European flag

Az Európai Unió
Hivatalos Lapja

HU

C sorozat


C/2024/6834

2024.11.29.

A TANÁCS AJÁNLÁSA

(2024. október 21.)

Svédország gazdaság-, költségvetési, foglalkoztatás- és strukturális politikájáról

(C/2024/6834)

AZ EURÓPAI UNIÓ TANÁCSA,

tekintettel az Európai Unió működéséről szóló szerződésre és különösen annak 121. cikke (2) bekezdésére és 148. cikke (4) bekezdésére,

tekintettel a gazdaságpolitikák hatékony összehangolásáról és a többoldalú költségvetési felügyeletről, valamint az 1466/97/EK tanácsi rendelet hatályon kívül helyezéséről szóló, 2024. április 29-i (EU) 2024/1263 európai parlamenti és tanácsi rendeletre (1) és különösen annak 3. cikke (3) bekezdésére,

tekintettel a makrogazdasági egyensúlyhiányok megelőzéséről és kiigazításáról szóló, 2011. november 16-i 1176/2011/EU európai parlamenti és tanácsi rendeletre (2) és különösen annak 6. cikke (1) bekezdésére,

tekintettel az Európai Bizottság ajánlására,

tekintettel az Európai Parlament állásfoglalásaira,

tekintettel az Európai Tanács következtetéseire,

tekintettel a Foglalkoztatási Bizottság véleményére,

tekintettel a Gazdasági és Pénzügyi Bizottság véleményére,

tekintettel a szociális védelemmel foglalkozó bizottság véleményére,

tekintettel a Gazdaságpolitikai Bizottság véleményére,

mivel:

(1)

Az (EU) 2021/241 európai parlamenti és tanácsi rendelet (3), amely létrehozta a Helyreállítási és Rezilienciaépítési Eszközt (a továbbiakban: az Eszköz), 2021. február 19-én lépett hatályba. Az Eszköz reformok és beruházások végrehajtásához nyújt pénzügyi támogatást a tagállamoknak, az Unió által finanszírozott fiskális impulzust biztosítva. A gazdaságpolitikai koordináció európai szemeszterének prioritásaival összhangban az Eszköz segít elérni a gazdasági és társadalmi helyreállítást, valamint végrehajtani a fenntartható reformokat és beruházásokat, különösen a zöld és a digitális átállás előmozdítását, valamint a tagállamok gazdaságának reziliensebbé tételét szolgáló reformokat és beruházásokat. Közép- és hosszú távon szintén segít megerősíteni az államháztartás helyzetét, valamint fellendíteni a növekedést és a munkahelyteremtést, javítani az Unión belüli területi kohéziót, és támogatni a szociális jogok európai pillérének folytatódó végrehajtását.

(2)

A 2023. február 27-én elfogadott (EU) 2023/435 európai parlamenti és tanácsi rendelet (4) (a továbbiakban: REPowerEU-rendelet) célja fokozatosan megszüntetni az Unió függőségét az orosz fosszilistüzelőanyag-behozataltól. Ez segítene elérni az energiabiztonságot és diverzifikálni az Unió energiaellátását, növelve ugyanakkor a megújuló energiaforrások elterjedését, az energiatárolási kapacitásokat és az energiahatékonyságot. Svédország új REPowerEU-fejezettel egészítette ki a nemzeti helyreállítási és rezilienciaépítési tervét olyan kulcsfontosságú reformok és beruházások finanszírozása érdekében, amelyek segíteni fogják a REPowerEU célkitűzéseinek elérését.

(3)

2023. március 16-án a Bizottság kiadta „Az EU hosszú távú versenyképessége: előretekintés a 2030 utáni időszakra” című közleményt annak érdekében, hogy megalapozza a szakpolitikai döntéseket, és megteremtse a növekedés fokozásához szükséges keretfeltételeket. A közlemény kilenc egymást kölcsönösen megerősítő tényező tekintetében határozza meg a versenyképesség keretfeltételeit. Az említett tényezők közül a magántőkéhez való hozzáférés, a kutatás és innováció, az oktatás és a készségek, valamint a működő egységes piac emelkedik ki a reformok és a beruházások alapvető szakpolitikai prioritásaiként a jelenlegi termelékenységi kihívások kezelése, valamint az Unió és tagállamai hosszú távú versenyképességének fokozása céljából. 2024. február 14-én a Bizottság kiadta „Az egységes piac aktuális helyzete: az egységes piacról és a versenyképességről szóló 2024. évi éves jelentés” című közleményt. Az említett közlemény részletesen ismerteti az európai egységes piac versenyképességi erősségeit és kihívásait, a beazonosított kilenc versenyképességi tényező szerint követve az éves fejleményeket.

(4)

2023. november 21-én a Bizottság elfogadta a 2024. évi éves fenntartható növekedési jelentést, megadva a gazdaságpolitikai koordináció 2024. évi európai szemeszterének startját. 2024. március 22-én az Európai Tanács jóváhagyta a 2024. évi éves fenntartható növekedési jelentés prioritásait, amelyek a versenyképes fenntarthatóság négy dimenziója köré összpontosulnak. 2023. november 21-én a Bizottság – az 1176/2011/EU rendelet alapján – elfogadta a riasztási mechanizmus keretében készült 2024. évi jelentést is, amelyben Svédországot azon tagállamok egyikeként azonosította, amelyeket érinthet az egyensúlyhiány, vagy fennáll ennek kockázata, és amelyek tekintetében részletes felülvizsgálatra volna szükség. A Bizottság az euroövezet gazdaságpolitikájáról szóló tanácsi ajánlásra vonatkozó ajánlást is elfogadott és a 2024. évi együttes foglalkoztatási jelentésre vonatkozó javaslatot, amely elemzi a foglalkoztatási iránymutatások és a szociális jogok európai pillérében foglalt elvek végrehajtását. A Tanács 2024. április 12-én elfogadta az euroövezet gazdaságpolitikájáról szóló ajánlást (5) (a továbbiakban: az euroövezetről szóló, 2024. évi ajánlás) és 2024. március 11-én az együttes foglalkoztatási jelentést.

(5)

2024. április 30-án hatályba lépett az Unió új gazdasági kormányzási kerete. A keret magában foglalja a gazdaságpolitikák hatékony összehangolásáról és a többoldalú költségvetési felügyeletről szóló, új (EU) 2024/1263 rendeletet, a túlzott hiány esetén követendő eljárás végrehajtásának felgyorsításáról és pontosításáról szóló, módosított 1467/97/EK tanácsi rendeletet (6) és a tagállamok költségvetési keretrendszerére vonatkozó követelményekről szóló, módosított 2011/85/EU tanácsi irányelvet (7) is. Az új gazdasági kormányzási keret célkitűzései: reformok és beruházások végrehajtásával előmozdítani a rendezett és fenntartható államháztartást, a fenntartható és inkluzív növekedést, valamint a rezilienciát, továbbá megelőzni a túlzott költségvetési hiányt. Az új gazdasági kormányzási keret előmozdítja a nemzeti felelősségvállalást is, és fokozott hangsúlyt helyez a középtávra, hatékonyabb és következetesebb végrehajtással kombinálva mindezt. Minden egyes tagállamnak nemzeti középtávú költségvetési-strukturális tervet kell benyújtania a Tanácsnak és a Bizottságnak. A nemzeti középtávú költségvetési-strukturális terv a tagállam költségvetési, reform- és beruházási kötelezettségvállalásait tartalmazza, a nemzeti törvényhozási ciklus rendes hosszától függően, 4 vagy 5 éves tervezési időhorizontra vonatkozóan. A nemzeti középtávú költségvetési-strukturális tervekben foglalt nettó kiadási (8) pályának meg kell felelnie az (EU) 2024/1263 rendelet követelményeinek, többek között azon követelményeknek, hogy az államadósságot a kiigazítási időszak végére megalapozottan csökkenő pályára kell állítani, vagy ilyen pályán kell tartani, vagy annak a bruttó hazai termék (GDP) 60 %-a alatti prudens szinten kell maradnia, továbbá az államháztartási hiányt középtávon a Szerződés által a GDP 3 %-ában meghatározott referenciaérték alá kell csökkenteni, illetve az alatt kell tartani. Amennyiben egy tagállam elkötelezi magát az (EU) 2024/1263 rendeletben meghatározott kritériumoknak megfelelő releváns reformok és beruházások mellett, a kiigazítási időszak legfeljebb három évvel meghosszabbítható. Az említett nemzeti középtávú költségvetési-strukturális tervek elkészítésének támogatása céljából a Bizottság 2024. június 21-én iránymutatást tett közzé a tagállamok által a nemzeti középtávú költségvetési-strukturális terveikben és az elért eredményekről szóló éves jelentéseikben nyújtandó információkra vonatkozóan. Az (EU) 2024/1263 rendelet 5. és 36. cikkének megfelelően a Bizottság – adott esetben – referenciapályát és technikai információkat továbbított a tagállamok számára. A tagállamoknak 2024. szeptember 20-ig kell benyújtaniuk nemzeti középtávú költségvetési-strukturális terveiket, kivéve, ha a tagállam és a Bizottság megállapodik a határidő észszerű időtartammal történő meghosszabbításáról. A tagállamok – a nemzeti jogi keretükkel összhangban – megvitathatják a középtávúterv-tervezetüket a nemzeti parlamentjükkel, felkérhetik a független költségvetési intézményeket véleménynyilvánításra, valamint konzultációt folytathatnak a szociális partnerekkel és más nemzeti érdekelt felekkel.

(6)

2024-ben a gazdaságpolitikai koordináció európai szemesztere továbbra is az Eszköz végrehajtásával összhangban alakul. A helyreállítási és rezilienciaépítési tervek teljes körű végrehajtása továbbra is elengedhetetlen az európai szemeszter szerinti szakpolitikai prioritások teljesítéséhez, mivel a tervek segítenek hatékonyan kezelni az elmúlt években kiadott releváns országspecifikus ajánlásokban azonosított kihívások összességét vagy jelentős részét. A 2019., 2020., 2022. és 2023. évi országspecifikus ajánlások ugyanolyan relevánsak maradnak az (EU) 2021/241 rendelet 14., 18. és 21. cikkével összhangban felülvizsgált, aktualizált vagy módosított helyreállítási és rezilienciaépítési tervek tekintetében is.

(7)

2021. május 28-án Svédország – az (EU) 2021/241 rendelet 18. cikkének (1) bekezdésével összhangban – benyújtotta nemzeti helyreállítási és rezilienciaépítési tervét a Bizottsághoz. Az (EU) 2021/241 rendelet 19. cikke értelmében a Bizottság – az említett rendelet V. mellékletében foglalt értékelési iránymutatásokkal összhangban – értékelte a helyreállítási és rezilienciaépítési terv relevanciáját, eredményességét, hatékonyságát és következetességét. 2022. május 4-én a Tanács elfogadta a Svédország helyreállítási és rezilienciaépítési terve értékelésének jóváhagyásáról szóló végrehajtási határozatát (9), amelyet az (EU) 2021/241 rendelet 18. cikkének (2) bekezdése alapján 2023. november 9-én módosítottak a vissza nem térítendő pénzügyi támogatásra vonatkozó maximális pénzügyi hozzájárulás aktualizálása, valamint a REPowerEU-fejezet beillesztése céljából (10). A részletek folyósításának feltétele, hogy a Bizottság – az (EU) 2021/241 rendelet 24. cikkének (5) bekezdésével összhangban – határozatot fogadjon el, amely megállapítja, hogy Svédország kielégítően teljesítette a tanácsi végrehajtási határozatban meghatározott releváns mérföldköveket és célokat. A kielégítő teljesítés előfeltétele, hogy a korábbi mérföldkövek és célok terén ne következzen be visszalépés.

(8)

2024. április 26-án Svédország – az 1466/97/EK tanácsi rendelet (11) 8. cikkének (1) bekezdésével összhangban – benyújtotta a 2024. évi nemzeti reformprogramját és a 2024. évi konvergenciaprogramját. Az (EU) 2021/241 rendelet 27. cikkével összhangban a 2024. évi nemzeti reformprogram Svédországnak a helyreállítási és rezilienciaépítési terv megvalósítása terén tett előrehaladásról szóló, félévenkénti jelentését is tükrözi.

(9)

2024. június 19-én a Bizottság közzétette a Svédországra vonatkozó, 2024. évi országjelentést. Ebben értékelte a Tanács által 2019 és 2023 között elfogadott releváns országspecifikus ajánlások végrehajtása terén Svédország által elért eredményeket, és számba vette a helyreállítási és rezilienciaépítési terv Svédország általi végrehajtását. Az említett elemzés alapján az országjelentés hiányosságokat azonosított a helyreállítási és rezilienciaépítési terv által nem vagy csak részben kezelt kihívásokat illetően, valamint újonnan felmerült és kialakulóban lévő kihívásokat. A jelentés szintén értékelte a Svédország által a szociális jogok európai pillérének végrehajtása és a foglalkoztatásra, a készségekre és a szegénység csökkentésére vonatkozó kiemelt uniós célok elérése, valamint az Egyesült Nemzetek fenntartható fejlődési céljainak megvalósítása terén elért eredményeket.

(10)

A Bizottság – az 1176/2011/EU rendelet 5. cikke alapján – Svédország vonatkozásában részletes felülvizsgálatot végzett. A Bizottság szolgálatai által az említett rendelet alkalmazásával összefüggésben Svédország makrogazdasági sebezhetőségeire vonatkozóan végzett értékelés főbb megállapításait 2024 márciusában tették közzé. 2024. június 19-én a Bizottság megállapította, hogy Svédország esetében makrogazdasági egyensúlyhiány áll fenn. Svédország mindenekelőtt az ingatlanpiaccal és a magánszektor magas adósságállományával kapcsolatos sebezhetőségekkel szembesül, amelyek a közelmúltbeli korrekciók ellenére továbbra is fennállnak, és az ezek kezelésére irányuló politikai intézkedések korlátozottak voltak. A több éven át tartó jelentős emelkedést követően az ingatlanárak 2022-ben és 2023-ban csökkennek. A magánszektor GDP-hez viszonyított adóssága a nominális GDP magas inflációnak betudható jelentős növekedése miatt csökkent, ugyanakkor az adósságállomány nominálisan még mindig nőtt. A kamatlábak gyors emelkedése negatívan hatott a háztartások és a kereskedelmi ingatlanokkal foglalkozó vállalatok adósságszolgálatára, csökkentette a keresletet, és hatással volt az ingatlanárakra. A változó kamatlábak és a nagyon hosszú futamidejű jelzáloghitelek elterjedtsége nyomást gyakorolt a háztartások mérlegére, ami csökkentette a törlesztési képességüket, visszaesést idézett elő a fogyasztásban, és hozzájárult a 2023-as recesszióhoz. Ezzel egyidejűleg az új lakások építése meredeken visszaesett. A közelmúltbeli visszaesések ellenére a lakásárak továbbra is jelentősen túlértékeltek, úgy tűnik, hogy a kereskedelmi ingatlanok árai sem alkalmazkodtak még teljesen, továbbá az adósságszolgálat szempontjából kockázatot jelent, ha a kamatlábak magasak maradnak és a fedezeti értékelések esnek. A pénzügyi szektor nagy mértékben ki van téve az ingatlanszektornak, de erős pénzügyi mutatói pajzsként szolgálnak az ingatlanpiaci problémák szélesebb gazdaságra való átterjedésével szemben. A szakpolitikai előrelépés korlátozott volt, és határozottabb fellépés hiányában az azonosított sebezhetőségek továbbra is fennmaradnak, ami a hitelfinanszírozású lakásvásárlások újbóli megugrását és a lakásárak túlértékelődését eredményezheti. A lakáskínálatot növelő intézkedések nagyban hozzájárulnának e problémák megelőzéséhez. Emellett az adórendszer továbbra is ösztönzi a hitelből finanszírozott lakásvásárlást a jelzáloghitel-kamatfizetések után igénybe vehető jelentős mértékű adókedvezmény révén, és előnyben részesíti a lakástulajdonlást. A bérleti piac reformjára nem került sor.

(11)

Az Eurostat által hitelesített adatok szerint Svédország államháztartási egyenlege a 2022. évi, a GDP 1,2 %-át kitevő többletről 2023-ban 0,6 %-os hiányba fordult, míg a GDP-arányos államadósság a 2022. év végi 33,2 %-ról 2023 végére 31,2 %-ra csökkent.

(12)

2022. július 12-én a Tanács azt ajánlotta (12), hogy Svédország hozzon intézkedést annak biztosítására 2023-ban, hogy a nemzeti finanszírozású elsődleges folyó kiadások növekedése összhangban legyen egy összességében semleges költségvetéspolitikai irányvonallal (13), figyelembe véve az energiaár-emelkedéseknek leginkább kitett háztartásoknak és vállalkozásoknak, valamint az Ukrajnából menekülőknek nyújtott ideiglenes és célzott támogatás fenntartását. Svédországnak készen kell állnia arra, hogy a folyó kiadásokat a változó helyzethez igazítsa. A Tanács azt is ajánlotta, hogy Svédország bővítse a zöld és a digitális átállásra, valamint a REPowerEU kezdeményezés figyelembevételével az energiabiztonságra irányuló közberuházásokat, többek között az Eszköz és más uniós források felhasználásával. A Bizottság becslései szerint 2023-ban a költségvetési irányvonal (14) nagyjából semleges volt, a GDP 0 %-ának felelt meg. A nemzeti finanszírozású (a diszkrecionális bevételi intézkedések nélkül számított) elsődleges folyó kiadások 2023. évi növekedése a GDP 0,1 %-ának megfelelő, nagyjából semleges hatást gyakorolt a költségvetési irányvonalra, és összhangban volt a 2022. július 12-i tanácsi ajánlással. A nemzeti finanszírozású elsődleges folyó kiadások nagyjából semleges hatása arra vezethető vissza, hogy 0,3 százalékponttal csökkentek az energiaár-emelkedés nyomán a háztartások és a vállalkozások támogatása érdekében hozott (célzott és nem célzott) szükséghelyzeti támogatási intézkedések költségei, amit viszont részben ellensúlyoztak kisebb horderejű intézkedések, többek között az üzemanyagokat terhelő energiaadó csökkentése. A nemzeti finanszírozású beruházások 2023-ban a GDP 4,9 %-át tették ki, ami 2022-höz képest 0,2 százalékpontos növekedést jelent. Svédország a zöld és a digitális átállásra, valamint az energiabiztonságra irányuló közberuházásokat finanszírozott (például az Industry Leap és a Climate Leap programot), támogatva az éghajlatváltozással kapcsolatos projekteket és az alacsony kibocsátású ipari technológiákat, valamint a széles sávú rendszerek bővítését. Svédország még nem nyújtott be kifizetési kérelmet az Eszköz keretében.

(13)

A 2024. évi konvergenciaprogramban a költségvetési előrejelzéseket alátámasztó makrogazdasági forgatókönyv 2024-ben 0,7 %-os és 2025-ben 2,5 %-os reál-GDP-növekedést prognosztizál, ugyanakkor a KPIF-inflációt (fogyasztóiár-infláció kamatköltségek nélkül) 2024-ben 2,1 %-ra és 2025-ben 1,7 %-ra prognosztizálja. A GDP-arányos államháztartási hiány 2024-ben várhatóan 1,2 %-ra nő, és 2025-ben a GDP 0,3 %-ának megfelelő szintre csökken, míg a GDP-arányos államadósság 2024 végére várhatóan 32,0 %-ra nő, 2025 végére viszont 31,4 %-ra csökken. 2025 után – az előrejelzések szerint – az államháztartási egyenleg 2026-ban a GDP 0,7 %-ának, 2027-ben pedig a GDP 1,7 %-ának megfelelő többlettel zár. Ezért az államháztartási egyenleg – a tervek szerint – a program időhorizontjában a Szerződés által a GDP 3 %-ában meghatározott hiány-referenciaérték alatt marad. Viszont 2025 után – az előrejelzések szerint – a GDP-arányos államadósság 2026-ra a GDP 30,0 %-ára, 2027-ben pedig 28,0 %-ára csökken.

(14)

A Bizottság 2024. tavaszi előrejelzése szerint a reál-GDP 2024-ben 0,2 %-kal, 2025-ben pedig 2,1 %-kal nő, és a harmonizált fogyasztói árindexszel (HICP) mért infláció 2024-ben 2,0 %-on, 2025-ben pedig 1,8 %-on áll majd.

(15)

A Bizottság 2024. tavaszi előrejelzése a GDP 1,4 %-ának megfelelő költségvetési hiánnyal számol 2024-re vonatkozóan, ami többek között az adóbevételek növekedésének megtorpanását és különösen az indexált nyugdíjakra fordított kiadások növekedését tükrözi a regionális és önkormányzati alszektorban, míg a GDP-arányos államadósság 2024 végére várhatóan 32 %-ra emelkedik. A Bizottság becslései alapján a költségvetési irányvonal az előrejelzés szerint 2024-ben a GDP 0,6 %-ával bővül.

(16)

A Bizottság 2024. tavaszi előrejelzése szerint az Eszköz keretében nyújtott vissza nem térítendő támogatásokkal (grants) finanszírozott kiadások nagysága 2024-ben várhatóan a GDP 0,1 %-a, hasonlóan a 2023. évi 0,1 %-hoz. Az Eszköz keretében nyújtott vissza nem térítendő támogatásokkal finanszírozott kiadások magas színvonalú beruházásokat és termelékenységnövelő reformokat fognak lehetővé tenni anélkül, hogy közvetlen hatást gyakorolnának Svédország államháztartási egyenlegére vagy államadósságára.

(17)

2023. július 14-én a Tanács azt ajánlotta (15) Svédországnak, hogy tartsa fenn rendezett költségvetési pozícióját 2024-ben. A 2023. évi költségvetésük végrehajtása és a 2024. évi költségvetésük elkészítése során a tagállamoknak figyelembe kellett venniük azt, hogy a Bizottság – a 2023. évi tényadatok alapján – javasolni fogja a Tanácsnak a hiányalapú túlzotthiány-eljárások megindítását. A Bizottság 2024. tavaszi előrejelzése szerint Svédország GDP-arányos strukturális egyenlege a 2023. évi 0,1 % után 2024-ben 0,0 % lesz, ezzel meghaladja a GDP –1 %-ának megfelelő strukturális egyenlegként meghatározott középtávú költségvetési célkitűzést. Ez összhangban van a Tanács ajánlásával.

(18)

A Tanács továbbá azt ajánlotta, hogy Svédország 2023–2024-ben a lehető leghamarabb vezesse ki a hatályban lévő szükséghelyzeti energiatámogatási intézkedéseket. A Tanács továbbá azt ajánlotta, hogy ha az újbóli energiaár-emelkedések új vagy folytatódó támogatási intézkedéseket tesznek szükségessé, Svédországnak biztosítania kell, hogy az ilyen támogatási intézkedések a kiszolgáltatott helyzetben lévő háztartások és vállalkozások védelmére irányuljanak, fiskálisan finanszírozhatóak legyenek, és megőrizzék az energiamegtakarításra irányuló ösztönzőket. A Bizottság 2024. tavaszi előrejelzése szerint a szükséghelyzeti energiatámogatási intézkedések nettó költségvetési költsége (16) a becslések szerint 2023-ban a GDP kevesebb mint 0,1 %-át, valamint az előrejelzések szerint 2024-ben kevesebb mint 0,1 %-át és 2025-ben a 0 %-át teszi ki. A szükséghelyzeti energiatámogatási intézkedéseket 2023-ban és 2024-ben kivezetik. Ez összhangban van a Tanács ajánlásával.

(19)

Emellett a Tanács azt is ajánlotta, hogy Svédország tartsa fenn a nemzeti finanszírozású közberuházások szintjét, és biztosítsa az Eszköz keretében nyújtott vissza nem térítendő támogatások és az egyéb uniós alapok hatékony felhasználását, különösen a zöld és a digitális átállás előmozdítása érdekében. A Bizottság 2024. tavaszi előrejelzése szerint a nemzeti finanszírozású közberuházások a 2023. évi GDP-arányos 4,9 %-hoz képest 2024-ben a GDP 5,1 %-ára emelkednek. Ez összhangban van a Tanács ajánlásával. Ezzel szemben az uniós forrásokból – ideértve az Eszköz keretében nyújtott vissza nem térítendő támogatásokat is – finanszírozott közkiadások 2024-ben várhatóan változatlan – a GDP 0,2 %-ának megfelelő – szinten maradnak.

(20)

Az előrejelzés zárónapján ismert szakpolitikai intézkedések alapján, és változatlan szakpolitikát feltételezve a Bizottság 2024. tavaszi előrejelzése 2025-re a GDP 0,9 %-ának megfelelő költségvetési hiányt és 31,3 %-os GDP-arányos államadósságot vetít előre a várható gazdasági fellendülésnek köszönhetően.

(21)

Az (EU) 2021/241 rendelet 19. cikke (3) bekezdésének b) pontjával és az említett rendelet V. mellékletének 2.2. kritériumával összhangban a helyreállítási és rezilienciaépítési terv 2026-ig végrehajtandó, egymást kölcsönösen erősítő reformok és beruházások széles körét tartalmazza. Az említett reformok és beruházások várhatóan segítenek kezelni a releváns országspecifikus ajánlásokban azonosított kihívások mindegyikét vagy jelentős részét. E szoros időkereten belül Svédország hosszú távú versenyképességének a zöld és a digitális átállás révén történő fokozásához kulcsfontosságú gyorsan haladni a REPowerEU-fejezetet is tartalmazó helyreállítási és rezilienciaépítési terv eredményes végrehajtásával, biztosítva ugyanakkor a társadalmi méltányosságot. A helyreállítási és rezilienciaépítési tervben foglalt kötelezettségvállalások 2026 augusztusáig történő teljesítése szempontjából meghatározó jelentőséggel bír, hogy Svédország jelentős mértékben felgyorsítsa a reformok és beruházások végrehajtását. A helyreállítási és rezilienciaépítési terv sikeres végrehajtásához alapvető fontosságú a helyi és regionális hatóságok, a szociális partnerek, a civil társadalom szereplői és más releváns érdekelt felek szisztematikus bevonása a széles körű felelősségvállalás biztosítása érdekében.

(22)

A kohéziós politikai programok félidős felülvizsgálatának részeként Svédországnak – az (EU) 2021/1060 európai parlamenti és tanácsi rendelet (17) 18. cikkével összhangban – 2025 márciusáig felül kell vizsgálnia az egyes – az Európai Regionális Fejlesztési Alap (ERFA), az Európai Szociális Alap Plusz (ESZA+), a Kohéziós Alap és az Igazságos Átmenet Alap (IÁA) által támogatott – programokat, figyelembe véve többek között a 2024. évi országspecifikus ajánlásokban azonosított kihívásokat, valamint a nemzeti energia- és klímatervét. Az említett felülvizsgálat képezi az alapját az egyes programokhoz nyújtott uniós finanszírozás végleges allokációjának. Svédország eredményeket ért el a kohéziós politikai programoknak és a szociális jogok európai pillérének a végrehajtása terén, de továbbra is kihívásokkal szembesül, és változatlanul egyenlőtlenségek állnak fenn a fővárosi régió és az ország többi része között. Fontos feladat a kohéziós politikai programok végrehajtásának felgyorsítása, és az e programokban elfogadott prioritások továbbra is relevánsak. Alapvető fontosságú a klímasemleges gazdaság elérésére törekedve a társadalom további környezetbarátabbá tételéhez hozzájáruló innováció támogatásának folytatása, egyúttal a regionális társadalmi-gazdasági egyenlőtlenségek, valamint a városi és nem városi térségek közötti egyenlőtlenségek további kezelése. Emellett továbbra is kulcsfontosságú a továbbképzés és az átképzés előmozdítása, különös tekintettel a kiszolgáltatott csoportokra, azon belül is a migráns háttérrel rendelkezőkre. Svédország továbbá felhasználhatná az (EU) 2024/795 európai parlamenti és tanácsi rendelettel (18) létrehozott Stratégiai Technológiák Európai Platformját a zöld átalakulást támogató technológiákba irányuló beruházások fellendítésére. A tiszta és erőforrás-hatékony technológiák fejlesztése és gyártása – ideértve az értékláncok megerősítését, valamint a munkaerő- és készséghiány kezelését – fontos a svéd régiók, valamint kis- és középvállalkozások hosszú távú fenntarthatósága és versenyképessége szempontjából.

(23)

A helyreállítási és rezilienciaépítési terv és más uniós alapok által kezelt gazdasági és társadalmi kihívásokon túlmenően Svédország számos további kihívással is szembesül a következőkkel kapcsolatban: a) a – különösen a hátrányos társadalmi-gazdasági és migráns hátterű – tanulók oktatási eredményeinek romlása; b) a készséghiány, amely a hátrányos társadalmi-gazdasági és migráns háttérrel rendelkezők esetében a legszembetűnőbb; és c) az üvegházhatásúgáz-kibocsátás csökkentése.

(24)

A 2022. évi nemzetközi tanulói teljesítménymérés (PISA) eredményei alapján a svéd diákok alapkészségei 2018 óta romlottak. A legnagyobb romlás a matematika tantárgy kapcsán volt megfigyelhető: az alulteljesítők aránya jóval meghaladta az uniós célt. Az alulteljesítési ráta még inkább nőtt a hátrányos társadalmi-gazdasági háttérrel rendelkező diákok esetében, nagy különbséget mutatva a svédországi születésű és a migráns háttérrel rendelkezők között. Emellett fennáll annak a kockázata, hogy a képzett tanárok tartós hiánya kedvezőtlenül befolyásolja az oktatási rendszer minőségét és a diákok teljesítményét.

(25)

2022-ben az alsó középfokú oktatásban részt vevő diákok 15 %-a túl gyenge vagy hiányos osztályzata nem tette lehetővé a felső középfokú oktatásban való részvételt. Ez különösen a hátrányos társadalmi-gazdasági és migráns háttérrel rendelkező diákokat érinti. Az ilyen diákok a magániskolákban is alulreprezentáltak, amelyek tanulói átlagosan nagyobb eséllyel tanulhatnak tovább. Mivel Svédországban a legtöbb munkahely felső középfokú vagy felsőfokú végzettséget igényel, az ebből eredő iskolai végzettségbeli különbség is növeli a munkakeresés kockázatát, ami hátrányos következményekkel jár az integrációra nézve.

(26)

A különböző csoportok között jelentős különbségek mutatkoznak a készségszintek és az iskolai végzettség tekintetében. Az ilyen különbségek az EU-n kívül született fiatalok esetében a legszembetűnőbbek, akik kisebb valószínűséggel fejezték be a felső középfokú tanulmányaikat, és kisebb valószínűséggel vesznek részt foglalkoztatásban, oktatásban vagy képzésben, mint a Svédországban születettek. Ez csökkenti a foglalkoztatási esélyeiket, és kockázatot jelent a tekintetben, hogy Svédország tovább javítsa fenntartható versenyképességét. Emellett az említett készséghiányok tovább súlyosbítják a munkaerőhiányt, ami különösen nyilvánvaló az ipari és a szolgáltatási ágazatban, és komoly kihívást jelent az ország legészakibb régióinak fejlődése és zöld ipari átállása szempontjából.

(27)

A jelenlegi szakpolitikák mellett valószínűtlennek tűnik, hogy Svédország elérje az üvegházhatásúgáz-kibocsátás csökkentésére irányuló uniós politika keretében 2030-ra kitűzött céljait (a továbbiakban: a 2030-as kibocsátási célértékek). Továbbra sem állnak rendelkezésre a 2023-ban és 2024-ben bekövetkezett szakpolitikai változásokat tükröző, aktualizált átfogó üvegházhatásúgáz-kibocsátási forgatókönyvek, mivel a jelenleg elérhető kormányzati éghajlat-politikai cselekvési terv hosszabb távra, 2045-ig tervez, a 2030-ig tartó időszakra vonatkozó kibocsátási pályákra vonatkozó mennyiségi forgatókönyvek nélkül. Ugyanakkor hivatalos és független szervek által készített számos tanulmány megerősíteni látszik, hogy Svédország jelenlegi szakpolitikái jelentős elmaradást fognak eredményezni a 2030-as kibocsátási célértékek elérése tekintetében. A közúti közlekedés kibocsátáscsökkentése kulcsfontosságú ahhoz, hogy Svédország elérje a 2030-as kibocsátási célértékeket. A közúti közlekedés az olaj- és a kőolajtermékek iránti energiaigény háromnegyedét teszi ki, amely a fosszilis tüzelőanyagokból származó üvegházhatásúgáz-kibocsátás fő forrása Svédországban.

(28)

Annak ellenére, hogy az Unión belül Svédországban a legnagyobb a megújuló energiaforrások aránya a teljes energiafogyasztáson belül, az ország még mindig kiaknázatlan lehetőségeket rejt magában a megújuló energiaforrások terén. Ezt a potenciált ki lehetne használni a svédországi iparágak folyamatban lévő villamosításának, valamint az észak-svédországi innovatív, zöld ipari fejlesztések és dekarbonizáció figyelembevételére, amelyek még nagyobb villamosenergia-termelést igényelnek. Az ország megújulóenergia-termelési kapacitásának bővítése még mindig számos akadályba ütközik. Ennek következtében előfordulhat, hogy Svédország 2021 és 2030 között nem éri el a szélenergia-kapacitásának 13 GW-tal, a napenergia-kapacitásának pedig mintegy 5 GW-tal tervezett bővítését. Az egyik ilyen problémát a tengeri és a szárazföldi szélenergia előtt álló akadályok jelentik. Ezek az akadályok többek között a nem hatékony engedélyezési eljárásokból, valamint a települések és a védelmi hatóságok vétójogából erednek.

(29)

A Bizottság részletes felülvizsgálatának és az egyensúlyhiány fennállására vonatkozó következtetéseinek fényében az 1176/2011/EU rendelet 6. cikke szerinti ajánlások tükröződnek az 1. ajánlásban. Az 1. ajánlásban említett szakpolitikai intézkedések segítenek kezelni a háztartások magas adósságállományához és a nagy értékű ingatlanokhoz kapcsolódó sebezhetőségeket,

AJÁNLJA, hogy Svédország 2024-ben és 2025-ben tegyen intézkedéseket a következők érdekében:

1.

Kellő időben nyújtsa be a középtávú költségvetési-strukturális tervet. Mérsékelje a háztartások nagy adósságállományával és a lakáspiaci egyensúlyhiánnyal kapcsolatos kockázatokat azáltal, hogy csökkenti a jelzáloghitel-kamatfizetések után igénybe vehető adókedvezményt és/vagy növeli a rendszeresített ingatlanadókat, miközben megfelelő eszközöket hoz létre a szakpolitikai intézkedések célzottabbá tételére és értékelésének javítására. Élénkítse a lakásépítési beruházásokat a legsürgetőbb hiányok enyhítése érdekében, különösen az építkezés strukturális akadályainak felszámolása révén. Javítsa a lakáspiac hatékonyságát, többek között a lakásbérleti piac reformja révén.

2.

Az elhúzódó késedelmek fényében jelentősen gyorsítsa fel a REPowerEU-fejezetet is magában foglaló helyreállítási és rezilienciaépítési terv végrehajtását, biztosítva a reformok és beruházások 2026 augusztusáig történő befejezését. Gyorsítsa fel a kohéziós politikai programok végrehajtását. Az említett programok félidős felülvizsgálata keretében továbbra is összpontosítson az elfogadott prioritásokra, figyelembe véve a Stratégiai Technológiák Európai Platformja kezdeményezés által a versenyképesség javítására kínált lehetőségeket.

3.

A hátrányos társadalmi-gazdasági és migráns háttérrel rendelkező diákokra is kiterjedően javítsa az oktatási teljesítményt a képzett tanárok tartós hiányának kezelése, az oktatási rendszerhez való egyenlő hozzáférés biztosítása, valamint a diákok felső középfokú oktatásba való átmenetének további támogatása révén. Célzott szakpolitikai intézkedések és erőforrások révén fejlessze a munkavállalók – különösen a hátrányos társadalmi-gazdasági és migráns háttérrel rendelkezők – készségeit a munkaerőpiaci integrációjuk javítása érdekében.

4.

Biztosítsa az üvegházhatásúgáz-kibocsátás csökkentésére vonatkozó célok elérését, különösen a közúti közlekedésből származó kibocsátások csökkentése révén, valamint gyorsítsa fel és észszerűsítse a megújuló energiaforrások – különösen a tengeri és szárazföldi szélenergia – alkalmazására vonatkozó engedélyezési eljárásokat.

Kelt Luxembourgban, 2024. október 21-én.

a Tanács részéről

az elnök

NAGY I.


(1)   HL L, 2024/1263, 2024.4.30., ELI: http://data.europa.eu/eli/reg/2024/1263/oj.

(2)   HL L 306, 2011.11.23., 25. o., ELI: http://data.europa.eu/eli/reg/2011/1176/oj.

(3)  Az Európai Parlament és a Tanács (EU) 2021/241 rendelete (2021. február 12.) a Helyreállítási és Rezilienciaépítési Eszköz létrehozásáról (HL L 57., 2021.2.18., 17. o., ELI: http://data.europa.eu/eli/reg/2021/241/oj).

(4)  Az Európai Parlament és a Tanács (EU) 2023/435 rendelete (2023. február 27.) az (EU) 2021/241 rendeletnek a helyreállítási és rezilienciaépítési tervekbe beillesztendő REPowerEU-fejezet tekintetében történő módosításáról, valamint az 1303/2013/EU rendelet, az (EU) 2021/1060 rendelet és az (EU) 2021/1755 rendelet, valamint a 2003/87/EK irányelv módosításáról (HL L 63., 2023.2.28., 1. o., ELI: http://data.europa.eu/eli/reg/2023/435/oj).

(5)  A Tanács ajánlása (2024. április 12.) az euroövezet gazdaságpolitikájáról (HL C, C/2024/2807, 2024.4.23., ELI: http://data.europa.eu/eli/C/2024/2807/oj).

(6)  A Tanács 1467/97/EK rendelete (1997. július 7.) a túlzott hiány esetén követendő eljárás végrehajtásának felgyorsításáról és pontosításáról (HL L 209., 1997.8.2., 6. o., ELI: http://data.europa.eu/eli/reg/1997/1467/oj).

(7)  A Tanács 2011/85/EU irányelve (2011. november 8.) a tagállamok költségvetési keretrendszerére vonatkozó követelményekről (HL L 306., 2011.11.23., 41. o., ELI: http://data.europa.eu/eli/dir/2011/85/oj).

(8)  Az (EU) 2024/1263 rendelet 2. cikkének 2. pontjában meghatározott „nettó kiadás”: i. a kamatkiadások, ii. a diszkrecionális bevételi intézkedések, iii. az uniós alapokból származó bevételek által teljes mértékben fedezett, uniós programokkal kapcsolatos kiadások, iv. az Unió által finanszírozott programok társfinanszírozásával kapcsolatos nemzeti kiadások, v. a munkanélküli ellátásokra fordított kiadások ciklikus elemei, valamint vi. az egyszeri és egyéb átmeneti intézkedések nélkül számított kormányzati kiadás.

(9)  ST 7772/22 INIT és ST 7772/22 ADD 1.

(10)  A Tanács végrehajtási határozata (2023. november 9.) a Svédország helyreállítási és rezilienciaépítési terve értékelésének jóváhagyásáról szóló, 2022. május 4-i végrehajtási határozat módosításáról (ST 14474/23 INIT és ST 14474/23 ADD 1).

(11)  A Tanács 1466/97/EK rendelete (1997. július 7.) a költségvetési egyenleg felügyeletének megerősítéséről és a gazdaságpolitikák felügyeletéről és összehangolásáról (HL L 209., 1997.8.2., 1. o., ELI: http://data.europa.eu/eli/reg/1997/1466/oj).

(12)  A Tanács ajánlása (2022. július 12.) Svédország 2022. évi nemzeti reformprogramjáról, amelyben véleményezi Svédország 2022. évi konvergenciaprogramját (HL C 334., 2022.9.1., 221. o.).

(13)  A Bizottság 2024. tavaszi előrejelzése alapján Svédország esetében a potenciális kibocsátás középtávú növekedése nominális értéken 2023-ban 7,7 %-ra tehető, a tízéves átlagos potenciális reálnövekedési ráta és a 2023. évi GDP-deflátor alapján.

(14)  A költségvetési irányvonal az államháztartás mögöttes költségvetési pozíciójában bekövetkezett éves változás mérőszáma. Mind a nemzeti finanszírozású, mind az uniós költségvetésből finanszírozott költségvetési politikákból eredő gazdasági impulzus értékelésére irányul. A költségvetési irányvonal i. a középtávú potenciális növekedés és ii. a diszkrecionális bevételi intézkedéseket nem tartalmazó elsődleges kiadások változása közötti különbözetként mérhető (és az elsődleges kiadások nem tartalmazzák a Covid19-válsággal kapcsolatos ideiglenes szükséghelyzeti intézkedéseket sem), de az elsődleges kiadások tartalmazzák az Eszköz és más uniós alapok keretében nyújtott vissza nem térítendő támogatások (grants) által finanszírozott kiadásokat. A mutató negatív előjele expanzív, pozitív előjele pedig restriktív költségvetési politikát jelent.

(15)  A Tanács ajánlása (2023. július 14.) Svédország 2023. évi nemzeti reformprogramjáról, amelyben véleményezi Svédország 2023. évi konvergenciaprogramját (HL C 312., 2023.9.1., 252. o.).

(16)  A számadat az említett intézkedések éves költségvetési költségének szintjét mutatja, beleértve a bevételeket és kiadásokat, és adott esetben az energiaszolgáltatók váratlan nyereségére kivetett adókból származó bevételek nélkül.

(17)  Az Európai Parlament és a Tanács (EU) 2021/1060 rendelete (2021. június 24.) az Európai Regionális Fejlesztési Alapra, az Európai Szociális Alap Pluszra, a Kohéziós Alapra, az Igazságos Átmenet Alapra és az Európai Tengerügyi, Halászati és Akvakultúra-alapra vonatkozó közös rendelkezések, valamint az előbbiekre és a Menekültügyi, Migrációs és Integrációs Alapra, a Belső Biztonsági Alapra és a határigazgatás és a vízumpolitika pénzügyi támogatására szolgáló eszközre vonatkozó pénzügyi szabályok megállapításáról (HL L 231., 2021.6.30., 159. o., ELI: http://data.europa.eu/eli/reg/2021/1060/oj).

(18)  Az Európai Parlament és a Tanács (EU) 2024/795 rendelete (2024. február 29.) a Stratégiai Technológiák Európai Platformjának (STEP) létrehozásáról és a 2003/87/EK irányelv, valamint az (EU) 2021/1058, az (EU) 2021/1056, az (EU) 2021/1057, az 1303/2013/EU, a 223/2014/EU, az (EU) 2021/1060, az (EU) 2021/523, az (EU) 2021/695, az (EU) 2021/697 és az (EU) 2021/241 rendelet módosításáról (HL L, 2024/795, 2024.2.29., ELI: http://data.europa.eu/eli/reg/2024/795/oj).


ELI: http://data.europa.eu/eli/C/2024/6834/oj

ISSN 1977-0979 (electronic edition)