A Régiók Európai Bizottságának állásfoglalása – A városok és a régiók válasza az energiaválságra: egy valódi európai energiaunió felé

(2023/C 157/01)

A RÉGIÓK EURÓPAI BIZOTTSÁGA (RB),

—	tekintettel az Európai Bizottság 2022. május 18-i REPowerEU tervére (1),

—	tekintettel az (EU) 2017/1938 és a 715/2009/EK rendeletnek a földgáztárolás tekintetében történő módosításáról szóló, 2022. június 29-i (EU) 2022/1032 európai parlamenti és tanácsi rendeletre (2),

—	tekintettel a koordinált gázkereslet-csökkentési intézkedésekről szóló, 2022. augusztus 5-i (EU) 2022/1369 tanácsi rendeletre (3),

—	tekintettel a magas energiaárak kezelését célzó vészhelyzeti beavatkozásról szóló tanácsi rendeletre irányuló javaslatra (4),

—	tekintettel a szolidaritásnak a gázbeszerzések jobb koordinálása, a határokon átnyúló gázcsere és a megbízható ár-referenciaértékek révén történő fokozásáról szóló tanácsi rendeletre irányuló javaslatra (5),

—	tekintettel az Európai Tanács által 2022. december 15-én elfogadott következtetésekre (6),

—	tekintettel a megújuló energia szélesebb körű alkalmazásának felgyorsítását célzó keret meghatározásáról szóló, 2022. december 22-i (EU) 2022/2577 tanácsi rendeletre (7),

—	tekintettel az uniós polgárok és a gazdaság túlzottan magas árakkal szembeni védelmét szolgáló piaci korrekciós mechanizmus létrehozásáról szóló, 2022. december 22-i (EU) 2022/2578 tanácsi rendeletre (8),

—	tekintettel az európai energiaárak emelkedésére adott uniós válaszról szóló, 2022. október 5-i európai parlamenti állásfoglalásra (9),

Az uniós városok és régiók az energiaválság főszereplői

1.

hangsúlyozza a 90 000 kisvárosban és faluban, 900 nagyvárosban és 280 régióban dolgozó 1,2 millió helyi és regionális szintű uniós vezető jogi felelősségét és szerepét az energiaválság oly módon történő kezelésében, hogy gazdasági és szociális segítséget nyújtanak a kiszolgáltatott helyzetben lévő háztartásoknak és kis- és középvállalkozásoknak (kkv-k). A helyi és regionális önkormányzatok az egekbe szökő energiaárak és a magas infláció ellenére továbbra is biztosítják az alapvető szolgáltatásokat, és intézkedéseket hoztak az energiatakarékosság, az energetikai üzletmenet folytonossága és a vészhelyzeti tervek biztosítása érdekében, hogy erősítsék a rezilienciát az energia terén;

2.

elismeri az Európai Bizottság és az Európai Parlament (EP) által a sürgős intézkedések meghozatala érdekében tett példátlan erőfeszítéseket, megjegyzi azonban, hogy a jelenlegi kezdeményezések nem biztosítják a helyi és regionális önkormányzatok számára a szükséges azonnali támogatást;

3.

kéri a svéd elnökséget, hogy építsen a cseh elnökség példaértékű erőfeszítéseire, és gyorsítsa fel az „Irány az 55 %!” intézkedéscsomag fennmaradó jogalkotási javaslatainak elfogadását, továbbá biztosítsa, hogy az uniós jogszabályok alkalmasak legyenek az energiaválság kezelésére, figyelembe véve a vonatkozó RB-véleményeket (10);

4.

hangsúlyozza, hogy számos város és régió ambiciózusabb célokat fogadott el, mint saját nemzeti kormánya a nemzeti energia- és klímatervben (NEKT); kéri a tagállamokat, hogy az irányítási rendelet (11) 11. cikkével összhangban aktívan vonják be a helyi és regionális önkormányzatokat a nemzeti energia- és klímatervek 2023-as felülvizsgálatába és aktualizálásába;

5.

kéri a különböző uniós energiaügyi és éghajlat-politikai kezdeményezések (12) jobb összehangolását és egyszerűsítését, valamint a szükséges pénzügyi és technikai támogatás biztosítását a helyi és regionális önkormányzatok számára;

A tiszta energiára való átállás felgyorsítása a városokban és régiókban a valódi európai energiaunió érdekében

6.

mélységes aggodalmát fejezi ki amiatt, hogy az ENSZ Éghajlatváltozási Keretegyezménye Feleinek 27. Konferenciáján (UNFCCC COP27) nem sikerült elérni, hogy világszerte fokozódjon és felgyorsuljon az ÜHG-kibocsátás csökkentése, és hogy a konferencia nem fogalmazott meg az összes fosszilis tüzelőanyag használatának fokozatos csökkentésére vonatkozó felhívást. Hangsúlyozza, hogy jóllehet fontos a tiszta energiára való átállás felgyorsítása és a fosszilis tüzelőanyagoktól való függőségünk megszüntetése, az alacsony szén-dioxid-kibocsátású energiaforrások továbbra is hozzájárulnak a stabil és megfizethető energia biztosításához, összhangban a tagállamok saját energiaszerkezetével;

7.

kéri egy valódi európai energiaunió létrehozását, amely teljes mértékben integrált és jól összekapcsolt piaccal rendelkezik az egész EU-ban, a középpontjában pedig egy jól működő irányítási rendszer áll. A teljes integráció megköveteli, hogy a tagállamok eleget tegyenek az elegendő és stabil energiaellátás biztosítására vonatkozó felelősségüknek, annak elkerülése érdekében, hogy a többi tagállamot is érintsék a termelési szűk keresztmetszetek és a magas árak;

8.

újólag megerősíti az „első az energiahatékonyság” elv kiemelkedő fontosságát, és üdvözli az arra irányuló erőfeszítéseket, hogy Unió-szerte minden szinten előmozdítsák az energiatakarékossági intézkedéseket. Megjegyzi, hogy bár egyes tagállamok még nem vezettek be semmilyen intézkedést a háztartások, a vállalkozások vagy a közintézmények gáz- és villamosenergia-fogyasztásának csökkentésére (13), EU-szerte számos város csatlakozott a városok energiatakarékossági sprintjéhez, amelynek keretében többek között a fűtéshez, a világításhoz, a mobilitáshoz kapcsolódó energiamegtakarítási intézkedéseket, valamint figyelemfelkeltő intézkedéseket vezettek be;

9.

úgy véli, hogy ezek az intézkedések nem korlátozódhatnak a jelenlegi válságra, és kéri az Európai Bizottságot, hogy terjesszen elő az energetikai mértékletességre vonatkozó javaslatot az energiatakarékosság valamennyi szakpolitikai területen történő érvényesítésére; kéri a jelentős magatartásbeli változások előmozdítását és megfelelő jutalmazását;

10.

megismétli az Európai Bizottsághoz és a tagállamokhoz intézett azon felhívását, hogy támogassák a regionális és helyi szintű egyablakos ügyintézési pontok létrehozását az energiahatékony építkezésbe, az épületek energetikai felújításába és az energiatakarékossági projektekbe történő beruházások felgyorsítása érdekében, figyelembe véve az új európai Bauhaus elveit. Kéri a tagállamokat, hogy különítsenek el REPowerEU-forrásokat erre a célra, és az Európai Beruházási Bankkal együttműködve hajtsák végre azokat;

11.

üdvözli a megújulóenergia-projektek gyorsabb engedélyezési eljárásairól szóló megállapodást, és arra kéri a tagállamokat, hogy teljes mértékben működjenek együtt a helyi és regionális önkormányzatokkal és a helyi közösségekkel, biztosítva a környezet védelmét és előmozdítva a társadalmi elfogadottságot. Megjegyzi, hogy a megújuló energiaforrások vidéki lakóhelyeken történő kiépítése érdekében sürgősen gyors adminisztratív eljárásokat kell kidolgozni, és meg kell szüntetni a bürokratikus akadályokat. Hangsúlyozza, hogy a vidéki területeken nagy lehetőségek rejlenek a megújulóenergia-termelésben, beleértve az erdei biomassza megújuló energiaként történő fenntartható kitermelését is, és e területek profitálhatnak a hálózattal való fokozott összekapcsoltságból és az új, különösen a fiatalok és a nők számára felmerülő foglalkoztatási lehetőségekből;

12.

üdvözli az új személygépkocsik és kisteherautók fosszilis tüzelőanyaggal működő belső égésű motorjainak 2035-től történő betiltására vonatkozó megállapodást. Hangsúlyozza, hogy valamennyi uniós régióban alternatív, megfizethető és hozzáférhető üzemanyagokra és megfelelő elektromos és egyéb töltőállomásokra van szükség. Hangsúlyozza, hogy a gépjárműipari régiók RB által szervezett szövetsége egy igazságos átmenet mechanizmust kér, amely támogatja a gépjárműipari és a gépjárműipari beszállítói ágazat erős jelenlétére támaszkodó régiók társadalmi-gazdasági szövetét;

13.

sürgeti az Európai Bizottságot és a tagállamokat, hogy segítsék elő a nemzetközi és interregionális villamosenergia-átviteli infrastruktúrák fejlesztését, amelyek lehetővé teszik a különböző megújuló forrásokból előállított villamos energia megosztását, e források ugyanis az éghajlattól és jellemzőiktől függően különböző régiókban összpontosulnak. A távoli területeken rendelkezésre álló villamos energia más területekre történő szállításának lehetősége csökkenti a távoli régiókban azoknak az időszakoknak a hosszát, amikor nem állnak rendelkezésre ilyen energiaforrások, valamint megkönnyíti az elektromos rendszerek irányítását, megnyitva az utat a 100 %-ban megújuló forrásokból történő villamosenergia-termelés előtt;

14.

emlékeztet arra, hogy sürgősen fejleszteni és dekarbonizálni kell a városi és vidéki mobilitást, és határozott intézkedéseket kér a városi területeken a biztonságos infrastruktúra előmozdítása és a közterületek újraelosztása érdekében; hangsúlyozza, hogy a régióknak és városoknak rugalmas keretre van szükségük, különösen a közszolgáltatási kötelezettségekre vonatkozó iránymutatások felülvizsgálata tekintetében;

15.

ezzel összefüggésben arra kéri az Európai Bizottságot, hogy indítson el egy közös kísérleti közbeszerzési projektet, amelynek keretében több uniós várost és környékét hidrogénüzemű buszokkal látnák el, majd e projektet a második szakaszban EU-szerte további uniós városokra és régiókra terjesztenék ki;

16.

hangsúlyozza, hogy a tiszta energián alapuló megoldások gyakran még mindig drágák, és hogy a tiszta energián alapuló projektek beruházási eljárásai gyakran időigényesek és nagyon bürokratikusak. Ambiciózusabb javaslatokat kér annak érdekében, hogy a megújuló energián alapuló megoldások legyenek a piacon elérhető legegyszerűbb és legolcsóbb alternatívák, és így az alacsony jövedelmű háztartások számára is elérhetővé váljanak;

17.

kéri az Európai Bizottságot és a tagállamokat, hogy a REPowerEU alapok egy részét fordítsák az Európai Városfejlesztési Eszköz (EUCF) (14) modelljén alapuló támogatási eszközök kidolgozására, biztosítsanak közvetlen forrásokat a helyi és regionális önkormányzatok – különösen a kis- és közepes méretűek és az energetikai átállás során strukturális akadályokkal szembesülők – számára, hogy piacbiztos beruházási terveket dolgozhassanak ki, és támogassák az energiahatékony építkezést és lakásfelújítást, különösen a vidéki területeken. Bőkezű támogatásokat is szorgalmaz a kezdeti költségeket fedezni nem képes kiszolgáltatott háztartások számára;

18.

óva int az arra irányuló további javaslatoktól, hogy forrásokat csoportosítsanak át az esb-alapokból a Helyreállítási és Rezilienciaépítési Eszközbe a REPowerEU terv finanszírozása érdekében, és ellenez minden olyan kísérletet, amely forrásokat vonna el a régióktól, mivel ez ellentétes az EU elveivel, nevezetesen az aktív szubszidiaritás elvével és a megosztott irányításról szóló hatályos megállapodásokkal;

19.

kéri, hogy a helyi és regionális önkormányzatokat vonják be a Helyreállítási és Rezilienciaépítési Eszközre vonatkozó tervek új REPowerEU-fejezeteinek kidolgozásába annak biztosítása érdekében, hogy ezek az új fejezetek a helyi és regionális önkormányzatok által és velük közösen kidolgozott stratégiai projekteket, valamint új, határokon átnyúló infrastruktúrákat finanszírozzanak;

20.

elismeri az energiaszolidaritási intézkedések által az energiaárakra gyakorolt első azonnali pozitív hatást, és kinyilvánítja, hogy támogatja az uniós energiaplatform megerősítését;

21.

várakozással tekint a villamosenergia-piac szerkezetéről szóló irányelv felülvizsgálata elé, és elvárja, hogy az irányelv tartalmazza a gáz- és villamosenergia-árak közötti kapcsolat olyan szintre való csökkentésére irányuló intézkedéseket, amely arányos ennek a tüzelőanyagnak a végső villamosenergia-termelésben való részesedésével;

22.

arra kéri az Európai Bizottságot, hogy ismerje el az energiaközösségek, a termelő-fogyasztók és a helyi önkormányzatok azon jogát, hogy anélkül vegyenek részt a helyi megújuló villamosenergia-ellátásban, hogy teljes mértékben szabályozott kiskereskedelmi szolgáltatóvá válnának, és biztosítsa, hogy ezek a nem hivatásos piaci szereplők egyenlő hozzáférési jogokkal rendelkezzenek a hálózathoz;

23.

hangsúlyozza, hogy a rövid távú intézkedéseknek, például a megnövekedett LNG-behozatalnak ideiglenesnek kell lenniük, és nem vezethetnek további bezáródási helyzetekhez. Hangsúlyozza, hogy az infrastrukturális beruházásoknak alkalmasnak kell lenniük a zöld gáz fogadására, felkészülve ezzel a megújuló hidrogén és más megújuló üzemanyagok felhasználásával megvalósuló klímasemlegességre;

24.

ismételten kéri az Európai Bizottságot és a társjogalkotókat, hogy a többéves pénzügyi keret közelgő felülvizsgálata során növeljék a kutatásba és az innovációba – többek között a klímasemleges megoldásokba – irányuló beruházásokat, gondolva például az „klímasemleges és intelligens városok” és az „alkalmazkodás az éghajlatváltozáshoz” elnevezésű uniós küldetésekre és a „regionális innovációs partnerségek” elnevezésű fellépésre, és az új európai Bauhaus elveivel összhangban alakítsanak ki olyan új költségvetési sorokat, amelyek elősegítik az épületek és a kerületek szintjén megvalósuló klímasemleges megoldásokkal foglalkozó köz–magán konzorciumok létrejöttét;

25.

kiemeli, hogy a jelenlegi energiaválság lehetőséget kínál a villamosítás és a megújuló hidrogén előállításának jelentős növelésére, valamint a gazdaságunk dekarbonizálására szolgáló tiszta megoldást jelentő olyan innovatív technológiák fejlesztésének további támogatására, mint a szén-dioxid-leválasztás, -hasznosítás és -tárolás; arra kéri az Európai Bizottságot, hogy támogassa a helyi és regionális önkormányzatok megújuló hidrogéninfrastruktúrákba irányuló beruházásait a hamarosan létrejövő hidrogénbankon keresztül, építve a regionális és helyi szinten alkalmazott meglévő bevált gyakorlatokra, és előmozdítva azok Unió-szerte történő elterjesztését;

26.

emlékeztet arra, hogy a helyi és regionális önkormányzatok személyzetét célzó kompetenciaépítésbe és továbbképzésbe történő beruházások elengedhetetlenek a zöld és digitális átállás felgyorsításához; kéri az Európai Bizottságot és a tagállamokat, hogy a készségek európai évének (2023) keretében indítsanak el egy ilyen irányú konkrét kezdeményezést;

Az energia- és mobilitási szegénység kezelése anélkül, hogy bármely régió, város vagy polgár kimaradna

27.

sajnálatát fejezi ki az energia- és élelmiszerválság polgárokra és kkv-kra gyakorolt társadalmi hatásai miatt. Kéri a tagállamokat, hogy nemzeti energia- és klímaterveikben tűzzenek ki egyértelmű célt az energiaszegénység csökkentése tekintetében. Felkéri a tagállamokat, hogy dolgozzanak ki integrált intézkedéseket az energia- és szociálpolitikák keretében az energiaszegénység kezelésére és felszámolására, többek között az Európai Energiaszegénységi Megfigyelőközponttal és az energiaszegénységgel foglalkozó tanácsadó központtal gyűjtött tapasztalatokra építve;

28.

kéri az Európai Bizottságot és a társjogalkotókat annak biztosítására, hogy az új és meglévő szakpolitikai eszközöket szilárd szociális csomag és méltányos újraelosztási intézkedések kísérjék, megteremtve ezzel az igazságos energetikai átállás alapjait, különösen a kiszolgáltatott helyzetben lévő háztartások és fiatalok számára; az energetikai átállással kapcsolatos szakpolitikáknak, például az energiahatékony felújításoknak vagy a megújuló energiák elterjesztésének a végrehajtását az intézkedések inkluzivitásának javítása érdekében megfelelően célzott pénzügyi, műszaki és szociális támogatásnak kell kísérnie;

29.

hangsúlyozza, hogy az energiaválság az arányokat tekintve súlyosabban érinti a nőket, és kéri az Európai Bizottságot, hogy ellenőrizze támogatási mechanizmusainak a nemek közötti egyenlőségre gyakorolt hatását annak biztosítása érdekében, hogy azok ne vezessenek további nemek közötti egyenlőtlenséghez;

30.

üdvözli e tekintetben az energiaágazat többletbevételeinek a végső fogyasztók közötti újraelosztását célzó ideiglenes szolidaritási hozzájárulások létrehozását, és kéri a tagállamokat, hogy biztosítsanak célzott forrásokat a helyi és regionális önkormányzatok számára az energia- és mobilitási szegénység helyi szintű kezeléséhez;

31.

hangsúlyozza, hogy az energiaválság az arányokat tekintve súlyosabban érinti a vidéki területeken élő alacsony jövedelmű háztartásokat, akiknek szükségük van az autójukra ahhoz, hogy hozzáférjenek az alapvető szolgáltatásokhoz; rámutat, hogy a tömegközlekedés fejlesztésének csökkentenie kell a területi egyenlőtlenségeket és a mobilitási szegénységet;

32.

arra kéri az Európai Bizottságot, hogy kínáljon sürgős megoldásokat a helyi és regionális önkormányzatoknak arra az esetre, ha a nemzeti kormányoktól nem kapnak elegendő támogatást, és sürgeti, hogy az energiaválsággal kapcsolatos célzott beruházásokat ne vegyék figyelembe a költségvetési szabályok keretében a hiány kiszámítása során;

33.

kéri az Európai Bizottságot, hogy a mezőgazdasági termelés energiaintenzitásának csökkentése érdekében gyengítse az energiapiacok és a mezőgazdasági piacok közötti kapcsolatokat; kéri az Európai Bizottságtól az élelmiszerrendszer mélyreható és strukturális felülvizsgálatát is, amely véget vet a nemzetközi piacokon folytatott spekulációnak, fokozza a szabályozást és még jobban védi a mezőgazdasági termelők bevételeit;

34.

arra kéri az Európai Bizottságot, hogy – amennyiben az ahhoz választott technológia nem gyakorol negatív hatást a levegő minőségére – mozdítsa elő a komposztálást mint a biomassza szerves trágya előállításához történő felhasználásának előnyben részesített módját, ezáltal csökkentve a földgázból és olajból előállított, szintetikus műtrágyáktól való függőséget. Sürgeti az Európai Bizottságot, hogy támogassa az energia szempontjából hatékonyabb termelési modelleket, mint például a fenntartható, talajmegőrző mezőgazdaságot, és egyúttal hangsúlyozza a biomassza-termelők mint potenciálisan saját energiaszükségleteik fedezésére képes biomassza-felhasználók kettős szerepét;

35.

kiemeli, hogy a bioüzemanyagok iránti kereslet növekedése súlyosbíthatja az élelmiszerválságot; ezért arra ösztönzi az Európai Bizottságot és a tagállamokat, hogy kezeljék prioritásként a mezőgazdasági termékek élelmiszerként történő felhasználását;

36.

szükségesnek tartja, hogy továbbfejlesszék a meglévő uniós pénzügyi eszközöket és eljárásokat, és a különböző helyzetekhez igazítsák őket, hogy szinergiák jöjjenek létre a különböző programok között (15). E tekintetben felhívja a figyelmet a vidéki régiók és a földrajzi hátrányokkal küzdő régiók előtt álló sajátos kihívásokra;

37.

üdvözli az Európai Bizottság által a zöld megállapodáshoz kapcsolódó ipari terv keretében előterjesztett azon javaslatot, hogy az állami támogatásokra vonatkozó ideiglenes válságkeretet alakítsák át ideiglenes válság- és átmeneti keretté. Ez fellendítené a megújuló energiák gyorsabb elterjesztését szolgáló beruházásokat. Jelentős kibocsátáscsökkentést eredményező beruházásokat is ösztönözne azáltal, hogy magasabb támogatási küszöböt vezetne be és egyszerűsítené a támogatás kiszámítását, ezzel párhuzamosan pedig támogatná az ipar dekarbonizációját és a klímasemlegesség 2050-re történő eléréséhez szükséges berendezések gyártását. Az RB általában támogatja azt a megközelítést, hogy a tagállamok és a szubnacionális önkormányzatok nagyobb mozgásteret kapjanak a karbonszegény gazdaság felé történő átmenetet szolgáló intézkedések támogatására a kulcsfontosságú ágazatokban, amilyen például a megújuló hidrogén, az épületek energiahatékonysága, a szén-dioxid-leválasztás és -tárolás, valamint a kibocsátásmentes járművek;

38.

hangsúlyozza azonban, hogy amennyire csak lehet, el kell kerülni a fellazított állami támogatási szabályok miatti torzulásokat, és hogy az Európai Bizottságnak törekednie kell arra, hogy egyensúlyt teremtsen a tagállamok eltérő igényei között. Enélkül az egységes piac tovább fragmentálódna amiatt, hogy a tagállamok különböző pénzügyi kapacitásokkal rendelkeznek vállalkozásaik támogatására, így pedig a területi különbségek tovább súlyosbodnának;

39.

készen áll arra, hogy a zöld megállapodás helyi szintű végrehajtására irányuló RB-kezdeményezés és különösen a zöld megállapodás helyi szintű végrehajtására vonatkozó kézikönyvek folyamatos kidolgozása révén a továbbiakban is támogassa a bevált gyakorlatok terjesztését és átvételét, valamint az energetikai intézkedések végrehajtását;

40.

elkötelezett amellett, hogy helyi és regionális szinten erősítse az energiabiztonsággal és a megfizethetőséggel kapcsolatos együttműködést szomszédaival;

41.

újfent kéri az Európai Bizottságot, hogy intézményi partnerként vonja be az RB-t az energiaszegénységgel és a kiszolgáltatott fogyasztókkal foglalkozó koordinációs csoportba, és készen áll arra, hogy a zöld megállapodás helyi szintű végrehajtásával foglalkozó munkacsoportján keresztül közreműködjön ebben az intézményközi együttműködésben;

42.

utasítja elnökét, hogy továbbítsa ezt az állásfoglalást az Európai Bizottságnak, az Európai Parlamentnek, az EU Tanácsa svéd és spanyol elnökségének, valamint az Európai Tanács elnökének.

---

(1)  COM(2022) 230 final.

(2)  HL L 173., 2022.6.30., 17. o.

(3)  HL L 206., 2022.8.8., 1. o.

(4)  COM(2022) 473 final.

(5)  COM(2022) 549 final.

(6)  https://www.consilium.europa.eu/media/60872/2022-12-15-euco-conclusions-en.pdf

(7)  HL L 335., 2022.12.29., 45. o.

(8)  HL L 335., 2022.12.29., 36. o.

(9)  https://www.europarl.europa.eu/doceo/document/TA-9-2022-0347_EN.html

(10)  Lásd az energiahatékonysági irányelv, a megújulóenergia-irányelv és az épületek energiahatékonyságáról szóló irányelv felülvizsgálatáról, valamint a gázpiacok dekarbonizációjának uniós keretéről szóló RB-véleményeket.

(11)  Az energiaunió irányításáról szóló rendelet 11. cikke kimondja, hogy minden tagállam többszintű éghajlat- és energiapolitikai párbeszédet alakít ki, amelyben a helyi hatóságok és más érdekelt felek részt vehetnek és megvitathatják a rendelet 2. cikkében meghatározott uniós klímasemlegességi célkitűzés elérését.

(12)  Ilyen például a Polgármesterek Klíma- és Energiaügyi Szövetsége, a klímasemleges és intelligens városokra vonatkozó európai küldetés és az éghajlatváltozáshoz való alkalmazkodásra irányuló európai küldetés, az európai éghajlati paktum, a Tiszta energia az EU szigeteinek és más kezdeményezések.

(13)  Saving-Energy-for-Europe-Ex.Summary.pdf (eeb.org).

(14)  EUCF – Home (eucityfacility.eu).

(15)  Lásd az Igazságos és fenntartható átállás a szénbányászati és energiaintenzív régiók összefüggésében című RB-véleményt (HL C 498., 2022.12.30., 36. o.)..