|
Az Európai Unió |
HU L sorozat |
|
2024/3172 |
2024.12.31. |
A BIZOTTSÁG (EU) 2024/3172 VÉGREHAJTÁSI RENDELETE
(2024. november 29.)
az 575/2013/EU európai parlamenti és tanácsi rendeletnek az említett rendelet nyolcadik részének II. és III. címében említett információk intézmények általi nyilvánosságra hozatala tekintetében történő alkalmazására vonatkozó végrehajtás-technikai standardok meghatározásáról és az (EU) 2021/637 bizottsági végrehajtási rendelet hatályon kívül helyezéséről
(EGT-vonatkozású szöveg)
AZ EURÓPAI BIZOTTSÁG,
tekintettel az Európai Unió működéséről szóló szerződésre,
tekintettel a hitelintézetekre vonatkozó prudenciális követelményekről és a 648/2012/EU rendelet módosításáról szóló, 2013. június 26-i 575/2013/EU európai parlamenti és tanácsi rendeletre (1) és különösen annak 434a. cikke ötödik bekezdésére,
mivel:
|
(1) |
Az (EU) 2021/637 bizottsági végrehajtási rendelet (2) egységes nyilvánosságra hozatali formátumokat állapított meg az 575/2013/EU rendelet egységes alkalmazásának biztosítása érdekében. Az (EU) 2024/1623 európai parlamenti és tanácsi rendelet (3) módosította az 575/2013/EU rendeletet annak érdekében, hogy abba belefoglalja a Bázeli Bankfelügyeleti Bizottság által elfogadott, bankokra vonatkozó harmadik nemzetközi szabályozási keret (a továbbiakban: Bázel III) nemzetközi standardjait. Ezek a nemzetközi standardok prudenciális nyilvánosságra hozatali előírásokat tartalmaznak a hitelintézetekre vonatkozó prudenciális követelmények átláthatóságának és következetességének javítása érdekében. Ezért módosítani kell az egységes nyilvánosságra hozatali formátumokra vonatkozó szabályokat, hogy azok tükrözzék a bekövetkezett változásokat a nyilvánosságra hozatali kötelezettségekre vonatkozó előírásokban. |
|
(2) |
Az intézményeknek a fő szabályozási mérőszámaikra vonatkozó információként a rendelkezésükre álló tőkét, a kockázattal súlyozott eszközeiket, a tőkeáttételüket, valamint a legrelevánsabb likviditási mérőszámokat kell nyilvánosságra hozniuk. |
|
(3) |
Az 575/2013/EU rendelet 92. cikkében előírtaknak megfelelően az intézményeknek elegendő mennyiségű és minőségű szavatolótőkével kell rendelkezniük ahhoz, hogy üzleti tevékenységük folytatása és felszámolásuk esetén is viselni tudják a veszteségeket. Az intézményeknek nyilvánosságra kell hozniuk a szavatolótőkéjük összetételére, mennyiségére és minőségére vonatkozó információkat annak érdekében, hogy az érdekelt felek felmérhessék a bankok veszteségviselő képességét. |
|
(4) |
Az anticiklikustőkepuffer-követelménynek való megfeleléssel kapcsolatos információk nyilvánosságra hozatalának tükröznie kell azt, hogy a 2013/36/EU európai parlamenti és tanácsi irányelv (4) VII. címének 4. fejezetében említett anticiklikus tőkepuffer célja annak biztosítása, hogy a bankszektor tőkekövetelményei figyelembe vegyék azt a makroszintű pénzügyi környezetet, amelyben a hitelintézetek működnek. |
|
(5) |
Alapvető fontosságú, hogy a piac hozzáférjen az arra vonatkozó információkhoz, hogy egy intézményt globálisan rendszerszinten jelentős intézménynek kell-e minősíteni. Ezért az intézményeknek nyilvánosságra kell hozniuk az arra vonatkozó információkat, hogy teljesülnek-e a 2013/36/EU irányelv 131. cikkében említett jelentőségi mutatók. |
|
(6) |
Egységes táblákat kell meghatározni annak biztosítása érdekében, hogy az intézmények egységes és összehasonlítható módon hozzák nyilvánosságra a likviditási követelményeknek – többek között a likviditásfedezeti rátának és a nettó stabil forrásellátottsági rátának – való megfelelésükre vonatkozó információkat. |
|
(7) |
Biztosítani kell az 575/2013/EU rendeletben meghatározott adatszolgáltatási kötelezettségek és a környezeti, társadalmi és irányítási kockázatok (a továbbiakban: ESG-kockázatok) területére vonatkozó egyéb uniós jogszabályok, különösen az (EU) 2020/852 európai parlamenti és tanácsi rendelet (5) közötti összhangot és következetességet. Az ESG-kockázatok nyilvánosságra hozatalára vonatkozó szabályoknak ezért figyelembe kell venniük az (EU) 2020/852 rendelet 2. és 3. cikkében meghatározott kritériumokat, osztályozási rendszereket és fogalommeghatározásokat. E szabályoknak figyelembe kell venniük különösen a környezeti szempontból fenntartható gazdasági tevékenységek azonosítására és osztályozására vonatkozóan az (EU) 2020/852 rendeletben és az (EU) 2020/1818 felhatalmazáson alapuló bizottsági rendeletben (6) meghatározott kritériumokat. Ugyanezen okból az intézményeknek az ingatlanportfóliójuk energiahatékonyságára vonatkozó információkat a 2010/31/EU európai parlamenti és tanácsi irányelv (7) 2. cikkének 12. pontjában meghatározott energiahatékonysági tanúsítvány formájában kell nyilvánosságra hozniuk. |
|
(8) |
A 2013/34/EU európai parlamenti és tanácsi irányelv (8) 19a. és 29a. cikke előírja bizonyos közérdeklődésre számot tartó gazdálkodó egységeknek minősülő nagyvállalkozások, illetve nagy méretű csoportok anyavállalatainak minősülő, közérdeklődésre számot tartó gazdálkodó egységek számára, hogy a vezetés beszámolójában vagy a vezetés összevont beszámolójában tájékoztatást nyújtsanak tevékenységüknek a környezeti, szociális és személyzeti kérdésekre, az emberi jogok tiszteletben tartására, a korrupció elleni küzdelemre és a megvesztegetés kérdéseire gyakorolt hatásáról. Ez a kötelezettség azonban nem vonatkozik más vállalkozásokra. Következésképpen azok a vállalkozások, amelyek nem tartoznak a 2013/34/EU irányelv 19a. és 29a. cikkének hatálya alá, nem kötelesek nyilvánosságra hozni ezeket az információkat, és előfordulhat, hogy nem tudják ezeket az információkat az intézmények rendelkezésére bocsátani. Ennélfogva csak az várható el az intézmények partnereitől, hogy önkéntes alapon biztosítsák az említett információkat és adatokat. |
|
(9) |
A Bázel III standardok végrehajtása érdekében az (EU) 2024/1623 rendelet a belső modellek alkalmazásával kiszámított kockázatalapú tőkekövetelményekre vonatkozóan egy olyan, alacsonyabb korlátot (úgynevezett tőke-küszöbértéket) vezetett be az 575/2013/EU rendelet 92. cikkének (3) bekezdésébe, amely a sztenderd módszerek használata esetén alkalmazandó tőkekövetelmények bizonyos százalékos arányának felel meg. Ezért helyénvaló ezeket a változásokat a vonatkozó nyilvánosságra hozatali táblákban is tükrözni. Továbbá két új nyilvánosságra hozatali táblát kell bevezetni annak érdekében, hogy kockázati szinten és a hitelkockázat esetében a kitettségi osztályok tekintetében összehasonlíthatóak legyenek a sztenderd és a belső modellen alapuló megközelítések alapján kiszámított kockázatalapú tőkemegfelelési mutatók. |
|
(10) |
A sztenderd módszer (SA) hitelkockázatra történő alkalmazásával kapcsolatban az (EU) 2024/1623 rendelet részletesebb kockázati súlyozást vezetett be az 575/2013/EU rendelet II. címének 2. fejezetébe a különböző kitettségek tekintetében, ideértve az intézményekkel szembeni kitettségeket, a vállalatokkal szembeni kitettségeket, a speciális hitelezési kitettségeket, a lakossággal szembeni kitettségeket, az ingatlannal fedezett kitettségeket, az alárendelt hitelviszonyt megtestesítő kitettségeket, a részvényjellegű kitettségeket és a nemteljesítő kitettségeket. Ezeket a változásokat tükrözni kell a nyilvánosságra hozatali táblákban, és az említett nyilvánosságra hozatali táblák sorainak számozását hozzá kell igazítani a Bázeli Bankfelügyeleti Bizottság megfelelő nyilvánosságra hozatali tábláiban használt számozáshoz. |
|
(11) |
Az (EU) 2024/1623 rendelet a belső minősítésen alapuló módszer (a továbbiakban: IRB-módszer) hitelkockázati kitettségekre történő alkalmazásával kapcsolatban az 575/2013/EU rendelet 3. fejezetének II. címébe bevezetett módosításokkal korlátozta azokat a kitettségi osztályokat, amelyek esetében a fejlett IRB-módszer (A-IRB) alkalmazható a hitelkockázathoz kapcsolódó tőkekövetelmények kiszámításához. Pontosabban az intézményekkel szembeni kitettségek esetében most csak az IRB-módszer alapváltozata (F-IRB) használható, a részvényjellegű kitettségek esetében pedig – egy átmeneti időszak kivételével – csak a sztenderd módszer alkalmazása megengedett. Ezenkívül új kitettségi osztályokat hoztak létre a „regionális kormányzatok vagy helyi hatóságok” és a „közszektorbeli intézmények” számára e kitettségek következetes kezelésének biztosítása és a kapcsolódó szavatolótőke-követelmények indokolatlan változékonyságának elkerülése érdekében. Ezeknek a módosításoknak tükröződniük kell az IRB-módszer használatára vonatkozó nyilvánosságra hozatali táblákban. Továbbá a sorszámozás tekintetében a Bázeli Bankfelügyeleti Bizottság megfelelő nyilvánosságra hozatali táblájához kell igazítani annak a táblának a szerkezetét, amely a hitelkockázat-mérséklési eljárásokként alkalmazott hitelderivatíváknak a kockázattal súlyozott kitettségértékekre (RWEA-k) gyakorolt hatását mutatja be. |
|
(12) |
Az (EU) 2024/1623 rendelet a piaci kockázatra vonatkozó szavatolótőke-követelmények kiszámítása tekintetében egy olyan új keretrendszert vezetett be az 575/2013/EU rendelet IV. címébe, amely a kereskedési könyvnek a Bázeli Bankfelügyeleti Bizottság által közzétett teljes felülvizsgálatán (a továbbiakban: FRTB) alapszik. Erre a módosításra a kereskedési könyvi pozíciókra vonatkozó piaci kockázati tőkekövetelmények jelenlegi keretrendszerében azonosított hiányosságok orvoslása érdekében volt szükség. Az új keretrendszernek megfelelően az intézményeknek egyszerűsített sztenderd, alternatív sztenderd vagy alternatív belső modellen alapuló módszert kell alkalmazniuk a piaci kockázatra vonatkozó szavatolótőke-követelmények kiszámításához. Ezeket a módosításokat átfogó nyilvánosságra hozatali táblázatok és táblák bevezetése révén tükrözni kell a nyilvánosságra hozatali táblákban. Az új nyilvánosságra hozatali táblázatok és táblák akkor lépnek hatályba, amikor a bázeli FRTB-standardokon alapuló, a piaci kockázatra vonatkozó szabályozási keret alkalmazandóvá válik az Unióban. Addig a jelenleg hatályos nyilvánosságra hozatali követelményeket továbbra is alkalmazni kell. Annak érdekében, hogy átfogó képet lehessen alkotni ezen új módszer alkalmazásáról, az alternatív belső modellen alapuló módszert alkalmazó intézményeknek az új nyilvánosságra hozatali keret alkalmazásának kezdőnapján nyilvánosságra kell hozniuk a mennyiségi és a minőségi információkat is. |
|
(13) |
Egységes nyilvánosságra hozatali formátumokat kell megállapítani a hitelértékelési korrekciós (CVA) kockázatok egységes és összehasonlítható nyilvánosságra hozatalának biztosítása érdekében. Ezért e célból új nyilvánosságra hozatali táblákat és táblázatokat kell bevezetni a hitelértékelési korrekciós kockázattal kapcsolatos mennyiségi és minőségi információkra vonatkozóan. Ezeknek a tábláknak figyelembe kell venniük, hogy a hitelértékelési korrekciós kockázatra vonatkozó szavatolótőke-követelmények hatálya alá tartozó intézmények a sztenderd, az alapvető vagy az egyszerűsített módszert, illetve ezek kombinációját is alkalmazhatják, valamint hogy a hitelértékelési korrekciós kockázatnak magában kell foglalnia mind az intézmény partnerének hitelfelár-kockázatát, mind pedig az intézmény által az adott partnerrel kötött ügyletek portfóliójának piaci kockázatát. |
|
(14) |
Az (EU) 2024/1623 rendelet a működési kockázathoz kapcsolódó szavatolótőke-követelmények kiszámítása tekintetében egy új, egységes, nem modellalapú módszert vezetett be az 575/2013/EU rendelet III. címének 1. fejezetébe, hogy kezelje a meglévő módszerek kockázatérzékenységének és összehasonlíthatóságának hiányát. A Bázel III standardokban foglalt mérlegelési lehetőséggel élve az Unió minimális szavatolótőke-követelményei kizárólag az üzletimutató-komponens (BIC) kiszámításán alapulnak, a veszteségtörténet pedig csak a nyilvánosságra hozatal szempontjából releváns. Ezeknek a módosításoknak tükröződniük kell a nyilvánosságra hozatali táblákban, többek között új táblákat kell kialakítani az elmúlt 10 évben felmerült éves működési veszteségekkel, az üzleti mutató, a komponensek és alkomponensek kiszámításával, valamint a kapcsolódó szavatolótőke-követelményekkel és teljes kockázati kitettségértékekkel kapcsolatos információk bemutatására. |
|
(15) |
Az 575/2013/EU rendelet 501d. cikkének (2) bekezdése előírja, hogy az intézményeknek hogyan kell kiszámítaniuk a kriptoeszközökkel szembeni kitettségekre vonatkozó szavatolótőke-követelményeiket az említett rendelet 501d. cikkének (1) bekezdésében említett jogalkotási aktus alkalmazásának kezdőnapjáig. Ezért meg kell határozni, hogy az intézményeknek hogyan kell nyilvánosságra hozniuk a kriptoeszközökkel szembeni kitettségeket az említett átmeneti időszak alatt. |
|
(16) |
Az (EU) 2024/1623 rendelet módosította az 575/2013/EU rendelet 434a. cikkének (1) bekezdését, és előírta, hogy az EBH dolgozzon ki olyan informatikai megoldásokat, többek között útmutatókat, amelyeket az intézmények az említett rendelet II. és III. címében előírt nyilvánosságra hozatalokhoz használhatnak. Ennek megfelelően a nyilvánosságra hozatali tábláknak kellő egyértelműséggel fel kell tüntetniük azokat az adatpontokat és információkat, amelyeket az intézményeknek nyilvánosságra kell hozniuk annak biztosítása érdekében, hogy a felhasználók elegendő átfogó és összehasonlítható információhoz férjenek hozzá, és hogy a nyilvánosságra hozatal továbbra is összhangban legyen a vonatkozó nemzetközi standardokkal. Annak érdekében, hogy az EBH megfelelő informatikai megoldásokat dolgozhasson ki, az említett egységes nyilvánosságra hozatali formátumok struktúráját és megjelenítési formáját nem célszerű kötelező jelleggel előírni. Az EBH számára lehetővé kell tenni különösen azt, hogy eltérjen a nyilvánosságra hozatali táblák grafikus megjelenítési formájától és táblázatos szerkezetétől, amennyiben az informatikai megoldás tartalmazza az összes előírt adatpontot és információt. |
|
(17) |
Annak érdekében, hogy az egységes nyilvánosságra hozatali formátumok átfogó, integrált rendszerben álljanak az intézmények rendelkezésére, valamint a magas színvonalú nyilvánosságra hozatalok biztosítása céljából – az 575/2013/EU rendelet felülvizsgált 434a. cikkének (1) bekezdése szerinti megközelítést is tükrözve – az (EU) 2021/637 végrehajtási rendeletet hatályon kívül kell helyezni, és e rendelettel kell felváltani. |
|
(18) |
Annak érdekében, hogy az intézmények kellő időben és jó minőségben végezzék el a nyilvánosságra hozatalt, elegendő időt kell hagyni számukra ahhoz, hogy belső rendszereiket a meglévő nyilvánosságra hozatali keret e rendelet szerinti változásaihoz igazítsák. |
|
(19) |
Ez a rendelet az Európai Bankhatóság által a Bizottsághoz benyújtott végrehajtás-technikai standardtervezeteken alapul. |
|
(20) |
Az Európai Bankhatóság nyilvános konzultációt folytatott az e rendelet alapját képező végrehajtás-technikai standardtervezetekről, elemezte az esetleges kapcsolódó költségeket és hasznot, továbbá kikérte az 1093/2010/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet (9) 37. cikkével összhangban létrehozott Banki Érdekképviseleti Csoport tanácsát, |
ELFOGADTA EZT A RENDELETET:
1. cikk
A fő mérőszámok nyilvánosságra hozatala és a kockázattal súlyozott kitettségértékek áttekintése
Az intézmények az 575/2013/EU rendelet 438. cikkének a)–d), illetve f) és g) pontjában, valamint 447. cikkének a)–g) pontjában említett információkat az I. melléklet 1. szakaszában („A kockázatkezelés, a fő prudenciális mérőszámok és a kockázattal súlyozott eszközök áttekintésének nyilvánosságra hozatala”) meghatározottak szerint hozzák nyilvánosságra.
2. cikk
A kockázatkezelési célkitűzések és szabályok nyilvánosságra hozatala
Az intézmények az 575/2013/EU rendelet 435. cikkében említett információkat az I. melléklet 2. szakaszában („A kockázatkezelési célkitűzések és szabályok nyilvánosságra hozatala”) meghatározottak szerint hozzák nyilvánosságra.
3. cikk
A hatályra vonatkozó információk nyilvánosságra hozatala
Az intézmények az 575/2013/EU rendelet 436. cikkének b)–h) pontjában említett információkat az I. melléklet 3. szakaszában („A hatályra vonatkozó információk nyilvánosságra hozatala”) meghatározottak szerint hozzák nyilvánosságra.
4. cikk
A szavatolótőke nyilvánosságra hozatala
Az intézmények az 575/2013/EU rendelet 437. cikkének a)–f) pontjában említett információkat az I. melléklet 4. szakaszában („A szavatolótőke nyilvánosságra hozatala”) meghatározottak szerint hozzák nyilvánosságra.
5. cikk
Anticiklikus tőkepufferek nyilvánosságra hozatala
Az intézmények az 575/2013/EU rendelet 440. cikkének a) és b) pontjában említett információkat az I. melléklet 5. szakaszában („Anticiklikus tőkepufferek nyilvánosságra hozatala”) meghatározottak szerint hozzák nyilvánosságra.
6. cikk
A tőkeáttételi mutató nyilvánosságra hozatala
Az intézmények az 575/2013/EU rendelet 451. cikke (1) bekezdésének a)–e) pontjában, valamint 451. cikkének (2) és (3) bekezdésében említett információkat az I. melléklet 6. szakaszában („A tőkeáttételi mutató nyilvánosságra hozatala”) meghatározottak szerint hozzák nyilvánosságra.
7. cikk
A globális rendszerszintű jelentőség mutatóinak nyilvánosságra hozatala
(1) A globálisan rendszerszinten jelentős intézmények az 575/2013/EU rendelet 441. cikkében említett pontszámuk meghatározásához használt mutatók értékére vonatkozó információkat az említett rendelet 434a. cikkben említett egységes nyilvánosságra hozatali formátum használatával hozzák nyilvánosságra. A globálisan rendszerszinten jelentős intézmények e nyilvánosságra hozatali formátumot használják az érintett hatóságok által az 1222/2014/EU felhatalmazáson alapuló bizottsági rendelet (10) 3. cikkének (2) bekezdésében meghatározott mutatóértékek összegyűjtéséhez, az említett rendelet 3. cikkének (2) bekezdésével összhangban gyűjtött kiegészítő adatok és tájékoztató adatok kivételével.
(2) A globálisan rendszerszinten jelentős intézmények az (1) bekezdésben említett információkat az év végi 3. pillér-jelentésükben hozzák nyilvánosságra. A globálisan rendszerszinten jelentős intézmények az (1) bekezdésben említett információkat újra nyilvánosságra hozzák a mutatóértékeknek az érintett illetékes hatóságok részére történő végleges benyújtását követő első 3. pillér-jelentésükben, ha a benyújtott adatok eltérnek az év végi 3. pillér-jelentésben közzétett adatoktól.
8. cikk
A likviditási követelmények nyilvánosságra hozatala
Az intézmények az 575/2013/EU rendelet 435. cikkének (1) bekezdésében és 451a. cikkének (2), (3) és (4) bekezdésében említett információkat az I. melléklet 7. szakaszában („A likviditási követelmények nyilvánosságra hozatala”) meghatározottak szerint hozzák nyilvánosságra.
9. cikk
A hitelkockázattal, felhígulási kockázattal szembeni kitettségek és a hitelminőség nyilvánosságra hozatala
(1) Az intézmények az 575/2013/EU rendelet 435. cikke (1) bekezdésének a), b), d) és f) pontjában, valamint 442. cikkében említett információkat az I. melléklet 8. szakaszában („A hitelminőség nyilvánosságra hozatala”) meghatározottak szerint hozzák nyilvánosságra.
(2) Azok a nagy méretű intézmények, amelyek esetében az 575/2013/EU rendelet 47a. cikke (3) bekezdésének hatálya alá tartozó hitelek és előlegek bruttó könyv szerinti értékének és az említett rendelet 47a. cikke (1) bekezdésének hatálya alá tartozó hitelek és előlegek teljes bruttó könyv szerinti értékének aránya legalább 5 %, az (1) bekezdésben említett információkon kívül további információkat is nyilvánosságra hoznak az említett rendelet 442. cikke c) és f) pontjának való megfelelés érdekében. Az említett intézmények évente hozzák nyilvánosságra az említett információkat.
(3) Az intézmények a (2) bekezdés alkalmazásában az arány nevezőjéből és számlálójából is kizárják az értékesítésre tartottnak minősülő hiteleket és előlegeket, a központi bankokkal szembeni számlaköveteléseket és az egyéb látra szóló betéteket.
(4) Az intézmények akkor kezdik meg a (2) bekezdés szerinti nyilvánosságra hozatalt, amikor a nyilvánosságra hozatal vonatkozási időpontját megelőző négy negyedév során két egymást követő negyedévben elérték vagy meghaladták az említett bekezdés szerinti 5 %-os küszöbértéket. Az első nyilvánosságra hozatal vonatkozási időpontjában az intézmények akkor hozzák nyilvánosságra az érintett információkat a szóban forgó bekezdésben említett táblák felhasználásával, ha az említett nyilvánosságra hozatali vonatkozási időpontban meghaladják az 5 %-os küszöbértéket.
(5) Az intézmények a továbbiakban nem kötelesek a (2) bekezdés szerinti nyilvánosságra hozatalra, ha a nyilvánosságra hozatali vonatkozási időpontot megelőző négy negyedévben három egymást követő negyedév során nem érték el az 5 %-os küszöbértéket.
10. cikk
A hitelkockázat-mérséklési technikák alkalmazásának nyilvánosságra hozatala
Az intézmények az 575/2013/EU rendelet 453. cikkének a)–f) pontjában említett információkat az I. melléklet 9. szakaszában („A hitelkockázat-mérséklési technikák nyilvánosságra hozatala”) meghatározottak szerint hozzák nyilvánosságra.
11. cikk
A sztenderd módszer alkalmazásának nyilvánosságra hozatala
A kockázattal súlyozott kitettségértékeket a sztenderd módszer alapján kiszámító intézmények a következő információkat hozzák nyilvánosságra a sztenderd módszer alkalmazására vonatkozóan:
|
a) |
az 575/2013/EU rendelet 444. cikkének a)–e) pontjában és a 453. cikkének g), h) és i) pontjában említett információkat az I. melléklet 10. szakaszában („A hitelkockázati sztenderd módszer nyilvánosságra hozatala”) meghatározottak szerint; |
|
b) |
az 575/2013/EU rendelet 444. cikkének e) pontjában említettek szerint a szavatolótőkéből levont kitettségértékekre vonatkozó információkat az I. melléklet 4. szakaszában („A szavatolótőke nyilvánosságra hozatala”) meghatározottak szerint. |
12. cikk
A belső minősítésen alapuló módszer hitelkockázatra való alkalmazásának nyilvánosságra hozatala
A kockázattal súlyozott kitettségértékeket a belső minősítésen alapuló módszer (IRB-módszer) alapján kiszámító intézmények az 575/2013/EU rendelet 438. cikkének h) pontjában, 452. cikkének a)–h) pontjában, valamint 453. cikkének g) és j) pontjában említett információkat az I. melléklet 11. szakaszában („Hitelkockázati IRB-módszer nyilvánosságra hozatala”) meghatározottak szerint hozzák nyilvánosságra.
13. cikk
Speciális hitelezési és részvényjellegű kitettségek nyilvánosságra hozatala
Az intézmények az 575/2013/EU rendelet 438. cikkének e) pontjában említett információkat az I. melléklet 12. szakaszában („Speciális hitelezési és részvényjellegű kitettségek nyilvánosságra hozatala”) meghatározottak szerint hozzák nyilvánosságra.
14. cikk
Partnerkockázati kitettségek nyilvánosságra hozatala
Az intézmények az 575/2013/EU rendelet 438. cikkének h) pontjában és 439. cikkében említett információkat az I. melléklet 13. szakaszában („Partnerkockázati kitettségek nyilvánosságra hozatala”) meghatározottak szerint hozzák nyilvánosságra.
15. cikk
Az értékpapírosítási pozíciókban fennálló kitettségek nyilvánosságra hozatala
Az intézmények az 575/2013/EU rendelet 449. cikkében említett információkat az I. melléklet 14. szakaszában („Az értékpapírosítási pozíciókban fennálló kitettségek nyilvánosságra hozatala”) meghatározottak szerint hozzák nyilvánosságra.
16. cikk
A sztenderd módszer és az alternatív belső modellek piaci kockázatra való alkalmazásának nyilvánosságra hozatala
(1) Az intézmények az 575/2013/EU rendelet 435. cikke (1) bekezdésének a)–d) pontjában, 438. cikkében, 445. cikke (1) és (2) bekezdésében, 455. cikke (1) bekezdésének a)–f) pontjában, valamint 455. cikke (2) és (3) bekezdésében említett információkat az I. melléklet 15. szakaszában („A piaci kockázat nyilvánosságra hozatala”) meghatározottak szerint hozzák nyilvánosságra.
(2) 2025. december 31-ig az intézmények az (EU) 2021/637 bizottsági végrehajtási rendelet (11) 15. cikkének megfelelően teszik meg a nyilvánosságra hozatalokat.
(3) Az 575/2013/EU rendelet 325az. cikkében említett alternatív módszerek alkalmazásának kezdőnapján a piaci kockázatra vonatkozóan alternatív belső modellen alapuló módszert alkalmazó intézmények az 575/2013/EU rendelet 455. cikke (1) bekezdésének a)–f) pontjában említett minőségi információkat az említett rendelet 455. cikkének (2) bekezdésében említett mennyiségi információkkal együtt hozzák nyilvánosságra.
17. cikk
A hitelértékelési korrekciós kockázat nyilvánosságra hozatala
Az intézmények az 575/2013/EU rendelet 438. cikkének d)–h) pontjában, 439. cikkének h) pontjában és 445a. cikkében említett információkat az I. melléklet 16. szakaszában („A hitelértékelési korrekció nyilvánosságra hozatala”) meghatározottak szerint hozzák nyilvánosságra.
18. cikk
A működési kockázat nyilvánosságra hozatala
Az intézmények az 575/2013/EU rendelet 435. cikkében, 438. cikke d) pontjában és 446. cikkében említett információkat az I. melléklet 17. szakaszában („A működési kockázat nyilvánosságra hozatala”) meghatározottak szerint hozzák nyilvánosságra.
19. cikk
A nem a kereskedési könyvben nyilvántartott pozíciók kamatlábkockázatával szembeni kitettségek nyilvánosságra hozatala
(1) Az intézmények az 575/2013/EU rendelet 448. cikke 1) bekezdésének a)–g) pontjában említett információkat az I. melléklet 18. szakaszában („A nem kereskedési könyvi tevékenységek kamatlábkockázatának nyilvánosságra hozatala”) meghatározottak szerint hozzák nyilvánosságra.
(2) Amennyiben az intézmények első alkalommal hoznak nyilvánosságra információt az (1) bekezdéssel összhangban, az előző vonatkozási időponthoz kapcsolódó információkat nem kell nyilvánosságra hozniuk.
20. cikk
A javadalmazási politika nyilvánosságra hozatala
Az intézmények az 575/2013/EU rendelet 450. cikkében említett információkat az I. melléklet 19. szakaszában („A javadalmazási politika nyilvánosságra hozatala”) meghatározottak szerint hozzák nyilvánosságra.
21. cikk
Megterhelt és meg nem terhelt eszközök nyilvánosságra hozatala
Az intézmények az 575/2013/EU rendelet 443. cikkében említett információkat az I. melléklet 20. szakaszában („Megterhelt és meg nem terhelt eszközök nyilvánosságra hozatala”) meghatározottak szerint hozzák nyilvánosságra.
22. cikk
A környezeti, társadalmi és irányítási kockázatok (ESG-kockázatok) nyilvánosságra hozatala
(1) Az intézmények az 575/2013/EU rendelet 449a. cikkében említett információkat az I. melléklet 21. szakaszában („Az ESG-kockázatok prudenciális nyilvánosságra hozatala”) meghatározottak szerint hozzák nyilvánosságra. Ezen információknak a következők mindegyikére ki kell terjedniük:
|
a) |
a környezeti, társadalmi és irányítási kockázatokra vonatkozó minőségi információk; |
|
b) |
az éghajlatváltozással kapcsolatos átállási kockázatra vonatkozó mennyiségi információk; |
|
c) |
az éghajlatváltozással kapcsolatos fizikai kockázatokra vonatkozó mennyiségi információk; |
|
d) |
a 2013/34/EU irányelv 19a. vagy 29a. cikkének hatálya alá tartozó partnerek, a háztartások és az (EU) 2021/451 bizottsági végrehajtási rendelet (12) V. melléklete 1. része 42. pontjának b) alpontjában említett helyi önkormányzatok tekintetében az (EU) 2020/852 rendelet 3. cikke értelmében környezeti szempontból fenntarthatónak minősülő gazdasági tevékenységekhez kapcsolódó mérséklő intézkedésekre vonatkozó mennyiségi információk; |
|
e) |
az (EU) 2020/852 rendelet 3. cikke értelmében környezeti szempontból fenntarthatónak nem minősülő, de a partnereket az éghajlatváltozás mérséklésével és az éghajlatváltozáshoz való alkalmazkodással kapcsolatos célkitűzések tekintetében az átállási vagy alkalmazkodási folyamatban támogató gazdasági tevékenységekhez kapcsolódó egyéb mérséklő intézkedésekre és éghajlatváltozással kapcsolatos kockázatokkal szembeni kitettségekre vonatkozó mennyiségi információk. |
(2) Az intézmények dönthetnek úgy, hogy nyilvánosságra hozzák az (EU) 2020/852 rendelet 3. cikke értelmében környezeti szempontból fenntarthatónak minősülő gazdasági tevékenységekhez kapcsolódó mérséklő intézkedésekre és éghajlatváltozással kapcsolatos kockázatokkal szembeni kitettségekre vonatkozó mennyiségi információkat azon partnerek tekintetében, amelyek nem pénzügyi vállalatok, nem tartoznak a 2013/34/EU irányelv 19a. vagy 29a. cikkében meghatározott nyilvánosságra hozatali kötelezettségek hatálya alá, és nem tartoznak az (EU) 2021/2178 bizottsági végrehajtási rendeletben (13) meghatározott nyilvánosságra hozatali kötelezettségek hatálya alá sem.
Az említett partnerek tekintetében az (EU) 2020/852 rendelet 3. cikkében meghatározott követelményeknek megfelelő tevékenységekhez kapcsolódó kitettségek (taxonómiához igazodó kitettségek) százalékos arányának kiszámításakor az intézmények a következőképp járhatnak el:
|
a) |
felhasználhatják a partnerek által önkéntes és kétoldalú alapon, a hitelnyújtás, valamint a rendszeres hitelfelülvizsgálati és nyomonkövetési folyamatok során átadott információkat, ha azok rendelkezésre állnak; |
|
b) |
belső becsléseket és helyettesítő értékeket használhatnak, ha a partner kétoldalú alapon nem képes vagy nem hajlandó átadni az érintett adatokat; ez esetben a táblát kísérő szöveges magyarázatban ki kell fejteni, hogy ezeket a belső becsléseket és helyettesítő értékeket milyen mértékben használták fel, és hogy milyen belső becsléseket és helyettesítő értékeket alkalmaztak; |
|
c) |
ha az érintett információkat kétoldalú alapon nem tudják beszerezni, továbbá belső becsléseket és helyettesítő értékeket sem tudnak használni, vagy az intézmények ezek egyikét sem képesek úgy megtenni, hogy az ne jelentsen számukra vagy partnereik számára túlzott terhet, ezt a táblát kísérő szöveges magyarázatban indokolhatják. |
Az a) pont alkalmazásában az intézményeknek tájékoztatniuk kell partnereiket arról, hogy az ilyen információk megadása önkéntes.
23. cikk
A kriptoeszközök nyilvánosságra hozatala
Az intézmények a kriptoeszközökkel szembeni kitettségekre vonatkozó szavatolótőke-követelménynek az 575/2013/EU rendelet 501d. cikkének (2) bekezdése szerinti kiszámításához szükséges információkat az I. melléklet 22. szakaszában („Kriptoeszközökkel szembeni kitettségek nyilvánosságra hozatala”) meghatározottak szerint hozzák nyilvánosságra.
24. cikk
IT-megoldások
Az EBH biztosítja, hogy az 575/2013/EU rendelet II. és III. címében előírt nyilvánosságra hozatalokhoz kidolgozott informatikai megoldások – beleértve az útmutatókat – mindenkor megfeleljenek az e rendeletben meghatározott egységes nyilvánosságra hozatali formátumoknak, és tartalmazzák a nyilvánosságra hozatali táblákban felsorolt valamennyi adatpontot és információt.
Az EBH a honlapján elérhetővé teszi az első bekezdésben említett informatikai megoldásokat és a kapcsolódó útmutatókat. Az EBH ezeket az informatikai megoldásokat és útmutatókat naprakészen tartja és valamennyi hivatalos nyelven elérhetővé teszi.
25. cikk
Az egységes nyilvánosságra hozatali formátumokra vonatkozó általános rendelkezések
(1) Az EBH által kifejlesztett informatikai megoldásokban szereplő, az I. mellékletben említett egységes nyilvánosságra hozatali formátumok sorainak vagy oszlopainak számozása nem változtatható meg, ha az intézmény az 575/2013/EU rendelet 432. cikkével összhangban eltekint egy vagy több tétel nyilvánosságra hozatalától.
(2) Az intézmény az érintett, informatikai megoldáson alapuló táblát vagy táblázatot kísérő szöveges magyarázatban egyértelműen feltünteti, hogy mely sorokat vagy oszlopokat nem töltötte ki, és ismerteti a nyilvánosságra hozataltól való eltekintés okát.
(3) Az 575/2013/EU rendelet 431. cikke által előírt információnak egyértelműnek és átfogónak kell lennie, lehetővé téve az adott információt felhasználók számára a mennyiségi közzétételek megértését, és az információt azon táblák mellett kell feltüntetni, amelyekre az vonatkozik.
(4) A numerikus értékeket a következőképpen kell megadni:
|
a) |
a mennyiségi monetáris adatokat minimum milliós nagyságrendű pontossággal kell nyilvánosságra hozni; |
|
b) |
a „százalékos arányként” nyilvánosságra hozott mennyiségi adatokat egységnyi értékben kifejezve, minimum négy tizedesjegy pontossággal kell megadni. |
(5) Az intézményeknek a következő információkat is nyilvánosságra kell hozniuk:
|
a) |
nyilvánosságra hozatali vonatkozási időpont és vonatkozási időszak; |
|
b) |
adatszolgáltatás pénzneme; |
|
c) |
a nyilvánosságra hozó intézmény neve és adott esetben jogalany-azonosítója (LEI); |
|
d) |
adott esetben az alkalmazott számviteli standard; |
|
e) |
adott esetben a konszolidáció hatóköre. |
26. cikk
Nyilvánosságra hozatali időszak és gyakoriság
(1) A nyilvánosságra hozatali időszakokat T, T-1, T-2, T-3 és T-4 negyedéves időszakokként kell meghatározni.
(2) Az EBH által kifejlesztett informatikai megoldásokban szereplő és az I. mellékletben említett egységes nyilvánosságra hozatali formátumok sorait vagy oszlopait az 575/2013/EU rendelet 433a., 433b. és 433c. cikkében meghatározott nyilvánosságra hozatali gyakoriságnak megfelelően kell kitölteni.
(3) A nyilvánosságra hozatali kötelezettség hatálya alá tartozó intézményeknek az információkat a következő gyakorisággal kell nyilvánosságra hozniuk:
|
a) |
az I. mellékletben szereplő információkat negyedévente nyilvánosságra hozó intézményeknek a T, T-1, T-2, T-3 és T-4 időszakokra vonatkozóan kell adatot szolgáltatniuk; |
|
b) |
az I. mellékletben szereplő információkat félévente nyilvánosságra hozó intézményeknek a T, T-2 és T-4 időszakokra vonatkozóan kell adatot szolgáltatniuk; |
|
c) |
az I. mellékletben szereplő információkat évente nyilvánosságra hozó intézményeknek pedig a T és a T-4 időszakokra vonatkozóan kell adatot szolgáltatniuk. |
(4) Az intézményeknek nyilvánosságra kell hozniuk a nyilvánosságra hozatali időszakoknak megfelelő dátumokat.
(5) Az adatok első alkalommal történő nyilvánosságra hozatalakor nem kell nyilvánosságra hozni korábbi időszakokra vonatkozó adatokat.
27. cikk
Hatályon kívül helyezés
(1) Az (EU) 2021/637 végrehajtási rendelet 2025. január 1-jétől nem alkalmazandó, a 15. cikk, valamint a XXIX. és XXX. melléklet kivételével. Az (EU) 2021/637 végrehajtási rendelet 15. cikke, valamint XXIX. és XXX. melléklete 2025. december 31-ig csak e rendelet 16. cikkének alkalmazásában alkalmazandó.
(2) Az (EU) 2021/637 végrehajtási rendelet 2025. december 31-től hatályát veszti.
(3) A hatályon kívül helyezett rendeletre történő hivatkozásokat ezen rendeletre való hivatkozásnak kell tekinteni és a II. mellékletben szereplő megfelelési táblázattal összhangban kell értelmezni.
28. cikk
Hatálybalépés és alkalmazás
Ez a rendelet az Európai Unió Hivatalos Lapjában való kihirdetését követő huszadik napon lép hatályba.
Ezt a rendeletet 2025. január 1-jétől kell alkalmazni.
Ez a rendelet teljes egészében kötelező és közvetlenül alkalmazandó valamennyi tagállamban.
Kelt Brüsszelben, 2024. november 29-én.
a Bizottság részéről
az elnök
Ursula VON DER LEYEN
(1) HL L 176., 2013.6.27., 1. o., ELI: http://data.europa.eu/eli/reg/2013/575/oj.
(2) A Bizottság (EU) 2021/637 végrehajtási rendelete (2021. március 15.) az 575/2013/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet nyolcadik részének II. és III. címében említett információk intézmények általi nyilvánosságra hozatala tekintetében végrehajtás-technikai standardok meghatározásáról, valamint az 1423/2013/EU bizottsági végrehajtási rendelet, az (EU) 2015/1555 felhatalmazáson alapuló bizottsági rendelet, az (EU) 2016/200 bizottsági végrehajtási rendelet és az (EU) 2017/2295 felhatalmazáson alapuló bizottsági rendelet hatályon kívül helyezéséről (HL L 136., 2021.4.21., 1. o., ELI: http://data.europa.eu/eli/reg_impl/2021/637/oj).
(3) Az Európai Parlament és a Tanács (EU) 2024/1623 rendelete (2024. május 31.) az 575/2013/EU rendeletnek a hitelkockázatra, a hitelértékelési korrekciós kockázatra, a működési kockázatra, a piaci kockázatra és a tőke-küszöbértékre vonatkozó követelmények tekintetében történő módosításáról. (HL L, 2024/1623, 2024.6.19., ELI: http://data.europa.eu/eli/reg/2024/1623/oj).
(4) Az Európai Parlament és a Tanács 2013. június 26-i 2013/36/EU irányelve a hitelintézetek tevékenységéhez való hozzáférésről és a hitelintézetek és befektetési vállalkozások prudenciális felügyeletéről, a 2002/87/EK irányelv módosításáról, a 2006/48/EK és a 2006/49/EK irányelv hatályon kívül helyezéséről (HL L 176., 2013.6.27., 338. o., ELI: http://data.europa.eu/eli/dir/2013/36/oj).
(5) Az Európai Parlament és a Tanács (EU) 2020/852 rendelete (2020. június 18.) a fenntartható befektetések előmozdítását célzó keret létrehozásáról, valamint az (EU) 2019/2088 rendelet módosításáról (HL L 198., 2020.6.22., 13. o, ELI: http://data.europa.eu/eli/reg/2020/852/oj).
(6) A Bizottság (EU) 2020/1818 felhatalmazáson alapuló rendelete (2020. július 17.) az (EU) 2016/1011 európai parlamenti és tanácsi rendeletnek az uniós éghajlatváltozási referenciamutatókra és a Párizsi Megállapodáshoz igazodó uniós referenciamutatókra vonatkozó minimumszabályok tekintetében történő kiegészítéséről (HL L 406., 2020.12.3., 17. o., ELI: http://data.europa.eu/eli/reg_del/2020/1818/oj).
(7) Az Európai Parlament és a Tanács 2010/31/EU irányelve (2010. május 19.) az épületek energiahatékonyságáról (HL L 153., 2010.6.18., 13. o., ELI: http://data.europa.eu/eli/dir/2010/31/oj).
(8) Az Európai Parlament és a Tanács 2013/34/EU irányelve (2013. június 26.) a meghatározott típusú vállalkozások éves pénzügyi kimutatásairól, összevont (konszolidált) éves pénzügyi kimutatásairól és a kapcsolódó beszámolókról, a 2006/43/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv módosításáról, valamint a 78/660/EGK és a 83/349/EGK tanácsi irányelv hatályon kívül helyezéséről (HL L 182., 2013.6.29., 19. o., ELI: http://data.europa.eu/eli/dir/2013/34/oj).
(9) Az Európai Parlament és a Tanács 1093/2010/EU rendelete (2010. november 24.) az európai felügyeleti hatóság (Európai Bankhatóság) létrehozásáról, a 716/2009/EK határozat módosításáról és a 2009/78/EK bizottsági határozat hatályon kívül helyezéséről (HL L 331., 2010.12.15., 12. o. ELI: http://data.europa.eu/eli/reg/2010/1093/oj).
(10) A Bizottság 1222/2014/EU felhatalmazáson alapuló rendelete (2014. október 8.) a 2013/36/EU európai parlamenti és tanácsi irányelvnek a globálisan rendszerszinten jelentős intézmények azonosítására és a globálisan rendszerszinten jelentős intézmények alkategóriáinak meghatározására alkalmazott módszertan részletes leírására vonatkozó szabályozástechnikai standardok tekintetében történő kiegészítéséről (HL L 330., 2014.11.15., 27. o., ELI: http://data.europa.eu/eli/reg_del/2014/1222/oj).
(11) A Bizottság (EU) 2022/2453 végrehajtási rendelete (2022. november 30.) az (EU) 2021/637 végrehajtási rendeletben meghatározott végrehajtás-technikai standardoknak a környezeti, társadalmi és irányítási kockázatok nyilvánosságra hozatala tekintetében történő módosításáról (HL L 324., 2022.12.19., 1. o., ELI: http://data.europa.eu/eli/reg_impl/2022/2453/oj).
(12) A Bizottság (EU) 2021/451 végrehajtási rendelete (2020. december 17.) az 575/2013/EU európai parlamenti és tanácsi rendeletnek az intézmények felügyeleti adatszolgáltatása tekintetében történő alkalmazására vonatkozó végrehajtás-technikai standardok megállapításáról és a 680/2014/EU végrehajtási rendelet hatályon kívül helyezéséről (HL L 97., 2021.3.19., 1. o., ELI: http://data.europa.eu/eli/reg_impl/2021/451/oj).
(13) A Bizottság (EU) 2021/2178 felhatalmazáson alapuló rendelete (2021. július 6.) az (EU) 2020/852 európai parlamenti és tanácsi rendeletnek a 2013/34/EU irányelv 19a. vagy 29a. cikkének hatálya alá tartozó vállalkozások által a környezeti szempontból fenntartható gazdasági tevékenységekre vonatkozóan közzéteendő információk tartalmának és megjelenítésének meghatározása, valamint az e közzétételi kötelezettségnek való megfelelés módszertanának meghatározása révén történő kiegészítéséről (HL L 443., 2021.12.10., 9. o., ELI: http://data.europa.eu/eli/reg_del/2021/2178/oj).
ELI: http://data.europa.eu/eli/reg_impl/2024/3172/oj
ISSN 1977-0731 (electronic edition)