23.7.2011   

HU

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

C 217/12


A TANÁCS AJÁNLÁSA

(2011. július 12.)

az Egyesült Királyság 2011. évi nemzeti reformprogramjáról és az Egyesült Királyság 2011–2014 közötti időszakra vonatkozó aktualizált konvergenciaprogramjáról szóló tanácsi véleményről

2011/C 217/04

AZ EURÓPAI UNIÓ TANÁCSA,

tekintettel az Európai Unió működéséről szóló szerződésre és különösen annak 121. cikke (2) bekezdésére és 148. cikke (4) bekezdésére,

tekintettel a költségvetési egyenleg felügyeletének megerősítéséről és a gazdaságpolitikák felügyeletéről és összehangolásáról szóló, 1997. július 7-i 1466/97/EK tanácsi rendeletre (1) és különösen annak 9. cikke (3) bekezdésére,

tekintettel az Európai Bizottság ajánlására,

tekintettel az Európai Tanács következtetéseire,

tekintettel a Foglalkoztatási Bizottság véleményére,

a Gazdasági és Pénzügyi Bizottsággal folytatott konzultációt követően,

mivel:

(1)

Az Európai Tanács 2010. március 26-án jóváhagyta a Bizottság „Európa 2020” elnevezésű, a foglalkoztatást és növekedést célzó új stratégia elindításáról szóló javaslatát, amely stratégia a gazdaságpolitikák fokozott összehangolása révén azokra a kulcsfontosságú területekre összpontosít, amelyeken fellépésre van szükség annak érdekében, hogy Európa növelhesse a fenntartható növekedés és a versenyképesség területén rejlő lehetőségeit.

(2)

A Tanács 2010. július 13-án elfogadta a tagállamok és az Unió gazdaságpolitikáira vonatkozó átfogó iránymutatásokról szóló ajánlást (2010–2014), 2010. október 21-én pedig elfogadta a tagállamok foglalkoztatáspolitikáira vonatkozó iránymutatásokról szóló határozatot (2), amelyek együtt alkotják az „integrált iránymutatásokat”. A tagállamok felkérést kaptak, hogy nemzeti gazdaság- és foglalkoztatáspolitikájukban vegyék figyelembe az integrált iránymutatásokat.

(3)

A Bizottság 2011. január 12-én elfogadta az első éves növekedési jelentést, amely az Európa 2020 stratégiára épülve az EU-ban követett gazdasági kormányzás új ciklusának kezdetét jelenti, és elindítja az előzetes és integrált gazdaságpolitikai koordináció első európai szemeszterét.

(4)

Az Európai Tanács 2011. március 25-én (a Tanács 2011. február 15-i és március 7-i következtetéseivel összhangban és a Bizottság éves növekedési jelentésének fényében) jóváhagyta a költségvetési konszolidáció és a strukturális reformok prioritásait. Hangsúlyozta, hogy elsőbbséget élvez majd a költségvetések megszilárdítása, a költségvetési fenntarthatóság helyreállítása és a munkanélküliség munkaerő-piaci reformokkal való csökkentése, valamint az, hogy az Unió újabb erőfeszítéseket tegyen a növekedés felgyorsítása érdekében. Felszólította a tagállamokat, hogy ezeket a prioritásokat konkrét intézkedések formájában építsék majd be stabilitási vagy konvergenciaprogramjukba, valamint nemzeti reformprogramjukba.

(5)

Az Egyesült Királyság 2011. április 28-án benyújtotta a 2011–2014 közötti időszakra vonatkozó, 2011. évi aktualizált konvergenciaprogramját, valamint 2011. évi nemzeti reformprogramját. A kapcsolódási pontok figyelembevétele érdekében a két program értékelésére egyidejűleg került sor. Az Egyesült Királyság konvergenciaprogramja először tartalmazta az új, független Office for Budget Responsibility (Költségvetési Felelősség Hivatala – OBR) által adott gazdasági és pénzügyi előrejelzéseket, amely kedvezően fogadott előrelépés az Egyesült Királyság pénzügyi keretrendszerében.

(6)

Az Egyesült Királyság nagy méretű, globálisan integrált pénzügyi szektora és a háztartások eladósodottságának magas szintje miatt különösen nagy mértékben ki volt téve a nemzetközi pénzügyi válságnak. A GDP 2008-ban 0,1 %-kal, 2009-ben 4,9 %-kal csökkent. Az Egyesült Királyság kormánya erőteljesen beavatkozott a bankszektor támogatása érdekében és az egész ágazatnak rendkívüli kiegészítő likviditást biztosított. Az államháztartási hiány két év alatt 8,5 százalékponttal növekedett, 2009-ben a GDP 11,2 %-ára. A munkanélküliségi ráta a 2007. évi 5,3 %-ról 2009-re 7,6 %-ra emelkedett. A negyedéves növekedés 2009 negyedik negyedében tért vissza, bár a teljesítmény elmaradt a válságot megelőző csúcsértéktől. A rövid távú kilátások szerint az erőteljes vállalati beruházásoknak köszönhetően mérsékelt növekedés és a nettó export árfolyamon alapuló fellendülése várható. A növekedést azonban visszafogja a háztartási és kormányzati fogyasztás csökkenése vagy csupán kismértékű növekedése. A várakozások szerint az infláció 2011 során jóval a 2 %-os hivatalos cél fölött marad, tükrözve a hozzáadottérték-adó növekedését és a magasabb export- és importárakat, majd 2012-ben kezd csökkenni. A magas infláció nagy valószínűséggel erodálja a reáljövedelmeket, mivel a bérnövekedés alacsony marad. Az előrejelzéshez kapcsolódó főbb negatív kockázatok a következők: a vállalati beruházások vagy a nettó export tekintetében nem valósul meg a fellendülés; a tartósan magas infláció megakadályozhatja a monetáris politika alkalmazását az alacsony kormányzati kiadások ellensúlyozására.

(7)

Az 1466/97/EK rendeletnek megfelelően az aktualizált konvergenciaprogram értékelése alapján a Tanács véleménye szerint a programban szereplő költségvetési előrejelzéseket alátámasztó makrogazdasági forgatókönyv megalapozottnak tűnik, 2012-re vonatkozóan pedig kissé optimista lehet. A konvergenciaprogram – szemben a magatartási kódexben előírtakkal – nem tartalmaz középtávú célkitűzést, ám az levezethető a programban foglalt célokból. A költségvetési stratégia célkitűzése a hiány csökkentése a 2010–2011-es 9,9 %-ról 2015–2016-ra 1,7 %-ra, elsősorban a kiadások korlátozása révén, amely stratégia összhangban áll a növekedést már elősegítő pénzügyi konszolidációra vonatkozó bizonyítékokkal. A konvergenciaprogram szerint a hiányt 2014–2015-re, a Tanács által meghatározott határidőn belül a 3 %-os referenciaérték alá csökkentik. 2010–2011-ben 78,7 %-os adósságrátáról indulva a konvegenciaprogramban foglalt költségvetési előrejelzések szerint az adósságráta először 87,2 %-ra nő 2013–2014-re, majd ezután kezd lassan csökkenni. Az átlagos éves költségvetési erőfeszítés a 2010–2011 és 2014–2015 közötti időszakban 1,6 %. Ez kismértékben elmarad a Tanács által 2009 decemberében ajánlott szinttől (a GDP 1,75 %-a), ennek ellenére megfelelő, tekintve, hogy az erőfeszítés kiindulási pontja a vártnál jelentősen alacsonyabb költségvetési hiány 2009–2010-ben, ezért konzisztens az államháztartási hiány szintjének 2014–2015-re a referenciaérték alá történő csökkentésével. A Bizottság legutóbbi értékelése szerint az államháztartás hosszú távú fenntarthatóságával kapcsolatos kockázatok magasnak tűnnek.

Az elöregedés hosszú távú költségei meghaladják az uniós átlagot, és a jelenlegi költségvetési helyzet miatt ezek a költségek még megterhelőbbek lesznek. A jelenlegi költségvetési pozíció alapján az államadósság 2020-ra a GDP 128 %-ára nőne. A konvergenciaprogram teljes körű végrehajtása elegendő lenne az adósságállomány csökkenő pályára állításához, az azonban 2020-ban még így is 80 % fölött lenne. Konszolidációs tervein túl az Egyesült Királyság kormánya hosszú távú fenntrathatóságot elősegítő intézkedéseket jelentett be; ezek közé tartozik az állami nyugdíjkorhatár 65 évről 66 évre történő tervezett emelése időpontjának korábbi időpontra hozása, valamint bizonyos juttatások és adókorlátok megemelésére vonatkozó módszerek megváltoztatása.

(8)

A javasolt költségvetési konszolidáció végrehajtása továbbra is jelentős kihívás. A fenntartható költségvetési egyenleg visszaállításához elengedhetetlen annak biztosítása, hogy a közzétett kiadási tervekhez képest ne történjen csúszás. Ennek függvényében az állami infrastruktúra-beruházások minden eddiginél alacsonyabb szintje (különösen a közlekedés terén) azt jelenti, hogy a növekedésösztönző kiadásoknak kell prioritást élvezniük. A középtávon elegendő elsődleges többlet biztosítása – amint azt a konvergenciaprogram is előirányozza – javítani fogja az államháztartás fenntarthatóságát.

(9)

Az Egyesült Királyság munkaerőpiacának rugalmassága lehetővé tette, hogy meglehetősen jól reagáljon a GDP válság alatti jelentős csökkenésére. A munkanélküliség növekedése azonban erőteljesen a fiatalokra koncentrálódott: 2008 és 2010 között a fiatalkori munkanélküliség 15 %-ról csaknem 20 %-ra nőtt. A fiatalok csekély munkaerő-piaci sikere a készségfejlesztés általánosabb és strukturális hiányosságaihoz kapcsolódik. Az Egyesült Királyságban a 18–24 év közötti korai iskola- és képzéselhagyók aránya 15,7 %, azaz magasabb, mint az uniós átlag (14,4 %). Miközben az Egyesült Királyságban különösen magas a 25–64 éves korcsoportban a magasan képzettek aránya, hiányosságok vannak a közepes képzettség terén – az e csoportba tartozók aránya jelenleg az uniós átlag alatt van. Az ország munkaerőpiaca előtt álló másik fő kihívás az, hogy a gyerekek számottevő hányada (17,5 %) él aktív kereső nélküli háztartásban: ez a legmagasabb szint az EU-ban, ahol az átlag 10,2 %. A probléma különösen az egyszülős háztartásokban akut, ami a pénzügyi ösztönzők elégtelenségét és a jól működő gyermekgondozási lehetőségek hiányát tükrözi: a gondozási kötelezettségekkel rendelkezők több mint 32 %-a inaktív vagy részmunkaidőben dolgozik a gondozási szolgáltatások hiánya miatt (ez 4 százalékponttal több az uniós átlagnál).

(10)

Az Egyesült Királyságban a válságot megelőző évtizedben lakásárrobbanás volt tapasztalható. Az árak a válság kitörését követően meredeken estek, de azóta részben magukhoz tértek és továbbra is minden eddiginél magasabb szinten vannak. Az üzletkötések száma jelentősen csökkent és azóta is igen alacsony. A lakásárrobbanás hozzájárult ahhoz, hogy a válságot megelőző évtizedben nagymértékben nőtt a háztartások eladósodottsága, és a fenntarthatónál nagyobb mértékű volt a háztartások fogyasztásának növekedése. A lakásvásárlási tranzakciók számának drasztikus esése maga után vonta az ilyen tranzakciókra kivetett adók bevételeinek csökkenését, ami ugyancsak hozzájárult az Egyesült Királyság költségvetési pozíciójának romlásához. A lakáspiac hiányosságai egyúttal magyarázatot szolgáltatnak az Egyesült Királyság lakhatási támogatásra fordított kiadásainak magas szintjére, valamint az államilag támogatott lakásban lakók magas arányára. Az Egyesült Királyság bejelentette a tervezési rendszer és a jelzáloghitelekről szóló rendelet reformjának megkezdését. E kihívásnak a brit gazdaság valamennyi ágazata szempontjából vett fontosságát tükrözendő, indokolt ezen intézkedésekre építve átfogóbb reformcsomagot kidolgozni, többek között a jelzáloghitel-piacok és az ingatlanadózás vonatkozásában, e kérdések rendezése érdekében.

(11)

A gazdaság szükséges kiegyensúlyozásának elengedhetetlen alkotóeleme lenne a hazai fogyasztás helyett a magánberuházások fellendítése, ami egyúttal a termelékenységnövekedés ösztönzését is elősegítené. Felmérések azt mutatják, hogy a hitelek rendelkezésre állása és költsége jelentős korlátot állít a magánszféra beruházási és expanziós tervei elé, különösen a banki finanszírozásra utalt kisebb cégek esetében. A kis- és középvállalkozásoknak (kkv-k) történő hitelnyújtás éves növekedési üteme 2009 vége óta negatív volt, a kisvállalkozásoknak történő hitelnyújtás még ennél is meredekebben esett vissza. Ezenfelül, míg a középvállalkozások esetében úgy tűnik, stabilizálódott a referencia-kamatlábak spreadje, a kisvállalkozások esetében valamelyest emelkedett. Az Egyesült Királyság a közelmúltban számos intézkedést, többek között államilag finanszírozott beruházási eszközt vezetett be a kkv-k forráshoz jutásának javítása érdekében, valamint megállapodásra jutott a brit bankokkal, amelyek számára előírta, hogy növeljék a kkv-knak történő bruttó hitelnyújtást. Emellet fontos elismerni azt, hogy a keresleti oldalon kihívásokkal kell szembenézni, valamint hogy a vállalkozásoknak maguknak is szerepet kell vállalniuk a részükre biztosított programokban való részvételben. Annak érdekében, hogy olyan megoldás szülessen, amely rendszeres kormányzati beavatkozás nélkül képes működni, indokolt további reformokat végrehajtani a bankszektorban zajló verseny fokozása, valamint a nem banki finanszírozás kis- és közepes méretű cégek számára hozzáférhető piacai további fejlődésének megkönnyítése céljából.

(12)

A Bizottság értékelte a konvergenciaprogramot és a nemzeti reformprogramot. Figyelembe vette nemcsak a programoknak az Egyesült Királyság fenntartható költségvetési és társadalmi-gazdasági politikája szempontjából mutatott jelentőségét, hanem azt is, hogy megfelelnek-e az uniós szabályoknak és iránymutatásoknak, tekintve, hogy a jövőbeli nemzeti döntéseknél az uniós szempontok beépítésével kell megerősíteni az Unió átfogó gazdasági kormányzását. A Bizottság úgy véli, hogy a programok ambiciózus intézkedéseket tartalmaznak a hiány csökkentésére, és arra biztatja a kormányt, hogy a tervezettek szerint járjon el. További lépésekre is szükség van a lakáspiac megreformálása, a fiatal munkanélküliek, a korai iskolaelhagyók számának csökkentése és az aktív kereső nélküli háztartásban élő gyerekek helyzetének kezelése, valamint annak érdekében, hogy javuljon a magánszektor számára a hitelek elérhetősége.

(13)

Ezen értékelés fényében és figyelembe véve a 2010. június 2-i, az Európai Unió működéséről szóló szerződés 126. cikkének (7) bekezdése szerinti tanácsi ajánlást, a Tanács megvizsgálta az Egyesült Királyság 2011. évi aktualizált konvergenciaprogramját, és arról alkotott véleményét (3) az alábbi ajánlás, és különösen annak (1) és (2) pontja tükrözi. Figyelembe véve az Európai Tanács 2011. március 25-i következtetéseit, a Tanács megvizsgálta az Egyesült Királyság nemzeti reformprogramját.

AJÁNLJA, HOGY az Egyesült Királyság a 2011–2012-es időszakon belül tegyen intézkedéseket a következők érdekében:

1.

Hajtsa végre a tervezett költségvetési konszolidációt, amely a GDP 6,2 %-át kitevő hiány elérését tűzte ki célul 2012–2013-ra, összhangban a tanácsi ajánlásokkal, amelyek szerint meg kell szüntetni a túlzott hiányt és az államadósság magas arányát csökkenő pályára kell állítani, amikor a túlzott hiányt megszüntetik a programidőszak végéig. Biztosítsa, hogy nem térnek el az ambiciózus kiadáscsökkentési céloktól, ezáltal megerősítve a hosszú távú fenntarthatóságot, és ennek függvényében biztosítson elsőbbséget a növekedésösztönző kiadásoknak.

2.

Dolgozzon ki reformprogramot, amely a lakásárciklus által az államháztartásra, a pénzügyi szektorra és a gazdaság egészére gyakorolt destabilizáló hatás kezelésére szolgál, a megfizethetőség könnyítésére és a lakhatás állami támogatása iránti igény problémájának megoldása érdekében. Az intézkedések és szakpolitikai eszközök széles körét lehet figyelembe venni, ideértve a jelzáloghitel-piac, a pénzügyi szabályozás, az ingatlanadózás és a tervezési rendszer reformját a nagyfokú változékonyság megelőzése érdekében.

3.

Tegyen lépéseket 2012-ig annak biztosítására, hogy a fiatalok nagyobb arányban lépjenek megfelelő képzettséggel a munkaerőpiacra és javítsa azon 18 és 24 év közöttiek foglalkoztathatóságát, akik végzettség nélkül hagyják el az oktatást vagy képzést. A munkaerő-piaci szükségletekkel összhangban a közepes képzettséget szerzők számának növelésével kezelje a képességek terén fennálló hiányosságokat.

4.

Hozzon intézkedéseket a aktuális költségvetési terveken belül az aktív kereső nélküli háztartások számának csökkentésére, azokat megcélozva, akik gyermekgondozási feladataik miatt nem aktív keresők, ideértve az egyedülálló szülőket is.

5.

Hajtsa végre a már korábban bejelentett intézkedéseket és továbbra is törekedjen arra, hogy javítsa a banki és nem banki finanszírozás magánszektor, különösen pedig a kkv-k általi hozzáférhetőségét, miközben figyelemmel van a lehetséges kihívásokra a keresleti oldalon. Ösztönözze a bankszektoron belüli versenyt és tárja fel a piacon belül a nem banki finanszírozáshoz, például a kockázati tőkéhez és a nyilvánosan kibocsátott, hitelviszonyt megtestesítő értékpapírokhoz való hozzáférés javításának módjait.

Kelt Brüsszelben, 2011. július 12-én.

a Tanács részéről

az elnök

J. VINCENT-ROSTOWSKI


(1)  HL L 209., 1997.8.2., 1. o.

(2)  A 2011. évre érvényben tartotta a tagállamok foglalkoztatáspolitikáira vonatkozó iránymutatásokról szóló, 2011. május 19-i 2011/308/EU tanácsi határozat (HL L 138., 2011.5.26., 56. o.).

(3)  Az 1466/97/EK rendelet 9. cikkének (3) bekezdésében előírtaknak megfelelően.