A BÍRÓSÁG ÍTÉLETE (tizedik tanács)
2024. november 21. ( *1 )
„Előzetes döntéshozatal – Közös kereskedelempolitika – A dömpingmagatartásokkal szembeni védekezés – Kínából származó menetelt temperöntvény csőszerelvények és ‑illesztések behozatala – 1071/2012/EU ideiglenes rendelet – 430/2013/EU végrehajtási rendelet – Érvényesség – 1225/2009/EK rendelet – 5. cikk – A vizsgálati eljárás megindítása – Az érintett termék meghatározása – Gömbgrafitos öntöttvasból készült, menetelt csőszerelvények és ‑illesztések”
A C‑719/22. sz. ügyben,
az EUMSZ 267. cikk alapján benyújtott előzetes döntéshozatal iránti kérelem tárgyában, amelyet a hof van beroep te Antwerpen (antwerpeni fellebbviteli bíróság, Belgium) a Bírósághoz 2022. november 24‑én érkezett, 2022. október 6‑i határozatával terjesztett elő
a Profit Europe NV,
a Gosselin Forwarding Services NV
ellen folytatott,
az Openbaar Ministerie,
a Federale Overheidsdienst Financiën
részvételével folyamatban lévő büntetőeljárásban,
A BÍRÓSÁG (tizedik tanács),
tagjai: D. Gratsias tanácselnök, I. Jarukaitis, a negyedik tanács elnöke, és Csehi Z. (előadó) bíró,
főtanácsnok: G. Pitruzzella,
hivatalvezető: A. Lamote tanácsos,
tekintettel az írásbeli szakaszra és a 2024. március 7‑i tárgyalásra,
figyelembe véve a következők által előterjesztett észrevételeket:
|
– |
a Profit Europe NV képviseletében P. Diaz Gavier advocaat, |
|
– |
a Gosselin Forwarding Services NV képviseletében A. Poelmans advocaat, |
|
– |
a belga kormány képviseletében S. Baeyens, P. Cottin és C. Pochet, meghatalmazotti minőségben, |
|
– |
az Európai Bizottság képviseletében P.‑J. Loewenthal, G. Luengo és J. Zieliński, meghatalmazotti minőségben, |
tekintettel a főtanácsnok meghallgatását követően hozott határozatra, miszerint az ügy elbírálására a főtanácsnok indítványa nélkül kerül sor,
meghozta a következő
Ítéletet
|
1 |
Az előzetes döntéshozatal iránti kérelem a Kínai Népköztársaságból és Thaiföldről származó menetelt temperöntvény csőszerelvények és ‑illesztések behozatalára vonatkozó ideiglenes dömpingellenes vám kivetéséről szóló értesítésről szóló, 2012. november 14‑i 1071/2012/EU bizottsági rendelet (HL 2012. L 318., 10. o.; a továbbiakban: ideiglenes rendelet) és a Kínai Népköztársaságból és Thaiföldről származó menetelt temperöntvény csőszerelvények és ‑illesztések behozatalára vonatkozó végleges dömpingellenes vám kivetéséről és a kivetett ideiglenes vám végleges beszedéséről, valamint Indonézia tekintetében az eljárás megszüntetéséről szóló, 2013. május 13‑i 430/2013/EU tanácsi végrehajtási rendelet (HL 2013. L 129., 1. o.; a továbbiakban: végleges rendelet) (a továbbiakban együttesen: dömpingellenes rendeletek) érvényességére vonatkozik. |
|
2 |
E kérelmet a Profit Europe NV és a Gosselin Forwarding Services NV (korábban Crosstainer NV; a továbbiakban: Gosselin) ellen indított büntetőeljárás keretében terjesztették elő, amelyben e társaságokat azzal vádolják, hogy Kínából származó, gömbgrafitos öntöttvasból készült, menetelt csőszerelvények és ‑illesztések behozatala során több vámjogszabálysértést követtek el. |
Jogi háttér
A tarifális besorolásra vonatkozó uniós szabályozás
A Közösségi Vámkódex
|
3 |
A Közösségi Vámkódex létrehozásáról szóló, 1992. október 12‑i 2913/92/EGK tanácsi rendelet (HL 1992. L 302., 1. o.; magyar nyelvű különkiadás 2. fejezet, 4. kötet, 307. o.; a továbbiakban: Közösségi Vámkódex) 20. cikkének (1)–(3) és (6) bekezdése a következőképpen rendelkezett: „(1) Vámtartozás keletkezésekor a jog szerint fizetendő vám az Európai Közösségek Vámtarifáján alapul. (2) Az áruforgalommal kapcsolatos különleges tárgykörökre vonatkozó közösségi rendelkezések által előírt egyéb intézkedéseket, adott esetben, ezen áruk vámtarifa‑besorolásának megfelelően kell alkalmazni. (3) Az Európai Közösségek Vámtarifája magában foglalja:
[…] (6) Az áru tarifális besorolása, a hatályban lévő szabályoknak megfelelően, az alábbiak meghatározása:
|
– A KN
|
4 |
Amint az a 2000. január 31‑i 254/2000/EK tanácsi rendelettel (HL 2000. L 28., 16. o.; magyar nyelvű különkiadás 2. fejezet, 9. kötet, 357. o.) módosított, a vám‑ és a statisztikai nómenklatúráról, valamint a Közös Vámtarifáról szóló, 1987. július 23‑i 2658/87/EGK tanácsi rendelet (HL 1987. L 256., 1. o.; magyar nyelvű különkiadás 2. fejezet, 2. kötet, 382. o.; a továbbiakban: 2658/87 rendelet) 1. cikkének (1) bekezdéséből következik, az Európai Bizottság létrehozza a Kombinált Nómenklatúrát (a továbbiakban: KN), amely egyszerre tesz eleget a Közös Vámtarifa, az uniós külkereskedelmi statisztika és az árubehozatalra vagy árukivitelre vonatkozó egyéb uniós politikák követelményeinek. |
|
5 |
A 2658/87 rendelet I. mellékletében foglalt KN a Harmonizált Áruleíró és Kódrendszeren alapul, amelyet a később a Vámigazgatások Világszervezetévé (WCO) átalakult Vámegyüttműködési Tanács állapított meg, és az összehangolt áruleíró és kódrendszerről szóló, Brüsszelben 1983. június 14‑én megkötött nemzetközi egyezmény (kihirdette: a 42/1991 (III. 8.) kormányrendelet) hozott létre. Ezt az egyezményt és annak 1986. június 24‑i módosító jegyzőkönyvét az Európai Gazdasági Közösség részéről az 1987. április 7‑i 87/369/EGK tanácsi határozat (HL 1987. L 198., 1. o.; magyar nyelvű különkiadás 2. fejezet, 2. kötet, 288. o.) hagyta jóvá. A 2658/87 rendelet 3. cikkének (1) bekezdése szerint a KN átveszi a Harmonizált Áruleíró és Kódrendszer hat számjegyű vámtarifaszámait és vámtarifaalszámait, a hetedik és nyolcadik számjegyet pedig a KN‑alszámok részére tartja fenn. |
|
6 |
A KN mind a 2011. szeptember 27‑i 1006/2011/EU bizottsági rendeletből (HL 2011. L 282., 1. o.), mind pedig a 2012. október 9‑i 927/2012/EU bizottsági végrehajtási rendeletből (HL 2012. L 304., 1. o.) eredő változatában tartalmazott egy 7307 vámtarifaszámot, amelynek felépítése a következő volt:
|
|
7 |
A 2658/87 rendelet 9. cikkének (1) bekezdése értelmében a Bizottság elfogadja a KN magyarázó megjegyzéseit. |
|
8 |
A KN‑nek az Európai Unió Hivatalos Lapjában2011. május 6‑án közzétett magyarázó megjegyzései (HL 2011. C 137., 1. o.) a 73071110 és a 7307071190 vámtarifaalszámokra vonatkozóan a következőket tartalmazták: „A »nem temperöntvény« kifejezésbe beletartozik a lemezgrafitos öntöttvas is. Ide tartoznak az öntöttvas csőszerelvények, mint a könyökdarab, csőív, karmantyú, csőcsatlakozó, csőkarima, T‑csőidom és csőkötés. Öntöttvas vagy acélcsövekhez csatlakoztatják csavarozással, kontakt vagy mechanikus rögzítés útján.” |
|
9 |
A KN 73071910 vámtarifaalszámhoz fűzött magyarázó megjegyzések értelmében: „A temperöntvény közbülső termék a lemezgrafitos vas (szürkevas) és az öntött acél között. Könnyen önthető, és megfelelő hőkezelés után kemény és jól kovácsolható. A hőkezelés alatt a széntartalma részben eltűnik vagy más formájúvá alakul; végül gömbszemcsék alakjában válik ki, melyek nem gyengítik oly mértékben a fémes kötést, mint a grafitlemezek a szürkevasban. Ha a széntartalom 2 tömegszázalék vagy az alatti, a terméket öntöttacélnak kell tekinteni és a 73071990 alszám alá kell osztályozni (lásd az árucsoporthoz tartozó Megjegyzések 1. pontját). A temperöntvény kifejezésbe beletartozik a gömbgrafitos öntöttvas is. […]” |
|
10 |
A KN‑nek az Európai Unió Hivatalos Lapjában2019. január 4‑én közzétett magyarázó megjegyzései (HL 2019. C 2., 2. o.) egyrészt törölték a 73071910 vámtarifaalszámra vonatkozó magyarázó megjegyzés harmadik bekezdését. Másrészt beillesztették a 73071990 vámtarifaalszámra vonatkozó új magyarázó megjegyzést, pontosítva, hogy az magában foglalja a gömbgrafitos öntöttvas csőszerelvényeket és ‑illesztéseket. |
– A TARIC
|
11 |
A 2658/87 rendelet 2. cikke a következőképpen rendelkezik: A Bizottság létrehozza az Európai Közösségek integrált vámtarifáját (a továbbiakban: TARIC), amely eleget tesz a Közös Vámtarifa, a külkereskedelmi statisztika, a kereskedelmi és mezőgazdasági, valamint árubehozatalra vagy ‑kivitelre vonatkozó egyéb közösségi politikák követelményeinek. Ez a vámtarifa a [KN‑en] alapszik, és tartalmazza:
[…]” |
|
12 |
Az e rendelet 2. cikkében előírt uniós intézkedések között szerepelnek többek között a rendelet II. mellékletének 5. pontjában a dömpingellenes vámok. |
|
13 |
A 7307191010 TARIC‑kódot a menetelt temperöntvény csőszerelvényekre és ‑illesztésekre kellett alkalmazni. |
A dömpingellenes szabályozás
– Az alaprendelet
|
14 |
Az Európai Közösségben tagsággal nem rendelkező országokból érkező dömpingelt behozatallal szembeni védelemről szóló, 2009. november 30‑i 1225/2009/EK tanácsi rendelet (HL 2009. L 343., 51. o.; helyesbítések: HL 2010. L 7., 22. o.; HL 2016. L 44., 20. o.; a továbbiakban: alaprendelet) 1. cikkének (1), (2) és (4) bekezdése a következőképpen rendelkezett: „(1) Dömpingellenes vám vethető ki minden olyan dömpingelt termékre, amelynek a Közösségben történő szabad forgalomba bocsátása kárt okoz. (2) Egy termék akkor tekinthető dömpingelt terméknek, ha a Közösségbe irányuló exportára alacsonyabb, mint egy hasonló terméknek a szokásos kereskedelmi forgalomban az exportáló országra megállapított összehasonlítható ára. […] (4) E rendelet alkalmazásában a »hasonló termék« az a termék, amely a szóban forgó termékkel azonos, azaz vele minden tekintetben megegyezik, vagy ilyen termék hiányában azt a terméket [helyesen: az a termék], amely a szóban forgó termékkel ugyan nem egyezik meg minden tekintetben, de azzal szoros hasonlóságot mutató tulajdonságokkal rendelkezik.” |
|
15 |
E rendeletnek „Az eljárás megindítása” című 5. cikke értelmében: „(1) A (6) bekezdésben szabályozottak kivételével, az állítólagos dömping fennállásának, mértékének és hatásának megállapítására irányuló vizsgálatot bármely természetes vagy jogi személy vagy a közösségi gazdasági ágazat nevében eljáró jogi személyiséggel nem rendelkező szervezet írásbeli panaszára kell megindítani. […] (2) Az (1) bekezdés szerinti panasznak tartalmaznia kell a dömpingre, a kárra, valamint az állítólagosan dömpingelt behozatal és az állítólagos kár közötti okozati összefüggésre vonatkozó bizonyítékot. A panasznak a következő, a panaszos számára szokásszerűen hozzáférhető információkat kell tartalmaznia:
(3) A Bizottságnak, amennyire csak lehetséges, meg kell vizsgálnia a panaszban foglalt bizonyítékok pontosságát és helytállóságát, annak megállapítása céljából, hogy elegendő bizonyíték áll‑e rendelkezésre a vizsgálat megindításához. […] (9) Amennyiben nyilvánvaló, hogy elegendő bizonyíték áll rendelkezésre az eljárás megindításához, a Bizottság a panasz benyújtásától számított 45 napon belül megindítja a vizsgálatot, és az eljárás megindításáról értesítést tesz közzé az Európai Unió Hivatalos Lapjában. […] (10) Az eljárás megindításáról szóló értesítésben közölni kell a vizsgálat megindítását, meg kell nevezni az érintett terméket és országokat, össze kell foglalni a kapott információkat, és rendelkezni kell arról, hogy a Bizottságot minden, a tárgyhoz tartozó információról tájékoztatni kell; meg kell határozni azt a határidőt, amelyen belül az érdekelt felek jelentkezhetnek, álláspontjukat írásban kifejthetik és információkat terjeszthetnek elő, ha az ilyen álláspontokat és információkat a vizsgálat során figyelembe kell venni; az értesítésben meg kell állapítani azt a határidőt is, amelyen belül az érdekelt felek – a 6. cikk (5) bekezdésének megfelelően – a Bizottság előtti meghallgatásukat kérhetik. […]” |
|
16 |
Az említett rendeletnek „A vizsgálat” címet viselő 6. cikke az (1) és (5) bekezdésében a következőket írta elő: „(1) Az eljárás megindítását követően a Bizottság, a tagállamokkal együttműködve, közösségi szinten vizsgálatot indít. Az ilyen vizsgálatnak ki kell terjednie mind a dömpingre, mind a kárra, és a kettőt egyszerre kell vizsgálni. […] […] (5) Azokat az érdekelt feleket, akik az 5. cikk (10) bekezdésének megfelelően jelentkeztek, meg kell hallgatni, ha az Európai Unió Hivatalos Lapjában közzétett értesítésben előírt határidőn belül meghallgatásra irányuló írásbeli kérelmet nyújtottak be, amelyből kiderül, hogy olyan érdekelt felek, akikre az eljárás eredménye valószínűleg hatással lesz, továbbá hogy meghallgatásuknak különleges okai vannak.” |
|
17 |
Az alaprendelet „Átmeneti intézkedések” című 7. cikkének (1) bekezdése a következőképpen rendelkezett: „Átmeneti vámokat lehet kivetni, ha az 5. cikknek megfelelően eljárás indult, erről értesítést adtak ki, és az 5. cikk (10) bekezdésének megfelelően az érdekelt felek megfelelő lehetőséget kaptak az információik benyújtására és az észrevételeik megtételére, továbbá amennyiben a dömping és az ebből következően a közösség gazdasági ágazatának okozott kár ténye időleges megállapítást nyert, és ha a Közösség érdekei beavatkozást kívánnak meg a kár megelőzése céljából. Az átmeneti vámokat legkorábban az eljárás megindításától számított 60 nappal és legkésőbb az eljárás megindítása után kilenc hónappal lehet kivetni.” |
|
18 |
E rendeletnek „Az eljárás megszüntetése intézkedés meghozatala nélkül; végleges vámok kivetése” című 9. cikke a (4) bekezdésében a következőket írta elő: „Ha a végkövetkeztetésként megállapított tények dömpingre és az ezzel okozott kárra utalnak, és ha a Közösség érdekei a 21. cikknek megfelelően beavatkozást kívánnak meg, a Tanács végleges dömpingellenes vámot vet ki, a Bizottságnak a tanácsadó bizottsággal folytatott konzultációt követően benyújtott javaslata alapján. A javaslatot a Tanács elfogadja, hacsak a javaslatnak a Bizottság által történt benyújtását követő egy hónapon belül egyszerű többséggel a javaslat elutasítása mellett nem dönt. Ha átmeneti vámok vannak hatályban, a végleges intézkedésre vonatkozó javaslatot ezek lejárta előtt legkésőbb egy hónappal kell beterjeszteni. A dömpingellenes vám összege nem haladhatja meg a megállapított dömpingkülönbözetet, de a különbözetnél alacsonyabbnak kell lennie, ha az ilyen alacsonyabb összegű vám is elegendő a közösségi gazdasági ágazatot ért kár elhárításához.” |
– Az ideiglenes rendelet
|
19 |
Az ideiglenes rendelet (1), (2), (16), (19) és (28) preambulumbekezdésének szövege a következő volt:
[…]
[…]
[…]
|
|
20 |
E rendelet 1. cikkének (1) bekezdése a következőket írta elő: „A jelenleg az ex73071910 KN‑kód (TARIC‑kód 7307191010) alá tartozó, a Kínai Népköztársaságból és Thaiföldről származó menetelt temperöntvény csőszerelvények és ‑illesztések behozatalára ideiglenes dömpingellenes vám kerül kivetésre.” |
– A végleges rendelet
|
21 |
A végleges rendelet (12) és (13) preambulumbekezdésének szövege a következő volt:
|
|
22 |
A végleges rendelet 1. cikkének (1) bekezdése a következőképpen rendelkezett: „Végleges dömpingellenes vámot kell kivetni a jelenleg az ex73071910 KN‑kód (7307191010 TARIC‑kód) alá tartozó, a Kínai Népköztársaságból és Thaiföldről származó menetelt temperöntvény csőszerelvények és ‑illesztések (kivéve az ISO DIN‑13 szerinti métermenettel rendelkező vágógyűrűs szerelvénytestek és a kerek, menetes, fedél nélküli temperöntvény elágazó dobozok) behozatalára.” |
Az alapeljárás és az előzetes döntéshozatalra előterjesztett kérdés
|
23 |
A Profit Europe és a Gosselin két belga társaság. Az első öntöttvas csőszerelvényeket és ‑illesztéseket importál, míg a második vámáru‑nyilatkozattal kapcsolatos szolgáltatásokat nyújt. E két társaságot többek között azzal vádolják, hogy a Kínából származó gömbgrafitos öntöttvas csőszerelvényeknek és ‑illesztéseknek a 2012. november 19. és 2015. június 30. közötti időszakban történt behozatala során kivonták magukat 651954,11 euró összegű dömpingellenes vám megfizetése alól azzal, hogy e csőszerelvényeket és ‑illesztéseket téves vámtarifaszámmal és megnevezéssel, azaz a KN 73071110 vámtarifaalszámmal jelentették be, amely a nem temperöntvény csőszerelvényeknek és ‑illesztéseknek felel meg. |
|
24 |
E tekintetben a Centrale Administratie der Douane en Accijnzen (vám és jövedékiadó‑ügyi főigazgatóság, Belgium) a 2015. március 30‑i és 2015. április 9‑i határozatával megállapította, hogy e termékek a KN 73071910 vámtarifaalszám és a 7307191090 TARIC‑kód alá tartoznak (nem menetelt temperöntvény csőszerelvények és ‑illesztések). E két határozat a KN‑nek a 73071910 vámtarifaszámra vonatkozó magyarázó megjegyzéseire hivatkozott, amelyek szerint a „temperöntvény” kifejezés magában foglalja a gömbgrafitos öntöttvasat is, valamint a Vámkódexbizottság 2014. szeptember 30. és október 3. között tartott 140. ülésének következtetéseire, amelyek lényegében megerősítik e kifejezés tág értelmezését. |
|
25 |
A Profit Europe, mivel a közigazgatási jogorvoslati kérelmei nem jártak sikerrel, 2016. május 10‑én mindkét határozattal szemben keresetet indított a Nederlandstalige rechtbank van eerste aanleg Brussel (holland nyelvű brüsszeli elsőfokú bíróság, Belgium) előtt. |
|
26 |
Egyébiránt 2017. február 24‑én a Profit Europe és a Gosselin ellen büntetőeljárást indítottak a Rechtbank van eerste aanleg Antwerpen, afdeling Antwerpen (antwerpeni elsőfokú bíróság, antwerpeni részleg, Belgium) előtt, többek között áruk téves vámtarifaszámmal és megnevezéssel való bejelentése miatt. |
|
27 |
Mialatt ez a büntetőeljárás folyamatban volt, a Nederlandstalige rechtbank van eerste aanleg Brussel (holland nyelvű brüsszeli elsőfokú bíróság) 2017. június 16‑án előzetes döntéshozatal céljából a Bírósághoz fordult két ügyben, amelyek a 2018. július 12‑iProfit Europe ítélet (C‑397/17 és C‑398/17, EU:C:2018:564) alapjául szolgáltak. |
|
28 |
Ebben az ítéletben a Bíróság megállapította, hogy a gömbgrafitos öntöttvas csőszerelvényeket és ‑illesztéseket a KN 73071990 gyűjtő vámtarifaalszám („más öntöttvas, vagy öntött acél csőszerelvények”) alá kell besorolni. |
|
29 |
A 2018. július 12‑iProfit Europe ítéletet (C‑397/17 és C‑398/17, EU:C:2018:564) követően a belga állam lemondott arról, hogy tovább képviselje a Nederlandstalige rechtbank van eerste aanleg Brussel (holland nyelvű brüsszeli elsőfokú bíróság) előtt addig támogatott álláspontját, és a Profit Europe perköltségtérítésben részesült. |
|
30 |
A rechtbank van eerste aanleg Antwerpen, afdeling Antwerpen (antwerpeni elsőfokú bíróság, Antwerpen, antwerpeni részleg) a 2019. március 28‑i ítéletével egyrészt felmentette a Profit Europe‑ot és a Gosselint a téves vámtarifaszámmal és megnevezéssel tett nyilatkozattal kapcsolatos vádak alól, másrészt pedig elutasította a vám és jövedékiadó‑ügyi főigazgatóság adókövetelését. |
|
31 |
2019. április 16‑án az Openbaar Ministerie (ügyészség, Belgium) és a Federale Overheidsdienst Financiën (szövetségi adóhivatal, Belgium) fellebbezést nyújtott be ezen ítélettel szemben a hof van beroep te Antwerpenhez (antwerpeni fellebbviteli bíróság, Belgium). |
|
32 |
E bíróság a 2020. június 18‑i határozatával az EUMSZ 267. cikk alapján a dömpingellenes rendeletek értelmezésére vonatkozó, előzetes döntéshozatal iránti kérelmet terjesztett a Bíróság elé. |
|
33 |
A Bíróság a 2021. július 15‑iProfit Europe és Gosselin Forwarding Services ítéletben (C‑362/20, EU:C:2021:612) megállapította, hogy e rendeleteket úgy kell értelmezni, hogy az említett rendeletekkel kivetett ideiglenes és végleges dömpingellenes vámokat alkalmazni kell a Kínából származó származó, gömbgrafitos öntöttvasból készült menetelt csőszerelvényekre és ‑illesztésekre. |
|
34 |
A Profit Europe és a Gosselin a hof van beroep te Antwerpen (antwerpeni fellebbviteli bíróság) – a jelen ügyben a kérdést előterjesztő bíróság – előtt azt állítja, hogy e rendeletek, mivel dömpingellenes vámokat vetnek ki a gömbgrafitos öntöttvasból készült menetelt csőszerelvényekre és ‑illesztésekre annak ellenére, hogy kizárólag a „temperöntvény” csőszerelvényekre és ‑illesztésekre hivatkoznak, érvénytelenek amiatt, hogy sértik az alaprendelet 1., 5., 6. és 9. cikkét. |
|
35 |
A kérdést előterjesztő bíróság megjegyzi, hogy az, hogy az ideiglenes rendeletben a „Hasonló termék” cím alatt említésre kerülnek az olyan termékek, amelyek „duktil öntöttvasból” készültek, amely kifejezés a gömbgrafitos öntöttvas minősítésére is szolgál, nem a temperöntvény csőszerelvények és ‑illesztések uniós iparágának érdekvédelmi bizottsága által 2012. január 3‑án benyújtott panaszból, és nem is az eljárás megindításáról szóló értesítésből ered, hanem egy tagállam által a bizottsági vizsgálat végén tett észrevételből. |
|
36 |
E bíróság ebből azt a következtetést vonja le, hogy nem képezték dömpingellenes vizsgálat tárgyát azok a szerelvények és ‑illesztések, amelyek duktil öntöttvasból készültek, amely utóbbi – amint azt a Bíróság a 2018. július 12‑iProfit Europe ítéletében (C‑397/17 és C‑398/17, EU:C:2018:564) megállapította – az alkotóelemei és az előállításának módja tekintetében is különbözik a temperöntvénytől. Következésképpen a Bizottság nem rendelkezett olyan számadatokkal, amely lehetővé tette volna számára annak meghatározását, hogy a duktil öntöttvasból készült csőszerelvények és ‑illesztések behozatala dömpingelt‑e az Unióban, hogy e dömping kárt okoz‑e, és hogy az Uniónak érdekében áll‑e, hogy e behozatalokra dömpingellenes intézkedéseket alkalmazzon. Konkrétabban az ideiglenes rendeletből nem tűnik ki, hogy a Bizottság rendelkezett a rendes érték és az exportár meghatározásához, valamint a dömpingkülönbözet kiszámításához szükséges adatokkal. |
|
37 |
Az említett bíróság arra keresi a választ, hogy ezen adatok hiányában a Bizottság megtehette‑e, hogy a kizárólag temperöntvény csőszerelvények és ‑illesztések alapján lefolytatott dömpingellenes vizsgálat következtetéseit egyszerűen kiterjeszti a duktil öntöttvas csőszerelvényekre és ‑illesztésekre. |
|
38 |
E körülmények között a hof van beroep te Antwerpen (antwerpeni fellebbviteli bíróság) úgy határozott, hogy az eljárást felfüggeszti, és előzetes döntéshozatal céljából a következő kérdést terjeszti a Bíróság elé: „Sérti‑e az […] alaprendelet 1., 5., 6. és 9. cikkét az [ideiglenes] rendelet és a [végleges] rendelet annyiban, amennyiben azok dömpingellenes vámot vetnek ki a Kínából származó, gömbgrafitos öntöttvasból készült, menetelt csőszerelvények és ‑illesztések behozatalára, ha e termékeket sem a dömpingellenes eljárás megindítására irányuló panaszban, sem a dömpingellenes eljárás megindításáról szóló értesítésben nem minősítették a dömpingellenes intézkedés szempontjából érintett terméknek, nem szolgáltattak bizonyítékot a dömpingre, a kárra és az okozati összefüggésre vonatkozóan, és az Európai Bizottság semmilyen módon nem vizsgálta a termék rendes értékét, exportárát, az esetleges dömpingkülönbözetet, az esetleges kárt, a kár mértékét, az egyéb ismert tényezők kárra gyakorolt hatását, a dömping és a kár közötti okozati összefüggést, valamint azt, hogy az uniós érdek szükségessé teszi‑e dömpingellenes vámok e termékekre (menetelt gömbgrafitos öntöttvas csőszerelvényekre és ‑illesztésekre) történő kivetését?” |
Az előzetes döntéshozatalra előterjesztett kérdésről
|
39 |
A kérdést előterjesztő bíróság a kérdésével lényegében arra vár választ, hogy az ideiglenes rendelet és a végleges rendelet érvénytelen‑e az alaprendelet 1., 5., 6. és 9. cikkére tekintettel amiatt, hogy e rendeletek a Kínából származó, gömbgrafitos öntöttvasból készült, menetelt csőszerelvények és ‑illesztések behozatalára dömpingellenes vámot vetnek ki, jóllehet a panasz, az eljárás megindításáról szóló értesítés és az azt követő vizsgálat kizárólag a menetelt temperöntvény csőszerelvényekre és ‑illesztésekre vonatkozott. |
|
40 |
Az alaprendelet 1. cikkének (1) bekezdése értelmében egy dömpingelt termékre dömpingellenes vám vethető ki, ha annak az Unióban történő szabad forgalomba bocsátása kárt okoz. E cikk (2) bekezdése kifejti, hogy egy termék akkor tekinthető dömpingelt terméknek, ha az Unióba irányuló export keretében alkalmazott exportára alacsonyabb, mint egy hasonló terméknek a rendes kereskedelmi forgalomban az exportáló országra megállapított összehasonlítható ára. |
|
41 |
Ezen alaprendelet 5. cikke meghatározza azokat a feltételeket, amelyek mellett az esetleges dömping fennállásának, mértékének és hatásának megállapítására irányuló vizsgálat megindítható. Ha a vizsgálat megindítására panasz alapján kerül sor, az említett rendelet 5. cikkének (2) bekezdése előírja, hogy a panasznak tartalmaznia kell többek között az állítólagosan dömpingelt termék teljes leírását, valamint az e terméket érintő dömping fennállására és az uniós gazdasági ágazatnak ezáltal okozott kárra vonatkozó bizonyítékot. Ugyanezen rendelet 5. cikkének (10) bekezdése értelmében az eljárás megindításáról szóló értesítésben közölni kell a vizsgálat megindítását, meg kell nevezni többek között az érintett terméket, és össze kell foglalni a kapott információkat. |
|
42 |
Az alaprendelet 6. cikke meghatározza a vizsgálat során alkalmazandó szabályokat és eljárásokat. |
|
43 |
E rendelet 9. cikkének (4) bekezdése értelmében, ha a végleges ténymegállapítások arra utalnak, hogy fennáll a dömping és az általa okozott kár, és az uniós érdek szükségessé teszi a 21. cikk szerinti beavatkozást, végleges dömpingellenes vám kerül kivetésre. |
|
44 |
Így az alaprendelet 1. cikkéből és 9. cikkének (4) bekezdéséből az következik, hogy csak azok a termékek vethetők alá dömpingellenes intézkedéseknek, amelyek dömpingellenes vizsgálat tárgyát képezték, és amelyek tekintetében megállapítást nyert, hogy azokat a hasonló termékeknek az exportáló országban alkalmazott áránál alacsonyabb áron exportálják az Unióba (lásd ebben az értelemben: 2021. július 15‑iProfit Europe és Gosselin Forwarding Services ítélet, C‑362/20, EU:C:2021:612, 53. pont, valamint az ott hivatkozott ítélkezési gyakorlat). |
|
45 |
Az előterjesztett kérdés megválaszolásához tehát meg kell állapítani, hogy a gömbgrafitos öntöttvasból készült, menetelt csőszerelvények és ‑illesztések a vizsgálat által érintett terméknek az eljárás megindításáról szóló értesítés 2. pontjában meghatározott fogalmába tartoznak‑e, amint azt az alaprendelet megköveteli. |
|
46 |
E tekintetben emlékeztetni kell arra, hogy a menetelt temperöntvény csőszerelvényekre és ‑illesztésekre vonatkozó panaszt követően a Bizottság 2012. február 16‑án közzétette az eljárás megindításáról szóló értesítést, amelynek 2. pontja szerint a vizsgálat tárgyát képező termékek a „menetelt temperöntvény csőszerelvények és ‑illesztések”. Ezen értesítés 3. pontja szerint az állítólagosan dömpingelt termék ekkor a KN 73071910 vámtarifaalszám alá tartozott, és az értesítés jelezte, hogy e vámtarifaalszám „csak tájékoztató jellegű”. |
|
47 |
Márpedig először is, amint azt a Bíróság a 2021. július 15‑iProfit Europe és Gosselin Forwarding Services ítélet (C‑362/20, EU:C:2021:612) 73. és 74. pontjában már megállapította, a Közösségi Vámkódex 20. cikkének (2) bekezdéséből az következik, hogy a vámtartozás keletkezésekor a jog szerint fizetendő vámoktól eltérő, az áruforgalommal kapcsolatos különleges tárgykörökre vonatkozó uniós rendelkezések által előírt egyéb intézkedéseket – azaz, többek között, a dömpingellenes vámokat – csupán „adott esetben” kell ezen áruk vámtarifa‑besorolásának megfelelően alkalmazni. Következésképpen a Bíróság olyan ítélete, amely – mint a 2018. július 12‑iProfit Europe ítélet (C‑397/17 és C‑398/17, EU:C:2018:564) – kizárólag egy terméknek a dömpingellenes rendeletekben egyébként említett tarifális besorolására vonatkozik, önmagában nem lehet hatással e rendeletek hatályára. Ezen utóbbi ítélet alapján tehát nem lehet megállapítani, hogy a gömbgrafitos öntöttvasból készült, menetelt csőszerelvényekre és ‑illesztésekre az érintett dömpingellenes vizsgálat nem vonatkozott. |
|
48 |
Másodszor emlékeztetni kell arra, hogy a panasz benyújtása és a végleges rendelet elfogadása közötti időszak során a KN azon magyarázó megjegyzései, amelyek a 73071910 vámtarifaalszámra vonatkoznak, amely alá a temperöntvény csőszerelvények és ‑illesztések tartoznak, végig jelezték, hogy az e vámtarifaalszám értelmében vett „temperöntvény” kifejezés magában foglalja a gömbgrafitos öntöttvasat is. |
|
49 |
E magyarázó megjegyzésekből az is kitűnik, hogy a „temperöntvénynek” az e magyarázó megjegyzések értelmében vett fogalmát a nem temperöntvénnyel szemben kell értelmezni. |
|
50 |
Márpedig emlékeztetni kell arra, hogy a temperöntvényt jellemző kovácsolhatóság az anyagtudományban arra utal, hogy az anyag nyomóerő hatására képes meghajolni, és a gömbgrafitos öntöttvas ilyen erő hatására bizonyos mértékben alakítható (lásd ebben az értelemben: 2018. július 12‑iProfit Europe ítélet, C‑397/17 és C‑398/17, EU:C:2018:564, 40. és 43. pont). A gömbgrafitos öntöttvas tehát kovácsolhatónak és „temperöntvénynek” minősíthető. |
|
51 |
A jelen ítélet 48–50. pontjában kifejtett megfontolásokból következik, hogy a „temperöntvénynek” a panasz és az eljárás megindításáról szóló értesítés 2. pontja értelmében vett fogalma magában foglalta a gömbgrafitos öntöttvasat, így a gömbgrafitos öntöttvasból készült, menetelt csőszerelvények és ‑illesztések egyszerűen az alaprendelet 5. cikke (2) bekezdésének b) pontja és (10) bekezdése értelmében vett érintett „termék” egyik változatának minősülnek. |
|
52 |
E tekintetben hangsúlyozni kell, hogy a „dömpingelt terméknek [tekinthető terméknek]” az alaprendelet 1. cikkének (2) bekezdése értelmében vett fogalma nem feltétlenül homogén összességnek tekintett termékre vonatkozik. E fogalom tartalmának a konkrét esetben történő meghatározása szempontjából releváns viszont, hogy az érintett termék olyan termékek összességét jelöli, amelyek azonos alapvető fizikai és műszaki jellemzőkkel rendelkeznek (lásd ebben az értelemben: 2016. március 17‑iPortmeirion Group ítélet, C‑232/14, EU:C:2016:180, 38–42. és 48. pont). |
|
53 |
Márpedig a menetelt, akár temperöntvény, akár gömbgrafitos öntöttvas csőszerelvények és ‑illesztések azonos alapvető fizikai jellemzőkkel rendelkeznek (lásd ebben az értelemben: 2021. július 15‑iProfit Europe és Gosselin Forwarding Services ítélet, C‑362/20, EU:C:2021:612, 63. pont), így – amint arra a Bizottság a tárgyaláson hivatkozott – azok alapvetően azonos célokra szolgálnak, és egymással felcserélhetők. |
|
54 |
Következésképpen a gömbgrafitos öntöttvasból készült, menetelt csőszerelvények és ‑illesztések beletartoztak azon termék fogalmába, amelyre vonatkozóan a panaszban azt állították, hogy az dömpingelt, valamint a vizsgált termék fogalmába is beletartoztak. Ebből következik, hogy az e vizsgálat keretében gyűjtött adatok, valamint az eredeti vizsgálat által a menetelt temperöntvény csőszerelvények és ‑illesztések tekintetében a dömpinggel, a kárral, az okozati összefüggéssel és az uniós érdekkel kapcsolatban levont következtetések a gömbgrafitos öntöttvasból készült, menetelt csőszerelvényekre és ‑illesztésekre is vonatkoztak. |
|
55 |
Egyébiránt meg kell jegyezni, hogy az ideiglenes rendelet (28) preambulumbekezdése szerint a „duktil öntöttvasból” készült, menetelt szerelvények és ‑illesztések az eljárás és az intézkedések hatálya alá tartoztak, mivel a duktil öntöttvasból készült szerelvények és ‑illesztések ugyanazokkal az alapvető fizikai jellemzőkkel rendelkeznek, mint a menetelt temperöntvény szerelvények és ‑illesztések. Márpedig egyrészt szintén e (28) preambulumbekezdés a nyelvi változatok többségében pontosította, hogy a gömbgrafitos öntöttvas megegyezik a duktil öntöttvassal. Másrészt a végleges rendelet (13) preambulumbekezdéséből kitűnik, hogy az érintett termékre vonatkozóan nem nyújtottak be észrevételeket, így a többek között az említett (28) preambulumbekezdésben szereplő megállapítások megerősítést nyertek. |
|
56 |
E megállapításokból következik, hogy téves az előzetes döntéshozatalra előterjesztett kérdés alapjául szolgáló, azon előfeltevés, amely szerint a gömbgrafitos öntöttvasból készült, menetelt csőszerelvények és ‑illesztések nem képezték az érintett dömpingellenes eljárás tárgyát, így megalapozatlanok a kérdést előterjesztő bíróság azt érintő kételyei, hogy a dömpingellenes rendeletek érvényesek‑e az alaprendelet 1., 5., 6. és 9. cikkére tekintettel. |
|
57 |
A fenti megfontolások összességére tekintettel az előterjesztett kérdésre azt a választ kell adni, hogy annak vizsgálata nem tárt fel egyetlen olyan tényezőt sem, amely érinthetné a dömpingellenes rendeletek érvényességét az alaprendelet 1., 5., 6. és 9. cikkére tekintettel. |
A költségekről
|
58 |
Mivel ez az eljárás az alapeljárásban részt vevő felek számára a kérdést előterjesztő bíróság előtt folyamatban lévő eljárás egy szakaszát képezi, ez a bíróság dönt a költségekről. Az észrevételeknek a Bíróság elé terjesztésével kapcsolatban felmerült költségek, az említett felek költségeinek kivételével, nem téríthetők meg. |
|
A fenti indokok alapján a Bíróság (tizedik tanács) a következőképpen határozott: |
|
Az előzetes döntéshozatalra előterjesztett kérdés vizsgálata nem tárt fel egyetlen olyan tényezőt sem, amely érinthetné a Kínai Népköztársaságból és Thaiföldről származó menetelt temperöntvény csőszerelvények és ‑illesztések behozatalára vonatkozó ideiglenes dömpingellenes vám kivetéséről szóló értesítésről szóló, 2012. november 14‑i 1071/2012/EU bizottsági rendelet és a Kínai Népköztársaságból és Thaiföldről származó menetelt temperöntvény csőszerelvények és ‑illesztések behozatalára vonatkozó végleges dömpingellenes vám kivetéséről és a kivetett ideiglenes vám végleges beszedéséről, valamint Indonézia tekintetében az eljárás megszüntetéséről szóló, 2013. május 13‑i 430/2013/EU tanácsi végrehajtási rendelet érvényességét az Európai Közösségben tagsággal nem rendelkező országokból érkező dömpingelt behozatallal szembeni védelemről szóló, 2009. november 30‑i 1225/2009/EK tanácsi rendelet 1., 5., 6. és 9. cikkére tekintettel. |
|
Aláírások |
( *1 ) Az eljárás nyelve: holland.