1.

A kender termesztése a közös agrárpolitika (a továbbiakban: KAP) keretében olyan korlátozásokkal engedélyezett, amelyek célja annak biztosítása, hogy csak olyan fajtákat ültessenek, amelyek alacsony pszichoaktív kannabinoid tartalmuk miatt nem alkalmasak kannabisz és hasonló kábítószerek előállítására.

2.

A jelen előzetes döntéshozatal iránti kérelemben a Bíróságnak arról kell döntenie, hogy összeegyeztethető‑e az uniós joggal a román hatóságok által elfogadott azon intézkedés, amely megtiltja a kender e célra kialakított zárt térben alkalmazott hidroponikus rendszerben történő termesztését.

3.

A (28) preambulumbekezdés szerint:

„A kender tekintetében egyedi intézkedéseket kell megállapítani annak biztosítására, hogy ne rejthessenek tiltott növényeket az alaptámogatásra jogosult növények közé, hátrányosan befolyásolva ezzel a kender piacát. Ezért továbbra is biztosítani kell, hogy támogatás odaítélésére kizárólag olyan terület esetében kerülhessen sor, ahol olyan kenderfajtát vetettek, amelynek pszichotrópanyag‑tartalma tekintetében meghatározott garanciák állnak rendelkezésre.”

4.

A 4. cikk („Fogalommeghatározások és kapcsolódó rendelkezések”) értelmében:

„(1)   E rendelet alkalmazásában:

[…]

[…]”.

5.

A 32. cikk („A támogatási jogosultságok aktiválása”) előírja:

„(1)   A mezőgazdasági termelő az alaptámogatási rendszer keretében a 33. cikk (1) bekezdésének megfelelő bejelentés útján, a támogatható hektárszámnak megfelelő támogatási jogosultság abban a tagállamban történő aktiválásával juthat támogatáshoz, ahol azt számára kiosztották. […]

(2)   E cím alkalmazásában »támogatható hektár«:

[…]

(3)   A második bekezdés a) pontjának alkalmazásában:

Az e bekezdésben foglaltaknak az egyes tagállamok területén történő alkalmazására vonatkozó kritériumokat a tagállamok állapítják meg.

(4)   Egy terület csak akkor minősül támogatható hektárnak, ha – a vis maior vagy a rendkívüli körülmények esetének kivételével – a naptári év bármely időpontjában megfelel a támogatható hektárra vonatkozó fogalommeghatározásnak.

[…]

A kender termelésére használt területek csak abban az esetben felelnek meg a támogatható hektárra vonatkozó meghatározásnak, ha a felhasznált fajták tetrahidrokannabinol‑tartalma nem haladja meg a 0,2%‑ot”.

6.

Az 1. cikk („Hatály”) szerint:

„(1)   Ez a rendelet létrehozza a mezőgazdasági termékek piacának közös szervezését, azaz halászati és akvakultúra‑termékek piacának közös szervezéséről szóló uniós jogalkotási aktusokban meghatározott halászati és akvakultúra‑termékek kivételével a Szerződések I. mellékletében felsorolt valamennyi termék, a piacának közös szervezését.

(2)   Az (1) bekezdésben meghatározott mezőgazdasági termékeket az I. melléklet megfelelő részeiben felsorolt alábbi ágazatok szerint kell csoportosítani:

[…]

h) len és kender, VIII. rész;

[…]”.

7.

Az I. melléklet VIII. részében („Az 1. cikk (2) bekezdésében említett termékek felsorolása”) a „Valódi kender (Cannabis sativa L.)” az 5302 KN‑kód alatt szerepel.

8.

A 189. cikk („Kenderbehozatal”) a következőket írja elő:

„(1)   Az alábbi termékeket kizárólag a következő feltételek teljesülése esetén lehet behozni az Unióba:

(2)   Ezt a cikket a tagállamok által az EUMSZ‑szel, valamint a Kereskedelmi Világszervezet mezőgazdaságról szóló megállapodásából eredő kötelezettségekkel összhangban elfogadott, az itt leírtaknál szigorúbb szabályok sérelme nélkül kell alkalmazni.”

9.

A 2. cikk a) pontja szerint:

„A földterületek a rendeltetésüktől függően:

10.

A 12. cikk alapján:

„(1)   A nemzeti szabályozásban előírt ellenőrzés hatálya alá tartozó anyagokat tartalmazó növények kizárólag műszaki célokra, szárak, rostok, magvak termesztése és olaj előállítása céljára, orvosi és tudományos célokra, valamint kizárólag a Ministerul Agriculturii, Pădurilor și Dezvoltării Rurale (mezőgazdasági, erdészeti és vidékfejlesztési minisztérium, Románia) megyei mezőgazdasági és vidékfejlesztési igazgatóságok és Bukarest önkormányzatának mezőgazdasági igazgatósága által kiadott engedélyével, e törvény 42. cikke (1) bekezdése e) pontjának és az e törvény alkalmazásáról szóló kormányrendelet rendelkezései szerint megállapított éves becsült értékek alapján termeszthetők.

[…]

(4)   Az engedéllyel rendelkező kender‑ és ópiummák‑termesztők a birtokukban lévő földterületeken kizárólag a Catalogul oficial al soiurilor și hibrizilor de plante de cultură din Româniába (romániai növénykultúrák fajtáinak és hibridjeinek hivatalos katalógusa) vagy a Cataloagele Comunităților Europenébe (Európai Közösségek katalógusai) bejegyzett fajtáknak – a mezőgazdasági, erdészeti és vidékfejlesztési minisztérium által a vetőmagok ellenőrzéséért és tanúsításáért felelős területi hatóságok által engedélyezett létesítményekben termesztett – magjait vethetik el.”

11.

A 4. cikk (5) bekezdésének b) pontja szerint:

„A termelőknek a narkotikus és pszichotróp anyagokat tartalmazó növények ipari és/vagy élelmezési célú felhasználása céljából történő termesztésére vonatkozó engedély kiadását a megyei mezőgazdasági igazgatóságoktól vagy Bukarest önkormányzat mezőgazdasági igazgatóságától […] kell kérelmezniük. A kérelemhez az engedély céljától függően az alábbi dokumentumok eredeti és másolati példányát kell mellékelni:

[…]

[…]”.

12.

A Biohemp Concept SRL (a továbbiakban: Biohemp) 2021. január 14‑én kender (Cannabis sativa L.) 0,54 hektárnyi területen történő termesztésére vonatkozó engedély kiadását kérte a Direcția pentru Agricultură Județeană Albától (Fehér megyei mezőgazdasági igazgatóság, a továbbiakban: megyei hatóság).

13.

A megyei hatóság 2021. január 27‑én csak 0,50 hektárnyi területre adta meg az engedélyt. A fennmaradó 0,04 ha területre vonatkozóan viszont megtagadta az engedélyt, azzal az indokkal, hogy az nem mezőgazdasági földterületnek, hanem agro‑ és zootechnikai célt szolgáló olyan létesítménynek minősül, amely nem felel meg a 339/2005. sz. törvény rendelkezéseinek alkalmazásáról szóló rendelet 4. cikke (5) bekezdésének b) pontjában előírt feltételeknek.

14.

A Biohemp panaszt nyújtott be a 2021. január 27‑i határozat ellen, amelyet a megyei hatóság 2021. február 17‑én elutasított.

15.

2021. április 13‑án a Biohemp keresetet nyújtott be a Tribunalul Albához (Fehér megyei törvényszék, Románia), és a teljes 0,54 hektáros területre vonatkozó engedély kiadását kérte.

16.

Az elsőfokú bíróság elutasította a Biohemp keresetét, lényegében a nemzeti szabályok alkalmazásával kapcsolatos érvekre hivatkozva. ( 7 )

17.

A Biohemp fellebbezést nyújtott be a Curtea de Apel Alba Iuliához (gyulafehérvári ítélőtábla), amelyben releváns tényként előadja, hogy a 400 m2‑es védett területen tetrahidrokannabinolt ( 8 ) legfeljebb 0,2%‑os megengedett koncentrációban tartalmazó kendert kíván termeszteni hidroponikus rendszerben.

18.

A Biohemp ugyanebben az értelemben arra hivatkozik, hogy a kender zárt térben történő termesztése révén kannabidiolt ( 9 ) 12–14%‑os koncentrációban tartalmazó növények hozhatók létre, míg a szabadban (mezőgazdasági földterületen) termesztett kender legfeljebb 1%‑os koncentrációban tartalmaz CBD‑t. A kenderfeldolgozók főként a védett környezetben termesztett kender beszerzését részesítik előnyben, mivel az jóval nagyobb koncentrációban tartalmaz CBD‑t.

19.

E tények alapján a kereset egyaránt alapul nemzeti, ( 10 ) valamint uniós jogra vonatkozó indokokon. Ami az uniós jogot illeti, a Biohemp a keresetében hivatkozott ítélkezési gyakorlaton ( 11 ) túlmenően rámutat arra, hogy egyetlen uniós jogszabály sem írja elő, hogy a kender kizárólag a szabadban termeszthető, így az védett környezetben, vagyis üvegházakban, napelemes üvegházakban és hasonlókban is termeszthető. A megyei hatóság azzal, hogy a kender termesztését a szabadban történő termesztésre korlátozza, elutasít egy, az Európai Bizottság által már elismert ágazatot, és bennfoglalt módon megtagadja a román mezőgazdasági termelőktől a belső piachoz való hozzáférést, ami ellentétes az EUMSZ rendelkezéseivel.

20.

A megyei hatóság nemzeti ( 12 ) és uniós jogi érvekre hivatkozva ellenzi a Biohemp keresetét. Az utóbbiakkal kapcsolatban lényegében a következőket állítja:

21.

E körülmények között a Curtea de Apel Alba Iulia (gyulafehérvári ítélőtábla, Románia) előzetes döntéshozatal céljából a következő kérdést terjesztette a Bíróság elé:

„Úgy kell‑e értelmezni az 1307/2013 rendeletet és az 1308/2013 rendeletet, valamint az EUMSZ 35., az EUMSZ 36. és az EUMSZ 38. cikket, hogy azokkal ellentétes egy nemzeti szabályozás azon része, amely tiltja a kendernek (Cannabis sativa L.) az e célra kialakított zárt térben alkalmazott hidroponikus rendszerben történő termesztését?”

22.

Az előzetes döntéshozatal iránti kérelem 2022. december 29‑én érkezett a Bírósághoz.

23.

A román kormány és az Európai Bizottság terjesztett elő írásbeli észrevételeket. ( 14 ) Mindketten, valamint a Biohemp részt vettek a 2024. január 25‑i tárgyaláson.

24.

A román kormány azt állítja, hogy az előzetes döntéshozatalra előterjesztett kérdés az EUMSZ 35. és az EUMSZ 36. cikk értelmezése tekintetében elfogadhatatlan. Kifogásának alátámasztására a Bíróságnak a „kizárólag belső jellegű helyzetekre” ( 15 ) vonatkozó ítélkezési gyakorlatára, valamint arra hivatkozik, hogy az előzetes döntéshozatalra utaló végzésben nem szerepel a két cikk és a jogvita közötti kapcsolat magyarázata.

25.

A Bíróság szerint az általános szabály az, hogy az EUM‑Szerződésnek az alapvető szabadságokra vonatkozó rendelkezései főszabály szerint nem alkalmazhatók egy olyan helyzetre, amelynek minden eleme egyetlen tagállamra korlátozódik. ( 16 ) Ez alól az általános szabály alól azonban négy kivétel van, amelyek esetében még belső jellegű helyzetben is kérhető az uniós jog szabályainak értelmezése. E kivételek jellemzőit az Ullens de Schooten ítélet ( 17 ) tartalmazza, és itt nem szükséges megismételni azokat.

26.

Az uniós jog értelmezésének megkönnyítése érdekében egy kizárólag belső jellegű helyzet esetén a Bíróság előírja, hogy az előzetes döntéshozatalra utaló határozatból ki kell tűnniük azon konkrét elemeknek, amelyek alapján kapcsolat állapítható meg egy minden elemében az érintett tagállam területére korlátozódó jogvita tárgya vagy körülményei, illetve azon uniós jogi normák között, amelyek értelmezését kérik.

27.

A kérdést előterjesztő bíróságnak kell tehát megjelölnie, hogy kizárólagosan belső jellege ellenére a jogvita mennyiben mutat kapcsolatot az uniós jog alapvető szabadságokra vonatkozó rendelkezéseivel, amely kapcsolat e jogvita elbírálásához szükségessé teszi az előzetes döntéshozatal keretében kért értelmezést. ( 18 )

28.

Ebben az ügyben elméletileg sérülhet a letelepedés szabadsága (a román jogszabályok tiltják a kendertermesztők önálló gazdasági tevékenységének zárt térben történő folytatását) és az áruk szabad mozgása (a Biohemp nem tud e terekben kendert termelni más olyan tagállamokba irányuló exportra, ahol kereslet van e termékre).

29.

Az előzetes döntéshozatalra utaló végzés azonban nem tartalmaz saját érvelést az EUMSZ 35. és az EUMSZ 36. cikk (és a letelepedés szabadságára vonatkozó EUMSZ 49. cikk) értelmezésének szükségességére vonatkozóan. A kérdést előterjesztő bíróság csupán annak megállapítására szorítkozik, hogy a Biohemp állítása szerint a kender értékesítésére vonatkozóan más tagállamokban letelepedett feldolgozó vállalkozásokkal kötött szerződéseket.

30.

Ilyen körülmények között a Bíróság nem tudja megadni a kérdést előterjesztő bíróság számára az EUMSZ 35. és az EUMSZ 36. cikk olyan értelmezését, amely a jogvita eldöntése szempontjából hasznos volna, ( 19 ) és az előzetes döntéshozatalra előterjesztett kérdés e cikkek tekintetében elfogadhatatlan lenne.

31.

A román kormány az EUMSZ 38. cikk értelmezésével kapcsolatban ugyanerre az elfogadhatatlanságra hivatkozik, de kifogásának nem lehet helyt adni.

32.

Az EUMSZ 38. cikk az első a KAP‑ot szabályozó elsődleges jogi rendelkezések közül, amelynek célkitűzéseit az EUMSZ 39. cikk mondja ki. A fent említett cikkektől eltérően e két cikk relevanciával bír a jelen előzetes döntéshozatal iránti kérelem szempontjából, mivel ezek alkotják azt a referencia‑keretet, amelyben értelmezni kell az 1307/2013 és az 1308/2013 rendeletet, amelyek a kérdést előterjesztő bíróság kérdésének tárgyát képezik. A KAP szabályainak alkalmazása szempontjából nem releváns, hogy egy tisztán belső jellegű helyzetről van szó.

33.

A tárgyaláson a Biohemp előadta, hogy kender 0,54 hektárnyi területen történő termesztésére vonatkozó engedély kiadását kérte, ( 20 ) de elismerte, hogy nem kérelmezte az 1307/2013 rendeletben előírt közvetlen kifizetést.

34.

Ezen elismerés fényében merül fel a kérdés, hogy a jogvita eldöntése megköveteli‑e, hogy a Bíróság – a kérdést előterjesztő bíróság kívánsága szerint – értelmezze az 1307/2013 rendelet rendelkezéseit, amely rendelet a KAP keretébe tartozó támogatási rendszerek alapján a mezőgazdasági termelők részére nyújtott közvetlen kifizetésekről rendelkezik.

35.

Főszabály szerint a kérdést előterjesztő bíróság feladata annak értékelése, hogy az általa megfogalmazott kérdések szükségesek‑e a jogvita eldöntéséhez. ( 21 ) A Bíróság azonban ezeket elfogadhatatlanként elutasíthatja, amennyiben úgy ítéli meg, hogy azok hipotetikusak vagy e tekintetben irrelevánsak. ( 22 )

36.

A román jogszabályok engedélyhez kötik a kender ültetését, mivel a kender kisebb‑nagyobb mértékben pszichotróp anyagokat tartalmaz, amelyekből kábítószer állítható elő. Az 1307/2013 rendelet rendelkezései akkor vonatkoznak az engedélyre, ha a Biohemp egyidejűleg vagy azt követően közvetlen kifizetést igényelt mezőgazdasági üzeme számára.

37.

Ezzel szemben, ha a termesztésre vonatkozó engedélyt kérő vállalkozás nem igényli az 1307/2013 rendeletben foglalt közvetlen kifizetést, akkor azt lehet állítani, hogy e rendelet már nem alkalmazható, és a rendelet értelmezése nem bír jelentőséggel a jogvita megoldása szempontjából. Az előzetes döntéshozatal iránti kérelem tehát főszabály szerint elfogadhatatlan az említett rendelet értelmezése tekintetében.

38.

A Bíróság azonban elkerülheti ezen elfogadhatatlanság megállapítását, és felajánlhatja a kérdést előterjesztő bíróságnak az 1307/2013 rendelet értelmezését, ha úgy ítélné meg, hogy a kendertermesztés engedélyezése iránti kérelem és az említett rendelet anyagi jogi szabályai közötti szükségszerű kapcsolat fennáll.

39.

Ahhoz, hogy e megoldás elérhető legyen, amint azt később kifejtem, a kendertermelésre vonatkozó közvetlen kifizetésekhez való hozzáférés feltételeit a termesztés engedélyezésére is alkalmazhatónak kell tekinteni, még akkor is, ha a termelő nem igényli a kifizetést, mivel egy olyan növényről van szó, amelynek fajtái kábítószer előállítására alkalmasak, és amelynek termesztése nem végezhető szabadon és a hatóság ellenőrzése nélkül.

40.

Elismerem, hogy egy ilyen összefüggés nem könnyen fogadható el, de véleményem szerint nincs más lehetőség arra, hogy az 1307/2013 rendelet értelmezése tekintetében az előzetes döntéshozatalra előterjesztett kérdést elfogadhatónak lehessen nyilvánítani. Arra az esetre, ha a Bíróság is így ítéli meg, állást foglalok e rendeletről.

41.

Mindenesetre, mivel a kérdést előterjesztő bíróság az 1308/2013 rendelet értelmezését kéri, amelynek 1. cikke (2) bekezdése h) pontja és 189. cikke (2) bekezdése kifejezetten a kendertermesztéssel foglalkozik, az előzetes döntéshozatal iránti kérelem e rendelet tekintetében elfogadható.

42.

A kender (Cannabis sativa L.) a kenderfélék (Cannabaceae) családjába tartozó faj. Ezek a növények nagy mennyiségben tartalmaznak különböző típusú fitokannabinoidokat, amelyek a trichomáknak nevezett mirigyszerű struktúrákban termelődő viszkózus nedvben koncentrálódnak.

43.

A kapott információk alapján ( 23 ) egyértelmű, hogy a kenderben található két legfontosabb fitokannabinoid a THC (a növény elsődleges pszichoaktív összetevője, amely pszichotróp jellegű) és a CBD (amely nem tekinthető pszichoaktívnak vagy pszichotróp jellegűnek). Úgy tűnik, hogy a CBD ezenfelül csökkenti a THC pszichoaktív hatásait.

44.

Az EUMSZ 38. cikk (3) bekezdésének és I. mellékletének együttes olvasatából kitűnik, hogy a kender a KAP hatálya alá tartozik.

45.

Az 1308/2013 rendelet 1. cikke (2) bekezdésének h) pontja értelmében a kender a mezőgazdasági termékpiacok közös szervezésének (a továbbiakban: KPSZ) hatálya alá tartozik. Az említett rendelet I. mellékletének VIII. része szerint a rostkenderágazat magában foglalja a valódi kendert (Cannabis sativa L.) nyersen vagy megmunkálva, de nem fonva; a valódi kenderkócot és hulladékát (beleértve a fonalhulladékot és a foszlatott anyagot is).

46.

A KAP keretében csak az alacsony THC‑tartalmú, kábítószer előállítására nem alkalmas kender termesztése engedélyezett. ( 24 ) Az ipari kendert különböző engedélyezett módokon használják fel, amelyek hozzájárulnak az európai zöld megállapodás célkitűzéseinek eléréséhez. ( 25 )

47.

A kendertermesztéssel foglalkozó mezőgazdasági termelők jogosultak a KAP keretében közvetlen területalapú támogatásra (alaptámogatás vagy egységes területalapú támogatás) ( 26 ), amennyiben megfelelnek a) az 1307/2013 rendeletben a közvetlen kifizetésekre vonatkozóan meghatározott általános jogosultsági feltételeknek; és b) azon különleges kiegészítő követelményeknek, amelyek biztosítják, hogy a KAP keretében ne részesüljön támogatásban a kender tiltott termesztése:

48.

Mielőtt e két elem mindegyikével foglalkoznék, rá kell mutatnom, hogy a tagállamok az 1308/2013/EU rendelet 189. cikkének (2) bekezdése alapján nem írhatnak elő további korlátozásokat a kender termesztésére vonatkozóan.

49.

Ez a rendelkezés csak arra hatalmazza fel a tagállamokat, hogy a harmadik országokból származó kender behozatalára vonatkozóan (a 189. cikk (1) bekezdésében) meghatározottaknál „szigorúbb szabályokat” vezessenek be. E lehetőség nem teszi lehetővé, hogy a kendertermelésre vonatkozó belső szabályokat szigorúbbá tegyék az uniós jog által előírt szabályokkal szemben.

50.

Ezt támasztja alá a Hammarsten ítélet ( 27 ) is, amely az ágazati KPSZ hatálya alá tartozó ipari kender termesztésének és birtoklásának svédországi tilalmáról szól. A Bíróság álláspontja szerint a nemzeti tilalom közvetlenül érintette e KPSZ‑t, és megfosztotta a Svédországban letelepedett mezőgazdasági termelőket az uniós jog által előírt támogatás igénylésének lehetőségétől.

51.

A Hammarsten ítélet és az 1308/2013 rendelet 189. cikkének (1) bekezdése egyértelművé teszik, hogy létezik bizonyos kapcsolat a kender termesztésére vonatkozó engedély és az 1307/2013 rendelet alapján az e növényre előírt közvetlen KAP‑kifizetésekre való jogosultság között.

52.

Az 1308/2013/EU rendelet 189. cikkének (1) bekezdése ugyanis csak akkor teszi lehetővé a valódi nyerskendernek az Unióba történő behozatalát, ha teljesülnek az 1307/2013/EU rendelet 32. cikkének (6) bekezdésében és 35. cikkének (3) bekezdésében meghatározott feltételek.

53.

Ezeket a feltételeket (amelyek elvileg szükségesek ahhoz, hogy közvetlen kifizetéseket lehessen igényelni az e növénnyel beültetett területekre vonatkozóan) úgy kell érteni, hogy azok az Unióban a kender belső termelésére is vonatkoznak. Más szóval ezek a cikkek a tagállamokban a kender „jogszerű” termesztésének korlátait határozzák meg, függetlenül attól, hogy a termelő igényel‑e vagy sem közvetlen kifizetést a megművelt területre vonatkozóan.

54.

Az 1307/2013 rendelet 32. cikkének (1) bekezdése értelmében „a mezőgazdasági termelő az alaptámogatási rendszer keretében […] a támogatható hektárszámnak megfelelő támogatási jogosultság […] aktiválásával juthat támogatáshoz […]”.

55.

E rendelet 32. cikke (2) bekezdésének a) pontja értelmében a „támogatható hektár” fogalma magában foglalja „a mezőgazdasági üzem bármely olyan mezőgazdasági földterület[ét], amelyet mezőgazdasági tevékenységre használnak, vagy ha a területet nem mezőgazdasági tevékenységekre is használják, amelynek használatában a mezőgazdasági tevékenység túlsúlyban van”.

56.

A „mezőgazdasági földterület” fogalmát az 1307/2013 rendelet 4. cikke (1) bekezdésének h) pontja úgy határozza meg, hogy az „a szántóterület, az állandó gyepterület és állandó legelő vagy az állandó kultúrák által elfoglalt terület”.

57.

A „szántóterület” az 1307/2013 rendelet 4. cikke (1) bekezdésének f) pontja szerinti meghatározás alapján „a növénytermesztés céljából megművelt vagy növénytermesztés céljára rendelkezésre álló, de parlagon hagyott földterület, […] amely lehet üvegház, illetve más rögzített vagy mobil fedél alatti földterület is”.

58.

Az 1307/2013/EU rendelet 4. cikke (1) bekezdésének c) pontja szerint a „mezőgazdasági tevékenység” körébe tartozik a „mezőgazdasági termékek termelése, tenyésztése vagy termesztése, ideértve a betakarítást […]”, ahol „mezőgazdasági termékek” alatt a d) pont szerint „a Szerződések I. mellékletében felsorolt termékeket” kell érteni, a kendert is beleértve.

59.

Az e rendelkezések értelmében vett „szántóterületnek” és így „mezőgazdasági földterületnek” való minősítés e földterület tényleges (akár a minősítésére vonatkozó nemzeti rendelkezések megsértésével történő) használatától függ. ( 28 ) ( 29 )

60.

A támogatásra jogosult területnek mezőgazdasági területnek kell lennie, a mezőgazdasági termelő üzemének részét kell képeznie, és azt mezőgazdasági célra kell használni, vagy ha más célra is használják, a használatában a mezőgazdasági tevékenységnek túlsúlyban kell lennie. ( 30 )

61.

Véleményem szerint az 1307/2013 és az 1308/2013 rendeletnek az általam imént hivatkozott rendelkezései, valamint a Bíróságnak a mezőgazdasági földterület fogalmára vonatkozó ítélkezési gyakorlata lehetővé teszik annak megállapítását, hogy a hidroponikus rendszer alkalmazásának „céljára kialakított zárt térben” történő kendertermesztés e fogalom alá tartozik.

62.

A kendertermesztés céljára kialakított zárt tér a földterület egy olyan darabját képezi, amely fölé építményt helyeznek, és amelyet mezőgazdasági tevékenységre, így például kendertermesztésre szánnak. A „szántóföld”, amint azt az imént említettem, növénytermesztés céljából megművelt földterület, „amely lehet üvegház, illetve más rögzített vagy mobil fedél alatti földterület is”. ( 31 )

63.

Az üvegházhoz vagy bármely más hasonló szerkezethez (amely a szokásos jelentése szerint nem épületet jelent) hasonlóan a kendertermesztés céljára kialakított zárt tér is rendelkezik földre helyezett rögzített fedéllel, ami nem akadályozza meg mezőgazdasági földterületként való besorolását. A hidroponikus rendszerben történő kendertermesztéshez kialakított üvegház és mezőgazdasági épület közötti hasonlóság egyértelmű. Napjainkban az üvegházakat nemcsak egyszerű huzal‑ és műanyagszerkezetből építik, hanem más anyagokat és szilárdabb szerkezeteket is használnak, például polikarbonátot vagy üveget.

64.

A fent hivatkozott ítélkezési gyakorlat szerint az bír jelentőséggel, hogy a területet (még a felé rögzített szerkezettel együtt is) mezőgazdasági termelésre, jelen esetben kendertermelésre szánják.

65.

A Bizottság kifogásolja ezt az érvelést, mivel a kendertermesztés csak akkor részesülhet az alaptámogatási rendszer keretében a mezőgazdasági termelőknek nyújtott támogatásban, ha azt szabadföldön végzik, akkor pedig nem, ha azt zárt struktúrában, hidroponikus rendszerben végzik.

66.

A Bizottság álláspontja szerint az 1307/2013 rendelet 4. cikke (1) bekezdésének e) és f) pontja a talaj és a növény gyökere közötti kölcsönhatást követeli meg ahhoz, hogy szántóterületről és mezőgazdasági földterületről lehessen beszélni. ( 32 ) Ugyanez a követelmény vonatkozik a termeléstől függő önkéntes támogatási rendszerre, ( 33 ) és nem teljesül a kender zárt helyen, hidroponikus rendszerben történő termesztése esetén.

67.

Nem osztom a Bizottság álláspontját. Az 1307/2013 rendelet 4. cikke (1) bekezdése e) és f) pontjának megfogalmazásából nem lehet azt a következtetést levonni, hogy csak az a mezőgazdasági terület lehet szántóföld, ahol a növény gyökere kölcsönhatásba lép a talajjal. Ez az elképzelés a mezőgazdaság azon felfogásának felel meg, amelyet a technológiai fejlődés már meghaladott.

68.

A talaj már évek óta nem nélkülözhetetlen eleme a mezőgazdasági termelésnek. ( 34 ) Természetes körülmények között a talaj természetesen ásványi anyagok és tápanyagok tárházaként szolgál a növények számára, de amikor a tápanyagok vízben oldódnak, a növények gyökerei közvetlenül felszívhatják azokat, és már nincs feltétlenül szükség talajra a növény növekedéséhez. Más szóval „a gyökér és a talaj közötti kölcsönhatás” nem elengedhetetlen a növények fejlődéséhez és a mezőgazdasági termeléshez.

69.

A hidroponikus rendszer egy olyan termesztési rendszer, amelyben a gyökereket vízben oldott tápoldattal látják el. Ez az olyan növények fejlődéséhez szükséges kémiai elemeket tartalmazza, amelyek vizes közegben (vagy inert közegben, például mosott homokban, kavicsban vagy perlitben) talaj (föld) nélkül képesek növekedni.

70.

A hidroponikus termesztés előnyei a hagyományos mezőgazdasággal szemben a következők:

71.

Az 1307/2013 és az 1308/2013 rendelet nem tartalmaz olyan szabályt, amely a szántóterület vagy a mezőgazdasági földterület besorolását bizonyos művelési módok használatához kötné. Nem indokolja tehát semmi annak megállapítását, hogy a hidroponikus rendszer összeegyeztethetetlen a terület mezőgazdasági földterületnek való minősítésével.

72.

Az uniós szabályok nem teszik lehetővé a hidroponikus rendszerek alkalmazását ökológiai termelés esetén. Ezt írja elő az (EU) 2018/848 rendelet ( 36 ) (28) preambulumbekezdésének ( 37 ) és II. melléklete I. részének („Növénytermesztési szabályok”) 1.2. pontja értelmében. ( 38 )

73.

Véleményem szerint, ha a jogalkotó ki kívánta zárni a hidroponikus termesztést az ökológiai növénytermesztésből, ez azért van, mert implicit módon és a sensu contrario a hidroponikus termesztés a hagyományos (nem ökológiai) mezőgazdasági termelésben megengedett.

74.

A hidroponikus rendszer mint termesztési olyan technika előnyökkel jár, amelyek összhangban állnak a KAP célkitűzéseivel, amint azt már kifejtettem, és amint azt a tárgyaláson minden fél elismerte. Különösen a KAP azon céljával állnak összhangban (az EUMSZ 39. cikk (1) bekezdésének a) pontja), hogy növelje „a mezőgazdasági termelékenység[et] […] a műszaki fejlődés előmozdításával, valamint a mezőgazdasági termelés ésszerű fejlesztésének és a termelési tényezők, így különösen a munkaerő lehető legjobb hasznosításának biztosításával”.

75.

A hidroponikus rendszerek növelik a mezőgazdasági termelékenységet, elősegítik a technológiai fejlődést és ösztönzik a mezőgazdaság racionálisabb fejlődését, mivel kevesebb vízforrást használnak fel és csökkentik a termesztéshez szükséges földterület nagyságát.

76.

A hidroponikus rendszer a KAP két másik célkitűzésének elérését is elősegíti, nevezetesen „az ellátás hozzáférhetőségének biztosítás[át]” (az EUMSZ 39. cikk (1) bekezdésének d) pontja) és „a fogyasztók elfogadható ár ellenében történő ellátásának biztosítás[át]” (az EUMSZ 39. cikk (1) bekezdésének e) pontja).

77.

Ez a két célkitűzés teljesül, mivel a zárt térben történő hidroponikus termesztés kevésbé függ az időjárástól, mint a hagyományos szabadföldi termesztés, és a kártevők is kevésbé érintik azt. Ugyanígy hatékonyabban biztosítják a mezőgazdasági termékekkel való ellátás hozzáférhetőségét, lehetővé téve azok elfogadható áron és alacsonyabb szállítási költségek mellett történő elosztását.

78.

Úgy tűnik, hogy a KAP‑ot inkább a hagyományos mezőgazdaságra szabták, mivel a mezőgazdasági termelőknek nyújtott támogatást a támogatható hektárok, azaz a terület alapján állapítják meg, ami inkább a szabadföldi mezőgazdaságnak és a talajban gyökerező növényeknek felel meg. ( 39 ) Ugyanakkor az is igaz, hogy más növények (például zöldségek és gyümölcsök) esetében a hidroponikus termesztés igen kívánatos lehet, és kifejezett tilalom hiányában nem látok elegendő indokot arra, hogy kizárjuk ezeket az új termelési módszereket, amelyek véleményem szerint bizonyítottan összhangban állnak a KAP célkitűzéseivel.

79.

Más szóval, a KAP szabályai nem értelmezhetők úgy, hogy azok lassítják a mezőgazdaság technológiai fejlődését, ami akkor történne meg, ha kizárnák a zárt térben működő hidroponikus üzemek közvetlen területalapú támogatását.

80.

A Bizottság a tárgyaláson mindenesetre elismerte, hogy a kender zárt térben, hidroponikus rendszerben történő termesztése összeegyeztethető az 1308/2013 rendelettel, de az ilyen termesztés nem lenne jogosult az 1307/2013 rendelet szerinti közvetlen kifizetésekre, bár más típusú támogatásokra, így különösen az Európai Mezőgazdasági Vidékfejlesztési Alapból (EMVA) származó támogatásokra jogosultak lennének.

81.

Míg az 1308/2013 rendelet tekintetében egyetértek a Bizottság álláspontjával, az 1307/2013 rendelet tekintetében az nem tűnik számomra helytállónak. Igaz, hogy a zárt térben, hidroponikus rendszerben történő kendertermesztés intenzívebb, mint a szabadtéri kendertermesztés, és így kevesebb földterületet foglal el, és ezért a közvetlen kifizetések alacsonyabbak lesznek. ( 40 ) Nem látom azonban okát annak, hogy a közvetlen kifizetéseket csak azért tagadják meg, mert a kender növény gyökerei és a talaj között nincs kölcsönhatás, amint arra az imént rámutattam.

82.

Összességében úgy vélem, hogy az 1307/2013/EU rendelet 4. cikke (1) bekezdésének e) és f) pontja értelmében vett mezőgazdasági földterületnek tekinthető az olyan mezőgazdasági terület, amely a kender zárt térben, hidroponikus rendszerrel történő termesztésére szolgál.

83.

A kender termesztése a közvetlen kifizetések igénybevételét illetően különleges követelményekhez kötött, mivel ebből a növényből pszichotróp anyagok nyerhetők ki és értékesíthetők:

84.

A fenti szabályokból az következik, hogy a mezőgazdasági termelők közvetlen kifizetésekre jogosultak, ha a kender valamelyik olyan fajtáját ültetik, amelynek THC‑tartalma 0,2% (illetve 2023. január 1‑jétől 0,3%) alatt van. A szabadföldi kendertermesztés esetében a jelek szerint nem áll fenn a megnövekedett THC‑tartalom kockázata.

85.

A kendertermesztésre vonatkozó közvetlen kifizetésekre való jogosultság különleges feltételei egyben az uniós jog szerinti vonatkozó közigazgatási engedély megszerzésének és a kender legális termesztésének feltételeit is képezik. A termelők e feltételeknek való megfelelés esetén jogosultak e tevékenység végzésére, amint azt a Hammarsten ítélet is hangsúlyozta.

86.

Az előzetes döntéshozatalra utaló végzésből kitűnik, hogy a román hatóságok tiltják a kender e célra kialakított zárt térben alkalmazott hidroponikus rendszerben történő termesztését, mivel fennáll annak a veszélye, hogy az így termesztett növények THC‑tartalma a megengedett határértékek fölé emelkedik, ami káros lehet a közegészségre nézve.

87.

A KPSZ létrehozása nem akadályozza meg a tagállamokat abban, hogy olyan nemzeti szabályokat alkalmazzanak, amelyek e közös piacszervezéstől eltérő közérdekű célkitűzéseket követnek, még akkor sem, ha e szabályok hatással lehetnek a közös piac működésére az érintett ágazatban. ( 45 )

88.

A közérdekű cél védelmére irányuló szigorúbb nemzeti intézkedésnek azonban meg kell felelnie az arányosság követelményének, azaz alkalmasnak kell lennie az elérni kívánt cél megvalósítására, és nem lépheti túl az annak megvalósításához szükséges mértéket. Az arányosság vizsgálatát különösen a KAP, valamint a KPSZ megfelelő működése célkitűzésének figyelembevételével kell elvégezni, ami szükségessé teszi e célkitűzések és a nemzeti szabályozás célkitűzéseinek mérlegelését. ( 46 )

89.

Emellett egy korlátozó intézkedés csak akkor alkalmas az elérni kívánt cél megvalósítására, ha valóban megfelel annak a törekvésnek, hogy azt koherens és szisztematikus módon érje el. ( 47 )

90.

Az 1307/2013 rendelet és az ipari kender termesztésére vonatkozó egyéb uniós szabályok oly módon mérlegelik a szóban forgó érdekeket, hogy csak a 0,2% alatti THC‑tartalmú kender termesztését engedélyezik. Mivel e szabályok nem tartalmaznak kifejezett utalást az ipari kender termesztési technikáira, a tagállamoknak lehetőségük van további korlátozó intézkedéseket elfogadni az ipari kender termesztésére vonatkozóan.

91.

E lehetőséggel élve a román hatóságok megítélése szerint fennáll annak a valós kockázata, hogy a kenderfajták zárt térben, hidroponikus rendszerben történő termesztése növelheti a THC‑szintet, meghaladva a 0,2%‑os megengedett törvényes határértéket. Az így termesztett kendert a közegészség kárára kábítószer előállítására „térítik el”.

92.

E kockázatra tekintettel a román hatóságok az elővigyázatosság elvére tekintettel előzetes tilalmat alkalmaznak, azzal érvelve, hogy a zárt térben lévő kenderültetvények utólagos ellenőrzése nem védi kellőképpen a közérdeket. Véleménye szerint ezek az ellenőrzések a szabadban termesztett kenderre vonatkoznak, és nem a zárt térben termesztett kenderre, amelynek növekedési és virágzási ciklusai eltérőek. ( 48 )

93.

A THC‑tartalom meghatározására szolgáló A mintavételi eljárást, amint azt már jeleztem, a 639/2014 felhatalmazáson alapuló rendelet ( 49 ) III. melléklete határozza meg ezekkel az előírásokkal:

94.

E körülménynek, valamint a korlátozó nemzeti intézkedés arányosságát (és következésképpen az uniós joggal való összeegyeztethetőségének értékelését) befolyásoló egyéb körülmények értékelése a kérdést előterjesztő bíróság feladata, de a Bíróság ehhez iránymutatást adhat.

95.

Először is, a kábítószerek (beleértve a vadkenderalapú kábítószereket is, mint például a kannabisz) ártalmas jellege nem vitatott, ezért forgalmazásuk tilos. A szigorúan ellenőrzött kereskedelem azonban az orvosi és tudományos célú felhasználás céljából engedélyezett. ( 50 )

96.

Ennélfogva a közegészség védelméhez fűződő általános érdek indokolhatja a kender termesztését tiltó nemzeti intézkedést, feltéve, hogy a növényeket kábítószerek, például a THC‑ből nyert kannabisz előállítására használják.

97.

Másodszor, a Biohemp által nyújtott tájékoztatás hangsúlyozza, hogy a zárt térben és hidroponikus rendszerben elültetett kenderfajta THC‑tartalma nem haladja meg a 0,2%‑ot. A Biohemp azt állítja, hogy a beltéri, hidroponikus rendszerben történő termesztés a növény CBD‑tartalmának növekedéséhez vezet, a THC‑tartalom növekedéséhez azonban nem. A román hatóságok szerint egyes tanulmányok arra utalnak, hogy ez utóbbi szint is növekedhet, és jelenleg nincs meggyőző elemzés ennek ellenkezőjére vonatkozóan.

98.

Amint azt a Bizottság a tárgyaláson kifejtette, ha a növények az Unióban termesztésre engedélyezett kenderfajtákból származnak, a THC‑szintjük nem haladhatja meg a 0,2%‑ot, még zárt térben és hidroponikus rendszerben történő vetés esetén sem.

99.

A megalapozott tudományos tanulmányokon alapuló vizsgálatra figyelemmel úgy tűnik, hogy egy adott kender növényben a magas CBD‑tartalom alacsonyabb THC‑tartalomhoz vezet, így ez a növény nem alkalmas kábítószer előállítására. A jelen ügyben szerintem kizárt a megnövekedett THC‑tartalom kockázata, de ennek megállapítása a kérdést előterjesztő bíróság feladata.

100.

Az ipari kenderfajták beltéri, hidroponikus rendszerben történő termesztése során megnövekedett cannabinoid a rendelkezésre álló információk szerint a CBD.

101.

A Bíróságnak azonban már volt alkalma tisztázni, hogy a tudományos ismeretek jelenlegi állása szerint a CBD nem tartalmaz pszichoaktív anyagot. ( 51 ) A CBD tehát az Egyesült Nemzetek Szervezete keretében a kábítószerek és pszichotróp anyagok tiltott kereskedelme elleni, Bécsben 1988. december 20‑án kötött egyezmény ( 52 ) értelmében, amelynek valamennyi tagállam és az Unió is részes fele, ( 53 ) nem minősül kábítószernek.

102.

Ha az ipari kender zárt térben, hidroponikus rendszerekben történő termesztése csak a növények CBD‑tartalmát növeli, és nem növeli (legalizált) THC‑tartalmukat, akkor egy tagállam nem indokolhatja minden további nélkül annak korlátozását a közegészség védelmére hivatkozva. A CBD, ismétlem, az ismeretek jelenlegi állása szerint „nem minősül az egységes egyezmény értelmében vett kábítószernek”. ( 54 )

103.

Harmadszor, az ipari kender zárt térben és hidroponikus rendszerben történő termesztését korlátozó nemzeti intézkedés csak akkor felelhet meg az arányossági vizsgálatnak, ha azt koherens és szisztematikus módon alkalmazzák.

104.

A tárgyaláson megvitatásra került, hogy Romániában fennállnak‑e a koherenciára és a tilalom szisztematikus alkalmazására vonatkozó követelmények. A Biohemp szerint az említett tagállam néhány megyéjében (Konstanca, Dâmbovița és Szeben megye) engedélyezik a kendertermesztés e típusát. Emellett a korábbi betakarítások során magában Fehér megyében (Románia) a hatóságok állítólag engedélyezték a Biohemp számára a kender e célra kialakított zárt térben alkalmazott hidroponikus rendszerben történő termesztését. ( 55 ) A román kormány elutasította ezeket az állításokat, anélkül, hogy az e ponton fennálló vitát eldöntötték volna.

105.

Mindenesetre a kérdést előterjesztő bíróság feladata annak vizsgálata, hogy a nemzeti korlátozó intézkedést koherensen és szisztematikusan alkalmazzák‑e Románia területén.

106.

Végül az arányosság elve megköveteli annak megállapítását, hogy a román állam által kitűzött, a közegészség védelmére irányuló cél eléréséhez létezik‑e kevésbé korlátozó alternatíva, mint a kender zárt térben történő termesztésének általános tilalma.

107.

E tekintetben megfontolandó, hogy a kendertermesztés e módjának engedélyezését olyan szigorú ellenőrzéseknek vessék alá, amelyek biztosítják, hogy a termelt kender THC‑tartalma ne haladja meg a 0,2%‑ot. A román kormány által az említett ellenőrzések elvégzésével kapcsolatban felhozott nehézségeket esetleg úgy lehetne leküzdeni, hogy a zárt térben termesztett kenderre – egyéb intézkedések mellett (a szükséges engedély megszerzésén túlmenően) – a 639/2014 felhatalmazáson alapuló rendeletben előírt, a THC‑tartalom mérésére szolgáló mintavételes ellenőrzéseket alkalmaznák.

108.

Végső soron az 1307/2013 rendelet 32. cikkének (6) bekezdésével ellentétes az olyan nemzeti szabályozás, amely megtiltja a 0,2 %‑nál alacsonyabb THC‑tartalmú kenderfajták termesztését, amennyiben az alkalmazott termesztési technika (zárt térben és hidroponikus rendszerben történő termesztés) a CBD‑tartalom jelentős növekedését eredményezi, kivéve, ha e szabályozás alkalmas a közegészség védelmére irányuló cél elérésének biztosítására, és nem lépi túl az e cél eléréséhez szükséges mértéket.

109.

A fentiek alapján azt javasolom, hogy a Bíróság a Curtea de Apel Alba Iulia (gyulafehérvári ítélőtábla, Románia) részére a következő választ adja:

„A közös agrárpolitika keretébe tartozó támogatási rendszerek alapján a mezőgazdasági termelők részére nyújtott közvetlen kifizetésekre vonatkozó szabályok megállapításáról, valamint a 637/2008/EK és a 73/2009/EK tanácsi rendelet hatályon kívül helyezéséről szóló, 2013. december 17‑i 1307/2013/EU európai parlamenti és tanácsi rendeletet, valamint a mezőgazdasági termékpiacok közös szervezésének létrehozásáról, és a 922/72/EGK, a 234/79/EK, az 1037/2001/EK és az 1234/2007/EK tanácsi rendelet hatályon kívül helyezéséről szóló, 2013. december 17‑i 1308/2013/EU európai parlamenti és tanácsi rendeletet

a következőképpen kell értelmezni: