EURÓPAI BIZOTTSÁG
Strasbourg, 2016.7.5.
COM(2016) 444 final
2016/0206(NLE)
Javaslat
A TANÁCS HATÁROZATA
az egyrészről Kanada, másrészről az Európai Unió és tagállamai közötti átfogó gazdasági és kereskedelmi megállapodás Európai Unió nevében történő aláírásáról
INDOKOLÁS
1.A JAVASLAT HÁTTERE
•A javaslat indokai és céljai
Az Európai Bizottság a Tanács által elfogadott tárgyalási irányelvek alapján átfogó gazdasági és kereskedelmi megállapodásról (a továbbiakban: CETA) tárgyalt azzal a céllal, hogy korszerű és kiváltságos gazdasági kapcsolatot alakítson ki Kanadával. Kanada az Európai Unió stratégiai partnere: múltbéli kapcsolataink közös értékeinken és érdekeinken alapultak, és Kanadához fűződő jövőbeli kapcsolatainkat is pozitív, előretekintő módon szeretnénk meghatározni. Mindez új lehetőségeket teremt majd az Európai Unió és Kanada közötti kereskedelem és beruházások terén az áruk és szolgáltatások jobb piacra jutási feltételei, valamint a kereskedelemre és a gazdasági szereplőkre vonatkozó magasabb szintű szabályozás révén.
E célból az EU és Kanada ambiciózus megállapodást alakítottak ki, amely új kereskedelmi és beruházási lehetőségeket fog megnyitni a gazdasági szereplők számára az Atlanti-óceán mindkét oldalán. Ezzel a megállapodással mindkét Fél annak fontosságát is hangsúlyozta, hogy a gazdasági tevékenységeket közigazgatási szervek által meghatározott, világos és átlátható szabályozási keretek között folytassák, továbbá a megállapodás alapvető vezérlő elvének tekintik a Felek azon jogát, hogy a köz érdekében szabályokat alkossanak.
A csatolt tanácsi határozatjavaslat képezi a jogi eszközt az egyrészről az Európai Unió és tagállamai, másrészről Kanada közötti átfogó gazdasági és kereskedelmi megállapodás (CETA) aláírásához.
A CETA-ról szóló tárgyalásokat a főtárgyalók szintjén 2014. augusztus 1-jén lezárták, a szöveget parafálták; Barroso elnök, Van Rompuy elnök és Harper miniszterelnök együttesen jelentették be a CETA-tárgyalások lezárását a 2014. szeptember 26-i EU–Kanada csúcstalálkozón, és a megállapodás szövegét még aznap nyilvánosságra hozták. A jogászok által felülvizsgált szöveget 2016. február 29-én tették közzé, amely a következő linken található meg:
http://trade.ec.europa.eu/doclib/docs/2014/september/tradoc_152806.pdf
•Összhang a szabályozási terület jelenlegi rendelkezéseivel
Az EU és Kanada közötti kereskedelmi és gazdasági együttműködési kapcsolatok jelentős múltra tekintenek vissza: e kapcsolatokat az 1976. évi kereskedelmi és gazdasági együttműködési keretmegállapodás, az 1996. évi közös cselekvési terv, valamint az 1998. évi EU–Kanada kereskedelmi kezdeményezés alakította. Ezenkívül az EU és Kanada számos kétoldalú ágazati megállapodást kötött, nevezetesen az 1996. évi tudományos és technológiai együttműködésről szóló megállapodást, az 1998. évi kölcsönös elismerésről és megfelelőségértékelésről szóló megállapodást, az 1998. évi állategészségügyi megállapodást, az 1999. évi versenyjogi megállapodást, a 2003. évi borok és szeszes italok kereskedelméről szóló megállapodást, a 2009. évi polgári légi közlekedés biztonságáról szóló megállapodást, valamint a 2009. évi átfogó légiközlekedési megállapodást.
Ezek a megállapodások hatályban maradnak, kivéve, hogy:
Az 1989. évi szeszes italokról szóló megállapodást és a 2003. évi borokról és szeszes italokról szóló megállapodást belefoglalják a CETA-ba és az annak részét fogja képezni, a 30-B. mellékletben foglalt módosításokkal.
Az 1998. évi kölcsönös elismerésről szóló megállapodás a CETA hatálybalépésének napján megszűnik.
Az EU és Kanada elismerik az 1998. december 17-én Ottawában kelt, az Európai Közösség és Kanada kormánya között létrejött, az élő állatok és állati termékek kereskedelmével kapcsolatos köz- és állat-egészségügyi védelemre vonatkozó állat-egészségügyi intézkedésekről szóló megállapodás (a továbbiakban: állat-egészségügyi megállapodás) alapján elért eredményeket, és megerősítik azon szándékukat, hogy a CETA keretei között folytatják e munkát. A CETA a 1998. évi állategészségügyi megállapodás helyébe lép a CETA hatálybalépésének napján.
Az alább felsorolt kétoldalú megállapodások hatályukat veszik, és helyükbe a CETA lép, amely hatályon kívül helyezi őket. E megállapodások a CETA hatálybalépésének napján szűnnek meg.
Megállapodás a Horvát Köztársaság kormánya és Kanada kormánya között a beruházások ösztönzéséről és védelméről, kelt Ottawában, 1997. február 3-án.
Megállapodás a Cseh Köztársaság és Kanada között a beruházások ösztönzéséről és védelméről, kelt Prágában, 2009. május 6-án.
Megállapodás a Magyar Köztársaság kormánya és Kanada kormánya között a beruházások ösztönzéséről és kölcsönös védelméről, kelt Ottawában, 1991. október 3-án.
Megállapodás a Lett Köztársaság kormánya és Kanada kormánya között a beruházások ösztönzéséről és védelméről, kelt Rigában, 2009. május 5-én.
Jegyzékváltás Kanada kormánya és a Máltai Köztársaság kormánya között a külföldi beruházások biztosításával kapcsolatos megállapodásról, kelt Valettában, 1982. május 24-én.
Megállapodás a Lengyel Köztársaság kormánya és Kanada kormánya között a beruházások ösztönzéséről és kölcsönös védelméről, kelt Varsóban, 2009. április 6-án.
Megállapodás Románia kormánya és Kanada kormánya között a beruházások ösztönzéséről és kölcsönös védelméről, kelt Bukarestben, 2009. május 8-án.
Megállapodás a Szlovák Köztársaság és Kanada kormánya között a beruházások ösztönzéséről és védelméről, kelt Pozsonyban, 2010. július 20-án.
•Összhang az Unió egyéb szakpolitikáival
A CETA teljes mértékben összhangban áll az uniós szakpolitikákkal, ideértve azokat is, amelyek a nemzetközi kereskedelmet érintik. E tekintetben a CETA nem fogja korlátozni vagy módosítani az uniós jogszabályokat, és egyik szabályozott területen sem fogja módosítani, csökkenteni vagy eltörölni az uniós szabványokat. A Kanadából származó valamennyi importnak meg kell felelnie az uniós szabályozásnak (pl. műszaki előírások és termékszabványok, állat- és növény-egészségügyi szabályok, élelmiszerrel és biztonsággal kapcsolatos szabályok, egészséggel és biztonsággal kapcsolatos előírások, a géntechnológiával módosított szervezetekre vonatkozó szabályok, környezetvédelem, fogyasztóvédelem stb.).
A CETA tartalmaz a kereskedelem és a fenntartható fejlődés, a kereskedelem és a munkaügy, valamint a kereskedelem és a környezet kapcsolatáról szóló fejezeteket is, melyek kapcsolatot teremtenek a kereskedelmi megállapodás és az EU fenntartható fejlődéssel kapcsolatos általános célkitűzései, továbbá a munkaüggyel, a környezetvédelemmel és az éghajlatváltozással kapcsolatos konkrét célkitűzései között.
Ezenkívül – az összes többi kereskedelmi megállapodáshoz hasonlóan – az EU a CETA-ban is teljes körű védelmet biztosít a közszolgáltatások tekintetében. Ha úgy kívánják, a tagállamok továbbra is fenntarthatnak közmonopóliumokat konkrét szolgáltatások tekintetében. A CETA nem fogja arra ösztönözni vagy kényszeríteni a kormányokat, hogy privatizálják vagy kevésbé szabályozottá tegyék olyan közszolgáltatásaikat, mint például a vízellátás, az egészségügy, a szociális szolgáltatások vagy az oktatás. A tagállamok továbbra is eldönthetik, mely szolgáltatások maradjanak általános közszolgáltatások, és ha akarják, támogathatják ezeket. Ezenkívül a CETA-ban semmi sem gátolja a tagállamok kormányait abban, hogy a jövőben bármikor olyan autonóm határozatot hozzanak, mely szerint privatizálják ezeket az ágazatokat.
A CETA gondoskodik arról, hogy a kormányok közpolitikai célok érdekében történő szabályozási joga teljes mértékben megmarad. Ezen túlmenően a CETA vegyes bizottság valamennyi határozatát jóvá kell hagynia az egyes Feleknek, így azok az EU alkalmazandó belső előírásainak és eljárásainak hatálya alá tartoznak.
A CETA-n belüli szabályozási együttműködési fórum önkéntes együttműködési mechanizmusként funkcionál majd, melyen keresztül tapasztalatot és releváns információkat cserélhetnek a szabályozók, és amely segít a szabályozási együttműködésre alkalmas területek azonosításában. A vegyes bizottságnak nem áll majd módjában meglévő szabályozást megváltoztatni vagy új jogszabályokat kialakítani. A szabályozási együttműködési fórum csupán támogatást nyújt és javaslatokat tesz a szabályozók és a jogalkotók számára. Semmilyen esetre sem fogja korlátozni a tagállami szabályozók vagy az uniós szintű szabályozók döntéshozatali jogkörét.
2.JOGALAP, SZUBSZIDIARITÁS ÉS ARÁNYOSSÁG
•Jogalap
A CETA azonos célkitűzéseket és lényegében azonos tartalmi elemeket foglal magában, mint a Szingapúrral kialakított szabadkereskedelmi megállapodás (a továbbiakban: EUSFTA). Ezért az Unió hatáskörei azonosak e két megállapodás tekintetében. Mivel kétségek merültek fel az Unió EUSFTA megkötését illető hatáskörének terjedelme és természete tekintetében, a Bizottság 2015 júliusában kikérte a Bíróság véleményét az EUMSZ 218. cikkének (11) bekezdése alapján (A – 2/15. sz. ügy). Az A – 2/15. sz. ügyben a Bizottság álláspontja az, hogy az Unió kizárólagos hatáskörrel rendelkezik az EUSFTA egyedül történő megkötésére, illetve legalább megosztott hatáskörrel rendelkezik azon területeket illetően, melyeken az Unió hatásköre nem kizárólagos. Számos tagállam azonban eltérő véleményének adott hangot. Ennek fényében, valamint annak érdekében, hogy ne szenvedjen késedelmet a megállapodás aláírása, a Bizottság úgy határozott, hogy a megállapodást vegyes megállapodásként javasolja aláírásra. Mindamellett ez nem sérti a Bizottság A – 2/15. sz. ügyben képviselt álláspontját. Amint a Bíróság ismerteti az A – 2/15. sz. ügyben képviselt véleményét, szükséges lesz majd a megfelelő következtetések levonása.
•Szubszidiaritás (nem kizárólagos hatáskör esetében)
A közös kereskedelempolitika az EUMSZ 3. cikke szerint az Unió kizárólagos hatásköre. A Bizottság véleménye szerint a megállapodás által tárgyalt, a közös kereskedelempolitikán kívül eső egyéb kérdések az EU kizárólagos hatáskörébe tartoznak.
•Arányosság
Ez a javaslat összhangban áll az Európa 2020 stratégia jövőképével, és hozzájárul az Unió kereskedelmi és fejlesztési célkitűzéseihez.
•A jogi aktus típusának megválasztása
Ez a javaslat összhangban áll az EUMSZ 218. cikkének (5) bekezdésével, amely szerint a nemzetközi megállapodásokról szóló határozatokat a Tanács fogadja el. Nincs más olyan jogi eszköz, amely útján elérhetőek lennének e javaslat célkitűzései.
3.AZ UTÓLAGOS ÉRTÉKELÉSEK, AZ ÉRDEKELT FELEKKEL FOLYTATOTT KONZULTÁCIÓK ÉS A HATÁSVIZSGÁLATOK EREDMÉNYEI
•A jelenleg hatályban lévő jogszabályok utólagos értékelése / célravezetőségi vizsgálata
•Az érdekelt felekkel folytatott konzultációk
A Kanadával folytatott tárgyalások megkezdését megelőzően az EU és Kanada 2007-ben úgy határozott, hogy a szorosabb gazdasági partnerség költségeinek és hasznának vizsgálata ás értékelése céljából közösen elkészítenek egy tanulmányt. E közös tanulmány keretében az Európai Bizottság és Kanada két konzultációt tartott az érdekelt felekkel. Az Európai Bizottság internetes alapú konzultációt folytatott a civil társadalommal 2008 februárjában és márciusában, melyre az EU és Kanada közötti kereskedelmi és beruházási kapcsolatok számos kérdésére kitérő kérdőív formájában került sor. 2008 márciusában és áprilisában Kanada hasonló kérdőívet terjesztett hazai irányítóbizottságának tagjai között.
A válaszadók nagy aránya fogalmazta meg azt a véleményt, hogy az EU és Kanada között meglévő erőteljes kereskedelmi és beruházási kapcsolatok ellenére számos akadály fennáll még, így jelentős mértékű javítanivaló akad még a kétoldalú kapcsolaton.
Az uniós válaszadók között általános konszenzus mutatkozott azt illetően, hogy kívánatos a Kanada és az EU közötti gazdasági együttműködés fokozása.
Különösen hangsúlyosnak mutatkozott az igény a magas vámtételek eltörlésére és a hátrányos nem vámjellegű kereskedelmi akadályok lebontására, valamint erőteljes igényt tapasztaltak a szabályozási együttműködés fokozására.
Ezenkívül a CETA-tárgyalások folyamán számos konzultációs módszert alkalmaztak a fenntarthatósági hatásvizsgálat keretében. Ide tartoztak többek között a civil társadalommal szervezett találkozók, az érdekelt felekkel folytatott munkaértekezlet, valamint a projekt honlapján működtetett fórum. A civil társadalommal Brüsszelben és Ottawában tartottak találkozókat, amelyeken különböző érdekcsoportok és szakszervezetek széles skálája vett részt. Az ottawai munkaértekezleten részt vettek az ipari és kereskedelmi szervezetek, a munkaügyi szervezetek, a közalkalmazottak és a magánszféra dolgozóinak szakszervezetei, környezetvédelmi szervezetek stb. Számos tudományos és intézetekben dolgozó szakértő is hasznos megjegyzéseket fűzött a fenntarthatósági hatásvizsgálathoz.
•Szakértői vélemények beszerzése és felhasználása
A közös EU–Kanada tanulmány szövegezése Walid Hejazi professzor (Rotman Business School, University of Toronto) közreműködésével készült, míg a tanulmány gazdasági modellezési részében Joe Francois professzor (University of Linz) vett részt.
A CETA fenntarthatósági hatásvizsgálatát a „Development Solutions” nevű külső megbízott cég végezte el.
•Hatásvizsgálat
Az EU és Kanada 2008 októberében tette közzé „Az EU és Kanada közötti szorosabb gazdasági partnerség költségeinek és hasznának értékelése” című közös tanulmányát. Akkor a tanulmány arra a következtetésre jutott, hogy a termékek és szolgáltatások kereskedelmének liberalizálása az EU és Kanada számára egyaránt előnyös lenne. A teljes jelentés a Kereskedelmi Főigazgatóság (DG TRADE) honlapján olvasható:
http://trade.ec.europa.eu/doclib/docs/2008/october/tradoc_141032.pdf
Ezenkívül a tárgyalások folyamán elvégzett fenntarthatósági hatásvizsgálat átfogó értékelést ad a megállapodás alapján liberalizált kereskedelem potenciális hatásairól. Az elemzés értékeli a Kanadában és az Európai Unióban három fő ágazatban, tizenhat alágazatban és hét átfogó területen várható gazdasági, társadalmi és környezeti hatásokat. Az értékelés kitér a CETA várható hatására az USA, Mexikó és más országok és régiók, köztük számos fejlődő ország, valamint az EU tengerentúli országai és területei közül Saint-Pierre és Miquelon, valamint Grönland tekintetében. A megbízás, az időközi jelentés és a végső jelentés a DG TRADE honlapján érhető el:
http://ec.europa.eu/trade/policy/policy-making/analysis/sustainability-impact-assessments/assessments/#study-geo-14
Az EU és Kanada ambiciózus megállapodást alakított ki, amely új kereskedelmi és beruházási lehetőségeket fog teremteni az Atlanti-óceán mindkét oldalán, és hozzájárul a munkahelyteremtéshez Európában. A CETA el fogja törölni a vámokat, véget vet a közbeszerzési szerződésekhez való hozzáférés korlátozásának, megnyitja a szolgáltatások piacát, kiszámítható feltételeket kínál a beruházóknak és végül, de nem utolsó sorban segít megakadályozni az uniós innovációk és hagyományos termékek illegális másolását. A megállapodás tartalmaz továbbá minden garanciát annak biztosítására, hogy a gazdasági haszon ne az alapvető jogok, a szociális standardok, a kormányok szabályozási joga, a környezetvédelem vagy a fogyasztók egészségének és biztonságának kárára történjen.
•Célravezető szabályozás és egyszerűsítés
A CETA nem tartozik a célravezető és hatásos szabályozás program alá; ugyanakkor tartalmaz néhány kkv-kra vonatkozó rendelkezést (pl. a kkv felperesek esetében a beruházási vitákkal foglalkozó bírósági rendszer által folytatott vizsgálatok költségeinek potenciális csökkentéséről).
•Alapvető jogok
A javaslat nem érinti az alapvető jogok védelmét az Unióban.
4.KÖLTSÉGVETÉSI VONZATOK
A megállapodásnak kétfajta hatása lesz az EU költségvetésére:
A BEVÉTELEK tekintetében: becslések szerint az elmaradó vámbevétel összege a megállapodás teljes mértékű végrehajtását követően hét évvel 311 millió EUR lesz, tekintve, hogy az EU vámtételeinek 97,7 %-át a megállapodás hatálybalépésének napján eltörlik, további 1 %-át pedig fokozatosan, 3, 5 vagy 7 év alatt. A 311 millió EUR összeg az uniós tagállamok által importált kanadai termékek után beszedett vámok becsült összege 80 %-ának felel meg, 2015. évi adatok alapján. A becslés figyelembe veszi az új sajátforrás-határozatot, amely 25 %-ról 20 %-ra csökkenti a tagállamok által megtartott beszedési költségeket.
A KIADÁSOK tekintetében: a CETA lesz az első olyan megállapodás, amelybe az új beruházási vitákkal foglalkozó bírósági rendszert építették be a beruházásivita-rendezési rendszer keretében. Ennek megfelelően (megerősítés esetén) 2017-től kezdve évente további 0,5 millió EUR kiadás várható az elsőfokú és a fellebbviteli igazságszolgáltatási fórum állandó struktúrájának finanszírozásával kapcsolatban.
Másrészt a javaslathoz az XX 01 01 01 (Az intézménynél foglalkoztatott tisztviselőkkel és ideiglenes alkalmazottakkal kapcsolatos kiadások) költségvetési tétel igazgatási erőforrásainak felhasználására lesz szükség, mivel a tervek szerint egy tanácsost (teljes munkaidős egyenérték) fognak kijelölni a megállapodás kapcsán felmerülő feladatok elvégzésére. Ezt feltüntették a pénzügyi kimutatásban, és a kiadás az abban foglalt feltételek teljesülése esetén lép életbe.
5.EGYÉB ELEMEK
•Végrehajtási tervek, valamint a nyomon követés, az értékelés és a jelentéstétel szabályai
Az igazgatási és intézményi fejezet létrehozza a CETA vegyes bizottságot, amely folyamatosan nyomon követi majd a megállapodás végrehajtását, működését és hatását. A CETA vegyes bizottság az Európai Unió képviselőiből és Kanada képviselőiből áll, akik évente egyszer, vagy valamelyik Fél kérésére üléseznek, és ellenőrzi a megállapodás szerint létrehozott valamennyi szakosított bizottság és egyén szerv munkáját.
Fontos megjegyezni, hogy a CETA vegyes bizottság nem független szerv, és ajánlásait és határozatait csak az EU és Kanada közti megállapodás útján hozza meg. Semmilyen esetre sem fogja korlátozni a tagállami szabályozók vagy az uniós szintű szabályozók, illetve azok engedélyező intézményeinek döntéshozatali jogkörét.
Az EU és Kanada a CETA vegyes bizottság útján határozhat a mellékletek módosításáról. Ha a Felek jóváhagynak egy ilyen határozatot, a jóváhagyás saját alkalmazandó belső előírásaiknak és eljárásaiknak megfelelően történik. Az EU így az Európai Unióról szóló szerződés szerinti belső uniós eljárásokat követően határoz arról, hogy egyetért-e a vegyes bizottság határozatával. A CETA vegyes bizottság ezért nem járhat el az uniós intézményeknek az EU belső jogi eljárásai szerint meghozott határozata nélkül.
Annak a lehetősége, hogy a vegyes bizottságok elfogadhatnak bizonyos módosításokat, az összes nemzetközi megállapodás, így az uniós kereskedelmi megállapodások közös jellemzője.
A 30.2. cikkben foglalt külön eljárásként a CETA vegyes bizottság nem határozhat a speciális jegyzékben foglalt mellékletek módosításáról, amelyek módosításához a teljes módosítási eljárás alkalmazása szükséges. Ez a jegyzék a következőket tartalmazza: a 8. fejezet – Beruházások, a 9. fejezet – Határon átnyúló szolgáltatáskereskedelem, a 10. fejezet – Természetes személyek üzleti célú ideiglenes belépése és tartózkodása, valamint a 13. fejezet – Pénzügyi szolgáltatások (a 10-A. melléklet kivételével: A tagállamok kapcsolattartási pontjainak jegyzéke).
A CETA vegyes bizottság felügyelete mellett a következő szakbizottságok jönnek létre:
–az árukereskedelmi bizottság, amely az árukereskedelemmel, a vámokkal, a kereskedelem technikai akadályaival, a megfelelőségértékelés eredményeinek kölcsönös elfogadásáról szóló jegyzőkönyvvel és az árukkal összefüggő szellemitulajdon-jogokkal kapcsolatos ügyekkel foglalkozik; az árukereskedelmi bizottság részeként létrejön a mezőgazdasági bizottság, a borral és szeszes italokkal foglalkozó bizottság, továbbá a gyógyszerekkel foglakozó ágazati vegyes bizottság, amelyek az árukereskedelmi bizottságnak tesznek jelentést;
–a szolgáltatásokkal és beruházásokkal foglakozó bizottság, amelynek hatáskörébe a határon átnyúló szolgáltatáskereskedelem, a beruházások, az ideiglenes belépés, az e-kereskedelem és a szolgáltatásokkal kapcsolatos szellemitulajdon-jogok tartoznak;
–a vám-együttműködési vegyes bizottság, amelyet az Európai Közösség és Kanada közötti vámügyi együttműködésről és a vámügyekben folytatott kölcsönös segítségnyújtásról szóló 1998. évi megállapodás hozott létre, az e megállapodás szerinti, a származási szabályokat, a származási eljárásokat, a vámügyeket és a kereskedelmi eljárások egyszerűsítését, a határokon hozott intézkedéseket és a preferenciális tarifális elbánás ideiglenes felfüggesztését érintő kérdésekkel foglalkozik;
–az egészségügyi és növény-egészségügyi intézkedések közös irányítóbizottsága, amely az egészségügyi és növény-egészségügyi intézkedésekkel kapcsolatos ügyekkel foglalkozik;
–a kormányzati beszerzési bizottság, amelynek hatáskörébe a közbeszerzési kérdések tartoznak;
–a pénzügyi szolgáltatásokkal foglalkozó bizottság, amely a pénzügyi szolgáltatásokkal kapcsolatos kérdéseket tárgyalja;
–a kereskedelemmel és fenntartható fejlődéssel foglalkozó bizottság, amely a fenntartható fejlődéssel összefüggő ügyekben rendelkezik hatáskörrel;
–a szabályozási együttműködési fórum, amely a szabályozási együttműködési ügyekkel foglalkozik; és
–a földrajzi árujelzőkkel foglalkozó CETA-bizottság, amelynek hatáskörébe a földrajzi árujelzőkkel kapcsolatos ügyek tartoznak.
Amennyiben az ilyen szakbizottságok bármilyen döntéshozatali jogkörrel rendelkeznek a CETA alapján, az ilyen határozatokat a vegyes bizottság határozathozatalával azonos módon hozzák.
•Végrehajtás az EU-ban
Bizonyos intézkedésekre van szükség a megállapodás végrehajtásának biztosítása érdekében. Ezeket a megállapodás alkalmazásához időben meg fogják tenni. Ezek közé tartozik az Uniós Vámkódex létrehozásáról szóló, 2013. október 9-i 952/2013/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet 58. cikkének (1) bekezdése alapján egy bizottsági végrehajtási rendelet elfogadása, amely megnyitja a megállapodás szerinti vámkontingenseket.
•Magyarázó dokumentumok (irányelvek esetén)
•A javaslat egyes rendelkezéseinek részletes magyarázata
A CETA egy átfogó kereskedelmi és beruházási megállapodás, amely a következőkről szóló rendelkezéseket tartalmaz: nemzeti elbánás, áruk piacra jutása, kereskedelmi jogorvoslatok, a kereskedelem technikai akadályai, állat- és növény-egészségügyi intézkedések, vám- és kereskedelemkönnyítés, támogatások, beruházás, határon átnyúló szolgáltatáskereskedelem, természetes személyek üzleti célú ideiglenes belépése és tartózkodása, szakmai képesítések kölcsönös elismerése, hazai szabályozás, pénzügyi szolgáltatások, nemzetközi tengeri szállítási szolgáltatások, telekommunikáció, elektronikus kereskedelem, versenypolitika, állami vállalkozások, monopóliumok, valamint különleges jogokkal vagy kiváltságokkal felruházott vállalkozások, kormányzati beszerzések, szellemi tulajdon, szabályozási együttműködés, kereskedelem és fenntartható fejlődés, kereskedelem és munka, kereskedelem és környezet, kétoldalú párbeszéd és együttműködés, igazgatási és intézményi rendelkezések, átláthatóság és vitarendezés.
A CETA jelentősen javítja majd az európai vállalatok üzleti lehetőségeit Kanadában. A CETA-nak köszönhetően az európai vállalatokat Kanada a kereskedelmi partnereinek valaha kínált legjobb elbánásban részesíti, így az uniós vállalatok egyenlő versenyfeltételeket élveznek majd a kanadai piacon.
A piacok megnyitásával a CETA támogatja az EU növekedését és munkahelyeit, és további előnyöket biztosít majd az európai fogyasztók számára. Magában hordozza annak lehetőségét, hogy az árak alacsonyan maradjanak, a fogyasztók pedig minőségi termékek nagyobb köréből válasszanak. A CETA nem változtat az uniós szabványokon. Az élelmiszer-biztonsággal, termékbiztonsággal, fogyasztóvédelemmel, egészséggel, környezettel, szociális és munkaügyi kérdésekkel kapcsolatos szabványok és előírások érintetlenek maradnak. A Kanadából származó összes behozatal meg kell, hogy feleljen az EU valamennyi termékére vonatkozó szabályának és rendeletének – kivétel nélkül.
Részletesebben a következőket kínálja a CETA:
Vámokkal kapcsolatos megtakarítások
A vámok eltörlésével vagy csökkentésével – némelyikük az EU által kötött kereskedelmi megállapodások közül a legmesszemenőbb csökkentések közé tartozik – a CETA kézzelfogható előnyöket teremt majd az európai fogyasztók és vállalatok számára. Ez fontos piaci lehetőségeket kínál majd az európai vállalkozások, köztük a kkv-k számára. Nagyon fontos, hogy a CETA hatálybalépésekor a legtöbb vámot eltörlik. A vámok csökkentése nem csökkenti vagy módosítja az uniós szabványokat. A kanadai behozatalnak továbbra is teljesítenie kell az uniós rendeletekben foglaltakat.
Lehetőségek a szolgáltatók számára, valamint átlátható és hatékony beruházás-védelmi és vitarendezési mechanizmusok
A CETA az EU által eddig kötött legmesszebbre mutató megállapodás a szolgáltatások és beruházások terén. Az európai vállalatoknak több lehetősége lesz olyan különleges tengeri szállítási szolgáltatások nyújtására, mint például a kotrás, az üres konténerek mozgatása és bizonyos teheráruk szállítása Kanadán belül. Az európai vállalkozások kanadai beruházási projektjeik engedélyeztetése, beruházásaik védelme és méltánytalan elbánás esetén jogaik érvényesítése során is új előnyöket tapasztalnak majd, mivel kiegyensúlyozott és hatékony vitarendezési mechanizmus áll majd rendelkezésükre. Valamennyi szolgáltatási ágazatban – például a környezettel kapcsolatos szolgáltatások, hírközlés és pénzügyek terén – biztosított lesz a piacra jutás szövetségi és (első ízben) tartományi szinten egyaránt. A CETA-ban – az összes kereskedelmi megállapodáshoz hasonlóan – az EU védelmet biztosít a közszolgáltatásoknak. A kanadai beruházóknak és szolgáltatóknak e téren is tiszteletben kell tartaniuk az uniós szabályozást.
Beruházásvédelem és a beruházásokkal kapcsolatos viták rendezése
A CETA tartalmazza az uniós beruházásokra vonatkozó új megközelítésének valamennyi innovációját és vitarendezési mechanizmusát, és ezzel teljesíti az érdekelt felek méltányosabb, átláthatóbb és jobban intézményesített beruházásokkal kapcsolatos vitarendezési rendszerre vonatkozó elvárásait. Jelentős innovációkat vezet be ezen a téren, magas szintű védelmet biztosít a beruházók számára, miközben teljes mértékben meghagyja a kormányok szabályozásra és olyan jogos közpolitikai célok követésére vonatkozó jogát, mint például az egészség, a biztonság vagy a környezet védelme. A CETA jelentős mértékben szakít a beruházásvédelem és a beruházásokkal kapcsolatos viták rendezésének hagyományos, a világszerte fennálló kétoldalú beruházási megállapodásokban foglalt megközelítésével. Feloldja azokat a következetlenségeket, amelyek a régi rendszerben lehetővé tették a visszaéléseket vagy túlzott értelmezéseket, és független beruházási vitákkal foglalkozó bírósági rendszert hoz létre, amely egy állandó igazságszolgáltatási fórumból és egy fellebbviteli igazságszolgáltatási fórumból áll, és amely átlátható és pártatlan módon folytatja majd le a vitarendezési eljárásokat.
Szakmai képesítések kölcsönös elismerése
A megállapodás keretet ad a szakmai képesítések kölcsönös elismerésének megkönnyítéséhez az olyan szakmák tekintetében, mint például az építészeké, könyvelőké és mérnököké. Az uniós és kanadai érintett szakmai szervezetek számára most olyan keret áll rendelkezésre, amely szakmájuk tekintetében meghatározza a kölcsönös elismerési megállapodásokra irányuló tárgyalások feltételeit. Ezeket az EU-nak és Kanadának meg kell majd erősítenie, és megállapodásra kell jutniuk.
A vállalatok munkatársai és egyéb szakemberek EU és Kanada közötti könnyebb cseréje
A CETA-val könnyebb lesz a vállalkozások számára a munkatársak EU és Kanada közötti ideiglenes mozgatása. Ez megkönnyíti majd az európai vállalatok kanadai műveleteit. A szakmai szolgáltatók számára is könnyebbé válik, hogy ideiglenesen jogi, számviteli, építészeti vagy hasonló szolgáltatásokat nyújtsanak.
Javulnak az európai vállalatok lehetőségei az értékesítés utáni szolgáltatások nyújtására
A CETA-val az európai vállalkozások könnyebben exportálhatnak majd berendezéseket, gépeket és szoftvereket, így a vállalkozások karbantartó mérnököket és más szakembereket küldhetnek Kanadába értékesítés utáni és kapcsolódó szolgáltatások nyújtására.
Hozzáférés a kanadai közbeszerzési eljárásokhoz
Kanada kormányzati beszerzéseit nagyobb mértékben nyitotta meg az uniós vállalatok előtt, mint bármely más kereskedelmi partnere vonatkozásában. Az európai vállalatok ajánlatot tehetnek majd áruk és szolgáltatások nyújtására nem csupán szövetségi szinten, hanem a kanadai tartományok és önkormányzatok szintjén is – ez a lehetőség eddig csak kanadai vállalkozások számára volt elérhető. Kanada tartományi szintű közbeszerzési piacát a szövetségi szintű duplájára becsülik.
A kettős teszteléssel kapcsolatos költségek elkerülése
Az EU és Kanada megállapodtak abban, hogy elfogadják egymás megfelelőségértékelési bizonyítványait olyan területeken, mint az elektronikus termékek, elektronikus és rádióberendezések, játékok, gépek vagy mérő berendezések. Ez azt jelenti, hogy az uniós megfelelőségértékelő szervezetek a kanadai szabályok szerint tesztelhetik a kanadai exportra szánt uniós termékeket, és viszont. Így elkerülhető, hogy mindkét Fél elvégezze ugyanazt a tesztet, és így jelentősen csökkenthetők a vállalatok és a fogyasztók költségei egyaránt. Ez különösen nagy előnyt jelent a kisebb vállalatok számára, akik esetében már nem érné meg kétszer kifizetni ugyanazt a tesztet. Bár ez még távol áll attól, ahogy az EU saját határain belül működik, de nagyon nagy előrelépésnek számít az EU nemzetközi megállapodásait tekintve.
Az uniós innovációk és a kreatív ágazat jobb védelme
A CETA egyenlőbb versenyfeltételeket teremt Kanada és az EU között a szellemitulajdon-jogok terén. Megerősíti a szerzői jogok védelmét (a megállapodás az uniós szabályokat követi a műszaki intézkedések védelme és a digitális jogok igazgatása terén, valamint az internetes szolgáltatók felelőssége tekintetében) és érvényesítését (átmeneti intézkedéseket és tiltó intézkedéseket tesz lehetővé a jogsértő tevékenységekben érintett közvetítők tekintetében). Nagyobb védelmet biztosít majd a kanadai szellemitulajdonjog-rendszer az uniós gyógyszerek szabadalmainak. Kanada abba is beleegyezett, hogy megerősíti a hamis védjeggyel ellátott árukkal, a szerzői jogok bitorlásával előállított termékekkel és a hamis földrajzi árujelzővel ellátott árukkal szemben a határon végrehajtott intézkedéseit.
Piaci előny a hagyományos európai termékek előállítói számára
Számos közepes méretű és kisebb, mezőgazdasági termékekkel kereskedő vállalkozás számára jelent előnyt, hogy Kanada vállalta 143 magas minőségű európai termék földrajzi árujelzőjének oltalmát, mint például a Roquefort sajt, a modenai balzsamecet vagy a holland Gouda sajt, és számos másik termék oltalmát.
A fenntartható fejlődés melletti elkötelezettség
A CETA-ban az EU és Kanada megerősítik a fenntartható fejlődés melletti elkötelezettségüket. A két Fél egyetért abban, hogy a kereskedelem és a beruházások előbbre viszik a környezetvédelmet és a munkajogokat – és nem azok kárára válnak. Az EU és Kanada elkötelezettek a CETA mellett, amely segít majd biztosítani azt, hogy a gazdasági növekedés, a társadalmi fejlődés és a környezetvédelem kölcsönösen támogassák egymást. A CETA integrálja az EU és Kanada dolgozók jogaival és környezetvédelemmel kapcsolatos nemzetközi szabályokra vonatkozó kötelezettségeit, és komoly szerepet ad a fenti területeken a CETA-ban vállalt kötelezettségek végrehajtásában részt vevő uniós és kanadai civil társadalomnak. A CETA vitarendezési eljárást is kialakít, többek közt kormányzati konzultációk és szakértői panelek útján.
2016/0206 (NLE)
Javaslat
A TANÁCS HATÁROZATA
az egyrészről Kanada, másrészről az Európai Unió és tagállamai közötti átfogó gazdasági és kereskedelmi megállapodás Európai Unió nevében történő aláírásáról
AZ EURÓPAI UNIÓ TANÁCSA,
tekintettel az Európai Unió működéséről szóló szerződésre és különösen annak 91. cikkére, 100. cikke (2) bekezdésére, valamint 207. cikke (4) bekezdésének első albekezdésére, összefüggésben 218. cikke (5) bekezdésével,
tekintettel az Európai Bizottság javaslatára,
mivel:
(1)2009. április 24-én a Tanács felhatalmazta a Bizottságot, hogy átfogó gazdasági és kereskedelmi megállapodásra irányuló tárgyalásokat kezdjen Kanadával.
(2)A tárgyalásokat lezárták, és a megállapodást az Unió nevében alá kell írni, figyelemmel a későbbi időpontban történő megkötéséhez szükséges eljárások teljesítésére.
(3)A megállapodás 30.6. cikkének (1) bekezdése szerint a megállapodás nem keletkeztet olyan jogokat vagy kötelezettségeket, amelyekre uniós vagy tagállami bíróságok vagy igazságszolgáltatási fórumok előtt közvetlenül lehet hivatkozni,
ELFOGADTA EZT A HATÁROZATOT:
1. cikk
A Tanács felhatalmazást ad az egyrészről az Európai Unió és tagállamai, másrészről Kanada közötti átfogó gazdasági és kereskedelmi megállapodás Unió nevében történő aláírására, figyelemmel annak megkötésére.
A megállapodás szövegét csatolták e határozathoz.
2. cikk
A Tanács elnöke felhatalmazást kap arra, hogy kijelölje a megállapodásnak az Unió nevében történő aláírására jogosult személyt, figyelemmel annak megkötésére.
3. cikk
Ez a határozat az elfogadásának napján lép hatályba.
Kelt Strasbourgban, -án/-én.
a Tanács részéről
az elnök
PÉNZÜGYI KIMUTATÁS
1.A JAVASLAT/KEZDEMÉNYEZÉS FŐBB ADATAI
1.1.A javaslat/kezdeményezés címe
1.2.A tevékenységalapú irányítás / tevékenységalapú költségvetés-tervezés keretébe tartozó érintett szakpolitikai terület(ek)
1.3.A javaslat/kezdeményezés típusa
1.4.Célkitűzés(ek)
1.5.A javaslat/kezdeményezés indoklása
1.6.Az intézkedés és a pénzügyi hatás időtartama
1.7.Tervezett irányítási módszer(ek)
2.IRÁNYÍTÁSI INTÉZKEDÉSEK
2.1.A nyomon követésre és a jelentéstételre vonatkozó rendelkezések
2.2.Irányítási és kontrollrendszer
2.3.A csalások és a szabálytalanságok megelőzésére vonatkozó intézkedések
3.A JAVASLAT/KEZDEMÉNYEZÉS BECSÜLT PÉNZÜGYI HATÁSA
3.1.A többéves pénzügyi keret mely fejezetét/fejezeteit és a költségvetés mely kiadási tételét/tételeit érintik a kiadások?
3.2.A kiadásokra gyakorolt becsült hatás
3.2.1.A kiadásokra gyakorolt becsült hatás összegzése
3.2.2.Az operatív előirányzatokra gyakorolt becsült hatás
3.2.3.Az igazgatási előirányzatokra gyakorolt becsült hatás
3.2.4.A jelenlegi többéves pénzügyi kerettel való összeegyeztethetőség
3.2.5.Harmadik felek részvétele a finanszírozásban
3.3.A bevételre gyakorolt becsült hatás
PÉNZÜGYI KIMUTATÁS
1.A JAVASLAT/KEZDEMÉNYEZÉS FŐBB ADATAI
1.1.A javaslat/kezdeményezés címe
Átfogó gazdasági és kereskedelmi megállapodás (CETA)
1.2.A tevékenységalapú irányítás /tevékenységalapú költségvetés-tervezés keretébe tartozó érintett szakpolitikai terület(ek)
20.02 – Kereskedelempolitika
1.3.A javaslat/kezdeményezés típusa
☑ A javaslat/kezdeményezés új intézkedésre irányul
◻ A javaslat/kezdeményezés kísérleti projektet / előkészítő intézkedést követő új intézkedésre irányul
◻ A javaslat/kezdeményezés jelenlegi intézkedés meghosszabbítására irányul
◻ A javaslat/kezdeményezés új intézkedésnek megfelelően módosított intézkedésre irányul
1.4.Célkitűzés(ek)
1.4.1.A javaslat/kezdeményezés által érintett többéves bizottsági stratégiai célkitűzés(ek)
A javaslat a tíz Juncker-prioritás közül az első alá sorolható – Munkahelyteremtés, növekedés és beruházás.
1.4.2.Konkrét célkitűzés(ek) és a tevékenységalapú irányítás / tevékenységalapú költségvetés-tervezés keretébe tartozó érintett tevékenység(ek)
1. sz. konkrét célkitűzés
A tevékenységalapú irányítás / tevékenységalapú költségvetés-tervezés keretébe tartozó érintett tevékenység(ek)
20.02 Kereskedelempolitika.
1.4.3.Várható eredmény(ek) és hatás(ok)
Tüntesse fel, milyen hatásokat gyakorolhat a javaslat/kezdeményezés a kedvezményezettekre/célcsoportokra.
A CETA kézzelfogható előnyökkel jár majd az európai fogyasztók és vállalatok számára, mivel eltörli vagy csökkenti a vámokat.
A CETA költségvetési hatással járó rendelkezési a beruházási vitákkal foglalkozó bírósági rendszer kialakításával és működtetésével kapcsolatosak.
Az új beruházási vitákkal foglalkozó bírósági rendszer létrehozása a polgárok és az ipar jelentős, méltányosabb, átláthatóbb és intézményesített beruházásivita-rendező rendszer iránti várakozásait elégíti ki.
Ezenkívül a megállapodás a vámokra lesz hatással (lásd a 3.3. pontot).
1.4.4.Eredmény- és hatásmutatók
Tüntesse fel a javaslat/kezdeményezés megvalósításának nyomon követését lehetővé tevő mutatókat.
Az EU és Kanada közötti kereskedelmi és beruházás-áramlási szintjének fenntartása és javítása.
1.5.A javaslat/kezdeményezés indoklása
1.5.1.Rövid vagy hosszú távon kielégítendő szükséglet(ek)
Az EU és Kanada közötti kereskedelmi és beruházás-áramlási szintjének fenntartása és javítása.
1.5.2.Az uniós részvételből adódó többletérték
Kanada az EU egyik legrégebbi és legszorosabb stratégiai partnere a világban. Közös értékeink hosszú történelemre tekintenek vissza, ezért szorosan együttműködünk számos globális kihívás kapcsán, mint például a környezet, az éghajlatváltozás, az energiabiztonság, a regionális stabilitás stb. Kanada a világ 11. legnagyobb gazdasága és az EU 12. legnagyobb kereskedelmi partnere. A CETA-nak köszönhetően az európai vállalatokat Kanada a kereskedelmi partnereinek valaha kínált legjobb elbánásban részesíti, így az uniós gazdasági szereplők egyenlő versenyfeltételeket élveznek majd a kanadai piacon. A piacok megnyitásával a CETA támogatja az EU növekedését és munkahelyeit, és további előnyöket biztosít majd az európai fogyasztók számára.
1.5.3.Hasonló korábbi tapasztalatok tanulsága
1.5.4.Egyéb releváns eszközökkel való összeegyeztethetőség és lehetséges szinergia
1.6.Az intézkedés és a pénzügyi hatás időtartama
◻
A javaslat/kezdeményezés határozott időtartamra vonatkozik
–◻
A javaslat/kezdeményezés időtartama: ÉÉÉÉ [HH/NN]-tól/-től ÉÉÉÉ [HH/NN]-ig
–◻
Pénzügyi hatás: ÉÉÉÉ-tól/-től ÉÉÉÉ-ig
☑
A javaslat/kezdeményezés határozatlan időtartamra vonatkozik
–Beindítási időszak 2017-től (figyelemmel a Tanács és az Európai Parlament általi megerősítésre)
–azt követően: rendes ütem.
1.7.Tervezett irányítási módszer(ek)
◻ Bizottság általi közvetlen irányítás
–◻ a Bizottság szervezeti egységein keresztül, ideértve az uniós küldöttségek személyzetét
–◻végrehajtó ügynökségen keresztül
◻ Megosztott irányítás a tagállamokkal
☑ Közvetett irányítás a költségvetés végrehajtásával kapcsolatos feladatoknak a következőkre történő átruházásával:
–◻ harmadik országok vagy az általuk kijelölt szervek
–☑ nemzetközi szervezetek és ügynökségeik (nevezze meg)
–◻ az EBB és az Európai Beruházási Alap
–◻ a költségvetési rendelet 208. és 209. cikkében említett szervek
–◻ közjogi szervek
–◻ magánjog alapján működő, közfeladatot ellátó szervek, olyan mértékben, amennyiben megfelelő pénzügyi garanciákat nyújtanak
–◻ a valamely tagállam magánjoga alapján működő, köz- és magánszféra közötti partnerség végrehajtásával megbízott és megfelelő pénzügyi garanciákat nyújtó szervek
–◻ az EUSZ V. címének értelmében a KKBP terén konkrét fellépések végrehajtásával megbízott, és a vonatkozó alap-jogiaktusban meghatározott személyek.
–Egynél több irányítási módszer feltüntetése esetén kérjük, adjon részletes felvilágosítást a „Megjegyzések” rovatban.
Megjegyzések
Egy meglévő struktúrához (nevezetesen az ICSID-hez) történik hozzájárulás annak érdekében, hogy azon keresztül legyenek folyósíthatók a beruházási vitákkal foglalkozó bírósági rendszert alkotó bíráknak fizetendő rendelkezésre állási díjak. Csak abban az esetben testesülhet meg ügykezelési díj, ha vita keletkezik, a titkárságként működő ICSID szolgáltatásai máskülönben ingyenesek.
2.IRÁNYÍTÁSI INTÉZKEDÉSEK
2.1.A nyomon követésre és a jelentéstételre vonatkozó rendelkezések
Gyakoriság és feltételek
Az érintett szervezettel megkötött keretszerződés rendelkezései szerint.
2.2.Irányítási és kontrollrendszer
2.2.1.Felismert kockázat(ok)
Az érintett szervezettel megkötött keretszerződés rendelkezései szerint.
2.2.2.A működő belső kontrollrendszerrel kapcsolatos információk
Az érintett szervezettel megkötött keretszerződés rendelkezései szerint. Különös tekintettel az alkalmazandó ellenőrzési szabályokra.
2.2.3.Az ellenőrzések költsége és haszna, a várt hibaarány értékelése
A becsült pénzügyi hatást figyelembe véve nem azonosíthatók jelentős számszerűsíthető költségek vagy hasznok. A hozzájárulás a DG TRADE általános ellenőrzési rendszerének része lesz. A nem számszerűsíthető hasznok tekintetében.
2.3.A csalások és a szabálytalanságok megelőzésére vonatkozó intézkedések
Tüntesse fel a meglévő vagy tervezett megelőző és védintézkedéseket.
Az érintett szervezettel megkötött keretszerződés rendelkezései szerint. Ezenkívül a DG TRADE csalás elleni stratégiája alkalmazandó, amely külön pénzgazdálkodásról szóló fejezetet tartalmaz.
3.A JAVASLAT/KEZDEMÉNYEZÉS BECSÜLT PÉNZÜGYI HATÁSA
3.1.A többéves pénzügyi keret mely fejezetét/fejezeteit és a költségvetés mely kiadási tételét/tételeit érintik a kiadások?
Jelenlegi költségvetési tételek
A többéves pénzügyi keret fejezetei, azon belül pedig a költségvetési tételek sorrendjében.
|
A többéves pénzügyi keret fejezete
|
Költségvetési tétel
|
Kiadás
típusa
|
Hozzájárulás
|
|
|
Szám
4
|
diff./nem diff.
|
EFTA-országoktól
|
tagjelölt országoktól
|
harmadik országoktól
|
a költségvetési rendelet 21. cikke (2) bekezdésének b) pontja értelmében
|
|
|
20.0201
|
Diff.
|
NEM
|
NEM
|
NEM
|
NEM
|
Létrehozandó új költségvetési tételek
A többéves pénzügyi keret fejezetei, azon belül pedig a költségvetési tételek sorrendjében.
|
A többéves pénzügyi keret fejezete
|
Költségvetési tétel
|
Kiadás
típusa
|
Hozzájárulás
|
|
|
Szám
Tárgytalan.
|
diff./nem diff.
|
EFTA-országoktól
|
tagjelölt országoktól
|
harmadik országoktól
|
a költségvetési rendelet 21. cikke (2) bekezdésének b) pontja értelmében
|
|
|
Tárgytalan.
|
|
IGEN/NEM
|
IGEN/NEM
|
IGEN/NEM
|
IGEN/NEM
|
3.2.A kiadásokra gyakorolt becsült hatás
3.2.1.A kiadásokra gyakorolt becsült hatás összegzése
millió EUR (három tizedesjegyig)
|
A többéves pénzügyi keret
fejezete
|
Szám
|
4
|
|
FŐIGAZGATÓSÁG: TRADE
|
|
|
2017
|
2018
|
2019
|
2020
|
A táblázat a hatás időtartamának megfelelően (vö. 1.6. pont) további évekkel bővíthető
|
ÖSSZESEN
|
|
• Operatív előirányzatok
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
Költségvetési tétel száma: 20.0201
|
Kötelezettségvállalási előirányzatok
|
(1)
|
0,500
|
0,500
|
0,500
|
0,500
|
|
|
|
2,000
|
|
|
Kifizetési előirányzatok
|
(2)
|
0,500
|
0,500
|
0,500
|
0,500
|
|
|
|
2,000
|
|
Költségvetési tétel száma
|
Kötelezettségvállalási előirányzatok
|
(1a)
|
-
|
-
|
-
|
-
|
|
|
|
|
|
|
Kifizetési előirányzatok
|
(2a)
|
-
|
-
|
-
|
-
|
|
|
|
|
|
Bizonyos egyedi programok keretéből finanszírozott igazgatási előirányzatok
|
0
|
0
|
0
|
0
|
|
|
|
|
|
Költségvetési tétel száma
|
|
(3)
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
A TRADE főigazgatósághoz tartozó
előirányzatok ÖSSZESEN
|
Kötelezettségvállalási előirányzatok
|
=1+1a +3
|
0,500
|
0,500
|
0,500
|
0,500
|
|
|
|
2,000
|
|
|
Kifizetési előirányzatok
|
=2+2a
+3
|
0,500
|
0,500
|
0,500
|
0,500
|
|
|
|
2,000
|
• Operatív előirányzatok ÖSSZESEN
|
Kötelezettségvállalási előirányzatok
|
(4)
|
0,500
|
0,500
|
0,500
|
0,500
|
|
|
|
2,000
|
|
|
Kifizetési előirányzatok
|
(5)
|
0,500
|
0,500
|
0,500
|
0,500
|
|
|
|
2,000
|
|
• Bizonyos egyedi programok keretéből finanszírozott igazgatási előirányzatok ÖSSZESEN
|
(6)
|
0
|
0
|
0
|
0
|
|
|
|
|
|
A többéves pénzügyi keret
4. FEJEZETÉHEZ tartozó
előirányzatok ÖSSZESEN
|
Kötelezettségvállalási előirányzatok
|
=4+ 6
|
0,500
|
0,500
|
0,500
|
0,500
|
|
|
|
2,000
|
|
|
Kifizetési előirányzatok
|
=5+ 6
|
0,500
|
0,500
|
0,500
|
0,500
|
|
|
|
2,000
|
Amennyiben a javaslat/kezdeményezés több fejezetet is érint:
|
• Operatív előirányzatok ÖSSZESEN
|
Kötelezettségvállalási előirányzatok
|
(4)
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
Kifizetési előirányzatok
|
(5)
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
• Bizonyos egyedi programok keretéből finanszírozott igazgatási előirányzatok ÖSSZESEN
|
(6)
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
A többéves pénzügyi keret
1–4. FEJEZETÉHEZ tartozó
előirányzatok ÖSSZESEN
(Referenciaösszeg)
|
Kötelezettségvállalási előirányzatok
|
=4+ 6
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
Kifizetési előirányzatok
|
=5+ 6
|
|
|
|
|
|
|
|
|
A többéves pénzügyi keret
fejezete
|
5
|
„Igazgatási kiadások”
|
millió EUR (három tizedesjegyig)
|
|
|
|
2017
|
2018
|
2019
|
2020
|
A táblázat a hatás időtartamának megfelelően (vö. 1.6. pont) további évekkel bővíthető
|
ÖSSZESEN
|
|
FŐIGAZGATÓSÁG: TRADE
|
|
• Humánerőforrás
|
0,134
|
0,134
|
0,134
|
0,134
|
|
|
|
0,536
|
|
• Egyéb igazgatási kiadások
|
0
|
0
|
0
|
0
|
|
|
|
|
|
DG TRADE ÖSSZESEN
|
Előirányzatok
|
0,134
|
0,134
|
0,134
|
0,134
|
|
|
|
0,536
|
|
A többéves pénzügyi keret
5. FEJEZETÉHEZ tartozó
előirányzatok ÖSSZESEN
|
(Összes kötelezettségvállalási előirányzat = Összes kifizetési előirányzat)
|
0,134
|
0,134
|
0,134
|
0,134
|
|
|
|
0,536
|
millió EUR (három tizedesjegyig)
|
|
|
|
N. év
|
N+1. év
|
N+2. év
|
N+3. év
|
A táblázat a hatás időtartamának megfelelően (vö. 1.6. pont) további évekkel bővíthető
|
ÖSSZESEN
|
|
A többéves pénzügyi keret
1–5. FEJEZETÉHEZ tartozó
előirányzatok ÖSSZESEN
|
Kötelezettségvállalási előirányzatok
|
0,634
|
0,634
|
0,634
|
0,634
|
|
|
|
2,536
|
|
|
Kifizetési előirányzatok
|
0,634
|
0,634
|
0,634
|
0,634
|
|
|
|
2.536
|
3.2.2.Az operatív előirányzatokra gyakorolt becsült hatás
–◻
A javaslat/kezdeményezés nem vonja maga után operatív előirányzatok felhasználását.
–☑
A javaslat/kezdeményezés az alábbi operatív előirányzatok felhasználását vonja maga után:
Kötelezettségvállalási előirányzatok, millió EUR (három tizedesjegyig)
|
Tüntesse fel a célkitűzéseket és a teljesítéseket
⇩
|
|
|
2017
|
2018
|
2019
|
2020
|
A táblázat a hatás időtartamának megfelelően (vö. 1.6. pont) további évekkel bővíthető
|
ÖSSZESEN
|
|
|
TELJESÍTÉSEK
|
|
|
Típus
|
Átlagos költség
|
Szám
|
Költség
|
Szám
|
Költség
|
Szám
|
Költség
|
Szám
|
Költség
|
Szám
|
Költség
|
Szám
|
Költség
|
Szám
|
Költség
|
Összesített szám
|
Összköltség
|
|
1. KONKRÉT CÉLKITŰZÉS
|
A beruházási vitákkal foglalkozó bírósági rendszer működtetése
|
|
– Teljesítés
|
Titkárság
|
|
1
|
0,500
|
|
0,500
|
|
0,500
|
|
0,500
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
– Teljesítés
|
Ügy(ek)
|
|
|
-
|
|
p.m.
|
|
p.m.
|
|
p.m.
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
- Teljesítés
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
1. konkrét célkitűzés részösszege
|
|
0,500
|
|
0,500
|
|
0,500
|
|
0,500
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
2. KONKRÉT CÉLKITŰZÉS ...
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
- Teljesítés
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
2. konkrét célkitűzés részösszege
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
ÖSSZKÖLTSÉG
|
|
0,500
|
|
0,500
|
|
0,500
|
|
0,500
|
|
|
|
|
|
|
|
|
3.2.3.Az igazgatási előirányzatokra gyakorolt becsült hatás
3.2.3.1.Összegzés
–◻
A javaslat/kezdeményezés nem vonja maga után igazgatási előirányzatok felhasználását.
–☑
A javaslat/kezdeményezés az alábbi igazgatási előirányzatok felhasználását vonja maga után:
millió EUR (három tizedesjegyig)
|
|
N. év
|
N+1. év
|
N+2. év
|
N+3. év
|
A táblázat a hatás időtartamának megfelelően (vö. 1.6. pont) további évekkel bővíthető
|
ÖSSZESEN
|
|
A többéves pénzügyi keret5. FEJEZETE
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
Humánerőforrás
|
0,134
|
0,134
|
0,134
|
0,134
|
|
|
|
0,536
|
|
Egyéb igazgatási kiadások
|
0
|
0
|
0
|
0
|
|
|
|
|
|
A többéves pénzügyi keret5. FEJEZETÉNEK részösszege
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
A többéves pénzügyi keret 5. FEJEZETÉBE
bele nem tartozó előirányzatok
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
Humánerőforrás
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
Egyéb igazgatásikiadások
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
A többéves pénzügyi keret 5. FEJEZETÉBE bele nem tartozó előirányzatok részösszege
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
ÖSSZESEN
|
0,134
|
0,134
|
0,134
|
0,134
|
|
|
|
0,536
|
A humánerőforrással és más igazgatási kiadásokkal kapcsolatos előirányzat-igényeket az adott főigazgatóság rendelkezésére álló, az intézkedés irányításához rendelt előirányzatokkal és/vagy az adott főigazgatóságon belüli átcsoportosítással kell teljesíteni. A források adott esetben a költségvetési korlátok betartása mellett kiegészíthetők az éves elosztási eljárás keretében az irányító főigazgatósághoz rendelt további juttatásokkal.
3.2.3.2.Becsült humánerőforrás-szükségletek
–◻A javaslat/kezdeményezés nem igényel humánerőforrást.
–☑A javaslat/kezdeményezés az alábbi humánerőforrás-igénnyel jár:
A becsléseket teljes munkaidős egyenértékben kell kifejezni
|
|
N. év
|
N+1. év
|
N+2. év
|
N+3. év
|
A táblázat a hatás időtartamának megfelelően (vö. 1.6. pont) további évekkel bővíthető
|
|
• A létszámtervben szereplő álláshelyek (tisztviselők és ideiglenes alkalmazottak)
|
|
|
|
XX 01 01 01 (a központban és a bizottsági képviseleteken)
|
1
|
1
|
1
|
1
|
|
|
|
|
XX 01 01 02 (a küldöttségeknél)
|
|
|
|
|
|
|
|
|
XX 01 05 01 (közvetett kutatás)
|
|
|
|
|
|
|
|
|
10 01 05 01 (közvetlen kutatás)
|
|
|
|
|
|
|
|
|
• Külső munkatársak teljes munkaidős egyenértékben (FTE) kifejezve
|
|
XX 01 02 01 (AC, END, INT a teljes keretből)
|
|
|
|
|
|
|
|
|
XX 01 02 02 (AC, AL, END, INT és JED a küldöttségeknél)
|
|
|
|
|
|
|
|
|
XX 01 04 yy
|
- a központban
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
- a küldöttségeknél
|
|
|
|
|
|
|
|
|
XX 01 05 02 (AC, END, INT közvetett kutatásban)
|
|
|
|
|
|
|
|
|
10 01 05 02 (AC, END, INT közvetett kutatásban)
|
|
|
|
|
|
|
|
|
Egyéb költségvetési tétel (kérjük megnevezni)
|
|
|
|
|
|
|
|
|
ÖSSZESEN
|
1
|
1
|
1
|
1
|
|
|
|
XX az érintett szakpolitikai terület vagy költségvetési cím.
A humánerőforrás-igényeknek az adott főigazgatóság rendelkezésére álló, az intézkedés irányításához rendelt és/vagy az adott főigazgatóságon belül átcsoportosított személyzettel kell eleget tenni. A források adott esetben a meglévő költségvetési korlátok betartása mellett kiegészíthetők az éves elosztási eljárás keretében az irányító főigazgatósághoz rendelt további juttatásokkal.
Az elvégzendő feladatok leírása:
|
Tisztviselők és ideiglenes alkalmazottak
|
A beruházási vitákkal foglalkozó bírósági rendszer működésének nyomon követése
|
|
Külső munkatársak
|
|
3.2.4.A jelenlegi többéves pénzügyi kerettel való összeegyeztethetőség
–☑
A javaslat összeegyeztethető a jelenlegi többéves pénzügyi kerettel.
–◻
A javaslat/kezdeményezés miatt szükséges a többéves pénzügyi keret vonatkozó fejezetének átprogramozása.
Fejtse ki, miként kell átprogramozni a pénzügyi keretet: tüntesse fel az érintett költségvetési tételeket és a megfelelő összegeket.
[…]
–◻
A javaslat/kezdeményezés miatt szükség van a rugalmassági eszköz alkalmazására vagy a többéves pénzügyi keret felülvizsgálatára.
Fejtse ki a szükségleteket: tüntesse fel az érintett fejezeteket és költségvetési tételeket és a megfelelő összegeket.
[…]
3.2.5.Harmadik felek részvétele a finanszírozásban
–A javaslat/kezdeményezés nem irányoz elő harmadik felek általi társfinanszírozást.
–A javaslat/kezdeményezés az alábbi becsült társfinanszírozást irányozza elő:
előirányzatok, millió EUR (három tizedesjegyig)
|
|
N. év
|
N+1. év
|
N+2. év
|
N+3. év
|
A táblázat a hatás időtartamának megfelelően (vö. 1.6. pont) további évekkel bővíthető
|
Összesen
|
|
Tüntesse fel a társfinanszírozó szervet: Kanada kormánya
|
0,500
|
0,500
|
0,500
|
0,500
|
|
|
|
2,000
|
|
Társfinanszírozott előirányzatok ÖSSZESEN
|
0,500
|
0,500
|
0,500
|
0,500
|
|
|
|
2,000
|
3.3.A bevételre gyakorolt becsült hatás
–◻
A javaslatnak/kezdeményezésnek nincs pénzügyi hatása a bevételre.
–☑
A javaslatnak/kezdeményezésnek van pénzügyi hatása – a bevételre gyakorolt hatása a következő:
–☑
a javaslat az egyéb bevételekre gyakorol hatást
–◻
a javaslat az egyéb bevételekre gyakorol hatást
millió EUR (három tizedesjegyig)
|
Bevételi költségvetési tétel:
|
Az aktuális pénzügyi évben (B2016) rendelkezésre álló előirányzatok
|
|
A javaslat/kezdeményezés hatása
|
|
|
|
N. év
|
N+1. év
|
N+2. év
|
…………
|
N+7. év
|
A táblázat a hatás időtartamának megfelelően (vö. 1.6. pont) további évekkel bővíthető
|
|
120. jogcímcsoport – Vámok
|
18 465,30
|
……………
311
|
|
|
|
Az egyéb címzett bevételek esetében tüntesse fel az érintett kiadáshoz tartozó költségvetési tétel(eke)t.
Ismertesse a bevételre gyakorolt hatás számításának módszerét.
A vámbevétel-kiesés összegét 2015. évi adatok alapján számították, melynek költségvetési hatása 311 millió EUR lesz (390 millió EUR 80 %-a). Ez a vámkiesés összesen 7 évre oszlik meg. Az EU az uniós vámtételek 97,7 %-át eltörli a megállapodás hatálybalépésekor, majd fokozatosan, 3, 5 vagy 7 év alatt a vámok további 1 %-át eltörli a Kanadából származó áruk behozatala tekintetében.