Ajánlás A TANÁCS HATÁROZATA a 2009. december 2-i tanácsi ajánlás nyomán Belgium által tett intézkedések meg nem felelésének megállapításáról /* COM/2013/0381 final - 2013/ () */
Ajánlás A TANÁCS HATÁROZATA a 2009. december 2-i tanácsi ajánlás nyomán
Belgium által tett intézkedések meg nem felelésének megállapításáról AZ EURÓPAI UNIÓ TANÁCSA, tekintettel az Európai Unió
működéséről szóló szerződésre és különösen annak 126. cikke
(8) bekezdésére, tekintettel az Európai Bizottság ajánlására, mivel: (1) A Szerződés 126. cikke
szerint a tagállamoknak kerülniük kell a túlzott költségvetési hiányt. (2) A Stabilitási és Növekedési
Paktum az árstabilitás és az erős, fenntartható, munkahelyteremtéshez
vezető növekedés eszközeként a rendezett államháztartás célkitűzésén
alapul. A Stabilitási és Növekedési Paktum magában foglalja a túlzott hiány
esetén követendő eljárás végrehajtásának felgyorsításáról és
pontosításáról szóló, 1997. július 7-i 1467/97/EK tanácsi rendeletet[1] is, amelyet a túlzott
költségvetési hiányok azonnali megszüntetésének elősegítése érdekében
fogadtak el. (3) A Tanács 2009. december 2-án
a Szerződés 126. cikkének (6) bekezdésével összhangban – a Bizottság
ajánlására – határozatában megállapította, hogy Belgiumban túlzott hiány állt
fenn[2]. Ugyanezen a napon a Tanács –
szintén a Bizottság ajánlására – a 126. cikk (7) bekezdésének megfelelő
ajánlást fogadott el, amelyben felkérte a belga hatóságokat, hogy középtávú
keretbe foglalt intézkedésekkel legkésőbb 2012-ig csökkentsék a hiányt a
GDP 3 %-a alá. (4) Konkrétabban, a belga
hatóságoknak a következőket ajánlották annak érdekében, hogy az
államháztartási hiány hiteles és fenntartható módon a GDP 3 %-a alá
csökkenjen: a) 2010-ben a terveknek megfelelően hajtsák végre a 2010. évi
költségvetés-tervezetben szereplő hiánycsökkentő intézkedéseket,
2011-ben és 2012-ben pedig növeljék a tervezett költségvetési kiigazítást; b) a
2010–2012 közötti időszakban hajtsanak végre a GDP 0,75 %-át
kitevő átlagos éves költségvetési kiigazítást, amelynek ahhoz is hozzá
kell járulnia, hogy a bruttó államadósság aránya olyan csökkenő pályára
kerüljön, amely elegendő elsődleges többlet helyreállításával
megfelelő ütemben közelít a referenciaértékhez; c) a konjunkturális
feltételek figyelembevételével határozzák meg a túlzott hiány 2012-ig
történő megszüntetéséhez szükséges intézkedéseket, és a jelenleg vártnál
kedvezőbb gazdasági vagy költségvetési feltételek esetén gyorsítsák fel a
hiány csökkentését; valamint d) a költségvetési célszámok teljesítése érdekében
erősítsék az ellenőrzési mechanizmust. Ajánlásában a Tanács 2010.
június 2-át állapította meg az 1467/97/EK rendelet 3. cikke (4) bekezdése
szerinti rendelkezésekkel összhangban lévő, eredményes intézkedések
megtételének határidejeként. (5) A Bizottság szolgálatai által
kiadott – az EUMSZ 126. cikke (7) bekezdése szerinti,
2009. december 2-i tanácsi ajánlás alapját képező – 2009.
őszi előrejelzés azzal számolt, hogy a belga gazdaság 2010-ben 0,6 %-kal,
majd 2011-ben 1,5 %-kal növekszik. A 2012. év kívül esett az
előrejelzés időtávján, de feltételezve, hogy 2015-ig fokozatosan
bezárul az erősen negatív kibocsátási rés, 2012-re a 2011-esnél nagyobb
növekedést vetítettek előre. A 2010. évi GDP-növekedés lényegesen
meghaladta a Bizottság szolgálatainak 2009. őszi előrejelzését,
2011-ben valamivel fölötte volt az előrejelzett 1,5 %-nak, míg
2012-ben a belga gazdaság 0,2 %-kal szűkült. (6) A Bizottság 2010. június
15-én megállapította, hogy a Bizottság szolgálatainak 2010. tavaszi
előrejelzése alapján Belgium a 2009. december 2-i tanácsi ajánlással
összhangban eredményes intézkedéseket tett annak érdekében, hogy
államháztartási hiányát a GDP 3 %-ában meghatározott referenciaérték alá
szorítsa és úgy ítélte meg, hogy a túlzotthiány-eljárás keretében az adott
időpontban nincs szükség kiegészítő intézkedésekre. (7) A bizottsági szolgálatok
2011. őszi előrejelzése alapján egyértelmű volt, hogy a
túlzotthiány-eljárás keretében tett 2009. évi ajánlásoknak való megfelelésnek
komoly kockázatai vannak, hiszen a határidő közelsége ellenére a hiány még
mindig nagymértékben elmaradt a GDP 3 %-ában meghatározott
referenciaértéktől, és nem állt rendelkezésre a 2012. évre költségvetés,
valamint arra a tényre, hogy az addig végrehajtott költségvetési kiigazítás
elmaradt az ajánlásban meghatározottól. Ezért a Bizottság aggályát fejezte ki
és felszólította Belgiumot arra, hogy időben tegye meg a szükséges
intézkedéseket ahhoz, hogy elkerülje a túlzotthiány-eljárás következő
fokozatba léptetését. 2011 decemberében az új belga kormány megállapodott a
költségvetés-tervezetről. 2012. január 11-én a Bizottság megállapította,
hogy az akkor aktuális makrogazdasági forgatókönyve alapján (a Bizottság
szolgálatainak 2011. őszi előrejelzése szerint a növekedés
0,9 %), valamint a költségvetésben levő konszolidációs intézkedéseket
és a további befagyasztásokat figyelembe véve a hiány 2012-ben a GDP
2,9 %-a lesz. Ezért a Bizottság úgy ítélte meg, hogy az adott időpontban
nem volt szükség további lépésekre a Belgiumra vonatkozó
túlzotthiány-eljárásban. (8) A Szerződés 126.
cikkének (7) bekezdése szerinti tanácsi ajánlás nyomán a túlzott hiány 2012-ig
történő megszüntetése céljából Belgium által foganatosított intézkedések
új értékelése az alábbi következtetésekhez vezet: –
A 2012. évi államháztartási hiányra vonatkozó
adatközlés és annak a Bizottság (Eurostat) általi hitelesítése alapján a 2012.
évi hiány a GDP 3,9 %-át teszi ki. Ez részben annak a következménye, hogy
2012 végén sürgősen a Dexia bankcsoport feltőkésítésére volt szükség,
ami a GDP 0,8 %-át kitevő negatív hatást gyakorolt az államháztartási
hiányra. A határidőt azonban akkor sem tudták volna betartani, ha erre a
műveletre nem kerül sor, mivel a hiány az említett művelet egyszeri
negatív hatásának kizárásával a GDP 3,2 %-át tette ki. Emellett a 2012.
évi költségvetés jelentős – a becslések szerint a GDP körülbelül
0,4 %-át kitevő – egyszeri hiánycsökkentő intézkedéseket
tartalmazott. –
Az elsődleges egyenleg javult: a hiány a GDP 1,9 %-ának
megfelelő 2009-es értékéről 2010-re a GDP 0,4 %-ára csökkent,
majd 2011-ben nagyjából stabil maradt. 2012-ben az elsődleges hiány
0,5 %-ra romlott a Dexia feltőkésítésének hatására, enélkül az
elsődleges egyenleg a GDP 0,3 %-ának megfelelő többletet
mutatott volna fel. –
A becslések szerint az éves átlagos költségvetési
kiigazítás 2010 óta a GDP 0,3 %-át teszi ki, lényegesen alatta marad a
tanácsi ajánlásban meghatározott 0,75 %-nak. Emellett a módosított
potenciális kibocsátásnövekedés és bevételalakulás hatását figyelembe vevő
kiigazítás után a kiigazított átlagos költségvetési erőfeszítés az
ajánlott mérték kevesebb mint felét teszi ki. Az alulról építkező számítás
becslése szerint a tartós jellegű diszkrecionális intézkedések kumulatív
hatása 2010–2012-ben körülbelül a GDP 2 %-ának felelt meg. Ez a számítás
tartalmazza a hiánycsökkentő intézkedéseket, valamint azokat a
kiadásnövekedéseket, amelyek bizonyos mértékig a korábbi politikai döntések
következményei (például a szociális ellátások jóléti kiigazítása, a vállalatoknak
biztosított, gyorsan emelkedő bértámogatások), és részben ellensúlyozzák a
konszolidációs erőfeszítéseket. Emellett a GDP 2 %-át kitevő
említett diszkrecionális intézkedések nem voltak elegendőek az állami
kiadások autonóm, a népesség elöregedéséből következő növekvő
trendjének ellensúlyozásához, és ahhoz sem voltak elegendőek, hogy a
konszolidációs időszakban el lehessen érni a strukturális egyenleg
ajánlott javulását. –
2010-ben Belgium nagyjából a terveknek
megfelelően hajtotta végre a hiánycsökkentő intézkedéseket, ami a GDP
0,5 %-ának megfelelő strukturális javuláshoz vezetett, ebből
0,25 százalékpontot a kamatkiadások jelentős csökkenése tesz ki. A
nominális hiány a GDP 2009. évi 5,6 %-áról (ez 0,6 százalékpontnyi negatív
egyszeri tényezőket tartalmazott) 3,8 %-ra csökkent, ez – a vártnál
jobb makrogazdasági teljesítménynek köszönhetően – lényegesen alacsonyabb
a GDP 4,8 %-ában meghatározott célnál, amelyet a belga hatóságok a 2010.
januári stabilitási programban tűztek ki. 2010-ben a GDP 2,4 %-kal
nőtt, szemben a túlzotthiány-eljárás időpontjában várt 0,6 %-os
növekedési rátával. –
A 2011 első felében viszonylag kedvező
makrogazdasági feltételek (az éves GDP-növekedés 1,8 % volt) ellenére a
nominális egyenleg az említett évben csak csekély mértékben csökkent, a GDP
3,7 %-ára, szemben a 2011. stabilitási programban meghatározott, a GDP
3,6 %-ának megfelelő céllal. 2011-ben a strukturális egyenleg
0,1 %-kal romlott. Ezért Belgium nem tudta kihasználni a gazdasági
szempontból viszonylag kedvező időszakot arra, hogy csökkentse a
hiányt, részben a 2010. júniusi választások és 2011 decembere között szövetségi
szinten kialakult politikai holtpont következtében. –
2011 decemberében az új belga kormány számos
konszolidációs intézkedést épített be a 2012. évi költségvetésbe, ezek a
költségvetés és a 2012. évi stabilitási program szerint a GDP mintegy
3 %-át tették ki. 2012 márciusában és októberében további intézkedésekre
került sor a gazdaság visszaesése által a költségvetésre gyakorolt negatív
hatás ellensúlyozása érdekében. 2012 végén a belga és a francia kormánynak
növelnie kellett a Dexia bankcsoport tőkéjét a negatív nettó eszközpozíció
orvoslása és annak lehetővé tétele érdekében, hogy a csoport rendezett
szanálása folytatódhasson. Belgium számára ez a hiány szempontjából a GDP
0,8 %-át kitevő egyszeri negatív hatással járt. Emellett, a
megerősített monitoringmechanizmus ellenére a gazdasági visszaesésnek a
vártnál nagyobb hatása volt az államháztartás bevételeire, ennek következtében
a hiány – a Dexia-művelet hatását kizárva – szövetségi szinten a GDP
2,7 %-a lett, szemben a 2,4 %-os céllal. Továbbá a 2013. áprilisi, a
túlzotthiány-eljárás keretében tett bejelentésből kiderült, hogy az
önkormányzati alrendszer nem teljesítette a hiánycélt (a hiány –0,2 %
helyett –0,3 % lett), amit csak részben ellensúlyozott a régiók és a
települések vártnál jobb eredménye (a GDP –0,1 %-a –0,2 % helyett). A
becslések szerint a strukturális költségvetési egyenleg 2012-ben GDP-arányosan
0,5 százalékponttal javult. A jelentős kormányzati intézkedéseket részben
ellensúlyozták az emelkedő kamatkiadások, a bérek és szociális ellátások
korábbi inflációhoz kapcsolódó automatikus indexálásának negatív hatása és a
nyugdíjkiadások erőteljes növekedése. –
Az államadósság a GDP 84,0 %-át kitevő
2007. évi szintről 2012-ben a GDP 99,6 %-ára nőtt. Ebből a
hiány és a GDP alakulásának dinamikája mintegy 6,5 százalékpontnyi növekedésért
felelős, miközben külső tényezők körülbelül 9 százalékpontot
tesznek ki, főként a pénzügyi szektorban tőkeinjekció formájában
megvalósuló mentési műveletek következtében. (9) Belgium tett intézkedéseket a
monitoringmechanizmus erősítése érdekében, hogy biztosítsa a költségvetési
célok betartását, ide tartozik a monitoringbizottság létrehozása 2010-ben,
valamint a költségvetés végrehajtásának megerősített monitoringja
2012-ben. Nem történt azonban jelentős előrelépés a költségvetési
keret kiigazítása terén annak érdekében, hogy a költségvetési célkitűzések
a szövetségi és a szövetségi alatti szinteken kötelező erejűek
legyenek, továbbá, hogy a kormányzati szintek közötti tehermegosztás
átláthatósága és az elszámoltathatóság növekedjen. (10) Ez ahhoz a következtetéshez
vezet, hogy a belga hatóságok által a Szerződés 126. cikkének (7)
bekezdése szerinti, 2009. december 2-i tanácsi ajánlásra adott válasz nem
megfelelő. Belgium nem szüntette meg a túlzott hiányt 2012-ig. A
költségvetési kiigazítás jelentős mértékben elmarad a Tanács által
ajánlottól, és 2011-ben egyáltalán nem került sor kiigazításra, ELFOGADTA EZT A HATÁROZATOT: 1. cikk Belgium a Szerződés 126. cikkének (7)
bekezdése szerinti, 2009. december 2-i tanácsi ajánlásra válaszul nem tett
eredményes intézkedéseket. 2. cikk Ennek a
határozatnak Belgium a címzettje. Kelt Brüsszelben, -án/-én. a
Tanács részéről az
elnök [1] HL L 209., 1997.8.2.,
6. o. [2] HL L 125., 2010.5.21., 34. o. A Belgiumra
http://ec.europa.eu/economy_finance/economic_governance/sgp/deficit/countries/belgium_en.htm