő előrehozatalával: orvosok, fogorvosok, orvosgyakornokok és fogorvosok, ápolók, szülésznők, laboratóriumi diagnosztika, fizioterapeuták, gyógyszerészek és más egészségügyi szakemberek, valamint
Bizonyos kompetenciák átruházása az ápolókról az egészségügyi gondozókra.
|
|
|
D2.1. Az egészségügyi személyzet létszámának növeléséhez szükséges megfelelő feltételek megteremtése
|
|
Azon orvosok és fogorvosok száma, akik egészségügyi szakmai alkalmasságukat igazoló igazolást szereztek
|
|
|
|
|
|
|
54000 orvos és fogorvos kap igazolást, amely igazolja kiegészítő orvosi szakmai alkalmasságát. A szakképesítési bizonyítványt a nemzeti tudományos társadalom vagy az adott szakmai készségnek megfelelő és a posztgraduális Tanulmányok Orvosi Központjának igazgatója által vezetett nyilvántartásba bejegyzett állami kutatóintézet állítja ki.
|
|
|
D2.1.1. Az oktatási létesítmények korszerűsítéséhez és utólagos átalakításához kapcsolódó beruházások az orvosi tanulmányokra vonatkozó felvételi korlátozások növelése érdekében
|
|
Egy olyan jogi aktus hatálybalépése, amely ösztöndíjak, tanulmányok finanszírozása és mentorálás révén ösztönző rendszert hoz létre a kiválasztott orvostudományi egyetemi karokon folytatott tanulmányok megkezdésére és folytatására
|
A jogi aktus hatálybalépését feltüntető rendelkezés
|
|
|
|
|
|
Az orvosi tanulmányok vonzerejének növelését célzó ösztönzők ideiglenes rendszerét bevezető jogi aktusnak tartalmaznia kell a következőket:
– ösztöndíjak nyújtása, fizetett tanulmányok társfinanszírozása, valamint ápolói, szülésznői és sürgősségi orvosi ellátást nyújtó diákok mentorálásának finanszírozása; és
– ösztöndíjak nyújtása az orvostudomány, az orvostudomány és a fogászat, az orvosi elemzés, valamint a gyógyszertár és a fizioterápia területén.
A rendszert bevezető jogi aktusnak tartalmaznia kell azt a kötelezettséget, hogy a Helyreállítási és Rezilienciaépítési Eszköz időszakának végén felül kell vizsgálni a rendszer teljesítményét, és elemezni kell a végrehajtott ösztönzőrendszernek az oktatásban részt vevő diákok számára gyakorolt hatását annak érdekében, hogy dönteni lehessen annak esetleges újraindításáról.
|
|
|
D2.1.1. Az oktatási létesítmények korszerűsítéséhez és utólagos átalakításához kapcsolódó beruházások az orvosi tanulmányokra vonatkozó felvételi korlátozások növelése érdekében
|
|
Az ösztöndíjban részesülő ápoló-, szülésznői, sürgősségi orvosi, orvosi, fogorvosi, gyógykezelési, fizioterápiás és gyógyszerészeti hallgatók, valamint ösztöndíjban részesülő ápolói, szülésznői, sürgősségi orvosi ellátásban, tanulmányi társfinanszírozásban vagy mentorálásban részt vevő hallgatók vagy diplomások száma
|
|
|
|
|
|
|
25400 hallgató és diplomás részesült támogatásban az „ösztönzési rendszer kiválasztott orvosi karokban tanulmányok folytatására és folytatására ösztöndíjak, tanulmányok finanszírozása és mentorálás révén” alapján, az alábbiak legalább egyike formájában:
– hároméves befejezett oktatási ciklusra szóló ösztöndíj, társfinanszírozás egy befejezett tanulmányi ciklushoz vagy mentori megbízatáshoz, ápoló-, szülésznői és sürgősségi orvostanhallgatók számára, vagy
– mentor kijelölése ápolói, szülésznői és paramedicinális tanulmányokkal rendelkezők számára, vagy
– hároméves tanulmányi időszakra szóló ösztöndíj az orvostudomány, a fogorvos, az orvosszakértő, a fizioterápia és a gyógyszertár területén tanuló diákok számára.
4400 diák részesül a fentiekkel összhangban végzett tanulmányok társfinanszírozásából.
6000 hallgató részesül a fentieknek megfelelő ösztöndíjban.
Legalább 15000 diák vagy diplomás kap mentort a fentiekkel összhangban.
|
|
|
D2.1.1. Az oktatási létesítmények korszerűsítéséhez és utólagos átalakításához kapcsolódó beruházások az orvosi tanulmányokra vonatkozó felvételi korlátozások növelése érdekében
|
|
A klinikai preklinikai oktatást szolgáló korszerűsített oktatási létesítmények száma (beleértve az orvosi szimulációs központokat is), a klinikai alapnak a központi klinikai kórházakban való tanításhoz használt adaptált létesítményei, a modernizált könyvtári infrastruktúrák és az orvosi egyetemeken a diákok dormitoriája
|
|
|
|
|
|
|
212 projektet kell befejezni, beleértve a következőket:
– a klinikai alkalmazás előtti neveléshez használt didaktikai bázis felújítása, utólagos átalakítása és új létesítmények (többek között orvosi szimulációs központok) létrehozása. 140 létesítményt kell támogatni (beleértve újak építését is);
– a központi klinikai kórházakban tanuló diákok oktatására szolgáló klinikai bázis korszerűsítése vagy létrehozása (az alap működésének hozzáigazítása a járványügyi kockázati körülményekhez, más orvosi intézmények klinikáinak összekapcsolása a központi klinikai kórházakkal, a deficites területeken – például fertőző betegségek és onkológia – szükséges klinikák kifejlesztése). 42 létesítményt kell támogatni;
– az orvosi egyetemek könyvtárainak felújítása a könyvtári erőforrások kontaktmentes használatának és az önálló tanulás biztonságos helyszíneinek biztosítása érdekében. 3 könyvtár felújítási projektet kell támogatni; és
– az orvosi egyetemek hallgatói dormitoriáinak felújítása az egészségügyi követelményekből eredő igényekhez való alkalmazkodás érdekében. 27 olyan projektet kell támogatni, amelyek a hallgatói tantervek felújítására irányulnak.
A földvásárlás nem fedezhető. A projekteket pályázati felhívások vagy nyílt támogatási versenyek alapján kell végrehajtani. A kedvezményezetteket átlátható és objektív módon kell kiválasztani.
Minden támogatási megállapodásnak tartalmaznia kell a kapott pénzügyi összeget és a projekt részleteit.
|
|
|
D3.1. Az egészségügyi rendszer hatékonyságának és minőségének javítása a lengyel kutatás-fejlesztési potenciál támogatásával az orvostudományok és az egészségtudományok területén
|
|
Az emberi felhasználásra szánt gyógyszerek klinikai vizsgálatairól szóló törvény hatálybalépése
|
A törvény hatálybalépését feltüntető rendelkezés
|
|
|
|
|
|
Az emberi felhasználásra szánt gyógyszerek klinikai vizsgálatairól szóló törvény hatályba lép, és a következőket tartalmazza:
átlátható szabályok, valamint
– A lengyelországi klinikai vizsgálatokat ösztönző további létesítmények és mechanizmusok, valamint a lengyelországi klinikai vizsgálatok minőségének és észszerűsítésének javítása.
Ez a törvény naprakésszé teszi továbbá a Lengyelországban általában az orvosbiológiai ágazatot szabályozó jogi keretet, beleértve a kutatást és fejlesztést is, amennyiben a kormánynak a lengyelországi orvosbiológiai ágazat fejlesztésére vonatkozó stratégiai terve ezt szükségesnek tartja.
|
|
|
D3.1. Az egészségügyi rendszer hatékonyságának és minőségének javítása a lengyel kutatás-fejlesztési potenciál támogatásával az orvostudományok és az egészségtudományok területén
|
|
A kormány orvosbiológiai ágazat fejlesztésére vonatkozó stratégiai tervében meghatározott kulcsfontosságú intézkedések hatálybalépése vagy végrehajtása a stratégiai tervben meghatározott ütemtervnek megfelelően
|
Az alapul szolgáló dokumentumokban szereplő, hatálybalépésüket vagy végrehajtásukat feltüntető rendelkezések, a stratégiai tervben meghatározott kulcsfontosságú intézkedések típusától függően
|
|
|
|
|
|
A stratégiai tervben „kulcsfontosságú intézkedésként” meghatározott intézkedéseket a stratégiai tervben foglalt ütemtervnek megfelelően és a stratégiai tervben meghatározott mértékben kell hatályba léptetni vagy végrehajtani. Magának a stratégiai tervnek a Minisztertanács állásfoglalása formájában történő elfogadására 2022-ben kerül sor. A kulcsfontosságú intézkedések közé tartozik az ágazati fejlesztésirányítási rendszer kialakítása, az első versenyek a kiemelt területeken, valamint a lengyel orvosbiológiai piac folyamatos nyomon követése.
|
|
|
Átfogó kutatásfejlesztés az orvostudományok és az egészségtudományok területén
|
|
A lengyel klinikai vizsgálati hálózat elektronikus platformjának üzembe helyezése
|
A lengyel klinikai vizsgálati hálózat platformjának üzembe helyezése
|
|
|
|
|
|
Az elektronikus platform működésbe lép. A platformnak tartalmaznia kell a hálózati működés koordinálására szolgáló eszközöket, a klinikai vizsgálatok azonosítását lehetővé tevő keresőmotort, a fent említett keresőmotort használó weboldalt a klinikai vizsgálatokban való részvételre lehetőséget kereső betegek számára, valamint egy keresőmotort a klinikai vizsgálatok kidolgozásában vagy elvégzésében részt vevő szakemberek számára.
|
|
|
Átfogó kutatásfejlesztés az orvostudományok és az egészségtudományok területén
|
|
Az orvosbiológiai ágazatban működő kutatóegységek és vállalkozók számára finanszírozott projektek száma
|
|
|
|
|
|
|
Legalább 60 támogatott projektzárójelentését jóvá kell hagyni. A lengyelországi orvosbiológiai ágazat fejlesztésére vonatkozó stratégiai tervvel összhangban támogatást kell nyújtani a gyógyszeripari innovációk, orvostechnikai eszközök és informatikai megoldások területén működő kutatóegységeknek és vállalkozóknak.
A versenyek tárgya a termékinnovációkkal kapcsolatos kutatásra és fejlesztésre, például a gyógyszerekre, az orvostechnikai eszközök fejlesztésére és/vagy fejlesztésére, többek között mobil használatra, valamint az orvosi és egészségügyi célú IKT-eszközök fejlesztésére összpontosít.
A projekteket nyílt támogatási versenyek útján kell kiválasztani.
Minden támogatási megállapodásnak tartalmaznia kell az odaítélt pénzügyi összeget és a projekt részleteit.
|
|
|
Átfogó kutatásfejlesztés az orvostudományok és az egészségtudományok területén
|
|
A létrehozott klinikai vizsgálatokat támogató központok száma, valamint a meglévő klinikai vizsgálatokat támogató központok fejlesztése és korszerűsítése
|
|
|
|
|
|
|
Be kell fejezni 10 további klinikai vizsgálatot támogató központ (CTSC) létrehozását, valamint 18 meglévő CTSC támogatását. Az egészségügyi szervezetek struktúrájában kell elhelyezkedniük, és kulcsszerepet kell játszaniuk abban, hogy (kórházi oldalról) szakmai támogatást nyújtsanak a klinikai kutatási szervezetek és a klinikai vizsgálatok megbízói (gyógyszeripari vállalatok) számára a klinikai vizsgálatok tárgyalásának, szerződéskötésének és megkezdésének előmozdítása érdekében.
Emellett a meglévő CTSC-ek számára lehetőséget kell biztosítani arra, hogy finanszírozásban részesüljenek a következőkhöz kapcsolódó kiválasztott tevékenységekhez:
oktatás és képzés a 3 kedvezményezett csoport közül legalább egynek: vezetői csoportok, tudósok és betegek,
– a CTSC felkészítése decentralizált kutatás elvégzésére (a betegközpontú megközelítéssel),
a klinikai vizsgálatok előmozdítása a társadalomban,
– informatikai rendszerek fejlesztése,
– a meglévő infrastruktúra korszerűsítése vagy átalakítása,
– új folyamatok és eljárások kidolgozása, valamint az intézmények szervezeti struktúrájának módosítása és a munkavállalók javadalmazása.
Minden támogatási megállapodásnak tartalmaznia kell az odaítélt pénzügyi összeget és a projekt részleteit.
|
|
|
D4.1.1 A tartós ápolás-gondozás fejlesztése az egészségügyi szervezetek infrastruktúrájának körzeti szintű korszerűsítése révén
|
|
A hosszú távú és geriátriai ágyak létrehozásához nyújtott kiegészítő támogatásra kiválasztott körzeti kórházak listája egyedi kiválasztási kritériumok alapján
|
A kiválasztott kórházak listájának közzététele
|
|
|
|
|
|
Rendelkezésre kell bocsátani a hosszú távú és geriátriai ágyak létrehozásához kiegészítő támogatásra kiválasztott körzeti kórházak jegyzékét.
A kiválasztásnak egyértelmű és átlátható kritériumokon kell alapulnia. Ezeknek a kritériumoknak ki kell terjedniük az alábbiakra vonatkozó helyi feltételekre:
demográfiai tendenciák,
– népsűrűség,
– tartós ápolási-gondozási szükségletek,
– tartós ápolás-gondozás/geriátriai szolgáltatások telítettsége,
– az ellátás minősége, és
– egy adott kórházra vonatkozó szerkezetátalakítási terveknek vagy azokkal egyenértékű dokumentumoknak való megfelelés.
Az ezzel egyenértékű dokumentumnak legalább a következőket kell tartalmaznia: tájékoztatás azokról az intézkedésekről, amelyek biztosítják a
az érintett kórház, beleértve ezen intézkedések jellegére, ütemezésére, költségeire és várható költségeire vonatkozó részleteket
pénzügyi eredmények, az ezen intézkedések végrehajtásáért felelős szerv és a nyomon követési intézkedések.
|
|
|
D4.1.1 A tartós ápolás-gondozás fejlesztése az egészségügyi szervezetek infrastruktúrájának körzeti szintű korszerűsítése révén
|
|
A körzeti kórházak és az Egészségügyi Minisztérium (vagy a minisztérium által megjelölt más intézmény) között aláírt szerződések a tartós ápolási-gondozási és geriátriai gondozási egységek/központok létrehozására irányuló beruházási támogatásról
|
|
|
|
|
|
|
A beruházási tevékenységekre vonatkozó szerződéseket a kórház és az Egészségügyi Minisztérium (vagy a minisztérium által megjelölt más intézmény) írja alá.
A szerződések átlátható és egyértelmű rendelkezéseken alapulnak, és hozzájárulnak a tartós ápolási-gondozási és geriátriai gondozási szolgáltatások fejlesztésének célkitűzéséhez.
A beruházásnak támogatnia kell a szükséges építési vagy felújítási munkálatokat és a releváns berendezések beszerzését.
|
|
|
D4.1.1 A tartós ápolás-gondozás fejlesztése az egészségügyi szervezetek infrastruktúrájának körzeti szintű korszerűsítése révén
|
|
A körzeti kórházakban a tartós ápolás-gondozás és a geriátriai ellátás fejlesztését célzó, befejezett projektek
|
|
|
|
|
|
|
Az aláírt szerződések alapján vállalt beruházási projekteket le kell zárni.
A projekteknek hozzá kell járulniuk ahhoz a célkitűzéshez, hogy a körzeti kórházakban fejlesszék a tartós ápolás-gondozást és a geriátriai ellátást azáltal, hogy növelik annak elérhetőségét, elősegítik az átfogó hozzáférést és javítják a minőséget. A projekteknek támogatniuk kell a szükséges építési vagy felújítási munkálatokat és a releváns berendezések beszerzését.
|
D.3. A hitelhez kapcsolódó reformok és beruházások ismertetése
D1.2. Az egészségügyi szolgáltatók tartós ápolási-gondozási szolgáltatásai hatékonyságának, elérhetőségének és minőségének javítása körzeti szinten
A reform célja a körzeti kórházak tartós ápolási-gondozási és geriátriai gondozási egységekké vagy központokká való átalakításának támogatása. A reform jogilag célzott jogalkotási aktuson alapul, amely a lengyelországi körzeti kórházakban a tartós ápolási-gondozási és geriátriai ápolási-gondozási egységek/központok létrehozása lehetőségeinek felülvizsgálatából levont következtetésekre épül. A reformnak összhangban kell lennie az Egészségügyi Minisztérium által készített, az intézményesítettség csökkentésére irányuló stratégiával is (a „Lengyelország egészségügyi rendszerének fejlesztésére vonatkozó stratégiai keret 2021–27 – Egészséges jövő” című dokumentum melléklete).
A reform végrehajtását 2022. szeptember 30-ig be kell fejezni.
D.4. Hitel – a végrehajtáshoz és a nyomon követéshez kapcsolódó mérföldkövek, célok, mutatók és ütemterv
|
|
Kapcsolódó intézkedés (reform vagy beruházás)
|
|
|
Minőségi mutatók
(a részcélokra vonatkozóan)
|
Mennyiségi mutatók
(célok esetében)
|
A végrehajtás indikatív ütemterve
|
Az egyes mérföldkövek és célértékek leírása
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
D1.2 Az egészségügyi szolgáltatók tartós ápolási-gondozási szolgáltatásai hatékonyságának, elérhetőségének és minőségének javítása körzeti szinten
|
|
A tartós ápolási-gondozási és geriátriai ápolási-gondozási egységek/központok lengyelországi körzeti kórházakban való létrehozása lehetőségeinek felülvizsgálata
|
|
|
|
|
|
|
Felülvizsgálat közzététele a tartós ápolás-gondozás lengyelországi átfogó stratégiai elemzésének részeként, amelyet az A. komponens keretében irányoztak elő a tartós ápolási-gondozási és geriátriai ápolási-gondozási egységek/központok körzeti kórházakban történő létrehozásának lehetőségeiről (beleértve a körzeti kórházak részeinek átalakítását is). A felülvizsgálat különösen az alábbiak lehetséges módjait vizsgálja:
a hosszú távú egészségügyi szolgáltatások elérhetőségének növelése a tartós ápolás-gondozás nyújtása terén azonosított hiányosságok kezelése révén, különösen körzeti szinten;
– A tartós egészségügyi szolgáltatásokhoz való hozzáférés terén fennálló egyenlőtlenségek megszüntetése;
az egészségügyi személyzet munkakörülményeinek javítása; és
– a tartós ápolás-gondozás minőségének javítása.
|
|
|
D1.2 Az egészségügyi szolgáltatók tartós ápolási-gondozási szolgáltatásai hatékonyságának, elérhetőségének és minőségének javítása körzeti szinten
|
|
A felülvizsgálat eredményei alapján a körzeti kórházakban a tartós ápolási-gondozási és geriátriai ápolási-gondozási egységek/központok létrehozásának támogatásáról szóló jogalkotási aktus hatálybalépése
|
A jogalkotási aktusban a hatálybalépést feltüntető rendelkezés
|
|
|
|
|
|
Jogalkotási aktus hatálybalépése, amely a lengyelországi körzeti kórházakban a tartós ápolási-gondozási és geriátriai ápolási-gondozási egységek/központok létrehozására vonatkozó lehetőségek felülvizsgálatának eredményein alapul. A jogi aktusban meg kell határozni, hogy a körzeti kórházakban a tartós ápolást-gondozást végző egységek, geriátriai egységek és/vagy központok létrehozásához nyújtott támogatás hogyan javítja többek között az idősek helyi szintű ellátását.
A jogalkotási aktusnak összhangban kell lennie „Lengyelország egészségügyi rendszerének fejlesztésére vonatkozó stratégiai kerettel (2021–2027 – Egészséges jövő”).
|
E. KOMPONENS E: KÖRNYEZETBARÁT, INTELLIGENS MOBILITÁS
Először is, ezt a célkitűzést úgy kell elérni, hogy 2026. január 1-jétől kötelezővé teszik a tömegközlekedés üzemeltetői és szervezői számára, hogy kizárólag kibocsátásmentes buszokat vásároljanak a 100,000 lakos feletti városokban.
Másodszor, a környezetbarát közlekedés használatát olyan intézkedések révén kell ösztönözni, amelyek támogatják a helyi hatóságokat a fenntartható városi mobilitási tervek (SUMP-k) kidolgozásában és végrehajtásában. Megfelelő forrásokkal ellátott igazgatási struktúrát kell létrehozni a helyi fenntartható városi mobilitási tervek kidolgozásának technikai és pénzügyi támogatására. Az előrehaladást egyértelműen meghatározott célérték alapján kell nyomon követni.
E reform harmadik eleme a „szennyező fizet” elvvel összhangban a kibocsátással kapcsolatos járművekre vonatkozó regisztrációs díj és környezetvédelmi díj bevezetése. E reformnak – más intézkedésekkel együtt – a tiszta üzemű járművek elterjedésére gyakorolt hatását az elektromos járművek részarányának növelésére vonatkozó konkrét célkitűzéshez képest kell mérni.
A tömegközlekedési alapból támogatott buszjáratok számára vonatkozóan külön célértéket is ki kell tűzni a tömegközlekedés elérhetőségének előmozdítása érdekében.
Ezen intézkedés beruházási eleme egy olyan támogatási program, amely támogatást nyújt a kibocsátásmentes járművek (M1 kategória) beszerzéséhez. A természetes személyek és az egyéni vállalkozók jogosultak támogatásra. A 373 750 000 EUR költségvetésű program legalább 40,000 beszerzést támogat.
E1.1.1. Az alacsony szén-dioxid-kibocsátású gazdaság támogatása
A beruházás általános célkitűzése, hogy az iparnak a tiszta mobilitás és az energiaágazat támogatása révén hozzájáruljon az alacsony szén-dioxid-kibocsátású és nulla szén-dioxid-kibocsátású gazdaság fejlődéséhez. A beruházás konkrét célkitűzése a kiválasztott ágazatokban rejlő potenciál növelése a nulla és alacsony szén-dioxid-kibocsátású termékmegoldások kifejlesztése terén.
Ezeket a célkitűzéseket a fent említett ipari projektekre szánt célzott pénzügyi eszköz (alap) létrehozásával kell megvalósítani. A támogatott termékek és technológiák magukban foglalhatják különösen a kutatási és innovációs folyamatokat, a technológiatranszfert és az alacsony szén-dioxid-kibocsátású gazdaságra összpontosító vállalkozások közötti együttműködést, különös tekintettel az alacsony és kibocsátásmentes innovatív megoldásokra a fenntartható mobilitás, valamint a kibocsátásmentes és alacsony kibocsátású energiaforrások területén.
Ezt az alapot – befektetési stratégiájával együtt – 2022. június 30-ig létre kell hozni.
Annak biztosítása érdekében, hogy az intézkedés megfeleljen a jelentős károkozás elkerülését célzó technikai iránymutatásnak (2021/C 58/01), a pénzügyi eszköz kiválasztási kritériumainak ki kell zárniuk a tevékenységek következő listáját: a fosszilis tüzelőanyagokkal kapcsolatos tevékenységek, beleértve a továbbfelhasználást is; ii. az uniós kibocsátáskereskedelmi rendszer (ETS) keretében végzett tevékenységek, amelyek elérik a vonatkozó referenciaértékeket meg nem haladó, előre jelzett üvegházhatásúgáz-kibocsátást; hulladéklerakókkal, hulladékégetőkkel és mechanikai-biológiai hulladékkezelő létesítményekkel kapcsolatos tevékenységek; valamint iv. azok a tevékenységek, amelyek esetében a hulladék hosszú távú ártalmatlanítása károsíthatja a környezetet. A feladatmeghatározás előírja továbbá, hogy csak olyan tevékenységek választhatók ki, amelyek megfelelnek a vonatkozó uniós és nemzeti környezetvédelmi jogszabályoknak.
Ezt az intézkedést az E3.1.1. intézkedés egészíti ki az alacsony szén-dioxid-kibocsátású gazdaság támogatására szolgáló eszköz.
E1.1.2. Zéró és alacsony kibocsátású közösségi közlekedés (buszok)
A beruházás célja, hogy tisztábbá tegye a tömegközlekedést, és növelje vonzerejét a személygépkocsikkal szemben.
A beruházás a helyközi közlekedéshez 2026. augusztus 31-ig 579 kibocsátásmentes és alacsony kibocsátású autóbusz beszerzéséből áll.
A megvásárolt járműveknek lehetővé kell tenniük a tömegközlekedést azokon a városon kívüli területeken, amelyeket eddig kizártak a közlekedésből. Különböző típusú technológiákat terveznek a kibocsátásmentes és alacsony kibocsátású buszok (elektromos akkumulátorok, klasszikus hibridek és hálózatról tölthető gáz esetében: beleértve az LNG-t, LPG-t, CNG-t és más típusokat, amelyek mindegyike megfelel az EURO VI szabványnak).
E2.1. A vasúti ágazat versenyképességének javítása
A vasutak korszerűsítését reformok és beruházások kombinációjával kell végrehajtani. A reform célja a vasúti üzemeltetők rezilienciájának fokozása, valamint a vasúti ágazat versenyképességének és hatékonyságának növelése Lengyelország közlekedési ágazatában.
Ezt az intermodális szállítás prioritásainak meghatározásával, valamint a vasúti közlekedési projektek megtervezéséhez és végrehajtásához szükséges kapacitás javításával kell elérni. Ezt úgy is el kell érni, hogy lehetővé kell tenni a pályahálózat-működtetők számára, hogy csökkentsék az infrastruktúrához való hozzáférés díjait, és kompenzálják a pályahálózat-működtetőket e díjak csökkentéséért.
A reformot 2022. december 31-ig be kell fejezni.
A vasút más közlekedési módokhoz viszonyított életképességét az útdíjszedési rendszer további 1 400 km-es autópályára és gyorsforgalmi útra való kiterjesztésével is javítani kell.
E2.1.1. Vasútvonalak
E beruházás célja a teher- és személyszállítás kapacitásának és sebességének növelése.
A beruházás 500 km vasútvonal építési munkálatainak befejezéséből áll, amelyből 250 km-t kell újjáéleszteni.
A vasúti személyszállító járművek
A beruházás célja a vasúti közlekedés vonzerejének és életképességének növelése.
Ezt a távolsági és regionális használatra szánt gördülőállomány-egységek beszerzésével kell elérni. A járműveknek kibocsátásmentesnek/elektromosnak kell lenniük, és fel kell szerelni az Európai Vasúti Forgalomirányítási Rendszerrel: 77 egység regionális vonalak esetében, 304 egység (56 új mozdony és 248 korszerűsített teherkocsi) távolsági vonalak esetében (közszolgáltatási szerződések keretében).
Intermodális projektek
A beruházás célja az intermodális közlekedés megfelelő beruházások révén történő támogatása.
A beruházás a vasúti-közúti terminálokra összpontosító intermodális átrakodási terminálok kapacitásának növeléséből és a vasúti járművek szállításából áll. A megfelelő pénzügyi megállapodásokat 2024. december 31-ig alá kell írni. A beruházás hatását a helyreállítási és rezilienciaépítési terv keretében támogatott terminálok átrakodási kapacitásának relatív növekedése alapján meghatározott célértékhez viszonyítva kell mérni.
A közlekedésbiztonság javítása
A reform célja a közlekedésbiztonság növelése, különös tekintettel a kiszolgáltatott helyzetben lévő közlekedési felhasználók biztonságára.
A reform egy sor olyan jogszabály-módosításból áll, amelyek a gyalogosok számára elsőbbséget biztosítanak az átkelőhelyeken, egységes sebességet vezetnek be a beépített területeken, valamint a járművek közötti minimális távolságot. E jogszabályi változtatásoknak 2021. december 31-ig kellett hatályba lépniük. A reform előrehaladását a közúti közlekedésbiztonságra vonatkozó uniós célokkal összhangban nyomon kell követni a halálos kimenetelű és súlyosan sérült személyek számának relatív csökkentésére irányuló közúti biztonsági célkitűzéshez képest.
E2.2.1. Közlekedésbiztonsági beruházások
A beruházás célja a közúti közlekedés biztonságának növelése.
Ez a beruházás 305 veszélyes fekete/csomópont korszerűsítéséből, 90 km hosszú, a biztonsági fekete/forrófoltok eltávolítására épített körgyűrűk, valamint 128 automatikus útfelügyeleti eszköz korszerűsítéséből áll.
A beruházásokat 2026. június 30-ig be kell fejezni.
E2.2.2. A közlekedés digitalizálása
Az intézkedés célja, hogy digitális megoldások bevezetése révén vonzóbbá és hatékonyabbá tegye a vasutakat és a tömegközlekedést.
Az intézkedés a következőkbe való beruházásokat foglalja magában:
·144 ERTMS fedélzeti berendezés beszerzése és telepítése;
·olyan automatikus vezérlőberendezések, amelyek lehetővé teszik a 43 vasútállomás helyi forgalomirányítási központjaiból származó meghatározott vasúti területek kezelését;
·vasúti átkelőrendszerek korszerűsítése 102 helyszínen (beleértve a kapukat, a hang- és fénybiztonsági rendszereket);
·42 SDIP (dinamikus utasinformációs rendszer) építése.
Az intézkedést 2026. augusztus 31-ig be kell fejezni.
E.2. Vissza nem térítendő pénzügyi támogatás – a végrehajtáshoz és a nyomon követéshez kapcsolódó mérföldkövek, célok, mutatók és ütemterv
|
|
Kapcsolódó intézkedés (reform vagy beruházás)
|
|
|
Minőségi mutatók
(a részcélokra vonatkozóan)
|
Mennyiségi mutatók
(célok esetében)
|
A végrehajtás indikatív ütemterve
|
Az egyes mérföldkövek és célértékek leírása
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
E1G
|
E1.1 A környezetbarát közlekedés használatának növekedése
|
|
Egy olyan törvény hatálybalépése, amely 2026. január 1-jétől kötelezi a tömegközlekedés üzemeltetőit és szervezőit arra, hogy kizárólag kibocsátásmentes buszokat vásároljanak a 100,000 lakos feletti városokban
|
A hatálybalépést feltüntető törvényi rendelkezés
|
|
|
|
Q1
|
2026
|
A törvény a 100,000 lakosnál nagyobb városokban a tömegközlekedés üzemeltetői és szervezői számára azt a jogi kötelezettséget írja elő, hogy 2026. január 1-jétől kizárólag kibocsátásmentes buszokat vásároljanak.
|
|
|
E1.1 A környezetbarát közlekedés használatának növekedése
|
|
A fenntartható városi mobilitási tervek kidolgozását támogató intézkedések, valamint a fenntartható városi mobilitási tervek végrehajtását célzó ösztönzők elfogadása, technikai és pénzügyi támogatást nyújtva valamennyi funkcionális városi területnek az infrastrukturális minisztérium által
|
A hatálybalépést jelző rendelkezés
|
|
|
|
|
|
A fenntartható városi mobilitási tervek kidolgozását és végrehajtását támogató intézkedések bevezetése,
Ezen intézkedések közé tartozik:
-a fenntartható városi mobilitási tervek végrehajtási támogatásának új struktúrája a fenntartható városi mobilitási tervek irányítóbizottságával a fenntartható városi mobilitási tervek kidolgozásának és végrehajtásának ösztönzése érdekében.
-az Infrastrukturális Minisztériumon belüli fenntartható városi mobilitási terv kompetenciaközpont, amely tanácsadást és pénzügyi támogatást nyújt a helyi önkormányzati egységeknek.
-az Infrastrukturális Minisztérium fenntartható városi mobilitási tervért felelős meghatalmazottja.
Az új keretnek lehetővé kell tennie a fenntartható városi mobilitási tervek elkészítésében érdekelt szervezetek megfelelő technikai és pénzügyi támogatását, és javítania kell a központi közigazgatás által ezen a területen végzett tevékenységeket.
|
|
|
E1.1 A környezetbarát közlekedés használatának növekedése
|
|
A „szennyező fizet” elvvel összhangban a kibocsátással kapcsolatos járművekre vonatkozó regisztrációs díjat bevezető jogi aktus hatálybalépése
|
A jogi aktus hatálybalépését feltüntető rendelkezés
|
|
|
|
|
|
A jogi aktusnak pénzügyi és adóügyi intézkedéseket kell bevezetnie, amelyek ösztönzik a tisztább járművek iránti keresletet, beleértve a belső égésű járművek magasabb regisztrációs díjait, valamint az elektromos járművek gyorsított értékcsökkenésére vonatkozó intézkedéseket. A díj a CO2- és/vagy NOx-kibocsátástól függ. A díjakból származó bevételt a negatív közlekedési externáliák csökkentésére és az alacsony kibocsátású tömegközlekedés fejlesztésére kell felhasználni mind a városi, mind a vidéki területeken.
|
|
E4G
|
E1.1 A környezetbarát közlekedés használatának növekedése
|
Mérföldkő
|
A kibocsátással kapcsolatos járművekre a „szennyező fizet” elvvel összhangban környezetvédelmi díjat bevezető jogi aktus hatálybalépése
|
A jogi aktus hatálybalépését feltüntető rendelkezés
|
|
|
|
Q1
|
2026
|
A tüzelőberendezésekre (M1 és N1 kategóriájú) környezetvédelmi díjat kell bevezetni a vállalkozók számára, és azt össze kell kapcsolni a jármű CO2- és NOx-kibocsátásával, megfelelő helyettesítő anyagok használatának lehetőségével. A környezetvédelmi díjat 2026 első negyedévétől kell alkalmazni. A csak egy gépjárművel rendelkező vállalkozók esetében lehetőség van de minimis kivételre. A díjból származó bevételt a közlekedés negatív externáliáinak csökkentésére és az alacsony kibocsátású tömegközlekedés fejlesztésére kell fordítani mind a városi, mind a vidéki területeken.
|
|
E4aG
|
E1.1 A környezetbarát közlekedés használatának növekedése
|
Mérföldkő
|
A támogatási program elindítása
|
A támogatási program működésének megkezdése
|
|
|
|
Q4
|
2024
|
373 750 000 EUR költségvetéssel rendelkező támogatási programot kell létrehozni az M1 kategóriájú kibocsátásmentes elektromos járművek vásárlásának, bérlésének vagy lízingjének támogatására.
Létre kell hozni a szükséges keretet, amely meghatározza az alkalmazandó feltételeket és eljárásokat:
·A programot a Nemzeti Környezetvédelmi és Vízgazdálkodási Alap kezeli.
·A támogatást támogatás formájában kell nyújtani természetes személyeknek és egyéni vállalkozóknak.
·A támogatás összege lízing vagy hosszú távú bérbeadás esetén nem haladhatja meg a kezdeti díjat.
·Amennyiben a használt járművek támogathatók, a kibocsátásmentes használt járművek vásárlásához nyújtott támogatás az ár egy részét fedezi.
·A támogatás nem haladhatja meg a 40 000 PLN-t egy természetes személy vagy egyéni vállalkozó személy esetében.
·A támogatott járművek árküszöbét azzal a céllal kell meghatározni, hogy csak megfizethető járművek legyenek jogosultak támogatásra.
·Ha a használt járművek támogathatók, meg kell határozni a támogatott járművek maximális életkorát.
·A rendszernek jelentős mértékben növelnie kell a támogatást („bónusz”) az érvényes leselejtezési igazolást benyújtó kérelmezők, valamint az alacsony jövedelmű háztartásokból érkező kérelmezők esetében.
A Nemzeti Környezetvédelmi és Vízgazdálkodási Alap pályázati felhívást tesz közzé.
|
|
E4bG
|
E1.1 A környezetbarát közlekedés használatának növekedése
|
Cél
|
A végső kedvezményezettekkel aláírt jogi megállapodások
|
|
Százalék (%)
|
0
|
25%
|
Q2
|
2025
|
A Nemzeti Környezetvédelmi és Vízgazdálkodási Alap vagy más szervezetek, amelyeknek a Nemzeti Környezetvédelmi és Vízgazdálkodási Alap megállapodás alapján pénzeszközöket utal át (pl. bankok vagy lízingintézmények) jogi támogatási megállapodást kötnek a végső kedvezményezettekkel a költségvetés legalább 25%-ának a támogatási program céljára történő felhasználásához szükséges összeg erejéig, és a vonatkozó támogatást ki kell fizetni a kedvezményezetteknek.
|
|
E4cG
|
E1.1. A környezetbarát közlekedés használatának növelése
|
Cél
|
A végső kedvezményezettekkel aláírt jogi megállapodások
|
|
Százalék (%)
|
25%
|
100%-OS
|
Q2
|
2026
|
A Nemzeti Környezetvédelmi és Vízgazdálkodási Alap vagy más szervezetek, amelyeknek a Nemzeti Környezetvédelmi és Vízgazdálkodási Alap megállapodás alapján pénzeszközöket utal át (pl. bankok vagy lízingintézmények) jogi támogatási megállapodást kötnek a végső kedvezményezettekkel a költségvetés 100%-ának a támogatási program céljára történő felhasználásához szükséges összeg erejéig, és a vonatkozó támogatást ki kell fizetni a kedvezményezetteknek.
|
|
|
E1.1 A környezetbarát közlekedés használatának növekedése
|
|
Új fenntartható városi mobilitási tervekkel rendelkező városok
|
|
|
|
|
|
|
A mennyiségi cél azon városok számára vonatkozik, amelyek az új uniós városi mobilitási keretről szóló 2021. évi közleményben szereplő fenntartható városi mobilitási terv koncepciójával összhangban új fenntartható városi mobilitási tervet fogadnak el.
|
|
|
E1.1 A környezetbarát közlekedés használatának növekedése
|
|
A Közbuszközlekedési Alap által támogatott buszjáratok
|
|
|
|
|
|
|
A cél a tömegközlekedési alap által támogatott buszjáratok számára vonatkozik. Az alap támogatja a tömegközlekedést, amelynek hozzá kell járulnia az egyéni közlekedés csökkentéséhez, és ezáltal a közlekedés környezetre gyakorolt negatív hatásának csökkentéséhez.
|
|
|
E1.1 A környezetbarát közlekedés használatának növekedése
|
|
Új kibocsátásmentes járművek
|
|
|
|
|
|
|
A cél az új kibocsátásmentes járművek (személygépkocsik/buszok és nehézgépjárművek) piaci részesedésének legalább 100%-os növelése.
2020 végén a Lengyelországban nyilvántartásba vett elektromos járművek száma 10 041 volt.
A fenti számot feltételezve ez azt jelenti, hogy 2026 második negyedévének végén az elektromos járművek száma legalább 20082 legyen.
|
|
E8G
|
E1.1.1. Az alacsony szén-dioxid-kibocsátású gazdaság támogatása
|
Mérföldkő
|
Pénzügyi eszköz (alap) létrehozása a kibocsátásmentes/alacsony kibocsátású mobilitás és energia érdekében
|
Az Alap jóváhagyása és nyilvántartásba vétele, a befektetési stratégia jóváhagyása az Alap irányító testületei által
|
|
|
|
Q2
|
2022
|
A lengyelországi alacsony kibocsátású gazdaság támogatására szolgáló pénzügyi eszköz (a továbbiakban: az alap) létrehozása, beleértve a kapcsolódó beruházási stratégiát/szakpolitikát is. Ez utóbbit az Alap irányító szervei fogadják el, összhangban a Bizottság pénzügyi eszközökre vonatkozó, 2021. január 22-i iránymutató feljegyzésével, amely kiválasztási kritériumokat tartalmaz annak érdekében, hogy fenntarthatósági vizsgálat, kizárási lista, valamint a vonatkozó uniós és nemzeti környezetvédelmi jogszabályoknak való megfelelés követelménye révén biztosítsa az ezen intézkedés keretében támogatott ügyletek jelentős károkozás elkerülését célzó technikai iránymutatásnak (2021/C 58/01) való megfelelését. Biztosítani kell különösen azt, hogy a támogatott beruházások megfeleljenek az élőhelyvédelmi irányelv 6. cikke (3) bekezdésének és 12. cikkének, valamint a madárvédelmi irányelv 5. cikkének, és szükség esetén környezeti hatásvizsgálatot (KHV) vagy átvilágítást kell végezni a KHV-irányelvvel összhangban. Az Alap pénzügyi eszközöket (saját tőkét vagy adósságot) biztosít a kutatási és innovációs folyamatokkal, a technológiatranszferrel és a vállalkozások közötti együttműködéssel kapcsolatos, az alacsony szén-dioxid-kibocsátású gazdaságra, az éghajlatváltozáshoz való alkalmazkodásra és az éghajlatváltozáshoz való alkalmazkodásra összpontosító beruházási projektekhez, különös tekintettel az alacsony és nulla kibocsátású innovatív megoldásokra a fenntartható mobilitás és a kibocsátásmentes/alacsony kibocsátású energiaforrások (kivéve a sűrített földgázt és a cseppfolyósított földgázt) területén, amelyeket elsősorban kkv-k és közepes piaci tőkeértékű vállalatok hajtanak végre. Az Alap kezelésével egy nyílt pályázat útján kiválasztott alapkezelőt bíznak meg. Létre kell hozni az Alap beruházási bizottságát, amely felelős a végső kedvezményezettek (befektetések) projektjeinek az alapkezelő által javasolt, piaci igények alapján, nyílt és a piacnak megfelelő módon történő jóváhagyásáért. Az Alap struktúrájának lehetővé kell tennie a magánforrások mozgósítását. Az alapul szolgáló jogi aktusoknak biztosítaniuk kell, hogy az ezen eszközökhöz kapcsolódó visszaáramlásokat (azaz a hitel kamatait, a tőkearányos megtérülést vagy a visszafizetett tőkeösszeget, mínusz a kapcsolódó költségek) ugyanazon szakpolitikai célokra használják fel, többek között 2026 után is, vagy az RRF-hitelek visszafizetésére.
|
|
|
E1.1.2 Zéró és alacsony kibocsátású közösségi közlekedés (buszok)
|
|
Kibocsátásmentes és alacsony kibocsátású járművek: a kedvezményezettek kiválasztása
|
|
|
|
|
|
|
A kiválasztott kedvezményezett szervezetekkel (helyi hatóságokkal vagy közszolgáltatókkal) 579 új kibocsátásmentes és alacsony kibocsátású autóbuszra vonatkozó szerződéseket kell aláírni.
A kedvezményezett jogalanyokat átlátható és valamennyi helyi hatóság és közszolgáltató előtt nyitva álló versenypályázati felhívások útján kell kiválasztani a nem városi területeken a kibocsátásmentes és alacsony kibocsátású közlekedésre vonatkozóan.
A kedvezményezett szervezetek kiválasztására vonatkozó kritériumoknak tükrözniük kell különösen a tiszta tömegközlekedés iránti igényeket, valamint a kibocsátások (különösen a kibocsátásmentes városi közlekedés) és a forgalmi torlódások csökkentésére gyakorolt hatást, a kizárt közlekedési területek támogatását, valamint a közlekedési integrációt támogató/biztosító (vasúti, városi, nem városi) projekteket.
A járművek országon belüli kiegyensúlyozott eloszlását nyílt pályázati felhívások révén kell ösztönözni, amelyekben bármely jogosult hatóságnak lehetősége van pályázat benyújtására.
|
|
|
E1.1.2 Zéró és alacsony kibocsátású közösségi közlekedés (buszok)
|
|
Használatban lévő új kibocsátásmentes és alacsony kibocsátású járművek
|
|
|
|
|
Q3
|
|
Az intézkedés leírásában meghatározott új kibocsátásmentes és alacsony kibocsátású buszokat az e beruházás által finanszírozott, elővárosi/vidéki tömegközlekedésre irányuló szerződések keretében kell leszállítani.
Az alacsony kibocsátású buszok száma nem haladhatja meg a 363 egységet.
|
|
|
E2.1. A vasúti ágazat versenyképességének javítása
|
|
A vasúti közlekedésről szóló törvényt módosító törvény hatálybalépése, amely biztosítja a vasúti szolgáltatók ellenálló képességét. Miniszteri határozat az intermodális szállítás prioritásainak meghatározásáról és a vasúti kapacitás növelését célzó szűk keresztmetszetek megszüntetéséről
|
A vasúti közlekedésről szóló törvény módosításáról szóló törvény hatálybalépése, valamint a szűk keresztmetszetekről szóló infrastruktúráért felelős miniszteri határozat elfogadása.
|
|
|
|
|
|
A vasúti közlekedésről szóló törvényt módosító jogszabály lehetővé teszi a pályahálózat-működtetők számára az infrastruktúra-hozzáférési díjak csökkentését és a pályahálózat-működtetők díjcsökkentésének kompenzálását. Az intermodális szállítás fejlesztését a következő intézkedésekkel kell előmozdítani: tervezés, programok koordinálása, innováció, beruházások, amelyek az intermodális kapacitás növekedéséhez vezetnek, valamint intermodális egység létrehozása az Infrastrukturális Minisztériumban. A hálózat állapotát a szűk keresztmetszetekre összpontosítva kell elemezni, és az infrastruktúráért felelős miniszter határozatot hoz a szűk keresztmetszetek megszüntetésére vonatkozó prioritásokról, ami a vasúti kapacitás növekedéséhez vezet.
|
|
|
E2.1. A vasúti ágazat versenyképességének javítása
|
|
Úthasználatidíj-rendszer létrehozása az új utakon
|
|
|
|
|
|
2024
|
Az úthasználatidíj-rendszer hatálya alá tartozó új utak hossza, amely autópályákat és gyorsforgalmi utakat egyaránt magában foglal.
|
|
|
|
|
Szerződések aláírása nyílt és versenytárgyalási eljárásokat követően
|
|
|
|
|
|
|
A szerződéseket 500 km vasútvonal építési munkálataira vonatkozóan kell aláírni, amelyből 250 km vasútvonalat kell újjáéleszteni.
A vasúti infrastruktúra korszerűsítésével foglalkozó vállalkozókat a közbeszerzési törvény alapján, versenymodellben kell kiválasztani.
|
|
|
|
|
500 km vasútvonalon végzett munkálatok, amelyből 250 km vasútvonalat kell újjáéleszteni
|
|
|
|
|
|
|
500 km vasútvonalon kell befejezni a munkálatokat, ebből 250 km-t kell újjáéleszteni.
|
|
E18aG
|
E2.1.1 Vasútvonalak
|
Cél
|
180 szűk keresztmetszet megszüntetése (beleértve a szintbeli keresztezéseket is)
|
|
Szám
|
0
|
180
|
Q3
|
2026
|
A 180 szűk keresztmetszet – köztük a vasúti átjárók – megszüntetésére irányuló munkálatokat le kell zárni.
|
|
|
A vasúti személyszállító járművek
|
|
Személyszállító járművekre vonatkozó szerződések aláírása
|
|
|
|
|
Q4
|
|
A projekteket versenyeztetéses és nyílt pályázati felhívás keretében kell kiválasztani. A felhívás után a kiválasztott kedvezményezettekkel szerződést kell aláírni 77 kibocsátásmentes/elektromos és ERTMS-sel felszerelt gördülőállomány-egység regionális vasúti személyszállításban való leszállítására vonatkozóan.
További 304 elektromos járműegységre (56 új mozdony és 248 korszerűsített teherkocsi) a PKP IC nemzeti vasúti társasággal – távolsági vonatok üzemeltetőjével – kötött szerződések vonatkoznak.
|
|
E19aG
|
A vasúti személyszállító járművek
|
Cél
|
Távolsági vasútvonalakhoz szállított elektromos és ERTMS-sel felszerelt járművek
|
|
Szám
|
0
|
160
|
Q2
|
2025
|
10 új mozdonyt és 150 korszerűsített teherkocsit kell szállítani távolsági vonalakhoz.
|
|
|
A vasúti személyszállító járművek
|
|
Új elektromos és ERTMS-sel felszerelt járművek a regionális és távolsági vasútvonalak számára
|
|
|
160
|
|
|
|
A megépítésüket követően ideiglenesen elfogadott (műszaki átvételi) távolsági és regionális forgalomra szánt új gördülőállomány-egységek száma.
A járműveknek kibocsátásmentesnek/elektromosnak kell lenniük, meg kell felelniük a DNSH-elveknek (pl. kibocsátásmentesség) és fel kell szerelniük ERTMS-sel. A regionális vonalakhoz 77 egység, a távolsági vonalakhoz pedig 304 egység (56 új mozdony és 248 korszerűsített teherkocsi) tartozik (közszolgáltatási szerződések keretében).
A közszolgáltatási szerződés előírja, hogy a járműveket a közszolgáltatási szerződés lejártakor át kell adni az illetékes hatóságnak vagy a következő üzemeltetőnek (a támogatás nélküli piaci áron).
|
|
|
|
|
Intermodális szállítási projektekre vonatkozó szerződések aláírása
|
|
|
|
|
|
|
A projekteket versenyeztetéses és nyílt pályázati felhívás keretében kell kiválasztani. A felhívás után a kiválasztott kedvezményezettekkel 5 intermodális terminál támogatására, valamint 200 darab, a műszaki előírásoknak és a DNSH-elveknek (pl. csendes fékek, kibocsátásmentes) és a globális mobilhírközlési rendszernek (mozdonyok esetében) megfelelő járművek szállítására vonatkozó szerződéseket kell aláírni.
|
|
|
|
|
Az átrakodási kapacitás növelése
|
|
|
9,1 millió TEU/év beépített kapacitás (Ref. 2020) valamennyi lengyelországi terminál esetében
|
|
|
|
A Helyreállítási és Rezilienciaépítési Eszköz keretében támogatott terminálok átrakodási kapacitásának legalább 5%-os növelése az alapértékhez képest (2020).
|
|
|
A közlekedésbiztonság javítása
|
|
A következőket bevezető jogi aktusok hatálybalépése: a gyalogosok elsőbbsége az átkelőhelyeken, egységes sebesség a beépített területeken a járművek minimális távolsága, közúti közlekedésbiztonsági célok 2030-ig (50% halálos baleset)
|
A hatálybalépést feltüntető jogi aktusok rendelkezései
|
|
|
|
Q4
|
|
A közúti közlekedésbiztonság előmozdítása érdekében a következő jogszabályi változtatásokat kell bevezetni: a gyalogosok elsőbbsége az átkeléseken, egységes sebességkorlátozás bevezetése a városi területeken (50 km/h), valamint a járművek közötti minimális távolság az autópályákon és gyorsforgalmi utakon (a sebesség fele méterben). A közúti közlekedésbiztonságra vonatkozó átfogó célt a nemzeti közúti közlekedésbiztonsági programban kell meghatározni, amelynek célja, hogy 2030-ra, illetve 2019-re 50%-kal csökkenjen a halálos kimenetelű közúti balesetek száma, összhangban az uniós kötelezettségvállalással.
|
|
|
E2.2.1. Közlekedésbiztonsági beruházások
|
|
Az elkerülő utak építésének befejezése és a közúti közlekedésbiztonságot veszélyeztető fekete/forrófoltok eltávolítása
|
|
|
|
10 km, 125 fekete/csomópont
|
|
|
Befejezett beruházások a következő területeken: 125 veszélyes fekete/forrófolt modernizált, 10 km hosszú gyűrűs út a biztonságos fekete/forrófoltok eltávolítására.
|
|
|
E2.2.1. Közlekedésbiztonsági beruházások
|
|
Az elkerülő utak építésének befejezése, a közúti közlekedésbiztonságot veszélyeztető fekete/forrófoltok eltávolítása, valamint automatikus közúti felügyeleti eszközök telepítése
|
|
|
|
90 km, 305 fekete folt, 128 eszköz
|
|
|
Befejezett beruházások a következő területeken: 305 veszélyes fekete/forrófolt modernizált, 90 km hosszú gyűrűs út a biztonsági fekete/forrófoltok eltávolítására, 128 új automatikus megfigyelőberendezés.
|
|
|
E2.2.2. A közlekedés digitalizálása
|
|
Befejezés: 10 SDIP helyszín, 10 távirányító és 30 vasúti átkelőhely
|
|
|
|
SDIP: 10 helyszín, ellenőrzés: 10 helyszín, szintbeli átjáró: 30 helyszín
|
|
|
Dinamikus utasinformációs rendszer (SDIP) telepítése 10 helyszínen, 10 automatikus irányításra, amely lehetővé teszi a helyi forgalomirányítási központokból kiinduló egyes vasúti területek kezelését, 30 szintbeli átjáró az automatikus vezérlésű biztonsági berendezések (áthaladó kapu, hang- és fényjelző rendszerek) telepítésére vonatkozóan.
|
|
|
E2.2.2. A közlekedés digitalizálása
|
|
Automatikus vezérlés, szintbeli átjárók, 144 ERTMS fedélzeti egység telepítése
|
|
|
ERTMS: 0
SDIP:10 helyszín,
ellenőrzés: 10 helyszín,
vasúti átjárók: 30 helyszín
|
144 ERTMS fedélzeti egység;42 SDIP
102 hely szintbeli átjárók számára;
43 automatikus vezérlési hely
|
Q3
|
|
Az alábbiakkal kapcsolatos munkák befejezése: 144 ERTMS fedélzeti egység telepítése, 42 SDIP telepítése, szintbeli átjárórendszerek korszerűsítése 102 helyszínen (beleértve a kapukat, a hang- és fénybiztonsági rendszereket), valamint a vasúti vezérlőpontok automatikus vezérlésének bevezetése 43 helyszínen.
|
E.3. A hitelhez kapcsolódó reformok és beruházások ismertetése
E1.2. A kibocsátásmentes és alacsony kibocsátású közlekedés arányának növelése, a közlekedés környezetre gyakorolt negatív hatásának megelőzése és csökkentése
A reform célja a közlekedés környezeti és egészségügyi hatásának csökkentése.
A reform magában foglalja azt a kötelezettséget, hogy alacsony kibocsátású közlekedési övezeteket kell létrehozni a több mint 100000 lakosú városokban, ahol túllépik az általános környezetvédelmi felügyelet által minden év április 30-ig elkészítendő levegőminőségi jelentésben meghatározott konkrét légszennyezési küszöbértékeket. Ezeket a körzeteket az azt követő év január 1-jétől kell létrehozni.
E1.2.1. kibocsátásmentes tömegközlekedés a városokban (villamosok)
A beruházás célja a tiszta tömegközlekedési kínálat növelése a városokban.
A támogatást elsősorban olyan területeknek kell nyújtani, ahol alacsony kibocsátású zónákat vezettek be vagy terveznek bevezetni.
A beruházás 88 kibocsátásmentes vasúti jármű (villamos) beszerzéséből áll a városok tömegközlekedéséhez. Megépítésüket követően 2026. augusztus 31-ig elfogadásra késznek kell nyilvánítani őket.
E2.3. A közlekedés hozzáférhetőségének, biztonságának és digitális megoldásainak javítása
A reform célja a közlekedés hozzáférhetőségének javítása.
Ez a vasúti személyszállítást igénybe vevő utasok jogairól és a vasúti járműveknek a csökkent mozgásképességű utasok igényeihez való hozzáigazításáról szóló 1371/2007/EK rendelet gyorsított végrehajtását foglalja magában. A reform 2022. december 31-én lép hatályba.
A reformnak tartalmaznia kell a fogyatékossággal élő utasokra vonatkozó követelményekkel rendelkező nemzeti, nemzetközi és regionális járművek korszerűsítésére vonatkozó rendelkezéseket is. A reform 2024. június 30-án lép hatályba.
E3.1.1. Az alacsony szén-dioxid-kibocsátású gazdaságot támogató eszköz
Ez a beruházás kiegészíti az E1.1.1. intézkedést (Az alacsony szén-dioxid-kibocsátású gazdaság támogatása).
A beruházás általános célkitűzése, hogy hozzájáruljon az alacsony szén-dioxid-kibocsátású és nulla szén-dioxid-kibocsátású gazdaság fejlődéséhez azáltal, hogy támogatja a tiszta mobilitást és az energiaágazatot célzó ipari projekteket. A beruházás konkrét célkitűzése, hogy növelje a kiválasztott ágazatokban rejlő potenciált a kibocsátásmentes és alacsony szén-dioxid-kibocsátású termékmegoldások kifejlesztése terén.
Ez az intézkedés egy eszközbe történő állami beruházásból áll, amely közvetlenül a magánszektornak és a hasonló tevékenységeket folytató közszektornak nyújtott tőkebefektetések révén működik.
Az eszköz célja, hogy hozzájáruljon az új kibocsátásmentes járművek és az elektromobilitás fejlesztését szolgáló infrastruktúra, valamint a kibocsátásmentes energia előállítására és tárolására irányuló ipari létesítmények és innovatív megoldások termelési kapacitásának növeléséhez.
A támogatott termékek és technológiák magukban foglalhatják különösen a kutatási és innovációs folyamatokat, a technológiatranszfert és az alacsony szén-dioxid-kibocsátású gazdaságra összpontosító vállalkozások közötti együttműködést, különös tekintettel az alacsony és kibocsátásmentes innovatív megoldásokra a fenntartható mobilitás, valamint a kibocsátásmentes és alacsony kibocsátású energiaforrások területén.
A támogatás kedvezményezettjei a nulla szén-dioxid-kibocsátású megoldásokat kínáló és az alternatív üzemanyagok piacán tevékenykedő vállalatok, köztük a kkv-k és a közepes piaci tőkeértékű vállalatok. A megkülönböztetésmentesség elvével összhangban azok az állami szervezetek is elfogadhatók a pénzügyi program végső kedvezményezettjeiként, amelyek hasonló tevékenységeket folytatnak, mint a pénzügyi program kedvezményezettjei.
Az eszközt a Nemzeti Környezetvédelmi és Vízgazdálkodási Alap (NFOSZ) kezeli.
Az eszköz végleges beruházási döntését beruházási bizottság vagy más, azzal egyenértékű irányító testület hozza meg, és a kormánytól független tagok szavazatainak többségével hagyja jóvá.
A beruházás végrehajtását 2026. június 30-ig be kell fejezni.
E.4. Hitel – a végrehajtáshoz és a nyomon követéshez kapcsolódó mérföldkövek, célok, mutatók és ütemterv
|
|
Kapcsolódó intézkedés (reform vagy beruházás)
|
|
|
Minőségi mutatók
(a részcélokra vonatkozóan)
|
Mennyiségi mutatók
(célok esetében)
|
A végrehajtás indikatív ütemterve
|
Az egyes mérföldkövek és célértékek leírása
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
E1.2 A kibocsátásmentes és alacsony kibocsátású közlekedés arányának növelése, a közlekedés környezetre gyakorolt negatív hatásának megelőzése és csökkentése
|
|
Az alacsony kibocsátású övezetekre vonatkozó kötelezettséget bevezető jogi aktus hatálybalépése a kiválasztott, leginkább szennyezett városok számára
|
A jogi aktus hatálybalépését feltüntető rendelkezés
|
|
|
|
|
|
A jogi aktus előírja, hogy 2025 első negyedévétől alacsony kibocsátású közlekedési övezeteket kell létrehozni a több mint 100000 lakosú városokban, ahol a káros anyagok meghaladják az uniós levegőszennyezési küszöbértékeket.
A jogi aktusban elő kell írni, hogy ez a kötelezettség minden olyan, 100000 főnél több lakosú városra vonatkozik, amely túllépi az általános környezetvédelmi felügyelet által minden év április 30-ig elkészítendő levegőminőségi jelentésben meghatározott levegőminőségi határértékeket, és hogy az azt követő év január 1-jétől alacsony kibocsátású közlekedési övezeteket kell létrehozni ezekben a városokban.
A jogi aktusnak ki kell terjesztenie az alacsony kibocsátású közlekedési övezetek bevezetésének lehetőségét valamennyi városi területre, függetlenül a lakosok számától.
Csak „alacsony kibocsátású” személygépjárművek léphetnek be a zónákba.
|
|
|
E1.2 A kibocsátásmentes és alacsony kibocsátású közlekedés arányának növelése, a közlekedés környezetre gyakorolt negatív hatásának megelőzése és csökkentése
|
|
Az érintett önkormányzati hatóságok által végrehajtott alacsony kibocsátású közlekedési övezetek bevezetése
|
Alacsony kibocsátású közlekedési övezetek bevezetése
|
|
|
|
|
|
Az első alacsony kibocsátású közlekedési övezeteket 2026. január 1-jéig kell létrehozni a több mint 100000 lakosú városokban, ahol az általános környezetvédelmi felügyelet 2025. április 30-ig rendelkezésre álló legutóbbi levegőminőségi jelentésében megállapítottak szerint túllépték a levegőminőségi küszöbértékeket.
|
|
|
E1.2.1. kibocsátásmentes tömegközlekedés a városokban (villamosok)
|
|
Új villamosok: a kedvezményezettek kiválasztása
|
A kedvezményezett szervezetekkel aláírt szerződések
|
|
|
|
|
|
A kedvezményezett jogalanyokkal (településekkel vagy közszolgáltatókkal) aláírt szerződések 88 villamos beszerzésére és üzembe helyezésére nyílt és átlátható versenyfelhívásokat követően.
A kedvezményezett jogalanyokat átlátható versenypályázati felhívások útján kell kiválasztani, amelyek nyitva állnak valamennyi helyi hatóság és közszolgáltató előtt.
A kedvezményezett szervezetek kiválasztására vonatkozó kritériumoknak tükrözniük kell különösen a tiszta tömegközlekedés iránti igényeket, valamint a kibocsátások és a forgalmi torlódások csökkentésére gyakorolt hatást, valamint a projektek érettségét. Elsőbbséget élveznek azok a területek, ahol tiszta közlekedési övezeteket vezettek be vagy terveznek bevezetni.
A forrásokat a helyi önkormányzatokkal konzultálva méltányos és átlátható módon kell elosztani, és azokat a végső kedvezményezettek vagy a helyi önkormányzatok semmilyen formában nem fizethetik vissza a lengyel kormánynak.
|
|
|
E1.2.1. kibocsátásmentes tömegközlekedés a városokban (villamosok)
|
|
Új villamosok a városi tömegközlekedésben
|
|
|
|
|
Q3
|
|
A városi tömegközlekedésben használt új kibocsátásmentes vasúti járművek (villamosok) száma a megépítésüket követően elfogadásra késznek nyilvánított városokban.
A villamosok beszerzése a kedvezményezett jogalanyok által kezelt nyílt versenypályázatok útján történik.
A beruházás célja a tiszta tömegközlekedési kínálat növelése a városokban. Elsősorban azokat a területeket kell támogatni, ahol tiszta közlekedési övezeteket vezettek be vagy terveznek bevezetni.
|
|
|
E2.3. A közlekedés hozzáférhetőségének, biztonságának és digitális megoldásainak javítása
|
|
Az utasok jogainak a járművekre vonatkozó követelmények terén történő javításáról szóló jogi aktus hatálybalépése
|
A jogi aktusokban a hatálybalépést feltüntető rendelkezés
|
|
|
|
|
|
A vasúti beruházásokra vonatkozó műszaki és funkcionális szabványokat jogi aktussal kell bevezetni a csökkent mozgásképességű utasok igényeinek megfelelő, megfelelő infrastrukturális megoldások biztosítása érdekében. E célból a jogi aktus hatályon kívül helyezi a vasúti személyszállítást igénybe vevő utasok jogairól és kötelezettségeiről szóló 1371/2007/EK rendelettől való eltérésre vonatkozó nemzeti rendelkezéseket.
|
|
|
E2.3. A közlekedés hozzáférhetőségének, biztonságának és digitális megoldásainak javítása
|
|
A fogyatékossággal élő utasokra vonatkozó követelményeknek megfelelő nemzeti, nemzetközi és regionális járművek korszerűsítésére vonatkozó kötelezettség
|
A jogi aktusban szereplő, a hatálybalépést feltüntető rendelkezés
|
|
|
|
|
|
A vasúti járműveknek az utasok jogaira vonatkozó követelményekhez való hozzáigazítására vonatkozó releváns rendelkezések hatálybalépése, hozzáigazítva az (EU) 2021/782 rendelet 9. cikkének 3. szakaszához (ahol a korszerűsítés indokolt és észszerű a járművek várható használati élettartama tekintetében) a regionális, nemzeti és nemzetközi gördülőállományoknak a fogyatékossággal élő utasok igényeihez való igazítása és az utasok jogainak megerősítése érdekében.
A regionális járművek esetében a követelményeket 2024 második negyedévéig, a nemzetközi és távolsági járművekre vonatkozóan pedig 2023 második negyedévétől kell elfogadni.
|
|
E7L
|
E3.1.1. Az alacsony szén-dioxid-kibocsátású gazdaságot támogató eszköz
|
Mérföldkő
|
A befektetési politika módosításai
|
A beruházási politika módosításainak hatálybalépése
|
|
|
|
Q1
|
2025
|
Az Alap beruházási politikájának az E8G. mérföldkőben említett szükséges módosításainak hatálybalépése az alacsony szén-dioxid-kibocsátású gazdaság támogatására szolgáló E3.1.1. intézkedés leírásának való megfelelés biztosítása érdekében.
|
|
E8L
|
E3.1.1. Az alacsony szén-dioxid-kibocsátású gazdaságot támogató eszköz
|
Mérföldkő
|
A végrehajtási megállapodás aláírása
|
A végrehajtási megállapodás aláírása
|
|
|
|
Q1
|
2025
|
A végrehajtási megállapodás aláírása a Nemzeti Környezetvédelmi és Vízgazdálkodási Alappal.
|
|
E9L
|
E3.1.1. Az alacsony szén-dioxid-kibocsátású gazdaságot támogató eszköz
|
Mérföldkő
|
A szerződés
finanszírozási megállapodások
|
A finanszírozási megállapodások aláírása
|
|
|
|
Q4
|
2025
|
A finanszírozási megállapodások aláírása a beruházási politikával összhangban kiválasztott végső kedvezményezettekkel.
|
|
E10L
|
E3.1.1. Az alacsony szén-dioxid-kibocsátású gazdaságot támogató eszköz
|
Cél
|
Tőkebefektetések befejezése
|
Rendelkezésre bocsátott pénzeszközök
|
EUR
|
0
|
1113750000
|
Q2
|
2026
|
Összesen 1 113 750 000 EUR átadása a végső kedvezményezetteknek.
|
F. KOMPONENS F: „AZ INTÉZMÉNYEK MINŐSÉGÉNEK ÉS A HELYREÁLLÍTÁSI ÉS REZILIENCIAÉPÍTÉSI TERV VÉGREHAJTÁSA FELTÉTELEINEK JAVÍTÁSA”
Lengyelországnak számos régóta fennálló kihívással kell szembenéznie a beruházási környezethez kapcsolódóan, különösen a lengyel igazságszolgáltatási rendszer, valamint a döntéshozatali és jogalkotási folyamatok tekintetében.
Ez az elem ezért elsősorban a beruházási környezet javítására és a lengyel helyreállítási és rezilienciaépítési terv hatékony végrehajtásához szükséges feltételek megteremtésére irányul. E célból a reformok célja: a bíróságok függetlenségének és pártatlanságának bizonyos aspektusainak megerősítése; orvosolja a Legfelsőbb Bíróság fegyelmi tanácsának fegyelmi ügyekben és bírói mentelmi ügyekben hozott határozatai által érintett bírák helyzetét azzal a céllal, hogy azokat az új tanács pozitív felülvizsgálati eljárását követően haladéktalanul lefolytassák; fokozza a szociális partnerekkel a jogalkotási folyamat során folytatott konzultációt; a hatásvizsgálatok nagyobb mértékű alkalmazása a jogalkotási folyamatban; csökkentse a gyorsított eljárások alkalmazását a jogalkotási folyamatban; biztosítsa a szociális partnerekkel és az érdekelt felekkel folytatott megfelelő konzultációt a helyreállítási és rezilienciaépítési terv végrehajtása során, többek között monitoringbizottság létrehozása révén, valamint biztosítsa az Arachne kockázatértékelési eszköz alkalmazását a helyreállítási és rezilienciaépítési terv végrehajtása során.
A komponens hozzájárul „a szabályozási környezet javítására irányuló országspecifikus ajánlás teljesítéséhez, különösen a szociális partnerekkel folytatott konzultációk és a nyilvános konzultációk jogalkotási folyamatban betöltött szerepének megerősítése révén” (2019. évi 3. országspecifikus ajánlás), valamint „a beruházási környezet javítása, különösen az igazságszolgáltatás függetlenségének megőrzése révén”, valamint „a hatékony nyilvános konzultációk és a szociális partnerek szakpolitikai döntéshozatali folyamatba való bevonásának biztosítása” (2020. évi 4. országspecifikus ajánlás).
F1. Igazságügyi rendszer
A reformok fő célja a bírói jogvédelem szintjének emelése és a lengyelországi beruházási környezet javítása, valamint az (EU) 2021/241 európai parlamenti és tanácsi rendelet 22. cikkében említett belső kontrollrendszer támogatása a bíróságok függetlensége és pártatlansága garanciáinak megerősítése révén.
A reform az EUSZ 19. cikkével és a vonatkozó uniós vívmányokkal összhangban törvény által létrehozott bíróságok és bírák függetlenségének és pártatlanságának megerősítését eredményezi. Az (EU) 2021/241 rendelet 24. cikkének (3) bekezdésével összhangban bármely más reformot úgy kell végrehajtani, hogy az ne gyengítse ezt az eredményt, és ne gyakoroljon negatív hatást az alábbi elemekre.
F1.1. A bíróságok függetlenségének és pártatlanságának megerősítését célzó reform
A reform:
a)a bírákkal kapcsolatos valamennyi ügyben, beleértve a fegyelmi eljárást és a bírói mentelmi jog felfüggesztését is, a meglévő fegyelmi tanács kivételével meghatározza a Legfelsőbb Bíróság tanácsának hatáskörét, az EUSZ 19. cikkének (1) bekezdéséből eredő követelményeknek megfelelően. Ez biztosítja, hogy a fent említett ügyeket törvény által létrehozott független és pártatlan bíróság vizsgálja meg, a rendes bíróságok bíráit érintő ügyekben az elsőfokú hatáskörrel rendelkező fegyelmi bíróság kijelölésére vonatkozó mérlegelési jogkört pedig körül kell határolni,
b)a bírák fegyelmi felelőssége hatályának tisztázása annak biztosításával, hogy ne korlátozzák a lengyel bíróságok azon jogát, hogy előzetes döntéshozatal iránti kérelmeket nyújtsanak be az EUB-hoz. Az ilyen kérelem nem alapozhatja meg a bíróval szembeni fegyelmi eljárás megindítását,
c)bár a bírák továbbra is felelősségre vonhatók szakmai kötelességszegésért, beleértve a nyilvánvaló és súlyos jogsértéseket is, megállapítják, hogy a bírósági határozatok tartalma nem minősül fegyelmi vétségnek,
d)biztosítsa, hogy a hatáskörrel rendelkező bíróság az EUSZ 19. cikke szerint a bírósági eljárás keretében megkezdhesse annak vizsgálatát, hogy a bíró megfelel-e a függetlenség, a pártatlanság és a „törvény által megállapított” követelményének, amennyiben e kérdéssel kapcsolatban komoly kétség merül fel, és hogy az ilyen vizsgálat ne minősüljön fegyelmi vétségnek,
e)a bírákat érintő fegyelmi eljárásokban a felek eljárási garanciáinak és hatásköreinek megerősítése a következők révén:
annak biztosítása, hogy a rendes bíróságok bírái elleni fegyelmi ügyeket észszerű időn belül megvizsgálják,
a fegyelmi ügyeket vizsgáló bíróságok illetékességére vonatkozó pontosabb szabályozás annak biztosítása érdekében, hogy az adott bíróság a jogalkotási aktussal összhangban közvetlenül meghatározható legyen; és
iii. annak biztosítása, hogy a bíróval kapcsolatos fegyelmi eljárásban a védő kinevezése észszerű időn belül megtörténjen, valamint annak biztosítása, hogy a védő az adott eljárásban el tudja látni feladatait. Ezzel egyidejűleg a bíróság a terhelt bíró vagy védője kellően indokolt távolléte esetén felfüggeszti az eljárás lefolytatását.
A reform 2022 második negyedévének végéig lép hatályba.
F1.2. A Legfelsőbb Bíróság fegyelmi tanácsának fegyelmi ügyekben és bírói mentelmi ügyekben hozott határozatai által érintett bírák helyzetének orvoslására irányuló reform
A reform biztosítja, hogy a Legfelsőbb Bíróság fegyelmi tanácsának határozatai által érintett bírák ügyeiket felülvizsgálhassák. A fegyelmi tanács által már eldöntött ilyen ügyeket olyan bíróság vizsgálja felül, amely megfelel az EUSZ 19. cikkének (1) bekezdésében foglalt követelményeknek, a fenti reform alapján elfogadandó szabályokkal összhangban. A jogalkotási aktus előírja, hogy az ezen ügyekben eljáró bíróság első tárgyalására a felülvizsgálatot kérő bíró indítványának kézhezvételétől számított három hónapon belül kerül sor, az ügyeket pedig az indítvány kézhezvételétől számított tizenkét hónapon belül kell elbírálni. A fegyelmi tanács előtt még folyamatban lévő ügyeket további vizsgálat céljából a fent említett eljárásban meghatározott szabályoknak megfelelően a bíróság elé kell utalni.
A reform 2022 második negyedévének végéig lép hatályba.
A 2022 második negyedévére tervezett, fent felsorolt mindkét reformot az első kifizetési kérelem Bizottsághoz történő benyújtása előtt végre kell hajtani, és azok a Helyreállítási és Rezilienciaépítési Eszközről szóló rendelet 24. cikke szerinti kifizetések előfeltételei.
F2.1. A jogalkotási folyamat javítása
A reform célja a Szejm, a Szenátus és a Minisztertanács eljárási szabályzata módosításának elfogadása.
F3.1. A helyreállítási és rezilienciaépítési terv végrehajtási feltételeinek javítása
A helyreállítási és rezilienciaépítési terv végrehajtása során a szociális partnerekkel és az érdekelt felekkel folytatott megfelelő konzultáció biztosítása érdekében a reformnak magában kell foglalnia a helyreállítási és rezilienciaépítési terv végrehajtásában részt vevő érdekelt felekből és szociális partnerekből álló monitoringbizottság létrehozására irányuló jogalkotási aktus hatálybalépését. A monitoringbizottság feladata a helyreállítási és rezilienciaépítési terv hatékony végrehajtásának felügyelete. A jogalkotási aktusnak tartalmaznia kell egy olyan rendelkezést, amely előírja, hogy a helyreállítási és rezilienciaépítési terv végrehajtása során konzultálni kell a monitoringbizottsággal. A reformnak magában kell foglalnia az érdekelt feleknek és a szociális partnereknek a helyreállítási és rezilienciaépítési terv programozásába, végrehajtásába, nyomon követésébe és értékelésébe való bevonására vonatkozó szabályokat megállapító iránymutatás elfogadását is.
A reformnak magában kell foglalnia egy adattárrendszer létrehozását is az (EU) 2021/241 rendelet 22. cikke (2) bekezdésének d) pontjával összhangban, amely lehetővé teszi a mérföldkövekre és célokra vonatkozó adatok gyűjtését, tárolását és nyomon követését, többek között a végső kedvezményezettek szintjén. Az adattárrendszerből származó adatokat be kell vinni az Arachne rendszerbe, amelyet az ellenőrzések és kontrollok során az összeférhetetlenség, a csalás, a korrupció és a kettős finanszírozás megelőzésére, feltárására és korrekciójára kell felhasználni. Ezt a mérföldkövet az első kifizetési kérelem Bizottsághoz történő benyújtása előtt teljesíteni kell, és a Helyreállítási és Rezilienciaépítési Eszközről szóló rendelet 24. cikke szerinti kifizetések előfeltételének kell lennie.
Végezetül a reformnak magában kell foglalnia a helyreállítási és rezilienciaépítési terv koordinálásához és végrehajtásához szükséges adminisztratív kapacitás megerősítését célzó munkateher-elemzés elkészítését is. Ezen elemzés alapján a kormány határozatot hoz arról, hogy további álláshelyeket rendel a helyreállítási és rezilienciaépítési tervet koordináló és végrehajtó intézményekhez.
A reform végrehajtását 2024. június 30-ig be kell fejezni.
F.2. Vissza nem térítendő pénzügyi támogatás – a végrehajtáshoz és a nyomon követéshez kapcsolódó mérföldkövek, célok, mutatók és ütemterv
|
|
Kapcsolódó intézkedés (reform vagy beruházás)
|
|
|
Minőségi mutatók
(a részcélokra vonatkozóan)
|
Mennyiségi mutatók
(célok esetében)
|
A végrehajtás indikatív ütemterve
|
Az egyes mérföldkövek és célértékek leírása
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
F1.1. A bíróságok függetlenségének és pártatlanságának megerősítését célzó reform
|
|
A bíróságok függetlenségét és pártatlanságát erősítő reform hatálybalépése
|
A jogi aktusban szereplő, a hatálybalépést feltüntető rendelkezés
|
|
|
|
|
|
A reform hatálybalépése, amely:
a)a bírákkal kapcsolatos valamennyi ügyben, beleértve a fegyelmi eljárást és a bírói mentelmi jog felfüggesztését is, a meglévő fegyelmi tanács kivételével meghatározza a Legfelsőbb Bíróság tanácsának hatáskörét, az EUSZ 19. cikkének (1) bekezdéséből eredő követelményeknek megfelelően. Ez biztosítja, hogy a fent említett ügyeket törvény által létrehozott független és pártatlan bíróság vizsgálja meg, a rendes bíróságok bíráit érintő ügyekben az elsőfokú hatáskörrel rendelkező fegyelmi bíróság kijelölésére vonatkozó mérlegelési jogkört pedig körül kell határolni,
b)a bírák fegyelmi felelőssége hatályának tisztázása annak biztosításával, hogy ne korlátozzák a lengyel bíróságok azon jogát, hogy előzetes döntéshozatal iránti kérelmeket nyújtsanak be az EUB-hoz. Az ilyen kérelem nem alapozhatja meg a bíróval szembeni fegyelmi eljárás megindítását,
c)bár a bírák továbbra is felelősségre vonhatók szakmai kötelességszegésért, beleértve a nyilvánvaló és súlyos jogsértéseket is, megállapítják, hogy a bírósági határozatok tartalma nem minősül fegyelmi vétségnek,
d)biztosítsa, hogy a hatáskörrel rendelkező bíróság az EUSZ 19. cikke szerint a bírósági eljárás keretében megkezdhesse annak vizsgálatát, hogy a bíró megfelel-e a függetlenség, a pártatlanság és a „törvény által megállapított” követelményének, amennyiben e kérdéssel kapcsolatban komoly kétség merül fel, és hogy az ilyen vizsgálat ne minősüljön fegyelmi vétségnek,
e)a bírákat érintő fegyelmi eljárásokban a felek eljárási garanciáinak és hatásköreinek megerősítése a következők révén:
I.annak biztosítása, hogy a rendes bíróságok bírái elleni fegyelmi ügyeket észszerű időn belül megvizsgálják,
II.a fegyelmi ügyeket vizsgáló bíróságok illetékességére vonatkozó pontosabb szabályozás annak biztosítása érdekében, hogy az adott bíróság a jogalkotási aktussal összhangban közvetlenül meghatározható legyen; és
III.annak biztosítása, hogy a bíróval kapcsolatos fegyelmi eljárásban a védő kinevezése észszerű időn belül megtörténjen, valamint idő biztosítása arra, hogy a védő az adott eljárásban elláthassa feladatait. Ezzel egyidejűleg a bíróság a terhelt bíró vagy védője kellően indokolt távolléte esetén felfüggeszti az eljárás lefolytatását.
|
|
|
F1.2 A Legfelsőbb Bíróság fegyelmi tanácsának fegyelmi ügyekben és bírói mentelmi ügyekben hozott határozatai által érintett bírák helyzetének orvoslására irányuló reform
|
|
A Legfelsőbb Bíróság fegyelmi tanácsának fegyelmi ügyekben és bírói mentelmi ügyekben hozott határozatai által érintett bírák helyzetének orvoslására irányuló reform hatálybalépése
|
A jogi aktusban szereplő, a hatálybalépést feltüntető rendelkezés
|
|
|
|
|
|
Egy olyan reform hatálybalépése, amely biztosítja, hogy a Legfelsőbb Bíróság fegyelmi tanácsának határozatai által érintett bírák felülvizsgálhassák ügyeiket. A fegyelmi tanács által már eldöntött ilyen ügyeket olyan bíróság vizsgálja felül, amely megfelel az EUSZ 19. cikkének (1) bekezdésében foglalt követelményeknek, a fenti F1G mérföldkő alapján elfogadandó szabályoknak megfelelően. A jogalkotási aktus előírja, hogy az ezen ügyekben eljáró bíróság első tárgyalására a felülvizsgálatot kérő bíró indítványának kézhezvételétől számított három hónapon belül kerül sor, az ügyeket pedig az indítvány kézhezvételétől számított tizenkét hónapon belül kell elbírálni. A fegyelmi tanács előtt még folyamatban lévő ügyeket további vizsgálat céljából a fent említett eljárásban meghatározott szabályoknak megfelelően a bíróság elé kell utalni.
|
|
|
F1.2 A Legfelsőbb Bíróság fegyelmi tanácsának fegyelmi ügyekben és bírói mentelmi ügyekben hozott határozatai által érintett bírák helyzetének orvoslására irányuló reform
|
|
A Legfelsőbb Bíróság fegyelmi tanácsának fegyelmi ügyekben és bírói mentelmi ügyekben hozott határozatai által érintett bírák helyzetének orvoslására irányuló reform
|
|
|
|
|
|
|
Az F2G mérföldkőnek megfelelően indított valamennyi felülvizsgálati ügyet elbírálják, kivéve, ha kellően indokolt kivételes körülmények állnak fenn.
|
|
|
F2.1. A jogalkotási folyamat javítása
|
Mérföldkő
|
A Szejm, a Szenátus és a Minisztertanács eljárási szabályzata módosításainak hatálybalépése
|
A hatálybalépést feltüntető jogi aktusok rendelkezései
|
|
|
|
|
|
A Szejm eljárási szabályzata módosításainak hatálybalépése, amelyek a gyorsított eljárások alkalmazását indokolt esetekre korlátozzák, és a helyettesek által javasolt törvénytervezetek esetében bevezetik azt a követelményt, hogy – az indokolt esetek kivételével – hatásvizsgálatra és nyilvános konzultációra kerüljön sor.
Az eljárási szabályzat módosításainak hatálybalépése
A Miniszterek Tanácsának azon eljárása, amely indokolt esetekre korlátozza a gyorsított eljárások alkalmazását.
A Szenátus eljárási szabályzatának azon módosításainak hatálybalépése, amelyek a Szenátus által javasolt törvénytervezetekre vonatkozóan bevezetik azt a követelményt, hogy – az indokolt esetek kivételével – hatásvizsgálatot kell végezni.
|
|
|
F3.1. A helyreállítási és rezilienciaépítési terv végrehajtási feltételeinek javítása
|
|
A monitoringbizottságot létrehozó és a helyreállítási és rezilienciaépítési terv hatékony végrehajtásának felügyeletével megbízott jogi aktus hatálybalépése
|
A jogi aktusban szereplő, a hatálybalépést feltüntető rendelkezés
|
|
|
|
|
|
Nyilvános konzultációtkövetően olyan jogi aktus hatálybalépése, amely:
Monitoringbizottság létrehozása, amelynek feladata a helyreállítási és rezilienciaépítési terv hatékony végrehajtásának nyomon követése, amely a helyreállítási és rezilienciaépítési terv végrehajtása által érintett érdekelt felekből és szociális partnerekből áll, beleértve a civil társadalmat képviselő szervek képviselőit, valamint az alapvető jogokat és a megkülönböztetésmentességet;
Jogi követelmény előírása a monitoringbizottsággal való konzultációra a helyreállítási és rezilienciaépítési terv végrehajtása során.
|
|
F6G
|
F3.1. A helyreállítási és rezilienciaépítési terv végrehajtási feltételeinek javítása
|
Mérföldkő
|
Az érdekelt feleknek és a szociális partnereknek a helyreállítási és rezilienciaépítési terv végrehajtásába történő bevonására vonatkozó szabályok megállapításáról szóló iránymutatás regionális fejlesztésért felelős miniszter általi elfogadása
|
Az iránymutatás közzététele a Fejlesztési Alapok és Regionális Politikai Minisztérium honlapján
|
|
|
|
Q2
|
2022
|
Nyilvános konzultációt követően az iránymutatás elfogadása az érdekelt felek és a szociális partnerek hatékony bevonásának biztosítása érdekében a helyreállítási és rezilienciaépítési terv programozásába, végrehajtásába, nyomon követésébe és értékelésébe.
Az iránymutatásnak össze kell hangolnia a helyreállítási és rezilienciaépítési terv szerinti reformok és beruházások végrehajtásáért felelős intézmények által meghozandó intézkedéseket.
Az iránymutatásnak tartalmaznia kell az érdekelt felek és a szociális partnerek bevonásának nyomon követésére és értékelésére szolgáló mechanizmusokat.
|
|
|
F3.1. A helyreállítási és rezilienciaépítési terv végrehajtási feltételeinek javítása
|
|
Hatékony ellenőrzés és kontroll biztosítása a Helyreállítási és Rezilienciaépítési Eszköz végrehajtása keretében, amely védi az Unió pénzügyi érdekeit
|
Az adattárrendszer funkcióit megerősítő ellenőrzési jelentés
|
|
|
|
|
|
A Helyreállítási és Rezilienciaépítési Eszköz végrehajtásának nyomon követésére szolgáló működőképes adattárrendszernek kell rendelkezésre állnia. A rendszernek legalább a következő funkciókat kell tartalmaznia:
adatgyűjtés, valamint a mérföldkövek és célok elérésének nyomon követése;
b) az RRF-rendelet 22. cikke (2) bekezdése d) pontjának i-iii. alpontjában előírt adatok gyűjtése, tárolása és az azokhoz való hozzáférés biztosítása.
Az adatokhoz ellenőrzés és kontroll céljából valamennyi érintett nemzeti és európai szerv számára hozzáférést kell biztosítani. Az adattárrendszerből származó adatokat negyedévente be kell vinni az Arachne rendszerbe. Az Arachne-rendszert az ellenőrzések és kontrollok során az összeférhetetlenség, a csalás, a korrupció és a kettős finanszírozás megelőzésére, feltárására és korrekciójára kell használni.
|
|
|
F3.1. A helyreállítási és rezilienciaépítési terv végrehajtási feltételeinek javítása
|
|
További álláshelyek elosztása a helyreállítási és rezilienciaépítési terv végrehajtásában részt vevő intézményekben
|
A Fejlesztési Alapok és a Regionális Politikai Minisztérium által készített munkateher-elemzés és a további álláshelyek kiosztásáról szóló kormányhatározat elfogadása
|
|
|
|
|
|
A helyreállítási és rezilienciaépítési terv végrehajtásában részt vevő intézményekre vonatkozóan munkaterhelés-elemzést kell végezni. Ezen elemzést követően kormányzati határozatot kell elfogadni arról, hogy további álláshelyeket rendelnek a helyreállítási és rezilienciaépítési tervet koordináló és végrehajtó intézményekhez.
|
G ÖSSZETEVŐ G: „REPOWEREU”
A REPowerEU komponens célja, hogy hozzájáruljon a fosszilis tüzelőanyagoktól való függés csökkentéséhez Lengyelországban, valamint az energetikai átállás további lehetővé tételéhez azáltal, hogy támogatja a megújuló energiaforrások elterjedését és növeli a villamosenergia-hálózatok ezen energiaforrások integrálására irányuló kapacitását. Ezeket a célokat az energiahatékonyság javítására irányuló lépések is lehetővé teszik, többek között az otthonok esetében is. A komponens célja továbbá az energiaellátás biztonságának javítása.
E tekintetben a komponensben szereplő intézkedések célja az európai szemeszter keretében 2022-ben és 2023-ban Lengyelország számára kiadott országspecifikus ajánlások végrehajtása. A tervezett intézkedések különösen a tiszta energiára való átállás felgyorsítását segítik elő, különösen azáltal, hogy egyszerűsítik az engedélyezési eljárásokat a megújuló energia gyorsabb telepítése érdekében, a hálózatoknak az újonnan épített megújulóenergia-kapacitások lehetővé tétele érdekében történő bővítésével és korszerűsítésével, a villamosenergia-tároló létesítmények támogatásával, valamint a vidéki területek átviteli és elosztó hálózatába történő beruházások ösztönzésével az új megújuló energiaforrások hálózatba való csatlakoztatására irányuló kapacitás növelése érdekében, valamint támogatják az offshore szélerőműparkok fejlesztését. Emellett segít felszámolni a helyi megújulóenergia-közösségek fejlődése előtt álló akadályokat, és támogatni azok kiépítését. Ez hozzájárul a fosszilis tüzelőanyagok fokozatos kivezetésének és a megújuló energia elterjesztésének felgyorsítására irányuló ajánlások hatékony kezeléséhez, a hálózati csatlakozás engedélyezésére és a megújuló energiaforrásokra, többek között az energiaközösségekre, a biometánra és a megújuló hidrogénre vonatkozó jogi keret reformjához (2022. évi 6.1–6.2. országspecifikus ajánlás, 4.1–4.2. országspecifikus ajánlás 2023-ban). A fenntartható tömegközlekedési módok (2023-as 4.4. országspecifikus ajánlás) és az elektromos járművek elterjedésének (2022-ben 6.4. országspecifikus ajánlás) előmozdítására irányuló ajánlások végrehajtása érdekében a komponens intézkedéseket tartalmaz a közlekedési ágazat dekarbonizációjára, különösen a szennyező városi tömegközlekedési járművek kibocsátásmentes járművekkel való felváltása, valamint az uniós éghajlat-politikai célkitűzésekkel összhangban álló zöld közlekedésre vonatkozó cselekvési terv elfogadása révén. A komponens továbbá olyan intézkedéseket tartalmaz, amelyek támogatják az integrált lakásfelújítási szolgáltatásokat és fokozatosan megszüntetik a fosszilis tüzelőanyagokat az otthoni fűtésben, összhangban az energiamegtakarítás előmozdítására, az épületek energiahatékonyságára irányuló beruházások növelésére és a távfűtés hőellátásának dekarbonizációjára vonatkozó ajánlásokkal az energiaszegénység kezelése érdekében (6.3. országspecifikus ajánlás). 2022 és 4.3. országspecifikus ajánlás. 2023). A komponens célja továbbá a zöld átállásra vonatkozó ágazati képesítési keretrendszerek aktualizálása, amint azt a zöld átálláshoz szükséges készségek és kompetenciák biztosítására és megszerzésére irányuló szakpolitikai erőfeszítések fokozására irányuló ajánlások is ösztönzik (2023. évi 4.5. országspecifikus ajánlás). Végezetül a gázinfrastruktúrával kapcsolatos célzott beruházás célja, hogy arányos és célzott módon kezelje Lengyelország azonnali ellátásbiztonsági szükségleteit. Az Energiatámogatási Alap célja a magánberuházások mozgósítása és a finanszírozáshoz való hozzáférés javítása az energetikai átállás szempontjából kulcsfontosságú ágazatokban. Ez segít a digitális átállásra és az energiabiztonságra irányuló közberuházások bővítésére irányuló ajánlások kezelésében, többek között a Helyreállítási és Rezilienciaépítési Eszköz, a REPowerEU és más uniós alapok felhasználásával. (Az 1.2. országspecifikus ajánlás 2022-ben és az 1.3. országspecifikus ajánlás 2023-ban).
A komponens legtöbb intézkedése határokon átnyúló vagy több országra kiterjedő dimenzióval rendelkezik. Valójában számos intézkedés biztosítja az energiaellátást az Unió egészében, nevezetesen a megújuló energiaforrások – többek között az energiaközösségek általi – elterjedésének megkönnyítését célzó reformok, valamint az ilyen energiaforrások villamosenergia-hálózathoz való csatlakoztatása. Emellett a komponens olyan beruházásokat is tartalmaz, amelyek célja a megújulóenergia-projektek támogatása és a megújuló energia hálózatba való integrálásának javítása. Más reformok és beruházások hozzájárulnak az épületek felújítási ütemének növeléséhez és az energiahatékonyság javításához, ezáltal csökkentve a fosszilis tüzelőanyagoktól való függőséget és csökkentve az energiakeresletet. Ezek az intézkedések hozzájárulnak a szélesebb körű uniós szintű energiaügyi és éghajlat-politikai fellépéshez is.
Az ebben a komponensben szereplő egyetlen intézkedés sem sérti jelentősen a környezeti célkitűzéseket az (EU) 2020/852 rendelet 17. cikke értelmében, figyelembe véve a helyreállítási és rezilienciaépítési tervben a jelentős károkozás elkerülését célzó technikai iránymutatással (C(2023) 6454 final) összhangban a helyreállítási és rezilienciaépítési tervben meghatározott intézkedések és enyhítő lépések leírását, míg a jelentős károkozás elkerülését célzó elv nem alkalmazandó a G3.2.1. intézkedésre. „Földgázinfrastruktúra kiépítése az energiabiztonság garantálása érdekében”, összhangban az (EU) 2021/241 rendelet 21c. cikkének (6) bekezdésével.
G1. Vissza nem térítendő pénzügyi támogatás – a reformok és beruházások ismertetése
Alkomponens – A megújuló energiaforrásokba történő beruházások ösztönzése
Az alkomponens célja az energiaközösségek által üzemeltetett, megújuló energiaforrásokat hasznosító létesítmények fejlesztésének ösztönzése, különösen az ilyen közösségek gyorsított kiépítését ösztönző keret javítása révén. Ez az alkomponens a megújuló energiaforrások hálózatba való integrálását célzó villamosenergia-tárolást támogató intézkedéseket, valamint a REPowerEU-reformok és -beruházások végrehajtásában, valamint a megújulóenergia-projektek folyamataiban részt vevő intézmények igazgatási és szervezeti kapacitását erősítő intézkedéseket foglal magában.
G1.1.1. A helyi energiaközösségek fejlesztésének ösztönzése
A reform célja a lengyelországi energiaközösségek szabályozási környezetének javítása, valamint a polgárok, a vállalkozások és a helyi hatóságok szerepének javítása az ország energetikai átállásában.
A reform az energiaközösségek fejlődését akadályozó szabályozási és adminisztratív szűk keresztmetszetek azonosítására szolgáló elemzésből áll. Az elemzésnek tartalmaznia kell különösen a nemzeti és az uniós szabályozási keret közötti szakpolitikai hiányosságok értékelését, valamint azonosítania kell az e közösségek fejlődését gátló, i. az energiaközösségek meghatározásából, ii. az energiaközösségek létrehozására és működtetésére vonatkozó adminisztratív eljárásokból, valamint iii. a rendszerüzemeltetők kötelezettségeiből, gyakorlataiból és szerepeiből eredő akadályokat. Az elemzésnek szakpolitikai ajánlásokat is ki kell dolgoznia azzal a céllal, hogy támogató, egyszerű és átfogó keretet hozzon létre az energiaközösségek számára.
A reform végrehajtását 2024. június 30-ig be kell fejezni.
G1.1.2 Megújuló energiaforrások energiaközösségek által megvalósított létesítményei, beleértve egy kibővített részt is
E beruházás célja az energiaközösségek – többek között az energiaklaszterek, az energiaszövetkezetek és más energiaközösségek – által megvalósított helyi megújuló energiaforrások fejlesztésének ösztönzése a megújuló energiaforrásokból előállított energia használatának előmozdításáról szóló (EU) 2018/2001 irányelv (RED II) végrehajtása révén, különös tekintettel az ilyen helyi energiaközösségeket alkotó helyi önkormányzatok (különösen az önkormányzatok és önkormányzati társulások) szerepére.
A beruházást megelőző támogatási program az energiaközösség elindításához vagy fejlesztéséhez szükséges jogi és szervezeti formátum és üzleti modell kidolgozásából, valamint a beruházáshoz szükséges elemzések és dokumentumok elkészítéséből áll. Ez a program többek között támogatja a helyi energiapiaci fejlesztési stratégiákat; a helyi energiakereslet és -kínálat elemzése; a helyi energiaforrások (infrastruktúrák) és potenciáljuk (például az energetikai összeköttetések biztosítására való képesség) leltárai; megvalósíthatósági tanulmányok, üzleti tervek, átvilágítási dokumentumok; műszaki dokumentáció és építési projektek.
A beruházási támogatás részeként a finanszírozásnak többek között a megújuló villamosenergia-termelést célzó új technológiákra kell kiterjednie; a villamos energiától eltérő technológiák kiegészítő infrastruktúrája; kapcsolódó megújulóenergia-infrastruktúra (például hálózati elemek és fogyasztásmérők); energiatároló létesítmények és informatikai szoftverek az energiaközösségek irányítására és energiaoptimalizálására. A beruházási programból származó támogatást nyílt versenypályázati felhívás alapján ítélik oda, amely lehetővé teszi a beruházás előtti szakaszban részt vevő energiaközösségek részvételét.
A beruházás kibővített része további 61 energiaközösségnek nyújtott beruházás előtti pénzügyi támogatásból és további 10 energiaközösségnek nyújtott beruházási támogatásból áll.
A beruházás előtti támogatás végrehajtását 2025. március 31-ig, a beruházási támogatást pedig 2026. június 30-ig be kell fejezni.
Energiatároló rendszerek (vissza nem térítendő támogatás)
E beruházás célja, hogy biztosítsa a fogyasztók villamosenergia-ellátásának folyamatosságát, és növelje a megújuló energiaforrások felhasználásának hatékonyságát a villamosenergia-rendszeren belüli villamosenergia-kiegyenlítést elősegítő technológiákba történő beruházások révén.
·A beruházás egy nagyléptékű akkumulátoros energiatároló rendszer (BESS) telepítéséből áll a villamosenergia-rendszer többletenergiájának tárolására. E tárolási rendszer célja, hogy hozzájáruljon a megújuló energiaforrások műszaki kiegyensúlyozásához.
A beruházás végrehajtását 2026. június 30-ig be kell fejezni.
G1.1.4. A REPowerEU-reformokat és -beruházásokat végrehajtó intézmények támogatása
E beruházás célja a REPowerEU-reformok és -beruházások végrehajtásában részt vevő kulcsfontosságú közintézmények igazgatási és szervezeti kapacitásának megerősítése. Célja továbbá a lengyelországi energiarendszerre vonatkozó szabályozási, elemzési és oktatási intézkedések támogatása, beleértve a megújuló energiaforrásokra és a villamosenergia-hálózatokra vonatkozó engedélyezési eljárások adminisztratív kapacitásainak javítását és/vagy a hálózatfejlesztés és a villamosenergia-hálózatokhoz való csatlakozás folyamatának digitalizálását.
A beruházás adminisztratív kapacitástámogatást biztosít a központi és helyi közigazgatások és a nem kormányzati szervezetek számára.
A támogatás magában foglalja a RepowerEU végrehajtásával foglalkozó személyzet létszámának növelését. A központi közigazgatásban legalább 106 új, teljes munkaidős egyenértékben kifejezett személyt kell elkülöníteni a REPowerEU-reformok és beruházások végrehajtására, beleértve a megújuló energiaforrásokra és a villamosenergia-hálózatokra vonatkozó engedélyezési eljárások digitalizálását, valamint a hálózatfejlesztés és a villamosenergia-hálózatokhoz való csatlakozás folyamatának digitalizálását. A beruházás magában foglalja a zöld átállással foglalkozó és kapacitásépítési projektek – többek között képzések, tanácsadási és kutatási tevékenységek, valamint társadalmi kampányok – végrehajtásával megbízott nem kormányzati szervezetek támogatását is.
A beruházásnak magában kell foglalnia az Energiaszabályozó Hivatal számára a G1.2.1. intézkedésben említett új szabályozási modell alkalmazására szolgáló informatikai eszköz befejezését és alkalmazásának megkezdését is.
A beruházás végrehajtását 2026. június 30-ig be kell fejezni.
Alkomponens – A villamosenergia-hálózatok túlterheltsége a megújuló energiaforrások integrációjának felgyorsítása érdekében
Az alkomponens célja, hogy megfelelő eszközöket és korszerűsítéseket hozzon létre a megújuló energiaforrásokból villamos energiát előállító új létesítmények gyorsított fejlesztéséhez. Ez azt jelenti, hogy meg kell szüntetni a hálózatokhoz való csatlakozás akadályait, új infrastruktúrát kell kiépíteni, és a meglévő hálózatokat korszerűsíteni kell annak érdekében, hogy a megújuló energia a keletkezés helyétől a felhasználás helyéig eljuthasson.
G1.2.1. Szabályozási megoldások a megújuló energiaforrások elosztóhálózatokba való gyorsított integrálására
E reform célja, hogy javítsa az Energiaszabályozó Hivatal kapacitását az elosztórendszer-üzemeltetők hálózatfejlesztési terveinek értékelésére és a tarifák kialakítására annak érdekében, hogy lehetővé váljon az elosztóhálózatok fejlesztésére irányuló hatékony és célzott beruházások megfelelő díjfinanszírozása a megújuló energiaforrások fejlesztése előtt álló akadályok csökkentése érdekében.
A reform új szabályozási modellnek a nemzeti energiaszabályozó hatóság, az Energiaszabályozó Hivatal általi elfogadásából áll. Az új szabályozási modellnek lehetővé kell tennie a nemzeti energiaszabályozó számára, hogy a megújuló energiaforrások gyors növekedésével összefüggésben pontosabban azonosítsa és értékelje az elosztóhálózatok fejlesztésével kapcsolatos beruházási igényeket, és tükrözze azokat az elosztóhálózati díjakban.
A reform végrehajtását 2025. március 31-ig be kell fejezni.
G1.2.2. A megújuló energiaforrások villamosenergia-hálózatokba való integrálása előtt álló akadályok felszámolása
E reform célja, hogy felgyorsítsa az új megújuló energiaforrások elterjedését azáltal, hogy felszámolja a villamosenergia-átviteli és -elosztó hálózatokba való integrációjuk előtt álló akadályokat.
A reform célja elsősorban a több megújuló energiaforrás egyetlen csatlakozási ponthoz (kábelösszevonás) való összekapcsolására vonatkozó jogi keret létrehozása. Az új szabályok lehetővé teszik azon megújulóenergia-termelők számára, akik az energiatörvényben meghatározott feltételek mellett megállapodást kötnek, hogy egy csatlakozási ponton ugyanazt a csatlakozási kapacitást használják, ugyanakkor fenntartják a megtermelt energia értékesítésére vonatkozó szerződések megkötésének lehetőségét. Ezen túlmenően a megújuló energiaforrásokról szóló törvényt is módosítani kell. A módosítások lehetővé teszik a megújuló energiaforrásokra vonatkozó támogatási rendszerek kedvezményezettjei számára, hogy anélkül osszák meg csatlakozási kapacitásukat az ugyanazon csatlakozási ponton csatlakoztatott más létesítményekkel, hogy elveszítenék az említett törvényben biztosított támogatási jogukat. Az egyetlen csatlakozási ponttal rendelkező létesítmények közül csak egy részesülhet támogatási rendszer előnyeiből.
Másodszor, a reform célja, hogy hatékonyabbá tegye a kapacitásfoglalást és a megújuló energiaforrások villamosenergia-hálózatokkal való összekapcsolását. A csatlakozási folyamat átláthatóságának és kiszámíthatóságának növelése érdekében a reform jogalkotási és adott esetben nem jogalkotási aktusok formáját ölti a létesítmények villamosenergia-hálózatokhoz való csatlakozására vonatkozó szabályok tekintetében.
A reform ezen elemének végrehajtását 2025. december 31-ig be kell fejezni.
G1.2.3. Átviteli hálózatok, intelligens villamosenergia-infrastruktúra fejlesztése, beleértve egy kibővített részt is
E beruházás célja az átviteli hálózatok bővítése, korszerűsítése és digitalizálása több régióban, beleértve az ország északi és déli részei közötti összeköttetések bővítését, megkönnyítve a megújuló energiaforrások villamosenergia-rendszerbe való integrálását.
A beruházás 400 kV-os és 220 kV- os átviteli vezetékek fejlesztéséből, valamint az érintett állomások építéséből vagy korszerűsítéséből áll. A beruházásnak be kell vezetnie az új központi energiapiaci információs rendszert (CSIRE), amely a villamosenergia-infrastruktúra digitalizálását még inkább támogató energiaminőség-elemző rendszerrel rendelkezik. Végezetül három új, korszerűsített vagy kibővített IKT-rendszert kell kifejleszteni az adatfeldolgozásra és a rendszerkezelésre, támogatva az átviteli hálózatok és adatközpontok működését.
A beruházás végrehajtását 2026. június 30-ig be kell fejezni.
G1.2.4. Villamosenergia-elosztó hálózatok építése vagy korszerűsítése vidéki területeken az új megújuló energiaforrások összekapcsolásának lehetővé tétele érdekében
E beruházás célja a vidéki területeken a villamosenergia-elosztó hálózatok kiépítésének, korszerűsítésének és digitalizálásának támogatása annak érdekében, hogy ezeken a területeken lehetővé váljon az új megújuló energiaforrások összekapcsolása.
A beruházás 880 km-nyi elosztóhálózat megépítéséből vagy korszerűsítéséből áll, beleértve a szükséges állomásokat és az intelligens hálózat funkcióinak integrálását. A lengyel hatóságok először azonosítják a megépített vagy korszerűsített hálózatokat alkotó projekteket.
Ezen intézkedés végrehajtását 2026. június 30-ig be kell fejezni.
Alkomponens – A fenntartható közlekedés fejlesztése
Az alkomponens célja a fenntartható közlekedés támogatása az üvegházhatásúgáz-kibocsátás és a légszennyezés csökkentése érdekében Lengyelországban. Az alkomponens magában foglalja különösen az új elektromos buszok vásárlására vonatkozó intézkedéseket, valamint a közlekedési ágazat fenntartható átalakítására irányuló cselekvési tervet.
G1.3.1. A fenntartható közlekedés támogatása
A reform célja, hogy hozzájáruljon a közlekedésből származó üvegházhatású gázok és légszennyező anyagok kibocsátásának csökkentéséhez.
Ezt a célkitűzést Lengyelország fenntartható közlekedésére vonatkozó cselekvési terv elkészítésével kell elérni, amelyet a meglévő nemzeti szintű stratégiai dokumentumokban már szereplő intézkedések elemzése támaszt alá. A cselekvési tervben meg kell határozni azokat a kiemelt reformokat és beruházásokat, amelyek a lengyel közlekedési ágazatnak az uniós éghajlat-politikai célokkal összhangban történő fenntartható átalakításához szükségesek.
A reform végrehajtását 2025. szeptember 30-ig be kell fejezni.
G1.3.2. kibocsátásmentes közösségi közlekedés (buszok)
A beruházás célja a tömegközlekedés tisztábbá tétele és vonzerejének növelése a városi területeken.
A beruházás 1159 kibocsátásmentes (elektromos) autóbusz beszerzéséből áll a városi közlekedés számára.
A beruházás végrehajtását 2026. június 30-ig be kell fejezni.
G2. Vissza nem térítendő pénzügyi támogatás – a végrehajtáshoz és a nyomon követéshez kapcsolódó mérföldkövek, célok, mutatók és ütemterv
Alkomponens – A megújuló energiaforrásokba történő beruházások ösztönzése
|
Sorszám SZÁM:
|
Kapcsolódó intézkedés (reform vagy beruházás)
|
Mérföldkő/cél
|
Név
|
Minőségi mutatók
(a részcélokra vonatkozóan)
|
Mennyiségi mutatók
(célok esetében)
|
A végrehajtás indikatív ütemterve
|
Az egyes mérföldkövek és célértékek leírása
|
|
|
|
|
|
|
Mértékegység
|
Kiindulási
|
Cél
|
Negyedév
|
Éve
|
|
|
G1G
|
G1.1.1. A helyi energiaközösségek fejlesztésének ösztönzése
|
Mérföldkő
|
Az energiaközösségek és energiaszövetkezetek fejlődése előtt álló, a beruházást megelőző támogatási program során azonosított akadályok elemzése
|
Az elemzés közzététele
|
|
|
|
Q3
|
2024
|
Elemzés közzététele az energiaközösségek fejlődése előtt álló jogi, szervezeti és adminisztratív akadályokról, a beruházás előtti támogatás tapasztalataira építve. Az elemzésnek azonosítania kell az energiaközösségek fejlődését akadályozó főbb szűk keresztmetszeteket, és szakpolitikai ajánlásokat kell javasolnia a jogi keretüket harmonizáló, valamint végrehajtásukat egyszerűsítő és felgyorsító jogi módosítások bevezetése céljából.
|
|
G2G
|
G1.1.2 Megújuló energiaforrások energiaközösségek által megvalósított létesítményei
|
Mérföldkő
|
Felhívás a beruházástámogatási programra
|
Pályázati felhívás közzététele a beruházási rész keretében támogatásban részesülni kívánó energiaközösségek számára
|
|
|
|
Q4
|
2023
|
Nyílt, átlátható és versenyalapú pályázati felhívást kell közzétenni az energiaszövetkezetek, az energiaközösségek és az energiaklaszterek számára azzal a céllal, hogy a támogatást kiegyensúlyozott módon juttassák el a különböző típusú kedvezményezetteknek.
A feladatmeghatározásban foglalt támogathatósági kritériumoknak biztosítaniuk kell, hogy a beruházások megfeleljenek a jelentős károkozás elkerülését célzó elvnek, a DNSH technikai iránymutatásban (C(2023) 6454 final) meghatározottak szerint.
|
|
G3G
|
G1.1.2 Megújuló energiaforrások energiaközösségek által megvalósított létesítményei
|
Cél
|
A beruházás előtti részen belül támogatott szervezetek
|
|
Szám
|
0
|
200
|
Q1
|
2025
|
A kedvezményezettekkel aláírt támogatási megállapodások száma, akiket nyílt, versenyalapú és átlátható pályázati felhívások útján kell kiválasztani, amelyek célja, hogy a támogatást a kedvezményezettek különböző típusai között kiegyensúlyozott módon osszák el. A projektek kedvezményezett jogalanyok közötti elosztásának biztosítania kell a szervezetek közötti kiegyensúlyozott eloszlást országszerte, figyelembe véve a népességi és földrajzi lefedettséget.
Támogatást kell nyújtani a megújuló energiaforrásokról szóló törvény alapján létrehozott energiaszövetkezeteknek és az energiatörvény alapján létrehozott energiaközösségeknek, valamint az ilyen szövetkezetek és közösségek létrehozására jogilag alkalmas jogalanyoknak, például önkormányzatoknak, valamint az energiaklasztereknek.
|
|
G4G
|
G1.1.2 Megújuló energiaforrások energiaközösségek által megvalósított létesítményei
|
Cél
|
A beruházási részen belül támogatott szervezetek
|
|
Szám
|
0
|
10
|
Q4
|
2025
|
A kedvezményezettekkel a G2G mérföldkőben szereplő felhívással összhangban aláírt támogatási megállapodások száma.
|
|
G5G
|
G1.1.2 Megújuló energiaforrások energiaközösségek által megvalósított létesítményei
|
Cél
|
A beruházási részen belül támogatott szervezetek
|
|
Szám
|
10
|
20
|
Q2
|
2026
|
A kedvezményezettekkel a G2G mérföldkőben szereplő felhívással összhangban aláírt támogatási megállapodások száma.
|
|
G6G
|
Energiatároló rendszerek (vissza nem térítendő támogatás)
|
Mérföldkő
|
Nagyméretű akkumulátoros energiatároló rendszer (BESS) kiépítése
|
Nagyméretű akkumulátoros energiatároló rendszer (BESS) üzembe helyezése
|
|
|
|
Q2
|
2026
|
Egy 0,9 GWhand 4 és 5 óra közötti kapacitású, nagyméretű akkumulátoros energiatároló rendszer (BESS) üzembe helyezése. Ezeket az új tárolási kapacitásokat teljes mértékben integrálni kell a villamosenergia-hálózatba.
|
|
G7G
|
G1.1.4. A REPowerEU-reformokat és -beruházásokat végrehajtó intézmények támogatása
|
Cél
|
A REPowerEU-reformok és -beruházások végrehajtásához szükséges adminisztratív kapacitás növelése
|
|
Szám
|
0
|
106. CIKK
|
Q4
|
2024
|
A központi közigazgatásban legalább 106 új, teljes munkaidős egyenértékben kifejezett személyt kell elkülöníteni a REPowerEU-reformok és beruházások végrehajtására, beleértve a megújuló energiaforrásokra és a villamosenergia- hálózatokra vonatkozó engedélyezési eljárások digitalizálását és/vagy a hálózatfejlesztés és a villamosenergia-hálózatokhoz való csatlakozás folyamatának digitalizálását.
|
|
G8G
|
G1.1.4. A REPpowerEU reformokat és beruházásokat végrehajtó intézmények támogatása
|
Cél
|
Kapacitásépítési projektek, amelyek támogatják a REPowerEU-reformok és -beruházások végrehajtását a központi és helyi közigazgatás számára
|
|
Szám
|
0
|
107
|
Q2
|
2025
|
Legalább 107 olyan szervezetet kell támogatni, amelyek a REPowerEU-reformok és -beruházások végrehajtását támogató kapacitásépítési projekteket hajtanak végre. A szervezeteknek olyan projekteket kell végrehajtaniuk, mint például képzés, tanulmányi látogatások, informatikai eszközök, elemzések és tanulmányok, valamint külső szakértői segítségnyújtás a központi és helyi közigazgatás számára.
A szervezetek által befejezett legalább 100 projektnek a megújuló energiaforrások és az elosztóhálózatok kiépítésére vonatkozó engedélyezési eljárásokra kell összpontosítania.
|
|
G9G
|
G1.1.4. A REPowerEU-reformokat és -beruházásokat végrehajtó intézmények támogatása
|
Cél
|
A REPowerEU-reformok és a nem kormányzati szervezetek által végrehajtott beruházások végrehajtását támogató kapacitásépítési projektek
|
|
Szám
|
0
|
10
|
Q4
|
2025
|
A zöld és energetikai átállás területén tevékenykedő nem kormányzati szervezeteknek legalább 10, a REPowerEU-reformok és -beruházások végrehajtását támogató kapacitásépítési projektet kell végrehajtaniuk. A projekteknek támogatniuk kell a képzéseket, a tanácsadási és kutatási tevékenységeket, valamint a társadalmi kampányokat.
Legalább két projektnek a megújuló energiaforrások és az elosztóhálózatok kiépítésére vonatkozó engedélyezési eljárásokkal kapcsolatos kapacitásépítésre kell összpontosítania.
|
|
G10G
|
G1.1.4. A REPowerEU-reformokat és -beruházásokat végrehajtó intézmények támogatása
|
Mérföldkő
|
Az új szabályozási modell alkalmazásához szükséges informatikai eszköz műszaki leírásának az Energiaszabályozó Hivatal általi közzététele
|
A műszaki leírás közzététele
|
|
|
|
Q1
|
2025
|
Az Energiaszabályozó Hivatal elkészíti és közzéteszi a Hivatal számára az új szabályozási modell alkalmazására szolgáló informatikai eszköz műszaki előírásait.
Az informatikai eszköz segíti az elosztórendszer-üzemeltetők hálózatfejlesztési terveinek és azok végrehajtásának értékelését és nyomon követését, valamint a megújuló energiaforrások nyilvántartásba vételét.
Az eszköz a következő funkciókat biztosítja:
-a hálózatok működésére, a hálózatfejlesztési tervekre és a hálózati csatlakozási kérelmekre vonatkozó információk gyűjtése és elemzése;
-a hálózatépítési és -korszerűsítési kiadások hatékonysága értékelésének támogatása;
-a megújuló energiaforrások elosztóhálózatokba való integrálása előrehaladásának nyomon követése az elosztórendszer-üzemeltetők fejlesztési terveinek elemzésével, beleértve a hálózatfejlesztési irányokat és a tervezett csatlakozásokat is;
-azon területek azonosítása, ahol a legmagasabb a csatlakozás megtagadásának aránya;
-a megújulóenergia-termelők nyilvántartásba vételének teljes körű üzleti folyamatának támogatása;
-a földrajzi információs rendszerrel integrált megújulóenergia-létesítmények interaktív térképe.
|
|
G11G
|
G1.1.4. A REPowerEU-reformokat és -beruházásokat végrehajtó intézmények támogatása
|
Mérföldkő
|
Informatikai eszköz telepítése az új szabályozási modell Energiaszabályozó Hivatal általi alkalmazásához
|
Az új szabályozási modell alkalmazására szolgáló új informatikai eszköz működőképes, és azt az Energiaszabályozó Hivatal használja.
|
|
|
|
Q2
|
2026
|
Az Energiaszabályozó Hivatal üzembe helyezi az új szabályozási modell alkalmazásához szükséges informatikai eszközt.
|
Alkomponens – A villamosenergia-hálózatok túlterheltsége a megújuló energiaforrások integrációjának felgyorsítása érdekében
|
Sorszám SZÁM:
|
Kapcsolódó intézkedés (reform vagy beruházás)
|
Mérföldkő/cél
|
Név
|
Minőségi mutatók
(a részcélokra vonatkozóan)
|
Mennyiségi mutatók
(célok esetében)
|
A végrehajtás indikatív ütemterve
|
Az egyes mérföldkövek és célértékek leírása
|
|
|
|
|
|
|
Mértékegység
|
Kiindulási
|
Cél
|
Negyedév
|
Éve
|
|
|
G12G
|
G1.2.1 Szabályozási megoldások a megújuló energiaforrások elosztóhálózatokba való gyorsított integrálására
|
Mérföldkő
|
Az új szabályozási modell elfogadása az Energiaszabályozó Hivatal elnöke által
|
Az Energiaszabályozó Hivatal elnökének az elosztórendszer-üzemeltetők új szabályozási modelljét bevezető közleményének közzététele
|
|
|
|
Q4
|
2024
|
Az Energiaszabályozó Hivatal elnöke az elosztórendszer-üzemeltetők új, kötelező szabályozási modelljét meghatározó hirdetményt tesz közzé.
|
|
G13G
|
G1.2.2 A megújuló energiaforrások villamosenergia-hálózatokba való integrálása előtt álló akadályok felszámolása
|
Mérföldkő
|
A kábelösszevonást lehetővé tevő jogi keret hatálybalépése
|
A módosító jogi aktus rendelkezése
hatálybalépésének jelzése
|
|
|
|
Q4
|
2023
|
A megújuló energiaforrásokról szóló törvény és az energiáról szóló törvény módosításai, amelyek lehetővé teszik, hogy több megújuló energiaforrás egyetlen csatlakozási ponton kapcsolódjon a villamosenergia-hálózathoz.
|
|
G14G
|
G1.2.2 A megújuló energiaforrások villamosenergia-hálózatokba való integrálása előtt álló akadályok felszámolása
|
Mérföldkő
|
A villamosenergia-hálózatokhoz való csatlakozási folyamat átláthatóságát fokozó és e folyamatot megkönnyítő jogalkotási és adott esetben nem jogalkotási aktusok hatálybalépése
|
A hatálybalépésüket feltüntető jogalkotási és adott esetben nem jogalkotási aktusok rendelkezései
|
|
|
|
Q4
|
2025
|
Hatályba lépnek azok a jogalkotási és adott esetben nem jogalkotási aktusok, amelyek növelik a villamosenergia-hálózatokhoz való csatlakozási folyamat átláthatóságát és kiszámíthatóságát, és megkönnyítik ezt a folyamatot.
A törvény(ek) az átvitelirendszer- és az elosztórendszer-üzemeltetőkre vonatkozóan új szabályokat állapítanak meg vagy módosítanak a csatlakozási folyamattal kapcsolatban, beleértve a következőket:
a)Egységes szabálykönyv létrehozása, amely leírja az eljárásokat és a határidőket, valamint a csatlakozási kérelmek és a csatlakozási döntések elbírálásához használt kritériumokat;
b)A következők online elérhetősége a nyilvánosság számára: a rendelkezésre álló hálózati csatlakozási kapacitásokra vonatkozó, rendszeresen frissített információk; az elutasított csatlakozási kérelmekre vonatkozó információk, beleértve az elutasítás indokolását és iii. az egységes szabálykönyvet;
c)A csatlakozási kérelmek benyújtása és a kérelem kezelése teljes mértékben elektronikusan történik.
|
|
G15G
|
G1.2.3. Átviteli hálózatok, intelligens villamosenergia-infrastruktúra fejlesztése
|
Cél
|
Az új időtartam hossza
épített vagy korszerűsített
erőátvitel
hálózat (km)
|
|
Szám
|
0
|
70
|
Q4
|
2024
|
Villamosenergia-átviteli hálózati projektek újonnan épített vagy korszerűsített szakaszainak kilométerszáma (400 kV). Az egyes szakaszok hosszát csak egyszer kell kiszámítani (függetlenül attól, hogy egy vagy két láncú vonalról van-e szó).
|
|
G16G
|
G1.2.3. Átviteli hálózatok, intelligens villamosenergia-infrastruktúra fejlesztése
|
Cél
|
Az új időtartam hossza
épített vagy korszerűsített
erőátvitel
hálózat (km)
|
|
Szám
|
70
|
190
|
Q4
|
2025
|
Villamosenergia-átviteli hálózati projektek újonnan épített vagy korszerűsített szakaszainak kilométerszáma (400 kV). Az egyes szakaszok hosszát csak egyszer kell kiszámítani (függetlenül attól, hogy egy vagy két láncú vonalról van-e szó).
|
|
G17G
|
G1.2.3. Átviteli hálózatok, intelligens villamosenergia-infrastruktúra fejlesztése
|
Cél
|
Az új időtartam hossza
épített vagy korszerűsített
erőátvitel
hálózat (km)
|
|
Szám
|
190
|
320
|
Q2
|
2026
|
Villamosenergia-átviteli hálózati projektek újonnan épített vagy korszerűsített szakaszainak kilométerszáma (400 kV). Az egyes szakaszok hosszát csak egyszer kell kiszámítani (függetlenül attól, hogy egy vagy két láncú vonalról van-e szó).
|
|
G18G
|
G1.2.3. Átviteli hálózatok, intelligens villamosenergia-infrastruktúra fejlesztése
|
Mérföldkő
|
Támogatási megállapodások
az átvitelirendszer-üzemeltető (TSO) és a hatóságok között az átviteli hálózatok megvalósításáról és támogatásáról
|
Aláírt támogatási megállapodások
|
|
|
|
Q4
|
2024
|
Támogatási megállapodások aláírása az energiaátviteli hálózat szakaszainak (220 kV) építésére vagy korszerűsítésére irányuló projektekre, amelyek 50 km-es szakaszokat és 5 állomást képviselnek e szakaszokhoz kapcsolódóan.
A támogatási megállapodások révén támogatott projekteknek intelligens hálózati funkciókat kell magukban foglalniuk a megújuló energiaforrások fejlesztéséhez való hozzájárulás érdekében.
|
|
G19G
|
G1.2.3. Átviteli hálózatok, intelligens villamosenergia-infrastruktúra fejlesztése
|
Cél
|
Az új időtartam hossza
épített vagy korszerűsített
erőátvitel
hálózat (km)
|
|
Szám
|
0
|
50
|
Q2
|
2026
|
Villamosenergia-átviteli hálózati projektek újonnan épített vagy korszerűsített szakaszainak kilométerszáma (220 kV). Az egyes szakaszok hosszát csak egyszer kell kiszámítani (függetlenül attól, hogy egy vagy két láncú vonalról van-e szó).
|
|
G20G
|
G1.2.3. Átviteli hálózatok, intelligens villamosenergia-infrastruktúra fejlesztése
|
Cél
|
Kiterjesztett vagy korszerűsített erőművek az átviteli hálózaton belül
|
|
Szám
|
0
|
5
|
Q2
|
2026
|
Az energiaátviteli hálózat azon kiterjesztett vagy korszerűsített állomásainak száma, amelyek felgyorsítják az új megújulóenergia-kapacitások integrációját.
|
|
G21G
|
G1.2.3. Átviteli hálózatok, intelligens villamosenergia-infrastruktúra fejlesztése
|
Mérföldkő
|
A villamosenergia-piac adatközpontjának létrehozása (OIRE/CSIRE)
|
A működés megkezdése
|
|
|
|
Q3
|
2025
|
Egy adatközpont üzembe helyezése és villamosenergia-minőség-elemző készülék telepítése a villamosenergia-piacon (OIRE/CSIRE).
|
|
G22G
|
G1.2.3. Átviteli hálózatok, intelligens villamosenergia-infrastruktúra fejlesztése
|
Cél
|
IKT-rendszerek kiépítése az átviteli hálózatban (megoldások száma)
|
|
Szám
|
0
|
3
|
Q2
|
2025
|
Legalább három, az átviteli hálózatot digitalizáló új, korszerűsített vagy kibővített információs rendszer üzembe helyezése.
|
|
G23G
|
G1.2.4. Villamosenergia-elosztó hálózatok építése vagy korszerűsítése vidéki területeken az új megújuló energiaforrások összekapcsolásának lehetővé tétele érdekében
|
Mérföldkő
|
A projektek azonosítása és meghatározása
|
A projekteket azonosító és meghatározó végleges elemzési dokumentum belső jóváhagyása
|
|
|
|
Q4
|
2024
|
A vidéki területeken található, az elosztóhálózatok javítását célzó projekteket az illetékes lengyel hatóság által belsőleg jóváhagyott, véglegesített elemző dokumentumba kell foglalni. Ez a dokumentum minden egyes projekt esetében feltünteti annak finanszírozási forrását is, amely nem tartalmazhat más uniós forrásokat.
Az azonosított projektek együttesen (feszültségtől függetlenül) legalább 880 km elosztóhálózat építését vagy korszerűsítését eredményezik, beleértve a szükséges kapcsolódó állomások építését vagy korszerűsítését (az állomás típusától függetlenül).
Az azonosított projekteknek együttesen és/vagy konkrét meghatározott projekteken keresztül tartalmazniuk kell az ahhoz szükséges intézkedéseket, hogy az újonnan épített vagy korszerűsített elosztóhálózatok legalább 880 km-es szakasza integrálja az intelligens hálózat funkcióit azáltal, hogy olyan berendezéseket és létesítményeket is magában foglal, amelyek lehetővé teszik a villamosenergia-hálózaton belüli villamosenergia-termelés, -átvitel, -elosztás és -fogyasztás kétirányú, valós idejű vagy közel valós idejű, interaktív és intelligens nyomon követését és kezelését lehetővé tevő berendezéseket és létesítményeket, a megújuló energiaforrások fejlesztéséhez hozzájáruló módon.
|
|
G24G
|
G1.2.4. Villamosenergia-elosztó hálózatok építése vagy korszerűsítése vidéki területeken az új megújuló energiaforrások összekapcsolásának lehetővé tétele érdekében
|
Cél
|
Az elosztóhálózatokban újonnan épített vagy korszerűsített vonalak hossza (km)
|
|
Szám
|
0
|
880
|
Q2
|
2026
|
Újonnan épített kilométerek száma, vagy
korszerűsített elosztóhálózatok, a kapcsolódó állomásokkal együtt és integrálják az intelligens hálózati funkciókat, amelyek megfelelnek a G26G mérföldkőben megjelölt projektekre vonatkozó követelményeknek, vagy megfelelnek azoknak.
|
Alkomponens – A fenntartható közlekedés fejlesztése
|
Sorszám SZÁM:
|
Kapcsolódó intézkedés (reform vagy beruházás)
|
Mérföldkő/cél
|
Név
|
Minőségi mutatók
(a részcélokra vonatkozóan)
|
Mennyiségi mutatók
(célok esetében)
|
A végrehajtás indikatív ütemterve
|
Az egyes mérföldkövek és célértékek leírása
|
|
|
|
|
|
|
Mértékegység
|
Kiindulási
|
Cél
|
Negyedév
|
Éve
|
|
|
G25G
|
G1.3.1. A fenntartható közlekedés támogatása
|
Mérföldkő
|
A lengyelországi fenntartható közlekedésre vonatkozó cselekvési terv
|
A közlekedésért felelős minisztérium kiadványa
|
|
|
|
Q3
|
2025
|
A közlekedésért felelős minisztérium elkészíti és közzéteszi a lengyelországi fenntartható közlekedésre vonatkozó cselekvési tervet. A jelentést a meglévő nemzeti szintű stratégiai dokumentumokban már szereplő intézkedések elemzésének kell kísérnie.
A cselekvési tervben meg kell határozni azokat a kiemelt reformokat és beruházásokat, amelyek a lengyel közlekedési ágazatnak az uniós éghajlat-politikai célokkal összhangban történő fenntartható átalakításához szükségesek.
|
|
G26G
|
G1.3.2. kibocsátásmentes közösségi közlekedés (buszok)
|
Mérföldkő
|
Kibocsátásmentes járművek a városi közlekedésben: a kedvezményezettek kiválasztása
|
Aláírt szerződések
|
|
|
|
Q3
|
2024
|
A kiválasztott kedvezményezett szervezetekkel (helyi hatóságokkal vagy közszolgáltatókkal) 1159 új, kibocsátásmentes autóbuszra vonatkozó szerződést kell aláírni.
A kedvezményezett jogalanyokat átlátható és valamennyi helyi hatóság és közszolgáltató előtt nyitva álló versenypályázati felhívások útján kell kiválasztani a városi területeken a kibocsátásmentes közlekedésre vonatkozóan. Csak elektromos buszok támogathatók.
|
|
G27G
|
G1.3.2. kibocsátásmentes közösségi közlekedés (buszok)
|
Cél
|
Használatban lévő új kibocsátásmentes járművek
|
|
Szám
|
0
|
1159
|
Q2
|
2026
|
A városi tömegközlekedésre irányuló beruházásból finanszírozott szerződések keretében szállított új kibocsátásmentes buszok.
Az autóbuszok beszerzése nyílt versenytárgyalási eljárás útján történik.
Csak elektromos buszok vásárolhatók.
|
G3. A hitelhez kapcsolódó reformok és beruházások ismertetése
Alkomponens – A megújuló energia elterjedésének, a zöld készségeknek és az energiahatékonyságnak a javítása
Az alkomponens célja az engedélyezési eljárások egyszerűsítése a megújuló energia elterjedésének felgyorsítása, az energiahatékonysági felújítások ütemének felgyorsítása, valamint a munkaerő zöld készségekre való átképzésének ösztönzése. Emellett várhatóan ösztönözni fogja a magánberuházásokat, és javítani fogja a finanszírozáshoz való hozzáférést az energiaágazatban, beleértve a tengeri szélenergiát is.
G3.1.1. A megújuló energiaforrások engedélyezésének egyszerűsítése
E reform célja a megújuló energiaforrások elterjedésének felgyorsítása az engedélyezési eljárások egyszerűsítésével, valamint annak lehetővé tételével, hogy Lengyelországban összesen 30 GW beépített kapacitás álljon rendelkezésre fotovoltaikus és szárazföldi szélerőművek számára.
Az első rész a fotovoltaikus és szárazföldi szélerőművek megújulóenergia-potenciáljának feltérképezéséből áll. Az így kapott erőforrás-térképet nyilvánosan hozzáférhetővé kell tenni az ilyen létesítmények tervezési és engedélyezési eljárásainak megkönnyítése érdekében.
A második rész a fotovoltaikus és szárazföldi szélerőművek számára a megújuló energiaforrások hasznosításának felgyorsítására alkalmas célterületek kijelölését foglalja magában.
A reform harmadik része a megújuló energiaforrások engedélyezésére vonatkozó egységes digitális keretplatform létrehozása.
A reform végrehajtását 2026. június 30-ig be kell fejezni.
A 30 GW fotovoltaikus és szárazföldi szélerőműre vonatkozó lengyelországi célértéket 2026. június 30-ig kell elérni.
G3.1.2. A zöld átálláshoz szükséges készségek
A reform célja az ágazati képesítési keretrendszerek módosítása a zöld átalakulás legkritikusabb ágazataiban, hogy kielégítsék a zöld munkahelyek iránti növekvő munkaerőpiaci keresletet az európai zöld megállapodás célkitűzéseinek és a klímasemlegesség 2050-ig történő elérése érdekében.
A reformnak magában kell foglalnia az építőiparra, a vízgazdálkodásra és a hulladékgazdálkodásra vonatkozó meglévő ágazati képesítési keretrendszerek olyan képesítések beépítésével történő módosítását, amelyek biztosítják, hogy ezekben az ágazatokban megszerezzék a szükséges készségeket. Továbbá módosítani kell az energiára vonatkozó ágazati képesítési keretrendszert, hogy az tükrözze a megújuló energiaforrásokra vonatkozó képesítéseket. Ezeket a képesítési keretrendszereket az érdekelt felekkel, köztük az ágazati kompetenciatanácsokkal együttműködésben kell kidolgozni.
A fent említett ágazati képesítési keretrendszereket rendeletek útján be kell építeni az integrált képesítési rendszerbe.
A reform végrehajtását 2025. december 31-ig be kell fejezni.
G3.1.3. Az energiahatékonyság növelése és a fosszilis tüzelőanyagok fűtésből való fokozatos kivezetésének felgyorsítása
A reform célja, hogy csökkentse a fosszilis tüzelőanyagoktól való függőséget és azok fogyasztását azáltal, hogy felgyorsítja az otthonok felújítását és a fosszilis tüzelőanyagok fokozatos kivezetését a fűtésben, miközben csökkenti az energiaszegénységet.
A reform egy meglévő kiemelt program aktualizálásából vagy az integrált otthonfelújítási szolgáltatásokat támogató új prioritási program elfogadásából áll. A reformnak a „lakásfelújítási üzemeltetők” kísérleti végrehajtása során szerzett tapasztalatokra kell épülnie, és Lengyelország egész területén támogatást kell nyújtania a lakásfelújítási üzemeltetőknek.
A reform végrehajtását 2024. december 31-ig be kell fejezni.
G3.1.4. A nemzeti energiarendszer támogatása (Energiatámogatási Alap)
Ez az intézkedés egy eszközbe, az Energiatámogatási Alapba történő állami beruházásból áll annak érdekében, hogy ösztönözze a magánberuházásokat és javítsa a finanszírozáshoz való hozzáférést a lengyel gazdaság azon ágazataiban, amelyek közvetlenül viselik az energetikai átállás költségeit. A hitelezési eszköz úgy működik, hogy kölcsönöket nyújt a magánszektornak és a háztartásoknak, valamint a hasonló tevékenységeket folytató közszektorbeli szervezeteknek. Az eszköz által támogatott beruházásoknak összhangban kell lenniük a Helyreállítási és Rezilienciaépítési Eszközről szóló rendelet 21c. cikkének (3) bekezdésében meghatározott vonatkozó REPowerEU-célkitűzésekkel, kivéve a 21c. cikk (3) bekezdésének a) pontját. A Helyreállítási és Rezilienciaépítési Eszköz beruházásai alapján az eszköz célja kezdetben legalább 16 270 261 630 EUR összegű finanszírozás biztosítása.
Az eszközt végrehajtó partnerként a Bank Gospodarstwa Krajowego (BGK) kezeli.
A beruházási keret a következő terméksorokat foglalja magában:
·BGK közvetlen finanszírozás: ez a sor közvetlen hiteleket biztosít a végső kedvezményezetteknek zöld projektek finanszírozásához. A hiteleket közvetlenül a BGK nyújtja, és minden olyan projektet, amelyet harmadik fél magánbefektető(k) vagy hasonló tevékenységeket folytató közszektorbeli szervezet(ek) társfinanszíroz.
Az eszközbe történő beruházás végrehajtása érdekében Lengyelország és a BGK végrehajtási megállapodást ír alá, amely a következő tartalmat tartalmazza:
1.Az eszköz döntéshozatali folyamatának leírása: Az eszköz végleges beruházási döntését beruházási bizottság vagy más, azzal egyenértékű irányító testület hozza meg, és a kormánytól független tagok szavazatainak többségével hagyja jóvá.
2.A kapcsolódó beruházási politika fő követelményei, amelyek a következőket foglalják magukban:
a.A pénzügyi termékek és a támogatható végső kedvezményezettek leírása.
b.Az a követelmény, hogy minden támogatott beruházás gazdaságilag életképes legyen.
c.A jelentős károkozás elkerülését célzó elvnek való megfelelés követelménye a DNSH technikai iránymutatásban (C(2023) 6454 final). Konkrétabban:
I.A befektetési politika kizárja a támogathatóság köréből a következő tevékenységek és eszközök listáját: i. a fosszilis tüzelőanyagokhoz kapcsolódó tevékenységek és eszközök, beleértve a downstream felhasználást is, ii. az uniós kibocsátáskereskedelmi rendszer(ETS) keretébe tartozó tevékenységek és eszközök, amelyek elérik a vonatkozó referenciaértékeket meg nem haladó, előre jelzett üvegházhatásúgáz-kibocsátást, iii. a hulladéklerakókkal, hulladékégetőkkel és mechanikai-biológiai hulladékkezelő létesítményekkel kapcsolatostevékenységek és eszközök, valamint iv. a bányászathoz kapcsolódó tevékenységek és eszközök.
II.A beruházási politika csak a 2018. december 11-i (EU) 2018/2001 európai parlamenti és tanácsi irányelv szerinti vonatkozó felhatalmazáson alapuló jogi aktusoknak megfelelően támogathatja a megújuló hidrogént.
III.A beruházási politika csak a megújuló energiáról szóló felülvizsgált (EU) 2018/2001 irányelv 26. cikkében, valamint a kapcsolódó végrehajtási és felhatalmazáson alapuló jogi aktusokban meghatározott fenntarthatósági és üvegházhatásúgázkibocsátás-megtakarítási kritériumokkal, valamint a felülvizsgált (EU) 2018/2001 megújulóenergia-irányelv 26. cikkében meghatározott, az élelmiszer- és takarmányalapú bioüzemanyagokra vonatkozó szabályokkal összhangban támogatja a fenntartható biometán előállítását, szállítását, elosztását és tárolását. A fenntartható biometán szállítására és elosztására irányuló beruházások tekintetében garantálni kell, hogy a beruházási politika megfeleljen az „intelligens gázhálózat” fogalmának a TEN-E rendelet felülvizsgálatára irányuló javaslatban (COM(2020) 824 final) meghatározottak szerint, és a biztonsági követelmények szerves részeként rendelkezéseket kell bevezetni a metán és a biometán szivárgásának észlelésére és megelőzésére vonatkozóan.
IV.A beruházási politika csak olyan épületek energiahatékonysági felújítását támogatja, amelyek legalább 30%-os primerenergia-megtakarítást érnek el.
V.A beruházási politikának továbbá meg kell követelnie az eszköz végső kedvezményezettjeinek a vonatkozó uniós és nemzeti környezetvédelmi jogszabályoknak való megfelelését.
d.Az a követelmény, hogy az eszköz végső kedvezményezettjei nem részesülhetnek támogatásban más uniós eszközökből ugyanazon költségek fedezésére.
3.A végrehajtási megállapodás hatálya alá tartozó összeg, a végrehajtó partner díjstruktúrája, valamint az eszköz beruházási politikájának megfelelően a visszafolyó bevételek újbóli befektetésére vonatkozó követelmény, kivéve, ha azokat a Helyreállítási és Rezilienciaépítési Eszköz hiteltörlesztéseinek fedezésére használják fel.
4.Nyomonkövetési, ellenőrzési és kontrollkövetelmények, beleértve a következőket:
1.A végrehajtó partner által a mozgósított beruházásról való jelentéstételhez használt monitoringrendszer leírása.
2.A végrehajtó partner azon eljárásainak leírása, amelyek biztosítják a csalás, a korrupció és az összeférhetetlenség megelőzését, felderítését és korrekcióját.
3.Az egyes műveletek támogathatóságának a végrehajtási megállapodásban meghatározott követelményekkel összhangban történő, az egyes műveletek finanszírozására való kötelezettségvállalást megelőző ellenőrzésére vonatkozó kötelezettség.
4.A kockázati alapú utólagos ellenőrzéseknek a BGK ellenőrzési tervével összhangban történő elvégzésére vonatkozó kötelezettség. Ezeknek az ellenőrzéseknek meg kell győződniük i. arról, hogy az ellenőrzési rendszerek hatékonyak-e, beleértve a csalás, a korrupció és az összeférhetetlenség felderítését; a DNSH-elvnek, az állami támogatásokra vonatkozó szabályoknak és az éghajlat-politikai célkitűzésekre vonatkozó követelményeknek való megfelelés; és iii. azt a követelményt, hogy az eszköz végső kedvezményezettjei nem részesültek támogatásban más uniós eszközökből ugyanazon költségek fedezésére. Az ellenőrzések azt is vizsgálják, hogy az ügyletek jogszerűek-e, valamint hogy az alkalmazandó végrehajtási megállapodásban és finanszírozási megállapodásokban foglalt feltételeket betartják-e.
5.A végrehajtó partner által végrehajtott éghajlat-politikai beruházásokra vonatkozó követelmények: a Helyreállítási és Rezilienciaépítési Eszközbe történő beruházásból legalább 9 087 361 627 EUR-nak a Helyreállítási és Rezilienciaépítési Eszközről szóló rendelet VI. mellékletével összhangban hozzá kell járulnia az éghajlatváltozással kapcsolatos célkitűzésekhez.
Az intézkedés végrehajtását 2026. augusztus 31-ig be kell fejezni.
G3.1.5. Tengeri szélerőműparkok építése (Tengeri szélenergia-alap)
Ez az intézkedés egy eszközbe, a tengeri szélenergia-alapba történő állami beruházásból áll annak érdekében, hogy ösztönözze a magánberuházásokat és javítsa a finanszírozáshoz való hozzáférést Lengyelország tengeri szélenergia-ágazatában, az eszköz és a végső kedvezményezettek között létrejött finanszírozási megállapodásokkal, amelyek célja legalább 2 projekt által termelt, legalább 3 GW telepített tengeri szélenergia-kapacitás. Az eszköz úgy működik, hogy közvetlenül a magánszektornak, valamint a hasonló tevékenységeket folytató közszektorbeli szervezeteknek nyújt kölcsönöket. A Helyreállítási és Rezilienciaépítési Eszköz beruházásai alapján az eszköz célja kezdetben legalább 4 785 000 000 EUR összegű finanszírozás biztosítása.
Az eszközt végrehajtó partnerként a Bank Gospodarstwa Krajowego (BGK) kezeli.
Az eszköz a következő termékvonalat tartalmazza:
·BGK közvetlen finanszírozás: ez a sor közvetlen kölcsönöket nyújt az offshore szélerőműparkokban tengeri szélenergiát előállító vagy előállítani szándékozó magánvállalkozásoknak, valamint a hasonló tevékenységeket folytató közszektorbeli szervezeteknek. A kölcsönöket közvetlenül a BGK nyújtja, és minden olyan projektet, amelyet harmadik fél magán- és/vagy állami befektető(k) társfinanszíroz.
Az eszközbe történő beruházás végrehajtása érdekében Lengyelország és a BGK végrehajtási megállapodást ír alá, amely a következő tartalmat tartalmazza:
1.Az eszköz döntéshozatali folyamatának leírása: Az eszköz végleges beruházási döntését beruházási bizottság vagy más, azzal egyenértékű irányító testület hozza meg, és a kormánytól független tagok szavazatainak többségével hagyja jóvá.
2.A kapcsolódó beruházási politika fő követelményei, amelyek a következőket foglalják magukban:
1.A pénzügyi termék és a támogatható végső kedvezményezettek leírása.
2.Az a követelmény, hogy minden támogatott beruházás gazdaságilag életképes legyen.
3.A jelentős károkozás elkerülését célzó elvnek való megfelelés követelménye a DNSH technikai iránymutatásban (C(2023) 6454 final) meghatározottakszerint. A beruházási politikának különösen a tevékenységek és eszközök alábbi listáját kell kizárnia a támogathatóság köréből: i. a fosszilis tüzelőanyagokhoz kapcsolódó tevékenységek és eszközök, beleértve a downstream felhasználást is, ii. az uniós kibocsátáskereskedelmi rendszer(ETS) keretébe tartozó tevékenységek és eszközök, amelyek elérik a vonatkozó referenciaértékeket meg nem haladó, előre jelzett üvegházhatásúgáz-kibocsátást, iii. a hulladéklerakásokkal, hulladékégetőkkel és mechanikai-biológiai hulladékkezelő létesítményekkel kapcsolatostevékenységek és eszközök.
4.Az a követelmény, hogy az eszköz végső kedvezményezettjei nem részesülhetnek támogatásban más uniós eszközökből ugyanazon költségek fedezésére.
3.A végrehajtási megállapodás hatálya alá tartozó összeg, a végrehajtó partner díjstruktúrája, valamint az eszköz beruházási politikájának megfelelően a visszafolyó bevételek újbóli befektetésére vonatkozó követelmény, kivéve, ha azokat a Helyreállítási és Rezilienciaépítési Eszköz hiteltörlesztéseinek fedezésére használják fel.
4.Nyomonkövetési, ellenőrzési és kontrollkövetelmények, beleértve a következőket:
1.A végrehajtó partner által a mozgósított beruházásról való jelentéstételhez használt monitoringrendszer leírása.
2.A végrehajtó partner azon eljárásainak leírása, amelyek biztosítják a csalás, a korrupció és az összeférhetetlenség megelőzését, felderítését és korrekcióját.
3.Az egyes műveletek támogathatóságának a végrehajtási megállapodásban meghatározott követelményekkel összhangban történő, az egyes műveletek finanszírozására való kötelezettségvállalást megelőző ellenőrzésére vonatkozó kötelezettség.
4.A kockázati alapú utólagos ellenőrzéseknek a BGK ellenőrzési tervével összhangban történő elvégzésére vonatkozó kötelezettség. Ezeknek az ellenőrzéseknek meg kell győződniük i. arról, hogy az ellenőrzési rendszerek hatékonyak-e, beleértve a csalás, a korrupció és az összeférhetetlenség felderítését; a DNSH-elvnek, az állami támogatásokra vonatkozó szabályoknak és az éghajlat-politikai célkitűzésekre vonatkozó követelményeknek való megfelelés; és iii. azt a követelményt, hogy az eszköz végső kedvezményezettjei nem részesültek támogatásban más uniós eszközökből ugyanazon költségek fedezésére. Az ellenőrzések azt is ellenőrzik, hogy az ügyletek jogszerűek-e, és hogy betartják-e az alkalmazandó végrehajtási megállapodás feltételeit.
5.A végrehajtó partner által végrehajtott éghajlat-politikai beruházásokra vonatkozó követelmények: A Helyreállítási és Rezilienciaépítési Eszköz eszközbe történő beruházásából 4 785 000 000 EUR-nak az RRF-rendelet VI. mellékletével összhangban hozzá kell járulnia az éghajlatváltozással kapcsolatos célkitűzésekhez.
Az intézkedés végrehajtását 2026. augusztus 31-ig be kell fejezni.
Alkomponens – Az energetikai infrastruktúra és létesítmények javítása az azonnali gázellátásbiztonsági szükségletek kielégítése érdekében
G3.2.1. Földgáz-infrastruktúra kiépítése az energiabiztonság garantálása érdekében
E beruházás célja az energetikai infrastruktúra és létesítmények javítása a földgáz – többek között a cseppfolyósított földgáz – ellátásbiztonságával kapcsolatos azonnali szükségletek kielégítése érdekében, különösen az ellátás diverzifikálásának lehetővé tétele érdekében, az Unió egészének érdekében.
Ez a beruházás a Gdańsk és Gustorzyn közötti átviteli hálózat 250 km-es bővítéséből áll. A munkálatok befejezését követően az újonnan épített infrastruktúra gázszállítási kapacitása 1 320 000 m³/h.
Az intézkedés végrehajtását legkésőbb 2026. augusztus 31-ig be kell fejezni.
Alkomponens – Energiatároló rendszerek (visszafizetendő támogatás)
G3.3.1. Energiatároló rendszerek (visszafizetendő támogatás)
E beruházás célja, hogy biztosítsa a fogyasztók villamosenergia-ellátásának folyamatosságát, és növelje a megújuló energiaforrások felhasználásának hatékonyságát a villamosenergia-rendszeren belüli villamosenergia-kiegyenlítést elősegítő technológiákba történő beruházások révén.
A beruházás egy meglévő szivattyús vízenergia-tároló létesítmény részleges korszerűsítésének megvalósításából áll, azzal a céllal, hogy a létesítményt a jelenlegi és jövőbeli szabályozási és piaci igényekhez igazítsa az erőmű működőképes működésének biztosítása érdekében. A beruházás magában foglalja továbbá a felső víztározó korszerűsítését (bitumenes beton felső felületének felújítása), a felső vízbeviteli alagutakat és a származékos alagutakat, valamint legalább 1,135 MW-nak megfelelő vízgenerátort.
A beruházás végrehajtását 2026. június 30-ig be kell fejezni.
G4. Hitel – a végrehajtáshoz és a nyomon követéshez kapcsolódó mérföldkövek, célok, mutatók és ütemterv
Alkomponens – A megújuló energia elterjedésének, a zöld készségeknek és az energiahatékonyságnak a javítása
|
Sorszám SZÁM:
|
Kapcsolódó intézkedés (reform vagy beruházás)
|
Mérföldkő/cél
|
Név
|
Minőségi mutatók
(a részcélokra vonatkozóan)
|
Mennyiségi mutatók
(célok esetében)
|
A végrehajtás indikatív ütemterve
|
Az egyes mérföldkövek és célértékek leírása
|
|
|
|
|
|
|
Mértékegység
|
Kiindulási
|
Cél
|
Negyedév
|
Éve
|
|
|
G1L
|
G3.1.1. A megújuló energiaforrások engedélyezési eljárásának egyszerűsítése
|
Mérföldkő
|
A fotovoltaikus és szárazföldi szélerőművek megújulóenergia-potenciáljának feltérképezése
|
A fotovoltaikus és a szárazföldi szélenergia megújulóenergia-potenciálját bemutató térképek megfelelő digitális csatornán keresztül történő közzététele
|
|
|
|
Q4
|
2024
|
Az Éghajlat- és Környezetvédelmi Minisztérium megbízást ad a fotovoltaikus és szárazföldi szélerőművek megújulóenergia-potenciáljának feltérképezésére, és az így kapott erőforrás-térképet egy megfelelő digitális csatornán, például weboldalon keresztül nyilvánosan hozzáférhetővé teszi.
Az erőforrás-térképnek Lengyelország teljes területére ki kell terjednie, és olyan formátumban kell rendelkezésre állnia, amely lehetővé teszi a területrendezési eljárásokba való könnyű integrálást a megújulóenergia-területek (a 2023. október 18-i (EU) 2023/2413 irányelv (RED III) 15b. cikkében meghatározottak szerint) és a megújuló energiaforrások hasznosításának felgyorsítására alkalmas területek (a RED III 2. cikke (2) bekezdésének 9a. és 15c. pontjában meghatározott) kijelölése céljából.
A feltérképezésnek tartalmaznia kell a fotovoltaikus és a szárazföldi szélenergia energiasűrűségének elemzését, valamint a fotovoltaikus és szárazföldi szélerőművek területrendezésbe való integrálása szempontjából releváns egyéb szempontokat, például a környezetvédelmi és természetvédelmi korlátokat vagy a hálózatok hozzáférhetőségét, beleértve a gyorsítási területek kijelölését is,
|
|
G2L
|
G3.1.1. A megújuló energiaforrások engedélyezési eljárásának egyszerűsítése
|
Mérföldkő
|
Az engedélyezési eljárások felgyorsítása
|
A hatálybalépésüket feltüntető jogi aktusokban szereplő rendelkezés
|
|
|
|
Q4
|
2024
|
Azon jogi aktusok hatálybalépése, amelyek jogi keretet állapítanak meg a megújuló energiaforrások hasznosításának felgyorsítására alkalmas célterületek kijelölésére mind a szárazföldi szélenergia-, mind a fotovoltaikus létesítmények tekintetében.
E mérföldkő alkalmazásában a gyorsítási célterületek a megújuló energiáról szóló III. irányelvben (a 2023. október 18-i (EU) 2023/2413 irányelvvel módosított (EU) 2018/2001 irányelv 2. cikke (2) bekezdésének 9a. pontjában, 15c. cikkében, 16. cikkének (2) bekezdésében, 16a. cikkében és 16c. cikke (2) bekezdésének 3. pontjában) meghatározottak szerint értendők.
Ez a jogi keret meghatározza legalább i. a megújuló energiaforrások hasznosításának felgyorsítására alkalmas célterületek kijelöléséért felelős illetékes hatóságokat, ii. kötelezettségeiket, többek között annak biztosítására vonatkozóan, hogy a megújuló energiaforrások hasznosításának felgyorsítására alkalmas célterületek kijelölése ne befolyásolja hátrányosan a természetet és a biológiai sokféleség védelmét; és iii. a szárazföldi szélenergia- és fotovoltaikus létesítményekre vonatkozó engedélyezési eljárások, amelyeket a megújuló energiaforrások hasznosításának felgyorsítására alkalmas területekre kell alkalmazni.
|
|
G3L
|
G3.1.1. A megújuló energiaforrások engedélyezési eljárásának egyszerűsítése
|
Mérföldkő
|
Az engedélyezési eljárások digitalizálása
|
A megújuló energiaforrások engedélyezésére szolgáló egységes digitális keret informatikai platformjára vonatkozó általános műszaki előírások véglegesítése
|
|
|
|
Q3
|
2024
|
Az illetékes lengyel hatóságoknak el kell készíteniük és véglegesíteniük kell a megújuló energiaforrásokra vonatkozó engedélyezési eljárások egységes digitális keretéhez szükséges informatikai platform kifejlesztéséhez és telepítéséhez szükséges általános műszaki előírásokat, hogy azok adott esetben felhasználhatók legyenek a közbeszerzési eljárásokban.
Az informatikai platformnak ki kell terjednie a megújulóenergia-létesítmények építésének és üzemeltetésének engedélyezéséhez szükséges valamennyi releváns adminisztratív lépésre (kivéve a hálózathoz való csatlakozást). Ennek az informatikai platformnak a telepítése nem érinti az engedélyezéssel kapcsolatos hatáskörök megosztását (ami azt jelenti, hogy nem érinti azt, hogy melyik közigazgatási hatóság illetékes egy adott engedély tekintetében).
Az informatikai platform integrálható egy meglévő digitális platformba (például az ePUAP-ba), és arra épülhet.
Az informatikai platformnak legalább a következő jellemzőkkel rendelkező irányítópultot kell biztosítania:
I.könnyen hozzáférhető módon átfogó áttekintést nyújt a megújulóenergia-létesítmények építésére és üzemeltetésére vonatkozó követelményekről, az összes vonatkozó engedély (pl. övezetbe sorolás, építés, felhasználás), döntés (pl. környezetvédelmi), engedélyek, egyéb dokumentumok vagy konzultációk tekintetében;
II.azonosítja a) a dokumentumokat megadó vagy azok kiadásában részt vevő, illetve az i. pontban említett konzultációkban részt vevő illetékes közigazgatási hatóságokat, ügynökségeket, szerveket vagy egyéb szervezeteket; b) e szervezetek elérhetőségei; és – opcionálisan – c) egy adott projekt esetében az egyes entitások ügyintézője;
III.a vonatkozó jogszabályok, szabályozási szövegek, sablonok, projekt-előkészítési útmutatók felsorolása és rendelkezésre bocsátása;
IV.annak lehetővé tétele, hogy a kérelmeket online nyújtsák be a ii. a) pontban említett valamennyi szervezetnek, és a teljes kérelmezési folyamatot digitálisan kezeljék az informatikai platformon keresztül;
V.az illetékes szervek által választhatóan használható funkció, amely lehetővé teszi a kérelem kezelésének nyomon követését az alkalmazás állapotának bemutatásával és az érintett ügykezelővel az informatikai platformon keresztül történő kommunikáció lehetővé tételével;
VI.lehetőség biztosítása arra, hogy egy központi (meglévő) nemzeti szervvel kapcsolatba lehessen lépni azzal a céllal, hogy aggályokat fogalmazzon meg vagy javításokat javasoljon az engedélyezési eljárások terén (ez nem jelenti, illetve nem helyettesíti a közigazgatási vagy bírósági felülvizsgálat meglévő lehetőségeit);
VII. a nyilvánossággal megosztható információk vagy adatok hozzáférhetővé tétele (vagy a jelentkezési folyamat kezdőlapjára vagy a webes alkalmazásra mutató link), és:
§az informatikai eszköznek a G10G és G11G mérföldkövekben említett funkcióiból fog származni;
§a G14G. mérföldkő b) pontja hivatkozik rá;
§kapcsolódik a G1L mérföldkő által megkövetelt feltérképezéshez; és
§a G2L mérföldkőben említett, a megújuló energiaforrások hasznosításának felgyorsítására alkalmas célterületekhez kapcsolódik.
|
|
G4L
|
G3.1.1. A megújuló energiaforrások engedélyezési eljárásának egyszerűsítése
|
Mérföldkő
|
Az engedélyezési eljárások digitalizálása
|
Lezárult a megújuló energiaforrások engedélyezésére szolgáló egységes digitális keret informatikai platformjának kísérleti verziójának tesztelése
|
|
|
|
Q4
|
2025
|
Le kell zárni a megújuló energiaforrások engedélyezésére szolgáló egységes digitális keret informatikai platform kísérleti verziójának tesztelését, amely megfelel a G3L. mérföldkő követelményeinek.
|
|
G5L
|
G3.1.1. A megújuló energiaforrások engedélyezési eljárásának egyszerűsítése
|
Mérföldkő
|
Az engedélyezési eljárások digitalizálása
|
A megújuló energiaforrások engedélyezésére vonatkozó egységes digitális keret informatikai platformjának üzembe helyezése
|
|
|
|
Q2
|
2026
|
A megújuló energiaforrások engedélyezésére szolgáló egységes digitális keret informatikai platformjának üzembe helyezése, amely megfelel a G3L mérföldkő követelményeinek.
|
|
G6L
|
G3.1.1. A megújuló energiaforrások engedélyezési eljárásának egyszerűsítése
|
Cél
|
Szárazföldi szél- és fotovoltaikus létesítmények beépített kapacitása (GW-ban)
|
|
Szám
|
23.5.
|
28
|
Q4
|
2025
|
A szárazföldi szél- és fotovoltaikus létesítmények teljes beépített kapacitása (GW-ban).
|
|
G7L
|
G3.1.1. A megújuló energiaforrások engedélyezési eljárásának egyszerűsítése
|
Cél
|
Szárazföldi szél- és fotovoltaikus létesítmények beépített kapacitása (GW-ban)
|
|
Szám
|
28
|
30
|
Q2
|
2026
|
A szárazföldi szél- és fotovoltaikus létesítmények teljes beépített kapacitása (GW-ban).
|
|
G8L
|
G3.1.2. A zöld átálláshoz szükséges készségek
|
Mérföldkő
|
A zöld átállás három ágazati képesítési keretrendszerének módosítása
|
Az építőiparra, a vízgazdálkodásra és a hulladékgazdálkodásra vonatkozó módosított ágazati képesítési keretrendszereket tartalmazó jelentések közzététele
|
|
|
|
Q2
|
2025
|
Az ágazati szociális partnerekkel – köztük az ágazati kompetenciatanácsokkal – együttműködve módosítani kell az építőipari, a vízgazdálkodási és a hulladékgazdálkodási ágazatra vonatkozó ágazati képesítési keretrendszert, hogy az magában foglalja az európai zöld megállapodás célkitűzéseinek eléréséhez és a klímasemlegesség 2050-ig történő eléréséhez hozzájáruló készségeket is.
Az építőiparra, a vízgazdálkodásra és a hulladékgazdálkodásra vonatkozó módosított ágazati képesítési keretrendszereket tartalmazó jelentéseket közzé kell tenni.
|
|
G9L
|
G3.1.2. A zöld átálláshoz szükséges készségek
|
Mérföldkő
|
Az energiára vonatkozó ágazati minősítési keretrendszer módosítása
|
Az energiára vonatkozó módosított ágazati képesítési keretrendszert tartalmazó jelentés közzététele
|
|
|
|
Q2
|
2025
|
Az ágazati szociális partnerekkel, többek között az ágazati kompetenciatanácsgal együttműködve az energiára vonatkozó ágazati képesítési keretrendszert úgy kell módosítani, hogy az magában foglalja az európai zöld megállapodás célkitűzéseinek eléréséhez és a klímasemlegesség 2050-ig történő eléréséhez hozzájáruló készségekre vonatkozó, megújuló energiaforrásokra vonatkozó képesítéseket.
A módosított ágazati képesítési keretrendszert tartalmazó jelentést közzé kell tenni.
|
|
G10L
|
G3.1.2. A zöld átálláshoz szükséges készségek
|
Mérföldkő
|
Az integrált képesítési rendszerbe beépített ágazati képesítési keretrendszerek a zöld átalakulás legkritikusabb ágazataiban
|
A vonatkozó jogi aktus rendelkezése
hatálybalépésének jelzése
|
|
|
|
Q4
|
2025
|
Az építőiparra, a vízgazdálkodásra, a hulladékgazdálkodásra és az energiára vonatkozó módosított ágazati képesítési keretrendszereket rendelet útján be kell építeni az integrált képesítési rendszerbe.
|
|
G11L
|
G3.1.3. Az energiahatékonyság növelése és a fosszilis tüzelőanyagok fokozatos kivezetésének felgyorsítása a fűtésben
|
Mérföldkő
|
Állásfoglalás elfogadása az integrált otthonfelújítási szolgáltatásokra vonatkozó új prioritási program naprakésszé tételéről vagy bevezetéséről
|
Az állásfoglalás elfogadása és alkalmazása
|
|
|
|
Q4
|
2024
|
A Nemzeti Környezetvédelmi és Vízgazdálkodási Alap igazgatótanácsa határozatot fogad el, amely naprakésszé teszi a meglévő prioritási programot, vagy a Nemzeti Környezetvédelmi és Vízgazdálkodási Alap új prioritási programját vezeti be az integrált otthonfelújítási szolgáltatások támogatása érdekében. A program pénzügyileg támogatja az integrált otthonfelújítási szolgáltatásokat nyújtó szolgáltatókat az energiaszegénység csökkentése érdekében azáltal, hogy segíti az energiaszegénység kockázatának kitett ingatlantulajdonosokat az otthonfelújítások elvégzésében.
|
|
G12L
|
G3.1.4 A nemzeti energiarendszer támogatása (Energiatámogatási Alap)
|
Mérföldkő
|
Végrehajtási megállapodás
|
A végrehajtási megállapodás hatálybalépése
|
|
|
|
Q2
|
2024
|
A végrehajtási megállapodás hatálybalépése.
|
|
G13L
|
G3.1.4 A nemzeti energiarendszer támogatása (Energiatámogatási Alap)
|
Cél
|
A végső kedvezményezettekkel aláírt jogi megállapodások
|
|
Százalék (%)
|
0
|
30%
|
Q3
|
2025
|
A BGK-nak jogi finanszírozási megállapodásokat kell kötnie a végső kedvezményezettekkel a Helyreállítási és Rezilienciaépítési Eszközbe történő beruházás legalább 30%-ának felhasználásához szükséges összegről (figyelembe véve az irányítási díjakat). A BGK-nak a Helyreállítási és Rezilienciaépítési Eszközről szóló rendelet VI. mellékletében foglalt módszertan alkalmazásával jelentést kell készítenie, amelyben részletezi e finanszírozás azon százalékos arányát, amely hozzájárul az éghajlat-politikai célkitűzésekhez.
|
|
G14L
|
G3.1.4 A nemzeti energiarendszer támogatása (Energiatámogatási Alap)
|
Cél
|
A végső kedvezményezettekkel aláírt jogi megállapodások
|
|
Százalék (%)
|
30%
|
100%-OS
|
Q3
|
2026
|
A BGK-nak jogi finanszírozási megállapodásokat kell kötnie a végső kedvezményezettekkel az RRF-beruházás 100%-ának az eszközbe történő felhasználásához szükséges összegről (figyelembe véve az irányítási díjakat). E finanszírozás legalább 56%-ának éghajlat-politikai célkitűzésekhez kell hozzájárulnia a Helyreállítási és Rezilienciaépítési Eszközről szóló rendelet VI. mellékletében foglalt módszertan alkalmazásával.
|
|
G15L
|
G3.1.4 A nemzeti energiarendszer támogatása (Energiatámogatási Alap)
|
Mérföldkő
|
A minisztérium befejezte a beruházást
|
Átutalási igazolás
|
|
|
|
Q3
|
2026
|
Lengyelország 16 270 261 630 EUR-t utal át a Békekeret céljára.
|
|
G16L
|
G3.1.5 Tengeri szélerőműparkok építése (Tengeri szélenergia-alap)
|
Mérföldkő
|
Végrehajtási megállapodás
|
A végrehajtási megállapodás hatálybalépése
|
|
|
|
Q3
|
2024
|
A végrehajtási megállapodás hatálybalépése.
|
|
G17L
|
G3.1.5 Tengeri szélerőműparkok építése (Tengeri szélenergia-alap)
|
Cél
|
A végső kedvezményezettekkel aláírt jogi megállapodások
|
|
Százalék (%)
|
0
|
40%
|
Q2
|
2025
|
A BGK-nak jogi finanszírozási megállapodásokat kell kötnie a végső kedvezményezettekkel az RRF-beruházás legalább 40%-ának az eszközbe történő felhasználásához szükséges összegről (figyelembe véve az irányítási díjakat).
|
|
G18L
|
G3.1.5 Tengeri szélerőműparkok építése (Tengeri szélenergia-alap)
|
Cél
|
A végső kedvezményezettekkel aláírt jogi megállapodások
|
|
Százalék (%)
|
40%
|
100%-OS
|
Q3
|
2026
|
A BGK-nak jogi finanszírozási megállapodásokat kell kötnie a végső kedvezményezettekkel az RRF-beruházás 100%-ának az eszközbe történő felhasználásához szükséges összegről (figyelembe véve az irányítási díjakat).
|
|
G19L
|
G3.1.5 Tengeri szélerőműparkok építése (Tengeri szélenergia-alap)
|
Mérföldkő
|
A minisztérium befejezte a beruházást
|
Átutalási igazolás
|
|
|
|
Q3
|
2026
|
Lengyelország 4 785 000 000 EUR-t utal át a Békekeret céljára.
|
Alkomponens – Az energetikai infrastruktúra és létesítmények javítása az azonnali gázellátásbiztonsági szükségletek kielégítése érdekében
|
Sorszám SZÁM:
|
Kapcsolódó intézkedés (reform vagy beruházás)
|
Mérföldkő/cél
|
Név
|
Minőségi mutatók
(a részcélokra vonatkozóan)
|
Mennyiségi mutatók
(célok esetében)
|
A végrehajtás indikatív ütemterve
|
Az egyes mérföldkövek és célértékek leírása
|
|
|
|
|
|
|
Mértékegység
|
Kiindulási
|
Cél
|
Negyedév
|
Éve
|
|
|
G20L
|
G3.2.1 Földgáz-infrastruktúra építése az energiabiztonság garantálása érdekében
|
Mérföldkő
|
Az építési engedélyek kiadása
|
Építési engedélyek kiadása
|
|
|
|
Q2
|
2024
|
A Gdańsk és Gustorzyn gázvezeték 250 km hosszú építési engedélyét meg kell adni.
|
|
G21L
|
G3.2.1 Földgáz-infrastruktúra építése az energiabiztonság garantálása érdekében
|
Mérföldkő
|
A szerződő fél kiválasztása
|
Értesítés a szerződés odaítéléséről
|
|
|
|
Q1
|
2025
|
Értesítés a Gdańsk-Gustorzyn gázvezeték építési munkálataira vonatkozó szerződés odaítéléséről.
|
|
G22L
|
G3.2.1 Földgáz-infrastruktúra építése az energiabiztonság garantálása érdekében
|
Mérföldkő
|
Az építési munkálatok megkezdése
|
Az illetékes hatóságok által készített előrehaladási jelentés, amely bemutatja az építési munkálatok megkezdését
|
|
|
|
Q2
|
2025
|
Az építési munkálatoknak a csővezeték legalább egy szakaszán meg kell kezdődniük.
|
|
G23L
|
G3.2.1 Földgáz-infrastruktúra építése az energiabiztonság garantálása érdekében
|
Mérföldkő
|
A gázvezeték építésének befejezése
|
A gázvezeték műszaki elfogadása
|
|
|
|
Q3
|
2026
|
A legalább 250 km hosszú Gdański és Gustorzyn gázvezetéket 2026. augusztus 31-ig meg kell építeni.
|
|
G24L
|
G3.3.1 Energiatároló rendszerek (visszafizetendő támogatás)
|
Mérföldkő
|
A meglévő szivattyús tárolók korszerűsítése
|
A korszerűsítés befejezése
|
|
|
|
Q2
|
2026
|
A felső víztározó, a felső vízbeszívó és származékalagutak, valamint a tároló és a szivattyús erőmű egy hidrogenerátora korszerűsítésének befejezése.
A projektnek az erőmű rendelkezésre állásának és hatékonyságának növeléséhez kell vezetnie termelési és szivattyú-üzemmódban, és a korszerűsített létesítmény kapacitásának (turbina üzemmódban) legalább 135 MW-nak kell lennie.
|
2. SZAKASZ: PÉNZÜGYI TÁMOGATÁS
Pénzügyi hozzájárulás
A 2. cikk (2) bekezdésében említett részösszegek szerkezete a következő:
2.1.1. Első részlet (vissza nem térítendő támogatás):
|
Sorszám
|
Kapcsolódó intézkedés (reform vagy beruházás)
|
Mérföldkő/cél
|
Név
|
|
A1G
|
A1.1. A költségvetési keret reformja
|
Mérföldkő
|
A költségvetési besorolással integrált egységesített számlatükörre vonatkozó koncepcionális feljegyzés kidolgozása
|
|
A3G
|
A1.1. A költségvetési keret reformja
|
Mérföldkő
|
Az államháztartásról szóló törvény módosításának hatálybalépése, amely a kiadások stabilizálására vonatkozó szabály (SER) hatályát kiterjeszti az állami különleges célú alapokra is
|
|
A5G
|
A1.2 A szabályozási és adminisztratív terhek további csökkentése
|
Mérföldkő
|
A vállalkozásokra és a polgárokra nehezedő adminisztratív terhek csökkentését célzó jogalkotási csomag hatálybalépése
|
|
A18G
|
A1.4 A mezőgazdasági ágazat termelői/fogyasztói versenyképességének és védelmének javítását célzó reform
|
Mérföldkő
|
A mezőgazdasági és élelmiszer-kereskedelmi ágazatban a szerződéses előnyök tisztességtelen alkalmazása elleni küzdelemről szóló új törvény hatálybalépése
|
|
A20G
|
A1.4.1 A mezőgazdasági és élelmiszeripari termékek ellátási láncának diverzifikálására és lerövidítésére, valamint a lánc szereplői rezilienciájának kiépítésére irányuló beruházások
|
Mérföldkő
|
A kedvezményezettek kiválasztására vonatkozó kritériumok elfogadása az e beruházás keretében megvalósuló valamennyi projekt esetében
|
|
A27G
|
A2.1. A robotizáció, valamint a digitalizáció és az innovációs folyamatok felgyorsítása
|
Mérföldkő
|
Új törvény hatálybalépése a vállalkozások automatizálásának, digitalizálásának és innovációjának a robotizációra vonatkozó adókedvezmény bevezetésével történő támogatásáról
|
|
A38G
|
A2.4 A tudomány és az ipar közötti együttműködési mechanizmusok megerősítése
|
Mérföldkő
|
A felsőoktatásról és tudományról szóló törvénynek az egyetemekkel közösen különleges célú gazdasági egységeket létrehozó szervezetek jegyzéke tekintetében történő módosításáról szóló törvény hatálybalépése
|
|
A39G
|
A2.4 A tudomány és az ipar közötti együttműködési mechanizmusok megerősítése
|
Mérföldkő
|
A laboratóriumok használatára és a földművelésügyi és vidékfejlesztési miniszter által felügyelt intézmények tudásátadására vonatkozó szabályok megállapítása
|
|
A59G
|
A4.2. A szülők munkaerőpiaci helyzetének javítására irányuló reform a három év alatti gyermekek gyermekgondozáshoz való hozzáférésének javítása révén
|
Mérföldkő
|
A háromévesnél fiatalabb gyermekek gondozásáról szóló törvényt módosító törvény hatálybalépése, amelynek célja a három év alatti gyermekek gondozását finanszírozó rendszer felépítésének megváltoztatása a három év alatti gyermekek gyermekgondozási szolgáltatásainak létrehozására és működésére vonatkozó egységes finanszírozási rendszer létrehozása és működtetése érdekében
|
|
A60G
|
A4.2.1 A háromévesnél fiatalabb gyermekek gyermekgondozási létesítményeinek támogatása (iskolák, gyermekklubok) Maluch+ alatt
|
Mérföldkő
|
Informatikai rendszer létrehozása a három év alatti gyermekeknek szánt gyermekgondozási létesítmények finanszírozásának és létrehozásának irányítására, amely a gyermekgondozás finanszírozásának különböző forrásait ötvözi
|
|
A62G
|
A4.3 A szociális gazdaság szervezeteire vonatkozó jogi keret végrehajtása
|
Mérföldkő
|
A szociális gazdaságról szóló jogszabály hatálybalépése
|
|
B1G
|
B1.1 Tiszta levegő és energiahatékonyság
|
Mérföldkő
|
Az energiahatékonysági törvény és a kapcsolódó jogalkotási aktusok módosításáról szóló jogszabály hatálybalépése
|
|
B3G
|
B1.1 Tiszta levegő és energiahatékonyság
|
Mérföldkő
|
A nemzeti légi védelem aktualizálása
Program
|
|
B16G
|
B2.1. A hidrogéntechnológiák és más dekarbonizált gázok fejlesztési feltételeinek javítása
|
Mérföldkő
|
A hidrogénre mint alternatív közlekedési üzemanyagra vonatkozó jogalkotási aktusokat módosító jogi aktusok hatálybalépése
|
|
B39G
|
B3.1. A fenntartható víz- és szennyvízkezelés támogatása a vidéki területeken
|
Mérföldkő
|
Szabályok kidolgozása a vidéki térségekben a vízellátási vagy szennyvízkezelési beruházásokhoz nyújtott támogatás területi meghatározására
|
|
B40G
|
B3.1. A fenntartható víz- és szennyvízkezelés támogatása a vidéki területeken
|
Mérföldkő
|
A megfelelő egyedi rendszerek rendszeres nyomon követésére és ellenőrzésére vonatkozó kötelezettséget megállapító jogi aktus hatálybalépése
|
|
C1G
|
A hálózati infrastruktúra fejlesztésének megkönnyítése a nagy sebességű internethez való egyetemes hozzáférés biztosítása érdekében
|
Mérföldkő
|
A Miniszterelnöki Kancellária által kidolgozott keret a fehér új generációs hozzáférési (NGA) területeken megvalósuló szélessávú projektek társfinanszírozására, ahol jelenleg nem létezik NGA-hálózat
|
|
D23G
|
D2.1. Az egészségügyi személyzet létszámának növeléséhez szükséges megfelelő feltételek megteremtése
|
Mérföldkő
|
A magasabb rendű törvény módosítása
Oktatás és tudomány, valamint az orvosi és fogorvosi szakmákról, hogy jogalapot biztosítsanak a 2021/2022-es tanévtől kezdődően Lengyelországban az orvostudomány területén tanuló diákoknak nyújtott pénzügyi támogatáshoz
|
|
D29G
|
D2.1.1. Az oktatási létesítmények korszerűsítéséhez és utólagos átalakításához kapcsolódó beruházások az orvosi tanulmányokra vonatkozó felvételi korlátozások növelése érdekében
|
Mérföldkő
|
Egy olyan jogi aktus hatálybalépése, amely ösztöndíjak, tanulmányok finanszírozása és mentorálás révén ösztönző rendszert hoz létre a kiválasztott orvostudományi egyetemi karokon folytatott tanulmányok megkezdésére és folytatására
|
|
E8G
|
E1.1.1. Az alacsony szén-dioxid-kibocsátású gazdaság támogatása
|
Mérföldkő
|
Pénzügyi eszköz (alap) létrehozása a kibocsátásmentes/alacsony kibocsátású mobilitás és energia érdekében
|
|
E23G
|
A közlekedésbiztonság javítása
|
Mérföldkő
|
A következőket bevezető jogi aktusok hatálybalépése: a gyalogosok elsőbbsége az átkelőhelyeken, egységes sebesség a beépített területeken a járművek minimális távolsága, közúti közlekedésbiztonsági célok 2030-ig (50% halálos baleset)
|
|
F1G
|
F1.1. A bíróságok függetlenségének és pártatlanságának megerősítését célzó reform
|
Mérföldkő
|
A bíróságok függetlenségét és pártatlanságát erősítő reform hatálybalépése
|
|
F2G
|
F2.1. A Legfelsőbb Bíróság fegyelmi tanácsának fegyelmi ügyekben és bírói mentelmi ügyekben hozott határozatai által érintett bírák helyzetének orvoslására irányuló reform
|
Mérföldkő
|
A bíróságok függetlenségét és pártatlanságát erősítő reform hatálybalépése
|
|
F5G
|
F3.1. A helyreállítási és rezilienciaépítési terv végrehajtási feltételeinek javítása
|
Mérföldkő
|
A monitoringbizottságot létrehozó és a helyreállítási és rezilienciaépítési terv hatékony végrehajtásának felügyeletével megbízott jogi aktus hatálybalépése
|
|
F6G
|
F3.1. A helyreállítási és rezilienciaépítési terv végrehajtási feltételeinek javítása
|
Mérföldkő
|
A regionális fejlesztésért felelős miniszter által elfogadott iránymutatás, amely meghatározza az érdekelt felek és a szociális szereplők bevonására vonatkozó szabályokat
partnerek a következők végrehajtásában:
HELYREÁLLÍTÁSI ÉS REZILIENCIAÉPÍTÉSI TERV
|
|
F7G
|
F3.1. A helyreállítási és rezilienciaépítési terv végrehajtási feltételeinek javítása
|
Mérföldkő
|
Hatékony ellenőrzés és kontroll biztosítása a Helyreállítási és Rezilienciaépítési Eszköz végrehajtása keretében, amely védi az Unió pénzügyi érdekeit
|
|
|
|
Részösszeg
|
2 758 738 902 EUR
|
Második részlet (vissza nem térítendő támogatás):
|
Sorszám
|
Kapcsolódó intézkedés (reform vagy beruházás)
|
Mérföldkő/cél
|
Név
|
|
A13G
|
A1.3.1. A földhasználat-tervezési reform végrehajtása
|
Mérföldkő
|
Egy olyan dokumentum közzététele, amely meghatározza az elosztási mechanizmust és az egyes lengyelországi településeknek a területfelhasználás-tervezési reform végrehajtásához nyújtandó támogatás indikatív összegét
|
|
A49G
|
A3.1.1 Beruházások a modern szakképzésbe, a felsőoktatásba és az egész életen át tartó tanulásba
|
Cél
|
Működő regionális koordinációs csoportok létrehozása, amelyek koordinálják a szakképzéssel és az egész életen át tartó tanulással kapcsolatos politikát
|
|
A53G
|
Hatékony munkaerőpiaci intézmények
|
Mérföldkő
|
Konzultációs folyamat folytatása a szociális partnerekkel a kollektív megállapodásokban rejlő lehetőségekről, és átfogó tanulmány készítése arról, hogy egy egységes munkaszerződés milyen szerepet játszhat abban, hogy új rugalmasságot és biztonságot teremtsen a lengyel munkaerőpiacon.
|
|
A65G
|
A4.4 A foglalkoztatási formák rugalmasabbá tétele és a távmunka bevezetése
|
Mérföldkő
|
Az Mt.-t módosító törvény hatálybalépése
a távmunka intézménye a Munka Törvénykönyvének rendelkezései szerint, rugalmas munkaidő-beosztás
megállapodások
|
|
A67G
|
A4.5 A pályafutás meghosszabbítása és a kötelező nyugdíjkorhatáron túli munkavégzés előmozdítása
|
Mérföldkő
|
A személyi jövedelemadóról szóló törvényt módosító törvény hatálybalépése, amely 2023-tól személyi jövedelemadó-csökkentést hajt végre a nyugdíjkorhatárt elért, de továbbra is munkát vállaló személyek számára
|
|
B4G
|
B1.1 Tiszta levegő és energiahatékonyság
|
Mérföldkő
|
A szilárd tüzelőanyagokra vonatkozó minőségi előírásokról szóló rendelet klíma- és környezetvédelmi miniszter általi módosításának hatálybalépése
|
|
C3G
|
A hálózati infrastruktúra fejlesztésének megkönnyítése a nagy sebességű internethez való egyetemes hozzáférés biztosítása érdekében
|
Mérföldkő
|
Az egységes szabályozásról szóló rendelet módosítása
Tájékoztató
|
|
C9G
|
C2.1. A digitális alkalmazások bővítése a közszférában, a gazdaságban és a társadalomban
|
Mérföldkő
|
Kötelező minimumszabályok valamennyi iskola digitális infrastruktúrával való ellátására vonatkozóan annak érdekében, hogy az egyes iskolákban lehetővé váljon a digitális technológiák egyenlő szintű tanulási célú használata
|
|
C10G
|
C2.1. A digitális alkalmazások bővítése a közszférában, a gazdaságban és a társadalomban
|
Mérföldkő
|
Az Európai Parlament állásfoglalásának hatálybalépése
A digitális gazdasággal foglalkozó minisztertanács
Kompetenciafejlesztési program
|
|
C16G
|
C2.1.3. E-kompetenciák
|
Mérföldkő
|
A Digitális Kompetenciafejlesztési Központ (DCDC) létrehozása
|
|
D2G
|
Az egészségügyi szolgáltatások hatékonyságának, hozzáférhetőségének és minőségének javítása
|
Mérföldkő
|
Az Európai Parlament és a Tanács
A Nemzeti Egészségügyi Alap (NFZ) elnöke, valamint az alapellátás és az összehangolt ellátás megerősítéséről szóló vonatkozó jogi aktusok, amelyeket az országos szintű végrehajtást lehetővé tevő pénzügyi rendelkezések (többek között a szerződések módosítása) követnek.
|
|
D3G
|
Az egészségügyi szolgáltatások hatékonyságának, hozzáférhetőségének és minőségének javítása
|
Mérföldkő
|
Az egészségügyi ellátás minőségéről és a betegbiztonságról szóló törvény hatálybalépése, a szükséges végrehajtási szabályozásokkal együtt
|
|
D4G
|
Az egészségügyi szolgáltatások hatékonyságának, hozzáférhetőségének és minőségének javítása
|
Mérföldkő
|
A Nemzeti Onkológiai Hálózatról szóló törvény és a hálózat működési szabályait a rákkezelés új struktúrájának és új modelljének bevezetésével meghatározó vonatkozó jogszabályok hatálybalépése
|
|
D9G
|
D1.1.1 A magasan specializált gondozóközpontok és más egészségügyi szolgáltatók infrastruktúrájának fejlesztése és korszerűsítése
|
Mérföldkő
|
A reformból eredő beruházási igények meghatározásának elősegítése érdekében a kórházakat meghatározott kategóriákba soroló pontos kritériumok listájáról szóló jogi aktus hatálybalépése
|
|
D25G
|
D2.1. Az egészségügyi személyzet létszámának növeléséhez szükséges megfelelő feltételek megteremtése
|
Mérföldkő
|
A paramedik szakmáról és a paramedicinális önkormányzásról szóló törvény hatálybalépése, amely a paramedicin szakma előkészítése terén bevezeti a második ciklusú programok létrehozásának lehetőségét
|
|
D27G
|
D2.1. Az egészségügyi személyzet létszámának növeléséhez szükséges megfelelő feltételek megteremtése
|
Mérföldkő
|
Az orvosi munkakörök vonzerejének és az egészségügyi dolgozók munkakörülményeinek javítását célzó jogi aktusok hatálybalépése
|
|
D32G
|
D3.1. Az egészségügyi rendszer hatékonyságának és minőségének javítása a lengyel kutatás-fejlesztési potenciál támogatásával az orvostudományok és az egészségtudományok területén
|
Mérföldkő
|
Az emberi felhasználásra szánt gyógyszerek klinikai vizsgálatairól szóló törvény hatálybalépése
|
|
D33G
|
D3.1. Az egészségügyi rendszer hatékonyságának és minőségének javítása a lengyel kutatás-fejlesztési potenciál támogatásával az orvostudományok és az egészségtudományok területén
|
Mérföldkő
|
A kormány orvosbiológiai ágazat fejlesztésére vonatkozó stratégiai tervében meghatározott kulcsfontosságú intézkedések hatálybalépése vagy végrehajtása a stratégiai tervben meghatározott ütemtervnek megfelelően
|
|
D34G
|
Átfogó kutatásfejlesztés az orvostudományok és az egészségtudományok területén
|
Mérföldkő
|
A lengyel klinikai vizsgálati hálózat elektronikus platformjának üzembe helyezése
|
|
E15G
|
E2.1. A vasúti ágazat versenyképességének javítása
|
Mérföldkő
|
A vasúti közlekedésről szóló törvényt módosító törvény hatálybalépése, amely biztosítja a vasúti szolgáltatók ellenálló képességét. Miniszteri határozat az intermodális szállítás prioritásainak meghatározásáról és a vasúti kapacitás növelését célzó szűk keresztmetszetek megszüntetéséről
|
|
F4G
|
F3.1. A jogalkotási folyamat javítása
|
Mérföldkő
|
A Szejm, a Szenátus és a Minisztertanács eljárási szabályzata módosításainak hatálybalépése
|
|
|
|
Részösszeg
|
2 416 163 752 EUR
|
2.1.3. Harmadik rész (vissza nem térítendő támogatás):
|
Sorszám
|
Kapcsolódó intézkedés (reform vagy beruházás)
|
Mérföldkő/cél
|
Név
|
|
A12G
|
A1.3 A földhasználat-tervezés reformja
|
Mérföldkő
|
A területrendezésről szóló új jogszabály hatálybalépése
|
|
A33G
|
Intézményi és jogalap biztosítása a pilóta nélküli légi járművek (UAV) fejlesztéséhez
|
Mérföldkő
|
A következők módosításáról szóló jogi aktus hatálybalépése:
A lengyel léginavigációs szolgáltatási ügynökségről szóló törvény
|
|
B2G
|
B1.1 Tiszta levegő és energiahatékonyság
|
Mérföldkő
|
A „Tiszta levegő” prioritás aktualizálása
Program
|
|
C2G
|
A hálózati infrastruktúra fejlesztésének megkönnyítése a nagy sebességű internethez való egyetemes hozzáférés biztosítása érdekében
|
Mérföldkő
|
A távközlési infrastruktúrák és szolgáltatások éves jegyzékéről szóló digitalizálási miniszteri rendelet módosítása
|
|
D7G
|
Az egészségügyi szolgáltatások hatékonyságának, hozzáférhetőségének és minőségének javítása
|
Mérföldkő
|
Az onkológiai hálózat vajdasági megfigyelőközpontjainak jegyzékéről szóló rendelet hatálybalépése
|
|
E2G
|
E1.1 A környezetbarát közlekedés használatának növekedése
|
Mérföldkő
|
Az alábbiak fejlesztését támogató intézkedések:
Fenntartható városi mobilitási tervek
(SUMP) és a fenntartható városi mobilitási tervek végrehajtását célzó ösztönzők elfogadása, amelyek technikai és pénzügyi támogatást nyújtanak valamennyi funkcionális városi területnek az Infrastrukturális Minisztérium által.
|
|
|
|
Részösszeg
|
1 725 649 300 EUR
|
4.1.4. Negyedik részlet (vissza nem térítendő támogatás):
|
Sorszám
|
Kapcsolódó intézkedés (reform vagy beruházás)
|
Mérföldkő/cél
|
Név
|
|
A25G
|
A1.4.1 A mezőgazdasági és élelmiszeripari termékek ellátási láncának diverzifikálására és lerövidítésére, valamint a lánc szereplői rezilienciájának kiépítésére irányuló beruházások
|
Cél
|
Mezőgazdasági termelők és halászok, akik befejezték az infrastruktúrájuk és berendezéseik korszerűsítésére, az élelmiszer-ellátási láncok lerövidítésére és a mezőgazdasági 4.0 megoldásoknak a termelési folyamatokban való végrehajtására irányuló projekteket
|
|
A41G
|
A3.1. Munkaerő a modern gazdaságért:
a készségek és képesítések munkaerőpiaci követelményekkel való összehangolásának javítása az új technológiák gazdasági bevezetése, valamint a zöld és digitális transzformáció miatt
|
Mérföldkő
|
Az oktatási törvényt módosító, az ágazati készségközpontok hálózatának jogi keretét létrehozó, a munkaerőpiaci igények szempontjából rendkívül releváns célzott továbbképzést és átképzést biztosító törvény hatálybalépése
|
|
A42G
|
A3.1. Munkaerő a modern gazdaságért:
a készségek és képesítések munkaerőpiaci követelményekkel való összehangolásának javítása az új technológiák gazdasági bevezetése, valamint a zöld és digitális transzformáció miatt
|
Mérföldkő
|
A pedagógusokról szóló törvényt módosító törvény hatálybalépése, amely lehetővé teszi a szakmai továbbképzés ágazati készségközpontokban történő megvalósítását
|
|
A50G
|
A3.1.1 Beruházások a modern szakképzésbe, a felsőoktatásba és az egész életen át tartó tanulásba
|
Cél
|
Operatív végrehajtási programok kidolgozása
A szakképzéssel és az egész életen át tartó tanulással foglalkozó regionális koordinációs csoportok regionális szintű integrált készségstratégiája
|
|
A69G
|
Bizonyos csoportok munkaerőpiaci részvételének növelése a tartós ápolás-gondozás fejlesztése révén
|
Mérföldkő
|
A lengyelországi tartós ápolás-gondozás stratégiai felülvizsgálata a reformprioritások meghatározása céljából
|
|
A71G
|
A4.7. A munkaerőpiac szegmentációjának korlátozása
|
Mérföldkő
|
A társadalombiztosítási rendszerről szóló törvényt módosító törvény hatálybalépése, amely korlátozza a munkaerőpiac szegmentációját és a polgári jogi szerződések alapján dolgozók szociális védelmének növelését, e szerződések társadalombiztosítási járulékfizetési kötelezettségének előírásával
|
|
B5G
|
B1.1 Tiszta levegő és energiahatékonyság
|
Mérföldkő
|
A szilárd biomassza-tüzelőanyagokra vonatkozó minőségi előírások meghatározásáról szóló rendelet hatálybalépése
|
|
B8G
|
A hőforrások cseréje és az energiahatékonyság javítása az egycsaládos lakóépületekben
|
Cél
|
T1 – Hőforráscsere egycsaládos épületekben
|
|
B10G
|
A hőforrás cseréje és az energiahatékonyság javítása az egyszemélyes családi lakóépületekben
|
Cél
|
T1 – A megújuló energiaforrások hőmodernizálása és telepítése családi lakóépületekben
|
|
B17G
|
B2.1. A hidrogéntechnológiák és más dekarbonizált gázok fejlesztési feltételeinek javítása
|
Mérföldkő
|
A hidrogénre vonatkozó szabályokról szóló törvény hatálybalépése
|
|
B18G
|
B2.1.1 A hidrogénbe, a hidrogéngyártásba, -tárolásba és -szállításba történő beruházás
|
Cél
|
Hidrogéntöltő állomásokra kiadott környezetvédelmi engedélyek
|
|
B42G
|
B1.1.5. A többlakásos lakóépületek energiahatékonyságának javítása
|
Cél
|
T1 – Megújuló energiát hasznosító létesítmények és hőmodernizációk többlakásos épületekben
|
|
C27G
|
C3.1.1 Kiberbiztonság – KiberPL, adatkezelési infrastruktúra és a jogi infrastruktúra optimalizálása
végrehajtási szolgálatok
|
Mérföldkő
|
Közös európai érdeket szolgáló fontos projekt: Az új generációs számításifelhő-projektek kiválasztása és a szerződések aláírása
|
|
D10aG
|
D1.1.1 A magasan specializált gondozóközpontok és más egészségügyi szolgáltatók infrastruktúrájának fejlesztése és korszerűsítése
|
Mérföldkő
|
Első pályázati felhívás kórházak (a Nemzeti Onkológiai Hálózat keretében) és a velük együttműködő járóbeteg-ellátási központok (AOS) számára
|
|
E24G
|
E2.2.1. Közlekedésbiztonsági beruházások
|
Cél
|
Az elkerülő utak építésének befejezése és a közúti közlekedésbiztonságot veszélyeztető fekete/forrófoltok eltávolítása
|
|
F3G
|
F2.1. A fegyelmi tanács határozatai által érintett bírák helyzetének orvoslása fegyelmi ügyekben és bírói mentelmi ügyekben
|
Mérföldkő
|
A Legfelsőbb Bíróság fegyelmi tanácsának fegyelmi ügyekben és bírói mentelmi ügyekben hozott határozatai által érintett bírák helyzetének orvoslására irányuló reform
|
|
G2G
|
G1.1.2 Megújuló energiaforrások energiaközösségek által megvalósított létesítményei
|
Mérföldkő
|
Felhívás a beruházástámogatási programra
|
|
G13G
|
G1.2.2 A megújuló energiaforrások villamosenergia-hálózatokba való integrálása előtt álló akadályok felszámolása
|
Mérföldkő
|
A kábelösszevonást lehetővé tevő jogi keret hatálybalépése
|
|
|
|
Részösszeg
|
1 966 143 053 EUR
|
2.1.5. Ötödik részlet (vissza nem térítendő támogatás):
|
Sorszám
|
Kapcsolódó intézkedés (reform vagy beruházás)
|
Mérföldkő/cél
|
Név
|
|
A14G
|
A1.3.1. A területrendezési reform végrehajtása
|
Cél
|
Az új területrendezési jogszabályról szóló tanfolyamot elvégző helyi hatóságok és területtervezők munkatársai
|
|
A30G
|
A2.2. A körforgásos gazdasági modellre való átállás feltételeinek megteremtése
|
Mérföldkő
|
A másodlagos nyersanyagok kereskedelmének lehetővé tétele érdekében a jogszabályi keretet módosító új jogszabály hatálybalépése
|
|
A44G
|
A3.1.1 Beruházások a modern szakképzésbe, a felsőoktatásba és az egész életen át tartó tanulásba
|
Cél
|
T1 – Működő ágazati készségközpontok hálózatának létrehozása, amelyek a munkaerőpiaci igények szempontjából rendkívül releváns célzott továbbképzést és átképzést biztosítanak
|
|
A51G
|
Hatékony munkaerőpiaci intézmények
|
Mérföldkő
|
Az állami foglalkoztatási szolgálatokról, a harmadik országbeli állampolgárok foglalkoztatásáról és egyes munkaszerződések elektronikus megkötéséről szóló új jogszabályok hatálybalépése:
-változások bevezetése az állami foglalkoztatási szolgálatokban és az aktív munkaerőpiaci politikákban a munkaerőpiaci részvétel növelése érdekében
-a külföldiek foglalkoztatása előtt álló adminisztratív akadályok csökkentése
-bizonyos szerződések megkötési folyamatának egyszerűsítése
|
|
A57G
|
A4.2. A szülők munkaerőpiaci helyzetének javítására irányuló reform a három év alatti gyermekek magas színvonalú gyermekgondozáshoz való hozzáférésének javítása révén
|
Mérföldkő
|
A gyermekgondozásra vonatkozó minőségi előírások elfogadása, beleértve az oktatási iránymutatásokat és a háromévesnél fiatalabb gyermekeknek nyújtott gondozási szolgáltatásokra vonatkozó előírásokat
|
|
A58G
|
A4.2. A szülők munkaerőpiaci helyzetének javítására irányuló reform a három év alatti gyermekek magas színvonalú gyermekgondozáshoz való hozzáférésének javítása révén
|
Mérföldkő
|
A háromévesnél fiatalabb gyermekek gondozásáról szóló törvényt módosító törvény hatálybalépése, amely biztosítja a három év alatti gyermekek gyermekgondozási szolgáltatásainak tartós háztartási finanszírozását
|
|
B21aG
|
B2.1.1 A hidrogénbe, a hidrogéngyártásba, -tárolásba és -szállításba történő beruházás
|
Mérföldkő
|
Végrehajtási megállapodás
|
|
D1G
|
Az egészségügyi szolgáltatások hatékonyságának, hozzáférhetőségének és minőségének javítása
|
Mérföldkő
|
A kórházak korszerűsítésére és hatékonyságának javítására irányuló reform hatálybalépése
|
|
D5G
|
Az egészségügyi szolgáltatások hatékonyságának, hozzáférhetőségének és minőségének javítása
|
Mérföldkő
|
A Nemzeti Kárdiológiai Hálózatról szóló törvény hatálybalépése, amely a hálózat működésének szabályait egy új struktúra és a kardiológiai ellátás új irányítási modelljének bevezetésével állapítja meg
|
|
D38G
|
D1.2.1. A tartós ápolás-gondozás fejlesztése
az egészségügyi szervezetek infrastruktúrájának korszerűsítése körzeti szinten
|
Mérföldkő
|
A hosszú távú és geriátriai ágyak létrehozásához nyújtott kiegészítő támogatásra kiválasztott körzeti kórházak listája egyedi kiválasztási kritériumok alapján
|
|
F8G
|
F3.1. A helyreállítási és rezilienciaépítési terv végrehajtási feltételeinek javítása
|
Mérföldkő
|
További álláshelyek kiosztása a
a helyreállítási és rezilienciaépítési terv végrehajtása
|
|
|
|
Részösszeg
|
2 332 655 951 EUR
|
2.1.6. Hatodik részlet (vissza nem térítendő támogatás):
|
Sorszám
|
Kapcsolódó intézkedés (reform vagy beruházás)
|
Mérföldkő/cél
|
Név
|
|
A7G
|
A1.2.1. A munkavállalók és a személyzet termékeibe, szolgáltatásaiba és kompetenciáiba történő, a tevékenységek diverzifikálásával kapcsolatos beruházások
|
Cél
|
T1 – Az üzleti tevékenységüket korszerűsítő HoReCa, kulturális és idegenforgalmi ágazatban működő kkv-k és mikrovállalkozások száma
|
|
A16G
|
A1.3.1. A területrendezési reform végrehajtása
|
Cél
|
Az általános területrendezési terveket elfogadó települések aránya
|
|
A22G
|
A1.4.1 A mezőgazdasági és élelmiszeripari termékek ellátási láncának diverzifikálására és lerövidítésére, valamint a lánc szereplői rezilienciájának kiépítésére irányuló beruházások
|
Cél
|
Az agrár-élelmiszeripari ágazatban működő kkv-k, amelyek az infrastruktúrájuk és berendezéseik korszerűsítésére irányuló projekteket hajtottak végre
|
|
A28G
|
A2.1.1 A robotizációba és digitalizációba történő beruházások a vállalkozásoknál
|
Cél
|
T1 – A robotizációval, a mesterséges intelligenciával vagy a folyamatok, technológiák, termékek vagy szolgáltatások digitalizálásával kapcsolatos projektek végrehajtása
|
|
A46G
|
A3.1.1 Befektetések a modernekbe
szakképzés, felsőoktatás és egész életen át tartó tanulás
|
Cél
|
T1 – Készségek biztosítása az ágazati készségközpontok tanulói számára, beleértve az ágazat által kiadott és elismert tanulási eredmények (készségek) tanúsítását
|
|
A52G
|
Hatékony munkaerőpiaci intézmények
|
Mérföldkő
|
A működésre vonatkozó új szabványok és teljesítménykeret, valamint
az állami foglalkoztatási szolgálatok koordinálása
|
|
A54G
|
Hatékony munkaerőpiaci intézmények
|
Mérföldkő
|
A vonatkozó jogszabályok módosításának hatálybalépése a kollektív szerződésekről folytatott konzultációban és a lengyelországi egyetlen munkaszerződésről szóló tanulmányban meghatározott reformprioritások végrehajtása érdekében
|
|
A68G
|
A4.5 A pályafutás meghosszabbítása és a kötelező nyugdíjkorhatáron túli munkavégzés előmozdítása
|
Mérföldkő
|
Jelentés a tényleges nyugdíjkorhatár emelése érdekében hozott intézkedések hatásának értékeléséről
|
|
B6G
|
B1.1.1 Hőforrásokba történő beruházások távfűtési rendszerekben
|
Cél
|
T1 – Hőforrások távfűtési rendszerekben
|
|
C4G
|
C1.1.1 A nagyon nagy sebességű internethez való hozzáférés biztosítása fehér foltokban
|
Cél
|
T1 – T1 széles sávú internet-hozzáféréssel rendelkező további háztartások (lakóépületek)
|
|
C7G
|
C2.1. A digitális alkalmazások bővítése a közszférában, a gazdaságban és a társadalomban
|
Mérföldkő
|
A közfeladatot ellátó szervezetek tevékenységének számítógépesítéséről szóló, 2005. február 17-i törvény módosítása
|
|
C19G
|
C2.1.3. E-kompetenciák
|
Cél
|
T1 – A digitális kompetenciák terén képzett további személyek, beleértve a digitális jártasságot is
|
|
C21G
|
C3.1. Az információs rendszerek kiberbiztonságának fokozása, az adatkezelési infrastruktúra megerősítése és a biztonságért felelős állami szolgálatok infrastruktúrájának optimalizálása.
|
Mérföldkő
|
A nemzeti kiberbiztonsági rendszerről szóló, 2018. július 5-i törvény módosítása
|
|
C24G
|
C3.1.1 Kiberbiztonság – KiberPL, adatkezelési infrastruktúra és a jogi infrastruktúra optimalizálása
végrehajtási szolgálatok
|
Mérföldkő
|
Az adatközpont létesítményeinek épületeire vonatkozó szerződések aláírása
|
|
D10bG
|
D1.1.1 A magasan specializált gondozóközpontok és más egészségügyi szolgáltatók infrastruktúrájának fejlesztése és korszerűsítése
|
Mérföldkő
|
Pályázati felhívás a finanszírozást igénylő kórházak számára (a nemzeti kardiológiai hálózat keretében)
|
|
D10cG
|
D1.1.1 A magasan specializált gondozóközpontok és más egészségügyi szolgáltatók infrastruktúrájának fejlesztése és korszerűsítése
|
Mérföldkő
|
Pályázati felhívás a finanszírozást igénylő kórházak számára
|
|
D11G
|
D1.1.1 A magasan specializált gondozóközpontok és más egészségügyi szolgáltatók infrastruktúrájának fejlesztése és korszerűsítése
|
Cél
|
T1 – A kórházak és az Egészségügyi Minisztérium között orvosi eszközök beszerzésére vagy infrastrukturális beruházásokra kötött szerződések
|
|
D39G
|
D1.2.1. A tartós ápolás-gondozás fejlesztése az egészségügyi szervezetek infrastruktúrájának körzeti szintű korszerűsítése révén
|
Cél
|
A körzeti kórházak és az Egészségügyi Minisztérium (vagy a minisztérium által megjelölt más intézmény) között aláírt szerződések a tartós ápolási-gondozási és geriátriai gondozási egységek/központok létrehozására irányuló beruházási támogatásról
|
|
E3G
|
E1.1 A környezetbarát közlekedés használatának növekedése
|
Mérföldkő
|
A „szennyező fizet” elvvel összhangban a kibocsátással kapcsolatos járművekre vonatkozó regisztrációs díjat bevezető jogi aktus hatálybalépése
|
|
E4aG
|
E1.1. A környezetbarát közlekedés használatának növelése
|
Mérföldkő
|
A támogatási program elindítása
|
|
E6G
|
E1.1 A környezetbarát közlekedés használatának növekedése
|
Cél
|
A közbuszok által támogatott buszjáratok
Közlekedési Alap
|
|
E13G
|
E1.1.2 Zéró és alacsony kibocsátású közösségi közlekedés (buszok)
|
Mérföldkő
|
Kibocsátásmentes és alacsony kibocsátású járművek:
a kedvezményezettek kiválasztása
|
|
E16G
|
E2.1. A vasúti ágazat versenyképességének javítása
|
Cél
|
Úthasználatidíj-rendszer létrehozása az új utakon
|
|
E17G
|
E2.1.1 vasútvonalak
|
Mérföldkő
|
Szerződések aláírása nyílt és versenytárgyalási eljárásokat követően
|
|
E19G
|
A vasúti személyszállító járművek
|
Mérföldkő
|
Személyszállító járművekre vonatkozó szerződések aláírása
|
|
E21G
|
Intermodális projektek
|
Mérföldkő
|
Intermodális szállítási projektekre vonatkozó szerződések aláírása
|
|
G1G
|
G1.1.1. A helyi energiaközösségek fejlesztésének ösztönzése
|
Mérföldkő
|
Az energiaközösségek és energiaszövetkezetek fejlődése előtt álló, a beruházás előtti támogatási program során azonosított akadályok elemzése
|
|
G7G
|
G1.1.4. A REPowerEU-reformokat és -beruházásokat végrehajtó intézmények támogatása
|
Cél
|
A REPowerEU-reformok és -beruházások végrehajtásához szükséges adminisztratív kapacitás növelése
|
|
G12G
|
G1.2.1 Szabályozási megoldások a megújuló energiaforrások elosztóhálózatokba való gyorsított integrálására
|
Mérföldkő
|
Az új szabályozási modell elfogadása az Energiaszabályozó Hivatal elnöke által
|
|
G15G
|
G1.2.3. Átviteli hálózatok, intelligens villamosenergia-infrastruktúra fejlesztése
|
Cél
|
Az újonnan épített vagy korszerűsített villamosenergia-átviteli hálózat hossza (km)
|
|
G18G
|
G1.2.3. Átviteli hálózatok, intelligens villamosenergia-infrastruktúra fejlesztése
|
Mérföldkő
|
Támogatási megállapodások
az átvitelirendszer-üzemeltető (TSO) és a hatóságok között az átviteli hálózatok megvalósításáról és támogatásáról
|
|
G23G
|
G1.2.4. Villamosenergia-elosztó hálózatok építése vagy korszerűsítése vidéki területeken az új megújuló energiaforrások összekapcsolásának lehetővé tétele érdekében
|
Mérföldkő
|
A projektek azonosítása és meghatározása
|
|
G26G
|
G1.3.2. kibocsátásmentes közösségi közlekedés (buszok)
|
Mérföldkő
|
Kibocsátásmentes járművek a városi közlekedésben:
a kedvezményezettek kiválasztása
|
|
|
|
Részösszeg
|
3 849 409 884 EUR
|
2.1.7 Hetedik kötelezettségvállalás (vissza nem térítendő támogatás):
|
Sorszám
|
Kapcsolódó intézkedés (reform vagy beruházás)
|
Mérföldkő/cél
|
Név
|
|
A2G
|
A1.1. A költségvetési keret reformja
|
Mérföldkő
|
A Pénzügyminisztérium által készített, az új költségvetési rendszert végrehajtó államháztartási törvény módosításának hatálybalépése, beleértve az új besorolási rendszert, az új költségvetési gazdálkodási modellt és az újrameghatározott új középtávú költségvetési keretet
|
|
A4G
|
A1.1. A költségvetési keret reformja
|
Mérföldkő
|
A kiadások stabilizálására vonatkozó szabály 2019–2023-as működésének felülvizsgálata a következők céljából:
-a szabály hatékonyságának értékelése, beleértve a kilépési záradék és a visszatérési záradék alkalmazását
-az uniós szabályok változásainak a kiadások stabilizálására vonatkozó szabály képletére gyakorolt hatásának elemzése
|
|
A19G
|
A1.4 A mezőgazdasági ágazat termelői/fogyasztói versenyképességének és védelmének javítását célzó reform
|
Mérföldkő
|
A mezőgazdasági és élelmiszer-kereskedelmi ágazatban a szerződéses előnyök tisztességtelen felhasználása elleni küzdelemről szóló új törvény félidős felülvizsgálatának elfogadása
|
|
A31G
|
A2.2.1. A környezetvédelmi technológiák és innováció bevezetésére irányuló beruházások, beleértve a körforgásos gazdasághoz kapcsolódókat is
|
Cél
|
Aláírt támogatási megállapodások kkv-knak odaítélt projektekre, amelyek megoldásokat kínálnak a (körforgásos gazdasághoz kapcsolódó) zöld technológiák fejlesztésére, ösztönzésére vagy alkalmazására
|
|
A36G
|
A kompetenciaközpontok (többek között szakosodott képzési központok, végrehajtás-támogató központok, megfigyelőközpontok) és a pilóta nélküli járműkezelési infrastruktúra fejlesztése és felszerelése mint innovációs ökoszisztéma
|
Cél
|
Kísérleti projektek előtt végrehajtott, pilóta nélküli járművekkel kapcsolatos szolgáltatások
|
|
A63G
|
A4.3.1 Beruházási támogatási programok, amelyek lehetővé teszik különösen a tevékenységek fejlesztését, a szociális szolgáltatások megvalósításában való részvétel növelését, valamint a szociális gazdaság szervezeteibe való integráció minőségének javítását
|
Cél
|
Szociális vállalkozási státuszt szerzett szervezetek száma
|
|
B21bG
|
B2.1.1 A hidrogénbe, a hidrogéngyártásba, -tárolásba és -szállításba történő beruházás
|
Cél
|
A végső kedvezményezettekkel aláírt jogi megállapodások
|
|
B21cG
|
B2.1.1 A hidrogénbe, a hidrogéngyártásba, -tárolásba és -szállításba történő beruházás
|
Mérföldkő
|
A minisztérium végrehajtotta a beruházás 50%-át
|
|
C11G
|
C2.1.1. Közszolgáltatások, a gazdasági ágazatok működését javító informatikai megoldások
|
Cél
|
T1 – Új e-szolgáltatásokat létrehozó és a meglévőket korszerűsítő projektek
|
|
C22G
|
C3.1. Az információs rendszerek kiberbiztonságának fokozása, az adatkezelési infrastruktúra megerősítése és a törvény infrastruktúrájának optimalizálása
végrehajtási szolgálatok
|
Mérföldkő
|
Az Európai Parlament és a Tanács
A Miniszterek Tanácsa (2018. szeptember 11.) az alapvető szolgáltatások nyújtását érintő biztonsági események jegyzékéről és a biztonsági események zavaró hatásának küszöbértékeiről
|
|
C28G
|
C3.1.1 Kiberbiztonság – KiberPL, adatkezelési infrastruktúra és a bűnüldözési szolgálatok infrastruktúrájának optimalizálása
|
Cél
|
Közös európai érdeket szolgáló fontos projekt: Kifejlesztett nemzeti infrastruktúra/szolgáltatás adatfeldolgozási megoldások
|
|
D8G
|
Az egészségügyi szolgáltatások hatékonyságának, hozzáférhetőségének és minőségének javítása
|
Mérföldkő
|
Az onkológiai ellátási hálózat értékelése
|
|
D12G
|
D1.1.1 Fejlesztés és korszerűsítés
a magasan specializált ápolási-gondozási központok és más egészségügyi szolgáltatók infrastruktúrájáról
|
Cél
|
T2 – A kórházak és az Egészségügyi Minisztérium között orvosi eszközök beszerzésére vagy infrastrukturális beruházásokra kötött szerződések
|
|
D19G
|
Az egészségügy digitális átalakításának felgyorsítása a digitális egészségügyi szolgáltatások továbbfejlesztése révén
|
Cél
|
T1 – digitalizált orvosi dokumentumok
|
|
E4bG
|
E1.1 A környezetbarát közlekedés használatának növekedése
|
Cél
|
A végső kedvezményezettekkel aláírt jogi megállapodások
|
|
E5G
|
E1.1 A környezetbarát közlekedés használatának növekedése
|
Cél
|
Új fenntartható városi mobilitási tervekkel rendelkező városok
|
|
E19aG
|
A vasúti személyszállító járművek
|
Cél
|
Távolsági vasútvonalakhoz szállított elektromos és ERTMS-sel felszerelt járművek
|
|
E27G
|
E2.2.2. A közlekedés digitalizálása
|
Cél
|
A következők telepítése: Dinamikus utasinformációs rendszer (SDIP), ellenőrző rendszerek és vasúti átjárók 55 területen
|
|
G3G
|
G1.1.2 Megújuló energiaforrások energiaközösségek által megvalósított létesítményei, beleértve egy kibővített részt is
|
Cél
|
A beruházás előtti részen belül támogatott szervezetek
|
|
G8G
|
G1.1.4. A REPowerEU-reformokat és -beruházásokat végrehajtó intézmények támogatása
|
Cél
|
Kapacitásépítési projektek, amelyek támogatják a REPowerEU-reformok és -beruházások végrehajtását a központi és helyi közigazgatás számára
|
|
G10G
|
G1.1.4. A REPowerEU-reformokat és -beruházásokat végrehajtó intézmények támogatása
|
Mérföldkő
|
Az új informatikai eszköz műszaki leírásának közzététele
az energia szabályozási modellje
Szabályozási Hivatal
|
|
G22G
|
G1.2.3. Átviteli hálózatok, intelligens villamosenergia-infrastruktúra fejlesztése
|
Cél
|
IKT-rendszerek kiépítése az átviteli hálózatban (megoldások száma)
|
|
|
|
Részösszeg
|
2 974 523 602 EUR
|
Nyolcadik részlet (vissza nem térítendő támogatás):
|
Sorszám
|
Kapcsolódó intézkedés (reform vagy beruházás)
|
Mérföldkő/cél
|
Név
|
|
A24G
|
A1.4.1 A mezőgazdasági és élelmiszeripari termékek ellátási láncának diverzifikálására és lerövidítésére, valamint a lánc szereplői rezilienciájának kiépítésére irányuló beruházások
|
Cél
|
Jótékonysági szervezetek az élelmiszer-ágazatban, amelyek befejezték az infrastruktúrájuk és felszereléseik korszerűsítésére irányuló projekteket
|
|
A32G
|
A2.2.1. A környezetvédelmi technológiák és innováció bevezetésére irányuló beruházások, beleértve a körforgásos gazdasághoz kapcsolódókat is
|
Cél
|
Aláírt támogatási megállapodások a másodlagos nyersanyagok piacának létrehozásához hozzájáruló technológiák fejlesztését támogató projektekre
|
|
A34G
|
A kompetenciaközpontok (többek között szakosodott képzési központok, végrehajtás-támogató központok, megfigyelőközpontok) és a pilóta nélküli járműkezelési infrastruktúra fejlesztése és felszerelése, mint a következők ökoszisztémája:
Innováció
|
Cél
|
T1 – Helyi központok és infrastruktúra a helyi önkormányzat vagy kijelölt szervezet által a helyi működés érdekében végzett, pilóta nélküli járművek számára
|
|
A45G
|
A3.1.1 Beruházások a modern szakképzésbe, a felsőoktatásba és az egész életen át tartó tanulásba
|
Cél
|
T2 – Működő ágazati készségközpontok hálózatának létrehozása, amelyek a munkaerőpiaci igények szempontjából rendkívül releváns célzott továbbképzést és átképzést biztosítanak
|
|
A47G
|
A3.1.1 Beruházások a modern szakképzésbe, a felsőoktatásba és az egész életen át tartó tanulásba
|
Cél
|
T2 – Készségek biztosítása az ágazati készségközpontok tanulói számára, beleértve az ágazat által kiadott és elismert tanulási eredmények (készségek) tanúsítását
|
|
A64G
|
A4.3.1 Beruházási támogatási programok, amelyek lehetővé teszik különösen a tevékenységek fejlesztését, a szociális szolgáltatások megvalósításában való részvétel növelését, valamint a szociális gazdaság szervezeteibe való integráció minőségének javítását
|
Cél
|
A pénzügyi támogatásban részesülő szociális gazdasági szervezetek száma, beleértve a szociális vállalkozásokat is
|
|
A70G
|
Bizonyos csoportok munkaerőpiaci részvételének növelése a tartós ápolás-gondozás fejlesztése révén
|
Mérföldkő
|
A tartós ápolás-gondozás lengyelországi stratégiai felülvizsgálata során meghatározott reformprioritások végrehajtása (az A69G. mérföldkő végrehajtásának következtetései alapján)
|
|
B41G
|
B3.1.1 A szennyvízkezelő rendszerekbe és a vízellátásba történő beruházások vidéki területeken
|
Cél
|
Az új vagy korszerűsített vízellátási és szennyvíz-infrastruktúrához csatlakoztatott vagy csatlakoztatható felhasználók száma
|
|
C5G
|
C1.1.1 A nagyon nagy sebességű internethez való hozzáférés biztosítása fehér foltokban
|
Cél
|
T2 – A széles sávú internet-hozzáféréssel rendelkező további háztartások (lakóépületek)
|
|
C6aG
|
C1.1.1 A nagyon nagy sebességű internethez való hozzáférés biztosítása fehér foltokban
|
Cél
|
Osztálytermek az iskolákban:
Helyi hálózat (LAN) kapcsolat
|
|
C8G
|
C2.1. A digitális alkalmazások bővítése a közszférában, a gazdaságban és a társadalomban
|
Mérföldkő
|
A termékeket és szolgáltatásokat terhelő adóról szóló 2004. március 11-i törvény módosítása (strukturált számlák használata)
|
|
C15G
|
Egyenlő versenyfeltételek a mobil multimédiás eszközökkel rendelkező iskolák számára – a berendezésekre vonatkozó minimumszabályok teljesítésével kapcsolatos beruházások
|
Cél
|
A diákok rendelkezésére álló új hordozható számítógépek (laptopok és böngésző laptopok) és táblagépek
|
|
C14G
|
Egyenlő versenyfeltételek a mobil multimédiás eszközökkel rendelkező iskolák számára – a berendezésekre vonatkozó minimumszabályok teljesítésével kapcsolatos beruházások
|
Cél
|
A tanárok rendelkezésére álló új hordozható számítógépek
|
|
C26G
|
C3.1.1 Kiberbiztonság – KiberPL, adatkezelési infrastruktúra és a jogi infrastruktúra optimalizálása
végrehajtási szolgálatok
|
Cél
|
A válságkezelési rendszer mobil infrastruktúrája
|
|
D16G
|
Az egészségügy digitális átalakításának felgyorsítása a digitális egészségügyi szolgáltatások továbbfejlesztése révén
|
Mérföldkő
|
Az e-egészségügyi központ biztonsági műveleti központja (SOC)
|
|
D17G
|
Az egészségügy digitális átalakításának felgyorsítása a digitális egészségügyi szolgáltatások továbbfejlesztése révén
|
Mérföldkő
|
Digitális Orvosi Dokumentáció Központ
|
|
D26G
|
D2.1. Az egészségügyi személyzet létszámának növeléséhez szükséges megfelelő feltételek megteremtése
|
Cél
|
A mesterdiplomát elvégző paramedicinák száma
|
|
D31G
|
D2.1.1. Az oktatási létesítmények korszerűsítéséhez és utólagos átalakításához kapcsolódó beruházások az orvosi tanulmányokra vonatkozó felvételi korlátozások növelése érdekében
|
Cél
|
A klinikai preklinikai oktatást szolgáló korszerűsített oktatási létesítmények száma (beleértve az orvosi szimulációs központokat is), a klinikai alapnak a központi klinikai kórházakban való tanításhoz használt adaptált létesítményei, a modernizált könyvtári infrastruktúrák és az orvosi hallgatói dormitoriák száma
egyetemek
|
|
G4G
|
G1.1.2 Megújuló energiaforrások energiaközösségek által megvalósított létesítményei, beleértve egy kibővített részt is
|
Cél
|
A beruházási részen belül támogatott szervezetek
|
|
G9G
|
G1.1.4. A REPowerEU-reformokat és -beruházásokat végrehajtó intézmények támogatása
|
Cél
|
A REPowerEU-reformok és a nem kormányzati szervezetek által végrehajtott beruházások végrehajtását támogató kapacitásépítési projektek
|
|
G14G
|
G1.2.2 A megújuló energiaforrások villamosenergia-hálózatokba való integrálása előtt álló akadályok felszámolása
|
Mérföldkő
|
A villamosenergia-hálózatokhoz való csatlakozási folyamat átláthatóságát fokozó és e folyamatot megkönnyítő jogalkotási és adott esetben nem jogalkotási aktusok hatálybalépése
|
|
G16G
|
G1.2.3. Átviteli hálózatok, intelligens villamosenergia-infrastruktúra fejlesztése
|
Cél
|
Az újonnan épített vagy korszerűsített villamosenergia-átviteli hálózat hossza (km)
|
|
G21G
|
G1.2.3. Átviteli hálózatok, intelligens villamosenergia-infrastruktúra fejlesztése
|
Mérföldkő
|
A villamosenergia-piac adatközpontjának létrehozása (OIRE/CSIRE)
|
|
G25G
|
G1.3.1. A fenntartható közlekedés támogatása
|
Mérföldkő
|
A lengyelországi fenntartható közlekedésre vonatkozó cselekvési terv
|
|
|
|
Részösszeg
|
2 591 962 133 EUR
|
Kilencedik részlet (vissza nem térítendő támogatás):
|
Sorszám
|
Kapcsolódó intézkedés (reform vagy beruházás)
|
Mérföldkő/cél
|
Név
|
|
A8G
|
A1.2.1. A munkavállalók és a személyzet termékeibe, szolgáltatásaiba és kompetenciáiba történő, a tevékenységek diverzifikálásával kapcsolatos beruházások
|
Cél
|
T2 – Az üzleti tevékenységüket korszerűsítő HoReCa, kulturális és idegenforgalmi ágazatban működő kkv-k és mikrovállalkozások száma
|
|
A15G
|
A1.3.1. A területrendezési reform végrehajtása
|
Cél
|
Az új területrendezési jogszabályról szóló tanfolyamot elvégző helyi hatóságok és területtervezők munkatársai
|
|
A17G
|
A1.3.1. A területrendezési reform végrehajtása
|
Cél
|
Az általános területrendezési terveket elfogadó települések aránya
|
|
A21G
|
A1.4.1 A mezőgazdasági és élelmiszeripari termékek ellátási láncának diverzifikálására és lerövidítésére, valamint a lánc szereplői rezilienciájának kiépítésére irányuló beruházások
|
Cél
|
Épített vagy korszerűsített elosztó- és tárolóközpontok, valamint korszerűsített nagykereskedelmi piacok
|
|
A23G
|
A1.4.1 A mezőgazdasági és élelmiszeripari termékek ellátási láncának diverzifikálására és lerövidítésére, valamint a lánc szereplői rezilienciájának kiépítésére irányuló beruházások
|
Cél
|
Az agrár-élelmiszeripari ágazatban működő kkv-k, amelyek az infrastruktúrájuk és berendezéseik korszerűsítésére irányuló projekteket hajtottak végre
|
|
A26G
|
A1.4.1 A mezőgazdasági és élelmiszeripari termékek ellátási láncának diverzifikálására és lerövidítésére, valamint a lánc szereplői rezilienciájának kiépítésére irányuló beruházások
|
Cél
|
Mezőgazdasági termelők és halászok, akik befejezték az infrastruktúrájuk és berendezéseik korszerűsítésére, az élelmiszer-ellátási láncok lerövidítésére és a mezőgazdasági 4.0 megoldásoknak a termelési folyamatokban való végrehajtására irányuló projekteket
|
|
A26aG
|
A1.4.1 A mezőgazdasági és élelmiszeripari termékek ellátási láncának diverzifikálására és lerövidítésére, valamint a lánc szereplői rezilienciájának kiépítésére irányuló beruházások
|
|
Végrehajtott projektek a mezőgazdasági oktatás oktatási és demonstrációs bázisának korszerűsítésére 4.0
|
|
A29G
|
A2.1.1 A robotizációba és digitalizációba történő beruházások a vállalkozásoknál
|
Cél
|
T2 – A robotizációval, a mesterséges intelligenciával vagy a folyamatok, technológiák, termékek vagy szolgáltatások digitalizálásával kapcsolatos projektek végrehajtása
|
|
A35G
|
A kompetenciaközpontok (többek között szakosodott képzési központok, végrehajtás-támogató központok, megfigyelőközpontok) és a pilóta nélküli járműkezelési infrastruktúra fejlesztése és felszerelése, mint a következők ökoszisztémája:
Innováció
|
Cél
|
T1 – Helyi központok és infrastruktúra a helyi önkormányzat vagy kijelölt szervezet által a helyi működés érdekében végzett, pilóta nélküli járművek számára
|
|
A40G
|
A kutatási kapacitások fejlesztésére irányuló beruházások
|
Cél
|
Korszerű kutatási és elemzési infrastruktúrával rendelkező laboratóriumok az Oktatási és Tudományügyi Minisztérium felügyelete alatt álló és/vagy alárendelt intézményekben, valamint
mezőgazdasági és Vidékügyi Minisztérium
Fejlesztés
|
|
A48G
|
A3.1.1 Beruházások a modern szakképzésbe, a felsőoktatásba és az egész életen át tartó tanulásba
|
Cél
|
T3 – Készségek biztosítása az ágazati készségközpontok tanulói számára, beleértve az ágazat által kiadott és elismert tanulási eredmények (készségek) tanúsítását
|
|
A55G
|
A4.1.1 A munkaerőpiaci intézmények reformját támogató beruházások
|
Cél
|
Állami foglalkoztatási szolgálat (ÁFSZ), ahol modernizált informatikai rendszereket kell bevezetni
|
|
A56G
|
A4.1.1 A munkaerőpiaci intézmények reformját támogató beruházások
|
Cél
|
Az állami foglalkoztatási szolgálat (ÁFSZ) személyzetének képzése az ÁFSZ-ekről, a harmadik országbeli állampolgárok foglalkoztatásáról és a munkaszerződések egyes munkáltatók általi elektronikus kötéséről szóló új törvények eredményeként bevezetett új eljárások alkalmazásáról és informatikai eszközök használatáról
|
|
A61G
|
A4.2.1 A háromévesnél fiatalabb gyermekek gyermekgondozási létesítményeinek támogatása
(iskolák, gyermekklubok)
Maluch+
|
Cél
|
Új férőhelyek létrehozása gyermekgondozási létesítményekben (iskolákban, gyermekklubokban) a három évesnél fiatalabb gyermekek számára
|
|
B7G
|
B1.1.1 távhőforrásokba történő beruházások
|
Cél
|
T2 – Hőforrások távfűtési rendszerekben
|
|
B9G
|
A hőforrások cseréje és az energiahatékonyság javítása az egycsaládos lakóépületekben
|
Cél
|
T2 – Hőforráscsere egycsaládos épületekben
|
|
B11G
|
A hőforrások cseréje és az energiahatékonyság javítása az egycsaládos lakóépületekben
|
Cél
|
T2 – A megújuló energiaforrások hőmodernizálása és telepítése családi lakóépületekben
|
|
B12G
|
Az iskolák hőkorszerűsítése
|
Cél
|
Az oktatási intézmények épületeiben a DNSH-követelményeknek megfelelő korszerűsített vagy kicserélt hőforrások
(aláírt szerződések alapján)
|
|
B13G
|
Az iskolák hőkorszerűsítése
|
Cél
|
Oktatási intézmények hőmodernizált épületei (aláírt szerződések alapján)
|
|
B14G
|
B1.1.4. A helyi szociális létesítmények energiahatékonyságának megerősítése
|
Cél
|
Társadalmi tevékenységet végző létesítmények, amelyek nem hatékony szilárd tüzelésű hőforrásokat cserélnek a DNSH-követelményeknek megfelelő modern hőforrásokra
|
|
B15G
|
B1.1.4. A helyi szociális létesítmények energiahatékonyságának megerősítése
|
Cél
|
Hőmodernizált szociális létesítmények
|
|
B19G
|
B2.1.1 A hidrogénbe, a hidrogéngyártásba, -tárolásba és -szállításba történő beruházás
|
Cél
|
Hidrogéntöltő állomások üzembe helyezése
|
|
B20G
|
B2.1.1 A hidrogénbe, a hidrogéngyártásba, -tárolásba és -szállításba történő beruházás
|
Cél
|
Innovatív hidrogénüzemű szállítóegységekkel kapcsolatos kutatási és innovációs projektek
|
|
B21dG
|
B2.1.1 A hidrogénbe, a hidrogéngyártásba, -tárolásba és -szállításba történő beruházás
|
Cél
|
A végső kedvezményezettekkel aláírt jogi megállapodások
|
|
B21eG
|
B2.1.1 A hidrogénbe, a hidrogéngyártásba, -tárolásba és -szállításba történő beruházás
|
Mérföldkő
|
A minisztérium befejezte a beruházást
|
|
B37G
|
B2.2.3 A tengeri terminálok infrastruktúrájának építése
|
Mérföldkő
|
Tengeri szélenergia telepítésére szolgáló új terminál építése
|
|
B38G
|
B2.2.3 A tengeri terminálok infrastruktúrájának építése
|
Cél
|
A Łeba, Ustka és Darłowo kikötőiben található létesítmények korszerűsítése/bővítése az offsore szélerőművek szervizelésére és karbantartására.
|
|
B43G
|
B1.1.5. A többlakásos lakóépületek energiahatékonyságának javítása
|
Cél
|
T2 – Megújuló energiát hasznosító létesítmények és termomodernizációk többlakásos épületekben
|
|
C6G
|
C1.1.1 A nagyon nagy sebességű internethez való hozzáférés biztosítása fehér foltokban
|
Cél
|
T3 – T3 további háztartások (lakóépületek) legalább 100 Mb/s széles sávú internet-hozzáféréssel (a gigabites kapacitás növelésének lehetőségével)
|
|
C12G
|
C2.1.1. Közszolgáltatások, a gazdasági ágazatok működését javító informatikai megoldások
|
Cél
|
T2 – Új e-szolgáltatások befejezése vagy meglévők korszerűsítése
|
|
C13aG
|
C2.1.1. Közszolgáltatások, a közigazgatás és a gazdasági ágazatok működését javító informatikai megoldások
|
Cél
|
Új állami informatikai rendszerek befejezése vagy meglévők bővítése
|
|
C13bG
|
C2.1.1. Közszolgáltatások, a közigazgatás és a gazdasági ágazatok működését javító informatikai megoldások
|
Cél
|
A közigazgatás háttérirodájának digitalizálása
|
|
C13cG
|
C2.1.1. Közszolgáltatások, a gazdasági ágazatok működését javító informatikai megoldások
|
Mérföldkő
|
A nemzeti e-számlázási rendszer működőképes
|
|
C13dG
|
C2.1.1. Közszolgáltatások, a gazdasági ágazatok működését javító informatikai megoldások
|
Cél
|
Új e-szolgáltatások befejezése vagy a meglévők korszerűsítése
|
|
C20G
|
C2.1.3. E-kompetenciák
|
Cél
|
T2 – A digitális kompetenciák terén képzett további személyek, beleértve a digitális jártasságot is
|
|
C23G
|
C3.1.1 Kiberbiztonság – KiberPL, adatkezelési infrastruktúra és a bűnüldözési szolgálatok infrastruktúrájának optimalizálása
|
Cél
|
Kiberbiztonsági projektek (CyberPL)
a nemzeti kiberbiztonsági rendszer hatékonyságának fokozására irányuló program (KSC-PL)
|
|
C25G
|
C3.1.1 Kiberbiztonság – KiberPL, adatkezelési infrastruktúra és a jogi infrastruktúra optimalizálása
végrehajtási szolgálatok
|
Mérföldkő
|
Szabványos adatfeldolgozó központok létrehozása
|
|
D6G
|
Az egészségügyi szolgáltatások hatékonyságának, hozzáférhetőségének és minőségének javítása
|
Mérföldkő
|
A nemzeti e-egészségügyi szolgáltatások elindítására és azoknak a meglévő/rendelkezésre álló e-egészségügyi rendszerekbe való integrálására vonatkozó jogalkotási csomag hatálybalépése nemzeti és regionális szinten
|
|
D13G
|
D1.1.1 A magasan specializált gondozóközpontok és más egészségügyi szolgáltatók infrastruktúrájának fejlesztése és korszerűsítése
|
Cél
|
A szerkezetátalakítással vagy a Nemzeti Onkológiai Hálózatba való behurcolással összefüggésben vásárolt infrastrukturális beruházásokkal vagy orvosi felszereléssel rendelkező kórházak
|
|
D14G
|
D1.1.1 A magasan specializált gondozóközpontok és más egészségügyi szolgáltatók infrastruktúrájának fejlesztése és korszerűsítése
|
Cél
|
A szerkezetátalakítással vagy a nemzeti kardiológiai hálózatba való bekerülésükkel összefüggésben vásárolt infrastrukturális beruházásokkal vagy orvosi felszereléssel rendelkező kórházak
|
|
D15G
|
Az egészségügy digitális átalakításának felgyorsítása a digitális egészségügyi szolgáltatások továbbfejlesztése révén
|
Mérföldkő
|
Új e-szolgáltatások elindítása, beleértve a következőket:
-a betegek egészségelemzési eszközei;
-mesterségesintelligencia-algoritmusokon alapuló döntéshozatalt támogató eszköz az orvosok számára; és
más kulcsfontosságú egészségügyi rendszerekkel integrált egészségügyi adatok központi adattára
|
|
D18G
|
Az egészségügy digitális átalakításának felgyorsítása a digitális egészségügyi szolgáltatások továbbfejlesztése révén
|
Cél
|
A betegek korábbi interakciója az egészségügyi létesítményekben tartott egészségügyi ellátással, digitalizált
|
|
D20G
|
Az egészségügy digitális átalakításának felgyorsítása a digitális egészségügyi szolgáltatások továbbfejlesztése révén
|
Cél
|
T2 – digitalizált orvosi dokumentumok
|
|
D21G
|
Az egészségügy digitális átalakításának felgyorsítása a digitális egészségügyi szolgáltatások továbbfejlesztése révén
|
Cél
|
Az egészségügyi adatok központi adattárához kapcsolódó központi/regionális egészségügyi szolgáltatók és a mesterséges intelligencián alapuló döntéshozatalt támogató eszközzel felszerelt központi/regionális egészségügyi szolgáltatók
|
|
D22G
|
Az egészségügy digitális átalakításának felgyorsítása a digitális egészségügyi szolgáltatások továbbfejlesztése révén
|
Cél
|
A betegegészség-elemzési eszköz hatálya alá tartozó felnőtt betegek
|
|
D24G
|
D2.1. Az egészségügyi személyzet létszámának növeléséhez szükséges megfelelő feltételek megteremtése
|
Cél
|
Azon orvostudományi egyetemi hallgatók száma, akik a felsőoktatásról és a tudományról, valamint az orvosi és fogorvosi szakmáról szóló törvénnyel összhangban pénzügyi támogatásban részesültek
|
|
D28G
|
D2.1. Az egészségügyi személyzet létszámának növeléséhez szükséges megfelelő feltételek megteremtése
|
Cél
|
Azon orvosok és fogorvosok száma, akik egészségügyi szakmai alkalmasságukat igazoló igazolást szereztek
|
|
D30G
|
D2.1.1. Az oktatási létesítmények korszerűsítéséhez és utólagos átalakításához kapcsolódó beruházások az orvosi tanulmányokra vonatkozó felvételi korlátozások növelése érdekében
|
Cél
|
Az ösztöndíjban részesülő ápoló-, szülésznői, sürgősségi orvosi, orvosi, fogorvosi, gyógykezelési, fizioterápiás és gyógyszerészeti hallgatók, valamint az ösztöndíjban részesülő ápoló-, szülésznői, sürgősségi orvosi ellátásban, tanulmányi társfinanszírozásban vagy mentorálásban részt vevő diákok száma
|
|
D36G
|
Átfogó kutatásfejlesztés az orvostudományok és az egészségtudományok területén
|
Cél
|
Az orvosbiológiai ágazatban működő kutatóegységek és vállalkozók számára finanszírozott projektek száma
|
|
D37G
|
Átfogó kutatásfejlesztés az orvostudományok és az egészségtudományok területén
|
Cél
|
A létrehozott klinikai vizsgálatokat támogató központok száma, valamint a meglévő klinikai vizsgálatokat támogató központok fejlesztése és korszerűsítése
|
|
D40G
|
D1.2.1. A tartós ápolás-gondozás fejlesztése az egészségügyi szervezetek infrastruktúrájának körzeti szintű korszerűsítése révén
|
Cél
|
A körzeti kórházakban a tartós ápolás-gondozás és a geriátriai ellátás fejlesztését célzó, befejezett projektek
|
|
E1G
|
E1.1 A környezetbarát közlekedés használatának növekedése
|
Mérföldkő
|
A 100,000 lakos feletti városokban 2025-től kizárólag kibocsátásmentes buszok vásárlásának kötelezettségét előíró törvény hatálybalépése
|
|
E4G
|
E1.1 A környezetbarát közlekedés használatának növekedése
|
Mérföldkő
|
A kibocsátással kapcsolatos járművekre a „szennyező fizet” elvvel összhangban környezetvédelmi díjat bevezető jogi aktus hatálybalépése
|
|
E4cG
|
E1.1 A környezetbarát közlekedés használatának növekedése
|
Cél
|
A végső kedvezményezettekkel aláírt jogi megállapodások
|
|
E7G
|
E1.1 A környezetbarát közlekedés használatának növekedése
|
Cél
|
Új kibocsátásmentes járművek
|
|
E14G
|
E1.1.2 Zéró és alacsony kibocsátású közösségi közlekedés (buszok)
|
Cél
|
Használatban lévő új kibocsátásmentes és alacsony kibocsátású járművek
|
|
E18G
|
E2.1.1 vasútvonalak
|
Cél
|
478 km vasútvonal korszerűsítése, ebből 300 km TEN-T szabványokkal
|
|
E18aG
|
E2.1.1 Vasútvonalak
|
Cél
|
180 szűk keresztmetszet megszüntetése (beleértve a szintbeli keresztezéseket is)
|
|
E20G
|
A vasúti személyszállító járművek
|
Cél
|
Regionális és távolsági vasútvonalakon üzemelő elektromos és ERTMS-sel felszerelt járművek
|
|
E22G
|
Intermodális projektek
|
Cél
|
Az átrakodási kapacitás növelése
|
|
E25G
|
E2.2.1. Közlekedésbiztonsági beruházások
|
Cél
|
Az elkerülő utak építésének befejezése, a közúti közlekedésbiztonságot veszélyeztető fekete/forrófoltok eltávolítása, valamint automatikus közúti felügyeleti eszközök telepítése
|
|
E28G
|
E2.2.2. A közlekedés digitalizálása
|
Cél
|
Automatikus irányítás, szintbeli átjárók, 180 ERTMS fedélzeti egység telepítése és a kapcsolódó üzembe helyezés
|
|
G5G
|
G1.1.2 Megújuló energiaforrások energiaközösségek által megvalósított létesítményei, beleértve egy kibővített részt is
|
Cél
|
A beruházási részen belül támogatott szervezetek
|
|
G6G
|
G1.1.3. Energiatároló rendszerek
|
Mérföldkő
|
Nagyméretű akkumulátoros energiatároló rendszer (BESS) kiépítése
|
|
G11G
|
G1.1.4. A REPowerEU-reformokat és -beruházásokat végrehajtó intézmények támogatása
|
Mérföldkő
|
Informatikai eszköz telepítése az új szabályozási modell Energiaszabályozó Hivatal általi alkalmazásához
|
|
G17G
|
G1.2.3. Átviteli hálózatok, intelligens villamosenergia-infrastruktúra fejlesztése
|
Cél
|
Az újonnan épített vagy korszerűsített villamosenergia-átviteli hálózat hossza (km)
|
|
G19G
|
G1.2.3. Átviteli hálózatok, intelligens villamosenergia-infrastruktúra fejlesztése
|
Cél
|
Az újonnan épített vagy korszerűsített villamosenergia-átviteli hálózat hossza (km)
|
|
G20G
|
G1.2.3. Átviteli hálózatok, intelligens villamosenergia-infrastruktúra fejlesztése
|
Cél
|
Kiterjesztett vagy korszerűsített erőművek az átviteli hálózaton belül
|
|
G24G
|
G1.2.4. Villamosenergia-elosztó hálózatok építése vagy korszerűsítése vidéki területeken az új megújuló energiaforrások összekapcsolásának lehetővé tétele érdekében
|
Cél
|
Az elosztóhálózatokban újonnan épített vagy korszerűsített vonalak hossza (km)
|
|
G27G
|
G1.3.2. kibocsátásmentes közösségi közlekedés (buszok)
|
Cél
|
Használatban lévő új kibocsátásmentes járművek
|
|
|
|
Részösszeg
|
4 661 607 139 EUR
|
2.2. Kölcsön
A 3. cikk (2) bekezdésében említett részletek a következőképpen oszlanak meg:
2.2.1. Első részösszeg (hitel formájában nyújtott támogatás):
|
Sorszám
|
Kapcsolódó intézkedés (reform vagy beruházás)
|
Mérföldkő/cél
|
Név
|
|
B1L
|
B1.2 Az energiaipari vállalatok energiamegtakarítási kötelezettsége végrehajtásának megkönnyítése
|
Mérföldkő
|
Az energiahatékonysági törvény végrehajtási rendeletének hatálybalépése
|
|
B10L
|
Az energiatároló létesítmények fejlesztésének jogi kerete
|
Mérföldkő
|
Az energiatörvény energiatárolásra vonatkozó módosításainak hatálybalépése
|
|
B21L
|
B3.3 A fenntartható vízkészlet-gazdálkodás támogatása a mezőgazdaságban és a vidéki térségekben
|
Mérföldkő
|
A reziliens víz feltételeinek javításához szükséges nemzeti jogszabályok módosításainak hatálybalépése
gazdálkodás a mezőgazdaságban és a vidéki térségekben
|
|
B22L
|
B3.3.1. A vidéki területek fenntartható vízgazdálkodásában rejlő lehetőségek növelésére irányuló beruházások
|
Mérföldkő
|
A pályázati felhívások kiválasztási kritériumainak elfogadása
|
|
B25L
|
A városi területeken a zöld átállással kapcsolatos beruházások támogató kerete
|
Mérföldkő
|
Zöld városi átalakulási eszköz
|
|
B28L
|
B3.5. Az alacsony és átlagos jövedelemmel rendelkezők lakásépítésének reformja,
az épületek nagyobb energiahatékonyságának figyelembevétele
|
Mérföldkő
|
A bérlakások, védett lakások, éjszakai menedékhelyek, hajléktalanok, fűtőberendezések és ideiglenes helyiségek létesítésének pénzügyi támogatásáról szóló 2006. december 8-i törvény módosításának hatálybalépése, valamint az egyéb törvények ebből következő módosítása
|
|
B33L
|
A megújuló energiaforrások fejlesztésére vonatkozó feltételek javítása
|
Mérföldkő
|
A szárazföldi szélerőműparkokba történő beruházásokról szóló törvényt módosító törvény hatálybalépése
|
|
B35L
|
A megújuló energiaforrások fejlesztésére vonatkozó feltételek javítása
|
Cél
|
T1 – A szárazföldi szél- és fotovoltaikus létesítmények beépített kapacitása (GW-ban)
|
|
B39L
|
A megújuló energiaforrások fejlesztésére vonatkozó feltételek javítása
|
Mérföldkő
|
Az offshore szélerőművek villamosenergia-termelésének előmozdításáról szóló, 2020. december 17-i törvényből következő végrehajtási rendelet hatálybalépése
|
|
C1L
|
C1.2 A modern vezetékes és vezeték nélküli kommunikáció hozzáférhetőségének és használatának növelése a társadalmi és gazdasági igények kielégítése érdekében
|
Mérföldkő
|
Az elektromágneses tér környezetbe történő kibocsátásának nyomon követéséről szóló, 2020. február 17-i rendelet módosítása
|
|
C2L
|
C1.2 A modern vezetékes és vezeték nélküli kommunikáció hozzáférhetőségének és használatának növelése a társadalmi és gazdasági igények kielégítése érdekében
|
Mérföldkő
|
Az Európai Parlament és a Tanács
A Miniszterek Tanácsa (2019. szeptember 10.) a környezeti hatásvizsgálatról
|
|
D1L
|
D1.2 Az egészségügyi szolgáltatók tartós ápolási-gondozási szolgáltatásai hatékonyságának, elérhetőségének és minőségének javítása körzeti szinten
|
Mérföldkő
|
A tartós ápolási-gondozási és a geriátriai ápolási-gondozási lehetőségek felülvizsgálata
a lengyelországi körzeti kórházak egységei/központjai
|
|
|
|
Részösszeg
|
4 178 257 125 EUR
|
2.2.2. Második részösszeg (hitel formájában nyújtott támogatás):
|
Sorszám
|
Kapcsolódó intézkedés (reform vagy beruházás)
|
Mérföldkő/cél
|
Név
|
|
A1L
|
A2.5.
kulturális ágazat és kulturális iparágak
gazdasági fejlődés
|
Mérföldkő
|
A zöld és digitális kulturális intézkedések támogatásáról szóló szakpolitikai dokumentum elfogadása
és kreatív ágazatok
|
|
A2L
|
A2.5.1 A kulturális és kreatív iparágak szereplőinek a fejlődésük ösztönzésére irányuló tevékenységeit támogató program
|
Mérföldkő
|
A kulturális és kreatív ágazatok projektjeinek támogatására vonatkozó kiválasztási kritériumok
|
|
B2L
|
B1.2.1. Energiahatékonyság és megújuló energiaforrások a vállalatoknál – a legnagyobb üvegházhatásúgáz-kibocsátás-csökkentési potenciállal rendelkező beruházások
|
Mérföldkő
|
Az energiahatékonyságot és a megújuló energiaforrásokat célzó támogatási rendszerre vonatkozó finanszírozási utasítások (beleértve a támogathatósági és kiválasztási kritériumokat) a vállalatoknál, beleértve az EU által lefedetteket is
Kibocsátáskereskedelmi rendszer
|
|
B14L
|
B3.2. A környezet állapota javításának és a veszélyes anyagokkal szembeni védelemnek a támogatása
|
Mérföldkő
|
Egy olyan törvény hatálybalépése, amely elősegíti a nagy méretű posztindusztriális területek negatív környezeti hatásainak átfogó megszüntetését.
|
|
B34L
|
A megújuló energiaforrások fejlesztésére vonatkozó feltételek javítása
|
Mérföldkő
|
A megújulóenergia-árverések 2022–2027-es időszakra vonatkozó tervének meghatározásáról szóló rendelet hatálybalépése
|
|
B36L
|
A megújuló energiaforrások fejlesztésére vonatkozó feltételek javítása
|
Cél
|
T2 – A szárazföldi szél- és fotovoltaikus létesítmények beépített kapacitása (GW-ban)
|
|
B40L
|
A megújuló energiaforrások fejlesztésére vonatkozó feltételek javítása
|
Mérföldkő
|
Az offshore szélerőművek villamosenergia-termelésének előmozdításáról szóló, 2020. december 17-i törvényből következő végrehajtási rendelet hatálybalépése
|
|
C8L
|
C2.2. Az oktatási rendszer digitalizációja alapjának reformja
|
Mérföldkő
|
Az oktatásra vonatkozó új digitalizációs politika elfogadása, amely az oktatási rendszer változásainak és az IKT-beruházások végrehajtásának alapját képezi, valamint meghatározza az oktatási rendszer folyamatának rövid és hosszú távú digitalizálási irányait
|
|
C9L
|
C2.2.1. Az iskolák/intézmények megfelelő IKT-eszközökkel és infrastruktúrával való ellátása az oktatási rendszer általános teljesítményének javítása érdekében
|
Mérföldkő
|
Nyilvános konzultáció az IKT-berendezések elosztására és az iskolák infrastruktúra-ellátására vonatkozó eljárásokat meghatározó keretről
|
|
D2L
|
D1.2 Az egészségügyi szolgáltatók tartós ápolási-gondozási szolgáltatásai hatékonyságának, elérhetőségének és minőségének javítása körzeti szinten
|
Mérföldkő
|
A felülvizsgálat eredményei alapján a körzeti kórházakban a tartós ápolási-gondozási és geriátriai ápolási-gondozási egységek/központok létrehozásának támogatásáról szóló jogalkotási aktus hatálybalépése
|
|
E5L
|
E2.3. A közlekedés hozzáférhetőségének, biztonságának és digitális megoldásainak javítása
|
Mérföldkő
|
Az utasok jogainak a járművekre vonatkozó követelmények terén történő javításáról szóló jogi aktus hatálybalépése
|
|
|
|
Részösszeg
|
3 309 921 717 EUR
|
2.2.3. Harmadik részösszeg (hitel formájában nyújtott támogatás):
|
Sorszám
|
Kapcsolódó intézkedés (reform vagy beruházás)
|
Mérföldkő/cél
|
Név
|
|
B32L
|
A megújuló energiaforrások fejlesztésére vonatkozó feltételek javítása
|
Mérföldkő
|
A megújulóenergia-közösségekre és a biometánra vonatkozó jogszabályi keretet módosító jogi aktusok hatálybalépése: A megújuló energiaforrásokról szóló törvény módosításai,
Az energiapiacra vonatkozó jogszabályok módosítása és a
Szabályozás a megújuló energiaforrásokról szóló törvényhez
|
|
B37L
|
A megújuló energiaforrások fejlesztésére vonatkozó feltételek javítása
|
Cél
|
T3 – A szárazföldi szél- és fotovoltaikus létesítmények beépített kapacitása (GW-ban)
|
|
C10L
|
C2.2.1. Az iskolák/intézmények megfelelő IKT-eszközökkel és infrastruktúrával való ellátása az oktatási rendszer általános teljesítményének javítása érdekében
|
Mérföldkő
|
Az IKT-eszközök elosztására és az iskolák infrastruktúra-ellátására vonatkozó eljárásokat meghatározó keret
|
|
|
|
Részösszeg
|
2 815 596 004 EUR
|
2.2.4. Negyedik részlet (hiteltámogatás):
|
Sorszám
|
Kapcsolódó intézkedés (reform vagy beruházás)
|
Mérföldkő/cél
|
Név
|
|
B3L
|
B1.2.1. Energiahatékonyság és megújuló energiaforrások a vállalatoknál – a legnagyobb üvegházhatásúgáz-kibocsátás-csökkentési potenciállal rendelkező beruházások
|
Cél
|
Az összes szerződés odaítélése
az energiahatékonyság és a megújuló energiaforrások megvalósítása a vállalkozásokban
|
|
B6L
|
B2.3. Az offshore szélerőműparkokba történő beruházások támogatása
|
Mérföldkő
|
A villamosenergia-rendszer működésének részletes feltételeiről szóló rendelet módosításának hatálybalépése, amely módosítja a nemzeti egyensúlyozási szabályokat annak érdekében, hogy a lehető legnagyobb mértékben csökkentse a felosztási korlátok hatását
|
|
B24L
|
A városi területeken a zöld átállással kapcsolatos beruházások támogató kerete
|
Mérföldkő
|
A fenntartható városfejlesztésről szóló törvény hatálybalépése, amely meghatározza a városok zöld átalakítására vonatkozó célokat, irányokat, végrehajtási szabályokat és koordinációs mechanizmusokat
|
|
B38L
|
A megújuló energiaforrások fejlesztésére vonatkozó feltételek javítása
|
Cél
|
T4 – A szárazföldi szél- és fotovoltaikus létesítmények beépített kapacitása (GW-ban)
|
|
C3L
|
C1.2 A modern vezetékes és vezeték nélküli kommunikáció hozzáférhetőségének és használatának növelése a társadalmi és gazdasági igények kielégítése érdekében
|
Mérföldkő
|
Az 5G hálózat megvalósítása előtt álló akadályokat megszüntető új jogi aktus(ok)
|
|
|
|
Részösszeg
|
1 558 053 583 EUR
|
2.2.5. Ötödik részlet (hiteltámogatás):
|
Sorszám
|
Kapcsolódó intézkedés (reform vagy beruházás)
|
Mérföldkő/cél
|
Név
|
|
B4L
|
B2.3. Az offshore szélerőműparkokba történő beruházások támogatása
|
Mérföldkő
|
A villamosenergia-termelés támogatásáról szóló törvényből következő végrehajtási rendeletek hatálybalépése
tengeri szélerőműparkok
|
|
C15L
|
C4.1.1 A digitális technológiák támogatása
a vállalkozások átalakítása a felhőalapú számítástechnika használata révén
|
Mérföldkő
|
Útmutató a felhőalapú számítástechnikát használó vállalkozók digitális átalakulásához
|
|
C16L
|
C4.1.1 A vállalkozások digitális átalakulásának támogatása felhőalapú számítástechnika használata révén
|
Mérföldkő
|
Végrehajtási megállapodás
|
|
E1L
|
E1.2 A kibocsátásmentes és alacsony kibocsátású közlekedés arányának növelése, a közlekedés környezetre gyakorolt negatív hatásának megelőzése és csökkentése
|
Mérföldkő
|
Az alacsony kibocsátású övezetekre vonatkozó kötelezettséget bevezető jogi aktus hatálybalépése a kiválasztott, leginkább szennyezett városok számára
|
|
E6L
|
E2.3. A közlekedés hozzáférhetőségének, biztonságának és digitális megoldásainak javítása
|
Mérföldkő
|
A fogyatékossággal élő utasokra vonatkozó követelményeknek megfelelő nemzeti, nemzetközi és regionális járművek korszerűsítésére vonatkozó kötelezettség
|
|
G12L
|
G3.1.4 A nemzeti energiarendszer támogatása (Energiatámogatási Alap)
|
Mérföldkő
|
Végrehajtási megállapodás
|
|
G20L
|
G3.2.1 Földgáz-infrastruktúra építése az energiabiztonság garantálása érdekében
|
Mérföldkő
|
Az építési engedélyek kiadása
|
|
|
|
Részösszeg
|
2 004 416 305 EUR
|
2.2.6. Hatodik részlet (hiteltámogatás):
|
Sorszám
|
Kapcsolódó intézkedés (reform vagy beruházás)
|
Mérföldkő/cél
|
Név
|
|
A7L
|
A2.6.1. A műholdas adatokat használó megfigyelési szolgáltatások, termékek, elemzési eszközök, szolgáltatások és a kísérő infrastruktúra nemzeti rendszerének fejlesztése
|
Mérföldkő
|
A parlament által elfogadandó, az űrtevékenységekről szóló törvény hatálybalépése
|
|
A9L
|
A2.6.1. A műholdas adatokat használó megfigyelési szolgáltatások, termékek, elemzési eszközök, szolgáltatások és a kísérő infrastruktúra nemzeti rendszerének fejlesztése
|
Mérföldkő
|
Az első lengyel műhold felbocsátásának előkészítő munkálatai: ECS 0/A/B/C szakasz (Küldetelemzés/szükségletazonosítás, megvalósíthatóság és meghatározás)
|
|
B26L
|
A városok zöld átalakítását célzó beruházások
|
Cél
|
T1 – A zöld városfejlesztési projektekbe történő beruházásokra vonatkozó összes szerződés aláírása (komplex alapon számítva)
|
|
B29L
|
B3.5.1 Energiahatékony lakásokba történő beruházások alacsony és átlagos jövedelmű háztartások számára
|
Cél
|
T1 – Az energiahatékony lakások első tételének befejezett építése alacsony és átlagos jövedelmű háztartások számára
|
|
G1L
|
G3.1.1. A megújuló energiaforrások engedélyezési eljárásának egyszerűsítése
|
Mérföldkő
|
A fotovoltaikus és szárazföldi szélerőművek megújulóenergia-potenciáljának feltérképezése
|
|
G2L
|
G3.1.1. A megújuló energiaforrások engedélyezési eljárásának egyszerűsítése
|
Mérföldkő
|
Az engedélyezési eljárások felgyorsítása
|
|
G3L
|
G3.1.1. A megújuló energiaforrások engedélyezési eljárásának egyszerűsítése
|
Mérföldkő
|
Az engedélyezési eljárások digitalizálása
|
|
G11L
|
G3.1.3. Az energiahatékonyság növelése és a fosszilis tüzelőanyagok fokozatos kivezetésének felgyorsítása a fűtésben
|
Mérföldkő
|
Az integrált otthonfelújítási szolgáltatásokat nyújtó szolgáltatók támogatási rendszerét végrehajtó jogi aktus hatálybalépése
|
|
G16L
|
G3.1.5 Tengeri szélerőműparkok építése (Tengeri szélenergia-alap)
|
Mérföldkő
|
Végrehajtási megállapodás
|
|
|
|
Részösszeg
|
3 209 470 155 EUR
|
2.2.7. Hetedik részlet (hiteltámogatás):
|
Sorszám
|
Kapcsolódó intézkedés (reform vagy beruházás)
|
Mérföldkő/cél
|
Név
|
|
A8L
|
A2.6.1. A műholdas adatokat használó megfigyelési szolgáltatások, termékek, elemzési eszközök, szolgáltatások és a kísérő infrastruktúra nemzeti rendszerének fejlesztése
|
Cél
|
A szükséges infrastruktúra fejlesztése: a nemzeti műholdas információs rendszer (NSIS), amely a műholdas Földről származó adatok felhasználásával megfigyelési szolgáltatásokat nyújt
Észrevétel (EO)
|
|
A10L
|
A2.6.1. A műholdas adatokat használó megfigyelési szolgáltatások, termékek, elemzési eszközök, szolgáltatások és a kísérő infrastruktúra nemzeti rendszerének fejlesztése
|
Cél
|
T1 – Az első lengyel műhold felbocsátása
|
|
B15L
|
B3.2. A környezet állapota javításának és a veszélyes anyagokkal szembeni védelemnek a támogatása
|
Mérföldkő
|
A Balti-tengeren elhúzódó veszélyes anyagokra vonatkozó jogi aktus hatálybalépése
|
|
C12L
|
C2.2.1. Az iskolák/intézmények megfelelő IKT-eszközökkel és infrastruktúrával való ellátása az oktatási rendszer általános teljesítményének javítása érdekében
|
Cél
|
A távoktatást lehetővé tevő informatikai eszközökkel felszerelt szakiskolák és általános oktatási intézmények osztálytermei
|
|
E3L
|
E1.2.1. kibocsátásmentes tömegközlekedés a városokban (villamosok)
|
Mérföldkő
|
Új villamosok: a kedvezményezettek kiválasztása
|
|
E7L
|
E3.1.1. Az alacsony szén-dioxid-kibocsátású gazdaságot támogató eszköz
|
Mérföldkő
|
A befektetési politika módosításai
|
|
E8L
|
E3.1.1. Az alacsony szén-dioxid-kibocsátású gazdaságot támogató eszköz
|
Mérföldkő
|
A végrehajtási megállapodás aláírása
|
|
G8L
|
G3.1.2. A zöld átálláshoz szükséges készségek
|
Mérföldkő
|
A zöld átállás három ágazati képesítési keretrendszerének módosítása
|
|
G9L
|
G3.1.2. A zöld átálláshoz szükséges készségek
|
Mérföldkő
|
Az energiára vonatkozó ágazati minősítési keretrendszer módosítása
|
|
G13L
|
G3.1.4 A nemzeti energiarendszer támogatása (Energiatámogatási Alap)
|
Cél
|
A végső kedvezményezettekkel aláírt jogi megállapodások
|
|
G17L
|
G3.1.5 Tengeri szélenergia-támogatás
Offshore szélerőműparkok építésére irányuló alap
(Offshore Wind Energy Fund)
|
Cél
|
A végső kedvezményezettekkel aláírt jogi megállapodások
|
|
G21L
|
G3.2.1 Földgáz-infrastruktúra építése az energiabiztonság garantálása érdekében
|
Mérföldkő
|
A szerződő fél kiválasztása
|
|
G22L
|
G3.2.1 Földgáz-infrastruktúra építése az energiabiztonság garantálása érdekében
|
Mérföldkő
|
Az építési munkálatok megkezdése
|
|
|
|
Részösszeg
|
4 376 313 884 EUR
|
2.2.8. Nyolc részlet (hiteltámogatás):
|
Sorszám
|
Kapcsolódó intézkedés (reform vagy beruházás)
|
Mérföldkő/cél
|
Név
|
|
A3L
|
A2.5.1 A kulturális és kreatív iparágak szereplőinek a fejlődésük ösztönzésére irányuló tevékenységeit támogató program
|
Cél
|
Kulturális intézmények, nem kormányzati szervezetek, kkv-k és a kulturális és kreatív ágazatokban működő mikrovállalkozások projektjeire aláírt szerződések száma
|
|
A4L
|
A2.5.1 A kulturális és kreatív iparágak szereplőinek a fejlődésük ösztönzésére irányuló tevékenységeit támogató program
|
Cél
|
A kulturális és kreatív ágazatokban odaítélt ösztöndíjak száma
|
|
B5L
|
B2.3. Az offshore szélerőműparkokba történő beruházások támogatása
|
Mérföldkő
|
Az offshore szélerőműparkokból származó villamos energiára vonatkozó aukciók szervezése
|
|
B17L
|
B3.2.1 A kockázatok semlegesítésére és a nagy kiterjedésű barnamezős területek és a Balti-tenger helyreállítására irányuló beruházások
|
Cél
|
Olyan földterületek, amelyeken szennyező anyagok és veszélyes anyagok jelenlétével kapcsolatos helyszíni kutatást végeztek
|
|
B18L
|
B3.2.1 A kockázatok semlegesítésére és a nagy kiterjedésű barnamezős területek és a Balti-tenger helyreállítására irányuló beruházások
|
Cél
|
A lengyel tengeri területeken található helyszínek (beleértve a roncsokat is) a veszélyes anyagok jelenlétével kapcsolatos leltárral és helyszíni kutatással
|
|
B23L
|
B3.3.1. A vidéki területek fenntartható vízgazdálkodásában rejlő lehetőségek növelésére irányuló beruházások
|
Cél
|
Jobb vízmegtartásban részesülő mezőgazdasági földterület/erdő (hektárban)
|
|
B27L
|
A városok zöld átalakítását célzó beruházások
|
Cél
|
T2 – A zöld városfejlesztési projektekbe történő beruházásokra vonatkozó összes szerződés aláírása (komplex alapon számítva)
|
|
C13L
|
C2.2.1. Az iskolák/intézmények megfelelő IKT-eszközökkel és infrastruktúrával való ellátása az oktatási rendszer általános teljesítményének javítása érdekében
|
Cél
|
Mesterséges intelligencia (MI) és tudomány,
Technológia, műszaki tudományok és
Matematikai (STEM) laboratóriumok létrehozása
iskolákban és egyéb oktatási intézményekben
|
|
C14L
|
C2.2.1. Az iskolák/intézmények megfelelő IKT-eszközökkel és infrastruktúrával való ellátása az oktatási rendszer általános teljesítményének javítása érdekében
|
Mérföldkő
|
A vizsgarendszer digitalizálása
|
|
E2L
|
E1.2 A kibocsátásmentes és alacsony kibocsátású közlekedés arányának növelése, a közlekedés környezetre gyakorolt negatív hatásának megelőzése és csökkentése
|
Mérföldkő
|
Az érintett önkormányzati hatóságok által végrehajtott alacsony kibocsátású közlekedési övezetek bevezetése
|
|
E9L
|
E3.1.1. Az alacsony szén-dioxid-kibocsátású gazdaságot támogató eszköz
|
Mérföldkő
|
A finanszírozási megállapodások aláírása
|
|
G4L
|
G3.1.1. A megújuló energiaforrások engedélyezési eljárásának egyszerűsítése
|
Mérföldkő
|
Az engedélyezési eljárások digitalizálása
|
|
G6L
|
G3.1.1. A megújuló energiaforrások engedélyezési eljárásának egyszerűsítése
|
Cél
|
Szárazföldi szél- és fotovoltaikus létesítmények beépített kapacitása (GW-ban)
|
|
G7L
|
G3.1.1. A megújuló energiaforrások engedélyezési eljárásának egyszerűsítése
|
Cél
|
Szárazföldi szél- és fotovoltaikus létesítmények beépített kapacitása (GW-ban)
|
|
G10L
|
G3.1.2. A zöld átálláshoz szükséges készségek
|
Mérföldkő
|
Ágazati képesítési keretrendszerek a zöld átalakulás legkritikusabb ágazataiban
beépítve az integrált rendszerbe
Képesítési rendszer
|
|
|
|
Részösszeg
|
6 431 581 974 EUR
|
2.2.9. Kilencedik rész (hiteltámogatás):
|
Sorszám
|
Kapcsolódó intézkedés (reform vagy beruházás)
|
Mérföldkő/cél
|
Név
|
|
A11L
|
A2.6.1. A műholdas adatokat használó megfigyelési szolgáltatások, termékek, elemzési eszközök, szolgáltatások és a kísérő infrastruktúra nemzeti rendszerének fejlesztése
|
Cél
|
T2 – A következő három lengyel műhold felbocsátása
|
|
B16L
|
B3.2.1 A kockázatok semlegesítésére és a nagy kiterjedésű barnamezős területek és a Balti-tenger helyreállítására irányuló beruházások
|
Cél
|
A Balti-tenger alján elsüllyedt nagy kiterjedésű barnamezők és veszélyes anyagok káros környezeti hatásával kapcsolatos beruházásokhoz készített dokumentációs készletek
|
|
B27aL
|
A városok zöld átalakítását célzó beruházások
|
Cél
|
T3 – A zöld városfejlesztési projektekbe történő beruházásokat támogató, befejezett projektek
|
|
B30L
|
B3.5.1 Energiahatékony lakásokba történő beruházások alacsony és átlagos jövedelmű háztartások számára
|
Cél
|
T2 – A második energiatétel – hatékony lakhatás az alacsony és az átlagos jövedelmű háztartások számára.
|
|
C17L
|
C4.1.1 A vállalkozások digitális átalakulásának támogatása felhőalapú számítástechnika használata révén
|
Cél
|
A végső kedvezményezettekkel aláírt jogi megállapodások
|
|
C18L
|
C4.1.1 A digitális technológiák támogatása
a vállalkozások átalakítása a felhőalapú számítástechnika használata révén
|
Mérföldkő
|
A minisztérium befejezte a beruházást
|
|
E4L
|
E1.2.1. kibocsátásmentes tömegközlekedés a városokban (villamosok)
|
Cél
|
Új villamosok városi tömegközlekedésben
|
|
E10L
|
E3.1.1. Az alacsony szén-dioxid-kibocsátású gazdaságot támogató eszköz
|
Cél
|
Tőkebefektetések befejezése
|
|
G5L
|
G3.1.1. A megújuló energiaforrások engedélyezési eljárásának egyszerűsítése
|
Mérföldkő
|
Az engedélyezési eljárások digitalizálása
|
|
G14L
|
G3.1.4 A nemzeti energiarendszer támogatása (Energiatámogatási Alap)
|
Cél
|
A végső kedvezményezettekkel aláírt jogi megállapodások
|
|
G15L
|
G3.1.4 A nemzeti energiarendszer támogatása (Energiatámogatási Alap)
|
Mérföldkő
|
A minisztérium befejezte a beruházást
|
|
G18L
|
G3.1.5 Tengeri szélerőműparkok építése (Tengeri szélenergia-alap)
|
Cél
|
A végső kedvezményezettekkel aláírt jogi megállapodások
|
|
G19L
|
G3.1.5 Tengeri szélerőműparkok építése (Tengeri szélenergia-alap)
|
Mérföldkő
|
A minisztérium befejezte a beruházást
|
|
G23L
|
G3.2.1 Földgáz-infrastruktúra építése az energiabiztonság garantálása érdekében
|
Mérföldkő
|
A gázvezeték építésének befejezése
|
|
G24L
|
G3.3.1 Energiatároló rendszerek (visszafizetendő támogatás)
|
Mérföldkő
|
A meglévő szivattyús tárolók korszerűsítése
|
|
|
|
Részösszeg
|
6 657 692 771 EUR
|
3. SZAKASZ: KIEGÉSZÍTŐ INTÉZKEDÉSEK
1.A helyreállítási és rezilienciaépítési terv nyomon követéséhez és végrehajtásához kapcsolódó intézkedések
Lengyelország helyreállítási és rezilienciaépítési tervének nyomon követése és végrehajtása a következő rendelkezéseknek megfelelően történik:
A helyreállítási és rezilienciaépítési terv végrehajtásának és nyomon követésének átfogó koordinációjáért felelős szerv az alapokért és a regionális politikáért felelős minisztérium. Ez a szerv felelős továbbá a kifizetési kérelmek, a vezetői nyilatkozatok és az ellenőrzések összefoglalójának elkészítéséért, továbbá összekötő szerepet tölt be a Bizottság és a lengyel hatóságok között. A reformok és beruházások végrehajtásáért felelős intézmények ellenőrzik, hogy a végrehajtott intézkedések megfelelnek-e az alkalmazandó uniós és nemzeti jognak, valamint a végső kedvezményezettek szintjén a meghatározott mérföldkövek és célok elérése terén elért eredményeket. Az ezen ellenőrzésekből származó információkat és eredményeket egy informatikai rendszeren keresztül kell benyújtani a koordináló szervnek.
Emellett jogalkotási aktus útján létre kell hozni a helyreállítási és rezilienciaépítési terv végrehajtásában részt vevő érdekelt felekből és szociális partnerekből álló monitoringbizottságot. A monitoringbizottság felügyeli a helyreállítási és rezilienciaépítési terv hatékony végrehajtását. A jogalkotási aktusnak tartalmaznia kell egy olyan rendelkezést, amely előírja, hogy a helyreállítási és rezilienciaépítési terv végrehajtása során konzultálni kell a monitoringbizottsággal.
Az ellenőrzéseket a Nemzeti Adóhivatal, különösen a Pénzügyminisztérium Állami Támogatások Ellenőrzési Osztálya, valamint az ország 16 adóigazgatási kamarája (regionális hivatal) végzi. Ez az ellenőrző szerv ellenőrzi a reformok és beruházások helyes végrehajtását, a meghatározott mérföldkövek és célok elérését, a súlyos szabálytalanságok, azaz a csalás, a korrupció és az összeférhetetlenség megelőzésére, feltárására és korrekciójára szolgáló mechanizmusok hatékonyságát, valamint a kettős finanszírozás elkerülését, valamint az informatikai rendszer megbízhatóságát és biztonságát.
2.A Bizottságnak az alapul szolgáló adatokhoz való teljes körű hozzáférését biztosító intézkedések
A lengyel helyreállítási és rezilienciaépítési terv és végrehajtásának központi koordináló szerveként az alapokért és a Regionális Politikai Minisztérium felel a terv átfogó koordinációjáért és nyomon követéséért. Koordináló szervként működik különösen a mérföldkövek és célok terén elért előrehaladás nyomon követése, valamint a jelentéstétel és a kifizetési kérelmek tekintetében. Emellett koordinálja a mérföldkövekkel és a célokkal, a kapcsolódó mutatókkal, valamint a kvalitatív pénzügyi információkkal és más adatokkal, köztük a végső kedvezményezettek adataival kapcsolatos jelentéstételt. Az adatok kódolása egy informatikai rendszerben történik, amelyen keresztül a reformok és beruházások végrehajtásáért felelős intézmények kötelesek jelentést tenni az alapokért és a regionális politikáért felelős minisztériumnak.
Az (EU) 2021/241 rendelet 24. cikkének (2) bekezdésével összhangban Lengyelország az e melléklet 2.1. szakaszában meghatározott releváns elfogadott mérföldkövek és célok teljesítését követően kellően indokolt kérelmet nyújt be a Bizottságnak a pénzügyi hozzájárulás és adott esetben a hitel kifizetése iránt. Lengyelország biztosítja, hogy a Bizottság kérésre teljes körű hozzáféréssel rendelkezzen azokhoz az alapul szolgáló releváns adatokhoz, amelyek alátámasztják a kifizetési kérelem megfelelő indokolását, mind a kifizetési kérelemnek az (EU) 2021/241 rendelet 24. cikkének (3) bekezdése szerinti értékelése, mind pedig ellenőrzési és kontrollcélok céljából.