–

a Profit Europe NV képviseletében P. Diaz Gavier advocaat,

–

a Gosselin Forwarding Services NV képviseletében A. Poelmans advocaat,

–

a belga kormány képviseletében S. Baeyens, P. Cottin és C. Pochet, meghatalmazotti minőségben,

–

az Európai Bizottság képviseletében P.‑J. Loewenthal, G. Luengo és J. Zieliński, meghatalmazotti minőségben,

1

Az előzetes döntéshozatal iránti kérelem a Kínai Népköztársaságból és Thaiföldről származó menetelt temperöntvény csőszerelvények és ‑illesztések behozatalára vonatkozó ideiglenes dömpingellenes vám kivetéséről szóló értesítésről szóló, 2012. november 14‑i 1071/2012/EU bizottsági rendelet (HL 2012. L 318., 10. o.; a továbbiakban: ideiglenes rendelet) és a Kínai Népköztársaságból és Thaiföldről származó menetelt temperöntvény csőszerelvények és ‑illesztések behozatalára vonatkozó végleges dömpingellenes vám kivetéséről és a kivetett ideiglenes vám végleges beszedéséről, valamint Indonézia tekintetében az eljárás megszüntetéséről szóló, 2013. május 13‑i 430/2013/EU tanácsi végrehajtási rendelet (HL 2013. L 129., 1. o.; a továbbiakban: végleges rendelet) (a továbbiakban együttesen: dömpingellenes rendeletek) érvényességére vonatkozik.

2

E kérelmet a Profit Europe NV és a Gosselin Forwarding Services NV (korábban Crosstainer NV; a továbbiakban: Gosselin) ellen indított büntetőeljárás keretében terjesztették elő, amelyben e társaságokat azzal vádolják, hogy Kínából származó, gömbgrafitos öntöttvasból készült, menetelt csőszerelvények és ‑illesztések behozatala során több vámjogszabálysértést követtek el.

Jogi háttér

A tarifális besorolásra vonatkozó uniós szabályozás

A Közösségi Vámkódex

3

A Közösségi Vámkódex létrehozásáról szóló, 1992. október 12‑i 2913/92/EGK tanácsi rendelet (HL 1992. L 302., 1. o.; magyar nyelvű különkiadás 2. fejezet, 4. kötet, 307. o.; a továbbiakban: Közösségi Vámkódex) 20. cikkének (1)–(3) és (6) bekezdése a következőképpen rendelkezett:

–

A KN

4

Amint az a 2000. január 31‑i 254/2000/EK tanácsi rendelettel (HL 2000. L 28., 16. o.; magyar nyelvű különkiadás 2. fejezet, 9. kötet, 357. o.) módosított, a vám‑ és a statisztikai nómenklatúráról, valamint a Közös Vámtarifáról szóló, 1987. július 23‑i 2658/87/EGK tanácsi rendelet (HL 1987. L 256., 1. o.; magyar nyelvű különkiadás 2. fejezet, 2. kötet, 382. o.; a továbbiakban: 2658/87 rendelet) 1. cikkének (1) bekezdéséből következik, az Európai Bizottság létrehozza a Kombinált Nómenklatúrát (a továbbiakban: KN), amely egyszerre tesz eleget a Közös Vámtarifa, az uniós külkereskedelmi statisztika és az árubehozatalra vagy árukivitelre vonatkozó egyéb uniós politikák követelményeinek.

5

A 2658/87 rendelet I. mellékletében foglalt KN a Harmonizált Áruleíró és Kódrendszeren alapul, amelyet a később a Vámigazgatások Világszervezetévé (WCO) átalakult Vámegyüttműködési Tanács állapított meg, és az összehangolt áruleíró és kódrendszerről szóló, Brüsszelben 1983. június 14‑én megkötött nemzetközi egyezmény (kihirdette: a 42/1991 (III. 8.) kormányrendelet) hozott létre. Ezt az egyezményt és annak 1986. június 24‑i módosító jegyzőkönyvét az Európai Gazdasági Közösség részéről az 1987. április 7‑i 87/369/EGK tanácsi határozat (HL 1987. L 198., 1. o.; magyar nyelvű különkiadás 2. fejezet, 2. kötet, 288. o.) hagyta jóvá. A 2658/87 rendelet 3. cikkének (1) bekezdése szerint a KN átveszi a Harmonizált Áruleíró és Kódrendszer hat számjegyű vámtarifaszámait és vámtarifaalszámait, a hetedik és nyolcadik számjegyet pedig a KN‑alszámok részére tartja fenn.

6

A KN mind a 2011. szeptember 27‑i 1006/2011/EU bizottsági rendeletből (HL 2011. L 282., 1. o.), mind pedig a 2012. október 9‑i 927/2012/EU bizottsági végrehajtási rendeletből (HL 2012. L 304., 1. o.) eredő változatában tartalmazott egy 7307 vámtarifaszámot, amelynek felépítése a következő volt:

7

A 2658/87 rendelet 9. cikkének (1) bekezdése értelmében a Bizottság elfogadja a KN magyarázó megjegyzéseit.

8

A KN‑nek az Európai Unió Hivatalos Lapjában 2011. május 6‑án közzétett magyarázó megjegyzései (HL 2011. C 137., 1. o.) a 7307 11 10 és a 7307 07 11 90 vámtarifaalszámokra vonatkozóan a következőket tartalmazták:

9

A KN 7307 19 10 vámtarifaalszámhoz fűzött magyarázó megjegyzések értelmében:

10

A KN‑nek az Európai Unió Hivatalos Lapjában 2019. január 4‑én közzétett magyarázó megjegyzései (HL 2019. C 2., 2. o.) egyrészt törölték a 7307 19 10 vámtarifaalszámra vonatkozó magyarázó megjegyzés harmadik bekezdését. Másrészt beillesztették a 7307 19 90 vámtarifaalszámra vonatkozó új magyarázó megjegyzést, pontosítva, hogy az magában foglalja a gömbgrafitos öntöttvas csőszerelvényeket és ‑illesztéseket.

–

A TARIC

11

A 2658/87 rendelet 2. cikke a következőképpen rendelkezik:

12

Az e rendelet 2. cikkében előírt uniós intézkedések között szerepelnek többek között a rendelet II. mellékletének 5. pontjában a dömpingellenes vámok.

13

A 7307 19 10 10 TARIC‑kódot a menetelt temperöntvény csőszerelvényekre és ‑illesztésekre kellett alkalmazni.

A dömpingellenes szabályozás

–

Az alaprendelet

14

Az Európai Közösségben tagsággal nem rendelkező országokból érkező dömpingelt behozatallal szembeni védelemről szóló, 2009. november 30‑i 1225/2009/EK tanácsi rendelet (HL 2009. L 343., 51. o.; helyesbítések: HL 2010. L 7., 22. o.; HL 2016. L 44., 20. o.; a továbbiakban: alaprendelet) 1. cikkének (1), (2) és (4) bekezdése a következőképpen rendelkezett:

15

E rendeletnek „Az eljárás megindítása” című 5. cikke értelmében:

16

Az említett rendeletnek „A vizsgálat” címet viselő 6. cikke az (1) és (5) bekezdésében a következőket írta elő:

17

Az alaprendelet „Átmeneti intézkedések” című 7. cikkének (1) bekezdése a következőképpen rendelkezett:

18

E rendeletnek „Az eljárás megszüntetése intézkedés meghozatala nélkül; végleges vámok kivetése” című 9. cikke a (4) bekezdésében a következőket írta elő:

–

Az ideiglenes rendelet

19

Az ideiglenes rendelet (1), (2), (16), (19) és (28) preambulumbekezdésének szövege a következő volt:

20

E rendelet 1. cikkének (1) bekezdése a következőket írta elő:

–

A végleges rendelet

21

A végleges rendelet (12) és (13) preambulumbekezdésének szövege a következő volt:

22

A végleges rendelet 1. cikkének (1) bekezdése a következőképpen rendelkezett:

Az alapeljárás és az előzetes döntéshozatalra előterjesztett kérdés

23

A Profit Europe és a Gosselin két belga társaság. Az első öntöttvas csőszerelvényeket és ‑illesztéseket importál, míg a második vámáru‑nyilatkozattal kapcsolatos szolgáltatásokat nyújt. E két társaságot többek között azzal vádolják, hogy a Kínából származó gömbgrafitos öntöttvas csőszerelvényeknek és ‑illesztéseknek a 2012. november 19. és 2015. június 30. közötti időszakban történt behozatala során kivonták magukat 651 954,11 euró összegű dömpingellenes vám megfizetése alól azzal, hogy e csőszerelvényeket és ‑illesztéseket téves vámtarifaszámmal és megnevezéssel, azaz a KN 7307 11 10 vámtarifaalszámmal jelentették be, amely a nem temperöntvény csőszerelvényeknek és ‑illesztéseknek felel meg.

24

E tekintetben a Centrale Administratie der Douane en Accijnzen (vám és jövedékiadó‑ügyi főigazgatóság, Belgium) a 2015. március 30‑i és 2015. április 9‑i határozatával megállapította, hogy e termékek a KN 7307 19 10 vámtarifaalszám és a 7307 19 10 90 TARIC‑kód alá tartoznak (nem menetelt temperöntvény csőszerelvények és ‑illesztések). E két határozat a KN‑nek a 7307 19 10 vámtarifaszámra vonatkozó magyarázó megjegyzéseire hivatkozott, amelyek szerint a „temperöntvény” kifejezés magában foglalja a gömbgrafitos öntöttvasat is, valamint a Vámkódexbizottság 2014. szeptember 30. és október 3. között tartott 140. ülésének következtetéseire, amelyek lényegében megerősítik e kifejezés tág értelmezését.

25

A Profit Europe, mivel a közigazgatási jogorvoslati kérelmei nem jártak sikerrel, 2016. május 10‑én mindkét határozattal szemben keresetet indított a Nederlandstalige rechtbank van eerste aanleg Brussel (holland nyelvű brüsszeli elsőfokú bíróság, Belgium) előtt.

26

Egyébiránt 2017. február 24‑én a Profit Europe és a Gosselin ellen büntetőeljárást indítottak a Rechtbank van eerste aanleg Antwerpen, afdeling Antwerpen (antwerpeni elsőfokú bíróság, antwerpeni részleg, Belgium) előtt, többek között áruk téves vámtarifaszámmal és megnevezéssel való bejelentése miatt.

27

Mialatt ez a büntetőeljárás folyamatban volt, a Nederlandstalige rechtbank van eerste aanleg Brussel (holland nyelvű brüsszeli elsőfokú bíróság) 2017. június 16‑án előzetes döntéshozatal céljából a Bírósághoz fordult két ügyben, amelyek a 2018. július 12‑i Profit Europe ítélet (C‑397/17 és C‑398/17, EU:C:2018:564) alapjául szolgáltak.

28

Ebben az ítéletben a Bíróság megállapította, hogy a gömbgrafitos öntöttvas csőszerelvényeket és ‑illesztéseket a KN 7307 19 90 gyűjtő vámtarifaalszám („más öntöttvas, vagy öntött acél csőszerelvények”) alá kell besorolni.

29

A 2018. július 12‑i Profit Europe ítéletet (C‑397/17 és C‑398/17, EU:C:2018:564) követően a belga állam lemondott arról, hogy tovább képviselje a Nederlandstalige rechtbank van eerste aanleg Brussel (holland nyelvű brüsszeli elsőfokú bíróság) előtt addig támogatott álláspontját, és a Profit Europe perköltségtérítésben részesült.

30

A rechtbank van eerste aanleg Antwerpen, afdeling Antwerpen (antwerpeni elsőfokú bíróság, Antwerpen, antwerpeni részleg) a 2019. március 28‑i ítéletével egyrészt felmentette a Profit Europe‑ot és a Gosselint a téves vámtarifaszámmal és megnevezéssel tett nyilatkozattal kapcsolatos vádak alól, másrészt pedig elutasította a vám és jövedékiadó‑ügyi főigazgatóság adókövetelését.

31

2019. április 16‑án az Openbaar Ministerie (ügyészség, Belgium) és a Federale Overheidsdienst Financiën (szövetségi adóhivatal, Belgium) fellebbezést nyújtott be ezen ítélettel szemben a hof van beroep te Antwerpenhez (antwerpeni fellebbviteli bíróság, Belgium).

32

E bíróság a 2020. június 18‑i határozatával az EUMSZ 267. cikk alapján a dömpingellenes rendeletek értelmezésére vonatkozó, előzetes döntéshozatal iránti kérelmet terjesztett a Bíróság elé.

33

A Bíróság a 2021. július 15‑i Profit Europe és Gosselin Forwarding Services ítéletben (C‑362/20, EU:C:2021:612) megállapította, hogy e rendeleteket úgy kell értelmezni, hogy az említett rendeletekkel kivetett ideiglenes és végleges dömpingellenes vámokat alkalmazni kell a Kínából származó származó, gömbgrafitos öntöttvasból készült menetelt csőszerelvényekre és ‑illesztésekre.

34

A Profit Europe és a Gosselin a hof van beroep te Antwerpen (antwerpeni fellebbviteli bíróság) – a jelen ügyben a kérdést előterjesztő bíróság – előtt azt állítja, hogy e rendeletek, mivel dömpingellenes vámokat vetnek ki a gömbgrafitos öntöttvasból készült menetelt csőszerelvényekre és ‑illesztésekre annak ellenére, hogy kizárólag a „temperöntvény” csőszerelvényekre és ‑illesztésekre hivatkoznak, érvénytelenek amiatt, hogy sértik az alaprendelet 1., 5., 6. és 9. cikkét.

35

A kérdést előterjesztő bíróság megjegyzi, hogy az, hogy az ideiglenes rendeletben a „Hasonló termék” cím alatt említésre kerülnek az olyan termékek, amelyek „duktil öntöttvasból” készültek, amely kifejezés a gömbgrafitos öntöttvas minősítésére is szolgál, nem a temperöntvény csőszerelvények és ‑illesztések uniós iparágának érdekvédelmi bizottsága által 2012. január 3‑án benyújtott panaszból, és nem is az eljárás megindításáról szóló értesítésből ered, hanem egy tagállam által a bizottsági vizsgálat végén tett észrevételből.

36

E bíróság ebből azt a következtetést vonja le, hogy nem képezték dömpingellenes vizsgálat tárgyát azok a szerelvények és ‑illesztések, amelyek duktil öntöttvasból készültek, amely utóbbi – amint azt a Bíróság a 2018. július 12‑i Profit Europe ítéletében (C‑397/17 és C‑398/17, EU:C:2018:564) megállapította – az alkotóelemei és az előállításának módja tekintetében is különbözik a temperöntvénytől. Következésképpen a Bizottság nem rendelkezett olyan számadatokkal, amely lehetővé tette volna számára annak meghatározását, hogy a duktil öntöttvasból készült csőszerelvények és ‑illesztések behozatala dömpingelt‑e az Unióban, hogy e dömping kárt okoz‑e, és hogy az Uniónak érdekében áll‑e, hogy e behozatalokra dömpingellenes intézkedéseket alkalmazzon. Konkrétabban az ideiglenes rendeletből nem tűnik ki, hogy a Bizottság rendelkezett a rendes érték és az exportár meghatározásához, valamint a dömpingkülönbözet kiszámításához szükséges adatokkal.

37

Az említett bíróság arra keresi a választ, hogy ezen adatok hiányában a Bizottság megtehette‑e, hogy a kizárólag temperöntvény csőszerelvények és ‑illesztések alapján lefolytatott dömpingellenes vizsgálat következtetéseit egyszerűen kiterjeszti a duktil öntöttvas csőszerelvényekre és ‑illesztésekre.

38

E körülmények között a hof van beroep te Antwerpen (antwerpeni fellebbviteli bíróság) úgy határozott, hogy az eljárást felfüggeszti, és előzetes döntéshozatal céljából a következő kérdést terjeszti a Bíróság elé:

Az előzetes döntéshozatalra előterjesztett kérdésről

39

A kérdést előterjesztő bíróság a kérdésével lényegében arra vár választ, hogy az ideiglenes rendelet és a végleges rendelet érvénytelen‑e az alaprendelet 1., 5., 6. és 9. cikkére tekintettel amiatt, hogy e rendeletek a Kínából származó, gömbgrafitos öntöttvasból készült, menetelt csőszerelvények és ‑illesztések behozatalára dömpingellenes vámot vetnek ki, jóllehet a panasz, az eljárás megindításáról szóló értesítés és az azt követő vizsgálat kizárólag a menetelt temperöntvény csőszerelvényekre és ‑illesztésekre vonatkozott.

40

Az alaprendelet 1. cikkének (1) bekezdése értelmében egy dömpingelt termékre dömpingellenes vám vethető ki, ha annak az Unióban történő szabad forgalomba bocsátása kárt okoz. E cikk (2) bekezdése kifejti, hogy egy termék akkor tekinthető dömpingelt terméknek, ha az Unióba irányuló export keretében alkalmazott exportára alacsonyabb, mint egy hasonló terméknek a rendes kereskedelmi forgalomban az exportáló országra megállapított összehasonlítható ára.

41

Ezen alaprendelet 5. cikke meghatározza azokat a feltételeket, amelyek mellett az esetleges dömping fennállásának, mértékének és hatásának megállapítására irányuló vizsgálat megindítható. Ha a vizsgálat megindítására panasz alapján kerül sor, az említett rendelet 5. cikkének (2) bekezdése előírja, hogy a panasznak tartalmaznia kell többek között az állítólagosan dömpingelt termék teljes leírását, valamint az e terméket érintő dömping fennállására és az uniós gazdasági ágazatnak ezáltal okozott kárra vonatkozó bizonyítékot. Ugyanezen rendelet 5. cikkének (10) bekezdése értelmében az eljárás megindításáról szóló értesítésben közölni kell a vizsgálat megindítását, meg kell nevezni többek között az érintett terméket, és össze kell foglalni a kapott információkat.

42

Az alaprendelet 6. cikke meghatározza a vizsgálat során alkalmazandó szabályokat és eljárásokat.

43

E rendelet 9. cikkének (4) bekezdése értelmében, ha a végleges ténymegállapítások arra utalnak, hogy fennáll a dömping és az általa okozott kár, és az uniós érdek szükségessé teszi a 21. cikk szerinti beavatkozást, végleges dömpingellenes vám kerül kivetésre.

44

Így az alaprendelet 1. cikkéből és 9. cikkének (4) bekezdéséből az következik, hogy csak azok a termékek vethetők alá dömpingellenes intézkedéseknek, amelyek dömpingellenes vizsgálat tárgyát képezték, és amelyek tekintetében megállapítást nyert, hogy azokat a hasonló termékeknek az exportáló országban alkalmazott áránál alacsonyabb áron exportálják az Unióba (lásd ebben az értelemben: 2021. július 15‑i Profit Europe és Gosselin Forwarding Services ítélet, C‑362/20, EU:C:2021:612, 53. pont, valamint az ott hivatkozott ítélkezési gyakorlat).

45

Az előterjesztett kérdés megválaszolásához tehát meg kell állapítani, hogy a gömbgrafitos öntöttvasból készült, menetelt csőszerelvények és ‑illesztések a vizsgálat által érintett terméknek az eljárás megindításáról szóló értesítés 2. pontjában meghatározott fogalmába tartoznak‑e, amint azt az alaprendelet megköveteli.

46

E tekintetben emlékeztetni kell arra, hogy a menetelt temperöntvény csőszerelvényekre és ‑illesztésekre vonatkozó panaszt követően a Bizottság 2012. február 16‑án közzétette az eljárás megindításáról szóló értesítést, amelynek 2. pontja szerint a vizsgálat tárgyát képező termékek a „menetelt temperöntvény csőszerelvények és ‑illesztések”. Ezen értesítés 3. pontja szerint az állítólagosan dömpingelt termék ekkor a KN 7307 19 10 vámtarifaalszám alá tartozott, és az értesítés jelezte, hogy e vámtarifaalszám „csak tájékoztató jellegű”.

47

Márpedig először is, amint azt a Bíróság a 2021. július 15‑i Profit Europe és Gosselin Forwarding Services ítélet (C‑362/20, EU:C:2021:612) 73. és 74. pontjában már megállapította, a Közösségi Vámkódex 20. cikkének (2) bekezdéséből az következik, hogy a vámtartozás keletkezésekor a jog szerint fizetendő vámoktól eltérő, az áruforgalommal kapcsolatos különleges tárgykörökre vonatkozó uniós rendelkezések által előírt egyéb intézkedéseket – azaz, többek között, a dömpingellenes vámokat – csupán „adott esetben” kell ezen áruk vámtarifa‑besorolásának megfelelően alkalmazni. Következésképpen a Bíróság olyan ítélete, amely – mint a 2018. július 12‑i Profit Europe ítélet (C‑397/17 és C‑398/17, EU:C:2018:564) – kizárólag egy terméknek a dömpingellenes rendeletekben egyébként említett tarifális besorolására vonatkozik, önmagában nem lehet hatással e rendeletek hatályára. Ezen utóbbi ítélet alapján tehát nem lehet megállapítani, hogy a gömbgrafitos öntöttvasból készült, menetelt csőszerelvényekre és ‑illesztésekre az érintett dömpingellenes vizsgálat nem vonatkozott.

48

Másodszor emlékeztetni kell arra, hogy a panasz benyújtása és a végleges rendelet elfogadása közötti időszak során a KN azon magyarázó megjegyzései, amelyek a 7307 19 10 vámtarifaalszámra vonatkoznak, amely alá a temperöntvény csőszerelvények és ‑illesztések tartoznak, végig jelezték, hogy az e vámtarifaalszám értelmében vett „temperöntvény” kifejezés magában foglalja a gömbgrafitos öntöttvasat is.

49

E magyarázó megjegyzésekből az is kitűnik, hogy a „temperöntvénynek” az e magyarázó megjegyzések értelmében vett fogalmát a nem temperöntvénnyel szemben kell értelmezni.

50

Márpedig emlékeztetni kell arra, hogy a temperöntvényt jellemző kovácsolhatóság az anyagtudományban arra utal, hogy az anyag nyomóerő hatására képes meghajolni, és a gömbgrafitos öntöttvas ilyen erő hatására bizonyos mértékben alakítható (lásd ebben az értelemben: 2018. július 12‑i Profit Europe ítélet, C‑397/17 és C‑398/17, EU:C:2018:564, 40. és 43. pont). A gömbgrafitos öntöttvas tehát kovácsolhatónak és „temperöntvénynek” minősíthető.

51

A jelen ítélet 48–50. pontjában kifejtett megfontolásokból következik, hogy a „temperöntvénynek” a panasz és az eljárás megindításáról szóló értesítés 2. pontja értelmében vett fogalma magában foglalta a gömbgrafitos öntöttvasat, így a gömbgrafitos öntöttvasból készült, menetelt csőszerelvények és ‑illesztések egyszerűen az alaprendelet 5. cikke (2) bekezdésének b) pontja és (10) bekezdése értelmében vett érintett „termék” egyik változatának minősülnek.

52

E tekintetben hangsúlyozni kell, hogy a „dömpingelt terméknek [tekinthető terméknek]” az alaprendelet 1. cikkének (2) bekezdése értelmében vett fogalma nem feltétlenül homogén összességnek tekintett termékre vonatkozik. E fogalom tartalmának a konkrét esetben történő meghatározása szempontjából releváns viszont, hogy az érintett termék olyan termékek összességét jelöli, amelyek azonos alapvető fizikai és műszaki jellemzőkkel rendelkeznek (lásd ebben az értelemben: 2016. március 17‑i Portmeirion Group ítélet, C‑232/14, EU:C:2016:180, 38–42. és 48. pont).

53

Márpedig a menetelt, akár temperöntvény, akár gömbgrafitos öntöttvas csőszerelvények és ‑illesztések azonos alapvető fizikai jellemzőkkel rendelkeznek (lásd ebben az értelemben: 2021. július 15‑i Profit Europe és Gosselin Forwarding Services ítélet, C‑362/20, EU:C:2021:612, 63. pont), így – amint arra a Bizottság a tárgyaláson hivatkozott – azok alapvetően azonos célokra szolgálnak, és egymással felcserélhetők.

54

Következésképpen a gömbgrafitos öntöttvasból készült, menetelt csőszerelvények és ‑illesztések beletartoztak azon termék fogalmába, amelyre vonatkozóan a panaszban azt állították, hogy az dömpingelt, valamint a vizsgált termék fogalmába is beletartoztak. Ebből következik, hogy az e vizsgálat keretében gyűjtött adatok, valamint az eredeti vizsgálat által a menetelt temperöntvény csőszerelvények és ‑illesztések tekintetében a dömpinggel, a kárral, az okozati összefüggéssel és az uniós érdekkel kapcsolatban levont következtetések a gömbgrafitos öntöttvasból készült, menetelt csőszerelvényekre és ‑illesztésekre is vonatkoztak.

55

Egyébiránt meg kell jegyezni, hogy az ideiglenes rendelet (28) preambulumbekezdése szerint a „duktil öntöttvasból” készült, menetelt szerelvények és ‑illesztések az eljárás és az intézkedések hatálya alá tartoztak, mivel a duktil öntöttvasból készült szerelvények és ‑illesztések ugyanazokkal az alapvető fizikai jellemzőkkel rendelkeznek, mint a menetelt temperöntvény szerelvények és ‑illesztések. Márpedig egyrészt szintén e (28) preambulumbekezdés a nyelvi változatok többségében pontosította, hogy a gömbgrafitos öntöttvas megegyezik a duktil öntöttvassal. Másrészt a végleges rendelet (13) preambulumbekezdéséből kitűnik, hogy az érintett termékre vonatkozóan nem nyújtottak be észrevételeket, így a többek között az említett (28) preambulumbekezdésben szereplő megállapítások megerősítést nyertek.

56

E megállapításokból következik, hogy téves az előzetes döntéshozatalra előterjesztett kérdés alapjául szolgáló, azon előfeltevés, amely szerint a gömbgrafitos öntöttvasból készült, menetelt csőszerelvények és ‑illesztések nem képezték az érintett dömpingellenes eljárás tárgyát, így megalapozatlanok a kérdést előterjesztő bíróság azt érintő kételyei, hogy a dömpingellenes rendeletek érvényesek‑e az alaprendelet 1., 5., 6. és 9. cikkére tekintettel.

57

A fenti megfontolások összességére tekintettel az előterjesztett kérdésre azt a választ kell adni, hogy annak vizsgálata nem tárt fel egyetlen olyan tényezőt sem, amely érinthetné a dömpingellenes rendeletek érvényességét az alaprendelet 1., 5., 6. és 9. cikkére tekintettel.

A költségekről

58

Mivel ez az eljárás az alapeljárásban részt vevő felek számára a kérdést előterjesztő bíróság előtt folyamatban lévő eljárás egy szakaszát képezi, ez a bíróság dönt a költségekről. Az észrevételeknek a Bíróság elé terjesztésével kapcsolatban felmerült költségek, az említett felek költségeinek kivételével, nem téríthetők meg.