2011.4.28.   

HU

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

L 109/55


Ennek az előírásnak a státusa és hatálybalépésének időpontja az ENSZ-EGB TRANS/WP.29/343. sz. státusdokumentumának legutóbbi változatában ellenőrizhető a következő weboldalon:

http://www.unece.org/trans/main/wp29/wp29wgs/wp29gen/wp29fdocstts.html

Az Egyesült Nemzetek Európai Gazdasági Bizottságának (ENSZ-EGB) 34. számú előírása – Egységes rendelkezések a járműveknek a tűzveszély elleni védelem tekintetében történő jóváhagyásáról

Tartalmaz minden olyan szöveget, amely az alábbi időpontig érvényes volt:

A 02. módosítássorozat 3. kiegészítése – Hatálybalépés időpontja: 2009. október 24.

TARTALOMJEGYZÉK

ELŐÍRÁS

1.

Alkalmazási kör

2.

Jóváhagyási kérelem

3.

Jóváhagyás

I. RÉSZ –   JÁRMŰ JÓVÁHAGYÁSA TÜZELŐANYAG-TARTÁLYA TEKINTETÉBEN

4.

Fogalommeghatározások

5.

A folyékonytüzelőanyag-tartályokra vonatkozó követelmények

6.

A folyékonytüzelőanyag-tartályok vizsgálatai

II. RÉSZ –   JÁRMŰ JÓVÁHAGYÁSA AZ ÜTKÖZÉS ESETÉN KIALAKULÓ TŰZVESZÉLY ELLENI VÉDELME TEKINTETÉBEN

7.

Fogalommeghatározások

8.

A folyékonytüzelőanyag-tartály beszerelésére vonatkozó követelmények

9.

A járművön végzett vizsgálatok

III. RÉSZ –   FOLYÉKONYTÜZELŐANYAG-TARTÁLY MINT ÖNÁLLÓ MŰSZAKI EGYSÉG JÓVÁHAGYÁSA

10.

Fogalommeghatározások

11.

A folyékonytüzelőanyag-tartályokra vonatkozó követelmények

IV. RÉSZ –   JÁRMŰ JÓVÁHAGYÁSA JÓVÁHAGYOTT TÜZELŐANYAGTARTÁLY(OK) BESZERELÉSE TEKINTETÉBEN

12.

Fogalommeghatározások

13.

A folyékonytüzelőanyag-tartály(ok) beszerelésére vonatkozó követelmények

14.

A jármű- vagy tartálytípus módosítása

15.

A gyártás megfelelősége

16.

Szankciók nem megfelelő gyártás esetén

17.

Átmeneti rendelkezések

18.

A jóváhagyási vizsgálat elvégzéséért felelős műszaki szolgálatok és a jóváhagyó hatóságok neve és címe

MELLÉKLETEK

1. melléklet

– Értesítés járműtípusnak a folyékonytüzelőanyag-tartály és a frontális/oldalirányú/ráfutásos ütközés esetén kialakuló tűzveszély elleni védelem tekintetében történő jóváhagyásának megadásáról, elutasításáról, kiterjesztéséről, visszavonásáról vagy gyártásának végleges leállításáról, a 34. számú előírás alapján

2. melléklet

– A jóváhagyási jelek elrendezése

3. melléklet

– Akadállyal való frontális ütközési vizsgálat

4. melléklet

– Ráfutásos ütközési vizsgálatra vonatkozó eljárás

5. melléklet

– Műanyag tüzelőanyag-tartályok vizsgálata

1. függelék

– Tűzállósági vizsgálat

2. függelék

– A tűzálló téglák méretei és műszaki adatai

1.   ALKALMAZÁSI KÖR

Ezen előírás az alábbiakra vonatkozik:

1.1.

I. RÉSZ: az M, N és O (1) kategóriájú járművek jóváhagyása folyékonytüzelőanyag-tartályuk tekintetében.

1.2.

II. RÉSZ: a gyártó kérésére az előírás I. vagy IV. része szerint jóváhagyott, folyékonytüzelőanyag-tartállyal felszerelt, M, N és O kategóriájú járművek jóváhagyása a frontális és/vagy oldalirányú és/vagy ráfutásos ütközés esetén kialakuló tűzveszély elleni védelem tekintetében.

1.3.

III. RÉSZ: folyékonytüzelőanyag-tartály mint önálló műszaki egység jóváhagyása.

1.4.

IV. RÉSZ: jármű jóváhagyása jóváhagyott folyékonytüzelőanyag-tartály(ok) beszerelése tekintetében.

2.   JÓVÁHAGYÁSI KÉRELEM

2.1.   Ezen előírás I. része és/vagy II. része szerinti jóváhagyás iránti kérelem.

2.1.1.

Egy adott járműtípusnak az előírás I. vagy II. része szerinti jóváhagyására vonatkozó kérelmet a jármű gyártója vagy jogszerűen meghatalmazott képviselője nyújtja be.

2.1.2.

A kérelemhez három példányban csatolni kell az alábbi dokumentumokat, és meg kell adni a következő adatokat:

2.1.2.1.

a járműtípus részletes leírása a 4.2. és/vagy 7.2. szakaszban meghatározott szempontok tekintetében; meg kell adni a motortípust és a járműtípust azonosító számokat és/vagy jeleket;

2.1.2.2.

a tüzelőanyag-tartály jellemzőit és a tartály szerkezeti anyagát bemutató rajz(ok);

2.1.2.3.

a teljes tüzelőanyag-ellátó rendszert szemléltető ábra, amely bemutatja az egyes alkatrészek elhelyezkedését a járműben; valamint

2.1.2.4.

ezen előírás II. része szerint benyújtott kérelem esetében az elektromos berendezéseket szemléltető ábra, amely bemutatja elhelyezkedésüket és a járműhöz való csatlakoztatásuk módját.

2.1.3.

A jóváhagyási vizsgálatok elvégzéséért felelős műszaki szolgálatnak át kell adni a következőket:

2.1.3.1.

a jóváhagyásra benyújtott járműtípust képviselő járművet, vagy a jármű azon alkatrészeit, amelyeket a műszaki szolgálat a jóváhagyási vizsgálatok elvégzéséhez szükségesnek tart;

2.1.3.2.

amennyiben a jármű műanyag tartállyal van felszerelve: 7 db külön tartályt be kell nyújtani, a tartozékaikkal együtt;

2.1.3.3.

amennyiben a jármű más anyagból készült tartállyal van felszerelve: 2 db külön tartályt kell benyújtani, a tartozékaikkal együtt.

2.2.   Ezen előírás III. része szerinti jóváhagyás iránti kérelem

2.2.1.

Egy adott folyékonytüzelőanyag-tartálytípusnak az előírás III. része szerinti jóváhagyására vonatkozó kérelmet a jármű gyártója vagy jogszerűen meghatalmazott képviselője nyújtja be.

2.2.2.

A kérelemhez három példányban csatolni kell az alábbi dokumentumokat, és meg kell adni a következő adatokat:

2.2.2.1.

a tüzelőanyag-típus részletes leírása a 10.2. szakaszban meghatározott szempontok tekintetében; meg kell adni, hogy a kérelem a tartálytípusra annak tartozékaival együtt vagy azok nélkül vonatkozik, és általános használatra vagy különleges járműben történő felhasználásra való. Tartálytípus tartozékok nélkül történő jóváhagyása esetén egyértelműen meg kell határozni a vizsgálatokhoz használt tartozékokat;

2.2.2.2.

a tüzelőanyag-tartály jellemzői és a tartály szerkezeti anyagát bemutató rajz(ok), valamint különleges járműben történő használatra való tartály esetében a vizsgálatokhoz használt járműrészek jellemzői.

2.2.3.

A jóváhagyási vizsgálatok elvégzéséért felelős műszaki szolgálatnak át kell adni a következőket:

2.2.3.1.

műanyag tartály esetében: 7 db külön tartályt kell benyújtani, a tartozékaikkal együtt. A tartozékai nélkül jóváhagyásra váró tartály esetében a járműbe szokásosan beszerelt tartozékok hét készletét kell benyújtani;

2.2.3.2.

más anyagból készült tartály esetében: 2 db külön tartályt kell benyújtani, a tartozékaikkal együtt. A tartozékai nélkül jóváhagyásra váró tartály esetében a járműbe szokásosan beszerelt tartozékok két készletét kell benyújtani;

2.2.3.3.

különleges járműben történő felhasználásra való, műanyag tartály esetében az 5. melléklet 5.3.2. szakaszában megjelölt járműrészeket kell benyújtani.

2.3.   Ezen előírás IV. része szerinti jóváhagyás iránti kérelem

2.3.1.

Egy adott járműtípusnak az előírás IV. része szerinti jóváhagyására vonatkozó kérelmet a jármű gyártója vagy jogszerűen meghatalmazott képviselője nyújtja be.

2.3.2.

A kérelemhez három példányban csatolni kell az alábbi dokumentumokat, és meg kell adni a következő adatokat:

2.3.2.1.

a járműtípus részletes leírása a 12.2. szakaszban meghatározott szempontok tekintetében; meg kell adni a motortípust és a járműtípust azonosító számokat és/vagy jeleket;

2.3.2.2.

a teljes tüzelőanyag-ellátó rendszert szemléltető ábra, amely bemutatja az egyes alkatrészek elhelyezkedését a járműben;

2.3.2.3.

az előírás III. része szerint jóváhagyott és az adott járműtípusba beszerelésre kerülő valamennyi folyékonytüzelőanyag-tartálytípus felsorolása.

2.3.3.

A jóváhagyási vizsgálatok elvégzéséért felelős műszaki szolgálatnak át kell adni a következőket:

2.3.3.1.

a jóváhagyandó járműtípust képviselő jármű;

2.3.3.2.

a tartozékai nélkül jóváhagyásra váró tüzelőanyagtartály-típusok esetében szükség esetén két további tartály a tartozékaival együtt.

3.   JÓVÁHAGYÁS

3.1.   Ezen előírás I. része és/vagy II. része szerinti jóváhagyás iránti kérelem.

3.1.1.

Amennyiben az előírás értelmében jóváhagyásra benyújtott jármű megfelel az I. és a II. rész alábbiakban leírt követelményeinek, az adott járműtípust jóvá kell hagyni.

3.1.2.

Mindegyik jóváhagyott típushoz jóváhagyási számot kell rendelni, amelynek első két számjegye a jóváhagyás időpontjában az előírást módosító legutóbbi módosítássorozat száma. Ugyanazon szerződő fél azonban hozzárendelheti ugyanazt a jóváhagyási számot több, a 4.2. és/vagy a 7.2. szakaszban meghatározott járműtípushoz is, amennyiben a járműtípusok ugyanannak az alapmodellnek a változatai, és az egyes típusokat külön vizsgálatnak vetették alá, amelyen megfeleltek az előírás feltételeinek.

3.1.3.

Egy járműtípusnak az ezen előírás szerinti jóváhagyásáról vagy a jóváhagyás elutasításáról értesíteni kell a megállapodásban részes és ezen előírást alkalmazó feleket a 2.1.2.2., 2.1.2.3. és 2.1.2.4. szakaszban előírt adatokat tartalmazó, az előírás 1. melléklete 1. függelékének megfelelő nyomtatványon, mellékelve a kérelmező által a jóváhagyáshoz az A4-es méretet (210 × 297 mm) nem meghaladó formátumban vagy ilyen méretre összehajtva, megfelelő méretarányban benyújtott rajzokat is.

3.1.4.

Minden olyan járművön, amely megfelel egy ezen előírás szerint jóváhagyott járműtípusnak, a jóváhagyási értesítésben megadott, könnyen hozzáférhető helyen, jól látható módon fel kell tüntetni a következőkből álló nemzetközi jóváhagyási jelet:

3.1.4.1.

egy kör, benne az „E” betű és a jóváhagyó ország egyedi azonosító száma (2);

3.1.4.2.

az előírás száma, amelyet az „RI” betűcsoport követ, ha a járművet az előírás I. része értelmében hagyták jóvá, vagy az „RII” betűcsoport, amennyiben a járművet az előírás I. vagy IV. és II. része szerint hagyták jóvá, továbbá egy kötőjel, valamint a jóváhagyási szám a 3.1.4.1. szakaszban előírt kör jobb oldalán.

3.1.5.

Ha a jármű megfelel a megállapodáshoz mellékelt egy vagy több további előírás szerint abban az országban jóváhagyott járműtípusnak, amely ezen előírás alapján megadta a jóváhagyást, akkor a 3.1.4.1. szakaszban előírt jelet nem szükséges megismételni; ilyen esetben az előírások és a jóváhagyások számát, valamint az összes olyan előírás kiegészítő jelét, amelyek szerint a jóváhagyást megadták ugyanabban az országban, amely ezen előírás szerint is megadta a jóváhagyást, a fenti 3.1.4.1. szakaszban előírt jel jobb oldalán egymás alatt kell feltüntetni.

3.1.6.

A jóváhagyási jelnek jól olvashatónak és eltávolíthatatlannak kell lennie.

3.1.7.

A jóváhagyási jelet a gyártó által a járműre szerelt adattáblán vagy annak közelében kell elhelyezni.

3.1.8.

Az előírás 2. melléklete a jóváhagyási jel elrendezésére vonatkozó példákat tartalmaz.

3.2.   Ezen előírás III. része szerinti jóváhagyás iránti kérelem

3.2.1.

Amennyiben az előírás szerint jóváhagyásra benyújtott tartály megfelel a III. rész alábbiakban leírt követelményeinek, az adott tartálytípust jóvá kell hagyni.

3.2.2.

Mindegyik jóváhagyott típushoz jóváhagyási számot kell rendelni, amelynek első két számjegye a jóváhagyás időpontjában az előírást módosító legutóbbi módosítássorozat száma.

3.2.3.

Egy tartálytípusnak az ezen előírás szerinti jóváhagyásáról vagy a jóváhagyás elutasításáról értesíteni kell a megállapodásban részes és ezen előírást alkalmazó feleket a 2.2.2.1. és 2.2.2.2. szakaszban előírt adatokat tartalmazó, az előírás 1. melléklete 2. függelékének megfelelő nyomtatványon, mellékelve a kérelmező által a jóváhagyáshoz az A4-es méretet (210 × 297 mm) nem meghaladó formátumban vagy ilyen méretre összehajtva, megfelelő méretarányban benyújtott rajzokat is.

3.2.4.

Minden olyan tartályon, amely megfelel egy ezen előírás szerint jóváhagyott tartálytípusnak, a jóváhagyási értesítésben megadott, könnyen hozzáférhető helyen jól látható módon fel kell tüntetni a következőkből álló nemzetközi jóváhagyási jelet:

3.2.4.1.

egy kör, benne az „E” betű és a jóváhagyó ország egyedi azonosító száma (2);

3.2.4.2.

az előírás száma, amelyet az „RIII” betűcsoport és az „U” betű követ, ha a tartályt általános használatra, vagy az „S” betű, ha különleges járműben való használatra hagyták jóvá, továbbá a „+A” jel, ha a tartályt a tartozékaival, vagy a „#A” jel, ha a tartályt a tartozékai nélkül hagyták jóvá, továbbá egy kötőjel, valamint a jóváhagyási szám a 3.2.4.1. szakaszban előírt kör jobb oldalán.

3.2.5.

A jóváhagyási jelnek jól olvashatónak és eltávolíthatatlannak kell lennie, amikor a tartály be van szerelve a járműbe.

3.2.6.

Az előírás 2. melléklete a jóváhagyási jel elrendezésére vonatkozó példákat tartalmaz.

3.3.   Ezen előírás IV. része szerinti jóváhagyás iránti kérelem

3.3.1.

Amennyiben az előírás szerint jóváhagyásra benyújtott jármű megfelel a IV. rész alábbiakban leírt követelményeinek, az adott járműtípust jóvá kell hagyni.

3.3.2.

Mindegyik jóváhagyott típushoz jóváhagyási számot kell rendelni, amelynek első két számjegye a jóváhagyás időpontjában az előírást módosító legutóbbi módosítássorozat száma. Ugyanazon szerződő fél azonban hozzárendelheti ugyanazt a jóváhagyási számot több, a 12.2. szakaszban meghatározott járműtípushoz is, amennyiben a járműtípusok ugyanannak az alapmodellnek a változatai, és az egyes típusokat külön vizsgálatnak vetették alá, amelyen megfeleltek az előírás feltételeinek.

3.3.3.

Egy járműtípusnak az ezen előírás szerinti jóváhagyásáról vagy a jóváhagyás elutasításáról értesíteni kell a megállapodásban részes és ezen előírást alkalmazó feleket a 2.3.2.1., 2.3.2.2. és 2.3.2.3. szakaszban előírt adatokat tartalmazó, az előírás 1. melléklete 1. függelékének megfelelő nyomtatványon, mellékelve a kérelmező által a jóváhagyáshoz az A4-es méretet (210 × 297 mm) nem meghaladó formátumban vagy ilyen méretre összehajtva, megfelelő méretarányban benyújtott rajzokat is.

3.3.4.

Minden olyan járművön, amely megfelel egy ezen előírás szerint jóváhagyott járműtípusnak, a jóváhagyási értesítésben megadott, könnyen hozzáférhető helyen, jól látható módon fel kell tüntetni a következőkből álló nemzetközi jóváhagyási jelet:

3.3.4.1.

egy kör, benne az „E” betű és a jóváhagyó ország egyedi azonosító száma (2);

3.3.4.2.

az előírás száma, amelyet az „RIV” betűcsoport követ, továbbá egy kötőjel, valamint a jóváhagyási szám a 3.3.4.1. szakaszban előírt kör jobb oldalán.

3.3.5.

Ha a jármű megfelel a megállapodáshoz mellékelt egy vagy több további előírás szerint abban az országban jóváhagyott járműtípusnak, amely ezen előírás alapján megadta a jóváhagyást, akkor a 3.3.4.1. szakaszban előírt jelet nem szükséges megismételni; ilyen esetben az előírások és a jóváhagyások számát, valamint az összes olyan előírás kiegészítő jelét, amelyek szerint a jóváhagyást megadták ugyanabban az országban, amely ezen előírás szerint is megadta a jóváhagyást, a fenti 3.3.4.1. szakaszban előírt jel jobb oldalán egymás alatt kell feltüntetni.

3.3.6.

A jóváhagyási jelnek jól olvashatónak és eltávolíthatatlannak kell lennie.

3.3.7.

A jóváhagyási jelet a gyártó által a járműre szerelt adattáblán vagy annak közelében kell elhelyezni.

3.3.8.

Az előírás 2. melléklete a jóváhagyási jel elrendezésére vonatkozó példákat tartalmaz.

I. RÉSZ —   JÁRMŰ JÓVÁHAGYÁSA TÜZELŐANYAG-TARTÁLYA TEKINTETÉBEN

4.   FOGALOMMEGHATÁROZÁSOK

Az előírás ezen részének alkalmazásában:

4.1.   „jármű jóváhagyása”: járműtípusnak a folyékonytüzelőanyag-tartálya tekintetében történő jóváhagyása;

4.2.   „járműtípus”: olyan járművek, amelyek nem különböznek egymástól olyan lényeges jellemzők tekintetében, mint:

4.2.1.

a gyártó által adott típusmegjelölés;

4.2.2.

M1 kategóriájú járművek esetében (1) a tartály(ok) elhelyezkedése a járműben, ha az kedvezőtlenül befolyásolja az 5.10. szakasz követelményeinek teljesítését;

4.3.   „utastér”: az utasok elhelyezésére szolgáló tér, amelyet a tető, a padló, az oldalfalak, az ajtók, a külső üvegezés, valamint az elülső válaszfal és az utastér hátsó válaszfalának síkja vagy a hátsó ülés háttámlájának síkja határol;

4.4.   „tartály”: az elsősorban a jármű meghajtására használt, a 4.6. szakasz meghatározása szerinti folyékony tüzelőanyag tárolására szolgáló tartály a tartozékai (tüzelőanyag-betöltő cső, ha ez különálló alkatrész, töltőnyílás, tanksapka, tüzelőanyagszint-mérő, a motorhoz vagy a belső túlnyomás kiegyenlítésére szolgáló műszerhez vezető csatlakozások stb.) kivételével;

4.5.   „tüzelőanyag-tartály térfogata”: a tüzelőanyag-tartály gyártó által megadott térfogata; valamint

4.6.   „folyékony tüzelőanyag”: a normál hőmérsékleti és nyomásviszonyok között folyékony halmazállapotú tüzelőanyag.

5.   A FOLYÉKONYTÜZELŐANYAG-TARTÁLYOKRA VONATKOZÓ ELŐÍRÁSOK

5.1.   A tartályoknak korrózióálló anyagból kell készülniük.

5.2.   A tartályoknak, amelyekhez csatlakoztatják valamennyi olyan tartozékukat, amelyekkel szokásosan fel vannak szerelve, meg kell felelniük a 6.1. szakasz szerint végrehajtott szivárgásvizsgálatokon, amelyeket az üzemi túlnyomás kétszeresének megfelelő relatív belső nyomás mellett hajtanak végre, amely semmilyen esetben sem lehet kevesebb, mint 0,3 bar túlnyomás.

A műanyag tartályok akkor teljesítik ezt a követelményt, ha megfelelnek az 5. melléklet 2. szakaszában leírt vizsgálaton.

5.3.   A túlnyomást vagy az üzemi nyomást meghaladó bármilyen nyomást megfelelő készülékekkel (lefúvószelepekkel, biztonsági szelepekkel stb.) automatikusan ki kell egyenlíteni.

5.4.   A lefúvószelepeket úgy kell kialakítani, hogy megakadályozzák a tűzveszély kialakulását. Különösen ügyelni kell arra, hogy a tartály feltöltésekor elszivárgó tüzelőanyag ne csöppenjen a kipufogórendszerre, hanem a földre távozzon.

5.5.   A tartály(oka)t nem szabad az utastérben vagy úgy elhelyezni, hogy az utastér vagy azzal egy teret alkotó fülke valamely felületéhez (padlójához, falához, válaszfalához) legyen(ek) rögzítve.

5.6.   Az utasteret és a tartály(oka)t válaszfallal kell egymástól elkülöníteni. A válaszfalon lehetnek nyílások (pl. kábelek átvezetésére), feltéve, hogy ezek úgy vannak kialakítva, hogy normál üzemi feltételek között a tüzelőanyag ne folyhasson át szabadon a tartály(ok)ból az utastérbe vagy a vele egy teret alkotó fülkébe.

5.7.   Minden tartályt biztonságosan rögzíteni kell, és úgy kell elhelyezni, hogy normál üzemi feltételek között a tartályból vagy annak tartozékaiból kiszabaduló tüzelőanyag a földre távozzon, ne pedig az utastérbe.

5.8.   A töltőnyílás nem helyezhető el az utastérben, a csomagtérben vagy a motortérben.

5.9.   A tüzelőanyag nem távozhat el a tanksapkán, vagy a jármű előre látható üzemi körülményei között kialakuló túlnyomás kiegyenlítésére szolgáló készülékeken keresztül. A jármű felborulása esetén 30 g/perc szivárgást nem meghaladó mértékű csepegés elfogadható; ezt a követelményt a 6.2. szakaszban leírt vizsgálat végrehajtása során ellenőrizni kell.

5.9.1.

A tanksapkát a tüzelőanyag-betöltő csőhöz kell rögzíteni.

5.9.1.1.

Az 5.9.1. szakasz követelményei akkor tekinthetők teljesítettnek, ha intézkedés történt annak megakadályozására, hogy a tanksapka elvesztése miatt túlzott párolgási emisszió és tüzelőanyag-kiloccsanás következhessen be.

Ezt a következő intézkedések valamelyikével lehet elérni:

5.9.1.1.1.

automatikusan nyitó és záró, eltávolíthatatlan tanksapka;

5.9.1.1.2.

olyan kialakítás, amely megakadályozza a tanksapka elvesztése esetén a túlzott párolgási emissziót és a tüzelőanyag-kiloccsanást;

5.9.1.1.3.

minden más megoldás, amellyel ugyanez a hatás érhető el. Ilyen megoldások lehetnek például (a teljesség igénye nélkül) a rögzített vagy láncra fűzött tanksapka, vagy ugyanannak a kulcsnak a használata a tanksapkához és a jármű indításához. Ebben az esetben a kulcs eltávolítása csak akkor lehet lehetséges, ha a tanksapka zárt helyzetben van. A rögzített vagy láncra fűzött tanksapka használata azonban önmagában nem elegendő az M1 és az N1 kategóriától eltérő járművek esetében.

5.9.2.

A tanksapka és a tüzelőanyag-betöltő cső közötti tömítésnek biztonságosan a helyén kell maradnia. A tanksapkának zárt állapotban biztonságosan illeszkednie kell a tömítéshez és a tüzelőanyag-betöltő nyíláshoz.

5.10.   A tartályokat olyan módon kell beszerelni, hogy védve legyenek a jármű frontális vagy ráfutásos ütközésének következményeivel szemben; a tartály közelében nem lehetnek kinyúló alkatrészek, éles szélek stb.

5.11.   A tüzelőanyag-tartályt és tartozékait úgy kell kialakítani és a járművekbe beszerelni, hogy a statikus elektromos töltés okozta gyulladásveszély elkerülhető legyen. Szükség esetén a töltés elvezetésére irányuló intézkedés(eke)t kell hozni. A gyártó bemutatja a műszaki szolgálatnak az(oka)t az intézkedés(eke)t, amely(ek) e követelmények teljesülését lehetővé teszi(k).

5.12.   A tüzelőanyag-tartályoknak valamilyen tűzálló fémből kell készülniük. Készülhetnek műanyagból is, feltéve, hogy megfelelnek az 5. melléklet követelményeinek.

6.   FOLYÉKONYTÜZELŐANYAG-TARTÁLYOK VIZSGÁLATAI

6.1.   Hidraulikus vizsgálat

A tartályt belső hidraulikus nyomáson végzett vizsgálatnak kell alávetni, amelyet az összes tartozékával felszerelt, külön tartályon kell végrehajtani. A tartályt teljesen fel kell tölteni nem éghető folyadékkal (például vízzel). Miután a környezettel fennálló minden összeköttetést lezártak, azon a csőcsatlakozáson keresztül, amelyen keresztül a tüzelőanyagot táplálják a motorba, a nyomást fokozatosan növelni kell az üzemi nyomás kétszeresének megfelelő relatív belső nyomás elérésig, amely semmi esetre sem lehet kisebb, mint 0,3 bar (30 kPa) túlnyomás, és egy percen át fenn kell tartani. Ez idő alatt a tartály nem repedhet meg, és nem szivároghat, maradandó alakváltozás azonban bekövetkezhet.

6.2.   Borulásvizsgálat

6.2.1.

A tartályt és összes tartozékát fel kell szerelni egy vizsgálati állványra, mégpedig úgy, hogy az megfeleljen az azon járműbe történő beszerelés módjának, amelyben a tartályt alkalmazni kívánják: ez a belső túlnyomás kiegyenlítésére alkalmazott rendszerekre is érvényes.

6.2.2.

A vizsgálati állványnak a jármű hossztengelyével párhuzamos tengely körül elfordíthatónak kell lennie.

6.2.3.

A vizsgálat végrehajtásához a tartályt befogadóképességének 90 százalékáig, illetve 30 százalékáig fel kell tölteni egy olyan nem gyúlékony folyadékkal, amelynek sűrűsége és viszkozitása megfelel a szokásosan használt tüzelőanyagénak (a víz elfogadható).

6.2.4.

A tartályt felszerelt állapotából 90°-kal jobbra el kell forgatni. A tartályt legalább öt percig ebben a helyzetben kell tartani, majd 90°-kal ismét el kell fordítani ugyanabba az irányba. Ezt követően legalább további öt percig ebben a felfordított helyzetben kell tartani, majd vissza kell fordítani normál helyzetébe. Azt a vizsgálófolyadékot, amely a lefúvórendszerből nem ömlött vissza a tartályba, le kell ereszteni, és szükség esetén pótolni kell. A tartályt ekkor 90°-kal el kell fordítani az ellenkező irányba, és ebben a helyzetben kell tartani legalább öt percig.

Majd ismét 90°-kal el kell fordítani ugyanabba az irányba. Ebben a felfordított helyzetben kell tartani legalább öt percig, majd a tartályt vissza kell fordítani normál helyzetébe.

Minden egymást követő 90 fokos fordulat 1–3 perces intervallumokban történik.

II. RÉSZ –   JÁRMŰ JÓVÁHAGYÁSA AZ ÜTKÖZÉS ESETÉN KIALAKULÓ TŰZVESZÉLY ELLENI VÉDELME TEKINTETÉBEN

7.   FOGALOMMEGHATÁROZÁSOK

Az előírás ezen részének alkalmazásában:

7.1.   „jármű jóváhagyása”: járműtípusnak a tűzveszély elleni védelme tekintetében történő jóváhagyása;

7.2.   „járműtípus”: olyan járművek, amelyek nem különböznek egymástól olyan lényeges jellemzők tekintetében, mint:

7.2.1.

a tartály(ok) szerkezete, alakja, méretei és anyagai (fém/műanyag);

7.2.2.

M1 kategóriájú járművek esetében (1) a tartály(ok) elhelyezkedése a járműben, ha az kedvezőtlenül befolyásolja az 5.10. szakasz követelményeinek teljesítését;

7.2.3.

a tüzelőanyag-ellátó rendszer jellemzői és elhelyezkedése (szivattyú, szűrők stb.); valamint

7.2.4.

az elektromos berendezések jellemzői és elhelyezkedése, amennyiben ezek hatással vannak az előírásban előírt ütközésvizsgálatok eredményeire;

7.3.   „keresztirányú sík”: a jármű hosszirányú középsíkjára merőleges keresztirányú függőleges sík;

7.4.   „terheletlen tömeg”: a menetkész állapotban lévő jármű tömege, utasok és csomagok nélkül, de tüzelőanyaggal, hűtőfolyadékkal, kenőanyaggal feltöltve, illetve szerszámokkal és pótkerékkel felszerelve (ha ezek a jármű gyártója által biztosított alapfelszereléshez tartoznak);

8.   A FOLYÉKONYTÜZELŐANYAG-TARTÁLYOK BESZERELÉSÉRE VONATKOZÓ KÖVETELMÉNYEK

8.1.   Tüzelőanyag-ellátó rendszer

8.1.1.

A járműveket az előírás I. vagy IV. része szerint kell jóváhagyni.

8.1.2.

A tüzelőanyag-ellátó rendszer alkatrészeit az alváz vagy a felépítmény elemeinek megfelelő módon védeniük kell a talajon elhelyezkedő esetleges akadályokkal történő ütközés ellen. Ilyen védelemre nincs szükség, ha a jármű alatti alkatrészek messzebb vannak a talajtól, mint az előttük elhelyezkedő alváz- vagy felépítményrészek.

8.1.3.

A tüzelőanyag-ellátó rendszer csöveit és egyéb alkatrészeit úgy kell elhelyezni a járművön, hogy a lehető legteljesebb mértékben védve legyenek. Csavaró és hajlító mozgások, valamint a jármű szerkezetének vagy meghajtó egységének rezgései miatt a tüzelőanyag-ellátó rendszer alkatrészei nem lehetnek kitéve súrlódásnak, összenyomódásnak vagy egyéb rendellenes igénybevételnek.

8.1.4.

A tüzelőanyag-ellátó rendszer alkatrészeinek merev részei és a hajlékony vagy rugalmas csövek közötti csatlakoztatásokat úgy kell megtervezni és kialakítani, hogy a jármű különböző használati feltételei között, a csavaró és hajlító mozgások, valamint a járműszerkezet és a meghajtó egység rezgései ellenére szivárgásmentesek maradjanak.

8.1.5.

Amennyiben a töltőnyílás a jármű oldalán van elhelyezve, a tanksapka zárt állapotban nem emelkedhet ki a felépítmény környező felületeiből.

8.2.   Elektromos berendezések

8.2.1.

Az üreges alkatrészekben vezetett elektromos vezetékek kivételével az elektromos vezetékeket a mellettük lévő járműszerkezethez, falhoz vagy válaszfalhoz kell felerősíteni. Azokat a pontokat, amelyeken keresztül a vezetékek áthaladnak a falakon vagy válaszfalakon, megfelelően védeni kell a szigetelés átvágása ellen.

8.2.2.

Az elektromos berendezéseket úgy kell megtervezni, kialakítani és beszerelni, hogy alkatrészeik ellenálljanak az őket érintő korróziós hatásoknak.

9.   A JÁRMŰVÖN VÉGZETT VIZSGÁLATOK

Az előírás 3. mellékletében leírt eljárás szerint végrehajtott, akadállyal való frontális ütközési vizsgálat, a 01. módosítássorozatot tartalmazó 95. számú előírás 4. mellékletében leírt eljárás szerint elvégzett oldalirányú ütközési vizsgálat, valamint a jelen előírás 4. mellékletében meghatározott eljárás szerint végrehajtott ráfutásos ütközési vizsgálat során

9.1.   a tüzelőanyag-ellátó rendszerben az ütközés hatására csak csekély mértékű szivárgás következhet be;

9.2.   ha a tüzelőanyag-ellátó rendszer az ütközés hatására folyamatosan szivárog, a szivárgás mértéke nem haladhatja meg a 30 g/perc értéket; amennyiben a tüzelőanyag-ellátó rendszerből származó folyadék más rendszerekből származó folyadékokkal keveredik, és a különböző folyadékokat nem lehet egyszerűen szétválasztani és meghatározni, akkor a folyamatos szivárgást az összegyűjtött összes folyadék alapján kell értékelni;

9.3.   ha tűz üt ki, azt a tüzelőanyag nem táplálhatja.

9.4.   A 9. szakaszban leírt ütközések alatt és után a rögzítő szerelvénynek a helyén kell tartania az akkumulátort.

9.5.   A gyártó kérésére az előírás 3. mellékletében meghatározott frontális ütközési vizsgálat helyettesíthető a 01. módosítássorozatot tartalmazó 94. számú előírás 3. mellékletében leírt vizsgálati eljárással.

III. RÉSZ –   FOLYÉKONYTÜZELŐANYAG-TARTÁLY MINT ÖNÁLLÓ MŰSZAKI EGYSÉG JÓVÁHAGYÁSA

10.   FOGALOMMEGHATÁROZÁSOK

Az előírás ezen részének alkalmazásában:

10.1.   „tartály”: az elsősorban a jármű meghajtására használt, a 10.3. szakasz meghatározása szerinti folyékony tüzelőanyag tárolására szolgáló tartály; a tartály jóváhagyható a tartozékaival (tüzelőanyag-betöltő cső, ha ez különálló alkatrész, töltőnyílás, tanksapka, tüzelőanyag-mérő, a belső túlnyomás kiegyenlítésére szolgáló műszerhez vezető csatlakozások stb.) vagy azok nélkül;

10.2.   „tüzelőanyag-tartály térfogata”: a tüzelőanyag-tartály gyártó által megadott térfogata;

10.3.   „folyékony tüzelőanyag”: a normál hőmérsékleti és nyomásviszonyok között folyékony halmazállapotú tüzelőanyag;

10.4.   „tartály jóváhagyása”: folyékonytüzelőanyag-tartály típusának jóváhagyása;

10.5.   „tartálytípus”: olyan tartályok, amelyek nem különböznek egymástól olyan lényeges jellemzők tekintetében, mint:

10.5.1.

a tartály szerkezete, alakja, méretei és anyagai (fém/műanyag);

10.5.2.

a tartály tervezett felhasználása: univerzális felhasználás vagy különleges járműben való használat;

10.5.3.

a tartozékok megléte vagy hiánya.

11.   A FOLYÉKONYTÜZELŐANYAG-TARTÁLYOKRA VONATKOZÓ KÖVETELMÉNYEK

11.1.   A fenti 5.1., 5.2., 5.3., 5.9., 5.12., 6.1. és 6.2. szakaszban előírt követelményeket a tartályoknak úgy kell teljesíteniük, hogy csatlakoztatva van valamennyi olyan tartozékuk, amelyekkel szokásosan fel vannak szerelve.

11.2.   Amennyiben a tartályokat tartozékok nélkül hagyatják jóvá, a gyártónak a dokumentációban egyértelműen fel kell tüntetnie, hogy a vizsgálathoz mely tartozékokat használták.

IV. RÉSZ –   JÁRMŰ JÓVÁHAGYÁSA JÓVÁHAGYOTT TÜZELŐANYAG-TARTÁLY(OK) BESZERELÉSE TEKINTETÉBEN

12.   FOGALOMMEGHATÁROZÁSOK

Az előírás ezen részének alkalmazásában:

12.1.   „jármű jóváhagyása”: járműtípusnak az ezen előírás III. része szerint jóváhagyott folyékonytüzelőanyag-tartály(ok) beszerelése tekintetében történő jóváhagyása;

12.2.   „járműtípus”: olyan járművek, amelyek nem különböznek egymástól olyan lényeges jellemzők tekintetében, mint:

12.2.1.

a gyártó által adott típusmegjelölés;

12.2.2.

M1 kategóriájú járművek esetében (1) a tartály(ok) elhelyezkedése a járműben, ha az kedvezőtlenül befolyásolja az 5.10. szakasz követelményeinek teljesítését;

13.   A FOLYÉKONYTÜZELŐANYAG-TARTÁLY(OK) BESZERELÉSÉRE VONATKOZÓ KÖVETELMÉNYEK

13.1.   A fenti 5.4., 5.5., 5.6., 5.7., 5.8., 5.10. és 5.11. szakaszban előírt követelményeket teljesíteni kell.

13.2.   Amennyiben a tartályokat tartozékok nélkül hagyatják jóvá, a tartályokon végzett vizsgálatok során használt és a fenti 11.2. szakasz szerint a gyártó által a dokumentációban feltüntetett tartozékokat a gyártó kérésére bele kell foglalni az ezen előírás IV. része szerinti jóváhagyásba. További tartozékokat akkor lehet figyelembe venni, ha a műszaki szolgálat meggyőződik arról, hogy a jármű megfelel ezen előírás III. és IV. részében foglalt követelményeknek.

14.   JÁRMŰ- VAGY TARTÁLYTÍPUS MÓDOSÍTÁSA

14.1.   A járműtípus minden módosításáról értesíteni kell a járműtípust jóváhagyó hatóságot. A hatóság ezt követően a következőképpen járhat el:

14.1.1.

megállapíthatja, hogy a végrehajtott módosítások valószínűleg nem fejtenek ki jelentős mértékű káros hatást, és a jármű így is megfelel a követelményeknek; vagy

14.1.2.

új vizsgálati jegyzőkönyvet kér a vizsgálatok elvégzéséért felelős műszaki szolgálattól.

14.2.   A fenti 14.1. szakasz rendelkezéseinek sérelme nélkül az ezen előírás II. része szerint vizsgált jármű olyan változatát, amelynek terheletlen tömege nem tér el ± 20 százaléknál nagyobb mértékben a jóváhagyási vizsgálat alá vont járművétől, nem kell a járműtípus módosításának tekinteni.

14.3.   A jóváhagyás megerősítéséről vagy elutasításáról, a módosítások részletes leírásával együtt, a fenti 3.1.3., 3.2.3. vagy 3.3.3. szakaszban meghatározott eljárással értesíteni kell a megállapodásban részes és ezen előírást alkalmazó feleket.

15.   A GYÁRTÁS MEGFELELŐSÉGE

A gyártás megfelelőségének ellenőrzésére szolgáló eljárásoknak teljesíteniük kell a megállapodás 2. függelékében (E/ECE/324-E/ECE/TRANS/505/Rev.2) előírt feltételeket és az alábbi követelményeket:

15.1.

Az előírásban meghatározott jóváhagyási jelet viselő minden járműnek és tartálynak meg kell felelnie a jóváhagyott járműtípusnak, valamint teljesítenie kell az előírás megfelelő fenti részeiben leírt követelményeket.

15.2.

A fenti 15.1. szakaszban előírt megfelelőség igazolása érdekében elegendő számú, sorozatgyártású és az előírásban meghatározott jóváhagyási jelet viselő járművet vagy tartályt kell szúrópróbaszerű ellenőrzésnek alávetni.

15.3.

Általános szabályként a járműnek vagy a tartálynak a jóváhagyott típussal való egyezőségét a jóváhagyási értesítésben és annak mellékleteiben szereplő leírás szerint kell ellenőrizni. Amennyiben szükséges, a járművet vagy tartályt alá kell vetni a 6. szakaszban előírt ellenőrzéseknek is.

16.   SZANKCIÓK NEM MEGFELELŐ GYÁRTÁS ESETÉN

16.1.   Az ezen előírás alapján egy adott jármű- vagy tartálytípusra megadott jóváhagyás visszavonható, ha nem teljesül a fenti 15.1. szakaszban előírt követelmény, vagy ha a jármű nem felel meg a fenti 9. szakaszban előírt vizsgálatokon.

16.2.   Ha a megállapodásban részes és ezen előírást alkalmazó valamely fél visszavon egy előzőleg általa megadott jóváhagyást, akkor erről az ezen előírás 1. vagy 2. mellékletének megfelelő nyomtatványon haladéktalanul értesíti az ezen előírást alkalmazó többi szerződő felet.

17.   ÁTMENETI RENDELKEZÉSEK

17.1.   A 02. módosítássorozat hatálybalépésének napjától az ezen előírást alkalmazó szerződő fél nem utasíthatja vissza a 02. módosítássorozattal módosított ezen előírás szerinti EGB-jóváhagyás megadását.

17.2.   12 hónappal a 02. módosítássorozat hatálybalépését követően az előírást alkalmazó szerződő felek csak akkor adhatják meg az EGB-jóváhagyást, ha a jóváhagyandó járműtípus megfelel az előírás 02. módosítássorozatában módosított követelményeinek.

17.3.   Az előírás 02. módosítássorozatának hatálybalépését követő 12 hónap alatt az előírást alkalmazó egyik szerződő fél sem utasíthatja vissza az előző módosítássorozattal módosított ezen előírás szerint jóváhagyott járműtípus nemzeti típusjóváhagyását.

17.4.   24 hónappal az előírás 02. módosítássorozatának hatálybalépését követően az előírást alkalmazó szerződő felek elutasíthatják azon jármű első nyilvántartásba vételét (első forgalomba helyezését), amely nem felel meg az előírás 02. módosítássorozatában meghatározott követelményeknek.

17.5.   A 02. módosítássorozat hatálybalépésének napjától az ezen előírást alkalmazó szerződő fél nem utasíthatja vissza a 02. módosítássorozattal módosított ezen előírás szerinti EGB-jóváhagyás megadását.

17.6.   Az ezen előírás 02. módosítássorozatának előző kiegészítése szerint jóváhagyott járművek jóváhagyása a 02. módosítássorozat 3. kiegészítésének hatálybalépését követően is érvényes marad, és az előírást alkalmazó szerződő felek továbbra is kiterjeszthetik az ilyen jóváhagyásokat, és elfogadhatják azokat.

18.   A JÓVÁHAGYÁSI VIZSGÁLAT ELVÉGZÉSÉÉRT FELELŐS MŰSZAKI SZOLGÁLATOK ÉS A JÓVÁHAGYÓ HATÓSÁGOK NEVE ÉS CÍME

A megállapodásban részes és ezen előírást alkalmazó szerződő felek megadják az Egyesült Nemzetek Titkárságának a jóváhagyási vizsgálat elvégzéséért felelős műszaki szolgálatok nevét és címét, valamint a jóváhagyásokat megadó, illetve a más országok által kiadott jóváhagyásokat, elutasításokat vagy visszavonásokat igazoló értesítéseket fogadó hatóságok nevét és címét.


(1)  A Motoros járművekre vonatkozó egységesített állásfoglalás (R.E.3) (dokumentum: legutóbb a 4. módosítással módosított TRANS/WP.29/78/Rev.1/Amend.2) 7. mellékletének meghatározása szerint.

(2)  1 – Németország, 2 – Franciaország, 3 – Olaszország, 4 – Hollandia, 5 – Svédország, 6 – Belgium, 7 – Magyarország, 8 – Cseh Köztársaság, 9 – Spanyolország, 10 – Szerbia, 11 – Egyesült Királyság, 12 – Ausztria, 13 – Luxemburg, 14 – Svájc, 15 (szabad), 16 – Norvégia, 17 – Finnország, 18 – Dánia, 19 – Románia, 20 – Lengyelország, 21 – Portugália, 22 – Orosz Föderáció, 23 – Görögország, 24 – Írország, 25 – Horvátország, 26 – Szlovénia, 27 – Szlovákia, 28 – Belarusz, 29 – Észtország, 30 (szabad), 31 – Bosznia és Hercegovina, 32 – Lettország, 33 (szabad), 34 – Bulgária, 35 (szabad), 36 – Litvánia, 37 – Törökország, 38 (szabad), 39 – Azerbajdzsán, 40 – Macedónia Volt Jugoszláv Köztársaság, 41 (szabad), 42 – Európai Közösség (a jóváhagyást a tagállamok adják meg saját EGB-típus-jóváhagyási jelüket használva), 43 – Japán, 44 (szabad), 45 – Ausztrália, 46 – Ukrajna, 47 – Dél-Afrika, 48 – Új-Zéland, 49 – Ciprus, 50 – Málta, 51 – Koreai Köztársaság, 52 – Malajzia, 53 – Thaiföld, 54 (szabad), 55 (szabad), 56 – Montenegró és 58 – Tunézia. A további számokat további országoknak jelölik ki, időrendi sorrendben aszerint, hogy a kerekes járművekre és az azokba szerelhető, illetve az azokon használható berendezésekre és tartozékokra vonatkozó egységes műszaki előírások elfogadásáról, valamint az ezen előírások alapján megadott jóváhagyások kölcsönös elismerésének feltételeiről szóló megállapodást mikor ratifikálják, vagy ahhoz mikor csatlakoznak, és az így kijelölt számokat az Egyesült Nemzetek Főtitkára közli a megállapodásban részes szerződő felekkel.


1. MELLÉKLET

1. függelék

ÉRTESÍTÉS

(legnagyobb formátum: A4 (210 × 297 mm))

Image 1

Szövege kép

Image 2

Szövege kép

2. függelék

ÉRTESÍTÉS

(legnagyobb formátum: A4 (210 × 297 mm))

Image 3

Szövege kép

2. MELLÉKLET

A JÓVÁHAGYÁSI JELEK ELRENDEZÉSE

A. MINTA

(lásd ezen előírás 3.1.4. szakaszát)

Image 4

A járművön elhelyezett fenti jóváhagyási jel azt mutatja, hogy az adott járműtípust a 34. számú előírás I. része szerint hagyták jóvá Hollandiában (E4), a 021234 jóváhagyási számon. A jóváhagyási szám első két számjegye (02) azt jelzi, hogy a jóváhagyást a 02. módosítássorozattal módosított 34. számú előírás alapján adták meg.

B. MINTA

(Lásd ezen előírás 3.1.5. szakaszát)

Image 5

A járművön elhelyezett fenti jóváhagyási jel azt mutatja, hogy az adott járműtípust a 34. számú előírás I. és IV. része, valamint a 33. számú előírás szerint (*1) hagyták jóvá Hollandiában (E4). A jóváhagyási számok azt jelzik, hogy a jóváhagyások megadásának napján a 34. számú előírás tartalmazta a 02. módosítássorozatot, a 33. számú előírás pedig még eredeti formájában volt hatályos.

C. MINTA

(lásd ezen előírás 3.2.4. szakaszát)

Image 6

A tüzelőanyag-tartályon elhelyezett fenti jóváhagyási jel azt mutatja, hogy az adott típust a 34. számú előírás III. része szerint hagyták jóvá a tartozékaival együtt, univerzális felhasználásra, Hollandiában (E4), a 021234 jóváhagyási számon. A jóváhagyási szám első két számjegye (02) azt jelzi, hogy a jóváhagyást a 02. módosítássorozattal módosított 34. számú előírás alapján adták meg.

D. MINTA

(lásd az előírás 3.3.4. szakaszát)

Image 7

A járművön elhelyezett fenti jóváhagyási jel azt mutatja, hogy az adott járműtípust a 34. számú előírás IV. része szerint hagyták jóvá Hollandiában (E4), a 021234 jóváhagyási számon. A jóváhagyási szám első két számjegye (02) azt jelzi, hogy a jóváhagyást a 02. módosítássorozattal módosított 34. számú előírás alapján adták meg.

E. MINTA

(lásd ezen előírás 3.3.5. szakaszát)

Image 8

A járművön elhelyezett fenti jóváhagyási jel azt mutatja, hogy az adott járműtípust a 34. számú előírás IV. része, valamint a 33. számú előírás szerint (*1) hagyták jóvá Hollandiában (E4). A jóváhagyási számok azt jelzik, hogy a jóváhagyások megadásának napján a 34. számú előírás tartalmazta a 02. módosítássorozatot, a 33. számú előírás pedig még eredeti formájában volt hatályos.


(*1)  A második szám csak példaként szolgál.


3. MELLÉKLET

AKADÁLLYAL VALÓ FRONTÁLIS ÜTKÖZÉSI VIZSGÁLAT

1.   CÉL ÉS ALKALMAZÁSI KÖR

A vizsgálat célja rögzített akadállyal vagy az ellenkező irányból közeledő másik járművel való frontális ütközés körülményeinek a szimulálása.

2.   BERENDEZÉSEK, ELJÁRÁSOK ÉS MÉRŐMŰSZEREK

2.1.   A vizsgálati helyszín

A vizsgálati helyszínnek elég nagynak kell lennie a vizsgálathoz szükséges gyorsítópálya, akadály és műszaki berendezések elhelyezéséhez. Az útpálya akadály előtti, legalább 5 m hosszú utolsó részének vízszintesnek, simának és egyenletesnek kell lennie.

2.2.   Az akadály

Az akadály elöl legalább 3 méter széles és legalább 1,5 méter magas vasbeton tömbből áll. Az akadály vastagságát úgy kell meghatározni, hogy a súlya legalább 70 tonna legyen. Elülső felületének függőlegesnek és a gyorsulási útpálya tengelyére merőlegesnek kell lennie, és 2 cm vastag, jó állapotban levő rétegelt falemezzel kell fedni. Az akadályt vagy a talajhoz kell rögzíteni, vagy a talajra kell helyezni, és ha szükséges, kiegészítő rögzítőberendezések segítségével korlátozni kell az elmozdulását. Eltérő jellemzőkkel rendelkező, de legalább ugyanilyen eredményeket biztosító akadály szintén használható.

2.3.   A jármű meghajtása

Az ütközés pillanatában a jármű nem lehet semmilyen kiegészítő kormányzó- vagy hajtóberendezés hatása alatt. Az akadályt az ütközési felületre merőlegesen kell elérnie; a megengedett legnagyobb oldalirányú eltérés a jármű első részének függőleges középvonala és az ütközőfal függőleges középvonala között ± 30 cm.

2.4.   A jármű állapota

2.4.1.

A vizsgálandó járművet fel kell szerelni a terheletlen menetkész tömegéhez tartozó minden szokásos alkatrésszel és berendezéssel, vagy olyan állapotban kell lennie, amely a tűzveszélyt befolyásoló alkatrészek és berendezések tekintetében megfelel ennek a követelménynek.

2.4.2.

Amennyiben a járművet külső eszközök segítségével működtetik, a tüzelőanyag-ellátó rendszert térfogatának legalább 90 százalékáig fel kell tölteni tüzelőanyaggal, vagy olyan nem gyúlékony folyadékkal, amelynek sűrűsége és viszkozitása közel azonos az általában használt tüzelőanyagéval. A többi folyadékrendszer (fékfolyadék-tartályok, hűtőrendszer stb.) üres lehet.

2.4.3.

Amennyiben a járművet a saját motorja hajtja meg, a tüzelőanyag-tartálynak legalább 90 százalékig tele kell lennie. Az összes többi folyadéktároló tartályt teljesen fel lehet tölteni.

2.4.4.

A gyártó kérésére a vizsgálatok elvégzéséért felelős műszaki szolgálat engedélyezheti, hogy az előírásban meghatározott vizsgálatok végrehajtásához ugyanazt a járművet használják, mint amelyet egyéb előírások által meghatározott vizsgálatokhoz használnak (beleértve azokat is, amelyek a jármű szerkezetét érinthetik).

2.5.   Ütközési sebesség

Az ütközési sebesség 48,3 km/h és 53,1 km/h között kell, hogy legyen. A vizsgálatot azonban akkor is megfelelőnek kell tekinteni, ha nagyobb ütközési sebességgel hajtották végre, és a jármű teljesítette az előírt feltételeket.

2.6.   Mérőműszerek

A fenti 2.5. szakasz szerinti sebesség rögzítésére használt műszernek egy százalékos pontosságúnak kell lennie.

3.   EGYENÉRTÉKŰ VIZSGÁLATI MÓDSZEREK

3.1.   Egyenértékű vizsgálati módszerek alkalmazása akkor megengedett, ha az előírásban meghatározott feltételek teljesítése a helyettesítő vizsgálat segítségével, vagy a helyettesítő vizsgálat eredményeiből végzett számítással megállapítható.

3.2.   Amennyiben a 2. szakaszban leírtaktól eltérő módszert használnak, annak egyenértékűségét bizonyítani kell.


4. MELLÉKLET

RÁFUTÁSOS ÜTKÖZÉSI VIZSGÁLATRA VONATKOZÓ ELJÁRÁS

1.   CÉL ÉS ALKALMAZÁSI KÖR

1.1.   A vizsgálat célja egy másik jármű általi ráfutásos ütközés körülményeinek a szimulálása.

2.   BERENDEZÉSEK, ELJÁRÁSOK ÉS MÉRŐMŰSZEREK

2.1.   A vizsgálati helyszín

A vizsgálati területnek elég nagynak kell lennie ahhoz, hogy elférjen rajta az ütköző (ütőgép) meghajtó rendszere, ütközés után a megütött jármű elmozdulhasson, és fel lehessen állítani rajta a vizsgálóberendezést. Annak a területnek, amelyen a jármű ütköztetése és elmozdulása történik, vízszintesnek, síknek és simának kell lennie, súrlódási tényezője pedig legalább 0,5 kell, hogy legyen.

2.2.   Ütköző (ütőgép)

2.2.1.   Az ütközőnek acélból készült merev szerkezetnek kell lennie.

2.2.2.   Az ütközési felületnek simának, legalább 2 500 mm szélesnek és 800 mm magasnak kell lennie, a széleit pedig legalább 40–50 mm sugárban le kell kerekíteni. 20 mm vastag rétegelt falemezzel le kell fedni.

2.2.3.   Az ütközés pillanatában a következő követelményeknek kell teljesülniük:

2.2.3.1.

az ütközési felületnek függőlegesnek és az ütköztetett jármű hosszanti középsíkjára merőlegesnek kell lennie;

2.2.3.2.

az ütköző mozgásirányának alapvetően vízszintesnek és az ütköztetett jármű hosszanti középsíkjával párhuzamosnak kell lennie;

2.2.3.3.

az ütköző felületének függőleges középvonala és az ütköztetett jármű hosszanti középsíkja között megengedett maximális oldalirányú eltérés 300 mm. Továbbá az ütközési felület szélességének nagyobbnak kell lennie az ütköztetett jármű teljes szélességénél;

2.2.3.4.

az ütközési felület alsó élének talajtól mért távolsága 175 ± 25 mm kell, hogy legyen.

2.3.   Az ütköző meghajtó rendszere

Az ütközőt vagy egy kocsihoz kell rögzíteni (mozgó akadály), vagy egy inga tartozéka lehet.

2.4.   Különleges rendelkezések mozgó akadály használata esetén

2.4.1.   Amennyiben az ütközőt rögzítőeszköz segítségével kocsihoz rögzítik (mozgó akadály), a rögzítőeszköznek merevnek kell lennie, és az ütközés során nem deformálódhat; a kocsinak az ütközés pillanatában szabadon kell mozognia, és nem befolyásolhatja a meghajtó eszköz mozgása.

2.4.2.   Az ütközési sebesség 35 km/h és 38 km/h között kell, hogy legyen.

2.4.3.   A kocsi és az ütköző teljes tömege 1 100 kg ± 20 kg kell, hogy legyen.

2.5.   Különleges rendelkezések inga használata esetén

2.5.1.   Az ütközési felület középpontja és az inga forgástengelye közötti távolságnak legalább 5 m-nek kell lennie.

2.5.2.   Az ütközőnek szilárdan rögzített, merev karokon szabadon kell függenie. Az ingát úgy kell felépíteni, hogy az ütközés következtében ne deformálódhasson lényegesen.

2.5.3.   Az ingába reteszelő mechanizmust kell beszerelni az ütközőnek a vizsgált járművel történő másodlagos ütközése megakadályozására.

2.5.4.   Az ütközés pillanatában az inga ütközési középpontjának sebessége 35 km/h és 38 km/h között kell, hogy legyen.

2.5.5.   Az inga ütközési középpontjában érvényesülő „mr ” redukált tömeg az „m” teljes tömeg, az ütközési középpont és a forgástengely között mért „a” távolság (1), valamint a súlypont és a forgástengely között mért „l” távolság függvényében határozható meg a következő egyenlet segítségével:

mr = m (l/a)

2.5.6.   Az mr redukált tömeg 1 100 kg ± 20 kg kell, hogy legyen.

2.6.   Az ütköző tömegére és sebességére vonatkozó általános rendelkezések

A vizsgálat eredményét akkor is megfelelőnek kell tekinteni, ha a vizsgálatban használt ütközőnek a 2.4.2. és 2.5.4. szakaszban előírtnál nagyobb volt a sebessége és/vagy a 2.4.3. és 2.5.6. szakaszban előírtnál nagyobb volt a tömege, és a jármű megfelelt az előírt követelményeknek.

2.7.   A vizsgálandó jármű állapota

2.7.1.   A vizsgálandó járművet fel kell szerelni a terheletlen menetkész tömegéhez tartozó minden szokásos alkatrésszel és berendezéssel, vagy olyan állapotban kell lennie, amely a tűzveszélyt befolyásoló alkatrészek és berendezések tekintetében megfelel ennek a követelménynek.

2.7.2.   A tüzelőanyag-tartályt térfogatának legalább 90 százalékáig fel kell tölteni tüzelőanyaggal, vagy olyan nem gyúlékony folyadékkal, amelynek sűrűsége és viszkozitása közel azonos az általában használt tüzelőanyagéval. A többi folyadékrendszer (fékfolyadék-tartályok, hűtőrendszer stb.) üres lehet.

2.7.3.   A sebességváltó sebességbe lehet téve, és a fékeket is lehet használni.

2.7.4.   A gyártó kérésére a következő eltérések megengedhetők:

2.7.4.1.

a vizsgálatok elvégzéséért felelős műszaki szolgálat engedélyezheti, hogy az előírásban meghatározott vizsgálatok végrehajtásához ugyanazt a járművet használják, mint amelyet egyéb előírások által meghatározott vizsgálatokhoz használnak (beleértve azokat is, amelyek a jármű szerkezetét érinthetik); és

2.7.4.2.

a jármű 10 százalékot nem meghaladó mértékben túllépheti terheletlen menetkész tömegét, ha a kiegészítő tömegek oly módon vannak a szerkezethez rögzítve, hogy a vizsgálat során nem befolyásolják az utastér szerkezetének viselkedését.

2.8.   Mérőműszerek

A fenti 2.4.2. és 2.5.4. szakasz szerinti sebesség rögzítésére használt műszereknek egy százalékos pontosságúnak kell lenniük.

3.   EGYENÉRTÉKŰ VIZSGÁLATI MÓDSZEREK

3.1.   Egyenértékű vizsgálati módszerek alkalmazása akkor megengedett, ha az előírásban meghatározott feltételek teljesítése a helyettesítő vizsgálat segítségével, vagy a helyettesítő vizsgálat eredményeiből végzett számítással megállapítható.

3.2.   Amennyiben a 2. szakaszban leírtaktól eltérő módszert használnak, annak egyenértékűségét bizonyítani kell.


(1)  Az „a” távolság megegyezik az adott szinkroninga hosszával.


5. MELLÉKLET

MŰANYAG TÜZELŐANYAG-TARTÁLYOK VIZSGÁLATA

1.   ÜTÉSÁLLÓSÁG

1.1.   A tartályt teljesen fel kell tölteni víz-glikol keverékkel vagy más, alacsony fagyáspontú folyadékkal, amely nem változtatja meg a tartály anyagának tulajdonságait, majd átfúródási vizsgálatnak kell alávetni.

1.2.   A vizsgálat ideje alatt a tartály hőmérséklete 233 K ± 2 K (– 40 °C ± 2 °C) kell, hogy legyen.

1.3.   A vizsgálathoz ingás ütésvizsgáló berendezést kell használni. Az ütőgép testének acélból kell készülnie, négyzet alapú gúla alakú kell, hogy legyen egyenlő oldalú háromszöget alkotó oldallapokkal, amelynek oldaléleit és csúcsát 3 mm-es sugárban le kell kerekíteni. Az inga ütési középpontjának egybe kell esnie a gúla súlypontjával; az inga forgási tengelyétől 1 m távolságra kell lennie. Az inga teljes tömegének 15 kg-nak kell lennie. Az inga energiája az ütés pillanatában nem lehet kisebb, mint 30 Nm, és a lehető legjobban meg kell közelítenie ezt az értéket.

1.4.   A vizsgálatokat a tartály azon pontjain kell elvégezni, amelyeket frontális vagy ráfutásos ütközések esetén sérülékenynek tekintenek. Sérülékenynek azok a pontok tekinthetők, amelyek a leginkább ki vannak téve az ütközésből származó igénybevételnek, vagy a tartály formájából, illetve a járműbe történő beszerelési helyzetéből következően a leggyengébbek. A laboratórium által kiválasztott pontokat fel kell tüntetni a vizsgálati jegyzőkönyvben.

1.5.   A vizsgálat ideje alatt az ütközés oldalán vagy az ütközési oldallal szembeni oldalon felerősített szerelvényeknek a helyén kell tartaniuk a tartályt. A vizsgálat következtében nem szabad szivárgásnak kialakulnia.

1.6.   A gyártó döntése szerint az ütközési vizsgálatokat el lehet végezni ugyanazon a tartályon, vagy mindegyik vizsgálatot külön-külön tartályon.

2.   MECHANIKAI SZILÁRDSÁG

A tartályt az előírás 6.1. szakaszában meghatározott feltételek között meg kell vizsgálni szivárgás és alaktartás szempontjából. A tartályt és összes tartozékát vagy egy vizsgálati állványra kell felszerelni, mégpedig úgy, hogy az megfeleljen az azon járműbe történő beszerelés módjának, amelyben a tartályt alkalmazni kívánják, vagy magára a járműre vagy egy járműszelvény által alkotott vizsgálati állványra. A gyártó kérésére és a műszaki szolgálat beleegyezésével a tartályt vizsgálati állvány használata nélkül is lehet vizsgálni. Vizsgálati folyadékként 326 K (53 °C) hőmérsékletű vizet kell használni, amellyel teljesen fel kell tölteni a tartályt. A tartályt öt órán keresztül az üzemi nyomás kétszeresének megfelelő relatív belső nyomásnak kell kitenni, amely nem lehet kevesebb mint 30 kPa, 326 K ± 2 K (53 °C ± 2 °C) hőmérsékleten. A vizsgálat ideje alatt a tartály és annak tartozékai nem repedhetnek meg, és nem szivároghatnak, maradandó alakváltozás azonban bekövetkezhet.

3.   TÜZELŐANYAG-ÁTERESZTŐKÉPESSÉG

3.1.   Az áteresztőképesség vizsgálatához a 83. számú előírás 9. mellékletében meghatározott referencia-tüzelőanyagot, vagy a kereskedelemben kapható „szuper” minőségű tüzelőanyagot kell használni. Amennyiben a tartály kizárólag kompressziós gyújtású motorral felszerelt járművekbe szerelhető be, a tartályt gázolajjal kell feltölteni.

3.2.   A vizsgálat előtt a tartályt térfogata 50 százalékáig fel kell tölteni vizsgálati tüzelőanyaggal, és lezárás nélkül 313 K ± 2 K (40 °C ± 2 °C) környezeti hőmérsékleten kell tárolni, amíg az időegységre vetített súlycsökkenés állandóvá nem válik, legfeljebb négy hétig (előzetes tárolási idő).

3.3.   A tartályt ezután ki kell üríteni, térfogata 50 százalékáig újra kell tölteni vizsgálati tüzelőanyaggal, majd légmentesen le kell zárni, és 313 K ± 2 K (40 °C ± 2 °C) hőmérsékleten kell tárolni. A nyomást be kell állítani, amikor a tartály tartalma elérte a vizsgálati hőmérsékletet. A vizsgálat nyolc hetes időtartama alatt meg kell határozni a diffúziós súlyveszteséget. A megengedett legnagyobb átlagos tüzelőanyag-veszteség 24 órás vizsgálati időre számítva 20 g.

3.4.   Ha a diffúzió által okozott veszteség meghaladja a 3.3. szakaszban megadott értéket, ugyanazon a tartályon ismét el kell végezni az ott leírt vizsgálatot, és 296 K ± 2 K (23 °C ± 2 °C) hőmérsékleten, de egyébként ugyanolyan feltételek között meg kell határozni a diffúziós veszteséget. A mért veszteség 24 óra alatt nem haladhatja meg a 10 grammot.

4.   TÜZELŐANYAGGAL SZEMBENI ELLENÁLLÓKÉPESSÉG

A 3. szakaszban előírt vizsgálatot követően a tartálynak továbbra is teljesítenie kell az 1. és a 2. szakaszban megállapított követelményeket.

5.   TŰZZEL SZEMBENI ELLENÁLLÓKÉPESSÉG

A tartályt a következő vizsgálatoknak kell alávetni.

5.1.   A járműre erősített tartályt két percre láng hatásának kell kitenni. Folyékony tüzelőanyag nem szivároghat a tartályból.

5.2.   Három vizsgálatot kell elvégezni tüzelőanyaggal feltöltött különböző tartályokon az alábbiak szerint:

5.2.1.

Amennyiben a tartály külső gyújtású vagy kompressziós gyújtású motorral ellátott járművekbe szerelhető be, három vizsgálatot „szuper” minőségű benzinnel feltöltött tartályokon kell végrehajtani;

5.2.2.

Amennyiben a tartály kizárólag kompressziós gyújtású motorral felszerelt járművekbe szerelhető be, három vizsgálatot gázolajjal feltöltött tartályokon kell végrehajtani;

5.2.3.

A tartályt és annak tartozékait mindegyik vizsgálathoz vizsgálati állványra kell szerelni úgy, hogy az a lehető legjobban megfeleljen a tényleges beszerelési körülményeknek. A tartály állványra történő rögzítésének módja meg kell, hogy feleljen a járműre történő beszerelésére vonatkozó előírásoknak. Különleges járművekben való felhasználásra tervezett tartályok esetében azokat a járműrészeket, amelyek a tartályt és annak tartozékait védik a lángok ellen, illetve bármilyen módon befolyásolják a tűz terjedését, valamint a tartályon és csatlakozókon elhelyezett, meghatározott alkatrészeket szintén figyelembe kell venni. A vizsgálat alatt minden nyílást le kell zárni, de a lefúvórendszernek továbbra is működnie kell. Közvetlenül a vizsgálat előtt a tartályt a térfogata 50 százalékáig fel kell tölteni az előírt tüzelőanyaggal.

5.3.   A lángot, amelynek a tartályra gyakorolt hatását vizsgálják, külső gyújtású motorhoz használatos kereskedelmi tüzelőanyag (a továbbiakban: tüzelőanyag) edényben történő égetésével kell előidézni. Az edénybe töltött tüzelőanyag mennyiségének elegendőnek kell lennie ahhoz, hogy a vizsgálati eljárás teljes ideje alatt biztosítsa a láng szabad égését.

5.4.   Az edény méretét úgy kell meghatározni, hogy a tüzelőanyag-tartály oldalai ki legyenek téve a láng hatásának. Az edény hosszúsága és szélessége ezért legalább 20 cm-rel, de legfeljebb 50 cm-rel meg kell, hogy haladja a tartály kiterjedését a vízszintes síkban. A vizsgálat megkezdésekor az edény oldalfalai 8 cm-nél nagyobb mértékben nem nyúlhatnak a tüzelőanyag szintje fölé.

5.5.   A tüzelőanyaggal töltött edényt a tartály alá kell helyezni úgy, hogy az edényben lévő tüzelőanyag szintje és a tartály alja közötti távolság feleljen meg a menetkész tömegű jármű tüzelőanyag-tartálya útfelület feletti tervezett magasságának (lásd a 7.4. szakaszt). Az edény vagy a vizsgálóállvány, vagy mindkettő, szabadon mozgatható kell, hogy legyen.

5.6.   A vizsgálat C. fázisa alatt az edényt a tüzelőanyagszint felett 3 cm ± 1 cm-re elhelyezett védőernyővel le kell fedni.

A védőernyőt tűzálló anyagból kell készíteni a 2. függelékben leírtak szerint. A téglák között nem lehet rés, és az edény felett úgy kell alátámasztani, hogy a téglák nyílásai ne záródjanak el. A keret hosszúsága és szélessége 2–4 cm-rel kisebb kell, hogy legyen, mint az edény belső méretei, mégpedig úgy, hogy a szellőzés biztosítása érdekében 1–2 cm rés legyen a keret és az edény fala között.

5.7.   Ha a vizsgálatot szabad levegőn végzik, megfelelő védelmet kell biztosítani a szél ellen, és a szélsebesség az edény szintjén nem haladhatja meg a 2,5 km/h-t. Mielőtt a vizsgálat elkezdődik, a védőernyőt 308 K ± 5 K (35 °C ± 5 °C) hőmérsékletre fel kell melegíteni. A tűzálló téglákat meg lehet nedvesíteni, hogy ugyanolyan vizsgálati feltételeket teremtsenek az egymás után következő vizsgálatokhoz.

5.8.   A vizsgálatnak négy fázisból kell állnia (lásd az 1. függeléket).

5.8.1.   A. fázis: Előmelegítés (1. ábra)

Az edényben levő tüzelőanyagot a vizsgált tartálytól legalább 3 méter távolságra meg kell gyújtani. 60 másodperces előmelegítés után az edényt a tartály alá kell helyezni.

5.8.2.   B. fázis: Lángnak való közvetlen expozíció (2. ábra)

A tartályt 60 másodpercig ki kell tenni a szabadon égő tüzelőanyag lángjának.

5.8.3.   C. fázis: Lángnak való közvetett expozíció (3. ábra)

A B. fázis befejezése után a védőernyőt az égő edény és a tartály közé kell helyezni. A tartályt további 60 másodpercre az így csökkentett láng hatásának kell kitenni.

5.8.4.   D. fázis: A vizsgálat befejezése (4. ábra)

A védőernyővel lefedett égő edényt vissza kell helyezni az eredeti helyzetébe (A. fázis). Ha a vizsgálat végén a tüzelőanyag-tartály ég, a tüzet azonnal el kell oltani.

5.9.   A vizsgálat eredményét kielégítőnek kell tekinteni, ha nem szivárog tüzelőanyag a tartályból.

6.   MAGAS HŐMÉRSÉKLETTEL SZEMBENI ELLENÁLLÓKÉPESSÉG

6.1.   A vizsgálathoz használt állványt a tüzelőanyag-tartály járműbe történő beszerelési helyzetéhez hasonlóan kell beállítani, beleértve a tartály lefúvásának módját is.

6.2.   A térfogatának 50 százalékáig 293 K (20 °C) hőfokú vízzel feltöltött tartályt egy órán keresztül 368 K ± 2 K (95 °C ± 2 °C) környezeti hőmérsékletnek kell kitenni.

6.3.   A vizsgálat eredményét kielégítőnek kell tekinteni, ha a vizsgálat után a tartály nem szivárog, illetve nem deformálódott súlyosan.

7.   JELÖLÉSEK A TÜZELŐANYAG-TARTÁLYON

A márkanevet vagy védjegyet úgy kell a tüzelőanyag-tartályra erősíteni, hogy eltávolíthatatlan és jól olvasható legyen akkor is, amikor a tartályt később beszerelik a járműbe.

1. függelék

TŰZÁLLÓSÁGI VIZSGÁLAT

1.   ábra

A. fázis:

Előmelegítés

Image 9

2.   ábra

B. fázis:

Lángnak való közvetlen expozíció

Image 10

3.   ábra

C. fázis:

Lángnak való közvetett expozíció

Image 11

4.   ábra

D. fázis:

A vizsgálat befejezése

Image 12

2. függelék

A TŰZÁLLÓ TÉGLÁK MÉRETEI ÉS MŰSZAKI ADATAI

Image 13

Tűzállóság

(Seger-Kegel) SK 30

Al2O3-tartalom

30–33

Nyílt porozitás (Po)

20–22

Sűrűség

1 900–2 000 kg/m3

Ténylegesen lyukacsos terület

44,18