|
Az Európai Unió |
HU C sorozat |
|
C/2026/4853 |
2026.9.18. |
AZ UNIÓ KÜL- ÉS BIZTONSÁGPOLITIKAI FŐKÉPVISELŐJÉNEK HATÁROZATA
(2026. július 20.)
az Európai Külügyi Szolgálathoz kirendelt nemzeti szakértőkre vonatkozó szabályokról
ADMIN(2026) 18
(C/2026/4853)
AZ UNIÓ KÜLÜGYI ÉS BIZTONSÁGPOLITIKAI FŐKÉPVISELŐJE,
tekintettel az Európai Külügyi Szolgálat szervezetének és működésének megállapításáról szóló, 2010. július 26-i 2010/427/EU tanácsi határozatra (1) és különösen annak 6. cikke (3) bekezdésére,
mivel:
|
1. |
Az Európai Külügyi Szolgálat szervezetének és működésének a megállapításáról szóló, 2010. július 26-i 2010/427/EU tanácsi határozat (a továbbiakban: tanácsi határozat) 6. cikkének (3) bekezdése értelmében az Európai Külügyi Szolgálat (a továbbiakban: EKSZ) egyedi esetekben korlátozott számban igénybe vehet különleges szaktudással rendelkező kirendelt nemzeti szakértőket. |
|
2. |
Az Unió külügyi és biztonságpolitikai főképviselőjének a 2014. december 16-i HR(2014) 11 határozattal módosított, az Európai Külügyi Szolgálathoz kirendelt nemzeti szakértőkre vonatkozó szabályok megállapításáról szóló, 2014. február 4-i HR(2014) 01 határozatában foglalt szabályokat naprakésszé kell tenni, figyelemmel a kirendelt nemzeti szakértők irányítása során az elmúlt tizenkét évben szerzett konstruktív tapasztalatokra. |
|
3. |
A nemzeti szakértők kirendelésének célja, hogy magas szintű tudásukat és szakmai hozzáértésüket az EKSZ felhasználhassa, különösen azokon a területeken, ahol ilyen szakértelem nem áll rendelkezésre magán az EKSZ-en belül. E célok elérése érdekében helyénvaló meghatározni a kirendelés azon feltételeit, amelyek biztosítják, hogy a nemzeti szakértők rendelkezzenek a megfelelő szintű, szükséges szakértelemmel. Gondoskodni kell arról is, hogy a kirendelt szakértők aktívan kapcsolódjanak nemzeti közigazgatásukhoz vagy szervezetükhöz. |
|
4. |
Bár az EKSZ-nek elsősorban az uniós tagállamok közigazgatásaiban meglévő szakértői tudást kell magához vonzania, a szolgálatnak az is érdekében állhat, hogy kivételes esetekben nemzetközi szervezetektől vagy az uniós tagállamok nonprofit szervezeteitől, például kutatóközpontokból, egyetemekről vagy szellemi műhelyekből fogadjon személyzetet. A szolgálatnak az is érdekében állhat, hogy nem uniós országokból fogadjon személyzetet. Az ilyen kivételes kirendeléseket gondosan mérlegelni kell, biztosítandó, hogy az EU érdekeit ne veszélyeztessék magán- vagy egyéb érdekek. |
|
5. |
A kirendelt nemzeti szakértők kiválasztására vonatkozó szabályoknak nagyobb átláthatóságot, megfelelő földrajzi és nemek közötti egyensúlyt, és érdemeken alapuló kiválasztási eljárást kell biztosítaniuk. |
|
6. |
A kirendelt nemzeti szakértők alkalmazási feltételeinek biztosítaniuk kell az EKSZ-be való teljes integrációjukat, jogállásuk sajátosságainak sérelme nélkül. Ezzel összefüggésben a közvetlen feletteseket ösztönözni kell arra, hogy éves párbeszéd keretében visszajelzést adjanak a felelősségi körükbe tartozó kirendelt nemzeti szakértők számára a teljesítményükről, és megvitassák velük a munkakörnyezetükkel kapcsolatos kérdéseket. |
|
7. |
Hangsúlyt kell fektetni az etikai kérdésekre, és különösen az olyan összeférhetetlenségek megelőzésére, amelyek akár a kiválasztási folyamat, akár a levélváltás során, vagy akár a kirendelés időtartama alatt felmerülhetnek. A vonatkozó kötelezettségeknek hasonlóaknak kell lenniük az Európai Unió tisztviselőinek személyzeti szabályzata (a továbbiakban: a személyzeti szabályzat) értelmében az EKSZ tisztviselőire vonatkozó kötelezettségekhez, biztosítandó, hogy a kirendelt nemzeti szakértők kizárólag az EKSZ érdekében végezzék feladataikat. |
|
8. |
A nagyobb egyértelműség érdekében rendelkezni kell a kirendelés felfüggesztéséről és megszüntetéséről. |
|
9. |
Helyénvaló lehetővé tenni a kirendelt nemzeti szakértők számára, hogy nemzeti vagy munkáltatói szabályaik értelmében szülői szabadságot vegyenek igénybe, a kirendelés fizetés nélküli felfüggesztése révén. |
|
10. |
Figyelemmel az EKSZ gondossági kötelezettségére, rendelkezni kell a kirendelt nemzeti szakértők hatékonyabb védelméről az Európai Unió tisztviselőinek személyzeti szabályzata 12a. cikkének (3) és (4) bekezdése értelmében vett pszichológiai és szexuális zaklatással szemben. A személyzeti szabályzat 24. cikke szerinti segítségnyújtás iránti megkeresések esetén az EKSZ tisztviselőire alkalmazandó szabályokat és azok végrehajtási rendelkezéseit analógia útján a kirendelt nemzeti szakértőkre is alkalmazni kell. |
|
11. |
Elsődlegesen továbbra is a munkáltató felel a nemzeti szakértők EKSZ-hez való kirendelésének idejére járó napidíjakért vagy életkörülmények után nyújtott támogatásokért; következésképpen helyénvaló előirányozni, hogy az EKSZ csak annyiban nyújtson juttatásokat a kirendelt nemzeti szakértőknek, amennyiben a munkáltató nem fizet e juttatásokkal egyenértékű juttatásokat. Átfedések esetén az EKSZ-nek le kell vonnia a nemzeti szinten nyújtott egyenértékű összegeket az EKSZ által nyújtott juttatásokból, vagy részben vagy egészben vissza kell fizettetnie az e határozat szerinti, kifizetett juttatásokat. |
|
12. |
A napidíjra való jogosultságnak ugyanazokon a jogosultsági kritériumokon kell alapulnia, mint amelyek az EKSZ tisztviselőinek nyújtott, a személyzeti szabályzat VII. mellékletének 4. cikkében említett külföldi munkavégzési támogatás esetében érvényesek. |
|
13. |
Különös rendelkezéseket kell hozni az Unió küldöttségeihez beosztott, kirendelt nemzeti szakértők tekintetében. A lehető legnagyobb mértékben el kell kerülni a különböző intézményekből az uniós küldöttségekhez beosztott, kirendelt nemzeti szakértők közötti eltérő bánásmódot, kivéve, ha az ilyen eltérő bánásmód kellően indokolt és arányos. |
|
14. |
Az adott országból való evakuálás esetére rendelkezni kell a kirendelt nemzeti szakértőkre alkalmazandó pénzügyi és igazgatási intézkedésekről. |
|
15. |
A kirendelt nemzeti szakértők diplomáciai státuszát annak figyelembevételével kell meghatározni, hogy a kirendelésre az EKSZ székhelyén vagy valamely uniós küldöttségen kerül-e sor. |
|
16. |
Különös rendelkezéseket kell hozni azon katonai állomány tekintetében, amelyet azért rendelnek ki az EKSZ-hez, hogy az Európai Unió Katonai Törzsében (EUKT) valamint a Békével, Biztonsággal és Védelemmel Foglalkozó Igazgatóságnál végezzen feladatokat. |
|
17. |
A kirendelt katonai és nem katonai személyzetre elvben hasonló szabályoknak kell vonatkozniuk a kirendelés időtartamát, valamint a várakozási időszakot illetően. |
|
18. |
Lehetővé kell tenni az uniós tagállamok diplomáciai szolgálatainál kevesebb, mint három év szakmai tapasztalatot szerzett kezdő diplomaták kirendelését annak érdekében, hogy jobban megismerhessék az uniós külpolitikát és jobban megérthessék az EKSZ munkamódszereit és az EU döntéshozatali folyamatait a külkapcsolatok terén. |
|
19. |
Elő kell irányozni személyvédelmi alkalmazottak uniós küldöttségekhez történő kirendelését, különösen azoknak a helyzeteknek a kezelése érdekében, amelyekben – többek között a helyi jog szerinti korlátozások miatt – nem lehetséges vagy nem helyénvaló biztonsági magánvállalkozásokat igénybe venni. A kirendelt személyvédelmi alkalmazottaknak általában az „attasé” diplomáciai címet kell adni, kivéve, ha az egyes konkrét esetekben másként állapodnak meg. |
|
20. |
Rendelkezni kell a katonai tanácsadók kiválasztására és kirendelésére alkalmazandó szabályokról. |
|
21. |
Annak nyomán, hogy az uniós tagállamok fokozatosan megnyitják a korábban a katonai személyzet számára fenntartott biztonsági feladatköröket a hasonló szakértelemmel rendelkező nem katonai személyzet előtt, elő kell irányozni a biztonsági erők személyi állományának az EUKT megfigyelőszolgálatához való kirendelését. |
|
22. |
Egyértelművé kell tenni, hogy valamennyi kirendelt nemzeti szakértőre továbbra is a nemzeti fegyelmi szabályok vonatkoznak, |
A KÖVETKEZŐKÉPPEN HATÁROZOTT:
I. FEJEZET
ÁLTALÁNOS RENDELKEZÉSEK
1. cikk
Hatály és fogalommeghatározások
(1) Ez a határozat az uniós tagállamok közigazgatási szervei által az Európai Külügyi Szolgálathoz (EKSZ) kirendelt nemzeti szakértőkre (a továbbiakban: kirendelt nemzeti szakértők) alkalmazandó.
(2) A 2010/427/EU tanácsi határozat 4. cikke (3) bekezdése a) pontjának második albekezdésében említett, erőforrás-gazdálkodásért felelős főigazgató (a továbbiakban: erőforrás-gazdálkodásért felelős főigazgató) által a szolgálat érdekében engedélyezett kivételes esetekben ez a határozat az EKSZ-hez az alábbiak által kirendelt szakértőkre is alkalmazandó:
|
a) |
nem uniós országok közigazgatási szervei; vagy |
|
b) |
nemzetközi szervezetek; vagy |
|
c) |
az uniós tagállamokban székhellyel rendelkező nonprofit szervezetek, például kutatóközpontok, egyetemek és szellemi műhelyek. |
Azokra a szakértőkre, akiknek a kirendelése e bekezdés alapján engedélyezett, e határozat alkalmazásában szintén kirendelt nemzeti szakértőkként kell hivatkozni.
(3) E határozat alkalmazásában:
|
— |
„uniós küldöttség: az Európai Unió harmadik országokban vagy nemzetközi szervezetek mellett működő, az Európai Unió működéséről szóló szerződés (EUMSZ) 221. cikkének értelmében vett küldöttsége vagy képviseleti irodája; |
|
— |
„munkáltató”: az uniós tagállam vagy a nem uniós ország azon közigazgatási szerve, vagy az a nemzetközi szervezet vagy nonprofit szervezet, amely az e határozatnak megfelelően az EKSZ-hez kirendelt szakértőt alkalmazza; |
|
— |
„közigazgatás”: a tagállam vagy nem uniós ország valamennyi központi, szövetségi és regionális szintű közigazgatási szolgálata, ideértve különösen a minisztériumokat, a kormányzati és parlamenti szolgálatokat, valamint a helyi hatóságok, ügynökségek közigazgatási szolgálatait, továbbá az állam és az ilyen hatóságok decentralizált közigazgatási szolgálatait. |
2. cikk
A kirendelés feltételei
(1) A pályázó szakértőnek a kirendelésre vonatkozó pályázati felhívásra való jelentkezése időpontjában:
|
a) |
valamely uniós tagállam állampolgárának kell lennie, kivéve, ha az erőforrás-gazdálkodásért felelős főigazgató a szolgálat érdekében álló, kellően indokolt okokból eltérést engedélyez. Ilyen eltérés csak a brüsszeli álláshelyekre beosztott kirendelt nemzeti szakértők esetében engedélyezhető; |
|
b) |
oklevéllel igazolt, legalább hároméves, befejezett felsőoktatási tanulmányoknak megfelelő végzettséggel vagy – amennyiben a szolgálat érdekei úgy kívánják – azzal egyenértékű szakmai képzettséggel kell rendelkeznie; |
|
c) |
legalább hároméves, teljes munkaidős tapasztalattal kell rendelkeznie olyan közigazgatási, tudományos, technikai, tanácsadói vagy felügyeleti munkakörben, amely az Európai Unió tisztviselőinek személyzeti szabályzatában meghatározott AD vagy AST besorolási csoportnak felel meg; |
|
d) |
állandó vagy szerződéses alapon a munkáltatója aktív szolgálatában kell állnia; |
|
e) |
a feladatai ellátásához szükséges szintű nyelvismerettel kell rendelkeznie a közös kül- és biztonságpolitika (KKBP) és a külkapcsolatok terén használt nyelveken (2), kivéve, ha a kirendelt nemzeti szakértők meghatározott kategóriáinak kirendeléséről szóló igazgatási megállapodás másként rendelkezik; |
|
f) |
eleget kell tennie az EKSZ-re alkalmazandó biztonsági ellenőrzési követelményekre vonatkozó szabályoknak (3). |
(2) Amennyiben a kirendelt nemzeti szakértő a kirendelése során e feltételek bármelyikét nem teljesíti, az EKSZ a 10. cikk (2) bekezdésének b) pontja alapján jogosult megszüntetni a kirendelést.
(3) Az EKSZ megvizsgálja, hogy a pályázók esetében fennáll-e olyan tényleges vagy potenciális összeférhetetlenség vagy személyes érdek, amely csorbíthatja függetlenségüket. E célból a pályázóknak egy külön formanyomtatványon tájékoztatniuk kell az EKSZ-t minden tényleges vagy lehetséges összeférhetetlenségről, figyelembe véve szakmai helyzetüket és családi körülményeiket is, különös tekintettel családtagjaik szakmai tevékenységeire, illetve saját vagy családtagjaik pénzügyi érdekeltségeire. Az elvégzett értékelés alapján az EKSZ dönthet úgy, hogy eltekint a kirendeléstől.
3. cikk
Kiválasztás
(1) Az EKSZ saját igényeinek és költségvetési lehetőségeinek megfelelően fogad kirendelt nemzeti szakértőket.
(2) A kirendelt nemzeti szakértői álláshelyre vonatkozó pályázati felhívás közzétételét az erőforrás-gazdálkodásért felelős főigazgatónak kell engedélyeznie, miután ellenőrizte, hogy az adott álláshely tekintetében rendelkezésre áll-e költségvetési előirányzat. A pályázati felhívást az uniós tagállamok állandó képviseleteinek és/vagy adott esetben az 1. cikk (2) bekezdésében említett szervezeteknek kell megküldeni. A pályázati felhívásban fel kell tüntetni az álláshely számát, a munkaköri leírást, a kirendelés helyét, a kirendelés feltételeit, a jogosultsági és kiválasztási kritériumokat, valamint a pályázati felhívásra való jelentkezés benyújtásának határidejét.
(3) A kiválasztási eljárást egy a kiválasztással foglalkozó tanácsadó testületnek kell lefolytatnia, amelynek tagjait a kiválasztásért és a felvételért felelős osztály vezetője nevezi ki, és amelynek elnöke annak az osztálynak vagy küldöttségnek a vezetője, amelyhez a kirendelt nemzeti szakértőt beosztani tervezik. Minden testületnek az EKSZ legalább három, megfelelő besorolású alkalmazottjából kell állnia, és lennie kell benne legalább egy férfinak és legalább egy nőnek. A kiválasztással foglalkozó tanácsadó testületnek a pályázati felhívásban meghatározott feltételek alapján és az EKSZ esélyegyenlőségi politikájával összhangban össze kell állítania a felvételi beszélgetésre behívandó jelöltek listáját. A kiválasztással foglalkozó tanácsadó testületnek be kell nyújtania ajánlásait az emberi erőforrásokért felelős igazgatónak, akinek meg kell hoznia a végleges döntést a kiválasztandó jelölt személyéről.
(4) Az uniós tagállamok és az EKSZ együttműködnek annak érdekében, hogy a kirendelt nemzeti szakértőknek az EKSZ-hez történő kirendelése a lehető legnagyobb mértékben érdemeik alapján történjen, egyben biztosítva a megfelelő földrajzi megoszlást és a nemek közötti egyensúlyt, illetve hogy valamennyi tagállam érdemi képviselete biztosított legyen.
(5) Kellően indokolt kivételes körülmények között és a szolgálat érdekében az erőforrás-gazdálkodásért felelős főigazgató engedélyezheti, hogy a (2) és a (3) bekezdésben meghatározott eljárások követése nélkül kerüljön sor kirendelt nemzeti szakértők kiválasztására.
(6) Az Európai Unió Helyzetelemző Központjához (EU INTCEN) beosztandó kirendelt nemzeti szakértők kiválasztási eljárását az érintett uniós tagállam kirendelő hírszerző vagy biztonsági szolgálatának és az EU INTCEN-nek közösen kell elvégeznie a következő albekezdésben megállapított eljárásnak megfelelően.
Az érintett uniós tagállam hírszerző vagy biztonsági szolgálata az EU INTCEN-nek küldött hivatalos levél útján szakértőt javasol egy adott szakterületen, figyelemmel az EU INTCEN igényeire, amelyekről az EU INTCEN rendszeresen tájékoztatja az összes uniós tagállamot. A javasolt jelölt meghallgatását követően az EU INTCEN benyújtja ajánlását, és minden szükséges dokumentumot – ideértve a hírszerző vagy biztonsági szolgálattal folytatott levelezést is – megküld az emberi erőforrásokért felelős igazgatónak, aki meghozza a végleges döntést a kiválasztandó jelölt személyéről.
4. cikk
Levélváltás
(1) Valamely szakértő EKSZ-hez történő kirendelése az emberi erőforrásokért felelős igazgató és a szakértőnek e célból az érintett uniós tagállam állandó képviselete által képviselt munkáltatója közötti, vagy adott esetben egy e célra felhatalmazott, az országnak az 1. cikk (2) bekezdésében felsoroltak szerinti valamely közigazgatási szerve vagy valamely ilyen szervezet közötti levélváltás útján kell, hogy történjen.
(2) A levélváltásban meg kell határozni a 6. cikk (1) bekezdésében említett származási helyet és a kirendelés helyét, a munkaköri leírást, azt, hogy kötelező-e előzetes képzés, a biztonsági ellenőrzés előírt szintjét, a munkáltató kötelezettségeit és a kirendelés időtartamát, ideértve adott esetben a kirendelés kezdetének indikatív időpontját. A levélváltásban azt is meg kell határozni, hogy a kirendelés az V. fejezet értelmében költségmentes-e, vagy azt az EKSZ és a munkáltató közösen finanszírozza-e.
(3) A kirendelt nemzeti szakértő tényleges vagy lehetséges összeférhetetlenségről szóló, a 2. cikk (3) bekezdése szerinti nyilatkozata mellett és a 8. cikkben meghatározott kötelezettségekkel összhangban a levélváltásnak meg kell erősítenie, hogy a munkáltatónak nincs tudomása lehetséges vagy tényleges összeférhetetlenségről.
(4) A levélváltásban a munkáltatónak kötelezettséget kell vállalnia arra, hogy a kirendelt nemzeti szakértőt a kirendelés teljes időtartama alatt alkalmazásban tartja a megfelelő bér- és szociális jogosultságokkal együtt (ideértve a 11. cikk szerinti társadalombiztosítást, az egészségbiztosítást és a nyugdíjjogosultságot), és tartózkodik attól, hogy bármilyen formában utasítást adjon/tájékoztatást kérjen a kirendelt nemzeti szakértőnek/szakértőtől az EKSZ-nél végzett munkájával kapcsolatban, kivéve, ha ezt az információt már jogszerűen nyilvánosságra hozták.
5. cikk
A kirendelés időtartama
(1) A 4. cikk szerinti levélváltásban esetlegesen említett bármely indikatív dátumtól függetlenül a kirendelés kezdő időpontja a kirendelés helyén való szolgálat első napja kell, hogy legyen. Ezt az időpontot a kiválasztásért és a felvételért felelős osztály vezetőjének hivatalosan közölnie kell a munkáltatóval és a kirendelt nemzeti szakértővel.
(2) A kirendelés kezdeti időtartama nem haladhatja meg a két évet, amelyet követően az meghosszabbítható egy összesen négy évet nem meghaladó időtartamra. Az illetékes ügyvezető igazgató vagy vele egyenrangú személy kérésére az emberi erőforrásokért felelős igazgató kivételes esetekben és a szolgálat érdekében a négyéves időtartam lejárta után engedélyezheti a kirendelés egyszeri vagy többszöri, legfeljebb két évvel való meghosszabbítását. A kirendelés teljes maximális időtartama semmilyen esetben sem haladhatja meg a hat évet.
(3) A kirendelés (2) bekezdésben említett meghosszabbításáról új levélváltás útján kell megállapodni.
(4) A szakértő a kirendelésének végét követő legalább két év elteltével rendelhető ki újból az EKSZ-hez.
Az előző albekezdéstől eltérve, az emberi erőforrásokért felelős igazgató kivételesen elfogadhatja szakértő kirendelését az első kirendelési időszak végétől számított két éven belül, amennyiben az első kirendelési időszak hat évnél rövidebb volt. Ebben az esetben az új kirendelés időtartama nem haladhatja meg a teljes hatéves időtartam fennmaradó részét.
6. cikk
Származási hely és a kirendelés helye
(1) E határozat alkalmazásában:
|
a) |
a „kirendelés helye”: az a hely, ahol a kirendelt nemzeti szakértőnek az EKSZ számára feladatokat kell ellátnia, a személyzeti szabályzat 20. cikkének és az arra vonatkozóan az EKSZ által elfogadott végrehajtási rendelkezéseknek az analógiájára; így ez a hely Brüsszel, vagy az a hely, ahol az az uniós küldöttség található, ahová a nemzeti szakértőt beosztják; |
|
b) |
a „származási hely”: a munkáltató székhelye. |
(2) A kirendelés helyét és a származási helyet a 4. cikk szerinti levélváltásban kell meghatározni. A (3) bekezdés sérelme nélkül, újabb levélváltás útján – az érintett kirendelt nemzeti szakértő meghallgatását követően – meg lehet állapodni a kirendelés helyének megváltoztatásáról.
(3) Az uniós küldöttségnek az EKSZ biztonsági hatósága által az EKSZ vonatkozó biztonsági szabályainak (4) megfelelően elrendelt evakuálása esetén a kirendelés helyét a kiválasztásért és a felvételért felelős osztály vezetője megváltoztathatja, miután figyelembe vette az EKSZ biztonsági hatóságának az evakuálás helyére vonatkozó határozatát. A 23. cikk (3) bekezdésében említettek szerint az EKSZ további pénzügyi és igazgatási intézkedéseket fogadhat el a kirendelt nemzeti szakértőnek a kirendelés helyéről történő evakuálása esetén. A munkáltatót tájékoztatni kell a kirendelés helyének esetleges megváltozásáról.
(4) A kirendelés helyének a (2) vagy a (3) bekezdés szerinti megváltoztatását követően az EKSZ a III. és a IV. fejezettel összhangban, valamint a kirendelés elfogadott feltételeinek megfelelően kiigazíthatja a juttatásokat és költségeket.
7. cikk
Munkaköri leírás, feladatok
(1) A kirendelt nemzeti szakértőnek segítenie kell az EKSZ-t, és a 4. cikk szerinti levélváltásban meghatározott munkaköri leírásnak megfelelően el kell végeznie a rábízott feladatokat. Újabb levélváltás útján – az érintett kirendelt nemzeti szakértő meghallgatását követően – meg lehet állapodni a munkaköri leírásnak vagy az álláshelynek a kirendelés során való megváltoztatásáról.
(2) A kirendelt nemzeti szakértőnek segítséget kell nyújtania és tanácsot kell adnia a kirendelés szerinti közvetlen felettesének, akinek a rá bízott feladatok teljesítéséért felelősséggel tartozik.
(3) Az EKSZ előírhatja a kirendelt nemzeti szakértő számára, hogy rövid távú missziókon vagy üléseken vegyen részt a kirendelés helyén kívül.
(4) A kirendelt nemzeti szakértő nem képviselheti az EKSZ-t azzal a céllal, hogy az EKSZ nevében pénzügyi vagy egyéb kötelezettségeket vállaljon, kivéve, ha erre az emberi erőforrásokért felelős igazgató engedélyt ad azon szolgálat ügyvezető igazgatójának a javaslata alapján, amely szolgálathoz a kirendelt nemzeti szakértőt beosztották.
(5) A közvetlen felettes éves párbeszédet szervezhet a kirendelt nemzeti szakértővel annak érdekében, hogy visszajelzést adjon számára a teljesítményéről, és megvitassa vele a munkakörnyezettel kapcsolatos kérdéseket, a célkitűzéseket vagy a várható munkavégzési kihívásokat.
8. cikk
A kirendelt nemzeti szakértők jogai és kötelezettségei
(1) A kirendelés során a kirendelt nemzeti szakértők:
|
a) |
eltérő rendelkezés hiányában jogosultak a II., a III. és a IV. fejezetben meghatározott munkafeltételekre, juttatásokra és költségekre; |
|
b) |
feladataikat és kötelezettségeiket kizárólag az Unió érdekében teljesítik, és ezen érdekeknek megfelelő magatartást tanúsítanak. Nem kérhetnek és nem fogadhatnak el utasításokat sem munkáltatójuktól vagy valamely kormánytól, sem pedig az EKSZ-en kívüli szervezettől vagy személytől, és nem végezhetnek javukra tevékenységeket. Feladataikat objektíven, pártatlanul, valamint az Unió iránti lojalitási kötelezettség jegyében kell ellátniuk; |
|
c) |
haladéktalanul tájékoztatniuk kell közvetlen felettesüket, ha feladataik ellátása során tényleges vagy lehetséges összeférhetetlenségről szereznek tudomást, vagy olyan ügy kezeléséről vagy eredményéről kell döntést hozniuk, amelyhez közvetlenül vagy közvetve olyan személyes érdekük fűződik, amely csorbíthatja függetlenségüket, és befolyásolhatja különösen családjuk szakmai tevékenységét, illetve saját pénzügyi érdekeiket vagy családjuk pénzügyi érdekeit; |
|
d) |
tartózkodniuk kell minden olyan fellépéstől, nyilvános véleménynyilvánítástól vagy magatartástól, amely hátrányosan befolyásolhatja az EKSZ-nél betöltött pozíciójukat; |
|
e) |
tartózkodniuk kell a pszichológiai vagy szexuális zaklatás minden formájától; |
|
f) |
tartózkodniuk kell minden külső – akár fizetett, akár nem fizetett – tevékenységtől, kivéve, ha a munkáltató és az erőforrás-gazdálkodásért felelős főigazgató a közvetlen felettesükkel folytatott konzultációt követően erre kifejezett engedélyt ad. Az erőforrás-gazdálkodásért felelős főigazgatónak meg kell tagadnia az engedélyt, ha a munkáltató elutasítja azt, vagy ha a szóban forgó tevékenység akadályozza a kirendelt nemzeti szakértőt feladatai ellátásában, vagy összeegyeztethetetlen az EKSZ vagy általánosabban az Unió érdekeivel; |
|
g) |
tartózkodniuk kell a feladataik ellátása során vagy azzal kapcsolatban kapott információk engedély nélküli nyilvánosságra hozatalától, kivéve, ha az információ már nyilvános vagy a nyilvánosság számára más módon hozzáférhető, vagy ha a nyilvánosságra hozatalt az emberi erőforrásokért felelős igazgató előzetesen engedélyezte. A kirendelt nemzeti szakértő csak akkor tehet lépéseket dokumentumok vagy információk megszerzésére, ha azok közvetlenül relevánsak és szükségesek az EKSZ-en belüli szakmai feladatai ellátásához, vagy ha a közvetlen felettese engedélyezi az adott dokumentumok vagy információk megszerzését. A kirendelt nemzeti szakértőnek – a lojalitás és a pártatlanság elvének kellő figyelembevétele mellett – joga van a véleménynyilvánítás szabadságához, az engedély ezért csak akkor tagadható meg, ha a tervezett közzététel sértheti az Unió érdekeit. A kirendelt nemzeti szakértő által a feladatai ellátása keretében végzett munkához fűződő minden jog az EKSZ-t illeti meg; |
|
h) |
a kirendelt nemzeti szakértőnek a kirendelés helyén vagy attól olyan távolságban kell tartózkodnia, amely összeegyeztethető a feladatai megfelelő teljesítésével; |
|
i) |
be kell tartania az EKSZ-nél hatályban lévő biztonsági szabályokat; |
|
j) |
eleget kell tennie a fogadó államban fennálló jogi és adózási kötelezettségeknek. |
(2) Az (1) bekezdés g) pontja szerinti diszkréciós kötelezettség a kirendelés végét követően is fennáll. Ha a kirendelt nemzeti szakértő a kirendelést követően nem áll újra a munkáltatója szolgálatába, erről írásban tájékoztatnia kell az EKSZ-t.
(3) Amennyiben a kirendelt nemzeti szakértő a kirendelése alatt vagy adott esetben annak végét követően nem teljesíti az e cikk szerinti kötelezettségeit, az EKSZ tájékoztathatja a munkáltatót, és a 10. cikk (2) bekezdésének b) pontjának megfelelően megszüntetheti a kirendelést, amennyiben az még folyamatban van.
Az e cikk szerinti kötelezettségek be nem tartása a személyzeti szabályzat 28. cikkének c) pontja, valamint az Európai Unió egyéb alkalmazottaira vonatkozó alkalmazási feltételek 12. cikke (2) bekezdésének c) pontja és 82. cikke (3) bekezdésének c) pontja alkalmazása céljából figyelembe vehető abban az esetben, ha a kirendelt nemzeti szakértő a kirendelésének végét követő három éven belül újból pályázatot nyújt be.
(4) Azok a kirendelt nemzeti szakértők, akiknek a kiküldetési helye Brüsszel, nem tekintendők diplomáciai küldöttség tagjának, ezért nem élvezhetik a küldöttség létrehozásáról szóló megállapodásokban foglalt kiváltságokat és mentességeket, kivéve, ha a belga hatóságok egyoldalúan másként határoznak.
9. cikk
A kirendelés felfüggesztése
(1) Az emberi erőforrásokért felelős igazgató – az érintett kirendelt nemzeti szakértő meghallgatását követően – saját kezdeményezésére, a szolgálat érdekében felfüggesztheti a kirendelést. A munkáltatót erről megfelelően értesíteni kell.
A kirendelt nemzeti szakértő indokolt kérésére és a munkáltatóval folytatott konzultációt követően az emberi erőforrásokért felelős igazgató egy legalább egy hónapos és legfeljebb három hónapos időszakra felfüggesztheti a kirendelést.
A kirendelés felfüggesztéséről szóló határozatban meg kell határozni a felfüggesztésre alkalmazandó feltételeket.
(2) A 12. cikk (4) bekezdésében, a 17. cikkben, a 23. cikk (2) és (3) bekezdésében említett juttatásokat, a 11. cikk (3) bekezdésében említett kiegészítő balesetbiztosítást és a 40. cikk (3) bekezdésében említett egészségbiztosítást a kirendelés felfüggesztésének időtartama alatt nem kell megfizetni.
(3) A kirendelés felfüggesztésének időtartamát bele kell számítani a kirendelésnek a 4. cikk szerinti levélváltásban meghatározott időtartamába, és az nem haladhatja meg az e levélváltásban eredetileg megállapított kirendelés időtartamát.
(4) A (3) bekezdéstől eltérve, valamint a 13. és a 15. cikk sérelme nélkül, saját kezdeményezésére, illetve a kirendelt nemzeti szakértő vagy a munkáltató indokolt kérésére az emberi erőforrásokért felelős igazgató a szolgálat érdekeinek figyelembevételével és a munkáltató egyetértésével engedélyezheti a kirendelésnek a felfüggesztés időtartamával megegyező, legfeljebb három hónapos időszakra történő meghosszabbítását.
10. cikk
A kirendelés megszüntetése
(1) Az emberi erőforrásokért felelős igazgató három hónapos felmondási idővel megszüntetheti a kirendelést:
|
a) |
a szolgálat érdekében, a kirendelt nemzeti szakértő meghallgatását és a munkáltató értesítését követően; vagy |
|
b) |
a kirendelt nemzeti szakértő kérésére és a munkáltatóval folytatott konzultációt követően. |
A kirendelés a munkáltató döntése alapján is megszüntethető.
(2) Kivételes körülmények között az emberi erőforrásokért felelős igazgató felmondási idő nélkül megszüntetheti a kirendelést:
|
a) |
a kirendelt nemzeti szakértő releváns személyes vagy szakmai érdekek alapján kellően indokolt kérésére és a munkáltatóval folytatott konzultációt követően; vagy |
|
b) |
az érintett ügyvezető igazgatóval vagy vele egyenrangú személlyel folytatott konzultációt és a kirendelt nemzeti szakértő meghallgatását követően, abban az esetben, ha a kirendelt nemzeti szakértő nem teljesíti a 2. cikkben a kirendelésre vonatkozóan meghatározott feltételek valamelyikét, vagy ha a kirendelt nemzeti szakértő szándékosan vagy gondatlanságból nem teljesíti az e határozat szerinti kötelezettségeit, illetve a levélváltásban vagy adott esetben az igazgatási megállapodásban meghatározott feltételeket. A munkáltatót erről megfelelően értesíteni kell. |
A kirendelés a munkáltató döntése alapján felmondási idő nélkül is megszüntethető, kivéve, ha valamely igazgatási megállapodás másként rendelkezik.
II. FEJEZET
MUNKAFELTÉTELEK
11. cikk
Szociális biztonság
(1) A kirendelés megkezdése előtt a munkáltatónak igazolnia kell az EKSZ felé, hogy a kirendelt nemzeti szakértőre a kirendelés teljes időtartama alatt továbbra is a kirendelt nemzeti szakértőt foglalkoztató, az 1. cikk (2) bekezdésében említett közigazgatási szervre vagy szervezetre alkalmazandó szociális biztonsági jogszabályok vonatkoznak.
E célból a 883/2004/EK rendeletben (5) említett szociális biztonsági rendszerek hatálya alá tartozó kirendelt nemzeti szakértők esetében a munkáltatónak az emberi erőforrásokért felelős igazgató rendelkezésére kell bocsátania a 987/2009/EK rendelet (6) 19. cikkének (2) bekezdésében említett tanúsítványt.
Azoknak a kirendelt nemzeti szakértőknek az esetében, akiknek származási helye nem valamely uniós tagállamban található, a munkáltatónak az emberi erőforrásokért felelős igazgató rendelkezésére kell bocsátania egy a 987/2009/EK rendelet 19. cikkének (2) bekezdésében előirányzottakkal egyenértékű tanúsítványt, amely garantálja, hogy az alkalmazandó szociális biztonsági jogszabályok elegendő fedezetet képeznek a külföldön felmerült egészségügyi költségek visszatérítésére.
(2) Ahhoz, hogy a kirendelt nemzeti szakértőt uniós küldöttséghez osszák be, a munkáltatónak azt is igazolnia kell, hogy a kirendelt nemzeti szakértő rendelkezik a kirendelés helyén történő egészségügyi ellátásra – többek között az egészségügyi okokból történő hazaszállítás költségeire – kiterjedő biztosítással, és hogy személyes tárgyai biztosítottak lopás esetére.
(3) Az EKSZ a kirendelt nemzeti szakértő számára kirendelésének kezdetétől a baleseti kockázatokat fedező kiegészítő biztosítást nyújt. Azon a napon, amikor a kirendelt nemzeti szakértő jelentkezik az EKSZ-nél a kirendelésével kapcsolatos adminisztratív alakiságok elvégzése céljából, az EKSZ átadja számára az e biztosítás feltételeit ismertető dokumentum egy példányát.
(4) Amennyiben a 7. cikk (3) bekezdésében előirányzott kiküldetéshez kiegészítő vagy külön biztosításra van szükség, annak költségeit az EKSZ viseli.
12. cikk
Munkaidő
(1) A 8. cikk (1) bekezdése h) pontjának – amely a kirendelés helyén való tartózkodás kötelezettségéről rendelkezik – sérelme nélkül, a tisztviselőkre a munkaidő és a rugalmas munkafeltételek tekintetében az EKSZ-nél hatályban lévő szabályok analógia útján alkalmazandók a kirendelt nemzeti szakértőkre. E szabályokban a kinevezésre jogosult hatóságra történő bármely hivatkozás e határozat alkalmazása céljából a munkaidő-szervezésért felelős osztály vezetőjét jelenti.
(2) A kirendelt nemzeti szakértőknek a kirendelés időtartama alatt teljes munkaidőben kell szolgálatot teljesíteniük.
A munkaidő-szervezésért felelős osztály vezetője a munkáltatóval folytatott konzultációt követően engedélyezheti a kirendelt nemzeti szakértő részmunkaidős foglalkoztatását, amennyiben ez a szolgálat érdekeivel összeegyeztethető. A részmunkaidős munkavégzés engedélyezése nem vonhatja maga után a kirendelés időtartamának meghosszabbítását.
(3) Részmunkaidős munkavégzés engedélyezése esetén a kirendelt nemzeti szakértő az e határozat szerinti juttatások arányosan csökkentett összegére jogosult. A 14. cikk szerinti éves szabadságot szintén arányosan csökkenteni kell.
(4) Az emberi erőforrásokért felelős igazgató engedélyezheti váltott műszakban végzett munkáért vagy készenléti szolgálatért járó külön juttatások kifizetését a kirendelt nemzeti szakértők számára, az EKSZ-nél a tisztviselőkre vonatkozóan hatályban lévő szabályok analógiájára.
13. cikk
Betegség vagy baleset miatti távollét
(1) A (2) és a (3) bekezdés sérelme nélkül, az EKSZ-nél a tisztviselőkre a betegség vagy baleset miatti szabadság tekintetében (a továbbiakban: betegszabadság) hatályban lévő szabályokat kell alkalmazni a kirendelt nemzeti szakértőkre. E szabályokban a kinevezésre jogosult hatóságra történő bármely hivatkozás e határozat alkalmazása céljából a munkaidő-szervezésért felelős osztály vezetőjét jelenti.
(2) Terhességgel összefüggő betegségek kivételével és a 23. cikk (2) bekezdése második franciabekezdésének sérelme nélkül, amennyiben a betegszabadság időtartama meghaladja a három hónapot vagy a kirendelt nemzeti szakértő által az EKSZ-nél teljesítendő szolgált idejét, ezek közül a hosszabbat figyelembe véve, a 12. cikk (4) bekezdésében és a 17. cikkben meghatározott juttatások kifizetését automatikusan fel kell függeszteni. Ilyen esetekben az EKSZ értesíti a munkáltatót. A betegszabadság nem haladhatja meg az érintett kirendelt nemzeti szakértő kirendelésének időtartamát.
(3) Ha kirendelt nemzeti szakértő a kirendelés időtartama alatt a munkájával összefüggő balesetet szenved, továbbra is teljes egészében meg kell kapnia a 17. cikkben és a 23. cikk (2) bekezdésében meghatározott juttatásokat a munkaképtelensége teljes időtartama alatt, egészen a kirendelési időszak végéig.
14. cikk
Éves szabadság, külön szabadság és munkaszüneti napok
(1) A (2) bekezdés sérelme nélkül, az EKSZ-nél a tisztviselőkre az éves szabadság, a külön szabadság és a munkaszüneti napok tekintetében hatályban lévő szabályok analógia útján alkalmazandók a kirendelt nemzeti szakértőkre. E szabályokban a kinevezésre jogosult hatóságra történő bármely hivatkozás e határozat alkalmazása céljából a munkaidő-szervezésért felelős osztály vezetőjét jelenti.
(2) A munkáltató kellően indokolt kérésére a munkaidő-szervezésért felelős osztály vezetője a kirendelt nemzeti szakértő közvetlen felettesével folytatott konzultációt követően legfeljebb három nap további külön szabadságot engedélyezhet egy 12 hónapos időszakon belül.
(3) A kirendelés végéig ki nem vett éves szabadság elvész, és nem jogosít pénzbeli ellentételezésre.
(4) A kirendelt nemzeti szakértők a 6. cikk (1) bekezdésének b) pontja szerinti származási helyük meglátogatása céljából – éves alapon számított napot kitevő – hazautazási szabadságra jogosultak. E szabadság időtartamát a kirendelés helye és a származási hely közötti földrajzi távolság alapján, valamint az EKSZ tisztviselőire vonatkozó, a személyzeti szabályzat V. mellékletének 7. cikkét végrehajtó szabályok analógiájára számítják ki.
15. cikk
Szülési szabadság és szülői szabadság
(1) Az EKSZ-nél a tisztviselőkre a szülési szabadság tekintetébenhatályban lévő szabályok analógia útján alkalmazandók a kirendelt nemzeti szakértőkre is. E szabályokban a kinevezésre jogosult hatóságra történő bármely hivatkozás e határozat alkalmazása céljából a munkaidő-szervezésért felelős osztály vezetőjét jelenti.
(2) Amennyiben a nemzeti jogszabályok vagy a munkáltatóra alkalmazandó releváns szabályok az EKSZ-nél hatályban lévő szabályoknál hosszabb szülési szabadságot biztosítanak, a kirendelés a kirendelt nemzeti szakértő indokolt kérésére a 9. cikk (1), (2) és (3) bekezdésével összhangban felfüggeszthető az EKSZ által biztosított szabadságot meghaladó időtartamra.
(3) A kirendelt nemzeti szakértő indokolt kérésére és a 9. cikk (3) bekezdésétől eltérve az emberi erőforrásokért felelős igazgató – a szolgálat érdekeinek figyelembevételével és a munkáltató beleegyezésével – engedélyezheti a kirendelés időtartamának az (1) és a (2) bekezdés szerinti szülési szabadsággal megegyező időtartamra történő meghosszabbítását.
(4) Ha a nemzeti jogszabályok vagy a munkáltatóra alkalmazandó szabályok rendelkeznek szülői szabadságról, a kirendelt nemzeti szakértő indokolással ellátott kérelmet nyújthat be az ilyen szabadság igénybevételére. A munkáltatóval folytatott konzultációt követően és a szolgálat érdekeinek figyelembevételével a munkaidő-szervezésért felelős osztály vezetője engedélyezheti a szülői szabadságot, és legfeljebb hat hónapra felfüggesztheti a kirendelést. A (3) bekezdés analógia útján alkalmazandó a szülői szabadságra.
16. cikk
A szabadság és a munkaidő szervezése és ellenőrzése
E határozat munkaidő-szervezésre vonatkozó egyedi rendelkezéseinek sérelme nélkül, a szabadságra, a munkaidő-szervezésre és a rugalmas munkafeltételekre vonatkozó szabályok jóváhagyása és az azoknak való megfelelés nyomon követése a kirendelt nemzeti szakértő közvetlen felettesének vagy adott esetben a küldöttségvezetőnek a felelőssége, az EKSZ-nél a tisztviselőkre alkalmazandó szabályok analógiájára. E szabályokban a kinevezésre jogosult hatóságra történő bármely hivatkozás e határozat alkalmazása céljából a munkaidő-szervezésért felelős osztály vezetőjét jelenti.
III. FEJEZET
JUTTATÁSOK ÉS KÖLTSÉGEK
17. cikk
Juttatások
(1) A kirendelt nemzeti szakértőt a származási hely és a kirendelés helye közötti földrajzi távolság függvényében a kirendelés teljes időtartama alatt havi juttatás illeti meg az utazási költségek fedezésére. A (6) és a (7) bekezdés szerinti frissítések sérelme nélkül e juttatás összegét a következő táblázatnak megfelelően kell meghatározni:
|
A származási hely és a kirendelés helye közötti távolság (km) |
Összeg EUR-ban |
|
0 –150 |
0,00 |
|
> 150 |
116,11 |
|
> 300 |
206,42 |
|
> 500 |
335,47 |
|
> 800 |
541,91 |
|
> 1 300 |
851,57 |
|
> 2 000 |
1 019,33 |
(2) A kirendelt nemzeti szakértőt a kirendelése teljes időtartamára napidíj illeti meg ugyanazon kritériumok alapján, mint amelyeket a személyzeti szabályzat VII. melléklete 4. cikkének (1) bekezdése a külföldi munkavégzési támogatásra vonatkozóan az EKSZ tisztviselői tekintetében előír. Amennyiben e kritériumok teljesülnek, a napidíj összege 180,65 EUR, az összeg (6) és (7) bekezdés szerinti aktualizálásának sérelme nélkül.
Ez a napidíj a kirendelt nemzeti szakértőnek a kirendelés helyén felmerülő megélhetési költségeinek fedezésére szolgál. A napidíj egyik fele a kirendelés helyén való ideiglenes tartózkodással kapcsolatos szállásköltségek fedezésére szolgál, a másik fele pedig a kirendelés helyén felmerülő egyéb tartózkodási költségek fedezésére.
(3) Az (1) és a (2) bekezdés szerinti napi és havi juttatásokat havonta, legkésőbb a hónap utolsó napján, átalányalapon kell kifizetni, és azok nem tekinthetők az EKSZ által fizetett díjazásnak. Ezeket a juttatásokat a kirendelési időszak minden naptári napjára ki kell fizetni, beleértve a 14. cikk szerinti éves szabadság, külön szabadság és munkaszüneti napok, a 15. cikk (1) bekezdése szerinti szülési szabadság és a 7. cikk (3) bekezdése szerinti kiküldetések időszakát is. A juttatások nem fizethetők ki a kirendelésnek a 9. cikk szerinti és a 15. cikk (2) és (4) bekezdése szerinti felfüggesztésének időtartama alatt. Az (1) és a (2) bekezdés szerinti napi és havi juttatások kifizetését engedélyező illetékes hatóság a kiválasztásért és a felvételért felelős osztály vezetője.
(4) A kirendelt nemzeti szakértő indokolt kérésére és a szolgálat érdekeinek figyelembevételével a kiválasztásért és a felvételért felelős osztály vezetője engedélyezheti az (1) és a (2) bekezdés, valamint adott esetben a 23. cikk (2) bekezdése szerinti napi és havi juttatások 75 napnak megfelelő előlegének a kirendelt nemzeti szakértő részére történő kifizetését a kirendelés kezdő időpontjától kezdődően, amely esetben a további ilyen juttatásokra való jogosultság a vonatkozó időszakban megszűnik. Amennyiben a kirendelés az előleg kiszámításához figyelembe vett időszak vége előtt megszűnik, a kirendelt nemzeti szakértő köteles az időszak hátralévő részének megfelelő összeget visszatéríteni.
(5) A 4. cikk szerinti levélváltáskor a munkáltató köteles számszerűsíteni és részletesen ismertetni a kirendelt nemzeti szakértőnek folyósított fizetésen kívüli egyéb kifizetéseket. E kifizetéseknek a kirendelés során történő bármely változásáról a munkáltatónak értesítenie kell az EKSZ-t.
Amennyiben megállapítást nyer, hogy a kirendelt nemzeti szakértő olyan juttatásokat kap a munkáltatójától, amelyek jellege és célja hasonló az (1) és a (2) bekezdésben említett napi vagy havi juttatások, a 23. cikk (2) bekezdésében említett, életkörülmények után nyújtott támogatás, a 23. cikk (3) bekezdésében említett pénzügyi intézkedések vagy a 12. cikk (4) bekezdésében említett, váltott műszakban végzett munkáért vagy készenléti szolgálatért járó juttatások jellegéhez és céljához, az EKSZ a 48. cikkel összhangban levonja az e nemzeti juttatásokkal egyenértékű összegeket az EKSZ által a kirendelés során fizetendő megfelelő juttatások összegéből, vagy visszafizetteti a már kifizetett juttatásokat. A levont vagy visszafizettetett napidíj összege nem haladhatja meg az azonos jellegű és célú napidíj megfelelő részét. Amennyiben a munkáltató által nyújtott juttatásoknak csak egy része hasonló az EKSZ által szokásosan nyújtott juttatásokhoz, a munkáltató által nyújtott juttatások hasonló részének megfelelő összeget kell levonni, illetve visszafizettetni az EKSZ által kifizetendő, illetve kifizetett összegből.
(6) Az (1) és a (2) bekezdés szerinti napi és havi juttatásokra a személyzeti szabályzat 64. cikke alapján megállapított, évente aktualizált súlyozást kell alkalmazni.
(7) Az EKSZ-tisztviselők díjazásának a személyzeti szabályzat 65. cikkének végrehajtásából eredő kiigazításai – a hatálybalépésüket követő hónaptól – értelemszerűen alkalmazandók az (1) és a (2) bekezdés szerinti napi és havi juttatásokra. E rendelkezés végrehajtásáért az erőforrás-gazdálkodásért felelős főigazgató felel, akinek az EKSZ intranetes oldalán keresztül tájékoztatnia kell a kirendelt nemzeti szakértőket az új összegekről.
(8) Az Európai Bizottság vagy bármely más uniós intézmény által működtetett bölcsődékkel és iskolaidő utáni gyermekmegőrző központokkal kapcsolatban felmerülő költségeket, valamint az iskolába történő szállítás költségeit az EKSZ nem fedezi. Az I. típusú Európai Iskolába való beiratkozással kapcsolatban felmerülő iskoláztatási költségeket az Európai Iskolák alapszabályát megállapító 1994. június 21-i egyezménnyel (7) összhangban az EKSZ fedezi.
18. cikk
Utazási költségek
(1) A kirendelt nemzeti szakértő a vásárlást igazoló dokumentum bemutatása ellenében jogosult utazási költségtérítésre: a kirendelés kezdetén a származási hely és a kirendelés helye között, a kirendelés végén pedig a kirendelés helye és a származási hely között, kivéve, ha:
|
a) |
a kirendelésről a 24. cikknek megfelelően költségmentes alapon állapodtak meg; vagy |
|
b) |
a kirendelés helye megegyezik a származási hellyel; vagy |
|
c) |
a kirendelt nemzeti szakértő már közvetlenül a kirendelést megelőzően is a kirendelés helyén lakik; vagy |
|
d) |
a kirendelt nemzeti szakértő jogosult a munkáltató általi utazási költségtérítésre. |
(2) Az (1) bekezdéstől eltérve az a kirendelt nemzeti szakértő, aki igazolja, hogy kirendelése végén a származási helyétől eltérő helyre fog költözni, jogosult a szóban forgó új helyre történő utazás költségeinek megtérítésére. Ez a költségtérítés azonban nem haladhatja meg azt az összeget, amelyet abban az esetben fizettek volna ki, ha a kirendelt nemzeti szakértő a származási helyére tér vissza.
(3) Az utazási költségeket – a személyzeti szabályzat VII. melléklete 7. cikkének (2) bekezdése és az arra vonatkozóan az EKSZ által elfogadott végrehajtási rendelkezések értelmében, az EKSZ-nél a tisztviselőkre alkalmazandó szabályok analógiájára – az EKSZ téríti meg, a kiválasztásért és a felvételért felelős osztály vezetője általi engedélyezést követően.
19. cikk
Kiküldetési költségek
A kiküldetési költségeket az EKSZ az EKSZ-nél a tisztviselőkre alkalmazandó szabályok, és különösen a személyzeti szabályzat VII. mellékletének 11. és 12. cikke és az ezekre vonatkozóan az EKSZ által elfogadott végrehajtási rendelkezések analógiájára téríti meg.
20. cikk
Képzés
A kirendelt nemzeti szakértő számára közvetlen felettese felajánlhatja vagy előírhatja, hogy vegyen részt az EKSZ által szervezett képzéseken. A képzéseket az EKSZ érdekeinek megfelelően kell meghatározni, figyelembe véve a kirendelt nemzeti szakértő személyes érdekeit is, tekintettel különösen szakmai feladatainak ellátására.
21. cikk
Adminisztratív alakiságok
(1) Az a kirendelt nemzeti szakértő, akinek a kirendelési helye Brüsszel, a kirendelés első napján köteles jelentkezni az emberi erőforrásokért felelős igazgatóságnál a szükséges adminisztratív alakiságok elvégzése céljából.
(2) Az a kirendelt nemzeti szakértő, akinek a kirendelési helye az Unió valamely küldöttsége, a kirendelés első napján köteles jelentkezni a küldöttségvezetőnél a szükséges adminisztratív alakiságok elvégzése céljából.
(3) A 12. cikk (4) bekezdése, a 17. cikk és a 23. cikk szerinti juttatások kifizetését, valamint az e határozat szerinti költségtérítéseket az EKSZ euróban, valamely uniós tagállam bankjánál vezetett bankszámlára történő átutalással teljesíti.
(4) A kirendelt nemzeti szakértő kérésére a kiválasztásért és felvételért felelős osztály vezetője kirendelési igazolást állíthat ki.
IV. FEJEZET
AZ UNIÓ KÜLDÖTTSÉGEIHEZ BEOSZTOTT KIRENDELT NEMZETI SZAKÉRTŐK
22. cikk
Az Unió küldöttségeihez beosztott kirendelt nemzeti szakértőkre alkalmazandó szabályok
(1) E határozat rendelkezéseit – az e fejezetben foglalt szabályokra figyelemmel – alkalmazni kell az Unió küldöttségeihez beosztott kirendelt nemzeti szakértőkre is.
(2) Az Unió küldöttségeihez beosztott kirendelt nemzeti szakértők esetében az EKSZ megteszi a szükséges intézkedéseket annak érdekében, hogy a diplomáciai kapcsolatokról szóló, 1961. április 18-i bécsi egyezmény 10. cikke 1. bekezdésének a) pontjával összhangban értesítsék róluk a fogadó államot, és a küldöttség diplomáciai személyzetének tagjaként diplomáciai kiváltságokban és mentességekben részesüljenek a fogadó államban a küldöttség létrehozásáról szóló megállapodás értelmében.
(3) Általános szabályként a kirendelt nemzeti szakértők nem oszthatók be szigorúan védett területen lévő uniós küldöttségekhez, kivéve, ha az ilyen beosztás az Unió biztonsági érdekeire figyelemmel indokolt.
(4) Az EKSZ együttműködik azon fogadó állam érintett hatóságaival, ahol az Unió küldöttsége található, annak érdekében, hogy beszerezze a kirendelt nemzeti szakértők számára a feladataik ellátásához szükséges valamennyi engedélyt. A kirendelt nemzeti szakértő uniós küldöttséghez történő kirendelésének az 5. cikk (1) bekezdése szerinti kezdőnapja az ilyen engedélyek kiadásától és/vagy a beutazásra jogosító vízumra vonatkozóan a fogadó állam érintett hatóságai által meghatározott követelmények teljesítésétől függ, ami szükséges ahhoz, hogy a kirendelt nemzeti szakértő a kirendelés helyén hivatalba léphessen.
Amennyiben ezen engedélyek és/vagy vízumok bármelyikét megtagadják vagy a szolgálat érdekeit figyelembe vevő észszerű időn belül nem szerzik be, az emberi erőforrásokért felelős igazgatónak vissza kell vonnia a kirendelési ajánlatot. Rendkívüli körülmények fennállása esetén és a szolgálat érdekében az emberi erőforrásokért felelős igazgató ehelyett újabb levélváltás útján másik kirendelési helyet is kijelölhet.
23. cikk
Juttatások és költségek
(1) A kiválasztásért és a felvételért felelős osztály vezetője a kirendelt nemzeti szakértő kérésére engedélyezheti, hogy a 17. cikk és a 23. cikk (2) bekezdése szerinti juttatásokat és az e határozat szerinti költségtérítéseket a kirendelés helyének pénznemében vagy – rendkívüli és kellően indokolt esetekben, valamint a vásárlóerő fenntartása érdekében – más pénznemben fizessék ki. A juttatásokra ezt követően a személyzeti szabályzat X. mellékletének 12. cikkében meghatározott, analógia útján alkalmazott és az Európai Unió Hivatalos Lapjában közzétett megfelelő havi átlagárfolyamon átszámított súlyozást kell alkalmazni.
(2) A tisztviselők számára a személyzeti szabályzat X. melléklete 10. cikkének és az arra vonatkozóan az EKSZ által elfogadott végrehajtási rendelkezéseknek megfelelően meghatározott, életkörülmények után nyújtott támogatást analógia útján alkalmazni kell az Unió harmadik országokban működő küldöttségeihez beosztott kirendelt nemzeti szakértők esetében. A 17. cikk (2) bekezdésében említett napidíj tekintendő a személyzeti szabályzat X. mellékletének 10. cikke értelmében vett referenciaösszegnek.
Az emberi erőforrásokért felelős igazgatónak fel kell függesztenie az életkörülmények után nyújtott támogatásra való jogosultságot abban az esetben, ha az érintett személy az éves szabadságtól eltérő okból egy hónapot meghaladó ideig tartósan távol van a kirendelés helyétől, kivéve, ha rendkívüli körülmények állnak fenn, vagy ha a kirendelés helyén eltartott családtag tartózkodik. A felfüggesztést a távollét egy hónapot meghaladó időtartamára kell alkalmazni. Ilyen esetekben az életkörülmények után nyújtott támogatást a felfüggesztés napjától kezdődően a kirendelés helyétől való távollét minden egyes napja után egy harmincaddal csökkenteni kell.
(3) Az Unió küldöttségének evakuálása esetén az evakuálásért felelős osztály vezetője – az EKSZ-nél a tisztviselőkre alkalmazandó szabályok analógiájára – pénzügyi és igazgatási intézkedéseket fogadhat el a kirendelt nemzeti szakértőkre vonatkozóan, beleértve adott esetben a 24. cikk (2) bekezdésében meghatározott „költségmentes kirendelt nemzeti szakértőket” is, kivéve, ha ez valamely levélváltásban másként került meghatározásra; ezek az intézkedések kiterjedhetnek az utazási költségekre, az evakuálás helyén való szállás ideiglenes megtérítésére, az evakuációs napidíjakra, az életkörülmények után nyújtott támogatásra, a pótszabadságra, a költözésre és a tárolásra, az evakuálás helyén fizetendő iskoláztatási díjak fedezésére, a munkaidő-szervezésre és a távmunkára, a kiküldetésekre és a váltakozó munkavégzésre.
A munkáltatót tájékoztatni kell az elfogadott pénzügyi és igazgatási intézkedésekről. A munkáltatónak tájékoztatnia kell az EKSZ-t a kirendelt nemzeti szakértő részére teljesített minden olyan kifizetésről, amelynek jellege és célja lényegében hasonló az ilyen pénzügyi és igazgatási intézkedésekhez.
(4) Az EKSZ elvben nem köteles szállást biztosítani, a szállásköltségeket pedig a kirendelt nemzeti szakértőnek kell fedeznie a 17. cikk (1) és (2) bekezdésében említett napi és havi juttatások révén.
(5) Az előző bekezdéstől eltérve, amennyiben a szolgálat biztonsági érdekei szempontjából szükséges, az EKSZ Biztonsági Hatósága – az EKSZ vonatkozó biztonsági szabályainak megfelelően – szállást biztosíthat szigorúan védett körletekben vagy hasonló, kimondottan erre a célra szolgáló megoldások formájában. Ilyen esetekben a kapcsolódó szállásköltségeket egészben vagy részben viselheti az EKSZ, az EKSZ és a munkáltató közötti levélváltásban meghatározott feltételeknek megfelelően.
(6) A kirendelt nemzeti szakértőnek az Európai Unió által kibocsátott laissez-passer formátumának megállapításáról szóló, 2013. december 17-i 1417/2013/EU tanácsi rendelet (8) szerinti laissez-passer kiállításával és/vagy a beosztást megelőző kötelező képzésen való részvétellel kapcsolatban felmerült utazási költségeit a 18. cikkben meghatározott feltételek szerint meg kell téríteni, kivéve, ha a kirendelt nemzeti szakértő jogosult az ilyen utazási költségek munkáltató általi megtérítésére.
Az utazási költségek előző bekezdésben említett megtérítésén kívül a kirendelt nemzeti szakértőnek a laissez-passer kiállítása céljából engedélyezett utazás időtartama alatt és/vagy a beosztást megelőző kötelező képzésen való részvétellel kapcsolatban Brüsszelben felmerült szállás- és tartózkodási költségeit számlák és/vagy igazoló dokumentumok bemutatása ellenében meg kell téríteni, kivéve, ha a kirendelt nemzeti szakértő jogosult az ilyen szállás- és tartózkodási költségek munkáltató általi megtérítésére. Az EKSZ általi ilyen költségtérítés semmilyen esetben sem haladhatja meg a személyzeti szabályzat VII. melléklete 13. cikke (2) bekezdésének a) pontjában meghatározott napi felső határokat.
Az ilyen költségtérítések kifizetését engedélyező illetékes hatóság a kiválasztásért és a felvételért felelős osztály vezetője.
V. FEJEZET
KÖLTSÉGMENTES ALAPON KIRENDELT NEMZETI SZAKÉRTŐK
24. cikk
„Költségmentes kirendelt nemzeti szakértők”
(1) E határozat rendelkezéseit – az e fejezetben foglalt szabályokra is figyelemmel – alkalmazni kell a „költségmentes kirendelt nemzeti szakértőkre” is.
(2) E határozat alkalmazásában és az EKSZ és a munkáltató közötti bármely eltérő megállapodás sérelme nélkül a „költségmentes kirendelt nemzeti szakértő” olyan kirendelt nemzeti szakértő, aki számára az EKSZ – eltérő rendelkezés hiányában – nem fizeti meg a 17. cikkben és a 23. cikk (2) bekezdésében meghatározott juttatások egyikét sem, és nem fedezi az e határozatban meghatározott, a 17. cikk (8) bekezdésében előirányzottaktól eltérő költségek megtérítését, sem a 19. és a 20. cikk szerinti, a kirendelésük során a feladataik ellátásával kapcsolatban felmerülő költségeket. A 23. cikk (5) bekezdését alkalmazni kell a „költségmentes kirendelt nemzeti szakértőkre”.
(3) Az erőforrás-gazdálkodásért felelős főigazgató – az illetékes ügyvezető igazgató vagy azzal egyenrangú személy kérésére – a szolgálat érdekében engedélyezheti „költségmentes kirendelt nemzeti szakértők” kirendelését az EKSZ-hez, eseti alapon, figyelembe véve különösen kirendelésük célját, szakértelmük jellegét, az elvégzendő munkát és az EKSZ személyzetének földrajzi egyensúlyát.
VI. FEJEZET
KIRENDELT NEMZETI KATONAI ÁLLOMÁNY
25. cikk
A kirendelt katonai állományra vonatkozó szabályok
(1) E határozat rendelkezéseit – az e fejezetben foglalt szabályokra figyelemmel – alkalmazni kell:
|
a) |
a 2005/395/KKBP (9) és a 2008/298/KKBP (10) tanácsi határozattal módosított, az Európai Unió Katonai Törzsének létrehozásáról szóló, 2001. január 22-i 2001/80/KKBP tanácsi határozat (11) (a továbbiakban: a módosított 2001/80/KKBP tanácsi határozat) értelmében az Európai Unió Katonai Törzséhez (a továbbiakban: EUKT) beosztott katonai állományra; |
|
b) |
az EKSZ Békével, Biztonsággal és Védelemmel Foglalkozó Igazgatóságához (a továbbiakban: MD-PSD) beosztott katonai állományra. |
(2) Az előző bekezdés sérelme nélkül az EUKT főigazgatója és az MD-PSD-ért felelős ügyvezető igazgató további szabályokat határozhat meg a kirendelt katonai állomány saját szolgálatukba való beosztására vonatkozóan.
26. cikk
A kirendelés feltételei
(1) A kirendelt katonai állomány a kirendelése egésze során valamely tagállam fegyveres erőinek fizetett szolgálatában áll.
(2) Az erőforrás-gazdálkodásért felelős főigazgató engedélyezheti valamely uniós tagállam fegyveres erői olyan tagjának az EKSZ-hez történő kirendelését, aki nem felel meg a 2. cikk (1) bekezdésének b) és e) pontjában meghatározott feltételeknek, de aki igazgatási vagy tanácsadói szinten releváns szakmai tapasztalattal rendelkezik, és magas szintű szakértelemmel rendelkezik az EKSZ számára szükséges területen.
27. cikk
Az MD-PSD-hez kirendelt katonai állomány kiválasztása
(1) A betöltetlen álláshely szintjének megfelelően az MD-PSD-ért felelős ügyvezető igazgatónak vagy a betöltetlen álláshellyel rendelkező szolgálat igazgatójának engedélyeznie kell, hogy az EUKT pályázati felhívást tegyen közzé az EUKT-nak a személyzet létszámáról és fluktuációjáról szóló jelentésében.
(2) A kiválasztási eljárást az alábbiaknak kell lefolytatniuk:
|
— |
egy kiválasztással foglalkozó tanácsadó testület, amelynek tagjait a kiválasztásért és a felvételért felelős humánerőforrás-osztály vezetője nevezi ki, és amelynek elnöke annak az osztálynak a vezetője, ahová a katonai állomány kirendelt tagját be kell osztani; vagy |
|
— |
magas rangú katonai tanácsadónak vagy magas rangú katonai tanácsadó személyi segédtisztjének a kiválasztása esetén egy olyan, kiválasztással foglalkozó tanácsadó testület, amelynek tagjait az erőforrás-gazdálkodásért felelős főigazgató nevezi ki, és amelynek elnöke az MD-PSD-ért felelős ügyvezető igazgató. |
A kiválasztással foglalkozó tanácsadó testületnek mindkét esetben az EKSZ megfelelő szintű személyzetének legalább öt tagjából kell állnia, beleértve az elnököt, az MD-PSD egy AD besorolási csoportba tartozó tisztviselőjét, az EUKT legalább egy katonai képviselőjét és egy másik osztály egy tagját. A kiválasztással foglalkozó tanácsadó testület tagjai között lennie kell legalább egy nőnek és legalább egy férfinak.
(3) A kiválasztással foglalkozó tanácsadó testületnek a pályázati felhívásban meghatározott feltételek alapján és az EKSZ esélyegyenlőségi politikájával összhangban össze kell állítania a felvételi beszélgetésre behívandó jelöltek listáját.
(4) A kiválasztással foglalkozó tanácsadó testületnek be kell nyújtania ajánlásait a kiválasztásra vonatkozó végső határozatra irányulóan, amelyet az alábbiak hoznak meg:
|
— |
az MD-PSD-ért felelős ügyvezető igazgató vagy a betöltetlen álláshellyel rendelkező szolgálat igazgatója; vagy |
|
— |
az Európai Unió Katonai Bizottsága (EUKB), abban az esetben, ha magas rangú katonai tanácsadónak vagy a magas rangú katonai tanácsadó személyi segédtisztjének a kiválasztására kerül sor. |
28. cikk
Levélváltás
(1) A kirendelt katonai állomány esetében a 4. cikk szerinti levélváltás az alábbiak szerint zajlik:
|
a) |
valamely uniós tagállam fegyveres erői valamely tagjának az EUKT főigazgatójaként, az EUKT főigazgató-helyetteseként, az EUKT igazgatójaként vagy az EKSZ MD-PSD-jének magas rangú katonai tanácsadójaként vagy magas rangú katonai tanácsadója személyi segédtisztjeként való kirendelése esetében: az erőforrás-gazdálkodásért felelős főigazgató és az érintett uniós tagállam állandó képviselete között; |
|
b) |
az EUKT-hoz beosztott kirendelt katonai állomány minden egyéb kirendelése esetében: az EUKT főigazgatója és az érintett uniós tagállam állandó képviselete között; |
|
c) |
az MD-PSD-hez beosztott kirendelt katonai állomány esetében: az emberi erőforrásokért felelős igazgató és az érintett uniós tagállam állandó képviselete között; |
|
d) |
az Unió küldöttségeihez beosztott kirendelt katonai állomány esetében: az emberi erőforrásokért felelős igazgató és az érintett uniós tagállam állandó képviselete között. |
(2) A levélváltásban meg kell említeni a kirendelt katonai állomány tagjainak a missziókban való részvételére vonatkozó minden feltételt.
29. cikk
A kirendelés időtartama
(1) Az 5. cikk (2) bekezdésétől eltérve a kirendelés kezdeti időtartama nem haladhatja meg a négy évet. A kirendelés a 28. cikk (1) bekezdése szerinti illetékes hatóság határozatával meghosszabbítható, amennyiben annak teljes időtartama nem haladja meg a hat évet.
(2) A katonai állomány valamely tagja előző kirendelésének vége és az EKSZ-hez történő új kirendelése közötti időtartam nem lehet kevesebb két évnél, kivéve, ha az EUKT-hoz beosztott kirendelt nemzeti szakértők tekintetében az EUKT főigazgatója rendkívüli esetekben és a szolgálat érdekében eltérést engedélyez.
30. cikk
Feladatok
(1) Az EUKT-hoz vagy az MD-PSD-hez beosztott kirendelt katonai állománynak e határozattal és a rájuk vonatkozó munkaköri leírásokkal összhangban, az EUKT-hoz beosztott kirendelt katonai állomány esetében pedig a módosított 2001/80/KKBP tanácsi határozat mellékletével összhangban kell ellátnia a küldetést, valamint végrehajtania és teljesítenie a rábízott feladatokat.
(2) Amennyiben az EUKT vagy az MD-PSD másként nem adja utasításba, a képviseleti jogkörnek a 7. cikk (4) bekezdésében meghatározott korlátozása nem alkalmazandó az EUKT-hoz vagy az MD-PSD-hez beosztott kirendelt katonai állományra.
31. cikk
Biztonsági ellenőrzés
A 4. és a 28. cikk szerinti levélváltásban meg kell határozni a kirendelt katonai állomány tagjai biztonsági ellenőrzésének megfelelő szintjét.
Ez a szint nem lehet alacsonyabb az EU SECRET/SECRET UE szintnél.
32. cikk
A kirendelés felfüggesztése és megszüntetése
(1) A kirendelés 9., 13. és 15. cikk szerinti felfüggesztése céljából az emberi erőforrásokért felelős igazgató szerep- és hatásköreit a 28. cikk (1) bekezdése szerinti illetékes hatóságnak kell gyakorolnia.
(2) A kirendelés 10. cikk szerinti megszüntetése céljából az emberi erőforrásokért felelős igazgató szerep- és hatásköreit a 28. cikk (1) bekezdésében említett illetékes hatóságnak kell gyakorolnia.
33. cikk
Munkaidő
A 12. cikk (2) bekezdésének második albekezdése nem alkalmazandó a kirendelt katonai állományra.
34. cikk
Külön szabadság
(1) A 14. cikk (2) bekezdésében meghatározott külön szabadság engedélyezése céljából az emberi erőforrásokért felelős igazgató szerep- és hatásköreit a 28. cikk (1) bekezdése szerinti illetékes hatóságnak kell gyakorolnia.
(2) A 28. cikk (1) bekezdése szerinti illetékes hatóság további külön szabadságot is engedélyezhet a munkaadó által nyújtott képzés céljára, a munkaadó kellően indokolt kérése alapján.
35. cikk
Juttatások
A 4. és a 28. cikk szerinti levélváltás keretében ki lehet kötni, hogy a 12. cikk (4) bekezdésében és a 17. cikkben említett juttatásokat nem fizetik ki a kirendelt katonai állomány tagjának, és hogy az e határozatban meghatározott, a 17. cikk (8) bekezdésében előirányzottaktól eltérő költségeket, valamint a kirendelésük során a 19. és a 20. cikk szerinti feladataik ellátásával kapcsolatban felmerült költségeket az EKSZ nem téríti meg.
VII. FEJEZET
EGYÉB KIRENDELT SZAKÉRTŐK
1. szakasz
KÉPZÉSI CÉLÚ KIRENDELÉS AZ UNIÓS TAGÁLLAMOK KEZDŐ DIPLOMATÁI SZÁMÁRA
36. cikk
Jogosultság
(1) E fejezet alkalmazásában a „kezdő diplomaták” olyan diplomaták, akik kevesebb mint három év szakmai tapasztalattal rendelkeznek az uniós tagállamuk diplomáciai szolgálatánál.
(2) A 4. cikk szerinti levélváltásban meghatározott feltételekre is figyelemmel a kezdő diplomaták jogosultak lehetnek Brüsszelbe vagy az Unió valamely küldöttségéhez történő, képzési célú kirendelésre.
37. cikk
Költségmentes státusz
(1) E határozat összefüggésében a kezdő diplomatákat a 24. cikk értelmében vett „költségmentes kirendelt nemzeti szakértőnek” kell tekinteni, és nekik is az ezekre vonatkozó szabályok hatálya alá kell tartozniuk.
(2) Amennyiben egy kezdő diplomatát kiválasztanak egy uniós küldöttséghez történő, képzési célú kirendelésre, a kiválasztásért és a felvételért felelős osztály vezetője a rendelkezésre álló költségvetési források függvényében engedélyezheti az utazási költségeknek a 18. cikkel összhangban történő megtérítését.
38. cikk
Végrehajtási szabályok
Az emberi erőforrásokért felelős igazgató további rendelkezéseket határozhat meg a kezdő diplomaták képzési célú kirendelésére vonatkozóan.
2. szakasz
SZEMÉLYVÉDELMI ALKALMAZOTTAK
39. cikk
Személyvédelmi alkalmazottak kirendelése
A személyvédelmi alkalmazottak olyan, magas szintű szakértelemmel rendelkeznek a fegyveres védelem területén, amely az EKSZ személyzete körében nem áll rendelkezésre. A személyzet egyes tagjai biztonságának garantálása érdekében az uniós tagállamok vagy nemzetközi szervezetek kirendelhetik őket az EKSZ-hez, és be lehet őket osztani uniós küldöttségekhez.
40. cikk
A kirendelt személyvédelmi alkalmazottakra vonatkozó szabályok
(1) Adott esetben az EKSZ főtitkára igazgatási keretmegállapodásokat köthet az érintett uniós tagállam vagy az érintett nemzetközi szervezet illetékes hatóságai által képviselt munkáltatóval annak érdekében, hogy meghatározza a személyvédelmi alkalmazottaknak az EKSZ-hez, az Unió valamely küldöttségére való beosztás céljából történő kirendelésére vonatkozó szabályokat és feltételeket.
(2) A személyvédelmi alkalmazottak kirendelésére a következő szabályok vonatkoznak:
|
— |
e határozat rendelkezései, az e szakaszban foglalt szabályokra is figyelemmel, |
|
— |
a 4. cikk szerinti levélváltásban meghatározott feltételek, valamint |
|
— |
az (1) bekezdésben említett igazgatási megállapodások. |
(3) Az igazgatási megállapodásokban foglalt rendelkezésekre is figyelemmel az EKSZ fedezheti a 11. cikk (2) bekezdésében említett egészségbiztosítás költségeit.
41. cikk
A kirendelés feltételei és időtartama
(1) A 2. cikk (1) bekezdésének e) pontjától eltérve a személyvédelmi alkalmazottak akkor is jogosultak a kirendelésre, ha a feladataik ellátásához szükséges alapos mértékben ismernek egy uniós nyelvet, és kielégítően ismernek egy második nyelvet, lehetőleg a franciát vagy az angolt.
(2) A személyvédelmi alkalmazottak kirendelésének időtartamát a 40. cikk (1) bekezdésében említett igazgatási megállapodásokban és a 4. cikk szerinti levélváltásban kell meghatározni.
42. cikk
Biztonsági ellenőrzés
A 4. cikk szerinti levélváltásban meg kell határozni a kirendelt személyvédelmi alkalmazottak biztonsági ellenőrzésének megfelelő szintjét.
Ez a szint nem lehet alacsonyabb az EU SECRET/SECRET UE szintnél.
3. szakasz
KATONAI TANÁCSADÓK
43. cikk
A kirendelt katonai tanácsadókra vonatkozó szabályok
(1) Az uniós tagállamok katonai tanácsadókat rendelhetnek ki az EKSZ-hez az uniós küldöttségekhez történő beosztás céljából, hogy tudásukat és katonai szakértelmüket rendelkezésre bocsássák.
(2) E határozat rendelkezéseit – az e szakaszban foglalt szabályokra figyelemmel – alkalmazni kell a kirendelt katonai tanácsadókra.
(3) A kirendelt katonai tanácsadók kiválasztásának az EUKT-hoz beosztott kirendelt katonai személyzetre vonatkozó eljárás szerint kell történnie.
(4) A katonai tanácsadók kirendelésére a 4. cikk szerinti levélváltásban meghatározott feltételek vonatkoznak. A kirendelés kezdeti időtartama nem haladhatja meg a négy évet, és a kirendelés bármely meghosszabbításához az EUKB általi, hallgatólagos beleegyezési eljárás keretében megadott jóváhagyás szükséges.
(5) A 22. cikk (2) bekezdésének alkalmazása céljából a kirendelt katonai tanácsadókról szóló értesítéseket a szokásos diplomáciai gyakorlatnak megfelelően és a diplomáciai kapcsolatokról szóló, 1961. április 18-i bécsi egyezmény 7. cikkével összhangban „katonai attasé” titulussal kell megtenni. A kirendelés 5. cikk (1) bekezdése szerinti megkezdése a kinevezés jóváhagyásától és adott esetben a fogadó állam illetékes hatóságai által meghatározott egyéb követelmények teljesítésétől függ.
44. cikk
Biztonsági ellenőrzés
A 4. cikk szerinti levélváltásban meg kell határozni a kirendelt katonai tanácsadók biztonsági ellenőrzésének megfelelő szintjét.
Ez a szint nem lehet alacsonyabb az EU SECRET/SECRET UE szintnél.
4. szakasz
A BIZTONSÁGI ERŐK TAGJAI
45. cikk
A biztonsági erők tagjainak kirendelése
(1) A biztonsági erők tagjai kirendelhetők az EKSZ-hez az EUKT megfigyelőszolgálatához való beosztás céljából, hogy a hét minden napján, napi 24 órában kapcsolattartó pontot biztosítsanak a közös biztonság- és védelempolitika keretében folyamatban lévő vagy tervezett katonai és polgári műveletekkel, missziókkal és támogató tevékenységekkel kapcsolatos valamennyi információ tekintetében.
(2) A biztonsági erők kirendelt tagjai közbiztonsági feladatokat látnak el, és kirendelésük teljes időtartama alatt valamely uniós tagállam fizetett szolgálatában állnak.
(3) A biztonsági erők kirendelt tagjai e határozat rendelkezéseinek a hatálya alá tartoznak, a IV. fejezet, valamint a 26. cikk (1) bekezdése, a 27. cikk és a 30. cikk (2) bekezdése kivételével.
(4) A biztonsági erők kirendelt tagjai kiválasztásának az EUKT-hoz beosztott kirendelt katonai személyzetre vonatkozó eljárás szerint kell történnie analógia útján.
VIII. FEJEZET
ZÁRÓ RENDELKEZÉSEK
46. cikk
Panaszok
(1) A kirendelt nemzeti szakértő panaszt nyújthat be az erőforrás-gazdálkodásért felelős főigazgatóhoz az EKSZ által e határozat alapján elfogadott, őt hátrányosan érintő intézkedés ellen, azon intézkedések vagy határozatok kivételével, amelyek a munkáltató által hozott döntések közvetlen következményei. Amennyiben a megtámadott jogi aktust az erőforrás-gazdálkodásért felelős főigazgató fogadta el, a panaszt a főtitkárhoz kell benyújtani.
(2) A panaszt a kirendelt nemzeti szakértőnek a határozatról való értesítésétől számított három hónapon belül kell benyújtani. Az erőforrás-gazdálkodásért felelős főigazgatónak vagy adott esetben a főtitkárnak a panasz benyújtásának időpontjától számított négy hónapon belül értesítenie kell a kirendelt nemzeti szakértőt az indokolással ellátott határozatáról. Amennyiben a panaszra ezen időszak végéig nem érkezik válasz, azt a panaszra adott hallgatólagos elutasító válasznak kell tekinteni.
(3) Panasza elutasítása esetén a kirendelt nemzeti szakértő az EUMSZ 263. cikke és adott esetben az EUMSZ 268. cikke alapján eljárást indíthat az Európai Unió Bírósága előtt.
47. cikk
Segítségnyújtás iránti kérelmek
A kirendelt nemzeti szakértők segítséget kérhetnek az EKSZ-től, különösen olyan személy elleni eljárásban, aki a szakértő vagy családtagjai sérelmére a szakértő beosztása vagy feladatainak ellátása miatt fenyegetést, becsületsértést, rágalmazást, illetve személy vagy vagyon elleni támadást követett el.
A kirendelt nemzeti szakértők kártérítést kérhetnek az ilyen esetekben elszenvedett kárért, amennyiben a kirendelt nemzeti szakértő nem volt a kár okozója sem szándékosan, sem súlyos hanyagságból kifolyólag, és nem volt képes kártérítést nyerni attól a személytől, aki a kárt okozta.
48. cikk
A túlfizetések visszatérítése
Minden túlfizetett összeget vissza kell téríteni, amennyiben a kirendelt nemzeti szakértő tudatában volt annak, hogy a kifizetésnek nem volt jogos indoka, illetve amennyiben a túlfizetés ténye olyannyira nyilvánvaló volt, hogy kizárható, hogy a kirendelt nemzeti szakértő ne tudott volna róla.
A visszatérítés iránti megkeresést az emberi erőforrásokért felelős igazgatónak kell benyújtania legkésőbb az összeg kifizetésének időpontjától számított öt éven belül. Amennyiben az EKSZ képes megállapítani, hogy a kirendelt nemzeti szakértő a szóban forgó összeg megszerzése érdekében szándékosan félrevezette az adminisztrációt, a visszatérítés iránti megkeresés az említett időszak letelte után is érvényes marad.
49. cikk
Fegyelmi szabályok
A kirendelt nemzeti szakértőkre továbbra is saját nemzeti fegyelmi szabályaik vonatkoznak.
50. cikk
Hatálybalépés
(1) Ez a határozat az Európai Unió Hivatalos Lapjában való kihirdetésének napján lép hatályba.
(2) Ezt a határozatot a hatálybalépését követő hónap első napjától kell alkalmazni minden egyes új kirendelés vagy kirendelés-meghosszabbítás esetében.
(3) Az Unió külügyi és biztonságpolitikai főképviselőjének az Európai Külügyi Szolgálathoz kirendelt nemzeti szakértőkre vonatkozó szabályok megállapításáról szóló, a 2014. december 16-i HR(2014) 11 határozattal módosított, 2014. február 4-i HR DEC(2014) 01 határozatát továbbra is alkalmazni kell azokra a folyamatban lévő kirendelésekre, azok végéig, amelyek nem tartoznak a (2) bekezdés hatálya alá.
(4) Ez a határozat hatályon kívül helyezi és felváltja az Unió külügyi és biztonságpolitikai főképviselőjének az Európai Külügyi Szolgálathoz kirendelt nemzeti szakértőkre vonatkozó szabályok megállapításáról szóló, 2014. február 4-i HR DEC(2014) 01 határozatát, valamint a 2014. december 16-i HR(2014) 11 határozatot.
Kelt Brüsszelben, 2026. július 20-án.
Kaja KALLAS
az Unió külügyi és biztonságpolitikai
főképviselője
(1) HL L 201., 2010.8.3., 30. o.
(2) Angol és francia.
(3) Az Európai Külügyi Szolgálat főtitkárának ADMIN(2025) 42 határozata (2025. november 20.) az EU-minősített adatok védelmét szolgáló személyzeti biztonsági intézkedésekre vonatkozó végrehajtási szabályokról és eljárásokról.
(4) Jelenleg hatályos szabályok: Az Unió külügyi és biztonságpolitikai főképviselőjének ADMIN(2023) 18 határozata (2023. június 19.) az Európai Külügyi Szolgálat biztonsági szabályairól; az Unió külügyi és biztonságpolitikai főképviselőjének ADMIN(2015) 33 határozata (2015. szeptember 14.) a személyzeti, pénzügyi és igazgatási hatáskörök EKSZ-en belüli gyakorlásáról, átruházásáról és továbbruházásáról; az EKSZ főtitkárának ADMIN(2015) 34 határozata (2015. szeptember 14.) a biztonsági funkciók EKSZ-en belüli gyakorlásáról és továbbruházásáról; az EKSZ operatív igazgatójának DEC(2014) 008 határozata (2014. április 11.) az ország evakuálása esetén az uniós küldöttségek személyzetével kapcsolatos gondossági kötelezettség EKSZ általi gyakorlásáról.
(5) Az Európai Parlament és a Tanács 883/2004/EK rendelete (2004. április 29.) a szociális biztonsági rendszerek koordinálásáról (HL L 166., 2004.4.30., 1. o.).
(6) Az Európai Parlament és a Tanács 987/2009/EK rendelete (2009. szeptember 16.) a szociális biztonsági rendszerek koordinálásáról szóló 883/2004/EK rendelet végrehajtására vonatkozó eljárás megállapításáról (HL L 284., 2009.10.30., 1. o.).
(7) Az Európai Iskolák alapszabályát megállapító egyezmény (HL L 212., 1994.8.17., 3. o.).
(8) HL L 353., 2013.12.28., 26. o.
(9) A Tanács határozata 2005/395/EUKT (2005. május 10.) az Európai Unió Katonai Törzsének létrehozásáról szóló 2001/80/KKBP tanácsi határozat módosításáról (HL L 132., 2005.5.26., 17. o.).
(10) A Tanács határozata 2005/395/EUKT (2005. május 10.) az Európai Unió Katonai Törzsének létrehozásáról szóló 2001/80/KKBP tanácsi határozat módosításáról (HL L 102., 2008.4.12., 25. o.).
ELI: http://data.europa.eu/eli/C/2026/4853/oj
ISSN 1977-0979 (electronic edition)