<?xml version="1.0" encoding="UTF-8"?><JUDGMENT xmlns:xsi="http://www.w3.org/2001/XMLSchema-instance" xsi:noNamespaceSchemaLocation="http://formex.publications.europa.eu/schema/formex-05.00-20081231.xd"><BIB.JUDGMENT><REF.CASE FILE="ECRCJ2006HUB.0800825701.case.xml"><NO.CASE>C-496/04</NO.CASE></REF.CASE><NO.CELEX>62004J0496</NO.CELEX><NO.SEQ>0009.0002</NO.SEQ><PAGE.FIRST.ECR>8278</PAGE.FIRST.ECR><PAGE.SEQ>1</PAGE.SEQ><PAGE.LAST.ECR>8296</PAGE.LAST.ECR><PAGE.TOTAL>19</PAGE.TOTAL><AUTHOR>CJ</AUTHOR></BIB.JUDGMENT><CURR.TITLE><LEFT><DATE ISO="20060914">2006.09.14-I</DATE> ÍTÉLET — C-496/04. SZ. ÜGY</LEFT><RIGHT>SLOB</RIGHT></CURR.TITLE><TITLE><TI><P><HT TYPE="UC">A Bíróság ítélete</HT> (első tanács)</P><P><DATE ISO="20060914">2006. szeptember 14.</DATE><NOTE NOTE.ID="E0001" NUMBERING="STAR"><P>Az eljárás nyelve: holland.</P></NOTE></P></TI></TITLE><JUDGMENT.INIT><P>A C-496/04. sz. ügyben,</P><P>az EK 234. cikk alapján benyújtott előzetes döntéshozatal iránti kérelem tárgyában, amelyet a College van Beroep voor het bedrijfsleven (Hollandia) a Bírósághoz <DATE ISO="20041126">2004. november 26-án</DATE> érkezett, <DATE ISO="20041201">2004. december 1-jei</DATE> határozatával terjesztett elő az előtte</P></JUDGMENT.INIT><PARTIES><PLAINTIFS><P>J. Slob</P></PLAINTIFS><AGAINST><HT TYPE="BOLD">és</HT> a <HT TYPE="BOLD">Productschap Zuivel</HT></AGAINST><DEFENDANTS><P>között folyamatban lévő eljárásban,</P></DEFENDANTS></PARTIES><PREAMBLE><PREAMBLE.INIT><P>A BÍRÓSÁG (első tanács),</P><P>tagjai: P. Jann tanácselnök, N. Colneric (előadó), J. N. Cunha Rodrigues, M. Ilešič és E. Levits bírák,</P><P>főtanácsnok: E. Sharpston,</P><P>hivatalvezető: L. Hewlett,</P></PREAMBLE.INIT><GR.VISA><VISA>tekintettel az írásbeli szakaszra és a <DATE ISO="20060112">2006. január 12-i</DATE> tárgyalásra,</VISA></GR.VISA><?PAGE NO="I-8279"?><GR.CONSID><CONSID><P>figyelembe véve a következők által előterjesztett észrevételeket:</P><LIST TYPE="DASH"><ITEM><P>J. Slob képviseletében G. van der Wal és H. S. J. Albers advocaten,</P></ITEM><ITEM><P>a holland kormány képviseletében H. G. Sevenster és C. A. H. M. ten Dam, meghatalmazotti minőségben,</P></ITEM><ITEM><P>az Európai Közösségek Bizottsága képviseletében T. van Rijn, meghatalmazotti minőségben,</P></ITEM></LIST></CONSID></GR.CONSID><GR.VISA><VISA>a főtanácsnok indítványának a <DATE ISO="20060622">2006. június 22-i</DATE> tárgyaláson történt meghallgatását követően,</VISA></GR.VISA><PREAMBLE.FINAL><P>meghozta a következő</P></PREAMBLE.FINAL></PREAMBLE><CONTENTS.JUDGMENT><GR.SEQ LEVEL="1"><TITLE><TI><P>ítéletet</P></TI></TITLE><NP><NO.P>1</NO.P><TXT>Az előzetes döntéshozatal iránti kérelem a tejre és tejtermékekre vonatkozó kiegészítő illeték alkalmazása részletes szabályainak megállapításáról szóló, <DATE ISO="19930309">1993. március 9-i</DATE> 536/93/EGK bizottsági rendelet (<REF.DOC.OJ COLL="L" NO.OJ="057" DATE.PUB="1993" PAGE.FIRST="12">HL L 57., 12. o.</REF.DOC.OJ>) 7. cikke (1) bekezdése első mondatának és (3) bekezdésének értelmezésére irányul.</TXT></NP><?PAGE NO="I-8280"?><NP><NO.P>2</NO.P><TXT>E kérelmet J. Slob tejtermelő és a Productschap Zuivel (a továbbiakban: Productschap) közötti jogvita keretében terjesztették elő, amelynek tárgya az a kiegészítő illeték, amelynek megfizetésére az érdekeltet kötelezték.</TXT></NP><GR.SEQ LEVEL="2"><TITLE><TI><P>Jogi háttér</P></TI></TITLE><GR.SEQ LEVEL="3"><TITLE><TI><P>A közösségi szabályozás</P></TI></TITLE><NP><NO.P>3</NO.P><TXT>A tej- és a tejtermékágazatban kiegészítő illeték megállapításáról szóló, <DATE ISO="19921228">1992. december 28-i</DATE> 3950/92/EGK tanácsi rendelet (<REF.DOC.OJ COLL="L" NO.OJ="405" DATE.PUB="1992" PAGE.FIRST="1">HL L 405., 1. o.</REF.DOC.OJ>) <DATE ISO="19930401">1993. április 1-jével</DATE> kezdődően hét egymást követő, tizenkét hónapos időszakkal meghosszabbította a tej kiegészítő illetékének az <DATE ISO="19840331">1984. március 31-i</DATE> 856/84/EGK rendelettel bevezetett rendszerét, amely módosítja a tej- és tejtermékpiac közös szervezéséről szóló, 804/68/EGK rendeletet (<REF.DOC.OJ COLL="L" NO.OJ="090" DATE.PUB="1984" PAGE.FIRST="10">HL L 90., 10. o.</REF.DOC.OJ>).</TXT></NP><NP><NO.P>4</NO.P><TXT>A 3950/92 rendelet hatodik preambulumbekezdése szerint a teljes garantált menynyiségek bármelyikének túllépése esetén a tagállamra vonatkozó <QUOT.START ID="QS0001" REF.END="QE0001" CODE="201E"/>következmény az lesz, hogy azoknak a termelőknek kell megfizetniük az illetéket, akik hozzájárultak a mennyiség túllépéséhez<QUOT.END ID="QE0001" REF.START="QS0001" CODE="201D"/>.</TXT></NP><NP><NO.P>5</NO.P><TXT>A 3950/92 rendelet 2. cikkének (1) bekezdése előírja:</TXT><P><QUOT.S LEVEL="1"><P><QUOT.START ID="QS0002" REF.END="QE0002" CODE="201E"/>Az illeték az adott 12 hónapos időszak alatt értékesített tej vagy tejjel egyenértékű termék mindazon mennyisége után fizetendő, amelyet a 3. cikkben említett, idevonatkozó mennyiségen felül értékesítenek. Az illetéket meg kell osztani azon termelők között, akik a túltermeléshez hozzájárultak.</P><?PAGE NO="I-8281"?><P>[...]<QUOT.END ID="QE0002" REF.START="QS0002" CODE="201D"/> [nem hivatalos fordítás]</P></QUOT.S></P></NP><NP><NO.P>6</NO.P><TXT>Az említett rendelet 9. cikkének c) és h) pontja szerint:</TXT><P><QUOT.S LEVEL="1"><LIST TYPE="alpha"><ITEM><NP><NO.P>c)</NO.P><TXT><QUOT.START ID="QS0003" REF.END="QE0003" CODE="201E"/>termelő<QUOT.END ID="QE0003" REF.START="QS0003" CODE="201D"/> az a természetes vagy jogi személy, illetve természetes vagy jogi személyek azon csoportja, aki vagy amely a Közösség földrajzi területén belül valamely gazdaságban gazdálkodik, és</TXT><P><LIST TYPE="DASH"><ITEM><P>közvetlenül a fogyasztónak értékesít tejet vagy egyéb tejterméket;</P></ITEM><ITEM><P>és/vagy a felvásárlónak szállít;</P></ITEM></LIST></P></NP></ITEM></LIST><P>[...]</P><LIST TYPE="alpha"><ITEM><NP><NO.P>h)</NO.P><TXT><QUOT.START ID="QS0004" REF.END="QE0004" CODE="00BB"/>közvetlen fogyasztásra értékesített tej vagy tejjel egyenértékű termék<QUOT.END ID="QE0004" REF.START="QS0004" CODE="00AB"/> az a tej vagy tejjel egyenértékű termékké átalakított tejtermék, amelyet anélkül adtak el vagy ruháztak át ingyenesen, hogy az tejet vagy egyéb tejterméket kezelő vagy feldolgozó vállalkozáson ment volna keresztül.&#x201D; [nem hivatalos fordítás]</TXT></NP></ITEM></LIST></QUOT.S></P></NP><?PAGE NO="I-8282"?><NP><NO.P>7</NO.P><TXT>Az 536/93 rendelet második preambulumbekezdése szerint a rendelet rendelkezései többek között <QUOT.START ID="QS0005" REF.END="QE0005" CODE="201E"/>az illeték beszedése szabályosságának vizsgálatát lehetővé tévő ellenőrzési szabályokra<QUOT.END ID="QE0005" REF.START="QS0005" CODE="201D"/> vonatkoznak.</TXT></NP><NP><NO.P>8</NO.P><TXT>E rendelet nyolcadik preambulumbekezdése szerint:</TXT><P><QUOT.S LEVEL="1"><P><QUOT.START ID="QS0006" REF.END="QE0006" CODE="201E"/>[...] a tagállamoknak <HT TYPE="ITALIC">a posteriori</HT> rendelkezniük kell az ellenőrzés megfelelő eszközeivel, annak megvizsgálása érdekében, hogy az illeték beszedése megfelel-e, és ha igen, milyen mértékben, a hatályos rendelkezéseknek; [...] ezeknek a vizsgálatoknak legalább egy bizonyos számú műveletre kell vonatkoznia, amelyet pontosan meg kell határozni<QUOT.END ID="QE0006" REF.START="QS0006" CODE="201D"/>, [nem hivatalos fordítás]</P></QUOT.S></P></NP><NP><NO.P>9</NO.P><TXT>Az 536/93 rendelet 1. cikke a következőképpen fogalmaz:</TXT><P><QUOT.S LEVEL="1"><P><QUOT.START ID="QS0007" REF.END="QE0007" CODE="201E"/>A 3950/92/EGK rendelettel bevezetett kiegészítő illeték kiszámítása céljából:</P><LIST TYPE="ARAB"><ITEM><NP><NO.P>(1)</NO.P><TXT>az említett rendelet 2. cikkének (1) bekezdése értelmében valamely tagállamban az <QUOT.START ID="QS0008" REF.END="QE0008" CODE="00BB"/>értékesített tej vagy tejjel egyenértékű termék mennyisége<QUOT.END ID="QE0008" REF.START="QS0008" CODE="00AB"/> mindazon tej vagy tejjel egyenértékű termék mennyisége, amely az adott tagállam területén lévő gazdaságot elhagyja.</TXT><P>[...]</P></NP></ITEM><?PAGE NO="I-8283"?><ITEM><NP><NO.P>(2)</NO.P><TXT>A következő átszámítási képleteket kell alkalmazni:</TXT><P>[...]</P><P><LIST TYPE="DASH"><ITEM><P>1 kg vaj = 22,5 kg tej;</P></ITEM></LIST></P></NP></ITEM></LIST><P>[...]<QUOT.END ID="QE0007" REF.START="QS0007" CODE="201D"/></P></QUOT.S></P></NP><NP><NO.P>10</NO.P><TXT>Az 536/93 rendelet 4. cikkének (1) bekezdése előírja:</TXT><P><QUOT.S LEVEL="1"><P><QUOT.START ID="QS0009" REF.END="QE0009" CODE="201E"/>Közvetlen értékesítés esetén a termelők a 3950/92/EGK rendelet 1. cikkében említett minden egyes időszak végén bevallást készítenek, amelyben termékenként összesítik a közvetlen fogyasztásra és/vagy nagykereskedőknek, sajtérlelőknek, illetve kiskereskedelmi forgalomban értékesített tej és/vagy egyéb tejtermékek menynyiségét.</P><P>[...]<QUOT.END ID="QE0009" REF.START="QS0009" CODE="201D"/></P></QUOT.S></P></NP><?PAGE NO="I-8284"?><NP><NO.P>11</NO.P><TXT>Az 536/93 rendelet 7. cikkének (1) és (3) bekezdése ekként fogalmaz:</TXT><P><QUOT.S LEVEL="1"><P><QUOT.START ID="QS0010" REF.END="QE0010" CODE="201E"/>A tagállamok megtesznek minden olyan ellenőrzési intézkedést, amely a 3950/92/EGK rendelet 3. cikkében szereplő egyik vagy másik mennyiség túllépésével értékesített tej vagy tejjel egyenértékű termék mennyisége esetében az illetékbeszedés biztosításához szükséges. Ebből a célból:</P><P>[...]</P><P><LIST TYPE="alpha"><ITEM><NP><NO.P>f)</NO.P><TXT>A közvetlen értékesítési referenciamennyiséggel rendelkező termelők kötelesek legalább három évig a tagállam illetékes hatóságának rendelkezésére bocsátás céljából megőrizni a közvetlen fogyasztásra és/vagy nagykereskedőknek, sajtérlelőknek, illetve kiskereskedelmi forgalomban értékesített tej és/vagy egyéb tejtermékek mennyiségét havonta és termékenként feltüntető, tizenkét hónaponként elkészített készletnyilvántartásokat, a gazdaságban tartott és tejtermelésre használt állatállomány nyilvántartásával együtt, a 92/102/EGK tanácsi irányelv [...] 4. cikke (1) bekezdésének megfelelően, valamint a készletnyilvántartás ellenőrzését lehetővé tevő egyéb igazoló iratokat.</TXT></NP></ITEM></LIST></P><P>[...]</P><NP><NO.P>(3)</NO.P><TXT>A tagállamoknak ténylegesen meg kell vizsgálniuk az értékesített tej és tejjel egyenértékű termék mennyiségeire vonatkozó könyvelés pontosságát, és e célból a gazdaságokban történő begyűjtés során ellenőrizniük kell a tejszállítmányokat, valamint különösen az alábbiakat:</TXT><P>[...]</P><?PAGE NO="I-8285"?><P><LIST TYPE="alpha"><ITEM><NP><NO.P>b)</NO.P><TXT>közvetlen értékesítést végző termelők telephelyén a 4. cikk (1) bekezdésében említett bevallás, valamint az (1) bekezdés f) pontjában említett készletnyilvántartás hitelességét.</TXT></NP></ITEM></LIST></P><P>[...]<QUOT.END ID="QE0010" REF.START="QS0010" CODE="201D"/></P></NP></QUOT.S></P></NP><NP><NO.P>12</NO.P><TXT>A 3950/92 rendelet alkalmazása részletes szabályainak megállapításáról szóló, <DATE ISO="20010709">2001. július 9-i</DATE> 1392/2001/EK rendelet (<REF.DOC.OJ COLL="L" NO.OJ="187" DATE.PUB="2001" PAGE.FIRST="19">HL L 187., 19. o.</REF.DOC.OJ>; magyar nyelvű különkiadás 3. fejezet, 33. kötet, 104. o.) <DATE ISO="20020331">2002. március 31-i</DATE> hatállyal az 536/93 rendelet helyébe lépett. Az előbbi rendelet 6. cikke (1) bekezdésének első albekezdése megegyezik az 536/93 rendelet 4. cikke (1) bekezdésének első albekezdésével.</TXT></NP><NP><NO.P>13</NO.P><TXT>Az 1392/2001 rendelet 6. cikke (2) bekezdésének második albekezdése ekként rendelkezik:</TXT><P><QUOT.S LEVEL="1"><P><QUOT.START ID="QS0011" REF.END="QE0011" CODE="201E"/>A tagállamok előírhatják a közvetlen értékesítésre referenciamennyiséggel rendelkező termelőknek, hogy nyilatkozzanak arról, hogy - adott esetben - a szóban forgó időszakban nem értékesítettek tejet.<QUOT.END ID="QE0011" REF.START="QS0011" CODE="201D"/></P></QUOT.S></P></NP></GR.SEQ><GR.SEQ LEVEL="3"><TITLE><TI><P>A nemzeti szabályozás</P></TI></TITLE><NP><NO.P>14</NO.P><TXT>A kiegészítő illetékről szóló 1993-as rendelet (Regeling superheffing 1993., <HT TYPE="ITALIC">Nederlandse Staatscourant</HT> 1993., 60. sz., 18. o., a továbbiakban: Regeling superheffing) vezette be Hollandiában a tejre vonatkozó kiegészítő illeték rendszerét.</TXT></NP><?PAGE NO="I-8286"?><NP><NO.P>15</NO.P><TXT>A Regeling superheffing 4. cikke előírja:</TXT><P><QUOT.S LEVEL="1"><NP><NO.P><QUOT.START ID="QS0012" REF.END="QE0012" CODE="201E"/>(1)</NO.P><TXT>A termelő köteles illetéket fizetni a közvetlen fogyasztásra értékesített tej vagy tejjel egyenértékű termék azon mennyisége után, amely túllépi a termelő közvetlen értékesítési referenciamennyiségét.</TXT><P>[...]<QUOT.END ID="QE0012" REF.START="QS0012" CODE="201D"/></P></NP></QUOT.S></P></NP><NP><NO.P>16</NO.P><TXT>A Regeling superheffing 29. cikke ekként rendelkezik:</TXT><P><QUOT.S LEVEL="1"><NP><NO.P><QUOT.START ID="QS0013" REF.END="QE0013" CODE="201E"/>(1)</NO.P><TXT>A 4. cikk szerinti termelőnek az 536/93/EGK rendelet 4. cikke és a Productschap által ennek érdekében bevezetett szabályok alapján termékenkénti bontásban be kell vallania a Productschapnál azt a tej- és tejtermékmennyiséget, amelyet közvetlenül a fogyasztónak szállított [...] az elmúlt illetékbevallási időszak során.</TXT><P>[...]<QUOT.END ID="QE0013" REF.START="QS0013" CODE="201D"/></P></NP></QUOT.S></P></NP><NP><NO.P>17</NO.P><TXT>A Regeling superheffing 31. cikke ekként fogalmaz:</TXT><P><QUOT.S LEVEL="1"><NP><NO.P><QUOT.START ID="QS0014" REF.END="QE0014" CODE="201E"/>(1)</NO.P><TXT>A 4. [...] cikk alapján az illeték megfizetésére kötelezett vagy arra kötelezhető termelő köteles könyvelést vezetni az 536/93/EGK rendelet 7. cikke és a Productschap által meghatározott szabályok alapján.</TXT></NP><?PAGE NO="I-8287"?><NP><NO.P>(2)</NO.P><TXT>A Productschap hivatalból meghatározhatja a szállított mennyiséget, ha az (1) bekezdésben, valamint a 27. cikk (2) bekezdésében és a 29. cikk (1) bekezdésében előírt kötelezettségeket nem tartják be, vagy a Productschap véleménye szerint nem megfelelően tartják be.<QUOT.END ID="QE0014" REF.START="QS0014" CODE="201D"/></TXT></NP></QUOT.S></P></NP><NP><NO.P>18</NO.P><TXT>A kiegészítő illetékről szóló rendelet 1994-es végrehajtási rendelete (Zuivelverordening 1994., Uitvoering regeling superheffing, PBO-blad 1994., 26. o., a továbbiakban: Zuivelverordening) 11. cikkének (1) bekezdése a következőképpen fogalmaz:</TXT><P><QUOT.S LEVEL="1"><P><QUOT.START ID="QS0015" REF.END="QE0015" CODE="201E"/>A termelő köteles a vállalkozását vagy a gazdaságát érintő valamennyi tényt nyilvántartásában olyan módon rögzíteni, hogy abból bármikor megismerhetők legyenek a termelés, a készlet és a termelő által kapott és az általa szállított, kezelt vagy feldolgozott tejmennyiségek, valamint az azokra vonatkozó pénzügyi adatok, és ezt a nyilvántartást, valamint ezeket az adatokat legalább három évig megőrizni.<QUOT.END ID="QE0015" REF.START="QS0015" CODE="201D"/></P></QUOT.S></P></NP></GR.SEQ></GR.SEQ><GR.SEQ LEVEL="2"><TITLE><TI><P>Az alapeljárás és az előzetes döntéshozatalra előterjesztett kérdések</P></TI></TITLE><NP><NO.P>19</NO.P><TXT>J. Slob tejtermelő. 1997. decemberében gazdaságának ellenőrzése során az 1996/1997-es illetékbevallási időszak vonatkozásában körülbelül <FT TYPE="NUMBER">250000</FT> kilogramm tejnyi különbséget állapítottak meg egyrészt a J. Slob tulajdonában lévő, tejelő tehenek száma alapján kiszámított termelőképesség, másrészt a J. Slob által a Productschapnál bevallott, közvetlenül értékesített termelés között.</TXT></NP><?PAGE NO="I-8288"?><NP><NO.P>20</NO.P><TXT>J. Slob azt állította, hogy a szóban forgó <FT TYPE="NUMBER">250000</FT> kilogramm tejet a sajtgyártáshoz használt író gyártása során vajjá dolgozta fel, és az így termelt vajat közvetlenül az előállítást követően megsemmisítette. Erről a termelésről és megsemmisítésről nem vezetett készletnyilvántartást, mivel az ilyen nyilvántartás csak az eljárás végén előállított sajt esetében volt kötelező.</TXT></NP><NP><NO.P>21</NO.P><TXT>A Regeling superheffing 31. cikkének (2) bekezdése alapján a J. Slob által az 1996/1997-es illetékbevallási időszak során közvetlen fogyasztásra szállított tej- és tejtermék mennyiségének hivatalból való meghatározását követően a Productschap megállapította, hogy az érdekelt az 536/93 rendelet 4. cikkének (2) bekezdése alapján kiegészítő illeték címén <FT TYPE="DECIMAL">180976,77</FT> NLG megfizetésére köteles.</TXT></NP><NP><NO.P>22</NO.P><TXT>A J. Slob által előterjesztett kifogást követően a Productschap <DATE ISO="20000404">2000. április 4-i</DATE> határozatával leszállította az érdekelt által megfizetendő kiegészítő illeték összegét. Megállapította azonban, hogy J. Slob kifogásai a fent említett különbségre vonatkozóan nem megalapozottak. Ebben a határozatban megállapították, hogy körülbelül <FT TYPE="NUMBER">250000</FT> kilogramm tejről semmilyen könyvelést nem vezettek. A Productschap ebből arra következtetett, hogy J. Slob az 1996/1997-es illetékbevallási időszak során a termelésről, a készletekről, valamint a tej- és tejtermékszállításokról nem vezetett pontos és teljes könyvelést.</TXT></NP><NP><NO.P>23</NO.P><TXT><DATE ISO="20000404">2000. április 4-én</DATE> J. Slob fellebbezést nyújtott be e határozattal szemben a kérdést előterjesztő bíróság előtt.</TXT></NP><NP><NO.P>24</NO.P><TXT>Az e bíróság által indított előzetes döntéshozatal iránti eljárásban a Bíróság a <REF.DOC.ECR EDITION="GEN" NO.CASE="C-236/02" YEAR="2004" PAGE.ECR="I-1861">C-236/02. sz. Slob-ügyben <DATE ISO="20040212">2004. február 12-én</DATE> hozott ítéletében (EBHT 2004., I-1861. o.)</REF.DOC.ECR> akként határozott, hogy az 536/93 rendelet 7. cikke (1) bekezdésének első<?PAGE NO="I-8289"?> mondatát és f) pontját úgy kell értelmezni, hogy a készletnyilvántartásnák, amelyet a termelő köteles vezetni, csak az értékesített tej és/vagy tejtermék mennyiségét kell megjelölnie havi és termékenkénti bontásban.</TXT></NP><NP><NO.P>25</NO.P><TXT>A Bíróság nem határozott a tagállamoknak egy olyan jogszabály elfogadására vonatkozó esetleges hatásköréről, amely jogszabály a területükön székhellyel rendelkező tejtermelők számára az értelmezendő rendelkezésekből következőket meghaladó könyvelési kötelezettségeket ír elő, mivel ez az előzetes döntéshozatalra előterjesztett kérdésnek nem képezte tárgyát (lásd a fent hivatkozott Slob-ügyben hozott ítélet 30. pontját).</TXT></NP><NP><NO.P>26</NO.P><TXT>A College van Beroep voor het bedrijfsleven ismét a Bírósághoz fordult. A College van Beroep voor het bedrijfsleven megállapítja, hogy a fent hivatkozott Slobítéletben a Bíróság nem válaszolt arra a kérdésre, hogy az 536/93 rendelet 7. cikke (1) bekezdésének első mondata és (3) bekezdése alapján valamely tagállam rendelkezik-e hatáskörrel arra, hogy a termelő számára az említett rendelet 7. cikke (1) bekezdésének első mondatában és f) pontjában előírt, a készletnyilvántartás megőrzésén túl olyan kötelezettséget írjon elő, mint a Zuivelverordening 11. cikkének (1) bekezdése, amennyiben ezt az eljárás folyamán felmerült kérdést e bíróság nem terjesztette elő.</TXT></NP><NP><NO.P>27</NO.P><TXT>Ebből következően a College van Beroep voor het bedrijfsleven felfüggesztette az eljárást, és előzetes döntéshozatal céljából a következő kérdéseket terjesztette a Bíróság elé:</TXT><P><QUOT.S LEVEL="1"><LIST TYPE="ARAB"><ITEM><NP><NO.P><QUOT.START ID="QS0016" REF.END="QE0016" CODE="201E"/>1)</NO.P><TXT>Az 536/93/EGK bizottsági rendelet 7. cikke (1) bekezdésének [első mondatát] úgy kell-e értelmezni, hogy ez a rendelkezés hatáskört biztosít valamely tagállam számára olyan jogszabály elfogadására, amely a tagállam területén székhellyel rendelkező tejtermelők számára olyan könyvelési kötelezettségeket ír elő, amelyek meghaladják az e rendelet 7. cikke (1) bekezdésének f) pontjából következő kötelezettségeket?</TXT></NP></ITEM><?PAGE NO="I-8290"?><ITEM><NP><NO.P>2)</NO.P><TXT>Amennyiben az első kérdésre adott válasz igenlő, egy olyan szabály esetében, amely szerint valamely termelő köteles igazolni a hatóságok felé az előállított vajmennyiségeket és azok felhasználását, még akkor is, ha a vajat megsemmisítették, vagy állati takarmánnyá dolgozták fel, úgy kell-e tekinteni, hogy az ilyen szabály a tagállamnak meghagyott mérlegelési jogkör keretein belül marad?<QUOT.END ID="QE0016" REF.START="QS0016" CODE="201D"/></TXT></NP></ITEM></LIST></QUOT.S></P></NP></GR.SEQ><GR.SEQ LEVEL="2"><TITLE><TI><P>A szóbeli szakasz befejezését követően J. Slob által előterjesztett kérelmekről</P></TI></TITLE><NP><NO.P>28</NO.P><TXT>A <DATE ISO="20060714">2006. július 14-i</DATE> kérelmével, amely július 20-án érkezett a Bíróság Hivatalába, J. Slob elsődlegesen azt kérte a Bíróságtól, hogy engedélyezze számára írásbeli észrevételek benyújtását a főtanácsnok indítványának a <DATE ISO="20060622">2006. június 22-i</DATE> tárgyaláson történt ismertetését követően, másodlagosan azt, hogy az eljárási szabályzat 61. cikke alapján rendelje el a szóbeli szakasz újbóli megnyitását, harmadlagosan pedig azt, hogy eltérő módon adjon számára választ annak lehetővé tétele érdekében, hogy a kontradiktórius eljáráshoz fűződő alapvető jogának biztosítása érdekében válaszolhasson a főtanácsnoknak.</TXT></NP><NP><NO.P>29</NO.P><TXT>J. Slob állítása szerint ez az indítvány mind ténybeli, mind jogi szempontból téves érveket tartalmaz, amelyeket azonban az eljárás megfelelő lefolyása érdekében nem ismertet az eljárásnak ebben a szakaszában. Előterjeszti, hogy még ha az eljárási szabályzat nem is rendelkezik a felek azon lehetőségéről, hogy az indítvány ismertetését követően írásbeli észrevételeket nyújthatnak be, az eljárási szabályzat nem is zárja ki kifejezetten annak lehetőségét.</TXT></NP><NP><NO.P>30</NO.P><TXT>A <REF.DOC.ECR EDITION="GEN" NO.CASE="C-17/98" YEAR="2000" PAGE.ECR="I-665">C-17/98. sz. Emesa Sugar ügyben <DATE ISO="20000204">2000. február 4-én</DATE> hozott végzés (EBHT 2000., I-665. o.) 3-16. pontjában</REF.DOC.ECR> kifejtett indokok miatt az a tény, hogy a Bíróság alapokmánya és annak eljárási szabályzata nem írják elő annak lehetőségét, hogy a<?PAGE NO="I-8291"?> főtanácsnok indítványára válaszul a felek észrevételeket nyújthatnak be, nem veszélyezteti a jogalany kontradiktórius eljáráshoz fűződő jogát, amely az emberi jogok és alapvető szabadságok védelméről szóló, Rómában, <DATE ISO="19501104">1950. november 4-én</DATE> kelt Egyezmény 6. cikkének (1) bekezdéséből következik.</TXT></NP><NP><NO.P>31</NO.P><TXT>Ennélfogva el kell utasítani az arra vonatkozó a kérelmet, hogy J. Slob lehetőséget kapjon a főtanácsnok indítványára válaszoló írásbeli észrevételeinek benyújtására.</TXT></NP><NP><NO.P>32</NO.P><TXT>Tekintettel magára a kontradiktórius elv céljára, amely annak elkerülése, hogy a Bíróságot olyan érvek befolyásolhassák, amelyeket a felek nem vitathattak meg, a Bíróság hivatalból, a főtanácsnok javaslatára vagy a felek kérelmére eljárási szabályzatának 61. cikkével összhangban elrendelheti a szóbeli szakasz újbóli megnyitását, ha úgy ítéli meg, hogy nem kapott elegendő felvilágosítást, vagy az ügyet olyan érv alapján kell eldöntenie, melyet a felek nem vitattak meg (lásd a <REF.DOC.ECR EDITION="GEN" NO.CASE="C-127/02" YEAR="2004">C-127/02. sz., Waddenvereniging és Vogelbeschermingsvereniging ügyben <DATE ISO="20040428">2004. április 28-án</DATE> hozott végzés [az EBHT-ban nem tették közzé] 8. pontját</REF.DOC.ECR>; a <REF.DOC.ECR EDITION="GEN" NO.CASE="C-470/00 P" YEAR="2004" PAGE.ECR="I-4167">C-470/00. P. sz., Parlament kontra Ripa di Meana és társai ügyben <DATE ISO="20040429">2004. április 29-én</DATE> hozott ítélet [EBHT 2004., I-4167. o.] 33. pontját</REF.DOC.ECR> és a <REF.DOC.ECR EDITION="GEN" NO.CASE="C-432/04" YEAR="2006" PAGE.ECR="I-6387">C-432/04. sz., Bizottság kontra Cresson ügyben <DATE ISO="20060711">2006. július 11-én</DATE> hozott ítélet [EBHT 2006., I-6387. o.] 50. pontját</REF.DOC.ECR>).</TXT></NP><NP><NO.P>33</NO.P><TXT>A jelen esetben ezek a feltételek nem teljesülnek.</TXT></NP><NP><NO.P>34</NO.P><TXT>Emlékeztetni kell ezenkívül arra, hogy az EK 234. cikk közvetlen együttműködést hoz létre a Bíróság és a nemzeti bíróságok között egy, a felek kezdeményezésétől független nem peres eljárás keretében, amelynek során a feleket csupán meghallgatják (lásd ebben az értelemben a <REF.DOC.ECR EDITION="GEN" NO.CASE="C-364/92" YEAR="1994" PAGE.ECR="I-43">C-364/92. sz., SAT Fluggesellschaft ügyben <DATE ISO="19940119">1994. január 19-én</DATE> hozott ítélet [EBHT 1994., I-43. o.] 9. pontját</REF.DOC.ECR>).</TXT></NP><?PAGE NO="I-8292"?><NP><NO.P>35</NO.P><TXT>Következésképpen a főtanácsnok meghallgatását követően a szóbeli szakasz újbóli megnyitása iránti kérelmet el kell utasítani.</TXT></NP><NP><NO.P>36</NO.P><TXT>A fentiekből következik, hogy a harmadlagosan előterjesztett kérelmet is el kell utasítani.</TXT></NP></GR.SEQ><GR.SEQ LEVEL="2"><TITLE><TI><P>Az előzetes döntéshozatalra előterjesztett kérdésekről</P></TI></TITLE><GR.SEQ LEVEL="3"><TITLE><TI><P>Az első kérdésről</P></TI></TITLE><NP><NO.P>37</NO.P><TXT>Az 536/93 rendelet célja a tej- és tejtermékágazatban a kiegészítő illeték részletes szabályainak megállapítása ezen illeték hatékony alkalmazásának biztosítása és a csalás megelőzése érdekében.</TXT></NP><NP><NO.P>38</NO.P><TXT>E rendelet nyolcadik preambulumbekezdése szerint a tagállamoknak <HT TYPE="ITALIC">a posteriori</HT> rendelkezniük kell az ellenőrzés megfelelő eszközeivel annak megvizsgálása érdekében, hogy az illeték beszedése megfelel-e, és ha igen, milyen mértékben, a hatályos rendelkezéseknek. Az ilyen ellenőrzéseket az említett rendelet 7. cikke írja elő a felvásárlók és a termelők által elkészített begyűjtési és közvetlen értékesítési kimutatások pontosságának biztosítása érdekében (a <REF.DOC.ECR EDITION="GEN" NO.CASE="C-231/00+C-303/00+C-451/00" YEAR="2004" PAGE.ECR="I-2869">C-231/00., C-303/00. és C-451/00. sz., Cooperativa Lattepiù és társai ügyben hozott ítélet [EBHT 2004., I-2869. o.] 70. pontja</REF.DOC.ECR>).</TXT></NP><NP><NO.P>39</NO.P><TXT>Semmi nem tiltja meg valamely tagállam számára, hogy az 536/93 rendelet 7. cikke (1) bekezdésének második mondatában és (3) bekezdésében megfogalmazottaktól eltérő intézkedéseket hozzon, amennyiben azokat szükségesnek ítélheti. Az említett<?PAGE NO="I-8293"?> rendelet 7. cikke (1) bekezdésének első mondatának megfogalmazásából következik ugyanis, hogy a tagállamok kötelesek is megtenni minden, az illeték beszedéséhez szükséges ellenőrzési intézkedést. Bár a 7. cikk (1) és (3) bekezdése a továbbiakban pontosabban meghatározza az egyes meghozandó intézkedéseket, azt egyáltalán nem zárja ki, hogy azokat az e tagállamban szükségesnek mutatkozó egyéb intézkedésekkel egészítsék ki. Ahogyan az említett rendelet nyolcadik preambu-lumbekezdéséből következik, a megfogalmazott intézkedések csak szabályozási minimumnak minősülnek.</TXT></NP><NP><NO.P>40</NO.P><TXT>A J. Slob által előterjesztettekkel ellentétben az ilyen cselekvési szabadság nem teszi szükségessé, hogy maga a rendelet pontosan meghatározza azokat az esetleges intézkedéseket, amelyeket a tagállamok elfogadhatnak.</TXT></NP><NP><NO.P>41</NO.P><TXT>Azonban valamely közösségi szabályozás végrehajtási intézkedéseinek elfogadása során a nemzeti hatóságoknak a közösségi jog általános elveinek betartásával - amely elvek között szerepel az arányosság, a jogbiztonság és a bizalomvédelem elve - kell gyakorolniuk a mérlegelési jogkörüket (a fent hivatkozott Cooperativa Lattepiù és társai ítélet 57. pontja).</TXT></NP><NP><NO.P>42</NO.P><TXT>Az első kérdésre tehát úgy kell válaszolni, hogy az 536/93 rendelet 7. cikke (1) bekezdésének első mondatát úgy kell értelmezni, hogy ez a rendelkezés hatáskört biztosít a tagállamok számára, hogy amennyiben szükséges, a területükön székhellyel rendelkező tejtermelők számára olyan kiegészítő könyvelési kötelezettségeket előíró szabályozást fogadjanak el, amelyek meghaladják az e rendelet 7. cikke (1) bekezdésének f) pontjából következő kötelezettségeket. E hatáskör gyakorlása során a tagállamoknak tiszteletben kell tartaniuk a közösségi jog általános elveit.</TXT></NP></GR.SEQ><?PAGE NO="I-8294"?><GR.SEQ LEVEL="3"><TITLE><TI><P>A második kérdésről</P></TI></TITLE><NP><NO.P>43</NO.P><TXT>A második kérdésével a kérdést előterjesztő bíróság lényegében azt kívánja megtudni, hogy a közösségi joggal ellentétese egy olyan nemzeti szabályozás, amely a tejtermelők számára előírja, hogy nyilvántartásukban még akkor is rögzítsék az előállított vajmennyiségeket és azok felhasználását, ha a vajat megsemmisítették, vagy állati takarmánnyá dolgozták fel.</TXT></NP><NP><NO.P>44</NO.P><TXT>Ebben a tekintetben emlékeztetni kell, hogy az 536/93 rendelet 7. cikke (1) bekezdésének első mondata alapján abban az esetben van lehetőség intézkedések elfogadására, amennyiben azok szükségesek.</TXT></NP><NP><NO.P>45</NO.P><TXT>A holland kormány meggyőzően bizonyította az alapügyben szóban forgó intézkedés szükségességét a tejágazat szerkezetével, többek között a termelésüket közvetlenül értékesítő, bizonyos számú, nagyméretű, tejelő tehenek tartásával foglalkozó telepek létezésével, amelyek kizárólag a közösségi előírások alapján nehezen ellenőrizhetők.</TXT></NP><NP><NO.P>46</NO.P><TXT>Az arányosság elvével nem lehet ellentétes a megtermelt, de nem értékesített mennyiségek ellenőrzése Hollandiában. A holland tejágazat szerkezetére tekintettel ez az intézkedés nem haladja meg az ahhoz szükséges mértéket sem, hogy hatékony ellenőrzést biztosítsanak annak elkerülése érdekében, hogy a megtermelt, de a tejre vonatkozó kiegészítő illeték rendszerétől függetlenül értékesített mennyiségek bekerüljenek a gazdasági körforgásba.</TXT></NP><?PAGE NO="I-8295"?><NP><NO.P>47</NO.P><TXT>A jogbiztonság és a bizalomvédelem elvével szintén nem ellentétesek az alapügyben szóban forgókhoz hasonló ellenőrzési intézkedések. Az 536/93 rendelet 7. cikke (1) bekezdésének első mondatából és e rendelet nyolcadik preambulumbekezdéséből ugyanis világosan és pontosan következik, hogy az említett 7. cikkben megfogalmazott intézkedések listája nem kimerítő, és a tagállamok adott esetben kötelesek is kiegészítő intézkedéseket tenni (lásd a jogbiztonság elvének kritériumaival kapcsolatban a <REF.DOC.ECR EDITION="GEN" NO.CASE="C-94/05" YEAR="2006" PAGE.ECR="I-2619">C-94/05. sz., Emsland-Stärke ügyben <DATE ISO="20060316">2006. március 16-án</DATE> hozott ítélet [EBHT 2006., I-2619. o.] 43. pontját</REF.DOC.ECR>). Ezenkívül a Bíróság meghatározta, hogy a bizalomvédelem elvére nem lehet hivatkozni sem valamely közösségi jogi szöveg egyértelmű rendelkezésével, sem a nemzeti hatóság e szövegnek megfelelő magatartásával szemben (lásd ebben az értelemben a fent hivatkozott Emsland-Stärke ítélet 31. pontját). Valamely gazdasági szereplőnek ennélfogva nem fűződhet jogos elvárása ahhoz, hogy nem vetik alá kiegészítő ellenőrzésnek.</TXT></NP><NP><NO.P>48</NO.P><TXT>A J. Slob által előterjesztettekkel ellentétben egy olyan szabályozás, mint amilyen a Zuivelverordening 11. cikkében szerepel, nem változtatja meg a kiegészítő illeték alapját. Ez a jogszabály mindössze kiegészítő ellenőrzési eszköz, amelyet azon, az 536/93 rendelet 7. cikkének (1) bekezdésében kitűzött cél figyelembevételével kell alkalmazni, amely a hatályos közösségi rendelkezéseknek megfelelő kiegészítő illeték beszedésének biztosításában áll.</TXT></NP><NP><NO.P>49</NO.P><TXT>Az előző megfontolásokra tekintettel úgy kell válaszolni a második kérdésre, hogy a közösségi joggal nem ellentétes egy olyan szabályozás, amely a tejtermelők számára előírja, hogy nyilvántartásukban még akkor is rögzítsék az előállított vajmenynyiségeket és azok felhasználását, ha a vajat megsemmisítették, vagy állati takarmánnyá dolgozták fel, amennyiben az érintett tagállamban a termelők által elkészített közvetlen értékesítési kimutatások pontosságának hatékony ellenőrzése kizárólag a közösségi előírások alapján nehezen megoldhatónak bizonyul.</TXT></NP></GR.SEQ></GR.SEQ><?PAGE NO="I-8296"?><GR.SEQ LEVEL="2"><TITLE><TI><P>A költségekről</P></TI></TITLE><NP><NO.P>50</NO.P><TXT>Mivel ez az eljárás az alapeljárásban részt vevő felek számára a kérdést előterjesztő bíróság előtt folyamatban lévő eljárás egy szakaszát képezi, ez a bíróság dönt a költségekről. Az észrevételeknek a Bíróság elé terjesztésével kapcsolatban felmerült költségek, az említett felek költségeinek kivételével, nem téríthetők meg.</TXT></NP></GR.SEQ></GR.SEQ><JURISDICTION><INTRO><P>A fenti indokok alapján, a Bíróság (első tanács) a következőképpen határozott:</P></INTRO><LIST TYPE="ARAB"><ITEM><NP><NO.P>1)</NO.P><TXT>A tejre és tejtermékekre vonatkozó kiegészítő illeték alkalmazása részletes szabályainak megállapításáról szóló, <DATE ISO="19930309">1993. március 9-i</DATE> 536/93/EGK bizottsági rendelet 7. cikke (1) bekezdésének első mondatát úgy kell értelmezni, hogy ez a rendelkezés hatáskört biztosít a tagállamok számára, hogy amennyiben szükséges, a területükön székhellyel rendelkező tejtermelők számára olyan kiegészítő könyvelési kötelezettségeket előíró szabályozást fogadjanak el, amelyek meghaladják az e rendelet 7. cikke (1) bekezdésének f) pontjából következő kötelezettségeket. E hatáskör gyakorlása során a tagállamoknak tiszteletben kell tartaniuk a közösségi jog általános elveit.</TXT></NP></ITEM><ITEM><NP><NO.P>2)</NO.P><TXT>A közösségi joggal nem ellentétes egy olyan szabályozás, amely a tejtermelők számára előírja, hogy nyilvántartásukban még akkor is rögzítsék az előállított vajmennyiségeket és azok felhasználását, ha a vajat megsemmisítették, vagy állati takarmánnyá dolgozták fel, amennyiben az érintett tagállamban a termelők által elkészített közvetlen értékesítési kimutatások pontosságának hatékony ellenőrzése kizárólag a közösségi előírások alapján nehezen megoldhatónak bizonyul.</TXT></NP></ITEM></LIST></JURISDICTION></CONTENTS.JUDGMENT><SIGNATURE.CASE><P>Aláírások</P></SIGNATURE.CASE></JUDGMENT>