Az Európai Unió
Hivatalos Lapja
HU
C sorozat
|
|
Az Európai Unió |
HU C sorozat |
|
C/2026/4821 |
2026.10.8. |
A BIZOTTSÁG KÖZLEMÉNYE AZ EURÓPAI PARLAMENTNEK, A TANÁCSNAK ÉS A SZÁMVEVŐSZÉKNEK
AZ EURÓPAI UNIÓ SSZEVONT ÉVES BESZÁMOLÓJA – 2025. PÉNZÜGYI ÉV
(C/2026/4821)
TARTALOMJEGYZÉK
| AZ ÉV PÉNZÜGYI SAROKSZÁMAI | 2 |
| AZ ÖSSZEVONT BESZÁMOLÓT KÍSÉRŐ MEGJEGYZÉS | 33 |
| ÖSSZEVONT PÉNZÜGYI BESZÁMOLÓ ÉS MAGYARÁZÓ MEGJEGYZÉSEK | 34 |
| MÉRLEG | 35 |
| EREDMÉNYKIMUTATÁS | 36 |
| CASH FLOW KIMUTATÁS | 37 |
| KIMUTATÁS A NETTÓ ESZKÖZÁLLOMÁNY VÁLTOZÁSAIRÓL | 38 |
| MEGJEGYZÉSEK A PÉNZÜGYI KIMUTATÁSOKHOZ | 39 |
| A KÖLTSÉGVETÉS VÉGREHAJTÁSÁRÓL SZÓLÓ JELENTÉSEK ÉS MAGYARÁZÓ MEGJEGYZÉSEK | 142 |
| FOGALOMTÁR | 224 |
| RÖVIDÍTÉSEK JEGYZÉKE | 228 |
AZ ÉV PÉNZÜGYI SAROKSZÁMAI
|
Az IPSASB ajánlott gyakorlatra vonatkozó 2. iránymutatásában („A pénzügyi beszámoló tárgyalása és elemzése”) felvázolt elvek alapján elkészített, az év pénzügyi sarokszámaira vonatkozó e szakasszal segíteni kívánjuk az olvasókat annak megértésében, hogy az EU operatív, pénzügyi és beruházási tevékenységei miként jelennek meg az EU összevont pénzügyi beszámolójának különböző elemeiben. Az itt szereplő információk nem képezték ellenőrzés tárgyát. Meg kell jegyezni, hogy a számadatok millió euróra való kerekítése miatt a következő táblázatok néhány pénzügyi adata pontatlannak tűnhet. |
TARTALOMJEGYZÉK
|
1. |
AZ ÉV LEGFONTOSABB SZÁMADATAI ÉS SAROKSZÁMAI | 3 |
|
2. |
A KÖLTSÉGVETÉS VÉGREHAJTÁSÁNAK ÖSSZEFOGLALÁSA | 7 |
|
2.1. |
Bevételek | 7 |
|
2.2. |
Kiadások | 8 |
|
3. |
AZ NGEU MEGVALÓSÍTÁSA | 11 |
|
3.1. |
Áttekintés | 11 |
|
3.2. |
A tagállamok részére az RRF (többek között a REPowerEU) keretében nyújtott vissza nem térítendő támogatás folyósítása | 11 |
|
3.3. |
Hitelek folyósítása az RRF keretében (beleértve a REPowerEU-t) | 12 |
|
3.4. |
A programokhoz az uniós költségvetés keretében nyújtott vissza nem térítendő támogatás folyósítása | 13 |
|
4. |
A PÉNZÜGYI KIMUTATÁSOK ELEMZÉSE | 14 |
|
4.1. |
Bevételek | 14 |
|
4.2. |
Kiadások | 15 |
|
4.3. |
Eszközök | 16 |
|
4.4. |
Kötelezettségek | 17 |
|
4.5. |
Nettó eszközök | 18 |
|
4.6. |
Az Egyesült Királyság kilépése az EU-ból | 19 |
|
5. |
FÜGGŐ KÖLTSÉGVETÉSI KÖTELEZETTSÉGEK | 19 |
|
5.1. |
Hitelfelvételi és -nyújtási műveletek | 20 |
|
5.2. |
Költségvetési biztosítékok | 27 |
|
5.3. |
Közös tartalékalap | 29 |
|
6. |
EURÓPAI UNIÓS POLITIKAI ÉS PÉNZÜGYI KERET, IRÁNYÍTÁS ÉS ELSZÁMOLTATHATÓSÁG | 29 |
|
6.1. |
Politikai és pénzügyi keret | 29 |
|
6.2. |
Irányítás és elszámoltathatóság | 31 |
1. AZ ÉV LEGFONTOSABB SZÁMADATAI ÉS SAROKSZÁMAI
Összevont pénzügyi beszámoló
Az EU összevont pénzügyi beszámolója több mint 50 gazdálkodó egységre (többek között az Európai Parlamentre, a Tanácsra, a Bizottságra és az uniós ügynökségekre) terjed ki. E beszámoló a Bizottság számvitelért felelős tisztviselője által elfogadott eredményszemléletű elszámolási szabályokon alapul, amelyek a nemzetközi költségvetési számviteli standardokra (IPSAS) épülnek.
Ahogy az az alábbi mérlegkivonatból kitűnik, és azt a pénzügyi beszámolók elemzése (4. szakasz) részletesebben kifejti, az EU 2025. évi összevont pénzügyi beszámolóját különösen az egységes finanszírozási megközelítés szerinti új kibocsátás miatti hitelfelvétel-növekedés, a pénzügyi eszközöknek a NextGenerationEU folyamatos végrehajtása és az Ukrajnának nyújtott kiegészítő pénzügyi támogatás miatti növekedése, valamint az év végi készpénzállománynak a 2026 elejére tervezett kifizetések nagy volumene miatti növekedése jellemezte:
|
milliárd EUR |
|||
|
|
2025 |
2024 |
Változás |
|
ESZKÖZÖK |
|
|
|
|
Pénzügyi eszközök |
386,1 |
328,3 |
57,8 |
|
Előfinanszírozás |
76,7 |
78,9 |
(2,2 ) |
|
Követelések |
34,1 |
31,7 |
2,3 |
|
Pénzeszközök és pénzeszköz-egyenértékesek |
103,0 |
63,2 |
39,9 |
|
Ingatlanok, gépek és berendezések, valamint egyéb eszközök |
17,5 |
16,3 |
1,2 |
|
Összesen |
617,4 |
518,5 |
99,0 |
|
KÖTELEZETTSÉGEK |
|
|
|
|
Munkaviszony megszűnése utáni juttatások |
91,1 |
93,1 |
(2,0 ) |
|
Pénzügyi kötelezettségek |
740,8 |
601,9 |
138,9 |
|
Tartozások |
65,0 |
55,4 |
9,6 |
|
Elhatárolások |
77,0 |
67,1 |
10,0 |
|
Egyéb kötelezettségek |
2,6 |
9,8 |
(7,2 ) |
|
Összesen |
976,6 |
827,3 |
149,3 |
|
NETTÓ ESZKÖZÖK |
|
|
|
|
Tartalékok |
0,9 |
1,0 |
0,0 |
|
Tagállamoktól lehívandó összegek |
(360,1 ) |
(309,8 ) |
(50,3 ) |
|
Összesen |
(359,2 ) |
(308,8 ) |
(50,3 ) |
|
Lásd a pénzügyi kimutatások elemzését a 4. pontban |
|||
Az itt bemutatott összevont éves beszámoló a következőket tartalmazza:
|
1. |
A beszámoló 2025. évi éves költségvetés végrehajtásából és korábban tett kötelezettségvállalásokból eredő változásai. A 2025. évi éves költségvetés a 2021–2027-es időszakra vonatkozó többéves pénzügyi keret részét képezi, és folyó árakon összesen 1,223 billió EUR-t (2018-as árakon 1,083 billió EUR) tesz ki. 2024. március 1-jén hatályba lépett a 2021–2027-es időszakra vonatkozó többéves pénzügyi keret felülvizsgálata, amely lehetővé teszi az uniós költségvetés számára, hogy továbbra is foglalkozzon a legsürgetőbb prioritásokkal, ugyanakkor a lehető legkisebb hatást gyakorolja a nemzeti költségvetésekre, ami amellett, hogy az európai polgárok javát szolgálja, más előnyökkel is jár (1). |
|
2. |
A 2020 júniusában elfogadott NextGenerationEU (NGEU) helyreállítási eszköz. Az NGEU-támogatásra eredetileg folyó árakon legfeljebb 806,9 milliárd EUR-t (2018-as árakon 750 milliárd EUR) irányozták elő. Ezt a keretösszeget később – 2026. január végén – folyó árakon 638,1 milliárd EUR-ra csökkentették (az RRF keretében nyújtott 338 milliárd EUR összegű vissza nem térítendő támogatás és 217 milliárd EUR összegű hitel, valamint az NGEU-programok 83,1 milliárd EUR összegű kiegészítése). Emellett az RRF vissza nem térítendő támogatási keretösszege kiegészült a kibocsátási egységek kibocsátáskereskedelmi rendszer (ETS) keretében, árverés útján történő értékesítéséből származó 20 milliárd EUR-val és a brexit miatti kiigazításokra képzett tartalékból származó 2 milliárd EUR vissza nem térítendő támogatással. |
2026 áprilisában elfogadták a 2021–2027-es időszakra vonatkozó többéves pénzügyi keret célzott felülvizsgálatára irányuló bizottsági javaslatot azzal a céllal, hogy a mozgástér által fedezett hitel és az uniós költségvetésből finanszírozott hitelfelvételiköltség-támogatás formájában támogatást nyújtsanak Ukrajnának, többek között egy új célzott speciális eszközön keresztül (2).
A Bizottság 2025. július 16-án benyújtotta a 2028–2034-es időszakra vonatkozó többéves pénzügyi keretre irányuló javaslatát.
|
— |
A sarokszámokra vonatkozó szakasz 2. pontja a beszámoló 2025. évi és korábbi költségvetések végrehajtásából eredő változásait mutatja be. |
|
— |
A 3. pont naprakész tájékoztatást nyújt az NGEU 2025. évi végrehajtásáról. |
|
— |
A 4. pont ismerteti, hogy e változások hogyan tükröződnek a pénzügyi kimutatásokban. |
|
— |
Az 5. pont bemutatja az uniós költségvetés függő kötelezettségeire gyakorolt hatásokat. |
|
— |
A 6. pont felidézi, hogy melyek az irányítási és elszámoltathatósági keret főbb elemei. |
Az uniós költségvetés 2025-ben
|
Költségvetési bevételek |
Kötelezettségvállalási előirányzatok |
|
|
|
|
Lásd a 2.1. pontot. |
Lásd a 2.2. pontot. |
|
Függő költségvetési kötelezettségek 2025. december 31-én: 475,7 milliárd EUR |
|
|
Legfontosabb fejlemények 2025-ben
|
Az uniós kötvénykibocsátás növekedése |
|
|
|
Lásd az 5. pontot. |
|
Az NGEU célkitűzéseinek megvalósítása |
Pénzügyi támogatás Ukrajnának |
|
|
|
|
Lásd a 3. pontot. |
Lásd az 5. pontot. |
2. A KÖLTSÉGVETÉS VÉGREHAJTÁSÁNAK ÖSSZEFOGLALÁSA
2.1. Bevételek
Az Európai Parlament elnöke által 2024. november 27-én aláírt, eredeti elfogadott költségvetés a kifizetési előirányzatok teljes összegét 155 209 millió EUR-ban rögzítette, a saját forrásokból finanszírozandó teljes összeg pedig 151 161 millió EUR volt. Az eredeti költségvetésben szereplő bevételi és kiadási becsléseket a költségvetési év során jellemzően kiigazítják, és az ilyen jellegű módosításokat a költségvetés-módosítások tartalmazzák. A GNI-alapú saját források kiigazításai biztosítják, hogy a költségvetésbe bevitt bevételek pontosan egyezzenek a költségvetésbe bevitt kiadásokkal. Az egyensúly elvének megfelelően a költségvetési bevételeknek és kiadásoknak (kifizetési előirányzatok) egyensúlyban kell lenniük.
2025 során három költségvetés-módosítást fogadtak el. Ezeket figyelembe véve a 2025-re vonatkozó végleges elfogadott bevétel 161 163 millió EUR-t tett ki, a saját forrásokból finanszírozott teljes összeg pedig 154 322 millió EUR volt. A tagállami hozzájárulások 2025-ös növekedésének fő tényezője a kifizetési előirányzatok növekedése volt.
1. cím: Saját források
A tradicionális saját források beszedése mintegy 4 %-kal haladta meg a költségvetésben előre jelzett összegeket.
A tagállamok héa-, GNI-alapú és műanyag csomagolási hulladékon alapuló befizetései is majdnem pontosan megfeleltek a végleges költségvetési becsléseknek. Az előre jelzett összegek és a ténylegesen befizetett összegek közötti különbségek a költségvetés kidolgozására használt euroárfolyam és az euroövezeten kívüli tagállamok által tett befizetések időpontjában érvényes árfolyam közötti különbségekkel magyarázhatók.
2. cím: Többletek, egyenlegek és kiigazítások
Az előző pénzügyi év többlete 1 345 millió EUR-t tett ki. Ezt az összeget költségvetés-módosítás útján vitték be a 2025. évi költségvetésbe, és ennek megfelelően csökkentették a tagállamok sajátforrás-hozzájárulásait.
A héa- és GNI-egyenlegeket illetően a szabályokat a rendelkezésre bocsátásról szóló rendelet (609/2014/EU, Euratom tanácsi rendelet (3)) 10b. cikke rögzíti. A műanyagegyenlegeket illetően a szabályokat a rendelkezésre bocsátásról szóló rendelet (2021/770/EU, Euratom tanácsi rendelet (4)) 9. cikke rögzíti.
E szabályok szerint az egyenlegek teljes összegét úgy számítják ki, hogy az uniós költségvetésre gyakorolt hatás nulla legyen („nettósítási rendszer”), és az eljárás nem von maga után költségvetés-módosítást. A Bizottság ezért közvetlenül felszólítja a tagállamokat, hogy a rendelkezésre bocsátásról szóló rendelet szabályainak megfelelően fizessék ki a nettó összegeket.
3. cím: Igazgatási bevételek
Ez a cím főként a személyzet javadalmazását terhelő adókból és illetékekből származó bevételt tartalmazza.
4. cím: Pénzügyi bevételek, késedelmi kamatok és pénzbírságok
A fő rész a versenyszabályok végrehajtásával kapcsolatos bírságoknak felel meg.
5. cím: Költségvetési biztosítékok, forrásbevonási és hitelezési műveletek
Ez a cím az NGEU megjelenésével jelentősen nőtt. Az e cím alá tartozó NGEU-pénzeszközök címzett bevételnek minősülnek. Az 5. cím a garanciákkal, kamatokkal és a nyújtott kölcsönök visszafizetésével kapcsolatos bevételeket tartalmazza. Emellett pénzeszközöket is átirányít (az NGEU-nak a Helyreállítási és Rezilienciaépítési Eszköz keretében nyújtott vissza nem térítendő támogatásához és a többéves pénzügyi keret programjainak megerősítéséhez) olyan célhoz kötött bevételekből, amelyeket a tagállamok az Európai Uniós Helyreállítási Eszköz (EURI) keretében kapnak.
6. cím: Az uniós szakpolitikákhoz kapcsolódó bevételek, hozzájárulások és visszatérítések
Ez a cím elsősorban a strukturális és mezőgazdasági alapokkal (esb-alapok, EMGA és EMVA) kapcsolatos pénzügyi korrekciókból származó bevételekre vonatkozik. Magában foglalja továbbá a harmadik országoknak a kutatási programokban való részvételét, a mezőgazdasági alapok záróelszámolását, valamint az uniós programokhoz/tevékenységekhez való egyéb hozzájárulásokat és visszatérítéseket. A teljes összeg jelentős részét a címzett bevételek teszik ki, amelyek lehetővé teszik további előirányzatoknak a kiadási oldalra való bevezetését.
A 2025. évi költségvetési bevétel összesen 224 398 millió EUR-t tett ki.
2.2. Kiadások
2.2.1. A költségvetés végrehajtása
Elfogadott költségvetés
A 2025-ben, a 2021–2027-es időszakra vonatkozó többéves pénzügyi keret ötödik évében a végleges elfogadott költségvetés kötelezettségvállalási előirányzatokban összesen 199,2 milliárd EUR-t, kifizetési előirányzatokban pedig összesen 161,2 milliárd EUR-t tett ki. Emellett 27,1 milliárd EUR összegű kötelezettségvállalási előirányzat állt rendelkezésre címzett bevételként, amelyből 0,2 milliárd EUR az NGEU-hoz kapcsolódott, 1,8 milliárd EUR kötelezettségvállalási előirányzatot pedig 2024-ről vittek át. A 2025. évi címzett bevételekhez kapcsolódó kifizetési előirányzatok 85,9 milliárd EUR-t tettek ki, amelyből 43,8 milliárd EUR az NGEU-hoz kapcsolódott, 3,9 milliárd EUR kifizetési előirányzatot pedig 2024-ről vittek át.
A kötelezettségvállalási előirányzatok végrehajtása
A költségvetés végrehajtásának aktív nyomon követése, valamint az Európai Parlament, a Tanács és a Bizottság közötti jó együttműködés a költségvetés teljeskörű végrehajtását eredményezte.
A végrehajtott kötelezettségvállalási előirányzatok teljes összege 2025-ben 212,1 milliárd EUR-t tett ki:
|
— |
196,1 milliárd EUR a végleges elfogadott költségvetésből, |
|
— |
1,6 milliárd EUR a 2024-ről áthozott vagy 2024-től újra rendelkezésre bocsátott előirányzatokból, |
|
— |
14,5 milliárd EUR a címzett bevételekből származó előirányzatokból,
|
A kifizetési előirányzatok végrehajtása
A végrehajtott kifizetési előirányzatok teljes összege 2025-ben 216,4 milliárd EUR-t tett ki:
|
— |
155,2 milliárd EUR a végleges elfogadott költségvetésből, |
|
— |
3,6 milliárd EUR a 2024-ről áthozott vagy 2024-től újra rendelkezésre bocsátott előirányzatokból, |
|
— |
57,6 milliárd EUR a címzett bevételekből származó előirányzatokból,
|
A költségvetési rendelet (5) és/vagy az egyedi programok új jogalapjai által engedélyezett esetekben a megszavazott költségvetés 2025-ben végre nem hajtott előirányzatait átvitték 2026-ra: 2,1 milliárd EUR kötelezettségvállalási és 6,1 milliárd EUR kifizetési előirányzatot.
Hasonlóképpen, a költségvetési rendelettel összhangban a címzett bevételből 12,4 milliárd EUR összegű kötelezettségvállalási előirányzatot és 28,3 milliárd EUR összegű kifizetési előirányzatot vittek át 2026-ra.
A 2025. évi kötelezettségvállalási előirányzatok végrehajtása összesen, a 2021–2027-es MFF fejezetei szerinti bontásban az alábbiak szerint alakult:
A 2025. évi végrehajtás valamennyi típusú előirányzat tekintetében (költségvetés, előző évről áthozott összegek és címzett bevételek) 93 % volt a kötelezettségvállalások és 86 % a kifizetések esetében. A 2026-ra átvitt előirányzatokat is magában foglaló végrehajtási arány (a költségvetési rendelettel és/vagy jogalapokkal összhangban) elérte a 99,5 %-ot a 2025. évi megszavazott költségvetés kötelezettségvállalási előirányzatai tekintetében, a kifizetési előirányzatok tekintetében pedig a 100 %-ot.
Az NGEU vissza nem térítendő támogatásra vonatkozó előirányzatait – azaz 421,1 milliárd EUR összegű kötelezettségvállalási előirányzatot – 2021-ben teljes egészében rögzítették a költségvetésben. 2023 volt az utolsó olyan év, amelyre vonatkozóan a kapcsolódó jogi kötelezettségvállalásokat meg lehetett kötni.
2025-ben az NGEU kifizetési előirányzatai 43,8 milliárd EUR-t tettek ki, a végrehajtás pedig 95,4 %-ot ért el. A fennmaradó 2,0 milliárd EUR összegű kifizetési előirányzat átvitelre került 2026-ra.
2.2.2. Véglegesen visszavont kötelezettségvállalási előirányzatok
A feltételrendszerről szóló rendelet értelmében 2023-ban összesen 1 078 millió EUR összegű kötelezettségvállalást vontak vissza (ebből 30 millió EUR-t az NGEU keretében) Magyarországgal kapcsolatban. 2025 végéig a kapcsolódó kötelezettségvállalási előirányzatokat nem sikerült helyreállítani, és azokat véglegesen vissza kellett vonni.
2.2.3. Fennálló kötelezettségvállalások
A fennálló kötelezettségvállalások, amelyek a még ki nem fizetett olyan összegeknek felelnek meg, amelyekre kötelezettséget vállaltak (szokásosan: „Reste à liquider”, RAL), 2025 végén 501,1 milliárd EUR-t tettek ki. A fennálló kötelezettségvállalások 2024-hez képest csökkentek (6,3 milliárd EUR-val).
A fennálló kötelezettségvállalások 2025. évi csökkenése mögött álló elsődleges ok az NGEU (vissza nem térítendő rész) végrehajtása volt, amely 2025 végén 124,1 milliárd EUR-val (24,9 %) vette ki részét a teljes fennálló kötelezettségvállalásból.
2.2.4. Költségvetési eredmény
A költségvetési eredmény (többlet) a 2024. évi 1,3 milliárd EUR-ról 2025-ben 2,1 milliárd EUR-ra emelkedett. A 2025. évi költségvetési eredményt főként a 4. jogcím (Pénzügyi bevételek, késedelmi kamatok és pénzbírságok) költségvetési bevételeinek túllépése befolyásolja.
3. AZ NGEU MEGVALÓSÍTÁSA
3.1. Áttekintés
A Bizottság 2025 végén összesen 468,8 milliárd EUR összegű pénzügyi támogatást folyósított. Ennek az összegnek a nagyobb részét, 393,4 milliárd EUR-t az RRF keretében (részben a REPowerEU terv szerinti reformok és beruházások támogatása céljára) folyósították, ebből 237,5 milliárd EUR-t nem visszafizetendő támogatás formájában, 155,9 milliárd EUR-t pedig pénzügyihitel-támogatásként. További (visszafizettetéssel csökkentett) 75,4 milliárd EUR-t folyósítottak a többéves pénzügyi keret meglévő programok keretében teljesített kifizetéseiként.
3.2. A tagállamok részére az RRF (többek között a REPowerEU) keretében nyújtott vissza nem térítendő támogatás folyósítása
2025 végén a jóváhagyott és jogilag lekötött vissza nem térítendő támogatás teljes összege
359,9 milliárd EUR volt. A folyósított vissza nem térítendő támogatás teljes összege 237,5 milliárd EUR volt:
|
milliárd EUR |
|||
|
Tagállam |
A vissza nem térítendő támogatások összértéke 2025.12.31. |
Költségvetési kötelezettségvállalások 2025.12.31. (6) |
Összesen folyósítás 2025.12.31. |
|
Ausztria |
4,0 |
4,0 |
3,3 |
|
Belgium |
5,0 |
5,0 |
3,0 |
|
Bulgária |
6,2 |
6,2 |
3,3 |
|
Horvátország |
5,8 |
5,8 |
4,7 |
|
Ciprus |
1,0 |
1,0 |
0,5 |
|
Csehország |
8,4 |
8,4 |
5,9 |
|
Dánia |
1,6 |
1,6 |
1,1 |
|
Észtország |
1,0 |
1,0 |
0,6 |
|
Finnország |
1,9 |
1,9 |
1,1 |
|
Franciaország |
40,3 |
40,3 |
34,1 |
|
Németország |
30,3 |
30,3 |
19,8 |
|
Görögország |
18,2 |
18,2 |
12,0 |
|
Magyarország |
6,5 |
6,5 |
0,1 |
|
Írország |
1,2 |
1,2 |
0,7 |
|
Olaszország |
71,8 |
71,8 |
54,1 |
|
Lettország |
2,0 |
2,0 |
1,1 |
|
Litvánia |
2,3 |
2,3 |
1,1 |
|
Luxemburg |
0,2 |
0,2 |
0,1 |
|
Málta |
0,3 |
0,3 |
0,2 |
|
Hollandia |
5,4 |
5,4 |
2,5 |
|
Lengyelország |
25,3 |
25,3 |
9,5 |
|
Portugália |
16,3 |
16,3 |
10,4 |
|
Románia |
13,6 |
13,6 |
6,4 |
|
Szlovákia |
6,4 |
6,4 |
4,0 |
|
Szlovénia |
1,6 |
1,6 |
1,1 |
|
Spanyolország |
79,9 |
79,9 |
55,1 |
|
Svédország |
3,4 |
3,4 |
1,6 |
|
Összesen |
359,9 |
359,9 |
237,5 |
|
(6) A költségvetési kötelezettségvállalások figyelembe veszik az összes visszavont kötelezettségvállalást, beleértve a 2025 előtt tett kötelezettségvállalásokhoz kapcsolódókat is. Az összes költségvetési kötelezettségvállalásból 2025-ben 1,0 milliárd EUR-t kötöttek le. |
|||
2025-ben a Bizottság összesen 40,1 milliárd EUR vissza nem térítendő támogatást folyósított. A legnagyobb összegű folyósítások a következő tagállamoknak történtek: Olaszország (7,6 milliárd EUR) és Spanyolország (7,1 milliárd EUR); őket Görögország (3,5 milliárd EUR) és Franciaország (3,3 milliárd EUR) követi a sorban.
3.3. Hitelek folyósítása az RRF keretében (beleértve a REPowerEU-t)
2025 végén a jóváhagyott és aláírt hitelmegállapodások által fedezett pénzügyi hiteltámogatás teljes összege 277,2 milliárd EUR volt. A folyósított pénzügyi hiteltámogatás teljes összege 155,9 milliárd EUR volt:
|
milliárd EUR |
|||||
|
Tagállam |
Összes nyújtott 2025.12.31. |
Összes aláírva 2025.12.31. |
Összesen folyósítás 2025.12.31. |
Összes visszafizetett 2025.12.31. |
Összes kintlevő 2025.12.31. |
|
Belgium |
0,2 |
0,2 |
0,1 |
– |
0,1 |
|
Horvátország |
4,3 |
4,3 |
1,7 |
– |
1,7 |
|
Ciprus (7) |
0,0 |
0,0 |
0,0 |
– |
0,0 |
|
Csehország |
0,3 |
0,3 |
0,2 |
– |
0,2 |
|
Görögország |
17,7 |
17,7 |
11,4 |
– |
11,4 |
|
Magyarország |
3,9 |
3,9 |
0,8 |
– |
0,8 |
|
Olaszország |
122,6 |
122,6 |
99,1 |
– |
99,1 |
|
Litvánia |
1,6 |
1,6 |
0,8 |
– |
0,8 |
|
Lengyelország |
29,4 |
29,4 |
17,4 |
– |
17,4 |
|
Portugália |
5,6 |
5,6 |
3,4 |
– |
3,4 |
|
Románia |
7,8 |
7,8 |
4,3 |
– |
4,3 |
|
Szlovénia |
0,5 |
0,5 |
0,5 |
– |
0,5 |
|
Spanyolország |
83,2 |
83,2 |
16,3 |
– |
16,3 |
|
Összesen |
277,2 |
277,2 |
155,9 |
– |
155,9 |
|
(7) A 2021. július 28-i tanácsi végrehajtási határozat összesen 0,2 milliárd EUR összegű hiteltámogatást bocsátott Ciprus rendelkezésére reformok és beruházások támogatására. Ciprus elállt e reformoktól és beruházásoktól, és nem kérte a felszabadult hitelforrások átcsoportosítását új intézkedések támogatására vagy a helyreállítási és rezilienciaépítési tervében szereplő meglévő intézkedések végrehajtási szintjének növelésére. Ennek következtében a jövőben már nem kap forrásokat e hiteltámogatásból, és a már folyósított 26,0 millió EUR összegű előfinanszírozást a vonatkozó hitelmegállapodás feltételeivel összhangban vissza kell fizetnie. |
|||||
2025-ben a Bizottság 47,2 milliárd EUR összegű új pénzügyi hiteltámogatást nyújtott. A legnagyobb összegű folyósítások a következő tagállamoknak történtek: Olaszország (23,4 milliárd EUR) és Spanyolország (15,9 milliárd EUR); őket Lengyelország (4,0 milliárd EUR) követi a sorban. A hitelmegállapodások szerint a tagállamok a folyósítás után 10 évvel kezdik meg a folyósított összegek visszafizetését, évi 5 %-os részletekben. Ebből 2032-től 2055-ig tartó visszafizetési időszak adódik a 2025. december 31-ig folyósított hitelek esetében.
3.4. A programokhoz az uniós költségvetés keretében nyújtott vissza nem térítendő támogatás folyósítása
2025 végén a többéves pénzügyi keret más programjaira folyósított nettó kifizetések teljes összege 75,4 milliárd EUR-t tett ki. Ez a hozzájárulás, amely nem tartalmazza a visszafizettetéseket, főként az Európai Regionális Fejlesztési Alapot (ERFA) és az Európai Szociális Alapot (ESZA, beleértve a FEAD-ot is) finanszírozó REACT-EU-hoz kapcsolódik:
|
milliárd EUR |
|||||
|
MFF-program |
Összes allokáció 2025.12.31. |
Összes nettó kötelezettségvállalás 2025.12.31. |
Összes nettó kifizetés 2025.12.31. |
||
|
REACT-EU |
50,6 |
50,6 |
50,4 |
||
|
30,0 |
30,0 |
29,9 |
||
|
20,6 |
20,6 |
20,5 |
||
|
Igazságos Átmenet Alap |
10,9 |
10,8 |
7,4 |
||
|
Vidékfejlesztés (EMVA) |
8,1 |
8,1 |
6,0 |
||
|
InvestEU |
6,1 |
6,1 |
4,9 |
||
|
Horizont Európa |
5,4 |
5,4 |
5,2 |
||
|
rescEU |
2,0 |
2,0 |
1,5 |
||
|
Összesen |
83,1 |
83,0 |
75,4 |
||
2025-ben a Bizottság 8,5 milliárd EUR összegű kifizetést folyósított a többéves pénzügyi keret más programjai számára, és e kifizetések többsége (4,1 milliárd EUR) a REACT-EU-hoz kapcsolódott.
4. A PÉNZÜGYI KIMUTATÁSOK ELEMZÉSE
4.1. Bevételek
Az EU összevont bevétele magában foglalja a visszterhes ügyletekhez és a nem visszterhes ügyletekhez kapcsolódó összegeket, amelyek közül az utóbbi összegek a legjelentősebbek. A fő nem visszterhes bevételi kategóriák (amelyek magukban foglalják a GNI-alapú saját forrásokat, a tradicionális saját forrásokat, a héa-forrásokat, a műanyag csomagolási hulladékon alapuló saját forrásokat, a pénzbírságokat és a kiadások behajtását) ötéves tendenciája a következő:
A főbb nem visszterhes ügyletekből származó bevételek ötéves tendenciája (1)
|
(1) |
2021–2025-ös adatok: az Egyesült Királyság EU-ból való kilépésével kapcsolatos bevételek és az egyéb bevételek nélkül |
Mivel a költségvetési bevételeknek meg kell egyezniük a költségvetési kiadásokkal (vagy meg kell azokat haladniuk), a fentiekben bemutatott bevételi tendencia fő hajtóereje az évente teljesített kifizetésekben rejlik.
Főbb fejlemények 2025-ben
2025-ben az összes bevételi kategóriát magában foglaló teljes bevétel 202,5 milliárd EUR-t tett ki, szemben az előző évi 175,7 milliárd EUR-val. A 26,8 milliárd EUR összegű, azaz 15,3 %-os növekedést a következő főbb fejlemények magyarázták:
|
— |
a főként a vállalkozásokra kiszabott pénzbírságokhoz kapcsolódó bevétel 1,3 milliárd EUR-val nőtt, |
|
— |
a pénzügyi bevételek 2,6 milliárd EUR-val nőttek, főként a hitelek után járó megnövekedett kamatok miatt, |
|
— |
a héa-hozzájárulások a 2024. évi 24,5 milliárd EUR-ról 2025-ben 25,7 milliárd EUR-ra nőttek, |
|
— |
a műanyag csomagolási hulladékon alapuló saját forrásokból származó bevételek a 2024. évi 8,2 milliárd EUR-ról 2025-ben 7,5 milliárd EUR-ra csökkentek, |
|
— |
a tradicionális saját forrásokból származó bevételek a 2024. évi 20,6 milliárd EUR-ról 2025-ben 23,4 milliárd EUR-ra nőttek, valamint |
|
— |
a GNI-ből (bruttó nemzeti jövedelem), az EU működési bevételének elsődleges eleméből származó bevételek a 2024. évi 95 milliárd EUR-ról 2025-ben 106,3 milliárd EUR-ra emelkedtek. A 11,3 milliárd EUR összegű, azaz 11,9 %-os növekedés nagyrészt a kifizetési előirányzatok iránti igények növekedésével magyarázható. |
4.2. Kiadások
Az összevont pénzügyi beszámolóban megjelenített fő kiadási tételek a megosztott irányítás keretében a tagállamokra átruházott kiadások, amelyek a következő alapokat érintik: i. Európai Mezőgazdasági Garanciaalap (EMGA), ii. Európai Mezőgazdasági Vidékfejlesztési Alap (EMVA) és egyéb vidékfejlesztési eszközök, iii. Európai Regionális Fejlesztési Alap (ERFA) és Kohéziós Alap (KA) és iv. Európai Szociális Alap (ESZA). Ezek az alapok együttesen 106,3 milliárd EUR-t, azaz a 2025-ben felmerült 257,1 milliárd EUR összegű összes kiadás 41,3 %-át tették ki (2024-ben összegük 101,9 milliárd EUR, a kiadásokon belüli arányuk 37,3 % volt). A megosztott irányítás keretében a tagállamokra átruházott kiadások megoszlását és relatív súlyát az alábbiakban ismertetjük:
A 2025-ös pénzügyi évre a tagállamokra átruházott főbb kiadások (megosztott irányítás)
A tagállamokra (a megosztott irányítás keretében) átruházott kiadások növekedése főként (2,2 milliárd EUR összegben) az ERFA-t és a Kohéziós Alapot – amelyek keretében tovább folytatódnak a tevékenységek –, valamint az Európai Mezőgazdasági Vidékfejlesztési Alapot (EMVA) érinti.
Az átcsoportosításokhoz – többek között a vissza nem térítendő támogatásokhoz és a költségvetés-támogatáshoz – kapcsolódó kiadások a 2024. évi 98,8 milliárd EUR-ról 2025-ben 78,8 milliárd EUR-ra csökkentek. A 19,9 milliárd EUR összegű csökkenés elsősorban az NGEU Helyreállítási és Rezilienciaépítési Eszköze keretében nyújtott vissza nem térítendő támogatás finanszírozásának tudható be, amely 46,8 milliárd EUR-t tett ki (2024: 65,8 milliárd EUR). A kiadások e jelentős csökkenése ellenére folytatódik a mérföldkövek és célok végrehajtása.
4.3. Eszközök
2025. december 31-én az eszközállomány összesen 617,4 milliárd EUR-t tett ki (2024: 518,5 milliárd EUR). A növekedés főként az RRF keretében nyújtott további hitelezésnek, valamint az Ukrajna-eszköz és az MFA ULCM keretében Ukrajnának folyósított új hiteleknek tudható be. Az EU mérlegének legjelentősebb eszközoldali tételei a pénzeszközökön és pénzeszköz-egyenértékeseken kívüli pénzügyi eszközök (386,1 milliárd EUR), az előfinanszírozás (76,7 milliárd EUR), a követelések és behajtható követelések (34,1 milliárd EUR), valamint a pénzeszközök és pénzeszköz-egyenértékesek (103 milliárd EUR) voltak. Az egyéb eszközök, amelyek 17,5 milliárd EUR-t tettek ki, főként ingatlanok, gépek és berendezések, valamint immateriális javak voltak.
Az eszközök összetétele 2025. december 31-én
Az összes eszközállomány előző évhez viszonyított 99,0 milliárd EUR-nak megfelelő, azaz 19,1 %-os növekedése főként a következő hatásoknak tudható be:
|
— |
A kinnlévő hitelállomány a 2024. évi 283,6 milliárd EUR-ról 2025-ben 333,4 milliárd EUR-ra bővült. A 49,8 milliárd EUR összegű, azaz 17,6 %-os növekedés főként az RRF és a REPowerEU keretében a tagállamoknak nyújtott további hiteleknek (47,2 milliárd EUR), valamint az Ukrajna-eszköz és az MFA-programok keretében nyújtott (10,1 milliárd EUR, illetve 18,4 milliárd EUR összegű) új hiteleknek tudható be, amelyeket az EFSM és a SURE 4,9 milliárd EUR, illetve 8,0 milliárd EUR összegű visszafizetése és az Ukrajnának nyújtott új hitelek 14,4 milliárd EUR összegű értékvesztése ellensúlyoz. |
|
— |
A pénzeszközök és pénzeszköz-egyenértékesek a 2024. évi 63,2 milliárd EUR-ról 2025-ben 103,0 milliárd EUR-ra nőttek. A 39,9 milliárd EUR összegű, azaz 63 %-os növekedés főként az egységes finanszírozáshoz kapcsolódó nagyobb likviditásnak tudható be (ez 2024-ben 33,9 milliárd EUR volt szemben a 2025. végi 65,2 milliárd EUR-val), amely a 2026 elejére tervezett kifizetések nagy volumenének tudható be. |
Előfinanszírozás (jogilag lekötött előlegfizetések)
2025-ben az előfinanszírozás (amely nem tartalmazza a tagállamok részére fizetett egyéb előlegeket, valamint a Bêkou és az Afrika vagyonkezelői alaphoz való hozzájárulásokat) 71,3 milliárd EUR-t tett ki (2024: 75,1 milliárd EUR). A legjelentősebb mozgás az RRF előfinanszírozásához kapcsolódik, amely 2025-ben a program rendes végrehajtásával összhangban 15,4 milliárd EUR-ról 10,2 milliárd EUR-ra csökkent, mivel 2025-ben nem folyósítottak további előfinanszírozást.
A többéves pénzügyi keret programjai szerinti előfinanszírozás szintjét jelentősen befolyásolja az adott többéves pénzügyi keret ciklusa – például a többéves pénzügyi keret időszakának elején várhatóan nagy előlegeket kell kifizetni a tagállamok részére a kohéziós politika keretében, és ezek az összegek a programok lezárásáig a tagállamok rendelkezésére állnak. Éves előfinanszírozást is kifizetnek, amelyet az adott éven belül fel kell használni, vagy az éves zárási ciklus részeként a következő évben vissza kell téríttetni. A Bizottság minden erőfeszítést megtesz annak érdekében, hogy az előfinanszírozást megfelelő szinten tartsa. Egyensúlyt kell teremteni a projektek elegendő finanszírozásának biztosítása és a kiadások kellő időben történő elszámolása között.
4.4. Kötelezettségek
2025. december 31-én a kötelezettségek teljes összege 976,6 milliárd EUR-t tett ki (2024: 827,3 milliárd EUR). A növekedést főként az egységes finanszírozási megközelítés keretében 2025-ben felvett hitelek okozzák. A legjelentősebb kötelezettségek a tagállamok és harmadik országok által felvett hitelek finanszírozásához nyújtott kölcsönök (731,2 milliárd EUR), a nyugdíjkötelezettségek és a munkaviszony megszűnése utáni juttatásokra vonatkozó egyéb kötelezettségek (91,1 milliárd EUR), a passzív időbeli elhatárolások (77,0 milliárd EUR), valamint a harmadik felek felé fennálló tartozások (65 milliárd EUR).
A kötelezettségek összetétele 2025. december 31-én
Az előző évhez képest 149,3 milliárd EUR-nak megfelelő, azaz 18,0 %-os növekedés főként a következő hatásoknak volt betudható:
|
— |
A felvett hitelek állománya a 2024. évi 594,0 milliárd EUR-ról 2025-ben 731,2 milliárd EUR-ra nőtt. A 137,2 milliárd EUR összegű, azaz 23,1 %-os növekedés főként az egységes finanszírozási megközelítés szerinti új kibocsátáshoz kapcsolódik, az RRF-fel, az Ukrajna-eszközzel és az MFA-hitelekkel kapcsolatos 148,3 milliárd EUR összegű visszafizetések nélkül, csökkentve az EFSM, a SURE és a fizetésimérleg-eszköz 10,6 milliárd EUR összegű visszafizetéseivel. |
|
— |
A passzív időbeli elhatárolások a 2024. évi 67,1 milliárd EUR-ról 2025-ben 77,0 milliárd EUR-ra nőttek. A 9,9 milliárd EUR összegű, azaz 14,8 %-os növekedés főként az RRF-hez kapcsolódik, valamint |
|
— |
A tartozások állománya a 2024. évi 55,4 milliárd EUR-ról 2025-ben 65,0 milliárd EUR-ra bővült. A 9,6 milliárd EUR összegű, azaz 17,3 %-os növekedés elsősorban az ERFA-hoz, a Kohéziós Alaphoz és az ESZA-hoz kapcsolódik (13,9 milliárd EUR összegű növekedés). |
Összes beérkezett és a mérleg „Tartozások” megnevezésében elszámolt költségtérítési igény és számla
4.5. Nettó eszközök
Az eszközöket meghaladó kötelezettségállomány 2025. december 31-én 359,2 milliárd EUR-t tett ki (2024: 308,8 milliárd EUR). Az e növekedéshez vezető legjelentősebb tételek a következők: az egységes finanszírozási megközelítés szerinti további hitelfelvételek (amelyeket 2055-ig kell visszafizetni, lásd az 5.1.1. pontot), a szakpolitikák végrehajtásának növekedése és a kötelezettségvállalási előirányzatok ehhez kapcsolódó növekedése, a (több évtizeden keresztül fizetendő) munkavállalói juttatásokkal kapcsolatos kötelezettség, valamint az EMGA-hoz kapcsolódó kifizetések, amelyek nagy részét 2026 első negyedévében fizették ki.
Meg kell jegyezni, hogy ez az eszközöket meghaladó kötelezettségállomány nem jelenti azt, hogy az uniós intézmények és szervek pénzügyi nehézségekkel küzdenének, hanem inkább azt, hogy bizonyos kötelezettségeket jövőbeli éves költségvetésekből kell majd finanszírozni. Az eredményszemléletű elszámolás szabályai értelmében igen sok kiadást a folyó évben jelenítenek meg, holott tényleges kifizetésükre esetleg csak a következő években, jövőbeni költségvetésekből kerül sor; e jövőbeli finanszírozásokhoz kapcsolódó bevételeket majd csak későbbi időszakokban tüntetik fel.
4.6. Az Egyesült Királyság kilépése az EU-ból
Az Egyesült Királyság Európai Unióból történő kilépéséről szóló megállapodás értelmében az Egyesült Királyság továbbra is hozzájárul az uniós költségvetéshez, és továbbra is úgy részesül majd a 2021 előtti uniós programokból és kiadásokból, mintha tagállam lenne. Az Egyesült Királyság visszakap meghatározott pénzösszegeket, amelyeket az uniós költségvetésbe befizetett, vagy amelyekhez az uniós költségvetés az Egyesült Királyság tagsági időszakához kapcsolódóan jutott. Az EU évente kétszer jelentést tesz az Egyesült Királyságnak az esedékes összegekről, amelyeket az Egyesült Királyság havonta fizet ki. Az adatközlés évente frissül a tényleges adatok alapján.
A kilépésről rendelkező megállapodás szerinti kötelmek olyan kötelezettségeket és követeléseket keletkeztetnek az EU számára, amelyeket ki kell számítani és meg kell jeleníteni az EU éves beszámolójában. Ezek különösen a következő területekre terjednek ki:
|
— |
saját források (136. cikk) |
|
— |
fennálló kötelezettségvállalások (140. cikk) |
|
— |
versenyügyi pénzbírságok (141. cikk) |
|
— |
uniós kötelezettségek (142. cikk) |
|
— |
függő pénzügyi kötelezettségek és pénzügyi eszközök (143. és 144. cikk) |
|
— |
az Európai Szén- és Acélközösség nettó eszközei (145. cikk) |
|
— |
uniós befektetés az Európai Beruházási Alapban (EBA) (146. cikk) |
|
— |
jogi ügyekhez kapcsolódó függő kötelezettségek (147. cikk).
|
||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||
2025. december 31-én a kilépésről rendelkező megállapodás pénzügyi rendelkezéseiből eredő kötelezettségeken alapuló, Egyesült Királysággal szembeni nettó követelés 10 761 millió EUR-t tett ki (2024: 12 762 millió EUR). E követelés fő elemei közé tartoznak az Egyesült Királyságnak a 142. cikk szerinti, a munkaviszony megszűnése utáni uniós juttatási kötelezettségekhez kapcsolódó kötelezettségei (9 599 millió EUR) és a 140. cikk szerinti, a fennálló költségvetési kötelezettségvállalásokhoz kapcsolódó kötelezettségei (2 327 millió EUR).
5. FÜGGŐ KÖLTSÉGVETÉSI KÖTELEZETTSÉGEK
Az elmúlt években az EU egyre gyakrabban használt fel pénzügyi eszközöket (kölcsönöket, garanciákat és tőkebefektetéseket) a szakpolitikái végrehajtásához és az uniós célkitűzések megvalósításához. Az EU által a tagállamoknak vagy partnerországoknak nyújtott hitelek célja például a pénzügyi stabilitás helyreállítása vagy a válsághelyzetekből való gazdasági kilábalás elősegítése. Az uniós garanciaprogramok fő célkitűzése a beruházások fellendítése és a finanszírozáshoz való hozzáférés javítása a kulcsfontosságú szakpolitikai területeken tapasztalható piaci hiányosságok kezelése érdekében.
Amikor az EU garanciák formájában nyújt támogatást, arra számít, hogy más pénzügyi intézmények és befektetők támogatásának mozgósítása révén költségvetési hozzájárulásainak többszörösével lendíti fel a beruházásokat.
Harmadik országoknak nyújtott hitelek vagy garanciák esetén az uniós költségvetés veszteségeket szenvedhet el olyan események bekövetkeztekor, amelyeket az EU nem képes teljes mértékben uralni. Mivel nem valószínű, hogy a végső kedvezményezettek nemfizetéséből eredő veszteségek teljes mértékben realizálódnak, az EU által tartott eszközök e potenciális kötelezettségek maradéktalan fedezésére nem elegendőek (8), csak a várható veszteségek fedezését és a váratlan veszteségek esetére megfelelő biztonsági puffer képzését teszik lehetővé. Mindazonáltal a tartalékba helyezett összegeket meghaladó veszteségeket a tagállamoknak a jövőbeli uniós költségvetésekből kell fedezniük. Ebben az értelemben a hitelek és a költségvetési garanciák az uniós költségvetésben „függő kötelezettségeket” hoznak létre.
Az EU rendszeresen figyelemmel kíséri függő kötelezettségei fenntarthatóságát és a közös tartalékalapban tartalékolt eszközök megfelelőségét (9) (5.3. pont).
2025 végén az uniós költségvetési függő kötelezettségek összesen 475,7 milliárd EUR-t tettek ki, amelyből 363,1 milliárd EUR az államokkal szemben fennálló hitelekhez (359,4 milliárd EUR nominális összeg és 3,7 milliárd EUR felhalmozott kamat), 112,6 milliárd EUR pedig a kibocsátott garanciák maximális összegéhez (felső határához) kapcsolódott. Ami a hiteleket illeti, 286,1 milliárd EUR a tagállamoknak nyújtott hitelekhez, 77,0 milliárd EUR pedig a harmadik országoknak nyújtott hitelekhez kapcsolódott. A harmadik országoknak nyújtott hitelekre és a garanciákra tartalékolt eszközök 27,4 milliárd EUR tettek ki.
Az EU-nak egyéb kötelezettségei is felmerülnek, amelyek nem függő jellegűek, de amelyeket – hosszú időtartamuknál fogva – a tagállamok csak a jövőbeli költségvetéseken keresztül finanszíroznak. Ez főként a nyugdíj-kötelezettséghez (2025. december 31-én 91,1 milliárd EUR), valamint az RRF/REPowerEU keretében nyújtott vissza nem térítendő támogatásokat finanszírozó, az egységes finanszírozással összefüggő hitelfelvételekhez és a többéves pénzügyi keret néhány más programjához kapcsolódik (2025. december 31-én 312,9 milliárd EUR, lásd a 3.2. és a 3.4. pontot).
5.1. Hitelfelvételi és -nyújtási műveletek
5.1.1. Hitelfelvétel
Az Unió a nemzetközi tőkepiacokon értékpapírok kibocsátásával vesz fel hitelt. Az Unió valamennyi hitelfelvételét végső soron az uniós költségvetés garantálja. 2020-ig a hitelfelvételek kizárólagos célja a hitelnyújtási tevékenységek finanszírozására volt (5.1.2. pont). A NextGenerationEU eszköz bevezetését követően a hitelfelvételek az RRF/REPowerEU keretében nyújtott vissza nem térítendő támogatás finanszírozását is szolgálják (lásd a 3.2. pontot).
A finanszírozási megközelítés
A Bizottság 2020-ig „back to back” megközelítést alkalmazva egy adott hitelmegállapodás finanszírozására célzott kötvényt bocsátott ki. A pénzt ugyanazokkal a feltételekkel (kamat, lejárat) közvetlenül a kedvezményezett országnak utalta át. A kötvénykibocsátások időzítését, volumenét és lejáratát a kedvezményezett igényei határozták meg.
Az NGEU eszköz esetében a Bizottság diverzifikált, összevont finanszírozási megközelítést alkalmaz, amelynél a hitelfelvételek nem közvetlenül finanszíroznak konkrét folyósításokat. Ehelyett az adósságot féléves finanszírozási terv alapján bocsátják ki, hosszú lejáratú kötvények és rövid lejáratú kincstárjegyek formájában. A Bizottság az értékpapírokat aukció és szindikálás útján bocsátja ki. Ezt követően a tagállamokkal egyeztetett költségallokációs módszertannal összhangban (10) áthárítja a költségeket a hitelek kedvezményezettjeire, a vissza nem térítendő támogatás esetében pedig az uniós költségvetésre. Az összevont finanszírozási megközelítés rugalmasabb és koherensebb hitelfelvételi és hitelnyújtási tevékenységet tesz lehetővé. Emellett jobb finanszírozási költségeket kínál, és lehetővé teszi egy jobb kockázati és megfelelési keret kialakítását. A rugalmas finanszírozáshoz a hatékony likviditáskezelés érdekében likviditási pufferre is szükség van.
Az (EU, Euratom) 2022/2434 európai parlamenti és tanácsi rendelet (11) 2022 decemberi elfogadását követően a Bizottság minden jövőbeli hitelfelvétel esetében alkalmazhatja ezt a megközelítést. Ily módon az Ukrajnának nyújtott makroszintű pénzügyi támogatás (MFA)+ és más hitelnyújtási programok profitálhatnak ebből a rugalmas és költséghatékony adósságkezelésből, egységes finanszírozási megközelítést teremtve valamennyi uniós hitelfelvétel számára.
Az uniós hitelfelvételek fennálló egyenlegének teljes összege 2025. december 31-ére 738,9 milliárd EUR-ra nőtt. Ez az összeg 78,5 milliárd EUR összegű NGEU-zöldkötvényt tartalmaz. Ezeket a kibocsátásokat az NGEU zöldkötvény-keretrendszere támasztja alá, amely összhangban van a Nemzetközi Tőkepiaci Szövetség (ICMA) zöldkötvényekre vonatkozó alapelveivel (12). Az NGEU-zöldkötvények útján bevont források az RRF keretében a nemzeti helyreállítási és rezilienciaépítési tervek éghajlatváltozással kapcsolatos intézkedéseit finanszírozzák.
Az alábbi táblázat a 2025. december 31-én fennálló uniós hitelfelvételek visszafizetési ütemtervét mutatja (névértéken, milliárd EUR-ban):
|
|
EGYSÉGES |
BACK-TO-BACK HITELFELVÉTELEK |
ÖSSZES |
|||
|
|
FINANSZÍROZÁS |
SURE |
EFSM |
MFA |
EURATOM |
|
|
2026 |
69,9 |
8,0 |
6,2 |
0,1 |
0,0 |
84,2 |
|
2027 |
37,2 |
0,0 |
3,0 |
0,2 |
0,1 |
40,4 |
|
2028 |
55,6 |
10,0 |
2,3 |
0,2 |
0,1 |
68,2 |
|
2029 |
34,1 |
8,1 |
1,4 |
0,9 |
0,0 |
44,5 |
|
2030 |
27,7 |
10,0 |
0,0 |
0,1 |
0,1 |
37,9 |
|
2031 |
39,2 |
0,0 |
6,6 |
1,2 |
0,1 |
47,0 |
|
2032 |
30,3 |
0,0 |
3,0 |
0,7 |
0,0 |
34,1 |
|
2033 |
15,7 |
0,0 |
2,1 |
0,5 |
0,0 |
18,3 |
|
2034 |
39,7 |
0,0 |
0,0 |
0,7 |
0,0 |
40,5 |
|
2035 |
16,9 |
8,5 |
2,0 |
2,0 |
0,0 |
29,4 |
|
2036 |
0,0 |
9,0 |
5,8 |
1,3 |
0,0 |
16,1 |
|
2037 |
18,4 |
8,7 |
0,0 |
0,9 |
0,0 |
28,1 |
|
2038 |
17,0 |
0,0 |
1,8 |
0,3 |
0,0 |
19,1 |
|
2039 |
19,3 |
0,0 |
0,0 |
0,1 |
0,0 |
19,4 |
|
2040 |
6,0 |
7,0 |
0,0 |
0,5 |
0,0 |
13,5 |
|
2041 |
16,9 |
0,0 |
0,0 |
0,0 |
0,0 |
16,9 |
|
2042 |
13,3 |
0,0 |
3,0 |
2,0 |
0,0 |
18,3 |
|
2043 |
12,0 |
0,0 |
0,0 |
0,0 |
0,0 |
12,0 |
|
2044 |
14,4 |
0,0 |
0,0 |
0,0 |
0,0 |
14,4 |
|
2045 |
12,6 |
0,0 |
0,0 |
0,0 |
0,0 |
12,6 |
|
2046 |
0,0 |
5,0 |
0,0 |
0,0 |
0,0 |
5,0 |
|
2047 |
0,0 |
6,0 |
0,0 |
0,0 |
0,0 |
6,0 |
|
2048 |
15,3 |
0,0 |
0,0 |
0,0 |
0,0 |
15,3 |
|
2049 |
0,0 |
0,0 |
0,0 |
0,0 |
0,0 |
0,0 |
|
2050 |
17,0 |
10,0 |
0,0 |
0,0 |
0,0 |
27,0 |
|
2051 |
15,4 |
0,0 |
0,0 |
0,0 |
0,0 |
15,4 |
|
2052 |
13,9 |
0,0 |
0,0 |
0,5 |
0,0 |
14,4 |
|
2053 |
15,3 |
0,0 |
0,0 |
2,5 |
0,0 |
17,8 |
|
2054 |
17,3 |
0,0 |
0,0 |
0,0 |
0,0 |
17,3 |
|
2055 |
6,0 |
0,0 |
0,0 |
0,0 |
0,0 |
6,0 |
|
Összesen |
596,5 |
90,4 |
37,1 |
14,7 |
0,3 |
738,9 |
Az „egységes finanszírozás” az RRF/REPowerEU keretében nyújtott hiteleket és vissza nem térítendő támogatásokat, valamint az Ukrajna-eszközt, a Nyugat-balkáni Eszközt, a Moldova-eszközt és a 2023-tól aláírt MFA-kölcsönöket finanszírozza.
5.1.2. Hitelezés
A Bizottság az Európai Parlament és a Tanács határozataival összhangban kétoldalú hiteleket nyújt a tagállamoknak és harmadik országoknak. 2025-ben a Bizottság az EU nevében a következő programokat működtette, amelyek keretében (a 3.3. pontban ismertetett RRF-en/REPowerEU terven felül) hitelt nyújtott:
|
— |
SURE segítségnyújtás (szükséghelyzeti munkanélküliségi kockázatokat mérséklő ideiglenes támogatást nyújtó európai eszköz), |
|
— |
az európai pénzügyi stabilizációs mechanizmus (EFSM) keretében nyújtott támogatás, |
|
— |
a makroszintű pénzügyi támogatás (MFA), |
|
— |
Ukrajna-eszköz, |
|
— |
Nyugat-balkáni Eszköz, |
|
— |
Moldova-eszköz, |
|
— |
Euratom, valamint |
|
— |
fizetésimérleg-eszköz (BOP). |
2025. december 31-én a hitelek névleges összege a következő volt (milliárd EUR):
|
|
Aláírt összesen |
Teljes le nem hívott összeg az év végén |
Teljes kifizetett összeg az év végén |
Fennálló egyenleg az év végén |
|
SURE |
|
|
|
|
|
Belgium |
8,2 |
– |
8,2 |
8,2 |
|
Bulgária |
1,0 |
– |
1,0 |
1,0 |
|
Horvátország |
1,6 |
– |
1,6 |
1,2 |
|
Ciprus |
0,6 |
– |
0,6 |
0,5 |
|
Csehország |
4,5 |
– |
4,5 |
4,5 |
|
Észtország |
0,2 |
– |
0,2 |
0,2 |
|
Görögország |
6,2 |
– |
6,2 |
5,2 |
|
Magyarország |
0,7 |
– |
0,7 |
0,7 |
|
Írország |
2,5 |
– |
2,5 |
2,5 |
|
Olaszország |
27,4 |
– |
27,4 |
24,3 |
|
Lettország |
0,5 |
– |
0,5 |
0,4 |
|
Litvánia |
1,1 |
– |
1,1 |
0,9 |
|
Málta |
0,4 |
– |
0,4 |
0,3 |
|
Lengyelország |
11,2 |
– |
11,2 |
11,2 |
|
Portugália |
6,2 |
– |
6,2 |
6,2 |
|
Románia |
3,0 |
– |
3,0 |
3,0 |
|
Szlovákia |
0,6 |
– |
0,6 |
0,6 |
|
Szlovénia |
1,1 |
– |
1,1 |
0,9 |
|
Spanyolország |
21,3 |
– |
21,3 |
18,5 |
|
|
98,4 |
– |
98,4 |
90,4 |
|
EFSM |
|
|
|
|
|
Írország |
22,5 |
– |
22,5 |
17,3 |
|
Portugália |
24,3 |
– |
24,3 |
19,8 |
|
|
46,8 |
– |
46,8 |
37,1 |
|
MFA |
|
|
|
|
|
Albánia |
0,2 |
– |
0,2 |
0,2 |
|
Örményország |
0,1 |
– |
0,1 |
0,1 |
|
Bosznia-Hercegovina |
0,1 |
– |
0,1 |
0,1 |
|
Grúzia |
0,1 |
– |
0,1 |
0,1 |
|
Jordánia |
1,6 |
0,3 |
1,3 |
1,3 |
|
Koszovó |
0,1 |
– |
0,1 |
0,1 |
|
Kirgiz Közt. |
0,0 |
– |
0,0 |
0,0 |
|
Moldova |
0,4 |
– |
0,4 |
0,4 |
|
Montenegró |
0,1 |
– |
0,1 |
0,1 |
|
Észak-Macedónia |
0,3 |
0,1 |
0,2 |
0,2 |
|
Tunézia |
1,4 |
– |
1,4 |
1,4 |
|
Ukrajna – MFA |
12,2 |
– |
12,2 |
11,0 |
|
Ukrajna – MFA+ |
18,0 |
– |
18,0 |
18,0 |
|
Ukrajna – MFA ULCM |
18,1 |
– |
18,1 |
18,1 |
|
Egyiptom |
5,0 |
4,0 |
1,0 |
1,0 |
|
|
57,6 |
4,3 |
53,3 |
52,1 |
|
Nyugat-balkáni Eszköz |
|
|
|
|
|
Észak-Macedónia |
0,5 |
0,5 |
0,0 |
0,0 |
|
Albánia |
0,7 |
0,6 |
0,1 |
0,1 |
|
Szerbia |
1,1 |
1,1 |
0,1 |
0,1 |
|
Montenegró |
0,3 |
0,3 |
0,0 |
0,0 |
|
|
2,6 |
2,4 |
0,2 |
0,2 |
|
Moldova-eszköz |
|
|
|
|
|
Moldova |
1,5 |
1,2 |
0,3 |
0,3 |
|
Ukrajna-eszköz |
|
|
|
|
|
Ukrajna |
33,0 |
9,8 |
23,2 |
23,2 |
|
EURATOM |
|
|
|
|
|
Energoatom, K2R4 – Ukrajna |
0,4 |
– |
0,4 |
0,3 |
|
RRF/REPowerEU |
277,2 |
121,3 |
155,9 |
155,9 |
|
Összesen |
517,4 |
139,0 |
378,5 |
359,4 |
SURE
A SURE 2020-ban jött létre azzal a céllal, hogy pénzügyi támogatást nyújtson azoknak a tagállamoknak, amelyek a Covid19-világjárvány által okozott súlyos gazdasági zavarokkal küzdöttek, vagy ahol ilyen zavarok komoly veszélye állt fenn. Az eszköz az érintett tagállamok által hozott nemzeti intézkedéseket egészíti ki.
Az eszköz rendelkezésre állása 2022. december 31-én véget ért, és nincsenek függőben lévő folyósítások. A hitelek futamideje 5 és 30 év között változik.
EURÓPAI PÉNZÜGYI STABILIZÁCIÓS MECHANIZMUS (EFSM)
Az európai pénzügyi stabilizációs mechanizmust (EFSM) azért hozták létre, hogy pénzügyi támogatást nyújtson minden olyan tagállamnak, amely általa nem befolyásolható rendkívüli körülmények folytán súlyos gazdasági-pénzügyi zavarral küzd, vagy annak komoly veszélye áll fenn. A program lejárt, és további hitel nem hívható le, kivéve olyan konkrét feladatokra, mint például a meglévő hitelek futamidejének meghosszabbítása.
2025-ben Írország az EFSM-hitelből visszafizette az esedékes 2,4 milliárd EUR-t, Portugália pedig két hitelt – összesen 2,5 milliárd EUR összegben – előtörlesztett. Az alapul szolgáló uniós kötvényeket átcsoportosították az egységes finanszírozási alapba.
MAKROSZINTŰ PÉNZÜGYI TÁMOGATÁS (MFA)
Az MFA program az EU által az EU-n kívüli, fizetésimérleg-válsággal küzdő partnerországok részére nyújtott pénzügyi támogatást jelent. Közép- és hosszú távú hitelek vagy támogatások, vagy ezek kombinációja formájában valósul meg, és csak olyan országok számára áll rendelkezésre, amelyek valamely IMF-program kedvezményezettjei.
Ukrajna
2022-ben az Európai Parlament és a Tanács három, összesen 7,2 milliárd EUR összegű, Ukrajnának szóló pénzügyi támogatási csomagról (13) állapodott meg annak érdekében, hogy Oroszország provokáció nélkül indított és indokolatlan agressziós háborúját követően megerősítse az ország azonnali rezilienciáját. 2022 végéig minden hitelt folyósítottak Ukrajnának. Ezen Ukrajnának nyújtott hitelek futamideje 10 és 30 év között változik.
Az Ukrajnának nyújtott uniós támogatás folytatása érdekében 2023-ban az (EU) 2022/2463 európai parlamenti és tanácsi rendelet (14) keretében 18 milliárd EUR összegű MFA+ hitelt folyósítottak. A hitelt az egységes finanszírozási megközelítésen keresztül finanszírozták, míg az összes korábbi MFA-hitelt a „back-to-back” finanszírozási megközelítés keretében finanszírozták.
2024 októberében az EU elfogadta az Ukrajnának nyújtott új makroszintű pénzügyi támogatást, valamint az Ukrajna-hitelezési együttműködési mechanizmust (ULCM) (15). Az ULCM keretében az immobilizált orosz állami vagyoni eszközökből származó rendkívüli bevételeket arra használják, hogy vissza nem térítendő támogatást nyújtsanak Ukrajnának, ezzel segítve az országot a G7-partnerek és az EU által e kezdeményezés keretében nyújtott új kétoldalú hitelek visszafizetésében. Ennek megfelelően az EU 2024 decemberében új MFA-hitelmegállapodást írt alá Ukrajnával 18,1 milliárd EUR összegről, amelyet 2025 végén teljes egészében folyósítottak.
2025 végén az Ukrajnának nyújtott, kinnlévő MFA-hitelek teljes összege 47,1 milliárd EUR-t tett ki (névleges összeg).
Ukrajna-eszköz
Az Európai Parlament és a Tanács 2024. február 29-én elfogadta az Ukrajna-eszköz létrehozásáról szóló (EU) 2024/792 rendeletet (16). Az eszköz a 2024 és 2027 közötti időszakra szól, és legfeljebb 50 milliárd EUR összegű pénzügyi támogatást – ezen belül legfeljebb 33 milliárd EUR összegű államkölcsönt – kínál Ukrajnának. 2025. december 31-ig 23,2 milliárd EUR összegű hitelt folyósítottak Ukrajnának. Az Ukrajna-eszköz államkölcsöneit az egységes finanszírozási megközelítés szerinti hitelfelvételekből finanszírozzák.
Nyugat-balkáni Reform- és Növekedéstámogató Eszköz
A Nyugat-balkáni Reform- és Növekedéstámogató Eszköz létrehozásáról szóló (EU) 2024/1449 európai parlamenti és tanácsi rendeletet (17) 2024 májusában fogadták el, az első hiteleket pedig 2025-ben folyósították. Az eszköz várhatóan legfeljebb 4 milliárd EUR összegű hitelt nyújt a 2025–2027-es időszakban, a kifizetések feltétele pedig az, hogy az EU nyugat-balkáni partnerországai konkrét társadalmi-gazdasági és alapvető reformokat hajtsanak végre.
Reform- és Növekedéstámogató Eszköz a Moldovai Köztársaság számára
A Reform- és Növekedéstámogató Eszköz Moldovai Köztársaság számára való létrehozásáról szóló (EU) 2025/535 európai parlamenti és tanácsi rendeletet (18) 2025 márciusában fogadták el. Az eszköz a 2025 és 2027 közötti időszakban fogja támogatni Moldovát. Várhatóan legfeljebb 1,5 milliárd EUR összegben nyújt majd hiteleket, az első folyósításokra pedig 2025-ben került sor.
Euratom
Az Európai Atomenergia-közösség hitelt nyújt a tagállamoknak és nem tagállamoknak, valamint ezek jogalanyainak energetikai létesítményekkel kapcsolatos projektek finanszírozásához.
BOP
A fizetésimérleg-eszköz (BOP) olyan támogatási program, amelyet a fizetési mérlegükkel kapcsolatban nehézségekkel küzdő, euroövezeten kívüli tagállamok számára alakítottak ki. 2025-ben Lettország teljes mértékben visszafizette az utolsó még fennálló BOP-hitelt.
SAFE
Az Európai Unió Tanácsa 2025. május 27-én elfogadta az Európa biztonságát szolgáló cselekvési eszközt (SAFE) (19), amelynek célja, hogy pénzügyi támogatást nyújtson a tagállamoknak a védelmi készültség közös beszerzés révén történő felgyorsításához. A SAFE legfeljebb 150 milliárd EUR összegű hosszú lejáratú hitelt fog nyújtani a tagállamoknak, amelyet a tervek szerint 2026–2030-as időszakban folyósítanak és hitelfelvételekből finanszíroznak. 2026. május 31-ig 43,7 milliárd EUR összegben kötöttek SAFE-hitelről szóló megállapodásokat – amelyek hatályba is léptek –, és ebből az összegből 6,6 milliárd EUR-t folyósítottak.
Ukrajnát támogató hitel
2026 februárjában az Európai Parlament és a Tanács elfogadta az (EU) 2026/467 rendeletet (20), amely legfeljebb 90 milliárd EUR összegben létrehozta az Ukrajnát támogató hitelt. A program végrehajtását ezt követően a 2021–2027-es időszakra vonatkozó többéves pénzügyi keretről szóló (EU, Euratom) 2020/2093 tanácsi rendelet (21) 2026 áprilisában elfogadott módosítása tette lehetővé. A kapcsolódó hitelmegállapodást 2026 májusában írták alá, és az Európai Bizottság 2026 júniusában tervezi megkezdeni a folyósításokat.
Az egységes finanszírozáshoz rendelkezésre álló likviditás
Az egységes finanszírozási stratégia keretében a hitelfelvételekből származó bevételek egy bizonyos részét az Európai Központi Banknál vezetett bankszámlán tartják vagy rövid lejáratú befektetésekben helyezik el. Ez a likviditási puffer biztosítja, hogy elegendő forrás álljon rendelkezésre az összes soron következő folyósítási kötelezettség teljesítésére. A likviditás kezelése során a Bizottság figyelembe veszi a várható folyósítási igényeket és a készpénzállomány alternatív költségeit. 2025 végén a likviditási pufferben tartott források összege 65,2 milliárd EUR-t tett ki.
5.1.3. A felvett hitelek visszafizetését biztosító költségvetési biztosítékok
Az uniós hitelfelvétel az EU közvetlen és feltétel nélküli kötelezettsége, amelyet az uniós tagállamok garantálnak. A kölcsönök finanszírozására felvett hiteleket az e kölcsönök után járó tőke és kamat időben történő beszedésével kívánják visszafizetni.
Mindazonáltal arra az esetre, ha egy kedvezményezett ország nem teljesíti vagy késlelteti a visszafizetését, számos biztosíték áll rendelkezésre az uniós adósság visszafizetésének biztosítására, amelyeket az alábbi táblázat foglal össze. Rövid távon a hitelfelvételeket a Bizottság rendelkezésre álló pénztári egyenlegből kell visszafizetni. A jövőben a harmadik országoknak nyújtott kölcsönökhöz kapcsolódó hitelfelvételeket (az MFA+ és az Ukrajna-eszköz keretében nyújtott hitelek kivételével) a közös tartalékalapban tartott eszközökből kell visszafizetni, míg az MFA+, az Ukrajna-eszköz és a tagállamoknak nyújtott hitelek esetében a Bizottság a saját források rendelkezésre álló tartalékának erejéig további forrásokat hívhat le a tagállamoktól („költségvetési mozgástér”). Egyes programokhoz tagállami garanciák is kapcsolódnak. A hitelezők következésképpen csak az EU, és nem a hitelek kedvezményezettjei hitelkockázatának vannak kitéve.
|
Hitelfelvételből finanszírozott uniós program |
Védelmi rendszer |
|
NGEU (RRF és REPowerEU) |
Költségvetési mozgástér az uniós költségvetés saját forrásainak ideiglenes felső határa alatt – az uniós GNI további 0,6 %-a az uniós költségvetés saját forrásainak az uniós GNI 1,4 %-ában meghatározott felső határa felett |
|
SURE |
Az összes uniós tagállam által nyújtott garancia (25 %) + az uniós költségvetés saját forrásainak az uniós GNI 1,4 %-ában meghatározott felső határa alatt rendelkezésre álló költségvetési mozgástér |
|
EFSM |
Költségvetési mozgástér az uniós költségvetés saját forrásainak az uniós GNI 1,4 %-ában meghatározott felső határa alatt |
|
MFA (standard) |
Közös tartalékalap (a harmadik országnak nyújtott kölcsön 9 %-a) |
|
Rendkívüli MFA Ukrajna részére |
Közös tartalékalap (a hitel 9 %-a) + az összes uniós tagállam által nyújtott garanciák (61 %) |
|
MFA+ Ukrajna részére |
Költségvetési mozgástér az uniós költségvetés saját forrásainak az uniós GNI 1,4 %-ában meghatározott felső határa alatt |
|
MFA ULCM |
Költségvetési mozgástér az uniós költségvetés saját forrásainak az uniós GNI 1,4 %-ában meghatározott felső határa alatt |
|
Ukrajna-eszköz |
Költségvetési mozgástér az uniós költségvetés saját forrásainak az uniós GNI 1,4 %-ában meghatározott felső határa alatt |
|
Nyugat-balkáni Eszköz |
Közös tartalékalap (a harmadik országnak nyújtott kölcsön 9 %-a) |
|
Moldova-eszköz |
Közös tartalékalap (a harmadik országnak nyújtott kölcsön 9 %-a) |
|
Euratom-kölcsönök harmadik országoknak (állami tulajdonban lévő szervezeteknek) |
Közös tartalékalap (a hitel 9 %-a) és harmadik országok által nyújtott viszontgaranciák |
5.2. Költségvetési biztosítékok
A költségvetés-végrehajtás e típusa keretében az EU a szakpolitikai célkitűzései megvalósítása érdekében garanciákat nyújt a pénzügyi intézményeknek (végrehajtó partnereknek) azok finanszírozási (hitelezési) és beruházási (sajáttőke-) műveleteihez.
Az EU a következő programok keretében bocsátott ki garanciákat:
|
— |
külső hitelezési megbízatáshoz kapcsolódó garanciák az Európai Beruházási Bank (EBB) EU-n kívüli hitelezési műveleteihez, amelyek kedvezményezettjei elsősorban állami és alsóbb szintű állami szereplők, |
|
— |
az Európai Stratégiai Beruházási Alap (ESBA) által az EBB csoportnak az Unión belüli további beruházásokat és a kkv-k finanszírozáshoz való hozzáférését támogató műveleteihez nyújtott garancia, |
|
— |
az EBB csoportnak, az Európai Újjáépítési és Fejlesztési Banknak, valamint az uniós tagállamokban és az EU-országokban működő több nemzeti fejlesztési banknak nyújtott InvestEU-garancia a zöld és digitális átállásra, az innovációra, valamint a szociális beruházásokra és készségekre irányuló magánberuházások mozgósítása érdekében. Az InvestEU-garancia az EFTA és a tagállamok által nyújtott hozzájárulásokkal és viszontgaranciákkal növelhető; |
|
— |
az NDICI-rendelet szerinti külső tevékenységi garancia, amely az EU partnerországaiban a fenntartható beruházások előmozdítása céljából nyújt garanciákat egyrészt az EBB és számos más partner számára az Európán kívüli finanszírozási és beruházási műveleteikhez, másrészt a köz- és magánszektorbeli kedvezményezettek számára, |
|
— |
az Európai Fenntartható Fejlődési Alap (EFFA) garanciája, amelyet több partner számára bocsátottak ki az Afrikában és a szomszédságpolitikai partnerországokban végrehajtott beruházások támogatása céljából, |
|
— |
az Ukrajna-eszközről szóló rendelet alapján több szerződő fél számára kibocsátott Ukrajna-garancia az Ukrajna helyreállítására és újjáépítésére irányuló beruházások fellendítése érdekében. |
2025. december 31-én a végrehajtó partnereknek nyújtott garanciák fennálló egyenlegének nominális összege a legmagasabb szinten 112,6 milliárd EUR volt, amelyből 77,6 milliárd EUR a végrehajtó partnerek által aláírt finanszírozási vagy beruházási műveletekhez kapcsolódik (az InvestEU-, az NDICI- és az Ukrajna-garanciák még a beruházási időszakban vannak, amelynek során a partnerek a garancia keretében új műveleteket is bevonhatnak).
Az InvestEU programhoz a tagállamok és az EGT-országok is hozzájárulhatnak. 2025. december 31-ig az EU 3,3 milliárd EUR összegben írt alá hozzájárulási megállapodásokat ezekkel az országokkal, amelyből 2,6 milliárd EUR pénzbeli hozzájáruláshoz, 0,6 milliárd EUR pedig viszontgaranciákhoz kapcsolódik.
5.3. Közös tartalékalap
Annak érdekében, hogy a végrehajtó partnereknél felmerült veszteségek fedezésére szolgáló garancialehívásokat időben teljesíteni lehessen, az Unió a költségvetésből tölti fel azok összegét. 2021-től az összes tartalékolt eszközt a közös tartalékalapban tartják, amely egyetlen portfólióként működik, és eszközeit főként hitelviszonyt megtestesítő értékpapírokba fektetik be. Jelenleg az összes uniós költségvetési biztosíték és néhány pénzügyi támogatási program feltöltését ötvözi. A közös tartalékalap forrásait komponensekhez allokálják a hozzájáruló költségvetési biztosítékokhoz és pénzügyi támogatási programokhoz kapcsolódó összegek nyomon követése céljából.
2025. december 31-én a Bizottság a következő komponensek tekintetében 27,2 milliárd EUR összegű nettó eszközöket tart a közös tartalékalapban:
|
— |
Külső fellépésekre vonatkozó garanciaalap – 3,4 milliárd EUR (a külső hitelezési megbízatáshoz kapcsolódó garanciák, valamint a 2021 előtti makroszintű pénzügyi támogatás és a harmadik országoknak nyújtott Euratom-kölcsönök fedezésére) |
|
— |
ESBA – 9,2 milliárd EUR |
|
— |
EFFA – 0,8 milliárd EUR |
|
— |
InvestEU-komponensek – 8,9 milliárd EUR (a tagállamok és az EGT-országok pénzbeli hozzájárulásaival együtt). |
|
— |
NDICI EFFA+ – 3,6 milliárd EUR |
|
— |
Ukrajna-garancia – 0,6 milliárd EUR |
|
— |
2020 utáni MFA-hitelek és Nyugat-balkáni Eszköz – 0,2 milliárd EUR |
|
— |
Ukrajnának nyújtott MFA-hitelek – 0,5 milliárd EUR |
Emellett 0,2 milliárd EUR-t tartanak a Bizottság központi pénztárában likviditási pufferként az azonnali garancialehívások fedezésére.
6. EURÓPAI UNIÓS POLITIKAI ÉS PÉNZÜGYI KERET, IRÁNYÍTÁS ÉS ELSZÁMOLTATHATÓSÁG
Az Európai Unió (EU) egy olyan unió, amelyre a tagállamok közös célkitűzéseik elérése érdekében hatásköröket ruháznak. Az Unió az emberi méltóság tiszteletben tartása, a szabadság, a demokrácia, az egyenlőség, a jogállamiság, valamint az emberi jogok – ideértve a kisebbségekhez tartozó személyek jogait – tiszteletben tartásának értékein alapul. Ezek az értékek közösek a tagállamokban, a pluralizmus, a megkülönböztetés tilalma, a tolerancia, az igazságosság, a szolidaritás, valamint a nők és a férfiak közötti egyenlőség társadalmában.
6.1. Politikai és pénzügyi keret
Uniós szerződések
Az Uniót és az európai intézményeket vezérlő átfogó célkitűzéseket és elveket a Szerződések határozzák meg. Az Unió és az uniós intézmények kizárólag a Szerződésekben rájuk ruházott hatáskörök határain belül járhatnak el a Szerződésekben foglalt célkitűzések megvalósítása érdekében, és ennek során be kell tartaniuk a szubszidiaritás és az arányosság elvét (22). Célkitűzései megvalósítása és szakpolitikái végrehajtása érdekében az Unió gondoskodik a számára szükséges pénzügyi eszközökről. A Bizottság feladata az Unió általános érdekeinek előmozdítása, amely magában foglalja a költségvetés végrehajtását és a programok irányítását a tagállamokkal együttműködésben és a hatékony és eredményes pénzgazdálkodás elvével összhangban.
Az EU a Szerződésben foglalt célkitűzéseket különböző eszközökkel valósítja meg, ezek egyike az uniós költségvetés. További eszköz például a közös jogi keret vagy a közös szakpolitikai stratégiák.
A többéves pénzügyi keret és a kiadási programok
Az uniós költségvetés által támogatott szakpolitikákat a többéves pénzügyi keretnek (MFF) és a kiadási programokat és eszközöket meghatározó releváns ágazati jogszabályoknak megfelelően hajtják végre. Ezek az EU politikai prioritásait fogalmazzák meg pénzügyi értelemben elegendően hosszú időszakra ahhoz, hogy eredményesen meg lehessen azokat valósítani, és koherens hosszú távú jövőképet lehessen nyújtani az uniós források kedvezményezettjei és a társfinanszírozó nemzeti hatóságok számára. A többéves pénzügyi keret maximális éves összegeket (felső határokat) határoz meg az uniós kiadások egészére és a főbb kiadási kategóriákra (fejezetekre) vonatkozóan. Az összes fejezet felső határainak összege adja a kötelezettségvállalási előirányzatok teljes felső határát. A többéves pénzügyi keretet a Tanács valamennyi tagállam egyhangú szavazatával, az Európai Parlament egyetértésével fogadja el. A 2021–2027-es időszakra vonatkozó hatályos többéves pénzügyi keretet 2020. december 17-én fogadták el (23). A 2021–2027-es időszakra vonatkozó többéves pénzügyi keretet a Next Generation EU ideiglenes helyreállítási eszköz egészíti ki.
Éves költségvetés
Az éves költségvetést a Bizottság készíti el. Az Európai Parlament és a Tanács (általában december közepéig) az EUMSZ 314. cikke szerinti eljárás alapján fogadja el a következő évi költségvetést. A költségvetési egyensúly elvének megfelelően egy adott pénzügyi évre vonatkozóan a teljes bevételnek egyensúlyban kell lennie a teljes kiadással.
Az uniós költségvetés fő finanszírozási forrása a saját forrásokból származó bevétel, amelyet egyéb bevételek egészítenek ki. A saját forrásoknak négy fajtája van: a tradicionális saját források (elsősorban vámok), a hozzáadottérték-adón alapuló (héaalapú) saját forrás, a műanyag csomagolási hulladékon alapuló saját forrás (amelyet 2021-ben vezettek be) és a bruttó nemzeti jövedelmen (GNI) alapuló saját forrás. Az EU tevékenységeiből származó egyéb bevételek (például a versenyügyi bírságok) általában az összbevétel kevesebb mint 10 %-át teszik ki.
Irányítási módok
Az uniós költségvetés végrehajtásának három irányítási módja van, amelyek meghatározzák a pénz kifizetésének és kezelésének módját:
|
— |
Megosztott irányítás: a költségvetés nagy részét (mintegy 3/4-ét) a Bizottság a tagállamokkal együttműködve megosztott irányításban hajtja végre, különösen a strukturális alapok és a mezőgazdaság területén. |
|
— |
Közvetlen irányítás: a Bizottság maga is irányít programokat, valamint egyedi programok végrehajtásával végrehajtó ügynökségeket is megbízhat.A Bizottság maga is irányít programokat, valamint egyedi programok végrehajtásával végrehajtó ügynökségeket is megbízhat. |
|
— |
Közvetett irányítás: A kiadásokra vonatkozó döntések közvetve, más uniós vagy EU-n kívüli szerveken keresztül is meghozhatók. Ilyen esetekben, vagyis ha a költségvetés végrehajtásával kapcsolatos feladatokat nemzeti ügynökségekre, az Európai Beruházási Bank Csoportra, harmadik országokra, nemzetközi szervezetekre (pl. a Világbankra vagy az ENSZ-re) és más szervezetekre (pl. uniós decentralizált ügynökségekre, közös vállalkozásokra) bízzák, az e szervezetek által végzett szükséges ellenőrzési és jelentéstételi mechanizmusokat, valamint a Bizottság általi felügyeletet a költségvetési rendelet és/vagy a vonatkozó hozzájárulási megállapodások határozzák meg. |
Pénzügyi eszközök és költségvetési biztosítékok
A vissza nem térítendő és más támogatások nyújtásának hagyományos költségvetés-végrehajtási módszerét kiegészíti a pénzügyi eszközök garancia, valamint saját tőke és hitelek formájában történő kibocsátása. Az EU továbbá forrásbevonási és hitelezési tevékenységeket folytat konkrét pénzügyi támogatási programok tekintetében annak érdekében, hogy az uniós költségvetés garanciájával a tőkepiacokon kibocsátott adósságokból finanszírozott kétoldalú hitelek formájában támogassa a tagállamokat és a harmadik országokat. 2022 decemberében a Parlament és a Tanács egységes finanszírozási megközelítést alakított ki az uniós hitelfelvételre vonatkozóan, amelynek értelmében az Unió egyéges elnevezésű „uniós kötvényt” bocsát ki, nem pedig külön denominált kötvényeket az egyes programok számára.
Költségvetési rendelet
Az általános költségvetésre alkalmazandó költségvetési rendelet (24) az EU pénzügyei szabályozási architektúrájának központi jogszabálya. Részletesen meghatározza az uniós költségvetés végrehajtására alkalmazandó pénzügyi szabályokat, valamint a pénz hatékony és eredményes felhasználásának és a kitűzött célok e pénzből való megvalósításának biztosításában részt vevő különböző szereplők szerepét. Tartalmazza továbbá a pénzügyi eszközökre, a költségvetési biztosítékokra és a pénzügyi támogatásokra alkalmazandó különös rendelkezéseket.
6.2. Irányítás és elszámoltathatóság
6.2.1. Intézményi struktúra
Az Unió olyan intézményi kerettel rendelkezik, amelynek célja az Unió értékeinek érvényesítése, célkitűzéseinek előmozdítása, az Unió, valamint polgárai és a tagállamok érdekeinek szolgálata, továbbá az Unió politikái és intézkedései egységességének, eredményességének és folyamatosságának a biztosítása. Szervezeti felépítése szerint az Unió intézményekből, ügynökségekből és más önálló uniós szervekből áll. A költségvetési rendelet az alkalmazandó számviteli szabályokkal együtt meghatározza, hogy e szervezetek közül melyik szerepel az EU összevont beszámolójában (a konszolidáció körébe tartozó szervezetek listáját lásd az EU összevont éves beszámolójához fűzött 9. megjegyzésben).
Az Európai Parlament, a Tanáccsal közösen, jogalkotási és költségvetési feladatokat lát el. A Bizottság politikailag az Európai Parlamentnek tartozik elszámolással. A Tanács szakpolitikai döntéshozatali és koordinációs feladatokat is ellát az Uniónak az Európai Tanács által meghatározott általános politikai irányvonalán és prioritásain belül.
Az Európai Bizottság az Európai Unió végrehajtó szerve. Előmozdítja az Unió általános érdekeit, és ennek érdekében megteszi a megfelelő kezdeményezéseket. Biztosítja a Szerződések alkalmazását, és felügyeli az uniós jog tagállamok általi alkalmazását az Európai Unió Bíróságának ellenőrzése mellett. Koordinációs, végrehajtási és irányítási feladatokat lát el, végrehajtja a költségvetést és irányítja a programokat.
A Bizottság hajtja végre a költségvetést, nagyrészt a tagállamokkal együttműködve (25). Együtt biztosítják, hogy az előirányzatok felhasználása a hatékony és eredményes pénzgazdálkodás elveinek megfelelően történjen. Rendeletek határozzák meg a költségvetés megosztott végrehajtása során a tagállamokat terhelő kontroll- és ellenőrzési kötelezettségeket és az ezekkel járó felelősséget. A rendeletek továbbá valamennyi uniós intézmény számára megállapítják a saját kiadásaik végrehajtásában betöltött felelősségükre és szerepükre vonatkozó részletes szabályokat.
6.2.2. A Bizottság irányítási struktúrája
A Bizottság irányítási rendszerét és azt, hogy az miként biztosítja a Bizottság korszerű, elszámoltatható és teljesítményorientált intézményként való működését, az Európai Bizottság irányításáról szóló közlemény (26) ismerteti.
A Bizottság ezeket a feladatokat a biztosi testület irányítása alatt látja el, amely prioritásokat határoz meg, és általános politikai felelősséget vállal a Bizottság munkájáért. Biztosi testületként a Bizottság az elnöke politikai irányítása alatt működik, aki az Európai Parlamentbe történő kinevezésének részeként politikai iránymutatások formájában ismerteti az általa elérni kívánt célkitűzéseket. A Bizottság belső szervezetéről az elnök dönt, biztosítva, hogy az következetesen, hatékonyan és testületi szellemben tevékenykedjen.
A biztosi testület a költségvetés operatív végrehajtását a főigazgatókra és a szolgálatvezetőkre ruházza, akik a Bizottság igazgatási struktúrájának vezetői. E decentralizált megközelítés olyan igazgatási kultúrát alakít ki, amely arra ösztönzi a köztisztviselőket, hogy vállaljanak felelősséget az ellenőrzésük alá tartozó tevékenységekért, továbbá megköveteli, hogy biztosítsák azon tevékenységek megbízhatóságát, amelyek tekintetében elszámoltathatók.
A szervezetirányító tanács az elnök felügyelete alatt, a Bizottság költségvetésért, emberi erőforrásokért és igazgatásért felelős tagjával szoros együttműködésben, valamint az elnöki és a központi szolgálatok bevonásával biztosítja a koordinációt, a felügyeletet, a tanácsadást és a stratégiai orientációt.
A belső szabályok szilárd ellenőrzési és irányítási eszközökből álló struktúrát hoznak létre, amely lehetővé teszi a biztosi testület számára, hogy politikai felelősséget vállaljon a Bizottság munkájáért (27).
6.2.3. A Bizottság pénzügyi irányítása
A Bizottságon belül egyértelműen meghatározzák (például a költségvetési rendeletben és a belső szabályokban (28)) és megfelelően alkalmazzák a pénzügyi irányításban betöltött szerepeket és az abban viselt felelősségi köröket. A Bizottság főigazgatói és szolgálatvezetői megbízott, engedélyezésre jogosult tisztviselőként felelősek az uniós erőforrásokkal való hatékony és eredményes pénzgazdálkodásért, a költségvetési rendelet rendelkezéseinek betartásáért, a kockázatkezelésért, valamint megfelelő belső ellenőrzési keretrendszer kialakításáért.
Az engedélyezésre jogosult tisztviselő felelőssége a teljes irányítási folyamatot magában foglalja, az intézmény által meghatározott szakpolitikai célkitűzések elérése érdekében végzendő teendőktől a tevékenységek működési, valamint hatékony és eredményes pénzgazdálkodási szempontokat egyaránt szem előtt tartó irányításáig. A feladatokat tovább lehet ruházni az igazgatókra, az egységvezetőkre és másokra, akik így közvetve megbízott, engedélyezésre jogosult tisztviselőkké válnak. Minden megbízott, engedélyezésre jogosult tisztviselő megbízhat egy vagy két kockázatkezelésért és belső kontrollért felelős igazgatót a belső kontrollrendszerek végrehajtásának felügyeletével és nyomon követésével.
A Bizottság központi szolgálatai iránymutatást és tanácsokat adnak, valamint előmozdítják a bevált gyakorlatokat, többek között a szervezetirányító tanács munkája révén.
A költségvetési rendelet előírja, hogy minden engedélyezésre jogosult tisztviselőnek éves tevékenységi jelentést kell készítenie az elért eredményekről, valamint az év során végzett belső kontrollról és pénzgazdálkodási tevékenységekről. Ebben a jelentésben az engedélyezésre jogosult tisztviselő kijelenti, hogy a forrásokat a hatékony és eredményes pénzgazdálkodás alapelveivel összhangban használták fel, továbbá hogy működnek olyan kontrolleljárások, amelyek megfelelőképpen biztosítják az alapul szolgáló műveletek jogszerűségét és szabályszerűségét. Az uniós költségvetésre vonatkozó éves irányítási és teljesítményjelentés (29) az a fő eszköz, amelyen keresztül a biztosi testület politikai felelősséget vállal a költségvetés pénzügyi irányításáért.
A Bizottság számvitelért felelős tisztviselője központilag felel a pénzgazdálkodásért, a beszedési eljárásokért, a nemzetközi költségvetési számviteli standardok (IPSAS) alapján a számviteli szabályok megállapításáért, a számviteli rendszerek validálásáért, valamint a Bizottság és az EU összevont éves beszámolójának elkészítéséért. A számvitelért felelős tisztviselő továbbá aláírásával látja el a beszámolót, kijelentve ezzel, hogy a beszámoló minden lényegi szempontból valós képet ad az Unió pénzügyi helyzetéről, műveleteinek eredményéről és cash flow-iról. Az éves beszámolót a biztosok testülete fogadja el. A számvitelért felelős tisztviselő független, és nagy felelősséget visel a Bizottságban a pénzügyi jelentéstétel tekintetében.
A Bizottság belső ellenőre ehhez hasonlóan központosított és független szerepet tölt be, amelynek keretében független tanácsadást nyújt, illetve véleményeket és ajánlásokat ad ki a Bizottság, az uniós ügynökségek és más uniós autonóm szervek belső kontrollrendszereinek minőségéről és működéséről.
Az Ellenőrzésfelügyeleti Bizottság biztosítja a belső ellenőr függetlenségét, és nyomon követi a belső ellenőrzési munka minőségét, valamint azt, hogy a bizottsági szolgálatok mennyiben felelnek meg a belső és külső ellenőrzési ajánlásoknak, továbbá az Európai Számvevőszék mentesítéssel kapcsolatos megállapításainak és az uniós éves összevont beszámoló megbízhatóságára vonatkozó ajánlásainak. Az Ellenőrzésfelügyeleti Bizottság tanácsadó munkája elősegíti, hogy a Bizottság eredményesebben és hatékonyabban érje el céljait, és hozzájárul ahhoz, hogy a biztosi testület felügyelni tudja az Európai Bizottság irányítását, kockázatkezelését és belsőkontroll-gyakorlatait.
6.2.4. Külső ellenőrzés és mentesítési eljárás
A hatékony és eredményes pénzgazdálkodás elvével összhangban a pénzeszközöket eredményes, hatékony és gazdaságos módon kell kezelni. Átfogó beszámoláson, külső ellenőrzésen és politikai ellenőrzésen alapuló elszámoltathatósági keret van érvényben, amelynek révén megalapozott bizonyosság nyerhető az uniós pénzeszközök megfelelő felhasználásáról.
Az Európai Parlament a Tanács ajánlása nyomán határoz arról, hogy véglegesen jóváhagyja-e annak módját, ahogyan a Bizottság az adott évben végrehajtotta az uniós költségvetést, vagyis „mentesítést” ad-e arra vonatkozóan. Az éves mentesítési eljárás biztosítja, hogy a Bizottság politikailag elszámoltatható legyen az uniós költségvetés végrehajtásáért.
Az Európai Számvevőszék minden évben megvizsgálja a beszámoló megbízhatóságát, a kapott bevételek és a felmerült kiadások jogszerűségét és szabályszerűségét, valamint a pénzgazdálkodásnak és a költségvetés-tervezéshez felhasznált minőségi szempontoknak – többek között a teljesítménydimenziónak – a megbízhatóságát. A Next Generation EU rendkívüli jelentőségére való tekintettel 2021-től kezdődően az Európai Számvevőszéknek a hagyományos uniós költségvetés kiadásainak jogszerűségéről és szabályszerűségéről szóló véleményét a Helyreállítási és Rezilienciaépítési Eszköz kiadásainak jogszerűségéről és szabályszerűségéről szóló külön vélemény egészíti ki. Az Európai Számvevőszék éves jelentésének közzététele a mentesítési eljárás kiindulópontja. Az ellenőrök emellett egyes kiadásokra vagy szakpolitikai területekre, illetve költségvetési vagy irányítási kérdésekre vonatkozó különjelentéseket is készítenek.
A mentesítésről szóló határozat emellett a Bizottság integrált pénzügyi és elszámoltathatósági jelentéscsomagján (30), a biztosok európai parlamenti meghallgatásán és a Bizottsághoz intézett írásbeli kérdésekre adott válaszokon alapul.
AZ ÖSSZEVONT BESZÁMOLÓT KÍSÉRŐ MEGJEGYZÉS
Az Európai Unió 2025. évi összevont éves beszámolója az intézmények és szervek által az Európai Unió általános költségvetésére alkalmazandó költségvetési rendelet 252. cikkének (2) bekezdése értelmében bemutatott adatok alapján került összeállításra. Kijelentem, hogy a beszámoló e költségvetési rendelet XIII. címének, valamint a pénzügyi kimutatások megjegyzéseiben rögzített számviteli alapelveknek, szabályoknak és módszereknek megfelelően készült.
Ezen intézmények és szervek számvitelért felelős tisztviselői valamennyi olyan adatot rendelkezésemre bocsátottak – és igazolták azok megbízhatóságát –, amelyek az Európai Unió eszközeit és forrásait, valamint költségvetésének végrehajtását bemutató beszámolók összeállításához szükségesek.
Kijelentem, hogy ezen adatok, valamint az Európai Bizottság beszámolójának ellenjegyzéséhez általam szükségesnek ítélt ellenőrzések alapján megalapozott bizonyossággal rendelkezem arról, hogy a beszámoló minden lényegi szempontból valós képet ad az Európai Unió pénzügyi helyzetéről, műveleteinek eredményéről és cash flow-iról.
Niall BOHAN
a Bizottság számvitelért felelős tisztviselője
2026. június 18.
ÖSSZEVONT PÉNZÜGYI BESZÁMOLÓ ÉS MAGYARÁZÓ MEGJEGYZÉSEK (31)
TARTALOMJEGYZÉK
| MÉRLEG | 35 |
| EREDMÉNYKIMUTATÁS | 36 |
| CASH FLOW KIMUTATÁS | 37 |
| KIMUTATÁS A NETTÓ ESZKÖZÁLLOMÁNY VÁLTOZÁSAIRÓL | 38 |
| MEGJEGYZÉSEK A PÉNZÜGYI KIMUTATÁSOKHOZ | 39 |
|
1. |
LÉNYEGES SZÁMVITELI POLITIKÁK | 39 |
|
2. |
MEGJEGYZÉSEK A MÉRLEGHEZ | 57 |
|
3. |
MEGJEGYZÉSEK AZ EREDMÉNYKIMUTATÁSHOZ | 97 |
|
4. |
FÜGGŐ KÖTELEZETTSÉGEK ÉS ESZKÖZÖK | 108 |
|
5. |
KÖLTSÉGVETÉSI ÉS JOGI KÖTELEZETTSÉGVÁLLALÁSOK | 114 |
|
6. |
PÉNZÜGYI KOCKÁZATKEZELÉS | 119 |
|
7. |
KAPCSOLT FELEKRE VONATKOZÓ KÖZZÉTÉTELEK | 137 |
|
8. |
A MÉRLEGFORDULÓNAP UTÁNI ESEMÉNYEK | 139 |
|
9. |
A KONSZOLIDÁLÁS ALKALMAZÁSI KÖRE | 140 |
MÉRLEG
|
millió EUR |
|||
|
|
Megjegyzés |
2025.12.31. |
2024.12.31. |
|
BEFEKTETETT ESZKÖZÖK |
|
|
|
|
Immateriális javak |
2.1. |
1 135 |
1 095 |
|
Ingatlanok, gépek és berendezések |
2.2. |
14 756 |
13 713 |
|
Tőkemódszerrel elszámolt befektetések |
2.3. |
1 524 |
1 446 |
|
Pénzügyi eszközök |
2.4. |
362 806 |
308 961 |
|
Előfinanszírozás |
2.5. |
38 971 |
40 861 |
|
Visszterhes követelések és nem visszterhes behajtható követelések |
2.6. |
12 663 |
13 272 |
|
|
|
431 856 |
379 347 |
|
FORGÓESZKÖZÖK |
|
|
|
|
Pénzügyi eszközök |
2.4. |
23 291 |
19 377 |
|
Előfinanszírozás |
2.5. |
37 775 |
38 058 |
|
Visszterhes követelések és nem visszterhes behajtható követelések |
2.6. |
21 404 |
18 465 |
|
Készletek |
2.7. |
79 |
85 |
|
Pénzeszközök és pénzeszköz-egyenértékesek |
2.8. |
103 041 |
63 163 |
|
|
|
185 591 |
139 148 |
|
ESZKÖZÖK ÖSSZESEN |
|
617 447 |
518 495 |
|
HOSSZÚ LEJÁRATÚ KÖTELEZETTSÉGEK |
|
|
|
|
Nyugdíj és egyéb munkavállalói juttatások |
2.9. |
(91 128 ) |
(93 096 ) |
|
Céltartalékok |
2.10. |
(2 149 ) |
(2 280 ) |
|
Pénzügyi kötelezettségek |
2.11. |
(644 018 ) |
(539 575 ) |
|
|
|
(737 295 ) |
(634 951 ) |
|
RÖVID LEJÁRATÚ KÖTELEZETTSÉGEK |
|
|
|
|
Céltartalékok |
2.10. |
(464 ) |
(7 536 ) |
|
Pénzügyi kötelezettségek |
2.11. |
(96 769 ) |
(62 328 ) |
|
Tartozások |
2.12. |
(65 037 ) |
(55 414 ) |
|
Passzív időbeli elhatárolások |
2.13. |
(77 048 ) |
(67 091 ) |
|
|
|
(239 319 ) |
(192 368 ) |
|
KÖTELEZETTSÉGEK ÖSSZESEN |
|
(976 614 ) |
(827 319 ) |
|
NETTÓ ESZKÖZÖK |
|
(359 167 ) |
(308 824 ) |
|
Tartalékok |
2.14. |
941 |
986 |
|
Tagállamoktól lehívandó összegek (32) |
2.15. |
(360 108 ) |
(309 810 ) |
|
NETTÓ ESZKÖZÖK |
|
(359 167 ) |
(308 824 ) |
|
(32) Az Európai Parlament által 2025. november 26-án elfogadott költségvetés rendelkezése szerint az EU rövid lejáratú kötelezettségeit a tagállamok által a következő évben beszedendő vagy azoktól a következő évben lehívandó saját forrásokból kell kifizetni. Továbbá a személyzeti szabályzat (a módosított, 1968. február 29-i 259/68/EGK, Euratom, ESZAK rendelet, HL L 56., 1968.3.4., 1. o.) 83. cikkének megfelelően a tagállamok együttesen garantálják a nyugdíjkötelezettségeket. |
|||
EREDMÉNYKIMUTATÁS
|
millió EUR |
|||
|
|
Megjegyzés |
2025 |
2024 (átsorolt) |
|
BEVÉTELEK |
|
|
|
|
Nem visszterhes ügyletekből származó bevétel |
|
|
|
|
GNI-alapú források |
3.1. |
106 342 |
95 037 |
|
Tradicionális saját források |
3.2. |
23 436 |
20 587 |
|
Héaalapú források |
3.3. |
25 728 |
24 547 |
|
Műanyag csomagolási hulladékon alapuló saját források |
3.4. |
7 524 |
8 227 |
|
Pénzbírságok |
3.5. |
5 370 |
4 039 |
|
Kiadások visszafizettetése |
3.6. |
1 376 |
957 |
|
Egyéb |
3.8. |
18 572 |
10 673 |
|
|
|
188 348 |
164 068 |
|
Visszterhes ügyletekből származó bevétel |
|
|
|
|
Pénzügyi bevételek |
3.9. |
11 646 |
9 005 |
|
Egyéb |
3.10. |
2 500 |
2 592 |
|
|
|
14 146 |
11 597 |
|
Összes bevétel |
|
202 495 |
175 665 |
|
KIADÁSOK |
|
|
|
|
a tagállamokra átruházva |
3.11. |
|
|
|
Európai Mezőgazdasági Garanciaalap |
|
(40 914 ) |
(40 267 ) |
|
Európai Mezőgazdasági Vidékfejlesztési Alap és egyéb vidékfejlesztési eszközök |
|
(17 017 ) |
(14 779 ) |
|
Európai Regionális Fejlesztési Alap és Kohéziós Alap |
|
(31 032 ) |
(28 833 ) |
|
Európai Szociális Alap |
|
(17 308 ) |
(18 037 ) |
|
Egyéb |
|
(4 514 ) |
(3 854 ) |
|
Átcsoportosítások, többek között vissza nem térítendő támogatások és költségvetés-támogatás |
3.12. |
|
|
|
Helyreállítási és Rezilienciaépítési Eszköz |
|
(46 815 ) |
(65 787 ) |
|
Egyéb |
|
(32 025 ) |
(32 992 ) |
|
Hozzájárulási megállapodások, az uniós szerveket is ideértve |
3.13. |
(13 200 ) |
(16 820 ) |
|
Személyzeti és nyugdíjköltségek |
3.14. |
(15 954 ) |
(14 966 ) |
|
Finanszírozási költségek |
3.15. |
(27 156 ) |
(27 226 ) |
|
Az Egyesült Királyság kilépéséről rendelkező megállapodás |
3.7. |
(465 ) |
(315 ) |
|
Beszerzési, igazgatási és egyéb kiadások |
3.16. |
(10 733 ) |
(8 997 ) |
|
Összes kiadás |
|
(257 134 ) |
(272 873 ) |
|
AZ ÉV GAZDASÁGI EREDMÉNYE |
|
(54 639 ) |
(97 208 ) |
CASH FLOW KIMUTATÁS
|
millió EUR |
||
|
|
2025 |
2024 |
|
Az év gazdasági eredménye |
(54 639 ) |
(97 208 ) |
|
Működési tevékenységek |
|
|
|
Amortizáció |
212 |
191 |
|
Értékcsökkenés |
1 123 |
1 194 |
|
Hitelek (növekedése)/csökkenése |
(49 852 ) |
(36 703 ) |
|
Előfinanszírozás állományának (növekedése)/csökkenése |
2 173 |
12 756 |
|
Visszterhes követelések és nem visszterhes behajtható követelések (növekedése)/csökkenése |
(2 332 ) |
3 463 |
|
Készletek (növekedése)/csökkenése |
6 |
(7 ) |
|
A nyugdíjak és az egyéb munkavállalói juttatások növekedése/(csökkenése) |
(1 968 ) |
2 288 |
|
Céltartalékok növekedése/(csökkenése) |
(7 202 ) |
6 481 |
|
Pénzügyi kötelezettségek növekedése/(csökkenése) (az egységes finanszírozási megközelítés szerinti hitelfelvételek kivételével) |
(11 575 ) |
(1 382 ) |
|
Tartozások növekedése/(csökkenése) |
9 623 |
4 898 |
|
Passzív időbeli elhatárolások növekedése/(csökkenése) |
9 958 |
(9 714 ) |
|
Nem készpénzes bevételként vett előző évi költségvetési többlet |
(1 348 ) |
(633 ) |
|
A munkavállalói juttatásokra vonatkozó kötelezettségek újraértékelése (az eredménykimutatásban nem szereplő nem készpénzes mozgás) |
5 603 |
1 159 |
|
Egyéb nem készpénzes mozgások |
40 |
27 |
|
Beruházási tevékenységek |
|
|
|
Az immateriális javak és az ingatlanok, gépek és berendezések (növekedése)/csökkenése |
(2 418 ) |
(1 817 ) |
|
Tőkemódszerrel elszámolt befektetések (növekedése)/csökkenése |
(78 ) |
(80 ) |
|
Az eredménnyel szemben valós értéken értékelt, nem származtatott pénzügyi eszközök (növekedése)/csökkenése |
(7 432 ) |
(6 246 ) |
|
Az eredménnyel szemben valós értéken értékelt, származtatott pénzügyi eszközök (növekedése)/csökkenése |
(475 ) |
(19 ) |
|
Finanszírozási tevékenységek |
|
|
|
Az egységes finanszírozási megközelítés keretében felvett hitelek növekedése/(csökkenése) |
150 460 |
144 900 |
|
NETTÓ CASH FLOW |
39 878 |
23 547 |
|
Pénzeszközök és pénzeszköz-egyenértékesek nettó növekedése/(csökkenése) |
39 878 |
23 547 |
|
Pénzeszközök és pénzeszköz-egyenértékesek év eleji állománya |
63 163 |
39 616 |
|
Pénzeszközök és pénzeszköz-egyenértékesek év végi állománya |
103 041 |
63 163 |
KIMUTATÁS A NETTÓ ESZKÖZÁLLOMÁNY VÁLTOZÁSAIRÓL
|
millió EUR |
|||
|
|
Tagállamoktól lehívandó összegek Felhalmozott többlet/(hiány) |
Egyéb tartalékok |
Nettó eszközök |
|
EGYENLEG 2023.12.31.-ÉN |
(213 221 ) |
1 052 |
(212 169 ) |
|
A munkavállalói juttatásokra vonatkozó kötelezettségek újraértékelése |
1 159 |
– |
1 159 |
|
Egyéb |
94 |
(66 ) |
27 |
|
Tagállami hozzájárulásként elszámolt, 2023. évi költségvetési eredmény |
(633 ) |
– |
(633 ) |
|
Az év gazdasági eredménye |
(97 208 ) |
– |
(97 208 ) |
|
EGYENLEG 2024.12.31.-ÉN |
(309 810 ) |
986 |
(308 824 ) |
|
A munkavállalói juttatásokra vonatkozó kötelezettségek újraértékelése |
5 603 |
– |
5 603 |
|
Egyéb |
85 |
(45 ) |
40 |
|
Tagállami hozzájárulásként elszámolt, 2024. évi költségvetési eredmény |
(1 348 ) |
– |
(1 348 ) |
|
Az év gazdasági eredménye |
(54 639 ) |
– |
(54 639 ) |
|
EGYENLEG 2025.12.31.-ÉN |
(360 108 ) |
941 |
(359 167 ) |
MEGJEGYZÉSEK A PÉNZÜGYI KIMUTATÁSOKHOZ
|
Megjegyzendő, hogy az alábbi táblázatokban az Egyesült Királyságot a 2020 végéig terjedő időszakra vonatkozó többéves pénzügyi keretekkel kapcsolatban érintő összegek továbbra is a „tagállamok” megnevezés alatt szerepelnek. Ennek oka, hogy mivel bár az Egyesült Királyság 2020. február 1-jén kilépett az Unióból, a kilépésről rendelkező megállapodás értelmében ezen időszakok tekintetében továbbra is a tagállamokéval egyenértékű pénzügyi kapcsolatban áll az Unióval. |
1. LÉNYEGES SZÁMVITELI POLITIKÁK
1.1. JOGALAP ÉS SZÁMVITELI SZABÁLYOK
Az EU beszámolójának elkészítése az (EU, Euratom) 2024/2509 európai parlamenti és tanácsi rendeletnek (33) (a továbbiakban: a költségvetési rendelet) megfelelően történik.
A költségvetési rendelet 80. cikkének megfelelően az EU a Nemzetközi Költségvetési Számviteli Standardokon (IPSAS) alapuló eredményszemléletű számviteli szabályok alapján készíti el pénzügyi kimutatásait. A Bizottság számvitelért felelős tisztviselője által elfogadott e számviteli szabályokat az uniós összevont beszámoló belső következetességének biztosítása érdekében a konszolidációs körbe bevont valamennyi európai intézménynél és szervnél alkalmazni kell.
Új és módosított uniós számviteli szabályok (EAR) alkalmazása
A 2025. január 1-jén vagy azt követően kezdődő éves időszakokra alkalmazandó új uniós számviteli szabályok
EAR 1 „Pénzügyi kimutatások”
Az Európai Bizottság számvitelért felelős tisztviselője 2025. december 12-én elfogadta az EAR 1 „Pénzügyi kimutatások” célzott módosítását, amely a 2025. január 1-jén vagy azt követően kezdődő számviteli időszakokra alkalmazandó. A módosítás elvi alapú megközelítést vezetett be a szegmensek szerinti jelentésben bemutatandó szegmensek meghatározásához; e jelentés az EU konszolidált éves beszámolójának és az Európai Bizottság egyedi éves beszámolójának kötelező eleme. A korábbi EAR 1 keretében a szegmensek meghatározása az EU többéves pénzügyi keretének kategóriáihoz kapcsolódott. A célzott módosítás megszüntette ezt a kapcsolatot, és a szegmenseket általánosan határozza meg a 18. nemzetközi költségvetési számviteli standarddal (IPSAS 18 „Szegmensek szerinti jelentés”) összhangban. A célzott módosítás elfogadását követően felülvizsgálták a szegmensek szerinti jelentés szerkezetét annak érdekében, hogy az alapok forrásai helyett inkább az alapok rendeltetésére összpontosítsanak (lásd a 3.17. megjegyzést).
2025. december 31-ig elfogadott, de még nem alkalmazandó új uniós számviteli szabály
EAR 8 „Lízingek”
Az Európai Bizottság számvitelért felelős tisztviselője 2025. április 15-én elfogadta a módosított EAR 8 „Lízingek” szabályt, amely a 2027. január 1-jén vagy azt követően kezdődő számviteli időszakokra alkalmazandó. A módosított EAR 8 aktualizálása az IPSAS 43. „Lízingek” nemzetközi költségvetési számviteli standarddal összhangban történt (beleértve annak a „Koncessziós lízingek és egyéb eszközjog-átruházó megállapodások” szerinti módosítását). A jelenlegi EAR 8-hoz képest a fő változás a használatijog-megjelenítési és -értékelési modell bevezetése, amely előírja a lízingbe vevők számára, hogy minden lízinget jelenítsenek meg a mérlegben, beleértve a koncessziós lízingeket is, kivéve, ha a rövid távú vagy kis értékű lízingre mentesség vonatkozik. A továbbiakban nem alkalmazandó a lízingek operatív lízingként vagy pénzügyi lízingként történő jelenlegi megkülönböztetése, amely szerint csak az utóbbit jelenítik meg a mérlegben. Ami a lízingbe adókat illeti, a módosított EAR 8 – további iránymutatásokkal és pontosításokkal kiegészítve – nagyrészt átveszi a meglévő számviteli követelményeket. Következésképpen a módosított EAR 8 első alkalmazásakor várhatóan jelentős összegű, korábban operatív lízingként kezelt lízing jelenik majd meg a mérlegben, ami a használatijog-eszközök és a lízingkötelezettségek ennek megfelelő növekedésével jár. A módosított EAR 8 által – többek között kedvezményes lízingekre és más releváns megállapodásokra gyakorolt – hatást a 2027. január 1-jei hatálybalépést megelőző 2026-os naptári évben továbbra is értékelni fogják.
EAR 1 „Pénzügyi kimutatások”
Az Európai Bizottság számvitelért felelős tisztviselője 2025. április 15-én elfogadta a módosított EAR 1 „Pénzügyi kimutatások” szabályt, amely a 2027. január 1-jén vagy azt követően kezdődő számviteli időszakokra alkalmazandó. A módosítás célja a finanszírozási tevékenységek keretében felvett valamennyi hitel következetes besorolásának biztosítása. A jelenlegi EAR 1 szerint a lízingekhez, az ingatlanok, gépek és berendezések beszerzéséhez, valamint a back-to-back műveletekhez kapcsolódó hitelfelvételek a működési tevékenységek közé tartoznak. Csak az egységes finanszírozási megközelítéshez kapcsolódó hitelfelvételek (lásd a 2.11.1.1. megjegyzést) tartoznak a finanszírozási tevékenységek közé. A módosított EAR 1 alapján a finanszírozási tevékenységek – a fenti kivételek nélkül – magukban foglalnak minden olyan tevékenységet, amely változást idéz elő a felvett hitelek méretében és összetételében. Következésképpen a módosított EAR 1 első alkalmazásakor várhatóan a működési tevékenységekből származó cash flowról áttérnek a finanszírozási tevékenységekből származó cash flowra. A módosított EAR 1 hatását a 2027. január 1-jei hatálybalépést megelőző 2026-os naptári évben továbbra is értékelni fogják.
1.2. SZÁMVITELI ALAPELVEK
A pénzügyi kimutatások célja, hogy valamely gazdálkodó egység pénzügyi helyzetéről, teljesítményéről és cash flow-iról a felhasználók széles köre számára hasznos információt nyújtsanak. A közszektorbeli szervezetek esetében, mint például az Európai Unió, a célkitűzés konkrétabban a döntéshozatalhoz hasznos információk nyújtása, valamint annak szemléltetése, hogy a gazdálkodó egység el tud számolni a rábízott forrásokkal. E dokumentum a fenti célok szellemében készült.
A pénzügyi kimutatások elkészítésekor követendő átfogó megfontolások (illetve számviteli alapelvek) az EAR 1 „Pénzügyi kimutatás” uniós számviteli szabályban kerültek meghatározásra és megegyeznek az IPSAS 1 standardban bemutatottakkal, amelyek a következők: valós bemutatás, eredményszemlélet, folyamatosság, a bemutatás következetessége, lényegesség, összesítés, beszámítás és összehasonlító információk.
A pénzügyi jelentéstétel minőségi jellemzői a relevancia, a valósághű bemutatás (a megbízhatóság), az érthetőség, az időbeliség, az összehasonlíthatóság és az ellenőrizhetőség.
1.3. KONSZOLIDÁLÁS
A konszolidálás alkalmazási köre
Az EU összevont pénzügyi beszámolója tartalmazza az összes jelentős ellenőrzött gazdálkodó egységet, közös megállapodást és társult vállalkozást. A konszolidálás alkalmazási körébe tartozó gazdálkodó egységek teljes listája, amelyen jelenleg 54 ellenőrzött gazdálkodó egység és egy társult vállalkozás szerepel (2024-hez képest nem változott), a 9. megjegyzésben található. Az ellenőrzött gazdálkodó egységek közé tartoznak az uniós intézmények (beleértve a Bizottságot, de az Európai Központi Bankot nem) és az uniós ügynökségek (a közös kül- és biztonságpolitika területén tevékenykedő ügynökségek kivételével). A felszámolás alatt álló Európai Szén- és Acélközösség (ESZAK) szintén ellenőrzött gazdálkodó egységnek tekintendő. Az EU egyetlen társult vállalkozása az Európai Beruházási Alap (EBA).
Az olyan gazdálkodó egységeket, amelyek a konszolidálás alkalmazási körébe tartoznak, de amelyek az EU összevont pénzügyi beszámolójának egésze szempontjából nem lényegesek, nem kell bevonni a konszolidálásba, illetve nem kell tőkemódszerrel elszámolni, amennyiben az túlságosan idő- vagy költségigényes lenne az EU számára. E gazdálkodó egységeket kisebb gazdálkodó egységként említjük, és külön felsorolásukat a 9. megjegyzés tartalmazza. 2025-ben 11 gazdálkodó egységet soroltak be kisebb gazdálkodó egységként (2024: 11 gazdálkodó egység).
Ellenőrzött gazdálkodó egységek
A konszolidálás hatókörének meghatározásához az ellenőrzési elvet alkalmazzák. Az ellenőrzött gazdálkodó egység olyan gazdálkodó egység, amelynek tekintetében az EU a szerepvállalása révén változó hasznokhoz jut vagy ilyen hasznokhoz joga van, és az érintett gazdálkodó egység feletti hatásköre révén befolyásolni tudja e hasznok jellegét és összegét. E hatáskörnek a jelenben gyakorolhatónak kell lennie, és kapcsolódnia kell a gazdálkodó egység releváns tevékenységeihez. Az ellenőrzött gazdálkodó egységek valamennyi tevékenységük tekintetében a konszolidációs körbe tartoznak. Az összevonás az ellenőrzés meglétének első napjától számítandó, és az ellenőrzés megszűnésének napján ér véget.
Az EU-n belül az ellenőrzésre utaló leggyakoribb jelek a következők: a gazdálkodó egység alapszerződések vagy másodlagos jogforrások alapján történő létrehozása, a gazdálkodó egység uniós költségvetésből való finanszírozása, szavazati jogok megléte az irányító testületekben, az Európai Számvevőszék általi pénzügyi ellenőrzés, valamint az Európai Parlament általi mentesítés. Minden egyes gazdálkodó egység tekintetében egyedileg értékelik, hogy a fent felsorolt kritériumok egyike vagy összessége elegendő-e az ellenőrzéshez.
Az Európai Unió által ellenőrzött gazdálkodó egységek egymással szemben fennálló lényeges egyenlegei, valamint a közöttük létrejött lényeges tranzakciók kiszűrésre kerültek, ugyanakkor az ilyen jellegű tranzakciók nem realizált nyeresége/vesztesége nem jelentős, ezért nem került kiszűrésre.
Közös megállapodások
A közös megállapodás olyan megállapodás, amely felett az EU és egy vagy több fél közös ellenőrzéssel rendelkezik. A közös ellenőrzés egy megállapodás felett gyakorolt ellenőrzés szerződésben rögzített megosztása, amely kizárólag akkor áll fenn, ha a lényeges tevékenységekkel kapcsolatos döntésekhez az ellenőrzésben részt vevő felek egyhangú hozzájárulása szükséges. A közös megállapodások vagy közös vállalkozások, vagy közös tevékenységek lehetnek. A közös vállalkozás olyan közös megállapodás, amely külön jogalanyként jön létre, és a megállapodás felett közös ellenőrzést gyakorló felek jogokkal rendelkeznek a megállapodás nettó eszközei felett. A közös vállalkozásokban való részesedés elszámolása a tőkemódszer használatával történik (lásd az 1.5.4. megjegyzést). A közös tevékenység olyan közös megállapodás, amelynek keretében a megállapodás felett közös ellenőrzést gyakorló felek a megállapodással kapcsolatos, eszközökre vonatkozó jogokkal és kötelezettségekre vonatkozó kötelmekkel rendelkeznek. A közös tevékenységekben való részesedéseket úgy számolják el, hogy az EU pénzügyi kimutatásaiban megjelenítik a közös tevékenység eszközeit és kötelezettségeit, bevételeit és kiadásait, valamint a közösen tartott vagy felmerült eszközökből, kötelezettségekből, bevételekből és kiadásokból való részesedését.
Társult vállalkozások
A társult vállalkozások felett az EU jelentős közvetett vagy közvetlen befolyással bír, kizárólagos vagy közös ellenőrzéssel viszont nem rendelkezik. A jelentős befolyást általában akkor tekinthetjük létezőnek, ha az EU közvetlenül vagy közvetve a szavazati jogok több mint 20 %-át birtokolja. A társult vállalkozásokban való részesedés elszámolása a tőkemódszer használatával történik (lásd az 1.5.4. megjegyzést).
A konszolidálásba be nem vont gazdálkodó egységek, amelyek vagyonát a Bizottság kezeli
Az EU személyzete közös betegségbiztosítási rendszerének alapjait, az Európai Fejlesztési Alapot, valamint a kölcsönös biztosítási mechanizmust – korábbi nevén a résztvevői garanciaalapot – nevükben a Bizottság kezeli. A pénzügyi kimutatásokba azonban nem vonják be ezeket az egységeket, mivel nem állnak az EU ellenőrzése alatt.
1.4. A BESZÁMOLÓKÉSZÍTÉS ALAPJA
A pénzügyi kimutatásokat a költségvetési rendelet 249. cikkével összhangban évente kell elkészíteni. A számviteli év január 1-jén kezdődik és december 31-én ér véget.
1.4.1. Alkalmazott pénznem és átváltási árfolyamok
Funkcionális pénznem és a beszámolókészítés pénzneme
A pénzügyi kimutatások – eltérő rendelkezés hiányában – millió euróban készülnek, az euro az EU funkcionális pénzneme.
Műveletek és egyenlegek
A devizaügyletek elszámolása az ügylet napján érvényes árfolyamok felhasználásával euróban történik. A devizaügyletek kiegyenlítéséből és a devizában denominált monetáris eszközök és kötelezettségek év végi árfolyamokra való átszámításából keletkező árfolyamnyereségeket vagy -veszteségeket az eredménykimutatás tartalmazza.
Eltérő átváltási módszerek vonatkoznak az ingatlanok, gépek, berendezések, valamint az immateriális javak értékelésére, euróra való átváltásuk a beszerzés napján érvényes árfolyamon történik.
A más pénznemben meghatározott monetáris eszközök és kötelezettségek év végi egyenlegeit az Európai Központi Bank (EKB) december 31-én érvényes árfolyamain számítják át euróra:
Euroátváltási árfolyamok
|
Pénznem |
2025.12.31. |
2024.12.31. |
Pénznem |
2025.12.31. |
2024.12.31. |
|
BGN |
1,9558 |
1,9558 |
RON |
5,0968 |
4,9743 |
|
CZK |
24,2370 |
25,1850 |
SEK |
10,8215 |
11,459 |
|
DKK |
7,4689 |
7,4578 |
CHF |
0,9314 |
0,9412 |
|
GBP |
0,8726 |
0,8292 |
JPY |
184,09 |
163,06 |
|
HUF |
385,1500 |
411,3500 |
USD |
1,175 |
1,0389 |
|
PLN |
4,221 |
4,275 |
|
|
|
1.4.2. Becslések alkalmazása
Az IPSAS-sal és az általánosan elfogadott számviteli elvekkel összhangban a pénzügyi kimutatások szükségszerűen magukban foglalnak olyan becsléseken és feltételezéseken alapuló összegeket, amelyeket a vezetés a rendelkezésre álló legmegbízhatóbb információk alapján állít fel. A jelentős becsült összegek közé tartoznak például – a teljesség igénye nélkül – a következők: a munkavállalói juttatásokra vonatkozó kötelezettségek, a követelésekkel kapcsolatos pénzügyi kockázat és a pénzügyi instrumentumokat érintő megjegyzésekben kimutatott összegek, az értékvesztési tartalék az amortizált bekerülési értéken értékelt pénzügyi eszközök és a pénzügyigarancia-szerződésekkel kapcsolatos kötelezettségek tekintetében, az elhatárolt bevételek és elhatárolt kiadások, a céltartalékok, az immateriális javak és az ingatlanok, gépek, berendezések értékvesztésének mértéke, a készletek nettó realizálható értéke, a függő követelések és kötelezettségek. A tényleges eredmények eltérhetnek ezektől a becslésektől. A becslésekben bekövetkező változásokat abban az időszakban veszik figyelembe, amelyben ismertté válnak, ha a változás csak az adott időszakot érinti, vagy az adott időszakban és a jövőbeli időszakokban, ha a változás mindkettőt érinti.
1.4.3. Átállás az új szervezeti pénzügyi és informatikai rendszerre (SUMMA)
A 2025. évi konszolidált éves beszámoló az első olyan beszámoló, amely az új pénzügyi informatikai rendszer, a SUMMA keretében jelentett pénzügyi információk alapján készült. Az éves beszámoló elkészítése során rendszeres és szigorú ellenőrzéseket hajtottak végre annak biztosítása érdekében, hogy a felhasznált pénzügyi információk pontosan tükrözzék az alapul szolgáló ügyleteket, és teljes mértékben összhangban legyenek az alkalmazandó számviteli szabályokkal. Az év végi könyvviteli zárás során a vezetőség olyan, az új rendszerből fakadó problémákat talált, amelyek jelentős mértékben kihatottak a beszámolóra, később a külső ellenőr is azonosított további problémákat. Emiatt manuális kiigazításokra és egyeztetési eljárásokra volt szükség. Az új pénzügyi rendszer végrehajtása és finomítása, valamint a kapcsolódó ellenőrzések a következő pénzügyi években is folytatódni fognak. A pénzügyi információknak mind a bemeneti, mind a kimeneti szakaszban történő szoros nyomon követése és felülvizsgálata alapján az éves beszámoló megalapozott bizonyossággal és minden lényegi szempontból valós képet ad az Európai Unió pénzügyi helyzetéről, műveleteinek eredményéről és cash flow-iról.
1.5. MÉRLEG
1.5.1. Immateriális javak
Az immateriális eszköz egy azonosítható, fizikai megjelenéssel nem rendelkező, nem monetáris eszköz. Egy eszköz akkor azonosítható, ha vagy elválasztható a gazdálkodó egységtől (azaz el lehet különíteni vagy el lehet választani, például el lehet adni, át lehet ruházni, engedélyezni lehet, bérbe lehet adni vagy el lehet cserélni, akár egyénileg, akár egy kapcsolódó szerződéssel, azonosítható eszközzel vagy kötelezettséggel együtt, függetlenül attól, hogy a gazdálkodó egység szándékában áll-e ezt megtenni), vagy kötelező megállapodásokból származik (ideértve a szerződésekből vagy más törvényes jogokból eredő jogokat is), függetlenül attól, hogy ezek a jogok átruházhatók-e vagy elválaszthatók-e a gazdálkodó egységtől vagy más jogoktól és kötelmektől.
A vásárolt immateriális javakat a halmozott amortizációval és az értékvesztés miatti veszteségekkel csökkentett eredeti bekerülési értéken mutatják ki. A saját előállítású immateriális javak aktiválására akkor kerül sor, amikor az uniós számviteli szabályok vonatkozó kritériumai teljesülnek, és a ráfordítások kizárólag a javak fejlesztési szakaszához kapcsolódnak. Az aktiválható költségek az eszköz fejlesztéséhez, elkészítéséhez és a vezetés igényeit figyelembe vevő üzembe helyezéséhez szükséges közvetlen költségeket foglalják magukban. A kutatási tevékenységekhez kapcsolódó költségeket, a nem aktiválható fejlesztési költségeket és a karbantartási költségeket kiadásként számolják el felmerülésükkor.
Az immateriális javak amortizációja a becsült hasznos élettartam (3–11 év) alatt lineárisan történik. Az immateriális javak becsült hasznos élettartama saját gazdasági élettartamuktól vagy egy adott megállapodásban meghatározott jogi élettartamuktól függ.
1.5.2. Ingatlanok, gépek és berendezések
Valamennyi ingatlan, gép és berendezés kimutatása a halmozott értékcsökkenéssel és értékvesztéssel csökkentett eredeti bekerülési értéken történik. A bekerülési érték az eszköz beszerzéséhez, befejezéséhez vagy átadásához közvetlenül hozzárendelhető kiadásokat foglalja magában.
A később felmerülő költségek az eszköz könyv szerinti értékében, vagy adott esetben külön eszközként kerülnek aktiválásra, de csak akkor, ha az eszközzel kapcsolatos jövőbeli gazdasági hasznokat vagy szolgáltatáspotenciált valószínűsíthetően az EU élvezi, és az eszköz költségét megbízhatóan lehet mérni. A javítási és karbantartási költségek az eredménykimutatásban kerülnek elszámolásra abban a költségvetési időszakban, amelyben felmerültek.
A földterületekre nem számolnak el értékcsökkenési leírást, mivel határozatlan élettartammal rendelkezőknek tekintendők. A befejezetlen beruházásokra nem számolnak el értékcsökkenési leírást, mivel ezek az eszközök még nem felhasználhatók. A többi eszköz értékcsökkenési leírása a becsült hasznos élettartam során lineáris módszerrel történik, a következők szerint:
|
Eszköztípus |
Lineáris leírási kulcsok |
|
Épületek |
4 % – 10 % |
|
Világűrbe telepített eszközök |
8 % – 25 % |
|
Gépek és berendezések |
10 % – 25 % |
|
Bútorok és járművek |
10 % – 25 % |
|
Számítástechnikai berendezések |
25 % – 33 % |
|
Egyéb |
10 % – 33 % |
Az eszközök elidegenítésének nyeresége, illetve vesztesége az értékesítéssel kapcsolatos kiadásokkal csökkentett bevételnek és az elidegenített eszköz könyv szerinti értékének a különbözetéből adódik, és az eredménykimutatásban szerepel.
Lízingek
A lízing egy olyan megállapodás, amelynek keretében a lízingbeadó egy adott összeg megfizetése vagy fizetések sorozata ellenében átadja a lízingbevevőnek azt a jogot, hogy egy adott eszközt a szerződésben meghatározott ideig használhasson. A lízing lehet pénzügyi lízing vagy operatív lízing.
A pénzügyi lízing olyan lízing, amely esetében a tulajdonjoggal járó összes kockázat és haszon lényegében a lízingbe vevőre száll át. A pénzügyi lízing lízingbe vevőként történő megkezdésekor a pénzügyi lízing keretében megszerzett eszközöket eszközként, a kapcsolódó lízingkötelezettségeket pedig kötelezettségként jelenítik meg a lízingfutamidő kezdetétől. Az eszközöket és kötelezettségeket a lízingelt ingatlan valós értékével, vagy ha az alacsonyabb, a minimális lízingfizetések jelenértékével megegyező összegen jelenítik meg, amelyet a lízing kezdetekor határoznak meg. A lízing időtartama alatt a pénzügyi lízing keretében tartott eszközök értékcsökkenési leírását az eszköz hasznos élettartama és a lízing időtartama közül a rövidebbik időszak során számolják el. A minimális lízingfizetéseket felosztják a finanszírozási költség (a kamatelem), illetve a fennálló kötelezettség (a tőkeelem) csökkentése között. A finanszírozási költséget a lízing időtartama alatt úgy rendelik hozzá az egyes időszakokhoz, hogy az a kötelezettség fennmaradó egyenlege után állandó időszaki kamatlábat eredményezzen, amely az adott esetnek megfelelően rövid/hosszú lejáratúként kerül bemutatásra. A függő bérleti díjakat azok felmerülésének időszakában kell ráfordításként elszámolni.
Az operatív lízing a pénzügyi lízingtől eltérő lízing, amelyben a lízingbe adó lényegében az eszköz tulajdonjogával járó összes kockázatot és hasznot megtartja. Az operatív lízing lízingbe vevőként történő megkezdésekor az operatív lízing díjait a lízing időtartama alatt lineáris módszerrel ráfordításként számolják el az eredménykimutatásban; a mérlegben sem lízingelt eszköz, sem lízingkötelezettség nem szerepel.
1.5.3. Nem pénzügyi eszközök értékvesztése
Az értékvesztés az eszköz jövőbeli gazdasági hasznaiban vagy szolgáltatáspotenciáljában jelentkező veszteség, az eszköz jövőbeli gazdasági hasznaiban vagy szolgáltatási potenciáljában jelentkező és (az adott esetnek megfelelően) amortizáció vagy értékcsökkenés formájában szisztematikusan megjelenített veszteségeken felül. A határozatlan hasznos élettartammal rendelkező eszközökre nem számolnak el amortizációt/értékcsökkenést, az értékvesztés szükségességét pedig évente vizsgálják meg. Az amortizáció/értékcsökkenés tárgyát képező eszközöknél minden esetben sor kerül az értékvesztés vizsgálatára, amikor a beszámoló fordulónapján arra utaló jel van, hogy az eszköz értékvesztett lehet. Az értékvesztés miatti veszteség az az összeg, amennyivel az eszköz könyv szerinti értéke magasabb, mint annak megtérülő értéke. A megtérülő érték az eszköz értékesítési költségekkel csökkentett valós értéke és használati értéke közül a magasabbik.
Az immateriális javak és az ingatlanok, gépek és berendezések maradványértékét és hasznos élettartamát évente legalább egyszer felülvizsgálják és szükség esetén módosítják. Amennyiben a korábbi években elszámolt értékvesztés okai már nem állnak fenn, az értékvesztés miatti veszteségeket ennek megfelelően visszaírják.
1.5.4. Tőkemódszerrel elszámolt befektetések
Társult vállalkozásokban és közös vállalkozásokban való részesedés
A tőkemódszerrel elszámolt befektetéseket kezdetben a bekerülési értéken jelenítik meg; e kezdeti könyv szerinti értéket a későbbiekben további hozzájárulásokkal, a befektetést befogadó eredményéből az EU-ra jutó résszel, értékvesztéssel és osztalékokkal növelik vagy csökkentik. A kezdeti bekerülési érték az összes változással együtt adja meg a befektetés mérlegfordulónapkori könyv szerinti értékét a pénzügyi kimutatásokban. A befektetést befogadó eredményéből az EU-ra jutó részt az eredménykimutatásban, a befektetést befogadó sajáttőke-változásaiból az EU-ra jutó részt pedig a nettó eszközállományon belül a tartalékokban jelenítik meg. A befektetésből kapott osztalék csökkenti az eszköz könyv szerinti értékét.
Ha a tőkemódszerrel elszámolt befektetés veszteségéből az EU-ra jutó rész eléri vagy meghaladja az EU-nak a befektetésben lévő érdekeltségét, az EU a további veszteségekben való részesedésének megjelenítését abbahagyja (meg nem jelenített veszteségek). Ha az EU érdekeltsége nullára lecsökkent, további veszteséget és kötelezettséget csak akkor jelenítenek meg, ha az EU-nak jogi vagy vélelmezett kötelme áll fenn, vagy kifizetést teljesített a gazdálkodó egység nevében.
Amennyiben értékvesztés jelei mutatkoznak, azt le kell írni az alacsonyabb megtérülő értékre. A megtérülő érték fogalmának magyarázatát az 1.5.3. megjegyzés tartalmazza. Amennyiben az értékvesztés oka egy későbbi időpontban már nem áll fenn, az értékvesztés miatti veszteséget arra a könyv szerinti értékre írják vissza, amelyet akkor határoztak volna meg, ha semmilyen értékvesztés miatti veszteséget nem tüntettek volna fel.
Az EU nem törekszik jelentős befolyás gyakorlására olyan esetekben, amikor legalább 20 %-os részesedéssel rendelkezik egy befektetési alapban. Az ilyen alapokat ezért pénzügyi instrumentumként kezelik, és az eredménnyel szemben valós értéken értékelt pénzügyi eszközként sorolják be.
A kisebb gazdálkodó egységként besorolt társult vállalkozások és közös vállalkozások (lásd az 1.3. megjegyzést) elszámolása nem a tőkemódszer használatával történik. Az említett gazdálkodó egységhez való uniós hozzájárulásokat költségként számolják el az időszakra.
1.5.5. Pénzügyi eszközök
Besorolás a kezdeti megjelenítéskor
A besorolás két kritériumtól függ:
|
— |
A pénzügyieszköz-kezelési modell. Ehhez vizsgálni kell, hogy az EU hogyan kezeli a pénzügyi eszközöket cash flow generálása és az uniós célkitűzések elérése érdekében, és hogyan értékeli a pénzügyi eszközök eredményét. |
|
— |
Az eszközök szerződésből eredő cash flow-jának jellemzői. Ehhez vizsgálni kell, hogy a szerződésből eredő cash flow-k kizárólag a tőke és a kinnlévő tőke után járó kamat törlesztései-e. A kamat a pénz időértékének, a hitelkockázatnak és az egyéb alapvető hitelezési kockázatoknak és költségeknek az ellenértéke. |
Az e kritériumokon alapuló értékelést követően a pénzügyi eszközök három kategóriába sorolhatók: amortizált bekerülési értéken értékelt pénzügyi eszközök (AC), nettó eszközökkel/saját tőkével szemben valós értéken értékelt pénzügyi eszközök (FVNA) vagy eredménnyel szemben valós értéken értékelt pénzügyi eszközök (FVSD).
Az olyan szerződésből eredő cash flow-kkal rendelkező pénzügyi eszközöket, amelyek kizárólag a tőkeösszeget és a kamatokat testesítik meg, a gazdálkodó egység eszközkezelési modelljétől függően kell besorolni. Ha az eszközkezelési modell célja, hogy a szerződésből eredő cash flow-k beszedése érdekében tartson pénzügyi eszközöket, a pénzügyi eszközöket amortizált bekerülési értéken értékelt kategóriába sorolják. Ha az eszközkezelési modell szerint a pénzügyi eszközöket szerződésből eredő cash flow-k beszedése és a pénzügyi eszközök értékesítése céljából is tartják, a besorolásuk nettó eszközökkel/saját tőkével szemben valós értéken értékelt pénzügyi eszközök. Ha az eszközkezelési modell eltér e két modelltől (pl. a pénzügyi eszközöket kereskedési céllal tartják, vagy olyan portfólióban tartják, amelyet valós érték alapján kezelnek és értékelnek), a pénzügyi eszközöket eredménnyel szemben valós értéken értékelt pénzügyi eszközként kell besorolni.
Az olyan szerződésből eredő cash flow-kkal rendelkező pénzügyi eszközöket, amelyek nemcsak a tőkeösszeget és a kamatokat testesítik meg, hanem az alapvető kölcsönmegállapodásban szereplőktől eltérő kockázatoknak és volatilitásnak való kitettséget (pl. részvényárfolyam-változást) idéznek elő, az eszközkezelési modelltől függetlenül eredménnyel szemben valós értéken értékelt pénzügyi eszközként kell besorolni.
A kezdeti megjelenítéskor az EU a pénzügyi eszközöket a következőképpen sorolja be:
i. Amortizált bekerülési értéken értékelt pénzügyi eszközök
Az EU ebbe a kategóriába sorolja a következőket:
|
— |
pénzeszközök és pénzeszköz-egyenértékesek (ideértve a fordított repomegállapodásokat is); |
|
— |
hitelek (beleértve a három hónapnál hosszabb eredeti futamidejű lekötött betéteket is); |
|
— |
visszterhes követelések, kivéve a pénzügyigarancia-szerződés követelésoldalát, amelyet az eredménnyel szemben valós értéken értékelt pénzügyi eszközként sorolnak be. |
Ezek a nem származtatott pénzügyi eszközök két feltételnek felelnek meg: az EU eszközkezelési modellje az, hogy ezeket a szerződésből eredő cash flow-k beszedése érdekében tartja. Továbbá meghatározott napokon vannak olyan szerződésből eredő cash flow-k, amelyek csak a tőkeösszeget és a kinnlévő tőke után járó kamatot testesítik meg.
A fordított repomegállapodás (a továbbiakban: fordított repoügylet) olyan megállapodás, amelynek keretében az egyik fél a megállapodásban meghatározott áron történő visszaértékesítés kötelezettsége mellett értékpapírokat vásárol egy másik féltől. Ezen ügylet gazdasági tartalma a biztosítékkal fedezett lekötött betéthez hasonló. Az értékpapírral járó kockázatok és hasznok az átadónál maradnak, az átvevő ellenben elvárja, hogy visszakapja a tőkeösszeget és a szerződéses kamatot. Ennek megfelelően a fordított repoügyleteket amortizált bekerülési értéken számolják el. Az EU kizárólag likviditáskezelési célból köt ilyen ügyleteket, kihasználva azt a lehetőséget, hogy a pénzeszközállomány-többletet vonzó kamatlábak mellett nagyon rövid, legfeljebb három hónapos időtartamra elhelyezze. Következésképpen ezek pénzeszköznek és pénzeszköz-egyenértékesnek minősülnek.
Az amortizált bekerülési értéken értékelt pénzügyi eszközök a forgóeszközök között szerepelnek, kivéve azokat, amelyek futamideje a beszámoló fordulónapjától számított 12 hónapnál hosszabb.
ii. A nettó eszközökkel/saját tőkével szemben valós értéken értékelt pénzügyi eszközök
Ezek a nem származtatott pénzügyi eszközök olyan szerződésből eredő cash flow-kkal rendelkeznek, amelyek csak a tőkeösszeget és a kinnlévő tőke után járó kamatot testesítik meg. Emellett az eszközkezelési modell szerint a pénzügyi eszközöket szerződésből eredő cash flow-k beszedése és a pénzügyi eszközök értékesítése céljából tartják.
Az e kategóriába tartozó eszközök forgóeszköznek minősülnek, ha a beszámoló fordulónapját követő 12 hónapon belül várhatóan értékesítik őket.
Az EU e jelentéstételi időszak végén nem rendelkezik ilyen eszközökkel.
iii. Az eredménnyel szemben valós értéken értékelt pénzügyi eszközök
Az EU a következő pénzügyi eszközöket sorolja be az eredménnyel szemben valós értéken értékelt pénzügyi eszközként, mivel a szerződésből eredő cash flow-k nem csak a tőkeösszeget és a tőkeösszegen fennálló kamatokat testesítik meg:
|
— |
származtatott pénzügyi eszközök; |
|
— |
tulajdonviszonyt megtestesítő befektetések és pénzpiaci alapokba vagy összevont portfólióalapokba történő befektetések; |
|
— |
egyéb, tulajdonviszonyt megtestesítő befektetések (pl. kockázatitőke-műveletek). |
Ezen túlmenően az EU az általa birtokolt, hitelviszonyt megtestesítő értékpapírokat eredménnyel szemben valós értéken értékelt pénzügyi eszközként sorolja be, mivel a hitelviszonyt megtestesítő értékpapírok portfólióit a portfólió valós értéke alapján kezelik és értékelik (pl. a költségvetési rendelet 215. cikke szerinti közös tartalékalap).
Az e kategóriába tartozó eszközök forgóeszköznek minősülnek, ha a beszámoló fordulónapját követő 12 hónapon belül várhatóan értékesítik őket.
Kezdeti megjelenítés és értékelés
A nettó eszközökkel/saját tőkével szemben valós értéken értékeltként és az eredménnyel szemben valós értéken értékeltként besorolt eszközök beszerzésének megjelenítése az üzletkötés időpontjában történik, tehát azon a napon, amikor az EU kötelezettséget vállal az adott eszköz megvásárlására. A pénzeszköz-egyenértékeseket és a hiteleket abban az időpontban jelenítik meg, amikor a pénzeszközt letétbe helyezték a pénzügyi vállalkozásnál vagy folyósították a hitelvevőnek.
A pénzügyi eszközöket kezdetben valós értéken értékelik. A nem az eredménnyel szemben valós értéken értékeltként nyilvántartott pénzügyi eszközök kezdeti megjelenítése az ügyleti költségekkel növelt valós értéken történik. Az eredménnyel szemben valós értéken értékeltként nyilvántartott pénzügyi eszközök tekintetében az ügyleti költségeket az eredménykimutatásban számolják el.
A pénzügyi eszköz kezdeti megjelenítéskori valós értéke általában az ügyleti ár, kivéve, ha az ügylet nem a szokásos piaci feltételek szerint lebonyolított ügylet, azaz az ügyletre ellenszolgáltatás nélkül vagy névleges ellenszolgáltatás fejében kerül sor közpolitikai célokból. Ebben az esetben a pénzügyi instrumentum valós értéke és az ügyleti ár közötti különbség olyan nem visszterhes komponens, amelyet az eredménykimutatásban ráfordításként jelenítenek meg. Ebben az esetben a pénzügyi eszköz valós értékét egy közvetlenül egyenértékű instrumentum aktuális piaci tranzakciójából vezetik le. Ha az instrumentumnak nincs aktív piaca, a valós értéket olyan értékelési technikából kell levezetni, amely a megfigyelhető piacokról rendelkezésre álló adatokat használja fel.
Amikor azonban a hosszú lejáratú hitel után nem számítanak fel kamatot, vagy a kamat a piaci feltételeknél kedvezőbb, a pénzügyi eszköz valós értéke megbecsülhető az összes jövőbeli pénzbevétel jelenértékeként, ahol az alkalmazott piaci diszkontkamatláb egy hasonló hitelminősítésű kibocsátó hasonló instrumentumára vonatkozó piaci kamatláb.
A Helyreállítási és Rezilienciaépítési Eszköz keretében nyújtott hiteleket és a pénzügyi támogatás céljára nyújtott hiteleket kezdetben névértékükön értékelik, és az ügyleti árat tekintik a hitel valós értékének. Ennek a magyarázata a következő:
|
— |
Az EU hitelezési tevékenységének „piaci környezete” nagyon egyedi, és különbözik a kereskedelmi kötvények vagy államkötvények kibocsátására használt tőkepiactól. Mivel ezen a piacon a hitelnyújtóknak lehetőségük nyílik alternatív befektetéseket választani, az alternatív lehetőség beépül a piaci árba. Ez az alternatív befektetésekre vonatkozó lehetőség azonban az EU esetében nem áll fenn, mert az EU nem fektethet be a tőkepiacokon; hitelt csak hitelnyújtás céljából vesz fel. Ez azt jelenti, hogy a hitelbe nyújtott összegek esetében az EU számára nem áll rendelkezésre alternatív hitelnyújtási vagy befektetési opció. Így tehát nincs alternatív költség és ezért nincs alapja a piaci kamatlábbal való összehasonlításnak. A piacot tulajdonképpen az EU hitelezési tevékenysége önmagában képviseli. Lényegében, mivel az alternatívköltség-opció nem alkalmazható, a piaci ár nem tükrözi hűen az EU hitelezési műveleteinek lényegét. Ezért nem helyénvaló, ha az EU hitelezési tevékenységének valós értékét a kereskedelmi kötvények vagy államkötvények alapján határozzuk meg. |
|
— |
Továbbá mivel nincs olyan aktív piac vagy hasonló műveletek, amivel össze lehetne hasonlítani, az EU által hitelezési tevékenységének valós értékelésére alkalmazott kamatlábnak a felszámított kamatlábnak kell lennie. |
Későbbi értékelés
Az amortizált bekerülési értéken értékelt pénzügyi eszközöket később az effektívkamatláb-módszer alkalmazásával amortizált bekerülési értéken értékelik.
A nettó eszközökkel/saját tőkével szemben valós értéken értékelt pénzügyi eszközöket a későbbiekben valós értéken értékelik. A valós érték változásaiból származó nyereséget és veszteséget a valós értékelés értékelési tartalékában jelenítik meg, kivéve a monetáris eszközök átszámítási különbözeteit, amelyeket az eredménykimutatásban jelenítenek meg.
Az eredménnyel szemben valós értéken értékelt pénzügyi eszközöket a későbbiekben valós értéken értékelik. A valós érték változásaiból eredő nyereségek és veszteségek (beleértve a devizaátszámításból és a realizált kamatokból eredőket is) az eredménykimutatásban szerepelnek abban az időszakban, amelyben felmerültek.
Valós érték a későbbi értékeléskor
Az aktív piacokon jegyzett befektetések valós értékei az aktuális vételi áron alapulnak. Az EU a nem aktív piacú pénzügyi eszközök (valamint a tőzsdén nem jegyzett értékpapírok és a tőzsdén kívüli derivatívák) esetében értékelési technika alkalmazásával állapítja meg a valós értéket. Ilyen technika a szokásos piaci feltételek szerint lebonyolított legutóbbi ügyletek felhasználása, a lényegében megegyező egyéb instrumentumok alapul vétele, a diszkontált cash flow-elemzés, az opciós árazási modellek és a piaci résztvevők által általában alkalmazott egyéb értékelési technikák.
A kockázatitőke-alapokban lévő, aktív piacon jegyzett piaci árral nem rendelkező befektetések értékelése az elszámolható nettó eszközértéken történik, amelyet a valós értékükkel egyenlőnek tekintenek.
Pénzügyi eszközök értékvesztése
Az EU megjeleníti és értékeli az amortizált bekerülési értéken és a nettó eszközökkel/saját tőkével szemben valós értéken értékelt pénzügyi eszközök várható hitelezési veszteségei tekintetében az értékvesztés miatti veszteséget.
Az amortizált bekerülési értéken értékelt eszközök esetében az eszköz könyv szerinti értékét csökkentik az értékvesztés miatti veszteség összegével, amelyet az eredménykimutatásban jelenítenek meg. A nettó eszközökkel/saját tőkével szemben valós értéken értékelt eszközök esetében az elszámolt veszteséget a nettó eszközökben/saját tőkében számolják el, és az nem csökkenti a pénzügyi eszköz könyv szerinti értékét a mérlegben. Ha egy későbbi időszakban az értékvesztés miatti veszteség összege csökken, a korábban megjelenített értékvesztés miatti veszteséget az eredménykimutatásban vissza kell írni.
A várható hitelezési veszteség (ECL) a szerződésből eredő cash flow-k és az EU által várt cash flow-k közötti különbség jelenértéke. A várható hitelezési veszteség olyan észszerű és indokolható információkon alapul, amelyek a beszámoló fordulónapján aránytalanul magas költség vagy erőfeszítés nélkül állnak rendelkezésre.
a) Szakaszolási politikák
A várható hitelezési veszteség értékelése háromszakaszos modellel történik, amely figyelembe veszi a pénzügyi eszköz élettartama alatti, valószínűség szerint súlyozott nemteljesítési eseményeket és a hitelkockázatnak a pénzügyi eszköz keletkeztetése óta bekövetkezett alakulását. Hitelek esetében a keletkeztetés a visszavonhatatlan hitelnyújtási elkötelezettség időpontja.
A szakaszokba sorolás főként a partner hitelminősítésétől függ. A szakaszolási modell a hitelkockázat relatív értékelésén alapul, azaz előfordulhat, hogy az EU különböző szakaszokba sorolt, különböző hitelekkel rendelkezik ugyanazzal a partnerrel, a partner keletkeztetéskori hitelkockázatától függően. Az EU, amely egyedülálló intézményi jogállással rendelkezik, pénzt kölcsönöz a tagállamoknak vagy a nehéz helyzetben lévő államoknak. Ennek eredményeként az EU a hitelkockázat kvalitatív értékelését alkalmazza, amely a nehéz helyzetben lévő hitelfelvevők gazdasági helyzetének nyomon követésén alapul.
1. szakasz – A hitelkockázat jelentős növekedésének hiánya
Az adatszolgáltatás időpontjában befektetésre ajánlott besorolású (azaz az S&P/Fitch (Moody’s) minősítési skálán AAA (Aaa) és BBB- (Baa3) között elhelyezkedő vagy azzal egyenértékű külső vagy belső minősítéssel rendelkező) partnereknek nyújtott hitelek alacsony hitelkockázatú hiteleknek minősülnek, és így az 1. szakaszban vannak, kivéve, ha 30 napnál hosszabb ideje esedékesek (lásd a 2. szakaszt). Ezenkívül azokat a hiteleket, amelyek esetében a hitelkockázat az alábbiakban meghatározottak szerint nem növekedett jelentősen, az 1. szakaszba sorolják be. Az 1. szakaszba tartozó hitelek esetében az értékvesztési tartalékot a 12 havi várható hitelezési veszteség szintjén értékelik.
2. szakasz – A hitelkockázat jelentős növekedése (SICR)
Az EU mennyiségi és minőségi értékelések kombinációját alkalmazza annak megállapítására, hogy a hitelkockázat a keletkeztetés óta jelentősen nőtt-e, és így a 2. szakaszba való átsorolás alkalmazandó-e.
|
— |
Minden olyan hitelt, amely esetében a szerződés szerinti fizetés késedelme 31 és 90 nap között van, a 2. szakaszba kell átsorolni. |
|
— |
A kezdeti megjelenítés időpontjában AAA (Aaa) és BB- (Ba3) közötti hitelminősítéssel rendelkező partnerek esetében: az alacsony kockázatú esetet (1. szakasz) kivéve, a romlás akkor minősül jelentősnek, ha a keletkeztetéskor és az adatszolgáltatás időpontjában érvényes minősítés közötti különbség eléri vagy meghaladja a 3 fokozatot. |
|
— |
A kezdeti megjelenítés időpontjában B+ (B1) vagy B (B2) hitelminősítéssel rendelkező partnerek esetében: a romlás akkor tekinthető jelentősnek, ha a kezdeti minősítés és az aktuális minősítés közötti különbség eléri vagy meghaladja a 2 fokozatot. |
|
— |
A kezdeti megjelenítés időpontjában a B- (B3) vagy annál alacsonyabb (a CCC/Caa – C tartományban) hitelminősítéssel rendelkező partnerek esetében: A romlás akkor tekinthető jelentősnek, ha a kezdeti minősítés és az aktuális minősítés közötti különbség az adatszolgáltatás időpontjában eléri vagy meghaladja az 1 fokozatot, valamint |
|
— |
A módosított EAR 11-re való átállás (azaz 2021. január 1.) előtt keletkeztetett hiteleket, amelyek esetében a kezdeti megjelenítéskori hitelkockázatra vonatkozó információ nem áll rendelkezésre aránytalanul magas költség vagy erőfeszítés nélkül, a 2. szakaszba kell besorolni. |
A 2. szakaszban szereplő hitelek esetében az értékvesztési tartalékot a teljes élettartam alatt várható hitelezési veszteségek szintjén kell értékelni.
3. szakasz – értékvesztett hitelek
A hiteleket a 3. szakaszba kell besorolni, ha 90 napos késedelemben vannak, vagy ha a hitelnyújtást követően egy vagy több olyan esemény következik be, amely káros hatással van az adott pénzügyi eszköz becsült jövőbeni cash flow-ira. A hitel például akkor tartozik a 3. szakaszba, ha:
|
— |
valószínűvé válik, hogy a hitelfelvevő csődbe megy vagy egyéb pénzügyi átalakításra szorul; |
|
— |
a hitelfelvevő külső hitelminősítő intézet által közzétett D hitelminősítéssel rendelkezik; valamint |
|
— |
a hitelfelvevő nem teljesíti az EU felé fennálló bármely pénzügyi kötelezettségét, vagy pénzügyi támogatás céljából nyújtott hitel esetében, ha a hitelfelvevő a programot finanszírozó bármely más nemzetközi szervezettel szemben nem teljesít. |
A 3. szakaszban szereplő hitelek esetében az értékvesztési tartalékot a teljes élettartam alatt várható hitelezési veszteségek szintjén kell értékelni.
Értékvesztettként vásárolt vagy keletkeztetett (POCI)
Az EU POCI-hitelekkel is rendelkezik. Ezek olyan nemteljesítő hitelek, amelyek esetében az EU garancialehívást fizetett a végrehajtó partnernek. E hitelek esetében minden jogot az EU-ra engedményeztek. Az EU ezeket mérlegében a kezdeti megjelenítéskori valós értéken jeleníti meg. Az EU ezeket POCI hitelként sorolja be, és az értékvesztési tartalékot a teljes élettartam alatt várható hitelezési veszteség alapján számítja ki. Az EU és a végrehajtó partnerek közötti vonatkozó megállapodások alapján az EU nevében beszedési eljárást hajtanak végre, amelynek célja az esedékes összegek behajtása.
b) A kormányzatoknak nyújtott hitelek
Az EU a hitelek értékvesztésére vonatkozó értékelését az uniós finanszírozás jellegére és az EU egyedi intézményi státuszára alapozza.
A harmadik országoknak nyújtott hitelek értékvesztése tekintetében az EU külső hitelminőségi adatok felhasználásával számítja ki a várható hitelezési veszteségeket, figyelembe véve azonban az elsőbbségi hitelezői státuszát, amely csökkenti a hitelkockázatot. A jelenérték kiszámításához a diszkontráta a hitel eredeti effektív kamatlába. Ha a hitel változó kamatlábú, a diszkontráta a szerződés szerint meghatározott folyó effektív kamatlábnak felel meg.
A tagállamoknak nyújtott hitelek esetében az EU-nak soha nem merült fel értékvesztés miatti vesztesége, és fizetési hátralékkal sem kellett szembenéznie. E hitelek esetében az EU az elsőbbségi hitelezői státusz mellett figyelembe veszi a tagállamaival fennálló kapcsolatokat is. Ez a két elem elvben garantálja a tagállamoknak nyújtott hitelek teljes visszafizetését lejáratkor. Ezért az EU úgy véli, hogy a tagállamoknak nyújtott hitelekből származó várható hitelezési veszteségek elhanyagolhatók, és a várható hitelezési veszteségek kiszámítására vonatkozó statisztikai megközelítés e hitelek esetében nem megfelelő. Így a tagállamoknak nyújtott hitelekre vonatkozóan az eredménykimutatásban nem jelenítenek meg várható hitelezési veszteségeket.
c) Követelések
Az EU az értékvesztés miatti veszteséget a teljes élettartam alatt várható hitelezési veszteség összegén értékeli gyakorlati megoldások (pl. céltartalékmátrix) felhasználásával.
d) Pénzeszközök és pénzeszköz-egyenértékesek
Az EU pénzeszközöket és pénzeszköz-egyenértékeseket tart folyószámlákon és legfeljebb három hónapos lekötött betétekben. A pénzeszközöket főként nagyon magas hitelminősítésű bankokban tartják (lásd a 6.6. megjegyzést), így nagyon alacsony a nemteljesítés valószínűsége. Tekintettel a rövid futamidőre és az alacsony nemteljesítési valószínűségre, a pénzeszközökből és pénzeszköz-egyenértékesekből származó várható hitelezési veszteségek elhanyagolhatók. Ennek eredményeként a pénzeszköz-egyenértékesekre értékvesztési tartalékot nem jelenítenek meg.
Kivezetés
A pénzügyi instrumentumok kivezetésre kerülnek, ha a befektetések cash flow-ihoz való jogok lejártak vagy azokat átadták, és az EU a tulajdonjoggal járó valamennyi kockázatot és előnyt lényegileg átadta egy másik félnek. A kivezetéskori könyv szerinti érték és az ügyleti ár közötti különbséget nyereségként vagy veszteségént jelenítik meg az eredménykimutatásban. A nettó eszközökkel/saját tőkével szemben valós értéken értékelt és az eredménnyel szemben valós értéken értékelt pénzügyi eszközök eladását az üzletkötés időpontjában jelenítik meg.
1.5.6. Készletek
A készleteket a bekerülési érték és a nettó realizálható érték közül az alacsonyabbikon mutatják ki. A bekerülési érték meghatározása a FIFO módszerrel történik. A késztermékek, valamint a befejezetlen termelés és félkész termékek bekerülési értéke a nyersanyag-ráfordítást, a közvetlen munkaerőköltségeket, az egyéb közvetlenül hozzárendelhető költségeket és a termeléshez kapcsolódó (a szokásos működési kapacitáson alapuló) általános költségeket foglalja magában. A nettó realizálható érték a befejezéssel és értékesítéssel kapcsolatos kiadásokkal csökkentett becsült értékesítési ár (szokásos üzletmenet során). Amennyiben a készleteket azzal a céllal tartják, hogy azokhoz a nagyközönség díjmentesen vagy jelképes díj ellenében juthasson, értékelésük a bekerülési érték és a folyóáras pótlási érték közül a kisebbiken történik. A folyóáras pótlási érték az a költség, amely az EU számára merülne fel az eszköz beszámolókészítési időpontban való beszerzésekor.
1.5.7. Előfinanszírozási összegek
Az előfinanszírozás olyan kifizetés, amelynek célja, hogy pénzelőleget (pénztárkészletet) biztosítson a kedvezményezettnek. Az előfinanszírozást a hatékony és eredményes pénzgazdálkodás elvével összhangban az adott szerződésben, határozatban, megállapodásban vagy alap-jogiaktusban meghatározott időszak során több kifizetésre is fel lehet osztani. Az előleget vagy pénztárkészletet a megállapodásban rögzített időszak során fel kell használni arra a célra, amire nyújtották, vagy vissza kell fizetni. Amennyiben a kedvezményezettnél nem merülnek fel elszámolható kiadások, köteles az előfinanszírozást visszafizetni az EU-nak. Mivel az EU megőrzi az előfinanszírozás feletti ellenőrzést, és jogosult a nem elszámolható rész visszatérítésére, az összeget eszközként tüntetik fel.
Az előfinanszírozás kezdeti megjelenítésére a mérlegben akkor kerül sor, amikor a pénzeszközt átutalják a kedvezményezettnek. Az előfinanszírozást a nyújtott ellenszolgáltatás összegén értékelik. A későbbi időszakokban az előfinanszírozást a mérlegben kezdetben megjelenített összegnek az időszak során felmerült elszámolható költségekkel (adott esetben becsült összegekkel) csökkentett összegén értékelik.
Az előfinanszírozás utáni kamat megjelenítése a megfelelő megállapodásnak megfelelően a kamat realizálásakor történik. Év végén a legmegbízhatóbb információra alapozva becslést készítenek az elhatárolt kamatbevételről és azt szerepeltetik a mérlegben.
A tagállamok részére fizetett egyéb olyan előlegeket, amelyek a tagállamok által a kedvezményezettjeik részére teljesített előlegek EU általi visszatérítéséből származnak (beleértve a megosztott irányítás alá tartozó pénzügyi eszközöket), eszközként jelenítik meg az „Előfinanszírozás” megnevezés alatt. A tagállamok részére fizetett egyéb előlegeket ezt követően a mérlegben eredetileg megjelenített összegen értékelik, amelyet csökkentenek a végső kedvezményezetteknél felmerült elszámolható kiadások észszerű és támogatható feltételezések alapján kiszámolt legjobb becslésével.
Az Európai Bizottság által nem konszolidált (a költségvetési rendelet 238. cikke értelmében létrehozott) uniós vagyonkezelő alapoknak (azaz az Afrika és a Bêkou vagyonkezelői alap) vagy más, nem konszolidált szervezeteknek nyújtott hozzájárulások besorolásuk szerint előfinanszírozásnak minősülnek, mivel céljuk, hogy pénztárkészletet biztosítsanak a vagyonkezelői alap részére, hogy az a vagyonkezelői alap célkitűzései által meghatározott egyedi tevékenységeket tudjon finanszírozni. A vagyonkezelői alapoknak nyújtott uniós hozzájárulásokat az uniós hozzájárulás eredeti összegén értékelik, amelyet csökkentenek a vagyonkezelői alapnál a beszámolási időszak során felmerült és az alapul szolgáló megállapodásnak megfelelően az uniós hozzájáruláshoz allokált elszámolható kiadásokkal, beleértve adott esetben becsült összegeket is.
1.5.8. Visszterhes követelések és nem visszterhes behajtható követelések
Az EU számviteli szabályai a visszterhes és a nem visszterhes ügyletek külön bemutatását írják elő. A két kategória megkülönböztetése érdekében a „követelések” kifejezést a visszterhes ügyletekre tartják fenn, míg a nem visszterhes ügyletek esetében, azaz amikor az EU anélkül kap értéket egy másik gazdálkodó egységtől, hogy cserébe közvetlenül hozzávetőleg ugyanolyan értéket nyújtana, a „behajtható követelések” kifejezést használják (pl. a tagállamoktól a saját forrásokhoz kapcsolódóan behajtható követelések).
A visszterhes ügyletekből származó követelések amortizált bekerülési értéken értékelt pénzügyi eszközök, kivéve a pénzügyigarancia-szerződés követelésoldalának bizonyos összegeit, amelyek az eredménnyel szemben valós értéken értékelt pénzügyi eszközként vannak besorolva (lásd az 1.5.5. megjegyzést).
A nem visszterhes ügyletekből származó behajtható követeléseket az értékvesztési leírásokkal csökkentett, az akvizíció időpontjában érvényes valós értéken tartják nyilván. A nem visszterhes ügyletekből származó behajtható követelések értékvesztési leírására akkor kerül sor, ha objektív bizonyítékok vannak arra nézve, hogy az EU nem fogja tudni beszedni a nem visszterhes ügyletekből származó behajtható követelések eredeti feltételei szerint esedékes valamennyi összeget. A leírás összege az eszköz könyv szerinti értéke és a megtérülő érték közötti különbözetnek felel meg. A leírás összegét az eredménykimutatásban jelenítik meg. A kinnlévő, de egyedi leírással még nem érintett beszedési megbízások esetében általános leírás megjelenítésére kerül sor a korábbi tapasztalatok alapján. Az esedékes, de még be nem folyt jövedelem év végi kezelését illetően lásd az 1.5.14. megjegyzést.
A nem visszterhes ügyletekből származó behajtható követelésként feltüntetett és kimutatott összegek nem pénzügyi eszközök, mivel nem olyan szerződésből származnak, amely pénzügyi kötelezettséget vagy tőkeinstrumentumot keletkeztetne. A pénzügyi kimutatások megjegyzéseiben azonban a nem visszterhes ügyletekből származó behajtható követeléseket adott esetben a visszterhes ügyletekből származó követelésekkel együtt mutatják ki.
1.5.9. Pénzeszközök és pénzeszköz-egyenértékesek
A pénzeszközök és pénzeszköz-egyenértékesek amortizált bekerülési értéken értékelt pénzügyi eszközök, és magukban foglalják a készpénzt, a bankoknál elhelyezett látra szóló vagy felmondásos betéteket, a fordított repoügyleteket, valamint a három hónapos vagy annál rövidebb eredeti futamidővel rendelkező rövid lejáratú, magas likviditású egyéb befektetéseket, továbbá azokat rövid lejáratú pénzbeli kötelezettségek teljesítése és likviditáskezelés céljából, semmint befektetési vagy egyéb célból tartják.
1.5.10. Munkavállalói juttatások
Az EU számos juttatást (javadalmazás és társadalombiztosítás) nyújt a munkavállalóknak. Számviteli célokból ezeket a rövid távú munkavállalói juttatások és a munkaviszony megszűnése utáni juttatások kategóriájába kell besorolni.
Rövid távú munkavállalói juttatások
A rövid távú munkavállalói juttatások azok a juttatások, amelyeket az azon beszámolási időszak végét követően legkésőbb 12 hónappal ki kell egyenlíteni, amelyben a munkavállalók a szolgálatot teljesítették, például illetmények, éves és fizetett betegszabadság, és egyéb rövid távú juttatások. A rövid távú munkavállalói juttatásokat ráfordításként számolják el a kapcsolódó szolgáltatás nyújtásakor. A várhatóan kifizetendő összegre vonatkozó kötelezettséget akkor jelenítik meg, ha az EU-nak a munkavállaló által nyújtott múltbeli szolgálat után járó díjazás tekintetében jelenlegi jogi vagy vélelmezett kötelme áll fenn, és a kötelem megbízhatóan megbecsülhető.
Munkaviszony megszűnése utáni juttatások
Az EU az alkalmazottai számára az európai tisztviselők nyugdíjrendszere keretében a munkaviszony megszűnése utáni juttatásokat biztosít, amelyek magukban foglalják a nyugdíjat, a rokkantsági nyugdíjat, a hozzátartozói nyugellátást, valamint a közös betegségbiztosítási rendszer keretében nyújtott egészségbiztosítást (lásd a 2.9. megjegyzést). Ezeket a juttatásokat egy egységes – de két rendszerre osztott – program keretében nyújtják, és egyformán kezelendők, hogy valós képet adjanak a helyzetről és tükrözzék a gazdasági realitást.
|
— |
Európai tisztviselők nyugdíjrendszere (PSEO): E fiktíven finanszírozott (34) rendszer keretében nyújtott juttatások az uniós intézmények, ügynökségek és egyéb uniós szervek jelenlegi és korábbi alkalmazottainak, illetve az elhunyt tisztviselők vagy nyugdíjasok túlélő hozzátartozóinak nyújtott öregségi, rokkantsági és özvegyi ellátások, haláleseti juttatások, illetve családi pótlékok. Az alkalmazottak e juttatások várható költségének egyharmadával járulnak hozzá az illetményükből. |
|
— |
Közös betegségbiztosítási rendszer (JSIS): Az EU e rendszer keretében az orvosi költségek visszatérítése révén egészségbiztosítást nyújt az Európai Bizottság, az intézmények, az ügynökségek és egyéb szervek alkalmazottai számára. Az e rendszer „inaktív” személyeinek (vagyis a nyugdíjasoknak, árváknak stb.) nyújtott juttatásokat a munkaviszony megszűnése utáni juttatások közé sorolják. |
Az EU külön nyugdíjrendszereken keresztül az uniós intézmények tagjai vagy korábbi tagjai számára is nyújt munkaviszony megszűnése utáni juttatásokat. Ezeket az „Egyéb nyugdíjrendszerek” megnevezés alatt tüntetik fel. E rendszerek keretében az EU nyugellátást biztosít a Bizottság, az Európai Bíróság, a Számvevőszék, a Tanács, az Európai Parlament, az európai ombudsman hivatala és az európai adatvédelmi biztos hivatala tagjainak. Az EU a közös betegségbiztosítási rendszeren keresztül egészségügyi ellátást biztosít az uniós intézmények tagjai számára.
A fenti, munkaviszony megszűnése utáni juttatások az EU meghatározott juttatási kötelmeinek minősülnek, és azokat minden beszámoló fordulónapjakor úgy számítják ki, hogy megbecsülik azoknak a jövőbeni juttatásoknak az összegét, amelyeket a munkavállalók a tárgyidőszakban és a megelőző időszakokban szereztek, majd ezt az összeget diszkontálják, és levonják a programeszközök valós értékét. A meghatározott juttatási kötelmet évente számítják ki a „kivetített jóváírási egység” módszer alkalmazásával. A meghatározott juttatási kötelem jelenértékét a becsült jövőbeli pénzeszköz-kiáramlások diszkontálásával határozzák meg, ahol a diszkonttényező azon pénznemben meghatározott államkötvények kamatlábainak felel meg, amelyben a juttatásokat fogják kifizetni és amelyek lejárati feltételei közelítik a szóban forgó nyugdíjkötelezettség feltételeit.
Az uniós alkalmazottaknak nyújtott munkaviszony megszűnése utáni juttatásokat egy egységes, nyugdíjrendszert (PSEO) és betegbiztosítási rendszert (JSIS) magában foglaló program fogja össze, amely a közös betegségbiztosítási rendszer szerinti fedezethez való jogosultságot a nyugdíjrendszer szerinti fedezethez való jogosultság megszerzésétől teszi függővé. A személyzeti szabályzat értelmében az egységes program bizonyos jogosultságok – például a nyugdíjrendszer keretében a halasztott és a csökkentett nyugdíjra való jogosultság – megszerzését 10 év szolgálati időhöz köti. A munkavállaló ennél hosszabb szolgálata révén az egységes program keretében megszerzett jogosultságok azonban lényegesen magasabbak, mint az eredeti jogosultságok, amit a későbbi éves felhalmozott nyugdíjjogosultságok is tükröznek.
Ezért a mögöttes ügylet gazdasági tartalmának valósághű bemutatása érdekében – ami a pénzügyi beszámolás minőségi jellemzőjeként az EAR 1 szabály és az IPSAS fogalmi keretrendszere szerint is előírás –, a felmerült szolgálati költség lineárisan halmozódik fel az alkalmazott becsült aktív szolgálati ideje, vagyis azon időszak alatt, amely akkor kezdődik, amikor a munkavállaló szolgálata először eredményez juttatásokat a program keretében (függetlenül attól, hogy a juttatások függnek-e a további szolgálattól) és addig tart, amikor a munkavállaló további szolgálata a további illetményemelkedést kivéve már nem eredményez a program szerinti további lényeges juttatási összegeket. Ezt a megközelítést következetesen alkalmazzák az egységes program keretében nyújtott juttatásokra.
A nettó meghatározott juttatási kötelezettség újraértékelései az aktuáriusi nyereségeket és veszteségeket, valamint a programeszközök hozamát tartalmazzák; az újraértékeléseket azonnal, a nettó eszközök között jelenítik meg.
Az EU a meghatározott juttatási programokhoz kapcsolódó nettó kamatráfordítást (bevételt) és egyéb ráfordításokat az eredménykimutatásban a „Személyzeti és nyugdíjköltségek” alatt jeleníti meg.
Ha a nyújtott ellátásokat megváltoztatják vagy korlátozzák, akkor a juttatások ebből eredő, a múltbeli szolgálathoz kapcsolódó változását vagy a korlátozásból származó nyereséget vagy veszteséget azonnal megjelenítik az eredménykimutatásban. A teljesítésből eredő nyereséget vagy veszteséget a teljesítés időpontjában jelenítik meg. A múltbeli szolgálat költségét közvetlenül az eredménykimutatásban jelenítik meg, kivéve, ha a változtatásokat ahhoz kötik, hogy az alkalmazottak egy meghatározott ideig szolgálatban maradjanak.
1.5.11. Céltartalékok
Céltartalékok kimutatására akkor kerül sor, ha múltbeli események eredményeként az EU-nak meglévő jogi vagy vélelmezett kötelme áll fenn harmadik felekkel szemben, és nagy a valószínűsége, hogy a kötelem kiegyenlítéséhez forráskiáramlásra lesz szükség, amelynek összegét megbízhatóan becsülni lehet. Jövőbeli működési veszteségekre nem képeznek céltartalékot. A céltartalék összege az adott kötelem rendezéséhez szükséges kiadások beszámolókészítéskor megbecsült összege. Ha a céltartalék nagyszámú tételt érint, akkor a kötelem becslése az összes lehetséges kimenetelnek a kapcsolódó valószínűségekkel történő súlyozásával történik („várható érték” módszer).
A hátrányos szerződésekre vonatkozó céltartalékokat a szerződés felbontásának várható költsége és a szerződés folytatásának várható nettó költsége közül az alacsonyabbnak a jelenértékén értékelik.
1.5.12. Pénzügyi kötelezettségek
A pénzügyi kötelezettségeket az eredménnyel szemben valós értéken értékelt pénzügyi kötelezettségként, vagy amortizált bekerülési értéken nyilvántartott pénzügyi kötelezettségként, vagy pénzügyigarancia-kötelezettségként sorolják be.
Hitelfelvételek
A felvett hitelek a hitelintézetektől felvett hitelekből és okiratba foglalt adósságokból állnak (uniós kötvények, uniós betétek és uniós kincstárjegyek). A felvett hitelek kezdeti megjelenítése valós értéken történik, amely a felmerült ügyleti költségekkel csökkentett kibocsátásból származó bevételnek (a kapott ellenérték valós értéke) felel meg, a későbbi nyilvántartás pedig amortizált bekerülési értéken az effektívkamatláb-módszer használatával történik; az ügyleti költségekkel csökkentett bevételek és a visszafizetési érték közötti esetleges különbözeteket a felvett hitelek futamideje alatt az eredménykimutatásban jelenítik meg az effektívkamatláb-módszer használatával. Az Európai Uniónál felmerülő, majd a hitel kedvezményezettjére továbbterhelt ügyleti költségek jelentéktelenek, és azokat közvetlenül az eredménykimutatásban jelenítik meg.
A mérleg fordulónapját követő 12 hónapon belüli lejárattal rendelkezők kivételével ezek a hitelek a hosszú lejáratú kötelezettségek között szerepelnek.
Az eredménnyel szemben valós értéken értékelt pénzügyi kötelezettségek
Ide tartoznak a negatív valós értékű származtatott eszközök is. Számviteli elszámolásuk ugyanúgy történik, mint az eredménnyel szemben valós értéken értékelt pénzügyi eszközök elszámolása, lásd az 1.5.5. megjegyzést.
Ez a kategória az EU által a pénzügyi intézményeknek a tőkebefektetésekre nyújtott garanciákat foglalja magában. E biztosítékokat származtatott pénzügyi instrumentumként sorolják be, és az eredménnyel szemben valós értéken értékelt pénzügyi eszközként vagy kötelezettségként számolják el, mivel nem felelnek meg a pénzügyigarancia-kötelezettség fogalommeghatározásának. Az EU pénzügyi eszközeit vagy kötelezettségét a mögöttes beruházások értéke alapján mérik.
Pénzügyigarancia-szerződésekkel kapcsolatos kötelezettségek
Az EU akkor ismeri el a pénzügyigarancia-szerződésből (FGC) eredő kötelezettséget, ha olyan szerződést köt, amely előírja az EU számára, hogy meghatározott kifizetéseket teljesítsen annak érdekében, hogy megtérítse a garancia jogosultja számára az amiatt elszenvedett veszteséget, hogy egy meghatározott adós nem teljesíti a kifizetést az esedékességkor az adósságinstrumentum eredeti vagy módosított feltételeinek megfelelően. Amennyiben a garanciaszerződés előírja az EU számára, hogy a pénzügyi eszközök árváltozása vagy más mögöttes eszközök változása miatt kifizetéseket teljesítsen, a garanciaszerződés származtatott termék, azaz az eredménnyel szemben valós értéken értékelt pénzügyi kötelezettség. Az összes többi garanciaszerződést pénzügyi céltartalékként számolják el.
Az FCG-kkel kapcsolatos kötelezettségeket kezdetben valós értéken jelenítik meg. Ez megegyezik a díjkövetelés nettó jelenértékével, ha piaci feltételek mellett történik. Ha nem számítanak fel garanciadíjat, vagy ha az ellenérték nem valós érték, a valós értéket a pénzügyigarancia-kötelezettséget létrehozó FCG-kkel közvetlen egyenértékű pénzügyigarancia-szerződések aktív piacán jegyzett árak alapján kell meghatározni, amennyiben rendelkezésre állnak ilyenek, vagy értékelési technika alkalmazásával. Ha sem az aktív piac közvetlen megfigyelésével, sem más értékelési technikával nem határozható meg a valós érték megbízható értéke, a pénzügyigarancia-szerződésből eredő kötelezettséget kezdetben a teljes élettartam alatt várható hitelezési veszteségek összegén kell értékelni.
Az ezt követő értékelés a pénzügyi garanciából eredő hitelkockázati kitettség alakulásától függ, amelyet az FGC-k szakaszokba sorolásával követnek nyomon. A pénzügyigarancia-szerződések szakaszokba sorolásának fő kockázati mutatója a garantált adósság hitelminősítése. A szakaszolási modell összehasonlítja a keletkeztetéskori hitelminősítést az adatszolgáltatás időpontjában érvényes hitelminősítéssel.
Ha a hitelkockázat nem növekszik jelentősen (1. szakasz), a pénzügyigarancia-kötelezettségeket a 12 havi várható hitelezési veszteség és az eredetileg megjelenített összeg közül a magasabbikon értékelik, adott esetben a halmozott amortizációval csökkentve. Ha a hitelkockázat jelentősen növekszik (2. szakasz), akkor a pénzügyi garanciakötelezettségek értéke az az összeg, amely a teljes élettartam alatti várható hitelezési veszteség összege és az eredetileg megjelenített – adott esetben a halmozott amortizációval csökkentett – összeg közül a nagyobb.
Az egyetlen adósságinstrumentumra kiterjedő pénzügyigarancia-szerződésekben a garantált adósságra vonatkozó szakaszolási kritériumok megegyeznek az amortizált bekerülési értéken értékelt pénzügyi eszközökre vonatkozókkal (lásd az 1.5.5. megjegyzést).
A portfóliógaranciák garantált adósságának szakaszolási kritériumai ugyanazokat a szakaszolási kritériumokat követik, mint az amortizált bekerülési értéken értékelt pénzügyi eszközök esetében, a következő kivételekkel:
|
— |
a garantált portfólió vagy a garancia minősítésének súlyozott átlagát veszik figyelembe a szakaszolási kritériumokhoz, nem pedig az egyes adósságinstrumentumok minősítését külön-külön. |
|
— |
a kezdeti megjelenítés időpontjában AAA (Aa1) és BB- (Ba3) közötti hitelminősítéssel rendelkező garanciák esetében: a romlás akkor tekinthető jelentősnek, ha a kezdeti minősítés és az adatszolgáltatás időpontjában érvényes minősítés közötti különbség eléri vagy meghaladja a 2 fokozatot. |
|
— |
a kezdeti megjelenítés időpontjában B+ (B1) vagy alacsonyabb hitelminősítéssel rendelkező garanciák esetében: a romlás akkor tekinthető jelentősnek, ha a kezdeti minősítés és az adatszolgáltatás időpontjában érvényes minősítés közötti különbség eléri vagy meghaladja az 1 fokozatot. |
Alternatív megoldásként, ha a hitelminősítések nem állnak rendelkezésre, de a kezdeti megjelenítéskor becslés készült a várható éves igényekről, az igények eredeti becsléshez viszonyított tényleges szintje is észszerű kockázati mutatónak tekinthető a hitelkockázat jelentős növekedésének (SICR) értékeléséhez.
A fenti kritériumok mellett az EU alkalmazhatja a hitelkockázat jelentős növekedésének minőségi értékelését is, amely a rendelkezésre álló további, észszerű és indokolt információkon alapul.
A módosított EAR 11-re való átállás (azaz 2021. január 1.) előtt keletkeztetett pénzügyigarancia-szerződéseket, amelyek esetében a kezdeti megjelenítéskori hitelkockázatra vonatkozó információ nem áll rendelkezésre aránytalanul magas költség vagy erőfeszítés nélkül, a 2. szakaszba kell besorolni.
A 3. szakaszba és a POCI-ba történő besorolás nem alkalmazandó a pénzügyigarancia-szerződésekre.
A pénzügyigarancia-szerződéseket rövid lejáratú kötelezettségként sorolják be, kivéve, ha az EU-nak feltétel nélküli joga van a kötelezettség teljesítését a beszámoló fordulónapját követő legalább 12 hónapra elhalasztani.
Feltételekhez kötött hozzájárulás
A Bizottság működési tevékenységének részeként figyelembe vett uniós vagyonkezelői alapok (Madad és Kolumbia) a Bizottság beszámolójában és konszolidált formában az uniós éves beszámolóban szerepelnek. Az egyéb donorok által az ezen vagyonkezelői alapokhoz nyújtott hozzájárulások teljesítik a feltételes nem visszterhes ügyletből származó bevételre vonatkozó kritériumokat. Ezeket pénzügyi kötelezettségként tüntetik fel mindaddig, amíg nem teljesülnek az átadott hozzájárulásokhoz kapcsolódó feltételek, vagyis amíg elszámolható költségek nem merülnek fel a vagyonkezelői alapnál. A vagyonkezelői alapnak meghatározott projekteket kell finanszíroznia, és a megszüntetésekor vissza kell térítenie a fennmaradó pénzeszközöket. A mérlegfordulónapon a fennálló hozzájárulási kötelezettségeket a kapott hozzájárulások összegén értékelik, amelyet csökkentenek a vagyonkezelői alapnál felmerült kiadásokkal, beleértve adott esetben becsült összegeket is. Jelentéstételi célokból a nettó kiadásokat az egyéb donorok hozzájárulásaihoz allokálják a december 31-ig befizetett nettó hozzájárulások arányában. A hozzájárulások ezen allokációja csupán indikatív. A vagyonkezelői alap felszámolásakor a fennmaradó források tényleges elosztását a vagyonkezelői alap igazgatótanácsa határozza meg.
Ugyanezek az értékelési elvek vonatkoznak az uniós programokhoz nyújtott külső hozzájárulásokra abban az esetben, ha az ilyen hozzájárulásokat olyan feltétellel kapják, hogy a forrásokat a hozzájárulási megállapodásokban meghatározottak szerint kell felhasználni, egyéb esetekben vissza kell utalni a hozzájárulást adónak.
1.5.13. Tartozások
Az EU tartozásainak jelentős összege a vissza nem térítendő támogatások, illetve egyéb uniós finanszírozás kedvezményezettjeinek kifizetetlen költségtérítési igényeivel kapcsolatos (nem visszterhes ügyletek). A költségtérítési igény beérkezésekor az igényelt összeget tartozásként számolják el. A tartozásokat az elszámolható költségek ellenőrzése és elfogadása után az elszámolható összegen értékelik.
Az áru- és szolgáltatásbeszerzésből keletkező tartozások megjelenítése az eredeti összegről szóló számla beérkezésekor történik, a megfelelő elszámolható kiadásokat a készletek vagy szolgáltatások leszállításakor és EU általi átvételekor könyvelik rá a számlákra.
1.5.14. Időbeli elhatárolások
A gazdasági eseményeket és ügyleteket abban az időszakban jelenítik meg a pénzügyi kimutatásokban, amelyhez kapcsolódnak. Az év végén, ha egy számlát még nem küldtek ki, de a szolgáltatásnyújtásra sor került, illetve az EU már leszállította a készleteket, vagy érvényben van egy (például szerződés szerinti) szerződéses megállapodás, elhatárolt bevételként jelenik meg a pénzügyi kimutatásokban. Az év végén továbbá ha egy számlát kiküldtek, de a szolgáltatásnyújtásra vagy a készletek szállítására még nem került sor, a bevételt elhatárolják és a következő számviteli időszakban jelenítik meg.
A kiadásokat szintén abban az időszakban számolják el, amelyikhez kapcsolódnak. A számviteli időszak végén az elhatárolt kiadásokat az adott időszakban esedékes átutalási kötelezettség becsült összege alapján jelenítik meg. Az elhatárolt kiadások kiszámítását a Bizottság által kiadott részletes működési és gyakorlati iránymutatásnak megfelelően végzik el, amelynek célja annak biztosítása, hogy a pénzügyi kimutatások valós képet nyújtanak az általuk bemutatni kívánt gazdasági és egyéb jelenségekről. Ehhez hasonlóan, amennyiben olyan szolgáltatásokra vagy árukra vonatkozóan teljesítettek kifizetést, amelyeket még nem szállítottak le, a kiadást elkülönítik és a következő számviteli időszakban jelenítik meg.
1.6. EREDMÉNYKIMUTATÁS
1.6.1. Bevételek
NEM VISSZTERHES ÜGYLETEKBŐL SZÁRMAZÓ BEVÉTELEK
Az uniós bevételek legnagyobb része nem visszterhes ügyletekhez kapcsolódik a következők szerint:
Héa- és GNI-alapú saját források, a műanyag csomagolási hulladékon alapuló saját források
A bevételeket abban az időszakban jelenítik meg, amikor a Bizottság felszólítja a tagállamokat hozzájárulásuk megtételére. A bevételt „lehívott összegen” értékelik. Mivel a héa-, a GNI-alapú és a műanyag csomagolási hulladékon alapuló saját források az érintett költségvetési év adatainak becslésén alapulnak, e források korrekciók tárgyát képezhetik, ugyanis a végső adatok tagállamok általi közzétételéig változásokra kerülhet sor. A változás becslésben okozott hatását azon időszak nettó többletének/hiányának megállapításakor veszik figyelembe, amelyben a változásra sor került.
Tradicionális saját források
A nem visszterhes ügyletekből származó behajtható követelések és a kapcsolódó bevételek kimutatása akkor történik, amikor a megfelelő havi „A” kimutatások (ideértve a beszedett vámokat, valamint a garantált és nem vitatott esedékes összegeket is) megérkeznek a tagállamoktól. A beszámolókészítés időpontjában az időszak vonatkozásában a tagállamok által beszedett, de a Bizottságnak még meg nem fizetett bevételeket megbecsülik és elhatárolt jövedelemként mutatják ki. A tagállamoktól kapott negyedéves „B” kimutatásokat (ideértve a be nem szedett és biztosítékkal nem fedezett vámokat, valamint az adós által vitatott garantált összegeket is) azon beszedési költségekkel csökkentett bevételekként jelenítik meg, amelyekre a tagállamok jogosultak. A becsült be nem szedett összegre nézve emellett értékcsökkenést is elszámolnak.
Pénzbírságok
A pénzbírságokból származó bevételek megjelenítése akkor történik, amikor elfogadták a pénzbírságot előíró uniós határozatot, és arról hivatalosan értesítették a címzettet. A pénzbírságot előíró határozatot követően a megbírságolt vállalkozásnak az értesítés napjától számítva két hónapja van az alábbiak egyikére:
|
— |
elfogadja a határozatot, ebben az esetben az előírt határidőn belül ki kell fizetnie a pénzbírságot, és az összeget az Unió véglegesen beszedi; vagy |
|
— |
nem fogadja el a határozatot, amely esetben az uniós jognak megfelelően megtámadja. |
A pénzbírságot még fellebbezés esetén is meg kell fizetni a három hónapos határidőn belül, mivel a fellebbezésnek nincs halasztó hatálya (EUMSZ 278. cikk). A kapott pénzeszközöket a behajtható követelés kiegyenlítésére használják fel. A Bizottság számvitelért felelős tisztviselőjének beleegyezésével azonban a vállalkozás ehelyett bankgaranciát is bemutathat. Ebben az esetben a pénzbírság továbbra is behajtható követelésnek számít. Amennyiben nem nyújtanak sem pénzeszközt, sem garanciát, és a vállalkozás fizetőképességét illetően kételyek merülnek fel, a jogosultság után értékvesztést számolnak el.
Ha a vállalkozás megfellebbezi a határozatot és előzetesen már kifizette a pénzbírságot, az összeg függő kötelezettségként jelenik meg, vagy ha valószínűnek látszik, hogy a Törvényszék nem az Unió javára dönt, e kockázat fedezésére céltartalékot számolnak el. Ha átmeneti fizetés helyett garanciát adnak, a fennálló behajtható követelés leírásra kerül.
A beérkezett fizetések elhelyezésére szolgáló bankszámlák után a Bizottság kamatot kap: ezt az elhatárolt kamatot bevételként számolják el és az esetleges függő kötelezettség értékét ennek megfelelően növelik.
2010-től kezdődően az összes előzetesen beszedett pénzbírságot a Bizottság kezeli egy külön erre a célra létrehozott alapban (BUFI), és pénzügyi instrumentumokba fektetik be.
Az előző év költségvetési többletének elszámolási módszere
A költségvetési rendelet 18. cikkének (1) bekezdése úgy rendelkezik, hogy egy adott pénzügyi év költségvetési többletét bevételként kell beállítani a következő pénzügyi évre vonatkozó költségvetésbe. Az eredménykimutatásban ezt a bevételt a „nem visszterhes ügyletekből származó egyéb bevételeken” belül jelenítik meg (lásd a 3.8. megjegyzést), és ezzel párhuzamosan a „tagállamoktól lehívandó összegek” között is megjelenítik, amely a nettó eszközök egyik tétele (lásd a 2.15. megjegyzést).
VISSZTERHES ÜGYLETEKBŐL SZÁRMAZÓ BEVÉTELEK
Az áru- és szolgáltatásértékesítésekből származó bevételek megjelenítésére akkor kerül sor, amikor az áruk tulajdonjogával járó lényeges kockázatok és hasznok átszállnak a vásárlóra. A szolgáltatásnyújtást tartalmazó ügyletek bevételeit az ügyletnek a beszámoló fordulónapján érvényes teljesítési foka függvényében jelenítik meg.
Kamatbevételek és kamatráfordítások
A kamatbevételeket és kamatráfordításokat az effektívkamatláb-módszer használatával az eredménykimutatásban jelenítik meg. Ezzel a módszerrel számítják ki a pénzügyi eszköz vagy pénzügyi kötelezettség amortizált bekerülési értékét, valamint ezzel a módszerrel osztják fel a kamatbevételeket, illetve kamatráfordításokat a megfelelő időszakban. Az effektív kamatláb számításakor az EU megbecsüli a cash flow-kat, aminek során figyelembe veszi a pénzügyi instrumentum valamennyi szerződéses feltételét (például az előtörlesztési opciókat), de nem veszi figyelembe a jövőbeli várható hitelveszteségeket. A számítás figyelembe veszi a szerződéses felek közötti, az effektív kamatláb szerves részét képező valamennyi fizetett, illetve kapott díjat és kamatot, az ügyleti költségeket, valamint minden egyéb kedvezményt és felárat.
Amint a pénzügyi eszköz vagy a hasonló pénzügyi eszközök csoportja értékvesztettnek minősül (3. szakasz), a kamatbevételek megjelenítése az értékvesztés miatti veszteség értékelése céljából a jövőbeli cash flow-k diszkontálására használt kamatláb alkalmazásával történik.
Osztalékbevételek
Az osztalékból és hasonló felosztásokból származó bevétel elszámolása akkor történik, amikor a kifizetéshez való jog keletkezik.
Az eredménnyel szemben valós értéken értékelt pénzügyi eszközökből származó bevételek és ráfordítások
Ez az e pénzügyi eszközökből származó valósérték-nyereség (bevétel) és valósérték-veszteség (ráfordítás), beleértve a devizaátszámításból származó nyereséget (bevételt) és veszteséget (ráfordítást) is. A kamatozó pénzügyi eszközök esetében ez a kamatokat is magában foglalja. Lásd a 3.9. megjegyzést is.
Pénzügyigarancia-szerződésekből származó bevételek
A pénzügyigarancia-szerződésekből származó bevételt (garanciadíj) arra az időszakra jelenítik meg, amelynek során az EU készen áll arra, hogy kártalanítsa a pénzügyigarancia-szerződés jogosultját az esetlegesen elszenvedett hitelezési veszteségért. Az alkalmazott amortizációs ütemterv figyelembe veszi az idő múlását és a garantált kitettség volumenét. A pénzügyigarancia-szerződésekből származó bevételek magukban foglalják a pénzügyigarancia-szerződésekkel kapcsolatos kötelezettségek amortizációját is azokban az esetekben, amikor a garanciát ellenszolgáltatás nélkül vagy névleges ellenszolgáltatás fejében nyújtották.
1.6.2. Kiadások
Az EU kiadásainak többsége nem visszterhes ügyletekből származó kiadás. Ezek a kedvezményezetteknek nyújtott transzferekkel kapcsolatosak és három típusba sorolhatók: i. jogosultságok, ii. megállapodás szerinti transzferek és diszkrecionális támogatások, valamint iii. hozzájárulások és adományok.
A transzfereket abban az időszakban számolják el kiadásként, amelyben a transzfert keletkeztető események bekövetkeztek, amennyiben az ilyen jellegű transzfert a vonatkozó rendelet engedélyezi (költségvetési rendelet, személyzeti szabályzat vagy egyéb rendelet), vagy a transzfer engedélyezéséről megállapodást írtak alá, a kedvezményezett teljesíti az esetleges jogosultsági kritériumokat, és az összegre észszerű becslés adható.
Amennyiben kifizetési kérelem, illetve költségtérítési igény érkezik be, és az megfelel az elszámolási kritériumoknak, úgy azt kiadásként számolják el az elszámolható összegre nézve. Év végén megbecsülik és elhatárolt kiadásként számolják el azokat a felmerült elszámolható kiadásokat, amelyek a kedvezményezettek részére esedékesek, de amelyeket még nem jelentettek.
Az áru- és szolgáltatás-beszerzésből keletkező visszterhes ügyletekhez kötött kiadások kimutatására a készletek leszállításakor és az Európai Unió általi átvételekor kerül sor. Értékelésük az eredeti számla szerinti értékükön történik. Az időszakban igénybe vett, de még leszámlázatlan – vagy el nem fogadott számlával rendelkező – szolgáltatásokkal kapcsolatos ráfordításokat a mérlegfordulónapon az eredménykimutatásban becsülik meg és számolják el.
1.7. FÜGGŐ KÖVETELÉSEK ÉS KÖTELEZETTSÉGEK
1.7.1. Függő követelések
A függő követelés olyan múltbeli eseményekből keletkező lehetséges követelés, amelynek meglétét csak egy vagy több, nem teljesen az EU ellenőrzése alatt álló, bizonytalan jövőbeli esemény bekövetkezése vagy be nem következése fogja megerősíteni. Függő követelés megjelenítésére akkor kerül sor, amikor gazdasági hasznok vagy ún. szolgáltatáspotenciál beáramlása valószínűsíthető.
1.7.2. Függő kötelezettségek
A függő kötelezettség olyan múltbeli eseményekből keletkező lehetséges kötelezettség, amelynek meglétét csak egy vagy több, nem teljesen az Európai Unió ellenőrzése alatt álló, bizonytalan jövőbeli esemény bekövetkezése vagy be nem következése fogja megerősíteni; vagy olyan meglévő kötelem, amely múltbeli eseményekből származik, de nem jelenítik meg, mert nem valószínű, hogy gazdasági hasznokat vagy szolgáltatáspotenciált megtestesítő erőforrások kiáramlására lesz szükség a kötelezettség rendezéséhez, vagy mert olyan ritka körülmények álltak elő, amelyek mellett a kötelezettség összegét nem lehet elegendő megbízhatósággal értékelni. Függő kötelezettség megjelenítésére akkor kerül sor, ha a gazdasági hasznot vagy szolgáltatáspotenciált megtestesítő források kiáramlásának lehetősége nem csupán távoli.
1.8. CASH FLOW KIMUTATÁS
Az EU pénzeszközök és pénzeszköz-egyenértékesek teremtésére irányuló képessége, valamint e cash flow-k felhasználása iránti igénye értékelésének alapjául a cash flow-adatok szolgálnak.
A cash flow kimutatás az indirekt módszer alkalmazásával készül. Ez azt jelenti, hogy a pénzügyi év gazdasági eredményét módosítják a nem készpénzjellegű tranzakciók hatásaival, a múltbeli vagy jövőbeli működési pénzbevételek vagy -kifizetések aktív vagy passzív időbeli elhatárolásaival, és a cash flow-k befektetésével kapcsolatos bevételi vagy kiadási tételekkel.
Az eurótól eltérő pénznemben lebonyolított tranzakciókból származó cash flow-kat az EU beszámolási pénznemében (euro) kell elszámolni, az eurótól eltérő pénznemben lévő összegre az eurónak és az eurótól eltérő pénznemnek a cash flow időpontjában érvényes átváltási árfolyamát alkalmazva.
A cash flow kimutatás az adott időszak cash flow-it mutatja be működési, beruházási és finanszírozási tevékenységek szerint csoportosítva.
A működési tevékenységek az Unió beruházási és finanszírozási tevékenységektől különböző tevékenységei. Mint ilyenek, ezek teszik ki az EU által végzett tevékenységek többségét.
Beruházási tevékenység az immateriális javak és az ingatlanok, gépek, berendezések, valamint a pénzeszköz-egyenértékesek között nem szereplő egyéb beruházások vásárlása és értékesítése. A beruházási tevékenységek nem foglalják magukban a kedvezményezetteknek nyújtott hiteleket, mivel az EU általános célkitűzéseinek és így napi működésének részét képezik. A cél az Unió által végrehajtott tényleges beruházások bemutatása.
A finanszírozási tevékenységek olyan tevékenységek, amelyek változást idéznek elő a felvett hitelek méretében és összetételében, kivéve azokat, amelyeket a kedvezményezetteknek back-to-back alapon vagy ingatlanok, gépek és berendezések megszerzéséhez nyújtanak (amelyek a működési tevékenységek közé tartoznak).
2. MEGJEGYZÉSEK A MÉRLEGHEZ
ESZKÖZÖK
2.1. IMMATERIÁLIS JAVAK
|
millió EUR |
|
|
Bruttó érték 2024.12.31.-én |
2 257 |
|
Növekedés |
267 |
|
Elidegenítés |
(70) |
|
Eszközkategóriák közötti átcsoportosítás |
0 |
|
Egyéb változások |
– |
|
Bruttó érték 2025.12.31.-én |
2 455 |
|
Halmozott amortizáció 2024.12.31.-én |
(1 162 ) |
|
Éves értékcsökkenési leírás |
(213) |
|
Visszaírt amortizáció |
1 |
|
Elidegenítés |
54 |
|
Eszközkategóriák közötti átcsoportosítás |
0 |
|
Egyéb változások |
(1) |
|
Halmozott amortizáció 2025.12.31.-én |
(1 320 ) |
|
Könyv szerinti érték 2025.12.31.-én |
1 135 |
|
Könyv szerinti érték 2024.12.31.-én |
1 095 |
A 2025 végi 1 135 millió EUR nettó könyv szerinti érték főként a már működő, belső keletkezésű szoftvereket (405 millió EUR), a befejezetlen, belső keletkezésű szoftvereket (354 millió EUR), valamint a beszerzett szoftvereket (375 millió EUR) foglalja magában.
2.2. INGATLANOK, GÉPEK ÉS BERENDEZÉSEK
Az űreszközök kategóriája a következő uniós űrprogramokhoz kapcsolódó operatív állóeszközöket foglalja magában: a globális navigációs műholdrendszerek (GNSS), azaz a Galileo és az európai geostacionárius navigációs lefedési szolgáltatás (EGNOS), az állami műholdas kommunikáció (GOVSATCOM), a biztonságos konnektivitási program, valamint a Kopernikusz európai Föld-megfigyelési programja. Az űrrendszerek még nem működő eszközei a „Befejezetlen beruházások” tétel alatt szerepelnek. Az EU űrprogramjaihoz kapcsolódó eszközök kiépítése az Európai Űrügynökség támogatásával folyik.
A Galileo konstellációja jelenleg 30 műholdból áll. A Galileo operatív tárgyi eszközei – a műholdak és a földi létesítmények – 2025. december 31-én nettó 2 630 millió EUR-t tettek ki (2024: 2 987 millió EUR), amely nem tartalmaz halmozott amortizációt. A fennmaradó befejezetlen beruházások 2 592 millió EUR-t tesznek ki (2024: 2 145 millió EUR).
Ami a Kopernikuszt illeti, 10 műhold működik, 22 pedig építés alatt áll. A Kopernikusz operatív tárgyi eszközeinek összértéke 845 millió EUR (2024: 492 millió EUR), amely nem tartalmaz halmozott amortizációt. A Kopernikusz-műholdakhoz kapcsolódóan további 3 645 millió EUR-t jelenítettek meg befejezetlen beruházásként (2024: 3 520 millió EUR).
Az EGNOS földi infrastruktúrájához kapcsolódóan 182 millió EUR (2024: 160 millió EUR) összegű tárgyi eszköz ugyancsak a „Világűrbe telepített eszközök” megnevezés alatt van feltüntetve. Ezenfelül az EGNOS befejezetlen beruházásai 346 millió EUR-t tesznek ki (2024: 345 millió EUR).
Az Európai Unió állami műholdas kommunikációs (GOVSATCOM) programjának célja, hogy biztonságos, reziliens és költséghatékony műholdas kommunikációs képességeket biztosítson az EU és tagállamai által irányított, biztonsági és védelmi szempontból kritikus missziók és kormányzati műveletek számára, ideértve a nemzetbiztonsági szereplőket, valamint az uniós ügynökségeket és intézményeket is. A GOVSATCOM befejezetlen beruházásai 9 millió EUR-t tesznek ki (2024: 0 EUR).
A biztonságos konnektivitási program két fő célja:
|
— |
világszerte a biztonságos állami műholdas kommunikációs szolgáltatásokhoz való hozzáférés biztosítása a kritikus infrastruktúrák védelme, a megfigyelés, a külső tevékenységek és a válságkezelés érdekében, |
|
— |
annak lehetővé tétele a magánszektor számára, hogy kereskedelmi szolgáltatásokat nyújtson, például az Európai Unió egész területén nagy sebességű, széles sávú rendszert és zökkenőmentes hálózati összekapcsoltságot biztosítson. |
A biztonságos konnektivitási program befejezetlen beruházásai 454 millió EUR-t tesznek ki (2024: 0 EUR).
Ingatlanok, gépek és berendezések
|
millió EUR |
|||||||||
|
|
Telek és épületek |
Világűrbe telepített eszközök |
Gépek és berendezések |
Bútorok és járművek |
Számítástechnikai berendezések |
Egyéb |
Pénzügyi lízingek |
Befejezetlen beruházások |
Összesen |
|
Bruttó érték 2024.12.31.-én |
6 528 |
9 056 |
483 |
255 |
714 |
308 |
2 075 |
6 528 |
25 945 |
|
Növekedés |
44 |
1 |
23 |
13 |
76 |
14 |
5 |
2 029 |
2 205 |
|
Elidegenítés |
(9 ) |
(113 ) |
(24 ) |
(37 ) |
(87 ) |
(35 ) |
(2 ) |
(0 ) |
(306 ) |
|
Eszközkategóriák közötti átcsoportosítás |
73 |
811 |
0 |
(0 ) |
0 |
2 |
– |
(886 ) |
(0 ) |
|
Egyéb változások |
(3 ) |
– |
0 |
0 |
1 |
0 |
– |
– |
(2 ) |
|
Bruttó érték 2025.12.31.-én |
6 630 |
9 755 |
482 |
231 |
705 |
292 |
2 079 |
7 671 |
27 843 |
|
Halmozott értékcsökkenés 2024.12.31.-én |
(4 106 ) |
(5 417 ) |
(423 ) |
(177 ) |
(575 ) |
(225 ) |
(1 309 ) |
|
(12 232 ) |
|
Éves értékcsökkenési leírás |
(145 ) |
(777 ) |
(24 ) |
(17 ) |
(75 ) |
(18 ) |
(75 ) |
|
(1 131 ) |
|
Visszaírt értékcsökkenés |
0 |
– |
0 |
(0 ) |
8 |
1 |
– |
|
8 |
|
Elidegenítés |
8 |
96 |
23 |
36 |
76 |
30 |
2 |
|
270 |
|
Eszközkategóriák közötti átcsoportosítás |
(0 ) |
– |
(0 ) |
(0 ) |
0 |
0 |
– |
|
0 |
|
Egyéb változások |
2 |
– |
(0 ) |
0 |
(0 ) |
(0 ) |
– |
|
1 |
|
Halmozott értékcsökkenés 2025.12.31.-én |
(4 240 ) |
(6 098 ) |
(425 ) |
(161 ) |
(566 ) |
(214 ) |
(1 382 ) |
|
(13 086 ) |
|
KÖNYV SZERINTI ÉRTÉK 2025.12.31.-én |
2 390 |
3 657 |
57 |
70 |
138 |
77 |
696 |
7 671 |
14 756 |
|
KÖNYV SZERINTI ÉRTÉK 2024.12.31.-én |
2 420 |
3 639 |
60 |
76 |
139 |
84 |
766 |
6 528 |
13 713 |
2.3. TŐKEMÓDSZERREL ELSZÁMOLT BEFEKTETÉSEK
A Bizottság által képviselt EU-nak az Európai Beruházási Alapban (EBA) való részesedését számvitelileg társult vállalkozásként kezelik a tőkemódszer alkalmazásával. Az EBA az EU kockázati tőkére, valamint a kis- és középvállalkozások (kkv-k) részére nyújtott garanciákra specializálódott pénzügyi intézménye. Az EBA olyan köz-magán társulásként működik, amelynek tagjai az Európai Beruházási Bank (EBB), az EU és pénzügyi intézmények egy csoportja.
2025. december 31-én az EU 29,7 %-os tulajdonosi érdekeltséggel (2024: 29,7 %) és a szavazati jogok 29,7 %-ával (2024: 29,7 %) rendelkezett az EBA-ban. Alapszabályával összhangban az EBA köteles éves nettó eredményének legalább 20 %-át kötelező tartalékba allokálni mindaddig, amíg az összesített tartalék el nem éri a jegyzett tőke 10 %-át. Ez a tartalék nem osztható szét.
Az alábbi táblázat az EBA-ban való uniós részvétel idei alakulását mutatja be.
|
millió EUR |
|
|
|
Európai Beruházási Alap |
|
Részesedés 2024.12.31.-én |
1 446 |
|
Hozzájárulások |
– |
|
Kapott osztalékok |
(8 ) |
|
Részesedés a nettó eredményből |
69 |
|
Részesedés a nettó eszközökben |
16 |
|
Részesedés 2025.12.31.-én |
1 524 |
Az EBA-ra vonatkozó összefoglalt pénzügyi információk:
|
millió EUR |
||
|
|
2025.12.31. |
2024.12.31. |
|
|
EBA összesen |
EBA összesen |
|
Eszközök |
9 023 |
7 789 |
|
Kötelezettségek |
(3 896 ) |
(2 923 ) |
|
Többlet/(hiány) |
233 |
280 |
A fentiekben összefoglalt pénzügyi információk összeegyeztetése az EBA-ban való érdekeltség könyv szerinti értékével az alábbi:
|
millió EUR |
||
|
|
2025.12.31. |
2024.12.31. |
|
A társult vállalkozás nettó eszközei |
5 127 |
4 866 |
|
A Bizottság tulajdonosi érdekeltsége az EBA-ban |
29,7 % |
29,7 % |
|
Könyv szerinti érték |
1 524 |
1 446 |
A Bizottság által képviselt EU az EBA tőkéjében való jegyzett részvényeinek 20 %-át fizette be 2025. december 31-ig, a még le nem hívott összegek az alábbiak:
|
millió EUR |
||
|
|
Teljes EBA-tőke |
Uniós jegyzés |
|
Teljes részvénytőke |
7 370 |
2 190 |
|
Befizetett |
(1 474 ) |
(438 ) |
|
Még le nem hívott |
5 896 |
1 752 |
2.4. PÉNZÜGYI ESZKÖZÖK
|
millió EUR |
|||
|
|
Megjegyzés |
2025.12.31. |
2024.12.31. |
|
Hosszú lejáratú |
|
|
|
|
Amortizált bekerülési értéken értékelt pénzügyi eszközök |
2.4.1. |
314 887 |
269 903 |
|
Az eredménnyel szemben valós értéken értékelt pénzügyi eszközök |
2.4.2. |
47 919 |
39 058 |
|
|
|
362 806 |
308 961 |
|
Rövid lejáratú |
|
|
|
|
Amortizált bekerülési értéken értékelt pénzügyi eszközök |
2.4.1. |
18 545 |
13 677 |
|
Az eredménnyel szemben valós értéken értékelt pénzügyi eszközök |
2.4.2. |
4 746 |
5 700 |
|
|
|
23 291 |
19 377 |
|
Összesen |
|
386 097 |
328 338 |
2.4.1. Amortizált bekerülési értéken értékelt pénzügyi eszközök
|
millió EUR |
|||
|
|
Megjegyzés |
2025.12.31. |
2024.12.31. |
|
Tagállamoknak és harmadik országoknak nyújtott hitelek |
2.4.1.1. |
332 821 |
283 114 |
|
Egyéb hitelek |
2.4.1.2. |
611 |
466 |
|
Összesen |
|
333 432 |
283 580 |
|
Hosszú lejáratú |
|
314 887 |
269 903 |
|
Rövid lejáratú |
|
18 545 |
13 677 |
2.4.1.1.
|
millió EUR |
||
|
|
2025.12.31. |
2024.12.31. |
|
Tagállamoknak nyújtott hitelek |
286 301 |
251 457 |
|
Harmadik országoknak nyújtott hitelek |
46 520 |
31 656 |
|
Összesen 2025.12.31.-én |
332 821 |
283 114 |
|
Hosszú lejáratú |
314 764 |
269 782 |
|
Rövid lejáratú |
18 056 |
13 332 |
Tagállamoknak nyújtott hitelek
|
millió EUR |
|||||
|
|
RRF |
SURE |
EFSM |
BOP |
Összesen |
|
Összesen 2024.12.31.-én |
110 120 |
98 839 |
42 297 |
201 |
251 457 |
|
Új hitelek (névleges) |
47 218 |
– |
– |
– |
47 218 |
|
Visszafizetések |
– |
(8 000 ) |
(4 900 ) |
(200 ) |
(13 100 ) |
|
Könyv szerinti érték változásai |
876 |
(135 ) |
(15 ) |
(1 ) |
726 |
|
Összesen 2025.12.31.-én |
158 215 |
90 705 |
37 382 |
– |
286 301 |
|
Hosszú lejáratú |
155 904 |
82 594 |
30 818 |
– |
269 316 |
|
Rövid lejáratú |
2 310 |
8 111 |
6 564 |
– |
16 985 |
A tagállamoknak nyújtott hitelek névértéke 2025. december 31-én 283,4 milliárd EUR (2024: 249,2 milliárd EUR), amelyből 155,9 milliárd EUR az RRF- és REPowerEU-programokhoz nyújtott NGEU-hitelekre vonatkozik.
Ebben a táblázatban, valamint az alábbi, a harmadik országoknak nyújtott hitelekkel kapcsolatos táblázatban a „könyv szerinti érték változásai” sor a felhalmozott kamatok változását és a felárak/engedmények változását (új felárak/engedmények és amortizáció) jelenti.
A SURE, az EFSM és a fizetésimérleg-támogatási programok végrehajtása „back-to-back” alapon történt. Ez azt jelenti, hogy a hiteleket a megfelelő hitelfelvételekkel, azonos feltételekkel finanszírozták. A futamidők azonosak, a kibocsátási felárakat/kedvezményeket és a költségeket a hitel kedvezményezettjére terhelik. Lejáratkor a hitel kedvezményezettje törleszt a Bizottságnak, a Bizottság pedig visszafizeti a hitelfelvételt. Az NGEU keretében finanszírozott RRF-hitelek esetében nincs back-to-back kapcsolat a hitelek és a hitelfelvételek feltételei között. Ezeket a hiteleket az egységes finanszírozási megközelítésből finanszírozzák, amelyet a 2.11.1.1. megjegyzés ismertet.
RRF
Az RRF egy 2021-ben létrehozott ideiglenes eszköz, amelynek célja, hogy segítse a tagállamok gazdaságait a koronavírus-járványból való kilábalásban, valamint abban, hogy rezilienssé váljanak a zöld és digitális átállással szemben. Az Európai Uniós Helyreállítási Eszköz (NGEU) keretében a Bizottság olyan forrásokat von be, amelyeket az RRF a tagállami reformok és beruházások finanszírozására használ fel. Ezeknek összhangban kell állniuk az uniós prioritásokkal, és kezelniük kell az európai szemeszterben – a gazdaság- és szociálpolitikák koordinálására szolgáló uniós keretben – az országspecifikus ajánlásokban azonosított kihívásokat. A finanszírozás lehet hitel (visszafizetendő támogatás) vagy vissza nem térítendő támogatás (nem visszafizetendő támogatás, lásd a 2.5. megjegyzést). A tagállamok a hitelekre és vissza nem térítendő támogatásokra előzetesen megállapított allokáció erejéig részesülhetnek finanszírozásban. A tagállamoknak ahhoz, hogy részesülhessenek a támogatásból, be kell nyújtaniuk nemzeti helyreállítási és rezilienciaépítési terveiket az Európai Bizottságnak. Mindegyik terv meghatározza a 2026 végéig végrehajtandó reformokat és beruházásokat, és megállapítja az Európai Bizottság által elemzendő és az Európai Tanács által jóváhagyandó egyértelmű mérföldköveket és célokat. Az RRF-hitelek 2026. december 31-ig, de csak az elfogadott mérföldkövek és célok elérését követően folyósíthatók.
Az RRF-rendelet 2023. évi módosítása lehetővé tette a tagállamok számára, hogy nemzeti helyreállítási és rezilienciaépítési terveiket egy REPowerEU-fejezettel egészítsék ki. A tagállamok a REPowerEU-célkitűzések elérését szolgáló beruházásokat és reformokat finanszírozhatnak. A finanszírozás hitel útján is történhet, az RRF-ből származó, a tagállamok által még nem igényelt hitelforrások felhasználásával. A fenti táblázatban az „RRF” fejlécű oszlop tehát a REPowerEU-hiteleket is tartalmazza.
2025. december 31-én az aláírt hitelmegállapodások összege 277,2 milliárd EUR volt (szemben a 2024. végi 290,9 milliárd EUR-val; az összeg egyes hitelmegállapodások összegének csökkenése miatt csökkent). 2025 végén a folyósított és fennálló hitelek összege 155,9 milliárd EUR volt.
Szükséghelyzeti munkanélküliségi kockázatokat mérséklő ideiglenes támogatást nyújtó európai eszköz (SURE)
A SURE olyan pénzügyi támogatást nyújt, amelynek célja fenntartani az emberek foglalkoztatását és támogatni a koronavírus-járvány által érintett munkahelyeket. Az eszköz rendelkezésre állása 2022. december 31-én véget ért. A 2024. december 31-én folyósított hitelek (névleges érték) 98,4 milliárd EUR-t tettek ki, és nem voltak függőben lévő folyósítások. 2025-ben a tagállamok a SURE-hitekből 8 milliárd EUR-t fizettek vissza.
Európai pénzügyi stabilizációs mechanizmus (EFSM)
Az EFSM lehetővé teszi, hogy egy tagállam számára pénzügyi támogatást nyújtsanak, ha az nehézségekkel küzd. A program lejárt, kivéve az olyan konkrét ügyleteket, mint a hitelek futamidejének meghosszabbítása. 2025-ben Írország az EFSM-hitelből visszafizette az esedékes 2,4 milliárd EUR-t. Portugália két hitel esetében előtörlesztést kért összesen 2,5 milliárd EUR összegben. A hitelek visszafizetésére az alapul szolgáló kötvények piaci árán került sor. Ez a művelet a hitelek kivezetéséből származó nyereséget vagy veszteséget eredményezett (lásd a 3.9. és 3.15. megjegyzést). Az alapul szolgáló uniós kötvényeket átcsoportosították az egységes finanszírozási alapba (lásd a 2.11.1.1. megjegyzést).
Fizetésimérleg-eszköz (BOP)
A fizetésimérleg-eszköz szakpolitikai alapú pénzügyi instrumentum, amely középtávú pénzügyi támogatást nyújt az Európai Unió azon tagállamainak, amelyeknek nem az euro a hivatalos pénzneme. 2025-ben Lettország teljes mértékben visszafizette a fizetésimérleg-eszköz keretében nyújtott utolsó fennálló hitelt is.
Harmadik országoknak nyújtott hitelek
|
millió EUR |
||||||
|
|
MFA |
Ukrajna-eszköz |
EURATOM |
Nyugat-balkáni Eszköz |
Moldova-eszköz |
Összesen |
|
Összesen 2024.12.31.-én |
23 831 |
7 623 |
203 |
– |
– |
31 656 |
|
Új hitelek (névleges) |
18 366 |
10 052 |
– |
184 |
289 |
28 891 |
|
Visszafizetések |
(20 ) |
– |
– |
– |
– |
(20 ) |
|
Könyv szerinti érték változásai |
247 |
104 |
(0 ) |
3 |
4 |
358 |
|
Értékvesztésben bekövetkezett változások |
(9 164 ) |
(5 206 ) |
4 |
(0 ) |
(0 ) |
(14 366 ) |
|
Összesen 2025.12.31.-én |
33 260 |
12 573 |
207 |
187 |
293 |
46 520 |
|
Hosszú lejáratú |
32 505 |
12 264 |
206 |
184 |
289 |
45 448 |
|
Rövid lejáratú |
754 |
310 |
0 |
3 |
4 |
1 072 |
A harmadik országoknak nyújtott hitelek névértéke 2025. december 31-én összesen 76,0 milliárd EUR volt (2024: 47,2 milliárd EUR).
Ebben a táblázatban az „értékvesztésben bekövetkezett változások” sor a várható hitelezési veszteségek 2025. december 31-i újraértékelésének felel meg. A „Könyv szerinti érték változásai” sor a felhalmozott kamatok változását és a felárak/engedmények változását (új felárak/engedmények és amortizáció) jelenti.
Az Euratom program „back-to-back” alapon működik.
2022 végéig az MFA-hiteleket a back-to-back megközelítést alkalmazva finanszírozták, míg az MFA+-program 2023. évi végrehajtásával az MFA keretében nyújtott új kölcsönöket főként a 2.11.1.1. megjegyzésben ismertetett egységes finanszírozási megközelítés alkalmazásával hajtják végre. Minden új programot, például az Ukrajna-eszközt, a Nyugat-balkáni Eszközt és a Moldova-eszközt az egységes finanszírozási megközelítéssel is finanszírozni fogják.
Makroszintű pénzügyi támogatás
Az MFA a fizetésimérleg-válsággal küzdő partnerországok részére nyújtott hitelek pénzügyi támogatását jelenti.
Az év végén fennálló MFA-hitelek teljes nominális kitettsége 52,1 milliárd EUR-nak felelt meg (2024: 33,7 milliárd EUR), amelyből 47,1 milliárd EUR Ukrajnával szemben állt fenn (2024: 29,0 milliárd EUR).
2025. december 31-én az MFA-hitelek értékvesztési tartaléka 19,4 milliárd EUR volt (2024: 10,2 milliárd EUR), amelyből 19,3 milliárd EUR az Ukrajnának nyújtott hitelekre vonatkozik (2024: 10,1 milliárd EUR). Míg az Ukrajnától 2025-ben esedékes valamennyi összeget időben kifizették, és az éves beszámoló elkészítésének időpontjában a számviteli szabályok szerint nincs lejárt kintlévőség, az értékvesztés az élettartam alatt várható hitelezési veszteségeket tükrözi, amelyeket a jelentős bizonytalanságok miatt különös óvatossággal becsültek.
2024 októberében elfogadták az Ukrajna-hitelezési együttműködési mechanizmus (ULCM) létrehozásáról és az Ukrajnának nyújtandó új makroszintű pénzügyi támogatás engedélyezéséről szóló (EU) 2024/2773 rendeletet. Az ULCM keretében az immobilizált orosz állami vagyoni eszközökből származó rendkívüli bevételeket arra használják fel, hogy vissza nem térítendő támogatást nyújtsanak Ukrajnának, ezzel segítve az országot a G7-partnerek és az EU által e kezdeményezés keretében nyújtott kétoldalú hitelek visszafizetésében. Az EU 2024 decemberében írta alá az MFA-hitelmegállapodást Ukrajnával 18,1 milliárd EUR összegről. A hitel 2025-ben teljes egészében folyósításra került. Mivel az EU az ULCM keretében nyújtott MFA-hitelre 2024 végén visszavonhatatlan kötelezettséget vállalt, a várható hitelezési veszteségekre 7,1 milliárd EUR összegű céltartalékot jelenítettek meg (lásd még a 2.10. megjegyzést). 2025-ben ezt a céltartalékot feloldották, és helyette 8,7 milliárd EUR értékvesztési tartalékot számoltak el, ami csökkentette a hitel értékét.
2025-ben az EU 740 millió EUR (2024: 763 millió EUR) összegű kamattámogatást nyújtott Ukrajnának a rendkívüli MFA- és MFA+-hitelek kamatainak fedezésére. Ez a hitel feltételeinek módosítását jelenti (lásd még a 3.15. és 6.6. megjegyzést), és a fenti táblázatban a „Könyv szerinti érték változásai” között szerepel.
2025. december 31-én aláírt MFA-hitelmegállapodások keretében 4,3 milliárd EUR le nem hívott összeget kötöttek le feltételesen (2024: 95 millió EUR).
Az Ukrajna-eszköz keretében nyújtott hitelek
Az Ukrajna-eszközről szóló rendelet (35) egy 2024-ben elfogadott eszköz, amely legfeljebb 50 milliárd EUR összegű pénzügyi támogatást – ezen belül legfeljebb 33 milliárd EUR összegű államkölcsönt – nyújt Ukrajnának, amelyet 2027 végéig folyósítanak. 2025 végén 23,2 milliárd EUR összegű hitelt folyósítottak Ukrajnának (2024: 13,1 milliárd EUR).
Az e hitelekkel kapcsolatban megjelenített értékvesztési tartalék teljes összege 2025. december 31-én 10,9 milliárd EUR volt (2024: 5,7 milliárd EUR). Az aláírt hitelmegállapodásokból az év végén 9,8 milliárd EUR (2024: 19,9 milliárd EUR) még nem volt lehívva, mivel lehívása szakpolitikai feltételek teljesítéséhez kötött.
Az Európai Atomenergia-közösség (Euratom) hitelei
Az Európai Atomenergia-közösség (Euratom) hitelt nyújt a tagállamoknak és nem tagállamoknak, valamint ezek jogalanyainak energetikai létesítményekkel kapcsolatos projektek finanszírozásához. 2025. december 31-én nincsenek kintlévő összegek a tagállamokkal kapcsolatban. A teljes fennálló összeg az Energoatomnak nyújtott, az ukrán állam által garantált hitelekhez kapcsolódik. E hitelek tekintetében 94 millió EUR értékvesztési tartalékot jelenítettek meg (2024: 98 millió EUR). Az aláírt hitelmegállapodásokból nincsenek le nem hívott összegek.
Nyugat-balkáni Reform- és Növekedéstámogató Eszköz
A Nyugat-balkáni Reform- és Növekedéstámogató Eszköz létrehozásáról szóló (EU) 2024/1449 rendeletet (a továbbiakban: Nyugat-balkáni Eszköz) 2024 májusában fogadták el, az első pénzügyi műveletekre pedig 2025-ben került sor. Az eszköz várhatóan legfeljebb 4 milliárd EUR összegű hitelt nyújt a 2025–2027-es időszakban, a kifizetések feltétele pedig az, hogy az EU nyugat-balkáni partnerországai konkrét társadalmi-gazdasági és alapvető reformokat hajtsanak végre.
2025. december 31-ig 2,6 milliárd EUR összegben kötöttek hitelmegállapodásokat Észak-Macedóniával, Albániával, Szerbiával és Montenegróval, amely összegből 184 millió EUR-t folyósítottak. Az év végén 2,4 milliárd EUR maradt feltételesen lekötve, amely összeg folyósítása a szakpolitikai feltételek teljesítésétől függ.
Reform- és Növekedéstámogató Eszköz a Moldovai Köztársaság számára
A Reform- és Növekedéstámogató Eszköz Moldovai Köztársaság számára való létrehozásáról szóló (EU) 2025/535 rendeletet (a továbbiakban: Moldova-eszköz) 2025 márciusában fogadták el. Az eszköz a 2025 és 2027 közötti időszakban fogja támogatni Moldovát, és várhatóan legfeljebb 1,5 milliárd EUR összegben nyújt majd hiteleket.
Az 1,5 milliárd EUR összegű hitelmegállapodást 2025-ben írták alá. 2025. december 31-ig 289 millió EUR-t folyósítottak, ugyanakkor az év végén még 1,2 milliárd EUR-t nem hívtak le.
A tagállamoknak és harmadik országoknak nyújtott hitelekre vonatkozó uniós költségvetési garancia
Az uniós költségvetés garantálja az EU által a tagállamoknak és harmadik országoknak nyújtott kölcsönöket finanszírozó hitelfelvételeket. Ha a jövőben kifizetetlen hitelösszegek merülnének fel, előfordulhat, hogy az uniós költségvetésnek kell visszafizetnie a kapcsolódó hitelfelvételi összegeket.
További részletek tekintetében lásd a 6.7. megjegyzést.
Az Egyesült Királyság EU-ból való kilépéséből eredő kötelezettségei
A kilépésről rendelkező megállapodás 143. cikkével összhangban az Egyesült Királyság felelősséggel tartozik az Unióval szemben a kilépés időpontjáig, 2020. január 31-ig jóváhagyott vagy határozattal rendelkezésre bocsátott, pénzügyi támogatáshoz nyújtott hitelekhez (EFSM, makroszintű pénzügyi támogatás, fizetési mérleg, Euratom) kapcsolódó függő pénzügyi kötelezettségek rá eső részéért. A 143. cikk értelmében a kilépés időpontja előtt jóváhagyott, pénzügyi támogatáshoz nyújtott hitel nemteljesítése esetén az Egyesült Királyság felelősséggel tartozik az Unióval szemben az Unió által a nemteljesítő műveletek keretében eszközölt kifizetések rá eső hányadéért, kivéve, ha ez adott esetben (a harmadik országokban nyújtott makroszintű pénzügyi támogatás és Euratom-hitelek esetében) fedezhető a közös tartalékalap komponensébe, a külső fellépésekre vonatkozó garanciaalapba feltöltött források Egyesült Királyságra eső hányadából – lásd a 4.1.1. megjegyzést.
Az EU fenti, pénzügyi támogatáshoz nyújtott hitelekhez kapcsolódó függő kötelezettségei a kilépés időpontjában 53,9 milliárd EUR-t tettek ki. Az említett időpont óta történt visszafizetéseket követően az uniós garanciával fedezett hitelek értéke 2025. december 31-én 42,2 milliárd EUR, amelyből az Egyesült Királyság hányada 5,3 milliárd EUR.
2.4.1.2.
Ezek három hiteltípust foglalnak magukban:
|
a) |
Az uniós költségvetési programokból nyújtott hitelek (pl. a mezőgazdaság- és villamosításfinanszírozási kezdeményezések és az EU foglalkoztatási és szociális innovációs programja keretében nyújtott hitelek). E hitelek teljes összege 2025. december 31-én 85 millió EUR-t tett ki (2024: 75 millió). |
|
b) |
Engedményezett hitelek: Ezeket a hiteleket az EBB nyújtja, és az ESBA és a külső hitelezési megbízatás programjai garantálják. A hitelek nem teljesítettek, a Bizottság kifizette a garancialehívásokat, ezért rendelkezik a visszafizetési jogokkal. Ennek eredményeként a hiteleket mostantól megjelenítik az EU mérlegében. 2025. december 31-én a Bizottság az ilyen hitelekből (beleértve a felhalmozott kamatokat is) 1,0 milliárd EUR összegű visszafizetési joggal rendelkezett (2024: 1,0 milliárd EUR). A várható hitelezési veszteségek figyelembevétele után azonban a mérlegben megjelenített összeg 45 millió EUR (2024: 51 millió EUR). |
|
c) |
Lekötött betétek 481 millió EUR összegben (2024: 340 millió EUR), 3 hónapot meghaladó futamidővel, amelyek nem felelnek meg a pénzeszköz-egyenértékesek fogalommeghatározásának. |
2.4.2. Az eredménnyel szemben valós értéken értékelt pénzügyi eszközök*
|
millió EUR |
|||
|
|
Megjegyzés |
2025.12.31. |
2024.12.31. |
|
Az eredménnyel szemben valós értéken értékelt, nem származtatott pénzügyi eszközök |
2.4.2.1. |
51 080 |
43 648 |
|
Az eredménnyel szemben valós értéken értékelt, származtatott pénzügyi eszközök |
2.4.2.2. |
1 585 |
1 110 |
|
Összesen |
|
52 665 |
44 758 |
|
Hosszú lejáratú |
|
47 919 |
39 058 |
|
Rövid lejáratú |
|
4 746 |
5 700 |
2.4.2.1.
Az eredménnyel szemben valós értéken értékelt, nem származtatott pénzügyi eszközök típus szerint
|
millió EUR |
|||
|
|
|
2025.12.31. |
2024.12.31. |
|
Hitelviszonyt megtestesítő értékpapírok |
|
40 462 |
34 465 |
|
PPA-k, ETF-ek és összevont portfóliókba történő befektetések |
|
6 812 |
5 975 |
|
Más, tulajdonviszonyt megtestesítő befektetések |
|
3 796 |
3 201 |
|
Hitelek |
|
9 |
8 |
|
Összesen |
|
51 080 |
43 648 |
|
Hosszú lejáratú |
|
46 350 |
37 948 |
|
Rövid lejáratú |
|
4 730 |
5 700 |
A hitelviszonyt megtestesítő értékpapírok főként államkötvények és vállalati kötvények. Ezeket a Bizottság által (főként közös tartalékalap, és a költségvetési pénzbírságok alapja [BUFI]) vagy az EU nevében az EBB által (főként Horizont 2020, Innovációs Alap) kezelt alapokban (portfóliókban) tartják. A portfóliók teljesítményét valós érték (piaci érték) alapján értékelik. 2025. december 31-én az értékpapír-kölcsönzési programok keretében kölcsönadott értékpapírok piaci értéke 6,0 milliárd EUR-t tett ki (2024: 5,8 milliárd EUR). A kölcsönadott értékpapírokat nem vezetik ki az EU mérlegéből, mivel a kockázatok és hasznok továbbra is az EU-t illetik.
A pénzpiaci alapok (PPA-k) olyan kölcsönös alapok, amelyek rövid lejáratú hitelviszonyt megtestesítő értékpapírokba fektetnek be (pl. az EBB egységesített alapja). A tőzsdén kereskedett alapok (ETF) olyan befektetési alapok, amelyekkel tőzsdén kereskednek. Indexeket követnek, és olyan eszközöket tartanak, mint a részvények, a kötvények, a valuták és a határidős ügyletek. Az összevont portfóliókba történő befektetések az Európai Hálózatfinanszírozási Eszköz (CEF) és a H2020 programok uniós forrásai, amelyeket a NER 300 programból származó tagállami forrásokkal vonnak össze. Ezeket arra használják, hogy garanciát nyújtsanak az EBB finanszírozási és beruházási műveleteihez.
A „Más, tulajdonviszonyt megtestesítő befektetések” elsősorban arra utalnak, hogy az uniós költségvetési forrásokat – végrehajtó partnereken keresztül – kockázati tőkébe vagy más típusú befektetési alapokba fektetik be az uniós szakpolitikai célkitűzések megvalósítása érdekében: például az induló kkv-k forráshoz jutásának javítása, a kutatás és az innováció, valamint az EU-n belüli és kívüli infrastruktúra.
Az eredménnyel szemben valós értéken értékelt, nem származtatott pénzügyi eszközök program szerint
|
millió EUR |
||
|
|
2025.12.31. |
2024.12.31. |
|
Közös tartalékalap |
27 018 |
23 174 |
|
Innovációs Alap |
13 265 |
10 616 |
|
Horizont 2020 és Horizont Európa |
4 286 |
3 968 |
|
BUFI-befektetések |
2 662 |
2 141 |
|
Felszámolás alatt álló ESZAK |
1 187 |
1 206 |
|
Európai Hálózatfinanszírozási Eszköz |
683 |
716 |
|
Uniós kkv-tőkefinanszírozási eszközök |
433 |
453 |
|
EBRD |
309 |
188 |
|
Délkelet-Európáért Európai Alap |
250 |
243 |
|
Az EKSZ helyi személyzetének nyugdíjrendszere |
152 |
128 |
|
Környezetbarát Növekedésért Alap |
152 |
128 |
|
Energiahatékonysági pénzügyi mechanizmus |
104 |
103 |
|
Egyéb |
581 |
586 |
|
Összesen |
51 080 |
43 648 |
|
Hosszú lejáratú |
46 350 |
37 948 |
|
Rövid lejáratú |
4 730 |
5 700 |
Közös tartalékalap
Az EU garanciákat nyújt a pénzügyi partnereknek a tőkebefektetések és hitelek veszteségeire (az uniós költségvetési garanciákról lásd a 4.1. megjegyzést). A jogi aktusokkal összhangban az uniós költségvetés fokozatosan különít el pénzt arra, hogy megtérítse a partnereknek az e garanciák által fedezett veszteségeket. Az uniós költségvetés emellett pénzt különít el a felvett hitelek visszafizetése céljából az MFA, az Euratom, a Nyugat-balkáni Eszköz és a Moldova-eszköz keretében nyújtott hitelek nemteljesítése esetére.
A költségvetési rendeletnek megfelelően a Bizottság létrehozta a közös tartalékalapot, ahol egyetlen közös portfólióban kezeli az általa elkülönített pénzt („tartalékképzés”). A pénzösszegeket hitelviszonyt megtestesítő értékpapírokba, pénzpiaci alapokba és tőzsdén kereskedett alapokba fektetik. Az uniós költségvetésből származó feltöltés mellett a közös tartalékalap megkapja a nemteljesítő műveletekből származó visszafizettetett összegeket, a befektetéseinek hozamát, valamint a pénzügyi partnerek által az Uniónak nyújtott ellentételezést. A közös tartalékalap önkéntes hozzájárulásokat kaphat a tagállamoktól és más hozzájárulóktól is, amelyek ily módon növelik a rendelkezésre álló uniós költségvetési biztosítékokat.
A közös tartalékalap a bejövő hozzájárulásokat komponensekhez allokálja a hozzájáruló program függvényében. E programok jogi aktusai meghatározzák a nyújtott garanciákra vonatkozó szükséges tartalékfeltöltést. Az uniós költségvetés összevonja ezeket az egyedileg képzett tartalékokat a közös tartalékalapban, hogy optimalizálja az eszközkezelést.
2025. december 31-én a közös tartalékalap eredménnyel szemben valós értéken értékelt, nem származékos pénzügyi eszközállománya nőtt; ebben a szükséges céltartalékok InvestEU-, NDICI- és Ukrajna-garancia általi feltöltése mellett 0,8 milliárd EUR összegű kincstári nyereség is megjelent. A teljes, eredménnyel szemben valós értéken értékelt, nem származékos pénzügyi eszközállomány 27,0 milliárd EUR volt, amelyből 22,8 milliárd EUR-t hitelviszonyt megtestesítő értékpapírokba, 3,9 milliárd EUR-t tőzsdén kereskedett alapokba fektettek be.
Innovációs Alap
Az Innovációs Alap kialakítja az üvegházhatást okozó gázok kibocsátási egységeinek Unión belüli kereskedelmére szolgáló rendszert. A cél az, hogy a bevételt a karbonszegény technológiák és folyamatok innovációjának támogatására fordítsák bizonyos gazdasági ágazatokban. Az Innovációs Alap megkapja az 530 millió kibocsátási egység progresszív monetizálásából származó bevételt, valamint a NER300 program számára rendelkezésre álló 300 millió kibocsátási egységből fel nem használt pénzeszközöket (lásd a 3.8. megjegyzést). Az EBB kezeli a pénzösszegeket, amíg azokat a rendeltetésük szerint fel nem használják, és hitelviszonyt megtestesítő értékpapírokba fekteti be. A 2025. évi növekedés főként az árverésből befolyt bevételeknek tudható be.
Horizont 2020 és Horizont Európa
A „Horizont 2020” kutatási és innovációs keretprogram (2014–2020) létrehozásáról szóló uniós rendelet értelmében új pénzügyi eszközöket hoztak létre, hogy javítsák a kutatással és innovációval foglalkozó jogalanyok finanszírozáshoz való hozzáférését. Ezek a következők:
|
— |
az InnovFin kutatási és innovációs célú hitel és garancia, amelynek keretében a Bizottság osztozik az EBB által indított új finanszírozási műveletek portfóliójához kapcsolódó pénzügyi kockázatban, |
|
— |
az InnovFin kkv-garanciaeszköz és a kkv-kezdeményezés felső határ nélküli garanciaeszköze (SIUGI), amelyet az EBA kezel, és amely garanciát és viszontgaranciát nyújt a pénzügyi közvetítőknek az új hitelportfóliókhoz (a SIUGI keretében a Bizottság osztozik a tagállamokkal, az EBA-val és az EBB-vel a nyújtott garanciához kapcsolódó pénzügyi kockázatban), |
|
— |
az InnovFin kutatási és innovációs célú tőkefinanszírozási eszköz, amely beruházást nyújt az EBA által kezelt kockázatitőke-alapokba, és |
|
— |
az EIC-alap (az Európai Innovációs Tanács alapja), amely tőkefinanszírozást biztosít az innovációs és piaci bevezetési intézkedések felgyorsításához. Az EIC-alapot a Horizont Európa és a Horizont 2020 programból finanszírozzák. |
BUFI-befektetések
A Bizottság létrehozta a költségvetési bírságok alapot (a továbbiakban: BUFI) a vállalkozásokat sújtó, megfellebbezett pénzbírságok tekintetében ideiglenesen kapott pénzösszegek kezelésére. Az adott bírság ügyében hozott jogerős bírósági határozatig a Bizottság a pénzt adósságinstrumentumokba fekteti be.
Felszámolás alatt álló ESZAK
Az ESZAK-Szerződés 2002. július 23-án lejárt, és az ESZAK összes vagyonát átruházták az Európai Unióra. Ezeket a szén- és acéliparhoz kapcsolódó ágazatokban végzett kutatásra, például a közel nulla szén-dioxid-kibocsátású acélgyártáshoz vezető, áttörést hozó technológiákra különítették el. A Bizottság a pénzeket hitelviszonyt megtestesítő értékpapírokba fekteti be mindaddig, amíg azokat kutatás céljára nem nyújtják.
Európai Hálózatfinanszírozási Eszköz
Az 1316/2013/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet (36) alapján az Európai Hálózatfinanszírozási Eszköz adósságinstrumentumát azzal a céllal hozták létre, hogy megkönnyítse az infrastrukturális projektek forráshoz jutását a közlekedés, a távközlés és az energiaügy ágazatában. Az eszközt az EU-val kötött megállapodás értelmében az EBB kezeli. Az eszköz elsőhelyi és alárendelt kölcsönök vagy garanciák formájában kockázatmegosztással segíti a hitelfinanszírozást, valamint az EU által garantált projektkötvényekhez nyújt támogatást.
Uniós kkv-tőkefinanszírozási eszközök
Ezek olyan tőkeinstrumentumok, amelyeket a COSME-program, a MAP-program, a CIP-program, valamint a növekedési és foglalkoztatási kezdeményezés finanszírozott, az EBA vagyonkezelésében, és amelyek az uniós kkv-k létrehozásának és finanszírozásának korai (startup) és növekedési szakaszát támogatják, a megfelelő specializált kockázatitőke-alapokba való befektetés révén.
Európai Újjáépítési és Fejlesztési Bank
Az EU pénzügyi befektetést tart az Európai Újjáépítési és Fejlesztési Bank (EBRD) tőkéjében. 2025-ben az EU növelte jegyzését, és további 12 102 részvényt vásárolt részvényenként 10 000 EUR névértéken. A 121 millió EUR összegű teljes kifizetést öt éven keresztül egyenlő részletekben kell teljesíteni, az első részletet 2025-ben kell kifizetni. 2025. december 31-én a Bizottság által tartott részvények száma 102 146 volt (2024: 90 044), amelyek a teljes jegyzett tőke 3,04 %-át teszik ki. Az EU az EBRD jegyzett tőkéjéből összesen 1 021 millió EUR-t jegyzett, amelyből 713 millió EUR jelenleg még le nem hívott.
Az eredménnyel szemben valós értéken értékelt, nem származtatott pénzügyi eszközök valósérték-hierarchiája
|
millió EUR |
||
|
A pénzügyi eszköz típusa |
2025.12.31. |
2024.12.31. |
|
1. szint: Jegyzett aktív piaci árak |
44 447 |
37 559 |
|
2. szint: A jegyzett árakon kívüli megfigyelhető inputok |
3 150 |
3 098 |
|
3. szint: Értékelési technikák nem a megfigyelhető piaci adatokon alapuló inputokkal |
3 483 |
2 991 |
|
Összesen |
51 080 |
43 648 |
Az időszak alatt nem történt átcsoportosítás a valósérték-hierarchia 1. és a 2. szintje között.
Nem a megfigyelhető piaci adatokon alapuló inputokat alkalmazó értékelési technikákkal értékelt, nem származtatott pénzügyi eszközök összeegyeztetése (3. szint)
|
millió EUR |
|
|
Valósérték-változások |
|
|
Nyitó egyenleg 2025.1.1.-jén |
2 991 |
|
Befektetések az időszak alatt |
699 |
|
Tőketörlesztés |
(97) |
|
Kiegyenlített bevételek |
(19) |
|
Időszaki nyereség vagy veszteség az eredményben |
(90) |
|
Átcsoportosítás a 3. szintre |
– |
|
Átcsoportosítás a 3. szintről |
– |
|
Egyéb |
– |
|
Záró egyenleg 2025.12.31.-én |
3 483 |
2.4.2.2.
Az eredménnyel szemben valós értéken értékelt, származtatott pénzügyi eszközök és kötelezettségek típusonként
|
millió EUR |
||||||
|
A származtatott pénzügyi eszköz típusa |
2025.12.31. |
2024.12.31. |
||||
|
Névleges összeg |
Valós értéken értékelt eszköz |
Valós értéken értékelt kötelezettség |
Névleges összeg |
Valós értéken értékelt eszköz |
Valós értéken értékelt kötelezettség |
|
|
Tőkeportfólióra vonatkozó biztosíték |
6 951 |
1 568 |
(52 ) |
6 057 |
1 110 |
(60 ) |
|
Származtatott devizaügyletek |
1 910 |
17 |
(9 ) |
2 417 |
– |
(38 ) |
|
Összesen |
8 861 |
1 585 |
(62 ) |
8 474 |
1 110 |
(98 ) |
|
Hosszú lejáratú |
|
1 569 |
(9 ) |
|
1 110 |
(13 ) |
|
Rövid lejáratú |
|
17 |
(53 ) |
|
– |
(84 ) |
Tőkeportfóliókra vonatkozó biztosítékok
A „Tőkeportfóliókra vonatkozó biztosíték” megnevezés az EU által a pénzügyi intézményeknek a tulajdonviszonyt megtestesítő befektetési portfóliókra nyújtott garanciákat tartalmazza. E biztosítékokat származtatott pénzügyi instrumentumként sorolják be, és az eredménnyel szemben valós értéken értékelt pénzügyi eszközként vagy kötelezettségként számolják el, mivel nem felelnek meg a pénzügyigarancia-kötelezettség fogalommeghatározásának – lásd az 1.5.12. megjegyzést. Az EU pénzügyi eszközeit vagy kötelezettségét a mögöttes beruházások értéke alapján mérik.
A teljes összeg elsősorban az EU által az EBB csoport részére nyújtott ESBA-garanciákat jelenti, az EBB és az EBA által mögöttes tulajdonviszonyt megtestesítő befektetésekre folyósított összeg pedig 3,6 milliárd EUR (2024: 3,8 milliárd EUR). Az ESBA tőkeportfóliójára vonatkozó uniós garancia valós értéke 1,4 milliárd EUR-t tett ki (2024: 1,1 milliárd EUR).
Származtatott devizaügyletek
Az EU tőzsdén kívüli határidős devizaügyleteket köt a közös tartalékalapban tartott, USD-ben denominált hitelpapírokhoz kapcsolódó devizakockázat fedezése érdekében. A tőzsdén kívüli határidős devizaügyletek értelmében az EU devizában teljesíti a szerződésben rögzített névleges összeget („fizetési oldal”) – amint azt a fenti táblázat is tartalmazza – és lejáratkor euróban kapja meg a névleges összeget („bevételi oldal”).
Ez a fejezet tartalmazza az InvestEU garancia keretében végzett devizakockázat-fedezeti tevékenységek hatását is, valamint azokat az eseteket, amikor az EU devizakockázathoz nyújt garanciát.
Származtatott pénzügyi eszközök és kötelezettségek valósérték-hierarchiája
|
millió EUR |
||||
|
A származtatott pénzügyi eszköz típusa |
2025.12.31. |
2024.12.31. |
||
|
Valós értéken értékelt eszköz |
Valós értéken értékelt kötelezettség |
Valós értéken értékelt eszköz |
Valós értéken értékelt kötelezettség |
|
|
1. szint: Jegyzett aktív piaci árak |
– |
– |
– |
– |
|
2. szint: A jegyzett árakon kívüli megfigyelhető inputok |
17 |
(7 ) |
– |
(27 ) |
|
3. szint: Értékelési technikák nem a megfigyelhető piaci adatokon alapuló inputokkal |
1 568 |
(55 ) |
1 110 |
(71 ) |
|
Összesen |
1 585 |
(62 ) |
1 110 |
(98 ) |
Az időszak alatt nem voltak transzferek az 1. és a 2. szint között. A 3. szintű, valós értéken értékelt származtatott termékek főként tőkeportfóliókra vonatkozó biztosítékokat tartalmaznak.
Nem a megfigyelhető piaci adatokon alapuló inputokat alkalmazó értékelési technikákkal értékelt, származtatott pénzügyi eszközök összeegyeztetése (3. szint)
|
millió EUR |
|
|
Valósérték-változások |
|
|
Eszköz/(kötelezettség) nyitóegyenleg 2025.1.1.-jén |
1 039 |
|
Kifizetett garancialehívási követelések |
164 |
|
Visszatérített garancialehívások |
(44) |
|
Teljesített garanciából származó bevételek |
(154) |
|
Időszaki nyereség vagy veszteség az eredményben |
507 |
|
Átcsoportosítás a 3. szintre |
– |
|
Átcsoportosítás a 3. szintről |
– |
|
Egyéb |
(0) |
|
Záró egyenleg 2025.12.31.-én |
1 513 |
2.5. ELŐFINANSZÍROZÁS
|
millió EUR |
|||
|
|
Megjegyzés |
2025.12.31. |
2024.12.31. |
|
Hosszú lejáratú |
|
|
|
|
Előfinanszírozás |
2.5.1. |
36 000 |
39 093 |
|
A tagállamok részére fizetett egyéb előlegek |
2.5.2. |
2 933 |
1 682 |
|
Vagyonkezelői alapokhoz való hozzájárulások |
|
38 |
85 |
|
|
|
38 971 |
40 861 |
|
Rövid lejáratú |
|
|
|
|
Előfinanszírozás |
2.5.1. |
35 298 |
35 969 |
|
A tagállamok részére fizetett egyéb előlegek |
2.5.2. |
2 477 |
2 089 |
|
|
|
37 775 |
38 058 |
|
Összesen |
|
76 746 |
78 919 |
A különböző programokban elegendő előfinanszírozást kell biztosítani ahhoz, hogy a kedvezményezettnek rendelkezésére álljon a projekt elindításához és folytatásához szükséges forrás, ugyanakkor meg kell védeni az EU pénzügyi érdekeit és figyelembe kell venni a jogi, működési és költséghatékonysági korlátokat.
2.5.1. Előfinanszírozás
|
millió EUR |
|||
|
|
Bruttó összeg |
Elhatárolásokon keresztül elszámolt |
Nettó összeg 2025.12.31.-én |
|
Tagállamok |
|
|
|
|
EMVA és egyéb vidékfejlesztési eszközök |
3 605 |
(1 625 ) |
1 980 |
|
ERFA és Kohéziós Alap |
29 858 |
(17 052 ) |
12 805 |
|
ESZA |
9 997 |
(6 560 ) |
3 438 |
|
RRF (NGEU) |
13 626 |
(3 392 ) |
10 234 |
|
Egyéb |
21 022 |
(10 041 ) |
10 981 |
|
EFTA és harmadik országok |
3 772 |
(2 710 ) |
1 062 |
|
Magán- és közjogi szervezetek |
82 761 |
(61 415 ) |
21 346 |
|
Más kedvezményezettek |
17 397 |
(7 943 ) |
9 454 |
|
Összesen |
182 038 |
(110 740 ) |
71 299 |
|
Hosszú lejáratú |
36 000 |
|
36 000 |
|
Rövid lejáratú |
146 038 |
(110 740 ) |
35 298 |
|
millió EUR |
|||
|
|
Bruttó összeg |
Elhatárolásokon keresztül elszámolt |
Nettó összeg 2024.12.31.-én |
|
Megosztott irányítás |
|
|
|
|
EMVA és egyéb vidékfejlesztési eszközök |
3 885 |
(840 ) |
3 045 |
|
ERFA és Kohéziós Alap |
25 859 |
(16 476 ) |
9 384 |
|
ESZA |
9 437 |
(6 258 ) |
3 180 |
|
Egyéb |
14 220 |
(4 836 ) |
9 384 |
|
|
53 402 |
(28 409 ) |
24 992 |
|
Közvetlen irányítás |
|
|
|
|
Végrehajtja: |
|
|
|
|
Bizottság |
34 727 |
(14 289 ) |
20 438 |
|
ebből RRF (NGEU) |
18 930 |
(3 541 ) |
15 389 |
|
Uniós végrehajtó ügynökségek |
40 693 |
(25 586 ) |
15 107 |
|
Vagyonkezelői alapok |
508 |
(429 ) |
79 |
|
|
75 928 |
(40 304 ) |
35 624 |
|
Közvetett irányítás |
|
|
|
|
Végrehajtja: |
|
|
|
|
Egyéb uniós ügynökségek és szervek |
5 281 |
(2 814 ) |
2 467 |
|
Harmadik országok |
1 843 |
(1 103 ) |
739 |
|
Nemzetközi szervezetek |
13 171 |
(8 839 ) |
4 333 |
|
Egyéb jogalanyok |
19 295 |
(12 389 ) |
6 906 |
|
|
39 590 |
(25 144 ) |
14 446 |
|
Összesen |
168 920 |
(93 858 ) |
75 062 |
|
Hosszú lejáratú |
39 093 |
– |
39 093 |
|
Rövid lejáratú |
129 826 |
(93 858 ) |
35 969 |
Az előfinanszírozás pénz kifizetését és így kifizetési előirányzatok végrehajtását jelenti. Az 1.5.7. megjegyzésben kifejtettek szerint ezek előlegek, vagyis még nem kerültek elszámolásra. Így míg az előfinanszírozás csökkenti a fennálló kötelezettségvállalásokat (lásd az 5.1. megjegyzést), olyan kiadásokat jelent, amelyeket még nem fogadtak el és nem jelenítettek meg az eredménykimutatásban.
Ami a kohéziós területen (ERFA, Kohéziós Alap, ESZA) a tagállamoknak nyújtott előfinanszírozást illeti, a növekedés főként a 2025-ben teljesített új előfinanszírozási kifizetésekhez kapcsolódik, amelyek 5,6 milliárd EUR-t tettek ki.
Az „egyéb” sorban feltüntetett, tagállamoknak nyújtott előfinanszírozás elsősorban az Igazságos Átmenet Alapot (6,2 milliárd EUR) és a Menekültügyi, Migrációs és Integrációs Alapot (1 milliárd EUR) érinti.
Az RRF-hez kapcsolódó vissza nem térítendő támogatás, amelyről 2024-ben a közvetlen irányítású előfinanszírozás keretében számoltak be, az év végén nettó 10,2 milliárd EUR volt (2024: 15,4 milliárd EUR). A csökkenés összhangban van a program rendes végrehajtásával, mivel 2025-ben nem folyósítottak további előfinanszírozást.
Ami a Bizottság által a közintézményeknek (17,5 milliárd EUR) és a magánszervezeteknek (10,5 milliárd EUR) fizetett előfinanszírozást illeti, a legjelentősebb összegek a kutatási területhez (10,9 milliárd EUR), a Szomszédsági, Fejlesztési és Együttműködési Eszközhöz és annak elődeihez (5 milliárd EUR), az Erasmus+ programhoz (4,6 milliárd EUR) és az Európai Hálózatfinanszírozási Eszközhöz (1,2 milliárd EUR) kapcsolódnak.
Előfinanszírozással kapcsolatban kapott garanciák
Ezek az Európai Bizottság által bizonyos esetben az előlegek kifizetésekor (előfinanszírozáskor) elvárt garanciák olyan kedvezményezettektől, amelyek nem tagállamok. Az ilyen garanciának kétféle értéke lehet: névérték és tényleges érték. A névérték a garancia nyújtásakor meghatározott névleges érték. A tényleges érték a garancia alapján teljesített előfinanszírozásnak a későbbi elszámolásokkal csökkentett értéke. 2025. december 31-én az előfinanszírozásokkal kapcsolatban kapott garanciák névleges értéke 1,1 milliárd EUR volt.
A 7. kutatási keretprogram (FP7) keretében kutatásra és technológiafejlesztésre, valamint a Horizont 2020 és a Horizont Európa keretében kifizetett bizonyos előfinanszírozási összegeket hatékonyan fedezi a kölcsönös biztosítási mechanizmus (MIM), korábbi nevén a résztvevői garanciaalap. A MIM kölcsönös előnyökkel járó eszköz, célja, hogy fedezze az említett programok közvetett cselekvéseinek végrehajtása során a kedvezményezettek által ki nem fizetett összegek kapcsán felmerült kockázatokat. A közvetett cselekvések uniós támogatásban részesülő valamennyi résztvevője a maximális uniós hozzájárulás 5 %-ával járul hozzá a MIM tőkéjéhez, amelyet a Bizottság a pénzügyi piacokon fektet be kamat realizálása érdekében. A kamat felhasználható a nemteljesítő résztvevő által az Unióval szemben meg nem fizetett tartozások fedezésére. A közvetett cselekvések végén a hozzájárulásokat visszafizetik a résztvevőknek. A MIM tulajdonosai a résztvevők, a (Bizottság által képviselt) Unió pedig azok végrehajtó ügynöke. A MIM tehát különálló egység, amelyet nem konszolidáltak ebben az uniós éves beszámolóban.
2025. december 31-én a MIM által fedezett előfinanszírozási összegek összesen 3,0 milliárd EUR-t tettek ki (2024: 3,0 milliárd EUR). A MIM eszközei összesen, ideértve a Bizottság által kezelt összegeket, 3,2 milliárd EUR-t tettek ki (2024: 3,2 milliárd EUR).
2.5.2. A tagállamok részére fizetett egyéb előlegek
|
millió EUR |
||
|
|
2025.12.31. |
2024.12.31. |
|
Tagállamok részére fizetett előlegek megosztott irányítású pénzügyi eszközökre vonatkozóan |
3 750 |
1 889 |
|
Támogatási programok |
1 659 |
1 883 |
|
Összesen |
5 409 |
3 772 |
|
Hosszú lejáratú |
2 933 |
1 682 |
|
Rövid lejáratú |
2 477 |
2 089 |
Tagállamok részére fizetett előlegek megosztott irányítású pénzügyi eszközökre vonatkozóan
Az európai strukturális és beruházási alapok (esb-alapok) programjai keretében is lehetőség van arra, hogy az uniós költségvetésből előlegfizetést teljesítenek a tagállamok számára, hogy azok hozzá tudjanak járulni a pénzügyi eszközökhöz (amelyek ölthetik hitel, részesedésszerzés vagy garancia formáját). E pénzügyi eszközöket nem a Bizottság, hanem a tagállamok felelősségére hozták létre és kezelik. Mindenesetre az ezen eszközök keretében az év végéig fel nem használt összegek továbbra is az EU tulajdonát képezik (mint ahogyan valamennyi előfinanszírozás esetében is), következésképpen eszközként szerepelnek az uniós mérlegben.
A kohézió terén kifizetett 3 740 millió EUR-ból a becslések szerint 2025. december 31-ig 3 661 millió EUR nem került felhasználásra.
A vidékfejlesztés vonatkozásában év végéig 89 millió EUR nem került még felhasználásra.
Támogatási programok
A fentiekhez hasonlóan a tagállamok által a különböző támogatási programokra (állami támogatásra, az EMGA piaci intézkedéseire vagy az EMVA beruházási intézkedéseire) vonatkozóan kifizetett és év végéig fel nem használt előlegeknek megfelelő megtérített összegek eszközként (előlegek) jelennek meg az EU mérlegében. A Bizottság a tagállamoktól kapott információk alapján becsléssel állapította meg ezen előlegek értékét; az eredményül kapott összegeket a fenti „Támogatási programok” almegnevezés alatt tüntette fel. 2025-ben 1 397 millió EUR a mezőgazdaságra és a vidékfejlesztésre vonatkozik. A kohéziós politika esetében a fel nem használt összegeket év végén 263 millió EUR-ra becsülik, és a 2021–2027-es időszakra vonatkozó többéves pénzügyi kerethez kapcsolódnak.
2.6. VISSZTERHES KÖVETELÉSEK ÉS NEM VISSZTERHES BEHAJTHATÓ KÖVETELÉSEK
|
millió EUR |
|||
|
|
Megjegyzés |
2025.12.31. |
2024.12.31. |
|
Hosszú lejáratú |
|
|
|
|
Nem visszterhes ügyletekből származó behajtható követelések |
2.6.1. |
10 878 |
11 541 |
|
Visszterhes ügyletekből származó követelések |
2.6.2. |
1 786 |
1 731 |
|
|
|
12 663 |
13 272 |
|
Rövid lejáratú |
|
|
|
|
Nem visszterhes ügyletekből származó behajtható követelések |
2.6.1. |
18 952 |
16 529 |
|
Visszterhes ügyletekből származó követelések |
2.6.2. |
2 452 |
1 936 |
|
|
|
21 404 |
18 465 |
|
Összesen |
|
34 068 |
31 736 |
2.6.1. Nem visszterhes ügyletekből származó behajtható követelések
|
millió EUR |
|||
|
|
Megjegyzés |
2025.12.31. |
2024.12.31. |
|
Hosszú lejáratú |
|
|
|
|
Tagállamok |
2.6.1.1. |
597 |
275 |
|
Az Egyesült Királyság kilépéséről rendelkező megállapodás |
2.6.1.2. |
10 256 |
11 231 |
|
Aktív időbeli elhatárolások |
2.6.1.4. |
0 |
10 |
|
Egyéb behajtható követelések |
|
24 |
25 |
|
|
|
10 878 |
11 541 |
|
Rövid lejáratú |
|
|
|
|
Tagállamok |
2.6.1.1. |
5 097 |
4 667 |
|
Az Egyesült Királyság kilépéséről rendelkező megállapodás |
2.6.1.2. |
505 |
1 530 |
|
Vállalkozásokra kiszabott pénzbírságok |
2.6.1.3. |
10 964 |
9 152 |
|
Aktív időbeli elhatárolások |
2.6.1.4. |
2 269 |
1 085 |
|
Egyéb behajtható követelések |
|
117 |
94 |
|
|
|
18 952 |
16 529 |
|
Összesen |
|
29 830 |
28 070 |
2.6.1.1.
|
millió EUR |
||
|
|
2025.12.31. |
2024.12.31. |
|
TOR A-számlák |
3 652 |
3 277 |
|
TOR külön számlák |
868 |
849 |
|
Befizetendő saját források |
– |
139 |
|
Értékvesztés |
(535 ) |
(553 ) |
|
Egyéb |
– |
– |
|
Behajtható követelések saját forrásokból |
3 985 |
3 712 |
|
Európai Mezőgazdasági Garanciaalap (EMGA) |
1 802 |
1 534 |
|
Európai Mezőgazdasági Vidékfejlesztési Alap (EMVA) és egyéb vidékfejlesztési eszközök |
222 |
127 |
|
Értékvesztés |
(607 ) |
(741 ) |
|
EMGA és vidékfejlesztési behajtható követelések |
1 417 |
920 |
|
Előfinanszírozási visszafizettetés |
21 |
16 |
|
Befizetett és beszedhető héa |
56 |
53 |
|
Egyéb behajtható követelések a tagállamokkal szemben |
215 |
242 |
|
Összesen |
5 694 |
4 943 |
|
Hosszú lejáratú |
597 |
275 |
|
Rövid lejáratú |
5 097 |
4 667 |
A tagállamoktól esedékes hosszú lejáratú összegek elsősorban az Európai Mezőgazdasági Garanciaalapra (EMGA) és az Európai Mezőgazdasági Vidékfejlesztési Alapra (EMVA) vonatkozó végre nem hajtott szabályszerűségi záróelszámolási határozatokhoz kapcsolódnak. Ezeket az összegeket éves részletekben fizettetik vissza.
Behajtható követelések saját forrásokból
Az „A-számlák” azok a havi kimutatások, amelyekben a tagállamok közlik a Bizottsággal a tradicionális saját forrásokkal (TOR) kapcsolatban megállapított jogosultságokat. A táblázat azokat az „A-számlás” összegeket sorolja fel, amelyeket még nem fizettek ki a Bizottságnak. A tradicionális saját források elsősorban a tagállamok által a Bizottság nevében beszedett vámokat jelentik.
Az A-számlák év végi egyenlege 3–4 milliárd EUR szokott lenni. 2025-ben a tagállamok által bejelentett összegek a szokásos szint körül vannak. A végleges összeg nagymértékben a 2025 novemberében és decemberében megállapított vámokat tükrözi.
Az Egyesült Királyság általi kötelezettségszegés ügyében (2018/2008. sz. kötelezettségszegés) 2022. március 8-án a Bíróság meghozta a kapcsolódó ítéletet, és megerősítette, hogy az Egyesült Királyság megszegte az uniós költségvetés védelmére vonatkozó kötelezettségeit. Az ügy egy 2017-es OLAF-jelentésből ered, amely megállapította, hogy egyesült királyságbeli importőrök úgy kerülték meg jelentős vámösszegek megfizetését, hogy a behozatalkor fiktív és hamis számlákat, illetve valótlan vámérték-nyilatkozatokat nyújtott be.
A Bizottság értékelte az ítéletet és különösen a Bíróságnak az esedékes összegek meghatározásával kapcsolatos észrevételeit. Részletes elemzést követően az Egyesült Királyság 2022 és 2023 között tőkeösszeget és késedelmi kamatot is fizetett (1,6 milliárd EUR tőkeösszeget és 1,4 milliárd EUR késedelmi kamatot az Egyesült Királyságra eső hányad csökkentése előtt).
Ugyanezeket a paramétereket alkalmazva a Kínából importált, jelentősen alulértékelt textiltermékek és lábbelik esetében a becsült tradicionális saját források veszteségeinek kiszámítására, a tagállamok fenntartások mellett 1,9 milliárd EUR-t fizettek ki 2021-ben és 2022-ben. Az Egyesült Királyságra vonatkozó alulértékelési ügy 2023. évi lezárását követően a Bizottság a tagállamokkal együttműködve újraszámította a C-213/19. sz. ügyben hozott ítéletnek megfelelően esedékes végleges összegeket. 2024-ben és 2025-ben több tagállammal megállapodás született az esedékes tőkeösszegek és kamatok végleges összegéről, és a vonatkozó ügyek le lettek zárva. Más tagállamok esetében még mindig tartanak az egyeztetések a végleges esedékes összegekről. 2025. december 31-ig a beszámolót 0,24 milliárd EUR-val lefelé módosítják, ami a bevételi korrekciót tükrözi.
Az ezen ügyekkel kapcsolatban esedékes késedelmi kamat 2025. december 31-i értéke jelenleg 0,3 milliárd EUR-ra becsülhető (lásd a 2.6.2. megjegyzést).
A „külön számlák” azokat a megállapított jogosultságokat jelentik, amelyeket azért nem tüntettek fel az „A-számlákon”, mert a tagállamok még nem szedték be, és nem került sor biztosíték (például garancia) nyújtására (vagy nyújtottak biztosítékot, de az összeget vitatták). Ezekre a jogosultságokra a tagállamok által évente szolgáltatott információk alapján értékvesztés vonatkozik. Az értékvesztés összege általában minden év végén a tőkeösszeg hasonló százalékát képviseli.
EMGA és vidékfejlesztési behajtható követelések
Ide főként a tagállamokkal szembeni, a tagállamok által 2025. október 15-ig bejelentett és igazolt, 2025. december 31-én fennálló követelések tartoznak. Az említett bejelentés időpontját követően 2025. december 31-ig még felmerült behajtható követelésekről becslést készítenek. A Bizottság megbecsüli továbbá a kedvezményezettekkel szemben felmerült olyan követelések leírását, amelyek visszafizettetése nem valószínű. E kiigazítások nem jelentik azt, hogy a Bizottság lemondana ezen összegek jövőbeli behajtásáról. E kiigazítás továbbá 20 %-os levonást is tartalmaz, amely a tagállamok által az igazgatási költségek fedezésére megtartható összegnek felel meg.
2.6.1.2.
Az EU és az Egyesült Királyság között létrejött, a Nagy-Britannia és Észak-Írország Egyesült Királyságának az Európai Unióból és az Európai Atomenergia-közösségből történő kilépéséről szóló megállapodás (hiv. 2019/C 384 I/01) (a továbbiakban: a kilépésről rendelkező megállapodás) mindkét fél számára különböző pénzügyi kötelezettségeket állapít meg. 2025. december 31-én az e kötelmeken alapuló, az Egyesült Királysággal szembeni nettó követelés 10 761 millió EUR (2024: 12 762 millió EUR), amelyből 505 millió EUR-t a beszámoló fordulónapját követő 12 hónapon belül kell kifizetni (2024: 1 530 millió EUR):
|
millió EUR |
|||||
|
|
140. cikk |
142. cikk |
Egyéb |
2025.12.31. |
2024.12.31. |
|
Követelés az Egyesült Királysággal szemben |
2 327 |
9 599 |
166 |
12 092 |
14 683 |
|
Tartozás az Egyesült Királysággal szemben |
– |
– |
(1 331 ) |
(1 331 ) |
(1 922 ) |
|
Összesen |
2 327 |
9 599 |
(1 165 ) |
10 761 |
12 762 |
|
Hosszú lejáratú |
1 928 |
9 244 |
(915 ) |
10 256 |
11 231 |
|
Rövid lejáratú |
399 |
355 |
(250 ) |
505 |
1 530 |
Az Egyesült Királyság által fizetendő összeg – változás az előző évhez képest
A nettó követelés 2 001 millió EUR összegű (a 2024. végi 12 762 millió EUR-ról 2025 végére 10 761 millió EUR-ra történő) csökkenése főként a 2025-ben kapott nettó kifizetéseknek (1 535 millió EUR), valamint a 465 millió EUR összegű nem pénzbeli kiigazításnak tudható be. Ez a nettó kiadásként elszámolt nem pénzbeli kiigazítás a következőknek tudható be:
|
— |
az Egyesült Királyság által a 142. cikk szerint az európai tisztviselők nyugdíjrendszerével és a közös betegségbiztosítási rendszerrel kapcsolatos függő értékelésekből rá eső rész után fizetendő összeg csökkentése (529 millió EUR), |
|
— |
az Egyesült Királyság által a 140. cikk szerint fizetendő összeg (142 millió EUR) további ellensúlyozó pozíciók (58 millió EUR) és az elmaradt végrehajtás becsült mértékének kiigazítása (84 millió EUR) miatti csökkenése, |
|
— |
az Egyesült Királyság által a kilépésről rendelkező megállapodás 143. és 144. cikke szerint fizetendő összegek (198 millió EUR, illetve 43 millió EUR), |
|
— |
az Egyesült Királyság által a 147. cikk szerinti jogi ügyek tekintetében fizetendő összeg nettó csökkenése (5 millió EUR), amely magában foglalja az Egyesült Királyság által a 2025-ben kifizetett nettó összegekből rá eső 7 millió EUR összegű rész után fizetendő összeget, valamint az Egyesült Királyság által a még meg nem oldott jogi ügyek tekintetében fizetendő becsült összeg 12 millió EUR összegű csökkenését), és azt a következők ellensúlyozzák: |
|
— |
az Egyesült Királyság által a 142. cikk szerint az uniós költségvetésből az európai tisztviselők nyugdíjrendszerének kedvezményezettjei és a közös betegségbiztosítási rendszer részére 2025-ben teljesített nettó kifizetések rá eső része után fizetendő összeg (326 millió EUR), |
|
— |
az Egyesült Királyság által a 141. cikk szerint fizetendő összegnek a bírságokból az Egyesült Királyságra eső rész értékelési alapjának csökkenése miatti csökkenése (109 millió EUR), valamint |
|
— |
az Egyesült Királyság által a 136. cikk szerint fizetendő összegnek a becslések aktualizálása és további összegek miatti növekedése (17 millió EUR). |
A beszámoló fordulónapját követő 12 hónapon belül kifizetendő összeg
Az Egyesült Királyság által a beszámoló fordulónapját követő 12 hónapon belül fizetendő 505 millió EUR összeg a 2025. szeptemberi számla fennmaradó részéből (338 millió EUR), a 2026. áprilisi számlából (78 millió EUR, beleértve a 140. cikkhez kapcsolódó 27,9 millió EUR összegű várható kiigazítást is), valamint a 2026. szeptemberi becsült számla 2026 októbere és decembere között fizetendő részéből (89 millió EUR) áll:
|
millió EUR |
||||
|
|
Fennmaradó rész 2025. szeptember számla |
2026. április számla |
Becslés 2026. szeptember számla (október és december között fizetendő rész) |
Összesen |
|
136. cikk |
9 |
122 |
|
130 |
|
140. cikk |
406 |
(136 ) |
129 |
399 |
|
141. cikk |
(95 ) |
|
(50 ) |
(146 ) |
|
142. cikk |
18 |
326 |
11 |
355 |
|
143. cikk |
|
(198 ) |
|
(198 ) |
|
144. cikk |
|
(43 ) |
|
(43 ) |
|
147. cikk |
|
7 |
|
7 |
|
Összesen |
338 |
78 |
89 |
505 |
Az Egyesült Királyságra eső hányad (139. cikk)
A kilépésről rendelkező megállapodás 139. cikkével összhangban a megállapodásból eredő pénzügyi kötelezettségek Egyesült Királyságra eső hányadát az Egyesült Királyság által a 2014–2020-as időszakban rendelkezésre bocsátott saját források és az ezen időszak alatt az összes tagállam és az Egyesült Királyság által rendelkezésre bocsátott saját források hányadosaként kell kiszámítani, a tagállamokkal 2022. február 1-je előtt közölt összegekkel kiigazítva. A számítások szerint az Egyesült Királyságra eső végleges hányad 12,431681219587700 %.
Kifizetések a kilépésről rendelkező megállapodás alapján
A két fél közötti kötelmekre alkalmazandó fizetési mechanizmust a 148. cikk határozza meg. Összefoglalva, az EU minden év áprilisában és szeptemberében kiszámlázza az Egyesült Királyság által fizetendő nettó összegeket, amelyeket az Egyesült Királyság havonta fizet meg. Az adott év áprilisában bejelentett összegeket az adott év júniusától szeptemberéig négy egyenlő havi részletben kell megfizetni. A szeptemberben bejelentett összegeket az adott év októberétől a következő év májusáig nyolc egyenlő havi részletben kell megfizetni. Mivel egyes bejelentett összegek szükségszerűen előrejelzéseken és becsléseken alapulnak, a jelentéstételt minden évben a tényleges adatok alapján frissítik.
2025-ben az Egyesült Királyság felé a 136. cikk és a 140–147. cikk alapján bejelentett teljes összeg 754 millió EUR volt (2024: 377 millió EUR), amelyből 2025 áprilisában 213 millió EUR-t, 2025 szeptemberében pedig 541 millió EUR-t jelentettek be (2024: [az Egyesült Királyság által fizetendő] 1 414 millió EUR, illetve (az Egyesült Királyság által fizetendő) 1 791 millió EUR).
A 2025-ben beérkezett összes kifizetés 1 535 millió EUR-t tett ki (2024: 2 391 millió EUR). Ebből az összegből 1 120 millió EUR a 2024. szeptemberi bejelentés fennmaradó részéhez kapcsolódott, és azt az Egyesült Királyság 2025. január és május közötti időszakban öt egyenlő részletben fizette ki (2024: 3 133 millió EUR), 213 millió EUR a 2025. áprilisi bejelentéshez kapcsolódott, és a 2025. június és szeptember közötti időszakban négy egyenlő havi részletben került kifizetésre az Egyesült Királyság részére (2024:az Egyesült Királyság által kifizetett 1 414 millió EUR), valamint 203 millió EUR a 2025. szeptemberi bejelentéshez kapcsolódott, és azt az Egyesült Királyság három egyenlő részletben fizette ki a 2025 októbere és decembere közötti időszakban (2024: 672 millió EUR).
|
millió EUR |
||||
|
|
Maradványérték A 2024. szeptemberi jelentés szerint: (esedékes és megfizetve 2025. januártól májusig) |
A 2025. áprilisi jelentés szerint: (esedékes és megfizetve 2025. júniustól szeptemberig |
A 2025. szeptemberi jelentés szerint: (esedékes és megfizetve 2025. októbertől decemberig) |
Összes kifizetés 2025-ben |
|
140. cikk |
1 119 |
599 |
244 |
1 963 |
|
142. cikk |
18 |
305 |
11 |
334 |
|
136. cikk |
13 |
– |
5 |
18 |
|
147. cikk |
– |
69 |
– |
69 |
|
|
1 150 |
973 |
260 |
2 384 |
|
136. cikk |
– |
(126 ) |
– |
(126 ) |
|
141. cikk |
(31 ) |
(343 ) |
(57 ) |
(431 ) |
|
143. cikk |
– |
(191 ) |
– |
(191 ) |
|
144. cikk |
– |
(58 ) |
– |
(58 ) |
|
145. cikk |
– |
(37 ) |
– |
(37 ) |
|
146. cikk |
– |
(7 ) |
– |
(7 ) |
|
|
(31 ) |
(760 ) |
(57 ) |
(848 ) |
|
Összesen |
1 120 |
213 |
203 |
1 535 |
A 2025. szeptemberi számla év végén 338 millió EUR összegű fennmaradó egyenlege (2024: 1 120 millió EUR) a 2026. január és május közötti időszakban öt egyenlő havi részletben fizetendő az Egyesült Királyság által.
140. cikk – Fennálló kötelezettségvállalások
Az Egyesült Királyság kötelezettséget vállalt arra, hogy a 140. cikk követelményei szerinti kiigazítással kifizeti az EU-nak a 2020. december 31-én fennálló költségvetési kötelezettségvállalások rá eső hányadát (brexit RAL). 2025. december 31-én a követelésként megjelenített teljes összeg 2 327 millió EUR-t tett ki (2024: 4 432 millió EUR), amelyből 399 millió EUR az év végét követő 12 hónapon belül esedékes. Az alábbi táblázat a 2024. december 31-én követelésként megjelenített teljes összeg és a 2025. december 31-én követelésként megjelenített teljes összeg közötti fő mozgásokat mutatja be:
|
millió EUR |
|
|
Az Egyesült Királyság által fizetendő összeg 2024.12.31.-én |
4 432 |
|
A 2014–2020 közötti időszakhoz vagy a korábbi programozási időszakokhoz kapcsolódó nettó pénzügyi korrekciók (beleértve a 2025. évi levonások kiigazítását) |
(58) |
|
Saját forrásokkal kapcsolatos kötelezettségszegési eljárások |
(0) |
|
Az Egyesült Királyságtól 2025-ben kapott nettó kifizetések |
(1 963 ) |
|
Az elmaradt végrehajtás becsült mértékének kiigazítása |
(84) |
|
Az Egyesült Királyság által fizetendő összeg 2025.12.31.-én |
2 327 |
|
Hosszú lejáratú |
1 928 |
|
Rövid lejáratú |
399 |
A követelésként megjelenített teljes összeg éves csökkenése 2 104 millió EUR-t tett ki (2024: 3 909 millió EUR), és elsősorban az Egyesült Királyságtól 2025-ben kapott kifizetéseknek volt betudható.
A beszámoló fordulónapjától számított 12 hónapon belül kifizetendő összeg (399 millió EUR) magában foglalja a 2025. szeptemberi számla fennmaradó egyenlegét (406,5 millió EUR), amelyet az Egyesült Királyságnak a 2026. január és május közötti időszakban kell megfizetnie, a 2026 áprilisában kiszámlázott összeget (136,3 millió EUR, beleértve a várható 27,9 millió EUR összegű kiigazítást), amelyet az Egyesült Királyságnak a 2026. június és szeptember közötti időszakban kell megfizetnie, valamint a becsült összegnek a 2026 szeptemberében kiszámlázandó, az Egyesült Királyság által a 2026. október és december közötti időszakban kifizetendő részét (128,9 millió EUR).
A 2026 áprilisában kiszámlázott összeg a következőkből áll: 200,6 millió EUR, amely az Egyesült Királyságra eső hányad a fennálló kötelezettségvállalások 2026. évi becsült végrehajtásából, 336,4 millió EUR negatív összeg (beleértve a 27,9 millió EUR összegű várható kiigazítást is), amely a fennálló kötelezettségvállalások Egyesült Királyságra eső hányadának a 2025. évi végrehajtás miatti kiigazításához kapcsolódik, valamint 0,5 millió EUR negatív összeg, amely a saját forrásokkal kapcsolatos kötelezettségszegési eljárásokhoz kapcsolódik.
A 2026 szeptemberében kiszámlázandó és 2026. október és december közötti időszakban kifizetendő becsült összeg a következőkből tevődik össze: 150,4 millió EUR, amely az Egyesült Királyságra a fennálló kötelezettségvállalások 2026. évi végrehajtásának becsült mértékéből eső hányadhoz kapcsolódik, valamint 21,6 millió EUR negatív összeg, amely az Egyesült Királyságra a 2014–2020-as vagy korábbi programozási időszakokat érintő nettó pénzügyi korrekciók becsült mértékéből eső hányadhoz kapcsolódik (beleértve a 2025. évi levonások kiigazítását is).
A végrehajtás becsült elmaradásában 84 millió EUR összegű kiigazításra került sor, amely tükrözi a 2025-ben visszavont kötelezettségvállalásokat, valamint a fennálló brexit-kötelezettségvállalások fennmaradó, 2025 végén becsült állományából a jövőben visszavonásra kerülő kötelezettségvállalásokat.
142. cikk – Az Unió kötelezettségei 2020 végén
Az Egyesült Királyság kötelezettséget vállalt arra, hogy 2020 végén kifizeti az EU-nak az uniós kötelezettségek rá eső részét, a következők kivételével: a) a kapcsolódó eszközök, valamint b) a költségvetés működésével és a saját források kezelésével kapcsolatos (beleértve a fennálló kötelezettségvállalásokkal már fedezett összegeket is, lásd a 140. cikk kapcsán feljebb). A fő összeg itt a 2020. december 31-én fennálló, munkaviszony megszűnése utáni uniós juttatási kötelezettségekre (nyugdíjak és betegbiztosítás) vonatkozik.
2020. évi fennálló kötelezettségek a 142. cikk (6) bekezdése alapján
|
millió EUR |
||||
|
|
Európai tisztviselők nyugdíjrendszere |
Közös betegségbiztosítási rendszer |
2025.12.31. |
2024.12.31. |
|
2020. évi fennálló kötelezettségek |
68 944 |
4 326 |
73 271 |
77 529 |
|
Az Egyesült Királyság részesedése |
8 571 |
538 |
9 109 |
9 638 |
|
PSEO/JSIS hozzájárulások |
315 |
12 |
326 |
305 |
|
Összesen |
8 885 |
550 |
9 435 |
9 943 |
|
Hosszú lejáratú |
8 571 |
538 |
9 109 |
9 638 |
|
Rövid lejáratú |
315 |
12 |
326 |
305 |
A 142. cikk (6) bekezdésében meghatározott alapértelmezett kifizetési mód szerint az Egyesült Királyság évente hozzájárul az uniós költségvetésből az előző évben az európai tisztviselők nyugdíjrendszerének (PSEO) minden egyes kedvezményezettje részére teljesített nettó kifizetésekhez, valamint az uniós költségvetésből ehhez kapcsolódóan a közös egészségbiztosítási rendszerbe (JSIS) az egyes kedvezményezettek vagy olyan személyek tekintetében fizetett hozzájáruláshoz, akik egy kedvezményezett révén részesülnek ellátásban. A hozzájárulásokat az adott év júniusától szeptemberéig négy havi részletben kell megfizetni.
Az uniós költségvetésből 2025-ben az uniós nyugdíjrendszer kedvezményezettjeinek, illetve a közös betegségbiztosítási rendszernek folyósított nettó kifizetésekből az Egyesült Királyságra eső hányad 315 millió EUR-t, illetve 12 millió EUR-t tett ki. Ezeket az összegeket a 2026. áprilisi számla részeként közölték az Egyesült Királysággal (és így a 2026. június és szeptember közötti időszakban négy egyenlő havi részletben fizetendők az Egyesült Királyság által).
Emellett 2025. december 31-én az Egyesült Királyság 142. cikk (6) bekezdése szerinti, 2020-as fennálló kötelezettségei a PSEO-val és a JSIS-szel összefüggésben 8 571 millió EUR-t, illetve 538 millió EUR-t tettek ki (2024: 9 023 millió EUR, illetve 615 millió EUR). Meg kell jegyezni, hogy bár az aktuáriusi feltételezések változásaiból eredő aktuáriusi veszteségek (vagy nyereségek) hatással vannak a 2020-as fennálló kötelezettségeknek az IPSAS 39/EAR 12 alapján kiszámított jelenértékére, nem változtatják meg sem az EU által ténylegesen fizetendő juttatások összegét, sem pedig – implicit módon – az Egyesült Királyság e kifizetésekhez a 142. cikk (6) bekezdése szerinti alapértelmezett elszámolási mechanizmus alapján esedékes hozzájárulásait.
2020. évi fennálló kötelezettségek a 142. cikk (5) bekezdése alapján
A 142. cikk (5) bekezdése szerint az Egyesült Királyság 2021. október 31-től kezdődően 10 részletben járul hozzá az Unió 2020-as pénzügyi évre vonatkozó összevont beszámolójában rögzített, egyéb nyugdíjrendszerekhez kapcsolódó kötelezettségek teljesítéséhez (az egyes éves részletek nyolc havi részletben fizetendők októbertől a következő év májusáig). Az Unió 2020-as pénzügyi évre vonatkozó összevont éves beszámolójában szereplő kötelezettségek összege 2 344 milliárd EUR-t tett ki, az Egyesült Királyságra eső hányad pedig 2020. december 31-én 291 millió EUR volt. Figyelembe véve az Egyesült Királyságtól a 2025. év végéig kapott, összesen 127 millió EUR-t kitevő összegeket, az Egyéb nyugdíjrendszerekből az Egyesült Királyságra eső fennálló hányad 2025. december 31-én 164 millió EUR-ra csökkent, amelyből 29 millió EUR-t az év végét követő 12 hónapon belül kell kifizetni.
A munkavállalói juttatási kötelezettségekre vonatkozó további információk az 1.5.10. és a 2.9. megjegyzésben találhatók.
Egyéb cikkek
|
millió EUR |
||
|
|
2025.12.31. |
2024.12.31. |
|
Követelés az Egyesült Királysággal szemben: |
|
|
|
136. cikk |
133 |
8 |
|
147. cikk |
33 |
107 |
|
|
166 |
116 |
|
Tartozás az Egyesült Királysággal szemben: |
|
|
|
141. cikk |
(1 090 ) |
(1 630 ) |
|
143. cikk |
(198 ) |
(191 ) |
|
144. cikk |
(43 ) |
(58 ) |
|
145. cikk |
– |
(37 ) |
|
146. cikk |
– |
(7 ) |
|
|
(1 331 ) |
(1 922 ) |
|
Összesen |
(1 165 ) |
(1 806 ) |
|
Hosszú lejáratú |
(915 ) |
(1 040 ) |
|
Rövid lejáratú |
(250 ) |
(766 ) |
136. cikk – A saját forrásokra alkalmazandó rendelkezések
A saját források tekintetében a 2020. december 31. után alkalmazandó rendelkezéseket a 136. cikk állapítja meg. Az Egyesült Királyság jogosult a rá eső hányadra, illetve adott esetben köteles megfizetni a rá eső hányadot, amikor a 2020-ig terjedő pénzügyi évekre vonatkozó saját forrásokat 2020. december 31. után kell rendelkezésre bocsátani, helyesbíteni vagy kiigazítani. Emellett az Egyesült Királyságra alkalmazni kell a héa- és GNI-alapú saját forrásoknak a 2020-ig terjedő pénzügyi évekre vonatkozó kiigazításait is. Ezekre a héa- és GNI-kiigazításokra azonban csak akkor kerül sor, ha azokról legkésőbb 2028. december 31-ig döntés születik.
A kilépésről rendelkező megállapodás 136. cikkével összhangban az Egyesült Királyság hatóságai továbbra is havi „A” számlakivonatokat küldenek, amelyeken összefoglaló jelleggel szerepel az uniós költségvetést megillető tradicionális saját források összege. Ezeket az összegeket (az alkalmazandó visszatartási aránynak megfelelő összeg levonásával) a kilépésről rendelkező megállapodás 148. cikkének (2) bekezdésében említett későbbi számla teljes összege tartalmazza (lásd a következő bekezdést). Ha ezeket az összegeket késedelmesen fizetik ki, a 609/2014/EU, Euratom rendelet 12. cikke értelmében kamatot kell fizetni.
Az Egyesült Királyságnak ezért be kell fizetnie az általa 2021. február 28. után beszedett, de a 2020-hoz és az azt megelőző évekhez kapcsolódó tradicionális saját forrásokat. Ezt követően ebből az összegből le kell vonni a rendelkezésre bocsátott teljes összeg Egyesült Királyságra eső hányadát. A tradicionális saját források külön számláját 2025. december 31-ig teljes mértékben felszámolják. Így az Egyesült Királyság rendelkezésre bocsátja az adott időpontban fennálló, az Európai Bizottság vizsgálati megállapításainak hatálya alá nem tartozó összegeknek a 136. cikk (3) bekezdésének f) pontja szerint kiszámított hányadát.
Az Egyesült Királyság által fizetendő, 2025. december 31-én fennálló nettó összeg 133 millió EUR (2024: 8 millió EUR), amelyből az Egyesült Királyságnak 130 millió EUR-t az év végét követő 12 hónapon belül kell kifizetnie, majd ezt követően 2 millió EUR-t kell kifizetnie.
|
millió EUR |
|
|
Az Egyesült Királyság részére (-)/ által (+) fizetendő összeg 2024.12.31.-én |
8 |
|
A 2025-ben kiszámlázott összegekre vonatkozó becslés kiigazítása |
14 |
|
Az Egyesült Királyságnak 2025-ben kifizetett összegek |
107 |
|
Héa- és GNI-kiigazítások (2024. évi egyenleg) |
(12) |
|
Az Egyesült Királyság tradicionális saját forrásainak és héaalapú saját forrásainak késedelmi kamata |
5 |
|
A függőben lévő tradicionális saját források aránya az Egyesült Királyság külön számláján 2025. december 31-én |
4 |
|
Az Egyesült Királyság nettó tradicionális saját forrásai 2021. február 28. után |
3 |
|
Héa- és GNI-kiigazítások (2025. évi egyenleg) |
2 |
|
Az Egyesült Királyság részére (-)/ által (+) fizetendő összeg 2025.12.31.-én |
133 |
|
Hosszú lejáratú |
2 |
|
Rövid lejáratú |
130 |
A „héa- és GNI-kiigazítások (2024. évi egyenleg)” alatt bemutatott összeg a 2026 áprilisában ténylegesen kiszámlázott összeg (109 millió EUR) és a brexitből származó követelések 2024 végén megjelenített becsült összege (121 millió EUR) közötti különbségnek felel meg.
„Az Egyesült Királyság tradicionális saját forrásainak és héaalapú saját forrásainak késedelmi kamata”, „a függőben lévő tradicionális saját források aránya az Egyesült Királyság külön számláján 2025. december 31-én” és „az Egyesült Királyság nettó tradicionális saját forrásai 2021. február 28. után” tételsorban feltüntetett összeg a 2026 áprilisában kiszámlázott további összegeknek felel meg.
A „héa- és GNI-kiigazítások (2025. évi egyenleg)” alatt bemutatott összeg a 2027 áprilisában kiszámlázandó becsült összegnek felel meg.
141. cikk – Pénzbírságok
Az Egyesült Királyság jogosult a 2020. december 31. előtt megállapított pénzbírságok rá eső részére, valamint – jogerőre emelkedésükkor – azokra a pénzbírságokra, amelyeket az Unió a 92. cikk (1) bekezdésében említett eljárás keretében 2020. december 31. után állapított meg. A releváns brit pénzbírságok 2025. december 31-én fennálló összege 7,6 milliárd EUR (2024: 8,9 milliárd EUR). A pénzbírságok nettó csökkenése 1,3 milliárd EUR volt (2025-ben 0,0 EUR összegű pénzbírságot szabtak ki, amelyből le kell vonni a bírósági határozatok által megerősített és megfizetett, csökkentett vagy törölt 0,4 milliárd EUR összegű pénzbírságot, és le kell vonni a 0,9 milliárd EUR összegű értékvesztés-növekedését). A 2025. december 31-én az Egyesült Királyságra vonatkozó kintlévő pénzbírságokból az Egyesült Királyságra eső hányad 0,9 milliárd EUR (2024: 1,1 milliárd EUR), amelyből 89 millió EUR szerepel majd a 2026. szeptemberi számlán, amely 2026 októbere és 2027 májusa között kerül kifizetésre az Egyesült Királyság részére. Emellett az Egyesült Királyság jogosult a 2025. december 31-én már nem fennálló jogerős pénzbírságokból rá eső hányadra (46 millió EUR, amelyet fel kell tüntetni a 2026. szeptemberi számlán, és amelyet a 2026 októbere és 2027 májusa közötti időszakban kell kifizetni az Egyesült Királyság részére), valamint a 2025 szeptemberében kiszámlázott, de az év végéig ki nem fizetett jogerős pénzbírságok rá eső hányadára (95 millió EUR, amelyet 2026 januárja és májusa között fizettek ki az Egyesült Királyságnak). A pénzbírságokból az Egyesült Királyságra eső teljes hányad tehát 1,09 milliárd EUR (2024: 1,6 milliárd EUR), amelyből 146 millió EUR-t a beszámoló fordulónapját követő 12 hónapon belül kell kifizetni (2024: 431 millió EUR).
143. cikk – Függő pénzügyi kötelezettségek: Pénzügyi támogatáshoz nyújtott hitelek, ESBA, EFFA és külső hitelezési megbízatás
E cikk értelmében az Egyesült Királyság köteles finanszírozni az uniós hitelfelvételi, hitelnyújtási és garancianyújtási tevékenységekkel kapcsolatos függő kötelezettségek rá eső részét e kötelezettségek beálltakor, amennyiben azokat nem fedezik meglévő garanciaalapok – a kapcsolódó függő kötelezettségek tekintetében lásd a 4.1. megjegyzést. Az EU visszatéríti az Egyesült Királyságnak azokat az összegeket, amelyekkel az már hozzájárult a garanciaalapokhoz, és amelyekre a továbbiakban már nincs szükség. Az Egyesült Királyság jogosult továbbá az olyan műveletekből befolyó bevételekhez is, amelyek tekintetében felelősséget visel. 2025. december 31-én az Egyesült Királyságnak a következő 12 hónapban fizetendő összeg 198,3 millió EUR (2024: 190,6 millió EUR). Ez az összeg magában foglalja a 2025-ben beszedett visszafizettetések és nettó bevételek Egyesült Királyságra eső részét (129,3 millió EUR), a tartalékfeltöltés többletét (42,6 millió EUR) és az eszközkezelésből származó bevételt (26,5 millió EUR). Magában foglalja továbbá az elfogadott felülvizsgálati eljárások során azonosított mínusz 41 ezer EUR összegű kiigazításokat is: a külső hitelezési megbízatás keretében végrehajtott műveletekből származó beáramlásokból fedezett kiáramlások összegének kiigazítása (49 EUR), valamint az ESBA műveleteiből származó beáramlások által fedezett „brexit előtti” és „brexit utáni” beáramlások és kiáramlások közötti kiigazítások (1 246 EUR); a „brexit előtti” és a „brexit utáni” garantált ESBA-műveletek fennálló összegei 2024-es felosztásának kiigazítása (mínusz 41 899 EUR).
144. cikk – Pénzügyi eszközök
E cikk értelmében az EU kötelezettséget vállalt arra, hogy visszafizeti az Egyesült Királyságnak a kilépés időpontjáig jóváhagyott pénzügyi műveletekből befolyó bevételek rá eső részét, valamint a kilépés időpontját követően jóváhagyott pénzügyi műveletekhez kapcsolódó kifizetések rá eső részét. 2025. december 31-én az Egyesült Királyságnak a következő 12 hónapban fizetendő összeg 42,7 millió EUR (2024: 57,9 millió EUR).
145. cikk: A felszámolás alatt álló Európai Szén- és Acélközösség (ESZAK)
Az Egyesült Királyság jogosult a felszámolás alatt álló ESZAK 2020. december 31-én meglévő nettó eszközeinek rá eső részére, amelynek visszafizetése öt részletben, 2021-től kezdődően minden év június 30-án esedékes. A felszámolás alatt álló ESZAK 2020. december 31-én meglévő nettó eszközei 1,5 milliárd EUR-t tettek ki, amelyből az Egyesült Királyságra eső hányad 184 millió EUR. Az ötödik és egyben utolsó, 37 millió EUR összegű részlet 2025-ös kifizetését követően az Egyesült Királyság 2025. december 31-ig visszafizette az e cikkel kapcsolatos valamennyi kötelezettségét.
146. cikk – Az Európai Beruházási Alapban (EBA) meglévő befektetés
Az Egyesült Királyság jogosult az EBA befizetett részvénytőkéjében 2020. december 31-én meglévő uniós befektetés rá eső részére, amelynek visszafizetése öt részletben, 2021-től kezdődően minden év június 30-án esedékes. Az EBA befizetett részvénytőkéjébe történő uniós befektetés 2020. december 31-én 267 millió EUR volt, amelyből az Egyesült Királyságra eső hányad 33 millió EUR volt. Az ötödik és egyben utolsó, 6,6 millió EUR összegű részlet 2025-ös kifizetését követően az Egyesült Királyság 2025. december 31-ig visszafizette az e cikkel kapcsolatos valamennyi kötelezettségét.
147. cikk – Jogi ügyek
Az Egyesült Királyság kötelezettséget vállalt arra, hogy hozzájárul az Unió pénzügyi érdekeit érintő jogi ügyekből eredő, esedékessé váló uniós kifizetések rá eső részéhez, feltéve, hogy az említett ügyek tárgyát képező tények legkésőbb 2020. december 31-ig merültek fel. Figyelembe véve az év végi céltartalékokat és elhatárolásokat, valamint a jogi ügyekben 2025-ben az EU által teljesített és az EU-nak beérkező tényleges kifizetéseket, az Egyesült Királyság által fizetendő becsült összeg 33 millió EUR (2024: 107 millió EUR), amelyből 7 millió EUR-t a beszámoló fordulónapjától számított 12 hónapon belül kell kifizetni.
2.6.1.3.
|
millió EUR |
||
|
|
2025.12.31. |
2024.12.31. |
|
A pénzbírságok bruttó összegéből származó behajtható követelések |
15 604 |
12 247 |
|
Előzetesen befizetett pénzbírságok |
(2 823 ) |
(2 161 ) |
|
Értékvesztés |
(1 817 ) |
(934 ) |
|
Összesen |
10 964 |
9 152 |
|
Hosszú lejáratú |
– |
– |
|
Rövid lejáratú |
10 964 |
9 152 |
A vállalkozásokra kiszabott bírságok versenyjogi bírságokat és egyéb bírságokat foglalnak magukban. Azok a pénzbírsággal sújtott vállalkozások, amelyek fellebbezést nyújtottak be vagy fellebbezést terveznek benyújtani, eldönthetik, hogy előzetesen megfizetik-e a pénzbírságot, vagy ehelyett bankgaranciát nyújtanak a Bizottságnak. Az ideiglenes vagy végleges kifizetések által nem fedezett, év végén fennálló pénzbírságok teljes összegéből 10 729 millió EUR (2024: 7 091 millió EUR) garanciaként érkezett be.
A megbírságolt vállalkozásoktól kapott kifizetések vagy befektetésként (lásd a 2.4.2.1. megjegyzést), vagy bankszámlákon (lásd a 2.8. megjegyzést) jelennek meg.
Az értékvesztés miatt leírt összegek egyrészt a be nem szedett és garanciával sem fedezett, valószínűleg behajthatatlan, a Bizottság által eseti értékeléssel meghatározott pénzbírságok összegét, másrészt bíróságok által leszállított összegeket mutatják.
Az év folyamán a vállalkozásokra kiszabott pénzbírságokból származó bevételek összesen 4 808 millió EUR-t tettek ki (lásd a 3.5. megjegyzést), míg a kiadási oldalon 214 millió EUR szerepelt a pénzbírságok bírósági határozat általi csökkentése formájában (lásd a 3.16. megjegyzést).
2 035 millió EUR függő kötelezettség kerül megjelenítésre az ideiglenesen kifizetett összegek azon megbírságolt vállalkozások részére történő visszafizetésének lehetősége miatt, amelyek fellebbeznek vagy fellebbezhetnek a velük szemben kiszabott pénzbírságok ellen (4.2.1. megjegyzés).
2.6.1.4.
|
millió EUR |
||
|
|
2025.12.31. |
2024.12.31. |
|
Elhatárolt bevételek |
1 679 |
756 |
|
Nem visszterhes ügyletekhez kapcsolódó halasztott kiadások |
591 |
339 |
|
Összesen |
2 269 |
1 095 |
|
Hosszú lejáratú |
0 |
10 |
|
Rövid lejáratú |
2 269 |
1 085 |
Az elhatárolt bevételek között szerepel egy 0,3 milliárd EUR összegű tétel (2024: 0,4 milliárd EUR), amelyet a Bizottság a kohéziós területen tervez visszafizettetni a tagállamok által benyújtott éves beszámolók vizsgálatának és elfogadásának eredményeként.
2.6.2. Visszterhes ügyletekből származó követelések
|
millió EUR |
||
|
|
2025.12.31. |
2024.12.31. |
|
Hosszú lejáratú |
|
|
|
Követelt pénzügyi garanciák |
1 359 |
1 324 |
|
Késedelmi kamat |
319 |
323 |
|
Egyéb követelések |
108 |
84 |
|
|
1 786 |
1 731 |
|
Rövid lejáratú |
|
|
|
Követelt pénzügyi garanciák |
293 |
306 |
|
Ügyfelek |
349 |
302 |
|
Ügyfelekkel szembeni követelések értékvesztési leírása |
(154 ) |
(136 ) |
|
Visszterhes ügyletekhez kapcsolódó halasztott kiadások |
411 |
363 |
|
Késedelmi kamat |
801 |
761 |
|
Egyéb |
753 |
339 |
|
|
2 452 |
1 936 |
|
Összesen |
4 238 |
3 666 |
A pénzügyigarancia-szerződés (FGC) szerinti követelés azt a jövőbeli ellentételezést jelenti, amelyet az EU a nyújtott garanciákért várhatóan kap. Az uniós garanciák többsége ellentételezés nélküli vagy a piaci ár alatt árazott. Ezért az FGC szerinti követelés lényegesen kisebb, mint az FGC szerinti kötelezettség (lásd a 2.11.2. megjegyzést). Az FGC szerinti követelés 2025. december 31-i 1 651 millió EUR-t kitevő teljes összegéből 1 564 millió EUR az eredménnyel szemben valós értéken értékelt pénzügyi eszközként kerül besorolásra (3. valósérték-szint). A 2025. január 1-jei 1 629 millió EUR nyitóegyenleghez képest az FGC szerinti követelés összesen 22 millió EUR-val nőtt, amely a jövőben várhatóan befolyó 264 millió EUR-val több garanciadíjnak tudható be, levonva belőle az év során beszedett 242 millió EUR összegű garanciadíjat.
A késedelmi kamat elsősorban a saját forrásokkal kapcsolatos ügyekre és a megbírságolt vállalkozások által nyújtott garanciákkal fedezett bírságok után felhalmozott kamatokra vonatkozik. A hosszú lejáratú összeg (0,3 milliárd EUR) a tagállamokkal még folyamatban lévő, a 2.6.1.1. megjegyzés alatt említett ügyekre vonatkozik.
2.7. KÉSZLETEK
|
millió EUR |
||
|
|
2025.12.31. |
2024.12.31. |
|
Tudományos anyagok |
58 |
66 |
|
Egyéb |
22 |
19 |
|
Összesen |
79 |
85 |
2.8. PÉNZESZKÖZÖK ÉS PÉNZESZKÖZ-EGYENÉRTÉKESEK
|
millió EUR |
|||
|
|
Megjegyzés |
2025.12.31. |
2024.12.31. |
|
Kincstáraknál és központi bankoknál vezetett számlák |
|
31 755 |
24 059 |
|
Folyószámlák |
|
1 816 |
808 |
|
Előlegszámlák |
|
7 |
10 |
|
Átutalások (úton lévő pénzeszköz) |
|
0 |
– |
|
Egyéb lekötött betétek |
|
– |
– |
|
A költségvetés végrehajtásához kapcsolódó bankszámlák |
2.8.1. |
33 579 |
24 877 |
|
Központi bankoknál vezetett számlák |
|
23 596 |
33 926 |
|
Lekötött betétek |
|
23 516 |
– |
|
Fordított repoügyletek |
|
18 115 |
– |
|
Az egységes finanszírozáshoz rendelkezésre álló likviditás |
2.8.2. |
65 227 |
33 926 |
|
Pénzügyi instrumentumok |
2.8.3. |
2 975 |
2 758 |
|
Pénzbírságok |
2.8.4 |
237 |
134 |
|
Egyéb intézmények, ügynökségek és szervek |
|
988 |
1 439 |
|
Vagyonkezelői alapok |
|
35 |
30 |
|
Összesen |
|
103 041 |
63 163 |
2.8.1. A költségvetés végrehajtásához kapcsolódó bankszámlák
Ez a megnevezés magában foglalja a Bizottság tagállamok és EFTA-országok (államkincstárai és központi bankjai) által vezetett bankszámláin, valamint a kereskedelmi bankoknál vezetett folyószámlákon, előlegszámlákon és a házipénztárakban meglévő pénzeszközeit.
A Bizottság készpénzállományai ciklikus mintát követnek: a források beáramlását (pl. bevételek beszedése) jellemzően kiadások követik. Ez az időbeli eltérés a készpénzállományok év közbeni ingadozását okozza. E ciklus egyik fő jellemzője, hogy az év végi készpénzállomány jelentős részét január elején egy jelentős kifizetésnek, elsősorban az Európai Mezőgazdasági Garanciaalap (EMGA) kiadásainak fedezésére használják fel.
A 2025 végén rendelkezésre álló készpénzállomány 2024-hez viszonyított eltérése főként a nagyobb összegű kifizetési előirányzatok átvitelének – különösen az Európai Unió Szolidaritási Alapja esetében a számos katasztrófa sújtotta országba irányuló kifizetések fedezésének, az ETS kibocsátási egységek árverés útján, a Szociális Klímaalappal kapcsolatos tervek 2026-tól kezdődő finanszírozása céljából történő értékesítéséből beszedett bevételeknek, valamint a tradicionális saját források költségvetésben előirányzottnál magasabb összegének – tudható be. Emellett egyes kiadások az előre jelzettnél némileg lassabb ütemben haladtak.
2.8.2. Az egységes finanszírozáshoz rendelkezésre álló likviditás
Az egységes finanszírozási stratégia keretében a hitelfelvételekből származó bevételek egy részét készpénz formájában tartják vagy rövid lejáratú befektetésekben helyezik el a soron következő folyósítási kötelezettségek teljesítése érdekében.
A fordított repoügylet olyan pénzeszközhitel-művelet, amelyről az EU határozott időre, rögzített kamatláb mellett állapodik meg a partnerrel. Az ügylet időtartama 7 vagy 14 nap. Biztosítékként az EU magas likviditású kötvényeket kap a fordított repoművelet korlátozott időtartamára (2025. december 31-én 18,1 milliárd EUR). Mivel a biztosítékkal járó kockázatok és hasznok az átadónál maradnak, azt nem jelenítik meg az EU mérlegében.
A 2025 végén megnövekedett pénzeszközök és pénzeszköz-egyenértékesek a 2026 elejére, az RRF- és a SAFE-programok finanszírozására tervezett kifizetéseknek tudhatók be.
2.8.3. Pénzügyi instrumentumok
Az e megnevezés alatt feltüntetett összegek elsősorban olyan pénzeszköz-egyenértékesekhez kapcsolódnak, amelyeket a Bizottság nevében letéteményesek kezelnek az uniós költségvetésből finanszírozott pénzügyieszköz-programok végrehajtása céljából: 2025. december 31-én 2,0 milliárd EUR, amelyből 0,8 milliárd EUR az EIC-alaphoz kapcsolódik – lásd a 2.4.2.1. megjegyzést. A tétel tartalmaz továbbá az EBB által kezelt innovációs alaphoz tartozó 0,8 milliárd EUR pénzeszköz-egyenértékest (lekötött betétek és rövid lejáratú kereskedelmi értékpapírok) – lásd a 2.4.2.1. megjegyzést. Ez a megnevezés nem terjed ki a Bizottság központi pénztárában tartott, a közös tartalékalaphoz kapcsolódó likviditási pufferre (2025. december 31-én 0,2 milliárd EUR). A pénzügyi instrumentumokhoz tartozó pénzeszközök csak az érintett programok keretében használhatóak fel.
2.8.4. Pénzbírságok
E pénzeszközök a Bizottság által – még le nem zárt ügyekben – vállalkozásokra kirótt büntetésekkel kapcsolatban kapott összegek. Amennyiben a megbírságolt vállalkozás fellebbezést nyújtott be, vagy nem ismert, hogy nyújt-e be fellebbezést, a mögöttes összeget függő kötelezettségként tüntettük fel a 4.2.1. megjegyzésben. A Bizottság 2010 óta a vállalkozásokra kirótt, valamennyi előzetesen beszedett pénzbírságot a BUFI-alapban kezel, és eredménnyel szemben valós értéken értékelt, nem származtatott pénzügyi eszközként besorolt pénzügyi instrumentumokba fekteti be (lásd a 2.4.2. megjegyzést); az év végi állapot szerint az alap eszközeinek egy része készpénz.
KÖTELEZETTSÉGEK
2.9. NYUGDÍJ ÉS EGYÉB MUNKAVÁLLALÓI JUTTATÁSOK
2.9.1. A munkavállalói juttatásokra vonatkozó rendszer nettó kötelezettségei
|
millió EUR |
|||||
|
|
Európai tisztviselők nyugdíjrendszere |
Egyéb nyugdíjrendszerek |
Közös betegségbiztosítási rendszer |
Összesen 2025.12.31.-én |
Összesen 2024.12.31.-én |
|
Meghatározott juttatási kötelmek |
83 998 |
1 887 |
5 721 |
91 605 |
93 557 |
|
Programeszközök |
n. a. |
(11 ) |
(467 ) |
(477 ) |
(461 ) |
|
Nettó kötelezettség |
83 998 |
1 876 |
5 254 |
91 128 |
93 096 |
A munkavállalói juttatásokkal kapcsolatos összes kötelezettség viszonylag stabil maradt, a kismértékű csökkenés elsősorban a közös betegségbiztosítási rendszer nettó kötelezettségeinek csökkenéséből adódik. Ez az egészségügyi költségek közös betegségbiztosítási rendszeren belüli alakulása aktualizált értékének tudható be, ami a pénzügyi feltételezések változásai miatt aktuáriusi nyereségekhez vezetett, ezáltal pedig csökkentette a teljes kötelezettséget. Emellett a nettó kötelezettség nagyon kismértékű csökkenését figyelték meg az európai tisztviselők nyugdíjrendszerében (PSEO), amely a legnagyobb ilyen működő rendszer. A PSEO reál diszkontrátájának éves növekedéséből származó aktuáriusi nyereséget részben nettósították a bérváltozásokhoz kapcsolódó biztosításmatematikai feltevésekből eredő veszteségek (lásd a 2.9.2. és a 2.9.4. megjegyzést). Meg kell jegyezni ugyanakkor, hogy bár a reáldiszkontráta növekedése vagy csökkenése hatással van az év végi kötelezettség nagyságára, nem változtat azon juttatások összegén, amelyeket az elkövetkező években az uniós költségvetésből ténylegesen ki kell majd fizetni a kedvezményezetteknek. A PSEO nettó kötelezettségeinek a tényalapú aktuáriusi nyereség miatt bekövetkező további csökkenését nettósította az éves tárgyidőszaki szolgálati költség és kamatköltség miatti emelkedés (a kötelezettség diszkontálásának megszüntetése), tovább mérsékelve az aktuáriusi nyereségnek az összes kötelezettségre vonatkozó pénzügyi feltételezések változásai miatti hatását (lásd a 2.9.2. megjegyzést).
Európai tisztviselők nyugdíjrendszere
Ez a meghatározott juttatási kötelem a munkavállalók tárgyidőszaki és megelőző időszaki szolgálatából származó nyugdíjkötelem teljesítéséhez szükséges várható jövőbeli uniós kifizetéseknek a jelenértéke. A rendszer folyamatos, és így a rendszerből éves alapon teljesítendő kifizetéseket minden évben tartalmazza az uniós költségvetés.
A nyugdíjrendszer keretében fizetendő ellátások – a személyzeti szabályzat 83. cikkével összhangban – kiadásnak minősülnek az uniós költségvetésben. A rendszer fiktív finanszírozású, és a tagállamok együttesen garantálják e juttatások kifizetését. Az aktív tagok alapilletményéből kötelező nyugdíjjárulékot vonnak le, amely jelenleg 13,1 %. E járulékok, amelyeket a tárgyév költségvetési bevételeként kezelnek, általánosságban hozzájárulnak az uniós kiadások finanszírozásához – lásd a 3.8. megjegyzést is.
A nyugdíjrendszer kötelezettségeit az európai tisztviselők nyugdíjrendszerének 2025. december 31-i személyi állománya (aktív személyi állomány, nyugdíjasok, rokkantsági nyugdíjban részesülő korábbi alkalmazottak, elhunyt alkalmazottak eltartottjai), valamint a személyzeti szabályzat ezen időpontban hatályos szabályai alapján értékelték. Az értékelés az IPSAS 39 standardban meghatározott számviteli rendelkezéseknek (és ezért az EAR 12 uniós számviteli szabálynak) megfelelően került végrehajtásra.
Egyéb nyugdíjrendszerek
Ez a Bizottság, az Európai Bíróság, a Számvevőszék, a Tanács, az európai ombudsman és az európai adatvédelmi biztos tagjaival és volt tagjaival szembeni nyugdíjkötelmekkel kapcsolatos kötelezettségre vonatkozik. E megnevezés az Európai Parlament tagjainak nyugdíjához kapcsolódó kötelezettséget is tartalmazza.
Közös betegségbiztosítási rendszer
A fenti nyugdíjrendszerek mellett értékelés készült az Unió azon egészségügyi ellátási költségekkel kapcsolatos becsült kötelezettségeire vonatkozóan is, amelyeket a közös egészségbiztosítási rendszernek (JSIS) a foglalkoztatást követő időszak alatt kell kifizetnie (a hozzájárulások levonását követően). Az 1.5.10. megjegyzésben foglaltaknak megfelelően e kötelezettség kiszámítása során a teljes aktív szolgálati időt figyelembe veszik, biztosítva, hogy az alkalmazottak munkaviszony megszűnése utáni programjának nyugdíj- és betegségbiztosítási rendszerét is következetesen elszámolják.
Tekintettel arra, hogy az EAR és az IPSAS által előírtak szerint is valósághűen kell bemutatni a mögöttes ügylet gazdasági tartalmát, a juttatások szolgálati időszakokhoz való rendelésekor nem értelmeztük szigorúbban az IPSAS 39 standardot. Ha a közös betegségbiztosítási rendszerre vonatkozó szolgálati költséget az aktív szolgálati idő helyett valamennyi tisztviselő tekintetében 10 év alatt határolnánk el teljes mértékben, az az év végén 0,8 milliárd EUR-val növelné a meghatározott juttatási kötelem összegét. Ugyanakkor, amint azt már jeleztük, ez a szigorúbb megközelítés nem lenne összeegyeztethető a valósághű bemutatás minőségi jellemzőjével, és ezért nem lenne úgy tekinthető, hogy az EAR 1 szabálynak és az IPSAS fogalmi keretrendszernek megfelelően megbízható információkkal szolgál. Ez a becslés nagymértékben függ a jelenlegi alkalmazottak igazgatási státuszának alakulásától (különösen azoknak a határozott idejű munkaszerződéssel rendelkező tagoknak a számától, akik a jövőben feltételezhetően tisztviselőkké válnak).
2.9.2. A munkavállalói juttatások meghatározott juttatási kötelme jelenértékének változása
A meghatározott juttatási kötelem jelenértéke a munkavállalók tárgyidőszaki és megelőző időszaki szolgálatából származó kötelem teljesítéséhez szükséges várható jövőbeli kifizetések diszkontált értéke.
Az alábbiakban látható a meghatározott juttatási kötelem tárgyévi változásának elemzése:
|
millió EUR |
||||
|
|
Európai tisztviselők nyugdíjrendszere |
Egyéb nyugdíjrendszerek |
Közös betegségbiztosítási rendszer |
Összesen |
|
Jelenérték 2024.12.31.-én |
84 765 |
1 942 |
6 850 |
93 557 |
|
Az eredménykimutatásban megjelenítve |
|
|
|
|
|
Tárgyidőszaki szolgálat költsége |
2 874 |
77 |
241 |
3 192 |
|
Kamatköltség |
2 794 |
63 |
226 |
3 083 |
|
A nettó eszközökben megjelenítve |
|
|
|
|
|
A munkavállalói juttatásokra vonatkozó kötelezettségek újraértékelése |
|
|
|
|
|
aktuáriusi (nyereség)/veszteség Tényalapú |
(1 498 ) |
17 |
(202 ) |
(1 683 ) |
|
aktuáriusi (nyereség)/veszteség Demográfiai feltételezésekből eredő |
237 |
6 |
15 |
259 |
|
aktuáriusi (nyereség)/veszteség Pénzügyi feltételezésekből eredő |
(2 608 ) |
(134 ) |
(1 270 ) |
(4 012 ) |
|
Egyéb |
|
|
|
|
|
Kifizetett juttatások |
(2 567 ) |
(84 ) |
(140 ) |
(2 791 ) |
|
Jelenérték 2025.12.31.-én |
83 998 |
1 887 |
5 721 |
91 605 |
A tárgyidőszaki szolgálat költsége a meghatározott juttatási kötelem jelenértékének a jelenlegi tagok tárgyévi szolgálatából származó emelkedése.
A kamatköltség egy meghatározott juttatási kötelem jelenértékének az időszak során történt növekedése, amely abból adódik, hogy a juttatás egy időszakkal közelebb került a kifizetéshez.
A tényalapú aktuáriusi nyereségek és veszteségek a 2025-re vonatkozó előző évi feltételezések és a 2025-ben ténylegesen bekövetkezett események közötti különbözetnek felelnek meg. Ez a jogcím az új belépők (a jelenlegi művelet során jelen lévő, az előzőben még nem szereplő munkatársak) hatását is tükrözi.
Az aktuáriusi feltételezések értékének változásából (demográfiai változókból, például a munkavállalói fluktuációból és a mortalitásból, valamint pénzügyi változókból, például diszkontrátákból és várható illetményemelkedésekből) eredő aktuáriusi nyereségek és veszteségek akkor merülnek fel, amikor a feltételezések becsült értékét az alapul szolgáló feltételek figyelembevétele érdekében aktualizálják.
A juttatásokat (például a nyugdíjakat vagy az egészségügyi költségek visszatérítését) az év folyamán a rendszer szabályai szerint fizetik ki. E kifizetett juttatások a meghatározott juttatási kötelem csökkenéséhez vezetnek.
2.9.3. Programeszközök
|
millió EUR |
|||
|
|
Egyéb nyugdíjrendszerek |
Közös betegségbiztosítási rendszer |
Összesen |
|
Jelenérték 2024.12.31.-én |
23 |
438 |
461 |
|
Programeszközök nettó változása |
(12 ) |
29 |
17 |
|
Jelenérték 2025.12.31.-én |
11 |
467 |
477 |
2.9.4. Aktuáriusi feltételezések – munkavállalói juttatások
Az alábbiakban láthatók a két főbb munkavállalói juttatási rendszer értékelése során alkalmazott aktuáriusi feltételezések:
|
|
2025 |
2024 |
|
Európai tisztviselők nyugdíjrendszere |
|
|
|
Nominális diszkontráta |
3,8 % |
3,3 % |
|
Várható inflációs ráta |
2,0 % |
2,0 % |
|
Reáldiszkontráta |
1,8 % |
1,3 % |
|
Várható illetményemelkedési ráta |
1,4 % |
1,3 % |
|
Nyugdíjkorhatár |
63 /64 /66 |
63 /64 /66 |
|
Közös betegségbiztosítási rendszer |
|
|
|
Nominális diszkontráta |
3,8 % |
3,3 % |
|
Várható inflációs ráta |
2,0 % |
2,0 % |
|
Reáldiszkontráta |
1,8 % |
1,3 % |
|
Várható illetményemelkedési ráta |
1,4 % |
1,3 % |
|
Egészségügyi költségek trendjeinek rátája |
0,9 % |
1,6 % |
|
Nyugdíjkorhatár |
63 /64 /66 |
63 /64 /66 |
A 2025-re vonatkozó mortalitás az uniós tisztviselők aktualizált élettartamtábláján (EULT 2023) alapul, amely a következő 18 évre vetített dinamikus trendet tartalmaz.
A nominális diszkontrátát a kamatmentes eurókötvények hozamának értékeként határozzák meg (2025 decemberétől kezdve, az európai tisztviselők nyugdíjrendszerére vonatkozóan 17 éves lejárattal, a közös betegségbiztosítási rendszerre vonatkozóan pedig 17 éves lejárattal). Az inflációs ráta a megegyező időszak alatt várható inflációs ráta: a kiegyenlítő infláció a fő európai pénzügyi piacok inflációhoz kötött és rendszeres államkötvényeinek hozamai összehasonlításával adódik. A reáldiszkontrátát a nominális diszkontrátából és a várható hosszú távú inflációs rátából számítják ki.
2.9.5. Érzékenységi elemzés
Az érzékenységi elemzés olyan szimulációkon alapul, amelyek változatlan feltételek mellett megváltoztatják az érintett feltevések értékét.
Az európai tisztviselők nyugdíjrendszerének érzékenysége
A feltételezett reáldiszkontráta tíz bázispontos (0,1 %-os) változása a következő hatásokat eredményezné:
|
millió EUR |
||||
|
|
2025 |
2024 |
||
|
|
Növekedés 0,1 % |
Csökkenés 0,1 % |
Növekedés 0,1 % |
Csökkenés 0,1 % |
|
Meghatározott juttatási kötelem |
(1 436 ) |
1 474 |
(1 516 ) |
1 558 |
A várható illetményemelkedések tíz bázispontos (0,1 %-os) változása a következő hatásokat eredményezné:
|
millió EUR |
||||
|
|
2025 |
2024 |
||
|
|
Növekedés 0,1 % |
Csökkenés 0,1 % |
Növekedés 0,1 % |
Csökkenés 0,1 % |
|
Meghatározott juttatási kötelem |
1 439 |
(1 404 ) |
1 514 |
(1 476 ) |
A feltételezett nyugdíjkorhatár egy éves változása a következő hatásokat eredményezné:
|
millió EUR |
||||
|
|
2025 |
2024 |
||
|
|
Egy év növekedés |
Egy év csökkenés |
Egy év növekedés |
Egy év csökkenés |
|
Meghatározott juttatási kötelem |
(751 ) |
1 078 |
(799 ) |
1 109 |
Közös betegségbiztosítási rendszer szenzitivitása
Az egészségügyi költségek feltételezett trendrátájának tíz bázispontos változása a következő hatásokat eredményezné:
|
millió EUR |
||||
|
|
2025 |
2024 |
||
|
|
Növekedés 0,1 % |
Csökkenés 0,1 % |
Növekedés 0,1 % |
Csökkenés 0,1 % |
|
A munkaviszony megszűnése utáni nettó periodikus egészségügyi költségek tárgyidőszaki szolgálatiköltség- és kamatköltség-komponenseinek összevont értéke |
11 |
(10 ) |
11 |
(11 ) |
|
Meghatározott juttatási kötelem |
131 |
(127 ) |
166 |
(162 ) |
A feltételezett nominális diszkontráta tíz bázispontos (0,1 %-os) változása a következő hatásokat eredményezné:
|
millió EUR |
||||
|
|
2025 |
2024 |
||
|
|
Növekedés 0,1 % |
Csökkenés 0,1 % |
Növekedés 0,1 % |
Csökkenés 0,1 % |
|
Meghatározott juttatási kötelem |
(96 ) |
99 |
(130 ) |
133 |
A várható illetményemelkedések tíz bázispontos (0,1 %-os) változása a következő hatásokat eredményezné:
|
millió EUR |
||||
|
|
2025 |
2024 |
||
|
|
Növekedés 0,1 % |
Csökkenés 0,1 % |
Növekedés 0,1 % |
Csökkenés 0,1 % |
|
Meghatározott juttatási kötelem |
(26 ) |
25 |
(27 ) |
26 |
A feltételezett nyugdíjkorhatár egy éves változása a következő hatásokat eredményezné:
|
millió EUR |
||||
|
|
2025 |
2024 |
||
|
|
Egy év növekedés |
Egy év csökkenés |
Egy év növekedés |
Egy év csökkenés |
|
Meghatározott juttatási kötelem |
(150 ) |
161 |
(185 ) |
197 |
2.10. CÉLTARTALÉKOK
|
millió EUR |
|||||||
|
|
2024.12.31.-i összeg |
Pótlólagos céltartalékok |
Fel nem használt, visszaírt összegek |
Felhasznált összegek |
Kategóriák közötti átcsoportosítás |
A becslés változása |
2025.12.31.-i összeg |
|
Jogi ügyek: |
|
|
|
|
|
|
|
|
Mezőgazdaság |
204 |
9 |
(178 ) |
– |
– |
– |
35 |
|
Egyéb |
100 |
149 |
(8 ) |
(59 ) |
– |
0 |
182 |
|
Nukleáris létesítmények leszerelése |
1 796 |
– |
– |
(53 ) |
– |
137 |
1 880 |
|
Pénzügyi |
7 082 |
1 |
(7 081 ) |
(0 ) |
– |
– |
3 |
|
Egyéb |
633 |
164 |
(206 ) |
(17 ) |
– |
(61 ) |
514 |
|
Összesen |
9 816 |
323 |
(7 473 ) |
(129 ) |
– |
76 |
2 613 |
|
Hosszú lejáratú |
2 280 |
58 |
(181 ) |
(22 ) |
(63 ) |
76 |
2 149 |
|
Rövid lejáratú |
7 536 |
265 |
(7 292 ) |
(107 ) |
63 |
– |
464 |
A céltartalékok olyan, múltbeli eseményekből származó, megbízhatóan becsült összegek, amelyeket valószínűleg az uniós költségvetésből kell majd kifizetni a jövőben.
Pénzügyi céltartalékok
2024-ben az EU 7,1 milliárd EUR összegű, várható hitelezési veszteségre képzett céltartalékot jelenített meg az MFA ULCM-hitelhez kapcsolódó visszavonhatatlan hitelnyújtási kötelezettségvállalás tekintetében. A hitelt 2025-ben teljes egészében folyósították Ukrajnának, így a céltartalékot visszavonták, és ehelyett 2025. december 31-én értékvesztési tartalékot jelenítettek meg – lásd a 2.4.1.1. megjegyzést.
Jogi ügyek
Ez a tétel a folyamatban lévő jogi ügyekkel kapcsolatban valószínűleg az év végét követően fizetendő összegek becslése. A mezőgazdasági összegek a tagállamok által az EMGA-ra és az EMVA-ra vonatkozó szabályszerűségi záróelszámolási határozatok ellen hozott jogi intézkedésekhez kapcsolódnak.
Nukleáris létesítmények leszerelése
A JRC 2017. évi, a leszerelésre és a hulladékgazdálkodásra vonatkozó aktualizált programstratégiája alapján 2017-ben naprakésszé tették a céltartalék alapját. A stratégia, valamint a költségvetési és személyzeti igények felülvizsgálatát a leszereléssel és hulladékgazdálkodással foglalkozó független szakértői csoporttal együtt folytatták le. Ez a JRC Geelben, Karlsruhéban és Pettenben található helyszíneinek leszereléséhez szükséges költségvetés és személyzet rendelkezésre álló legjobb becslését jelenti. Az isprai helyszín esetében 2025-ben a leszerelési tevékenységekre vonatkozóan módosított költségbecslés készült, amelyet a céltartalékban is figyelembe vettek.
Az uniós számviteli szabályoknak megfelelően ezt a céltartalékot az inflációval indexálták, majd (az euro-swap görbét használva) nettó jelenértékre diszkontálták. 2025. december 31-én ez 1 880 millió EUR összegű céltartalékot eredményezett, amely megoszlik a 2026-ban, illetve azt követően várhatóan felhasználandó összegek között (45 millió EUR, illetve 1 834 millió EUR).
Megjegyzendő, hogy a nukleáris leszerelés hosszú távú tervezésével járó jelentős bizonytalanságok hatással lehetnek erre a becslésre, amely a jövőben jelentősen növekedhet. A bizonytalanság fő okai a következők: a leszerelt helyszín végállapota, a nukleáris anyagokkal, a hulladékgazdálkodással és -ártalmatlanítással kapcsolatos szempontok, a nemzeti szabályozási keretek nem teljes vagy hiányzó meghatározása, bonyolult és időigényes engedélyezési folyamatok, valamint a leszerelési ágazat jövőbeli fejlődése.
2.11. PÉNZÜGYI KÖTELEZETTSÉGEK
|
millió EUR |
|||
|
|
Megjegyzés |
2025.12.31. |
2024.12.31. |
|
Hosszú lejáratú |
|
|
|
|
Amortizált bekerülési értéken értékelt pénzügyi kötelezettségek |
2.11.1. |
643 928 |
539 522 |
|
Az eredménnyel szemben valós értéken értékelt pénzügyi kötelezettségek |
2.4.2.2. |
9 |
13 |
|
Pénzügyigarancia-kötelezettségek |
2.11.2. |
81 |
39 |
|
|
|
644 018 |
539 575 |
|
Rövid lejáratú |
|
|
|
|
Amortizált bekerülési értéken értékelt pénzügyi kötelezettségek |
2.11.1. |
89 069 |
55 904 |
|
Az eredménnyel szemben valós értéken értékelt pénzügyi kötelezettségek |
2.4.2.2. |
53 |
84 |
|
Pénzügyigarancia-kötelezettségek |
2.11.2. |
7 647 |
6 340 |
|
|
|
96 769 |
62 328 |
|
Összesen |
|
740 787 |
601 903 |
2.11.1. Amortizált bekerülési értéken értékelt pénzügyi kötelezettségek
|
millió EUR |
|||
|
|
Megjegyzés |
2025.12.31. |
2024.12.31. |
|
Hitelfelvételek |
2.11.1.1. |
731 224 |
594 028 |
|
Egyéb pénzügyi kötelezettségek |
2.11.1.2. |
1 773 |
1 398 |
|
Összesen |
|
732 997 |
595 426 |
|
Hosszú lejáratú |
|
643 928 |
539 522 |
|
Rövid lejáratú |
|
89 069 |
55 904 |
2.11.1.1.
|
millió EUR |
|||||||
|
|
Egységes finanszírozás |
SURE |
EFSM |
BOP |
Makroszintű pénzügyi támogatás (MFA) |
Euratom |
Összesen |
|
Összesen 2024.12.31.-én |
437 628 |
98 839 |
42 297 |
201 |
14 762 |
301 |
594 028 |
|
Nettó hitelfelvételek – névleges |
221 526 |
– |
– |
– |
– |
– |
221 526 |
|
Visszafizetések |
(73 266 ) |
(8 000 ) |
(2 400 ) |
(200 ) |
(20 ) |
– |
(83 886 ) |
|
Könyv szerinti érték változásai |
(300 ) |
(135 ) |
(15 ) |
(1 ) |
7 |
(0 ) |
(443 ) |
|
Egyéb mozgások |
2 500 |
– |
(2 500 ) |
– |
– |
– |
– |
|
Összesen 2025.12.31.-én |
588 088 |
90 705 |
37 382 |
– |
14 749 |
301 |
731 224 |
|
Hosszú lejáratú |
514 099 |
82 594 |
30 818 |
– |
14 495 |
300 |
642 305 |
|
Rövid lejáratú |
73 989 |
8 111 |
6 564 |
– |
255 |
0 |
88 919 |
A hitelfelvételek névértéke 2025. december 31-én összesen 738,9 milliárd EUR volt (2024: 601,3 milliárd EUR). E hitelfelvételek nagyrészt hosszú lejáratú kötvénykibocsátások, kivéve az egységes finanszírozást, amely esetében a 36,8 milliárd EUR összegű, rövid lejáratú unióskincstárjegy-állomány (2024: 23,1 milliárd EUR) év végén szintén kinnlevőség volt. A nettó új hitelfelvétel 2025-ben 137,6 milliárd EUR volt (névleges összeg).
A 2023 előtt aláírt, a SURE, az EFSM, az Euratom és az MFA keretében felvett hitelek „back-to-back” ügyletek, ami azt jelenti, hogy az EU egy célzott kötvényt bocsát ki egy konkrét hitelmegállapodás finanszírozására, azonos feltételek mellett – lásd a 2.4.1.1. megjegyzést.
Az „egységes finanszírozás” az RRF (ezen belül is a REPowerEU) keretében nyújtott hiteleket és vissza nem térítendő támogatásokat, valamint az Ukrajna-eszközt, a Nyugat-balkáni Eszközt, a Moldova-eszközt és a 2023-tól aláírt MFA-kölcsönöket finanszírozza. A Bizottság összevont finanszírozási megközelítést alkalmaz, amelynél az egyes hitelfelvételek nem közvetlenül finanszíroznak konkrét folyósításokat. Ehelyett az adósságot éves hitelfelvételi terv alapján bocsátják ki, hosszú lejáratú kötvények és rövid lejáratú kincstárjegyek formájában. A Bizottság az értékpapírokat aukció és szindikálás útján bocsátja ki. Ezt követően a tagállamokkal egyeztetett költségallokációs módszertannal összhangban áthárítja a költségeket a hitelt felvevő tagállamokra és más kedvezményezett országokra, a vissza nem térítendő támogatás esetében pedig az uniós költségvetésre. A rugalmas finanszírozáshoz a hatékony likviditáskezelés érdekében likviditási pufferre is szükség van (lásd a 2.8.2. megjegyzést). Az egyesített finanszírozási stratégiájával összefüggésben az Unió rövid futamidejű (3 vagy 12 hónapos) uniós kincstárjegyeket bocsát ki, amelyeket ugyanabban vagy a következő évben lehet visszafizetni. A „Visszafizetések” sor 55,3 milliárd EUR összegű ilyen rövid futamidejű hitelfelvételekre vonatkozik.
A „könyv szerinti érték változásai” sor az elhatárolt kamatok változását és a felárak/kedvezmények változásait (új felárak/kedvezmények és amortizáció) jelenti.
Az „Egyéb mozgások” sor ahhoz kapcsolódik, hogy két hitel Portugália általi előtörlesztését követően (névértéken) 2,5 milliárd EUR összegű kötvényállományt csoportosítottak át az EFSM-programból az egységes finanszírozásba – lásd a 2.4.1.1. megjegyzést.
A fenti hitelfelvételek visszafizetését végső soron az uniós költségvetés garantálja (lásd a 2.4.1.1. megjegyzést).
2.11.1.2.
|
millió EUR |
||
|
|
2025.12.31. |
2024.12.31. |
|
Hosszú lejáratú |
|
|
|
Pénzügyilízing-kötelezettségek |
511 |
605 |
|
Részletekben kifizetett épületek |
244 |
283 |
|
Feltételekhez kötött hozzájárulás |
617 |
234 |
|
Egyéb |
251 |
134 |
|
|
1 623 |
1 256 |
|
Rövid lejáratú |
|
|
|
Pénzügyilízing-kötelezettségek |
90 |
79 |
|
Részletekben kifizetett épületek |
57 |
55 |
|
Feltételekhez kötött hozzájárulás |
3 |
8 |
|
Egyéb |
– |
– |
|
|
150 |
142 |
|
Összesen |
1 773 |
1 398 |
Pénzügyilízing-kötelezettségek
|
millió EUR |
||||
|
|
Jövőben fizetendő összegek |
|||
|
|
1 éven belül |
1–5 év |
5 éven túl |
Összes kötelezettség |
|
Telek és épületek |
87 |
256 |
248 |
592 |
|
Egyéb tárgyi eszközök |
3 |
6 |
– |
9 |
|
Összesen 2025.12.31.-én |
90 |
263 |
248 |
601 |
|
Kamattartalom |
20 |
64 |
59 |
143 |
|
Jövőbeli minimális lízingfizetések összesen 2025.12.31.-én |
110 |
327 |
308 |
744 |
|
Jövőbeli minimális lízingfizetések összesen 2024.12.31.-én |
102 |
361 |
393 |
856 |
A lízinghez és épületekhez kapcsolódó fenti összegeket jövőbeli költségvetésekből kell majd finanszírozni.
A feltételekhez kötött hozzájárulások a tagállamok és más adományozók által az uniós programokhoz, különösen az InvestEU-hoz (lásd a 4.1.1. megjegyzést) nyújtott hozzájárulásokhoz kapcsolódik, amelyeknél az EU köteles visszafizetni a fel nem használt forrásokat a hozzájárulónak.
2.11.2. Pénzügyigarancia-kötelezettségek
|
millió EUR |
||||
|
|
2025.12.31. |
2024.12.31. |
||
|
|
Követelt pénzügyi garanciák (2.6.2. megjegyzés) |
Pénzügyigarancia- kötelezettség |
Követelt pénzügyi garanciák (2.6.2. megjegyzés) |
Pénzügyigarancia- kötelezettség |
|
Uniós költségvetésibiztosíték-programok |
|
|
|
|
|
Az EBB külső hitelezési megbízatásához kapcsolódó garanciák |
11 |
1 806 |
19 |
1 862 |
|
ESBA-garancia |
1 248 |
1 307 |
1 345 |
1 402 |
|
EFFA-garancia |
9 |
89 |
7 |
192 |
|
InvestEU garancia |
276 |
1 841 |
190 |
1 606 |
|
NDICI uniós garancia |
60 |
915 |
30 |
582 |
|
Ukrajna-garancia |
24 |
1 248 |
10 |
61 |
|
|
1 629 |
7 205 |
1 600 |
5 707 |
|
Pénzügyi instrumentumokhoz kapcsolódó uniós programok |
|
|
|
|
|
COSME |
– |
219 |
– |
304 |
|
Horizont 2020 |
4 |
126 |
6 |
198 |
|
Egyéb |
18 |
179 |
23 |
171 |
|
|
22 |
523 |
29 |
673 |
|
Összesen |
1 651 |
7 729 |
1 629 |
6 379 |
|
Hosszú lejáratú |
1 359 |
81 |
1 324 |
39 |
|
Rövid lejáratú |
293 |
7 647 |
306 |
6 340 |
Az EU a pénzügyigarancia-szerződések bruttó bemutatását alkalmazza, ahol a garancia keretében még befolyó bevételeket a pénzügyigarancia-szerződések követelésoldalaként jelenítik meg (a visszterhes követelések megnevezés alatt – lásd a 2.6.2. megjegyzést), és egy pénzügyigarancia-kötelezettséget jelenítenek meg az Unió jövőbeli garanciakövetelések fedezésére vonatkozó kötelezettségeként.
Bár a külső hitelezési megbízatás és az ESBA pénzügyigarancia-kötelezettségei továbbra is jelentősek, a jelen többéves pénzügyi keret új, 2024-ben megkezdődött programjai – nevezetesen az InvestEU, az NDICI és az Ukrajna-garancia – keretében a garanciák tovább növekednek, mivel az uniós végrehajtó partnerek új műveleteket írtak alá (lásd még a 4.1.1. megjegyzést).
Kivételt képez az ESBA-garancia, amely esetében az EU várható ellentételezésre jogosult, amelyet pénzügyigarancia-követelésként jelenítenek meg, és amely nagymértékben fedezi a kötelezettséget, a fennmaradó programok esetében a várható bevétel a garancia csak kis részét fedezi. Ez annak tudható be, hogy e programok – különösen a kkv-k magasabb kockázatú finanszírozásához vagy az innovációs ágazathoz kapcsolódó projektek – nagy arányban részesülnek uniós támogatásban, valamint a fejlődő országokban megvalósuló projektekhez nyújtott garanciáknak.
2.12. TARTOZÁSOK
|
millió EUR |
||||||
|
|
Bruttó összeg |
Kiigazítások |
Nettó összeg 2025.12.31.-én |
Bruttó összeg |
Kiigazítások |
Nettó összeg 2024.12.31.-én |
|
Költségtérítési igények és számlák: |
|
|
|
|
|
|
|
Tagállamok |
|
|
|
|
|
|
|
EMVA és egyéb vidékfejlesztési eszközök |
1 892 |
– |
1 892 |
269 |
(0 ) |
269 |
|
ERFA és Kohéziós Alap |
13 463 |
(2 250 ) |
11 213 |
6 036 |
(2 258 ) |
3 778 |
|
ESZA |
8 720 |
(557 ) |
8 164 |
2 156 |
(447 ) |
1 708 |
|
RRF (NGEU) |
22 707 |
(1 646 ) |
21 061 |
28 016 |
(724 ) |
27 292 |
|
Egyéb |
1 463 |
(217 ) |
1 247 |
1 824 |
(318 ) |
1 506 |
|
Magánjogi és közjogi intézmények |
1 187 |
(15 ) |
1 172 |
1 957 |
(334 ) |
1 623 |
|
Költségtérítési igények és beérkezett számlák összesen |
49 433 |
(4 684 ) |
44 749 |
40 258 |
(4 082 ) |
36 176 |
|
EMGA |
15 344 |
n.a. |
15 344 |
15 086 |
n. a. |
15 086 |
|
Saját forrásokkal kapcsolatos tartozások |
47 |
n.a. |
47 |
– |
n.a. |
– |
|
Egyéb tartozások |
4 344 |
n.a. |
4 344 |
3 624 |
n. a. |
3 624 |
|
Egyéb |
553 |
n.a. |
553 |
528 |
n. a. |
528 |
|
Összesen |
69 721 |
(4 684 ) |
65 037 |
59 496 |
(4 082 ) |
55 414 |
A tartozások közé tartoznak a beérkezett, de az év végéig még ki nem fizetett számlák és költségtérítési igények. Ezek kezdeti megjelenítése a beérkező számlákon vagy költségtérítési igényekben feltüntetett összegeken történik. A tartozásokat ezt követően kiigazítják, hogy csak a költségek felülvizsgálatát követően elfogadott összegeket, valamint az elszámolhatónak becsült összegeket tükrözzék. A nem elszámolhatónak becsült összegek a „Kiigazítások” oszlopban szerepelnek; a legnagyobb összegek a strukturális intézkedéseket érintik.
Az RRF-ből származó kötelezettségek 6,2 milliárd EUR-val történő csökkenése azt jelzi, hogy kevesebb kifizetési kérelem érkezett be azon év vége felé, amelyre vonatkozóan a mérföldkövek és célok értékelése még függőben volt.
Az EMVA-val kapcsolatos tartozások növekedése annak tudható be, hogy 2025 az előző programozási időszak végrehajtásának utolsó éve volt, és a legtöbb program elérte a 95 %-os felső határt. Ennek következtében a kapcsolódó költségtérítési igények kifizetését felfüggesztik, ami a tartozások magasabb szintjében tükröződik.
A kohéziós területen a tartozások növekedése annak tudható be, hogy december 31-ig az előző évhez képest több költségtérítési igény érkezett be, amelyek tekintetében a támogathatóság ellenőrzése és a kifizetés még folyamatban van.
A strukturális alapokra (ERFA és ESZA), a Kohéziós Alapra és az Európai Tengerügyi és Halászati Alapra (ETHA) alkalmazandó közös rendelkezésekről szóló rendelet (a 2013/1303/EU (37) és (EU) 2021/1060 európai parlamenti és tanácsi rendelet (38)) előírja, hogy az uniós költségvetést a teljesített időközi kifizetések szisztematikus visszatartásával kell megvédeni. A CPR számviteli éve (július 1. – június 30.) végét követő februárig az ellenőrzési ciklus lezárult: az irányító hatóságok elvégezték az irányítási ellenőrzéseket, az ellenőrző hatóságok pedig az ellenőrzéseket. A Bizottság megvizsgálja a tagállamokban az illetékes hatóságok által benyújtott megbízhatósági dokumentumokat és a beszámolókat. A végső egyenleg kifizetésére/beszedésére csak ezen értékelés lezárultát és a beszámoló elfogadását követően kerül sor. A 2025 végén e rendelkezés értelmében visszatartott összeg összesen 11,2 milliárd EUR-t tett ki. Ennek az összegnek egy része (1,3 milliárd EUR) a tagállamok által az elszámolásaikban benyújtott információk alapján nem elszámolható és szintén a „Kiigazítások” oszlopban szerepel.
Saját forrásokkal kapcsolatos tartozások
A saját forrásokkal kapcsolatos tartozások a tagállamok uniós költségvetéshez való hozzájárulását jelentik, amelyeket év végén vissza kell téríteni. A költségvetés-módosításokat a 609/2014/EU, Euratom rendelet 10a. cikkének (3) bekezdése szerint hajtják végre. A 2025. december 31-én fennálló egyenleg a 3/2025. számú költségvetés-módosítás 2025. november 26-i elfogadásának volt betudható. Az említett jogi rendelkezés szerint az így kapott összegeket 2026. január első munkanapján visszajuttatták a tagállamokhoz.
2.13. PASSZÍV IDŐBELI ELHATÁROLÁSOK
|
millió EUR |
||
|
|
2025.12.31. |
2024.12.31. |
|
Elhatárolt költségek |
76 785 |
66 792 |
|
Halasztott bevételek |
197 |
159 |
|
Egyéb |
66 |
140 |
|
Összesen |
77 048 |
67 091 |
Az elhatárolt költségek megoszlása a következő:
|
millió EUR |
||
|
|
2025.12.31. |
2024.12.31. |
|
RRF (NGEU) |
12 688 |
4 371 |
|
EMGA |
25 337 |
25 586 |
|
EMVA és egyéb vidékfejlesztési eszközök |
15 786 |
17 374 |
|
ERFA és Kohéziós Alap |
3 670 |
3 101 |
|
ESZA |
2 929 |
2 318 |
|
Egyéb |
16 376 |
14 042 |
|
Összesen |
76 785 |
66 792 |
Az elhatárolt költségek olyan megjelenített kiadásokat jelentenek, amelyekre vonatkozóan az Unióhoz még nem érkezett be költségtérítési igény. A legnagyobb változás az RRF-et érinti, ahol a növekedés ezen eszköz végrehajtásának ütemét tükrözi, mivel a becslés a rövid távú kifizetési előrejelzésen alapul. Az EMVA esetében a tagállamok a megelőző többéves pénzügyi keret időszakának programjai keretében magasabb kiadásokat jelentettek be, mivel ez volt a végrehajtás utolsó éve, ami az elhatárolt ráfordítások csökkenéséhez vezetett.
NETTÓ ESZKÖZÖK
2.14. TARTALÉKOK
Az uniós tartalékok összege 941 millió EUR (2024-ben 986 millió EUR). Ez az összeg elsősorban a felszámolás alatt álló ESZAK összesen 533 millió EUR (2024-ben 593 millió EUR) összegű tartalékához kapcsolódik a Szén- és Acélipari Kutatási Alap eszközei vonatkozásában, amelyeket a felszámolás alatt álló ESZAK megszüntetésével összefüggésben hozták létre. Emellett az Európai Unió Szellemi Tulajdoni Hivatalának 292 millió EUR (2024-ben 293 millió EUR) összegű tartalékalapjához is kapcsolódik, biztosítva annak folyamatos működését.
2.15. TAGÁLLAMOKTÓL LEHÍVANDÓ ÖSSZEGEK
|
millió EUR |
|
|
Tagállamoktól lehívandó összegek 2024.12.31.-én |
309 810 |
|
Tagállami hozzájárulásként elszámolt, 2024. évi költségvetési eredmény |
1 348 |
|
A munkavállalói juttatásokra vonatkozó kötelezettségek újraértékelése |
(5 603 ) |
|
Egyéb |
(85) |
|
Az év gazdasági eredménye |
54 639 |
|
Tagállamoktól lehívandó összegek összesen 2025.12.31.-én |
360 108 |
Ez az összeg a kiadások azon részét tartalmazza, amely december 31-ig már felmerült az EU-nál, és amelyet jövőbeli költségvetésekből kell finanszírozni. Az eredményszemléletű elszámolás szabályai értelmében igen sok kiadást az N. évben számolnak el, holott tényleges kifizetésükre esetleg csak az N+1. évben (vagy később) és ezért az N+1. (vagy későbbi) év költségvetéséből kerül sor. E kötelezettségeknek a beszámolóban való megjelenítése és az, hogy a megfelelő összegek a jövőbeli költségvetésekből kerülnek finanszírozásra, együttesen azt eredményezik, hogy év végén a kötelezettségek jelentősen meghaladják az eszközöket. A kiemelendő legjelentősebb összegek az NGEU keretében felvett vissza nem térítendő támogatásokkal, az EMGA tevékenységeivel és a munkavállalói juttatásokra vonatkozó kötelezettségekkel kapcsolatos hitelfelvételekre vonatkoznak.
Azt is meg kell jegyezni, hogy a fentiek nincsenek hatással a költségvetési eredményre – a költségvetés bevételei minden esetben megegyeznek a költségvetési kiadásokkal, vagy meghaladják azokat, és minden többletbevételt vissza kell juttatni a tagállamokhoz.
A munkavállalói juttatásokra vonatkozó kötelezettségek újraértékelései az e kötelezettségek aktuáriusi értékeléséből eredő aktuáriusi nyereségekhez és veszteségekhez kapcsolódnak.
A tagállamoktól lehívandó összegek jelentős növekedése az elmúlt években elsősorban az NGEU keretében az ebben az időszakban felvett vissza nem térítendő támogatással kapcsolatos hitelfelvételeknek tudható be.
3. MEGJEGYZÉSEK AZ EREDMÉNYKIMUTATÁSHOZ
BEVÉTELEK NEM VISSZTERHES ÜGYLETEKBŐL SZÁRMAZÓ BEVÉTELEK:
SAJÁT FORRÁSOK
3.1. GNI-ALAPÚ FORRÁSOK
Az Európai Unió működési bevételeinek fő elemét a saját forrásokból származó bevétel képezi. A GNI (bruttó nemzeti jövedelem) a saját források négy kategóriája közül a legjelentősebb. A GNI-re valamennyi tagállam esetében azonos kulcsot vetnek ki. A GNI-ből származó bevétel kiegyensúlyozza a bevételeket és a kiadásokat, azaz a költségvetés azon részét finanszírozza, amelyet más jövedelemforrások nem fedeznek. A GNI-ből származó bevételek 2024-hez viszonyított 2025. évi növekedését nagyrészt a kifizetési előirányzatok iránti igények növekedése magyarázza.
3.2. TRADICIONÁLIS SAJÁT FORRÁSOK
A tradicionális saját források főként a vámokhoz kapcsolódnak, amelyek esetében a tagállamok beszedési költség címén az összegek 25 %-át tartják meg, így a fenti adatok nem tartalmazzák ezt a levonást. A behozatali vámok szintje lényegében az EU-n kívülről érkező behozatal értékében bekövetkező ingadozások és a közös vámtarifa változásainak együttesét tükrözi, amelyet számos alkalommal csökkentettek a Kereskedelmi Világszervezet (WTO) keretében folytatott tárgyalásokat követően, valamint az egyes kereskedelmi partnereknek vagy bizonyos termékeknek vámkedvezményeket biztosító egyedi megállapodások alapján. A szint tehát az általános gazdasági helyzettől, a világpiaci árak szintjétől és az átváltási árfolyamok hatásától is függ.
3.3. HÉAALAPÚ FORRÁSOK
A hozzáadottérték-adón (héa) alapuló saját forrást az e célból az uniós szabályozásnak megfelelően harmonizált tagállami héaalapokra kell felszámítani. 0,30 %-os egységes lehívási kulcs alkalmazandó az egyes tagállamok által az összes adóköteles szolgáltatásnyújtás után beszedett héabevételek teljes összegére, amelyet elosztanak a héamérték súlyozott átlagával. A héaalap azonban egyik tagállam esetében sem haladhatja meg GNI-jének 50 %-át.
3.4. MŰANYAG CSOMAGOLÁSI HULLADÉKON ALAPULÓ SAJÁT FORRÁS
Az egyes tagállamokban keletkező, nem újrafeldolgozott műanyag csomagolási hulladék tömegére kilogrammonként 0,80 EUR egységes lehívási mérték alkalmazandó. Az egy adott évben nem újrafeldolgozott műanyag csomagolási hulladékot az adott évben valamely tagállamban keletkezett műanyag csomagolási hulladék és újrafeldolgozott műanyag csomagolási hulladék különbségeként számítják ki. Bulgária, Csehország, Észtország, Görögország, Spanyolország, Horvátország, Olaszország, Ciprus, Lettország, Litvánia, Magyarország, Málta, Lengyelország, Portugália, Románia, Szlovénia és Szlovákia jogosult egyedi éves egyösszegű csökkentésre a műanyag csomagolási hulladékon alapuló sajátforrás-hozzájárulásaik tekintetében. E viszonylag új saját forrást 2021-ben, a saját forrásokról szóló új határozat ((EU, Euratom) 2020/2053 tanácsi határozat) (39) hatálybalépésével vezették be.
NEM VISSZTERHES ÜGYLETEKBŐL SZÁRMAZÓ BEVÉTELEK: ÁTRUHÁZÁSOK
3.5. PÉNZBÍRSÁGOK
5 370 millió EUR összegű bevétel (2024: 4 039 millió EUR) főként a Bizottság által a vállalkozásokra az uniós versenyszabályok megsértése miatt kiszabott pénzbírságokhoz (3 971 millió EUR) és a vállalkozásokra kiszabott egyéb pénzbírságokhoz (837 millió EUR) kapcsolódik.
3.6. KIADÁSOK VISSZAFIZETTETÉSE
|
millió EUR |
||
|
|
2025 |
2024 |
|
A tagállamokra átruházott kiadások |
1 291 |
755 |
|
Vissza nem térítendő támogatások |
34 |
157 |
|
Hozzájárulások/hozzájárulási megállapodások |
50 |
44 |
|
Egyéb |
1 |
– |
|
Összesen |
1 376 |
957 |
Ez a megnevezés elsősorban a Bizottság által kibocsátott és beszedett (vagy a Bizottság számviteli rendszerében könyvelt későbbi kifizetésekkel szemben beszámított – vagyis levont) visszafizetési felszólításokat fedi le. A visszafizetési felszólításokat a korábban az uniós költségvetésből kifizetett kiadások behajtása céljából adják ki. A visszafizettetések kontrollokon, ellenőrzéseken vagy támogathatósági elemzéseken alapulnak, ezért ezek a műveletek védik az uniós költségvetést a jogszabályok megsértésével felmerült kiadásokkal szemben.
E megnevezés emellett tartalmazza a tagállamok által az EMGA-kedvezményezettekkel szemben kibocsátott visszafizetési felszólításokat, valamint az elhatárolt jövedelmek előző és a folyó év végi becslései közötti eltérést.
A fenti táblázatban szereplő összegek a visszafizetési felszólítások kibocsátása révén keletkezett bevételeket mutatják. Ezért az adatok nem tartalmazhatják és nem is tartalmazzák teljeskörűen az uniós költségvetés védelme érdekében hozott intézkedéseket, különösképpen nem a kohéziós politika területén, ahol olyan egyedi mechanizmusok biztosítják a nem elszámolható kiadások visszafizettetését, melyek többsége nem igényli visszafizetési felszólítás kibocsátását. Az uniós költségvetést a kiadások visszavonása és az előfinanszírozás visszafizettetése is védi. A tagállamokra átruházott kiadásokhoz kapcsolódó visszafizettetések teszik ki a teljes összeg nagy részét:
Mezőgazdaság: EMGA és vidékfejlesztés
Az EMGA és az EMVA keretében e megnevezés alatt éves bevételként rögzített összegek a következőkhöz kapcsolódnak: az év során meghozott pénzügyi korrekciók, a tagállamok által bevallott és az év folyamán visszafizettetett visszafizettetések, valamint a csalásokkal és szabálytalanságokkal kapcsolatos, a tagállamok által bevallott és az év végén kinnlévő visszafizetendő összegek nettó emelkedése.
Kohéziós politika
A kohéziós politikához kapcsolódó fő összegek azok az összegek, amelyeket a Bizottság várhatóan visszafizetett a tagállamokkal. A visszafizettetésre a tagállamok által 2026 elején benyújtott éves elszámolások vizsgálatát és elfogadását követően kerül majd sor. A visszafizettetendő összegek lényegében a számviteli év során eredetileg támogathatóként bejelentett összegek és a tagállamok éves beszámolójában támogathatóként megerősített összegek közötti különbséget jelentik. Az alacsony összeg azt jelenti, hogy a tagállami szintű ellenőrzések lehetővé tették a nem támogatható összegeknek a folyamat korai szakaszában történő feltárását.
3.7. AZ EGYESÜLT KIRÁLYSÁG KILÉPÉSÉRŐL RENDELKEZŐ MEGÁLLAPODÁS
Ez a bevétel az Egyesült Királyságnak az Unióból való 2020-as kilépést követően aláírt, a kilépésről rendelkező megállapodás értelmében fennálló nettó kötelezettségeihez kapcsolódik (lásd a 2.6.1.2. megjegyzést), amelyet évente kiigazítanak a kilépésről rendelkező megállapodás követelményeivel összhangban. 2025-ben nem származott bevétel az Egyesült Királyság kilépéséről rendelkező megállapodásból, ehelyett 465 millió EUR összegű kiadást jelenítettek meg.
3.8. NEM VISSZTERHES ÜGYLETEKBŐL SZÁRMAZÓ EGYÉB BEVÉTELEK
|
millió EUR |
||
|
|
2025 |
2024 |
|
Tagállami hozzájárulások: |
|
|
|
Innovációs Alap |
2 614 |
2 297 |
|
RePowerEU |
6 360 |
5 869 |
|
Szociális Klímaalap |
3 668 |
– |
|
Külső segélyek |
1 001 |
671 |
|
InvestEU |
58 |
207 |
|
Személyzeti adók és hozzájárulások |
1 882 |
1 754 |
|
Más szervezetek által az Európai Bizottságnak nyújtott hozzájárulások |
3 293 |
524 |
|
EFTA-országok, harmadik országok és csatlakozásra váró országok hozzájárulása |
4 874 |
4 527 |
|
Eszközátruházás |
– |
307 |
|
Költségvetési kiigazítások |
(5 811 ) |
(6 169 ) |
|
Céltartalékok kiigazítása |
459 |
426 |
|
Egyéb |
175 |
261 |
|
Összesen |
18 572 |
10 673 |
A tagállamok által az Innovációs Alapba befizetett hozzájárulások a kibocsátási egységek értékesítéséből származó bevételek, amelyeket az alacsony szén-dioxid-kibocsátású technológiákkal kapcsolatos innováció támogatására kell felhasználni. A 2024-hez viszonyított növekedés főként a szén-dioxid-ár növekedéséhez kapcsolódik. Az ETS kibocsátási egységekből származó árverési bevételeket arra is felhasználták, hogy a REPowerEU-fejezetek keretében további támogatást nyújtsanak a tagállamoknak (6,4 milliárd EUR), valamint finanszírozzák a Szociális Klímaalapot, amely pénzügyi támogatást fog nyújtani a tagállamoknak a 2026–2032-es időszakra vonatkozó szociális klímatervükben foglalt intézkedésekhez és beruházásokhoz (3,7 milliárd EUR). A külső támogatáshoz nyújtott tagállami hozzájárulások elsősorban az Ukrajnának nyújtott MFA+-hitelek kamat-hozzájárulásait (0,6 milliárd EUR) foglalják magukban.
A személyzeti adókból és hozzájárulásokból származó bevételek elsősorban a személyzeti illetményekből való levonásokhoz kapcsolódnak. E kategórián belül a nyugdíjjárulékok és a jövedelemadó jelenti a legnagyobb összegeket.
Az EFTA-országok hozzájárulásai 1,5 milliárd EUR-t tesznek ki, a harmadik országok és a csatlakozásra váró országok hozzájárulásai pedig főként a Horizont Európa keretprogramhoz nyújtott pénzügyi hozzájárulásokból (2,8 milliárd EUR) állnak.
A költségvetési kiigazítás főként az előző pénzügyi évek héa- és GNI-alapú saját forrásainak kiigazításához kapcsolódik. Ezzel a művelettel a Bizottság GNI-kulcsuknak megfelelően újra elosztja a tagállamok között a héa- és GNI-egyenlegeket, amelyek vagy pozitívak, vagy negatívak. Az enyhe növekedés főként az előző évi magasabb költségvetési többlettel függ össze, amelyet részben a GNI-alapú, a héa-alapú és a műanyag csomagolási hulladékon alapuló saját forrásokra átcsoportosítandó magasabb összegek ellensúlyoznak.
VISSZTERHES ÜGYLETEKBŐL SZÁRMAZÓ BEVÉTELEK
3.9. PÉNZÜGYI BEVÉTELEK
|
millió EUR |
||
|
|
2025 |
2024 |
|
Kamat: |
|
|
|
Hitelek |
5 720 |
4 129 |
|
Pénzeszközök és pénzeszköz-egyenértékesek |
1 823 |
1 726 |
|
Késedelmes fizetésekből |
237 |
224 |
|
Hitelfelvételek |
217 |
228 |
|
Egyéb |
39 |
38 |
|
A pénzügyigarancia-szerződésekből származó bevételek |
1 245 |
971 |
|
Eredménnyel szemben valós értéken értékelt pénzügyi eszközökből vagy kötelezettségekből származó nyereség: |
|
|
|
Nem származtatott eszközök |
1 357 |
1 490 |
|
Származtatott pénzügyi eszközök |
772 |
165 |
|
Hitelek kivezetéséből származó nyereség |
24 |
– |
|
Osztalék |
9 |
31 |
|
Egyéb |
202 |
4 |
|
Összesen |
11 646 |
9 005 |
A késedelmes fizetésekből származó kamatbevétel forrásai elsősorban a pénzbírságok, valamint az esedékes, de nem időben fizetett sajátforrás-hozzájárulások.
A hitelek kamatai főként az RRF/REPowerEU, az MFA és az Ukrajna-eszköz keretében nyújtott új hitelek miatt emelkedtek. Az RRF/REPowerEU esetében a kamatok 2025-ben 3,1 milliárd EUR-t tettek ki, szemben az előző évi 2,0 milliárd EUR-val. 2025-ben új folyósításokra került sor, és 2024 második felének kifizetései 2025-ben teljes éves kamatot eredményeztek. Az MFA esetében a kamatok 1,1 milliárd EUR-t tettek ki, szemben a 2024. évi 0,8 milliárd EUR-val. A növekedés főként az MFA ULCM 2024. évi kifizetéseiből ered. Az Ukrajna-eszköz esetében a kamatok 0,5 milliárd EUR-t tettek ki, szemben a 2024. évi 0,2 milliárd EUR-val, amikor a folyósítások csak a második félévben kezdődtek meg.
A pénzeszközökből és pénzeszköz-egyenértékesekből származó kamatbevételek főként az egységes finanszírozáshoz (az EKB-nál vezetett bankszámlákon történő elhelyezések, rövid lejáratú betétek és fordított repoügyletek) szükséges likviditásállomány 1,6 milliárd EUR összegű kamatából állnak – lásd a 2.8.2. megjegyzést.
A hitelfelvételekből származó kamatbevételek főként a SURE-hoz kapcsolódnak, és bizonyos korábbi kibocsátások negatív effektív kamatlábaiból erednek.
A pénzügyigarancia-szerződésekből származó bevételek elsősorban a pénzügyigarancia-kötelezettségek amortizációjához kapcsolódnak. Értelmezhetők úgy, hogy az EU mentesült a garanciakötelezettségek alól arra az időszakra, amikor az EU készen állt arra, hogy megtérítse a garanciák jogosultjainak hitelveszteségeiket. Így a pénzügyi garanciák bevételének megjelenítése az idő múlását és a garanciával fedezett mennyiséget tükrözi. Az amortizáció mindkét típusú garanciára vonatkozik, azaz azokra, amelyekért ellentételezés jár, valamint azokra, amelyekért az EU nem számít fel ellentételezést vagy névleges ellentételezést számít fel (lásd a 2.11.2. megjegyzést). Az ellentételezés fejében nyújtott garanciák közül a legjelentősebb az EBB-nek az infrastrukturális és innovációs keret (IIW) adósságportfóliójára nyújtott és az InvestEU adósságportfólióival kombinált ESBA-garancia (lásd a 4.1.1. megjegyzést). 2025-ben az ESBA-garancia által e kombinált adósságportfólióval kapcsolatban realizált bevétel 202 millió EUR-t tett ki.
A pénzügyigarancia-szerződésekhez kapcsolódó 1 245 millió EUR összegű bevételt a pénzügyigarancia-kötelezettségekhez kapcsolódó 1 199 millió EUR összegű értékvesztés miatti veszteségek ellensúlyozzák, amelyek a következőkhöz köthetők: a visszafizetésekkel csökkentett garancialehívások (683 millió EUR) és az 516 millió EUR összegű nem realizált értékvesztés miatti veszteségek (lásd a 3.15. és a 6.6. megjegyzést). Ezen túlmenően az EU pénzügyigarancia-programokat támogatott (1 942 millió EUR), azzal hogy nem számított fel garanciadíjat, illetve hogy a piaci garanciadíjnál alacsonyabb díjat számított fel (lásd a 3.15. megjegyzést). A pénzügyigarancia-programok nettó eredménye 1 896 millió EUR hiány.
A valós értéken értékelt, nem származékos pénzügyi instrumentumok utáni nyereség főként a közös tartalékalapra (0,8 milliárd EUR) és az Innovációs Alapra (0,3 milliárd EUR) vonatkozik. A kamatlábak csökkentése kedvezően befolyásolta az értékpapírok valós értékét.
A hitelek kivezetéséből származó nyereség egy 1,8 milliárd EUR összegű EFSM-hitel Portugália általi, az alapul szolgáló kötvény piaci értékén történő előtörlesztéséhez kapcsolódik – lásd a 2.4.1.1. megjegyzést.
3.10. VISSZTERHES ÜGYLETEKBŐL SZÁRMAZÓ EGYÉB BEVÉTELEK
|
millió EUR |
||
|
|
2025 |
2024 |
|
Szolgáltatási díjak (ügynökségek) |
927 |
855 |
|
Devizaárfolyam-nyereség |
490 |
325 |
|
Áruk értékesítése |
64 |
58 |
|
Részesedés az EBA nettó eredményéből |
69 |
83 |
|
Tárgyi eszközökhöz kapcsolódó bevételek |
230 |
907 |
|
Egyéb |
720 |
364 |
|
Összesen |
2 500 |
2 592 |
A szolgáltatási díjak főként az Európai Gyógyszerügynökség által felszámított forgalombahozatali engedélyezési díjakat és az Európai Unió Szellemi Tulajdoni Hivatala által beszedett védjegydíjakat foglalják magukban.
KIADÁSOK
3.11. A TAGÁLLAMOKRA ÁTRUHÁZVA
|
millió EUR |
||
|
|
2025 |
2024 |
|
Európai Mezőgazdasági Garanciaalap |
40 914 |
40 267 |
|
Európai Mezőgazdasági Vidékfejlesztési Alap és egyéb vidékfejlesztési eszközök |
17 017 |
14 779 |
|
Európai Regionális Fejlesztési Alap és Kohéziós Alap |
31 032 |
28 833 |
|
Európai Szociális Alap |
17 308 |
18 037 |
|
Egyéb |
4 514 |
3 854 |
|
Összesen |
110 784 |
105 770 |
A növekedés a kohéziós politikát (ERFA, Kohéziós Alap) érinti, ahol szinte minden kiadás (28,1 milliárd EUR) a 2021–2027-es programozási időszakhoz kapcsolódik, amelyben tovább folytatódnak a tevékenységek. Növekedtek a KAP stratégiai tervek keretében bejelentett kiadások is, és ez a növekedés tovább folytatódik.
Az egyéb kiadások elsősorban az Igazságos Átmenet Alaphoz (1,4 milliárd EUR), az Európai Tengerügyi és Halászati Alaphoz (0,8 milliárd EUR), a Menekültügyi és Migrációs Alaphoz (0,6 milliárd EUR), valamint az Európai Unió Szolidaritási Alapjához (0,8 milliárd EUR) kapcsolódnak.
3.12. ÁTCSOPORTOSÍTÁSOK, TÖBBEK KÖZÖTT VISSZA NEM TÉRÍTENDŐ TÁMOGATÁSOK ÉS KÖLTSÉGVETÉS-TÁMOGATÁS
|
millió EUR |
||
|
|
2025 |
2024 |
|
Helyreállítási és Rezilienciaépítési Eszköz |
46 815 |
65 787 |
|
Egyéb |
32 025 |
32 992 |
|
Összesen |
78 841 |
98 779 |
Az RRF-kiadások jelentős csökkenése ellenére folytatódik a mérföldkövek és célok végrehajtása.
Az átcsoportosításokhoz kapcsolódó többi kiadás a kutatási politika (10 milliárd EUR) és a külső tevékenység végrehajtását érinti, amelyek magukban foglalják a Szomszédsági, Fejlesztési és Nemzetközi Együttműködési Eszközt és annak elődeit (3,1 milliárd EUR), valamint a humanitárius segítségnyújtási műveleteket (1,1 milliárd EUR). További 4,6 milliárd EUR kapcsolódik az Európai Hálózatfinanszírozási Eszközhöz, a közlekedés, az energia és a távközlés területén az intelligens hálózatok kiépítését célzó közös infrastrukturális alaphoz.
3.13. HOZZÁJÁRULÁSI MEGÁLLAPODÁSOK
|
millió EUR |
||
|
|
2025 |
2024 |
|
Hozzájárulások |
13 200 |
16 820 |
|
Összesen |
13 200 |
16 820 |
A hozzájárulási megállapodásokkal kapcsolatos kiadások főként a Szomszédsági, Fejlesztési és Együttműködési Eszközhöz és annak elődeihez (4,5 milliárd EUR), az űrprogramokhoz (3,2 milliárd EUR), az Erasmus+ programhoz (2,9 milliárd EUR) és a kutatáspolitikához (1,9 milliárd EUR) kapcsolódnak.
3.14. SZEMÉLYZETI ÉS NYUGDÍJKÖLTSÉGEK
|
millió EUR |
||
|
|
2025 |
2024 |
|
Személyzeti költségek |
9 679 |
9 070 |
|
Nyugdíjköltségek |
6 275 |
5 896 |
|
Összesen |
15 954 |
14 966 |
A nyugdíjköltségek azokat a változásokat tartalmazzák, amelyek a munkavállalói juttatásokra vonatkozó, a nettó eszközökben nem megjelenített kötelezettségek aktuáriusi értékelése nyomán merültek fel. Ezért nem azonosak a tényleges éves nyugdíjkifizetésekkel, amelyek lényegesen alacsonyabbak (2,8 milliárd EUR).
3.15. FINANSZÍROZÁSI KÖLTSÉGEK
|
millió EUR |
||
|
|
2025 |
2024 |
|
Kamatráfordítások: |
|
|
|
Hitelfelvételek |
14 037 |
9 780 |
|
Hitelek |
148 |
159 |
|
Pénzügyi lízingek |
26 |
31 |
|
Egyéb |
42 |
32 |
|
FGC-k – támogatott ellentételezés |
1 942 |
1 156 |
|
A következőkkel kapcsolatos nettó értékvesztés miatti veszteségek: |
|
|
|
Pénzügyi garanciaszerződések |
1 199 |
474 |
|
Hitelek, hitelnyújtási elkötelezettségek és követelések |
8 066 |
14 134 |
|
Eredménnyel szemben valós értéken értékelt pénzügyi eszközökből vagy kötelezettségekből származó veszteség: |
|
|
|
Nem származtatott eszközök |
170 |
153 |
|
Származtatott pénzügyi eszközök |
153 |
252 |
|
Módosítási veszteség |
1 131 |
763 |
|
Hitelek kivezetéséből származó veszteség |
94 |
– |
|
Garantált finanszírozási költségek |
119 |
151 |
|
Egyéb |
28 |
140 |
|
Összesen |
27 156 |
27 226 |
A hitelfelvételi költségek 4,3 milliárd EUR összegű növekedése az egységes finanszírozási tevékenységekből ered, amelyek kamatai 12,7 milliárd EUR-ra nőttek az előző évi 8,4 milliárd EUR-hoz képest. Ez a 2025. évi új hitelfelvételeknek, valamint annak tudható be, hogy a 2024. második félévi kibocsátások után 2025-ben már a teljes éves kamatot meg kellett fizetni.
A hitelek kamatráfordítása bizonyos SURE-ügyletek eredménye, amelyek során a negatív kamatlábak mellett felvett összegeket azonos feltételek mellett „back-to-back” hitelezték a tagállamoknak.
A pénzügyi garanciákhoz kapcsolódó ráfordításokkal (FGC) kapcsolatos további részletek tekintetében lásd a 3.9. megjegyzést.
A hitelek, hitelnyújtási elkötelezettségek és követelések nettó értékvesztés miatti vesztesége főként az Ukrajna-eszköz és az MFA ULCM keretében 2025-ben folyósított hitelekhez kapcsolódik. Lásd a 2.4.1.1. és a 6.6. megjegyzést.
A módosítási veszteség az Ukrajnának az MFA+-hitelekhez, a rendkívüli MFA-hitelekhez és az Ukrajna-eszköz keretében folyósított hitelekhez nyújtott kamattámogatáshoz kapcsolódik – lásd a 2.4.1.1. megjegyzést.
A hitelek kivezetéséből származó veszteség egy 0,7 milliárd EUR összegű EFSM-hitel Portugália általi, az alapul szolgáló kötvény piaci értékén történő előtörlesztéséhez kapcsolódik – lásd a 2.4.1.1. megjegyzést.
A garantált finanszírozási költségek a végrehajtó partnereknél felmerülő, az EU által garantált tőkebefektetések finanszírozása céljából viselt költségek. A garanciamegállapodások alapján az EU garantálja ezeket a költségeket a kapcsolódó tőkebefektetésekkel együtt.
3.16. BESZERZÉSI, IGAZGATÁSI ÉS EGYÉB KIADÁSOK
|
millió EUR |
||
|
|
2025 |
2024 |
|
Igazgatási, informatikai és egyéb kiadások |
6 687 |
3 956 |
|
Tárgyi eszközökhöz kapcsolódó kiadások és ingatlankezelési kiadások |
2 164 |
2 662 |
|
Devizaárfolyam-veszteség |
621 |
282 |
|
Operatívlízing-kiadások |
589 |
560 |
|
Céltartalékok kiigazítása |
458 |
415 |
|
Pénzbírságok bírósági határozat általi csökkentése |
214 |
1 123 |
|
Összesen |
10 733 |
8 997 |
Az igazgatási, informatikai és egyéb kiadások elsősorban a tanácsadási költségeket (1,5 milliárd EUR), az informatikai vonatkozású kiadásokat (1,3 milliárd EUR) és a különböző működési költségeket (2,3 milliárd EUR), például az irodai eszközökkel, rendezvényekkel és konferenciákkal kapcsolatos, valamint a kommunikációs költségeket foglalják magukban.
A „pénzbírságok bírósági határozat általi csökkentése” sor 2025-ben 2024-hez képest alacsonyabb összeget mutat, mivel 2025-ben 2024-hez képest viszonylag kisebb összegű bírságokat vontak vissza (amikor 432 millió EUR összegű bírságot írtak le, mivel a Bizottság visszavonta az Illumina/Grail-ra egy összefonódási eljárásban hozott, pénzbírságot kiszabó határozatot, és a Bíróság 2024 októberében hozott határozata következtében részben leírták az Intelre 2009-ben kiszabott 684 millió EUR összegű bírságot).
A 2025 folyamán ráfordításként elszámolt kutatási és fejlesztési kiadások összesített összege a következőképpen alakul:
|
millió EUR |
||
|
|
2025 |
2024 |
|
Kutatási költségek |
468 |
479 |
|
Nem aktivált fejlesztési költségek |
127 |
119 |
|
Összesen |
594 |
598 |
3.17. SZEGMENSEK SZERINTI JELENTÉS A FŐ KIADÁSI TERÜLETEK SZERINTI BONTÁSBAN
|
millió EUR |
||||||||||
|
|
Mezőgazdasági alapok |
Kohéziós Alap és más strukturális alapok |
RRF és pénzügyi tevékenységek |
Kutatás és innováció |
Külső tevékenység |
Zöld átállás és népegészségügy |
Egyéb szakpolitikák (40) |
Európai Bizottság összesen |
Egyéb uniós intézmények és ügynökségek |
EU összesen |
|
GNI-alapú források |
– |
– |
– |
– |
– |
– |
106 342 |
106 342 |
– |
106 342 |
|
Tradicionális saját források |
– |
– |
– |
– |
– |
– |
23 436 |
23 436 |
– |
23 436 |
|
Héa |
– |
– |
– |
– |
– |
– |
25 728 |
25 728 |
– |
25 728 |
|
Műanyag csomagolási hulladékon alapuló saját források |
– |
– |
– |
– |
– |
– |
7 524 |
7 524 |
– |
7 524 |
|
Pénzbírságok |
– |
– |
– |
358 |
– |
101 |
4 912 |
5 370 |
– |
5 370 |
|
Kiadások visszafizettetése |
948 |
348 |
– |
21 |
12 |
0 |
37 |
1 365 |
10 |
1 376 |
|
Az Egyesült Királyság kilépéséről rendelkező megállapodás |
– |
– |
– |
– |
– |
– |
– |
– |
– |
– |
|
Egyéb |
319 |
3 792 |
6 360 |
3 884 |
593 |
2 952 |
(4 590 ) |
13 310 |
5 262 |
18 572 |
|
Ellenszolgáltatás nélküli bevételek |
1 268 |
4 139 |
6 360 |
4 262 |
605 |
3 053 |
163 389 |
183 077 |
5 272 |
188 348 |
|
Pénzügyi bevételek |
0 |
1 |
16 506 |
1 844 |
(258 ) |
340 |
(6 856 ) |
11 579 |
68 |
11 646 |
|
Egyéb |
(5 ) |
(4 ) |
142 |
344 |
183 |
(40 ) |
823 |
1 443 |
1 057 |
2 500 |
|
Ellenszolgáltatáshoz kötött bevételek |
(5 ) |
(3 ) |
16 649 |
2 188 |
(74 ) |
300 |
(6 033 ) |
13 021 |
1 125 |
14 146 |
|
Összes bevétel |
1 263 |
4 136 |
23 009 |
6 450 |
531 |
3 353 |
157 355 |
196 098 |
6 397 |
202 495 |
|
A tagállamokra átruházott kiadások |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
EMGA |
(40 914 ) |
– |
– |
– |
– |
– |
– |
(40 914 ) |
– |
(40 914 ) |
|
EMVA és egyéb |
(17 017 ) |
– |
– |
– |
– |
– |
– |
(17 017 ) |
– |
(17 017 ) |
|
ERFA és Kohéziós Alap |
– |
(31 032 ) |
– |
– |
– |
– |
– |
(31 032 ) |
– |
(31 032 ) |
|
ESZA |
– |
(17 308 ) |
– |
– |
– |
– |
– |
(17 308 ) |
– |
(17 308 ) |
|
Egyéb |
– |
(3 081 ) |
– |
– |
– |
– |
(1 432 ) |
(4 514 ) |
– |
(4 514 ) |
|
Átcsoportosítások, többek között vissza nem térítendő támogatások és költségvetés-támogatás |
|
|
|
|
|
|
– |
– |
– |
|
|
RRF |
– |
– |
(46 815 ) |
– |
– |
– |
– |
(46 815 ) |
– |
(46 815 ) |
|
Egyéb |
(38 ) |
(203 ) |
(1 489 ) |
(18 938 ) |
(5 901 ) |
(104 ) |
(1 615 ) |
(28 289 ) |
(3 737 ) |
(32 025 ) |
|
Hozzájárulási megállapodások, az uniós szerveket is ideértve |
(124 ) |
(546 ) |
197 |
(5 159 ) |
(7 190 ) |
(526 ) |
(5 988 ) |
(19 337 ) |
6 137 |
(13 200 ) |
|
Személyzeti és nyugdíjköltségek |
3 |
1 |
– |
(3 ) |
(0 ) |
1 |
(10 695 ) |
(10 694 ) |
(5 260 ) |
(15 954 ) |
|
Finanszírozási költségek |
(7 ) |
0 |
(22 718 ) |
(1 658 ) |
(1 943 ) |
(1 ) |
(773 ) |
(27 100 ) |
(56 ) |
(27 156 ) |
|
Az Egyesült Királyság kilépéséről rendelkező megállapodás |
– |
– |
– |
– |
– |
– |
(465 ) |
(465 ) |
– |
(465 ) |
|
Beszerzési, igazgatási és egyéb kiadások |
(54 ) |
(141 ) |
(62 ) |
(2 260 ) |
(1 027 ) |
(316 ) |
(3 563 ) |
(7 423 ) |
(3 310 ) |
(10 733 ) |
|
Összes kiadás |
(58 152 ) |
(52 311 ) |
(70 888 ) |
(28 018 ) |
(16 062 ) |
(946 ) |
(24 531 ) |
(250 907 ) |
(6 226 ) |
(257 134 ) |
|
Az év gazdasági eredménye |
(56 889 ) |
(48 174 ) |
(47 879 ) |
(21 568 ) |
(15 531 ) |
2 407 |
132 825 |
(54 810 ) |
171 |
(54 639 ) |
|
(40) Az „egyéb szakpolitikák” alatt bemutatott bevételek főként az EU saját forrásaiból származó bevételeket foglalják magukban, amelyek az univerzalitás elvének hatálya alá tartoznak, és amelyeket megkülönböztetés nélkül az uniós éves költségvetésben szereplő összes kiadás finanszírozására felhasználnak. |
||||||||||
3.18. ÖSSZEHASONLÍTÓ SZÁMADATOK ÁTSOROLÁSA AZ EREDMÉNYKIMUTATÁSBAN
A 2025. évi éves beszámolótól kezdődően az eredménykimutatásban szereplő fő kiadások új struktúrában jelennek meg, amely a költségvetés végrehajtásának típusa helyett az eszköz típusára összpontosít (megosztott irányítás, közvetlen irányítás, közvetett irányítás). Az uniós számviteli szabályokban előírtaknak megfelelően a 2024. évi összehasonlító adatokat ennek megfelelően átsorolták. Az átsorolás hatását az alábbiakban mutatjuk be:
|
millió EUR |
||||||||||
|
|
Végrehajtja: |
|
|
|
|
|
||||
|
|
Megosztott irányítás |
Közvetlen irányítás |
Közvetett irányítás |
|
|
|
|
|
||
|
|
Tag- államok |
Bizottság, végrehajtó ügynökségek és vagyonkezelői alapok |
Egyéb uniós ügynökségek és szervek |
Harmadik országok és nemzetközi szervezetek |
Egyéb szervezetek |
Személyzeti és nyugdíjköltségek |
Pénzügyi költségek |
Az Egyesült Királyság kilépéséről rendelkező megállapodás |
Egyéb kiadások |
2024. évi kiadások összesen (átsorolt) |
|
a tagállamokra átruházva |
(105 770 ) |
|
|
|
|
|
|
|
|
(105 770 ) |
|
Átcsoportosítások, többek között vissza nem térítendő támogatások és költségvetés-támogatás |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
RRF |
|
(65 787 ) |
|
|
|
|
|
|
|
(65 787 ) |
|
Egyéb |
|
(32 992 ) |
|
|
|
|
|
|
|
(32 992 ) |
|
Hozzájárulási megállapodások, az uniós szerveket is ideértve |
|
(194 ) |
(4 388 ) |
(6 639 ) |
(5 599 ) |
|
|
|
|
(16 820 ) |
|
Személyzeti és nyugdíjköltségek |
|
|
|
|
|
(14 966 ) |
|
|
|
(14 966 ) |
|
Pénzügyi költségek |
|
|
|
|
|
|
(27 226 ) |
|
|
(27 226 ) |
|
Az Egyesült Királyság kilépéséről rendelkező megállapodás |
|
|
|
|
|
|
|
(315 ) |
|
(315 ) |
|
Beszerzési, igazgatási és egyéb kiadások |
|
2 |
|
|
|
|
|
|
(8 999 ) |
(8 997 ) |
|
Összes kiadás |
(105 770 ) |
(98 971 ) |
(4 388 ) |
(6 639 ) |
(5 599 ) |
(14 966 ) |
(27 226 ) |
(315 ) |
(8 999 ) |
(272 873 ) |
4. FÜGGŐ KÖTELEZETTSÉGEK ÉS ESZKÖZÖK
A függő kötelezettségek az EU olyan lehetséges jövőbeli kifizetési kötelezettségei, amelyek múltbeli események vagy jogilag kötelező érvényű kötelezettségvállalások miatt merülhetnek fel, és amelyek nem teljes mértékben az EU ellenőrzése alatt álló jövőbeli eseményektől függenek. Ezek főként a nyújtott garanciákhoz és a jogi kockázatokhoz kapcsolódnak. A pénzbírságokhoz, a garanciákhoz és – a fedezet mértékéig – az alapokkal fedezett pénzügyi eszközökhöz (lásd a 2.4.2.1. megjegyzést) kapcsolódók kivételével valamennyi függő kötelezettséget – esedékessé válásakor – az uniós költségvetésből (és így az uniós tagállamok által) finanszíroznak az elkövetkező években.
4.1. Az uniós költségvetés által nyújtott garanciák
4.1.1. Az uniós költségvetésibiztosíték-programok keretében nyújtott garanciák (névleges)
|
millió EUR |
||||
|
|
2025.12.31. |
|||
|
|
Nyújtott garanciák |
Tartalékba helyezett eszközök (41) |
||
|
|
Felső határ |
Aláírt |
Folyósított |
|
|
Az EBB külső hitelezési megbízatásához kapcsolódó garanciák |
20 880 |
20 880 |
16 826 |
3 529 |
|
ESBA-garancia |
25 119 |
21 449 |
19 982 |
9 234 |
|
EFFA-garancia |
583 |
573 |
451 |
809 |
|
InvestEU garancia |
28 469 |
15 519 |
6 010 |
8 912 |
|
NDICI külső tevékenységi garancia |
33 965 |
16 461 |
2 949 |
3 583 |
|
Ukrajna-garancia |
3 540 |
2 699 |
1 181 |
614 |
|
Összesen |
112 556 |
77 580 |
47 399 |
26 681 |
|
(41) Az EBB külső hitelezési megbízatási garanciájára tartalékolt eszközök 3,5 milliárd EUR-val fedezik a korábbi makroszintű pénzügyi támogatás és az Euratom tekintetében nyújtott kölcsönöket és a kapcsolódó hitelfelvételeket is (lásd a 2.4.1.1. megjegyzést). |
||||
|
millió EUR |
||||
|
|
2024.12.31. |
|||
|
|
Nyújtott garanciák |
Tartalékba helyezett eszközök (42) |
||
|
|
Felső határ |
Aláírt |
Folyósított |
|
|
Az EBB külső hitelezési megbízatásához kapcsolódó garanciák |
25 772 |
25 772 |
19 184 |
3 400 |
|
ESBA-garancia |
25 373 |
22 998 |
21 033 |
8 941 |
|
EFFA-garancia |
759 |
667 |
521 |
785 |
|
InvestEU garancia |
27 042 |
11 769 |
3 468 |
6 802 |
|
NDICI külső tevékenységi garancia |
30 173 |
11 228 |
1 341 |
2 943 |
|
Ukrajna-garancia |
790 |
172 |
132 |
202 |
|
Összesen |
109 909 |
72 606 |
45 678 |
23 073 |
|
(42) Az EBB külső hitelezési megbízatási garanciájára tartalékolt eszközök 3,4 milliárd EUR-val fedezik a korábbi makroszintű pénzügyi támogatás és az Euratom tekintetében nyújtott kölcsönöket és a kapcsolódó hitelfelvételeket is (lásd a 2.4.1.1. megjegyzést). |
||||
A fenti táblázat azt mutatja, hogy az uniós költségvetés milyen mértékben van kitéve az EBB csoport vagy más pénzügyi intézmények részére nyújtott garanciákhoz kapcsolódó lehetséges jövőbeli kifizetéseknek. A folyósított összegek a végső kedvezményezettek részére már nyújtott összegeket jelentik, míg az aláírt összegek a folyósított összegeken felül magukban foglalják a kedvezményezettekkel vagy pénzügyi közvetítőkkel már aláírt megállapodások szerinti, év végén még nem folyósított összegeket is (30,2 milliárd EUR). A felső határ azt a teljes garanciát jelenti, amelynek fedezését az uniós költségvetés és így a tagállamok vállalták, mivel az EU 2025. december 31-i maximális kitettségének kimutatása érdekében az aláírásra engedélyezett, de még alá nem írt műveleteket is figyelembe kell venni (35,0 milliárd EUR).
A költségvetésibiztosíték-programokat a költségvetésből fokozatosan képzett céltartalékok támogatják, amelyeket a közös tartalékalapban tartanak a jövőbeli garancialehívások fedezésére szolgáló likviditási tartalékként (lásd a 2.4.2.1. megjegyzést). Lásd a 6.2. megjegyzést azokról az intézkedésekről, amelyeket annak biztosítására hoztak, hogy a tartalékfeltöltés középtávon elegendő legyen a garancialehívások fedezésére. A költségvetésibiztosíték-programok keretében felmerülő, a tartalékfeltöltést meghaladó veszteségeket mindenképpen a jövőbeli költségvetésekből kell fedezni. Az InvestEU tagállami komponense esetében az EU a tagállamoktól és az EGT-országoktól is kap viszontgaranciákat (lásd alább).
Az EBB külső hitelezési megbízatásához kapcsolódó garanciák
Az uniós költségvetés garanciát vállal az EBB által saját forrásaiból harmadik országoknak nyújtott és aláírt hitelekre. 2025. december 31-én a kinnlévő és uniós garancia által fedezett hitelek összege 16 826 millió EUR-t tett ki. Az uniós költségvetés garantál:
|
— |
16 680 millió EUR-t a közös tartalékalap komponensén, a külső fellépésekre vonatkozó garanciaalapon keresztül, és |
|
— |
146 millió EUR-t közvetlenül, a tagállamok részére a csatlakozás előtt nyújtott hitelek tekintetében. |
A 2025. december 31-i állapot szerint a nyújtott garanciák 0,7 milliárd EUR összegű aláírt, de nem folyósított hitelt tartalmaznak, amelyek jövőbeli folyósítása az EU jóváhagyásától függ (2024-ben 2,1 milliárd EUR). A 2024 óta bekövetkezett csökkenés részben annak tudható be, hogy bizonyos műveleteket a külső hitelezési megbízatásból az Ukrajna-garanciába csoportosítottak át.
Az EBB által nyújtott hitelekhez kapcsolódó uniós külső hitelezési megbízatási garanciák a 2007 után aláírt megállapodások (2007 és 2013 és 2014 és 2021 közötti megbízatások) fennálló egyenlegeinek 65 %-ára korlátozódnak. A 2007 előtti megállapodások vonatkozásában az uniós garancia a hitel engedélyezett összege felső határának bizonyos százalékára (a legtöbb esetben 65 %-ára, de 70, 75 vagy 100 %-ára is) korlátozódik. Ha a hitelösszeg a felső határt nem éri el, az uniós garancia a teljes összeget fedezi.
Az (EU) 2018/412 európai parlamenti és tanácsi határozattal (43) magánszektorbeli hitelezési megbízatás jött létre a menekültek, migránsok, fogadó- és tranzitközösségek hosszú távú gazdasági rezilienciájára irányuló projektek számára az EBB-rezilienciajavítási kezdeményezés (ERI) keretében. Az uniós költségvetés ellentételezést kap az EBB-rezilienciajavítási kezdeményezés magánszektor-megbízatása keretében az EBB finanszírozási műveleteihez nyújtott garanciákkal kapcsolatban vállalt kockázatért, ami megmagyarázza a külső hitelezési megbízatás keretében nyújtott – egyébként ellentételezés-mentes – garanciáért járó díjat (lásd a 2.11.2. megjegyzést).
A külső fellépésekre vonatkozó garanciaalap utolsó megbízatása a 2014–2020-as időszakra szóló külső hitelezési megbízatás, amely 2021-ben járt le. Az EBB új megbízatását az NDICI-rendelet által létrehozott külső tevékenységi garancia fedezi.
Az uniós garancia kifizetéseit a közös tartalékalap komponenséből, a külső fellépésekre vonatkozó garanciaalapból teljesítik. 2025-ben a beérkezett visszafizettetések 0,3 millió EUR-val meghaladták a garancialehívásokat (2024: az EU a visszafizettetések nélkül 11 millió EUR összegű garancialehívást fizetett ki).
Európai Stratégiai Beruházási Alap (ESBA) garancia
Az ESBA az EBB csoport kockázatviselési kapacitásának növelésére irányuló kezdeményezés, amelynek révén az EBB növelheti befektetéseit az EU-ban. Az ESBA célja az EU-n belüli további beruházások, valamint a kisvállalkozások finanszírozási eszközökhöz való hozzáférésének támogatása. Az uniós költségvetés az EU és az EBB közötti megállapodás (a továbbiakban: az ESBA-megállapodás) alapján legfeljebb 26 milliárd EUR összegű garanciát (a továbbiakban: az ESBA uniós garancia) nyújt annak érdekében, hogy megvédje az EBB-t a finanszírozási és beruházási műveleteiből eredő esetleges veszteségekkel szemben.
Az ESBA műveleteit két keretben hajtják végre: az egyik az EBB által végrehajtott infrastrukturális és innovációs keret (19 250 millió EUR összegű ESBA uniós garancia), a másik pedig az EBA által végrehajtott kkv-keret (6 750 millió EUR összegű ESBA uniós garancia); mindkettő rendelkezik adósságportfólióval és tőkeportfólióval. Az EBA az EBB-vel kötött megállapodás értelmében egy EBB-garancia alapján jár el, amelyre az ESBA-megállapodás értelmében az ESBA uniós garanciája vállal viszontgaranciát. Az uniós garancia hatékonyságának javítása és kockázatviselési képességének növelése érdekében 2022-ben hatályba lépett két ESBA-adósságportfólió és az InvestEU kombinációja. A garancialehívások, -visszafizettetések és -bevételek tényleges garantált allokációk alapján kerülnek elosztásra az ESBA- és az InvestEU-garancia között.
Az EU és az EBB eltérő szerepet tölt be az ESBA-n belül. Az ESBA-t az EBB-n belül hozták létre, amely a műveleteket (adósság- és tőkebefektetések) finanszírozza, ehhez pedig a tőkepiacokon hitelt vesz fel. Az EBB függetlenül hozza meg a beruházási döntéseket, a műveleteket pedig saját szabályainak és eljárásainak megfelelően irányítja. E műveletekhez az EU biztosítja a garanciát, és a garancia felső határáig fedezi az EBB veszteségeit.
Mivel az uniós (és az IPSAS) számviteli szabályok konszolidációra vonatkozó ellenőrzési kritériumai és számviteli követelményei nem teljesülnek, az érintett garantált eszközök nem tartoznak bele az EU összevont éves beszámolójába.
Az ESBA keretében az EBB csoport számára nyújtott uniós garancia az infrastrukturális és innovációs keret adósságportfóliója és a kkv-keret adósságportfóliója tekintetében pénzügyigarancia-kötelezettségként (lásd a 2.11.2. megjegyzést), mindkét tőkeportfólió esetében származtatott pénzügyi eszközként (az eredménnyel szemben valós értéken értékelt pénzügyi eszközként vagy kötelezettségként) kerül elszámolásra (lásd a 2.4.2.2. megjegyzést). Az ESBA-garancia magában foglalja a COSME, a Horizont 2020, a kulturális és kreatív ágazatok hitelgarancia-eszköze és az EaSI program azon műveleteinek részét, amelyet az ESBA uniós garanciája fedez a kkv-keret adósságportfóliója keretében.
2025-ben 296 millió EUR összegben fizettek ki nettó garancialehívásokat a közös tartalékalap komponenséből, az ESBA-ból, beleértve a megelőző években felmerült, de az EBB-nél vezetett ESBA-elszámolási számlán tartott uniós bevételekből ideiglenesen fedezett garancialehívásokat is (2024: 151 millió EUR).
Európai Fenntartható Fejlődési Alap (EFFA)
Az EFFA-rendelet (44) által létrehozott Európai Fenntartható Fejlődési Alap egy olyan kezdeményezés, amelynek célja, hogy a fenntartható fejlődés megvalósításához való hozzájárulásnak és a migráció konkrét társadalmi-gazdasági kiváltó okai kezelésének az eszközeként támogassa a beruházásokat Afrikában és az európai szomszédságban. Az EFFA-rendelet értelmében az EU felhatalmazást kapott arra, hogy 1,5 milliárd EUR összegű (a külső hozzájárulásokkal tovább növelt) garanciát bocsásson a végrehajtó partnerek rendelkezésére beruházási és finanszírozási műveleteikhez annak érdekében, hogy csökkentse beruházási kockázataikat. Az EFFA-garanciát a közös tartalékalap támogatja (lásd a 2.4.2.1. megjegyzést).
Az egyik EFFA-garanciamegállapodás tekintetében (amelynek esetében az EU garantálja egy 145 millió EUR összegű devizafedezeti alap tőkemegfelelését), garancialehívás esetén az EU visszafizettetési joggal rendelkezik arra, hogy az alapból a kifizetett összegnek megfelelő részesedést kapjon.
NDICI külső tevékenységi garancia
Az (EU) 2021/947 európai parlamenti és tanácsi rendelet (45) létrehozta a Szomszédsági, Fejlesztési és Nemzetközi Együttműködési Eszköz – Globális Európa eszközt, beleértve az Európai Fenntartható Fejlődési Alap Plusz eszközt (a továbbiakban: EFFA+) és a külső tevékenységi garanciát a 2021–2027-es többéves pénzügyi keret időszakára. Az EFFA+ célja, hogy előmozdítsa a fenntartható beruházásokat az EU partnerországaiban.
A külső tevékenységi garancia a költségvetési biztosítékokkal, fedezett EFFA+ műveleteket, a makroszintű pénzügyi támogatást és harmadik országoknak nyújtott kölcsönöket támogatja. A garanciát a közös tartalékalap támogatja – lásd a 2.4.2.1. megjegyzést.
2025. december 31-én költségvetési garanciamegállapodások volt hatályban, összesen legfeljebb 34,0 milliárd EUR fennálló értékben, amelyből 26,6 milliárd EUR a Szomszédsági, Fejlesztési és Nemzetközi Együttműködési Eszköz – Globális Európa eszköz 1. és 2. beruházási kerete (a külső hitelezési megbízatás utódjai) keretében az állami és alsóbb államszervezeti szintű partnereknek nyújtott külső hitelezés kapcsán az EBB-nek nyújtott garanciákhoz kapcsolódik.
A Szomszédsági, Fejlesztési és Nemzetközi Együttműködési Eszköz – Globális Európa eszköz keretében létrejött egyik garanciamegállapodás tekintetében (amelynek esetében az EU garantálja egy 150 millió EUR összegű devizafedezeti alap tőkemegfelelését), garancialehívás esetén az EU visszafizettetési joggal rendelkezik arra, hogy az alapból a kifizetett összegnek megfelelő részesedést kapjon.
InvestEU garancia
2025-ben az EU a beruházások egyszerűsítéséről szóló omnibusz csomag részeként elfogadta a felülvizsgált InvestEU-rendeletet. A felülvizsgálat keretében az uniós költségvetési biztosítékot 2,9 milliárd EUR-val növelték, így a teljes összeg 26,2 milliárd EUR-ról 29,1 milliárd EUR-ra nőtt.
Ez az uniós garancia négy szakpolitikai területen támogatja a magán- és közberuházásokat: fenntartható infrastruktúra; kutatás, innováció és digitalizálás; kis- és középvállalkozások (kkv-k); valamint szociális beruházás és készségek. Számos pénzügyi partner, például nemzeti fejlesztési bankok részesülnek az uniós garanciában. Hitelek, garanciák vagy saját tőke biztosításával támogatják a beruházásokat. A végrehajtó partnerek például hitelt nyújthatnak a kkv-knak, tőkealapokban vehetnek részt, vagy garanciát nyújthatnak a kereskedelmi bankoknak az általuk folyósított hitelekre. A Bizottság más uniós programokból is uniós költségvetést rendelhet az InvestEU Alaphoz, például a HERA Invest (egészségügy), az európai űrprogram vagy a Catalyst (innováció) keretében.
A garantált befektetésekből származó veszteségekre képzett tőkepuffer létrehozása érdekében a Bizottság fokozatosan különít el pénzt az uniós költségvetésből a közös tartalékalapba („céltartalékképzés”). Az InvestEU-rendelet az InvestEU uniós garancia feltöltési rátáját 40 %-ban állapította meg.
A fent említett 29,1 milliárd EUR-n felül az uniós garancia a tagállamoktól és az EGT-országoktól származó támogatással tovább növelhető. Az országok a kohéziós politikájuk, az RRF-források, vagy a nemzeti költségvetésük terhére teljesíthetnek hozzájárulást. A tagállamok esetében a feltöltést eseti alapon határozzák meg, míg az EGT-országok által fedezett kiegészítő uniós garancia 40 %-át pénzbeli hozzájárulással töltik fel. A tagállamokból és az EGT-országokból származó készpénzt a közös tartalékalapban tartják. A tartalékkal nem fedezett összeget a tagállamok és az EGT-országok viszontgaranciái fedezik. 2025. december 31-én nyolc tagállammal és két EGT-országgal 3,3 milliárd EUR összegben kötöttek megállapodásokat, amelyből 2,6 milliárd EUR-t pénzügyi pénzbeli hozzájárulással, 0,6 milliárd EUR-t pedig viszontgaranciával kell fedezni. Ezt az összeget eddig arra használták fel, hogy 3,3 milliárd EUR összegben további garanciamegállapodásokat írjanak alá több végrehajtó partnerrel.
2025-ben 272 millió EUR összegben fizettek ki nettó garancialehívásokat a közös tartalékalap InvestEU komponenseiből (2024: 140 millió EUR).
Ukrajna-garancia
Az Ukrajna-eszközről szóló rendelet elfogadását követően az EU létrehozta a 7,8 milliárd EUR maximális garanciakapacitást biztosító Ukrajna-garanciát az Ukrajna helyreállítására és újjáépítésére irányuló beruházások fellendítése érdekében.
2025. december 31-ig nyolc költségvetésigarancia-megállapodást írtak alá, amelyek a 3,5 milliárd EUR összegű teljes fedezeti korlátra vonatkoznak.
Az Egyesült Királyság EU-ból való kilépéséből eredő kötelezettségei
A kilépésről rendelkező megállapodás 143. cikkével összhangban az Egyesült Királyság felelősséggel tartozik az Unióval szemben az ESBA-hoz, az EFFA-hoz és az EBB külső hitelezési megbízatásához kapcsolódó, a kilépés időpontjáig, 2020. január 31-ig jóváhagyott műveletekhez kapcsolódó függő pénzügyi kötelezettségek rá eső részéért. A 143. cikk értelmében a kilépés időpontja előtt jóváhagyott pénzügyi műveletre vonatkozó garancialehívás esetén az Egyesült Királyság felelősséggel tartozik az Unióval szemben az Unió által az említett műveletek keretében teljesített kifizetések rá eső részéért, kivéve, ha ez adott esetben fedezhető a garanciaalapba feltöltött források Egyesült Királyságra eső hányadából.
Ami az EBB külső hitelezési megbízatási hiteleit illeti, az uniós költségvetési garancia értéke a kilépés időpontjában 33,7 milliárd EUR volt a kilépés időpontjáig jóváhagyott műveletek esetében. 2025. december 31-én ez az összeg 17,3 milliárd EUR-ra változott (2024: 20,6 milliárd EUR). Az Egyesült Királyságra eső hányad e függő kötelezettségből 2025. december 31-én így 2,1 milliárd EUR (2024. december 31.: 2,6 milliárd EUR). A fentieknek megfelelően azonban e hitelek nemteljesítését először a közös tartalékalap komponense, a külső fellépésekre vonatkozó garanciaalap fedezi, és az Egyesült Királyságtól csak akkor kerülne sor lehívásra, ha az Egyesült Királyság ebbe az alapba teljesített, 2025. december 31-én 244 millió EUR összegű feltöltése nem lenne elegendő.
Az ESBA-műveleteknél az uniós költségvetési garancia értéke a kilépés időpontjában 23,5 milliárd EUR volt a kilépés időpontjáig jóváhagyott műveletek esetében. 2025. december 31-én ez az összeg 16,7 milliárd EUR maradt (2024: 17,0 milliárd EUR). Ennélfogva a függő kötelezettség Egyesült Királyságra eső hányada 2025. december 31-én 2,1 milliárd EUR. Az ESBA garancialehívásokat elsődlegesen a közös tartalékalap komponense, az ESBA-garanciaalap fedezi, és az Egyesült Királyságtól csak akkor kerülne sor lehívásra, ha az Egyesült Királyság ebbe az alapba teljesített, 2025. december 31-én 443 millió EUR összegű feltöltése nem lenne elegendő.
Mivel a végrehajtó partnerek a kilépés időpontja előtt nem hagytak jóvá az EFFA-garanciával kapcsolatos műveleteket, az Egyesült Királyságnak e tekintetben nincsenek kötelezettségei.
A kilépés időpontjában vagy azt követően és 2020. december 31-ig jóváhagyott műveletek kapcsán 2025-ben teljesített kifizetések Egyesült Királyságra eső hányada 98 millió EUR-t tett ki (97 millió EUR az ESBA-ra és 1 millió EUR a külső hitelezési megbízatásra), ami ennek megfelelően csökkentette az Egyesült Királyság tartalékfeltöltését. Az Egyesült Királyságnak 2025-ben fizetendő összeg 198,3 millió EUR (lásd a 2.6.1.2. megjegyzést).
4.1.2. Az uniós pénzügyi instrumentumok programjai keretében nyújtott garanciák (névleges)
|
millió EUR |
||
|
|
2025.12.31. |
2024.12.31. |
|
Horizont 2020 |
2 027 |
2 145 |
|
Európai Hálózatfinanszírozási Eszköz |
644 |
649 |
|
COSME |
236 |
378 |
|
Egyéb |
536 |
471 |
|
Összesen |
3 443 |
3 642 |
A fenti táblázatban szereplő összegek az uniós pénzügyieszköz-programok keretében nyújtott garanciák kinnlévő névleges összegeit mutatják.
A költségvetési rendelet 213. cikkének (1) bekezdésében foglaltak szerint a pénzügyi eszközhöz kapcsolódó költségvetési kiadás és az EU pénzügyi felelősségvállalása semmiképpen sem haladhatja meg az adott eszközzel kapcsolatban tett költségvetési kötelezettségvállalást, ami által elkerülhetők a költségvetést terhelő függő kötelezettségek. A gyakorlatban ez azt jelenti, hogy e kötelezettségeknek vagy ellenpárja van a mérleg eszközoldalán, vagy a még nem érvényesített, fennálló költségvetési kötelezettségvállalások fedezik azokat.
A COSME hitelgarancia-eszköz (LGF) elsősorban a pénzügyi közvetítők által a kkv-knak kínált, magasabb kockázatú hitelfinanszírozási portfóliókra (főként hitelekre) vonatkozó maximált garanciákból áll. A COSME hitelgarancia-eszközt az EBA hajtja végre az EU nevében.
A Horizont 2020 keretprogrammal és az Európai Hálózatfinanszírozási Eszközzel kapcsolatos további részletek tekintetében lásd még a 2.4.2.1. megjegyzést.
Az Egyesült Királyság EU-ból való kilépéséből eredő kötelezettségei
Az EU-nak az uniós pénzügyi eszközökkel kapcsolatos, a kilépés időpontjáig jóváhagyott összegekre vonatkozó függő kötelezettségei – a fent említetteket is ideértve – beállta esetén azt a vagyonkezelői számlákon tartott pénzösszegek felhasználásával az uniós költségvetés fedezi. Így az Egyesült Királyságtól elvileg nem hívnak le összegeket a fennálló költségvetési kötelezettségvállalások rá eső, a kilépésről rendelkező megállapodás 140. cikkében meghatározott hányadon kívül – lásd a 2.6.1.2. megjegyzést.
4.2. Jogi ügyekhez kapcsolódó függő kötelezettségek
4.2.1. Jogi ügyek a pénzbírságok területén
2025. december 31-én a pénzbírságokkal kapcsolatos függő kötelezettségek 2 336 millió EUR-t tettek ki (2024: 2 178 millió EUR). Ez az összeg a vállalkozásokra kiszabott azon pénzbírságokat (2 035 millió EUR, lásd a 2.6.1.3. megjegyzést) és a tagállamokkal szemben kiszabott azon pénzbírságokat (301 millió EUR) foglalja magában, amelyeket ideiglenesen megfizettek, és amelyek ellen vagy fellebbezést nyújtottak be, vagy amelyek tekintetében nem ismert, hogy nyújtanak-e be fellebbezést. A függő kötelezettséget az Európai Unió Bírósága ítéletének meghozataláig vagy a fellebbezési időszak lejártáig tartják fenn. Az előzetesen beszedett pénzbírságokon realizált kamatok az adott év gazdasági eredményében jelennek meg, továbbá kimutatásra kerülnek a függő kötelezettségek között, hogy érzékeltessék a Bizottság ezen összegekre való jogosultságának bizonytalanságát. Amennyiben az EU elveszítené a kiszabott bírságokkal kapcsolatos ügyek bármelyikét, az előzetesen beszedett összegeket visszafizetik a vállalkozásoknak vagy tagállamoknak, és ennek nem lesz költségvetési hatása. A pénzbírságok összegét csak azok jogerőre emelkedésekor jelenítik meg költségvetési bevételként (a költségvetési rendelet 107. cikke).
4.2.2. Egyéb jogi ügyek
|
millió EUR |
||
|
|
2025.12.31. |
2024.12.31. |
|
Mezőgazdaság |
617 |
77 |
|
Egyéb |
157 |
67 |
|
Összesen |
774 |
144 |
Mezőgazdaság
Ide a tagállamokkal szembeni, az EMGA és a vidékfejlesztés szabályszerűségi határozataihoz kapcsolódó olyan függő kötelezettségek tartoznak, amelyekre vonatkozóan a Bíróság még nem hozott ítéletet. A kötelezettség végső összegének, valamint annak meghatározása, hogy sikeres fellebbezés esetén melyik év költségvetését terheli majd, az Európai Bíróság előtt még függőben lévő eljárás hosszától függ.
Egyéb jogi ügyek
E megnevezés az Unióval szembeni jelenlegi kártérítési követelésekhez, egyéb jogvitákhoz és a becsült jogi költségekhez kapcsolódik. Meg kell említeni, hogy az EUMSZ 340. cikkének megfelelő kártérítési követelés esetében a panaszosnak kell bizonyítania a következőket: a szóban forgó intézmény kellően súlyosan megsértett valamely, az egyéneknek bizonyos jogokat biztosító jogszabályt, a panaszos által elszenvedett tényleges kárt, valamint a jogszerűtlen cselekvés és a kár közötti közvetlen ok-okozati kapcsolatot.
Az Egyesült Királyság EU-ból való kilépéséből eredő kötelezettségei
A kilépésről rendelkező megállapodás 147. cikke értelmében az Egyesült Királyság felelősséggel tartozik az Unió azon függő kötelezettségeinek teljesítéséhez szükséges kifizetések rá eső hányadáért, amelyek az Unió pénzügyi érdekeit érintő jogi ügyekből fakadóan válnak esedékessé (feltéve, hogy az említett ügyek tárgyát képező tények legkésőbb 2020. december 31-én merültek fel). Az Egyesült Királyság becsült kitettsége itt 80,6 millió EUR (2024: 15 millió EUR). Azon jogi ügyekben, ahol valószínűnek tűnik, hogy az összegeket az uniós költségvetésből fizetik ki (lásd a 2.10. megjegyzést), az Egyesült Királyság részesedése az Egyesült Királyság által fizetendő teljes összeg részeként szerepel – a részleteket lásd a 2.6.1.2. megjegyzésben.
4.3. FÜGGŐ KÖVETELÉSEK
|
millió EUR |
||
|
|
2025.12.31. |
2024.12.31. |
|
Kapott garanciák: |
|
|
|
Teljesítési biztosítékok |
253 |
275 |
|
Egyéb garanciák |
4 |
5 |
|
Egyéb függő követelések |
13 |
15 |
|
Összesen |
269 |
295 |
Teljesítési biztosítékok előírására annak biztosítása érdekében van szükség, hogy az uniós források kedvezményezettjei teljesítsék az Unióval kötött szerződésükben foglalt kötelezettségeket.
5. KÖLTSÉGVETÉSI ÉS JOGI KÖTELEZETTSÉGVÁLLALÁSOK
Ez a megjegyzés a költségvetési eljárásról és a jövőbeli finanszírozási igényekről, nem pedig a 2025. december 31-én meglévő kötelezettségekről nyújt tájékoztatást.
A tagállamok által elfogadott többéves pénzügyi keret (MFF) meghatározza a programokat, valamint megállapítja a fejezetek kötelezettségvállalási előirányzataira vonatkozó felső határokat és a kifizetési előirányzatok összegét, amelyeken belül a tagállamok költségvetési és jogi kötelezettségvállalásokat tehetnek, és végső soron kifizetéseket hajthatnak végre egy hétéves időszak alatt – lásd a 3.2. táblázatot a költségvetés végrehajtásáról szóló jelentések megjegyzéseiben.
A jogi kötelezettségvállalások aláírt programoknak, projekteknek, megállapodásoknak vagy szerződéseknek felelnek meg, így az EU-ra nézve jogilag kötelező érvényűek. A jogi kötelezettségvállalás az az aktus, amellyel az engedélyezésre jogosult tisztviselő olyan (EU-s) kötelezettségeket vállal vagy állapít meg, amelyek költséget eredményeznek (a költségvetési rendelet 2. cikkének 39. pontja).
A költségvetési kötelezettségvállalás elvben megelőzi a jogi kötelezettségvállalást, néhány többéves programnál/projektnél azonban fordítva történik: a vonatkozó költségvetési kötelezettségvállalást több éves részletben teszik meg több év alatt, amennyiben az alap-jogiaktus így rendelkezik. A kohézió területén például a közös rendelkezésekről szóló rendelet (CPR, (EU) 2021/1060 rendelet) 86. cikke úgy rendelkezik, hogy a programot jóváhagyó bizottsági határozat a költségvetési rendelet szerinti jogi kötelezettségvállalásnak minősül, de a költségvetési kötelezettségvállalásokat az Unió az egyes programok vonatkozásában a 2021. január 1. és 2027. december 31. közötti időszakban minden alap tekintetében éves részletekben határozza meg. Más jogalapok hasonló rendelkezéseket tartalmazhatnak. Ezért vannak olyan összegek, amelyek kifizetésére az EU jogi kötelezettséget vállalt, ám a költségvetési kötelezettségvállalást még nem tette meg – lásd az 5.2. megjegyzést alább.
Amennyiben a költségvetési kötelezettségvállalást megtették, de a későbbi kifizetéseket még nem teljesítették, a fennálló kötelezettségvállalások összegét „Reste à Liquider”-nek (RAL) hívják. Ez olyan – gyakran többéves – programok vagy projektek esetében fordulhat elő, amelyeket aláírtak, de a kifizetéseket majd csak későbbi években teljesítik. Ezek jövőbeli évekre vonatkozó kifizetési kötelezettséget jelentenek. Mivel a pénzügyi kimutatások eredményszemléletűek, a költségvetés végrehajtásáról szóló jelentések pedig pénzforgalmi szemléletűek, a kifizetetlen teljes összeg (RAL) egy részét már érvényesítették, és az a mérlegben kötelezettségként van megjelenítve (lásd a 2.12. és 2.13. megjegyzést). E kiadásokat vagy a kapott költségtérítési igények/számlák, vagy – amennyiben az EU-t a beszámoló fordulónapjáig még nem értesítették az igényekről – a programok vagy projektek becsült végrehajtása alapján számítják ki. Amint a RAL-hoz kapcsolódó kifizetéseket teljesítik, a kötelezettséget többé nem jelenítik meg a mérlegben. A RAL még nem érvényesített részét nem a kötelezettségek között, hanem helyette az alábbiakban tüntetjük fel, lásd az 5.1. megjegyzést.
Az alábbi közzétételek ezért olyan 2025. december 31-i összegeket jelentenek, amelyek kifizetésére az EU szerződéses megállapodások teljesítése alapján kötelezettséget vállalt, és amelyeket következésképpen jövőbeli uniós költségvetésekből szándékozik finanszírozni.
|
millió EUR |
|||
|
|
Megjegyzés |
2025.12.31. |
2024.12.31. |
|
Még nem érvényesített, fennálló költségvetési kötelezettségvállalások |
5.1. |
380 780 |
428 588 |
|
Jelentős jogi kötelezettségvállalások |
5.2. |
180 699 |
257 256 |
|
Összesen |
|
561 479 |
685 844 |
5.1. MÉG NEM ÉRVÉNYESÍTETT, FENNÁLLÓ KÖLTSÉGVETÉSI KÖTELEZETTSÉGVÁLLALÁSOK
|
millió EUR |
||
|
|
2025.12.31. |
2024.12.31. |
|
Még nem érvényesített, fennálló költségvetési kötelezettségvállalások |
380 780 |
428 588 |
A fent kimutatott összeg a fennálló költségvetési kötelezettségvállalások (RAL, „Reste à Liquider”) 501 084 millió EUR összegének (lásd a költségvetés végrehajtásáról szóló jelentésben található 6.4. táblázatot) és azoknak a kapcsolódó összegeknek a különbsége, amelyeket a mérlegben kötelezettségként, az eredménykimutatásban pedig kiadásként tüntettek fel. A költségvetés fennálló kötelezettségvállalásai azok az összegek, amelyeket még nem fizettek ki és/vagy amelyek esetében a kötelezettségvállalást nem vonták vissza. A fennálló kötelezettségvállalások a többéves programok létezésének rendes következményei.
Megjegyzendő, hogy a 2025. december 31-én kinnlévő előfinanszírozási előlegek 78,3 milliárd EUR-t tettek ki – lásd a 2.5. megjegyzést. Ez olyan költségvetési kötelezettségvállalásokat jelent, amelyeket – a RAL-t csökkentve – már kifizettek, de amelyeknél az összegeket mindaddig az EU tulajdonának és nem a kedvezményezetthez tartozónak tekintik, amíg a vonatkozó szerződéses kötelezettségek nem teljesülnek. Ezért ezek a fent közzétett RAL-hoz hasonlóan még nincsenek érvényesítve.
5.2. JELENTŐS JOGI KÖTELEZETTSÉGVÁLLALÁSOK
|
millió EUR |
||
|
|
2025.12.31. |
2024.12.31. |
|
Gazdasági, társadalmi és területi kohézió |
113 279 |
177 459 |
|
Természeti erőforrások és környezet |
30 946 |
46 659 |
|
Migráció és határigazgatás |
4 657 |
4 153 |
|
Biztonság és védelem |
377 |
520 |
|
ITER |
10 291 |
9 898 |
|
Európai Hálózatfinanszírozási Eszköz |
9 043 |
7 313 |
|
Innovációs Alap |
4 779 |
521 |
|
Űrprogramok |
1 838 |
2 672 |
|
Ukrajna-eszköz |
837 |
2 270 |
|
Horizont Európa |
365 |
519 |
|
Biztonságos konnektivitási program (46) |
253 |
631 |
|
Halászati megállapodások |
133 |
234 |
|
NDICI |
120 |
– |
|
rescEU |
91 |
106 |
|
Operatívlízing-kötelezettségvállalások |
2 997 |
2 721 |
|
Egyéb szerződéses kötelezettségvállalások |
692 |
856 |
|
RRF – vissza nem térítendő támogatási kötelezettségvállalások |
– |
558 |
|
EURATOM |
– |
166 |
|
Összesen |
180 699 |
257 256 |
|
(46) 2025-től a biztonságos konnektivitási programot az űrprogramoktól elkülönítve mutatják be, így a 2024. évi összeg is ennek megfelelően oszlik meg. |
||
Ezek az összegek azokat a hosszú távú jogi kötelezettségvállalásokat tükrözik, amelyeket az év végén nem fedeztek kötelezettségvállalási előirányzatok a költségvetésben. Ezeket a kötelező erejű kötelmeket a jövőben állítják be a költségvetésbe és fizetik ki.
A költségvetési rendelet 112. cikkének (2) bekezdése szerint egyes fontos programok (lásd alább) végrehajthatók éves részletekben. Ez lehetővé teszi az EU számára, hogy az egy adott évben rendelkezésre álló kötelezettségvállalási előirányzatokat meghaladóan tegyen jogi kötelezettségvállalásokat (támogatási megállapodásokat, hatáskör-átruházási megállapodásokat és közbeszerzési szerződéseket írjon alá). A hatályos többéves pénzügyi keret teljes allokációjának jelentős összegét ezért már leköthették. Ez különösen az alábbiakban ismertetett programokra vonatkozik:
Megosztott irányítás alá tartozó alapok
Ezek olyan jogi kötelmek, amelyek kifizetésére az EU a megosztott irányításhoz kapcsolódó operatív programok elfogadásakor kötelezettséget vállalt. A Bizottság operatív programot jóváhagyó határozata a költségvetési rendelet 110. cikke szerinti finanszírozási határozatnak minősül, és – az érintett tagállam értesítése után – az említett rendelet szerinti jogi kötelezettségvállalást jelent.
A megosztott irányítású alapokra vonatkozó közös rendelkezésekről szóló rendelet (CPR) 86. cikkének (2) bekezdése kimondja:
„Az Unió költségvetési kötelezettségvállalásait a Bizottság az egyes programok vonatkozásában a 2021. január 1. és 2027. december 31. közötti időszakban minden alap tekintetében éves részletekben határozza meg.”
A fenti táblázat első négy sorában feltüntetett összegek a 2021–2027-es időszakra vonatkozó többéves pénzügyi keret 2A. fejezetéhez (Gazdasági, társadalmi és területi kohézió), 3. fejezetéhez (Természeti erőforrások és környezet), 4. fejezetéhez (Migráció és határigazgatás) és 5. fejezetéhez (Biztonság és védelem) kapcsolódnak. Azokat a fennálló összegeket jelenítik meg, amelyekre az EU 2025. december 31. után fog költségvetési kötelezettséget vállalni, és amelyeket ezt követően fog kifizetni.
ITER – Nemzetközi termonukleáris kísérleti reaktor
E kötelezettségvállalások az ITER-létesítményekhez kapcsolódó építési költségek fedezésére szolgálnak. Az EU (Euratom) ITER International javára nyújtott hozzájárulását – a tagállamoktól és Svájctól érkező hozzájárulásokat is beleértve – a „Fusion for Energy” ügynökségen keresztül biztosítja. Az ITER-t a következők érdekében hozták létre: az ITER létesítményeinek igazgatása és azok kiaknázásának ösztönzése; annak elősegítése, hogy a közvélemény megértse és elfogadja a fúziós energiát; valamint egyéb, célja eléréséhez szükséges tevékenységek végzése. Az ITER-ben az EU és más országok is részt vesznek.
Európai Hálózatfinanszírozási Eszköz (CEF2)
A CEF2 pénzügyi támogatást nyújt a transzeurópai hálózatokhoz annak érdekében, hogy támogassa a közös érdekű projekteket a közlekedési, a távközlési és az energetikai infrastruktúra ágazatában. A CEF programra vonatkozó jogi kötelezettségvállalások a CEF energiaügyi ága és a CEF közlekedési ága tekintetében a 2021 és 2027 közötti végrehajtási időszakot fedik le (a meghosszabbítás lehetősége mellett). E kötelezettségvállalások jogalapja az (EU) 2021/1153 európai parlamenti és tanácsi rendelet (47) 4. cikkének (5) bekezdése, amely kimondja, hogy „az egy pénzügyi évet meghaladó intézkedésekre vonatkozó költségvetési kötelezettségvállalásokat két vagy több éven keresztül éves részletekre lehet bontani”.
Innovációs Alap
Az üvegházhatást okozó gázok kibocsátási egységei Unión belüli kereskedelmi rendszerének létrehozásáról szóló 2003/87/EK irányelv, valamint az üvegházhatású gázok uniós kibocsátáskereskedelmi rendszeréhez piaci stabilizációs tartalék létrehozásáról és működtetéséről szóló (EU) 2015/1814 határozat módosításáról szóló (EU) 2023/959 európai parlamenti és tanácsi irányelv (48) 10. cikkének (8) bekezdése úgy rendelkezik, hogy „az egy pénzügyi évnél hosszabb időn átívelő intézkedések költségvetési kötelezettségvállalásai több évre, éves részletekre bonthatók fel”. Ez a rendelkezés a 2024-től aláírt új intézkedésekre alkalmazandó, beleértve a pályázati felhívások útján vagy versenyeztetéses ajánlattételi mechanizmus keretében finanszírozott intézkedéseket is.
Űrprogramok
Az űrprogram a következő elemeket tartalmazza: Galileo, EGNOS, Kopernikusz, Govsatcom és SSA. A legfontosabb a Galileo, amely az európai globális navigációs műholdrendszert fejleszti, valamint az európai Föld-megfigyeléshez kapcsolódó Kopernikusz. E kötelezettségvállalásokat a 2027-ig tartó időszakra tették. A Bizottság az (EU) 2021/696 európai parlamenti és tanácsi rendelet (49) alapján hozzájárulási megállapodást írt alá az Európai Űrügynökséggel (ESA), az EUMETSAT-tal, a Mercatorral és a Középtávú Időjárás-előrejelzések Európai Központjával. Az (EU) 2021/696 rendelet 11. cikkének (6) bekezdése engedélyezi az éves részletek alkalmazását.
Ukrajna-eszköz – vissza nem térítendő támogatási kötelezettségvállalások
Az Ukrajna-eszköz célja, hogy támogassa Ukrajnát finanszírozási hiányának, valamint helyreállítási, újjáépítési és korszerűsítési szükségleteinek kezelésében. Az eszközt az (EU) 2024/792 rendelet hozta létre a 2024–2027-es időszakra. Az (EU) 2024/792 rendelet 6. cikkének (1) bekezdése értelmében az eszköz végrehajtásához szükséges forrásoknak az (EU, Euratom) 2020/2093 rendelet 10b. cikkével összhangban, az éves költségvetési eljárás keretében igénybe veendő Ukrajna-tartalékon keresztül kell rendelkezésre állniuk. Ez az előirányzat három pillér (Ukrajna-terv, Ukrajna számára fenntartott beruházási keret, uniós csatlakozási támogatás és kapcsolódó támogatási intézkedések) keretében finanszíroz támogatást a rendeletben meghatározott indikatív elosztással összhangban. 2025-ben Svédország további – 750 000 000 SEK (67 millió EUR-nak megfelelő) összegű – pénzügyi hozzájárulást nyújtott, aminek következtében a teljes vissza nem térítendő hozzájárulás 5,27 milliárd EUR-ról 5,337 milliárd EUR-ra nőtt. A 2025 novemberében levélváltás formájában aláírt UA finanszírozási megállapodás 1. kiegészítése a 2024–2027-es időszakra vonatkozó 5,337 milliárd EUR új összesített tőkeösszeget tükrözte.
Horizont Európa
Ezek az upstream biztonságos konnektivitási tevékenységeket célzó Horizont Európa program keretében az űrprogram különböző komponensei upstream és downstream tevékenységeire elkülönített összegek. E kötelezettségvállalásokat a 2027-ig tartó időszakra tették. Az (EU) 2021/695 rendelet (50) alapján a Bizottság hozzájárulási megállapodást írt alá az ESA-val. A rendelet 12. cikkének (8) bekezdése engedélyezi az éves részletek alkalmazását.
Biztonságos konnektivitási program
A biztonságos konnektivitási program célja az uniós kommunikációs szolgáltatások javítása egy közpartnerségi modellen alapuló több keringési pályás konnektivitási infrastruktúra fejlesztése és működtetése révén. Biztosítani fogja, hogy az Unió és a tagállamok kormányzati szervei világszerte biztonságos, rugalmas és reziliens műholdas kommunikációs szolgáltatásokat vehessenek igénybe. E tekintetben az (EU) 2023/588 európai parlamenti és tanácsi rendelet (51) alapján koncessziós szerződést ítéltek oda vállalkozások egy csoportjának.
Halászati megállapodások
E kötelezettségvállalások a harmadik országokkal a nemzetközi halászati megállapodások keretében végrehajtott műveletekre szólnak 2032-ig. E kötelezettségvállalások alapját az egyes harmadik országokra vonatkozó tanácsi határozatok képezik, amelyek olyan egyedi nemzetközi szerződéseknek tekintendők, amelyek többéves jogokat és kötelezettségeket tartalmaznak.
A Szomszédsági, Fejlesztési és Nemzetközi Együttműködési Eszköz (NDICI)
Az Európai Unió külső tevékenységének fő eszköze a 2021–2027-es időszakban. A forrásokat néhány harmadik országban a műholdas kommunikációs szolgáltatások fejlesztésére fordítják a koncessziós szerződés szerinti kereskedelmi szolgáltatások beszerzése révén. A szerződések keretét az (EU) 2021/947 rendelet állapítja meg.
RESCEU
A rescEU az 1313/2013/EU európai parlamenti és tanácsi határozat (52) 2019. évi jogalkotási felülvizsgálatának részeként az uniós polgári védelmi mechanizmus keretében létrehozott reagálási eszközök és képességek európai tartaléka. A rescEU-tartalékot végső eszközként hozták létre arra az esetre, ha a különböző típusú katasztrófákra való hatékony reagálás a nemzeti képességek és az európai polgári védelmi eszköztárban vállalt képességek útján nem lenne biztosítható. Az Európai Unió készenléti intézkedésként finanszírozza ezeket a reagálási képességeket annak érdekében, hogy az uniós polgári védelmi mechanizmus keretében történő reagálási műveletek szükségessége esetén rendelkezésre álljanak. A rescEU keretében a kapacitások fejlesztésének kiemelt területei a légi erdőtűzoltás, a vegyi, biológiai, radiológiai és nukleáris események, a sürgősségi orvosi reagálás, valamint a szállítás és a logisztika területei.
RRF – vissza nem térítendő támogatási kötelezettségvállalások
Az RRF az NGEU-nak, az Európai Uniós Helyreállítási Eszköznek a kulcsfontosságú programja. Az eszközt az (EU) 2021/241 európai parlamenti és tanácsi rendelet (53) hozta létre, amely a koronavírus-járvány 2020. februári kezdetétől 2026-ig finanszírozza a tagállami reformokat és beruházásokat. Az (EU) 2021/241 rendelet 23. cikke engedélyezi az éves részletek alkalmazását. 2023-ban az (EU) 2023/435 európai parlamenti és tanácsi rendelet (54) módosította az RRF-et annak érdekében, hogy REPowerEU-fejezeteken keresztül további támogatást nyújtson a tagállamoknak az Unió energiaellátásának függetlenségét, biztonságát és fenntarthatóságát előmozdító reformokhoz és beruházásokhoz.
EURATOM
Az Euratom az (Euratom) 2021/765 tanácsi rendeleten (55) alapuló program. A rendelet 4. cikke engedélyezi az éves részletek alkalmazását.
Az Euratom-program általános célkitűzése, hogy előmozdítsa a nukleáris kutatási és képzési tevékenységeket, hangsúlyt fektetve a nukleáris biztonság, a nukleáris védelem és a sugárvédelem folyamatos javítására, valamint hogy kiegészítse a Horizont Európa célkitűzéseinek megvalósítását, többek között az energetikai átállás terén. Az Euratom-program versenypályázati felhívások útján és megnevezett kedvezményezetteknek nyújt kutatási támogatásokat.
Operatívlízing-kötelezettségvállalások
Az e lízingszerződések hátralévő futamideje alatt az alapul szolgáló szerződések alapján kifizetendő kötelezettségvállalások minimális összegei a következők:
|
millió EUR |
||||
|
|
Minimális lízingfizetések |
|||
|
1 éven belül |
1–5 év között |
5 éven túl |
Összesen |
|
|
Épületek |
490 |
1 183 |
1 267 |
2 939 |
|
IT-anyagok és egyéb felszerelések |
14 |
37 |
7 |
58 |
|
Összesen |
504 |
1 220 |
1 273 |
2 997 |
2019 márciusában az Egyesült Királyság bejelentette az EU-ból való kilépésre vonatkozó szándékát, és ennek következtében az (EU) 2018/1718 rendelet (56) alapján az Európai Gyógyszerügynökség (EMA) székhelyét áthelyezték Londonból Amszterdamba. 2019. július 2-án az ügynökség megállapodást kötött a főbérlőjével, és azóta viszontbérletbe adja helyiségeit egy albérlőnek a főszerződés feltételeinek megfelelő feltételek mellett, beleértve a viszontbérlet időtartamát is, amely az EMA főszerződésének 2039. júniusi lejártáig tart.
A fenti táblázatban feltüntetett összegek tartalmazzák a főszerződés alapján még esedékes 328 millió EUR-t.
Egyéb szerződéses kötelezettségvállalások
Az e megnevezésben feltüntetett összegek a szerződések időszaka alatt kifizetendő kötelezettségvállalások összegének felelnek meg. Az itt feltüntetett legjelentősebb összeg a Bizottság luxembourgi építési szerződéséhez (JMO2) kapcsolódik (328 millió EUR).
6. PÉNZÜGYI KOCKÁZATKEZELÉS
A pénzügyi kockázatkezeléssel kapcsolatos uniós közzétételek több kulcsfontosságú területet fednek le:
|
— |
a Bizottság hitelfelvételi és hitelnyújtási tevékenységei az olyan programokon keresztül nyújtott pénzügyi támogatáshoz kapcsolódóan, mint az NGEU, az EFSM, a fizetésimérleg-támogatás, az MFA, a SURE, az Ukrajna-eszköz, a Nyugat-balkáni Eszköz, a Moldova-eszköz és az Euratom, |
|
— |
a Bizottság pénztárkezelési műveletei az uniós költségvetés végrehajtása érdekében, |
|
— |
az olyan alapokban tartott eszközök, mint a közös tartalékalap, a felszámolás alatt álló ESZAK, és a BUFI portfólió, |
|
— |
pénzügyi eszközökhöz kapcsolódó programok (57), |
|
— |
uniós költségvetésibiztosíték-programok. |
6.1. A PÉNZÜGYI KOCKÁZATOK TÍPUSAI
Az EU pénzügyi eszközeiből eredő pénzügyi kockázatokkal szembesül:
|
|
Piaci kockázat: Ez a befektetési értéknek a piaci árak változásai miatti bizonytalanságát jelenti. Ide tartoznak például az alábbi kockázatok:
|
|
|
Hitelkockázat: Ez annak a kockázatát jelenti, hogy a hitelfelvevő nem fizeti vissza a hitelt vagy nem teljesíti szerződéses kötelezettségeit, ami olyan nemteljesítési eseményekhez vezet, mint a késedelmes fizetések vagy a csőd. |
|
|
Likviditási kockázat: Ez annak a kockázata, hogy egy uniós szervezet nem fog elegendő pénzzel vagy eszközzel rendelkezni pénzügyi kötelezettségeinek teljesítéséhez. |
6.2. KOCKÁZATKEZELÉSI POLITIKÁK
Pénzügyi eszközök értékelése
A pénzügyi eszközök és kötelezettségek alábbi csoportjait nem valós értéken értékelik: pénzeszközök és pénzeszköz-egyenértékesek, amortizált bekerülési értéken értékelt hitelek, a pénzügyigarancia-szerződéssel kapcsolatos követelésektől eltérő visszterhes követelések, amennyiben azokat az eredménnyel szemben valós értéken értékelt pénzügyi eszközök közé sorolják, hitelfelvételek, pénzügyigarancia-szerződések és egyéb, amortizált bekerülési értéken értékelt pénzügyi kötelezettségek. Az említett pénzügyi eszközök és kötelezettségek könyv szerinti értékét valós értékük észszerű közelítésének tekintik.
A hitelfelvételi, adósságkezelési és kapcsolódó hitelnyújtási műveletek, költségvetési biztosítékok és eszközkezelési műveletek kockázatkezelése
Az EU kockázatkezelési keretének célja az Unió pénzügyi érdekeinek és hírnevének védelme, miközben biztosítja az Unió hitelfelvételi és hitelnyújtási műveleteinek, költségvetési biztosítékainak, pénzügyi eszközeinek és eszközkezelési műveleteinek hatékony és eredményes irányítását. Bár az Európai Bizottság nem pénzügyi intézmény, az EU egyedi struktúrájához és programkövetelményeihez igazított, fejlett kockázatkezelési gyakorlatokat alkalmaz. A keret elsődleges célja az Unió pénzügyi érdekeinek védelme, valamint műveletei integritásának, átláthatóságának és megbízhatóságának fenntartása.
A kockázatkezelési igazgató által kidolgozott keret olyan kulcsfontosságú politikákat foglal magában, mint a magas szintű kockázati és megfelelési politika, a piaci és likviditási kockázati politika, valamint a működési kockázatkezelési politika. A kockázatkezelési igazgató kemény és puha kockázati határértékeket, valamint fő kockázati mutatókat határoz meg a kockázatok nyomon követése és értékelése céljából.
A rendszeres kockázati jelentések biztosítják a kockázati határértékeknek való megfelelést, kiemelik a kockázati kitettségeket, valamint kockázatcsökkentési stratégiákat javasolnak. A „három védelmi vonal” modellje megerősíti az irányítást azáltal, hogy elkülöníti és meghatározza a hatásköröket, valamint tisztázza a kockázatkezelésben és -ellenőrzésben betöltött szerepeket.
A kockázatkezelési igazgató a Kockázati és Megfelelési Bizottság támogatásával belső kockázati szabályzatok és eljárások révén hajtja végre a kockázatkezelési keretet. Ez a bizottság a kockázatokkal kapcsolatos kérdésekben ad tanácsot a kockázatkezelési igazgatónak.
Az (EU, Euratom) 2025/369 bizottsági határozat (58) elfogadásával megerősítették a kockázatkezelési igazgató felelősségi körét, és azt kiterjesztették a következők felügyeletére is:
|
— |
közvetlenül az Unió által nyújtott hitelek, tartalékképzéssel vagy anélkül, |
|
— |
a végrehajtó partnerekkel kötött garanciamegállapodások alapján a műveleteket fedező uniós költségvetési biztosítékok, |
|
— |
adósságkibocsátási és adósságkezelési műveletek, beleértve a kapcsolódó likviditáskezelési műveleteket is, |
|
— |
eszközkezelési műveletek, valamint a kiszervezett portfóliókezelés tekintetében kijelölt eszközkezelési szolgálatokhoz kapcsolódó feladatok. |
A kockázatkezelési igazgató autonómiát élvez feladatai és felelősségi körei teljesítése során, és az (EU, Euratom) 2023/2825 bizottsági végrehajtási határozatnak (59) megfelelően jelentést tesz a biztosi testület költségvetésért felelős tagjának. Ez biztosítja a rá bízott feladatok és felelősségi körök független végrehajtását.
Hitelfelvételi és -nyújtási műveletek
Az EU nem vesz fel hitelt operatív kiadásainak finanszírozására, kivéve az NGEU-hoz kapcsolódó hitelfelvételt.
Az EU forrásbevonási és hitelezési műveleteit a vonatkozó rendeletekkel, határozatokkal és belső iránymutatásokkal összhangban hajtják végre. Részletes kézikönyvek szabályozzák az olyan tevékenységeket, mint a forrásbevonás és a hitelezés, és az érintett egységek folyamatosan értékelik a pénzügyi és működési kockázatokat, miközben biztosítják a megfelelést.
Korábban az EU hitelnyújtási műveleteit „back-to-back” hitelfelvételekből finanszírozták, amelyek minimálisra csökkentették a nyílt kamatláb- vagy devizakockázatokat. 2021-től azonban az EU főként egységes finanszírozási megközelítés keretében vesz fel hitelt.
Az eredetileg az NGEU program számára kidolgozott egységes finanszírozási megközelítés különböző finanszírozási eszközöket és technikákat alkalmaz mind a hosszú, mind a rövid távú finanszírozási igények kielégítésére. Ez magában foglalja az egységes elnevezésű uniós kötvények kibocsátását, felváltva az egyes programok esetében a külön-külön történő kibocsátás korábbi gyakorlatát. 2022 decembere óta ezt a stratégiát kiterjesztették az Ukrajnának nyújtott MFA+-hitelekre, 2024-ben az Ukrajna-eszköz programjára és az MFA-hitelekre, 2025-ben pedig az Ukrajnának nyújtott MFA ULCM hitelekre, valamint a Nyugat-balkáni Eszköz és a Moldova-eszköz programjaira. Az egységes finanszírozási megközelítés alkalmazása növeli a rugalmasságot és a költséghatékonyságot, és ez az egyetlen olyan finanszírozási megközelítés, amely a jövőbeli hitelfolyósítások során alkalmazandó.
Pénztárkezelés
A bizottsági pénztárkezelési műveletek irányításának szabályait és alapelveit az (EU, Euratom) 2016/804 (60) és az (EU, Euratom) 2022/615 (61) tanácsi rendelettel módosított 609/2014/EU, Euratom rendelet (a továbbiakban: 609/2014/EU, Euratom rendelet), valamint a költségvetési rendelet rögzíti. A következő alapelveket alkalmazzák:
|
— |
A saját forrásokat a tagállamok a Bizottság nevében a kincstárnál vagy a nemzeti központi banknál e célra nyitott számlára fizetik be. |
|
— |
A tagállamok a saját forrásokat saját nemzeti valutájukban fizetik be, míg a Bizottság általában euróban teljesíti kifizetéseit. |
|
— |
A Bizottság nevében nyitott bankszámlák esetében nem engedélyezett a fedezet túllépése. |
|
— |
Az eurótól eltérő pénznemben vezetett bankszámlákon tartott pénzeszközöket vagy az ugyanabban a pénznemben teljesítendő kifizetésekre használják, vagy időközönként átváltják euróra. |
A saját források számlái mellett a Bizottság a kifizetések végrehajtása és a tagállami költségvetési hozzájárulástól különböző összegek fogadása céljából egyéb bankszámlákat is nyit központi és kereskedelmi bankoknál.
A pénztári és kifizetési műveletek nagymértékben automatizáltak és modern informatikai rendszereken alapulnak. Eljárásokat alkalmaznak a rendszerbiztonság garantálására, a feladatok elkülönítésére, valamint a költségvetési rendeletnek, a belsőkontroll-normáknak és az ellenőrzési elveknek való megfelelés biztosítására.
A Bizottság pénztárkezelési és kifizetési műveleteinek irányítását iránymutatások és eljárások szabályozzák azzal a céllal, hogy korlátozzák a működési és pénzügyi kockázatokat, valamint megfelelő ellenőrzést biztosítsanak. Ezek az iránymutatások olyan területekre terjednek ki, mint a kifizetések végrehajtása, a készpénzkezelés, a pénzforgalmi előrejelzés és az üzletmenet-folytonosság. Az iránymutatások betartását rendszeresen ellenőrzik.
Eszközkezelés
Az eszközkezelési tevékenységekhez kapcsolódó különböző kockázatok ellenőrzése célzott irányításon és munkafolyamatokon alapul, amelyeket a hasonló nemzetközi intézmények által elfogadott legmagasabb szintű normákkal való összehasonlítást követően fogadtak el. Ezek a folyamatok, amelyek különböző belső és külső ellenőrzések tárgyát képezték, biztosítják a hatékony és eredményes eszközkezelést.
A Bizottság megfelelő irányítást vezetett be az eszközkezelési műveletekkel kapcsolatos technikai és stratégiai döntések felülvizsgálatához és jóváhagyásához. Az eszközkezelési műveleteket két bizottság felügyeli: a Költségvetési Főigazgatóság képviselőiből álló kockázatkezelési bizottság, valamint a Költségvetési Főigazgatóság, a Gazdasági és Pénzügyi Főigazgatóság és a Pénzügyi Stabilitás, a Pénzügyi Szolgáltatások és a Tőkepiaci Unió Főigazgatósága képviselőiből álló eszközkezeléssel foglalkozó tanács. A technikai döntéseket a kockázatkezelési bizottság tárgyalja és hagyja jóvá, míg a stratégiai döntéseket a Költségvetési Főigazgatóság főigazgatójának végleges jóváhagyása előtt a kockázatkezelési bizottság és az eszközkezeléssel foglalkozó tanács hagyja jóvá, a számvitelért felelős tisztviselővel egyetértésben. Az eszközkezelés irányítása garantálja a döntéshozatal egyértelmű átruházását és az elszámoltathatóság egyértelmű rendjét, valamint a feladatok megfelelő elkülönítését a front office, a kockázatkezelés és a back office között. A megfelelési eljárások keretet biztosítanak az esetleges személyi összeférhetetlenségek kezelésére szolgáló magatartási kódexekre vonatkozó megfelelő szabályokhoz, valamint a bennfentes kereskedelem kockázatainak kezelésére szolgáló szabályokhoz.
Az eszközkezelési iránymutatások és a belső befektetési korlátozások szilárd belső ellenőrzési keretrendszert biztosítanak az eszközök védelmének garantálásához. Az értékpapírokat a bevált piaci gyakorlatoknak megfelelően őrzik letétkezelőinknél, míg a készpénzt és a betéteket magas minősítésű pénzügyi intézményeknél helyezik el. A pénzügyi eszközök védelmét az értékpapírügyletek kezdeményezéséért felelős csoport és az elszámolásukért és a bankszámlák egyeztetéséért felelős back office csoport feladatainak elkülönítése is biztosítja. A számviteli csoport további ellenőrzési szintet biztosít a havi zárási egyeztetési folyamat során, amikor az értékpapír-portfóliót egyeztetik az értékpapír-letétkezelő kimutatásával. Az elszámolási eltéréseket és a szerződő felek által okozott késedelmes fizetéseket a bankszámlák egyeztetéséért felelős és back office csoportok követik nyomon.
Az ellenőrzési keret tiszteletben tartásának nyomon követése érdekében a kezelt eszközökre vonatkozó teljesítmény- és kockázati mérőszámok teljes körét rendszeresen jelentik az érintett érdekelt feleknek.
Az eszközkezelési iránymutatások, kockázati és befektetési stratégiák bizonyos korlátokat és korlátozásokat határoznak meg a portfólió hitelkockázatnak való kitettsége korlátozása érdekében, amely általában a befektetésre ajánlott kategóriára korlátozódik, kivéve az uniós tagállamokkal szembeni kitettsége tekintetében.
Közös tartalékalap
A közös tartalékalap kezelése a Bizottság által a 2020. március 25-i C(2020)1896 határozatban (62) meghatározott eszközkezelési iránymutatásoknak megfelelően történik. A Költségvetési Főigazgatóság főigazgatója felelős a közös tartalékalap pénzügyi eszközeinek kezeléséért.
A közös tartalékalap célja az összes szükséges kiáramlás – például garancialehívások – teljeskörű és azonnali teljesítéséhez szükséges likviditás, valamint az alap teljes befektetési időtávjában magas konfidenciaszint mellett a tőkemegőrzés biztosítása.
A közös tartalékalap portfólióját úgy alakították ki, hogy az eszközkezelési iránymutatásokkal összhangban nagy fokú diverzifikációt biztosítson a különböző eszközosztályok, földrajzi területek, kibocsátók és lejáratok tekintetében. 2025. december 31-én a portfólió pénzpiaci eszközökbe, kötvényekbe, valamint vállalati kötvényekbe és tulajdonviszonyt megtestesítő, tőzsdén kereskedett alapokba történő befektetéseket foglalt magában.
Mivel 2025. december 31-én valamennyi fennálló határidős devizaügyletben az egyetlen partner a Nemzetközi Fizetések Bankja volt, az említett időpontban semmilyen hitelképesség-javítást – például fedezetet, nettósítási megállapodást vagy garanciát – nem léptettek életbe. A beszámolási időszak végén pozitív valós értékkel rendelkező származtatott devizaügyletekre vonatkozó hitelkockázatnak való maximális kitettség a mérlegben szereplő könyv szerinti értékkel egyenlő.
Pénzbírságok
Előzetesen kifizetett pénzbírságok: BUFI portfólió
A kiszabott és előzetesen kifizetett pénzbírságokat a BUFI-portfólióba fektetik be.
A Bizottság a BUFI-portfóliót a belső eszközkezelési iránymutatásokkal és eljárásokkal összhangban kezeli. Az eszközkezelési tevékenységek célkitűzései a következők:
|
— |
szükség esetén biztosítsák a pénzeszközökhöz való könnyű hozzáférést, |
|
— |
a pénzügyi piacokkal kapcsolatos kockázatok csökkentése, a BUFI-referenciaértékkel összhangban lévő hozam elérésére törekszik, megőrizve ugyanakkor a bírságok névleges összegét. |
A 2025 decemberében aktualizált eszközkezelési iránymutatással összhangban a BUFI-portfólióba történő befektetések a következőkre korlátozódnak:
|
— |
lekötött betétek, |
|
— |
pénzpiaci eszközök és pénzpiaci alapok, |
|
— |
adósságinstrumentumok, például kötvények és váltók, |
|
— |
kollektív befektetési formák, ideértve a tőzsdén kereskedett alapokat is, amelyek tulajdonviszonyt megtestesítő értékpapírokba vagy adósságinstrumentumokba fektetnek be, ahol a maximális veszteség nem haladhatja meg a befektetett összegeket, |
|
— |
repomegállapodások és fordított repomegállapodások, |
|
— |
értékpapír-kölcsönzési műveletek. |
Kapott pénzügyi garanciák
A Bizottság jelentős összegű, az uniós szabályokat megsértő vállalatokra kiszabott bírságokkal kapcsolatban pénzügyi intézmények által kibocsátott garanciákkal rendelkezik (lásd a 2.6.1.3. megjegyzést). A garanciákat a megbírságolt vállalkozások nyújtják a pénzbírságok előzetes megfizetésének alternatívájaként.
A Bizottság ezeket a garanciákat a belső kockázatkezelési politikájának megfelelően kezeli. Ez a politika biztosítja, hogy a pénzügyi és működési kockázatokat rendszeresen azonosítják és értékelik, továbbá rendszeresen ellenőrzik a belső iránymutatásoknak és eljárásoknak való megfelelést.
Uniós költségvetésibiztosíték-programok
A költségvetési rendelet számos biztosítékot vezetett be annak érdekében, hogy megvédje az uniós költségvetést a költségvetési biztosítékokból eredő pénzügyi kockázatokkal szemben. Ezek a biztosítékok négy fő kategóriába sorolhatók:
a) A függő kötelezettségek korlátozására irányuló intézkedések
Az uniós garancia felső határa egyértelmű módon meghatározott, és a pénzügyi kötelezettség nem haladhatja meg az alap-jogiaktusban engedélyezett költségvetési biztosíték összegét. A költségvetési biztosíték által generált függő kötelezettség az EU pénzügyi kötelezettségének fedezetére biztosított pénzügyi eszközök értékét csak akkor haladhatja meg, ha erről az alap-jogiaktus rendelkezik, és fennállnak bizonyos feltételek.
Az EU által garantált műveletek/pénzügyi termékek kívánt kockázati profilját előzetesen, azaz a garanciamegállapodások aláírása előtt kell meghatározni.
b) A végrehajtó partnerek kiválasztására vonatkozó intézkedések
A költségvetésibiztosíték-programokat megbízható, pillérek szerint értékelt partnerekkel hajtják végre. Ezek a partnerek kötelezettséget vállalnak arra, hogy saját forrásaikat használják fel, biztosítva az érdekeknek az EU-val való összehangolását.
c) A garancialehívások teljesítéséhez szükséges megfelelő előzetes költségvetési kapacitást biztosító intézkedések
A költségvetésibiztosíték-programokat olyan tartalékba helyezett eszközök fedezik, amelyeket a közös tartalékalapban tartanak. A tartalékfeltöltési rátát az egyes programok alap-jogiaktusa határozza meg, amely lehetővé teszi, hogy a költségvetési előirányzatok programozása olyan céltartalékot képezzen, amely költségvetési zavarok nélkül lehetővé teszi a veszteségek fedezését. A Bizottság minden évben biztosítja, hogy a tartalékfeltöltési ráta megfelelő legyen, és összhangban legyen a költségvetési rendelet elveivel és a pénzügyi programozással.
d) Az előzetes becslés szintjét meghaladó realizált veszteségek kezelésére irányuló intézkedések
A költségvetési rendelet két korai előrejelzési küszöbértéket ír elő (a feltöltési ráta még rendelkezésre álló hányada: 50 % és 30 %). E küszöbértékek elérése jelzés a Bizottság számára, hogy a tartalék potenciális kimerülése miatt fontolja meg a további feltöltésre irányuló javaslat előterjesztését. Az átmeneti likviditási többletigények kielégítésére olyan eljárások szolgálnak, mint a közös tartalékalap komponensei közötti átcsoportosítások és a központi pénztári likviditás felhasználása, valamint a rendelkezésre álló költségvetési mozgástér felhasználása.
Pénzügyi eszközökhöz kapcsolódó programok
Az uniós költségvetés évek óta támaszkodik a pénzügyi eszközökhöz kapcsolódó programokra. E programokat olyan kockázatosabb végső kedvezményezettek finanszírozására használják, akik nehezen jutnak forrásokhoz kereskedelmi hitelezőktől/befektetőktől. A Bizottság e programok végrehajtását a Bizottsággal kötött megállapodások alapján az EBB csoporthoz vagy más pénzügyi intézményekhez delegálják. Az ilyen programok példáit lásd a 2.4.2.1. megjegyzésben.
Azt követően, hogy az eszközök egyikére pénzügyi hozzájárulást vállalnak, a pénzeszközöket átutalják a pénzügyi intézmény által saját nevében, de a Bizottság megbízásából nyitott vagyonkezelői számlára vagy a vegyesfinanszírozási műveletek keretében használt garanciák formájában nyújtott pénzügyi eszközök esetében a közös tartalékalap megfelelő komponensébe. A pénzügyi intézmény ezeket a pénzeszközöket felhasználhatja hitelek nyújtására, adósságinstrumentumok kibocsátására, tőkeinstrumentumokba való befektetésre vagy a garancia-lehívások fedezésére.
Az e pénzügyi eszközökkel kapcsolatos kockázat az alapul szolgáló megállapodásokban meghatározott felső határra korlátozódik, amely az eszközre vonatkozóan a költségvetésbe bevitt összeg. Mivel a Bizottság gyakran viseli az első veszteséget, valószínű, hogy valamilyen veszteség elő fog fordulni az uniós költségvetésre nézve.
A Bizottság pénzügyi intézményekkel kötött megállapodásai szigorú feltételeket és kötelezettségeket tartalmaznak annak biztosítása érdekében, hogy az uniós pénzösszegeket megfelelően kezelik és szabályszerűen tesznek róluk jelentést. A pénzügyi eszközökből származó bevételeket általában visszafizetik az uniós költségvetésbe.
6.3. DEVIZAKOCKÁZAT
Az EU pénzügyi instrumentumokból eredő devizakockázati kitettsége év végén – nettó helyzet
|
millió EUR |
|||||||
|
|
2025.12.31. |
||||||
|
|
USD |
RON |
PLN |
SEK |
Egyéb |
EUR |
Összesen |
|
Pénzügyi eszközök |
|
|
|
|
|
|
|
|
Amortizált bekerülési értéken értékelt pénzügyi eszközök (1) |
51 |
5 |
– |
– |
7 |
548 |
611 |
|
Az eredménnyel szemben valós értéken értékelt pénzügyi eszközök |
|
|
|
|
|
|
|
|
Nem származtatott eszközök |
1 558 |
– |
– |
18 |
124 |
49 380 |
51 080 |
|
Származtatott pénzügyi eszközök |
(1 122 ) |
87 |
134 |
93 |
164 |
2 229 |
1 585 |
|
Követelések (2) |
138 |
8 |
84 |
2 |
159 |
3 351 |
3 742 |
|
Pénzeszközök és pénzeszköz-egyenértékesek |
219 |
594 |
1 480 |
612 |
1 517 |
98 619 |
103 041 |
|
|
845 |
694 |
1 698 |
725 |
1 972 |
154 127 |
160 060 |
|
Pénzügyi kötelezettségek |
|
|
|
|
|
|
|
|
Pénzügyigarancia-kötelezettség |
(469 ) |
(51 ) |
(77 ) |
(9 ) |
(110 ) |
(7 012 ) |
(7 729 ) |
|
Eredménnyel szemben valós értéken értékelt pénzügyi kötelezettségek |
(6 ) |
221 |
– |
– |
(3 ) |
(273 ) |
(62 ) |
|
|
(475 ) |
170 |
(77 ) |
(9 ) |
(114 ) |
(7 285 ) |
(7 790 ) |
|
Összesen |
369 |
864 |
1 621 |
715 |
1 858 |
146 842 |
152 269 |
|
millió EUR |
|||||||
|
|
2024.12.31. |
||||||
|
|
USD |
RON |
PLN |
SEK |
Egyéb |
EUR |
Összesen |
|
Pénzügyi eszközök |
|
|
|
|
|
|
|
|
Amortizált bekerülési értéken értékelt pénzügyi eszközök (63) |
40 |
5 |
– |
– |
7 |
414 |
466 |
|
Az eredménnyel szemben valós értéken értékelt pénzügyi eszközök |
|
|
|
|
|
|
|
|
Nem származtatott eszközök |
2 148 |
– |
– |
45 |
120 |
41 336 |
43 648 |
|
Származtatott pénzügyi eszközök |
– |
– |
– |
– |
– |
1 110 |
1 110 |
|
Követelések (64) |
72 |
1 |
17 |
1 |
111 |
3 039 |
3 240 |
|
Pénzeszközök és pénzeszköz-egyenértékesek |
111 |
258 |
573 |
314 |
966 |
60 941 |
63 163 |
|
|
2 371 |
264 |
590 |
360 |
1 204 |
106 839 |
111 628 |
|
Pénzügyi kötelezettségek |
|
|
|
|
|
|
|
|
Pénzügyigarancia-kötelezettség |
(518 ) |
(36 ) |
(59 ) |
(12 ) |
(112 ) |
(5 643 ) |
(6 379 ) |
|
Eredménnyel szemben valós értéken értékelt pénzügyi kötelezettségek |
(1 712 ) |
285 |
76 |
75 |
138 |
1 040 |
(98 ) |
|
|
(2 230 ) |
248 |
17 |
63 |
26 |
(4 603 ) |
(6 477 ) |
|
Összesen |
141 |
512 |
607 |
423 |
1 230 |
102 237 |
105 151 |
|
(63) A tagállamoknak és harmadik országoknak nyújtott hitelek kivételével. (64) Az aktív időbeli elhatárolások kivételével. |
|||||||
Amennyiben az EUR 10 %-kal erősödött vagy gyengült volna a többi devizával szemben, az a következő hatást gyakorolta volna a gazdasági eredményre:
|
millió EUR |
||||
|
Devizaárfolyam-növekedés (+)/ csökkenés (–) |
2025 |
|||
|
USD |
RON |
PLN |
SEK |
|
|
+10 % |
(34 ) |
(79 ) |
(147 ) |
(65 ) |
|
-10 % |
41 |
96 |
180 |
79 |
|
millió EUR |
||||
|
Devizaárfolyam-növekedés (+)/ csökkenés (–) |
2024 |
|||
|
USD |
RON |
PLN |
SEK |
|
|
+10 % |
(13 ) |
(47 ) |
(55 ) |
(38 ) |
|
-10 % |
16 |
57 |
67 |
47 |
Hitelfelvételi és -nyújtási műveletek
Mivel az EU összes pénzügyi eszköze és kötelezettsége jelenleg euróban van megadva, az EU nincs kitéve devizakockázatnak.
Pénztárkezelés
A tagállamok által az eurótól különböző pénznemben befizetett saját forrásokat a saját források számláin tartják nyilván. Ezeket a forrásokat átváltják euróra, amennyiben kifizetések teljesítésének fedezése érdekében szükségesek. Egyes esetekben ezeket a forrásokat közvetlenül az ugyanabban a devizában teljesítendő kifizetésekre használják fel.
A Bizottság kereskedelmi bankoknál vezet néhány, EUR-tól különböző uniós pénznemben, többek között USD-ben és GBP-ben tartott számlát az ugyanezen pénznemekben történő kifizetések végrehajtásának céljából. Ezeket a számlákat szükség szerint töltik fel, ami csökkenti a devizakockázatot.
Amennyiben a különböző bevételek eurótól eltérő pénznemben érkeznek, azokat az ugyanabban a pénznemben vezetett bizottsági számlákra továbbítják, vagy átváltják euróra és euróban vezetett számlákra továbbítják.
Az eurótól eltérő pénznemben vezetett előlegszámlákat a pénznemben teljesítendő rövid távú helyi kifizetési igények becslésétől függően töltik fel, és a rájuk vonatkozó felső korlátoknak megfelelő szinten tartják.
Pénzbírságok
Minden pénzbírságot euróban szabnak ki, fizetnek ki vagy fedeznek ideiglenesen, ezáltal kiküszöbölve minden devizakockázatot, ha a BUFI-alapban tartják őket.
Költségvetési biztosítékok
A költségvetési biztosítékok felső határát jellemzően EUR-ban kifejezett maximális összegben határozzák meg. Egyes alapul szolgáló műveletek azonban más pénznemben, például USD-ben vagy más helyi valutában is denominálhatók, amely esetben az EU a devizaveszteségeket is fedezheti.
A Bizottság a költségvetési biztosítékok feltöltési szükségletének meghatározásakor figyelembe veszi az árfolyamkockázatot.
Közös tartalékalap
A közös tartalékalap EUR-ban és USD-ben működik. A devizakockázatot a közös tartalékalap az USD-befektetései portfóliójának piaci értékét fedező tőzsdén kívüli határidős devizaügyletek kötése révén kezeli, a maximális nem fedezett devizakitettség korlátját a referenciaértéken és az éves stratégiai allokáción belüli teljes portfólióérték 1 %-ában rögzítették, az érintett pénzügyi instrumentumokban meghatározottak szerint.
A közös tartalékalap ezt a fedezeti stratégiát arra használja, hogy szükség szerint kiigazítsa vagy visszafordítsa a fedezett pozíciót. A közös tartalékalap azonban nem fedezi az eredeti pénznemben teljesített engedményezett hitelek devizakockázatát (lásd a 2.4.1.2.megjegyzést), ami az EU-t árfolyamkockázatnak teszi ki. E hitelek esetében a hitel-visszafizetés ütemezéséhez kapcsolódó bizonytalanság miatt nem folyik devizaárfolyam-változás kompenzálására irányuló tevékenység.
6.4. KAMATLÁBKOCKÁZAT
Az alábbi táblázat azt mutatja be, hogy a kamatlábak 1 %-os változása (+/–100 bázispont) hogyan befolyásolná az EU gazdasági eredményét a hitelviszonyt megtestesítő értékpapírok, pénzpiaci alapok és tőzsdén kereskedett alapok tekintetében.
|
millió EUR |
||
|
|
Növekedés (+) / csökkenés (–) bázispontokban |
Gazdasági eredmény |
|
2025: Az eredménnyel szemben valós értéken értékelt pénzügyi eszközök |
+ 100 |
(1 448 ) |
|
– 100 |
1 536 |
|
|
2024: Az eredménnyel szemben valós értéken értékelt pénzügyi eszközök |
+ 100 |
(1 172 ) |
|
– 100 |
1 246 |
|
A kötvényportfólió kamatlábváltozásokkal szembeni érzékenysége a lejáratával nő. A Bizottság által kezelt fő eszközportfóliók futamidejét az alábbiakban ismertetjük.
Hitelfelvételi és -nyújtási műveletek
A forrásbevonási és hitelezési tevékenységeiből adódóan az Unió számottevő kamatozó eszközzel és kötelezettséggel rendelkezik. Nem merül fel kamatlábkockázat a back-to-back megközelítés hatálya alá tartozó, NGEU-n kívüli korábbi pénzügyi támogatási eszközök tekintetében, mert a hitelfelvételeket az azonos feltételekkel nyújtott hitelek ellentételezik.
Az egységes finanszírozási megközelítés esetében a kamatlábkockázatot a kockázatot csökkentő végrehajtási eljárások és mechanizmusok fedezik. Az egységes finanszírozási megközelítés mögött meghúzódó alapelv az, hogy a finanszírozási költségeket és a kapcsolódó költségeket átlátható, a legköltséghatékonyabb és legméltányosabb módon kell a hitelek kedvezményezettjeihez és az uniós költségvetéshez rendelni a napi kamatszámítások alapján. Az egységes finanszírozás a költségek teljes elosztásának elvén alapul, így a forrásbevonási eszközökből, készpénzállományból vagy más befektetési eszközökből származó kamatköltségeket teljes mértékben újra elosztják és kiszámlázzák a hitel kedvezményezettjei számára finanszírozási vagy likviditáskezelési költségként.
A finanszírozási költségeket a hitelek kintlévő összege alapján osztják el a hitel kedvezményezettjei között. A hitelekhez vagy vissza nem térítendő támogatásokhoz nem rendelt kamatokat kiszámlázzák a hitel kedvezményezettjeinek és az uniós költségvetésnek, olyan likviditáskezelési költségek formájában, amelyek a készpénzegyenlegekre alkalmazott kamatlábak alakulásától függően pozitívak vagy negatívak lehetnek.
Az egységes finanszírozási megközelítés szerint a készpénzt egy uniós finanszírozási állományban tartják egyrészt egy meghatározott, a rövid időn belüli kifizetéseket lehetővé tevő biztonsági puffer fenntartása, másrészt az egyenleg többletének elkerülése érdekében. A biztonsági puffer a banknál elhelyezett készpénzből, a nemzeti bankoknál és az állami tulajdonú finanszírozási ügynökségeknél elhelyezett pénzpiaci lekötött betétekből, valamint a 7 vagy 14 napos futamidejű fordított repoügyletekből áll (lásd a 2.8.2. megjegyzést). A készpénzt főként az EKB-nál tartják, ahol az euro pénzpiac rövid lejáratú kamatlábának 20 bázisponttal csökkentett mértéke alkalmazandó minden fennálló készpénzegyenlegre. A készpénzállományból és más befektetési eszközökből származó bevételek a likviditáskezelési költségek számlázásának részét képezik.
Pénztárkezelés
A Bizottság intézkedéseket vezetett be annak biztosítására, hogy a bankszámláin realizált kamat kövesse a piaci kamatlábakat, valamint ezek lehetséges ingadozását.
A sajátforrás-számlák a 609/2014/EU, Euratom tanácsi rendelet 9. cikkének (1) bekezdésével összhangban díj- és kamatmentességüknél fogva költségvédettek.
A tagállamok államkincstáránál nyitott sajátforrás-számlák nem kamatozók, kezelésük pedig díjmentes. A nemzeti központi bankoknál vezetett (sajátforrás- és egyéb) számlák esetében a díjazás az egyes intézmények által alkalmazott hivatalos kamatlábakon történhet.
A Bizottság készpénzkezelési eljárásait az aktuális piaci kamatfeltételekhez igazítja. A központi letéti számlákon biztonsági készpénzpuffer áll rendelkezésre, amely a sajátforrás-számlákból származó heti finanszírozáson alapul, és célja a költségvetés végrehajtásához kapcsolódó kifizetési igények fedezése, az egyenleg többletének elkerülése mellett.
A kereskedelmi és központi banki számlákon vezetett napi egyenlegeken naponta realizálnak kamatot változó piaci kamatlábak alapján, amelyekre szerződésben lefektetett (pozitív vagy negatív) kamatláb-különbözetet alkalmaznak.
Pénzbírságok
Az előzetesen beszedett pénzbírságokat hosszú lejáratú kötvények portfóliójába fektetik be, amelynek teljes átlagos futamideje 1,81 év.
Közös tartalékalap
A közös tartalékalap portfóliójának teljes átlagos futamideje 3,56 év.
Felszámolás alatt álló ESZAK
A felszámolás alatt álló ESZAK összegeit hosszú lejáratú kötvények portfóliójába fektetik be, amelynek teljes átlagos futamideje 3,83 év.
6.5. EGYÉB ÁRKOCKÁZAT
2025. december 31-én az EU különböző, többek között az alábbi befektetésekből eredő részvénypiaci kockázatnak van kitéve:
|
— |
nem jegyzett, tulajdonviszonyt megtestesítő befektetésekből (például kockázatitőke- és egyéb befektetési alapok), |
|
— |
pénzpiaci alapok (például az EBB egységesített alapja), |
|
— |
tőzsdén kereskedett alapok, |
|
— |
összevont portfóliókba történő befektetések (lásd a 2.4.2.1. megjegyzést). |
Az EU ki van téve továbbá a nem jegyzett sajáttőke- és kvázisajáttőke-befektetéseket fedező, az eredménnyel szemben valós értéken értékelt származtatott eszközként kezelt garanciákból eredő egyéb részvénypiaci kockázatnak (lásd a 2.4.2.2. megjegyzést).
A részvényárfolyam-kockázat annak a kockázata, hogy a részvényárfolyam szintjében és/vagy a garantált, tulajdonviszonyt megtestesítő befektetések értékében bekövetkezett változások hatására változik a tulajdonviszonyt megtestesítő befektetések valós értéke.
A fent említett eszközök 10 %-os értéknövekedésének vagy -csökkenésének hatása az eredményre a következő lenne:
|
millió EUR |
||
|
|
10 % |
(10) % |
|
Tulajdonviszonyt megtestesítő befektetések |
380 |
(380) |
|
PPA-k, ETF-ek és összevont portfóliókba történő befektetések |
681 |
(681) |
|
Sajáttőkére vonatkozó garanciák (65) |
695 |
(695) |
|
Összesen 2025.12.31.-én |
1 756 |
(1 756 ) |
|
Tulajdonviszonyt megtestesítő befektetések |
320 |
(320) |
|
PPA-k, ETF-ek és összevont portfóliókba történő befektetések |
598 |
(598) |
|
Sajáttőkére vonatkozó garanciák (65) |
606 |
(606) |
|
Összesen 2024.12.31.-én |
1 523 |
(1 523 ) |
|
(65) *A saját tőkére vonatkozó garanciák kockázata a garancia által fedezett névleges összegen alapul. |
||
Az EU olyan nem jegyzett eszközökbe fektet be, illetve olyan nem jegyzett eszközökre nyújt garanciákat, amelyek értéke nyilvánosan nem érhető el. Ezeket az eszközöket jellemzően megbízott szervezetek hajtják végre, akik az ágazat szakértői, és rendszeresen értékelik és nyomon követik azok értékét.
6.6. HITELKOCKÁZAT
Maximális hitelkockázati kitettség
|
millió EUR |
||
|
|
2025.12.31. |
2024.12.31. |
|
Pénzügyi eszközök |
|
|
|
Hitelek |
333 432 |
283 580 |
|
Pénzeszközök és pénzeszköz-egyenértékesek |
103 041 |
63 163 |
|
Visszterhes követelések (66) |
3 742 |
3 240 |
|
Az eredménnyel szemben valós értéken értékelt pénzügyi eszközök – hitelviszonyt megtestesítő értékpapírok |
40 462 |
34 465 |
|
Az eredménnyel szemben valós értéken értékelt pénzügyi eszközök – származtatott eszközök |
1 585 |
1 110 |
|
Az eredménnyel szemben valós értéken értékelt pénzügyi eszközök – hitelek |
9 |
– |
|
Nyújtott garanciák és hitelnyújtási elkötelezettségek |
|
|
|
FGC-k |
65 474 |
60 857 |
|
Hitelnyújtási elkötelezettségek |
24 |
18 193 |
|
Összesen |
547 771 |
464 607 |
|
(66) Az aktív időbeli elhatárolások kivételével. |
||
Emellett az EU a PPA-kba, a vállalati kötvényeket tartalmazó, tőzsdén kereskedett alapokba és a hitelviszonyt megtestesítő értékpapírok összevont portfólióiba történő befektetései révén közvetetten ki van téve a hitelkockázatnak (lásd a 2.4.2.1. megjegyzést), amely hatással lehet azok áraira (lásd a 6.5. megjegyzést).
Hitelek: hitelminőség
|
millió EUR |
|||||
|
2025.12.31. |
|||||
|
|
1. szakasz |
2. szakasz |
3. szakasz |
POCI |
Összesen |
|
Hitelminősítés |
|
|
|
|
|
|
Kiváló és magas fokozatú |
33 176 |
– |
– |
– |
33 176 |
|
Felső középfokozatú |
102 243 |
– |
– |
– |
102 243 |
|
Alsó középfokozatú |
151 363 |
– |
– |
– |
151 363 |
|
Befektetésre nem ajánlott kategória (beleértve a nemteljesítést is) |
4 340 |
72 630 |
28 |
21 |
77 019 |
|
Bruttó könyv szerinti érték |
291 122 |
72 630 |
28 |
21 |
363 801 |
|
Mínusz elszámolt veszteség |
(12 ) |
(30 357 ) |
(24 ) |
24 |
(30 369 ) |
|
Nettó könyv szerinti érték |
291 110 |
42 273 |
4 |
45 |
333 432 |
|
millió EUR |
|||||
|
2024.12.31. |
|||||
|
|
1. szakasz |
2. szakasz |
3. szakasz |
POCI |
Összesen |
|
Hitelminősítés |
|
|
|
|
|
|
Kiváló és magas fokozatú |
35 593 |
– |
– |
– |
35 593 |
|
Felső középfokozatú |
87 005 |
– |
– |
– |
87 005 |
|
Alsó középfokozatú |
129 200 |
– |
– |
– |
129 200 |
|
Befektetésre nem ajánlott kategória (beleértve a nemteljesítést is) |
3 593 |
44 139 |
14 |
27 |
47 773 |
|
Bruttó könyv szerinti érték |
255 391 |
44 139 |
14 |
27 |
299 571 |
|
Mínusz elszámolt veszteség |
(31 ) |
(15 969 ) |
(14 ) |
24 |
(15 991 ) |
|
Nettó könyv szerinti érték |
255 360 |
28 170 |
(1 ) |
51 |
283 580 |
A fent említett kockázati kategóriák elvben a külső hitelminősítők minősítési kategóriáin alapul. Ezek a kategóriák a következőknek felelnek meg:
|
— |
Kiváló és magas fokozatú: Moody’s P-1, Aaa – Aa3; S&P A-1+, A-1, AAA – AA -; Fitch F1+, F1, AAA – AA- és azzal egyenértékű |
|
— |
Felső középfokozatú: Moody’s P-2, A1 – A3; S&P A-2, A+ - A-; Fitch F2, A+ - A- és azzal egyenértékű |
|
— |
Alsó középfokozatú: Moody’s P-3, Baa1 – Baa3, S&P A-3, BBB+ - BBB-; Fitch F3, BBB+ - BBB- és azzal egyenértékű |
|
— |
Befektetésre nem ajánlott: Moody’s nem elsőrendű, Ba1 – C; S&P B, C, D, BB+ – D; Fitch B, C, D, BB+ – D és azzal egyenértékű |
Az EU ezeket a minősítési kategóriákat a pénzügyi instrumentumok és a kereskedelmi bankok vonatkozásában referenciapontként alkalmazza. Az EU azonban egyedi esetekben saját elemzését követően esetlegesen akkor is tarthat összegeket egy adott kockázati kategóriában, ha egy hitelminősítő leminősíti az adott partnert.
A befektetésre nem ajánlott hitelek főként a pénzügyi nehézségekkel küzdő harmadik országoknak nyújtott pénzügyi segítségnyújtási hitelek. A tagállamoknak nyújtott valamennyi hitel befektetési kategóriájú, és az 1. szakaszban van. A 2. szakasz hitelei főként Ukrajnának nyújtott MFA-, MFA+-, MFA ULCM- és Euratom-hiteleket tartalmaznak. A POCI hitelek a külső hitelezési megbízatás programjaiból engedményezett hitelek.
Hitelfelvételi és -nyújtási műveletek
Az adósok nemteljesítése esetén és az MFA-hitelekhez (az MFA+-hitelek kivételével), a harmadik országoknak nyújtott Euratom-hitelekhez, valamint a Nyugat-balkáni Eszköz és a Moldova-eszköz keretében nyújtott szakpolitikai hitelekhez kapcsolódó esedékes adósságok törlesztése érdekében a Bizottság igénybe veheti a közös tartalékalapban tartott eszközöket.
A rendkívüli MFA-program keretében Ukrajnának nyújtott hiteleket (a 2022-ben folyósított összeg 6 milliárd EUR) először a közös tartalékalap komponenséből, majd további 3,7 milliárd EUR összegű tagállami garanciákból fedezik, amelyek az említett hitelek szempontjából hitelminőség-javításnak minősülnek, ezáltal csökkentik az említett hitelekkel kapcsolatban megjelenített értékvesztési tartalékot.
Az Ukrajnának nyújtott MFA ULCM-hitelt Ukrajna várhatóan az ULCM-mechanizmus keretében vissza nem térítendő támogatásként Ukrajna rendelkezésére bocsátott immobilizált orosz állami eszközökből származó rendkívüli bevételekből fizeti vissza. 2025-ben az Unió 622 millió EUR-t szedett be és fizetett ki Ukrajnának. Ezt az összeget az év végén helyezik el az erre a célra létrehozott bankszámlán, és azt kizárólag az MFA-hitelek törlesztésére használják fel, ezáltal csökkentve az említett hitelből várható hitelezési veszteségeket.
A hitelkockázatnak való kitettséget a Bizottság az Euratom esetében állami garanciák megszerzésével kezelni, amelyek 2025. december 31-i állománya összesen 300 millió EUR (2024: 300 millió EUR).
A SURE keretében a tagállamoknak nyújtott hitelekhez a tagállamok által nyújtott önkéntes garanciák rendszere kapcsolódik, amely a kapcsolódó pénzügyi támogatás maximális összegének 25 %-át teszi ki.
A tagállamoknak nyújtott hitelek, az MFA+, az MFA ULCM és az Ukrajna-eszköz kapcsán keletkezett hitelezési veszteségek viselésére a Bizottság a saját források felső határainak tiszteletben tartása mellett felhívhatja a tagállamokat („költségvetési mozgástér”, lásd a 6.7. megjegyzést).
Hitelek: Változás az értékvesztés miatti veszteségre képzett tartalékban
|
millió EUR |
|||||
|
|
1. szakasz |
2. szakasz |
3. szakasz |
POCI |
Összesen |
|
Elszámolt veszteség 2025.1.1.-jén |
31 |
15 969 |
14 |
(24 ) |
15 991 |
|
Átcsoportosítás az 1. szakaszba |
1 |
(1 ) |
– |
– |
– |
|
Átcsoportosítás a 2. szakaszba |
(1 ) |
1 |
– |
– |
– |
|
Átcsoportosítás a 3. szakaszba |
– |
(1 ) |
1 |
– |
– |
|
Új hitelek |
2 |
13 483 |
4 |
– |
13 488 |
|
Kivezetések – visszafizetések |
(0 ) |
(1 ) |
(0 ) |
– |
(2 ) |
|
Kivezetések – leírások |
– |
– |
(3 ) |
– |
(3 ) |
|
Az elszámolt veszteség újraértékelése |
(22 ) |
907 |
(0 ) |
– |
885 |
|
Egyéb |
2 |
2 |
8 |
– |
11 |
|
Elszámolt veszteség 2025.12.31.-én |
12 |
30 357 |
24 |
(24 ) |
30 369 |
A 2. szakasz szerinti hitelekre elszámolt további értékvesztés miatti veszteség főként az Ukrajnának az Ukrajna-eszköz és az MFA ULCM keretében nyújtott új hitelekből (lásd a 2.4.1.1. megjegyzést), valamint a hitelkockázati becsléseknél alkalmazott kockázati paraméterek aktualizálásából adódik.
2025-ben az EU 1,1 milliárd EUR (2024: 763 millió EUR) összegű kamattámogatást nyújtott Ukrajnának egyes rendkívüli MFA- és MFA+-hitelek és Ukrajna-eszköz keretében nyújtott egyes rendkívüli hitelek kamatainak fedezésére. A módosítás előtti amortizált költség 37,7 milliárd EUR-t (2024: 17,3 milliárd EUR) tett ki. A szerződéses feltételek e módosítása az eredménykimutatásban módosítási veszteségként került elszámolásra (lásd a 3.15. megjegyzést). A kamattámogatás nem gyakorolt jelentős hatást a hitelkockázat-értékelésre, és a hitelek 2025. december 31-én továbbra is a 2. szakaszba sorolhatók.
A hitelekre vonatkozó uniós szakaszolási politikákról lásd az 1.5.5. megjegyzést.
Hitelek: A várható hitelezési veszteség értékelése
Az EU valószínűség szerint súlyozott becslést alkalmaz a várható hitelezési veszteségek mérésére. Ez magában foglalja a szerződésből eredő cash flow-k és a várható cash flow-k közötti különbség becslését.
Az EU három hitelkockázati paramétert alkalmaz ehhez a becsléshez:
|
— |
nemteljesítési valószínűség (PD): Annak a valószínűségét jelző százalékos arány, hogy a partner a következő 12 hónapban vagy a kötelezettség hátralévő élettartamában nem teljesíti pénzügyi kötelezettségét. |
|
— |
nemteljesítéskori veszteségráta (LGD): Ez egy olyan százalékos arány, amely mutatja a várható készpénzhiányt, figyelembe véve a megtérülő összegeket és a biztosítékokat. |
|
— |
nemteljesítéskori kitettség (EAD): A nemteljesítés időpontjában fennálló kitettség (összeg). |
Az állampapír-kitettségek LGD-jének becsléséhez az EU figyelembe veszi de facto elsőbbségi hitelezői státuszát.
A pénzügyi eszköz várható élettartamára vonatkozó becsült cash flow-kat az effektív kamatlábbal diszkontálják.
Az EU olyan észszerű és indokolt, előretekintő információkat vesz figyelembe, amelyek aránytalanul magas költségek és erőfeszítések nélkül állnak rendelkezésre, és szükség esetén kiigazítja a modellparamétereket.
Pénzeszközök és pénzeszköz-egyenértékesek: hitelminőség
|
millió EUR |
||
|
|
2025.12.31. |
2024.12.31. |
|
Hitelminősítés |
|
|
|
Kiváló és magas fokozatú |
101 584 |
57 251 |
|
Felső középfokozatú |
821 |
4 161 |
|
Alsó középfokozatú |
533 |
1 722 |
|
Befektetésre nem ajánlott |
104 |
28 |
|
Bruttó könyv szerinti érték |
103 041 |
63 163 |
|
Mínusz elszámolt veszteség |
– |
– |
|
Nettó könyv szerinti érték |
103 041 |
63 163 |
Pénztárkezelés
A Bizottság pénztári forrásainak többségét a tagállamok által saját hozzájárulásuk (főként GNI, héa és tradicionális saját források) befizetésére nyitott számlákon vezetik. Ezeket a számlákat a tagállamok államkincstárai vagy nemzeti központi bankjai vezetik, amelyek a Bizottság számára a legalacsonyabb hitel- (vagy partner-) kockázatot jelentik.
A Bizottság pénztári forrásainak azon része tekintetében, amelyeket kereskedelmi bankoknál tartanak, a számlákat „just-in-time” rendszerben töltik fel, amit a pénztári készpénzkezelési rendszer automatikusan kezel. Az egyes kereskedelmi számlák készpénzegyenlegeit fenntartják annak biztosítása érdekében, hogy a napi teljes összeg folyamatosan a megfelelő partnerkockázati kitettségek értékhatárai alatt maradjon.
A kereskedelmi bankokat egyedi iránymutatások alkalmazásával választják ki, hogy tovább minimalizálják azokat a partnerkockázatokat, amelyeknek a Bizottság ki van téve. Ezek az iránymutatások a következőket foglalják magukban:
|
— |
kereskedelmi bankok kiválasztása ajánlati felhívások útján, legalább S &P A- vagy azzal egyenértékű hosszú távú hitelminősítéssel, |
|
— |
a minősítések nyomon követése és az egyes pénzügyi intézményekkel szembeni maximális kitettség meghatározása, figyelembe véve a pénzügyi ágazatbeli szervezet hitelképességét és tőkeellátottságát, |
|
— |
az EU-n kívüli küldöttségeken előlegszámlák vezetése az egyszerűsített közbeszerzési eljárás során kiválasztott helyi bankoknál, a helyi körülményektől függő minősítési követelmények mellett. A kockázatnak való kitettség korlátozása érdekében az előlegszámlák egyenlegeit a lehető legalacsonyabb szinten tartják, a számlákat rendszeresen feltöltik, az alkalmazott felső határokat pedig évente felülvizsgálják. |
Az egységes finanszírozási megközelítés szerint tartott likviditás
Az egységes finanszírozási megközelítés szerint elegendő készpénzállomány áll rendelkezésre az összes soron következő folyósítási igény kielégítésére és egy meghatározott biztonsági puffer fenntartására, elkerülve ugyanakkor az egyenleg többletét. A készpénzt az EKB bankszámláján, nemzeti központi bankoknál vagy állami tulajdonú finanszírozási ügynökségeknél rövid lejáratú pénzpiaci betétekben helyezik el, vagy likvid kötvényekkel biztosított fordított repomegállapodásokba fektetik be. Így a likviditási puffer hitelkockázata nagyon alacsony.
Követelések: hitelminőség
|
millió EUR |
||||||
|
|
Nem esedékes |
Lejárt |
Lejárt |
Lejárt |
Lejárt |
Összesen |
|
0–30 nap |
31–90 nap |
91 nap – 1 év |
> 1 év |
|||
|
Bruttó könyv szerinti érték |
2 063 |
18 |
22 |
52 |
179 |
2 335 |
|
Mínusz elszámolt veszteség |
(5 ) |
(3 ) |
(9 ) |
(24 ) |
(115 ) |
(156 ) |
|
Könyv szerinti érték 2025.12.31-én |
2 058 |
15 |
14 |
28 |
64 |
2 178 |
|
Bruttó könyv szerinti érték |
1 508 |
15 |
33 |
27 |
207 |
1 789 |
|
Mínusz elszámolt veszteség |
(5 ) |
(2 ) |
(3 ) |
(13 ) |
(115 ) |
(138 ) |
|
Könyv szerinti érték 2024.12.31-én |
1 502 |
13 |
30 |
14 |
92 |
1 652 |
|
Az ebben a táblázatban szereplő összegek nem tartalmazzák az aktív időbeli elhatárolásokat és a pénzügyigarancia-szerződések eredménnyel szemben valós értéken értékelt követelésoldalát (lásd a 2.6.2. megjegyzést), mivel ezek nem tartoznak az értékvesztési követelmények hatálya alá. |
||||||
Az eredménnyel szemben valós értéken értékelt pénzügyi eszközök – hitelviszonyt megtestesítő értékpapírok: Hitelminőség
Közös tartalékalap
A közös tartalékalap portfóliójának súlyozott átlagos hitelminősítése A- (S&P vagy azzal egyenértékű).
Előzetesen beszedett pénzbírságok: BUFI portfólió
A portfólió súlyozott átlagos hitelminősítése A (S&P vagy azzal egyenértékű).
Kapott pénzügyi garanciák
A pénzügyi garanciák elfogadására alkalmazott kockázatkezelési politika magas hitelminőséget biztosít a Bizottság számára. Ez a politika a következőket foglalja magában:
|
— |
egy adott pénzügyi ágazatbeli szervezettel szembeni maximális hitelezési kitettség meghatározása, amely a szervezet hitelminősítésén, valamint a szervezetnek az IFRS-ek szerinti pénzügyi kimutatásaiban elszámolt tőkeszintjén alapul, |
|
— |
annak rendszeres felülvizsgálata, hogy a fennálló garanciák megfelelnek-e a szakpolitikai követelményeknek. |
Felszámolás alatt álló ESZAK
A portfólió súlyozott átlagos hitelminősítése A– (S&P vagy azzal egyenértékű).
Az eredménnyel szemben valós értéken értékelt pénzügyi eszközök – származtatott eszközök: Hitelminőség
Az EU származtatott eszközei főként a tőkeportfóliókra vonatkozó biztosítékokhoz kapcsolódnak. A hitelkockázat a partnerkockázatra korlátozódik. A tőkére vonatkozó garanciát az AAA minősítésű EBB csoporttal teljesítik, csökkentve a hitelkockázatot.
A 2025. december 31-én valamennyi fennálló határidős devizaügyletben az egyetlen partner a Nemzetközi Fizetések Bankja. Ennek következtében nincs szükség hitelminőség-javításra, például fedezetekre vagy garanciákra.
Pénzügyigarancia-szerződések: hitelminőség
|
millió EUR |
||||||
|
|
2025.12.31. |
2024.12.31. |
||||
|
|
1. szakasz |
2. szakasz |
Összesen |
1. szakasz |
2. szakasz |
Összesen |
|
Hosszú távú hitelminősítés |
|
|
|
|
|
|
|
Kiváló és magas fokozatú |
19 |
1 |
20 |
1 |
– |
1 |
|
Felső középfokozatú |
69 |
12 |
81 |
5 |
– |
5 |
|
Alsó középfokozatú |
108 |
2 |
109 |
137 |
– |
137 |
|
Befektetésre nem ajánlott |
39 396 |
25 813 |
65 209 |
34 912 |
25 746 |
60 658 |
|
Kollektív alapon kezelt/nem minősített |
10 |
45 |
55 |
10 |
47 |
56 |
|
Összesen |
39 602 |
25 872 |
65 474 |
35 064 |
25 793 |
60 857 |
Pénzügyigarancia-szerződések: Változás az elszámolt veszteségben
|
millió EUR |
|||
|
|
1. szakasz |
2. szakasz |
Összesen |
|
Elszámolt veszteség 2025.1.1-jén |
1 930 |
2 075 |
4 005 |
|
Átcsoportosítás az 2. szakaszba (67) |
(48 ) |
48 |
– |
|
Átcsoportosítás az 1. szakaszba (67) |
28 |
(28 ) |
– |
|
Növekedés |
377 |
1 257 |
1 634 |
|
A garanciák felszabadítása |
(340 ) |
(2 ) |
(342 ) |
|
Újraértékelés |
397 |
107 |
504 |
|
Elszámolt veszteség 2025.12.31-én |
2 345 |
3 456 |
5 800 |
|
Pénzügyigarancia-kötelezettség könyv szerinti értéke 2025.12.31-én |
4 061 |
3 668 |
7 729 |
|
(67) Az 1./2. szakaszból, illetve szakaszba történő átcsoportosításokat a nyitóegyenleg értékvesztési tartalékánál kell értékelni, míg a szakasz változásából eredő összegváltozások (azaz a 12 havi vagy a teljes élettartam alatt várható hitelezési veszteség) az újraértékelés részét képezik. |
|||
A 2. szakaszban nyújtott garanciák elszámolt veszteségének 2025-ös növekedése főként az Ukrajna-garancia keretében aláírt új műveleteknek tudható be (lásd a 4.1.1. megjegyzést).
A 2. szakaszban lévő garanciákra vonatkozóan 2025. december 31-én kinnlévő 3,5 milliárd EUR várható hitelezési veszteségből 1,7 milliárd EUR a külső hitelezési megbízatáshoz kapcsolódó garanciákhoz kötődik (lásd a 4.1.1. megjegyzést). Ez magában foglalja az EBB ukrajnai kitettségével (3,4 milliárd EUR összegű fennálló EBB-hitelállomány az ukrajnai partnerekkel szemben) összefüggő, az EU által garantált, 0,9 milliárd EUR összegű, élettartam alatt várható hitelezési veszteséget.
A pénzügyigarancia-szerződésekre vonatkozó uniós szakaszolási politikákról lásd az 1.5.12. megjegyzést.
Költségvetési biztosítékok
Az EU főként az általa garantált műveletek révén van hitelkockázatnak kitéve. Ha az alapul szolgáló műveletek hitelminősége romlik, a nemteljesítési események valószínűbbé válnak, és az uniós garanciák lehívása is növekedhet.
E kockázat nyomon követése és kezelése érdekében a Bizottság a potenciális veszteségeket értékelő hitelkockázati modellre támaszkodik. A modell a végrehajtó partnerek által szolgáltatott adatokat használja fel és azokat szakértői véleménnyel kombinálja, hogy olyan kockázatértékelést lehessen levezetni, amely összhangban van az ügylettel és a vonatkozó gazdasági körülményekkel.
6.7. LIKVIDITÁSI KOCKÁZAT
A nem származtatott pénzügyi kötelezettségek lejáratának elemzése a szerződés szerint hátralévő lejárati idő alapján
|
millió EUR |
|||||
|
Nem diszkontált szerződéses cash flow-k |
Könyv szerinti érték |
||||
|
|
1 éven belül |
1–5 év |
5 éven túl |
Összesen |
|
|
Hitelfelvételek |
(98 561 ) |
(240 053 ) |
(578 604 ) |
(917 217 ) |
(731 224 ) |
|
Tartozások |
(65 037 ) |
– |
– |
(65 037 ) |
(65 037 ) |
|
Egyéb |
(180 ) |
(608 ) |
(1 157 ) |
(1 944 ) |
(1 773 ) |
|
Összesen 2025.12.31.-én |
(163 777 ) |
(240 661 ) |
(579 760 ) |
(984 199 ) |
(798 034 ) |
|
Hitelfelvételek |
(61 589 ) |
(201 152 ) |
(468 669 ) |
(731 410 ) |
(594 028 ) |
|
Tartozások |
(55 414 ) |
– |
– |
(55 414 ) |
(55 414 ) |
|
Egyéb |
(168 ) |
(560 ) |
(850 ) |
(1 578 ) |
(1 398 ) |
|
Összesen 2024.12.31.-én |
(117 171 ) |
(201 711 ) |
(469 519 ) |
(788 401 ) |
(650 839 ) |
A származtatott pénzügyi kötelezettségek lejáratának elemzése a szerződés szerint hátralévő lejárati idő alapján
|
millió EUR |
|||||
|
|
Nem diszkontált szerződéses cash flow-k |
Könyv szerinti érték |
|||
|
|
1 éven belül |
1–5 év |
5 éven túl |
Összesen |
|
|
Származtatott pénzügyi eszköz fizetési oldal |
(1 184 ) |
(11 ) |
– |
(1 195 ) |
|
|
Származtatott pénzügyi eszköz bevételi oldal |
1 138 |
7 |
– |
1 145 |
|
|
Nettó cash flow-k 2025.12.31.-én |
(46 ) |
(4 ) |
– |
(50 ) |
(48 ) |
|
Származtatott pénzügyi eszköz fizetési oldal |
(1 779 ) |
(7 ) |
(4 ) |
(1 790 ) |
|
|
Származtatott pénzügyi eszköz bevételi oldal |
1 691 |
– |
– |
1 691 |
|
|
Nettó cash flow-k 2024.12.31.-én |
(88 ) |
(7 ) |
(4 ) |
(99 ) |
(98 ) |
A kibocsátott pénzügyigarancia-szerződések lejáratának elemzése a garancia lehívásának lehetséges legkorábbi időszaka alapján
|
millió EUR |
|||||
|
|
A garancia maximális összege |
Könyv szerinti érték |
|||
|
|
1 éven belül |
1–5 év |
5 éven túl |
Összesen |
|
|
FGC-k 2025.12.31.-én |
(63 617 ) |
(1 637 ) |
(13 966 ) |
(79 220 ) |
(7 729 ) |
|
FGC-k 2024.12.31.-én |
(64 115 ) |
(2 211 ) |
(10 271 ) |
(76 597 ) |
(6 379 ) |
A le nem hívott hitelnyújtási elkötelezettségek lejáratának elemzése
|
millió EUR |
|||||
|
|
A le nem hívott hitelnyújtási elkötelezettség maximális összege |
Könyv szerinti érték |
|||
|
|
1 éven belül |
1–5 év |
5 éven túl |
Összesen |
|
|
Le nem hívott hitelnyújtási elkötelezettségek 2025.12.31.-én |
– |
15 |
9 |
24 |
3 |
|
Le nem hívott hitelnyújtási elkötelezettségek 2024.12.31.-én |
18 152 |
41 |
– |
18 193 |
7 082 |
Hitelfelvételi tevékenységek
A felvett hitelek visszafizetésének első eszköze az EU számára a kapcsolódó pénzügyi támogatás és az NGEU-hitel visszafizetésének időben történő beszedése. Vannak azonban további biztosítékok, amelyek a hitelfelvevők nemteljesítése vagy késedelmes fizetése esetére.
A Bizottság költségvetési fedezet néven rövid távú ideiglenes intézkedést hozott létre, amely likviditást biztosít a back-to-back pénzügyi támogatási programokból eredő kötelezettségek kifizetésének fedezésére.
Az MFA (az MFA+ és az MFA ULCM kivételével), az Euratom, a Nyugat-balkáni Eszköz és a Moldova-eszköz keretében harmadik országoknak nyújtott hitelek esetében a közös tartalékalap likviditási tartalékot biztosít. Ezt a tartalékot a kapcsolódó hitelfelvételek visszafizetésére is használhatják.
Ha a tartalékban rendelkezésre álló eszközök elégtelennek bizonyulnak a tényleges veszteségek fedezésére, a Bizottság kiegészítő források biztosítására irányuló intézkedéseket vezet be, például a Bizottság pénztári likviditásának ideiglenes felhasználását, ideiglenes átcsoportosításokat vagy további kiadásokat az uniós költségvetésből.
A rendkívüli MFA-program keretében Ukrajnának nyújtott hiteleket a közös tartalékalap komponenséből, valamint további tagállami garanciákból fedezik (lásd a 6.6. megjegyzést).
Az egységes finanszírozási megközelítés keretében folyósított kölcsönök és kibocsátott hitelfelvételek esetében a Bizottság aktív készpénzkezelést és rövid távú hitelfelvételt is alkalmazhat az uniós adósságok törlesztése érdekében. A likviditási kockázatnak e megközelítés szerinti kezeléséhez likviditáskezelési eljárások és célzott eszközök bevezetésére van szükség a likviditás napi szintű nyomon követéséhez és kezeléséhez.
A Bizottság a saját források felső határának erejéig lehívhat forrásokat a tagállamoktól az uniós adósságok törlesztése érdekében. A saját forrásokról szóló határozat az éves kifizetési előirányzatok fedezetére szolgáló saját források felső határát a tagállamok bruttó nemzeti jövedelmének (GNI) 1,40 %-ában, valamint kizárólag az NGEU esetében további 0,6 százalékpontos ideiglenes emelésben állapítja meg. A 2025. évi költségvetés összesen az uniós GNI 0,83 %-át kitevő saját forrást tartalmazott a kiadások finanszírozására. Ez azt jelenti, hogy 2025. december 31-én 1,17 %-os volt a kötelezettségei fedezésére rendelkezésre álló mozgástér.
Végül, a SURE keretében a tagállamoknak nyújtott hitelekhez a tagállamok által nyújtott önkéntes garanciák rendszere kapcsolódik, amely a kapcsolódó pénzügyi támogatás maximális összegének 25 %-át teszi ki. E garanciák lehívása előtt a Bizottságnak meg kell vizsgálnia a saját források felső határán belül a kifizetési előirányzatokra rendelkezésre álló mozgástér igénybevételének lehetőségét.
A 2024. december 31-én le nem hívott hitelnyújtási elkötelezettségek főként az ULCM keretében nyújtott 18,1 milliárd EUR összegű MFA-hitelhez kapcsolódnak (lásd a 2.4.1.1. megjegyzést). Ezt a hitelt 2025-ben teljes egészében folyósították.
Pénztárkezelés
Az EU költségvetési alapelvei biztosítják, hogy egy adott év folyamán elegendő általános készpénzforrás áll rendelkezésre valamennyi kifizetés teljesítésére.
A teljes tagállami hozzájárulások az egyéb bevételekkel együtt megegyeznek a pénzügyi év kifizetési előirányzatainak összegével. A tagállami hozzájárulásokat azonban tizenkét részletben szedik be havonta az év folyamán és azok az elfogadott költségvetésen alapulnak, míg a kifizetések a működési igényektől függnek.
Az adott (N) hónapban jóváhagyott költségvetés-módosításokhoz kapcsolódó tagállami hozzájárulások csak az N+ 1. vagy az N+ 2. hónap első munkanapján válnak elérhetővé, míg a kapcsolódó kifizetési előirányzatok azonnal rendelkezésre állnak.
Annak biztosítása érdekében, hogy a rendelkezésre álló pénztári források mindig elegendők legyenek az adott hónapban teljesítendő kifizetések fedezésére, rendszeres készpénz-előrejelzési eljárások vannak érvényben. Szükség esetén – a 609/2014/EU, Euratom rendeletben előírt bizonyos határokon belül és feltételek mellett – saját források vagy kiegészítő finanszírozás hívhatók le előre a tagállamoktól.
Ezen eljárások mellett az automatizált készpénzkezelési eszközök biztosítják, hogy a Bizottság minden egyes bankszámláján elegendő likviditás álljon rendelkezésre a Bizottság napi pénztárkezelési műveleteinek részeként.
Pénzbírságok
A BUFI-alap kezelésének célja a rövid távú kötelezettségvállalások teljesítéséhez szükséges megfelelő szintű likviditás és mobilizálás biztosítása. A portfólió nagy részét olyan magas likviditású értékpapírok teszik ki, amelyeket pénzeszköz-kiáramlások teljesítése érdekében könnyen értékesíteni lehet. A pénzeszközök, a pénzeszköz-egyenértékesek és az 1 éven belül lejáró értékpapírok aránya körülbelül 41 %.
Költségvetési biztosítékok
A pénzügyi garanciák lejáratának EU általi elemzéséhez prudens megközelítése alkalmaznak, amely szerint a garancia maximális összegét arra a legkorábbi időszakra kell allokálni, amikor a garancia lehívható. Ugyanakkor csekély annak valószínűsége, hogy az EU-tól az első időszakban minden garancia teljes összegét lehívják, és a várható veszteség gyakran alacsonyabb a garancia felső határánál. Ezért a likviditási kockázatot a garanciakötelezettségek könyv szerinti értékével összefüggésben kell figyelembe venni.
A kockázatkezelési keret egyik fő célkitűzése annak biztosítása, hogy az uniós költségvetés a költségvetés rendes végrehajtásának megzavarása nélkül teljesíteni tudja kötelezettségeit. Ez magában foglalja a költségvetési biztosítékokhoz kapcsolódó likviditási kockázat csökkentését, amely annak a kockázata, hogy nem áll rendelkezésre elegendő forrás a fizetési kötelezettségek időben történő teljesítéséhez.
E kockázat kezelése érdekében minden költségvetési biztosítékot a közös tartalékalapba befizetett elegendő feltöltéssel fedeznek a garancialehívások időben történő kifizetésének biztosítása érdekében. Az EU rendszeresen nyomon követi az egyes költségvetésibiztosíték-programok feltöltési rátájának megfelelőségét, és minden évben jelentést készít arról, hogy ezek az összegek meghatározott bizonyossággal elegendőek-e a kockázat fedezésére a következő öt évben.
Emellett az EU további védintézkedési eljárásokat vezetett be, beleértve a közös tartalékalap komponensei közötti ideiglenes átcsoportosításokat és a központi pénztári likviditás felhasználását, annak biztosítása érdekében, hogy szükség esetén elegendő likviditás álljon rendelkezésre.
Közös tartalékalap
A közös tartalékalap kezelésének célja, hogy az eszközei kellően likvidek és mobilizálhatók legyenek a rövid távú kötelezettségvállalások teljesítéséhez. A portfóliót olyan likvid eszközök teszik ki, amelyeket szükség esetén a pénzeszköz-kiáramlások teljesítése érdekében könnyen értékesíteni lehet. A portfólió mintegy 10 %-a pénzeszközökből, pénzeszköz-egyenértékesekből és egy éven belül lejáró értékpapírokból áll.
A származtatott ügyletek elszámolása bruttó, és az elszámolás alapja a szerződéses lejáratuk. Szükség esetén a kötelezettségeket USD-ben denominált eszközök értékesítésén vagy csereügyleten keresztül teljesítik, amely az árfolyam-különbözetek miatt pénzeszköz-kiáramlást eredményezhet.
7. KAPCSOLT FELEKRE VONATKOZÓ KÖZZÉTÉTELEK
7.1. KAPCSOLT FELEK
Az EU kapcsolt felei a konszolidálásba bevont uniós gazdálkodó egységek, társult vállalkozások és ezen egységek felsővezetése. Az ezen egységek közötti ügyletekre az Unió szokásos működésének részeként került sor, és így az uniós számviteli szabályoknak megfelelően ezen ügyletek vonatkozásában nincs szükség egyedi közzétételi követelményekre.
7.2. A FELSŐVEZETÉS FŐ JOGOSULTSÁGAI
Az EU kulcspozíciókban lévő vezetőit érintő, kapcsolt felekre vonatkozó műveletekkel kapcsolatos adatok bemutatása céljából e személyeket öt csoportba sorolták:
|
|
1. kategória: az Európai Tanács elnöke, a Bizottság elnöke és az Európai Unió Bíróságának elnöke |
|
|
2. kategória: a Bizottság alelnöke és az EU külügyi és biztonságpolitikai főképviselője, valamint a Bizottság többi alelnöke |
|
|
3. kategória: a Tanács főtitkára, a Bizottság tagjai, az Európai Unió Bíróságának bírái és főtanácsnokai, a Törvényszék elnöke és tagjai, az ombudsman és az európai adatvédelmi biztos |
|
|
4. kategória: a Számvevőszék elnöke és tagjai |
|
|
5. kategória: az intézmények és ügynökségek legmagasabb rangú köztisztviselői |
Jogosultságaik összefoglalására az alábbiakban kerül sor. További információk találhatók az Europa honlapon közzétett személyzeti szabályzatban, amely az Unió valamennyi tisztviselőjének jogait és kötelezettségeit tartalmazó hivatalos dokumentum. A felsővezetés semmilyen kedvezményes hitelben nem részesült az Uniótól.
A FELSŐVEZETÉS FŐ PÉNZÜGYI JOGOSULTSÁGAI
|
EUR |
|||||
|
Jogosultság (alkalmazottanként) |
1. kategória |
2. kategória |
3. kategória |
4. kategória |
5. kategória |
|
Alapilletmény (havi) |
35 860,91 |
32 482,71 – 33 782,02 |
25 986,17 – 29 234,44 |
28 065,06 – 29 884,10 |
16 523,41 – 25 986,17 |
|
Lakhatási támogatás/Külföldi munkavégzési támogatás |
15 % |
15 % |
15 % |
15 % |
0 –4 %–16 % |
|
Családi támogatások: |
|
|
|
|
|
|
Háztartási támogatás (a fizetés %-ában) |
2 % + 241,21 |
2 % + 241,21 |
2 % + 241,21 |
2 % + 241,21 |
2 % + 241,21 |
|
Eltartott gyermek |
527,06 |
527,06 |
527,06 |
527,06 |
527,06 |
|
Iskola előtti |
128,76 |
128,76 |
128,76 |
128,76 |
128,76 |
|
Iskoláztatási, vagy |
357,63 |
357,63 |
357,63 |
357,63 |
357,63 |
|
A munkavégzés helyén kívüli képzés |
715,26 |
715,26 |
715,26 |
715,26 |
715,26 |
|
Az elnöklő bírák támogatása |
tárgytalan |
tárgytalan |
1 111,04 |
tárgytalan |
tárgytalan |
|
Reprezentációs költségtérítés |
1 943,34 |
1 248,97 |
832,83 |
tárgytalan |
tárgytalan |
|
Éves utazási költségek |
tárgytalan |
tárgytalan |
tárgytalan |
tárgytalan |
visszatérített |
|
Tagállamba átutalható: |
|
|
|
|
|
|
Iskoláztatási támogatás (68) |
Igen |
Igen |
Igen |
Igen |
Igen |
|
A fizetés %-ában (68) |
5 % |
5 % |
5 % |
5 % |
5 % |
|
A kk nélküli fizetés %-ában |
legfeljebb 25 % |
legfeljebb 25 % |
legfeljebb 25 % |
legfeljebb 25 % |
legfeljebb 25 % |
|
Reprezentációs költségek |
visszatérített |
visszatérített |
visszatérített |
tárgytalan |
tárgytalan |
|
Szolgálati jogviszony megkezdése: |
|
|
|
|
|
|
Beilleszkedési kiadások |
71 721,82 |
64 965,42 – 67 564,04 |
51 972,34 – 58 468,88 |
56 130,12 – 59 768,20 |
visszatérített |
|
Családtagok utazási költségei |
visszatérített |
visszatérített |
visszatérített |
visszatérített |
visszatérített |
|
Költözésből adódó kiadások |
visszatérített |
visszatérített |
visszatérített |
visszatérített |
visszatérített |
|
Szolgálati jogviszony megszűnése: |
|
|
|
|
|
|
Újraletelepedési kiadások |
35 860,91 |
32 482,71 – 33 782,02 |
25 986,17 – 29 234,44 |
28 065,06 – 29 884,10 |
visszatérített |
|
Családtagok utazási költségei |
visszatérített |
visszatérített |
visszatérített |
visszatérített |
visszatérített |
|
Költözésből adódó kiadások |
visszatérített |
visszatérített |
visszatérített |
visszatérített |
visszatérített |
|
Átmenet (a fizetés %-ában) (69) |
40 % –65 % |
40 % –65 % |
40 % –65 % |
40 % –65 % |
tárgytalan |
|
Betegségbiztosítás |
fedezett |
fedezett |
fedezett |
fedezett |
fedezett |
|
Nyugdíj (a fizetés %-ában, adózás előtt) |
Legfeljebb 70 % |
Legfeljebb 70 % |
Legfeljebb 70 % |
Legfeljebb 70 % |
Legfeljebb 70 % |
|
Levonások: |
|
|
|
|
|
|
Közösségi adó |
8 % –45 % |
8 % –45 % |
8 % –45 % |
8 % –45 % |
8 % –45 % |
|
Betegségbiztosítás (a fizetés %-ában) |
1,7 % |
1,7 % |
1,7 % |
1,7 % |
1,7 % |
|
Speciális levonás a fizetés után |
7 % |
7 % |
7 % |
7 % |
6 –7 % |
|
Nyugdíjjárulék |
tárgytalan |
tárgytalan |
tárgytalan |
tárgytalan |
13,10 % |
|
Személyek száma év végén |
3 |
8 |
93 |
27 |
116 |
|
(68) Korrekciós koefficiens (kk) alkalmazásával. (69) A távozást követő első három évre fizetik. |
|||||
8. A MÉRLEGFORDULÓNAP UTÁNI ESEMÉNYEK
A beszámoló aláírásának dátumáig nem jutott a Bizottság számvitelért felelős tisztviselőjének tudomására olyan lényeges esemény, amelyet e szakaszban kellene bemutatni, és jelentés sem érkezett ilyenről. A beszámoló és az ahhoz kapcsolódó megjegyzések a rendelkezésre álló legfrissebb adatok alapján készültek, és a bemutatott információk ezt tükrözik.
9. A KONSZOLIDÁLÁS ALKALMAZÁSI KÖRE
|
|||
|
|||
|
Az Európai Unió Tanácsa |
Európai adatvédelmi biztos |
||
|
Az Európai Unió Bírósága |
Európai Gazdasági és Szociális Bizottság |
||
|
Európai Bizottság |
Európai Külügyi Szolgálat |
||
|
Régiók Európai Bizottsága |
Európai ombudsman |
||
|
Európai Tanács |
Európai Parlament |
||
|
Európai Számvevőszék |
|
||
|
|
|
||
|
|||
|
|
||
|
Európai Éghajlat-politikai, Környezetvédelmi és Infrastrukturális Végrehajtó Ügynökség (CINEA) |
Európai Innovációs Tanács és Kkv-ügyi Végrehajtó Ügynökség (EISMEA) |
||
|
Európai Oktatási és Kulturális Végrehajtó Ügynökség (EACEA) |
Az Európai Kutatási Tanács Végrehajtó Ügynöksége (ERCEA) |
||
|
Európai Egészségügyi és Digitális Végrehajtó Ügynökség (HADEA) |
Európai Kutatási Végrehajtó Ügynökség (REA) |
||
|
|
|
||
|
|
||
|
Az Európai Elektronikus Hírközlési Szabályozók Testületének Működését Segítő Ügynökség (BEREC Hivatal) |
Európai Ügyészség (EPPO) |
||
|
Közösségi Növényfajta-hivatal (CPVO) |
Európai Értékpapírpiaci Hatóság (ESMA) |
||
|
Európai Munkahelyi Biztonsági és Egészségvédelmi Ügynökség (EU-OSHA) |
Európai Képzési Alapítvány (ETF) |
||
|
Európai Bankhatóság (EBH) |
Az Európai Unió Menekültügyi Ügynöksége (EUAA) |
||
|
Európai Határ- és Partvédelmi Ügynökség (Frontex) |
Az Európai Unió Büntető Igazságügyi Együttműködési Ügynöksége (Eurojust) |
||
|
Európai Betegségmegelőzési és Járványvédelmi Központ (ECDC) |
Európai Uniós Kiberbiztonsági Ügynökség (ENISA) |
||
|
Európai Szakképzésfejlesztési Központ (Cedefop) |
Az Európai Unió Alapjogi Ügynöksége (FRA) |
||
|
Európai Vegyianyag-ügynökség (ECHA) |
A Bűnüldözési Együttműködés Európai Uniós Ügynöksége (Europol) |
||
|
Európai Környezetvédelmi Ügynökség (EEA) |
Az Európai Unió Bűnüldözési Képzési Ügynöksége (CEPOL) |
||
|
Európai Halászati Ellenőrző Hivatal (EFCA) |
Az Európai Unió Vasúti Ügynöksége (ERA) |
||
|
Európai Élelmiszerbiztonsági Hatóság (EFSA) |
Energiaszabályozók Európai Uniós Együttműködési Ügynöksége (ACER) |
||
|
Európai Alapítvány az Élet- és Munkakörülmények Javításáért (Eurofound) |
A szabadságon, a biztonságon és a jog érvényesülésén alapuló térség nagyméretű IT-rendszereinek üzemeltetési igazgatását végző európai uniós ügynökség (eu-LISA) |
||
|
Nemek Közötti Egyenlőség Európai Intézete (EIGE) |
Az Európai Unió Űrprogramügynöksége (EUSPA) |
||
|
Európai Biztosítás- és Foglalkoztatóinyugdíj-hatóság (EIOPA) |
Az Európai Unió Repülésbiztonsági Ügynöksége (EASA) |
||
|
Fúziósenergia-fejlesztési és ITER Európai Közös Vállalkozás (Fusion for Energy) |
Az Európai Unió Kábítószer-ügynöksége (EUDA) |
||
|
Európai Munkaügyi Hatóság (ELA) |
Az Európai Unió Szellemi Tulajdoni Hivatala (EUIPO) |
||
|
Európai Tengerészeti Biztonsági Ügynökség (EMSA) |
Az Európai Unió Szerveinek Fordítóközpontja (CdT) |
||
|
Európai Gyógyszerügynökség (EMA) |
|
||
|
|||
|
A felszámolás alatt álló Európai Szén- és Acélközösség |
Európai Innovációs és Technológiai Intézet (EIT) |
||
|
|||
|
Európai Beruházási Alap (EBA) |
|
||
KISEBB GAZDÁLKODÓ EGYSÉGEK
Az alábbiakban felsorolt gazdálkodó egységeket csekély jelentőségük miatt nem vonták be az EU 2025. évi összevont pénzügyi beszámolójába a tőkemódszer alkalmazásával:
|
KISEBB GAZDÁKODÓ EGYSÉGEK (11) |
|
Csipekkel Foglalkozó Közös Vállalkozás (Chips JU) |
|
Körforgásos és Bioalapú Európai Gazdaság Közös Vállalkozás (CBE JU) |
|
Tiszta Légi Közlekedés Közös Vállalkozás (CAJU) |
|
Tiszta Hidrogén Közös Vállalkozás (Clean H2 JU) |
|
Európai Vasút Közös Vállalkozás (EU-RAIL JU) |
|
Európai Kiberbiztonsági Ipari, Technológiai és Kutatási Kompetenciaközpont (ECCC) |
|
Európai Nagy Teljesítményű Számítástechnika Közös Vállalkozás (EuroHPC közös vállalkozás) |
|
Globális Egészségügyi EDCTP3 Közös Vállalkozás (GH EDCP3 JU) |
|
Innovatív Egészségügy Közös Vállalkozás (IHI JU) |
|
3. „Egységes Európai Égbolt” Légiforgalmi Szolgáltatási Kutatás Közös Vállalkozás (SESAR 3 JU) |
|
Intelligens Hálózatok és Szolgáltatások Közös Vállalkozás (SNS közös vállalkozás) |
E gazdálkodó egységek éves beszámolója nyilvánosan hozzáférhető az egyes gazdálkodó egységek honlapján.
A KÖLTSÉGVETÉS VÉGREHAJTÁSÁRÓL SZÓLÓ JELENTÉSEK ÉS MAGYARÁZÓ MEGJEGYZÉSEK (70)
TARTALOMJEGYZÉK
|
1. |
AZ UNIÓ KÖLTSÉGVETÉSI EREDMÉNYE | 143 |
|
2. |
A KÖLTSÉGVETÉSI TERVSZÁMOK ÉS A TÉNYLEGES ÖSSZEGEK ÖSSZEHASONLÍTÓ KIMUTATÁSAI | 144 |
|
3. |
MEGJEGYZÉSEK A KÖLTSÉGVETÉS VÉGREHAJTÁSÁRÓL SZÓLÓ JELENTÉSEKHEZ | 145 |
|
3.1. |
AZ UNIÓS KÖLTSÉGVETÉSI KERET | 145 |
|
3.2. |
A 2021–2027-ES IDŐSZAKRA VONATKOZÓ TÖBBÉVES PÉNZÜGYI KERET | 145 |
|
3.3. |
A TÖBBÉVES PÉNZÜGYI KERET FEJEZETEINEK RÉSZLETEI (PROGRAMOK) | 148 |
|
3.4. |
NextGenerationEU | 149 |
|
3.5. |
ÉVES KÖLTSÉGVETÉS | 149 |
|
3.6. |
BEVÉTELEK | 150 |
|
3.7. |
A KÖLTSÉGVETÉSI EREDMÉNY KISZÁMÍTÁSA | 152 |
|
3.8. |
A KÖLTSÉGVETÉSI EREDMÉNY ÖSSZEEGYEZTETÉSE A GAZDASÁGI EREDMÉNNYEL | 152 |
|
4. |
A 2025. ÉVI UNIÓS KÖLTSÉGVETÉS VÉGREHAJTÁSA | 154 |
|
5. |
AZ UNIÓS KÖLTSÉGVETÉSI BEVÉTELEK VÉGREHAJTÁSA | 155 |
|
5.1. |
ÁTTEKINTÉS AZ UNIÓS KÖLTSÉGVETÉSI BEVÉTELEK VÉGREHAJTÁSÁRÓL | 155 |
|
6. |
AZ UNIÓS KÖLTSÉGVETÉSI KIADÁSOK VÉGREHAJTÁSA | 156 |
|
6.1. |
TÖBBÉVES PÉNZÜGYI KERET: A KÖTELEZETTSÉGVÁLLALÁSI ÉS A KIFIZETÉSI ELŐIRÁNYZATOK ÖSSZETÉTELE ÉS VÁLTOZÁSA | 156 |
|
6.2. |
TÖBBÉVES PÉNZÜGYI KERET: A KÖTELEZETTSÉGVÁLLALÁSI ELŐIRÁNYZATOK VÉGREHAJTÁSA | 158 |
|
6.3. |
TÖBBÉVES PÉNZÜGYI KERET: A KIFIZETÉSI ELŐIRÁNYZATOK VÉGREHAJTÁSA | 159 |
|
6.4. |
TÖBBÉVES PÉNZÜGYI KERET: A FENNÁLLÓ KÖTELEZETTSÉGVÁLLALÁSOK VÁLTOZÁSAI | 160 |
|
6.5. |
TÖBBÉVES PÉNZÜGYI KERET: A FENNÁLLÓ KÖTELEZETTSÉGVÁLLALÁSOK KELETKEZÉSI ÉV SZERINTI BONTÁSBAN | 160 |
|
6.6. |
RÉSZLETES TÖBBÉVES PÉNZÜGYI KERET: A KÖTELEZETTSÉGVÁLLALÁSI ÉS A KIFIZETÉSI ELŐIRÁNYZATOK ÖSSZETÉTELE ÉS VÁLTOZÁSA | 161 |
|
6.7. |
RÉSZLETES TÖBBÉVES PÉNZÜGYI KERET: A KÖTELEZETTSÉGVÁLLALÁSI ELŐIRÁNYZATOK VÉGREHAJTÁSA | 172 |
|
6.8. |
RÉSZLETES TÖBBÉVES PÉNZÜGYI KERET: A KIFIZETÉSI ELŐIRÁNYZATOK VÉGREHAJTÁSA | 190 |
|
6.9. |
RÉSZLETES TÖBBÉVES PÉNZÜGYI KERET: A FENNÁLLÓ KÖTELEZETTSÉGVÁLLALÁSOK VÁLTOZÁSAI | 203 |
|
6.10. |
RÉSZLETES TÖBBÉVES PÉNZÜGYI KERET: A FENNÁLLÓ KÖTELEZETTSÉGVÁLLALÁSOK KELETKEZÉSI ÉV SZERINTI BONTÁSBAN | 210 |
|
7. |
A KÖLTSÉGVETÉS VÉGREHAJTÁSA INTÉZMÉNYI BONTÁSBAN | 216 |
|
7.1. |
A KÖLTSÉGVETÉSI BEVÉTELEK VÉGREHAJTÁSA | 216 |
|
7.2. |
A KÖTELEZETTSÉGVÁLLALÁSI ELŐIRÁNYZATOK VÉGREHAJTÁSA | 217 |
|
7.3. |
A KIFIZETÉSI ELŐIRÁNYZATOK VÉGREHAJTÁSA | 219 |
|
8. |
AZ ÜGYNÖKSÉGEK KÖLTSÉGVETÉSÉNEK VÉGREHAJTÁSA | 220 |
|
8.1. |
KÖLTSÉGVETÉSI BEVÉTEL | 220 |
|
8.2. |
KÖTELEZETTSÉGVÁLLALÁSI ÉS KIFIZETÉSI ELŐIRÁNYZATOK ÜGYNÖKSÉGEK SZERINTI BONTÁSBAN | 221 |
1. AZ UNIÓ KÖLTSÉGVETÉSI EREDMÉNYE
|
millió EUR |
|||
|
Megjegyzés |
|
2025 |
2024 |
|
a |
A pénzügyi év bevétele |
224 398 |
250 609 |
|
b |
A folyó év költségvetési előirányzataiból teljesített kifizetések |
(212 797 ) |
(244 309 ) |
|
c |
Az N+1. évre átvitt kifizetési előirányzatok |
(6 087 ) |
(3 848 ) |
|
d |
Az N–1. évről áthozott, fel nem használt előirányzatok megszüntetése |
273 |
334 |
|
e |
Címzett bevételek alakulása (B)–(A) |
(3 579 ) |
(1 486 ) |
|
|
Fel nem használt előirányzatok a tárgyév végén (A) |
28 271 |
24 692 |
|
|
Fel nem használt előirányzatok az előző év végén (B) |
24 692 |
23 206 |
|
f |
Az évre elszámolt árfolyamkülönbségek |
(130 ) |
44 |
|
|
Költségvetési eredmény |
2 078 |
1 345 |
Az EU költségvetési eredményét a következő évben az abban az évben esedékes hozzájárulások csökkentése révén juttatják vissza a tagállamokhoz. Ezt az Európai Unió saját forrásainak rendszerére vonatkozó végrehajtási intézkedésekről szóló 608/2014/EU, Euratom tanácsi rendelet (71) 1. cikke (1) bekezdésének megfelelően számítják ki. További információk a költségvetési eredmény kiszámítása alatt (3.7. pont) találhatók.
|
a) |
A pénzügyi év bevétele: az „Áttekintés az uniós költségvetési bevételek végrehajtásáról” című 5.1. táblázat „Összesen” elnevezésű 8. oszlopa. |
|
b) |
A folyó év költségvetési előirányzataiból teljesített kifizetések: a „Többéves pénzügyi keret: a kifizetési előirányzatok végrehajtása” című 6.3. táblázat „Megtett kifizetések a végleges elfogadott költségvetésből” elnevezésű 2. oszlopa és „Megtett kifizetések címzett bevételekből” elnevezésű 4. oszlopa. |
|
c) |
Az N+1. évre átvitt kifizetési előirányzatok: a „Többéves pénzügyi keret: a kifizetési előirányzatok végrehajtása” című 6.3. táblázat automatikusan átvitt összegeket tartalmazó 7. oszlopa plusz a határozattal átvitt összegeket tartalmazó 8. oszlopa. |
|
d) |
Az N–1. évről áthozott, fel nem használt kifizetési előirányzatok megszüntetése: figyelembe veszi a kifizetési előirányzatok előző év végi (automatikusan és határozattal) áthozott összegét, valamint a folyó év áthozott összegekből megtett kifizetéseit a „Többéves pénzügyi keret: a kifizetési előirányzatok végrehajtása” című 6.3. táblázat 3. oszlopa szerint. |
|
e) |
A címzett bevételekből származó összes előirányzat alakulása az év végén: kiszámítja a címzett bevételekből származó előirányzatok előző év végi összegének (plusz), valamint (a „Többéves pénzügyi keret: a kifizetési előirányzatok végrehajtása” című 6.3. táblázat 8. oszlopa szerinti) folyó év végi összegének (mínusz) különbségét, hogy megkapja a folyó évben a címzett bevételek nettó változását. |
|
f) |
Az árfolyamkülönbségek magukban foglalják a realizált és nem realizált árfolyamkülönbségeket is. |
2. A KÖLTSÉGVETÉSI TERVSZÁMOK ÉS A TÉNYLEGES ÖSSZEGEK ÖSSZEHASONLÍTÓ KIMUTATÁSAI
Költségvetési bevételek
|
millió EUR |
|||||
|
Megnevezés |
Eredeti elfogadott költségvetés |
Végleges elfogadott költségvetés |
Megállapított jogosultságok |
Bevételek |
|
|
1. |
Saját források |
151 161 |
154 322 |
155 448 |
155 418 |
|
2. |
Többletek, egyenlegek és kiigazítások |
– |
1 345 |
1 362 |
1 362 |
|
3. |
Igazgatási bevételek |
2 425 |
2 425 |
3 272 |
3 226 |
|
4. |
Pénzügyi bevételek, késedelmi kamatok és pénzbírságok |
183 |
1 659 |
18 874 |
2 618 |
|
5. |
Költségvetési biztosítékok, forrásbevonási és hitelezési műveletek |
– |
– |
40 815 |
40 766 |
|
6. |
Az uniós szakpolitikákhoz kapcsolódó bevételek, hozzájárulások és visszatérítések |
1 440 |
1 412 |
24 016 |
21 008 |
|
|
Összesen |
155 209 |
161 163 |
243 787 |
224 398 |
|
|
ebből: Next Generation EU (NGEU) |
– |
– |
40 219 |
40 213 |
Költségvetési kiadások: kötelezettségvállalások a többéves pénzügyi keret fejezetei szerinti bontásban
|
millió EUR |
|||||
|
Többéves pénzügyi terv fejezete |
Eredeti elfogadott költségvetés |
Végleges elfogadott költségvetés |
Összes rendelkezésre álló előirányzat |
Megtett kötelezettségvállalások |
|
|
1. |
Egységes piac, innováció és digitális gazdaság |
21 480 |
21 539 |
30 466 |
27 095 |
|
2. |
Kohézió, reziliencia és értékek |
77 980 |
77 979 |
80 804 |
78 884 |
|
3. |
Természeti erőforrások és környezet |
56 731 |
56 700 |
58 961 |
57 658 |
|
4. |
Migráció és határigazgatás |
4 791 |
4 645 |
5 338 |
4 738 |
|
5. |
Biztonság és védelem |
2 633 |
2 633 |
2 742 |
2 666 |
|
6. |
Szomszédság és a világ |
16 308 |
16 892 |
20 828 |
19 645 |
|
7. |
Európai közigazgatás |
12 845 |
12 766 |
15 115 |
13 955 |
|
O. |
A többéves pénzügyi kereten kívül |
4 320 |
4 320 |
11 767 |
6 409 |
|
S. |
Szolidaritási mechanizmusok az Unión belül és kívül (speciális eszközök) |
2 349 |
1 766 |
2 085 |
1 065 |
|
|
Összesen |
199 438 |
199 239 |
228 104 |
212 116 |
|
|
ebből: Next Generation EU (NGEU) |
– |
– |
232 |
39 |
Költségvetési kiadások: kifizetések a többéves pénzügyi keret fejezetei szerinti bontásban
|
millió EUR |
|||||
|
Többéves pénzügyi terv fejezete |
Eredeti elfogadott költségvetés |
Végleges elfogadott költségvetés |
Összes rendelkezésre álló előirányzat |
Megtett kifizetések |
|
|
1. |
Egységes piac, innováció és digitális gazdaság |
20 461 |
20 255 |
34 035 |
24 483 |
|
2. |
Kohézió, reziliencia és értékek |
44 445 |
47 141 |
96 601 |
92 306 |
|
3. |
Természeti erőforrások és környezet |
52 092 |
56 039 |
61 329 |
59 589 |
|
4. |
Migráció és határigazgatás |
3 204 |
3 564 |
4 386 |
3 819 |
|
5. |
Biztonság és védelem |
2 143 |
1 839 |
1 947 |
1 872 |
|
6. |
Szomszédság és a világ |
14 426 |
15 010 |
18 469 |
17 170 |
|
7. |
Európai közigazgatás |
12 845 |
12 766 |
16 133 |
13 767 |
|
O. |
A többéves pénzügyi kereten kívül |
3 274 |
2 805 |
15 994 |
2 319 |
|
S. |
Szolidaritási mechanizmusok az Unión belül és kívül (speciális eszközök) |
2 320 |
1 744 |
2 063 |
1 048 |
|
|
Összesen |
155 209 |
161 163 |
250 956 |
216 373 |
|
|
ebből: Next Generation EU (NGEU) |
– |
– |
43 760 |
41 739 |
3. MEGJEGYZÉSEK A KÖLTSÉGVETÉS VÉGREHAJTÁSÁRÓL SZÓLÓ JELENTÉSEKHEZ
3.1. AZ UNIÓS KÖLTSÉGVETÉSI KERET
A költségvetési beszámoló elkészítése a költségvetési rendelettel összhangban történik. Az általános költségvetés az az eszköz, amely minden évben előírja és engedélyezi az Unió bevételeit és kiadásait, az MFF-ben meghatározott felső határokon és egyéb rendelkezéseken belül, az említett keret szerint elfogadott többéves programokat érintő jogalkotási aktusokkal összhangban.
3.2. A 2021–2027-ES IDŐSZAKRA VONATKOZÓ TÖBBÉVES PÉNZÜGYI KERET
|
millió EUR folyó árakon |
||||||||||
|
|
2021 |
2022 |
2023 |
2024 |
2025 |
2026 |
2027 |
Összesen |
||
|
20 919 |
21 878 |
21 727 |
21 598 |
21 596 |
22 210 |
20 991 |
150 919 |
||
|
6 364 |
67 806 |
70 137 |
73 289 |
75 697 |
67 523 |
70 128 |
430 944 |
||
|
1 769 |
61 345 |
62 939 |
64 683 |
66 361 |
56 593 |
58 484 |
372 174 |
||
|
4 595 |
6 461 |
7 198 |
8 606 |
9 336 |
10 930 |
11 644 |
58 770 |
||
|
56 841 |
56 965 |
57 295 |
57 449 |
57 336 |
57 100 |
57 316 |
400 302 |
||
|
ebből: Piachoz kapcsolódó kiadások és közvetlen kifizetések |
40 368 |
40 639 |
40 693 |
40 603 |
40 529 |
40 542 |
40 496 |
283 870 |
||
|
1 791 |
3 360 |
3 814 |
4 020 |
4 871 |
5 103 |
5 619 |
28 578 |
||
|
1 696 |
1 896 |
1 946 |
2 380 |
2 617 |
2 810 |
3 080 |
16 425 |
||
|
16 247 |
16 802 |
16 329 |
16 331 |
16 303 |
15 614 |
16 071 |
113 697 |
||
|
10 635 |
11 058 |
11 419 |
11 773 |
12 124 |
12 506 |
12 959 |
82 474 |
||
|
ebből: Az intézmények igazgatási kiadásai |
8 216 |
8 528 |
8 772 |
9 006 |
9 219 |
9 464 |
9 786 |
62 991 |
||
|
KÖTELEZETTSÉGVÁLLALÁSI ELŐIRÁNYZATOK ÖSSZESEN |
114 493 |
179 765 |
182 667 |
186 840 |
190 544 |
182 866 |
186 164 |
1 223 339 |
||
|
KIFIZETÉSI ELŐIRÁNYZATOK ÖSSZESEN |
163 496 |
166 534 |
162 053 |
142 601 |
175 378 |
201 170 |
195 246 |
1 206 478 |
||
|
a GNI százalékában |
1,18 % |
1,12 % |
0,99 % |
0,81 % |
0,95 % |
1,04 % |
0,98 % |
1,01 % |
||
A 2021–2027-es időszakra vonatkozó többéves pénzügyi keretről szóló (EU, Euratom) 2020/2093 rendeletet 2020. december 17-én fogadták el. A fenti táblázat az MFF felső határait tartalmazza folyó árakon, 2021–2027-es többéves pénzügyi keret 2026-ra vonatkozó technikai kiigazításában elfogadottak szerint (72), összhangban a többéves pénzügyi keretről szóló rendelet 4. cikkének (2) bekezdésében meghatározott rögzített, évi 2 %-os deflátorral. A 2021–2027-es időszakra vonatkozó többéves pénzügyi keretről szóló (EU, Euratom) 2020/2093 rendeletben foglaltaknak megfelelően a kötelezettségvállalási előirányzatok esetében az összegek fejezetenkénti bontásban szerepelnek; a kifizetési előirányzatok esetében a felső határok csak a teljes összegekre alkalmazandók. 2025 volt a 2021–2027-as időszakra vonatkozó többéves pénzügyi keret ötödik pénzügyi éve.
A 2021–2027-es időszakra vonatkozó többéves pénzügyi keret félidős felülvizsgálatáról szóló, az Európai Tanács február 1-jei ülésén és az Európai Parlamenttel 2024. február 6-án elért politikai megállapodást követően 2024. február 29-én (73) elfogadták a többéves pénzügyi keretről szóló felülvizsgált rendeletet. A félidős felülvizsgálat 64,6 milliárd EUR-val erősítette meg a 2024–2027-es időszakra szóló uniós költségvetést, amelyből 33 milliárd EUR hitel számos kiemelt terület, többek között az Ukrajnának nyújtott támogatás, a Stratégiai Technológiák Európai Platformjának (STEP) létrehozása, a Next Generation EU helyreállítási eszköz finanszírozásához szükséges, a magasabb kamatlábakból eredő többletköltségek fedezésére szolgáló mechanizmus létrehozása, valamint a migrációkezelés és a nemzetközi partnerségek további finanszírozása, valamint egyes speciális eszközök megerősítése tekintetében. A szolidaritási és sürgősségisegély-tartalék (SEAR) 2024. január 1-jétől két külön eszközre (az európai szolidaritási tartalékra és a sürgősségisegély-tartalékra) válik szét. A félidős felülvizsgálat 2024. évi éves költségvetésre gyakorolt hatásának integrálása érdekében elfogadták az 1/2024. számú költségvetés-módosítást (74).
A kötelezettségvállalási előirányzatok 2025-re vonatkozó átfogó felső határa 190 544 millió EUR, míg a kifizetési előirányzatok megfelelő felső határa 175 378 millió EUR volt.
Az EUMSZ 312. cikkének (3) bekezdése értelmében a többéves pénzügyi keret kiadási kategóriánként (fejezetenként) meghatározza a kötelezettségvállalási és a kifizetési előirányzatok éves felső határait. A többéves pénzügyi keret fejezetei az Unió fő tevékenységi területeinek felelnek meg. A 2021–2027-es időszakra vonatkozó többéves pénzügyi keret egyes fejezeteinek magyarázata az alábbiakban látható.
A 2021–2027-es időszakra vonatkozó többéves pénzügyi keret 1 223 milliárd EUR-t (2018-as árakon 1 083 milliárd EUR-t) tesz ki, beleértve az Európai Fejlesztési Alapot (EFA) is. Emellett a Next Generation EU további 806,9 milliárd EUR-t (2018-as árakon 750 milliárd EUR-t) biztosít 2023-ig kötelezettségvállalások és 2026-ig kifizetések formájában. Az eredeti összeg kiigazítását követően a tétel 698,3 milliárd EUR-ra módosult, mivel a tagállamok nem igényelték teljes mértékben a rendelkezésre álló hiteltámogatást.
Az éves költségvetési eljárás tekintetében a költségvetési nómenklatúrát szakpolitikai „klaszterenként” strukturálják tovább, ami még egyértelműbbé teszi, hogy az egyes kiadási programok hogyan járulnak hozzá az Unió szakpolitikai céljaihoz.
1. fejezet – Egységes piac, innováció és digitális gazdaság
Ez a fejezet a kutatás és innováció, a digitális transzformáció, a stratégiai infrastruktúra, az egységes piac megerősítése és a stratégiai űrprojektek területét támogató kulcsfontosságú uniós programokat foglalja magában. Az e fejezet alá tartozó programok közé tartozik a Horizont Európa, az InvestEU Alap, az Európai Hálózatfinanszírozási Eszköz, az Egységes piac program és az európai űrprogram.
Az NGEU-ból hozzájárulásban részesülő programok (külső címzett bevételek) e fejezet alatt: Horizont Európa és InvestEU Alap.
2. fejezet – Fenntartható növekedés: természeti erőforrások
Ez a fejezet két alfejezetet foglal magában: Gazdasági, társadalmi és területi kohézió (2a), valamint reziliencia és értékek (2b).
Az e fejezet alá tartozó kiadások célja az uniós tagállamok rezilienciájának és a köztük lévő kohéziónak az erősítése. A finanszírozás hozzájárul az uniós régiókon belüli és azok közötti, valamint a tagállamokon belüli és a tagállamok közötti különbségek csökkentéséhez, és előmozdítja a fenntartható területfejlesztést (Európai Regionális Fejlesztési Alap, Kohéziós Alap, Európai Szociális Alap Plusz). Támogatja továbbá az Unió szolidaritását és együttműködését a katasztrófákra való felkészültség és reagálás terén (uniós polgári védelmi mechanizmus és rescEU). Emellett az e fejezet alá tartozó programok célja, hogy reziliensebbé tegyék az EU-t a jelenlegi és jövőbeli kihívásokkal szemben azáltal, hogy beruháznak a zöld és digitális átállásba, a fiatalokba (Erasmus), az egészségügybe („az EU az egészségért” program), valamint az uniós értékek védelmére irányuló fellépésbe (Jogérvényesülés, Jogok és Értékek) és a kulturális sokszínűség előmozdításába (Kreatív Európa).
Ez a fejezet tartalmazza az RRF-et, amelyet az NGEU által a 2021–2023-as időszakban nyújtott finanszírozás túlnyomó többsége lát el forrással. Egyéb, az NGEU-ból hozzájárulásban részesülő programok (külső címzett bevételek) e fejezet alatt: REACT-EU, uniós polgári védelmi mechanizmus (rescEU). Az RRF tevékenységeinek részletesebb áttekintéséhez lásd az Év pénzügyi sarokszámainak az NGEU-ra vonatkozó 3. és 4. pontját.
3. fejezet – Természeti erőforrások és környezet
Az e fejezet alá tartozó kiadások a fenntartható mezőgazdaságba (közös agrárpolitika), a halászati és tengerpolitikába (Európai Tengerügyi, Halászati és Akvakultúra-alap), valamint a környezetvédelmi és éghajlat-politikai programokba (LIFE program, Igazságos Átmenet Alap) fektetnek be.
Az NGEU-ból hozzájárulásban részesülő programok (külső címzett bevételek) e fejezet alatt: vidékfejlesztés, Igazságos Átmenet Alap.
4. fejezet – Migráció és határigazgatás
Az e fejezetből finanszírozott programok (Menekültügyi, Migrációs és Integrációs Alap, Integrált Határigazgatási Alap) és decentralizált ügynökségek (például az Európai Határ- és Partvédelmi Ügynökség – a Frontex – és az Európai Unió Menekültügyi Ügynöksége) célja a migrációval és az EU külső határainak igazgatásával, valamint a menekültügyi rendszer Unión belüli védelmével kapcsolatos kihívások kezelése.
5. fejezet – Biztonság és védelem
Ez a fejezet azt tükrözi, hogy egyre nagyobb szükség van az uniós szintű együttműködésre a biztonsági fenyegetések kezelése és az Unió stratégiai autonómiájának növelése érdekében. A fejezet olyan programokat foglal magában, amelyek feladata az európai polgárok biztonságának és védelmének javítása (Belső Biztonsági Alap), Európa védelmi kapacitásainak megerősítése (Európai Védelmi Alap), valamint a belső és külső biztonsági kihívásokra való reagáláshoz szükséges eszközök biztosítása.
6. fejezet – Szomszédság és a világ
Az e fejezet alá tartozó programok megerősítik az EU társadalmi-gazdasági hatását szomszédságában, a fejlődő országokban és a világ többi részén. Az új NDICI-Globális Európa eszköz több korábbi uniós külső finanszírozási eszközt egyesít, beleértve az afrikai, karibi és csendes-óceáni (AKCS) államokkal folytatott, korábban az Európai Fejlesztési Alapból finanszírozott együttműködést. A fejezet tartalmazza továbbá az uniós csatlakozásra készülő országoknak nyújtott támogatást (előcsatlakozási támogatás) és az Unió humanitárius segítségnyújtási programját.
7. fejezet – Európai közigazgatás
E fejezetbe tartoznak az összes intézményt, a nyugdíjakat és az Európai Iskolákat érintő igazgatási kiadások.
S – Speciális eszközök
Az uniós költségvetés rugalmassági mechanizmusai lehetővé teszik az EU számára, hogy előre nem látható eseményekre – például válságokra, természeti katasztrófákra és szükséghelyzetekre – való reagálás érdekében igénybe vegye a szükséges forrásokat. Ezek alkalmazási köréről, pénzügyi allokációiról és működési szabályairól a többéves pénzügyi keretről szóló rendelet és az intézményközi megállapodás rendelkezik. Azt biztosítják, hogy a költségvetési források követni tudják a prioritások alakulását, hogy minden eurót ott használjanak fel, ahol arra a legnagyobb szükség van.
Az éves költségvetési nómenklatúrában és végrehajtásban ezek speciális eszközökként (S) szerepelnek, minthogy a többéves pénzügyi keret kiadásainak felső határait meghaladóan mozgósíthatók, mind a kötelezettségvállalási, mind a kifizetési előirányzatok tekintetében.
3.3. A TÖBBÉVES PÉNZÜGYI KERET FEJEZETEINEK RÉSZLETEI (PROGRAMOK)
A többéves pénzügyi keret fejezetei tovább részletezhetők a főbb kiadási programoknak megfelelően (például Horizont 2020, Erasmus+ stb.). A költségvetés végrehajtására vonatkozóan alapul szolgáló jogalapokat e programszinten fogadják el. A végrehajtással és az eredményekkel kapcsolatos jelentéstétel általánosan a programokra épül. A programok szerinti táblázatok a költségvetés végrehajtásáról szóló jelentésekben találhatók (lásd a 6.6–6.10. táblázatot).
3.4. NEXTGENERATIONEU
A nem visszafizetendő támogatási formára szánt 420,8 milliárd EUR összegű költségvetéssel az NGEU jelentős hatást gyakorol az EU 2021-től 2026-ig tartó időszakra szóló teljes éves költségvetéseire és azok végrehajtására. 2021-ben ezt az összeget teljes mértékben címzett bevételi előirányzatként könyvelték el. A vissza nem térítendő támogatásra vonatkozó valamennyi kötelezettségvállalást 2023. december 31-ig kell megtenni, és 2026. december 31-ig kell őket teljesíteni kifizetésekkel, az EURI-rendelet 3. cikkének (4) és (9) bekezdésével összhangban (75).
Az NGEU tevékenységeinek átfogó áttekintéséhez lásd az Év pénzügyi sarokszámainak 3. pontját.
3.5. ÉVES KÖLTSÉGVETÉS
A költségvetés elfogadására vonatkozó eljárást az Európai Unió működéséről szóló szerződés 314. cikke határozza meg. A határidőket és a költségvetés elfogadásának lépéseit az alábbi ábra szemlélteti.
|
1. |
A gyakorlatban a három intézmény arra törekszik, hogy dokumentumait az év korábbi szakaszában terjessze elő a folyamat gördülékenyebbé tétele érdekében. |
|
2. |
Az egyeztetőbizottság a Tanács tagjaiból vagy azok képviselőiből, valamint az Európai Parlamentet képviselő azonos számú tagból áll. A Bizottság részt vesz az egyeztetőbizottság munkájában, és minden tőle telhetőt megtesz annak érdekében, hogy közelítse az Európai Parlament és a Tanács álláspontját. |
|
3. |
Az Európai Parlament jóváhagyja a közös szövegtervezetet, majd a Tanács általi elutasítástól számított 14 napon belül (tagjainak többségével és a leadott szavazatok 3/5-ével) határoz az összes vagy néhány módosítás megerősítéséről. |
A Bizottság költségvetése igazgatási előirányzatokat és operatív előirányzatokat tartalmaz. A többi intézménynek csak igazgatási előirányzatai vannak. A költségvetés ezenfelül az előirányzatok két fajtáját különbözteti meg: a nem differenciált és a differenciált előirányzatokat. A nem differenciált előirányzatokat az éves jellegű (az évenkéntiség elvének megfelelő) műveletek finanszírozására használják. A differenciált előirányzatokat annak érdekében használják, hogy az évenkéntiség elve összeegyeztethető legyen a többéves műveletek finanszírozása iránti szükséglettel. A differenciált előirányzatok kötelezettségvállalási és kifizetési előirányzatokra oszlanak:
|
— |
kötelezettségvállalási előirányzatok: az adott pénzügyi évben azon tevékenységekkel kapcsolatban vállalt jogi kötelezettségekből eredő valamennyi költséget fedezik, amelyek végrehajtása több év alatt történik. Az egy pénzügyi évnél hosszabb időn átívelő intézkedések költségvetési kötelezettségvállalásai azonban felbonthatók több évre esedékes éves részletekre, amennyiben az alap-jogiaktus úgy rendelkezik, |
|
— |
kifizetési előirányzatok: az adott és/vagy korábbi pénzügyi években vállalt kötelezettségvállalásokból eredő kiadásokat fedezik. |
A beszámolóban a finanszírozás típusait két fő csoportba sorolják:
|
— |
végleges elfogadott költségvetési előirányzatok, és |
|
— |
további előirányzatok, amelyek a következőkből állnak:
|
Valamennyi finanszírozási típus együttesen képezi a rendelkezésre álló előirányzatokat.
3.6. BEVÉTELEK
3.6.1. Bevétel saját forrásokból
A bevételek túlnyomó többsége a saját forrásokból származik, amelyek az alábbi kategóriákból állnak:
|
(1) |
Tradicionális saját források (TOR): 2025-ben a saját forrásokból származó összbevétel hozzávetőleg 14 %-át tették ki. |
|
(2) |
Hozzáadottértékadó-alapú (héaalapú) bevételek: 2025-ben a saját forrásokból származó összbevétel hozzávetőleg 17 %-át tették ki. |
|
(3) |
A nem újrafeldolgozott műanyag csomagolási hulladékon alapuló bevételek: 2025-ben a saját forrásokból származó összbevétel hozzávetőleg 5 %-át tették ki. |
|
(4) |
Bruttó nemzeti jövedelmen alapuló (GNI-alapú) bevételek: 2024-ben a saját forrásokból származó összbevétel hozzávetőleg 64 %-át tették ki. |
Az Európai Unió saját forrásainak rendszeréről szóló (EU, Euratom) 2020/2053 határozat (a továbbiakban: a 2020. évi sajátforrás-határozat) meghatározza a saját források kategóriáit, és megállapítja a kiszámításuk módszereit. Ez a határozat 2021. június 1-jén lépett hatályba, és 2021. január 1-jétől visszamenőleges hatállyal volt alkalmazandó.
A 2020. évi sajátforrás-határozat kimondja, hogy az éves kifizetési előirányzatok fedezetéül az Unió számára allokált saját források teljes összege nem haladhatja meg a tagállamok összesített GNI-jének 1,40 %-át. Emellett a határozat kivételes jelleggel felhatalmazza a Bizottságot arra, hogy a tőkepiacokon ideiglenesen 2018-as árakon legfeljebb 750 milliárd EUR összegű hitelt vegyen fel az Unió nevében, a Covid19-világjárvány következményeinek a Next Generation EU helyreállítási eszközön keresztül történő kezelése érdekében. A saját források kifizetési előirányzatokra vonatkozó felső határát ideiglenesen 0,6 százalékponttal emelik meg az e hitelfelvételből eredő valamennyi kötelezettség fedezése érdekében.
2021-től kezdődően az uniós költségvetés „egyéb bevételei” magukban foglalják az Egyesült Királyságnak az Egyesült Királyság kilépéséről rendelkező megállapodás szerinti pénzügyi elszámolásból eredő pénzügyi hozzájárulásait.
3.6.2. Tradicionális saját források (TOR)
A tradicionális saját források a harmadik országokból származó behozatalra kivetett, és az EU nevében a tagállamok által beszedett vámokból állnak. A tagállamok azonban ennek 25 %-át visszatartják beszedési költségeik kompenzálására. A tradicionális saját források valamennyi megállapított összegét az illetékes hatóságok alábbi számláinak egyikén kell lekönyvelni:
A 609/2014/EU, Euratom Tanács rendelet 6. cikke (3) bekezdésében előírt rendes számlákon: valamennyi beszedett vagy biztosítékkal fedezett összeget.
Ugyancsak a fenti cikkben megadott külön számlákon: valamennyi még be nem szedett és/vagy biztosítékkal nem fedezett összeget. Ugyancsak e számlára könyvelhetik azokat a biztosítékkal fedezett összegeket, amelyekkel kapcsolatban kifogással éltek.
A tradicionális saját forrásokat legkésőbb a jogosultság megállapításának hónapját követő második hónap 19. napját követő első munkanapon jóvá kell írni (vagy be kell szedni a külön számla esetében) a Bizottságnak az érintett tagállam államkincstáránál vagy nemzeti központi bankjánál vezetett számláján.
3.6.3. Hozzáadottérték-adó (héa)
A hozzáadottérték-adón (héa) alapuló saját forrást az e célból az uniós szabályozásnak megfelelően harmonizált tagállami héaalapokra kell felszámítani. 0,30 %-os egységes lehívási kulcs alkalmazandó az egyes tagállamok által az összes adóköteles szolgáltatásnyújtás után beszedett héabevételek teljes összegére, amelyet elosztanak a héamérték súlyozott átlagával. A héaalap azonban egyik tagállam esetében sem haladhatja meg GNI-jének 50 %-át.
3.6.4. Nem újrafeldolgozott műanyag csomagolási hulladék
Az egyes tagállamokban keletkező, nem újrafeldolgozott műanyag csomagolási hulladék tömegére kilogrammonként 0,80 EUR egységes lehívási mérték alkalmazandó. Az egy adott évben nem újrafeldolgozott műanyag csomagolási hulladékot az adott évben valamely tagállamban keletkezett műanyag csomagolási hulladék és újrafeldolgozott műanyag csomagolási hulladék különbségeként számítják ki. Bulgária, Csehország, Észtország, Görögország, Spanyolország, Horvátország, Olaszország, Ciprus, Lettország, Litvánia, Magyarország, Málta, Lengyelország, Portugália, Románia, Szlovénia és Szlovákia jogosult egyedi éves egyösszegű csökkentésre a műanyag csomagolási hulladékon alapuló sajátforrás-hozzájárulásaik tekintetében.
3.6.5. Bruttó nemzeti jövedelem (GNI)
A bruttó nemzeti jövedelmen (GNI) alapuló forrást a költségvetés azon részének finanszírozására használják, amelyet semmilyen más bevételi forrás nem fedez. Valamennyi tagállam bruttó nemzeti jövedelmére az uniós szabályozásnak megfelelően megállapított, egységes lehívási kulcs kerül kivetésre.
3.6.6. Bruttó csökkentés
A 2021 és 2027 közötti időszakban a következő tagállamok részesülnek az éves GNI-alapú hozzájárulásuk bruttó csökkentésében: Ausztria 565 millió EUR, Dánia 377 millió EUR, Németország 3 671 millió EUR, Hollandia 1 921 millió EUR, Svédország pedig 1 069 millió EUR. Ezeket a bruttó csökkentéseket 2020-as árakon értékelik, és valamennyi tagállam finanszírozza őket.
3.6.7. A korábbi pénzügyi évek saját forrásainak kiigazítása
A héa- és GNI-alapú saját források meghatározásának alapjául a költségvetési tervezet készítése során összeállított, a megfelelő alapokra vonatkozó előrejelzések szolgálnak. Ezeket az előrejelzéseket később az adott költségvetési év során költségvetés-módosítások révén módosítják és aktualizálják. A tagállamok által a tényleges adóalapok figyelembevételével fizetendő összegek és a (módosított) előrejelzések alapján ténylegesen befizetett összegek közötti különbségeket – akár pozitívak, akár negatívak – a Bizottság az adott költségvetési évet követő harmadik év márciusának első munkanapjáig hívja le a tagállamoktól. A következő négy évben a tényleges héa- és GNI-alapok még korrigálhatók, amennyiben nem jegyeztek be ezekre fenntartást. E fenntartásokat a tagállamokkal szembeni, bizonytalan összegekre vonatkozó lehetséges követelésnek kell tekinteni, mivel pénzügyi hatásuk nem becsülhető meg pontosan. Amennyiben meghatározható a pontos összeg, a megfelelő héa- és GNI-alapú forrásokat vagy a héa- és GNI-egyenlegekhez kapcsolódóan, vagy egyedi forráslehívásként hívják le.A műanyag csomagolási hulladékon alapuló saját forrásra vonatkozó előrejelzést hasonlóan igazítják ki. Ugyanakkor, a tagállamok által a költségvetési eredményadatokat tartalmazó éves kimutatásaik szerint fizetendő összegek és a (módosított) előrejelzések alapján ténylegesen befizetett összegek közötti különbségeket – akár pozitívak, akár negatívak – a Bizottság az adott költségvetési évet követő harmadik év júniusának első munkanapjáig hívja le a tagállamoktól. A következő öt évben a tényleges alapok még korrigálhatók, amennyiben nem jegyeztek be ezekre fenntartást.
3.7. A KÖLTSÉGVETÉSI EREDMÉNY KISZÁMÍTÁSA
Az EU költségvetési eredményét a következő évben az abban az évben esedékes hozzájárulások csökkentése révén juttatják vissza a tagállamokhoz.
Saját forrásként azok az összegek kerülnek könyvelésre, amelyeket az év során a tagállamok kormányai a Bizottság nevében nyitott számlákon jóváírtak. Többlet esetén a bevétel az előző pénzügyi év költségvetési eredményét is tartalmazza. Egyéb bevételek címén az év során ténylegesen beérkezett összegek kerülnek könyvelésre.
Az adott év költségvetési eredményének kiszámítása során kiadásnak minősülnek az év előirányzatainak terhére végrehajtott kifizetések, valamint az adott év minden, következő évre átvitt kifizetési előirányzata. Az adott év előirányzatainak terhére végrehajtott kifizetések azon kifizetéseket jelentik, amelyeket a számvitelért felelős tisztviselő a pénzügyi év december 31-ig teljesített. Az EMGA esetében azon kifizetéseket veszik figyelembe, amelyeket a tagállamok az N–1. év október 16. és az N. év október 15. között teljesítettek, feltéve, hogy a számvitelért felelős tisztviselőt legkésőbb az N+1. év január 31-ig értesítették a kötelezettségvállalásról és a kifizetés engedélyezéséről. Az EMGA-kiadások a tagállamokban végrehajtott kontrollokat követően szabályszerűségi határozat tárgyát képezhetik.
Az Európai Unió saját forrásainak rendszerére vonatkozó végrehajtási intézkedésekről szóló 608/2014/EU, Euratom rendelet 1. cikke (1) bekezdésének megfelelően a költségvetési eredmény a következők közötti különbözetet tükrözi:
|
— |
az adott pénzügyi évben befolyt összes bevétel, és |
|
— |
az adott év kifizetési előirányzatainak terhére végrehajtott kifizetések, valamint az adott év következő évre átvitt kifizetési előirányzatainak összege. |
Az így kapott adathoz az alábbiak adódnak hozzá, illetve kerülnek levonásra belőle:
|
— |
egyrészről az előző évekről áthozott és megszüntetett kifizetési előirányzatok, másrészről pedig az előző évről áthozott nem differenciált előirányzatokat az euróárfolyam ingadozása miatt meghaladó kifizetések nettó egyenlege, |
|
— |
a címzett bevételek alakulása, és |
|
— |
az év során rögzített nettó árfolyamnyereségek és -veszteségek. |
A harmadik fél hozzájárulásához, illetve harmadik félnek végzett munkához kapcsolódó, az előző pénzügyi évről áthozott előirányzatok – amelyek jellegüknél fogva sosem kerülnek megszüntetésre – a pénzügyi év további előirányzatai között szerepelnek. Ezzel magyarázható az N. évi költségvetés végrehajtásáról szóló jelentésekben szereplő, előző évről áthozott összegek és az N–1. évi költségvetés végrehajtásáról szóló jelentésekben szereplő, következő évre átvitt összegek közötti különbség. Az előlegek visszafizetését követően újból rendelkezésre bocsátott kötelezettségvállalási előirányzatokat nem veszik figyelembe a költségvetési eredmény kiszámításakor.
Az átvitt kifizetési előirányzatok tartalmazzák az automatikus átvitelt és a határozat alapján történő átvitelt. Az előző évről átvitt, fel nem használt kifizetési előirányzatok megszüntetése az automatikusan és a határozat alapján átvitt előirányzatok megszüntetését foglalja magában.
3.8. A KÖLTSÉGVETÉSI EREDMÉNY ÖSSZEEGYEZTETÉSE A GAZDASÁGI EREDMÉNNYEL
|
millió EUR |
||
|
|
2025 |
2024 |
|
AZ ÉV GAZDASÁGI EREDMÉNYE |
(54 639 ) |
(97 208 ) |
|
Bevételek |
|
|
|
A tárgyévben megállapított, de még be nem szedett jogosultságok |
(5 188 ) |
(6 773 ) |
|
A korábbi években megállapított és a tárgyévben beszedett jogosultságok |
3 339 |
9 925 |
|
A gazdasági eredményben nem bevételként kezelendő, beszedett jogosultságok |
42 358 |
83 953 |
|
Elhatárolt bevételek (nettó) |
(1 284 ) |
(723 ) |
|
|
39 225 |
86 382 |
|
Kiadások |
|
|
|
Elhatárolt kiadások (nettó) |
45 735 |
10 599 |
|
Korábbi évek tárgyévben kifizetett kiadásai |
(10 067 ) |
(2 220 ) |
|
Előfinanszírozás nettó hatása |
(11 778 ) |
(11 678 ) |
|
A következő évre átvitt kifizetési előirányzatok |
(6 296 ) |
(4 031 ) |
|
Áthozatalból teljesített kifizetések és a felhasználatlan kifizetési előirányzatok megszüntetése |
478 |
1 711 |
|
Céltartalékok változása |
(3 485 ) |
9 948 |
|
Egyéb |
3 075 |
7 757 |
|
|
17 662 |
12 086 |
|
Az ügynökségek és a felszámolás alatt álló ESZAK gazdasági eredménye |
(170 ) |
85 |
|
AZ ÉV KÖLTSÉGVETÉSI EREDMÉNYE |
2 078 |
1 344 |
A költségvetési rendelettel összhangban az éves gazdasági eredményt az eredményszemléletű elszámolás alapelveinek és az uniós számviteli szabályoknak megfelelően számították ki, míg a költségvetési eredmény a módosított pénzforgalmi elszámolás szabályain alapul. Mivel a gazdasági eredmény és a költségvetési eredmény ugyanazokat az alapul szolgáló ügyleteket fedi le – ez alól kivételt képeznek az ügynökségek és a felszámolás alatt álló ESZAK egyéb (nem költségvetési) bevételi és kiadási forrásai, amelyek csak a gazdasági eredmény részét képezik –, az év gazdasági eredményének és az év költségvetési eredményének egyeztetése hasznos konzisztencia-ellenőrzésként szolgál.
Összeegyeztetett tételek – Bevételek
A pénzügyi év tényleges költségvetési bevétele megfelel az év során megállapított jogosultságokból befolyt bevételek és a korábbi években megállapított jogosultságokból befolyt bevételek összegének. Ezért a tárgyévben megállapított, de még be nem szedett jogosultságokat az összeegyeztetés céljából le kell vonni a gazdasági eredményből, mivel nem képezik a költségvetési bevétel részét. Ezzel ellentétben a korábbi években megállapított és a tárgyévben beszedett jogosultságokat az összeegyeztetés céljából hozzá kell adni a gazdasági eredményhez. Egyes beszedett jogosultságok nem kezelendők bevételként a gazdasági eredményben, szerepeltetésük egyeztetés céljából szükséges. Ezek többnyire a Next Generation EU finanszírozásához kapcsolódnak.
Az elhatárolt bevétel főként a pénzügyi korrekciókhoz, a saját forrásokhoz, valamint a kamatokhoz és osztalékokhoz kapcsolódó összegekből áll. Csak a nettó hatást – vagyis a korábbi évekből származó elhatárolt bevétel visszaírásával csökkentett tárgyévi elhatárolt bevételt – kell figyelembe venni.
Összeegyeztetett tételek – Kiadások
Az elhatárolt kiadások főként az év végi elhatárolási célokra képzett elhatárolásokból állnak, vagyis olyan elszámolható kiadásokból, amelyek az uniós források kedvezményezettjeinél merültek fel, de amelyeket még nem jelentettek a Bizottságnak. Csak a nettó hatást – vagyis a korábbi évekből származó elhatárolt kiadások visszaírásával csökkentett tárgyévi elhatárolt kiadásokat – kell figyelembe venni. A korábbi években rögzített számlákhoz kapcsolódó, tárgyévben teljesített kifizetések a tárgyév költségvetési kiadásának részét képezik, és ezért összeegyeztetési célból hozzá kell őket adni a gazdasági eredményhez. Az új pénzügyi informatikai rendszer 2025-ös elfogadása miatt erre az évre ideiglenes módszertant alkalmaztak, amely bizonyos esetekben e két kategória közötti átcsoportosításokat eredményezhet.
Az előfinanszírozás nettó hatása a következők kombinációja: 1. a tárgyévben kifizetett és éves költségvetési kiadásként rögzített új előfinanszírozási összegek, valamint 2. a tárgyévben elfogadott elszámolható költségeken keresztül elszámolt előfinanszírozás. Ez utóbbi elhatárolási szempontból kiadásnak minősül, de a költségvetési számlákon nem akként jelenik meg, mivel a kezdeti előfinanszírozás kifizetését már figyelembe vették költségvetési kiadásként annak kifizetése idején.
Az éves előirányzatok alapján teljesített kifizetések mellett az éves költségvetési eredmény kiszámításakor a következő évre átvitt éves előirányzatokat is figyelembe kell venni (a 608/2014/EU, Euratom rendelet 1. cikke (1) bekezdésének megfelelően). Ugyanez vonatkozik a tárgyévben az előző évi áthozatalokból teljesített költségvetési kifizetésekre és a felhasználatlan kifizetési előirányzatok megszüntetésére.
A céltartalékok változása a pénzügyi kimutatásban szereplő év végi becslésekhez kapcsolódik (főleg munkavállalói juttatások), és nincs hatással a költségvetési beszámolóra. Az egyéb összeegyeztetett összegek olyan különböző elemekből állnak, mint az eszközök amortizációja/értékcsökkenése, eszközbeszerzés, tőkelízing-kifizetések és pénzügyi hozzájárulások, amelyekre eltérő költségvetési és eredményszemléletű elszámolási módszerek alkalmazandók.
Összeegyeztetett tétel – Az ügynökségek és a felszámolás alatt álló ESZAK gazdasági eredménye
Az év költségvetési eredménye nem konszolidált adat, és nem tartalmazza a konszolidáció körébe tartozó ügynökségek és a felszámolás alatt álló ESZAK egyéb (nem költségvetési) bevételi és kiadási forrásait (lásd a 6. megjegyzést). Az éves gazdasági eredmény – amely az említett összegeket is magában foglaló konszolidált számadat – és az éves költségvetési eredmény összeegyeztetése érdekében az ügynökségek és a felszámolás alatt álló ESZAK teljes éves konszolidált gazdasági eredménye összeegyeztetett tételként kerül bemutatásra.
4. A 2025. ÉVI UNIÓS KÖLTSÉGVETÉS VÉGREHAJTÁSA
A bevételekre és kiadásokra, a fennálló kötelezettségvállalásokra és a költségvetési eredményre vonatkozóan a 2025. évi költségvetés végrehajtásáról szóló magyarázó megjegyzéseket lásd „A költségvetés végrehajtásának összefoglalása” című 2. pontban az Év pénzügyi sarokszámainál.
5. AZ UNIÓS KÖLTSÉGVETÉSI BEVÉTELEK VÉGREHAJTÁSA
5.1. ÁTTEKINTÉS AZ UNIÓS KÖLTSÉGVETÉSI BEVÉTELEK VÉGREHAJTÁSÁRÓL
|
millió EUR |
|||||||||||
|
|
Bevételi előirányzatok |
Megállapított jogosultságok |
Bevételek |
Bevételek a költségvetés %-ában |
Kinn-lévő |
||||||
|
Megnevezés |
Eredeti elfogadott költségvetés |
Végleges elfogadott költségvetés |
Tárgyévi |
Áthozott |
Összesen |
Tárgyévi jogosultságokból |
Áthozott jogosultságokból |
Bevételek |
|||
|
1. |
Saját források |
151 161 |
154 322 |
155 417 |
32 |
155 448 |
155 414 |
4 |
155 418 |
101 % |
30 |
|
2. |
Többletek, egyenlegek és kiigazítások |
– |
1 345 |
1 362 |
– |
1 362 |
1 362 |
– |
1 362 |
101 % |
– |
|
3. |
Igazgatási bevételek |
2 425 |
2 425 |
3 228 |
44 |
3 272 |
3 200 |
26 |
3 226 |
133 % |
45 |
|
4. |
Pénzügyi bevételek, késedelmi kamatok és pénzbírságok |
183 |
1 659 |
5 722 |
13 152 |
18 874 |
1 388 |
1 230 |
2 618 |
158 % |
16 256 |
|
5. |
Költségvetési biztosítékok, forrásbevonási és hitelezési műveletek |
– |
– |
40 771 |
44 |
40 815 |
40 722 |
44 |
40 766 |
|
49 |
|
6. |
Az uniós szakpolitikákhoz kapcsolódó bevételek, hozzájárulások és visszatérítések |
1 440 |
1 412 |
21 024 |
2 992 |
24 016 |
18 960 |
2 048 |
21 008 |
1 487 % |
3 008 |
|
|
ÖSSZESEN |
155 209 |
161 163 |
227 523 |
16 264 |
243 787 |
221 046 |
3 352 |
224 398 |
139 % |
19 389 |
|
1. CÍM: Saját források |
|||||||||||
|
|
Bevételi előirányzatok |
Megállapított jogosultságok |
Bevételek |
Bevételek a költségvetés %-ában |
Kinn- lévő |
||||||
|
Alcím |
Eredeti elfogadott költségvetés |
Végleges elfogadott költségvetés |
Tárgyévi |
Áthozott |
Összesen |
Tárgyévi jogosultságokból |
Áthozott jogosultságokból |
Bevétel |
|||
|
1 1 |
A cukorpiac közös szervezésének keretében megállapított lefölözések és egyéb vámok |
|
|
– |
(0 ) |
(0 ) |
– |
– |
– |
|
(0 ) |
|
1 2 |
Közös vámtarifa szerinti vámok és egyéb vámok |
21 082 |
22 179 |
23 037 |
32 |
23 068 |
23 034 |
4 |
23 038 |
104 % |
30 |
|
1 3 |
A hozzáadottérték-adó alapján megállapított saját forrás |
24 395 |
23 815 |
23 860 |
– |
23 860 |
23 860 |
– |
23 860 |
100 % |
– |
|
1 4 |
A bruttó nemzeti jövedelem alapján megállapított saját forrás |
98 563 |
101 480 |
101 682 |
– |
101 682 |
101 682 |
– |
101 682 |
100 % |
(0 ) |
|
1 6 |
Egyes tagállamoknak megítélt GNI-alapú egyösszegű csökkentések és finanszírozásuk |
– |
– |
(25 ) |
– |
(25 ) |
(25 ) |
– |
(25 ) |
|
– |
|
1 7 |
A nem újrafeldolgozott műanyag csomagolási hulladékon alapuló saját forrás |
7 121 |
6 848 |
6 863 |
– |
6 863 |
6 863 |
– |
6 863 |
100 % |
– |
|
|
ÖSSZESEN |
151 161 |
154 322 |
155 417 |
32 |
155 448 |
155 414 |
4 |
155 418 |
101 % |
30 |
6. AZ UNIÓS KÖLTSÉGVETÉSI KIADÁSOK VÉGREHAJTÁSA
6.1. TÖBBÉVES PÉNZÜGYI KERET: A KÖTELEZETTSÉGVÁLLALÁSI ÉS A KIFIZETÉSI ELŐIRÁNYZATOK ÖSSZETÉTELE ÉS VÁLTOZÁSA
|
millió EUR |
|||||||||||||
|
|
Kötelezettségvállalási előirányzatok |
Kifizetési előirányzatok |
|||||||||||
|
|
Költségvetési előirányzatok |
További előirányzatok |
Összes rendelkezésre álló előirányzat |
Költségvetési előirányzatok |
Kiegészítő előirányzatok |
Összes rendelkezésre álló előirányzat |
|||||||
|
Többéves pénzügyi terv fejezete |
Eredeti elfogadott költségvetés |
Költségvetés-módosítások és átcsoportosítások |
Végleges elfogadott költségvetés |
Áthozott összegek |
Címzett bevétel |
Eredeti elfogadott költségvetés |
Költségvetés-módosítások és átcsoportosítások |
Végleges elfogadott költségvetés |
Áthozott összegek |
Címzett bevétel |
|||
|
|
1 |
2 |
3 = 1 + 2 |
4 |
5 |
6 = 3 + 4+5 |
7 |
8 |
9 = 7 + 8 |
10 |
11 |
12 = 9 + 10 +11 |
|
|
1. |
Egységes piac, innováció és digitális gazdaság |
21 480 |
59 |
21 539 |
116 |
8 810 |
30 466 |
20 461 |
(205 ) |
20 255 |
107 |
13 673 |
34 035 |
|
2. |
Kohézió, reziliencia és értékek |
77 980 |
(1 ) |
77 979 |
0 |
2 825 |
80 804 |
44 445 |
2 696 |
47 141 |
1 897 |
47 563 |
96 601 |
|
3. |
Természeti erőforrások és környezet |
56 731 |
(32 ) |
56 700 |
366 |
1 894 |
58 961 |
52 092 |
3 948 |
56 039 |
375 |
4 914 |
61 329 |
|
4. |
Migráció és határigazgatás |
4 791 |
(146 ) |
4 645 |
– |
693 |
5 338 |
3 204 |
360 |
3 564 |
28 |
794 |
4 386 |
|
5. |
Biztonság és védelem |
2 633 |
0 |
2 633 |
– |
109 |
2 742 |
2 143 |
(304 ) |
1 839 |
6 |
103 |
1 947 |
|
6. |
Szomszédság és a világ |
16 308 |
584 |
16 892 |
970 |
2 966 |
20 828 |
14 426 |
584 |
15 010 |
116 |
3 343 |
18 469 |
|
7. |
Európai közigazgatás |
12 845 |
(79 ) |
12 766 |
1 |
2 348 |
15 115 |
12 845 |
(79 ) |
12 766 |
927 |
2 440 |
16 133 |
|
O. |
A többéves pénzügyi kereten kívül |
4 320 |
(0 ) |
4 320 |
31 |
7 415 |
11 767 |
3 274 |
(469 ) |
2 805 |
121 |
13 069 |
15 994 |
|
S. |
Szolidaritási mechanizmusok az Unión belül és kívül (speciális eszközök) |
2 349 |
(584 ) |
1 766 |
310 |
9 |
2 085 |
2 320 |
(576 ) |
1 744 |
310 |
9 |
2 063 |
|
|
ÖSSZESEN |
199 438 |
(199 ) |
199 239 |
1 795 |
27 070 |
228 104 |
155 209 |
5 953 |
161 163 |
3 887 |
85 907 |
250 956 |
6.2. TÖBBÉVES PÉNZÜGYI KERET: A KÖTELEZETTSÉGVÁLLALÁSI ELŐIRÁNYZATOK VÉGREHAJTÁSA
|
millió EUR |
||||||||||||||
|
|
Összes rendelkezésre álló előirányzat |
Megtett kötelezettségvállalások |
Átvitt előirányzatok 2026-ra |
Megszűnő előirányzatok |
||||||||||
|
Többéves pénzügyi terv fejezete |
a végleges elfogadott költségvetésből |
áthozott összegekből |
címzett bevételekből |
Összesen |
% |
a végleges elfogadott költségvetésből |
címzett bevételekből |
Összesen |
a végleges elfogadott költségvetésből |
áthozott összegekből |
címzett bevételekből |
Összesen |
||
|
|
1 |
2 |
3 |
4 |
5 = 2 + 3+4 |
6 = 5/1 |
7 |
8 |
9 = 7 + 8 |
10 |
11 |
12 |
13 = 10+ 11 + 12 |
|
|
1. |
Egységes piac, innováció és digitális gazdaság |
30 466 |
21 532 |
116 |
5 446 |
27 095 |
89 % |
0 |
3 362 |
3 362 |
7 |
(0 ) |
2 |
9 |
|
2. |
Kohézió, reziliencia és értékek |
80 804 |
76 865 |
0 |
2 019 |
78 884 |
98 % |
(1 ) |
776 |
776 |
1 113 |
1 |
30 |
1 144 |
|
3. |
Természeti erőforrások és környezet |
58 961 |
56 472 |
192 |
995 |
57 658 |
98 % |
391 |
705 |
1 096 |
11 |
(0 ) |
195 |
206 |
|
4. |
Migráció és határigazgatás |
5 338 |
4 644 |
– |
94 |
4 738 |
89 % |
– |
599 |
599 |
0 |
– |
0 |
1 |
|
5. |
Biztonság és védelem |
2 742 |
2 620 |
– |
46 |
2 666 |
97 % |
12 |
63 |
75 |
0 |
– |
0 |
0 |
|
6. |
Szomszédság és a világ |
20 828 |
16 218 |
929 |
2 498 |
19 645 |
94 % |
682 |
468 |
1 151 |
0 |
32 |
0 |
32 |
|
7. |
Európai közigazgatás |
15 115 |
12 707 |
1 |
1 247 |
13 955 |
92 % |
0 |
1 099 |
1 099 |
59 |
(0 ) |
3 |
62 |
|
O. |
A többéves pénzügyi kereten kívül |
11 767 |
4 269 |
31 |
2 110 |
6 409 |
54 % |
51 |
5 306 |
5 357 |
0 |
1 |
– |
1 |
|
S. |
Szolidaritási mechanizmusok az Unión belül és kívül (speciális eszközök) |
2 085 |
755 |
310 |
– |
1 065 |
51 % |
997 |
1 |
998 |
14 |
– |
7 |
21 |
|
|
Összesen: |
228 104 |
196 083 |
1 580 |
14 454 |
212 116 |
93 % |
2 133 |
12 379 |
14 512 |
1 206 |
33 |
237 |
1 476 |
6.3. TÖBBÉVES PÉNZÜGYI KERET: A KIFIZETÉSI ELŐIRÁNYZATOK VÉGREHAJTÁSA
|
millió EUR |
||||||||||||||
|
|
Többéves pénzügyi terv fejezete |
Összes rendelkezésre álló előirányzat |
a végleges elfogadott költségvetésből |
áthozott összegekből |
címzett bevételekből |
Összesen |
% |
a végleges elfogadott költségvetésből |
címzett bevételekből |
Összesen |
a végleges elfogadott költségvetésből |
áthozott összegekből |
címzett bevételekből |
Összesen |
|
|
|
1 |
2 |
3 |
4 |
5 = 2 + 3+4 |
6 = 5/1 |
7 |
8 |
9 = 7 + 8 |
10 |
11 |
12 |
13 = 10+ 11 + 12 |
|
1. |
Egységes piac, innováció és digitális gazdaság |
34 035 |
20 128 |
96 |
4 258 |
24 483 |
72 % |
107 |
9 414 |
9 521 |
20 |
10 |
0 |
31 |
|
2. |
Kohézió, reziliencia és értékek |
96 601 |
45 231 |
1 895 |
45 180 |
92 306 |
96 % |
1 906 |
2 377 |
4 283 |
4 |
2 |
6 |
11 |
|
3. |
Természeti erőforrások és környezet |
61 329 |
55 799 |
200 |
3 590 |
59 589 |
97 % |
399 |
1 323 |
1 722 |
16 |
0 |
0 |
17 |
|
4. |
Migráció és határigazgatás |
4 386 |
3 560 |
19 |
239 |
3 819 |
87 % |
3 |
554 |
557 |
1 |
9 |
0 |
10 |
|
5. |
Biztonság és védelem |
1 947 |
1 814 |
5 |
52 |
1 872 |
96 % |
22 |
51 |
73 |
3 |
0 |
0 |
3 |
|
6. |
Szomszédság és a világ |
18 469 |
14 444 |
89 |
2 637 |
17 170 |
93 % |
584 |
706 |
1 290 |
7 |
2 |
0 |
9 |
|
7. |
Európai közigazgatás |
16 133 |
11 775 |
847 |
1 144 |
13 767 |
85 % |
932 |
1 291 |
2 222 |
59 |
80 |
5 |
144 |
|
O. |
A többéves pénzügyi kereten kívül |
15 994 |
1 693 |
113 |
514 |
2 319 |
15 % |
1 120 |
12 555 |
13 675 |
0 |
0 |
– |
0 |
|
S. |
Szolidaritási mechanizmusok az Unión belül és kívül (speciális eszközök) |
2 063 |
729 |
310 |
9 |
1 048 |
51 % |
1 015 |
– |
1 015 |
0 |
0 |
– |
0 |
|
|
ÖSSZESEN |
250 956 |
155 173 |
3 575 |
57 624 |
216 373 |
86 % |
6 087 |
28 271 |
34 358 |
110 |
104 |
12 |
226 |
6.4. TÖBBÉVES PÉNZÜGYI KERET: A FENNÁLLÓ KÖTELEZETTSÉGVÁLLALÁSOK VÁLTOZÁSAI
|
millió EUR |
||||||
|
|
Többéves pénzügyi terv fejezete |
Előző évről áthozott kötelezettségvállalások |
Évközi kötelezettségvállalások |
Átvitt kötelezettségvállalásokkal kapcsolatos változások |
Kifizetések |
Összes fennálló kötelezettségvállalás az év végén |
|
1 |
2 |
3 |
4 |
5 = 1 + 2+3 + 4 |
||
|
1. |
Egységes piac, innováció és digitális gazdaság |
51 164 |
27 095 |
(583 ) |
(24 482 ) |
53 194 |
|
2. |
Kohézió, reziliencia és értékek |
344 088 |
78 884 |
(275 ) |
(92 361 ) |
330 336 |
|
3. |
Természeti erőforrások és környezet |
50 867 |
57 658 |
(263 ) |
(59 544 ) |
48 718 |
|
4. |
Migráció és határigazgatás |
5 754 |
4 738 |
(0 ) |
(3 809 ) |
6 683 |
|
5. |
Biztonság és védelem |
4 445 |
2 666 |
(1 ) |
(1 872 ) |
5 239 |
|
6. |
Szomszédság és a világ |
42 097 |
19 645 |
(443 ) |
(17 170 ) |
44 129 |
|
7. |
Európai közigazgatás |
1 011 |
13 955 |
(65 ) |
(13 767 ) |
1 134 |
|
O. |
A többéves pénzügyi kereten kívül |
7 899 |
6 409 |
(410 ) |
(2 319 ) |
11 578 |
|
S. |
Szolidaritási mechanizmusok az Unión belül és kívül (speciális eszközök) |
53 |
1 065 |
– |
(1 048 ) |
71 |
|
|
ÖSSZESEN |
507 378 |
212 116 |
(2 039 ) |
(216 371 ) |
501 084 |
6.5. TÖBBÉVES PÉNZÜGYI KERET: A FENNÁLLÓ KÖTELEZETTSÉGVÁLLALÁSOK KELETKEZÉSI ÉV SZERINTI BONTÁSBAN
|
millió EUR |
|||||||||||
|
|
Többéves pénzügyi terv fejezete |
< 2018 |
2018 |
2019 |
2020 |
2021 |
2022 |
2023 |
2024 |
2025 |
Összesen |
|
1. |
Egységes piac, innováció és digitális gazdaság |
617 |
411 |
1 430 |
2 551 |
2 771 |
4 555 |
6 282 |
15 261 |
19 315 |
53 194 |
|
2. |
Kohézió, reziliencia és értékek |
1 368 |
225 |
538 |
1 061 |
878 |
13 776 |
52 352 |
190 270 |
69 869 |
330 336 |
|
3. |
Természeti erőforrások és környezet |
2 507 |
907 |
896 |
946 |
275 |
2 859 |
3 882 |
19 889 |
16 558 |
48 718 |
|
4. |
Migráció és határigazgatás |
72 |
47 |
97 |
553 |
69 |
110 |
679 |
1 920 |
3 138 |
6 683 |
|
5. |
Biztonság és védelem |
27 |
55 |
78 |
125 |
364 |
410 |
725 |
1 367 |
2 089 |
5 239 |
|
6. |
Szomszédság és a világ |
1 032 |
943 |
1 047 |
1 370 |
2 908 |
6 392 |
7 312 |
10 589 |
12 534 |
44 129 |
|
7. |
Európai közigazgatás |
|
|
|
|
|
|
1 |
51 |
1 083 |
1 134 |
|
O. |
A többéves pénzügyi kereten kívül |
|
|
|
|
|
|
|
8 287 |
3 291 |
11 578 |
|
S. |
Szolidaritási mechanizmusok az Unión belül és kívül (speciális eszközök) |
|
|
|
|
|
|
– |
0 |
71 |
71 |
|
|
Összesen |
5 623 |
2 588 |
4 086 |
6 605 |
7 265 |
28 101 |
71 232 |
247 636 |
127 948 |
501 084 |
6.6. RÉSZLETES TÖBBÉVES PÉNZÜGYI KERET: A KÖTELEZETTSÉGVÁLLALÁSI ÉS A KIFIZETÉSI ELŐIRÁNYZATOK ÖSSZETÉTELE ÉS VÁLTOZÁSA
|
millió EUR |
|||||||||||||
|
|
|
Kötelezettségvállalási előirányzatok |
Kifizetési előirányzatok |
||||||||||
|
|
|
Költségvetési előirányzatok |
További előirányzatok |
Összes rendelkezésre álló előirányzat |
Költségvetési előirányzatok |
További előirányzatok |
Összes rendelkezésre álló előirányzat |
||||||
|
|
Többéves pénzügyi terv fejezete |
Eredeti elfogadott költségvetés |
Költségvetés-módosítások és átcsoportosítások |
Végleges elfogadott költségvetés |
Áthozott összegek |
Címzett bevétel |
Eredeti elfogadott költségvetés |
Költségvetés-módosítások és átcsoportosítások |
Végleges elfogadott költségvetés |
Áthozott összegek |
Címzett bevétel |
||
|
|
|
1 |
2 |
3 = 1 + 2 |
4 |
5 |
6 = 3 + 4+5 |
7 |
8 |
9 = 7 + 8 |
10 |
11 |
12 = 9 + 10 + 11 |
|
1. |
Horizont Európa |
12 762 |
1 |
12 763 |
116 |
6 334 |
19 213 |
11 119 |
3 |
11 122 |
67 |
9 936 |
21 125 |
|
|
Az Euratom kutatási és képzési programja |
288 |
(1 ) |
287 |
0 |
118 |
405 |
264 |
(3 ) |
261 |
18 |
135 |
414 |
|
|
Nemzetközi termonukleáris kísérleti reaktor (ITER) |
487 |
– |
487 |
– |
4 |
490 |
642 |
– |
642 |
1 |
4 |
647 |
|
|
Egyéb fellépések |
– |
– |
– |
– |
629 |
629 |
– |
– |
– |
– |
413 |
413 |
|
|
Kísérleti projektek és előkészítő intézkedések |
10 |
– |
10 |
– |
0 |
10 |
20 |
(4 ) |
17 |
– |
0 |
17 |
|
|
InvestEU Alap |
378 |
– |
378 |
– |
916 |
1 294 |
530 |
(29 ) |
501 |
1 |
1 991 |
2 493 |
|
|
Európai Hálózatfinanszírozási Eszköz (CEF) – Közlekedés |
1 674 |
1 |
1 675 |
– |
70 |
1 745 |
2 398 |
(2 ) |
2 396 |
1 |
48 |
2 445 |
|
|
Európai Hálózatfinanszírozási Eszköz (CEF) – Energia |
927 |
(1 ) |
926 |
– |
71 |
996 |
708 |
25 |
733 |
1 |
70 |
804 |
|
|
Európai Hálózatfinanszírozási Eszköz (CEF) – Digitális ág |
226 |
0 |
226 |
– |
4 |
230 |
183 |
(10 ) |
173 |
0 |
3 |
177 |
|
|
Digitális Európa program |
1 097 |
(0 ) |
1 097 |
– |
92 |
1 189 |
1 136 |
(83 ) |
1 053 |
6 |
96 |
1 154 |
|
|
Decentralizált ügynökségek |
231 |
(2 ) |
230 |
– |
10 |
240 |
231 |
(2 ) |
230 |
– |
10 |
240 |
|
|
Egyéb fellépések |
– |
1 |
1 |
– |
168 |
169 |
– |
1 |
1 |
– |
226 |
227 |
|
|
Kísérleti projektek és előkészítő intézkedések |
9 |
(0 ) |
9 |
– |
0 |
9 |
13 |
(0 ) |
13 |
– |
0 |
13 |
|
|
A Bizottság előjogai és a Bizottságra ruházott különleges hatáskörök keretében finanszírozott intézkedések |
25 |
1 |
26 |
0 |
4 |
29 |
24 |
3 |
27 |
– |
3 |
30 |
|
|
Egységes piac program (a kkv-kat is beleértve) |
613 |
1 |
614 |
0 |
48 |
663 |
615 |
88 |
704 |
7 |
69 |
780 |
|
|
Csalás elleni uniós program |
27 |
0 |
27 |
0 |
1 |
28 |
31 |
(2 ) |
29 |
– |
1 |
30 |
|
|
Adóügyi együttműködés (Fiscalis) |
39 |
(0 ) |
39 |
– |
1 |
40 |
31 |
12 |
43 |
0 |
1 |
44 |
|
|
Vámügyi együttműködés (Vám) |
138 |
60 |
198 |
– |
10 |
208 |
113 |
31 |
144 |
0 |
10 |
153 |
|
|
Decentralizált ügynökségek |
154 |
(2 ) |
152 |
– |
12 |
165 |
154 |
(2 ) |
152 |
– |
12 |
164 |
|
|
Egyéb fellépések |
7 |
(0 ) |
7 |
– |
1 |
8 |
8 |
(0 ) |
7 |
– |
0 |
8 |
|
|
Kísérleti projektek és előkészítő intézkedések |
13 |
– |
13 |
– |
– |
13 |
13 |
(2 ) |
11 |
– |
– |
11 |
|
|
Az Európai Unió űrprogramja |
2 051 |
(0 ) |
2 051 |
– |
317 |
2 368 |
1 983 |
(159 ) |
1 823 |
4 |
640 |
2 467 |
|
|
Decentralizált ügynökségek |
80 |
– |
80 |
– |
3 |
83 |
80 |
– |
80 |
– |
3 |
83 |
|
|
Kísérleti projektek és előkészítő intézkedések |
45 |
– |
45 |
– |
– |
45 |
16 |
(10 ) |
6 |
– |
– |
6 |
|
|
Uniós biztonságos konnektivitás |
196 |
– |
196 |
– |
– |
196 |
150 |
(61 ) |
89 |
0 |
– |
89 |
|
|
1. fejezet összesen: Egységes piac, innováció és digitális gazdaság |
21 480 |
59 |
21 539 |
116 |
8 810 |
30 466 |
20 461 |
(205 ) |
20 255 |
107 |
13 673 |
34 035 |
|
2. |
Európai Regionális Fejlesztési Alap (ERFA) |
40 455 |
2 |
40 457 |
– |
410 |
40 867 |
21 327 |
(488 ) |
20 839 |
0 |
2 555 |
23 394 |
|
|
Kohéziós Alap (KA) |
7 053 |
(2 ) |
7 052 |
– |
233 |
7 285 |
3 078 |
2 445 |
5 523 |
0 |
233 |
5 756 |
|
|
Kohéziós Alap (KA), hozzájárulás az Európai Hálózatfinanszírozási Eszközhöz – Közlekedés |
1 668 |
– |
1 668 |
– |
21 |
1 688 |
1 303 |
46 |
1 350 |
– |
14 |
1 364 |
|
|
Kísérleti projektek és előkészítő intézkedések |
4 |
– |
4 |
– |
0 |
4 |
2 |
(0 ) |
2 |
– |
0 |
2 |
|
|
Európai Szociális Alap Plusz (ESZA+) |
17 184 |
0 |
17 184 |
– |
105 |
17 288 |
7 550 |
693 |
8 243 |
1 |
2 722 |
10 966 |
|
|
Kísérleti projektek és előkészítő intézkedések |
2 |
– |
2 |
– |
– |
2 |
0 |
0 |
0 |
– |
0 |
1 |
|
|
Támogatás a ciprusi török közösségnek |
35 |
– |
35 |
– |
0 |
36 |
34 |
6 |
40 |
0 |
0 |
41 |
|
|
Európai Helyreállítási és Rezilienciaépítési Eszköz (a technikai támogatási eszközre vonatkozóan is) |
126 |
(5 ) |
121 |
– |
560 |
681 |
125 |
(5 ) |
120 |
2 |
40 222 |
40 344 |
|
|
Az euro pénzhamisítás elleni védelme (a „Periklész IV program”) |
1 |
– |
1 |
– |
0 |
1 |
1 |
(0 ) |
1 |
– |
0 |
1 |
|
|
Az Európai Uniós Helyreállítási Eszköz (EURI) finanszírozási költségei |
4 967 |
0 |
4 967 |
– |
144 |
5 111 |
4 967 |
0 |
4 967 |
1 863 |
145 |
6 976 |
|
|
Uniós polgári védelmi mechanizmus (rescEU) |
211 |
0 |
211 |
0 |
38 |
250 |
108 |
25 |
133 |
– |
314 |
446 |
|
|
„Az EU az egészségért” program |
583 |
0 |
583 |
– |
27 |
609 |
585 |
(52 ) |
532 |
4 |
21 |
557 |
|
|
Az Unión belüli szükséghelyzeti támogatásnyújtás eszköze (ESI) |
– |
– |
– |
– |
1 |
1 |
1 |
(1 ) |
– |
– |
26 |
26 |
|
|
Decentralizált ügynökségek |
286 |
0 |
286 |
– |
26 |
312 |
273 |
1 |
274 |
– |
25 |
299 |
|
|
Kísérleti projektek és előkészítő intézkedések |
– |
– |
– |
– |
– |
– |
– |
– |
– |
– |
– |
– |
|
|
A Bizottság előjogai és a Bizottságra ruházott különleges hatáskörök keretében finanszírozott intézkedések |
12 |
3 |
16 |
– |
– |
16 |
12 |
1 |
13 |
– |
– |
13 |
|
|
Foglalkoztatás és szociális innováció |
109 |
(2 ) |
107 |
– |
9 |
116 |
76 |
3 |
78 |
1 |
11 |
91 |
|
|
Erasmus+ |
3 969 |
(0 ) |
3 969 |
– |
1 135 |
5 105 |
3 766 |
31 |
3 797 |
18 |
1 151 |
4 966 |
|
|
Európai Szolidaritási Testület |
147 |
0 |
147 |
– |
74 |
221 |
133 |
5 |
138 |
3 |
78 |
220 |
|
|
Kreatív Európa |
352 |
(0 ) |
352 |
– |
21 |
373 |
347 |
(23 ) |
324 |
2 |
23 |
350 |
|
|
Jogérvényesülés |
42 |
(0 ) |
42 |
0 |
1 |
43 |
38 |
4 |
41 |
1 |
1 |
43 |
|
|
Jogok és értékek |
236 |
1 |
238 |
– |
2 |
240 |
188 |
3 |
191 |
1 |
2 |
194 |
|
|
Decentralizált ügynökségek |
324 |
– |
324 |
– |
12 |
336 |
322 |
(1 ) |
321 |
– |
12 |
333 |
|
|
Egyéb fellépések |
9 |
(0 ) |
9 |
– |
0 |
9 |
7 |
2 |
9 |
– |
0 |
9 |
|
|
Kísérleti projektek és előkészítő intézkedések |
19 |
– |
19 |
– |
0 |
19 |
26 |
(1 ) |
25 |
– |
0 |
25 |
|
|
A Bizottság előjogai és a Bizottságra ruházott különleges hatáskörök keretében finanszírozott intézkedések |
186 |
1 |
186 |
– |
5 |
191 |
176 |
2 |
178 |
– |
5 |
183 |
|
|
2. fejezet összesen: Kohézió, reziliencia és értékek |
77 980 |
(1 ) |
77 979 |
0 |
2 825 |
80 804 |
44 445 |
2 696 |
47 141 |
1 897 |
47 563 |
96 601 |
|
3. |
Európai Mezőgazdasági Garanciaalap (EMGA) |
39 976 |
0 |
39 976 |
366 |
995 |
41 338 |
40 031 |
(16 ) |
40 014 |
367 |
995 |
41 377 |
|
|
Európai Mezőgazdasági Vidékfejlesztési Alap (EMVA) |
13 226 |
– |
13 226 |
0 |
343 |
13 569 |
10 497 |
3 912 |
14 409 |
0 |
1 964 |
16 373 |
|
|
Európai Tengerügyi, Halászati és Akvakultúra-alap (ETHAA) |
946 |
(0 ) |
946 |
– |
23 |
969 |
661 |
8 |
668 |
1 |
2 |
671 |
|
|
Fenntartható halászati partnerségi megállapodások és regionális halászati gazdálkodási szervezetek |
157 |
(40 ) |
117 |
– |
– |
117 |
141 |
(30 ) |
111 |
– |
– |
111 |
|
|
Decentralizált ügynökségek |
30 |
– |
30 |
– |
1 |
32 |
30 |
– |
30 |
– |
1 |
32 |
|
|
Kísérleti projektek és előkészítő intézkedések |
1 |
– |
1 |
– |
– |
1 |
5 . |
(2 ) |
4 |
– |
– |
4 |
|
|
Környezetvédelmi és éghajlat-politikai program (LIFE) |
776 |
6 |
782 |
(0 ) |
9 |
791 |
596 |
78 |
675 |
8 |
7 |
690 |
|
|
Igazságos Átmenet Alap |
1 514 |
– |
1 514 |
– |
86 |
1 600 |
6 |
(3 ) |
3 |
– |
1 432 |
1 436 |
|
|
Az igazságos átmenet mechanizmus keretében biztosított közszektor-hitelezési eszköz |
– |
– |
– |
– |
428 |
428 |
25 |
– |
25 |
– |
503 |
528 |
|
|
Decentralizált ügynökségek |
77 |
(6 ) |
71 |
– |
9 |
79 |
77 |
(6 ) |
71 |
– |
9 |
79 |
|
|
Kísérleti projektek és előkészítő intézkedések |
2 |
– |
2 |
– |
– |
2 |
5 |
(1 ) |
4 |
– |
– |
4 |
|
|
A Bizottság előjogai és a Bizottságra ruházott különleges hatáskörök keretében finanszírozott intézkedések |
26 |
8 |
35 |
– |
– |
35 |
16 |
9 |
25 |
– |
– |
25 |
|
|
3. fejezet összesen: Természeti erőforrások és környezet |
56 731 |
(32 ) |
56 700 |
366 |
1 894 |
58 961 |
52 092 |
3 948 |
56 039 |
375 |
4 914 |
61 329 |
|
4. |
Menekültügyi, Migrációs és Integrációs Alap |
1 869 |
48 |
1 917 |
– |
243 |
2 159 |
1 165 |
42 |
1 207 |
2 |
241 |
1 450 |
|
|
Decentralizált ügynökségek |
234 |
(48 ) |
186 |
– |
9 |
195 |
234 |
(38 ) |
196 |
– |
9 |
205 |
|
|
Integrált Határigazgatási Alap (IHA) – Határigazgatási és Vízumeszköz (HAVE) |
1 235 |
– |
1 235 |
– |
369 |
1 603 |
462 |
357 |
819 |
1 |
471 |
1 291 |
|
|
Integrált Határigazgatási Alap (IHA) – A vámellenőrzési berendezések pénzügyi támogató eszköze (CCEi) |
147 |
(146 ) |
0 |
– |
0 |
0 |
56 |
(48 ) |
8 |
24 |
– |
32 |
|
|
Decentralizált ügynökségek |
1 307 |
– |
1 307 |
– |
73 |
1 380 |
1 287 |
47 |
1 334 |
– |
73 |
1 407 |
|
|
4. fejezet összesen: Migráció és határigazgatás |
4 791 |
(146 ) |
4 645 |
– |
693 |
5 338 |
3 204 |
360 |
3 564 |
28 |
794 |
4 386 |
|
5. |
Belső Biztonsági Alap (BBA) |
337 |
(0 ) |
337 |
– |
51 |
388 |
227 |
16 |
244 |
1 |
51 |
296 |
|
|
Nukleáris létesítmények leszerelése (Litvánia) |
75 |
– |
75 |
– |
– |
75 |
90 |
– |
90 |
– |
– |
90 |
|
|
Nukleáris biztonság és nukleáris létesítmények leszerelése (Bulgáriára és Szlovákiára vonatkozóan is) |
70 |
(0 ) |
70 |
– |
0 |
70 |
91 |
(28 ) |
63 |
2 |
– |
64 |
|
|
Decentralizált ügynökségek |
288 |
– |
288 |
– |
10 |
298 |
288 |
2 |
290 |
– |
10 |
300 |
|
|
Kísérleti projektek és előkészítő intézkedések |
– |
– |
– |
– |
– |
– |
– |
1 |
1 |
– |
– |
1 |
|
|
A Bizottság előjogai és a Bizottságra ruházott különleges hatáskörök keretében finanszírozott intézkedések |
23 |
(0 ) |
23 |
– |
0 |
24 |
22 |
(0 ) |
22 |
– |
0 |
22 |
|
|
Európai Védelmi Alap (kutatás) |
404 |
(14 ) |
390 |
– |
10 |
400 |
314 |
(27 ) |
287 |
1 |
8 |
296 |
|
|
Európai Védelmi Alap (nem kutatás) |
1 030 |
(31 ) |
999 |
– |
28 |
1 027 |
702 |
(157 ) |
545 |
2 |
19 |
566 |
|
|
Katonai mobilitás |
252 |
– |
252 |
– |
0 |
252 |
137 |
– |
137 |
0 |
0 |
137 |
|
|
Együttműködésen alapuló védelmi beszerzéseket finanszírozó rövid távú eszköz |
40 |
– |
40 |
– |
1 |
41 |
100 |
(40 ) |
60 |
– |
3 |
63 |
|
|
A védelmi ipar megerősítését szolgáló eszköz |
– |
– |
– |
– |
8 |
8 |
120 |
(70 ) |
50 |
– |
11 |
61 |
|
|
Európai védelmi ipari program |
2 |
(2 ) |
– |
– |
– |
– |
2 |
(2 ) |
– |
– |
– |
– |
|
|
Kísérleti projektek és előkészítő intézkedések |
– |
– |
– |
– |
– |
– |
– |
– |
– |
– |
– |
– |
|
|
Uniós biztonságos konnektivitás |
111 |
47 |
158 |
– |
– |
158 |
50 |
1 |
51 |
– |
– |
51 |
|
|
5. fejezet összesen: Biztonság és védelem |
2 633 |
– |
2 633 |
– |
109 |
2 742 |
2 143 |
(304 ) |
1 839 |
6 |
103 |
1 947 |
|
6. |
Szomszédsági, Fejlesztési és Nemzetközi Együttműködési Eszköz – Globális Európa (NDICI – Globális Európa) |
10 891 |
20 |
10 911 |
736 |
645 |
12 292 |
9 672 |
121 |
9 793 |
70 |
919 |
10 782 |
|
|
A Nemzetközi Nukleáris Biztonsági Együttműködést Támogató Európai Eszköz (INSC) |
44 |
0 |
44 |
1 |
21 |
66 |
38 |
17 |
54 |
1 |
14 |
69 |
|
|
Humanitárius segítségnyújtás |
1 944 |
625 |
2 569 |
– |
19 |
2 588 |
1 860 |
610 |
2 470 |
6 |
16 |
2 493 |
|
|
Közös kül- és biztonságpolitika (KKBP) |
394 |
(0 ) |
393 |
– |
36 |
429 |
394 |
6 |
399 |
1 |
38 |
439 |
|
|
Tengerentúli országok és területek (TOT-ok) (Grönlandot is beleértve) |
73 |
– |
73 |
2 |
34 |
108 |
76 |
(15 ) |
61 |
4 |
25 |
90 |
|
|
MFA+ |
0 |
0 |
0 |
– |
591 |
591 |
0 |
0 |
0 |
– |
679 |
680 |
|
|
Ukrajna-hitelezési együttműködési mechanizmus |
– |
– |
– |
– |
1 535 |
1 535 |
– |
– |
– |
– |
1 535 |
1 535 |
|
|
Egyéb fellépések |
148 |
(60 ) |
88 |
– |
1 |
89 |
108 |
(61 ) |
47 |
– |
1 |
48 |
|
|
Kísérleti projektek és előkészítő intézkedések |
– |
– |
– |
– |
– |
– |
– |
– |
– |
– |
– |
– |
|
|
Uniós biztonságos konnektivitás |
50 |
– |
50 |
– |
– |
50 |
– |
– |
– |
– |
– |
– |
|
|
A Bizottság előjogai és a Bizottságra ruházott különleges hatáskörök keretében finanszírozott intézkedések |
96 |
(1 ) |
95 |
– |
1 |
95 |
92 |
(4 ) |
88 |
– |
0 |
88 |
|
|
Előcsatlakozási támogatás (IPA III) |
2 170 |
(0 ) |
2 170 |
129 |
85 |
2 384 |
2 086 |
(90 ) |
1 995 |
11 |
115 |
2 122 |
|
|
Nyugat-balkáni Reform- és Növekedéstámogató Eszköz |
499 |
(0 ) |
499 |
101 |
– |
600 |
101 |
0 |
101 |
23 |
– |
124 |
|
|
6. fejezet összesen: Szomszédság és a világ |
16 308 |
584 |
16 892 |
970 |
2 966 |
20 828 |
14 426 |
584 |
15 010 |
116 |
3 343 |
18 469 |
|
7. |
Személyzeti nyugdíjak |
2 795 |
(5 ) |
2 790 |
– |
312 |
3 102 |
2 795 |
(5 ) |
2 790 |
– |
312 |
3 102 |
|
|
(Volt képviselők nyugdíja) Európai Parlament |
22 |
(3 ) |
19 |
– |
– |
19 |
22 |
(3 ) |
19 |
– |
– |
19 |
|
|
(Volt tagok nyugdíja) Európai Tanács és Tanács |
1 |
(0 ) |
1 |
– |
– |
1 |
1 |
(0 ) |
1 |
– |
– |
1 |
|
|
(Volt tagok nyugdíja) Bizottság |
12 |
(2 ) |
9 |
– |
– |
9 |
12 |
(2 ) |
9 |
– |
– |
9 |
|
|
(Volt tagok nyugdíja) Az Európai Unió Bírósága |
19 |
(2 ) |
17 |
– |
– |
17 |
19 |
(2 ) |
17 |
– |
– |
17 |
|
|
(Volt tagok nyugdíja) Európai Számvevőszék |
8 |
(1 ) |
7 |
– |
– |
7 |
8 |
(1 ) |
7 |
– |
– |
7 |
|
|
(Volt tagok nyugdíja) Európai ombudsman |
0 |
0 |
0 |
– |
– |
0 |
0 |
0 |
0 |
– |
– |
0 |
|
|
(Volt tagok nyugdíja) Európai adatvédelmi biztos |
0 |
(0 ) |
0 |
– |
– |
0 |
0 |
(0 ) |
0 |
– |
– |
0 |
|
|
(Európai Iskolák) Bizottság |
266 |
(3 ) |
263 |
– |
35 |
298 |
266 |
(3 ) |
263 |
0 |
39 |
302 |
|
|
A személyzeti szabályzat hatálya alá tartozó állomány javadalmazása |
3 085 |
(56 ) |
3 028 |
– |
129 |
3 157 |
3 085 |
(56 ) |
3 028 |
0 |
129 |
3 157 |
|
|
Külső alkalmazottak javadalmazása |
311 |
(11 ) |
300 |
– |
169 |
469 |
311 |
(11 ) |
300 |
21 |
172 |
493 |
|
|
Tagok – Illetmények és juttatások |
17 |
3 |
20 |
– |
0 |
21 |
17 |
3 |
20 |
1 |
0 |
22 |
|
|
Tagok – Ideiglenes juttatások |
5 |
(2 ) |
2 |
– |
– |
2 |
5 |
(2 ) |
2 |
– |
– |
2 |
|
|
Munkaerő-felvételi költségek |
33 |
0 |
33 |
– |
0 |
33 |
33 |
0 |
33 |
3 |
0 |
37 |
|
|
A szolgálati jogviszony megszűnése |
8 |
(0 ) |
7 |
– |
– |
7 |
8 |
(0 ) |
7 |
– |
– |
7 |
|
|
Képzési költségek |
16 |
0 |
17 |
– |
8 |
25 |
16 |
0 |
17 |
10 |
11 |
37 |
|
|
Szociális kiadások és mobilitás |
22 |
1 |
23 |
(0 ) |
30 |
53 |
22 |
1 |
23 |
7 |
34 |
64 |
|
|
Információs és kommunikációs technológiák |
285 |
7 |
292 |
– |
308 |
600 |
285 |
7 |
292 |
120 |
354 |
765 |
|
|
Bérleti díjak és beszerzések |
274 |
48 |
321 |
– |
690 |
1 011 |
274 |
48 |
321 |
30 |
691 |
1 042 |
|
|
Épületekhez kapcsolódó |
150 |
(37 ) |
113 |
– |
44 |
158 |
150 |
(37 ) |
113 |
44 |
49 |
207 |
|
|
Biztonság |
79 |
(1 ) |
78 |
– |
14 |
92 |
79 |
(1 ) |
78 |
25 |
21 |
124 |
|
|
Kiküldetés és reprezentáció |
45 |
16 |
61 |
– |
4 |
66 |
45 |
16 |
61 |
10 |
5 |
76 |
|
|
Ülések, bizottságok, konferenciák |
16 |
(4 ) |
12 |
– |
2 |
14 |
16 |
(4 ) |
12 |
5 |
3 |
20 |
|
|
Hivatalos Lap |
4 |
(2 ) |
2 |
– |
0 |
2 |
4 |
(2 ) |
2 |
1 |
0 |
3 |
|
|
Kiadványok |
11 |
2 |
13 |
– |
5 |
17 |
11 |
2 |
13 |
5 |
6 |
24 |
|
|
Információszerzés |
7 |
0 |
7 |
– |
1 |
8 |
7 |
0 |
7 |
2 |
1 |
9 |
|
|
Tanulmányok és vizsgálatok |
7 |
(2 ) |
5 |
– |
0 |
5 |
7 |
(2 ) |
5 |
5 |
0 |
10 |
|
|
Általános felszerelés, járművek, bútorok |
29 |
(4 ) |
25 |
– |
5 |
30 |
29 |
(4 ) |
25 |
9 |
7 |
41 |
|
|
Külső nyelvi szolgáltatások |
35 |
(5 ) |
31 |
– |
41 |
72 |
35 |
(5 ) |
31 |
2 |
41 |
74 |
|
|
Egyéb igazgatási kiadások |
20 |
(3 ) |
17 |
– |
30 |
46 |
20 |
(3 ) |
17 |
5 |
37 |
58 |
|
|
Decentralizált ügynökségek |
– |
3 |
3 |
– |
– |
3 |
– |
3 |
3 |
– |
– |
3 |
|
|
A többi intézmény igazgatási kiadásai |
5 265 |
(16 ) |
5 249 |
1 |
520 |
5 769 |
5 265 |
(16 ) |
5 249 |
621 |
529 |
6 399 |
|
|
7. fejezet összesen: Európai közigazgatás |
12 845 |
(79 ) |
12 766 |
1 |
2 348 |
15 115 |
12 845 |
(79 ) |
12 766 |
927 |
2 440 |
16 133 |
|
O. |
Innovációs Alap |
– |
– |
– |
– |
6 788 |
6 788 |
– |
– |
– |
– |
12 293 |
12 293 |
|
|
Ukrajna-eszköz |
4 320 |
(0 ) |
4 320 |
31 |
515 |
4 866 |
3 274 |
(469 ) |
2 805 |
121 |
662 |
3 587 |
|
|
Egyéb fellépések |
– |
– |
– |
– |
112 |
112 |
– |
– |
– |
– |
114 |
114 |
|
|
O. fejezet összesen: A többéves pénzügyi kereten kívül |
4 320 |
(0 ) |
4 320 |
31 |
7 415 |
11 767 |
3 274 |
(469 ) |
2 805 |
121 |
13 069 |
15 994 |
|
S. |
Európai szolidaritási tartalék |
1 167 |
0 |
1 167 |
310 |
– |
1 477 |
1 167 |
0 |
1 167 |
310 |
– |
1 477 |
|
|
Sürgősségisegély-tartalék |
584 |
(584 ) |
– |
– |
– |
– |
584 |
(584 ) |
– |
– |
– |
– |
|
|
Európai Globalizációs Alkalmazkodási Alap (EGAA) |
34 |
– |
34 |
– |
9 |
43 |
5 |
7 |
12 |
0 |
9 |
21 |
|
|
A brexit miatti kiigazításokra képzett tartalék |
564 |
– |
564 |
– |
– |
564 |
564 |
– |
564 |
– |
– |
564 |
|
|
S. fejezet összesen: Szolidaritási mechanizmusok az Unión belül és kívül (speciális eszközök) |
2 349 |
(584 ) |
1 766 |
310 |
9 |
2 085 |
2 320 |
(576 ) |
1 744 |
310 |
9 |
2 063 |
|
|
ÖSSZESEN |
199 438 |
(199 ) |
199 239 |
1 795 |
27 070 |
228 104 |
155 209 |
5 953 |
161 163 |
3 887 |
85 907 |
250 956 |
6.7. RÉSZLETES TÖBBÉVES PÉNZÜGYI KERET: A KÖTELEZETTSÉGVÁLLALÁSI ELŐIRÁNYZATOK VÉGREHAJTÁSA
|
millió EUR |
||||||||||||||
|
|
|
Összes rendelkezésre álló előirányzat |
Megtett kötelezettségvállalások |
Átvitt előirányzatok 2026-ra |
Megszűnő előirányzatok |
|||||||||
|
|
Többéves pénzügyi terv fejezete |
a végleges elfogadott költségvetésből |
áthozott összegekből |
címzett bevételekből |
Összesen |
% |
a végleges elfogadott költségvetésből |
címzett bevételekből |
Összesen |
a végleges elfogadott költségvetésből |
áthozott összegekből |
címzett bevételekből |
Összesen |
|
|
|
|
1 |
2 |
3 |
4 |
5 = 2 + 3+4 |
6 = 5/1 |
7 |
8 |
9 = 7 + 8 |
10 |
11 |
12 |
13 = 10 + 11 + 12 |
|
1. |
Horizont Európa |
19 213 |
12 758 |
116 |
3 941 |
16 815 |
88 % |
(0 ) |
2 390 |
2 390 |
5 |
– |
2 |
7 |
|
|
Az Euratom kutatási és képzési programja |
405 |
286 |
– |
90 |
376 |
93 % |
0 |
28 |
28 |
1 |
0 |
0 |
1 |
|
|
Nemzetközi termonukleáris kísérleti reaktor (ITER) |
490 |
486 |
– |
1 |
488 |
100 % |
– |
2 |
2 |
0 |
– |
– |
0 |
|
|
Egyéb fellépések |
629 |
– |
– |
167 |
167 |
27 % |
– |
462 |
462 |
– |
– |
0 |
0 |
|
|
Kísérleti projektek és előkészítő intézkedések |
10 |
10 |
– |
– |
10 |
99 % |
– |
0 |
0 |
– |
– |
0 |
0 |
|
|
InvestEU Alap |
1 294 |
378 |
– |
842 |
1 221 |
94 % |
(0 ) |
73 |
73 |
0 |
– |
– |
0 |
|
|
Európai Hálózatfinanszírozási Eszköz (CEF) – Közlekedés |
1 745 |
1 675 |
– |
26 |
1 701 |
97 % |
– |
44 |
44 |
(0 ) |
– |
– |
(0 ) |
|
|
Európai Hálózatfinanszírozási Eszköz (CEF) – Energia |
996 |
926 |
– |
1 |
926 |
93 % |
– |
70 |
70 |
(0 ) |
– |
– |
(0 ) |
|
|
Európai Hálózatfinanszírozási Eszköz (CEF) – Digitális ág |
230 |
226 |
– |
3 |
229 |
100 % |
– |
1 |
1 |
0 |
– |
– |
0 |
|
|
Digitális Európa program |
1 189 |
1 097 |
0 |
40 |
1 137 |
96 % |
– |
52 |
52 |
0 |
(0 ) |
0 |
0 |
|
|
Decentralizált ügynökségek |
240 |
230 |
– |
8 |
237 |
99 % |
– |
2 |
2 |
0 |
– |
0 |
0 |
|
|
Egyéb fellépések |
169 |
1 |
– |
84 |
85 |
51 % |
– |
83 |
83 |
– |
– |
– |
– |
|
|
Kísérleti projektek és előkészítő intézkedések |
9 |
9 |
– |
– |
9 |
100 % |
– |
0 |
0 |
– |
– |
– |
– |
|
|
A Bizottság előjogai és a Bizottságra ruházott különleges hatáskörök keretében finanszírozott intézkedések |
29 |
26 |
– |
3 |
29 |
99 % |
– |
0 |
0 |
0 |
0 |
0 |
0 |
|
|
Egységes piac program (a kkv-kat is beleértve) |
663 |
614 |
0 |
33 |
647 |
98 % |
– |
16 |
16 |
0 |
(0 ) |
(0 ) |
(0 ) |
|
|
Csalás elleni uniós program |
28 |
27 |
0 |
1 |
28 |
100 % |
– |
0 |
0 |
0 |
0 |
0 |
0 |
|
|
Adóügyi együttműködés (Fiscalis) |
40 |
39 |
– |
0 |
39 |
98 % |
– |
1 |
1 |
0 |
– |
– |
0 |
|
|
Vámügyi együttműködés (Vám) |
208 |
198 |
– |
2 |
200 |
96 % |
– |
7 |
7 |
0 |
– |
– |
0 |
|
|
Decentralizált ügynökségek |
165 |
152 |
– |
6 |
158 |
96 % |
– |
6 |
6 |
0 |
– |
– |
0 |
|
|
Egyéb fellépések |
8 |
7 |
– |
1 |
8 |
100 % |
– |
– |
– |
0 |
– |
– |
0 |
|
|
Kísérleti projektek és előkészítő intézkedések |
13 |
13 |
– |
– |
13 |
100 % |
– |
– |
– |
– |
– |
– |
– |
|
|
Az Európai Unió űrprogramja |
2 368 |
2 051 |
– |
195 |
2 246 |
95 % |
– |
122 |
122 |
0 |
– |
(0 ) |
(0 ) |
|
|
Decentralizált ügynökségek |
83 |
80 |
– |
3 |
83 |
100 % |
– |
0 |
0 |
– |
– |
– |
– |
|
|
Kísérleti projektek és előkészítő intézkedések |
45 |
45 |
– |
– |
45 |
100 % |
– |
– |
– |
0 |
– |
– |
0 |
|
|
Uniós biztonságos konnektivitás |
196 |
196 |
– |
– |
196 |
100 % |
– |
– |
– |
0 |
– |
– |
0 |
|
|
1. fejezet összesen: Egységes piac, innováció és digitális gazdaság |
30 466 |
21 532 |
116 |
5 446 |
27 095 |
89 % |
(0 ) |
3 362 |
3 362 |
7 |
(0 ) |
2 |
9 |
|
2. |
Európai Regionális Fejlesztési Alap (ERFA) |
40 867 |
39 650 |
– |
290 |
39 940 |
98 % |
– |
90 |
90 |
806 |
– |
29 |
836 |
|
|
Kohéziós Alap (KA) |
7 285 |
6 800 |
– |
233 |
7 034 |
97 % |
– |
– |
– |
252 |
– |
– |
252 |
|
|
Kohéziós Alap (KA), hozzájárulás az Európai Hálózatfinanszírozási Eszközhöz – Közlekedés |
1 688 |
1 668 |
– |
9 |
1 677 |
99 % |
– |
11 |
11 |
0 |
– |
– |
0 |
|
|
Kísérleti projektek és előkészítő intézkedések |
4 |
4 |
– |
– |
4 |
98 % |
– |
– |
– |
– |
– |
0 |
0 |
|
|
Európai Szociális Alap Plusz (ESZA+) |
17 288 |
17 130 |
– |
86 |
17 216 |
100 % |
(0 ) |
18 |
18 |
54 |
– |
0 |
54 |
|
|
Kísérleti projektek és előkészítő intézkedések |
2 |
2 |
– |
– |
2 |
100 % |
– |
– |
– |
– |
– |
– |
– |
|
|
Támogatás a ciprusi török közösségnek |
36 |
35 |
– |
0 |
36 |
100 % |
– |
0 |
0 |
0 |
– |
0 |
0 |
|
|
Európai Helyreállítási és Rezilienciaépítési Eszköz (a technikai támogatási eszközre vonatkozóan is) |
681 |
121 |
– |
506 |
627 |
92 % |
– |
54 |
54 |
0 |
– |
(0 ) |
0 |
|
|
Az euro pénzhamisítás elleni védelme (a „Periklész IV program”) |
1 |
1 |
– |
0 |
1 |
100 % |
– |
(0 ) |
(0 ) |
0 |
– |
0 |
0 |
|
|
Az Európai Uniós Helyreállítási Eszköz (EURI) finanszírozási költségei |
5 111 |
4 967 |
– |
50 |
5 017 |
98 % |
– |
93 |
93 |
– |
– |
0 |
0 |
|
|
Uniós polgári védelmi mechanizmus (rescEU) |
250 |
211 |
0 |
26 |
237 |
95 % |
(1 ) |
12 |
11 |
– |
1 |
0 |
1 |
|
|
„Az EU az egészségért” program |
609 |
583 |
0 |
24 |
607 |
100 % |
– |
2 |
2 |
0 |
(0 ) |
0 |
(0 ) |
|
|
Az Unión belüli szükséghelyzeti támogatásnyújtás eszköze (ESI) |
1 |
– |
– |
– |
– |
– |
– |
1 |
1 |
– |
– |
0 |
0 |
|
|
Decentralizált ügynökségek |
312 |
286 |
– |
20 |
305 |
98 % |
– |
6 |
6 |
– |
– |
0 |
0 |
|
|
Kísérleti projektek és előkészítő intézkedések |
– |
– |
– |
– |
– |
– |
– |
– |
– |
– |
– |
– |
– |
|
|
A Bizottság előjogai és a Bizottságra ruházott különleges hatáskörök keretében finanszírozott intézkedések |
16 |
16 |
– |
– |
16 |
99 % |
– |
– |
– |
0 |
– |
– |
0 |
|
|
Foglalkoztatás és szociális innováció |
116 |
106 |
– |
5 |
112 |
96 % |
0 |
4 |
4 |
1 |
– |
– |
1 |
|
|
Erasmus+ |
5 105 |
3 969 |
0 |
715 |
4 684 |
92 % |
– |
420 |
420 |
0 |
(0 ) |
0 |
0 |
|
|
Európai Szolidaritási Testület |
221 |
147 |
– |
25 |
172 |
78 % |
– |
49 |
49 |
– |
– |
0 |
0 |
|
|
Kreatív Európa |
373 |
352 |
– |
15 |
367 |
98 % |
– |
6 |
6 |
0 |
– |
0 |
0 |
|
|
Jogérvényesülés |
43 |
42 |
– |
0 |
42 |
97 % |
– |
1 |
1 |
0 |
0 |
– |
0 |
|
|
Jogok és értékek |
240 |
238 |
– |
1 |
239 |
100 % |
– |
1 |
1 |
0 |
– |
– |
0 |
|
|
Decentralizált ügynökségek |
336 |
324 |
– |
8 |
332 |
99 % |
– |
4 |
4 |
– |
– |
(0 ) |
(0 ) |
|
|
Egyéb fellépések |
9 |
9 |
– |
0 |
9 |
100 % |
– |
– |
– |
– |
– |
– |
– |
|
|
Kísérleti projektek és előkészítő intézkedések |
19 |
18 |
– |
– |
18 |
98 % |
– |
0 |
0 |
0 |
– |
0 |
0 |
|
|
A Bizottság előjogai és a Bizottságra ruházott különleges hatáskörök keretében finanszírozott intézkedések |
191 |
186 |
0 |
4 |
190 |
99 % |
– |
1 |
1 |
0 |
(0 ) |
0 |
0 |
|
|
2. fejezet összesen: Kohézió, reziliencia és értékek |
80 804 |
76 865 |
0 |
2 019 |
78 884 |
98 % |
(1 ) |
776 |
776 |
1 113 |
1 |
30 |
1 144 |
|
3. |
Európai Mezőgazdasági Garanciaalap (EMGA) |
41 338 |
39 759 |
192 |
925 |
40 875 |
99 % |
391 |
71 |
462 |
0 |
– |
(0 ) |
0 |
|
|
Európai Mezőgazdasági Vidékfejlesztési Alap (EMVA) |
13 569 |
13 226 |
– |
1 |
13 227 |
97 % |
– |
170 |
170 |
0 |
0 |
172 |
172 |
|
|
Európai Tengerügyi, Halászati és Akvakultúra-alap (ETHAA) |
969 |
946 |
– |
1 |
946 |
98 % |
– |
0 |
0 |
0 |
– |
23 |
23 |
|
|
Fenntartható halászati partnerségi megállapodások és regionális halászati gazdálkodási szervezetek |
117 |
117 |
– |
– |
117 |
100 % |
– |
– |
– |
0 |
– |
– |
0 |
|
|
Decentralizált ügynökségek |
32 |
30 |
– |
1 |
31 |
99 % |
– |
0 |
0 |
– |
– |
– |
– |
|
|
Kísérleti projektek és előkészítő intézkedések |
1 |
1 |
– |
– |
1 |
100 % |
– |
– |
– |
– |
– |
– |
– |
|
|
Környezetvédelmi és éghajlat-politikai program (LIFE) |
791 |
782 |
– |
3 |
785 |
99 % |
– |
6 |
6 |
0 |
(0 ) |
0 |
0 |
|
|
Igazságos Átmenet Alap |
1 600 |
1 503 |
– |
1 |
1 504 |
94 % |
– |
85 |
85 |
11 |
– |
– |
11 |
|
|
Az igazságos átmenet mechanizmus keretében biztosított közszektor-hitelezési eszköz |
428 |
– |
– |
57 |
57 |
13 % |
– |
372 |
372 |
– |
– |
– |
– |
|
|
Decentralizált ügynökségek |
79 |
71 |
– |
8 |
79 |
99 % |
– |
1 |
1 |
– |
– |
0 |
0 |
|
|
Kísérleti projektek és előkészítő intézkedések |
2 |
2 |
– |
– |
2 |
100 % |
– |
– |
– |
– |
– |
– |
– |
|
|
A Bizottság előjogai és a Bizottságra ruházott különleges hatáskörök keretében finanszírozott intézkedések |
35 |
35 |
– |
– |
35 |
100 % |
– |
– |
– |
0 |
– |
– |
0 |
|
|
3. fejezet összesen: Természeti erőforrások és környezet |
58 961 |
56 472 |
192 |
995 |
57 658 |
98 % |
391 |
705 |
1 096 |
11 |
(0 ) |
195 |
206 |
|
4. |
Menekültügyi, Migrációs és Integrációs Alap |
2 159 |
1 916 |
– |
5 |
1 921 |
89 % |
– |
238 |
238 |
0 |
– |
– |
0 |
|
|
Decentralizált ügynökségek |
195 |
186 |
– |
6 |
192 |
98 % |
– |
4 |
4 |
– |
– |
0 |
0 |
|
|
Integrált Határigazgatási Alap (IHA) – Határigazgatási és Vízumeszköz (HAVE) |
1 603 |
1 235 |
– |
32 |
1 266 |
79 % |
– |
337 |
337 |
0 |
– |
– |
0 |
|
|
Integrált Határigazgatási Alap (IHA) – A vámellenőrzési berendezések pénzügyi támogató eszköze (CCEi) |
0 |
0 |
– |
– |
0 |
69 % |
– |
– |
– |
0 |
– |
0 |
0 |
|
|
Decentralizált ügynökségek |
1 380 |
1 307 |
– |
52 |
1 359 |
98 % |
– |
21 |
21 |
– |
– |
0 |
0 |
|
|
4. fejezet összesen: Migráció és határigazgatás |
5 338 |
4 644 |
– |
94 |
4 738 |
89 % |
– |
599 |
599 |
0 |
– |
0 |
1 |
|
5. |
Belső Biztonsági Alap (BBA) |
388 |
336 |
– |
2 |
338 |
87 % |
– |
50 |
50 |
0 |
– |
– |
0 |
|
|
Nukleáris létesítmények leszerelése (Litvánia) |
75 |
75 |
– |
– |
75 |
100 % |
– |
– |
– |
0 |
– |
– |
0 |
|
|
Nukleáris biztonság és nukleáris létesítmények leszerelése (Bulgáriára és Szlovákiára vonatkozóan is) |
70 |
70 |
– |
0 |
70 |
100 % |
– |
(0 ) |
(0 ) |
0 |
– |
0 |
0 |
|
|
Decentralizált ügynökségek |
298 |
277 |
– |
6 |
283 |
95 % |
12 |
4 |
15 |
– |
– |
0 |
0 |
|
|
Kísérleti projektek és előkészítő intézkedések |
– |
– |
– |
– |
– |
– |
– |
– |
– |
– |
– |
– |
– |
|
|
A Bizottság előjogai és a Bizottságra ruházott különleges hatáskörök keretében finanszírozott intézkedések |
24 |
23 |
– |
– |
23 |
99 % |
0 |
0 |
0 |
0 |
– |
0 |
0 |
|
|
Európai Védelmi Alap (kutatás) |
400 |
390 |
– |
10 |
400 |
100 % |
– |
– |
– |
0 |
– |
– |
0 |
|
|
Európai Védelmi Alap (nem kutatás) |
1 027 |
999 |
– |
27 |
1 026 |
100 % |
– |
1 |
1 |
– |
– |
(0 ) |
(0 ) |
|
|
Katonai mobilitás |
252 |
252 |
– |
– |
252 |
100 % |
– |
0 |
0 |
0 |
– |
– |
0 |
|
|
Együttműködésen alapuló védelmi beszerzéseket finanszírozó rövid távú eszköz |
41 |
40 |
– |
1 |
41 |
100 % |
– |
– |
– |
– |
– |
– |
– |
|
|
A védelmi ipar megerősítését szolgáló eszköz |
8 |
– |
– |
– |
– |
– |
– |
8 |
8 |
– |
– |
– |
– |
|
|
Európai védelmi ipari program |
– |
– |
– |
– |
– |
– |
– |
– |
– |
– |
– |
– |
– |
|
|
Kísérleti projektek és előkészítő intézkedések |
– |
– |
– |
– |
– |
– |
– |
– |
– |
– |
– |
– |
– |
|
|
Uniós biztonságos konnektivitás |
158 |
158 |
– |
– |
158 |
100 % |
– |
– |
– |
– |
– |
– |
– |
|
|
5. fejezet összesen: Biztonság és védelem |
2 742 |
2 620 |
– |
46 |
2 666 |
97 % |
12 |
63 |
75 |
0 |
– |
0 |
0 |
|
6. |
Szomszédsági, Fejlesztési és Nemzetközi Együttműködési Eszköz – Globális Európa (NDICI – Globális Európa) |
12 292 |
10 356 |
701 |
305 |
11 361 |
92 % |
565 |
339 |
904 |
0 |
26 |
0 |
27 |
|
|
A Nemzetközi Nukleáris Biztonsági Együttműködést Támogató Európai Eszköz (INSC) |
66 |
44 |
1 |
21 |
66 |
100 % |
(0 ) |
0 |
(0 ) |
0 |
1 |
(0 ) |
1 |
|
|
Humanitárius segítségnyújtás |
2 588 |
2 569 |
– |
6 |
2 575 |
99 % |
(0 ) |
13 |
13 |
0 |
– |
0 |
0 |
|
|
Közös kül- és biztonságpolitika (KKBP) |
429 |
393 |
– |
25 |
419 |
98 % |
– |
10 |
10 |
0 |
– |
0 |
0 |
|
|
Tengerentúli országok és területek (TOT-ok) (Grönlandot is beleértve) |
108 |
67 |
1 |
– |
68 |
62 % |
7 |
34 |
41 |
– |
0 |
– |
0 |
|
|
MFA+ |
591 |
0 |
– |
570 |
570 |
96 % |
– |
21 |
21 |
– |
– |
0 |
0 |
|
|
Ukrajna-hitelezési együttműködési mechanizmus |
1 535 |
– |
– |
1 535 |
1 535 |
100 % |
– |
– |
– |
– |
– |
– |
– |
|
|
Egyéb fellépések |
89 |
88 |
– |
0 |
88 |
100 % |
– |
0 |
0 |
0 |
– |
0 |
0 |
|
|
Kísérleti projektek és előkészítő intézkedések |
– |
– |
– |
– |
– |
– |
– |
– |
– |
– |
– |
– |
– |
|
|
Uniós biztonságos konnektivitás |
50 |
50 |
– |
– |
50 |
100 % |
– |
– |
– |
– |
– |
– |
– |
|
|
A Bizottság előjogai és a Bizottságra ruházott különleges hatáskörök keretében finanszírozott intézkedések |
95 |
95 |
(0 ) |
0 |
95 |
100 % |
– |
0 |
0 |
0 |
0 |
0 |
0 |
|
|
Előcsatlakozási támogatás (IPA III) |
2 384 |
2 062 |
126 |
35 |
2 223 |
93 % |
106 |
50 |
156 |
0 |
5 |
– |
5 |
|
|
Nyugat-balkáni Reform- és Növekedéstámogató Eszköz |
600 |
494 |
101 |
– |
596 |
99 % |
5 |
– |
5 |
0 |
0 |
– |
0 |
|
|
6. fejezet összesen: Szomszédság és a világ |
20 828 |
16 218 |
929 |
2 498 |
19 645 |
94 % |
682 |
468 |
1 151 |
0 |
32 |
0 |
32 |
|
7. |
Személyzeti nyugdíjak |
3 102 |
2 790 |
– |
312 |
3 101 |
100 % |
– |
1 |
1 |
– |
– |
– |
– |
|
|
(Volt képviselők nyugdíja) Európai Parlament |
19 |
19 |
– |
– |
19 |
100 % |
– |
– |
– |
– |
– |
– |
– |
|
|
(Volt tagok nyugdíja) Európai Tanács és Tanács |
1 |
1 |
– |
– |
1 |
100 % |
– |
– |
– |
– |
– |
– |
– |
|
|
(Volt tagok nyugdíja) Bizottság |
9 |
9 |
– |
– |
9 |
100 % |
– |
– |
– |
– |
– |
– |
– |
|
|
(Volt tagok nyugdíja) Az Európai Unió Bírósága |
17 |
17 |
– |
– |
17 |
100 % |
– |
– |
– |
– |
– |
– |
– |
|
|
(Volt tagok nyugdíja) Európai Számvevőszék |
7 |
7 |
– |
– |
7 |
100 % |
– |
– |
– |
– |
– |
– |
– |
|
|
(Volt tagok nyugdíja) Európai ombudsman |
0 |
0 |
– |
– |
0 |
100 % |
– |
– |
– |
– |
– |
– |
– |
|
|
(Volt tagok nyugdíja) Európai adatvédelmi biztos |
0 |
0 |
– |
– |
0 |
100 % |
– |
– |
– |
– |
– |
– |
– |
|
|
(Európai Iskolák) Bizottság |
298 |
263 |
– |
28 |
291 |
98 % |
– |
7 |
7 |
0 |
– |
– |
0 |
|
|
A személyzeti szabályzat hatálya alá tartozó állomány javadalmazása |
3 157 |
3 027 |
– |
65 |
3 092 |
98 % |
0 |
64 |
64 |
1 |
– |
– |
1 |
|
|
Külső alkalmazottak javadalmazása |
469 |
299 |
– |
52 |
351 |
75 % |
(0 ) |
116 |
116 |
1 |
– |
1 |
1 |
|
|
Tagok – Illetmények és juttatások |
21 |
20 |
– |
0 |
20 |
99 % |
(0 ) |
0 |
0 |
0 |
– |
– |
0 |
|
|
Tagok – Ideiglenes juttatások |
2 |
2 |
– |
– |
2 |
100 % |
– |
– |
– |
– |
– |
– |
– |
|
|
Munkaerő-felvételi költségek |
33 |
33 |
– |
0 |
33 |
99 % |
(0 ) |
0 |
0 |
0 |
– |
0 |
0 |
|
|
A szolgálati jogviszony megszűnése |
7 |
7 |
– |
– |
7 |
100 % |
– |
– |
– |
– |
– |
– |
– |
|
|
Képzési költségek |
25 |
17 |
– |
5 |
21 |
86 % |
– |
3 |
3 |
0 |
– |
0 |
0 |
|
|
Szociális kiadások és mobilitás |
53 |
23 |
– |
15 |
37 |
71 % |
– |
15 |
15 |
0 |
(0 ) |
0 |
0 |
|
|
Információs és kommunikációs technológiák |
600 |
292 |
0 |
160 |
452 |
75 % |
– |
148 |
148 |
0 |
(0 ) |
0 |
0 |
|
|
Bérleti díjak és beszerzések |
1 011 |
321 |
– |
136 |
458 |
45 % |
– |
554 |
554 |
0 |
– |
0 |
0 |
|
|
Épületekhez kapcsolódó |
158 |
113 |
– |
21 |
134 |
85 % |
– |
23 |
23 |
0 |
– |
0 |
0 |
|
|
Biztonság |
92 |
78 |
– |
9 |
87 |
94 % |
– |
5 |
5 |
0 |
– |
0 |
0 |
|
|
Kiküldetés és reprezentáció |
66 |
61 |
– |
2 |
63 |
96 % |
– |
2 |
2 |
0 |
– |
0 |
0 |
|
|
Ülések, bizottságok, konferenciák |
14 |
12 |
– |
1 |
13 |
90 % |
– |
1 |
1 |
0 |
– |
0 |
0 |
|
|
Hivatalos Lap |
2 |
2 |
– |
0 |
2 |
100 % |
– |
– |
– |
– |
– |
– |
– |
|
|
Kiadványok |
17 |
13 |
– |
3 |
16 |
91 % |
– |
2 |
2 |
0 |
– |
0 |
0 |
|
|
Információszerzés |
8 |
7 |
– |
1 |
7 |
97 % |
– |
0 |
0 |
0 |
– |
0 |
0 |
|
|
Tanulmányok és vizsgálatok |
5 |
5 |
– |
0 |
5 |
98 % |
– |
0 |
0 |
0 |
– |
(0 ) |
0 |
|
|
Általános felszerelés, járművek, bútorok |
30 |
25 |
0 |
2 |
27 |
89 % |
– |
3 |
3 |
0 |
(0 ) |
0 |
0 |
|
|
Külső nyelvi szolgáltatások |
72 |
31 |
– |
32 |
62 |
87 % |
– |
9 |
9 |
0 |
– |
0 |
0 |
|
|
Egyéb igazgatási kiadások |
46 |
17 |
– |
23 |
39 |
85 % |
– |
6 |
6 |
0 |
– |
1 |
1 |
|
|
Decentralizált ügynökségek |
3 |
3 |
– |
– |
3 |
100 % |
– |
– |
– |
– |
– |
– |
– |
|
|
A többi intézmény igazgatási kiadásai |
5 769 |
5 192 |
1 |
381 |
5 574 |
97 % |
– |
138 |
138 |
57 |
– |
1 |
58 |
|
|
7. fejezet összesen: Európai közigazgatás |
15 115 |
12 707 |
1 |
1 247 |
13 955 |
92 % |
(0 ) |
1 099 |
1 099 |
59 |
(0 ) |
3 |
62 |
|
O. |
Innovációs Alap |
6 788 |
– |
– |
1 551 |
1 551 |
23 % |
– |
5 237 |
5 237 |
– |
– |
– |
– |
|
|
Ukrajna-eszköz |
4 866 |
4 269 |
31 |
500 |
4 799 |
99 % |
51 |
15 |
67 |
0 |
1 |
0 |
1 |
|
|
Egyéb fellépések |
112 |
– |
– |
59 |
59 |
53 % |
– |
53 |
53 |
– |
– |
– |
– |
|
|
O. fejezet összesen: A többéves pénzügyi kereten kívül |
11 767 |
4 269 |
31 |
2 110 |
6 409 |
54 % |
51 |
5 306 |
5 357 |
0 |
1 |
– |
1 |
|
S. |
Európai szolidaritási tartalék |
1 477 |
170 |
310 |
– |
480 |
33 % |
997 |
– |
997 |
– |
– |
– |
– |
|
|
Sürgősségisegély-tartalék |
– |
– |
– |
– |
– |
– |
– |
– |
– |
– |
– |
– |
– |
|
|
Európai Globalizációs Alkalmazkodási Alap (EGAA) |
43 |
21 |
– |
– |
21 |
48 % |
– |
1 |
1 |
14 |
– |
7 |
21 |
|
|
A brexit miatti kiigazításokra képzett tartalék |
564 |
564 |
– |
– |
564 |
100 % |
– |
– |
– |
– |
– |
– |
– |
|
|
S. fejezet összesen: Szolidaritási mechanizmusok az Unión belül és kívül (speciális eszközök) |
2 085 |
755 |
310 |
– |
1 065 |
51 % |
997 |
1 |
998 |
14 |
– |
7 |
21 |
|
|
Összesen: |
228 104 |
196 083 |
1 580 |
14 454 |
212 116 |
93 % |
2 133 |
12 379 |
14 512 |
1 206 |
33 |
237 |
1 476 |
6.8. RÉSZLETES TÖBBÉVES PÉNZÜGYI KERET: A KIFIZETÉSI ELŐIRÁNYZATOK VÉGREHAJTÁSA
|
millió EUR |
||||||||||||||
|
|
|
Összes rendelkezésre álló előirányzat |
Megtett kifizetések |
Átvitt előirányzatok 2026-ra |
Megszűnő előirányzatok |
|||||||||
|
|
Többéves pénzügyi terv fejezete |
a végleges elfogadott költségvetésből |
áthozott összegekből |
címzett bevételekből |
Összesen |
% |
a végleges elfogadott költségvetésből |
címzett bevételekből |
Összesen |
a végleges elfogadott költségvetésből |
áthozott összegekből |
címzett bevételekből |
Összesen |
|
|
|
|
1 |
2 |
3 |
4 |
5 = 2 + 3+4 |
6 = 5/1 |
7 |
8 |
9 = 7 + 8 |
10 |
11 |
12 |
13 = 10 + 11 + 12 |
|
1 |
Horizont Európa |
21 125 |
11 056 |
61 |
1 994 |
13 111 |
62 % |
57 |
7 941 |
7 999 |
8 |
7 |
0 |
15 |
|
|
Az Euratom kutatási és képzési programja |
414 |
245 |
16 |
15 |
277 |
67 % |
15 |
120 |
135 |
1 |
2 |
0 |
3 |
|
|
Nemzetközi termonukleáris kísérleti reaktor (ITER) |
647 |
641 |
1 |
2 |
643 |
99 % |
1 |
2 |
3 |
0 |
0 |
0 |
1 |
|
|
Egyéb fellépések |
413 |
– |
– |
108 |
108 |
26 % |
– |
305 |
305 |
– |
– |
0 |
0 |
|
|
Kísérleti projektek és előkészítő intézkedések |
17 |
16 |
– |
– |
16 |
96 % |
– |
0 |
0 |
1 |
– |
0 |
1 |
|
|
InvestEU Alap |
2 493 |
500 |
1 |
1 895 |
2 397 |
96 % |
1 |
96 |
97 |
0 |
0 |
(0 ) |
0 |
|
|
Európai Hálózatfinanszírozási Eszköz (CEF) – Közlekedés |
2 445 |
2 394 |
1 |
18 |
2 413 |
99 % |
2 |
30 |
32 |
(0 ) |
0 |
– |
0 |
|
|
Európai Hálózatfinanszírozási Eszköz (CEF) – Energia |
804 |
732 |
1 |
3 . |
736 |
92 % |
0 |
68 |
68 |
(0 ) |
0 |
– |
0 |
|
|
Európai Hálózatfinanszírozási Eszköz (CEF) – Digitális ág |
177 |
173 |
0 |
2 |
175 |
99 % |
0 |
1 |
1 |
0 |
0 |
(0 ) |
0 |
|
|
Digitális Európa program |
1 154 |
1 043 |
5 |
35 |
1 083 |
94 % |
9 |
61 |
70 |
1 |
1 |
0 |
2 |
|
|
Decentralizált ügynökségek |
240 |
230 |
– |
8 |
237 |
99 % |
– |
2 |
2 |
0 |
– |
0 |
0 |
|
|
Egyéb fellépések |
227 |
1 |
– |
31 |
32 |
14 % |
– |
195 |
195 |
0 |
– |
– |
0 |
|
|
Kísérleti projektek és előkészítő intézkedések |
13 |
13 |
– |
– |
13 |
100 % |
– |
0 |
0 |
0 |
– |
– |
0 |
|
|
A Bizottság előjogai és a Bizottságra ruházott különleges hatáskörök keretében finanszírozott intézkedések |
30 |
27 |
– |
3 |
29 |
99 % |
– |
0 |
0 |
0 |
– |
0 |
0 |
|
|
Egységes piac program (a kkv-kat is beleértve) |
780 |
695 |
6 |
23 |
724 |
93 % |
7 |
46 |
53 |
2 |
1 |
0 |
2 |
|
|
Csalás elleni uniós program |
30 |
20 |
(0 ) |
0 |
20 |
68 % |
9 |
0 |
9 |
0 |
0 |
0 |
0 |
|
|
Adóügyi együttműködés (Fiscalis) |
44 |
42 |
0 |
0 |
42 |
95 % |
0 |
1 |
1 |
1 |
0 |
– |
1 |
|
|
Vámügyi együttműködés (Vám) |
153 |
143 |
0 |
2 |
145 |
95 % |
0 |
8 |
8 |
0 |
0 |
0 |
0 |
|
|
Decentralizált ügynökségek |
164 |
148 |
– |
6 |
153 |
93 % |
– |
6 |
6 |
4 |
– |
– |
4 |
|
|
Egyéb fellépések |
8 |
7 |
– |
0 |
8 |
100 % |
– |
0 |
0 |
0 |
– |
– |
0 |
|
|
Kísérleti projektek és előkészítő intézkedések |
11 |
10 |
– |
– |
10 |
94 % |
(0 ) |
– |
(0 ) |
1 |
– |
– |
1 |
|
|
Az Európai Unió űrprogramja |
2 467 |
1 819 |
4 |
110 |
1 934 |
78 % |
4 |
530 |
534 |
0 |
0 |
– |
0 |
|
|
Decentralizált ügynökségek |
83 |
80 |
– |
3 |
83 |
100 % |
– |
0 |
0 |
– |
– |
(0 ) |
(0 ) |
|
|
Kísérleti projektek és előkészítő intézkedések |
6 |
6 |
– |
– |
6 |
100 % |
– |
– |
– |
– |
– |
– |
– |
|
|
Uniós biztonságos konnektivitás |
89 |
89 |
0 |
– |
89 |
100 % |
0 |
– |
0 |
0 |
0 |
– |
0 |
|
|
1. fejezet összesen: Egységes piac, innováció és digitális gazdaság |
34 035 |
20 128 |
96 |
4 258 |
24 483 |
72 % |
107 |
9 414 |
9 521 |
20 |
10 |
0 |
31 |
|
2. |
Európai Regionális Fejlesztési Alap (ERFA) |
23 394 |
20 837 |
0 |
1 978 |
22 816 |
98 % |
0 |
577 |
577 |
1 |
0 |
(0 ) |
1 |
|
|
Kohéziós Alap (KA) |
5 756 |
5 522 |
0 |
68 |
5 590 |
97 % |
0 |
166 |
166 |
0 |
0 |
– |
1 |
|
|
Kohéziós Alap (KA), hozzájárulás az Európai Hálózatfinanszírozási Eszközhöz – Közlekedés |
1 364 |
1 350 |
– |
3 |
1 353 |
99 % |
– |
11 |
11 |
– |
– |
0 |
0 |
|
|
Kísérleti projektek és előkészítő intézkedések |
2 |
1 |
– |
– |
1 |
35 % |
0 |
– |
0 |
1 |
– |
0 |
1 |
|
|
Európai Szociális Alap Plusz (ESZA+) |
10 966 |
8 242 |
1 |
2 362 |
10 605 |
97 % |
1 |
360 |
361 |
0 |
0 |
0 |
0 |
|
|
Kísérleti projektek és előkészítő intézkedések |
1 |
0 |
– |
0 |
1 |
100 % |
– |
– |
– |
– |
– |
– |
– |
|
|
Támogatás a ciprusi török közösségnek |
41 |
40 |
0 |
0 |
40 |
99 % |
0 |
– |
0 |
0 |
0 |
– |
0 |
|
|
Európai Helyreállítási és Rezilienciaépítési Eszköz (a technikai támogatási eszközre vonatkozóan is) |
40 344 |
118 |
2 |
39 552 |
39 671 |
98 % |
2 |
671 |
673 |
0 |
0 |
(0 ) |
0 |
|
|
Az euro pénzhamisítás elleni védelme (a „Periklész IV program”) |
1 |
1 |
– |
0 |
1 |
91 % |
– |
– |
– |
0 |
– |
– |
0 |
|
|
Az Európai Uniós Helyreállítási Eszköz (EURI) finanszírozási költségei |
6 976 |
3 091 |
1 863 |
50 |
5 005 |
72 % |
1 876 |
95 |
1 971 |
0 |
0 |
0 |
0 |
|
|
Uniós polgári védelmi mechanizmus (rescEU) |
446 |
132 |
(0 ) |
222 |
355 |
80 % |
0 |
91 |
91 |
(0 ) |
0 |
0 |
0 |
|
|
„Az EU az egészségért” program |
557 |
530 |
4 |
19 |
553 |
99 % |
2 |
2 |
4 |
0 |
0 |
0 |
0 |
|
|
Az Unión belüli szükséghelyzeti támogatásnyújtás eszköze (ESI) |
26 |
– |
– |
4 |
4 |
16 % |
– |
16 |
16 |
– |
– |
6 |
6 |
|
|
Decentralizált ügynökségek |
299 |
274 |
– |
19 |
293 |
98 % |
– |
6 |
6 |
0 |
– |
0 |
0 |
|
|
Kísérleti projektek és előkészítő intézkedések |
– |
– |
– |
– |
– |
– |
– |
– |
– |
– |
– |
– |
– |
|
|
A Bizottság előjogai és a Bizottságra ruházott különleges hatáskörök keretében finanszírozott intézkedések |
13 |
13 |
(0 ) |
– |
13 |
100 % |
– |
– |
– |
0 |
0 |
– |
0 |
|
|
Foglalkoztatás és szociális innováció |
91 |
77 |
1 |
6 |
85 |
94 % |
1 |
4 |
6 |
0 |
(0 ) |
– |
0 |
|
|
Erasmus+ |
4 966 |
3 782 |
18 |
836 |
4 635 |
93 % |
15 |
315 |
330 |
0 |
0 |
– |
0 |
|
|
Európai Szolidaritási Testület |
220 |
134 |
3 |
34 |
172 |
78 % |
4 |
44 |
49 |
0 |
0 |
(0 ) |
0 |
|
|
Kreatív Európa |
350 |
322 |
2 |
13 |
338 |
97 % |
2 |
10 |
12 |
0 |
0 |
0 |
0 |
|
|
Jogérvényesülés |
43 |
41 |
1 |
1 |
42 |
98 % |
0 |
0 |
1 |
0 |
0 |
– |
0 |
|
|
Jogok és értékek |
194 |
190 |
1 |
1 |
192 |
99 % |
1 |
1 |
2 |
0 |
0 |
– |
0 |
|
|
Decentralizált ügynökségek |
333 |
321 |
– |
8 |
328 |
99 % |
– |
4 |
4 |
0 |
– |
0 |
0 |
|
|
Egyéb fellépések |
9 |
9 |
– |
0 |
9 |
100 % |
– |
– |
– |
– |
– |
0 |
0 |
|
|
Kísérleti projektek és előkészítő intézkedések |
25 |
25 |
– |
0 |
25 |
98 % |
– |
0 |
0 |
0 |
– |
0 |
0 |
|
|
A Bizottság előjogai és a Bizottságra ruházott különleges hatáskörök keretében finanszírozott intézkedések |
183 |
178 |
(0 ) |
4 |
182 |
99 % |
– |
2 |
2 |
0 |
0 |
0 |
0 |
|
|
2. fejezet összesen: Kohézió, reziliencia és értékek |
96 601 |
45 231 |
1 895 |
45 180 |
92 306 |
96 % |
1 906 |
2 377 |
4 283 |
4 |
2 |
6 |
11 |
|
3. |
Európai Mezőgazdasági Garanciaalap (EMGA) |
41 377 |
39 788 |
192 |
925 |
40 904 |
99 % |
392 |
71 |
463 |
10 |
0 |
(0 ) |
10 |
|
|
Európai Mezőgazdasági Vidékfejlesztési Alap (EMVA) |
16 373 |
14 407 |
0 |
1 445 |
15 852 |
97 % |
0 |
519 |
519 |
1 |
0 |
– |
1 |
|
|
Európai Tengerügyi, Halászati és Akvakultúra-alap (ETHAA) |
671 |
667 |
1 |
2 |
670 |
100 % |
1 |
0 |
1 |
0 |
0 |
0 |
0 |
|
|
Fenntartható halászati partnerségi megállapodások és regionális halászati gazdálkodási szervezetek |
111 |
111 |
– |
– |
111 |
100 % |
– |
– |
– |
– |
– |
– |
– |
|
|
Decentralizált ügynökségek |
32 |
30 |
– |
1 |
31 |
99 % |
– |
0 |
0 |
0 |
– |
– |
0 |
|
|
Kísérleti projektek és előkészítő intézkedések |
4 |
3 |
– |
– |
3 |
83 % |
– |
– |
– |
1 |
– |
– |
1 |
|
|
Környezetvédelmi és éghajlat-politikai program (LIFE) |
690 |
668 |
8 |
2 |
677 |
98 % |
6 |
6 |
12 |
0 |
0 |
0 |
1 |
|
|
Igazságos Átmenet Alap |
1 436 |
3 |
– |
1 166 |
1 170 |
81 % |
– |
266 |
266 |
– |
– |
– |
– |
|
|
Az igazságos átmenet mechanizmus keretében biztosított közszektor-hitelezési eszköz |
528 |
25 |
– |
42 |
67 |
13 % |
– |
461 |
461 |
– |
– |
– |
– |
|
|
Decentralizált ügynökségek |
79 |
71 |
– |
8 |
79 |
99 % |
– |
1 |
1 |
– |
– |
0 |
0 |
|
|
Kísérleti projektek és előkészítő intézkedések |
4 |
3 |
– |
– |
3 |
90 % |
– |
– |
– |
0 |
– |
– |
0 |
|
|
A Bizottság előjogai és a Bizottságra ruházott különleges hatáskörök keretében finanszírozott intézkedések |
25 |
21 |
– |
– |
21 |
84 % |
– |
– |
– |
4 |
– |
– |
4 |
|
|
3. fejezet összesen: Természeti erőforrások és környezet |
61 329 |
55 799 |
200 |
3 590 |
59 589 |
97 % |
399 |
1 323 |
1 722 |
16 |
0 |
0 |
17 |
|
4. |
Menekültügyi, Migrációs és Integrációs Alap |
1 450 |
1 205 |
2 |
81 |
1 288 |
89 % |
2 |
160 |
161 |
1 |
0 |
0 |
1 |
|
|
Decentralizált ügynökségek |
205 |
196 |
– |
6 |
202 |
98 % |
– |
4 |
4 |
– |
– |
0 |
0 |
|
|
Integrált Határigazgatási Alap (IHA) – Határigazgatási és Vízumeszköz (HAVE) |
1 291 |
817 |
1 |
101 |
919 |
71 % |
1 |
370 |
371 |
0 |
0 |
0 |
0 |
|
|
Integrált Határigazgatási Alap (IHA) – A vámellenőrzési berendezések pénzügyi támogató eszköze (CCEi) |
32 |
8 |
16 |
– |
23 |
73 % |
0 |
– |
0 |
0 |
9 |
– |
9 |
|
|
Decentralizált ügynökségek |
1 407 |
1 334 |
– |
52 |
1 386 |
99 % |
– |
21 |
21 |
– |
– |
0 |
0 |
|
|
4. fejezet összesen: Migráció és határigazgatás |
4 386 |
3 560 |
19 |
239 |
3 819 |
87 % |
3 |
554 |
557 |
1 |
9 |
0 |
10 |
|
5. |
Belső Biztonsági Alap (BBA) |
296 |
242 |
1 |
14 |
257 |
87 % |
1 |
37 |
38 |
0 |
0 |
– |
1 |
|
|
Nukleáris létesítmények leszerelése (Litvánia) |
90 |
90 |
– |
– |
90 |
100 % |
– |
– |
– |
0 |
– |
– |
0 |
|
|
Nukleáris biztonság és nukleáris létesítmények leszerelése (Bulgáriára és Szlovákiára vonatkozóan is) |
64 |
59 |
1 |
– |
60 |
94 % |
2 |
– |
2 |
2 |
0 |
– |
2 |
|
|
Decentralizált ügynökségek |
300 |
274 |
– |
6 |
281 |
94 % |
16 |
4 |
19 |
– |
– |
0 |
0 |
|
|
Kísérleti projektek és előkészítő intézkedések |
1 |
1 |
– |
– |
1 |
100 % |
– |
– |
– |
– |
– |
– |
– |
|
|
A Bizottság előjogai és a Bizottságra ruházott különleges hatáskörök keretében finanszírozott intézkedések |
22 |
22 |
(0 ) |
– |
22 |
97 % |
0 |
0 |
0 |
0 |
0 |
0 |
0 |
|
|
Európai Védelmi Alap (kutatás) |
296 |
286 |
1 |
8 |
295 |
100 % |
1 |
– |
1 |
0 |
0 |
– |
0 |
|
|
Európai Védelmi Alap (nem kutatás) |
566 |
543 |
2 |
18 |
562 |
99 % |
2 |
1 |
4 |
0 |
0 |
0 |
0 |
|
|
Katonai mobilitás |
137 |
136 |
0 |
0 |
136 |
100 % |
1 |
– |
1 |
0 |
– |
– |
0 |
|
|
Együttműködésen alapuló védelmi beszerzéseket finanszírozó rövid távú eszköz |
63 |
60 |
– |
3 |
63 |
100 % |
– |
– |
– |
– |
– |
– |
– |
|
|
A védelmi ipar megerősítését szolgáló eszköz |
61 |
50 |
– |
3 |
53 |
87 % |
– |
8 |
8 |
– |
– |
– |
– |
|
|
Európai védelmi ipari program |
– |
– |
– |
– |
– |
– |
– |
– |
– |
– |
– |
– |
– |
|
|
Kísérleti projektek és előkészítő intézkedések |
– |
– |
– |
– |
– |
– |
– |
– |
– |
– |
– |
– |
– |
|
|
Uniós biztonságos konnektivitás |
51 |
51 |
– |
– |
51 |
100 % |
– |
– |
– |
– |
– |
– |
– |
|
|
5. fejezet összesen: Biztonság és védelem |
1 947 |
1 814 |
5 |
52 |
1 872 |
96 % |
22 |
51 |
73 |
3 |
0 |
0 |
3 |
|
6. |
Szomszédsági, Fejlesztési és Nemzetközi Együttműködési Eszköz – Globális Európa (NDICI – Globális Európa) |
10 782 |
9 442 |
48 |
444 |
9 935 |
92 % |
368 |
474 |
842 |
3 |
2 |
0 |
5 |
|
|
A Nemzetközi Nukleáris Biztonsági Együttműködést Támogató Európai Eszköz (INSC) |
69 |
50 |
1 |
13 |
63 |
91 % |
5 |
1 |
6 |
– |
0 |
(0 ) |
0 |
|
|
Humanitárius segítségnyújtás |
2 493 |
2 463 |
6 |
6 |
2 476 |
99 % |
6 |
10 |
16 |
1 |
0 |
0 |
1 |
|
|
Közös kül- és biztonságpolitika (KKBP) |
439 |
398 |
1 |
27 |
426 |
97 % |
1 |
12 |
12 |
0 |
0 |
0 |
0 |
|
|
Tengerentúli országok és területek (TOT-ok) (Grönlandot is beleértve) |
90 |
57 |
4 |
0 |
61 |
68 % |
4 |
25 |
29 |
0 |
0 |
– |
0 |
|
|
MFA+ |
680 |
0 |
– |
568 |
568 |
84 % |
– |
111 |
111 |
– |
– |
(0 ) |
(0 ) |
|
|
Ukrajna-hitelezési együttműködési mechanizmus |
1 535 |
– |
– |
1 535 |
1 535 |
100 % |
– |
– |
– |
– |
– |
– |
– |
|
|
Egyéb fellépések |
48 |
47 |
– |
0 |
48 |
99 % |
– |
0 |
0 |
0 |
– |
– |
0 |
|
|
Kísérleti projektek és előkészítő intézkedések |
– |
– |
– |
– |
– |
– |
– |
– |
– |
– |
– |
– |
– |
|
|
Uniós biztonságos konnektivitás |
– |
– |
– |
– |
– |
– |
– |
– |
– |
– |
– |
– |
– |
|
|
A Bizottság előjogai és a Bizottságra ruházott különleges hatáskörök keretében finanszírozott intézkedések |
88 |
88 |
(0 ) |
0 |
88 |
100 % |
– |
0 |
0 |
0 |
0 |
– |
0 |
|
|
Előcsatlakozási támogatás (IPA III) |
2 122 |
1 841 |
10 |
43 |
1 894 |
89 % |
153 |
72 |
225 |
3 |
(0 ) |
– |
3 |
|
|
Nyugat-balkáni Reform- és Növekedéstámogató Eszköz |
124 |
58 |
19 |
– |
77 |
62 % |
47 |
– |
47 |
0 |
(0 ) |
– |
0 |
|
|
6. fejezet összesen: Szomszédság és a világ |
18 469 |
14 444 |
89 |
2 637 |
17 170 |
93 % |
584 |
706 |
1 290 |
7 |
2 |
0 |
9 |
|
7. |
Személyzeti nyugdíjak |
3 102 |
2 790 |
– |
302 |
3 092 |
100 % |
– |
10 |
10 |
0 |
– |
(0 ) |
0 |
|
|
(Volt képviselők nyugdíja) Európai Parlament |
19 |
19 |
– |
– |
19 |
100 % |
– |
– |
– |
– |
– |
– |
– |
|
|
(Volt tagok nyugdíja) Európai Tanács és Tanács |
1 |
1 |
– |
– |
1 |
100 % |
– |
– |
– |
– |
– |
– |
– |
|
|
(Volt tagok nyugdíja) Bizottság |
9 |
9 |
– |
– |
9 |
100 % |
– |
– |
– |
– |
– |
– |
– |
|
|
(Volt tagok nyugdíja) Az Európai Unió Bírósága |
17 |
17 |
– |
– |
17 |
100 % |
– |
– |
– |
– |
– |
– |
– |
|
|
(Volt tagok nyugdíja) Európai Számvevőszék |
7 |
7 |
– |
– |
7 |
100 % |
– |
– |
– |
– |
– |
– |
– |
|
|
(Volt tagok nyugdíja) Európai ombudsman |
0 |
0 |
– |
– |
0 |
100 % |
– |
– |
– |
– |
– |
– |
– |
|
|
(Volt tagok nyugdíja) Európai adatvédelmi biztos |
0 |
0 |
– |
– |
0 |
100 % |
– |
– |
– |
– |
– |
– |
– |
|
|
(Európai Iskolák) Bizottság |
302 |
263 |
0 |
30 |
293 |
97 % |
0 |
9 |
9 |
0 |
– |
– |
0 |
|
|
A személyzeti szabályzat hatálya alá tartozó állomány javadalmazása |
3 157 |
3 027 |
0 |
65 |
3 092 |
98 % |
0 |
64 |
64 |
1 |
0 |
– |
1 |
|
|
Külső alkalmazottak javadalmazása |
493 |
268 |
20 |
53 |
342 |
69 % |
31 |
118 |
148 |
1 |
1 |
1 |
3 |
|
|
Tagok – Illetmények és juttatások |
22 |
20 |
1 |
0 |
20 |
93 % |
1 |
0 |
1 |
0 |
0 |
– |
0 |
|
|
Tagok – Ideiglenes juttatások |
2 |
2 |
– |
– |
2 |
91 % |
– |
– |
– |
0 |
– |
– |
0 |
|
|
Munkaerő-felvételi költségek |
37 |
30 |
3 |
0 |
33 |
91 % |
3 |
0 |
3 |
0 |
0 |
0 |
1 |
|
|
A szolgálati jogviszony megszűnése |
7 |
7 |
– |
– |
7 |
97 % |
(0 ) |
– |
(0 ) |
0 |
– |
– |
0 |
|
|
Képzési költségek |
37 |
7 |
9 |
4 |
20 |
55 % |
10 |
6 |
16 |
0 |
1 |
0 |
1 |
|
|
Szociális kiadások és mobilitás |
64 |
16 |
6 |
14 |
36 |
56 % |
7 |
20 |
27 |
0 |
1 |
0 |
2 |
|
|
Információs és kommunikációs technológiák |
765 |
187 |
119 |
137 |
442 |
58 % |
105 |
217 |
321 |
0 |
1 |
0 |
2 |
|
|
Bérleti díjak és beszerzések |
1 042 |
288 |
30 |
129 |
448 |
43 % |
33 |
561 |
595 |
0 |
0 |
0 |
0 |
|
|
Épületekhez kapcsolódó |
207 |
73 |
41 |
19 |
132 |
64 % |
41 |
30 |
71 |
0 |
3 |
0 |
4 |
|
|
Biztonság |
124 |
55 |
22 |
9 |
86 |
70 % |
22 |
12 |
35 |
0 |
3 |
0 |
3 |
|
|
Kiküldetés és reprezentáció |
76 |
49 |
7 |
2 |
57 |
76 % |
13 |
2 |
15 |
0 |
3 |
0 |
3 |
|
|
Ülések, bizottságok, konferenciák |
20 |
8 |
3 |
1 |
12 |
59 % |
4 |
2 |
6 |
0 |
2 |
0 |
2 |
|
|
Hivatalos Lap |
3 |
1 |
1 |
0 |
2 |
66 % |
1 |
0 |
1 |
– |
0 |
– |
0 |
|
|
Kiadványok |
24 |
7 |
5 |
3 |
15 |
63 % |
6 |
3 |
9 |
0 |
0 |
0 |
0 |
|
|
Információszerzés |
9 |
4 |
2 |
0 |
6 |
70 % |
2 |
0 |
3 |
0 |
0 |
0 |
0 |
|
|
Tanulmányok és vizsgálatok |
10 |
1 |
5 |
0 |
5 |
53 % |
4 |
0 |
5 |
0 |
0 |
– |
0 |
|
|
Általános felszerelés, járművek, bútorok |
41 |
11 |
9 |
3 |
22 |
54 % |
14 |
4 |
18 |
0 |
0 |
0 |
1 |
|
|
Külső nyelvi szolgáltatások |
74 |
29 |
2 |
32 |
62 |
84 % |
2 |
10 |
12 |
0 |
0 |
0 |
0 |
|
|
Egyéb igazgatási kiadások |
58 |
13 |
4 |
23 |
41 |
70 % |
3 |
13 |
16 |
0 |
1 |
1 |
1 |
|
|
Decentralizált ügynökségek |
3 |
3 |
– |
– |
3 |
100 % |
– |
– |
– |
– |
– |
– |
– |
|
|
A többi intézmény igazgatási kiadásai |
6 399 |
4 563 |
560 |
318 |
5 441 |
85 % |
630 |
209 |
839 |
56 |
62 |
2 |
120 |
|
|
7. fejezet összesen: Európai közigazgatás |
16 133 |
11 775 |
847 |
1 144 |
13 767 |
85 % |
932 |
1 291 |
2 222 |
59 |
80 |
5 |
144 |
|
O. |
Innovációs Alap |
12 293 |
– |
– |
224 |
224 |
2 % |
– |
12 068 |
12 068 |
– |
– |
– |
– |
|
|
Ukrajna-eszköz |
3 587 |
1 693 |
113 |
233 |
2 038 |
57 % |
1 120 |
429 |
1 548 |
0 |
0 |
– |
0 |
|
|
Egyéb fellépések |
114 |
– |
– |
56 |
56 |
49 % |
– |
58 |
58 |
– |
– |
– |
– |
|
|
O. fejezet összesen: A többéves pénzügyi kereten kívül |
15 994 |
1 693 |
113 |
514 |
2 319 |
15 % |
1 120 |
12 555 |
13 675 |
0 |
0 |
– |
0 |
|
S. |
Európai szolidaritási tartalék |
1 477 |
170 |
310 |
– |
480 |
33 % |
997 |
– |
997 |
– |
– |
– |
– |
|
|
Sürgősségisegély-tartalék |
– |
– |
– |
– |
– |
– |
– |
– |
– |
– |
– |
– |
– |
|
|
Európai Globalizációs Alkalmazkodási Alap (EGAA) |
21 |
12 |
0 |
9 |
21 |
99 % |
0 |
– |
0 |
0 |
0 |
– |
0 |
|
|
A brexit miatti kiigazításokra képzett tartalék |
564 |
547 |
– |
– |
547 |
97 % |
18 |
– |
18 |
– |
– |
– |
– |
|
|
S. fejezet összesen: Szolidaritási mechanizmusok az Unión belül és kívül (speciális eszközök) |
2 063 |
729 |
310 |
9 |
1 048 |
51 % |
1 015 |
– |
1 015 |
0 |
0 |
– |
0 |
|
|
ÖSSZESEN |
250 956 |
155 173 |
3 575 |
57 624 |
216 373 |
86 % |
6 087 |
28 271 |
34 358 |
110 |
104 |
12 |
226 |
6.9. RÉSZLETES TÖBBÉVES PÉNZÜGYI KERET: A FENNÁLLÓ KÖTELEZETTSÉGVÁLLALÁSOK VÁLTOZÁSAI
|
millió EUR |
||||||
|
|
Többéves pénzügyi terv fejezete |
Előző évről áthozott kötelezettségvállalások |
Évközi kötelezettségvállalások |
Átvitt kötelezettségvállalásokkal kapcsolatos változások |
Kifizetések |
Összes fennálló kötelezettségvállalás az év végén |
|
|
|
1 |
2 |
3 |
4 |
5 = 1 + 2+3 + 4 |
|
1. |
Horizont Európa |
28 646 |
16 815 |
(346 ) |
(13 110 ) |
32 005 |
|
|
Az Euratom kutatási és képzési programja |
234 |
376 |
(4 ) |
(277 ) |
330 |
|
|
Nemzetközi termonukleáris kísérleti reaktor (ITER) |
1 449 |
488 |
(0 ) |
(643 ) |
1 294 |
|
|
Egyéb fellépések |
263 |
167 |
(4 ) |
(108 ) |
318 |
|
|
Kísérleti projektek és előkészítő intézkedések |
50 |
10 |
(2 ) |
(16 ) |
42 |
|
|
InvestEU Alap |
4 663 |
1 221 |
(16 ) |
(2 397 ) |
3 471 |
|
|
Európai Hálózatfinanszírozási Eszköz (CEF) – Közlekedés |
6 089 |
1 701 |
(157 ) |
(2 413 ) |
5 220 |
|
|
Európai Hálózatfinanszírozási Eszköz (CEF) – Energia |
3 934 |
926 |
(36 ) |
(736 ) |
4 089 |
|
|
Európai Hálózatfinanszírozási Eszköz (CEF) – Digitális ág |
556 |
229 |
(0 ) |
(175 ) |
610 |
|
|
Digitális Európa program |
2 351 |
1 137 |
(1 ) |
(1 083 ) |
2 405 |
|
|
Decentralizált ügynökségek |
36 |
237 |
– |
(237 ) |
36 |
|
|
Egyéb fellépések |
61 |
85 |
(2 ) |
(32 ) |
113 |
|
|
Kísérleti projektek és előkészítő intézkedések |
26 |
9 |
(0 ) |
(13 ) |
22 |
|
|
A Bizottság előjogai és a Bizottságra ruházott különleges hatáskörök keretében finanszírozott intézkedések |
36 |
29 |
(0 ) |
(29 ) |
35 |
|
|
Egységes piac program (a kkv-kat is beleértve) |
914 |
647 |
(8 ) |
(724 ) |
829 |
|
|
Csalás elleni uniós program |
34 |
28 |
(5 ) |
(20 ) |
36 |
|
|
Adóügyi együttműködés (Fiscalis) |
44 |
39 |
(0 ) |
(42 ) |
41 |
|
|
Vámügyi együttműködés (Vám) |
148 |
200 |
(1 ) |
(145 ) |
202 |
|
|
Decentralizált ügynökségek |
0 |
158 |
– |
(153 ) |
5 |
|
|
Egyéb fellépések |
5 |
8 |
(0 ) |
(8 ) |
5 |
|
|
Kísérleti projektek és előkészítő intézkedések |
25 |
13 |
(1 ) |
(10 ) |
27 |
|
|
Az Európai Unió űrprogramja |
1 483 |
2 246 |
(0 ) |
(1 934 ) |
1 795 |
|
|
Decentralizált ügynökségek |
17 |
83 |
– |
(83 ) |
17 |
|
|
Kísérleti projektek és előkészítő intézkedések |
17 |
45 |
– |
(6 ) |
56 |
|
|
Uniós biztonságos konnektivitás |
83 |
196 |
– |
(89 ) |
191 |
|
|
1. fejezet összesen: Egységes piac, innováció és digitális gazdaság |
51 164 |
27 095 |
(583 ) |
(24 482 ) |
53 194 |
|
2. |
Európai Regionális Fejlesztési Alap (ERFA) |
105 188 |
39 940 |
(54 ) |
(22 852 ) |
122 222 |
|
|
Kohéziós Alap (KA) |
16 048 |
7 034 |
(0 ) |
(5 590 ) |
17 491 |
|
|
Kohéziós Alap (KA), hozzájárulás az Európai Hálózatfinanszírozási Eszközhöz – Közlekedés |
5 402 |
1 677 |
(26 ) |
(1 353 ) |
5 700 |
|
|
Kísérleti projektek és előkészítő intézkedések |
4 |
4 |
(1 ) |
(1 ) |
6 |
|
|
Európai Szociális Alap Plusz (ESZA+) |
47 528 |
17 216 |
(3 ) |
(10 623 ) |
54 118 |
|
|
Kísérleti projektek és előkészítő intézkedések |
– |
2 |
– |
(1 ) |
1 |
|
|
Támogatás a ciprusi török közösségnek |
95 |
36 |
0 |
(40 ) |
91 |
|
|
Európai Helyreállítási és Rezilienciaépítési Eszköz (a technikai támogatási eszközre vonatkozóan is) |
161 570 |
627 |
(12 ) |
(39 671 ) |
122 514 |
|
|
Az euro pénzhamisítás elleni védelme (a „Periklész IV program”) |
0 |
1 |
(0 ) |
(1 ) |
1 |
|
|
Az Európai Uniós Helyreállítási Eszköz (EURI) finanszírozási költségei |
1 865 |
5 017 |
– |
(5 005 ) |
1 878 |
|
|
Uniós polgári védelmi mechanizmus (rescEU) |
1 193 |
237 |
(9 ) |
(355 ) |
1 066 |
|
|
„Az EU az egészségért” program |
1 507 |
607 |
(2 ) |
(553 ) |
1 559 |
|
|
Az Unión belüli szükséghelyzeti támogatásnyújtás eszköze (ESI) |
28 |
– |
– |
(4 ) |
24 |
|
|
Decentralizált ügynökségek |
50 |
305 |
(0 ) |
(293 ) |
61 |
|
|
Kísérleti projektek és előkészítő intézkedések |
0 |
– |
– |
– |
0 |
|
|
A Bizottság előjogai és a Bizottságra ruházott különleges hatáskörök keretében finanszírozott intézkedések |
10 |
16 |
(0 ) |
(13 ) |
12 |
|
|
Foglalkoztatás és szociális innováció |
185 |
112 |
(0 ) |
(85 ) |
212 |
|
|
Erasmus+ |
2 251 |
4 684 |
(109 ) |
(4 635 ) |
2 191 |
|
|
Európai Szolidaritási Testület |
149 |
172 |
(43 ) |
(172 ) |
106 |
|
|
Kreatív Európa |
354 |
367 |
(2 ) |
(338 ) |
381 |
|
|
Jogérvényesülés |
53 |
42 |
(1 ) |
(42 ) |
52 |
|
|
Jogok és értékek |
288 |
239 |
(1 ) |
(192 ) |
334 |
|
|
Decentralizált ügynökségek |
53 |
332 |
(0 ) |
(328 ) |
56 |
|
|
Egyéb fellépések |
13 |
9 |
(0 ) |
(9 ) |
13 |
|
|
Kísérleti projektek és előkészítő intézkedések |
58 |
18 |
(8 ) |
(25 ) |
43 |
|
|
A Bizottság előjogai és a Bizottságra ruházott különleges hatáskörök keretében finanszírozott intézkedések |
197 |
190 |
(2 ) |
(182 ) |
203 |
|
|
2. fejezet összesen: Kohézió, reziliencia és értékek |
344 088 |
78 884 |
(275 ) |
(92 361 ) |
330 336 |
|
3. |
Európai Mezőgazdasági Garanciaalap (EMGA) |
371 |
40 875 |
(7 ) |
(40 904 ) |
335 |
|
|
Európai Mezőgazdasági Vidékfejlesztési Alap (EMVA) |
35 517 |
13 227 |
(239 ) |
(15 852 ) |
32 652 |
|
|
Európai Tengerügyi, Halászati és Akvakultúra-alap (ETHAA) |
3 341 |
946 |
(4 ) |
(670 ) |
3 613 |
|
|
Fenntartható halászati partnerségi megállapodások és regionális halászati gazdálkodási szervezetek |
38 |
117 |
(2 ) |
(111 ) |
42 |
|
|
Decentralizált ügynökségek |
– |
31 |
– |
(31 ) |
0 |
|
|
Kísérleti projektek és előkészítő intézkedések |
10 |
1 |
– |
(3 ) |
8 |
|
|
Környezetvédelmi és éghajlat-politikai program (LIFE) |
2 691 |
785 |
(11 ) |
(677 ) |
2 787 |
|
|
Igazságos Átmenet Alap |
8 765 |
1 504 |
(0 ) |
(1 124 ) |
9 145 |
|
|
Az igazságos átmenet mechanizmus keretében biztosított közszektor-hitelezési eszköz |
104 |
57 |
– |
(67 ) |
94 |
|
|
Decentralizált ügynökségek |
– |
79 |
– |
(79 ) |
0 |
|
|
Kísérleti projektek és előkészítő intézkedések |
15 |
2 |
(0 ) |
(3 ) |
14 |
|
|
A Bizottság előjogai és a Bizottságra ruházott különleges hatáskörök keretében finanszírozott intézkedések |
16 |
35 |
(0 ) |
(21 ) |
29 |
|
|
3. fejezet összesen: Természeti erőforrások és környezet |
50 867 |
57 658 |
(263 ) |
(59 544 ) |
48 718 |
|
4. |
Menekültügyi, Migrációs és Integrációs Alap |
2 862 |
1 921 |
(0 ) |
(1 288 ) |
3 495 |
|
|
Decentralizált ügynökségek |
13 |
192 |
– |
(202 ) |
3 |
|
|
Integrált Határigazgatási Alap (IHA) – Határigazgatási és Vízumeszköz (HAVE) |
2 215 |
1 266 |
(0 ) |
(910 ) |
2 572 |
|
|
Integrált Határigazgatási Alap (IHA) – A vámellenőrzési berendezések pénzügyi támogató eszköze (CCEi) |
305 |
0 |
– |
(23 ) |
281 |
|
|
Decentralizált ügynökségek |
359 |
1 359 |
– |
(1 386 ) |
332 |
|
|
4. fejezet összesen: Migráció és határigazgatás |
5 754 |
4 738 |
(0 ) |
(3 809 ) |
6 683 |
|
5. |
Belső Biztonsági Alap (BBA) |
636 |
338 |
(0 ) |
(257 ) |
717 |
|
|
Nukleáris létesítmények leszerelése (Litvánia) |
331 |
75 |
– |
(90 ) |
315 |
|
|
Nukleáris biztonság és nukleáris létesítmények leszerelése (Bulgáriára és Szlovákiára vonatkozóan is) |
296 |
70 |
(0 ) |
(60 ) |
306 |
|
|
Decentralizált ügynökségek |
6 |
283 |
– |
(281 ) |
8 |
|
|
Kísérleti projektek és előkészítő intézkedések |
1 |
– |
– |
(1 ) |
0 |
|
|
A Bizottság előjogai és a Bizottságra ruházott különleges hatáskörök keretében finanszírozott intézkedések |
22 |
23 |
(0 ) |
(22 ) |
23 |
|
|
Európai Védelmi Alap (kutatás) |
788 |
400 |
– |
(295 ) |
892 |
|
|
Európai Védelmi Alap (nem kutatás) |
1 458 |
1 026 |
(0 ) |
(562 ) |
1 920 |
|
|
Katonai mobilitás |
291 |
252 |
(0 ) |
(136 ) |
407 |
|
|
Együttműködésen alapuló védelmi beszerzéseket finanszírozó rövid távú eszköz |
259 |
41 |
– |
(63 ) |
237 |
|
|
A védelmi ipar megerősítését szolgáló eszköz |
343 |
– |
– |
(53 ) |
290 |
|
|
Európai védelmi ipari program |
– |
– |
– |
|
– |
|
|
Kísérleti projektek és előkészítő intézkedések |
0 |
– |
– |
– |
0 |
|
|
Uniós biztonságos konnektivitás |
16 |
158 |
– |
(51 ) |
123 |
|
|
5. fejezet összesen: Biztonság és védelem |
4 445 |
2 666 |
(1 ) |
(1 872 ) |
5 239 |
|
6. |
Szomszédsági, Fejlesztési és Nemzetközi Együttműködési Eszköz – Globális Európa (NDICI – Globális Európa) |
32 397 |
11 361 |
(300 ) |
(9 934 ) |
33 524 |
|
|
A Nemzetközi Nukleáris Biztonsági Együttműködést Támogató Európai Eszköz (INSC) |
137 |
66 |
(1 ) |
(63 ) |
139 |
|
|
Humanitárius segítségnyújtás |
1 127 |
2 575 |
(11 ) |
(2 476 ) |
1 214 |
|
|
Közös kül- és biztonságpolitika (KKBP) |
96 |
419 |
(13 ) |
(426 ) |
76 |
|
|
Tengerentúli országok és területek (TOT-ok) (Grönlandot is beleértve) |
147 |
68 |
(1 ) |
(61 ) |
152 |
|
|
MFA+ |
153 |
570 |
– |
(568 ) |
155 |
|
|
Ukrajna-hitelezési együttműködési mechanizmus |
– |
1 535 |
– |
(1 535 ) |
– |
|
|
Egyéb fellépések |
57 |
88 |
(0 ) |
(48 ) |
98 |
|
|
Kísérleti projektek és előkészítő intézkedések |
0 |
– |
(0 ) |
– |
0 |
|
|
Uniós biztonságos konnektivitás |
– |
50 |
– |
– |
50 |
|
|
A Bizottság előjogai és a Bizottságra ruházott különleges hatáskörök keretében finanszírozott intézkedések |
151 |
95 |
(3 ) |
(88 ) |
155 |
|
|
Előcsatlakozási támogatás (IPA III) |
7 434 |
2 223 |
(115 ) |
(1 894 ) |
7 648 |
|
|
Nyugat-balkáni Reform- és Növekedéstámogató Eszköz |
399 |
596 |
(0 ) |
(77 ) |
918 |
|
|
6. fejezet összesen: Szomszédság és a világ |
42 097 |
19 645 |
(443 ) |
(17 170 ) |
44 129 |
|
7. |
Személyzeti nyugdíjak |
– |
3 101 |
– |
(3 092 ) |
9 |
|
|
(Volt képviselők nyugdíja) Európai Parlament |
– |
19 |
– |
(19 ) |
(0 ) |
|
|
(Volt tagok nyugdíja) Európai Tanács és Tanács |
– |
1 |
– |
(1 ) |
– |
|
|
(Volt tagok nyugdíja) Bizottság |
– |
9 |
– |
(9 ) |
– |
|
|
(Volt tagok nyugdíja) Az Európai Unió Bírósága |
– |
17 |
– |
(17 ) |
– |
|
|
(Volt tagok nyugdíja) Európai Számvevőszék |
– |
7 |
– |
(7 ) |
– |
|
|
(Volt tagok nyugdíja) Európai ombudsman |
– |
0 |
– |
(0 ) |
– |
|
|
(Volt tagok nyugdíja) Európai adatvédelmi biztos |
– |
0 |
– |
(0 ) |
– |
|
|
(Európai Iskolák) Bizottság |
4 |
291 |
– |
(293 ) |
2 |
|
|
A személyzeti szabályzat hatálya alá tartozó állomány javadalmazása |
0 |
3 092 |
(0 ) |
(3 092 ) |
0 |
|
|
Külső alkalmazottak javadalmazása |
23 |
351 |
(0 ) |
(342 ) |
32 |
|
|
Tagok – Illetmények és juttatások |
1 |
20 |
(1 ) |
(20 ) |
1 |
|
|
Tagok – Ideiglenes juttatások |
– |
2 |
– |
(2 ) |
0 |
|
|
Munkaerő-felvételi költségek |
3 |
33 |
(0 ) |
(33 ) |
3 |
|
|
A szolgálati jogviszony megszűnése |
– |
7 |
– |
(7 ) |
0 |
|
|
Képzési költségek |
12 |
21 |
(0 ) |
(20 ) |
13 |
|
|
Szociális kiadások és mobilitás |
12 |
37 |
(2 ) |
(36 ) |
12 |
|
|
Információs és kommunikációs technológiák |
166 |
452 |
(2 ) |
(442 ) |
173 |
|
|
Bérleti díjak és beszerzések |
31 |
458 |
(0 ) |
(448 ) |
41 |
|
|
Épületekhez kapcsolódó |
49 |
134 |
(3 ) |
(132 ) |
49 |
|
|
Biztonság |
32 |
87 |
(2 ) |
(86 ) |
30 |
|
|
Kiküldetés és reprezentáció |
10 |
63 |
(1 ) |
(57 ) |
15 |
|
|
Ülések, bizottságok, konferenciák |
6 |
13 |
(0 ) |
(12 ) |
6 |
|
|
Hivatalos Lap |
1 |
2 |
(0 ) |
(2 ) |
1 |
|
|
Kiadványok |
7 |
16 |
(0 ) |
(15 ) |
7 |
|
|
Információszerzés |
2 |
7 |
(0 ) |
(6 ) |
3 |
|
|
Tanulmányok és vizsgálatok |
5 |
5 |
(0 ) |
(5 ) |
5 |
|
|
Általános felszerelés, járművek, bútorok |
11 |
27 |
(0 ) |
(22 ) |
15 |
|
|
Külső nyelvi szolgáltatások |
2 |
62 |
(0 ) |
(62 ) |
3 |
|
|
Egyéb igazgatási kiadások |
12 |
39 |
(1 ) |
(41 ) |
10 |
|
|
Decentralizált ügynökségek |
– |
3 |
– |
(3 ) |
– |
|
|
A többi intézmény igazgatási kiadásai |
623 |
5 574 |
(51 ) |
(5 441 ) |
704 |
|
|
7. fejezet összesen: Európai közigazgatás |
1 011 |
13 955 |
(65 ) |
(13 767 ) |
1 134 |
|
O. |
Innovációs Alap |
6 643 |
1 551 |
(405 ) |
(224 ) |
7 564 |
|
|
Ukrajna-eszköz |
1 250 |
4 799 |
(1 ) |
(2 038 ) |
4 009 |
|
|
Egyéb fellépések |
6 |
59 |
(4 ) |
(56 ) |
5 |
|
|
O. fejezet összesen: A többéves pénzügyi kereten kívül |
7 899 |
6 409 |
(410 ) |
(2 319 ) |
11 578 |
|
S. |
Európai szolidaritási tartalék |
– |
480 |
– |
(480 ) |
– |
|
|
Sürgősségisegély-tartalék |
– |
– |
– |
|
– |
|
|
Európai Globalizációs Alkalmazkodási Alap (EGAA) |
0 |
21 |
– |
(21 ) |
0 |
|
|
A brexit miatti kiigazításokra képzett tartalék |
53 |
564 |
– |
(547 ) |
71 |
|
|
S. fejezet összesen: Szolidaritási mechanizmusok az Unión belül és kívül (speciális eszközök) |
53 |
1 065 |
– |
(1 048 ) |
71 |
|
|
ÖSSZESEN |
507 378 |
212 116 |
(2 039 ) |
(216 371 ) |
501 084 |
6.10. RÉSZLETES TÖBBÉVES PÉNZÜGYI KERET: A FENNÁLLÓ KÖTELEZETTSÉGVÁLLALÁSOK KELETKEZÉSI ÉV SZERINTI BONTÁSBAN
|
millió EUR |
|||||||||||
|
|
Többéves pénzügyi terv fejezete |
< 2018 |
2018 |
2019 |
2020 |
2021 |
2022 |
2023 |
2024 |
2025 |
Összesen |
|
1. |
Horizont Európa |
170 |
233 |
419 |
784 |
1 612 |
2 406 |
3 859 |
9 772 |
12 750 |
32 005 |
|
|
Az Euratom kutatási és képzési programja |
22 |
0 |
2 |
7 |
11 |
10 |
17 |
111 |
149 |
330 |
|
|
Nemzetközi termonukleáris kísérleti reaktor (ITER) |
|
|
|
|
0 |
53 |
477 |
356 |
408 |
1 294 |
|
|
Egyéb fellépések |
|
|
|
|
|
|
|
260 |
59 |
318 |
|
|
Kísérleti projektek és előkészítő intézkedések |
– |
1 |
0 |
– |
0 |
4 |
11 |
16 |
10 |
42 |
|
|
InvestEU Alap |
136 |
40 |
88 |
108 |
– |
881 |
340 |
1 500 |
378 |
3 471 |
|
|
Európai Hálózatfinanszírozási Eszköz (CEF) – Közlekedés |
87 |
43 |
370 |
771 |
489 |
216 |
665 |
936 |
1 644 |
5 220 |
|
|
Európai Hálózatfinanszírozási Eszköz (CEF) – Energia |
153 |
86 |
527 |
786 |
337 |
536 |
239 |
503 |
921 |
4 089 |
|
|
Európai Hálózatfinanszírozási Eszköz (CEF) – Digitális ág |
1 |
0 |
1 |
3 |
79 |
131 |
176 |
45 |
174 |
610 |
|
|
Digitális Európa program |
|
|
|
– |
216 |
256 |
307 |
686 |
940 |
2 405 |
|
|
Decentralizált ügynökségek |
|
|
|
|
|
|
|
0 |
36 |
36 |
|
|
Egyéb fellépések |
|
|
|
|
|
|
1 |
102 |
10 |
113 |
|
|
Kísérleti projektek és előkészítő intézkedések |
|
|
– |
8 |
2 |
2 |
2 |
2 |
6 |
22 |
|
|
A Bizottság előjogai és a Bizottságra ruházott különleges hatáskörök keretében finanszírozott intézkedések |
|
|
|
– |
1 |
1 |
3 |
11 |
19 |
35 |
|
|
Egységes piac program (a kkv-kat is beleértve) |
48 |
8 |
22 |
20 |
14 |
42 |
75 |
195 |
404 |
829 |
|
|
Csalás elleni uniós program |
– |
|
– |
– |
2 |
2 |
4 |
6 |
22 |
36 |
|
|
Adóügyi együttműködés (Fiscalis) |
|
|
0 |
– |
3 |
2 |
2 |
8 |
27 |
41 |
|
|
Vámügyi együttműködés (Vám) |
|
0 |
0 |
0 |
1 |
4 |
15 |
25 |
157 |
203 |
|
|
Decentralizált ügynökségek |
|
|
|
|
|
|
|
0 |
5 |
5 |
|
|
Egyéb fellépések |
|
|
|
|
– |
|
0 |
0 |
5 |
5 |
|
|
Kísérleti projektek és előkészítő intézkedések |
|
|
|
0 |
0 |
2 |
4 |
9 |
13 |
27 |
|
|
Az Európai Unió űrprogramja |
0 |
0 |
– |
63 |
6 |
6 |
84 |
708 |
927 |
1 795 |
|
|
Decentralizált ügynökségek |
|
|
|
|
|
|
– |
0 |
17 |
17 |
|
|
Kísérleti projektek és előkészítő intézkedések |
|
|
|
|
|
|
|
11 |
45 |
56 |
|
|
Uniós biztonságos konnektivitás |
|
|
|
|
|
|
|
0 |
191 |
191 |
|
|
1. fejezet összesen: Egységes piac, innováció és digitális gazdaság |
617 |
411 |
1 430 |
2 551 |
2 771 |
4 555 |
6 282 |
15 261 |
19 315 |
53 194 |
|
2. |
Európai Regionális Fejlesztési Alap (ERFA) |
555 |
6 |
14 |
42 |
63 |
7 780 |
32 908 |
41 050 |
39 805 |
122 222 |
|
|
Kohéziós Alap (KA) |
84 |
– |
0 |
0 |
0 |
376 |
3 963 |
6 038 |
7 031 |
17 491 |
|
|
Kohéziós Alap (KA), hozzájárulás az Európai Hálózatfinanszírozási Eszközhöz – Közlekedés |
440 |
209 |
481 |
876 |
449 |
344 |
330 |
916 |
1 655 |
5 700 |
|
|
Kísérleti projektek és előkészítő intézkedések |
0 |
0 |
|
0 |
– |
0 |
|
1 |
4 |
6 |
|
|
Európai Szociális Alap Plusz (ESZA+) |
274 |
1 |
21 |
18 |
1 |
4 669 |
14 090 |
17 871 |
17 171 |
54 118 |
|
|
Kísérleti projektek és előkészítő intézkedések |
|
|
|
|
|
|
|
– |
1 |
1 |
|
|
Támogatás a ciprusi török közösségnek |
0 |
0 |
0 |
3 |
3 |
5 |
18 |
29 |
33 |
91 |
|
|
Európai Helyreállítási és Rezilienciaépítési Eszköz (a technikai támogatási eszközre vonatkozóan is) |
|
|
0 |
0 |
1 |
7 |
24 |
122 407 |
75 |
122 514 |
|
|
Az euro pénzhamisítás elleni védelme (a „Periklész IV program”) |
|
|
|
|
|
|
– |
0 |
0 |
1 |
|
|
Az Európai Uniós Helyreállítási Eszköz (EURI) finanszírozási költségei |
|
|
|
|
|
|
– |
1 |
1 877 |
1 878 |
|
|
Uniós polgári védelmi mechanizmus (rescEU) |
|
|
0 |
94 |
17 |
52 |
55 |
669 |
180 |
1 066 |
|
|
„Az EU az egészségért” program |
1 |
0 |
1 |
5 |
83 |
220 |
328 |
376 |
544 |
1 559 |
|
|
Az Unión belüli szükséghelyzeti támogatásnyújtás eszköze (ESI) |
|
|
|
0 |
9 |
|
|
15 |
– |
24 |
|
|
Decentralizált ügynökségek |
– |
0 |
0 |
0 |
2 |
11 |
16 |
19 |
12 |
61 |
|
|
Kísérleti projektek és előkészítő intézkedések |
0 |
|
|
|
|
|
|
|
|
0 |
|
|
A Bizottság előjogai és a Bizottságra ruházott különleges hatáskörök keretében finanszírozott intézkedések |
|
|
|
|
|
0 |
0 |
1 |
10 |
12 |
|
|
Foglalkoztatás és szociális innováció |
3 |
1 |
8 |
9 |
9 |
12 |
28 |
47 |
95 |
212 |
|
|
Erasmus+ |
0 |
0 |
1 |
3 |
185 |
229 |
440 |
550 |
783 |
2 191 |
|
|
Európai Szolidaritási Testület |
– |
|
– |
– |
17 |
9 |
12 |
28 |
40 |
106 |
|
|
Kreatív Európa |
|
0 |
0 |
0 |
7 |
25 |
53 |
89 |
206 |
381 |
|
|
Jogérvényesülés |
4 |
2 |
3 |
1 |
3 |
4 |
3 |
10 |
22 |
52 |
|
|
Jogok és értékek |
5 |
3 |
3 |
3 |
5 |
13 |
55 |
83 |
165 |
334 |
|
|
Decentralizált ügynökségek |
|
|
|
0 |
19 |
8 |
12 |
10 |
7 |
56 |
|
|
Egyéb fellépések |
0 |
|
0 |
0 |
0 |
1 |
0 |
3 |
8 |
13 |
|
|
Kísérleti projektek és előkészítő intézkedések |
0 |
0 |
0 |
1 |
1 |
3 |
6 |
16 |
17 |
43 |
|
|
A Bizottság előjogai és a Bizottságra ruházott különleges hatáskörök keretében finanszírozott intézkedések |
1 |
3 |
5 |
6 |
4 |
7 |
12 |
40 |
127 |
203 |
|
|
2. fejezet összesen: Kohézió, reziliencia és értékek |
1 368 |
225 |
538 |
1 061 |
878 |
13 776 |
52 352 |
190 270 |
69 869 |
330 336 |
|
3. |
Európai Mezőgazdasági Garanciaalap (EMGA) |
|
8 |
9 |
18 |
20 |
30 |
47 |
99 |
105 |
335 |
|
|
Európai Mezőgazdasági Vidékfejlesztési Alap (EMVA) |
2 378 |
747 |
758 |
761 |
7 |
900 |
936 |
12 947 |
13 218 |
32 652 |
|
|
Európai Tengerügyi, Halászati és Akvakultúra-alap (ETHAA) |
48 |
– |
0 |
17 |
4 |
293 |
1 001 |
1 320 |
930 |
3 613 |
|
|
Fenntartható halászati partnerségi megállapodások és regionális halászati gazdálkodási szervezetek |
|
|
|
|
|
– |
1 |
11 |
30 |
42 |
|
|
Decentralizált ügynökségek |
|
|
|
|
|
|
|
– |
0 |
0 |
|
|
Kísérleti projektek és előkészítő intézkedések |
|
|
|
|
|
– |
1 |
5 |
1 |
8 |
|
|
Környezetvédelmi és éghajlat-politikai program (LIFE) |
80 |
153 |
128 |
149 |
244 |
337 |
445 |
508 |
744 |
2 787 |
|
|
Igazságos Átmenet Alap |
|
|
|
|
|
1 299 |
1 442 |
4 900 |
1 503 |
9 145 |
|
|
Az igazságos átmenet mechanizmus keretében biztosított közszektor-hitelezési eszköz |
|
|
|
|
|
|
4 |
89 |
– |
94 |
|
|
Kísérleti projektek és előkészítő intézkedések |
0 |
– |
|
1 |
0 |
1 |
3 |
6 |
2 |
14 |
|
|
A Bizottság előjogai és a Bizottságra ruházott különleges hatáskörök keretében finanszírozott intézkedések |
|
|
|
|
|
|
0 |
4 |
25 |
29 |
|
|
3. fejezet összesen: Természeti erőforrások és környezet |
2 507 |
907 |
896 |
946 |
275 |
2 859 |
3 882 |
19 889 |
16 558 |
48 718 |
|
4 |
Menekültügyi, Migrációs és Integrációs Alap |
54 |
37 |
57 |
346 |
4 |
23 |
261 |
861 |
1 852 |
3 495 |
|
|
Decentralizált ügynökségek |
|
|
|
|
|
– |
|
– |
3 |
3 |
|
|
Integrált Határigazgatási Alap (IHA) – Határigazgatási és Vízumeszköz (HAVE) |
18 |
9 |
39 |
207 |
3 |
23 |
284 |
823 |
1 166 |
2 572 |
|
|
Integrált Határigazgatási Alap (IHA) – A vámellenőrzési berendezések pénzügyi támogató eszköze (CCEi) |
|
|
|
|
63 |
63 |
70 |
85 |
0 |
281 |
|
|
Decentralizált ügynökségek |
|
|
|
|
|
|
64 |
151 |
117 |
332 |
|
|
4. fejezet összesen: Migráció és határigazgatás |
72 |
47 |
97 |
553 |
69 |
110 |
679 |
1 920 |
3 138 |
6 683 |
|
5. |
Belső Biztonsági Alap (BBA) |
17 |
14 |
21 |
48 |
7 |
23 |
65 |
198 |
325 |
717 |
|
|
Nukleáris létesítmények leszerelése (Litvánia) |
2 |
1 |
1 |
3 |
27 |
99 |
41 |
67 |
75 |
315 |
|
|
Nukleáris biztonság és nukleáris létesítmények leszerelése (Bulgáriára és Szlovákiára vonatkozóan is) |
8 |
39 |
44 |
66 |
36 |
11 |
16 |
31 |
54 |
306 |
|
|
Decentralizált ügynökségek |
|
|
|
|
|
|
|
3 |
5 |
8 |
|
|
Kísérleti projektek és előkészítő intézkedések |
|
|
|
0 |
|
|
|
|
– |
0 |
|
|
A Bizottság előjogai és a Bizottságra ruházott különleges hatáskörök keretében finanszírozott intézkedések |
0 |
|
– |
0 |
1 |
1 |
3 |
4 |
14 |
23 |
|
|
Európai Védelmi Alap (kutatás) |
|
|
|
|
74 |
97 |
172 |
182 |
368 |
892 |
|
|
Európai Védelmi Alap (nem kutatás) |
|
|
12 |
7 |
152 |
172 |
299 |
410 |
868 |
1 920 |
|
|
Katonai mobilitás |
|
|
|
|
67 |
8 |
31 |
83 |
218 |
407 |
|
|
Együttműködésen alapuló védelmi beszerzéseket finanszírozó rövid távú eszköz |
|
|
|
|
|
|
|
198 |
39 |
237 |
|
|
A védelmi ipar megerősítését szolgáló eszköz |
|
|
|
|
|
|
99 |
191 |
– |
290 |
|
|
Kísérleti projektek és előkészítő intézkedések |
|
0 |
|
|
|
|
|
|
|
0 |
|
|
Uniós biztonságos konnektivitás |
|
|
|
|
|
|
|
– |
123 |
123 |
|
|
5. fejezet összesen: Biztonság és védelem |
27 |
55 |
78 |
125 |
364 |
410 |
725 |
1 367 |
2 089 |
5 239 |
|
6. |
Szomszédsági, Fejlesztési és Nemzetközi Együttműködési Eszköz – Globális Európa (NDICI – Globális Európa) |
796 |
635 |
712 |
936 |
2 106 |
5 084 |
6 054 |
8 096 |
9 106 |
33 524 |
|
|
A Nemzetközi Nukleáris Biztonsági Együttműködést Támogató Európai Eszköz (INSC) |
1 |
2 |
4 |
9 |
12 |
13 |
26 |
33 |
38 |
139 |
|
|
Humanitárius segítségnyújtás |
|
|
0 |
1 |
10 |
53 |
148 |
361 |
642 |
1 214 |
|
|
Közös kül- és biztonságpolitika (KKBP) |
0 |
|
1 |
0 |
6 |
4 |
3 |
14 |
48 |
76 |
|
|
Tengerentúli országok és területek (TOT-ok) (Grönlandot is beleértve) |
|
|
1 |
|
2 |
28 |
42 |
39 |
40 |
152 |
|
|
MFA+ |
|
|
|
|
|
|
|
– |
155 |
155 |
|
|
Egyéb fellépések |
|
|
|
|
|
|
0 |
32 |
65 |
98 |
|
|
Kísérleti projektek és előkészítő intézkedések |
0 |
|
|
|
|
|
|
– |
|
0 |
|
|
Uniós biztonságos konnektivitás |
|
|
|
|
|
|
|
|
50 |
50 |
|
|
A Bizottság előjogai és a Bizottságra ruházott különleges hatáskörök keretében finanszírozott intézkedések |
|
0 |
0 |
2 |
5 |
10 |
29 |
46 |
63 |
155 |
|
|
Előcsatlakozási támogatás (IPA III) |
235 |
305 |
330 |
421 |
767 |
1 201 |
1 011 |
1 542 |
1 836 |
7 648 |
|
|
Nyugat-balkáni Reform- és Növekedéstámogató Eszköz |
|
|
|
|
|
|
|
426 |
492 |
918 |
|
|
6. fejezet összesen: Szomszédság és a világ |
1 032 |
943 |
1 047 |
1 370 |
2 908 |
6 392 |
7 312 |
10 589 |
12 534 |
44 129 |
|
7. |
Személyzeti nyugdíjak |
|
|
|
|
|
|
|
– |
9 |
9 |
|
|
(Európai Iskolák) Bizottság |
|
|
|
|
|
|
|
0 |
2 |
2 |
|
|
A személyzeti szabályzat hatálya alá tartozó állomány javadalmazása |
|
|
|
|
|
|
|
– |
0 |
0 |
|
|
Külső alkalmazottak javadalmazása |
|
|
|
|
|
|
– |
2 |
31 |
32 |
|
|
Tagok – Illetmények és juttatások |
|
|
|
|
|
|
– |
(0 ) |
1 |
1 |
|
|
Tagok – Ideiglenes juttatások |
|
|
|
|
|
|
|
|
0 |
0 |
|
|
Munkaerő-felvételi költségek |
|
|
|
|
|
|
– |
0 |
3 |
3 |
|
|
A szolgálati jogviszony megszűnése |
|
|
|
|
|
|
|
|
0 |
0 |
|
|
Képzési költségek |
|
|
|
|
|
|
0 |
1 |
11 |
13 |
|
|
Szociális kiadások és mobilitás |
|
|
|
|
|
|
0 |
5 |
7 |
12 |
|
|
Információs és kommunikációs technológiák |
|
|
|
|
|
|
0 |
21 |
152 |
173 |
|
|
Bérleti díjak és beszerzések |
|
|
|
|
|
|
0 |
6 |
35 |
41 |
|
|
Épületekhez kapcsolódó |
|
|
|
|
|
|
0 |
8 |
41 |
49 |
|
|
Biztonság |
|
|
|
|
|
|
0 |
2 |
28 |
30 |
|
|
Kiküldetés és reprezentáció |
|
|
|
|
|
|
0 |
2 |
13 |
15 |
|
|
Ülések, bizottságok, konferenciák |
|
|
|
|
|
|
0 |
2 |
5 |
6 |
|
|
Hivatalos Lap |
|
|
|
|
|
|
|
– |
1 |
1 |
|
|
Kiadványok |
|
|
|
|
|
|
– |
0 |
7 |
7 |
|
|
Információszerzés |
|
|
|
|
|
|
|
0 |
3 |
3 |
|
|
Tanulmányok és vizsgálatok |
|
|
|
|
|
|
|
0 |
5 |
5 |
|
|
Általános felszerelés, járművek, bútorok |
|
|
|
|
|
|
0 |
0 |
15 |
15 |
|
|
Külső nyelvi szolgáltatások |
|
|
|
|
|
|
– |
0 |
2 |
3 |
|
|
Egyéb igazgatási kiadások |
|
|
|
|
|
|
(0 ) |
1 |
8 |
10 |
|
|
A többi intézmény igazgatási kiadásai |
|
|
|
|
|
|
|
|
704 |
704 |
|
|
7. fejezet összesen: Európai közigazgatás |
|
|
|
|
|
|
1 |
51 |
1 083 |
1 134 |
|
O. |
Innovációs Alap |
|
|
|
|
|
|
|
7 563 |
1 |
7 564 |
|
|
Ukrajna-eszköz |
|
|
|
|
|
|
|
724 |
3 286 |
4 009 |
|
|
Egyéb fellépések |
|
|
|
|
|
|
|
1 |
4 |
5 |
|
|
O. fejezet összesen: A többéves pénzügyi kereten kívül |
|
|
|
|
|
|
|
8 287 |
3 291 |
11 578 |
|
S. |
Európai Globalizációs Alkalmazkodási Alap (EGAA) |
|
|
|
|
|
|
|
0 |
0 |
0 |
|
|
A brexit miatti kiigazításokra képzett tartalék |
|
|
|
|
|
|
– |
|
71 |
71 |
|
|
S. fejezet összesen: Szolidaritási mechanizmusok az Unión belül és kívül (speciális eszközök) |
|
|
|
|
|
|
– |
0 |
71 |
71 |
|
|
Összesen |
5 623 |
2 588 |
4 086 |
6 605 |
7 265 |
28 101 |
71 232 |
247 636 |
127 948 |
501 084 |
7. A KÖLTSÉGVETÉS VÉGREHAJTÁSA INTÉZMÉNYI BONTÁSBAN
7.1. A KÖLTSÉGVETÉSI BEVÉTELEK VÉGREHAJTÁSA
|
millió EUR |
||||||||||
|
|
Bevételi előirányzatok |
Megállapított jogosultságok |
Bevételek |
Bevételek a költségvetés %-ában |
Kinn-lévő |
|||||
|
|
Eredeti elfogadott költségvetés |
Végleges elfogadott költségvetés |
Tárgyévi |
Áthozott |
Összesen |
Tárgyévi jogosultságokból |
Áthozott jogosultságokból |
Bevétel |
||
|
Parlament |
249 |
249 |
291 |
11 |
303 |
286 |
2 |
287 |
115 % |
16 |
|
Tanács |
80 |
80 |
109 |
1 |
110 |
109 |
1 |
109 |
137 % |
1 |
|
Bizottság |
154 664 |
160 617 |
226 586 |
16 251 |
242 837 |
220 118 |
3 350 |
223 468 |
139 % |
19 370 |
|
Bíróság |
81 |
81 |
79 |
0 |
79 |
79 |
0 |
79 |
97 % |
0 |
|
Számvevőszék |
34 |
34 |
33 |
0 |
33 |
33 |
0 |
33 |
98 % |
0 |
|
Gazdasági és Szociális Bizottság |
18 |
18 |
22 |
0 |
22 |
22 |
0 |
22 |
124 % |
0 |
|
Régiók Bizottsága |
16 |
16 |
19 |
0 |
19 |
19 |
0 |
19 |
116 % |
0 |
|
Ombudsman |
2 |
2 |
2 |
– |
2 |
2 |
– |
2 |
108 % |
– |
|
Európai adatvédelmi biztos |
3 |
3 |
3 |
– |
3 |
3 |
– |
3 |
102 % |
0 |
|
Európai Külügyi Szolgálat |
62 |
62 |
379 |
0 |
379 |
377 |
0 |
377 |
603 % |
2 |
|
ÖSSZESEN |
155 209 |
161 163 |
227 523 |
16 264 |
243 787 |
221 046 |
3 352 |
224 398 |
139 % |
19 389 |
Az EU általános költségvetésének végrehajtásáról szóló összevont jelentések – akárcsak a korábbi években – valamennyi intézmény költségvetésének végrehajtását magukban foglalják, mivel az uniós költségvetésen belül minden intézmény számára külön költségvetést hoztak létre.
Az ügynökségek költségvetését és végrehajtását nem konszolidálták az uniós költségvetésen belül, és nem szerepelnek az uniós költségvetési jelentésekben sem. A Bizottság által az ügynökségek részére fizetett támogatás azonban az uniós költségvetés részét képezi. Az éves beszámoló e költségvetési részében csak a Bizottság költségvetéséből az ügynökségeknek fizetett támogatást veszik figyelembe.
Az EKSZ-t illetően meg kell jegyezni, hogy saját költségvetésén felül 378,9 millió EUR-t is rendelkezésre bocsátott (2024: 358,4 millió EUR) – beleértve a címzett bevételeket és az átvitt összegeket is –, amelyből 250,2 millió EUR (2024: 255,2 millió EUR) az uniós küldöttségeken dolgozó bizottsági személyzet igazgatási költségeinek fedezésére szolgáló európai bizottsági forrásokból származik, amelyet a Bizottság 7. fejezete, az operatív program igazgatási tételei (korábban: BA-tételek) és a vagyonkezelői alapok között osztottak fel, a fennmaradó rész pedig az EFA küldöttségeken és közös irodákban dolgozó személyzete közös költségeinek fedezésére szolgáló további rögzített összegű hozzájárulásokból, valamint a közös irodahasználati és más megállapodások keretében kapott egyéb összegekből származik.
7.2. A KÖTELEZETTSÉGVÁLLALÁSI ELŐIRÁNYZATOK VÉGREHAJTÁSA
|
millió EUR |
|||||||||||||
|
|
Összes rendelkezésre álló előirányzat |
Megtett kötelezettségvállalások |
Átvitt előirányzatok 2026-ra |
Megszűnő előirányzatok |
|||||||||
|
a végleges elfogadott költségvetésből |
áthozott összegekből |
címzett bevételekből |
Összesen |
% |
a végleges elfogadott költségvetésből |
címzett bevételekből |
Összesen |
a végleges elfogadott költségvetésből |
áthozott összegekből |
címzett bevételekből |
Összesen |
||
|
|
1 |
2 |
3 |
4 |
5 = 2 + 3+4 |
6 = 5/1 |
7 |
8 |
9 |
10 |
11 |
12 |
13 = 10+ 11 + 12 |
|
Parlament |
2 602 |
2 518 |
– |
40 |
2 557 |
98 % |
– |
35 |
35 |
10 |
– |
0 |
10 |
|
Tanács |
767 |
691 |
– |
27 |
718 |
94 % |
– |
25 |
25 |
23 |
|
0 |
24 |
|
Bizottság |
222 335 |
190 891 |
1 579 |
14 073 |
206 542 |
93 % |
2 126 |
12 241 |
14 367 |
1 149 |
33 |
236 |
1 418 |
|
Bíróság |
538 |
521 |
– |
1 |
522 |
97 % |
– |
0 |
0 |
16 |
|
0 |
16 |
|
Számvevőszék |
195 |
191 |
1 |
0 |
192 |
98 % |
– |
0 |
0 |
3 |
– |
0 |
3 |
|
Gazdasági és Szociális Bizottság |
180 |
173 |
– |
4 |
177 |
98 % |
– |
2 |
2 |
1 |
– |
– |
1 |
|
Régiók Bizottsága |
135 |
130 |
– |
2 |
132 |
98 % |
– |
3 |
3 |
0 |
– |
0 |
0 |
|
Ombudsman |
15 |
15 |
– |
– |
15 |
95 % |
– |
– |
– |
1 |
– |
– |
1 |
|
Európai adatvédelmi biztos |
27 |
25 |
– |
0 |
25 |
93 % |
– |
– |
– |
2 |
– |
– |
2 |
|
Európai Külügyi Szolgálat |
1 308 |
930 |
– |
307 |
1 236 |
94 % |
– |
72 |
72 |
0 |
– |
1 |
1 |
|
Összesen: |
228 104 |
196 083 |
1 580 |
14 454 |
212 116 |
93 % |
2 126 |
12 379 |
14 505 |
1 206 |
33 |
237 |
1 476 |
7.3. A KIFIZETÉSI ELŐIRÁNYZATOK VÉGREHAJTÁSA
|
millió EUR |
|||||||||||||
|
|
Összes rendelkezésre álló előirányzat |
Megtett kifizetések |
Átvitt előirányzatok 2026-ra |
Megszűnő előirányzatok |
|||||||||
|
|
a végleges elfogadott költségvetésből |
áthozott összegekből |
címzett bevételekből |
Összesen |
% |
a végleges elfogadott költségvetésből |
címzett bevételekből |
Összesen |
a végleges elfogadott költségvetésből |
áthozott összegekből |
címzett bevételekből |
Összesen |
|
|
|
1 |
2 |
3 |
4 |
5 = 2 + 3+4 |
6 = 5/1 |
7 |
8 |
9 |
10 |
11 |
12 |
13 = 10+ 11 + 12 |
|
Parlament |
2 948 |
2 157 |
307 |
41 |
2 504 |
85 % |
361 |
42 |
403 |
10 |
30 |
1 |
41 |
|
Tanács |
846 |
604 |
74 |
24 |
703 |
83 % |
87 |
28 |
115 |
23 |
4 |
0 |
28 |
|
Bizottság |
244 557 |
150 611 |
3 016 |
57 305 |
210 932 |
86 % |
5 424 |
28 062 |
33 486 |
54 |
42 |
10 |
106 |
|
Bíróság |
571 |
484 |
28 |
1 |
513 |
90 % |
36 |
0 |
37 |
16 |
4 |
0 |
21 |
|
Számvevőszék |
204 |
181 |
9 |
0 |
190 |
93 % |
10 |
0 |
11 |
3 |
1 |
0 |
4 |
|
Gazdasági és Szociális Bizottság |
192 |
163 |
10 |
3 |
177 |
92 % |
10 |
3 |
13 |
1 |
2 |
– |
3 |
|
Régiók Bizottsága |
145 |
118 |
9 |
2 |
128 |
88 % |
12 |
3 |
15 |
0 |
1 |
0 |
1 |
|
Ombudsman |
16 |
14 |
0 |
– |
15 |
93 % |
0 |
– |
0 |
1 |
0 |
– |
1 |
|
Európai adatvédelmi biztos |
30 |
23 |
2 |
0 |
25 |
83 % |
2 |
– |
2 |
2 |
1 |
– |
3 |
|
Európai Külügyi Szolgálat |
1 448 |
819 |
121 |
247 |
1 187 |
82 % |
110 |
132 |
242 |
0 |
18 |
1 |
19 |
|
|
250 956 |
155 173 |
3 575 |
57 624 |
216 373 |
86 % |
6 054 |
28 271 |
34 325 |
110 |
104 |
12 |
226 |
8. AZ ÜGYNÖKSÉGEK KÖLTSÉGVETÉSÉNEK VÉGREHAJTÁSA
Az ügynökségeknek az alábbi 8.1. és 8.2. jelentésben bemutatott bevételeit és kiadásait nem konszolidálják az uniós költségvetésen belül.
A költségvetés-végrehajtási jelentések 1–7. szakasza csak az uniós költségvetésből az ügynökségeknek – adott esetben kötelezettségvállalási és kifizetési előirányzatként – fizetett támogatást tartalmazza.
Az ügynökségek alábbi jelentései áttekintést nyújtanak mind a decentralizált (vagy hagyományosként is ismert) ügynökségekről, mind a végrehajtó ügynökségekről, valamint bevételeikről (8.1.) és kiadásaikról (8.2.). Ezek nemcsak az uniós költségvetésből fizetett támogatást tartalmazzák, hanem az egyéb bevételi forrásokat és a kapcsolódó kiadásokat is (amelyek nem kerülnek be az uniós költségvetési beszámolóba). Minden ügynökség saját éves beszámolót nyújt be.
8.1. KÖLTSÉGVETÉSI BEVÉTEL
|
millió EUR |
|||
|
Ügynökség |
A többéves pénzügyi keret finanszírozó fejezete |
Végleges elfogadott költségvetés |
Befolyt bevétel |
|
Energiaszabályozók Együttműködési Ügynöksége |
1 |
45 |
43 |
|
A szabadságon, a biztonságon és a jog érvényesülésén alapuló térség nagyméretű IT-rendszereinek üzemeltetési igazgatását végző ügynökség |
4 |
338 |
362 |
|
Az Európai Elektronikus Hírközlési Szabályozók Testülete |
1 |
8 |
9 |
|
Közösségi Növényfajta-hivatal |
n. a. |
22 |
21 |
|
Európai Munkahelyi Biztonsági és Egészségvédelmi Ügynökség |
2b |
18 |
18 |
|
Európai Menekültügyi Támogatási Hivatal |
4 |
240 |
212 |
|
Az Európai Unió Repülésbiztonsági Ügynöksége |
1 |
248 |
197 |
|
Európai Bankhatóság |
1 |
59 |
60 |
|
Európai Határ- és Partvédelmi Ügynökség |
4 |
1 124 |
1 137 |
|
Európai Betegségmegelőzési és Járványvédelmi Központ |
2b |
106 |
99 |
|
Európai Szakképzésfejlesztési Központ |
2b |
22 |
23 |
|
Európai Vegyianyag-ügynökség |
1 |
134 |
138 |
|
Európai Éghajlat-politikai, Környezetvédelmi és Infrastrukturális Végrehajtó Ügynökség |
1, 2a, 3, 5 |
75 |
75 |
|
Európai Oktatási és Kulturális Végrehajtó Ügynökség |
2b, 6 |
152 |
75 |
|
Európai Környezetvédelmi Ügynökség |
3 |
109 |
102 |
|
Európai Halászati Ellenőrző Hivatal |
3 |
31 |
33 |
|
Európai Élelmiszerbiztonsági Hatóság |
2b |
151 |
153 |
|
Európai Alapítvány az Élet- és Munkakörülmények Javításáért |
2b |
25 |
28 |
|
Európai Egészségügyi és Digitális Végrehajtó Ügynökség |
1, 2b |
62 |
62 |
|
Európai Innovációs Tanács és Kkv-ügyi Végrehajtó Ügynökség |
1, 2a |
50 |
50 |
|
Nemek Közötti Egyenlőség Európai Intézete |
2b |
10 |
12 |
|
Európai Innovációs és Technológiai Intézet |
1 |
435 |
435 |
|
Európai Biztosítás- és Foglalkoztatóinyugdíj-hatóság |
1 |
40 |
41 |
|
Európai Munkaügyi Hatóság |
2b |
50 |
50 |
|
Európai Tengerészeti Biztonsági Ügynökség |
1 |
127 |
127 |
|
Európai Gyógyszerügynökség |
2b |
600 |
608 |
|
A Kábítószer és a Kábítószerfüggőség Európai Megfigyelőközpontja |
5 |
36 |
37 |
|
Európai Ügyészség |
2b |
86 |
86 |
|
Az Európai Kutatási Tanács Végrehajtó Ügynöksége |
1 |
73 |
73 |
|
Európai Kutatási Végrehajtó Ügynökség |
1, 3 |
102 |
127 |
|
Európai Értékpapírpiaci Hatóság |
1 |
82 |
86 |
|
Európai Képzési Alapítvány |
2b |
24 |
29 |
|
Az Európai Unió Büntető Igazságügyi Együttműködési Ügynöksége |
2b |
68 |
78 |
|
Európai Uniós Kiberbiztonsági Ügynökség |
1 |
26 |
55 |
|
A Bűnüldözési Együttműködés Európai Uniós Ügynöksége |
5 |
246 |
243 |
|
Az Európai Unió Bűnüldözési Képzési Ügynöksége |
5 |
13 |
13 |
|
Az Európai Unió Vasúti Ügynöksége |
1 |
31 |
47 |
|
Az Európai Unió Űrprogramügynöksége |
1 |
83 |
1 164 |
|
Az Európai Unió Alapjogi Ügynöksége |
2b |
27 |
27 |
|
Az Európai Unió Szellemi Tulajdoni Hivatala |
n. a. |
480 |
501 |
|
Fúziósenergia-fejlesztési és ITER Európai Közös Vállalkozás |
1 |
646 |
799 |
|
Az Európai Unió Szerveinek Fordítóközpontja |
7 |
52 |
45 |
|
Összesen |
|
6 356 |
7 581 |
|
millió EUR |
|
|
Az ügynökségi bevétel típusa |
Befolyt bevétel |
|
Bizottság általi támogatás |
4 913 |
|
Díjakból származó bevételek |
1 136 |
|
Egyéb bevételek |
1 531 |
|
Összesen |
7 581 |
8.2. KÖTELEZETTSÉGVÁLLALÁSI ÉS KIFIZETÉSI ELŐIRÁNYZATOK ÜGYNÖKSÉGEK SZERINTI BONTÁSBAN
|
millió EUR |
||||
|
|
Kötelezettségvállalási előirányzatok |
Kifizetési előirányzatok |
||
|
Ügynökség |
Összes rendelkezésre álló előirányzat |
Megtett kötelezettségvállalások |
Összes rendelkezésre álló előirányzat |
Megtett kifizetések |
|
Energiaszabályozók Együttműködési Ügynöksége |
45 |
45 |
54 |
41 |
|
A szabadságon, a biztonságon és a jog érvényesülésén alapuló térség nagyméretű IT-rendszereinek üzemeltetési igazgatását végző ügynökség |
378 |
357 |
464 |
400 |
|
Az Európai Elektronikus Hírközlési Szabályozók Testülete |
9 |
8 |
10 |
8 |
|
Közösségi Növényfajta-hivatal |
21 |
19 |
22 |
20 |
|
Európai Munkahelyi Biztonsági és Egészségvédelmi Ügynökség |
18 |
17 |
22 |
17 |
|
Európai Menekültügyi Támogatási Hivatal |
264 |
208 |
277 |
191 |
|
Az Európai Unió Repülésbiztonsági Ügynöksége |
317 |
250 |
331 |
227 |
|
Európai Bankhatóság |
61 |
59 |
65 |
58 |
|
Európai Határ- és Partvédelmi Ügynökség |
1 158 |
1 132 |
1 561 |
1 023 |
|
Európai Betegségmegelőzési és Járványvédelmi Központ |
109 |
99 |
135 |
103 |
|
Európai Szakképzésfejlesztési Központ |
23 |
22 |
24 |
21 |
|
Európai Vegyianyag-ügynökség |
142 |
137 |
159 |
139 |
|
Európai Éghajlat-politikai, Környezetvédelmi és Infrastrukturális Végrehajtó Ügynökség |
75 |
73 |
78 |
72 |
|
Európai Oktatási és Kulturális Végrehajtó Ügynökség |
75 |
75 |
80 |
75 |
|
Európai Környezetvédelmi Ügynökség |
116 |
103 |
155 |
101 |
|
Európai Halászati Ellenőrző Hivatal |
36 |
34 |
43 |
35 |
|
Európai Élelmiszerbiztonsági Hatóság |
166 |
165 |
168 |
157 |
|
Európai Alapítvány az Élet- és Munkakörülmények Javításáért |
29 |
26 |
33 |
25 |
|
Európai Egészségügyi és Digitális Végrehajtó Ügynökség |
62 |
61 |
65 |
60 |
|
Európai Innovációs Tanács és Kkv-ügyi Végrehajtó Ügynökség |
50 |
50 |
52 |
49 |
|
Nemek Közötti Egyenlőség Európai Intézete |
12 |
10 |
14 |
10 |
|
Európai Innovációs és Technológiai Intézet |
529 |
522 |
475 |
463 |
|
Európai Biztosítás- és Foglalkoztatóinyugdíj-hatóság |
41 |
40 |
43 |
40 |
|
Európai Munkaügyi Hatóság |
52 |
51 |
53 |
50 |
|
Európai Tengerészeti Biztonsági Ügynökség |
139 |
124 |
156 |
126 |
|
Európai Gyógyszerügynökség |
625 |
606 |
699 |
607 |
|
A Kábítószer és a Kábítószerfüggőség Európai Megfigyelőközpontja |
38 |
37 |
46 |
35 |
|
Európai Ügyészség |
86 |
86 |
95 |
87 |
|
Az Európai Kutatási Tanács Végrehajtó Ügynöksége |
73 |
73 |
74 |
72 |
|
Európai Kutatási Végrehajtó Ügynökség |
127 |
127 |
132 |
126 |
|
Európai Értékpapírpiaci Hatóság |
87 |
85 |
91 |
80 |
|
Európai Képzési Alapítvány |
32 |
29 |
35 |
28 |
|
Az Európai Unió Büntető Igazságügyi Együttműködési Ügynöksége |
93 |
80 |
103 |
80 |
|
Európai Uniós Kiberbiztonsági Ügynökség |
66 |
41 |
72 |
33 |
|
A Bűnüldözési Együttműködés Európai Uniós Ügynöksége |
253 |
247 |
275 |
239 |
|
Az Európai Unió Bűnüldözési Képzési Ügynöksége |
32 |
19 |
35 |
19 |
|
Az Európai Unió Vasúti Ügynöksége |
67 |
49 |
53 |
45 |
|
Az Európai Unió Űrprogramügynöksége |
2 306 |
677 |
2 366 |
1 185 |
|
Az Európai Unió Alapjogi Ügynöksége |
27 |
26 |
33 |
28 |
|
Az Európai Unió Szellemi Tulajdoni Hivatala |
345 |
345 |
532 |
341 |
|
Fúziósenergia-fejlesztési és ITER Európai Közös Vállalkozás |
1 066 |
979 |
849 |
789 |
|
Az Európai Unió Szerveinek Fordítóközpontja |
52 |
46 |
54 |
46 |
|
Összesen |
9 300 |
7 239 |
10 082 |
7 355 |
|
millió EUR |
||||
|
|
Kötelezettségvállalási előirányzatok |
Kifizetési előirányzatok |
||
|
Kiadás típusa |
Összes rendelkezésre álló előirányzat |
Megtett kötelezettségvállalások |
Összes rendelkezésre álló előirányzat |
Megtett kifizetések |
|
Igazgatási |
612 |
593 |
746 |
584 |
|
Operatív |
6 396 |
4 378 |
7 010 |
4 518 |
|
Személyzet |
2 292 |
2 268 |
2 327 |
2 254 |
|
Összesen |
9 300 |
7 239 |
10 082 |
7 355 |
FOGALOMTÁR
Aktuáriusi feltételezések
Olyan jövőbeli események költségeinek kiszámítására alkalmazott feltételezések, amelyek hatással vannak a nyugdíj-kötelezettségre.
Aktuáriusi nyereségek és veszteségek
Járadékalapú nyugdíjrendszer esetében az aktuáriusi veszteségek vagy többletek változásai. A korábbi aktuáriusi feltételezések és a ténylegesen bekövetkezett események közötti különbözet eredményeképpen és az aktuáriusi feltételezések változásainak köszönhetően keletkeznek.
Igazgatási előirányzatok
Az igazgatási előirányzatok az intézmények és gazdálkodó egységek működési költségeit fedezik (személyzet, épületek, irodai felszerelések).
Elfogadott költségvetés
A költségvetési tervezet akkor válik elfogadott költségvetéssé, amikor azt a költségvetési hatóság jóváhagyását követően az Európai Parlament elnöke véglegesen elfogadja.
Költségvetés-módosítás
A pénzügyi év során elfogadott határozat ugyanazon év elfogadott költségvetésének módosítása (emelése, csökkentése, átcsoportosítása) céljából.
Tagállamoktól lehívandó összegek
Ezek olyan, a beszámolási időszak alatt felmerült kiadásokat jelentenek, amelyeket jövőbeli költségvetésekből, vagyis a tagállamok által kell majd finanszírozni. Ez az eredményszemléletű pénzügyi kimutatás és a pénzeszközalapú költségvetés egyidejű létezésének következménye.
Éves tevékenységi jelentés
Az éves tevékenységi jelentés a műveletek eredményeit jelzi többek között a kitűzött célokhoz, a kapcsolódó kockázatokhoz és a belsőkontroll-struktúrához viszonyítva. A Bizottság megbízott, engedélyezésre jogosult tisztviselőjének 2001 óta, a többi európai uniós intézményének pedig 2003 óta az adott évi költségvetés tekintetében éves tevékenységi jelentést kell benyújtania saját intézménye részére feladatainak ellátásáról, és ehhez pénzügyi és irányítási információkat kell mellékelnie.
Előirányzatok
Költségvetési finanszírozás. A költségvetés kötelezettségvállalásokat és kifizetéseket (a kedvezményezettek részére teljesítendő pénzeszközöket vagy banki átutalásokat) is előirányoz. A kötelezettségvállalási előirányzatok és a kifizetési előirányzatok gyakran eltérnek (differenciált előirányzatok), mert a többéves programokat és projekteket általában teljes mértékben lekötik abban az évben, amikor a vonatkozó döntést meghozzák, a kifizetésre viszont évek alatt kerül sor, ahogyan a programok és projektek végrehajtása előrehalad. A nem differenciált előirányzatok az igazgatási kiadásokra, a mezőgazdasági piactámogatásokra és közvetlen kifizetésekre alkalmazandók, ahol a kötelezettségvállalási előirányzatok összege megegyezik a kifizetési előirányzatok összegével.
Címzett bevétel
Meghatározott kiadási tételek finanszírozására kapott célzott bevétel. A külső címzett bevételek fő forrása a harmadik országoktól az Unió által finanszírozott programokhoz kapott pénzügyi hozzájárulás. A belső címzett bevétel fő forrásai a harmadik felektől származó, árukért, szolgáltatásokért vagy a harmadik fél kérésére elvégzett munkáért kapott bevételek; a tévesen kifizetett összegek visszafizetéséből származó bevételek, valamint a kiadványok és filmek értékesítéséből származó bevételek.
Értékesíthető pénzügyi eszközök
Minden olyan pénzügyi eszköz (a származtatott pénzügyi eszközök kivételével), amelyeket a nemzetközi költségvetési számviteli standardok alapján valós értéken értékelnek, és amelyek vonatkozásában a valós érték változásait a kivezetésig (vagy értékvesztésig) a nettó eszközök tartalékában számolják el.
Költségvetési sor
A költségvetés szerkezetével kapcsolatos fogalom: a bevételeket és a kiadásokat olyan, a költségvetési hatóság által előírt kötelező nómenklatúrának megfelelően tüntetik fel a költségvetésben, amely tükrözi az egyes tételek jellegét és célját. Az egyéni megnevezések (cím, alcím, jogcímcsoport vagy jogcím) adják a nómenklatúra hivatalos leírását.
Előirányzatok megszüntetése
Olyan felhasználatlan előirányzatok, amelyeket többé már nem lehet felhasználni.
Előirányzatok átvitele
Az évenkéntiség elve alóli kivétel, amelynek értelmében azok az előirányzatok, amelyeket egy adott költségvetési évben nem lehetett felhasználni, szigorú feltételek mellett kivételesen átvihetők és felhasználhatók a következő évben.
Kötelezettségvállalás
Jogilag kötelező ígéret finanszírozás nyújtására bizonyos feltételek mellett. Az EU kötelezettséget vállal arra, hogy visszatéríti az uniós finanszírozású projektek költségeinek rá eső részét. A ma tett kötelezettségvállalásokból lesznek a holnap kifizetései. A ma teljesített kifizetések a tegnap kötelezettségvállalásai.
Kötelezettségvállalási előirányzat
A kötelezettségvállalási előirányzatok azon jogi kötelmek (szerződések, támogatási megállapodások/határozatok) összköltségét fedezik, amelyeket a folyó pénzügyi évben alá lehet írni.
Tárgyidőszaki szolgálat költsége
A rendszer kötelezettségeinek a szolgálatból származó emelkedése a folyó pénzügyi évben.
Kötelezettségvállalás visszavonása
Olyan eljárás, amellyel egy korábbi kötelezettségvállalást (vagy annak részét) törlik.
Járadékalapú nyugdíjrendszer
Nyugdíj- vagy egyéb nyugellátási rendszer, amelyben a rendszer szabályai a fizetendő hozzájárulástól függetlenül határozzák meg a járadékokat, és a járadékok nem kapcsolódnak közvetlenül a rendszer befektetéseihez. A rendszer lehet finanszírozott vagy nem finanszírozott.
Származtatott pénzügyi eszköz
Olyan pénzügyi instrumentum, amelynek értéke egy másik pénzügyi instrumentum, mutatószám vagy tőzsdei áru értékében bekövetkezett változáshoz kapcsolódik. Míg az elsődleges pénzügyi instrumentumok (például állampapírok) birtokosának feltétel nélküli joga van arra, hogy a jövőben pénzeszközre (vagy egyéb gazdasági haszonra) tegyen szert, addig a származtatott pénzügyi eszköz birtokosa csupán feltételes joggal rendelkezik ilyen haszon megszerzésére. A származtatott pénzügyi eszközök egyik példája a tőzsdén kívüli határidős devizaügylet.
Közvetlen irányítás
A költségvetés végrehajtásának egy módja. Közvetlen irányítás keretében a költségvetést közvetlenül a Bizottság szervezeti egységei, végrehajtó ügynökségek vagy vagyonkezelői alapok hajtják végre.
Diszkontráta
A pénz időbeli értékének kiigazítására alkalmazott ráta. A diszkontálás a különböző időszakokban felmerülő költségek és hasznok összehasonlítására alkalmazott technika.
Effektív kamatláb
Az a kamatláb, amely a becsült jövőbeli pénzbevételeket vagy kifizetéseket a pénzügyi eszköz vagy pénzügyi kötelezettség várható élettartama alatt az eszköz vagy kötelezettség nettó könyv szerinti értékére diszkontálja.
Amortizált bekerülési értéken értékelt pénzügyi eszközök és kötelezettségek
Minden olyan pénzügyi eszköz és kötelezettség, amelyet a nemzetközi költségvetési számviteli standardok alapján amortizált belekerülési értéken értékelnek.
Az eredménnyel szemben valós értéken értékelt pénzügyi eszközök vagy kötelezettségek
Minden olyan pénzügyi eszköz vagy kötelezettség, amelyet a nemzetközi költségvetési számviteli standardok alapján valós értéken értékelnek, és amely vonatkozásában a valós érték változásait az időszak eredményével szemben számolják el (vagyis származtatott pénzügyi eszközök).
Pénzügyi korrekció
A pénzügyi korrekció célja, hogy megvédje az uniós költségvetést a szabálytalan kiadások terhétől. Megosztott irányítású kiadások tekintetében a szabálytalan kifizetések visszafizettetése elsősorban a tagállam felelőssége.
A „visszaigazolt” pénzügyi korrekciót az érintett tagállam elfogadta. A „kiszabott” pénzügyi korrekciót bizottsági határozattal elfogadták, és mindig nettó korrekció, amelynél a tagállam köteles visszatéríteni a szabálytalan pénzeszközöket az uniós költségvetésbe, így véglegesen csökken az érintett tagállamnak allokált pénzügyi keretösszeg. A visszaigazolt és a kiszabott pénzügyi korrekciók ebben a beszámolóban egy kategóriaként szerepelnek.
A „végrehajtott” pénzügyi korrekció korrigálta a megfigyelt szabálytalanságot.
Közvetett irányítás
A költségvetés végrehajtásának egy módja. Közvetett irányítás keretében a Bizottság költségvetés-végrehajtási feladatokat ruház át az uniós jog vagy a nemzeti jog hatálya alá tartozó szervekre.
Megszakítások és felfüggesztések
Amennyiben a Bizottság a saját munkája vagy az ellenőrző hatóság által jelentett információk alapján úgy találja, hogy egy tagállam elmulasztotta orvosolni az irányítási és kontrollrendszerekben feltárt súlyos hiányosságokat és/vagy korrigálni a korábban bejelentett és igazolt szabálytalan kiadásokat, úgy megszakíthatja vagy felfüggesztheti a kifizetéseket.
Szabálytalanság
A szabálytalanság olyan cselekmény, amely nem felel meg az alkalmazandó uniós vagy nemzeti szabályoknak, és amely potenciálisan negatív hatással lehet az Unió pénzügyi érdekeire. Szabálytalanságok a támogatást igénylő kedvezményezettek vagy a kifizetések teljesítéséért felelős hatóságok magatartásából eredhetnek. A szabálytalanság fogalma tágabb, mint a csalás fogalma, mivel ez utóbbi olyan magatartásra utal, amely bűncselekménynek minősülhet.
Megszűnő előirányzatok
A fel nem használt előirányzatokat a pénzügyi év végén törölni kell. A megszűnés azt jelenti, hogy az adott előirányzatok tekintetében teljes egészében vagy részben visszavonják a kiadások megtételére és/vagy kötelezettségek teremtésére irányuló engedélyt. Kizárólag a közös vállalkozások esetében – a pénzügyi szabályzatukban meghatározottak szerint – a fel nem használt előirányzatok beállíthatók a következő három pénzügyi év tervezett bevételeibe és kiadásaiba (az úgynevezett „N+3” szabály). A közös vállalkozások megszűnő előirányzatai tehát az N+3. pénzügyi évig reaktiválhatók.
Fennálló kötelezettségvállalások
A Reste à Liquider-hez (RAL) hasonlóan azt az összeget jelentik, amelynél a költségvetési kötelezettségvállalást már megtették, ám az azt követő kifizetést még nem teljesítették. Az EU számára későbbi évekre vonatkozó kifizetési kötelezettségeket jelentenek, és közvetlenül a többéves programok létezéséből és a kötelezettségvállalási és kifizetési előirányzatok elkülönítéséből erednek.
Saját források
Az uniós költségvetés fő bevételi forrása. A különböző saját források az alkalmazandó sajátforrás-határozatban ((EU, Euratom) 2020/2053 határozat) szerepelnek; ezek: a tradicionális saját források, a héaalapú saját források, a GNI-alapú források és a nem újrafeldolgozott műanyag csomagolási hulladékon alapuló saját források.
Kifizetési előirányzatok
A kifizetési előirányzatok a tárgyévben esedékes olyan kiadásokat fedezik, amelyek a tárgyévben és/vagy korábbi években tett jogi kötelezettségvállalásokból erednek.
Előfinanszírozás
Olyan kifizetés, amelynek célja, hogy pénztárkészletet biztosítson a kedvezményezettnek. Az előfinanszírozást az alapul szolgáló szerződés, határozat, megállapodás vagy az alap-jogiaktus rendelkezéseinek megfelelően több részletre is fel lehet osztani. Az előleget vagy pénztárkészletet a megállapodásban rögzített időszak során fel kell használni arra a célra, amire nyújtották, vagy vissza kell fizetni.
Megelőző intézkedések
A megelőző intézkedések akkor állnak a Bizottság rendelkezésére az uniós költségvetés védelmében, amikor a Bizottság potenciális hiányosságokról szerez tudomást. Ezek az intézkedések magukban foglalják az uniós költségvetésből az operatív program részére teljesített kifizetések felfüggesztését és megszakítását.
Fennálló kötelezettségvállalások („Reste à liquider” – RAL)
A fennálló kötelezettségvállalásokhoz hasonlóan azt az összeget jelentik, amelynél a költségvetési kötelezettségvállalást már megtették, ám az azt követő kifizetést még nem teljesítették. Az EU számára későbbi évekre vonatkozó kifizetési kötelezettségeket jelentenek, és közvetlenül a többéves programok létezéséből és a kötelezettségvállalási és kifizetési előirányzatok elkülönítéséből erednek.
Megosztott irányítás
A költségvetés végrehajtásának egy módja. Megosztott irányítás esetén a költségvetés végrehajtásának egyes feladatait tagállamokhoz delegálják. Az uniós kiadások hozzávetőleg háromnegyede ezen irányítási mód alá tartozik.
Tradicionális saját források
A tradicionális saját forrásokat a sajátforrás-határozat ((EU, Euratom) 2020/2053 tanácsi határozat) határozza meg, elemei a vámok és a cukorilletékek.
Átcsoportosítások (költségvetési sorok között)
Az átcsoportosítások előirányzatoknak egyik költségvetési sorról a másikra való áthelyezését jelentik a pénzügyi év folyamán, és ezáltal kivételt képeznek az egyediség költségvetési elve alól. Az átcsoportosításokat azonban az Európai Unió működéséről szóló szerződés a költségvetési rendeletben foglalt feltételek mellett kifejezetten megengedi. A költségvetési rendelet az átcsoportosítások különböző típusait határozza meg attól függően, hogy költségvetési címek, alcímek, jogcímcsoportok vagy jogcímek közötti vagy azokon belüli átcsoportosításokról van-e szó, és ezekhez különböző szintű engedélyezésre van szükség.
RÖVIDÍTÉSEK JEGYZÉKE
|
AAR |
Éves tevékenységi jelentés |
|
AC |
Amortizált bekerülési érték |
|
AFS |
Értékesíthető |
|
AMIF |
Menekültügyi, Migrációs és Integrációs Alap |
|
AOD |
Megbízott, engedélyezésre jogosult tisztviselő |
|
ATM BAR |
Légiforgalmi szolgáltatás A brexit miatti kiigazításokra képzett tartalék (Brexit Adjustment Reserve) |
|
BOP |
Fizetési mérleg |
|
BUFI-alap |
Költségvetési pénzbírságok alapja |
|
KAP |
Közös agrárpolitika |
|
CCS LGF |
A kulturális és kreatív ágazatok garanciaeszköze |
|
CEF2 |
Európai Hálózatfinanszírozási Eszköz |
|
CEF DI |
Az Európai Hálózatfinanszírozási Eszköz hitelfinanszírozási eszköze |
|
KA |
Kohéziós Alap |
|
CIP |
Versenyképességi és innovációs keretprogram |
|
COM |
Európai Bizottság |
|
COSME |
A vállalkozások versenyképességét és a kis- és középvállalkozásokat segítő program |
|
COSO |
A Treadway-bizottság támogató szervezeteinek bizottsága |
|
CPF |
Közös tartalékalap |
|
CPR CRII+ CRO |
Közös rendelkezésekről szóló rendelet A koronavírusra való reagálást célzó, kiterjesztett beruházási kezdeményezés Kockázatkezelési igazgató |
|
D&WM |
Leszerelés és hulladékkezelés |
|
EAD |
Nemteljesítéskori kitettség |
|
EMVA |
Európai Mezőgazdasági Vidékfejlesztési Alap |
|
EMGA |
Európai Mezőgazdasági Garanciaalap |
|
EAR |
Uniós számviteli szabály |
|
EaSI |
Foglalkoztatás és szociális innováció |
|
EBRD |
Európai Újjáépítési és Fejlesztési Bank |
|
ECA |
Európai Számvevőszék |
|
EKB |
Európai Központi Bank |
|
ECL |
Várható hitelezési veszteség |
|
ECOFIN |
Gazdasági és Pénzügyi Tanács |
|
Felszámolás alatt álló ESZAK |
Európai Szén- és Acélközösség (felszámolás alatt) |
|
EFA |
Európai Fejlesztési Alap |
|
EDIF |
Nyugat-balkáni Vállalkozásfejlesztési és Innovációs Eszköz |
|
EGT |
Európai Gazdasági Térség |
|
EKSZ |
Európai Külügyi Szolgálat |
|
EFFA |
Európai Fenntartható Fejlődési Alap |
|
EFSE |
Délkelet-Európáért Európai Alap |
|
EFSF |
Európai Pénzügyi Stabilitási Eszköz |
|
ESBA |
Európai Stratégiai Beruházási Alap |
|
EFSM |
Európai pénzügyi stabilizációs mechanizmus |
|
EFTA |
Európai Szabadkereskedelmi Társulás |
|
EGNOS |
Európai geostacionárius navigációs lefedési szolgáltatás |
|
EBB |
Európai Beruházási Bank |
|
EBA |
Európai Beruházási Alap |
|
ElectriFI |
Villamosításfinanszírozási kezdeményezés |
|
ELM ETHA |
Az EBB külső hitelezési megbízatása Európai Tengerügyi és Halászati Alap |
|
GMU |
Gazdasági és monetáris unió |
|
ENEF |
Vállalkozásbővítési alap |
|
ENIF |
Vállalkozásinnovációs alap |
|
ENPI |
Európai Szomszédsági és Partnerségi Támogatási Eszköz |
|
EP |
Európai Parlament |
|
ERFA |
Európai Regionális Fejlesztési Alap |
|
ERI ESA |
EBB-rezilienciajavítási kezdeményezés Európai Űrügynökség |
|
ESZA |
Európai Szociális Alap |
|
ESIF |
Európai strukturális és beruházási alapok |
|
ESM |
Európai Stabilitási Mechanizmus |
|
ETF |
Tőzsdén kereskedett alap |
|
ETS EU |
Kibocsátáskereskedelmi rendszer Európai Unió |
|
EUMETSAT |
Meteorológiai Műholdak Hasznosításának Európai Szervezete |
|
Euratom |
Európai Atomenergia-közösség |
|
EUSZA FGC |
Az Európai Unió Szolidaritási Alapja Pénzügyigarancia-szerződés |
|
FIFO |
Először bevételezve, először kiadva |
|
FP7 |
Hetedik kutatási és technológia-fejlesztési keretprogram |
|
FR |
Uniós költségvetési rendelet |
|
FSDA |
A pénzügyi kimutatás tárgyalása és elemzése |
|
FVNA |
Nettó eszközökkel/saját tőkével szemben valós értéken értékelt |
|
FVSD |
Eredménnyel szemben valós értéken értékelt |
|
GDP |
Bruttó hazai termék |
|
GNI |
Bruttó nemzeti jövedelem |
|
GNSS |
Globális navigációs műholdrendszerek |
|
H2020 |
Horizont 2020 |
|
HLRCP |
Magas szintű kockázati és megfelelési politika |
|
IHA IF |
Integrált Határigazgatási Alap Innovációs Alap |
|
IIW |
Infrastrukturális és innovációs keret |
|
IMF |
Nemzetközi Valutaalap |
|
IPSAS |
Nemzetközi Költségvetési Számviteli Standardok |
|
IT |
Információtechnológia |
|
ITER |
Nemzetközi termonukleáris kísérleti reaktor |
|
JRC |
Közös Kutatóközpont |
|
JSIS KV |
Közös betegségbiztosítási rendszer Közös vállalkozás |
|
LGD |
Nemteljesítéskori veszteségráta |
|
LGF |
Hitelgarancia-eszköz |
|
LGTT |
A TEN-T-projektek számára biztosított hitelgarancia-eszköz |
|
MAP |
Többéves program – Középvállalkozások Inkluzív Finanszírozási Programja |
|
MEP |
európai parlamenti képviselő |
|
MFA |
Makroszintű pénzügyi támogatás |
|
MFF |
Többéves pénzügyi keret |
|
MIM PPA |
Kölcsönös biztosítási mechanizmus Pénzpiaci alap |
|
MKKV-K |
Mikro-, kis- és középvállalkozások |
|
NDICI |
Szomszédsági, Fejlesztési és Nemzetközi Együttműködési Eszköz |
|
NGEU |
Next Generation EU |
|
ORD |
Sajátforrás-határozat |
|
PBI |
Projektkötvény-kezdeményezés |
|
PD |
Nemteljesítési valószínűség |
|
PF4EE |
Az energiahatékonyság magánfinanszírozási eszköze |
|
PGF |
Résztvevői garanciaalap |
|
POCI PPP |
Értékvesztettként vásárolt vagy keletkeztetett Köz-magán társulás |
|
PSEO |
Európai tisztviselők nyugdíjrendszere |
|
RAL |
Fennálló kötelezettségvállalások („Reste à Liquider”) |
|
RSFF |
Kockázatmegosztási finanszírozási mechanizmus |
|
RRF |
Helyreállítási és Rezilienciaépítési Eszköz |
|
RTD |
Kutatás, technológiafejlesztés és demonstráció |
|
S&P |
Standard & Poor’s Financial Services LLC |
|
SAFE |
Az Európa biztonságát szolgáló cselekvési eszköz |
|
SANAD |
MENA Alap a mikro-, kis- és középvállalkozások számára |
|
SAPARD |
Speciális Mezőgazdasági és Vidékfejlesztési Csatlakozási Program |
|
SEMED |
SEMED Mkkv Inkluzív Finanszírozási Program |
|
SICR |
A hitelkockázat jelentős növekedése |
|
SIUGI |
A kkv-kezdeményezés felső határ nélküli garanciaeszköze |
|
KKV |
Kis- és középvállalkozások |
|
SMEW |
Kkv-keret (Kis- és középvállalkozások keret) |
|
STEP SURE |
Stratégiai Technológiák Európai Platformja Szükséghelyzeti munkanélküliségi kockázatokat mérséklő ideiglenes támogatást nyújtó európai eszköz |
|
EUMSZ |
Az Európai Unió működéséről szóló szerződés |
|
TOR |
Tradicionális saját források |
|
TRDI ULCM |
Átmeneti vidékfejlesztési eszköz Ukrajna-hitelezési együttműködési mechanizmus |
|
HÉA |
Hozzáadottérték-adó |
(1) A főbb elemek közé tartoznak a következők: 50 milliárd EUR az Ukrajna-eszközre, 1,5 milliárd EUR az Európai Védelmi Alapra és 9,6 milliárd EUR a Nyugat-Balkán, a déli szomszédság és más térségek számára, valamint az esetlegesen felmerülő új igények kielégítése érdekében a Rugalmassági Eszköz 2 milliárd EUR-ra és a sürgősségisegély-tartalék 1,5 milliárd EUR-ra történő emelése.
(2) Ukrajnát támogató hitel, amely a Bizottság arra irányuló átfogó tervének részét képezi, hogy 2026-ra és 2027-re 90 milliárd EUR összegű pénzügyi támogatást nyújtson Ukrajnának.
(3) A Tanács 609/2014/EU, Euratom rendelete ( 2014. május 26. ) a tradicionális, a héa- és a GNI-alapú saját források rendelkezésre bocsátásának módszereiről és eljárásáról, valamint a készpénzigények teljesítését célzó intézkedésekről (HL L 168., 2014.6.7., 39. o., ELI: http://data.europa.eu/eli/reg/2014/609/oj).
(4) A Tanács (EU, Euratom) 2021/770 rendelete (2021. április 30.) a nem újrafeldolgozott műanyag csomagolási hulladékon alapuló saját forrás kiszámításáról, az említett saját forrás rendelkezésre bocsátásának módszereiről és eljárásáról, a készpénzigények teljesítését célzó intézkedésekről, valamint a bruttó nemzeti jövedelmen alapuló saját forrás egyes vonatkozásairól (HL L 165., 2021.5.11., 15. o., LI: http://data.europa.eu/eli/reg/2021/770/oj).
(5) Az Európai Parlament és a Tanács (EU, Euratom) 2024/2509 rendelete (2024. szeptember 23.) az Unió általános költségvetésére alkalmazandó pénzügyi szabályokról (HL L 2024/2509., 2024.9.26., ELI: http://data.europa.eu/eli/reg/2024/2509/oj).
(8) Kivéve a korábbi többéves pénzügyi keretek pénzügyieszköz-programjai keretében nyújtott egyes garanciákat, amelyek finanszírozása vagy feltöltése teljes mértékben az uniós költségvetésből történt.
(9) Lásd: „A Bizottság jelentése az Európai Parlamentnek és a Tanácsnak a pénzügyi eszközökről, a költségvetési biztosítékokról, a pénzügyi támogatásról és a függő kötelezettségekről”, amelyet a Bizottság évente ad ki.
(10) A Bizottság (EU) 2022/9701 végrehajtási határozata.
(11) Az Európai Parlament és a Tanács (EU, Euratom) 2022/2434 rendelete (2022. december 6.) az (EU, Euratom) 2018/1046 rendeletnek a diverzifikált finanszírozási stratégia mint általános hitelfelvételi módszer bevezetése tekintetében történő módosításáról (HL L 319., 2022.12.13., 1. o., ELI: http://data.europa.eu/eli/reg/2022/2434/oj).
(12) Európai Bizottság, Költségvetési Főigazgatóság: „Zöldkötvények – Hatás- és allokációs jelentés – NGEU 2023. évi jelentés”, az Európai Unió Kiadóhivatala, 2023, https://data.europa.eu/doi/10.2761/302803.
(13) Az (EU) 2022/313 európai parlamenti és tanácsi határozat értelmében 1,2 milliárd EUR összegű szükséghelyzeti támogatást nyújtottak Ukrajnának, az (EU) 2022/1201 európai parlamenti és tanácsi határozat értelmében 1,0 milliárd EUR összegű rendkívüli támogatást nyújtottak Ukrajnának, az (EU) 2022/1628 európai parlamenti és tanácsi határozat értelmében pedig 5,0 milliárd EUR összegű rendkívüli támogatást nyújtottak Ukrajnának.
(14) Az Európai Parlament és a Tanács (EU) 2022/2463 rendelete (2022. december 14.) az Ukrajna 2023. évi támogatását célzó eszköz (makroszintű pénzügyi támogatás plusz) létrehozásáról (HL L 322., 2022.12.16., 1. o., ELI: http://data.europa.eu/eli/reg/2022/2463/oj).
(15) Az Európai Parlament és a Tanács (EU) 2024/2773 rendelete (2024. október 24.) az Ukrajna-hitelezési együttműködési mechanizmus létrehozásáról és az Ukrajnának nyújtandó rendkívüli makroszintű pénzügyi támogatásról (HL L, 2024/2773, 2024.10.28., ELI: http://data.europa.eu/eli/reg/2024/2773/oj).
(16) Az Európai Parlament és a Tanács (EU) 2024/792 rendelete (2024. február 29.) az Ukrajna-eszköz létrehozásáról (HL L, 2024/792, 2024.2.29., ELI: http://data.europa.eu/eli/reg/2024/792/oj).
(17) Az Európai Parlament és a Tanács (EU) 2024/1449 rendelete (2024. május 14.) a Nyugat-balkáni Reform- és Növekedéstámogató Eszköz létrehozásáról (HL L, 2024/1449, 2024.5.24., ELI: http://data.europa.eu/eli/reg/2024/1449/oj).
(18) Az Európai Parlament és a Tanács (EU) 2025/535 rendelete (2025. március 18.) a Reform- és Növekedéstámogató Eszköz Moldovai Köztársaság számára való létrehozásáról (HL L, 2025/535, 2025.3.21., ELI: http://data.europa.eu/eli/reg/2025/535/oj).
(19) A Tanács (EU) 2025/1106 rendelete (2025. május 27.) az Európa biztonságát az európai védelmi ipar megerősítése révén szolgáló cselekvési eszköz (SAFE) létrehozásáról (HL L, 2025/1106, 2025.5.28., ELI: http://data.europa.eu/eli/reg/2025/1106/oj).
(20) Az Európai Parlament és a Tanács (EU) 2026/467 rendelete (2026. február 24.) a 2026-ban és 2027-ben Ukrajnát támogató hitel létrehozásával kapcsolatos megerősített együttműködés végrehajtásáról (HL L, 2026/467, 2026.2.26., , ELI: http://data.europa.eu/eli/reg/2026/467/oj).
(21) A Tanács (EU, Euratom) 2020/2093 rendelete (2020. december 17.) a 2021–2027-es időszakra vonatkozó többéves pénzügyi keretről (HL L 433. I, 2020.12.22., 11. o., ELI: http://data.europa.eu/eli/reg/2020/2093/oj).
(22) A szubszidiaritás elvének megfelelően az Unió csak akkor és annyiban jár el, amikor és amennyiben a tervezett intézkedés céljait a tagállamok nem tudják kielégítően megvalósítani, így azok a tervezett intézkedés terjedelme vagy hatása miatt az Unió szintjén jobban megvalósíthatók. Az arányosság elvének megfelelően az Unió intézkedése sem tartalmilag, sem formailag nem terjedhet túl azon, ami a Szerződések célkitűzéseinek eléréséhez szükséges (lásd az EUMSZ 5. cikkét).
(23) Az Európai Tanács 2024. február 1-jén megállapodott a 2021–2027-es időszakra vonatkozó többéves pénzügyi keret felső határainak a Bizottság COM(2023) 336 javaslatát követő félidős felülvizsgálatáról.
(24) Az (EU, Euratom) 2024/2509 rendelet.
(25) Lásd az EUMSZ 317. cikkét.
(26) C(2020) 4240 (2020.6.24.).
(27) Ennek eredményeképpen az „Európai Bizottság” fogalom egyrészt az intézményt – a biztosi testületet – jelenti, amely a Bizottság tagjaiból áll, másrészt a Bizottság szervezeti egységeinek főigazgatói (és egyéb igazgatási struktúrák, például a szolgálatok, a hivatalok és a végrehajtó ügynökségek vezetői) által irányított igazgatást.
(28) 2019 közepe óta (a belső szabályok felülvizsgált 12. cikke alapján) az Európai Fejlesztési Alap (EFA) irányítását öt szervezeti egység (INTPA (DEVCO), ECHO, EAC, EACEA és JRC) közösen végzi.
(29) https://ec.europa.eu/info/publications/integrated-financial-and-accountability-reporting_hu.
(30) A költségvetési rendelet (253. cikk) értelmében a Bizottságnak pénzügyi és elszámoltathatósági jelentéscsomagot kell küldenie az Európai Parlamentnek és a Tanácsnak, amely alapvető információkkal szolgál az éves „mentesítési eljáráshoz”, amelyen keresztül az Európai Parlament és a Tanács elszámoltathatóvá teszi a Bizottságot az uniós költségvetés kezeléséért. Az integrált pénzügyi és elszámoltathatósági jelentéscsomag öt – az uniós költségvetés végrehajtásáról, teljesítményéről, eredményeiről, kezeléséről és védelméről szóló – jelentésből áll. Az integrált pénzügyi és elszámoltathatósági jelentéscsomag az Europa honlapon.
(31) Meg kell jegyezni, hogy a számadatok millió euróra való kerekítése miatt a következő táblázatok néhány pénzügyi adata pontatlannak tűnhet.
(33) Az Európai Parlament és a Tanács (EU, Euratom) 2024/2509 rendelete (2024. szeptember 23.) az Unió általános költségvetésére alkalmazandó pénzügyi szabályokról (HL L, 2024/2509, 2024.9.26., ELI: http://data.europa.eu/eli/reg/2024/2509/oj).
(34) Az európai tisztviselők nyugdíjrendszere olyan, meghatározott ellátásokat tartalmazó fiktív (virtuális) alap, amelyben az alkalmazottak járulékai a jövőbeni nyugdíjuk finanszírozását szolgálják. Noha tényleges befektetési alap nem létezik, az az összeg, amelyet egy ilyen alap beszedett volna, a tagállamok hosszú lejáratú kötvényeibe befektetett összegnek minősül, és ez tükröződik az Európai Unió éves beszámolójában rögzített nyugdíjkötelezettségben. A személyzeti szabályzat 83. cikke és az Európai Unióról szóló szerződés 4. cikkének (3) bekezdése értelmében a tagállamok együttesen garantálják az ellátások kifizetését (a rendszer részletes bemutatását lásd a COM(2018) 829 dokumentumban).
(35) Az Európai Parlament és a Tanács (EU) 2024/792 rendelete (2024. február 29.) az Ukrajna-eszköz létrehozásáról (HL L, 2024.2.29.), a továbbiakban: az Ukrajna-eszközről szóló rendelet.
(36) Az Európai Parlament és a Tanács 1316/2013/EU rendelete (2013. december 11.) az Európai Hálózatfinanszírozási Eszköz létrehozásáról, a 913/2010/EU rendelet módosításáról és a 680/2007/EK és 67/2010/EK rendelet hatályon kívül helyezéséről (HL L 348., 2013.12.20., 129. o., ELI: http://data.europa.eu/eli/reg/2013/1316/oj).
(37) Az Európai Parlament és a Tanács 1303/2013/EU rendelete (2013. december 17.) az Európai Regionális Fejlesztési Alapra, az Európai Szociális Alapra, a Kohéziós Alapra, az Európai Mezőgazdasági Vidékfejlesztési Alapra és az Európai Tengerügyi és Halászati Alapra vonatkozó közös rendelkezések megállapításáról, az Európai Regionális Fejlesztési Alapra, az Európai Szociális Alapra és a Kohéziós Alapra és az Európai Tengerügyi és Halászati Alapra vonatkozó általános rendelkezések megállapításáról és az 1083/2006/EK tanácsi rendelet hatályon kívül helyezéséről (HL L 347., 2013.12.20., 320. o., , ELI: http://data.europa.eu/eli/reg/2013/1303/oj).
(38) Az Európai Parlament és a Tanács (EU) 2021/1060 rendelete (2021. június 24.) az Európai Regionális Fejlesztési Alapra, az Európai Szociális Alap Pluszra, a Kohéziós Alapra, az Igazságos Átmenet Alapra és az Európai Tengerügyi, Halászati és Akvakultúra-alapra vonatkozó közös rendelkezések, valamint az előbbiekre és a Menekültügyi, Migrációs és Integrációs Alapra, a Belső Biztonsági Alapra és a határigazgatás és a vízumpolitika pénzügyi támogatására szolgáló eszközre vonatkozó pénzügyi szabályok megállapításáról (HL L 231., 2021.6.30., 159. o., ELI: http://data.europa.eu/eli/reg/2021/1060/oj).
(39) A Tanács (EU, Euratom) 2020/2053 határozata (2020. december 14.) az Európai Unió saját forrásainak rendszeréről és a 2014/335/EU, Euratom határozat hatályon kívül helyezéséről (HL L 424., 2020.12.15., 1. o., ELI: http://data.europa.eu/eli/dec/2020/2053/oj).
(43) Az Európai Parlament és a Tanács (EU) 2018/412 határozata (2018. március 14.) az Unión kívüli beruházási projekteket támogató finanszírozási műveletek veszteségeinek fedezésére az Európai Beruházási Banknak nyújtott európai uniós garanciáról szóló 466/2014/EU határozat módosításáról (HL L 76., 2018.3.19., 30. o., ELI: http://data.europa.eu/eli/dec/2018/412/oj).
(44) Az Európai Parlament és a Tanács (EU) 2017/1601 rendelete (2017. szeptember 26.) az Európai Fenntartható Fejlődési Alap (EFFA), az EFFA-garancia és az EFFA-garanciaalap létrehozásáról (HL L 249., 2017.9.27., 1. o., ELI: http://data.europa.eu/eli/reg/2017/1601/oj).
(45) Az Európai Parlament és a Tanács (EU) 2021/947 rendelete (2021. június 9.) a Szomszédsági, Fejlesztési és Nemzetközi Együttműködési Eszköz (Globális Európa) létrehozásáról, a 466/2014/EU európai parlamenti és tanácsi határozat módosításáról és hatályon kívül helyezéséről, valamint az (EU) 2017/1601 európai parlamenti és tanácsi rendelet és a 480/2009/EK, Euratom tanácsi rendelet hatályon kívül helyezéséről (HL L 209., 2021.6.14., 1. o., ELI: http://data.europa.eu/eli/reg/2021/947/oj).
(47) Az Európai Parlament és a Tanács (EU) 2021/1153 rendelete (2021. július 7.) az Európai Hálózatfinanszírozási Eszköz létrehozásáról, valamint az 1316/2013/EU és a 283/2014/EU rendelet hatályon kívül helyezéséről (HL L 249., 2021.7.14., 38. o., ELI: http://data.europa.eu/eli/reg/2021/1153/oj).
(48) Az Európai Parlament és a Tanács (EU) 2023/959 irányelve (2023. május 10.) az üvegházhatást okozó gázok kibocsátási egységei Unión belüli kereskedelmi rendszerének létrehozásáról szóló 2003/87/EK irányelv, valamint az üvegházhatású gázok uniós kibocsátáskereskedelmi rendszeréhez piaci stabilizációs tartalék létrehozásáról és működtetéséről szóló (EU) 2015/1814 határozat módosításáról (HL L 130., 2023.5.16., 134. o., ELI: http://data.europa.eu/eli/dir/2023/959/oj).
(49) Az Európai Parlament és a Tanács (EU) 2021/696 rendelete (2021. április 28.) az uniós űrprogram és az Európai Unió Űrprogramügynökségének a létrehozásáról, valamint a 912/2010/EU, az 1285/2013/EU és a 377/2014/EU rendelet és az 541/2014/EU határozat hatályon kívül helyezéséről (HL L 170., 2021.5.12., 69. o., ELI: http://data.europa.eu/eli/reg/2021/696/oj).
(50) Az Európai Parlament és a Tanács (EU) 2021/695 rendelete (2021. április 28.) a Horizont Európa kutatási és innovációs keretprogram létrehozásáról, valamint részvételi és terjesztési szabályainak megállapításáról, továbbá az 1290/2013/EU és az 1291/2013/EU rendelet hatályon kívül helyezéséről (HL L 170., 2021.5.12., 1. o., ELI: http://data.europa.eu/eli/reg/2021/695/oj).
(51) Az Európai Parlament és a Tanács (EU) 2023/588 rendelete (2023. március 15.) a 2023–2027-es időszakra vonatkozó uniós biztonságos konnektivitási program létrehozásáról (HL L 179., 2023.3.17., 1. o., ELI: http://data.europa.eu/eli/reg/2023/588/oj).
(52) Az Európai Parlament és a Tanács 1313/2013/EU határozata (2013. december 17.) az uniós polgári védelmi mechanizmusról (HL L 347., 2013.12.20., 924. o., ELI: http://data.europa.eu/eli/dec/2013/1313/oj).
(53) Az Európai Parlament és a Tanács (EU) 2021/241 rendelete (2021. február 12.) a Helyreállítási és Rezilienciaépítési Eszköz létrehozásáról (HL L 57., 2021.2.18., 17. o., ELI: http://data.europa.eu/eli/reg/2021/241/oj).
(54) Az Európai Parlament és a Tanács (EU) 2023/435 rendelete (2023. február 27.) az (EU) 2021/241 rendeletnek a helyreállítási és rezilienciaépítési tervekbe beillesztendő REPowerEU-fejezet tekintetében történő módosításáról, valamint az 1303/2013/EU rendelet, az (EU) 2021/1060 rendelet és az (EU) 2021/1755 rendelet, valamint a 2003/87/EK irányelv módosításáról (HL L 63., 2023.2.28., 1. o., ELI: http://data.europa.eu/eli/reg/2023/435/oj).
(55) A Tanács (Euratom) 2021/765 rendelete (2021. május 10.) az Európai Atomenergia-közösségnek a Horizont Európa kutatási és innovációs keretprogramot kiegészítő, a 2021–2025 közötti időszakra vonatkozó kutatási és képzési programjának létrehozásáról, valamint az (Euratom) 2018/1563 rendelet hatályon kívül helyezéséről (HL L 167I., 2021.5.12., 81. o., ELI: http://data.europa.eu/eli/reg/2021/765/oj).
(56) Az Európai Parlament és a Tanács (EU) 2018/1718 rendelete (2018. november 14.) a 726/2004/EK rendeletnek az Európai Bankhatóság székhelye tekintetében történő módosításáról (HL L 291., 2018.11.16., 3. o., ELI: http://data.europa.eu/eli/reg/2018/1718/oj).
(57) Ebben a megjegyzésben a „pénzügyi eszközökhöz kapcsolódó programok” kifejezés a költségvetési rendelet 2. cikkének 30. pontjában meghatározott „pénzügyi eszközökre” utal.
(58) A Bizottság (EU, Euratom) 2025/369 határozata (2025. február 21.) az Unió pénzügyi műveleteiből eredő pénzügyi kockázatokat felügyelő kockázatkezelési igazgató szerepének meghatározásáról (HL L, 2025/369, 2025.2.25., ELI: http://data.europa.eu/eli/dec/2025/369/oj).
(59) A Bizottság (EU, Euratom) 2023/2825 végrehajtási határozata (2023. december 12.) a diverzifikált finanszírozási stratégia keretében végrehajtott uniós hitelfelvételi és adósságkezelési műveletek és a kapcsolódó hitelnyújtási műveletek kezelésére és végrehajtására vonatkozó szabályok létrehozásáról (HL L, 2023/2825, 2023.12.18., ELI: http://data.europa.eu/eli/dec_impl/2023/2825/oj).
(60) A Tanács (EU, Euratom) 2016/804 rendelete (2016. május 17.) a tradicionális, a héa- és a GNI-alapú saját források rendelkezésre bocsátásának módszereiről és eljárásáról, valamint a készpénzigények teljesítését célzó intézkedésekről szóló 609/2014/EU, Euratom rendelet módosításáról (HL L 132., 2016.5.21., 85. o., ELI: http://data.europa.eu/eli/reg/2016/804/oj).
(61) A Tanács (EU, Euratom) 2022/615 rendelete (2022. április 5.) a 609/2014/EU, Euratom rendeletnek a tagállamok számára a kiszámíthatóság fokozása, valamint a tradicionális, a héa- és a GNI-alapú saját források rendelkezésre bocsátásakor alkalmazandó vitarendezési eljárások tisztázása érdekében történő módosításáról (HL L 115., 2022.4.13., 51. o., ELI: http://data.europa.eu/eli/reg/2022/615/oj).
(62) A Bizottság határozata (2020. március 25.) a közös tartalékalapra vonatkozó eszközkezelési iránymutatásról, 2020/C 131/03 (HL C 131., 2020.4.22., 3. o.).
(70) Meg kell jegyezni, hogy a számadatok millió euróra való kerekítése miatt a következő táblázatok néhány pénzügyi adata pontatlannak tűnhet.
(71) A Tanács 608/2014/EU, Euratom rendelete ( 2014. május 26. ) az Európai Unió saját forrásainak rendszerére vonatkozó végrehajtási intézkedésekről (HL L 168., 2014.6.7., 29. o., ELI: http://data.europa.eu/eli/reg/2014/608/oj).
(72) A többéves pénzügyi keret 2026-ra vonatkozó technikai kiigazítása a 2021–2027-es időszakra vonatkozó többéves pénzügyi keretről szóló (EU, Euratom) 2021/365 tanácsi rendelet 4. cikkének megfelelően (COM(2025) 800 final, 2025.6.4.).
(73) Legutóbb a 2024. február 29-i (EU, Euratom) 2024/765 tanácsi rendelettel módosítva. A Tanács (EU, Euratom) 2024/765 rendelete (2024. február 29.) a 2021–2027-es időszakra vonatkozó többéves pénzügyi keretről szóló (EU, Euratom) 2020/2093 rendelet módosításáról (HL L, 2024/765, 2024.2.29., ELI: http://data.europa.eu/eli/reg/2024/765/oj).
(74) 1/2024. sz. költségvetés-módosítás, HL L, 2024/1430, 2024.6.5.
(75) A Tanács (EU) 2020/2094 rendelete (2020. december 14.) a Covid19-válság utáni helyreállítás támogatására szolgáló Európai Uniós Helyreállítási Eszköz létrehozásáról (HL L 433I., 2020.12.22., 23. o., ELI: http://data.europa.eu/eli/reg/2020/2094/oj).
ELI: http://data.europa.eu/eli/communic/C/2026/4821/oj
ISSN 1977-0979 (electronic edition)
